A
LEG IDŐSEBBEK
D E M O G RÁFIAI
v i z s
G á l a t á n a k
EREDM ÉNYEI
DR. A C S Á DI G Y Ö R G Y - D R . K L I N G E R A N D R Á S A K özp o n ti S ta tisz tik a i H iv a ta l az 1960. évi népszám lálás alapján részletes v izsg álato t v ég zett az öregkorú népesség szám ának, összetételének és életkörülm ényeinek, szociális, fiziológiai helyzetének stb. alakulásáról. A felvétel az 1960. év folyam án k ét lépcsőben t ö r t é n t : az év első felében egy részletesebb a d a tg y ű jté s — a h iv a ta l m u n k a tá rsa i által tö rté n t kikérdezés alap ján — a 95 éves és idősebb k o rú népességről, az év h a rm a d ik negyed évében pedig a 85 —94 évesekről. E z u tó b b i a d a tg y ű jté st a h iv ata l terü leti szervei szám lálóbiztosok által, szem élyes kikérdezés alapján, az előbbihez ké pest rö v id íte tt kérdőívek szerin t h a jto ttá k végre. Az ad atg y ű jté sek fel haszn álták azo k at a ta p a sz ta la to k a t, am elyeket a h iv a ta l az 1930. és 1941. évi n épszám lálásokat követően v ég zett hasonló összeírások során szerzett. Az a d a tg y ű jté s k o ráb b an nem szám lálóbiztosok, hanem hatósági orvo sok bevonásával tö rté n t. Az a d a tg y ű jté s m egszervezése u g y an ak k o r hosszú id ő t v e tt igénybe, ennek követk eztéb en igen nagy volt a meg nem talál ható, időközben elk ö ltö zö tt és m eg h alt öregeknek szám a, am i az a d a tg y ű j tés teljességét erősen le ro n to tta . Az 1960. évi a d a tg y ű jté s ezzel szem ben viszonylag rövid idő a la tt lebonyolódott, am i az a d a to k teljességének, és sta tisz tik a i szem pontból való m egbízhatóságának a k o ráb b iak n ál m agasabb fo k á t b izto síto tta. Az eredeti népszám lálási kérdőívek előzetes feldolgozása szerint (te h át az egyes em berek bevallása alapján) az ország te rü letén 1960. ja n u á r 1-én a 85 évesek és idősebbek szám a 30 072 v o lt, ebből a 85 —94 évesek szám a 29 366, a 95 —98 éveseké 593, a 99 éveseké 46, a 100 éves és idősebb korú a k é pedig 67. A to v á b b ia k b a n csupán a legidősebb k o rú ak : a 99 évesek és időseb bek dem ográfiai vizsgálatáv al foglalkozunk,1 m ivel azonban ezek szám a — statisztik ailag szignifikáns k ö v etk eztetések levonásához — elég alacsony, ezért ahol szükségesnek ta r to ttu k , az a d a to k k a l párhuzam osan a m egvizsgált 95 —98 évesek a d a ta it is figyelem be v e ttü k . Az aggkorú népesség fiatalabb 1 A ta n u lm á n y b a n a k o ra d a to k m in den esetb en 1960. jan u ár elsejére v o n a tk o z n a k , am i a n n y it je le n t, h ogy a 99 év esn ek fe ltü n te te tte k n a g y o b b része a v iz sg á la t id őp on tjáb an m ár b e tö ltö tte a 100 é v e t. A to v á b b ia k b a n ezért — az é letk o r-a d a to k k iv é te lé v e l — a 99 és a 100 éves és idősebb korúak k ö z ö tt nem te szü n k k ü lö n b ség et, s a z aggkorúak nak ezt a z ex tr ém csop ortját ,,s zá z é v ese k ” n év en foglaljuk össze.
A
LE G
I DŐ S E В В E К
D E M O G R Á F I A I
VI Z S GÁ
L A T A
167
ko rcsopo rtjai v iz sg á la tá n a k eredm ényeit a K ö zp o nti S tatisztik ai H iv a ta l külön közlem ényben teszi k ö z z é ; a legidősebbekre vonatkozó, kom plex orvosi és gerontológiai vizsgálato k k al k ieg észített eredm ényeket pedig az A kadém iai K iadó idegen nyelven m egjelenő k ö te tb en k ív án ja ism ertetni. A SZÁZÉVESEK
SZÁMÁNAK
MEGÁLLAPÍTÁSA
A népszám lálási bevallások szerint M agyarország m inden 1 millió lakosára tö b b m in t 6,7 százéves és idősebb szem ély ju to tt (azaz a „százévesek” ará n y a 0,672 % 000). Meg kell jegyezni azonban, hogy a népszám lálások g y a k o rla táb a n sem M agyarországon, sem m ás országokban az életkori adatokhoz általáb an nem követelnek meg írásos okm án y o k at, hanem ezek az ad atszo lg áltató k bevallásán alapulnak. E z a körülm ény a fiatalab b korcsoportokban, azaz a népesség nagy többségénél, nem okoz erősebb to rzítást, az aggkorú népes ségnél azonban az a d a to k p o n to sság át kétségessé teszi. Jellem ző, hogy a gazdasági szem pontból e lm a ra d o tta b b országokban — ahol az állam i anyakönyvezés későn in d u lt m eg — a népszám lálások a d a ta i alap ján a százéveseknek az ország lakosságához v isz o n y íto tt a rán y a lényegesen m aga sabb, m in t a fejletteb b eu ró p ai országokban. Így például B razília tö b b m in t 50 millió lakosából közel 10 000, E g y ip to m és T örökország egyenként 20 m illiónál kevesebb lakosából tö b b m in t 5000, ill. 4000 százéves és idősebb korú szem élyt m u ta tta k ki. E gyes országokban a 100 évesek és idősebbek nek az összlakossághoz v isz o n y íto tt a rá n y a m eg h aladja az 50 —70% 000-et, így pl. a D om inikai K öztársaság b an vagy B olíviában, de még egyes európai országokban is sokszorosa ez az a rá n y a m agyarországinak (Görögország ban pl. 21, Ju g o szláv iáb an pedig 8 %„00). Nem valószínű, hogy a halandóság, am ely szoros összefüggésben áll az életviszonyokkal, éppen ezekben az e lm a ra d o tt helyzetben levő országok ban ten n é lehetővé leggy ak rab b an a százéves k o r elérését. A százévesek és idősebb k o rú a k m agas szám a feltehetőleg inkább a korakkum uláció k ö v et kezm énye, am it a népszám lálások során régóta figyelem m el kísérnek. A százévesek m agas szám a ezekben az országokban an n ak tu la jd o n íth a tó , hogy az em berek nagyobb része, egy bizonyos koron tú l előszeretettel tü n te ti fel m a g á t a valóságosnál idősebbnek, am i különösen a 90 évesnél idő sebbeknél ju t kifejezésre. E lősegíti az életkor felfelé kerekítését az is, hogy sok országban az idősebb k o rú ak születésének id ő p o n tjáb a n m ég nem v o lt állam i anyakönyvezés, s e m ia tt nem rendelkeznek koruk igazolására szükséges okm ányokkal, s k o rbevallásuk k u ltu rá lis elm arad o ttság u k m ia tt am úgy is teljesen b izonytalan. Ahhoz, hogy a legtöbben éppen 100 évesnek v allják m ag u k at, h ozzájárul a 10-es szám rendszer e lte rjed t h a sz n ála ta is, am elynek alap ján a 100 évet, m in t kerek szám ot a korbevallásnál sokan részesítik előnyben. Az elm o n d o ttak k al egyértelm ű ten d en ciára v ilágít rá a régebbi m ag y ar népszám lálások a d a ta in a k sora. A század elején a százévesek és idősebbek szám a m ég a lakosság 1 —4 % ooo-é t te tte ki. A m egszám olt százévesek szám a a század folyam án a v á rh a tó átlagos é le tta rta m állandó em elkedése ellenére is egyre csökkent. A szám sor te h á t nem a százéves ko rú ak té n y leges csökkenését jelzi, hanem a sta tisz tik a i a d a to k pontosságának növeke-
168
D R . A С S Ä n I С. Y Ö R G Y -
I) I I .
К ]. 1 X ('. К R
A X П R AS
d ését. Meg kell azt is jegyezni, hogy még a legutolsó népszám lálás a d a ta i is ta rta lm a z ta k olyan h a tá so k a t, am elyeket csak az öregkornak külön vizsg álata alak alm áv al le h e te tt kiküszöbölni. 1. A z a g g k o r ú a k s z á m a M a g y a r o r s z á g o n a n é p s z á m lá lá s o k s z e r in t, 1S 69— 1 9 6 0 Численность л иц ст арческого возраст а в В ен грии по переписям населения в IS69— 1960 гг. N um ber of the A g e d Persons in H un gary A ccordin g to the P opu lation C ensuses. 1869— 1960 Л népességből n épesség
95
in o
99
99
95
10(1
‘Ves és itli sebb (2) Xz-ám szerint (3)
százezer lakosé. i (4) F ćrf
18 6 9 » 1880b 18 9 0 b 19 0 0 » 1910» 1920» 1930» 19 4 1 » 19 4 9 » 1 960
................... ................... ................... ................... ................... ................... ................... ................... ...................
2 6 7 8 3 3 4 4 4 4
482 749 449 353 792 874 248 560 423 804
090 646 979 571 344 111 452 875 420 043
18 6 9 » 18 8 0 b 18 9 0 ь 1900» 1910» 1920» 1930» 19 4 1 » 1949» 1960a
................... ................... ................... ................... ................... ................... ................... ................... ................ ...................
2 6 7 8 3 4 4 4 4 5
529 978 683 445 819 112 436 755 781 157
220 976 515 729 770 764 657 199 379 001
212 959 791 1166 376 315 383 314 507 497
18 6 9 » 18 8 0 b 1890b 1900» 19 1 0 » 19 2 0 » 1930» 19 4 1 » 19 4 9 » 1 960a
................... ................... ................... ................... ................... ................... ................... ................... ................... ...................
5 13 15 16 7 7 8 9 9 9
011 728 133 799 612 986 685 316 204 961
310 622 494 300 114 875 109 074 799 044
386 1726 1428 1977 551 437 556 453 687 706
............
174 767 637 811 175 122 173 139 180 209
332 245 302 40 40 18 34 30
442 288 413 94 89 50 93 83
(5) 30 290 210 250 32 31 28 12 21 18
7 11 9 10 5 3 4 3 4 4
Х б (6) 28 37 5 228 315 90 72 72 36 55 49
8 14 10 14 10 8 9 7 11 10
F érfi nő e g y ü tt (7 ) i 58 774 66 5 ■ 533 438 715 56 5 12 2 134 103 129 100 68 48 127 76 113 67 34е 14»
8 13 9 12 7 6 6 5 8 7
5 3 4 1 1 0 1 1
1 4 3 3 1 1 1 0 1 0
6 4 5
1 5 3 4 9
2 2 1 2 2
2 2 1 1 1
6 4 4 2 9 1 1 1
1 5 3 3 2 1 1 1 1 1
A
L E G I D Ö S E B B E
К
D E M O G R Á F I A I
V I Z S G Á L A T A
169
Az 1960. évi népszám láláskor az előzetes a d a to k szerint — m in t lá ttu k — 67 szem ély v a llo tta m ag át 100 évesnek és idősebbnek, ill. ennyiről írt be a szám lálóbiztos ilyen k o rt. Az utólagos vizsgálatok azonban k id e ríte t ték , hogy ebből 53 esetben a 100 éves életkor tév es bevallás vag y g o n datlan beírás eredm énye volt. M agyarországon te h á t 1960. ja n u á r 1-én m indössze 14 olyan egyént le h e te tt felk u tatn i, aki a 100 éves életk o rt igazolhatóan elérte, am i a n n y it jelent, hogy a népszám lálás során szám ba v e tt 100 évesek nek csupán 20,9% -a tö ltö tte be való b an a 100 évet. A 99 éveseknél ez az a rá n y m ár 43,5% a 95 —98 éveseknél 83,9 és végül a 85 —94 éveseknél 97% . M agyarország m inden 1 millió lakosára te h á t b izo n y íto tta n csak 1,4 fő százéves és idősebb, ill. 3,4 fő 99 éves és idősebb k orú szem ély ju to tt. A to v á b b ia k b a n csak a b iz o n y íth a tó a n 99 éves, ill. idősebb szem élyek a d ataiv a l foglalkozunk. E zek n ek a szám a a népszám lálás eszmei id ő p o n tjáb an 34 volt. A k ülön a d a tg y ű jté s céljából 1960. m á rc iu s—április hónapokban v ég zett felkeresések során közülük 8 -at m á r nem le h e te tt m egtalálni, az a d a to k a t így csak 26 szem élyről le h e te tt felvenni. A ta n u lm án y b a n közölt tá b lá k , ill. a d a to k ezért, a ttó l függően, hogy a szóban forgó a d a t a népszám lálási vagy népm ozgalm i sta tisz tik a i kérdőívekből is rendelkezésre állt, vagy csak az aggkorúak külön felvételéből v o lt m egállapítható, kétféle sokaságra — 34, ill. 26 fő — v o n atk o zn ak . A 95 — 98 évesek közölt össze hasonlító a d a ta i 334 ilyen korú szem ély külön vizsgálatából szárm aznak, A v iz sg á la tb a n szereplő legidősebb korú szem élyek közül 23 kereszt levéllel v a g y házassági bizo n jú tv án n y al, 1 szem élyi igazolvánnyal, 2 egyéb ira tta l igazolta k o rát. N E AI É S
ÉLETKOR
A v izsg álatu n k b an szereplő öregkorúak nem és életkor szerinti m eg oszlását az aláb b i tá b lá z a tb a n közöljük. A keresztlevéllel igazolt legidősebb korú m egvizsgált egyén egy 102, a népszám lálás id ő p o n tjáb an összeírt legidősebb k orú pedig egy 103 év et b e tö ltö tt nő volt.
