Eger mérnökgeológiai térképezése Irta : D r. Kieb Béla
H azánkban az utóbbi évtizedben jelentős szerepet n y e rt a területrendezés, a városok te rv szerű, hosszútávú fejlesztése. A részletes városrendezési tervek készítéséhez m ár a földtani viszonyok olyan m élyreható, szám szerűen is k i fejezhető ism erete kívánatos, m elyet a m érnök a tervezés, m ajd a kivitelezés során felhasznál hat. Ezen ism ereték teszik lehetővé az egyes terü letek felhasználási m ódjának földtani szem pontból is kedvező eldöntését, — így gazdasá gosabb a kivitelezés és fokozott a létesítm ény biztonsága. A m érnökgeológiai, építésföldtani adatszol gáltatás form ái közül, m in t a tervezők által leghasználhatóbb változat, a m érnökgeológiai térk ép te rje d t el. A m érnökgeológiai térképezés m indig m eg határozott m űszaki és gazdasági cél érdekében történik, — elsősorban o tt jelentős, ahol a föld tani adottságok kedvezőtlenek, az építési igé nyek pedig m eghaladják az általános m értéket. Ezért kerü ln ek a k u tatá sb a előtérbe a településfejlesztésre kijelölt területek, — m in t a Balaton környéke, Budapest, M iskolc és Eger. I. Eger város mérnökgeológiai térkép ezé sének célja Eger várospolitikai célkitűzései számos kö rülm ény m érlegelése alapján a jelenleg 46 000 lakosú városnak a távlatokban 1 0 0 0 0 0 főt elérő fejlesztését ta rtja indokoltnak. E célkitűzés fi gyelem bevételével a V árosépítési Tudom ányos és Tervező Intézet 1969-ben készítette el a város általános rendezési tervét. A nagyszabású rendezési tervhez kapcsoló dik, annak folytatása az Északi Lakótelep beépí tési és kiviteli terve, a tiham éri, a fürdőköz ponti, a lajosvárosi, a G rónai utcai, szépasszonyvölgyi, az alm agyardom bi és belvárosi részletes beépítési tervek elkészítése. Ezen túlm enően a közeljövőben a részletes tervezés stádium ába k erül az új autópálya v ár alatti, m integy 500 m hosszú alagutas változata. E gyors és nag y arán y ú fejlődés, valam int az a körülm ény, hogy a város alatt húzódó h a ta l m as pincerendszerek a fokozatos elvizesedés, növekvő terhelés és dinam ikus hatás következ* tében sorozatos beom lással veszélyeztetik a meglévő épületek állagát és problém át okoznak a további építkezéseknél, — sürgetően v e te tté k
Ezúton is őszinte köszönetünket fejezzük ki az Egri Városi Tanács Építési és Közlekedési Osztálya vezetőjének Z á m b o r i Ferenc főmér nöknek, a Központi Földtani Hivatal Kutatási Főosztálya, a Nógrádi Szénbányák Földtani és Földmérési Irodája, valamint az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet azon munkatársainak, akik a kutatást messzemenő támogatásukkal, aktív mun kájukkal segítették.
46
fel a részletes m érnökgeológiai feltárás, té rk é pezés igényét. Ezzel m agyarázható, hogy a hazai részletes m érnökgeológiai térképezések sorában első ízben tanácsi kezdem ényezésre indult meg a kutatás. Eger város altalajának és szűkebb környe zetének változatos földtani felépítése, a töréses szerkezeti helyzet, a nagy pincerendszer, a foko zatos elvizesedés nagyobb terü letre vonatkozó, összefüggést nyomozó k u tatá st igényel, — m ind ez helyi jellegű területism ertető, vagy alapozási szakvélem ény keretében nem valósítható meg. A k u tatás keretében a korábbi nagyszám ú, de eltérő céllal lé te síte tt feltárás, speciális anyagvizsgálat ism eretében az építésföldtani problém ák m esszemenő szem előtt tartásáv al részletes új feltárá st végzünk. Célunk a nagy szám ú feltárás, anyagvizsgálat, a hidrológiai folyam atok 5 éves időszakra vonatkozó észlelése alapján a városfejlesztéshez, a belvárosi m űem léki m ag m egm entéséhez összefoglaló építésföld tan i elemzés, részletes térképváltozatok készí tése. A feltárás során egyik fő feladatunk és célunk a pincerendszerek olyan részletes felvé tele, hogy a n y e rt adatok az általános ism erete ken tú l az egyes, k o n k rét építkezésekhez jól használhatók legyenek. II. «
A ram ja
m érnökgeológiai
térképezés
prog
A z Egri Városi Tanács Építési és Közleke dési O szátlya 1968-ban bízta meg a B udapesti M űszaki Egyetem Á svány- és Földtani Tanszé k ét a Belváros, m integy 3 hektáros — Széche nyi— Csiky—Beloiannisz—Foglár utca által h a táro lt — terü letén ek m ódszertani vizsgálatával. Ekkor készült el a Beloiannisz utca 10. szám alatti pincerendszer részletes geodéziai felvé tele is. Ez a m érés n y ú jto tt tám pontot a későbbi felm érési m ódszer és m éretarán y m egválasztá sához. A m ódszertani felvétellel egyidejűleg a ta n szék m unkatársai elkészítették a város egészére kiterjedő ku tatás program tervezetét. A program részletesen ta rta lm a z ta .a k u tatás indoklását, je lentőségét, a m unka várh ató költség- és időki hatását. A Központi F öldtani H ivatal K utatási O sztálya által összehívott É pítésföldtani Bíráló Bizottság 1968. XI. 26-án a k u tatási program tervezetet elfogadta. A m integy 40 km 2-re kiterjedő részletes m érnökgeológiai térképezés több éves m u n k át igényel. A program alapján a részletes felvétel az alábbi ütem ezés szerin t történik: 1969. 1970. 1971. 1972.
