Hatodik évfolyam.
26. szám.
Pozsony, 1888. évi Június 23-án.
E YA N G E L I K U S
EGYHÁZ és ISKOLA. /VIEGJELEN
Előfizetési ar : Egész
evre
félévre . . aegvedévre
.
6 frt—KI.
.
o , — , 1 . 50 ,
EGYSZER.
Hirdetés á r a : 1
'
Szerkesztő-
8 kiadó-hivatal:
Egv szam ara : 12 kr. o. e. !
HETENKÉNT
Pozsony,
Xonventutcza
Négyhasábos üetit sorként egyszer közölve 7 k r . . t ö b b s z ö r közöive 5 kr. Bélvegdij : külön 30 kr.
ő. sz.
Feieiös szerkesztő s kiadó : T
R
S
Z
T
T
É
N
S
Z
K
T
F I E IR, I E IST G Z .
V
T a r t a l o m : Gymiiasium-e vagy szakiskola ? ( F a r k a s Gejza.) (Folytatás.) — É b r e s z s z ü k a szép iránti érzelmet n ö v e n d é k e i n k b e n ! (Nitschinger Pál.) — Gönczy Abc-je az alapvető tanmódszer f ó r u m a előtt. — Guggenberger könyve. (K. B.) — B e l f ö l d . — V e g y e s e k . — P á l y á z a t .
Figyelmeztetés ! Fél- és negyedéves előfizetőinket előfizetéseik megújítására, a hátralékosokat hátralékaik törtlesztésére kérjük. — Társult előfizetők eddigi czíínszalagjaikat használják. Lapunk jóakaróit felhívjuk, szíveskedjenek e vállalatot kivált szellemi közreműkődésökkel támogatni, Szerkesztöség.
Gymnasium-e vagy szakiskola? Evangyéliomi egyházunk per excellentiam nevelő intézet lévén, kezdettől fogva igen nagy súlyt fektetett a nevelésre és oktatásra, melegen átérezvén a Mester azon nagy jelentőségű utasítását „Tanítsatok minden népeket !" S eltekintve a mult századok keserűségeitől, melyekre ma a józan gondolkozású r. katholikus is pirúlva gondol, s a melyek czélja vala a protestáns nevelésügyet, a prot. iskolákat — s ezzel a protestantismusnak fő élet-elemét tönkretenni — minden szegénységünk daczára nincsen okunk pirúlni a protestáns nevelésügyi viszonyok miatt. Azonban ú g y evangelikus, mint r. kath. részről a középkori institutiókban gyökerező nevelészeti rendszerünk körűi, bizonyos egyoldalúság, hogy ne mondjuk félszegség fejlődött ki, s nyert idők folytával nagy mérveket öltött szentesítést. Ugyanis a róm. kath. részről a neveléssel kizárólag az egyházi rendek foglalkozván, ott az egyházhoz való túlságos ragaszkodás következtében jó formán az egy latin nyelv kultiválására fordíttatott gond, míg az evangélikusok részéről főkép a vallásos igazságok eredeti kútforrásainak megismerése s megértése csaknem kényszerűvé tette a classicus nyelvek mívelését. így képződtek a latin iskolák, mai értelemben vett gymnasiumok, a melyek több évszázon át — csaknem a legújabb időkig szolgáltatták a contingenst a nemzetek mívelt közönségéhez. A gymnasiumot félig, vagy egészen végzett
ifjúból lett a falusi jegyzőtől a jobbágyainak parancsoló földes úr — főispán s első miniszterig minden ember a ki a „litteratus" igen megtisztelő névre némi igényt tarthatott. Azonban nagy hibája a jelen társadalomnak, hogy az a vélemény, hogy csak annak áll a világ, a ki gymnasiumot j á r — még mindig legalább nagy részben létjogosultságot követel magának. S ebből magyarázzuk azon fentebb félszegnek jelzett állapotot, hogy tanuló ifjúságunk még mindig a gymnasiumok felé tolúl — s boldog, boldogtalan azok ajtait ostromolja. Hajdan ennek volt értelme, a kor szelleme és azon körülmény, hogy másféle iskolák nem voltak, de meg hogy ez iskolák meg is feleltek a kor szükségletének a gymnasiumok kizárólagos uralmát eléggé indokolják. De a jelen haladás korában, a mely haladás főkép kulturális téren óriási mérveket öltött — csaknem megdöbbentő ama megátalkodott ragaszkodás, a melyet tanuló ifjúságunk iskoláztatása körűi a gymnasiumokkal szemben tapasztalunk. Amaz daczára, hogy egyesek buzgalma és főkép a kormány lehető és elismerést érdemlő gondoskodása ú j és ú j irányú és czélú intézeteket és iskolákat állít és szerel fel, a tanuló ifjúság túlnyomó része mégis a gymnasium falai közt keresi jövő míveltségének, existentiájának alapját. Természetesen, hogy e jelenség rég idő óta foglalkoztatja az elméket s mind erősebb tevékenységet fejtenek ki avatott tudósok e jelenség okainak felderítése körűi.
206
Nem szándékunk ez úttal ez okok részletes tárgyalásába bocsátkozni — bár nem lenne teljesen háládatlan a feladat, de ehhez több helyre lenne szükségünk, mint a melyet egy hirlapi czikk terjedelmére igényelhetünk. Aztán meg nem kerülhetnők el azt, hogy ne mondjunk ollyat, a mit mások más alkalommal már elmondtak. Mégis a legszokottabbak mellett nem akarunk némelyeket elhallgatni, a melyekkel a közvélemény — mint látszólag kevésbbé fontosakkal — kevésbbé foglalkozik, de a melyekkel, mint tényezőkkel számolnunk kell. S ezek egyike az emberek akaratát s elhatározását oly sokszor szabályozó megszokás. A gyermek elvégezte elemi iskoláit, tovább kell képezni, itt az ideje, hogy valahová adjuk. Tán az atyja maga is gymnasiumot végzett, ha nem, annál inkább óhajtja hogy azt végzett legyen, mi lehetne most belőle ? Tehát adjuk a gymnasiumba. Talán épen helyben is van, vagy igen közelben. S lesz a fiúból litteratus ember akár van alapja — s mi több, tehetsége hozzá, akár nincs. A gymnasiumok túlságos száma csaknem csábitólag hat a szülőre, hogy gyermekét oda adja. És még mindig csaknem lázas a tevékenység a gymnasiumok szaporítása körül, kerüljön az bármi véres verejtéken szerzett áldozatba. De igen nagy csábeszköz szerintünk a gymnasiális oktatás aránylag való olcsósága. Valóban azon kecsegtető kilátásokhoz képest, melyeket a gymnasium növendékeinek nyújt, a tanulmányba fektetett összeg igen csekélynek mondható. Hogy ez olcsosság menynyire mérvadó szempont sok szülénél, bizonyítja azon körülmény, hogy hazai népességünk azon osztálya, a mely legjobban tudja a nyeresség és vesztesség mérlegét figyelemre méltatni — a zsidók, leginkább igénybe veszik gymnasiumainkat. A vallás- és közoktatásügyi minister 1885 6-ról szóló évi jelentése szerint járt a gymnasiumokba 35,525 tanuló s ezek közül 5481 zsidó. E szám ugyan az egész összegnek csak 