K orév (1)
99 100 101 102 103
A n ép szám lálás a lk a lm á v a l ö sszeírta k (2) férfi (3)
nő (-1)
ö sszesen (ö)
A k ü lön a d a tg y ű jté s id őp ontjában é le tb e n le v ő k (6) férfi (3)
nő (4)
összesen (5)
........................................... ........................................... ........................................... ........................................... ...........................................
6 3 1
14 4 4 1 1
20 7 5 1 1
0 1 1
11 2 4 1
17 3 5 1
Ö sszesen ................................
10
24
34
S
18
26
Г ори зон т ал ьн ая граф а : (1) В озрастны е годы ; (2) во врем я переписи н асел ен и я ; (3) м у ж чины ; (4) женщ ины ; (5) оба п ол а ; (6) во время особен н ого учета. H eadin g : (1) In d iv id u a l y ea rs o f a g e ; (2) a t th e p o p u la tio n cen su s ; (3) m a le s ; (4) fem ales (5) b o th sex e s ; (6 ) a t th e p articu lar su rv ey .
A legidősebbek nem enkénti megoszlása az összes korcsoportok közül a leg n ag y o b b n ő tö b b le te t m u ta tja , a 34 aggkorú szem ély 71% -a nő volt. 12 D em ográfia
170
DR.A C S Á D I
G Y Ö R G Y -
D R. K L I N G E R
A N D R Á S
A n ő tö b b let — m in t ism eretes — általán o s (1960. ja n u á r 1-én M agyaror szágon ezer férfira 1071 nő ju to tt), és az életkor elő reh alad táv al jelentős m érték b en növekszik. A legm agasabb n ő tö b b le te t az álta lu n k vizsgált agg korú népességnél ta lá lju k , m e rt m íg a 75 —79 éveseknél is például az ezer férfira ju tó nők szám a csupán 1365, a 80 éven felülieknél pedig 1384, addig a népszám láláskor összeírt 34 legidősebbnél 2400. A nem i a rá n y egyébként m á r a 9 5 —98 évesek k ö zö tt isigen m agas. Az ilyen korú 334 külön m egvizsgált szem élynek a 3.tá b lá b a n közölt a d a ta i ala p já n szám íth ató nem i ará n y a 2212.
K orév (о
F érfi (2)
Nő (3)
................................................ ................................................ ................................................ ................................................
49 30 20 5
96 72 37 25
14 5 102 57 30
Ö sszese n ...................................
104
2 30
334
95 96 97 98
Ö sszesen (4)
Г оризонт альная гр а ф а : (1) В озрастны е годы ; (2) м уж чины ; (3) женщ ины ; (4) оба пола
H e a d in g :
(1) In d iv id u a l years o f a g e ;
(2) m a le s ;
(3) fem ales
(4) b o th sexes.
A különböző nem ű aggkorúak szám án ak jelentős eltérését a férfiak nagyobb h alandósága m agyarázza. E h alandósági különbség m inden kor csop o rtb an m eg találh ató , de különösen n agy az öregkorban. Az 1959. évi m ag y ar a d a to k szerint például a 80 éves és idősebb korú férfiak h alandó sága 15% -kal m ú lta felül az ugyanilyen k o rú nőkét. A halandósági differen c iá t azonban a „százéves” kis népességcsoportban nem észleltük, m e rt a népszám lálás id ő p o n tjá tó l a külön a d a tg y ű jté s v ég reh ajtásáig a 99 éves és idősebb férfiak n ak is csak 20% -a, míg az ugyanilyen korú nőknek 25% -a h a lt meg. A hasonló halandóság term észetesen a véletlen következm énye is lehet, de azt is jelen th eti, hogy a legidősebb k o rú ak k ö zö tt a halandóság e g y a rá n t nagy. M ielőtt az öregkorúak dem ográfiai helyzetének és életkörülm ényeinek részletes v izsg álatára rátérn én k , röviden ism ertetjü k , hogy a jelenlegi halandósági viszonyok ala p já n m i a valószínűsége a 100 éves kor elérésének. Az 1958. évi h alandósági viszonyok figyelem bevételével k é sz íte tt h alan dósági tá b la a d a ta i szerint száz-százezer fiú és lány ú jszü lö tt közül 23 fiú és 70 leány fogja m egérni a 100 éves szü letésnapját. E z a n n y it jelent, hogy h a a jelenlegi halandósági viszonyok 100 évig v á lto za tla n o k m arad n án ak , 2060-ban M agyarországon 100 éves életkorú a jelenlegi 7-tel szem ben 72 élne és ebből 19 lenne férfi és 53 nő. Mivel azonban a halandósági viszonyok to v á b b i ja v u lá sá ra lehet szám ítani, a százévesek szám a feltehetőleg ennél jelentősebben fog növekedni. A 100 éves k o r elérésének valószínűségét a megfelelő halandósági tá b lá k a d a ta i alap ján a m últhoz v iszonyítva is nyom on tu d ju k kísérni. A X X . szá zad elején elm életileg százezer ú jsz ü lö tt közül m ég egynek sem v o lt való színűsége arra, hogy a száz év et elérje. 1910-ben a 100 éves kor betöltésének
A
L E G I D Ő S E B B E K
D E M O G R Á F I A I
V I Z S G Á L A T A
171
valószínűsége elérte az 1 százezreléket, az 1930. évi halandóság pedig úgy alak u lt, hogy százezer fiú ú jsz ü lö tt közül 6, u g y an an n y i leány közül m ár 17 rem élhette, hogy száz évig élhet. 1948-ra e valószínűségek 17 és 58 száz ezrelékre em elkedtek, s — m in t lá ttu k — azó ta is to v áb b nő ttek . 4. A 1 0 0 . é le té v elé ré sé n e k v a ló s z ín ű s é g e a h a la n d ó s á g i tá b lá k a l a p j á n , M a g y a r o r s z á g o n Вероят ност и dootcumim возраст а 100 лет в В ен гр и и , н а основании т аблиц смерт ност и, по возраст у P ro b a b ility of S u rv iv a l of 100 Y ears in H u n g a ry, by R eason of the L ife Tables, A cc o rd in g to A g e 100 000 ú jsz ü lö tt (1) Év
férfi (2)
nő (3)
100 000 70 é v es (4) férfi (2)
nő (3)
k ö zü l a 100. é le té v e t m eg élő k szám a ( 5) 1 9 1 0 /1 1 1 9 2 0 /2 1 1 9 3 0 /3 1 1941 1 9 4 8 /4 9 1958
................ ................ ................ ................ ................ ................
1 1 6 6 17 23
1 2 17 20 58 70
4 4 17 14 37 42
4 7 43 41 103 106
Г оризонт альная г р а ф а : И з 100 000 (1) н о во р о ж ден н ы х (2) м у ж ч и н , (3) ж енщ ин, (4) 100 ООО 70-л етн и х . . . (5) дож и в а ю т 100 лет.
H eadin g : F rom am on g (1) 100 ООО new -born (2) m a les, (3 ) fem ales, (4) 100 ООО . . . agecl 70 y ea rs, (5) su r v iv e tlieir lOÖtli b irth d a y .
A 100 éves kor elérésének rem én y ét nem csupán az újszülöttek, hanem az öregkornak v o n atk o zásáb an is érdem es m egvizsgálni. A fenti tá b lá n figyelem m el kísérhető, hogyan v á lto z o tt a n n ak valószínűsége, hogy a 70 évesek m ég to v á b b i harm in c év et élnek, te h á t elérik a 100. évet. A 70 éves férfiak közül az 1958. évi halandósági viszonyok m ellett tö b b m int tízszer annyian, a nők közül pedig csaknem 27-szer an n y ian érh etik meg a száz évet, m in t az 1910-es évek elején. A SZÁZÉVESEK
CSALÁDI
KÖRÜLMÉNYEI
A 34 legidősebb szem ély közül élete folyam án 31 lé p ett házasságra. A házasságra lé p e tt aggkorúak a vizsgálat id ő p o n tjáb an valam ennyien özvegyek v o ltak . A 3 házasságra nem lé p e tt szem ély családi állapota : h a ja don. A legidősebbek k ö z ö tt m agasabb a házasságra nem lé p ett személyek arán y a, m in t á lta lá b a n az öregkornak k ö zö tt. 1960. ja n u á r 1-én ugyanis a 60 éves és idősebb népességben a nőtlenek, illetve h ajadonok ará n y a csupán 5,1% volt, szem ben az aggkorúak közel 9% -os arán y áv al. A nőknél a különbség m ég szám ottevőbb, a 60 évesnél idősebbek 6,2% -os arán y áv al szem ben 12,5% . E zekből az ad ato k b ó l a rra kellene gondolni, hogy a családi álla p o tn ak — elsősorban a nők esetében — nincs jelentősebb szerepe a 100 éves kor elérésében, illetőleg a 100 éves k o rt a h ajad o n o k nagyobb való színűséggel érik meg, m in t a házasok. A 95 —98 évesek a d a ta i nem látszan ak b izo n y ítan i ezt a m eg állap ítást : közülük a nőtlenek, h ajadonok ará n y a 12* 4,6% (a nőknél 6,2% ), te h á t lényegében azonos a 60 éven felülieknél ta p a sz ta ltta l. Figyelem re m éltó, hogy am íg a 9 5 —98 éves férfiak közül 16-nak
172
DR .
A CSÁDI
GYÖRGY
-
DR.