E ger Északi városrész Eger Belváros Eger Déli ipartelep Felném et
K ívánatos m ég egy év a m enetközben vég m érnök m u n k áját nagyban m egkönnyítjük, z e tt egyéb feltáróm unkák adatainak feldolgozá m ert az adatok az ered eti szakvélem énnyel, ki sára, valam int az egész te rü le tre vonatkozó értékeléssel könnyen összevethetők. E zért a fel átfogó értékelésre, nyom dai előkészítésre. A * dolgozásnál É N y-ról К -re, m ajd D -re haladva program ból az 1969. évi k u tatá s részletesebb is v ettü k sorra a fúrásokat, szakvélem ényeket, — m ertetését ta rtju k célszerűnek, — a problém ák így bizonyos szám ozási sorrend adódott, de az egyes kutatások keretében m élyült fúrások szá és eredm ények vázolásával. m ozása m ég abban az esetben is folyam atos III. A z 1969. évi kutatás részletes prog m aradt, ha azok nem esnek egy lapra. Azért, hogy a térk ép en jelölt fúrás a szöveges doku ram ja m entációval egyszerűen azonosítható legyen, 1969-ben a K özponti F öldtani H ivatal és az térképünkön 1 0 x 1 0 cm-es négyzethálót alkal Egri Városi Tanács tám ogatásával, a tanszék m aztunk betű-, illetve szám jelöléssel. A szöve irányításával, a N ógrádi Szénbányák Földtani ges öszeállításunkban szerepel a m u n k a törzs és Földm érési Irodájának és az Eötvös Loránd száma, ezen belül a fú rás eredeti, valam int a Geofizikai Intézet részvételével in d u lt m eg a feldolgozásunk során kapott új szám a és a té r kutatás. A több éves k u tatás első évében a fel képi négyzetháló jelölése, — így egy-egy fúrás adat három sajátos m u nkaterületből tevődött gyorsan m egtalálható. össze: A fúrásokat dokum entálva m egállapíthat 1. A korábbi k utatások dokum entációs juk, hogy azok nem egyenletesen oszlanak el. anyagának feldolgozása; H elyenként a nagyszám ú fú rás ábrázolási gon 2. 1 :25 000-es m éretarán y ú vázlatos föld dot okoz — a tervezőm érnök m unkájának segí ta n i és vízföldtani ream buláció; téséhez m inden fú rá st ábrázoltunk, később sor 3. Az Északi városrész l:5000-es m ére t k e rü lh e t a kiszűrésre — ugyanakkor m ás te rü arányú m érnökgeológiai térképezése. letek teljesen feltáratlanok. A feltárási sűrűség — a területegységre (km2) eső feltárás (jelen 1. A korábbi kutatások dokum entációs esetben fúrás) szám a — a földtani térk ép m eg anyagának feldolgozása bízhatósága szem pontjából döntő jelentőségű. K ülönösen áll ez a m érnökgeológiai térképre, A korábbi évtizedekben végzett szénhidro m ely a hagyom ányos földtani térképezésnél lé gén-, m angán- és vízkutatás, valam int ta la j- nyegesen nagyobbfokú feltárá st igényel. m echanikai feltárás eredm ényeként nagyszám ú adat halm ozódott fel. Ezen adatok kellő váloga A feltárási sűrűségre vonatkozóan hazai és külföldi viszonylatban több javaslat elhangzott. tással, kiértékeléssel ism ételt felhasználásra is A feltárási sűrűség igénye nagymértékben függ alkalm asak, — így feldolgozásuk feltétlen in a terület fedettségétől, a földtani felépítés bo dokolt. nyolultságától és a térképezés méretarányától. A korábbi kutatások dokumentációs anyagá nak összegyűjtése igen széles körű nyomozó mun kát igényel. Nem érdektelen felsorolni azon intézményeket, melyek adattárából, vagy egyes osztályairól értékes adatokat gyűjtöttünk be: Földtani Intézet, Földmérő és Talajvizsgáló Vál lalat, Vízkutató és Fúró Vállalat, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Meteorológiai Inté zet, Földrengésvizsgáló Obszervatórium, Kőolajés Gázipari Tröszt, Országos Műemlék Felügyelő ség, Városépítési Tudományos és Tervező Intézet, Vízügyi Tervező Iroda, Heves megyei Tanácsi Tervező Iroda, Heves megyei Vízmű Vállalat, Heves megyei Levéltár, Dobó István Múzeum.
