Egyesületi hírek Konferencia Bükfürdın A Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete 2005. február 4-én tartotta közgyőlését, majd azt követıen a konferenciáját. A közgyőlés döntött arról, hogy az egyesület május második felében Törökországba szervez 6 napos tanulmányutat, amely várhatóan 200 ezer Ft-ba fog kerülni. Várják az érdeklıdık jelentkezését. Belföldi szakmai útjukat DélZalába tervezik. Készülnek az ENA (Európai Faiskolások Szövetsége) vezetıségének fogadására. Az ıszi szezon indulása elıtt kitermelési gépesítési bemutatót terveznek. Az idei év legnagyobb eseményének a börze ígérkezik (augusztus 13.). Az értékesítés elısegítésére Kelet-európai szakújságírók, szervezetek vezetıinek meghívását tervezik faiskolai látogatásra. A közgyőlést követıen elıadásokat hallhattak az érdeklıdık az Osmocote felhasználásáról, Korea és Kirgizisztán növényanyagáról. A szombati napon az árudai forgalmazás, a faiskolák lehetıségeit járták körül az elıadók. A Faiskolai Értesítı ezen száma is ezekek a témákat dolgozza fel, a következıkben a többi elıadás anyagát is szeretnénk Önök elé tárni. Nagy érdeklıdés kísérte az értékes elıadásokkal teli konferenciát.
Tartalom: Egyesületi hírek 1 Schmidt Gábor: A fásszárú dísznövények termesztıkörzetei és télállósági zónái 2 Kiss Marcell – Illyés Csaba: Örökzöld fenyık, fák és cserjék 8 A növényútlevélrıl – még egyszer 9 A címlapon: A belsı elsı borítón ÉszakAmerika, a hátsón Európa zónatérképe. A hátsó borítón „luxusklímában” 2 év alatt készre nevelt sorfák (Belgium) Fotó: Dr. Maráczi L. Faiskolai Értesítı 2005/1. szám (március) Kiadja a Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete (Szombathely, Béke tér 1) az támogatásával Fıszerkesztı: Dr. Maráczi László Olvasó szerkesztı: Pálinkás Mónika
Alföldi Díszfaiskolások Egyesületének közgyőlése
1
Schmidt Gábor: A fásszárú dísznövények
termesztıkörzetei és télállósági zónái Mint minden haszonnövény, így a díszfák – díszcserjék (díszfaiskolai) termesztése is meghatározott termesztıkörzetekre koncentrálódik. E termesztıkörzetek legelıször a felvevıpiacok (a nagyobb városok) közelében alakultak ki, majd ahogy a szállítás egyre könnyebbé és olcsóbbá vált, a termesztés a piactól (mint értékesítési optimumtól) fokozatosan a termesztési optimum irányába húzódott: oda, ahol a legkedvezıbbek a klimatikus és a talajviszonyok. Az idık változásaival a felvevıpiac súlypontjai is eltolódtak: napjainkban például településeink központjai mellett az üdülıkörzetek és magánkertek irányába. Ezen folyamatok eredményeképp alakultak az egyes országok hagyományos díszfaiskolai termesztıkörzetei, Magyarországon, pl. az alábbiak: - Nyugat- és Délnyugat-Dunántúl - Dél-Magyarország - Kelet-Magyarország, valamint - Budapest környéke Míg az említett elsı három körzet kialakulását elsısorban a klíma és a talajviszonyok befolyásolták, a Budapest környéki termesztıkörzet egyértelmően az ország legnagyobb felvevıpiacaira települt. Ez utóbbi a terjeszkedı város és az emelkedı telekárak miatt egyre inkább zsugorodik és termesztıkörzetekbıl inkább értékesítési körzetté alakul át (tranzit telepek, faiskolai árudák, garten centerek). Az egyesülı Európában már nem az országhatárokon belül, hanem kontinensnyi dimenzióban formálódnak a termesztıtájak. Díszfaiskolai vonatkozásban jelenleg ilyenek: - az Észak-atlanti termesztıtáj (Holstein, Oldenburg környéke, Hollandia Belgium), - a Dél-atlanti termesztıtáj (Angiers környéke, Franciaországban), valamint - a Közép-Olaszországi termesztıtáj (Toscana, Lombardia) A felsorolt termesztıtájak elınyei az atlantikus és enyhe