EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK KÖNYVELÉSÉNEK ALAPJAI LECKE

EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK KÖNYVELÉSÉNEK ALAPJAI 2013 www.gittairodaja.hu

9. LECKE 6. KÉZI KÖNYVELÉS PÉNZTÁRKÖNYBEN A következőekben elkezdjük gyakorlati feladatok alapján elkészíteni a könyvelést. A még szükséges nyilvántartásokat menet közben fogjuk elkészíteni. A feladat megoldása közben szövegdobozban találod majd a magyarázatokat illetve a leírásokat, hogy az aktuális oszlopba mit kell könyvelni. Pénztárkönyvi könyvelés esetén a személyi jövedelemadó törvény valamint az általános forgalmi adó törvény szabályait kell betartani.  MINTA FELADAT Kis Angelika egyéni vállalkozó, aki otthon német nyelvtanítással foglalkozik. Heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik és alanyi adómentes adózási módot választott. Vezetékes telefonnal, internettel és mobil telefonnal rendelkezik. SZJA adózási módot választott. 2013. március 1-től él a vállalkozása. Vállalkozási bankszámlát nyitott. Heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett „másodfoglalkozású”-nak számít a vállalkozó vagyis ez azt jelenti, hogy csak tételes költségelszámolás alapján számolhatja el költségeit. Az alanyi adómentességet csak az választhat, akinek az évi 6.000.000. Ft-os jogosultsági értékhatárt nem éri el a bevétele. Ha év közben kezdi meg tevékenységét, akkor időarányos részt kell figyelembe venni. ÁFA körös tevékenység esetén kötelező vállalkozói bankszámlát nyitni, így ő a saját bankszámláját „vonja” be a vállalkozásba. TIPP! Ha már több bevételed, kiadásod van, amely bankszámlán keresztül mozog, akkor célszerű vállalkozói bankszámlát is nyitnod, hogy el tudd különíteni a pénzeket és könnyen egyeztetni tudd a könyveléseddel.

www.gittairodaja.hu Írta: © Botosné Kárász Brigitta

37


Alap adat:

2013. március 1.

Pénztár nyitó értéke: 50.000,- Ft, bankszámla nyitó egyenlege: 89.000,- Ft

Gazdasági események 2013. március 1.

Nyitás: pénztár illetve bankszámla megnyitása

2013. március 5.

írószer vásárlása 2.500,- Ft + ÁFA értékben készpénzért, szla sorszáma: AB0AB 1234567

2013. március 7.

1. diákja kifizetette az órák díját, amelyről az AC1BC 23456 sorszámú készpénzes számlát állította ki 22.000,- Ft értékben

2013. március 9.

befizette vezetékes telefon ill. internet számláját. Számlaszám: 123456789. Telefon havidíj előfizetés: b. 1.500,- Ft, internet előfizetés: b. 4.500,- Ft/hó, telefon használat tételes híváslista alapján: b. 850 Ft.

2013. március 12.

2. diákja kiegyenlítette átutalással az AC1BC 23457 sorszámú számlát, bankszámla kivonat megérkezett. Összege: 30.000,- Ft.

2013. március 18.

készpénzt vesz fel bankszámlájáról, melynek összege: 45.000,- Ft

2013. március 20.

Képzési anyag vásárlása készpénzért. Sorszám: AB0AB 1235687, összege 20.000,- Ft + ÁFA

2013. március 21.

Mobil telefon használat elszámolása, befizette készpénzben a számla értékét, amely b. 5.800 Ft. Sorszám: 569874532 Részletező nyilvántartás szerint b. 1.800,- Ft-ot költött céges beszélgetésre.


38


1. MINTA FELADAT MEGOLDÁSA A feladat megoldása során a gazdasági események könyvelésénél magyarázatokat találsz és a könyvelési részét a nyomtatványokban tekintheted meg. 1. gazdasági esemény 2013. március 1.

Nyitás: pénztár illetve bankszámla megnyitása

Pénztárkönyv oszlopai: Sorszám Minden könyvelt tétel új sorszámot kap. Minden év elején újra kell kezdeni a sorszámozást. Papír és gépi alapú könyvelés esetén olyan sorszámozást kell vezetned, amellyel egyértelműen be tudod azonosítani a gazdasági eseményeket. Folyamatos sorszámozás, amelyet a számlákon is fel kell tüntetni és ez alapján lefűzni időrendben. Gazdasági esemény időpontja Ide a gazdasági esemény dátumát kell bejegyezned, mivel a gazdasági eseményeket időrendben, sorban egymás után kell bejegyezni.

1.

tétel

Vállalkozásának kezdete 2013. március 1., így nyitó egyenlegét kell itt feltüntetni illetve a hivatkozási adatokat. Ez a saját magán tőkéjének betétele, mivel negatív pénztára nem lehet és valamivel szemben el kell számolni a költségeket. A könyvelés zárt rendszerben zajlik és így biztosítható a folytonosság is. Amennyiben a pénztárkönyvben egyszerre vezeted a pénztár és bank egyenlegét is, akkor Egyéb eredményt nem képező bevételek oszlopában könyveljük valamint az Összes bevétel oszlopban. A pénztár Bevétel oszlopában és Egyenlegében is feltüntetjük az összeget.

