EGÉSZSÉGÜGYI JOG ÉS BIZTOSÍTÁS

SEMMELWEIS EGYETEM Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF)

Dr. Nemes András

EGÉSZSÉGÜGYI JOG ÉS BIZTOSÍTÁS

Egyetemi jegyzet Budapest, 2003.

I. Fejezet EGÉSZSÉGÜGYI JOG

1. Alkotmányjogi háttér


Az egészséghez való jogot (egészségügyi jogot) az alapvet jogok közül a szociális és kulturális jogok közé sorolhatjuk. Ezen alapvet jogok korlátozzák és kötelezik az államot. Érvényesülésük az egyének szolgáltatási és juttatási igényeként jelentkezik. Azonban nem elegend e jogokat jogszabályban rögzíteni, mert megvalósulásuk függ az állam anyagi-pénzügyi lehetségeitl is. A szociális jogok célja az alapvet emberi szükségletek kielégítése, mert minden embernek joga van az élethez, s mindenkinek joga van a maga és családja egészségének, valamint jólétének biztosításához (táplálkozás, ruházkodás, lakhatás, rászorultság esetén gondoskodás). A szociális jogoknak két nagy területe van: •

a szociális biztonsághoz való jog és

•

az egészséghez való jog

Az alapvet emberi szükségletek kielégítését elssorban a tulajdonhoz és a munkához való jog garantálja. E jogok hiányában lehet hivatkozni szociális biztonsághoz való jogra. A szociális biztonság két f eleme korunkban: •

a társadalombiztosítás és

•

a szociális és egészségügyi segítségnyújtás

A szociális biztonsághoz való jogot, mint állami célt az Alkotmány 17.§-a rögzíti, amikor kimondja, hogy a Magyar Köztársaság kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik a rászorulókról. Ezen célt az Alkotmány 70/E.§-a konkretizálja: biztosítja az állampolgároknak a szociális biztonsághoz való jogot; valamint •

öregség,

•

betegség,

•

rokkantság,

•

özvegység,

•

árvaság és

•

önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátáshoz való jogot.

Az állampolgároknak ezen ellátásokhoz való jogai a társadalombiztosítás – egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás – útján, a foglalkoztatáspolitikai rendszer mködtetésével, valamint a szociális intézmények rendszerével valósulnak meg. A szociális jogok másik nagy területét: az egészséghez való jogot már a felvilágosult abszolutizmus idején

elismerték

azokban

az

országokban,

ahol a

közegészségügy állami feladattá vált. Két nagy területe: •

az egészséges környezethez való jog és

•

a testi-lelki egészséghez való jog

2

járványok

megelzése

érdekében

a

Az egészséghez való jogot az Alkotmány 70/D.§-a rögzíti, amely alapján a Magyar Köztársaság területén élknek joguk van a lehet legmagasabb szint testi és lelki egészséghez, és ezt a jogot •

a munkavédelem,

•

az egészségügyi intézmények és

•

az orvosi ellátás megszervezésével;

•

a rendszeres testedzés biztosításával, valamint

•

az épített és természetes környezet védelmével valósítja meg.

Az ismertetett Alkotmányos alapelvek figyelembevételével alkotta meg az Országgylés az egészségügyrl szóló 1997. évi CLIV. törvényt (Eüt.), amely módosításokkal és kiegészítésekkel ugyan, de jelenleg is hatályban van.

2. Az egészségügyi törvény


Az egészségügyrl szóló 1997. évi CLIV. törvény felépítése a következ:

I.

FEJEZET: A törvény célja, alapelvei és hatálya.

II.

FEJEZET: A betegek jogai és kötelezettségei.

III.

FEJEZET: Népegészségügy.

IV.

FEJEZET: Az egészségügyi ellátások rendszere.

V.

FEJEZET: Az egészségügyi szolgáltatások szakmai követelményei.

VI.

FEJEZET: Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei.

VII.

FEJEZET: Az állam felelssége a lakosság egészségi állapotáért, az egészségügy szervezése és irányítása.

VIII.

FEJEZET: Az emberen végzett orvostudományi kutatások.

IX.

FEJEZET: Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások, az embriókkal és ivarsejtekkel végzett kutatások, a mvi meddvé tétel.

X.

FEJEZET: Pszichiátriai betegek gyógykezelése és gondozása.

XI.

FEJEZET: Szerv- és szövetátültetés.

XII.

FEJEZET: A halottakkal kapcsolatos rendelkezések.

XIII.

FEJEZET: Vérellátás.

XIV.

FEJEZET: Katasztrófa – egészségügyi ellátás.

XV.

FEJEZET: Egészségügyi szakérti tevékenység.

XVI.

FEJEZET: Természetes gyógytényezk, fürd- és klímagyógyintézetek, gyógyhelyek.

XVII.

FEJEZET: Nemzetközi rendelkezések, és

XVIII.

FEJEZET: Záró rendelkezések

A következkben az Eüt. alapvet rendelkezéseit, az állampolgároknak járó ellátások rendszerét ismertetjük, s e törvény kapcsolódó elírásait a munkavállalók foglalkoztatáspolitikai és a biztosítottak társadalombiztosítási jogaihoz. Tehát a személyi kör összefoglalóan: az állampolgárok, a munkavállalók és

3

a biztosítottak.

2.1. Az Egészségügyi törvény preambuluma

Az Országgylés •

a lakosság egészsége iránt érzett felelsségétl áthatva,

•

attól a meggyzdéstl vezérelve, hogy az egyén egészséghez fzd érdeke és jólléte elsbbséget kell élvezzen, továbbá, hogy az orvostudomány fejldésének eredményeit a jelen és a jövend nemzedékek javára kell felhasználni,

•

annak tudatában, hogy az egészség az egyén életminségének és önmegvalósításának alapvet feltétele, amely dönt hatással van a családra, a munkára és ezáltal az egész nemzetre,

•

tekintettel arra, hogy az egészség fejlesztését, megrzését és helyreállítását az egészségügy eszközrendszere csak a szociális ellátórendszerrel, valamint a természeti és épített környezet védelmével, illetve a társadalmi és gazdasági környezettel együttesen, továbbá az egészséget támogató társadalmi gyakorlattal és politikával kiegészülve képes szolgálni,

•

figyelemmel a bekövetkezett tudományos, technikai, etikai és társadalmi, valamint a jogrendszert érint változásokra, továbbá nemzetközi kötelezettségeinkre,

az egészségi állapot megrzésének és javításának összetett feltételrendszerét meghatározó alábbi törvényt alkotta meg.

2.2. A törvény célja

E törvény célja: •

hogy elsegítse az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában közremködk feladatainak meghatározásával,

•

hogy hozzájáruljon a társadalom tagjai esélyegyenlségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során,

•

hogy megteremtse annak feltételeit, hogy minden beteg megrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon,

•

hogy meghatározza – a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétl függetlenül – az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit,

•

hogy biztosítsa az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi szolgáltatás sajátos jellegébl fakadó garanciális jelleg intézkedésekkel,

4

•

valamint, hogy lehetvé tegye az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését, a szükséges erforrások elteremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejldését.

2.3. Alapelvek

1. Az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során a betegek jogainak védelmét biztosítani kell. A beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapota által indokolt, e törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. 2. Az esélyegyenlségnek az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során is érvényesülnie kell. 3. Az egészségi állapot javításának elsdleges eszköze az egészség megrzése és a betegségek megelzése. 4. Az egészségügyi szolgáltatások alapvet szakmai feltételrendszere tulajdon- és mködtetési formától független, kizárólag a szolgáltatás szakmai tartalmán alapul. 5. Az egészségügyi intézményrendszer szakmai ellátási szintekre tagolt felépítése és mködése emberközpontú, az eltér jelleg és súlyosságú megbetegedésben szenvedk egészségi állapota által meghatározott szükségletekhez igazodik, valamint tudományos tényekre alapozott és költség-hatékony eljárásokon alapul.

2.4. Fogalommeghatározások

beteg: az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vev vagy abban részesül személy; kezelorvos: a beteg adott betegségével, illetve egészségi állapotával kapcsolatos vizsgálati és terápiás tervet meghatározó, valamint ezek keretében beavatkozásokat végz orvos, aki a beteg gyógykezeléséért felelsséggel tartozik; egészségügyi ellátás: a beteg adott egészségi állapotához kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások összessége; egészségügyi dolgozó: az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkez személy, továbbá a beteg ellátását végz vagy az abban közremköd egészségügyi szakképesítéssel rendelkez személy; egészségügyi szolgáltatás: minden olyan tevékenység, amelynek célja az egyén egészségének megrzése,

továbbá

a

megbetegedések

megelzése,

korai

felismerése,

megállapítása,

gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyfürd ellátások kiszolgálását, a mentést és betegszállítást, a

5

szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a mvi meddvé tételt, valamint az emberen végzett orvostudományi kutatásokat is; egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és a fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására az egészségügyi hatóság által kiadott mködési engedély alapján jogosult jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és minden olyan természetes személy, aki a szolgáltatást saját nevében nyújtja; egészségügyi intézmény: a jogi személyiséggel rendelkez, valamint a fekvbeteg-szakellátást nyújtó, jogi személyiséggel nem rendelkez egészségügyi szolgáltató; egészségügyi hatóság: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes szerve; sürgs szükség: az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne; veszélyeztet állapot: az az állapot, amelyben az azonnali intézkedés hiánya a beteg vagy más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül fenyeget helyzetet eredményezne, illetleg a környezetére közvetlen veszélyt jelentene; vizsgálat: az a tevékenység, amelynek célja a beteg egészségi állapotának felmérése, egészségének megrzése, a betegségek, illetve kockázatuk felderítése, a konkrét betegség(ek) meghatározása, prognózisuk, változásuk megállapítása, a gyógykezelés eredményességének, valamint a halál bekövetkeztének és a halál okának megállapítása; beavatkozás: azon megelz, diagnosztikus, terápiás, rehabilitációs vagy más célú fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai eljárás, amely a beteg szervezetében változást idéz vagy idézhet el, továbbá a holttesten végzett vizsgálatokkal, valamint szövetek, szervek eltávolításával összefügg eljárás; invazív beavatkozás: a beteg testébe brön, nyálkahártyán vagy testnyíláson keresztül behatoló fizikai beavatkozás, ide nem értve a beteg számára szakmai szempontból elhanyagolható kockázatot jelent beavatkozásokat; életment beavatkozás: sürgs szükség esetén a beteg életének megmentésére irányuló egészségügyi szolgáltatás; életfenntartó beavatkozás: a beteg életének mesterséges módon történ fenntartására, illetve egyes életmködéseinek pótlására irányuló egészségügyi szolgáltatás; egészségügyi dokumentáció: az egészségügyi szolgáltatás során az egészségügyi dolgozó tudomására jutó, a beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától; szakképesítés: az adott tevékenység folytatására jogosító, Magyarországon szerzett, valamint a külföldön szerzett és Magyarországon honosított, illetve elismert, alap-, közép- és felsfokú szakképzésben, az egyetemi vagy fiskolai szint alapképzésben, valamint az egyetemi és fiskolai végzettség

egészségügyi

dolgozók

felsfokú

szakképzettség;

6

szakirányú

szakképzése

során

megszerzett

közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelszül, a testvér, valamint az élettárs; magyar állampolgár: a magyar állampolgársággal, továbbá az illetékes hatóság által kiadott, a Magyar Köztársaság területére érvényes letelepedési engedéllyel rendelkez nem magyar állampolgárságú, valamint a külön jogszabály értelmében menekültnek minsül személy.

2.5. A törvény hatálya

E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén •

tartózkodó természetes személyekre,

•

mköd egészségügyi szolgáltatókra,

•

folytatott egészségügyi tevékenységekre.

A törvény a természetes személyek egyes csoportjai tekintetében az e törvényben foglaltaktól eltér szabályokat állapíthat meg. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények által nyújtott egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában is megfelelen alkalmazni kell.

3. A betegek jogai és kötelezettségei

3.1. Az egyén szerepe

Az egészségüggyel kapcsolatos társadalmi kötelezettségek az egyén saját és környezete egészségi állapotáért viselt felelsségével együtt biztosítják a lakosság egészségének védelmét és egészségi állapotának javítását. Mindenki köteles tiszteletben tartani mások jogait egészségük megrzéséhez és védelméhez, a betegségek megelzéséhez és a gyógyuláshoz.

3.2. A beteg jogai

3.2.1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog

Minden betegnek joga van sürgs szükség esetén az életment, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. Ezen felül minden betegnek joga van olyan egészségügyi ellátáshoz, amely egészségi állapota által indokolt, megfelel, folyamatosan hozzáférhet és megkülönböztetés nélküli. Az egészségügyi ellátás: •

megfelel,

ha

az

adott

egészségügyi

szolgáltatásra

vonatkozó

szabályozás

megtartásával történik; •

folyamatosan hozzáférhet, ha napi 24 órában igénybevehet;

•

megkülönböztetés nélküli, ha az adott egészségügyi szolgáltatás nyújtása során a betegek között – társadalmi helyzetük, politikai nézeteik, nemzetiségük, származásuk,

7

vallásuk,

nemük,

koruk,

családi

állapotuk,

képzettségük,

testi

vagy

értelmi

fogyatékosságuk miatt - nem valósul meg diszkriminatív megkülönböztetés. A betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt esetben az ellátását biztosító orvos szabad megválasztásához. A beteg orvosválasztási joga az egészségügyi szolgáltató és a választott orvos egyetértésével gyakorolható. A beteg a kezel orvosa által megállapítottakkal kapcsolatban más orvos által történ vizsgálatot is kezdeményezhet. Ha a beteget a legrövidebb idn belül nem részesítik az egészségi állapota által indokolt szükséges ellátásban, tájékoztatni kell arról, hogy milyen más egészségügyi szolgáltatót vehet igénybe ellátása érdekében. Amennyiben ez nem lehetséges, a beteget várólistára kell helyezni, s tájékoztatni kell a várakozás okáról, valamint annak várható idtartamáról.

3.2.2. Az emberi méltósághoz való jog

A beteg emberi méltóságát az egészségügyi ellátás során tiszteletben kell tartani. A betegen kizárólag csak az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetk el. A beteg jogainak gyakorlása – az ellátás során – csak az egészségi állapota által indokolt ideig, mértékben és módon korlátozható. A korlátozás csak addig tarthat, ameddig annak oka fennáll. A korlátozó intézkedéseket a beteg kezelorvosa rendelheti el. A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni. A beteg ruházata – az ellátás során – csak a szükséges idre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el.

3.2.3. A kapcsolattartás joga

A kapcsolattartás joga a beteg fekvbeteg-gyógyintézetben megillet jogainak összessége, amelyet betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságát biztosítva gyakorolhatja. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a fekvbeteg-gyógyintézet házirendje határozza meg: •

a betegnek joga van más személyekkel kapcsolatot tartani, látogatókat fogadni; megtilthatja a gyógykezelésével kapcsolatos információk más eltt történ feltárását (kivéve: ha gondozása érdekében szükséges)

•

a súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon;

•

a kiskorú betegnek joga arra, hogy szülje, törvényes képviselje vagy az általuk megjelölt személy mellette tartózkodjon;

•

a szül nnek joga van arra, hogy a vajúdása és a szülés alatt az általa megjelölt nagykorú személy folyamatosan vele legyen; a szülést követen pedig arra, hogy – amennyiben ez lehetséges – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el;

•

a beteget megilleti a vallás szabad gyakorlásának joga;

•

a beteg jogosult saját ruháinak és személyes tárgyainak a használatára.

A házirend a fentieken kívül természetesen további jogokat is megállapíthat.

8

3.2.4. A gyógyintézet elhagyásának joga

A betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal nem veszélyezteti mások testi épségét, egészségét. A beteg távozási szándékát kezelorvosának köteles bejelenteni, aki e tényt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti. Amennyiben a beteg bejelentés nélkül hagyja el a gyógyintézetet, a kezelorvos ezt szintén feltünteti a beteg egészségügyi dokumentációjában, valamint – ha beteg egészségügyi állapota ezt indokolja – értesíti az illetékes hatóságokat, korlátozottan cselekvképes és cselekvképtelen személy estén a törvényes képviselt, vagy az erre megjelölt személyt.

3.2.5. A tájékoztatáshoz való jog

A beteg jogosult a teljes kör tájékoztatásra. A betegnek joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon egészségi állapotáról; a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról; a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges elnyeirl és kockázatairól; a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének

tervezett idpontjairól; döntési jogáról a javasolt

vizsgálatok, beavatkozások tekintetében; a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekrl;) az ellátás folyamatáról és várható kimenetelérl; a további ellátásokról, valamint a javasolt életmódról. A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követen további kérdezésre. A betegnek joga van ellátása során megismerni az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követen azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltér eredményt és annak okait. Ezen felül a beteg jogosult megismerni az ellátásában közvetlenül közremköd személyek nevét, szakképesítését és beosztását. A betegnek joga van arra, hogy számára érthet módon kapjon tájékoztatást - figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára. A beteg tájékoztatásához szükség esetén és lehetség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot biztosítanak. 3.2.6. Az önrendelkezéshez való jog

A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog. A beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, melyeket utasít vissza. A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érint döntésekben részt vegyen. Bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg beleegyezését adja. A beleegyezésnek megtévesztéstl, fenyegetéstl, kényszertl mentesnek kell lennie, valamint megfelel tájékoztatáson kell alapulnia. A beteg a beleegyezését szóban, írásban vagy ráutaló magatartással adhatja meg. Az invazív beavatkozásokhoz a beteg írásbeli vagy amennyiben erre nem képes - két tanú együttes jelenlétében, szóban vagy más módon megtett nyilatkozata szükséges. A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. A cselekvképes beteg közokiratban, teljes bizonyító erej magánokiratban vagy - írásképtelensége esetén - két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal megnevezheti azt a cselekvképes

9

személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve, akit a tájékoztatni kell. Ugyanakkor a cselekvképes beteg meghatározott személy megjelölésével vagy anélkül bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának helyette történ gyakorlásából, illetve a tájékoztatásból. Amennyiben a beteg cselekvképtelen és nincs nyilatkozattételre jogosult személy, a beleegyezés és a visszautasítás jogát •

a beteg törvényes képviselje, ennek hiányában

•

a beteggel közös háztartásban él, cselekvképes személy (házastársa vagy élettársa, ennek hiányában gyermeke, ennek hiányában szülje, ennek hiányában testvére, ennek hiányában nagyszülje, ennek hiányában unokája)

•

hozzátartozója hiányában a beteggel közös háztartásban nem él, cselekvképes személy (gyermeke, ennek hiányában szülje, ennek hiányában testvére, ennek hiányában nagyszülje, ennek hiányában unokája) gyakorolja.

Az egy sorban nyilatkozattételre jogosultak ellentétes nyilatkozata esetén a beteg egészségi állapotát várhatóan legkedvezbben befolyásoló döntést kell figyelembe venni. A fent említett személy nyilatkozata a kezelorvos által javasolt invazív beavatkozásokhoz történ beleegyezésre terjedhet ki. E nyilatkozat azonban a beavatkozással fölmerül kockázatoktól eltekintve nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát, így különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához. A nyilatkozatról a beteget cselekvképessé válását követen azonnal tájékoztatni kell. A beteg beavatkozásokba történ beleegyezését vélelmezni kell, ha a beteg egészségi állapota következtében beleegyez nyilatkozat megtételére nem képes, és a fent említett személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna; valamint invazív beavatkozások esetén akkor, ha a nyilatkozattételre jogosult személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna és a beavatkozás késedelmes elvégzése a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne. A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások - ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is - egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, továbbá ha a beteg közvetlen életveszélyben van. A beteg írásbeli beleegyezése szükséges bármely - a beavatkozással összefüggésben - életében eltávolított sejtjének, sejtalkotórészének, szövetének, szervének, testrészének - egészségügyi ellátásával össze nem függ - bármilyen célú felhasználásához. A beteg beleegyezése viszont nem kell ezen anyagok szokásos módon történ megsemmisítéséhez. A betegnek joga van arra, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érint beavatkozásokról. A beteg megtilthatja, hogy holttestébl szervet és szövetet átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak.

10

3.2.7. Az ellátás visszautasításának joga

A cselekvképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha az ellátás elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erej magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Az életfenntartó vagy életment beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid idn belül - megfelel egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. A visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a fenti feltételek fennállnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követ 3. napon - két tanú eltt - ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehet figyelembe. A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életment beavatkozást, ha várandós és elre láthatóan képes a gyermek kihordására. A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja. Cselekvképtelen és korlátozottan cselekvképes beteg esetén a fenti ellátás nem utasítható vissza. Amennyiben ezen ellátás visszautasítására mégis sor kerül, az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelorvos a bíróság jogers határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség. A kezelorvos az indokolt ellátási kötelezettségének teljesítése érdekében - szükség esetén - igénybe veheti a rendrhatóság közremködését. 3.2.8. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga

A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szerepl adatait, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen. Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szerepl adattal pedig a beteg rendelkezik. A beteg jogosult a gyógykezeléssel összefügg adatainak kezelésérl tájékoztatást kapni; a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni; az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint

azokról

saját

költségére

másolatot

kapni;

a

fekvbeteg-gyógyintézetbl

történ

elbocsátásakor zárójelentést kapni; valamint egészségügyi adatairól indokolt célra - saját költségére összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kapni. A beteg jogosult az általa pontatlannak vagy hiányosnak vélt - rá vonatkozó - egészségügyi dokumentáció kiegészítését, kijavítását kezdeményezni.

11

Amennyiben a betegrl készült egészségügyi dokumentáció más személy magántitok-védelméhez való jogát érint adatokat is tartalmaz, annak csak a betegre vonatkozó része tekintetében gyakorolható a betekintési, illetve a fent említett egyéb jogosultság. Cselekvképtelen személy dokumentációjába való betekintési jog az általa megnevezett személyt, ennek hiányában törvényes képviseljét, ennek hiányában a beteggel közös háztartásban él, cselekvképes személyt, ennek hiányában a beteggel közös háztartásban nem él cselekvképes személyt illet meg. Korlátozottan cselekvképes személy dokumentációjába való betekintési jog a beteget, illetve az általa megnevezett személyt, ennek hiányában a törvényes képviselt illeti meg. A beteg jogosult az adott betegségével kapcsolatos egészségügyi ellátásának ideje alatt az általa meghatározott személyt írásban felhatalmazni a rá vonatkozó egészségügyi dokumentációba való betekintésre, illetve arra, hogy azokról másolatot készíttessen. A beteg egészségügyi ellátásának befejezését követen csak a beteg által adott teljes bizonyító ervel rendelkez magánokiratban felhatalmazott személy jogosult az egészségügyi dokumentációba való betekintésre, és arról másolat készítésére. A beteg életében, illetleg halálát követen házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa - írásos kérelme alapján - akkor is jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha az egészségügyi adatra

ezen

személyek

életét,

egészségét befolyásoló

ok

feltárása, illetve

egészségügyi ellátás céljából van szükség; valamint az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges. A beteg halála esetén törvényes képviselje, közeli hozzátartozója, valamint örököse - írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefügg vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelz gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról - saját költségére - másolatot kapni. 3.2.9. Az orvosi titoktartáshoz való jog

A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vev személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (a továbbiakban: orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék. A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségérl, annak várható kimenetelérl kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismerésébl. Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása hiányában is közölni kell, amennyiben ezt a törvény elrendeli; mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi. Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását, gondozását végz személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet. A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult. A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne hallhassák, kivéve, ha a sürgs szükség és a veszélyeztet állapot esetén ez elkerülhetetlen.

12

A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit fekvbeteg-gyógyintézetbe történ elhelyezésérl, egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt ebbl kizárni. A beteg által megnevezett személyt a fekvbeteg-gyógyintézet köteles értesíteni a beteg elhelyezésérl és annak megváltoztatásáról, valamint egészségi állapotának jelents mérték változásáról.

3.3. A beteg kötelezettségei Eredményes gyógyító tevékenység csak a beteg és az ellátók kölcsönös együttmködése révén lehetséges, ezért a betegnek nem csak jogai, de kötelezettségei is vannak. E kötelezettségeknek elssorban a saját és mások gyógyulása érdekében kell eleget tennie. A beteg – saját érdekében – mindenekeltt köteles együttmködni az t ellátó egészségügyi dolgozókkal az alábbiak szerint: •

Tájékoztatni ket mindarról, aminek ismerete szükséges a megfelel gyógykezeléshez.

Különösen fontos elmondani korábbi betegségeit, gyógykezelését; azt, hogy milyen gyógyszereket szed, illetve szedett, valamint fel kell tárnia azokat a kockázati tényezket is, amik az egészségét károsíthatják. •

Tájékoztatni kell az ellátókat – saját betegségével összefüggésben – mindarról, ami mások

életét vagy testi épségét veszélyeztetheti, így különösen a fertz betegségekrl és a foglakozás végzését kizáró megbetegedésekrl, állapotokról. •

A betegnek el kell mondania, hogy egészségügyi ellátásával kapcsolatban korábban milyen

jognyilatkozatokat tett (pl. helyettes döntéshozót nevezett meg, él végakaratot készített). •

Miután a beteg hozzájárult a beavatkozásokhoz, köteles betartani az orvosoknak a

gyógykezelésével kapcsolatos rendelkezéseit. •

Természetesen köteles betartani a jogszabályokat, az intézmény házirendjét és a

térítésköteles ellátások ellenértékét megfizetni. •

Hitelt érdemlen igazolnia kell a személyes adatait és azt, hogy van-e egészségbiztosítása?

•

Köteles tiszteletben tartani más betegek és az egészségügyi dolgozók jogait.

3.4. A beteg jogainak érvényesítése

E törvény biztosítja a beteg jogainak érvényesítését, a panaszainak kivizsgálását és megteremti a betegjogi képvisel rendszerét, aki együttmködik az ÁNTSZ szerveivel. Az egészségügyi szolgáltató köteles a beteget - egészségi állapotától függen - a felvételekor, illetleg az ellátás eltt tájékoztatni a betegjogokról, azok érvényesítésének lehetségeirl, illetve a gyógyintézet házirendjérl.

13

3.4.1. A betegjogi képvisel A betegjogi képvisel ellátja a betegek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti ket e jogaik megismerésében és érvényesítésében. A betegjogi képvisel tevékenysége különösen az alábbiakat foglalja magában: •

segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében;

•

segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását;

•

a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetjénél, fenntartójánál, illetve - a beteg gyógykezelésével összefügg ügyekben eljár az arra illetékes hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget;

•

rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesülésérl az egészségügyi szolgáltatónál.

A betegjogi képvisel egyedi ügyekben kizárólag a betegtl kapott meghatalmazás keretei között járhat el. A betegjogi képvisel a tevékenysége során az egészségügyi szolgáltató mködésével kapcsolatban észlelt jogsért gyakorlatra és egyéb hiányosságokra köteles felhívni a szolgáltató vezetjének, illetve fenntartójának a figyelmét, és azok megszüntetésére javaslatot tesz. A felhívás eredménytelensége esetén a betegjogi képvisel jogosult az illetékes szervhez, illetve személyhez fordulni. A betegjogi képvisel kiemelten kezeli az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, illetve társadalmi-szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben lévk betegjogi védelmét. A betegjogi képvisel - az ellátás zavartalanságát nem veszélyeztetve - illetékességi körében jogosult: •

az egészségügyi szolgáltató mködési területére belépni,

•

a vonatkozó iratokba betekinteni,

•

az egészségügyben dolgozókhoz kérdést intézni.

A betegjogi képvisel köteles a betegre vonatkozó orvosi titkot megtartani, és a beteg személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. A betegjogi képvisel a külön jogszabály szerinti szervezet keretei között látja el feladatait. A betegjogi képvisel nem állhat azzal az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az általa képviselend betegek részére egészségügyi szolgáltatást nyújt. Az egészségügyi szolgáltató biztosítja, hogy a betegek és hozzátartozóik a betegjogok képviseletét ellátó személy(ek) kilétét és elérésük módját megismerhessék. Az egészségügyi szolgáltató vezetje 10 munkanapon belül, a fenntartó 30 munkanapon belül - ha a fenntartó önkormányzati képvisel-testület vagy közgylés, a soron következ testületi ülésen érdemben megvizsgálja a betegjogi képvisel észrevételeit és azzal kapcsolatos állásfoglalásáról t tájékoztatja.

14

3.4.2. A közvetíti tanács A beteg és az egészségügyi szolgáltató között felmerül jogviták peren kívüli megoldására a felek együttesen kezdeményezhetik a jogvita közvetíti eljárás keretében történ rendezését. A közvetíti tanács összetételét, a közvetíti eljárás rendjét külön törvény szabályozza.

4. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei

4.1. Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége Sürgs szükség esetén az egészségügyi dolgozó - idponttól és helytl függetlenül - az adott körülmények között a tle elvárható módon és a rendelkezésére álló eszközöktl függen az arra rászoruló személynek elssegélyt nyújt, illetleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgs szükség fennállását vélelmezni kell. A területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyi dolgozó munkaidejében az e minségében hozzáforduló beteg megfelel ellátása iránt intézkedik. Az orvos - feltéve, ha szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján erre jogosult - a hozzá forduló beteget megvizsgálja. A vizsgálat megállapításaitól függen a beteget ellátja, vagy - a megfelel tárgyi és személyi feltételek hiánya esetén - a megfelel feltételekkel rendelkez orvoshoz, illetve egészségügyi szolgáltatóhoz irányítja. A beteg vizsgálata kiterjed a kezelorvos tudomására jutott valamennyi panaszra, a kórelzményre és a beteg gyógyulását befolyásoló egyéni körülmények feltárására. A fentiekben foglaltaktól eltérni kizárólag a beteg életének megmentéséhez szükséges, halasztást nem tr beavatkozások esetén lehet. Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkez egészségügyi dolgozó a hozzá forduló beteg vizsgálatáról kompetenciájának keretei között saját maga, illetleg, ha az kompetenciájának kereteit meghaladja, az erre jogosult orvos értesítése útján gondoskodik. Ez utóbbi esetben azonban, ha a beteg

állapota

azt

szükségessé

teszi,

az

orvos

megérkezéséig

elvégzi

mindazokat

a

beavatkozásokat, amelyek nyújtására szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján jogosult. Távolléte vagy akadályoztatása idtartamára a beteg vizsgálatára és kezelésére •

a kezelorvos munkáltatója,

•

a munkáltató hiányában a kezelorvos,

•

a kezelorvos akadályoztatása esetén - az egészségügyi szolgáltató költségére - a területileg illetékes egészségügyi hatóság

köteles a beteg vizsgálatáról és kezelésérl más orvos útján gondoskodni, ide nem értve azt az esetet, amelyben a kezelorvos feladatait az ügyeletes orvos látja el. A felkért kezelorvos, illetleg ügyeletes orvos köteles a beteg egészségi állapotával kapcsolatos eseményekrl a kezelorvost megfelel idben és módon tájékoztatni. A területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyi dolgozó a folyamatos ellátás biztosítása érdekében - a munkáltató rendelkezésének és a külön jogszabályokban foglaltaknak megfelelen - a

15

rendes munkaidn kívül elérhet vagy meghatározott helyen készenlétben áll, illetve ügyeleti feladatokat lát el. Készenlétnek minsül a rendkívüli munkaidben, az egészségügyi szolgáltató által elérhet, vagy meghatározott helyen munkavégzés céljából való készen állás. Ügyeletnek minsül - amennyiben mszak szervezése nem szükséges vagy nem lehetséges rendkívüli munkaidben, ügyeleti díj ellenében, a munkavégzés helyszínén való rendelkezésre állás, továbbá az ügyeleti és munkaköri feladatok ellátása. 4.2. Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása (gyógymódválasztási szabadság) A kezelorvos joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek közül szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó, általa, illetve az ellátásban közremköd személyek által ismert és gyakorolt, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek mellett végezhet eljárást. A választott vizsgálati és terápiás módszer alkalmazhatóságának feltétele, hogy •

ahhoz a beteg e törvény szabályai szerint beleegyezését adja, valamint

•

a beavatkozás kockázata kisebb legyen az alkalmazás elmaradásával járó kockázatnál, illetleg a kockázat vállalására alapos ok legyen.

A kezelorvos - feladatkörében - jogosult •

más orvost vagy egyéb szakképesítéssel rendelkez egészségügyi dolgozót a beteg vizsgálatára, illetve gyógykezelésében való közremködésre felkérni,

•

konzílium összehívását javasolni, illetve összehívni.

A kezelorvos - feladatkörében - jogosult a beteg ellátásában közremköd egészségügyi dolgozók részére utasítást adni. Az utasításnak egyértelmen tartalmazni kell az ellátandó feladatot, annak idejét, helyét és - amennyiben szükséges - a közremködésre felkérend további egészségügyi dolgozók nevét és munkakörét. A közremköd egészségügyi dolgozó •

az utasítást az abban foglalt feltételek szerint és a szakmai szabályoknak megfelelen hajtja végre,

•

amennyiben a végrehajtás során elre nem látható vagy a beteg állapotromlásához vezet esemény történik, errl a kezelorvost - ha ez nem lehetséges, a betegellátásban közremköd más orvost - haladéktalanul értesíti,

•

amennyiben véleménye szerint az utasítás végrehajtása a beteg állapotát kedveztlenül befolyásolja vagy más aggály merül fel, ezt azonnal a kezelorvos - ha ez nem lehetséges, a betegellátásban közremköd más orvos - tudomására hozza,

•

az utasítás végrehajtását - a kezelorvos egyidej tájékoztatása mellett - megtagadja, amennyiben azzal a tle elvárható ismeretek szerint a beteg életét veszélyeztetné vagy a gyógykezeléshez nem szükségszeren kapcsolódó maradandó egészségkárosodást okozna.

16

Az utasítás keretein belül az egészségügyi dolgozó - szakmai kompetenciájának keretei között és felkészültségének

megfelelen

-

önállóan

határozza

meg

a

általa

elvégzend

feladatok

végrehajtásának módját és sorrendjét. 4.3. Az ellátás megtagadásának joga A hozzá forduló beteg vizsgálatát a betegellátásban közvetlenül közremköd orvos megtagadhatja, •

ha ebben más beteg ellátásának azonnali szükségessége miatt akadályoztatva van, vagy

•

a beteghez fzd személyes kapcsolata miatt

•

feltéve, hogy a beteget más orvoshoz irányítja.

Az orvos a beteg vizsgálatát és további ellátását megtagadja, ha erre saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan. Az orvos a beteg ellátását csak a vizsgálatát követen tagadhatja meg, amennyiben a vizsgálat alapján megállapítást nyer, hogy •

a beteg egészségi állapota orvosi ellátást nem igényel,

•

a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért kezelés szakmailag nem indokolt,

•

a szükséges ellátás nyújtásához az egészségügyi szolgáltatónál nincsenek meg a személyi, illetve tárgyi feltételek és a beteget beutalja az ellátásra szakmailag illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz, vagy

•

a beteg állapota nem igényel azonnali beavatkozást és a vizsgálatot végz orvos a beteget késbbi idpontra visszarendeli, illetleg a b) pontban foglaltak szerint jár el.

Amennyiben a beteg vizsgálata alapján megállapítást nyer, hogy a beutaló orvos által javasolt vagy a beteg által kért ellátás jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik, az orvos az ellátást megtagadja. Az orvos a beteg ellátását akkor is megtagadhatja, ha •

az adott ellátás erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyzdésével ellenkezik,

•

a beteg együttmködési kötelezettségét súlyosan megsérti,

•

vele szemben a beteg sért vagy fenyeget magatartást tanúsít, kivéve, ha e magatartását betegsége okozza,

•

saját életét vagy testi épségét a beteg magatartása veszélyezteti.

Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkez egészségügyi dolgozó a beteg által kért ellátást köteles megtagadni, ha •

az jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik,

•

arra saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan.

4.4. Tájékoztatási kötelezettség A kezelorvos a beteg állapota által indokolt rendszerességgel, a tle elvárható ismereteknek megfelelen és legjobb tudása szerint tájékoztatja a beteget annak egészségi állapotáról. Amennyiben a beteg cselekvképtelen, illetve korlátozottan cselekvképes, a kezelorvos az arra jogosult személyeket is tájékoztatja.

17

A szóbeli tájékoztatás nem helyettesíthet az elre elkészített általános ismertet segédanyagok átadásával. A kezelorvos a beteg tájékoztatását körültekinten, szükség szerint fokozatosan, a beteg állapotára és körülményeire tekintettel végzi. A beteg tájékoztatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a kezelés általánosan ismert, jelents mellékhatásaira, az esetleges szövdményekre és a beavatkozások lehetséges következményeire, azok elfordulási gyakoriságára. Meg kell gyzdni arról, hogy a beteg a tájékoztatást megértette, továbbá szükség esetén gondoskodni kell a tájékoztatott lelki gondozásáról. 4.5. Dokumentációs kötelezettség A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelen tükrözze az ellátás folyamatát. Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni •

a beteg személyazonosító adatait,

•

cselekvképes beteg esetén az értesítend személy, kiskorú, illetve gondnokság alatt álló beteg esetében a törvényes képvisel nevét, lakcímét, elérhetségét,

•

a kórelzményt, a kórtörténetet,

•

az els vizsgálat eredményét,

•

a diagnózist és a gyógykezelési tervet megalapozó vizsgálati eredményeket, a vizsgálatok elvégzésének idpontját,

•

az ellátást indokoló betegség megnevezését, a kialakulásának alapjául szolgáló betegséget, a kísérbetegségeket és szövdményeket,

•

egyéb, az ellátást közvetlenül nem indokoló betegség, illetve a kockázati tényezk megnevezését,

•

az elvégzett beavatkozások idejét és azok eredményét,

•

a gyógyszeres és egyéb terápiát, annak eredményét,

•

a beteg gyógyszer-túlérzékenységére vonatkozó adatokat,

•

a bejegyzést tév egészségügyi dolgozó nevét és a bejegyzés idpontját,

•

a betegnek, illetleg tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmának rögzítését,

•

a beleegyezés, illetve visszautasítás tényét, valamint ezek idpontját,

•

minden olyan egyéb adatot és tényt, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet.

Az egészségügyi dokumentáció részeként meg kell rizni: •

az egyes vizsgálatokról készült leleteket,

•

a gyógykezelés és a konzílium során keletkezett iratokat,

•

az ápolási dokumentációt,

•

a képalkotó diagnosztikus eljárások felvételeit, valamint

•

a beteg testébl kivett szövetmintákat.

18

Több résztevékenységbl álló, összefügg ellátási folyamat végén vagy fekvbeteg-gyógyintézeti ellátást követen írásbeli összefoglaló jelentést (zárójelentést) kell készíteni, és azt a betegnek át kell adni. 4.6. Titoktartási kötelezettség Az egészségügyi dolgozót, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személyt minden, a beteg egészségi állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában, idbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy az adatokat közvetlenül a betegtl, vizsgálata vagy gyógykezelése során, illetve közvetetten az egészségügyi dokumentációból vagy bármely más módon ismerte meg. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra esetre, ha ez alól a beteg felmentést adott vagy jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja el. 4.7. Az egészségügyi dolgozók védelme Az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy •

a látlelet kiadása,

•

a keresképesség, illetve a munkaképesség-csökkenés mértékének elbírálása,

•

a munka-, illetve pályaalkalmasság elbírálása,

•

az egészségügyi alkalmassághoz kötött engedélyek kiadására irányuló eljárásban végzett vizsgálatok,

•

az egyéb egészségügyi, egészségbiztosítási vagy szociális ellátásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárásban végzett vizsgálatok,

•

a kötelez népegészségügyi intézkedések ellátása,

•

a hatóság megkeresésére vagy megrendelésére végzett vizsgálat, illetve beavatkozás,

•

az ügyeleti szolgálat, illetve sürgsségi ellátás

•

során mindezekkel összefüggésben közfeladatot ellátó személynek minsül.

4.8. A szakmai fejldéshez való jog és kötelezettség Az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy jogosult és köteles szakmai ismereteinek - a tudomány mindenkori állásával, fejldésével összhangban történ - folyamatos továbbfejlesztésére.

5. Népegészségügy

19

A népegészségügy a társadalom egészének szervezett tevékenysége, amelynek célja a lakosság egészségi állapotának javítása az egészség megrzése, a betegségek megelzése révén. A népegészségügyi tevékenység körében meg kell határozni az egészség tudományosan megalapozott biológiai és természeti-társadalmi környezeti feltételeit, az egészség megrzésének, a betegségek megelzésének hatékony, hozzáférhet és a lakosság által elfogadható módszereit, valamint az ehhez szükséges intézményrendszer sajátosságait. Az egészséget támogató társadalompolitika céljainak meghatározásánál, valamint a döntések elkészítésénél támaszkodni kell a népegészségügyi tevékenység során feltárt adatokra. A lakosságot a népegészségügyi helyzetrl, a felmerült problémákról, az elidéz tényezkrl, a várható következményekrl, a megoldás lehetségeirl és korlátairól rendszeresen tájékoztatni kell. 5.1. Egészségfejlesztés

Az egészségfejlesztés célja az egészségi állapot és az életminség javítása, valamint az egészség védelme. Az egészség védelmének elsdleges eszközei a betegségek és sérülések megelzése, valamint az egészségnevelés. Az egészségnevelésnek ki kell terjednie a betegségek, illetve kórmegelz állapotok megelzésével és korai felismerésével kapcsolatos tudnivalók, módszerek ismertetésére is. Ennek során hangsúlyozni kell az egyén lehetségeit és felelsségét egészsége megrzésével kapcsolatban. Minden egészségügyi dolgozó feladata az egészségnevelésben való aktív részvétel, ezért az egészségügyi dolgozók képzése során kiemelt figyelmet kell fordítani az életmód-tanácsadásra történ felkészítésre. Az egészségnevelés szempontjait a közszolgálati rádió és televízió msorpolitikájának kialakítása során is figyelembe kell venni. A lakosság egészségét veszélyeztet tényezket és tevékenységeket észlel, illetve ilyen tevékenységet folytató személyeket és szervezeteket bejelentési kötelezettség terheli. Ezen személyek és szervezetek tudomására jutott információkat az egészségkárosodás megelzéséhez szükséges ismeretekkel kiegészítve nyilvánosságra kell hozni. Az egészségvédelem alapvet eszközei az egészségnevelés mellett a fertz megbetegedések megelzését szolgáló védoltások, a betegségek és kórmegelz állapotok korai felismerését célzó szrvizsgálatok rendszere, valamint az egészségügyi ellátás keretében végzett egészségügyi felvilágosító tevékenység. A lakosság egészségi állapotát hosszú távon is jelentsen befolyásoló területek - a háziorvos ilyen irányú tevékenysége mellett - a család- és nvédelmi gondozás, a gyermekek és ifjak közösségeinek egészségügyi

gondozása

(a

továbbiakban:

ifjúság-egészségügyi

gondozás),

egészségügy, az idskorúak gondozása és a sportegészségügyi gondozás.

5.1.1. Ifjúság-egészségügyi gondozás

20

a

foglalkozás-

A népegészségügy ernyje alatt kell gondoskodni az Ifjúság-egészségügyi gondozásról. Az ifjúságegészségügyi gondozás célja a kiskorúak harmonikus testi és lelki fejldésének elsegítése. Ennek során biztosítani kell •

az egészségnevelést,

•

az életkoruknak megfelel szrvizsgálatokat,

•

az

életkorhoz

kötött

kötelez

védoltásokat,

illetve

azok

megtörténtének

és

eredményességének vizsgálatát, továbbá a kampányoltásokat, •

a pályaválasztási tanácsadás egészségügyi feladatait,

•

a beiskolázás eltti vizsgálatokat, a szakmai alkalmasság elbírálását, a szakképesítést is nyújtó oktatási intézményekben az idszakos alkalmassági vizsgálatok elvégzését. Ebben a feladatkörben ellenrizni kell a közegészségügyi követelmények érvényesülését az elméleti és gyakorlati képzésre szolgáló helyiségekben, továbbá a szabadtéri foglalkoz6tatási és rekreációs területeken,

•

a bölcsdében, a nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetést,

•

a járványügyi elírások betartását,

•

az elssegélynyújtás feltételeinek meglétét,

•

alkohol, kábítószer,

egyéb

pszichotrop

anyagok

és

a

dohánytermékek

(tiltott)

fogyasztására vonatkozó szabályok betartását, •

a tanulók pszichológiai állapotát, terhelhetségét;

•

fertz megbetegedés esetén meg kell tenni a szükséges járványügyi intézkedéseket;

•

a nevelési-oktatási intézményekben a gyermekek és tanulók els orvosi ellátását.

Az ifjúság-egészségügyi gondozás részét képezi – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – az iskola-egészségügyi ellátás.

5.1.2. Sportegészségügyi gondozás

A sportegészségügyi gondozást is elírja a törvény. A sportegészségügyi gondozás célja: •

a diáksportban és a szabadidsportban rendszeresen részt vev személyek elzetes alkalmassági vizsgálata és rendszeres ellenrzése,

•

a

fokozott

fizikai

megterhelésre

alkalmatlan

személyek

kiszrése,

a

rejtett

megbetegedések feltárása, •

a fizikai állapotnak megfelel kedvez élettani hatást kifejt, szakszeren irányított testmozgás sportegészségügyi ellenrzése,

•

a sporttevékenységre és az ezzel kapcsolatos életmódra vonatkozó tanácsadás,

•

az iskolai testnevelési, könnyített és gyógy-testnevelési feladatok ellátásával kapcsolatos tanácsadás,

•

sportrendezvények felügyelete, a sportsérülések megelzése és elsdleges ellátása, a szükséges további intézkedések megtétele,

•

sport- és mozgásprogramok kidolgozása, valamint ezek hatásának vizsgálata, lehetség szerint rehabilitációs szakorvossal közös ellenrzése.

21

A sportegészségügyi gondozás speciális szakterülete a versenysportolók sportorvosi vizsgálata és felügyelete, amelynek célja az adott sportágban folytatott sporttevékenységre való alkalmasság megállapítása, illetve e sporttevékenység esetleges egészségkárosító hatásainak megelzése idszakos sportorvosi ellenrz vizsgálat révén. A meg nem engedett teljesítményfokozó gyógyszerek, egyéb anyagok és készítmények, valamint módszerek tilalmának ellenrzése, az ezzel kapcsolatos kutatás, tanácsadás és megelzés a sportegészségügyi gondozás feladatkörébe tartozik.

5.2. Sugáregészségügy

A sugár-egészségügyi tevékenység célja, •

hogy védje az emberek és utódaik egészségét az ionizáló és nem-ionizáló sugárzások ártalmas hatásaival szemben a sugárzások rendeltetésszer alkalmazása során. (A sugárzások biztonságos – a társadalom számára elfogadható kockázattal járó – alkalmazása érdekében a sugáregészségügy feladata):

•

az emberi sugárterhelés forrásainak megismerése, mértékének felmérése és alakulásának nyomon követése,

•

a sugárzás tulajdonságainak és az él anyaggal való kölcsönhatásának tanulmányozása,

•

az emberre gyakorolt sugárhatás vizsgálata megfigyeléses orvostudományi kutatási, klinikai és epidemiológiai módszerekkel,

•

a sugárzás ártalmas hatásai elleni védekezés szabályainak, hatékony és gazdaságos eszközeinek és módszereinek a kidolgozása,

•

a sugár-egészségügyi szempontból biztonságos munka- és életfeltételek kialakításához és fenntartásához szükséges intézkedések meghozatala, és végrehajtásuk ellenrzése.

Ionizáló sugárforrásokat mködtetni csak egészségügyi hatósági engedély birtokában szabad, ennek sugár-egészségügyi szabályozását és felügyeletét, a túlexpozíciók esetén teend intézkedéseket, a radioaktív

anyagok

alkalmazásának,

a

radioaktívhulladék-kezelés

és

tárolás

feltételeit

az

atomenergiáról szóló törvény követelményeivel és elírásaival összhangban kell végrehajtani. A sugár-egészségügy kapcsolódik a munka törvénykönyvérl szóló 1992. évi XXII. törvényhez (Mt.), amelynek 102. §-a kimondja, hogy a munkáltató kötelessége az egészséges és biztonságos munkafeltételek biztosítása. Az Mt. 132. §-a (4) bekezdése pedig öt munkanap

pótszabadságot

biztosít annak a dolgozónak, aki az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát eltölt. További munkajogi rendelkezés, hogy ezeken az egészségre ártalmas, vagy különösen veszélyes munkahelyeken a munkaid heti 36 óra. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet (Tny.R.) 1. számú melléklete 10. pontja szerint az ionizációs sugárzás hatása alatt végzett munka korkedvezményes nyugellátásra jogosítja a biztosítottat. Az Eüt. vonatkozó alapelvének megfelelen a Kormány meghatározta az egészségügyi programot, amely szerint megállapítható, hogy az alapellátásban jelents elrehaladást jelentett a háziorvosi, az

22

alapellátási struktúra átszervezése, a háziorvosi rendszer privatizációja, így jobb kapcsolat alakult ki, elnyösebb ellátást tudott biztosítani a lakosság számára, illetve megalapozta a továbbfejlesztés elemeit. Növekedett az önkormányzatok szerepe ebben a kérdésben. Fontos reform a járó-, illetleg fekvbeteg-ellátás új formában történ mködtetése. Jellemz erre a kötelez egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebt.)-ben meghatározott szolgáltatói szerzdés rendszere. A szrprogram csoporthoz is kapcsolódik az Ebt. rendelkezése, amikor meghatározza a biztosítottak szrvizsgálatát betegség- és korcsoportok szerint. Alapvet elhatárolás a két törvény személyi köre tekintetében az, hogy míg az Eüt. a lakosság számára biztosít egészségügyi ellátást, addig az Ebt. kötelezen teszi lehetvé az ott meghatározott egészségügyi ellátásokat a biztosítottak részére, kiegészítve meghatározott pénzbeli ellátásokkal, amelyek keresetpótló jellegek. (Az Ebt. részletes rendelkezései ismertetésével a késbbiekben foglalkozunk.) Az Eüt. hatálya alá tartozó egyén társadalmi kötelessége a saját és környezete egészségi állapotáért viselt felelssége, amely keretében köteles figyelemmel lenni mások egészséggel kapcsolatos jogára. Kötelessége tartózkodni minden olyan magatartástól és tevékenységtl, amely a társadalmilag elfogadható kockázati szinten felül köztudottan mások egészségét, testi épségét veszélyezteti. Ez a magatartás

markánsan

három

területen

jelentkezik:

nevezetesen

a

dohányzásban,

alkoholfogyasztásban és a tiltott szerek használatában (drogok). Feladat e káros szerek lehetség szerinti jelents háttérbe szorítása, esetlegesen fogyasztásuk megszüntetése. (itt csak a dohányzás és az alkoholfogyasztás nemkívánatos hatásával foglalkozunk. A drog-problematikára jegyzetünk másik része terjed ki.)

5.3. Az alkoholfogyasztásról


Az alkoholfogyasztás általában az egyén privát életében valósul meg. E negatív magatartással kapcsolatban azonban pozitív védekez rendelkezést tartalmaz a Munka törvénykönyvérl szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), amely kötelezen elírja, hogy a munkavállaló köteles a kijelölt helyen és idben munkára képes állapotban megjelenni és ezt az állapotot a munka befejezéséig megtartani. (Ezt az állapotot befolyásoló tényez az alkohol, droghatás.) Az Mt. bérrendszere lehetvé teszi a munkabér 1/5-ének természetben való kiadását. Ez azonban nem terjedhet ki az egészségre káros hatást kifejt termékekre, még abban az esetben sem, ha annak a munkáltató az elállítója. Az Mt. rendelkezésével összhangban, mintegy kiegészítésül adta ki a Legfelsbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma a 122. sz. állásfoglalást, amely lehetvé tette a munkáltatónak az alkoholszondáztatást, s pozitív eredmény esetén az alkoholtól befolyásolt állapotban lév munkavállaló munkától való eltiltását. Az Ebt. 52. §-a meghatározza meg az üzemi baleset fogalmát, az ilyen balesetet szenvedett egyén f szabály szerint baleseti ellátásra jogosult. Az Ebt. 54. §-a azonban szigorító rendelkezéseket is tartalmaz: elírja, hogy társadalombiztosítási szempontból nem üzemi baleset az a baleset, amely a sérült kizárólagos ittassága miatt következett be. 5.4. A dohányzás káros hatása

23

Magyarország egészségi állapota riasztó statisztikai adatokat mutat. Els helyen a szív és érrendszeri betegségek állnak, második helyen a daganatos betegségek. Mindkettnél a tudomány igazolta a dohányzással kapcsolatos káros összefüggést. A daganatos megbetegedések a tüd, gége, nyelcs daganatos megbetegedésekre vonatkoznak. A népesség csökkenése a várható élettartam megrövidülése fleg a férfiaknál figyelemre méltó. Vajon mit tehetünk az elidéz okok elhárítása érdekében? Egészségneveléssel, ismeretterjesztéssel, a médiák segítségével, talán még nem kés javítani a lakosság egészségi állapotán, fleg a felnövekv nemzedék körében. A meggyzés ráhatás tudat átformálás lassú és fáradságos munka eredménye lesz. Gyorsabban mutatkozó eredmény és alkalmazható eszköz erre a célra a kényszerít jelleg jogi szabályozás. Ennek megfelelen lépett hatályba a dohányzás elleni küzdelemrl szóló 1999. évi XLII. törvény, amely 2001. január 1.-jétl hatályos.


A jogszabály rendelkezik arról, hogy mi minsül dohányterméknek. Továbbá említi még a közforgalmú intézmény zártlégter helyiség meghatározását. Felsorolja a jogszabály, hogy hol nem szabad dohányozni, illetve hol nem jelölhet ki dohányzó hely. Ilyen egészségügyi intézmény az alap- és járóbeteg-ellátást biztosító, valamint a közoktatási intézmények, nappali bentlakásos, gyermekvédelmi intézmények. Meghatározza a törvény, hogy a szórakozó és vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú helyeken milyen esetben engedélyezhet a dohányzás, vagy jelölhetnek ki dohányzó helyet. Itt található az a rendelkezés is, amely kimondja, hogy a kijelölt dohányzóhely szellztethet legyen. Füst nem juthat arra a területre, ahol olyan személyek is tartózkodnak, akik nem dohányzók. Az elírt rendelkezést ellenrzi az ÁNTSZ és a tzvédelmi hatóság. A jogszabály kifejezetten kimondja, hogy dohánytermék nem forgalmazható közoktatási gyermekjóléti -, gyermekvédelmi intézményben, egészségügyi intézményben. Vásárlás esetén, ha szükséges, a vásárló köteles hitelt érdemlen igazolni magát. A dohánytermékek fogyasztására, forgalmazására vonatkozó tilalmak megszegése esetén egészségvédelmi bírság kiszabható. A bírság mértékét igazítani kell a cselekmény súlyosságához. Az eljárás lefolytatására és a bírság kiszabására az ÁNTSZ jogosult.

6. Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások. Az embriókkal és ivarsejtekkel végzett kutatások. A mvi meddvé tétel és az abortusz. Embrió: minden él emberi embrió a megtermékenyítés befejezdése után a terhesség 12. hetéig, Magzat: a méhen belül fejld emberi lény a terhesség 12. hetétl. 6.1. Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások általános feltételei Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) •

testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés,

•

a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel,

24

•

ivarsejt adományozásával történ testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés,

•

embrióadományozással végzett embrióbeültetés,

•

a ni ivarsejt megtermékenyülését, illetleg megtermékenyíthetségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejldését elsegít egyéb módszer

•

alkalmazható.

Reprodukciós eljárás során történ megtermékenyítéshez, illetleg embrióbeültetéshez kizárólag emberi ivarsejt, illetve embrió használható fel. Holttestbl - ideértve az agyhalottat is - vagy halott magzatból származó ivarsejt reprodukciós eljáráshoz nem alkalmazható. Reprodukciós eljárásként kizárólag a fent meghatározott módszereket lehet alkalmazni. Reprodukciós eljárás házastársi vagy különnemek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél végezhet el, amennyiben bármely félnél fennálló egészségi ok (meddség) következtében a kapcsolatból természetes úton nagy valószínséggel egészséges gyermek nem származhat. Élettársak esetén reprodukciós eljárás csak abban az esetben végezhet, amennyiben az élettársak egyike sem áll házastársi kapcsolatban. A reprodukciós eljárás csak akkor végezhet, ha a meddség egyéb kezelési módszerei eredménytelennek bizonyultak, és az alkalmazott eljárással orvosilag megalapozott esélye van egészséges gyermek fogamzásának és megszületésének. Reprodukciós eljárás megfelel szakorvosi javaslatra, az eljárás lefolytatására kiadott mködési engedély alapján jogosult egészségügyi szolgáltatónál végezhet. Reprodukciós eljárás - egyedülálló n esetén annak folytatása - a házastársak, illetleg élettársak együttes, illetve az egyedülálló n írásbeli kérelmére végezhet. A kérelmet teljes bizonyító erej magánokiratba kell foglalni. Az élettársi kapcsolat fennállásáról az élettársak közokiratban nyilatkoznak. A beavatkozás megkezdését megelzen a beavatkozást végz orvos, illetleg orvoscsoport tagja az egyidejleg személyesen megjelent kérelmezket az adott esetben elvégezhet reprodukciós eljárásról szóban és írásban tájékoztatja. A reprodukciós eljárás csak a kérelmezk - tájékoztatásukat követen tett - együttes írásbeli beleegyez nyilatkozata alapján kezdhet meg, illetve - egyedülálló n esetén - a kérelmez írásbeli beleegyez nyilatkozata esetén folytatható. A reprodukciós eljárások végzésére jogosult egészségügyi szolgáltatók mködésének szakmai feltételeit, az egyes beavatkozások alapjául szolgáló egészségügyi indikációk körét, valamint az egészségügyi beavatkozások végzésének részletes szakmai szabályait az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletben határozza meg. Reprodukciós eljárások végzésére mködési engedély csak olyan egészségügyi szolgáltató részére adható, amely egyidejleg megfelel az ivarsejtek, illetleg az embriók fagyasztva tárolására vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott szakmai feltételeknek is.

