Egy évtized a megye szolgálatában ( )

10 éves a Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács

Egy évtized a megye szolgálatában (1996 – 2006)

a Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács szerepe a települések életében

Gyır, 2006. április-szeptember

Tartalomjegyzék I.

Bevezetés 1. 2. 3. 4.

Területfejlesztési alapfogalmak Jogi környezet, alapinformációk Feladatok, munkaszervezet A testület összetételének alakulása (1996-2006)

II.

Bemutatkozás 1. Megyekép 2. Gyır-Moson-Sopron megye „elıélete” 3. Helyzetkép 4. Gyır-Moson-Sopron megyei „specialitások” 5. Kistérségek

III.

Eredmények 1. A Tanács pénzügyi támogatásai (1996-2006) 2. A Tanács további támogatásai 3. Sikerek és nehézségek a területfejlesztési tanács munkájában

IV.

Helyzet- és jövıkép 1. Érvek a közigazgatás és területfejlesztés megyei szintjének megırzése mellett 2. A megyei területfejlesztési tanács szerepének értékelése 3. Uniós támogatások

V.

Melléklet Fotóanyag a tanács által támogatásban részesített projektekrıl

Készítették: Csatári Jenıné Kett Adrienn Németh Szabolcs Rab János Székely Imre

-2-

I. Bevezetés I. 1. Területfejlesztési alapfogalmak Területfejlesztés célja • a gazdaság, az infrastruktúra és az intézményrendszer optimális térbeli elhelyezésének biztosítása, • és az ezzel szorosan összefüggı törekvés, a területi különbségek mérséklése Nem ágazati, hanem komplex teendırıl van szó • egyfelıl a területfejlesztés saját forrásaival, célszerően mőködtetett támogatási rendszer kialakításával, • másfelıl a különféle szakmai fejlesztéspolitikák, források, pályázati rendszerek összehangolásával Az Európai Unió öt alapelve: •

•

• • •

Szubszidiaritás:- amely azt jelenti, hogy a döntéseket azon a szinten kell hozni, amely szinten a szükséges információk megvannak és a döntések kedvezı-kedvezıtlen következményei közvetlenül érvényesülnek. Partnerség: az egyik legfontosabb elv, melynek célja a döntéshozásban összekapcsolni az irányítási szinteket és az érintett szereplıket. A partnerség folyamatos párbeszédet jelent a partnerek között. Programozás: a korábbi gyakorlattal szemben, mely az egyes beruházások támogatását finanszírozta, programok megvalósulását támogatja. Addicionalitás: a központi költségvetés nem finanszíroz közvetlenül fejlesztéseket, hanem a saját forrásból kezdeményezett, de abból nem teljesen fedezhetı beruházásokat támogatja. Forráskoncentráció: az eszközöket mindig a program megvalósítás szempontjából legnagyobb hatékonyságot igénylı fejlesztésekre kell fordítani.

I. 2. Jogi környezet, alapinformációk Magyarországon a regionális fejlesztési politika ma mőködı intézményrendszerét területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény alapozta meg.

a

A Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács is a 1996. évi XXI. törvény alapján mőködik. A területfejlesztési feladatok összehangolását ellátó 9 tagú testület – amelynek vezetıje a megyei közgyőlés elnöke - évente 5-8 alkalommal ülésezik. A tagok és a tanácskozási jogú állandó meghívottak mellett (a megtárgyalandó témáktól függıen) további érintett/érdekelt szervezetek is részt vesznek a nyilvános üléseken. A testület jegyzıkönyvei, valamint a megye és térségei fejlesztési koncepciói / programjai elérhetıek a honlapon (www.gymsmo.hu/mtt).

-3-

I. 3. Feladatok, munkaszervezet A Tanács és munkaszervezete •

feladatainak ellátásában együttmőködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közremőködı területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt társadalmi és szakmai szervezetekkel, valamint a megyei munkaügyi tanáccsal;

•

a megye területén összehangolja a kormányzat, a kistérségi fejlesztési tanácsok, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit;

•

vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait ill. tájékoztatást nyújt az eredményekrıl;

•

kidolgozza és elfogadja - az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban - a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, illetve - a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével - a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat;

•

koordinálja a kistérségekben folyó fejlesztések megyei szintő elıkészítését, elızetesen véleményezi a kistérségi területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési programokat;

•

szakmai kapacitásával segíti a kistérségi fejlesztési tanácsok tervezı, döntés-elıkészítı, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét;

•

véleményezi az illetékességi területét érintı koncepciókat és a megyei területrendezési terveket, valamint elızetesen véleményezi az illetékes területi közigazgatási szervek fejlesztéspolitikai pályázatait;

•

közremőködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében;

•

kezeli a hatáskörébe utalt decentralizált forrásokat (pályázati úton „mőködteti”).

Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Iroda (Tanács és munkaszervezete) •

napi munkakapcsolatban van a megyei és megyehatáron túli területfejlesztési intézményekkel (partnerekkel);

•

rendelkezésére áll a Tanács és a Közgyőlés tisztségviselıinek és tagjainak, valamint a kistérségeknek és településeknek is a (elemzések és háttéranyagok készítésével, információ-szolgáltatással, elıadások és konferenciák elıkészítésével, stb.).

-4-

I. 4. A testület összetételének alakulása (1996-2006)

Az 1996. június 19-ei alakuló üléstıl az 1998. évi önkormányzati választásokig név Botos Gábor elnök Balogh József dr. Gimesi Szabolcs dr. Tompai Géza Németh Kálmán dr. Rákóczi Dénes Fülöp Géza dr. Biró Péter Papp József Papp Zoltán Gergó András Vápár József dr. Maurer Adél dr. Szabó Bernadett Perjámosy István

a törvény szerint / a delegáló szervezet képviseletében Gyır-Moson-Sopron Megye Közgyőlés elnöke Gyır Megyei Jogú Város polgármestere Sopron Megyei Jogú Város polgármestere a miniszter képviselıje Megyei Munkaügy Tanács részérıl a munkavállalói oldal Megyei Munkaügy Tanács részérıl a munkaadói oldal Fertı-menti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása Kis-Rábamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása Rábaköz-Tóköz_Hanságmente Térségfejlesztési Társulása Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás Rábcatorok Térségfejlesztési Társulás Ipari és Kereskedelmi Kamara Agrár Kamara Kézmőves Kamara a munkaszervezet vezetıje

1998. december 7. - 1999. december 16. név Ivanics Ferenc elnök Vápár József alelnök Balogh József alelnök Linter Tibor alelnök dr. Gimesi Szabolcs Szőcs Mihály dr. Rampasek Béla (1999. május 31-tıl ) Németh Kálmán Rákóczi Dénes Papp József Tamás Lırincné majd Szokoli Sándor Gergó András majd Törzsök Gyula Kokas József dr. Maurer Adél majd Kéri Miklós dr. Boros Annamária Perjámosy István

a törvény szerint / a delegáló szervezet képviseletében Gyır-Moson-Sopron Megye Közgyőlés elnöke Gyır-Moson-Sopron Megyei Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gyır Megyei Jogú Város Sopron statisztikai körzet képviselıje Sopron Város polgármester Országos Területfejlesztési Központ képviselıje a miniszter (FVM) képviselıje Megyei Munkaügy Tanács részérıl a munkavállalói oldal Megyei Munkaügy Tanács részérıl a munkaadói oldal kistérségek képviselıje kistérségek képviselıje kistérségek képviselıje kistérségek képviselıje Gyır-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara Gyır-Moson-Sopron Megyei Kézmőveskamara a munkaszervezet vezetıje

-5-

1999. december 16. – 2001. február 14. név Ivanics Ferenc elnök Balogh József dr. Gimesi Szabolcs dr. Rampasek Béla Nagy Endre Böısy Imre Linter Tibor Balogh Mihály Fülöp Géza Perjámosy István

a törvény szerint / a delegáló szervezet képviseletében Gyır-Moson-Sopron Megye Közgyőlés elnöke Gyır Megyei Jogú Város polgármestere Sopron Megyei Jogú Város polgármestere a miniszter képviselıje Gyır-Moson-Sopron Megyei FM Hivatal Nyugat-dunántúli RIB kistérségek képviselıje kistérségek képviselıje kistérségek képviselıje a munkaszervezet vezetıje

2001. február 14. – 2002. augusztus név Ivanics Ferenc elnök Balogh József dr. Gimesi Szabolcs dr. Rampasek Béla Nagy Endre Böısy Imre Széles Sándor Szabó Ferenc Szalay Imre Perjámosy István Székely Imre (2001. IX. 1-tıl )

a törvény szerint / a delegáló szervezet képviseletében Gyır-Moson-Sopron Megye Közgyőlés elnöke Gyır Megyei Jogú Város polgármestere Sopron Megyei Jogú Város polgármestere a miniszter képviselıje Gyır-Moson-Sopron Megyei FM Hivatal Nyugat-dunántúli RIB kistérségek képviselıje kistérségek képviselıje kistérségek képviselıje a munkaszervezet vezetıje

2002. augusztus - 2002. december 5. név Ivanics Ferenc elnök Balogh József dr. Gimesi Szabolcs Gyallai Gábor Nagy Endre Böısy Imre Széles Sándor Szabó Ferenc Szalay Imre Székely Imre

a törvény szerint / a delegáló szervezet képviseletében Gyır-Moson-Sopron Megye Közgyőlés elnöke Gyır Megyei Jogú Város polgármestere Sopron Megyei Jogú Város polgármestere a miniszter képviselıje Gyır-Moson-Sopron Megyei FM Hivatal Nyugat-dunántúli RIB kistérségek képviselıje kistérségek képviselıje kistérségek képviselıje a munkaszervezet vezetıje

-6-

2002. december 5. – 2004. november 30. név dr. Szakács Imre elnök Balogh József Walter Dezsı Gyallai Gábor Nagy Endre majd Janák József Böısy Imre majd Horváth Vilmos Széles Sándor Szalay Imre Szabó Ferenc Székely Imre

a törvény szerint / a delegáló szervezet képviseletében Gyır-Moson-Sopron Megye Közgyőlés elnöke Gyır Megyei Jogú Város polgármestere Sopron Megyei Jogú Város polgármestere a miniszter képviselıje Gyır-Moson-Sopron Megyei FM Hivatal Nyugat-dunántúli RIB kistérségek képviselıje kistérségek képviselıje kistérségek képviselıje a munkaszervezet vezetıje

2004. november 30-tól név dr. Szakács Imre elnök Balogh József Walter Dezsı Gyallai Gábor Janák József Horváth Vilmos Aller Imre Gergó András Szabó Ferenc Székely Imre

a törvény szerint / a delegáló szervezet képviseletében Gyır-Moson-Sopron Megye Közgyőlés elnöke Gyır Megyei Jogú Város polgármestere Sopron Megyei Jogú Város polgármestere a miniszter képviselıje Gyır-Moson-Sopron Megyei FM Hivatal Nyugat-dunántúli RIB többcélú kistérségi társulások képviselıje többcélú kistérségi társulások képviselıje többcélú kistérségi társulások képviselıje a munkaszervezet vezetıje

