TARTALOM ICAU konferencia Aleph felhasználók konferenciája Londonban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Nemzetközi könyvvásár Szakmai úton Frankfurtban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Bemutatkozik Bemutatkozik a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Agrártudományi Könyvtára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Tisztelt Olvasóink, Kedves Kollégák!
Repülnek a hónapok, elmúlt az igazán szép õsz is, és küszöbünkön áll már a tél, s vele a közelgõ ünnepek. Nagy szeretettel nyújtom át Önöknek idei utolsó lapszámunkat. Olvassák olyan szeretettel és érdeklõdéssel, ahogy a szerkesztõség munkatársai és a szerzõk is tették a szerkesztés és cikkírás során. Remélem, hogy sikeres évet tudhatnak maguk mögött, és kívánom, hogy az elkövetkezõ év se hozzon rosszabbat. Legyen békés, boldog ünnepük!
Gulácsiné Pápay Erika fõigazgató
Nálunk történt Könyvtárszakmai rendezvények Vihar-nap a Prosperoval . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Agrárszakmai rendezvények A gyógyfürdõk helyzete Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Agrárkulturális rendezvények Népi orvoslás a Kárpát-medencében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . „Tollfosztó” klub . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Könyvbemutató Õsmagyar ételeink, gasztronómiai kultúránk és azok filozófiája . . . . . . Kiállításmegnyitó Nyári hangulatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mindenki másképp látja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
15 16
Kitekintõ Megnyílt az Ökotech . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A könyvtárak változó világa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Honlapépítés felsõfokon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Módszertani konzultációs nap az OSzK-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiállítás a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A felsõoktatási tankönyv- és szakkönyvvásár kerek jubileuma . . . . . . . . . .
17 17 20 22 23 25
Könyvismertetés Déligyümölcsök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fiatal vagy idõs? – A csülkös vad terepi értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A must és a bor egyszerû kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Népi játékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
27 27 28 28
8 9 10 11 12
Programajánló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 Agrárium Meghívó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 Ajánló bibliográfia Ásványvíz, kristályvíz és forrásvíz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
E számunk szerzõi: Málnásné Horváth Gyöngyi fõkönyvtáros, Nádas Zsuzsánna könyvtárigazgató (DEENK Agrártudományi Könyvtár) Benczekovits Beatrix, Frendl Kata, Kabai Gábor, Károlyi Zsuzsanna, Lõrincz Ferenc, Mógor-Kárász Kinga, Pálfai Katalin, Polgárné Balogh Eszter, dr. Sinóros-Szabó Botondné, Vámos Rita (OMgK) Fotók: Benczekovits Beatrix, Csíky Gábor, Frendl Kata, Horváth Tamás, Mógor-Kárász Kinga (OMgK) 2
2005. XII. évfolyam 4. szám
ICAU konferencia
ALEPH FELHASZNÁLÓK KONFERENCIÁJA LONDONBAN Az ICAU (International Consortium of Aleph Users) idei konferenciáját Londonban tartotta szeptember 12-14-én. Az eseménynek a British Library Konferencia Központja adott otthont, ahol kellemes környezetben, jól és gördülékenyen megszervezett körülmények között zajlott a program. Lynne Brindley, a brit nemzeti könyvtár fõigazgatónõjének köszöntõje után a konzorcium elnöke, Guido Badalamenti – a Sienai Egyetem Egyetemi Könyvárának igazgatója – vette át a szót, és a történeti elõzményeket vázolta fel. A konzorcium azért jött létre, hogy a tagok elmondhassák az Aleph szoftverrel kapcsolatos tapasztalataikat, megoszthassák egymással gondjaikat, és nem utolsósorban azért is, hogy ötleteket adjanak egymásnak, de ne csak egymásnak, hanem az Ex Libris munkatársainak, az Aleph fejlesztõinek. Ahogy múlnak az évek, egyre bõvül az Aleph rendszert használók köre, és nõ az ICAU munkájában részt vevõ – illetve az iránt érdeklõdõ – könyvtárak köre is. Az 1991-es alapítás után 1994ben 40 tagja volt, 2000-ben 170, ez évben pedig – a 16. találkozó idején – már 24 országból 255 intézmény alkotja a gárdát. Négy irányító
2005. XII. évfolyam 4. szám
testületi tag (most egy-egy kolléga a Dél-afrikai Köztársaságból, Ausztriából, Németországból és az USA-ból) és az elnök alkotja a vezetõséget. Az ICAU-nak volt már magyar elnöke is 1993-1995 között Frank Róza (Budapesti Mûszaki Egyetem Központi Könyvtára) személyében, Dr. Egyházy Tiborné (Veszprémi Vegyipari Egyetem Könyvtára) pedig 1995-1996-ban tagja volt az irányító testületnek. A British Libraryben 240 érdeklõdõ foglalt helyet az elõadóterem kényelmes padsoraiban. Magyarországról három könyvtár képviseltette magát, a BME-OMIKK, a Veszprémi Egyetem Egyetemi Könyvtára és az OMgK. Matti Shem Tov, az Ex Libris elnöke arról tájékoztatta a jelenlevõket, hogy most az Aleph 19. verzióján dolgoznak. Beszélt a társaság rövid távú céljairól, s azt is elmondta, mindent megtesznek azért, hogy bekerüljenek a londoni tõzsdére. A három nap alatt sok érdekes elõadás hangzott el, élénk viták alakultak ki egy-egy témában. Az Ex Libris munkatársain túl a világ minden részérõl hallhattunk könyvtárosokat (pl. University of Bristol és University of Nottingham, Anglia; Hochschulbibliothekszentrum NRW, Németország; The Austrian Library Network, Ausztria; Hebrew University, Izrael; University of Porto, Portugália; Hillerod Library, Dánia; CALICO, Dél-afrikai Köztársaság; Harvard University és University of Io-
wa, USA; K. U. Leuven, Belgium; Alliance Israélite Universelle, Franciaország), akik egy-egy részletkérdésrõl szóltak, illetve a szakterületük egy-egy problémájába avattak be minket. Kiragadok – a szerzõ jogán – néhány, számomra érdekes elõadást. Barbara Rad-El az Aleph 17. verziójáról elmondta, hogy itt a regisztrált olvasók saját polcot alakíthatnak ki maguknak, és ezen – meghatározott ideig – saját „könyvtárat” állíthatnak össze. Arra is lesz lehetõség, hogy a tárgyszavak képek legyenek, ha a használhatóság szempontjából ezt látja jónak a szakozó. Beszélt két új Aleph alapú fejlesztésrõl is. y ADAM (Aleph Digital Asset Module), amely lehetõvé teszi a könyvtárak számára a digitális gyûjtemény és a kapcsolódó metaadatok kezelését az Aleph 500-as környezetén belül. y ARC (Aleph Reporting Center), amely az Aleph rendszeren alapuló, könnyen használható, webes jelentésgeneráló, kimutatás- és statisztika-készítõ környezet. Használatával a könyvtárosok villámgyorsan készíthetnek rögtönzött kimutatásokat a könyvtárhoz kapcsolódó bármely szempont alapján. A valós idejû adatokat az Aleph megfelelõ forrásai szolgáltatják az ARC számára. Ezt egyszerû, logikus, könnyen használható és áttekinthetõ struktúra alapján rendszerezve tárja a felhasználó elé, továbbá lehetõvé teszi a kereszthivatkozások alkalmazását több területrõl a rendszeren belül. Több mint 25 nyelven készíthet jelentéseket, hamarosan 3
ICAU konferencia
már magyar nyelven is. Minden kimutatás, statisztika megjeleníthetõ HTML vagy szöveg (txt) formátumban is. Dalia Mendelson az Aleph 18. verziójáról beszélt, amelyben a pénzügyi, számlázási fejlesztések a legjelentõsebbek. Jenny Walker az Ex Libris más, nem az Alephhez kapcsolódó fejlesztéseirõl tartott elõadást. y A DigiTool rendszer a digitális tartalom menedzselésére jött létre. Megad minden szükséges eszközt a digitális gyûjtemények létrehozására, archiválására, keresésére, menedzselésére és megjelenítésére. y A MetaLib lehetõvé teszi a könyvtár felhasználói számára az érdeklõdési területükhöz tartozó elektronikus források keresésének, illetve használatának egyszerû módját, és egyidejûleg több forrásban is a keresést. y Az SFX linkszerver megoldja a különbözõ, egyre növekedõ elektronikus források összekapcsolását. Az adatszolgáltatóktól kiválaszthatják az olvasók a megfelelõ tartalmakat,
4
majd összekapcsolhatják azokat szükség szerint, így ki lehet iktatni az azonos mûveletek többszöri végrehajtását. y A Verde az elõzõ fejlesztésekre épülve, azokat kiegészítve és hasznosabbá téve mûködik. A háromnapos találkozó szavazással ért véget. Megerõsítettük az eddigi irányító testületi tagok (Pat Busby – Cape Higher Education Consortium, Dél-Afrikai Köztársaság; Peter Klien – Österreichische Bibliothekenverbund & Service GmbH, Ausztria; Jiri Kende – Universitätsbibliothek der FU, Németország; Dale Flecker – Harward University Library, USA), és az elnök (Guido Badalamenti – University of Siena, Olaszország) mandátumát, valamint elfogadtuk a következõ találkozó idõpontját és helyét. Szeptember 15-16-án SMUG (Internetional SFX/MetaLib Users Group) konferenciával folytatódott az eseménysor, ahol is az Ex Libris önálló, az Alephhez nem kapcsolódó programjainak a felhasználói találkoztak és cseréltek eszmét. Elsõ nap délután az érdeklõdõk – idegenvezetõvel – végigjárhatták a könyvtárat. A British Libraryt – meglepõ módon – csak 1973-ban alapították, és 1997-ben vehették birtokba az olvasók (a királynõ 1998. júniusában nyitotta meg hivatalosan). Az 1753 óta mûködõ British Museum könyvtára, és ezt tekinthetjük akár a nemzeti könyvtár jogelõdjének, – óriási gyûjteményével – az elsõ nyilvános könyvtár volt Angliában. 1837-56 között Antonio Panizzi – olasz menekült – volt az a könyvtáros, aki szakszerûen rendszerezte az akkor már 60 000 fölötti állományt, és katalógust készített róla. Az általa lefektetett elvek között még ma is van aktuális. A könyvtár ma kb. tizenkét-
millió egységbõl áll, tizenegy olvasóterme és három galériája van, állandó és ideiglenes kiállítások számára. Az oldalról nézve tengerjáróhajó-formájú épület – tervezte Colin St John Wilson – 6 szintes, a könyvtárnak mintegy a magját alkotja az üvegfal mögött levõ, „toronynak” nevezett King’s Library, III. György király könyvtára, amelyet a fia ajándékozott a nemzetnek 1823-ban. Számos képzõmûvészeti alkotás – szobrok, képek, faliszõnyeg – látható az épületben és a Piazzán, azaz a zárt udvarban. A londoni épület mellett a gyûjteménynek egy jelentõs része Yorkshire-ben van elhelyezve. A könyvtár számos ritkasággal büszkélkedhet, pl. két eredeti példány a Magna Cartából, Gutenberg biblia, Shakespeare és Leonardo da Vinci kézirat, de itt õrzik a Beatles I want to hold your hand címû dalának Paul McCartney kézírásával leírt szövegét is. A 17. találkozó 2006-ban, Stockholmban lesz…
Benczekovits Beatrix
2005. XII. évfolyam 4. szám
Nemzetközi könyvvásár
SZAKMAI ÚTON FRANKFURTBAN Az idén már 57. alkalommal megrendezett októberi Frankfurti Nemzetközi Könyvvásárt – melyen 100 ország több mint hétezer cége állított ki – az OMgK munkatársai is meglátogatták. A világ legismertebb könyvvásárának ebben az évben Dél-Korea volt a díszvendége, mely összesen 30 szerzõvel képviseltette magát. A díszvendég ország a kultúra számos területén bemutatkozott a könyvkiállítással egy idõben. Képzõmûvészeti kiállítások, színházi elõadások és komolyzenei koncertek sora reprezentálta a koreai mûvészetet. A könyvszakma megállapította, hogy az olvasási kedv még mindig nem csökkent, annak ellenére, hogy egyre elterjedtebb az elektronikus könyv és folyóirat. Még mindig évi 1,2 millió könyvet adnak ki világszerte, miközben a kiadói szakma elismeri, hogy az online és digitális média erõteljes versenyben van a nyomdai úton elõállított könyvekkel. Elõbbiek ugyanis lehetõvé teszik, hogy a könyv, nem a hagyo-
2005. XII. évfolyam 4. szám
mányos formában, a világ bármely részére gyorsan eljuthasson. A kiadók ezért új vevõket próbálnak szerezni, például az audiókönyvek kiadásával is. Az OMgK munkatársai megállapíthatták, hogy hatalmas változások történtek a vásár szervezésében az 1999-es látogatásuk óta. Az egyre nagyobb területen megrendezett kiállítás egész Frankfurtot lázban tartotta. A vásár területén kényelmes, ingyenes buszokkal utazhattak a látogatók a pavilonok és a parkolóházak között, mozgólépcsõk és fedett folyosók biztosították az épületek közötti átjárást. A hatalmas tömeg elsõsorban a német szépirodalmi és gyermekkönyvekre volt kíváncsi, de nagy
volt az érdeklõdés a német szakmai és a külföldi szerzõk mûvei iránt is. A tökéletesen megrendezett kiállítás egész területén sok látnivaló kápráztatta el a látogatókat, gyönyörûen megépített könyves standok, gazdag választékot nyújtó, értékes kiadványokkal megrakott könyvespolcok, szebbnél szebb színes katalógusok, prospektusok, termékminták, valamint kézmûves kirakodóvásár csábította az érdeklõdõket. Több neves német napilap is képviseltette magát, kedvezményes éves vagy ingyenes havi elõfizetésre csábítva a látogatókat. A 120 négyzetméter alapterületû, átriumos kialakítású magyar nemzeti stand több irodalmi rendezvénynek adott otthont: az érdeklõdõk megismerkedhettek Konrád Györggyel, Kõrösi Zoltánnal és Balla Zsófiával. Németh Gábor: Zsidó vagy?, Kõrösi Zoltán: Budapest, nõváros, valamint Konrád György: Sonnenfinsternis auf dem Berg címû könyvét ismerhették meg a látogatók. A müncheni Máté Imre felolvasása nyújtott még értékes élményt, valamint a József Attila emlékév kapcsán bemutatkozott Báthori 5
Nemzetközi könyvvásár – Bemutatkozik
Csaba, aki a költõ életmûvét fordította német nyelvre. A kiállítókkal közös térben tizenhat magyarországi cég – kiadók és nyomdák – önálló bemutatkozási
és tárgyalóhelyet kapott. Emellett a vásár tematikus pavilonjaiban a partnerkiadók között több magyar cég is jelen volt, így például az Alexandra Kiadó, a Cartographia
Kiadó, a Múlt és Jövõ Kiadó, az Officina ‘96 Kiadó, a Kossuth Kiadó és az Atlantisz Kiadó. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülése idei bemutatkozásának az ad külön nyomatékot, hogy jövõre indul a németországi Magyar Kulturális Évad, melynek a frankfurti könyvkiadói és irodalmi bemutatkozás fontos elõrendezvénye volt. A német könyvszakma nagy presztízsû Béke-díját, amelyet tavaly Esterházy Péter vehetett át, az idén a török Orhan Pamuk kapta. Az igen hasznos szakmai út élményei még hosszú idõn keresztül kísérik mindennapi munkánkat. Reméljük, még sokunknak adatik meg hasonló alkalom ilyen tapasztalatszerzésre. Mógor-Kárász Kinga
