ELSZÁMOLÁS 2006. Növekvő gazdaság - csökkenő adók – gyarapodó Köztársaság Jelentés a kormány részére a magyar gazdaság fejlődéséről, a közterhek alakulásáról
„Célunk, hogy stabil és növekvő gazdaságra támaszkodva olyan feltételeket teremtsünk, amelyek segítik az állampolgárok önmegvalósítását, egyre több embernek teremtik meg az egyéni érvényesülés, boldogulás esélyét, s mind az ország, mind valamennyi polgára számára gyors felzárkózást hoz a fejlett európai országok színvonalára.” – határozta meg a gazdaságpolitika fő célját a Gyurcsány-kormány programja 2004-ben. A program a vállalkozások támogatása, az infrastruktúra fejlesztése, a kisebb, hatékonyabb állam megteremtése, az egyensúly folyamatos javítása mellett e cél megvalósításában kiemelt szerepet szán az igazságos és méltányos közteherviselésnek, az emberek, a vállalkozások adóterhei folyamatos mérséklésének. A magyar gazdaság 1997. óta – ha időnként változó ütemben is – de folyamatosan növekszik. A növekedés üteme minden évben meghaladta nem csupán Európa fejlett gazdaságainak növekedését, de a most már 25 tagúra bővült Európai Unió átlagos növekedési ütemét is. GDP évenkénti növekedési üteme az Európai Unióban és Magyarországon (az előző időszak %-ában)
5,2
4,9 4,2 3,0
3,9
4,3
4,6 3,8
3,0
1999.
2000.
EU25
2001.
4,3
3,4 2,4
1,9
1998.
4,2
1,2
1,2
2002.
2003.
2,1 1,5
2004.
2005.
2006.
Magyarország
Forrás: Eurostat A magyar gazdaság 1999-2002. között évente átlagosan 1,9% ponttal, 2003-2006. között pedig 2,3% ponttal gyorsabban növekedett, mint az Európai Unió 25 tagállama. A magyar gazdaság az 1995-1996-os gazdasági stabilizációt követően töretlenül zárkózik fel a fejlett országokhoz, évről évre csökken a különbség a magyar és a fejlett országok gazdasági teljesítménye között.
2
Magyarország egy főre jutó GDP-je vásárlóerő paritáson (EU-25 = 100)
55,9 48,5
1996.
49,6
1997.
50,7
1998.
51,9
1999.
58,2
60,2
59,4
61,8
63,2
53,0
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
Forrás. Eurostat Az elmúlt 10 évben Magyarország felzárkózási üteme volt a leggyorsabb és legkiegyensúlyozottabb a visegrádi-országok közül. Lényegesen csökkentettük, megfeleztük hátrányunkat a cseh gazdaság teljesítményével szemben (1996-ban a különbség közel 22 százalékpont volt, ma 11%), és növeltük, megdupláztuk előnyünket a szlovák és lengyel gazdasággal összehasonlítva. (1996-ban a szlovák gazdaság teljesítményénél csupán 3, a lengyelénél 6 százalékponttal volt magasabb a magyar gazdaságé. Ez a különbség mára 8 illetve 12%-ra növekedett). Egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson a visegrádi-országokban EU-25=100 -11,2
-21,6
+7,5
+12
74,4 70,1 +3
63,2
+5,7
55,7
48,5
51,2 45,5
42,2
1996
Csehország
Forrás. Eurostat
2006
Magyarország
Szlovákia
Lengyelország
3 A gazdaság növekedése azonban nem öncél, az így létrejött többletforrásoknak az emberek, a családok életkörülményeinek javulását kell szolgálnia. Az 1998. óta eltelt évek az életszínvonal alakulásában már jelentős különbségeket mutatnak. A GDP, a reálbér, és a nyugdíjak reálértékének alakulása az 1998. évi %-ában
151,5% 150,0%
149,2%
140,0%
139,5%
130,0%
120,0%
110,0%
100,0%
1998
1999 GDP
2000
2001
2002 reálbér
2003.
2004.
2005.
2006.
nyugdíj reálérték
A Fidesz kormányzásának első két évében, 1999-2000-ben a gazdaság teljesítményétől lényegesen elmaradt a bérek és a nyugdíjak reálértékének növekedése. Két év alatt közel 10%-kal növekvő GDP mellett a bérek vásárlóereje csupán 4, a nyugdíjaké pedig 4,6%-kal emelkedett. S bár 2001-től lassuló gazdasági növekedés mellett felgyorsult a jövedelmek növekedése, de még mindig jelentős szociális deficit maradt a 2002-ben hivatalba lépett új kormányra. Az MSZP-SZDSZ kormány 2002-2003-ban szociális fordulatot hajtott végre. A közalkalmazotti bérek 50%-os emelése, az alacsonyabb keresetek adóterheinek csökkentése, a minimálbér adómentesítése, a nyugdíjasok kárpótlása és a családi pótlék emelése együttesen a jövedelmeknek a gazdasági növekedést meghaladó emelkedését eredményezte. A 2003-2004ben végrehajtott gazdaságpolitikai fordulat eredményeképpen a gazdasági növekedés fő hajtóereje a belső fogyasztás helyett ismét az export és beruházások lettek, aminek eredményeképpen 2004-től a magyar gazdaság ismét a fenntartható, tartós, egyensúlyi növekedési pályán fejlődik. 2005-2006-ban a lakosság jövedelmének növekedése már összhangban van a gazdaság dinamikus növekedésével, azonossá vált a gazdaság és az emberek életkörülményei felzárkózásának üteme. A 100 lépés 2005-ben megkezdett programja pedig megindította azokat a régóta késlekedő változásokat, amelyek hatékonyabbá és igazságosabbá teszik a közpénzek felhasználást, és hosszabb távon is megalapozzák az adók csökkentését, hogy több levegő jusson a vállalkozásoknak, és több pénz maradjon az embereknél.
4 2006-ra a magyar gazdaság teljesítménye már harmadával fogja meghaladni a rendszerváltás előttit, és végre a munkavállalók, nyugdíjasok is az átalakulás haszonélvezőivé válnak: a bérek vásárlóértéke 20, a nyugdíjaké pedig 11,5%-kal magasabb, mint volt 1989-ben. A GDP, a reálbér, a nyugdíjak vásárlóértékének alakulása az 1989. évi %-ában
32,6% 20,4% 8,7%
11,5%
-10,6% -18,0% 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003. 2004. 2005. 2006.
