2007/ 1
A Kárpátok Eurorégió Interregionális Szövetség Hírlevele • The Newsletter of the Carpathian Euroregion
Konferencia a jövõrõl
Tapasztalatok a NATO-ról Ukrajna euro-atlanti integrációjának és NATO csatlakozásának elõsegítésérõl, illetve a Kárpátok Eurorégió NATO tagországainak tapasztalatairól tartottak videokonferenciát Nyíregyházán 2007. április 18-án. A Kárpátok Eurorégió nagy történelmi múlttal, tapasztalatokkal rendelkezik, s az el-
sõ eurorégió volt a térségben, ezért nemzetközi elismertsége Kelet-Közép-Európa eurorégiói közül a legnagyobb. A Kárpátok Eurorégió tagországai napjainkban az EU-integráció folyamatában, valamint a NATO bõvítés területén is fontos változásokat élnek át, az Európai Unió új külsõ határa mára az (folytatás a 2. oldalon)
A közlekedés fejlesztése A záhonyi KIÚT Térségfejlesztési Egyesület – többek között a Kárpátok Eurorégió támogatásával – nemzetközi konferenciát rendezett 2007. március 29-30-án, „A Balti- és a Fekete-tengeri térség közlekedési kapcsolatának fejlesztése” címmel.
A konferenciának a Visegrádi Alap támogatásával Nyíregyházán a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat díszterme adott otthont. A rendezvényen közel százan vettek részt Lengyelországból, Szlovákiából, Romániából, Moldovából, Ukrajnából és Magyarországról. Az országokat a közlekedési minisztériumok, a megyék és régiók vezetõi, országgyûlési képviselõk, városi polgármesterek és közlekedési szakemberek képviselték.
Moldova miniszterhelyettesi szinten képviseltette magát, Magyarországot mások mellett dr. Veres János pénzügyminiszter, Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára, dr. Eszes Gábor és Kálnoki Kis Sándor miniszterelnöki biztosok. (folytatás a 7. oldalon)
A Kárpátok Eurorégió szerepe az Európai Unió Új Szomszédsági Programjának megvalósításában címmel rendeztek konferenciát Nyíregyházán 2007. április 23-án. A rendezvényen, melyre a Kárpátok Eurorégió tagországaiból érkeztek elõadók és résztvevõk, a regionális együttmûködés fejlesztésének lehetõségeit és irányát vitatták meg az Európai Unió 2007–2013 programozási idõszakának tükrében, különös tekintettel a Kárpátok Eurorégió jövõbeni szerepére.
A jövõre 15 éves évfordulóját ünneplõ Kárpátok Eurorégió tagországai napjainkban az európai integráció folyamatában, valamint a NATO bõvítés területén is fontos változásokat élnek át. Az Európai Unió új, külsõ határa mára az eurorégió területét átszeli, s ez közös gondolkodásra, együttmûködésre készteti a tagországokat. Ez a közös gondolkodás és együttmûködési készség hûen tükrözõdött a rendezvény programjában. A partnerség az Európai Unió, a regionális politika egyik alapelve, erre épül az érintettek együttmûködése. A meghívott vendégek: partner eurorégiók, megyék, kistérségek, települések, intézmények, egyetemek, rend- és határõrizeti szervezetek voltak, melyek a határon átnyúló együttmûködés gyakorlati megvalósításában meghatározó szerepet játszanak. A határon átnyúló együttmûködés az elmúlt években az Európai Unióban egyre nagyobb figyelmet kap, s a támogatás összege is jelentõs mértékben növekszik. Az Európai Unió támogatási rendszerének alapját képezõ célterületek között a 2007-tõl 2013-ig tartó idõszakban a Területi Együttmûködést a három kiemelt célterület egyikévé emelték, s ez hatalmas lehetõségeket jelent. A Kárpátok Eurorégió geopolitikai szempontból (folytatás a 2. oldalon)
2
Konferencia a jövõrõl (folytatás az 1. oldalról)
stratégiai helyzetben van, ezt ki kell használni. Mind a Kárpátok Eurorégió, mind Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számára a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztése jelentheti a kitörési lehetõséget, s a rendelkezésre álló Európai Uniós források minél nagyobb mértékû kihasználása. Ez különösen azért fontos, hiszen ahogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, úgy a Kárpátok Eurorégió tagterületei is a saját országaikban az elmaradott térséghez tartoznak. A Kárpátok Eurorégió mind a négy tagországa (az EU-tag: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Románia) határos Ukrajnával. Az Európai Unió új szomszédsági programja ilyen vonatkozásban a Kárpátok Eurorégió egész térségét, valamennyi tagországát érinti. Ebben a folyamatban fontos a tapasztalatok megosztása, az Európai Unió, illetve a NATO tagság lehetséges elõnyeinek, a közös érdekek, közös értékek megjelenítési lehetõségeinek megvitatása. Az EuroClip-EuroKapocs Közalapítvány által támogatott rendezvényen részt vett valamennyi tagország képviselõje, így a különbözõ együttmûködési területek értékelése, s az ahhoz kapcsolódó jövõbeni elképzelések a tagországok megközelítésébõl hangzottak el. A konferenciát Fülöp István a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Közgyûlés és a Kárpátok Eurorégió Magyar Tagozatának Elnöke nyitotta meg, levezetõ elnöke Kozma Péter alelnök volt. Fülöp István kiemelte a határon átnyúló együttmûködésben a gazdasági kap-
