DA RN Ó Z S E L I 2008 októbere
1. évfolyam 5. sz.
Idõsek napja Darnózselin
S Z Ó H A R A N G DSZ0805.p65
Darnózseli Önkormányzata és helyi Vöröskereszt szervezésében 2008. október 3-án rendezték meg az idõsek napját. Erre a rendezvényre minden 65 évnél idõsebb darnózseli lakóst meghívtak, és szeretettel vártak. A rendezvény délután 3 órakor szentmisével kezdõdött, utána a tornacsarnokban terített asztallal várták a vendégeket. A mûsor Fazekas Zoltán polgármester megnyitójával kezdõdött. A polgármester úr köszöntötte a megjelent idõseket, és a faluban
vendégeskedõ testvérközség, a romániai Kutyfalva küldöttségét. Ezután egy-egy csokor virággal köszöntötte a jelenlévõ legidõsebb férfit, Heitler Károlyt, illetve nõt, Gyökeres Sándorné Katica nénit. Egy mécses meggyújtásával emlékezett meg azokról a falubeliekrõl, akik az elmúlt évben elhunytak, és nem vehettek részt ezen az ünnepségen. A Polgármester úr beszédének rövidített változatát az alábbiakban közöljük.
Kedves vendégeink!
Amikor a községi idõsek napjára készültem, azon tûnõdtem, mit mondhatnék Önöknek. Mit mondhatnék akkor, amikor minden híradás, csillogó-villogó prospektus, mosolygó kislányt ábrázoló óriásplakát ellenére egyre nehezebb az életünk? Mit mondhatnék akkor, amikor a település megmaradásáért naponta meg kell küzdeni? Mit mondhatnék akkor, amikor évekkel ezelõtt a lakosság segítésére sok olyan intézkedést hoztak képviselõtestületeink, amelyekbõl mára nagyon sokat meg kellett szüntetni. Vannak akik ezt nem személyes sérelemnek, az idõsek semmibe vételének veszik, de vannak akik igen. Kapunk a fejünkre hideget is, meleget is. De ami talán számomra e sok rossz mellett mégis a legszebb és egyben a legmegrázóbb volt, amikor is nemrég egy idõs házaspárral beszélgettem. Szóba került a kerékpárút, a darnózseli Fõ utca, az iskola-óvoda bõvítésének pályázata. Szóba került, hogy a több, mint 20 éve mûködõ Idõsek klubját mint intézményt meg kellett szüntetni, s egy egészen más idõseket segítõ szolgáltatást kell kialakítani. Szó esett a temetõrõl, amely egyre szebb és gondozottabb. Kedves idõs beszélgetõtársaim elmosolyodtak, s csak annyit mondtak. „Tudja polgármester úr, újra nagyon nehezen élünk, 1945 tavaszán szüleinkkel együtt azt hittük, csak jobb lehet. S rá kellett jönnünk, amikor egy sötét este a nagypapa veséjét leverték, mert nem akarta a Tszcs-be bevinni a lovát és a szekerét, hogy ez idõ mégsem a fényes szelek ideje volt. 1956. október 26-án ott voltunk Óváron menyasszo-
1
nyommal a tüntetésen. A Jó Isten segítségével menekültünk csak meg. 1989 júniusában, mikor Nagy Imrét újratemették, aztán október 23-án, amikor kikiáltották a köztársaságot azt mondtam, valami mégis csak lesz. Most itt vagyunk. Útra tudtuk bocsátani gyermekeinket, jó szakmája van mindegyiknek, de a munkahelyük! Hat órára és minimálbérre vannak bejelentve. Hajnaltól késõ estig munka, beteg nem lehet. De nem akarunk panaszkodni, S tudja hogyan próbáljuk ezeket az újabb és újabb megpróbáltatásokat átvészelni? Imával. Imádkozunk. Nem magunkért, hanem gyermekeinkért, unokáinkért, Önökért, képviselõinkért, akik ebben az ördög izélte világban próbálják Darnózselit tisztességgel megtartani, vezetni.” Mit mondjak. A torkom elszorult. Nagyon meghatottak ezek a szavak. Úgy éreztem magam, mint az az orvos érezheti magát, aki a betege halálos ágyánál áll, s akinek tiszta szívbõl megköszön mindent betege, aki tudja, hogy nem tudnak rajta segíteni, de a jó szót a segíteni akarást köszöni meg. S ekkor jutott eszembe egy svéd közmondás. Attól vagyunk emberek - s ebben nem különbözünk kicsik és nagyok, fiatalok és idõsek - hogy dobog bennünk a szív, s képesek vagyunk szeretni. A szívünket ajándékba kaptuk. Elsõdlegesen a szüleinktõl, s azután mindazoktól, akik szeretnek minket. Nekünk fiatalabbaknak érdemes ezen újra meg újra elgondolkodnunk, és köszönetet mondanunk. 15-20 perce még a templomba voltak, ahol esperes úr áldásával felvértezve jöttünk el ide, hogy köszöntsük Önöket. Köszöntsük Önöket az idõsek világnapja alkalmából, s közben emlékezzünk meg azokról, akik emlékére ez a kis gyertya ég. Emlékezzünk azokról, akikkel tavaly még itt viccelõdhettünk, s ma már kint nyugszanak a temetõben. S közben örüljünk az újbóli találkozásnak, s adjunk hálát az Atyának, hogy ezt a napot az õ dicsõségére, újra együtt tölthetjük. Kedves darnózseli örökifjak. Nagyon köszönöm, hogy eljöttek, s azt is, hogy Erdélybõl, a Maros parti Kutyfalváról meglátogatott bennünket egy kis tanácsi és egyházközségi küldöttség. Nagyon kellemes délutánt és estét, egészséget és békésebb, eredményesebb holnapot kívánok mindenkinek!
Férfi egészségnap 2008. november 8-án (szombaton) 9 órától az általános iskolában
Tervezett program:
• Urológiai szûrés • COPD szûrés• Szájüregi rák• Bõrgyógyászati szûrés• Vércukor-vérzsírvérnyomás mérés• Kardiológiai érvizsgálat Egészségügyi Szolgálat • Dr. Takács Julianna háziorvos
2008.10.16., 12:25
2
DARNÓZSELI SZÓHARANG
Az Ön véleménye A Darnózseli Szóharang 2008/3. számának utolsó oldalán egy kérdõívben kértük meg kedves olvasóinkat, hogy a község intézményeivel, a falu életével kapcsolatos kérdésekben mondják el véleményüket. A visszaérkezõ válaszok többségében egybehangzó válaszokat adtak, természetesen minden irányban voltak szélsõséges, ugyanakkor néha nagyon találó, ötletes vélemények is. A kérdõív segítséget nyújthat a község vezetõinek, az önkormányzat képviselõinek abban, hogy merre tovább, mi az amit másképpen kell csinálni, mi az amit jobban kell csinálni. Az intézmények mûködésével a község lakói hellyel közzel elégedettek. Az iskola megítélése messze a többi intézmény megítélése felett van, ami természetesen nem csak annak köszönhetõ, hogy talán ez a község lakói által leginkább használt közintézmény, hanem annak is, hogy valóban a Szigetköz egyik legjobb iskolájáról van szó. Külön öröm, hogy az intézményi társulás által fenntartott intézmény dicséretében Dunaremete és Kisbodak is osztozhat. Az Önkormányzat által fenntartott egyéb tevékenységek közül a könyvtárat találták a kedves olvasók a legjobbnak, de a temetõ megítélése is nagyon pozitívnak mutatkozott. Ez talán az új falugondnoki szolgálat tevékenységének köszönhetõ. A közterületek állapotának megítélése enyhén szólva vegyes. Ezen a fájó ponton már az idei nyáron megpróbáltunk változtatni, remélhetõleg már érezhetõ, érzékelhetõ a fejlõdés. Bár nem belterületi eredmény de tény, több szomszédos polgármester is megjegyezte, hogy a Darnózselihez tartozó kerékpárút van a legszebben karbantartva a szigetközi szakaszon. A Darnózseli, Dunaremete, Kisbodak községek által létrehozott intézményi társulások megítélése és azoknak a községre gyakorolt hatásának értékelése nagyon jónak mondható, csupán egy válaszadó adott 4-esnél rosszabb jegyet a bizonyítványban. A falukép megítélése nem éppen a legjobb, mint ahogyan a közösségi szellem, a közösségért való összefogás is leginkább a 3-as osztályzatot kapta. Az utak és a járdák állapota a község megítélése szerint rossz, ezen sürgõsen változtatni kell. A falukép javításában való közremûködés értékelésénél mind az önkormányzat, mind a vállalkozások, mind a lakosság átlag alatt teljesítettek. Le kell írni, hogy ebben a versenyben az önkormányzat áll az utolsó helyen. Itt is lesz mit javítani. A község civil szervezõdéseit a többség támogatná, szinte az összes civil szervezetet felsorolták a válaszadók. Volt azonban olyan válaszadó is, aki nem támogatna egyetlen civil szervezetet sem, sõt azok jelenlegi mûködésével sincs megelégedve. A legnépszerûbb szervezet talán a tánccsoport, az énekkar és a focicsapat. Hogy mely intézményt kellene leginkább fejleszteni? A válaszadók véleménye alapján a Körjegyzõség hivatala került az elsõ helyre szoros versenyben az Iskolával. A község fejlesztésénél dominált az emberi kapcsolatok, a párbeszéd fejlesztése, az utak állapotának javítása, az intézmények fejlesztése, járdák építése. A lakók hiányolják a faluból a kultúrházat, a játszóteret és a kerékpárutat. Sokan írták, hogy munkahelyek teremtése lehetne a legnagyobb feladat. Hogy miben vagyunk többek a szomszédos településeknél? A válaszok lehangolóak, de tény, hogy sokan ki tudták emelni a „gyönyörû orvosi rendelõt”, az iskola és az óvoda létét. Néhány humoros hozzászóló a kutyák számában látta többnek a települést a szomszédoknál, és olyan is volt, aki abban látta az elõnyt, hogy árvíz idején sem önti el a víz a falut. Egyértelmû tehát, hogy bár sok pozitívum szûrõdött le a kérdõívek elemzésébõl, a lakosság nagy része nem teljes mértékben elégedett a község helyzetével. Egyértelmû közakarat, hogy az intézmények fenntartása mellett a civil szervezetek szerepe növekedjék, az utak állapota javuljon, faluház (községház, közösségi ház, kultúrház) épüljön, játszótér létesüljön. A problémák felismerése után a feladat adott, ezeket a gondokat feladatokká, célokká átalakítva kell tovább haladni a község vezetésének abban az irányban, amelyet maguk a község lakói szabtak meg. dr. Tóth Zoltán, körjegyzõ
