békés újság 09-06
7/2/09
6:50 PM
Page 1
Tájékoztató kiadvány Békés megye fesztiváljaira, egy jó pohár bor, v a g y e g y k á v é é s e g y k i s b e s z é l g e t é s m e l l é
A léghajótól a porondszínházig
Évfordulók és fordulat évei a Jókai Színházban
Évfordulók és fordulat évei a Jókai Színházban Egy kerek és egy félig kerek évfordulót ünnepel az idén a Békés Megyei Jókai Színház. Kereken 130 évvel ezelőtt, 1879. március nyolcadikán nyitották meg ünnepélyesen a színház, akkor még Vigar-
dának nevezett épületét, melyet az örökváltsági díjak bevételének egy részéből, és jelentős társadalmi munkával építettek, és amihez hasonló színházépülettel akkoriban a jóval nagyobb városok közül is csak kevesen dicsekedhettek. Ettől kezdve korszerű
körülmények között játszhattak az egy-egy szezonra ideszerződő országjáró magántársulatok. Állandó színházépület tehát volt, de állandó társulat még sokáig nem. Aztán 55 évvel ezelőtt az akkori Népművelési Minisztérium „1954. szeptember
15-i hatállyal, békéscsabai székhellyel, Békés Megyei Jókai Színház elnevezéssel színházat létesített”. A színház azóta működik állandó társulattal, jelenleg a Békés Megyei Önkormányzat fenntartásában. (Folytatás a 2. oldalon)
„Ez egy felszálló ágban lévő színház” - ragasztotta ránk a szakma a szlogent az elmúlt évad kezdetére. Komolyan vettük ezt, a 2008/2009-es évad nyitóünnepségéhez a színház elé hívtunk egy léghajót, hogy évad végéig se felejtsük el: dolgunk a folyamatos emelkedés. Figyelnek ránk a megyében, figyel az országos szakma de határon túlról is az érdeklődés középpontjába kerültünk. Tudtuk, ez kötelez! Őrült hajtás, hihetetlen munka áll mögöttünk, hiszen az elmúlt évek hat-hét bemutatójával szemben tizenegy színdarabot mutattunk be. Három új játszóhellyel gazdagítottuk színházunkat és közönségünket. Egyik próbatermünkből felújított stúdiószínházat alakítottunk ki, az egyik színház mögötti romos épületben alternatív ideiglenes játszóhelyet Ro(o)mszínházat nyitottunk, a békéscsabai evangélikus egyház udvarában pedig felállítottuk vadonatúj mobil színházunkat az Európában egyedülálló Jókai Porondszínházat. De nem csak építkeztünk, hanem bontottunk is. Kibontottuk a zenekari árkot, a Békés Megyei Szimfonikus Zenekarral ismét élőzenés nagyzenekaros előadást hoztunk létre. Köszönöm a kollégáim, valamennyi művész és színházi szakember, háttérmunkás fáradságot nem ismerő erőfeszítését, amivel a felszálló ág után elértük az utazómagasságot, és egy kis időre kikapcsolhatjuk a biztonsági öveket. Azért csak kis időre, mert a 2009/2010-es évadban olyan repülési manőverek következnek, amelyekhez ismét szükségünk lesz minden erőnkre, tehetségünkre, kitartásunkra. Magyar után következik a nemzetközi évad, a Közép-európai Szomszédolás, amelynek minden hónapja olyan lesz, mint egy nagy fesztivál. Kedves Színházbarátaink! Az új évadban is foglalják el régi vagy új helyeiket, székeiket, páholyaikat, csatolják be öveiket, és repüljenek velünk! Fekete Péter színházigazgató
Nemzetközi sajtótájékoztató a fôvárosban Színházunk – történetében – először Budapesten, az Új Színházban tart o t t sajtótájékoztatón mutatta be a következő, 2009/2010-es évad, a Közép-európai Színházi Szomszédolás műsort e r v é t . Először Domokos László, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke mutatta be a megjelenteknek Békés megyét, az itt zajló sokrétű művészeti és kulturális életet. Beszámolójában fontosnak tartotta kiemelni a színház látogatottságának erőteljes növekedését, és azt a szervező erőt, ami a színházat a társművészetek számára is állandó partnerként jeleníti meg. Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke a kortárs magyar drámairodalom szempontjából értékelte a Jókai Színház most záródó magyar évadát. Ezután Fekete Péter igazgató, hónapokra lebontva mutatta be a Közép-Európai Színházi Szomszédolás programját A Háztűznéző bemutatójára irányuló kérdést érintve Dmytro Tkach, Ukrajna nagykövete úgy vélekedett, Gogol születésnapjának kétszázadik évfordulóját olyan apropónak tekintheti, amely az ukrán kultúrát közelebb hozhatja Békés megye lakosságához. Laurian Leontin Oniga, az Aradi Ioan Slavici Klasszikus Színház igazgató-főrendezője a két színház közötti kapcsolatok alakulásáról tájékoztatta a román sajtó képviselőit. Beszámolóját érdeklődve hallgatta a sajtótájékoztatót jelenlétével megtisztelő Ireny Comaroschi, Románia budapesti nagykövete is.
Néhány adat a 2008/2009-es évadról 11 bemutató 3 ősbemutató 9 kortárs magyar szerző 350 előadás
anyi M s é zat! á Gizi h n í z ák a s imádj
Fesztiválrészvétel: Megjelenések száma az írott sajtóban: Megjelent kritikák száma: Tévé, rádió megjelenések száma:
5 80 21 53
Saját honlapunk látogatottsága: www.jokaiszinhaz.hu
Napi cca. 3.000 Havi cca. 90.000 Évi cca. 1 millió
békés újság 09-06
7/2/09
6:51 PM
Page 2
2
2008/2009 Felszálló ágban Rólunk írták
Lüzisztraté
Mai értelemben kabaré, csípős társadalomkritika fűszerezi, teszi még hatásosabbá a darabot. Nádasdy Ádám verseihez, költői duettjeihez Gulyás Levente kellemes, pörgő zenét komponált … A játékot kezdettől áthatja a lelkesedés, látszik, a színészek élvezik, amit csinálnak, szeretik az előadást. Mindez lejön a színpadról, emeli a produkció színvonalát. A Lüzisztraté a nők darabja. Dobó Kata határozott csábító a címszerepben, egész serege jó, kiemelést leginkább Paczuk Gabi érdemel. Azért a katonáknak és a vének tanácsának is jut szerep. A harcosok közül Csomós Lajos remekel, az öregek együtt emlékezetesek. Látványos görögös díszletet, szép jelmezeket Howard Lloyd tervezett. (Niedzielsky Katalin – Békés Megyei Hírlap)
Dobó Kata
Paczuk Gabi
Rólunk írták
Disznójáték
A Jókai Színházban most futó Disznójáték az utóbbi évek egyik legkomolyabb, és legjobb színdarabja. Czakó és Fekete Péter színháza gondolkodtat, olyasmivel szembesít, amivel örömest kerülnénk a találkozást. …A darabba beleszerkesztett betétek jók, frappánsak, szellemesek. … Czakó Gábor és Fekete Péter színháza gondolkodtat. Komoran, reménytelenül. Ez is színházi feladat. Sőt. Amagyar nyelvben egyértelműen pejoratív a disznó szavunk. Nem lehet kérdéses, milyen játék is a Disznójáték. Még akkor sem, ha ez valami egész egyértelműséggel nem az ólak lakóiról, hanem a két lábon járó, magát értelmesnek és tisztának, saját sorsáért felelős emberről szól. …Annál szomorúbb mindaz, amit a színpadon látunk. (Bod Péter – Hír6.hu)
A Jókai színház művészei - kurucos bátorsággal - mertek nagyot álmodni, belevágtak, és nyertek! Nyert velük a közönség is. Greifenstein János rendezése példásan ötvöz a produkcióban mindent, ami a térség büszkesége, s nemcsak helyben érték, hanem határainkon túl is. Ilyen a kiváló Békés Megyei Szimfonikus Zenekar, Somogyi-Tóth Dániel karmester vezetésével, valamint a Balassi Táncegyüttes tagjai, Mlinár Pár koreográfiájával. Szokolay Dongó Balázs, a világhírű zenész is kötődik a térséghez, játéka tárogatón, dudán és furulyán felejthetetlen élmény, nagyban hozzájárul az előadás sikeréhez. … Jó volt látni ezt az előadást, színházban éreztem magam. A fehér papír-, gyapjú- és csipkecsodák, a báli maszkok és a forgó-villogó lovas csatajelenet európai színvonalú, maradandó élményt nyújtott. (Niedzielsky Katalin – Békés Megyei Hírlap)