BEMUTATKOZIK A DEBRECENI EGYETEM EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR AGRÁRTUDOMÁNYI KÖNYVTÁRA A debreceni országos gazdasági tanintézet célja a gazdasági pályára készülõ ifjakat, mint leendõ birtoktulajdonosokat, bérlõket, vagy gazdatiszteket, jövõ hivatásukra tudományos szakképzéssel a gazdaság minden ágában alaposan elõkészíteni, s e mellett az erdészet fõbb elveivel is megismertetni – a Debreczeni Felsõbb Gazdasági Tanintézet 1869-1870. évi értesítõje e szavakkal határozza meg célját. E célok megvalósításához természetesen már a kezdetektõl a könyvtár is hozzájárult. Az eredeti könyvtár alapításakor vásárolt könyvek ma már csak töredékeiben találhatók meg. A második világháború vihara, illetve a többszöri átszervezés nagyrészt szétszórta az akkor már több mint 15 000 kötetet számláló 6
értékes szakkönyv- és folyóirat állományt. A régi nagy értékû pallagi gyûjteményt 1949-ben elszállították. Egy része elkallódott, jelentõsebb hányada pedig Gödöllõre került, de ezenkívül egy kis részét Budapestre, illetve Zsámbékra szállították. 1953-ban hoztak vissza teljesen rendezetlen állapotban 12 720 könyvtári egységet, zömmel könyvet, brosúrát. 1970-ben vált az intézmény egyetemmé, s ekkor készült el az új egyetemi szabályzat részét képezõ könyvtári szervezeti és ügyviteli szabályzat, amely azóta is alapja a könyvtári munka, a könyvtári kapcsolatok és a belsõ ügyrend további fejlesztésének és kidolgozásának. 1976-tól a könyvtár regionális és országos szakkönyvtári feladatokat
kapott. A korábban létrehozott tanszéki könyvtárakra építve kialakításra került az egyetemi könyvtári hálózat, amely a tanszéki, intézeti és kari könyvtárak együttmûködésének lett a szervezeti kerete. Az országos és nemzetközi kapcsolatok is fokozatosan kiépültek. Erõsödött a szakirodalmi tájékoztató munka és a különbözõ szakmai információs szolgáltatások közvetítése. A kutatói igények kielégítésében – a nehezedõ anyagi/pénzügyi feltételek ellenére – eredmények mutathatók fel. A könyvtár folyamatosan, lényegében nagyobb zökkenõk nélkül be tudta szerezni a kutatásokhoz kapcsolódó szakirodalmi információs anyagot. E téren mind a primer szakirodalom beszerzésében, mind a tájékoztatási célokat 2005. XII. évfolyam 4. szám
Bemutatkozik
szolgáló másodlagos források biztosításában fejlõdés tapasztalható. Az országos szakkönyvtári feladatok – összhangban a tudományos könyvtári feladatokkal – a könyvtári tevékenység kétirányú kiszélesítését eredményezték. Állományával az eddiginél jobban részt vett az országos szakirodalmi ellátásban, s ez elsõsorban a könyvtárközi kölcsönzésekben realizálódott. Regionális feladatkörénél fogva számszerûen is megnövekedett a könyvtár külsõ használóinak száma. 1986 és 1991 között lényeges változások történtek a könyvtár életében. Elkészült a könyvtár bõvítésének és rekonstrukciójának terve. A munkálatok 1991. novemberében fejezõdtek be, és vehették igénybe a könyvtárhasználók a megújult kölcsönzõt és olvasótermet. A központi elhelyezésû anyagból zárt raktárban 87 000, szabadpolcos kölcsönzõben 26 000, olvasóteremben 7000 könyvtári egység elhelyezése biztosítható. A könyvtár 2001. január 1-jétõl a Debreceni Egyetem egységes egyetemi könyvtári rendszerébe tartozik. A könyvtári rendszer tagjai: y DEENK Nemzeti és Általános Gyûjteményének Könyvtára, y DEENK Agrártudományi Könyvtára, y DEENK Kenézy Könyvtára, y DEENK Közgazdaságtudományi Kari Könyvtára, y DEENK Mûszaki Fõiskolai Könyvtára, y DEENK Padagógiai Fõiskolai Kari Könyvtára, y DEENK Debreceni Konzervatórium Könyvtára. Az Agrártudományi Könyvtár országos feladatkörû nyilvános szakkönyvtár. A könyvtár gyûjtõköre az oktatás és kutatás követelményeinek megfelelõen alakult ki. Gyûjti az agrárgazdaságtan, a 2005. XII. évfolyam 4. szám
mezõgazdasági üzemtan, a növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet, a növényvédelem, az állategészségügy, a mezõgazdasági gépesítés és gépészet, továbbá mindezek alap- és segédtudományainak hazai és külföldi irodalmát. A könyvtár állományának 80%-a a központi könyvtárban, 20%-a a tanszéki könyvtárakban található. A tanszéki könyvtárak ellátása, az állománybavétel és feldolgozás a központi könyvtár feladata. A könyvtári állomány 95%-a szakkönyv, 5%-a szépirodalom. A könyvtár kölcsönzõjében szabadpolcon találhatók a legfrissebb és keresett szakirodalmi dokumentumok, illetve válogatva szépirodalmi mûvek. Az olvasóteremben
közel 4000 magyar és idegen nyelvû szakkönyv és folyóirat található. A 2004. évre könyvtárunkban a hazai mezõgazdaság-, illetve a határterületek szak- és tudományos folyóirataiból 334 féle, míg a külföldi szakirodalom periodikáiból 107 cím áll az oktatás és kutatás szolgálatában. Könyvtárunkban 1991 óta mûködik számítógépes hálózat. Ez idõtõl lehet keresni a könyvtár online katalógusában, a http://lib.date.hu címen. Az állományunk 90%-a kereshetõ a hálózaton. Az integráció a hagyományos és számítógépes szakirodalom információ szolgáltatásának kapuját szélesre tárta könyvtárhasználóink szá-
mára. Beiratkozott olvasóink igénybe vehetik a Debreceni Egyetem által elõfizetett számítógépes adatbázisok széles skáláját. Az információkeresést könnyíti a könyvtár által kiadott Elektronikus adatbázisok címû kiadvány, amely tájékoztat az adatbázisok elérhetõségérõl, tartalmáról, keresési tanácsokat ad, valamint megadja az adatbázisok referenseinek elérhetõségét. Könyvtárunkban megtalálható a CompLex DVD Jogtár, amely Magyarország egyetlen integrált magyar és európai jogi adatbázisa és az európai uniós taggá válásunkkal egyidõben nyújt szakemberek és laikusok számára egyaránt teljes jogi információt. Az agrártudományok területén a következõ adatbázisokhoz biztosítunk hozzáférést: y CAB Abstracts, y Biological Abstracts, y Periodical Contents Index, y EISZ, y SciFinder, y SwetsWise. Könyvtárunk részt vesz a Könyvtári Minõségfejlesztés 21 programban, amelynek feladata, hogy útmutatást adjon a minõségfejlesztés gyakorlati alkalmazására, valamint kidolgozza az ehhez szükséges útmutatót. Az utóbbi években jó néhány pályázatot sikerült elnyernünk, amelyek komoly segítséget jelentettek mind az állománygyarapítás, mind az infrastrukturális fejlesztés területén. Az integráció eredményezte azt a folyamatot, melynek során a könyvtárhasználóink köre kibõvült. Könyvtárunk dolgozói mindent elkövetnek annak érdekében, hogy továbbra is magas színvonalú szolgáltatást nyújtsanak a könyvtárlátogatóknak. Málnásné Horváth Gyöngyi 7
Nálunk történt – Könyvtárszakmai rendezvények
VIHAR-NAP A PROSPEROVAL 2005. november 3-án ünnepélyes keretek között, konferenciával egybekötve nyitotta meg immár hagyományossá vált éves könyvkiállítását a Prospero Könyvei Budapest Kft. – könyvimportõr és könyvtárellátó –, ezúttal elõször az Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ épületében. A kiállítás 2005. november 4. és 8. között volt látogatható, és a Prosperotól megszokott gazdagságot és változatosságot nyújtotta szakirodalmi kínálatával. A konferencia elõadásai és a szakmai kerekasztal-beszélgetés a közbeszerzés témakörében a könyvtáros szakmát érdeklõ kérdéseket vetettek fel. A rendezvényt Gulácsiné Pápay Erika, az OMgK fõigazgatója nyitotta meg. A megnyitó után Janzer Frigyes, a Prospero Könyvei ügyvezetõje vette át a szót és kérte fel az elsõ elõadót, Barbara Wendlingert, a Nielsen BookData magyarországi képviselõjét elõadása megtartására, amelynek címe: A Nielsen BookData termékei és fejleszté-
sei – piacvezetõ információszolgáltató eszközök könyvtárosok és információs szakemberek számára volt. Wendlinger asszony a két – BookData és a Whitaker – cég összeolvadásával létrejött Nielsen BookData a könyvtárak és az információs szakma számára készített termékeit és újításait ismertette. A nagy-britanniai székhelyû társaság online, és CD-ROM-os bibliográfiai, katalogizálási és elektronikus adatcsere szolgáltatással áll a könyvtárak rendelkezésére. A havi 17 200 dokumentummal és 2400 új kiadóval gyarapodó adatbázis átfogó, naprakész információval nyújt sokoldalú keresési lehetõséget. Az érdekes elõadás után került sor a szakmai kerekasztal-beszélgetésre – Fókuszban a közbeszerzés címmel. Résztvevõi Deák Sándor gazdasági igazgató, Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára, dr. Mader Béla fõigazgató, Szegedi Tudományegyetem, Egyetemi Könyvtár, dr. Murányi Lajos, osztályvezetõ, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Szerzeményezési Osztály és Janzer F r i gyes, a Prospero ügyvezetõje voltak. A beszélgetés során – amelybe a Mader Béla, dr. Murányi Lajos, Deák Sándor és Janzer Frigyes hallga-
8
tóság tagjai is bekapcsolódtak – számos, a résztvevõket szemmel láthatólag súlyosan érintõ kérdés vetõdött fel a közbeszerzési törvény kapcsán. Az élénk eszmecserét követõen Gisela Hochgeladen, a K.G. Saur képviselõje tartotta meg elõadását, A modern könyvtár lehetõségei – Új tájékoztató eszközök a K.G. Saur és a Thomson Gale kínálatából címmel. Az 50 éves múltra visszatekintõ K.G. Saurt a Thomson Gale multinacionális társaság 2000-ben vásárolta fel, így lett a Thomson Learning leányvállalatának része. A kiadó több mint 200 könyvet jelentet meg évente, továbbá igen jelentõs kiadványokkal rendelkezik minden formátumban (CD-ROM, DVD, online, mikrofilm stb.). Olyan nagy érdeklõdésre számot tartó kiadványok kiadója, mint például a Deutsche Biographische Enzyklopädie, Allgemeines Künstlerlexikon, Yearbook of International Organizations stb., valamint a kifejezetten a könyvtárak számára készülõ World Guide to Libraries, World Guide to Special Libraries, Publishers’ International ISBN Directory stb. A konferencia utolsó elõadójaként Janzer Frigyes számolt be a Prospero újdonságairól: új honlapjukról, amely még kedvezõbb lehetõségeivel segíti az érdeklõdõket, a könyvtáraknak szóló akcióikról, kedvezményeikrõl, arról, hogy a könyvbeszerzés gyorsabbá tételével kívánnak még színvonalasabb szolgáltatást nyújtani ügyfeleiknek. A konferencia végén a résztvevõk nagy érdeklõdéssel tekintették meg a kiállítást. Pálfai Katalin 2005. XII. évfolyam 4. szám
Nálunk történt – Agrárszakmai rendezvények
A GYÓGYFÜRDÕK HELYZETE MAGYARORSZÁGON
2005. október 6-án zajlott az OMgK Tessedik termében a Gyógyfürdõ kincsünk címû rendezvény. A programot Gulácsiné Pápay Erika fõigazgató nyitotta meg, majd Tamás Enikõ vette át a szót, mint levezetõ elnök. Az elnök elmondta, hogy a 2. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében különös gonddal kell kezelni Európában egyedülálló gyógyvízkészletünket. A cél, hogy ne csak a nyugati nyugdíjasok keressék fel a fürdõket, hanem mindenki, hiszen a betegségek gyógyításánál is fontosabb az egészség fenntartása. Szólt az OEP által támogatott fürdõzési lehetõségrõl, amely sajnálatosan csak évi 30 alkalommal vehetõ igénybe. Megemlítette a fürdõk tulajdonosi struktúrájával szembeni aggályait. Ez után a bevezetõ után dr. Hajdu Lajos, Berekfürdõ polgármestere vette át a szót. Mint elmondta, számára települése a minden: megszületés, idegenforgalom, népszerûség, derû, egészség, nagy jövõ. Berekfürdõ megszületését a 2005. XII. évfolyam 4. szám
mélyvízi forrásoknak köszönheti. Egy 801 és egy 1180 méter mély kút adja a kincset. A kutak szakszóval pozitívak, ami azt jelenti, hogy nem szükséges szivattyú a termeléshez. 1974-ben nyilvánították gyógyvízzé a forrásokat, 1980 óta végeznek komplex fizikoterápiát a mozgásszervi betegségekben szenvedõknek, és a baleset utáni rehabilitáción átesõknek. A község 1992. július 1-jén szakadt el Karcagtól, és vált önállóvá. Zsáktelepülés, ami egyszerre elõny és hátrány. Felidézte Benedek István szavait, aki a „súlytalanság állapotát” élte át itt a hatvanas években. Jelenleg hétköznap 500, hétvégenként 2-3000 ember fordul meg a létesítményekben. Az 1000 helybeli mellett, legalább ugyanennyi üdülõtulajdonos van a faluban. Évente háromszázötvenezren keresik fel Berekfürdõt, amely hét szabad, és két fedett medencével üzemel. A jövõbeni tervekrõl szólva kiderült, nem kívánnak a ma divatos aquapark irányba fejlõdni, hanem a ter-
mészetközelségre építenek. Azt, hogy mégis a mában élnek, jelzi, hogy esténként zeneszó hallatszik a bereki utcákon. Móricz szerint ömlik az arany a karcagi pusztán, míg Benedek jóindulatú világról beszél. Hajdu Lajos elmesélte hogyan találkozott elõször Berekfürdõvel. Karcagi háziorvosként ment ki ügyelni a korábban nem ismert vidékre, és ahogy mondta: „ott ragadt”. Ezt követõen Fábián Eszter, a Magyar Turisztikai Hivatal munkatársa kapott szót. Õ a Nemzeti Turizmus Stratégiát ismertette. Kissné Varga Éva a Biomed Kft.-t mutatta be. Egyházasrádócon mindössze kilencen alkotják a céget, 1999 óta gyártanak kozmetikai cikkeket. 21 féle engedélyezett termékbõl eddig másfélmilliót adtak el. A termékekben nincs mesterséges alapanyag, sem állati termék. A hatóanyagokat saját maguk nyerik ki. A szlogen a következõ: frissíti a testet, nyugtatja a lelket. A rendezvényt Mogyorósi Ferenc a Budapest Gyógyfürdõi és Hévízei Rt. osztályvezetõjének elõadása zárta. A részvénytársaság 16 fürdõjében évente 4 millióan fordulnak meg. A fürdõfejlesztések a jövõben vidékre koncentrálnak majd szerinte, az OEP által támogatott fürdõjegyek viszont akadályozzák a fejlesztést. A jelszó: egész nap a fürdõben, ehhez viszont sokféle szolgáltatás szükséges. A rendezvény beigazolta címét, gyógyfürdõink valóban nemzeti kincsek. K.G. 9
Nálunk történt – Agrárkulturális rendezvények
NÉPI ORVOSLÁS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN A 2005. esztendõ agrárkulturális rendezvénysorozatának elsõ estéjén újra élettel teltek meg az Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ elõadótermei. Mintegy százharminc érdeklõdõ látogatta meg intézményünket, hogy megtekintse A hagyományos orvoslás évszázadai címû kiállítást, amelyet dr. Babulka Péter rendezett, és dr. Grynaeus Tamás orvos, a történettudományok doktora nyitott meg a Népi orvoslás a Kárpát-medencében címû elõadóest kezdeteként. Bevezetõ elõadásában bemutatta a népi orvoslás, azaz az etnomedicina, valamint a népi növényismeret kutatás, az etnobotanika történetét, és mai szerepét. Kiemelte e két interdiszciplináris tudományterület ma is élõ kutatásának néprajzi, botanikai, nyelvészeti jelentõségét.