GDP
reálbér
nyugdíj reálérték
5
I. Gazdasági folyamatok 1998-2006. 1. Gazdasági növekedés A Fidesz kormány 1998-ban egy dinamikusan növekvő gazdaságot örökölt, és 2002-ben egy lassuló ütemben fejlődő gazdaságot adott át. A növekedés átlagos üteme 1999-2002. között évi 4,3% volt, de ez két elkülönült szakaszra bontható. A gazdaság növekedése 1999-2000-ben még gyors ütemben növekedett, fő hajtóereje az export, a beruházások növekedése maradt. Igaz, csupán egyszer, 2000. I. negyedévében a gazdaság növekedése meg is közelítette a választásokon ígért 7%-ot. 2001-től azonban negyedévről negyedévre mérséklődött a növekedés üteme, s végül 2002-ben egy 3%-t alig meghaladó ütemben növekvő gazdaságot adtak át. A GDP alakulása az előző év azonos időszakának %-ában 6,6 5,9 5,4 4,9 4,4
5,7
4,7
4,6 4,2
4,6 4,6 4,2
4,9 4,9 4,4 3,8
3,5 3,4
4,1 3,2
3
4,3
4,5
4,5 4,5 4
3,3
19 98 .I. n. é. II. n. é III . .n .é IV . 19 .n. 99 é. .I. n. é II. . n. é. III .n .é IV . 20 .n. 00 é. .I. n. é. II. n. é. III .n .é IV . 20 .n. 01 é. .I. n. é II. . n. é. III .n .é IV . .n 20 .é. 02 .I. n. II. n. é III . .n .é IV . .n 20 .é. 03 .I. n II. . n. é III . .n .é . I 20 V.n 04 .é. .I .n .é . II. n. é. III .n .é IV . . 20 n.é 05 . .I. n. é II. n. é. III .n .é .
3,2 3,3
4
4,2
Az MSZP-SZDSZ kormány ideje alatt a gazdaság az örökölt viszonylag szerény növekedési ütemről a ciklus második felére ismét gyors és dinamikus növekedésre váltott. 2003-2006. között kiegyensúlyozottan, átlagosan évi 4,1%-kal növekszik a gazdaság, úgy hogy a 2002-2003-as lassúbb növekedést követően 2004-től gyorsul a gazdaság növekedése, ismét dinamikusan nő az export és a beruházások. Az export évenkénti növekedése (%) 22,5
21,7 18,4 15,9
7,8
1998
1999
2000
2001
9,1
10-11
10-11
2005.
2006.
6,8
2002
2003.
2004.
6
A beruházások alakulása az előző időszak %-ában 12,7
7,8
7,4
7,8
7-8
7-8
2004.
2005.
2006.
5,3 3,5
1998
1999
2000
2001
2,2
2002
2003.
2. Fogyasztói árak Az eltelt nyolc évben a 90-es évek elejének száguldó áremelkedését követően fokozatosan csökkent a fogyasztói áremelkedés üteme, 2005-2006-ra Magyarországot ismét az árstabilitás jellemzi. A fogyasztói árak növekedése 2005-ben már csak 3,6% volt, 2006ban pedig várhatóan csupán 2% lesz. A fogyasztói árak évenkénti növekedése (%) 35,0 28,9
28,2 23,0
23,6
22,5 18,8
18,3 14,3 10,0
9,8
9,2 5,3
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
4,7
2003.
6,8 3,6
2004.
2005.
2,0
2006.
Az eltelt nyolc év azonban az infláció csökkentésének üteme szempontjából két elkülönülő korszakra osztható. A Fidesz-kormány idején az infláció dinamikus csökkenésének 1996-ban megindult folyamata megtorpant, 1999-2001. között a fogyasztói árak emelkedése „beragadt” az évi 10%-os szinten. Az áremelkedést erőteljesen mérséklő lépésekre csupán 2001. második felétől került sor. Az MSZP-SZDSZ kormányzati ideje alatt – egyetlen év, 2004. kivételével, amikor az ÁFA változás egyszeri hatására átmenetileg gyorsult az áremelkedés üteme – évről évre mérséklődött az infláció. 2006-ban, közel három évtized után, Magyarországon ismét az
7 árstabilitást jelentő alig 2%-kal fognak nőni a fogyasztói árak, és az ezt követő években is csupán 2-3% közötti áremelkedés várható. A fogyasztói árak évenkénti növekedése (%) 14,3
10,0
9,8
9,2 6,8 5,3
4,7 3,6 kb. 2
1998
1999
2000
2001
2002
2003.
2004.
2005.
2006.
3. Jövedelempolitika Az elmúlt nyolc évben történelmileg példátlanul gyors ütemben 50%-kal nőtt mind a bérek, mind a nyugdíjak vásárlóértéke. A gazdasági átalakulás a 90-es évek elején drasztikus mértékben csökkentette az emberek életszínvonalát. Az elmúlt évek kiugróan gyors jövedelemnövekedése már nem csupán pótolta az akkor elszenvedett veszteséget, de 2006-ban a bérek vásárlóértéke már 20, a nyugdíjak vásárlóértéke pedig 12%-kal haladja meg az 1989-es szintet. Az eltelt két kormányzati ciklus – miközben mindkét időszakban folyamatosan emelkedtek a jövedelmek - mind a jövedelmek növekedési mértékében, mind a növekedés cikluson belüli ütemében jelentős különbségeket mutat. Reálbér alakulása a Fidesz és az MSZP-SZDSZ kormány idején (A kormányváltás időpontjának %-ában)
125% 119,5% 114,4%
120,1%
113,3% 110,7%
104,8%
102,5%
104,0%
100,0% Kormányalakítás
Első félév
1. év
Orbán-kormány 1998-2002.
2. év
3. év
Gyurcsány-kormány 2002-2006.