A feldolgozott anyag jelentős hán y ad át a korábbi fúrások rétegsorának, anyagvizsgálati eredm ényeinek dokum entálása alkotja. Az öszegyűjtött, több m int ezer fú rás 4 db 1:5000 m éretarán y ú : Eger—Felném et, E g é r Észak, Eger—Közép, Eger—Dél elnevezésű té r képlapon k e rü lt dokum entálásra. A fúrások rendszerezésénél, szám ozásánál a földtani té r képeken alkalm azott m ódszernek m egfelően k í vánatos lenne, hogy az egym ás szomszédságá ban lévő fúrások egym ást követő sorszám m al szerepeljenek. M eg kell azonban jegyezni, hogy a feldolgozott fúrások nagyrésze talajm echani kai feltárás k eretében létesült, alapozási vagy területism ertető szakvélem énnyel. E zért külö nösen építésföldtani térk ép i feldolgozás k ereté ben m egítélésünk szerint nem célszerű az ere deti szakvélem ény m egbontása. így a tervező
A Földtani Intézet 1960-ban kiadott földtani térképezési előírása 1:10 000-es felvétel esetén egyszerű viszonyok mellett 20, bonyolul felépí tés esetén 50 feltárási pontot, ugyanilyen viszo nyokra 1:5000 felvételnél 60, illetve 150 pontot igényel. Az utóbbi érték megfelel a gyakran pél daként említésre kerülő lipcsei mérnökgeológiai térkép feltártságával.
Eger viszonylatában csak a fúrásos feltárást figyelem be véve m egállapítható, hogy a B elvá ros terü lete az l:5000-es m éretarán y n ak m eg felelő m értékben feltárt, — ugyanakkor a kül te rü le t egyes részein 1 km 2-re egyetlen fúrás sem esik ( 1 . ábra). Term észetesen sokat m ódosít a m egkutatottságon a felszíni feltárás — tufa-, agyag- és hom okbánya, m agaspart — , valam int a felvé telre kerülő hatalm as pincerendszer. Ezek ism eretében is felm erül azonban az az igény, hogy a helyes földtani kép kialakításához, valam int a feltártság aránytalanságainak csök kentéséhez olyan terü letek en is m élyítsünk fú rásokat, m elyek a városfejlesztés szem pontjából esetleg távlatokban is közömbösek. 2. 1:25 000-es m éretarányú vázlatos fö ld tani és vízföldtani reambuláció T ek in tettel arra, hogy m á r 1969-ben a részletes m érnökgeológiai térképezés is m egin dult, nem indokolt a ream buláció részletes el végzése. A vázlatos, tájékoztató jellegű felv ételt
47
48 ábra: Eger város földtani megkutattotsága fúrások alapján, — a részletes felvétel ütemezésével
= 1=5000 felvétel ütemezése
viszont szükségesnek ta rto ttu k . A terü letrő l al k otott átfogókép igen jól használható volt a részletes k u tatá s m egtervezésénél, a fúráspontkitűzések optim ális m egítélésénél, a rétegtani, szerkezeti, vízföldtani összefüggések nyom ozá sánál. A század első felében, uralkodóan m ég fel színi feltárások alap ján igen nagy alapossággal Dr. SC H RÉTE R Z O L T Á N k észített 1:25 000-es földtani felvételt E ger környékéről. Az ötvenes években helyi jellegű feldolgozást adott a déli, dem jéni terü letrő l a K őolaj- és G ázipari Tröszt, valam int a m angánkutatás k eretében az alm agyardom bi és dem jéni térségről a F öldtani In té zet. A hatvanas években készült 1 :200 000-es egri lap, — a térképsorozat első ta g ja m ár épí tésföldtani vonatkozású változatokat is ered m ényezett, — m éretarányából adódóan azonban részleteiben nem sokat v itte előre e szűkebb terü letre vonatkozó ism ereteinket. Az ism e rte te tt felvételek alapján a ream buláció keretében elsősorban az építésföldtani szem pontjából lényeges földtani, vízföldtani adottságok vizsgálatát végeztük.