10
Babulka Péter etnobotanikus, gyógynövénykutató Népi orvoslásunk gyógynövényei, és használatuk címû kitûnõ elõadásában a következõ témákat fejtette ki részletesen. y A hagyományos orvoslásban alkalmazott gyógynövények felmérése a világban nemzetközi kitekintéssel. y Gyógynövények és használatuk elemzése különbözõ tudományterületek szemszögébõl
y nézve (botanika, nyelvészet, néprajz, farmakognózia, és az orvostudományok különbözõ területei). y Népi orvoslásunk növényei az öngyógyításban és a modern fitoterápiában. Babulka Péter elõadását követõen, az OMgK munkatársa, Frendl Kata, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz és Kulturális Antropológia Doktori Iskolájának másodéves doktorandusza erdélyi népi gyógyászati kutatásairól számolt be Az analógiás gondolkodásmódot tükrözõ gyógyító anyagok és tárgyak csángó települések népi orvoslásában címû elõadásában. Gyimesi és csinódi csángó falvak humán- és állatorvoslásának növényi és állati eredetû gyógyító anyagait ismertette, valamint bemutatta a racionális gyógymódoktól elválaszthatatlan, hiedelmeken alapuló gyógyító módszereket az általa kutatott településeken gyûjtött adatok alapján. A hagyományos orvoslás évszázadai címû kiállítást egy hónapig tekinthették meg az érdeklõdõk. A tárlat magyarázó szövegekkel kapcsolt archív felvételeken, gyógynövények fotóin keresztül vezette végig a látogatókat a honfoglalás korától napjainkig a népi orvoslás történetén. A kiállítás teljes anyaga megtekinthetõ a www.tarnics.hu címû honlap „Referenciák” / kiállítások weboldalon. F.K.
2005. XII. évfolyam 4. szám
Nálunk történt – Agrárkulturális rendezvények
„TOLLFOSZTÓ” KLUB A 2005. esztendõ Szent Mihály havában megalakult a „Tollfosztó” klub az OMgK-ban! Olyan fiatalok, és visszafiatalodni vágyók alakítják körünket – mely nem zárt, folyamatosan bõvül újabb tagokkal –, akik szeretnék megismerni népi kultúránkat, továbbéltetni több évszázados értékeinket. Nem konzerváljuk, hanem megéljük nemzeti hagyomá-
nyainkat. Elõadások keretében bemutatjuk a Kárpátmedence egyes tájegységeinek népi gazdálkodását, népmûvészetét, belekóstolunk a régi népi ételek ízvilágába, és együtt sajátítjuk e l hat tájegység néptáncainak alapjait. A „Tollfosztó” klub elnevezés azon a gondolaton alapszik, hogy bár nem tudjuk, és nem is akarjuk az elmúlt idõk „tollfosztó estéit” visszahozni,
törekszünk rá, hogy a nagyvárosi fiatalok is találjanak egy szigetet a rohanó világban, ahol értékközpontú, vidám szórakozással tölthetik el kedd estéiket. Minden héten kedd este 1830-kor találkozunk az Országos Mezõgazdasági Könyvtárban. F.K.
Hirdessen a megújult Agrárkönyvtári Hírvilágban! Áraink: y negyed oldal: y fél oldal: y teljes oldal:
5 000,- Ft; 10 000,- Ft; 15 000,- Ft.
A több számban hirdetõk kedvezményt kapnak! Várjuk megrendelésüket!
2005. XII. évfolyam 4. szám
11
Nálunk történt – Könyvbemutató
ÕSMAGYAR ÉTELEINK, GASZTRONÓMIAI KULTÚRÁNK ÉS AZOK FILOZÓFIÁJA Az OMgK a Kommunikáció és cselekvés címû rendezvénysorozatát pár évvel ezelõtt azzal a szándékkal indította el, hogy egy stratégiai irányt jelezzen, s ehhez gyakorlati mondanivalót nyújtson. Ezt a fajta kommunikációt a könyvtár sajátosan gazdag és egyedi világát mindig újfajta kapcsolatokon keresztül kívánja bemutatni. A cselekvési programot konzekvensen folytatja: nagyszerû témákat dolgoz fel kiváló elõadók tolmácsolásával. A közelmúltban is egy nagyívû gondolatot sikerült kibontani, õseink étkezési kultúráját s annak filozófiáját. A téma alapját Dr. Cey-Bert Róbert Gyula Hunok és magyarok konyhája címû könyve szolgáltatta, melyet dr. Lelkes Lajos távolléte miatt Gallyas Csaba a Mezõgazda Kiadó szerkesztõje mutatott be. Hangsúlyozta, hogy nem egyszerûen egy könyvrõl van szó, hanem egy érdekes ember izgalmas területet választott, amely nem csupán gasztronómiai, hanem történelmi, filozófiai, irodalmi, mûvészeti ismereteket is közöl. A szerzõ a Gasztronómiai Világszövetség tiszteletbeli alelnöke, a Nemzetközi Borakadémia vezetõségi tagja, a Kodolányi János Fõiskola tanára igazi sikerkönyvet írt, amelyet az eladási számok nagysága is jelez. Az ember „kultúrlénnyé” válásában, a többi élõlény fölé emelkedésének számtalan oka és útja volt. Valószínûleg ilyen lehetett, amikor felfedezte, hogy a megszerzett élelem közös elosztása és elfogyasztása nem csak az élet fenntartásának feltétele, hanem egy magasabb szintû szellemiséget, szimbolikus értékrendet is jelent. A felajánlások – gyakran az elfogyasztásra szánt 12
ételek – vallási szertartások is voltak egyben, amelyekben kérték az isteneket, a szellemi erõket, hogy segítsék õket, legyenek velük továbbra is. A transzcendens világgal való érintkezés erõsítette õket, és közösségüket még szorosabbá tette. Ennek tanúságául számtalan irodalmi, mûvészeti, régészeti emlék maradt fenn történelmünk során, de több ma is élõ nép alkalmazza és merít ezekbõl a hagyományokból. Mi volt õseink nagy titka, hogy olyan ismeretekkel gazdagították a késõbbi korok emberét, amelyek kitartanak napjainkban is? Miért és mitõl volt olyan ízletes és egészséges a magyar konyha, s hogyan veszítettük el ezt a vezetõ gasztronómiai szerepünket? Miért fõzték az Uraltól keletre élõ népek, szemben az Uraltól nyugatra élõkkel, akik inkább sütötték a húst? Miért volt a hunok totemállata a turul, s miért nem a sas, mint megannyi más nemzetnek (pl. németeknek, osztrákoknak, oroszok-
nak)? Folytathatnánk a sort további kérdésekkel, felvetésekkel, melyek mindannyiunkban felvetõdhetnek, ha ebben a kérdéskörben próbálunk búvárkodni, elmerülni. Dr. Cey-Bert Róbert képzeletbeli utazásra invitálta az igen nagyszámú közönséget, beavatva az érdeklõdõket õseink életébe, gondolkodásába. Mint elmondta, a százezer éves Eurázsia sok tekintetben az Ural és Kaszpi-tó két oldalán alakult ki. A nyugati rész kizárásos alapon az egyre nagyobb és jobb fejlettségi fokra, a tökéletesség felé törekedett, a keleti pedig – ahol õseink is éltek – a szellemiséget, a harmóniát kereste. Az õsi értékek megõrzése egészen a gyökerekig visz el, s egy nemzet, egy nép számára ennek hiánya vagy nem kellõ módon való ápolása igen sok problémát jelenthet. Az áldozati ételek bemutatása kapcsolatteremtés az õsökkel, ugyanakkor visszajelzés is a ma élõ ember számára. Az áldozati ételek alkalmasak arra, hogy pozitív gondolatokat közvetítsenek,
2005. XII. évfolyam 4. szám
Nálunk történt – Könyvbemutató
s e jelzések vissza is hatnak az emberre és az õt körülvevõ környezetre. Konfucius a nagy kínai filozófus elsõ munkái között szakácskönyvet találunk, az ételek – az áldozati ételek – belsõ filozófiáját írta meg. Dr. Cey-Bert Róbert szerint nekünk magyarként kell elsõsorban megélni életünket, saját szimbólumokkal. Aki õseit tiszteli, keresi és alkalmazza a harmóniát, és az értékeket az ételekben is megõrzi és átadja, az lépéseket tesz arra, hogy összekösse a múltat és a jövõt, s ez az út elvezethet akár a gasztronómia csúcsáig is. Az elõadása igen nagy tetszést aratott, és hozzászólásra, kérdések megfogalmazására késztetette a közönséget. A szerzõ – aki élelmezés filozófus, gasztro pszichológus – minden válasza sajátosan izgalmas és lebilincselõ volt. A programot rendkívül ünnepélyessé tette, hogy a közremûködõ mûvészek közül Sólyomfi Nagy Zoltán költõ, regõs-sámán, Nyers Csaba lemezdomborító mûvész és segítõje, Horváth Ildikó korhû öltözékben jelent meg, elõdeinket 2005. XII. évfolyam 4. szám
varázsolva a közönség elé. Nyers Csaba szép mívû fém és bõr alkotásait mutatta be. A tárlókban tarsolyok, gyertyatartók, keresztek, tükrök, edények, csatok és más ékszerek ejtették ámulatba a látogatókat. Törekszik az eredeti jelleg megõrzésére, hûen követve a szkíta-magyar õsmûvészet arany és ezüst lemezdomborításos technikát. Hagyományõrzése elsõsorban a ma fiatalságának, de minden embernek példaképül szolgálhat. A közremûködõk között szerepet vállalt Fekete Károly, aki régi korok magyar népdalaiból énekelt, majd a Honfoglalás címû film csodálatos betétdalával lepte meg a közönséget. Kedves színfoltja volt a programnak Szabó István elõadómûvész, aki Berda József két gasztronómiához kötõdõ versét mondta el. Simon M. Veronika festõmûvésznõ, hallva a rendezvényrõl, bemutatásra felajánlott a témához közelálló festményeibõl néhányat, amelyek a rendezvény színhelyét dekorálták. Igen izgalmas személyi-
ség Sólyomfi Nagy Zoltán, aki regõs-sámánként volt jelen. A program elején kérte az õsöket, segítsenek a szellemiségüket átadni a jelenlevõknek, majd a rendezvény végén az õsi szertartás szerint megáldotta az elkészült ételt. Ez Álmos fia, Árpád magyar fejedelmi áldosa volt, amely a Hunok és magyarok konyhája címû könyvben leírt recept alapján készült el hunüstben. A rendkívül ízletes áldos nagy sikert aratott, s ezt Szeremley Huba bõkezû ajándékával – finom borral – öblíthették le a jelenlevõk. A gyönyörû múltidézés, a megható, csodálatos gondolatok és szavak a ma emberének is szóltak, s így hídja lehetett a különbözõ történelmi korokban élõknek, és szolgálhatta azt a küldetést, ami az egész rendezvény mottója is lehetne: Õseink hagyatéka – unokáink öröksége.
13
Nálunk történt – Könyvbemutató
Végezetül közreadjuk az áldos receptjét. Próbálják ki! Higgyék el, megéri! Dr. Sinóros – Szabó Botondné
ÁLMOS FIA, ÁRPÁD MAGYAR FEJEDELMI ÁLDOS Hozzávalók: 350 g szürkemarha comb (marhacomb), 350 g rackabárány comb (báránycomb), 2 ek. magyar gyöket, 150 g összevágott vöröshagyma, 200 g erdei gomba, 200 g sárgarépa (karikára vágva), 200 g uborka (fölszeletelve), 2 ek. fokhagyma, 2 ek. tárkony, 1 ek. csombor, 1 dl kefír, 3 dl tokaji aszú, 1 ek. méz,
2 ek. citromlé, 1 ek. citromhéj, 50 g összevágott spenót, 1/2 kk. bors, fehér virág (százszorszép), só Színezés: zöld (parajlé).
Díszítés: fehér virág. Uralkodó ízirány: magyar gyöket, tárkonyos, csomboros, enyhén édes, savanykás ízek Tálalás elõtt megszórjuk friss tárkonnyal, csomborral és reszelt citromhéjjal.
Ajánló bibliográfiáink megtekinthetõk, illetve letölthetõk az OMgK honlapjáról! http://www.omgk.hu az Elektronikus kiadványok menüpont alatt.