4. év
8 •
A Fidesz kormányzati időszakának első két évében a lehetőségeknél jóval lassúbb volt a jövedelmek növekedése, ami a választásokhoz közeledve gyorsult fel. A keresetek reálértékének 1997-98-ban megindult gyors – 1997-ben 4,9%, 1998-ban 3,6%-os - növekedése 1999-ben megtört. 1999-ben csupán 2,5%-kal, 2000-ben pedig 1,5%-kal nőtt bérek vásárlóértéke. Az első két év alacsony növekedését követően 2001-ben 6,4%-kal, 2002-ben pedig a hivatalba lépő új kormány intézkedései nélkül 8-8,5%-kal nőttek volna a reálkeresetek. A bérnövekedés gyorsulásában jelentős szerepet játszott a minimálbérek 2001-2002. évi drasztikus és egyoldalú növelése, és a közszféra mintegy 800 ezer dolgozója közül a 200 ezer főt kitevő köztisztviselők, fegyveres és rendvédelmi dolgozók 2001-től végrehajtott mintegy 50%-os béremelése. (A köztisztviselői béremelés akkor elhatározott második, további 15-20%-os emelést jelentő ütemének végrehajtására már az MSZP-SZDSZ kormány idején, 2003-ban került sor). E két intézkedés következményeként ⇒ jelentős bérfeszültségek halmozódtak fel a közszférában, 2002-ben a 600 ezer közalkalmazottra kiterjedő, a szolgálati idő és a szakképzettség szerint 140 kategóriát tartalmazó bértábla közel felében a garantált bér a minimálbérrel volt azonos, s méltánytalanul nagy lett a köztisztviselők és a közalkalmazottak közötti bérkülönbség ⇒ a minimálbér drasztikus emelése felgyorsította az olcsó munkaerőre épülő iparágak és vállalkozások megszűnését ⇒ a versenyszférában is jelentős bérnyomást váltott ki a minimálbér emelése a szakképzettséget igénylő munkakörökben. A személyi jövedelemadó terhelés folyamatos növekedésének következményeként ebben a négy évben a bruttó keresetek növekedése minden évben meghaladta a nettó keresetekét. 1999-2001. között együttesen a bruttó keresetek, vagyis a munkáltatók bérköltségének növekedése mintegy 10 százalékponttal haladta meg a nettó keresetekét, ami semlegesítette a munkáltatói járulékok ebben az időszakban bekövetkezett 11%-os csökkentését, sőt a tételes egészségügyi hozzájárulás növekedése a bérterhek emelkedését eredményezte.
•
Az MSZP-SZDSZ kormány már a választás évében jelentős bérnövelő intézkedéseket hozott, aminek eredményeképpen 2002-2003-ban ugrásszerűen emelkedett a bérek vásárlóértéke. A 2002. évi összesen 13,6%-os reálkereset növekedésből 4,8%-os emelkedést eredményezett az adójóváírás szeptemberi 6 000 Ft-tal történő megemelése, a minimálbér adómentesítése illetve a közalkalmazottak 50%-os béremelése. 2003-ban pedig a keresetek reálértéke 9,2%-kal nőtt. A bérnövekedés 2004. évi visszafogását követően – a reálkeresetek 1%-kal csökkentek - 2005-2006ban ismét dinamikusan, de már a gazdaság teljesítményével összhangban nőnek a jövedelmek. 2005-ben várhatóan 6%, 2006-ban pedig több mint 4% lesz a bérek vásárlóértékének növekedése. Az eltelt négy év lényeges változást hozott a keresetek arányaiban. A közalkalmazottak 50%-os, illetve 2005. évi 7,5 és 4,5, valamint a 2006. áprilisi 3%-os illetményemelés együttes hatására a közalkalmazottak keresete négy év alatt több mint 70%-kal emelkedik. Mindennek eredményeképpen a költségvetési és versenyszférában dolgozók kereseti arányai a korábbinál jobban kifejezik a közszférában dolgozók átlagosan magasabb képzettségét.
9
Az oktatásban dolgozók keresete a versenyszférában dolgozók keresetének %-ában
125% 100%
96%
84%
1998.
2002. I. félév
2005. I-III. negyedév
Az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozók keresete a versenyszférában dolgozók keresetének %-ában
100%
100%
72%
1998.
79%
2002. I. félév
2005. I-III. negyedév
2002-2006. között is jelentősen emelkedett a minimálbér nettó összege, anélkül azonban, hogy ez a 2001-2002-es évhez hasonlóan a bérköltségek drasztikus növekedését okozta volna a munkáltatóknak. Míg 1998-2002. között a minimálbér bruttó összegének 30 500 Ft-os emelésével csak 20 500 Ft-tal került több a dolgozó pénztárcájába, addig 2002-2006. között bár a minimálbér bruttó összege „csak” 12 500 Ft-tal emelkedett, a dolgozóhoz kerülő nettó összeg ennél nagyobb mértékben, több, mint 16 ezer forinttal nőtt.
10
A minimálbér nettó összege 1998-2006. 54 063 Ft 43 750 Ft
45 845 Ft
49 305 Ft
37 750 Ft 30 800 Ft
17 258 Ft 17 888 Ft
1998. 19500Ft/hó
20 273 Ft
1999. 22500Ft/hó
2000. 25500Ft/hó
2001. 40000Ft/hó
2002. 50000Ft/hó
2003. 50000Ft/hó
2004. 53000Ft/hó
2005. 57000Ft/hó
2006. 62500Ft/hó
A minimálbér emelés terhein 2002. óta az állam megosztozik a munkáltatókkal, évről évre növekvő minimálbér mellett is biztosítja annak személyi jövedelemadó mentességét. A minimálbér munkáltatói költségeinek jelentős csökkentését eredményezi az is, hogy 2006-ban végleg megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás. Ennek eredményeképpen 2006-ban még mindig kevesebb adót és járulékot kell fizetni a dolgozónak és a munkáltatónak a minimálbér után, mint amennyit kellett 2002-ben. Az állam összes bevétele a minimálbéren Ft/hó (munkavállaló és munkáltató adó- és járulékbefizetése) 33 500 Ft 27 600 Ft
16 651 Ft
26 450 Ft
29 375 Ft 28 360 Ft 28 740 Ft
18 691 Ft
13 020 Ft
1998. 19500Ft/hó
1999. 22500Ft/hó
2000. 25500Ft/hó
2001. 40000Ft/hó
2002. 50000Ft/hó
2003. 50000Ft/hó
2004. 53000Ft/hó
2005. 57000Ft/hó
2006. 62500Ft/hó
A szociális partnerek 2005. végén középtávú megállapodást kötöttek a minimálbér három éves alakulásáról. E szerint 2007. januárjától a minimálbér 65 500 Ft-ra, 2008. januártól pedig 69 ezer forintra emelkedik. Egyúttal a kormány kezdeményezésére jelentős, a tudást, a szakképzettséget elismerő megállapodásra került sor az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. 2006-tól bevezetésre kerül a garantált bérminimum, ami a munkakörük betöltéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkezők számára a
11 mindenkori minimálbér 2006-ban 110, 2007-ben 115, 2008-tól pedig 125%-át biztosítja. A szociális partnerek egyúttal ajánlják azt is, hogy – közelítve a közszférában már 2002-ben bevezetett 100 ezer forintos diplomás minimálbérhez - a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben a bérminimum érje el 2006-ban a minimálbér 140, 2007-ben 150, 2008-ban pedig 160%-át. A minimálbér és a képzettségtől függő garantált és ajánlott bérminimumok nettó összege 64 085 Ft 59 290 Ft 54 063 Ft 49 305 Ft
57000Ft/hó
62500Ft/hó minimálbér
68800Ft/hó szakképzett
2005.