6.2. Ivarsejt-adományozás és -letét

25

Reprodukciós eljárás végzéséhez, illetve orvostudományi kutatás céljából ivarsejt adományozható, amely kizárólag az adományozás szerinti célra használható fel. Egyazon reprodukciós eljárás végzése során csak azonos személy által adományozott ivarsejtek használhatóak. Ivarsejt adományozásáért ellenérték nem kérhet és nem adható. Ivarsejtet bármely - reprodukciós eljárás céljából történ adományozás esetén 35. életévét be nem töltött - cselekvképes személy adományozhat, aki megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek. Ivarsejtet reprodukciós

eljárás

végzésére, illetve

ivarsejt kutatására

jogosult egészségügyi

szolgáltatónak, illetleg kutatóhelynek lehet közvetlenül felajánlani. A felajánlás az adományozónak az ivarsejt elfogadására jogosult egészségügyi szolgáltatóhoz vagy kutatóhelyhez intézett írásbeli adományozó nyilatkozatával és a szolgáltatónál az ivarsejtet tartalmazó anyag levétele céljából történ személyes megjelenésével történik. Reprodukciós eljárás érdekében történ adományozás esetén az adományozó nyilatkozatnak tartalmaznia kell az adományozó nevét (családi és utónév, leánykori név), anyja leánykori nevét, lakcímét, születési idejét, nemét, külsdleges testi jegyeit, a felajánló eltt ismert megbetegedéseit. A felajánlás szerinti egészségügyi szolgáltató a reprodukciós eljárás céljából adományozott ivarsejtek levételét megelzen intézkedik a nála személyesen megjelent adományozó elzetes orvosi vizsgálatáról és az adományozót szóban tájékoztatja az adományozás céljáról és feltételeirl. Az adományozónak a személyes megjelenés során hitelt érdeml módon igazolnia kell a közölt személyes adatok helytállóságát. Az adományozott ivarsejtek elfogadására jogosult egészségügyi szolgáltató vagy kutatóhely a felajánlást indokolás nélkül visszautasíthatja. Vissza kell utasítani a reprodukciós eljárás céljából tett adományozást, ha •

az adományozó az adományozást kizáró megbetegedésben szenved;

•

az adományozó a személyes és különleges adatok közlését megtagadja és az adatokról más hitelt érdeml módon nem szerezhet tudomás;

•

az adományozás nem a felajánlás szerinti egészségügyi szolgáltatónál személyes megjelenés során nyert, ivarsejteket tartalmazó anyaggal történik.

Bármely személy vagy szerv köteles a jogosulatlanul, illetleg jogszeren, de a visszautasított felajánlás során birtokába jutott ivarsejtek, illetve ivarsejtet tartalmazó anyagok haladéktalan megsemmisítésérl gondoskodni. Az adományozó személyes megjelenése és vizsgálata alapján az egészségügyi szolgáltató vagy az ivarsejt-adományozás során a kutatóhely tudomására jutott személyes és különleges adatok kezelésére a személyes adatok védelmérl és a közérdek adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérl és védelmérl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései megfelelen irányadóak. Az egészségügyi szolgáltató az adományozott és általa elfogadott ivarsejteket a felhasználásig fagyasztva tárolja. A ivarsejtek tárolása külön jogszabályban meghatározottak szerint kizárható,

26

illetleg idtartama korlátozható. A korlátozott idtartamig tárolható ivarsejteket a tárolási id lejártát követen meg kell semmisíteni. Egészségügyi okból szakorvosi javaslat alapján, illetleg egyéb indokolt kérelemre ivarsejtek fagyasztva tárolás céljából cselekvképes személytl késbbi, a letev saját felhasználása céljából is átvehetk (ivarsejtletét). Letétként kizárólag a letev saját és személyesen átadott ivarsejtjei vehetk át. A letétbe helyezett ivarsejtek a letev írásbeli rendelkezése alapján, a reprodukciós eljárást végz egészségügyi szolgáltató részére szolgáltathatók ki. A letev írásbeli kérelmére az ivarsejteket a tárolási id lejárta eltt meg kell semmisíteni. Az ivarsejtek tárolása során a különböz donoroktól származó, az azonos donoroktól nem egyidejleg levett, a különböz célból adományozott ivarsejtek, valamint az ivarsejtletét céljából tárolt különböz ivarsejtminták nem keverhetk össze. A tárolt ivarsejtekrl, azok kiadásáról, felhasználásáról, illetleg megsemmisítésérl folyamatos nyilvántartást

kell

vezetni.

A

nyilvántartás

érdekében

a

tárolás

során

az

ivarsejteket

személyazonosításra alkalmas, kutatási célból végzett tárolás esetén személyazonosításra nem alkalmas módon, tárolási egységenként, azonosítási kóddal kell ellátni.

6.3. Embrióadományozás és – letét

Reprodukciós eljárás során testen kívül létrejött és be nem ültetett embrióval kapcsolatos rendelkezés jogát az embriót létrehozó házastársak (élettársak) - a családi állapotukban, illetleg élettársi kapcsolatukban bekövetkezett változástól függetlenül - valamelyik fél haláláig közösen gyakorolják, rendelkezési jogáról azonban bármelyik fél közokiratban vagy teljes bizonyító erej magánokiratban lemondhat. Véleményeltérés esetén az embrióletét szabályait kell megfelelen alkalmazni. Az ivarsejt-adományozás révén testen kívül létrehozott embrió feletti rendelkezési jog az ivarsejt felhasználása szerinti reprodukciós eljárásban részt vev házastársakat (élettársakat) együttesen illeti meg, a fent meghatározott feltételek egyidej figyelembevételével. A rendelkezés joga az embriónak a saját célú esetleges késbbi felhasználás érdekében történ letételérl (embrióletét) szóló döntést, vagy más személyeknél végzend reprodukciós eljáráshoz (embrióadományozás), illetleg orvostudományi kutatás céljára történ felajánlását foglalja magában. Megfelel rendelkezés - vagy annak ismerete - hiányában az egészséges embrió letételének szándékát kell vélelmezni. Az azonos személyektl származó embriók legfeljebb két másik személynél végzend reprodukciós eljárásban használhatók fel. Az embrió felajánlása a rendelkezésre jogosultak írásbeli nyilatkozatával történhet, amely tartalmazza a felajánlás célját, valamint - az embrióadományozás céljából történ felajánlása esetén - az embriót létrehozó ismert személyek életkorát, külsdleges testi jegyeit, a nyilatkozattev eltt ismeretes megbetegedéseit. Az embrió felajánlására, illetleg visszautasítására a 10.2. pontban foglalt rendelkezések megfelelen irányadóak.

27

Az egészségügyi szolgáltató, illetleg a kutatóhely az embriók adományozási, illetve kutatási célra történ felajánlásával összefüggésben tudomására jutott személyes és különleges adatokat az ivarsejtek

adományozásával

kapcsolatos

adatkezelésre

vonatkozó,

e

törvényben

foglalt

rendelkezések megfelel alkalmazásával kezelheti. Az embrióadományozásra irányuló eljárás során nem tekinthet jogszertlennek az az adatkezelés, amely az embriók, illetleg az ivarsejtek adományozásával összefüggésben jogszeren az egészségügyi szolgáltató tudomására jutott és legalább az egyik eljárásban kezelhet személyes és különleges adatok összekapcsolásával történik. Az embrió letétele a hozzá kapcsolódó rendelkezési jog gyakorlására jogosult intézkedése vagy e törvény szerint vélelmezett szándéka alapján lehetséges. Az embrió letételéhez a letét alapjául szolgáló egészségügyi ok megjelölése vagy egyéb indokolás nem szükséges. A letett embrió - bármelyik fél halálának, illetleg rendelkezési jogáról történ lemondásának esetét kivéve - kizárólag a rendelkezési jog jogosultjainak egybehangzó írásbeli nyilatkozata alapján adható ki. A házastárs (élettárs) halála miatt egyedülálló, rendelkezésre jogosult n testébe történ beültetés céljából a letett embrió a kizáró nyilatkozat hiányában adható ki. Kizáró nyilatkozat esetén a letett embrió felhasználására a rendelkezésre jogosult nyilatkozata irányadó, ennek hiányában az embrió adományozására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelen alkalmazni azzal, hogy a felajánlás szerinti egészségügyi szolgáltatónak a letétbe helyezés helye szerinti egészségügyi szolgáltatót kell tekinteni. Az adományozás céljából felajánlott embrió legfeljebb 5 évig tárolható, de ez az idtartam egy alkalommal, további 5 évvel meghosszabbítható. A letétbe helyezett embrió tárolásának leghosszabb idtartama 10 év. A fel nem használt embrió a fagyasztva tárolás határidejének letelte eltt - az embrió valószín károsodásának esetét kivéve - nem semmisíthet meg. A határid leteltét követen az egészségügyi szolgáltató az embriót megsemmisíti vagy tudományos kutatás céljára - a reprodukciós eljárásban történ felhasználás lehetségének kizárásával - felhasználhatja, illetve ilyen célból arra jogosult kutatóintézetnek átadhatja. Az egészségügyi szolgáltató az adományozott és általa elfogadott ivarsejteket a felhasználásig fagyasztva tárolja. A ivarsejtek tárolása külön jogszabályban meghatározottak szerint kizárható, illetleg idtartama korlátozható. A korlátozott idtartamig tárolható ivarsejteket a tárolási id lejártát követen meg kell semmisíteni. Egészségügyi okból szakorvosi javaslat alapján, illetleg egyéb indokolt kérelemre ivarsejtek fagyasztva tárolás céljából cselekvképes személytl késbbi, a letev saját felhasználása céljából is átvehetk (ivarsejtletét). Letétként kizárólag a letev saját és személyesen átadott ivarsejtjei vehetk át. A letétbe helyezett ivarsejtek a letev írásbeli rendelkezése alapján, a reprodukciós eljárást végz egészségügyi szolgáltató részére szolgáltathatók ki. A letev írásbeli kérelmére az ivarsejteket a tárolási id lejárta eltt meg kell semmisíteni.

28

Az ivarsejtek tárolása során a különböz donoroktól származó, az azonos donoroktól nem egyidejleg levett, a különböz célból adományozott ivarsejtek, valamint az ivarsejtletét céljából tárolt különböz ivarsejtminták nem keverhetk össze. Ivarsejt-, illetleg embrióadományozás eredményeként fogant, illetve született gyermeknek joga, hogy a nagykorúságának elérését követen fogamzásának, születésének körülményeit a rendelkezésre bocsátható adatok körére kiterjed módon megismerje. Ezen tájékoztatást a gyermek vér szerinti szülje, illetleg a nagykorúságának elérését közvetlenül megelzen törvényes képviseljének minsül személy jogosult megadni. Az ily módon fogant, illetve született gyermek vér szerinti szüljének az ivarsejt felhasználására, illetve az embrió beültetésére irányuló reprodukciós eljárást kérelmezket kell tekinteni. A testen kívül létrejött embriót a méhmagzat jogállása a beültetés napjától illeti meg. A gyermek családi jogállásának rendezésére irányuló eljárás során az eljáró hatóság, illetleg a reprodukciós eljárásban részt vev házastársak (élettársak) bármelyikének kérelmére a reprodukciós eljárás végzésének tényérl és annak eredményérl a beavatkozást végz egészségügyi szolgáltató igazolást ad ki. 6.4. Embriókkal, ivarsejtekkel végezhet kutatások, vizsgálatok és beavatkozások Embriókkal, illetve ivarsejtekkel a Humán Reprodukciós Bizottság engedélye alapján, az engedélyben meghatározott dokumentációs rendnek és az egyidejleg jóváhagyott kutatási tervnek megfelelen, a kutatás célja szerinti szakmai feltételekkel rendelkez egészségügyi szolgáltatónál vagy más kutatóhelyen végezhet kutatás. Embrió kutatási célból nem hozható létre, kutatáshoz csak a reprodukciós eljárások során létrejött embriót szabad felhasználni az arra jogosultak rendelkezése alapján vagy az embrió károsodása esetén. Embrió állat szervezetébe nem ültethet, emberi és állati ivarsejtek egymással nem termékenyíthetk meg. Reprodukciós eljárás vagy más egészségügyi szolgáltatás, illetve orvostudományi kutatás során embriót több embrió vagy a fogamzással kialakult tulajdonságoktól eltér vagy további sajátossággal rendelkez egyed léthozatalára felhasználni nem lehet, egymással genetikailag megegyez egyedek nem hozhatók létre. Azon embrió, amellyel kutatást végeztek, emberi szervezetbe nem ültethet be, kutatáshoz felhasznált ivarsejt reprodukciós eljárás végzéséhez nem alkalmazható. A kutatás során felhasznált embrió - a fagyasztva tárolás idejét nem számítva - legfeljebb 14 napig tartható életképes állapotban, a kutatás tartamát is figyelembe véve. E törvény alkalmazása szempontjából nem minsül embriókutatásnak a diagnosztikai vagy gyógykezelési célból, valamint az embrió visszaültetésre vagy beültetésre való alkalmasságának megállapítása érdekében végzett vizsgálat. Az utód nemének születése eltti megválasztására irányuló eljárások a nemhez kötötten örökld megbetegedések felismerésére vagy a megbetegedések kialakulásának megelzésére végezhetek.

29

Az embriónak a fentiektl különböz genetikai jellemzi a születend gyermek várható betegségének megelzése, illetleg kezelése céljából változtathatóak meg, a cél szerint feltétlenül szükséges mértékben és módon. Az embrió sejtjeit szétválasztani kizárólag a születend gyermek valószínsíthet megbetegedésének, az embrió károsodásának megállapítása érdekében lehet. A fent meghatározott eljárások az embriót létrehozó házastársak (élettársak) - tájékoztatásukat követen tett - írásbeli beleegyez nyilatkozata alapján, reprodukciós eljárás végzésére jogosult egészségügyi szolgáltatónál alkalmazhatóak. 6.5. Embriók, magzatok számának csökkentése többes terhességben Többes terhesség fennállása esetén egyes embriók (magzatok) orvosilag valószínsíthet életképtelenséggel járó fejldési rendellenessége vagy az élettel összeegyeztethet, de súlyos és gyógyíthatatlan fogyatékosságot okozó károsodása miatt méhen belüli beavatkozással a terhesség az egészséges embriók (magzatok) kihordására korlátozható. Az illetékes genetikai tanácsadó javaslatára - a magzatok számának méhen belüli korlátozására a terhesség 20. hetéig, a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hetéig kerülhet sor. A terhesség megtartása, egészséges gyermek(ek) világrahozatala, illetleg az embrióknak (magzatoknak) az anya életét vagy testi épségét nem veszélyeztet biztonságos kihordása érdekében a többes terhességben kihordandó embriók (magzatok) száma valamennyi embrió (magzat) épsége esetén is korlátozható. A kihordandó embriók (magzatok) száma - szakorvosi javaslatra - a terhesség 12. hetéig, a többes terhesség korábbi diagnózisát befolyásoló ok fennállása esetén a 14. hetéig csökkenthet. Az embriók (magzatok) számának méhen belüli csökkentésére irányuló eljárás során a magzati élet védelmérl szóló 1992. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Mtv.) rendelkezései az e törvényben nem szabályozott kérdések tekintetében megfelelen irányadóak. Az e törvényben foglalt rendelkezések nem érintik a magzatok számának az Mtv. szerint a terhességmegszakítás indokaként figyelembe vehet egyéb feltételek alapján történ csökkentésének lehetségét. 6.6. Az abortusz jogi kérdései. Mvi megtermékenyítés. 6.6.1.

Az abortusz jogi kérdései

Lényege: Ez egy komplex, közjogi és magánjogi problémákat is felvet jogi probléma. Az érintett jogok: -

jogképesség

-

élethez való jog

-

emberi méltósághoz való jog

-

az önrendelkezési jog

-

orvostudományi, erkölcsi, demográfiai, filozófiai kérdések

30

-

Szabályozása

•

pro life: az élet a fogamzással kezddik, a magzat személy, jogalany, akit megillet a jogképesség és az élethez való jog

- csak akkor fogadható el az abortusz, ha az anya élete is veszélyben van, mert mindig a már meglev életet kell védeni - más indokok csak szigorú korlátozásokkal fogadhatók el •

pro choice: az élet a születés pillanatában kezddik. A magzat az anyatest része, nem személy, fennáll rajta a terhesség alatt az anya önrendelkezési joga. A terhesség-megszakítás joga alapvet jog. Figyelmet érdemel, hogy – adott esetben – egy egészséges testrész is az anyatest része, azonban senkinek sincs „alapvet joga” arra, hogy pl.: az egészséges karját amputáltassa.

A gyakorlatban A két nézet között kompromisszum nem lehetséges, de a gyakorlatban tisztán egyik sem létezik. A világon mindenütt korlátozott abortuszrendszer van érvényben. A különbség a korlátozás mértékében és módjában van. •

indikációs rendszer: a terhesség megszakításához mindig valamilyen ok szükséges, amit a kérelmeznek igazolnia kell (Anglia, Svájc, Finnország).

•

határid modell: a fogamzástól számított meghatározott ideig (ált. a 12. hétig) ok meghatározása nélkül megszakítható a terhesség. A határid letelte után a másik rendszerhez hasonlóan ok megjelölése szükséges (Ausztria, Olaszország, Franciaország).

-

Orvosi alapok

Orvosi alapon:


az emberi élet a fogamzással kezddik: a hímivarsejt és a petesejt egyesülésével kialakul az a genetikai felépítés, amely egy adott embernek élete végéig fennmarad (egyes nézetek szerint a genetikai kód a fogamzást követ 24. órában alakul ki).




a fogamzás pillanatától kezdve teljesen egyedi: minden terhesség alatt olyan genetikai felépítés jön létre, ami megismételhetetlen




a terhesség megszakítás nélküli folyamat: a magzat mindig ugyanaz, nincs minségi változás. Az ember élete folyamán nem teljesen ugyanolyan (pl. fiatal - öreg), de mégis ugyanaz – ez vonatkozik a magzatra is.




egyes orvos csoportok szerint az emberi élet a megtermékenyített petesejtnek a méhfalba való beágyazódásától kezddik (megtermékenyítés utáni 14. nap): evvel az els két hétben kivonják az embriót a magzatnak járó általános védelem alól. Ez a mvi megtermékenyítés szempontjából jelents: a megtermékenyített, de fel nem használt petesejtet egyszeren ki lehet dobni.

31

liberális nézet: az emberi nézet az agymködéssel kezddik (12.-14. héttl).




Ellenvélemény: agymködés már korábban is kimutatható, másrészt az ember nem az agymködésével egyenl. Az agymködés lehetsége potenciálisan már az embrióban is megvan. a legálisan végrehajtott abortusz az anyának és a jövendbeli magzatainak is árt:




súlyos késbbi szövdmények (meddség, menstruációs zavarok) vagy halálos is lehet. Megn a spontán vetélés esélye. Eredményeképpen a már kívánt gyermek pusztulhat el.

- Bioetikai alapok •

A Hippokrateszi eskü is kimondja a ne árts kitételt. Az is szerepel benne, hogy az orvos nem segíti hozzá az anyát magzata elhajtásához. Az orvos-társadalom szemben áll a legális abortusz intézményével.

•

1948-as Genfi Deklaráció: az emberi élet a fogamzástól kezddik, az orvos kötelessége védeni a magzatot.

•

1970-es Oslói Deklaráció: a mvi terhesség megszakításáról

•

minden egyház szemben áll az abortusz gyakorlatával

-

Az abortusz jogi megítélése nemzetközi szinten

Jogtörténeti alapok A XX. századig sehol nem létezett abortusz-legalizáció. 1921-ben, a Szovjetunióban jelent meg tisztán gazdasági (!) okból, mert az állami szociálpolitikában jelents szerepet szántak a ni munkaernek. Ezt követen a ’30-as években megjelennek az els abortusz-legalizációs mozgalmak, melyek csak az anya egészségkárosodása, ill. a gyermek súlyos genetikai elváltozása esetén engednék meg. Ezután – illetve ennek hatására – a ’60-’70-es évek: Nyugat-Európában bevezetik az indikációs rendszert.

1973. USA: Roe vs. Wade ügy nyomán példátlan szabadság teremtdik meg: a magzat semmilyen védelmet nem kap. A döntés káros hatásait felismerve az 1989.-ben meghozott Webster döntés nyomán a Roe vs. Wade döntés csak formailag marad hatályban.

A Nyugat-Európai modell jellemzi: •

mindenütt megadják a magzat életjogát, a vita arról szól, hogyan ütközik ez az anya önrendelkezési jogával és mi az elsdleges

•

az állam kötelezettsége a magzati élet védelmére (elbeszélgetés, segélyek)

•

törvényi szinten szabályozzák a kérdést

az abortusz-legalizáció együtt járt a fogamzásgátlás elterjedésével, így csak vészkapuként szolgált

32

- Az abortusz szabályozása Magyarországon a XX. században: 1945-ig

gyakorlatilag

nem

volt

legális

abortusz.

Az

1945-öt

követen

egészen

1990-ig

Magyarországon végezték a lakosság arányához képest a legtöbb abortuszt (Kb. 5 millió 200 ezer). 1956-tól statisztikát is vezettek róla. Ezen idszakban a jogi szabályozás alacsony szint jogszabályokkal – zömében miniszteri rendeletekkel – történt. Az abortusz elvégzése – amely az Ab döntése szerint, egy egyedi élet elre megfontolt kioltása – 1992-ig a szülész-ngyógyászoknak munkaköri kötelességük volt – amennyiben elvégzését megtagadták, úgy fegyelmi úton voltak felelsségre vonhatók – ma azonban már erre nem kötelezhetk. A magyar szociálpolitikának centrális eleme volt a születések visszaszorítása, mivel a kiépített szociális támogatási rendszerben (GYES, GYED, családi pótlék, ingyenes iskola) a gyermek nagy kiadás volt az állam számára.

Szabályozása - a Csemegi-kódex bncselekménnyé nyilvánította - 1933 kúriai határozat: az orvos nem büntethet (ez még nem abortusz-legalizáció) - 1950-es évek (Ratkó-korszak): nem tiltják be az abortuszt, hanem alkotmányellenes módszerekkel hajtják végre a tilalmat. Miniszteri rendelet szk kivételeket állapított meg, de az ezt megszeg orvost súlyosan

megbüntették.

Az

anyát

is

büntették.

A

szülész-ngyógyászokat

nyomozásra

kényszeríttették. - Rákosi-kor: liberális szabályozást vezetnek be (a 12. hétig szabadon meg lehet szakítani), egy bizottságtól lehet kérni - 1956-1991 alkotmányellenesen alapjogokat szabályoznak rendeleti szinten - 1972-tl szigorítás: indikációs rendszer, 6 okból meg kellett, 10 okból meg lehetett adni - 1989-tl létrejönnek az életvéd szervezetek (Pacem in Utero)cél: a nyugati színvonal elérése, megfelel szint jogi rendezés - 64/1991-es AB. megsemmisíti a hatályos jogszabályokat A magyar szabályozás sajátosságai: •

nem mondta ki a magzatnak az élethez való jogát

•

MT rendelet formájában szabályoztak alapjogokat

•

az abortusz a születésszabályozás egyetlen eszköze volt

•

nem léteztek életvéd szervezetek

- Az abortusztörvény 1992. évi LXXIX. tv. a magzati élet védelmérl Nem sikerült jól, nem változtatott a gyakorlaton. -ed része arról szól, hogyan kell elpusztítani a magzatot. Nyugaton ilyen tv.-ek a mvi megtermékenyítést szabályozzák. Pozitívumai: várandósági pótlék bevezetése, gondolkodási id, kötelez felvilágosítás. A terhességmegszakítás okai: •

az anya életveszélye,

•

a terhesség bncselekmény következménye,

•

az anya egészségkárosodása,

33

•

az

anya

válsághelyzete

(Az

anya

súlyos

testi-lelki

megrendülése,

társadalmi

ellehetetlenülése, ami veszélyezteti a magzat egészséges fejldését). - a végrehajtási rendelet az állam semlegességét írta el, pedig annak az élet védelme a kötelessége (a Családsegít Szolgálat szerepe pusztán tájékoztatásra terjed ki, a n döntését nem befolyásolhatja). 1992: az egyesület megtámadja a válsághelyzetet, mint indikációt. Az AB a válsághelyzet törvényi megfogalmazását megsemmisítette és 2000. június 30-ig új határidt adott a kimunkálására. Kimondja, hogy az állam kötelezettsége a magzati élet védelme. Az anya önrendelkezése és a magzatnak az élethez való joga közötti ellentétet a válságtanács szerepének módosításával lehet kiküszöbölni.

6.6.2. Mvi megtermékenyítés

- Esetei Beavatkozás a születés és a megtermékenyítés folyamatába. A törvény fejezet címe: Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások, az embriókkal és ivarsejtekkel végzett kutatások, a mvi meddvé tétel. - az Egészségügyi törvény legvitatottabb területe, magánügy és közügy egyszerre - ütköz jogok: •

az anya önrendelkezési joga,

•

a magzat életjoga,

•

az apa joga,

•

az állam joga

•

az orvos kötelezettsége, hogy élet- és egészségellenes beavatkozást ne vigyen véghez.

területei: 1. mvi meddvé tétel 2. az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások 3. ivarsejt adományozás- és letét 4. embrióadományozás- és letét 5. dajkaterhesség

- Mvi meddvé tétel Lényege: öncsonkítás orvosi segítséggel. Irreverzibilis. A gyerekhez való jog alapvet állampolgári jog. meddvé tétel: a nemz- ill. fogamzásképességet megakadályozó mvi beavatkozás. A törvényben meghatározott esetei: 1. családtervezési cél 2. egészségügyi indok Az érintett írásbeli beleegyezése és megfelel szakorvosi vélemény szükséges. - az okokat a tv. nem szabályozza, evvel elég tág teret ad

34

Családtervezési célból •

ha a kérelmez 35. életévét betöltötte, vagy

•

3 vér szerinti gyermeke van (ekkor nem kell 35 évesnek lennie)

•

mindkét esetben: az illet magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkez magyar állampolgár

Eljárás: a kérelem benyújtásától sz. 3 hónap után végezhet el, kivéve ha •

szülészeti vagy más mtéti beavatkozás soron kívüli elvégzését lehetvé teszi

a n életét vagy testi épségét a bekövetkez terhesség közvetlenül veszélyeztetné

- Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások Hibái: 1. rossz cím 2. különbséget tesz embrió és magzat között, amivel arra utal, hogy az embrió nem ember embrió: a megtermékenyítéstl a 12. hétig magzat: a méhen belül fejld emberi lény a terhesség 12. hetétl A magzatra és az embrióra eltér szabályok vonatkoznak, pedig az emberi fejldésben nincsenek szakaszok. - az Egészségügyi törvény nem mondja ki azt, hogy az emberi élet a fogamzással kezddik, a védelmet csak a 12. héttl adja meg - ezzel egy mesterséges elemet visznek a természetes folyamatba, bizonytalan rokoni kapcsolatok jönnek létre, hisz mind a pete-, mind az ivarsejt kívülálló személytl is származhat ellenszolgáltatás: lehet-e a megtermékenyített petesejtért vagy ivarsejtért ellenszolgáltatást kérni? A tv. szerint csak költségtérítésre jogosult, ami azonban elég tág keret ad az emberkereskedelem lehetségére. - mi van, ha nem olyan gyerek születik, amilyet a pár akart (garancia?)

mesterséges megtermékenyítés: a. mesterséges ivarsejt bevitel: méhen belül történik - egyszerbb esetben a férj ivarsejtjével, rosszabb esetben máséval b. mvi megtermékenyítés: testen kívül történik - jobb esetben a férj és feleség ivarsejtjével, de történhet idegen ivarsejttel is -

ezután vagy a feleség, vagy más n méhébe ültetik vissza (dajkaterhesség, béranya)

7. A pszichiátriai betegek gyógykezelése és gondozása 7.1. Pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó különös szabályok A pszichiátriai beteg személyiségi jogait egészségügyi ellátása során - helyzetére való tekintettel fokozott védelemben kell részesíteni. A pszichiátriai beteg jogai - egészségügyi ellátása során - csak az e törvényben foglaltak szerint, a feltétlenül szükséges mértékben és ideig, továbbá abban az esetben korlátozhatók, ha a beteg

35

veszélyeztet vagy közvetlen veszélyeztet magatartást tanúsít. Az emberi méltósághoz való jog azonban ebben az esetben sem korlátozható. Minden pszichiátriai beteg jogosult arra, hogy •

pszichiátriai gyógykezelése lehetség szerint családi, illetleg lakókörnyezetében, továbbá

•

pszichiátriai gyógykezelésére az állapotának megfelel és a többi beteg fizikai biztonságát véd, a lehet legkevésbé hátrányos és kellemetlen módszerrel, illetve

•

pszichiátriai gyógykezelése során korlátozó vagy kényszerít intézkedés alkalmazására, valamint korlátozó feltételek közötti elhelyezésére csak feltétlenül indokolt esetben, önmaga vagy mások veszélyeztetése esetén kerüljön sor.

