EdTWIN Projekt EGYÜTTM KÖD INTÉZMÉNYEK EDTWIN NEMZETKÖZI PROJEKT TEAM

Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Gyr

EdTWIN Projekt 2008-2011 EGYÜTTMKÖD INTÉZMÉNYEK NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYTEM APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR EdTWIN Koordinációs és Információs Központ (KIK) 9022 Gyr, Türr István út 5. STADTSCHULRAT FÜR WIEN EUROPA BÜRO Bildungscentrum (BiC) 1080 Wien, Auerspergstraße 15-22.

EDTWIN NEMZETKÖZI PROJEKT TEAM Magyarország:

Görcsné Dr. Muzsai Viktória PhD projektkoordinátor Dr. Lrincz Ildikó PhD kari projektfelels Szilágyi Magdolna operatív tanácsadó Sipos Judit alprogram koordinátor Kardosné Kovács Eszter projektasszisztens Erds Adrienn pályázati referens Vadász Jenné pénzügyi referens Nagy Mónika sajtó- és honlapreferens Ring Ferenc médiareferens

Ausztria:

FI. Mag. Dr. Franz Schimek projektvezet Dipl Päd. Bernhard Seckl projektkoordinátor Mag. Petra Feichtinger projektkoordinátor Mag. Agnes Szelp projektasszisztens Szilvia Mentsik BA projektasszisztens Denisa Papankova pénzügyi referens

EdTWIN Projekt

Nemzetközi turisztikai elemzések osztrák–magyar viszonylatban

Osztrák–magyar kapcsolatok a turizmusban

Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

EdTWIN Projekt

Internationale Tourismusanalyse am Beispiel Österreich und Ungarn

Österreichisch–ungarische Beziehungen in der Tourismusbranche

Westungarische Universität Apáczai Csere János Fakultät

Nemzetközi turisztikai elemzések osztrák-magyar viszonylatban Osztrák-magyar kapcsolatok a turizmusban Internationale Tourismusanalyse am Beispiel Österreich und Ungarn Österreichisch – ungarische Beziehungen in der Tourismusbranche

Szerkesztő/Redakteur: Albert Tóth Attila Darabos Ferenc PhD

Szerkesztőbizottság/Redaktionskomission: Darabos Ferenc PhD Görcsné Dr. Muzsai Viktória PhD

Lektorok/Lektoren: Dr. Csizmadia László Szalai Zsolt

Borítóterv: Borbély Károly

Kiadja: Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó

Felelős kiadó: Prof. Dr. Neményi Miklós tudományos és külügyi rektorhelyettes

Nyomda: Palatia Nyomda és Kiadó Kft.

ISBN Győr, 2011

6

NEMZETKÖZI TURISZTIKAI ELEMZÉSEK OSZTRÁK-MAGYAR VISZONYLATBAN

TARTALOMJEGYZÉK/VERZEICHNIS

BÉRCZESSY Lajos PhD Idegenforgalmi mozaikok, különös tekintettel a Nyugat-dunántúli régiót érintő (1956–65) változásokra ...........10 Die Stationen der Entwicklung der ungarischen Wirtschaft und des Fremdenverkehrs(1956–65)............................ 10

VARGA Józsefné dr. Horváth Mária Épített örökségeink határon innen és túl .........................................................................................................................21 Das gebaute Erbe in beider Seite der österreich–ungarischen Grenze ......................................................................... 21

DOMÁN Gabriella Gazdaságtörténeti mozaik az Osztrák-Magyar Monarchiában....................................................................................28 Ungarische Wirtschaftsgeschichte der Österreichisch–Ungarischen Monarchie ......................................................... 28

HUSZ Anikó A városnézések formái napjainkban – Budapest és Bécs kínálatának viszonylatában ..............................................35 Städtetourismus und Stadtbesichtigung heutzutage – Angebote von Budapest und Wien im Fokus ......................... 35

DARABOS Ferenc PhD A szigetközi turisztikai menedzsment fejlesztése, különös tekintettel az osztrák-szlovák-magyar együttműködésre ................................................................................................................................................................46 Förderung des Touristikmanagements in der Schüttinsel-Region mit besonderer Rücksicht auf die österreichisch-slowakisch-ungarische Zusammenarbeit .................................................................................. 46

PLATZ Petra Kapuvár marketing terve a Nordhielm-modell alapján ................................................................................................56 Der Nordhielm-Modell Basierten Marketing Plan von Kapuvár ................................................................................. 56

ALBERT TÓTH Attila Bécs és Budapest szállodaipara .........................................................................................................................................62 Analyse des Wiener und Budapester Hotelmarktes ...................................................................................................... 62

PRINTZ-MARKÓ Erzsébet Egészségturizmus az osztrák–magyar határ mentén .....................................................................................................70 Gesundheitstourismus an der österreichischen–ungarischen Grenze .......................................................................... 70

HAPP Éva „Best practice” a konferenciaturizmus területén: Bécs ..................................................................................................77 „Best practice“ im Konferenztourismus von Wien ....................................................................................................... 77

Mag. ROTT Manfred Bécs és a magyarok: Egy kapcsolat áttekintése ...............................................................................................................86 Wien und Ungarn: Besichtigung einer Beziehung ....................................................................................................... 86

INTERNATIONALE TOURISMUSANALYSE AM BEISPIEL ÖSTERREICH UND UNGARN

7

Előszó A kiadvány az EdTWIN-célok közül elsősorban a képzési tartalmakhoz köthető, amely a jó gyakorlatok beemelése által, az új tudományos eredmények bemutatásával és annak gyakorlatba építésén keresztül segíti az oktatást. A tematika az osztrák–magyar térség turisztikai vonatkozásaira fűződik fel. A tananyag három részre különíthető; az első részben történeti, művelődéstörténeti, az épített turisztikai vonzerőkre koncentráló tartalmak jelennek meg. A publikációk hatékonyan hasznosíthatóak a Bevezetés a turizmusba (TURAN I.), Művelődéstörténet (TURAN I.), Vállalatgazdaságtan (TURAN I.), Idegenvezetés (TURAN II.) Idegenvezető OKJ tanfolyam keretében, illetőleg a Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser OKJ képzés fentiekkel összevont tárgyai esetén. A második témakör koncepcionális szinten foglalkozik konkrét határ menti példákon, kooperációs lehetőségeken keresztül a turisztikai menedzsment és az idegenforgalmi marketing feladataival. A tananyagtartalom hasznosítható a Menedzsment alapjai (TURAN I.), az Idegenforgalmi területfejlesztés (TURAN III.), Településmenedzsment (TURAN IV.) a Desztinációs marketing (IDFON I.) és az Idegenforgalmi marketing (TURAN IV.) tárgyak oktatása esetén. A záró témakör ágazati bontásban vizsgálja az osztrák–magyar turizmus helyzetét. A szállodaipari össze-

8

függések, az egészségturizmus vizsgálatai, valamint a konferenciaturizmus kerülnek górcső alá. A tananyagrész jól hasznosítható a Szállodai alapismeretek (TURAN II.), az Egészségturizmus (TURAN II.), a Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser képzés egészségturizmus specializációja, valamint a Rendezvényturizmus (TURAN II.) tárgyak oktatása terén. A NYME AK Turizmus Intézet Idegenforgalmi tanszékének oktatói, valamint a bevont ausztriai szakértő és saját nevelésű volt hallgatónk által készített jegyzetek jól szolgálják a meglévő tantervek fejlesztését. Az ausztriai partnerrel való szakmai kapcsolatunk 2010. május 12-re nyúlik vissza. A fenti időpontban a bécsi Kereskedelmi Akadémia (BFI, Wien) munkatársa, Mag. Manfred Rott „Bécs és a magyarok: Egy kapcsolat áttekintése” (Wien und Ungarn: Besichtigung einer Beziehung”) címmel tartott magas színvonalú szakmai előadást. Manfred Rott előadása jelentős inspirációt nyújtott kiadványunk elkészítéséhez. A szakanyag segítséget nyújt az osztrák–magyar turisztikai értékek szélesebb körű megismertetésében, rávilágít az alkalmazható stratégiaalkotási módszerekre, segíti az ágazati összefüggések, legjobb nemzetközi példák megértését, megértetését.


Vorwort Diese Publikation ist von den EdTWIN-Zielen besonders zu den „Best-Practice” Beschreibungen im Zusammenhang von Ausbildungsinhalten sowie das Einbinden von neuen wissenschaftlichen Ergebnissen in die Praxis. Die Thematik ist auf die touristischen Aspekte des österreichisch–ungarischen Grenzgebiets aufgebaut. Das Lehrmaterial kann man auf drei Themenschwerpunkte aufteilen. Der erste Teil konzentriert an historischen, kulturellen, und architektonischen touristischen Attraktionen. Die Publikationen können für folgende Lehrfächer verwendet werden: Einleitung in den Tourismus (Tourismus und Gastronomie, Lehrgang I.), Kulturgeschichte (Tourismus und Gastronomie, Lehrgang I.), Betriebswirtschaft (Tourismus und Gastronomie, Lehrgang I.), Fremdenführung (Tourismus und Gastronomie, Lehrgang II.), Fremdenführerausbildung und bei gemeinsamen Fächern der Gastronomie- und Tourismusfachmanager-Ausbildung. Der zweite Teil beschäftigt sich auf konzeptioneller Ebene durch Beispiele aus der Grenzgebiete und Kooperationsmöglichkeiten mit den Aufgaben des Tourismusmanagements und Tourismusmarketings. Die Inhalte können für folgende Lehrfächer verwendet werden: Grundlagen des Managements (Tourismus und Gastronomie, Lehrgang I.), Touristische Flächenentwicklung (Tourismus und Gastronomie, Lehrgang III.), Siedlungsmanagement (Tourismus und Gastronomie, Lehrgang IV.), Destinationsmarketing (Fachmanager I), Tourismusmarketing (Tourismus und Gastronomie, Lehrgang IV.).

Der letzte Teil untersucht die sektorale Gliederung der österreichisch–ungarischen Situation im Tourismus. Zusammenhänge der Hotellerie, Untersuchung des Gesundheitstourismus und Konferenztourismus werden analysiert. Die Publikationen können für folgende Lehrfächer verwendet werden: Grundlagen des Hotelmanagements (Tourismus und Gastronomie, Lehrgang II.), Gesundheitstourismus (Tourismus und Gastronomie, Lehrgang II.), Gesundheitstourismus-Spezialisierung bei Fachmanagerausbildung für Gastronomie und Tourismus, Veranstaltungstourismus (Tourismus und Gastronomie, Lehrgang II.). Die Publikationen der Mitarbeitern und einer unseren ehemaligen Studenten der Westungarische Universität Apáczai Csere János Fakultät Institut für Tourismus sowie eines österreichischen Experten dienen zur Weiterentwicklung der existierenden Lehrpläne. Die professionelle Beziehung mit dem österreichischen Partner begann am 12. May 2010. Damals hielt Mag. Manfred Rott, Mitarbeiter der Wiener Handelsakademie (BFI, Wien), einen ausgezeichneten Vortrag mit dem Titel: „Wien und Ungarn: Besichtigung einer Beziehung”. Diese Präsentation war eine große Inspiration für die Erstellung dieser Publikation. Dieses Material dient zum breiteren Kennenlernen der österreichischen–ungarischen Tourismuswerte, beleuchtet die zutreffenden Strategieentwicklungsmethoden, unterstützt die Verständigung und das Verständnis der sektoralen Kontexte und zeigt internationale Beispiele.


9

BÉRCZESSY Lajos Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

Idegenforgalmi mozaikok, különös tekintettel Nyugat-Dunántúli régiót érintő (1956–1965) változásokra Akármilyen szép legyen a gyémánt, de ha rútul vagyon metszve, nem becsülik.” (Mikes Kelemen) Die Stationen der Entwicklung der ungarischen Wirtschaft und des Fremdenverkehrs. Die erste auch in Europa erfolgreiche ungarische Messe im Jahr des Milleniums 1896. Die Entwicklung des Tourismus und der Heilbäder in den Jahren zwischen den 2 Weltkriegen. Die Isolierung des „eisernen Vorhanges”, der Ausbau des Grenzgebietes/ Grenzzone , Inlandstourismus. „Die Auflockerung” im Fremdenverkehr nach der Revolution 1956, Gruppenreisen werden bevorzugt.

1. Parabolikus korkép Akkor, ha egy társadalmi struktúra vetületét megvizsgáljuk, bizonyos szinoptikus aspektusból kell megvilágítanunk a történés első és utolsó korszakát. Nem mellőzhető tehát a téma historikus megközelítése. Magyarország a trianoni békediktátum után megcsonkított, elszegényedett szférája lett Európának. A társadalmi trauma a szétszaggatott országot úgy a privát, mint közösségi társadalmi terekben megviselte, az ország 2/3-át elcsatolták, nincs többé tengerünk. Az új országvezetés dichotómikus formulát fogalmazott meg, amit a történészek leegyszerűsítve királynélküli királyságnak neveznek. A királyság megmaradt, de kormányzói, parlamentális vezetés mellett. Legelső, ám nem könnyű tette, a Horthy Miklós kormányzó nevéhez köthető mintegy két és fél évtizednek, a gazdaság megszilárdítása, talpraállítása volt. Ennek első ténye az 1926. december 27-én, a szilárd alapokra épített pengő bevezetése volt. Egy kilogramm arany 3800 pengő volt. Értékállóságát 1944 decemberéig megőrizte. Csak illusztrációként: átváltáskor egy USA dollár 5,7 pengő, egy német márka 1,36 pengő, egy svájci frank 1,1 pengő volt. Bár a magyar gazdaságot is megrengette az 1929–33-as gazdasági világválság, de egy fellendülőben lévő, hittel, reménnyel teli társadalomra támaszkodhatott. És ha már a számoknál tartunk, idekívánkozik még egy történés: Európában megindult a rádióközvetítés. Elsőnek a BBC kezdte 1922-ben, ugyanígy Németország is. Hazánkban 1925. december 1-én indult el a rendszeres rádióadás. Nem álltunk hátul a sorban. Ebben az esztendőben 16.925 rádióengedélyest tartottak

10

számon, tíz év múlva 352.907-et. Beszédes számok. Hóman Bálint nevéhez fűződik a „Hóman-Néprádió” mozgalom, a 48 pengőbe kerülő középhullám vételére alkalmas készüléket havi 2–3 pengős kétévi részletre lehetett megvásárolni. (Kicsit előre ugorva az időben: a Rákosi-féle Néprádió 380 forintba került. De csak a Kossuth és Petőfi adó volt fogható vele...) Hja, kérem egy autoriter társadalom nem engedheti meg, hogy a kedves hallgatók akárcsak a Moszkvai Rádió magyar nyelvű adását is hallgassák... A rádiózás, a hírközlés eme populáris, időhöz és országhatárokhoz nem kötött formája, a társadalmi kommunikációt is megváltoztatja. (Nem zárójelben mondva: amerikában politikai választást lehetett vele nyerni igen hamar.) A rádiót követi a hangosfilm, nálunk 1931-ben. A kék bálvány, majd a Hyppolit a lakáj. Hogyan kapcsolódik mindez a mi címben megjelölt „idegenforgalom” témánkhoz? A tudósításokat, egy országról alkotott képet akár más földrészeken lakók is hallgathatták, nézhették. (Ilyen furcsa fogalmak születtek például a rádiózásban, mint hangképes tudósítás. Igen, például egy sporteseményről. (1936 – berlini olimpia). Vagy a rádiójáték. És a – ma már jószerivel csak a tv-ből ismert film-folyam – szappanopera.) A közeli múltban került föl a világhálóra a svéd közszolgálati televízió archívumából a székesfővárost bemutató turisztikai film. A címe: Bada i Buda, azaz Fürdőzz Budán! A tíz és félperces, 75 éves(!) ragyogó felvétel csodálatos. Légifelvételről látható az Országház, a Duna a már nem létező – a pesti zsargonban csak Böskének becézett, – gyönyörű Erzsébet-híd. A Halászbástya, díszőrség a Várban, a Lánchíd, és a budai gyönyörű dombok – beépítetlenül… A magyar néptáncművészetet egy különleges, kötelékben előadott, borospalack-szlalom érzékelteti. Látható még a Hősök tere, Nagy-Magyarország virágokból, Vajdahunyad vára, a Városliget (akkor még Angol Park és Vurstli). No és a fő attrakció: Budapest fürdői. A riporter nemes egyszerűséggel csak azt mondja, hogy a világ legszebb fürdői itt vannak, Európa legszebb városában. Ha ő mondja! Látható a régi hullámfürdő és a régi fürdőruhadivat is. http://svtplay.se/v/1371245/oppet_arkiv/bada_i_bud a Igen, így működött a még televízió nélküli világban a turisztikai marketing.


2. Utazási irodák, idegenforgalom, kiállítások A kiegyezést követő időkben egyre növekedett a kiutazási kedv. Természetesen itt (ezen) nemcsak kedvtelésből, szabadidős elfoglaltságból fakadó utazást értünk. Inkább a kivándorlást, a tengeren túli, csábító Új világot. Ám ez a fajta modernkori népvándorlás Európából utazásszervezést, irodák fölállítását igényelte. Hajó- és vasúti jegyeket árusítottak, étkezési ellátást szerveztek igen sok embernek. A Hamburg kikötőjéből utazóknak készült a gyorsan fogyasztható hamburger, ami aztán a gyorsétkeztetések alapját adta, majd visszatért üzletláncokat kialakítva az óvilági eredethez. A külföldi világkiállításokon történt sikeres szereplés után (London 1865, Párizs 1867, Bécs 1873) az első igazán jelentős hazai kiállítás az 1885-ben megrendezett Országos Kiállítás volt, amelyre több, mint százezer külföldi vendég volt kíváncsi. Ám a legjelentősebb, tömegeket vonzó reprezentatív bemutató az Ezredéves Országos Kiállítás volt 1896-ban, mely május 2-től október 31-ig volt látogatható. Néhány adat és esemény az igazán lenyűgöző rendezvénysorozatról: 520 000 négyzetméteres volt a kiállítás összterülete, 240 pavilonban 21310 kiállító mutatkozott be. Külön útmutató és térkép készült a látogatóknak. Olcsó szálláslehetőségeket is kínáltak, öt darab, egyenként ezer személyes „szálláshelyet” (ma turistaszállónak mondanánk) alakítottak ki a közelben. A fél év alatt közel hat millió látogató kereste föl a fővárosi látványosság-sorozatot. (Nem mellesleg és nem zárójelben érdemes megjegyezni: Gárdonyi Géza is tudósított e nagy eseményről mégpedig Göre Gábor bíró úr tollával „a nagy kiállításon szörzött tapasztalatok” alapján. A sajátságos nyelvezettel, egyedülálló humorral átszőtt történetek nagy sikert arattak.) Ekkorra készült el az impozáns – 120 méter hosszú és 15 méter széles – panorámakép, Feszty Árpád: A magyarok bejövetele című alkotása, amely igen sok látogatót vonzott, a korabeli lapok a kiállítás fő attrakciójaként emlegették. Mai fogalomhasználattal élve: országimázst építő folyamatként is értelmezhetjük a millenáris kiállítást. Annál is inkább, mert a kiállítás területén elkészült épületek másolatai például a Vajdahunyadvár (ma Európa legnagyobb mezőgazdasági múzeuma), a Jáki kápolna ma is működő épületegyüttesek. Idekívánkozik még a közlekedés fejlesztése: megépült az öreg kontinens első villamos vontatású földalattija. Méghozzá rekordidő alatt 1894 és 1896 között. (A londoni korábbi, 1860-ban helyezték üzembe, gőzvontatású volt és három évig építették…) Ferenc József császár is megtisztelte utazásával a megnyitás utáni héten, s így fölvehette az üzemeltető

társaság a Ferenc József Földalatti Vasút Rt. nevet. A kéregvasút biztosító berendezése 1973-ig működött. Egy nagyberuházású idegenforgalmi, turisztikai rendezvény hosszú távra meghatározza – ma is – egy terület, egy régió további lehetőségeit. A fővárosi Városliget épületei közül sokat lebontottak. (Többek között a csodálatos Néprajzi falut, amelyhez ma talán csak a szentendrei skanzen hasonló). A megmaradtak közül már említettünk az előbb párat, de érdemes néhány szót szólni az Iparcsarnok sorsáról. Jelenkori szóhasználattal élve: szakkiállítások sorát rendezték itt évtizedeken keresztül. A pályaudvarszerű, impozáns vas–üveg épület 14ooo négyzetméterén papíráru-kiállítást, automobil-kiállítást, cukrászipari kiállítást (ezt 1907-ben), hadirepülő-kiállítást 1917-ben, vasipari és reklám-kiállítást pedig már az első világháború után, 1927-ben. És az ügyes marketingesek télen bútorkiállítást, május elején a Tavaszi Nemzetközi Árumintavásárt, ősszel Országos Mezőgazdasági Kiállítást szerveztek. A szép épület a második világháborúban súlyosan megsérült, le kellett bontani. Hazánkban 1902-ben jött létre az első magyar utazásszervező vállalat – komoly alaptőkével – az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt.. A társaság megalapítását komoly politikai akarattal is támogatták. Az igazgatósági tagok között számos felsőházi tagot találunk. Sikeres szerződés-szervezési munka nyomán az első világháborút követően a vállalat huszonöt éves megállapodást írt alá a MÁV jegyek kizárólagos árusítására. Vállalat-összeolvadást hajtottak végre. Így született meg az „IBUSZ” abreviatúra, ami az Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Részvénytársaságot jelöli. 1936-ban az MNB engedélyezte a társaságnak az idegen valutákkal történő kereskedést. Európa-szerte ismert „magyar márka” lett az „ibusz”. A Budapesti Idegenforgalmi Hivatal 1916-ban jött létre, majd az Országos Idegenforgalmi Iroda alakult meg 1918ban. Létrejön az első országos turisztikai szervezet, az Idegenforgalmi Érdekeltségek Szövetsége 1925-ben, mely főként a külföldön való megjelenésre adott az eddigieknél kedvezőbb lehetőséget. Megalakul az első regionális szervezet a Balatoni Intéző Bizottság. Szólnunk kell a hazai vásárokról is. A Budapesti Nemzetközi Vásár „őse” az 1906-ban a Vigadó egyik helyiségében megrendezett Márciusi Vásár volt, amely a hazai termékek vásárlását és fogyasztását szorgalmazó „Tulipán Mozgalom” kezdeményezésére jött létre és lényegében áruminta-vásár volt. (Itt jegyzendő meg, hogy igen sok magyar értelmiségi állt emellé, többek között a Jókai–Feszty Szalon közönsége.) 1907-től átkerült a városligeti Iparcsarnokba, mint Tavaszi vásár. (E helyhez fűződik egy másik kevésbé


11

ismert esemény is: az akkor már magát Csontváryként aposztrofáló festő első nyilvános – és meg nem értett kiállítása is itt volt.) 1912-től a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vette át a rendezést, 1918-tól pedig a vásár nemzetközi jellegű lett Keleti Vásár néven. 1925-től kapta meg végleges nevét, a Budapesti Nemzetközi Vásárt. Mindennek turisztikailag is nagy jelentősége volt, mert például a külföldiek számára a nemzetközi vásárigazolvány bevezetése utazási– és vízumkedvezményekkel járt. A belföldi látogatók pedig 1933-tól úgynevezett „filléres” vásár-vonatokon utazhattak. (A későbbi pesti zsargon a taxisokat is filléresnek nevezte) Érdekes adatok maradtak fönn: 1930-ban 530 ezer látogatót számláltak, majd a második világháború alatti területi visszacsatolások következtében 1.3 millióra nőtt a látogatók száma. Feljegyezték, hogy 1930-ban öt nemzetközi konferenciát is rendeztek a magyar fővárosban. 1935-től a rendezésbe bekapcsolódott a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége is. Két évvel későbbi adat szerint az ország bevétele a turizmusból hét százalékot tett ki. A gazdasági világválságot követő esztendőkben fellendült az utazási kedv. Jelentős nemzetközi rendezvényekre került sor már 1933-ban például a Liszt Ferenc Zongoraversenyre, itt tűnt föl többek között az akkori győztes, a tizenkilenc esztendős Fischer Annie. A Gödöllőn megrendezett Cserkész Világtalálkozó, Jamboree igen jól sikerült, és sok látogatót, résztvevőt vonzott. Külön történetet érdemelne a vásárszervezésnél már említett Kereskedelmi és Iparkamara, amely a regionalitás mellett igen jelentős szerepet töltött be a hazai gazdasági életben, egészen a Rákosi-diktatúra által történt megszüntetéséig. A turizmushoz, utazáshoz, utak és szálláshelyek is kellenek. Csak néhány kiragadott példa: a székesfőváros különlegesen szép szecessziós palotája, a Gresham, 1907– ben épül át luxusszállóvá. Érdekessége volt a modern berendezésnek a nem mindennapi központi porszívó. 1930-ban Lillafüreden fölépül a kor legreprezentatívabb hotelje, a Palota Szálló. Fejlődik az ország úthálózata, a személyautó Magyarországon is elterjed.

12

3. Átrendeződések, politikai struktúrák A második világháborúba fokozatosan sodródó Európában komoly mértékben megváltoztak a turizmus lehetőségei. A második világháború kitörése komoly mértékben lecsökkentette a külföldiek beutazását. Jellemző példa erre, hogy míg 1937-ben 183 ezer turista érkezett Magyarországra, 1943-ra ez a szám 39 ezerre csökkent. Ugyanakkor a belföldi turizmusban részt vevők száma tovább emelkedett, különösen a városokból egyre többen utaztak vidéki üdülőhelyekre. 1944–45-ben szinte teljesen megszűnt a turizmus. Másfajta turizmus lett: deportálások, hadifogolytáborok, munkatáborok majd kitelepítések jelezték az elembertelenedő világot. A bombázások, harcok során megrongálódtak, megsemmisültek az utak, a vasutak, a víziutakat elaknásították. A MÁV kocsiparkjának csupán negyven százaléka maradt meg. A ötszáz szállító hajóból pedig tizennyolc maradt használható. Mérhetetlen pusztulást szenvedett az ország. Magyarország 1944. március 19-től, 1991. június 19-ig megszállt ország lett. Elveszítette függetlenségét. A pénz elértéktelenedése, a hatalmas infláció szétzilálta a gazdaságot. A szovjet megszállási övezetbe tartozó országban a politikai szabadság csak látszólagos volt, amint azt hamarosan deklarált formában is megjelenítették. A hatalomra törő, idegen érdekeket kiszolgáló, nemcsak zárójelben igaz: idegen állampolgárságú (csak egy példa: Gerő), idegen „törvénykezés” által ítélkező apparatcsikok. Gond nélkül, erőszakkal adaptálták idegen ország törvénykezését, „alkotmányát”, uram bocsá’: címerét is! (Melynek semmi köze nem volt sem a történelmi tradíciókhoz, sem a heraldikához.) Idegen fogalmak kerültek a magyar közbeszédbe: kulák, kolhoz, népi demokrácia. Természetesen ezek – eredeti – jelentését szinte senki sem tudta, de használni annál inkább! A többpártrendszer fölszámolásával együtt deklarált diktatúra vette kezdetét. Az államosítás egyet jelentett a mindenki tulajdonával, vagyis a gazdátlansággal. Néhány furcsa képződményű vegyesvállalattól eltekintve a háborús jóvátétel és a szovjet érdekeltség dominált. A szállodák is állami kézbe kerültek, Szállodaipari Nemzeti Vállalat néven, még a turistaházakat is az 1949ben létrehozott Turistaházakat Kezelő Nemzeti Vállalat vette „gondozásba”. A gyógyfürdők állami kezelésbe vétellel az egészségügyi intézményekhez kerültek, illetve egy fogalomkör alakult ki a szociálturizmus. Ez utóbbi prioritást kapott a későbbi fejlesztésben is. Ez is része volt a társadalmi-politikai berendezkedésnek.


Természetesen ne legyenek illúzióink: az államosított villákba nem a nép gyermekei költöztek, és a kormány-, illetve pártüdülőkbe sem a köznép járt. Extra egészségügyiellátás ugyanúgy megillette a párt kiváltságosait, mint a külföldi jutalomüdülés, lakáshoz jutás, autó-kiutalás, továbbtanulás. (Akár nyugati egyetemeken is.) Az 1940-es évek végén, az 1950-es években, 1956-ig, a csekély számú külföldi látogatót leszámítva, jóformán belföldi turizmusról beszélhetünk. A második világháborút követő időszakban az országos feladatok közül bármely más gazdasági–társadalmi terület elsőbbséget élvezett az idegenforgalommal szemben. Mindenfajta idegenforgalmi szervezetet megszüntettek, az IBUSZ–t 1949-ben államosították. (A már említett furcsa részvénytársasági forma azért maradt pár kapitalista piaccal is kapcsolatban lévő vállalatnál: MAHART, EIVRT, GYSEV RT., stb..) Az IBUSZ állami monopolszervezetté vált, számos különleges joggal, lehetőséggel fölruházva. (Külföldi irodahálózat, valutakereskedelem stb..) Talán a vásárszervezésnél maradt némi lehetőség: 1947ben Országos Mezőgazdasági Kiállítást rendeztek. Majd rá egy évre a Budapesti Nemzetközi Vásárt, ez utóbbit több, mint 300 ezer látogató kereste fel. Később Budapesti Ipari Vásárnak nevezik. Ezt tavasszal rendezték, ősszel pedig a Mezőgazdasági Vásárt. A MÁV utazási kedvezményt is adott a vidékről a fővárosba utazóknak. A huszadik századi magyar történelemben a hazánk 1945-ös megszállását követő, 1948-tól 1953-ig tartó időszakot a történészek „vaskornak” is nevezik. Ez volt a legkeményebb Rákosi–sztálini diktatúra, az ÁVH, a NÉKOSZ, a DISZ, a vas- és acél országának időszaka.

4. A „vasfüggöny” fizikai és szellemi kiépülése Az európai história írói W. Churchill brit miniszterelnöknek tulajdonítják a megfogalmazást, aki a második világháború utáni híres fultoni beszédében kifejtette, hogy a „szabad világ” és a keleti tömb között leereszkedik egy vasfüggöny. Magyarországon 1948-ban kezdődik el a műszaki zárak elhelyezése a nyugati és a déli határon. (A 2. sz. ábra satírozott része jól mutatja a határsávot). A határok meghúzása különben soha nem érdekelte a politikusokat. Fogták a kék ceruzát (Sztálin) és behúzták a határt. Közismert a magyarok lakta falu Szelmec, 1944-es kettészelése: Nagyszelmec került Szlovákiához (mostani nevén) a másik fele Ukrajnához Kisszelmec néven. A rokonok, testvérek útlevéllel, hatalmas kerülővel mehettek át a pár méterre lakó szomszédhoz, akihez jószerivel átkiálthattak. Nem, ez nem a Háry Jánosból vett színpadi kép, hanem a véres valóság.

Ugyanúgy, mint az aknazáras szögesdrótkerítés a magyar határon. Magyarországon népi demokrácia volt. Bár ilyen állat nincs, de mi benne éltünk. Nos ezen az aknazáras kerítésen csak a madár tudott átrepülni. Az emberek sokféle módon próbáltak átjutni, szerkezeteket készítettek és több-kevesebb sikerrel jártak, de ez hosszú történet. Ma már mernek mesélni erről is. Ez a határzár 1989-ig tartott. Miért érdemes ezekről itt, a turizmus(!) kapcsán beszélni? Mert az idő múlásával egyre szegényesebb a hozzáférhető leírás, irodalom. A levéltárakban még titkosak az iratok, a Központi Statisztikai Hivatal forrásanyaga is beszédes: készült hetven példányban, ez a 63. sorszámú példány 1961-ből. Már tanulmányozható. Tehát a vasfüggöny kora: a határ átlépéséhez különböző korokban, különféle dokumentumok kellettek. Ezek általában egyszeri, de időnként többszöri határátlépésre jogosító, személyre szóló okmányok voltak. Voltak olyanok is, amelyek nem az ország elhagyására jogosítottak, hanem arra, hogy az ország területének, bizonyos, mások számára elzárt részére lehetett velük bejutni. Ilyen volt a határsáv-engedély. Ugyanis a „rendszer” hatékonysága nem a kerítés bonyolult elektronikai rendszerén múlott, bár abban az időben ez sem volt kutya, hanem, hogy a vasfüggöny nem a határon húzódott. A határral csaknem párhuzamosan két kilométerre állt a 185 centiméteres lábakon álló, huszonkettő, majd huszonkettő plusz egy drótszálból álló kerítés. A leásott, majd később lebetonozott oszlopok három méterre álltak egymástól. Ebbe a területsávba csak engedéllyel lehetett bejutni. Persze ez nem volt lakatlan terület, falvak, szántóföldek húzódtak itt. A területen lakók személyi igazolványába be volt bélyegezve az állandó belépő. Ha valaki ide akart utazni, ahhoz az illetékes rendőrkapitányságon kiállított engedély kellett. Ez volt a határsáv-engedély. Két fajtája volt piros csíkos és zöld csíkos. Ezeket a belépőket a sáv-kapuknál – OEP-eken (okmányellenőrző pont) – ellenőrizték, ahogy mondták: okmányolták. A civil ruhás határőrök igazoltattak minden, a nyugati határ felé haladó vonaton, már a határtól számított negyven kilométeres sávban is. Őket hívták „v.e.sz”-eseknek, vasúti ellenőrző szolgálat. De a határ menti községekben megszervezett „önkéntes határőr csoportok” (helyi lakosság) is jelezték, ha idegenek kóboroltak a faluban. Ezeket pár perc múlva a szinte minden falu mellé telepített határőrsről kiérkező járőr vonta kérdőre. Egyes helyeken a buszsofőrök is be voltak avatva, akik menetrendszerű járatokat vittek a határsáv településeire. Ha ismeretlen szállt fel és jegyet váltott a sávban lévő településre, vagy megpróbált fennmaradni, a sáv-kapunál a


13

sofőr jelzését észlelő határőrök a tábori telefonon riasztották az őrsöt, s a leszállót már „fogadóbizottság” várta. Idősebb helyi lakosok a mai napig sóhajtozva emlegetik a régi szép időket. Az országosan alacsony bűnözési rátának itt a töredéke fordult elő. Évekig nem zárták be a bejárati ajtókat. (Felejthetetlen élmény volt, amikor a ’90-es évek elején egy riporter járt határsávba eső falvakat és megpróbálta az öregeket panaszra bírni. Mondván: milyen elnyomottak voltak. Egy idős bácsi azt válaszolta: Mi ezt nem éreztük, de itt nyugalom volt.) Majd minden 100–330 lakosra 25–40 fegyveres vigyázott. Ráadásul az őrsök parancsnokai nagyon ügyeltek arra, hogy a helyi lakossággal jó legyen a kapcsolatuk. Igaz ez a jó viszony kölcsönös volt, mert a katonák sokszor segítettek az ott élőknek, legyen szó egy elakadt jármű kimentéséről, vagy óvodai játékok készítéséről esetleg egy iskola ünnepségen történő katonai „díszelgésről”. A nyugati határt hosszú évtizedeken keresztül nem csupán a legendásnak kikiáltott műszaki zár őrizte, hanem sokkalta bonyolultabb emberi-kapcsolati-rendszer, amelynek eleven hírlánca volt. A műszaki zárról legendák szóltak, hogy erős elektromos árammal töltött vezetékek vigyázták a határt. Holott ez a feszültség csupán huszonnégy voltos volt és jelzésre szolgált. A legközelebbi határőrsnek párszáz méteres pontossággal jelezte a határsértés helyét. Amíg az illegális határátlépő a kerítésdrótok vagdosásával volt elfoglalva, már ment is érte a készültség. Alkalmanként ötven–nyolcvan katona is ment egy-egy riasztásra. A kerítés másik oldalán járműút volt kiépítve, így két oldalról tudták közrefogni a „diverzánst”. Sok kísérletező azt gondolta, ha átjut a kerítésen, már Ausztriában van. Tévedett. A határőröket, ha kellett, rendőrök és munkásőrök is támogatták. Egy határátlépési kísérlet nem volt tréfadolog. Bűncselekménynek számított, amiért akár három évet is lehetett kapni és ráadásul egy jó időre meg is bélyegezte az illetőt. Ma az államhatár illetéktelen átlépése szabálysértésnek számít. Sokszor történt vakriasztás is, amikor valamilyen állat szaladt neki a kerítésnek. Ám a fölszántott, elgereblyézett területen látni lehetett a nyomokat és rögtön kiderült a porhanyós földben ki a nyom tulajdonosa. Sokan, sokféleképpen próbálkoztak „nyomokat hagyni”. Állati patákat tettek a cipőre, visszafelé is vezettek a nyomok, olyan is előfordult, hogy hirtelen csak egy nyom lett, arra nem gondolt az illető, ha nyakába vette társát mélyebben nyomódott be a föld. A határőrség Központi Múzeuma sok érdekességet őriz, egy letűnt kor relikviáit, ahol a szabadságra vágyó emberek sok mindenre képesek voltak. A kétkerekű, terepszínű lovas kocsitól egészen a vízen járó eszközökig számos technikai eszközük is volt a határt vigyázóknak.

14

Természetesen fegyver nélkül sem lehet őrző, de használatára – bármit írtak is a krimik –, nem került sor. Annál inkább rejtett telefonokat, fényjelző rakétákat használtak. Ezek inkább jelző funkcióval bírtak. A szlovén (jugoszláv) határszakaszon is voltak hasonlóan kiépített akadályok, dróttal, aknamezővel, speciális rakétariasztórendszerrel. Annyiban volt ez más terület, hogy „baráti szocialista állam volt” csak éppen a vezetője J. B. Titó nem volt jó ideig barátja az „acél” (Sztálin) nagyvezérnek. Itt ha a határövezetben élőknek rokonai, barátai voltak Jugoszláviában „megbízhatatlannak” számítottak és kitelepítették őket, ez zömmel az 1950-52-es években történt. Az ÁVH éjszaka, teherautón szállította el a falvak lakóit. Tizenöt kilós csomagot vihettek magukkal… Csak a határövezeten kívül telepedhettek le. A teljes határsávi szakaszon, mintegy 318 kilométer hosszúságban, gyalogsági aknákat telepítettek. Ezt a déli és nyugati övezetben fölszedték 1956-ban, de nyugaton 1957-ben újratelepítették. Mindkét határsávban 1969-ben szűnt meg az aknazár és a már említett szovjet SZ-100-as típusú jelzőrendszer került kiépítésre. A levéltári oral historyk is őriznek elbeszéléseket a határvédelemről. A Magyar Dolgozók Pártja egyik 1950-es ülésének jegyzőkönyve szerint a déli határsáv védelmének rendszeréről szólva megállapítja, hogy a szovjet kívánságok a következők voltak: a hazánkban egyre hatalmasabb orosz technikai erőforrás védelme érdekében a déli és nyugati határok hermetikus lezárása, és úgynevezett védőövezetek kialakítása, ahol csak rendszerhű emberek lehetnek stratégiai foglalkozásokban (erdőőr, vendéglős, szállodaigazgató stb.) A műszaki zárról szólva: másfél millió(!) harckocsi aknát és kettő és félmillió(!) gyalogsági aknát terveztek beépíteni. A lerakott aknák közül néhányat a Pinka, a határfolyó, átsodort az osztrák oldalra, ahol több katasztrófát okozott. Volt olyan év, hogy a hazánkba érkezett nyugati turisták száma nem haladta meg az ötezer főt. 1956 után egy ideig nyitva volt a határ. Százötven– kétszázezerre teszik az akkori „disszidensek” számát – ahogyan sokáig a hivatalos terminológia nevezte a hazájukat elhagyókat. Az Új Magyar Lexikon leírása mindenesetre érdekesen fogalmaz, különösen a szócikk „vége” figyelemre méltó(!): „Disszidálás: A Kádár-rendszer idején az illegális kivándorlás, emigrálás közkeletű elnevezése. A disszidens törvényes engedély (útlevél) nélkül vagy a vonatkozó jogszabályok megsértésével, illetve kijátszásával hagyta el az országot.” Disszidensnek tekintették a világháború után, a kommunista rendszer kiépülése (a szerző kurziválása)


idején kivándorlókat és azokat is, akik az 1956-os forradalmat követően menekültek el, szöktek ki. A Kádár-rendszer konszolidációja után a disszidensek egy része érvényes útlevéllel hagyta el az országot, és telepedett le a nyugat-európai országok valamelyikében, sokan a könnyebben megszerezhető „szocialista” útlevél birtokában Jugoszlávián keresztül szöktek külföldre. A disszidálást a magyar törvények büntették, – erről a későbbiekben is esik majd szó –, az állampolgárságról szóló 1948/LX. és az 1957/V. tc. -ek alapján a disszidens megfosztható volt állampolgárságától, itthon hagyott ingó és ingatlan vagyonát elkobozták. A gyakorlatban ezt csak kevésszer (!) alkalmazták, ugyanakkor az itthon maradt hozzátartozók többnyire nem kaptak útlevelet, és egyéb meghurcoltatásokban részük lehetett. (Volt is!) Az 1960-as évektől azonban, ha a disszidens nem vállalt közszereplést, többnyire semmilyen retorziótól nem kellett tartania(!), sem neki, sem esetlegesen Magyarországon maradt rokonainak vagy barátainak.(...) (Ez a megállapítás igen messze áll a valóságtól – finoman szólva – íme egy részlet Sch. Kárpáti István Torzók című generációs könyvéből Bp. Magánkiadás 2003.: Aki el akart menni Magyarországról, az ötvenhatban disszidált. Az én családom nem akart elmenni, „csak kivándorolni”. Tervezetten, átgondoltan! Kértük a magyar államot, engedje meg, hogy a Kárpátiék Izraelbe települjenek. Nem engedte meg. 1958.) Az 1956-os forradalmat követő hetekben mintegy 200 000 ember hagyta el az országot. Az 1958 és 1989 közötti időszakban pedig 70 – 80 ezer ember disszidált.” A disszidens rendkívül pejoratív megbélyegzés volt, a legtöbbször minősítő jelzővel ellátott ellenforradalmáréhoz hasonlóan. Ennyit az objektivitásról, tárgyilagosságról, lexikonról… Még csak egy irodalmi adalék a korhoz: Fekete Sándor írót – talán mondhatom, e sorok írójának atyai barátját – 1959-ben Hungaricus című írásáért 1694 napi börtönre ítélték. Igaz Nagy Imréék kivégzése után Kádárékban nem volt gátlás! Olyannyira nem, hogy a mártír miniszterelnök kivégzésének huszonötödik évfordulójára írt verséért – Öröknyár: elmúltam 9 éves (1983) – Nagy Gáspár költőt súlyos vegzálások érték. A szó veszélyes fegyver – tudjuk. Ez volt a demokratikus szocializmus, ahol még az Antigoné-áthallások sem voltak megtorlatlanok.

