Egyenlő Bánásmód Hatóság tárgy: hatósági eljárás kezdeményezése Tisztelt Hatóság! A Másság Alapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (1082 Budapest, Üllői út. 68.) kérelmező Mikolc Város Önkormányzata I.r. és Kriza Ákos polgármester II. r. eljárás alá vont (3525 Miskolc, Városház tér 8.) ellen az egyenlő bánásmód megsértése miatt hatósági eljárást kezdeményez. Kérelmező az eljárást az Ebktv. 18. §. (3) bekezdése alapján közérdekű igényérvényesítőként kezdeményezi (K/1 alatt csatoljuk az Alapítvány alapító okiratát), tekintettel arra, hogy a jogsértés személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érintik. Miskolc a nagyarányú munkanélküliséget, a szegénységet, a nagyszámú alacsony státuszú (meghatározó arányban roma) lakos szociális és lakhatási gondjait - a város 2008-ban elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia Antiszegregációs Tervébe1 illeszkedő célzott szakpolitikai intézkedések megalkotása és végrehajtása helyett - a mélyszegény roma lakosok városból való kiszorításával próbálja megoldani. A város vezetése évek óta cigányellenes kijelentésekkel zaklatja a helyi roma lakosságot, a helyi közigazgatás pedig jogerősen alkotmányellenesnek minősített helyi rendeleten alapuló hatósági jogalkalmazási gyakorlatot folytat, illetve elmulasztja a szükséges intézkedéseket. Az így kialakult kirekesztő környezet sérti a nemzetközi emberi jogi normákat, az uniós jogot, a Magyarország Alaptörvényét, a Szociális törvényt, és az Egyenlő bánásmódról szóló törvényt is. Jelen beadvány a lakhatás területén jelentkező, álláspontunk szerint zaklatást megvalósító polgármesteri kijelentések és az ún. Számozott utcákban lakók nemzetiségi és vagyoni, valamint társadalmi helyzeten alapuló közvetlen diszkriminációját és zaklatását érinti. Állítjuk, hogy az eljárás alá vontak az IVS-ben foglaltakkal tökéletes ellentétben álló intézkedéseikkel és kijelentéseikkel és az IVS-nek megfelelő konkrét intézkedések elmulasztásával valósítják meg a jogsértést. Az üggyel foglalkozó civil szervezetek által egyszerűen „kitelepítésnek” minősített gyakorlatot az ugyancsak eljárás alá vont polgármester nyilatkozatai annyiban egészítik ki, hogy azok pszichés nyomást gyakorolnak a kitelepítés által megcélzott, túlnyomórészt roma nemzetiségű mélyszegény emberekre.
1
Miskolc Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégia Antiszegregációs http://www.miskolc.hu/sites/default/files/dokumentumok/csatolmanyok/1670785-3510-20083ivs_antiszegregacios_terv_3_kotet.pdf (a továbbiakban: IVS)
Terv
III.
Kötet,
1. A 2008-as IVS Az eljárás alá vont által 2008-ban elfogadott IVS első oldalán az „Összefoglaló intézkedési terv” címszó alatt ezt olvashatjuk: „Különösen hangsúlyosan területi alapú beavatkozásokat kell tervezni, melyek elsődleges eszköze az alacsony státuszú népesség szétköltöztetése, a gettó felszámolása, a területi koncentráció csökkentése, a magasabb státuszú csoportok területre vonzása. Ezzel párhuzamosan pozitív irányú változás csak a társadalmi integrációt - reintegrációt szolgáló komplex eszközök - munkaerőpiac, oktatás, szociális hozzáférés, társadalmi kirekesztettség csökkentése következetes, hosszú távú, fókuszált alkalmazásától várható, melyet az eddigi hazai és külföldi tapasztalatok is bizonyítanak. Az antiszegregációs terv további célja az alacsony státuszú, főleg roma lakosság társadalmi, gazdasági integrációja feltételeinek megteremtése, életkörülményeik javítása, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása, valamint a romák és nem romák életkörülményei között kialakult szakadék csökkentése, hosszú távon megszüntetése.” A romák integrációja érdekében az egyes prioritási területeken az alábbi célokat fogalmazták meg: „az integrált oktatás kiterjesztése, deszegregáció a közoktatásban, a romák képzettségi szintjének emelése; a romák