Eger mérnökgeológiai térképezése

Eger mérnökgeológiai térképezése Irta : D r. Kieb Béla

H azánkban az utóbbi évtizedben jelentős szerepet n y e rt a területrendezés, a városok te rv ­ szerű, hosszútávú fejlesztése. A részletes városrendezési tervek készítéséhez m ár a földtani viszonyok olyan m élyreható, szám szerűen is k i­ fejezhető ism erete kívánatos, m elyet a m érnök a tervezés, m ajd a kivitelezés során felhasznál­ hat. Ezen ism ereték teszik lehetővé az egyes terü letek felhasználási m ódjának földtani szem­ pontból is kedvező eldöntését, — így gazdasá­ gosabb a kivitelezés és fokozott a létesítm ény biztonsága. A m érnökgeológiai, építésföldtani adatszol­ gáltatás form ái közül, m in t a tervezők által leghasználhatóbb változat, a m érnökgeológiai térk ép te rje d t el. A m érnökgeológiai térképezés m indig m eg­ határozott m űszaki és gazdasági cél érdekében történik, — elsősorban o tt jelentős, ahol a föld­ tani adottságok kedvezőtlenek, az építési igé­ nyek pedig m eghaladják az általános m értéket. Ezért kerü ln ek a k u tatá sb a előtérbe a településfejlesztésre kijelölt területek, — m in t a Balaton környéke, Budapest, M iskolc és Eger. I. Eger város mérnökgeológiai térkép ezé­ sének célja Eger várospolitikai célkitűzései számos kö­ rülm ény m érlegelése alapján a jelenleg 46 000 lakosú városnak a távlatokban 1 0 0 0 0 0 főt elérő fejlesztését ta rtja indokoltnak. E célkitűzés fi­ gyelem bevételével a V árosépítési Tudom ányos és Tervező Intézet 1969-ben készítette el a város általános rendezési tervét. A nagyszabású rendezési tervhez kapcsoló­ dik, annak folytatása az Északi Lakótelep beépí­ tési és kiviteli terve, a tiham éri, a fürdőköz­ ponti, a lajosvárosi, a G rónai utcai, szépasszonyvölgyi, az alm agyardom bi és belvárosi részletes beépítési tervek elkészítése. Ezen túlm enően a közeljövőben a részletes tervezés stádium ába k erül az új autópálya v ár alatti, m integy 500 m hosszú alagutas változata. E gyors és nag y arán y ú fejlődés, valam int az a körülm ény, hogy a város alatt húzódó h a ta l­ m as pincerendszerek a fokozatos elvizesedés, növekvő terhelés és dinam ikus hatás következ* tében sorozatos beom lással veszélyeztetik a meglévő épületek állagát és problém át okoznak a további építkezéseknél, — sürgetően v e te tté k

Ezúton is őszinte köszönetünket fejezzük ki az Egri Városi Tanács Építési és Közlekedési Osztálya vezetőjének Z á m b o r i Ferenc főmér­ nöknek, a Központi Földtani Hivatal Kutatási Főosztálya, a Nógrádi Szénbányák Földtani és Földmérési Irodája, valamint az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet azon munkatársainak, akik a kutatást messzemenő támogatásukkal, aktív mun­ kájukkal segítették.

46

fel a részletes m érnökgeológiai feltárás, té rk é ­ pezés igényét. Ezzel m agyarázható, hogy a hazai részletes m érnökgeológiai térképezések sorában első ízben tanácsi kezdem ényezésre indult meg a kutatás. Eger város altalajának és szűkebb környe­ zetének változatos földtani felépítése, a töréses szerkezeti helyzet, a nagy pincerendszer, a foko­ zatos elvizesedés nagyobb terü letre vonatkozó, összefüggést nyomozó k u tatá st igényel, — m ind­ ez helyi jellegű területism ertető, vagy alapozási szakvélem ény keretében nem valósítható meg. A k u tatás keretében a korábbi nagyszám ú, de eltérő céllal lé te síte tt feltárás, speciális anyagvizsgálat ism eretében az építésföldtani problém ák m esszemenő szem előtt tartásáv al részletes új feltárá st végzünk. Célunk a nagy­ szám ú feltárás, anyagvizsgálat, a hidrológiai folyam atok 5 éves időszakra vonatkozó észlelése alapján a városfejlesztéshez, a belvárosi m űem ­ léki m ag m egm entéséhez összefoglaló építésföld­ tan i elemzés, részletes térképváltozatok készí­ tése. A feltárás során egyik fő feladatunk és célunk a pincerendszerek olyan részletes felvé­ tele, hogy a n y e rt adatok az általános ism erete­ ken tú l az egyes, k o n k rét építkezésekhez jól használhatók legyenek. II. «

