2011_1.qxp
2011.06.14.
19:26
Page 1
III. évfolyam 2011. 1. szám
Mérlegen. Eseménygazdag volt az elmúlt esztendő az EXPAK AT.HU projektben. Egy konferencián munkacsomagonként vették számba, mit történt 2010-ben, milyen eredményeket tud felmutatni az osztrák-magyar együttműködés. (8-10 oldal) Auf der Bilanz. Ereignisreich war das letzte Jahr im Projekt EXPAK AT.HU. Auf einer Konferenz wurde je Arbeitspaket ermittelt, was alles im Jahr 2010 geschehen ist, welche Ergebnisse die österreichisch-ungarische Zusammenarbeit erzielt hat. (Seite 8 bis 10)
Megjelent. Elkészült a tavalyi szombathelyi munkaügyi konferencia előadásairól és vitáiról szóló, összefoglaló kiadvány. (10. old.) Veröffentlichung. Eine zusammenfassende Publikation über die Fachreferate und Diskussionen zur letztjährigen Arbeitsmarktkonferenz in Szombathely ist erschienen. (Seite 10)
Egy tál étel
Warmes Abendessen
A tavalyi esztendő sem múlhatott el úgy, hogy a nagykanizsai cigány kisebbségi önkormányzat – összefogva több civil szervezettel – ne segített volna a rászorulókon. Karácsonykor ezúttal is meleg vacsorávál várták a közösségi házban mindazokat, akik nélkülözni voltak kénytelenek. – Több mint egy évtizedes hagyomány, hogy szenteste, illetve karácsony első és második napján meleg vacsorával várjuk a szegény sorsú embereket – mondta Teleki László, a CKÖ elnöke. (Folytatás a 6. oldalon)
Die Minderheitenselbstverwaltung der Roma von Nagykanizsa (CKÖ) hat – gemeinsam mit mehreren Zivilvereinen – auch das letzte Jahr bedürftigen Menschen geholfen. Zu Weihnachten haben im Gemeinschaftshaus alle ein warmes Abendessen bekommen, die zu Hause darauf verzichten müssen. „Es ist mittlerweile eine 10-jährige Tradition, dass wir den bedürftigen Menschen am ersten und zweiten Weihnachttag ein warmes Abendessen geben“, sagte László Teleki, Vorsitzender der CKÖ. (Fortsetzung auf Seite 6)
2011_1.qxp
2011.06.14.
19:26
Page 2
Díjak
2
Munkájuk elismeréseként A hagyományoknak megfelelően tavaly év végén is két roma és két nem roma segítő munkáját ismerte el a kanizsai cigány kisebbségi önkormányzat. A „Kisebbségekért” díjat ezúttal Horváth Balázs, dr. Termecz Marianna, Nyári Imre és Mező Csaba vehette át. DR. TERMECZ MARIANNA, a kanizsai polgármesteri hivatal önkormányzati, jogi, szervezési ügyintézője 2005. óta se-
gíti a ckö munkáját. A fiatal közszolga a hivatal részéről előkészíti a kisebbségi önkormányzat testületi üléseit, s a jegyzőn keresztül megteremti a jogi feltételeit a kisebbségi önkormányzat törvényes működésének. – A polgármesteri hivatalban az én feladatom a kisebbségi önkormányzatokkal való kapcsolattartás, a testületi munka segítése, a jegyzőkönyvek kezelése és a jogi segítségnyújtás – mondta dr. Termecz Marianna, aki
bevallotta: roppant jóleső érzés volt, mikor megtudta, hogy a CKÖ ezzel a díjjal ismeri el munkáját. – Ez a kitüntetés számomra hatalmas motivációt jelent, magam sem gondoltam volna, hogy ilyen nagyra becsüli a munkámat a kisebbségi önkormányzat. Azt kell mondanom: a kanizsai ckö profin működik, a szervezet szinte teljesen önálló, legyen szó a határozatok meghozataláról, az önkormányzati szabályok betartásáról vagy akár a pályázatok elkészítéséről. Dr. Termecz Marianna elárulta: annak ellenére, hogy munkája révén napi kapcsolatban áll a kisebbségi önkormányzattal, eddig nem sokat tudott a roma kultúráról és hagyományokról. A díj átvételekor azonban megfogadta magának, hogy a jövőben rendszeres résztvevője lesz a ckö rendezvényeinek, hiszen az ünnepségen, ahol zenével, tánccal, énekkel köszöntötték a díjazottakat, arra is rádöbbent, mennyire gazdag és sokszínű a roma kultúra.
NYÁRI IMRE a lovári cigány nyelv és kultúra fennmaradásáért tett törekvései miatt kapta meg a kitüntetést. A roma származású férfi lassan fél évtizede segíti a kanizsai ckö munkáját, az elmúlt évek alatt rengeteg fiatalt és idős embert győzött meg arról, hogy részt vegyenek a kisebbségi önkormányzat által indított képzési programokon. – Szombathelyen születtem, majd a nősülést követően, 1974-ben kerültem Nagykanizsára – kezdte Nyári Imre. – Szakmámat tekintve szobafestő-mázoló vagyok, de egy ideje a roma közéletben is szerepet vállalok. Meggyőződésem, hogy a cigányság nem
veszítheti el gyökereit, ilyen értelemben az ősi nyelv ápolása, a kultúra őrzése kiemelt feladatunk. Jómagam, aki ismeri és beszéli is a lovárit, kicsit szomorú vagyok amiatt, hogy a mai fiatalok többsége már nem használja öregapáink nyelvét. Éppen ezért ragadok meg minden alkalmat arra, hogy tanítsam a srácokat. Hogy ezért jár-e elismerés? Lehet. De az biztos, hogy ez a díj megerősített abban, nem vagyok egyedül, másoknak is fontos, ami nekem. Ez az elismerés újabb inspirációt adott ahhoz, hogy közéleti emberként küzdjek az asszimiláció ellen. Hangsúlyozom: az asszimiláció, nem pedig az integráció ellen, ez utóbbi ugyanis elengedhetetlen a romák felzárkóztatása terén. Ugyanakkor az ősi cigány nyelv, a hagyományok és a kultúra ápolása is fontos, máskülönben elfelejtenénk, hogy kik is vagyunk. (folytatás a 4. oldalon)
2011_1.qxp
2011.06.14.
19:26
Page 3
Preise
3
Zur Anerkennung ihrer Arbeit Entsprechend den Traditionen wurde am Ende des vorigen Jahres die hervorragenden Leistungen von zwei Roma und zwei Nicht-Roma von der Minderheitenselbstverwaltung der Roma von Nagykanizsa anerkannt. Der Preis „Für die Minderheiten” wurde diesmal Balázs Horváth, Dr. Marianna Termecz, Imre Nyári und Csaba Mező verliehen.