KLINGER
ANDRÁS
(16% -nak) él a felesége, addig az ugyanilyen korú nők közül csupán 1 él férjével. A 34 ag g asty án családi körülm ényeire jellem ző, hogy közülük 11-en családfőként élnek családjukban. 13-an m in t szülő, 3-an m in t nagyszülő ta rto z n a k a családhoz. E g y aggkorú egyéb rokonként él a családban. H a ta n nem élnek családi kötelékben, ezek közül egy szociális otth o n b an , egy m ásik k órházban ta rtó z k o d o tt, 4 pedig egyedülálló volt. A százéveseket m agában foglaló családok nagysága megfelel az országban levő családok átlagos nagy ságának. A
SZ Á Z É V E S E K
T Á R SA D A L M I-F O G L A L K O Z Á S I
VISZONYAI
K özism ert tény, hogy a társadalm i-gazdasági helyzet jelentős m érték ben befolyásolja a halandóság alak u lását és így közrejátszik az idős kor elérése valószínűségének m eg h atáro zásáb an is. E z é rt részletesen meg vizsgáltuk az aggkorúak ilyen irán y ú a d a ta it, s feleletet k ív á n tu n k kapni a m u n k a és a hosszúéletűség k ap cso latán ak körülm ényeire is. A M agyarországon élő 99 éves és idősebb korú személyek foglalkozási, gazdasági hely zetét a vizsgálatok alap ján több vonatkozásban tu d ju k meg világítani. Ezek közül legalapvetőbb az aggastyánok egykori foglalkozása, am i a la tt azt a foglalkozást értjü k , am it az illető személy m unkabíró k o rá b an fo ly ta to tt. A 34 legidősebb közül m unkabíró k o ráb an 19 v o lt m ezőgazdasági foglal kozású, ezek közül 9 önálló gazda, 10 m ezőgazdasági m unkás vagy napszám os. F eltűnő, hogy az önállóak k ö zö tt tö b b a férfi (6), a m unkások, napszám osok kö zö tt pedig a nő (8), am inek többféle oka is elképzelhető (pl. a férfiak jo b b lehetőségei az önállósodásra, ill. a nőkénél nehezebb m unkafeltételei s tb .). A továb b iak közül 3-an iparosok, 4-en pedig egyéb fizikai foglalkozásúak v o ltak . Egész élete folyam án e lta r to tt h á z tartásb eli volt 8 nő. A legidősebb k o rú ak egykori foglalkozására vonatkozó ad a to k alapján k é t kérdésben lehet bizonyos fokig v aló színűsíthető k övetkeztetéseket levon ni. Az egyik kérdés az, hogy a m ezőgazdasági foglalkozásúak k ö zött valóban gvakoribb-e a százéves k o r elérése, a m ásik pedig az, hogy a m unka, a kereső tevékenység fo ly ta tá sa m ilyen irán y b an befolyásolja a 100 éves életkor m egélésének valószínűségét. Az első kérdéssel k ap c so la tb a n az ad ato k a z t m u ta tjá k , hogy az agg k o rú ak jelentős része (az életük folyam án kereső foglalkozást űző százévesek m integy 3/4~e) a m ezőgazdaságban te v ék en y k ed ett, hogy te h á t a mezőgazda sági foglalkozásúaknak nem kisebb az esélye a 100 év elérésére, m in t a m ás foglalkozásúaknak. E z t azzal tá m a s z th a tju k alá, hogy a m ezőgazdasági foglalkozásúak 1900-ban — am ikor a jelenlegi százévesek még m unkabírásuk csúcspontján v o ltak — csupán az összes keresők kevesebb m in t 66% -át te tté k ki, m íg az egykor kereső foglalkozású százéveseknek 73, az összes legidősebb k o rú n ak pedig 56% -a v o lt m ezőgazdasági foglalkozású. Az is feltűnő, hogy a társadalm i-gazdasági szem pontból legrosszabb helyzetben levő m ezőgazdasági m unkások ará n y a a százévesek — különösen a nők — kö zö lt milyen m agas. Az egykori m ezőgazdasági m unkások az összes volt kereső aggkorúak 3 8 % -át (a volt kereső nőknek 50% -át) teszik ki. holott a rá n y u k 1900-ban az ország keresői között csupán 26% volt.
A
LE G I D Ö S E B B E K
DE M O G R Á F I A I
173
VI Z S G Á L A T A
A m ásodik kérdéssel kapcso latb an figyelem re m éltó jelenség az, hogy a 24 százéves nő közül 16 élete folyam án kereső tevékenységet fo ly ta to tt és csupán 8 v o lt azo k n ak a szám a, akik m indvégig h áztartásb eliek voltak. E z a n n y it jelent, hogy a százéves nők k é th a rm a d a élete folyam án kereső volt, am i m ég a jelenlegi viszonyok között is nagy szám (ugyanis jelenleg a nőknek kevesebb m in t 40% -a, ezen belül a fiatalab b p ro d u k tív k o rú ak n ak is csupán valam ivel tö b b m int a fele kereső), de m éginkább m agas arány, ha figyelem be vesszük, hogy ab b an az időszakban am ikor a jelenlegi öregkorúak p ro d u k tív k o rú ak v o ltak , a női keresők ará n y a még jóval alacsonyabb vo lt (1900-ban például a 20 —39 éves nőknek alig 1/3-a v o lt kereső). A női keresők m agas a rá n y a a rra m u ta t, hogy a nők m unkába állása nem befolyásolja negatív irán y b an hosszúéletűségük esélyeit, sőt a kereső tevékenység et fo ly tató nőknél a 100 éves k o r elérésének valószínűsége m ég nagyobbnak is tű n ik , m in t azoknál, akik nem dolgoztak. Igaz, hogy a mező gazdasági foglalkozásúak k ö zö tt a kereső nők ará n y a m indig is nagyobb v o lt (a segítő család tag o k m ia tt, a k ik e t á lta lá b a n keresőknek te k in te tte k ) — a legidősebb k o rú a k k ö zö tt pedig a m ezőgazdaság az átlagosnál nagyobb súllyal van képviselve —, de a százéves nők k ö zö tt az életük folyam án kereső foglalkozást fo ly ta to tta k a rá n y a így is sokkal m agasabb, ugyanis ezek 67% -os arán y áv al szem ben 1900-ban a 2 0 —39 éves m ezőgazdasági női népességnek alig a fele v o lt kereső.
T ársadalm i-gazdasági csop ort (1)
9 5 - 9 S év es
99 éves és idősebb
9 5 - 9 8 év es
férfiak (2)
99 éves és id őseb b
nők (3) Szám (4)
1. M e z ő g a z d a s á g i f iz ik a i . . . . 2 . E g y é b f i z i k a i .............................. 3 . S z e lle m i ........................................
74 21 9
4. E g y ü t t ......................................
104
5 . H á z t a r t á s b e l i ..............................
—
................................
104
10
1. M e z ő g a z d a s á g i f iz ik a i . . . . 2. E g y é b f i z i k a i .............................. 3 . S z e lle m i ........................................
71 20 9
80 20 —
60 32 8
69 31 —
100
100
100
100
6. Ö s sz e se n
8 2
55 29 7
11 5 —
10
91
16
—
139
8
230
24
—
S zá za lék (5)
6 . Ö ssz e se n
.................................
Г оризонт альная гр а ф а : (1) С оциально-эконом ическая груп п а ; (2) м уж чины ; (3) ж е н щины ; (4) число; (5) проц ен т.
В ерт икальная гр у п п а : 1. С ельскохозяйственны е работники ф изического т руда ; 2. п р о чие работники физического т р у д а ; 3. работники ум ственного труда ; 4. вместе ; 5. члены семьи ; 6. всего. H e a d in g : (1) Socio-econom ic groups ; (2) m a le s ; (3) fe m a le s; (4) n u m b e r ; (5 ) per c e n t. Lateral te x t: 1. A gricu ltu ral m an u al w o r k e rs; 2. oth er m an u al w o r k e rs; 3. non -m anu al w orkers ; 4. to g eth er ; 5. fa m ily m em b ers ; 6. to ta l.
A 95 —98 éves korú m egvizsgáltak nagyobb szám ú a d a ta alap ján levon ható követk eztetések bizonyos fokig ellen tétb en állan ak az elm ondottakkal. Az ilyen k o rt m egért nőknek p éld áu l csak m integy 40% -a v o lt kereső, a
174
D R.
A СS Á D I G V Ö R G V - D R .
К L I N G E R
A N D R Á S
m u n k áb aállásra vonatkozó a rá n y u k te h á t jó v al alacsonyabb, m in t a leg idősebbeké. E n n ek megfelelően az látszik valószínűbbnek, hogy h a a m u n k a v állalás és a nagyon m agas életkor elérése k ö z ö tt nincs is ellentét, pozitív k ap cso lat sem b izonyítható. Az egykorinak megfelelő foglalkozási megoszlás a la p já n hasonlóképpen nem lehet valószínűsíteni a m ezőgazdasági népesség hosszabbéletűségére vonatkozó feltételezéseket sem. A százévesek foglalkozási helyzetének elbírálásához szüleik foglalkozását is m egvizsgáltuk. E zek foglalkozási összetétele a százévesek foglalkozási m egoszlásához hasonló k ép et m u ta t. A különleges öregkorú a d atg y ű jtés során m egvizsgált 26 öregkorú szem ély közül 14-nek szülője is m ezőgazda sági foglalkozású (12 önálló gazda, 2 m ezőgazdasági m unkás) volt. 3 egyén nél a szülő foglalkozása egyéb fizikai dolgozó, 4-nél iparos, 3-nál szellemi dolgozó, 2-nél ism eretlen. Az a tén y , hogy a százévesek k ö z ö tt jelentős szám m al v o ltak m ező gazdasági foglalkozásúak, e g y ü ttjá r azzal, hogy életüknek igen korai sza k aszáb an k ezd tek el dolgozni. A 20 szem ély közül, akinél ism erjük a dolgozni kezdés időpontját, 12 m ár tiz e n k é t éves k o ráb an vag y az e lő tt k e z d ett el dolgozni, 5-en 15 — 16 éves k o ru k b an és csupán 3-an 17 éves k o ru k betöl tése u tá n . A m u n k a korai m egkezdése te h á t százéveseinknél nem ak ad ály o zta a legm agasabb életkor elérését. A 95 évesek és idősebbek a d a ta i hasonlóan a m u n k a fia ta l k orban való kezdéséről tan ú sk o d n ak .
É letk o r (a m ik o r d o lg o z n i k e z d ett) о) 6— 9 1 0 — 14 15— 19 2 0 — 29 30— 1. N e m
95 — 98 év esek
99 é v es és id ő seb b ek
szám a (2)
................................................... ................................................... ................................................... ................................................... ................................................... d o lg o z o t t é s is m e r e tle n
26 162 52 25 5 64
2. Ö s s z e s e n ...........................................
331
95 — 98 év esek
99 év es és id őseb b ek
szá z a lé k a 1 (3) 2 10 7 1 —
10 60 19 9 2
10 50 35 5 —
6 26
100
100
1 A nem d o lg o z o tt és ism eretlen csop ort n élk ü l.
Г оризонт альная граф а : (1) В о зр а ст (к огда стали работать) ; (2) число ; (3) процент. В ерт икальная граф а : 1. Н е работавш ие и 2. неизвестны е ; 3. всего. H e a d in g : (1) A ge (o f h a v in g sta r te d w o r k ); (2) n u m b e r ; (3) per c en t. L ateral text : 1. D id not w ork a n d u n know n ; 2. to ta l.
