Együttműködésben a fiatalok Civil szervezetek lehetőségei és kihívásai a Dél-Dunántúlon Bevezetés A Földet és népeit behálózó és meghatározó globális folyamatokat szükséges meg-, de még inkább kiismernünk, ha azt akarjuk, hogy mi is aktív résztvevőkként legalább részben formálói lehessünk a jövőnek. Sokan kifejtették már, hogy a „globalizáció otthonainkban kezdődik” – utalva az egyén lehetőségére, egyben felelősségére, természeti és társadalmi környezetére és azokkal kapcsolatos tevőleges fellépésére. Szerepek és lehetőségek is változóban vannak e globális világban. A tanulmány és az azt megelőző felmérések, megkérdezések és fókuszcsoportos vizsgálódás részleteiben elemzi, hogy a kiemelt célcsoport, a fiatalok, mint csoport jellemzői – elsősorban kulturális vonalon – hogyan „módosultak a demográfiai változások, a társadalmi környezet, az egyéni és kollektív viselkedés, a családi kapcsolatok és a munkaerőpiaci helyzet változásának eredményeként1.” (Az Európai Bizottság Fehér Könyve, 2001: 10). A felmérést magában foglaló program hosszú távú célja volt, hogy a dél-dunántúli régióban működő, elsősorban ifjúsággal foglalkozó civil szervezetek kapcsolatszervezési és együttműködési készsége fejlődjön, működése hatékonyabbá váljon – annak érdekében, hogy képesek legyenek célcsoportjukat aktivizálni, ezáltal társadalmi szerepüket betölteni. Figyelmünk középpontjában tehát az e civil szervezetek közötti kapcsolatépítés és projektgenerálás, egyszóval együttműködés állt – áll a mai napig. Az együttműködést a demokrácia játékszabályai alapján és keretei között tudjuk elképzelni, ezért is létfontosságú a szervezetek kommunikációjának (belső és külső egyaránt) és vélemény-artikulálásának fejlesztése. Vita nélkül nem létezhet demokrácia, ugyanis „a demokrácia egész építménye végső soron a közvéleményre támaszkodik; arra a véleményre, amely valóban a köz véleménye, s amely az azt kifejező közösségekben alakul ki.” (Sartori, 1999: 51). A vélemények kialakulása, megformálása és megvédése vagy éppenséggel elvetése eszmecserék segítségével, elgondolások ütköztetése során lehetséges;
ehhez
pedig
elengedhetetlen
eszköz
a
vitázás,
amelyet
a
projekt
során
módszertanunkban magas szintre emeltünk. Tettük mindezt annak érdekében, hogy hatékonyabb társadalmi szerepvállaláshoz segítsük hozzá a projekt résztvevőit.
Ld. 2001 márciusában az umeå-i szemináriumra beterjesztett kutatói jelentést (http://europa.eu.int/comm/education/youth/ywp/umeareport.html) 1
A projekt során igazolást nyert a dél-dunántúli regionális szinten is, hogy a fiataloknak „sok mondanivalójuk van; hiszen pontosan ők azok az emberek, akikre elsődlegesen hatnak a gazdasági változások, a demográfiai egyensúly kibillenése, a globalizáció vagy a kulturális diverzitás. Azt várjuk tőlük, hogy újfajta társadalmi kapcsolatokat alakítsanak ki, megtalálják a szolidaritás új kifejezési formáit, és a különbözőségekkel való együttélésnek olyan új módozatait hozzák létre, ami tartalmasabbá teszi életüket – miközben újabb bizonytalanságokkal kell szembenézniük.” (Az Európai Bizottság Fehér Könyve, 2001: 4). Fókuszcsoportunkban, amely a régióban működő