16 , 6°/ 0 -ka, holott a r. kath. tanulók a főösszeg 46'8°/ 0 -kát adják — az á. h. evangélikusok 11*1 °/ 0 -kát ; ámde mig 100,000 r. kath. közfíl csak 239 járt gymnasiumba, a zsidóknál 100,000-re 877 jutott, tehát amazokénál 3.6-szer több ! . . . Hogy mennyire minden meggondolás és józan cél "nélkül jár el a szülőknek nagyobb része fiaik iskoláztatása körül, semmi sem bizonyítja jobban más, mint ismét a számok. Valaki kiszámította, hogy a gymnasiumba lépett ifjaknak csak 24°/ 0 -a tesz érettségi vizsgát. Ezeknek csak 59 százaléka lép theologiai, jogi, orvosi, bölcsészeti — tehát olyan pályára, a mely a gymnasiumi képzést feltételezi, és ismét ezeknek legfeljebb fele végzi el a követelt vizsgálatokkal e tanulmányok valamelyikét. így aztán az a kezdetben ijesztőleg magas szám (35,525) egy szánalmas csekélységre zsugorodik össze. Mert, ha valaki rászánja magát, hogy a fenti szá-
! mokkái a míveletet megtegye — ennek végeredményeként, 2415 jönne ki, mint a latin képzettséget feltételező tudományos pályát végzett ifjak főösszege. Azonban mi máskép alakulnak a számok, ha I számitásunk alapjául a leghitelesebb forrást — a minister fentebb említett jelentését ugyancsak abból az évből vesszük. Abban ma is az áll, hogy az érettségi vizsgára a gymnasiumokban nem jelentkezett csak 1370. Ez tehát a 35,525-nek csak 8-8 százaléka (°/0). Elfogadva most már azt a fentebbi kedvezőbb feltevést, hogy az érettségi vizsgát végzett tanulók 50°/ 0 -a lép egyetemre, ezeknek ismét csak 39 ü (1 -a kap egyetemi elbocsátó oklevelet : t. i. 319, — a mely szám, hozzá számítva még a vidéki akadémiák a felekezeti papnevelő intézetek által kiállított elbocsátó okleveleket is, a 400-at nem igen fogja meghaladni. Bocsánatot kell kérnem e száraz statisztikai adatok rakásra halmozásáért, de úgy hiszem, hogy ezzel legtisztább képét tüntettem elé az állapotnak, másrészt ezekre kívántam alapítani alább következő néhány megjegyzésemet. Ha, a mint a fentiekből világosan láttuk, a gymnasiumba lépett ifjak oly csekély száma éri el i ez úton célját, váljon minden kecsegtetése mellett is a gymnasiális oktatásnak, érdemes-e a gyermeket a pályára adni akkor is, ha már idején felismerhető nála a tehetség hiánya? Váljon az ilyen oktatás — minden olcsósága mellett is — nem lesz-e mégis igen drágán megfizetve, a szülők részéről egy keserű csalódásban, a gyermek részéről tán egy örökre célt tévesztett élet által?! Igaz, hogy a fiú néhány évi gymnasiumot tanulva is átléphet más pályára, s ember lehet belőle. De ma, mikor minden tudomány vagy ipari ág anynyira ki van fejlődve, s oly túlcsigázott igényekkel lép fel képviselőivel szemben : nem kár-e minden óráért, melyet a hivatásra nézve terméketlen foglalkozással eltöltöttünk, nem vétek-e a gyermeket jövő pályájától nem egy-két évig, de csak 1—2 hónapig is elvonni?! S bármi csábító legyen a tudományos pálya távolról, a tulajdonképeni elméleti tudományok — hazánkban többnyire mostohán bánnak képviselőikkel, s a tudományra fordított fáradság és tanulmány nem áll arányban az általa nyújtott kedvezményekkel. Eitka esetekben felkapja egy-egy kegyeltjét a szerencse, de ez esetek száma oly csekély, s oly véletlenek, mint a lutri játékos szerencséje. Nagy hiba egyes esetekből az általánosra következtetni. Mig ellenben a gyakorlati pályák emberei, sokkal kevesebb előképzettség mellett is sokkal jobban boldogulhatnak . . . Nem volt szándékunk a tárgyat kimeríteni, folytatnunk a nélkül, hogy a szokott térnél többet igénybe ne vennénk — nem lehet De azt hisszük, hogy az elmondottakból is kiértették — a kiket illet, — azon jószándékú tanácsunkat, hogy a jövő tanév kezdetén kétszer is megfontolják a dolgot, váljon a kellő
tehetséggel meg nem áldott gyermeküket mégis csak a gymnasiumba adják-e — vagy szakiskolába? Farkas Gejza.
J (Felolvastatott
^
vendékemkben!
a mosony-megyei ált. tanitó-egylet 1888. jun. Mosonyban tartott közgyűlésén.)
7-dikén,
Ébresztjük a szép iránti érzelmet továbbá a szemléleti s a nyelvoktatás által is. Jó szemléleti képek és szakszerű, élőszóbeli előadás által bevezetjük a gyermekeket az élet sokféle szépségeibe. A megértés mellett különösen figyelemmel legyünk a kifejezésmód helyes alakjára és a megértettnek kellő reproduktiójára is. A gyermek érzelmeit irányíthatjuk a szépre, ha megragadjuk az alkalmakat, melyeket az olvasástanítás nyújt. Jó olvasmánynak a hang színezés tekintetében helyes felolvasása az olvasóban s a hallgatóban egyaránt ébreszti a szépnek, az aesthetikainak érzelmét. A szép költői müvek megkedvelése nemesebb életélI vezetre képesítvén a növendékeket, megóvja őket azon állatias egyoldalúságtól, hogy mindent csakis anyagi haszna szerint becsüljenek. A költők darabjainak olvastatása által a gyermekek új szavakkal, nemesebb szólás- és kifejezés ; módokkal ismerkednek meg, miáltal szivök s akaratjok I nemesbül, szókincsök gazdagodik s nyelvérzékök i finomodik. A természet mindenütt s mindenkor telve van szépségekkel. Ezen szépségekbe a természettudományok vezetik az embert. A tanitó gondoskodjék e mellett beható, szakszerű értelmezésről s élénk, élőszóbeli előadásról. A vallástanon kivül alig van tárgy, mely 1 képes volna anynyira emelni, nemesíteni az ember lelkét, mint a természettudomány. Azon csudaszerű, minden emberi számítást és belátást felülmúló összhangzóság és tervszerűség, mely az egyes termények szervezetében szembeötlőleg nyilvánul, önként ráutal végtelen bölcs, be- és előre látó teremtőre. A növények s állatok szervezeteiben észlelhető részarányosság, az alakok szépsége, a szín és fény pompájával párosulva, az aesthetikai érzelmek szítására fölötte alkalmas. Szóval és képben mutassuk növendékünknek a hattyú, a ló pompás, nemes alakját, figyelmeztessük a rózsa szépségére, a liliom tisztaságára. Megérti a gyermek, s a természetet alaki szépségek tárházának fogja tekinteni.
