Előszó. Erdély leg -jei

Erdély „leg”-jei

Előszó Tisztában vagyok vele, hogy a mai rohanó világban és felpörgetett életritmusban egyre kevesebb idő marad információszerzésre és a tudás gyarapítására. Én mégis arra kérlek, hogy szánj rá egy kis időt és olvasd végig figyelmesen ezt a kis könyvecskét. Természetrajongó lévén, nagyon sokfelé jártam már Erdélyben, de a túravezetői tevékenységemet mégis az Erdélyi-szigethegységre öszpontosítottam, mert sokszínűségével és változatosságával ez bűvölt el a legjobban. Mivel a honlapomon csak ennek a környéknek a természeti csodáiról kapsz ízelítőt, ezt a könyvecskét azért hoztuk létre, hogy Erdély „leg”jeiről is hasznos és érdekes tudnivalók és információk birtokába juthass! Olvasd végig! Nem fogod megbánni! Kellemes időtöltést és jó kalandozást!

B. Varga Tibor erdélyi túravezető a http://erdelyi-utazas.hu oldal tulajdonosa

©Erdélyi utazás

-2-

http://erdelyi-utazas.hu


Tartalomjegyzék

Könyvünkben információkat találsz Erdély:       

legnagyobb városáról legmagasabb pontjáról legmélyebben fekvő városáról legmagasabban fekvő lakott településéről leghidegebb településéről legcsapadékosabb régiójáról legszárazabb térségéről

©Erdélyi utazás

-3-



Erdély legnagyobb városa: Kolozsvár Kolozsvár Erdély modern fővárosa, történelmi központja, az EU 93. legnépesebb települése. Magyar testvérvárosa Pécs.

Lakossága és annak alakulása A 2011-es népszámlálás alapján 309.136 lakosa van, melyből 15,97%, azaz 49.375 fő magyar ajkú. Ezzel a számmal Románia 3. legnagyobb városa, csak Bukarest és Jászvásár előzi meg, bár utóbbi csak pár ezer fővel. Sajnos a magyar lakosság számát csökkenő tendencia uralja, hiszen 2002-ben még ez a szám több mint 60.000 fő volt.

A 2011-es népszámlálás adatai

Magyar lakosság Román lakosság

Kolozsvár lakosságának nemzetiségi összetétele az elmúlt évszázadban:

300000 250000 200000 Román lakosság

150000

Magyar lakosság

100000 50000 0 1910

©Erdélyi utazás

1930

1941

1948

-4-

1978

1992

2002



Fekvése Az Erdélyi-medence peremén, a Mezőség szívében található. Az egykori Kolozs vármegye, ma a 6674 km² területű, 700.000 lakosú Kolozs megye székhelye. Három oldalról 600-800 méteres dombok veszik körül, viszont maga a város 346 méteresen tengerszint fölötti magasságban fekszik. Legfőbb folyója a Kis-Szamos, viszont 180 km 2 –es területén folyik még három kisebb patak(a Nádas-patak, Kajántó-patak és a Borháncs-patak). Átszeli a várost az E60-as nemzetközi út, melyen a legrövidebben megközelíthető (160 km a határtól).

Történelme

Ásatások szerint a város területe már a paleolitikum óta lakott. Az ókorban a római birodalom része volt, akkor Napoca néven(innen jön mai román neve: Cluj-Napoca).

Az utolsó évszázad 1910-ben 60 808 lakossal rendelkezett, melyből 50 698 magyar, 7562 román, 1682 német, 371 cigány és 107 szlovák volt. 1918-tól egész Erdély román kézbe került, majd 1940-ben a bécsi döntésnek köszönhetően Észak-Erdélyt újra Magyarországhoz csatolták. Kolozsvárra szept. 11.én vonultak be a magyar csapatok. A német csapatok bevonulása 1944 márc. 23-án következett be, majd május 3.-tól elkezdték a zsidók gettóba gyűjtését(Kolozsváron több mint 15 000 személyről volt szó). Május 25.-én kezdték elszállításukat a német haláltáborokba. 1944 július 2.-án a vasútállomást bombatámadás érte, melynek következtében több százan meghaltak. 1944 október 10.-én Kolozsvár újra „kicsúszott” Magyarország kezéből és az szovjet-ukrán csapatok elfoglalták a várost, majd a román közigazgatás 1945 márciusában vette át. Az elkövetkezendő időszakban a várost iparosítás jellemezte és számos gyárat hoztak létre, ilyen pl. a Tehnofrig hűtőgyár, a Carbochim köszörűgyár stb. Az iparosításnak köszönhetően a város lakossága rohamosan kezdett nőni, ezért szükséges lett újabb lakótelepek építése.