munkaerőpiaci integrációjának elősegítése, illetve foglalkoztatottsági szintjük emelése; a lakhatási körülmények javítása, amely összekapcsolódik a települési és térségi szegregáció nagyarányú csökkentésével; a romák egészségi állapotának javítása, a születéskor várható élettartam növelése, valamint az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésük javítása; a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése, az esélyegyenlőség elősegítése a jogérvényesítés során. A tervezett egyes intézkedések, programok, projektek akkor érhetnek el gyökeres és fenntartható változást, ha azok komplex módon, egymást kiegészítve, az érintett többféle szervezet együttműködésével összehangoltan valósulnak meg.” 2. Az IVS-sel szöges ellentétben álló bérlakás-gazdálkodás gyakorlata és a megvalósult telepfelszámolások (2008-2014) A bérlakás állományt a MIK Zrt. kezeli, a bérlakáshoz jutás feltételeit a 25/2006. (VII. 12.) számú önkormányzati rendelet2 szabályozza (a továbbiakban: lakásrendelet). Miskolc idén készítette el az Integrált Településfejlesztési Stratégiájának tervezetét3 (a továbbiakban: ITS), melyben 2020-ig fogalmazza meg a város középtávú céljait és az elérésükhöz szükséges konkrét beavatkozásokat. A tervezet egyik táblázata szerint (71.o.) 2008-ban az önkormányzati bérlakások 90%-át szociális alapon adták bérbe, ám ez az arány 2014-re 20% alá csökkent. Hat év alatt tehát az 5018 szociális bérlakásából körülbelül 4000 darabot szüntetett meg a város, mára így csupán 1006 darab szociális bérlakással rendelkezik. A szociális bérlakás-állomány minimumra csökkentését a város nagyrészt - a közismerten romák által lakott - Szondi-telep, az Álmos utca, és a Békeszálló-telep felszámolásával érte el. Sajnálatos módon nincs róla adatunk, hogy valamennyi elhelyezésre jogosultnak biztosítottáke a lakhatását, azt azonban tudni, hogy azokat a bérlőket, akiket az Sztv. alapján fennálló elhelyezési kötelezettségének megfelelően helyezett el a város, elsősorban a Számozott utcákba költöztette. Ezt a tényt a terepen dolgozó kollégák beszámolóiból, illetve az ITS 73. o. található táblázatból tudjuk, ami a város 2008-as IVS-ében megfogalmazott intézkedések megvalósulását
2
http://miskolc.hu/sites/default/files/dokumentumok/csatolmanyok/25-2006_a_lakasok_beerleterol_2014.05.13tol_hatalyos.pdf 3 http://www.varosfejlesztes.miskolc.hu/images/stories/Dokumentumok/IVS-2014-2020/2014_miskolc_its.pdf
sorolja fel. E szerint a Számozott utcákban semmiféle projekt vagy fejlesztés nem valósult meg, viszont annak üres lakásaiba beköltözőket helyeztek el. A szociális alapú, hosszú távú bérleti szerződések megtizedelését okozta a város lakásrendeletének 43/2008 (XII.22.) módosítása, mely szerint 2009. január 1. napjától az önkormányzati bérlakás bérbeadása kizárólag határozott időre, maximum 5 évre történhet. A lakásrendelettel ellentétes gyakorlattá vált továbbá, hogy a határozott idejű bérleti szerződéseit a város nem újította meg, még akkor sem, ha a rendeletben írt feltételek fennálltak, illetve sokakkal csekély összegű lakbér- vagy egyéb közüzemi tartozás miatt bontott szerződést. Terepmunkásaink felméréséből derült ki, hogy az utóbbi években a szerződések tömeges felbontására pár tízezer forint összegű tartozások miatt került sor, a legmagasabb ismert tartozás mindössze 50.000 forintra rúgott. Az ezekben a lakásokban lakók jogcím nélkülivé váltak, a kilakoltatások vagy már megtörténtek, vagy folyamatban vannak. Terepmunkásainktól tudjuk azt is, hogy több jogcím nélkülivé vált család vesz részt a város adósságrendezési programjában, melyet a családsegítő központ koordinál. Két esetfelvétel kapcsán is vélelmezhető, hogy a családsegítő munkatársai félrevezetik a programban résztvevő családokat miszerint „csak fizessenek”, akkor nem kell elhagyniuk a lakást. A tévedésbe ejtett családok