CONFORG
Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó
2014. Június 4.
Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások
Témák:
Újfajta intézkedések az Art alapján A csődtörvény szankcióinak alkalmazása Büntetőjogi felelősség
Újdonságok az adóellenőrzésben Revizor + NAV nyomozók közös fellépése Fedett tevékenység, titkos információgyűjtés Adóregisztrációs eljárás Fokozott adóhatósági felügyelet
REVIZOROK + PÉNZÜGYI NYOMOZÓK
Pénzügyi nyomozó: - az a pénzügyőr, aki a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési és nyomozati feladatait látja el, - a NAV állományában lévő azon személy, kormánytisztviselői jogviszonyban látja el.
aki
az
előbbi
feladatokat
Pénzügyi nyomozó
- Titkos információgyűjtés - Leplezett figyelés - Kényszerítő eszközök (pénzügyőr) - Igazoltatás (pénzügyőr) - Lefoglalás (pénzügyőr)
Adóellenőr
- ellenőrzéshez szükséges helyiségbe beléphet - váll. tev. összefüggő járművet átvizsgálhat - iratokba betekinthet, megvizsgálhat - tájékoztatást, nyilatkozatot kérhet - kacsolódó vizsgálatot végezhet
Titkos információgyűjtés informátort, bizalmi személyt vagy a NAV-val titkosan együttműködő más személyt vehetnek igénybe, a kilétét leplező fedett nyomozó igénybevételével információt gyűjthetnek, adatot ellenőrizhetnek, fedőokiratot állíthatnak ki, használhatnak fel, fedőintézményt hozhatnak létre, és tarthatnak fenn, a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévő személyt, megfigyelhetnek, arról információt gyűjthetnek, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információt gyűjthetnek.
a velük együttműködők tevékenységéért ellenszolgáltatást nyújthatnak
indokolt
mértékű
anyagi
a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhatnak meg a bűncselekmény elkövetőjével, ha a megállapodással elérhető bűnüldözési célhoz fűződő érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek
2010. évi CXXII. tv 13. § (7) bek. -NAV bűnüldözési feladatai Be. 36. § (2) bek. c) pont -számvitel rendjének megsértése, csődbűncselekmény - költségvetési csalás, visszaélés társadalombiztosítási jut. - ezekkel összefüggésben elkövetett köz/magánokirat-hamisítás
A gyanúsítást követően: -Házkutatás (Be. 149. §)
- Lefoglalás (Be. 151. §) - Biztosítási intézkedés (Be. 160. §)
Zár alá vétel (Be. 159. §)
Biztosítási intézkedés:
Terhelt vagy MÁS ÉRDEKELT ingó, ingatlan vagyona, értékpapírja, pénzeszköze, üzletrésze
Ha a zár alá vétel feltételeinek fennállása valószínűsíthető és a terhelt a vagyonmentést megkísérli vagy ez feltételezhető.
Zár alá vétel: Olyan bűncselekmény miatt folyik az eljárás, ahol vagyonelkobzás elrendelésének van helye: - bcs. elkövetése során vagy ezzel összefüggésben szerzett vagyon, - amely a szerzett vagyon helyére lépett - amellyel más gazdagodott, ha ez gazdálkodó szervezet vele szemben, jogutódlás esetén a jogutóddal szemben. NEM FELTÉTEL TEHÁT, HOGY A TERHELT BIRTOKOLJA A VAGYONT.
Adóeljárás és Büntetőeljárás egyidejűleg
adóeljárás megindítása, I. fokú határozattal egyidejűleg biztosítási intézkedés
büntetőeljárás megindítása iratok lefoglalása őrizetbe vétel zár alá vétel
LEFOGLALÁS
= ELLEHETETLENÜLÉS
Tükör server Iratmásolat hátrahagyását kérni Iratőrzési hely és a székhely szétválasztása A könyvelő sem őrizgetheti az ügyfél iratait Minden jogorvoslati lehetőség kihasználása
JOGI SZEMÉLY ELLENI INTÉZKEDÉSEK
2001. évi CIV. tv. - szándékos bűncselekmények - jogi személy javára, jogi személy felhasználásával - előny szerzését célozta vagy eredményezte - vezető tisztségviselő, képviseletre jogosult tag, cégvezető, fb. tag vagy ezek megbízottja - tag vagy alkalmazott és az előbbiek ellenőrzési kötelezettségének teljesítése megakadályozhatta volna
Elévülés meghosszabbítása
2008. évre elévülés kezdete 2009. 12. 31.