©Erdélyi utazás

-5-



Bár a 2. világháborút követően a város lakossága javarészt magyar volt, rengetek román családot telepítettek be(mint az összes erdélyi nagyvárosba), főleg Moldovából a nemzetiségi arculat megváltoztatásának érdekében.

Kultúra és oktatás Erdély első magyar egyeteme Báthory István nevéhez és Kolozsvárhoz köthető, hiszen 1581 májusában írták alá a Kolozsvári Jezsuita Akadémia alapítólevelét.

Ez a bizonyos egyetem ma talán egész Erdély leghíresebb egyeteme, nagyon sokan jönnek ide tanulni távolabbról is, mely a Babeș-Bolyai Tudományegyetem nevet viseli. Jelenlegi nevét Victor Babeșről(román orvos) és Bolyai Jánosról(magyar matematikus, a város szülöttje) kapta. Kolozsvár napjainkra egyetemi várossá nőtte magát és 11 felsőfokú oktatási intézményével az ország fontos kulturális központjává vált. E mellett két operával(1 magyar, 1 román), két színházzal(1 magyar, 1 román), 9 múzeummal és több mint 25 középiskolával büszkélkedhet.

©Erdélyi utazás

-6-



Erdély legmagasabb pontja: A Moldoveanu csúcs Erdély legmagasabb pontja a Déli-Kárpátok legnagyobb kristályos hegységében, a Fogarasihavasokban található és egyben Románia legmagasabb pontja is, mivel, hogy Brassó és a havasalföldi Argeș megye határán fekszik. Maga a hegység a nevét a tőle alig 10-15 kmre északra fekvő Fogaras nevű kisvárosról kapta. A Moldoveanu csúcs magassága 2544 méter, érdekessége pedig, hogy nem a főgerincen, hanem valamivel délebbre, egy mellékgerincen található, ezért a Fogarasi-medencéből nem látható. A Fogarasi-havasokban a Moldoveanu csúcson kívül még 5 hegy emelkedik 2500 méter fölé: a Butean, a Dara, a Leszpez, a Nagy-Vist és a Negoj. A Fogarasok nyugati szomszédja az Olt folyó, keleten pedig a Barca patak völgye határolja. Főgerincének magassága mindenhol meghaladja a 2000 méteres tengerszint fölötti magasságot. Mivel a jégkorszak idején a Kárpátok 2000 méter fölötti csúcsait gleccserek borították, ezért a Fogarasi-havasok is számos glaciális tóval van tarkítva. Ilyen tó pl. (az alul látható képen) Kecske-tó, a Kis-Podragu-tó, a Balea-tó. Utóbbi a Fogarasokat átszelő 7C úttól csak néhány lépésre van.

©Erdélyi utazás

-7-



Erdély legmélyebben fekvő városa: Orsova Orsova, alig 65 méterrel található a tengerszint fölött, a Bánság leg dél-keletibb csücskében, a Cserna folyó torkolatánál, a Duna északi partján. Szerbia innen mindössze pár száz méterre van, hiszen az országhatár a Duna közepén húzódik. A román-jugoszláv beruházásból készült Vaskapu I vízi erőmű építésekor a város a Duna vízszintje alá került, ezért 1966 és 1974 között újjá kellett építeni. Ekkor ide lett költöztetve még 3 kisebb település lakossága is az orsovain kívül: a Koramnik-i, a Nagyzsupanek-i, és a Tuffieri. Bár 2000-ben municípium rangot kapott, metropolisznak cseppet sem mondható, hiszen csak 12 965 lakosa van. 1900-as évek elején még a város 1/3-a német, 1/3-a román és 1/3-a magyar volt, de mára már csak 151 magyar lakosa van, mely alig több mint 1%.

©Erdélyi utazás

-8-



Erdély legmagasabban fekvő települése: Fundáta Fundáta egy szórt település Brassó megye legdélibb csücskében, Brassótól 47 km-re, Erdély határán. A falu átlag, 1309 méteres tengerszint fölötti magasságban fekszik a Bucsecshegységben, a Törcsvári-hágó fölött. Lakosságának nagy része fafeldolgozásból, juhtenyésztésből él, valamint a brassói gyufagyár számára itt készítik a fapálcikákat. Területe hozzávetőlegesen 37 km2 , lakosságának száma pedig csak 526 fő. Valószínűleg itt nem kell feljelenteni a szomszédot csendháborításért.

©Erdélyi utazás

-9-



Erdély leghidegebb települése: Gyergyóditró Gyergyóditró, vagy Ditró Székelyföld szívében, Hargita megyében, Gyergyószentmiklóstól 15 km-re északra található. 5274 lakosából 5218 magyar(99%!). Alig 800 m-es tengerszint fölötti magasságban fekszik, mégis ez Erdély leghidegebb települése. Hogy miért? Olvass tovább!