csolatok és az emberi kapcsolatok elmélyítésének fontosságát. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyûlés, illetve Önkormányzat vezetése fontosnak tartja a követlen kapcsolatot és információt az Európai Unió különbözõ struktúráival, ezért az Európai Parlament képviseleti irodájának Antonio De Blasio, az Európai Parlament képviselõje személyében, (aki a Regionális Bizottság és az EU-Ukrajna Parlamenti Együttmûködési Bizottság tagja) helyet biztosítanak a Megyeháza épületében. Antonio De Blasio az Európai Unió támogatási és mûködési rendszerét mutatta be elõadásában, illetve a Területi Együttmûködést, mely a határon átnyúló együttmûködésben, mint jogi keret lehet a Kárpátok Eurorégió számára rendkívül fontos. Az Európában egyedülálló, határon átnyúló ipari park kiemelt érdeklõdésre tartott számot, ezért a megalakulás körülményei, az igénybevett támogatások, a mûködés során felmerült problémák, illetve a jövõbeni fejlesztési célok felvázolása után lehetõség adódott a párbeszédre. A témáról elõadást tartó Takáts Józseffel, a Szentgotthárdi Ipari Park igazgatójával már a konferencia alkalmával felvették a kapcsolatot az érdeklõdõk, a közeljövõben el is látogatnak a magyarosztrák határ mentén mûködõ ipari parkba. Európában az elmúlt évek során egy átrendezõdési folyamat indult el, mind politikailag, mind gazdaságilag, új külsõ és belsõ határok, határszakaszok jelentek meg. Elõreláthatólag a 2007. év végén kiépülnek a schengeni határok, és életbe lépnek az
ehhez kapcsolódó rendelkezések, szigorítások. Ebben az új helyzetben, prof. dr. SüliZakar István a Kárpátok Eurorégió Tanács tagja, a Kárpátok Eurorégió Regionális Fejlesztési Munkabizottság elnöke kidolgozta, és a mostani konferencián be is mutatta a Kárpátok Eurorégió Regionális Fejlesztési Stratégiáját a 2007–2013 közötti idõszakra. (Ennek egy részlete ebben a Hírlevélben olvasható.) Az interregionális szövetség jövõbeni kiemelt missziója Ukrajna közelítése Európához, melyet kiépült együttmûködésünkre építve a szomszéd országokkal együtt tudunk elérni, s ez vonatkozik a NATO bõvítés elõsegítésére is. A stratégia prioritásainak megfelelõen hangzottak el a további elõadások. Baranyi András programmenedzser a VÁTI Kht. Interreg Igazgatóság részérõl „A Kárpátok Eurorégió területén az Európai Unió 2007–2013 új programozási idõszakára vonatkozó területi együttmûködés keretében adódó lehetõségek és részvételi feltételek” címmel tartott érdekes elõadást. Az új programozási idõszakban a Magyarország– Szlovákia–Románia–Ukrajna program – Lengyelország kivételével – gyakorlatilag lefedi a Kárpátok Eurorégió területét. Ennek a programnak az Irányító Hatósága Magyarországon lesz. Ukrajna jövõbeni szerepérõl tartott elõadást Mihail Kicskovszkij, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke. Ukrajna közelítése az Európai Unióhoz, s euro-atlanti integrációja nemcsak Ukrajna, s nemcsak a Kárpátok
3 gatásáról biztosította az érintett megyéket. A témáról Pamfil Bercean a Kárpátok Eurorégió Román Nemzeti Fél Elnöke, Máramaros megye alelnöke tartott elõadást. A Kárpátok Eurorégió Szlovák Nemzeti Fél szomszédsági tevékenységét Ing. Jozef Polacko, a Kárpátok Eurorégió Tanács elnöke, a Kárpátok Eurorégió Szlovák Nemzeti Fél alelnöke ismertette. A Kárpátok Eurorégió stratégiájában a 2. prioritás a humán erõforrás összehangolt fejlesztése, hiszen az élethosszig tartó tanulás a jövõnk záloga. Ebben kiemelt szerepet játszik a Kárpátok Eurorégió Egyetemek Szövetsége (ACRU), mely 1994-ben alakult. Közös kutatások, projektek, egyetemi mobilitási ^
^
Eurorégió számára, hanem egész Európa számára egy új kihívás, s ebben a folyamatban a Kárpátok Eurorégió Interregionális Együttmûködés mindent megtesz azért a jövõben is, hogy regionális szerepével az Európai Unió új szomszédsági programjának megvalósítását segítse. Az infrastrukturális fejlesztések összehangolása és a közös lobbyzás e területen ugyancsak fontos feladata, kiemelt prioritása a Kárpátok Eurorégiónak. Az M49 gyorsforgalmi út, mint javaslat az Észak-Romániai megyék európai vérkeringésbe történõ becsatlakozására, elõször a Kárpátok Eurorégió keretében tartott ülésen hangzott el. Mára már a magyar és a román kormány is támo-
programok kötik össze a térségben mûködõ felsõoktatási intézményeket. Prof. dr. habil. – Stanislav Sagan, (Rzeszów Egyetem) a Kárpátok Eurorégió Egyetemek Szövetség Elnöke tájékoztatta a részvevõket az eddigi eredményekrõl, s a további elképzelésekrõl, mint például az egyetemi rektori találkozók, valamint egy állandó iroda létrehozásának a szükségessége. (2006-tól az Európai Egyetemi Szövetség tagja az ACRU). A konferencián részt vett a Kárpátok Eurorégió térségébõl több egyetem, illetve felsõoktatási intézmény vezetõje, professzorai, képviselõi is. (Ungvári Egyetem, Nagyváradi Egyetem, Rzeszówi Egyetem, Debreceni Egyetem, Nyíregyházi Fõiskola.)