ifjúsági civil szervezetek részvételével zajlott alapkérdésként fogalmazódott meg, hogy lehet-e a különböző tevékenységet folytató szervezeteknek úgy együttműködni, hogy különböző szolgáltatásokat, tevékenységeket közös rendezvényeken keresztül kapcsolnak össze, ezáltal növelik szervezeteik célcsoport-elérését – közös célcsoportként a 18-26 éves korosztály lett definiálva. Vizsgálati környezet: Dél-Dunántúl és a fiatalok A dél-dunántúli régió, benne Pécs és Baranya Megye több szempontból is hátrányos helyzetű terület. Az országos átlag feletti munkanélküliség elsősorban a Pécs környéki aprófalvas területeket (az Ormánságot, a Sellyei Kistérséget) sújtja, ahol a szakképzetlen vagy elavult tudással rendelkező lakosság nagyobb része él. E mellett megjelent a diplomás munkanélküliség is, hiszen a Pécsi Tudományegyeten közel 36 000 hallgatója közül sokan szeretnének Pécsett és környékén munkát találni. A kilátástalan helyzet következtében a térségre egyre inkább jellemző a fiatal munkaerő elvándorlása, amely tovább csökkenti az innovációra és a fejlődésre való lehetőségeket. Megoldást jelenthet, illetve a problémát csökkentheti a civil szektor erősítése, hiszen létezésük valójában még kihasználatlan. A szakemberek egybehangzóan állítják, hogy a civil szektor munkahely-teremtő képessége akár a jelenlegi kétszerese lehetne abban az esetben, ha a szakmai hátteret alkotó humánerő több, és pontosabb információkkal rendelkezne, valamint kölcsönösen együttműködne a gazdaság szereplőivel. A kooperáció több és minőségileg jobb munkahelyet teremtene, ezáltal hozzájárulna azon tendencia csökkentéséhez, hogy a fiatalok álláshelyek hiányában, kényszerből másutt – legtöbbször Budapesten, vagy külföldön – vállalnak munkát. A fiatal, magasan képzett munkaerő régióban tartása, az elvándorlás mértékének csökkentése pedig elemi érdeke egy innovatív, fejlődni és a hazai és nemzetközi vérkeringésbe bekapcsolódni kívánó térségnek. Mindezek fényében különös jelentőséggel bír a fiatalokkal foglalkozó civil szervezetek közötti együttműködés fokozása.
A fókuszcsoport szervezeteiről röviden 1. INDIT Közalapítvány Tevékenységek: Szenvedélybetegek teljes körű ellátása: prevenció, drogambulanciák működtetése, terápiás
tevékenység,
rehabilitációs
otthonok
működtetése;
komplex,
egymásra
épülő
tevékenységek. 2. KÖSZI Egyesület Célcsoport: elsősorban az egyetemisták, friss diplomások és a régió ifjúsági célú civil szervezetei. Tevékenységek: karrierprogram – munkaerőpiaci érvényesülést elősegítő – szolgáltatások, képzések; tanulmányi program: ingyenes tanácsadások, egészséges életmód program: szűrések, ingyenes mozgáslehetőség; irodai alapszolgáltatások. 3. ELSA Pécs Európai joghallgatók helyi szervezete, célja nemzetközi perspektíva megnyitása a joghallgatók számára. Tevékenységek: konferenciák, nyári egyetemek, párbeszédversenyek, kirándulások szervezése; külföldi szervezetekkel, hallgatókkal való kapcsolattartás; gyakornok-csere program; külföldi oktatók magyarországi elhelyezése. 4. Mobilitás DDRISZI Célcsoport: regionális hivatalként fiatalok közösségei - fiatalok, önkormányzatok és intézményeik, ifjúsági
szakemberek.