5. Számok tükrében A nemzetközi idegenforgalom az1956-os forradalom és szabadság után, ha korlátozottan is, de megindulhatott előbb a Kelet – Európa, majd a hatvanas évektől a Nyugat – Európa irányába. Az IBUSZ után a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága által felügyelt Express Utazási Irodát hozta létre 1957-ben, amely fiatalok utaztatását volt hivatva szervezni. Ugyanebben az évben a Pénzügyminisztérium kialakította a BC-számla rendszert, ami azt jelentette, hogy akinek volt külföldön – első sorban nyugaton – élő rokona, hozzátartozója, deviza átutalással segíthette külföldre utazását. Később sorra alakultak a különféle utazási irodák, látens cél volt, hogy minél többen társasutazáson vegyenek részt. Így lehetett hozzájutni valutához és nem mindig terhelte a háromévenként járó személyi valutakeretet. (Előre ugorva: a nyugati – kék – útlevél kiadásához munkahelyi javaslat kellett még 1982-ben is.) Nézzünk egy statisztikát a Központi Statisztikai Hivatal 1957-es évkönyve alapján. Magyarországra beutazó külföldi állampolgárok


Ausztriából Csehszlovákiából

1956 10250 45039

1957 3948 29057

15

Külföldi társasutazások Magyarországra érkező külföldiek

Külföldre utazó magyar állampolgárok

Ausztria

1956 4615

1957 666

1956 1549

1957 -

Csehszlovákia

14846

8511

2815

7037

Jugoszlávia

230

79

34

495

Az országot felkereső külföldiek összlétszáma 1959-ben Az 1000 lakosra jutó külföldiek száma Ausztria Magyarország

4.204 421 189 732

596 19

Magyarországra érkező külföldiek száma (Forrás Központi Statisztikai Hivatal közlése,57/1959.készült 150pld.43.sz.péld.) 1957

1958

Csehszlovákia

29057

128 236

Ausztria

3948

8427

Társasutazások (Magyarországra érkező külföldiek) Ausztria Csehszlovákia Jugoszlávia

1957 666 8511 79

1958 2250 18267 239

A Központi Statisztikai Hivatal Idegenforgalmi Adattára 1958-1965 (Bp.,1966) definiálja a fogalmakat, íme: Társasutazók: az utazási irodák (IBUSZ, EXPRESS) szolgáltatásait csoportosan igénybe vevő külföldi és hazai (belföldi) turisták. Külföldre utazó magyar turista: az a magyar állampolgár, aki érvényes utiokmánnyal, ideiglenesen – legalább 24 órás időtartamra – hagyja el az ország területét. Nem tekinthető külföldre utazó magyar turistának: • a kivándorló és • a munkavállalás céljából kiutazó. Idegenforgalom (turizmus) * nemzetközi idegenforgalom(turizmus) * hazai idegenforgalom(turizmus) a magyar országhatáron belüli, megszállással együtt járó utazás

16


Külföldre utazó magyar turisták 1958 Ausztria

1959

1960

1961

1962

1963

1964

6440

9543

15943

20694

24171

43051

60505

Csehszlovákia

98124

111719

152851

182549

218338

265478

1068616

Jugoszlávia

10823

7040

7318

6155

13143

22165

38776

A Magyarországon tartózkodó külföldiek megoszlása az utazás célja szerint 1960 I-III. negyedévben Ország, állampolgárság

Hiv. jelleg

Csehszlovákia

5047

Ausztria Jugoszlávia

Kulturális

Tapasztalat csere

Sport

Priv.jell.

1619

578

861

1199

56511

21857

34398

382

4887

260

1369

396

530

10985

4011

6718

196

954

95

900

58

361

3368

3221

120

154

Itt azért meg kell jegyezni, hogy 1960. szeptember 1-től Magyarország és Csehszlovákia között megszűnik a vízumkényszer. Jól látható, hogy a politika direkt befolyásolása mennyire kihat egy igencsak dinamikusan fejlődő gazdasági-szolgáltató ágazatra. Még izgalmasabb lenne egy széles ívű statisztikai összehasonlítás – akár a lengyel turizmus vonatkozásában – 1964. július 20-tól útlevél nélkül lehetett Lengyelországba utazni, illetve a későbbi jugoszláv turizmus adatainak alakulása 1966 után, amikor megszűnik a két ország között a vízumkényszer. Nagyon beszédesek tudnak lenni a számok az egyes országokban történő tartózkodás céljait is fölvázolva. Minél szélesebb spektrumú a mintafelvétel, annál jobban mutatja meg a vizsgált csoport érdeklődését, összetételét, életkorát, egészségi állapotát stb.. Az sem mindegy, hogy a cél megjelölésénél a magán, vagy hivatalos jelleg-e a domináns. Erre akár még a vásárlási szokásokat (pénzköltést) is rá lehet fűzni. Az általam választott országoknál a társadalmi berendezkedés ekkor még domináns volt. Így került a képbe Ausztria (bár még onnan is csak alig vonultak ki a szovjet csapatok(1955)), illetve a világútlevéllel rendelkező Jugoszlávia. Ennek a statisztikának az inverze is érdekes lenne… A számok talán – artikulált, absztrakt szimbólum voltukból fakadóan – még a szavaknál is veszélyesebbek. Lehet velük műveleteket végezni, összehasonlítani, egymás mellé tenni. Talán ezért is voltak rendkívül titkosak (olykor manipuláltak, vagy elhallgatottak). Gondoljunk csak Katyn lehazudott tragikus világára, vagy szelídebben a magyar Rákosi-kor disznó-statisztikájára… A közeli múltban jelent meg Jobbágyi Gábor: Szevasztok, én meghalok! című döbbenetes könyve. Nem egyéb – pár mondatban összefoglalva – mint a Kádár kor világa

Látogatás

Üdülés, társas utazás

Kereskedelmi

Ismeretlen

eltitkolt számokban, azaz emberéletekben. Az 1956-os forradalomban megsebesült és elhunyt emberek halotti orvosi bizonyítványába a „kötelező” beírás más kellett, hogy legyen, mint a valóság. A szerző nagymamáját egy orosz tüzérségi belövés sebezte halálra, ezért csak azt lehetet beírni: tüdőgyulladás. A holtak nem beszélnek. Talán egyszer az élők igen! Ez sem meglepő, hiszen a hatalom nyelvezete pont az ellenkezőjét jelentette, mint maga a fogalom! A békeharc is pont az ellenkezőjét jelentette a si vis pacem, para bellum – vagyis ha békét akarsz, készülj a háborúra. Békeharc volt a béketáborban. És nyomor és elnyomás, börtön, kínzás, titkos halálok, eltűnések, titkos munka – haláltáborok. Sajnos mi is idetartoztunk. (Amint már fentebb is említve lett: 1955-ben Ausztriából kivonultak a szovjet csapatok, 1956-ban Magyarországra Kádár hívására – bevonultak. Micsoda különbség! Ott folytatódott a demokrácia – nálunk meg modernizálták a vasfüggönyt.) A fegyverkezés, az elképesztő méretű, erőltetet nehézipari fejlesztés az ’50-es években – lásd Sztálinváros – is a (harmadik) világháborút vizionálta. És, hogy jön ide ismét az utazás, turizmus? Aki külföldre akart kijutni, annak például kiváló sportolónak kellett lennie. És mi sem természetesebb, hogy a sportot a belügy és a hadügy felügyelte. Olyannyira, hogy a legendás „aranycsapat” minden tagjának katonai rendfokozata volt/van/, Puskás Öcsi egyik beceneve a „Száguldó Őrnagy”. A statisztikák – amik már hozzáférhetőek – eléggé hiányosak a vizsgált időszakból. Meglehet, hogy az iratok elkallódtak, megsemmisültek. Statisztikát készítettek az egyes minisztériumok (könnyűipari, nehézipari, belkereskedelmi), a szakszervezetek és külön a Párt.


17

Így nagy P -vel kellett írni sokhelyütt, mert csak egy volt belőle.. A párt külön jelentéseket is kapott – (ezek voltak a bizalmas úgynevezett hangulatjelentések) – és adott annak, akit erre érdemesnek tartott. Ez volt az „MTI bizalmas”. A korlátozott példányszámú és visszaadandó kiadványon belül volt a még bizalmasabb is. Ezek színben is különböztek a zöld volt a tágabb köré. A turizmus, az üdülés, az utazás minősítő jelzőt kapott: lehetett utazni a VIT–re/Világifjúsági Találkozó/ (természetesen a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség szervezte, idetartoztak a proletárdiktatúra államalakulatai…), lehetett utazni a barátság vonattal (jutalomból, ingyen), és SZOT, MÚOSZ, Írószövetségi tagsági kapcsolatokon keresztül – a párt javaslatára – hazai és külföldi szervezett társas utakra menni. Az egyéni turizmust vízumhoz, meghívólevélhez és külföldi fizetőeszközhöz – limithez – kötötték, szabályozták és nyilvántartották. Ez majd’ minden szocialista országban így volt, az NDKban hallatlan precizitással működött, a Szovjetunióban pedig egyszerűen zárt városok voltak és volt belföldi útlevél is… Mindez az előrelátás érthető volt, hiszen hiszen az ember, pardon „elvtárs” valamiféle pozícióra való alkalmasságának kritérium-sorrendjében a politikai megbízhatóság volt az első. Utána jött csak az esetleges szakmai alkalmasság… A turizmus – különösen a határmenti turizmus – nem válaszható el a különféle áruk ilyen olyan behozatalától –azt ne mondjam: csempészésétől (valutacsempészéstől – Jaj!). Ez azért volt érthető, mert a már említett „béketáborban” kereskedelemről alig volt szó, jól – rosszul szervezett áruelosztásról beszélhetünk és hiánygazdaságról. Ezek ma alig értelmezhető fogalmak. Ha a vizsgált korszakot a már említett határokon áthozott árukkal akarnánk leírni akkor egy ilyen sor jönne ki (időrendje megegyezik az 1956-tal kezdődő dátummal): nejlonharisnya – tranzisztoros rádió – karóra(hamisítványok) – orkánkabát – hanglemezek – farmernadrág – kvarcóra. (Bár ez utóbbi már átnyúlik egy későbbi időszakra). Tény az, hogy a „bevásárlóturizmus” igyekezett pótolni a hazai hiánycikkeket. A Csehszlovákiából behozott Arany fácán sörtől kezdve a turista felszerelésekig, üvegkristályig, egészen a Jugoszláviából behozott „konyakig”. Némely helyeken – ez már későbbi időszak – az adó nélkül behozott termékek valóságos aranybányának számítottak, említhetnénk akár Sopront, vagy Szegedet is. Az előbb már említett, sok embert érintő szociálturizmust nem piaci tényezők, hanem a politika működtette. A szakszervezeti beutalókat a költségvetés finanszírozta. A Balaton volt a „szocialista tenger”, itt találkozhattak például a németek a németekkel.

18

A tó déli partján épültek a hatalmas beton-szállodák. Itt jegyzendő meg, hogy például a fővárosban az 1960as évek előtt nem volt szállodaépítés. Az akkori Intercontinental 1969-ben magyar pénzből épült, de nyugati szállodalánc tagjaként. Az osztrák turizmus elindulását is fölvázolva: az állami semlegesség deklarálása után indult meg a fejlődés. A természeti adottságokat kihasználva például a téli természeti környezetet úgy komfortosították, hogy fűthető lakókocsikat állítottak föl a síelni vágyóknak. A magyar határon átjönni is könnyebb volt, és szívesen látogattak hazai kulturális eseményeket, így a 60-as évek hagyományteremtő Soproni Ünnepi Hetek zenei programjait. Győr-Sopron megyei 2.sz.Levéltár 1191.Törzskönyvi szám Győr-Sopron megyei Idegenforgalmi Hivatal Sopron 1954-1970 Fond.sz.:XXIII:/801 Terjedelme: 46 doboz

10 kötet 5.ifm

A Győr-Sopron megyei Idegenforgalmi Hivatal Sopron iratanyaga szerint, 1920-ban a Soproni Városszépítő Egyesület és a Dunántúli Turista Egyesület kezdeményezésére, teljesen altruista alapon, a nyerészkedés kizárásával, 2 millió korona alaptőkével megalakult a Soproni Idegenforgalmi Idegenforgalmi Rt. Célja Sopron város idegenforgalmának biztosítása és emelése volt. A II. világháború tönkre tette a Sopron Városi Idegenforgalmi Iroda épületét. A háború után 1947. február 1-én nyílt meg ismét. 1954. január 1-én nyílt meg, átszervezés után a Győr – Sopron megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala, Sopron székhellyel. 1958-ban alakult meg a Soproni Fizetővendég Szolgálat. 1971 július hónap folyamán költözött át a hivatal Győrbe. Sopronban kirendeltség működik. 1. sz. dokumentum: Dokumentum a soproni levéltárból. (Másolat)


2. sz. ábra: A Nyugat – Dél – határsáv vonala

3. sz. ábra: Az SZ- 100- as típusú szovjet jelzőrendszer /Forrás:http://www.freeweb.hu/miggyuri-2/pmm_keepek/


19

Irodalom: Dr. Balló István: Vasfüggöny, a Nemzetvédelmi Egyetem Közlemények interneten is megjelent anyagaiból Domján Anetta: Communitas Fortissima NyME KTK. Politológia dolg. 2010 Győr - Moson - Sopron Megye Soproni Levéltára (9400 Sopron, Fő tér 1.) Hogyan éljünk túl vámpírokat és diktátorokat? Athenaeum 2000 Kiadó Bp. 2006 Jobbágyi Gábor: Szevasztok, én meghalok! Kairosz Bp., 2010 http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/szeged_tortenete_5/pages/006_a_rakosi_diktatura.htm /2011.01.05./ Kornis Mihály: Drámák Magvető Bp. 1999 Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár (Idegenforgalmi adattár 1024 Bp. Keleti Károly u. 5.) Léka Gyula: „A műszaki zár- és erődrendszer (vasfüggöny) felszámolása, 1948–1989” Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum/Virtuális Galéria/1051 Bp. Szent István tér 15. Magyar Lexikon kötetei (Magyar Nagylexikon Kiadó Bp., 2003) Magyar Országos Levéltár (1014 Bp. Bécsi kapu tér 2–4.) Nagy Adrienn: A turizmus tendenciáinak vizsgálata Magyarországon Gödöllő 2007 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században Osíris Kiadó Bp.,2004 Rubovszky András – Szigeti Andor – Walkó Miklós (A munka koordinálását, a kézirat szerkesztését dr. Csizmadia László végezte).: A magyar vendéglátás és turizmus újkori története Szaktudás Kiadóház Rt. Bp.,2009 Terror Háza Múzeum/1062 Bp. Andrássy út 60./www.terrorhaza.hu-virtuális séta Tóth Szergej: Hatalom interdiszciplináris megközelítésben Szegedi Egyetemi Kiadó - Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó Szeged, 2006 http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/szeged_tortenete_5/pages/006_a_rakosi_diktatura.htm /2011.01.05./ Volt egyszer egy ERJ >> Forrásgyűjtemény << a Győr Határőr Igazgatóság kiadványa Győr, 1999 http://www.freeweb.hu/miggyuri-2/pmm_keepek

20


VARGA Józsefné Horváth Mária Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

Épített örökségeink határon innen és túl Das gebaute Erbe in beider Seite der österreich–ungarischen Grenze Es wird hier in diesem Artikel über unser gebautes kulturelles Erbe in der beider Seite der österreich– ungarischen Grenze geschrieben. Diese wertvolle gebaute Erbschaft muss gepflegt und bewahrt sein. Zur Bewahrung braucht man eine gründlich überlegene touristische Strategie haben. Die gut ausgebildeten touristischen Fachleute können die aus den grenzüberschreitenden Projekten anbietenden Möglichkeiten ausnutzen. Und die Zusammenarbeit ist für uns – für Österreicher und für Ungarn – sehr wichtig.

1. Az épített örökség fogalmáról Az örökség szó nagyon bonyolult jelentéstartalommal bír. Egyrészt magában foglalja azt, hogy értékről van szó, amit meg kell őriznünk, azaz valami nagyon lényegeset hordoz magában a múltból, a gyökereinkből. Másrészt az örökség jelenti azt is, hogy megkaptuk, de éppen értékénél fogva ezt őriznünk, védenünk kell, és nekünk majd tovább kell hagyományoznunk az utánunk jövő generációkra. Az elmondottakból következik, hogy benne van múlt, jelen és jövő. Az emberiség ezt rég felismerte, kisebb-nagyobb közösségek eszerint az értéket óvó, megőrző gondolkodásmód szerint élték az életüket. Elég az UNESCO világörökségi listájára gondolnunk, vagy arra, hogy családon belül iratok, könyvek, ruhadarabok, ékszerek, mások számára talán értéktelennek tűnő tárgyak, esetleg történetek, vagy családi eseményeket kiszínező, megörökítő legendák is nemzedékről nemzedékre hagyományozódtak. Az örökség lehet konkrét, tárgyiasult formában jelen levő érték, és lehet csak a gondolatainkban, lelkünkben, tetteink irányításában megnyilvánuló szellemi érték. Épített örökségünk a tárgyi értékeket képviseli, de úgy, hogy gyakran magában rejti a szellemi, spirituális, a művészeti vagy éppen a szakrális tartalmat is. Talán az örökségfajták közül az épített örökség tud mindenki számára egy adott korról, adott társadalomról legtöbbet elmondani. Ebben nem csupán a kor közösségének az ízlése, a kultúrája, de gondolkodása, ideológiája, életmódja, szociális, valamint anyagi helyzete, kapcsolatrendszere és még sok egyéb szintén megnyilvánul. Gondoljunk például a szocreál által létrehozott szürke lakótelepekre, az „egyenlakásokra”. Valóban a kor ideológiáját, fi lozófi áját pontosan leolvashatjuk e korszak épületeiről.

Mi tartozik az épített örökség kategóriájába? Természetesen minden, ami emberi kéz alkotásaként a természeti környezethez hozzáadódik, azt megváltoztatja, alakítja, formálja. Minden, amit a középkor építőmesterei, építőművészei vagy a jelenkor építészei és mérnökei megalkottak. Ez lehet egyedi örökséghelyszín (Gelence), de akár több napra szóló élményt biztosító látványosságok sora is (Firenze: dóm, képtár, múzeumok, terek, Dante életének helyszínei stb.) A teljesség igénye nélkül említek példákat az épített örökség kategóriájába sorolható értékeinkről. • Város- vagy településtervezés: Szentpétervár, ahogy Nagy Péter cár megálmodta, vagy Újrónafő szabályosan megtervezett utcái. Egy különleges főtér: Rust, Salzburg főtere, Győr barokk, Lucca ellipszis alakú, Siena kagyló formájú központja • Városnegyed: a Défense modern világa, Kazimierž, a zsidónegyed ódon házai • Egyházi épületek – különböző nagyságú és rendeltetésű templomok: a bécsi Stephans Dom, a kölni Dóm, a kallósdi rotunda; kolostorok, kolostorromok: a sziklákon épült Meteorák, Majkon a kamalduli rend emlékei; kápolnák: a Sainte-Chapelle, amely a gótika csúcsa vagy a ciráki Királykápolna, amely IV. Károly király emlékét őrzi a Rábaközben • Világi épületek: kastélyok (Schönbrunn, Versaille, Fertőd); kiskastélyok, kúriák (Zsira, Ikervár); várak (Fraknó, Léka, Sirok); várromok (Lánzsér, Csesznek) • Egyéb építmények: hidak (Mostar, Láchíd); csatornák (Korinthoszi); utak (Via Appia; a Borostyánkő út szakaszai Magyarországon és Ausztriában); gyárak, ipari emlékek (Vaskohók); kertek (Sopronhorpácsi Széchenyi-kastély kertje); temetők (Fiumei úti sírkert, Szatmárcseke).


21

Vasvár, Vaskapu Mindezek tehát a múlt értékes alkotásaként maradtak korunkra, sokat tudnak mesélni alkotóikról, az építés koráról, arról, hogy a környezetükben élők hogyan viszonyultak ezen alkotásokhoz.

2. Az épített örökség turisztikai hasznosíthatóságáról Miért fontos – turisztikai szempontból is – az épített örökség? Röviden válaszolva azt mondhatjuk, hogy pótolhatatlan értékek hordozói. Az által, hogy egy korábbi kor vagy a jelenünk egy-egy közösségének világát idézik meg, az által, hogy tanúként állnak előttünk. Egy kor, egy közösség tanújaként. Ebből következik, hogy a múlt, a közösség megismerésében jelentős szerepük van. A nevelésben, a közösséghez tartozás érzésének kialakításában, a nemzeti büszkeség formálásában is mindig jelen vannak. A folytonos történelmi változások miatt határokon átívelő programok szervezéséhez nyújtanak lehetőséget, segítenek a jó szomszédi kapcsolatok alakításában, ápolásában, ma is összekötő kapocsként működhetnek régiók, országrészek, országok között. Mivel múlt, jelen és jövő összegződik ezekben az alkotásokban, ezért nemcsak a hasznosíthatóságukat kell kiemelnünk, hanem azt is, hogy a fenntartható turizmust szintén szolgálják. A fenntarthatóság fogalmához egészen egyszerűen közelítve legfontosabb ismérvként azt kell megállapítanunk róla, hogy azon értékeket, amelyeket örökül kaptunk elődeinktől, azokat nekünk, az utódainknak tovább kell adnunk, és legalább olyan állapotban, ahogy mi azt őseinktől megkaptuk, azaz őriznünk, védenünk, ápolnunk és fejlesztenünk kell. A szabadidő hasznos eltöltésében, a műveltség emelésében, intellektuális élmények nyújtásában, az érték utáni igény növelésében is fontos szerepet játszanak. Az iskolázottság, a képzettség általános emelkedésével az értékek, a múlt megismerése valós igényként jelenik meg.

22

Az 1980-as évek végétől növekszik a kulturális turisztikai élmények iránti igény, intellektuális igénnyé kezd válni az egyedi, különleges új kultúrák megismerése. „A kulturális turizmus a kilencvenes években az egyik leglátványosabban fejlődő gazdasági ágazat lett, az utazások 37 százaléka tartalmazott kulturális elemet.” (Husz Mária 2008: 3) Az 1970/80-as években alakult ki először Nyugat-Európában az örökségi tervezés, mely során a térség örökségi értékeit állítják középpontba, azoknak olyan módszerekkel történő hasznosítását, mely révén kézzelfogható előnyök is keletkeznek. Az örökségi értékek funkcióit gazdasági szerepkörrel egészítik ki. A sikeresség emellett attól is függ, hogy a helyi lakosság mennyiben érzi magáénak az ott őrzött értéket, mennyire válik identitásának részévé. „Létező érték a népesség által az örökségnek tulajdonított szimbolikus érték (identitás, a helység szépítése, történelmi szellem)” (Husz 2008: 50). Épített örökségünk egy jelentős része már az idegenforgalom vérkeringésébe bekerült, turisztikai hasznosíthatósága megtörtént. A hasznosíthatóság sokban függ a tulajdonostól (állami, magán-, egyházi tulajdon). Általánosítani nem lehet, látunk példát arra, hogy állami kézen lévő épített örökség aktív vonzerővel bír, sok rendezvénynek ad helyszínt, sok látogatót vonz (Fertőd), de az ellenkezőjére is akad példa bőven (Répceszentgyörgyi Szentgyörgyi Horváth-kastély). A teljesen, vagy részben magán kézen lévő kastélyok közül mint jó példát megemlíthetjük a Károlyi-kastélyt Fótról vagy Fehérvárcsurgóról, vagy a vasszécsényi Óés Újebergényi kiskastélyokat. Nagyobb és viszonylag jó állapotú kastélyaink, váraink (Keszthely, Gödöllő, Fertőd, Nagycenk, Eger, Sümeg, Csesznek stb.) látogatottak. Azonban sok kisebb kastélyunk, amelyek a II. világháborút követően az állami vezetés részéről folytatott tudatos romboló politika következtében az épület kialakításától teljesen idegen rendeltetést, funkciót kaptak, azaz iskola, nevelőotthon, szociális és egészségügyi intézmény lett belőlük, jelenleg vagy romosan, vagy üresen (Ikervár) várják a szebb időket, így természetesen idegenforgalmi hasznosíthatóságuk sem történt, illetve történhet meg. Egyházi fenntartású turisztikai vonzerőt jelentő intézmények, épületek esetében gyakran tapasztalható a bizalmatlanság, az elzárkózás. De ellenkező példát is bőven tudunk sorolni: Pannonhalma, Tihany, Máriabesnyő. E téren azt mondhatjuk, hogy jelentős különbség van a kiemelt turisztikai vonzerőt jelentő, országosan, sőt néha Európa-szerte ismert, valamint a regionális jelentőségű termékek között. A kisebb, nem kiemelt jelentőségű épített örökségeink ugyanúgy értéket jelentenek, mint a már „bejáratott” nevezetességeink, ugyanakkor fejlesztésük, ismertté tételük sokkal nehezebb feladat azáltal is, hogy nem országos, csupán regionális érdekek kapcsolódnak a fejlesztésükhöz.


Érdemes végiggondolni, mely közösséget, milyen célcsoportot szólít meg az épített örökség mint turisztikai vonzerő. A kulturális turizmus, illetve az örökségturizmus iránt fogékony célközönség tagjai sorolhatók ide. Nagyon sok szakember fogalmazza meg, mennyire fontos a kulturális örökségturizmus az idegenforgalmi fejlesztések szempontjából. 2007 júliusában a Balassi Intézetben tartották a külföldi magyar kulturális intézetek éves igazgatói értekezletét, amelyen Niklai Ákos, az MT Zrt. igazgatóságának (akkori) elnöke előadásában hangsúlyozta a kulturális turizmus jelentőségét. Kifejtette, hogy a sikeres turisztikai marketingtevékenység egyik fő pillére a kultúra és az idegenforgalom összefüggéseinek felismerése. Arról szólt, hogy a legjelentősebb nemzetközi turisztikai szakmai szervezetek legfrissebb előrejelzései egyértelműen alátámasztják a kulturális turizmus növekvő jelentőségét, az épített örökségek, hagyományok, kulturális rendezvények és a vallás turizmusra gyakorolt jótékony hatásának erősödését. Az új tendencia okaként a szakemberek az általános képzettségi szint emelkedését jelölték meg, és ennek köszönhetően – úgy érzékelik – folyamatosan nő a kulturális céllal utazók száma (Niklai Ákos - Forrás: Turizmus Online 2007. 07. 12). „A világ sok helyén az örökségturizmus a turizmus első számú formája, növekedési üteme jóval meghaladja a falusi és városi turizmusét. Az Irish Tourist Board (1988) leltára szerint Európában Olaszország és Franciaország vezet az örökségattrakciók termelésében” (Husz Mária – Forrás: Turizmus Online 2007. 07. 23. 4). Egy következő nyomatékos érv a kulturális, benne az épített örökség meglátogatása utáni igény növekedésére az, hogy az UNESCO világörökségi listáján főként kulturális, azaz épített értékek szerepelnek. Jelenleg a 911 világörökségből 704 kulturális, 181 természeti és 26 olyan érték szerepel, amely mindkét kategóriához tartozik, azaz kultúrtáj. Ebből is következik, hogy nagy a súlya, a jelentősége kulturális értékeinknek. Az örökségturizmus átfedi a turizmus más fajtáit, a kulturális turizmus mellett időnként érintkezhet az ökoturizmussal, de a vallási turizmus célcsoportja is feltétlenül igényt tart az épített értékek megtekintésére. Tudjuk, épített örökségünk jelentősebb része egyházi jellegű, gyakran ma is egyházi tulajdonú. A zarándoklaton részt vevő személy gyönyörködve megcsodálja a bazilika épületét, a kegyhely környezetét, a teret stb. Sőt a fellendülő városi turizmus turisztikai termékei jelentős része szintén az épített alkotások közül kerül ki. Az örökségturizmus kialakításakor a tervezés, fejlesztés során ügyelni kell a fenntarthatóságra, a látogathatóság biztosítására, de az adott érték megóvására is. Hiszen tudjuk, hogy az egyes örökséghelyszínek veszélyeztetetté váltak a túlzott látogatottság miatt. Egyre nehezebb egyensúlyba hozni az örökségvédelmet, az érték megóvását és a látogatók magas számát, a látogathatóság biztosítását. Veszélyeztetetté váltak sok esetben kulturális és történelmi

városok (Velence, Prága, Oxford); régészeti helyszínek (Pompei); egyedi helyek és műemlékek, világörökséghelyszínek (Eiffel-torony). Az UNESCO a világörökségi lista létrehozása mellett elkészítette a veszélyeztetett örökségek listáját is (például a Kölni Dóm is szerepel rajta). Ezzel, hogy felhívja a figyelmet a lehetséges veszélyre, talán a megoldás keresésére is ösztönöz. Az örökségturizmus fejlesztése Magyarországon is kiemelt feladat, ahogy a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia megfogalmazta: „Az NTS az egészség-, örökség- és kongresszusi turizmust helyezi a fókuszba” (Kovács Balázs–Gerlach Viktor 2008: 41). A stratégia az örökségturizmus kifejezést a kulturális értékeken alapuló turizmus értelemben használja, kiemelve, hogy ezen vonzerők összessége közös örökségünk, amely egyúttal turisztikai vonzerőként hasznosítható. Ebben az értelemben az örökségturizmus a kulturális turizmusnál tágabb fogalom. A stratégia prioritásai között szerepel, hogy hosszú távon a magas minőségi színvonal váljon a fő versenytényezővé, amely a vendég fogadásától az elbocsátásáig a folyamat minden elemében érvényesüljön (pl. szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás, rendezvényszervezés, közlekedés stb.). Feladataink között az épített érték megőrzése, védelme, ápolása, karban tartása áll az első helyen. Ehhez hosszú távú tervezésre, a tervek következetes megvalósításra és természetesen anyagi ráfordításra van szükség. Ez a tulajdonos felelőssége. A jól konzervált, megfelelően karban tartott épített örökség turisztikai vonzerővé alakítása fontos cél. Ezt itthon nem mondhatjuk el minden értékünkről. Igen gyakran a turisztikai lehetőséget magában rejtő – és a rejtő szó kiválasztása tudatos – célpont a közönség előtt ismeretlen. Hiányzik a kulturális hírnév. Pedig ez a legfőbb motivációs erő, amely sok-sok embert elindít egy útra. Vagy azért, mert az adott nevezetességet megtekintve élete nagy álma teljesül, vagy azért mert így most ő is járt ott, mint mások, teljesítette azt, amit társadalmi helyzete alapján tőle elvárnak. Tehát egyik legfőbb teendőnk a hazai épített értékeink hírnevének gyarapítása, kulturális értékeink, örökségünk minél szélesebb körnek szóló megismertetése. Ez alapvetően a családra, de sajnálatos módon azt kell megállapítanunk, hogy ma már talán inkább az iskolára ró kötelezettségeket. Meg kell ismertetni ezeket az alkotásokat, tanítani kell kulturális örökségeinkről az iskolában. Nem csupán beszélni kell róla, hanem gyakorlati feladatok segítségével a fiatalokat, a hallgatókat rá kell ébreszteni arra, hogy hol vannak, melyek a hiányosságok, mit kellene másként csinálni. Személyes tapasztalataik alapján le tudnák vonni a szükséges következtetést, és végzett szakemberként értenék, hol van tennivalójuk. Észrevennék azt, hogy milyen nagy károkat eredményez a jelzések hiánya, pontatlansága, az hogy nem egységesek és nem egyértelműek az útbaigazító táblák, csak szűkösen


23

állnak rendelkezésre írott információk – noha itt van előrelépés, több kisebb nagyobb településen információs táblákat állítottak, képeslapokat, prospektusokat, jól áttekinthető, informatív honlapokat készítettek (például a hansági falvak) - egy adott településről. Hiányoznak a képzett szakemberek, akik felkészültek, megfelelően tudnak kommunikálni, akár idegen nyelven is meg tudnak szólalni, mosolyogva, udvariasan várják a vendéget, színvonalas szolgáltatást biztosítanak a vendég számára. Talán némi javulást hozott az, hogy a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában megfogalmazódott az iskolarendszerű képzés erősítése, valamint a turizmus általános megítélésének és elfogadottságának a javítása. Ez utóbbit szintén a képzett, felkészült munkaerő jelenléte gyorsíthatja fel. Cél, hogy a turisztikai attrakciókhoz színvonalas és mindenre kiterjedő szolgáltatási háttér kapcsolódjon, többek között az információ nyújtásában, a megfelelő szállás- és vendéglátóhelyek formájában. A turisztikai szakmát ösztönözni kell a gyors és rugalmas alkalmazkodásra, hiszen egy turisztikai vállalkozás sikere nagyban függ attól, hogy milyen mértékben tudja az általa kínáltakat megkülönböztetni a versenytársaktól, miközben nem mondanak le alapértékeikről és a magas minőségről. Nagyon fontos cél a magyar kulturális örökség megőrzése, ezt minden turisztikai fejlesztésnél előtérbe kell helyezni. Lényeges, hogy az egyes magyarországi örökségértékek jellegzetességei, specialitásai fennmaradjanak. Az által válhatnak igazán vonzóvá, hogy olyan kínálattal lépnek a piacra, amely sehol máshol nem található (például Győr-Újváros: Öt Templom Fesztivál). Fontos, hogy a helyi lakosságot az elérendő cél megvalósításához megnyerje a szakma. Tudatosuljon bennük, hogy helyi értékeik továbbéléséhez sok esetben a turizmus az egyetlen eszköz. Az épített értékek tudatos, átgondolt hasznosításán keresztül az adott helyszínek többletbevételekhez juthatnak, és ez megfelelő kezelés, illetve szervezés esetén nem jár együtt az adott helyszínek túlzott és visszafordíthatatlan értékvesztésével és a lakosság nyugalmát megbolygató turistaáradattal. A turisztikai hasznosításból származó bevételek anyagi forrást biztosítanak az értékek fenntartásához és fejlesztéséhez, így elérhető, hogy a jelenleg folyamatosan romló értékeink megújuljanak és hozzájáruljanak a helyi lakosság jó értelemben vett önbecsüléséhez is. A fejlődés több területen is jól látható, különösen igaz ez kastélyaink esetében: mind az elektronikus, mind a nyomtatott sajtóban az információhordozók száma növekszik. Aki nem csak a hagyományos papír alapú tájékozódáshoz ragaszkodik, sok mindent megtudhat, könnyen, gyorsan tájékozódhat helyszínekről, illetve a rendezvényekről. Néhány példa: „Ön egy tematikus európai kulturális út, a Kastélyút honlapját nyitotta meg, mely a Dunántúl néhány szép kastélyát, várát kívánja egy gondolati füzérre fűzve bemutatni Önnek. A kínálatban sokféle érdekességet találhat,

24

mely nem csupán a történelmi környezetre, a romantikus megjelenésre helyezi a hangsúlyt, hanem lehetőséget ad a csillagtúra látnivalóihoz közeli turisztikai látványosságok megtekintésére is.” A honlap címe: www.várak.hu Várak, várromok, várkastélyok a történelmi Magyarországon. Magyar Kastélyportál- Kastélyok linkgyűjteménye: www. lap.hu. Tanulnunk kell szomszédainktól, akik a határ másik oldalán, Ausztriában az egykori magyar kastélyokat, várakat épen őrzik és okosan hasznosítják. Gondolhatunk a kismartoni vagy fraknói Esterházy-kastélyokra, a lékai Nádasdy-várra, vagy Németújvár, Borostyánkő, Lánzsér stb. váraira, várromjaira. Olvashatunk történelmi és örökségturisztikai folyóiratot Várak, kastélyok, templomok címen, amely 2007 óta jelenik meg. A hónap kastélya Virág Zsolt bemutatásában interneten ugyancsak sokak által látogatott oldal. A honlapokon, folyóiratokon kívül léteznek összefoglaló és ismeretterjesztő könyvek, mint például Virág Zsolt Magyar kastélylexikon című egyre bővülő gyűjteménye. A Rába menti és a Répce menti, valamint a Székesfehérvár környéki kis- és jelentősebb kastélyainkról szintén egyre többet ismerhetünk meg. Elmondható ez Sopron és Vas megye tevékenysége kapcsán is, kastélyok, kúriák, kastélykertek ismertetése, fejlesztése kiemelt jelentőséggel bír. 3. Épített örökségek az osztrák–magyar határtól keletre és nyugatra Legnagyobb, legszebb templomainkról is hasonlóan szólhatunk, hiszen mind a nyomtatott sajtóban, mind pedig az elektronikus médiumokban növekvő mennyiségű információhoz juthatunk róluk (lásd Dercsényi Balázs munkái). Itt szintén érdemes néhány ausztriai példát felidézni. Burgenland területén ugyan jelentős román stílusú egyházi épületek nem maradtak fenn, viszont van néhány templom, amelynek magja román stílusjegyeket mutat. Ilyen Gálos (Gols) Szent Jakab temploma, amelyet átalakítottak, így csak a szakember számára láthatók a román stílusjegyek, vagy Lajtapordány (Leithaprodersdorf) Magdolna, Pándorfalva (Parndorf) Szent László temploma, Zurány (Zurndorf) Péter és Pál, Őrsziget (Siget i.d. Wart) Szent László temploma. Ruszton a Halászok temploma (Fischerkirche) részben román, részben gótikus épület. A Pongrácz-kápolna falfreskói a romanikát idézik, a Mária-kápolna, amelyet Mária magyar királynő, Nagy Lajos leánya alapított, már keresztboltozatos, kora gótikus. Hasonlóan a Miklós-oltár is. Szent Miklós volt ekkoriban még a halászok védőszentje. A két kápolnát, Mária kápolnáját és a Pongrácz-kápolnát a főhajó köti össze. A csávai (Stoob) Keresztelő Szent János templom egy dombtetőn álló román stílusú építmény félköríves szentéllyel. 1230 körüli időkből származnak a freskói, torony nélküli, négyzetes alaprajzú építmény. Mindegyik felsorolt egyházi épület jó állapotban, szép környezetben várja az érdeklődőket.


A gótika jegyében alkotott egyházi építmények viszont nagy számban maradtak Burgenland területén. Gótikus a lékai vár kápolnájának tornya, az említett ruszti Fischerkirche Mária-kápolnája, a kismartoni, nagymartoni, szalónaki hálóboltozatos plébániatemplom, illetve Máriafalván (Mariensdorf) a Mária mennybemeneteletemplom. Megtekinthetők, megcsodálhatók, szép környezetben, turistabarát infrastruktúrával várják a látogatókat.

de két helyszínnel szeretném bizonyítani, hogy milyen pazarlás, könnyelműség, hogy nem figyelünk oda értékeink hírnevére. Keszthelyen járva mindenki megnézi a gyönyörű Festetics-kastélyt és a várost. Ha továbbutazik, lehet, hogy feltűnik neki a Szendrey-telep nevű városrész. Esetleg egy pillanatra eltűnődik, hogy talán Szendrey Júliához is van köze? Tábla nem segíti a figyelemfelkeltést, információt nem talál, tehát tovább megy. Nagyon elszántnak kell lenni ahhoz, hogy a helyi lakosok segítségével megtalálja a kulturális turizmus miatt útra kelő ember Szendrey Júlia szülőházát. Az épületen aztán már tábla is hirdeti Petőfi múzsájának emlékét. Úgy vélem, hogy erről a helyről tudnia kellene minden gyereknek, minden felnőttnek.