A népiskola feladata a gyermeket oly emberré nevelni, ki helyét a társadalomban minden körülmény közt képes betölteni. Ezen cél elérésére egy nevezetes eszköz az aesthetikai vagy a szép iránti érzelem felkeltése és ápolása, mert ez tökéletesbíti s nemesíti a gyermek lelkét. Kiemeli a mindennapiból gondolatokban, szavakban és tettekben és oltalmazza a rút, a bűn ellen, melylyel későbbi éltében oly sokszor találkozik. A szép iránti érzelem nemesíti az embert s megtartja az igaz, egyenes ösvényen. De hát mi szép? Szép az, a mi a maga nemében tökéletes. Tökéletes valami csak akkor, lia eszme és alak összhangzatban van. A tökéletesnek, a szépnek eszméjét Istenben találjuk. S miután Istenben az igazat s a jót is felleljük, következtetjük, hogy a szép iránti érzelem egyenlő az igazság és a jóság iránti érzelemmel A szép kétféle lehet : külső vagy belső ; a külső természeti, érzéki jelenségekben nyilatkozik, a belső a lelki, erkölcsi jelenségekben. A teremtő a szép iránti érzelmet minden újszülött gyermeknek már lelkébe önté. Hogy az ember czélját ez életben elérje, szükséges, hogy ezen érzelem lelkében mielőbb ébresztessék. Ez egyik főfeladata a népiskolának. Az aesthetikai érzelmet első sorban ébresztjük a vallásoktatás által. Hisz nem áll a vallás holt fogalmakból, hanem nyilvánúl élő, friss kedélyvilágban, nem szavakban, hanem erőben. Vezesd növendéked lelkét Isten szép, nagy természetébe s mutasd meg A földrajzi oktatás első sorban gépies. De a neki annak pompáját s mulékonyságát. Ismerje meg a gyermek, hogy „a természet külső ismeretek közlése mellett ezen tárgy is elegendő nagy! jó kedvben, haragban, az egyik keze bont s I anyagot nyújt a tanítónak, hogy a szép iránti érzelalkot a másik, a villám dúl, emészt, a mennydörgés met ébreszsze s élénkítse. A föld külső alakja, szárazföld és tenger, sík szava megtermékenyíti a földnek^ határit." Mondasd és hegység, mező és erdő, országutak és folyók, az el vele Berzsenyi sóhajtását : . Ó h a szárnyas idő országok politikai beosztása gyönyörű képet nyújtahirtelen elrepül s minden míve tünő szárnya körül nak a gyermekeknek az összhangzó rendről és széplebeg: minden csak jelenés minden az ég alatt, mint ségről. Vagy tán nem szép az, a miről Petőfink oly gyermekdeden emlékezik meg a nagyvárosi élet öröa kis nefelejts, enyész." S ha növendékünk látja a hervadó természetet, kös zajában is? A szép kis Kúnság, a róna, melyet megtanulta, hogy az ember élete mily múlékony, átölel a Tisza-Duna karja, a szép alföldi vidékek, a tudja, hogy a ki ma egészséges, holnap beteg, ki lapályon végig nyúló ér, a vízpart, melyen töméntelen ma gazdag, holnap szegény lehet, akkor képződnek bíbicz jajgat keservesen, a délibáb, mely egy ütöttfiatal lelkében hangulatok, érzelmek, s annak tudatá- kopott vén csárdát tart a föld felett, a sárga homokban, hogy van egy felsőbb lény, fohászkodik a dombok, miket a szélvész épit és dönt, tanya, boglyák költővel: „Isten, kit a bölcs lángesze fel nem ér, és kazalok, fehér fellegek! Nem nyújt ekképen a csak titkon érző lelke óhajtva sejt, léted világít, földrajzi oktatás magasabb, nemesebb nézetet az életmint az égő nap, de szemünk bele nem tekinthet." ről s nem serkenti a gyermeket e drága hazájában A tanítási időt kezdő ének és ima, ha szent a szebb és jobb élet előmozdítására? De oktatásunk csendességben és áhitattal végeztetik, hathatós eszköz közben ne feledkezzünk meg szép népregéinkről, arra, hogy a szép iránti érzelem ébresztessék.
208
meséink- s népdalainkról sem, melyek romantikus jó lett volna az eddigi mennyiség keretében megmamezbe öltöztetik a régi elhagyott várromokat és radni. Itt másod izben találkozunk négytagú szóval, kősziklákat. Biz ezek is nagyban segítik elő az mely elválasztva fordul elő ; de ezen kivül sem kéttagú sem pedig háromtagú szó nincsen elválasztva ; aesthetikai képzést. pedig mind hiába, itt még nagyon helyén lett volna Kiválóan ethikai értéke van a történet tanítáaz elválasztás. sának és leghatalmasabb az a nemes jellem fejlesztéAz irott „h" ismertetésénél a három-négytagu sére. „Az emlékezetek, szokások és erkölcsök a monszóknak híre sincs és a nyomtatottnál, mely szinte dák és regék, a viszontagságok, remények és bánatok, háromféle nyomtatásban van feltüntetve, 11 hárommelyek fajunkat közösen illetik, azon szellemi és tagú szó fordul elő, de egyik .sem elválasztva. erkölcsi tőke, mely a hazában lakott nemzedékek Most következik az irott „z," oly csúnyán, hogy munkálkodásainak, életének eredménye" mindezáltal itt arról külön kell megemlékeznünk ; pedig ha a gyermek szivére s akaratára kívánunk hatni, felvalamely betű leírásánál vigyázva kell eljárnunk, költeni akarjuk a hazaszeretetet, öregbíteni benne a ugy a z betű az, ha azt nem akarjuk, hogy valódi nemes, önfeláldozó tettekre irányuló vágyat és torzbetüt nyerjünk. E betű leirásánál tekintetbe vehajlamot. endő, hogy két ágának lemenő része egymás alatt Vizsgálódásunk eredményeként végtére elmondkell, hogy álljon vagy a mi mindegy, két ága meghatjuk, miszerint aesthetikai képzést növendékeinknek hosszabitva párhuzamban legyen a z középső hajvofőkép szemléltetés által nyújthatunk. Minden tannásával. tárgyban kell a szépet tiszta és beható szemléltetés Ezen részlet két oldalt fog el ; igy a következő által a gyermek lelke elé állítani. Ugy közeledünk növendékeinkkel egyetemben a szép felé. Kiragadjuk részletek is egész a 20-ig bezárólag. Az azután köa rút, a bűn földi porából, s fölemeljük az örök vetkezők a két sőt három lapot is tuhaladják. Ezen mondat: „ez az alma vizizü." annyiban szép, az igazság trónjához. Nitschinger Pál sajátágos, a mennyiben a vizről azt szoktuk mondani, hogy szintelen, szagtalan és iz nélkül való folyadék. Eönczy Abc-je az alapvető tanmódszer E részletben három elválasztott szó is előfordul, u. m. „zúzmara,, rézzár és vizizü." Áttérve a nyomtatásra az első félében elválasztott szó nincs ; második (Folytatás). félében kettő : „őzbőr és vizizü" és a harmadik félében Az irott „ö ő"-nél egy szó sem fordul elő el- megint nincs, holott még jó lett volna az illető szóválasztva, noha több kéttagú- s egy háromtagúval kat elválasztva feltüntetni. is találkozunk ; az utóbbival, igaz, már többször A „d" ismertetésénél eltekintve attól, hogy csak találkoztunk s hihetőleg azért elválasztatása is szük- egyetlenegy szó fordul elő elválasztva és ez „rézdrót" ségtelennek tartatott. Erre nézve azonban meg kell még egy uj fokozat is ötlik szemünkbe, szinte a jegyeznünk, hogy ily eljárás csak akkor volna indo- nélkül, hogy e fokozat gyakorlására több szót hozna, kolt, ha e szó mindjárt első