klímából adódó hosszú vegetáció, a sok csapadék, valamint a télen is alig szünetelı kitermelés és szállítás (nem fagynak le). Hatalmas faiskoláik és/vagy ütıképes faiskolai tömörüléseik értékesítésüket immár az egész Európára kiterjesztik, így termékeikkel Magyarországon is találkozhatunk. Az itt termesztett díszfák- díszcserjékrıl két alapvetı dolgot kell tudnunk: 1. A miénkhez képest „luxusklímában” nevelkedtek, lazább szövetőek, ezért a kezdeti szárazság- és hidegtőrésük rosszabb, mint az ugyanahhoz a fajhoz- fajtához tartozó, de Magyarországon megnevelt növényeké. A végleges felhasználás (azaz a kertbe vagy a parkba való kiültetés) elıtt célszerő legalább egy vegetáción át idehaza továbbnevelni ıket, hogy adaptálódjanak a magyar klímához. Ha mégis azonnal állandó helyükre ültetjük, ezt 2
feltétlen tavasszal tegyük: így a magyar nyáron esélyük van annyira megerısödni, hogy utána egy átlagos télen ne károsodjanak. Kiváltképp vonatkozik ez a szabály a Hollandiából importált örökzöldekre, amelyek az ottani hővös és csapadékos nyáron a miénknél sokkal tovább és nagyobbra nınek, viszont a hajtásaik (épp az elhúzódó vegetáció miatt) nem tudnak kellıképp beérni. Kisebb gond van az Olaszországból importált anyaggal: ott ugyanis a melegebb nyár jobb hajtásbeérést és ezáltal valamivel nagyobb télállóságot biztosít. Az innen származó anyag esetében is biztosabb azonban ısz helyett a tavaszi telepítés 2. Az említett termesztıtájak, faiskolái különösképp az olasz és francia, rengeteg olyan fajt- és fajtát is termesztenek és kínálnak, amely nem a magyar, hanem az ottani (vagy még melegebb) klímába való. E rendkívül impozáns portékákat elıállítóik a délebbi piacokra vagy az északi országok télikertjeibe, bevásárló-csarnokaiba, középületek belsı dekorációira szánják, ám ezt a körülményt a színes katalógusaik nem vagy nem eléggé tüntetik fel. Az USA-ban, ahol az integrációs folyamatok az európainak mintegy 150 évvel korábban lezajlottak, az egész kontinenst átfogó és kiszolgáló termesztıtájak kialakulása már az 1940-es évektıl kezdıdıen megtörtént. Ma az Atlantiés Csendes-óceán partvidékén, valamint a Nagy Tavaknál található mamutfaiskolák az egész kontinens számára termelnek, és un. „zónás” katalógusokat adnak ki. Ez azt jelenti, hogy a katalógusaikban feltüntetik azt a télállósági zónát, ahová az illetı fajt vagy fajtát még biztonságban ajánlják. Ilyen „zónás” katalógussal és faiskolával Európában még csak elvétve találkozhatunk, de számuk a jövıben elıreláthatóan gyarapodni fog. Mi is az a télállósági zóna? A télállósági zóna azt a földrajzi övezetét jelenti, ahol a szokványos telek minimum-hımérséklete közel azonos értékő. A díszfák – díszcserjék télállósági zónabesorolása pedig azt a zónát jelzi, ahol az adott faj vagy fajta még nagy biztonsággal áttelel a szabadban. A télállósági zónák rendszerét elıször (az 1900-as évek elején) az USAban dolgozták ki; idınként újra és újra átdolgozzák, finomítanak rajta. Európában elıször az 1960-as években készítettek télállósági zóna térképet, amit hosszú ideig csak a nemzetközi dendrológiai munkák közöltek. A zónák számozása 1-10-ig terjed: leghidegebb az 1-es számú (-40°C!), míg a legmelegebb a 10-es zóna (+5-10 °C). Maguk a zónák mindkét kontinens zóna-térképein 10 farenheit fokonként (kb. 5,5 °C) változnak. Mivel ez az érték még mindig meglehetısen nagy különbségeket (azaz tényleges télállóságot) foglalhat magában, Európában minden egyes zónát még két alzónára (’a’ és ’b’ alzóna) osztottak, melyek közül az ’a’ alzóna a ridegebb, a ’b’ pedig az enyhébb, kiegyenlítettebb éghajlatot jelzi.