-7-

II. Bemutatkozás II. 1. Megyekép Gyır-Moson-Sopron megye - a nyugat-dunántúli tervezési-statisztikai régió részeként Magyarország nyugati határszélén helyezkedik el. A megye két országgal – Ausztriával (nyugat) és Szlovákiával (észak) – határos. Délrıl Vas és Veszprém megye, keletrıl Komárom-Esztergom megye határolja. A megye északi része a BécsBudapest innovációs tengelyen helyezkedik el, míg középsı és déli része a belsı periféria jellemzıit mutatja. Gyır-Moson-Sopron megye területe három nagytájhoz tartozik: a Kisalföld, a Nyugatmagyarországi peremvidék, valamint a Dunántúli-középhegység északi peremvidéke. A táj döntıen a Duna, illetve a Rába-Rábca, Répce és Ikva folyók hordalékából építkezı síkság (Szigetköz, Hanság, Mosoni síkság, Rábaköz, Répce sík, Ikva sík: a megye északi, középsı, déli és keleti része). A megye nyugati és délkeleti része dombos, alacsony hegyvidéki jellegő (Soproni hegység, Fertımelléki-dombság, Pannonhalmi dombság, Bakonyalja). A megye földrajzi elhelyezkedése geo-politikai és gazdasági szempontból rendkívül kedvezı. GyırMoson-Sopron megye területe meghaladja a 4000 km2. Gyır-Moson-Sopron megyét hét statisztikai kistérség és 182 település (9 város és 173 község) alkotja. A városok közül kettı – Gyır és Sopron – megyei jogú város. A megye településhálózata nem elaprózott, ugyanakkor megosztott. A közlekedési tengely mentén elhelyezkedı települések felértékelıdtek, az országhatár menti fekvés új dimenziókat kapott, ugyanakkor a déli területsáv aprófalvas, városhiányos. Az egyes városok népességének mérsékelt fogyása és a (különösen Gyır környékén tapasztalható erıs) szuburbanizációs folyamatok ellenére a megye urbanizációs szintje emelkedett: az elmúlt években három település vált várossá (Pannonhalma, Tét és Jánossomorja). A megye kapcsolódik mind közútjai (elsısorban az M1-es autópálya), mind a vasút révén a nemzetközi közlekedési útvonalakhoz. Itt haladnak keresztül a hazánkat (valamint Kelet-Európát és a Balkánt) Közép- és Nyugat-Európával összekötı útvonalak. Az Európai Unió 2004-ben történt bıvítésével pedig egyre jobban felértékelıdik a megyét átszelı észak-déli, a Baltikumot az Adria térséggel összekötı útvonal is. Gyır város kapcsolata a többi európai gazdasági központtal különösen kiemelkedı. A megye kedvezı turisztikai vonzerıkkel rendelkezik: megfelelı klimatikus, mőemléki adottságok, természeti környezet, gyógy- és termálvizek, kulturális élet gazdagsága. A nemzetközi idegenforgalmat azonban a tranzitforgalom és csökkenı mértékben a bevásárló turizmus jellemzi. Az infrastruktúra tekintetében - annak ellenére, hogy Gyır-Moson-Sopron megye állapota az országos helyzethez képest viszonylag fejlettnek mondható - bizonyos területeken még jelentıs a lemaradás az uniós értékekhez képest. II. 2. Gyır-Moson-Sopron megye „elıélete” A történelmi Gyır, Moson és Sopron vármegyék - I. világháború után is Magyarország részeként megmaradt területeinek változásai: 1.

1920 Ausztriához csatolnak 28 Moson vármegyei települést (1087 km2). A trianoni békediktátumot a gyakorlatban 1921-ben hajtják végre.

2.

1920 Ausztriához csatolnak 113 Sopron vármegyei települést. A trianoni békediktátumot 1921-ben hajtják végre, de a felkeléssel kiharcolt népszavazás eredményeként „csak” 104

-8-

települést kapott Ausztria (1530 km2), míg Magyarországnál maradt Sopron és 8 község: Ágfalva, Balf, Fertıboz, Fertırákos, Harka, Kópháza, Nagycenk, Sopronbánfalva. 3.

1923 „Gyır, Moson, és Pozsony közigazgatásilag egyelıre egyesített vármegye” megalakítása 3 megcsonkított vármegye összevonásával

4.

1945 Gyır-Moson vármegyére változtatják „Gyır, Moson, és Pozsony közigazgatásilag egyelıre egyesített vármegye” nevét.

5.

1947 Csehszlovákiához csatolnak 3 Gyır-Moson vármegyei települést (Dunacsúny, Horvátjárfalu, Oroszvár)

6.

1950 Vas megyéhez csatolnak 16 Sopron vármegyei települést (a Csepregi járás déli részét)

7.

1950 Gyır-Sopron megye létrehozása (Gyır-Moson vármegye és Sopron vármegye összevonásával)

8.

1954 Veszprém megyéhez csatolnak 4 Gyır-Sopron megyei települést (Csikvánd, Gyarmat, Malomsok, Szerecseny)

9.

1990 „Gyır-Moson-Sopron” megyére változik „Gyır-Sopron” megye neve

10. 1992. január 1-jei hatállyal - az érintett községek kezdeményezésére, a 72/1991 (XII. 21.) OGY határozat alapján - Gyır-Moson-Sopron megyéhez visszacsatolnak 3 Veszprém megyei (1954-ig Gyır, illetve Gyır-Sopron megyéhez tartozó) települést: Csikvándot, Gyarmatot, Szerecsenyt 11. 1999. június 30-ai hatállyal - az érintett községek kezdeményezésére, az 50/1999 (VI. 3.) OGY határozat alapján - Gyır-Moson-Sopron megyéhez csatolnak 2 Veszprém megyei települést: Bakonypéterd, Lázit 12. 2002. október 20-ai hatállyal - az érintett községek kezdeményezésére, a 47/2001 (VI. 18.) OGY határozat alapján - Gyır-Moson-Sopron megyéhez csatolnak 6 Veszprém megyei települést: Bakonygyirótot, Bakonyszentlászlót, Fenyıfıt, Romándot, Sikátorot, Veszprémvarsányt Az 1992-2002 közötti megye-gyarapodás számokban Település

Terület (km2)

Bakonygyirót Bakonypéterd Bakonyszentlászló Csikvánd Fenyıfı Gyarmat Lázi Románd Sikátor Szerecseny Veszprémvarsány a 11 csatlakozó összesen:

Lakosság (fı) 6,85 10,02 38,51 14,53 29,65 22,45 16,79 9,85 13,74 12,39 21,19 195,97

167 289 1891 500 144 1292 600 317 333 886 1046 7465

Megjegyzés: További 2 Veszprém megyei településen is történt lakossági, illetve testületi kezdeményezés arra vonatkozóan, hogy kerüljenek Gyır-Moson-Sopron megyéhez: Malomsok és Lovászpatona községek ügye azonban nem jutott el a parlamentig, mert helyi szinten végül is többségbe kerültek/hangosabbak voltak a vissza-, illetve átcsatolást ellenzık.

-9-

II. 3. Munkaerıpiaci helyzetkép A megye jellemzı mutatószámai (2003.) Megnevezés Népesség száma (ezer fı) Települések száma (db) Népesség az országos átlag %-ában 15 év alatti népesség aránya (%) Az eltartott népesség rátája (%) Mőködı gazdasági vállalkozások száma (ezer db) Egyéni vállalkozás (ezer db) Társas vállalkozások száma (ezer db) Külföldi érdekeltségő gazdasági vállalkozások száma (db) Ezer lakosra jutó mőködı gazdasági vállalkozások 1 fıre jutó GDP (ezer Ft) A megye sorrendje az egy fıre jutó GDP alapján

* 440 182 4,4 15,2 42,8 43,4 24 39,6 1139 91 2176 2.

Forrás: Gy-M-S Megyei Munkaügyi Központ

A gazdasági környezet jellemzıi Gyır-Moson-Sopron megye a múlt évtized közepétıl az országos átlagot meghaladó társadalmigazdasági fejlıdést ért el. A megye gazdasági, munkaerıpiaci mutatói kedvezıbbek az országos átlagnál. Az ipari termelés ágazati szerkezetében a gépipar dominál. A gépiparon belül a hagyományos bázissal rendelkezı közúti jármőgyártás fejlıdött a legnagyobb mértékben, mellyel párhuzamosan jelentıs mértékben csökkent a textilipar szerepe. Gyır-Moson-Sopron megye gazdasági fejlettségét mutatja az is, hogy jelenleg több, mint 55 ezer megyei székhelyő gazdasági szervezet szerepel a nyilvántartásban. A mőködı gazdasági szervezetek száma 43 400, amibıl 39 600 vállalkozás. Az egyéni vállalkozások száma ebbıl 24 000. A gazdasági szervezetek és az általuk foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágankénti aránya GyırMoson-Sopron megyében Munkaadók aránya (%)

2,7

34,6

0,6

5,0

4,2

4,9

3,9

3,3

2,8

4,9 15,6

Foglalkoztatott létszám aránya (%)

10,7 8,4 6,9

8,7 4,8

4,7

0,6 7,8 9,1

7,5

3,1 4,4 40,8

Mezı-, vad-, erdıgazdálkodás Ipar Építıipar Kereskedelem, javítás Szálláshely, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi és személyi szolgáltatás

Mezı-, vad-, erdıgazdálkodás Ipar Építıipar Kereskedelem, javítás Szálláshely, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi és személyi szolgáltatás

Forrás: Gy-M-S Megyei Munkaügyi Központ

- 10 -

Foglalkoztatási, aktivitási, munkanélküliségi mutatók A gazdaság folyamatos erısödése a foglalkoztatottak számának stagnálása, majd 2005-ben mérsékelt emelkedése mellett ment végbe.

Munkavállalási korú népesség (fı)* 15-64 éves korú népesség (fı)* Gazdaságilag aktívak száma (fı)** Foglalkoztatottak száma (fı)** Munkanélküliek száma (fı)** 4 fı feletti vállalkozásoknál alkalmazásban állók száma (fı)* Munkanélküliségi ráta (%)** Foglalkoztatási ráta (%)** Aktivitási ráta (%)** Inaktívak aránya (%)**

Gyır-Moson-Sopron megye 290 200 306 100 194 300 183 800 10 500

Magyarország

111 800 5,4 60,0 63,5 36,5

2 762 100 7,7 55,8 60,4 39,6

6 594 200 6 962 800 4 206 000 3 883 100 322 900

* Legutolsó adat. **15-64 korú népesség gazdasági aktivitására vonatkozó, a nemzetközi szabványnak (ILO) megfelelı 2006. I. negyedévi KMSR adatok. – az EU-átlag 63,6% volt 2005-ben) Forrás: Gy-M-S Megyei Munkaügyi Központ

II. 4. Gyır-Moson-Sopron megyei „specialitások” Kivételes földrajzi adottsága • Az Alpok és a Kárpátok között • Duna-völgy+félúton két tenger között (hajózás, logisztika) • „Borostyánkı út” (Baltikum-Adria tengely) • Határ-mentiség (Ausztria, Szlovákia) • 3 fıváros között (Budapest, Bécs, Pozsony) és következményei • a „népek országútja” (tranzitforgalom hatásai) • a békediktátumok nyomán határfolyóvá tett Duna megoldatlan problémái (Bıs-Nagymaros lezáratlan ügye, hajózhatósági gondok...) • intenzív nemzetközi kapcsolatok (de a szomszédokkal nem vagyunk egy súlycsoportban) • Bécs „le akar nyelni” – Budapest „fejlettnek könyvel el” Emberi erıforrásai • •

Bıséges oktatási-képzési kínálat (egyetemek, iskolavárosok, „tudásexport” a határon túlra is) gyenge K+F pozíció

Aktuális problémák - megyei szinten • erıs legitimitás (választott testület) – gyenge és egyre szőkülı hatáskörök • kevés forrás, kiszolgáltatottság • nincsenek távlatok (legfeljebb egy-egy évre tervezhetı jövı)

- 11 -

pofon a decentralizációnak: jól mőködı támogatási rendszerek tönkretétele (2003-ban megszüntették a kisvállalkozások számára fontos megyei TFC-t, 2006-ban drasztikusan csökkentették az önkormányzatok számára fontos megyei CÉDE és TEKI kereteket...) - kistérségi szinten • A lehatárolás 2003. évi országos felülvizsgálattal párhuzamosan a Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács – egyedül az országban - az MTA RKK-t bízta meg: keresse meg a legoptimálisabb megoldást. • A vizsgálat eredményeit a döntéshozók sajnos csak részben vették figyelembe:kettéválhatott a Tét - Pannonhalma kistérség, de nem engedték a Beled-Lövı kistérség kialakítását. - kistelepüléseken • szőkülı mozgástér (iskola, posta – bezárások) • rossz utak, hiányzó településközi utak, gyenge közmővek, romló tömegközlekedési kapcsolatok - határon átnyúló kapcsolatokban • túlságosan erıs az osztrák partnerünk (Burgenland kicsi ugyan, de rendkívül gazdag saját forrásokban és hatáskörökben + stabil intézményei, megbecsült köztisztviselıi, erıs vállalkozásai és civil szervezetei vannak ) • nem vagyunk egy súlycsoportban: képes megakadályozni/késleltetni a teljesen kézenfekvı és megállapodásban rögzített határnyitást a régi hegyeshalmi útnál.. • kudarcaink (fúrja-fékezi a számunkra fontos tervezett fejlesztéseket: az észak-déli közlekedési tengely megvalósítását, a közös Fertı-táj világörökség magyaroldali hasznosítását, a határ-közeli utak újjáépítését szorgalmazó lépéseinket...) • gyengék a pozícióink a többi határon átnyúló közös fejlesztési projekt és együttmőködés esetében: (CENTROPE, EURÉGIÓ, JORDES) •