DSZ0805.p65
2
Mindenszentek
Az egyház amikor önmagára tekint látja, hogy az Úr akaratából három nagy, egymásra épülõ, eleven kapcsolatban lévõ rétege van. Legalsó réteg a földön élõ, küzdõ, szenvedõ, bûnbánó egyház. A második rétege azokból áll, akik már kiléptek ebbõl a földi életbõl, és a tisztítóhelyen szenvedve tisztulnak, de tudják, hogy onnan a mennyországba jutnak belátható idõn belül. Éppen ezért örömmel tisztulnak és szenvednek, s készülnek a boldogságra. A harmadik réteg a boldog mennyország, a szentek világa. Mindenszentek ünnepén és utána halottak napján mi, a földön élõ egyház föltekintünk, s látjuk ezt a fölöttünk lévõ két réteget.
Mindenszentekkor ünnepeljük a mennyországot, halottak napján pedig könyörgünk a tisztítótûzben szenvedõkért. Mindenszentekkor megünnepeljük azt, hogy konkrétan is látható mi lesz az emberbõl, ha engedi az Isten akaratát érvényesülni önmagában. Mi lesz az emberbõl és a világból, ha megvalósul a teremetõ, üdvözítõ és megszentelõ Istennek a terve. Ez a terv minden emberre vonatkozóan konkrét terv, és belõle két komoly dolog következik számunkra. Az elsõ következmény, hogy mi itt a földön tudhatjuk, mi az életünk értelme, hová tart az egész életünk, az egész világ. Ha engedem megvalósulni az isteni tervet, ezt teljes konkrétsággal, anyagi dolgokra vetítve is tudhatjuk. S ez nagyon fontos, mert a mi nyugtalan szívünk békéje innen fakad. Mi katolikusok, akik hozzá vagyunk szokva a rendszeres tanításhoz, rendszeresen járunk szentmisére, halljuk Isten igéit, hozzá vagyunk szokva a szentségekhez, amelyekben konkrétan anyagi jelekhez kötötten kapjuk az örök életet, talán el sem tudjuk képzelni, micsoda kínokat jelent mindennek hiánya, az a kérdés, hogy „Minek is élek én? Ha általában van valami értelme ennek a földi életnek, hogyan érem el én? – ezt a kínt hála Istennek mi nem ismerjük, pedig van. A mennyországban élõkben, a szentekben pedig látjuk, hogyan valósult meg az, amire mi vágyunk, amit szeretnénk és akarunk, hogy velünk is megtörténjék. Mert õk átlépték a földi lét határát, meghaltak, megtisztultak, és beléptek a mennyországba, ahol nincs többé fájdalom, nincs gyötrõdés, nincs halál, hanem Isten látása van, és a szentek és az angyal sokaságával való közösség boldoggá teszi az embert. Mi hisszük, valljuk és örömmel éljük, hogy ennek az életnek igenis van értelme - ezt maga a teremtõ, megváltó és megszentelõ Isten garantálja - , amit teremtmény el nem ronthat, kivéve önmagamat. Én elronthatom a magam életét, de másokét nem, és mások sem az enyémet, senki! Fogadja el az Úr a hálánkat, az ünnepünket. A szentek pedig segítsenek minket, hogy az idõ múlásával õrizzük szívünkben a honvágyat a mennyei haza után, nap mint nap erõsödjön bennünk ez a vágy, és konkrét lépésekkel vigyenek miket hazafelé, a mennyei haza felé. dr. Galla Gábor esperes
2008.10.16., 12:25
DARNÓZSELI SZÓHARANG
Hatékonyabb községüzemeltetés Hatékonyabb, rugalmasabb és látványosabb: így foglalhatnánk össze annak a községüzemeltetési szolgálatnak az elõnyeit, mely 2008 tavaszán alakult Darnózselin. Alakuláskor a célunk az volt, hogy a község üzemeltetése, rendben tartása gördülékenyebben mûködjön, hogy a lakók komfortérzete növekedjék a közterületek, közintézmények szebb állapotba hozásával, tisztán tartásával. Bizonyára a Tisztelt Olvasónak is feltûnt, hogy tavasz óta a narancssárga munkapólóba öltözött munkások járják a települést, munkájukkal próbálják otthonosabbá, vonzóbbá tenni Darnózselit nem csak a helyiek, hanem a Fõ úton áthaladók számára is. Könnyebbséget jelent az önkormányzatnak, hogy nem kell folyamatosan külsõ vállalkozókat megbízni a településen végzendõ feladatokkal, hogy az alkalmazásunkban álló szakemberek a közmunka programban résztvevõ dolgozókkal kiegészülve önállóan látják el a településüzemeltetési teendõket. Feladataik közé tartozik a zöldterületek karbantartása. Az intézmények kisebb-nagyobb munkáit, például a zárcseréket, fûnyírást is õk végzik, sõt a községi mûszaki feladatokat is ellátják. A téli hó eltakarításban is a község segítségére lesznek. Ezekhez a feladatokhoz megfelelõ géppark is a rendelkezésünkre áll: egy fûnyíró traktor, fûnyírók, motoros fûkaszák, kisbusz, egyéb eszközök. A Körjegyzõség hivatala a községüzemeltetõ szolgálat megalakításával rengeteg idõt és munkát spórolt meg azzal, hogy a munka lényegesen szervezettebben, koordináltabban mûködik. Jelenleg hat emberrel mûködik a szolgálat. Két fõ áll az Önkormányzattal munkaviszonyban, hárman közhasznú munkások, egy fõ pedig „kék könyvesként” alkalmi munkavállalói státuszban van. A közhasznú foglalkoztatás programban részt vevõ három fõ pályázat útján került az Önkormányzathoz. A mosonmagyaróvári székhellyel rendelkezõ Munkaügyi Központ munkanélküliek közhasznú munkában foglalkoztatására hirdetett meg pályázatot, amelyen településünk három státuszt nyert el. A munkások közterhekkel növelt bérköltségének 70-90%-át a Magyar Állam finanszírozza. A szolgálat dolgozói rengeteg munkát végeztek az idei évben. A teljesség igénye nélkül sorolhatjuk fel a következõket: a zseli híd kijavítása, a község tábláinak átfestése, árkok javítása, tisztítása, emlékmûvek, feszületek karbantartása, katolikus temetõ üzemeltetése, izraelita temetõ karbantartása, önkormányzati intézmények mûszaki karbantartása, sportpálya melletti közterületek fûnyírása, közparkok, közterületek menti fûnyírás, kerékpárutak menti fûnyírás, a zseli buszmegálló újrafestése, a falunapi, idõsek napi, búcsúi ünnepségek elõkészítése, az új piactér karbantartása, a mikotai tanösvény tisztítása, közterületi hulladéktárolók ürítése, közterületi gyomírtások és még hosszan sorolhatnánk. Az idei év egy próba volt, hogy ezekkel a módszerekkel lehet-e sikeresebben végezni a község üzemeltetését. Az idei tapasztalatokat hasznosítva már úgy lehet nekivágni a 2009-es évnek, hogy a munka még látványosabb, még gördülékenyebb legyen. Azon is érdemes lehet meditálni – mondhatni egy pár beszélgetést megérne – hogy vagy Darnózselin önállóan, vagy Kisbodakkal, Dunaremetével esetleg Lipóttal közösen létre lehetne hozni egy ún. községüzemeltetõ kft-t, amely önkormányzati alaptõkével alakulna, és a közszférán kívülre szervezett munkaerõvel talán költségtakarékosabban mûködhetne. Nem is beszélve azokról a pénzügyi elõnyökrõl, amelyek ebben az esetben az ÁFA visszaigénylésével, a vállalkozói tevékenység végzésének lehetõségévelés a pályázatokban rejlõ elõnyök kihasználásával gazdagítaná Darnózselit. dr. Tóth Zoltán, körjegyzõ
Felhívás A Körjegyzõség területén mûködõ Kistérségi Családsegítõ, és Gyermekjóléti Szolgálat jó állapotú, használható gyermek és felnõtt ruházatot jótékony célú felhasználásra átvesz.
