Ötödik évfolyam.
31. szám.
Pozsony, 1887. évi július 30-án.
E YA N G E L I K U S
EGYHÁZ és ISKOLA. MEGJELEN
Előfizetési a r : Egész 'evre félévre . negyedévre Egy szám ára : V.
HETENKENT
EGYSZER.
Hirdetés ára:
tj írt — k i. 3 r> — i 1 , 50 , 12 kr. o . e .
Négyhasábos Szerkesztő-
3 kiadó-hivatal:
Poz8ony.
Kon Yentutcza
ö. az.
Feieiős szerkesztő 5 kiadó : T S S Z T Y É N S Z K T F E R E N C Z .
Tartalom: Az evang. lelkészek és tanárok nyugdíjazása. (Holles Dániel.) K ü l f ö l d . — V e g y e s e k . — Pályázat.
Az; i ? Mg, lelkészek és tanárok nyűgdíj azcif G L A bányakertileti utasítások papválasztási novellája megengedi, hogy a lelkész e's tanító, ki vagy testi e's szellemi törődöttsége, vagy magas kora és sok e'vi szolgálata után nyugalomba akar le'pni, hivatali jövedelme'nek egy harmadát halála napjáig húzhassa, utódjának a melle'kjövedelmen felül csak a fix fizete's két harmadrésze jutván. — Eltekintve attól, hogy — miután említett novella sem a szolgálati évek számát ki nem köti, sem egy pártatlan bizottság bírálata alá nem bocsátja a nyugalomba lépés indító okait, sem pedig szakvéleményt nem követel a munkaképtelense'g megállapítására, számos visszaéle'sre ad alkalmat : e'n a nyugdíjazás ezen módját sem tanácsosnak, sem igazságosnak elismerni nem tudom. Igazságosnak nem tartom azért, mert fizetéseink általán nem oly nagyok, hogy a két harmadrész a működő lelkésznek vagy tanítónak illő fentartást biztosíthatna ; de ha van is egynehány ilyen jövedelmű egyház, az azokban végzett munka billenti fel a két harmad jövedelem arányát. Nem tartom igazságosnak azért, mert szerény nézetem szerint természetellenes az, hogy a munkás fizesse a nyugalomban élő tiszttárs nyugdíját, keresztény morál ugyan azt parancsolja, hogy a munkában kimerült agg munkást óvjuk meg a nélkülözéstől, de vájjon az utódra, nem pedig a munka gyümölcsét élvező gyülekezetre háritandó-e ezen kötelesség? Azt fogják erre sokan mondani : ma nekem, holnap neked lehet arra szükséged; de, habár ezen eshetőséget el kell ismernem, az ellenvetés a nyugdíjazás ezen módjának igazságos voltát még sem állapítja meg. Nem tartom igazságosnak azért, mert ezen eljárás legtöbb esetben szegény, kezdőemberek jövedelmét rövidíti meg jobbmódú s már családtalan embe-
— Az
igazság
érdekében.
petit sorként
egyszer kozoive 1 kr.. t ö b b s z ö r közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. V
(Wladár Viktor).
_J —
Belföld.
—
rek javára. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy többnyire a legkedvezőbb anyagi viszonyok között élő lelkészek és tanítók veszik igénybe ezen nyugdíjat, a szegényebbek pedig, — a kik is nagy többségben vagyunk, — egy káplán tartásával sem terhelhetik kiadási rovatukat, nemhogy a nyugalmas egy harmad kedveért a nélkülözhetlen egész jövedelemről lemondhassanak, sőt testi és szellemi törődöttséggel végezik végre is gyötrelmessé váló szolgálatukat. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy azok, kik egy hosszú élet hivatalos teendői mellett elég szerencsések voltak magán szorgalom, takarékosság, vagy kedvező viszonyok mellett némi vagyont gyűjteni össze agg napjaik és családjuk biztosítására, nyugdíjban ne részesülhessenek, — egyáltalán nem; hanem jelezni kívánom csupán vele ama keserű ellentétet, mely egy, munkáját hiven végező, családot fentartó, gyermekeit nevelő sokszor egészben is mérsékelt jövedelemből nyugdíjat fizető szegény, fiatal ember és egy, anyagi gondoktól ment, nyugdíjat élvező idős tiszttárs viszonyában mindig felismerhető. Avagy öröme telhetik-e abban egy keresztény testületnek, ha fiatal lelkiatyjának szivét mindannyiszor egy-egy titkos remény sugara csiklandozza, valahányszor tisztelni tanult agg lelkipásztorát, az ifjúnak egyénileg szeretett idős tiszttársát egy-egy betegség, a halálnak egy-egy lehellete érinti? örömére szolgálhat-e, ha a nyugdíjat fizető a nyugdíjazott haláláért fohászkodik? Mert hát valljuk meg, a veríték és a kenyérszükség a legtürelmesebb angyali kedélyben is felszínre hozza az embert. — Nézetem szerint az egyháznak nem volna szabad, szolgáinak szivébe a méregnek ilyen magvait hinteni. Ezen abnormitást nem csökkenti, csak menti azon körülmény, hogy a lelkész a híványt ily záradékkal fogadta el, mert a hívány összes kötelességeinek jegyzékével és hivatalának egész javadalmával mégis kezei közt van, de normális állapotba csak egy ember halála helyezheti. — Mai egyházak s a társadalom semmiféle hivatalában ehhez hasonló nyugdíjazási
.250
módot nem találunk, a mi legalább is bizonyít annyit, hogy azt a közvélemény sem tartja igazságosnak. Azonban tovább megyek s azt mondom, hogy ezen nyugdíjazási módozat nem is tanácsos, mert a jó egyházakat középszerűekké, ezeket csekélyekké végre a kis jövedelműeket hosszabb-rövidebb időre egészen silányakká degradálja s ez által úgy az egyházak rendes tehetségeikhez mért választási képességét, mint a kiváló s így jogos igényű lelkészek és tanítók előléptetését megsemmisíti, vagy legalább megnehezíti. Azok is, kik a rendszeres előléptetés hivei, — azok is, kik velem együtt az egyházak ős joga szabad választásának barátai, elfogják ismerni azt, hogy a teljes lelkészi változás az egész javadalom fuggetlenítését feltételezi. A záradékos meghívók közönségesen népszerűtlenek szoktak lenni. Egészen másként volna betölthető egy lelkészi vagy tanítói állomás, ha egész fizetése folyóvá volna téve, mint úgy, ha az egyház annak csak két harmadát ajánlhatja fel. Megtörténhetik, hogy így is érdemes férfiút nyer, a gyülekezet, de hányszor megtörténik, hogy vagy az egyház tesz kényszerült választást, vagy előléptetésre érdemes idősb lelkészek reményei semmisülnek meg benne. — Eléggé megokoltnak hiszem tehát azon véleményt, hogy sem a papi, sem a tanítói jövedelmekből nyugdíjakat rendszeresíteni nem tanácsos. Nyugdíjra azonban mégis szűkség van. Munkaképtelenné vált hivatalnokát nem bocsáthatja az egyház legnehezebb útjára útravaló nélkül. Ha az egyház egyrészt saját választási érdekének és lelkészei, valamint tanárai illő fentartásának, másrészt pedig nyugdíjazási kötelességének meg akar felelni, el kell magát határoznia oly áldozat meghozatalára, mely méltó legyen a nemes czélhoz s mely hivatva lesz az evang. papi és tanári kar megelégedését emelni, sőt ezen pályákat a kiválóbb ifjakra nézve is kívánatossá tenni. Feltűnhetett a t. olvasónak, hogy utóbbi soraimban a népanítói karról többé említést nem teszek, ezek helyett azonban a tanári kart említettem fel. A néptanítók nyugdíja ügyét az állam karolta fel, okunk van tehát hinni, hogy ez rövid idő múlva oda fog fejlődni, hova azt a humanitás s az ő fontos hivatásuk fejleszteni követeli. Nem így van ez azonban a lelkészekkel és a felekezeti tanárokkal. Ezek fentartásáról valamint nyugdíjazásáról, velük együttesen magának a hitfelekezetnek kell gondoskodnia. És én nem sorozom ezt a lehetetlenségek közé. Számításom alapjául azon elvet veszem fel, melyet elfogadott és keresztül is vitt az állam, hogy t. i. a nyugdíjalaphoz járuljon hozzá maga a nyugdíjazandó, de járuljon hozzá az is, ki annak szolgálatait igénybe veszi : a gyülekezet. Van a magyarországi ágh. ev. egyháznak — az erdélyi kerület s ezúttal még a brassói magyar esperesség kivételével — 610 egyháza, még pedig 308, egyezer lelken alóli; 109, 1000-től 1500-ig; 74, 1500—2000; 40, 2000—2500; 31, 2500—3000; 24, 3—4 ezer; 10, 4—5 ezer; 2, 6 ezer; 1, 7 ezer; 4, 8 ezer; 2, 9 ezer; 1, 10 ezer; 1, 15 ezer; 1, 21 ezer; 1, 23 ezer s végre 1, 28 ezerig terjedő lélekszámmal. Mondja ki az egyetemes gyűlés, hogy