fizetik a részleteket, és nincsenek tudatában annak, hogy az együttműködési szerződés utolsó pontjában az áll, hogy „az adósságrendezési programban való részvétel nincs befolyással a kilakoltatásra.” E kitétel ellentétes az IVS-ben és a helyi esélyegyenlőségi programban (ld. később) kitűzött célokkal, illetve magával az adósságrendezés fogalmával is. A kilakoltatott vagy áthelyezett bérlők egy része vidéken, egy része a Számozott utcákban, vagy - az IVS alább részletezett céljaival ellentétesen - a két külterületi szegregátumban (Lyukóbánya és Lyukóvölgy) kötött ki, az ITS szerint e két utóbbi helyen mára közel annyian élnek, mint a belterületi szegregátumokban összesen (71.o.). A hatályos és elfogadott IVS ugyanis előírja, hogy az intézkedéseknek olyanoknak kell lenniük, hogy „A beavatkozással létrejött (direkt/spontán) lakossági mobilizáció ne eredményezze újabb szegregátumok kialakulását, a településen és azon kívül sem (se külterületen, más településen).” (31. o. A szegregátumokhoz kapcsolódó általános antiszegregációs beavatkozások fejezet). Az eljárás alá vont a szegregátumok felszámolását rehabilitációval vagy telepfelszámolással írta elő, a felszámolás feltételeként pedig a területen élők más lakókörnyezetbe való elhelyezését és az ehhez szükséges anyagi források meglétét rögzítette: „több évtized alatt kialakult szegregátumokat, telepszerű lakókörnyezeteket nem lehet mind egyik napról a másikra felszámolni, mivel a területen élők elhelyezésére nem állnak rendelkezésre a szükséges anyagi erőforrások, illetve kellő mennyiségben nem biztosíthatók az életmódjukhoz, igényeikhez szükséges lakhatási feltételek a városban. A szegregált területek differenciált és komplex kezelése szükséges, vannak területek, ahol célszerű a lakófunkció felszámolása és a területen élők integrációja más lakókörnyezetbe, máshol rehabilitáció szükséges.” (IVS 31.o.)
3. Az idei ITS Miskolc idén készítette el az Integrált Településfejlesztési Stratégiájának tervezetét, melyben 2020ig fogalmazza meg a város középtávú céljait és az elérésükhöz szükséges konkrét beavatkozásokat. A terv elfogadás alatt áll, célja: "Miskolc integrált településfejlesztési stratégiájának társadalmasítása". Sajnos azonban azt találjuk, hogy a munkaanyag a folyamatosan megszegett
IVS-t elvetve a telepfelszámolásokat - mindenféle antiszegregációs stratégia és hatástanulmány nélkül, a bérleti szerződésektől megfosztott nagyszámú ember szociális- és lakhatási problémáit orvosló tervek, projektek, valamint a hozzá rendelt pénzeszközök teljes hiányával, azaz az Sztv.-ben foglalt elhelyezési kötelezettség megsértésével - folytatná. Az ITS-ben csupán egy fél oldal szöveg található a 99. oldalon azon a címen, hogy „Fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére javasolt intézkedések”. Itt rögzítésre kerül, hogy „A szegregátumok fizikai felszámolása (bontás) nem oldja meg a szegregátumról szegregátumra vándorló emberek problémáit. Fennáll a veszélye annak, hogy az adott szegregátumban az épületek lebontása esetén egy másik szegregátum indul növekedésnek. Ez történt Lyukóvölgy-Lyukóbánya területén, ahová az utóbbi években megnőtt az illegális beköltözések száma, így egy városrésznyi ember él szegregátumban, integrációjuk nehezebbé és forrásigénye nagyobbá vált …. Az elmúlt évek erőfeszítéseinek eredményeképpen elindult pozitív változások nem elégségesek, további lépésekre van szükség, melyeket az egyes szegregátumoknál a Beavatkozás javasolt irányai c. bekezdésben kerültek részletezésre.” A fenti ígéretet a szöveg azonban nem teljesíti, a Számozott utcák felszámolásának terve után például a részletezés csupán egy mondat: „A szegregátumot a stadionhoz kapcsolódó ingatlanfejlesztés miatt fel kell számolni.” 