87500Ft/hó felsőfokú végzettségű
2006.
4. Foglalkoztatás helyzete A 90-es évek elejének nagy gazdasági válsága és átalakulása mintegy másfélmillió embert lökött ki a munkaerőpiacról, s bár már 1996 óta a magyar gazdaság dinamikusan növekszik, a foglalkoztatottak száma sem az előző, sem a mostani ciklusban nem emelkedett a kívánatos mértékben. Foglalkoztatottak száma (ezer fő)
4 880 4 520 4 083 3 827
1990
1991
1992
1993
3 752
1994
3 679 3 648 3 646 3 697
1995
1996
1997
1998
3 922 3 900 3 811 3 856 3 868 3 871
1999
2000
2001
2002
2003.
2004.
12 •
1998-2002. között az 1997-es mélypontot követően mintegy 175 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatottság érdemi növekedése a ciklus első két évében következett be, majd 2001-ben megtorpant és 2001 végétől negyedévről negyedévre csökkent a foglalkoztatottak száma. (2001-2002-ben együttesen a foglalkoztatottak létszáma csupán 15 ezer fővel nőtt, amiben már benne van a 2002. végén a közszférában felgyorsult létszámnövekedés hatása is). A munkanélküliek aránya ebben az időszakban 7,8%-ról 5,8%-ra mérséklődött, amiben kevésbé a foglalkoztatottak számának növekedése, inkább az ellátórendszer feltételeinek szigorítása játszott szerepet. Ezt támasztja alá, hogy a munkanélküliek aránya éppen abban az időszakban csökkent a legerőteljesebben 2001-2002. fordulóján, amikor nem hogy nem nőtt, hanem csökkent a foglalkoztatottak száma. (2001. IV. negyedévében 40 ezerrel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban, miközben 13 ezerrel csökkent a magukat munkanélkülinek tartók száma is).
•
2002-2006. között egyidejűleg nő a foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya. 2005. IV. negyedévében 53 ezerrel több embernek volt munkája, mint négy évvel korábban, és ezzel egyidejűleg 80 ezerrel többen kerestek állást magunknak, mint 2001-ben. A foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulása 4 000 3 900 3 800
3 863
3 916
8,5
3 766
8,0
7,3
3 700 3 600
9,0
7,1
7,5 7,0 6,5
3 500
5,6
3 400
6,0
3 300
5,5
3 200
5,0
3 100
4,5 4,0
3 000 1998.IV.n.é
2001.IV.n.é
Foglalkoztatottak száma
2005.IV.n.é
Munkanélküliségi ráta
A munkanélküliségi ráta növekedése önmagában nem a foglalkoztatási helyzet romlását mutatja, mint ahogy a 2001-2002-es csökkenés sem volt a javulás jele. A ma még igen alacsony - nem csupán az unió átlagánál, de a környező országokénál is alacsonyabb – foglalkoztatottsági szinthez azokban az országokban, ahol az emberekben él az újra elhelyezkedés reménye és aktív az álláskeresés, jóval magasabb munkanélküliségi ráta tartozik.
13
A foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi ráta 2005. I. félévében az Európai Unió néhány országában (%) 70
65
17,5 63,2
64,1
60
55
8,7
7,8
18
15,2
56,4
16 14
56,9
12
51,5
6,4
20
50
10 8 6 4
45
2 0
40
EU-25
Csehország
Magyarország
A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája
Szlovákia
Lengyelország
Munkanélküliségi ráta
A kormány nem a munkanélküliek ellen folytat küzdelmet, hanem a foglalkoztatottság növeléséért. A munkahelybővítő vállalkozásoknak nyújtott támogatások, a bérterhek mérséklése mellett a 100 lépés programjának keretében a munkanélküli ellátás rendszerének átalakításával, a szakképzési rendszer korszerűsítésével, a munkaerőpiacon hátrányban lévők – fiatalok, kisgyermekes anyák – elhelyezkedésének célzott támogatásával éppen aktív álláskeresésre kívánja ösztönözni a regisztrált és a nem regisztrált munkanélkülieket egyaránt. Növekvő gazdaság, csökkenő bérterhek, a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakképzettség megszerzése, aktív álláskeresés együttesen biztosíthatja, hogy Magyarország nem csupán a gazdaság teljesítménye, a bérek vásárlóértéke, de a foglalkoztatottság szintjében is minél gyorsabban felzárkózzon a fejlett országokhoz.
14
5. Az államháztartás egyensúlya •
Az eltelt 8 évben a magyar államháztartás egyensúlyát alapvetően meghatározó államháztartási hiány alakulása erős, választási ciklusokhoz kötődő mozgást mutatott. A kormányzati szektor ESA hiánya a GDP %-ában 8,4
8,0
6,4 5,5
5,4
6,1 4,7
3,5 2,4
1998.
1999.