3
A besorolás még így is viszonylag elnagyolt (nem veszi tekintetbe a többi éghajlati tényezıt mint a csapadék a nyári meleg, a napfényes órák száma, stb.), de a gyakorlat szempontjából már megfelelı. Észak-Amerika, valamint Európa télállósági zónáit az értesítı belsı borítóin mutatjuk be. Mint látható, Észak-Amerikában az egyes zónák többé-kevésbé kelet-nyugati irányúak: délrıl észak felé haladva elég egyenletesen csökkenı sorszámmal követik egymást, a fokozatosan hidegebbé váló klímának megfelelıen. Európa télállósági zóna-térképe ennél jóval változatosabb és elsı ránézésre „kevésbé logikus”. Dél-Európában a zónák még többé-kevésbé párhuzamosak a szélességi körökkel (K-Ny-i irányúak), de ez a párhuzamosság csak a 8-as télállósági zónáig tart, azaz az Alpok és a Balkán déli hegyláncaiig. Innen felfelé haladva már inkább É-D irányba futnak a zónák, többé-kevésbé az Atlanti-óceán partvonalával párhuzamosan, de erısen hullámzó határvonalakkal. Ennek oka, hogy Európa nyugati részét jobban körbeölelik a tengerek, mint a kb. 4-szer nagyobb kiterjedéső É-Amerikát, a hegyláncai pedig Kelet-Nyugati irányúak (Alpok, Balkán, Kaukázus) vagy katlan alakúak (Kárpátok). Mindkettı befolyásolja a délrıl érkezı meleg vagy az északról érkezı hideg légáramlatokat. A legalsó vonulatuk erısen lefékezi a déli légáramlatok melegítı hatását. Tılük északabbra már az Atlanti-óceán enyhe tele küzd a kemény szibériai hideggel. Így a tengertıl a kontinens belseje felé haladva elıször a 7. majd a 6. és 5. számú télállósági zóna (Németország, Lengyelország, Észtország és Kelet-Belorusszia) következik, míg a távoli Moszkva, gyakorlatilag azonos szélességő fokon, már a meglehetısen hidegnek számító 4. sz. télállósági zónához tartozik. A télállósági zónák felvázolt rendszerének óriási elınye, de egyben nagy hátránya is, hogy gyakorlatilag egyetlen meteorológiai tényezıre, a téli minimum-hımérsékletre alapul. Elıny ez azért, mert a segítségével kialakított rendszer viszonylag egyszerő és áttekinthetı. (Az ábrák tanulsága szerint még így is meglehetısen komplikált). Hátrány pedig azért, mert a fás növények sikeres áttelelése nem csak attól függ, hogy mennyire hideg a tél, hanem attól is, hogy ez a hideg mikor és mennyi ideig éri ıket, kiváltképp pedig attól, hogy milyen volt elıtte a nyár illetve az egész vegetációs idıszak. A forró száraz nyár és a tartós napsütés elısegíti a fény-és melegigényes fajok- fajták hajtásainak beérlelését, ezáltal fokozva a télálló képességüket. A pára- és vízigényes fajok ezzel szemben hővös- csapadékos nyarat igényelnek a jó teleléshez, ellenkezı esetben „nem növik ki magukat” gyengén mennek a télbe, és így tovább. Részben ezek a körülmények is indokolták, hogy az É-Amerikánál lényegesen tagoltabb domborzatú Európában a 10 télállóságú zónát még további (’a’ és ’b’ jelő) alzónákra osztották. Magyarország nyugati fele valamint a Szeged-Kecskemét-Békéscsaba vonaltól délre esı része a 7. sz. télállósági zónába, míg a fennmaradó területrészek (Nagyalföld, Észak-Magyarország) az egy fokozattal hidegebb 6. sz. télál4