szereplésénél elválasztva mint épen csak egyet. Ez uj fokozat hangtorlat a szó elején ; begyakorlása, természetes, épen ugy törlett volna feltüntetve s nvomban utána összeírva. j A nyomtatott szinte ezen kifogás alá esik, ve- ténik. mint azt már a kéthangu mássalhangzós kezgyítve azon különösséggel, hogy a szó „verebet" el detű szóknál jeleztük, melyhez még járul, hogy a két van ugyan választva, de a következő háromtagú mássalhangzóhoz egy magánhangzó is hozzávonandó. szók közül: „illően, veréce, levelet, elemér, méter- E mondat: „ez itt a duna vize" annyiból sajátságos, rel", egy sem. Az eddigi nyomtatás kellő nagyságban hogy nem minden gyermek láthatja a Dunát; tehát is ritkaságban van adva s a következő kisebb szemléltetési körén kivül esik. Ez a következő monnyomtatás, de kövérebb betűkkel, sem eshetik a ki- datra nézve is áll: „a holló madár, de nem tud fogás mérlegébe. Két — s háromtagú szókat el dalolni." Az előbbi mondatnak egy nagy hibája az is, hogy a tulajdonév kis kezdőbetűvel szerepel, de kellett volna választani. Most valahára következik „a á" ezen kiejtésre ! ez az irvaolvasás tökéletességének eredménye. A fonézve legkönnyebb betüpár s fel nem foghatjuk, kozatosság ellen akkor is vétünk, ha oly betűvel miért lett ez annyira hátra szorítva; holott már c akarunk irvaolvastatni, melyet csak későbben ismerután o-t és o után a á-t is lehetett volna elővenni tetünk. E részletben egy oly hibával találkozunk, és pedig annál inkább, mivel c után o azután a még pedig a következő mondatban: „az őz az erdőben írásbeli nehézségeit legyőzni úgyszólván már nem is él, az úr udvarán is van." E szócska „is" elolvasása könnyű volna, ha a gyermek már ismerné az „s" jár nehézséggel. Általában véve arra kell törekednünk, hogy a betűt. Csodáljuk, hogy ezen hiba az 1877-diki kiamagánhangzókat minél előbb irattassuk, ismertessük, dásban nem fordul elo és bámulunk, hogy az hogy az által az irvaolvasást minél észszerűbben kezel- 1882-diki bővített és javított kiadásba felvétetett s hessük. Azonban helytelen eljárás az is mindjárt s azóta is szerepel egész az utolsó kiadásig, a helyett hogy a többiekkel együtt helyre igazíttatott volna, elejével minden magánhangzót ismertetni. mint pl. a á-nál: „vonalzó" és kétszer „az", „h"-nál : Ezen részlet az előbbiekhez képest igen sok „erősen" és „z"-nél : „halandó." Hogy mily gondatszót és mondatot hoz háromféle nyomtatásban ; pedig
lanul jártak el e könyv javításával, a következő példákkal akarjuk azt illusztrálni: az 1882-diki kiadás több hibák közt a 16-diki és 17-diki részletek utolsóféle nyomtatásaikban a következő mondatok olvashatók: „imre erősen harcol," és „az ember halandó." Az első mondatban clZ ^S^ ^ 8í másikban a „d" ismertetik későbben. Az 1885-iki kiadásban e hibák javíttattak s a nevezett mondatok helyett ezek fordulnak elő : -imre állva harcol" CS m clZ ember érez, lát, hall." És az 1887 diki kiadásban e két régi hiba ismét fölvétetett. (Folyt, köv.)
Guggenberger könyve. A szerző bizonyos szerénykedő aggodalommal bocsátja mfívét világgá, és mi olvasók az előszó elolvasása után épen ezért kevés várakozást kötöttünk az egész könyvhez. Annál nagyobb volt meglepetésünk midőn a későbbi olvasás közben egyszerre csak megnyilott a szellemi kincsek egyik leggazdagabb tárháza s mi talán még nagyobb élvezettel olvastuk végig a könyvet, mint a mily élvezettel szerző mfívét megirta. Csodálkozva tapasztaltuk, hogy mily tág kört ölelt föl s mily sok anyagot vett föl kidolgozásra művecskéjébe. Nézzük csak meg a könyv czimét: „A k e r e s z t é n y e g y h á z i é v és a P e r i k o p á k . A V a s á r - és ü n n e p n a p o k j e l e n t é s e s t ö r t é n e t e , v a l a m i n t a P e r i k o p á k összefüggése. Függelék: Dispositió gyűjtemény a V a s á r - és ü n n e p n a p o k r e n d e s P e r i k o páira v a l a m i n t szabadon választott alapi g é k r e . Ennyi anyagot egy 136 lapra terjedő könyvben alaposan és kimerítően feldolgozni majdnem lehetlenségnek tűnik fel. De a szerzőnek sikerűit mégis kevés kivétellel az egész anyagot alaposan kifejteni. Tegyünk csak egy rövid részletes áttekintést az egész művön. Az első rész első fejezetében nagyon érdekesen s valóban keresztényi szellemben van kifejtve, hogy miért esik az egyházi év kezdete épen I-ső adventre. Úgyszintén nagyon helyes alapon osztja be ugyanott az egyházi évet bizonyos körökre az Atya, Fiu s a szt. Lélek Isten működése szerint. Azután a perikopa rendszerre tér át s ennek kimerítő történetét adja elő. Midőn annak becsét fejtegeti, megvártuk volna a szerzőtől, hogy maga határozottabb álláspontot foglaljon el e kérdést illetőleg : helyeselhető-e, vagy nem a perikopa rendszerhez való ragaszkodás? s hogy álláspontját minél több és hathatósabb érvekkel támogassa. A következő fejezetben az egyes ünnepi köröket és perikopákat tárgyalja. Különösen érdekes itt a kérdés megoldása: miért tétetett karácsony ünnepe deczember 25-kére? Nagy szorgalommal összegyűjtött adatait, talán itt alkalmazta legsikerültebben. — Annál rosszabbul esik az olvasónak ha később látja, mily mostohán bánt el a szerző az egyes evangeliumi és epistolai szakaszokkal. Vártuk az egyes perikopák exegetikai ! fejtegetését, magyarázatát, s a nehezebb evangéliumok- j
nak megvilágítását s a valódi összefüggés kimutatását, — mindez nagyban emelte volna a műnek praktikus becsét. De a szerző, valószínűleg tér szűke miatt, nagyon röviden bánt el velük. Es most térjünk át a mű második főrészére, a dispositió gyűjteményre. Ez képezi tulajdonképen az egész könyvnek legfényesebb részét. Legjellemzőbb tulajdonságai e dispositióknak, melyek közül igen sok beszédvázlatnak is beillenék, — a szigorú szövegszerűség, nemes népszerűség, könnyű nyelvezet s szigorú logika a főtétel és a részek feltevésében. Ott a hol nem a saját műveit használta fel, a német irodalom e genreben egyik legkitűnőbb képviselőjéhez, Schulzehoz fordult s több más jeles irók műveihez. Általában dicséretére válik a szerzőnek a kútforrások jó Ízlésről tanúskodó megválasztása. A mi végül a mű irályát illeti, feleslegesnék tartanám reá reflectálni, hisz mindnyájan ismerjük Guggenbergert ez oldaláról, mindnyájan ismerjük az ő rövid, világos és vonzó irmodorát. Sőt épen ez a kedves irmodor teszi műveit a legkellemesebb olvasmánynyá. Melegen ajánljuk figyelmébe mindenkinek, ifjúnak és öregnek egyformán, e jeles művet. A szerzőt pedig kérjük, hogy uj esperesi hivatala ne vonja el egészen az irói térről, melynek ő is egyik leghivatottabb képviselője volt mindig, hanem gazdagítsa továbbra is virágozni készülő theologiai irodalmunkat. K. B.