4. Az alkotmányellenessége miatt visszamenőleges hatállyal megsemmisített lakcímrendelet továbbélése A fentiek mellett az önkormányzat 2009 óta nehezíti jogellenesen a polgárok lakcímbejelentését. Az elsősorban a kanadai romák visszaköltözését megnehezítő célzattal megalkotott rendelet az önkormányzati lakcímbejelentést az ide vonatkozó törvény4 szövegéhez képest, felhatalmazás nélkül kötötte többletfeltételekhez. A lakcímbejelentés helyi szabályairól szóló 38/2009. (XII. 2.) rendelet tárgyában a Kormányhivatal BO/13/237-10/2013. számú törvényességi felügyeleti felhívását a város Közgyűlése nem fogadta el, ezért a hivatal a Kúriánál volt kénytelen kezdeményezni a rendelet jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát és megsemmisítését. A Kúria végül négy évvel később, a Köf.5.039/2013./4. számú határozatában5 állapította meg, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Képviselő-testülete által alkotott rendelet törvényellenes, ezért azt kihirdetésére - 2009. december 2-ra - visszaható hatállyal semmisítette meg. Az utóbbi hónapokban a Számozott utcák lakóitól több bejelentés is érkezett irodánkhoz, mely szerint az önkormányzat a fent körülírt kúriai határozat ellenében is fenntartja jogellenes gyakorlatát. Ez alapján felmerül annak a veszélye is, hogy az önkormányzat nem gondoskodott más jogellenesen elutasított kérelmezők esetében sem a lakcímváltozás nyilvántartásba vételéről, és az ennek alapján fennálló Sztv. szerinti elhelyezési és ellátási kötelezettségéről. Az ügyintézők a csatolt levelek tanúsága szerint (K/2 alatt csatolva) egyrészt a bérbeadói hozzájárulás hiányára, másrészt a város rendeletének négyzetméter korlátjára, illetve a ház várható bontására hivatkozva tagadják meg a lakcímkártyák kiadását. Az ügyfelek ügyében - kérelmük ellenére - hatósági eljárás nem indult, az ügyben hatósági határozat nem született, így a családok a 4
1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
5
http://www.lb.hu/hu/onkugy/kof503920134-szamu-hatarozat
lakcímbejelentési kötelezettségüknek nem tudnak eleget tenni, határozat hiányában pedig a jogellenes mulasztás miatt jogorvoslathoz való jogukat sem tudják érvényesíteni. Az ügyben a NEKI a jegyzőhöz és a Kormányhivatalhoz fordult (K/3), válasz mindezidáig még nem érkezett. A miskolci okmányiroda sokéves, törvényellenes, a korábbi szabályozás szándékos, törvényességi jelzés, majd kúriai megsemmisítés ellenében való fenntartása nagyban hozzájárul ahhoz, hogy sok mélyszegénységben élő roma lakosnak a lakcímkártyáján nem szerepel miskolci cím, kiesve ezáltal a város által ellátandó és elhelyezendő személyek köréből. 5. A lakásrendelet idei jogellenes módosításán alapuló diszkriminatív gyakorlat Miskolc 25/2006. (VII. 12.) számú, a lakások bérletéről szóló rendeletének 23. § (3) bekezdésének a 2014. május 8. napján beiktatott módosítása álláspontunk szerint az egyenlő bánásmódról szóló törvénnyel és Magyarország Alaptörvényével ellentétes, ezért a NEKI a Kormányhivatalhoz fordult (K/4), hogy az bocsásson ki törvényességi felhívást a vonatkozó rendeleti rendelkezések képviselő-testületi hatályon kívül helyezése iránt. A lakásrendelet frissen beiktatott és támadott rendelkezése a következő: „A pénzbeli térítés összegét az 5. számú melléklet határozza meg. A piaci alapon bérbe adott (korábban versenyeztetett) lakások esetében térítési díj nem fizethető. Az alacsony komfortfokozatú lakások esetében pénzbeli térítés csak akkor fizethető, ha a bérlő a város közigazgatási határán kívül vásárol lakóingatlant és arra 5 éves időtartamra elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre az önkormányzat által. Önkormányzati érdekre tekintettel a komfortfokozatbeli korlátozástól a Városgazdálkodási, és – üzemeltetési Bizottság eltérést engedélyezhet.” A mostani módosítás alapján az alacsony komfortfokozatú lakások bérlői számára a jövőben csak akkor fizethető pénzbeli térítés, ha lakóingatlant vásárolnak, ha