14
2005. XII. évfolyam 4. szám
Nálunk történt – Kiállításmegnyitó
NYÁRI HANGULATOK A képek apró színfoltokból állnak, és a töredezettség ellenére egy titkos harmóniát közvetítenek. A mûvek mintha variációk lennének egy témára, s hogy mi ez a téma, az hamarosan kiderül. A kiállítás megnyitását Balázs Enikõ vezette fel szép népdalokkal. Az „utolsó” kép, ahogy a fiatal énekesnõ füléhez szorítja a hangvillát, aztán óriási átéléssel dalra fakad. Beteg vagyok, a szerelem betege – ezek az elsõ szavak. Az elsõ szomorkás dalt egy tréfás nóta követi. A közönség hálásan tapsol. A kiállítás „szakmai” megnyitója Bálványos Huba volt. Azt mondja, talán nem a legszerencsésebb a cím, hiszen többrõl van szó, mint hangulatokról. A mûvésznõ amatõr voltát dicséri, mondván a tanultság sokszor akadályozza a szív megnyitását, mely minden mûvész célja. Koó Éva képei egyfajta látványfestészetet testesítenek meg. Ennek alapja a meghök-
kentõ színgazdagság, a színesség öröme. A képek mögött ott van a belsõ hitelesség, és a formán átszüremlenek a mennyország fényei. Kagylóragyogás! Majd fokozni kezd, több mint hangulat: érzés, több mint érzés: lélek, több mint lélek: lélektérkép. Ez a fentebb említett közös nevezõ. A mûvész nem tesz mást, mint lelkét gyógyítja az alkotással, és – ahogy Bálványos Huba mondja – ez véget nem érõ kiteljesedés. Lépek egyet a tátongó szakadék felett, és pont annyi hely van a talpamnak, hogy nem zuhanok le. De a következõ lépésnél ismét csak a tátongó ûr, és a remény… 2005. október 3-27. között Koó Éva Lídia képeit tekinthették meg az érdeklõdõk az OMgK Galériájában. A kiállítás címe Nyári hangulatok volt. K.G.
2005. XII. évfolyam 4. szám
15
Nálunk történt – Kiállításmegnyitó
MINDENKI MÁSKÉPP LÁTJA Az OMgK Galériájának novemberi tárlatán a Budai Fotó- és Filmklub tagjai által készített fényképek szerepeltek. A kiállítást dr. Marton István a Földmûvelési és Vidékfejlesztési Minisztérium fõosztályvezetõje nyitotta meg, utána a vendégek két kisfilmet nézhettek meg. A klub ötven éves jubileumát ünnepli. Végigjárták a XI. kerületet, felívelõ és hanyatló idõszakok váltották egymást. Dolgoztak tanácsi ebédlõben, a Pamuttextil Kultúrházban, Bocskai úti alagsorban, eszpresszókban, végül egy felújított óvóhely lett az egyesület otthona. Kiállításokat szerveztek, továbbképzéseket tartottak, dacoltak az idõvel; így írnak errõl: …a ‘90-es évekre szinte valamennyi kulturális
16
intézménybõl kiszorultak a fotószakkörök, mint nem gazdaságos létesítmények, és így aki képezni szeretné magát, az felkeresett bennünket. Ám az igazi „konkurencia” csak ezután jött: videó, digitális fényképezõgépek, telefonba szerelt kamerák. De nincs az a kütyü, amely hosszú távon pótolná a közösséget. Az egykori alapítók ma a cserkészet által érik el és okítják a jövõ nemzedékét. Sokféle ember, sokféle szem(lélet) ütközik a térben. Nagy Csilla Eiffelje, Défense-a és Palais Royalja érzékenyen közelít a Fény Városához, az „Európa-múzeum” talán legszebb terméhez. Németh Ferenc az Öröklakásokkal jól mutatja a „panelbánatot”, ezt a negatív hungarikumot. Germán Péter hosszan exponált képei (Paprikafüzér, Piros autó) a megváltozott tudatállapot által érzékelt valóságot közvetítik. Erdõs Árpád Vízparti csendje jólesõ merengésre csábít. Mezei Károly fekete-fehér Életútja és Skanzenje mintha a „végét lelõ idõ” képi megfogalmazása lenne. Csák Tamás Dél-kínai tenger és Õszi fényben címû munkái igazi impresszionista fotók. Körmöczy – Kovács Péter Arcát frissítõ lánya mintha a jövõbõl érkezett volna. Fábián
András csodálatos természetképei közül kiemelkedik a telet megidézõ Mézeskalács ház, és a beszélõ – mesélõ fákat ábrázoló Erdei fények. Béres János Tánca a Sixtusi Kápolna falfreskóit idézi fel a szemlélõben. Kulcsár György Love címû felvétele szintén táncosokat ábrázol, fekete bõrû férfi és fehér bõrû nõ egymásnak feszülõ elernyedését. Dr. Holló Dénes képén a humor jelenik meg, egy ötéves forma kislány és egy szamár alakjában. (Juj! Nem bánt?) Pálinkás István teniszezõje pontosan adja vissza a sportolói koncentrációt. Kardos László szénnel töltött kosarai a munka világát jelentik. Csapó József minden munkája megáll önmagában, Színvonalának koldusa háttérben a rikító reklámokkal bizarr látlelete a kornak, melyben élünk. Farsang Attila munkái egyfajta „kubista fényképezés” fegyelmezett darabjai. Erdõs Gábor ózdi sorozatát így jellemezném: a nyomor metafizikája. Személyes kedvencem Csapó József tradicionális öltözetû, francia borászának megviselt vonásai (halál), és Csordás Gábor szerelmespárjának érzékien egymásba fonódó ujjai (élet). A kiállítás október 28. – november 26. között volt látogatható. Kabai Gábor 2005. XII. évfolyam 4. szám
Kitekintõ
MEGNYÍLT AZ ÖKOTECH Idén ötödik alkalommal október 11-14. között rendezték meg a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban a Nemzetközi Környezetvédelmi és Kommunális Szakkiállítást, az Ökotechet. A rendezvényen 12 ország 260 kiállítója vett részt. Az érdeklõdõk a környezetvédelmet érintõ témakörök teljes keresztmetszetébe betekintést nyerhettek. A kiállítást gazdag konferenciaprogram is színesebbé tette. A német napon a megújuló energiákról és a barnamezõs beruházások németországi tapasztalatairól hallgathattak meg elõadásokat a kiállításra látogatók. A hulladék újrafelhasználásában rejlõ lehetõségekkel a brit nap keretében ismerkedhettek meg a résztvevõk. Ezen kívül a GPS technológiák (mûholdas helymeghatározás) környezetvédelmi alkalmazásáról, az egészséges vezetékes ivóvízrõl, a hatóságok és a vállalkozások kapcsolatáról és a környezetvédelmi jogérvényesítés lehetõségeirõl is színvonalas elõadások hangzottak el a konferencián. A kiállítás egyik kiemelt témája az ivóvizünk minõsége, az egészsé-
ges vezetékes ivóvíz megtépázott imázsának helyreállítása volt. A víz a legfontosabb élelmiszerünk. A csapvíz a szervezet számára ideális összetételben tartalmaz ásványi anyagokat. Ez azért fontos, mert a túlzott ásványianyag-tartalom ugyanúgy veszélyes lehet a szervezetre, mint a csekély. A budapesti csapvíz minõségét a Fõvárosi Vízmûvek és az ÁNTSZ laboratóriumaiban folyamatos vizsgálatokkal ellenõrzik. A fizikai, kémiai, mikrobiológiai, mikroszkópos biológiai vizsgálatok mellett a Fõvárosi Vízmûvek kagylómonitorozást is végez. A kagylómonitor olyan online biológiai jelzõrendszer, amely pillanatokon belül jelzi, ha a vízbe valamilyen szennyezõ- vagy mérgezõanyag került. A monitor ugyanis olyan kagylók életmûködését figyeli, amelyek igen érzékenyen reagálnak környezetük ilyen irányú változására. Az eredmények alapján a budapesti csapvíz az egyik legjobb minõségû Európában. Ez azt jelenti, hogy nemcsak megfelel az EU által támasztott követelményeknek, hanem néhány paraméter esetén annál sokkal jobb
minõségû. A csapvíz egészséges, fogyasztása után nem marad a környezetre káros, felesleges csomagolóanyag. A legolcsóbb frissítõ italunk. Másfél liter palackozott víz áráért 1000 liter kiváló minõségû csapvíz fogyasztható a fõvárosban. Végezetül egy csapvíz-fogyasztásra buzdító „frissítõ finomság” receptjével zárom a beszámolót. Aqua ginger Hozzávalók: 1,25 l csapvíz, 36 cl melasz, 3 cl gyömbérszörp, 5 fahéj rúd Elkészítés: A vizet, a gyömbért és a fahéjat fõzzük 15 percig, szûrjük le, majd hûtsük le. Puncsos tálban keverjük össze a melasszal. Hidegen szervírozzuk! Polgárné Balogh Eszter
A KÖNYVTÁRAK VÁLTOZÓ VILÁGA A British Council, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Informatikai és Könyvtári Szövetség és a Katona József Könyvtár A könyvtárak változó világa címmel brit-magyar konferenciát tartott 2005. október 17-18-án Kecskeméten. A gyakorlati ismereteket közlõ második napra, mely a Minõség a 2005. XII. évfolyam 4. szám
könyvtárban alcímet viselte, látogattunk el a minõségfejlesztésben érdekelt OMgK képviseletében. A délelõtti programban, melyen Skaliczki Judit, a NKÖM fõosztályvezetõje elnökölt, három angol szakember tartott elõadást. Adie Batt, a Croydon Council könyvtárának igazgatója, az innovatív szolgáltatások minõségbiztosításáról be-
szélt, kiemelve azt a tízéves stratégiai tervet (Framework for the future), melynek iránymutatásai szerint dolgoznak 2003 óta. Peter Marchant, a Knowsley Metropolitan Borough Council (városi könyvtár) igazgatója az angliai országos szabványokat vetette össze a helyi perspektívákkal. Könyvtára hat éve kitûnõ minõsítést kap az átfogó tel17
Kitekintõ
jesítményfelmérõ vizsgálatok alkalmával. Végül Carol Cherpeau, Knowsley könyvtárának minõségbiztosítási menedzsere a Liverpool környéki (Merseyside), halmozottan hátrányos helyzetûnek tekinthetõ közigazgatási egység (rengeteg csonka család, kevés a felsõfokú képesítésû lakos, angliai viszonylatban itt a legmagasabb a rákos megbetegedések száma stb.) könyvtári ellátásának aktuális helyzetérõl szólt. A délutáni kínálatnak (Minõségfejlesztés 21 – könyvtári minõségmenedzsment technikák a gyakorlatban) agrárterületi szereplõi is voltak, a levezetõ elnöki tisztet Zalainé Kovács Éva, a Budapesti Corvinus Egyetem Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár igazgatója töltötte be, és a programban elõadást tartott Nádas Zsuzsánna, a Debreceni Egyetem ENK Agrártudományi Könyvtárának igazgatója, aki volt szíves anyagát lapunk rendelkezésére bocsátani. Helyzetkép A 2001-ben megvalósult könyvtári integráció eredményeként a hét, különbözõ szinten teljesítõ tagkönyvtárból egy korszerû, azonos színvonalon szolgáltató egységes könyvtári rendszer jött létre. A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára (DEENK) 2001-tõl a szervezeti egységek egyetemi integrációját követõen egységes vezetés és mûködési 18
elvek alapján végzi munkáját. Az elmúlt öt évben, a fejlesztési tervben megfogalmazott célkitûzések az alábbiak voltak: y a felhasználó álljon minden könyvtári tevékenység középpontjában; y gyors és rugalmas alkalmazkodás az egyetemi, regionális és országos feladatokhoz, az információtechnika korszerû könyvtári követése; y minõségi, minden könyvtári egységben; azonos elvekre, munkafolyamatokra épülõ könyvtári munka és szolgáltatások valósuljanak meg. Az elmúlt öt éves periódusban minden tevékenységünk e célokat segítette. y Kialakítottunk egy egységes felhasználóbarát könyvtárhasználati rendszert. y Jelentõs lépéseket tettünk az egységes számítógépes katalógus kiépítésére. y Az állománygyarapítás terén szoros koordinációt alakítottunk ki a Debreceni Egyetem hagyományos dokumentumon alapuló és elektronikus szolgáltatásokat átfogó információs rendszerében, jelentõs pályázati forrásokat igénybe véve saját adatbázisokat építettünk. y Új olvasói férõhelyeket, könyvtárosi munkahelyeket hoztunk létre. y A felhasználók képzésére az egyetemi oktatás szerkezetébe épülõ könyvtár-informatikai képzést vezettünk be szinte minden karon. y Felhasználóink számára lehetõvé tettük az elektronikus könyvtárközi kölcsönzés kezdeményezését. y A hatékony humán erõforrás menedzsment kialakítása érdekében megindítottuk a könyv-
tári munka minõségének mérését. Egyetemi folyamatok és fejlesztések A 2006-tól induló 3 ciklusú egyetemi képzés következménye: az alapképzési (BsC) szakok számának csökkentése, a szakstruktúra átalakítása, sokrétû és magas szintû mesterképzés és PhD képzés. A könyvtár feladata a több ciklusú egyetemi képzés felhasználóbarát könyvtári hátterének megteremtése. A Magyar Akkreditációs Bizottság minõsítési követelmény rendszerében jelentõs helyet foglal el a könyvtári infrastruktúra és a szakirodalmi ellátás helyzetének vizsgálata. Cél az élethosszig tartó tanulás egyetemi programjának támogatása könyvtári eszközökkel. Regionális tendenciák y Az egyetemen kialakított Regionális Tudásközpont innovatív kutatásainak támogatása és a régióba való szétsugárzása könyvtári eszközökkel, közös katalógus létrehozásával. y A régió értelmiségi szakembereinek szervezett továbbképzése a távoli használatot segítõ informatikus-könyvtáros felnõttképzési tanfolyam indításával, valamint a szakirodalom elektronikus szolgáltatásával. Országos tendenciák y Az elektronikus tartalomszolgáltatás elõtérbe kerülése (digitalizált tartalmakhoz való széles körû hozzáférés), emellett saját, speciális adatbázis építésével részvétel az országos projektekben. y A nyilvános könyvtári feladatok (ODR lelõhely nyilvántartás, OTKA konzorciumok2005. XII. évfolyam 4. szám
Kitekintõ
ban való részvétel) emelt szintû ellátása. Stratégiai célunk olyan szolgáltató könyvtár kialakítása, amely a kölcsönzõ könyvtárból tartalomszolgáltató könyvtárrá alakul, mûködésében korszerû és költségkímélõ. A minõségbiztosítás lépései Elõzmények y Könyvtárunkból két fõ részt vett a Teljesítménymérési munkabizottság által elkészített Teljesítménymutatók a magyar könyvtári rendszerben címû ajánlás kidolgozásában. y Négy kolléga elvégezte Kecskeméten az akkreditált Minõségmenedzsment tanfolyamot. y Egyetemi képzés keretében tíz fõ ismerte meg a minõségmenedzsment alapjait. y Háromszor félnapos továbbképzést szerveztünk a könyvtárban, huszonöt fõ vett részt minden alkalommal. y Eredményesen vettünk részt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve a Nemzeti Kulturális Alapprogram minõségfejlesztési pályázatain. y A megnyert pályázatok végrehajtásához létrehoztunk egy négy fõbõl álló csoportot. Feladatunk volt a teljesítménymérések, illetve a kérdõíves vizsgálat megtervezése, koordinálása, segítése, ellenõrzése és összegzése. y A mérések indulása elõtt az érintett kollegáknak tájékoztatókat tartottunk, megbeszéltük a feladatot. y Sikeresen mûködtünk együtt egy másik pályázat jóvoltából három város – Szolnok, Eger, 2005. XII. évfolyam 4. szám
