Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben – németországi tapasztalatok
Christa Böhme “Egészségben megnyilvánuló egyenlıtlenségek – Mit tehetnek a közösségek?” c. konferencia 2010. április 22., Budapest
1
Deutsches Institut für Urbanistik
Áttekintés Miért van szükség az egészségfejlesztésre a hátrányos helyzető városrészekben? A városrész mint színtér: speciális adottságok
2
Stratégiai cselekvési területek az egészségközpontú városrészfejlesztésben Tematikus cselekvési területek az egészségközpontú városrészfejlesztésben
Deutsches Institut für Urbanistik
Miért van szükség egészségfejlesztésre az egyes városrészekben? Hátrányos helyzető városrészek
3
Egyre több hátrányos helyzető városrész alakul ki Sokféle probléma koncentrálódik egy helyen szociális gazdasági infrastrukturális építési ökológiai A társadalmi - gazdasági hátrányok együtt járnak egészségügyi problémák kialakulásával
Deutsches Institut für Urbanistik
Miért van szükség egészségfejlesztésre az egyes városrészekben? Egészségi kockázatok a hátrányos helyzető városrészekben
4
Szociális tényezıkkel összefüggı egészségügyi kockázatok szegénység gyakran egészségtelen életmóddal párosul : dohányzás, alkoholizmus, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életvitel a gyermekek elhanyagolása Környezeti tényezıkbıl adódó egészségügyi kockázatok közlekedés okozta megterhelések és ezekkel összefüggésben magas zaj és károsanyag-kibocsátás, illetve fokozott balesetveszély nem megfelelı mennyiségben és minıségben rendelkezésre álló zöld- és szabadidıs területek
Deutsches Institut für Urbanistik
Miért van szükség egészségfejlesztésre az egyes városrészekben? A gyermekek egészségi állapota a hátrányos helyzető városrészekben
5
A város egészéhez képest rosszabb egészségi állapot Átlag feletti gyakorisággal lépnek fel: pszichés tünetek és problémák beszédzavarok motorikus fejlıdési zavarok túlsúlyosság és elhízottság a szőrıvizsgálatokon nem vesznek részt közlekedési balesetek
Deutsches Institut für Urbanistik
Miért van szükség egészségtámogatásra az egyes városrészekben? „elfelejtett célcsoportok“
6
Bizonyos célcsoportokat a hagyományos színtereken keresztül (óvoda, iskola, munkahely) nem lehet elérni, különösen az idıseket a munkanélkülieket a bevándorlókat.
Deutsches Institut für Urbanistik
A városrész mint színtér: speciális adottságok
7
A városrészek nem szervezeti, hanem teljesen eltérı mérető térbeli egységek A városrészek kiinduló helyzete és problémái nagyon komplexek és különbözıek, amelyek az egészségi állapotra is kihatnak Összehasonlítva más színterekkel a városrész komplexebb, heterogénebb, részben kevésbé körülhatárolt (diffúzabb) Eddig kevés tapasztalat áll rendelkezésre a városrészekben történı egészségfejlesztésrıl A városrész, mint egészségfejlesztési színtér szociális-tér alapú megközelítést igényel
Deutsches Institut für Urbanistik
Stratégiai cselekvési területek az egészségközpontú városfejlesztésben
8
Városzrész-orientált egészségügyi jelentések Integrált fejlesztési és cselekvési koncepciók Partnerségek egy egészséges városrész érdekében Irányítás és koordináció
Deutsches Institut für Urbanistik
Városrész-orientált egészségügyi jelentések Célkitőzés
Problémák, szükségletek, források és potenciálok feltárása
A jelentés elemei
9
Az egészség szempontjából releváns városrészi statisztikák A városrésznek a társadalmi és környezetvédelmi helyzettel összefüggı egészségügyi kockázatai
A városrész lakosságának egészségi állapota
Egészségügyi ellátás és annak igénybevétele
Egészségpotenciál
A városrészben élı és annak egészségéért dolgozó szereplık
Azonnali cselekvést igénylı helyzetek
Deutsches Institut für Urbanistik
A városrész-orientált egészségügyi jelentések Gyakorlati példa: lakóhelyi felmérés, Lenzsiedlung (Hamburg)
10
1970-es évekbeli lakótelep-komplexum, 3.100 lakos, sok a fiatal bevándorló és munkanélküli lakos A lakóhelyi felmérés célja → a városrész egészségi helyzetének leírása Módszertan Másodlagos statisztikai adatok elemzése (többek között az iskolába kerülık egészségi vizsgálataié) saját minıségi vizsgálat (a városrész szakembereivel és lakóival felvett felmérések) A lakóhelyi egészségi állapotfelmérés adatainak felhasználása a városrészi prevenciós programban: „Lenzgesund“
Deutsches Institut für Urbanistik
Stratégiai cselekvési területek az egészségközpontú városrészfejlesztésben
11
Városrész-orientált egészségügyi jelentések
Integrált fejlesztési és cselekvési koncepciók
Partnerségek egy egészséges városrész érdekében
Irányítás és koordináció