L ényegében ugyanilyen értelm ű m eg állap ítást te h e tü n k ak k o r is, ha a z t vizsgáljuk, hogy az aggkorúak m ikor hagyták abba foglalkozásuk vég zését. A 21 m egvizsgált közül — akiknek ilyen jellegű a d a ta it ism e rjü k — négyen jelenleg is dolgoznak, h a ta n 95 és 100 éves koruk k ö z ö tt h ag y ták ab b a a m u n k á t, to v áb b i kilencen pedig 8 5—94 éves korukig fo ly ta tta k kereső tevékenységet. C supán k é t olyan százévest ism erünk, a k ik „ fia ta la b b ” k o ru k b a n h a g y tá k ab b a a k tív tevékenységüket, ezek közül is egyik 80 éves, a m ásik pedig 60 éves k orában. A 34 legidősebb közül a népszám lálás id ő p o n tjáb an 5 szem ély önálló jövedelem m el rendelkezett, m in t m ég dolgozó a k tív kereső (saját fö ld tu laj
A
L E G I D Ő S E B B E K
D E M O G R Á F I A I
V I Z S G Á L A T A
175
donukon gazdálkodtak), 7 öregkorú sa já t jogon rendelkezett nyugdíjjal vag y jára d é k k a l, 7 nőnek özvegyi n y u g d íja volt. K e tte n társad alm i segély ből éltek. T izenhárm án nem rendelkeztek jövedelem m el, családtagjaik ta r to ttá k el őket. A legidősebbek gazdasági helyzetének jellem zéséhez ta rto z ik az is, hogy a népszám lálás idejében közülük 7-nek v o lt sa já t földtulajdona, tize n h e tü k n ek pedig a családja ren d elk ezett fö ld tu lajd o nnal. A gazdaság nagy sága a legtöbb esetben 5 — 10 k á t. hold (8 eset), illetve 1—5 k at. hold (6 eset) közé esett. A SZÁZÉVESEK
É LETK Ö R Ü LM ÉN Y EI
A v izsg álat a d a ta i alap ján a százévesek jelenlegi életkörülm ényeit is tö b b vo n atk o zásb an k ísé rh e tjü k nyom on. E zek közül közvetlen, de nem feltétlen ü l biztos értékm érő az aggkorúak saját jövedelmének ism erete. A 34 idős szem ély közül 13 nem ren d elk ezett önálló jövedelem m el. A tö bbinek v o lt jövedelm e, de négyük föld tu lajd o n b ó l szárm azó jövedelm ének nagy ság á t nem tu d tá k m eghatározni. A h av i pénzjövedelm ek viszonylag elég alacsonyak v o ltak : egy szem élynek 200 F t a la tt m a ra d t, h a tn a k 200 —300 F t-o t, négynek 300 —500 F t-o t, négynek 5 00—600 F t-o t, k ettő n ek pedig 700 —800 F t-o t t e t t ki a pénzjövedelm e. A jövedelm ek azonban nem tü k rö zik megfelelően az öregkorúak gaz dasági h ely zetét, m e rt tö bbségük családi környezetben él, ahol e lta rtá su k ról gondoskodnak. Az aggkorúak eltartói, illetve gondozói k ö zö tt 14 m ező gazdasági foglalkozású, 2 egyéb önálló, 2 egyéb fizikai,5 pedig nyugdíjas volt. Az elta rtó foglalkozása 3 esetben v o lt ism eretlen, 1 aggkorút szociá lis o tth o n b a n gondoztak, 3 aggkorúról a tanács gondoskodik, 4 szem élynek pedig h á z ta rtá sb eli az eltartó ja. Az életkörülm ényekkel a lakásviszonyok szorosan összefüggenek. A száz évesek legnagyobbrészt olyan családba ta rto z ta k , ahol a család s a já t h á zában, lak ásáb an élt (a 34 százéves közül 28). A tö b b i aggkorú közül hárm an főbérletben lak tak , egy társb érletb en . K e tte n in tézetben éltek. A lak ásk ö rü lm én y ek et hívebben tü k rö zik az a rra vonatkozó adatok, hogy az öregkorúak h án y ad m ag u k k al lak n ak (alszanak) egy szobában. A 26 ebből a szem pontból m eg k érd ezett százéves közül 14 la k o tt külön szobában, 12-en m ás személlyel la k ta k eg y ü tt. A legidősebbek á lta l la k o tt szobák (helyiségek) legnagyobb része egész séges lak ásk ö rü lm én y ek et b izto sít szám ukra. A szobáik zöme világos és száraz, csupán 4 esetben ta lá ltu n k sö té t és 3 esetben nedves szobát. L ak ó szobáik higiéniai körülm ényei m ár nem an n y ira m egfelelőek : a 26 öregkorú közül 5 lakik piszkosnak te k in th e tő szobában, 9 esetben az a d atg y ű jtés ta n ú ság a szerint az öregkorú á lta l la k o tt szoba szellőzetlen volt. U gyancsak nem te k in th e tő megfelelőnek az az a rá n y sem, hogy a 26 százéves közül 12-en földes, 2-en köves szobában lak n ak és csupán 12-en élnek padlós szobá ban. A földes padlójú szobák a rá n y a az öregkorúak lakásaiban viszonylag m a g a s: 46% , u g y a n a k k o ra m ik o r országosan m á r 1949-ben is az összes szo b á k n ak csupán 39% -a v o lt vertföldes p ad o zatú . Fűtéssel ellátv a a 26 öreg ko rú szobája közül 22 vo lt, az elm últ télen négyük szobája nem v o lt fűtve. Az aggkorúak által la k o tt szobák közül 9 esetben a berendezés hiányos volt,
176
DR. ACSÁDI GYÖRGY -
DR .
K L I N G E R
A N D R Á S
17 esetben m egfelelőnek v o lt m ondható. S ajátos m ódon a rosszabb lakás körülm ények inkább a külön szobában lakó aggastyánokra jellem zőek. Sötét, nedves vagy fűtetlen szoba kizárólag néhány egyedül lakó százéves nél fordult elő, s a piszkos, szellőzetlen, vertföldes, hiányos berendezésű szobák többsége is a külön szobával rendelkezőké volt. K ö z v e te tt m ódon v ilágít rá az öregkorúak életkörülm ényeire az, hogy külső megjelenésük m ilyen b en y o m ást tesz. A speciális vizsgálatot lebonyo lító zám lálóbiztosok m egítélése szerint a 26 százévesből 20 gondozott ben y o m ást k e lte tt (ebből 12 jól gondozott) és csak 4 személy külső meg jelenése volt elhanyagolt (2 szem élyről e v o n atkozásban nem állan ak ad a to k rendelkezésre). F eltűnő, hogy a jól g o ndozott külső m egjelenésű százévesek főleg nők; az aggkorú nők fele, az aggkorú férfiaknak csupán egyharm ada v o lt jól g o n d o zo ttn ak te k in th e tő . A nők — m ég ha 100 évesek is — nagyobi) gondot fo rd ítan ak külső m egjelenésükre, m in t a férfiak. A külső m egjelenéshez já ru l hozzá an n ak — higiénikus v o natkozások kal bíró — v izsgálata is, hogy az ag g korúak m ilyen gyak ran tisztálkodnak. A m osakodás tek in tetéb en kedvező viszonyokról tu d u n k beszám olni : az aggkorúak m ajdnem m indegyike (26-ból 24) n a p o n ta mosakszik, csupán k e tte n a d ta k olyan választ, hogy „ e se te n k é n t” m osakodnak. A fürdés te k in te té b e n m ár nem ilyen kedvező a helyzet, am ihez term észetesen az is hozzájárul, hogy egészségi állap o tu k m ia tt nehézkesebben fürdenek. A 26 százéves közül csupán egy fürdik n ap o n ta, 8-an heten k én t, 3-an hav o n k én t fürdenek, 14 öregkorú pedig egyáltalán nem. A tisztálkodás terén a nők állan ak elől. M indegyikük n a p o n k én t m osakodik és a g y ak rab b an fürdők is közülük kerülnek ki, u g y an ak k o r a soha nem fürdők arán y a is k ö z ö ttü k m agasabb. A SZÁZÉVESEK
EGYÉB
DEMOGRÁFIAI
ISMÉRVEI
Az előbbiekben m ár ism e rte ttü k a legidősebb korúak legfontosabb dem ográfiai jellem zőit. Az aláb b iak b an m ég néhány egyéb dem ográfiai ism érv szerinti m egoszlásukat vázoljuk. A százévesek műveltségének (iskolai végzettségének) színvonalát alap vetően társadalm i-gazdasági helyzetük h atározza meg. Az a tény, hogy közülük sokan m ezőgazdasági foglalkozásúak — elsősorban v o lt mező gazdasági m unkások, napszám osok — v o ltak , rán y o m ja bélyegét iskolai végzettségük színvonalára is. A népszám lálás alkalm ával összeírt 34 agg korú személy közül 14 nem já r t iskolába, 5-en közülük az elemi iskola 1 —3 o sztály át, 3-an a 4 —5 osztály át, 9-en pedig 6 —7 o sztály á t végezték. Csupán 3 olyan szem élyt ta lá ltu n k , aki 8 általán o s iskolának megfelelő végzettség gel (pl. 4 polgári iskola) rendelkezett. A százévesek iskolai végzettségének színvonala ennek alap ján igen alacsony. 41% -uk nem v ég zett semm iféle iskolát, am i g y akorlatilag a n n y it jelen t, hogy legalább ilyen arán y ú k ö z ö ttü k az analfabétizm us. 1920-ban az 5 0 —59 éves k o rú ak k ö z ö tt — te h á t ab b an a korcsoportban, am elyekbe ak k o r a jelenlegi 90 —99 évesek ta rto z ta k — az írni-olvasni nem tu d ó k ará n y a csupán 23% volt. A 4 elemivel és az annál m agasabb végzettséggel rendelkező öregkorúak a rá n y a k o rtá rsa ik 40 évvel ezelőtti végzettségéhez viszo n y ítv a is alacsonyabb.
A LEGIDŐSEBBEK DEM OGRÁFIAI VIZSGÁLATA
177
A legidősebbek alacsony iskolai végzettsége kicsiny szám uk k ö vetkez tében nem bizon y íték am ellett, hogy az iskolázatlanság nagyobb valószí nűséget ad a legm agasabb életkorok eléréséhez, illetőleg, hogy az isk o lázo tt ságnak ezzel ellentétes lenne a h atása. A 95—98 évesek k ö z ö tt például az iskolába nem já r ta k ará n y a m egegyezik a 40 évvel ezelőtti arán n y al, s így iskolázottság szerinti összetételük sokkal kedvezőbb, m in t a náluk idősebb korúaké.
9 5 -9 8 év ese k
Iskokii v é g ze ttsé g (1)
szá m a
99 év esek és id ő seb b ek
95 —98 évesek
(2)
99 évesek és idősebbek
szá za lék a
(3)
1. I s k o lá b a n e m j á r t ................ 1— 3 o s z t á ly ........................... 4 — 5 o s z t á ly ........................... 0 6— 7 o s z t á ly ........................... 8 o s z t á ly ........................... 3. K ö z é p is k o lá b a j á r t ................ 4. E g y e t e m e t v é g z e t t ................ 5. I sm e r e tle n ...................................
76 38 49 123 22 15 3 8
14 5 3 9 3 — — —
23 11 15 37 7 4 1 2
41 15 9 26 9 — — —
6. Ö sszese n
334
34
100
100
........................................
Г оризонт альная г р а ф а : (1) Ш кольное о б р а зо в а н и е; (2) ч и с л о ; (3) процент.
В ерт икальная г р а ф а : 1. Н е ходи л и в ш к о л у ; 2. п олучи ли обр азован и е в 1— 3, 4 — 5 , б— 7, 8. к л а сса х н ачальной школы ; 3. ходи л и в средню ю ш колу ; 4. кончили университет ; 5. неизвестн ое ; 6. всего. H e a d in g : (1) L evel of e d u c a tio n ; (2) n u m b e r ; (3 ) per c en t. L ateral text : 1. D id not a tte n d sch ool ; 2 . a tte n d e d 1 —3, 4 — 5, 6 — 7, 8 th c la sse s of prim ary sch ool ; 3. a tte n d e d gram m ar (secon dary) sch ool ; 4. a tten d e d u n iv e r sity ; 5. un k n ow n ; 6. lo ta i.
Az aggkorúak dem ográfiai ism érvei k ö zö tt anyanyelv és vallás szerinti m egoszlásukat is vizsgáltuk. A 99 éves és idősebb népességen belül a m ag y ar an y an yelv ű ek a rá n y a 80% . Az egyéb nem zetiségekből 2 szlovák, 1 ném et, 1 h o rv át, 1 egyéb délszláv, 1 cigány és 1 görög any anyelvű százévest ta lá l tu n k ; a rá n y u k valam ivel m agasabb, m in t 40 évvel ezelőtt a 40 —59 éves k o rú ak k ö z ö tt (az akkori 12% -kal szem ben 20% ). Vallási te k in te tb e n az aggkorúak 2/3-a a k ato lik u s vallású. E z az a rá n y hasonló a jelenlegi legidő sebb generáció negyven évvel ezelőtti vallási m egoszlásához. Az anyanyelvi és a vallási m egoszlásra vonatkozó a d a to k a z t m u ta tjá k , hogy a nyelvi v ag y a vallási h o v a ta rto z á sn ak a százéves életkor elérésében a d a ta in k szerint nincs jelentősége. ENDOGÉN
TÉNYEZŐK
A
100
ÉVES
ÉLETKOR
ELÉRÉSÉBEN
Az ag g korúak dem ográfiai és tá rsa d a lm i helyzetének, életkörülm ényei nek á tte k in té se u tá n felm erül az a kérdés, hogy m ilyen endogén tényezők já ru lh a tn a k hozzá a legm agasabb életkor eléréséhez. A vizsg álat során a d a to k a t k ív á n tu n k szerezni néhány olyan endogén tényezőről is, am elyek elősegítik v agy h á tr á lta tjá k az öregkor elérésének valószínűségét. E tényezők közül elsősorban az életkor örökölhetőségének k érdését szo k ták em líteni. E zen a z t értik, hogy bizonyos családi tu la jd o n
178
DR.