A ram ja

m érnökgeológiai

térképezés

prog

A z Egri Városi Tanács Építési és Közleke­ dési O szátlya 1968-ban bízta meg a B udapesti M űszaki Egyetem Á svány- és Földtani Tanszé­ k ét a Belváros, m integy 3 hektáros — Széche­ nyi— Csiky—Beloiannisz—Foglár utca által h a ­ táro lt — terü letén ek m ódszertani vizsgálatával. Ekkor készült el a Beloiannisz utca 10. szám alatti pincerendszer részletes geodéziai felvé­ tele is. Ez a m érés n y ú jto tt tám pontot a későbbi felm érési m ódszer és m éretarán y m egválasztá­ sához. A m ódszertani felvétellel egyidejűleg a ta n ­ szék m unkatársai elkészítették a város egészére kiterjedő ku tatás program tervezetét. A program részletesen ta rta lm a z ta .a k u tatás indoklását, je­ lentőségét, a m unka várh ató költség- és időki­ hatását. A Központi F öldtani H ivatal K utatási O sztálya által összehívott É pítésföldtani Bíráló Bizottság 1968. XI. 26-án a k u tatási program tervezetet elfogadta. A m integy 40 km 2-re kiterjedő részletes m érnökgeológiai térképezés több éves m u n k át igényel. A program alapján a részletes felvétel az alábbi ütem ezés szerin t történik: 1969. 1970. 1971. 1972.

E ger Északi városrész Eger Belváros Eger Déli ipartelep Felném et

K ívánatos m ég egy év a m enetközben vég­ m érnök m u n k áját nagyban m egkönnyítjük, z e tt egyéb feltáróm unkák adatainak feldolgozá­ m ert az adatok az ered eti szakvélem énnyel, ki­ sára, valam int az egész te rü le tre vonatkozó értékeléssel könnyen összevethetők. E zért a fel­ átfogó értékelésre, nyom dai előkészítésre. A * dolgozásnál É N y-ról К -re, m ajd D -re haladva program ból az 1969. évi k u tatá s részletesebb is­ v ettü k sorra a fúrásokat, szakvélem ényeket, — m ertetését ta rtju k célszerűnek, — a problém ák így bizonyos szám ozási sorrend adódott, de az egyes kutatások keretében m élyült fúrások szá­ és eredm ények vázolásával. m ozása m ég abban az esetben is folyam atos III. A z 1969. évi kutatás részletes prog­ m aradt, ha azok nem esnek egy lapra. Azért, hogy a térk ép en jelölt fúrás a szöveges doku­ ram ja m entációval egyszerűen azonosítható legyen, 1969-ben a K özponti F öldtani H ivatal és az térképünkön 1 0 x 1 0 cm-es négyzethálót alkal­ Egri Városi Tanács tám ogatásával, a tanszék m aztunk betű-, illetve szám jelöléssel. A szöve­ irányításával, a N ógrádi Szénbányák Földtani ges öszeállításunkban szerepel a m u n k a törzs­ és Földm érési Irodájának és az Eötvös Loránd száma, ezen belül a fú rás eredeti, valam int a Geofizikai Intézet részvételével in d u lt m eg a feldolgozásunk során kapott új szám a és a té r ­ kutatás. A több éves k u tatás első évében a fel­ képi négyzetháló jelölése, — így egy-egy fúrás adat három sajátos m u nkaterületből tevődött gyorsan m egtalálható. össze: A fúrásokat dokum entálva m egállapíthat­ 1. A korábbi k utatások dokum entációs juk, hogy azok nem egyenletesen oszlanak el. anyagának feldolgozása; H elyenként a nagyszám ú fú rás ábrázolási gon­ 2. 1 :25 000-es m éretarán y ú vázlatos föld­ dot okoz — a tervezőm érnök m unkájának segí­ ta n i és vízföldtani ream buláció; téséhez m inden fú rá st ábrázoltunk, később sor 3. Az Északi városrész l:5000-es m ére t­ k e rü lh e t a kiszűrésre — ugyanakkor m ás te rü ­ arányú m érnökgeológiai térképezése. letek teljesen feltáratlanok. A feltárási sűrűség — a területegységre (km2) eső feltárás (jelen 1. A korábbi kutatások dokum entációs esetben fúrás) szám a — a földtani térk ép m eg­ anyagának feldolgozása bízhatósága szem pontjából döntő jelentőségű. K ülönösen áll ez a m érnökgeológiai térképre, A korábbi évtizedekben végzett szénhidro­ m ely a hagyom ányos földtani térképezésnél lé­ gén-, m angán- és vízkutatás, valam int ta la j- nyegesen nagyobbfokú feltárá st igényel. m echanikai feltárás eredm ényeként nagyszám ú adat halm ozódott fel. Ezen adatok kellő váloga­ A feltárási sűrűségre vonatkozóan hazai és külföldi viszonylatban több javaslat elhangzott. tással, kiértékeléssel ism ételt felhasználásra is A feltárási sűrűség igénye nagymértékben függ alkalm asak, — így feldolgozásuk feltétlen in­ a terület fedettségétől, a földtani felépítés bo­ dokolt. nyolultságától és a térképezés méretarányától. A korábbi kutatások dokumentációs anyagá­ nak összegyűjtése igen széles körű nyomozó mun­ kát igényel. Nem érdektelen felsorolni azon intézményeket, melyek adattárából, vagy egyes osztályairól értékes adatokat gyűjtöttünk be: Földtani Intézet, Földmérő és Talajvizsgáló Vál­ lalat, Vízkutató és Fúró Vállalat, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Meteorológiai Inté­ zet, Földrengésvizsgáló Obszervatórium, Kőolajés Gázipari Tröszt, Országos Műemlék Felügyelő­ ség, Városépítési Tudományos és Tervező Intézet, Vízügyi Tervező Iroda, Heves megyei Tanácsi Tervező Iroda, Heves megyei Vízmű Vállalat, Heves megyei Levéltár, Dobó István Múzeum.

