Életvitelt segítő infokommunikációs megoldások és a Digitális Megújulás terve
Németh Monika főosztályvezető eVITA Szakmai Fórum, 2011. március 24. Helyszín: Nemzeti Innovációs Hivatal, Budapest
A következő évek kihívásainak piaca, jellemzői és kapcsolódása a kormányzati célokhoz Értékek és mutatók Nélkülözhetetlen, minden állampolgárt elér - 4 millió rendszeres internet használó, 11 millió mobil előfizetés, 1,7 millió vezetékes szélessávú és 1 millió mobil internet előfizetés, televízió a háztartások 99%-ban Informatika
Hírközlés
Audiovizuális média
Nemzetgazdasági szempontból meghatározó méretű: évi ~4500 milliárd forint árbevétel, a hazai GDP kb. 17%-át adja, 200.000 embernek ad munkát Gazdaságfejlesztési katalizátor szerepe van: a közelmúltban a hazai GDP növekedés ~25%át az IKT szektor vállalatai állították elő, a kulcs-iparágak nem létezhetnek informatikai támogatás nélkül Kulcsfontosságú a takarékos és hatékony közigazgatás megteremtésében: közel 1 millió ember már ma is az e-közigazgatás rendszereit használja, informatika nélkül nincs egyablakos ügyintézés, az integrált és transzparens informatika növeli a hatékonyságot
Gazdaságfejlesztés •Mind a 7 pillér sikeréhez aktívan tud hozzájárulni a szektor • Különösen erős hatást fejt ki a tudásgazdaság és hálózati gazdaság fejlesztésében • A KKV szektort az IKT köti össze a globális gazdasággal
Olcsó és hatékony állam • Az egyszerűbb, átláthatóbb közigazgatást csak informatikai fejlesztésekkel lehet megvalósítani • Elengedhetetlen a centralizált megközelítés • Az üzemeltetés területén 20%-os költségcsökkentést eredményezhet a felelős és takarékos kormányzati informatika
Közösség-fejlesztés, társadalmi kohézió • Segíti az elmaradott régiók és társadalmi csoportok felzárkózását elsősorban a távmunkán és távoktatáson keresztül • Olcsóbbá, egyszerűbbé, kényelmesebbé teszi a mindennapokat eVITA Szakmai Fórum, 2011. március 24. Helyszín: Nemzeti Innovációs Hivatal, Budapest
EU 2020 IKT szektorral összefüggő célkitűzései és a hazai helyzet Hazai helyzet • 2,4 millió háztartásban nincs korszerű internet hozzáférés, amely nélkülözhetetlen a kényelmes és hasznos tartalmak használatához • Mobil szélessáv fejlesztése lelassult, az elmaradott területeken nincs fejlesztés • A lakosság ~40%-a rendszeres internet használó • A mobil beszéd tarifák a hatodik legmagasabbak az EU-ban, a legmagasabbak a régióban • A lakosság 5%-a vásárol online • A lakosság 8%-a használ ekormányzati szolgáltatásokat • A K+F beruházások értéke EU viszonylatban nagyon alacsony
2020 2015 2013 • 100%-os szélessávú lefedettség
2010
•A lakosság 75%-a legyen rendszeres internet használó •Egységes belföldi és külföldi mobil tarifák legyenek •A lakosság 50%-a vásároljon online módon •A lakosság fele használjon ekormányzati szolgáltatásokat •Az IKT területén végzett kutatási és fejlesztési kormányzati beruházások értékét a duplájára kell emelni
• Szupergyors internet (minimum 30 Mbit/s) minden háztartásban, amely alkalmas bármilyen oktatási, információs szórakoztató tartalmat problémamentese n eljuttatni a fogyasztóhoz
eVITA Szakmai Fórum, 2011. március 24. Helyszín: Nemzeti Innovációs Hivatal, Budapest
Következő 4 év kihívásai