Emléktábla Szendrey Júlia szülőházán

Kallósd, római katolikus kápolna Hazánkban azonban jelenleg még az örökségturizmus szinte minden turisztikai vonzerejére igaz az, hogy ismert a Gödöllői kastély, de a zsirai alig, látogatják a jáki templomot, de a kallósdit csak kevesen, Győrben megnézik a Széchényi teret, de Újvárost vagy Gyárvárost már nem. Azaz a felkapott, már hírnévvel bíró attrakciók benne vannak a turisztikai kínálatban, de az ugyanolyan értékű, viszont a marketingtevékenységtől érintetlenül hagyott vonzerőt jelentő alkotások már nem tudnak betörni, nem tudnak belekerülni a turisztikai vérkeringésbe (említhetnénk például a nemeskéri evangélikus templomot). Talán ez a legnagyobb feladat: a viszonylag sablonos, beszűkült kínálatot teljesebbé tenni. Ahogy az osztálykirándulások is jelzik, de a különböző közvélemény-kutató műsorok szintén, Budapesten kívül néhány vidéki település kulturális értékeit ismerik a magyar utazók, mások nem kerülhetnek előtérbe vagy csak szívós munkával, lassú előrejutással. Hiányzik a kulturális hírnév. Sok-sok példát idézhetnék igazolásul,

De a közelben van az egykor híres fenékpusztai kastély – még romosan is figyelemre méltó – és a kastélyhoz vezető út mentén a valamikor sokak által látogatott római település, Valcum. A római romokat benőtte a gaz, pedig ez is Pannónia múltja! Ugyancsak Pannónia múltja Carnuntum, az egykori római provinciaközpont Ausztriában. Mind a szabadtéri, mind a zárt területen megtekinthető értékek izgalmasan mesélnek a múltról. És mesélnek az amfiteátrumban tartott rendezvények is! A másik példa Győrből való. Az ide érkező vendég megcsodálja a barokk belvárost, és csak kevesen tudnak más városrészekről, vagy csak keveseket visznek el oda. Például az Újvárosnak nevezett részbe, ahol egymás közelében öt különböző felekezet (római katolikus, evangélikus, református, görögkeleti templom és zsidó zsinagóga) templomában gyönyörködhetnének. Ezek mindegyike mint szakrális emlékhely, de mint építészeti érték is nagyon jelentős. Ugyanilyen kuriózum a Gyárvárosnak nevezett rész munkástelepe, amely az országban egyedülálló. A XX. század elején olyan komforttal és esztétikai igényességgel épült meg, hogy harmóniája, az ember kényelmét szolgáló telepkialakítása, egyszerű szecessziós díszítése ma is megragad bennünket. Lassan ezen emlegetett városrészek


25

kulturális hírneve növekszik, talán egyszer a vendégek programjába is belekerülnek. Sokat segíthetnek a hírnév erősítésében a nagy rendezvények, az országos figyelmet kiváltó események. Így például a 2008-as Reneszánsz Év kapcsán sokszor hallhattunk a gyönyörű Hédervári-kastélyról. A Magyar Turizmus Zrt. a 2009-es évet a kulturális, ill. örökségturizmusnak szentelte. Az előkészítés időszakában fogalmazódott meg a gondolat, hogy: „a hét országot felölelő, a kulturális turizmust mint a régiók promócióját segítő EU-s CHIRON program résztvevői (...) az élményelemekkel, újszerű, kreatív, interaktív bemutatási módszerek bevezetésével kapcsolatos beruházásokat támogatják” (Forrás: Turizmus Online 2008. 05. 19. Örökségturizmusra építkeznek). Kiemelt figyelmet kaptak a „Történelmi városok”: Magyarország olyan városai, amelyek történelmi értékeket felvonultató városközponttal rendelkeznek. Ezek folyamatos fejlesztése, a turisták és a helyi lakosság számára attraktív történelmi belvárosok kialakítása helyi feladat. Győr megújult központja szép példája ennek a törekvésnek. Ugyancsak kiemelt szerepet kap a vallási turizmus: „ki kell használni a meglevő adottságokat, vagyis a viszonylag sok országon belüli zarándoklatot. Ennek érdekében fel kell készíteni a vendégfogadásra a kegyhelyeket és a templomokat, turisztikai, egyházi és helyi ismeretekre kell oktatni a zarándokhelyeken dolgozókat, valamint a zarándoklatés idegenvezetőket” (Forrás: Turizmus Online: 2008. 05. 19. Örökségturizmusra építkeznek). Ezt a gondolatot erősítve, ehhez kapcsolódva a 2010/2011. tanévben karunkon a turizmus-vendéglátás szakon vallási turizmus szakirányt indítottunt el. Többek között részt kívánunk venni a határon átnyúló zarándokutak, a vallási turizmus szervezésében. Így például a Mariazellből Magyarországon át Csíksomlyóba vezető Mária-út, vagy a Szombathelyről Ausztriába induló Szent Márton út alakításában. Hiszen tudjuk, hogy a középkorban különlegesen tisztelték Szent Márton személyét. Emléke, kultusza nemcsak Pannonhalmán, Szombathelyen jelentős, hanem a mai Burgenland területén is, ahol napjainkban a tartomány védőszentjeként tisztelik, sok város, település és templomtitulus őrzi a nevét. Vagy egy újabb lehetőséget kínál Győr, Szent László városa, fontos határon átnyúló kapcsolatot jelenthet a szent királyaink, főként Szent László emlékét őrző burgenlandi templomok felkutatása. Szent László titulusú templom van például az Őrvidéken (Örsziget). A határ túlsó felén, Ausztriában található a nagy múltú falu: Borsmonostor, ahol 1197-től cisztercita szerzetesek éltek és dolgoztak, ma kiállítás szól róluk, „A ciszterek működése Pannónia területén” címen a Borsmonostori Apátságban (Klostermarienberg). A művelődéstörténet szakemberei azt vallják, hogy Európa lakóit ők, a ciszterek ismertették meg a mezőgazdasággal: földműveléssel, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel. Erdőirtásra, a mocsarak

26

lecsapolására tanították az őslakosságot. Ezt is bemutatja a kiállítás. Hozzátehetjük saját értékeinket, elég Zirc vagy Szentgotthárd gyönyörű szakrális épületeit említeni. Egy rövid gondolat erejéig érdemes megemlíteni a ferencesek összetartozást erősítő szerepét. A „barna ferencesek” már II. András idején megjelentek Magyarországon. A magyar kultúra, a magyar nyelv megteremtésében nagy részük van: az Ómagyar Máriasiralom feltehetően ferences szerzetes alkotása, a Jókaikódexben Szent Ferenc életét ők írták meg, de kéziratos kódexeink jelentős részét is ők másolták vagy írták. Harcoltak a török ellen (Tomori Pál), építettek, térítettek, nevelték az ifjúságot. Boldogasszony – Frauenkirchen – ősi magyar Mária-kegyhely, a város magyar neve is erre utal. (Noha eleinte Szent Mária néven említik) 1529-ben az itt átvonuló törökök lerombolták a települést is, a templomot is. Csak a kegykép maradt meg sértetlenül, ennek hírére tömegesen jöttek hozzá a zarándokok. Esterházy Pál 1659ben a romos helyen letelepítette a ferenceseket. A már szinte újjáépített templomot a Bécs ellen vonuló törökök 1683-ban újból felégették. 1695 és 1702 között épült meg a ma is látható gyönyörű barokk Mária születése templom. Középkori alapokon épült újjá a kolostorral együtt. A gazdag, pompás barokk belső berendezés, a freskók nem keltik a túlzsúfoltság érzését, megragad a szépség, az összhang. A kegykép, amely túlélte a török pusztításokat, a hársfából faragott kegyszobor, amely a XVII. században Fraknó várából került ide (nagyon hasonló, mint az Osliban található kegyszobor) ma is évente megközelítőleg százezer zarándokot vonz. A főoltár mellett kétoldalt Árpád-házi királyaink: Szent István és Szent László szobrai láthatók. Boldogasszony és Osli barokk temploma, a ferencesek és az Esterházyak szerepe mindkét helyszínen, ugyancsak fontos kapcsolódási pont. Ezek a határ mindkét oldalán meglevő értékek nemcsak az összetartozásnak, hanem a kulturális hírnév erősítésének is kiváló eszközei. A Kulturális Örökségi Napok szervezése, az Európai Kultúra Fővárosa vagy a Magyar Kultúra Városa cím, de a Kastélyprogram, a helyi szerveződésű baráti társaságok, körök, egyesületek is sokat segíthetnek a kulturális hírnév erősítésében, az ismertté tételben. Jó példa erre Győr-Gyárváros lokálpatrióta közössége, akik elindították az Együtt Gyárvárosért mozgalmat. Igényes honlapjukkal, színvonalas rendezvényeikkel nagyon lassan, de egyértelműen növekvő számú közönséggel érik el azt, hogy ez a különleges, országosan is egyedülálló munkásnegyed egyre ismertebbé váljék. Nagy lehetőséget jelent a kisebb vonzerejű helyszínek számára a tematikus utakba történő beépülés, bekapcsolódás. Egy rögtönzött példa lehetne a munkás lakótelepek megmutatása, ahol a budapesti ONCSAteleptől, a győri gyárvárosi, illetve a dunaújvárosi szocreál útig (Épített Örökség Tanút) sok minden beleférne. Kulturális tematikus utak szervezése azt jelentheti, hogy kisebb jelentőségű helyek egy láncolatra felfűzve egymást


erősítve, együtt lehetnének sikeresek. Évente ismétlődő nagy rendezvénnyel, következetes marketingtevékenységgel magas vendégszámot lehetne elérni. Nagyon fontos a magyar épített örökség számbavétele a mai határokon kívül eső területeken is. Természetesen az épített örökséggel együtt a szellemi értékeinket is fel kell térképeznünk. Mindezt azzal a jószomszédi viszonnyal, amely Magyarországot és Ausztriát régtől fogva jellemzi. Mint ismert, a korábbi századokban az egykori Sopron és Moson vármegyékben több nemzetiség békésen élt egymás mellett. Ugyancsak sok szállal kötődött egymáshoz a mai Magyarország nyugati és Ausztria keleti része. A nyugatmagyarországi barokk templomok közül nagyon sokban ott látjuk a Bécsi Akadémia tagjának: Dorfmeister Istvánnak vagy Franz Anton Maulbertschnek a keze nyomát. De számos burgenlandi templomban megállhatunk Árpádházi szent királyaink szobra előtt. Összekötő kapocs volt a mindenkori birtokos, többek között a már említett Esterházy család vagy a Nádasdyak, Batthyányak. Palotáikat megcsodálva végigkísérhetjük a világi barokk építkezés fejlődését, változását: Fraknóban, Kismartonban, Eszterházán; vagy a Nádasdyak kapuvári, sárvári, lékai, a Batthyányak németújvári, körmendi várában. Az 1875től e területeket összekötő GySEV szintén erős eleme az összetartozásnak, gazdasági, kereskedelmi, majd turisztikai összeköttetést biztosított. A középkorban ugyanúgy, mint a török idők elmúltával katolikus német nyelvű telepesek (ausztriai, bajor) érkeztek e tájra. Igaz, a Rábaközben, Győr környékén csak a családnevek őrzik eredetüket, egyébként magyarrá váltak. Ez a befogadó érzület, a jó szomszédság többször a gyakorlatban is megmutatkozott: 1956-ban Andauban és Ausztria sok-sok más településén. De említhetném 1989et, amikor közös erővel, együtt örülve sikerült segítséget nyújtani a német menekülőknek. Tehát szoros volt mindig az összetartozás gazdaságban, kultúrában és főként lélekben.

4. Összegzés Összegezve a leírtakat meg kell állapítanunk, hogy a kulturális turizmusra, az épített örökségeket felkereső turistára érdemes figyelni: a gazdasági növekedésben fontos szerepe van (NTS). És legalább akkora értéket jelent a helyi lakosokban a nemzeti büszkeség kialakítása, a helyhez kötődés erősítése, mint az említett gazdasági haszon. Ugyanis az épített örökség így válhat a fenntartható turizmus egyik nagyon fontos alapjává, amely őrzi a múltat, segít tervezni, építeni a jövőt, miatta élhetővé alakítjuk a kulturális értékek helyszíneit, védjük a környezetet, mindez növeli az anyagi jólétet, valamint a képzettséget, iskolázottságot. Meg kell fogalmaznunk azt is, hogy hazánkban e téren még sok a tennivaló, sok a hiányosság. De a közéleti szereplők – bízunk benne – már értik a kulturális turizmus jelentőségét, és természetesen a szakma figyelme is egyre jobban ráirányul. Tapasztalatcserék országon belül és a világ más tájain, tanulni a nálunk több tapasztalattal rendelkezőktől, mindez gyorsíthatja a fejlődés útját. Fontos a módszertani megújulás, a kreatív, új ötletek, valamint a modern technika, technológia beengedése, az új helyszínek felfedezése és az eddigiek ismertségének növelése. Az ember azt a helyet tudja becsülni, tisztelni, amelyiket alaposan ismeri. Ha ismeri, szereti, akkor jól érzi ott magát, és azt szeretné, hogy mások ugyanígy viszonyuljanak hozzá. Akkor várja az ide érkező vendéget, akinek boldogan, lelkesen mesélhet a tájról, a népről, a szokásokról. A siker forrása azonban – erről sohasem szabad megfeledkeznünk – mindig az ember: a vendéget fogadó, kalauzoló szakember viselkedéskultúrája, mosolya, derűje, türelme, és természetesen a szakmai felkészültsége eredményezi a jó hírnevet, a visszatérő vagy gyarapodó vendégforgalmat.

Irodalom Dercsényi Balázs–Marosi Ernő: Templomok Magyarországon. 2002. Officina ’96 Kiadó Husz Mária: Kulturális örökségturizmus a későmodern társadalomban. 2007. Turizmus Online 7. 23. Husz Mária: A kulturális örökségek turisztikai menedzselésének kérdései. 2008. Turizmus Bulletin XI. 3. szám Juhász László: Burgenland Várvidék. 1999. Antológia Kiadó, Lakitelek Kovács B.–Gerlach V.: A 2007–2013 közötti hazai fejlesztéspolitika turisztikai vetülete 39–46. 2008. Turizmus Bulletin XI. 3. szám Niklai Ákos: Kultúra és turizmus összefüggése. 2007. Turizmus Online 07. 21. Örökségturizmusra építkeznek. Turizmus Online 2008. 05. 19.


27

DOMÁN Gabriella Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

Gazdaságtörténeti mozaik az Osztrák-Magyar Monarchiában Ungarische Wirtschaftsgeschichte der Österreichisch-Ungarischen Monarchie Ein bedeutendster Teil unserer Wirtschaftsgeschichte sind die wirtschaftlichen, historischen, politischen Veränderungen die während der Monarchie vorgegangen sind. Die Studie fasst diesen Zeitraum zusammen, anfangend mit der wirtschaftlichen, politischen, geographischen Vorgesichte, über der Konjektur, einschließend mit der Größe des Bruttosozialprodukts. Diese Studie ist Vorteil bringend für Studenten, bei dem Grundlagenfächer, die Betriebswirtschaft studieren. Bevezetés Hazánk gazdaságtörténetének sarkalatos pontja a Monarchia ideje alatt történt gazdasági, történelmi, politikai változások. A tanulmány ezt az időszakot mutatja be a teljesség igénye nélkül a gazdasági, politikai, földrajzi előzményektől kezdve a konjunktúrán át a nemzeti bruttó nagyságával bezárólag. Szakközgazdász hallgatóink a közgazdaságtani alapozó tárgyak tanulása során haszonnal olvashatják az alábbi tanulmányt. 1. A dualista állam kialakulásának előzményei1 A 17–18. század fordulóján a Közép-Duna-medence térségében egy különleges gazdasági formáció kialakítására nyílott lehetőség. A térség meghatározó politikai államalakulata, a Habsburg-birodalom rendszerének politikai súlypontja egyre inkább ide helyeződött, mivel a megelőző időszakban a spanyol és a tengerentúli területek veszni látszottak. A dinasztia nagyhatalmi státuszának fenntartása megkövetelte, hogy egy működőképes gazdasági és politikai rendszert hozzanak létre a Kárpátmedence területén. A 17. századi gazdasági gondolkodók és gazdaságpolitikusok hamar felismerték, hogy a térség földrajzi adottságai lehetővé teszik egy olyan birodalom kiépítését, amely a magas hegyektől védve van, viszonylag jól egybeszervezhető. A medence ugyanakkor egyesíti az iparosodottabb és az agráriusabb területek minden előnyét és hátrányát. Az előnyök közé sorolhatók, hogy igen figyelemreméltó cserekereskedelemre épülő munkamegosztási modellt lehet kiépíteni. 1.1 A magyar állam relatív önállósága Olyan politikát kellett kialakítani, amely irányítási centrummal működik, de képes az adott térség sokféle társadalmát, népességcsoportját egybe szervezni oly módon, hogy azok sok évszázada fennálló kulturális tradíciói, gazdasági működése hosszú távon egymás mellett élve se 1 KAPOSI Zoltán: A XX. század gazdaságtörténete II. 1945-1990 BudapestPécs Dialóg Campus Kiadó 2001.p. 55-62

28

sérüljenek. Ezt a célt szolgálta a közjogi rendezés. A 18. század első felében meghozták azokat a törvényeket, amelyek alapján tisztázták a területnek mintegy felét adó Magyar Királyság helyét a birodalomban, és kimondták, hogy Magyarország része a birodalomnak, attól nem elválasztható, ám biztosították azt is, hogy a hogy a törvényeit megtarthatja, intézményei fennmaradhatnak. Ezzel az ország mintegy 200 évre betagolódott relatív önállósággal a birodalomba. 1.2 A pénzügyi rendszer integrálása A gazdasági összeszervezés kulcsfontosságú volt a birodalom fennmaradása szempontjából. A kezdeti lépések inkább csak az irányítási-ellenőrzési apparátusokat próbálták központosítani. Annál nagyobb lett a hatása azonban a kettős vámrendszer kialakításának és a valutáris rendelkezéseknek, ugyanis 1754. október 1-jével lépett hatályba az a vámrendelet, amely a két országrész között húzott egy belső vámhatárt, ugyanakkor preferálta az egyes országrészek extrapotenciáljainak birodalmon belüli kivitelét, így elősegítette a Magyarországról származó nyerstermékek exportját Ausztriába, ugyanakkor olcsó exportot biztosított az ausztriai kereskedők és polgárok számára. Az integrációs tendenciákat segített elő a pénzügyi rendszer egyesítése is. Eltérő valuták és pénzhelyettesítők voltak forgalomban birodalmi szinten is a 18. században. egyes adatok szerint csak Magyarországon több mint 700 fajta pénz volt az 1760-as években. Az 1753-as valutareform változtatott ezen a helyzeten, ugyanis meghatározta a központilag kibocsátott ezüstforint pénzlábát2, másrészt biztosította annak elfogadását. 1.3 Az Osztrák Nemzeti Bank Az egységesedés szellemében 1816-ban létrehozták az Osztrák Nemzeti Bankot, amelynek tevékenysége mind Ausztriára, mind Magyarországra kiterjedt és biztosította a mindenkori ezüstpénz garantált értékét. 1867 után a dualista rendszerben is létrejöttek a közös intézmények, így például az Osztrák–Magyar Nemzeti Bank, melyet 1878-ban alakítottak ki. A kereskedelem növekedése mellett óriási szerepe volt az integrációban az egyre gyarapodó közös vállalati struktúrának. A közös vállalatok számos területen működhettek, mint például a közlekedésben, vagy a nagyiparban. Az Osztrák–Magyar Monarchia gazdasági fejlődése a 19. század második felében rendkívül látványos 2 A pénz értékdefiníciója. Azt határozza meg, hogy valamely aranypénzt helyettesítő fizetőeszköz (fémötvözet, papírpénz) mekkora (aranyban, vagy más áruban kifejezett) értéket képvisel.


volt, azonban a gazdaság nem minden területén volt egységes. 1830 és 1913 között a birodalom bruttó nemzeti terméke több mint a háromszorosára nőtt. A területek között különbségek voltak a birodalomhoz képest, ám Magyarország egy főre jutó jövedelme nagyjából a birodalmi átlag körül mozgott. 2. A dualista állam létrejötte A dualista állam az 1867-ben a kiegyezési törvénnyel (1867 évi XII. tv) jött létre. Az új államalakulat, az Osztrák–Magyar Monarchia (1867–1918), mely a Magyar Királyságból (Horvátországgal, mert ekkoriban Magyarországhoz tartozott) és az osztrák örökös tartományokból (Ausztria, Csehország) állt. A két ország kapcsolatát a kölcsönösség és teljes egyenjogúság jellemezte, így két központja volt: Bécs és Budapest, innen ered a dualista kifejezés. A dualista rendszer, a kettős monarchia, nemzetközi jogi értelemben vett reálunió szinte egyedülálló képződmény volt (hozzá hasonlóként talán valóban csak a svéd–norvég uniót említi meg a szakirodalom, illetve a lengyel–litván államközösség (unió) volt ehhez hasonlatos). A kiegyezéssel az uralkodó Ferenc József álláspontja változik meg, az abszolutizmus feladását jelenti a kiegyezés megkötése érdekében, ugyanakkor a magyar fél álláspontja szerint a föderalizmus már elfogadhatatlan. A sajátos alkufolyamat, amely jellemezte az Osztrák–Magyar Monarchia működésének gyakorlatát, jelentett bizonyos függőséget, ugyanakkor mindkét állam belügyeiben, közigazgatásában, igazságszolgáltatásában, közoktatásában és többnyire pénzügyi és közgazdasági területeken független volt. Közös birodalmi parlament hiányában a döntések abszolutisztikus jelleget öltöttek az uralkodó befolyása miatt. 2.1 Alapelve, szerkezete, működése3 A kiegyezés a Habsburg-birodalmat dualisztikus alapokon szervezte újjá. Ez azt jelentette, hogy a birodalom két – belügyeiben független – parlamentáris rendszerű országból: Ausztriából és Magyarországból állt. A két államot a közös uralkodó személyén kívül az ún. közös ügyek: a külügy, a hadügy és – ezekkel kapcsolatosan – a pénzügy, illetve a tízévenként megújítandó vámszövetség kapcsolta össze. A két ország elvileg független egymástól csak az uralkodó személye közös, ezt perszonáluniónak nevezzük. Magyarország rendelkezett önálló országgyűléssel, mely két kamarás volt: Felsőház és Képviselőház; és az országgyűlésnek felelős kormánnyal, illetve a közigazgatás rendszere (megyerendszer) változatlan maradt. Azonban az önállóságot csorbította, hogy a legfontosabb ügyeket, a kulcstárcákat (hadügy, külügy, pénzügy) közös minisztériumok ellenőrzése alá vonták! A közös

minisztériumokat mindkét ország parlamentje külön 60-60 tagú delegáción keresztül ellenőrizte. Általában a három közös tárca közül Magyarország a külügyi tárcát kapta. Magyarország politikai mozgásterét és függetlenségét csorbította, hogy Magyarország nem rendelkezett önálló hadsereggel, hanem egy közös császári és királyi hadsereg volt, melynek legfőbb irányítója az osztrák császár és vezérleti nyelve a német volt. Magyarország a pénzügyeket tekintve sem volt független: nem volt önálló Nemzeti Bank és nemzeti valuta, ez tovább növelte a függőséget. Magyarország államformája alkotmányos monarchia volt, vagyis az uralkodó ugyan korlátozott jogokkal rendelkezett, de a tisztségviselők széles körű kinevezési jogán, a törvények szentesítési (érvényesítési) jogán keresztül alkalmanként korlátozták a magyar érdekek érvényesülését! 2.2 Gazdasági kiegyezés A kiegyezéssel egy időben sor került a gazdasági kiegyezésre is: Magyarország átvállalta a korábbi államadósság és a közös költségek 30%-át. Közös maradt a pénzrendszer, egységes súly– és mértékrendszert vezettek be és vámszövetséget hoztak létre. Rögzítették, hogy a gazdasági megállapodást 10 évenként felülvizsgálják. A kiegyezés megkötése komoly politikai vitát váltott ki. Kossuth már 1865-ben fellépett a kiegyezés ellen a Kasszandra-levéllel.4 Szerinte a kiegyezés feladta a teljes függetlenséget, a közös ügyek kiszolgáltatják az országot Ausztria nagyhatalmi érdekeinek. Kossuth valóban jól látta, hogy a soknemzetiségű Osztrák–Magyar Monarchiát népeinek nemzeti fejlődése szét fogja feszíteni, de Deáknak volt igaza abban, hogy a kiegyezés az adott körülmények között a legjobb megoldás. Tehát a kiegyezés egy reális kompromisszum volt, de hiányossága, hogy nem továbbfejleszthető. Komoly gazdasági előnye, hogy lehetővé tette a tőke és a munkaerő szabad áramlását. Társadalmi kérdésekben viszont számos ügyet megoldatlanul hagyott, ezek közül is a legfontosabb a nemzetiségi kérdés. A dualizmus korában (1867–1914) például Magyarországon a lakosság közel 50%-át 11 nemzetiség alkotta, ezek közül csak a magyarok és a horvátok rendelkeztek képviselettel a magyar országgyűlésben. Persze történtek próbálkozások, például 1868-ban a horvát–magyar kiegyezés, vagy az 1868-as nemzetiségi törvény, mely liberális alapon állt. Például széleskörű nyelvhasználatot tett lehetővé, és biztosította az egyéni jogok érvényesítését, de ez később kevésnek bizonyult, mert a nemzetiségek ekkor már kollektív jogokat és területi autonómiát akartak. A kiegyezés a két ország uralkodó osztályainak volt a szövetsége, amellyel az elnyomott osztályok és az elnyomott nemzetiségek feletti hatalmukat ismét megerősítették. 4 Kossuth Lajosnak a kiegyezés után Deák Ferenchez intézett nyílt levele, melyben óva intette a kiegyezés híveit, hogy Magyarország sorsát Ausztriáéhoz kössék.

3 Magyarország gazdaságtörténete a Honfoglalástól a 20. század közepéig Szerkesztette:Honvári János Budapest Aula Kiadó, 2000.


29

2.3 Szakaszai I. A dualizmus első szakasza 1867–1900 (a kapitalizmus kibontakozása Magyarországon) II. A századfordulótól az első világháború végéig (az imperializmus kora) 3. A Monarchia megszilárdulása 3.1 A generális Tisza Kálmán5 kivételesen hosszú miniszterelnöksége (1875–90) idején szilárdult meg végleg a dualizmus rendszere, folytatódott a polgári intézmények kiépülése és a társadalom polgárosodása. A viharos századelőről visszatekintve a Tisza-korszak egyenesen a társadalmi béke, a gyarapodás a boldog békeidők idejének látszott. A Tisza-kabinet szigorú takarékossági programjával megnyerte a nemzetközi pénzvilág bizalmát, ami lehetővé tette az ország hitelképességének megőrzését. Számos intézkedés szolgálta a gazdaság zökkenőmentes működését és megélénkítését. Létrehozták például az Állami Számvevőszéket, a Csődbíróságot, a Tőzsdebíróságot, és szabályozták a végrehajtási eljárást. A hazai ipart az adómentességet és egyéb kedvezményeket biztosító ún. iparpártoló törvényekkel támogatták. A mezőgazdaság fejlesztését kísérleti állomások, országos állategészségügyi szolgálat és mintagazdaságok szolgálták. Folytatódott a talajjavítás, majd a filoxéra pusztította szőlők újratelepítése. A gazdaság kilábalt a hetvenes évekbeli válságból, és a növekedés jeleit mutatta. Megszilárdult a közbiztonság. A csendőrök óvták a közrendet vidéken és részben városon is. A fővárosi állami rendőrség sikeresen szorította vissza a nagyvárosi bűnözést. Persze kudarcok is akadtak! Nem sikerült a korábbinál kedvezőbb gazdasági kiegyezést kötni Ausztriával, és a Tisza-kormánynak az önálló jegybank felállítása helyett meg kellett elégednie az Osztrák–Magyar Bankkal. 3.2 A gazdasági modernizáció A kapitalista gazdasági rend térhódítása Magyarországon a 18–19. század fordulóján vette kezdetét, Nyugat-Európa élen járó területeihez képest két-három évszázados késéssel. A 1848-as polgári forradalom elhárította ugyan a tőkés fejlődés útjából a legnagyobb akadályokat, a szabad piaci verseny feltételeit biztosító intézményrendszer pedig részben kiépült az önkényuralom két évtizede alatt, ám a kiegyezéskor a gazdaság modern szektorai szerény fejlettségi szinten álltak. A lakosság 75-80 százaléka mezőgazdaságból élt, és ez az ágazat adta a nemzeti össztermék kétharmadát. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem a németországinak a felét, az angliainak pedig az ötödét sem érte el. 5 Tisza Kálmán (Geszt, 1830. dec. 16. – Bp., 1902. márc. 23.): politikus, miniszterelnök, nagybirtokos, az MTA tagja

30

4. Konjunktúrák6 és válságok 4.1 Az ébredő nemzetgazdaság A kiegyezés körüli éveket gazdasági tekintetben határtalan derűlátás jellemezte. Gorove István7, az Andrássy-kormány minisztere magabiztosan jövendölte, hogy a nemzet azokban, amikben elmaradt, nem nyugszik addig, míg szomszédait utol nem éri. A kiegyezést követő néhány évben igazolódni látszott a gyors felzárkózást várók optimizmusa: a nemzet gazdasági erői felébredtek, és mohó sietséggel akarják pótolni a százados mulasztásokat. A kiegyezés körüli években igen kedvező külső feltételek között vágott bele az ország a felzárkózási kísérletbe. Az egész Európát magával ragadó, 1850-től 1873-ig tartó konjunktúra éppen 1866–1867-ben érte el tetőpontját. A kontinensen kibontakozó iparosodás ugrásszerűen megnövelte az élelmiszer- és nyersanyagszükségletet, s ez ösztönzően hatott a magyar mezőgazdaság fejlődésére. A század középső évtizedeiben túlnyomórészt a szabad piac elvei érvényesültek a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban, így vámok és tilalmak sem nehezítették a kereskedelmet. Megépültek már a legfontosabb vasútvonalak, a Dunán gőzhajók jártak, így technikailag is lehetővé vált a megnövekedett kereslet kiaknázása. A hatvanas évek végén Magyarország ötször annyi gabonát exportált, mint a forradalom előtt egy átlagos esztendőben. A kedvező külső hatásokat fokozta az a szerencsés körülmény is, hogy 1867–1868-ban rekordtermést takarítottak be. Rövid távon kedvező hatással járt az 1866-os porosz–osztrák háborút kísérő pénzszaporítás, a nagy tömegű államjegyés bankjegykibocsátás is.8 A korlátlannak tűnő kereslet kielégítésére sorra alakultak a részvénytársaságok. 1867 és 1873 között nyolcszázkilencszáz millió forintot fektettek be a magyar gazdaságba, hatszor annyit, mint az előző hét évben. Hét év alatt 4000 kilométer vasút épült, kétszer annyi, mint előtte 21 év alatt! 1867–1873 között 552 hitelintézetet és 170 ipari vállalatot alapítottak részvénytársasági formában. Az alapítások nagy része mögött azonban semmilyen valós gazdasági tevékenység nem állt, egyetlen céljuk a részvényekkel elérhető árfolyamnyereség volt. Világjelenség ez, a bankok szinte szórták a hiteleket a részvények megvásárlására. A fantomvállalkozások között különösen nagy arányt képviseltek a pénzintézetek. 6 A konjunktúra általában bizonyos eseményeknek és viszonyoknak összetalálkozása és összekapcsolódása; a gazdasági életben ezen az elnevezésen a társadalmi, forgalmi és gazdasági viszonyoknak olyan alakulásait értjük, amelyek a termelés módosítása nélkül idéznek elő a meglevő gazdasági értékekben változást. 7 Gorove István (1819–1881): politikus, közgazdász. 1847-ben a Védegylet igazgatója, 1848-49-ben Orczifalva országgyűlési képviselője, a békepárt tagja. Részt vett a Függetlenségi Nyilatkozat szövegezésében. Világos után emigrációban élt, 1851-ben távollétében halálra ítélték. Hazatérve 1861-ben, 1865-ben és 1867-ben Pest-Terézváros országgyűlési követe. 1867 és 1870 között földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, 1870-1871-ben közmunka- és közlekedésügyi miniszter 8 KAPOSI Zoltán: A XX. század gazdaságtörténete II. 1945–1990 BudapestPécs Dialóg Campus Kiadó 2001.p. 55-62


4.2 Az 1873-as gazdasági válság 1873-ban azután egy csapásra véget ért a szilárd alapokat nélkülöző alapítások kora. Ebben az évben a túltermelés tüneteit mutatta az európai ipar, s beköszöntött az első világháború előtti korszak legsúlyosabb gazdasági válsága. Május 9-ének fekete péntekjén a bécsi tőzsdén megbénult az értékpapír-forgalom, az árfolyamok zuhanni kezdtek, a részvények jó részéből értéktelen papírdarab vált. A Bécsben kitört pánik átterjedt a pesti tőzsdére is, és a gazdaság minden ágát megbénító válsággá mélyült. A külföldi tőke visszavonult, ötven bank csődöt jelentett, minden harmadik ipari részvénytársaság megszűnt létezni, és visszaestek a vasútépítkezések. Az államháztartás a csőd szélén állt, így minimálisra csökkentek az állami és városi beruházások. Ráadásul a kedvezőtlen időjárás miatt igen gyenge termést takarítottak be, és az évszázad legtöbb áldozatot szedő kolerajárványa is ebben az évben pusztította a lakosságot. Az 1873-as válság új korszakot nyitott a tőkés gazdaság történetében. Véget ért a klasszikus szabad verseny kora. Az állam, illetve a születő monopolszervezetek9 a piac szabályozására, a verseny korlátozására törekedtek. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokban a szabad kereskedelem helyére a nemzeti piacok védelme lépett, magasabb vámokkal, kvótákkal és tilalmakkal. Az elzárkózás tendenciája csak a század végén kezdett oldódni, amikor az európai országok sorra kétoldalú kereskedelmi szerződéseket kötöttek, s ezekben a viszonosság elve alapján adtak egymásnak kedvezményeket. 4.3 A válság után A válság utáni depresszió a mezőgazdaságban már a hetvenes évek közepén oldódott, s a fejlődés a kilencvenes évekig töretlenül folytatódott (évente átlagosan három százalékkal bővült a termelés). Ugyan az elzárkózási tendenciák erősödése és az olcsó amerikai gabona miatt a magyar export elvesztette távolabbi piacait, de a Lajtán túli országok keresletére bizton számíthatott. Szintén a birodalmi méretű piacnak köszönhette iparunk akkori vezető ágazata, a malomipar, hogy viszonylag kevéssé érezte meg a válság következményeit. Az ipar többi ágában 1879-ben köszöntött be a konjunktúra. A nyolcvanas években ismét megindult a külföldi tőke áramlása Magyarország felé. Az ipar és a hitelszervezet újra fejlődésnek indult, nem olyan viharosan ugyan, mint a kiegyezés utáni években, de szilárdabb alapokon. 1887-től megkezdődött a magyar kapitalizmus történetének leghosszabb és legeredményesebb fellendülési korszaka, amely 1898-ig tartott. A beruházások értéke és a bankok tőkeállománya háromszorosára, a szénbányászat és a vasipar teljesítménye duplájára emelkedett, s újra nekilendült a vasútépítés. A konjunktúrát erősítették a millenniumi ünnepségekkel kapcsolatos nagyszabású építkezések is. A fellendülés 9 Kartellek, trösztök, szindikátusok

épp a honfoglalás ezredik évfordulójának ünneplésekor, 1896-ban érte el csúcspontját. A századvégen azonban ismét beborult a gazdaság horizontja. A mezőgazdaságot sertésvész sújtotta. 1898-tól csökkenni kezdtek az ipari beruházások, hitelválság rázta meg a bankszektort, leálltak a vasútépítések. Az új század túltermelési válsággal, a beruházások megszűnésével, vállalati csődökkel és tömeges munkanélküliséggel köszöntött be. Az egész kontinenst sújtó válságot Magyarországon felerősítette az évekig tartó belpolitikai bizonytalanság, sőt zűrzavar, amely időnként még az állami intézmények működését is megbénította. A történelmi Magyarország 1906 és 1913 között élvezhette a boldog békeidők utolsó felfelé ívelő periódusát. A fellendülés 1909–1912 között érte el csúcspontját, amikor ismét hatalmasra nőtt a beruházási tevékenység a gazdaság minden ágában, bár az 1890-es évek aranykorát nem sikerült megismételni. Az általános fellendülés az utolsó békeévben elakadt ugyan, de a nehézipart már mozgásban tartotta a háborús fegyverkezés. 5. A Monarchia közös piaca 5.1 A gazdasági kiegyezés 1867-ben Magyarország – elvileg – gazdasági szempontból is önálló állammá vált, azonban a kiegyezési alku során egyes vonatkozásokban lemondott szuverenitásának gyakorlásáról. A politikai kiegyezés által érintett gazdasági kérdéseket három csoportba sorolhatjuk. Az első a közös költségekhez való hozzájárulás, illetve azok felosztási arányának, a kvótának a megállapítása volt. A közös intézmények - a hadsereg, a külképviseletek és az udvartartás - finanszírozására ugyan elsősorban a vámbevételeket rendelte a törvény, de ez soha nem fedezte a költségeket. A hiányzó összeget a két birodalomfél, gazdasági teherbírása arányában teremtette elő. A kvótát tízévenként állapították meg a két országgyűlés által kiküldött delegációk. Magyarország eleinte 30 százalékkal járult hozzá a közös intézmények fenntartásához. Ahogy csökkent az ország gazdasági lemaradása, úgy emelkedett a magyar hozzájárulás: a korszak végén már 36,4 százalékot tett ki. A második elem az úgynevezett gazdasági kiegyezés volt. Ide sorolták azokat a nagy fontosságú közügyeket, melyeket nem tekintettek a kiegyezés részének, de a melyek, részint politikai tekintetből, részint a két fél érdekeinek találkozásánál fogva; célszerűbben intéztethetnek el közös egyetértéssel, mint szorosan elkülönülve. Hogy a közös ügyektől megkülönböztessék, a gazdasági kiegyezésből eredő kapcsokat a későbbiekben közös érdekű ügyeknek nevezték. Az 1848-ban történtekből okulva – az abszolutisztikus kormányok által felhalmozott adósságok ügye akkor fontos szerepet játszott Bécs és Budapest konfliktusának kirobbanásában – Magyarország részt vállalt a régi


31

államadósságok fizetéséből, bár hangsúlyozottan csak méltányosság alapján, politikai érdekből. A régi államadósságok kamatai az első években még az állami kiadások tekintélyes részét tették ki, aránya azonban később összezsugorodott, s eltörpült az újonnan keletkezett, saját, alkotmányos államadósságok terhei mellett. 5.2 Egységes vámterületek Az érdekek találkozásánál fogva a magyar állam egységes vámterületet alkotott Ausztriával, amelyet közös vámvonal vett körül. A Monarchián belüli áruforgalom teljesen szabad volt, azt vám vagy illeték nem terhelte. A két ország közös vám- és kereskedelempolitikát folytatott a külfölddel szemben, amely a két kormány és a két törvényhozás hatáskörébe tartozott. A kereskedelmi szerződéseket a közös külügyminiszter kötötte a két kormány szakminisztereinek instrukciói alapján, s a parlamentek jóváhagyásának kötelezettségével. A gazdasági kiegyezést tízévenként meg kellett újítani. Az ezt megelőző tárgyalások általában súlyos, néha évekig tartó megrázkódtatással jártak a politikai és gazdasági stabilitásra nézve, ugyanakkor ezek biztosították szinte az egyetlen kiigazítási lehetőséget a dualista rendszer számára. A két eltérő gazdasági szerkezetű és fejlettségű ország külgazdasági érdekeinek összehangolása nem volt egyszerű feladat. Az egységes vámterület ellenzői mindkét országban tekintélyes táborral rendelkeztek, a gazdasági közösség mégis lényegében változatlan formában maradt fenn a Monarchia felbomlásáig. A kiegyezéssel kapcsolatos gazdasági mozzanatok harmadik csoportjába tartozó intézkedések azt szolgálták, hogy az egységes vámterületen zavartalan legyen az áruk, a tőke és a munkaerő áramlása. Fennmaradt a közös pénzrendszer, illetve a közös jegybank. A Monarchia pénzét az Osztrák Nemzeti Bank (1878-tól OsztrákMagyar Bank) bocsátotta ki; ez a kiegyezés idején az ezüstforint volt. 1892-től – az európai tendenciához igazodva – az arany értékéhez kötött pénzt vezettek be, a koronát. (Egy régi forint két koronát ért.) A korona állandó értékviszonyt teremtett a többi valutával szemben, s azt Európában bárhol szívesen elfogadták. A szilárd pénz a gazdasági stabilitás fontos elemét képezte. A birodalmi méretű belső piac zavartalan működése érdekében azonos módon szabályozták a fogyasztási adókat, a jövedékeket ugyanolyan szabályzatokat alkalmaztak a két állam postái és távírdái, vasútjai és hajózási vállalatai. Az egységesítés jegyében tértek át a modern mértékrendszerre az 1870-es években. (Magyarországon 1876. január 1-jén váltotta fel hivatalosan a méter, a kilogramm és a liter a helyi mértékegységek zűrzavarát.) A két ország vállalatai, iparosai és kereskedői szabadon telepedhettek meg a Monarchia határain belül bárhol, miként a munkát keresőt sem akadályozta a belső határ. Akkoriban is, utólag is rengeteg vita folyt arról, hogy Magyarország számára inkább előnyökkel vagy

32

hátrányokkal járt-e a birodalom gazdasági közösségébe való tartozása. Egyetlen szóval aligha lehetne megválaszolni a kérdést. A birodalom közös piacán szabadon áramlott az áru, a tőke és a munkaerő. A közép-európai térség eltérő adottságú és különböző fejlettségű régiói jól kiegészítették egymást. Ausztria-Magyarország az európai piac szerves részét alkotta, élénk külkereskedelmet folytatott és nagy mennyiségű külföldi tőkét fogadott, miközben maga is vitt ki, főleg a Balkánra. A Habsburg-országokat egységes közlekedési hálózat és fejlett bankrendszer fogta össze. A gazdasági közösség fenntartása, illetve feltételeinek meghatározása már nem a központi kormányzat akaratán, hanem a két ország megegyezésén múlott. Ugyanakkor a közös vámterület elfogadásával Magyarország lemondott az önálló vámpolitikáról, a gazdaságfejlesztés egyik leghatékonyabb eszközéről. A közös vámterület bizonyos mértékig konzerválta a birodalom két fele közötti évszázados munkamegosztást: a mezőgazdaság termékei számára hatalmas, védett piacot biztosított, ugyanakkor hátráltatta az ipar egyes ágazatainak – elsősorban a textiliparnak – a kifejlődését. Még a mezőgazdaságra nézve sem volt egyértelmű a védett birodalmi piac jótékony hatása, hiszen így kevésbé kényszerült rá a termelés belterjesebbé alakítására, modernizálására. 6. Állam és gazdaság A felzárkózni akaró országokban – így hazánkban is – az állami intézmények igen fontos szerepet játszottak a gazdasági fejlődés előfeltételeinek megteremtésében, kereteinek kialakításában és a fejlődés ösztönzésében. 6.1 Állami hivatalok megteremtése Először is megteremtették azokat az intézményeket, amelyek az államhatalom és a gazdaság közötti kommunikációt szolgálták. A gazdaság ügyeivel három minisztérium foglalkozott: a pénzügy-, a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi, valamint a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium. 1889-ben a földművelésügy önálló tárcává vált, helyette a közlekedésügyet kapcsolták össze az iparral és kereskedelemmel. A gazdaságpolitika alakításában fontos szerepet játszottak a parlament pénzügyi és gazdasági bizottságai, de a gazdaságot érintő jogszabályok előkészítése során kikérték az érdekelt szakmai szervezetek és érdekképviseletek véleményét is. Ilyenek voltak a helyi kereskedő és ipartársulatok, illetve testületek, a regionális kereskedelmi és iparkamarák, országos szinten az Országos Iparegyesület, később a Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) is. Az agrárérdekeket az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE), valamint a századvégen alapított Magyar Gazdaszövetség képviselte.