A feldolgozott anyag jelentős hán y ad át a korábbi fúrások rétegsorának, anyagvizsgálati eredm ényeinek dokum entálása alkotja. Az öszegyűjtött, több m int ezer fú rás 4 db 1:5000 m éretarán y ú : Eger—Felném et, E g é r Észak, Eger—Közép, Eger—Dél elnevezésű té r ­ képlapon k e rü lt dokum entálásra. A fúrások rendszerezésénél, szám ozásánál a földtani té r ­ képeken alkalm azott m ódszernek m egfelően k í­ vánatos lenne, hogy az egym ás szomszédságá­ ban lévő fúrások egym ást követő sorszám m al szerepeljenek. M eg kell azonban jegyezni, hogy a feldolgozott fúrások nagyrésze talajm echani­ kai feltárás k eretében létesült, alapozási vagy területism ertető szakvélem énnyel. E zért külö­ nösen építésföldtani térk ép i feldolgozás k ereté­ ben m egítélésünk szerint nem célszerű az ere­ deti szakvélem ény m egbontása. így a tervező­

A Földtani Intézet 1960-ban kiadott földtani térképezési előírása 1:10 000-es felvétel esetén egyszerű viszonyok mellett 20, bonyolul felépí­ tés esetén 50 feltárási pontot, ugyanilyen viszo­ nyokra 1:5000 felvételnél 60, illetve 150 pontot igényel. Az utóbbi érték megfelel a gyakran pél­ daként említésre kerülő lipcsei mérnökgeológiai térkép feltártságával.

Eger viszonylatában csak a fúrásos feltárást figyelem be véve m egállapítható, hogy a B elvá­ ros terü lete az l:5000-es m éretarán y n ak m eg­ felelő m értékben feltárt, — ugyanakkor a kül­ te rü le t egyes részein 1 km 2-re egyetlen fúrás sem esik ( 1 . ábra). Term észetesen sokat m ódosít a m egkutatottságon a felszíni feltárás — tufa-, agyag- és hom okbánya, m agaspart — , valam int a felvé­ telre kerülő hatalm as pincerendszer. Ezek ism eretében is felm erül azonban az az igény, hogy a helyes földtani kép kialakításához, valam int a feltártság aránytalanságainak csök­ kentéséhez olyan terü letek en is m élyítsünk fú­ rásokat, m elyek a városfejlesztés szem pontjából esetleg távlatokban is közömbösek. 2. 1:25 000-es m éretarányú vázlatos fö ld ­ tani és vízföldtani reambuláció T ek in tettel arra, hogy m á r 1969-ben a részletes m érnökgeológiai térképezés is m egin­ dult, nem indokolt a ream buláció részletes el­ végzése. A vázlatos, tájékoztató jellegű felv ételt

47

48 ábra: Eger város földtani megkutattotsága fúrások alapján, — a részletes felvétel ütemezésével

= 1=5000 felvétel ütemezése

viszont szükségesnek ta rto ttu k . A terü letrő l al­ k otott átfogókép igen jól használható volt a részletes k u tatá s m egtervezésénél, a fúráspontkitűzések optim ális m egítélésénél, a rétegtani, szerkezeti, vízföldtani összefüggések nyom ozá­ sánál. A század első felében, uralkodóan m ég fel­ színi feltárások alap ján igen nagy alapossággal Dr. SC H RÉTE R Z O L T Á N k észített 1:25 000-es földtani felvételt E ger környékéről. Az ötvenes években helyi jellegű feldolgozást adott a déli, dem jéni terü letrő l a K őolaj- és G ázipari Tröszt, valam int a m angánkutatás k eretében az alm agyardom bi és dem jéni térségről a F öldtani In té­ zet. A hatvanas években készült 1 :200 000-es egri lap, — a térképsorozat első ta g ja m ár épí­ tésföldtani vonatkozású változatokat is ered ­ m ényezett, — m éretarányából adódóan azonban részleteiben nem sokat v itte előre e szűkebb terü letre vonatkozó ism ereteinket. Az ism e rte te tt felvételek alapján a ream buláció keretében elsősorban az építésföldtani szem pontjából lényeges földtani, vízföldtani adottságok vizsgálatát végeztük.