az ezer lelken alól számláló egyházak a nyugdíjintézetre évenként s egyenként lOfrtot, 1000—1500-ig 15 frtot, 1500—2000-ig 20 frtot, 2000 —25000-ig 25 frtot, 2500—3000-ig 30 frtot s azontúl minden ezer lélekig 10 frttal többet kötelesek fizetni, s ebből bejön évenként 11245 frt. Van továbbá 19 tanintézetünk 168 rendes tanárral; ezek fizessenek minden tanár után 10—10 frtot; ebből kifolyik 1680 frt. Van 633 rendes lelkészünk és 168 rendes tanárunk, összesen 801 nyugdíj igénylő. Ezek fizessék évenként rendes fizetésük l°/ 0 -tóliját, mi is, ha átlag 800 frt évi jövedelmet veszünk, kitesz 6408 frtot, vagyis összesen 19333, kerekösszegben 20 ezer forintot. Maradjon fen még a statusquo 12 évig s addig ezen befolyó összegek 5°/ 0 -tólival gyümölcsöztessenek s a tőke ezen idő alatt kerek összeggel 355,000 frtra növekszik, még pedig azon esetben is, ha az intézet a netalán 5°/ 0 -kon felüli jövedelemből időközben némi kegydíjakat osztana ki. Tizenkét év multával a nyugdíjazás folyóvá tétetnék oly formán, hogy a nyugdíjat igénylő akkor élvezett s tőle l°/ 0 tólit fizetett jövedelmének 12°/ 0 -tóliját kaphatná, a többi jövedelem a tőkéhez csatoltatván. Miután pedig 355 ezer frt tőkének átlagos °/0-tólija, 18 ezer forint a részvényesektől és egyházaktól befolyó összeg 20 ezer forint s így összesen 38 ezer f r t ; ennek ellenében azonban a statistikai adatok szerint a szolgálati létszám V3-része s így 267 nyugdíjazandó illetve özvegyárva volna, mi a 800 frtos fizetés átlagot véve alapul kerek összegben 25 ezer forintot venne igénybe; még mindig mintegy 12 —13 ezer forint volna tőkésíthető. Ezután minden év l°/ 0 -tólival növelné a nyugdíjat egész 33°/ 0 -ig, úgy azonban hogy 800 írtnál többet ezen intézettől senki sem kaphatna. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az özvegyi s árva illetéket a papi s tanári nyugdíj illetékének 2/3"£ban i s meglehetne állapítani, mi lényeges kiadás csökkenést eredményezne, a tőkéhez jelentékenyen többet lehetne mindig csatolni s valószinű, hogy a gyülekezetek és tanintézetek segélyére 33 évig is aligha volna szükség. Részletekbe bocsátkozni nem az én feladatom, csupán azt jegyzem még meg, hogy minden ily intézet története azt mutatja, miszerint annak keletkezésétől legalább 30 év folyik le, mig a nyugdíjazottak létszáma teljessé lesz, addig pedig a tőke megkétszerezve, ha nem megtöbbszörözve lehetne. Igen, de valljon ki volna képes nagyobbrészt vagyontalan egyházainktól a reájok eső évi illetéket beszedni? Nézetem szerint ezt csak az allam illetve a község tehetné, még pedig az evangelikus hívek állami vagy községi adójával s az egyház által adandó kulcs szerint. A községek pénztárosai évenként átadnák az egyházak gondnokainak, kik azt azonnal az intézet pénztárába küldenék be. Nem volt, de nem is lehetett az iskola tartó községeknek ellenvetése, midőn a törvényhozás minden tanító után való 12 frt fizetésére kötelezte őket; nem lehetne az egyházaknak sem komoly szavuk az ellen, ha az ő hozzájárulásukkal egy egyetemes nyugdíjintézet létesülne; annál is kevésbbé lehetne pedig,
.251
mert ez meghívóik csonkítatlanságát s így közvetve szabad választásukat biztosítaná, másrészt azonban azok életét is sok gondtól és aggodalomtól megóvná, kiknek nyugodt elmére és kedélyre van szükségük, hogy egyházuknak hasznos szolgálatokat tehessenek. Holles
Dániel.
Az i g a n á g érdekében. Mióta Gaál Mihály belefújt a trombitába, sorakozik a „pénzügyőrök" gárdája a bányakerület pénzügyeinek mentése körűi; az egyik hibázva, tévedve, s tévedését félig beösmerve, a másik tudva-e vagy tudatlanúl? tényeket ferdítve, mint Hurtay György ev. lelkész e becses lapok 30-ik számának „a b á n y a kerület 188 7 / g . é v i k ö l t s é g v e t é s e " czímű elmefuttatásában. De vegyük sorba! Gaál Mihály e lapok 29-ik számú vezérczikkében előbbi támadását így rectifikálja: „Rebus sic stantibus elismerem, hogy a költségvetést készítő bizottság az által, hogy Újvidéket a költségvetésbe 500 frt segélylyel felvette, miután közgyűlési határozat alapján j á r t é i „ v i s s z a é l é s t " nem követett el, legfeljebb „ m u l a s z t á s s a l " vádolható azért, mert ezen 500 frtot csak most az 1887-ik és nem (a határozat értelmében) az 188 ö/7- pénztári évre irányozza elő." Nyomban ezek után állítja „Mellőzve . . . hogy a viszonyaink közt rengeteg összegnek 1885. évben való megszavazása a kerületi gyűlés harmadik napján esett, midőn már nemcsak az 188 4 / 5 -ki számadás, h a n e m a z 188 5 / 6 - k i k ö l t s é g v e t é s i s j ó v á hagyatott." Hogy is szólt a határozat? Igy = a kerület 1000 frtot szavaz meg Újvidéknek úgy, hogy annak fele az 1885-ki, másik fele az 1886-ki gyűlések után fizettessék ki. H a már most, mit Gaál Mihály is elösmer, 1000 frt megszavazásakor az 188 5 / 6 -ki költségvetés jóváhagyatott, m e l y b e n m é g a k é s ő b b m e g s z a v a z o t t 1000 frt e l s ő f e l e b e n n e n e m l e h e t e t t , kérdem, vádolható-e a költségvetést készítő bizottság „ m u l a s z t á s s a l , " midőn az 500-+-500 forintokat a következő 188 6 / 7 - és 188 7 / 8 -ki költségvetéseibe vette fel ? — Nem ! mert a kérdéses összeg épen a közgyűlési határozat értelmében vétetett a költségvetésbe. Ennyit Az igazság érdekében Gaál Mihály tiszttársamnak, s reménylem, hogy kételyét eloszlatnom teljesen sikerült. Egészen más húrokat penget Hurtay lelkész úr! O „a bányai kerület költségvetése" czim alatt, vádolja Önkényü eljárással azon bizottságot, mely a Baldácsyalapból folyóvá lett 2000 frt kiosztását előkészítendő vélemény beadása végett lett a kerületi gyűlés által kiküldve, s mely bizottságnak alólirott is szerény tagja s a bizottság kívánságára előadója volt. „Kitől kapta a mandatumot a t. bizottság az arány megállapítására? kérdi Hurtay György. Hát bizony senkitől mástól, mint magától a kerületi gyűléstől ! Hogy pedig a közgyűlés a bizottság javaslatát