Debrecen – megyei és felsõoktatási könyvtáraival. y Következõ lépésként a mérések alapján kinyert eredményeket a benchmarking módszerével vetettük össze négy másik egyetemi könyvtár eredményeivel. A teljesítménymérés során vizsgált adatok 1. A partnerközpontúság mutatói: y a közönség, mint használó; y a használókra vetített költség; y a személyes használat népszerûsége; y a személyes használat költsége; y a kölcsönzés népszerûsége; y a helyben használat intenzitása; y a gyûjtemény használata. 2. A szolgáltatási hatékonyság mutatói: y a kölcsönzési állomány forgási sebessége; y a kölcsönzések költségessége; y a könyvtárközi kölcsönzés hatékonysága; y a tárgyi eszközök kihasználtsága; y az ülõhelyek kihasználtsága; y a dokumentum-feldolgozás gyorsasága; y a mérésekben valamennyi egység részt vett. Használói elégedettség mérés. Nyolcszáz kérdõívet osztottunk ki összesen a könyvtár valamennyi egységében. A reprezentatív mintavétel érdekében a szolgálandó közönség különbözõ rétegeibe tartozó (hallgató, oktató, más egyetemi alkalmazott stb.) könyvtárhasználókat kérdeztünk meg minden olvasószolgálati ponton. 768 kitöltött, értékelhetõ kérdõívet kaptunk vissza feldolgozásra. A mérés teljes idõtartama alatt próbáltunk folyamatos
kapcsolatot tartani a kollegákkal. Ennek ellenére elõfordult, hogy a feladat lezárása után derült ki, teljesen félreértelmezték azt. Kijelöltük és felkészítettük azokat a kollegákat, akik a mérési adatlapok, illetve a kérdõívek feldolgozását végezték. Az adatok összegzése után az értékelés a négy fõs munkacsoport feladata volt. A mérések feldolgozása és az eredmények értékelése után összdolgozói értekezlet keretében fórumot tartottunk, ahol beszámoltunk az elvégzett feladatokról, bemutattuk az eredményeket. A pályázat összegzése. A végrehajtás során mindenképpen szükséges volt egy új szemlélet megismerése. Sok esetben gondot okozott a fogalmi egységesség hiánya. Rossz beidegzõdés, hogy félünk a teljesítményméréstõl, nem, vagy nehezen értjük a lényegét. A mostani méréseket csak kiindulópontnak tekinthetjük, és nagyon óvatosan kell bánni az összehasonlítással. Benchmarking Könyvtárunk 2003-2004-ben részt vett a NKÖM Könyvtári minõségfejlesztés-könyvtári korszerûsítés címû pályázatán, valamint a teljesítménymérésekkel kapcsolatos NKA pályázaton. Ezzel megalapozta azt a tervszerû folyamatot, melynek célja a könyvtári munka minõségének fejlesztése és biztosítása. A munka folytatásaként – négy egyetemi könyvtárral együttmûködve – részt vettünk a teljesítménymutatók elemzõ-összehasonlító vizsgálatában és az eredményeket összegzõ tanulmány létrehozásában. Partnereink voltak: Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtár, 19
Kitekintõ
Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár, Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtár, Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum. A munka szakaszai: y a benchmarkingben résztvevõ könyvtárak megnevezése; y a témakörök kijelölése; y munkaterv készítése; y a legjobb gyakorlat tanulmányozása, a saját gyakorlat felülvizsgálata; y a teljesítmények összehangolása, összehasonlító elemzés, analizálás; y az eredmények összevetése a külföldi szakirodalommal; y a munkafolyamat fejlesztésének megtervezése, változtatási javaslat kidolgozása. A pályázati munka befejezéseként elkészült tanulmány címe: Teljesítmény összehasonlítás az egyetemi könyvtárakban. Jelen Könyvtárunk részt vesz a Könyvtá-
ri Minõségfejlesztés 21 program kidolgozásában, a NKÖM Könyvtári Fõosztálya által felkért munkacsoport tagjaként. A program célja. A tervezett program – szorosan kapcsolódva a könyvtári terület ötéves stratégiai tervéhez – rendszerbe foglalja a könyvtárak eddigi minõségmenedzsment tevékenységét, tudatosan épít a megszerzett minõségmenedzsment ismeretek gyakorlati alkalmazására. A könyvtárunkban kidolgozásra és bevezetésre kerülõ minõségfejlesztési modell munkálatainak koordinálására a tagkönyvtárak vezetõibõl és munkatársaiból megalakult az Irányító Testület. Jövõ Teljesítendõ feladataink: y küldetésnyilatkozat megfogalmazása; y jövõkép megfogalmazása; y helyzetértékelés készítése (SWOT, PGTT); y problémák számbavétele; y stratégiai terv készítése;
y egységenként SWOT analízis készítése; y partnerek azonosítása, elégedettségmérés; y folyamatok azonosítása, folyamatábrák készítése. A program végeredménye: y bevezetjük a minõségbiztosítási rendszert valamennyi szakkönyvtárunkban; y a Könyvtári Minõségfejlesztés 21 program gyakorlati alkalmazása és az ehhez készülõ útmutató kidolgozása integrált felsõoktatási könyvtárak számára. A fenti célok elérése érdekében olyan program kidolgozása javasolt, amely közérthetõ nyelven fogalmazva, részletes leírást adva, fázisokra bontva tartalmazza a könyvtári minõségfejlesztés lépéseit, megvalósítási kereteit, dokumentációs elvárásait. Ezt a munkát szeretnénk „minõségi” szinten végigvinni. Nádas Zsuzsánna
HONLAPÉPÍTÉS FELSÕFOKON A Kulturális honlapjaink minõsége – európai szemmel címmel, 2005. október 26-án, az Országos Széchényi Könyvtárban konferenciát tartottak. A rendezvényt a Magyar Elektronikus Könyvtár Egyesület és a Minerva PLUS hazai képviselõi szervezték. Elsõsorban a digitális tartalmakért felelõs szakembereket, valamint webfejlesztõket vártak a könyvtárak, levéltárak és múzeumok részérõl. A rendezvénnyel arra kívánták ösztönözni a hazai kulturális intézményeket, hogy honlapjaikat a felhasználói igények figyelembevételével folyamatosan fejlesszék. Az 20
elõadások tematikáját úgy állították össze, hogy a meglévõ kulturális oldalak elemzésével és bemutatásával segítséget nyújtsanak a fejlesztés irányainak kialakításában. A konferencia elõzménye a lundi egyezmény, a parmai charta, és végül a Minerva által is közzétett 10 minõségi alapelv megállapítása volt. 2000-tõl önálló akció indult azért, hogy az európai kulturális tartalom megjelenjen a világhálón, valamint, hogy a lehetõ legjobban ki lehessen használni a digitális technológiák elõretörésével adódó lehetõségeket. Alapvetõ feladat volt a digitalizálási
programoknak az összes tagállamra kiterjedõ egységesítése és koordinálása. 2001. április 4-én a tagállamok képviselõi és szakértõi azért találkoztak a svédországi Lund városában, hogy megvitassák az együttmûködés kérdéseit, és ajánlásokat tegyenek olyan, hosszabb távon is fenntartható akciókra, amelyek segítik a koordinációt és javítják a digitalizálási tevékenységek minõségét. Ezek lettek a lundi alapelvek. Az Európai Unió országos kulturális fõhatóságai által kinevezett Nemzeti Képviselõk Csoportja 2003. 2005. XII. évfolyam 4. szám
Kitekintõ
november 19-én Pármában gyûlt össze, és újabb feltételekben és cikkelyekben állapodott meg, amelyek összessége a Pármai chartát alkotja. A charta megvalósítására a Lundi akcióterv keretében és az NKCS rendszeres összejövetelei során kerül majd sor, a Minerva európai hálózatának operatív támogatásával. A Minerva az Európai Uniós tagállamok minisztériumai közötti együttmûködés, amely a kulturális és tudományos tartalmak digitalizálását hangolja össze. A program célja egy közösen elfogadott európai platform kialakítása a digitalizálásra, metaadatokra és a hosszú távú megõrzésre vonatkozó ajánlások és irányelvek megfogalmazása formájában. A nemzeti programok koordinálása mellett az európai országok, nemzetközi szervezetek és projektek közti kapcsolatok kiépítését is segíti. A program tanácsadó szerepet is ellát, amely a már mûködõ jó példák összegyûjtését, valamint a lundi alapelvek elfogadását és terjesztését segíti elõ. Hazánk a 2004-ben induló MinervaPlus programban vesz részt, amely az újonnan csatlakozó tagállamokkal bõvítette a korábbi együttmûködést. A digitalizálás rendkívül fontos lépés, amelyet az európai kulturális intézményeknek feltétlenül meg kell tenniük, hogy Európa közös kulturális örökségének védelmérõl, és értékeinek megõrzésérõl gondoskodjanak. Fenn kell tartani a kulturális sokszínûséget, és a polgárok számára biztosítani kell a jobb hozzáférést ehhez az örökséghez. Fel kell lendíteni az oktatást és az idegenforgalmat, és részt kell venniük az új, a digitális tartalommal és a digitális szolgáltatással foglalkozó iparágak fejlesztésében. Ahhoz, hogy ezek a kezdeményezések valóban sikeresek, gazdaságosan kivite2005. XII. évfolyam 4. szám
lezhetõek és hosszabb távon fenntarthatóak legyenek, számos igénynek meg kell felelniük. A most létesülõ és a már mûködõ on-line kulturális portálok nagyon fontos szerepet játszhatnak a széles körû információs társadalom kialakulásában. Ezeket a portálokat biztos alapokra kell felépíteni, a kulturális intézmények jó minõségû webhelyeire, amelyeket az európai polgárok valódi igényeinek kielégítésére alakítottak ki. A megvalósításban a kulturális örökség összes szektorának együtt kell mûködnie közös célok alapján és összehangoltan. Az elõadások keretében a Minerva projekt által kiadott tíz Minõségi Elvet fejtették ki, és adtak azokhoz magyarázatokat, bemutatták kiemelkedõ és különbözõ megoldástípusokat alkalmazó intézmények portáljait (Néprajzi Múzeum, Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár, Neumann Digitális Könyvtár, Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár, Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár), valamint minõségi elvek alapján elemezték a megyei könyvtárak weboldalait. A tíz elv elsõsorban kulturális weboldalakra vonatkozik – múzeumok, könyvtárak, archívumok és más kulturális intézmények weboldalaira. Ugyanakkor ezek az elvek általános érvényûek, és szinte bármilyen weboldalra alkalmazhatók. A minõségi kulturális honlap az európai sokszínûséget tükrözi, és mindenki számára biztosítja a digitális tartalom elérhetõségét. A minõségi kulturális honlap legyen: 1. átlátható, világosan jelölje meg a honlap azonosságát és célját, valamint a fenntartásáért felelõs szervezetet; 2. hatékony a felhasználó szempontjából, azaz a tartalmat megfelelõen válogassa, digita-
lizálja, hitelesítse és jelenítse meg; 3. karbantartott, azaz minõségi elvek mentén biztosítsák a naprakészségét; 4. elérhetõ minden felhasználó számára – a navigálás, a tartalom és az interaktivitás tekintetében is –, függetlenül a használó rendelkezésére álló mûszaki színvonaltól vagy esetleges fogyatékos voltától; 5. felhasználó-központú, vegye figyelembe a felhasználó igényeit, biztosítsa a könnyen használhatóságot, vegye számba a felhasználói értékeléseket és visszajelzéseket; 6. interaktív, adjon lehetõséget a használónak a kapcsolatteremtésre és a megfelelõ válaszokra, adott esetben ösztönözze a felhasználót kérdésfeltevésre, információk megosztására és vitára; 7. többnyelvû, legyen tisztában a többnyelvûség fontosságával, biztosítson minimális színtû érthetõséget több nyelven is; 8. átjárható, a kulturális hálózaton belül tegye lehetõvé, hogy a használók könnyen megtalálják az igényüknek megfelelõ tartalmat és szolgáltatást; 9. jogkövetõ, vegye tekintetbe a szellemi tulajdonjoggal és az adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, világosan közölje a honlapnak és tartalmának használatára vonatkozó feltételeket; 10. kövessen olyan stratégiát és szabványokat, amelyek biztosítják a honlap és tartalmának tartós, hosszú távú megõrzését. A rendezvényen tárgyalt és kapcsolódó dokumentumok letölthetõk az alábbi weboldalról: http://mek.oszk.hu/minerva/html/ dokumentumok.htm Vámos Rita 21
Kitekintõ
MÓDSZERTANI KONZULTÁCIÓS NAP AZ OSZK-BAN A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Könyvtári Fõosztálya és a Könyvtári Intézet november 8án módszertani konzultációra hívta a könyvtárvezetõket, a muzeális dokumentumokkal, illetve a területi ellátással foglalkozó munkatársakat az Országos Széchényi Könyvtárba. A rendezvény elsõ témája a könyvtári rendszer fejlesztése volt. A NKÖM Könyvtári Fõosztályának fõosztályvezetõje dr. Skaliczki Judit elõadásában elmondta, hogy a könyvtári rendszer korszerûsítése egyfelõl az ODR – Országos Dokumentum-ellátási Rendszer folyamatos támogatásával, másfelõl a KSZR – Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer bõvítésével valósítható meg a 2003-2007-ig tartó idõszakban. Kiemelte, hogy kistérségi összefogás révén a nyilvános könyvtári szolgáltatások megrendelésével vagy társulás útján a kistelepüléseken sokszor nem megfelelõ könyvtári szolgáltatás színvonala emelhetõ. A KSZR célja, hogy a községekben élõk közvetve vagy közvetlenül hozzáférjenek olyan hatékony és minõségi könyvtári ellátáshoz, amely elsõsorban a fogyasztók igényeit veszi figyelembe. A KSZR megvalósítása több szinten (nyilvános könyvtár fenntartása, könyvtári szolgáltatóhely kialakítása, könyvtárbusz mûködtetése, közkincs program) képzelhetõ el, melyek közül az önkormányzatok választhatnak, az ágazati irányítás ebbe nem szól bele. Végül a könyvtári stratégia elemzése kapcsán elmondta, hogy a rendszer tagjainak további fejlesztése elkerülhetetlen lesz a jövõben. A fõ célkitûzések között szerepel a 21. századi nemzeti könyvtár kialakítása, a városi könyvtárak korszerûsítése, 22