Jelenetkép
Reiter Zoltán, Bicskei István, Hodu József
Rólunk írták
A társulat megbízható szinten teljesít a zenés-énekes, táncos és prózai jelenetekben is. A békéscsabaiak fiatalos, vagány, vérbő komédiája – a premier előadás alapján úgy tűnt – kielégíti a szélesebb közönségréteg, a szórakozni vágyók igényeit. (Darvasi Ferenc – Critikai Lapok)
Az elgondolkodtató előadásnak különösen a befejező része megrázó. EMeSE közli a disznóölésben legutoljára maradt Cornwall úrral, hogy terhessége csupán látszat, párnával oldotta meg, fogamzásgátlót szed, hiszen erre a világra egyáltalán nem érdemes gyereket szülni. A darab zárása ugyanakkor fordulatot hoz, s immár életének egyetlen értelmét az anyaságban látja. (Pethő Tibor – Magyar Nemzet)
Évfordulók és fordulat évei a Jókai Színházban (folytatás az 1. oldalról) Az ötvenöt esztendő alatt játszottak itt nagyszerű színészek, rendeztek kitűnő rendezők, alkottak itt a legjobb írók, díszlet és jelmeztervezők, születtek remek előadások, voltak hatalmas közönségsikerek Csabán és vidéki, vagy akár budapesti vendégjátékokon is; a Jókai Színház országos elismertsége mégsem nőtt, a szakma itt még meg nem fordult tagjai szemében mindvégig büntetőtábor, a színházművészeti lét perifériája, Szibériája maradt. Mert valami vidéki önbizalomhiányból, túlzott szerénységből, művészi szemérmességből fakadóan a színház nem adott hírt magáról. Várta, hogy majd maguktól idejönnek a nagy pesti újságírók, kritikusok és írnak jókat. Várt, ahelyett, hogy maga is lépéseket tett volna saját hírneve megteremtése érdekében. Nyitás! Nyitás! Nyitás! Aztán a 2007/2008-as évad változásai fordulatot hoztak. A
Rólunk írták
színház új igazgatója Fekete Péter már előző munkahelyén, az új Nemzeti Színházban is a külkapcsolatokért felelős igazgató volt. Az Ő nevéhez fűződött például a Nemzeti Színház vidék felé nyitásának, a megyék nemzetibeli bemutatásának ötlete, és annak megvalósítása, a megyejárás. Nem csoda, hogy új igazgatóként a Jókai Színházban is a nyitás jelszavát adta ki először. Nyitás a közönség, a szakma és a sajtó felé! Nyitás a közönség felé Engedjük be a közönséget a színházba! – mondta az igazgató, de ne csak az előadásokra, hanem olyan helyekre és olyan eseményekre is, ahová eddig nem juthattak be. Ennek a jelszónak a jegyében nyilvános évadnyitó gálaesttel indult el a 2007/2008-as szezon, amit évad végén nyilvános évadzáró gála követett, ahol nyilvánosan adták át az évad díjait, köztük az újonnan alapított Gálfygyűrűt. Elindult a beavató színházi bérletsorozat, melyben a középiskolás korosztály a pró-
bafolyamatokba is bepillantást nyerhet, a kulisszajárások során pedig a színház közönségtől elzárt területeire is bekukkanthat. A színház iránt legaktívabban érdeklődő középiskolásokból pedig megalakult az Ifjú Színikritikusok Köre. Az esti felnőtt előadások után a Van még húsz perce? című kötetlen beszélgetésre hívja a színház a nézőket, melyeken egy pohár ital és kellemes zene mellett személyesen is megismerkedhetnek az alkotókkal. A gyerekközönségnek pedig interaktív műsorfüzetek készültek. Nyitás a szakma felé Az előítéleteket persze nem a közönség irányából kellett leküzdeni, hiszen saját nézői mindig is szerették a Jókai Színházat, ezért érdemlik meg az eddiginél nagyobb odafigyelést, törődést. A színházi szakma volt az, amelyik fél évszázadon keresztül büntetőtáborként kezelte, persze nem véletlenül, hiszen az 1954-ben alakult fiatal színházba 1956
után több olyan fővárosi művészt „száműzött” a hatalom, akik részt vettek a forradalomban, aminek egyébként Békéscsabán a színházban volt az egyik „fészke”. Aztán telt-múlt az idő, az eredeti okokra már senki sem emlékezett, csak a sajnálkozó mondatok maradtak meg, miszerint: „szegény színész leszerződött Békéscsabára”. A lesajnálás persze valamennyire az összes vidéki színházat érintette, de a többiek az évek során ki-kitörögettek belőle. Arról nem is beszélve, hogy kritikus, csak „fehér holló képében” jött le előadást nézni, akkor is csak a délutáni ifjúságit, hogy még vacsorára visszaérjen a fővárosba. Pedig, mint a fordulat után kiderült, csak hívni kell őket, nem arra várni, hogy maguktól eszükbe jusson lejönni. Az új vezetés úgy hívja meg a bemutatókra a kritikusokat, hogy mikrobuszt küld értük Budapestre, ami előadás után vissza is viszi őket. Azóta megsokszorozódott a Jókai Színház előadásairól megjelenő nyomtatott és internetes cikkek száma. Nem köte-
Boldogság, gyere haza
... Paczuk Gabi Editje énekel, majd széles mosolyra húzza a száját a színésznő: érzem, kikacsint vele, mégis vesszek meg, ha nem Cserháti széles mosolyát látom. És ezzel az egész est folyamán így voltam. A játék mintha valósággá vált volna. …Az író-rendezőt (Pozsgai Zsolt) dicséri, hogy Paczuk Gabira bízta ezt a nagyon nehéz, sokfajta tudást igénylő szerepet. Paczuk úgy énekelt, játszott, hogy két méterre tőle el tudtam hinni: Cserháti Zsuzsát hallom, látom. Még a „z" és „sz" hangokat is úgy ejtette, mint ő. Kicsit figurázva az ajkával. És az a telemosoly... Paczuk Gabi pénteken nemcsak jól énekelt,
Csínom Palkó
Rólunk írták
Midôn halni készül
…Zalán Tibor darabja és Merő Béla rendezése nem úgy mutatta a tankönyvekben kanonizált költőt, Mátyás király bizalmi emberét, a pécsi püspököt, ahogy feltételeznénk. A jólneveltséget nem kérhettük számon. Helyette érkezett valami izgalmas. A hús-vér alak, aki elesettségében, betegségében is férfi maradt. …Bartus Gyula áldozatosan dolgozott meg a szerepért, igyekezett fogva tartani azok figyelmét is, akik túl naturálisnak érezhették a színpadról rájuk áradó szexualitást, s az arra vonatkozó szóhasználatot. Akadhatnak olyanok is, akik fájlalják, hogy kissé lerántották nagy Janusunkat a piedesztálról. De egészen biztosan ez a most kapott kép áll közelebb a néhai valósághoz. (Arany Horváth Zsuzsa – Zalai Hírlap)
Bartus Gyula lező persze jót írni, csak írjanak! A szakmai nyitás másik formája az ismert színészek, sztárok meghívása egy-egy szerepre, elismert rendezők, díszlet- és jelmeztervezők, koreográfusok, írók felkérése egy-egy feladatra. Ezt a célt szolgálja a „Világsztárok éjszakája” sorozat is, melynek eddig olyan vendégei voltak, mint Presser Gábor, Lajkó Félix, vagy Pitti Katalin. A szakmai nyitás másik területe, hogy a színház minden lehetőséget megragad a szakmai fesztiválokon, budapesti vendégjátékokon való részvételre, és arra is, hogy vendégül lássa más magyarországi, vagy határon túli színházak előadásait is. A 2008/2009-es évadban ezeknek köszönhetően a színház öt fesztiválon vett részt, 44 előadást játszott a székhelyén kívül, 55 vendégelőadást fogadott, és mindez 22 százalékos nézőszám emelkedést hozott.