DSZ0805.p65
3
3
A Darnózseliek meghódították Temesvárt is Már 13 ország van a Szigetköz Táncegyüttes vándorkönyvében. Október 10-12-e között együttesünk 30 fõvel Romániában, a 300 ezer lakosú Temesváron járt, ahová a Bartók Béla Magyar Líceum, Bokréta Néptánc és Citeraegyüttesének 10 éves jubileumára volt hivatalos. A megérkezést követõen este 6 órakor már a Városi Mûvelõdési Központ színpadán voltak a darnózseliek, ahol a közel 2 órás non-stop mûsoruk Bokor Andrea két népdalcsokrával kiegészítve a közönség nagy tetszését nyerte el. Szombaton pedig a Diák Ház hatalmas színpadán egy maratoni, 4 és fél órás gálaesten debütálva a zenekarunk – már tánc közben tapsra kényszerítette a több száz fõs közönséget. A kollégiumban a hajnal 4-ig tartó táncházban a zenét a debreceni Szeredás Zenekar, illetve a mieink, a dunakiliti Sûrû Rántás és a darnózseli Bertóké Banda zenészeibõl összeállt kis zenekarunk szolgáltatta a fáradni nem bíró darnózseli, nyíregyházi és temesvári táncosoknak. (A táncosok, mint eddig is, most is saját pénzükön utaztak a fellépésre!)
Erdélyi vendégek Darnózseliben Október elsõ hétvégéjén Ilie Sute, a Maros megyei Kutyfalva polgármesterének, és református lelkészének (Székely Levente) vezetésével 11 fõs kis delegáció volt községünk vendége. Kutyfalva egy Marosvásárhelytõl 35 km-re lévõ 900 lakosú (60% román 40 % magyar) Maros parti község, amihez még 4 kis falu is tartozik. A vendégek a Körjegyzõség mellett meglátogatták oktatási intézményeinket, több vállalkozást, a Funkció Kft-t, a Darnó Húst, az Egészségügyi Szolgálatot, a Darnó BéKo-t. A kevéske szabadidõben ismerkedtek a községgel, a Szigetközzel, s Nadj Ferenc nagyon kedves segítségével még Bécs is belekerült a kirándulások közé. Sute Ilie polgármester elmondta, hogy Maros megye és Gyõr Moson-Sopron megye között 1998-tól testvér megyei kapcsolat áll fenn. Maros megyei vezetése ezért kiemelten segíti településeit a kapcsolatok kiépítésére, s mivel Darnózseli és Kutyfalva között 2004-tõl partnertelepülési kapcsolat áll fenn, õk is nagyon szeretnék ezt testvértelepülési kapcsolattá kiszélesíteni. Szeretnék, ha a darnózseli fiatalok, intézmények, vállalkozások megismerkedhenének a kinti lehetõségekkel, s akár közösen is el lehetne indítani egy új projektet, ami bõvítené a darnózseliek lehetõségeit, segíthetné a kutyfalvi magyarság anyaországi kötõdését.
Bursa Hungarica felsõoktatási ösztöndíj Önkormányzatunk az esélyteremtés érdekében csatlakozik az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiírt Bursa Hungarica felsõoktatási önkormányzati ösztöndíjpályázathoz. A pályázatban a hátrányos helyzetû, szociálisan rászoruló egyetemi és fõiskolai hallgatók, továbbá felsõoktatási intézménybe jelentkezni kívánó fiatalok vehetnek részt. Pályázatra azok az önkormányzat területén állandó lakóhellyel rendelkezõ, hátrányos szociális helyzetû felsõoktatási hallgatók jelentkezhetnek, akik a képzésre vonatkozó keretidõn belül folytatják tanulmányaikat, de a 2008. év szeptemberében tanulmányaik utolsó évét megkezdõ hallgatók is beadhatják jelentkezésüket. A költségtérítéses képzésben részt vevõk is (teljes idejû, nappali tagozatos) jelentkezhetnek. A pályázati ûrlapokat kiküldtük azoknak a hallgatóknak, akikrõl tudomásunk volt. Amennyiben valaki még nem értesült a pályázati lehetõségrõl, és arra szociálisan rászorult, a körjegyzõségen az ûrlap munkaidõben átvehetõ. A pályázat beadásának határideje legkésõbb: 2008. október 31. Az Önkormányzat döntését a hallgatók értesítése útján és a körjegyzõség hirdetõtábláján teszi közzé 2008. december 5-ig. Cseh Lászlóné, Körjegyzõség
2008.10.16., 12:25
4
DARNÓZSELI SZÓHARANG
Minden kezdet nehéz
Hároméves korában a legtöbb gyermek életében új korszak kezdõdik, óvodába kerül. Ez nehéz idõszak: az önállósodás és az ezzel járó dacos akarat, s az ezt kísérõ szorongás idõszaka. A gyermek fejlõdésébõl fakadó szükséglete, hogy a családon kívüli társas együttlét formáit próbálgassa. Ilyenkor jó, ha elmehet óvodába. A legtöbb kicsi életében ez az elsõ igazán nagy változás, amikor az anya és a már jól ismert otthon védelmébõl idegen
emberek, gyerekek közé kerül, idegen helyre. Nem könnyû az elszakadás az anyától, fõképp, hogy esetleg más napirendhez kell szoknia, és új szabályokat elfogadnia. A sokrétû alkalmazkodás egyik kicsinek sem könnyû.