Tapasztalatok a NATO-ról (folytatás az 1. oldalról)
eurorégió területét átszeli, s ez közös gondolkodásra, együttmûködésre készteti a tagországokat. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számára ez külön kihívást jelent, geopolitikai szempontból stratégiai helyzetben van, hiszen három országgal határos, s Magyarország valamint az Európai Unió új külsõ határán helyezkedik el. A videokonferencia három helyszínen zajlott: Nyíregyházán, Ungváron és Nagybányán. Ukrajna, Románia és Magyarország képviselõinek köszöntõje után a tagországok helyzetérõl, illetve a NATO és az uniós tagság körülményeirõl számoltak be a küldöttek. Mindhárom ország tekintetében elmondható az, hogy elsõsorban a stabilitás, a béke és a gazdasági biztonság fenntartását várják el úgy a NATO-tól, mint az Uniótól; többek között ez indokolja a belépésüket. A NATO XXI. századi kihívásai közül a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése mellett a bûnmegelõzés, a kon-
struktív együttmûködés, a közös válságkezelés, konfliktus megelõzõ kérdések, valamint a bizalom kiépítése és fenntartása a Kárpátok Eurorégió egész térsége számára rendkívül fontos. A Kárpátok Eurorégió tagországai a NATO csatlakozás szempontjából is eltérõ képet mutatnak, éppen ebben a folyamatban fontos a tapasztalatok megvitatása, a lakosság széleskörû bevonása. Az Európai Unió folyamatos bõvülése új határok szabásával új lehetõségeket is ad a tagországok kezébe, a kereskedelemfejlesztésen át egészen az új és közös gondolkodásmód elfogadásáig, amely minden uniós ország érdekét egyaránt szolgálja. Az Európai Unióban az elmúlt években egy új politikai és gazdasági folyamat indult el, új külsõ és belsõ határok jelentek meg –
mondta Kozma Péter, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közgyûlésének alelnöke a magyar delegátus képviseletében. Elõre láthatóan a 2007. év végén a schengeni határok kiépítõdnek és ezért szigorításokat kell bevezetni. A Kárpátok Eurorégiónak kiemelt missziója a közeledés az Európai Unióhoz, ezt pedig a szomszéd országokkal közösen együttmûködve lehet elérni, és ugyanez vonatkozik a NATO bõvítésére is. A Kárpátok Eurorégió számára kiemelt cél Ukrajna bevonása az Európai Unióba, a térség együttmûködésével és a NATO tagságának elõsegítése lakosság közremûködésével. Ukrajna szerepe kiemelten fontossá vált a régióban, mint az Unió folyamatos bõvítése következtében – legutóbb Románia és Bulgária nyert felvételt –, létrejövõ változások a Kárpátok Eurorégiót is érinti, mivel az öt tagországból négy már teljes jogú tagja a NATO-nak is, de az ukrán csatlakozás még csak a társadalmi diskurzus szintjén áll.
4
A KÁRPÁTOK EURORÉGIÓ fejlesztési stratégiája
Európában az elmúlt évek során egy átrendezõdési folyamat indult el, mind politikailag, mind gazdaságilag, s új külsõ és belsõ határok, határszakaszok jelentek meg. Elõreláthatólag a 2007. év végén a schengeni határok kiépülnek, és az ehhez kapcsolódó rendelkezések, szigorítások életbe lépnek. Ebben az új helyzetben szükségesnek látszott kidolgozni a Kárpátok Eurorégió Interregionális Szövetség Fejlesztési Stratégiáját a 2007–2013 közötti idõszakra.
Az EuroClip-EuroKapocs Közalapítvány által támogatott projekt keretében Prof. dr. Süli-Zakar István a Kárpátok Eurorégió Tanács tagja, a Kárpátok Eurorégió Regionális Fejlesztési Munkabizottság elnöke dolgozta ki a Stratégiát, ami már magyar és angol nyelven hozzáférhetõ, de hamarosan megjelenik ukrán nyelven is. A remények szerint idõvel a Kárpátok Eurorégió többi tagországa nyelvén is sikerül majd kiadni. A STRATÉGIA SZÜKSÉGESSÉGE A megalakulásának 15. évfordulójához közeledõ Kárpátok Eurorégió Interregionális Szövetség – különösen tevékenységének elsõ évtizedében – nemzetközileg elismert sikereket ért el. Az utóbbi évek korszakos változásai a Kárpátok Eurorégió térségét az Európai Közösség számára is stratégiai fontosságú területté emelték. Az Európai Unió bõvülé-