Földtani viszonyok E ger város a Bükkhegység D N y-i perem én, az E ger-patak völgyében települt. E te rü le tre jellem ző a hegységperem i helyzetből adódó igen erős töréses szerkezet, — ez szabta m eg az E ger-patak völgyét, a pleisztocénban feltörő források helyét, m elyek a V ár és T etem vár té r­ ségében a forrásvízi m észkövet lerakták, vala­ m int a jelenlegi források helyét, m elyek a stra n d térségében fakadnak. A m ért kőzetrésirányok azt igazolják, hogy nem csupán az E ger-patak, hanem szinte vala­ m ennyi m ellékvölgy kialakulása is szerkezeti m ozgásokkal előrejelzett (2 . ábra). Építésföld­ tani vonatkozásban kiem elendő, hogy a törések az egészen fiatal, felszínközeli rétegeket, a pin­ cerendszerekkel fe ltá rt tufaösszletet is átszelik — ezek m entén a kőzet fellazult, m állásnak in­ dult, ez számos helyen a pincebeli főteom lás egyik előidézője. Az erősen tört, kim ozdított szerkezeti hely­ zet egyébként is kedvezőtlen. Eger város és kör­ nyéke ugyanis az ország eg yik földrengésekkel leggyakrabban m egrázott területe (3. ábra). Ez különösen veszélyes a nagyfokú alápincézettség, a pinceállapot rom lása m iatt. földrengés-erősségi fok

V ízföldtani viszonyok 2. ábra: A miocén riolit-, riodácit tufaösszletben mért kőzetrésirányok

Eger terü leté n vízföldtani szem pontból az E ger-patak, v alam in t a város közepén fakadó

49

cm

4. ábra: Az Eger-patak almári vízmércén mért víz­ állása (VITUKI-észlelés)

radioaktív forráscsoport, illetve a fúrásokkal fe ltá rt karsztvíz a jegjelentősebb. Az E ger-patak nagyrészt vízzáró kőzetekből álló terü letrő l g y űjti össze a vizet, ehhez járu l a szélsőséges csapadékeloszlás és a patak Eger fele tti jelentős esése, így vízállása is szeszélyes, 24 órán belül jelentkezhet nagy változás (4. áb­ ra). A h irte le n beköszöntő záporok, a hóolvadás az E ger-patak vízállásától függetlenül is lezú­ duló víztöm egével kom oly k áro k a t okoz a vá­ rosnak. A belváros te rü le té n általános jelenség a ta ­ lajvíz emelkedése, a pincék elvizesedése. A vízfogyasztás nagym értékben m egnőtt, ugyanakkor a korábbi ásott ku ta k használaton k ív ü l kerü l­ tek, így a felszín a la tti vízkészlet felhalm ozódik. Ehhez járu l m ég az elavult csőhálózat m iatt a jelentős hálózati veszteség, valam int az, hogy a hiányos szennyvízlevezető csatornahálózat m ia tt a lakások szennyvize számos helyen tisztítás n élkü l a pincébe kerül. A pincevizek rendkívül erős szenyeződése elem zéseink alapján k im u tat­ ható. Az elvizesedés kérdése, a vízutánpótlás tisz­ tázása további részletes vizsgálat tá rg y á t képezi. 3. A z Északi városrész l:5000-es m é re t­ arányú m érnökgeológiai térképezése A részletes felvételnek m á r a k u tatá s első évében történő beindítását az egyre gyakoribbá váló pincebeszakadási problém ák, valam int az Északi Lakótelep k iviteli terv én ek készítése in­ dokolta. E nnek alapján k e rü lt eldöntésre az is, hogy a felv étel nem a te rü le t északi részén Felném eten kezdődött, hanem F elném et déli h atárátó l a R áckapu-térig terjedő szakaszon. Az E ger-patak völgyének a R áckapu-tértől északra eső részén épül fel az Északi Lakótelep. A kiviteli tervhez — m elyet a LAKÓTERV 1969-ben k észített — szükséges volt a te rü le t