lósági zónába tartozik. Mint tudjuk, a valóság ennél jóval árnyaltabb. Az egyes országrészek vagy települések mezoklímáját erısen módosíthatják: - a tengerszint feletti magasság - a kitettség - a városklíma - a nagy vízfelületek (tavak, nagy folyók közelsége) - a szél- és árnyékvédelem - egyebek, mint a felhısödés vagy ködösödési hajlam (csökkenti az éjszakai lehőlést) az állomány-klíma és így tovább. (Lásd részletesen: a Növények a kertépítészetben c. tankönyv Magyarország dendrológiai körzetei és Városfásítás c. fejezeteiben) A Kertészeti Dendrológia c. tankönyvünkben ismertetett fajok túlnyomó többsége a 6. sz. vagy annál is hidegebb (5, 4, esetleg 3) télállósági zónába sorolható. Mivel ezek áttelelésével nálunk nincsen gond, a besorolást illetve a télállóságot külön nem említjük. Azok a fajok (pl.: Albizia, Punica, Cupressus, Cedrus) melyeket „melegigényes”, „kissé fagyérzékeny” vagy „fiatalon fagyérzékeny” kifejezésekkel jellemzünk, már a 7. sz. télállósági zóna növényei. Az ennél melegigényesebb és az olasz, belga vagy francia katalógusokban szereplı legfontosabb fajok télállóságát az alábbi felsorolásban ismertetjük. A felsorolásban a 8-as zónába tartózó növények (pl. Magnolia grandiflora, Trachycarpus fortunei) az ország legmelegebb részein és különlegesen védett fekvésbe ültetve még a szabadban is áttelelnek, a 9. kiváltképp pedig a 10. sz. télállósági zónába soroltak viszont már csak belsı terek dekorációjára alkalmasak. Az olasz és francia díszfaiskolák által gyakrabban forgalmazott szubtrópusi és mediterrán fás növények jegyzékét és télállósági zónák besorolását a 1. sz. táblázat tartalmazza. 1. táblázat Olasz és francia díszfaiskolák által gyakrabban forgalmazott szubtrópusi és mediterrán fás növények jegyzéke és télállósági zóna– besorolása Név Arbutus unedo Berberis darwinii Ceanothus × pallidus* (× delileanus) Ceanothus egyébfajok és fajták Choisia ternata Cistus laurifolius Cistus egyéb fajok és fajták Elaeagnus × ebbingei Elaeagnus pungens
(fa, ö) (cs, ö) (cs, l) (cs, l, ö) (cs, ö) (cs,ö) (cs, ö) (cs, ö) (cs, ö)
zóna 9 8 8 8-9 (7-)8 7 8 8 8 5
Név Eucalyptus gunii, E. camphora, E. johnstonii, E. panciflora, E. parviflora Eucalyptus egyéb fajok Escallonia fajok Erica fajok (az E. carnea kivételével) Bougenvillea glabra Laurus nobilis Lavandula stoechas Ligustrum delvayanum Ligustrum japonicum Ligustrum lucidum Phlomis fruticosa Phoramium fajok és fajták Photinia × fraseri Prunus lusitanica Magnolia grandiflora Pyracantha ’Teton’ Rosmarinus officinalis Solanum jasminoides Viburnum tinus Caesalpinia gillesii Callistemon citrinus Callistemon egyéb fajok és fajták Camelia japonica Camelia williamsii Clerodendron trichotonum* Cordilyne dustralis Cordilyne indivisa Cotoneaster glaucophyllus Cotoneaster lacteus Cupressus fajok és faják Feijoa sellowiana Tremontodendron califormicum Hebe apró levelő fajai és fajtái Hebe közepes és nagylevelő fajok Fuchsia fajok és fajták Griseline littoralis Grevillea robusta Jackananda nimosifolia Melia azedarach Jasminum officinale 6
(fa, ö) (fa, ö) (cs, ö, +) (ku, ö-l) (cs, ö) (cs, ö) (cs, ö) (fa, ö) (bf, ö) (cs, ö) (cs, ö) (cs, ö) (fa, ö) (fa, ö) (cs, ö) (cs, ö) (ku, ö) (cs, ö) (cs, l) (cs, ö, +) (cs, ö) (cs, ö, +) (cs, ö, +) (cs, l) (cs, ö) (sc, ö) (cs, ö) (cs, ö) (fe, ö) (cs, ö) (cs, ö) (cs, ö) (cs, ö, +) (cs, l) (cs, ö) (fa, ö) (fa, l) (fa, l) (ku, ö)
zóna 8 9 8 8 9-10 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8-9 8 8-9 9 9 8 8 8 8 9 8 8 8 8-9 9 8 (7?) 9 8-9 8-9 9 9 8 8-9
Név Jasminum sambac Acacia dealbata Acacia egyéb fajok és fajták Lagerstroemia indica Lagerstroemia hibridek* Leptospermum scoparium* Nandina domestica Olea curopaea Olearia fajok és fajták Osmanthus heterophyllus Passiflora coerulea Passiflora egyéb fajok és fajták Pinus pinaster Pinus halepensis Pinus pinea Ceratonia siliqua Pittosporum fajok Quercus ilex Raphiolepis fajok Psinciana regia Schinus molle Sequoia sempervirens Solanum rantonetti Tibouhinia heteromalla Yucca aloifolia Phoeni × canariensis Phoeni × dactolifera Chamaerops humilis Washingtomia filifera Livinstonia sinensis Trachycarpus fortunei Sabal palmetto Citrus fajok és fajták Musa basjoo Musa egyéb fajok és fajták *Megjegyzés:
(ku, ö) (fa, l) (fa, l) (fa, l) (cs, l) (cs, l) (cs, ö) (fa, ö) (cs, ö) (cs, ö) (ku, ö) (ku, ö) (fe, ö) (fe, ö) (fe, ö) (fa, ö) (cs, ö) (fa, ö) (cs, ö) (fa, l) (fa, ö) (fe, ö) (cse, l) (cse, ö) (cs, ö) (pálma) (pálma) (pálma) (pálma) (pálma) (pálma) (pálma) (lef, ö) (kenderbanán)
zóna 9 9 9-10 8 7-8 7 8 9 8-9 8 9 10 8 (7?) 8 (7?) 8 9 8-9 8 8 10 9-10 8 9 10 9 9 9 9 9 10 8 9-10 9-10 9 10
7
2. táblázat – Télállósági zónák és a hozzájuk tartozó leggyakoribb hımérsékleti minimumok Európában (KRÜSSMANN, 1984 nyomán) TélálKlímaöv lósági F° C° zóna tundra -50 alatt -45 alatt 1 boreális -50 – (-40) -45 – (-40) 2 -40 – (-30) -40 – (-34) 3 hideg Nyugat-Belorusszia, Oroszország, -30 – (-20) -34 – (-29) 4 mérsékelt Szentpétervár, Moszkva Kelet-Belorusszia, Ukrajna, Ro-20 – (-10) -29 – (-23) 5 mánia (Kárpátok) mérsékelt Ausztria és Németország nagy része, Lengyelország, Kelet-Ma-10 – 0 -23 – (-17) gyarország, Csehország, Szlová6 kia, Szerbia, Nagy-Britannia északi része, Románia sík vidékei meleg Nyugat-Dunántúl, Szlovákia, mérsékelt 0 – 10 -17 – (-12) Nagy-Britannia déli része, Nyu7 gat-Németország észak- és dél-atlanti termesztıkörzet Franciaország, ÉszakOlaszország (Lombardia), Hor10 – 20 -12 – (-7) 8 vátország, Görögország északi része, Nagy-Britannia, Spanyolország szubtrópus Kelet-Olaszország (Toscana!), és 20 – 30 -7 – (-1) Riviéra, Franciaország atlanti 9 mediterrán partvidéke, Európa legdélebbi részei (Portu30 – 40 -1 – (+5) gália, Szicília, Görögország déli 10 része) Észak-Afrika
Megjelent Kiss Marcell – Illyés Csaba: Örökzöld fenyık, fák és cserjék A keménytáblás borítású könyv 120 színes A/4 oldalon ismertet 150 fenyı- és 38 lomblevelő örökzöld taxont nagy képekkel és jó növényleírással. Közli a növények víz- és talaj igényét, télállóságát, bemutatja a felhasználás lehetıségét, ezzel felkelti a nagyközönség növény iránti igényét, ültetési és ápolási útmutatójával szakszerő gondozásra sarkall. Az alapvetıen laikusok számára készült könyv megrendelhetı a szerzınél (Kiss Marcell 8978 Rédics, Lendvakecskés). Ára 10 db felett 1500 Ft/db. 8
A növényútlevélrıl – még egyszer EU csatlakozásunkkal egyidejőleg bevezetésre került a növényútlevél is. Már a jelzett idıpont elıtt is készültek rá a díszfaiskolások, azóta több-kevesebb sikerrel alkalmazzák. A rendelet szövegében, értelmezésében közben történtek változások is. Ennek fényében folytattam beszélgetést Avar Kálmánnal a Vas Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat igazgató-helyettesével. Dr. Maráczi László: Mi indokolta a növényútlevél bevezetését? Avar Kálmán: Az Európai Unión belüli egységes piac, az áruk szabad mozgása jelentısen megnövelte a károsítók elterjedésének kockázatát, ezért az uniós növény-egészségügyi szabályozás elıírja a fokozott növény-egészségügyi kockázattal bíró növények elıállítóinak nyilvántartásba vételét, valamint a teljes termelési folyamat ellenırzését. Az ily módon elıállított és forgalomba hozott termékek növény-egészségügyi megfelelısségének igazolására szolgál a növényútlevél. M.L.: Milyen változások következtek be a növény-egészségügyi okmányolással kapcsolatban? A.K.: A tagországok közti forgalomban az