indig kitárGizi és Manyi m ik a színházban! én rt tö i m , k á lj a y g
az semmi, megszoktunk tőle. Azon a napon el tudta hitetni, Cserháti Zsuzsa dalolja ki fájdalmait a bár színpadán. Kissé reszelős, mélységeket és magasságokat könnyedén bejárni tudó, telt hangjába bele lehetett borzongani. Kísérteties volt! Egy óra alatt teljes életet tudott eljátszani. Szédületes hangulati mélységeket, magasságokat tárt elénk hihetően, tiszta és érett eszközökkel. …A Boldogság, gyere haza előadással a Jókai Színház méltó emléket állít az énekesnőnek. Igaz, szívszorító, emlékezetes emléket. (B. Sajti Emese –Hír6.hu)
Mindezeknek köszönhetően a Békés Megyei Jókai Színháznak mind a kritikusok, mind a szakmai szervezetek körében nőtt az elismertsége, amit úgy tűnik állami elismerés is követ, ami hatással lehet a színház anyagi támogatottságára is. Nyitás a sajtó felé Az új igazgató egyik első intézkedése volt, hogy a színház még 2007 nyarán megjelentetett egy újságformátumú, nagypéldányszámú, ingyenes kiadványt, benne a színház 2007/2008-as műsortervével, a bérletrendszer aktuális változásaival, érdekes cikkekkel, információkkal, interjúkkal. Ezzel párhuzamosan személyi átalakításokat hajtott végre a színház titkárságán, aminek köszönhetően megnőtt a sajtókapcsolatokkal és a számítástechnikával, az internetes megjelenéssel foglalkozó munka-
Paczuk Gabi
békés újság 09-06
7/2/09
6:51 PM
Page 3
em mulasztana Gizi és Manyi n m! el egy elôadást se
Rólunk írták
3
2008/2009 Felszálló ágban
Kômanó
…Egyébként szívesen megyek Békéscsabára, egyrészt mert annyira kedvesek, másrészt, mert annyira nekibuzdultak ott a színháziak. Most például az egész ház a vadonatúj porondszínház mai megnyitására készült, dolgoztak lelkesen. (Megnéztem, impozáns.) …Nos, bezuhantam a Sultz Sándor írta és Darvas Ferenc zenésítette Kőmanóra – ha nem esik, ha nem fúj, a vonat megbízhatóan késik –, varázstalan produkció, de némely színészeket szívesen elnéztem. (Stuber Andrea naplója)
Rólunk írták
Sör és cigi
A darab utáni első eszméléskor nehezen találja az ember a szavakat, még inkább a megfejtést: Bartus Gyula a színpadra vitt dráma írója csak kérdéseket tesz fel, vagy a választ is megadja? Sokak számára talán a hajléktalanokról szól a mű, de mélyebb értelemben sokkal inkább a társadalom tagjainak erkölcséről (annak hiányáról), az összetartozásról, az egységről, az önzésről, a kapzsiságról, az éhezésről, az állandó küzdelemről - az egyszerű hétköznapokról. …A Békéscsabán merőben új helyen és formában bemutatott darab túlmutat az egyszerű történetközlésen. Komoly kritikával, mondhatni vádakkal illeti a társadalmat, amely ilyen emberi sorsokat hoz létre, és a kirekesztés és visszafogadás nem az erkölcsi normák, sokkal inkább az anyagi lehetőségek függvénye. A sok rossz mellett felvillan az emberi jóság szikrája is, de a hullócsillag-fény képtelen világosságot hozni valamennyi szereplő számára. (Malatyinszki András – Hír6.hu)
Rólunk írták
Rab ember fiai
… Kétségtelen, hogy Seregi Zoltán jól mozgatta szereplőit, egy-egy jelenetben sikeresen gyorsította a cselekményt, pedig tömegeket eljátszatni két-három-nyolc emberrel: az is színpadi művészet. …Közben Gulyás Levente összekötő zenéi is besegítettek, a színészek pedig a megírt szöveg kereteiben formálgatták karaktereiket, hogy belopják magukat a közönség tapsos jóindulatába. …Furcsa, de egy ösztönös gyerekszínész, Illés Adrián Apafi Mihályka szerepében volt talán a leghatásosabb, róla beszéltek a nézők hazafelé menet, meg az Apafit robbanékony erővel adó Vikidál Gyuláról … (Sass Ervin – Csabai Mérleg)
Kovács Edit,Vikidál Gyula
Jelenetkép
Összes szereplő …Dézsi Szilárd rendező verbális és játékötletekkel próbálkozik lendületes mesét csinálni: a mindenkori gyereknézők a megmondhatói, milyen sikerrel. Hogy a kis nézők félreérthetetlenül Jánoskának és Margitkának szurkoljanak, és velük próbálják legyőzni a gyerekhúsra éhes seprűbanyát, a játék lendületétől függ elsősorban: a szereplők pontosan értik és tudják, hogy ez a dolguk. … (Sass Ervin – Csabai Mérleg) társak száma. Ennek köszönhetően sokszorosára nőtt a helyi és az országos sajtóorgánumokban a Jókai Színházról megjelenő információk száma. Újságírók véleménye szerint a színház az addig csak csordogáló hírek után egyik pillanatról a másikra elárasztotta őket sajtóanyagokkal. Amíg korábban csak egy-egy bemutató kapcsán jelent meg egy előzetes cikk és egy kritika a helyi lapokban, 2007 szeptemberétől minden munkafázisról készül szöveges és képes dokumentáció, amely azonnal eljut a médiákhoz. A színház saját honlapja pedig az addigi havi egy frissítés után olyannak tűnik, mint egy online hírportál, mert az adott esemény után azonnal, vagy néhány órával olvashatóak rajta a hírek. Ugyanakkor a színháznak az országos szakmai internetes oldalakon való megjelenése is megsokszorozódott. Nyitás a társművészetek felé A Békés Megyei Jókai Színház épülete az előrelátó építtetőknek köszönhetően nem csak egy színpadból és egy nézőtérből áll, hanem több, többfajta művészet bemutatására is alkalmas térrel rendelkezik, ilyen a nézőtér fölötti Vigadó terem, a hozzá tartozó kisteremmel és galériával, ilyen a színészklub, de ilyen az előcsarnok, és ilyenek akár még a folyosók, lépcsőházak is. Az új vezetés benépesítette ezeket az eddig többnyire üresen kongó tereket. A Jókai Színház rendszeresen tart komolyzenei koncerteket, tánc és mozgásművészeti előadásokat, közéleti, és irodalmi esteket. Az utóbbiak megrendezésében nagy szerepet játszik az is, hogy a színház épületében kapott helyet a Bárka című irodalmi folyóirat
szerkesztősége. A Vigadó galériáján egymást váltják a képzőművészeti kiállítások, 2007 decemberének pedig nagy szenzációja volt, hogy a Vigadóban láthatta először a nagyközönség Munkácsy Mihály: Kis Jeanne című képét a megyei múzeum új szerzeményét, amit közadakozásból vásároltak meg. És ami talán a legfontosabb a színház nyitott a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar felé is, ahogy Ők is nyitottak a színház felé, így közösen kinyithatták a zenekari árkot is, ami hosszú évek óta leszögelve aludta csipkerózsika-álmát, mert a zenés előadásokban kizárólag gépzenére énekeltek a színé-szek. Az együttműködésnek köszönhetően ismét élő zenével játszik a Jókai Színház. Társművészettel foglalkozik, de a Jókai Színház inkább művésztársának tekinti a Békés Megyei Napsugár Bábszínházat, amely önálló intézményként működik, de előadásait a színházban tartja, és minden évben sor kerül közös produkcióra is. Minden összenőtt tehát, ami összetartozik. Miért tartozik össze? Miért ad otthont a színház egy irodalmi lapnak, egy szimfonikus zenekarnak, képzőművészeti kiállításoknak, műhelyeknek? A válasz egy újabb kérdésben rejlik. Mi kell, ki kell a színházcsináláshoz a színészeken, színházi szakembereken kívül? Színdarab, versek, irodalom, azaz írók, költők. Mi kell még? Díszlet, jelmez, azaz díszlettervezők, jelmeztervezők, képző- és iparművészek. Mi kell még? Zene. Azaz zenészek, zeneszerzők, zenekar. Hol kapjanak helyet mindezek a művészeti műhelyek egy ötszázezer, azaz egy nagyvárosnyi lakosú megyében, amelynek nincs külön hangversenyterme, ahol a művészetek egyetlen palotája a színház?