Kapuszerep • a megyén halad keresztül az európai közlekedési tengelyek Magyarországot érintı több eleme (az M1 és M15 autópályákon, illetve a 86.sz. fıúton), • a megye országhatár-szakaszán 9 állandó és 5 idıszakos közúti határátkelıhely üzemel, (forgalma folyamatosan emelkedik. • Gyır-Moson-Sopron megye kivételes közlekedés földrajzi adottságai közismertek, de ennek kedvezıtlen hatásai már kevésbé... • Európa közlekedési folyosóinak a megyén áthaladó szakaszai és az ország legforgalmasabb határátkelı helyei „árnyékában”, valamint a Ro-La forgalommal is terhelt és helyenként minısíthetetlen vonalvezetéső 85-ös fıút szomorú balesetei statisztikájával együtt-élık naponta tapasztalják a közlekedés nyomasztó terheit. Határ-menti területek • Az országhatárok az elkülönülés és az együttmőködés lehetıségét egyaránt magába hordja. • A történelem – változásai ellenére – összetartó erıt is kölcsönöz az adott területen élık számára. • A két világháború között, pl. a mai Gyır-Moson-Sopron megye nyugati határán 17 közúti határátkelı mőködött, jelenleg pedig az egyesült Európa lázában is csak ennek töredéke. • Gyır-Moson-Sopron megye Szlovákiával közös határszakasza 73,1 km, Ausztriával pedig 177,7 km. A fıúthálózati határátkelıhelyek száma megfelelı, indokolt viszont a kisebb beruházást igénylı, kisforgalmú átkelık létesítése. • Mindhárom ország a határ menti településeit összekötı ısi utak helyreállításához, illetve újjáépítéséhez, valamint egyéb szükséges beruházásokhoz – remélhetıen – igénybe veheti majd az EU forrásait.

- 12 -

Érzékeny területek • Környezeti szempontból kiemelten kezelendı a jelentıs természeti értékek védelme (a megyében elsısorban a Fertı-mente, a Hanság és a Szigetköz térségében). • Határ-menti térségek: Alpokalja, Fertı-mente, Hanság-mente és a Szigetköz. Szigetköz • A Duna-szabta határ tartós elválasztást jelent és Szlovákiával mérsékeltebb együttmőködést tesz lehetıvé, • Városai – Gyır és Mosonmagyaróvár - esetében pedig a közlekedési és innovációs folyosó a problémák más halmazát adja, • Településeire jellemzı a közlekedés- és turizmusfejlesztési igény, illetve a fokozott környezetmegóvásra való törekvés, • A konfliktushelyzetet tovább bonyolítja a megoldatlan Duna-kérdés, • Elkészültek a térségre vonatkozóan a különbözı léptékő területfejlesztési és rehabilitációs dokumentumok, • A még nyitott erımővita lezárásával együtt indokolt megalapozni a Dunai Nemzeti Park létesítését. Erre vonatkozó elkészült dokumentáció - többek között – a „Dunai Nemzeti Park (Szigetköz) és térsége területrendezési terve”. Fertı-Hanság térsége • Nehéz feladat a sérülékeny és védendı természeti vagy mővi környezetben jelentkezı fejlesztési igények „féken tartása”. • Kiváló példa erre a „Fenntartható közlekedés érzékeny területeken (Fertı tó térsége)” címő határon átnyúló mintaprojekt: (Innovatív tömegközlekedés, határon átnyúló közlekedési rendszer és mobilitás centrum, ökoturizmus, új jármőtechnológiák és tájba illı infrastruktúra). A közlekedés és a gazdaság összefüggései A megye állandó összehasonlítás tárgyát képezi a szomszédos Burgenlanddal. Ausztria „legelmaradottabb” tartománya legtöbb vonatkozásban – így a közlekedési infrastruktúra terén is Gyır-Moson-Sopron megye elıtt jár. A közlekedési infrastruktúra - feltétlenül indokolt - fejlesztésének hatásai: • A gazdasági innováció és a vállalkozás országos jelentıségő pólusainak (Gyır, Sopron és Mosonmagyaróvár város agglomerációja, illetve vonzáskörzete) pozíciója erısödne. • A gazdasági és jövedelmi színvonal szempontjából elmaradott déli térségek elérhetısége javulna. • A városhiányos vagy gyenge városi funkciókkal ellátott területeken kialakulnának az erıs/életképes centrumok. Kiemelt jelentıségő projektek „Borostyánkı-út” • A „Baltikum-Adria” tengely magyarországi szakaszának TINA hálózatba történı felvétele • Ezen - kijelölésre váró - Mosonmagyaróvár-Csorna-Szombathely-Nagykanizsa szakasznak, azaz a megye/régió észak-déli közlekedési és gazdasági tengelyének fejlesztése A magyar-osztrák/szlovák határt metszı „történelmi” településközi utak újjáépítése • A magyar-osztrák/szlovák államhatár már az EU belsı határa, és majd itt is életbe lépnek a „schengeni” szabályok. Arra törekszünk, hogy visszaálljon az a történelmi (1921 elıtti) állapot, amikor még a határ, majd 1948-tól a vasfüggöny nem választotta el e régió településeit. • Fontos feladat a közvetlen kapcsolatok helyreállítása a magyar-osztrák határ menti szomszédos települések és kistérségek között (az ezer évig egységes életteret - azaz Moson, Sopron és Vas megyéket - a XX. században kettévágó államhatár elválasztó hatásának megszüntetése). • Összesen 18 Gyır-Moson-Sopron megyei útszakasz mielıbbi járhatóvá tételét + 4 Duna-komp létesítését szorgalmazták az érintettek. - 13 -

Gazdag természeti, épített és kulturális örökség
Világörökségi helyszínek
Nemzeti Park, tájvédelmi körzetek,
békés tájak (Szigetköz, Sokoró, Rábaköz, Répce-mente)
sok mőemlék (Sopron, Gyır, Fertıd, Pannonhalma...)
Rábaköz, Hanság, Szigetköz élı hagyományai A megye célja, hogy az ország kapujaként ne csupán „átjáró-ház” legyen, hanem - a kialakítandó korszerő (és fenntartható!) közlekedési infrastruktúrája segítségével is - az átutazó külföldi és hazai megállásra és körülnézésre biztassa. II. 5. Kistérségek A helyi önkormányzatok számára már az 1990. évi LXV. törvény biztosította a szabad társulás lehetıségét, a folyamat azonban a 1996. évi XXI. területfejlesztési törvény elfogadását követıen erısödött fel. A fokozatosan kialakuló társulások a legváltozatosabb összetételben és mőködési területtel jöttek létre, más társulásokra tekintet nélkül, többnyire azokkal területi átfedésben alakultak meg. Gyır-Moson-Sopron megye területén 20 „önkéntes” kistérségi területfejlesztési társulás jött létre: • Alpokalja Kistérség (térségközpont: Lövı) • Alsó-Szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása (térségközpont: Dunaszeg) • Bakonyér Önkormányzati Társulás (térségközpont: Gönyő) • Dél-Rábaközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulás (térségközpont: Beled) • Felsı Mosoni–Dunamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési és Tájrehabilitációs Társulása (Felsı MOSONI DUNATÁJ Társulás); (térségközpont: Máriakálnok) • Felsı-Dunamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési és Tájrehabilitációs Társulása (Felsı DUNATÁJ Társulás); (térségközpont: Dunasziget) • Fertımenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása (térségközpont: Fertıd) • Gyıri Agglomerációs Városkörnyéki Fejlesztési Társulás (térségközpont: Gyır) • Kelet-Hanság Kapuja Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulás (térségközpont: Lébény) • Kis-Rábamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása (térségközpont: Kapuvár) • Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás (térségközpont: Dunakiliti) • Pannonhalma–Sokoró Térségfejlesztési Önkormányzati Társulás (térségközpont: Pannonhalma) • Rába Szövetség (térségközpont: Sobor) • Rábaköz–Tóköz–Hanságmente Településeinek Regionális Fejlesztési társulása (térségközpont: Csorna) • Rábcatorok Regionális Fejlesztési Társulás (térségközpont: Ikrény) • Répcemente és Kavicstakaró Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása (térségközpont: Iván) • Sokoróalja Önkormányzatainak Térségfejlesztési Társulása (térségközpont: Tét) • Sopron és Vidéke Kistérségi Társulás (térségközpont: Sopron) • Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége (térségközpont: Darnózseli) • Tóközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása (térségközpont: Bısárkány)

- 14 -

Kistérségi fejlesztési tanácsok és többcélú kistérségi társulások A területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény szerint: „A kistérségi fejlesztési tanács 10/A. § (1) A kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolására, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadására, közös területfejlesztési programok kialakítására kistérségi fejlesztési tanács mőködik.” A 258/2004. (IX.16.) Korm. rendelet alapján 2004. november 15-ig megalakultak a kistérségi fejlesztési tanácsok. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII törvény: „Az Országgyőlés a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulás) intézményesítése, a kistérségek összehangolt fejlesztésének elımozdítása, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése érdekében az alábbi törvényt alkotja....” - majd a törvény részletesen leírja a mőködésükkel kapcsolatos tennivalókat, ellátandó feladatokat. A 1996. évi XXI. törvény szerinti lehetıség:: „10/G. § (1) Azokban a kistérségekben, ahol a kistérség valamennyi települési önkormányzatának részvételével külön jogszabályban meghatározott többcélú kistérségi társulás mőködik, a kistérségi fejlesztési tanács feladatait a többcélú kistérségi társulás láthatja el az e törvényben meghatározott feladat- és hatáskör, továbbá eljárási szabályok értelemszerő alkalmazásával.” A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjérıl szóló 244/2003. (XII.18) Kormányrendelet melléklete Gyır-Moson-Sopron megyében 2004. január 1. hatállyal hét kistérséget határozott meg :

•

Csornai Többcélú Kistérségi Társulás

•

Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás

•

Kapuvár és Térsége Kistérség Többcélú Társulása

•

Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás

•

Pannonhalmi Többcélú Kistérségi Társulás

•

Sopron-Fertıdi Többcélú Kistérségi Társulás

•

Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása

A többcélú kistérségi társulások megalakulása több esetben együtt járt/jár a korábbi területfejlesztési társulások ellehetetlenülésével, megszőnésével. - 15 -

A megye területén alakult 20 kistérségi fejlesztési társulás közül eddig három jelezte megszőnését: 1. Kis-Rábamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása (térségközpont: Kapuvár) 2. Rábaköz–Tóköz–Hanságmente Településeinek Regionális Fejlesztési Társulása (térségközpont: Csorna) 3. Sopron és Vidéke Kistérségi Társulás (térségközpont: Sopron) Kistérségi szervezıdések száma Gyır-Moson-Sopron megyében (2001, 2005, 2006) Kistérségi szervezıdés formája

2001.

Statisztikai térség

2005.

2006.

6

7

7

Kistérségi területfejlesztési társulás

14

20

17

SAPARD kistérség

12

-

-

Többcélú kistérségi társulás

-

7

7

LEADER csoport

-

1

3

Forrás: KSH adatbázis, FVM, BM, 2001, 2005, 2006

A mikrotérségi szervezıdések legújabb formái 2005-ben jelentek meg a megyében, amikor a NFT AVOP keretében kiírásra került a Leader program. A megyében a kísérleti jelleggel korábban már megalakult Pannontáj-Sokoró Natúrpark akciócsoport mellett két újabb közösség is eredményesen szerepelt a pályázaton, a Felsı- és Közép Szigetközi Leader ACS és a Rábcatorok Településeinek Leader Fejlesztési Társulása. Céljuk, hogy a helyi problémákra helyi megoldásokat találjanak a társadalmi részvétel növelésével, valamint a helyi fejlesztési kezdeményezések támogatása széleskörő partnerség megvalósításával. Menedzsment-kapacitás Gyır-Moson-Sopron megye kistérségeiben (2001, 2005, 2006) Kistérségi menedzsment-kapacitás

Finanszírozó szervezet

2001.

2005.

2006.