Tevékenységek:
ifjúsági
közösségek,
önkormányzatok
számára
információnyújtás és tanácsadás; Fiatalok Lendületben Program promóciója, tanácsadás; képzések tervezése, szervezése, közvetítése; Eurodesk; európai, nemzetközi ifjúsági kapcsolatok fejlesztése; multiplikátor hálózat működtetése. 5. Mentálhigiénés Műhely Szekszárd Tevékenységek: „Őszinte szó” lelkisegély, társkeresési tanácsadás; SOS telefonos segélyszolgálat (átalakulóban internetes alapú szolgáltatássá); „Állj talpra” program – álláskereső szolgáltatás; civil szolgáltató központ; önkéntes központ. 6. Fiatal és Kezdő Vállalkozók Egyesülete Tevékenységek: szakmai előadások, konferenciák szervezése; mentorprogram – sikeres vállalkozók mellé gyakornokok koordinálása; vállalkozói akadémia: szakmai tanácsadás kezdő vállalkozók számára, könyvelési alapismeretek; bel-külföldi kapcsolattartás, találkozók szervezése; jogi tanácsadás; vállalkozások közötti kapcsolatok erősítése, közvetítés; szakmai honlap működtetése, jogi változások ismertetése; érdekképviselet. 7. Az Emberség Erejével Alapítvány
Tevékenységek: elsősorban egyetemisták számára filmklubok szervezése, „Szedd össze magad” szemétgyűjtő akciók; fair-trade kávézó – fesztiválokon megjelenés; nyári táborok szervezése: emberjogi oktatás, toleranciára nevelés témakörben. 8. Közelítés Művészeti Egyesület Megalakulásakor szakmai érdekvédelem céljából szerveződött. Tevékenységek: Közelítés Galéria, Hattyúház,
műteremház,
stúdiók
működtetése,
kiállítás-szervezés;
szakmai
tanácsadás;
reklámszervezés; kortárs képzőművészeti fesztiválok, fórumok, szimpóziumok szervezése; hazai és nemzetközi szintű kapcsolattartás. 9. Baranya Ifjúságáért Kht. Tevékenységek: A pécsi városi önkormányzattal érvényben lévő szerződés szerint közfeladatok ellátását végzik: információs iroda működtetése; pécsi extrémsport központ működtetése; Tett-Hely hálózat koordinálása; EVS, Eurodesk; nyári táborok, ifjúsági cserék Pécsi Ifjúsági Kerekasztal koordinálása; érdekegyeztető fórumok; gyakornokok fogadása (ifjúságsegítő hallgatók). 10. Istenkúti Közösségért Egyesület Tevékenységek: szabadidős tevékenységek szervezése: kézműves foglalkozások, táborok, filmklub; Remete
rádió,
újság
működtetése;
érdekérvényesítés;
Önkéntes
Központ
működtetése;
közösségfejlesztés, képzések szervezése. Az együttműködés lehetőségei, a hatékony együttműködés ismérvei A fókuszcsoport közös tudást generálva egy folyamatot vázolt fel ezzel kapcsolatban. Legelső lépésként azonosításra szorul az a közös cél, amely az együttműködő partnerek számára érthető, átlátható és elfogadható. Ehhez kapcsolódóan egyértelmű, tematikus feladatbeosztást, valamint a koordináló/irányító szervezetet szükséges kijelölni. Az egymás közötti munkamegosztást egyszerű konzoricális megállapodás formájában szerencsés rögzíteni, figyelembe véve azt is, hogy a projektekhez kapcsolható hazai és nemzetközi pályáztató szervezetek is kérnek ilyen jellegű dokumentumot. Különösen egymást nem ismerő szervezetek esetén elemi elvárás a bizalom kiépítése és fenntartása (folyamatos karbantartása). Ezt elősegítendő, egyfajta periodikus feladatleosztásnak van értelme, amelyben minden résztvevő már a kezdetekben elvégez valamilyen kisebb feladatot, amelyen keresztül lemérhető, hogy adott szervezet mennyire megbízható. Közös feladat a jól meghatározott célcsoport azonosítása és a partneri együttműködési hálóban kiajánlható egymásra épülő szolgáltatások tisztázása.