az iskolai és felsõoktatási könyvtárak helyzetének javítása és a nem nyilvános könyvtárak szolgáltatásainak és állományainak bevonása a rendszerbe. Kopcsay Ágnes, a Könyvtári Intézet munkatársa A könyvtári rendszer változásainak hatása a nyilvános könyvtárak jegyzékére címmel tartott elõadást. A nyilvános könyvtárak jegyzékének jogszabályi hátterét az 1997-es, a muzeális intézményekrõl és nyilvános könyvtári ellátásról és közmûvelõdésrõl szóló CXL. törvény adja. Ismertette a jegyzék elkészítésének menetét és az esetleges elutasítás okait. Amberg Eszter, a Könyvtári Intézet munkatársa az érdekeltségnövelõ támogatások elosztásának folyamatáról tartott beszámolót. Elmondta, hogy az 1998 óta a települési könyvtárak állomány-gyarapításába beépülõ, évrõl-évre tervezhetõ támogatás az 1997. évi CXL. törvény, a 4/2004 (II. 20.) NKÖM rendelet és a 23/2004 (X. 20.) NKÖM rendelet alapján adható. A módszertani konzultációs nap utolsó témaköre a muzeális könyvtári dokumentumokról szólt. A NKÖM 22/2005-ös rendelete kapcsán felmerülõ tudni- és tennivalókról dr. Kenyéri Katalin (NKÖM), Rácz Ágnes (OSZK) és Hegyi Ádám (SZTE BTK Könyvtártudományi Tanszék) tájékoztatta a hallgatóságot. A 22/2005 (VII. 18.) NKÖM rendelet a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról szól. A rendelet hatálya
kiterjed a nyilvános és a nem nyilvános könyvtárakra egyaránt. Azokat a dokumentumokat nevezik muzeális könyvtári dokumentumoknak, amelyeket a könyvtár archiválási kötelezettséggel tart. Az archiválási kötelezettség kritériuma lehet tartalmi vagy alaki. A szempontokat a könyvtár maga határozhatja meg, de a jogszabály a döntési szabadságot korlátozza. A minõsítés – amelyhez szakértõ is igénybe vehetõ – a könyvtár felelõssége. Napjainkban a kulturális javak köre szélesebb, mint a régi könyvek, így a muzeális könyvtári dokumentumok körébe vehetõk hang-, kép-, film- és videodokumentumok is, sõt elektronikus dokumentumok. A könyvtáraknak külön nyilvántartást kell készíteniük a gyûjteményükben megtalálható muzeális dokumentumokról. A rendelet nem határoz meg határidõket, hanem a könyvtárakra bízza a munka tervezését, tehát a jogszabály e tekintetben keretjellegû. A könyvtáraknak szabályzatot kell készíteniük, amely a muzeális dokumentumok kezelésérõl, használatáról, megõrzésérõl, megóvásáról és leltározásáról kell, hogy szóljon. A leltározás kapcsán dr. Kenyéri Katalin elmondta, hogy a dokumentumok törlési lehetõsége korlátozott. A fõ 2005. XII. évfolyam 4. szám
Kitekintõ
szabály az, hogy nem lehet, mégis két esetben – másik közgyûjteménybe kerüléskor, illetve megsemmisüléskor – sor kerülhet rá. Ha elvész vagy ellopják, nem törölhetõ, hiszen évek múlva például felbukkanhat egy aukción. Rácz Ágnes tájékoztatta a kollégákat, hogy a muzeális könyvtári dokumentumok nyilvántartásával, leltározásával kapcsolatos és a szabályzat elkészítését támogató útmutatók elõkészületben vannak, ezek a Könyvtári Intézet honlapjáról letölthetõk lesznek. Elõadásában felsorolta a bejelentési kötelezettség alá esõ dokumentumokat. Ízelítõt kaptunk az OSzK terveibõl. Célul tûzték ki a MOKKA-R katalogizálási szabályzatának ki-
dolgozását, valamint annak az eljárásnak a kidolgozását, amelynek segítségével a MOKKA-ból át lehet tölteni az 1851 elõtti dokumentumokat a MOKKA-R-be, így a könyvtáraknak csak a részletes példány-információkat kell hozzátenni. Az OSzK a közeljövõben felmérést fog végezni arról, hogy melyik könyvtárnak van muzeális könyvtári dokumentuma, azok a könyvtárak, ahol ilyenek fellelhetõk hogyan tudnak eleget tenni az ide vonatkozó kötelezettségeiknek, rendelkeznek-e retrospektív konverziós programmal, mellyel a rekordok átvehetõk. Hegyi Ádám a MOKKA-R-rel kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatta a jelenlévõket. Elmondta,
hogy a muzeális könyvtári dokumentumok vonatkozásában csakis számítógépes alapú nyilvántartást kívánnak létrehozni. A MOKKA-R adatforrásai a következõk: központi cédula nyilvántartás, központi digitális bibliográfiák és katalógusok (MOKKA, RMK, ODR), gyûjtemények saját katalógusai és nyilvántartásai, eddigi bejelentési kötelezettség alá nem tartozó dokumentumok. A MOKKA-R-be kézi bejelentkezésre is mód van. Ebben az esetben online ûrlapon kell rögzíteni az adatokat. Az ûrlap az interneten keresztül lesz elérhetõ, minden könyvtár a saját jelszavával léphet majd be. Polgárné Balogh Eszter
KIÁLLÍTÁS A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE ALKALMÁBÓL Az ünnep eseményeinek sorában Gróf Teleki József halálának 150. évfordulója alkalmából az MTA Könyvtára emlékkiállítást rendezett a Kézirattárában õrzött dokumentumokból „…a nemzet míveltségét kell mindenek elõtt emelni…” Gróf Teleki József (1790-1855) az Akadémia elsõ elnöke és könyvtárának alapítója címmel. A kiállítást a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Vasarely-termében Vizi E. Szilveszter akadémikus, az MTA 18. elnöke nyitotta meg november 8-án. Visszatekintett a múltba, és részletesen, nagy elismeréssel beszélt az alapító Gróf Teleki József életérõl, érdemeirõl, küzdelmeirõl, munkásságáról. Tudósaink évszázadok óta azon fáradoznak, hogy a nemzet mûveltségét emeljék. Teleki József szüleivel, Teleki Lászlóval és Teleki Máriával 1799-ig Kolozsvárott élt, 2005. XII. évfolyam 4. szám
majd 1806-tól jogi tanulmányokat folytatott Pesten. A göttingeni egyetemen tanult, majd kétévi nyugat-európai körutat tett. Gyenge fizikuma miatt gyakorlati természettudományi vizsgálódásait szülei kérésére abbahagyta. Külföldi útjáról hazatérve 1815-ben bekapcsolódott Pest szellemi életébe. Kezdetben nyelvészeti problémák, illetve a nyelvújítás foglalkoztatta. 1818-ban titkárként dolgozott a Helytartótanács hivatalában. 1824ben a királyi tábla bírája lett. 1818tól pesti egyházmegyei algondnok. Az 1820-as évek legelejétõl azonban már véglegesen a történeti kutatások felé fordult. 1824-tõl a Tisza melléki egyházkerület és a sárospataki fõiskola fõgondnoka, késõbb könyvtárának gyarapítója. A szabadságharc bukása után politikai szerepet nem vállalt, de erkölcsileg és anyagilag is támogatta a
részvevõket. 1827-ben csanádi, 1830-ban szabolcsi fõispán. 1832ben az udvari kancellária elõadó tanácsosa lett. 1840-ben koronaõrré, 1842-ben Erdély kormányzójává nevezték ki. Ezt a tisztségét 1848. máj. 30-ig töltötte be. Az 1825/27. évi országgyûlés alsó táblájának március 17-i, LXXVII-ik ülésén Szatmár vármegye követe – „mint mostani egyik kerületbéli elölülõ” – bejelentette, hogy gróf Teleki József mind maga, mind mostohaanyja, özv. gróf Teleki Lászlóné, mind testvérei nevében írásbeli nyilatkozatot tesz, mely szerint az atyjuktól rájuk szállt híres könyvtárat a felállítandó Magyar Tudományos Intézetnek ajánlják fel. A megszervezendõ Tudós Társaságnak nagyobb méretû könyvgyûjteménnyel kell rendelkeznie, ha választott feladatának, a magyar 23
Kitekintõ
nyelv mûvelésének meg akar felelni. Az alapítólevél a haza minden polgára használatára szánta a könyvtárat. A gyûjtemény õrét az akadémia összes-ülése választotta és a Teleki nemzetség nevezte ki életfogytiglan, valamint fizetését is biztosította. Tiltotta a gyûjtemény más könyvanyaggal való összekeverését, elõírta, hogy a könyvtárról nyomtatott katalógust kell kiadni (ez nem valósult meg!) és fenntartotta a család tulajdonjogát arra az esetre, ha a Tudós Társaság megszûnne. A Magyar Tudós Társaság 1831 õszén kezdte meg mûködését, ekkor a (jelenlegi Gresham-palota helyén álló) Deron-házban vettek ki néhány – csak a hivatal elhelyezésére elegendõ – helyiséget. A Teleki-könyvtár átvételérõl így szó sem lehetett. A nehézségeket úgy hidalták át, hogy a Teleki család Szervita téri házában biztosították a könyvtár használatát az akadémia tagjainak. 1836-ban az Úri utcai TrattnerKárolyi-házban (ma Petõfi Sándor u. 3.) bérelt helyiségeket a Magyar Tudós Társaság. Itt a hivatali szobák és üléstermek mellett négy nagyobb és négy kisebb helyiséget a könyvtárnak is biztosítottak. 24
Ezeket már megfelelõ könyvtári berendezéssel látták el; így lehetõség nyílt a Tudós Társaság saját könyvanyagának teljes rendezésére és a Teleki-könyvtár átvételére. Kinevezett könyvtárnok nem lévén, Toldy Ferenc fõtitkár, egy írnok segítségével, rendezte és katalogizálta a dokumentumokat. Az Akadémia Könyvtárát hivatalosan az 1844. évi XIII. nagygyûlés keretében nyitották meg, ekkor nagyjából 60 000 kötetes állománnyal rendelkezett – ennek mintegy kétharmada volt feldolgozva – és az ország harmadik legnagyobb gyûjteményének számított. Szervezetten folyt a gyarapítás és megoldották a könyvtár rendszeres nyitva tartását is. Az akadémia tagjain kívül elnöki engedéllyel más tudósok is látogathatták, tehát megvalósult az alapítólevél kikötése, miszerint a Tudós Társaság könyvtára minden érdeklõdõ számára álljon rendelkezésre. Az akadémia keretében létesített nyilvános tudományos könyvtár egyébként a Magyar Tudós Társaság sajátossága volt, abban az idõben a külföldi akadémiák inkább kisebb, fõként folyóiratokból álló zárt könyvtárat létesítettek. A szabadságharc leverése után az önkényuralmi korszakban az akadémia mûködését is korlátozták. Egy idõre elvesztette kötelespéldány jogosultságát. A könyvtár gyarapodása az adományozásokra, és az – 1833-tól máig megszakítás nélkül mûködõ – nemzetközi cserére korlátozódott. Teleki József negyedszázados elnöksége alatt rendszeres ajándékokkal gyarapította a könyvtár állományát. 1832-ben megvásárolta és a Tudós Társaságnak ajándékozta Kresznerics Ferenc könyveit, kéziratait és pénzgyûjteményét, amely az Akadémiai Könyvtár elsõ tudóshagyatéka. 1840-ben megvett és a
könyvtárnak adományozott egy Mátyás király könyvtárából származó kódexet, egy corvinát (Ludovicus Carbo: Dialogus de Matthiae regis laudibus. 1473-1475.). 1850 nyarán megszerezte a könyvtár számára Jancsó Imre elhunyt miniszteri tanácsos nagy értékû magyar könyvtárát, és ugyanakkor a saját könyvtárának egy részét – benne õsnyomtatványokat és aldina-gyûjteményét – összesen több mint hatszáz kötetet ajándékozott az Akadémiai Könyvtárnak. Gróf Teleki József nem csak elnöke volt az akadémiának, élete teljesen egybefonódott azzal. Végrendeletében méltóképpen gondoskodott „második családjáról”: a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta ötezer kötetes kézikönyvtárát, valamint 24 ezer forintot a könyvtár gyarapítására. Nyelvészeti vitacikkeit a Tudományos Gyûjtemény címû folyóirat 1818-1820. évi köteteiben jelentette meg. Itt olvashatók könyvismertetései is. Elsõ történeti tárgyú cikke jogtörténeti érdeklõdésre val-
Ludovicus Carbo: Dialogus de Matthiae regis laudibus
2005. XII. évfolyam 4. szám
Kitekintõ
lott: Spártának polgári alkotmányáról és törvényérõl. Ezzel a tanulmánnyal véglegesen elkötelezte magát a történeti kutatások mellett. A következõ dolgozatai már a magyar történelem két jelentõs eseményével foglalkoztak, ma a történeti esszé mûfajába sorolnánk. 1822-ben Eger várának 1552-es ostromát, 1823-ban I. Lajos nápolyi hadjáratait ismertette. Az elõbbiben rámutatott a történelmi ismeretek érzelemformáló hatására is. Magyar történetírói tevékenysége ezután a Hunyadiak kora felé fordult. Úgy ítélte meg, hogy errõl a korszakról már rendelkezik akkora forrásanyaggal, hogy annak nemcsak
eseménytörténetét, hanem társadalom-, és mûvelõdéstörténetét is bemutathatja. Korszakválasztása indoklásában Teleki József arról ír, hogy a Hunyadiak korának, a magyar történelem egyik legérdekesebb és legfényesebb idõszakának kutatását korábban igencsak elhanyagolták. Az õ érdeklõdését azonban felkeltette ez az idõszak, amelyben a Hunyadiak két nemzedéke a legmagasabbra tudott emelkedni, és akik nem csupán Magyarországon, hanem az egész korabeli világban, és különösen Kelet-Európában rendkívüli befolyásra tudtak szert tenni. Telekit nemcsak a külpolitikai ese-
mények vizsgálata vonzotta, hanem azon változásoké is, amelyekben a magyar történelem késõbbi folyamatainak belsõ, társadalmi alapjai, azaz a rendiség elemei születtek meg és teljesedtek ki. A címben szereplõ Hunyadiak ebben az esetben azt a korszakot jelölik, amelyben Magyarország történetének egésze bemutatásra kerül. Teleki végrendeletében körültekintõen gondoskodott egyrészt a kiadott kötetekbõl befolyó jövedelemrõl, másrészt mûve kéziratairól. A bevétel kamatait fele-fele részben az akadémia és az Akadémia Történelmi Bizottsága között osztotta meg. K.Zs.