ellenırzés köteles árut növényútlevél kíséri. A harmadik országgal történı kereskedelemben továbbra is a növény-egészségügyi bizonyítvány az elfogadott dokumentum. Felhívom a figyelmet arra, hogy a növényútlevél használata tagországon belüli szállításnál is kötelezı, tehát Magyarországon belül is. A növény-egészségügyi bizonyítvány a szállítmányban szereplı összes növényt kísérte. Az EU országokba, így hazánkba is csak meghatározott növényeket kell növényútlevélnek kísérni. M.L.: Ezek szerint a növény-egészségügyi bizonyítvány nem szőnt meg, csak az EU országaiba nem kell kiállítani, az úgynevezett harmadik országokba jelenleg is ennek az okmánynak kell kísérni a növényeket. A.K.: Igen, a növény-egészségügyi bizonyítvány használata 2004. május 1-jével nem szőnt meg, csak a harmadik (EU-n kívüli) országokba irányuló szállítmányok növény-egészségügyi alkalmasságának igazolására szolgál. M.L.: Mely növények növényútlevél kötelesek? A.K.: A növényútlevél köteles növények pontos listáját a növény-egészségügyi feladatok részletes szabályairól szóló, többször módosított 7/2001.(I.17.) FVM rendelet 6. sz. mellékletében találjuk meg. Jelzem, hogy a növényútlevél köteles termékek köre folyamatosan változik, ezért a joganyag naprakész ismerete, valamint az illetékes megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálattal való napi kapcsolattartás elengedhetetlen a termelık részére. A növényútlevél köteles növényeket két nagy csoportra oszthatjuk: Az elsı csoportba tartozó növények Amelanchier, Chaenomeles, Citrus, Cotoneaster, Crataegus, Cydonia, Eriobotrya, Fortunella, Malus, Mespilus, Photinia dividiana, Poncirus, Prunus, a Prunus laurocerasus és a Prunus lusitanica kivé9
telével, Pyrachantha, Pyrus, Sorbus, Vitis esetén az árut a termelıtıl a végfelhasználóig növényútlevélnek kell kísérnie. Ezek a növények gyakorlatilag egyedileg címkézendık. A második csoportba tartozó növények forgalmazása esetén a termelıtıl a forgalmazóig kell növényútlevélnek kísérni az árut. Ebbe a csoportba tartoznak a fás szárú növények közül az Abies, Castanea, Larix, Picea, Pinus, Platanus, Populus, Prunus laurocerasus, Prunus lusitanica, Pseudotsuga, Quercus, Rubus, Tsuga, de rajtuk kívül vannak lágy szárú, hagymás, gumós és szobanövények is. Ebben az esetben rakomány egységenként kell növényútlevelet kiállítani, ami lehet egy-egy növény is, de leggyakrabban tálca, doboz, raklap vagy a teljes rakományra vonatkozik. M.L.: Eszerint vannak bizonyos növények, amelyek minden darabját útlevéllel kell ellátni, a növények egy másik csoportja számára pedig elegendı az adott szállításnál fajtánként egy növényútlevél? A.K.: Ez valóban így van, de a további részleteket pontosítani kell. M.L.: Milyen könnyítés van az egyedileg címkézendı növényeknek? A.K.: Ha a termelı az egyedileg címkézendı növényeket forgalmazónak adja el, akkor mindenegyes növényt külön-külön el kell látni növényútlevéllel, mivel csak így teljesíthetı a végfelhasználóig szóló útlevél kötelezettség. Amenynyiben az eladáskor egyértelmően kiderül, hogy az a végfelhasználónak történik, akkor fajtánként egy-egy növényútlevél is elégséges a megvásárolt menynyiségtıl függetlenül. Természetesen a növényútlevél nyilvántartásban ennek megfelelıen kell az adatokat rögzíteni. A nem egyedileg címkézett növények esetében is számos könnyítı gyakorlati megoldás létezik. Ilyen esetekben a növényútlevél szerepét a számla, szállítólevél, csomagolási lista stb. is betöltheti, ha megfelelı