A hatékonysát szem előtt tartása végett az együttműködés időbeliségét szabályozni kell: határidőket szükséges meghatározni, betartani és betartatni. Ehhez rendszeres és hatékony kapcsolattartást kell megvalósítani, amelynek az alapja a megfelelő belső kommunikáció, amelynek alapelveit a kezdetek kezdetén kell az együttműködő partnereknek definiálniuk. A bizalom, mint kulcselem építéséhez hozzásegíthet, ha az együttműködő partnerek egyike sem vállalja magát túl, hanem egészséges a kompetemciáknak megfelelő munkamegosztás jelenti a vezérlő erőt, amely tiszteletben tartja továbbá az egyes partnerek motivációját, hozzállását és munkáját. Az egymás felé és a partneri együttműködéssel kapcsolatban megfogalmazott elvárásokat lényeges induláskor tisztázni, hasonlóan azzal, hogy ki mit tekint értéknek, eredménynek. Ez mindvégig befolyásolja az együttműködés értékelését is, amely a közös munka egyik meghatározó fázisa, de egyben alapelve is, amely áthatja a munka egészét az első pillanattól az utolsóig. Az egyre inkább projektmenedzsment-szemléletű világunkban számos elismert szakértõ sok jó megközelítési módot, értelmezést, elemzést adott már közre, amelyekre támaszkodva mindenki kedvére szedhet ízekre akármilyen projektet, programot annak sikeressége, hatékonysága szempontjából. Például Eric Verzuh három olyan tényezõt emel ki, melyek mentén az adott sikeres projektnek jól kell teljesítenie: a határidõ, a költség és a minõség. Szerinte „a terméket [a mi esetünkben az együttműködő partnerek által definiált projektet] határidõre kell elkészíteni, (…) az elõre
meghatározott költségtervnek megfelelõen kell elvégezni, (…) [valamint annak] kiváló
minõségűnek kell lennie.” (Verzuh, 2006: 35-36). Ezek fényében a sikeres projekt kulcsa és főbb elemei lehetnek: 1. a jó ötlet és az a kapcsolódó bátorság (néha merészség), amely az ötlet kibontását, megvalósítását segíti elõ 2. a jó csapat, vezetõ menedzser irányításával 3. elkötelezettség 4. kitartás 5. sokszor megszállottság 6. következetesség és következetes építkezés 7. önkritika és igény a külsõ kritikára, valamint a mindezekbõl levonható tanulságok beépítése a fejlesztésekbe 8. megfelelõ mennyiségû pénz, amely nem jön magától, így hát kifinomult pályázatírási tudás, illetve jól kiépített és karban tartott lobbi a támogatás-, és (forrás) szerzéshez 9. jó (következetes) kommunikáció 10. jó idõ- menedzsment, amelyben a sikeres projektzárás is lényeges (hiszen ez után jöhet egy igazán jó, következõ projektindítás)
Néhány buktató és veszély, valamint lehetséges kivédésük Bármilyen együttműködés számos problémát rejt magában. A partnerek közötti eltérések, például hozzáállásban, elvárásokban, vagy éppen a szakmai kompetencia terén fesztülstégforrást jelent. Ezt kikerülendő tudatosan szükséges megválasztani a partnereket, akik között megfelelő feladatleosztás mellett hatékony koordinációt kell biztosítani. A koordinációt olyan személynek kell ellátnia, akit mindenki elfogad. Ő lesz felelős a már sokszor említett megfelelő kommunikációért is. Esetleges személycsere esetén elveszhetnek információk, és az a lehetőség is előállhat, hogy nincs meg a szervezet részéről az együttműködés és a projekt iránt tanúsítandó elkötelezettség. Ezt kikerülendő, szervezeti szinten is tudatosan kezelni, tehát az adott szervezet érdeke is kell, hogy legyen: az új vezető megfelelő szinten, megfelelő fontosságú feladatként kezelje az adott együttműködést. Komoly problémához vezethet az anyagi érdekeltségek eltérése, amely már a pályázat során vállalandó önrészek közötti különbségekben testet ölt, továbbá nem kerül kimondásra, de fokozatosan egyértelművé válik, hogy kit, mi motivál a pályázatban való részvételre. Ezzel kapcsolatban megoldási lehetőséget kínálhat, ha az együttműködő partnerek olyan közös belső ellenőrzést állítanak fel, amelybe minden szervezet delegálhat tagot. A forráshiány, illetve a források