A pszichiátriai beteg gyógykezeléshez való beleegyezésére az általános szabályok az irányadók. Ha a beteg veszélyeztet vagy közvetlenül veszélyeztet magatartást tanúsít, el lehet tekinteni a beteg beleegyezésétl, de a tájékoztatást ilyen esetben is a lehetséghez képest meg kell kísérelni. A pszichiátriai intézetbe felvett beteget az általánosan elírt tájékoztatáson túlmenen szóban és írásban tájékoztatni kell jogairól, különös tekintettel a bírósági eljárás lényegére, a betegnek azzal kapcsolatos jogaira. A veszélyeztet vagy közvetlen veszélyeztet magatartás megsznése után a beteget az általános szabályok szerint részletesen tájékoztatni kell. Személyes szabadságában bármely módon (fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerrel, illetve eljárással) csak a veszélyeztet vagy közvetlen veszélyeztet magatartású beteg korlátozható. A korlátozás csak addig tarthat, illetleg olyan mérték és jelleg lehet, amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges. A korlátozás elrendelésének oka a beteg önmaga, illetve mások életét, testi épségét, egészségét különösen veszélyeztet, környezetét súlyosan fenyeget, támadó magatartása lehet, továbbá ha a beteg engedély nélküli eltávozása másként nem akadályozható meg, valamint ha a beteg a vizsgálattal, gyógykezeléssel szemben aktív ellenállást tanúsít. A korlátozás elrendelésére és módjára az általános szabályok az irányadók. A korlátozásról az orvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek 2 órán belül azt jóvá kell hagynia. Ennek hiányában a korlátozást haladéktalanul meg kell szüntetni. A korlátozás ideje alatt a beteg állapotát folyamatosan ellenrizni kell, amely magában foglalja a fizikai, higiénés és egyéb szükségletek felmérését és ezeknek a beteg állapotának megfelel kielégítését. A pszichiátriai betegekre vonatkozó korlátozó intézkedések alkalmazására, az idszakos ellenrzésre, a gondoskodásra, ezek dokumentálására, valamint az elrendelés idtartamára vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza. A pszichiátriai beteg esetében kivételesen korlátozható a betegnek az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való joga, ha alapos okkal feltételezhet, hogy a beteg gyógyulását nagymértékben veszélyeztetné, vagy más személy személyiségi jogait sértené az egészségügyi dokumentáció megismerése. A korlátozás elrendelésére kizárólag orvos jogosult.

36

A korlátozások elrendelésérl a betegjogi képviselt és a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviseljét haladéktalanul értesíteni kell. Az e fejezetben foglalt betegjogi korlátozásokat részletesen dokumentálni és indokolni kell. A betegnek joga van a terápiás foglalkoztatáshoz, de sem terápiás, sem egyéb munka végzésére nem kényszeríthet. Lehetvé kell tenni, hogy a beteg önként részt vehessen az intézet fenntartását szolgáló munkák végzésében is, ha ettl állapotának javulása remélhet. A beteg munkájáért díjazásban részesül az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletében foglaltaknak megfelelen. 7.2. Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelése Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelésbe vételének •

a beteg beleegyezésével vagy az arra jogosult személy kérelmére (a továbbiakban: önkéntes gyógykezelés),

•

azonnali intézeti gyógykezelést szükségessé tev közvetlen veszélyeztet magatartás esetén, az azt észlel orvos intézkedése alapján (a továbbiakban: sürgsségi gyógykezelés),

•

a bíróság kötelez intézeti gyógykezelést elrendel határozata alapján (a továbbiakban: kötelez gyógykezelés) van helye.

7.2.1. Az önkéntes gyógykezelés

1. A gyógykezelés akkor tekinthet önkéntesnek, ha abba a cselekvképes beteg a pszichiátriai intézetbe történ felvétele eltt írásban beleegyezett. 2. A korlátozottan cselekvképes vagy cselekvképtelen beteg az arra jogosult személy kérelmére vehet pszichiátriai intézeti gyógykezelésbe. A bíróság az intézeti gyógykezelés indokoltságát és a beleegyezés érvényességét •

az els esetben a beteg, illetve az arra jogosult személy kérelmére,

•

a második esetben hivatalból vizsgálja.

Az els esetben a pszichiátriai intézet, osztály (a továbbiakban együtt: pszichiátriai intézet) vezetje a kérelmet köteles haladéktalanul továbbítani a bíróságnak, a második esetben pedig a felvételrl haladéktalanul értesíti a bíróságot. A bíróság az értesítés beérkezésétl számított 72 órán belül megvizsgálja, hogy az önkéntes gyógykezelés feltételei fennállnak-e. A bíróság a határozathozatal eltt meghallgatja a beteget, az intézet vezetjét vagy az általa kijelölt orvost, valamint beszerzi független - a beteg gyógykezelésében részt nem vev - igazságügyi elmeorvos szakért véleményét. A fent meghatározott eljárás során, amennyiben a gyógykezelés nem indokolt, a bíróság elrendeli a beteg elbocsátását. Ebben az esetben a beteget a bíróság jogers határozatának közlésétl számított 24 órán belül el kell bocsátani az intézetbl. Az önkéntes gyógykezelés alapjául szolgáló beleegyez

37

nyilatkozat, illetve kérelem érvénytelensége esetén - amennyiben annak az e törvényben meghatározott feltételei fennállnak - a bíróság elrendeli a beteg kötelez intézeti gyógykezelését. A cselekvképes beteget kérelmére, a cselekvképtelen, illetve korlátozottan cselekvképes beteget a gyógykezelésbe vételét kér személy kérelmére az intézetbl el kell bocsátani. Az önkéntesen felvett beteg nem bocsátható el, ha a gyógykezelés során veszélyeztet vagy közvetlen veszélyeztet magatartást tanúsít, és emiatt fennáll az intézeti gyógykezelés szüksége. Ekkor sürgsségi gyógykezelést kell lefolytatni. A bíróság az intézeti gyógykezelés szükségességét idszakosan felülvizsgálja. A felülvizsgálatra pszichiátriai fekvbeteg-gyógyintézetben harmincnaponként, pszichiátriai betegek rehabilitációs intézetében hatvannaponként kerül sor. A fent említett els esetben a bíróság általi felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha ez ellen a beteg nem tiltakozott.

7.2.2. Sürgsségi gyógykezelés Ha a beteg pszichés állapota, illetve szenvedélybetegsége következtében közvetlen veszélyeztet magatartást tanúsít és ez csak azonnali pszichiátriai intézeti gyógykezelésbe vétellel hárítható el, az észlel orvos közvetlenül intézkedik a beteg megfelel pszichiátriai intézetbe szállításáról. A beteg beszállításához szükség esetén a rendrség közremködik. A beteg felvételét követen a pszichiátriai intézet vezetje 24 órán belül a bíróság értesítésével kezdeményezi a beszállítás indokoltságának megállapítását és a kötelez pszichiátriai intézeti gyógykezelés elrendelését. A bíróság az értesítés kézhezvételétl számított 72 órán belül határozatot hoz. A bíróság határozatának meghozataláig a beteg ideiglenesen az intézetben tartható. A határozat meghozataláig elssorban a heveny veszélyeztet magatartás megszüntetésére vagy a gyors állapotromlás megelzésére kell törekedni. A szakmailag lehetséges mértékben és módon kerülni kell az olyan beavatkozások elvégzését, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a bíróság a személyes meghallgatás során a beteg pszichés állapotát megítélje. Amennyiben erre mégis sor kerül, azt részletesen dokumentálni és indokolni kell. A bíróság a sürgsséggel felvett beteg esetében akkor rendeli el a kötelez gyógykezelést, ha a beteg veszélyeztet magatartást tanúsít és fennáll az intézeti gyógykezelés szükségessége. A bíróság a határozathozatal eltt meghallgatja a beteget, az intézet vezetjét vagy az általa kijelölt orvost, valamint beszerzi egy független - a beteg gyógykezelésében részt nem vev - igazságügyi elmeorvos szakért véleményét. A bírósági eljárást a sürgsséggel felvett betegnél akkor is le kell folytatni, ha a beteg a határozat meghozataláig beleegyezését adta az intézeti gyógykezeléshez. A bíróság a gyógykezelés szükségességét harmincnaponként felülvizsgálja. A pszichiátriai intézetbl el kell bocsátani a beteget, ha intézeti gyógykezelése a továbbiakban nem indokolt.

38

7.2.3. Kötelez gyógykezelés

A bíróság annak a betegnek a kötelez intézeti gyógykezelését rendeli el, aki pszichiátriai megbetegedése vagy szenvedélybetegsége következtében veszélyeztet magatartást tanúsít, de sürgsségi gyógykezelése nem indokolt. A kötelez gyógykezelés elrendelésére irányuló eljárást az annak szükségességét megállapító pszichiátriai gondozóintézet szakorvosa a bíróság értesítésével kezdeményezi, és javaslatot tesz a gyógykezelést végz pszichiátriai intézetre. A bíróság az értesítés kézhezvételétl számított 15 napon belül határoz a kötelez intézeti gyógykezelés elrendelésérl. A bíróság a határozat meghozatala eltt meghallgatja a beteget és a meghallgatásra idézett független - a beteg gyógykezelésében részt nem vev - igazságügyi elmeorvos szakértt, valamint az eljárást kezdeményez szakorvost. Ha a beteg a bíróság idézésére nem jelenik meg, a bíróság elrendelheti elvezetését. Egyéb kényszerít eszköz azonban nem alkalmazható. Ha a bíróság elrendeli a beteg kötelez intézeti gyógykezelését és a beteg a jogers határozat kézhezvételétl számított három napon belül nem jelenik meg a végzésben megjelölt pszichiátriai intézetben, az eljárást kezdeményez orvos intézkedik a beteg beszállítása iránt. A beteg beszállításához a rendrség szükség esetén közremködik. A bíróság

a

kötelez

intézeti

gyógykezelés

szükségességét

meghatározott idszakonként

felülvizsgálja. A kötelez intézeti gyógykezelésre kötelezett beteget az intézetbl el kell bocsátani, ha gyógykezelése már nem indokolt. 7.2.4. Közös eljárási szabályok A bíróság az ezen pontbanban szabályozott eljárások során nemperes eljárásban jár el. Ha e törvénybl, illetve az eljárás nemperes jellegébl más nem következik, a bírósági eljárásban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szabályait kell megfelelen alkalmazni. Az ezen pontban szabályozott nemperes eljárások tárgyi költségmentesek. A kötelez pszichiátriai gyógykezelés elrendelésére irányuló eljárásra a beteg lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi bíróság illetékes. A pszichiátriai intézeti gyógykezelés felülvizsgálatára vonatkozó eljárásban a pszichiátriai intézet székhelye szerinti helyi bíróság illetékes. A bírósági eljárásban biztosítani kell a beteg megfelel képviseletét. A beteg képviseletére a beteg vagy törvényes képviselje meghatalmazása alapján a betegjogi képvisel is jogosult. Ha a betegnek az eljárás során nincs törvényes vagy meghatalmazott képviselje, részére a bíróság ügygondnokot rendel ki. A beteg képviseletét ellátó betegjogi képvisel vagy ügygondnok köteles a beteget a bírósági meghallgatás eltt felkeresni, tájékozódni a beszállítás körülményeirl és tájékoztatni az eljárással kapcsolatos jogairól. A meghallgatást szükség esetén a bíróság hivatalos helyiségén kívül is meg lehet tartani.

39

A meghallgatás során az igazságügyi elmeorvos-szakért arra vonatkozóan is nyilatkozik, hogy a beteg ügyeinek vitelére képes-e. Az eljárás során hozott határozat ellen a közléstl számított 8 napon belül lehet fellebbezni. A sürgsségi gyógykezelés során a kötelez intézeti gyógykezelést elrendel határozat ellen benyújtott fellebbezésnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Amennyiben az igazságügyi elmeorvos szakérti vélemény szerint a beteg ügyei viteléhez szükséges belátási képessége csökkent vagy hiányzik, a bíróság a szakérti véleményt megküldi a beteg lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalnak a gondnokság alá helyezési eljárás megindítása céljából.

8. A szerv-és szövetátültetés

A szerv-és szövetátültetés, amirl egykoron csak álmodoztak, ma sok helyütt valóság. A csúcstechnológia alkalmazása, ott ahol arra lehetség van ,megváltoztatta mind az orvosok, mind a laikusok szemléletét az élettel, a halállal, magával az orvostudománnyal szemben. Az óriási befektetést,

pénzt,

beavatkozások

idt,

nyomán

szakértelmet,

kialakul az

a

speciális hiedelem,

osztályokat-igényl hogy

a

látványos

halál legyzhet, és

életment csak

az

életmeghosszabbítós lehet mindig az egyetlen racionális cél. Mindehhez még társul az orvosi hivatás bizonyos köreiben elterjedt ama hitvallás, hogy „amit meg lehet tenni, azt meg is kell tenni", vagyis sem a források felhasználása, sem a szerv-vagy szövetátültetésben részesülk várható életminsége nem lehet olyan szempont, amelyet komolyan mérlegelni kellene. Ez a felfogás végül is annak az elvnek a hirdetését jelenti, amely szerint a halálán lév ember megmentése, a sürgsségre való hivatkozás minden estköz bevetését szentesítheti. Jóllehet a hihetetlen nagy anyagi beruházást követel

transzplantációs

programok

számos

életet

megmentettek

és

a

média

figyelmét

nagymértékben felkeltették, a leglátványosabb siker mégis másnak köszönhet. Általában a közpénzekbl fedezett vese-, szív-, tüd-, hasnyálmirigy-, csontvel-stb. átültetések vitathatatlanul korlátozzák a más területekre (pl. idsek, vakok, magasvérnyomásúak, mentálisan retardáltak stb.) vagy akár az iskolák, parkok, múzeumok létesítésére juttatható anyagi és emberi források mértékét. Az igazságos elosztás mellett számos más kérdés is felmerül a szervátültetés etikájában: recepiensek és donorok kiválasztása, az utóbbiak önkéntessége vagy feltételezett beleegyezése, az agyhalál megállapítása körüli problémák, a transzplantációk gyógyító, illetve kísérleti jellege, az elfogadható szakértelem mértéke, az ember és a technológia artifaktok viszonya, az ember és a gép szimbiózisa, bioemporiumok létrehozásának erkölcsi megengedhetsége, a halálraítéltek szervadományozásának elfogadhatósága. A legnagyobb egyházak egyetértenek a szervátültetéssel és az él, illetve a halott szervadományozással. Az

1997.

évi

CLIV.

törvény

az

egészségügyrl

a

következképpen

fogalmaz:

Átültetés céljára elssorban halottból eltávolított szervet és szövetet kell felhasználni. •

Tilos emberi szervet, szövetet bármilyen célú felhasználás céljára reklámozni.

•

Tartósan tárolható, átültetés céljára felhasználható, élbl vagy halottból eltávolított szerveket, szöveteket szerv- és szövetbankban kell tárolni.

40

•

A szerv- és szövetátültetésre és -tárolásra vonatkozó részletes szabályokat az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletben határozza meg.

Alapfogalmak: a) szövet: az emberi test bármely része (ide nem értve a spermiumot és a petesejtet, az embriót és a magzatot, a vért és a véralkotórészt); b) szerv: az emberi test olyan része, amely szövetek meghatározott szerkezet egysége, és amelyet egészben történ eltávolítása esetén - a szervezet nem képes regenerálni; c) szerv- és szövetátültetés: szerv és szövet eltávolítása emberi testbl, valamint annak más él személy testébe történ beültetése; d) donor: az a személy, aki szervet, szövetet adományoz más személybe való átültetés céljából, illetve akinek testébl halála után szervet vagy szövetet távolítanak el más személy testébe történ átültetés céljából; e) recipiens: az a személy, akinek testébe más személybl eltávolított szervet, illetve szövetet ültetnek át gyógykezelés céljából; f) agyhalál (biológiai): az agy - beleértve az agytörzset is - mködésének teljes és visszafordíthatatlan megsznése; g) klinikai halál: amely a szív és a tüd mködésének megsznésével veszi kezdetét. Ma már lehetség van rövid idn belül a szív- és tüdmködés újraindítására (reanimáció). h) halál: amikor a légzés, a keringés és az agymködés teljes megsznése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul. 8.1. Szerv, szövet eltávolítása él személy testébl Minden él személybl eltávolított szervet, szövetet kórszövettani vizsgálatnak kell alávetni. Nincs szükség a kórszövettani vizsgálatra, •

ha az eltávolítás más személy testébe való átültetés céljából történt,

•

ha az eltávolítás célja speciális diagnosztikai vizsgálat elvégzése, valamint

•

az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletében meghatározott egyes szervek, szövetek esetén.

Él személy testébl más személy testébe történ átültetés céljára csak a következ szerveket, szöveteket szabad eltávolítani: •

olyan páros szerv egyikét, amelynek eltávolítása nem okoz súlyos és maradandó fogyatékosságot,

•

olyan szerv részletét (szervszegment), amelynek eltávolítása esetén a szerv jelentsebb funkciókiesés nélkül mködik tovább;

•

regenerálódó szövetet.

Szervet, illetve szövetet csak cselekvképes személy adományozhat. Szervet cselekvképes személy is csak abban az esetben adományozhat, ha a donor a recipiens •

egyeneságbeli rokona,

•

egyeneságbeli rokonának testvére,

•

testvére,

41

•

testvérének egyeneságbeli rokona.

Kivételesen a fenti feltételek hiánya esetén is sor kerülhet szerv adományozására. Ebben az esetben a donor és a recipiens együttes kérelmét a kórházi etikai bizottság vizsgálja meg. A kórházi etikai bizottság akkor járul hozzá a szervkivételhez, ha meggyzdött róla, hogy a donor és a recipiens között szoros érzelmi kapcsolat áll fenn és az adományozás ellenérték nélkül, valamint kényszertl, fenyegetéstl és megtévesztéstl mentesen történt. Csontvel, illetve haemopoetikus ssejt vagy más regenerálódó szövet eltávolítására - kizárólag a fent meghatározott hozzátartozó testébe való átültetés céljából - kiskorú személy testébl is sor kerülhet. Ebben az esetben a törvényes képvisel beleegyezése a kórházi etikai bizottság jóváhagyásával válik érvényessé. A kórházi etikai bizottság döntésének meghozatalakor lehetség szerint a kiskorú személyt is meghallgatja, és meggyzdik arról, hogy a kiskorú a beavatkozásnak kényszertl, fenyegetéstl, megtévesztéstl mentesen veti alá magát. Szerv, illetve szövet adományozása kizárólag ellenérték nélkül történhet. A donor jogosult az adományozással kapcsolatos jövedelemkiesésének, valamint az adományozásról szóló nyilatkozat megtételével,

továbbá

az

utazással

összefüggésben

ténylegesen

felmerült

és

igazolt

-

társadalombiztosítási jogviszonya alapján nem fedezett - költségeinek megtérítésére. E költségeket az állam viseli. Szerv, szövet átültetésének elvégzése eltt a szerv, szövet kivételét, illetve átültetését végz orvosnak dokumentálnia kell, hogy a donornál a szerv, szövet eltávolításának feltételei fennállnak, az orvosi szempontból nem ellenjavallt, a recipiensnél az átültetés indokolt, annak feltételei fennállnak és a szerv átültetésre alkalmas. A szerv, illetve szövet eltávolítása eltt a donort az általános szabályokon túlmenen szóban és írásban részletesen tájékoztatni kell a beavatkozással kapcsolatos minden lényeges körülményrl, különös tekintettel a szerv, illetve szövet eltávolításának, a szerv hiányának várható hosszú és rövid távú következményeire, valamint arra, hogy a szervdonort halála esetén kötelez boncolásnak kell alávetni. A donor tájékoztatását az átültetésben közvetlenül részt nem vev orvos végzi. Szerv adományozása esetén a donor beleegyezését közokiratba kell foglalni. A közokiratnak a beleegyezés általános követelményein túlmenen a donor arra vonatkozó nyilatkozatát is tartalmaznia kell, hogy az adományozás minden kényszertl, fenyegetéstl és megtévesztéstl mentesen, ellenérték nélkül történt, valamint hogy hozzájárul halála utáni kórboncolásához. Szövet adományozása esetén a donor beleegyezését teljes bizonyító erej magánokiratba kell foglalni. A donor hozzájárulását a szerv, illetve szövet eltávolításáig bármikor, formai kötöttség nélkül visszavonhatja. Az orvos érvényes beleegyezés esetében sem folytathatja a szerv, illetve szövet eltávolításával kapcsolatos beavatkozást, ha eközben olyan helyzet állt el, hogy ez a donor életét veszélyezteti, illetve egészségkárosodásához vezet. A recipienst az általános szabályok szerint kell tájékoztatni a beavatkozással kapcsolatos minden lényeges körülményrl különösen arról, hogy •

a szerv adományozása milyen következményekkel járhat a donor egészségi állapotára nézve, valamint hogy

42

•

halála esetén kórboncolásnak kell alávetni,

•

szervezetébe milyen eredet szervet vagy szövetet kívánnak beültetni.

A recipiensnek az átültetésre vonatkozó beleegyezését írásba kell foglalni. Amennyiben a szerv, illetve szövet eltávolítása következtében a donor egészségében vagy testi épségében károsodott - ide nem értve az eltávolított szerv, szövet hiányából ered károsodást -, megrokkant vagy meghalt és ez a beavatkozást végz egészségügyi dolgozónak fel nem róható, t, illetve eltartott hozzátartozóit az állam kártalanítja mindazért a kárért, amely a társadalombiztosítás jogviszonya alapján nem térül meg. 8.2. Szerv, szövet eltávolítása halottból Halottból szerv, illetve szövet eltávolítására átültetés céljából akkor kerülhet sor, ha az elhunyt életében ez ellen nem tett tiltakozó nyilatkozatot. Tiltakozó nyilatkozatot a cselekvképes személy írásban (közokiratban vagy teljes bizonyító erej magánokiratban) vagy - amennyiben írásbeli nyilatkozatot egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tudna tenni - kezelorvosánál szóban tehet. Korlátozottan cselekvképes személy tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviseljének közremködése nélkül is tehet. A cselekvképtelen személy helyett tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselje tehet. A kezelorvos a szerv, illetve szövet eltávolítására rendelkezésre álló idn belül köteles meggyzdni arról, hogy az elhunytnál maradt-e tiltakozó nyilatkozat. Amennyiben az írásbeli nyilatkozat az eltávolításra rendelkezésre álló idn belül nem kerül el, illetve ilyet nem juttatnak el a kezelorvoshoz, annak hiányát kell vélelmezni. Amennyiben az elhunyt kiskorú volt és tiltakozó nyilatkozat nem lelhet fel, a szerv-, szöveteltávolítás csak akkor kezdhet meg, ha ahhoz törvényes képviselje írásban hozzájárult. A szerv, szövet eltávolítása akkor kezdhet meg, ha egy háromtagú orvosi bizottság (a továbbiakban: bizottság) tagjai - véleményüket egymástól függetlenül kialakítva - egybehangzóan, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendeletében meghatározott módon megállapították az agyhalál beálltát. A bizottság tagjai a gyógyintézet vezetje által erre a feladatra kijelölt, kell gyakorlattal rendelkez és erre irányuló továbbképzésben részt vett szakorvosok. A bizottságnak nem lehet tagja az az orvos, aki a szerv, szövet kivételében, átültetésében vagy a recipiens gyógykezelésében részt vesz. A bizottság jegyzkönyvben rögzíti a klinikai és eszközös vizsgálatok eredményét és a halál valószín okát. Az agyhalál megállapítása után a gépi lélegeztetés, valamint a szervezet egyéb funkcióinak mesterséges fenntartása csak abban az esetben indokolt, ha azt az átültetés céljából felhasználandó szervek, illetve szövetek mködképességének megtartása érdekében végzik. A halottból transzplantáció céljára eltávolított, de fel nem használt szerveket, szöveteket kórszövettani vizsgálatnak kell alávetni.

43

Szerv- és szövetátültetés céljára bncselekmény áldozatából is sor kerülhet szerv és szövet eltávolítására, amennyiben a nyomozó hatóság ahhoz elzetesen írásban hozzájárulását adta. Ebben az esetben a beavatkozás során okozott elváltozásokat részletesen dokumentálni kell. 8.3. Szerv és szövet beültetése Azokat a betegeket, akiknél szerv- vagy szövetátültetés orvosilag indokolt, fel kell venni a szerv-, illetve szövettípusonként vezetett országos várólistára. A felvételt a szerv- vagy szövetátültetés indikációját felállító egészségügyi szolgáltató kezdeményezi. A beteget tájékoztatni kell a várólistán való szerepeltetésével kapcsolatos minden lényeges körülményrl. A várólistáról a recipiensek kiválasztása kizárólag a szakmai szabályok szerint történik. A várólistára kerülés, a listáról történ kiválasztás szakmai kontrollját és a betegek panaszainak kivizsgálását az egészségügyi hatóság végzi. 9. Az eutanázia 9.1. Bevezetés

Az elmúlt években egyre többet foglalkoztak és jelenleg is sokat foglalkoznak az eutanázia kérdésével. Ez a probléma nem csak Magyarországon jelent megoldatlan gondot, hanem szinte az egész világon. Már hosszú évekkel ezeltt is létezett az eutanázia, de egyre inkább eltérbe kerül. Ennek oka többek között, hogy egyre fejlettebb az orvostudomány, így rengeteg eszköz és lehetség van az élet meghosszabbítására és a kioltására is, illetve a társadalmi felfogás is megváltozott. Az eutanáziát, mint problémát jogi, etikai és pszichológiai oldalról is meg kell közelíteni. A halál eseményéhez számos jogi kérdés kapcsolódik, többek között, a halál pontos idpontjának a megállapítása. Az eutanázia kérdésköre igen összetett. Számos megválaszolatlan kérdés merül fel ezzel a témával kapcsolatban. Az eutanázián kizárólag valaki -orvos vagy családtag- által a beteg vagy haldokló emberért végrehajtott cselekedetet értjük? Alkalmazható-e arra a betegre aki segítség nélkül önmaga vet véget az életének? Elhatárolható-e az öngyilkosság vagy gyilkosság más formáitól? Milyen kapcsolatban áll egymással az eutanázia és a fájdalom? El lehet-e választani egymástól a testi és a lelki szenvedést? Meg lehet-e állapítani a szenvedés mértékét?

9.2. Az eutanázia fogalma

Eutanázia ( görög eu = jó, thanatosz = halál) az a tett, melynek során A kioltja B életét B érdekében. Az eutanázia így egy másik ember életének szándékos kioltása az  érdekében, legtöbbször azért, mert az illet elviselhetetlenül szenved egy gyógyíthatatlan betegségben.

44

9.3. Az eutanázia fajtái

9.3.1. Végrehajtásának módja szerint A. aktív eutanázia: ha az orvos tesz valamit, ami megrövidíti a beteg életét (pl. halálos dózisú káliumklorid szándékos beadása halál okozása céljából), ez gyilkosságnak, bncselekménynek minsül. A tradicionális orvosi felfogás szerint az orvosnak soha nem szabad elvégeznie. Ritka esetben indokolt, de mégis célszer jogilag tiltani, mert elre ki nem számítható társadalmi problémákat okozhat. B. passzív eutanázia: az orvos elmulaszt megtenni valamit, ami a beteg életét meghosszabbítaná.(pl. öngyilkosság

segítése).

A passzív

eutanázia

bizonyos

esetekben

az

orvosi gyakorlatban

megengedhet, de ez nem azt jelenti, hogy jogilag elfogadhatóvá kellene tenni.

9.3.2. Az önkéntesség alapján A. önkéntes: ha az eutanáziát a beteg kérésére hajtják végre, mert azt  valamilyen oknál fogva nem képes megtenni. (pl: mozgásképtelen, nincsenek megfelel eszközei a szuicidum végrehajtásához). Voltaképpen asszisztált öngyilkosságnak, vagy az áldozat kérésére végzett emberölésnek tekinthet. B. Nem-önkéntes: a beteg nincs olyan helyzetben, hogy megkérdezhet lenne, és ezért mások döntenek úgy, hogy az  érdekében eutanáziát végeznek. C. Kényszer-eutanázia: a beteget úgy részesítik eutanáziában, hogy nem kérik a beleegyezését, pedig megkérdezhet lenne.