iiiriii, Esp. közgyűlés. A bács-szerémi ág. hitv. ev. esperessé g folyó hó 12-én Újvidéken t a r t o t t a ez idei rendes évi közgyűlését. A közgyűlést megelőzőleg gyámintézeti Istentisztelet volt, melyen az ujpázuai derék fiatal lelkész Krutschnitt Antal igen megható és szép szentbeszédet mondott. Az isteni tisztelet után a gyámint. gyűlés ment végbe s ennek befejeztével kezdó'dött a esp. közgyűlés, mely igen látogatott volt. Elnöklő felügyelő Scultety Ede pár szivélyes üdvözló' szóval a közgyűlést megnyitván, fó'esperes Belohorszky Gábor felolvasta évi jelentését. Ezen jelentés az első mozzanat, mely a közgyűlést igen érdekessé és tanulságossá tette. Nemcsak a lefolyt közigazgatási évben történteket n y ú j t j a abban a fó'esperes, hanem mindenek előtt visszapillant azon tizenöt évre, melyen á t ő az esp. hivatalt viselte s ezen időszakból mind azt tünteti fel, mi az esperességnek fejlődését, viszontagságait, örömeit és szomorúságait jelzi. Ezen időszakban az esperességbeli egyházak száma 4-el szaporodott; meghalt 2 esp, felügylő, 16 lelkész, 2 tanár és 20 tanitó ; 1 lelkész leköszönt. Eszközöltetett 20 papválasztás és a tanitói karban 60 változás történt. Felépült 4 templom; 4 teljesen renováltatott; állítatott 6 imaház; beszereztetett 5 orgona és 17 harang; beterjesztetett 205 felmentvényi folyamodvány, melyek közül 90 díjmentesen intéztetett el, a többiért befolyt a ker. özvegyárva intézetbe 1565 frt- Templomi célokra adakoztak egyházaink: 156,280 frtot., iskolai célokra 69,723 frt.,
•210
Tisztújítás levén, az esp. tisztikara 6 évre 26—27 paplakokra 10,390 frtot., vegyesekre 27,750 frtot., összesen szavazattal következőképen választatott meg: Belohorszky 264,143 frtot. Segélyt kapott esperességünk, az államtól 2650 frtot., a magyarhoni gyámintézettől 3231 frtot., Gr. Gábor főesperes, Schneeberger János alesperes, Rohonyi A. Egylettől 4188 frt. 78 krt. Zsedényi alapból 1076 frt., Gyula esp. ügyész Kutlik Felix esp. pénztáros, Bierbrunner Báró ° Bal dácsi alapítványból 250 frtot.; tehát segélyt Gusztáv, Kutlik Felix és Kovalszky Lajos jegyzők ; összesen: 11,395 frt. 78 krt. Ezen időszakban született Schneeberger János, Mrva György, Szeberényi Vilmos, összesen 52,963 gyermek, meghalt 36,105 egyén, lélekszá- Polereczky Pál és Bierbrunner Gusztáv körlelkészekké munk tehát szaporodott 16,858-czal. Eskettetett 12,286 pár, választattak. Az esperességi törvényszék 3 évre emígy lett alakítva: evang., 875 vegyes, összesen 13161 konfirmáltatott 21,464. Kari Bálint elnök, Iványi István alelnök. Szeberényi István, Hivatalos levél postán szállíttatott: 17,899. Dr. Tessényi Pál, Kovalszky Lajos, Eidenmüller János, A lejárt közigazgatási évben meghat Mártonfy Károly, Schneeberger János, Kutlik Felix, Mrva György, Bierbrunner volt esp. felügyelő, bács-bodroghmegyei főispán és országos képviselő; Scultety Pál, szeghegyi lelkész; Jausz Frigyes, Gusztáv, Lackner Fülöp és Lehoczky Károly közbirák. A többi tárgyakból mint a közgyűlés fontos és igen szeghegyi, Lautenbach Fülöp, kovil-szt.-iváni, Kruttschnitt örvendetes mozzanata kiemelendő, hogy a kiszácsi, illetve Samu, óverbászi és Kutlik Dániel, glozsáni tanitó. Tanítókká választattak: Krug Lajos Torzsán, Pamer Stelczer-féle ügy, mely annyi bonyodalmat és félreértést Sándor Újvidéken, Klein Mihály Szeghegyen, Bretz Ede idézett elő, békés uton elintéztetett és a napi rendről levéKovil-Szt.-Ivánon, Röder Károly Cservenkán, Sauer Frigyes tetett. Ha Bulkeszen orvoslandó baj fenn nem forogna, az Ujverbászon, Rapos Samu Glozsánban és Korda József Palánkán, Újvidéken, Bingulánés Glozsánban uj tanítói állo- esperesség egészen békés közigazgatási évnek nézhetne elébe. Egyébként a közgyűlésen, jelesül a lelkész társak mások szerveztettek s az iskola év kezdete előtt betöltetnek. között oly magasztos módon nyilvánult valódi keresztyén : Wagner Henrik Cservenkán Előléptetve lettek mint tanítók békülékenység és krisztusi szeretet, kétségoevonhatlan "bizKiinsztler Károly és Zimmerman Mihály Kiskéren. Schmidt Károly, torzsai földmivelő az ottani egyház tosítéka annak, hogy esperességünk aggasztó viharoknak javára 10000 frtnyi allapítványt tett. Tiszakalmánfalva kitéve nem leend. Annál kevésbbé, mert az elnökség az iskolát épít 2200 frton, A Titeli fiókegyház 2600 f r t n y i eddigi küzdelmeket töretlenül állotta ki s az esperesség alappal bír. A torzsai Schmausz féle magyar alapítvány Dr. Pulszky Ágoston úr ő nagyságában hatalmas béke tesz 679 frtot. A katyi egyház templomépítési alapja támaszt nyert. 