Földtani viszonyok E ger város a Bükkhegység D N y-i perem én, az E ger-patak völgyében települt. E te rü le tre jellem ző a hegységperem i helyzetből adódó igen erős töréses szerkezet, — ez szabta m eg az E ger-patak völgyét, a pleisztocénban feltörő források helyét, m elyek a V ár és T etem vár té r ségében a forrásvízi m észkövet lerakták, vala m int a jelenlegi források helyét, m elyek a stra n d térségében fakadnak. A m ért kőzetrésirányok azt igazolják, hogy nem csupán az E ger-patak, hanem szinte vala m ennyi m ellékvölgy kialakulása is szerkezeti m ozgásokkal előrejelzett (2 . ábra). Építésföld tani vonatkozásban kiem elendő, hogy a törések az egészen fiatal, felszínközeli rétegeket, a pin cerendszerekkel fe ltá rt tufaösszletet is átszelik — ezek m entén a kőzet fellazult, m állásnak in dult, ez számos helyen a pincebeli főteom lás egyik előidézője. Az erősen tört, kim ozdított szerkezeti hely zet egyébként is kedvezőtlen. Eger város és kör nyéke ugyanis az ország eg yik földrengésekkel leggyakrabban m egrázott területe (3. ábra). Ez különösen veszélyes a nagyfokú alápincézettség, a pinceállapot rom lása m iatt. földrengés-erősségi fok
V ízföldtani viszonyok 2. ábra: A miocén riolit-, riodácit tufaösszletben mért kőzetrésirányok
Eger terü leté n vízföldtani szem pontból az E ger-patak, v alam in t a város közepén fakadó
49
cm
4. ábra: Az Eger-patak almári vízmércén mért víz állása (VITUKI-észlelés)
radioaktív forráscsoport, illetve a fúrásokkal fe ltá rt karsztvíz a jegjelentősebb. Az E ger-patak nagyrészt vízzáró kőzetekből álló terü letrő l g y űjti össze a vizet, ehhez járu l a szélsőséges csapadékeloszlás és a patak Eger fele tti jelentős esése, így vízállása is szeszélyes, 24 órán belül jelentkezhet nagy változás (4. áb ra). A h irte le n beköszöntő záporok, a hóolvadás az E ger-patak vízállásától függetlenül is lezú duló víztöm egével kom oly k áro k a t okoz a vá rosnak. A belváros te rü le té n általános jelenség a ta lajvíz emelkedése, a pincék elvizesedése. A vízfogyasztás nagym értékben m egnőtt, ugyanakkor a korábbi ásott ku ta k használaton k ív ü l kerü l tek, így a felszín a la tti vízkészlet felhalm ozódik. Ehhez járu l m ég az elavult csőhálózat m iatt a jelentős hálózati veszteség, valam int az, hogy a hiányos szennyvízlevezető csatornahálózat m ia tt a lakások szennyvize számos helyen tisztítás n élkü l a pincébe kerül. A pincevizek rendkívül erős szenyeződése elem zéseink alapján k im u tat ható. Az elvizesedés kérdése, a vízutánpótlás tisz tázása további részletes vizsgálat tá rg y á t képezi. 3. A z Északi városrész l:5000-es m é re t arányú m érnökgeológiai térképezése A részletes felvételnek m á r a k u tatá s első évében történő beindítását az egyre gyakoribbá váló pincebeszakadási problém ák, valam int az Északi Lakótelep k iviteli terv én ek készítése in dokolta. E nnek alapján k e rü lt eldöntésre az is, hogy a felv étel nem a te rü le t északi részén Felném eten kezdődött, hanem F elném et déli h atárátó l a R áckapu-térig terjedő szakaszon. Az E ger-patak völgyének a R áckapu-tértől északra eső részén épül fel az Északi Lakótelep. A kiviteli tervhez — m elyet a LAKÓTERV 1969-ben k észített — szükséges volt a te rü le t
50
részletes feltárása. Ezen igénynek m egfelelően 1969 n y a rá ra a feltárás és a dokum entáció a k u tatás keretéb en elkészült. A térképezés e terü lete n tö rté n t m egkez dését egyéb körülm ény is indokolta. A város m érnökgeológiai felvételének legproblem atiku sabb része a m integy száz kilom éter nagyságren d ű pincerendszer részletes feltárása. Az 1969. évi felvételi terü lete n m ár jelentős pincerend szer található, ezek azonban nagyrészt m ég já r hatók és m éretü k is kisebb, m in t a belvárosi, számos helyen elvizesedett pincéké. így keve sebb problém ával alkalm unk n y ílt az előkészí tés, felm érés és ábrázolás m egfelelő m ódszeré nek kiválasztására, —j ezt az 1970. évi legkriti kusabb felvételi terü lete n m á r eredm ényesen alkalm azzuk. A la p térkép m egválasztása A m érnökgeológiai térképezés alapja is a m egbízható, jó topográfiai alaptérkép, valam int a pontos földtani felvétel. M unkánk alaptérkép problém ával indult. A balatoni, budapesti, m is kolci térképezés országos rendszerű, 1 : 1 0 0 0 0 -es m éretarán y ú topográfiai térk ép en történik. Eger város terü leté rő l ilyen alaptérkép csak 1971-ben jelenik meg. így felvételünk alap ját a Földm érő és Talajvizsgáló V állalalt által 1966-ban készí tett, városhatárig terjedő, szintvonal nélküli l:5000-es térk é p képezte. Az alaptérkép szintvonalas változatának elkészítése részletes geodé ziai m érést igényelt, — ez a k u ta tá st időben m egnehezítette, m ásrészt jelentős összeget vont el a feltárástól. 