9.4. Jogi háttér Magyarországon

Számos cikk jelenik meg ezzel a problémával kapcsolatban különböz újságokban, folyóiratokban. Törvényileg is próbálják szabályozni az eutanáziát, de sajnos még jogilag nem megoldotta kérdése. A magyar jog sem az aktív, sem a passzív eutanáziát nem engedi meg. Az élethez való jog és az emberi méltósághoz való jog a legalapvetbb emberi jogok. Minden embernek joga van az élethez. Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy az ember alany és nem válhat eszközzé vagy tárggyá. Tehát nem dönthetünk róla az  beleegyezése nélkül, nem hajthatunk rajta végre olyan beavatkozásokat amibe  nem egyezik bele. Nem szabad szem elöl téveszteni, hogy akirl döntünk azaz ember, akinek korától és egyéb megkülönböztetésektl függetlenül joga van az élethez és a megfelel bánásmódhoz. A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely értelmében eldöntheti, hogy elvégezhetnek-e rajta egy bizonyos beavatkozást vagy nem. Bármikor visszautasíthatja a különböz típusú beavatkozásokat, de eltte tájékoztatni kell t a várható következményekrl. A jelen törvények értelmében a betegnek ehhez csak addig van joga, amíg önmaga vagy mások egészségét nem veszélyezteti. Ezért egy életment beavatkozást nem utasíthat vissza. Az elírás szerint az orvosnak az általa gyógyíthatatlannak ítélt beteget is a legnagyobb gondoskodással kell kezelnie. Hagyományos gyógyító eljárások (pl: antibiotikum terápia) és a minimum terápia nem hagyható el. Tehát az életét akkor is meg kell menteni, ha  ebbe nem egyezik bele. Kivéve, ha a

45

beteg olyan súlyos betegségben szenved, ami az orvostudomány akkori állásfoglalása szerint rövid idn belül halálhoz vezetne. Vagyis az eutanáziáról nem rendelkezhet. Viszont a törvény értelmében megnevezhet egy személyt, aki jogosult helyette beleegyezni illetve visszautasítani egy adott beavatkozást. Ezt csak szigorú elírások szerint teheti meg. A visszautasítás egy háromtagú bizottság eltt kell megtenni és ez csak az  egybehangzó írásos véleményük alapján érvényes. Ha az ezt követ harmadik napon két tanú jelenlétében a beteg ismételten visszautasítja az ellátást, akkor az érvényesnek tekinthet. Ha nem egyezik bele a bizottsági vizsgálatba, akkor nem nyilváníthatja ki visszautasítási szándékát. A beteg hivatalos magánokirat formájában is rendelkezhet az életérl. A gyakorlat természetesen nem minden esetben követi a jogi elírásokat, nálunk is, mint mindenütt próbálkozások vannak a helyes jogszabályok elkészítésével kapcsolatban. Szükséges lenne, ha a jog és a gyakorlat is fokozott mértékben támaszkodhatna, pl. él végrendeletre, tartós meghatalmazottra stb. ezáltal a beteg is aktív részese lenne az élete végén meghozandó döntésekben. 9.5. Külföldi gyakorlat

A magyarországi helyzetet látva felmerül a kérdés, hogy más országokban milyen eszközökkel sikerült megoldani ezt a súlyos problémát. Két ellentétes példa az eutanázia gyakorlatra Hollandia és az USA. Hollandiában az aktív eutanázia széles körben elterjedt és társadalmi támogatottságot élvez. Sok ember hord magával kártyát, amelyen a tulajdonos hivatalosan rendelkezik arról, ha olyan tartós szellemi vagy testi károsodás érné, melybl a gyógyulás emberi méltósággal összeegyezhetetlen lenne, az eutanáziára szólítja fel a kezelorvosát. Az eutanázia náluk is nyilvános vita tárgya, de az orvosok nagy része a támogatók közé tartozik. A Holland Egészségügyi Tanács részletes irányelvet dolgozott ki az eutanázia indikációiról és kivitelezésérl. Ezek alapján még a kiskorúak kérésére végzett eutanáziát is támogatják, akkor is ha a szülk ezt ellenzik. Az aktív eutanázia és az öngyilkosságban való orvosi segédkezés a Holland Büntetkódex 293.§ és 294.§ értelmében bncselekmény, szabadságvesztéssel sújtható. Egy 1984-es Legfelsbb bírósági döntés olyan irányelveket dolgozott ki, melyeket betartva nem indítanak eljárást az aktív eutanáziát végz orvos ellen. A következ szabályokat kell betartani: •

a beteg kifejezett, és ismételt kérésére lehet végrehajtani, a kérés nem hagyhat kétséget a fell, hogy a beteg tényleg meg akar halni

•

a betegnek tájékozottnak kell lennie a betegségérl, annak prognózisáról és a további

•

kezeléslehetségekrl

•

mindig a betegnek kell kezdeményeznie és soha nem szabad az orvosnak, ismételten kell kérnie

•

feltétele, hogy trhetetlen fizikai és lelki szenvedése legyen

46

•

semmilyen kezelés nem enyhíti a szenvedést

•

konzultálni kell egy másik orvossal a beteg állapotáról

•

csak orvos végezheti el az eutanáziát

•

ugyanolyan technikai felkészültséggel és gondossággal kell végrehajtani, mint bármely

•

más orvosi beavatkozást.

Ezzel szemben az USA-ban Kórházi etikai bizottság dönt az eutanáziával kapcsolatban. Ezek nem fegyelmi bizottságok, hanem etikai tanácsadóként mködnek. Tagjai: orvosok, filozófusok, etikusok, jogászok és laikusok. Ez a bizottság nem dönthet, csak segítheti az orvost, de a döntés felelssége az orvosé. A beteg a döntésbe itt sincs bevonva, így nem érvényesülhet az önrendelkezési joga. Ezért a beteg akaratának érvényesülését biztosító jogi dokumentumok állnak rendelkezésre. Ilyen a living will (él végrendelet). Ez egy olyan dokumentum, ami az orvost a halálosan beteg élete fenntartására vagy megszüntetésére utasítja. Az él végrendelet által a beteg rendelkezhet a saját sorsáról akkor is, ha  már akaratnyilvántartásra képtelen állapotban van. Míg a jogi értelembe vett „szokásos" végrendelet csak az illet halála után lép életbe, addig ez a típus mára végrendelkez életében iránymutató. Azokban az államokban, ahol már van ilyen rendelet, szigorú szabályokat dolgoznak ki a követelményrendszert illetleg Dániában és Angliában is támogatják az él végrendeletet. Az él végrendeletnek a következket kell tartalmaznia: •

a beteg erkölcsi alapelveit (milyen vallási gyülekezethez tartozik stb.)

•

a beteg mennyi információt szeretne hallani az orvosától az állapotát illetleg, a családban

•

kit lehet még informálni róla és milyen mértékben.

•

le kell írni, hogyan kezeljék t, amikor haldoklik, és hogyan amikor még nem

•

tartós meghatalmazottat kell megnevezni

•

célszer megnevezni azt a kórházat, ahová a beteg kerülni szeretne és lehetleg a kezel

•

orvos nevét

•

speciális kikötéseket is tartalmazhat.

Az él végrendeletet két tanú jelenlétében kell aláírni, akik nem lehetnek a beteg rokonai és a kezel orvosa sem. /8/ 14 nappal a terminális állapot megállapítása után újra alá kell írnia a betegnek. 5 évvel a kitöltés után érvénytelenné válik, ha azt nem újítja meg. Él végrendeletet terhes anya nem készíthet, illetve idsek otthonában ápolt ids ember is csak beteg jogi képvisel jelenlétében. Az él végrendelet bármikor visszavonható. Az orvos nem kötelezhet az eutanázia végrehajtására, ha  nem ért vele egyet, de ezt a beteggel közölnie kell.

47

II. fejezet TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

1. A társadalombiztosítás kialakulása

A társadalombiztosítás kialakulása az emberiség történetében hosszú idtartamra, több évszázadra tekint vissza. Az ókorban a munkát fleg rabszolgák végezték a rabszolgatartó javára és utasítására. A rabszolga nem minsült személynek, hanem dolognak, nem jogalany, hanem jogtárgy volt, így dologbérlet (locatio-conducto rei) keletkezett. Ha a rabszolga nem ura részére végezte a munkát, arra általában a dologbérlet (locatio-conducto rei) vonatkozott. Lehetség volt a szabadok (szabad személyek) szerzdésen alapuló munkavégzésére, amely szerint munkabérletet (locatio-conducto operarum) jött létre. A munkát végz viselte a kockázatokat, pl.: ha betegség miatt nem tudott a munkás munkát végezni semmilyen ellátásra (természetbeni, pénzbeli) nem volt joga. A betegség miatt ellátatlan ember azonban már az ókorban is számíthatott valamilyen szerény gondoskodásra. Krisztus eltt Athénban az akkori görög állam gondoskodott a testileg, szellemileg elesett polgárokról. Szegényházak létesültek, amelyeket ajtók nélkül építettek, hogy abba a szegények, elesettek bármikor meghúzódhassanak. Az antik Rómában az ellátatlanok gondozása abban valósult meg, hogy életfenntartásuk érdekében naturális ellátásban – ingyen gabonában – részesültek. Augusztus császár uralkodása alatt a gabonán túlmenen kenyeret, húst, olajat osztottak szét a szegények között. Ezeket az ellátásokat szegénygondozásnak tekinthetjük. A középkorban az elesettek, szegények gondozásában részt vett az egyház, a közösségek és a társadalom. Nagy Károly azzal szavaztatta meg a tizedet az egyház javára, hogy ennek fejében a papság köteles a betegekrl és a munkavégzésre képtelenekrl gondoskodni. Jelents volt a szerzetesrendek

akkori

tevékenysége,

amelyek

kórházakat,

szeretetházakat

létesítettek.

Megparancsolta továbbá a földesuraknak, hogy a birtokukon él szegényekrl kötelesek gondoskodni. Ennek az idszaknak a fejldés tekintetében az volt a f jellemz folyamata, hogy a szeretetházak befogadó funkciót töltöttek be, de a kórházak létesítésével intézményes, szakszer gondoskodás történt a betegekrl, öregekrl, sérültekrl természetesen az orvostudomány akkori színvonalának megfelelen. A kórházak létesítése és mködtetése már új intézményes társadalombiztosítási elem megjelenését feltételezi. A középkorban a társadalom gazdasági fejldésének jelents állomásai: •

a bányászat fejldése, továbbá az ezen alapuló feldolgozás kiteljesülése, valamint

•

a kézmvesség, a céhrendszer kialakulása.

A bányászatban dolgozók spontán felismerték a bányában végzett munka fokozott balesetveszélyét, az egészségre különösen ártalmas munka jellegét, a betegség, baleset miatti átmeneti munkából való kiválás anyagi hátrányait, a munkaképesség-vesztés tényét, amely a munkából való végleges kiválást jelentette. Tartalékképzés hiányában a bányász az elz események miatt saját és családja megélhetését nem tudta biztosítani. Halála következtében családja megélhetése kritikussá vált, a

48

mutatkozó

anyagi hátrányok

elkerülése

érdekében

spontán, önkéntes

elhatározás

alapján

önsegélyezés érdekében bányaládákat alapítottak a bányák mellett, amelybe bérükbl befizetéseket teljesítettek, abból a célból, hogy munkavesztés esetére

támogatást kapjanak, halál esetén az

özvegye, árvája részesüljön segélyben, egészségügyi intézmények fenntartásával is gondoskodtak ebbl. A bányaláda keretein belül testület alakult a befolyt összegek kezelésére, elosztására, ebben a tevékenységben az önigazgatás elvei valósultak meg, amelyeket az önkormányzat csíráinak is lehet tekinteni. Bányaládák már a XIII. században Németországban megalakultak. A történelmi Magyarországon is jelents bányászat és feldolgozás alakult ki. Számottev volt akkor már a bányászatból

élk

száma.

Magyarországon

is

megalakultak

a

bányaládák

németországi

hasonlósággal. Fejldési fokozatot jelentett a bánya-társládák megjelenése, ami azt jelentette, hogy a bányatulajdonos is anyagilag hozzájárult az alapokhoz. További korszersítés volt a kölcsönösség megteremtése, ami azzal az elnnyel járt, hogy a bányát elhagyó az új bányánál mköd bányaládába (társládába) vihette át jogait, befizetéseit. Kiemelked változást eredményezett 1573-ban a Miksa-féle bányarendtartás megjelenése, amely Magyarországon is érvényesült. Szabályozta a bányamunkások munkavégzését, nevezetesen rendelkezett •

a nyolc órás munkaidrl,

•

a fiatalok és nk föld alatt történ munkavégzés tilalmáról, továbbá

•

a segélyezési alapról és

•

a bányatárs-pénztárakról.


A bánya-társládák fejldésében jelents állomás következett be 1854. május 23-án, amikor hatályba lépett az Osztrák Általános Bányatörvény, amely bányászok nyugbérezését biztosította. A bányászok betegségi és balesetbiztosítását a kötelez betegségi és balesetbiztosításról szóló 1907: XIX. tc. oldotta meg. A céhrendszer megjelenésével hármas személyi kapcsolatrendszer jött létre, nevezetesen maga a céh tagja, a céhben mesterséget tanuló fiatal, majd a tanulmányokat befejez, szakmailag “felszabadított”, önálló munkára képes céhlegény. Az így kialakult kapcsolatrendszerben felismerhet, hogy a céh-tag a házába fogadta a tanulót, majd a céhlegényt, s ezek munkájuk ellenértékeképpen naturális – szállás, étkezés – ellátásban részesültek, betegség esetén gyógyításukról a tulajdonos gondoskodott. Ismert tény, hogy a frissen felszabadított magyarországi céhlegény szakmai tapasztalatszerzés, szakmájának továbbmvelése érdekében külföldre távozott, fleg nyugatra. Külföldön azonban nem kizárólag szakmai gyakorlatra tett szert, hanem megismerte külföldi kollégái gazdasági, szociális helyzetét, tapasztalta szakmai tömörüléseiket, a jobb munkakörülmények elérése, a szociális ellátások megteremtése érdekében. Ennek a folyamatnak fontosságát felismerve hazajövet maguk is kezdeményezték a szakmai tömörülésüket a jobb munkakörülmények kialakítása, a szociális ellátás megteremtése érdekében. A vázolt szakmai szervezkedés alapozta meg a késbbi szakmai szervezetek,

szakegyletek,

majd

a

szakszervezetek

társadalombiztosítás megvalósítását.

49

létrejöttét,

majd

további

célként

a

1.1. Az emberi – alkotmányos jogok kialakulása

Általánosan ismert és elfogadott tény, hogy a nyugat-európai társadalom életében a XVI. és XVII. század folyamán a nagy földrajzi felfedezések nyomán meginduló ipari fejldés és az ezzel együtt kialakuló nagyméret nemzetközi kereskedelem érlelte meg azokat az alapvet változásokat, amelyek az emberi egyenlség és szabadság-eszmény új módon való megfogalmazásához vezettek. A kézmvességrl a manufaktúrára való átmenetnek az az elfeltétele, hogy létezzék bizonyos számú szabad munkás – szabadok egyrészt a céhes kötöttségtl, másrészt az eszközöktl, amelyek révén munkaerejüket maguk értékesíthetnék – akik a gyárossal munkaerejük bérbeadására szerzdést köthetnek, vagyis vele, mint szerzd felek állnak szemben. Az 1789. július 14-i francia forradalom eszméinek megvalósulása teremtette meg a szabadság, az egyenlség és a testvériség fogalmát. Megjelenik a citoyen (polgár) fogalma. Ebben a minségben két csoport ismerhet fel, nevezetesen: •

a polgár természetes és magánjogai (droits naturel et civil des citoyen);

•

a polgár politikai jogai (droits politiques).

Az 1789. évi deklarációt követte az 1791. évi Alkotmány (kelt: szeptember 3.), amely rendelkezik néhány szociális jogosítványról, mint az elhagyott gyermekek felnevelésérl, a szegény sorsú betegek megsegítésérl,

a

rokkantak

segítésérl,

a

munkanélküliek

foglalkoztatásáról,

s

általános

közsegélyez intézmény létesítésérl. Az elzekbl levonható az a megalapozott következtetés, hogy az 1791. évi francia alkotmány nyitotta meg az utat a munkához, a szociális ellátásokhoz való alkotmányos-emberi jogok alkotmányban történ megjelenéséhez, amely elvi jelleg tételei ezt követen, több más állam alkotmányában is helyet kaptak. Az 1800-as években – a francia forradalom emberjogi intézkedéseinek hatására – Európa-szerte kialakulóban volt, majd az intenzív fejldés korszakába került az ipari forradalom hatására a gépek használata az ipar, a gyáripar területén. A munkából élk zöme a céhekbl, a kisiparból a gyárakban talált rendszeres munkát és megélhetést. A folyamatot elsegítette és gyorsította a nemzetközi munkamegosztás is A jelents gazdasági fejldés a társadalomban két nagy, egymással ellentétes csoportot alakított ki, nevezetesen a gyáriparosokét és munkásokét. A munkások érdekvédelmi, érdekképviseleti szakmai szövetségeket szervezeteket, a késbbi szakszervezeteket alakítottak ki, amelyeknek f célkitzése a munkakörülmények javítása, a munkaid csökkentése, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, majd az ellátórendszer iránti igény betegség, baleset, öregség esetére.

1.2. Az egyház fellépése

A XIX. század vége felé az egyháznak szembe kellett néznie egy történelmi folyamattal, amely már egy ideje elkezddött, de amely akkor érte el kritikus pontját. Ennek a folyamatnak meghatározó tényezi voltak a politikai gazdasági és szociális téren, nemkülönben a tudományok és a technika világában bekövetkezett gyökeres változások.

50

Gazdasági téren, ahol a felfedezések és a tudományok eredményeinek alkalmazása együtt hatottak, lépésrl lépésre haladva elérkeztek a fogyasztási javak termelésének új struktúráihoz. Új tulajdonforma jelent meg, a tke, és a munka egy új formája, a bérmunka.

XIII. Leó pápa 1891. május 13-án kiadta az ún. „Rerum Novarum” (új dolgok) kezdet enciklikáját, amely feltárta az új tulajdonforma megjelenését, a tkét és a munka új formáját, a bérmunkát, amelyek együttmködése jelents egyenetlenségeket okozott a társadalmakban, ezek megoldását az állam figyelmébe ajánlotta.

II. János Pál pápa a Rerum Novarum kiadásának századik évfordulója alkalmából kiadta a Centesimus Annus kezdet enciklikáját, amely elismerte a Rerum Novarum történelmi jelentségét, s alapot adott arra, hogy megvilágítsa a XIII. Leó pápa által kifejezésre juttatott elvek jelentségét. A társadalom fejldésének ezt a szakaszát összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a munkásbiztosítás, a társadalombiztosítás alapja négy pilléren nyugszik: •

a munkáltatók nagy csoportján,

•

a munkavállalók tömegén,

•

ezek érdekvédelmi, érdekképviseleti szerveinek mködésén és

•

az állam szerepén, amelyhez a Rerum Novarum kezdet enciklika teremtette meg az elvi alapot.

1.3. A magyar társadalombiztosítási rendszer kialakulása

Az els idben szakmai csoportosuláson alapuló betegsegélyez egyletek alakultak, pl. Vasutas Segélyez Egyesület, Nyomdászok Segít Egyesülete.


Az 1800-as évek második felére tehet az ipartörvények megjelenése, az 1872: VIII. tc., amely elírta a munkáltató és alkalmazott kötelezettségeit az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekének megfelelen; az 1884. évi XVII. tc. már rendelkezett az iparfelügyeletrl, amely ellenrzéseket végezhetett a munkáltatóknál, megfelel jogosítványokkal felruházva, továbbá a 142. § elírta segélypénztárak létesítését (ezek minsültek a magyar baleseti ellátás els intézményeinek). Rendelkezett (143. §) a segélypénztárak fenntartásáról, amelyet minden munkáltató befizetése alapozott meg (a munkabér 3 %-a). A 145. § úgy rendelkezett, hogy a segélypénztárak kezelésében – önkormányzati jelleggel – a munkavállalók és a munkáltatók egyenl arányban vesznek részt.

Az els magyar kötelez betegségi biztosítás bevezetésének az igénye a XIX. század vége felé jelentkezett. •

1891: XIV. tc. kötelez betegségi biztosításról

A jogszabály lényegét vázlatosan az alábbiakban foglaljuk össze: Kötelez volt a biztosítás nemre, korra és állampolgárságra tekintet nélkül azokra, akik az ipartörvény hatálya alá tartozó üzemekben munkabér fejében szolgálatot teljesítettek (tárgyi biztosítás). Ellátások: orvosi kezelés, gyógyszer-

51

ellátás, kórházi ápolás. A keresképtelenség esetére 20 héten át táppénz járt, amelynek mértéke a járulékköteles bér 50 %-a. Létezett még 4 hétre gyermekágyi, illetve temetési segély. A járulék 1/3-át a munkaadó és 2/3-át a biztosított fizette, mértéke 2-5 % között volt. •

1907: XIX. tc. a kötelez betegségi és baleseti biztosításról

Az országos kötelez betegségi biztosítási rendszer a korábbitól eltéren kiegészítésképpen a tc. 3. §ával kimondta, hogy balesetbiztosítási kötelezettség alá esnek, nemre, korra és a bér vagy a fizetés nagyságára való tekintet nélkül mindazok, akik az alább felsorolt vállalatoknál üzemekben vagy munkáknál akár állandóan, akár ideiglenesen, kisegítképpen vagy átmenetileg vannak alkalmazva.

1.4. Az els világháborút követ társadalombiztosítási intézkedések

Az els világháborút az 1921: XXXIII. tc. zárta le a Trianonban kötött békeszerzdéssel, ennek XIII. részében I. cím alatt. a szerzd felek elvi tartalommal - kiemelve a társadalombiztosítás területét - a következkben állapodtak meg: “Minthogy a Nemzetek Szövetsége az általános béke megvalósítását tzte ki céljául és ezt a békét csak úgy lehet elérni, ha a szociális igazságosságra alapítják; és minthogy vannak munkaviszonyok, amelyek az emberek nagy tömegét annyi igazságtalansággal, nyomorral és nélkülözéssel sújtják, hogy ebbl keletkez nagy elégedetlenség a világ békéjét és összhangját veszélyezteti, s e viszonyok javítása sürgsen szükséges, példákat említve: a munkaid szabályozásával, ideértve a munkanap és a munkahét leghosszabb tartamának megállapítását, úgyszintén a munkaközvetítés szabályozásával, a munkanélküliség leküzdésével, tisztességes megélhetést biztosító munkabérek szolgáltatásával, a munkásoknak a foglalkozásukkal járó vagy egyéb betegségek ellen és a munka közben bekövetkezett balesetek ellen való védelmével, a gyermekek, fiatalkorúak és nk védelmével, aggkori és rokkantsegélyezéssel, az

idegen

országokban

dolgozómunkások

érdekeinek

védelmével, a

szakszervezkedési szabadság elvének elismerésével, a szakoktatás és a mszaki oktatás szervezésével és egyéb idevágó intézkedésekkel; minthogy bármelyik Nemzet vonakodása igazán emberies munkaviszonyok létesítésétl egymagában is akadályul szolgál más Nemzetek abbeli törekvésének, hogy a munkások sorsát saját országaikban javítsák: a Magas Szerzd Felek az igazságosság és az emberiesség érzéseitl, valamint attól a vágytól indíttatva, hogy a világ békéjét állandóan biztosítsák, a következkben állapodnak meg:” •

Az 1925: XXXIV. tc.a bányanyugbér-biztosításáról

A bányatörvény alapján mköd társpénztárak tagjaik – munkások, altisztek és ezek családtagjai – számára a segélyezési szolgáltatásokon kívül nyugbérellátást is folyósítottak. A nyugbérellátás kötelez volt.

2. A biztosítottak köre és csoportosítása

A rendelet kiterjesztette a biztosítási kötelezettséget a bányatörvény hatálya alá tartozó bánya- és kohóüzemekben, valamint azok melléküzemeiben dolgozó mindazokra a munkásokra, altisztekre

52

(segédtisztekre), akik 15. életévüket betöltötték, de munkába lépésük idején még énem haladták meg a 45. életévüket. •

Az 1927: XXI. tc. a kötelez betegségi és baleseti biztosításról

Ez a jogszabály megtartotta az 1907. XIX. törvény úgynevezett tárgyi biztosítási rendszerét. Ez azt jelentette, hogy a biztosítási kötelezettség csak a törvényben felsorolt vállalatoknál dolgozóra terjedt ki. Az új tc. fenntartotta azonban az eddigi szabályok korlátozását, mely szerint hatálya nem terjedt ki a mezgazdaságra és az erdei termelésre, az állattenyésztésre, a halászatra, a kert- és szlmvelésre, a selymészetre és a méhészetre. A biztosítási kötelezettség kiterjedt azokra– nemre, korra és állampolgárságra tekintet nélkül –, akik betegségi biztosítási kötelezettség alá es vállalatnál, üzemben, hivatalban vagy foglalkozásban, mint munkavállalók munkabér fejében szolgálatot teljesítenek. Biztosításra kötelezettek voltak továbbá a tanoncok, a gyakornokok és általában más olyan egyének is, akik kiképzésük fejében javadalmazás nélkül vagy a szokásosnál csekélyebb javadalmazásért dolgoztak.

2.1. A betegségi biztosítás szolgáltatásai

A betegségi biztosítás alapján a biztosítottat a következ szolgáltatások illették meg: orvosi gyógykezelés, gyógyszer, gyógyfürdk, gyógyvizek, a szükséges gyógyászati segédeszközök, táppénz, terhességi, gyermekágyi, szoptatási segély, temetési segély. A természetbeni szolgáltatások a teljes biztosítási idre jártak, st azon túl is arra az idre, amelyre táppénz, terhességi vagy gyermekágyi segély járt.

2.2 Balesetbiztosítás

Balesetbiztosításban részesültek mindazok a munkavállalók, akik betegségi biztosításra kötelezett vállalatoknál, üzemeknél, hivataloknál, építkezéseknél munkabér fejében szolgálatot teljesítettek. Balesetbiztosítási

kártalanítás

keresképtelenséget

vagy

akkor

járt,

ha

a

biztosítottat

keresképesség-csökkenést

okozott.

üzemi

baleset

Ha

biztosított

a

érte a

és

az

baleset

következtében meghalt, a családtagok kaptak kártalanítási segélyt. A tc. meghatározta az üzemi baleset fogalmát, valamint a baleseti ellátásokat. Ezek: egészségügyi ellátás, táppénz, járadék.

2.3. A biztosítás szervezete

A betegségi és baleseti biztosítás feladatokat az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) látta el. A betegségi balesetbiztosítási intézetek rendelkeztek saját, bizalmi orvos hálózattal, rendelszakrendelvel, kórházakat, szanatóriumokat tartottak fenn. •

Az 1912: LXV. tc. nyugdíjrendszerrl

Magyarországon az els nyugdíjrendszert az 1912: LXV. tc. vezette be az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról. Erre az ellátásra jogosultak voltak, az állami tisztviselk, altisztek, szolgák, akik rendszeres állást töltöttek be és állandó fizetésben részesültek.

53

Sajátjogú és hozzátartozói ellátások voltak. Saját jogon a nyugdíj, lakbérnyugdíj napszámost és munkást nyugbér illette meg. Hozzátartozói ellátások voltak az özvegyi nyugdíj, a gyermeknevelési járadék, az életjáradék és a végkielégítés. 10 év szolgálati id volt szükséges a nyugdíj megállapításához, amelyet az utolsó 12 havi illetmény alapján számították ki, 42 szolgálati év esetén az alapnyugdíj 2-2 %-kal emelkedett, de az alapul szolgáló illetménynél magasabb nem lehetett. A szolgálati id számításánál a hat hónapot meghaladó idt egész évnek kellett számítani, így állt el az a helyzet, hogy a jogosultság megállapításához 9 év 6 hó és 1 napra volt szükség. Baleseti ellátást is biztosított a törvény, ha a baleset szolgálat teljesítése során történt. Az árvaellátás az árva 24. életévének betöltéséig járt, a tanulmányok folytatása idejére, ha kiváló eredménnyel tanult. •

Az 1928: XL. tc. a kötelez öregségi, rokkantsági, özvegyi és árvasági biztosításról

2.4. A biztosítottak köre

A kötelez nyugdíjbiztosítás kiterjedt az összes munkásra és az évi 6000 pengnél nem nagyobb jövedelm magánalkalmazottakra. Az ennél többet keresk önkéntes biztosítást köthettek (vagy elismert vállalati nyugdíjpénztár tagjai lehettek, akik egyébként az 1927: XXI. tc. szerint biztosítottak voltak.

2.5. A jogosultság feltétele

Az öregségi nyugdíj feltétele azonos a két érintett kör számára: a 65. életév betöltése, valamint legalább 400 heti (8 évi) biztosítási id (járulékfizetéssel). A két csoport között különbözött viszont a rokkantnyugdíj feltétele. A jogosultsághoz legalább 200 hét biztosítási idre volt szükség, a hozzátartozók özvegyi nyugdíjra és árvaellátásra voltak jogosultak.

2.6. A nyugdíjrendszer jellege

A magyar nyugdíjrendszer, mint a hasonló, induló nyugdíjrendszert mködtet országokban, váromány-fedezeti elven alapult. Mivel hosszú idn át a rendszer tartalékgyjt volt, a törvény fontos részét alkotta a tartalékok kezelésének szabályozása.

2.7. A társadalombiztosítási kiadások fedezete

A kiadások fedezetére a munkáltatónak és a biztosítottaknak járulékot kellett fizetni.

54

2.8. Szervezeti kérdések

Az intézmények önkormányzati alapon mködtek, közgylése, igazgatósága, bizottságai 50-50 százalékban a munkaadók és munkavállalók küldötteibl álltak. Az 1921: LXV. tc. 1949. december 31-ig, az 1925: XXXIV. tc., 1949. december 31-ig, az 1927: XXI. tc. 1955. december 31-ig és az 1928: XL. tc. 1949. december 31-ig volt hatályban, 1945-tl lényeges módosításokkal. •

Az 1932: IV. tc. a társadalombiztosítási bíráskodásról

Az 1927. XXI. tc. és az 1928. XL. tc-ben foglalt ellátások, járulékfizetési kötelezettségek, valamint a baleseti kártalanítással kapcsolatos vitás ügyekben a társadalombiztosítási bíróságok jártak el. A tc. 42.§-a lehetvé tette jogegységi döntés meghozatalát, amely alkalmazása minden bíróságra kötelez volt.

3. Nyugdíjtörvények

3.1. Az els egységes nyugdíjtörvény

Az 1951. évi 30. törvényerej rendelet minden munkaviszonyban álló dolgozó és hozzátartozója számára azonos feltételek és mértékek szerint biztosított nyugellátásokat. E törvény mondta ki elször a 10 szolgálati év követelményét (korábban 8 év volt), valamint a férfiak 60, a nk 55 éves korhatárát.

3.2. A második egységes nyugdíjtörvény

Az 1954. évi 28. törvényerej rendelet megszüntette a ketts korhatárt, csak az alacsonyabb maradt érvényben (60, illetve 55 év). A törzsnyugdíjat a kereset 50 százalékában állapították meg. A nyugdíjminimum: 500 forint, a figyelembe vehet munkabér fels határa pedig 6000 forint volt. A munkavállalói járulék 1 százalékról 3 százalékra emelkedett.