11000 frtot, az ókéri egyházé 10462 frtot tesz ki. Kulpin Jelentésünk zaradékául esperességünk őszinte köszötemplomépítési adósságból törlesztett 1700 fortot., O-Parna netét fejeszük ki nagys. Dr. Pulszky úrnak, hogy kegyes temploma renoválására, oltár, padok és csillárok beszer- volt Budapestről Újvidékre a közgyűlésre fáradni. zésére költött 8458 frtot., Ujverbász templom és torony O k é r, 1888. Június 15-én Bierbrunner Gusztáv javítására fordított 1578 frt., Overbász iskolaépület teljes esp. főjegyző. helyreállítására kiadott 597 frt. Ezek csak a nevezetesebb Budapest június 18-án. (Püspöki hivatalos iskola-látoadatok e téren ; de minden egyes egyházban történtek gatás.) A budapesti ágostai hitv. evang. egyház főgymkegyes adományozások, észlelhetők örvendetes iparkodások, nasiuma éppen ugy, mint elemi és polgári iskolái is a legmelyek a hitélet buzgósága mellett tanúskodnak. jobb hírnek örvendenek. E s méltán, mert tanerői kitűnőek; Az 1887/88. iskolai évben tanköteles gyermek volt a tanárok szakkönyvek irói is és az elemi tanítók is akár összesen 6—15 évig: 13,765; iskolába összesen 12,171., is- mint a zsenge gyermekek nevelői és oktatói, akár mint kolába nem j á r t 1594., idegen gyermek j á r t iskoláinkba paedagogikai irodalom mívelői kiválóak. E z t constatálta a 185. Tanitó működött 73 rendes és képesített, 8 nem ké- püspöki hivatalos elemi és polgári iskolák látogatása nagys. pesített, összesen 81. és főt. dr. Szeberényi püspök úr által, ki f. hó 8-ától Az esp. papi. segélyegylet bevétele 1578 frt. 20., kr., ! kezdve a mai napig minden egyes osztály zárvizsgáján kiadása 1154 frt. 33 kr., szaporodása 423 frt. 87 kr. Va- jelen volt. A budapesti egyház f. hó 7-én püspökét fényesen gyoni állása : 13021 frt. 59 kr. fogadta. Reggeli 6 órakor ngys. Büsbach Péter főfelügyelő Esp. pénztár bevétele 2851 frt. 87 kr., kiadása 1350 frt. úr vezetése mellett egyházi küldöttség várta az indóház20 kr., maradvány 1465 frt. 67 kr. nál s elkísérte őt a vadászkürt szálló első emeleti lakására, Az 1887 évben esperességünkben született összesen a hol 9 órától kezdve az nap az egyházi Presbyteriumok 3649 gyermek; meghalt 2154 egyén; eskettetett: 785 pár., a felügyelők és lelkészek élén, az esperességi elnökség, konfirmáltatott 1741., úrvacsorával élt 27,529. : az espe- az esperességi iskolai bizottság dr. Hunfalvy János, egyet, resség összes lélekszáma teszen 75,876. rector úr vezetése mellett, a tanári, a tanító és tanítónői Anyaegyház van 32, ugyanannyi rendes lelkészel ; kar dr. Vetsey István és dr. Králik Lajos iskolai felügyevan két utazó, egy helyettes és 5 segédlelkész. Örvendetes lőkkel élén — tisztelegtek nála. 8-tól kezdve nap-nap melmozzantként felemlítendő, hogy nagys. Dr. Pulszky Ágoston, lett, reggel és délután ernyedetlenül vizsgálta O Nagys. egyetemi tanár, tud. akad. tag és feketehegyi felügyelő az összes osztályokat s személyesen győződött meg azon úr, ugy szintén nagys. Rohonyi Gyula esp. ügyész bácskai, fényes eredményről, melyet évről évre szokott e hitfeleketulnyomólag protest. lakosokkal biró kerületekben országos zeti minta-iskola felmutatni. Ugy a leány, mint a fiu-iskola képviselőknek lettek megválasztva. Mindketten részt vettek osztályok vizsgái egytől-egyig fényesen sikerültek. Négy a közgyűlésen ésJTmegjelenésükkor zajos éljénzéssel lettek elemi fiúosztály van itt s négy leány, azon kivűl négy fogadva. polgárleányosztály. A tanítók és tanítónők erős kötelesség-
211
érzetben vetekednek egymással a nemes fáradozás és munkálkodásban. Elükön áll a tapintatos, erélyes, buzgó és szelídlelkületű, jószívű igazgató F a l v a y A n t a l , egyszersmind a tanítótestület egyletének elnöke és gazdag tapasztalatú, vasszorgalmú, körültekintő', megnyerő magaviseletű, kitűnő tanerő. A mesteri L u t t e n b e r g e r Á g o s t (1. fiuoszt.), kitartó és alapos A l e x A l b e r t (1. fiuoszt.), szakmáját lelkiismeretesen és ideálisán felfogó K u r z S a m u (3. fiuoszt.), az ügyes s gyakorlati nevelés és oktatás terén felülmulhatlan L u x E d e (4. fiuoszt.), vidor kedélyű M i k o l i k Kálmán (4. löszt.), szabatos és szorgalmas S c h o l z L a j o s (1. polgári leányoszt.), nem régen jött, s annyira beváló, élénk K a r d e v á n V i l m o s , Scholz és F a l v a y igazgatóval a polgári 1. osztályok tanítója. Nem különben a nagy reményekre feljogosító S z e l é n y i G i z e l l a (1. löszt.), az alaposan és biztosan haladó T o m a s e k I l o n a (2. löszt.), a páratlan ügyességű s élénkségű K i i t t e l C o r n é l i a (8. löszt.). A külvárosi vegyesnemű I. és I I . egyesített osztályok tanítója a veterán Z á b o y A l a j o s . Külön ének-, rajz- és kézimunka tanítók és tanítónők is működnek ezen osztályokban. A tanulók főösszege volt az 1887 8-ik iskolai évben 702. — Évi jövedelme: 21,648 f r t 86 kr. Tanítók díjazására kiadatott : 19,610 f r t 93 kr. Nyomtatványokra s könyvek beszerzésére költetett : 369 f r t 05 kr. — Az igazgató köteles volt látogatási jegyzőkönyvet is elkészíteni, melyben minden egyes alkalmazott tanító és tanítónő rövid életrajza is foglaltatik. Azonkívül úgy, mint minden évben nyomtatott évi értesítő is adatott ki, melybe a bevezető értékes czikket: r C s a l á d é s i s k o l a " czím alatt „Okulva a múlton s használva a jelent : nevelj a jövőnek" jeligével, Luthenberger Ágost tanító úr írt. „Minden magyar család" — végződik a czikk — „legyen az ismeretek és adományok, a rend és erkölcs bölcsője és szentélye. Minden apa és anya szentelje idejét és erejét háza rendezésének, gyermekei nevelésének, a közmíveltség és közjólét gyarapításának. Hogy pedig azt sikerrel