lieren darf, in diesem Sinne besteht unsere größte Aufgabe darin, die uralte Sprache zu pflegen und die Zigeunerkultur zu bewahren. Ich selbst kenne und spreche die Lovari-Sprache und bin
Ich muss feststellen, dass die Minderheitenselbstverwaltung der Roma professionell betrieben wird, die Organisation ist fast selbstständig, egal ob es um die Verabschiedung von Beschlüsse, die Einhaltung der Regeln der Selbstverwaltung oder die Erstellung von Förderanträgen geht.” Dr. Mariann Termecz hat ferner zugegeben, dass sie über die Kultur und Traditionen der Roma bis jetzt nicht viel gewusst hat, obwohl sie durch ihre Arbeit im täglichen Kontakt mit der Minderheitenselbstverwaltung steht. Bei der Entgegennahme des Preises hat sie aber versprochen, in der Zukunft regelmäßig an den Veranstaltungen der CKÖ teilzunehmen, da ihr auf der Feier, auf der die Preisträger mit Musik, Tanz und Gesang begrüßt worden sind, klar wurde, wie reich und vielfältig die Roma-Kultur ist. IMRE NYÁRI wurde der Preis für die Bestrebungen um die Erhaltung der Lovari-Sprache und Kultur verliehen. Der Mann mit Roma-Abstam-
ein bisschen traurig darüber, dass die Mehrheit der heutigen Jugend die Sprache unserer Großväter nicht mehr benutzt. Gerade deswegen ergreife ich jede Gelegenheit, die Kinder zu unterrichten. Ob dafür eine Anerkennung gegeben werden soll? Vielleicht. Eins steht aber fest, dieser Preis hat mich bestärkt, dass ich nicht allein bin, dass auch anderen wichtig ich, was auch ich für wichtig halte. Diese Anerkennung hat mich inspiriert, dass ich als Mann des öffentlichen Lebens gegen die Assimilation kämpfen muss. Ich betone, gegen... (Forts. 5. Seite)
DR. MARIANNA TERMECZ, Sachbearbeiterin des Bürgermeisteramtes von Nagykanizsa in den Bereichen Selbstverwaltung, Justiz und Organisation unterstützt seit 2005 die Arbeit der Minderheitenselbstverwaltung der Roma. Die junge Beamtin bereitet die Gemeinderatssitzungen vor und schafft über den Gemeindesekretär die Rechtsbedingungen für den gesetzlichen Betrieb der Minderheitenselbstverwaltung. „Meine Aufgabe im Bürgermeisteramt besteht darin, mit den Minderheitenselbstverwaltungen Kontakt zu halten, die Arbeit des Gemeinderates zu unterstützen, Protokolle zu verwalten und Rechtshilfe zu leisten.“, sagte Dr. Marianna Termecz, die zugegeben hat, dass es ein schönes Gefühl war zu erfahren, dass ihre Arbeit mit diesem Preis anerkannt wird. „Dieser Preis gibt mir eine enorme Motivation, ich habe nicht einmal gedacht, dass meine Leistungen von der Minderheitenselbstverwaltung so hoch geschätzt werden.
mung unterstützt seit fast einem halben Jahrzehnt die Arbeit der Minderheitenselbstverwaltung der Roma in Nagykanizsa. Er hat in den vergangenen Jahren viele alte und junge Menschen überzeugt, an den von der Minderheitenselbstverwaltung organisierten Bildungsprogrammen teilzunehmen. „Ich bin in Szombathely geboren und kam nach meiner Eheschließung im Jahr 1975 nach Nagykanizsa“, begann Imre Nyári. „Von Beruf bin ich Streicher, aber seit einer Zeit übernehme ich eine öffentliche Rolle. Ich bin stark davon überzeugt, dass das Zigeunertum seine Wurzeln nicht ver-
2011_1.qxp
2011.06.14.
19:26
Page 4
Díjak
(folytatás a 2. oldalról) MEZŐ CSABA a kisebbségi önkormányzat rendezvényeinek lebonyolításáért, szervező munkájáért kapta az elismerést. A roma származású fiatalember, ha csak teheti, segít a ckö-ben. Mint mondta: szeretné meghálálni azt a rengeteg inspirációt, amit az évek során kapott. – Váratlanul ért, hogy én is díjat kaptam, hiszen amit teszek, azt önzetlenül teszem. Az elmúlt évek alatt rengeteg dolgot kaptam a kanizsai kisebbségi önkormányzattól, s ez alatt nem pénzt vagy ajándékot értek, hanem azt a pozitív példát, amit Teleki László elnök vagy Váradi Istvánné elnökhelyettes mutatott. Ők az élő példa arra, hogy egy cigány származású ember is lehet megbecsült, elismert tagja a társadalomnak. Úgy vélem: ha valaki szeretne kitörni a szegénységből
4
és romaként fel akarja számolni a származásából adódó negatív sztereotípiákat, akkor csak egy utat választhat magának, az pedig a tanulás. Én is folyamatosan ezt teszem, letettem az érettségit, s most a munkámmal összefüggésben végzek tanfolyamot, hogy magasabb beosztásba kerülhessek. Mező Csaba amondó: kritikusabb a cigánysággal szemben, mint a többségi társadalom, s bizony ő sem nézi jó szemmel azokat, akik nem becsülik a munkát és arra rendezkedtek be, hogy segélyekből éljenek. – A ckö is ezen szeretne változtatni, s ha én bármivel tudom segíteni a munkájukat, akkor számíthatnak rám. HORVÁTH BALÁZST, a Saubermacher-Pannonia Hulladékgyűjtő Kft. ügyvezetőjét a romák foglalkoztatása terén elért eredményei miatt ju-
talmazta a kisebbségi önkormányzat. – Cégünk a kezdetek óta szoros együttműködésre törekszik a CKÖvel hiszen a nálunk dolgozó munkavállalók közül magas azok száma, akik magukat roma származásúnak vallják – hangsúlyozta az ügyvezető. – Ezen oknál fogva is, valamint közös céljaink érdekében, nemcsak formális az együttműködés jellege, hanem konkrét célok mellett valósul meg. A partneri kapcsolat támogatói szerződésekben és együttműködési megállapodásokban is megnyilvánul, ahol környezetvédelmi kérdésekben, aktuális projektekben, pályázatokon való részvételben is együtt munkálkodunk. Ez a valóságban a kör-
Horváth Balázs szerint a romák foglalkoztatása terén számos problémával kell szembenézni. A legtöbb munkahelyen ugyanis nem szívesen alkalmaznak cigány származású munkavállalót. – A díj nem nekem, hanem a SaubermacherPannonia Kft-nek szól, annak a cégkultúrának, ami itt közel két évtizede meghonosodott – folytatta Horváth Balázs. – Ez a kultúra olyan egyetemes emberi értékeken nyugszik, mint a másik ember tisztelete, elfogadása és a bizalom. Ez a kitüntetés visszajelzés számunkra, hogy jó úton haladunk, s hogy érdemes időt, energiát szánni arra, hogy a cégnél dolgozókat megbecsüljük, képességeiket továbbfejlesszük, s az elégedett
nyezettudatos nevelés előmozdításában, a munkahelyi beilleszkedés kapcsán adott tanácsadásban ölt testet.
munkatársakkal – köztük elégedett roma munkavállalókkal – közösen érjük el a kitűzött céljainkat.
2011_1.qxp
2011.06.14.