sével is együtt jelentkezõ kihívásokra való sikeres reagálásokban a Kárpátok Eurorégió sajátos küldetést teljesíthet, közös összefogással az interregionális szövetség már a 2007. évben új lendületet nyerhet. A Kárpátok Eurorégió tagrégiói, tagmegyéi ma már döntõen olyan országokhoz tartoznak, amelyek az Európai Unió teljes jogú tagjai. Számukra a 2007–2013as költségvetési ciklus nagyon jelentõs forrásokat bocsát rendelkezésre az immár „belsõvé” vált határaikon átívelõ sokszínû kapcsolataik fejlesztésére. Geopolitikai helyzetükbõl következik, hogy az Európai Unió külsõ határa átszeli eurorégiónkat, mivel az érintett ötödik tagország Ukrajna csak hosszabb távon válhat az Európai Unió tagjává. Tehát oda kell figyelnünk, s a Kárpátok Eurorégió tevékenységének középpontjába kell állítani Ukrajna euro-atlanti integrációjának a kérdését. Az Európai Unió „belsõ” határai mellett tehát a „külsõ” határokon átívelõ kapcsolatok is fontosak számunkra, s mindkettõ jelentõs támogatásra számíthat a közösségi forrásokból. Ezekért a forrásokért azonban meg kell „dolgoznunk” – megfelelõ számú és színvonalú pályázattal juthatunk csak a támogatásokhoz. A pályázatokat tudományos kutatásokkal alapozhatjuk meg – tehát fel kell tárni a Kárpátok Eurorégió társadalmigazdasági helyzetét, ki kell jelölni a fõbb kitörési irányokat, s megfelelõ fejlesztési programokat kell készítenünk. Csak kellõen megalapozott programokat fog finanszírozni az Európai Unió! Ez a regionális fejlesztési stratégia – amelybõl most részleteket közlünk, s a Kárpátok Eurorégió Magyar Nemzeti Tagozat Titkárságán igényelhetõ –, azt bizonyítja, hogy elkezdõdött a területfejlesztési munka a Kárpátok Eurorégióban, igyekszünk megfelelni az új kihívásoknak. A Kárpátok Eurorégió regionális fejlesztési stratégiája olyan átfogó tanulmány, amely azon túl, hogy sokoldalúan foglalkozik a Kárpátok Eurorégió Interregionális Szövetség fejlesztési lehetõségeivel, egyúttal az általános kontextusba is belehelyezi szervezetünket. Ugyanakkor a fejlesztési stratégia EU-konform, mely a nyugat-európai eurorégiókkal kialakult kapcsolatainkra épül. A szerzõ, Prof. dr. Süli–Zakar István munkája mögött sokéves tapasztalat, kutatói
munka áll, melyet a határok és a határokon átívelõ együttmûködések kutatása terén szerzett. Természetesen ehhez hozzájárultak azok a személyes élmények is, melyeket tudományos tanácsadóként a Kárpátok Eurorégió megszületését és a szervezet kezdeti lépéseit egyengette, valamint amelyeket 1994 óta a Régió Tanács tagjaként munkája során gyûjtött. Nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy az Európai Unió – ezen belül a Bizottság – több szervezete kérte fel együttmûködésre, s több külföldi egyetem tiszteletbeli tagja és díszdoktora. Ez a regionális fejlesztési stratégia hozzájárul a Kárpátok Eurorégió jobb megismeréséhez, így térségünkben magasabb szintre emelkedhetnek a határokon átívelõ együttmûködések. A KÉTELYEKTÕL A SIKEREKIG – Emlékszem, a kilencvenes évek elején az átalakulás kínjaival küszködõ rendszerváltó országok, mint Magyarország, Románia, Lengyelország, vagy a frissen megszületett államok, mint Ukrajna vagy Szlovákia, a belpolitikai-belgazdasági problémáik mellett idegenkedéssel és félelemmel tekintettek egymásra, saját szomszédjaikra is – idézi a múltat a szerzõ, Prof. dr. Süli-Zakar István. – A Varsói Szerzõdés megszûnt, bár ez a szervezet inkább csak elfojtotta, semmint megoldotta a közöttük a XX. század elsõ felében (vagy még korábban) keletkezett feszültségeket, rendezetlen etnikai és területi problémáikat. A bipoláris világban mégiscsak kialakult valamifajta „csend és rend”, – de a Szovjetunió szétesésével ez is megszûnt. 1992-ben a nagytekintélyû nemzetközi folyóirat az Economist arról írt, hogy a Szovjetunió „csendõrszerepének” megszûntével, illetve az az alól megszabadult kelet-középeurópai kisállamok „elõveszik” majd szomszédjaikkal szemben érzett régi sérelmeiket, s Európa hosszan elhúzódó politikai válságokra, helyi háborúkra számíthat. A Economist cikkírója három válsággócot valószínûsített: egyet a Baltikumban, egyet a Kárpátmedence keleti részén, s egyet a Nyugat-Balkán térségben. Jugoszlávia szétesését valóban hosszan elhúzódó és véres háborúk, népirtások, etnikai tisztogatások kísérték. Koszovó helyzete például mind a mai napig rendezetlen. A szerzõ a három válsággóc közül a Kárpátok karéjában érzékelhetõ feszültségeket tartotta a legveszélyesebbnek, ennek a térségnek a jövõjét ítélte meg a legborúlátóbban. Jóslata – szerencsére – nem vált valóra,