A C SÁ DI
G Y Ö R G Y - D R .
K L I N G E R
A N D RÁ S
ságok a la p já n az ö regkort m eg ért szem élyek gyerm ekeinek nagyobb-e a valószínűsége a m agasabb életkor elérésére, m in t m ásoknak. A kérdés ta n u lm á n y o z á sá ra feldolgozást k é sz íte ttü n k a legidősebbek szüleinek élet koráról.
A z a n y a h a lá lo zási kora (2)
A z apa h a lá lo zá si kora a)
— 59
6 0 -6 9
— 59 ...................... 6 0 — 6 9 ...................... 7 0 — 7 9 ...................... 8 0 — 8 9 ...................... 9 0 — 9 9 ......................
3 1 1 1 —
2
—
—
2
—
—
2 —
— — 1 —
1 3 —
— — 2
— —
— —
—
—
—
—
4
6
4
—
4
26
—
4 3 5 3 1
79 42 67 69 13
70 —79
SO —S9
9 0 -9 9
100-
ism e retlen
össze sen (3)
9 9 é v ese k és id őseb b korúak (4)
—
I s m e r e t l e n ................
1
—
1
Ö s s z e s e n ......................
7
4
2
— 5 9 ...................... 6 0 — 6 9 ...................... 7 0 — 7 9 ...................... 8 0 — 8 9 ...................... 9 0 — 9 9 ...................... 100— ...................... I s m e r e t l e n ................
27 15 10 18 2
19 7 14 10 3
i6 5 21 15 2
2 74
2 55
2
8
01
59
Ö s s z e s e n ......................
5
9 5 — 98 évesek (5) 8 5 10 2 4 12 18 4 2 3
— 1 1 —
2 17
4
7 1 4 5 2
48
64
64
334
Г оризонт альная гр а ф а : (1) В о зр а ст отца ; (2) в о зр аст матери ; (3) всего ; (4) 99-летн и е и старш е ; (5) 95— 98-летние.
H ea d in g : (1) F a th er’s a g e ; (2) m o th e r ’s a g e ; (3) to ta l ; (4) aged 99 y e a rs an d over ; (5) a g e d 95 — 98 years.
A k o m b in atív tá b lá z a t a d a ta i szerint a legidősebbek 5 0 % -ának az an y ja , 6 0 % -án ak az ap ja, s az esetek 40°/0-áb an m in d k ét szülője 70 évnél hosszabb é le tk o rt ért meg. E zen belül 6 olyan esetet is ta lá ltu n k , ahol m ind az apa, m ind az an y a 80 évnél idősebb vo lt. Ezzel szem ben 50 éves kora e lő tt csupán négynek az ap ja és k e ttő n e k az an y ja h a lt meg, de egy kivé telév el ezeknek a m ásik szülője idős k o rt é rt el. U g y an ak k o r az a d a tb e vallások szerint 3 szem ély édesapja és 4 személy édesanyja a 90 évet, sőt közülük egynek az édesapja a 100 év et is túlélte. M egjegyzendő, hogy a szülők életk o rára vonatkozó ad a to k tö b b ség ü k ben nem v o lta k ellenőrizhetők, így csak az a d atszo lg áltató k bevallásán alap u ln ak . A b en n ü k rejlő te n d e n c iá t azonban n agym értékben valószínűsí tik a 9 5 —98 éves k o rú ak hasonló jellegű ad a tai. E z u tó b b iak szüleinek ugyanis 3 0% -a 80 éves v ag y an n ál idősebb é letk o rt é rt meg, átlagos h alá lő zk ő kpedig é t bekezdésb és a 9.a táb lában k ö z ö lt szüleinek m u ta ló s z á mm o kagas k isz á m ítá sa a z halá ism e lozási2 Akz oe ru alig en m arad százévesek átlagos retlen korú ak fig y e lm en k ív ü l h a g y á sá v a l tö rtén t. lozási k o ra a la tt.2
A
L E G I D Ő S E B B E K
A szü lő k á lta l m eg ért kor (1)
D E M O G R Á F I Á I
95 — 98 é v ese k (2) apa (3)
a n y a (4)
179
VI Z S G Á L A T A
99 é v ese k és id ő seb b ek (5) ap a (3)
a n y a (4)
1 . 79 é v v a g y k e v e s e b b . . . . 2 . 8 0 é v v a g y t ö b b ................... 3 . Ö sszese n ........................................
70 30 100
S zá za lék o s m ego szlá s (6) 70 60 30 40 100 1 00
59 41 1 00
4 . É v ......................................................
69
Á tla g o s h a lá lozási kor (7) 70 69
74
Г оризонт альная гр а ф а : (1 ) В о зр а ст роди телей ; (2) 95— 98-летнне ; (3) отец ; (4) мать ; (5) 99-л етн и е и старш е ; (6) процентное р асп редел ен и е ; (7) средний возр аст н аступ лен и я смерти.
В ерт и к а льн а я граф а : 1. 79 лет и л и м ладш е ; 2. 80 л ет или старш е ; 3. всего ; 4. годы. H ead in g : (1) A ge o f p aren ts ; (2) 95 — 98 y e a rs old ; (3) fa th er ; (4) m other ; (5) 99 years old an d over ; (6) percentage d istrib u tio n ; (7) a v era g e a g e a t d eath . L atera l te x t: 1. 79 y ea rs or u n d e r ; 2. 80 y e a rs or o v e r ; 3. to ta l ; 4. years.
A szülők m agas átlagos életkora a rra u tal, hogy a 100 éves k o r elérésé ben az öröklődő tu lajd o n ság o k n ak is v an bizonyos szerepük, hiszen a jelen legi ag g asty án o k szülei viszonylag hosszú életűek vo ltak , különösen ha te k in te tb e vesszük, hogy szüleik a század elején v o lta k 50—60 évesek, am ik o r pedig a rosszabb h alandósági viszonyok m ia tt az átlagos halálozási k o r m indössze 24,5 (férfi), ill. 26,7 (nő) év vo lt, de még a feln ő tt (20 éves és idősebb korú) népesség átlagos halálozási k o ra is alig h a la d ta meg az 56 é v e t ( f é r f i: 56,5, nő : 56,0). N em közelítik m eg a legidősebbek szülei á ltal m eg ért m agas átlagos életk o rt a századeleji halandósági tá b la értékei sem, am elyek szerint a férfiak születéskor v á rh a tó átlagos é le tta rta m a 36,6 a nőké 38,2 év, a 20 éves k o rb an v á rh a tó átlagos életkor pedig 60,6 ill. 59,9 év. U gy an csak az öregkor elérésének endogén tényezői közé sorolható a születési sorrend is. A speciális v izsgálat a d a ta i szerint a huszonöt ism ert so rrendű százéves közül 10 v o lt elsőszülött, k ö z ö ttü k te h á t az elsőszülöttek a rá n y a 40% . Ezzel szem ben a m ú lt század végén az elsőszülöttek a rán y a csupán 20% körül le h e te tt. E n n e k alap ján az elsőszülötteknél a 100 éves k o r elérésének valószínűsége m in teg y kétszerese a m ásodik és a to v áb b i szülöttek én ek . Meg kell azonban jegyezni, hogy a 95 —98 éves korúak k ö zö tt az elsőszülöttek ará n y a alacsonyabb : 30% körüli, m indenesetre k ö zö ttü k is b izo n y íth ató az elsőszülöttek jó v al m agasabb a rán y a. E z t a té n y t való színűleg az elsőszülöttek nagyobb ellenállóképessége m e llett jobb csecsemő k o ri gondozo ttság u k is m agyarázza. A szülési sorszám hoz kapcsolódó kérdés a százévesek testvéreinek száma. A m eg k érd ezett 99 évesek és idősebbek testv érein ek átlagos szám a 5, am i a n n y it jelen t, hogy átlagosan 6 g y erm ek et szü lt nőktől szárm aznak. Az aggkorúak k ö z ö tt csupán egy olyan a k a d t, akinek nem v o lt testvére, olyan pedig egy sem volt, akinek csak egy te stv é re le tt volna, és k ét testv érrel rendelkező t is csupán egyet ta lá ltu n k . E zzel szem ben öt ag g astyánnak 3, ötnek 4, h árom -három nak 5 v agy 6, k e ttő n e k 7, h áro m n ak 8 testv ére volt. E zen k ív ü l k é t olyan ö reg k o rú t is ta lá lu n k , akinek 10 vagy tö b b te s t vére volt.
180
DR.
S z ü le té si sorrend (1)
A C S Á D I
G Y Ö R G Y -
95 - 98 évesek
DR.
99 év esek és idősebbek
К L I N G ER
9 5 -9 8 év esek
AN D R A S
99 évesek és id őseb b ek
A z 186(1 körül s zü letetle k á lta lá b a n 1 (41
szá z a lé k a 2 (3)
szám a (2) 10 4 4 3 2
1
40 16 16 12 8 — — 4 —
21 18 15 12 10 8 6 4 3
3
4
3
31 25 18 7 7 2 4 о
s z ü lö tt ........... s z ü lö t t ........... s z ü lö t t ........... s z ü lö t t ........... s z ü lö t t ........... s z ü l ö t t ........... s z ü lö t t ........... s z ü lö t t ........... s z ü lö t t ........... és to v á b b i s z ü lö t t ........... 1. I sm e r e tle n so r r e n d ű . . .
100 80 50 24 24 5 13 7 3
1 ----
8
1
14
1
—
—
—
2. Ö sszesen . . .
334
26
100
1 00
1 00
1. 2. 3. 4. 5. ti. 7. 3. 9. 10.
'A z 1 9 0 3 — 1905. é v ek b en m eghalt nők berejezett te r m ék en y ség e alapján b ecsü lve. 1 A z ism eretlen ek n élk ü l. Г оризонт альная граф а : (1) Р одовой п орядок ; (2) число (3) п р о ц ен т ; (4) родивш и ся около I8 6 0 г. В ерт икальная граф а : 1. родовой п орядок н еизвестен ; 2. всего. H e a d in g : (11 B irth o rd er; (2) n u m b e r ; (3) per c e n t; (4) born a b ou t 1S60' L ateral text : X. b irth order un know n ; 2. to ta l. 11. A s zü le té s h ó n a p ja Р ож ден ия no месяцам B irth s by M onths
H ónap (1)
9 5 -9 8 év esek (2)
99 év esek és idősebbek (3)
95 év esek és idősebbek ö sszesen №
szám szerin t (6) J a n u á r ............. F e b r u á r ........... M á rc iu s ........... Á p r ilis ............. M á j u s ................ J ú n iu s ............. J ú l i u s ................ A u g u s z tu s . . . S z e p te m b e r . . O k t ó b e r ........... N ovem ber . .. D ecem b er . . . 1. I s m e r e tle n . . .
21 34 32 19 20 23 17 31 25 38 34 34 6
1 3 3 1 — 2
2 . Ö s s z e s e n ...........