2007
2008
2009
2010
2011
kivéve: 2008. 1.-11. havi bevallások
2012
2013
2014
2015
Elévülés vége 20014.12.31..
2016
Költségvetési csalás esetén, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. Art. 164. § (1a) bek.
Btk. 26. § (1) bek. A büntethetőség elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő elteltével.
költségvetésnek okozott vagyoni hátrány Ft
büntetési tétel
Kisebb: 50.001 – 500.000
2 év
Nagyobb: 500.001 – 5.000.000
3 év
Jelentős: 5.000.001 – 50.000.000
1 – 5 év
Különösen nagy: 50.000.001 – 500.000.000
2 – 8 év
Különösen jelentős: 500.000.000 felett
5 – 10 év
2008. évben különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Elévülés vége 2016.12.31..
2018
ADÓREGISZTRÁCIÓS ELJÁRÁS Art. és Ctv. kapcsolódó szabályai
MIKOR kerülhet rá sor: a) adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásakor
b) adószám megállapítását követő 1 éven belül c) vtv / spec. tag változása
EREDMÉNYE lehet: a)
adószám
megadása
megállapításának megtagadása
b) adószám törlése
/
adószám
Adóregisztrációs eljárás
Cégalapítás
Vezető tisztségviselő
Cégmódosítás
Tulajdonos
Vezető tisztségviselő
Tulajdonos
Adóregisztrációs eljárás
Cégalapítás
Cégmódosítás
Vezető tisztségviselő
Tulajdonos
Vezető tisztségviselő
Tulajdonos
Különösen kockázatos
Különösen kockázatos
Különösen kockázatos
Különösen kockázatos
AKADÁLYOK
a) MAGÁNSZEMÉLY
b) MAGÁNSZEMÉLY
„másik cége”
aa) adótartozása van (180 nap)
ab) adótartozással szűnt meg (5 év)
ac) adószámát törölték (5 év)
adótartozása van (180 nap)
Fokozott adóhatósági felügyelet
Kockázatelemzési eljárás: - vezető tisztségviselő változása esetén - tag változás esetén - kérdőív kiküldés - a pénzügyi, személyi és tárgyi feltételek vizsgálata - fokozott adóhatósági felügyelet alá vonás, legfeljebb 1 év - gyakoribb bevallás benyújtásra kötelezhetik, illetve a bevallást adótanácsadó v. adószakértő ellenjegyzéséhez köthetik
Kitöltési útmutató az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 24/F.§ (1) bekezdésében foglalt intézkedés végrehajtására kitöltendő KOCKERD kérdőívhez Az állami adóhatóság az adószám megállapítását, illetőleg az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 24/D. § szerinti eljárást követően haladéktalanul kockázatelemzési eljárást folytat le, amely során az adózó részére kérdőívet küldhet, amelyen - az adózó által végezni kívánt tevékenységhez szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek fennállásának ellenőrzése céljából- az alábbiakra hívja fel az adózót: a) a tevékenység részletes bemutatása, b) a foglalkoztatottak számával, az alkalmazás jellegévei kapcsolatos információk közlése, c) a tevékenység folytatásához rendelkezésre álló eszközök bemutatása, d) a tevékenység végzéséhez szükséges helyiség adataira, valamint a helyiség használatának jogcímére vonatkozó információk közlése, e) a végezni kívánt tevékenységhez rendelkezésre álló pénzügyi, finanszírozási források részletes bemutatása. A kérdőív kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók: A KOCKERD számú nyomtatvány a kitöltést követően postai úton, vagy az adóhatóság ügyfélszolgálatain, kirendeltségein keresztül eljuttatható az adóhatósághoz. Az adózó számára megküldött kérdőívben szereplő kérdések megválaszolása során kérjük figyelembe venni a kitöltési útmutatóban foglaltakat és ügyeljen az Önre vonatkozó maximális kitöltöttségre. Figyelem! A kérdőív kitöltése dátum és aláírás nélkül érvénytelen! Felhívjuk figyelmét, hogy a kérdőívet büntetőjogi felelősség mellett tölti ki.
10 nap
mulasztási bírság/adóbírság
adószám törlés
Csődtörvény szankciói
Tagok felelőssége
Rosszhiszemű cégeladás
Csődtv. 63/A. §
Ctv. 118/A. § (2) bek.
Rosszhiszemű cégeladás
Csődtv. 63/A. §
Gt. és új Ptk.
Ctv. 118/A. § (2) bek.