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
A Fidesz kormányzásának első három évében – döntően a belföldi fogyasztás, a lakossági jövedelmek visszafogásával, és nem kis részben az adóterhelés növelésével – erőteljesen csökkentette az államháztartás hiányát. 2001-től azonban – a választások közeledtével – a csökkenő gazdasági növekedés mellett kiugróan emelkedő kiadások miatt ugrásszerűen nőtt az államháztartás hiánya, és 2002-ben már a GDP 8,4%-át kitevő hiánnyal adták át a kormányzást. (A 2002. évi hiányt a hivatalba lépett új kormány 100 napos lépései a GDP 0,9%-ával növelték.) Az MSZP-SZDSZ kormány – ha az eredeti szándékánál lassúbb ütemben is – döntően az állam bürokratikus kiadásainak csökkentésével folyamatosan mérsékli a hiány nagyságát. Idén várhatóan az államháztartás hiánya már csak a GDP 4,7%-a lesz, az 1990. óta eltelt időszakban az első olyan választási év, amikor nem ugrásszerűen nő, hanem csökken a hiány nagysága. A jelentős, de a korábban tervezettnél lassúbb hiánycsökkentés okai döntően a szociális fordulat jelentős többletkiadásai, a minden korábbinál gyorsabb autópálya építés és nem utolsó sorban a vállalkozások és a lakosság korábban fojtogató adóterheinek folyamatos mérséklése. A lakossági jövedelmeknek ma már a gazdaság teljesítményével összhangban lévő növekedése, a 100 lépés programjával megindított, a közpénzek felhasználásának hatékonyságát növelő intézkedések reális alapot biztosítanak ahhoz, hogy 2008-ra az államháztartás hiánya az euró bevezetéséhez megkövetelt 3%-os szint alá süllyedjen.
15 •
Kormányzati ciklusról kormányzati ciklusra csökken az államadósság növekedésének üteme. A maastrichti államadósság növekedése kormányzati ciklusonként 182%
60%
1991-1994.
1995-1998.
49%
46%
1999-2002.
2003-2006.
Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya immár 7 év óta minden évben alatta marad az euró bevezetéséhez szükséges 60%-os aránynak. Az államadósság a GDP %-ában (maastrichti adósságmutató) 61,7
60,5 54,3
1998.
1999.
2000.
51,7
2001.
55,0
2002.
56,7
57,2
57,7
58,4
2003.
2004.
2005.
2006.
A Fidesz kormány idején – összhangban az államháztartás csökkenő hiányával – 2000-2001-ben csökkent az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, majd 2002ben ismét megugrott. Az MSZP-SZDSZ kormány ideje alatt a csökkenő mértékű, de továbbra is magas államháztartási hiány következtében az államadósságnak az ország összes jövedelméhez viszonyított aránya emelkedett, de továbbra is alatta marad az un. maastrichti kritériumnak. Az elkövetkező két év további hiánycsökkentésének eredményeképpen 2008-ra az államadósság összes jövedelmünknek már csak 56,2%-át teszi ki, Magyarország stabilan teljesíti az euró bevezetés követelményét.
16 Az ország növekvő jövedelme és a csökkenő kamatok mellett a GDP évről évre csökkenő hányadát kell az államadósság kamatkiadásaira, törlesztésére fordítani. Államadóssággal kapcsolatos kiadások a GDP %-ában 7,9
7,6 6,1 4,8
1998
1999
2000
2001
4,4
2002
4,3
2003
4,3
2004
4,0
2005.
3,6
2006.
6. Befektetői bizalom A magyar gazdaság hosszú távon fenntartható, kiegyensúlyozott fejlődése, az államháztartás egyensúlyának fenntartására tett erőfeszítések együttes hatására növekszik a magyarországi befektetések, a magyar forint, a magyar vállalkozások iránti bizalom. •
Magyarország a térség legvonzóbb befektetési célpontja. ⇒ A visegrádi-országok közül Magyarországon a legmagasabb a befektetett külföldi működő tőke összege Az egy főre jutó külföldi működő tőke állománya 2004-ben euróban
4 800 4 120
1 950 1 230
Magyarország
Csehország
Lengyelország
Szlovákia
17 ⇒ Nem csupán a külföldi működő tőke állománya magas, de évről-évre növekszik az újonnan befektetett tőke nagysága. 1999-2002. között évente átlagosan 3,4 milliárd eurót, 2003-2006. között pedig már évente 4 milliárd eurót tesz ki a külföldiek magyarországi befektetésének összege. A közvetlen külföldi működő tőkebefektetések éves összege újrabefektetett jövedelemmel (milliárd euró) 4,5
4,4 3,7 3,1
3,0
4,0*
3,2
3,0
1,9
1998.
1999.
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
*2005. évi adat az Airport 1,8 milliárd eurós privatizációs bevétele nélkül.
•
Az 1999-2002. közötti stagnálást követően 2003. végétől kiugró mértékben emelkedett a tőzsdei cégek részvényeinek árfolyama. A tőzsde 1999-2002. közötti stagnálásában jelentős szerepe volt, hogy a Fidesz kormány megadóztatta a tőzsdei árfolyamnyereséget. Ezt az adót az MSZP-SZDSZ kormány – éppen a tőzsde élénkítése céljából – eltörölte, a tőzsdei nyereség megadóztatására a kamatadó bevezetésével együtt két lépésben, 2007-ben és 2010-ben kerül majd sor. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe (BUX) 25 000
20 000
15 000
10 000
5 000
0 .07 .0 7 .07 .07 .07 .0 7 .07 .07 .07 .07 .0 7 .07 .07 .07 .07 .0 7 .07 .07 .07 .07 .07 .07 .01 9.05 9.09 0.01 0.05 0.09 1.01 1.05 1.09 2.01 2.05 2.09 3.01 3.05 3.09 4.01 4.05 4.09 5.01 5.05 5.09 6.01 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 9 9 0 0 99 0 0 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 19 19 20 20 19
18 •
Stabil a forint árfolyama. A Fidesz kormány sokáig késlekedett a forint csúszó leértékelési rendszerének egy - a már dinamikusan növekvő gazdaság érdekeit jobban szolgáló, az infláció mérséklését lehetővé tevő - rugalmasabb árfolyam rendszerrel való felváltásával. Az új rendszerre történő 2001-es, már a gazdasági növekedés lassulásának időszakára eső áttérés a forint hirtelen erősödését, 20%-os felértékelődését eredményezte, ami az exportnövekedés ütemének visszafogásán, egyes magas munkaigényű ipaágak gyors ellehetetlenítésén keresztül tovább lassította a gazdaság növekedését. Az árfolyam 2002-2003-as kilengéseit követően a forint 2004. óta stabilan őrzi 245-255 Ft közötti árfolyamát, ami hozzájárult az infláció gyors és fenntartható csökkenéséhez. A forint árfolyamának alakulása (Ft/euró) 280 270 260 250 240 230 220 210 3 7 3 6 8 3 1 8 5 7 8 1 8 0 1 0 3 8 5 2 0 3 5 0 7 1 0 4 3 9 .4 8 .2 .4 .1 3.1 .6 8.1 11 1.2 4.0 6.2 9.0 1.2 2.0 4.2 7.1 9.2 2.1 3.0 5.3 8.1 0.3 1.2 4.0 6.2 9.0 1.2 2.1 4.2 7.1 9.2 2.1 2.2 5.1 7.2 0.1 2.2 99 9. 99 9. 9. .0 .0 .0 .0 .1 .0 .0 .0 .0 .1 .0 .0 .0 .1 .0 .0 .0 .0 .1 .0 .0 .0 .0 .1 .0 .0 .0 .1 .1 19 199 19 199 199 000 000 000 000 000 001 001 001 001 001 002 002 002 002 003 003 003 003 003 004 004 004 004 004 005 005 005 005 005 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
19
II. A közterhek alakulása 1998-2006. A közterhek, a vállalkozásokat és a lakosságot sújtó adók és járulékok csökkentését mind a Fidesz, mind az MSZP-SZDSZ kormány programja kiemelt célként fogalmazta meg. 19982002. között az ígérettől eltérően összességében nem csökkentek, hanem nőttek az adóterhek, 2002-2006. között viszont ténylegesen is megkezdődött az adók csökkentése, lényegesen mérséklődtek mind a vállalkozások, mind a családok terhei. 2006-ra az adócentralizáció mértéke az 1999-2002. közötti 39%-os szintről közel 3 százalékponttal, 36,3%-ra csökken. Az adócsökkentés révén 2006-ban 700 milliárd forinttal több, a GDP 3%-ának megfelelő pénz marad az ország megtermelt jövedelméből az embereknél, a vállalkozásoknál. Az államháztartás összes adó és járulékbevétele a GDP %-ában
39,1
39,2
39,5
39,3
39,0
38,6
38,3
38,0 36,3
1998.