5 elsõsorban azért nem, mert voltak itt olyan távlatosan gondolkodó politikusok, akik – félretéve a múlt sérelmeit – a megbékélés és a jó szomszédság útját keresték. A kelet-közép-európai országok közötti jó szomszédi kapcsolatokat ápolta már létrejöttével is a Kárpátok Eurorégió. A kontinens keleti felén – kizárólag posztszocialista országok részvételével – elsõként megalakult CBC szervezet megszületése sem volt egyszerû, hiszen több vezetõ politikus sanda szándékot tételezett fel róla. Mégis, a NyugatEurópában már bevált gyakorlatot sikerült meghonosítani a Kárpátok térségében, s a Kárpátok Eurorégió munkájával, eredményeivel hozzájárult a térség stabilizálásához. Az alapító Magyarország, Lengyelország és Ukrajna megyéi mellé néhány éven belül csatlakozhattak a belépni szándékozó román és szlovák megyék is. Az így kiegészült, öt ország határos térségeit összefogó CBC szervezet eredményeivel kivívta az Európai Unió, a NATO, s több nyugat-európai eurorégió, pl. a Maas-Rajna Eurorégió figyelmét. Belépett az Európai Unió Bizottsága által létrehozott Európai Határmenti Régiók Együttmûködési Szervezetébe. Az 1993-óta eltelt 14 esztendõben a Kárpátok Eurorégió tevékenysége sokszínûvé vált, s a geopolitikai tevékenysége mellett felerõsödött a határon átívelõ társadalmikulturális-gazdasági szerepe is. Számos konferenciát, tanácskozást rendezett, sok rendezvény munkáját kezdeményezte vagy segítette. Kiemelkedõ sikereket hozott a MaasRajna Eurorégióval kialakított testvér-eurorégiós együttmûködés. Így például a Kárpátok Eurorégió részt vehetett egy 17 ország 39 szervezetet összefogó nagy INTERREG III.C projektben is. 2004 után új lehetõségek tárultak fel a Kárpátok Eurorégió számára Magyarország, Szlovákia és Lengyelország uniós csatlakozásával, új alapok és források nyíltak meg a CBC fejlesztések számára. Az idei 2007-es év különleges fordulópontot jelent a Kárpátok Eurorégió életében. Egyrészt felvételt nyert Románia is, így már a Kárpátok Eurorégió területének nagyobbik fele tartozik a nagy európai integrációba, s kiszélesedhetnek az úgynevezett „belsõ határokon” átívelõ fejlesztések. A 2007–2013 közötti tervezési szakaszban is központi kérdés marad ugyanis az Európai Unióban a határokon átnyúló kapcsolatok fejlesztése, hiszen a három nagy közös prioritás egyike a határokon átívelõ területi kapcsolatokat segíti. A 2007–2013 közötti idõszakban a Kárpátok Eurorégió stratégiai helyzetbe kerül, hiszen területén keresztül húzódik az Európai Unió keleti határa. Úgy vélem ismételten felerõsödik a Kárpátok Eurorégió geostratégiai szerepe, s központi feladata lesz Ukrajna euro-atlanti integrációjának elõsegítése. Közismert, hogy az EU különleges figyelmet és jelentõs anyagi támogatást biztosít a „külsõ határok”-on átívelõ kapcsolatok fejlesztésére. A mi esetünkben külön forrást biztosít a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna
Határon Átnyúló Együttmûködési Program, amelyhez az alapot az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz (European Neighbourhood & Partnership Instrument, ENPI) biztosítja. Bõvében vagyunk tehát a lehetõségeknek és az elérhetõ fejlesztési forrásoknak, de ezeket nem kapjuk meg akkor, ha csak ölbe tett kézzel várjuk szerencsénket. Az uniós források megszerzése csak átgondolt stratégiai tervezési és programozási munkával érhetõ el. A regionális stratégia már ennek részeként készült el.
mezõgazdaságinak maradt eurorégióban azonban (bár a mezõgazdaságról való átállás szükségessé teszi a „váltást” is), mégis a diverzifikált stratégiát javasoljuk. Ez a természeti-gazdasági- és humán erõforrások újraértékelését követeli meg, és egy újfajta területfejlesztési paradigma meghonosítását igényli. A Kárpátok Eurorégió területfejlesztési tervének legfontosabb célkitûzése a térségben élõ lakosság életminõségének javítása, ezt a célt segítõ gazdasági bázis fenntartható fejlesztésével és a természeti, kulturális erõ-
A STRATÉGIA ELEMEI (részletek a tanulmányból)
források, adottságok megõrzésével, védelmével érhetjük el. Általános célkitûzésként jelölhetõ meg az Európai Unió Közösségi Vívmányok és a Közös Agrárpolitika átvételének segítése, elsajátítása, a helyi viszonyokhoz való alkalmazása. Ennek megfelelõen tûzzük ki programalkotó munkánk során a diverzifikált területfejlesztés stratégiai programok elveit és prioritásait. A Kárpátok Eurorégió terület- és településfejlesztési stratégiai programját úgy készítettük el, hogy ez kompatíbilis legyen az Európai Unióban elfogadott fejlesztési eljárásokkal. A megfogalmazott programok olyan projekt-javaslatokat tartalmaznak, amelyek alkalmasak arra, hogy induljanak az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és különösen a Közösségi Kezdeményezések támogatásáért. Ezen belül az INTERREG az EQUAL (diszkrimináció és egyenlõtlenségek felszámolását célozza) és a LEADER + (az elmaradott falusi térségek fejlesztéseire koncentrál) támogatások sikeresen pályázhatók a megfogalmazott projektekkel. Ezt elsõdlegesen egy diverzifikált stratégiát támogató stratégiai programmal érhetjük el.