kiszámíthatatlansága, valamint a szponzorok hiánya, és, hogy nincs folyamatosan stabil pénzügyi alap az adott programhoz rendelve, általában a legnagyobb kihívást jelenti az együttműködések számára. Mindezt tetézi, hogy Magyarországon a gazdasági szféra társadalmi felelősségvállalása még mindig alacsony szinten van. Jól megfogalmazott „misszióra” van szükség, annak a határozott kimondásával, hogy mihez és milyen feltételekkel keresünk szponzort/támogatót. Tapasztalati tény, hogy már meglévő, jól működő projekt esetén könnyebb forrást találni, amely azért attól is függ, hogy van-e a projektnek presztízse, van-e rá befogadó készség. A szponzoráló cég szempontjából fontos, hogy a rendezvény minőségi legyen, továbbá, hogy lássa, nélküle is megvalósulna a rendezvény (kockázati tényezők csökkentése), az ő szerepvállalásával viszont a hatások megsokszorozhatók. Az együttműködés próbája A fókuszcsoport megfogalmazásában azonosításra került egy kísérlet, amely egy közös rendezvényben ölthetne testet a fókuszcsoport tagjai között – természetesen bővítve a kört, és bevonva más szervezeteket is, akik szolgáltatásokkal jelennének meg egy szabadtéri program keretében (helyi specifikumokhoz és a program keretében használt kérdőív eredményeihez igazodva). Egy későbbi közös „Civil börze” komoly eredményeket hozhat többek között az
együttműködő szervezetek kooperációs készségének növelésében, az eddig kialakult hálózati kapcsolatok megerősödésében, illetve a civil párbeszéd felerősítésében. A 2007-es Pécsi Nemzetközi Kultúrhét (ICWiP) keretében megrendezésre kerülő „Civil Terasz” pontosan ennek szellemében szerveződött, és ezáltal fontos tapasztalatokkal szolgálhat a jövőre nézve. A program valójában helyi, regionális, vidéki, és különösen külföldi civil szervezetek börzéje és fóruma a belvárosban, amelyre szabadon jelentkezhetnek bemutatkozási felületért az egyes NGO-k. Célja, hogy a szervezők felhívják a figyelmet az aktív civil társadalom szükségességére és lehetséges tevékenységeire, a fiatalok aktivitásaira, eredményeire, valamint lehetőséget biztosítsanak új kapcsolatok, projektek, támogatások megtalálására és kialakítására.
Záró gondolatok Számos vizsgálat mutatta már meg, hogy hazánkban a rendszerváltás óta eltelt időszakban nem alakult ki a hagyományos értelemben vett civil szektor, amely a helyi társadalomba ágyazva tevékenykedik, szolgáltat, közvetít és érdekképviseletet lát el. A kilencvenes évek közepén ugyan ugrásszerűen növekedett a civil szervezetek száma, a források volumene azonban a nyugat-európai viszonyokhoz képest rendkívül alacsony, ebből következik, hogy egyharmaduk egyáltalán nem, vagy nem hatékonyan működik, a szektor érdekérvényesítő képessége pedig elenyésző mértékű. Kutatások azt bizonyítják, hogy a civil szféra problémái alapvetően két okra vezethetők vissza: az egyik a forráshiány, a másik a társadalmi mobilizáltság alacsony foka. A szektor szereplőinek jelentős része nincs tisztában a pályázatok adta lehetőségekkel, partnerek és megfelelő ismeretek híján a szervezetek úgy gondolják, hogy nincs értelme belevágni egy-egy komolyabb projektbe, holott ez pontosan azt a finanszírozási hátteret teremthetné meg, amely lehetővé tenné az aktívabb szerepvállalást. Ezek tükrében kérdéses, hogy a civil szféra mennyiben tudja ellátni a helyi társadalom szervezésében, képviseletében betöltött hagyományosan fontos szerepét a 21. század folyamatosan változó viszonyai között. Szükség lenne egy képzési-szolgáltató központ2 megerősödésére a Dél-Dunántúlon. A tervezett intézmény tevékenységeinek célcsoportja éppen a fentebb leírtakból adódóan, a régióban működő civil szervezetek és innovatív civil kezdeményezések az ifjúság, kultúra, oktatás területén: 1. A központ már működő civil szervezeteknek kínál képzéseket és egyéb szolgáltatásokat a hatékonyabb, sikeresebb működés és a nemzetközi piacra való belépés érdekében.