1970-ben a k ü lte rü le te k csatlakozó fén y m ásolt szintvonalas felvételét m egszereztük, — így te k in te tte l arra, hogy Eger város felvétele 4 db l:5000-es lapon m egoldható, indokoltnak ta rtju k a városrendezési, közm űvesítési té rk é pekhez hasonlóan, a m érnökök által jól hasz-
nálható m ére ta rán y m egtartását. T udatában v a gyunk annak, hogy ez elsősorban nem ábrázo lási kérdés, hanem nagyobb részletességű fel tárá s igényét veti fel, — ennek feltételét szűkebb k ü lte rü le t felvételével biztosítottnak lá t juk. Feltárás, anyagvizsgálat A k u tatás keretéb en 24 db, összesen 305 m fú rá st m élyítettünk. A fúrások m indegyike G— 100-as gépi berendezéssel, m agfúrással, m é terenként, illetve rétegváltozásonként történő m intavétellel készült. Á ltalában 8 — 1 2 m m ély ségű feltárá st végeztünk, az E ger-patak völgyé ben egy p aram éter fú rá s m élyült 50 m -ig, valam int az Á rnyékszala te rü le té n geofizikai üregkutatáshoz tele p íte ttü n k 3 db 20 m -es fú rást. Nagy költség k ih atású a pincerendszerek felvétele, — ebből adódik, hogy a m unka m ére téhez viszonyítva kevés a fúrásos feltárás, — bár a feldolgozott korábbi anyaggal együtt, m integy 3 km 2 te rü le tre így is 140 fú rás jut. A k u tatás keretéb en nagy aparátussal folyik a pincerendszerek előzetes földtani, m ajd rész letes geodéziai felvétele. A feltárás k eretében 20— 50 m -es körzetben tö rté n ik m intavétel, részletes kőzettani vizsgálattal. Az 1969. évi feltárási te rü le te n több m int 2 0 0 0 0 fm pincerendszer k e rü lt részletes fel m érésre, — ennek nagy része riolit-, illetve riodácittufába, kisebb része édesvízi m észkőbe m élyült. Ez a k u tatás m inden eddigi földtani térképezést m eghaladó m éretű felszín alatti fel tárást biztosít, — részletes rétegtahi, m ikrotektonikai, kőzettani, vízföldtani m egfigyelés lehe tőségével. B ár a feltárások sorában m a is a fúrás az elterjedt, de egyre nagyobb jelentőséggel b ír a m érnökgeofizikai kutatóm ódszer. A feltárás kedetében a Geofizikai In tézet végzett vizsgálatot az E ger-patak völgyében a tufafelszín kim u ta tására. A geoelektrom os sekélyszondázással jól el leh e tett különíteni a fedőagyagot (?i = 6 — 2 0 ohm), az a la tta fekvő hom okoskavics összletet (í>2 = 30— 70 ohm), v alam in t a fek ü t alkotó riolittu fá t (
letve elvizesedtek. Épp ezért az ism eretlen pincerészek felderítése céljából geoelektrom os és szeizm ikus vizsgálatok végzésével folyt kísér let az Á rnyékszala térségében. A vizsgálati eredm ények azt m utatták , hogy felszíni m ód szerrel nagy bizonytalanság adódik, lényegesen kedvezőbb eredm énnyel z á ru lt a 2 0 m m élységű fúrások között történő átvilágítási módszer. Ez azonban olyan költséges, hogy csak nagyon in dokolt esetben n y e rh e t alkalm azást. A felszínről, fúrásokból és pincékből be g y ű jtö tt m intákon részletes ásvány-kőzettani vizsgálat m ellett az építésföldtani céltérképezés igényeinek m egfelelően részletes talajm echani kai, kőzetfizikai, vízkém iai elem zések, m érések készültek. T érképváltozatok A korábbi, hagyom ányos földtani térk ép e zéstől eltérően a m érnökgeológiai felvétel során számos speciális fontos tapasztalaton, vizsgála ton és adatfeldolgozáson alapuló térképváltoza tok k e rü ln ek m egszerkesztésre, — m elyeket a tervező m érnök legjobban tu d felhasználni. A n nak érdekében, hogy a felhasználók igénye a térképezés k eretében m inél hatékonyabban ér vényesüljön, az 1969. évi felvételi angyagunkat 1970. tavaszán Egerben az É pítéstudom ányi E gyesületben b em u tattu k . Ezen túlm enően fo lyam atos kapcsolatot ta rtu n k fenn a VÁTI, KÖZTI, LAKÓTERV, H eves m egyei Tanácsi Tervező Iroda, Heves m egyei Állam i É pítőipari V állalat, Országos M űem lék Felügyelőség te r vező m érnökeivel. A földtani adottságok, az építési igények, valam int a feltártság a d ta lehetőségek m érlege lésével k ísérletk én t a következő térképváltoza to k at készítettük.