Munkában a képviselõ-testület A Darnózseli Szóharang júniusi számában tájékoztatást adtunk arról, hogy 2008. év elsõ félévében mit tettek képviselõink a község szebbítése, jobbítása érdekében. Június óta sem tétlenkedett a képviselõ-testület. Az alábbiakban egy rövid beszámolót kaphatnak az elmúlt 4 hónap néhány fontosabb napirendi pontjáról, testületi döntéseirõl. A tervezett nyári szünet ebben az évben elmaradt, mert a belterületi kerékpárút végett több alkalommal fontos döntéseket kellett hoznia a testületnek. Június végén döntött a testület az óvodavezetõ személyérõl, a dunaremetei és kisbodaki képviselõ-testület véleményének kikérése után. A feladat ellátására továbbra is Soósné Wurm Ildikó kapott megbízást öt évre. Júliusban döntöttek a képviselõk arról, hogy Darnózseli község Önkormányzata december 31. napjával a Kimle központú I. fokú Kiemelt Hatáskörû Építésügyi-Mûszaki Igazgatási Társulásból kilép. A Tornaterem használatáért 2000 Ft/óra bérleti díjat állapított meg a testület. Augusztus hónapban a testületi ülések fõ témája a belterületi kerékpárút és az Idõsek Klubja további mûködése volt. A szeptemberben tartott testületi ülésen döntés született az Idõsek Klubja megszüntetésérõl és az épület további hasznosításáról, a Bursa Hungarica ösztöndíjrendszerhez való csatlakozásról, az Ady E. u. 16. szám alatti szolgálati lakás eladásáról. A képviselõtestület elfogadta a tornacsarnok használatának szabályairól szóló Tornaterem Szabályzatot, és elbírálta a civil szervezetek pályázatait is. Októberben többek között napirend volt a Mikotai telkek ügye, az Idõsek Napja megszervezése. Rendelet született az avar és kerti hulladék égetésének szabályairól, illetve hatályon kívül helyezésre került a lakásépítés és vásárlás önkormányzati támogatásáról szóló
DSZ0805.p65
4
Ebben a nevelési évben a már tavaly is óvodába járt 10 kiscsoportoshoz még 15 új kisgyermeket várunk. Szeptemberben már 7 gyermek megérkezett, akiket nagy szeretettel fogadtunk. A beszoktatást több módon is igyekeztünk megkönnyíteni mind a gyerekek, mind a szülõk számára. A beiratkozás alkalmával sok szülõ a gyermekével látogatott el az óvodába, be is kukkanthattak a kiscsoportosokhoz, ismerkedhettek intézményünkkel. Kívánságuk szerint választhattak óvodai jelet. Augusztusban beszélgetésre hívtuk a leendõ óvodás gyerekek szüleit. Itt tájékozódhattak óvodánk életérõl, a beszoktatás, befogadás körülményeirõl. Kértük, hogy sokat beszélgessenek gyermekükkel az óvodáról, sõt nyáron többször el is látogathattak az intézménybe, így már nem teljesen idegen környezetbe érkeztek. Szem elõtt tartva a gyermekek érdekét, törekedtünk a beszoktatás alatt a fokozatosságra, és otthonról is hozhattak „vigasztaló”, biztonságot adó játékot. Természetesen így is elõfordult egy kis sírás, és volt, aki bátran lépett a gyerekek közé. Az eltelt másfél hónap alatt sikerült elérnünk, hogy bizalommal jöjjenek óvodába. A sok új tevékenység, mint a mese, vers, mondókák, énekes-dalos játékok nagyon kedveltek a gyerekek körében. Természetesen még hosszú út áll elõttünk, míg eljutunk az óvodáskor végén arra a fejlettségi szintre, amire az iskolába lépéshez szükség van, de bízhatunk abban, hogy örömmel és jókedvvel jönnek a gyerekek nap, mint nap csoporttársaik közé, új élményeket, képességeket szerezve. Soósné Wurm Ildikó, óvodavezetõ
rendelet. A képviselõ-testület döntött a díszpolgári cím adományozásáról. A Képviselõ-testület aktív munkáját mutatja, hogy ebben az évben összesen 22 testületi ülésre került sor, melybõl 17 ülés nyilvános, 5 ülés pedig zárt volt. A képviselõ-testület 9 rendeletet alkotott és közel 80 határozatot hozott ez idáig. A testületi ülések többsége nyilvános, melyekre szeretettel várjuk az érdeklõdõ polgárokat. dr. Cseh Szilvia
Kirándult az Õszirózsa Nyugdíjas Klub Elérkezett 2008. június 19-e, nagy lelkesedéssel, 43-an indultunk útnak mi, darnózseli klubtagok. Elsõ uticélunk Esztergom volt. Mire megérkeztünk az idegenvezetõ már várt bennünket. Megmutatta a Bazilikát, kívülrõl és belülrõl is. Csodálatos volt ismét! Már többször láttuk, de idegenvezetõvel még nem. Volt, aki fölment a tetõre. Onnan csodálatos a kilátás, de a Bazilika mellõl is. Elmentünk a Szent Tamás kápolnához is. Megebédeltünk a Padlizsán étteremben, a finom ebéd után már kint várt bennünket a városnézõ kocsisor. Beszálltunk és az új Mária-Valéria hídon átvitt bennünket Párkányba (Szlovákiába). Ott fél óránk volt csak, nézegettünk, fagyiztunk. Sietni kellett vissza, mert indult a hajónk Visegrádra. A kiskocsikkal egyenesen a hajóállomásra mentünk. Másfél órát hajókáztunk. Ez a hajóút csodálatos volt, a gyönyörû táj, a hegyek, a Duna - ez leírhatatlan szépség! Az autóbusz utánunk jött Visegrádra, onnan indultunk hazafelé. Útközben még megálltunk Dunaalmáson egy kerthelyiségben frissítõ italt inni, majd nótaszóval folytattuk az utunkat hazafelé. Végig énekeltünk. Jó kedvvel, kissé elfáradva késõ este szerencsésen értünk haza. Tálosi Istvánné, klubvezetõ
2008.10.16., 12:25
DARNÓZSELI SZÓHARANG
Feladatra születtünk
Arcok Darnózselibõl: dr. Takács Julianna, háziorvos A rendelésnek vége, üres a váró. Ülünk a kezelõben, a kis szoba barátságos hangulatot áraszt. Az ablakon át búcsút int az októberi nap. Sugarai végigsimogatják a hófehér falakat. - Minden ember az út elejérõl indul (akarva, néha akaratlan), tart valahova… - Csesznek, Zirc, Pápa - Bakony. Itt születtem, a gyökereim örökre itt maradtak. Halászin az emlékeimben gyakran térek ide vissza. Szülõfalum kis iskolája 1970-ben megszûnt, ám diákjaiban múlhatatlanul benne élnek az itt történtek Idén 500-an jöttünk vissza, idéztük a felejthetetlen éveket. - Mikor, hogyan határozta el, hogy az orvosi pályát, hivatást választja? Valamilyen esemény, élmény ösztönözte talán? - Nem tudom egy adott pillanathoz, sorsfordító élményhez kötni elhatározásomat. Az elkötelezettség belülrõl jött, talán a neveltetésünkbõl adódott. A húgom is beteg gyerekekkel foglalkozik. A beteg emberekkel való törõdés (orvosként, vagy akár másként) egyértelmûen meghatározta életemet. Pápán (az egykori õsi, s a mai református gimnáziumban, ahová Petõfi is járt) az egészségügyi szakközépiskolában érettségiztem. Nyaranta, a szünidõben a pápai kórházban dolgoztam. A pécsi orvosegyetemre 1976-ban vettek fel. Pécs - megdobban a szív, csodálatos város, csodálatos évek, csodálatos ifjúság. Ezután tíz évi kórházi szolgálat, majd Darnózseli következett. Végül is miért, hogyan lettem orvos? Azért születünk, mert feladatunk van a világon. De megtaláljuk-e ezt a feladatot, küldetést? S ha megtaláljuk is, azt végre tudjuk-e hajtani? Az én szolgálatom, küldetésem a betegekhez kötõdött, kötõdik. - Szabadidejében mit csinál? Sportol? - Lelki élettel foglalkozó mesterkurzus könyveket olvasok. Lelki dolgaink egyre jobban elõtérbe kerülnek, fontosak. Ha sport, akkor a futás a legjobb. Közben meditálok, gondolkodom, dolgok rendezõdnek bennem. November 9-én Gyõrben fél maratonit szeretnék futni. - Lenne három földhöz kötött kívánsága? - Annyi mindent kívánhatna az ember, számtalan az, ami meghatározó az életünkben. Egészség… Ám ami ingyen van, arra a világ összes pénze is kevés. Találjuk meg önmagunkban, önmagunknak a lelki békét! Azt kívánom, váljanak szebbé az emberi kapcsolatok, tiszteljük egymás! Ne késõn döbbenjünk rá, mit veszítettünk, vesztegettünk el. A szeretet pótolhatatlan, örök érték. - nád -
Tornacsarnok házirend 1. A tornacsarnok tanítási idõ után a község lakói számára nyitva tart. A nyitva tartás megegyezik a takarító – gondnok munkaidejével, ami munkanapokon napi 6 óra: 15-tõl – 21 óráig. 2. A délutáni, esti foglalkozások, terembérlések az erre a célra kialakított teremrend szerint folynak 20 óra 45 percig. 3. A terem bérlésnél elsõbbséget élveznek az iskolás gyermekek foglalkozásai. Ezek van lehetõség egyéb célra idõpontok igénylésére, terembérlésre. 4. Helyfoglalás a gondnoknál munkaidõben történik, aki beírja a megfelelõ helyre az „órarendbe” a csoportfelelõs nevét. A foglalkozások megkezdése elõtt a csoportfelelõs kifizeti a bérleti díjat a gondnoknak, amit az aláírásával igazol. 5. A bérleti díj 2 000 Ft/óra. A befizetésekrõl a gondnok számol el. 6. A tornacsarnokba csak cserecipõben lehet a foglalkozásokra bemenni. 7. Szabadságolás ideje alatt helyettes híján a tornacsarnok zárva tart. Iskolai és községi rendezvények elõtt- és alatt a tornacsarnokban sportfoglalkozás tartására lehetõség nincs.