mint Hurtay György írja, „sz ó n é 1 k ü 1 e l f o g a d t a , " az a bizottság eljárásának helyességét épen nem kisebbíti, legföljebb abbeli csodálkozásra késztet bennünket, hogy ugyan miért nem szóllalt fel a javaslat ellen maga a gyűlésen szintén jelen volt Hurtay György, ha azzal annyira nincsen megelégedve? Azt pedig határozottan vissza kell utasítanunk, midőn a kerületet „ t ö r v é n y t e l e n " eljárással vádolja, azt állítván: „ h o g y a z 1 8 8 6 - i k é v i k e r ü leti gyűlés 38-ik p o n t j a a közgyűlésnek törvénytelen gyermeke." Ugyan kérdem, Hurtay György áll-e a kerületi gyűlés felett, vagy megfordítva? Hurtay úr van-e hivatva a kerületnek törvényeket diktálni, vagy megfordítva? Hurtay György tudja-e jobban megítélni, hová fordítandó a nyújtható segély, vagy a 9 esperességből összeválogatott kiküldöttek összege? Nem állítom azt, hogy a szűkölködő egyházak ne hivassanak fel segélyt kérő kérvényeik szabályszerű beadására — (a nógrádi esperességnek ily czélú határozatához magam is hozzájárultam), de tagadom azt, hogy a kerületnek ne volna joga, a szűkölködő, vagy szerencsétlenül járt egyházait, tisztviselőit, vagy pap tanító özvegyeit kérvény nem létében is segélyezni. Hát ha a kérvény beadására nincs idő? — Hát ha a templom, torony, paplak és iskola épen a segélyosztás pillanatában a lángok martaléka s a hivek serege földönfutóvá lett? Akkor sem mozdúl meg a minden áron kérvényezéshez ragaszkodó szive ? Bizony szomorúan állanának közügyeink, ha a kerület annyira tájékozatlan volna saját otthonában, hogy még azt se tudná, hol az állandó baj? hol kell alaposan, gyökeresen segítenie? Legyen Hurtay György nyugodt ! mert a javaslatot készített Baldacsy bizottság tiszta lelkismerettel végezte szamaritánusi kötelességét ! Hurtay György czikkét a következő famozus naivitással végezi „Tav a l y a k e r ü l e t i g y ű l é s e n f ö l k e l e g y lelkész s a Baldácsy segélyre h a m a r o s a n x egyházat ajánl, ilyen indokolással: . . . .x egyházat ajánlom segélyezésre. Fekszik n m e g y é b e n a h e g y e k k ö z ö t t . O l y r o s z az ú t j a , h o g y a m ú l t őszön, m i k o r oda mentem, saját lovaim nem birtak r a j t a f ö l h ú z n i , ( p e d i g n e m t e s t e s e m b e r ) stb. H á t h i s z e n én s z í v e m b ő l s a j n á l o m a s z e g é n y p á r á k a t , de i l y e n i n d o k o l á s s a l t a l á n m é g sem l e h e t e g y e g y h á z a t s e m a j á n l a n i stb." Hát bizony nem ! mert így, a mint írva van, azt Hurtay György állította össze a könyűvérű olvasók mulattatására ! A kérdéses nem testes lelkész alólirott volt, az ajánlott egyház pedig a nagy-lami. Mindkettőnek a nevét bátran ki lehetett volna minden rejtőzködés nélkül írni. — De az már nem áll, hogy Nagy-Lam a Baldacsy segélyre ajánltatott volna, hanem a gyámintézeti istenitiszteleten ofiertoriuma kéretett számára ily alakban: N a g y - L a m Ínséges helyzetéről mint esperességi gyámintézeti elnök személyesen győződtem meg. Nagy-Lam oly sziklás kopár magaslaton fek-
.252
szik, h o g y oda feljutni is csak az ottani hegyi lovak o n lehetséges. Az e g y h á z n a k temploma roskadozó — p a p l a k á t h a bástyaszerű kőfallal körül n e m épiti a h e g y e k r ő l lorohanó árvíz minden pillanatban elsodrással fenyegeti — s a v a l ó b a n szegény nép (aratással g y ű j t v e az alvidéken egész évi élelmét) e b a j o k elhárítására képtelen. N a g y - L a m külömben szabályszerű kérvényét a gyámintézethez b e n y ú j t o t t a volt, — de hogy felszólalásom is „ m e g o k o l á s " volt m u t a t j a azon szerencsés körülmény, hogy a gyámintézeti közgyűlés az offertoriumot c s a k u g y a n és e g y h a n g ú l a g N a g y L a m n a k Ítélte oda ! H o g y pedig az igazság rovására m a g á t mulató czikkirónak némi örömöt szerezzek értesítem, hogy az általa megsajnált „szegény p á r á k " nyerítve üzenik tébolygó f a j r o k o n u k n a k H u r t a y ú r Pegazusának, hogy jövőre igyekezzék egyenesebb i r á n y b a n haladni, mert görbe utakon, nem irigyelt testessége mellett is, szellemi nyaktörést szenvedhet. Wladár Viktor.
111^ Éli, A hegyaljai egyházmegye M i s k o l c z o n t a r t o t t a é v i k ö z g y ű l é s é t . Julius 19-én úrvacsora osztás a lelkészeknek, papi értekezlet, gyámint. bizottmányi gyűlés, esp. értekezlet. Julius 20-ikán és 21-ikén gyámintézeti isteni tisztelet és közgyűlés. Megtörtént az, a mi eddig soba, bogy m i n d e n egyház volt képviselve. Jelen volt : Kölese, N.-Bánya (Szathmár), Nagy-Várad (Bihar), Tokaj (Zemplén) 1—1 taggal, Csanálos (Zemplén), Fancsal (Abauj), Nagy-Károly (Szathmár), H.-Vécse (Abauj) 2—2 taggal, — Debreczen, Kaza, Szántó 3—3 taggal, — D.-Győr 5, Tátya 6, Arnót 7, Nyíregyháza 9 taggal, Miskolczon kivül tehát a 7 vármegyére terjedó' egyházmegyéből 48 küldött vett részt e gyűlésen. A gyámintézeti istenitisztelet szónoka volt R i s z d o r í e r J á n o s nagy-bányai lelkész. R a d v á n y i I s t v á n esp. felügyelő' meleg megnyitó beszédében 100frttal gyarapitá székfoglalójakor tett 300frtos alapítványát, legszegényebb özvegy segélyezésére. Főesperes mindenre kiterjedő figyelemmel adott számot a történtekről. Ü n n e p é l y e k : D e b r e c z e n b e n 1886. szept. 5-én az imaház bérházból bérházba helyeztetett, 2 tanítóval iskola nyittatott. D . - G y ő r b e n 1886. szept. 26-ki az új anyaegyház bevezető első ünnepén a lelkész beigtattatott. N y í r e g y h á z á n okt. 23—24-i a templomnak 100 éves, és Barthoiomeidesznek helybeli lelkészi 25 éves jubileuma ünnepeltettek. H u g y a j b a n , DessewíFy Ottó által épített új templom szenteltetett fel 1886. oktober 25-én. N a g y B á n y á n 1886. november 7-ike a megújított és új orgonával ellátott templom megnyitásának ünnepe volt, ugyanott 1887. junius 5-én az új lelkész igtattatott be. Határozatok megerősítése: Nyíregyházán Kozlay József és Miskolczon Bortnyik György segédlelkészek, D . - G y ő r ö t t Nemes Károly lelkész és Kovács Sámuel tanító, S a j ó - K a z á n Nemes Győző tanitó, E r d ő B é n y é n Lux Rezső tanító híványai megerősíttettek. — Engedély adatott: D e b r e c z e n n e k egy beltelek eladá-
sára (10 ezer frt) és egy emeletes ház vételre (18 ezer frt), N y í r e g y h á z á n a főgymnasium új épülete (58 ezer frt) felszerelésénél kölcsön vételre (30 ezer frt), N a g y - V á r a d n a k egy beltelek eladására (6 ezer frt) és új lelkészlak építésére (6500 frt). F a n c s a l n a k iskola építésére (lOOOfrt) Nagy-Károlynak tanítói lak és iskolai épületek vásárlására (6500 frt). R é s z t v e t t az esp. elnökség Diós-Győrött, Nyíregyházán Hugyajban az ünnepélyeken; Ujhelyen, Kölesén, N.-Bányán, N.-Károlyban, Kazán, Kurittyánban és DiósGyőrött egyházlátogatást tartott; H.-Vécsén a ref. egyházmegye képviselőjével gyűlést tartott s egyességet kötött az evang. templom közös használatára. Arnóton és D.-Győrött az új felügyelőket felesketé. Külön a főesperes Fancsalban 2 ízben, Szántón 2 ízben, Tályán és Tokajban rendezte az egyházak dolgait. Tisztviselői karban történt változások: L e k ö s z ö n t e k : Lichtenstein esp. felügyelő, Materny János mint alesperes, gyámint. elnök és iskolalátogató, Leszih Lajos arnóti, Mudrony Sándor csanálosi, Possert János debreczeni, dr. Mesko Pál nyíregyházi felügyelők, Szlabey Mátyás nyíregyházi, Nemes Károly miskolczi segédlelkészek, Vida Dániel diós-győri levita, Kovács Sámuel kazai tanító. E l h a l t a k : Röck Gyula esp. ügyész, Kraudy Antal diós-győri felügyelő, Molnár András kurittyáni tanitó. M e g v á l a s z t a t t a k : esp. felügyelőnek R a d v á n y i I s t v á n , tiszt. egyh. felügyelőnek : dr. M e s k o P á l nyíregyházán, Kárász István Diós-Győrött, Dianovszky Ede Arnóton, Veszter István Debreczenben, Majerszky Béla Nyíregyházán, iskolai felügyelőnek, Schäffer Nándor Debreczenben, segédlelkészeknek : Bortnyik György Miskolczon, Kozlay József Nyíregyházán ; — tanároknak : Bohus Pál Miskolczon, Máté György és Szánthó János Nyíregyházán ; tanítóknak : Kubacska István és Holczhammer István Debreczenben, Kovács Sámuel Diós-Győrött, Nemes Győző Kazán, Ambrózy Albert, Béler Gusztáv, Oszvald József, Prisztavka Lajos, Werner Gyula Nyíregyházán. A d o m á n y o k : B a r t h o l o m e i d e s z alapítványára : Nyíregyháza 100 frt, a jubiláns 100 frt, a hegyaljai papság 58 frt, Csipkés András N.