a) Észlelési térképek. E térképlapon szokás feltü n te tn i a term észetes és m esterséges feltá rásokat, a m ozgásveszélyes terü letek et, az épü lő- és pusztuló felszíni form ákat, a fú rt és ásott k utakat, patakszabályozást stb. Ezen adatok m ellett az elvizesedési problém ák m iatt a víz vezeték-hálózatot, a szennyvízcsatornát is ábrá zoltuk. Eger város esetében a pincerendszerek fel vételével a speciális észlelési lapok szám a jelen tősen m egnőtt és nagy eltérés adódott a m éret arányok m egválasztásában is. P incetérképek. A hatalm as pincerendszerek felvétele ahhoz, hogy a tervezők szám ára hasz nálható legyen, részletes geodéziai felm érést igényelt. Az eddigi felm érés során — a tervezők vélem ényét is kikérve — a rra a m egállapodásra juto ttu n k , hogy az egyes alapozási tervekhez 1 :2 0 0 -as m éretarán y ú térk ép i ábrázolás kívána tos, m íg háztöm bök, utcarészek áttekintő térk é peként 1 :500-as m éretarán y m egfelelő. H a azon ban több pincerendszer húzódik a területen, ak kor színes nyom dai ábrázolás hiányában ez utóbbi m éretarán y ú felvétel m ár csak nehezen áttek in th ető (5. ábra). A k iragadott részlet is —,
51
barna agyag, „nyirok”, m ásrészt folyóhordalék form ájában. Az építőm érnöki tevékenység, az alapozási sík m egválasztás — a speciális alapo zási m ódoktól eltek in tv e — csaknem kizárólag b) Földtani térképek. A részletes m érnökgeológiai térképezés keretében m ár a földtani ehhez az összlethez kötődik, így ism erete fontos. változatokat is speciális, az építésföldtani prob Fedőösszlet vastagsága. A pleisztocén-ho lém akört kiszolgáló form ában célszerű m egszer keszteni. Így a térk ép ezett te rü le t földtani locén üledékképződés, eróziós tevékenység m eg ítéléséhez szem léletes k ép et n y ú jt, egyidejűleg a m élyalapozáshoz, talajvíz elhelyezkedésének vizsgálatához is eredm ényesen használható. A nagykiterjedésű m iocén tufaösszlet fedője há rom fő kőzetkifejlődés, — N y-on vörösbarna agyag, a völgyben az E ger-patak hordaléka, K -en édesvízi mészkő, kevés agyag és terasz kavics.
m ely nem egyedi eset — meggyőzően bizonyít ja a nagyrészletességű felvétel szükségességét.
A tu fa felszín tengerszint fe le tti helyzete. A szerkezeti helyzet, v alam in t az E ger-patak eró ziós tevékenységének elem zéséhez szükséges földtani alaptérkép. U gyanakkor fontos térk ép változatot jele n t az Északi Lakótelep speciális alapozási m ódszereinek kidolgozásához.