• 2,4 millió háztartásban nincs korszerű internet hozzáférés • A beruházások lelassultak, az elmaradott területeken nincs fejlesztés • A lakosság mindössze 8%-a használ ekormányzati szolgáltatásokat • 4 millió digitális analfabéta (nem fér hozzá, nem használja, nem tudja, mire jó) • Valódi irányítás és felügyelet nélküli közigazgatási informatika • Távmunka és távoktatás lehetőségei nem kihasználtak • Az iparág képességeit nem eléggé használják a kulcs-iparágak (pl. egészségügy, környezetvédelem, mezőgazdaság) • Szétaprózódott állami infrastruktúrák, eközigazgatási fejlesztések • Multinacionális távközlési vállalatok túlsúlya, erős függés a külföldi beruházási döntésektől • Teljes liberalizáció kihívásaival szembenéző Magyar Posta
2014 2010
• 100%-os korszerű szélessávú internetes lefedettség • A mobil távközlés következő 20 évét alapvetően meghatározó frekvencia reformot hajtunk végre • Egységesen működő, minimum 4 millió állampolgár által használt elektronikus közigazgatási rendszerek • Egységesen működtetett és fejlesztett kormányzati informatika • Egységes állami távközlési infrastruktúra, kormányzati igények kiszolgálása elsősorban saját erőből • Teljes körűen liberalizált postapiac • Digitális szoba-, vagy tetőantennás tévézési lehetőség minden magyar háztartás számára • Több millióval kevesebb digitális analfabéta • Fogyasztói elvárásokhoz, beruházás-ösztönzéshez igazított, a 2003-as szabályozást teljesen felváltó infokommunikációs jogszabály-csomag • A magyar kulturális örökség (könyvek, filmek, cikkek) döntő többsége digitálisan hozzáférhető • Az informatika szerves része a közoktatásnak, működő távmunka /távoktatási programok • Innováció és kreativitást ösztönző gazdasági környezet • Infokom készségnövekedés eredményeként sok ezer új munkahely
eVITA Szakmai Fórum, 2011. március 24. Helyszín: Nemzeti Innovációs Hivatal, Budapest
Gazdaságfejlesztés Versenyképesség-növelés • • •
• • • •
Versenybarát és befektetés-ösztönző hírközlési szabályozási környezet Szükséges alapinfrastruktúrák megteremtésében állami szerepvállalás (szélessáv, frekvencia) Alkalmazás-fejlesztések (pl. intelligens logisztikai rendszere, e-számlázás, ekereskedelem) támogatása (súlypont: hazai geo adottságok kihasználása) Hasznosítás orientált innováció ösztönző támogatáspolitika Nemzetközi tudástranszfer és kreativitás ösztönzése Alap-középfokú oktatásban az ICT készségek megteremtése Felnőttképzés (IT és ICT készségek)
Munkahelyteremtés •
•
•
• •
Szakemberképzés: ICT készségek és tudás nélkül 5 éven belül már nem lesz munkahely – erre fel kell készíteni a mai 40 + korosztályt Az ICT növeli a vállalkozások hatékonyságát, új szolgáltatások nyújtását nyitja meg, ezáltal versenyképességük nő, ami bővülést, új munkahelyeket jelent. Megfelelő ösztönzőkkel pl. szolgáltatóközpontok importjának elősegítése (támogatáspolitika, munkaerő képzés, ICT infrastruktúra ) Az ICT növeli az egyén kreativitását – új iparágak, új munkahelyek Közvetlen állami ICT infrastruktúra és alkalmazásfejlesztések közvetlen munkahelyteremtő hatása
eVITA Szakmai Fórum, 2011. március 24. Helyszín: Nemzeti Innovációs Hivatal, Budapest
Állampolgár – Társadalom 1 millióval kevesebb digitális analfabéta • • •
IKT készségek kialakítása már a közoktatásban Tanárképzés IKT alapú oktatási készségek kialakítása Közösségi internetes terek funkcióbővítése az elmaradott területeken – – – –