FVM MeH

n. a. 6 -

13 7 -

8 7 6

Vidékfejlesztési menedzser MeH megbízott NFT házhozjön - tanácsadó

Forrás: MTT saját győjtés, FVM, MeH adatbázis, 2001, 2005, 2006

Gyır-Moson-Sopron megye többcélú kistérségi társulásainak alapadatai (Forrás: MTT saját győjtés 2006. június, KSH 2004.)

1. Csornai Többcélú Kistérségi Társulás  Népességszám: 36 163 fı, (a megye lakosságának 8 %-a)  Települések száma: 34 db  Település-összetétel: o városok: 1 o községek: 33  Területe: 599 km2  Kistérség központja: Csorna város, 10 882 fı lakos, a kistérség legnépesebb települése  Kistérség címe: 9300 Csorna, Szent István tér 2.  Decentralizált támogatás 1996-2006 között: 1 368 899 eFt  Többcélú Kistérségi Társulás megalakulása: 2004.jún.29.  Kistérségi Fejlesztési Tanács megalakulása: 2004.jún.29.  Munkaszervezet: A.) székhely települése önkormányzatán belül B ) költségvetési szervként létrehozott elkülönült munkaszervezet - 16 -

2. Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás  Népességszám: 153 205 fı, (a megye lakosságának 35 %-a)  Települések száma: 27 db  Település összetétel: o városok:1 o községek: 26  Területe: 743 km2  Kistérség központja: Gyır város, 127 594 fı lakos, a kistérség legnépesebb települése  Kistérség címe: 9021 Gyır, Városház tér 1.  Decentralizált támogatás 1996-2006 között: 1 082 705 eFt  Többcélú Kistérségi Társulás megalakulása: 2005. máj. 09.  Kistérségi Fejlesztési Tanács megalakulása: 2004. júl. 19  Munkaszervezet: A) székhely települése önkormányzatán belül B) költségvetési szervként létrehozott elkülönült munkaszervezet

3. Kapuvár és Térsége Kistérség Többcélú Társulása  Népességszám: 25 548 fı, (a megye lakosságának 6%-a)  Települések száma: 19 db  Település összetétel: o városok: 1 o községek: 18  Területe: 383 km2  Kistérség központja: Kapuvár város, 10 646 fı lakos, a kistérség legnépesebb települése  Kistérség címe: 9330 Kapuvár, Fı tér 1.  Decentralizált támogatás 1996-2006 között: 404 249 eFt  Többcélú Kistérségi Társulás megalakulása: 2004. nov. 29.  Kistérségi Fejlesztési Tanács megalakulása: 2004. nov. 04.  Munkaszervezet: A) székhely települése önkormányzatán belül B) költségvetési szervezetként létrehozott elkülönült munkaszervezet

4. Mosonmagyaróvár Többcélú Kistérségi Társulás  Népességszám: 73 345 fı, (a megye lakosságának 17%-a)  Települések száma: 26 db  Település összetétel: o városok: 2 o községek: 24  Területe: 931 km2  Kistérség központja: Mosonmagyaróvár város, 30 840 fı lakos, a kistérség legnépesebb települése  Kistérség címe: 9200 Mosonmagyaróvár, Fı u. 11.  Decentralizált támogatás 1996-2006 között: 552 235 eFt  Többcélú Kistérségi Társulás megalakulása: 2004. jún. 26.  Kistérségi Fejlesztési Tanács megalakulása: 2004. jún. 26.  Munkaszervezet: A) székhely települése önkormányzatán belül B) költségvetési szervezetként létrehozott elkülönült munkaszervezet

- 17 -

5. Pannonhalmi Többcélú Kistérségi Társulás  Népességszám: 17 092 fı, (a megye lakosságának 4%-a)  Települések száma: 18 db  Település összetétel: o városok: 2 o községek: 17  Területe: 321 km2  Kistérség központja: Pannonhalma város, 3848 fı lakos, a kistérség legnépesebb települése  Kistérség címe: 9090 Pannonhalma, Dózsa György u. 10.  Decentralizált támogatás 1996-2006 között: 794 119 eFt  Többcélú Kistérségi Társulás megalakulása: 2005. máj. 12.  Kistérségi Fejlesztési Tanács megalakulása: 2004. júl. 20.  Munkaszervezet: A) székhely települése önkormányzatán belül B) költségvetési szervezetként létrehozott elkülönült munkaszervezet

6. Sopron-Fertıdi Többcélú Kistérségi Társulás  Népességszám: 92 343 fı, (a megye lakosságának 21%-a)  Települések száma: 39 db  Település összetétel: o városok: 2 o Községek: 37  Területe: 857 km2  Kistérség központja: Sopron város, 56 394 fı lakos, a kistérség legnépesebb települése  Kistérség címe: 9400 Sopron, Széchenyi tér 1.  Decentralizált támogatás 1996-2006 között: 571 434 eFt  Többcélú Kistérségi Társulás megalakulása: 2004. szept. 9.  Kistérségi Fejlesztési Tanács megalakulása: 2004. szept. 9.  Munkaszervezet: A) székhely települése önkormányzatán belül B) költségvetési szervezetként létrehozott elkülönült munkaszervezet

7. Téti Többcélú Kistérségi Társulás  Népességszám: 19 349 fı, (a megye lakosságának 4%-a)  Települések száma: 19 db  Település összetétel: o városok: 1 o Községek: 18  Területe: 376 km2  Kistérség központja: Tét város, 4 106 fı lakos, a kistérség legnépesebb települése  Kistérség címe: 9100 Tét, Fı u. 88.  Decentralizált támogatás 1996-2006 között: 894 939 eFt  Többcélú Kistérségi Társulás megalakulása: 2005. máj. 10.  Kistérségi Fejlesztési Tanács megalakulása: 2004. júl. 28.  Munkaszervezet: A) székhely települése önkormányzatán belül B) költségvetési szervezetként létrehozott elkülönült munkaszervezet

- 18 -

Kistérségek KSH adatai

1000 lakosra jutó személygépkocsi száma 10 000 lakosra jutó épített lakások száma

1100000 1050000

1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozás

1000000 950000

Tartós munkanélküliek aránya a munkanélküliek körében (% )

900000

Munkanélküliek aránya (% )

850000 60 évnél idısebb népesség aránya (% )

800000 750000

1000 lakosra jutó gazdasági szervezetek száma

700000 650000

1000 fıre jutó vándorlási különbözet évi átlaga

600000

Halálozás 1000 lakosra

550000 A települések átlagos lélekszáma

500000

- 19 -

1000 lakosra jutó személygépkocsi száma

Té ti

P an no nh al m ai S op ro nFe rtı di

óv ár i

M os on m ag ya r

K ap uv ár i

G yı ri

C so rn ai

450000

3-x szobás épített lakások száma

III. Eredmények III. 1. A Tanács pénzügyi támogatásai (1996-2006) fejlesztési munkák megvalósításához: Pályázat Nyertes Megítélt neve pályázatok támogatás száma (db) (millió Ft) 630 1.726,15 CÉDE 335 2.350,40 TEKI 222 1.121,43 TFC Összesen: 1.187 5.802,70 rendkívüli események nyomán fellépı károk mérséklésére/ helyreállítására: Pályázat Nyertes Megítélt neve pályázatok támogatás száma (db) (millió Ft) 189 917,03 VIS MAIOR Összesen: 189 917,03

•

•

A megye településein 1996 és 2006 között o 1.376 db pályázat részesült MTT-támogatásban, o a kedvezményezettek által elnyert összeg: több mint 6,1 milliárd Ft volt o és 23,5 milliárd Ft-ot meghaladó összértékő beruházás valósult meg az MTT által biztosított támogatások segítségével.

A Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács által nyújtott támogatások (1996-2006, millió Ft) 700 600

TFC/VFC

TEKI

CÉDE

Vis maior

500 400 300 200 100 0 1996

1997

1998

1999

2000

2001

- 20 -

2002

2003

2004

2005

2006

A Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács által támogatott fejlesztések összköltsége (1996-2006)

3500

TFC/VFC

3000

TEKI

CÉDE

2500 2000 1500 1000 500 0 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Kistérségi bontásban

Decentralizált támogatások 1996-2006 között 1600000 1400000 1200000

1 368 899 e Ft

1 082 705 e Ft

e Ft

1000000

894 939 e Ft 794 119 e Ft

800000

Csornai kistérség Gyıri kistérségi Kapuvár kistérség

552 235 e Ft

600000

571 434 e Ft

Mosonmagyaróvári kistérségi Pannonhalmi kistérségi

404 249 e Ft

Sopron-Fertıdi kistérség

400000

Téti kistérség

200000 0

kistérségek Az MTT hatáskörébe utalt decentralizált pénzalapokkal (az elsı pontban részletezett bontásban és nagyságrendben) a következı típusú fejlesztések valósultak meg: o jellemzıen települési infrastruktúra-fejlesztési projekteket (utak, közösségi épületek, közmővek, stb.) o valamint gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtı/megırzı beruházások. A Tanács pénzügyi támogatásairól az 1. melléklet tartalmaz bıvebb információt.

- 21 -

III. 2. A Tanács további támogatásai Az MTT és munkaszervezete - fentieken túl végzett - „egyéb” (a megyei Területfejlesztési Programban rögzített prioritások és intézkedések „végrehajtását” célzó) folyamatos területfejlesztési tevékenysége • a koordinációs-egyeztetetési munka, • a lobbizás, érdekképviselet-érdekérvényesítés • és projektgenerálás-projektmenedzselés eredményeként - további mintegy tízmilliárd Ft nagyságrendő külsı (nemzetközi, országos, régiós, stb.) forrásból megvalósított fejlesztést „hozott” a megyébe. Ez utóbbiakra néhány példa: Gyır-Gönyő kikötı, péri repülıtér, Duna menti és Fertı-körüli kerékpárutak, kamarai székház, ipari parkok fejlesztése, hulladékgazdálkodási projektek, Széchenyi István Egyetem, megújuló energia- hasznosítási mintaprojektek, stb.

III. 3. Sikerek és nehézségek a területfejlesztési tanács munkájában A települési önkormányzatok - kötelezı feladataik ellátását segítı kiegészítı forrásként - 1996-tól számolhattak a megyei területfejlesztési tanács döntési kompetenciájába utalt pályázatokkal: − az összes önkormányzat számára a CÉDE- és a vis maior keretek, − a területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések számára pedig ezeken kívül a TEKI pályázatok is fontos lehetıséget kínáltak. Az elmúlt 10 évben megszámlálhatatlan településfejlesztési munka • intézmény-felújítás, • úthelyreállítás, • víziközmő-építés, vízrendezés, • rendezési terv készítése, stb. a megyei területfejlesztési tanács CÉDE- és TEKI-támogatása segítségével valósulhatott meg. A rendkívüli, vis maior események feloldásában ugyancsak bizton számíthattunk a jelentkezı problémához legközelebbi döntési szint, a megyei területfejlesztési tanács gyors intézkedésére. A területfejlesztés terén az elmúlt néhány évben - érthetetlen, és igazán soha meg nem indokolt – határozott „megyétlenítési” folyamatnak vagyunk tanúi. A 2005-ben például az elıirányzott (és határozattal kirótt) bevételeink egy részét az OTH utólagos kifogásai „eredményeként” nem sikerült realizálni. Az eredetileg tervezett tagdíjak közül kiesett o az OTH nyomására kezdeményezett per „eredményeként” született bírósági ítélet alapján az FM Hivatal 2,5 millió Ft-os, o és – egy teljesen váratlan OTH-állásfoglalás miatt- a RIB szintén 2,5 millió Ft-os éves hozzájárulása. A Kormány a megyei területfejlesztési tanácsokat fokozatosan megfosztja a döntési hatáskörébe utalt decentralizált támogatási forrásaitól: • elıször 2003-ban a kisvállalkozók számára fontos TFC-t szüntette meg, • majd 2006-ban az önkormányzatok fejlesztéseit segítı másik két megyei alapot (CÉDE,TEKI) is drasztikusan csökkentette.