1999.
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
1. A bérek közterhei A bérek közterheit, azt, hogy a munkáltató bérköltségéből mennyi jut a dolgozónak és mennyi az államnak a munkáltatók és a munkavállalók által fizetett járulékok nagysága és a személyi jövedelemadó határozza meg. Ezek együttes hatását tekintve a Fidesz kormány ideje alatt nőttek, az MSZP-SZDSZ kormány éveiben pedig csökkentek a bérek közterhei. 1998-2002. között miközben a munkáltatói járulékok négy év alatt összesen 11 százalék ponttal csökkentek (10%-kal a társadalombiztosítási járulékok és 1%-kal a munkaadói járulék), több mint kétszeresére emelkedett a munkáltatók által fizetett tételes egészségügyi hozzájárulás összege, 1 százalékponttal emelkedett a munkavállalók járuléka és lényegesen nőtt az átlagos és az átlagnál alacsonyabb keresetek személyi jövedelemadó terhelése. 2002-2006. között a munkavállalók által fizetett járulékok 1 százalékpontos emelkedése mellett évről-évre csökkent a személyi jövedelemadó terhelés, s bár a munkáltatói járulékok százalékos mértéke nem változott, de 2006-ra végleg megszűnik - az elsősorban az alacsonyabb keresetek számára jelentős bérterhet jelentő - tételes egészségügyi hozzájárulás.
20 •
Munkáltatói járulékok 1999-2002-között bár a munkáltatói járulékok összesen 11 százalékponttal mérséklődtek, aminek jelentős részét visszavette a tételes egészségügyi hozzájárulás növekedése. 2002-2006 között változatlan százalékos járulék mellett évről évre csökkent és 2006. novemberében megszűnik a – az elsősorban az alacsonyabb kereseteket sújtó - tételes egészségügyi hozzájárulás. Munkáltatói társadalombiztosítási befizetések tételes egészségügyi hozzájárulás Tb járulék 1998. 39% 2 100 Ft 1999. 33% 3 600 Ft 2000. 33% 3 900 Ft 2001. 31% 4 200 Ft 2002. 29% 4 500 Ft 2003. 29% 3 450 Ft 2004. 29% 3 450 Ft 2005. 29% 1 950 Ft 2006. 29% 0 Ft
Bár 2002-2006. között a valamennyi munkáltató által fizetett járulék százalékos mértéke nem változott, jelentős kedvezményt kapnak a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűeket foglalkoztató vállalkozások: ⇒ 2005. őszétől a pályakezdő fiatalok után munkába állásuk első évében az összes munkáltatói járulék 33,5%-os mértéke helyett csak 15%-ot kell fizetni a munkaadóknak. A második évben a kedvezményes járulék mértéke 25%. ⇒ 2005. januárjától 9 hónapig a 29%-os társadalombiztosítási járulék 50%-át kell befizetni a vállalkozónak, ha gyed-ről, gyes-ről munkába visszatérő édesanyát foglalkoztat. ⇒ Egy évig akár a járulék 100%-ának megfelelő összegű támogatást kap az a munkáltató, aki 50 éven felüli tartós munkanélkülinek ad munkát. •
Személyi jövedelemadó
1998-2002. között nőttek a személyi jövedelemadó terhek. Bár 1999-ben a korábbi 5 kulcsos adórendszerből 3 kulcsos lett, az adójóváírás csökkentése, az adótábla valorizáció elmaradása évről évre növelte az adóterheket. 2002-től az adójóváírás növelésével, az adókulcsok mérséklésével, a kétkulcsos adórendszer bevezetésével lényegesen mérséklődtek az adóterhek.
21
100 Ft bérből egy átlagos keresetű dolgozó által fizetett adó
25,6 Ft 25,8 Ft 22,4 Ft 22,0 Ft
00 Ft /h ó
ó Ft /h 0 20
. 04 20
05
.
14
15
60
60 0
70 . 03
20
. 02 20
13
12
20
30 0 10 . 01 20
00 Ft /h ó
00 Ft /h ó
Ft /h 0
0F 88 00
20
00
.
77 99 . 19
ó
ó t/h
00 0F t/h ó
t/h ó 00 0F 68 98 . 19
16 50 00 Ft /h ó
21,2 Ft 20,8 Ft
19,8 Ft
20 06 .