• • •
eMagyarország pontok eMagyar pontok Teleházak Posták racionalizálása, harmonizálása, portfólió bővítés
Állam, piac és civil szféra közösen – közös értékteremtés Infrastruktúra lényegében meg van, motiváció hiányzik „Mindenkinek saját közegébe” kell elvinnie a piacnak a szolgáltatásokat – technológiasemlegesség (PC, TV, mobil)
Életminőség javítás ICT alapú szolgáltatásokkal •
Valós igényeken alapuló, a meglévő infokommunikációs alapinfrastruktúrán akár perszonalizált alkalmazások, szolgáltatások fejlesztésének ösztönzése – – – –
• • • • •
Távdiagnosztika, távmonitoring Távoktatás Média, közlekedéstámogató szolgáltatások Helyi turisztikai, kulturális alkalmazások
Közügyek intézése a neten (bárhol, bármikor, egyszerűen, akár piktogrammal) Használat, készség elsajátítás ösztönzése programokkal Kulturális tartalmak digitális formában való minél szélesebb körű elérése elérhető áron vagy ingyen On-line vásárlás, on-line szolgáltatások ösztönzése gazdaságösztönző eszközökkel Közösségi terek szerepe más, inkább tapasztalatcsere, közös fejlesztések tere
A digitális készségek fejlesztése a foglalkoztathatóság bővítésének alapfeltétele Digitális Magyarország vitairat Új Széchenyi Terv • • • • •
Vállalkozásfejlesztés Innováció, növekedés Kreatív iparágak Foglalkoztatás erősítése Hagyományos magas munkaigényű ágazatok • Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása
• • • •
A digitális írástudás javítása Közösségi terek kialakítása, fejlesztése Készségszintű IKT használat Távmunka fejlesztésének támogatása
Digitális készségek
Kormányprogram • • • • • •
Hatékony állam, a bürokrácia csökkentése A képzések új gazdasági igényekhez történő igazítása A távmunka fejlesztésén keresztül a foglalkoztatás szintjének növelése Képzett munkaerő a hazai mikro, KKV-k és nagyvállalatok számára A helyi közösségek megerősítése A közösségek megtartó erejének növelése
Digital Agenda • internethasználat növelése: 2015-ig a rendszeres internethasználat mutatója érje el a 75%-ot (a jelenlegi 60%-ról), a hátrányos helyzetűek esetében pedig a 60%-ot • A nem használók számának csökkentése: 2015-ig meg kell felezni azoknak a számát, akik még sosem használtak internetet (a cél 15%, 2009ben a 16-74 év közötti korosztály 30%-a nem használta a világhálót)
„Az internethasználat terjedését sok esetben a felhasználói képességek – például a digitális jártasságok és a médiaműveltség – hiánya akadályozza, ami nemcsak a foglalkoztathatóságra van hatással, hanem befolyásolja a tanulási és kreatív képességeket, a társadalomban való részvétel képességét, valamint a digitális médiumok használatához szükséges magabiztosságot és ítélőképességet is.” (European Digital Agenda)
eVITA Szakmai Fórum, 2011. március 24. Helyszín: Nemzeti Innovációs Hivatal, Budapest
DMCST eHealth akciótervek 3.24; 3.25 Intézkedés Elnevezés
Állam
Egészségipar
Akció rövid bemutatása
Az akció célja:
Egészséges életvitelt támogató elektronikus egészségügyi megoldások, pl. távmonitoring, távdiagnosztikai és Telemedicina alkalmazások fejlesztésének támogatása