A pécsi IDResearch Kutatási és Képzési Kft. „e-21 Civil Információs, Tanácsadó és Képző Központ” elnevezéssel átfogó projektet fogalmazott meg e területen 2006-ban. 2
2. Elősegíti a civil szféra bővülését azáltal, hogy felkarolja az új és életképes ötleteket, amelyek megvalósulásához tanácsadással, képzésekkel, eszközökkel járul hozzá – mentortevékenységet folytat. 3. Tevékenységének célja továbbá kapcsolatok kialakítása és mélyítése a gazdasági, valamint a civil szféra
között
–
fórumok,
elméleti képzések,
kommunikációs tréningek
szervezésével,
szervezetfejlesztéssel (politikai szféra – civil szféra, önkormányzatok viszonyulása, PPP összefogás). 4. Nemzetközi kutatást folytat, melynek középpontjában a civil szféra egésze áll. 5. Az „Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010” projekthez kapcsolódóan elősegíti az ifjúság aktivizálását és bevonását a társadalmi folyamatokba és a tudatos kulturális fogyasztásba, elősegíti a közösségtudat és az aktív állampolgári részvétel kialakítását. 6. A projekt öt éve alatt felépít egy virtuális központot/várost, amely on-line lefedi, megjeleníti a dél-dunántúli régiót, számos internetes szolgáltatás segítéségvel könnyíti meg a különböző szférák (magánemberek, civil szervezetek, gazdasági társaságok, önkormányzatok) együttműködésének kialakítását. A következő szolgáltatásokat alakítjuk ki: adatbázisrendszer létrehozása, fórumok kialakítása, partnerkereső, e-űrlapok gyűjteménye, kampányok elindítása, virtuális közösségi terek kialakítása az élet
különböző
területein tevékenykedőfelhasználóknak,
üzleti tartalmak,
szolgáltatások kiajánlása, távoktatás, on-line előadások, videókonferenciák. Magyarországon a civil szféra más történelmi utat járt be, mint Nyugat- és Észak-Európában, fejlődése igazán a rendszerváltást követő években indulhatott meg. Kockázatot jelent, hogy egy folyamat közepén vagyunk, nem tudhatjuk, hogy milyen irányban indul meg vagy éppenséggel erősödik meg a szektor a jövőben. Erőteljesebbé válhatnak azok a minták, amelyek szerint a helyi társadalom közvetítő kapocs az állam és a társadalom között, de kialakulhat az is, hogy a civilek, a gazdaság és a politika hálózata, amelyben a partnerség elve alapján a döntéseket az érintettek bevonásával hozzák meg. Jelenleg a helyi társadalom részvételét a politikai-gazdasági döntéshozatali folyamatokba elsősorban a kölcsönös bizalom hiánya befolyásolja. A politikai döntéshozóknak nem áll érdekében, hogy a hagyományos szintnél komolyabb beleszólási lehetőséget nyújtsanak a civil szervezetek képviselőinek, a civilek pedig sok szempontból nem elég felkészültek, hogy szakmai szempontok alapján állást tudjanak foglalni, még az őket érintő kérdésekben sem. Az ifjúsággal foglalkozó civil szervezetek esetében talán épp ezért lehet fontos, hogy szakmai képzéssel, tudásbővítéssel, partnerségi kapcsolatok létrehozásával tegyék felkészültté a helyi társadalmat, természetesen, elsősorban a felnövő generációkat, a 21. századi folyamatokra.
Az „Új lendület európai fiataljai számára” címet viselő EU-s Fehér Könyv szerint „a fiataloknak nem arra van szükségük, hogy mások képviseljék érdekeiket, mások oldják meg helyettük a problémáikat, sokkal inkább arra, hogy önszerveződési lehetőségek birtokába jussanak. Ezért megerősítendő a már működő érdekegyeztető, érdekérvényesítő fórumok tevékenysége, és ösztönözni szükséges a részvételt segítő helyi modellek létrehozását, amelyben az ifjúság számára lehetőség nyílik a korosztályi érdekek megjelenítésére.”3
Tarrósy István ügyvezető, IDResearch Kft. Ph.D. aspiráns és óraadó (politikatudomány), PTE BTK
[email protected]
3
Az összefoglaló letölthető: http://www.mobilitas.hu/?m=57&am=836