-Károlyból 10 frttal, G e s z t e r e d n e k 0 Felsége a király 50 frt. A G.-A.-egylet: 3 egyháznak és 2 özvegynek 919 frt, a g y á m i n t é z e t 6 egyháznak 838 frt, az o s z t r á k G.-A.-főegylet Kölesének 25 frt, a selmeczi lyczeumi gyámegylet Kölesének 10 nagy bibliát (15 frt). T i s z a k e r ü l e t i á r v a h á z r a az egyházak és iskolák 179 frt 70 kr. L u t h e r - t á r s a s á g n a k alapitótagja lett Nyíregyháza 100 frttal, rendes tagjaivá : az arnóti, kölesei és nagy-bányai egyházak, a nyíregyházi főgymnasium, Szendy Antal nagy-bányai felügyelő, Farbaky József és Riszdorfer János lelkészek. — Ugyanitt tagok 1885 - tői a m i s k o l c z i e g y h á z és Z e l e n k a P á l 100—100 frttal, Rőczey János lelkész évi 4 frttal. Eperjesi c o l l e g i u m és e g y h á z r a : (Kölese 4 f r t 12kr., NagyVárad 11 frt 5 kr., Szántó 10 frt, Tálya 8 frt 10 kr., Debreczen 47 frt, Nyíregyháza 100 frt), 190 frt 27 kr. A többi egyház e nyár folyamán fog e czélra gyűjteni. Az eg}7es egyházaknál : Arnóton 517 frt, Csanáloson 57 frt, Debreczenben 1463 frt, D.-Győrött 523 frt, Kazán 146 frt, Kölesén 41 frt, Nagy-Bányán 702 frt, Nyíregyházán 6871 frt,
.253
Hugyajban 2000 frt, Tályán 87 frt, Yécsén 10 írt, Miskolczon 1001 frt. — Összesen 16,000 frt folyt be. É p í t k e z é s r e 14,975 f r t fordíttatott. É p í t t e t n e k : Kurittyánban iskola (1000 frt), Kölesén melléképületek (500 frt), N.-Károlyban iskola (6500 frt), Nagy - Váradon paplak (6500 frt), Nyíregyházán főgymn. épület 88,000 frt és 2 tanyai iskola 5900 frt. F o g é p í t t e t n i : D.-Győrött templomot, Fancsalban iskolát, Nagy-Bányán lelkészlakot. M o z z a n a t o k : Nyíregyháza új adókulcsot hozott be s ezzel a 8000 frt évi illetéket 13,000 forintra emelte. Tiszta pár fizet 3 frtot, vegyes kázasságban férfi családfő 2 frt, női család fél 1 frtot, s ezen kivűl adó után 50 frtig 12°' 0 -ot, 200 frtig ujabb 5 0 / 0 -ot, IV-ik oszt. adó után szintén 12° 0 -ot fizetnek, továbbá napszámosok fejenként 50 krt, és a 16 éven felül levő nőtlenek és hajadonok egyenként szintén 50 krt. Ezen új kivetéssel az egyház elemi, kivált pedig tanyai iskoláira gondolt, utóbbiakat tulajdonba vette, ott a tanítói állásokat 400 forint évi fizetéssel rendszeresítette, a tanyákon iskolákat épít, kettőt 5900 frt árán már ez évben felépíttetett. Nagy erőt nyert e reform, munkája mellett a városi hatóságban, mint igazi pártfogóban, a mely a gymnasiumot 1861-ben 100,000 frttal megalapítá, a főgymnasiumi épületre 48,000 frtot adott, most pedig az elemi iskolákra évi 4000 frtot szavazott meg és egy házat ajándékozott. Az egyház és város ezen érdemeit méltató főesperes következőleg nyilatkozik : „Legyen e nagy példaadásnak kivánt hatása." „Sokasodó bajainknak kútforrása nem a hangoztatott kiáltó szegénység, hanem a kiáltó rendezetlenség, Egyházaink háztartásának a mai kor kívánalmaihoz mért rendezése kívánalom, a melynek teljesítése kötelesség." „Az állam a régi hűbéri és szolga rendszerrel, már 39 évvel ezelőtt szakított, behozván a közszabadságot s a mellett az egyenlőséget és testvériséget, azt hogy az állam összes terhei az összes nép által viseltetnek arányosan." „Egyházunk e tekintetben is messze elmaradt, egyes helyeket kivéve vajmi keveset tett. A haladás egyházának ezen elmaradása, a szabadság egyházának ezen szolgai állapota, az egyenlőség ezen egyházának a kiváltságoknak még ma is megtürése, s hozzá véve még a hátrálást és szakadozottságot, régi gyakorlatban és formákban való megínerevedettséget, — közveszedelme az a mi közegyházunknak." „A lelkészek és tanítók nem egyes híveknek szolgái, hanem az egyház köztisztviselői, a kik nem egyesektől, hanem az egyháztól kell, hogy kapják fizetéseiket. A lelkészek és tanítók életpályája az egyházban lelki szolgálattétel s mégis földet túrni, napszámos néppel vessződni, kapálni és gyomlálni, kedvrontó és életölő módon kényszeríttetnek." „A közegyház, az állam és a polgárilag együttélés évenként bizonyos kötelezettséget róvnak az egyházakra, a melyre az egyházak nagyobb részint a persely és offertorium krajezáros jövedelmén kivül alig kínálkozik más fedezet." 1 „Vajha belátnák elvalahára fenn és lenn, hogy a mi kiáltó szegénységünk ezekben nyilatkozik. Vajha a bürokratikus kormányzás mellett tudnának a hatóságok ezen s o r v a s z t ó h a t á s ú r e n d e z e t l e n s é g n e k erős kéz-
z e l e l l e n t á l l a n i s l e s z á l l v a a kényelmes magasságból a v ö l g y e k b e , az Úr népe közé, akarnák, e g y h á z ról e g y h á z r a menve, velük e g y ü t t rendezni a háztartást." „Beform volna ez, alapvetés, a mely nélkül senyved az egyházi élet, pusztúl az ősi erő, a jó kedv, fogy a büszkeség, szaporodnak az anyagi és erkölcsi tartozások mindenütt. Új élet támadna hazai egyházunkban ez által. Megszabadíttatnának ily módon a nép, a lelkészek-tanítók a békóktól s lenne szabad egyházban szabad nép, a mely újúlt erővel akarja pótolni a félszázados mulasztását." „ T i s z a D e r z s kérdi: hová tartoznak az ott lakó evang. hívek? Heves recski plébánus áttesz egy keresztelési adatot Budára, B u d a küldi Miskolczra. Nincs gazdája. Senki sem tudja, hová tartozik Derzs és Recsk? Ezen jelentés kapcsában szól a íőesperes : „ M e g v o n a n dók az e g y e s e g y h á z a k k ö z t a h a t á r v o n a l a k o l y m ó d o n , hogy h a z á n k m i n d e n p o l i t i k a i k ö z s é g e o s z t a s s á k b e v a l a m e l y e v a n g . e g y h á z jogk ö r é b e . Szükséges ez kivált nálunk, ezen 7 vármegyére terjedő nagy szórványban, nem kevésbé azonban hazánk keleti és déli részén." Vajha jutna időnk, volna kedvünk e munkára is! Egyházmegyénkben 6000 lélek, hazánkban 180,000 lélek él egyházias életközösségen kivűl, hit és a lelkiek dolgában elhagyatva, elfeledve, a véletlenre bízva. Mily nagy itt a veszedelem, mily pusztulás ez csak azért, mert magunkat s a mieinket ismerni, a magunkéit gondozni nincs, mint mondani szokás, sem pénzünk, sem időnk. Valódi oka azonban ennek is, mint sok másnak a . . . . rendezetlenség. Vajha felébredne a köztudat s tenné meg a közegyház, főbb hatoságainak képviseletében, e tekintetben is kötelességét. P a n a s z e m e l t e t e t t több ízben egyes ref. és kath. lelkészek túlkapása ellen, elkeresztelések, hirdetés nélküli esketések mellett. Az egyik lelkész oda nyilatkozik, hogy ő a polgári hatóság, ministeri um előtt keresett orvoslást és siker nélkül. Az esperes oda nyilatkozik, kogy eg^es ref. esperesek elé terjesztett panaszokra orvoslás helyett még csak választ sem kapott. A harmadik lelkész azt mondja, hogy ő már számba sem veszi az ily eseteket, a mennyiben tudja, hogy ezen méreg ellen sem a bíróságnál, sem a minisztériumnál nincs ellenszer. A lelkészi ért'ekezlet nyilatkozik ezen tárgyban. Ez is a sok közül — rendezetlenség. I t t is a felsőbb hatóságok volnának hivatva egy akarattal sürgetni az államnál a vallás és felekezet ügyi bajoknak törvényhatósá^ilag való rendezését." D e b r e c z e n a vidéki hívekre és az idegen iskolákba járó evang. gyermekekre is kiterjeszti gondos figyelmét. Ezen egyház, úgyszintén a kölesei szórván}^ misszionáriusi lelkületü és hűségű lelkészeit Materny Lajost és Czékus Lászlót előnyösen mutatja be. K u r i t t y á n nagy erőt nyert báró R a d v á n s z k y G é z a új földbirtokos személyében. K a z a az új bányatelep intézője Knoblauch és vezetője Hönsch bányaigazgató hitsorsosokkal, Tálya Topertzer Imre új tagokkal dicsekszenek. J á k f a l v á n a róm. katholikusok el'akarták perelni az evang. egyház harangját. Nem sikerült. Az egyház megyében van 25,695 lélek, 16 anya és szervezett 4 leányegyház, 17 lelkész, 2 segédlelkész, 15