50

részletes feltárása. Ezen igénynek m egfelelően 1969 n y a rá ra a feltárás és a dokum entáció a k u ­ tatás keretéb en elkészült. A térképezés e terü lete n tö rté n t m egkez­ dését egyéb körülm ény is indokolta. A város m érnökgeológiai felvételének legproblem atiku­ sabb része a m integy száz kilom éter nagyságren d ű pincerendszer részletes feltárása. Az 1969. évi felvételi terü lete n m ár jelentős pincerend­ szer található, ezek azonban nagyrészt m ég já r­ hatók és m éretü k is kisebb, m in t a belvárosi, számos helyen elvizesedett pincéké. így keve­ sebb problém ával alkalm unk n y ílt az előkészí­ tés, felm érés és ábrázolás m egfelelő m ódszeré­ nek kiválasztására, —j ezt az 1970. évi legkriti­ kusabb felvételi terü lete n m á r eredm ényesen alkalm azzuk. A la p térkép m egválasztása A m érnökgeológiai térképezés alapja is a m egbízható, jó topográfiai alaptérkép, valam int a pontos földtani felvétel. M unkánk alaptérkép problém ával indult. A balatoni, budapesti, m is­ kolci térképezés országos rendszerű, 1 : 1 0 0 0 0 -es m éretarán y ú topográfiai térk ép en történik. Eger város terü leté rő l ilyen alaptérkép csak 1971-ben jelenik meg. így felvételünk alap ját a Földm érő és Talajvizsgáló V állalalt által 1966-ban készí­ tett, városhatárig terjedő, szintvonal nélküli l:5000-es térk é p képezte. Az alaptérkép szintvonalas változatának elkészítése részletes geodé­ ziai m érést igényelt, — ez a k u ta tá st időben m egnehezítette, m ásrészt jelentős összeget vont el a feltárástól. 1970-ben a k ü lte rü le te k csatlakozó fén y ­ m ásolt szintvonalas felvételét m egszereztük, — így te k in te tte l arra, hogy Eger város felvétele 4 db l:5000-es lapon m egoldható, indokoltnak ta rtju k a városrendezési, közm űvesítési té rk é ­ pekhez hasonlóan, a m érnökök által jól hasz-

nálható m ére ta rán y m egtartását. T udatában v a ­ gyunk annak, hogy ez elsősorban nem ábrázo­ lási kérdés, hanem nagyobb részletességű fel­ tárá s igényét veti fel, — ennek feltételét szűkebb k ü lte rü le t felvételével biztosítottnak lá t­ juk. Feltárás, anyagvizsgálat A k u tatás keretéb en 24 db, összesen 305 m fú rá st m élyítettünk. A fúrások m indegyike G— 100-as gépi berendezéssel, m agfúrással, m é­ terenként, illetve rétegváltozásonként történő m intavétellel készült. Á ltalában 8 — 1 2 m m ély­ ségű feltárá st végeztünk, az E ger-patak völgyé­ ben egy p aram éter fú rá s m élyült 50 m -ig, valam int az Á rnyékszala te rü le té n geofizikai üregkutatáshoz tele p íte ttü n k 3 db 20 m -es fú ­ rást. Nagy költség k ih atású a pincerendszerek felvétele, — ebből adódik, hogy a m unka m ére­ téhez viszonyítva kevés a fúrásos feltárás, — bár a feldolgozott korábbi anyaggal együtt, m integy 3 km 2 te rü le tre így is 140 fú rás jut. A k u tatás keretéb en nagy aparátussal folyik a pincerendszerek előzetes földtani, m ajd rész­ letes geodéziai felvétele. A feltárás k eretében 20— 50 m -es körzetben tö rté n ik m intavétel, részletes kőzettani vizsgálattal. Az 1969. évi feltárási te rü le te n több m int 2 0 0 0 0 fm pincerendszer k e rü lt részletes fel­ m érésre, — ennek nagy része riolit-, illetve riodácittufába, kisebb része édesvízi m észkőbe m élyült. Ez a k u tatás m inden eddigi földtani térképezést m eghaladó m éretű felszín alatti fel­ tárást biztosít, — részletes rétegtahi, m ikrotektonikai, kőzettani, vízföldtani m egfigyelés lehe­ tőségével. B ár a feltárások sorában m a is a fúrás az elterjedt, de egyre nagyobb jelentőséggel b ír a m érnökgeofizikai kutatóm ódszer. A feltárás kedetében a Geofizikai In tézet végzett vizsgálatot az E ger-patak völgyében a tufafelszín kim u ta­ tására. A geoelektrom os sekélyszondázással jól el leh e tett különíteni a fedőagyagot (?i = 6 — 2 0 ohm), az a la tta fekvő hom okoskavics összletet (í>2 = 30— 70 ohm), v alam in t a fek ü t alkotó riolittu fá t (
letve elvizesedtek. Épp ezért az ism eretlen pincerészek felderítése céljából geoelektrom os és szeizm ikus vizsgálatok végzésével folyt kísér­ let az Á rnyékszala térségében. A vizsgálati eredm ények azt m utatták , hogy felszíni m ód­ szerrel nagy bizonytalanság adódik, lényegesen kedvezőbb eredm énnyel z á ru lt a 2 0 m m élységű fúrások között történő átvilágítási módszer. Ez azonban olyan költséges, hogy csak nagyon in­ dokolt esetben n y e rh e t alkalm azást. A felszínről, fúrásokból és pincékből be­ g y ű jtö tt m intákon részletes ásvány-kőzettani vizsgálat m ellett az építésföldtani céltérképezés igényeinek m egfelelően részletes talajm echani­ kai, kőzetfizikai, vízkém iai elem zések, m érések készültek. T érképváltozatok A korábbi, hagyom ányos földtani térk ép e­ zéstől eltérően a m érnökgeológiai felvétel során számos speciális fontos tapasztalaton, vizsgála­ ton és adatfeldolgozáson alapuló térképváltoza­ tok k e rü ln ek m egszerkesztésre, — m elyeket a tervező m érnök legjobban tu d felhasználni. A n­ nak érdekében, hogy a felhasználók igénye a térképezés k eretében m inél hatékonyabban ér­ vényesüljön, az 1969. évi felvételi angyagunkat 1970. tavaszán Egerben az É pítéstudom ányi E gyesületben b em u tattu k . Ezen túlm enően fo­ lyam atos kapcsolatot ta rtu n k fenn a VÁTI, KÖZTI, LAKÓTERV, H eves m egyei Tanácsi Tervező Iroda, Heves m egyei Állam i É pítőipari V állalat, Országos M űem lék Felügyelőség te r­ vező m érnökeivel. A földtani adottságok, az építési igények, valam int a feltártság a d ta lehetőségek m érlege­ lésével k ísérletk én t a következő térképváltoza­ to k at készítettük.