Gt 50. § A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetén nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a tag, aki ezzel visszaélt. alkalmazni kell a betéti társaság kültagjára is
Gt 54. § Ha a minősített befolyásszerző az ellenőrzött társaság vonatkozásában tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat cégbíróság biztosíték adására kötelezheti, vagy törvényességi felügyeleti intézkedés a felszámolási eljárás során, vagy a társaság jogutód nélküli megszűnéskor megállapítja korlátlan és teljes felelősségét
Ptk. 3:2. § [Helytállás a jogi személy tartozásaiért] (1) A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. (2) Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.
Ptk. 3:48. § (3) bek. [Jogi személy jogutód nélküli megszűnése] A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.
Ptk. 3:324. § (3) bek. [A minősített többséggel rendelkező tag többletkötelezettségei]
Ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, a ki nem elégített követelésekért a hitelező keresete alapján a minősített többséggel rendelkezett tag köteles helytállni, feltéve, hogy a jogutód nélküli megszűnésre a minősített többséggel rendelkezett tag hátrányos üzletpolitikája miatt került sor. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
Rosszhiszeműen cégeladás Csőd tv. 63/A. §
Felszámolás megindítása
Megelőző 3 év
Rosszhiszemű cégeladás Csőd tv. 63/A. §
Felszámolás megindítása
Megelőző 3 év
- ki nem elégített kötelezettség - a saját tőke 50 %-át meghaladja - felszámoló vagy hitelező kereseti kérelmére - vagyoni hányad átruházójának többségi befolyása volt
Rosszhiszemű cégeladás Csőd tv. 63/A. §
Felszámolás megindítása
Megelőző 3 év
- ki nem elégített kötelezettség - a saját tőke 50 %-át meghaladja - felszámoló vagy hitelező kereseti kérelmére - vagyoni hányad átruházójának többségi befolyása volt
Keresetindítási határidő
Jogerős lezárás közzététel követő 90. nap
Korlátozott felelősség áttörése Ctv tv. 118/A. § (1) bek.
Kényszertörlés a társaságnál
Kényszertörlési eljárás
- ki nem elégített kötelezettség - legalább többségi befolyással rendelkező tag - akinek felelőssége korlátozott volt - vagyoni hányad átruházójának többségi befolyása volt
Keresetindítási határidő
Jogerőre emelkedést követ 90. nap
Rosszhiszemű cégeladás Ctv tv. 118/A. § (2) bek.
Kényszertörlési eljárás megindulása
Megelőző 3 év
- ki nem elégített kötelezettség - a saját tőke 50 %-át meghaladja - felszámoló vagy hitelező kereseti kérelmére - vagyoni hányad átruházójának többségi befolyása volt
Keresetindítási határidő
Elévülési határidőig
Mentességek
Mentesül a Csőd tv. 63/A. § alól
- az eladás pillanatában a társaság fizetőképes volt - a tartozás csak ez után következett be - ugyan nem volt fizetőképes, de jóhiszeműen, a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el
Mentesül a Csőd tv. 63/A. § alól
- az eladás pillanatában a társaság fizetőképes volt - a tartozás csak ez után következett be - ugyan nem volt fizetőképes, de jóhiszeműen, a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el
Mentesül a Ctv. 118/A. § (2) bek. alól
- az eladás pillanatában a társaság fizetőképes volt - a tartozás csak ez után következett be - ugyan nem volt fizetőképes, de jóhiszeműen járt el
Mentesül a Csőd tv. 63/A. § alól
- az eladás pillanatában a társaság fizetőképes volt - a tartozás csak ez után következett be - ugyan nem volt fizetőképes, de jóhiszeműen, a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el
Mentesül a Ctv. 118/A. § (2) bek. alól
Mentesül a Ctv. 118/A. § (1) bek. alól
- az eladás pillanatában a társaság fizetőképes volt - a tartozás csak ez után következett be - ugyan nem volt fizetőképes, de jóhiszeműen járt el
-a kényszertörlés megindítása nem a tag mulasztásának következménye
Vezető tisztségviselők felelőssége
Vezető tisztségviselők felelőssége Ctv tv. 118/A. § (3) bek.
Kényszertörlés eljárás megindítása
Megelőző 3 év
- megelőző 3 évben vezető tisztségviselő volt - fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben - nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján járt el - ezért a társaság vagyona csökkent vagy - meghiúsították a hitelezők követeléseinek kielégítését - bármely hitelező kereseti kérelmére
Keresetindítási határidő
Jogerős lezárást követő 90. nap
Strómani felelősség áttörése Ctv tv. 118/A. § (3) bek.