tanár, 2 nyugalmazott, 1 leköszönt tanító, 9 lelkész-tan ártanítói Özvegy, 3 papjelölt és 1 tanárjelölt. *
* *
Materny János, 25 évig alesperes, tiszteletbeli alesperesnek választatott. Új választás rendeltetett el. A gyámintézeti elnöki hely a jövő évben lesz betöltve. Addig a főesperes végzi a teendőket. Dekánusnak ideiglenesen egy évre Honétzy Miksa, tokaji lelkész választatott. Ügyésznek : dr. GHós Károly, miskolczi ügyész választatott. Rendes tagnak állott be a magyar prot. tudományos irodalmi társulatba évi 6 frttal, a Luther-társaságba évi 4 frttal. Az egyházkerületi gyűlésnél napirenden levő főbb tárgyakra nézve nyilatkozott. A z e g y e t e m , a l a p l é t e s í t é s é t melegen óhajtja, ámde azt zsinat nélkül kivihetőnek nem tartja. Az e g y e t e m m i n t i l y e n , nincs s z e r v e z v e . — A z o n c z é l , a melyet az egyetemnek ezen alappal munkálnia kell, n i n c s s e h o l m e g n e v e z v e . E n é l k ü l az a d a k o z ó k ö z ö n s é g a d a k o z á s i k e d v é t é b r e s z t e n i nem l e h e t . Tartassék tehát zsinat, a mely szervezi az egyetemet, kimondja az egyetemes alap szükségét s meghatározza, mily összeggel s mi módon járulnak ahhoz az egyes egyházak vagy az egyes hivek. Kívánatos, hogy inkább egyszer s mindenkorra, mint évenkint történjék meg e czélra az Önmegadóztatás. A t á p i n t é z e t i k é r e g e t é s módjának megváltoztatására irányúit egyetemes bizottsági javaslatot nem fogadja el. Maradjon meg az eddigi mód a szegény ügynek törvényhozási úton történt rendezésének idejéig. Nem látja sem indokolva, sem igazolva, hogy az eddigi rendszer káros volna úgy az ifjúság-erkölcsi életére, mint az illető tanintézetre nézve. Nem tartja czélra vezetőnek az aláírási ivek utján történt kérgetést. Tizenhat vagy 18 ily ívnek évenként az egyházakban való körözése a lehetetlenséggel határos az egyházak 90/10o"nál) a melyeknél nincsenek rendes egyházfi szolgák. Az eredmény pedig az ily egyházaknál is vajmi csekély lesz. Nem tartja igazságosnak, hogy most, a mikor bárki fiának is szabad, polgárhatósági engedélylyel benyitni bárkinek is a házába, épen a mi egyházunk épen a maga azon ifjait tiltsa el az evang. házak küszöbétől, a kiknek a tudományos pályán történt előmenetelük egyetlen lépcsőzete a kéregetés s ez által a tápintézeteknél nyert élelmemezés. A b. B a l d á c s y - f é l e alapítvány jövedelmének kio s z t á s á r a vonatkozólag kívánja, hogy az nem külön bizottságnak, hanem a k e r ü l e t i g y á m i n t é z e t n e k , mint a szegény ügy gondozójának javaslatára, o s z t a s s á k ki a k e r ü l e t á l t a l . A p a p j e l ö l t e k n é l m e g k í v á n j a , hogy kellő kápláni gyakorlat nélkül ne léphessenek be egyházakba önálló lelkészekűl, szükségesnek látja azonban, hogy előzőleg kellő helyeken, k e l l ő s z á m b a n s e g é d l e l k é s z i á l l o mások szerveztessenek. A t ö m e g e s t ű z k á r b i z t o s i t á s u t á n járó 20°/0t ó l i é v i j ö v e d e l m e t (800 frt) úgy kívánja értékesíteni, hogy abból 10%-tóli a határozat érvényben hagyásával a kerületi árvaház alaptőkéjét gyarapítsa, 10%-tóli azonban az eredetileg erre adott és itt 15 éven keresztül gyűjtött t ű z k á r b i z t o s i t á s i alap növelésére fordittassék.
K i m o n d a n d ó n a k t a r t j a , hogy jövőre a kerületi.' gyűlés oly utasítással küldje ki bizottságait, hogy azok mindig az esperességekhez küldjék meg javaslataikat, hogy így ne két év, hanem egy év multával határozhasson a kerületi gyűlés s m i n d i g a z e s p e r e s s é g e k m e g h a l l g a t á s á v a l azok felett. A g y á m i n t é z e t elvégezte munkáját. A központi bizottság javaslatai (1—12) alapján : megállapította az elveket s azokat az egyes bevallási iveknél alkalmazta ; elbírálta a segély hovafordítására nézve beadott nyilatkozatokat, elbírálta a G-.-A.-egylethez beadott „Berichteket" » intézkedett az összbevétel 522 frt felett ( + 221). Az esperesség rendelkezésére esett 98 frtból 10 frtot a Leopoldianum, 88 frtot pedig N.-Károlynak adott. Az offertoriumok hányadát Kurittyánnak adta. A főesperesi tiszteletdíjat 100 frtot Czékus László kölesei lelkész-tanító és Karaszka Kálmán nagy-károlyi tanítónak, mint fizetésre nézve a legszegényebbek közt, megosztotta. Újvidéken 1887. juliushó 25-én. — Naytiszteletű szerkesztő úr! „A b á n y a i k e r ü l e t 1887/8. é v i k ö l t s é g v e t é s e " czím alatt becses lapja mult számaiban egy pár czikk jelent meg. A mennyiben ezen czikksorozatban az újvidéki egyház s ennek a kerület által az államsegélyből annak idejében e g y h a n g ú l a g megszavazott kegyadomány is utólag némileg ostromoltatik, van szerencsém ezennel, válaszképen az 1885. évi ker. közgyűlés jkvének erre vonatkozó 44-ik pontját tisztelettel közzétenni, mely így szól: „Olvastatik az újvidéki egyház 1885. junius 24-kétől kelt folyamodványa, melyben temploma építésére s felszerelésére e g y s z e r m i n d e n k o r r a n a g y o b b k e g y a d o m á n y á r t esd, az á l l a m s e g é l y b ő l , illetőleg a kerületi pénztárból. Tekintve, hogy az "újvidéki egyház önereje megfeszítése mellett is a folyó építkezésekből elvállalt kötelezettségeknek megfelelni nem képes, s hogy mind ott helyt, mind pedig a vidéken a protestáns missió nemes munkáját teljesíti, megszavaztatik ezen egyháznak a kerületi közgyűlés által 1000 forintnyi kegyadomány a kerületi pénztárból, azon módon, hogy a jelzett összeg fele t. i. 500 frt ezen kerületi gyűlés után azonnal, — a másik fele pedig a jövő évi kerületi gyűlés után felvehető. Mely határozatról a kerületi pénztáros a fizetésnek fenti módon leendő teljesítése végett értesíttetik." Ezen határozat alapján kapott az újvidéki egyház a legmélyebb hálaköszönet kifejezése mellett szabályszerű nyugtára a kerületi pénztárból 1885-ik évben a megszavazott összegnek első felét s 1886-ik évben a kerületi közgyűlés után pedig a második felét s azt a templomépítési költség fedezésére fordította. Többet nem igényelt s nem is igényelhet. Hogy mi indokból mennek neki a czikkiró urak most a harmadik évben, akár az újvidéki egyháznak, akár pedig lelkészének, azt én egyáltalában nem értem, de sőt nem is vagyok kíváncsi rá. Legfeljebb az lehetett volna a meddő vita tárgya, hogy a fenti egész összeg tán az 1886/7. évi költségvetésbe felveendő lett volna-e, a miről felvilágosítást adhat a költségvetés előállítója. ' Maradtam kiváló tisztelettel Belohorszky Gábor, evang. leik. főesperes.