6.2 A magánvállalkozások fejlődése9 A korszak egészét jellemző liberális magyar gazdaságpolitika fő feladatának azt tekintette, hogy biztosítsa a magánvállalkozás szabad kifejlődésének feltételeit, mindenekelőtt a gazdasági tevékenység jogi kereteit. A dualizmus évtizedeiben született törvények tekintélyes hányada szolgálta a kapitalizmus gazdasági jogrendjének megteremtését.10 A kiegyezés utáni években eltörölték az utolsó feudális eredetű járadékokat (például szőlődézsma) és földesúri előjogokat (pálinkafőzés, bolt-, kocsma- és mészárszéknyitás). A volt jobbágyok 1871-től végre teljes tulajdoni és rendelkezési joggal bírtak földjeiken, s kialakultak a végleges polgári földbirtokviszonyok. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak munkajogi viszonyait az úgynevezett cselédtörvény szabályozta. A földtulajdonviszonyok rendezettségét biztosították a telekkönyvezésről, a kisajátításról és az örökösödés rendjéről szóló törvények. A természeti kincsek körültekintő kiaknázását az erdőtörvény, a halászati és vízjogi törvény garantálta, de kiterjedt a törvényhozók figyelme az állategészségügyre, az ár- és belvíz elleni védekezésre, valamint a talajjavításra is. A tőkés hitelviszonyok és a kereskedelem fejlődése megkövetelte a jogszabályok állandó korszerűsítését. A forgalmi szféra zavartalan működését szolgálta az új váltótörvény, a csődtörvény, az egységes mértékrendszer bevezetése, az értékpapír-forgalom, a zálogüzletek, a földhitelintézetek vagy éppen a védjegyoltalom törvényi szabályozása. Az iparűzés feltételeit és az iparban dolgozók munkaviszonyait több törvény is szabályozta. Foglalkozott a törvényhozás a munkahelyek egészségügyi normáival, a vasárnapi munkaszünettel, a munkások betegsegélyezésével és balesetvédelmével is. A jogszabályalkotás mellett a másik fontos gazdaságpolitikai eszköz a külgazdasági kapcsolatok befolyásolása, a külkereskedelem és a vámrendszer szabályozása lehetett. Bár ennek az eszköznek az önálló alkalmazásáról Magyarország a gazdasági kiegyezésben lemondott, de a kormány és a törvényhozás befolyásolhatta azok alakulását. A közös vám- és kereskedelempolitikában elsősorban a magyar mezőgazdaság és az osztrák ipar érdekeit kellett közös nevezőre hozni. A magyar politikai elit maga is megosztott volt a gazdaságpolitika távlati céljait illetően. A dualista korszak egészén végighúzódott az agrárius10 és a merkantil11 tábor vitája. Abban még egyetértés mutatkozott, hogy Magyarország nem lehet többé csak mezőgazdasági állam, csak ha egyúttal áttér az iparra,és ekkor fog gazdaságilag is, államilag is, kulturálisan is megállni mint nemzet Európában. Ám abban már élesen 10 A földbirtokosok érdekeit képviselő politika követője 11 A merkantilizmus képviselői úgy látták, hogy a gazdagság nem a termelésben, hanem a forgalomban keletkezik, és csak pénzben (aranyban) testesül meg, ezért a nemzet gazdagságának forrása a külkereskedelem

különböztek a vélemények, milyen mértékű és milyen ütemű iparosodásra van szükség, s hogy ezért milyen áldozatot kell hoznia a társadalomnak. A merkantil tábor szerint az iparfejlesztés érdekeinek kell alárendelni az egész gazdaságpolitikát, s ezt kell a kereskedelmi és vámpolitika középpontjába állítani. Ebből a szempontból persze a közös vámterület egyértelműen akadálynak, hátránynak számított. A legelfogultabb agráriusok ezzel szemben csak a mezőgazdaság érdekeinek alárendelt, annak nyersanyagait feldolgozó szerény iparosodást tartottak kívánatosnak. Az 1870-es évek végére azután egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy az államnak elsősorban a kiegyensúlyozott fejlődést kell elősegítenie a maga eszközeivel – sem erőltetett iparosítás, sem az agrárérdekek egyoldalú érvényesítése nem lehet elfogadható. Ennek a célnak a jegyében az állam főleg azokat a hatalmas tőkéket igénylő, de csak lassan megtérülő infrastrukturális beruházásokat vállalta magára, amelyek a magánvállalkozások erejét meghaladták (folyószabályozások, utak, vasutak és hidak építése, a fiumei kikötő fejlesztése). Az állam építette ki a gazdaság számára fontos háttérintézmények hálózatát is (például Meteorológiai Intézet, Földtani Intézet, kultúrmérnöki hálózat, állat-egészségügyi hatóság, minőségvizsgáló intézetek). 6.3 A támogatások Az állam egyes kiemelt célok érdekében közvetlenül is részt vett a hitelezésben, például a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetén vagy a Magyar Ipari és Kereskedelmi Bankon keresztül. Az 1880-as évek elejétől megkezdődött a magánvállalkozások, mindenekelőtt a gyáripar és egyes mezőgazdasági ágak támogatása. Hosszú távú (15 éves) adókedvezményeket, sőt adómentességet biztosítottak egyes iparágak új üzemeinek. 1890-től kölcsönökkel, sőt a századforduló után vissza nem térítendő segélyekkel, szubvenciókkal is segítette az állam az iparfejlődést. A kedvezményeket és támogatásokat azok az iparágak kapták, amelyek a belső piac számára fontos cikkeket állítottak elő (mezőgazdasági gépgyártás), vagy amelyek átmenetileg válságba kerültek (szeszgyártás), illetve amelyek a Monarchia közös vámterületén csak támogatással tudtak megerősödni a fejlettebb osztrák-cseh ipar versenyével szemben (textilipar). Az ipartámogatás másik eszközét az állami megrendelések jelentették. Nemcsak az állam közvetlen szükségleteit (például a honvédség, csendőrség, rendőrség fegyverzetét és ruházatát) kellett hazai forrásból beszerezni, hanem az állami vállalatokét is. A századvégen például a legnagyobb vállalat, a MÁV összes vásárlásainak 90 százaléka hazai forrásból származott. A századfordulótól kezdve a közös hadsereg is köteles volt beszerzéseit a kvóta arányában Magyarországon intézni. A gazdaságfejlesztés hatékony eszközének bizonyult a Baross Gábor minisztersége alatt bevezetett vasúti


33

díjszabási rendszer. Kiemelt kedvezményeket kaptak például az exportszállítmányok, egyes iparcikkek vagy a műtrágya-behozatal. Végül, de nem utolsósorban jelen volt az állam a gazdaságban befektetőként és vállalkozóként is. Nemcsak a már említett infrastrukturális beruházások finanszírozójaként, hanem földbirtokok, erdők, bányák és gyártelepek tulajdonosaként is. A meglévő állami vasműveket korszerűsítették (például Vajdahunyadon), újakat építettek (Diósgyőrben), és felépült az államvasutak budapesti gépgyára. Az 1868-ban alapított Magyar Államvasutak pedig a vasutak államosítása révén húsz év alatt az ország legnagyobb vállalatává hízott. A korszak végén állami tulajdonban volt az állótőkeállomány egynegyede. Az állami vagyon 70 százalékát a közlekedési és hírközlési berendezések tették ki. Az állami üzemekben dolgozott minden kilencedik ipari munkás, s az ipari termelés egynyolcadát az állami szén-, érc- és sóbányák, vasművek, gépgyárak, dohánygyárak és nyomdák állították elő. 7. A családszerkezet változása a századfordulótól A 20. századhoz közeledve azonban ismét az egyszerűbb szerkezetű, bár nem feltétlenül kisebb létszámú háztartások javára alakulnak az arányok. A kapitalizmus fejlődése és az iparosodásnak és a tőkés modernizációnak a társadalom egészére gyakorolt hatása, a jogi szokások és társadalmi kapcsolatok átalakulását is magával hozó lendülete a családok szerkezetét is a polgárosult nyugati minták felé közelítette. Az utódnemzés és gyermeknevelés természetesen továbbra is elsősorban a család feladata marad, viszont a századelőtől kezdődően a népességfejlődés korábbi lendülete lassul. Rövidebb idő alatt, mint nyugaton, a halálozások csökkenését hamar követni kezdi a születésszám csökkenése, s így a gyermeknevelés nem növeli tovább a családok méretét. A születésszabályozás bizonyos formáinak terjedése s a házasodási szokások ezzel is magyarázható változása, közelebbről a házasságkötési életkor későbbre tolódása szintén hasonló tendenciát erősített. A társadalmi helyzetek átörökítésére, állandósítására vagy a helyzetnek lecsúszás nélküli megváltoztatására ekkor már a nagycsaládon kívül más lehetőségek is nyíltak. A gyermekek egy részének taníttatása és cserébe a vagyon más kézben történő egységes örökítése (gyakori például a hazai németeknél), vagy az ügyes házasságkötési

stratégia mellett a gazdaság fellendülése számos kereseti lehetőséget ígért. Ilyen volt az uradalmak munkaerőszükséglete, a mezőgazdasági, idényjellegű vándormunka, a fejlődő nagyvárosokba telepedés, a betanított, például építőmunkások seregének gyarapítása, és többnyire a teli zsebbel hazatérés terve és reménye vezette az Újvilágba kivándorlókat is. A piacosodás és az ország nagy szabad munkaerőkapacitása miatt a középrétegeknél terjedt a külső munkaerő alkalmazása, ami ismét csak a családi együttműködés kényszerét oldotta. A parasztgazdaságok javuló eszközellátása miatt a mezőgazdaság sem igényelt többé nagyobb, bonyolultabb családi szerkezetet. Számos, korábban csaknem kizárólag a családra terhelődő szociális feladatra is kialakulóban voltak közösségi megoldások (például szegényházak, árva- és aggmenhelyek, kisdedóvás). A polgári jogviszonyok (az öröklésjog szabályozása), magatartásminták és igények szintén a családok elkülönülésére sarkalltak. Mindennek következtében országosan terjed s lassan uralkodóvá kezd válni az egyszerű kiscsaládi szerkezet. A elmondottak ellenére azonban látnunk kell, hogy igen gyakoriak maradnak a kiterjesztéses kiscsaládformák. A megnövekedett életkor mellett – a családok minden önállósodási törekvései ellenére is – az élet legtermészetesebb törvényszerűségei, az életciklusok alakulása ebbe az irányba hatottak. Az örökségre vágyó házas gyermekek, elaggott nagyszülők, férjhez nem ment nővérek-sógornők színesíthetik egyes családok csoportképét. Az életviszonyoknak a gazdagságát, a családszerkezeti-együttélési megoldásoknak – az egyéni életkor előrehaladtával állandóan átalakuló, a családtagok egyéni érzelmi viszonyai által is nagyban befolyásolt – változatosságát a legrugalmasabb és legárnyaltabb demográfiai tipizálás sem lehet képes visszaadni. Ennél részletesebb képet csak az egyes rétegek életformája rajzánál adhatunk. Ez azonban egy másik tudományág kutatási területe lenne, azonban a gazdasági fejlődések elemzésénél a társadalmi átalakulások bemutatása nem hagyható el. A téma egy hosszú időintervallumot ölel át, a tanulmány rövid áttekintést ad a magyar gazdaságról a dualizmus idején. Látható a fejlődés a magyar iparban, illetve észrevehető, hogy minden gazdasági változást egy társadalmi változás követi. Ezek a logikai lépések minden történelmi korra igazak. A történelmi tényekből, következményekből tanulni lehet. Tanulni kellene.

Irodalom: KAPOSI Zoltán: KAPOSI Zoltán: A XX. század gazdaságtörténete II. 1945–1990 Budapest-Pécs Dialóg Campus Kiadó 2000 p. 55-62 1. Magyarország gazdaságtörténete a Honfoglalástól a 20. század közepéig Szerkesztette:Honvári János Budapest Aula Kiadó, 2000 2. BEREND T. Iván-SZUHAY Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848-1944 Budapest Kossuth Könyvkiadó 1973

34


HUSZ Anikó Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

A városnézések formái napjainkban – Budapest és Bécs kínálatának viszonylatában Städtetourismus und Stadtbesichtigung heutzutage – Angebote von Budapest und Wien im Fokus Städtisches Flair zu erleben ist erwartungsgemäß der stärkste Motivator für Städteurlauber. Gleich danach folgen, Spaß und Vergnügen und der Wunsch einfach zu genießen. Die Neugierde auf Neues, Spannung und außergewöhnliche Dinge zu sehen und erleben, sind die Charaktereigenschaften der meisten Stadtbesucher. Am stärksten locken, kaum verwunderlich, Kunst- und Kulturangebote und Sehenswürdigkeiten in eine Stadt. Aber sowohl die Atmosphäre und das Image der Destination, als auch die alternativen Formen der Stadterkundung spielen bei der Wahl des Urlaubszieles eine starke Rolle. Der Städteurlauber zeigt in seinen Aktivitäten seine Genussfreude und sein kulturelles Interesse. A nemzetközi turisztikai statisztikák alapján a városlátogatások az utazási motivációk közül jelentős részarányt képviselnek. Ma már nem jelent elegendő vonzerőt a kulturális értékeknek a megszokott módon való bemutatása, hanem valami újra, másra van szükség, mivel a turisták újszerű, alternatív élményekre vágynak. Az európai városok a kiélezett harcban azon dolgoznak, hogy innovatív és magas hírértékkel bíró ötletekkel tudjanak előállni és minél több turista érdeklődését tudják felkelteni. A kulcsszó, amely ezt a törekvést kifejezi: EGYEDISÉG. Nemcsak a vendégek fogékonyak az új ötletek iránt, hanem az idegenvezetők is ezáltal jobban élvezik munkájukat, hiszen sokszínű, változatos, a „hely szelleméhez” igazodó, a helyi vonzerőket különleges módon bemutató vezetéseket tarthatnak. Az alternatív városnézés kétféle formában térhet el a hagyományostól: témájában és az igénybe vett eszköz által. Erre szeretnék tanulmányomban példákat bemutatni a magyar és az osztrák főváros – Budapest és Bécs – kínálata alapján. Mivel ebben a témában még szakirodalom nem született, ezért elsősorban internetes forrásokra és a saját tapasztalataimra támaszkodtam. Célom, hogy a városok már meglévő és kialakult városnéző formái mellett felhívjam a figyelmet az alternatív módszerek alkalmazására. Ezek az alternatívák a városok rejtett, más arcát és másképp mutatják be. Valahogy érdekesebben… A túrák során a mindennapok világát ismerhetjük meg, a várost, ahol az átlagos hétköznapok zajlanak, és olyan részleteket, amelyeket egy hagyományos városnézés keretében nem mutatnak meg az idelátogatóknak.

1.1 Városlátogatások Európában A városlátogatók célja elsősorban a felkeresett desztináció kultúrájának megismerése. A WTO-ETC1 a városokba irányuló kulturális turizmust az alábbiak szerint határozta meg: kulturális látnivalók felkeresése a lakóhelyen kívüli városokban, amelyeknek célja új információk és élmények szerzése a kulturális szükségletek kielégítésére. A WTO-ETC 2004-ben egy kutatást végzett az európai városok kulturális turizmusáról. Kutatásai során a kultúrát két nagy csoportra osztotta, az ún. belső és külső körre. A kulturális turizmus belső köréhez az örökség és a művészetek tartoznak. Az örökség fogalma a műemlékekre és az épített örökségekre, a múlt alkotásaira terjed ki. A művészetekhez a képző- és előadóművészet különböző ágai tartoznak, mint például festészet, szobrászat, irodalom, kortárs építészet… A külső körbe a kulturális turizmus azon részei tartoznak, amelyek a mindennapi élettel szorosan összekapcsolódnak. Ilyen az életstílus (hagyományok, gasztronómia, folklór) és az ún. kreatív iparágak mint divat, design, film, szórakoztatóipar. A városlátogatások során e két kör „kínálata” egyre inkább összefonódik. A klasszikus városnézési formák a belső kör elemeire helyezik a hangsúlyt a bemutatáskor, míg az alternatív városbemutatások inkább a külső kör elemeit, a hely egyediségét, atmoszféráját emelik ki. 1 WTO – World Tourism Organization (Turisztikai Világszervezet); ETC – European Travel Comission (Európai Turisztikai Hivatal)


35

1. ábra: A kulturális turizmus megjelenési formái Külső kör

Életstílus Kreatív iparágak

• hagyományok, gasztronómia, folklór • divat, design, szórakoztatóipar Belső kör • képző- és előadó-művészet: festészet, építészet, színház, balett • kastély, vár, templom, múzeum, könyvtár

Művészet Kulturális örökség Forrás: WTO-ETC megfogalmazása alapján a szerző saját szerkesztése, 2011.

Az 1. ábrát látva megállapíthatjuk, hogy a „kultúrkör” magját a művészetek, a műemlékeink – tehát a múlt jelenti. A külső körív a jelen, a mindennapi élet, amely azonban mindig magában hordozza a múlt értékeit is.

4. csoport: város örökséggel, művészeti kínálattal és kreatív iparágakkal 5. csoport: metropolisz örökséggel, művészeti kínálattal és kreatív iparágakkal

A kulturális turizmusban résztvevő európai városok a WTO kutatása alapján öt nagy csoportba sorolhatók:

Az 1. táblázatból kitűnik, hogy a magyar és az osztrák főváros is – a kutatások alapján – jelentős kulturális örökséggel, művészeti kínálattal és az ún. kreatív iparágakkal rendelkező nagyvárosok kategóriájába tartozik. Ez a hasonlóság azonban azt is jelenti, hogy a turisztikai piacokon komoly versenytársai is egymásnak.

1. csoport: kisebb város örökséggel 2. csoport: kisebb város örökséggel és művészeti kínálattal 3. csoport: város örökséggel és művészeti kínálattal

1. táblázat: Európai városok szerepe a kulturális turizmusban Kisebb város örökséggel

Ávila Canterbury Cordoba Granada Heidelberg Oxford Pisa Siena Würzburg York

Kisebb város örökséggel és művészeti kínálattal

Város örökséggel és művészeti kínálattal

Avignon Basel Bologna Bruges Firenze Gent Krakkó Ljubljana Tallin Velence

Athén Antwerpen Edinburgh Glasgow Hamburg Helsinki Porto Prága Rotterdam Salzburg Sevilla

Város örökséggel, művészeti kínálattal és kreatív iparágakkal Amsterdam Barcelona Bécs Brüsszel Budapest Dublin Koppenhága Lisszabon Lyon Milánó München Nápoly

Metropolisz örökséggel, művészeti kínálattal és kreatív iparágakkal Berlin Isztambul London Madrid Párizs Róma

Forrás: WTO 2004.

36


1.2 A városlátogató turisták jellemzői A városlátogatók legfontosabb motivációja a kultúra megismerése. Az utazók többsége magas iskolai végzettséggel és viszonylag magas jövedelemmel rendelkezik. A vendégek motivációja alapján azonban három másik kisebb csoportot is létrehozhatunk: • Művelt városlátogatók Az a középkorosztály, amely általános műveltsége alapján érdeklődik a városok iránt, és akik számára fontosak a minőségi szolgáltatások a szállás és az étkezés területén, valamint az emberi kapcsolatok terén. • Fiatal, kalandvágyó turisták Ők kíváncsiak a város igazi arcára, kalandokat keresnek nappal és éjjel is. Kiváló alanyai az alternatív városnézési formáknak. • Bulizni érkező turisták Számukra a város éjszakai élete a fontos, itt tartózkodásuk ideje alatt többször is részt vesznek partikon. Egyre több buli szervezőcég alakul ennek az igénynek a kielégítésére.

A városlátogatók leggyakrabban repülővel utaznak (51%), ezt követi a személygépkocsi (23%). A repülős utazások számának magas aránya a fapados légitársaságok jelenlétéből is fakad, hiszen Bécs és Budapest repülőterei is nagy számban fogadnak ilyen járatokat. Az olcsó légitársaságok a Wien Schwechat repülőteret belföldi, nemzetközi és transzkontinentális járatokra használják. Air Berlin a legfontosabb olcsó légitársaság a repülőtéren. A következő légitársaságokkal utazhatunk: Aer Lingus, Air Transat, Brussels Airlines, Condor, easyJet, GermanWings, InterSky és mások. 13 olcsó légitársaságot regisztráltak, melyeknek csatlakozásuk van ehhez a repülőtérhez. Budapest repülőtere nemzetközi járatokat és hosszútávú járatokat ajánl. A Ferihegyi repülőtér a Wizz Air légitársaság csomópontjaként szolgál. Aer Lingus, Brussels Airlines, Condor, easyJet, GermanWings, Jet2, Norwegian Air Shuttle és más légitársaságoknak van járatuk. 10 olcsó légitársaság van, mely csatlakozik a budapesti repülőtérhez.

2. táblázat: „Fapados” légitársaságok a bécsi és budapesti repülőtereken

Forrás: www.flylowcostairlines.org

A városlátogatásoknál a rövid utazások, a 3-4 éjszakás tartózkodás a domináns. A szálláshelyek közül a szállodák a legnépszerűbbek. A városlátogatók legszívesebben a partnerükkel utaznak, a családos utazás gyerekekkel kevésbé jellemző. Az utazások tervezésében az internet szerepe egyre jelentősebb, hiszen a kiválasztott desztinációról a világhálón szerezhető be a legtöbb információ. A helyszínen viszont fontos szerep jut az útikönyveknek, a városokról kiadott informatív kiadványoknak, prospektusoknak, térképeknek. (T-MONA) A barátok, ismerősök ajánlásai is befolyásolják az utazási döntéseket. A városlátogatók között magas az egyéni utazások és szervezések aránya (kb. 60%). Egyegy ország ünnepnapjainak hétvégi közelségbe esése is gyakran ad lehetőséget az egyéni utazások (repülőjegy- és szállásfoglalás) interneten történő hosszú hétvégéinek

tervezésére. A városlátogató az utazását általában 1-4 hónappal előbb tervezi meg. 1.3 Budapest és Bécs helye a világ leglátogatottabb és legdrágább városai között Egy 2010 januárjában publikált angol nyelvű felmérésben összeállították a világ 100 leglátogatottabb városának listáját. Az eredmény a 3. táblázatban látható. A 3. táblázat alapján látszik, hogy London a legkedveltebb város a világon, de 2007 és 2008 között mínusz két százalékos visszaesése volt, ám még így is meg tudta előzni a rettentő dinamikusan megugrott látogató számmal rendelkező New York City-t. Sajnos Magyarországnak rossz hír, hogy Prága és Bécs, a legfőbb versenytársaink 13, illetve 10 hellyel megelőznek minket. Ha csak az európai városokat nézzük a rangsorban, akkor a tizenegyedik helyezést érte el Budapest.


37

3. táblázat: Budapest és Bécs helye a világ leglátogatottabb városainak rangsorában

1.

London

2008 látogatók száma (’000) 15,033.2

2.

New York

10,786.1

23,1

3.

Bangkok

10,209.9

-5,8

4.

Szingapúr

10,115.6

-1,6

6.

Párizs

8,375.0

-4,4

25.

Prága

4,033.5

3,6

28.

Bécs

3,552.0

4,2

38.

Budapest

2,868.9

-2,4

Helyezés

Város

Miért jönnek a külföldi turisták Budapestre, mik a főváros legjelentősebb vonzerői? Erre kereste a választ a BTH Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. 2008 nyarán. A kutatásban közel 6500 darab, túlnyomórészt on-line kitöltött kérdőívet értékeltek ki, Budapest vonzerői közül a kultúra és világörökség végzett a legelső helyen, a válaszadók 82%-a jelölte meg. Ezt követték a fürdők (45%), valamint az épített örökség (40%). Vonzerővel rendelkeznek még Budapesten a rendezvények, fesztiválok, kulturális programok (38%), de nagy szerepe van még a bor és gasztronómiai kínálatnak is (24%). A helyszíni kérdőívek eredményei pedig azt tükrözik, hogy a már Budapesten tartózkodó turistákat az épített örökség bűvöli el leginkább. 2. Városnézések A városnézések története messzi múltra nyúlik vissza. A városok számos zarándokút célpontjai voltak. A XVII. századi ifjú nyugat-európai arisztokraták életének szinte kötelező programja volt a nagy körutazás – Grand Tour –, amely általában egy-egy európai, főleg egyetemmel rendelkező városba vezetett. Kereskedelmi, kongresszusi, politikai célokból szintén legtöbbször városokban találkoztak (például Tridenti zsinat, Hansa Kereskedelmi Szövetség központjai: Hamburg, Lübeck, Birodalmi gyűlések helyszíne, Lipcsei vásár, Bécsi kongresszus…). Az idegenforgalom tömegturizmussá válása azonban nem a városok kulturális jellegéhez kötődik, sokkal inkább a városokból való menekülés idézte elő (üdülés a tengerparton, síelés a hegyekben). Az idegenforgalmi kutatások a városlátogatásokat magától értetődőnek tekintették, ezért nem szenteltek a témának kitüntetett figyelmet. A turizmus szakemberei csupán az 1980-as években kezdtek el a városlátogatásokkal foglalkozni. Az idegenforgalmi szakirodalom szerint a városnézés jelentése: „Egy város vagy település idegenforgalmi értékeinek bemutatása, múltjának, jelenének ismertetése autóbuszos vagy gyalogos körséta keretében, szakképzett idegenvezető közreműködésével, meghatározott időtartam alatt.” (Gál 1998 : 101)

38

% növekedés (2007/2008) -2

Forrás: Euromonitor International’s Top City Destination Ranking alapján a szerző saját szerkesztése, 2011.

2.1 Klasszikus városnézések A hagyományos értelemben vett klasszikus városnézés alatt a buszos, vagy gyalogos illetve a kombinált buszosgyalogos kirándulásokat értjük. Ezen túrák időtartama elég széles palettán mozog, sokban függ attól, hogy mennyire szeretnénk megismertetni az adott várost. Általában 3 - 4,5 órát vesznek igénybe. 2.1.1 Budapesti buszos városnézés (útvonal, főbb látnivalók) Buszos városnézés esetén van egy garantált, meghatározott útvonal, ami a legszemléletesebben vezeti végig az utasokat Budapest belvárosán, kiemelve a fontosabb látnivalókat. A leggyakrabban használt útvonal a következő: Hősök tere (Millenniumi emlékmű, Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok) – Andrássy út (Kodály körönd, Oktogon, Opera) – Kiskörút – József Attila utca – Hercegprímás utca (Szent István Bazilika) – Szabadság tér (Magyar Nemzeti Bank) – Honvéd utca – Báthory utca – Kossuth Lajos tér (Parlament, Néprajzi Múzeum) – Balassi Bálint utca – Széchenyi rakpart – Margit-híd – Margitsziget – Bem rakpart – Bem tér – Fő utca (Király fürdő, Szent Anna templom, Kapucinus templom) – Clark Ádám tér (Lánchíd, Alagút, 0 kilométerkő, Sikló, Királyi Palota) – Hunyadi János út – Dísz tér -Tárnok utca Szentháromság tér (Mátyás-templom, Halászbástya, Hilton Hotel) – Palota út – Dózsa György tér (Dózsa-szobor) – Szarvas tér (Tabán) – Attila út – Hegyalja út – Sánc utca – Szirtes út – Gellérthegy (Citadella, Szabadság emlékmű) – Szirtes út – Sánc utca – Hegyalja út – Erzsébet híd – Kossuth Lajos utca - Astoria – Rákóczi út – Blaha Lujza tér – Baross tér (Keleti Pályaudvar, Aréna Pláza) – Thököly út – Dózsa György út – Verseny utca (Puskás Stadion) – Stefánia út (Földtani Intézet, nagykövetségek) – Ajtósi Dürer sor – Dózsa György út (Városliget) – Hősök tere


2.1.2 Budapesti gyalogos városnézés – „Pesti-világ- a Liszt Ferenc térre érkezünk, ahol a Zeneakadémia mellett rengeteg bár és kávézó található. Tovább sétálva örökség” A legtöbb nagyvárosban vannak olyan egybefüggő és eljutunk a Nagymező utcába, amit a „pesti Brodwaynek” egységes építészeti alkotások, amelyek nagyon jellemzőek is neveznek (Moulin Rouge, Fővárosi Operettszínház…) egy adott történelmi korszakra. Kis utcák, hosszú sugárutak, A sugárúton áll a méltán híres Magyar Állami Operaház egész negyedek, lakó- és ipartelepek adják vissza egy-egy (E). A neoreneszánsz épület kívül-belül harmonikus korszak gazdasági, kulturális és politikai teljesítményét. egysége hangsúlyozza az épület reprezentatív funkcióját. Ezek a helyszínek egy felkészült sétavezetővel kényelmesen A vele szemben található, azonos szépségű épület bejárhatóak. Budapest esetében például egy gyalogos a közelmúltig a balett fellegvára volt, hamarosan 5 városnézés keretében a VI. kerületet, tehát a történelmi csillagos luxus szálloda lesz belőle. belváros főbb részeit lehet megmutatni a turistáknak. A A sugárút ezen szakaszánál szebbnél szebb és drága túra akár félnapos is lehet, így a híres magyar konyha üzletek csábítják a vásárlókat. Elhagyva az Andrássy utat ínyencségeit is megkóstolhatják a vendégek egy ebéd a Bajcsy-Zsilinszky útra (F) érkezünk. Itt található a Szent alkalmával. István Bazilika (G). Hild József, Ybl Miklós majd Kauser Tervezett gyalogos városnéző útvonal: Indulási pontnak József építette neoreneszánsz és klasszicista stílusban. Itt a Hősök tere (A) a legalkalmasabb, itt egy általános képet őrzik István király Szent Jobbját. lehet adni Magyarország történelméről, a Szépművészeti Negyedórás sétával a Bazilikától a Kossuth Lajos térre Múzeumra utalva a művészetekről. érkezünk (H), ahol a Parlament található. A Steindl Az Andrássy úton haladva lehetőség nyílik a Világörökség Imre által tervezett kőcsipkés Országház Magyarország részét képező út bemutatására illetve az ott látható egyik legismertebb középülete. A kupolacsarnokban nevezetességek részletesebb ismertetésére. Az Andrássy út és történelmi környezete – melyet 1872-ben kezdtek építeni és 1885ben adtak át ünnepélyesen – 2002-ben került fel a Világörökségi Listára. A sugárút a Budapestből világvárost alkotó korszak eklektikus építészeti csúcspontja, a XIX. század második fele építészeti stílusainak reprezentánsa. A neoreneszánsz stílus dominál, de találunk neobarokk, klasszicista, szecessziós és romantikus épületeket is. Az Andrássy út jelenti az összeköttetést a dinamikus belváros és a Városliget zöldje között, amit hármas tagolásával is nagyon jól érzékeltet: bérházpalotákkal, széles belvárosi főútként indul, majd fokozatosan tágul, lazul, zöldül, és villákkal szegélyezett fasorrá 1. kép: Gyalogos útvonal és főbb állomásai - „Pesti-világ-örökség” terebélyesedve torkollik a Hősök terébe. A sugárút nevezetessége a Millenniumi Földalatti Vasút is, a kontinens első, a világ második földalattija. látható a Magyar Szent Korona és a koronázási ékszerek. Az Oktogon felé haladva számos múzeummal A Duna-partról pedig gyönyörű panoráma nyílik a találkozhatunk. A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum Budai Várra. (B) két legnagyobb gyűjteménye a kínai és a japán kollekció. Továbbhaladva érünk el a Liszt Ferenc 2.2 Alternatív városnézési formák gyalogosan Emlékmúzeumhoz (C). Itt tekinthetők meg Liszt eredeti hangszerei, bútorai, könyv- és kottatára, személyes 2.2.1 Témaútvonalak tárgyai. A „Terror Háza” ma múzeum, de a 20. századi A tematikus útvonalak jellemzője, hogy mindig magyar történelem két szégyenteljes és tragikus valamilyen meghatározó téma köré építik fel a bemutatni korszakában valóban a terror háza volt. 1944-ben a kívánt látnivalókat. A tematikus utak – bár eddig is léteztek nyilas uralom idején a magyar nácik, 1945 és 1956 „nem hivatalos” formában – a turisztikai kínálat új elemei között pedig a hírhedt kommunista terrorszervezet, szervezett, jól átgondolt formában, ezért is nevezném az ÁVO és utódja, az ÁVH rendezkedett be ugyanitt. őket újszerű szolgáltatáscsomagoknak. Fontos szervező A multimédiás múzeum a diktatúrák áldozatainak állít elv, hogy ismeretszerzési és szórakoztatási lehetőséget is emléket. A nyolcszögletű teret, az Oktogont (D) elhagyva kínáljanak egyszerre.


39

2.2.1.1 Bécs Ausztria fővárosa több témaútvonal-ajánlattal is várja az odalátogatókat, amelyeket a Bécsi Idegenvezetők Szövetsége közösen állított össze: Bécsi élet: kávéházak, fiáker és társai A sétán résztvevők egy időutazást tehetnek a K.u.K. Monarchia korszakába, (az Osztrák–Magyar Monarchia korszakába) hisz a századforduló jelentősebb épületei kerülnek bemutatásra. A kávéházi kultúra a bécsiek mindennapjaihoz tartozik; anekdoták hangzanak el híres vendégekről, felelevenítik a kávé történetét, s természetesen a bécsi kapuzinert is megkóstolhatják a vendégek. Megismerhetik a bécsi embertípusokat, a városhoz jellegzetesen köthető foglakozásokat, mint a gesztenyesütő, a fiákeres, a levendulás asszony. Bepillantást ad a „túra” a bécsi walzer és a bálok világába is. Bécs a magasból A városnézők a fellegekben érezhetik magukat, hiszen az idegenvezetők a bécsi Ring épületeinek a padlásaira, tetőire csalogatják fel őket. Történeteket, anekdotákat mesélnek az ott lakókról, s közben élvezhetik a kilátást a belvárosra. A szenvedélyek útján a régi Bécsben Ez egy erotikus sétára invitálja a vendégeket. Anna Ehrlich osztrák írónő egy könyvben foglalta össze Josephine Mutzenbachernek, egy bécsi prostituáltnak az élettörténetét. A szajha a 19. század végén naplót vezetett kuncsaftjairól, ez adta a könyv és a séta alapját is. Azok az épületek, helyszínek kerülnek bemutatásra, ahol a vendégeit fogadta. Pikáns történetek, és nem publikált fotók is előkerülnek a vezetés során, amely 14 éven aluliak számára nem ajánlott. Gyilkosok, boszorkányok és hóhérok – Justitia Viennensis Ilyen címen fut az a városnézés, amely különböző gyilkosságok történetébe avatja be a látogatókat, valamint tömeggyilkosok lakhelyei, vesztőhelyek kerülnek bemutatásra. Gyenge idegzetűeknek nem ajánlott! 2.2.1.2 Budapest Magyarországon is találkozhatunk témaútvonalakkal, elsősorban Budapesten. ImagineBudapest Az egyik ilyen kezdeményezés az „ImagineBudapest” társaság által jött létre 2009-ben. A szervezők és a túravezetők elsősorban bölcsészekből verbuválódtak össze, van köztük könyvtáros, művészettörténész, újságíró. Többféle tematikus sétát vezetnek, mint például Üzenő falak – avagy a budapesti épületdíszek titkos nyelve; Toronyiránt – a belváros rejtőzködő templomai; Titkos kertek és terek a belvárosban; Hat torony - az odafent valókat keressétek! „Az ImagineBudapest azért jött létre, hogy mindezt valóban átélhesd. Alternatív városnéző túráinkon a régi várost keltjük életre – a ma díszletei között. Szándékunk az,

40

hogy a város- és művészettörténeti ismeretek mellett olyan tudást, érzést és hangulatot adjunk át a résztvevőknek, amely segít a mai körülmények között oly nehezen létrejövő kötődések kialakulásában. Hisszük, hogy egy városban, Budapesten nemcsak a mában lehet élni, s hogy a múltba nézés nem feltétlenül jelent egyet a siránkozással, sőt! Mert ahhoz, hogy jól érezhessük magunkat valahol, okvetlenül érdemes megismerkedni személyesen is a hely szellemével – hátha kiderül, hogy nem is olyan félelmetes az a szellem!” – ez a társaság Ars poeticája, amelynek szellemében tevékenykednek. Az egyik sétájukat szeretném kiemelni, amely az „épületek szemmagasságon túli világát” mutatja be Üzenő falak – avagy a budapesti épületdíszek titkos nyelve címen. A séta a VIII. és IX. kerület épületei között vezet, ahol az épületek homlokzatán található szobrokra, stukkódíszekre, kovácsoltvas kaput nyitó kapubejáratokra, ólomüveg-ablakos folyosókra hívják fel a figyelmet. Mesélnek építtetőkről, tervezőkről, s olykor még a város egykori lakóiról is. Bemutatásra kerül a magyar szecesszió egyik legnagyobb alkotása, az Iparművészeti Múzeum, amelyen a virágmotívumokban megelevenedő Zsolnay-majolikadíszítések és allegorikus szobrok szinte mesevilágba repítik nézőit. Sok eklektikus, és vizuális élményt nyújtó épület sorakozik egymás mellett. Az egyes figurális díszítések eredeti jelentésükön túlmutatva sokkal inkább a homlokzatok vizuális változatosságát szolgálták. Így volt lehetséges, hogy egy önmagában kevésbé jelentős (bár napjainkra klasszikussá vált) bérház homlokzatára mitológiai figurák játéka kerülhetett, esetleg nemesi rangot sejtető címerpajzsok képei, vagy épp századokkal korábbi művészek arcképcsarnoka. A megerősödő polgárság a gazdagságát szerette volna ily módon kifejezni. Beyond Budapest A másik figyelemre méltó turisztikai vállalkozás a „Beyond Budapest”. Két fiatal, Bagylyas Gyuri és Domján Manó alapították, akik a VIII.kerületbe költöztek albérletbe, majd megszerették ezt a helyet. „Laktam a Nyócker egyik színes-szagos bérházában, ahol egykor Radnóti is. Bejártam a kerület romos lépcsőházait és próbára tettem toleranciám, előítéleteimet. Annyi csodával és izgalommal találkoztam, mint még soha. Majd megérett az elhatározás és kidolgoztunk egy kulturális, szociális tapasztaláson alapuló túrát. Nekem sokat adott. Kösz Józsefváros.” A „Nyócker túra” ma már fogalommá vált, ez egy szociokulturális helytörténeti séta a Józsefvárosban. A Nemzeti Múzeum kertjében indul, majd a „Palotanegyedben” folytatódik. A séta során színes történeteket mesélnek az idegenvezetők, játékra is sor kerül, és az eredeti magyar negrót is megkóstolhatják. A csoport felkeresi M.Szűcs Ilona festőművésznő 100 éves műteremházát, aki az ott megfordult híres magyar művészek életéből mesél epizódokat, és megmutatja saját kollekcióját is. A séta végén egy muzsikus cigány


család látja vendégül az érdeklődőket, ahol beiglivel, teával kínálják a vendégeket, és a zene, beszélgetés sem marad el. Az alapítók, akik 2008-ban elnyerték az év legígéretesebb vállalkozója címet, jelenleg ötféle túrát kínálnak: Nyócker szeretettel; A szürkület palotái; A Nyócker málló pompája; Kortárs művészet instant; Élő történelemóra. Unique Budapest A Unique Budapest túráinak szervezése során szociológusok, a Rabbiképző vezetője, történészek stb. ültek össze, hogy összeszedjék, hogy mik az eddig még be nem mutatott érdekességek. Ebből tisztult le aztán a jelenlegi 7 túra, plusz az éjszakai kajaktúra: Eklektika, szecesszió, kultúra; Villák, paloták; Duna-parti történetek; A zsidónegyed titkai; A pesti éjszaka, stb. A Retro korszak című túra az egyik legnépszerűbb, amelynek célja felidézni és bemutatni a 60-70-80-as évek Budapestjét, tehát a szocialista országok „legvidámabb barakkjának” akkori életét, a szocializmus hatását fővárosunk mindennapjaira. Nincs olyan ember, aki a nagyszüleitől vagy szüleitől ne hallott volna történeteket az ő fiatalságukból, az akkori dolgos hétköznapokról, a divatról… Napjainkban reneszánszát éli a retro. A hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországát tükröző művészeti-kulturális értékek egyszerre számítanak világhírű hungarikumnak, a fiatalok számára követendő életstílusnak és olyan hagyatéknak, amelyekre a jövőben is lehet még építkezni. A séta során a vendégek tájékoztatást kapnak a Kádárkorszakról, a szocializmus eszmeiségéről. Felidézik az egykori Úttörő Áruház emlékét, és a nagy szenzációnak számító Astoria-aluljáró megnyitását. Elsétálhatnak a Tisza cipőbolt mellett, amely egykor Magyarország „tornacipő birodalma” volt. A Garzon Kávézóban gőzölgő Omnia várja vendégeit, de betérhetnek néhány romkocsmába is. Mára már a metrókocsik is retronak számítanak. A túra a szocreál Marxim Pizzériában fejeződik be, ahol megkóstolhatják a „Vörös Októbert”, vagy elfogyaszthatnak egy „Moszkvai uzsonnát”. 3. Alternatív városlátogatások közlekedési eszközökkel Egy város, egy település megismerésére napjainkban számos lehetőség kínálkozik. Igénybe vehetünk garantált városnéző programokat, vagy útikönyvvel a kezünkben önállóan barangolhatunk a városokban. A rohanó világban egyre újabb és újabb dolgokat kell kitalálni a turistáknak, ha azt szeretnénk, hogy minél nagyobb élményt és impulzust kapjanak, és elmondhassák, hogy különleges dologban volt részük. A helyi adottságokhoz alkalmazkodva különböző járművekkel, közlekedési eszközökkel is bejárhatjuk a városokat. Az alternatív közlekedési eszközök használata hozzájárul a plusz érzés kialakulásához, mivel nemcsak információt kapnak a megtekinteni kívánt nevezetességről, hanem az elérési mód is kalandnak tekinthető.