19:26
Page 5
Preise
5 (Forts. von 4. Seite) ...die Assimilation und nicht gegen die Integration, dieses Letztere ist nämlich unerlässlich beim Abbau der Diskriminierung und sozialer Ausgrenzung der Roma. Gleichzeitig ist aber die Pflege der uralten Zigeunersprache, der Traditionen und der Kultur genauso wichtig, ansonsten würden wir ja vergessen, wer wir eigentlich sind.“ CSABA MEZŐ wurde für die Abwicklung der Veranstaltungen der Minderheitenselbstverwaltung und seine organisatorische Arbeit ausgezeichnet. Der junge Mann mit Roma-Abstammung hilft der Minderheitenselbstverwaltung, wo er kann. Er sagte, er möchte sich für die vielen Inspirationen, die er während der Jahre bekommen hat, bedanken. „Es hat mich völlig überrascht, dass auch mir ein Preis verliehen wurde, was ich nämlich tue, tue ich selbstlos. In den vergangenen Jahren habe ich sehr Vieles von der Minderheitenselbstverwaltung von Nagykanizsa bekommen. Darunter versehe ich kein Geld oder Geschenk, sondern das positive Beispiel, das vom Vorsitzenden László Teleki oder der Vizevorsitzenden Frau Váradi Istvánné gezeigt worden
ist. Sie sind das lebende Beispiel dafür, dass auch ein Mann mit Roma-Abstammung ein geschätztes und anerkanntes Mitglied der Gesellschaft sein kann. Ich bin der Meinung, wer aus der Armut ausbrechen will und die sich aus seiner Abstammung ergebenden negativen Stereotypien abschaffen will, kann nur einen einzigen Weg, und zwar den Weg des Lernens wählen. Ich selbst lerne auch ständig, ich habe die Matura gemacht, und zurzeit nehme ich im Zusammenhang mit meiner Arbeit an einer Schulung teil, um in eine höhere Position zu kommen.“ Csaba Mező sagt: Er sei viel kritischer gegenüber dem Zigeunertum als die Mehrheitsgesellschaft. Er stehe auch ablehnend denjenigen gegenüber, die die Arbeit nicht schätzen und sich für Hilfen eingerichtet haben. „Auch die Minderheitenselbstverwaltung der Roma möchte daran ändern und wenn ich irgendwie helfen kann, dann stehe ich jederzeit bereit.“ BALÁZS HORVÁTH, Geschäftsführer der Firma Saubermacher-Pannonia Hulladékgyűjtő Kft. wurde von der Minderheitenselbstverwaltung für seine auf dem Gebiet der Roma-Beschäftigung
erreichten Ergebnisse ausgezeichnet. „Unsere Firma strebt von Anfang an eine enge Kooperation mit der Minderheitenselbstverwaltung an, da sich viele unter den bei uns beschäftigten Ar-
der Roma-Beschäftigung zahlreichen Problemen gegenübertreten muss. Auf den meisten Arbeitsplätzen werden Arbeitnehmer mit RomaAbstammung nämlich ungern beschäftigt.
beitnehmern zur Minderheit der Roma bekennen“, betonte der Geschäftsführer. „Aus diesem Grund und für unsere gemeinsamen Ziele ist diese Zusammenarbeit nicht nur formell, sondern wird mit konkreten Zielen verwirklicht. Die Partnerschaft manifestiert sich in Förderverträgen und Kooperationsvereinbarungen, und wir arbeiten auch an Umweltschutzfragen, aktuellen Projekten und Anschreibungen zusammen. In der Wirklichkeit wird unsere Zusammenarbeit durch die Förderung der umweltbewussten Erziehung und die Beratung zur Integration ins Arbeitsleben realisiert.“ Balázs Horváth meint, dass man auf dem Gebiet
„Der Preis gilt nicht mir, sondern der Firma Saubermacher-Pannonia Kft. bzw. der Firmenkultur, die sich in den fast zwei Jahrzehnten hier etabliert hat“, setzte Balázs Horváth fort. „Diese Kultur beruht auf solchen universalen menschlichen Werten, wie Achtung, Akzeptierung des anderen Menschen und Vertrauen. Dieser Preis bedeutet eine Rückmeldung für uns, dass wir auf gutem Wege sind und dass es sich lohnt, Energie einzubringen, die Mitarbeiter der Firma zu schätzen, ihre Kompetenzen zu entwickeln und mit den zufriedenen Mitarbeitern – unter ihnen den zufriedenen Roma-Mitarbeitern – die gesetzten Ziele zu erreichen.
2011_1.qxp
2011.06.14.
19:26
Page 6
Nálunk történt Kizárni a diszkriminációt Az idén is megújította együttműködését a kanizsai rendőrkapitányság a szolgálati területhez tartozó cigány kisebbségi önkormányzatokkal. A januári értekezleten a 2010-es esztendő értékelésére is sor került. A rendőrkapitányság 1997-ben a kanizsai ckövel kötött együttműködést, majd idővel a kistérséghez tartozó falvak, községek kisebbségi önkormányzataival is külön megállapodást írt alá. Mint elhangzott: az együttműködés legfontosabb célja, a diszkrimináció kizárása tökéletesen teljesült az elmúlt évben, hiszen a roma kisebbség részéről egyetlen ilyen jellegű jelzés, észrevétel sem érkezett a kanizsai kapitánysághoz. Javítani lehetne viszont a roma fiatalok rendőrré válását célzó ösztöndíj-program hatásfokán, egyrészt a jelentkezők száma is csökkent az elmúlt időszakban, másrészt a jelentkező közül csak kevesen felelnek meg az elvárásoknak. A rendőrség éppen ezért azt várja a kisebbségi önkormányzatok vezetőitől, hogy népszerűsítsék az ösztöndíj-programot, némelyik kistelepülésen ugyanis még mindig kevés információval rendelkeznek a fiatalok. Az értéke-
lés keretében a bűnmegelőzésről is szó esett, amit szintén erősíteni szeretnének az együttműködő felek. A tervek szerint a jövőben nem csak a nyári táborok alkalmával kerülne sor ilyen jellegű előadásokra, hanem a kistelepüléseken működő cigány kisebbségi önkormányzatok rendezvényein, illetve a kanizsai ckö által működtetett hétvégi kollégiumba is ellátogatnának a rendőrség munkatársai. A közös rendezvények kapcsán kritikaként hangzott el, hogy a falvak kisebbségi vezetői csak ritkán és kis számban vesznek részt a programokon. Márpedig ezen mindenképpen változtatni kell a jövőben. A rendőrség azt is hangsúlyozta, hogy az együttműködés nem terjedhet túl a törvényi előírások betartásán, azaz a jogszabályok ugyanúgy vonatkoznak a kisebbségi önkormányzatok vezetőire, mint bárki másra.
6
Egy tál meleg étel (folytatás az 1. odalról) – Ebben a misszióban lelkes partnerekre találtunk: a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportja, a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, a Nagykanizsai Rendőrkapitányság és a város önkormányzata is támogatja az ügyet – tette hozzá Teleki László. – Emellett jónéhány helyi vállalkozó és cég is csatlakozott a kezdeményezéshez, nekik köszönhetően a főétel mellé gyümölcsöt, péksüteményt, édességet is tudtunk adni a rászorulóknak. Az ételosztásra sajnos tavaly is nagy érdeklődés mutatkozott,
ami jelezte: egyre több a szegény sorsú ember. A szervezők persze arra is odafigyeltek, hogy ne csak az éhséget, hanem a lelki gondokat is enyhítsék, az ételosztásban résztvevők mindenkihez szóltak pár jó szót, mely sok esetben a meleg vacsoránál is jobban esett a nélkülözőknek. S, hogy mi került az asztalra? A szervezők a három nap során töltött káposztával, pörkölttel, babgulyással, péksüteménynyel, gyümölccsel várták a vendégeket, akik közt nem csak hajléktalanok, de szegény családok és idős, beteg emberek is voltak.
2011_1.qxp
2011.06.14.