334
1903-b an é lv e sz ü le t e lte k (3)
szá za lék b a n 1 (7)
3 3 1 2 4 3 —
22 37 35 20 20 25 20 34 26 40 38 37 6
5,6 9 ,6 7,4 1 1 ,3 1 0 ,7 1 0 ,5 —
26
360
1 0 0 ,0
6 ,2 1 0 ,5 9 ,9 5,6 5 ,6
8 ,4 8 ,2 9 ,0 8 ,4 8 ,3 7,7 8 ,0 8 ,6 8 ,7 8 ,7 8,1 7 ,9 '
A L E G ID ŐSEBBEK DEMOGRÁFIAI VIZSGÁLATA
181
M ivel a század elején (pl. az 1903. évben) m eghalt nőknek átlagosan négynél nem v o lt sokkal tö b b gyerm eke (4,1), s az átlagos gyerm ekszám a term ék etlen ek leszám ításáv al sem érte el az ö tö t (4,8), ezért a százévesek m agasabb testv érszám a d a ta i a rra m u ta tn a k , hogy a legidősebb k o rt megérők nem an n y ira a kisebb, m in t in k áb b a nagyobb term ékenységű an y ák tó l szárm aznak. E z a m egállapítás nem m ond ellent annak, hogy ezen an yák gyerm ekei közül elsősorban az elsőszülötteknek, sőt bizonyos fokig a m áso dik szülö ttek n ek is nagyobb esélyük van a 100 éves kor elérésére, m int a to v á b b i szülötteknek. A v izsg álat során feldolgoztuk a legidősebbek születési idejére fa szü letés hónapjára) vonatk o zó a d a to k a t is. A születés h ó n ap ja szerinti meg oszlásban ugyanis kifejezésre ju tn a k a fogam zásra, a terhességre és a cse csem őhalandóságra g y ak o ro lt szezonális hatáso k . A legtöbb időskorú ősszel és a té l végén szü letett. A születés h ó n ap ja szerinti m egoszlásuk eléggé egyenetlen (a m ásodik negyedévben például csupán 18, a negyedik negyedévben viszont 32 % -uk született) és eltér az élveszületések összehasonlításul ta n u lm á n y o z o tt századeleji szezonalitásátó l, am ely sokkal egyenletesebb m egoszlást, s az aggkorúakéhoz képest e lto ló d o tt id én y h u llám o k at m u ta t. A
LEGIDŐSEBB
KORT
MEGÉRTEK
TERMÉKENYSÉGE
A 18 százéves nő közül — akik re v o n atk o zó an a speciális vizsgálatból ad a to k k a l ren delkezünk — élete folyam án 16 élt házasságban. K özülük egyetlen o ly at sem ta lá lu n k , akinek ne sz ü le tett volna gyerm eke. U g y an ak k o r 1949-ben az akkori 70 éves és idősebb korú özvegy nők közül a gyerm ektelenek a rá n y a 13% volt. E g y gyerm eke 3, k ét gyerm eke 2 agg ko rú nőnek vo lt, te h á t egy-két gyerm ekes v o lt az összes házasságban élt nők 31% -a. E z az a rá n y jóval m agasabb v o lt a 70 éven felüliek 1949. évi 17% -os országos arán y án ál. A 3-4 gyerm ekes és az öt és tö b b gyerm ekes százévesek a rá n y a (19 és 50% ) körülbelül megfelel az országos átlagnak. E z a n n y it jelent, hogy a norm ális biológiai fo ly am atok — m in t a gyer m ekszülés — nem ak ad ály ai a 100 éves k o r elérésének, sőt a néhány g y erm ek e t szülő nők esélye m ég nagyobb is m in t a term éketleneké. A százéves férfiak term ékenysége életü k folyam án még m agasabb v o lt, m in t a nőké. A nyolc idős férfi közül egyetlen gyerm ektelen vagy egy k é t gyerm ekes öreget sem ta lá ltu n k . E gy-egynek v o lt 4, illetve 5 gyerm eke, k e ttő n ek 6, egynek 7 gyerm eke. E g y a g g asty án n ak 9, egynek 12, egynek pedig 16 gyerm eke vo lt. H o zzáfű zh etjü k kiegészítésül a z t is, hogy a 26 százévesnek a vizsgálat időpontjáig 142 gyerm eke, 196 unok ája, 197 d édunokája, sőt közülük h é t nek m ár 14 ü k u n o k á ja is szü letett, azaz gyerm ekeik átlagos szám a 5,5, unokáiké 7,5 és d édunokáiké 7,6 (a k é t h ajad o n és gyerm ektelen nő leszá m ításáv a l az átlagok : 5,9, 8,2 és 8,2). A
SZÁZÉVESEK
EGÉSZSÉGI
HELYZETE
A százévesek dem ográfiai helyzetének kiegészítő jellem zéseként rövi den összefoglaljuk a speciális öregkori! vizsgálat alkalm ával m egállapított legfontosabb fiziológiai jellegeket. B á r ezek ném ileg eltérh etn ek a szakor-
182
D R . ACSÁ D I
G Y Ö R G Y - D R ,
K L I N G E R
A N D R AS
vosok á lta l m e g álla p íto tt jellem zőktől, sta tisz tik a i m ódszerek ala p ján tö r té n t felvételük és feldolgozásuk mégis összefoglaló m ódon megfelelő eliga z ítá st ad az öregkorú szem élyek egészségi helyzetéről. A százévesek látóképessége term észetszerűleg nem a legm egfelelőbb. C supán 1/4-ük lá tá sa te k in th e tő jónak, 2/5-ük pedig kifejezetten rosszul lát. Á llandó szem üveghasználatot csupán az ag g astyánok 1/6-ánál ta lá ltu n k , elsősorban a m ia tt, m e rt közel 3/4-ük m ár sehogyan sem tu d olvasni. (E bben részben k özrejátszik alacsony k u ltu rális színvonaluk is, te h á t az, hogy közülük jelentős szám m al ta lá lu n k olyan o k at, akik eg y általáb an nem ta n u ta k m eg olvasni. E rre m u ta t az is, hogy a 20 százévesből, akik sehogyan sem olvasnak, 4 a z é rt nem használ szem üveget, m e rt látása jó.) A halló képesség te k in te té b e n m ár m egfelelőbb a helyzet. A d atg y ű jtésü n k ta n u l sága szerint u gyanis közel a felük jól hall, és csupán 3 aggkorúnak v a n rossz hallása. E g y k ö zü lü k teljesen süket. A százéveseknek fogazata á lta lá b a n m á r nincs, vagy csak alig van. K özel 60% -uk teljesen fogatlan, 3 0 % -u k n ak 1—4 foga van és csak 2 olyan ag g k o rú t ta lá ltu n k , akinek öt vagy tö b b foga volt. É rdekes m ódon az agg korú férfiak fo g azata inkább m egm aradt, m in t a nőké. A százévesek nagyobb a rán y ú fogrom lásának kezdete a 40. életév u tá n ra teh ető . A zoknak, akiknek az erre vonatkozó a d a ta it ism erjük, közel 41 % -ban 4 0 —59 éves életk o ru k b an k ezd tek el fogaik rom lani. 33% -uk fogrom lása a 60-as években, 19% -uké a 70-es években k ezd ő d ö tt meg. Csupán k é t olyan ö regkorút ta lá ltu n k , akinek m á r 30 éves kora e lő tt kezd tek fogai rom lani. A nők fogainak rom lása á lta lá b a n h am arab b m egindult, m in t a férfiaké. A teljes fogelvesztés az összes fogatlan százéves több m in t felé nél a 85. életév u tá n k ö v e tk e z e tt be. Csupán egy olyan ag g k o rú t irtu n k össze, aki utolsó fogát 50 éves k o ra e lő tt v esz te tte el. M űfogsort á lta láb a n nem használnak, csupán egynek v o lt műfogsora. A százévesek 1/3-a m ég dús h a jja l rendelkezik, egyetlen teljesen kopasz szem ély kivételével a tö b b in ek ritk a a h a jz a ta. É rdekes, hogy dús h a jú a k tö b b en v a n n a k a férfiak k ö zö tt, m in t a nők k ö zö tt (54% , a nők 22% -os ará n y á v a l szem ben). F ejtartásuk többségében (54% ) em elt. Járásm ódjuk álta lá b a n m ár elég roskatag, sokan csak nehézkesen vagy tán to ro g v a já r nak. 30 % -u k eg y általán nem tu d járn i. R ugalm as vagy könnyed járású csupán az összes 99 éves és idősebb szem ély 1/5-e. E m lék ező teh etség ü k soknak gyenge, közel 1/5-üknél pedig kim o n d o t ta n rossz em lékezőtehetséget ta lá ltu n k . C supán az öregek fele bír jó em lékező képességgel. A százévesek éjszakai alvásának átlagos id ő ta rta m a szintén ráv ilág ít állap o tu k ra, b á r a rra nem k erestü n k v álaszt, hogy a hosszabb vag y rövidebb alvás jó v ag y rossz egészségi állap o tu k következm énye-e. M inden esetre figyelem re m éltó, hogy eg y h arm ad u k 10 ó rá t vag y m ég ennél is hosszab id ő t alszik, to v á b b i 42% 8 —9, közel 1/5-ük pedig 6 — 7 ó rá t tö lt alvással. Csupán egy olyan ag g k o rú t ta lá ltu n k , aki 5. és még egyet, aki 4 ó rá t alszik. A SZÁZÉVESEK
FOGYASZTÁSI
SZOKÁSAI
V izsg álatu n k b an a százévesek fogyasztási szokásainak k u ta tá s a is szerepelt. A lap v ető kérdés e té re n an n a k m egvizsgálása, hogy az öreg k o rú a k életük folyam án m ilyen ételeket k edveltek. E te k in te tb e n azt ta p a sz
A
L E G I D Ő S E B B E K
D E M O G R Á F I A I
183
V I Z S G A L A T A
ta ltu k , hogy az aggkorúak fele in k á b b a húsféléket kedvelte, egynegyede a növényi ered etű ételeket, s csupán egy olyan százévest ta lá ltu n k , aki ki zárólag növényi ételek et fo g y aszto tt. A tö b b i öregkorú á ltaláb a n vegyes é tren d en élt. A 9 5 —98 évesek és a 99 évesek és idősebbek táp lálk o zási szo k ások szerinti m egoszlása csaknem azonos.
M ilyen é te lt k e d v e lt? (1)
9 5 -9 8 é v esek
99 év esek és id ő seb b ek
9 5 -9 8 év esek
szám a (2)
99 év esek és id őseb b ek százalék a (3)
1 . H ú s ................... 2. N övén yi . . . . 3 . V e g y e s ...........
171 77 86
13 6 7
51 23 26
50 23 27
4 . Ö sszesen
334
26
.1 0 0
1 00
....
Г оризонт альная гр а ф а : (1) К ак ово было лю бим ое бл ю до? (2) Ч и сл о ; (3) процент.
В ерт икальная гр а ф а : 1. М ясное ; 2. растительное ; 3. смеш анное ; 4. всего. H e a d in g : (1) W h ich w as th e ir fa v o u rite d ish ? (2) N u m b e r ; (3) per c e n t. L ateral t e x t : 1. M e a t ; 2. v e g eta b le fo o d ; 3. m ix ed ; 4 . to ta l.
A százévesek legnagyobbrészt (az esetek 85% -ában) jó étvággyal ren delkeznek. K özepes é tv ág y a csak egy, rossz é tv á g y a pedig három aggkorú n ak volt. E n n e k m egfelelően m ajd n em m indegyikük megfelelően tá p lá lt, csupán k é t h iányosan tá p lá lt és egy sovány öreget ism erünk. A százévesek k ö z ö tt egyetlen tú ltá p lá lt v ag y elh ízo tt szem élyt sem ta lá ltu n k . A lk o h o l-fo g y a sztá s (1)
1. J e le n le g 2 . n e m f o g y a s z t ...................... 3 . n é h a f o g y a s z t ...................... 4. ren d szeresen fo g y a s z t . .
95 — 98 év esek
99 év esek és id ő seb b ek
9 5 -9 8 év esek
szám a (2)
99 évesek és id őseb b ek
szá za lék a (3)
131 159 44
10 11 5
39 48 13
38 42 20
5. e g y ü tt .............................................. 6. É le te fo ly a m á n 2 . n e m f o g y a s z t o t t .............. 3 . n é h a f o g y a s z t o t t .............. 4. ren d szeresen fo g y a sz to tt
334
26
10 0
1 00
81 172 81
6 12 8
24 52 24
23 46 31
5. e g y ü tt
334
26
10 0
1 00
..............................................
Г оризонт альная гр а ф а : (1) А лкоголическое п отребл ен и е ; (2) чи сло ; (3) процент. В ерт икальная гр а ф а : 1. В настоящ ее врем я ; 2. й е п отребляю т ; 3. и н огда п отребляю т ; 4. р егул я р н о п отребляю т ; 5. вм есте ; 6. в течение ж и зн и .