- 22 -

IV. Helyzet- és jövıkép IV. 1. Érvek a közigazgatás és területfejlesztés megyei szintjének megırzése mellett:

Az Országos Területfejlesztési Hivatal 2005 végén - az Országos Területfejlesztési Tanács számára készített és dr. Kolber István miniszter által jegyzett - elıterjesztésében még következıket rögzítette: „A megyei területfejlesztési tanácsok decentralizált támogatási döntései a helyi önkormányzatok fejlesztési támogatásaira vonatkoznak. Az elemzésben bemutatásra kerülnek a jogelıd területi kiegyenlítı (a továbbiakban: TEKI) és a jogelıd céljellegő decentralizált keretek (a továbbiakban: CÉDE) támogatási céljai szerint történt döntések.... ...A helyi önkormányzatok fejlesztését támogatni hivatott keretek elemzésével kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy a kedvezményezett és a nem kedvezményezett térségek részére eldöntésre került támogatási összegek leginkább a települések infrastrukturális fejlesztéseit támogatják. Megállapítható továbbá, hogy a helyi önkormányzatok tulajdonában lévı, a helyi önkormányzatok alapfeladatait ellátó intézmények felújítási, illetve felhalmozási célú kiadási igényei jelentısek. Ez leginkább az önkormányzati tulajdonú intézmények gyenge mőszaki állapotára vezethetı vissza. ... Mindezek alapján összefoglalva megállapíthatjuk,... ...A keretek felhasználására vonatkozó helyi döntések igazolják a területfejlesztés állami irányításának ... céljait, azaz a területfejlesztés támogatási rendszere továbbra is a területi kiegyenlítésre, a felzárkóztatás folyamatának felgyorsítására fókuszál. Javasoljuk, hogy az eddig meghozott döntések tapasztalatai alapján az Országos Területfejlesztési Tanács a jövı évi területfejlesztési állami források felhasználásra vonatkozó döntései során fokozottan vegye figyelembe a 2005. évi döntésekkel kapcsolatos tapasztalatokat...”

A nem elhanyagolható tények:

•

Az Alkotmány a „területi” szintek közül csak a megyéket és a településeket ismeri régiók és kistérségek szintjén nincs választott testület...)

•

A Kormányprogramban szereplı regionális önkormányzatok még nem léteznek - Hazánkban tényleg a jelenlegi 7 régiós beosztás-e a legoptimálisabb? Valóban ezt kellene bebetonozni? Létezik-e egyáltalán régiós identitástudat? - És ha a „nép” esetleg nem akarná ezt a beosztást? Akkor a Parlament milyen alapon és milyen felhatalmazással módosítja Alkotmányt?(...megszüntetve a megyéket...) - Az egyelıre csak tervezett regionális önkormányzatok létrejöttét megelızıen indokolatlan és nagyon szerencsétlen lépés - lenne a területfejlesztés „megyétlenítése”.

•

Legitim „középszint” ma is létezik: a megyei önkormányzat! (...komoly forrásokkal és erıs hatáskörökkel sajnos nem rendelkezik..., de ennek biztosítása csak állami akarat kérdése...)

•

Nincs EU irányelv/elvárás/határozat, amely rögzítené a középszint optimális vagy minimális régióméretet... (...ha lenne ilyen , akkor például Ausztriában is át kellene alakítani a közigazgatási struktúrát Burgenland ugyanis méretben és lélekszámban is kisebb a magyar megyéknél, mégis NUTS II régiókként „mőködik” az EU-ban...) - 23 -

(...a

•

Az EU számol a NUTS III-as szinttel és partnernek tekinti a megyéket! Például: Brüsszelnek az eddigi (Phare CBC, INTERREG IIIA) és a 2007 utáni („Európai Területi Együttmőködés”) határon átnyúló programokban egyaránt a magyar megyék a partnerei...

•

Területrendezési terveik középszinten csak megyéknek vannak (a régióknak nem...), és országszerte készülnek a jövıt megalapozó új megyei területfejlesztési koncepciók és programok...

•

A területfejlesztés megyei intézményrendszerének megszüntetésével nem sokat spórolna az állam: a 2006. évi költségvetési törvény a kormányzati oldal hozzájárulásaként összesen 261 millió Ft-ot rögzít (megyénként csak 13,773 millió Ft az állami támogatás)... ... ennél sokkal többe kerülne régiós szintrıl megoldania az eddig megyei szinten ellátott területfejlesztési feladatsort: • feladatainak ellátásában együttmőködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közremőködı területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt társadalmi és szakmai szervezetekkel, valamint a megyei munkaügyi tanáccsal; • a megye területén összehangolja a kormányzat, a kistérségi fejlesztési tanácsok, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit; • vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait ill. tájékoztatást nyújt az eredményekrıl; • kidolgozza és elfogadja - az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, illetve - a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével - a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat; • koordinálja a kistérségekben folyó fejlesztések megyei szintő elıkészítését, elızetesen véleményezi a kistérségi területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési programokat; • szakmai kapacitásával segíti a kistérségi fejlesztési tanácsok tervezı, döntéselıkészítı, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét; • véleményezi az illetékességi területét érintı koncepciókat és a megyei területrendezési terveket, valamint elızetesen véleményezi az illetékes területi közigazgatási szervek fejlesztéspolitikai pályázatait; • közremőködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében; • kezeli a hatáskörébe utalt decentralizált forrásokat (pályázati úton „mőködteti”).

•

A megyei döntési hatáskörbe utalt decentralizált pénzalapok kiesése esetén a jövıben nem csupán a pályázaton nyertes önkormányzatok indokolt fejlesztései maradnak el, hanem a településeken szőkül a munkahelyteremtés és -megırzés lehetısége is. (...ugyanis a CÉDE és TEKI támogatások segítségével megvalósult önkormányzati fejlesztések gazdaságélénkítı és életminıség javító hatásai is jelentısek voltak: ezeket a munkákat jellemzıen helyi vállalkozók végezték el).

- 24 -

Két területfejlesztési alapelv... A szubszidiaritás és a decentralizáció elve alapján egy térség fejlesztését azon a legalacsonyabb területi szinten kell „végezni” (koordinálni, finanszírozni, stb), ahol a feladat elvégzéséhez a legtöbb információ áll rendelkezésre. Ennek a követelménynek sokkal jobban megfelel, ha a megoldandó települési „problémákhoz” közeli (a régióhoz képest mindenképpen közelebbi) • megyei döntési szinten megmaradnának az eddig is ott mőködtetett decentralizált források (CÉDE,TEKI); • megyei döntési szinthez további - kizárólag települési léptékő - decentralizált alapokat telepítenének (Például jelenleg az RFT-k döntenek belterületi utak felújításának támogatásáról. Sokkal jobb megoldás lenne, ha ezt a - települési projektekkel dolgozó pályáztatást 2007-tıl a megyék végeznék). ... és a hazai gyakorlat A tervezett „megyétlenítés” a jogköröket és a döntéseket a problémáktól távolabbi szintre tolná - és ez a szubszidiaritás elvével ellentétes lenne. A kistérségek és a civilek álláspontja az, hogy (a decentralizáció és szubszidiaritás jegyében) a régiók megerısítését célzó lépéseket • nem a 10 éve jól mőködı megyei területfejlesztési intézményrendszer rovására (annak kiiktatásával), hanem • a központi (kormányzati/tárca) hatáskörök és források decentralizálásával szabadna (sıt kellene) megtenni... A régióknak ezért csak a megyék területfejlesztési és forráselosztó szerepe megtartása mellett indokoltnagyobb jogköröket, szerepet adni. IV. 2. A megyei területfejlesztési tanács szerepének értékelése A megye legitim – és pozíciója erıs • a megyék a hatályos hazai jogszabályok (Alkotmány, önkormányzati és területfejlesztési törvény) szerint „léteznek” • a hatályos EU-parlamenti és EU-tanácsi rendeletek is „rögzítik” a magyar megyerendszert: azt NUTS 3-as szintként nevesítik; • az EU emellett a Phare CBC és INTERREG programokban is partnerének tekinti a megyéket. A megyével indokolt a jövıben is számolni • Brüsszel partnere volt az eddigi (Phare CBC, INTERREG) és lesz az induló új határon átnyúló programokban • középszinten csak a megyének van területrendezési terve (a régiónak nincs) • országszerte készülnek a jövıt megalapozó új megyei területfejlesztési koncepciók és programok, Fontos rögzíteni, hogy a megyei támogatások segítségével megvalósult fejlesztések • gazdaságélénkítı - 25 -

• és életminıség javító hatásai is jelentısek, indokolt tehát megırizni ezeket a 10 éve jól „mőködı” megyei forrásokat. Nem mellékes tény az sem, hogy a hatályos önkormányzati törvény szerint „ A területfejlesztési feladatok, illetıleg a kormányzati területi fejlesztési programok összehangolását (...) a megyei területfejlesztési tanács végzi”. A települések és a kistérségek számára kulcskérdés, hogy • a területfejlesztési törvény tervezett módosítása • és a következı évek költségvetési törvényei milyen hatásköröket és mekkora forrásokat „juttatnak” a megyéknek. IV. 3. Uniós támogatások Hazánk az Európai Uniótól • elıször az elıcsatlakozási alapok (Phare, ISPA, SAPARD), • majd a 2004. májusi csatlakozást követıen a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alapok támogatásaira számíthatott. Az uniós felkészülését szolgáló alapok (Phare, ISPA, SAPARD) közül a Területfejlesztési Phare és a CBC programokban érvényesültek leginkább az EU területfejlesztési prioritásai és alapelvei (programozás, koncentráció, partnerség, addicionalitás). Területfejlesztési Phare támogatások a programok célterülete szerint (1992-2003) Közép Magyarország 9% Közép Dunántúl 5% Nyugat-Dunántúl 4%

Észak Magyarország 26%

Dél Dunántúl 13%

Észak Alföld 25% Dél Alföld 18%

18%

Nyugat-Dunántúl részesedése a legkisebb, mert a régiónkból csak az „Integrált helyi fejlesztések ösztönzése (ORPHEUS)” címő 2002-2003-as programra pályázhattak – de egyetlen Gyır-MosonSopron megyei projekt sem nyert. Az ORPHEUS nyerteseit az 2. sz. melléklet tartalmazza. Határ menti programok (Phare CBC, INTERREG IIIA, Területi együttmőködés) Az Uniós források szerepe a magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérség fejlıdésében és GyırMoson-Sopron megye határon átnyúló kapcsolatainak erısítésében. Elıcsatlakozási programok Phare CBC programok • Osztrák-magyar határszakaszon - 26 -

1995-ben - Ausztria uniós csatlakozásával - Magyarország elıtt is megnyílt a lehetıség a Phare határon átnyúló együttmőködési programjában való részvételre. A támogatási kereteket évente határozták meg . Az elsı két évben - kísérleti jelleggel trilaterális programok is indultak Szlovákia, illetve Szlovénia irányában. 1998 kivételével Magyarország ezen a határszakaszon minden évben részesedett Phare CBC támogatásban, a programok sikeresen meg is valósultak. A magyar-osztrák határszakasz programjai úttörı jellegüknél fogva sok hasznos tapasztalattal szolgáltak a többi határszakasz programjainak végrehajtásában. 1995. évi program (HU9502): - Jóváhagyott támogatás összege: 7.000.000 euró - Leszerzıdve: 6.155.700 euró - Program zárása: 1999. 07. 31. - Támogatott projektek: 24 nagy- és 67 kis projekt 1996. évi program (HU9610): - Jóváhagyott támogatás összege: 11.000.000 euró - Leszerzıdve: 10.682.761 euró - Program zárása: 2000. 12. 31. - Támogatott projektek: 20 nagy- és 46 kis projekt 1997. évi program (HU9701): - Jóváhagyott támogatás összege: 14.000.000 euró - Leszerzıdve: 13.856.766 euró - Program zárása: 2000. 12. 31. - Támogatott projektek: 21 nagy- és 46 kis projekt 1999. évi program (HU9913): - Rendelkezésre álló összeg: 10.000.000 euró - Leszerzıdve: 9.114.183 euró - Program zárása: 2002. 12. 31. - Támogatott projektek: 6 nagy projekt és 39 kis projekt 2000. évi program (HU0015): - Rendelkezésre álló összeg: 10.000.000 euró - Leszerzıdve: 7.461.363 euró - Program zárása: 2003. 12. 15. - Támogatott projektek: 3 nagy projekt és 37 kisprojekt 2001. évi program (HU0108): - Rendelkezésre álló összeg: 10.000.000 euró - Leszerzıdve: 9.295.484 euró - Program zárása: 2005. 10. 31. - Támogatott projektek: 4 nagy projekt és 24 kisprojekt 2002. évi program (2002/000-317): - Rendelkezésre álló összeg: 10.000.000 euró - Leszerzıdve: 9.727.978 euró - Program zárása: 2005. 11. 30. - Támogatott projektek: 2 "grant" pályázat 13, illetve 22 projekttel és 32 kisprojekt 2003. évi program (2003/004-575): - Rendelkezésre álló összeg: 10.000.000 euró - Szerzıdéskötési határidı: 2005. 11. 30. - Program zárása: 2006. 11. 30. - 27 -