ez a vásárolt lakóingatlan a város közigazgatási határain kívül esik, és ha erre a vásárolt lakóingatlanra 5 éves időtartamra Miskolc Város jogosult javára elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény személyi hatálya az önkormányzatokra is kiterjed. A törvény külön is kiemeli, nevesíti a lakhatással kapcsolatos diszkriminációt, azt, hogy kifejezetten tilos védett tulajdonság alapján egyes személyeket hátrányos helyzetbe hozni állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és telkek értékesítési és bérbeadási feltételeinek meghatározása során. A Rendelet fent körülírt megszorító rendelkezései kizárólag az alacsony komfortfokozatú lakások bérlőire vonatkoznak, ezért a rendelkezés nyomán kialakuló jogalkalmazási gyakorlat egyértelműen az egyenlő bánásmódhoz való jogot sérti. Az összehasonlítható helyzetben lévő csoport az ugyancsak önkormányzati, de magasabb komfortfokozatú lakásban lakó, jobb módú, jobb helyzetű bérlők csoportja, akik a kapott pénzbeli térítéssel szabadon rendelkezhetnek, illetve Miskolc bármely részén lakást vehetnek. A módosítás az érintettek tulajdonhoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza. A védett tulajdonság jelen esetben a társadalmi és vagyoni helyzet, de mivel az alacsony komfortfokozatú lakásokban túlnyomórészt roma személyek laknak, így a szabályozás közvetett módon nemzetiségen vagy nemzetiséghez való tartozáson, mint védett tulajdonságokon alapuló megkülönböztetést is megvalósít. A Rendelet mellékleteként szereplő hatásvizsgálati lap szerint a módosítás eredményeként az avult lakótelepek felszámolása tovább folytatódhat. A várható szakmai hatások fejezetben azt
találjuk, hogy „A térítési díjak módosítása hatékonyabbá teszi az avult telepek felszámolását és a városfejlesztési, értékesítési célból kiürítendő épületek bérlőinek KIHELYEZÉSÉT.” Tekintve, hogy a bérlők kihelyezése, valójában a szegény, szociális ellátásra jogosult bérlők Miskolc városából való kihelyezését jelenti, ez kifejezetten olyan jogellenes cél, amelyek hozzájárulnak a rendelkezés jogsértő mivoltához. 6. A Számozott utcák jogellenes felszámolása Jelenleg a Számozott utcák felszámolása kezdődött meg, ami több mint 500 embert érint, a felük kiskorú. Mint az ITS-ből tudjuk, 2008 óta itt fejlesztés nem történt, ezt a területet az önkormányzat a többi telep felszámolása során elhelyezésre jogosult bérlő elhelyezésére használta az utóbbi években. Annak ellenére, hogy az IVS szerint (61.o.) itt - mivel a terület középtávon felszámolandó - a népességszám növekedését meg kell volna akadályozni: „Tekintettel arra, hogy a terület állapotában, megítélésében jelentős változások várhatók a városfejlesztési stratégia alapján, illetve az épületek olyan rossz állapotban vannak, hogy felújításuk helyett egyszerűbb újak építése, javasolt a telepszerű lakókörnyezet felszámolása. A lakókörnyezet felszámolása 2011 után kezdődhet meg, addig is az önkormányzatnak az eszközeivel meg kell akadályoznia a népességszám növekedését.” A terv az volt, hogy a „telepfelszámolással párhuzamosan el kell készíteni a korábbi fejezetben szereplő szempontoknak megfelelő mobilizációs tervet. A terület felszámolásának feltétele, hogy az önkormányzat átmenetileg jusson olyan forráshoz, mely felhasználásával a terület értékesítése előtt biztosítani tudja a területen élők lakhatását, vagy bérlakásokban, vagy szabad lakáspiacra való kilépés ösztönzésével.” A város idei ITS-ének 94. oldalán ezt találjuk: ”A szegregátum városfejlesztési szempontból értékes terület, a Belvárost és Diósgyőrt összekötő út mentén található. … A területen lakók száma 923 fő. A legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 15-59 éves népesség körében 71,3%, a felsőfokú végzettségűek aránya 1,2%. A gazdaságilag inaktív népesség aránya a lakónépességen belül 