c) V ízföldtani térképek. Szokásos a fedő és vízáteresztő-képződm ények, talajvízszint hely zetének ábrázolása. A fedőképződm ény, hom o koskavics összlet a földtani változatok alapján m ár azonosítható. A térk ép ezett te rü le t N y-i és K -i részén jelentős vízzáróréteg települ, így víz földtani szem pontból a pincerendszerek elvizesedése, v alam in t az E ger-patak völgyének ta la j vízviszonyai k e rü ltek vizsgálatra és ábrázolásra. A pincevizek vizsgálata céljából 1968. de cem berében 24 szin tezett vízm ércét helyeztünk el, közülük 10 az 1969. évi felvételi terü letre esik. A vizsgálatok szerint a vízszintváltozás ál talában k ét m axim um os, — a tavaszi hóolva dást, valam int a n y á ri csapadék m axim um ot követi különböző késéssel (6 . ábra). Számos he lyen egyéb körülm ény — csőtörés, szivattyúzás — jelentősen m ódosította ezen értékeket. 1970ben az észleléseket sű rítettü k , m ásrészt újabb vízm ércéket létesítettü n k . A m unka keretében az egész város te rü le té n valam ennyi ásott kút felvételre kerül. 5. ábra: Pincetérkép a Szalapart és Árnyékszala utca közti területről. M = 1:500
adottságát — uralkodóan az E ger-patak völgye —, valam int a patakvölgyre szorítkozó városfejlesztést figyelem be véve az alábbi földtani változatokat szerkesztettük. Felszíni képződm ények. A részletes m ér nökgeológiai térképezés ala p ját a m egbízható földtani térk é p kell, hogy képezze, ezért a k u tatást, térképezést földtani felvétellel k ell kez deni. A felszíni képződm ényeket a feltöltés és talajtak aró nélkül, k o r és litológiai felosztás szerint ábrázoltuk, kiegészítve a te rü le tre je l lemző főbb tektonikai adatokkal. Fedőagyag vastagsága. A z egész te rü le tre jellem ző a pleisztocén-holocén agyag elterjed é se. Egyrészt 8 — 10 m vastagságot is elérő vörös
52
A talajvíz nyugalm i szintje a felszín alatt. Az Északi L akótelepnek az E ger-patak völgyé ben tö rté n ő felépítése m ia tt lényeges a talajvíz helyzetének, m ozgásának ism erete. E terü leten a talajv íz h elyzete a csapadékeloszlás és az E ger-patak vízállásának függvénye. A talajvíz nyugalm i szintje tavaszi, m axim ális vízállás idején a völgyben 0,5—-3 m m élység között vál tozik, k é t oldalt a dom bok felé h irtelen jelen tős, 8 — 10 m m élységre száll. F eltárásainkban a m egütött és nyugalm i vízszint közötti eltérés 0 és 3,4 m között változott. A ta la jvíztü kö r tengerszint fe le tti helyzete. A földtani felépítés változásának, a felszín alatti vízutánpótlódás és az E ger-patak leszívó h a tá sának nyom ozására igen alkalm as térképválto zat. A p atak völgyében É-ról D -re a patak m entén 166 m B alti m agasságáról 160 m -ig süllyed a talajvízszint.
A talajvíz oldottanyад-tartalm a. A vízké m iai térk ép a víztípusok elkülönítésére, vala m int az építési, alapozási m unkákhoz fontos vízkém iai adatok rögzítésére alkalm as. A víz kém iai összetételét m intavételi h elyenként kör diagram ban ábrázoltuk. Az építésföldtani szem pontból különös jelentőséggel bíró szulfát-ag resszivitás, valam int a szennyezettség foltsze rűen színnel és sraffozással le tt külön, kiem elve. 400 m g/l-t m eghaladó S O ,-tartalom az Egérp a ta k völgyének azon részén volt kim utatható, ahol a fedőagyag kivastagodott, ugyancsak m a gasabb érték adódott, a K-i, oligocén agyagterü leten. A pincevizek szennyezettségükkel, több száz mg n itrá t-ta rta lm u k k a l tű n te k ki.