adatokkal kiegészítjük M.L.: Mit kell tartalmaznia a növényútlevélnek? A.K.: A növényútlevélen kötelezıen feltüntetendı adatokat, ezek : − EK növényútlevél – bármelyik hivatalos EU-s nyelven. − A tagállam kódja (HU) − A felelıs hatóság neve, vagy megkülönböztetı kódja (NTSZ). − A termelı nyilvántartási száma. − Egyéni sorozatszám (növényútlevél sorozatszáma) − Botanikai név − Mennyiség Nem kötelezı adatokat is tartalmazhat: − Megkülönböztetı jelzés (ZP) – ha a termék védett zónába való szállításra alkalmas. − Megkülönböztetı jelzés (RP) – pótolt útlevél esetén, ha értelmezhetı a nyilvántartásba vett elıállító és az importır. − Harmadik országból érkezı terméknél, ha értelmezhetı a származási ország neve M.L.: Milyen formai követelmények vannak? 10
A.K.: A növényútlevél formájára semmilyen uniós elıírás nincs. A funkciójának kell megfelelnie, tartalmaznia kell az elıírt adatokat, az árut kell kísérnie (eltávolíthatatlanul), anyagának biztosítania kell az idıállóságot. Itt had utaljak vissza a nem egyedileg címkézendı növény növényútlevél ellátásához. Mivel itt több okmány is betöltheti ezt a funkciót. Vegyük például a számlát, mint növényútlevél lehetıséget. A kötelezı adat tartalomból a számla a növény nevét, darab számát már eleve tartalmazza és a sorszáma lehet az útlevél sorszáma is. Amennyiben a növényútlevél köteles növényeket a számlán valamilyen módon megjelöljük (!,*, stb.) és a számla végére még kiegészítésként a kötelezı adatokat feltüntetjük (EK növényútlevél, tagállam kódja, felelıs hatóság kódja, termelı nyilvántartási száma) a gyakorlat számára megfelelı növényútlevelet állítottunk ki. Ebben az esetben viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy az ilyen árut ténylegesen is növényútlevélnek kell kísérnie, tehát a raktérben a csomagolási egységeken is el kell helyezni egy a növényútlevél kötelezı adatait tartalmazó okmányt a számlán található adatoknak megfelelıen. M.L.: Jelenleg alig van olyan termelı, aki a növényútlevelet saját maga állíthatja ki. Gyakorlatilag a hatóság – jelenleg díjmentesen – végzi a növényútlevél kiállítását. Meddig végzi ezt így a hatóság? Kinek a feladata növényútlevél kiállítása? A.K.: A már hivatkozott rendelet szerint a növényútlevelet a Szolgálat, vagy fémzárolt szaporítóanyag esetén az OMMI, illetve a Szolgálat felhatalmazása alapján a termelı, forgalmazó vagy importır adhatja ki. A növényútlevél kiállítása 2004. december 1-je óta már nem ingyenes. A tagállamokban elterjedt gyakorlat, valamint az eltelt idıszak tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy a növényútlevéllel való ellátás legegyszerőbb és leggyakorlatiasabb módja, ha a termelı rendelkezik a növényútlevél kiállításának jogával. Személy szerint én is ezt a lehetıséget javaslom a termelıknek. M.L.: Minden esetben kiállíthatja a termelı a növényútlevelet? A.K.: Kérelemre – a feltételeknek megfelelı – termelı megkaphatja a növényútlevél kiállításának jogát. Ennek feltétele a regisztráció, a szemle igény rendeletben elıírt határidıre történı bejelentése, a szemlézendı növények pontos nyilvántartása, mőszaki alkalmasság (az útlevél kiállítására) az elıírt nyilvántartások vezetése és folyamatos, korrekt kapcsolattartás a Szolgálattal. A jogot a termelı határozatban kapja meg és a növény-egészségügyi szemlékkel ellenırzött növényekre állíthatja ki. M.L.: Milyen feladatai vannak a termelınek a növényútlevél kibocsátása után? A.K.: A kiadott növényútlevelekrıl naprakész felhasználást kell vezetni. Nyilvántartásában rögzíteni kell a forgalmazott növényútlevél köteles növények nevét, darab számát valamint a kiadott növényútlevelek számát, sorozatszámát. Ezen adatoknak egyeznie kell a szemle jegyzıkönyvekben valamint a termelı nyilvántartásaiban szereplı darabszámokkal. Ezeket a nyilvántartásokat 3 évig meg kell ırizni. 11