3.1 Kerékpáros városnézés A városnézés egyik lehetséges módja a kerékpározás, ami nemcsak azért divatos, mert alternatív, hanem mert környezetbarát, és a különböző szolgáltatók egyre nagyobb infrastruktúrával támogatják a biciklis turistákat. Gyarapodik a bicikliút hálózat, sokasodnak a bérlőhelyek, sőt újabban útikönyvekkel is segítik az utazókat. Budapesten több cég is kínál kerékpárbérlési lehetőséget. A Budabike úvonalai Buda és Pest utcáira, Retro városnézésre a külső városrészekbe, valamint Szentendrére csábítják a kerekeseket. A Yellow Zebra napi bicikli túrákat kínál. Érintett látnivalók a Hősök tere, Városliget, Pest

2. kép Kerékpárral a bécsi Parlament előtt

belső részei és a Budai Várhegy. Időtartama kb. 3.5 óra. A Budapestbike túráinak alapelve, hogy nem a sablon turistaútvonalakat járja csak be, hanem megmutatja az igazi Budapestet: Budapest geocache, Szentendrei túra, személyre szabott túrák a Várban, a Zsidó negyedben, Szentendrén – szerepel a kínálatban. Bécsben a PEDAL POWER nevű cég kínál a kerékpáros turisták számára lehetőséget a város kulturális értékeinek felfedezésére. Bécsben kb. 1000 km kerékpárút áll rendelkezésre, és szinte minden látnivaló könnyen és kényelmesen elérhető. A szolgáltató munkatársai különböző túraútvonalakat, térképeket dolgoztak ki, amelyeket térítésmentesen bocsátanak a biciklisek rendelkezésére: Ring túra, Óriáskerék–Práter-Hundertwasser túra, Zenei túra, Duna-sziget – Heuriger túra… A kerékpárok a város különböző pontjain bérelhetők és leadhatók. 3.2 Riksa-pedicab A riksa elnevezés Japánból származik, eredetileg a jinrikisha szóból. A szó jelentése emberi erővel hajtott jármű (jin=ember, riki=erő, sha=jármű). A Távol-Keleten a 19-20. század fordulóján terjedtek el, akkoriban azonban


41

szerencse, hogy a turisták mindig élen járnak az innovatív és környezetbarát közlekedési eszközök kipróbálásában és népszerűsítésében. Kipróbálják a segwayt, a twike-t, és jó bulinak tartanak minden olyan közlekedési eszközt, amelyet saját hazájukban nagy valószínűséggel visszautasítanának.

3. kép Pedicabek Budapest utcáin

még gyalogosan vontatták őket. Indiában ma is a legfőbb közlekedési eszköz. A múlt század második felében egyre több helyen jelentek meg a triciklis riksák, más néven cyclo, trishaw, illetve a nyugati országokban pedicab, bicitaxi vagy bike taxi. A világ nagyvárosainak többségében manapság már ott vannak a riksák mint a turisták szállításának egyik eszköze, többek között Londonban, Hamburgban, Koppenhágában, Rómában és New Yorkban is használják őket. A sikerük leginkább a környezetkímélő üzemeltetésnek köszönhető, ami manapság nem elhanyagolható dolog. Nem mellékes természetesen az utazás újszerű élménye sem, valamint az olyan különlegességek felfedezése, ami más járművel nem lehetséges. A Pedicab környezetbarát, kizárólag emberi erővel hajtott, és komfortos jármű. Minden Pedicab biztonsági övvel, kapaszkodóval, teljesen nyitható és zárható esőtetővel, irányjelzővel, féklámpával és zenével felszerelt luxus riksa. Budapesten jelenleg 3 vállalkozás szolgáltatásai vehetők igénybe: RKV (Riksa Közlekedési Vállalat), Pedicab Kft., Oharom.hu. A cégek szolgáltatása széleskörű (házhozszállítás, reklámozás), de leginkább a turistákra koncentrálnak. Mindegyik indít városnéző túrákat, amelyek a korlátozott utaslétszám miatt inkább privát túrák, illetve útvonaluk miatt egyedi is lehet. Vannak előre kialakított útvonalak is, mint például 100 perces városnézés, Borkóstoló túra, Szerelmesek útvonala. Ez esetben a hajtók a kiválasztott helyszíneken haladnak keresztül, és közben az utas(ok) előre felvett, többnyelvű idegenvezetést hallhatnak. A három keréken gördülő, zenés pedálhintókra akarvaakaratlanul is rácsodálkoznak az emberek, hiszen feltűnő és vidám színfoltjai a városnak, és egyediségük révén rendkívüli reklámértékkel bírnak. 4. Városnézés elektromos járművekkel Egyre több nagyváros vezetése gondolja úgy, hogy a belvárosban és a parkokban nincs helye az autóknak. Az úgynevezett zöld zónákon belül tiltják, vagy radikálisan korlátozzák az autók és motorok közlekedését. Még

42

4.1 Segway Egyszemélyes, önegyensúlyozó rollerféleség, a roller és a robogó keresztezése. Az elektromos energiával, elemekkel üzemelő eszköz mintegy 20 km/órás maximális sebességgel tud közlekedni, és egy feltöltéssel körülbelül 40 kilométert tud megtenni. A kormányrúd teleszkópszerűen összetolható, így szállítható az autó csomagtartójában is. Oldalra dőléskor tudunk kanyarodni. Ha meg akarunk állni, csak hátra kell dőlni. Ennyi. A többi a technika dolga. Néhány perc alatt megszokjuk e szokatlan irányítási módot, és fantasztikus élményt nyújt suhanni a hangulatos sétáló utcákon, egyik térről a másikig. Ha időközben a városnéző vendég be szeretne térni egy kávézóba, nem kell aggódnia, hogy lába kél a kétkerekű eszköznek. A Segway zárral és riasztóval ellátott. A járgány megalkotója, Dean Kamen amerikai feltaláló. 2003-ban Párizsban került először bevezetésre, amikor

4. kép Segway-el Budapesten

egy ifjú újságíró a biciklit lecserélve inkább a Segwayt választotta városnézésre, és a turisták inkább ezt a járművet kezdték fotózni a Louvre piramisa helyett. Ekkor született meg a gondolat, hogy ezzel a közlekedési eszközzel vezetett túrák sikeresek lennének különcségük miatt. Bécsben, Budapesten, Prágában és a világ sok-sok városában ezt az egyik legmodernebb városi közlekedési eszközt is használják városnézésre. Vezetővel is kérhető, de egyéni túrákat is szerveznek. Egyre népszerűbb, mert könnyű,


gyors, környezetbarát, és manapság még trendi is. Budapesten az Operánál található City Segway Tours irodából lehet bérelni a járműveket. Napi két indulás adott, reggel tíz órakor és este fél hétkor. A túra egy 30 perces ismerkedéssel kezdődik, majd amikor mindenki kellő biztonsággal tudja használni a kétkerekűt, megkezdődik a közel 2,5 – 3 órás kirándulás. A túra alatt a vendégek megismerkedhetnek Pest belvárosával, valamint megtekinthetik a Várnegyed fantasztikus panorámáját is. Főbb állomások a Szent István Bazilika, a Magyar Állami Operaház és az Andrássy út. Ezután a Vörösmarty tér és a Váci utcai sétálóövezet, majd végül a Vigadó, a Dunakorzó, a Lánchíd és a Roosevelt tér következik. A program végén a kirándulók a kiindulási ponthoz térnek vissza. A bécsi városnézéseket a Vienna City Segway Tour szervezi, amelynek találkozási pontja szintén az Operaháznál található. A 3 órás túra során a segwayt igénybe vevők megismerhetik a belváros legismertebb nevezetességeit, mint az Opera, a Ring körút, a Hofburg, a Városháza, a Szent István Dóm. A szervezett túrák mellett individuális kéréseket is teljesítenek. 5. Városnézés vízen 5.1 Kétéltű városnézés Mióta feltalálták a kétéltű harci eszközöket, egyáltalán nem okoz gondot, hogy egy jármű képes legyen a szárazon és a vízen felváltva közlekedni. Szingapúrban például leselejtezett és gondosan felújított DUKW-k viszik a turistákat. A DUKW ismertebb nevén Duck, a II. Világháborúban az amerikaiak által kifejlesztett hat kerék meghajtású kétéltű jármű. A Normandiai partraszállás idején, amikor az ellenséges csapatok uralmuk alatt tartották az összes fontosabb kikötőt, az amerikaiak a DUKW segítségével mintegy tizennyolc millió tonna élelmiszert, fegyvert, gyógyszert és egyéb hadianyag utánpótlást szállítottak. Kétéltű túrákat (Duck Tours) Philadelphiában, Baltimoreban, Halifaxban, Bostonban, Miamiban, Austinban, Seattleben, Rotoruán (Új-Zéland), Londonban és Liverpoolban, és 2009 óta Budapesten is tehetünk. Budapesten 30 hónapos előkészítő munka után 2009. szeptember 18-án csobbant először a vízbe a RiverRide, valahol a Dózsa György útnál, egy újonnan épített 70 méteres rámpán. A RiverRide egy olyan 290 lóerős városnéző jármű, busz és hajó is egyben, amelyen két vasmacska, egy hajókürt, mentőöv, 160 méter hajókötél, és 45 mentőmellény található. Budapesten olyan buszvezetők ülnek a kormány mögé, akik egyben hajóskapitányok is. A kétéltű városnéző túra útvonala: A beszállás a Roosevelt téren zajlik, majd a busz elindul a Parlament felé. Az Alkotmány utcán és Bajcsy-Zsilinszky úton elér az Erzsébet térre, aztán az Andrássy úton végig a Hősök tere érintésével fordul rá a Dózsa György útra, ahol a folyónál

5. kép River Ride Budapesten

az elkészült rámpa segítségével csobban a Dunába. Innen már mint hajó halad tovább a Lánchíd irányába, majd egy hajtűkanyarral visszatér a Dózsa György útnál található Helia Szállóhoz, ahol partra száll és a Roosevelt térig ismét buszként viszi a turistákat. A városnézés közel két órás, amelyből egyet a szárazföldön egyet pedig a vízen töltenek az utasok. A buszon angol és német nyelven szolgáltatnak könnyed stílusú idegenvezetést, és vasárnaponként magyar idegenvezetést is tartanak. (lásd: http://www.riverride.hu/riverride.php) 5.2 Softrafting a Dunán 2010. május elsejétől egy rafting-gumihajóból is lehet gyönyörködni Budapest Duna-parti panorámájában az OTP Travel szervezésében. A túra során szakképzett túravezetők mutatják be a hajóból a főváros nevezetességeit, építészeti ritkaságait. A résztvevők kb. 12 km-es távolságot tesznek meg, az evezés időtartama kb. 2,5 óra. Valamennyi hajóban vízhatlan tokban segélykérő telefon, mentőkötél dobózsákkal és esőkabátok találhatók. Ezen kívül minden hajóban van olyan vízhatlan doboz, amelyben video és fényképezőgépek helyezhetők el, segítséget nyújtva a vízen történő fotózáshoz. Valamennyi utas neoprén cipőt és mentőmellényt kap, az utcai cipők vízhatlan csomagolásban kerülnek a hajókba.


43

6. kép Softrafting útvonala a Dunán

A rajthely a 3-as metró Gyöngyösi utcai megállójától kb. 400 méterre található. Érkezés a Lágymányosi híd Budai hídfőjénél a Kopaszi-gáthoz, amely a főváros egyik legkulturáltabb szabadidő parkja. Étterem, pihenőhely várja a megfáradt evezősöket. Ideális kirándulás családoknak, baráti társaságoknak, és munkahelyi csapatépítésre. Összefoglalás A turisztikai trendek és az utazási tapasztalatok is azt mutatják, hogy a turistáknak növekszik az igényük a

44

minőség iránt, kritikusabbá és érzékenyebbé válnak az ár-érték arányra. Keresik a módját a szabadidő alternatív eltöltésének, nő az igény az eredetiség, az autentikus iránt. Nő a kereslet a bérelhető közlekedési eszközök iránt, amelyek szabadságot adnak, de ugyanakkor önállóságot is feltételeznek. Nő az igény az új termékek, szolgáltatások iránt, melyek hozzáadott értékük révén kitűnnek a többi közül. Ezt a hozzáadott értéket hivatottak a tematikus útvonalak és a különleges közlekedési eszközök is megteremteni.


Irodalom: GÁL Gyöngyi: Idegenvezetés felsőfokon. Bp. KVIF, 1998. p. 101. HUSZ Anikó: Kreativitás a városnézésben In: XIII. Apáczai-napok 2009 Nemzetközi Tudományos Konferencia Tanulmánykötet. - Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Cs. J. Kar (NYME-AK), Győr,2010. pp. 90-97. SULYOK Judit: Kulturális turizmus az európai városokban In: Turizmus Bulletin, 2005/3. sz. pp.18-29. T-MONA (Tourismus-MONitor Austria): Gästebefragung im Rahmen eines Kooperationsprojekts zwischen Österreich Werbung, WKÖ, BMWFJ, der Firma MANOVA und den neun Landestourismusorganisationen, Mai 2008 bis April 2009 Kulturális kutatás Budapestről. A BTH Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. és a Művészetek Palotája által létrehozott Kulturális Munkacsoport felmérése, 2008 In: http://www.budapestinfo.hu/noc/photos/KutatasosszefoglaloSAJTO.pdf Imagine Budapest – üzenő falak In: http://varosjaro.blog.hu/2009/05/11/imagine_budapest_uzeno_falak (2009.09.21) Városnézés Segway-el In: http://www.nagynap.hu/elmenyek/Varosnezes_Segway-el.html (2009.09.17) Guruló hajó, vagy úszó busz? Pesti városnézés kétéltűvel In: http://www.origo.hu/utazas/20090910-gurulo-hajo-vagy-uszo-busz-pesti-varos-nezes-keteltuvel.html (2009.09.24) “A város legendáit csak az itt élők ismerik”- Interjú az UniqueBudapest egyik tagjával, Szabó Erikával. In: http://www.budapest23.eu/?p=2329 (2011.01.09) Adatgyűjtéshez használt egyéb honlapok: http://www.wienfuehrung.com (2009.09.21) http://www.imaginebp.hu/ (2009.09.21) http://www.beyondbudapest.hu/magyar/Mindex.html (2009.09.21) http://pedicab.hu (2010.02.22) http://www.riverride.hu (2010.02.22) http://oharom.hu/ (2010.02.22) http://citysegwaytours.com/vienna/tours (2011.01.09) http://www.euromonitor.com/Euromonitor_Internationals_Top_City_Destination_Ranking (2011.01.09) http://www.wien-vienna.at/fahrradverleih1.php (2011.01.09) http://www.flylowcostairlines.org (2011.01.09) https://www.otpbank.hu/otptravel/hu/Budapest_Softrafting.jsp (2011.01.20) Képek forrásjegyzéke: 1.kép: http://maps.google.hu/maps?hl=hu&tab=wl 2.kép: http://www.kreiszeitung.de/bilder/2010/02/11/626593/1509244975-citybike-wien-stadt-tour-fahrrad.9.jpg 3.kép: http://pedicab.hu/wp-content/gallery/01/img_1269_0.jpg 4.kép: http://www.discoverbudapest.com/images/stories/segway_budapest.jpg 5.kép: http://www.riverride.hu/images/gallery/riverride_108.jpg 6.kép: https://www.otpbank.hu/otptravel/file/Softrafting_map.pdf

KALANDRA FEL!

Forrás: Vincze Ferenc: Különleges közlekedési eszközök a turizmusban Budapesten és környékén. Szakdolgozat, Győr 2009.


45

DARABOS Ferenc Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

A szigetközi turisztikai menedzsment fejlesztése, különös tekintettel az osztrák–szlovák–magyar együttműködésre Förderung des Touristikmanagements in der Schüttinsel-Region mit besonderer Rücksicht auf die österreichisch–slowakisch–ungarische Zusammenarbeit In der Publikation, die eine Art Ergänzung zum Lehrmaterial ist und in den Lehrfächern „Gebietsetwicklung im Bereich Tourismus und Tourismusmanagement” genutzt werden kann, wird eine angemessene Antwort auf die Frage gesucht, ob eine solche Organisation, die sich auf Tourismus spezialisiert, in der Schüttinsel-Region ins Leben gerufen kann. Internationale Beispiele und Erfahrungen in Österreich und anderen EU-Mitgliedsstaaten bestätigen die Notwendigkeit der Errichtung einer solchen Organisation. Das staatliche Tourismusmanagement kann einen erheblichen Beitrag zum Anschluss der Region leisten, indem es unter Berücksichtigung rationaler Aspekte bestimmt, welche Landschaftseinheiten mit welcher Unterkunftskapazität einen Antrag auf staatliche Förderung ihrer Organisationen stellen können. Der Lehrstoff kann in den Seminaren zum Thema „Siedlungsmanagement” oder als Ergänzungsmaterial zu den einschlägigen Vorlesungen bzw. bei der Vorbereitung auf die Abschlussprüfung verwendet werden. Im nachstehend beschriebenen Algorhytmus werden die potenziellen Entwicklungstrends der Managementstätigkeit anhand eines konkreten Beispiels (zur Kleinregion AltenburgWiesenburg) erläutert. Im ersten Teil der Publikation werden Fragen zur Betreibung von touristischen Organisationen in einem Lagebericht geklärt, der auf dem Kleinregionkonzept der Tourismusbranche beruht. Im zweiten Teil des Lehrmaterials werden die potenziellen Entwicklungsmaßnahmen in Verbindung mit der regionalen Organisationsstruktur von Fremdenverkehr anhand praktischer Beispiele erörtert. In der inhaltlichen Zusammenfassung der Publikation gilt das Hauptaugenmerk der regionsspezifischen Anwendung von Managementstechniken.

1. Bevezetés, helyzetértékelés Az idegenforgalmi területfejlesztés és turisztikai menedzsment tárgyakban is hasznosítható tananyagkiegészítő publikáció arra keresi a választ, hogy a Kisalföld részeként a szigetközi magterületen lehetséges-e egy a turizmusra specializált szervezet létre hozása. Indokolják mindezt a nemzetközi – ausztriai, egyéb uniós – példák,

46

tapasztalatok. Az állami turizmusirányítás amennyiben reálisan meghatározza, hogy melyik tájegységek, mekkora szálláshely-kapacitás mellett pályázhatnak a szervezetek támogatására ezzel nagy segítséget nyújthat a térség felzárkózásához. A 2010-ig kiírásra került TDM pályázat azonban a Nyugat-Dunántúlon egyedül Bük település részére zárult eredményesen. A szakanyag felhasználható a településmenedzsment szemináriumokon, a kapcsolódó előadások kiegészítőjeként, valamint a záróvizsgára való felkészülésben. A következőkben leírt algoritmus egy konkrét példán keresztül (Mosonmagyaróvári kistérség) vezeti le a menedzsmentmunka lehetséges fejlesztési irányait. A publikációban egy a kistérségi ágazati koncepción alapuló helyzetértékelés dolgozza fel az ágazat szervezeti rendszerének működését. A tananyag második részében az idegenforgalom térségi szervezeti rendszerének fejlesztési lehetőségei kerülnek sorra gyakorlati példákkal kiegészítve. Az összegzés a menedzsmenttechnikák térségi szemléletű alkalmazására hívja fel a figyelmet. A górcső alá vett terület felöleli Mosonmagyaróvárt, a Hanság keleti részét, a Mosoni-síkságot és a FelsőSzigetközt. Az egyes tájegységekhez tartozó települések az alábbiak: • A Hanság kapcsolódó települései Jánossomorja Károlyháza Lébény Mosonszentmiklós • Mosoni-síkság Mosonmagyaróvár Bezenye Hegyeshalom Levél Mosonszolnok Újrónafő Várbalog (Albertkázmérpuszta) • Felső-Szigetköz Ásványráró Darnózseli Dunakiliti


Dunaremete Dunasziget Feketeerdő Halászi Hédervár Kimle Kisbodak Lipót Máriakálnok Mecsér Püski Rajka 1.1 A mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak ágazati tevékenysége Százalékos megoszlásban az önkormányzatok 57,6 %-nál szerepel a testületi üléseken a turizmus tárgyalandó témaként. A 42,3 %-os arányú önkormányzati passzivitás csaknem a települések felét érinti, ami – tekintettel a térség vonzerőire – nem előnyös mutató. Mosonmagyaróvár esete kiemelhető a nemleges választ adók sorából. A turizmus jelenlegi visszaeső teljesítményének egyik oka az adottságokhoz képest alacsony ágazati elismertség a döntéshozói körökben. A kiemelkedő vonzerővel rendelkező Lébény sem preferálja a turizmust kellő módon. Érdekes még az idegenforgalmi adót kivető, regisztrált vendégforgalommal rendelkező Levél passzivitása is. A kínálati tényezők alapján több odafigyelést érdemelne továbbá Darnózseli turizmusa. Mosonmagyaróvárt és Levélt kivéve mérhető hivatalos idegenforgalmi adattal nem jellemezhető települések állnak a passzív önkormányzatok sorában. (Feketeerdő, Dunasziget, Püski, Várbalog, Újrónafő, Mosonszolnok, Lébény, Darnózseli, Károlyháza). A 26 település közül 17 önkormányzat esetében (65 %) nincs mérhető turizmus, tehát nem nevezhető meg semmiféle belőle fakadó probléma sem. Az eddigi tapasztalatok alapján ezen a ponton kimondható, hogy a Szigetköz nem tekinthető tipikus turistafogadó területnek; jelenleg alvó térség kiaknázatlan potenciállal. Ahol működésnek indult az ágazat, ott jelentkeznek is az általa okozott, kiküszöbölendő problémák. Általában ezeken a településeken – például Lipóton – a felmerülő problémák sorában a parkolás, szemetelés, illetve a szervezetlenség lelhető fel. Ezek ellen az önkormányzat a koncepció elkészítését követően hatékony intézkedéseket hozott. A többi önkormányzat határozottabb szerepvállalása segítené a térségi érdekképviseletet, a források megszerzését és a hatékonyabb koordinációt. Az idegenforgalmi adó kivetése, idegenforgalmi bizottságok felállítása magával hozná a helyi aktivitások növekedését, bár erre látunk a térségben ellenpéldákat is. A turizmus szerepe a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás önkormányzatainak Rendezési Terveiben szintén képet ad az intézményrendszer

hatékonyságáról. Az önkormányzatok középtávon látják a lehetőséget a turizmusban, és kitörési pontokat jelölnek meg fejlesztési elképzeléseik között. Összesen 5 település nem szerepelteti a turizmust kiemelt helyen a Rendezési tervében (Hegyeshalom, Dunasziget, Kimle, Püski, Mosonszentmiklós). A leszakadó települések elszigeteltségét mindez tovább növeli, Hegyeshalom esetén nagyvonalúságra utal. 80 % határozottan fontosnak véli az ágazat helyi viszonyoknak megfelelő fejlesztését. A kérdésre adott válaszokból kitűnik, hogy az önkormányzatok a jövőre nézve felismerték a turizmus jelentőségét. Az önkormányzatok jövőképének mindegyikében helye van viszont a turizmusnak. Kiemelendő projektek: a kerékpárút építés a Felső-Szigetköz határ-menti térségében, Euro Vegas Bezenyén, termál- és élményfürdő Máriakálnokon, Hegyeshalom Európafalu, Mosoni-Duna és Duna rehabilitáció, Mosonmagyaróvár, Jánossomorja, Mosonszolnok komplex szabadidős fejlesztései. Megvizsgálható a települések pályázati aktivitása is melyből kiderül, hogy kedvezőbb az arány mint a fenti kérdésekre adott válaszoknál. Itt a települések összesen 23 %-a, azaz 6 település nem mutat aktív pályázati tevékenységet a turizmus érdekében. Ez jó aránynak tekinthető. Levél, Ásványráró, Püski és Kisbodak a forráshiányra hivatkozik, Dunasziget a kevés lehetőségre, Kimle a korábbi pályázataira. A felsorolt települések között találhatók kedvező potenciállal rendelkezők. A pályázók közül kiemelhető Lipót főtérre, díszburkolatra, padokra, információs táblákra vonatkozó nyertes pályázata, valamint Máriakálnok csónakkikötőre, Dunaremete kompkikötőre irányuló anyaga, Bezenye kenu telepre vonatkozó törekvései, Hegyeshalom, Rajka nemzetközi Interreg pályázata, végül Jánossomorja határmenti együttműködése. Mint ahogy Tama István a Nyugat-Dunántúli RMI igazgatója megerősítette 2007-13 között új pályázati források nyílnak meg. A ROP keretében a Pannon Örökség megújítása a téma. A főbb irányok az egészségturizmus, ökoturizmus és kulturális turizmus. Központi ágazati program sajnálatunkra külön nem készült, viszont 2011től a Széchenyi terv révén megújul az NFT II pályázati rendszere. Külön elemezésre került a települések marketing tevékenysége. Idegen nyelvű szóróanyaggal rendelkező települések akövetkezők: Lipót, Máriakálnok, Halászi, Feketeerdő, Dunakiliti, Bezenye, Kimle, Károlyháza, Hédervár, Mosonmagyaróvár, Mecsér, Ásványráró, Jánossomorja, Mosonszolnok, Darnózseli, Lébény, Várbalog. Az önkormányzatok Mosonmagyaróvár kivételével nem működtetnek önálló tourinform irodát. A turizmussal foglakozó önkormányzati alkalmazottak nem idegenforgalmi referensek, nyelvtudásuk nem megfelelő szintű. A 26 település 46 %-a esetében tudnak idegen nyelvet. A saját kiadványok eseti jelleggel


47

készülnek, viszont az önkormányzatok mintegy 70 %-ánál rendelkezésre állnak. 10 település pályázati forrást is igénybe vett a kiadványok elkészítéséhez, ami szintén nem magas arány. Kiemelendő Lipót példája, ahol a kiadvány a fürdő az önkormányzat és a vállalkozók összefogásával készült. Darnózseli ROP pályázatot tudott igénybe venni marketing tevékenységéhez. Ajándéktárggyal az önkormányzatok 50 %-a rendelkezik, ezek nem kimondottan településmarketing stratégia alapján készültek, jó részük elavult, idejét múlt. Összességében több (61 %) település található az elégedetlen oldalon a marketingtevékenység önértékelése terén. Jellemző az önbírálat a településeken, azonban a tourinform irodától is csomagajánlatokat, több információt, kiadványt várnak. A települések a kritikát általában javító szándékkal fogalmazták meg. Az elégedettek között egykét kivételtől eltekintve kereskedelmi szálláshellyel is rendelkező húzótelepülések, mint Mosonmagyaróvár, Lipót, Hegyeshalom, Halászi, Mecsér állnak. A megkérdezett önkormányzatok mintegy 85 %-ában egyáltalán nem foglalkozik munkatárs idegenforgalmi kérdésekkel. Hegyeshalomban kulturális programszervező és hasonló nevű bizottság működik, Mosonmagyaróváron rendezvényszervezésre és külkapcsolatokra foglalkoztatnak 1-1 főt, Mecséren a polgármester koordinál idegenforgalmi kérdésekben, Jánossomorján a kultúrház vezetője foglalkozik nagy lelkesedéssel az ágazat sorsával. Igazából tehát a 26 település egyike sem foglalkoztat professzionális idegenforgalmi referenst. Az önkormányzatok, tekintettel az állami szabályozásra a szó szoros értelmében a létükért, a kötelező feladatok ellátásáért küzdenek. Az önkormányzatok közül 5, köztük Dunakiliti, Hédervár, Máriakálnok, Halászi, Rajka már felismerték a szakértő alkalmazásának jövőbeli szükségességét. 23 település rendelkezik legalább egy nemzetközi testvérkapcsolattal. A kapcsolatok élők, évenként rendszerességgel ismétlődnek. Általában ausztriai és szlovák települések szerepelnek a partnerek listájában. Hiányzik azonban szinte kivétel nélkül azok idegenforgalmi hasznosítása. Összesen három település esetén használják a kooperációt nemzetközi pályázati tevékenységben való részvételre. Lébény az Interreg III segítségével pályázott a templomtér kialakítására. Kiemelhető még Jánossomorja és Mosonszolnok határmenti pályázati tevékenysége Andauval, Halbturn-nal, illetőleg Szímővel. Mosonmagyaróvár testvérvárosi kapcsolatokat ápol Hattersheimmel (turisztikai programok), Pezinokkal (pozsonyi utazás kiállítás), és együttműködik a Grenzkommunalforummal is. Halászi osztrák partnerével Berggel és szlovák partnerével Tomasovval is pályázott Interreg-es forrásokra.

48

1.2 A vállalkozókkal való önkormányzati együttműködési készség vizsgálata Az idegenforgalmi vállalkozókkal együttműködő önkormányzatok aránya 50 %. Ez a hozzáállás a jövőbeli beruházások esetén nem lesz kifizetődő. Pozitív hír az önkormányzatok felének jövőbeli együttműködési szándéka. A kooperációk alakulása éppen a közvetlen nyugati határ menti terület és a kapcsolódó déli periféria jelenlegi keresleti pangását mutatja. Az önkormányzatok szerepe a jövőben a kezdeményezés, összehangolás, tájékoztatás, visszaforgatás, kiszolgálás lesz. A jövő a vállalkozó, szolgáltató önkormányzatoké. 1.3 A mosonmagyaróvári kistérség önkormányzatainak kapcsolata a turisztikai szervezetekkel. A települések 65,3 %-a elégedett az idegenforgalmi szervezetek működésével, egy-két kivételtől eltekintve ez a Mosonmagyaróvári Tourinform Irodára értendő. 9 település azonban elégedetlenségét fejezte ki, ami a munka további kölcsönös javítására utal. A települések konkrétan megnevezték a javításra szoruló területeket. A települések kevéssé nyilatkoztak a térségi szervezetekről, valószínűleg a kevés információ okán. A jó gyakorlat példája a Tourinform széleskörű marketingtevékenysége. Hiányolja viszont Hegyeshalom a prospektusok eljuttatását, Jánossomorja a térképpel való ellátást a hansági területekre vonatkozóan, Mosonszentmiklós, Várbalog a kontaktust. Máriakálnok kevésbé szétaprózott pályázatokat, Dunakiliti nem ad-hoc működő társulást, Károlyháza és Dunaremete legalább a szomszédos települések közötti élő kapcsolatot szeretne. Kisbodak hiányolja az érdekképviseletet. A Szigetközi Falusi Turizmusért Egyesület munkáját Lipót, Kimle, Hédervár, Kisbodak említette meg. A térségi szervezetek közül a FATOSZ, a Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás, a Leader Csoport, a megye és a RIB került eseti megjelenítésre. Mecsér, Ásványráró, Jánossomorja, Várbalog, Dunakiliti kifejtette a többcélú társulás hatékony működésének szükségességét. A jövőben a többcélú társulás mellett a Tourinform Iroda további térségi koordináló szerepe fel fog erősödni. A többség, 18 település tisztában van a szervezeti fejlesztés szükségességével. Rajka, Dunakiliti, Halászi, Darnózseli, Dunaremete azonban pl. nem nyilatkozott a kérdésben. A Hansági, Mosoni-síksági települések fontosnak tartják az egyedi kistérség identitásának megőrzését, megerősítését, de emellett nyitottak a többcélú kistérség felé való nyitásra is. A legegyöntetűbb vélemény (9 település) a többcélú kistérség szervezeti rendszerében a turizmus további erősítése irányában fogalmazódott meg. Levél, Mecsér és Újrónafő a forráshiányt jelöli meg a hatékony működés korlátjaként. Mosonmagyaróvár véleménye


szerint az országos prioritásokat és szervezeti rendszert kellene rendbe tenni, Máriakálnok a RIB-et erősítené, Mosonszentmiklós a Tourinform aktivitását növelné, Püski egyáltalán a turistaforgalom megjelenését tartja fontosnak. A helyi szervezet javítását is el tudná képzelni átfogó fejlesztés esetén Hegyeshalom, Ásványráró, Kisbodak, Jánossomorja és Mosonszolnok. 1.4 A mosonmagyaróvári kistérség vállalkozói rétegének kooperációja A megkérdezett vállalkozások közül 26 nyilatkozott úgy, hogy jó, működő kapcsolat alakult ki a vállalkozók között; 10 vállalkozás, ellenkező módon látja ezt. Elsősorban a központban nem kielégítő a kooperáció, de Halászi, Levél, és Dunaremete vállalkozói sem jeleskednek ezen a téren. Itt az irigység és a túlzott konkurenciaharc dominál. A jó gyakorlat példái a korábban jól működő civil kezdeményezések, vagy Halászi kooperációs szándéka. Héderváron a kastélyszállóban az alacsony szobaszám miatt jó a panziókkal a kapcsolat. Általában megállapítható azonban, hogy kimerül a kooperáció vendégek egymáshoz közvetítésében. A rossz gyakorlat eleme a Kereskedők és Vendéglátók Egyesületének vagy a Civil Fórumnak a mosonmagyaróvári, mára elsorvadó tevékenysége. A vállalkozások számára a Szigetközben az EU csatlakozás nem hozott előrelépést, abból inkább hátrányuk származott a vállalkozásoknak. Az elképzelések szkeptikusak a pályázati lehetőségek vonatkozásában, de előremutató ötletekkel is találkozhatunk. A régiók szerepe felértékelődik, fény derül a rendszer visszás struktúrájára és a lobbi kapcsolatok kizárólagosságára is. A vállalkozói kapcsolatok terén ismét a konkurenciára vonatkozó kijelentések kerülnek többségbe. Az önkormányzatokat jelentős kritika éri a kevéssé hatékony ágazati működés miatt. Szükség lenne továbbá egy helyzetfelmérésre és egy közös projekt indítására. Általános javaslatként merült fel kistérségi, sőt helyi szakmenedzserek alkalmazása. A turizmus kistérségi előrelépéséhez fontos lenne a célképzés, az összefogás helyi és térségi szinten egyaránt. 1.4.1 A mosonmagyaróvári kistérség egyes szállás- és vendéglátó egységeinek termékértékesítési csatornái Általában jó a marketing munka, mert kiterjed a prospektuskésztésre, internetes tevékenységre, kiállításokra és kedvezmények nyújtására egyaránt. Hiányzik viszont a kiállításokon való részvétel tendenciózusan több vállalkozás esetében. A Dunakiliti Vadászház, a mosonmagyaróvári Engler Hotel, az Ambrózia Étterem, a Vinotéka , a jánossomorjai Stoiber Panzió, a halászi Babos Major, az ásványrárói Öreg Duna Panzió, a darnózseli Varga Vendéglő képviselője gondolja úgy, hogy nem kifizetődő a vásári jelenlét. A követendő példák között sorolható a Lipóti Fazekas Vendégház akciója, mely a fürdővel, a Szigetközzel, a

Hotel Orchideával, a vállalkozókkal együtt vesz részt az éves „Utazás Kiállítás”-okon. A belföldi vásárok közül kiemelt még a veszprémi, szemben a győrivel. A hédervári Kastélyszálló kiállításokra, vásárokra is jár utazási irodákkal, jól alkalmazza az internetet a termékértékesítésben. Halászi nevéhez fűződik a nádfedeles kunyhó a Szigetközi standon az „Utazás Kiállítás”-on. A lipóti Orchidea Hotel a tourinformmal külföldön járt, és szintén a központ közreműködésével a bécsi La Donnán, valamint a hazai wellness kiállításokon tett látogatást. Jellegzetesség a helyi média gyakori hirdetési alkalmazása. A rossz gyakorlat eleme pl. a mosonmagyaróvári fürdővel való nehéz együttműködés. Összességében megállapítható, hogy a mosonmagyaróvári Tourinform Iroda kiemelt partnere a térségi vállalkozóknak. 1.4.2 A mosonmagyaróvári kistérség egyes szállásés vendéglátó egységeinek ágazati szervezetekkel való kapcsolata A tourinform irodával általában jónak mondható a térségi kapcsolata a vállalkozóknak. Többen megfogalmazták a RIB nem megfelelő működését, és szemben az önkormányzatokkal a térségi szövetségek, első sorban falusi turizmus szervezetek fontosságát. A megkérdezettek enyhe többsége (22) szorgalmazza a szervezeti változást, de alapvetően megosztottság jellemző a kérdésben. Számos szervezet foglalkozik jelentős energiát befektetve a turizmussal. Az eredmények egyelőre váratnak magukra. Szétforgácsoltság, az érdekképviselet hiánya, összehangolatlanság jellemző. Hiányolt továbbá a regionális képviselet és a központ nem megfelelő szervezeti koncentráltsága. Helyi szinten több alkalommal előkerül a vállalkozók hatékonyabb összefogásának az igénye. Akik a kritikát megfogalmazták, most javaslatot tettek a fejlesztésre. A kisebb hányadot kitevő 14 db elégedett vállalkozás (Kimle, Mosomagyaróvár, Halászi, Dunasziget, Dunaremete, Lipót, Darnózseli, Kisbodak, Mecsér, Ásványráró településekről) alapvetően megfelelőnek ítéli a térségi szövetségek, szervezetek munkáját. 1.5 A Tourinform Irodák vizsgálata A felmérés alapvetően két érintett irodára, a megyei és a mosonmagyaróvári irodára terjedt ki. Az összevetést megnehezíti a megyék változásban lévő közigazgatási helyzete, az eltérő nagyságrendű költségvetési finanszírozás. Marketing szempontból a Nyugat-Dunántúl Turisztikai Régióban Győr-MosonSopron Megye nem jelent egységes desztinációt. A vállalkozók irányából a mélyinterjúk során több kritika érte a megyét elégtelen működése okán. Hiányolják továbbá a megszokott, ám napjainkra megszűnő megyei idegenforgalmi kiadványokat.