DSZ0805.p65
5
5
Egy ünnepély margójára Otthon mindig arra tanítottak, hogy tiszteljem az idõsebbeket. Ezzel általában nem is szokott gond lenni, ám a közelmúlt eseményei nem hagytak nyugodni. Köztudott és elismert tény, hogy a helyi zeneiskola diákjai minden községi rendezvényen képviseltetik magukat, az ünnepély fényét emelve. Bár én is köztük vagyok, azért egy kicsit kilógok közülük, mint a legidõsebb (néhányuknál kétszer is idõsebb) zeneiskolás. De sokéves zeneiskolai múlt áll mögöttem, így tudom, milyen felkészülni egy elõadásra, milyen izgalom lengi körül egy-egy fellépés alkalmával a zenészeket, különösen a fiatalabbakat. Ez így volt a szeptemberben tartott nyugdíjas napon is. Sok kis zenész - és néhány nagy - készült izgatottan a nagyszülõk tiszteletére. Lenny Bruce így fogalmazta ezt meg: „Az egyetlen igazi motiváció minden elõadómûvész számára: ‘Figyelj, Mama!’. Kicsit humoros, kicsit talán egyszerû, de mindenképpen igaz gondolat. Azonban a ‘Mama’ nem figyelt. Sõt, a ‘Papa’ sem… Napközis tanítóként gyakran élek át hasonló helyzetet, az iskola éttermében. Az alsós diákok hangzavarával állíthatnám párhuzamba azt, amit a pénteki délutánon a „színpadon” hallottunk. A színfalak mögött egymást váltották az értetlen tekintetek, mind az igazgatónõ, mind a zenetanárok, mind a gyerekek részérõl. „Mi ez?” Az ünnepelt közönség, községünk nyugdíjasai ugyanis még a tiszteletükre rendezett koncert vége elõtt – tulajdonképpen már az elején – átálltak „kávéházi módba”, kedélyes és hangos beszélgetésekbe elegyedve egymással. Érdekes volt megfigyelni, hogy amikor furulyán játszottak, a beszéd is hangosabb lett, mint a halkabb elektromos zongoránál. A citerák elé mikrofont is kellett tenni, mert a beszélgetéstõl már mi, várakozó fellépõk sem hallottuk a zenét. Ahogy erõsödött a mikrofonban a citera, a beszélgetés is erõsödött… A tetõpont Nagy Orsolya egyik zongoradarabjánál érkezett: szegény kislány bele se mert kezdeni a darabba, akkora volt a zaj. Ekkor volt, hogy a polgármester úr felállt, és megkérte az összegyûlteket, hogy legyenek szívesek a tiszteletükre összeállított mûsort megtisztelni a figyelmükkel. Most az asztaloktól jöttek az értetlen tekintetek, de a hangzavar valóban elült – egy kis idõre. Szerencsére már nem sok volt hátra az elõadásból, a kényszer csendet hamarosan újra szabad beszélgetés válthatta fel, a vacsora alkalmával. Többféle gondolat járt a fejemben, mikor hazafelé tartottunk. Az egyik, hogy a reakció alapján nem volt igény erre a mûsorra. A közönségnek nem kellett a „kisunoka” produkciója. Ezek szerint jövõre elég lesz csak a vacsorát megrendelni, esetleg az énekkarosok énekelnek, õket talán még meghallgatják. A zenetanárok helyében ott biztos ezt válaszoltam volna. Nem azért készültek a gyerekek, hogy egy traccsparti mellett kalapálják a billentyûzetet vagy nyúzzák a húrokat magukban. Itt utalnék a fenti idézetre, amely szerint a kisunoka akkor játszik, ha a mamát érdekli. Ha ennyire látványosan nem kér a mama belõle, a kisunokának nagyon elmegy a kedve a zenéléstõl. A másik az egyik zenész mondata: „Ha akkor ilyen hangosak lesznek, amikor én játszom, leteszem a hangszert!” És igaza van. Én is látványosan letenném a hangszert, és nagyon remélem, hogy nem lesz ilyen kirohanásra szükség soha, de hát az eddigiekbõl... Nem is akarom említeni, de mi emlékszünk. Tavaly is ugyanez volt. És jövõre nem akarunk még egy ilyet. Utolsó gondolatom a „példa” a következõ generációnak. Nagyon az arcunkba kaptuk a követendõ példát. Sokszor hallom idõs községbeliektõl: „A mai fiatalok semmivel sem törõdnek”, „Ezek a fiatalok nem tisztelnek senkit” – mindenképp hivatkozni fogok a tõlük kapott mintára. Fazekas Márton, Darnózseli
Felhívás
Ingyenes influenza elleni védõoltás az orvosi rendelõben szerdánként 12-tõl kérhetõ.
2008.10.16., 12:25
6
DARNÓZSELI SZÓHARANG
Tanév eleji sikereink A tanév megkezdése után három héttel nagy örömmel találtuk meg iskolánk nevét az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján a nyertes intézmények között. Idén másodízben „jól megfelelt” minõsítést értünk el a teljesítménymotivációs pályázaton, ahova csak azok a fenntartók pályázhattak, aki intézménye elkészítette az elõírásoknak megfelelõ intézményi minõségirányítási programot, benne a pedagógus teljesítményértékelést. Természetesen a mûködtetését sok szempont szerint dokumentáltan igazolni kellett. A támogatás odaítélésérõl a döntést maga az oktatási miniszter hozta meg, figyelembe véve a szakértõi értékeléseket. Figyelemre méltó ez az elismerés, hiszen Gyõr-Moson-Sopron Megyében rajtunk kívül Gyõrben a Bercsényi Miklós Közlekedési Középiskola és Sportiskola munkáját értékelték szintén „jól megfelelt” minõsítéssel, Mosonmagyaróváron a Móra Ferenc Általános Iskola kapott „jól megfelelt”, a Fekete István Általános Iskola pedig „megfelelt” minõsítést. Önkormányzati intézményt a megyében többet nem jutalmaztak. Nem állami fenntartású intézmények közül kettõ kapott elismerést a régióban. Sikerélményt jelentett számunkra a 184 000 forintos támogatás is, amelyet a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Közoktatási Közalapítványtól nyertünk a Térségi Zenei Találkozó megrendezéséhez. A rendezvény megszervezését tavaszra tervezzük. Jelenleg még egy önrész nélküli EU-s pályázatunk eredményhirdetésére várunk, és reménykedünk a sikerében. Beke Lajosné
Sakkozó gyerekek Darnózseliben A sakkoktatás céljaként a tanulók teljes személyiségformálásán belül egy általános képesség - kiemelten az értelmi képesség - fejlesztése jelölhetõ meg. A cél elsõsorban nem a versenyszerûen sakkozni tudó tanulók kinevelése, hanem a sakkórákon keresztül olyan képességek, készségek fejlesztése, amelyek elõsegítik az iskolai tanulási folyamatok hatékonyabbá válását. A rendszeresen sakkozó gyerekeknél gyorsabban és hatékonyabban fejlõdnek az értelmi képességek, amelyek elõsegítik a legkülönbözõbb tanulási folyamatok optimálisabb megvalósulását. Egyéb tevékenységeiket is céltudatosabban, gyorsabban és pontosabban fogják végezni. Különösen kisiskolás korban fejlõdni fog az írás és olvasáskészség és általában az értelmi képességek is. Még 2000 nyarán vetõdött fel újra a gondolat, hogy a ”Közösségi Ház” berkeiben (nem önkormányzati pénzbõl, hanem, mint oly’ sok más is, szintén önköltség alapon) életre kellene hívni újra a sakk szakkört, elsõsorban a kicsiknek. Sikerült megnyernünk Kurucsai Pista bácsit aki nemzetközi sakk-edzõ sakk pedagógus (Lékó Péter edzõje is volt több éven keresztül), hogy tanítsa gyerekeinket. Eleinte nagyon nagy volt az érdeklõdés. Vagy 15 kisdiák járt az edzésekre két heti rendszerességgel. Majd kialakult egy erõs mag: Bokor Andrea, Fazekas Eszter, Szuper Alexandra, Tárkányi Fanni, Kovács Péter, Nagy Arnold, Szuper Gábor. Ez a csapat 2002 tavaszán hatalmas meglepetésként tarolt Máriakálnokon a területi döntõn, de szépen szerepeltek a továbbjutók is Gyõrben (Bokor Andrea, Fazekas Eszter) a megyei döntõben. Jelenleg a sakk közösség tagjai 3 éves kortól kezdõdõen: Almási Dominik, Almási Vivien, Danyi Bence (Hédervár), Hatos Kristóf, Majdán Tünde, Nádasi Léna (Hédervár), Nérai Flóra, Nérai Kitti, Pulai Fanni, Sipos Rebeka, Vajas Zsóka, Vajas Zsanett, Vajas Martin és Vass Kornél. Az elmúlt 2 év eredményei: 2006. 11. 24.: Az akkor 6 éves Vajas Zsani 4., Nérai Kitti 3. helyezett lett a Máriakálnok Hermann Ottó Általános Iskolában megrendezett Mosonmagyaróvár és környéke területi versenyen, csapatban 3. lettek. Kitti megyei döntõs lett.Vajas Martin 5. lett egyéniben.