a) Észlelési térképek. E térképlapon szokás feltü n te tn i a term észetes és m esterséges feltá­ rásokat, a m ozgásveszélyes terü letek et, az épü­ lő- és pusztuló felszíni form ákat, a fú rt és ásott k utakat, patakszabályozást stb. Ezen adatok m ellett az elvizesedési problém ák m iatt a víz­ vezeték-hálózatot, a szennyvízcsatornát is ábrá­ zoltuk. Eger város esetében a pincerendszerek fel­ vételével a speciális észlelési lapok szám a jelen­ tősen m egnőtt és nagy eltérés adódott a m éret­ arányok m egválasztásában is. P incetérképek. A hatalm as pincerendszerek felvétele ahhoz, hogy a tervezők szám ára hasz­ nálható legyen, részletes geodéziai felm érést igényelt. Az eddigi felm érés során — a tervezők vélem ényét is kikérve — a rra a m egállapodásra juto ttu n k , hogy az egyes alapozási tervekhez 1 :2 0 0 -as m éretarán y ú térk ép i ábrázolás kívána­ tos, m íg háztöm bök, utcarészek áttekintő térk é ­ peként 1 :500-as m éretarán y m egfelelő. H a azon­ ban több pincerendszer húzódik a területen, ak­ kor színes nyom dai ábrázolás hiányában ez utóbbi m éretarán y ú felvétel m ár csak nehezen áttek in th ető (5. ábra). A k iragadott részlet is —,

51

barna agyag, „nyirok”, m ásrészt folyóhordalék form ájában. Az építőm érnöki tevékenység, az alapozási sík m egválasztás — a speciális alapo­ zási m ódoktól eltek in tv e — csaknem kizárólag b) Földtani térképek. A részletes m érnökgeológiai térképezés keretében m ár a földtani ehhez az összlethez kötődik, így ism erete fontos. változatokat is speciális, az építésföldtani prob­ Fedőösszlet vastagsága. A pleisztocén-ho­ lém akört kiszolgáló form ában célszerű m egszer­ keszteni. Így a térk ép ezett te rü le t földtani locén üledékképződés, eróziós tevékenység m eg­ ítéléséhez szem léletes k ép et n y ú jt, egyidejűleg a m élyalapozáshoz, talajvíz elhelyezkedésének vizsgálatához is eredm ényesen használható. A nagykiterjedésű m iocén tufaösszlet fedője há­ rom fő kőzetkifejlődés, — N y-on vörösbarna agyag, a völgyben az E ger-patak hordaléka, K -en édesvízi mészkő, kevés agyag és terasz­ kavics.

m ely nem egyedi eset — meggyőzően bizonyít­ ja a nagyrészletességű felvétel szükségességét.

A tu fa felszín tengerszint fe le tti helyzete. A szerkezeti helyzet, v alam in t az E ger-patak eró­ ziós tevékenységének elem zéséhez szükséges földtani alaptérkép. U gyanakkor fontos térk ép változatot jele n t az Északi Lakótelep speciális alapozási m ódszereinek kidolgozásához.