2.

tétel

Vállalkozásának nyitásával egy időben megnyitotta vállalkozási bankszámláját is, amelyre befizetett vagyoni betéte az utalásos tételek kiegyenlítésére. Ennek dátuma 2013. 03. 01. Ezt is az Egyéb eredményt nem képező bevételek rovatban tüntetjük fel illetve az Összes bevétel oszlopában is. A bank Bevétel és Egyenleg oszlopában is feltüntetjük az összeget.


39


Pénztárkönyv oszlopai: Bizonylat eredeti száma A szigorú számadású nyomtatványok jogszabály által előírt sorszámozást kapnak, amelyet teljes egészében fel kell tüntetni ebben az oszlopban. Az alapbizonylaton (számlán) fel kell tüntetni a lekönyvelés tényét vagyis rá kell írni a pénztárkönyvben szereplő sorszámot (sor/oldal vagy más kombinációt). A bizonylat száma mellé kell feltüntetni ezt a könyvelési számot. Az alapbizonylatokat a könyvelés sorrendjében le kell fűzni. Bizonylat iktatott száma

Ide a vevő, szállító számla nyilvántartó kódját írjuk be. (BE = szállítói számla, KI = vevői számla) Az 5-ös rovatba pedig a számát. Ezt azért ajánlom így, mert ha sok átutalásos számlát állítasz ki nem egyszerű követni a számlák kiegyenlítésének folyamatát. A számla nyilvántartóban felsorolod a számlákat, akkor könnyebben azonosítod a bankkivonaton szereplő adatokkal valamint a szállítói, vevői analitikádban is be tudod jegyezni, hogy kiegyenlítésre került. Gazdasági esemény megnevezése Gazdasági esemény megnevezéseként a számlán szereplő tételek célszerű, rövid megnevezését kell feltüntetni. Bárki számára egyértelmű legyen, hogy a számla tételei mit tartalmaznak. Ha többféle tétel szerepel a számlán, akkor a „dominánsabb”, a legnagyobb értéket kitevő áru megnevezését kell feltüntetni.

2. gazdasági esemény 2013. március 5.

írószer vásárlása 2.500,- Ft + ÁFA értékben készpénzért, szla sorszáma: AB0AB 1234567

3.

tétel

Írószer vásárlását készpénzben fizetjük ki, így a pénztár kiadásában szerepel a bruttó összeg, 3.175,- Ft. Az írószer az anyag és áru beszerzés közé tartozik, így ebben az oszlopban tüntetjük fel. Az Összes kiadás rovatában is fel kell tüntetni ezt az összeget. Itt csak soronként adódnak össze az összegek. Az összeget könyveljük a pénztár Kiadási és Egyenleg oszlopaiban is.


40


41


1. diákja kifizette az órák díját, amelyről az AC1BC 23456 sorszámú készpénzes számlát állította ki 22.000,- Ft értékben

4.

tétel

Készpénzes bevétel így a pénztár bevételi oszlopában könyveled, valamint az Értékesítés árbevétele oszlopban, valamint a pénztár Egyenleg és az összes bevétel oszlopaiban is. Pénztárkönyv oszlopai: Bankszámla A bankszámlára érkező bevételeket a bevétel oszlopban, a kiadásokat a kiadás oszlopban a könyveljük. A következő oszlopban az egyenleget tüntetjük fel. Pénztár

A pénztár bevételi oszlopába a Pénztár bevételét, a kiadás oszlopba a kiadást könyveljük. Az egyenleg oszlopba a pénztár egyenlegét írjuk.


befizette vezetékes telefon ill. internet számláját. Számlaszám: 123456789. Telefon havidíj előfizetés: b. 1.500,- Ft, internet előfizetés: b. 4.500,- Ft/hó, telefon használat tételes híváslista alapján: b. 850 Ft.

5.

tétel

Telefon használat díjának befizetése illetve könyvelése. Irodája, oktató helysége a lakásában található, így a telefon előfizetési díjának 50 %-át számolhatja el költségként. Ez 750,- Ft. Tételes telefon híváslista alapján számolhat el 850,- Ft-ot. Ez így összesen 1.600,- Ft, amelyet a pénztár kiadási rovatában és Egyenlegében valamint az Egyéb költségként elszámolható kiadás oszlopában könyvelünk és az Összes kiadás rovatában is.



6.

tétel

Az internet előfizetésre a telefonhoz hasonlóan csak az előfizetési díj 50 %-a számolható el költségként. Ez 2.250,- Ft, amelyet a telefonszámlához hasonlóan könyvelünk. Ezzel együtt változik a pénztár egyenlege és az összes kiadás rovatának értéke is.