DSZ0805.p65
6
2006. 12. 22-én Mosonmagyaróváron megrendezett Karácsony Kupán Nérai Kitti a 2000-ben születettek között a 2. helyet szerezte meg. 2007. 02. 27-én Nérai Kitti a Gyõrben az Egyetemi Csarnokban megrendezett diákolimpia megyei döntõjében 6. lett a korcsoportjában 2007. 11. 30 -án megrendezett Máriakálnokon a diákolimpia területi versenyén a darnai lány csapat szenzációsan szerepelt: Nérai Kitti 1., Majdán Tünde 2., Vajas Zsanett 3., Almási Vivien 4., Sipos Rebeka a 8. helyet szerezte meg, ezzel csapatban is fölényesen gyõzedelmeskedtek. Vajas Martin egyedül képviselte a darnai fiúkat, 8.helyezett lett. Az elsõ 4 helyezett tovább jutott a megyei döntõbe, Lövõre! 2008. 02. 23.-án Lövõn, diákolimpia megyei döntõjén Nérai Kitti 4., Vajas Zsanett 5., Almási Vivien és Majdán Tünde 6. helyezett lett korcsoportjában. Nérainé Rosta Erika szervezõ, a sakk csapat mindenese
Neves napok a régi Szigetközben A régi világban, még a századforduló körül is a karácsonyi és a húsvéti ünnepen kívül sok jeles napja volt a Szigetköznek. Ezek a napok részint a hagyomány ereje, részint mint a nagy veszedelmek emlékére tett fogadalmak miatt még a 20. század elejéig is fennálltak. A szokások és hagyományok leginkább vallásos színezetûek voltak, hiszen a vallási élet volt az erkölcs sarokköve. A legtöbbet emlegetett és a legtovább megtartott jeles napja volt az akkor élõ embereknek Szent Mihály (szept. 29.) és Szent György (ápr. 24.) napja. Közelünkben Hédervár templomának Szent Mihály, Püski templomának pedig Szent György a védõszentje. Szent Mihálytól Szent György napig tartott az iskolákban a tanítás a gyakorlatban kialakult szokásjog alapján. Természetesen az idõjárás nagyban befolyásolta elõtte és utána a kisebb idõbeni változtatásokat. Ha jó idõ volt április elsõ felében, akkor a vizsgát már elõtte is meg lehetett tartani. Ha pedig Szent Mihály napja után voltak jó idõk, akkor az iskolakezdés még Imre nap (nov. 5.) tájékára is eltolódott. Szent Mihálykor és Szent György napján voltak a cselédfogadások is. Ha valaki Szent György napján felmondott, akkor csak Szent Mihály napján távozhatott a felmondott helyrõl. Ezen a két napon fogadták a pásztorokat, juhászokat, kondásokat is a földesurak, késõbb pedig a közbirtokosságok. Valaha a nagy-Duna menti és a Mosoni-Duna melletti községekben kétszáz vízimalom is mûködött. Ezek a vízimalmok is csak Szent György naptól Szent Mihály napjáig dolgoztak. A fertályos kocsmák (a földesúr borát mérték ki) is csak Szent György napjától Szent Mihály napjáig kaptak borkimérési jogot. Szent Mihálytól kezdõdött az erdei munka, melyet Szent György napig kellett elvégezni. Ezután már nem lehetett fát kivágni az erdõben. Szent Mihálytól Szent György napig szigetközi embert „valaska” (kis fejsze) és „szapor” (ladik meringülõ) nélkül nem igen lehetett látni. A fa volt a szigetközi ember „téli kenyere”. Szent György napján hajtották ki a csordákat. A legeltetés is Szent Mihály napjáig tartott. Szigetközben az úsztatásos legeltetés õsi formája alakult ki. Úgyúsztattákszigetrõl-szigetreamarhákatésalovakat. SzentGyörgytõlSzent Mihályig tartott a mezei munka is. Neves nap volt a nagy-Duna menti községekben a Balázs napja (febr. 3.) is. Ezenanapon1826-banegyborzalmasjegesárvízpusztítottaelSzigetköznagy részét, innen e nap megünneplésének a szokása. Ezen a napon nem dolgoztak az emberek és a barmaikkal sem dolgoztattak. Több településen még misét is szolgáltattak e szomorú katasztrófa emlékére. Flórián napját (május 4.) a gyakori tûzvészek (nádtetõs gyúlékony házak) emlékére tartották meg, ugyanis Szent Flórián a tûzoltók védõszentje volt és az ma is.Vendel napját (november 20.) a kisbodakiak, darnóiak, zseliek, püskiek ünnepelték meg. Régen hatalmas járványok pusztították el az állatállományt. Vendel napkor Szent Vendelhez az állatok védõszentjéhez fohászkodtak, hogy védje meg õket a dögvésztõl. Katalin napján (nov. 25.) zárultak az ádvent elõtti mulatságok. Ezen a napon báloztak, ám utána vízkeresztig (jan. 6.) nem volt tánc és zene, kivéve a Szilveszter estet. A táncmulatságoknak is megvolt a népszokás által megszabott rendje. Farsangutója(farsangvasárnaptól húshagyókeddéjfélig),búcsúnapja,PéterPál és Katalin napi, szilveszteri táncmulatságok voltak a muzsikás napok. A cigányzenének a mulatság legutolsó szakaszában a dudazene vetett véget. dr. Karácsony István
2008.10.16., 12:25
DARNÓZSELI SZÓHARANG
“Áldd meg Urunk asztalunkat!” Jeles napok a konyhában, az asztalunkon - Õsz, Szent Márton
„Ittvanazõsz,ittvanújra”a„nickeldorfiszõlõhegy”aszüretelõktõl,arétek, legelõk pedig a gombaszedõktõl hangosak. S közben vészesen közeleg a szegények és elesettek pártfogójának ünnepe, Szent Márton napja, ami a libák esetében már nem igen mondható annak. Mi is lehetne ilyenkor az ünnepi étel? Természetesen olyan valami, ami a pincéhez, vagy éppen a rétek, erdõk õszi csemegéjéhez a gombához, na és Szent Márton napjához köthetõ.
Gombaleves vastagon
Hozzávalók: 1 kis fej vöröshagyma, 30-40 dkg vegyes gomba (csiperke is jó, a szegfûgomba a legfinomabb), 2 sárgarépa, 2 petrezselyem, 1 csokor petrezselyem zöldje, 1/2 ek. finomliszt, 1 kk. õrölt pirospaprika , 1/2 l csirkehúsleves, só, bors, köménymag, olaj, tejföl. A nokedlihez: 1 tojás, csipet só, liszt. Elkészítés: A vöröshagymát apróra vágjuk, majd egy lábasban olajon megfuttatjuk, hozzáadjuk a feldarabolt gombákat, a köménymagot és a kockára vágott répát, valamint a zöldséget. A zöldségeket kb. 5-10 percig pároljuk. A megpárolt zöldségekre szórjuk a lisztet, jól elkeverjük, majd a tûzrõl levéve hozzá adjuk a pirospaprikát, amit szintén jól elkeverünk. Felöntjük a csikehúslevessel, majd ha szükséges akkor még megsózhatjuk, majd borsozhatjuk. A levest még kb. 30 percig fõzzük, addig amíg a zöldségek meg nem puhulnak. Amikor a zöldségek megpuhultak , akkor nokedlit szaggathatunk a levesbe. A nokedlihez a tojást elkeverjük egy csipet sóval majd annyi lisztet teszünk bele, hogy sûrû tésztát (de szaggatható állapotút) kapjunk. Jól összedolgozzuk, majd apró nokedlikat szaggatunk a levesbe. A tészta akkor fõtt meg, amikor a leves tetejére feljön. Tálaláskor petrezselymet szórhatunk a tetejére és tejföllel is meglocsolhatjuk.
