Ehnaton, a rejtélyes fáraó
IV. Amenhotep később Ehnaton néven ismert uralkodó a XVIII. Dinasztia 10. fáraója volt. Egészen Kr. e. 1364–1347ig uralkodott. Nevéhez fűződik a világ eddig ismert első monoteista kísérlete. Míg másutt a bálványimádás vagy éppen a többistenhit, azaz a politeizmus volt jelen, addig Egyiptomban létrejött egy új vallás, amely a főisten Ámon és a régi panteon helyett Atont, az égen látható napkorongot tette meg egyedüli istenné.
III.Amenhotep
Tije
Az uralkodót számos rejtély övezi, annyi viszont bizonyos, hogy anyja a „királyi hitves címet” viselő Tije, apja III. Amenhotep az Újbirodalom egyik legjelentősebb uralkodója volt.
Ehnaton első számú felesége a szépséges Nofertiti volt, akinek mellszobra az ókori művészet egyik legismertebb alkotása. Nofertiti valószínűleg már uralkodása első évében vagy még azelőtt Amenhotep felesége lett. Számos rejtély övezi, sem származásáról, sem haláláról nem tudni pontosat. A jelenleg leginkább elterjedt feltételezés szerint Nofertiti Ay, a későbbi fáraó és egyben Tije testvérének lánya lehetett. Amennyiben ez az elmélet igaz, Nofertiti és Ehnaton – első unokatestvérek voltak. Nofertiti férje uralkodása alatt rendkívül fontos szerepet töltött be, már-már társuralkodóként állt Ehnaton mellett.
Nofertiti mellszobra
Azonban Ehnaton uralkodásának 14. évében Nofertiti váratlanul eltűnt, és nevét nem említik többé. Egyes feltételezések szerint ő is az Egyiptomban pusztító járvány áldozatául esett, más elméletek szerint valamiért kiesett a fáraó kegyeiből, és egy kisebb palotában élte le hátralévő életét. Sokan viszont úgy tartják, hogy Ehnaton mellett maradt mint társuralkodó, más nevet vett fel és férfiként ábrázoltatta magát.
IV. Amenhotep első 4 uralkodási évében már elkezdte ugyan háttérbe szorítani a többi istent de napisten kultuszát még nem kísérelte meg kizárólagossá tenni. Aton tisztelete ebben az időben még nem nevezhető egyistenhitnek, csupán henoteizmusnak, azaz a fáraó, bár egyedül Atont tisztelte, elismerte a többi isten létét is. Új istene tiszteletére új templom építésébe kezdett a karnaki templomkomplexum mellett. A templomnak a Gempaaton („a napkorong megtaláltatott”) nevet adta.
A képeken Ehnaton és családja a napistennek, Ehnatonnak áldoz.
Az ötödik évben drámai változásokra került sor. Istene iránti elkötelezettségét mutatja, h az uralkodó megvált régi nevétől, az Amenhoteptől, amelynek jelentése „Ámon elégedett”, és felvette az Ehnaton nevet (amelynek jelentése:„Aki üdvös Aton számára” vagy „Aki hasznos Atonnak”) . Bevezette az egyistenhitet, a monoteizmust. Új, Atonnak szentelt fővárost alapított ami az Ahet-Atont, azaz „Aton fényhegye” vagy „Aton horizontja” nevet kapta. A fővárosban csak azok élhettek, akik teljes mértékben elfogadták az új vallást, és hamarosan kialakult a nem kevés hatalommal rendelkező Atonpapság is, amelyet szigorúan felügyelt a fáraó, mint a legfőbb pap. Amon isten nevét igyekeztek minden feliratról eltüntetni, és szobrait megsemmisíteni. A régi hit papjai a háttérbe húzódtak, látszólag alkalmazkodtak az új viszonyokhoz, de folyamatosan lesték az alkalmat, hogy visszaszerezhessék az irányítást.
Ahet-Aton rekonstrukciós rajza
Ahet-Aton alaprajza
Megalkottad a távoli eget, Hogy benne tündökölve lakj, És látva láss mindent, Mit létrehoztál, Ki voltál egymagad…” Fönt a Naphimnusz egy részlete olvasható, aminek minden bizonnyal maga Ehnaton volt a szerzője. A naphimnusz nem papiruszon, hanem a későbbi fáraó, Ehnaton lelkes híve és egyben Nofertiti apjaként már említett, AY sírjának a falán maradt fenn.