Fekvése Ditró, a Keleti-Kárpátok szívében, a Görgényi- és a Gyergyói-havasok által közrezárt Gyergyói medence északi felén fekszik. Az időjárás sajátosságát a medence jelleg határozza meg, mely úgy viselkedik mint fedő az edényen. Nagy szerepet játszik még Ditró időjárásában az észak-nyugatról fújó óceáni nedves légtömegeket hozó-, és az észak-keleti száraz kontinentális szél. Az Oroszország felől érkező hideg légtömeg ide beszorul, majd hosszú hónapokig nem távozik. Ebből kifolyólag a fagyos napok száma 175 fölött van, a közeli hegyeket pedig 190200 napig hótakaró borítja. Az óceáni légtömegek munkájának köszönhetően, főként télen és ősszel, a napsugarak el sem jutna a medence aljáig, hiszen a beszoruló köd, pára és a felhők nem engedik azt, míg a hegyek tetején hét ágra süt a nap. Ami még érdekes: hőmérsékleti inverzió figyelhető meg Ditróban, hiszen a meleggel is hasonló a helyzet. Ha egyszer fel bír melegedni a medence, az a légtömeg egy jó ideig ott is marad. Tehát, bár a leghidegebb településről beszélünk, az sem ritka, hogy a nyári csúcshőmérséklet eléri a 30-32°C-ot. Ditró Erdély, Románia, és Európa egyik hidegpólusa is. Az éves átlaghőmérséklet 5,1°C. A nyári napi hőmérsékletingadozás néha eléri a 25-27 °C-ot. A Ditróban valaha mért leghidegebb hőmérsékletet 1929 február 11.-én jegyezték fel, mely -36,5 °C volt, ami valljuk be…egy kicsit csípős.

Ditró látképe. Szépen halad a kisváros rang kiérdemlése felé

©Erdélyi utazás

- 10 -



Erdély legcsapadékosabb régiója: A Bihar-hegység Elhelyezkedése, vonzereje: A Bihar-hegység az Erdélyiszigethegység nyugati oldalán észak-dél irányban elnyúlt hegytömb. Itt található a Szigethegység legmagasabb pontja is, a maga 1848 méterével. A hegység legnagyobb része Bihar és Kolozs megyében fekszik, de egy-egy kis szelet jut Arad és Fehér megyének is. A Bihar-hegység fő vonzereje nem az egekig érő hegycsúcsokban rejlik. Itt található a pádisi karsztfennsík, melynek területe mindössze 36 km 2, de kutatások szerint, annyi természeti látnivaló található ezen az apró területen összezsúfolva, mint sehol máshol a világon (erről részletes leírás itt olvasható).

Éghajlata: De miért ez Erdély legcsapadékosabb vidéke? A válasz igazából nagyon egyszerű. A nyugatról érkező óceáni nedves légtömeg a hegyeknek ütközve kénytelen felemelkedni, ahol lehűl és csapadék formájában leesik. A csapadékos napok száma 150-155 körül ingadozik, amiből 40-60 nap havazás(nem ritka, hogy télen 3-4 méteres hó van). Az éves átlag csapadékmennyiség 1400 mm fölött van, ami a 800 mm-s erdélyi átlaghoz képest elég soknak számít. A hegység magassága 1000-1850 méter, de különleges klímájának köszönhetően ezt sokkal magasabbnak érzékeljük. Az éves átlaghőmérséklet 2°C, s nem ritka, hogy a nyár közepén éjszaka fagypont alá esik a hőmérséklet. A napos órák száma 1500-1600 évente, míg a borús napok átlaga 200-220.

©Erdélyi utazás

- 11 -



Erdély legszárazabb vidéke: A Mezőség A Mezőség éghajlata mérsékelt kontinentális és az Atlanti-óceáni hatás a domináns, bár klímája nagymértékben függ az Erdélyiszigethegység klímájától. A Mezőségen az éves átlag csapadék mennyiség 500-600 mm. Ez az Erdélyi átlagtól 200 mm-el marad el, a Bihar-hegységinek pedig majdnem a harmada. A mezőségi nyarak melegek. Az utóbbi években a nyári középhőmérséklet 25°C körül ingadozott, viszont a telek elég hidegek. A januári középhőmérséklet -4°C. Tavasszal és ősszel a napi 15°C - 20°C-os hőmérsékletingadozás sem meglepő.

©Erdélyi utazás

- 12 -


Előszó. Erdély leg -jei

Recommend Documents