73,7%. … A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 90,3%.” A szegregátum főbb mutatóinak bemutatása után a „Beavatkozás javasolt irányai” fejezet alatt csupán egy mondatot találunk: „A szegregátumot a stadionhoz kapcsolódó ingatlanfejlesztés miatt fel kell számolni.” Miután az Sztv. alapján az önkormányzatnak elhelyezési kötelezettsége áll fenn az itt lakók felé, az erről való rendelkezés elmulasztása alapjaiban jogsértő. A fent leírtak szerint megfogalmazott cél szerint pedig kizárólag az alacsony komfortfokozatú lakásokban élőket érinti. A kiemelt kormányzati ügyként kezelt stadionfejlesztés miatt szükségessé vált telepfelszámolás mindenfajta hatástanulmány, mobilizációs terv, a lakók helyzetét megoldandó forrás hozzárendelés, a lakosok előzetes tájékoztatása és a döntési folyamatokba való bevonása nélkül indult meg. A bérlőket az utóbbi hónapokban kétsoros levélben (K/5) tájékoztatja a MIK Zrt., mely szerint: „lakásbérleti szerződése 2014. 06. 21.-én lejárt, mivel a M.M.J.V. Önkormányzatának a területtel kapcsolatosan más irányú tervei vannak, ezért a szerződés meghosszabbítására nem kerül sor. Ezért felszólítjuk, hogy a lakásából 2014. 07. 15.-ig kiköltözni és azt a MIK Zrt.-nek visszaadni szíveskedjen.” A Számozott utcák lakóinak lakáshelyzetével kapcsolatban - legalább 300 lakó egyidejű megkérdezésével - szociológiai tanulmány készül, annak eredménye és összegzése a jövő hétre várható, amit jelen beadványhoz haladéktalanul csatolni fogunk. A szociológus előzetesen annyit
árult el, hogy a megkérdezettek több mint 90%-a miskolci születésű, a fennmaradó 10% többsége is évtizedek óta a városban él. 7. A Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) A szegénytelepek, különösen a Számozott utcák felszámolásának kirajzolódni látszó gyakorlata éles ellentétben áll a város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának6 a lakhatással kapcsolatosan vállalt intézkedéseivel is, miközben az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint e program feltétele annak, hogy az önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból pályázati úton odaítélt támogatásban részesüljön. A HEP 49-50. oldalán ezt olvashatjuk: Beazonosított probléma: A közüzemi díjhátralékok és a kilakoltatások számának emelkedése Fejlesztési lehetőségek: A lakáshelyzet javítása komplex módon, átgondoltan, személyre (családra) szabottan az alábbiakat szem előtt tartva: az egyes eseteket mérlegelve lépcsőzetes lakáscsere, esetleg a lakáshasználat jogcímének megváltoztatása vagy a telepen belüli lakásrehabilitáció, egyes esetekben a telepfelszámolás támogatása. A díjhátralékos családok adósságkezelő programba történő bevonása (akik erre nem alkalmasak, azokat erre alkalmassá kell első lépésben tenni). Beazonosított probléma: Alacsony komfortfokozatú lakások Fejlesztési lehetőségek: A lakáshelyzet javítása komplex módon, átgondoltan, személyre (családra) szabottan az alábbiakat szem előtt tartva: az egyes eseteket mérlegelve lépcsőzetes lakáscsere, esetleg a lakáshasználat jogcímének megváltoztatása vagy a telepen belüli lakásrehabilitáció, egyes esetekben a telepfelszámolás támogatása. A HEP 154. oldalán a következőket találjuk a „Lakhatás megőrzése, lakásfeltételek, lakhatás minőségének javítása, krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások” címszó alatt: „Feltárt problémák: A közüzemi díjhátralékok mértékének növekedése tapasztalható ebben a célcsoportban. A kilakoltatások számának emelkedése tetten érhető az elmúlt időszakban. Alacsony komfortfokozatú lakások jellemzőek. Egészség veszélyeztető tényezők nagyon gyakran fordulnak elő a lakásviszonyok tekintetében a mélyszegénységben élők körében.” Általános célként ezért a Program az életminőség javítását, további célként a közüzemi díjhátralékok mérséklését, a krízislakások biztosítását tűzi ki. Tevékenységként jelöli pedig