19:26
Page 7
7
Es ist bei uns passiert
Diskriminierung unschließen Dieses Jahr hat die Polizeidienststelle von Nagykanizsa die Zusammenarbeit mit den zum Dienstgebiet gehörenden Roma-Minderheitenselbstverwaltungen erneuert. Auf der Sitzung im Januar wurde auch das Jahr 2010 ausgewertet. Die Polizeidienststelle hat 1997 eine Zusammenarbeit mit der Minderheitenselbstverwaltung der Roma von Nagykanizsa, dann später eine gesonderte Vereinbarung mit den zum Bezirk gehörenden Dörfern und Gemeinden unterzeichnet. Auf der Sitzung wurde hervorgehoben, dass das wichtigste Ziel der Zusammenarbeit, das Ausschließen der Diskriminierung im letzten Jahr völlig verwirklicht wurde, da keine derartige Meldung oder Bemerkung seitens der Roma-Minderheit bei der Polizeidienststelle eingegangen ist. Was jedoch noch verbessert werden könnte, ist der Wirkungsgrad des Stipendienprogramms zur Förderung der Teilnahme der Roma-Jugendlichen an der Polizeiausbildung. Einerseits ist die Zahl der Bewerber im letzten Zeitraum deutlich gesunken, andererseits entsprechen nur Wenige den gestellten Anforderungen. Die Polizei erwartet gerade deswegen von den Leitern der Minderheiten-
selbstverwaltung, das Stipendienprogramm zu popularisieren, es gibt nämlich noch kleine Orte, an denen Jugendliche diesbezüglich noch immer über wenige Informationen verfügen. Im Rahmen der Auswertung wurde auch erwähnt, dass die Kooperationsparteien die Kriminalprävention ebenfalls stärken wollen. Gemäß den Plänen werden in der Zukunft solche Referate nicht nur in den Sommerlagern, sondern auch auf den Veranstaltungen der Minderheitenselbstverwaltungen der kleinen Orte stattfinden, und die Mitarbeiter der Polizei würden auch das von der Minderheitenselbstverwaltung der Roma von Nagykanizsa betriebene Wochenendkolleg besuchen. In Verbindung mit den gemeinsamen Veranstaltungen wurde als Kritik erwähnt, dass die Leiter der Minderheitenselbstverwaltungen der Dörfer an den Programmen nur selten und in geringer Anzahl teilnehmen. Daran muss aber in der Zukunft ändern. Die Polizei hat auch betont, dass die Zusammenarbeit über die Einhaltung der gesetzlichen Vorschriften nicht hinausgehen kann, d.h. die Rechtsvorschriften beziehen sich auf die Leiter der Minderheitenselbstverwaltung genauso wie auf alle Andere.
Warmes Abendessen
(Fortsetzung von Seite 1) „In dieser Mission haben wir begeisterte Partner gefunden: die örtliche Gruppe des Ungarischen Roten Kreuzes und der Ungarischen Hilfsorganisation der Malteser, das Zentrum für Familienhilfe und Kindeswohl, die Polizeidienststelle von Nagykanizsa und die Selbstverwaltung der Stadt haben die Angelegenheit ebenfalls unterstützt“, fügte László Teleki bei. „Außerdem haben sich auch mehrere örtliche Unternehmer und Firmen der Initiative angeschlossen, dank ihnen konnten wir den Bedürftigen neben dem Hauptgericht auch Obst, Backwaren und Süßigkeiten geben.“ An der Speiseverteilung war auch letztes Jahr lei-
der ein großes Interesse da, was zeigt, dass es immer mehr arme Menschen gibt. Die Organisatoren haben aber auch darauf geachtet, dass nicht nur der Hunger gestillt, sondern auch die seelischen Probleme gemildert werden. Diejenigen, die bei der Speiseverteilung geholfen haben, hatten für alle ein gutes Wort, wonach die Bedürftigen oft mehr hungerten als nach einem Abendessen. Und was kam auf den Tisch? Die Organisatoren haben die Gäste, unter denen nicht nur Obdachlose, sondern auch arme Familien und alte, kranke Menschen zu finden waren, mit gefülltem Kraut, Gulasch, Bohnensuppe, Obst und Backwaren erwartet.
2011_1.qxp
2011.06.14.
19:26
Page 8
Expak Mérlegen az EXPAK-projekt Program kidolgozása
Esélyegyenlőségi Központ
Péter, a Vas Megyei TIT Egyesület igazgatója összegezte, és sikeresnek minősítette a konferenciát, amelyen 175-en
Anna Schneemann, a BFI Burgenland termékés projektmenedzsere a Turisztikai coach című határon átnyúló képzési programról beszélt, amelyet tavaly március és augusztus között tartottak Burgenlandban és Magyarországon.
vettek részt. Elárulta: mivel az ERFA pénzeszközeit csak 2010. végén fizették ki, ezért csúszott a kétnyelvű konferenciakötet kiadása, amely valamennyi szakmai előadás anyagát, és a nyilvános szakértői beszélgetések szerkesztett változatát tartalmazza. A könyv időközben elkészült.
–Tizenkét, 18 és 25 év közötti fiatal vett részt ebben a képzésben, melynek helyszínei Oberwart járásban és Vas megyében voltak. Erről a kísérleti projektről az L&R Társadalomkutató Intézet értékelő beszámolót készített, amely német és magyar nyelven is megtalálható az EXPAK honlapján.
A 4. munkacsomag gazdája a Nagykanizsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat, amely a projektben 2010-ben – egyebek mellett – a vállalatok érzékenyítését és esélyegyenlőségi tervek készítését tekintette a legfontosabb feladatának. Utóbbiból 10 készült el tavaly, ami komoly eredménynek tekinthető, s remélhető, hogy ez a munka hozzájárul a roma – és általában a hátrányos helyzetű – munkavállalók esélyegyenlőségének megteremtéséhez. A CKÖ októberben a foglalkoztatáspolitikáról és a szakképzésről rendezett konferenciát, novemberben pedig egy workshop házigazdája volt, amelyen diákok és szakemberek beszélgettek a romák társadalmi esélyeiről, a képzés és munkavállalás összefüggéseiről. A cigány kisebbségi önkormányzat gondozásában tavaly hat szám jelent meg a Határtalan lehetőségek című, kétnyelvű magazinból.
Mozgalmas és eredményes év volt a tavalyi az EXPAK AT.HU projektben résztvevők számára, s hasonló folytatásra készülnek 2011-ben is. Így összegezhető a januári, Eisenstadtban megtartott workshop, melyen munkacsomagonként vették számba a 2010-es tevékenységet, s határozták meg az idei feladatokat.
Integrációs monitor Az 1. munkacsomagról Barbara Willsberger, az osztrák L&R Társadalomkutató Intézet vezető munkatársa, a workshop moderátora adott számot. Beszámolójából kiderült, tavaly is elkészült a kétnyelvű, OsztrákMagyar Integrációs Monitor, amely 200, Ausztriában és Nyugat-Magyarországon működő vállalkozás körében végzett felmérés eredményét, következtetéseit tartalmazza. A kérdések fókuszában ezúttal a gazdasági válság és továbbképzés témaköre állt.
Munkaügyi konferencia A második munkacsomag a hagyományos, szombathelyi tanácskozást foglalja magában. A 2010-es téma – amelyről lapunkban is beszámoltunk – a zöld munkahelyekről szólt. A tapasztalatokat Simon Zoltán
8
Kistérségi hálózatépítés Amint azt Pálfy József, a Vas Megyei Kormány(folytatás a 10. oldalon)
2011_1.qxp
2011.06.14.
19:26
Page 9
Expak
9
EXPAK-Projekt auf der Bilanz Ein bewegtes und erfolgreiches Jahr hatten die Teilnehmer des letztjährigen EXPAK AT.HU Projektes hinter sich, und planen eine ähnliche Fortsetzung für Jahr 2011. So lässt sich der im Januar in Eisenstadt stattgefundene Workshop zusammenfassen, auf dem über die Aktivitäten des Jahres 2010 berichtet wurde und die diesjährigen Aufgaben festgelegt wurden. hat verraten, dass die Veröffentlichung des zweisprachigen Konferenzbandes, der alle Fachreferate und öffentliche Diskussionen der Experten in redigierter Form enthält, deswegen verspätet war, weil die ERFA-Mittel erst Ende 2010 ausgezahlt worden sind.