c) V ízföldtani térképek. Szokásos a fedő és vízáteresztő-képződm ények, talajvízszint hely­ zetének ábrázolása. A fedőképződm ény, hom o­ koskavics összlet a földtani változatok alapján m ár azonosítható. A térk ép ezett te rü le t N y-i és K -i részén jelentős vízzáróréteg települ, így víz­ földtani szem pontból a pincerendszerek elvizesedése, v alam in t az E ger-patak völgyének ta la j­ vízviszonyai k e rü ltek vizsgálatra és ábrázolásra. A pincevizek vizsgálata céljából 1968. de­ cem berében 24 szin tezett vízm ércét helyeztünk el, közülük 10 az 1969. évi felvételi terü letre esik. A vizsgálatok szerint a vízszintváltozás ál­ talában k ét m axim um os, — a tavaszi hóolva­ dást, valam int a n y á ri csapadék m axim um ot követi különböző késéssel (6 . ábra). Számos he­ lyen egyéb körülm ény — csőtörés, szivattyúzás — jelentősen m ódosította ezen értékeket. 1970ben az észleléseket sű rítettü k , m ásrészt újabb vízm ércéket létesítettü n k . A m unka keretében az egész város te rü le té n valam ennyi ásott kút felvételre kerül. 5. ábra: Pincetérkép a Szalapart és Árnyékszala utca közti területről. M = 1:500

adottságát — uralkodóan az E ger-patak völgye —, valam int a patakvölgyre szorítkozó városfejlesztést figyelem be véve az alábbi földtani változatokat szerkesztettük. Felszíni képződm ények. A részletes m ér­ nökgeológiai térképezés ala p ját a m egbízható földtani térk é p kell, hogy képezze, ezért a k u ­ tatást, térképezést földtani felvétellel k ell kez­ deni. A felszíni képződm ényeket a feltöltés és talajtak aró nélkül, k o r és litológiai felosztás szerint ábrázoltuk, kiegészítve a te rü le tre je l­ lemző főbb tektonikai adatokkal. Fedőagyag vastagsága. A z egész te rü le tre jellem ző a pleisztocén-holocén agyag elterjed é­ se. Egyrészt 8 — 10 m vastagságot is elérő vörös­

52

A talajvíz nyugalm i szintje a felszín alatt. Az Északi L akótelepnek az E ger-patak völgyé­ ben tö rté n ő felépítése m ia tt lényeges a talajvíz helyzetének, m ozgásának ism erete. E terü leten a talajv íz h elyzete a csapadékeloszlás és az E ger-patak vízállásának függvénye. A talajvíz nyugalm i szintje tavaszi, m axim ális vízállás idején a völgyben 0,5—-3 m m élység között vál­ tozik, k é t oldalt a dom bok felé h irtelen jelen ­ tős, 8 — 10 m m élységre száll. F eltárásainkban a m egütött és nyugalm i vízszint közötti eltérés 0 és 3,4 m között változott. A ta la jvíztü kö r tengerszint fe le tti helyzete. A földtani felépítés változásának, a felszín alatti vízutánpótlódás és az E ger-patak leszívó h a tá ­ sának nyom ozására igen alkalm as térképválto­ zat. A p atak völgyében É-ról D -re a patak m entén 166 m B alti m agasságáról 160 m -ig süllyed a talajvízszint.

A talajvíz oldottanyад-tartalm a. A vízké­ m iai térk ép a víztípusok elkülönítésére, vala­ m int az építési, alapozási m unkákhoz fontos vízkém iai adatok rögzítésére alkalm as. A víz kém iai összetételét m intavételi h elyenként kör­ diagram ban ábrázoltuk. Az építésföldtani szem ­ pontból különös jelentőséggel bíró szulfát-ag­ resszivitás, valam int a szennyezettség foltsze­ rűen színnel és sraffozással le tt külön, kiem elve. 400 m g/l-t m eghaladó S O ,-tartalom az Egérp a ta k völgyének azon részén volt kim utatható, ahol a fedőagyag kivastagodott, ugyancsak m a­ gasabb érték adódott, a K-i, oligocén agyagterü­ leten. A pincevizek szennyezettségükkel, több száz mg n itrá t-ta rta lm u k k a l tű n te k ki.

képváltozaton a kőzettani kifejlődést színfoltos ábrázolásban, a talajfizikai jellem zőket sraffo­ zásai adtuk. A nagyobb m élységben való elm etszés ábrá­ zolásától azért te k in te ttü n k el, m elt egyrészt a földtani térképváltozatok errő l m ár részben tájékoztattak, m ásrészt a nagyobb m élységek térk ép en belüli feltártság a ará n y tala n eloszlású, illetve a pincerendszerekkel a te rü le t erősen m egbontott. A t uf a term észetes víztartalm a. E különle­ ges, speciális térk ép v álto zat kifejezetten helyi jellegű és jelentőségű. A nagyszám ú vizsgálati eredm ény térk é p i ábrázolását a tufaösszlet foko­ zatos elvizesedése m iatt ta rto ttu k indokoltnak. Ennek alapján jól lehatárolhatok az erősen vizes területek, szám os esetben a tu fa 50 súly % -ot m eghaladó — V erőszala utcai pincék — term é ­ szetes víztartalm ával. Pinceállapot térkép. E m éretarán y b an a pincék m ár csak foltszerűen ábrázolhatok, épí­ tési szem pontból azonban számos tájékoztató ad at közlésére alkalm as. íg y fe ltü n te ttü k a pin­ cerendszerek elterjedését, a főték terü lete n ­ kénti általános felszín a la tti m élységét, az elvizesedett terü letek et, v alam in t az omlások he­ lyét. E nnek alapján egyes k ritik u s terü letek m ár is kijelölhetők. Szintetizáló térkép. A te rü le t beépítési te r­ ve m ár elkészült, ezért nem ta rto ttu k indokolt­ nak a hazánkban e lte rje d t ún. rayon-térkép m egszerkesztését. H elyette olyan összesítő, szin­ tetizáló té rk é p e t készítettünk, m ely a terü let valam ennyi építési szem pontból kedvezőtlen adottságát — m agas talajvíz, agresszív vizes te ­ rület, feltöltéses-, m ozgásveszélyes-, eróziósán pusztuló-, alápincézett-, illetve tektonikailag erősebben zav art te rü le te t — rögzíti. Ennek alapján a tervező m érnök m érlegelheti a beépí­ tési m ódot, a v árh ató m űszaki problém át és a kivitelezés gazdaságosságát. IV. A térképezés továbbfejlesztése