Korszerű és magas innováció tartalmú, életvitelt támogató egészségügyi infokommunikációs alapú megoldások fejlesztése a felhasználók életvitel minőségének javítása, a sérült, fogyatékos emberek életének egyszerűsítése, komfort érzetük növelése, az idősek aktív társadalomban tartása, ezáltal az egészségügyi ellátórendszer tehermentesítése révén annak hatékonyabb működése érdekében. A kifejlesztett, piacbevezetés előtt álló korszerű és magas innnovációtartalmú, életvitelt támogató egészségügyi infokommunikációs megoldások társadalmi megismerésének elősegítése és használatuk ösztönzése különös tekintettel a kiemelt célcsoportokra (fogyatékosok) Az intézkedés elemei: Életvitelt támogató megoldások, telemedicína alkalmazások, eszközök fejlesztésének támogatása innovációs pályázatokkal Életvitelt támogató megoldások, telemedicina eszközök népszerűsítése az érintett rétegek körében motivációs kampány indításával. Nemzetközi K+F+I programokban (FP7, FP8, CIP, AAL, stb.) a hazai fejlesztő vállalkozások részvételének ösztönzése (ennek érdekében a fejlesztők együttműködésének ösztönzése inkubátorházak, K+F+I kompetencia központok és klaszterek minőségi működtetésének támogatása révén) Betegség-megelőzés, rehabilitációt, az időskorúak önállóságát növelő típusú távdiagnosztikai, távmonitoring és telemedicína alkalmazások fejlesztésének támogatása kiemelten a hazai KKV-k bevonásával. eMagyarország pontokon tematikus bemutatók szervezése, az eTanácsadók képzési moduljainak kibővítése. Finanszírozó
FP 7, AAL, CIP ICT PSP C4, GOP, KTIA
eVITA Szakmai Fórum, 2011. március 24. Helyszín: Nemzeti Innovációs Hivatal, Budapest
NFM Infokommunikációs Államtitkárság eHealth tevékenysége Az e-Egészségügy területén folyamatos a tevékenység és havi egyeztetés történik a NEFMI szakembereivel A két fő tevékenységi terület: kormányzati informatikával összefüggő kérdésekben (pl. állampolgári kártya) és az ehhez kötődő nagy projektekben (lásd táblázat) lakossági telemedicína, távdiagnosztika megoldások A második területen az NFM a kezdeményező, mivel a NEFMI alapvetően a „core” megoldásokra és a nagy ellátó rendszerek informatikai vonatkozásaira koncentrál, ezzel szemben a piac közeli, betegeket kiszolgáló innovatív megoldásokat főleg KKV-k bevonásával lehet megvalósítani és bevezetni A szolgáltatások bevezetéséhez, teszteléséhez és elterjesztéséhez az általunk kezelt intelligens közösségi tereket használjuk fel.
eVITA Szakmai Fórum, 2011. március 24. Helyszín: Nemzeti Innovációs Hivatal, Budapest
Főbb egészségügyi intézményi-informatikai intézkedések Intézkedés neve Adatszabványok, információbiztonsági követelmények kompatibilitásának megteremtése az egészségügyi informatikában TIOP 2.3.1 Nemzeti Egészségügyi Informatikai (eHealth) Rendszer: intézményen belüli azonosítási rendszerek fejlesztése TIOP 2.3.2 Elektronikus közhiteles nyilvántartások és ágazati portál fejlesztése TIOP 2.3.3 Térségi, funkcionálisan integrált intézményközi információs rendszerek kiépítése TÁMOP 6.2.3 Országos egészségmonitorozás és kapacitástérképezés, valamint elemzési módszertan kialakítása TÁMOP 6.2.7 Betegazonosítási rendszer fejlesztése EKOP Egészségügyi rendszerekben integrált adatkezelés és azonosítás megvalósítása E-recept bevezetése
Elektronikus egészségügyi kórlap bevezetése
eVITA Szakmai Fórum, 2011. március 24. Helyszín: Nemzeti Innovációs Hivatal, Budapest
Köszönöm a figyelmet!
Németh Monika főosztályvezető eVITA Szakmai Fórum, 2011. március 24. Helyszín: Nemzeti Innovációs Hivatal, Budapest