Integrationsmonitor Das Arbeitspaket 1 hat Barbara Willsberger, leitende Mitarbeiterin der Österreichischen L&R Sozialforschung und Moderatorin des Workshops erörtert. Aus ihrem Bericht geht hervor, dass der zweisprachige Österreichisch-Ungarische Integrationsmonitor, der die Ergebnisse und Schlussfolgerungen der im Kreis von 200 in Österreich und Ungarn ansässigen Unternehmen durchgeführten Unternehmensbefragung enthält, auch das letzte Jahr erstellt worden ist. Die thematischen Schwerpunkte der Unternehmensbefragung lagen
diesmal auf den Themen Wirtschaftskrise und Weiterbildung. Arbeitsmarktkonferenz Das Arbeitspaket 2 umfasst die traditionelle Konferenz in Szombathely. Die Arbeitsmarktkonferenz von 2010 war – wie wir darüber auch berichteten – dem Thema „Green Jobs“ gewidmet. Die Erfahrungen hat Zoltán Péter Simon, Direktor des Vereins zur Verbreitung wissenschaftlicher Kenntnisse des Komitates Vas (TIT) zusammengefasst und die Konferenz mit 175 TeilnehmerInnen als erfolgreich bewertet. Er
Ausarbeitung des Programms Anna Schneemann, Produkt- und Projektmanagerin des BFI Burgenland hat über das grenzüberschreitende Qualifizierungsprojekt „Tourismuscoach“ berichtet, das im März und August letzten Jahres in Burgenland und Ungarn durchgeführt wurde. „An der Ausbildung, die im Bezirk Oberwart und im Komitat Vas stattfand, haben zwölf Jugendliche im Alter von 18 und 25 Jahren teilgenommen. Über dieses Forschungsprojekt wurde ein Auswertungsbericht von der L&R Forschung erstellt, der auf der Website von
EXPAK in deutscher und ungarischer Sprache zugänglich ist.“ Chancengleichheitszentrum Verantwortlich für das Arbeitspaket 4 war die Minderheitenselbstverwaltung der Roma von Nagykanizsa, die im Projekt im Jahr 2010 – unter anderem – die Sensibilisierung der Unternehmen und die Erstellung von Chancengleichheitsplänen zum wichtigsten Ziel gesetzt hat. Letztes Jahr wurden 10 Pläne erstellt, was ein großes Ergebnis ist. Hoffentlich wird diese Arbeit zur Schaffung der Chancengleichheit der Roma- und der anderen benachteiligten Arbeitnehmer beitragen. Die Minderheitenselbstverwaltung der Roma hat im Oktober eine Konferenz über die Beschäftigungspolitik und Berufsausbildung veranstaltet, dann im November war sie Gastgeber eines Workshops, auf dem SchülerInnen und ArbeitsmarktexpertInnen über die gesellschaftlichen Chancen der Roma sowie die Zusammenhänge zwischen der Bildung und Beschäftigung diskutiert haben. Letztes Jahr erschienen unter Bertreuung der Minderheitenselbstverwaltung (Forts. 11. Seite)
2011_1.qxp
2011.06.14.
19:26
Page 10
Expak (folytatás a 8. oldalról) hivatal Munkaügyi Központjának projektkoordinátora elmondta: október és december között hét kistérségi hálózatépítő találkozót rendeztek meg Magyarországon. – E munkamegbeszéléseken érdemi tapasztalatcsere folyt a munka-piaci szervezetek és a vállalatok közötti együttműködésről és a határon átnyúló egyeztetés igényéről. A workshopon nagy hangsúlyt kapott a 2011. májusi munkaerő-piaci nyitás kérdése, s a hiányszakmák ügye, valamint a szakképesítések kölcsönös elismerése került fókuszba.
Információs szemináriumok E munkacsomagról is Pálfy József adott tájékoztatást. Két rendezvényt említett, egy magyarországi konferenciát és egy ausztriai workshopot, melyeket jelentős érdeklődést kísért. Ezeken német és svéd szakértők valamint az Európai Bizottság egyik munkatársa is az előadók között volt, s izgalmas vitaindítót tartott. Magyarországon az EU által támogatott munkaerő-piaci
10 projektekről, Ausztriában pedig a munkaerő-piaci és a szociális integrációról esett szó.
Alkalomszerű segítségnyújtás / Nyilvánosság A két munkacsomag értékelésére már nem maradt idő az eisenstadti tanácskozáson, de természetesen a beszámolók elkészültek. Az alkalomszerű segítségnyújtás keretében két workshopot rendeztek tavaly. Februárban, Ausztriában a zöld munkahelyek témája került terítékre, majd júniusban Oberpullendorfban a magyar munkaügyi szervezet kilenc munkatársa vett részt egy képzésen, amelyen az osztrák E-Jobroom rendszert mutatták be nekik. A PR-munka részeként négy kétnyelvű hírlevél készült, amelyeket összesen 1.500 címre küldtek el Ausztriában és Magyarországon. Elkészült az új expak.at honlap, amelyen az összes Szakértői Akadémia – a magyar, a cseh, a szlovák és a szlovén – anyagai együtt találhatók meg. A nemzeti honlapok, természetesen, folyamatosan frissülnek.
Zöld munkahelyek Megjelent a tavalyi szombathelyi munkaügyi konferenciáról szóló összefoglaló kiadvány a Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület gondozásában. A „zöld munkahelyekről" szóló tanácskozás valamennyi előadása és moderált vitájának szerkesztett változata megtalálható a kiadványban. A bemutatón, melyet a szombathelyi polgármesteri hivatalban tartottak, Bódi András, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főosztályvezetője, Rimányiné Somogyi Szilvia, a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának főigazgatója és Mag. Jörg Leitner, az osztrák Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium kétoldalú munkaügyi együttműködés főosztályának szakértője méltatta a könyvet. A konferencia témáját talán Herczog László akkori magyar szociális és munkaügyi miniszter foglalta össze legjobban, aki a kiadványban is
olvasható beszédében így fogalmazott: „A gazdasági szerkezetváltás egyik iránya előreláthatólag a zöld gazdaság, vagyis a környezetvédelem szempontjából is fenntartható gazdasági növekedés lehet. Azonban a zöld gazdaság térnyerése más szakképzettséget, készségeket igényel, ennek következtében szükség van a zöld munkahelyek által támasztott eltérő készségek, az úgynevezett „zöld készségek” támogatására. Ebből adódóan kulcsfontosságú a foglalkoztatás- és az oktatáspolitika, vagyis a képzési politika együttes, összehangolt kezelése.”
2011_1.qxp
2011.06.14.