A stratégiai program elkészítése során meg kellett határozni, hogy a Kárpátok Eurorégió számára a természeti adottságok, a gazdasági kapacitások, s a meglévõ humánerõforrások milyen alapot képeznek, s a reálisan elérhetõ célokat hogyan lehet ezekbõl levezetni. Ennek megfelelõen választani kellett a stratégiai lehetõségek között. Ezek a választási lehetõségek: • az offenzív stratégiát támogató programok, • a diverzifikált stratégiát támogató programok, • a váltás-orientált stratégiát támogató programok, • és a defenzív stratégiát támogató programok. A posztfordi gazdaságban (a fejlett piacgazdaságok mindegyikében) a váltás-orientált stratégiát követik, az Európai Unióban például ezt szolgálják a Strukturális Alapok. Az iparosodás során elakadt, alapjában véve
6 A fenntartható fejlõdéshez mindenek elõtt az emberi (humán) erõforrások magas szintû biztosítása szükséges. Az emberi erõforrások csak megfelelõ szintû politikai és oktatásszervezési keretfeltételek megléte, illetve teljesülése esetén képzelhetõ el. Ennek érdekében a Kárpátok Eurorégióban a jelenlegi önkormányzati és gazdaságszervezési szervezeteket alkalmassá kell tenni az új kihívásoknak való megfelelésre. Szükséges az önkormányzati és a gazdaságélénkítés szervezési tevékenység aktivizálása, új szervezetek létrehozása. Szükséges a regionális határontúli összefogás erõsítése, és a lobby-tevékenység fokozása. Ki kell fejleszteni az Európai Unió normáinak megfelelõ program- és projektmenedzselést, és az EU-kompatíbilis monitoringozást. Általános érvényû követelményként szükséges az eurorégió országon belüli és nemzetközi kapcsolatainak erõsítése, az elérhetõség javítása, másrészt a környezeti szempontú (környezet-tudatos) infrastruktúra fejlesztését. Ez utóbbi részeként szükséges a modern telekommunikációs hálózatának integrált fejlesztése. Természetesen az eurorégió felemelkedését segítõ humánerõforrás-fejlesztés bázisaként elengedhetetlen az oktatás-képzés-átképzés nemzetközi hálózatának magas szintû mûködtetése. A regionális fejlesztési stratégia elvei A stratégiai célokat a következõ stratégiai elvek betartása mellett érhetjük csak el: • Szoros partnerkapcsolatok, térségi együttmûködések a tagrégiók között a szoros térségi összefogás megteremtése (partnerség); • Külsõ források közös megszerzése és koordinált felhasználása az infrastruktúrafejlesztés, a gazdasági- és a munkaerõpiaci helyzet javítása érdekében (addicionálás); • Kapcsolódási pontok a humánerõforrás fejlesztési és a munkaerõpiaci projektek között, határon átnyúló operatív település- és területfejlesztési programok kidolgozása (programozás); • Illeszkedés az Európai Unió programjaiba, az eurorégió önálló érdekérvényesítõ szerepének biztosítása (szubszidiaritás); • A fejlesztési eredmények fenntarthatóságának biztosítása, a gazdasági fejlõdés, az oktatás, képzés és a foglalkoztatás helyi lehetõségeinek fokozása (fenntarthatóság). A prioritások A stratégiai célkitûzéseinket – a szerzõ véleménye szerint – az adottságok bázisán meghatározott prioritások elfogadásával érhetjük el. A területfejlesztési stratégiai program a Kárpátok Eurorégióban az alábbi prioritások érvényesítésén keresztül szolgálja a fejlesztési célkitûzések megvalósítását:
• A képzettségi szint emelése a Kárpátok Eurorégióban; • A Kárpátok Eurorégióban a gazdaság, a szolgáltatások, és az infrastruktúra hatékonyságának, versenyképességének növelése, s ezen ágazatok foglalkoztató és jövedelemnövelõ szerepének fokozása (ipari parkok, vállalkozói övezetek); • A gazdasági tevékenységek diverzifikálása a jövedelemszerzés lehetõségeinek és a foglalkoztatás lehetõségeinek növelése érdekében, a falusi térségben a multifunkcionalitás elérése; • A környezeti és a természeti értékek védelme, új munkahelyek teremtése a környezet – és természetvédelem területén; • A kulturális és épített örökség megóvása, rehabilitációja, a tájhoz kötõdõ kulturális hagyományok erõsítése, fejlesztése, a falusi mûemlékvédelem erõsítése; • A humán erõforrások fejlesztése, helyi közösségi kezdeményezések támogatása, az oktatás színvonalának emelése, s az oktatás-képzés tervezése-fejlesztése során a gazdaságfejlesztés igényeinek messzemenõ figyelembevétele. A regionális fejlesztés stratégiai célkitûzései A stratégia célkitûzések egy olyan jövõkép felvázolását teszik lehetõvé, amely szerint: • Megteremtõdik a jövedelemtermelõ és hatékony mezõgazdaság; • Lehetõvé válik az eurorégió iparának fejlesztése; • Kibontakozik az eurorégió minõségi idegenforgalma; • Lehetõvé válik a szolgáltatások és a kereskedelem színvonalának emelése; • Megvalósul az emberi erõforrások fenntarthatósága; • Magas fokra emelkedik a képzettségi szint; • Melynek eredményeként a versenyképes gazdaság kedvezõ munkaerõpiaci helyzetet teremt; • Csökken a munkanélküliség; • Lehetõvé válik a magas jövedelemszint elérése a lakosság döntõ hányada számára. A célkitûzések keretfeltételei A stratégiai célkitûzések sikeres elérésének természetesen szükséges alapfeltételek biztosítása esetén van csak esélye. Ezek közül a legfontosabb: • A Kárpátok Eurorégió jelenlegi (regionális és helyi) önkormányzati és gazdaságélénkítési szervezeteinek aktivizálása, fejlesztése, s alkalmassá tétele az új kihívásoknak való megfelelésre; • Az eurorégionális összefogás megteremtése, a lobby-tevékenység fokozása;
• Az uniós normáknak megfelelõ program- és projektmenedzselés, az EU-kompatibilis monitoringozás kifejlesztése; • Terület- és vidékfejlesztési tréningek szervezésének intézményesítése; • Vállalkozási övezetek felépítése; • A Kárpátok Eurorégió nemzetközi kapcsolatainak erõsítése; • Az elérhetõség javítása a Kárpátok Eurorégióban; • A modern telekommunikációs hálózatok integrált fejlesztése; • Környezeti szempontú (környezet-tudatos) infrastruktúrafejlesztés; • Az oktatás-képzés hálózatának magas szintû mûködtetése. A regionális fejlesztési stratégia felépítése, részei A Kárpátok Eurorégió társadalmi-gazdasági fejlesztési missziójának teljesítése érdekében több fejlesztési célt kell elfogadnunk. A prioritások és a területfejlesztési célkitûzések nyolc fejlesztési célcsoportba, stratégiai programcsomagba csoportosíthatók. Ezek az alábbiak: Elsõ fejlesztési cél: – Ukrajna euro-atlanti integrációjának elõsegítése; Második fejlesztési cél: – A humán erõforrások összehangolt fejlesztése; Harmadik fejlesztési cél: – Az elérhetõség javítása, a Kárpátok Eurorégió közlekedési kapcsolatainak fejlesztése, az elzárt közlekedésföldrajzi helyzet oldása (EU-korridorok, autópályák, autóutak, regionális repülõterek); Negyedik fejlesztési cél: – Versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása az eurorégióban; Ötödik fejlesztési cél: – Környezet- és természetvédelmi fejlesztések; Hatodik fejlesztési cél: – A Kárpátok Eurorégió idegenforgalmának komplex fejlesztése; Hetedik fejlesztési cél: – Az egészségügyi, a szociális és a kulturális környezet fejlesztése; Nyolcadik fejlesztési cél: – A külsõ kapcsolatok további erõsítése, az Európai Uniós támogatások fogadására való felkészülés. Ezek a fejlesztési célok a szerzõ véleménye szerint átfogják a Kárpátok Eurorégió fõbb geopolitikai és területfejlesztési feladatait, s EU-konformok abban az értelemben, hogy céljaikat tekintve megegyeznek az Európai Unióban elfogadott területfejlesztési politika céljaival. A Kárpátok Eurorégió területfejlesztési missziójának és prioritásainak teljesítése érdekében területfejlesztési programokra kell lebontanunk céljainkat, és ezeket az elfogadott programokat kell azután részletesen kidolgozni-operacionizálni, hiszen Európában a területfejlesztés alapvetõen program-finanszírozás formájában történik.