KÜLKÖLIL Németország. — A Gusztáv-Ádolf-egylet f. é. s z e p t e m b e r - h ó 13., 14. é s 15. n a p j a i n Nürnbergben t a r t a n d ó 41. k ö z g y ű l é s é n e k programmja. Hétfőn, szept. 12-én, — D é l e l ő t t i 8 órától kezdve nyitva lesz : a k ö z p o n t i p á l y a h á z n á l a lakás- és jelentkezési iroda : „zum goldenen Adler" vendéglőben, — Adlerstrasse Nr. 15, az ünnepélyen résztvevők számára a k ö z p o n t i e l n ö k s é g irodája. Kéretnek a fő-, nő- és más egyletek elnökei, hogy a k ö z p o n t i e l n ö k s é g i r o d á j á b a n adják át meghatalmazó leveleiket, melyeknek átvételére a központi elnökség egy megbízottja lesz jelen. Ugyanennél eszközlendő : a szónokok jegyzékébe való beiratás, az értesítésre és ünnepi beszédekre való aláírás, jelentkezés, a közös szeretetadományra való fizetés s a diaspora számára rendelt istentiszteleti eszközök átvétele iránti kívánság bejelentése. Továbbá kéretnek a l a k á s - és j e l e n t k e z é s i i r o d á b a n látogató jegyen a czím világos kiírásával, meg'egyezve, hogy küldött-e? jelentkezni, hogy név és czím lelyesen igtathassék be a jelentkezők lajstromába. — Ez utóbbi irodában szolgáltatnak ki az i g a z o l ó j e g y e k (3 márk), melyek az istentiszteleteken és nyilvános összejöveteleken fenntartott helyek használatára, a városi parkban tartandó est véli ünnepély-, templomi hangverseny, Nürnberg valamennyi gyűjteményének s nevezetességének látogatására, pénteken délután Fürthbe és vissza való szabad utazásra feljogosítanak; — azután kiszolgáltatnak az „Adler"-teremben tartandó közös ebédhez az a s z t a l j e g y e k (3 márk), kimutattatnak a lakások, s lehetőségig megadatnak a kivánt felvilágosítások. D é l e l ő t t 9 ó r a k o r : Központi elnökség tanácskozása a „Goldener Adler" kis termében, Adlerstrasse Nr. 15, hol az elnökség ügyviteli s ülésezési helyisége van. D é l u t á n : A tanácskozás folytatása. E s t v e : A már jelenlevő ünnepi vendégek a „Museum"társulat helyiségében, Königsstrasse Nr. 1, találkoznak. Kedden, szept. 13 -án d é l e l ő t t 9 órakor : A központi elnökség tanácskozásának folytatása. D é l u t á n 3 ó r a k o r : Nyilvános üdvözlő gyülekezés a városház nagy termében. D é l u t á n 4 l / s ó r a k o r : Szt.-Sebald-templomban ünnepi istentisztelet; szent beszédet tart : dr. theol. H ö l s c h e r , főlelkész L i p c s é b ő l . — Ez istentisztelethez csatlakozik az ünnepi ajándékok átadása. D é l u t á n 7 ó r a k o r : A követek nem nyilvános ülése a „Goldener Adler "-termében. E gyűlés befejeztével társas együttlét a „Rosenau" kerti helyiségében s termeiben a „Lehrergesangverein" énekelőadásával. Szerdán, szept. 14-én, r e g g e l 6 ó r a k o r : Harangozás a város valamennyi templomában. ö'/a ó r a k o r : Chorálzene Szt.-Sebald és Lorenz tornyain. D é l e l ő t t 8 ó r a k o r : Ünnepi istentisztelet a SzentLorenz-templomban ; szent beszédet mond : dr. theol v o n S t ä h l i n , főconsistoriumi elnök M ü n c h e n b ő l . (A küldött-urak istentisztelet előtt a Szt.-Lorenz-papilak földszinti helyiségében gyülekeznek.) D. e. 10 1 2 ó r a k o r : Első nyilvános gyűlés a „Szt.Aegidien" templomban. D. u. 2 ó r a k o r : Ünnepi lakoma a „goldener Adler" vendéglő nagy termében. E s t v e 7 ó r a k o r : Ünnepi estély a városi parkban, rendezve Nürnberg városa által. Csütörtökön, szeptember 15-én d é l e l ő t t 8% órakor: második nyilvános gyűlés a „Szt.-Aegidien" templomban (11 órakor félórai reggelizési szünet). D. u. 4 ó r a k o r : templomi hangverseny a „Szt.Lorenz" templomban a „Nürnberger Kirchenchor" által adva (Igazoló jegyek birtokosainak szabad belépésök van, a hang-
Í
verseny többi látogatói számára belépti jegyek 1 markon S o 1 d a n udvari zeneműkereskedésben „Königsstrasse Nr. 1" szolgáltatnak ki). E s t v e 7 ó r a k o r : Szabad gyülekezés az idegen ünnepi vendégek szónoklataival az „Industrie und Culturverein" helyiségeiben, Landstrasse Nr. 21. (A szónoklatok az elnöknél bejelentendők.) Pénteken, szeptember 16-án r e g g e l i 8% ó r á t ó l a várnak s a város más nevezetességeinek megszemlélése. 10 ó r á t ó l a „germanisches Museum" vord. Karthäusergasse Nr. 7 megszemlélése. D. u. 2 ó r a k o r : társas vasúti kirándulás Fürthre és séta az „alte Veste"-re Fürth mellett. Jegyzet. Ha valaki az ünnepi elnökség közvetítésével, vendéglőben vagy magánházban, akár ingyen, akár fizetett lakást óhajt kapni szíveskedjék ebbeli kívánságát legkésőbb szeptember l-ig az ünnepély elöljáróságához, H e i n r i c h s e n , Commerzienrath, St. Johannisstrasse Nr. 19 czimén intézni, ki által az ünnepi jegyek és 3 márka beküldése mellett megszerezhetők. Az ünnepi lakomához szükséges jegyek legkésőbb szeptember 13-a estveli 7 óráig váltandók. Netaláni ünnepi adományok (templomi szerek stb.) elfogadására N a g e l városi lelkész úr, Egydienplatz Nr. 37 hatalmaztatott fel. N ü r n b e r g 1887. évi június 13-án. Lösch A., lelkész, Weigel Márton, gyárbirtokos, 1. elnök.
2. elnök.