Deutsches Institut für Urbanistik
Integrált cselekvési és fejlesztési koncepciók Célkitőzés
Célorientált megoldási módok számbavétele
Építıelemei
Struktúrák, problémák és potenciálok elemzése
Igényfelmérés
Lakóhely-specifikus fejlesztési célok
12
Intézkedések és projektek, információkkal a költségviselıkrıl, a célcsoportokról, az idıtervrıl, a költségekrıl és a finanszírozás módjáról
Deutsches Institut für Urbanistik
Integrált cselekvési és fejlesztési koncepciók Gyakorlati példa: egészségfejlesztési koncepció Jena Winzerla városrészében
Új lakótelep az 1970-80-as évekbıl a város peremén, 15.000 lakos, sok a gyermekét egyedül nevelı szülı, a munkanélküli, és az idıs A koncepció célja → A szociális tér adottságait figyelembe vevı egészségfejlesztési program kialakítása a városrész számára Kiindulási alap: a városrész vizsgálata és lakossági felmérés Projektek: akció a szőrıvizsgálatok fokozott igénybevételére, táplálkozási és háztartás-vezetési tanácsadás fiatal anyáknak, továbbképzés a gyermekek- és ifjúságvédelmi szakemberek számára, „jövı-mőhelyek” diákoknak Jövıbeli tervek: a program kiterjesztése más korcsoportokra a koncepció integrálása a városrész fejlesztési tervébe
13
Deutsches Institut für Urbanistik
Stratégiai cselekvési területek az egészségközpontú városrészfejlesztésben
14
Városrész-orientált egészségügyi jelentések
Integrált fejlesztési és cselekvési koncepciók
Partnerségek egy egészséges városrész érdekében
Irányítás és koordináció
Deutsches Institut für Urbanistik
Partnerségek egy egészséges városrész érdekében Iskolák Települési tanácsadó szolgálatok
Lakosok
Karitatív szervezetek 15
Alapítványok Óvodák
Szülıi és egyéb egyesületek, önsegítı csoportok
Szakhatóságok, pl. városfejlesztési, környezetvédelmi, ifjúsági, sport, és integrációs
Ifjúságvédelem
Lakásépítési vállalkozások
Deutsches Institut für Urbanistik
Településegészségügyi hivatalok, ÁNTSZ
Szabadúszó egészségügyi szakmák
Egészségpénztárak
Partnerségek egy egészséges városrész érdekében Gyakorlati példa: Fürth belvárosa
16
Régi építéső rész sok bevándorlóval, fiatallal, munkanélkülivel és kevés a szabadidıs és zöldterülettel Az egészségfejlesztés, mint a városrészfejlesztés új súlypontja: önkormányzati irányító csoport: városfejlesztés, környezetvédelem, sport, integráció, ifjúságvédelem, szociális ügyek, egészségügy Egészségfejlesztési koordinációs iroda a városrészben: egészségügyi hálózat kiépítése a negyedben Projektcsoportok a városrészben: mozgás és természet, táplálkozás és egészség Együttmőködı partnerek: szakhatóságok, óvodák, iskolák, ifjúságvédelmi intézmények, védınık, terapeuták, tanácsadó szolgálatok, sport-egyesületek, egészségpénztárak
Deutsches Institut für Urbanistik
Stratégiai cselekvési területek az egészségközpontú városrészfejlesztésben
17
Városrész-orientált egészségügyi jelentések
Integrált fejlesztési és cselekvési koncepciók
Partnerségek egy egészséges városrész érdekében
Irányítás és koordináció
Deutsches Institut für Urbanistik
Irányítás és koordináció Komplex feladat
a területen zajló folyamatok beágyazása a város egészét érintı politikákba sokféle tevékenységet és szintet felölelı munkamódszerek kialakítása
mozgósítás és részvétel
források biztosítása és azok célirányos felhasználása
minıségfejlesztés és értékelés
Irányítási és koordinációs szintek
18
közigazgatási szint
lakóhelyi szint
köztes területek
Deutsches Institut für Urbanistik
Irányítás és koordináció Gyakorlati példa: Müncheni Akciós Mőhely az Egészségért (MAG)
1993 óta kezdeményez München városa kiválasztott városrészekben egészségfejlesztési tevékenységeket Ezen folyamatok irányítására és koordinálására a város partnerséget kötött egy független intézménnyel, a MAG-gal A MAG híd szerepet tölt be a közigazgatás, a lakók, a szociális intézmények és a szponzorok között A MAG feladatai (közösen a lakosokkal és a városrészért dolgozó szerplıkkel): Az igény felmérés kezdeményezése, és a negyed számára fontos témák megfogalmazása városrész-specifikus koncepció- és projektfejlesztés
19
Deutsches Institut für Urbanistik
Tematikus cselekvési területek az egészségközpontú városrészfejlesztésben
20
Táplálkozás
Mozgás és sport
Stressz-kezelés
Szenvedélybetegségek megelızése
Erıszak megelızése
Baleset megelızés
Terhesség és szülıi szerepek / korai támogatás
Lakhatás és lakókörnyezet
Környezet és közlekedés
Deutsches Institut für Urbanistik
Köszönöm a figyelmüket!
Kapcsolat: Christa Böhme Deutsches Institut für Urbanistik E-Mail: bö
[email protected] Internet: www.difu.de
Deutsches Institut für Urbanistik