7
A közlekedés fejlesztése ményezik egy gyorsforgalmivá fejleszthetõ út megépítését, amelyet figyelmébe ajánlanak az Európai Unió Bizottságának, Ukrajna, Moldova, Románia, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország kormányának, továbbá az érintett megyék/régiók/városok, illetékes szerveinek:
(folytatás az 1. oldalról)
A rendezvény célja volt a koncepció megvitatása, a gazdasági és területfejlesztési hatások elemzése, a lehetséges nyomvonaltervezetek ismertetése és egy közös nyilatkozat aláírása. A konferencia koncepciójának lényege: Az Európai Unió keleti határán belül, az erõs növekedéssel prognosztizált áru és személyforgalom számára egy gyorsforgalmi kiépítettségû, összefüggõ útvonal kialakítása szükséges az északi országoktól (Skandinávia, Baltikum) Lengyelországon, Szlovákián, Magyarországon át Romániáig és Bulgáriáig, elágazással Moldova és Ukrajna irányába. A gyorsforgalmi útvonal a XXI. század gazdasági és mobilitási követelményeinek megfelelve szolgálja az a térség országainak, lakosságának a fejlõdésükhöz kötõdõ érdekeit. A tervezésre javasolt útvonal: Rzeszów – Mihajlovce – Kralovsky Chlmec – Záhony – Csengersima – Szatmárnémeti – Nagybánya – Suceava – Kishinyov – Odessa, Szatmárnémeti elágazással Kolozsvár – Bukarest – Konstanca, Bukarest elágazással Szófia – Várna irányába mutat. Az Balti- és a Fekete-tengeri kikötõk gyorsforgalmi úttal történõ összeköttetése segíti a nyugat–kelet és észak-déli irányú közlekedési utak keresztezõdésében lévõ logisztikai központok fejlesztését. A konferencia – a résztvevõ országok képviselõinek aláírásával – ajánlást fogadott el az alábbiak szerint: „A 2007. március 29–30-án Nyíregyházán a Kelet-Lengyelország – Kelet-Szlovákia – Bodrogköz – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – Észak-Erdély – Észak-Moldávia – Moldova – Ukrajna közlekedési folyosó témájában rendezett konferencia résztvevõi kezde-
1. Az EU keleti határán belül ma még hátrányos helyzetû térségekben erõs növekedéssel prognosztizált áru és személyforgalom számára egy gyorsforgalmi kiépítettségû, összefüggõ útvonal kialakítása szükséges az északi országoktól (Skandinávia, Baltikum) Lengyelországon – Szlovákián – Magyarország – Románia – Moldován át Ukrajna irányába, romániai elágazással Bulgáriáig. A gyorsforgalmi útvonal a XXI. század gazdasági és mobilitási követelményeinek megfelelve szolgálja az a térség országainak, lakosságának a fejlõdésükhöz kötõdõ érdekeit. 2. A tervezésre javasolt útvonal a 2006 októberében elfogadott Közös Nyilatkozatban deklarált Kaunas – Bialystok – Lublin – Rzeszów – Eperjes – Kassa – Miskolc – Nyíregyháza útvonaltól keletre, ahhoz kapcsolódóan, Rzeszów – Mihajlovce – Kralovsky Chlmec – Záhony – Csengersima – Szatmárnémeti – Nagybánya – Suceava – Kishinyov – Odessa, Szatmárnémeti elágazással Kolozsvár – Bukarest – Konstanca, Bukarest elágazással Szófia – Várna irányába mutat. 3. A kiépítendõ új gyorsforgalmi út Rzeszów – Mihajlovce – Kralovsky Chlmec – Záhony – Csengersima útvonalon segíti a leszakadt keleti régiók együttmûködését, ezen belül a területfejlesztését, gazdaságát és erõsíti a terület népességmegtartó képességét. 4. A gyorsforgalmi út megépítése a feltétele a térség lakossága által elvárt magas gazdasági növekedési ütemének az Európai Unió északkeleti–délkeleti régiói, országai között az áru, tõke, személyek és szolgáltatások szabad áramlásának. 5. A konferencia résztvevõi javasolják ennek a döntõ mértékben az Európai Unió területén megvalósítható, új közlekedési nyomvonalnak a vázlatterv szintû
feldolgozását, a szakmai tartalom pontosítását és a szükséges források felkutatását. 6. A konferencia résztvevõi javasolják, hogy az érintett országok, megyék/régiók/ városok saját kormányaiknál kezdeményezzék a Közlekedési Minisztériumok ez irányú megállapodásának létrehozását, amelynek célja a nyomvonal megvalósíthatósági tanulmányának elkészíttetése, beleértve az érintett térségekre gyakorolt gazdasági és területfejlesztési hatások feltárását. Ennek eredményeképpen kezdeményezzék e közlekedési folyosó Európai Unió által történõ elismertetését. 7. A résztvevõk felkérik a KIÚT Térségfejlesztési Egyesületet és az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsot a Miniszterelnök személyes megbízottját, hogy továbbra is szervezze a gyorsforgalmi úttal kapcsolatos összejövetelek, konferenciák megtartását és segítsék az országok és az Európai Unió közötti együttmûködést. Az ajánlás 10 eredeti példányban készült angol nyelven, melynek elválaszthatatlan részét képezi az orosz, az ukrán, a román és a magyar nyelvû fordítás.