19:26
Page 11
Expak
11 (Forts. von 10. Seite) ...der Roma 6 Ausgaben des zweisprachigen Magazins „Grenzenlose Möglichkeiten“. Kleinregionale Vernetzung József Pálfy, Projektkoordinator des Arbeitsmarktpolitischen Zentrums des Regierungsamtes im Komitat Vas berichtete darüber, dass zwischen Oktober und Dezember in Ungarn sieben Treffen zur kleinregionalen Vernetzung veranstaltet wurden. „Im Rahmen dieser Arbeitssitzungen fand ein Austausch über die Zusammenarbeit der Arbeitsmarktverwaltungen mit Unternehmen sowie den grenzüberschreitenden Abstimmungsbedarf statt. Die Arbeitsschwerpunkte der Workshops lagen auf den Fragen der Arbeitsmarktöffnung vom Mai 2011, der Mangelberufen sowie der gegenseitigen Anerkennung der Berufsqualifikationen.“ Informationsseminare Über das Arbeitspaket „Informationsseminare“ hat József Pálfy berichtet. Er hat zwei Veranstaltungen, eine ungarische Konferenz und einen österreichischen Workshop erwähnt, die mit großem Interesse begleitet worden sind. Unter den ReferentInnen waren deutsche und schwedische Expert-
Innen, sowie ein Mitarbeiter der Europäischen Kommission, der eine zur Debatte anregende Rede gehalten hat. Themenschwerpunkte der Seminare waren in Ungarn die von der EU geförderten Arbeitsmarktprojekte, in Österreich die Arbeitsmarktintegration und soziale Inklusion. Anlassbezogene Hilfestellung / Öffentlichkeit Auf der Konferenz in Eisenstadt ist keine Zeit für die Auswertung von zwei Arbeitspaketen geblieben, jedoch wurden Berichte darüber erstellt. Im Rahmen des Arbeitspakets „Anlassbezogene Hilfestellung“ fanden letztes Jahr zwei Workshops statt. Im Februar wurde in Österreich das Thema „Green Jobs“ behandelt, dann im Juni in Oberpullendorf haben neun MitarbeiterInnen der ungarischen Arbeitsmarktverwaltung an einer Schulung zum österreichischen eJobRoom teilgenommen. Als Teil der PR-Arbeit wurden vier Newsletter erstellt, die in Ungarn und Österreich an insgesamt 1.500 Adressen versendet wurden. Die neue Website expak.at wurde angefertigt, darauf sind alle – ungarischen, tschechischen, slowakischen und slowenischen – Materialien der ExpertInnenakademie zugänglich. Die nationalen Homepages werden natürlich laufend aktualisiert.
Green Jobs Die zusammenfassende Publikation zur letztjährigen Arbeitsmarktkonferenz in Szombathely ist unter Betreuung des Vereins zur Verbreitung wissenschaftlicher Kenntnisse des Komitates Vas (Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület) erschienen. In der Publikation wurden alle Fachreferate und moderierte Diskussionen der Konferenz über „Green Jobs“ ("Grüne Arbeitsplätze“) in redigierter Form veröffentlicht. Bei der Buchpräsentation im Bürgermeisteramt der Stadt Szombathely stellten András Bódi, Hauptabteilungsleiter des Amtes für Beschäftigung und Soziales der Republik Ungarn, Szilvia Rimányiné Somogyi, Generaldirektorin des Arbeitsmarktpolitischen Zentrums des Regierungsamtes im Komitat Vas und Mag. Jörg Leitner, Länderexperte des Bundesministeriums für Arbeit, Soziales und Konsumentenschutz der Republik Österreich die Publikation vor. Das Thema der Konferenz fasste vielleicht László Herczog, damaliger ungarischer Minister für Soziale Angelegenheiten und Arbeit am besten zusammen, in dem er in seiner Rede, die auch in der Publikation enthalten ist, betonte: "Eine der Richtungen des wirtschaftlichen Strukturwandels ist
voraussichtlich die grüne Wirtschaft, d.h. ein aus Hinsicht des Umweltschutzes nachhaltiges Wirtschaftswachstum. Durch die Expansion dieser grünen Wirtschaft entstehen neue Anforderungen und Qualifikationsbedarfe, deshalb sind diese „grünen Fertigkeiten“ zu fördern. Daraus resultierend spielt eine Abstimmung der Beschäftigungspolitik und der Bildungspolitik eine relevante Rolle."
2011_1.qxp
2011.06.14.
19:26
Page 12
Tanulmány
12
Dr. Silviu COSTACHIE, dr. Istvan RADULY
A romániai cigány (roma) kisebbség szocio-gazdasági és demográfiai jellemvonásai (2.) A magántulajdonban levő rabszolgák sátoros vándorcigányokra és röghöz kötött cigányokra oszlottak. A sátoros vándorcigányok, akárcsak a fejedelmi cigányok vándor életmódot folytattak, és gazdáiknak egy bizonyos összegű adót fizettek. A röghöz kötött cigányok (házi, udvari) kaszások és mezei cigányok voltak. Az udvariak főleg mesteremberek voltak: kőművesek, kovácsok, patkolókovácsok, lakatosok stb., és megbecsülték őket a mesterségükért. A mezei cigányokat a szántóföldi munkáknál dolgoztatták, és ők voltak a legkizsákmányoltabbak. A kolostorok és bojárok cigány rabszolgái fejedelmi adományként, vásárlás útján, örökségként és hadizsákmányként kerültek a kolostorok, bojárok tulajdonába. Uraik szabadon rendelkezhettek velük, mint bármilyen ingó és ingatlan vagyonnal, eladhatták, elzálogosíthatták, adományba adhatták vagy örökségként hagyhatták stb. őket. A bojárok és kolostorok számára olcsó munkaerőt jelentettek, egy bojári
birtok gazdaságában a cigány rabszolgák fontos szerepet töltöttek be mint szolgálók, kézművesek és kisebb mérték-
Feljegyezték a cigány vezetőket: bíró, kenéz, vajda, akiket a gyűléseken régi rituális szertartások szerint a maguk
ben mezőgazdasági dolgozók. A cigányok körében volt egy kategória, amely teljesen másképp viselkedett, mint az etnikum többsége: a netódok (netoţii), akiknek nem volt mesterségük, lakásuk, sátruk; kevesen voltak, de mégis kegyetlenségükkel, lopásaikkal, rablásaikkal és gyilkosságaikkal fenyegető veszélyt jelentettek a hatóságoknak. A cigányok hadakba tömörültek, nem létezett egy felsőbb szervezési forma; a cigányhad belső autonómiával rendelkezett, amelyet már a XV. századtól hivatalos dokumentumok igazolnak.
soraiból választottak ki. A cigány vezetőt egy életre választották, de a tisztség nem volt örökölhető. A cigány vezetők ítéleteikben bizonyos íratlan szabályokat követtek, ami széleskörű belső autonómiájukat bizonyítja. A román térség cigányai a középkorban saját lakóhelyet és szervezési formát alakítottak ki, ennek egyik különleges formája a nomád életmód volt. A középkorban a román térség gyéren lakott volt, nem létezett demográfiai nyomás, mint Nyugaton, így fogadni tudták ezeket az idege-
neket, akik a bojári, fejedelmi, kolostori birtokokon telepedtek le cigánytelepeket alkotva vagy a nomád életmódot választva. A nyilvántartott nomád életmód különleges és ellenőrzött volt. Télen a cigányok a bojári, fejedelmi vagy kolostori birtokokon telepedtek le. A cigányok foglalkozása lehetővé tette a nomádság folytatódását a középkor után is, mivel a román fejedelemségek modernizálása lassú és így hosszú folyamat volt. Tél idején a nomád cigányok a birtokokra vagy az erdőkbe vonultak vissza, ahol viskókat készítettek maguknak. Az év többi részében szekéren járták a településeket, a városok és falvak szélén táboroztak. (folytatás a 14. oldalon) Felelős kiadó: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata 8800 Nagykanizsa, Teleki u. 14. Tel/fax: (93) 312-649 e-mail:
[email protected] Szerkesztő: Péter Árpád
A lap megjelenése az EXPAK AT-HU „Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia 2008-2013” program keretében történik.
2011_1.qxp
2011.06.14.