Kényszertörlés eljárás megindítása
Megelőző 3 év
- megelőző 3 évben vezető tisztségviselő volt - fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben - nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján járt el - ezért a társaság vagyona csökkent vagy - meghiúsították a hitelezők követeléseinek kielégítését - bármely hitelező kereseti kérelmére
Keresetindítási határidő
Jogerős lezárást követő 90. nap
EBH2011. 2326. A II. r. alperes névleges ügyvezetőnek tekintette magát és akkor sem látott el ügyvezetői feladatokat, amikor a cég fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került. Ezzel megsértette a Csőd tv 33/A. § (1) bekezdésében írtakat és előidézte a társasági vagyon csökkenését [Gt. 30. § (3) bekezdés, Csőd tv. 33/A. § (1) bekezdés].
Gt. 30. § (3) A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége lapján kötelesek ellátni.
Ptk. 3:118. § ……..a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.
Btk. 409. § Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása A gazdálkodó szervezet vezető állású személye, aki közreműködik abban, hogy - a gazdálkodó szervezet a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén ne legyen fellelhető, - közhitelű nyilvántartásba olyan személy kerüljön a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személyként bejegyzésre, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, illetve ismeretlennek minősül, vagy - közhitelű nyilvántartásba a gazdálkodó szervezet tulajdonosaként olyan személy vagy gazdálkodó szervezet kerüljön bejegyzésre, akinek a lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen vagy ismeretlennek minősül, illetve amely a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén nem lelhető fel, vagy aki, illetve amely nem a tényleges tulajdonos, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Offshore cég?
Mentességek
Mentesül a Ctv. 138/A. § (3) bek. alól
- a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az ilyenkor elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése érdekében
Mentesül a Ctv. 138/A. § (3) bek. alól
- a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az ilyenkor elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése érdekében
Az az időpont, amelytől kezdve a cég vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a kötelezettségeket.
Mentesül a Ctv. 118/A. § (3) bek. alól
- a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az ilyenkor elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése érdekében
Az az időpont, amelytől kezdve a cég vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a kötelezettségeket.
Amennyiben a vezető tisztségviselő a megszűntnek nyilvánítást követően nem tett eleget a beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének vagy irat és vagyonátadási, illetve tájékoztatási kötelezettségét megszegi, a hitelezők érdekeinek sérelmét vélelmezni kell!!!
Közreműködők felelőssége
Közvetlen tettes Önálló tettes Közvetett tettes
Tettesek Társtettes
ELKÖVETŐK
Felbujtó Fizikai bűnsegéd
Részesek Bűnsegéd
Pszichikai bűnsegéd
Közvetlen tettes Önálló tettes Közvetett tettes
Tettesek Társtettes
ELKÖVETŐK
Felbujtó Fizikai bűnsegéd
Részesek Bűnsegéd
Pszichikai bűnsegéd
Ügyvéd
Rosszhiszemű cégeladás
Rosszhiszemű cégeladás
Szándékos ügyvédi közreműködés
Rosszhiszemű cégeladás
Szándékos ügyvédi közreműködés
Btk. 342. §
Btk. 342. (1) bek. c) pont (közokirat-hamisítás)
Aki közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Cégek fiktív eladásában közreműködő ügyvéd
BH2013. 175 Elköveti az „intellektuális” közokirat-hamisítás bűntettét az az ügyvéd, aki közreműködik cégek fiktív adásvételében, valamint abban, hogy a fiktív adásvétel szerinti, a valóságnak meg nem felelő adatok kerüljenek a cégnyilvántartásba [1978. évi IV. törvény 274. § (1) bekezdés c) pont].
A városi bíróság a 2010. november 17. napján kelt ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 203 rendbeli társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, amelyből 86 rendbeli cselekmény kísérleti szakban maradt
ÍTÉLET halmazati büntetésül - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - 1 év 4 hónap börtönbüntetésre, valamint 100 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte és meg nem fizetése esetére rendelkezett a pénzmellékbüntetés átváltoztatásáról.
Ügyvéd minden esetben ugyanaz
Felhajtó
„Vevők” váltogatva 24 fős csoportból
Könyvelő
Rosszhiszemű cégeladás
Bevallások elmulasztása
Btk. 396. § (7) bek.
Btk. 396. (7) bek. (költségvetési csalás) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Csak szándékosan követhető el Bűnsegéd
Adócsalás az is ha a számlát bekönyvelték de az ellenőrzés előtt kivették BH2013. 176 I. Adócsalás vétségének kísérlete esetén a tartozás kiegyenlítése mint büntethetőséget megszüntető ok értelemszerűen nem jöhet figyelembe, az elkövető legfeljebb a kísérlettől önkéntes elállással, illetve - befejezett kísérlet esetén - önkéntes eredményelhárítással mentesülhet a büntetőjogi felelősségének megállapítása alól [1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdés és (6) bekezdés]. II. A fiktív számlának az adóbevallás alapját képező könyvelésben való feltüntetése annak „felhasználását” jelenti akkor is, ha maga a számla nem kerül az adóhatóságokhoz benyújtásra, ekként ez a magatartás magánokirat-hamisítás megállapítása alapjául szolgálhat (1978. évi IV. törvény 276. §).