Természetesen a színházban. Nyitás a társulat felé Az új vezetés saját társulata felé is nyitott szakmai és kényelmi szempontokból egyaránt. Ami a kényelmet illeti: helyi vállalkozók támogatásával 2007-ben felújították, átalakították, galériával bővítették a színészklubot, ami a színház művészeinek, dolgozóinak étkezését, pihenését, szórakozását, regenerálódását szolgálja büfével, internetes számítógépekkel, biliárdasztallal. Szakmai szempontból pedig a többlet művészi energiák felhasználásáról is gondoskodik az új vezetés, amikor helyt ad az alkotók műsorterven kívüli ötleteinek, kísérleteinek, előadásainak. Így születhetett meg több terven felüli kamara-produkció, amelyek színhelyéül az egyik emeleti próbateremből kialakították a stúdiószínházat. Ennek az lett az eredménye, hogy a 2007/2008-as évad egy stúdiószínházi bemutatójához képest a 2008/2009-es évadban öt kamara-előadást mutattak be. Kamara-előadás helyszíne lett havonta egyszer a már említett színészklub is, ahol Kabarészombat és Humortusa címmel egyrészt a régi magyar kabaré hagyományait elevenítik fel, másrészt kezdő amatőr humoristák mutatkozhatnak be. Minden, ami színház A Jókai Színházban 15 éve működik egy alapítványi színházművészeti szakközépiskola, ahol érettségi után színészetet tanulhattak, és szakmai képesítést kaphattak azok a tehetséges fiatalok, akiket valamilyen okból nem vettek föl az egyetlen magyar állami színművészeti egyetemre. Ezen a területen
eddig se kellett szégyenkezni, hiszen sok, ma már országosan, a médiából is ismert színész került ki a hallgatók közül. Az új vezetés ezen a területen is nyitást hirdetett egyrészt a társszakmák, másrészt a külső oktatók felé. Így indult el 2007 szeptemberében a díszlet- és jelmeztervező asszisztensi, 2008 őszén pedig a színháztechnikusi képzés. A színház épületében nyüzsgő fiatalok a helyi művészek és szakemberek mellett országos és nemzetközi hírű vendégoktatóktól sajátíthatják el a szakmai fortélyokat. Nincs megállás Ezek voltak tehát az évfordulók éveinek legjelentősebb fordulatai, melyek miatt joggal nevezhetjük ezeket az éveket a fordulat éveinek. És akkor a 2008/2009-es évad egyik leglátványosabb fordulatáról még nem is beszéltünk, nevezetesen arról, hogy a színház vásárolt egy cirkuszi sátrat, amit a békéscsabai evangélikus egyház közeli udvarán felállítva létrehozta a Jókai Prondszínházat és bemutatta benne az évad leglátványosabb előadását, az Aida című musicalt. Miközben pedig e sorok íródnak megint egy új játszási helyet avat a színház, egy közeli romos épületben a Jókai Ro(o)mszínházat, amivel persze még semminek nem értünk a végére. Nincs megállás. További fordulatok várhatók. És további nyitás:
Aida Kettős premiert ünnepelt a Jókai színház és közönsége: Aida és a porondszínház egyszerre mutatkozott be Békéscsabán. A világhírű musicalből a magyar művészek nagyszerű, emlékezetes előadást alkottak. …Verdi klasszikus operáját a Szuezi-csatorna megnyitására komponálta 1871-ben; Elton John és Tim Rice világhírű musicaljével a Békés Megyei Jókai Színház Porondszínházát avatták fel pénteken Békéscsabán. A gyönyörű zene, valamint az igaz szerelmet, hazaszeretetet hirdető történet kiválóan illeszkedett régen is és méltó ma is az ünnepi alkalomhoz. …Kiváló színészi játék, szép énekhangok dominálnak; attraktív jelmezek, ötletes színpadkép, kimagasló koreográfia gazdagítja a produkciót. …Olyan ez az Aida-előadás, amilyenről a közönség mindig is álmodik. Kiváló színészi játék, szép. Az utaztatható porondszínház nagy ötlet, légkörét, oszlopait, vázát, színpadát maximálisan kihasználták az alkotók. (Niedzielsky Katalin – Békés Megyei Hírlap)
Nyitás a szomszédok felé A Békés Megyei Jókai Színház 2009 szeptemberétől 2010 májusáig egy-egy hónapot a szomszédos országok művészetének szentel. Az egész színházi évad egy nagy nemzetközi fesztivál lesz. Józsa Mihály
Gubik Petra, Szomor György
békés újság 09-06
7/2/09
6:51 PM
Page 4
4
2009/1010 Közép-európai Mûsoron marad
Edith és Marlene
…a Jókai színház művészei nagyszerű, emlékezetes stúdióelőadást alkottak, valóban életre keltik a sanzon francia királynőjét és a berlini-amerikai filmcsillagot. …S két kiváló fiatal művésznőre a békéscsabai társulatban, Tarsoly Krisztinára és Kara Tündére remekül illik ez az igazi ajándékszerep. Az előadást Tege Antal színművész rendezte. …Az apró termetű, hajlott hátú, jellegzetesen félénk tartású nőt (Piafot) idézi meg Tarsoly Krisztina, s a fiatal lánytól az idősödő haldoklóig minden életszakaszát, gyötrelmét, szárnyalását és összeomlását meggyőzően eljátssza. …Kara Tünde remek Marlene Dietrich: szép, elegáns, titokzatos, előkelő, arisztokratikus. S kemény berlini: fegyelmezett, tartása van, kifelé kontrollálja érzelmeit. ...A Piaf-film főszerepéért Marion Cotillard tavaly Oscar-díjat kapott, most Tarsoly Krisztina és Kara Tünde is megérdemelne egy aranyszobrot. … Tarsoly és Kara pont olyan, mint Piaf és Dietrich. Nem üres utánzat, alakításuk belülről fakad, átélik szerepüket, lebilincselő, sodró, hiteles a játékuk. (Niedzielsky Katalin – Békés Megyei Hírlap)
OKTÓBER – AZ UKRÁN KULTÚRA HÓNAPJA Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Háztűznéző Rendező: Stanislav Mojsejev Ha száz embert megkérdezünk, milyen nemzetiségű író volt Gogol, kilencvenkilenc gondolkodás nélkül rávágja, hogy orosz. Pedig ukrán volt (Szorocsincben született, kétszáz éve éppen), és ezt az ukránok mind nagyobb öntudattal közvetítik is a világ felé. Nem csak regényeket, drámákat is írt, ezek egyike a rá jellemző humorral, egyúttal a rá jellemző gyilkos iróniával, szarkazmussal felfegyverzett Háztűznéző. Podkoljoszin, hivatalnok, udvari tanácsos, hosszas tépelődés után a házasság gondolata mellett dönt – végső soron csak meg kell házasodni, hangzik el szájából a híres mondat. Annak különösképpen, akinek Kocskarjov a barátja, aki nős, s az ilyen barátok mind könyörtelenek: a házasságot senkinek sem szabad megúsznia, hiszen ők már szenvednek benne. Férjhez kell mennie annak a lánynak, esetünkben Agafja Tyihonovnának, aki férjet szeretne magának. Ám, nehéz férjhez mennie annak a lánynak, aki nem tud megválni lányságától, és az igazi férjet legszívesebben a rászabadult öt kérő válogatott darabjaiból állítaná össze magának. Mert akkor ő is boldog lenne. Hiszen, mindenki azért akar házasodni, mert boldog akar lenni. Nem baj persze, ha ehhez társul vagy egy kis műveltség, egy kis hozomány, egy kis magányoldó társalgási késztetés, vagy némely gömbölyűbb forma… Csak a házasságszerző asszony, aki profi a szakmában, tudja, hogy itt sem a műkedvelő házasítóknak, sem a műkedvelő házasulandóknak nincs esélyük. Esélyük, de mire? Komédia ez a javából, s mint minden ilyen, szörnyűség ez a javából! Fáj, amit látunk, és élvezzük, hogy fáj, nevetünk azon, amit látunk, és fáj, hogy kinevetjük azt, amit látunk. Mert amit látunk, az rólunk szól. Gogol a darabot, Kérők címmel, 1833-ban írta. Többszöri átdolgozás után először Szentpéterváron mutatták be, 1842-ben. Néhány hónappal később eljutott a moszkvai Nagyszínházba is. Békés Megyei Jókai Színház 1985. október 11-én mutatta be először, Anatolij Ivanov rendezésében.