— Bácsmegyei esperesség 1887. augusztus-hó 9-én Újv i d é k e n fogja megtartani rendes közgyűlését. — Il-ik kimutatás a leégett eperjesi evang. templom helyreállítására befolyt segély-összegekről. — Az I. kimutatás óta folytatólag a következő kegyes adományok folytak be : dr. Scheffler Vilmos tanár Drezda 3 frt 10 kr., sáros-zempléni evang. esperesség egyházai (I. küldemény) 21 frt 60 kr., franczf'eldi evang. egyház 13 frt, lőcsei evang. egyház 30 frt, kis-kőrösi evang. egyház 15 f r t , Sárkány József Kis-Kőrös 25 f r t , tátraaljai evang. esperesség egyházai (I. küldemény) 20 f r t , bazíni evang. egyház 23 frt 50 kr., kis-szebeni tótajkú evang. egyház 12 frt 28 kr., pozsonyi evang. egyház 50 frt, az „Evang. egyház s iskola" gyűjtése 34 frt 65 kr., Szeberényi Lajos Zs. Tót-Aradácz 1 f r t , a XIII. szepesi városi evang. esperesség egyházai 150 frt, Kósch Árpád nyomdatulajdonos által Eperjesen a „Gyászos világ" es „Traurige Tage" czímű nyomtatványok tiszta jövedelme julius 10-ig 42 frt 96 kr., Rödler Ágost és neje, szül. Dunckel Kornélia, Eperjesen 50 frt, özvegy. Linkesch Sámuelné Eperjesen 500 frt, sáros-zempléni evang. esperesség egyházai (II. küldemény) 18 frt 33 kr., tátraaljai evang. esperesség egyházai (II. küldemény) 19 frt 95 kr., a „Prot, egyházi s iskolai lap" gyűjtése 7 f r t , nográdagárdi evang. egyház 1 frt 59 kr., tiszolczi és alsó-szkálnoki evang. egyházak 4 frt 20 kr., a szepesi VII. bányavárosi evang. esperesség egyházai 25 frt 83 kr., a gömöri evang. esperesség egyházai (levonva a rozsnyói egyház már elébb kimutatott adományát) 47 frt 56 kr., kassai tótajkú evang. egyház 15 fi. 35 kr.. budalehotai evang. egyház 1 frt 6 kr., Duka Tivadar London (1 L.) 11 frt 17 kr., Lónyabányai evang. egyház 5 frt 7 kr., szinóbányai evang. egyház 2 frt 13 kr., modor-király fai evang. egyház 2 frt 50 kr., Schwarz Ágost, Hegedűs Kálmán és Sóvári Ágost Jonkezsei ÉszakAmerika 25 frt. Összesen 1197 frt 31 kr. I. Kimutatás 768 frt 85 kr. Főösszeg 1966 frt 16 kr. „Ha egy tag fájdalmi nagyok, Gyógyítják az összes tagok!" (Székács: „gyámintézeti ének".)
Közli Bártfa fürdő, 1887. julius 22.
SzteUo János, föesperes.
— „Az eperjesi e v a n g . k e r ü l e t i t a n í t ó k é p z ő i n t é z e t b e felvétetni kívánók augustus hó 15-ig küldjék be sajátkezűleg írt folyamodványaikat a collegiumi tanítóképző igazgatóságához. Ezekhez csatolandó keresztlevél, szegénységi, egészségi s tanodai bizonyítvány, negyedik gymnasiumi, vagy reál vagy polgári osztályból. — A teljes ingyenes növendékek közé felvett tanulók élelmezés, lakás, fűtés, világítás, kiszolgálás és oktatásban teljesen d í j n é l k ü l részesülnek, szegényebb sorsuak részben Írószerekkel is elláttattnak. Azonban a kiknek zenehallásuk nincsen s énekelni képesek nem volnának, teljes ingyenességben nem részesülhetnek. — A beiratás szeptember 1-sején kezdetik meg, az évnyitó ünnepély pedig szeptember 4-én d. e. 11 órakor, a collég, nagy teremben fog megtartatni." — Kormánybiztosok a prot. középiskoláknál. A vallásés közoktatásügyi miniszter, a felekezeti középiskolák meglátogatására és azokban az állami főfelügyelet gyakorlására, az 1887.—88. tanév tartamára a következő megbízottakat küldötte ki: A s b ó t h O s z k á r dr. egyet. h. tanárt Újvidékre. E l i s c h e r József tanker, főigazgatót Brassóba, Székelyudvarhelyre, Szászvárosba, Szepsi-Szt.-Györgyre, Nagyszebenre, Beszterczére, Hegyesre, Segesvárra, Ssászsebesbe, Szászrégenbe és Székelykeresztúrra. G ö n c z y P á l államtitkárt a budapesti ref. főgymnasiumba, Hó m an Ottó dr. tanker, főigazgatót Nagykőrös, Kecskemét, Halas, KunSzent-Miklós és Aszódra. M é s z á r o s N á n d o r tanker, főigazgatót Gyönk, Csurgó, és Bonyhádra. N é m e t h Antal dr. tanker, főigazgatót Pápa, Sopron és F.-Lövőre. B é k é s i Gyula tanker, főigazgatót Sárospatak, Miskolcz, Debreczen, Hódmező-Vásárhely, Hajdu-Böszörmény, Nánás, Karczag, Kis-Ujszállás, Mezőtúr, Békés, Szarvas, Csaba, Nyíregyháza és Miskolczra. S z i e b e r Ede tanker, főigazgatót M.-Sziget, Szatmár és Eperjesre. P á l l Sándor tanker, főigazgatót Kolozsvár, Maros-Vásárhely, Nagy-Enyed és Zilahra. G ö m ö r y Oszkár dr, miniszteri tanácsost a budapesti ág. hitv. evang. főgymnasiumba. D u n a y Ferencz dr. tanker, főigazgatót Selmeczbánya, Beszterczebánya, Késmárk, SzepesIgló, Rozsnyó és Rimaszombatra. W i e d e r m a n n Károly tanker, főigazgatót Pozsonyba. — A postamesteri állomásoknak a néptanítókkal való betöltéséről. A postamesteri állomásoknak néptanítókkal való betöltése ügyében a közmunka és közlekedési m. kir. miniszter a következő rendeletet intézte az összes postahivatalokhoz. „Hivatkozva a postamesteri állomások betöltése ügyében 1872. évi február-hó 29-én 2618./352. sz. a. kelt szabályrendelet 4-ik pontjára, ezentuli miheztartás végett értesítem a czimet, hogy a községi jegyzők és néptanítók kisebb forgalmú postahivatalokhoz postamesterekké csak az esetben nevezhetők ki, ha a nekik adományozandó postamesteri állomások elfogadására illetékes közigazgatási, illetve iskolai felsőségük előleges engedélyét bírják és egyszersmind magukat kötelezik, miszerint távollétük, illetőleg a tanórak alatt, a reájuk bizott postahivatalt a postakezelésbe szintén beavatandó hitvestársuk, vagy legalább 18 éves más családtagjuk által fogják kezeltetni. Néptanítóknak ily előzetes engedély megadására a) felekezeti iskoláknál az iskolaszék, illetőleg az egyházi fönhatóság; b) községi iskoláknál az 1868. XXXVIII. t.-cz. (végrehajtása) és az 1878. XXVIII. t.-cz. végrehajtása tárgyában a polgári községi iskolaszékek számára kiadott utasítás 21. §-a értelmében az iskolaszék véleményes jelentés alapján a közigazgatási bizottság ; c) végre állami iskoláknál a gondnokság véleményes jelentése alapján szintén a közigazgatási bizottság van jogosítva." — Fölvétel a tanítónőképző-intézetekbe. Ujabb miniszteri rendelet értelmében jövőben csak olyan folyamodók vehetők fel a tanitónőképző-intézetekbe, a kik valamely nyilvános polgári vagy felsőbb leányiskola VI. osztályát vagy a felső leányiskola II. osztályát általános jó eredménynyel végezték. A fölvételre jelentkezők Írásbeli és szóbeli vizsgálatot tesznek. Azok, kik az írásbelit kielégítő eredménynyel nem NYOMATTA
WIGAND