22,2 Ft
21,2 Ft
⇒ Az átlagosnál is jobban nőtt a Fidesz kormány ideje alatt az alacsony keresetek adóterhelése, 2002-ben már a minimálbért is 12% adó terhelte. 2002 óta elsősorban az alacsonyabb keresetek adóterhe mérséklődik és adómentes a minimálbér. 100 Ft bérből fizetett adó összege az átlagkereset 65%-án
16,9 Ft
17,6 Ft
18,0 Ft
15,5 Ft 13,6 Ft 11,7 Ft
11,1 Ft 8,9 Ft
1998. 44000Ft/hó
1999. 50000Ft/hó
2000. 57000Ft/hó
2001. 67000Ft/hó
2002. 80000Ft/hó
2003. 89000Ft/hó
8,6 Ft
2004. 2005. 2006. 96000Ft/hó 102000Ft/hó 108000Ft/hó
⇒ A Fidesz kormány által 1999-ben bevezetett családi adókedvezmény sem csökkentette lényegesen a gyermeket nevelő családok adóterheit. Az átlagosnál kevesebbet keresők ugyanis jórészt azt kapták vissza adókedvezményként, amit az adó növekedése elvett volna tőlük. 1999-ben a családi adókedvezmény forrását a munkavállalóknak járó adójóváírás drasztikus csökkentésével teremtették meg. Két év alatt az állam 70 milliárd forinttal fordított kevesebbet a családi adókedvezményre, mint amennyit az adójóváírás csökkentésével megtakarított. Az adójóváírás és a családi adókedvezmény együttes összege csak 2001-ben érte el az 1998. évi szintet. (A 2002. évi adat már tartalmazza az adójóváírás szeptemberi 6 000 Ft-os növelését, a minimálbér adómentesítését. 2006-ban pedig a családi kedvezmény csökkenését a közel kétszeresére emelkedő családi pótlék ellentételezi).
22 A munkavállalókat érintő adót csökkentő kedvezmények változása milliárd Ft-ban Adójóváírás 154 75 78 77 129 235 236 238 262
1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
•
Családi kedvezmény
Összesen 154 108 123 153 205 302 302 301 273
33 45 76 76 67 66 63 11
A munkavállalók és munkáltatók összes adó- és járulékterhe
A munkáltatókat terhelő bérköltségből valamennyi tényező – egyéni és munkáltatói járulékok, személyi jövedelemadó - együttes hatására 1998-2002. között nőtt az állami elvonás aránya. 2002 óta a bérköltség adórése folyamatosan mérséklődik. A bérköltség minden 100 Ft-jából évről évre több jut a dolgozó borítékába és kevesebb az államkasszába. Az átlagkereset adórése (A bérköltség minden 100 Ft-jából a munkavállaló és a munkáltató által fizetett adó és járulékok összege)
54,4 Ft 52,4 Ft
1998. 68000Ft/hó
1999. 77000Ft/hó
54,0 Ft
2000. 88000Ft/hó
55,6 Ft
2001. 103000 Ft/hó
55,0 Ft
2002. 122000Ft/hó
52,1 Ft
52,5 Ft
2003. 137000Ft/hó
2004. 146000 Ft/hó
51,6 Ft
2005. 156000Ft/hó
50,8 Ft
2006. 165000Ft/hó
23 Adórés az átlagkereset 65%-án (A bérköltség 100 Ft-jából a munkavállaló és a munkáltató által fizetett adó és járulékok összege) 51,0 Ft
50,1 Ft
51,1 Ft
50,7 Ft
50,0 Ft
44,8 Ft
45,0 Ft 42,7 Ft
1998. 44000Ft/hó
1999. 50000Ft/hó
2000. 57000Ft/hó
2001. 67000Ft/hó
2002. 80000Ft/hó
2003. 89000Ft/hó
2004. 96000Ft/hó
2005. 102000Ft/hó
41,7 Ft
2006. 108000Ft/hó
2. A fogyasztást terhelő adók Egészen 2006-ig nemzetközi összehasonlításban Magyarországon elsősorban a fogyasztást terhelő adók, azon belül az ÁFA nagysága, a normál kulcs 25%-os mértéke haladta meg az európai országok átlagát. A Fidesz kormány idején érdemben nem változtak az ÁFA kötelezettségek, a vásárolt fogyasztásra jutó ÁFA átlagos mértéke a fogyasztás szerkezetének változásával fokozatosan emelkedett. A 2002-2006-os kormányzati ciklus első három évében szintén nőtt a fogyasztást terhelő ÁFA nagysága. Ebben döntő szerepet játszott, hogy 2004-ben az uniós csatlakozás miatt a korábbi 0 kulcs 5%-ra nőtt, illetve a kedvezményes kulcs 12-ről 15%-ra emelkedett. A kormány azonban felismerte, hogy a túl magas elvonás nem csupán indokolatlanul nagymértékben adóztatja meg az emberek fogyasztását, de többek között a bevásárló turizmus erősödésével a hazai vállalkozások és kereskedők számára is versenyhátrányt jelent. Ezért a 100 lépés programjának részeként elfogadott 5 éves adócsökkentési program első nagy lépéseként 2006. januárjától a fogyasztás több mint 50%-át kitevő termékek és szolgáltatások eddigi 25%-os ÁFA kulcsát 20%-ra mérsékelte. A jövedéki adók mértéke mindkét kormányzati ciklusban emelkedett. 2006-ban az ÁFA csökkentés hatását a cigaretta és az alkohol esetében a jövedéki adó emelése ellentételezi. Az üzemanyagok jövedéki adójának emelésére azonban a nem került sor, a kormány ezzel is mérsékelni kívánja a kőolaj világpiaci áremelkedésének hatását a hazai fogyasztásra.
24 Az ÁFA átlagos mértéke a vásárolt fogyasztás %-ában
16,2
16,0
1998.
1999.
17,1
2000.
17,5
17,6
2001.
2002.
18,2
2003.
19,2
19,2 16,3
2004.
2005.
2006.
3. A vállalkozások adóterhei A vállalkozások által ténylegesen fizetett társasági adó mértéke az adóalap %-ában
11,1
11,0
11,1
10,5
10,3 9,5
1998.
1999.
2000.
2001.
2002.
2003.
8,8
2004.
8,4
8,3
2005.
2006.