49

A Mosonmagyaróvári Tourinform Iroda példa értékű lefedettséget mutat 26 településre kiterjedő és a szomszédos kistérségekkel is kapcsolatot tartó munkájával. Az iroda költségvetése országos összehasonlításban átlagosnak mondható (7,8 millió Ft). Példa értékű a vállalkozói többlettámogatás 2 millió Ft értékben és a pályázati tevékenység kifejtése. Az iroda jövőképe illeszkedik a térségi önkormányzati és vállalkozói elvárásokhoz (Máriafürdő, Bezenye, Mosonmagyaróvári termálrekonstrukció, térségi vállalkozói összefogás). Az iroda hatékonyságának növelése érdekében a javasolt jegyértékesítés mellett bővíteni lehetne a marketing eszközrendszerét. A marketingtevékenység kapcsán a megye nem jelölt meg célcsoportokat, a mosonmagyaróvári központ a fiatalokat, a középkorúakat és a senior korosztályt emelte ki. A marketing eszközrendszerében azonban az internet kevéssé hangsúlyosan jelenik meg. Kiemelendő mindkét iroda sikeres pályázati tevékenysége. Fontos szempont a városi iroda részéről a helyi vállalkozói érdekképviselet gyengeségének felismerése, és az újraszervezésre irányuló törekvés. A vállalkozók és az önkormányzatok részéről egyaránt felmerült a térségi szervezeti rendszer hatékonyságának fokozása. 1.6. Az önkormányzati társulások vizsgálata A társulások közül a többcélú a legátfogóbb kiterjedésű, a Szigetköz tradicionális szervezete a SZÖSZ, a további szövetségek a nyugati határvidékre, a Hanságra, a FelsőSzigetközre és a Belső-Szigetközi Mosoni-Dunatájra terjednek ki. 1.6.1 A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás területén érintett önkormányzati szövetségek általános szervezeti keretfeltételei A 6 érintett önkormányzati társulás működésének fedezetét tagdíjak jelentik, a dunaszigeti központú Felső Dunatáji Önkormányzati Társulás kivételével. A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás költségvetési támogatása egyedülálló a térségben és nagyságrendekkel nagyobb a többi szervezet költségvetésénél. Pl.: SZÖSZ költségvetése 1,5 millió Ft, MTKT támogatása: 160 millió Ft. 1.6.2 A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás területén érintett önkormányzati szövetségek pályázati tevékenysége, aktivitása A máriakálnoki központtú Felső-Mosoni Dunatáj Önkormányzati Társulás és a Felső-Dunatáji Önkormányzati Társulás Dunaszigeti központtal nehezen boldogulnak a pályázati feladattal és az aktivitás növelésével. A tradicionális jelentőségű SZÖSZ pályázati tevékenysége, a tagok aktivitása példamutató. Az első két társulás, valamint a Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás inkább már a többcélú társulás felé orientálódik és ott tud elképzelni hatékonyan működő,

50

több jogosítványt kapó idegenforgalmi menedzsmentet. A SZÖSZ, valamint a lébényi központú Kelet-Hanság Kapuja Területfejlesztési Társulás szeretné identitását megőrizni, pályázataihoz saját menedzserre szert tenni. 1.6.3 A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás területén érintett önkormányzati szövetségek együttműködési hajlandósága A lébényi központ kivételével a térségek elégedettek a mosonmagyaróvári kooperációval. A nyilatkozók egyetértenek a többcélú kistérség idegenforgalmi koordináló szerepével, azonban szeretnék megtartani saját szövetségük létjogosultságát, és hatékony működését. A központ integrációs törekvései kormányzati támogatással párosulnak és kiegészülnek egy átfogó tevékenységet folytató tourinform irodai működéssel. Az új szervezet hatékony, kölcsönös előnyöket hordozó, ágazati támogatást élvező működését kell kidolgozni a marketing hatékonyságának fokozásával. A kutatás során készült interjú a mosonmagyaróvári kistérséggel határos, idegenforgalmi szempontból meghatározó Alsó Szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása elnökével Babos Attilával is. Elmondása szerint törvényszerű az együttműködés a szigetközi településszövetségek között. Menedzserük már a Győri Többcélú Kistérségnél került állományba, tehát elindult a koncentrálódási folyamat. Szükség lenne azonban idegenforgalommal és kultúrával foglalkozó alsó-szigetközi menedzserre. A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérséggel való ágazati kooperáció közös pontjai a kerékpáros és víziturizmus. Az önkormányzatok hajlandóságot mutatnak a kooperációra. 1.6.4 A megyei és regionális szervezetek vizsgálata A megyei szervezetek közül a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Burgenlanddal, Nyitrával, Pozsonnyal tart fent kapcsolatot. Nem folytatnak pályázati tevékenységet, Ausztria nyer csak ezekből a kooperációkból a soproni képviselő elmondása szerint. A szervezet fejlesztése tekintetében olyan összefogásra van szükség, ami lehetővé teszi nickelsdorfi típusú megapartyk szervezését. A megyei idegenforgalmi referens az eisenstadti, neusiedleri turizmus irodával tart napi kapcsolatot. Részt vesz a centrope programban, annak turizmus albizottságában. Javaslatot tett az interjú során Mosonmagyaróvár csatlakozására is. Az új projektek, pl. kastélyút program ugyanis érinthetik a központot is. A szervezeti rendszer tekintetében kistérségenként 2 embert javasol, és egy idegenforgalmi referenst Mosonmagyaróvárra. Az RMI vezetője szervezeti tekintetben a kistérségi szintre javasolja a desztinációmenedzsment szervezetek megvalósítását. A megye szerepe idegenforgalmi szempontból jelenleg nem hangsúlyos (szerepe a jövőben felerősödhet), a Szigetköz egységes marketing megjelenése azonban feltétlenül indokolt.


2. Térségi turisztikai szervezetek fejlesztése A fentiek összegzéseként megállapítást nyert, hogy a Mosonmagyaróvári kistérségben a jelenleg működő szervezeti egységek, önkormányzatok nem csak turizmussal foglakoznak, illetőleg annak bizonyos részterületére koncentrálnak. A turisták azonban utazási döntéseik meghozása során összetartozó tájegységekre koncentrálnak. A helyi véleményformálókkal készített interjúkon megállapítást nyert, hogy nem alakult ki térségi szinten a vállalkozások között az a párbeszéd, ami elengedhetetlen lenne az egységes termékkínálat, szolgáltatáscsomagok kialakításához. Egyfajta enerváltság, közömbösség tapasztalható, amiből célszerű kitörni a helyzet megoldása érdekében. Szétforgácsoltság, az érdekképviselet hiánya is jellemző a vállalkozások véleménye szerint. A 2009 évi turisztikai desztinációmenedzsment pályázati szakanyag idegenforgalmi tájegységként első sorban a Szigetközt nevezte meg. Természetesen a nyitott együttműködés lehetővé teszi igény szerint a kistérség Mosoni-síksághoz és Hansághoz tartozó települései számára is a csatlakozást. További lehetőséget jelent a határtelepülések részére, hogy saját tájegységi ágazati szervezeti rendszerüket fejlesszék. A Mosonmagyaróvári kistérségben az interjúkérdésekre választ adó 33 megkérdezettből 20 egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy szükség van térségi szintű idegenforgalmi szervezet felállítására. Közöttük 50-50%-ban oszlottak meg a vállalkozások és az önkormányzatok. A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás turisztikai munkacsoportjának ülésén egyértelmű szándék mutatkozott a szigetközi térségi turizmus szervezet felállítására. 2.1. Az általános fejlesztési célok meghatározása A szervezetfejlesztés vonatkozásában az alábbi általános célok nevezhetők meg: • Versenyképes és fenntartható térségi turizmusrendszer kialakítása és működtetése. • Alulról építkező, partnerségen alapuló szervezet kialakítása. • A kompetens, turizmusban érintett és tenni akaró személyek helyzetbe hozása. • A lehetőségek jobb kihasználása. • A Szigetközben mint egységes arculatú fogadó térségben egy komplex programkínálat megalapozása. • A Hanság, Mosoni-síkság turisztikai szervezeti rendszerének fejlesztése. • Az érdekeltek összefogása a termékfejlesztő programban meghatározott termékek, és a marketing programban meghatározott szolgáltatáscsomagok piacra juttatásához. • Az érdekelt felek nem csak versenytársai, hanem partnerei is legyenek egymásnak. • A kooperáció igényének a felismerése.

• Hatékonyan működő térségi idegenforgalmi intézményi hálózat létrehozása. 2.2 Térségi Desztinációmenedzsment workshop szervezése, intézkedési terv A munka az alábbi intézkedések meghozatalára, és az ezekkel összefüggő szervezési feladatok ellátásra terjed ki: • A vállalkozások és önkormányzatok összehívása és tájékoztatása a TDM-ek működésének keretfeltételeiről • Az alulról épülő szervezet számára a szervezet működéséhez szükséges központi források megszerzése. • A keretfeltételek pontos meghatározása. • A kooperációs szándékok és együttműködési lehetőségek körvonalazódása. • Együttműködési nyilatkozat, szakmai szövetség megkötése. • Egyesület, vagy Kft. alapítása, meglévő szervezet működésének felújítása. • Egy fő térségi idegenforgalmi szakember menedzserként történő alkalmazása. A workshop, igény esetén workshopok szervezésének jelentősége, hogy egy körültekintően előkészített időpontban, és elfogadott helyszínen meginduljon az érdekegyeztetési és összehangolási folyamat. A nyitó megbeszélés (megbeszélések) szerepét a későbbiekben a felállított, vagy felújított szervezet látja el. Lényeges szempont, hogy a már működő helyi szervezetek, véleményformáló vállalkozások az indulás során legyenek megszólítva. A felek megállapodnak a térségi idegenforgalmi menedzser személyében, a nonprofit gazdasági társaság, egyesület működési helyszínében, valamint az üzemeltetés forrásában. A projekt elnevezésében a desztináció fogadó területet (Szigetköz és a csatlakozni kívánó szomszédos települések) jelöl, a menedzsment pedig a problémákat megoldó, megoldási javaslatokkal álló szervezetre utal. A menedzsment a termékek kifejlesztésén, piacra vitelén dolgozik. A feladatok ellátásának középpontjában egy nyelveket beszélő, idegenforgalmi végzettséggel rendelkező szigetközi menedzser áll. A menedzser kötelező feladatai a következőek: - A partnerség kialakítása és fenntartása - Koordináció - Kutatás és információ menedzsment - Turisztikai termékfejlesztés - Marketing - Projektmenedzsment - Beruházások ösztönzése - Pályázatokon részvétel, pályáztatás - Emberi erőforrás menedzsment - Szakmai segítségnyújtás, tanácsadás - Adminisztráció


51

A menedzser speciális feladata a tervezés, fejlesztés, attrakció- és látogatómenedzsment, illetőleg a desztinációs marketing. Lényeges, bár nem hangsúlyos – a régióval egyeztetést igénylő – részfeladat a minőségbiztosítás, szakmai képzés, monitoring és az érdekképviselet. Kutatócégek, intézmények bevonásával a kulcsszemély elvégzi a térség turizmusára vonatkozó piackutatásokat, folyamatosan egyeztet, terveket, programokat dolgoz, illetve dolgoztat ki, tanácsot ad, információt szolgáltat. Közreműködik a piacra vitel, marketing komplex folyamatában, továbbá a pályázatok megírásában, beadásában. Mindez annyi feladattal jár, hogy messzemenőkig kiaknázza teljesítőképességét. Ezeket a feladatokat azonban nem magára hagyottan végzi, ebben segítik szervezeti kapcsolatai. A turisztikai desztinációmenedzsment szervezetek nem közigazgatási alapon épülnek fel. Nem azonosak a kistérségi társulással, viszont jórészt azzal, valamint a már meglévő térségi szervezetekkel, egyesületekkel hatékony kooperációs rendszert képeznek. A szervezet tagjai a települési szinteken felállított egyesületi formációk, azok vállalkozásai, önkormányzatai, helyi menedzserei. A marketing ellátásának vonatkozásában, működésében a mosonmagyaróvári Tourinform Iroda kulcsfontosságú szerepet tölt be. Jogi szempontból kezdetben egy lazább együttműködés, majd a nonprofit társaság, vagy egyesületi forma javasolt a legrugalmasabb működésre. A működés forrását az első 2 évben központi pályázati forrás biztosítja. Ezt követően, illetőleg ezzel párhuzamosan folyamatosan termeli ki működési költségét a felállított szervezet, illetőleg pályázik források megszerzésére, tagdíjakat szed, adományokat gyűjt (alapítványi forrás) önkormányzati támogatást (idegenforgalmi adó) regisztrál. 2.2.1 A projekt területi lehatárolása, szerepelői A projekt területi lehatárolását az alábbi felsorolás mutatja: A Szigetköz mint természetföldrajzi tájegység területén található települések, igény esetén a kistérség mosonisíksági, hansági települései is csatlakozhatnak. (Rajka, Dunakiliti, Feketeerdő, Halászi, Máriakálnok, Kimle, Dunasziget, Kisbodak, Püski, Dunaremete, Lipót, Darnózseli, Hédervár, Ásványráró, Mecsér, Mosonmagyaróvár, Bezenye, Hegyeshalom, Levél, Mosonszolnok, Várbalog, Újrónafő, Jánossomorja, Károlyháza, Mosonszentmiklós, Lébény + az AlsóSzigetköz települései) A projket kedvezményezettjei a turisztikai vállalkozások, a települési önkormányzatok, a turisták, a Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár, valamint a létrejövő Szigetközi TDM szervezet. A közreműködő szervezeteket az alábbi felsorolás tartalmazza:

52

Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár, Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás, térségi turisztikai vállalkozások, Szigetköz-Felső-Duna Mente Térségi Fejlesztési Tanács, Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata, Mosonmagyaróvár Idegenforgalmáért Közalapítvány, nonprofit szervezetek Az interjú alapján kiemelt önkormányzatok: Dunasziget, Hédervár, Lipót, Halászi, Kimle, Dunaszeg. Az interjú alapján kiemelt vállalkozások: Darnózseli – Horgonytanya, Mecsér – Dunaparti Panzió, Halászi – Party Csárda, Dunakiliti – Vadvíz Kemping, Dunasziget – Maywald Vendégház, Jégmadár Vízitúra, Rajka – Aranykárász kemping, Lipót – Hotel Orchidea. A projekt felelősei a Települési Önkormányzatok, illetőleg a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás. 3. A települési turisztikai szervezetek fejlesztése Az idegenforgalmi desztinációs szervezeti rendszer legkisebb építő elemei a települési szintű kezdeményezések. A Szigetköz és a Mosoni-síkság, Hanság turisztikai előrelépésének lényeges feltétele a települési szintű idegenforgalmi szervezetek sikeres felállása, majd működése, és kooperációja a térségi szinttel. A térségi és települési feladatok ellátásában azonban különbség mutatkozik a hangsúlyok és a tartalom tekintetében. A hangsúlyos feladatok között szerepel például helyi szinten a termékfejlesztés (idegenforgalmi programok kialakítása), valamint az attrakció és látogatómenedzsment. Azaz helyi szinten ismerik a legjobban a turisztikai adottságokat, helyben van mód szemtől szembe informálni és kiszolgálni a turistákat. Az értékesítést megelőző tervezés, a marketing szintén kötelező, viszont a térségi munkához illesztett részfeladatot jelent. Hasonló a minőségbiztosítás, a monitoring, a képzés, és az érdekképviseleti tevékenység státusza. Természetesen helyi szinten is el kell látni a kötelező feladatokat: a partnerség kialakítását, és fenntartását, a koordinációt, kutatást, pályázatokon való részvételt, pályáztatást, az emberi erőforrás menedzsmentet, a szakmai segítségnyújtást, tanácsadást és az adminisztrációt. A kistérségben a legnagyobb esély a mosonmagyaróvári desztinációs szervezet megalakulására van, hiszen ez a település rendelkezik a szükséges vállalkozói kapacitással és vonzerővel. Viszont az operatív program lehetőséget nyújt a kistérség többi települése számára is a szervezeti rendszer fejlesztésére. A települési menedzsment szervezet számára a jogi keretfeltételt leginkább az egyesületi forma teremti meg (lehet kezdetben laza együttműködés, vagy később nonprofit gazdasági társaság is). Biztosítani kell a menedzser számára az irodát, az infrastruktúrát, a bér- és rezsiköltséget. A költségek származhatnak: tagdíjakból, állami támogatásból, szponzorációból, szolgáltatásokból, az idegenforgalmi adó


visszaforgatásából és pályázatokból. Fokozatosan kell törekedni az önfenntartásra és a helyi megoldásokra az érdekeltségi viszonyok és a turizmus várható fellendülése alapján. Az interjúkérdésekre választ adó 33 megkérdezettből 10 egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy szükség van egy ilyen helyi szintű idegenforgalmi szervezet felállítására. A válaszadók közül 70-30 %-ban oszlottak meg a vállalkozások és az önkormányzatok. Az interjú eredménye kevésbé pozitív, mint a térségi szintű vonatkozó kutatási eredmény. Azonban megállapítható, hogy a kezdeményezők között frekventált települések vállalkozói állnak. 3.1 Az általános fejlesztési célok meghatározása A turizmusban közvetve és közvetlenül érdekelt vállalkozások regisztrálása. A helyi vállalkozások összefogása. A lehetőségek jobb kihasználása. Érdekérvényesítés erősítése. A vállalkozói vélemények figyelembe vétele. Az önkormányzati ágazati működés hatékonyságának fokozása. Eredményes együttműködés a vállalkozások és az önkormányzatok között. A termékfejlesztés, menedzsment tevékenység javítása. 3.2 Települési desztinációmenedzsment workshop szervezése, intézkedési terv A munka az alábbi intézkedések meghozatalára, és az ezekkel összefüggő szervezési feladatok ellátásra terjed ki: A kistérség idegenforgalmi központjának megerősítése. Szervezőközpont létesítése. A mosonmagyaróvári Tourinform Iroda működési feltételeinek javítása. A helyi vállalkozók megmozdítása. A feladat a kistérség és a Szigetköz központjában egy olyan szakmai bázis létesítése, ami hozzájárul Mosonmagyaróvár versenyképes piaci megjelenéséhez. Pályázatírási, szervezési, értékesítési, adminisztrációs, kommunikációs egyéb szakmai szempontból kiemelt a szervezet létrehozása és működtetése. A workshop, igény esetén workshopok szervezésének jelentősége, hogy körültekintően előkészített időpontban, és elfogadott helyszínen meginduljon egy érdekegyeztetési és összehangolási folyamat. A nyitó megbeszélés (megbeszélések) szerepét a későbbiekben a felállított, vagy felújított szervezet látja el. Lényeges szempont, hogy a már működő helyi szervezetek, véleményformáló vállalkozások az indulás során legyenek megszólítva. A felek megállapodnak egy helyi idegenforgalmi menedzser személyében, működési helyszínében, valamint az üzemeltetés forrásában. Ha erre nincs mód, meghatározzák, hogy milyen intézkedések szükségesek a turizmus hatékonyabb helyi menedzseléséhez, a meglévő szervezet működésének javításához.

3.2.1 A projekt területi lehatárolása, szerepelői A projekt területi lehatárolásában első sorban Mosonmagyaróvár jelenik meg, de a fentiekhez hasonlóan a térség települései is szerepet kaphatnak. A felelősök között a település önkormányzata és a turisztikai vállalkozások szerepelnek. 4. Magyar–osztrák–szlovák ágazati desztinációs együttműködés A kistérségi idegenforgalmi koncepció megállapításai között szerepel, hogy a kereslet szempontjából kihasználatlan az ágazati határ menti kooperáció. A fenti megállapítás ellenére azonban a fekvés előnnyé fordítható, hiszen Bécs 90 km-re, Pozsony 40 km-re fekszik a kistérségtől. A megkérdezett 33 térségi véleményformáló közül 11 fő nyilatkozott úgy, hogy lényeges szempont a határ menti kooperáció fejlesztése. Ahol megjelenik a feladat, kiemelt fontosságú 10-es minősítést kapott. A célkitűzés fontosságát növeli, hogy 2007. december 21től kezdődően az országhatárok formálissá váltak, ami a desztinációs együttműködés csatornáit is megnyithatja. A megoldások között szerepel a határ menti pályázatok, projektek kihasználása, a határon átnyúló kezdeményezések megerősödése. A konferenciaturizmusban is lehetőséget jelent a kapcsolatépítés az eurorégióban. A határ közelében a szlovákiai dunacsúnyi vadvízi pálya a kistérségi túraszervezők kínálatát szélesíti. A kulturális programok terén cserekapcsolatok beindítása válik lehetővé. A Szigetköz, Hanság, Mosonisíkság mint határ menti fogadóterületek pedig a szomszédos nemzetközi térségek, Bécs és Pozsony hatókörzetének potenciális üdülőövezeti célpontjai is lehetnek. 4.1 Az általános fejlesztési célok meghatározása A Szigetköz, mint határ menti fogadóterület a szomszédos nemzetközi térségek, Bécs és Pozsony hatókörzetének üdülőövezeti átalakulása. Bécs és Pozsony térségével együtt harmadik piacok irányába vonzó kínálati mix összeállítása Komplementer termékelemek hasznosítása. 4.2 Nemzetközi hármas határ menti idegenforgalmi konferencia szervezése vállalkozók részvételével, intézkedési terv A munka az alábbi intézkedések meghozatalára, és az ezekkel összefüggő szervezési feladatok ellátásra terjed ki: • A nemzetközi desztinációs partnerszervezetek feltérképezése, kapcsolatfelvétel. • Adatbázis készítése. • A határ menti termékfejlesztéshez szükséges, lehetséges kínálati mix elemeinek áttekintése, regisztrálása. • A partnerek kölcsönös reklámozási csatornáinak feltérképezése, hasznosítása. • A kulturális és sportrendezvények keresletének kiaknázása.


53

A feladat a hármas határ menti terület vállalkozásainak, szakmai szervezeteinek, önkormányzatainak részvételével megfelelő szállás- és konferenciakapacitás kihasználásával nemzetközi idegenforgalmi konferencia szervezése. A rendezvénynek a kezdeményező magyar fél ad otthont. A konferencia fő témakörei a marketing, termékfejlesztés és a cserekapcsolatok. A konferencia révén megindul a partnerek közti kooperáció, további workshopok szerveződnek az együttműködés konkretizálására. 4.2.1 A projekt területi lehatárolása, szerepelői A kistérség (Szigetköz, a Mosoni-síkság, a Hanság) érintett települései. Nyugat felé Burgenland érintésével (Seewinkel) Alsó-Ausztria területén Bécsig, észak felé a Csallóközön keresztül Pozsonyig (Mátyusföld) terjedő térség települései. A közreműködő szervezeteket az alábbi felsorolás tartalmazza: A kistérség idegenforgalmi szervezetei, valamint a Pozsonyi és Bécsi hatókörzet települési önkormányzatai, Tourinform irodái, vállalkozói. A magyar oldal önkormányzatai és vállalkozásai. Az interjú alapján kiemelt önkormányzatok: Halászi, Hegyeshalom, Jánossomorja, Levél, Feketeerdő, Mosonmagyaróvár. Az interjú alapján kiemelt vállalkozások: Dunakiliti Vadvíz Kemping, Wellness Hotel, Dunasziget Erdei iskola, Darnózseli Horgonytanya, Rajka Aranykárász Kemping. A projekt felelősei a pozsonyi és bécsi hatókörzet települési önkormányzatai, valamint turisztikai vállalkozói, a Szigetközi TDM szervezet, a kistérségi idegenforgalmi szervezetek, valamint a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás. 4.3 Nemzetközi szintű turizmusfejlesztési stratégia készítése, intézkedési terv A munka az alábbi intézkedések meghozatalára, és az ezekkel összefüggő szervezési feladatok ellátásra terjed ki: • Olyan dokumentum létrehozása, amely a nemzetközi partnerek által elfogadott, támogatott és azok aktív közreműködésével valósul meg. • Kijelöli a közös fejlesztési irányokat, egymás piacainak felmérését, és az értékesítések lehetőségeit, csatornáit. • Cselekvési terv és költségvetés lefektetése. • Az öko-, lovas- és kerékpáros turizmus, valamint az egészségturizmus kiemelt támogatása. A dokumentum eredményeként a határon átnyúló túraútvonalak infrastruktúrája kiépül, szakmaspecifikus szerveződések, klaszterek alakulnak. A határmenti konferencia bázisán, és annak eredményeként a felek szakértők bevonásával létrehoznak egy olyan szakmai dokumentumot, ami lehetővé teszi az egységes határ menti kínálat kialakítását és piacra vitelét. Célszerű a magyar fél határozott részvétele a

54

projektben. A kooperáló települések helyszínt biztosítanak azoknak a workshopoknak a lebonyolításához, melyeken körvonalazódik a szakanyag mindenki által elfogadható, kölcsönös előnyökön nyugvó szerkezete, tartalma. 4.2.1 A projekt területi lehatárolása, szerepelői A kistérség (Szigetköz, a Mosoni-síkság, a Hanság) érintett települései. Nyugat felé Burgenland érintésével Alsó-Ausztria területén Bécsig (Seewinkel), észak felé a Csallóközön keresztül Pozsonyig (Mátyusföld) terjedő térség települései. A közreműködő szervezeteket az alábbi felsorolás tartalmazza: • A kezdeményezők a Szigetközi TDMSZ, és a térségi szervezetek. • A pozsonyi és bécsi hatókörzet települési önkormányzatai, Tourinform irodái, valamint turisztikai vállalkozói. • A magyar oldal önkormányzatai és vállalkozásai. • NYME AK Turizmus Intézet. • Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás. A projekt felelősei a pozsonyi és bécsi hatókörzet települési önkormányzatai, valamint turisztikai vállalkozói, a Szigetközi TDM szervezet, a térségi idegenforgalmi szervezetek, a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás és a NYME AK Turizmus Intézete. 4.4 Kulturális nagyrendezvény és idegenforgalmi kiállítás szervezése A munka az alábbi intézkedések meghozatalára, és az ezekkel összefüggő szervezési feladatok ellátásra terjed ki: • A vendéglátós és a kulturális szféra nemzetközi összefogásával egy évről évre a határ mentén. körben járó kulturális fesztivál szervezése. • A szakma megmozdítása. • Nemzetközi szintű figyelemfelhívás erre a területre. • A szomszédos kistérségben lakókkal a közeli desztinációk megismertetése. A programokon egy héten keresztül lépnek fel az adott év kulturális tematikájához illeszkedő csoportok, együttesek, kézművesek, művészek. A zenés műfajok, ezen belül a könnyűzene, komolyzene, operett, népzene, néptánc kiemeltek. A programok szervezésében és kivitelezésében adottságaikhoz mérten a kistelepülések is részt vesznek. A kulturális attrakciókhoz a helyi vendéglátók és kézművesek kínálata párosul. A rendezvénysorozatot a határ menti desztinációk idegenforgalmi kiadványait is felvonultató kiállítás színesíti és teszi értékesebbé. 4.4.1. A projekt területi lehatárolása, szerepelői A kistérség (Szigetköz, a Mosoni-síkság, a Hanság) érintett települései. Nyugat felé Burgenland (Seewinkel) érintésével Alsó-Ausztria területén Bécsig, észak felé a Csallóközön keresztül Pozsonyig (Mátyusföld) terjedő térség települései.


A közreműködő szervezeteket az alábbi felsorolás tartalmazza: • A Szigetközi TDMSZ a kezdeményező fél. • A pozsonyi és bécsi hatókörzet települési önkormányzatai, kulturális csoportjai, Tourinform irodái, és vendéglátós vállalkozói. • A magyar oldal önkormányzatai, kulturális csoportjai és vállalkozásai. A projekt felelősei a pozsonyi és bécsi hatókörzet települési önkormányzatai, valamint vállalkozói, A szigetközi TDM szervezet, a térségi idegenforgalmi szervezetek, valamint a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás. 4.5. Bilaterális (szlovák-magyar, osztrák-magyar) idegenforgalmi együttműködés A munka az alábbi intézkedések meghozatalára, és az ezekkel összefüggő szervezési feladatok ellátásra terjed ki: • A meglévő kapcsolatok erősítése. • Az ökoturizmus fellendítése. • A víziturizmus határmenti kapcsolatainak hasznosítása. • Határon átívelő kerékpáros turizmus. • Kulturális programok. A térség turizmusa nem nélkülözheti a kétoldalú specifikus kooperációk kialakítását. Tekintettel a szomszédos természeti tájegységek adottságaira, a kerékpárosvízi- és az ökoturizmus terén kínálkozik a legnagyobb lehetőség a kétoldalú együttműködésekre. Lényeges szempont továbbá, a többek között Neusidel am See-vel (Nezsiderrel), vagy Pezinokkal kialakított kapcsolatok felélesztése. Fontos tényezőt jelentenek a megnyíló pályázatok a bilaterális idegenforgalmi kapcsolatok kialakítására, hasznosítására. A megvalósítás irányába tett legfontosabb lépés az ágazati kontaktusprogramok szervezése. A programokon feltérképezésre kerülnek a közös kerékpárút fejlesztési, kitáblázási, útvonalkijelölési, szolgáltatásfejlesztési, kulturális vonatkozású projektek. A víziturizmusban, és az ökoturizmus terén szintén határon átnyúló infrastruktúrák és marketing kooperációk kialakítása lehetséges. Az információk összegyűjtése, egyeztetése alapvető fontosságú a jövőbeli pályázatok összeállítása során.

4.4.1. A projekt területi lehatárolása, szerepelői A kistérség (Szigetköz, a Mosoni-síkság, a Hanság) érintett települései. Nyugat felé Burgenland érintésével (Seewinkel) Alsó-Ausztria területén Bécsig, észak felé a Csallóközön keresztül Pozsonyig (Mátyusföld) terjedő térség települései. A Fertő-Hanság Nemzeti Park osztrák oldala. A közreműködő szervezeteket az alábbi felsorolás tartalmazza: • A Szigetközi TDMSZ a kezdeményező fél. • A határ menti kerékpáros-vízi-ökoturizmussal foglalkozó szervezetek. • A pozsonyi és bécsi hatókörzet települési önkormányzatai, kulturális csoportjai Tourinform irodái, és vendéglátós vállalkozói. • A magyar oldal önkormányzatai, kulturális csoportjai és vállalkozásai. A projekt felelősei a pozsonyi és bécsi hatókörzet települési önkormányzatai, valamint vállalkozói, szigetközi TDM szervezet, a Fertő-Hanság Nemzeti Park, a térségi idegenforgalmi szervezetek, valamint a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás. 5. Összegzés A kistérség úgy tud versenyképes kínálatot felvonultatni, hogy ha a turizmus szereplői kellő szervezettséget mutatnak. Párhuzamos kínálatokkal, önkéntelenül egymásra szervezett programokkal, egységes marketing hiányában nem lehet idegenforgalmi célponttá válni. Ebben a rendszerben minden egyes szereplőnek kiemelkedő feladat jut, de önmagában egyik erőfeszítés sem elegendő a térség elismertségéhez. Talán az együttműködve versenyezni szlogen jellemzi legjobban a vállalkozások és az önkormányzatok új szerepvállalását. Ebben a folyamatban az alulról szerveződő települési szervezeti sejtekre épülő térségi összefogások jelentenek előrelépést. A kooperációs folyamat nem ér véget a települések határánál, mert a turisták tájegységeket és ezekhez kötődő arculatot keresnek, viszont módot ad az egyedi arculati elemek kifejezésére. Az alulról szerveződő vállalkozói csoportok együttműködése, lépésről-lépésre gazdagodik a határmenti kooperációkkal. A vállalkozások így együtt hirdethetik kínálatukat a Csallóközzel és az ausztriai Duna-tájjal, a külső piacok irányába.

Irodalom: Mosonmagyaróvár és kistérsége idegenforgalmi koncepciója 2007-2013 Szerk.: Darilla Bt: Győr NYME AK Idegenforgalmi Tanszék 2006 p 211 Mosonmagyaróvár és kistérsége idegenforgalmi stratégiája 2008-2013 Szerk.: Darilla Bt: Győr NYME AK Idegenforgalmi Tanszék 2008 p 313 TDM Kézikönyv Szerk.:Lengyel Márton: Bp.:Heller Farkas Főiskola 2008. p.216


55

PLATZ Petra Nyugat-magyarországi Egyetem KTK

Kapuvár marketing terve a Nordhielm modell alapján Der Nordhielm Modell Basierten Marketing Plan von Kapuvár Die Nordhielm-modell basierte Marketing-Strategien haben weltweit gute Erfolgsindikatoren in bezug auf Produkte und Dienstleistungen. Da gibt es noch große unbenutzte Potenziale in der Stadt Kapuvár, ich habe durch die Big Picture-Modell ein Marketing Plan für das komplexe Kapuvár Produkt erstellt. Von dem angewandten Projekt erwarte ich dass, die Reputation und die Wirtschaft der Siedlung mit der Hilfe des Fremdenverkehrs wachsen. „Mitől lesznek különbözők a városok? – tette fel a kérdést John Gunther újságíró, akinek a könyvei és a tudósításai a világot magyarázták az amerikaiaknak a múlt század közepén.”Mitől ünnepélyes az egyik, és vidám a másik; mitől nyers és pezsgő az egyik, míg a másik józan és kifinomult? Életkoruk, a földrajz és a történelem… viszonyuk a hátországhoz, demográfiai változatosság, és ugyanakkor olyan tényezők, melyek rejtélyesek és megmagyarázhatatlanok.”1

1. A kutatás motivációi Leendő közgazdászként felötlött bennem, hogy mivel a mai gazdasági közegben a pénz a folyamatok mozgatásához szükséges legfőbb eszköz, kívánatos, hogy egy település a lehető legtöbb anyagi forrást vonzza magához. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy tudatosan és hatékonyan működik, egy tervezett program mentén – hiszen nem lehet 100%-ig a támogatásokra hagyatkozni, sőt, a pályázatok döntő többségéhez stabil önrész kell. Emberként hatottak rám az érzéseim, így nem választhattam alkalmasabb példát, mint szülővárosomat, hogy kipróbáljam rajta a Nordhielm modellt. Jól ismerem a házait, a benne lakókat és a természetüket. Kapuvári vagyok. Hiszem, hogy nem kell nagyvárosnak lennie egy településnek ahhoz, hogy érvényesülni tudjon. A jelenlegi országos trend szerint hazánkban a mezőgazdaság, pontosabban a növénytermesztés, illetve az idegenforgalom lehetnének a húzóágazatok. Szerencsére mindkét tényező koncentrálódik a városban. A terv modern és tudományos pilléreken nyugszik: • marketing: városmarketing a Nordhielm-féle stratégia segítségével, turizmus- és gerillamarketing elemek felhasználásával 1.Ted C. Fishman: Kína Zrt. 122.oldal (Gondolat Kiadó,2008)

56

• matematikai és statisztikai módszerekkel végzett, primer és szekunder kutatások eredményein alapuló következtetések. • jövőkutatás: a hazai irányvonalakhoz való illeszkedés, melynek egyik elve, hogy a fejlődésnek a szubszidiaritás segítségével kell megvalósulnia. Az alulról való szerveződés ékes példája Kapuváron a számos működő civil szervezet és eredményes sportkör. Gyűléseik, edzéseik és rendezvényeik kiváló lehetőséget adnak a hasonló érdeklődésű emberek találkozására és kommunikációjára. • a globalizáció vitái közül a reformirányzathoz csatlakozva, miszerint a globalizáció alapvetően egy jó irány, ha megfelelően kezeljük: a civil érdekek megvalósításához jogi, gazdasági és társadalmilag elismert hátteret kell biztosítani, ezen túl fokozott figyelem fordítandó a fenntartható fejlődésre, és a környezetvédelemre. Az „Élni, és élni hagyni.” gondolat a „Gondolkodj globálisan – cselekedj lokálisan!” elv szellemében realizálható.

2. A „Kapuvár termék” vizsgálata Mielőtt hozzáfognánk a tervezéshez, vizsgáljuk meg a menedzselni kívánt komplex terméket, ami köré felépítjük a márkát. A 21. század sikeres marketingjének a kulcsa a hitelesség: mindig a terméket/szolgáltatást kell szemlélni, meg kell találni a lényegét, ezt megfogalmazni, majd eljuttatni az információt annak a fizetőképes csoportnak, aki számára érdemi tartalommal bír. Kapuvár a nyugat-dunántúli régióban, Győr-MosonSopron megyében helyezkedik el, megközelítőleg félúton Győr és Sopron között, a 85-ös főútvonal mentén. A Kisalföldön a könnyűipar és a mezőgazdaság tradicionális bevételi forrásnak számítanak – így van ez Kapuváron is. Az élelmiszerkészítés (húsgyár, tejüzem, sütödék és pékségek), az állattartás (szarvasmarha, sertés, juh), és a növénytermesztés (repce, napraforgó, búza, kukorica, és néhány zöldség, például uborka) a legjellemzőbbek. Az itteni vállalkozások többi része kereskedelemmel, textiliparral, műanyaggyártással, építőiparral és szolgáltatások széles spektrumával (mint ingatlanközvetítés, szépség, szállásadás és vendéglátás) foglalkozik. Az egykori mesterségek közül vannak a mai napig élők, mint a méhészet és halászat, melyeket inkább hobbi


gyanánt, vagy jövedelem-kiegészítő tevékenységként űznek. Vannak letűnt foglalkozások, mint a csikászás (csík hal hálóval való kifogása a Hanság tavaiból). Mára a gyárak és a majorságok felszámolásával eltűnt a repertoárból a len, a cukorrépa. Az immobilitásból adódóan a települések identitásának meghatározásakor nagy hangsúlyt kell fektetni a környezetükre, mint szinte megváltoztathatatlan adottságra. Tágabb térben gondolkodva a Sopron–Fertőd közti Fertőtájtól (wellness, sport, szórakozás) messze esik, csakúgy, mint a barokk Győrtől (kultúra, bevásárlás, szakrális turizmus). Egyikhez sem tud közvetlenül kapcsolódni, egyrészt a fizikai távolság miatt, másrészt sem felépítésében, sem természeti környezetében nem hasonlít egyik városhoz sem. Így Kapuvárnak önálló, független imázst kell kialakítania. Kapuvárt északról a Hanság határolja, délről a Rábaköz. A következő megválaszolandó kérdés tehát, hogy melyik tájegységhez tartozik inkább.

3. A primer kutatás eredményei Az általam készített 90-es elemszámú reprezentatív kérdőíves felmérés során is ez a döntés okozta a legnagyobb fejtörést: minden válaszadó bizonytalankodott a besorolásnál. Hezitálva jelölték meg a Rábaközt – a tanulmányaikra hivatkozva –, ám az érzéseik a Hansághoz húztak. Az arány 51% lett a Rábaköz javára. Ennyire szoros verseny esetén úgy értékelem, hogy nem megalapozatlan döntés belevinni a város imázsába a Hanságot és vadregényes lápos, mocsaras táját. Elképzelhető, hogy ezzel nem minden történész és földrajztudós értene egyet: bizonyos tanulmányok szerint, mivel a Hanság lakatlan terület, Kapuvár a Rábaköz része. Véleményem szerint azonban a kapuváriak döntő többségének a megélhetését a halászat és az erdőgazdaság biztosította, amelyet egyértelműen a Hanyban folytattak, így napi kapcsolatba kerültek a tájjal, valamint gazdaságuk és kereskedelmük is a Hany lábánál fekvő majorságokkal és falvakkal fonódott össze. Hiedelemvilágukban, mondáikban is gyakorta fordulnak elő a láp lidércei, míg a rábaköziek kultúrája inkább idéz egy pusztai, alföldi hangulatot. Továbbá rájuk inkább a kukoricatermesztés volt jellemző. Összességében úgy gondolom, hogy ugyan bizonyos motívumok közösek Kapuvárban és a Rábaközben, különösen Csornán: az etnikum, az építkezés és a néprajz, de vannak olyan meghatározó elemei a kapuvári kultúrának és múltnak, amely a Dél–Hanságtól elidegeníthetetlenné teszi, ezáltal megkérdőjeleződik a Rábaközhöz való kapcsolatának rendíthetetlensége. A Rábaköznek nincs egyértelmű fővárosa. Csorna és Kapuvár hasonló mutatókkal rendelkeznek, ezért sem tartom szerencsésnek, hogy mindketten magukénak

tekintsék a címet. Nincsenek olyan távol egymástól, hogy függetlenedni tudnának – a kartellezésük ideiglenes megoldást jelentene csak. Amint azt a mikroökonómiában tapasztaltuk, ez az alternatíva egyáltalán nem garantálja a hosszú távú, kölcsönös előnyszerzésen alapuló együttműködést. A primer kutatás másik súlypontja volt, hogy válasszunk jelképet a városnak. Sopronnak a Tűztorony, Esztergomnak a bazilika, Kapuvárnak pedig még semmi, pedig sok impozáns épülete van. Jelöléseket kapott a kórház, a Szent Anna templom, az Esterházy kastély, és a Flóra Gyógyfürdő, valamint Pátzay Pál Kenyérszegő című szobra. A legtöbb szavazatot kapott Szent Anna templom valóban érdemes lenne logónak, hiszen központi helyen álló, régi épület. Kérdés azonban, hogy szakrális jellege mennyire határolná be a turisták és a nem idevalósiak asszociációit. Az Esterházy-kastély, amely az önkormányzatnak ad otthont nem váltaná be a reményeket, mert az elnevezése miatt könnyen összetéveszthető a „Magyar Versailles”ként emlegetett fertődi Esterházy – kastéllyal. A Flóra Gyógyfürdő valóban eszményi: a legtöbb turistát vonzza és szállásolja el, de a mindenkori városvezetés a komplex idegenforgalmi marketinget nem alapozhatja kizárólag egy magán vállalkozásra. Amennyiben az arculattervezés során hosszú távra voksolunk az egészségturizmusra, a témával kapcsolatos jelkép választása elengedhetetlen. A belső és külső környezettel való elfogadtatás során nagy jelentősége van egy kézzel fogható jelképnek. A kórház épülete impozáns, ráadásul a felújítás épp kapóra jön: az intézménynek ismét be kell kerülnie a köztudatba, hiszen nem csak a külseje változott meg, hanem a szolgáltatásai is. Ezzel a lehetőséggel együtt Kapuvár szélesebb spektrumban is az előtérbe kerülhet.