Pénztárkönyv oszlopai:

Értékesítés árbevétele és bevételek (adóköteles bevételek) Itt kell könyvelni a vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos pénzben keletkezett értékesítési bevételeket, amelyek a vállalkozói személyi jövedelemadó alapját képezik. Az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 10. számú melléklete határozza meg a jellemzően előforduló bevételeket. Ezek alapján bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben kapott:  az értékesített termék, áru, szolgáltatás ellenértéke,  vagy ezek előlege,  vagy váltóval kiegyenlített összege,  a természetben kapott ellenértéket is ide számítva. A bevétel része  a felár,  az engedmény,  az árkiegészítés,  a fogyasztási adó,  továbbá az áru szállításáért vagy csomagolásáért külön felszámított összeg. Bevétel még  a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz - ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is -, nem anyagi javak, anyag, félkész termék (a továbbiakban együtt: vagyontárgy) értékesítésekor kapott ellenérték,  .a kapott kamat (különösen a belföldi pénzforgalmi számlán jóváírt kamat);  a kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, valamint a fizetett kötbér, kamat, bírság, büntetés visszatérítése címén kapott összeg, kivéve, ha korábban költségként nem vették figyelembe;  a felvett támogatás (ideértve különösen az egységes területalapú támogatást is)  az adó, a társadalombiztosítási járulék stb. különbözetének a visszatérítése, ha a befizetést az egyéni vállalkozó költségként bármely évben elszámolta;  a káreseménnyel összefüggésben kapott kártérítés, ideértve a felelősségbiztosítás alapján felvett összeget;  azon biztosítási szolgáltatás értéke, amely esetében az arra jogosító biztosítási díjat az egyéni vállalkozó költségként elszámolta;  a kerekítési szabályok alkalmazása során keletkezett bevételi többletkülönbözet; Az SZJA szabályrendszere alapján az egyéni vállalkozó esetében nem csak ezek a nem teljes körűen felsorolt bevételek számítanak adóalapnak, hanem a pl. a nem pénzbeli (természetbeni) bevételek is. Így a pénztárkönyv könyvelése csak az adóalap egy részét tartalmazza, ha vannak ilyen tételek. Az SZJA törvény külön határozza meg a bevételeket az egyéni vállalkozás megszűnésével kapcsolatban.


42


43


2. diákja kiegyenlítette átutalással az AC1BC 23457 sorszámú számlát, bankszámla kivonat megérkezett. Összege: 30.000,- Ft.

7.

tétel

Bankszámlára érkező bevétel, ezért a bankszámla Bevétel és Egyenlege rovatába könyveljük valamint az Értékesítés árbevétele rovatba. A bankszámla egyenlege nő, melyet az előző egyenleg illetve a kiegyenlített összeggel együttesen kapunk meg. A bevételek rovat összes bevétel is tartalmazza a 30.000,- Ft-os összeget.


8.

készpénzt vesz fel bankszámlájáról, melynek összege: 45.000,- Ft

tétel

Először a pénztárba vételezzük be a pénzt, amelyet a Pénztár bevétel oszlopba és az Egyéb eredményt nem képező bevétel sorába írjuk be.

9.

tétel

A banki értesítő megérkezése után a bank Kiadási oszlopába írjuk a felvett készpénz összegét, mert ezzel itt csökkent a tételünk. Ezzel egyidejűleg az Egyéb költségként el nem számolható kiadás oszlopában is lekönyveljük. A bankszámla és pénztáregyenlegeket kiszámítjuk valamint az Összes bevétel és Összes kiadás oszlopait is kitöltjük az összegekkel.




44 Képzési anyag vásárlása készpénzért. Sorszám: AB0AB 1235687, összege 20.000,- Ft + ÁFA

10.

tétel

A képzési anyag bruttó összege 25.400,- Ft, mivel alanyi mentes és mindig a bruttó összegeket kell lekönyvelni. A pénztár Kiadás oszlopába valamint az Egyéb költség oszlopaiba könyveljük a tételeket. A pénztár egyenleget ismét ki kell számolni és az összes kiadás oszlopát is ki kell tölteni.


Mobil telefon használat elszámolása, befizette készpénzben a számla értékét,

amely

b.

5.800 Ft.

Sorszám:

569874532 Részletező

nyilvántartás szerint b. 1.800,- Ft-ot költött céges beszélgetésre. 11. tétel Ebben az esetben hiába fizetett be 5.800,- Ft-ot a számlán, mert költségként csak 1.800,- Ft összeget számolhat el. Fontos, hogy telefonoknál legyen részletes híváslista, mert így egyértelműen meghatározható a költség. Pénztár kiadási oszlopába valamint az Egyéb költségként elszámolható kiadás oszlopba könyveljük. A pénztár egyenleget ismét ki kell számolni és az összes kiadás rovatát is kell tölteni.

A következő gyakorlati feladatokban tovább folytatjuk a pénztárkönyv oszlopainak magyarázatát.


EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK KÖNYVELÉSÉNEK ALAPJAI LECKE

Recommend Documents