•
A vállalkozások adóterhei 1998-2002. között a Fidesz kormány ideje alatt nem csökkentek: ⇒ Bár a munkáltatói járulékok négy év jelentős mértékben, összesen 11%-kal csökkentek, de az ebből fakadó megtakarítást mérsékelte a tételes egészségügyi hozzájárulás növelése és közvetve a személyi jövedelemadó terhek emelkedése. Összességében a bérek közterhei nőttek. ⇒ Nem változott a társasági adó 18%-os mértéke. A mikró és kisvállalkozások kedvezményeinek bővítése csupán 2001-ben kezdődött meg.
•
Az MSZP-SZDSZ kormány 2002-2006. között jelentősen mérsékelte a valamennyi vállalkozót érintő adók mértékét: ⇒ Mérséklődött a vállalkozásokra nehezedő bérnyomás, a nettó keresetek minden évben gyorsabban emelkedtek, mint a bruttó bérek. ⇒ Fokozatosan megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás
25 ⇒ 2004-ben 18%-ról 16%-ra csökkent a társasági adó mértéke ⇒ 2004-től a vállalkozások az iparűzési adó 25, 2005-től 50, 2006-tól pedig már 100%-át leírhatják az adóalapjukból. ⇒ Új kedvezmények csökkentik a fejlesztő, beruházó vállalkozások adófizetési kötelezettségét ∗ Kedvezően változtak a 10 éven keresztül a társasági adó 80%-áig igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény feltételei. Már nem csak a külföldi nagybefektetők számára nyújt lehetőséget, hanem a hazai vállalkozások számára is. A beruházás értékhatára a korábbi 10 milliárdról 3 milliárd Ft-ra csökkent – a hátrányos helyzetű térségekben 5 milliárdról 1 milliárd Ft-ra – és 2005-től azok a kisvállalkozások, amelyek 30 fővel – hátrányos térségekben 15 fővel -, és azok a középvállalkozások, amelyek 150 fővel – hátrányos helyzetű térségekben 75 fővel – növelik a létszámukat már értékhatár nélkül is jogosulttá váltak a kedvezményre. ∗ 2003-tól a vállalkozások nyereségük 25%-át fejlesztési tartalékba helyezhetik, ha azt négy éven belül beruházásra fordítják. ∗ 2003-tól lehetőség van a beszerzett új gépek gyorsított, két év alatti amortizációjára. ∗ 2005-től már a középvállalkozások is igénybe vehetik a mikro és kisvállalkozások beruházásaihoz korábban biztosított 30 millió forintos adóalap kedvezményt. ∗ 2006-tól a vállalkozások az első 5 millió forintos nyereségük után csak 10%-os társasági adót fizetnek, amennyiben más adókedvezményt nem vesznek igénybe és alkalmazottaik után legalább a minimálbér másfélszerese után fizetnek járulékot. ⇒ Mintegy 100 ezer vállalkozás számára teremtette meg az egyszerű, átlátható adófizetés lehetőségét az egyszerűsített vállalkozási adó, az EVA bevezetése.
Az igazságos és méltányos közteherviselés érdekében csak a vállalkozások meghatározott csoportját érintően került sor új adónemek bevezetésére: ⇒ A szennyező fizet elv alapján Öko adót (energia, levegő, víz és talajterhelési díjat) kell fizetnie azoknak a vállalkozásoknak, amelyek tevékenysége súlyosan terheli a környezetet ⇒ Az innovációs járulék valójában nem állami elvonás, hanem a létrejött Kutatási és Technológiai Innovációs Alapba kerül befizetésre. Az innovációs járulék és az állami támogatás együttes összegével gazdálkodó alapból a K+F tevékenységet végző vállalkozások kaphatnak jelentős támogatást. ⇒ 2005-2006-ban extraprofitjuk terhére különadót fizetnek a bankok. ⇒ 2005-től kisvállalkozók százezrei számára jelent a korábbinál nagyobb biztonságot, hogy a vállalkozói járulék bevezetésével számukra is lehetővé vált a munkanélküli biztosítás. Ugyancsak az igazságos közteherviselést szolgálja, hogy a munkajövedelmek adóterheinek csökkenése mellett növekedett a döntően vállalkozásból, befektetésekből származó magas jövedelmek adóterhe: ⇒ 2005-től az elkülönülten adózó, döntően tőkejövedelmek adója 20%-ról 25%-ra emelkedett
26 ⇒ 2006-tól a100 millió forint számított érték feletti lakó és üdülőingatlanok után luxusadót kell fizetni. Az adó összege az ingatlan 100 millió feletti számított értékének 0,5%-a.
4. Adócsökkentés 2006-2010. A kormány javaslatára a parlament 2005-ben elfogadta az adócsökkentés további ötéves programját. E program keretében 2010-ig összesen 1000 milliárd forinttal csökken a vállalkozások, a lakosság adóterhe. A program fokozatosan, a gazdaság növekvő teljesítményével összhangban mérsékli az állami elvonás mértékét, így társadalmi konfliktusok, jelentős szociális áldozatok nélkül nyílik lehetőség arra, hogy fejlesztéseikhez több levegőt, teret kapjanak a vállalkozások, a munkabérből több pénz jusson a családoknak. Az adócsökkentési program legfontosabb elemei: • Az ÁFA felső kulcsa 25%-ról 20%-ra csökkent 2006-ban • A személyi jövedelemadó felső kulcsa 2006-ban 36%-ra mérséklődött és a sávhatárok évről évre történő szélesítésével 2010-ben már egészen az átlagkereset 125%-áig mindenki az alsó, 18%-os kulcs alapján fogja fizetni az adóját. 2010-ben már az osztalékkal azonos módon fog adózni a kamat és a tőzsdei árfolyam nyereség is, igaz ennek mértéke a mai 25%-ról 18%-ra mérséklődik. • Összesen 5 százalékponttal csökken a munkáltatók társadalombiztosítási járuléka, 2007-ben 3, 2009-ben 2%-kal. • Az iparűzési adó teher a 2004-2006-os mérséklést követően jelenlegi formájában 2008-ban megszűnik. Az elmúlt négy év adócsökkentései és az adóterhek 2010-ig bekövetkező mérséklésének hatására nem csupán az unió átlagához, de a környező országokhoz viszonyítva is versenyképes, a vállalkozások a családok gyarapodását segítő adórendszer jön létre. Az államháztartás adó és járulékbevétele a GDP %-ában néhány európai országban 2003-ban 41,5 38,6 36,2
35,8
34,7 30,9
2003. EU25
Budapest, 2006. január 30.
Csehország
Lengyelország
Szlovákia
2010. Magyarország