tudják letenni, szóbeli vizsgálatra nem bocsáttatnak. A szóbeli vizsgálat tárgyai : 1. Magyar nyelv, főtekintettel a nyelvtanra és szóbeli kifejezés szabatos voltára. 2. A számvetés, főtekintettel az egész és törtszámokkal való alapmiveletek értelmes és öntudatos alkalmazására, 3. A hazai történelem és földrajz alapvonalai. A jelentkezők kellően felszerelt folyamodásaikat julius-hó 15-ig adják be saját megyéjük tanfelügyelői hivatalához. — Bírálati díj tankönyvekert. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, f, évi 21,243. szám alatt a következő rendeletet intézte valamennyi tankerület kir. főigazgatójához. F. évi a 8267. szám alatt kelt intézvényem kapcsán, melylyel elrendeltem, hogy az országos közoktatási tanácshoz megbirálásra kerülő középiskolai tankönyvekért bírálati díj szedessék, a következőket találtam elrendelendőknek : 1. Minden tanári kar, mely valamely középiskolai tan- vagy segédkönyv engedélyezése iránt előterjesztést kiván tenni, megelőzőleg az orsz. közoktatási tanácshoz (Budapest, VIII. ker. Ősz utcza 9. sz.) 10 frt bírálati díjat tartozik beküldeni a könyvnek egy példányával. Ez összegről a tanács hivatalos nyugtát küld az illető intézet igazgatóságának, mely nyugta a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz felterjesztendő engedélyezést kérő ügyiratokhoz csatoltatik. 2. Az orsz. közoktatási tanács a hozzá beérkező bírálati díjakról külön könyvet vezet s rólok évenként egyéb átalányaival együtt hivatalosan elszámol. 3. Ha egy s ugyanazon könyvért többfelől küldetnék be bírálati díj, csak az először érkező fog a tanácsnál megtartatni, a később érkezők oly értesítéssel fognak visszaküldetni, hogy az illető könyv engedélyezését már más intézet kérte. 4. Lényegileg nem változott uj kiadású könyvekért, melyeket a tankönyvbirálati szabályzat 9. pontja értelmében a szerző vagy jogutód felterjeszthet, a bírálati díjnak fele fizetendő. 5. Ha kiadóktól vagy magán felektől érkeznék valamely könyvbirálatra, azon czélból, hogy az a tanintézetek könytárai számára beszerzésre vagy a tanártestületek figyelmébe ajánltassék. a közoktatási tanács a könyv megbirálása előtt a beküldőt a bírálati díj lefizetésére fel fogja szólítani. A középiskolai tan- és segédkönyvek megbirálása stb. ügyében 1885. évi 3887. sz. alatt kiadott rendeletem változatlanul érvényben marad; jelen rendeletem határozmányai f. évi julius hó 1-vel lépnek érvénybe. Kelt Budapesten, 1887. évi junius hó 8-án. Trefort. — Az Eötvös-alap jótéteményosztó bizottsága augusztus-hó 20-án tartja évi nagy gyűlését Budapesten. E bizottság ülésein képviseltetési joggal azok az egyesületek bírnak, melyek egj^szersmindtnkorra legalább 50—100 frtnyi egyesületi tagsági tőkét, vagy minden rendes tag után évenkint 10 krt fizetnek az alap pénztárába. A bizottság elnöke felhívást intézett ez irányban a hazai tanítóegyesületekhez s egyúttal kéri. hogy a hozzájok küldött gyüjtőiveket a gyűjtés eredményével együtt legkésőbb novemberig küldjék be. — Megjelent és beküldetett a szerkesztőséghez Parádi Kálmán „Physiologiai lélektanba a közép-iskolák használatára, Kolozsvárott, ára : 80 kr. PÁLYÁZAT. A ligetfalusi leánygyülekezet tanítói állomása betöltendő. T e e n d ő : rendes és ismétlő népiskolai tanítás ; ünnepés vasárnapokon, szükség esetén imádkozó istentisztelet tartása; temetéseknél kántori közreműködés. Tanítási és szertartási nyelv a német; a magyar nyelv teljes birása elengedhetetlen követelmény. J a v a d a l o m : évi 400 frt negyedéves részletekben ; 22 frt fűtési átalány, 1 hold szántóföld haszonélvezete, tisztességes lakás 440 ^ ö l n y i házi kerttel. Okleveles pályázók felszerelt folyamodványaikkal f. é. a u g u s z t u s 10-ig alulírotthoz küldjék be. — A hivatal f. é. s z e p t e m b e r l-jén elfoglalandó. P o z s o n y b a n , 1887, évi julius 20-án. Freytag Vidor, ev. lelkész. • F.
K.
POZSONYBAN.
GEL
H AZ és ISKOLA Előfizetési ár : Egész evre, . félévre . . . negyedévre Egy szam ara :
6 írt — k i . 3 „ — , 1 , 50 , 12 kr. o. e.
/WEGJELEN
HETENKÉNT
EGYSZER.
Hirdetés ára: Szerkesztő- 8 kiadó-hivatal:
Fozsony,
K o n v e n t u t c z a 6. az.
Feieiös szerkesztő s kiadó :
T S S Z T Y É N S Z K T
Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr.. t ö b b s z ö r közölve 5 kr. Bélvegdii : külön 30 kr.
F E K E N G Z .
Tartalom: Mennyit és meddig kamatoljunk? (Tolnai József). — A „perrendtartásra" vonatkozólag. (Holles Dani). — A bányai kerület 18R7/„8. évi költségvetése. (Hurtay György). — I r o d a l o m . — N e k r o l o g . — B e l f ö l d . — K ü l f ö l d . — V e g y e s e k . — Pályázat-
Mennyit él meddig kamatoljunk? Mire való ilyen kérdést íölvetni ? Semennyit és semeddig ! ezzel meg van adva a válasz. Aztán : punctum. Igen ám ! csakhogy ebben a mai deficites világban nem minden ember mondhatja el magáról, h o g y : semennyit és semeddig; mert sokan vannak, a kik adóssággal küzdenek és igy kamatolni tartoznak. Hanem hát én Dunántúlról akarok szólani, még pedig ott is főképpen a mi gyámoldánkról ! A mult 1886-ik évben tartott kerületi közgyűlésünknek 58, Y. p. alatt ezek olvashatók : „. . . Számvevő az összes pénztárak érdekében . . . a következőket jelenti : a) A tőkék tömegesen visszafizettetvén, azoknak 7°/ 0 kamatozással való elhelyezése majdnem lehetetlenné vált, úgy hogy a gyámoldai tőkék nagy része . . . . 4°/ 0 mellett takarékpénztárilag kamatoztatott, az alapítványi pénztári tőkék pedig . . . 4 1 2 °/ 0 -os magyar földhitelintézeti záloglevelekbe lettek fektetve, és a Zsedényi Ede-féle . . . alapítványi tőke, mely eddig ö 1 ^ 0 ^ - 0 8 magyar földhitelintézeti záloglevelekben volt elhelyezve, ez évi november-hó 1-én szinte esedékessé válik. — Tekintve az ebből folyó n a g y veszteséget, mely pénztárainkat érzékenyen sújtja, czélszerű volna a kamatlábat az ezután elhelyezendő tőkéket illetőleg 6 °/ 0 -ra leszállítani, és ha így a tőkéket jól elhelyezni sikerűi, azon államkötvényeket, melyeknek árfolyama a névleges értéket elérte, eladni és 6°/0 kamatfizetési kötelezettség mellett magánosoknál elhelyezni, miáltal a kamatjövedelem tetemesen szaporodnék. — A pénzügyi bizottság, úgyis, mint a gyámoldai igazgatóság, az indítványt elfogadja, a jövőre magánkötvényekre kiadandó gyámoldai tőkék 6°/ 0 -os kamatoztatását elrendeli, és az egyházkerületnek javasolja, hogy az összes tőkéknek ezentúl 6°/o kamatra való kiadását engedje meg, az eddig magasabb kamatra kiadott tőkék kamatozása az eddigi magasságban meghagyatván . . .
A magánosoknál elhelyezett tőkék utáni kamatok az eddig meghatározott és kötelezett százalék mellett meghagyatnak, a pénzügyi bizottság belátására bízatván, a szükséghez képest intézkedni, hogy ezen határozatból a tőkék netán tömeges visszafizetése folytán, a pénztárakra nagy veszteség ne háramoljon, a magánkötvényekre újonnan kiadandó tőkékre nézve pedig a 6°/0 kamatláb állapittatik meg. b) A gyülekezetek és gyámoldai tagok hátralékaik után, az eddig érvényben levő határozat alapján, az esetben nem tartoznak késedelmi kamatot fizetni, ha az előző évről fizetetlen maradt járulékaikat a jövő évi január 31-ig befizették . . . Számvevő indítványozza, hogy mindazon gyülekezeti és tagsági évi járulékok ntán, melyek deczember 31-ig be nem folynak, egész évi késedelmi kamat számíttassék . . . Az igazgatóság ezen indítványt elfogadja s határozattá emelését javaslatba hozza. Az indítvány elfogadtatik." Tartsunk rendet ! A közmondás azt tartja : az okos a más kárán tanúi. — Mi a magunkén tanúltunk — jó későn ! No de mindig jobb későn, mint soha! — Egyesek már évek óta hangoztatták, hogy a kamatláb, mit a kerület kiadandó tőkéi után kér, illetőleg vesz, igen magas; tehát le kell szállítani! És pedig annál inkább is le kell szállítani, mert más pénzintézeteknél sokkal kisebb kamat mellett lehet kölcsönt kapni. Ezek előre megmondották, hogy a kintlevő tőkéket majd az adósok vissza fogják fizetni, s azok benn fognak maradni a pénztárban : mert akkora kamatfizetéssel senki sem viszi ki őket ! Csakhogy az ilyen hangokat fölfelé vagy éppen nem hallják meg, vagy pedig igen későn! — Ügy történt itt is! Yégre saját kárán okúivá, belátta a kerület, hogy akkora kamatláb mellett, a helyett, hogy önmagának használna, inkább csak árt : mert tőkéi vagy benn hevernek a pénztárban, vagy pedig kénytelen azokat sokkal kisebb kamatozással takarék-