-

Támogatott projektek: 2 "grant" pályázat 14, illetve 19 projekttel és 37 kisprojektek

A 2001-2003-as programok nyerteseinek listáját a 3. melléklet tartalmazza. • Szlovák-magyar határszakaszon A szlovák-magyar határszakaszon - kísérleti jelleggel - az 1995. és 1996. években már beindult az ún. trilaterális Phare CBC program Ausztriával közösen. Bár ennek ilyen formában nem volt folytatása, 1999-tıl kezdve évente 2-2 millió eurós támogatási keret segítette a kétoldalú együttmőködési projektek megvalósulását ezen a határszakaszon is. Ez viszonylag kevés kezdeményezés támogatását tette lehetıvé tekintettel arra, hogy ez Magyarország leghosszabb határszakasza. Sajnos a keretek bıvítésére többszöri kezdeményezés ellenére sem adott lehetıséget az Európai Unió. 1995. évi program (ZZ9524): - Jóváhagyott támogatás összege: 1.500.000 euró - Leszerzıdve: 723.116 euró - Program zárása: 1999. 07. 31. - Támogatott projektek: 4 nagy projekt 1996. évi program (ZZ9621): - Jóváhagyott támogatás összege: 1.500.000 euró - Leszerzıdve: 1.498.580 euró - Program zárása: 2000. 12. 31. - Támogatott projektek: 4 nagy- és 20 kis projekt 1999. évi program (HU9916): - Rendelkezésre álló összeg: 2.000.000 euró - Leszerzıdve: 1.793.815 euró - Program zárása: 2002. 12. 31. - Támogatott projektek: 1 nagy projekt és 11 kis projekt 2000. évi program (HU0012): - Rendelkezésre álló összeg: 2.000.000 euró - Leszerzıdve: 1.969.670 euró - Program zárása: 2003. 12. 31. - Támogatott projektek: 1 nagy projekt és 11 kisprojekt 2001. évi program (HU0109): - Rendelkezésre álló összeg: 2.000.000 euró - Leszerzıdve: 1.998.659 euró - Program zárása: 2004. 11. 30. - Támogatott projektek: 1 nagy projekt és 9 kisprojekt 2002. évi program (2002/000-604): - Rendelkezésre álló összeg: 2.000.000 euró - Leszerzıdve: 1.819.146,7 euró - Program zárása: 2005. 11. 30. - Támogatott projektek: 1 "grant" pályázat 15 projekttel és 11 kisprojekt 2003. évi program (2003/004-628): - Rendelkezésre álló összeg: 2.000.000 euró - 28 -

-

Szerzıdéskötési határidı: 2005. 11. 30. Program zárása: 2006. 11. 30. Támogatott projektek: 1 "grant" pályázat 18 projekttel és kisprojektek

A 2000-2006 közötti programozási idıszak legfontosabb kihívása az EU csatlakozásra való felkészülés és a csatlakozást követıen beinduló új támogatási programok elindítása volt. A tervek szerint az uniós csatlakozáshoz közeledve ezt a felkészülést leginkább a 2002-es programévtıl meginduló „grant scheme” típusú támogatásoknak kellett szolgálni, melyek ugyanakkor adminisztratív szempontból jelentıs többletterhet jelentettek a korábbiakhoz képest, úgy a pályázók, mint a támogató hatóságok számára. Az ezt szolgáló határon átnyúló együttmőködési programok közül Gyır-Moson-Sopron megye az Ausztria-Magyarország Interreg IIIA – Phare CBC és a Magyarország-Szlovákia Phare CBC programokban vett részt. Az alábbi táblázatokban nyomon követhetı, hogy az Ausztria-Magyarország Phare CBC program 2002-2003. évi kereteibıl mennyi támogatást kötöttek le, s ebbıl mekkora volt Gyır-MosonSopron megye részesedése. At-Hu 2002 EU Összes támogatás Támogatás + önerı Projektek száma At-Hu 2003 EU Összes támogatás Támogatás + önerı Projektek száma

Összesen 926 534

Gy-M-S 349 570

Összesen 2 999 086

Gy-M-S 1 465 260

Humán erıforrás fejlesztési támogatás (€) Összesen Gy-M-S 5 814 039 1 757 907

1 258 382

474 773

3 998 782

1 953 680

7 752 058

1 401 776

530 579

4 515 133

2 206 452

32

13

22

12

Kisprojekt Alap (€)

Környezetvédelmi támogatás (€)

Kisprojekt Alap (€) Összesen Gy-M-S 992 763 403 240 1 323 684

37

537 654

17

2002 össesen (€) Összes 9 739 659

Gy-MS 3 572 737

2 343 878

13 009 222

4 772 331

8 653 117

2 621 018

14 570 026

5 358 049

13

6

67

31

Közlekedésfejlesztési támogatás (€) Összesen Gy-M-S 5 918 298 2 651 105

Turizmusfejlesztési támogatás (€) Összesen Gy-M-S 2 972 067 1 103 865

7 891 064

3 534 807

3 962 756

1 471 820

8 999 988

3 934 098

4 471 345

1 701 995

14

9

19

7

2003 összesen (€) Összesen Gy-M-S 9 883 128 4 158 210 13 177 50 5 544 281 4

70

33

Összességében elmondható, hogy a megye részvétele ezekben a három megyét érintı programokban megfelelı színvonalú volt, helyenként kiemelkedı számban és összegben részesedett az elnyert támogatásokból. A lényegesen hosszabb határszakaszt érintı, több megye részvételével megvalósuló szlovák magyar együttmőködésben –ahol az elérhetı támogatás nagysága is aránytalanul kisebb volt, mint az osztrák programban– Gyır-Moson-Sopron megye részvétele lényegesen visszafogottabb. A 2002. évi szlovák programban meghirdetett kisprojekt alapból 1 db 46 275 € értékő projekt érinti a megyét, melyben a támogatás összege 41 550 € volt. Az ugyanez évi szlovák programban a környezetvédelmi támogatásból 3 Gyır-Moson-Sopron megyei projekt részesült, ahol a projektek értéke 256 538 €, ebbıl a támogatás 230 680 € (EU: 173 010 €). A 2003. évi szlovák programban egy támogatási konstrukciót hirdettek meg, ebben 2 megyei projekt volt, értékük összesen 389 887 €, ebbıl a támogatás 350 781 € (EU: 263 086 €).

- 29 -

Csatlakozás utáni programok Magyarország EU csatlakozása után két Interreg IIIA program érinti a megyét, az AusztriaMagyarország Interreg IIIA program, illetve a Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági program. Az Ausztria-Magyarország Interreg IIIA programon belül 2005. végéig – amikor a meghirdetett intézkedések forrásai gyakorlatilag kimerültek – a következı összegben hagytak jóvá támogatást:

At-Hu 2003 EU Összes támogatás Támogatás + önerı Projektek száma

Összesen € (2006. június Ft 1) 1 924 605 987 7 359 588

Gy-M-S € (2006. június Ft 1) 454 733 006 1 738 874

2 363 544 581

9 038 066

557 489 139

2 131 808

2 771 096 055

10 596 520

639 222 470

2 444 352

34

12

Az osztrák Interreg IIIA programban a megyei aktivitás már valamivel visszafogottabb volt, mint a korábbi idıszakban, az elnyert támogatások szám szerint ugyan meghaladják az összes projekt egy harmadát, nagysága viszont negyede körül van az összesnek. Mindeközben a Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági Program keretében az elsı körben (2005. novemberi döntés) 32-bıl 1 nyertes Gyır-Moson-Sopron megyei pályázó volt, 210 552 151 Ft támogatással, a második körben (2006. májusban) 40-bıl 8 megyei pályázatot választottak ki a döntéshozók, s összesen 212 773 465 Ft támogatást juttattak nekik. Aktuális pályázat: Meghirdetésre került az osztrák Interreg program utolsó szeletének, a 3.2. intézkedésnek a kerete, ennek a forrásai Gyır-Moson-Sopron, Vas és Zala megyében összesen 1 020 173 €-t tesznek ki. Az elnyerhetı támogatás nagysága 1-10 MFt közé esik. A beadási határidı 2006. szeptember 1., de a 2006. július 31-ig benyújtott pályázatok elbírálására várhatóan korábban is sor kerülhet. 2007-13 közötti új programozási periódus: tervezése jelenleg folyik, a programozási dokumentumot szeptemberben készülünk benyújtani jóváhagyásra az Európai Bizottságnak, s 2007. január 1-én indulhat az új program. Az elérhetı támogatási források nagysága a két országban hét évre összesen 70-80 millió € körül lesz. A programidıszak legjelentısebb újdonsága a vezetı partner elv alkalmazása lesz, mely új dimenziót hoz a partnerség és a határon átnyúló együttmőködés eddigi gyakorlatába. A vezetı partner elv alkalmazását az Európai Parlament és A Tanács Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló rendeletének tervezete szabályozza. Eszerint a jövıben csak olyan pályázatok nyerhetnek támogatást, melyekben osztrák és magyar partnerek közösen pályáznak, s a következı négy együttmőködési kritérium közül legalább kettıt teljesítenek: • közös fejlesztés, • közös végrehajtás, • közös alkalmazottak, • közös finanszírozás. A vezetı partner elv alkalmazása kikényszeríti a valódi határon átnyúló hatású projektek megvalósítását, egyértelmő felelısség-megosztást tesz szükségessé a partnerek között. Az elsı és második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I. és NFT II.) operatív programjai A Strukturális Alapok rendszerében a négy közösségi kezdeményezés (EQUAL, INTERREG, LEADER,·URBAN) mellett az alábbi Operatív Programok voltak elérhetık. - 30 -

• • • • •

Agrár és Vidékfejlesztés OP (AVOP) Gazdasági Versenyképesség OP (GVOP) Humán Erıforrás Fejlesztés OP (HEFOP) Környezetvédelem és Infrastruktúra OP (KIOP) Regionális Fejlesztés OP (ROP)

Magyarországon az elsı Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I.) Operatív Programjainak 2004-2006 között elérhetı fejlesztési forrásai összesen 684 milliárd Ft-ot tesznek ki. Eddig a keretösszeg több mint 96%-ának felosztásával 16.553 db nyertes projekt született. (forrás: NFH honlap 2006. június) Az NFT I. keretében támogatott projektek száma OP-k szerint GyırMoson-Sopron megyében 6 db 13db KIOP ROP

Az NFT I. keretében támogatott projektek száma OP-k szerint Magyarországon

1916 db HEFOP

148 db KIOP

738 db ROP

3854 db AVOP

44 db HEFOP

9897 db GVOP

347 db GVOP

OP AVOP GVOP HEFOP KIOP ROP Összesen:

Magyarország Összesen -- AVOP -- GVOP -- HEFOP -- KIOP -- ROP

Gyır-MosonSopron Összesen -- AVOP -- GVOP -- HEFOP -- KIOP -- ROP

170 db AVOP

Magyarország db % 3854 23% 9897 60% 1916 12% 148 1% 738 4% 16553 100%

GY-M-S megye db % 170 29% 347 60% 44 8% 6 1% 13 2% 580 100%

Támogatott pályázatok 2002-2006. Magyarország 1. Beérkezett 2. Igényelt 3. IH által pályázatok (db) támogatás (Ft) támogatott (db) 35 298 1 485 188 665 471 16 553 6 865 170 928 227 699 3 854 20 768 321 056 635 472 9 897 5 021 385 721 888 039 1 916 345 264 609 348 659 148 2 299 342 872 565 602 738

4. Megítélt támogatás(Ft) 675 024 838 682 105 763 073 394 156 504 746 111 176 920 825 265 113 267 828 289 122 568 365 623