Libasült tanyasi módra
Hozzávalók: 1 liba, (Az igazi nem a hipermarketben vásárolható, hanem a háznál hizlalt tanyasi liba.) 4 - 6 kis alma, 4 ág fehérüröm, 2 tk keményítõ, só. Elkészítés: A libát kívül belül besózom, az almát és a fehérürmöt a hasába teszem. Egy fedeles serpenyõt 3 - 4 cm magasan megtöltök vízzel, felforralom, beleteszem a libát és lefedve kis lángon párolom. Mikor elkezd pirulni, utána öntök kevés forróvizet. Gyakran öntözgetem a pecsenyét a levével, idõnként pedig beleszúrkálok a püspökfalatjába, hogy a zsírja kisülhessen. Kevéssel a sütés vége elõtt leveszem a tetejét és a forró sütõbe teszem. Hideg sós vízzel beecsetelem és ropogósra sütöm. Nagyon finom, értékes étel a libasült, melyet lassan már sehol sem lehet kapni. De ha nem tudunk egész libát venni, a libamell is megteszi Erre pedig egy másik receptet ajánlunk:
Sült libamell
Hozzávalók: 2 libamell, 2 deci libazsír, bors, egy kis hagyma, 4-5 gerezd fokhagyma, só. Elkészítés: A libamellek bõrös oldalát kárószerûen nem túl mélyen bevagdalom, bedörzsölöm õket sóval és megborsozom. Egy fedeles serpenyõben libazsírt hevítek, majd hirtelen mindkét oldalról megkapatom a melleket (elõször a bõrös felét teszem bele) ez oldalanként kb 2 perc). Az edénybe töltök még 2 deci vizet és beleteszem a félbevágott hagymát, illetve a megtisztított fokhagymagerezdeket. Sütõben lefedve kis lángon 35-40 percig párolom. Ekkor leveszem a fedelét és továbbra is kis lángon gyakran locsolgatva szép pirosra sütöm. Kis pihentetés után fél centis szeletekre vágom és tetszés szerinti körettel tálalom.
Szõlõs rétes
Hozzávalók: 750 g szõlõ (fehér és piros vegyesen), 12 ek darált dió, 3 ek kristálycukor, dl tejföl, 3 ek olvasztott vaj, 1 cs. réteslap (12 lap). Elkészítés: A tejfölt elkeverjük az olvasztott vajjal. A megmosott szõlõfürtöket leszemezzük, a szemeket (nagyobb szemû szõlõ esetében) kettévágjuk. Egy
DARNÓZSELI SZÓHARANG
Darnózseli Önkormányzatának hivatalos lapja Felelõs kiadó: Fazekas Zoltán polgámester. Szerkeszti Dr. Tóth Zoltán, Böröndi Lajos. Megjelenik héthavonta• Ingyenes kiadvány Nyomás: Palatia Kft. Gyõr. Viza u. 4. • Felelõs vezetõ: Radek József üv. igazgató
DSZ0805.p65
7
7 tiszta konyharuhán 4 réteslapot egymásra terítunk, vékonyan megkenjük vajas tejföllel, a szõlõ harmadát elosztjuk rajta, a széleket szabadon hagyva. (Én háromféle rétest csináltam: az egyikbe csak fehér, a másikba csak piros szõlõszemek kerültek, a harmadikba pedig vegyesen, mindkettõ.) Meghintjük 4 ek darált dióval és 1 ek cukorral. Hosszanti irányban feltekerjük és olajjalkikent,vagyszilikonlappalbélelttepsirehelyezzük.Atetejétmegkenegetjük a tejföllel. Ugyanígy járunk el a maradék nyolc réteslap (2 rétes) esetében. 180 fokra elõmelegített sütõbe dugjuk (mehet légkeverésen), és addig sütjük, míg a rétesek teteje szépen megpirul. Javalt ital: Aperitfnek ha már Szent Márton, akkor tegyünk az asztalra Szent Márton hegyi (pannonhalmi ) nedûket. Férfiaknak kellõen lehûtött pannonhalmi,vagyécsitörkölypálinka,ahölgyeknekigaznemhazaitermék, egy kis olasz Grappa”-t. Étkezés közben és a végén most legyen fehérbor.pl. Pannonhalim traminiSt Martinus Cuvée. A gyermekeknek pedig most lehet egy kis must, vagy házi készítésû szõlõ szörp. Javasolt honlapok a borok válogatásához:http:// www.apatsagipinceszet.hu, http://www.borbirodalom.hu, http:// pannonhalmiborvidek.lap.hu Fazekas Zoltán
Avar és kerti hulladékok égetése A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint azon a településen, ahol a képviselõ-testület nem szabályozza rendeletében az avar és kerti hulladék égetésének lehetõségét, ott ezek égetése kizárt, megtiltott tevékenység. Az idei év folyamán nagyon sok panasz, bejelentés, sõt, még hatósági megkeresés is érkezett hivatalunkhoz abban a tárgyban, hogy az avar, kerti hulladék, stb. égetése zavarja a község lakóit, fõképpen a tûzrakás melletti ingatlan tulajdonosait birtokuk szabad és zavartalan használatában. Több esetben panaszkodtak a lakók, hogy esti idõszakban, amikor az ablakaik még nyitva vannak, a szomszédos ingatlanok valamelyikén meggyújtott tûz füstje a lakásukba száll. Ezt a problémát próbálta meg orvosolni a képviselõ-testület akkor, amikor rendeletében szabályozta a község területén az avar és a kerti hulladék égetését. A rendelet célja, hogy Darnózseli község közigazgatási területére vonatkozóan megállapítsa azokat a szabályokat, amelyek az avar és kerti hulladék égetésére vonatkoznak. A rendelet hatálya kiterjed Darnózseli község közigazgatási területén valamennyi természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkezõ egyéb gazdasági társaságra. A rendelet alkalmazásában az avar és kerti hulladék: hasznosításra, komposztálásra alkalmatlan fû, lomb, kaszálék, falevél, nyesedék, gyökérmaradvány, egyéb növényi maradványok (továbbiakban: kerti hulladék). Kerti hulladék ártalmatlanítása elsõsorban komposztálással történhet. Belterületen az éghetõ kerti hulladékot elégetni a tûzgyújtási tilalomra vonatkozó rendelkezések betartásával az alábbi idõszakok kötelezõ betartásával lehet. Kerti hulladékot égetni szeptember 15-tõl május 15-ig hétfõtõl péntekig, 7-órától 19-óráig lehet. Kerti hulladékot égetni a Magyar Köztársaság hivatalos ünnepnapjain, Darnózseli község Önkormányzata Képviselõ-testülete által szervezett rendezvények napjain, községi búcsú napjain tilos. Az égetést úgy kell megkezdeni, hogy legkésõbb 19 óráig teljesen befejezõdjön. Erre a célra közterületet igénybe venni tilos. Kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az ember testi épségét nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz. A tûz õrzésérõl és eloltásáról a tûz gyújtója köteles gondoskodni, a tüzet magára hagyni tilos. Az égetés befejeztével a tüzet teljes mértékben el kell oltani. Háztartási- vagy ipari eredetû hulladék elégetése tilos. Darnózseli község Önkormányzatának képviselõi kérik a község lakosait, hogy a rendeletben foglaltakat szem elõtt tartva, lakótársaikat a lehetõ legkisebb mértékben zavarva folytassák kerti hulladék égetõ tevékenységüket. dr. Tóth Zoltán, körjegyzõ
2008.10.16., 12:25
8
DARNÓZSELI SZÓHARANG
Az itt élõ emberek többre képesek
Beszélgetés dr. Tóth László elnökkel