6. ábra: A pincevizek szintváltozása

A m érnökgeológiai feltárás, dokum entálás és térképezés hazánkban m ég kezdeti stádium ­ — így az útkeresés szakaszában van. Ezen d) Építésföldtani térképek. F öldtani té rk éban, ­ belül E ger város viszonylatában a hatalm as peink is részben építésföldtani vonatkozásúak, — a kifejezetten építésföldtani lapok részben a pincerendszerekből adódó speciális problém ák hazánkban e lte rje d t változatból, nagyobb részt számos új, eddig k i nem dolgozott feltárási és különleges, a pincerendszerek m iatt speciális, ábrázolási nehézséget jelen tettek . így nyilván való, hogy számos lehetőség n y ílik a m unka helyi jellegű változatokból állnak. hatékonyabb, m ég több szem pontra figyelem m el Földtani k é p ző d m én yek 1,5 m m élységben. levő továbbfejlesztésére. Az eddig szerzett tap asztalat m ellett az Földtani kép ző d m én yek 3,5 m m élységben. 1970. és 1971. évre program ozott felvételi te rü ­ Földtani k ép ző d m én yek 5,5 m m élységben. A lapok m egszerkesztését az indokolta, hogy szá­ let lényegesen kedvezőbb földtani és ta la jmos építési tevékenységhez e m élységek ism ere­ m echanikai feltártság a a térképlapok m egbízha­ te kívánatos, — m ásrészt az uralkodóan agyag­ tóságát, gazdagabbá tételét, valam int új, hasz­ kifejlődés következtében olyan nagyszám ú ta ­ nos változatok — szerkezeti, geom orfológiai és lajm echanikai vizsgálati adat áll rendelkezésre, építésföldtani szelettérkép — elkészítését teszik hogy térk ép i feldolgozásra is alkalm as. A té r­ lehetővé.

53

Д-Р. КЛЕБ БЕЛА:

И Н Ж Е Н Е Р Н О -Г Е О Л О Г И Ч Е С К О Е КАРТИРОВАНИЕ В Г. ЭГЕР При участии Городского Совета г. Эгер и Централь­ ного геологического управления, под руководством Кафедры Минералогии и геологии Политехни­ ческого института в Будапеште, на основе пятилет­ ней программы началась детальная инженерногеологическая съемка в г. Эгер в масштабе 1 : 5000. Начало исследований вызвано тем, что в 1969 году составлен план урбанизации города, согласно ко­ торому число жителей с 46 000 увеличится до 10 0 0 0 0 , после этого плана постепенно составляются детальные планы застройки. Строительство затруд­ нено вследствие системы подвалов в протяжении около ста километров, которое частично заполнено водой и представляет опасность для центра города, являющемся памятником искусства. Наиболее затруднительно при инженерно-геологи­ ческом картировании выявление систем подвалов,

54

ее геологическое изучение и детальная геодетская съемка. Подвалы во многих местах имеют 2—3 горизонта, более глубокие части находятся почти полностью под водой. Поэтому в рамках исследо­ вательских работ проводились геоэлектрические и неглубокие сейсмические испытания. Детальная съемка подвалов проводится в масштабе 1 : 2 0 0 , а обзорные съемки проводятся в масштабе 1 : 500. В целях изучения ур вня вод в рамках этих работ поставлено 24 градуированных уровнемера, кроме того проводилось большое число химических испы­ таний воды. Изучение территории проводилось бурением до 10—50 метров, применялось метод с отбором кер­ на, затем проводились детальные минералоги­ ческо-петрографические испытания, испытания ме­ ханике грунта и физических свойств пород. С изучаемой территории составлено всего II геоло­ гических, инженерно-геологических, гидрогеологи­ ческих карт. В ходе дальнейших работ по более детально изученным территориям будет составлено больше вариантов.