A FELSÕOKTATÁSI TANKÖNYV- ÉS SZAKKÖNYVVÁSÁR KEREK JUBILEUMA 10 éves jubileumát ünnepelte 2005. november 8-9-én a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem aulájában a felsõoktatási tankönyv- és szakkönyvvásár, melyhez a díszteremben konferencia kapcsolódott a felsõoktatási tankönyvkiadásról és -használatról. A rendezvényt dr. Magyar Bálint oktatási miniszter nyitotta
2005. XII. évfolyam 4. szám
meg. Az elsõ elõadást Hunya Balázs, az Oktatási Minisztérium Alapkezelõ Igazgatóságának fõigazgatója tartotta. Ismertette a felsõoktatási pályázatok lebonyolítási rendjét, az OM Alapkezelõ szerepét a pályáztatásban, a hazai és az EU-s források kezelésének módszereit, valamint ezek összefüggését a felsõoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztésével. Meg-
tudtuk, hogy 2005-ben 637 pályázat érkezett be, melyek közül 146 kapott támogatást 150 millió Ft értékben. Várható, hogy elektronikus formátumú oktatási anyagok megjelentetésére ez évben további 100 M Ft lesz fordítható az Alapkezelõ bonyolításában. Dr. Veres Pál, az OM osztályvezetõje a továbbiakban a tankönyvellátásnak az új, kétciklusú képzés igényeivel összefüggõ feladatairól beszélt. Nézete szerint a képzés a tankönyvkiadás szempontjából, mint piac mûködik, és változatos feladatokat ró a kiadókra az egyes képzési szintek ellátásának különbségei, a különféle tananyag25
Kitekintõ
médiumok sajátosságai, ezek fejlesztési folyamatai, általában a tananyagok logisztikai rendszerének problémái kapcsán. A tankönyvírás megszervezése vonatkozásában az agráriumot mint pozitív példát említette. Szólt a könyvtárak szerepváltozásairól is, melynek hátterében az internet fejlõdése áll. Dr. Máder Béla a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának fõigazgatója, a Misztótfalusi Kis Miklós Alapítvány kuratóriumának elnökeként a felsõoktatási tankönyvpályázat tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal Egy szegény kuratóriumi elnök tûnõdései alcímmel. Mint kitûnt, komoly problémát lát abban, hogy a költségvetési törvény „felülírja” az ágazati rendeleteket, azaz végül nem áll rendelkezésre a rendeletben meghatározott keret. Módszertanilag problematikusnak érzi, miért kell az intézményeknek a folyamatos tevékenységek fedezetéért (a mindennapi kenyérért!) pályázatban folyamodni? A pályázati rendszert a kígyóhoz hasonlította, melynek farka is elhalad egyszer
ott, ahol a feje már elhaladt, de egyáltalán nem mindegy, hogy ez mikor következik be. Zárszavában Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének ügyvezetõ igazgatója, többek között a papír alapú információhordozók és a digitalizálás helyzetét, viszonyát, jövõjét elemezte. Biztosra veszi, hogy Gutenbergtõl korántsem kell búcsút venni, a papírra nyomtatás reneszánszát éli, a számítógép nem váltja ki, csak segíti a könyvkiadást. A logisztikai láncból a kiadók nem hagyhatók ki, a publikációs mûhelyek és a kereskedelem nem mûködhetnek eredményesen azok nélkül. Hite szerint a hazai felsõoktatás színvonalának megerõsítéséhez továbbra is szükség lesz a papír alapú tankönyvekre. A konferenciát a könyvtárosok, tankönyvforgalmazók és -kiadók részére szekcióülés egészítette ki, amely a reprográfiai jogok és a tiltott fénymásolás témakörét érintette. A megbetegedett Bart István helyét átvevõ Vasovics Péter, a Reprográfiai Szövetség el-
nöke elmondta, hogy a reprográfiai jogot 1999-ben rendezték, majd több év tapasztalatai alapján 2004-ben kiegészítették. Alapvetõ fontosságú kérdés a modern, digitális technika és technológia eszköztárának a hagyományos reprográfiai gépekkel és berendezésekkel azonos elbírálása, ami természetesen nem esik egybe a gyártók érdekeivel. Dr. Horváth Sándor Domonkos, a gyõri Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár igazgatója, az ismert könyvtárjogász, megszokott tartalmas, de egyben szórakoztató stílusban megfogalmazott hozzászólásában a könyvtárak (és könyvtárosok) több vonatkozásban nehéz helyzetét vázolta. Szerinte laikus megállapítás, de tény, hogy a szerzõi jog nem kompatibilis a könyvtári törvénnyel. (Feltételezhetõ egyébként, hogy napjainkban nem igazán a papír alapú információk másolása a szerzõi jog legnagyobb problémája, sokkal inkább a zenei CD-k, a filmeket tartalmazó DVD-k és a különféle számítógépes programok hamisítása.) Mindenesetre vannak olyan büntetõjogi eljárások, amelyek hagyományos tankönyvek nagy mennyiségû, anyagi elõnyökért történt másolása miatt indultak, ilyeneket ismertetett Zelity László rendõr-alezredes, Szeged város Rendõrkapitányságának osztályvezetõje. Sajnos a szekcióülés elõadásait technikai okok miatt nem követte vita, mert biztosan számos érdekes hozzászólás, kiegészítés érkezett volna a hallgatóság körébõl is. A vásár ideje alatt a kiállított könyveket jelentõs árkedvezménynyel lehetett megvásárolni. Lõrincz Ferenc
26
2005. XII. évfolyam 4. szám
Könyvismertetés
DÉLIGYÜMÖLCSÖK Velich István – V. Nagy Enikõ Mezõgazda Kiadó 2005. 95 p.
Földünkön közel másfél ezer gyümölcsfaj van. Meglepõ szám ez ahhoz viszonyítva, hogy felsorolni csak húszat-harmincat tudunk, legtöbbjük ismeretlen számunkra. Az igazán értékes és nagy mennyiségben termesztett déligyümölcsök száma 150 körüli lehet, ennek több mint a felét, egészen pontosan 88-at mutat be ez a könyv. Ez a bemutatás gyönyörû – a lap kétharmadát kitevõ – felvételeket jelent. Színpompás, izgalmas képeket és a legfontosabb tudnivalókat tartalmazza a könyv. Aki kíváncsi rá, hogy néz ki az imbu és a dzsekfrut, a könyvben megtalálja a választ.
FIATAL VAGY IDÕS? A CSÜLKÖS VAD TEREPI ÉRTÉKELÉSE Bruno Hespeler – Bernd Krewer Mezõgazda Kiadó 2005. 128 p.
A könyv elsõ kiadása óta a vadállatok külseje természetesen semmit sem változott, de számos bélyeg esetében, ami alapján az életkorukat meghatározták, a vadbiológusok és terepi szakemberek helyreigazították a tévedéseket. Természetesen nem lehet ránézésre megkülönböztetni a négyéves bakot az ötévestõl. Még tapasztalt vadászok sem mernek esküt tenni arra, hogy a szarvas, amely épp elõttük áll, már a 10. vagy még csak a 9. agancsát viseli. Azonban ezt egyáltalán nem is fontos ilyen pontosan meghatároznunk! Hogy mi a lényeg valójában? Azt már ennek a könyvecskének a címe is elárulja: Fiatal vagy idõs? A vadásznak az összképet – a vad tartását, a testi bélyegeket – kell látnia. Ha a vezértehén maga mögött húzza az egész szarvascsapatot, a rudlit, akkor vezet és emiatt nem lehet lelõni. A vaddisznónál is – általában – a koca megy elõl és mögötte libasorban a malacok. Nincs jelentõsége, hogy a koca kettõ vagy négyéves, csak az a fontos, hogy még szoptat, és annak megfelelõn cselekedjünk! Mégis milyen gyakran pont az elsõ egyedet puffantják le! A vad megfelelõ korcsoportba osztásához ad segítséget a könyv.
2005. XII. évfolyam 4. szám
27
Könyvismertetés
A MUST ÉS A BOR EGYSZERÛ KEZELÉSE Mercz Árpád Mezõgazda Kiadó 2005. 143 p.
Aki kedvtelésbõl termeszt szõlõt, hogy ellássa vele háztartását, annak munkája értéke nem a pénz, hanem az egészséges életöröm és a szavakban kifejezett elismerés. Ezért korszerûen, de egyszerûen – mellõzve a mélyebb kémiai, mikrobiológiai és technikai magyarázatot – csak azt írja le a szerzõ, mikor, mit, mivel és hogyan kell tenni, hogy a szõlõ jó illatú borrá váljon.
NÉPI JÁTÉKOK Lázár Katalin Planétás és Mezõgazda Kiadó 2005. 234 p.
Milyen egy mai gyerek élete? Elmegy az iskolába, meghallgatja a tanítót vagy tanárt, megtanulja a leckét és megkapja érte az osztályzatot. Szabad idejét nagyrészt tévézéssel, olvasással tölti, esetleg elmegy színházba, koncertre, moziba, múzeumba. A gond az, hogy a felsorolt szórakozásformák befogadó jellegûek. A játék segítségével viszont kialakul a gyermekben az egészséges önbizalom, és megtanulja, hogy céljai eléréséhez fontos a csapatmunka, megtanul kapcsolatokat kialakítani és közösségben viselkedni. A hagyományos népi játékok segítenek abban, hogy a gyerekek ne legyenek félénkek, visszahúzódók, agresszívak, másokkal szemben intoleránsak. A könyv a következõ játéktípusokat különbözteti meg: eszközös, mozgásos, szellemi, párválasztó, mondókák. A könyv összesen 301 játékot ismertet, ami – lássuk be – bõséges kínálat. Bogáncs, kukoricacsutka, gomb, csont, nád, gyufásdoboz, falevél: mindegyik játékká válik. Ki ne emlékezne ezekre a versikékre: Ez elment vadászni, Ciróka-maróka, Gólya viszi a fiát, Csip-csip csóka? És ez vajon melyik játék? „Ketten fölállunk egymásnak háttal, karunkat egymáséba kulcsoljuk. Egyikünk lehajolva hátára emeli a másikat, s kérdi: / – Mit látsz? / A másik válaszol: – Eget, földet, csillagot, / papok hátán kalapot, / sós kenyérbe harapok, / Tegyél le, mert meghalok! Ekkor az alul lévõ lehuppantja a másikat a hátáról.” Igen, ez a sótörés. Érdekes alcsoportja a szellemi játékoknak a tiltó játék. Ezekben valamit nem szabad csinálni. Elõfordul a pislogás tilalma (farkasszemnézés), a megmozdulás tilalma (szobrosdi), a megszólalás tilalma (csendkirály), olykor egyes szavakat nem szabad kimondani (fekete-fehér, igen-nem), a legáltalánosabb pedig a nevetéstilalom (Csepû, lapu, gongyola, Mély kútba tekintek, Ne nevess). A könyv végén helységnévmutatóban kereshetjük ki, hogy a szívünknek kedves községekben milyen játékok keletkeztek. Létfontosságú, hogy idõként nem létfontosságú dolgokkal is foglalkozzunk. Összeállította: Kabai Gábor 28
2005. XII. évfolyam 4. szám
Programajánló – Agrárium
PROGRAMAJÁNLÓ Száncsengés és böllérverseny Idõpont: 2006. 01. 14. Helyszín: Napkori Szabadidõpark Cím: 4552 Napkor, Szabadidõpark Telefon: +36 (42) 33-77-42 Fax: +36 (42) 33-74-67 E-mail:
[email protected] http://napkor.hu
Busójárás Idõszak: 2006. 02. 23 – 2006. 02. 28. Cím: 7700 Mohács
Vince-napi borünnep Idõpont: 2006. 01. 21. Helyszín: Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Cím: 6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68.
Hagyományõrzõ Szlovák Disznótor Idõszak: 2006. 02. 25. Helyszín: Általános Mûvelõdési Központ tornacsarnoka Cím: 5920 Csorvás, István király utca 34. Telefon: +36 (66) 25-80-01/101 Fax: +36 (66) 25-80-15 Kellemes idõtöltést kedves Olvasók! Összeállította: Kabai Gábor
MEGHÍVÓ A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Mezõgazdasági Szervezetének vezetõsége ezúton is meghívja a Szervezet tagjait és minden kedves érdeklõdõt évzáró közgyûlésére. A közgyûlés helye:
Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Ujhelyi Imre terem (Bp. I., Attila út 93. fszt.)
A közgyûlés idõpontja: 2005. december 13. (kedd) 1030 óra Program: 1. A FAO virtuális könyvtári rendszere és információs szolgáltatásai Elõadó: Pócza Ildikó (Information Resources Clerk; FAO Subregional Office for Central and Eastern Europe) 2. A Szervezet 2005. évi gazdálkodása Elõadó: Vásárhelyiné Szászi Judit könyvelõ 3. A vezetõség beszámolója a 2005. évrõl és a 2006. évi tervek megbeszélése Elõterjeszti: Lõrincz Ferenc elnök
2005. XII. évfolyam 4. szám
29
Ajánló bibliográfia
ÁSVÁNYVÍZ, KRISTÁLYVÍZ ÉS FORRÁSVÍZ Könyvek az OMgK állományában B 18046 Boldvainé Böde Beáta Tendenciák az üdítõitalok és az ásványvizek piacain / [szerk. Boldvainé Böde Beáta] ; [közr. Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt.]. – Bp. : Kopconsult Kft. , 1993. - 30 fol. ; 30 cm. – (Agromarketing Információs Füzetek; 1993/2. ) C 67063 Borszéki Béla György Ásványvizek, gyógyvizek / Borszéki Béla György. – [Bp.] : Méte K. , cop.1998. – 107 p.,[33] t.:ill.;20 cm D 8286 Borszéki Béla Ásványvizek és gyógyvizek. Italként fogyasztott ásványvizek és palackozásuk technológiája. Gyógyvizek ivókúrás hasznosítása. Ásvány- és gyógyvizes ivókúrák gyógyhatásai. – Bp. Mezõgazd. K. - 1979.– 372 p.: 19 cm Tk 12236 Buzás Gizella – B. Kiss Andrásné – Sahin-Tóth Gyula Italismeret : A vendéglátó szakképzés számára / Írta: Buzás Gizella, B. Kiss Andrásné, Sahin-Tóth Gyula. – Bp. : Képzõmûv. K. , 2003. – 204 p. ; 23 cm C 68126 Dudinszky Lászlóné Erdõ, víz, rekreáció / Erdõ, Víz, Rekreáció. Konferencia. Bükfürdõ, 1997. április 23-25. / [Szerk. Dudinszky Lászlóné]. – Bp. : Kardos és Tsa , [1997?]. – 223 p.:ill.;21 cm B 16304 Hévíz, gyógy- és ásványvíz-hasznosítás. – Bp. KSH. , 1989. – 162 p.:29 cm
Y 5047 2004. július 31-én „A Kárpát-medence ásványvizei” címmel tanulmányútra indultak a csíkszeredai konferencia résztvevõi. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2004. 5. 3-4. 82-84.p. ö:ger,eng. Y 5047 Bánffi István – Deák László Bemutatjuk Magyarország elsõ, hagyományos tulajdonságú élelmiszerét a szikvizet. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2004. 5. 2. 43-44.p. ö:ger,eng. Y 4825 Bikfalvi Istvánné A szabályozás változik, a fejlõdés marad. = Élelmiszer. Foodapest Magazin. – 2004. 12. 12. 90,92,94.p. ö:eng. Y 5047 Borszéki Béla Nemzetközi kitekintés az ásványvizek helyzetére. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2004. 5. 3-4. 69-70.p. ö:ger,eng. Y 5047 Dobos Irma A Kárpát-medence elsõ ásványvíz térképe. Deutsch Ferencz József (1808-1877) orvos munkássága. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2004. 5. 1. 31-32.p. ö:ger,eng. b:32.p. Y 5047 Éltetõ Csaba Hargita megye palackozott ásvány vizeinek közegészségügyi helyzete. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2004. 5. 3-4. 78-81.p. ö:ger,eng. b:81.p. Y 2873 G. Tóth Ilda Forrásbõség. = Heti Világgazdaság. – 2004. 26. 40. 100-101.p.