JANUÁR – A SZERB KULTÚRA HÓNAPJA Ivo Andrič: Aska és a farkas Rendező: Hernyák Györg y
Sóska, sült krumpli
... Békéscsabán Koleszár Bazil Péter rendezésében, és a színház három vezető színészének, Gulyás Attilának, Bartus Gyulának, Csomós Lajosnak a közreműködésével mutatták be a darabot. …egy feszes tempójú (egy felvonásos, szűk másfél órás), szövegközpontú előadást állított színpadra. Persze erre a szövegre rá lehet hagyatkozni, ha más nem, a nyelvi leleményekből, a szereplők egymás melletti elbeszéléséből fakadó humor elvinné a hátán az előadást – miközben azért sokszor összefacsarodik a szív ezt a „három hülyét” látva. (Darvasi Ferenc – Litera.hu)
Gizi és Manyi rá beszélik a szomsz édjukat, hogy jöjjön színházba, mert tudják, hogy a sz omszéd focirajon gó!
…mindhárom színészi alakítás dicsérhető. Csomós Lajos különösen. A másnaposságával végig küzdő szerepet sablonos megoldások nélkül hozta, és bizonyította, hogy más karakterben is megállja a helyét, mint a komikuséban. …Gulyás Attila …ahogyan felveszi magára a játékvezetői mezt. Él, hiteles, elhiszem neki, hogy perceken belül egy mérkőzést fog vezetni. Dühe, szitkozódása, kétségbeesése hiteles. …A Szappant alakító Bartus Gyula …a gerinctelen vesztes, a kis összeesküvő szerepét jól hozza. Az ő feladata a legnehezebb, mert a hízelkedő és alamuszi beosztottól ível a szerepe a főnöke buktatására játszó sértett emberig. (Bod Péter – Hír6.hu)
Ez a mese az életéért táncoló barika történetét mondja el. Ugyanakkor, fontos kijelentéseket tesz a művészet nagyszerűségéről, a didaktikusság vagy erőltetettség látszata nélkül. A Meredek Réten, a birkák társadalmában vagyunk. Új jövevény érkezik közéjük, Aska, aki hamarosan kitűnik a többiek közül két dologgal. Egyik, hogy minden intő szó ellenére imád elcsavarogni egyedül az erdőben, a másik, hogy nagyon szeret táncolni. Meg is kéri az anyját, engedje, hogy balettórákat vegyen. A birkák társadalma nem örül a birkalány döntésének, de édesanyja tudja, nem lehet visszatartani ettől a lányát. Egy napon bekövetkezik a baj. Aska elkóborol az őszi erdő szépségeitől megrészegülve, és szembe találja magát a szörnyű farkassal. Előbb megbénul, majd balettozni kezd a szörnyetegnek. Afarkas ezen meglepődik, nézi a táncot, és elhatározza, egyelőre nem eszi meg az eltévedt birkagyermeket, úgyis a karmai között van. Hadd táncoljon, a táncot is megeszi majd vele együtt. Amikor elfogynak a balettórákon tanult mozdulatok és formák, Aska rögtönözni kezd, és valami olyan szépséget produkál, ami lenyűgözi a farkast, aki nem tudja kivonni magát a tánc hatása alól. „A barika vére és húsa nem fut el. Minden percben széttéphetem, amikor kedvem szottyan. Hanem, hadd teljek be a csodával. Még ezt a figurát szeretném látni és még ezt…” Végül a művészet legyőzi a vérengző fenevadat, a pásztorok felfedezik őket, és végeznek a megigézett farkassal. Aska balerina lesz, de előtte szót fogad az édesanyjának, és többé nem csavarog egyedül az erdőben.
ÁPRILIS – A ROMÁN KULTÚRA HÓNAPJA Ion Luca Caragiale: Az elveszett levél Rendező: Laurian Leontin Oniga Súgó, iktató, könyvtáros, tanár, kocsmáros, tanfelügyelő, szerkesztő – a román színházak vezérigazgatója, a Bukaresti Nemzeti Színház igazgatója – 1904-től berlinben élő menekült, ott is halt meg idegenben, messze a hazájától. Egyetlen ember életének forgácsai ezek, hihetetlen csúcsok és hihetetlen mélységek. Ion Luca Caragialénak hívták. Mellesleg, a román drámairodalom egyik legérdekesebb, legizgalmasabb figurája. Az Elveszett levelet 1885-ben írta, és nem csak kifigurázza benne a képviselőválasztások körüli korrupciókat, de szarkasztikus humorral meg is semmisíti azokat. Az igazi győztesek mindig a Dandanachék, sugallja a darab végkicsengése, az elvtelen, ütődött bábfigurák, akiket előretol, és akik mögött meghúzza magát, a hatalom. Az igazi vesztesek pedig mindig mi vagyunk, kisemberek, polgárok, kispolgárok. A darab cselekménye, mint a könnyű vígjátékoké, egy elveszett levél körül forgolódik, melyet Tipātescu helyi prefektus ír a szeretőjének, aki nem más, mint a szép Zoé, a helyi konzervatív pár elnökének a felesége. Alevél, melyet egy negyedik senki talál meg, a dolgok szerencsétlen alakulása folytán a helyi liberális ellenzék vezetőjének kezéhez jut. S az ártatlan szerelmi levelecske politikai lavinát indít el. Zsarolások, korrupciók, elvtelen ajánlatok és fenyegetések sorozata indul meg, fölmutatva a jelszavak mögött meghúzódó farkasvicsorgást, ürességet, ostobaságot és veszélyes gonoszságot. A megoldás Feydeau vígjátékainak befejezésére, avagy, Bergson hólabda-elméletére emlékeztet. A nagy kalamajkát okozó levélkét ismét megtalálja a negyedik senki, és visszaadja a címzett Zoénak. A dolgok visszazökkennek a kerékvágásukba, a pártok ismét megegyeznek egymással, sőt, kiegyeznek az ütődött harmadikban, akinek a trónra ültetésétől kellő hasznot várhatnak. Nem ismerős ez egy kicsit? Nagyon? Bár a darab több mint egy évszázaddal ezelőtt íródott, máig sem veszített aktualitásából. S ami a legszomorúbb – ma aktuálisabb, mint valaha volt!
Kísérőrendezvények A Közép-európai Színházi Szomszédolás kísérőrendezvényei az előadások mellett: ukrán, román, szerb, horvát, szlovén, osztrák, szlovák vendégjátékok; felolvasó-színházi előadások, irodalmi estek, filmvetítések, táncművészeti előadások, gasztronómiai bemutatók, képzőművészeti kiállítások, szakmai workshopok, komoly és könnyűzenei koncertek, közönségtalálkozók.