H eadin g : (1) A lco h o l co n su m p tio n ; (2 ) n u m b er ; (3) p er c en t. L ateral te x t: 1. A t p r e s e n t ; 2 . d o n o t co n su m e ; 3. so m e tim e s con su m e ; 4 . regu larly con su m e ; 5. to g e th er ; 6. in th e co u rse of life.
Az étkezési szokások m e lle tt szükséges v o lt m egvizsgálni a százévesek rendszeres italfogyasztását is. Az erre v onatkozó ad a to k az t ta n ú sítjá k ,
184
D R . A CSÁ D I
GY Ö R G Y
-
DR .
K L I N G E R
A N D R Á S
hogy az aggkorúak m ajdnem 9/10-e rendszeresen iszik te je t vag y tejesk áv ét, tö b b m in t fele v iszont m ég m o st is él alkohollal. Közel 1/3-uk gyak ran iszik te á t, de csak egyetlen olyan százévest ta lá ltu n k , aki a b ab k áv é rendszeres fogyasztója. A százévesek alkoholfogyasztásának a d a ta it a 95 —98 évesekével össze h aso n lítv a a z t ta lá ltu k , hogy b á r az u tó b biak alkoholfogyasztás szerinti m egoszlása hasonló az előbbiekéhez, mégis a százévesek k ö zö tt viszonylag tö b b az alkoholt rendszeresen fogyasztó, m in t a 95 —98 évesek között. Az alkoholfogyasztás szem pontjából m egvizsgáltuk a legidősebbek m ú lt beli szokásait is. B á r a százévesek tö b b ség ü kben nők, mégis csupán 1/4-ük olyan, aki élete folyam án nem fo g y aszto tt alkoholt. N éha élt alkohollal az ag g k o rú ak n ak csaknem fele, közel 1/3-a pedig élete folyam án rendszeresen iv o tt. A 8 aggkorú közül, aki életében á lta lá b a n rendszeresen fogyasztott alkoholt, m ég jelenleg is 5 rendszeresen él alkohollal. A százévesek dohányzási szokásait a n y a g u n k b an elsősorban az h atározza meg, hogy a m egkérd ezettek többsége nő és nagyrészt m ezőgazdasági környezetben élt, azaz olyanokból áll, ak ik — különösen a m ú ltb an — viszonylag kevésbé doh án y o ztak . E n n ek következtében a százéveseknek csupán 1/3-a d o h án y zo tt életében. A férfiak csaknem m ind dohányoztak, a nőknek viszont csak egy tizedrésze.
1. É le le fo ly a m á n 2 . n e m d o h á n v z o t t ............. 3 . d o h á n y z o t t ........................... 1. ö sszese n ................................... 5. e b b ő l je le n le g d o h á n y z ik
1 1 21 83 101 43
1 7 * 4
225 5 230 2
10 2 18 —
Százalék 17) 1. É le le fo ly a m á n 2. n e m d o h á n v z o t t .............. 3 . d o h á n y z o t t ........................... 4. ö sszese n ................................... 5. e b b ő l je le n le g d o h á n y z ik
20 80 1 00 41
12 88 100 50
98 2 100 1
89 11 100 —
A d o h ányosok fele leszokott a dohányzásról. A dohányzás ab b ahagyása azonban nagyob b részt m ár idős k o rb an : a 85. születésnapjuk u tán tö rté n t. A dohán y zás m érték e a m ú ltb an az esetek 2 /3-ában közepesnek v o lt m ond h ató , csupán a százévesek 1/3-a volt erős dohánvos (a 95 —98 éves dohá-
A
L E GID ÖS E В В E К
D E M O G R Á F I A I
VIZSGÁL A T A
185
nyosoknak u g y an ak k o r 55% -a). E b b ő l egy c ig a re ttá zo tt, k ettő pedig pipá zo tt. A jelenleg m ég m indig dohányzók közül egy erős dohányos, aki pipázik. T ájé k o z ta tó jellegű összeállításunk term észetesen nem fo g lalk o zh ato tt a a legidősebbek v izsg álatán ak m inden fontos v agy érdekes részletével. Az ad atfelv étel részletes eredm ényeit, s ezeknek az aggkorúak k o ráb b i vizs gálataib ó l szárm azó ad a to k k a l való egybevetését a bevezetőben em líte tt K SH k ia d v á n y fogja közzétenni.
РЕЗУЛЬТАТЫ ДЕМОГРАФИЧЕСКОГО ИЗУЧЕНИЯ НАИБОЛЕЕ ПРЕСТАРЕЛЫХ
Резюме Ц ен тр ал ьн о е С татистическое У п равл ен и е непосредственно после п ереписи н асел ен и я, состоявш ейся в 1960 году осущ ествило отдельное обследование л и ц в возрасте от 85 до 94 лет и л и ц старш е 95 лет. В н а с то я щем очерке подвергаю тся и зучению итоги последнего обследован и я при отделении д ан н ы х относительно ли ц , возраст котор ы х в п ериод переписи н асел ен и я со ставл ял 99 лет и более (последним в п ериод п р о веден и я н астоящ его обследования, к а к п рав и л о , у ж е исп олн и лось 100 лет) и и х сопоставлении с данны м и ли ц в возрасте от 95 до 98 лет. Ч и слен н ость л и ц в возрасте от 95 до 98 лет со с та в л ял а 334 человека, а численность лиц 99-летнего во зр а ста и более со с та в л ял а 26 человек (среди опрош енны х в ходе п ереписи 34 человека). Согласно собственным п о к аза н и ям , данны м в ходе переписи н асел ен и я, удельны й вес л и ц столетнего во зр а ста состав л я л 0,67 °/оооо! а д о к азать столетний возраст могло О,140/0000. Н аи более престарелы м лицом в период переписи н асел ен и я я в л я л а с ь ж ен щ и н а, во зр аст которой со ставл ял 103 года. П о л о вая п р о п о р ц и я л и ц в возрасте с 95 до 98 лет (число ж енщ ин в расчете н а 100 м уж чин) со ставл ял а 221, а у более п р естар ел ы х л и ц 240. П р еоб ладаю щ ее больш инство л и ц старческого во зр аста я в л я е т с я вдовым. А н ал и зы таблицы смертности показы ваю т, что вероятн ость до сти ж ен и я столетнего во зр аста в значи тельной степени повы ш ается. П утем исслед ован и я наиболее п рестарел ы х по общ ественной п р и н ад л еж н о сти и зан ято сти м ож но устан ови ть, что н а основании и х п р еж н его р асп р ед ел ен и я по зан ятости н ел ь зя п р и зн а ть вероятн ы м и п р ед п о л о ж ен и я относительно больш ей п родол ж и тел ьн ости ж и зн и сел ьскохозяй ствен н ого н асел ен и я, х о тя ш ансы последнего н а дости ж ение столетнего во зр аста не я в л я ю т с я меньш ими, чем у остальны х зан яты х . М ож но у стан ови ть т а к ж е и то, что м еж ду трудовой деятельностью и достиж ением очень высокого в о зр аста нет п роти воречи я, но здесь т а к ж е не м ож ет быть д о к а зан а ни п о л о ж и т е л ь н а я взаи м о связь. И з ч и сл а наиболее п р естар ел ы х 6 9 % н ачало трудовую деятельность до 15-летнего возраста. Б о л ь ш а я часть из н и х п р о д о л ж а л а р аб отать до 85-летнего во зраста, а многие р аботали д а ж е и в п ери од п р оведен и я обследования. Д л я ж и зн ен н ы х усл ови й наиболее п рестарел ы х я в л я ю т ся х а р а к т е р ными н и зк и е денеж ны е доходы и ли , соответственно, н ах о ж ден и е н а и ж дивении. И х ж ил и щ н ы е у сл о в и я я в л я ю т ся менее бл агопри ятн ы м и , чем ж и л и щ н ы е у сл о в и я в общ егосударственны х м асш табах, многие из н и х ж и в у т в к о м н а тах с набивны м зем ляны м полом. Х удш и е ж и ли щ н ы е у сл о в и я к асаю тся п реящ е всего прож иваю щ г.х в отдельны х ком н атах. В н еш ний вид наи более п рестарел ы х за редкими исклю чениям и я в л я е т с я а к к у ратны м , почти к аж д ы й и з них еж едневно ум ы вается. Ш кольн ое о б р а зо в а ние н аиболее п рестар ел ы х я в л я е т с я весьм а н и зк и м , а у л и ц в возрасте от 95 до 98 л ет совпадает с соотнош ениям и, имевш ими место 40 л ет тому н азад . 1 3 D em ográfia
186
DR.
ACSÁ D I G Y Ö R G Y
-
D R. K L IN G E R
AN
D R A S
Среди эндогенны х ф акторов дости ж ен и я столетнего во зр аста в н ас то я щем очерке вопрос наследственности во зр аста и зу ч ается через п р и зм у к ом б и н и рован и я п род ол ж и тел ьн ости ж и зн и родителей. В больш инстве случаев родители ж и л и более 70 л ет, а средний во зр аст н ас ту п л ен и я смерти у н и х был гораздо выш е, чем о ж и д ав ш ая с я в н ач ал е век а ср е д н я я п р одол ж и тел ьн ость ж и зн и и средний возраст н асту п л ен и я смерти вообще. Среди эндогенны х ф акторов настоящ ее обследование у д ел яет вн и м а ние т а к ж е и воп росу очередности рож д ен ий . Согласно полученны м в ходе обследовани я данны м перворож д ен н ы е имеют больш е ш ансов д л я д о сти ж е н и я наиболее вы сокого во зраста, чем второр о ж д ен н ы е и дал ьн ей ш и е дети. Т ак , удельны й вес п ерворож д ен н ы х среди л и ц в возр асте 99 л ет и более составляет более 4 0 % , а среди л и ц в возрасте от 95 до 98 лет 31% , в то врем я к а к в конце прош лого столетия до л я п ер во р о ж д ен н ы х в р а м к а х всех рож дений м огла р ав н я ть ся прим ерно 2 0 % . Н а осн ован и и ч и сл а братьев и сестер м ож но сделать вывод относительно более вы сокой п лодо витости матерей. П лодовитость у наиболее п р естар ел ы х м еж д у тем сви детельствует о том, что норм альн ы е биологические процессы , — к чи сл у которы х относится и деторож дение, — не я в л я ю т с я п р еп ятстви ем дл я дости ж ен и я столетнего во зраста, д а ж е более того, ш ансы ж ен щ и н , р о ж д а в ш их нескол ько р а з, явл яю тся больш ими, чем ш ансы бесплодны х. Р аспределение л и ц старческого во зраста по м есяцам р о ж д ен и я я в л я ется неравном ерны м и о тк л о н яется от сезон альн ости ж и в о р о ж д ен н ы х в н ач ал е века. Т а к во втором в к ар т ал е родилось, н ап р и м ер , ли ш ь 18% , а в четвертом к в ар т ал е 3 2 % л и ц этой категории . З рен и е у л и ц столетнего во зраста, к а к п р ав и л о , я в л я е т с я слабы м , только одна четверть и з н и х видит хорош о. М еж ду тем п олож ен и е в об ласти сл у х а я в л я е т с я лучш им , около половины из н и х слы ш ит хорош о. У 6 0 % соверш енно нет зуб ов, при чем у м у ж ч и н зубы со х р ан яю тся чащ е, чем у ж ен щ и н. П орча зубов у н их н ач ал а сь , к а к п р ав и л о , после 40 лет, а п о л н а я у т р а т а зубов после 85 лет. И скусствен н ы е ззтбы им елись только у одного ли ц а. Густы е волосы имею тся у 5 6 % м у ж ч и н и 2 2 % ж енщ ин. И х походка я в л я е т с я у ж е достаточно д р я х л о й , а 3 0 % и з н и х вообщ е не спо собно ходить. Т ол ьк о у половины н аиболее п р естар ел ы х со х р ан и л ась я с н а я пам ять. Т реть спит десять часов в сутки и более, а 4 1 % у д е л яет сну 8— 9 часов. В отнош ении п отреб и тел ьски х н авы ков было у стан овлен о, что п оло вина опрош енны х п редп очи тал а м ясны е блю да, а расти тельн ы м к у ш ан и ям отд ав ал а предпочтение л и ш ь четверть п рестарелы х. И з чи сла л и ц столет него во зр а ста у 8 5 % н аблю дается хорош и й аппетит. Д ев я ть десяты х из ни х р е гу л я р н о пило м олоко или кофе с м олоком , прим ерно треть п и ла чай и л и ш ь одно ли цо п о требл ял о черное кофе. И з ч и сл а н аиболее п р естар ел ы х 3/4 п о требл ял о ал к огольн ы е н ап и тки и более 8 0 % м у ж ч и н к у р и л о . В п ер и од проведения обследовани я ал к огольн ы е н ап и тки п о тр еб л ял о 60 % оп рош енны х и л и ш ь п олови на к у р я щ и х м уж ч и н броси ла табак.