M.L.: Kell-e nyilvántartást vezetni a vásárolt növényútlevél köteles növényekrıl? A.K.: A vizsgálatköteles árukat vásárló termelı a növényútlevelet legalább 1 évig köteles megırizni és annak számát a nyilvántartásába bejegyezni. A vásárolt növényekrıl egyéb nyilvántartásra nem kötelezett. M.L.: Már néhány termelınek sikerült védett zónába szállítani – oda csak külön engedéllyel beszállítható – növényeket. Ebbıl különféle kellemetlenségek adódtak. Mi is a védett zóna? A.K.: Védett zónába való szállításnak speciális növény-egészségügyi feltételei vannak. Tehát addig védett zónába szállítani nem lehet, amíg ezek a feltételek nem teljesülnek. Nagyon egyszerően fogalmazva a védett zóna az unión belül olyan terület, mely mentes valamilyen károsítótól és ezt a mentességet továbbra is fenn kívánják tartani. A védett zóna kialakításának szigorú elıírásai vannak és csak a Bizottsági jóváhagyás után a tagállam minisztériuma jelöli ki. M.L.: Hol vannak ezek a védett zónák és mely növényekre vannak különleges elıírások? A.K.: A rendelet 6. sz. mellékletének II. szakaszában, valamint az 5. sz. mellékletében találhatók meg a védett zónákkal kapcsolatos speciális elıírások. Példának említeném az Erwinia amylovora gazdanövények vonatkozásában, hogy Ausztria öt tartománya, Szlovákia és Szlovénia is védett zónát jelentett be. M.L.: Mik a védett zónába beszállítás, illetve az azon átszállítás feltételei? A.K.: Már elıbb is említettem, hogy védett zónába szállítani, azon átszállítani csak ezen elıírások teljesülése után „ZP”-s kóddal ellátott növényútlevéllel szabad. M.L.: Jogosultak-e a magyar termelık a ZP jelzés használatára? A.K.: A ZP jelölés használatára csak a feltételek teljesülésének hatósági igazolása után jogosult a termelı. Legalább az eladást megelızı vegetációs idıszakban érvényesülnie kell ezeknek a feltételeknek és a termelınek ez irányú szándékát írásban kell a Szolgálat felé jeleznie M.L.: Mi a feltétele a ZP jelzés használatának? A.K.: Az adott zónára vonatkozó együttes növény-egészségügyi alkalmasság hatósági igazolása és az ez irányú szándék idıbeni bejelentése. M.L.: Lassan itt a következı év. Mire hívná fel a termesztık figyelmét? A.K.: A termelık figyelmét a Szolgálat szakembereivel való folyamatos kapcsolattartásra, valamint a február 28-ig elvégzendı bejelentési kötelezettségükre hívnám fel. M.L.: Köszönöm a beszélgetést.
12
növények közül az Apium graveolens, Argyranthemum, Aster, Brassica, Cucumis, Dendranthema, Dianthus és hibridjeik, Exarum, Fragaria, Gerbera, Gypsophila, Impatiens (új-guineai hibridek), Lactuta, Leucanthemum, Lupinus, Pelargonium, Solanaceae család fajai, Spinada, Tanacetum, Verbena, egyéb lágyszárú növények, a hagymás, gumós dísznövények közül a Camassia, Chionodoxa, Crocus flavus Weston „Golden Yellow”, Galanthus, Galtonia candicans, Gladiolus (mikroszaporítású változatai és hibridjei), Hyacinthus, Iris, Ismene, Muscari, Narcissus, Orinthogallum, Puschkinia, Scilla, Tigridia, Tulipa, valamint a cserepes szobanövények közül pedig az Araceae fajok (Kála, Monstera, Philodendron, Anthurium, Aglaomena), Marantaceae, Musaceae, Persea, Strelitziaceae
13