békés újság 09-06
7/2/09
6:51 PM
Page 5
jönnek m e s o s i y an Gizi és M zba egyedül! színhá
5
Színházi Szomszédolás NOVEMBER – A SZLOVÁK KULTÚRA HÓNAPJA
DECEMBER – AZ OSZTRÁK KULTÚRA HÓNAPJA
Ivan Holub: Javor
Werner Schwab: Elnöknők
Rendező: Ivan Holub
Rendező: Dorothy Szalma
Milyen mesét szeretnek a gyerekek? Amelyiken sok a fordulat, a meglepetés, a szellem és a szellemesség, a szereplők a fantasztikumban éppúgy otthonosan mozognak, mint a földi világban, s amelynek hősével azonosulni tudnak. Milyen hőst szeretnek a gyerekek? Aki bátor, erős – vagy ügyes, furfangos –, de mindenképpen önfeláldozó, segítőkész, és a mese végén jóra fordítja a bonyodalmakkal terhes helyzeteket. Ilyen a Javor című mese, és ilyen a főszereplője, Javor vitéz. Olyan hős ő, aki Herkulesként mindenkit megment. Jó cselekedeteinek híre eljut a gonosz démonok fejedelméhez is, aki nagyon mérges lesz rá ezért. El is küldi egyik manóját, Kospert, hogy kísértse meg Javort. Miben áll a kísértés? Valamilyen rosz cselekedetre kell rávennie, hogy ettől kezdve hatalommal rendelkezzék felette. Kosper és Javor kalandos vándorlása, vándorlásos kalandsora ez a mese. S hogy ne legyen teljesen egyoldalú történet, megmentenek egy lányt a vámpírokból, szellemekből és rossz lelkekből álló útonállók karmai közül. Ő Milena, a szép parasztlányt, akibe Javor, természetesen, beleszeret. A népmesei elemekkel tűzdelt küzdelmek sora után Javort elviszi a Halál. Az életbe Kosper menti vissza, aki megjavul, és a Halálnak Javor életéért a magáét ajánlja fel. A végén persze minden jóra fordul, de hogy miképp, az már maradjon azok öröme, akik megnézik a mesés előadást. A darab külön erénye, hogy minden szörny, gonosz, szellem és démon, beleértve magát a halált is, éppoly nevetséges, amennyire félelmetes, éppen annyi humorral rendelkezik, amennyi gonoszsággal bír. Ráadásként, még nem is beszéltünk a talpraesett Milena és a bátor Javor szerelméről. Mert olyan is van ám ebben a mesében, hogy is ne lenne!
Agráci születésű, mindössze harminchat évet élt Werner Schwabot 1991-ben Ausztriában az év legjobb új drámaírójának, 1992-ben az év drámaírójának választották. Még két évig élvezhette a sikert. Mintha rövidre szabott életével azt igazolta volna, hogy nem csak a társadalom cinikus, embertelen és lehetetlen, hanem az emberi lét is. Az Elnöknőket 1990-ben mutatták be, Bécsben. A darabnak három női szereplője van. Ahárom nő a rozoga tévén a Vatikánból közvetített adást nézi Erna, Grete és Mariedl. Barátnők. Összezárva élnek, egymás kisszerű életébe belekényszerítve, egymás panaszfolyásától elfáradva és elundorodva, egymás semmitmondó életében tükröztetve a saját magukét. Négy fal közé zárva. Ez a négy fal azonban nem csak bezár, de ki is zár – mégpedig a társadalmat zárja ki életükből az elvárásaival, a szabályaival, a fékjeivel, a realitásaival együtt. Élnek. Egyikük egyfolytában erkölcsről prédikál az elnök úr és a pápa mögé bújtatva véleményét. A másiknak gyakorlatilag csak a férfiakról van emléke, eddigi léte alfája és omegája a kapott és adott nemi öröm, jelene azonban már legfeljebb a púderpamacsolás. A harmadik kesztyű nélkül hárítja el a dugulást ott, ahol már a vécépumpa is csődöt mond – ő az, aki eltalálni véli magát Krisztus urunkhoz. Álmod(oz)nak, mert mást nem tehetnek. Isznak hozzá, mert nem megy másként. Elképzelt szórakozóhelyen történeteket képzelnek el maguknak, és boldogok ezekben. Ketten férfiakkal táncolnak, szerelmes csókokat váltanak, a harmadik vécéket látogat sorra, mert abban leli föl a gyönyörét. Aharmadik azonban belerondít a másik kettő álomvilágába, mintegy eldugítva ezzel a lefolyóikat. Az álmaitól megfosztott másik kettő a fejétől fosztja meg a harmadikat. Hidegvérrel, brutálisan, valahogy mégis természetesen – e négy fal között. Nem döbbenünk meg, de elborzadunk. Ürességet érzünk, közönyt, süket csöndet. Félelmet magunktól mélyebben, bentebb – magunktól, akik vagyunk, vagy akik lehetnénk.
FEBRUÁR – A SZLOVÉN KULTÚRA HÓNAPJA
MÁRCIUS – A HORVÁT KULTÚRA HÓNAPJA
Drago Jančar: Hallstatt
Tahir Mujičič–Boris Senker–Nino Škrabe: Trenk, avagy a vadbáró
Rendező: Merő Béla
Rendező: Soós Péter
Fordítot pirandellói helyzet: egy szerző öt szerepet keres, mert nincs a színháznak pénze darabot vásárolni. Három csavargót (Honzát, Nelát és Julát) egy professzort (Habilist) és annak a nőjét (Anastáziját) írja bele a darabjába. Valóság vagy álom ez, realitás-e, vagy színház – merül fel egy idő után bennünk a kérdés. Különös drámai helyszín: napfény nélküli sötét tárna. A szereplők ide zárattattak be, e bányába, s a „kollektív tudatunkba”. Innen teljeses mértékben hiányzik a kinti élet. Nincs reggel, csak éjszaka. A tárna tele van csontokkal, Auscwitzra való mennyiségben. Habilis professzor szerint, aki a hallstatti kultúra nyomai után kutat, a kelták dobálták ide halottjaikat. Azok a kelták, akik nem tudták, honnan jöttek és hová mennek… Különös, hogy – és ahogy – a professzor mindenáron igazolni akarja az egykori hallstatti kultúra létét. Különös az is, hogy a meglelt csontokat elzárja mindenki elől. Azután, váratlanul ép csontok kerülnek elő, előkerül egy háborús bajonet, egy mai bakancs... Majd az is kiderül, a halottak csontjai a legutolsó háborúból – és a háború utáni politikai öldöklésből – származnak. S kiderül, ennek az országnak minden tárnája egy-egy Hallstatt...
Japán elôadás: Két Nóra Anemzetközi évad már a szomszédolást megelőzően, szeptemberben elkezdődik – annak ellenére, hogy nincs még magyar-japán közös határ – egy felkelő nap országa béli előadással. A japán Natori Színházi Ügynökség:A két Nóra című modern nó színházi előadása Henrik Ibsen: Nóra című színműve alapján készült, a hagyományos japán nó színház és a korszerű realista játékmód elemeit ötvözve. Az előadásban Nóra szerepében egyszerre van a színen a figura egyik énjét játszó, női maszkot viselő férfi nó színész és a másik énjét modern realista színészi eszközökkel megjelenítő színésznő. Békés megyei vendégszereplésük alkalmából a társulat színészei nemzetköti workshop keretében avatják be a helyi és az ide érkező környező országok beli színészeket a nó színház rejtelmeibe.
Mária Terézia császár- és királynőnk pandúr ezredese Trenk, avagy a vad és vörös báró Franjo szlavóniai kalandjait szőtte történetbe a zágrábi szerző. Mujičić színdarabjában a közös horvátmagyar-osztrák múlt egyik jellegzetes figurája, Trenk ezredes tetteit felelevenítve üzen a mai nézőnek, ugyanis a XVIII. századi hősszerelmes, a mindig párbajkész, majd kegyvesztetté vált ezredes, a Mária Terézia udvarába tartó hős katona nem is vad, és nem is vörös, kivéve pandúr egyenruhája mentéjét és elveszett süvegét. Valójában ő egy intellektuális álmodozó. Mellesleg mondva, a bécsi udvar kémei minden egyes tettéről értesítik Mária Teréziát, aki császárnőként a vad báróról álmodozik addig is, míg udvarába érkezik... de, vajon hogy kerül a ló az ágyba és miért „döglenek” a nők Trenk után?