Amarnai művészet A művészet szorosan összefüggött a vallással. A kor művészete Ahet-Atonban fejlődött ki , (a mai El-Amarna területén, ezért nevezik ezt a korszakot Amarna-kornak),
Jellemzője a könnyed természetesség, a néha már eltúlzott naturalizmus. A királyi családot, akiket mindaddig formális, merev pózban ábrázoltak, most mindennapi tevékenységeik közepette jelenítik meg a képeken.
Ezen a képen például Nofertiti és Ehnaton gyermekeikkel játszanak, a Napkorong, Aton oltalma alatt. Az idealizált művészi alkotások helyett a szobrászok igencsak realista, azaz valósághoz közeli alkotásokat készítettek. A megmaradt szobrok, fali képek szinte karikatúra erősséggel hangsúlyozzák a fáraó, és családtagjai egyéni jellemvonásait.
Utolsó Évek Uralkodása utolsó éveiben Ehnaton mellett egy vagy két rejtélyes társuralkodó tűnt fel. Egy Nofernoferuaton nevű személyt, aki feltehetőleg a felesége Nofertiti királynő lehetett erre már a korábbiakban utálatm is, és Szemenhkaré, aki Ehnaton öccse lehetett. Egyes történészek szerint Ehnaton már ekkor belátta, hogy az új istenhit bevezetése elhamarkodott és megalapozatlan volt. Egy egész népet nem lehet paranccsal rákényszeríteni egy másik isten imádatára. Ezért igyekezett kiegyezni a továbbra is nagyhatalmú Amon-papsággal, és megpróbált egyeségett kötni a régi és az új vallás hívei közt. Terve az volt, hogy a két vallás teljesen egyenrangú, és szabadon választható legyen. Próbálkozása azonban nem járt sikerrel. Ehnaton uralkodásának utolsó éveiben már leplezetlen feszültség volt érzékelhető a birodalom minden részében. Az elnyomott Amon-hívők újból erőre kaptak, Ehnaton halála pedig egyben az Amarna-kor végét is jelentette. Bár valószínűleg rangjának megfelelő pompával temették el, később sírját meggyalázták, holtestét eltüntették, és hogy ne jusson át a túlvilágra nevét mindenhonnan igyekeztek kitörölni, ahogyan korábban ő tette Amon isten nevével.
Az Amon-papság terveinek végső megvalósulását a befolyásolható gyermek-fáraó Tutanhaton trónra kerülésével sikerült elérniük. Tutanhaton nevét Tutenhamonra változtatta, és a papság nyomására visszatért a régi istenek, köztük Ámon főisten kultuszához. A királyi udvar elhagyta a fővárost, Ahet-Atont
Feltehetőleg Ehnaton fia: Tutenhamon Ám Ehnaton emlékének üldözése igazán csak később, Horemheb fáraó uralkodása alatt kezdődött meg; emlékét, ahol csak lehetett, eltüntették, kivakarták a falfeliratokból, szobrainak arcát pedig összetörték, de több írásos emlék mégis megmaradt róla. Horemheb romboltatta le a karnaki Gempaatont is. Uralma végére az Amarna-kor szinte minden emlékét eltüntette, a későbbi királylistákon Ehnaton és közvetlen utódai neve nem szerepel, III. Amenhotepet közvetlenül Horemheb követi. Horemheb fáraó
Ehnaton reformjai feledésbe merültek, a sivatag közepén felépített új városa nagyrészt romba dőlt, ám számos épületeinek kisebb kőtégláit megtalálták más épületekbe beépítve, így szerencsére sok megmaradt, ami azért fontos, mert nem egy kőtégla oldala feliratos, amely sok információt hordoz a titokzatos korszakról. Ehnaton múmiáját máig sem találták meg, ám találtak egy titokzatos sírt a Királyok völgyében, ami régóta a kutatások középpontjában áll. Az azonosítást nehezíti, hogy a fáraók nevét jelölő kartusokat, feltehetően az azokon szereplő Ehnaton neve miatt, mindenhonnan gondosan kivésték. A vizsgálatok talán megfejtik, hogy kicsoda az ismeretlen múmia. Talán éppen maga Ehnaton...
A relytélyes múmia
Források: • Kákosy László: Ré fiai • Történelem: A kezdetektől i.e.500-ig • A világtörténelem nagy alakjai: Egyiptomi fáraók
Írta: Barcs Júlia