Önellenőrzés − büntethetőség Jogszerűtlen adóbevallás lehetséges okai
Szándékos magatartás
Tévedés
az adóhatóság megtévesztése, az adóbevétel összegének csökkentése érdekében
a jogszabály helytelen értelmezése, elírás, számolási hiba
az önellenőrzés nem mentesít a bűntető jogi hátránytól
Könyvvizsgáló, felügyelőbizottság
Btk. 397. § (A költségvetési csaláshoz kapcsolódó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása)
felügyeleti
vagy
A gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a költségvetési csalást a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet tevékenysége körében elkövesse, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Rosszhiszemű cégeladást kísérő bűncselekmények
Közokirathamisítás
Gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása
Számvitel rendjének megsértése
Csődbűncselekmény Tartozás fedezetének elvonása
Gazdasági csalás
Btk. 342. (1) bek. c) pont (közokirat-hamisítás)
Aki közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Btk. 409. § Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása A gazdálkodó szervezet vezető állású személye, aki közreműködik abban, hogy - a gazdálkodó szervezet a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén ne legyen fellelhető, - közhitelű nyilvántartásba olyan személy kerüljön a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személyként bejegyzésre, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, illetve ismeretlennek minősül, vagy - közhitelű nyilvántartásba a gazdálkodó szervezet tulajdonosaként olyan személy vagy gazdálkodó szervezet kerüljön bejegyzésre, akinek a lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen vagy ismeretlennek minősül, illetve amely a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén nem lelhető fel, vagy aki, illetve amely nem a tényleges tulajdonos, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Tényleges tulajdonosnak minősül:
az a személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetve amely a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékával vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti meghatározó befolyással rendelkezik
Btk. 403. § A számvitel rendjének megsértése
Aki • - bizonylati rendet megsérti vagy • - könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi • - könyvvizsgálati kötelezettségét megszegi
a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja
A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba: ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel húsz százalékát és mérlegfőösszeg húsz százalékát is.
Minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba: ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot.
Btk. 404. § (Csődbűncselekmény) Négy alapeset -
a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben elkövetett csődbűncselekmény a fizetésképtelenséget előidéző csődbűncselekmény a fizetésképtelen helyzetben elkövetett csődbűncselekmény a hitelező jogtalan előnyben részesítésével elkövetett csődbűncselekmény
- a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével, - színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy - az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon - a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja
- Btk. 404.§ (6) – tettes az is, aki a vagyonnal jogszerűen már nem rendelkezhet, de erre lehetősége van
Btk. 405. § (Tartozás fedezetének elvonása)
• Aki
• írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, [405.§ (1)]
• gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, [405.§ (2)]
A felszámoló megtámadhatja a szerződéseket Csődtv 40. § a) 5 évre visszamenőleg az adós vagyonának csökkenését eredményező szerződést, jognyilatkozatot, ha az adós szándéka a hitelező vagy a hitelezők kijátszására irányult, és a másik fél erről a szándékról tudott vagy tudnia kellett, b) 2 évre visszamenőleg ingyenes elidegenítés, kötelezettségvállalás vagy a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet, c) 60-90 napra visszamenőleg egy hitelező előnyben részesítése
A felszámoló kérheti a bíróságtól megállapítását Csődtv 33/A. §
a
vezetők
felelősségének
- 3 évre visszamenőleg - vagyoni biztosíték is kérhető - gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt - mentesül a felelősség alól a vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az elvárható valamennyi intézkedést megtette
A felszámoló megtámadja a szerződéseket megtámadási határidő: tudomásszerzéstől 90 napig, max. a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül - a Ptk. érvénytelen szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni - összefonódás esetén a rosszhiszeműséget, illetőleg az ingyenességet vélelmezni kell - hitelezőket tájékoztatni kell
Btk. 374. § (Gazdasági csalás) Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz.
A bűncselekménynek sem elkövetési tárgya, sem passzív alanya nincs, de a törvényi tényállás szövegezéséből még csak a sértett személyére sem lehet következtetni. (Btk. Kommentár)
Köszönöm a figyelmet