3.3. A harmadik (úgynevezett munkás-alkalmazotti) egységes nyugdíjtörvény

Az 1958. évi 40. törvényerej rendelet által szabályozott harmadik nyugdíjtörvény lényegében 1975-ig – 16 évig – volt érvényben. Ennek magyarázata, hogy korszer volt, igazodott az adott feltételekhez. Bevezette a teljes és résznyugdíj fogalmát, továbbra is alkalmazta a törzs és kiegészít nyugdíjat. A teljes nyugdíj követelménye 25 év szolgálati id volt, ekkor a törzsnyugdíjat a kereset 50 százalékában határozták meg. A nyugdíj maximum havi 3500 forint lehetett. A minimum továbbra is 500 forint. A járulék mértéke 1966-ban változott meg, a munkavállalói járulék progresszív lett, 3 és 10 százalék között mozgott. •

1955. évi 39. sz. törvényerej rendelet a dolgozók betegségi biztosításáról (a továbbiakban: T)

végrehajtási rendelkezései

55

o

71/1955. (XII.31.) MT rendelet

o

3/1955. (XII.31.) SZOT szabályzat (hatályos: 1956. január 1-tl 1975. június 30ig)

4. Biztosítási kötelezettség

Alapelvek A T. 3.§-a alapján a betegségi biztosítás kiterjed a munkaviszonyban álló dolgozókra, aki munkáltatója részére munkabérért munkát végez, továbbá egyes munkaviszonyban nem álló személyekre. A rendelkezés els ízben köti a biztosítási kötelezettséget a munkaviszonyhoz, eltéren az 1927: XXI. tc. rendelkezéseitl, amely önmaga határozta meg a biztosításra kötelezettek körét.

4.1. A betegségi biztosítás szolgáltatásai

Szolgáltatásra jogosult családtagok: A betegségi biztosítás szolgáltatásaira az a családtag jogosult, akit a dolgozó a családjogi rendelkezések szerint eltartani köteles. A családtagokkal azonos betegségi biztosítási szolgáltatások illetik meg azt a dolgozó által eltartott személyt, akivel közös háztartásban él. A szolgáltatások a következk voltak: •

a dolgozót és családtagját betegsége esetén orvosi ellátás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, kórházi ápolás és gyógyfürdkezelés illette meg.

•

a dolgozó táppénzt kapott,

•

terhesség, szülés vagy halál esetében a dolgozót segélyben kellett részesíteni.

A „táppénz”-szolgáltatásról úgy rendelkezett a jogszabály, hogy a keresképtelen dolgozót munkabérvesztesége pótlására legfeljebb egy éven át, gümkóros betegség esetében pedig legfeljebb két éven át táppénzben kell részesíteni. Kétéves megszakítás nélküli biztosítási id esetén 75 % volt a táppénz mértéke. Érdekesen alakul az üzemi balesetet szenvedett dolgozók jogosultsága: Az üzemi balesetet szenvedett, vagy foglalkozási ártalomban megbetegedett dolgozó, nyugdíjas, járadékos részére a betegségi biztosítás szolgáltatásait térítésmentesen mindaddig adni kell, amíg arra a baleset, illetleg foglalkozási betegség miatt szüksége van. (Állapota ki nem alakult.)

4.2. Betegségi biztosítási járulék

A betegségi biztosítás költségeit a betegségi biztosítási járulékokból kell fedezni. A betegségi biztosítási járulékot a munkáltató fizeti, azt a munkaviszonyban álló dolgozótól levonni nem szabad. A betegségi biztosítási járulékok mértéke 6 %.

4.3. Jogorvoslatok

A biztosítási szerv székhelye szerint illetékes járásbírósághoz fordulhatott kereseti kérelemmel a biztosított bizonyos esetekben az ellen a határozat ellen, amelyben a betegségi biztosítási

56

szolgáltatások jogtalan igénybevételével okozott kár megtérítésére kötelezték; Ugyancsak bírósághoz fordulhatott a munkáltató az ellene kibocsátott fizetési meghagyás ellen; A bírói út igénybe vehet volt mind a munkáltató, mind a biztosított számára a betegségi biztosítási jogviszony fennállása kérdésében hozott határozat ellen. A határozat, vagy fizetési meghagyás jogerssé, végrehajtható közokirattá vált, ha ellene a törvényes határidn belül keresetet nem adtak be. A szocialista rendszer legjelentsebb társadalombiztosítási joganyaga az 1975. évi II. törvény a társadalombiztosításról


Ez a törvény volt az els – az azóta is egyetlen - egységes joganyag, amely magába foglalta klasszikus értelemben véve a társadalombiztosítás valamennyi ágát – ebbe tartozott a családi pótlék rendszere is – a betegségi, az öregségi és a baleseti biztosítás ellátásait. 1975. július 1. napján lépett hatályba és módosításokkal, kiegészítésekkel 1997. december 31-ig terjed idre volt alkalmazandó. A tekintélyes jogszabálynak tizenegy fejezete volt.

5. A biztosítottak köre

A törvény alapján biztosítottak: a munkaviszonyban álló dolgozók, az ipari szövetkezetek tagjai, a mezgazdasági és a halászati termelszövetkezetek, a mezgazdasági szakszövetkezetek (a továbbiakban: mezgazdasági szövetkezet) tagjai, a szakmunkástanulók, a bedolgozók, továbbá a megbízás alapján rendszeresen és személyesen munkát végzk.

5.1. Akikre nem terjedt ki a biztosítás

A társadalombiztosítás nem terjedt ki a külföldi állam képviseleti hatósága, a diplomáciai mentességet élvez nemzetközi szerv, valamint az ezekhez tartozó diplomáciai mentességet élvez személy alkalmazottaikra, továbbá a külföldi munkáltatónak a magyar állam területén foglalkoztatott külföldi honos munkavállalóira. Társadalombiztosítási ellátásukra azonban megállapodást lehet kötni.

6. Nemzetközi szociálpolitikai egyezmények


A biztosítottak betegségi és anyasági ellátásra, családi pótlékra, nyugellátásra és baleseti ellátásra szerezhettek jogosultságot. A társadalombiztosítás egyes ellátásai megillették a biztosítottak hozzátartozóit is. Az államközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kellett alkalmazni. Megjegyezzük, hogy a jogszabály hatályának ideje alatt létezett az

o

1962. évi 2. sz. tvr. a magyar-bolgár,

o

1959. évi 41. sz. tvr. a magyar-csehszlovák,

57

o

1959. évi 20. sz. tvr. a magyar- jugoszláv,

o

1959. évi 38. sz. tvr. a magyar-lengyel,

o

1960. évi 13. sz. tvr. a magyar- NDK,

o

1962. évi 5. sz. tvr. a magyar-román és az

o

1963. évi 16. sz. tvr. a magyar-szovjet

szociálpolitikai egyezmény.

7. Betegségi és anyasági ellátás

A biztosítottat betegségi és anyasági ellátásként táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és anyasági segély illette meg. A biztosított halála esetén temetési segély járt. A biztosított eltartott hozzátartozójának a szülése esetén anyasági segély, halála esetén temetési segély járt.

7.1. Táppénz

Táppénz annak járt, aki - a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megsznését követ els vagy második napon vált keresképtelenné; -

a biztosítás legalább 180 napon át megszakítás nélkül állott fenn. vagy

Keresképtelen: az, aki a betegsége miatt munkáját nem tudta ellátni; Táppénz a keresképtelenség tartamár járt, legfeljebb azonban - egy, gümkóros megbetegedés esetén két éven át. A táppénz összegét a keresképtelenséget megelzen elért kereset napi átlaga alapján kellett megállapítani, amely a napi átlagkereset hatvanöt, hosszabb, kétéves biztosítási id esetén hetvenöt százalékánál kevesebb nem lehetett.

7.2. Terhességi-gyermekágyi segély

Terhességi-gyermekágyi segély annak járt, aki a szülést megelzen két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megsznését követ negyvenkét napon belül szült, A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelel idtartamra járt, amelynek idtartamát az Mt. rendelkezései írták el. A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset teljes összege, ha a szül n a szülést megelz két éven belül 270 napon át biztosított volt.

58

8. A nyugellátási rendszer

8.1 Sajátjogú és hozzátartozói nyugellátások

Sajátjogú nyugellátások: öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, öregségi járadék, munkaképtelenségi járadék (az utóbbi két ellátás mezgazdasági termelszövetkezeti. tagnak járt). Hozzátartozói nyugellátások: özvegyi nyugdíj, végkielégítés, árvaellátás, szüli nyugdíj, özvegyi járadék (mgtsz. hozzátartozójának).

A.) Sajátjogú nyugellátások

A. 1- Öregségi nyugdíj

Öregségi nyugdíjra a hatvanadik életévét betöltött férfi és az ötvenötödik életévét betöltött n jogosult, ha tízévi szolgálati idt szerzett. A szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzk korkedvezményben részesülnek.

A. 2. Rokkantsági nyugdíj

Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki •

egészségromlás,

illetleg

testi

vagy

szellemi

fogyatkozás

következtében

munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette, és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható (a továbbiakban: rokkant), •

a szükséges szolgálati idt megszerezte, és

•

rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás eltti kereseténél.

A rokkantsági nyugdíj mértéke a megrokkanás idpontjában betöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig megszerzett szolgálati id tartamától és a rokkantság fokától függ. A rokkantság fokozatai: a III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki rokkant, de nem teljesen munkaképtelen, a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul, az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul.

A szolgálati id •

a munkaviszonyban,

•

az ipari szövetkezeti tagként,

•

a mezgazdasági szövetkezeti tagként,

•

a szakmunkás tanulóviszonyban,

59

•

a bedolgozóként és

•

a megbízás alapján rendszeresen és személyesen végzett munkában

töltött id. Szolgálati idnek számít a katonai szolgálatban töltött id.is

8.2. Hozzátartozói nyugellátások

B.) Hozzátartozói nyugellátások

B.1. Özvegyi nyugdíj

Özvegyi nyugdíjat a feleség, az elvált n, az élettárs és a férj kaphat. amely ideiglenes vagy állandó. Az özvegyi nyugdíj összege: Az özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a fele, ami a meghaltat öregségi nyugdíjként, illetleg a III. rokkantsági csoport szerint járó rokkantsági nyugdíjként halála idpontjában megillette vagy megillette volna.

B.2 Árvaellátás

Árvaellátásra annak a gyermeke és mostohagyermeke jogosult, aki haláláig az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati idt megszerezte, vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg. Árvaellátás jár a nevelt gyermeknek, a testvérnek és az unokának is, ha t a meghalt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles kés képes hozzátartozója nincs. Az árvaellátás az árva tizenhatodik életévének a betöltéséig járt. Ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanult, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig járt. Az árvaellátás összege: Az árvaellátás árvánként az özvegyi nyugdíj fele. Az özvegyi nyugdíj összegével azonos összeg árvaellátás jár annak a gyermeknek, •

akinek mindkét szülje meghalt,

•

akinek életben lév szülje rokkant, vagy

•

akit életben lev szülje elhagyott, és róla nem gondoskodik.

B.3. Szüli nyugdíj

Szüli nyugdíjra az a szül (nagyszül) jogosult, akinek a gyermeke (unokája) az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati id megszerzése után vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg, ha a szül (nagyszül) gyermekének (unokájának) a halálakor már rokkant volt, és a szült (nagyszült) gyermeke (unokája) a halálát megelz egy éven át túlnyomó részben eltartotta. A szüli nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíj összegével.

60

9. Baleseti ellátások

A balesti ellátások körében szintén beszélhetünk saját jogú és hozzátartozói baleseti ellátásokról. Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén járt. Baleseti ellátásként a sérültet baleseti táppénz, saját jogú baleseti nyugellátás, halála esetén eltemettetjét temetési segély, hozzátartozóit pedig hozzátartozói baleseti nyugellátás illette meg. Saját jogú baleseti nyugellátások: a baleseti járadék és a baleseti rokkantsági nyugdíj. Hozzátartozói baleseti nyugellátások: a baleseti özvegyi nyugdíj, a végkielégítés, árvaellátás és szüli nyugdíj.

9.1. Baleseti táppénz

Baleseti táppénz annak járt, aki üzemi baleset következtében keresképtelenné vált. Keresképtelen az, aki az üzemi balesettel összefügg és gyógykezelést igényl egészségi állapota miatt vagy a gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud. A baleseti táppénz – idbeli korlátozás nélkül – mindaddig járt, amíg a sérült az üzemi baleset következtében keresképtelen, illetve állapota kialakult.

9.2. Baleseti járadék

Baleseti járadékra az volt jogosult, akinek a munkaképessége üzemi baleset következtében tizenöt százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illette meg. Ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a huszonöt százalékot nem haladta meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, a munkaképesség-csökkenés tartamára idbeli korlátozás nélkül járt. A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta munkaképesség-csökkenés fokától függ, összege a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetleg harminc százaléka.

9.3. Baleseti rokkantsági nyugdíj

Baleseti rokkantsági nyugdíjra az volt jogosult, aki munkaképességét hatvanhét százalékban túlnyomóan üzemi baleset következtében elvesztette, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás eltti kereseténél. Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult volt az is, aki munkaképességét ötven százalékban szilikózis következtében vesztette el, és nem dolgozik, vagy szilikózis veszélymentes munkakörben, illetleg munkahelyen •

nem rendszeresen dolgozik, vagy

•

keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás eltti kereseténél.

A baleseti rokkantsági nyugdíj mértéke a rokkantság fokától és a szolgálati id tartamától függött. A rokkantság fokának megfelelen •

a III. rokkantsági csoport, aki munkaképességének a hatvanhét – szilikózis miatt az ötven – százalékát elvesztette, de nem teljesen munkaképtelen;

•

a II. rokkantsági csoport, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul,

61

•

az I. rokkantsági csoport, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul.

A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset hatvan, hatvanöt, illetleg hetven százaléka. A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a szolgálati id minden éve után a havi átlagkereset egy százalékával emelkedik, az átlagkeresetnél azonban több nem lehet.

9.4. Hozzátartozói baleseti nyugellátások

A hozzátartozók részére baleseti nyugellátás akkor járt, ha a sérült az üzemi baleset következtében meghalt. A házastársat állandó özvegyi nyugellátás illette meg szolgálati idre tekintet nélkül. A baleseti özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a fele, ami a sérültet, illetleg a baleseti rokkantsági nyugdíjast a halál idpontjában a II. rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette.

10. A biztosítottat terhel kiadások fedezete

A társadalombiztosítás kiadásainak a fedezetére a munkáltatók társadalombiztosítási járulékot, a biztosítottak pedig nyugdíjjárulékot fizetnek. A biztosítottat terhel nyugdíjjárulék mértéke a kereset összegétl függen 3-10 % volt.

11. Felelsségi szabályok

11. 1. Visszafizetési kötelezettség

Az, aki társadalombiztosítási ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre •

a felvételtl számított harminc,

•

nyugellátás, baleseti nyugellátás és az ezek alapján folyósított családi pótlék esetén a felvételtl számított kilencven napon belül írásban kötelezték.

A jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási ellátás felvétele felróható. A munkáltató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltér adatszolgáltatásának a következménye, és az ellátást – aki jogalap nélkül felvette visszakövetelni nem lehet.

11. 2. Megtérítési kötelezettség A munkáltató köteles volt megtéríteni a baleseti ellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy  vagy megbízottja a reá nézve kötelez balesetelhárító és egészségvéd óvórendszabálynak vagy óvóintézkedésnek nem tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a munkáltatót akkor is,

62

ha  vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte el. Aki, a társadalombiztosítási ellátásra

jogosult

betegségéért,

keresképtelenségéért,

munkaképesség-csökkenéséért

vagy

haláláért felels, köteles volt az emiatt nyújtott társadalombiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelsség megállapítható. A felelsség megállapítására a Polgári Törvénykönyvnek a szerzdésen kívül okozott károkért fennálló felelsségre vonatkozó szabályait kellett alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felelsség abban az esetben is fennállt, ha az ellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs.

12. Jogorvoslat

A jogszabályban meghatározott szervek járnak el •

a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatban az igényl és a megállapító szerv között,

•

a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére, illetleg megtérítésére kötelezett és a társadalombiztosítási ügyviteli feladatot ellátó szerv között felmerült vitás ügyekben.

•

Meghatározott körben a bírósághoz lehetett fordulnia határozata ellen, a kézbesítést követ harminc napon belül.

•

A biztosítási jogviszony fennállása kérdésében hozott határozat ellen az érdekelt, a fizetési meghagyás ellen a munkáltató és egyéb szerv, a kézbesítést követ harminc napon belül, a határozatot hozó, illetleg a fizetési meghagyást kibocsátó szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz fordulhatott.

13. A társadalombiztosításról, a magánnyugdíjról és e szolgáltatások fedezetérl


1997. évi LXXX. törvény (Tbj)


Vhr.195/1997. (XI.5.) Korm. rendelet

Az elzekben már volt szó arról, hogy az emberi jogok valóságos történetét a francia forradalom nyitotta meg az ember és polgár jogainak az 1789. évi augusztus 26-án elfogadott deklarációval. Az 1791. évi francia alkotmány szociális jogintézmény megvalósításáról rendelkezett. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/B §-a, a 70/D §-a és a 70/E §-a biztosítják a munkához, az egészséges és biztonságos munkavégzéshez, valamint a társadalombiztosításhoz való jogot. Ezek az alkotmányos alapelvek valósulnak meg a magyar társadalombiztosítási rendszerben. A Tbj. célja, hogy -

az egyéni felelsség

-

az öngondoskodás

követelményeinek megfelelen, a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelen -

szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejöv jogviszonyokat.

63

-

rendezze a foglalkoztatók és a biztosítottak jogait és kötelezettségeit, a biztosítottak részvételi

kötelezettségét,

a

közteherviselés

elveinek

megfelelen

a

járulékfizetés

teljesítését. -

meghatározza

a

társadalombiztosítási

ellátások

körét,

a

nyugdíjrendszerben

járó

szolgáltatásokat.

13.1. A Tbj-ben megfogalmazott alapelvek

A társadalombiztosításban kockázat közösség alakul ki, amelyben a részvétel kötelez. Érvényesül a -

biztosítási elv,

-

kockázat közösség elve

-

szolidaritás és a

-

tulajdonhoz fzd jog.

Az ellátások igénybevételét, a részvételi kötelezettséget a járulékfizetés alapozza meg, a pénzbeli ellátások a járulékfizetés alapját képez jövedelemmel arányosak. A Társadalombiztosítási jogviszony a törvény erejénél fogva jön létre. A foglalkoztatót -

bejelentési, nyilvántartási,

-

járulék megállapítási és bevallási;

-

járulék és

-

hozzájárulás fizetés terheli.

Adatközlési kötelezettség terheli, mind a

foglalkoztatót, mind a biztosítottat az ellátások

megállapításával és folyósítással kapcsolatban, amelyek egységes rendszert alkotnak. A társadalombiztosítás fejldésérl az állam gondoskodik a nemzetgazdaság lehetségeivel összhangban. A jogszabályban az a garanciális elv is megvalósul, amely szerint az állam akkor is gondoskodik az ellátások teljesítésérl, ha a társadalombiztosítás kiadásai meghaladják a bevételeket.

13.2. Fogalmak és értelmez rendelkezések

Foglalkoztató: -

jogi és természetes személy, gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet, ha biztosítottat foglalkoztat;

-

tanulószerzdés (szakmunkás tanuló) alapján a szerzdést köt;

-

az a szerv az amely segélyt folyósít (pl. munkanélküli ellátást, a foglalkoztatásról szóló 1991.évi IV. tv /Flt./ alapján);

-

TÁKISZ, ha társadalombiztosítási szolgáltatásokat, járulékfizetést, adatszolgáltatást teljesít;

-

egyéni, társas vállalkozás – vállalkozó;

-

kiegészít tevékenységet folytató vagy özvegyi nyugdíjas;

64

-

aki öregségi nyugdíjas (betöltötte a reá irányadó korhatárt) és e mellett vállalkozói tevékenységet folytat (5 % baleseti járulék fizetésére köteles).

Sajátjogú nyugdíjas: az, aki öregségi, elrehozott, korengedményes nyugdíjban, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, munkaképtelenségi járadékban részesül (ez utóbbi mezgazdasági, szövetkezeti tagság alapján állapítható meg. Segít családtag: az, aki a vállalkozásban – nem munkaviszonyként – munkát végez. Megbízott: aki megbízás alapján végzi tevékenységét, a Ptk. 474. §-ának megfelelen. Foglalkoztatott: akit biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatnak (biztosított). Járulékalapot képez jövedelem: amely után az SzJA törv. alapján személyi jövedelemadót kell fizetni.

13.3. Társadalombiztosítási járulék, nyugdíjjárulék -

egészségbiztosítási járulék

-

egészségügyi hozzájárulás (Eho)

-

táppénz kiadásainak fedezetére hozzájárulást kell fizetni (1/3 rész)

-

baleseti járulék: kiegészít tevékenységet folytató.

Magánnyugdíj pénztári tag: - az önkéntes csatlakozó. Eltartott hozzátartozó: aki az eltartóval közös háztartásban él. (Differenciáltan kell kezelni, mert van a Ptk. 685. §-ában általános érvénnyel addig a TB jog a maga területén konkrétan határozza meg a hozzátartozók jogosultságát.)


14. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és szerveinek állami felügyeletérl


1998. évi XXXIX. törvény (Sztv) Vhr.131/1998. (VII.23.) Korm. rendelet 75/1999. (V.21.) Korm. rendelet Két alap jött létre:

- az Egészségbiztosítási Alap és - a Nyugdíjbiztosítási Alap.

Ezek az igazgatási szervek felügyelete és irányítása állami feladat, amelyet a Kormány lát el a felhatalmazott tárca útján. A pénzügyminiszter terjeszti el a járulékfizetéssel kapcsolatos törvényjavaslatokat.

Az

egészségügyi

miniszter

a

PM-mel

együttesen

terjeszti

el

az

egészségbiztosítási ellátásokkal kapcsolatos törvényjavaslatokat. A szociális- és családügyi miniszter a pénzügyminiszterrel együttesen terjeszti el a nyugellátással kapcsolatos törvényjavaslatokat a Kormány elé, majd a Kormány az Országgylés elé. Az Egészségügyi Alap kezelését az OEP figazgatója, a Nyugdíj Alap kezelését az ONYF figazgatója végzi. Felügyeli: a Pénzügyminisztérium, ill. az Egészségügyi Minisztérium.

65

Az ONYF és az OEP központi államigazgatási szerv, vezetit a kormány nevezi ki és menti fel. Költségvetési szervek, amelyek költségvetését az Alapok költségvetésében kell meghatározni, a vagyon állami tulajdon. Alkalmazottaik közszolgálati jogviszonyban állnak (köztisztviselk, Ktv.). Az ONYF, illetve az OEP -

irányítja az igazgatási feladatokat ellátó igazgatási szerveket;

-

végzi a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatokat;

-

ellátja a nem Alapból finanszírozott feladatokat (pl. családi pótlék ellátás);

-

részt vesz a jogszabályok elkészítésében.

ONYF igazgatási szervei

OFP igazgatási szervei

- Fvárosi és megyei nyugdíjbiztosítási

- Fvárosi és megyei egészségbiz-

igazgatóságok, ezek

tosítási pénztárak

- kirendeltségei

- Kirendeletségek

- Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

-VasutasTársadalombiztosítási Igazgatóság

- MÁV Rt. Nyugdíjigazgatóság (megállapít, folyósít)

- Újságíró tagozat - Országos Orvosszakérti Intézet

14.1. Kifizethelyek létesítése

Minden munkáltató (foglalkoztató), amely legalább 100 biztosítottat foglalkoztat köteles meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatokat ellátni. Megállapodás alapján is létesíthet kifizethely. A kifizethely fenntartója saját költségén, szakképzett alkalmazottaival végzi a feladatokat, amelyekért anyagi felelsséggel tartozik. A szabályszeren elbírált és kifizetett ellátások összegét az igazgatási szerv megtéríti, kivéve a Tp. 1/3 összegét (Tp. hozzájárulás). Nem nettó elszámolás! A kifizethely fenntartóját költségtérítés illeti meg (1 %-a az ellátásnak).

15. Biztosítottak (Tbj 5.§.)

-

Munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban; ügyészségi, bírósági szolgálati jogviszonyban állók, igazságügyi alkalmazotti, fegyveres erk, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományú tagjai, szerzdéses állományú tagjai, függetlenül attól, hogy - teljes, vagy - rész-munkaidben foglalkoztatottak;

-

Szövetkezet tagja – kivéve az iskola szövetkezetet -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vagy vállalkozás jelleg jogviszony keretében tevékenyen közremködik;

66

- tanulószerzdés alapján szakképz iskolai tanulmányokat folytató, szakmunkás tanuló, - keresetpótló juttatásban részesül: pl. munkanélküli járulék, nyugdíj eltti munkanélküli segély, - egyéni vállalkozó, társas vállalkozó, - egyházi személy, szerzetesrend tagja.

A biztosított a társadalombiztosítás valamennyi ellátására szerezhet jogosultságot, sajátjogú nyugdíjas, ha dolgozik, baleseti és egészségügyi ellátásra jogosult.

Szünetel a biztosítás

- A fizetés nélküli szabadság ideje alatt, mentesítették a munkavégzés alól, igazolatlan távollét ideje alatt; - kivétel: ha a fizetés nélküli szabadságot terhességi-gyermekágyi segély, gyermek ápolása, gondozása miatt vették igénybe, táppénzt kap, illetleg katonai szolgálat alatt nem végez munkát. Több biztosítással járó jogviszony esetén a biztosítási kötelezettséget külön-külön kell elbírálni (lásd: a táppénz szabályait f-mellékfoglalkozás esetén).

15.1. A biztosítás nem terjed ki (Tbj. 11. §)

- a külföldi állam diplomáciai képviseljére; - a képviselet személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára; -

diplomáciai

mentességet

élvez

nemzetközi

szerv

külföldi

állampolgárságú

tagjára,

képviseljére (munkatársára), pl. Duna Bizottság), ezek külföldi állampolgárságú alkalmazottaira, az általa foglalkoztatott külföldi alkalmazottjára (alkalmazott - alkalmazott); - továbbá a felsorolt személyek Magyarországon tartózkodó hozzátartozóira (házastárs, gyermek); - külföldi munkáltató külföldinek minsül személyre; - külföldi részvétellel mköd Gazdasági Társaság, arra a munkavállalójára, aki külföldinek minsül. Akikre a biztosítás nem terjed ki, megállapodást köthet (34-35. §-ok) egészségügyi ellátásra (11. § hatálya alá tartozó) Fizetend járulék: nagykorú személy esetén a minimálbér 75 %-a, 18 éven aluli gyermek esetén a minimálbér 30 %-a. Kötheti saját maga, vagy más javára az érintett szerv vagy személy. A jogosultság idtartama egészségügyi ellátásra: a megállapodást követ hó 1. napjától, 6 havi járulék megfizetése mellett: a megállapodást köt külföldi nappali tagozaton tanuló a megállapodás megkötését követ hó 1. napjától jogosult ellátásra, a járulék megfizetése mellett. Arra, aki nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozik, a törvény rendelkezéseit, az egyezmény szabályait, szerveit kell alkalmazni.

67

A

következkben

Nemzetközi

szociálpolitikai

egyezményekrl

szólunk,

amelyek

a

társadalombiztosítás valamennyi ellátására kiterjednek, tehát a betegségi, a baleseti, és az öregségi ellátás.

16. Nemzetközi Egyezmények:


-

magyar – bolgár 1962. évi 2. tvr.

-

magyar – csehszlovák 1959. évi 41. tvr.

-

magyar – jugoszláv 1959. évi 20. tvr.

-

magyar - lengyel l959. évi 38. tvr.

-

magyar – román 1962. évi 5. tvr.

-

magyar – SzU 1963. évi 16. tvr.

-

magyar – német 2000. évi XXX. tv.

-

magyar – osztrák 2000. évi XXIII. tv.

-

magyar - svájci 1998. évi VII. tv.

-

magyar - holland 2002. évi VII. törvény

A 2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban él magyarokról (Státusztörvény) rendezi a -

munkavállalási lehetséget.

-

TB ellátásra jogosultságot

A fent nevezett egyezmények (illetleg a Státusztörvény is) kiterjednek a társadalombiztosítás valamennyi ágára.

17. Társadalombiztosítási ellátások

17.1. Egészségbiztosítási ellátások •

egészségügyi szolgáltatás

•

orvosi- szakorvosi kezelés

•

kórházi, szanatóriumi ápolás

17.2. pénzbeli ellátások •

terhességi – gyermekágyi segély

•

gyermekgondozási díj (GYED)

•

táppénz

17.3.baleseti ellátások

68

•

baleseti egészségügyi ellátás

•

baleseti táppénz

•

baleseti járadék

17.4. nyugellátások •

saját jogú nyugellátás

•

öregségi nyugdíj

•

rokkantsági nyugdíj

•

baleseti rokkantsági nyugdíj

17.5. hozzátartozói nyugellátások •

özvegyi nyugdíj

•

árvaellátás

•

szüli nyugdíj

•

baleseti hozzátartozói ellátások

17.6. Társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak

17.6.1. Baleseti ellátásra jogosultak

A Tny. és az Ebt. szerinti biztosítottaknál baleseti ellátásra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra jogosult aki egyéni, illetve társas vállalkozóként kiegészít tevékenységet folytatónak minsül, vagy sajátjogú nyugdíjasként (Tbj. 5. § (1) bek. a), b), g) pontok) munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, egyéb jogviszonyban áll és a keresete eléri a mindenkori minimálbért.