tehesse, ismeretben és erkölcsben kell folyton gyarapodnia. Ha a magyar családokat ily meggyőződés lelkesíti, akkor élni és virulni fog a magyar nemzet s az unokák áldása a síron túl is elkisérendi azokat!" Adja az ég, hogy e nemes nevelői kebel óhaja teljesedésbe menjen ! Püpsök úr 0 Nagysága valódi ifjú erővel, kedvvel és kitartással végezte nehéz munkáját, rá ért még a Váczi és Újpesti egyházak meglátogatására. Az előbbeniről már volt említés téve e becses egyházi lap hasábjain a másikról itt emlékezünk meg, Folyó hó 15-én délután rándult ki a főpásztor Újpestre, hol a paplakon, mélt. Gömöry Oszkár felügyelő úr élén összegyűlt presbyterium várta őt. Behatóan vette vizsgálat alá ezen újból feléledt leányegyház állapotát s azon tanácskozás, melyett az egyház képviseletével folytatott, a körűi forgott : mikép lehetne őt mielébb anyagyülekezetté tenni. Meglátogatta még az egyház nagy jótevőjeként szereplő Heidrich-családot s buzdítá őt és megerősíté nemes szándékában. 16-án este a Vigadó díszes éttermében, közvacsora rendeztetett a Püspök úr tiszteletére, melynél az egyház és az esperesség elnöksége, képviselete, a tanári és tanítói kar jelent meg. Mikor a felköszöntők megeredtek, felpezsdült a jó kedv is és igy t a r t o t t a össze a díszes és nagy számú társaságot éjfélig. Büsbach úr a Püs-
pökre, ez az egyházra, hivatalaira, de különösen iskoláira s tanerőire emelte poharát. Horváth S. lelkész úr remek felköszöntőt mondott a Püspökre, a Memnoa szobor regéje alapján. Sárkány József úr az egyház elöljáróit s lelkészeit éltette; Batizfalvy tanár a főgymnasium jó hírének megalapítóját Hunfalvy Pál ui*at, Bachat esperes humoros tetszéssel fogadott toasztban az iskolák három felügyelőjét: Fabiny Gyulát, ki megszűnt annak lenni, mivel a helybeli ev. magyar Egyház felügyelőjévé választatott, a helyébe lépett derék munkabíró uj iskolai felügyelőt Vetsey István és a főgymnasium lelkes felügyelőjét dr. Králik Lajost. Ismét a Püspök úr F a l v a y A. igazgatót s ez melegen átérzett felköszöntőben Bachat D. esperest s végre Neinacker presbyter a felejthetetlen volt főfelügyelőt, jelenlegi igazságügyi ministert Fabiny Teofil 0 Excellentiáját éltette. Ma vagy holnap távozik ő Nagysága a Püspök úr körünkből. Kisérje őt a Mindenhatónak áldása! Legyen az ő itteni főpásztori működése hasonló a tavaszi napsugárhoz és az üdítő harmathoz, m e n n e k jótékony hatása alatt, egyházunk veteményes kertjének — az iskolának — gyöngéd csemetéi uj életre ébredjenek s gondozóik, terhes munkájok közepette üdüljenek s uj munkaerőt és kedvet nyerjenek ! Faxit Deus! —xt. Nagykikinda 1888. júniushó. Ha van egyház, melynek rendezése sok nehézséget s kevés dicsőséget nyújt, de melynél a feladat szépsége annál lelkesítőbb : úgy a nagykikindai ág. ev. egyház az. Csak pár évvel ezelőtt is a semmi egyházi teherhez nem járult, — s volt elaggott lelkészünk mellett iskolát és isteni tiszteletet nélkülözött híveken oly közönyösség vett erőt. hogy az egyház fennállásáról sem tudtak, sőt a kik tudtak is, szégyenletökben restelték bevallani hitöket. Mindez alaposan megváltozott, mióta jelenlegi felügyelőnk Németh Antal k. tszéki bíró úr az egyház talpra állítását életczéljává tűzvén, pár év óta lakadatlanul működik e czélra. Most már a hívekben az érdeklődés felkeltve s az egyházi adók nagy áldozatkészséggel megajánlva lettek, a hívek összeírása nagyjából megtörtént, — a f. hó 10-én t a r t o t t közgyűlésen pedig Jeszenszky Ignácz birdai lelkész úr egyhangúlag lelkészszé választatott. Magában véve e kis egyház szervezkedése közérdekkel nem birna, ha előjárósága a protestantismus és magyarság e mostoha vidéken egy nagy czélt nem tűzött volna maga elé, t. i. korszerűen berendezett népiskola építését és nyitását. A városunkban már is túlzsúfolt egyéb felekezeti iskolát s a magyarságnak mindinkább előtérbe lépése kedveznek ez eszmének és a buzgó előjáróság hazafias magyar mivolta kezeskedik az állítandó iskola szelleméről s majdani prosperálásáról ; de az első szervezés terhei annyira igénybe vették a híveket, hogy kevés kilátás van reá, mikép az iskola felállítását saját erejökből egyedül eszközölni képesek lesznek. Az alig pár száz főre menő, de nagyrészt a hivatalnoki és iparos osztályhoz tartozó hívek közt Németh Antal felügyelő a gyűjtést már meg is indította s már 600 frt. körüli összeg nagy áldozatkészséggel meg is ajánltatott, de hisszük, hogy e szép czél nagyobb körben is felkarolásra és támogatásra fog találni. a
Nagy bizalmunk van hozzá, hogy új lelkészünk, ki sajtó részéről is elismert szépirodalmi működésén kívül
212S
kiváló tehetségű egyházi szónoknak mutatta be magát, szintén buzgólkodni fog e szép czél elérésére, hogy egyházunk jó hírnevét azon magaslatra állítsuk vissza, melyen az a 40-es években állott, mikor is 2 reál és gymnasiumi osztállyal kiegészített népiskolájában az itteni szerb intelligentia jelenleg magyarul tudó tagjainak nagy részével s a j á t í t t a t t a el édes magyar nyelvünket és a mely iskolának kitűnősége máig is él köznépünk emlékezetében. Kovácli Gusztáv, egyházi jegyző.