Boris Senker
Nino Skrabe
2010 tavaszán élôzenés porondszínházi giga-produkció
békés újság 09-06
7/2/09
6:51 PM
Page 6
Bérletek és bérletárak 2009 – 2010 Felnőtt bérlet és Ifjúsági bérlet (középiskolások részére):
• Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Háztûznézô • Ion Luca Caragiale: Az elveszett levél • Tahir Mujiãiã–Boris Senker–Nino ·krabe: TRENK, avagy a vad báró • Zenés porondszínházi giga-produkció Bérletár: Bemutató bérlet: 12.000 Ft - 10.000 Ft - 8.000 Ft Felnőtt bérletek: 7.500 Ft - 6.000 Ft - 4.500 Ft Ifjúsági bérletek: 3.800 Ft - 3.300 Ft - 2.500 Ft
Stúdiószínházi bérlet • Pataki Éva: Edith és Marlene • Werner Schwab: Elnöknők • Drago Jancar: Hallstatt Bérletár: Egységesen: 4.000 Ft
Diákbérlet (5-8 osztály):
• Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Háztûznézô • Csokonai csókjai • Zenés porondszínházi giga-produkció Bérletár: 2.600 Ft - 2.400 Ft 2.100 Ft
Mesebérlet (óvodások, 1-4 osztály):
• Ivan Holub: Javor • Ivo Andrics: Aska és a farkas Bérletár: Egységesen: 2.000 Ft
Beavató bérlet I. • • • •
Kulisszajárás Próba megtekintése - Ivan Holub: Javor Színitanház vizsgaelőadásának megtekintése Záróbuli
Bérletár: Egységesen: 2.200 Ft
Beavató bérlet II. • • • •
Az ember tragédiája Elnöknők Színitanház vizsgaelőadásának megtekintése Záróbuli
Bérletár: Egységesen: 2.200 Ft
BÉRLETEK VÁLTHATÓK: a színház szervezőirodájában, Békéscsaba, Andrássy út 1. hétfőtől péntekig 8.30 és 17.00 óra között.
6
Gizi és Manyi m indig megnézik a Jókai Színház honlapját www.jokaiszinha z.hu
Irodalmi folyóiratunk
A Békés Megyei Jókai Színház kiadásában jelenik meg kéthavonta a Bárka című irodalmi, művészeti, társadalomtudományi folyóirat. Szerkesztői az egyetemes magyar kultúrában gondolkodnak, de nagy hangsúlyt helyeznek a helyi értékek megjelenítésére is. Így a folyóirat hasábjain nemcsak a legkülönbözőbb irodalmi és művészeti irányzatok élvonalbeli hazai és határon túli képviselőinek alkotásaival, verseivel, elbeszéléseivel, esszéivel lehet találkozni, hanem Békés megye legjobb szerzőinek műveivel is. A szépirodalmi szövegek első közlésén túl a lap tanulmány- és kritikarovata nagy terjedelemben foglalkozik az értékes kortárs magyar irodalom, művészet, színház aktuális műveinek elemzésével, értelmezésével is.
Izgalmas, ígéretes útkeresés A Bárka 2009/4. számában értékelő tanulmányt találhatnak Darvasi Ferenc kritikus tollából a Jókai Színház 2008/2009-es évadjáról. Az alábbaiakban ebből az írásból olvashatnak egy részletet. Összességében mindenképp izgalmas, változatos, tipikusan útkereső szezont zárt a színház. …Eleve bátor kezdeményezés magyar évadot hirdetni, hát még, úgy, hogy majdnem az összes előadás kortárs darabból készült, és köztük több ősbemutató is volt. Egy ilyesfajta koncepcióba még egy belvárosi, széles értelmiségi közönséggel rendelkező színház is könnyen belebukhatna. Hogy nem így alakult, és sikeres évadot zárt a Jókai, az annak köszönhető, hogy a program kialakítói odafigyeltek rá, hogy minden közönségréteg megtalálja a neki megfelelő műsort – hiszen rendkívül változatos volt a kínálat műfaji tekintetben. Mindenképpen pezsgés érzékelhető Békéscsabán. Fekete Péter innovatív, invenciózus igazgatónak tűnik, olyan szakembernek, aki ráadásul a marketinghez is kiválóan ért. Külön öröm, hogy létrejött a Stúdió-, illetve a Porondszínház (és a hírek szerint a Ro[o]mszínházba is terveznek még előadást). De remek kezdeményezés a vendégelőadások meghívása is. További pozitívum, hogy a Színitanház fiataljai is bemutatkozhattak a társulatban, sőt, némelyikük rögtön emlékezetes alakítással tette le a névjegyét. A legsikerültebb előadásoknak a Lüzisztratét, a Sóska, sültkrumplit, a Csínom Palkót, valamint – elsősorban – az Edith és Marlenét éreztem. A 2008/2009-es évad a jövőre nézve ígéretes szezon volt a Békés Megyei Jókai Színház életében. Az pedig borítékolható, hogy a következő sem lesz unalmas, hiszen közép-európai darabok és rendezők bemutatóit láthatja majd a közönség a Jókai színpadán. (Darvasi Ferenc évadértékelő tanulmányát a Bárka, 2009/4. számában találják.)
Irodalmi est Kányádi Sándorral A Jókai Színház kiadásában megjelenő Bárka, és a Körös Irodalmi Társaság rendszeresen tart irodalmi esteket a színház Vigadójában. Közülük az évadban a március 31-ei est vonzotta a legnagyobb közönséget, melyen dr. Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka főszerkesztője közelgő 80. születésnapja alkalmából, a Békéscsabai Tavaszi Fesztivál díszvendégeként köszöntötte Kányádi Sándor, Kossuth- és Herder-díjas, költőt, aki idén március 15-én kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét. Az est nyitányaként a Jókai Színház színművészei, Kovács Edit és Bartus Gyula a költő verseiből adott elő néhányat, majd a Bárka folyóirat idei második számának Kányádi Sándort köszöntő összeállításából olvasták föl Fekete Vince és Iancu Laura egy-egy versét. János Hajnalka népdalénekes a költő legkedvesebb népdalaiból adott elő egy csokrot. Ezek után Kányádi Sándor végtelenül színes, humoros, ugyanakkor mély értelmű anekdotákkal, versekkel fűszerezett előadással lepte meg – és varázsolta el – a hálás publikumot, akiknek hosszú időkre szóló, maradandó élményt nyújtott korunk egyik legnépszerűbb és legolvasottabb magyar költőjével való személyes találkozás.
Telefon: 66/519-550 E-mail:
[email protected] www.jokaiszinhaz.hu
Gizi és Manyi ír nak a vendégkön yvbe! www.jokaiszinha z.hu
békés újság 09-06
7/2/09
6:52 PM
Page 7
7
A Fiatal Színházművészetért Alapítvány által működtetett Fiatal Színházművészeti Iskola – Színitanház – 1992-ben alakult és 2002-ben került be az államilag támogatott oktatási szervezetek közé. A jelentkezők érettségi után felvételizhetnek. A szakmai képzés mellett többek között esztétikát, dráma- és színháztörténetet, dramaturgiát, művészettörténetet, angolt, hangképzést, beszédtechnikát, éneket, táncot és színpadi mozgást, valamint díszlet- és jelmeztörténetet tanulnak. A szakmai munkát a színház rendezői és vezető színművészei irányítják. A Színitanház 2007-től áttért a modul rendszerű képzésre, amelynek keretében neves vendégművészek tartanak 1-6 hetes kurzusokat, különféle műfajokban. A hallgatók az országban egyedülálló módon – az első évet kivéve – folyamatos színházi gyakorlatot végeznek a Jókai Színház előadásaiban. Statisztálás, tánckari és kórus feladatok, kis szerepek vagy akár nagyobbak is várnak rájuk. A növendékek 3 évig tanulnak a támogatott rendszerben, a harmadik év végén országos minősítő vizsgát tesznek, és 3 év folyamatos színházi gyakorlat után Színész II képesítést és bizonyítványt kapnak. A negyedik évben mesterkurzuson vesznek részt, amelynek keretében egy teljes estét betöltő előadást hoznak létre a Jókai Színház színpadán. 2007 szeptemberétől új szak indult iskolánkban, a design szak, ahol díszlet- és jelmeztervező asszisztenseket képzünk két év alatt. A 2008-2009-es tanévben beindítottuk a hang és fény technikus, illetve a színpad technikus szakot, amelyeken 2 A felvételi évig tanulnak növendékeink, és a színházban gyakorlatban is kipróbálhatják a tanultakat. Sőt már a külöbzöző nyári színidőpontja: házakba is hívják őket dolgozni. 2009. augusztus 26. Az idén szeptembertől színházi táncos szakot indítunk. Színitanház a Szigeten
n egy ö j l ü e b hogy bérletet. , e z n é p arad vesz, hanem m n á t u et ôadás zi nem jegy l e k e Gizin a, mert Gi vacsir
A Jókai Színház szervezetében, épületében és gyakran zenekari árkában is működő Békés Megyei Szimfonikus Zenekar a 2009/2010-es évadban ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Ebből az alkalomból nagyszabású, ünnepi hangversenysorozattal készül a zenekar SomogyiTóth Dániel karmester, művészeti vezető irányításával. A jubileumi évad nyitóhangversenyeként novemberben Beethoven: IX. szimfóniájának bemutatására kerül sor a Jókai Színházban a Debreceni Kodály Kórus közreműködésével, valamint SomogyiTóth Dániel zongorajátékában gyönyörködhet a közönség, aki a kon-
50 éves a Szimfonikus Zenekar cert első felében W. A. Mozart:d-moll zongoraversenyét adja elő. Somogyi-Tóth Dániel 2007. novembere óta vezeti az együttest, s a karmesterség mellett zongora- és orgonaművészként állandó szólistája is a zenekarnak. Lendületes, igényes szakmai és menedzseri munkájának köszönhetően a zenekar szárnyakat kapott, óriási mértékű minőségi változáson, fejlődésen ment keresztül az elmúlt másfél évben. A nagy érdeklődésre való tekintettel a közön-
ség két alkalommal, november 14-én és 16-án is hallhatja az évadnyitó ünnepi műsort. Ezt decemberben a karácsonyi koncertsorozat követi, ahol a zenekar szólistái, kamaraegyüttesei is fellépnek. Tavasszal vendégkarmesterrel lép színpadra a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar, a korábbi sikeres közös munkának köszönhetően Gál Tamás dirigálja majd az együttest. Az ünnepi évad zárásaként pedig június-
ban Carl Orff: Carmina Burana című műve hangzik fel a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar előadásában, amit újra Somogyi-Tóth Dániel művészeti vezető, karmester vezényel.