19:26
Page 13
Aufsatz
13
Dr. Silviu COSTACHIE, dr. Istvan RADULY
Sozioökonomische und demographische Merkmale der rumänischen Roma-Minderheit (2.) Die Zigeuner, die sich im Privateigentum befanden, waren entweder nomadische Wanderzigeuner oder sesshafte Zigeuner. Die Wanderzigeuner genauso wir die Zigeuner des Fürsten führten eine wandernde Lebensweise und entrichteten ihren Herren gewisse Steuern. Die sesshaften Zigeuner (Haus- oder Hofzigeuner) waren Sensenmänner oder Wiesenzigeuner. Die Hofzigeuner waren hauptsächlich Handwerker: Maurer, Schmiede, Hufeisenschmiede, Schlosser usw. und wurden wegen ihrer handwerklichen Tätigkeit geschätzt. Wiesenzigeuner arbeiteten auf der Wiese, sie waren am meisten ausgebeutet. Die Sklaven der Klöster und Bojaren kamen als Fürstengeschenk, durch Kauf, Erbe oder als Kriegsbeute zum Besitz der Verantwortlicher Herausgeber: Minderheitenselbstverwaltung der Zigeuner der Stadt Nagykanizsa mit Komitatsrecht 8800 Nagykanizsa, Teleki u. 14. Tel./Fax.: (93) 312-649 E-Mail:
[email protected] Redakteur: Árpád Péter
Ausgabe des Blattes erfolgt im Rahmen des Programms EXPAK AT-HU „ÖsterreichischUngarische Expertinnenakademie 2008-2013”.
Klöster und Bojaren. Ihre Herren konnten über sie wie über einen mobilen oder immobilen Vermögensgegenstand frei verfügen, sie konnten sie verkaufen, verpfänden, schenken oder als Erbe hinterlassen. Sie bedeuteten eine billige Arbeitskraft. In einer Bojarenwirtschaft spielten Zigeunersklaven als Bediener, Handwerker und weniger als Landwirte eine wichtige Rolle. Unter den Zigeunern gab es einen Stamm, dessen Mitglieder sich ganz anders verhielten als die Mehrheit der Ethnie: sie waren die Nethoden (netoţii), die keinen Beruf, keine Wohnung und kein Zelt hatten. Ihre Anzahl war nicht groß, aber trotzdem bedeuteten sie wegen ihrer Grausamkeit, Diebstähle und Mordtaten eine drohende Gefahr für die Behörden. Die Zigeuner schlossen sich in Heeren zusammen, es gab keine obere Organisationsform; die Zigeunerheere hatten eine innere Autonomie, was seit dem 15. Jahrhundert durch amtliche Dokumente bewiesen ist. Die Leiter der Zigeuner wurden aufgezeichnet: Richter, Kenesen, Woiwoden wurden
auf den Versammlungen nach alten Ritualen aus ihren Reihen gewählt. Der Leiter der Zigeuner wurde für ein ganzes Leben gewählt, aber der Titel war nicht zu erben. Diese Leiter folgten in ihren Urteilen gewissen ungeschriebenen Regeln, was ihre umfangreiche innere Autonomie sicherte. Die Zigeuner im rumänischen Raum gestalteten im Mittelalter einen eigenen Wohnort und eigene Organisationsform aus, deren besondere Form die nomadische Lebensweise war. Im Mittelalter war der rumänische Raum dünn besiedelt, es gab keinen demographischen Druck wie im Westen, deshalb konnten diese Fremden, die sich auf den Bojaren, Fürsten- oder Kloster-
gütern niederließen und Zigeunersiedlungen bildeten oder die die nomadische Lebensweise wählten, aufgenommen werden. Die registrierte nomadische Lebensweise war außergewöhnlich und kontrolliert. Im Winter ließen sich die Zigeuner auf den Bojaren-, Fürsten- oder Klostergütern nieder. Die Zigeuner konnten ihr Nomadenleben wegen ihrer Berufe auch nach dem Mittelalter fortführen, da die Modernisierung der rumänischen Fürstentümer ein langsamer und deswegen langer Prozess war. In der Winterzeit zogen die fahrenden Zigeuner auf die Güter oder in die Wälder zurück, wo sie für sich Hütten bauten. In der restlichen Zeit des (Forts. 15. Seite)
2011_1.qxp
2011.06.14.
19:26
Page 14
Tanulmány A medvetáncoltatók táncoltattak az általuk szelidített medvéket, szitakötéssel foglalkoztak, öszvéreket tenyésztettek. Közülük kerültek ki a muzsikusok, akiket mint cigány rabszolgákat nagyon megbecsültek nem csak a bojári udvarban, akik mesteri hozzáértésükkel lenyűgözték az erre a vidékre látogató idegeneket. Az aranymosók egy különleges csoport volt, a cigányság egy igazi „nemesi” kasztja, de foglalkozásuk hanyatlásnak indult, amint az ország folyóinak aranyforrása kimerült. Így olyan mesterségek felé fordultak, amelyeknek nyersanyaga a fa. A téglából épített házak megjelenésével egyidőben sokan közülük téglavetőkké váltak. A röghöz kötöttek közül egyesek réztárgyak, főleg üstök, készítésével foglalkoztak, innen ered a csoport megnevezése is – üstkészítők. A vándor életmód a cigány koldusok, csavargók, tolvajok és rablók megjelenéséhez vezetett. A röghöz kötött cigányok a felszabadítást megelőző időszakban nagyrészt le voltak telepítve, már csak a nevükkel és szociális kategóriaként voltak cigányok, amint azt a XIX. század nagy poli-
14
tikusa és művelt embere, a cigányok felszabadításának szószólója Mihail Kogălniceanu is leírja. Megjegyezzük, hogy a XIX. század közepén végbemenő cigányemancipációig a cigányoknak a lakosság
zók írásaiban csak viszonylagos. Az emancipáció küszöbén megállapították, hogy a két román fejedelemségben, Moldovában és Havasalföldön a cigányok aránya a teljes lakosság 7 százaléka, ami elég jelentős arány.
többi részétől eltérő kötelezettségeik voltak, feljegyeztek gazdasági kapcsolatokat, de a cigányok különálló közösségeket alkottak. A cigány megnevezésnek előbb szociális majd etnikai felhangja volt. A korabeli összeírások nagyon ritkán említik a cigányokat, mivel nomád életmódot folytattak és mert a fejedelmi tisztviselőknek nem volt szabad bejárásuk a bojári és kolostori birtokokra, így a cigányok száma a hivatalos iratokban, idegen uta-
Az emancipáció után már nem említik meg őket külön, így számuk újból csak viszonylagos, de csökkenőben van a kivándorlási jelenség miatt. A cigányok emancipációja ezen népesség letelepítésére törekedett, de voltak ennek a folyamatnak zavaró tényezői, főleg a cigányok hagyományos életmódjából következően. Így a nomád cigányok közül sokan, akiket a hatóságok megpróbáltak letelepíteni, inkább az egyik birtokról a másikra való
futást, vagy az országból való menekülést választották, folytatva egy évszázadok óta létező jelenséget, de most a cigányok szabadok voltak, és uraik nem küldtek hivatalnokokat utánuk, hogy visszatérítsék őket, következésképpen csökkent a vándorlásukkal vagy emigrálásukkal szemben tanúsított figyelem. A kézművesek számára a városok felé való vándorlás, és azok szélein való letelepedés jelentett megoldást. Falvakban is telepedtek le kézműves családok, főleg kovácsok, akikre nagy szükség volt a földművelő közösségekben. Egyes cigány-kategóriák megőrizték vándor életmódjukat, habár formálisan falun telepedtek le. Fizették az adójukat, de nyár idején egyik helyről a másikra vándoroltak, télen pedig falvakba vagy erdőkbe, hegyekbe húzódtak. A csavargások, lopások, rablások és gyilkosságok miatt a cigányok problémát jelentettek a hatóságoknak. Intézkedéseket tettek főleg a nagyobb cigánycsoportok felszámolására, amelyek lehetséges fenyegetést jelentettek a többi lakó számára. (Folytatjuk)
2011_1.qxp
2011.06.14.