f l i ï i i t S L — A Luther-társaságra május 12-től befolyt 1887-re: Nitschinger Pál, Paulmyi Samu, Takács Ferencz 4—4 frt. — 1888-ra : Sárkány Samu, Nitschinger Pál, Sztehlo János, Paulinyi Samu, Frenyo Gyula, Csecsetka Samu, F a r k a s Gejza, Kalenda János, pesti magyar német presbyterium, pesti magyar egyház, pesti német egyház 4—4 frt. — A tőkéhez : Fabiny Teofil 10 frt., dr. Králik Lajos 10 frt., Petrovics Samu 1 frt., Kalenda János 1 frt. — A soproni főiskola köréből. K a r s a y S á n d o r , a dunántúli evang. egyházkerület püspöke szombaton f. hó 16-án ^Stfprenba érkezett a kerül, főiskola kebelében tartandó vizsgákra. — 17-én reggel a főiskola tanári kara testületileg üdvözölte őt s örömmel tapasztalta, uogy az általánosan tisztelt és szeretett főpásztor jó egészségnek örvend. — 17-én d. e. a tanítóképző intézet gyakorló iskolájának vizsgáján, d. u. pedig a főiskola jóltevőinek emlékezetére rendezett évi hálaünnepélyen vett részt. — Mivel a püspök úr ezúttal azon szándékkal jött a főiskola kebelébe, hogy a főiskolai nagy bizottmány ülésén kivűl a főgymnasium és tanítóképezde évi záró vizsgáin, továbbá a tanképesítő és érettségi vizsgán, valamint a I I . é. theol. hallgatók alapvizsgáján is jelen legyen : azért egészen a hónap végéig fog Sopronban maradni. A főtiszt, püspök úr bizonyára igen szép bizonyságát adja a nevelés és oktatás ügye iránt való meleg érdeklődésének, midőn agg kora daczára oly fárasztó munkában, mint a vizsgákon való elnökölés, ily hosszú időt szentel ezen ügy érdekeinek. — Az ő példája mindenkit meggyőzhet arról, hogy a prot. egyház a tanügyet ma is elsőrendű érdekei közé sorozza. Kimutatás a theol. t a n - , i l l e t ő l e g s z a k k ö n y v e k k i a d á s a végett megindított gyűjtés eredményéről. XI. kimutatás : a) K e g y e s a d a k o z ó k : 18) Mélt. H u n v a l v y P á l úr 100 frt. 19) T. H o m o l a I s t v á n lkjelölt úr Pozsony 1 frt. b) Az „ E v a n g é l i k u s D o g m a t i k á"-ra előfizettek : 32) T. C s e r m á k K á 1 m á n lk. úr T.-Komlós 2 frt. 33) Nt. H r e n c s i k K á r o l y ev. főesp. úr Selmecz 2 frt. 34) T. L i s z k a y J á n o s lk. úr Rima-Brézón 2 f r t . 35) F. K o l b e n h e y e r L a j o s lk. úr Rimabánya 2 frt. 36) T. K l i m e n t L a j o s lk. úr Korpona 2 frt. 10 kr. 37) Nt. S á r k á n y S á m u e l esp. lk. úr Pilis 2 frt. 38) Nt. H e r i n g J á n o s lk. úr K-Hőgyész 2 frt. 39) T. S c h a r b e r t A r m i n lk. úr Limbach 2 frt. 10 kr. 40) Nt. H a r s á n y i S á n d o r lk. úr Orosháza 2 frt. 41) T. P o s c h F r i g y e s lk. úr Levél 2 frt. 42) Ns. B r ez n y i k J á n o s lyc. igazgató úr Selmecz 2 frt. 43) T. C z u p p o n S á n d o r lk. úr Kővágó-Eörs 2 frt. 44) Nt. S á r k á n y J á n o s lk. s kiérd. esp. úr Szarvas 2 frt. Ugyanazt megrendelték : T. S c h n e i d e r V i k t o r theol. úr Pozsony. c) Az „ E v a n g é l i k u s E g y h á z j o g t a n"-ra előfizettek: 24) T. C s e r m á k K á l m á n lk. úr T.-Komlós 3 frt. 25) Nt. S á r k á n y J á n o s lk. s kiérd. esp. úr 3 frt. Ugyanazt megrendelték: 18) T. G a j d á c s P á l lk. úr T.-Komlós. 19) T. K o 1 b e n h e y e r L a j o s lk. úr RimaXYGMATTA
WIGAND
bánya. 20) T. L i s z k a y J á n o s lk. úr Rimabrézón. 21) T. L ö w F ü l ö p lk. úr Locsmánd. 22) T. P ó s c h F r i g y e s lk. úr Levél. 23) P a y r S á n d o r lk. úr Ondód (Fehér m.). P o z s o n y , 1888. junius 21-én. Dr. Masznyik Endre, pénztáros.
— A soproni alsó egyházmegye évi közgyűlését t a r t á folyó hó 19-én Farádon Ngos Rupprecht Lajos úr világi és Nt. Lavcsek Jónás úr esperes, egyházi elnökök vezetése s szép száma résztvevők érdekeltsége mellett. Mint külön felemlítést érdemlő közérdekű tárgyaiból kiemelkednek : választott új világi jegyző, Tek. dr. A j k a y Béla úr, ifjú, eskütétele és beiktatása, továbbá iskolai ügyekben a látogatásokat illetőn Tek. Gnóth Ignácz úr, büki gyül. f. ü., egy új tervezete benyújtásának s már a legközelebb jövő népisk. tanévvel életbe léptetése határozatának, valamint a répcze melléki járás egyh. isk. vizsgálója, Nt. Farkas Mihály úr. n.-geresdi lelkész, azon indítványának elfogadása, miszerint az ismétlő iskolai tanulók is köteleztessenek a jövőre záró próbatétet adni. — A budapesti protestáns országos árvaegylet választmányának 1887. évi működéséről szóló jelentéséből a következő adatokat közöljük : Az egylet az 1887-ik évvel fennállásának 28-ik évét fejezte be, mely idő alatt 355 árvagyermeket részesített ellátásban és nevelésben. Ezen növendékek közül 264 lépet ki az élet küzdőterére, még pedig 165 fiú és 99 leány, a kik — a közülök elhaltakon kivűl, 23 fiú, 13 leány — valamennyien tisztességes állásban maguk erejéből keresik mindennapi kenyerüket. Az 1887. év folyamán kilépett 19 gyermek. Az 1887-ik év végével 91 árvagyermek részesült az egylet gyámolításában ; ezek közül az 1888-ik év folyamán kilépnek 7-en. Az egvlet 1887-ik évi b e v é t e l e volt 18,102 frt. 92 kr., k i a d á s a 17,126 frt. 69 kr., p é n z t á r i m a r a d é k 1888-ra tehát 976 frt. 23 kr. Az egylet összes vagyona 132,626 frt. 60 kr. értéket képvisel. Az 1887-ik évben befolyt adománvok 4645 frt. 31 krt. tesznek ki. E nagy jótékonyságú intézetet méltán ajánljuk a nemesszívű pártfogók becses figyelmébe. — Szomolnok. Múlt évben felmerült templomrenoválási kiadások fedezésére adakoztak e becses lap múlt évi 40 számában felhozattakon kivül: Késmárk a gyámintézet e. é. 1. számbában kimutatott 16 frt. 23 k r t . , azonkívül 1888-ban az eperjesi tót egyház 3 frtot., Jolsva 1 frtot, Tiszolcz 50 krt., Nagy-Várad 1 frtot és Veszverés 50 krt. A kegyes adakozóknak köszönet a segélyösszegért. — Szomolnok 1888. évi jun. 14-én. Them Ede, ev. lelkész. PÁLYÁZAT. A nyiregyházi ág. h. ev. államilag segélyezett főgymnasiumban következő tanszékek fognak pályázat utján betöltetni : 1. A latin nyelvi helyettes tanszék, görög vagy német mellék tárgyakkal, fizetése 750 f r t o. é. 2. A rajztanári állomás, fizetése 800 f r t o. é. és a szabadkézi rajz tanításért minden erre jelentkező tanulótól 5 f r t évenként. E tanszéket a főgymnasiumi pártfogóság ajánlatára a Nmlt. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr tölti be. 3. A torna tanítói állomás, 400 f r t o. é. Az első két tanszékre pályázók, ha a tornászatból képesítéssel bírnak, s annak tanítására is vállalkoznak, a tornatanító fizetését is élvezendik. Pályázhatnak protestáns, első helyen ág. hitvallású ev. okleveles tanárok és tanárjelöltek; kik szabályszerűen felszerelt kérvényeiket folyó 1888. évi julius-hó 15-ig a főgymnasiumigazgatósághoz küldjék be. A megválasztott, illetőleg kinevezett tanár, állomását szeptember-hó 1-én tartozik elfoglalni. N y í r e g y h á z a , 1888. évi juniushó 10-én. Máj er s zky Béla, egyházi felügyelő s pártt'ogósági elnök.
Palánszky
Sámuel,
főgymnas. felügyelő. F.
K.
POZSONYBAN.