Támogatott pályázatok 2002-2006. Gyır-Moson-Sopron megye 1. Beérkezett 2. Igényelt 3. IH által pályázatok (db) támogatás (Ft) támogatott (db) 1 168 50 699 594 948 580 267 5 634 118 460 170 711 11 576 032 240 347 130 13 218 817 658 44 11 10 568 700 898 6 49 9 701 925 692 13

4. Megítélt támogatás (Ft) 22 701 691 327 4 039 208 098 5 829 501 039 3 104 326 895 8 048 555 210 1 680 100 085

- 31 -

Támogatott pályázatok 2002-2005. kistérségenként (Ft) Operatív programok -- AVOP -- GVOP -- KIOP -- HEFOP -- ROP Összesen

Csornai 1 258 387 909 140 206 315 0 0 18 902 300 1 417 496 524

Gyıri

Kapuvári

580 454 950 2 804 228 132 7 595 090 1 305 883 112 59 624 080 4 757 785 364

195 281 107 63 129 194 29 877 100 0 0 288 287 401

Kistérségek Mosonmagyaróvári 664 802 438 761 772 076 87 613 529 0 235 881 200 1 750 069 243

Soproni

Pannonhalmi

Téti

548 845 874 1 276 853 299 1 142 394 853 0 912 855 599 3 880 949 625

362 993 563 17 457 419 0 0 345 354 149 725 805 131

199 509 333 1 902 777 0 129 232 018 0 330 644 128

GY-M-S megye támogatásai (Operatív Programok szerint) 2004-2006 ROP : 1 920 140 e Ft (11 db)

AVOP : 4 268 153 e Ft (172 db)

GVOP : 6 632 827 e Ft (363 db)

KIOP : 8 532 529 e Ft (12 db) HEFO P : 3 216 235eFt (47 db)

Támogatott pályázatok térségenként 2002-2005. GYİRI 4 757 785 364 Ft

Ft elnyert támogatás

SOPRONI 3 880 949 625 Ft

MOSONMAGYARÓVÁRI

CSORNAI 1 417 496 524 Ft

1 750 069 243 Ft

PANNONHALM I 725 805 131 Ft KAPUVÁRI 288 287 401 Ft

KISTÉRSÉGEK

- 32 -

TÉTI 330 644 128 Ft

Röviden a második Nemzeti Fejlesztési Tervrıl (NFT II., 2007 - 2013) 2007-ben az Európai Unió új költségvetési idıszakába lépünk. A tagországok új fejlesztés terveket készítenek. Hazánkban is folyik az elıkészítés országos, régiós és megyei területfejlesztési szinten egyaránt, hiszen az uniós támogatásokért folyó versenyben nagyon sok múlik az alapos tervezésen. A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK) fogja össze a következı hét év olyan fejlesztési programját, melyek az Európai Unió Kohéziós és Strukturális Alapjaiból támogatásra számíthatnak. A tét óriási: az NFT I. 1200-1500 milliárd forintos támogatási keretével szemben (amely európai uniós és magyar nemzeti társfinanszírozásból áll össze) 2007-tıl Magyarországon összesen 24,6 milliárd euró (6150 milliárd forint) EU fejlesztési forrásra számíthat. Ehhez még hozzáadódik a magyar nemzeti finanszírozási hányad és a pályázók önereje. E források elnyerése érdekében törekedni kell arra, hogy az egyes projektgazdák (vállalkozók, civil szervezetek, önkormányzatok, kistérségek, stb.) közötti kommunikáció folyamatos legyen. A potenciális pályázók felkészítésében, segítésében a megyei területfejlesztési tanácsnak fontos szerepe lehet. A várható operatív programok Operatív Keretösszeg Program A gazdaság versenykb. 850-900 Mrd Ft képességének javítása (VEGOP) Közlekedési infrastruktúra fejlesztése (KÖZOP)

kb. 1300-1900 Mrd Ft

• • • • • • •

Emberi erıforrások fejlesztése (EMEROP)

kb. 800-1.000 Mrd Ft

• • • •

• • • Humán infrastruktúra OP

100-400 Mrd Ft

• • •

- 33 -

Operatív program prioritási tengelyei Innováció a versenyképességért Vállalkozások jövedelemtermelı képességének növelése A modern üzleti környezetért Az ország és régióközpontok (nemzetközi) elérhetıségének javítása Térségi (régión belüli) elérhetıség javítása Városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése Az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Foglalkoztathatóság Alkalmazkodóképesség Az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erısítése Az oktatás, képzés eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés erısítése Az oktatási és képzési rendszerek szerepének erısítése az innovációs potenciál fejlesztésével A társadalmi részvétel és innováció erısítése A hátrányos helyzető emberek társadalmi befogadásának erısítése Az oktatási, képzési infrastruktúra fejlesztése Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése A társadalmi befogadást és részvételt

• • • Igazgatási rendszer korszerősítése OP

60-80 Mrd Ft

• • •

Környezet-, víz- és természetvédelem OP (KOP)

1050-1250 Mrd Ft

• • • • • •

Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program

105-120 Mrd Ft

1. 2. 3.

4.

támogató infrastruktúra fejlesztése A munkaerıpiaci részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése A kulturális infrastruktúra fejlesztése Az e-közigazgatás infrastruktúrájának kiépítése A szakpolitika-alkotás és szabályozás minıségi fejlesztése Szervezetfejlesztés a szolgáltató jelleg erısítése, illetve a teljesítmény növelése érdekében A humánerıforrás minıségének javítása Egészséges, tiszta települések Megújuló energia és energiahatékonyság Árvízvédelem Vízgazdálkodás Környezetügy mint gazdasági hajtóerı Természetvédelem Megújuló Pannon Gazdaság Pannon örökség Települési infrastruktúra-fejlesztés és környezetvédelem prioritás Térségi elérhetıség (közlekedés, közszolgáltatások, IKT)

Megjegyzés: •

•

2002-2006 között a mezıgazdasági és vidékfejlesztési beavatkozások az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Programból (AVOP) és a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervbıl „táplálkoztak”. 2007-tıl az NSRK-val párhuzamosan mőködı Nemzeti Agrár és Vidékfejlesztési Terv nyújt majd támogatásokat a mezıgazdaság és a vidéki térségek projektjeihez.

V. Mellékletek 1. A Tanács pénzügyi támogatásai 2. Integrált helyi fejlesztések ösztönzése (ORPHEUS)”program nyertesei 3. Phare CBC programok nyertesei 4. Fotók a Tanács által támogatásban részesített projektekrıl

- 34 -

1. melléklet

A Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács rendelkezésére álló támogatási keretösszegek 1996-2006 években az elıre vállalható kötelezettségek nélkül (millió forintban) TFC/VFC TEKI CÉDE (vis maior kerettel) Összesen:

1996 107,20 96,70

1997 119,40 158,30

1998 170,30 252,70

1999 179,60 280,80

2000 168,6 293,62

2001 132,10 191,00

2002 162,1 177,90

2003 53,70 156,40

2004 0,00 236,00

2005 0,00 241,65

2006 Összesen 0,00 1092,95 155,90 2240,97

0,00

0,00

152,20

221,70

223,08

230,70

231,40

230,06

235,49

241,41

155,50

1921,53

203,90

277,70

575,20

682,10

685,30

553,80

571,35

440,16

471,49

483,06

311,40

5255,45

A Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács által megítélt támogatások 1996-2006 években (millió forintban) 2006 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 (szeptember Összesen 15-ig) TFC/VFC 110,34 133,50 209,06 155,88 178,70 118,21 162,05 53,70 0,00 0,00 0,00 1121,43 TEKI 125,89 177,52 281,76 310,68 303,67 144,03 178,64 147,80 338,64 246,12 95,67 2350,40 CÉDE 0,00 0,00 166,46 233,01 223,37 195,63 186,12 189,84 189,22 259,43 83,07 1726,15 Vis maior (központi 0,00 0,00 22,05 4,42 28,00 36,04 598,45 59,01 59,64 56,51 52,91 917,03 tartalékkal együtt) Összesen: 236,22 311,02 679,33 704,00 733,73 493,90 1125,26 450,35 587,50 562,06 231,64 6115,01 A Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács által támogatott fejlesztések összköltsége 1996-2006 években (millió forintban) 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Összesen TFC/VFC 1779,12 2106,12 2043,90 528,82 1235,74 610,63 1470,47 118,76 0,00 0,00 0,00 9893,56 TEKI 588,54 666,54 3100,99 463,04 2156,01 247,32 272,95 223,24 954,23 439,00 213,05 9324,90 CÉDE 0,00 0,00 295,34 406,67 411,11 619,39 437,88 468,58 858,72 557,26 186,62 4241,57 Összesen: 2367,66 2772,65 5440,22 1398,53 3802,87 1477,33 2181,29 810,59 1812,95 996,26 399,67 23460,03

- 35 -

TFC/VFC TEKI CÉDE Vis maior (központi tartalékból támogatottakkal együtt) Összesen:

A Gyır-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács által 1996-2006 években támogatott pályázatok (db) 2006 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 (szeptember Összesen 15-ig) 27 19 28 40 36 38 23 11 0 0 0 222 14 8 19 30 36 32 33 25 50 50 35 332 0 0 44 61 51 71 72 96 94 106 35 630

0

0

7

12

42

10

51

10

27

16

14

189

41

27

98

143

165

151

179

145

171

172

84

1373

A GY-M-S Megyei Területfejlesztési Tanács TFC-VFC támogatásai millió forintban (1996-2003)

Cél

Támogatott Fejlesztési Összes pályázatok támogatás száma (db) összköltség

Átlagos támogatás

Munkahelyteremtés, megtartás

76

2 817,06

325,27

4,28

Termelı infrastruktúra

36

5 873,12

450,19

12,51

Koncepció készítés

83

400,37

238,01

2,87

Egyéb Összesen

27 222

803,01 9 893,56

107,96 1 121,43

4,00 5,05

- 36 -

2. melléklet

Az „INTEGRÁLT HELYI FEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSZTÖNZÉSE" c. 2002/000-315.01.06, 2003/004-347-05-05 sz. területfejlesztési Phare program keretében az alább felsorolt pályázatok nyertek támogatást Regisztrációs szám

Pályázó neve

Nyugat - Dunántúl NYD/07 Lenti Város Önkormányzata NYD/11

Kıszeg Város Önkormányzata

NYD/12

Vasvár Város Önkormányzata

NYD/03

Sárvár Város Önkormányzata

NYD/14

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata

NYD/16

Pályázat címe

Gazdaságfejlesztési célú laktanyafelújítás Lentiben A kıszegi Fı tér és Rákóczi u. rekonstrukciója Vasvár történelmi városközpontjának rekonstrukciója A sárvári Kossuth tér rehabilitációja Szombathelyi Történelmi-régészeti városrész megvalósítása I. ütem Leromlott városi területek rehabilitációja munkahelyteremtı tevékenységek ösztönzése céljából Nagykanizsán

- 37 -

Elnyert támogatás összege (Euro), nyertes komponensek száma 2002-es források 2003-as források terhére terhére

544.126(1) 1.816.200(1) 2.020.137(1,3) 721.686(1) 1.657.863(1) 673.770(1)

3. melléklet

Magyarország - Ausztria Phare CBC 2000 program Kisprojekt Alapok (HU0015-03) nyertes pályázói Kedvezményezett

1. 2. 3. 4. 5.

6. 7. 8. 9. 10. 11.

Projekt címe

Phare támogat ás (euró) 225 000

MTA RKK Nyugat-Dunántúli Területi Igazgatóság Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Határ menti területfejlesztési szakkönyvtár, dokumentumtár és információs központ Nyugat-Pannon régió - regionális hálózatok határon átnyúló fejlesztése

„BIOTHERM 2000" Ipari Park, Fejlesztési és Szolgáltató Kht. INNONET Innovációs és Technológiai Központ Kht. Körmend és Kistérsége Önkormányzati Területfejlesztési Társulás Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gyır-Sopron-Moson Megyei Agrárkamara Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Euregionális Koordinációs Iroda Kht.

Pusztamagyaródi ipari park és távfőtımő tervezése

155 620

Koopernet - együttmőködés a versenyben

98 360

A Körmenden létesülı biomassza főtımő kistérségi beszállítói körének meghatározása

45 000

Faipari klaszterek együttmőködésének kialakítása a nyugat-dunántúli és az alsóausztriai régió között Partnerség a vállalkozókért

37 911

Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás

203 454

49 594

EU integrációs gazdatanácsadó hálózat kialakítása és fejlesztése Vállalkozói tudás - európai csatlakozás

37 974

Osztrák-magyar határon átnyúló gazdasági kapcsolatok mélyítése „Miért zöldebb a szomszédkertje?" -gazdaságfejlesztési projekt a Muramenti kistérségben

46 040

49 500

42 103

12.