4. A Nordhielm-modell alapú marketing stratégia Az előzetes tájékozódás után bátran hozzáfoghatunk a Nordhielm-féle modell megismeréséhez. Christie L. Nordhielm az amerikai Michigan Egyetem professzora, ahol a marketing mesterprogramot vezeti. Ms. Nordhielm olyan cégek konzulense, mint az American Express, a Johnson & Johnson vagy a Jim Bim Brands. Ezek a világmárkák napjainkban mind rendkívül sikeresek a Ms. Norhielm által kidolgozott „Big Picutre” koncepció segítségével. Elképzelésem szerint ha a specifikus, termékekkel foglalkozó részeket kiegészítem, illetve konvertálom „a város” szempontjai szerint, akkor a települések számára kiválóan felhasználhatóvá válik. Az alábbi ábra2 mutatja az algoritmust:


57

Szegmentálás

Üzleti cél

Marketing cél

A teljesítmény forrása

Célzás

Kivitelezés Termék/ Szolgáltatás Ár Hely

Pozicionálás

Értékelés & Ellenőrzés

Promóció

1.ábra A Big Picture koncepció vázlata

A keret megállapítása után hozzáfoghatunk a modellünk kidolgozásához. Első lépésben az üzleti célt fogalmazzuk meg, melynek részei a célok kijelölése, a kompetencia megtalálása, és a versenyelőny felismerése. Ezt követi a marketing cél, ahol választanunk kell, hogy új fogyasztók szerzésére koncentrálunk, vagy a meglévő vendégkapcsolatokat ápoljuk. A teljesítmény forrása lehet részesedés szerzése a konkurenciától, vagy új csoport vonzása a piacra. A szegmentálást segíti a fő és a dinamikus változó meghatározása. A célcsoport megállapítása után az 5 doboz modell segítségével pozícionáljuk a termékünket, hogy aztán az értékelés után nekilássunk a kreatív munkának. A modell utolsó előtti szakasza a Kotler által is megfogalmazott 4P-t illeszti be. A város termék komplex jellegéből adódóan a 4P-vel nem kifizetődő foglalkozni, hiszen ahhoz, hogy a legnagyobb hatékonysággal és pontossággal tudjunk tervezni, egy nagyon összetett mátrixot kellene vizsgálni, és további szabályozásokra lenne szükség a megállapított paraméterek betartatására, amely - a tranzakciós költségek elméletét figyelembe véve - drága, másrészt ellenállást válthat ki:

• product → Kapuvár egy olyan áru, amely termékek és szolgáltatások sokasága (több termelővel, több típussal a piacon) • price → egy településnek nincs ára, csak árszínvonala, amiről a területén működő vállalkozások és a befektetőik döntenek • place → az értékesítési csatornák sem számottevőek ebben az esetben, mert nem kell foglalkozni sem nagykereskedelemmel, sem szállítókkal vagy a polcon elfoglalt hellyel. A „place” egy szeletét lehet kidolgozni, pl. kiállításokon való megjelenést, vagy más, alkalmi projektet, de a hosszú távú folyamatba invesztálás alacsony megtérülési rátájú lenne, hiszen mindig az aktuális helyzetnek megfelelően kell foglalkozni ezzel a kérdéssel • promotion → promócióval a vásárlás előtt, alatt és után lehet foglalkozni. Kapuvár a rendezett városképével és a komfortos kisváros képpel hozzájárulhat a promócióhoz, de a tényleges munka a vendégekkel érintkező vállalkozások módszerein és személyzetén fordul meg.

5. Kapuvár marketing terve a Nordhielm-modell alapján A következőkben a modellt követve részenként határozzuk meg a település szempontjából az ideális választásokat; majd ezeknek a kombinációival készül el az akcióterv. Üzleti cél Kapuvár menedzsmentje az önkormányzat. Céljuk a város profitjának maximalizálása, de mit is jelent ez pontosan? Nem mást, mint a lakosai életszínvonalának emelését. Hogy mik ennek a garanciái, és mi szükséges a megvalósításukhoz? Elsősorban a helyi KKV-k életképességének biztosítása, a munkahelyteremtés. A pezsgő gazdaság mellett az anyagi tartalékok felhalmozásával tovább fejleszthető az infrastruktúra: a modern ismeretek és a jó szakemberek alkalmazása kardinális kérdés. Kapuváron a jólét záloga az idegenforgalom. Kapuvár egyedi profilját a gyógy-idegenforgalom adja, ennek megfelelően a városmarketinget az idegenforgalomra, részleteiben az egészségturizmusra célszerű megtervezni. Célok Elsősorban a „kisváros” jelleg tökéletesítése: karbantartani és megőrizni az eddig felhalmozott értékeket. Másodsorban a gyógyturizmus segítségével a szezon hónapjainak meghosszabbítása, illetve megoldjuk az eloszlás problémáját, azaz ne csupán a hétvégék legyenek forgalmasak, hanem a hétköznapokon is legyen elegendő bevétel. Így sokkal könnyebb lenne a vállalkozóknak megoldani a foglalkoztatást. A következő évre célnak tekintem, hogy Kapuvár ismertségét növeljük Bécsben, Burgenlandban, Niederösterreich és Steiermark tartományokban, illetve Szlovákia délnyugati részén, főként Pozsonyban és vonzáskörzetében. A népszerűsítéshez elengedhetetlennek tartom a Magyar Turzimus Zrt. külképviseleteinek a segítségét: idegenforgalmi vásárokon való részvételt, valamint a televíziós szereplést.

2. www.bigpictureonline.com 2010.08.22. önálló fordítás

58


Kompetencia Avagy mi az a különleges, utánozhatatlan tényező, aminek a birtokában vagyunk? • Jelen esetben a termálvízkincsen és a szénsavfürdőn alapuló gyógyturizmus.az, aminek a szellemében megvalósíthatunk konkrét elképzeléseket. • A fürdőturizmus másodlagos. A tradicionális, lakossági kezdeményezés és civil tőkebefektetés által létrejött kórházunk érosztálya híres, szénsavfürdőnk országszerte egyedülálló. • Az egészségturizmushoz felhasználhatóak a kapuvári élelmiszerek – melyek közül több országszerte kapható. Pl. a Kapuvári Hús Zrt., a Cserpes Tejüzem termékei, továbbmenve az olyan speciális méz, mint a Hany Aranya, vagy az Esterházyak óta népszerű a gyümölcstermesztés. Versenyelőny Vagyis miként profitáljunk a speciális adottságainkból? Szinte közhelynek számít, hogy manapság mekkora kincs az egészség, már csak gazdasági értelemben is: a betegségek szervezetünkre gyakorolt kellemetlen, estenként veszélyes hatásai mellett komoly kiadást jelentenek mind az egyénnek, mind az államnak. Magyarországon már nem csak a férfiak, hanem a nők körében is a legfenyegetőbb bajok között szerepelnek a szív-és érrendszeri megbetegedések. Tünetmentesen lehet élni velük, mígnem egyszer csak hirtelen lesújtanak, gyakran irreverzibilis változást okozva. Az OEFI szerint „2008-ban még mindig valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés okozta minden második ember halálát”4. A stroke, a szívinfarktus stb. hátterében a stressz és a nem megfelelő táplálkozás húzódik. A helyi kórházban országszerte egyedülálló szénsavfürdő-kezeléseket végeznek, melynek lényege, hogy a bőrön keresztül felszívódó gáz hatására lokálisan az erek kitágulnak, a keringés fokozódik, a vér áramlási sebessége nő. Végeredményében a széndioxid hatására a keringés teljesítménye nő, a vérelosztás a perifériás cirkuláció szempontjából is kedvezőbbé válik. A versenyelőny hosszú távú megőrzéséért a teendők között szerepel a kórház további fejlesztése, a termálvízkincs megóvása, valamint a megfelelő színvonalú szálláshely kapacitás növelése; vendégcsalogató gyanánt pedig a programkínálat bővítése – amely nem nagy befektetést igénylő kezdeményezés, hanem a szolgáltatások és a szabadidős tevékenységet szervezése, menedzselése. Marketing cél A „munkamegosztást” e tekintetben úgy tartom ésszerűnek, hogy a városmarketing foglalkozik a vásárlók bevonzásáról, az egyes helyi cégek pedig a

megtartásukról. A „szerzés” tevékenység sokkal drágább ezért kreatívabbnak, megkapóbbnak kell lennie, de a komplex termék nagyobb felhajtást kelthet. A szükségletkielégítésből nyert hasznosság mértéke alkalmanként folyamatosan csökken, végül megszűnik (a gyűjtők és szenvedélybetegek esetét kivéve) – így a tevékenység állandóan adekvát. Pl. A fürdőbeli többéves megfigyelésem alapján elmondhatom, hogy Kapuváron megforduló turisták 3-6 évente „cserélődnek”: az esetek döntő többségében a vendégek, ha már egyszer meglátogatták a várost, akkor visszatérnek, gyakran rövid idő elteltével, még a szezonon belül. A „megtartás” célirányosabb, és jobban érvényesül benne a stratégiai tervezés: a meglévő vevők gondozása könnyebb a cégeknek például hűségprogramokkal, kedvezmények nyújtásával – bővebb eszköztáruk van a feladat ellátásához. Pareto 80/20-as szabálya értelmében a vendégek 20%a hozza a bevételek 80%-át (akik minden bizonnyal törzsvendégek). Tehát a hiba és a meg nem térült reklámozási költségek bele vannak programozva az életbe. A város úgy tudná a cégek működését könnyíteni, ha abból a PR tevékenységből venné ki a részét, amelyiknél nagyobb a célba nem érés, vagy a nem megfelelő cél elérésének a rizikója. A teljesítmény forrása Leszögeztük, hogy a városmarketing új vendégeket szeretne vonzani Kapuvárra. Milyen bázisból gyűjthetne? Magát az egészségturizmust népszerűsíteni túl nagy volumenű lenne. Ez Magyarországon a Magyar Turizmus Zrt., az ország idegenforgalmi marketingjét egy kézbe fogó szervezet hatáskörébe esik: ők rendelkeznek a megfelelő tőkével, lefedettséggel, és szakmai kapacitással egy ilyen méretű kezdeményezéshez. Mindez összhangban áll a 2013ig szóló Országos egészségturisztikai stratégiával. Az időbeli átfutás miatt, ha Kapuvár a marketing tervével kapcsolódni tud és kihasználja az MT Zrt. által kiváltott hatást („piggybacking”), akkor azzal kiadásokat spórolhat meg. Megfelelő stratégiának városmarketing szempontból azt tartom, hogy olyan turistákat célozzon meg, akik számára az egészségmegőrzés ismert és kardinális kérdés, valamint már gyakorlott utazók. Kapuvár előnyére fordíthatja, hogy Magyarország palettáján a temérdek strand és élményfürdő mellett gyógyüdülőhely – mint Miskolctapolca, Hévíz, stb. – kevés van. Tőlük lenne célszerű vendégeket csábítani. Szegmentálás A fő változó arra a kategóriára utal, ahová a termék sorolható. Jelen esetben a településtípus megfogalmazását

4.http://antalvali.com/hirek/ksh-halalozasi-okok-sziv-errendszerimegbetegedes.html 2010-09-11


59

jelenti: kisváros. Azaz a versenytársakat is a hasonló népességű, elhelyezkedésű (= nagyvárosoktól való távoli, határközeli) és jelentőségű (= fürdővel rendelkező) kisvárosok között kell keresni. A nyugat-dunántúli Bük és Hegykő, méltó ellenfelek, még ha nem azonos a településtípusuk. Az ő tevékenységeik monitoringja segíti Kapuvárt a döntéseinek mérlegelésében. Meggyőződésem, hogy a kórház tőkével Kapuvárnak nem a követő, hanem az úttörő magatartást kell felvennie. A település definíciója a szegmentáció szempontjából: Kapuvár egy olyan kisváros a nyugati határ közelében, amely jelentős termálvízkinccsel rendelkezik. Emellett 125 éves kórháza a felújításoknak és átalakításoknak köszönhetően európai szintű szolgáltatásokat képes nyújtani. Az egészségmegőrzésben kiegészítő szerepe van a település természetes környezetének: a központban a tágas terek és parkok, közvetlen környéken a Hanság vadregényes lápvidéke teszi még vonzóbbá. A dinamikus változó egy változtatható tulajdonságra utal, ami a legjobban kifejezi a települést, és különlegessé teszi. Kapuvár esetében ez a tulajdonság nincs megfogalmazva. Mivel a város a gyógyászatra, és a termálfürdőjére alapoz, ezért célszerű lenne a gyógyturizmushoz köthető attribútumot választani. Nem a „modern város” irányba kell elmozdulni, hanem meg kell őrizni a „vidék” jelleget – egy olyan vidékét, amelynek jó az infrastruktúrája és ápolt a környezete. A vizet a városban több pontban lehetne előtérbe helyezni: kiváló természetes adottság, hogy • a Kis-Rába folyik keresztül a központon, és a Berg-malom is épen maradt → a folyó azonban el van hanyagolva: a vízszintjét magasabbra lehetne beállítani, és a partját szebbé lehetne tenni: ki lehetne alakítani sétaútvonalat és padokat a mentén; vagy • a Váti-tó hasonlóan feltűnő helyen van → csak télen használják korcsolyázásra, pedig ha a környezetét feljavítanák, akkor sokkal figyelemfelkeltőbb lenne. (Tapolcán is rendkívül megkapó a Felső-tó.) • Reklámfelületnek és terméknek is kiváló lenne, ha a kapuvári gyógyvizet palackoznák. • A hab a tortán pedig egy impozáns szökőkút lenne a város szívében fekvő egyik parkba vagy térre. Célcsoport A Szonda Ipsos 2008-es Egészségmagatartásszegmentáció felmérése3 a célcsoport kiválasztásánál is segítségünkre van. A kutatás szerint az átlagosnál nagyobb arányban ítélik meg egészségügyi állapotukat rossznak, vagy nagyon rossznak a következő csoportok:

• idősebbek (60 éven felüliek és 50-59 évesek) • nők (ők tudatosabbak egészségügyi állapotukkal kapcsolatban)

• az egyszemélyes háztartásban élők • az alacsonyabb társadalmi státuszúak és az alacsony jövedelműek Jól felhasználható információ, hogy a felnőtt lakosság 34%-a úgy véli, semmit nem tehet, vagy csak keveset tud tenni egészsége fenntartása, javítása érdekében. Pozicionálás Kapuvár lényege lenne, hogy az ide érkező turisták egészségesnek érezhetik magukat testben és lélekben. Elsősorban gyógyulni használják a vizet, másodsorban fürdőzni. A fő változó alapuló szlogen a következő lenne: Az egészséghez Kapuvár kell. A dinamikus változón alapuló kampány pedig a vízzel, és vízi programokkal lenne kapcsolatban: a kreatív munka része lenne az ajánlatok kidolgozása, pl. „vizes programok”: hidrobic, vízi gimnasztika, kezelések, ásványvízkóstolás, előadások… A kapuvári üdülők nem azért érkeznek, hogy extrém élményben legyen részük, vagy egzotikus desztinációt fedezzenek fel, hanem csak jól akarják érezni magukat, ki akarnak kapcsolódni a hétköznapok monotóniájából. Mi ellenben azt szeretnénk, egészségmegőrző programokon vennének részt: legyen az kozmetikai kezelés, sportfoglalkozás, vagy egy tápanyagokban gazdag vacsora. A turisták abban a hitben látogatnak el a kisvárosba, hogy ezzel eljutnak egy olyan helyre, ahol hátrahagyhatják a mindennapi stresszt. A városmarketing jelenlegi célja, hogy azt a hitet keltse a turistákban, hogy nagyobb hasznosságot érnek el az ott tartózkodással, ha a „hedonista jó érzés” mellett odafigyelnek az egészségmegőrzésre. A fogyasztói ajánlat, amely átvezet az egyik illúzióból a másikba: a kampány arra fog alapulni, hogy Kapuváron úgy tudja jól érezni magát a vendég, hogy közben a testilelki egészségével törődik. A fenti értekezés és az 5 doboz modell alapján a helyes pozicionálás: Azoknak a középkorú hölgyeknek, akik naponta helyt állnak a munkahelyükön és otthon, Kapuvár az a komfortos kisváros, ahol feltöltődhetnek. Azért tudják testileg és lelkileg jól érezni magukat, mert a kikapcsolódás mellett törődhetnek az egészségükkel, hiszen Kapuváron számos lehetőség és megfizethető program nyílik a regenerálódásra. A kisváros termálvízkincse és nyugat-európai szintű kórháza mellett olyan szolgáltatók működnek, akik alternatív gyógymódokat és különböző wellness kezeléseket kínálnak. Kapuvár komfortos, kedves és egészséges.

3. www.nincsde.hu/letoltes/szonda-ipsos_kutatasi-osszefoglalo.pdf 2010.09.26

60


2. ábra 5 doboz modell (a modell alapján sk.)

Jelenlegi hit: A hétköznapi stresszből való kikapcsolódáshoz fontos, hogy elutazzak Kapuvárra

Fogyasztói ajánlat: Kapuvárom tudom úgy jól érezni magam, hogy közben törődök az egészségem megőrzésével.

Elvárt hit: Ha a hétköznapi stresszből regenerálódni akarok, el kell utaznom Kapuvárra.

Elvárt cselekvés: Jelenlegi cselekvés: Elmegyek Kapuvárra, hogy úgy érezzem jól magam, hogy teszek az egészségem megőrzéséért.

Elmegyek Kapuvárra, hogy jól érezzem magam

Értékelés Kapuvár idegenforgalmi marketingjét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az alapvető attribútuma a városnak, hogy tradicionális kórháza és fürdője van, valamint a munkavállalói többsége a harmadik szektorban, mint szolgáltató helyezkedik el. Gyakorlati hasznosság az ide érkező turista számára, hogy produktívan, önmagára visszaforgatva tudja felhasználni a szabadidejét: törődhet az egészségével, miközben jól érzi magát. Az érzelmi kifizetődés pedig, egyrészt, hogy nyugodtnak érzi magát önmaga felől, hiszen tett a testi és lelki épségéért, másrészt, hogy feltöltődve ér haza: újra érez magában lendületet a munkavégzéshez és a kiegyensúlyozott életvezetéshez.

6. Utómunkálatok A Nordhielm-modellen alapuló idegenforgalmi városmarketing terv kísérleti jelleggel készült, így az akciók hatásának a mérését kiemelten fontosnak tartom. A helyes monitoring munkaigényes, hiszen kevés lehetőség nyílik a tények pontos regisztrálására. Az idegenforgalmi vállalkozások együttműködésére lenne szükség: a szálláshelyek, vendéglátóipari egységek szolgáltathatnának információt, de a KSH-nak küldendő havi gyorsjelentésen túl szükség lenne további számadatokra az itt-tartózkodásról, körülbelüli költéséről. Nagy szerepe lenne egy információs és koordinációs irodának, mely közvetlen kapcsolatban áll a turistákkal és a szolgáltatókkal.

Irodalom: Christie L. Nordhielm: Marketing Management The Big Picture (Wiley, 2005) Richard Czerniawski and Michael Maloney- Creating Brand Loyalty (Hudson House Publishing, 1999) David J. Taylor:Never Mind the Sizzle…Where’s the Sausage:Branding Based on Substance Not Spin (Wiley&Sons,2007)


61

ALBERT TÓTH Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

Bécs és Budapest szállodaipara Analyse des Wiener und Budapester Hotelmarktes Die Wiener Hotels in Bezug auf die Zimmerauslastung auch im gesamteuropäischen Vergleich durchaus positiv abschneiden, dass jedoch die durchschnittlich erzielten Zimmerpreise niedriger sind als in vielen anderen Städten. Vor allem Budapest zeigt innerhalb der letzten zwei jahre auch eine starke Negativentwicklung. 1. Bevezető Bécs és Budapest, Közép-Európa két legfontosabb fővárosa. A közös történelmi múlt rengeteg szállal köti össze a két várost, bár voltak időszakok, amikor jóval messzebb voltak egymástól, mint ahogy azt a földrajzi távolság indokolta volna. Mindkét főváros szerepe kiemelt jelentőségű az adott országok turizmusában. Elsősorban a téli sportturizmusnak köszönhetően, Bécs szerepe azonban kisebb mértékű Ausztria turizmusában, így szállodaiparában is, mint Budapesté Magyarország turizmusában és szállodaiparában.

2. Bécs Bécs kiváló adottságokkal rendelkezik a turisztikai vonzerőket illetően. Az egykori császárváros történelmi múltja, műemlékei, múzeumai, kultúrája, gasztronómiai és kávéházi hagyományai, mind-mind a turizmus szolgálatában is állnak, de Bécsnek van egy olyan hatalmas presztízs értékű adottsága, amivel joggal büszkélkedhet. Az életminőség tekintetében évek óta Bécs vezeti a világranglistát, és ezt az állandó lakosokon kívül, a rövid ideig a városban tartózkodó turisták is részben érzékelhetik, de ennek a ténynek a turisztikai jelentősége is felbecsülhetetlen értékű. Ausztriában, így Bécsben is, a turizmus nagyon fontos szerepet játszik az élet minden területén. Nemcsak gazdaságilag fontos, hanem az emberek mindennapjait is érinti. Alig van az országnak olyan települése, ahol a turizmus ne éreztetné hatását. Ausztria kétszezonú ország, a nyári és a téli szezonra külön statisztikákat készítenek, és talán nem meglepő, hogy a téli szezonban valamivel magasabb a vendégéjszakák száma országos szinten, mint a nyári „főszezonban”. 2009-ben például 61.7 millió vendégéjszakát regisztráltak nyáron, míg a 2009/2010-es téli szezonban 62,7 milliót. A turizmus intenzitása, az EU-27 tagállamai közül Málta és Ciprus után a 3. helyet foglalja el az egy állandó lakosra jutó vendégéjszakák számát illetően.

62

(Málta: 19,4; Ciprus 18,3; Ausztria: 12,6; Spanyolország: 8,4; Olaszország: 6,3; EU-27 átlag: 4,6; Magyarország: 2,0;, ezzel a 23. helyen vagyunk az EU-27 országából.) (Forrás: Eurostat, 2008.) Az UNWTO adatai szerint viszont Ausztria világelső, az egy főre jutó, külföldiektől származó turisztikai bevételeket illetően a 2600 USD / fő értékkel. Ausztria a nemzetközi vendégérkezések számát illetően (21,4 millió 2009-ben) világviszonylatban az előkelő 11. helyen van, csak jóval nagyobb országok előzik meg. A turizmus szatellit számlák (TSA) szerint a turisztikai bevételek közvetlenül 5,3%-át adják a GDP-nek, míg multiplikátorhatásokkal kiterjesztve és hozzávéve a szabadidős jellegű iparágakat is már 15,4%-át! (Forrás: Statistik Austria, 2009.) Ausztria turisztikai bevétele 852 milliárd USA dollár volt 2009-ben, ami a kiemelkedő 2008-as év 944 milliárdos bevételéhez képest komoly visszaesés, de még így is csaknem elérte a válság előtti utolsó teljes év, a 2007-es év 856 milliárdos forgalmát. (Forrás: UNWTO, 2010.) Az osztrák statisztikai hivatal rendszeresen összeállítja a turizmus szempontjából legfontosabb 150 település listáját, az eltöltött vendégéjszakák alapján. A listából és más hozzá tartozó statisztikákból átfogó képet nyerhetünk Ausztria turizmusáról, a téli és a nyári szezon statisztikáiról, az osztrák tartományok aktív turizmusban betöltött szerepéről, a régiók részarányiról. Természetesen Bécs az első számú turisztikai desztináció, hasonlóan, mint ahogy Budapest Magyarországon. Ausztriában a téli sportok, elsősorban a síturizmus kiemelt jelentőségű, és Salzburg város és tartomány után, mondhatni az osztrák „sírégiók” következnek, Tirol, Karintia, stb., de még az osztrák fővárosnak is jutottak kiváló síterepek a Semmering jóvoltából.


1. táblázat A tíz legnépszerűbb osztrák település, vendégéjszakák szerint Vendégéjszakák összesen Település

Vendégéjszakák száma (ezer)

Tartomány

1. Bécs

-

9842

2. Sölden

Tirol

2227

3. Salzburg

Salzburg

2060

4. Saalbach-Hinterglemm

Salzburg

1934

5. Mittelberg

Vorarlberg

1551

6. Mayrhofen

Tirol

1438

7. Ischlg

Tirol

1422

8. Zell amSee

Salzburg

1314

9. Neustift im Stubaital

Tirol

1203

10. Bad Gastein

Salzburg

1184

1-10. ÖSSZESEN:

24175 Forrás: Statistik Austria [2009] alapján, saját szerkesztés

Az osztrák tartományi székhelyek közül Salzburg után még Innsbruck is több mint egymillió (1175127) vendégéjszakával büszkélkedhet, de Graz (784154) és Linz (739434) is dobogós lehetne egy összesített magyarországi listán. A legkevesebb vendégéjszakát éppen a Magyarországhoz legközelebb található Burgenland tartomány székhelye, Eisenstadt (61335) mondhatja magáénak. A szálláshelyek országos kihasználtsága első ránézésre nem tűnik kimagaslónak, de ez a hatalmas kínálatból adódik. A férőhely- (ágy-) kihasználtság 31,1%-os volt 2009-ben éves szinten, de Bécsben például 49,4-%-os. (Forrás: Statistik Austria)

Bécs szállodai kínálata folyamatosan fejlődött az utóbbi évtizedben, évente átlagosan 2,5 %-kal a kiadható szobaszámok tekintetében. A 2000-es évben a 21.300 kiadható szobáról (40.000 ágy) 2009-re 26.700 kiadható szobára (51.000 ágy) fejlődött a kínálat. Ez 25%-os növekedés a kiadható szobák és 27%os növekedés a kiadható ágyakat illetően. Bécsben a szállodák és a panziók számának részaránya 89%-os, az összes szálláshelyek számán belül, a kiadható ágyak számát tekintve pedig már 95%-os. Minőségi kategóriák szerint az ötcsillagos szegmensben a 2000-es év 3000 szobájáról (5500 ágy) 2009-re, 3400 szobára (6300 ágy) növekedett a kínálat.

2. táblázat Az osztrák tartományok szállodáinak száma 2009.12.31-én (egységek száma) (szállodák, kiegészítve egyéb szálláshelyekkel) Szálloda (csak szálloda, panziók nélkül) Tartomány Burgenland

Kategória nélkül

1*

2*

3*

4*

5*

Szálloda összesen

Egyéb Szálláshely

Összesen

9

1

5

32

44

2

93

391

484

Karintia

105

-

7

176

209

6

503

1842

2345

Alsó-Ausztria

161

-

4

77

103

1

346

1479

1825

Felső-Ausztria

67

-

15

88

102

1

273

859

1132

168

2

19

220

360

10

779

1926

2705

90

1

14

105

165

3

378

1560

1938

275

-

17

419

596

21

1328

4161

5489

Vorarlberg

51

-

17

107

161

6

342

711

1053

Bécs

47

6

21

95

114

8

291

233

524

973

10

119

1319

1854

58

4333

13162

17495

Salzburg Stájerország Tirol

ÖSSZESEN

Forrás: Statistik Austria [2009] alapján, saját szerkesztés


63

A négycsillagos szállodák és panziók összesített szobakapacitása évente átlagosan 2,8%-kal (ágykapacitás: +2,9%-kal évente), a háromcsillagos szegmens pedig 4,1%kal (ágyak: +4,4%-kal) növekedett 2000 és 2009 között. Az egy és kétcsillagosok kapacitásai csökkenő tendenciát mutatnak, hasonlóképpen, mint Budapesten. 2009 év végén a következő szobakapacitások voltak Bécsben: 5*-os: 3444 szoba (13%), 4*-os: 13084 szoba (49%), 3*-os: 7436 szoba (28%), 1* és 2*: 2687 szoba (10%). Tehát a szállodai és panziós kínálat fele a négycsillagos kategóriához tartozott, és a négy és ötcsillagos kapacitás együttvéve (62%) csaknem elérte a kétharmadot. Az „átlagos bécsi szálloda” 2009-ben 67 szobás volt, és 127 szobával rendelkezett. (Megjegyzés: az osztrák statisztika a szállodákat és a panziókat, sok kiadott statisztikában együtt kezeli, mint szállodaszerű létesítményeket, az 1 és 2 csillagos kategóriákat pedig általában összevonja.) Bécsben 2009/2010-ben 14 szállodaprojekt volt folyamatban, már az építés szakaszában, amely +2500 szállodai szobát, körülbelül +4700 ágyat jelent majd. A szállodanyitások a 2011 és 2013 közötti időszakra vannak tervezve. Többek között 2011-ben elkészül egy Shangri La lánchoz tartozó luxusszálloda, 207 szobával, amely különösen jelentős, hiszen szinte évről évre, a világ legjobb szállodáinak választásakor, a szállodalánc valamelyik távol-keleti szállodája kapja meg a megtisztelő címet. A szállodaláncok Bécsben is egyre nagyobb részesedést érnek majd el a jövőben, Sofitel, Etap, (ACCOR), Ramada, Kempinski, szállodák is épülnek már a városban. Ezeken felül, további 14 szállodaprojektet jelentettek már be, amelyek még tervezési fázisban vannak, tehát konkrétan még nem kezdődtek el az építkezések.

2013 nyarára egy 180 szobás Four Season szálloda megnyitása is várható. Ha mindegyik bejelentett beruházás megvalósul, akkor 2008-hoz viszonyítva +22 %-kal, 2009-hez viszonyítva +17%-kal fog növekedni a bécsi szállodák kapacitása a 2013. év végéig. Minőségi kategóriánként: 5*: +28%, 4*: +10%, 3*: +19% 1-2*: +36%. Ez utóbbi érdekes, mert manapság a nagyobb, fontos városokban viszonylag kevés befektető mer kockázatot vállalni az olcsó kategóriájú szállodák építésével, a drága telekárak, és a hosszabb megtérülési idő miatt. Bécsben egy Etap szálló, egy nagy 440 szobás motel (!), és két másik 120 és 150 szobás szállodák adják majd az alsó kategória kapacitásának ilyen látványos arányú bővülését. A vendégforgalmi adatokat illetően jól teljesítenek a bécsi szállodák. 2000 óta a vendégérkezések és a vendégéjszakák száma 34%-kal , illetve 28%-kal növekedtek. A 2008as évet természetesen egy kis visszaesés követte 2009ben, a gazdasági válság hatásainak következtében, de a csökkenés Bécsben azért nem volt olyan drámai, mint más városokban. A 2008-as év amúgy is rekordévnek számított, még az ősszel kirobbant válság ellenére is, elsősorban a sikeres futball Európa-bajnokságnak köszönhetően (Ausztria–Svájc közös rendezés). A bécsi szálláshelyek közül a szállodák és a panziók realizálják a vendégéjszakák kb. 93%-át, és ezen belül a 4*-os szállodák 49 %-nyi szobakapacitással a vendégéjek 51%-át. A szállodák és panziók összesített foglaltsága nagyon jónak mondható Bécsben, 2006-ban és 2007ben is 71%-os volt, 2008-ban 70% és még 2009-ben is 64%-os. Az utóbbi tíz évben 2002-ben volt a legrosszabb, 63%-kal.

3. táblázat A bécsi szállodai kínálat fejlődése

Forrás: Christie + Co.; és ÖHV (Osztrák Szállodaszövetség) 2010.

64


3. Budapest A híres korabeli Duna-parti szállodasornak (Hungária, Dunapalota-Ritz, Bristol, Carlton) méltó utódai állnak csaknem ugyanazon a helyen a Duna pesti oldalán: Four Season Gresham Palace, Sofitel (korábbi Átrium Hyatt), InterContinental (korábbi Forum), Marriott (korábbi Duna-InterContinental). A mostani szállodasortól kicsit távolabb ugyan, de azért a Duna mellett találhatók további kiváló szállodák, amelyek joggal tartoznak a főváros legjobb szállodái közé. Ilyenek például a Hélia, a Margitszigeten a Thermal és a Grand Hotel, illetve a budai oldalon a patinás Gellért, a Ramada Plaza (egykori Aquincum), a római parton az egyedi, hajó formájú Holiday Beach Hotel, és ne feledkezzünk meg a folyótól azért kicsit távolabb levő, de azért kiváló dunai panorámával rendelkező Budapest Hiltonról sem, amely az egyetlen Hilton a világon, amely az UNESCO világörökség részeként szerepel. (Budai várnegyed és Duna-parti panoráma, 1987 óta. Érdekesség, hogy Bécsben mindössze egy szálloda található a Duna mellett, mivel a belváros a Dunától távol van, a Dunából leágazó Donaukanal pedig azért nem tekinthető olyan látványosnak. Magyarországon Budapestnek kiemelten fontos szerepe van a turizmusban, a turisztikai szakemberek jó részének véleménye szerint az egyetlen olyan hely hazánkban, amelynek valóban jelentős nemzetközi vonzereje van. A 2009-es statisztika szerint, Budapesten volt a kereskedelmi szálláshelyi férőhelyek 14,2%-a, míg a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák részesedése 51,7% -ot ért el, ebből is érzékelhető a főváros erőteljes vezető szerepe a magyarországi turizmusban. Érdemes megnézni a magyarországi Top 10-es listát, a belföldi, a külföldi és az összesített vendégéjszakák számát, arányait.

A lista évek óta hasonlóan mutat, az összesített statisztikák tekintetében. Budapesten szerény mértékű a belföldi vendégéjszakák aránya a külföldihez képest, 13,6% a belföldi, 86,4% a külföldi vendégéjszakák részaránya. Az első tízben nincs még egy olyan város, ahol hasonló lenne az arány, a 2009-es adatok is alátámasztják, hogy hazánkban Budapest a legnagyobb vonzerővel rendelkező hely a külföldiek számára. Az összesített top tízben a fővároson kívül Hévízen és a Vas megyei Bükfürdőn haladja meg a külföldi vendégéjszakák aránya a belföldi vendégéjszakákét. (Hévíz: külföldi 65%, belföldi 35%, Bükfürdő: külföldi 64%, belföldi 36%, tehát hasonló az arány.) Budapesten a kereskedelmi szálláshelyek túlnyomó többségét a szállodák adják, ezen belül is kialakult egy olyan struktúra, amelyhez hasonló csak kevés más városban található. A 243 kereskedelmi szálláshelyből 161 szálloda és további 58 panzió, található, tehát az osztrák összevont statisztikai értelmezés szerinti, szállodaszerű létesítmények. A szállodai szobakapacitás 65%-a tehát gyakorlatilag a kétharmada az öt és a négycsillagos szállodákban található, további 31%-a a háromcsillagosokban, és alig 4%-a a két és egycsillagosokban! Fővárosunkban tehát alig létezik az olcsó kategória. A főváros, gyógyfürdőváros jellegét is tükrözi viszont, hogy a szállodai szobakapacitás 7%át gyógyszállodák adják. Az utóbbi időben, főként a hosszabb tartózkodási idejű üzletemberek célcsoportjára szakosodott apartman szállodák növekvő részaránya is örvendetes, már 8%-os részesedéssel az összes kapacitáson belül.

4. táblázat A leglátogatottabb magyarországi városok 2009-ben, a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák szerint (vendégéjszakák száma ezerben) Belföldi vendégéjszakák

Külföldi vendégéjszakák

Vendégéjszakák ÖSSZESEN

1. Budapest

737

1. Budapest

2. Hajdúszoboszló

466

2. Hévíz

589

2. Hévíz

904

3. Siófok

367

3. Bük

342

3. Hajdúszoboszló

731

4. Hévíz

315

4. Hajdúszoboszló

264

4. Siófok

589

5. Sopron

311

5. Balatonfüred

239

5. Bük

531

6. Zalakaros

284

6. Siófok

222

6. Balatonfüred

497

7. Balatonfüred

259

7. Sárvár

186

7. Zalakaros

392

8. Debrecen

228

8. Zalakaros

108

8. Sopron

382

9. Eger

205

9. Győr

105

9. Sárvár

375

10. Sárvár

190

10. Harkány

10. Debrecen

307

1-10. ÖSSZESEN

3362

1-10. ÖSSZESEN

4665

84 6804

1. Budapest

1-10. ÖSSZESEN

5402

10110

Forrás: KSH statisztika [2009] alapján, saját szerkesztés


65

5. táblázat Kereskedelmi szálláshelyek kapacitása Magyarországon és Budapesten, 2009. július 31-én. Egységek száma

Szállástípus Szálloda összesen

Magyaro. 884

Budapest 161

Kiadható szobák száma % 18,2

Magyaro. 52148

Budapest 17238

% 33,0

Kiadható férőhelyek száma (ágyak száma) Magyaro. Budapest % 118420 36714 31,0

5*

24

16

66,6

4681

3663

78,2

9580

7424

77,5

4*

197

54

27,4

18342

7621

41,5

40273

15729

39,1

3*

473

76

16,1

22967

5296

23,1

53239

11594

21,8

2*

152

10

6,6

4649

535

11,5

11497

1408

12,2

1*

38

5

13,1

1509

168

11,1

3831

559

14,6

54

5

9,2

6746

1237

18,3

14240

2356

16,5

Szállodából: Gyógyszálloda Wellness szálloda

90

7

7,7

5826

815

14,0

13310

1782

13,4

Apartman szálloda

46

14

30,4

2768

1375

49,6

6810

2819

41,4

1158

58

5,0

15162

976

6,4

39044

2244

5,7

Turistaszálló

216

10

4,6

5644

456

8,1

22372

1980

8,8

Ifjúsági szálló

132

8

6,0

4908

248

5,0

18619

964

5,2

Üdülőház

354

1

0,3

7163

42

0,6

21516

68

0,3

Kemping

249

5

2,0

32763

381

1,2

81902

953

1,2

Összesen

2993

243

8,1

117788

19386

16,4

301873

42923

14,2

Panzió

Forrás: KSH statisztikák [2009] alapján, saját szerkesztés

2006-tól 2009 év végéig a Budapesti szállodai kapacitás 15.981 szobáról 19.465-re 21.8 % -kal bővült, ez az egész évben működő kapacitásnak a 41,3%-át tette ki. 2008-ban még 16.323 szoba, az országos kapacitás 36,6%-a volt a fővárosban, tehát Budapesten gyorsabb ütemben növekedett a szállodai kapacitás mint vidéken, vagy országosan. Az ötcsillagos kapacitás 78,2%-a, a négycsillagos 41,5%a volt Budapesten 2009-ben. Nagyon gyorsan növekedett a négycsillagos szobák száma, az új beruházások többsége ebben a minőségi kategóriában valósult meg. 2009-ben a budapesti szállodák átlagos szobafoglaltsága 49.2 % volt, a bruttó átlagára pedig 18.558.- Ft. Ez az érték 4.6 %-kal alacsonyabb, mint a 2008 évi érték.