képváltozaton a kőzettani kifejlődést színfoltos ábrázolásban, a talajfizikai jellem zőket sraffo zásai adtuk. A nagyobb m élységben való elm etszés ábrá zolásától azért te k in te ttü n k el, m elt egyrészt a földtani térképváltozatok errő l m ár részben tájékoztattak, m ásrészt a nagyobb m élységek térk ép en belüli feltártság a ará n y tala n eloszlású, illetve a pincerendszerekkel a te rü le t erősen m egbontott. A t uf a term észetes víztartalm a. E különle ges, speciális térk ép v álto zat kifejezetten helyi jellegű és jelentőségű. A nagyszám ú vizsgálati eredm ény térk é p i ábrázolását a tufaösszlet foko zatos elvizesedése m iatt ta rto ttu k indokoltnak. Ennek alapján jól lehatárolhatok az erősen vizes területek, szám os esetben a tu fa 50 súly % -ot m eghaladó — V erőszala utcai pincék — term é szetes víztartalm ával. Pinceállapot térkép. E m éretarán y b an a pincék m ár csak foltszerűen ábrázolhatok, épí tési szem pontból azonban számos tájékoztató ad at közlésére alkalm as. íg y fe ltü n te ttü k a pin cerendszerek elterjedését, a főték terü lete n kénti általános felszín a la tti m élységét, az elvizesedett terü letek et, v alam in t az omlások he lyét. E nnek alapján egyes k ritik u s terü letek m ár is kijelölhetők. Szintetizáló térkép. A te rü le t beépítési te r ve m ár elkészült, ezért nem ta rto ttu k indokolt nak a hazánkban e lte rje d t ún. rayon-térkép m egszerkesztését. H elyette olyan összesítő, szin tetizáló té rk é p e t készítettünk, m ely a terü let valam ennyi építési szem pontból kedvezőtlen adottságát — m agas talajvíz, agresszív vizes te rület, feltöltéses-, m ozgásveszélyes-, eróziósán pusztuló-, alápincézett-, illetve tektonikailag erősebben zav art te rü le te t — rögzíti. Ennek alapján a tervező m érnök m érlegelheti a beépí tési m ódot, a v árh ató m űszaki problém át és a kivitelezés gazdaságosságát. IV. A térképezés továbbfejlesztése
6. ábra: A pincevizek szintváltozása
A m érnökgeológiai feltárás, dokum entálás és térképezés hazánkban m ég kezdeti stádium — így az útkeresés szakaszában van. Ezen d) Építésföldtani térképek. F öldtani té rk éban, belül E ger város viszonylatában a hatalm as peink is részben építésföldtani vonatkozásúak, — a kifejezetten építésföldtani lapok részben a pincerendszerekből adódó speciális problém ák hazánkban e lte rje d t változatból, nagyobb részt számos új, eddig k i nem dolgozott feltárási és különleges, a pincerendszerek m iatt speciális, ábrázolási nehézséget jelen tettek . így nyilván való, hogy számos lehetőség n y ílik a m unka helyi jellegű változatokból állnak. hatékonyabb, m ég több szem pontra figyelem m el Földtani k é p ző d m én yek 1,5 m m élységben. levő továbbfejlesztésére. Az eddig szerzett tap asztalat m ellett az Földtani kép ző d m én yek 3,5 m m élységben. 1970. és 1971. évre program ozott felvételi te rü Földtani k ép ző d m én yek 5,5 m m élységben. A lapok m egszerkesztését az indokolta, hogy szá let lényegesen kedvezőbb földtani és ta la jmos építési tevékenységhez e m élységek ism ere m echanikai feltártság a a térképlapok m egbízha te kívánatos, — m ásrészt az uralkodóan agyag tóságát, gazdagabbá tételét, valam int új, hasz kifejlődés következtében olyan nagyszám ú ta nos változatok — szerkezeti, geom orfológiai és lajm echanikai vizsgálati adat áll rendelkezésre, építésföldtani szelettérkép — elkészítését teszik hogy térk ép i feldolgozásra is alkalm as. A té r lehetővé.
53
Д-Р. КЛЕБ БЕЛА:
И Н Ж Е Н Е Р Н О -Г Е О Л О Г И Ч Е С К О Е КАРТИРОВАНИЕ В Г. ЭГЕР При участии Городского Совета г. Эгер и Централь ного геологического управления, под руководством Кафедры Минералогии и геологии Политехни ческого института в Будапеште, на основе пятилет ней программы началась детальная инженерногеологическая съемка в г. Эгер в масштабе 1 : 5000. Начало исследований вызвано тем, что в 1969 году составлен план урбанизации города, согласно ко торому число жителей с 46 000 увеличится до 10 0 0 0 0 , после этого плана постепенно составляются детальные планы застройки. Строительство затруд нено вследствие системы подвалов в протяжении около ста километров, которое частично заполнено водой и представляет опасность для центра города, являющемся памятником искусства. Наиболее затруднительно при инженерно-геологи ческом картировании выявление систем подвалов,
54
ее геологическое изучение и детальная геодетская съемка. Подвалы во многих местах имеют 2—3 горизонта, более глубокие части находятся почти полностью под водой. Поэтому в рамках исследо вательских работ проводились геоэлектрические и неглубокие сейсмические испытания. Детальная съемка подвалов проводится в масштабе 1 : 2 0 0 , а обзорные съемки проводятся в масштабе 1 : 500. В целях изучения ур вня вод в рамках этих работ поставлено 24 градуированных уровнемера, кроме того проводилось большое число химических испы таний воды. Изучение территории проводилось бурением до 10—50 метров, применялось метод с отбором кер на, затем проводились детальные минералоги ческо-петрографические испытания, испытания ме ханике грунта и физических свойств пород. С изучаемой территории составлено всего II геоло гических, инженерно-геологических, гидрогеологи ческих карт. В ходе дальнейших работ по более детально изученным территориям будет составлено больше вариантов.