8
Zárul a projekt
2007. június 13-14-én Spanyolországban, Zaragoza városában tartja projektzáró konferenciáját az Interreg IIIC program keretében megvalósított FLAPP (Árvíz elleni védekezés és megelõzõ politika kialakítása a határterületeken) projekt.
A záró konferenciához szakmai tanulmányutakat is kapcsolnak Pamplona, illetve Zaragoza térségében. A FLAPP az egyedüli és egyben legnagyobb európai hálózat, mely az árvízi együttmükõdést célozza meg. A projekt 2004-ben indult a Maas-Rajna Eurégió, mint projektvezetõ partner irányításával. A Maas-Rajna Eurégió és a Kárpátok Eurorégió közel 10 éve mûködik együtt többéves projektek keretében, az egyik szeminá-
riumán bemutattuk – a Magyar Fél által kezdeményezett – Kárpátok Eurorégió „Élõ Tisza” programját. Az „Élõ Tisza”, és a korábbi projektek megvalósítása során kialakult partnerkapcsolatokra építve a Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Titkársága szervezte a FLAPP projekt elõkészítése során az illetékes szervezetek, vízügyi igazgatóságok bevonását a Kárpátok Eurorégió térségébõl. Ennek eredményeként a 37 partner közül 11 a Kárpátok Eurorégió, elsõsorban Magyarország és Románia területérõl lépett be a projektbe. A projekt megvalósítása során a féléves konferenciákon túl számtalan szakmai tanulmányútra, tapasztalatcserére került sor, melyek új projekteket is generáltak. A projekt során kiadott kiadványok és jó tapasztalatok mellett elkészült egy közös „Árvízi Keretirányelv”, melyet megküldenek az Európai Unió illetékes szerveihez és az érintett kormányoknak.
A Kárpátok Eurorégió Interregionális Szövetség HÍRLEVELE Kiadja: Az EuroClip–EuroKapocs Közalapítvány támogatásával, a Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület megbízásából a Feliciter Kiadó. Szerkeszti: Majorné László Brigitta, Prof. Dr. Süli-Zakar István, Monori István, Kováts Dénes Elérhetõségeink: * Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Titkárság, Magyar Nemzeti Iroda H-4400 Nyíregyháza, Hõsök tere 5. • Telefon: (36-42) 599-685 • Fax: (36-42) 312-603 E-mail:
[email protected] • Web: www.carpathianeuroregion.com * Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület 4400 Nyíregyháza, Hõsök tere 5. * Feliciter Kiadó • www.feliciter.net ISSN: 1787–2642
Tanácsülés Ungváron A Kárpátok Eurorégió 2007. május 24–25-én tartja – immár 37. – Tanácsülését Ungváron, Ukrajnában. A Tanácsülés fõ témái között szerepel a Maas-Rajna Eurégióval való együttmûködés fejlesztésének iránya, valamint az Európai Unió 2007–2013 közötti programozási idõszakában a Kárpátok Eurorégió lehetõségeinek a feltérképezése. Fontos az Európai Unió Területi Együttmûködés (EGTC) keretében a stabil munkaszervezet kialakítása, s a korábbi struktúrák, munkabizottságok újragondolása, megerõsítése. A Tanács az Alapszabályban rögzített rotáció elvén új elnököt választ, melyet az Ukrán Nemzeti Fél ad az elkövetkezendõ kétéves idõszakra. ***
Megállapodtak Tizenegy pontból álló cselekvési munkatervet írt alá áprilisban Fülöp István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyûlés elnöke és Oleg Havasi, Kárpátalja megye kormányzója.
Fülöp István az egyik legfontosabb feladatnak a határtérségben lakó emberek átkelésének minél könnyebb megoldását nevezte, hiszen Magyarország schengeni övezethez kapcsolódása után a nem uniós országokkal szemben szigorúbb ellenõrzést kell, hogy bevezessen, ami szomszédainkat hátrányosan fogja érni Oleg Havasi, Kárpátalja megye kormányzója is hangsúlyozta a határátkelés problémájának megoldását. Mint elmondta: a két ország között mostanában élénken meginduló kormányközi aktivitás a két szomszédos testvérmegye kezdeményezésének és aktív együttmûködésének eredménye. A kormányok közötti tárgyalások során is az egyszerûsített határátkelés volt a legfontosabb kérdés. A probléma az ukrán lakosság tizenkét százalékát érinti, s ha nem sikerül megoldani, akkor az együttmûködési megállapodás többi pontja sem valósítható meg – vélekedett.