R E S U L T S
OF THE
D E M O G R A P H IC
ANALYSIS
OF T H E
OLDEST
P О PU LATION S u m m a ry On b a s is o f t h e I 9 6 0 p o p u la tio n c e n s u s th e C e n tr a l S t a t is t ic a l O ffic e c a r r ie d o u t s p e c ia l s u r v e y s a b o u t p e r s o n s 8 5 — 9 4 y e a r s o ld , o n t h e o n e h a n d , a n d a b o u t p e r s o n s , 9 5 y e a r s o ld a n d o ld e r , on t h e o th e r h a n d . T h e p r e s e n t s t u d y e x a m in e s th e r e s u lt s o f th e la t t e r ; i t s e p a r a t e s th e d a t a r e la t in g t o t h o s e w h o w e r e 9 9 y e a r s o ld a n d o ld e r a t th e t im e o f th e p o p u la tio n c e n s u s (t h e la t t e r w e r e a lm o s t a ll 1 0 0 y e a r s o ld a t th e tim e o f t h e s u r v e y ) a n d c o m p a r e s th e m w it h th e d a t a o f th e 9 5 — 9 8 y e a r s o ld . T h e n u m b e r o f th e p e r s o n s 9 5 — 9 8 y e a r s o ld a n d o ld e r s u r v e y e d w a s 3 3 4 , t h a t o f th e p e r s o n s 9 9 y e a r s o ld a n d o ld e r a m o u n t e d to 2 6 (th e n u m b e r o f t h o s e in t e r r o g a t e d a t th e t im e o f t h e p o p u la tio n c e n s u s w a s 3 4 ). A c c o r d in g to th e d a t a s u p p lie d in th e c o u r s e o f th e p o p u la t io n
A
L E G I D Ő S E B B E K
D E M O G R Á F I A I
V I Z S G Á L A T A
187
c e n s u s t h e sh a r e o f t h e p e r s o n s 1 0 0 y e a r s o ld a m o u n te d to O ,67o/ 0000, w h e r e a s t h e s h a r e o f t h o s e w h o s e b e in g 1 0 0 y e a r s o ld c o u ld b e p r o v e d , m a d e 0 ,1 4 °/ooooo ld e s t p e r so n a t t h e t im e o f t h e p o p u la t io n c e n s u s w a s a w o m a n 1 0 3 y e a r s o f a g e . T h e s e x p r o p o r tio n o f t h e 9 5 — 9 8 y e a r s o ld p e r s o n s (t h e n u m b e r o f fe m a le s p e r 1 0 0 m a le s ) w a s 2 2 1 , t h a t o f t h e o ld e r p e r s o n s a m o u n te d t o 2 4 0 . T h e o v e r w h e lm in g m a j o r it y o f t h e e x t r e m e ly o ld a g e d p o p u la t io n w a s w id o w e d . T h e a n a ly s e s o f t h e lif e t a b le s h o w t h a t t h e p r o b a b ilit y o f r e a c h in g t h e a g e o f 1 0 0 y e a r s in c r e a s e s c o n s id e r a b ly . W h e n e x a m in in g t h e s o c io - o c c u p a t io n a l c o n d it io n s o f t h e o ld e s t p o p u la t io n i t c a n b e e s t a b lis h e d t h a t o n b a s is o f t h e ir fo r m e r o c c u p a t io n a l d is t r ib u t io n t h e s u p p o s it io n s o f a lo n g e r lif e fo r th e a g r a r ia n p o p u la t io n c a n n o t b e r e n d e r e d p r o b a b le , t h o u g h th e ir c h a n c e o f r e a c h in g t h e a g e o f 1 0 0 y e a r s is n o t le s s t h a n t h a t o f t h o s e e n g a g e d in o th e o c c u p a tio n a l b r a n c h e s . I t c a n a ls o b e e s t a b lis h e d t h a t th e r e is n o d iv e r g e n c e b e tw e e n t h e e m p lo y m e n t a n d t h e r e a c h in g o f a v e r y h ig h a g e , th o u g h a p o s i t i v e c o n n e c t io n c a n n o t v e r ifie d e ith e r . 6 9 p e r c e n t o f t h e o ld e s t b e g a n t o w o r k b e fo r e h a v in g r e a c h e d t h e a g e b e o f 15 y e a r s . M o st o f t h e m p e r fo r m e d an e a r n in g a c t i v i t y t i l l t h e y r e a c h e d t h e a g e o f 8 5 y e a r s , m a n y w e r e w o r k in g e v e n a t t h e t im e o f t h e s u r v e y . T h e l i v in g c o n d it io n s o f t h e o ld e s t ( p o p u la t io n ) is c h a r a c t e r iz e d b y t h e lo w m o n e y in c o m e s , or, m o r e e x a c t ly , b y t h e f a c t t h a t t h e y a r e s u s t a in e d b y o th e r p e r s o n s . T h e ir d w e llin g c o n d it io n s a re w o r s e t h a n t h e n a t io n a l a v e r a g e , m a n y o f t h e m l i v e in r o o m s w it h a flo o r o f b e a t e n e a r t h . T h e w o r s e d w e llin g c o n d it io n s r e la te m a in ly t o t h o s e l iv in g in s e p a r a t e r o o m s . A p a r t fr o m a fe w e x c e p t io n s t h e ir e x te r io r is , in g e n e r a l, w e ll- k e p t , a lm o s t e a c h o f th e m w a s h e s d a ily . T h e s c h o o l q u a lif ic a t io n o f t h e o ld e s t is v e r y lo w , t h a t o f t h e 9 5 — 9 8 y e a r s o ld c o r r e s p o n d s t o t h e p r o p o r tio n s h a v in g e x is t ie d 4 0 y e a r s a g o . A m o n g t h e e n d o g e n o u s fa c to r s o f r e a c h in g t h e a g e o f 1 0 0 y e a r s t h e s t u d y e x a m in e s t h e p r o b le m o f in h e r it a b ilit y o f t h e a g e b y c o m b in in g t h e a g e s r e a c h e d b y t h e p a r e n ts . In m o s t c a s e s t h e p a r e n ts r e a c h e d a n a g e o f o v e r 7 0 y e a r s , t h e ir a v e r a g e a g e o f d e a th , w a s c o n s id e r a b ly h ig h e r th a n e ith e r t h e e x p e c t a t io n o f lif e or t h e a v e r a g e a g e o f d e a th in t h e e a r ly y e a r s o f th e c e n tu r y . O u t o f t h e e n d o g e n o u s fa c t o r s t h e s u r v e y p a id a ls o g r e a t a t t e n t io n t o t h e q u e s tio n o f t h e o r d e r o f b ir th s . A c c o r d in g t o t h e d a t a o f t h e s u r v e y t h e fir s t-b o r n h a v e a g r e a te r c h a n c e t o a t t a in t h e h ig h e s t a g e t h a n t h e s e c o n d -b o r n , t h ir d -b o r n e t c . T h e s h a r e o f th e fir s t-b o r n a m o n g 9 9 y e a r s o ld a n d o ld e r p e o p le a m o u n t s t o 4 0 % , a m o n g 9 5 — 9 8 y e a r s o ld p e o p le t o 31 %, w h e r e a s a t t h e e n d o f t h e la s t c e n t u r y t h e s h a r e o f t h e fir s t-b o r n m a y h a v e b e e n a b o u t 2 0 p e r c e n t o f th e t o t a l b ir th s . O n b a s is o f t h e n u m b e r o f b r o th e r s a n d s is t e r s o f t h e p e r so n s a n a ly s e d , t h e c o n c lu s io n c a n b e d r a w n t h a t t h e f e r t ilit y o f th e ir m o t h e r s w a s h ig h e r . T h e f e r t ilit y o f 1 0 0 y e a r s o ld p e o p le , h o w e v e r , s h o w s t h a t t h e n o r m b io lo g ic a l p r o c e s s e s — a s c o n f in e m e n t s — d o n o t p u t o b s t a c le s a g a i n s t r e a c h in g t h e a g e o f 1 0 0 y e a r s , in f a c t th is c h a n c e is e v e n g r e a te r in th e c a s e o f w o m e n h a v in g g iv e n b ir th t o s e v e r a l c h ild e r n th a n t h a t o f th e in f e r t ile w o m e n . T h e d is t r ib u t io n b y m o n t h s o f b ir th o f th e e x t r e m e ly o ld a g e d p e o p le is m o r e u n e v e n a n d d iffe r s fr o m t h e s e a s o n a lit y o f liv e b ir th s p r e v a ilin g in t h e e a r ly y e a r s o f t h e c e n tu r y . O n ly 18 p e r c e n t w e r e b o r n in th e s e c o n d q u a r te r o f t h e y e a r , w h e r e a s 3 2 p e r c e n t w e r e b o r n in t h e fo u r t h q u a r te r . T h e s ig h t o f t h e 1 0 0 y e a r s o ld is, in g e n e r a l, w e a k , o n ly o n e -f o u r th h a v e g o o d e y e s . T h e ir a u d it io n , h o w e v e r , is b e t t e r ; n e a r ly 5 0 p e r c e n t h a v e a k e e n h e a r in g . 6 0 p e r c e n t a r c c o m p le t e ly t o o t h le s s , t h e m a le s h a v e t e e t h r a th e r le f t t h a n t h e f e m a le s . T h e im p a ir m e n t o f t h e t e e t h b e g a n in m o s t c a s e s a ft e r h a v in g r e a c h e d t h e a g e o f 4 0 y e a r s , t h e fu ll lo s s o f t e e th e n s u e d a fte r t h e a g e o f 8 5 y e a r s . O n ly o n e o f th e m h a d a s e t o f fa ls e t e e t h . 5 6 p e r c e n t o f t h e m a le s a n d 2 2 p e r c e n t o f th e fe m a le s h a d t h ic k h a ir . T h e ir w a y o f w a lk in g is v e r y u n s t e a d y , 3 0 p e r c e n t a r e u n a b le to w a lk . O n ly h a lf o f t h e o ld e s t h a v e a g o o d m e m o r y . O n e -th ir d o f t h e m s le e p s 1 0 h o u r s or m o r e , a n a d d it io n a l 41 p e r c e n t s le e p 8 — 9 h ou rs. A s fa r a s t h e ir c o n s u m e r h a b it s a r e c o n c e r n e d , h a lf o f th e p e r s o n s o b s e r v e d w e r e f o n d o f m e a t , le s s th a n o n e -f o u r th p r e fe r r e d v e g e t a b le fo o d . 8 5 p e r c e n t o f t h e 1 0 0 y e a r s o ld h a v e a g o o d a p p e t it e . 9 /1 0 t h o f t h e in t e r r o g a te d p e r s o n s h a v e d r u n k r e g u la r ly m ilk o r m ilk c o ffe e , n e a r ly o n e -t h ir d h a v e d r u n k t e a , a n d o n ly o n e p e r s o n p r e fe r r e d p u r e c o ffe e . T h r e e -f o u r th o f th e o ld e s t h a d c o n s u m e d a lc o h o lic d r in k s in t h e c o u r se o f th e ir lif e , o v e r 8 0 p e r c e n t o f t h e m a le s w e r e s m o k e r s . A t t h e t im e o f t h e s u r v e y o v e r 6 0 p e r c e n t o f th e p e r s o n s in t e r r o r g a te d w e r e a lc o h o l d r in k e r s a n d o n ly h a lf o f t h e m a le s h a d b r o k e n o ff s m o k in g . 13*