17.6.2. Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki •

nevelési-oktatási és felsfokú oktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban gyakorlati képzésben részesül tanulója, hallgatója, kivéve: a külföldi állampolgárt;

•

szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, szenvedélybeteg,

•

rizetbe vett, elzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetését tölt személy;

•

közcélú munkát végez, életmentésben, katasztrófa elhárításban, véradásban vesz részt és balesetet szenved;

•

közérdek munkát végez (ez büntet intézkedésen alapul).

Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak a biztosítottakon túl azok, akik

69

a)

-

táppénzben,

-

terhességi-gyermekágyi segélyben,

-

gyermekgondozási díjban,

-

baleseti táppénzben

-

baleseti járadékban

b) -

saját jogú nyugellátásban részesülk

-

hozzátartozói nyugellátásban részesülk

-

járadékosok

c) -

öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi stb. járadékban részesülk;

-

átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesülnek [lásd a 8/1983. (VI.28.) EüM-PM rendelet megváltozott munkaképességekre vonatkozó szabályokat)]

-

egészségkárosodási járadékban részesülk.

d) nemzeti gondozási díjban, hadigondozási ellátásban részesülk e)

bányászati kereset-kiegészítésben (rehabilitációs rendelet)

f)

gyermekgondozási segélyben részesülk

g)

aki Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettl nyugdíjban részesül

h)

rendszeres szociális segélyben, idskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, munkanélküli jövedelempótló támogatásban részesül

i)

Tanulmányokat nappali tagozaton folytató magyar állampolgár, külföldi, ha nemzetközi szerzdés, vagy OM által adományozott ösztöndíjban részesül.

j)

Sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesít.

k)

A biztosított, valamint az elzekben felsorolt – A-J – közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b), ez általános megfogalmazás, máshol a jogszabály felsorolja a jogosultakat) és jövedelme nem haladja meg a minimálbér 30 %-át (nem általános érvény).

l)

A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkez kiskorú magyar állampolgár.

m)

bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (kivéve: külföldi) gyermekvédelmi rendszerben utógondozott 18-24 éves fiatal felntt.

n)

Fogva tartott.

o)

az 1993. évi III. törvény a szociális ellátás alapján a rászorult, a települési önkormányzat hatósági bizonyítványt állít ki.

p)

egészségbiztosítási ellátás érdekében megállapodást köt személy és eltartott hozzátartója,

r)

aki 11 %-os egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett [39. § (2) bek.] eltartott hozzátartozója, élettársa, ha keresete nem haladja meg a minimálbér 30 %-át (a tárgyév els napján érvényes).

18. Magánnyugdíj keretében járó szolgáltatások

70

A magánnyugdíj keretében a biztosított és a kedvezményezett az 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.) alapján -

nyugdíjjáradékra vagy

-

egyösszeg szolgáltatásra

szerezhet jogosultságot.

19. Az ellátások fedezete – járulékfizetési rendszer –

A társadalombiztosítási ellátások fedezetére a biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a foglalkoztató ugyancsak egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot fizet. A kett együtt adja: a társadalombiztosítási járulékot. 2002. január 1-jétl a társadalombiztosítási járulék ebbl nyugdíjjárulék egészségbiztosítási járulék

29 % 18 % 11 %.

19.1. A biztosított által fizetend járulék:

-

kizárólag társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetén:

8%

magán nyugdíjpénztár esetén

6%

- magán nyugdíjpénztár esetén

2%

-

egészségbiztosítási járulék

3%

-

kiegészít (társas, ill. egyéni vállalkozó) tevékenységet folytató személy

5%

-

balesetbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A foglalkoztató a keresképtelenség, valamint a kórházi ápolás idejére a folyósított táppénz 1/3-át hozzájárulásként fizeti meg.

19.2. A társadalombiztosítási járulék alapját képez jövedelem

A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a kötelezettség alapján járó kifizetett, elszámolt jövedelem után havonta járulékot fizet. Azt a munkaviszony megsznése után kifizetett jövedelem után is meg kell fizetni. A foglalkoztató a munkanélküli ellátás után

2002-ben 29 %

mérték járulékot fizet. Az ápolási díj után 2002-ben 18 % járulék fizetend. A költségvetési törvény szerint a járulékfizetés fels határa 2002-ben napi 6.490,- Ft. A saját jogú nyugdíjas nem fizet sem egészségügyi-, sem nyugdíjjárulékot, ha a nyugdíj mellett dolgozik.

19.3. Nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettség több biztosítással járó jogviszony esetén

71

Ha a biztosított egyidejleg több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyában köteles a jövedelme után -

egészségbiztosítási

-

nyugdíjjárulékot

fizetni. A Nyugdíjjáruléknál alkalmazni kell a fels határ összegét (6.490 Ft) , ebbl következk, hogy az egészségügyi biztosítási járulék esetében viszont – jelenleg – nincs fels határ.

20. Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra

A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkez személy, aki nem sajátjogú nyugdíjas, nem áll biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyban, akire a 11. § (külföldi) szerint a biztosítás nem terjed ki, akinek a biztosítása szünetel, megállapodást köthet -

nyugellátásra jogosító szolgálati id

-

nyugdíjalapot képez jövedelem szerzése céljából,

a 2002-es évben 29 % járulék fizetés vállalása mellett. Aki személyi igazolvánnyal rendelkezik és nem biztosított hozzátartozója az egészségbiztosítási ellátások megszerzésére megállapodást köthet 14 % járulék fizetése mellett. A járulékfizetés alapja a megállapodást köt személy által megjelölt jövedelem, itt is a fels határ az irányadó, de legalább a minimálbér. Csak szolgálati id szerzésére megállapodást köthet: •

a felsfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató (doktorandusz); a teljes nyugdíjhoz szükséges 20, illetleg 15 év elérése érdekében hiányzó szolgálati idre, legfeljebb azonban 5 évre. Alapja a minimálbér.

•

Huzamos

tartózkodási engedéllyel rendelkez külföldi állampolgár, vagy

devizakülföldi magyar állampolgár megállapodást köthet -

saját egészségügyi szolgáltatásaira.

-

gyermeke (együtt él gyermek) egészségügyi szolgáltatásaira.

A járulék összege: •

nagykorú állampolgár esetén a minimálbér 75%-a,

•

18 éven aluli esetén a minimálbér 30 %-a.

Magyarországon nappali tagozaton tanuló külföldi állampolgár megállapodást létesíthet egészségügyi szolgáltatásra, a járulék alapja a minimálbér 30 %-a. A megállapodásokat a kedvezményezett javára más személy is megkötheti járulékfizetési kötelezettség vállalásával. A járulékot magyar pénznemben kell teljesíteni.

21. Társadalombiztosítási nyilvántartások

72

Hazánkban egységes nyilvántartás létezik az egészségügyi ellátás, a magánnyugdíj-befizetések és az ellátás megállapításához szükséges adatok vonatkozásában. Adatvédelemrl az 1992. évi LXIII. törvény rendelkezik. A jogszabály szerint személyes adatnak minsül: a TAJ szám, a biztosítási jogviszony kezdete és a foglalkoztató azonosítója.

22. A társadalombiztosítási nyugellátásról


o

1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)

o

1997. (X.6.) Korm. rendelet (TNy.R.)

22.1. A nyugdíjjogosultság

22.1.1 Az 1997. december 31-ét követ és 2009. január 1-jét megelz idpont között megállapításra kerül öregségi nyugdíj

Öregségi teljes nyugdíjra az 1997. december 31-ét követ és 2009. január 1-jét megelz idponttól az jogosult, aki a hatvankettedik életévét betölti (ezt az életkort a továbbiakban: öregségi nyugdíjkorhatárnak nevezzük), és legalább húsz év szolgálati idt szerez. Öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a n és az a férfi is, aki 1991. január 1-je eltt az ötvenötödik, illetve a hatvanadik életévét betöltötte, és eddig az idpontig tíz év szolgálati idt szerzett. Öregségi résznyugdíjra jogosult az a n, illetve az a férfi, aki húsz évnél kevesebb szolgálati idt szerzett, azonban az ötvenötödik, illetve a hatvanadik életévét 1990. december 31-ét követen és 1993. július 1-jét megelzen töltötte be, és eddig az idpontig legalább tíz évi szolgálati idt szerzett, valamint az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 1993. június 30-át követen és 2009. január 1-jét megelzen eléri (elérte) és eddig az idpontig legalább tizenöt év szolgálati idt szerez (szerzett). Az említett 62. életévtl eltéren az öregségi nyugdíjkorhatár a betöltött 55.életév az 1940. január 1-je eltt született nk esetében, 56.életév az 1940-ben született nk esetében, 57.életév az 1942-ben született nk esetében, 58.életév az 1943-ben született nk esetében, 59.életév az 1944-ben született nk esetében, 60.életév az 1945-ben született nk esetében, 61.életév az 1946-ben született nk esetében, A férfiak esetében a következ volt az irányadó: az említett 62. életévtl eltéren az öregségi nyugdíjkorhatár a betöltött 60.életév az 1938. január 1-je eltt született férfiak esetén, és 61.életév az 1938-ban született férfiak esetén.

22.2. A korkedvezmény

73

Aki 2003. január 1-je eltt a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egész-ségre különösen ártalmas munkát végzett, az 2000. december 31-én hatályos rendelkezések szerint korkedvezményben részesül. A korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékét a Tny. R.1. számú melléklete tartalmazza.

22.3. Korkedvezményre jogosultság 2003. január 1-je eltt

Az igénylre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest két évi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz és az a n, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év •

a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb ötévi munkavégzés után (férfiak esetében)

•

a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb négyévi munkavégzés után (nk esetében)

•

az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett munkavégzés esetén minden újabb háromévi munka után.

22.4. Az elrehozott öregségi nyugdíj

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban öt évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az ötvenötödik életév betöltésétl, elrehozott öregségi nyugdíj jár annak a nnek, aki 1945. december 31-e után született, és legalább 38 év szolgálati idt szerzett.; 1945-ben született és legalább 37 év szolgálati idt szerzett.; 1944-ben született és legalább 36 év szolgálati idt szerzett.; 1943-ban született és legalább 35 év szolgálati idt szerzett.; 1943. január 1-je eltt született és legalább 34 év szolgálati idt szerzett. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a hatvanadik életév betöltésétl, elrehozott öregségi nyugdíj jár annak a férfinek, aki 1939. január 1-je eltt született és legalább 37 év szolgálati idt szerzett.; 1938. december 31-e után született és legalább 38 év szolgálati idt szerzett.

22.5. A csökkentett összeg elrehozott öregségi nyugdíj

Csökkentett összeg elrehozott öregségi nyugdíj jár – ideértve az öregségi nyugdíj legkisebb összege szerinti ellátást is – annak, akinek a születési éve szerint meghatározott szolgálati idejébl legfeljebb öt év hiányzik. A jogszabály els látásra talán bonyolultnak tn, valójában azonban igen logikus megoldást ad a csökkentett összeg elrehozott öregségi nyugdíj számításához. Egy sajátos szolgálati idintervallumskálát állít fel és annak függvényében, hogy hány nappal rövidebb szolgálati ideje van a

74

munkavállalónak, bizonyos százalékban meghatározott csökkentést kell alkalmazni az öregségi nyugdíj összeg számításához. Ennek megfelelen annak, akinek 1– 365 nappal rövidebb szolgálati ideje van, annak annyiszor 0,1 százalékkal kell csökkenteni az öregségi nyugdíj összegét, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjra

jogosító korhatár betöltéséhez. Hasonlóan, ha

valakinek 366–730 nappal rövidebb szolgálati ideje van, annak az öregségi nyugdíjösszegét annyiszor 0,2 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik még az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltéséhez és így tovább: ha a szolgálati idbl •

731–1095 nap hiányzik, akkor annyiszor 0,3 százalékkal;

•

1096–1460 nap hiányzik, akkor annyiszor 0,4 százalékkal;

•

1461–1825 nap hiányzik, akkor annyiszor 0,5 százalékkal

kell csökkenteni öregségi nyugdíj összegét, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltéséhez.

22.6. A nyugdíj összege: az 1997. december 31-ét követ és 2013. január 1-jét megelz idpont között megállapításra kerül öregségi nyugdíj

Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati idtl és a figyelembe vehet havi átlagkereset összegétl függ. Ezek alapján az öregségi nyugdíj összegét az alábbi számítással kell megállapítani:

Szolgálati id .

Havi átlagkereset

év

%

.

10

33,0

25

63,0 (évenkénti 2-2 %-os emeléssel)

26

64,0

36

74,0 (évenkénti 1-1 %-os emeléssel)

37

75,5

38

77,0

39

78,5

40

80,0 (évenkénti 1,5-1,5 %-os emeléssel)

40 év után minden további évre 1,5–1,5 százalék.

22.6.1. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege

A megállapított öregségi teljes nyugdíj nem lehet kevesebb 2002-ben a havi 20.100 forintnál. Az öregségi nyugdíjra jogosultság azon a napon nyílik meg, amelyen a jogszabályban meghatározott feltételek mindegyike teljesült. A rokkantsági nyugdíjas, valamint a baleseti rokkantsági nyugdíjas öregségi nyugdíjra nem jogosult. 22.6.2. Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása

75

A 2013. január 1-je eltti idponttól megállapított (megállapításra kerül) öregségi nyugdíj összegét a havi átlagkeresetbl kell kiszámítani azzal, hogy az 1987. december 31-ét követen és 2013. január 1-jét megelzen elért kereseteket, jövedelmeket – ideértve a minimálbér összegét is – naptári évenként a személyi jövedelemadónak erre az összegre képzett összegével csökkenteni kell. A havi átlagkereset megállapítása eltt a nyugdíjazást megelz harmadik év eltti naptári években elért keresetet, jövedelmet a nyugdíjazást megelz második naptári év kereseti szintjéhez igazításánál az országos nettó átlagkereset egyes években történ növekedését kell alapul venni. A valorizációs szorzószámokat a Tny. R. 2. sz. melléklete tartalmazza.(ld a jegyzet mellékletében) 1999. január 1-jétl kezdden a havi átlagkereset kiszámításánál alkalmazandó “degresszív” sávhatárok (összeghatárok) a tárgyévet megelz naptári év I–III. naptári negyedévi és az azt megelz naptári év IV. negyedévi országos nettó átlagkereset-növekedés, továbbá az ehhez hozzászámított évenkénti nyolc százalékos növelés együttes mértékének megfelel – ezres számra kerekített – összeggel emelkednek. A járulékfizetési fels határt meghaladó átlagkereset-részre a járulékfizetési fels határnak megfelel összegre vonatkozó százalékos mértéket kell alkalmazni.

23. Rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj

23.1. A rokkantsági nyugdíjra jogosultság

Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki •

egészségromlás, illetleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható (ezt az állapotot a „rokkantság” orvosi fogalmával jelöljük);

•

a szükséges szolgálati idt megszerezte és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás eltti keresetnél, (ezt az állapotot a „rokkantság” jogi fogalmával jelöljük).

Rokkantsági nyugdíj nem állapítható meg annak a javára, aki saját rokkantságát szándékosan okozta, továbbá annak sem, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, kivéve, ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjat a jogosultság feléledése címén igényel. A jogosultsági szabályok alkalmazása szempontjából nem dolgozik rendszeresen az, aki a munkakörére megállapított teljes munkaidnél rövidebb munkaidben dolgozik, ha pedig már a megrokkanást megelzen is rövidebb munkaidben dolgozott, akkor, ha munkaideje a megrokkanását követen tovább csökken; vagy az igény bejelentését megelz 180 nap alatt keresképtelensége miatt megszakításokkal legalább hetvenkét napon át nem dolgozott. A keresetet abban az esetben lehet a megrokkanás eltti keresetnél lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha annak a magánszemélyek jövedelemadójával csökkentett és valorizált összege legalább húsz százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képez átlagkeresetnél.

23.2. A rokkantsági nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati id

76

A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati id: 22 éves életkor betöltése eltt 2 év; 22–24 éves életkorban 4 év, illetleg a korkedvezményre jogosító munkakörben

3 év;

25–29 éves életkorban 6 év, illetleg a korkedvezményre jogosító munkakörben

4 év;

30–34 éves életkorban 8 év, illetleg a korkedvezményre jogosító munkakörben

6 év;

35–44 éves életkorban 10 év, illetleg a korkedvezményre jogosító munkakörben

8 év;

45–54 éves életkorban 15 év, illetleg a korkedvezményre jogosító munkakörben

12év;

55 éves életkor betöltésétl 20 év, illetleg a korkedvezményre jogosító munkakörben

16év.

Az, aki az iskolai tanulmányai megsznését követ 180 napon belül szolgálati idt szerzett és huszonkét éves kora eltt megrokkan, szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult lesz a rokkantsági nyugdíjra.

23.3. A rokkantsági nyugdíjjogosultság megnyílása

A rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytl a rokkantság az orvosi bizottság véleménye szerint fennáll. Ha az orvosi bizottság a megrokkanás idpontjáról nem nyilatkozott, a megrokkanás idpontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni.

23.4. A rokkantsági nyugdíj összege, a nyugdíj alapjául szolgáló kereset

A rokkantsági nyugdíj alapját képez havi átlagkereset megállapításánál az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy amennyiben a rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz szükséges és a figyelembe vehet szolgálati id együttesen is rövidebb a meghatározott átlagszámítási idszaknál, a rokkantsági nyugdíjat e rövidebb id alatt elért kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell megállapítani. A III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki rokkant, de nem teljesen munkaképtelen; A II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul; Az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul.

23.4.1. A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege

A 2001. december 31-ét követ és 2003. január 1-je eltti idponttól megállapításra kerül rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi 20.100 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 21.080 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 21.830 forint.

24. A baleseti rokkantsági nyugdíj

77

A baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultság. Baleseti rokkantsági nyugdíj üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalmát, a baleseti nyugellátásra jogot adó foglalkozási betegségek jegyzékét, az üzemi balesetek és a foglalkozási betegségek bejelentésére és nyilvántartására, valamint az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat az Ebt. 54. §-a határozza meg. Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, sérülése alapján baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki munkaképességét hatvanhét százalékban túlnyomóan üzemi baleset következtében elvesztette, rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás eltti kereseténél. Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, aki munkaképességét ötven százalékban szilikózis következtében vesztette el, és nem dolgozik, vagy szilikózisveszély-mentes munkakörben, illetleg munkahelyen •

nem rendszeresen dolgozik, vagy

•

keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás eltti kereseténél.

A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megnyílása szempontjából a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelen alkalmazni.

24.1. A baleseti rokkantsági nyugdíj összege

A baleseti rokkantsági nyugdíj összegét a rokkantsági nyugdíj megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint, vagy ha az kedvezbb, az igényl kérelmére a balesetet megelz egyévi, nyugdíjjárulék alapját képez kereset alapján kell meghatározni. A baleseti rokkantsági nyugdíj mértéke a rokkantság fokától és a szolgálati id tartamától függ. A rokkantság fokának megfelelen •

a III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki munkaképességének a hatvanhét – szilikózis miatt az ötven – százalékát elvesztette, de nem teljesen munkaképtelen;

•

a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul;

•

az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul.

A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a meghatározott rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset hatvan, hatvanöt, illetleg hetven százaléka. A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a szolgálati id minden éve után a havi átlagkereset egy százalékával emelkedik, az átlagkeresetnél azonban több nem lehet.

24.1.1. A baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege

78

A 2001. december 31-ét követ és 2003. január 1-je eltti idponttól megállapításra kerül baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege III. rokkantási csoportban havi 20.210 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 21.230 forint, a I. rokkantsági csoportban havi 21.960 forint.

25. A szolgálati id

A Tbj. 5. §-ában foglaltak szerint biztosítottnak minsül személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követ idtartama szolgálati idnek számít, ha erre az idszakra az elírt nyugdíjjárulékot megfizették. Szolgálati idként kell azonban figyelembe venni a biztosítással járó jogviszony 1997. december 31-e utáni idtartamát akkor is, ha a foglalkoztató a biztosított keresetébl, jövedelmébl a nyugdíjjárulékot levonta, azonban annak befizetését részben vagy egészben elmulasztotta, függetlenül attól, hogy a nyugdíjjárulék behajtására tett intézkedés eredményre vezetett-e. Ha a biztosítás ténye, illetleg a biztosítással járó jogviszony idtartamára vonatkozó adatok a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásaiból megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának (befizetésének) ténye – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett – a jogszabályban meghatározott okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg, vagy az okiratok (igazolások) hiányában, illetleg a foglalkoztató megsznése miatt nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását (megfizetését) vélelmezni kell. A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelz idtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati idként figyelembe venni (a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény). A szolgálati idnek azt a tartamát, amely alapján nyugellátást (baleseti rokkantsági nyugdíjat) állapítottak meg, csak akkor lehet figyelembe venni, ha a már megállapított nyugellátásra való jogosultság megsznt. A Tny. és a Tny.R. az elzeken túlmenen részletezi a szolgálati id figyelembevételét egyes csoportokra vonatkozóan, ezek ismertetése jelen jegyzet keretein belül nem szükséges. Szolgálati idként nem lehet figyelembe venni: •

az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az idtartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozása van;

•

a társas vállalkozás tagja esetében az adott társas vállalkozás tagjaként fennállt biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az idtartamát, amelyre vonatkozóan a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minsül akkori tagjai után nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozása van,

•

az egyéni vállalkozó vagy jogi személyiséggel nem rendelkez társas vállalkozás tagja, segít családtagjának az e jogcímen fennállt biztosítási idejének azt az idtartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak, illetleg a jogi személyiséggel nem rendelkez társas vállalkozásnak e segít családtag után nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozása van.

79

A tartozás utólag történ megfizetése esetén (t.i. a nyugdíj megállapítása utáni megfizetés esetén) az így meghosszabbodott szolgálati idt legkorábban a befizetés napját magában foglaló naptári hónap els napjától lehet figyelembe venni.

25.1. Szolgálati id a felsfokú tanulmányok idejére

Szolgálati idként kell figyelembe venni: •

az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából az 1998. január 1-je eltt,

•

a rokkantsági nyugdíjra jogosultság szempontjából az idpontra tekintet nélkül a felsfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott – legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges – tanulmányok idejét.

Külföldi felsfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét szolgálati idként akkor lehet figyelembe venni, ha a külföldön szerzett képesítést honosították, illetleg a tanulmányok idejét a hazai felsfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi idbe beszámították.

26. A hozzátartozói nyugellátások

Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltnés is, ha azt bíróság jogersen megállapította. Hozzátartozói nyugellátásra jogosult az, akinek elhunyt házastársa, szülje, gyermeke mezgazdasági szövetkezeti járadékhoz, mezgazdasági szakszövetkezeti járadékhoz, illetve mezgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összeg járadékához szükséges szolgálati idt megszerezte, illetve mezgazdasági szakszövetkezeti járadékosként, mezgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összeg járadékosaként halt meg.

26.1. Az özvegyi nyugdíj

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat. Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra elírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig •

egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy

•

megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.

Az élettárs özvegyi nyugdíjra jogosultságának elismeréséhez az együttélés idtartama alatti lakcímet hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni. Ha az együttélés idtartama bizonyított, az élettárs özvegyi nyugdíjra jogosultságát az élettársak eltér lakcíme nem érinti. Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos

80

életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megsznését követen özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor •

a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy

•

rokkant, vagy

•

házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek

eltartásáról gondoskodik.

Az ötvenszázalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett húszszázalékos mérték özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az idponttól, amelytl az özvegy saját jogú nyugellátásban (öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban) részesül. A húszszázalékos mérték özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú (öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági) nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.

26.2. Az özvegyi nyugdíj megosztása

Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenl arányban meg kell osztani. Ha a külön él, illetleg elvált házastársnak a ráes arányos résznél kisebb összeg ideiglenes özvegyi nyugdíj jár, a különbözet az özvegyi nyugdíjast, illetleg az együttélés alapján ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat illeti meg. Az özvegyi nyugdíjra jogosult a többi jogosult ellen indított perben az özvegyi nyugdíj más arányú megosztását kérheti. Az özvegyi nyugdíjnak bírói ítélet alapján történ megosztását az ítélet jogerre emelkedését követ hónap els napjától kell végrehajtani.

26.3. Az árvaellátás

26.3.1. Az ellátásra jogosultság

Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élk egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésbl származó gyermeket is –, akinek szülje haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg. A házastársi, élettársi közösségben együtt élk egy háztartásban, közösen nevelt gyermeke az a gyermek, akit a házastárs, élettárs a házasságba, életközösségbe vitt, és ezt a gyermeket a házastársak, élettársak egy háztartásban közösen nevelik. Az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülje jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szül házastársa fogadta örökbe.

81

Árvaellátás jár a nevelt gyermeknek, a testvérnek és az unokának is, ha t az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Az árvaellátás – a jogosultsági feltételek megléte esetén – legkorábban a jogszerz személy halála napjától kezdden a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megsznése eltt a gyermek megrokkant, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti. Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülje házasságot köt, vagy örökbe fogadják. Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki •

az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi;

•

huszonöt évesnél fiatalabb és a felnttoktatás keretében folytat tanulmányokat.

26.3.2. Az árvaellátás összege

Az árvaellátás összege -gyermekenként - annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat •

öregségi nyugdíjként megillette, vagy megillette volna a halál idpontjában

•

rokkantsági nyugdíjként megillette, vagy megillette volna a halál idpontjában

•

baleseti rokkantsági nyugdíjként megillette, vagy megillette volna a halál idpontjában.

Árvaellátásként hatvan százalék jár annak a gyermeknek, •

akinek mindkét szülje elhunyt;

•

akinek életben lév szülje rokkant, vagy

•

akit életben lév szülje elhagyott, és róla nem gondoskodik.

Az árvaellátás legkisebb összege 2002. évben havi 17.140 forint.

26.4. A szüli nyugdíj

Szüli nyugdíjra az a szül jogosult, akinek a gyermeke az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati id megszerzése után vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg, ha a szül a gyermekének halálakor rokkant, vagy a hatvanötödik életévét betöltötte, és a szült a gyermeke a halálát megelz egy éven át túlnyomó részben eltartotta.

26.4.1. A szüli nyugdíj összege

A szüli nyugdíj mértéke azonos az özvegyi nyugdíj mértékével.

27. A baleseti hozzátartozói nyugellátások

82

A hozzátartozók részére baleseti hozzátartozói nyugellátás akkor jár, ha a sérült az üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében halt meg. A baleseti rokkantsági nyugdíjas hozzátartozóját megilleti a baleseti nyugellátás akkor is, ha a nyugdíjas nem az üzemi baleset következtében halt meg. A baleseti sérült hozzátartozóit a baleseti nyugellátás akkor is megilleti, ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt nem az üzemi baleset következtében halt ugyan meg, de vélelmezhet, hogy életben maradása esetén baleseti rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult. A baleseti sérült hozzátartozói ideiglenes özvegyi nyugdíjra és ennek megsznését követen özvegyi nyugdíjra, árvaellátásra és szüli nyugdíjra a hozzátartozói nyugellátásra vonatkozó rendelkezések szerint azzal az eltéréssel jogosultak, hogy a hozzátartozót a baleseti nyugellátás a jogszerz szolgálati idejére tekintet nélkül megilleti.

27.1. A nyugellátás iránti igény érvényesítése

A nyugellátást írásban, meghatározott nyomtatvány felhasználásával kell igényelni. Az igényt visszamenleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelz hatodik hónap els napjától lehet megállapítani. A szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmények alapján a nyugellátás megállapítására irányuló igényt kizárólagos illetékességgel a Fvárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság bírálja el. A vasutak által foglalkoztatott biztosított üzemi balesetét a szolgálati fnökség a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságnak vagy a Gyr – Sopron - Ebenfurti Vasút Rt.-nek (a továbbiakban: GYSEV Rt.) köteles bejelenteni. Ha a baleset körülményeinek megvizsgálása az ellátás megállapítása szempontjából szükséges, azt a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vagy a GYSEV Rt. végzi. Különös méltánylást érdeml körülmények megléte esetén az öregségi nyugdíjkorhatárt elér vagy rokkant személy, továbbá az árva részére az Országos Nyugdíjbiztosítási Figazgatóság figazgatója kivételesen nyugellátást engedélyezhet, amely feltételek mellett az alacsony összeg nyugellátások emelésére is vonatkozik.

28. Felelsségi szabályok, jogorvoslat

28.1. Visszafizetési és megtérítési kötelezettség

Az, aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtl számított kilencven napon belül írásban kötelezték. A meghatározott id – 90 nap – elteltével a jogalap nélkül felvett nyugellátást attól lehet visszakövetelni, akinek a nyugellátás felvétele felróható. A foglalkoztató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett nyugellátást, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, illetleg folyósítása az  mulasztásának vagy a valóságtól eltér adatszolgáltatásának a következménye, és a nyugellátást az elbbiekben említettek alapján visszakövetelni nem lehet.

83

Ha nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet és a nyugellátásban részesült is felelsség terheli, a jogalap nélkül felvett nyugellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelsöket egyetemlegesen kell megtérítésre, illetleg visszafizetésre kötelezni.