19:26
Page 15
Aufsatz
15 (Forts. von 13. Seite) Jahres fuhren sie mit Pferdekutschen von Ort zu Ort und lagerten an Stadt- und Dorfrändern. Die Bärenbänder ließen die selbst gebändigten Bären tanzen, beschäftigten sich mit Siebmacherei und züchteten Maultiere. Von ihnen kamen die Musiker, die als Sklavenzigeuner auch außerhalb der Bojarenhöfe sehr geschätzt waren. Mit ihren meisterhaften Fähigkeiten faszinierten sie auch die fremden Besucher. Die Goldwäscher waren eine besondere Gruppe, eine „edle“ Kaste unter den Zigeunern, aber ihr Beruf begann zu verschwinden, weil die Goldquellen der Flüsse allmählich versiegten. So wendeten sie sich an Handwerke, deren Rohmaterial das Holz war. Als die Ziegelhäuser erschienen, wurden viele von ihnen Ziegelschläger. Einige von den sesshaften Zigeunern beschäftigten sich mit der Herstellung von Kupfergegenständen, hauptsächlich Kesseln, deshalb trägt diese Gruppe den Namen Kesselmacher. Die fahrende Lebensweise führte dazu, dass Bettler, Landstreicher, Diebe und Räuber erschienen sind. Die sesshaften Zigeuner
waren vor der Befreiung bereits größtenteils angesiedelt und nur im Namen und als soziale Klasse Zigeuner, was auch Mihail Kogălniceanu, namhafter Politiker, gelehrter Mann des 19. Jahrhunderts und Wortführer der Befreiung der Zigeuner, beschrieb. Es ist festzustellen, dass die Zigeuner bis zur Zigeuneremanzipation in der Mitte des 19. Jahrhunderts andere Verpflichtungen hatten als der Rest der Bewohner. Obwohl es wirtschaftliche Verhältnisse auch aufgezeichnet wurden, bildeten die Zigeuner eher selbstständige Gemeinschaften. Die Bezeichnung Zigeuner hatte zuerst einen sozialen, dann einen ethnischen Unterton. Die früheren Registrierungen erwähnen die Zigeuner sehr selten. Da sie eine nomadische Lebensweise führten und keinen freien Zugang zu den Bojaren- und Klostergütern hatten, ist ihre Zahl in den amtlichen Doku-
menten und in den Schriftstücken der fremden Besucher nur relativ. An der Schwelle der Emanzipation war der Anteil der Zigeuner in zwei rumänischen Fürstentümern in Moldawien und der Walachei 7 Prozent der Einwohner, der ein relativ bedeutender Prozentsatz ist. Nach der Emanzipation werden Zigeuner nicht mehr gesondert erwähnt, so kann ihre Zahl nur geschätzt werden, aber sie hat sich allmählich reduziert. Die Emanzipation hatte das Ziel, die Zigeunerbevölkerung anzusiedeln, jedoch hatte dieser Vorgang auch störende Faktoren, vor allem wegen der traditionellen Lebensweise der Zigeuner. So zogen viele von den fahrenden Zigeunern, die die Behörden anzusiedeln versuchten, von einem Gut zum anderen oder wählten lieber die Flucht aus dem Land wie bereits seit Jahrhunderten. Doch waren die Zigeuner jetzt frei und
ihre Herren schickten ihnen keine Beamten nach, um sie zurückzuholen, folglich reduzierte sich die Aufmerksamkeit gegenüber ihrer Wanderung oder Emigration. Für die Handwerker bedeutete die Wanderung in die Städte und die Niederlassung an den Stadträndern eine Lösung. Auch in den Dörfern ließen sich Handwerkerfamilien, vor allem Schmiede nieder, die man in den landwirtschaftlichen Gemeinschaften sehr brauchte. Einige Zigeunerstämme bewahrten ihre wandernde Lebensweise, obwohl sie in den Dörfern formell niedergelassen waren. Sie zahlten Steuern, aber wanderten am Anfang des Sommers von einem Ort zum anderen und zogen dann im Winter in die Dörfer, Wälder oder Berge zurück. Wegen Vagabundierens, Diebstähle und Mordtaten bedeutete das Zigeunertum ein großes Problem für die Behörden. Es wurden Maßnahmen vorwiegend für die Auflösung der größeren Zigeunergruppen ergriffen, die eine mögliche Bedrohung für die anderen Bewohner darstellten. (Fortsetzung folgt)
2011_1.qxp
2011.06.14.
19:26
Page 16
Oktatás/Bildung
16
Bereits auch im Fernunterricht... Lernen steht weiterhin im Fokus
Már távoktatásban is... Továbbra is fókuszban a tanulás Folytatódnak az oktatási programok a kanizsai cigány kisebbségi önkormányzatnál. Többek között erről esett szó a ckö legutóbbi képviselő-testületi ülésén. Mint az elnöki tájékoztatóból kiderült, a Pécsi Tudományegyetem elkötelezett abban, hogy a nagykanizsai andragógia alapszakot továbbra is elindítsa, ám ehhez legalább húsz jelentkező kell. Mesterképzésre viszont addig nincs lehetőség, míg a közösségi ház felújítsa nem történik meg. Ez ügyben óriási a csúszás – emlékeztetett Teleki László –, és továbbra is bizonytalan a beruházás sorsa, olyan híreket is lehet hallani, hogy a 68 milliós állami támogatást, melyet decemberig lehetett volna felhasználni, viszszavonták. Jó hír viszont, hogy továbbra is stabil az
együttműködés a Zsigmondy-Széchenyi Szakképző Iskolával, így a 2011-12-es tanévben is elindul a kihelyezett, érettségire felkészítő középiskolai képzés. Sőt, az oktatási intézmény megnyert egy távoktatást segítő pályázatot, ennek eredményeként 10 számítógépet helyeztek el a Bogdán János Cigány Kisebbségi Közösségi Házban. E formában még Heves megyei diákjai is vannak az iskolának, akik félévente egyszer jönnek Nagykanizsára vizsgázni. A felkészülés otthon történik, internetes tananyag segítségével.
Unterrichtsprogramme werden bei der Minderheitenselbstverwaltung der Roma von Nagykanizsa (CKÖ) fortgesetzt. Darüber wurde unter anderem auf der letzten Gemeinderatssitzung der Minderheitenselbstverwaltung berichtet. Wie aus dem Bericht des Vorsitzenden hervorging, ist die Universität Pécs engagiert, den Bachelor-Studiengang Andragogik in Nagykanizsa weiterhin zu starten, wozu jedoch mindestens 20 Bewerber notwendig sind. Die Einführung einer Master-Ausbildung ist aber nur dann möglich, wenn die Renovierung des Gemeinschaftshauses fertig ist. „Dabei ist die Verspätung enorm“, hat László Teleki darauf aufgewiesen. „Das Schicksal der Investition ist weiterhin unsicher, man kann auch solche Nachrichten hören, dass die staatliche Förderung von 68 Millionen Forint, die bis zum Dezember hätte verwendet werden müssen, zurückgenommen worden ist. Eine gute Nachricht ist aber, dass die Zusammenarbeit mit der ZsigmondSzéchenyi-Berufsschule
weiterhin stabil ist, so wird im Schuljahr 2011/12 die auf die Matura vorbereitende Mittelschulausbildung wieder gestartet. Das Ausbildungsinstitut hat sogar eine Förderung zur Unterstützung des Fernunterrichtes erhalten, dementsprechend konnten 10 Computer im János Bogdán Gemeinschaftshaus der Roma-Minderheiten eingestellt werden. Im Rahmen eines Fernunterrichts lernen Schüler sogar aus Komitat Heves an der Schule, die monatlich einmal nach Nagykanizsa kommen, um ihre Prüfungen abzulegen. Die Vorbereitung erfolgt zu Hause mit Hilfe von Online-Unterrichtsmaterialien.