Zalalövı Város Önkormányzata

Sallafürdı Egészségközpont (I. ütem)

253 540

13.

Kerkamente Natúrpark Egyesület

162 822

14.

Kıszeg Város és Vonzáskörzete Területfejlesztési Társulás

Határon átnyúló kerékpáros turisztikai termékfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon, a kerékpározás régiójában Kerép(h)ar(e)on Nyugat-Pannóniában

15.

Hidegség Önkormányzat

A Fertı-menti kerékpáros turizmus fejlesztése

300 000

16. 17.

Községi Önkormányzat Írottkı Naturparkért Egyesület

Két keréken két fürdı közt két országban

300 000 33 000

18. 19.

ARRABO Szabadidısport Egyesület Fertıhomok Önkormányzata

20.

Hegypásztor Kör

Néprajzi értékeken alapuló integrált turizmusfejlesztési program megvalósítása Oszkón

39 700

21.

Magyar Olajipari Múzeum Alapítvány

Magyar olajosok Ausztriában

42 374

22.

Vas Megyei Munkaügyi Központ

Állásrotáció - „best practice" foglalkoztatáspolitikai eszköz elterjesztése a határ menti régióban

50 000

23.

Berzsenyi Dániel Fıiskola

133 000

24. 25.

Kemenesaljai Területfejlesztési Társulás MSZOSZ Vas Megyei Képviselete

Felnıttképzési hálózat kialakítása Burgenlandban és a nyugat-dunántúli régióban Foglalkoztatási paktum a Kemenesalján Az Európai Unió és a munka világa

45 000

26.

CELODIN Zalai Alapítvány

Anima - nıi esélyegyenlıség javítása

25 766

27.

Zala Falvakért Egyesület

Vidékfejlesztés és falumegújítás határon innen és túl

45 014

28.

Északnyugat Zalai Kistérségi Társulás

28 394

29.

Gyöngyöshermány Szentkirályi Polgári Kör

A család, mint élettér és a megélhetés forrása -gazda és gazdasszony-képzés Kastélyprogramok kerékpárút mentén

157 850

30.

Berzsenyi Dániel Fıiskola

Az Eszterházy udvar zenéje

43 200

A Kıszegi-hegység határátlépı pontjainak tájékoztató rendszere A Rába víziturizmusának fejlesztése Kulturális, turisztikai centrum kialakítása a Fertı-tó mentén

- 38 -

172 825

15 460 20 598

45 000

31.

Takács Jenı Zeneiskola

32. 33.

Juventus Savariensis Alapítvány

A határvidék mővészetének megırzése egy 100 éves életmő tükrében Nemzetközi áriaverseny

50 000

34.

Fertı-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Nagykanizsa MJV Önkormányzata

Osztrák-magyar Fertı-térségi fenntartható közlekedési projekt Régi szomszédok - új partnerek

35.

Reflex Környezetvédı Egyesület

A napenergia használatának terjesztése Ny-Mo-on

47 740

36.

Pro Natura Egyesület

Clusius kutatóközpont a hármas határon

50 000

39 873 216 500 33 240

3 341 452

Összesen:

Magyarország - Ausztria Phare CBC 2001 program A Kisprojekt Alap nyertes pályázói (HU0108-03) Kedvezményezett

Projekt címe Carmina Burana közös hangverseny

3.

Soproni "Liszt Ferenc" Szimfonikus Zenekar Alapítványa, Sopron Ny-Moi Egyetem Erdımérnöki Kar Geomatika és Mérnöki Létesítmények Intézet Földmérési és Távérzékelési Tanszék, Sopron Bormarketing Mőhely Kht., Sopron

4. 5.

Zene Határok Nélkül Alapítvány, Sopron Alpokalja Idegenforgalmi Alapítvány, Sopron

6.

Pedagógusok Soproni Mővelıdési Házáért Alapítvány, Sopron Lackner Kristóf Általános Iskola, Sopron Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., Sopron Castanea Környezetvédelmi Egyesület, Gyır

1. 2.

7. 8. 9. 10. 11.

MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Gyır Innonet Kht., Gyır

14.

Nyt-Mo-i Egyetem Agrártudományi Centrum Szaktanácsadói és Továbbképzı Intézet, Sopron Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Szombathely Euroregionális Koordinációs Iroda, Szombathely

15.

Írottkı Natúrparkért Egyesület, Kıszeg

16.

Kıszegi Kerékpáros Egyesület, Kıszeg

17.

Kıszeg Város Önkormányzata, Kıszeg

18. 19.

Hegypásztor Kör, Oszkó Szentgotthárd Város Önkormányzata

20.

Csödei Alkotótábor Alapítvány, Csöde

21.

Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás, Szepetnek İrség-Göcsej-Hetés Térségi Területfejlesztési Társulás Elsı Magyar Dán Termelı Iskola Alapítvány, Zalaegerszeg Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Zalaegerszeg Összesen:

12. 13.

22. 23. 24.

Phare támogatás 47 757

Digitális geoadatállomány elıállítása lézerszkenner-adatokból

47 426

Tanulmány határmenti borvidékek együttmőködési alapjairól Zene határok nélkül Táj és kultúra találkozása az Alpokalja és a Fertı vonzásában Európából Európába

39 197

Kultúra és sport határok nélkül Együttmőködés a gazdaságfejlesztési hálózatok integrálásáért Szeretem ezt a tájat-Ich liebe diese Landschaft" A Bécs-Pozsony-Gyır régió területfejlesztési stratégiája CAR COMM NET autóipari szakmai kommunikációs ismeretek képzése

5270 43 606

Környezetkímélı szılıtermesztési technológia a soproni borvidéken Alpok and Puszta turisztikai projekt

36 320

Közép-európai gazdasági együttmőködés: DIANE projekt Ökoturizmus és partnerség az Írottkı Naturparkban Írottkı Interregionális Kerékpáros Marathon Az egészségturizmus lehetıségei a Kıszegi-hegységben Borkultúra határon innen és túl Határmenti történelmi napok Szentgotthárd - Mogersdorf Esélyegyenlıség: fogyatékos fiatalokkal csereüdülés, foglalkoztatás Magyar gazdák az Unióban

49 794

Lenti statisztikai térség - területi tervezés és képzés Régióbeli esélyteremtés fiataloknak vasszerelı szakképzéssel Felkészült vállalkozások - sikeres projektek

16 749 49 533 28 743

38 996 50 000 49 500

29 220

33 184 50 000 37 260 48 030 43 200 13 936 44 000 44 963 41 506 36 328 924 518

- 39 -

Magyarország-Ausztria Phare CBC 2002. évi program Határon átnyúló környezetvédelmi infrastruktúra hálózatok (2002/000-317-01) támogatási konstrukció nyertes pályázói Kedvezményezett

Projekt címe

Phare támogatás (euró)

1.

Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata

Öko Business Plan Bécs-Gyır

123 284

2.

Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelıség (ÉDU-KÖFE)

Osztrák - Magyar - Környezetvédelmi InfoLánc

140 277

3.

Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDU-VIZIG)

Fertı-tó ökológiai potenciálja megırzésének tervezése

65 475

4.

Gyır-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara

Energiacélú biogázerımőberuházasok elıkészítése határtátlépı együttmőködésben

64 867

5.

Körmend Város Önkormányzata

A megújuló energiaforrások know how-transzfere (Körmend-Güssing)

147 568

Nagypáli Község Önkormányzata

Biomassza erımőhöz szükséges dokumentáció biztosítása

61 080

Pornóapáti és Horvátlövı községek szennyvízkezelése

973 363

7.

Pornóapáti Község Német Települési Kisebbségi Önkormányzat

8.

Kıszeg Város Önkormányzata

Hulladék mennyiségének csökkentése feldolgozással Kıszegen

675 000

9.

Hédervár Község Önkormányzata

Hédervári Regionális Szennyvíztelep kapacitásbıvítés

755 867

10.

Szentgotthárd Város Önkormányzata

Határon átnyúló szennyvízcsatornázás - 2. fázis

879 457

11.

Pornóapáti Község Német Települési Osztrák mintára biomassza falufőtés Pornóapátiban Kisebbségi Önkormányzat

675 000

6.

12.

Lég-Áram Alapítvány

Újrónafıi szélerımő, közösségek fenntartható energiagazdálkodásáért

608 137

13.

Szélerı Vép Energiatermelı Kht.

Közösségi szélerımő fejlesztés Vépen

644 664 5 814 039

Összesen:

- 40 -

Magyarország - Ausztria Phare CBC 2003 program HATÁRON ÁTNYÚLÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA HÁLÓZATOK (HU 2003/004-575-01) támogatási konstrukció nyertes projektjei

Phare és kormányzati támogatás összesen euró

Projekt címe

Kedvezményezett

Fı partner osztrák oldalról

1.

Fertı-menti intermodális közlekedésfejlesztési tervezés

Fertıszentmiklós Nagyközség Önkormányzata

EisenbachHochleistungsstrecken AG

196 176

2.

8507.sz. összekötıút II. és IV. szakasz felújítása Jánossomorja és az országhatár között

Gyır-Moson-Sopon Megyei Állami Közútkezelı Kht.

Marktgemeinde Andau

1 731 585

3.

Hegyeshalom terelıút tervezése

Hegyeshalom Nagyközség Önkormányzata

Österreichisch-UngarischSlowakisches Grenzkommunalforum

14 098

4.

Fertıi kerékpárút belterületi zárószakaszának kiépítése

Hegykı Község Önkormányzata

Marktgemeinde Apetlon

574 599

5.

Határon átnyúló kerékpárút tervezése

Kópháza Község Önkormányzata

Marktgemeinde Deutschkreutz, Gemeinde Neckenmarkt

94 658

6.

Észak-Hanság kerékpárút tervezése

Mosonszolnoki Önkormányzat

Gemeinde Halbturm

40 428

7.

Vízi közlekedési információs infrastruktúra határon átnyúló fejlesztése

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE) GyırMoson-Sopron Megyei Tagszervezete

Via Donau Entwicklungsgesellschaft GmbH für Telematik und Donauschifffahrt

190 836

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata

Regionalverband Region Rosalia

90 000

8. Fertı-tó körüli kerékpárút-Sopron összekötés tervezése 9.

Sopronkövesd-országhatár összekötıút építése

Sopronkövesd Község Önkormányzata

Gemeinde Nikitsch

613 240

10.

Szentgotthárd-Mogersdorf összekötıút

Szentgotthárd Város Önkormányzata

Verein zur Förderung des Naturpark Raab

1 540 800

11.

Pinka-menti határátkelési infrastrúktúrák fejlesztése

Vas Megyei Állami Közútkezelı Kht.

Bildein, Burg Hannesdorf, Deutsch-Schützen

1 837 136

12.

Szombathely-Kıszeg fıút fejlesztésének tervdokumentációi

Vas Megyei Állami Közútkezelı Kht.

Österreichische Autobahnenund Schnellstraßen GmbH

197 745

13.

Zalalövı-Bagod kerékpárnyomvonal megépítése

Zala Megyei Fejlesztési Kht.

Stadtgemeinde Kirchschlag

638 585

14.

Zala-völgye kerékpárút megvalósítási tervei

Zala Megyei Fejlesztési Kht.

Stadtgemeinde Kirchschlag

170 163 7 930 049

Összesen

- 41 -

4. melléklet

NÉHÁNY KÉP A TANÁCS TÁMOGATÁSÁVAL MEGVALÓSÍTOTT MUNKÁRÓL A teljes – több száz képbıl álló és folyamatosan bıvülı - fotóanyag a Tanács honlapján (www.gymsmo.hu/mtt) látható.

Babót - oktatási intézmény főtéskorszerősítése 2002. év CÉDE

Tét - útfelújítás 2003. év TEKI

Pannonhalma - ravatalozó építése 2004. év TEKI

Fertıszentmiklós – Polgármesteri Hivatal felújítása 2005. év CÉDE

Mecsér - árvízi védekezés 2006. év VIS MAIOR

- 42 -

- 43 -