28.2. Egyéb megtérítési kötelezettségek

A foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy  vagy megbízottja a reá nézve kötelez munkavédelemi szabályoknak, a munkavédelemrl szóló 1993. évi XCIII. törvény elírásainak nem tett eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség terheli a foglalkoztatót akkor is, ha  vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte el. Az, aki a nyugellátásra jogosult személy megrokkanásáért vagy haláláért felels, köteles az emiatt nyújtott nyugellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelsség megállapítható. A felelsség megállapítására a Polgári törvénykönyvnek a szerzdésen kívül okozott károkért fennálló felelsségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felelsség abban az esetben is fenn-áll, ha a nyugellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs. A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított üzemi balesetével kapcsolatban az említett rendelkezések alapján megtérítésre nem kötelezhet. A kötelezett a ténylegesen nyújtott nyugellátásért felels. A megtérítés összege nem csökkenthet azért, mert a megtérítés alapját képez nyugellátásra jogosultat egyéb címen is megilletné a nyugellátás. A megtérítési kötelezettségnek havonta, a tárgyhónapot követ hónap 12. napjáig kell eleget tenni.

29. Jogorvoslat

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetje – a vasutas biztosítottakat, illetleg hozzátartozóikat illeten a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetje – jár el – a nyugellátásokkal kapcsolatban, továbbá – a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizetésére, illetleg megtérítésére kötelezett és a nyugdíjbiztosítási ügyviteli feladatot ellátó szerv között felmerült vitás ügyekben. Nem lehet jogorvoslattal élni a kizárólagos mérlegelési jogkörben, a méltányossági alapon történ nyugellátás megállapításának engedélyezésére, emelésére, valamint mérséklésre, elengedésre irányuló egyéb kérelem tárgyában hozott intézkedéssel, illetleg határozattal szemben. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv másodfokú határozata ellen az érintett keresettel fordulhat az els fokú határozatot hozó szerv székhelye szerint illetékes munkaügyi bírósághoz 30 napon belül. Amennyiben egyéb kizáró ok nincs, a megállapított nyugellátást annak ellenére folyósítani kell, hogy a keresetlevelet benyújtották.

84

A megtérítésre kötelezett az ellene kibocsátott fizetési meghagyás ellen a kézbesítést követ harminc napon belül bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határidben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van.

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.), illetleg a végrehajtására kiadott 172/1997. (X.6.) Korm. rendelet (Mpt.R.) sajátos fejezetet nyitott a nyugdíjbiztosítás terén. A magánnyugdíj-rendszer önkéntességen alapul, részletes ismertetésétl e jegyzetben eltekintünk


30. A kötelez egészségbiztosítás ellátásairól

1997. évi LXXXIII. törvény (Ebt), illetleg a végrehajtására kiadott 217/1997. (X11.1.) Korm. rendelet (Ebt.R.) – elnevezésébl is adódóan – kötelez.

30.1. az egészségbiztosítás ellátásai

A törvény hatálya az egészségügyrl szóló törvénytl eltéren kötelezen kiterjed a)

a

társadalombiztosítás

ellátásaira

és

a

magánnyugdíjra

jogosultakról,

valamint

e

szolgáltatások fedezetérl szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a (a továbbiakban: Tbj.) szerint biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, valamint baleseti ellátásra és szerzdés alapján egyes egészségbiztosítási ellátásokra jogosult személyekre, b) a Tbj. szerint társadalombiztosítási járulékot fizet személyekre és szervezetekre, c) az egészségbiztosítási ellátások teljesítésében szerzdés alapján részt vev szolgáltatókra, d) az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: „E- Alap”-nak nevezzük) finanszírozott ellátásokra. Az E. Alapból finanszírozott rokkantsági nyugdíjról, baleseti rokkantsági nyugdíjról az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) rendelkezik. Az egészségbiztosítási ellátások közül az egészségügyi szolgáltatások - e törvény keretei között - az egészségi állapot által indokolt mértékben vehetk igénybe. Az egészségbiztosítási ellátások közül a pénzbeli ellátások az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel arányosan vehetk igénybe. Az állam az e törvényben meghatározott ellátások teljesítését akkor is biztosítja, ha az ahhoz szükséges kiadások az E. Alapból nem fedezhetk. Az egészségbiztosítási feladatokat ellátó igazgatási szerv tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeirl, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez. A Tbj. szerint biztosított személy valamennyi, olyan ellátásra jogosult, amelyek a jogszabályban nevesítve vannak. Azok a személyek, akik az egészségbiztosítás körébe tartozó egyes ellátásokra megállapodást kötöttek, biztosítottal esnek egy tekintet alá. A jogszabály kimondja, hogy államközi vagy kormányközi egyezmény alapján igénybe vett egészségbiztosítási ellátások tekintetében a törvény rendelkezéseit az egyezményben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

85

A jogszabályban írt egészségügyi szolgáltatásokat olyan egészségügyi szolgáltatóknál vehetjük igénybe, amelyek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) az adott szolgáltatásra finanszírozási szerzdést kötöttek. Ilyen egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: finanszírozott) a magángyakorlatot folytató orvos is. Az egészségügyi szolgáltatások a betegségek megelzésére, korai felismerésére terjednek ki, amelyet a háziorvosi ellátás útján - TAJ kártya, vagy biztosítási igazolvány felmutatásával - vehetnek igénybe. Egyes szolgáltatások méltányosságból vehetk igénybe, ezt a jogot az OEP figazgatója gyakorolja. Külföldön történ gyógykezelés költségeit a MEP igazgatási szerve - magyar forint összegben megtéríti a biztosítottnak vagy a munkáltatónak. Az a személy, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.

30.2. Terhességi-gyermekágyi segély

Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelzen két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megsznését követ negyvenkét napon belül szül, vagy b) b) a biztosítás megsznését követ negyvenkét napon túl táppénz, illetleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megsznését követ huszonnyolc napon belül szül. A terhességi-gyermekágyi segély összege a napi átlagkereset 70 %-a.

30.3. Gyermekgondozási díj

Gyermekgondozási díjra (GYED) jogosult a a) biztosított szül, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szül anya esetén a szülést - megelzen két éven belül 180 napon át biztosított volt, b) terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idtartama alatt megsznt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelzen két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetleg az annak megfelel idtartam lejártát követ naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ha a gyermeket szül n ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nt is - meghal, vagy a gyermek nem az  háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességigyermekágyi segélyre jogosító idtartamra, illetleg annak fennmaradó részére is jár. A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, azonban havonta legfeljebb 80.000 forint, 2002. évben - a tervezett fogyasztói ár növekedésének megfelel mérték szerint - 83.000 forint.

86

30.4. Táppénz

Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megsznését követ els, második vagy harmadik napon keresképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mérték egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Egyidejleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok idtartamát, az ellátás mértékét, illetleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn. Keresképtelen, a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni; b) aki terhessége, illetleg szülése miatt nem tudja terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult; c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja; d) az anya vagy az egyedülálló apa, ha egyévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja; e) az a szül, aki egyévesnél idsebb, de tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja; f) aki fekvbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül; g) akit közegészségügyi okból foglalkoztatásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi

okból,

hatóságilag

elkülönítenek,

továbbá

aki

járványügyi,

illetleg

állat-

egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. A betegség okozta keresképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresképtelenségét közvetlenül megelzen dolgozott.


A keresképesség orvosi elbírálásáról és ellenrzésérl szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet szabályozza a követend eljárást. A keresképtelen állapot ellenrzése szükségszer. Táppénz a keresképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban egy éven át, egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig. A táppénz napi összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulékfizetésre kötelezett volt. A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezd napját közvetlenül megelz naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képez jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

31. Üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés

Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg. Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal

87

összefüggésben, illetleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresképtelenségének vagy rokkantságának (munkaképesség-változásának) az elbírálása céljából elrendelt, illetleg a keresképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett. A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek körét a Kormány rendeletben állapítja meg. Nagyon fontos annak leszögezése, hogy nem minsül üzemi balesetnek az a baleset, amely a) kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli jármhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy c) a lakásról (szállásról) munkába, illetleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. Az a személy, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.

31.1. Baleseti egészségügyi szolgáltatás

Az üzemi balesetbl vagy foglalkozási megbetegedésbl (a továbbiakban együtt: üzemi baleset) ered egészségkárosodás miatt igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához amennyiben a támogatás mértéke a nulla százalékot meghaladja - százszázalékos mérték támogatás jár.

31.2. Baleseti táppénz

Baleseti táppénz annak jár, aki üzemi baleset következtében keresképtelenné válik. Keresképtelen az, aki az üzemi balesettel összefügg és gyógykezelést igényl egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud. A baleseti táppénz - az elzetes biztosítási idre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül - egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. A baleseti táppénz összegét annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi baleset bekövetkezett, illetleg ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonya fennáll, összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezd napját közvetlenül megelz naptári

hónapban

végzett

munkáért,

tevékenységért

kifizetett

(elszámolt),

a

biztosított

egészségbiztosítási járulékalapját képez jövedelmének naptári napi összegével. Ha a biztosított a

88

baleseti

táppénzre

való

jogosultságot

megelz

hónapban

nem

volt

egészségbiztosítási

járulékfizetésre kötelezett, a baleseti táppénz összege a balesetet megelzen elért tényleges, annak hiányában szerzdés szerinti jövedelmébl számított naptári napi átlagjövedelem.

31.3. Baleseti járadék

Baleseti járadékra az jogosult, akinek a munkaképessége üzemi baleset következtében tizenöt százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg. Ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a huszonöt százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, e munkaképesség-csökkenés tartamára idbeli korlátozás nélkül jár. Az úgynevezett szilikózisból és azbesztózisból ered, huszonöt százalékot meg nem haladó munkaképesség-csökkenés fennállása alatt a baleseti járadék idbeli korlátozás nélkül jár. A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta munkaképesség-csökkenés fokától függ. a) az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 16-25 százalék, b) a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 26-35 százalék, c) a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 36-49 százalék, d) a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 50-66 százalék. A baleseti járadék összege a meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetleg harminc százaléka.

32. Igényérvényesítés

Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat szóban vagy írásban, a

külön

jogszabályban

meghatározott igazolások benyújtásával lehet igényelni. Az igény visszamenleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthet. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelz 6. hónap els napjától lehet megállapítani. Az igényt alakszer határozattal kell elbírálni. Az e törvényben meghatározott esetekben nem kell alakszer határozatot hozni, ha az igényt teljes mértékben teljesítik. Az egészségbiztosítási ellátások iránti igények érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes. A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szül, nagyszül és testvér egymást követ sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerre emelkedése napjától számított egy éven belül. A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti igényt a) a kifizethellyel rendelkez munkáltató esetében a kifizethely, b) ha az igény elbírálására a Területi Államháztartási Hivatal (továbbiakban: TÁH) az illetékes, akkor a TÁH,

89

c) egyéb esetben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár bírálja és folyósítja. A bejelentett üzemi baleset tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv határozattal állapítja meg.

33. Visszafizetési és megtérítési kötelezettség

Az, aki egészségbiztosítási ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtl számított harminc napon belül írásban kötelezték. Meghatározott id elteltével a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható. A foglalkoztató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltér adatszolgáltatásának a következménye és az ellátást visszakövetelni nem lehet. Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet és az ellátásban részesült is felelsség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelsöket egyenl arányban kell megtérítésre, illetleg visszafizetésre kötelezni. Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetleg a felvételéért több foglalkoztatót vagy egyéb szervet terhel felelsség, a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséét egyetemlegesen felelnek. A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset, vagy megbetegedés annak a következménye, hogy  vagy megbízottja a reá nézve kötelez munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetleg ha  vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte el. E rendelkezés alkalmazása során a foglalkoztató alatt a Munka Törvénykönyve 1931C. §-ának c) pontjában meghatározott kölcsönvevt kell érteni. Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresképtelenségéért, munkaképességcsökkenéséért vagy haláláért felels, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelsség megállapítható. A felelsség megállapítására, ha jogszabály kivételt nem tesz, a Polgári Törvénykönyvnek a szerzdésen kívül okozott károkért fennálló felelsségre vonatkozó szabályait kell megfelelen alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a felelsség abban az esetben is fennáll, ha az ellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs. Az elzek szerinti megtérítésre kötelezett a ténylegesen megállapított és folyósított egészségbiztosítási ellátásért, valamint az egészségbiztosítás keretében igénybe vett, finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért felels. A megtérítés összege nem csökkenthet azért, mert az ellátásban részesült egyéb címen is megilletné egészségbiztosítási ellátás.

90

34. Jogorvoslat

34.1. Fellebbezés

A kifizethelynek, továbbá a TÁH-nak a betegségi és anyasági ellátással, valamint a baleseti táppénzzel kapcsolatban tett intézkedése, illetleg hozott határozata ellen a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP, illetleg kirendeltség szakágazati egységéhez lehet fellebbezni. A vasutak biztosítottai - ideértve azokat is, akiknek az igényét a Gyr – Sopron - Ebenfurti Vasút Rt. bírálja el - a kifizethelynek intézkedése, illetleg határozata ellen a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetjéhez fellebbezhetnek. Ha els fokon a MEP, illetleg kirendeltség szakágazati egysége, a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság erre illetékes egysége intézkedett, vagy hozott határozatot, a fellebbezést a MEP, a kirendeltség vezetje, illetleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetje bírálja el.

34.2. A határozat bírósági felülvizsgálata

A jogszabálysért érdemi másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti - a határozat kézbesítését követ harminc napon belül - az, akinek jogosultságát vagy kötelezettségét a határozat érinti. Ha az els fokú határozatot a kifizethely vagy a TÁH hozta, a keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár, kirendeltség ellen, a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság esetében a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság ellen kell benyújtani. Els fokon eljár az igazgatási szerv székhelyén lév Munkaügyi Bíróság, Budapesten a Fvárosi Munkaügyi Bíróság. A keresetet a Pp. 341. §-a alapján kell elbírálni. Ha egyéb kizáró ok nincs, a megállapított egészségbiztosítási ellátást annak ellenére folyósítani kell, hogy a keresetlevelet benyújtották. A megtérítésre kötelezett személy az ellene kibocsátott fizetési meghagyással szemben a Munkaügyi Bírósághoz fordulhat. A fizetési meghagyás ellen határidben benyújtott keresetnek a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van. A biztosított keresképessé nyilvánítása miatt panasszal fordulhat a külön jogszabályba foglalt orvosi bizottsághoz. E bizottság döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs. A kizárólagos méltányossági jogkörben hozott intézkedéssel, illetleg a határozattal szemben jogorvoslattal élni nem lehet. A baleseti járadékkal kapcsolatos jogorvoslatokra a Tny.-nek a nyugellátások esetében érvényesíthet jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Ebt. és Ebt.R. végezetül rendelkezik a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségrl, figyelemmel az adatok kezelésérl és védelmérl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezik, rendelkezéseire, továbbá az igazgatási szerv ellenrzési felhatalmazásáról.

91

FELHASZNÁLT IRODALOM

Augusztonovics M.: Tanulmányok a nyugdíjrendszerrl; Közgazdasági Szemle Alapítvány, Bp. 2000. Bikkal D.: A társadalombiztosítás elmélete és gyakorlata; egyetemi jegyzet, Budapest 1943. Czúcz O. - Rosner V.: Magyar társadalombiztosítási jog; Népszava Lap- és Könyvkiadó, Bp. 1976. II. János Pál pápa: Centesimus annus; Szent István Társulat, Budapest 1991. Laczkó I.:A magyar munkás- és társadalombiztosítás története Táncsics Könyvkiadó, Budapest 1968. XIII. Leó pápa: Rerum Novarum; Szent István Társulat, Budapest 1991. Mattyasovszky P.- Mészáros T.:Társadalombiztosítási jogszabályok és azok gyakorlata; KJK, Kiadó Bp. 1965. Máthé I.: Társadalombiztosítási jogszabályok és útmutató; saját kiadás, Budapest 1949 Radnay J.: Munkajog ; egyetemi tankönyv 2. kiadás, Szent István Társulat, Budapest 2000. Rosner V.: Társadalombiztosítási jog; egyetemi jegyzet Szent István Társulat Budapest 2002

92

FELHASZNÁLT JOGFORRÁSOK

1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrl 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvérl 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrl 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elsegítésérl és a munkanélküliek ellátásáról 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelmérl és a közérdek adatok nyilvánosságáról 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyrl 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérl és védelmérl 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelmérl 1999. évi XLII. törvény a dohányzás elleni küzdelemrl 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosításról 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 1997. évi LXXXII: törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelez egészségbiztosításról 1998. évi XXXIX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletérl 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a keresképesség orvosi elbírálásáról és ellenrzésérl 131/1998. (VII.23.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek irányításával kapcsolatos feladat- és hatáskörökrl 75/1999. (V.21.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás központi hivatali szervei feladat- és hatáskörének, valamint mködésének átmeneti szabályairól

93

TARTALOMJEGYZÉK

I. Fejezet: EGÉSZSÉGÜGYI JOG ………………………………………………………………2 1. Alkotmányjogi háttér ………………………………………………………………………………... .2 2. Az egészségügyi törvény ………………………………………………………………….. ………..3 2.1. Az Egészségügyi törvény preambuluma ……………………………………………………..4 2.2. A törvény célja……………………………………………………………………………………..4 2.3. Alapelvek……………………………………………………………………………………………5 2.4. Fogalommeghatározások………………………………………………………………………..5 2.5. A törvény hatálya………………………………………………………………………………….7

3. A betegek jogai és kötelezettségei………………………………………………………………….7 3.1. Az egyén szerepe………………………………………………………………………..............7 3.2. A beteg jogai …………………………………………………………………………….............7 3.2.1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog………………………………………………….7 3.2.2. Az emberi méltósághoz való jog ………………………………………………………8 3.2.3. A kapcsolattartás joga………………………………………………………….............8 3.2.4. A gyógyintézet elhagyásának joga …………………………………………………...9 3.2.5. A tájékoztatáshoz való jog……………………………………………………………...9 3.2.6. Az önrendelkezéshez való jog………………………………………………………….9 3.2.7. Az ellátás visszautasításának joga………………………………………….............11 3.2.8. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga………………………....11 3.2.9. Az orvosi titoktartáshoz való jog……………………………………………............12 3.3. A beteg kötelezettségei………………………………………………………………………..13 3.4. A beteg jogainak érvényesítése……………………………………………………………...13 3.4.1. A betegjogi képvisel……………………………………………………………….….14 3.4.2. A közvetíti tanács……………………………………………………………………..15

4. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei…………………………………...........15 4.1. Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettsége………………………………………15 4.2. Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása (gyógymódválasztási szabadság) ………………………………………………………….16 4.3. Az ellátás megtagadásának joga…………………………………………………………...17 4.4. Tájékoztatási kötelezettség………………………………………………………………….17 4.5. Dokumentációs kötelezettség………………………………………………………………18 4.6. Titoktartási kötelezettség…………………………………………………………..……….19

94

4.7. Az egészségügyi dolgozók védelme……………………………………………….……..19 4.8. A szakmai fejldéshez való jog és kötelezettség……………………………………....19

5. Népegészségügy…………………………………………………………………………………..20 5.1. Egészségfejlesztés…………………………………………………………………….…….20 5.1.1. Ifjúság-egészségügyi gondozás…………………………………………………...21 5.1.2. Sportegészségügyi gondozás……………………………………………………...21 5.2. Sugáregészségügy…………………………………………………………………………..22 5.3. Az alkoholfogyasztásról…………………………………………………………………….23 5.4. A dohányzás káros hatása………………………………………………………………….24

6. Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások. Az embriókkal és ivarsejtekkel végzett kutatások. A mvi meddvé tétel és az abortusz. ………………………………....24 6.1. Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások általános feltételei………24 6.2. Ivarsejt-adományozás és –letét…………………………………………………………….26 6.3. Embrióadományozás és – letét…………………………………………………………….27 6.4. Embriókkal, ivarsejtekkel végezhet kutatások, vizsgálatok és beavatkozások…29 6.5. Embriók, magzatok számának csökkentése többes terhességben…………………30 6.6. Az abortusz jogi kérdései. Mvi megtermékenyítés. ………………………………….30 6.6.1.

Az abortusz jogi kérdései ………………………………………………………...30

6.6.2.

Mvi megtermékenyítés…………………………………………………………...34

7. A pszichiátriai betegek gyógykezelése és gondozása………………………………………35 7.1. Pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó különös szabályok…………………………35 7.2. Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelése……………………………………………37 7.2.1. Az önkéntes gyógykezelés…………………………………………………………..37

7.2.2. Sürgsségi gyógykezelés…………………………………………………………..38 7.2.3. Kötelez gyógykezelés……………………………………………………………..39 7.2.4. Közös eljárási szabályok ………………………………………………………….39

8. A szerv-és szövetátültetés……………………………………………………………………...40

95

8.1. Szerv, szövet eltávolítása él személy testébl……………………………………….41 8.2. Szerv, szövet eltávolítása halottból……………………………………………………...43 8.3. Szerv és szövet beültetése………………………………………………………………..44

9. Az eutanázia…………………………………………………………………………………...….44 9.1. Bevezetés……………………………………………………………………………………..44 9.2. Az eutanázia fogalma……………………………………………………………………….44 9.3. Az eutanázia fajtái…………………………………………………………………………...45 9.3.1. Végrehajtásának módja szerint …………………………………………………...45 9.3.2. Az önkéntesség alapján …………………………………………………………....45 9.4. Jogi háttér Magyarországon……………………………………………………………….45 9.5. Külföldi gyakorlat…………………………………………………………………………....46

II. Fejezet: TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG …………………………………….….48 1. A társadalombiztosítás kialakulása …………………………………………………...……48 1.1. Az emberi – alkotmányos jogok kialakulása ………………………………………….50 1.2. Az egyház fellépése………………………………………………………………………..50 1.3. A magyar társadalombiztosítási rendszer kialakulása………………………………51 1.4. Az els világháborút követ társadalombiztosítási intézkedések………………...52

2. A biztosítottak köre és csoportosítása……………………………………………………...52 2.1. A betegségi biztosítás szolgáltatásai …………………………………………………...53 2.2 Balesetbiztosítás …………………………………………………………………………….53 2.3. A biztosítás szervezete …………………………………………………………………....53 2.4. A biztosítottak köre ………………………………………………………………………...54 2.5. A jogosultság feltétele …………………………………………………………………….54 2.6. A nyugdíjrendszer jellege ………………………………………………………………...54 2.7. A társadalombiztosítási kiadások fedezete …………………………………………...54 2.8. Szervezeti kérdések ……………………………………………………………………….55

3. Nyugdíjtörvények ……………………………………………………………………………....55 3.1. Az els egységes nyugdíjtörvény ……………………………………………………....55 3.2. A második egységes nyugdíjtörvény ………………………………………………….55 3.3. A harmadik (úgynevezett munkás-alkalmazotti) egységes nyugdíjtörvény ……55

4. Biztosítási kötelezettség ……………………………………………………………………..56 4.1. A betegségi biztosítás szolgáltatásai ………………………………………………....56

96

4.2. Betegségi biztosítási járulék …………………………………………………………....56 4.3. Jogorvoslatok ……………………………………………………………………………..56

5. A biztosítottak köre …………………………………………………………………………..57 5.1. Akikre nem terjedt ki a biztosítás ……………………………………………………..57

6. Nemzetközi szociálpolitikai egyezmények ……………………………………………....57

7. Betegségi és anyasági ellátás ……………………………………………………………..58 7.1. Táppénz …………………………………………………………………………………...58 7.2. Terhességi-gyermekágyi segély ……………………………………………………...58

8. A nyugellátási rendszer …………………………………………………………………….59 8.1 Sajátjogú és hozzátartozói nyugellátások …………………………………………..59 8.2. Hozzátartozói nyugellátások ………………………………………………………….60

9. Baleseti ellátások …………………………………………………………………………….61 9.1. Baleseti táppénz …………………………………………………………………………61 9.2. Baleseti járadék ………………………………………………………………………….61 9.3. Baleseti rokkantsági nyugdíj ………………………………………………………….61 9.4. Hozzátartozói baleseti nyugellátások ..……………………………………………...62

10. A biztosítottat terhel kiadások fedezete ……………………………………………...62

11. Felelsségi szabályok …………………………………………………………………….62 11.1. Visszafizetési kötelezettség ………………………………………………………....62 11.2. Megtérítési kötelezettség …………………………………………………………….62

12. Jogorvoslat ………………………………………………………………………………….63

13. A társadalombiztosításról, a magánnyugdíjról és e szolgáltatások fedezetérl ………………………………………………………………63 13.1. A Tbj-ben megfogalmazott alapelvek ………………………………………………64 13.2. Fogalmak és értelmez rendelkezések ………………………………………….….64 13.3. Társadalombiztosítási járulék, nyugdíjjárulék …………………………………….65

14. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és szerveinek állami felügyeletérl ………………………………………………………...65 14.1. Kifizethelyek létesítése ……………………………………………………………….66

97

15. Biztosítottak (Tbj 5.§.) ………………………………………………………….…………...66 15.1. A biztosítás nem terjed ki (Tbj.11.§) …………………………………………….…67

16. Nemzetközi Egyezmények ………………………………………………………………....68

17. Társadalombiztosítási ellátások ………………………………………………………….68 17.1. Egészségbiztosítási ellátások ………………………………………………………..68 17.2. pénzbeli ellátások ………………………………………………………………………68 17.3.baleseti ellátások ……………………………………………………………………….69 17.4. nyugellátások ……………………………………………………………………………69 17.5. hozzátartozói nyugellátások ………………………………………………………….69 17.6. Társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak ………………………………69 17.6.1. Baleseti ellátásra jogosultak …………………………………………………...69 17.6.2. Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki ………………………..69

18. Magánnyugdíj keretében járó szolgáltatások ………………………………………….71

19. Az ellátások fedezete – járulékfizetési rendszer – …………………………………….71 19.1. A biztosított által fizetend járulék …………………………………………………..71 19.2. A társadalombiztosítási járulék alapját képez jövedelem … …………………..71 19.3. Nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettség több biztosítással járó jogviszony esetén ……………….72

20. Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra ………………………………………....72

21. Társadalombiztosítási nyilvántartások …………………………………………………..73

22. A társadalombiztosítási nyugellátásról ………………………………………………....73 22.1. A nyugdíjjogosultság 22.1.1 Az 1997. december 31-ét követ és 2009. január 1-jét megelz idpont között megállapításra kerül öregségi nyugdíj ……………………………...73 22.2. A korkedvezmény ……………………………………………………………………….74 22.3. Korkedvezményre jogosultság 2003. január 1-je eltt …………………………...74 22.4. Az elrehozott öregségi nyugdíj ……………………………………………………..74 22.5. A csökkentett összeg elrehozott öregségi nyugdíj …………………………...74 22.6. A nyugdíj összege: az 1997. december 31-ét követ és 2013. január 1-jét megelz idpont között megállapításra kerül öregségi nyugdíj ……………75 22.6.1. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege …………………………………….75 22.6.2. Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása ………………………….....76

98

23. Rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj ……………………………………....76 23.1. A rokkantsági nyugdíjra jogosultság ……………………………………………....76 23.2. A rokkantsági nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati id ……………..77 23.3. A rokkantsági nyugdíjjogosultság megnyílása …………………………………..77 23.4. A rokkantsági nyugdíj összege, a nyugdíj alapjául szolgáló kereset ………..77 23.4.1. A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege ………………………………...77

24. A baleseti rokkantsági nyugdíj ………………………………………………………….78 24.1. A baleseti rokkantsági nyugdíj összege ………………………………………….78 24.1.1. A baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege ………………………79

25. A szolgálati id …………………………………………………………………………….79 25.1. Szolgálati id a felsfokú tanulmányok idejére …………………………………80

26. A hozzátartozói nyugellátások ………………………………………………………….80 26.1. Az özvegyi nyugdíj ……………………………………………………………………80 26.2. Az özvegyi nyugdíj megosztása ……………………………………………………81 26.3. Az árvaellátás ………………………………………………………………………….81 26.3.1. Az ellátásra jogosultság ………………………………………………………81 26.3.2. Az árvaellátás összege ………………………………………………………..82 26.4. A szüli nyugdíj ……………………………………………………………………….82 26.4.1. A szüli nyugdíj összege ……………………………………………………..82

27. A baleseti hozzátartozói nyugellátások ………………………………………………..83 27.1. A nyugellátás iránti igény érvényesítése ………………………………………....83

28. Felelsségi szabályok, jogorvoslat …………………………………………………….83 28.1. Visszafizetési és megtérítési kötelezettség ……………………………………...83 28.2. Egyéb megtérítési kötelezettségek ………………………………………………...84

29. Jogorvoslat ……………………………………………………………………………….…84

30. A kötelez egészségbiztosítás ellátásairól …………………………………………...85 30.1. az egészségbiztosítás ellátásai ……………………………………………………..85 30.2. Terhességi-gyermekágyi segély …………………………………………………....86 30.3. Gyermekgondozási díj ………………………………………………………………..86 30.4. Táppénz ………………………………………………………………………………….87

31. Üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés ………………………………………..87 31.1. Baleseti egészségügyi szolgáltatás ………………………………………………..88

99

31.2. Baleseti táppénz ……………………………………………………………………….88 31.3. Baleseti járadék ………………………………………………………………………..89

32. Igényérvényesítés …………………………………………………………………………89

33. Visszafizetési és megtérítési kötelezettség …………………………………………..90

34. Jogorvoslat …………………………………………………………………………………91 34.1. Fellebbezés …………………………………………………………………………….91 34.2. A határozat bírósági felülvizsgálata ……………………………………………….91

FELHASZNÁLT IRODALOM…………………………………..………………………………..92

FELHASZNÁLT JOGFORRÁSOK ……………………………………………………………..93

TARTALOMJEGYZÉK …………………………………………………………………………..94

100

101

102