A szimfonikusok a zenekari árokban
Épül az Ibsen Palota
Vantara Gyula és Domokos László
A nagy nap végre elérkezett, az egykori Tevan ház, a volt Közgé épülete elkezdi felvenni új köntösét. Békés megye kultúrközpontja formálódik Békéscsaba belvárosában. Az építési területet Domokos László Békés megye képviselőtestülete elnöke és Vantara Gyula Békéscsaba város polgármestere adta át az építőknek. Az Ibsen palotára a norvég alapból pályázott és nyert pénzt Békés megye, így 2006 óta zajlottak a háttérben az előkészítőegyeztető munkák hiszen az épület kialakítása Jókai Színházra és a mögötte álló új „Közgé” épületre is kihat. A sajtótájékoztatóval összekötött eseményen Domokos László kiemelte, hogy a megye szempontjából ez egy folyamat része, hiszen a Munkácsy Múzeum és a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár is megújul, az Ibsen palota pedig a megyei művelődés olyan színtere lesz, ahol sokoldalú, rendezvényeket, előadásokat, konferenciákat is kiszolgálni képes épület várja a vendégeket. A Békéscsaba sétáló utcáján álló épület megújulását Vantara Gyula is fontos eseményként említette. A polgármester elmondta, az építkezéssel egy időben megújul, átépítésre kerül az Andrássy út palota előtti része, és ezzel veszi kezdetét a belváros és a Szent István tér építészeti rehabilitációja, ami a teret újra a város központjává teszi. Fekete Péter, a Jókai Színház igazgatója elmondta, a Napsugár Bábszínház itt végre állandó játéktérhez jut, míg a színházbarátok egy olyan stúdiószínházi térrel találkozhatnak majd, amely kiemelhető oldalfalával egészen speciális lehetőségeket nyújt az előadások létrehozóinak. Az új stúdiószínházi térben nyáron szabadtéri lelátókkal megtoldva megsokszorozható lesz a befogadható közönség létszáma, míg a színpadot – ebben a méretben teljesen rendhagyó módon – teljesen gépesíteni fogják, tehát nagyon komoly előadások megtartására is alkalmas lesz. Reméljük, hogy a Békés megyei közönség jövő tavasszal már birtokba veheti a megújult épületet.
békés újság 09-06
7/2/09
6:52 PM
Page 8
8
t, adásoka ô l e z a i ron néz Gizi félá ô bérletet váltott. mert
Gulyás Attila és Szabó István
Évad végi díjesô Immár hagyományosnak mondható gálaműsorral zártuk a 2008/2009-es színházi évadot. A részben az elmúlt szezon előadásrészleteiből, részben az Aida című musicalből összeállított műsor közben került sor a hagyományos évadvégi díjátadásra. A Legjobb Háttérmunkáért járó díjat Halász Péter vehette át Fekete Péter igazgatótól, az egész színpadi műszaki csapat megbecsüléseként. A Megye Színművésze díjat hárman kapták. Az Ifjú Színművész kategória díjazottja Gulyás Attila lett. Az Érett Színművész-díjat Paczuk Gabi vehette át.
Kara Tünde
A Tapasztalt Színművész kategória díját Hodu József kapta. A Gálfy László Gyűrűdíjat 2009-ben Kara Tündének ítélte oda a zsűri. Itt kell megemlítenünk, hogy ebben az évadban két Príma-díjasa is lett színházunknak. A 2008as Megyei Príma Díjat a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar kapta. Gulyás Attila pedig Budapesten, az operaházban Szabó István filmrendezőtől vehette át a Junior Príma Díjat.
Gulyás Attila Felkai Eszterrel
Hodu József
Az igazgató és Halász Péter
Paczuk Gabi
Ôsbemutató Egerváron Részben ugyan már elkezdődött a színházi nyári szünet, színészeink egy része azonban mégsem pihen. Bartus Gyula, Kara Tünde, Tege Antal, Csomós Lajos, Czitor Attila például június 24-én a Zala megyei Egervár nyári színházában vendégszerepeltek Zalán Tibor: Patt Lenn című vadonatúj színdarabjában, Merő Béla rendezésében. Darabunk azt a jelenlegi magyarországi állapotot akarja színpadra modellezni, amikor a létezés és megélhetés peremére csúszott vidéki falvak lakosságán ügyeskedők és élősködők gazdagodnak meg – ilyenek az uzsorások, a vállalkozók, akik a csődeljárásra játszanak rá... ezt ábrázolni természetesen csakis a tragédia keretei között képzelhető el.Mi azonban egy középkori farce alapmotívumaira építve azt a helyzetet akarjuk felmutatni, amikor ezek a lelketlen és gátlástalan szélhámosok már nem elégszenek meg azzal, hogy a nyomorultak vérét szívják, hanem egymást is megvágják, átverik, korrumpálják, tönkreteszik és kiszolgáltatják annak a hatóságnak, amely mögött az ő pénzük és hatalmi bázi-
suk áll. A farce-nak lényeges tulajdonsága, hogy nincs pozitív szereplője. Ha a híreket és különféle tudósításokat hallgatjuk, nézzük, úgy tűnik: kellő mennyiségű alapemberanyagunk van egy ilyen darabhoz. Játszódik, ahol a madár se jár, de a pénz még igen.
géri! Számoljon! Me Váltson bérletet!
A kabarészombat folytatódik A2008/2009-es évad egyik új kezdeményezése volt a havi egy alkalommal jelentkező Kabarészombat és Humortusa című előadássorozat a színészklubban, melyben egyrészt a klasszikus magyar kabaré hagyományait elevenítettük fel, másrészt bemutatkozási és versengési lehetőséget adtunk helyi amatőr humoristáknak is. Ez a sorozat is folytatódik a 2009/2010-es évadban, kicsit másként, megújult formában, de szem előtt tartva a legfontosabbat, a közönség megnevettetését.
Presits Tamás, Csomós Lajos és Tege Antal egy Karinthy jelenetben
Közép-európai színházi Szomszédolás – A Békés Megyei Jókai Színház évadnyitó alkalmi kiadványa. Szerkesztette: Józsa Mihály, Írták: Zalán Tibor, Köles István Junior, Józsa Mihály. Fototók: A-team, Köles István Junior, Jókai Színház archívum. Felelôs kiadó: Fekete Péter igazgató, Grafika: Logomotív Kreatív Mûhely: Horváth Krisztina, Készült a Garmond Press Kft. nyomdaüzemében: Békéscsaba, Kétegyházi út 18., www.jokaiszinhaz.hu