B 19102 Molnár Pál Az alapanyag-feldolgozás és a piacra jutás folyamatainak minõségi ugrópontjai gyümölcsleveknél, üdítõitaloknál és ásványvizeknél: Tanulmány / Kész. Molnár Pál [et al.]. – Bp. : [s.n.] , 1997. – 47 p.;30 cm
Y 5047 Gombos Gábor Ausztria ásványvizei. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2004. 5. 1. 28-29.p. ö:ger,eng.
C 67663 Prakfalvi Péter A maconkai csevicék kutatástörténete és földtana / Prakfalvi Péter. – [Bátonyterenye] : [s.n.] , 1997. – 31,[14] p.;20 cm
Y 5047 Kiss Gáborné Alkoholmentes italgyártás. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2004. 5. 1. 2223.p. ö:ger,eng.
B 10346 A tanácsi szesz-, szikvízipar mûszaki-gazdasági kérdései : üzem- és munkaszervezési ismeretek középszintû vezetõk részére / [szerk. Wittinghoff Sarolta] ; [kiad. a] Mezõgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vállalatfelügyeleti Fõosztály Tanácsi Osztály. – Budapest : MÉM , 1973. – 188 p., 1 t. ; 28 cm
X 1037/A Laki Mihály Az ásványvízpiac átalakulása. = Közgazdasági Szemle. – 2004. 51. 12. 11511171.p. ö:eng. b:1170-1171.p
B 18041 Tóthné Boros Edit Tendenciák az üdítõitalok és ásványvizek piacain / [szerk.: Tóthné Boros Edit] ; [közr. Konjunktura-, Piackutató és Számitástechnikai Rt.]. – Bp. : Kopconsult , 1994. – 28 fol. ; 30 cm. – (Agromarketing Információs Füzetek ; 1994/1.)
Y 5047 Liebe Pál Az ásványvizek védelme. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2004. 5. 3-4. 71-76.p. ö:ger,eng. b:76.p. Y 5047 Némedi László – Szõdyné Nagy Eszter – Bobvos János Budapest térségi Duna-szakasz mikrobiológiai terheltsége és ennek kockázatai. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2004. 5. 1. 15-21.p. ö:ger,eng. b:18.p.
Folyóiratcikkek az OMgK állományában Y 4785 Murányi Zoltán Van benne valami, más! = Élet és Tudomány. – 2005. 60. 24. 756.p. Y 4825 Szalai László Csendes potenciál az ásványvíz értékesítésében. = Élelmiszer. – 2005. 13. 4. 6,8,10-11.p. ö:eng.
30
Z 55 Peresztegi Takács Ferenc Százhetvenöt éves a szódavíz. = Szabad Föld. – 2004. 60. 4. 4.p. Y 5047 A természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól szóló 65/2004. (IV.27.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet kommentárja. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2004. 5. 2. 35-37.p. ö:ger,eng.
2005. XII. évfolyam 4. szám
Ajánló bibliográfia
Y 5047 Borszéki Béla Az Európai Unió ásványvíz direktíváinak átvételével készítendõ új palackozott víz rendelet-tervezet munkaanyagának ismertetése. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2003. 4. 4. 78-80.p. ö:ger,eng. Y 5047 Dobos Irma A történelmi Magyarország ásványvizeinek elsõ számbavétele Heinrich Johann Nepomuk Crantz (1722-1797) osztrák orvos munkássága. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé, Alkoholmentes italok. – 2003. 4. 2. 69-72.p. ö:ger, eng. b:72.p.
Az ásvány- és gyógyvíz palackozás múltjából. Ásványvíz korsók. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2002. 3. 2. 44-46.p. Y 5047 Dobos Irma Chyzer Kornél (1836-1909) a magyar balneológia és közegészségügy kiváló mûvelõje. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2002. 3. 3-4. 76-80.p. ö:eng,ger. b:80.p.
Y 4786 Feltört az ásványvíz. = Food Service. – 2003. 12. 3. 30-31.p.
Y 5047 Dobos Irma A gyógyító ásványvíz tudományos feltárója Zsigmondy Vilmos. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé, Alkoholmentes italok. – 2002. 3. 1. 19-24.p. ö:eng,ger. b:24.p.
Y 5047 Holbusz Tímea – Pekk Enikõ „Öntsünk tiszta vizet a pohárba” - avagy a magyar ásványvízpiac helyzete. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2003. 4. 4. 92-96.p. ö:ger,eng.
Y 5047 Fórián Zoltán Palackozott vizek piaca az Európai Unióban. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2002. 3. 3-4. 67-71.p. ö:eng,ger.
X 6823 Miljevic, Nada R. – Golobocanin, Dusan D. – Joksic, Jasminka D. – Zujic, Aleksandra A. Natural mineral waters on the Serbian market. = Central European Journal of Occupational and Environmental Medicine. – 2003. 9. 4. 310-316.p. b:316.p.
Y 5047 Storch, Kurt, von Az ásványvizek keletkezésének szakaszai. Áttekintés. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2002. 3. 3-4. 55-59.p. ö:eng,ger. b:59.p.
Y 5047 Némedi László – Szõdyné Nagy Eszter A budapesti karsztvizek bakteriológiai minõségének változása az elmúlt 40 évben. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé, Alkoholmentes italok. – 2003. 4. 1. 20-23.p. ö:ger, eng. b:23.p. Y 5047 Rigó János Ásványvizek bór és fluorid tartalmának élettani jelentõsége. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé, Alkoholmentes italok. – 2003. 4. 1. 15-16.p. ö:ger, eng. b:16.p. Y 5047 Rigó János Az ásványvizek hidrogén-karbonát tartalmának jelentõsége. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé, Alkoholmentes italok. – 2003. 4. 2. 64-65.p. ö:ger, eng. b:65.p. Y 5047 Rigó János Az ásványvizek stroncium és szilícium tartalmának jelentõsége. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé, Alkoholmentes italok. – 2003. 4. 3. 88.p. ö:ger,eng. b:88.p. Y 5047 Sarudi I. – Csapó-Kiss Zs. – Szabó A. Magyarországi ivóvizek és ásványvizek fluortartalmáról. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé, Alkoholmentes italok. – 2003. 4. 2. 55-58.p. ö:ger, eng. b:57-58.p. Y 4786 Trendek és divathullámok. = Food Service. – 2003. 12. 3. 8-10.p. Y 5047 Udud Péter Ásványvizeink védelmének feladatai hazánk geológiai, hidrogeológiai adottságainak tükrében. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé, Alkoholmentes italok. – 2003. 4. 2. 49-51.p. ö:ger, eng. Y 5047 Barkász Anikó A palackozott vizek fogyasztási tendenciái Magyarországon. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé, Alkoholmentes italok. – 2002. 3. 1. 12-13.p. ö:eng,ger. Y 5047 Bikfalvi Istvánné Az ásványvizek, gyümölcslevek- és üdítõitalok elõállítását és forgalmazását érintõ fontosabb jogszabályok tematikus jegyzéke. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2002. 3. 3-4. 82-85.p. Y 5047 Borszéki Béla
2005. XII. évfolyam 4. szám
Y 198 Takács László Az arzén-tartalom megítélése ásvány-, és gyógyvizekben. = Hidrológiai Közlöny. – 2002. 82. 4. 237-240.p. ö:eng. Y 5047 Borszéki Béla – Hernádi Zoltán Palackozott üdítõital gyártás Magyarországon a 30-as évektõl napjainkig. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2001. 2. 2. 42-43.p. ö:eng,ger. Y 5047 Dobos Irma A nemzetközi hírû Saxlehner-féle Hunyadi János keserûvíz. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2001. 2. 3. 68-71.p. ö:eng,ger. b:71.p. Y 5047 Horváth Annamária Az alkoholmentes italok fogyasztási trendje. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2001. 2. 4. 81-82.p. ö:eng,ger. Y 5047 J. N. Zsinka Ágnes Az ásványi anyagok élettani szerepe. I. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2000. 1. 4. 117-118.p. ö:eng,ger. b:118.p. Y 5047 J. N. Zsinka Ágnes Az ásványi anyagok élettani szerepe. II. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2001. 2. 1. 9-10.p. ö:eng,ger. b:10.p. Y 5047 J. N. Zsinka Ágnes Az ásványi anyagok élettani szerepe. III. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2001. 2. 2. 36-37.p. ö:eng,ger. b:37.p. Y 5047 J. N. Zsinka Ágnes Az ásványi anyagok élettani szerepe. IV. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2001. 2. 3. 51-52.p. ö:eng,ger. b:52.p. Y 5047 J. N. Zsinka Ágnes Az ásványi anyagok élettani szerepe. V. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2001. 2. 4. 79-80.p. ö:eng,ger. b:80.p. Y 5047 Pergéné Kiss Edina A Parádi Csevicék - 200 éve és napjainkban. = Ásványvíz, Üdítõital, Gyümölcslé. – 2001. 2. 2. 43,45.p. ö:eng,ger.
31
Ajánló bibliográfia
Y 4999 2000 – az ásványvíz éve? = Élelmiszer. – 2000. 8. 2. 6-7.p. Y 4786 Ásványvíz – egészséges felüdülés. = Food Service. – 2000. 9. 4. 18,20-21.p. Y 4825 Bajai Ernõ Ahogy nõ a forgalom, úgy változik az ásványvíz szerepe. = Élelmiszer. – 2000. 8. 8. 4,6-9.p. ö:eng. Y 4825 Növekszik a szénsavmentesek forgalma. = Élelmiszer. – 2000. 8. 4. 42.p. ö:eng. Y 2873 Szomjaznak rá. = Heti Világgazdaság. – 2000. 22. 44. 138-141.p. Y 4825 Balogh Levente – Bikfalvi Istvánné – Keresztesi Ferenc Elõttünk a nagy ásványvízválasztó. = Élelmiszer. – 1999. 7. 8. 6,8-10.p. ö:eng. Y 4825 Egyenletes választékkal a nagyobb forgalomért. = Élelmiszer. – 1999. 7. 4. 2830.p. Z 51 Fónagy János – Gógl Árpád – Torgyán József Földmõvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az egészségügyi miniszter, valamint a gazdasági miniszter 97/1999. (XI. 18.) FVM-EüM-GM együttes rendelete a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz és az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz palackozásáról és forgalmazásáról. = Magyar Közlöny. – 1999. 103. 6568.-6574.p. Y 4825 Regionálisan erõsen megoszlik a forgalmazás. = Élelmiszer. – 1999. 7. 9. 4647.p. ö:eng. Y 4825 Továbbra is az ásványvíz a sláger. = Élelmiszer. – 1999. 7. 7. 28-29.p. ö:eng. Y 4955 Alkonyi László Az ásványvíz. = Borbarát. – 1998. 3. 4. 70-72.p. ö:eng. Y 231 Borszéki Béla – Bikfalvi Istvánné A természetes ásványvizek hasznosításának története Magyarországon. = Élelmezési Ipar. – 1998. 52. 4. 101-102.p.
Y 4825 Sárai H. Folyamatosak az újítások és a fogyasztás is nõ. Ásványvizekben gazdag a piac. = Élelmiszer Ipari és Kereskedelmi Szaklap. – 1998. 6. 8. 44-45.p. Y 4825 Agárdi Ferenc – Boros Péter – Donnelly James Bízhatunk az ásványvizekben. = Élelmiszer Ipari és Kereskedelmi Szaklap. – 1997. 5. 7. 24.p. Y 446 Borszéki Béla Néhány gondolat az italként hasznosuló „természetes ásványvíz”-ekrõl. = Szeszipar. – 1997. 45. 1. 26-28.p. Y 446 Borszéki Béla Vízkivételi hely vagy vízminõség. = Szeszipar. – 1997. 45. 2. 43-44.p. Y 4809 Mong Attila Hullámlovasok. Ásványvízpiac. = Figyelõ. – 1997. 41. 20. 23-25.p. Y 4907 Borszéki Béla Nem minden ásványvíz, ami pezseg. = Vizeink. – 1996. 33. 8/9. 10-11.p. Y 446 Borszéki Béla György Az ásványvizekrõl. = Szeszipar. – 1996. 44. 1. 3-4.p. Y 446 Borszéki Béla György Természetes ásványvizeink védelmében. = Szeszipar. – 1996. 44. 2. 39-40.p. Z 47 Az ásványvíz terméktanács alapszabálya. = Magyar Mezõgazdaság. Agrárrendtartási Hírlevél. – 1995. 50. 30./mell. [3. 6/7.] 4-5.p. X 6751 Borszéki Béla – Fehér Tibor Az Agrárrendtartási Hivatal 10/1995. számú közleménye az Ásványvíz Terméktanács miniszteri elismerés iránti kérelmérõl és alapszabályáról. = Agrárrendtartási Hírlevél. – 1995. 3. 6/7. 3-5.p. Y 4713 Szlovén elixír. „A Donat Mg a világ legmagasabb magnéziumtartalmú ásványvize.” = Természetgyógyászat. – 1995. 6. 2. 7.p.
Y 231 Csiba András – Nagy Zoltánné – Szentgyörgyi Mária Hidrogénperoxid maradék monitorozása palackozott ivó- és ásványvizekben. = Élelmezési Ipar. – 1998. 52. 10. 312-316.p. ö:eng,ger,rus. b:315.p.
Y 231 Szeitzné Szabó Mária – Sohár Pálné – Soós Katalin – Szabó Ildikó – Tarjányi Magdolna – Zseni Aranka Hazai szikvizek magas alumínium tartalma és annak kiküszöbölése. = Élelmezési Ipar. – 1993. 47. 2. 54-58.p. ö:ang,ném,oro.
Y 4825 Dombrovszky Ádám Palackposta visszaváltásról, méretrõl, színrõl és formáról. = Élelmiszer Ipari és Kereskedelmi Szaklap. – 1998. 6. 2. 44.p.
Y 498 Lehmann, Willy Korszerû ásványvíz-palackozó üzem környezetvédelmi rendszere. = Konzervújság. – 1992 2/3. 79-80.p.
Y 4825 Fehér Tibor Évi 15-20 százalékkal nõ a fogyasztás. = Élelmiszer Ipari és Kereskedelmi Szaklap. – 1998. 6. 11. 144,146-147.p.
Y 446 Borszéki Béla Ivóvíz-ásványvíz. = Szeszipar. – 1991. 39. 4. 128-129.p. ö:ném.
Y 4887 Fórián Zoltán – Joó Zsuzsa Az ásványvizek. = Progresszív Magazin. – 1998. 6. 7. 7,9.p. X 6765 Molnár Pál – Bikfalvi Istvánné – Boross Ferenc – Hernádi Zoltán – Komáromy Attiláné – Lajos József A gyümölcslevek, üdítõitalok és ásványvizek minõségi fejlesztése. = AGRO-21 Füzetek. – 1998 19. 107-135.p. ö:eng. b:124.p.
32
Y 4154 Bán Zsuzsa A kékkúti kincs. = Ötlet. – 1988. 7. 23. 24.p. Y 231 Borszéki Béla A magyar ásványvíz-kincs. = Élelmezési Ipar – 1988. 42. évf.1.sz. 15-17.p. Összeállította: Károlyi Zsuzsanna
2005. XII. évfolyam 4. szám