- Tisztelt elnök-vezérigazgató Úr! A Darnózseli Szóharang 5. számát Ön támogatja. Hogy tetszik az újság, miért jutott arra az elhatározásra, hogy támogatja a lapot? - Jónak tartom, hogy a falu életérõl lehet tájékoztatást adni, tájékozódni. Elõnyös, hogy a község kulturális gazdasági és sport élete is helyt kap a lapban, és a falu lakossága ezáltal be tud kapcsolódni a község életébe. Az újságot azért támogatom, hogy tovább mûködhessen, fontosnak tartom, hogy aki a községben munkahelyet teremt, munkáltató, vállalkozó és megteheti, az támogassa az ilyen fajta kezdeményezéseket. - Hogyan került Darnózselire, mióta dolgozik a helyi termelõszövetkezetben? - Én Darnózseli születésû ember vagyok. Itt gyerekeskedtem, itt jártam általános iskolába, innen mentem technikumba majd egyetemre, és utána ide tértem vissza. 1973-óta dolgozom a településen a településért egészen a mai napig. 1987-ben doktoráltam takarmányozásból. Szeretném elmondani, hogy a településen 1959-ben két szövetkezet alakult, a darnói és a zseli. 1959-tõl 1976-ig különbözõ egyesülések voltak. 1976-ban öt szövetkezetbõl alakult meg a Magyar-Csehszlovák Barátság Szövetkezet. Püski, Lipót, Kisbodak, Dunaremete, Darnózseli, Hédervár és Ásványráró is ide tartozott. 1976-tól 1990-ig dolgoztunk ebben a formában. Szövetkezetünk a községben szervezett társadalmi munkákban alaposan kivette a részét, úgy kézi erõvel, mint gépekkel egyaránt. Akkor épült községünkben a legtöbb középület (iskola, óvoda, orvosi rendelõ stb.). Településünkön sokkal nagyobb volt az összetartás mint manapság. A szövetkezet szétválásakor kerültem én a Darnózseli székhellyel mûködõ gazdaság élére 1991-ben. Nevünk Darnózseli „Béke” MgTsz lett, majd több átalakulást, kárpótlást, jogszabályi változást átélve 2005 decemberében alakítottuk meg a Részvénytársaságot. Így tudunk megfelelni a gazdasági élet új kihívásainak. - Milyennek látja a magyar gazdaság, ezen belül a mezõgazdaság helyzetét? - Álláspontom szerint a magyar gazdaság helyzete nehéz. Ezen belül a mezõgazdaság helyzete különösen, mivel a rendszerváltás után a mezõgazdasági feldolgozóüzemek és a kereskedelem külföldi kézbe került. A nagyon szép elképzelés, a vertikális integráció, azaz a termelés, feldolgozás, kereskedelem egységének a lehetõsége megszûnt, így aztán a mezõgazdasági termelést folytatók kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. A 90-es és a 2000-es években megjelent multik (Metro, Tesco stb.), akik már a beszállításért is komoly pénzt kérnek. A megtermelt profitnak a 70-90%-át a kereskedõk teszik el. - Jelenleg mivel foglalkoznak, hány fõt foglalkoztatnak? - Alaptevékenységünk a növénytermesztés, állattenyésztés. 1200 hektáron gazdálkodunk. Burgonya, búza, kukorica, silókukorica, árpa és takarmánynövények jellemzik a növénytermesztésünket. Az állattenyésztésünk? A darnói majorban 400 db fejõs tehenet és nõivarú szaporulatát tartjuk. Így kb. 700 db állat van a majorban. A gazdaságban jelenleg mintegy 50 fõ dolgozik munkaszerzõdéssel és a burgonya betakarításnál alkalmi munkavállalóként 1020 fõt foglalkoztatunk. Ezen emberek tisztességes jövedelemmel való ellátása komoly erõfeszítésünkbe kerül. - Milyen fejlesztéseken töri a fejét, várható-e az Agrár Zrt. bõvítése? - Az EU-s tárgyalásokon Magyarország nagyon szigorú környezetgazdálkodási feltételek megvalósítását vállalta 2007 novemberére. Ennek nem tudtunk eleget tenni, ezért az ország még 3 év türelmi idõt kapott. Így 2010-re meg kell oldanunk a szerves és hígtrágya olyan tárolását, amelynek keretében akkora nagyságú tárolót kell építeni, hogy abban 6-8 hónap trágyamennyiségét el tudjuk helyezni. Ez ránk nézve közel 140 millió forintos beruházást tett szükségessé. A közbeszerzés lezajlott, a beruházás folyamatban van. Ehhez komoly támogatást kapunk az Uniótól. Én ezt a beruházást kényszerberuházásnak tekintem. Egy teleprekonstrukciót is végrehajtunk. 40 állásos új fejõház épül, 200 darab tehénférõhelyet hozunk létre, a meglévõ épületeket felújítjuk, a takarmányutakat pedig lefedjük. Ezen beruházás befejezésével kb. 2009 júniusa után 600 db tehenet tudunk majd elhelyezni. A beruházás bekerülési értéke 250 millió Ft.
DSZ0805.p65
8
Az állományfejlesztéshez szükséges alapanyag elõállítását saját gazdaságunkból kívánjuk megoldani. Ezek a fejlesztések csak akkor tudnak hatékonyan mûködni, a munkahelyet megõrizni, ha a gazdálkodáshoz szükséges földterületek rendelkezésre állnak. Ezért módosítottuk (lényegesen megemeltük a földhaszonbérleti díjat) a jelenleg érvényben lévõ szerzõdéseket. Aki nem él a módosítás lehetõségével, annak ezután is érvényben marad a 2005-ben megkötött szerzõdése. - Milyennek látja Darnózseli helyzetét a rendszerváltás után 18 évvel? - Nagyobb reményeket tápláltam 90-ben, mint ami megvalósult napjainkig. Ez a falu és az itt élõ emberek többre képesek, és bízom abban, hogy a következõ évekbe a rejtve maradt lehetõségek a felszínre jönnek, mindnyájunk érdekében. - Mi az, amiben Ön tud, tudna, szeretne a községnek segíteni? - Úgy gondolom, hogy a gazdaságunk az elmúlt másfél évtizedben a lehetõségeihez képest igyekezett maximálisan támogatni a községben mûködõ minden szervezetet a plébániától a sport egyesületig bezáróan. A község egyik legnagyobb adófizetõi vagyunk. Én gyakorlatilag szeretném, ha az Agrár Zrt. tulajdonában álló épületek (irodaház, zseli major stb.) olyan cégeknek adna lehetõséget mûködésre, amelyek munkahelyeket teremtenének a faluban. A részvénytársaság minden tagját támogatjuk valamilyen módon, beiskolázási és elhalálozási segély, nyugdíjasok támogatása, ajándékozása. Dolgozóink étkezési , biztosítási támogatást kapnak. - Van-e ötlete arra vonatkozóan, hogy hogyan és milyen irányban lehetne a községet fejleszteni? - Én azt tudnám mondani, hogy jó volna elérni, hogy az osztrák határ közelsége illetve a Gyõr-Mosonmagyaróvár közelségét gazdasági szempontból ki tudjuk használni, ha ipar, munkahely jönne a faluba. - A gazdasági társaság támogatja-e a helyi civil szervezeteket? - Minden esztendõben a teherviselõ képesség figyelembe vételével támogatjuk a szervezeteket. Kiemelten támogatjuk 2008-ban a sport egyesületet, ezért elvárjuk a sikeres szereplést. A beszélgetést készítette: dr. Tóth Zoltán
A civil szervezetek támogatásáról Darnózseli Község Önkormányzatának képviselõi az idei év tavaszán rendeletben szabályozták a civil szervezeteknek nyújtható önkormányzati támogatásokat. A képviselõ-testület elismeri és támogatja azt a tevékenységet, amelyet a Darnózselin élõ vagy dolgozó polgárok önszervezõdõ közösségei végeznek. A képviselõ-testület az éves költségvetésérõl szóló rendeletében – a település anyagi lehetõségeitõl függõen, de minimum 500 000 Ft– pályázati-támogatási rendszert vezetett be az önszervezõdõ közösségek részére. Támogatható civil szervezet az a bíróság által bejegyzett, legalább egy éve a településen mûködõ szervezet, (egyesület, alapítvány, mûhely, asztaltársaság, klub, baráti kör, diákönkormányzat, stb.) amely az önkormányzat illetékességi területén bejegyzett székhellyel rendelkezik. A pályázatokat a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján a Képviselõ-testület bírálta el. Az idei évben a civil szervezetek az alábbi támogatásokat kapták. Az Egyesület Darnózseliért 60 000 Ft támogatást kapott. A pályázatban megjelölt cél a teleház mûködtetése illetve szakmai programok szervezése. A Darnózseli Községi Sport Egyesület 180 000 Ft támogatásból a pálya körüli kerítés megépítését és az öltözõk korszerûsítését tervezik. A Darnózseli Polgárõr Egyesület 99 000 Ft támogatást kapott. A pályázat alapján mûködési költségeik fedezetére kértek támogatást. Az Õszirózsa Nyugdíja Klub Egyesület 90 000 forintot nyert. Az énekkar célja, hogy az Adventi kórustalálkozót kibõvítse, új fellépõ ruhákat vásároljon. A Darnózseliért Alapítvány 81600 Ft-ból a környezet szebbé tételét, a rászorulók segítését, a községi rendezvények támogatását tervezi. A támogatás csak a megjelölt célra használható fel. Teljes visszafizetési kötelezettség terheli, azon civil szervezetet, amely a kapott pénzügyi támogatással nem vagy nem megfelelõen számolt el vagy a kapott támogatást a Képviselõ-testület illetve a szakmailag illetékes bizottság elõzetes hozzájárulása nélkül a jóváhagyott céltól eltérõen használta fel. dr. Tóth Zoltán, körjegyzõ
2008.10.16., 12:25