a rendszeres bérlakás-pályázatok kiírását, a lakásmobilitás biztosítását, a lakásfelújítások, korszerűsítések biztosítását, valamint az önkormányzati támogatások fenntartását. Összegzés Álláspontunk szerint a város évek óta szegény- és romaellenes politikát folytat, lakásgazdálkodása teljesen ellentétben áll az elfogadott és hatályos városfejlesztési stratégiával és esélyegyenlőségi tervvel, ezért az önkormányzat fentiekben részletezett jogellenes rendeletein alapuló hatósági jogalkalmazási gyakorlata és mulasztásai összességükben elsősorban zaklatást, másodsorban közvetlen ill. közvetett hátrányos megkülönböztetést valósítottak/valósítanak meg. Az Ebktv. 10. § (1) bekezdése szerinti zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő magatartás, mely az érintett személyek védett tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása ezen csoporttal szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő és támadó környezet kialakítása. Az intézkedés- és mulasztáshalmaz sértettjei a nyomortelepek, az 6
http://www.miskolc.hu/sites/default/files/dokumentumok/csatolmanyok/hep_miskolc.pdf
ún. szegregátumok lakói, a város alacsony státuszú, szegény, túlnyomó részben roma lakói, akiket a városvezetés 2008 óta próbál szisztematikusan elsősorban a belvároson, másodsorban a város közigazgatási határain kívülre tolni – és ezáltal ellátási kötelezettségétől szabadulni. Védett tulajdonságként ezért elsősorban a társadalmi származást, vagyoni helyzetet jelöljük meg (zaklatás és közvetlen hátrányos megkülönböztetés), másodsorban pedig a faji hovatartozást, bőrszínt, nemzetiséget, nemzetiséghez való tartozást (zaklatás és rejtett közvetlen ill. ennek hiányában közvetett hátrányos megkülönböztetés). A város vezetőjeként nyilatkozó Kriza Ákos polgármester a város összes roma lakosát zaklatja, ezért vele szemben a faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, nemzetiséghez való tartozás alapján megvalósított zaklatás megállapítását kérjük. Kérelem A fentiek miatt kérem a T. Hatóságot, hogy az Ebktv. 14. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ügyben hatósági eljárást indítani, és az egyenlő bánásmód követelményének a megsértését megállapítani szíveskedjen. Kérem, hogy rendelje el, hogy az önkormányzat a hatályos Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (2008) hajtsa végre, és tiltsa el attól, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégiát (2014) a jelenlegi tervezett tartalommal elfogadja. Kérem, hogy rendelje el, hogy város a Helyi Esélyegyenlőségi Programot hajtsa végre. Kérem, hogy tiltsa meg, hogy a jövőben a lakásrendelet idei jogellenes módosítása alapján kössenek szerződést. Rendelje el, hogy a város a lakásrendeletét akként hajtsa végre, hogy az az Alaptörvényben, a Szociális törvényben és az önkormányzati törvényben megfogalmazott kötelező szociális ellátási-, és elhelyezési kötelezettségnek megfeleljen. Kérem, hogy tiltsa el az önkormányzatot, hogy a megsemmisített lakcímrendeletnek megfelelő jogsértő gyakorlatot a jövőben folytassa, és kötelezze visszamenőleges hatállyal a korábban elutasító tartalommal meghozott, ill. meghozni elmulasztott határozatainak jogszerű tartalommal való meghozatalára. Kérem a T. Hatóságot, hogy az eljárás lezárulásáig ideiglenes intézkedéssel rendelje el a város területén folyó kilakoltatások végrehajtásának felfüggesztését. Kérem, hogy a Hatóság a polgármestert tiltsa el a további cigányellenes kijelentéseitől. Kérem továbbá a Hatóságot, hogy az önkormányzatot és a polgármestert a maximális összegű bírság megfizetésére kötelezze. Kérem, hogy az eljárást az Ebktv. 14.§ (5) bekezdése alapján soron kívül lefolytatni szíveskedjen. K/6 csatolom az European Roma Rights Centre (ERRC) tárgyi ügyben született jogi állásfoglalását. Budapest, 2014. július 24. Tisztelettel: Dr. Muhi Erika igazgató