Az átlagos bruttó RevPAR 9.124.- Ft volt 2009-ben, 19,6%-kal kisebb, mint egy évvel korábban. Az ötcsillagos kategóriában a bruttó RevPAR 19,5%-ot, a négycsillagosban 19,9%-ot, a háromcsillagosban 21,5%-ot csökkent. A budapesti szállodák összes árbevétele 2009-ben 89, 61 milliárd Ft volt, ami az összes magyarországi szálloda árbevételének 46,9%-a. 2008-ban a budapesti szállodák részaránya az országos szállodai bruttó árbevételből 48,6% volt. A budapesti összesített bruttó szoba árbevétele 56,93 milliárd Ft volt 2009-ben, ami 13,4%-kal kevesebb, mint a 2008 évi 67,23 milliárd Ft-os bevétel. A magyarországi összes szoba árbevételnek ez az 51.6 %-a, míg 2008-ban az 55.2 %-a volt. (Forrás: Magyar Szállodaszövetség: A hazai szállodaipar jelenlegi helyzetének értékelése, 2010.)

6. táblázat Vendégéjszakák száma szállástípusonként Budapesten, 2009-ben

Szállástípus

Belföldi vendégéjszakák 2009-ben 2009/2008 %

Külföldi vendégéjszakák 2009-ben 2009/2008 %

Összesen 2009-ben 2009/2008 %

Szálloda összesen 5* 4* 3* 2* 1*

599541 60633 211470 226766 77245 23427

83,8 88,8 123,6 85,3 83,4 19,8

4465759 1070299 2082911 1205715 96259 10575

Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Kemping Összesen

60269 62140 14513 419 736882

80,2 108,6 66,6 261,9 84,7

130514 83,4 190783 82,3 5187 58,2 67327 101,8 55370 56,6 69883 58,4 7970 76,6 8389 79,4 4664800 89,6 5401682 88,9 Forrás: KSH statisztikák [2009] alapján, saját szerkesztés

66

90,6 93,1 96,3 79,6 113,2 56,6

5065300 1130932 2294381 1432481 173504 34002

89,7 92,9 98,3 80,4 97,7 24,9


4. Bécs és Budapest összehasonlítás 7. táblázat A repülőterek (Ferihegy és A TOP 10 legfontosabb látnivaló a városokban Schwechat) mindkét város életében, a külföldről nagyobb távolságról Bécs Budapest érkező vendégek esetében nagyon 1. Schönbrunni kastély 1. Budai Vár fontos szereppel bírnak. 2. Hofburg-császári rezidencia 2. Lánchíd Érdekesség, hogy Budapest az 3. A bécsi Ring (5,2 km) 3. Országház egyetlen olyan főváros Európában, 4. Práter az óriáskerékkel 4. Hősök tere ahol a „low-cost” („fapados”) 5. Stephansdom 5. Szent István Bazilika légitársaságok járatainak kijelölt 6. Belvedere palota 6. Andrássy út repülőtér (Ferihegy-1) még valamivel 7. Múzeumok (több mint 100 múzeum) 7. Mátyás templom közelebb is van a „hagyományos” 8. Karlskirche 8. Margitsziget légitársaságok által használt 9. Donauturm 9. Budapest gyógyfürdői (12) termináloknál (Ferihegy 2-A és 2-B). 10. Hundertwasserhaus 10. Gellért hegy és a Citadella Az már csak „hab a tortán”, hogy a fapadosok járataihoz vonattal el Forrás: www.wien.info (Bécs hivatalos turisztikai honlapja) és www.wienkultur.info lehet jutni a Nyugati pályaudvarról, Forrás: www.budapestinfo.hu (Budapest hivatalos turisztikai honlapja) míg a 2-es terminálokhoz nem, ebben is egyedülálló a magyar főváros. Bécsben kiváló elsősorban. Bécsnek sem kell szégyenkeznie, csodálatos a tömegközlekedés a repülőtér és a belváros között, és a paloták, templomok és múzeumok láthatók a belvárosban. schwechati repülőtér fejlesztése is zajlik. Budapesten is A budapesti Top 10-es listát a Budapest turizmus folyamatban van a repülőtér megújulása, a gyors, időben marketingjéért felelős Budapesti Turisztikai Hivatal kiszámítható megközelítési lehetőségekről kellene minél állította össze. A bécsi Top 10 már nem ennyire előbb gondoskodni, hogy versenyképesebb legyen más egyértelmű, ahány forrás, annyiféle sorrend. nagyvárosok légikikötőivel. Sajnálatos, hogy az elmúlt Általában az első öt-hat helyen ugyanazok a látnivalók években néhány nagy forgalmú „low-cost” légitársaság szerepelnek, de továbbiakban már másféle a sorrend. kivonult Budapestről, ez megnehezítette a budapesti A múzeumok gyűjtőnév alatt konkrétan a Sisi Museum, szállodák értékesítési lehetőséget is. a Naturhistorisches Museum, a Kunsthistorisches A legfontosabb látnivalókat illetően Budapest nem Museum és az Albertina szerepelnek a leggyakrabban. áll annyira rosszul, mint amire a statisztikákból esetleg Érdekesség, hogy a tripadvisor.com a 10-es listáján a következtethetnénk. Általában Budapestet szebb városnak 6. helyen emeli ki a valóban világhírű Sacher szállodát tartják Bécsnél, a Duna és a dunai hidak látványa miatt és a Sacher tortát. 8. táblázat A Top 10 küldő ország vendégéjszakái Bécsben és Budapesten Bécs

Budapest

Ország

Vendégéj

Megoszlás

Ország

1.Németország 2.Olaszország 3.USA 4.Nagy-Britan. 5.Spanyolorsz. 6.Franciaorsz. 7.Svájc 8.Oroszország 9.Románia 10. Japán

2076866 560469 507905 358630 308079 284871 284148 283809 272436 267749

21,1% 5,7% 5,1% 3,6% 3,1% 2,9% 2,9% 2,8% 2,7% 2,7%

1.Németország 2.Nagy-Britan. 3.Olaszország 4.USA 5.Spanyolorsz. 6.Franciaorsz. 7.Oroszország 8.Ausztria 9.Románia 10.Svédország

TOP 10 össz.

5204962

52,9%

TOP 10 össz.

Belföld

1970301

20,0%

Belföld

Összesen

9842827

100%

Összesen

Bécs – Budapest vendégéj összehasonlítás Vendégéj

Megoszlás

Ország

Bécs =100%

511101 417094 345808 317945 267771 263640 172348 147497 140527 136812

9,5% 7,7% 6,4% 5,9% 4,9% 4,9% 3,2% 2,7% 2,6% 2,5%

Németország Olaszország USA Nagy-Britan. Spanyolorsz. Franciaorsz. Oroszország Románia

24,6% 61,7% 62,6% 116,3% 86,9% 92,5% 60,7% 51,6%

2720543

50,4%

TOP 10 össz.

52,2%

860812

16,0%

Belföld

43,7%

5401682

100%

Összesen

54,9%

Forrás: Statistik Austria és KSH statisztikák [2009] alapján, saját szerkesztés


67

Budapest vendégéjszakái a Bécsinek valamivel több, mint a felét teszik ki. 2009-ben egyedül a Nagy-Britanniából érkező vendégéjszakák számában tudta a magyar főváros az osztrák fővárost felülmúlni. 9. táblázat Bécs és Budapest szállodai kapacitásai 2009-ben Szállástípus

Egységek száma Bécs

Budapest

Szálloda összesen 5* 4* 3* 2* 1*

400 15 157 150

161 16 54 76 10 5

Panzió (Budapest)

– 400

ÖSSZESEN (Szálloda és panzió)

78

Kiadható szobák száma

Bécs =100% 40,2% 106% 34,4% 50,6%

Bécs

Budapest

26651 3444 13084 7436

19,2%

2687

17238 3663 7621 5296 535 168

58

–

–

219

54,7%

26651

Kiadható férőhelyek száma (ágyak száma)

Bécs =100% 64,6% 106% 58,2% 71,2%

Bécs

Budapest

Bécs =100% 72,1% 117% 63,2% 80,2%

50911 6345 24870 14445

26,2%

5251

36714 7424 15729 11594 1408 559

976

–

–

2244

–

18214

68,3%

50911

38958

76,5%

37,4%


(Megjegyzés: a bécsi szálláshelyek statisztikáinál a szállodák és a hasonló kategóriába sorolt panziók együtt szerepelnek, mint szállodaszerű létesítmények. Az összehasonlítást ez némileg torzítja, de a budapesti 58 panzió adatai, – melyek szállodai kategóriába sorolása Budapesten nehezen megvalósítható, – nem változtatják meg alapvetően az összevetés eredményeit. Az egy és kétcsillagos létesítmények adatait az osztrák statisztika együttesen adja meg.)

A spanyol és a francia vendégéjszakák számában nincs jelentős különbség, viszont Németországból több, mint négyszer annyi éjszakát töltenek a vendégek Bécsben, mint Budapesten. Az olasz, az amerikai és az orosz vendégéjszakák számai 60% körüli részarányokat mutatnak. A japán vendégek is szívesebben járnak Bécsbe, mint a magyar fővárosba, pedig azoknál a japán turistáknál, akik nem csak Londonra, Párizsra, vagy Rómára kíváncsiak Európában, talán Budapest is számításba jöhetne, mint lehetséges desztináció.

10. táblázat A vendégéjszakák száma Bécsben és Budapesten, 2009-ben Szállástípus

Vendégéjszakák Bécsben

Vendégéjszakák Budapesten

Budapest / Bécs (Bécs = 100%)

Szálloda összesen

9172120

5065300

55,2 %

5*

1191691

1130932

94,9 %

4*

4656977

2294381

49,2 %

3*

2609542

1432481

2*

(1*és 2* összevonva) 713910

173504 34002

(1*és 2* összevonva) 29,1 %

670707

336382

50,1 %

9842827

5401682

54,8 %

1* Egyéb szálláshelyek ÖSSZESEN


68


Budapest egyedül az ötcsillagos szállodai kategória vendégéjszakáinak a számában tudta megközelíteni a bécsi eredményt. Ennek alapja persze az, hogy Budapesten kizárólag az ötcsillagos szállodai kapacitás nagyobb, mint a bécsi. A többi kategóriában és az összesített adatok tekintetében is, a felénél valamivel kedvezőbbek az adatok. 11. táblázat Bécs és Budapest szállodai mutatószámainak összehasonlítása, 2008-2009-ben. Város

Foglaltság %

Átlagár EUR

RevPAR EUR

Bécs Budapest

2008 70,9 % 62,7 %

2009 65,9 % 52,2 %

2008 106,8 79,9

2009 95,6 68,0

2008 75,7 50,1

2009 63,0 36,2

Budapest / Bécs (Bécs=100%)

88,4 %

79,2 %

74,8 %

71,1 %

66,2 %

57,5 %

Forrás: Magyar Szállodaszövetség, STR elemzés alapján, saját szerkesztés

A táblázat alsó sorának adataiból kiolvasható, hogy a budapesti szállodákat jobban megviselte a válság 2009ben, mint a bécsieket. A budapesti foglaltsági adatok a bécsiekhez viszonyítva már 80% alá csökkentek 2009re, az átlagár és a RevPAR mutatók pedig még nagyobb arányban zuhantak. A budapesti RevPAR mutató bécsihez viszonyított csaknem felére csökkenése azért is sajnálatos, mert Budapesten az ötcsillagos szobakapacitás részaránya 21,2%-os a bécsi 13%-kal szemben. A magasabb RevPAR mutatókat pedig a legdrágább, ötcsillagos szállodák tudják produkálni. A négy és ötcsillagos összesített budapesti szobakapacitás részaránya 65,5%-os, míg ugyanez az arány Bécsben a panziókkal együttvéve is kevesebb, 62%-os. Tehát jól látható, hogy a budapesti ötcsillagos szállodák jóval nagyobb visszaesést könyvelhettek el, mint a bécsi, hasonló kategóriájú szállodák.

5. Összegzés Mindkét főváros, Bécs és Budapest is nagyon fontos szerepet játszik, és komoly részarányt képvisel Ausztria, illetve Magyarország turizmusában. Bécsnek kisebb a részesedése az országos eredményekből, mint Budapestnek, de ez Ausztria többi fontos turisztikai desztinációjának jelentősége miatt van. A magyar főváros kiemelkedő szerepet tölt be a magyar turizmusban, de ez egyben a többi fogadóterület szerényebb lehetőségeiből is adódik, Ausztriához hasonlítva mindenképp. A két városnak vannak hasonló és jelentősen különböző adottságai, és ez jellemző a szállodaiparukra is. Mindkét városban nagyarányú kapacitásfejlődés volt az elmúlt években, és várható a közeli jövőben. Valószínűleg a további kapacitásfejlődéshez az osztrák főváros szállodaipara tud majd jobban alkalmazkodni, hiszen Bécsben minden fontos szállodai mutató jóval magasabb, mint Budapesten, és az osztrák fővárosnak, turisztikai adottságai okán, talán nagyobbak az esélyei is, hogy a növekvő kínálat (kapacitásbővülés) hamarabb megteremti, odavonzza majd a további fizetőképes keresletet is.

Irodalom: Crhistie + Co [Oktober 2010] Hotelmarkt Wien; Analyse der Angebots- und Nachfrageentwicklung Statistik Austria [2010] Turismus in Österreich 2009. Ergebnisse der Beherbergungsstatistik Statistik Austria [2010] Turismus in Zahlen; Österreich 2009/10. ÖHV [2010] TOP 10 der ÖHV-Destinationsstudie 2010 Wirtschaftskammer Österreich (WKO) [2010] Hotellerie in Zahlen 2009 Wirtschaftskammer Österreich (WKO) [2010] Statistische Daten für die Hotellerie Information, 15.09.2010. Wirtschaftskammer Österreich (WKO) [2010] Tourismus in Zahlen Österreichische und internationale Tourismus- und Wirtschaftsdaten 46. Ausgabe, März 2010 BÁRTFAI Endre: Szállodai alapismeretek, Budapesti Gazdasági Főiskola, főiskolai jegyzet. Budapest, 2004. Magyar Szállodaszövetség (szerző megjelölése nélkül) A hazai szállodaipar jelenlegi helyzetének értékelése. Alcím: A Magyar Szállodaszövetség helyzetértékelése és javaslatai a magyar szállodák válságból való kilábalására. (többször frissített anyag). Budapest, 2010. március, június, december. RUBOVSZKY András - SZIGETI Andor - WALKÓ Miklós: A magyar vendéglátás és a turizmus újkori története Szaktudás Kiadó Ház Zrt. Budapest, 2009. Statisztikai tükör (II. évfolyam 128. szám):Tendenciák a magyar szállodaiparban, 2002-2007. KSH, 2008. szeptember 26. Turizmus Magyarországon 2009. (KSH éves statisztika, szöveges elemzés) www.austria.info; www.hotelsterne.at; www.hotelverband.at; www.statistik.at; www.strglobal.com; www.tripadvisor.com www.wien.info; www.wienkultur.info; www.budapestinfo.hu; www.itthon.hu; www.hah.hu; www.turizmus.com


69

PRINTZ-MARKÓ Erzsébet Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

Egészségturizmus az osztrák–magyar határ mentén Gesundheitstourismus an der österreichischen–ungarischen Grenze Die Studie beschreibt das österreichische und ungarische Angebot im Gesundheitstourismus, vor allem bei Thermen, in der EdTWIN Region. Theoretische Basis vom Gesundheitstourismus, Profil der österreichischen und ungarischen Bäder wird beschrieben sein. Ziel der Studie ist voneinander zu lernen und dadurch zur Steigerung der Wettbewerbsfähigkeit beizutragen.

1. Bevezetés Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő turisztikai ágazata az egészségturizmus. Részben azért, mert felismerték az emberek, hogy rohanó világunkban időt kell fordítaniuk saját magukra is, fel kell töltődniük energiával. Másrészt – kínálati szemszögből –, a gazdaság felfedezte az egészségturizmusban rejlő lehetőségeket. Jelen tanulmány az EdTWIN-térség (Burgenland, Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye) mentén vizsgálja az egészségturizmus kínálatát. Az első részben az egészségturizmus fogalomrendszere kerül meghatározásra, majd a burgenlandi és a Nyugat-dunántúli térség rövid turisztikai vonatkozásai után vázlatos ismertetésre kerülnek a fontosabb fürdőhelyek. Ausztria és Magyarország esetében főként a termál- és gyógyvizekhez kapcsolódó vízbázisú egészségturizmus kínálatrendszerén van a fő hangsúly. Vízminőség tekintetében a magyar adottságok kedvezőbbek, azonban az osztrák kínálat erősebb marketingtevékenységgel rendelkezik. A tanulmány következő része a két földrajzi egység eddig megvalósult egészségturisztikai együttműködéseit ismerteti. Majd egy rövid kérdőíves megkérdezés eredményei próbálják feltárni a határ menti fürdők népszerűségét. A tanulmány célja, hogy feltárjon olyan lehetséges jövőbeni fejlesztési irányokat, amelyekkel versenyképesebbé tehető a magyar egészségturisztikai kínálat.

2. Az egészségturizmus fogalomrendszere Az egészségturizmus rendkívül összetett fogalom, amelynek a magyar sajátosságokkal teli meghatározására 2005-ben, a II. Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítése során került sor. A definíció az Egészségügyi Minisztérium és a Magyar Turisztikai Hivatal egyetértése alapján a turizmusnak azon formáját jelenti, ahol a turista

70

utazásának fő motivációja az egészségi állapotának javítása és/vagy megőrzése, tehát a gyógyulás és/vagy a megelőzés és ennek megfelelően a célterületen tartózkodása alatt igénybe is vesz egészségturisztikai szolgáltatás(oka) t. Ennek értelmében az egészségturizmuson belül két alszektor különíthető el, ezek a gyógyturizmus és a wellness turizmus. (AQUAPROFIT RT. 2007:9) A gyógyturizmus az egészségturizmus azon részét képezi, amelynek keretében a vendégek a betegségmegelőzés (preventio), gyógykezeltetés (curatio), rehabilitáció, céljából keresik fel az adott gyógyhelyet. A vendégkörre jellemző, hogy mozgásszervi, reumatológiai, szív- és nőgyógyászati jellegű betegségekben szenvedőkből áll, akik főleg az idősebb korosztályhoz tartoznak. A gyógyturizmus legjelentősebb desztinációi tipikusan valamilyen természeti gyógytényezőre – például gyógyvízre, gyógyiszapra, gyógybarlangra vagy mikroklímára – alapulóan épültek ki. A szolgáltatásokban a fő hangsúly a gyógyászaton van, amelyeket turisztikai szolgáltatások és attrakciók egészítenek ki. A természetes gyógytényezőkről a 74/1999. (XII.25.) EüM rendelet rendelkezik. (AQUAPROFIT RT. 2007:9) A wellness turizmus mintegy 25 évvel ezelőtt került megfogalmazásra, a „betegség” („illness”) ellentéteként az Egyesült Államokban. A „wellness” állapotát megelőzéssel lehet elérni, így az általánosan megszokotthoz képest rendszerint életmódváltást is jelent, és jelentősen épít arra a gondolatra, hogy az egyén felelősséggel tartozik saját egészségéért. A mindennapi életben ez olyan összetevőket jelent, mint a rendszeres orvosi szűrés, rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, káros szenvedélyektől – túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, kábítószerélvezet – való tartózkodás, tudatos stresszcsökkentés, környezettudatosság és harmonikus életmód. A wellness tehát egészséget jelent a szó holisztikus értelmében, a fizikai, szellemi és értelmi képességek harmonikus egyensúlyát. Ennek megfelelően, a wellness turizmus olyan, az állandó lakóhelyen kívüli, ideiglenes tartózkodást jelent, amely során a turista célja az optimális egészségi állapot elérése, a testi, lelki és szellemi egyensúly megteremtése. A wellness szolgáltatások tehát komplex egészségmegőrzési, prevenciós programot kínálnak, lehetőséget nyújtanak az egészséggel kapcsolatos tudás megszerzésére, s mindezt vonzó környezetben, szórakoztató módon biztosítják a vendégek számára.


A wellness turizmuson belül megkülönböztetjük az aktív (sport) és a passzív (szépségfarmok) wellness-t. A wellness szolgáltatóknál ágazaton belüli specializációról is beszélünk, melyeket wellness profioknak nevezünk. A wellness profil specializálódott szolgáltatást kínál az egyes wellness létesítményekben. Ennek értelmében a wellness mellé valamilyen funkció társul, amely különlegessé teszi a szolgáltatót, így a szolgáltatása egyedi értéskesítésű termékként (Unique Selling Product) jelenik meg a turisztikai kínálat piacán. Ilyen termékek lehetnek például a török és római fürdők, a konferencia és a wellness összekapcsolása. (AQUAPROFIT RT. 2007:10) Új, dinamikusan fejlődő területként jelenik meg a medical wellness, amely a wellness és gyógyturizmus metszeteként értelmezendő. Medical wellness alatt olyan tudományosan igazolt, orvosi eljárásokat tartalmazó szolgáltatásokat értünk, amelyek az életminőség és a szubjektív egészségérzet tartós javulását segítik elő preventív szemléletben, illetve egészségtudatos életforma támogatását szorgalmazzák. A medical wellness központi eleme az állapotfelmérés orvosi eljárása, amit az orvos által javasolt terápiák és eljárások követnek. A folyamatban szerepet kapnak tehát az orvosok, terapeuták, továbbá étkezési és életmód-tanácsadók, sportoktatók, masszőrök, kozmetikusok, pszichológusok és a komplementer orvoslás más képviselői. Az eddigi wellness szolgáltatásokhoz képest az újdonság, a plusz tehát az orvosi kontroll és a programozottság. Az irányzat az egészségturisztikai szolgáltatások orvosi minőségbiztosítását tűzte ki célul, amelyet Németországban a Német Medical Wellness Szövetséggel együttműködésben a TÜV Rheinland végez, hazánkban pedig ezen szervezet leányvállalata, a TÜV Rheinland InterCert Kft.. A konkrét szolgáltatási paletta meglehetősen széles. Az orvosi diagnosztika körébe beletartozhatnak a teljes körű belgyógyászati, laboratóriumi, speciális kardiológiai, anyagcserevizsgálatok. A diagnosztikát orvosilag felállított programok követik: gyógyító terápiák (például fizio- és balneoterápiák) és az életmódváltást segítő olyan programok, amelyek a wellness holisztikus szemléletében kapnak helyet (pszichológiai tanácsadás, személyre szabott mozgásés étrendprogramok, rekreációs eljárások). A medical wellness speciális területeinek nevezhetők a következők: az anti-ageing (fiatalító) programok, az alvászavarok kezelése, a kardiológiai rehabilitáció, az allergia-kezelések és a súlykontroll-programok. (AQUAPROFIT RT. 2007:10-11) A fitness és wellness után az újabb egészség trend a selfness. A szónak magyar megfelelője még nincs, az egészség-tanácsadók is még csak a wellness kiegészítéseként emlegetik, holott a selfness több, mint a wellness. Ugyanis míg a wellness a rendszeres testmozgást, az egészséges táplálkozást és a káros szenvedélyek kerülését hirdeti, addig az új trend a személyiségformálásról szól. A selfness az egészséges életmódra törekvők számára tulajdonképpen

egy olyan fejlődést jelent, aminek következtében a testi jóérzés érzelmi és lelki kiegyensúlyozottsággal társul. Az új életforma alapvetően önmagunk megismerésére fekteti a hangsúlyt. A selfness követői a test és a lélek tökéletes összhangjára, és egy egészséges énkép kialakítására törekszenek. A selfness-t ugyanakkor az önmegváltoztatás divatjaként is emlegetik, lévén, hogy saját képességeink felmérése gyakran a változtatás igényét is magával hozza.

3. Egészségturizmus az EdTWIN-térség ausztriai területén Ausztria legkeletibb és legfiatalabb szövetségi tartománya Burgenland, melynek tartományi székhelye Eisenstadt (Kismarton). Területe 4.000 km2, lakosainak száma 270.880 fő, ez Ausztria lakosságának 3,5%-át jelenti, tehát a népesség szempontjából a legkisebb az osztrák tartományok közül. A 397 km hosszú országhatárszakaszból 356 km Magyarországgal közös határ. (http:// ww.vho.at/provinces.hu.html, 2011.01.13.) Számos EU-s és osztrák támogatást kapott 1995 óta a burgenlandi tartomány a fejlődéséhez. A fejlesztési stratégia egyik pontját a turizmus ágazat, azon belül is a fürdők fejlesztése jelentette, elsősorban az olyan hátrányosabb területeken, mint Közép- és Dél-Burgenland. (http://www. fh-vie.ac.at/Forschung/Publikationen/Workingpapers/ Thermentourismus-in-der-Ziel-1-Region-Burgenlandund-in-Westungarn-als-Mittel-fuer-nachhaltigeRegionalentwicklung, 2011-01-13) A fejlesztéseknek köszönhetően napjainkban nagy népszerűségnek örvend Burgenlandban az egészségturizmus. A hangsúly – ahogy Magyarország esetében is – szintén a vízbázisú egészségturizmuson van. Tény, hogy az ausztriai gyógyvizek összetételüket tekintve nem olyan jó minőségűek, mint a magyarországiak. Ezt a hiányosságát nyugati szomszédunk kimagasló színvonalú szolgáltatásokkal és jó marketinggel kompenzálja. A határ közelségéből fakadóan a burgenlandi fürdők erősen építenek a magyar vendégkörre. A hazánkat megcélzó intenzív marketingtevékenység és a fürdőkben, illetve honlapjaikon található magyar nyelvű feliratozás is ezt tükrözi. (http://www.haszon.hu/noknek/riport/1012, 2011-01-13) Burgenlandban jelenleg 65 fürdőhely található, melyek közül 5 viseli a termálfürdő (Therme) rangot. Ezek az alábbi településeken találhatóak: Bad Sauerbrunn, Bad Tatzmannsdorf, Frauenkirchen, Lutzmannsburg és Stegersbach. (http://www.burgenland.at/tourismus/ baeder/liste, 2011-01-13) A „Thermenstudie 2010” (WIFO) (Termáltanulmány 2010) szakmai anyag adataira hivatkozva elmondható, hogy az ausztriai termálfürdőhelyeken eltöltött vendégéjszakák közül, minden negyedik a burgenlandi tartományban


71

valósul meg, ami közel hárommillió vendégéjszakát jelent. A fürdők további gazdasági teljesítménye 190 millió euró/év és összesen 3800 munkahelyet biztosítanak. (http://thermen.extrajournal.net/2010/11/19/fastdrei-millionen-nachtigungen-durch-burgenlandsthermen-234/, 2011-01-13) Az elmúlt években dinamikusan növekedett a magyar turisták száma – tíz év alatt évi kilencezerről több mint harmincezerre nőtt a magyar vendégéjszakák száma – Burgenlandban. Németország után a tartomány második legnagyobb küldő piaca Magyarország. Ez annak ellenére igaz, hogy a gazdasági válság hatására a magyar vendégek száma mintegy a harmadával csökkent. Az osztrák turisztikai szakemberek véleménye szerint a magyar vendégek elsősorban a természeti látnivalók, a gasztronómia, a sport, a wellness szolgáltatások és a kultúra iránt érdeklődnek és a legtöbben a negyven év alatti korosztályból kerülnek ki. Burgenlandnak, a Nap Országának (Das Land der Sonne) vonzerejét növelik a megvalósult új fürdő és szállodafejlesztések, például St. Martins Therme & Lodge Frauenkirchenben, valamint az, hogy a tartomány területén közel 1600 kilométernyi kerékpárút található. (http://www.vasnepe. hu/cimlapon/20100727_burgenland_magyar_turistak, 2011-01-13) Az osztrák intenzív marketingtevékenység egyik erőssége a találó szlogenek megfogalmazása. Burgenland wellness ajánlatainak mottója: „Érezze Burgenlandot – ahol a test, a szellem és a lélek felüdül”. (http://www.burgenland.info/ hu/themen/wellness/, 2011-01-13) A burgenlandi fürdők profiljának, kínálatának tömör összegzése: • GesundheitsZentrum Bad Sauerbrunn – az egészséges mozgás központja (http://www.burgenland.info/hu/ themen/wellness/, 2011-01-13) • Sonnentherme Lutzmansburg Frankenau – itt aztán van élet, a babával és a kisgyermekekkel érkezőket várja, miniúszás, gyerekszauna, gyerek gőzfürdő, vadvízi csatorna, óriáscsúszdák, Európa vezető gyerekbarát termálfürdője, 3 korosztály szerint felosztott részei: Babyworld – baba vízi világ, Funny Waters – élményfürdő a gyerekeknek, Silent Dome - rekreációs pihenőfürdő (http://www.burgenland. info/hu/service/familie/therme/lutzmannsburg/, 2011-01-13) • Bad Tatzmannsdorf – Határtalan élvezetek forrása! gyógyító hatású kezeléseket kínál, lazítás és élvezet, a rómaiak nagy hagyománnyal rendelkező fürdőés szépségápolási kultúráját kínálja, bébimedencék, csúszdák, minigolf, pingpong, strandröplabda, élmény szaunavilág (Sauna Garten Eden „Spannonia”), a kikapcsolódás – mozgás – szépségápolás – egészségápolás fellegvára, Ausztriában ez az egyetlen olyan hely, amely három különböző természseti kinccsel rendelkezik, ezek a természetes szénsav, a

72

gyógyiszap és a termálvíz. (http://www.burgenland. info/hu/service/familie/therme/badtatzmannsdorf/, 2011-01-13) • Reiter’s Familientherme Stegersbach – izgalmak szárazon és vízen, vadvízi csatorna, hullámmedence, csúszdák, éjszakai fürdőzés, szépségápolás (http:// www.burgenland.info/hu/service/familie/therme/ stegersbach/, 2011-01-13) • St. Martins Therme & Lodge Frauenkirchen – A víz ereje, és még több! Aki a pihenést keresi meg fogja találni, úgy mint ahogy a víz, a hő és a természet együttes játéka új életre éled. Szaunavilág, gyermekrész, élménymedence, pihenőterületek (http://www. stmartins.at/therme.html, 2011-01-13) Burgenland turizmusát támogatja a Neusiedler See Card és a Sunny Card, melyek használatával több programot lehet igénybe venni kevesebb pénzért, vagy akár ingyenesen. (http://www.burgenland.info/hu/service/ familie/vorteile/, 2011-01-13)

4. Egészségturizmus az EdTWIN-térség magyarországi területén Magyarországon az egészségturisztikai termékek piacra vezetése a 2000-es év második felében a Széchényi Tervvel kezdődött el. Az egészségturizmus magyarországi térhódításához nagyban hozzájárul, hogy az ország turisztikai marketingjéért felelős Magyar Turizmus Zrt. a 2003-as évet az egészségturizmus, 2008-at pedig a Vizek Évének szentelte, illetve 2011-ben is az egészségturizmusra fókuszál. Magyarország egészségturizmusának növekvő jelentőségét igazolja, hogy minden harmadik, szállodában eltöltött vendégéjszaka gyógy- és wellness szállodában realizálódik. (NAPI TURIZMUS HÍRLEVÉL 2009/190) Továbbá fontos megemlíteni, hogy gyógyászati célból Magyarországra látogató közel 350 000 fő többsége fogászati kezelés céljából érkezik. Ezen a területen jelentős küldőpiacnak számítanak a brit szigetek, Ausztria, Svájc, Olaszország és Észak-Európa. (TURIZMUS TREND 2009/6:35) Kiemelt fogadóterületnek számít az EdTWINtérségben a fogászati turizmus területén Mosonmagyaróvár és Sopron. Dinamikusan nőtt az osztrák vendégéjszakák száma hazánkban 2009-ben, s ez nominálisan jelentős potenciált jelent, mivel Magyarországnak Ausztria a második legfontosabb küldőpiaca. Az osztrák turisták számára továbbra is Hévíz-Sárvár-Bük termálháromszögében található fürdő- és „wellness templomok” meglátogatása az elsődleges úti cél. (TURIZMUS PANORÁMA BULLETIN 2010/196, 2010.10.07.) A legfrissebb statisztikai adatok szerint 2010 első 10 hónapjában 632 ezer osztrák vendégéjszakát regisztráltak


a hazai kereskedelmi szálláshelyeken, amely 22 ezerrel több, mint az elmúlt évben. Érdemes megemlíteni, hogy 2010-ben került először megrendezésre a burgenlandi Eisenstadt Eszterházy-kastélyában a karácsonyi vásár, ahol a Magyar Turizmus Zrt. külön pavilonnal volt jelen. Az 5 napos vásár során több színpadi előadás is volt, amelyek hazánkra irányították a figyelmet és élénk érdeklődés mutatkozott elsősorban a nyugat-magyarországi és budapesti év végi wellness ajánlatok iránt. (TURIZMUS PANORÁMA BULLETIN, 2010/245, 2010.12.16.) Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye alkotja a Nyugat-dunántúli régiót. Szomszédos országok: Szlovákia, Ausztria, Szlovénia és Horvátország. A régió 11.183 km2es területével az ország területének a 12%-án terül el. Ennek 36%-át foglalja el Győr-Moson-Sopron megye, 34%-át Zala megye, 30%-át pedig Vas megye. A térség elérhetősége közúton és vasúton egyaránt kedvezőtlen, továbbá a térségen belüli belső közlekedési kapcsolatok is. A turizmus fejlődésének akadályai lehetnek a közlekedési nehézségek. A régió területén számos országos védelem alatt álló természeti területegység található, úgy mint a burgenlandi térséggel „közös” Fertő-Hanság Nemzeti Park, vagy az Őrségi Nemzeti Park. A Nyugat-dunántúli régió gazdag természeti kincsekben, erőforrásokban. A régió természeti adottságai között a sajátos klímával rendelkező hegységek mellett a legnagyobb kincset a régió termálvíz készlete jelenti, amelynek többsége gyógyhatású, különböző igények kielégítésére alkalmas. A térség fürdőkultúrája a Római Birodalom késő szakaszáig visszavezethető. A térség egyedülállóan nagy számú, bővizű, magas hőfokú termálvizet kínáló fürdőkkel rendelkezik, összesen 22 településen található gyógy-, illetve termálfürdő, amelyek között nemzetközi hírű is van. A Nyugat-Dunántúlt a következő elemek teszik érdekessé, egyedivé: − Az ajánlatok túlnyomó része a gyógy- és termálfürdőkre vonatkozik − Üdülések − Kulturális és örökségturizmus: városnéző túrák, fesztiválok, kiemelt műemlékek, építészeti emlékek meglátogatása − Üzleti turizmus: konferenciák szervezése − Bortúrák Szakemberek szerint a régióba külföldről szervezett formában leggyakrabban az idősebb korosztály érkezik és utazásuk ritkán célozza meg egyedül ezt a területet. A külföldi turisták túlnyomó részét a németek és az osztrákok alkotják, de egyre nagyobb számban jelennek meg az olaszok, spanyolok, franciák és hollandok is. A belföldi turisták közül a budapestiek és az alföldiek vannak többségben. Elmondható, hogy nagymértékben jelen van a régió belső turizmusa, a nyugat-dunántúliak szívesen utaznak a régión belül. (http://www.westpa.hu/

cgi-bin/westpa/news.cgi;id=regio&maradid=&view=ck &tID=89&nID=2585, 2007-05-05) Az eltöltött vendégéjszakák tekintetében a Közép-magyarországi régió után a Nyugatdunántúli régió a 2. helyet foglalja el az országban. (http://www.westpa.hu/cgi-bin/westpa/news. cgi?view=ck&tID=89&nID=5073, 2011-01-13) Nyugat-Dunántúl mottója: „Erőt adó régió”, gyógyfürdői és jellegzetességeik: • Balf-Sopron, Balfi Gyógyfürdő – mozgásszervi panaszok; Kneipp-féle vízgyógyászati részleg (http:// www.gyogyfurdobalf.hu/furdo.htm, 2011-01-13) • Bükfürdő, Büki Gyógyfürdő – mozgásszervi-, reumatikus-, nőgyógyászati-, emésztőrendszeri panaszok, több mint fürdő; felüdülés, pihenés, gyógyulás felsőfokon, kínálat több generáció számára, rekreációs park, hangsúlyos a szervezett sport- és szórakoztató programok, termál gyógykemping, konferencia központ, saját termékek árusítása (http:// bukfurdo.hu/hu/, 2011-01-13) • Győr, Rába Quelle Gyógy-, Termál-, Élményfürdő – mozgásszervi-, reumatikus-, nőgyógyászati-, szív- és érrendszeri-, bőrgyógyászati-, légzőszerviés emésztőrendszeri panaszok; Spa Klubkártya, Csobbanjon ránk (http://www.rabaquelle.hu/, 201101-13) • Hévíz, Hévízi Gyógytó – mozgásszervi-, reumatikus- és idegrendszeri panaszok; Európában egyedülálló gyógytó, hévízi gyógyászat, természetes gyógytényezőkön alapuló balneoterápia, gyógyiszap, súlyfürdő (http://www.spaheviz.hu/hu/, 2011-01-13) • Lenti, Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark – mozgásszervi-, reumatikus- és bőrgyógyászati panaszok; több generációs fürdőhely, Európában egyedülálló helyszín, tökéletes pihenés szigete (http:// www.lentifurdo.hu/hun/index, 2011-01-13) • Mosonmagyaróvár, BIO Flexum Termál-Gyógyfürdő – mozgásszervi-, reumatikus- nőgyógyászati-, szív és érrendszeri-, légzőszervi- és emésztőrendszeri panaszok; elsősorban a közép korosztály és az idősebb generáció számára összeállított ajánlatok, vegyszermentes medencetisztás (http://www.tha.hu/ index.php?option=com_content&view=article&id= 5&Itemid=11&lang=hu, 2011-01-13) • Sárvár, Sárvári gyógy- és wellness fürdő - mozgásszervi-, reumatikus- nőgyógyászati-, szív és érrendszeri-, bőrgyógyásztati-, légzőszervi- és idegrendszeri


73

panaszok; Családi Fürdőközpont, hangmasszázs terápia, vegyszermentes medencetisztás – Magyarországon elsőként alkalmazták az ultraszűrős berendezést (http:// www.sarvarfurdo.hu/, 2011-01-13) • Szentgotthárd, St. Gotthard Spa & Wellness – mozgásszerviés reumatikus panaszok; termálpark, mediterrán hangulat, több generációs ajánlat (http://www.thermalpark.hu/ index.php, 2011-01-13) • Zalakaros, Gránit Gyógyfürdő Zrt – mozgásszervi-, reumatikus- nőgyógyászati-, szív és érrendszeri-, idegrendszeri panaszok; Titkunk a vizünk, Meríts erőt a természet csodáiból!, Generációk találkozóhelye az év minden szakaszában, gyógy-, élmény- strandfürdő az egész család számára (http://www.bad-zalakaros. hu/hu/, 2011-01-13

5. Nemzetközi együttműködések 1. European Spa World, 2003-2007 European Spa World név alatt megalakult Európa legnagyobb wellness régiója Nyugat-Magyarország (Pannon Termál Klaszter), Ausztria (Burgenland és Steiermark) és Szlovénia kooperációjával az „Európai Alapok a Regionális Fejlesztésre” támogatásával, továbbá létrejött az Európai Wellness Projekt-röviden az EWPa Pannon Termál Klaszter, Ausztria (Burgenland és Steiermark) és Szlovénia együttműködésével. Az Európai Wellness Projekt marketingegyesület célja, hogy a legfontosabb küldő országokban – Németország, Olaszország, Svájc – népszerűsítse és értékesítse e gyógyvizekben páratlanul gazdag nagyrégiót. Az EWP egy márkanév alatt jelentetni meg Nyugat-Dunántúlt, Szlovéniát, Burgenlandot és Steiermarkot, biztosítva az azonos termékszínvonalat, a közös marketinget és termékfejlesztést. A márka, azaz érték megteremtését kiválóan szolgálja az a tény, hogy a Kárpát-medencében az átlagosnál magasabb a geotermikus grádiens. A jövőre vonatkozóan nem csak egy várost kell „eladni”, hanem több mindent, hiszen távolabbról érkezők – Amerikai Egyesült Államokból, Japánból – Európának nem csak egy részét, hanem az egészét kívánják megismerni. A Pannon Termál Klaszter társulási költségeit 2003-tól számítva négy évig a Magyar Turizmus ZRt. támogatása biztosította. Az Európai Wellness Projekt szabályzata szerint a bizottságokban és az elnökségben valamennyi tag egyenlő szavazati arányban képviseltette magát, ebből kifolyólag a magyar fél egyenjogúsága az eltérő pénzügyi lehetőségektől függetlenül is biztosított volt. Azonban

74

a marketingakciók során Magyarország és Szlovénia a hozzájárulás mértékének arányában kapott megjelenési lehetőséget. A legnagyobb költségrész a 2 osztrák tartományé, amelyek Uniós pályázati támogatással rendelkeznek (Sugataghy 2004). A(z) European Spa World alapító tagjai: A) Steiermarki projektpartnerek: 1. Steirische Tourismus GmbH, Graz, FN 040307 a des Landesgerichtes für ZRS Graz (Képviseli: Brigitte Krobath); 2. ARGE Tourismusregion Thermenland-Oststeiermark, 8350 Fehring, Rathaus; a) Tourismusregionalverband Ostersteiermark, 8230 Hartberg, Ressavarstr. 23. (Képviseli: Gerwald Hierzi, Ernst Schimhofer); b) Tourismverband Steirisches Thermenland, 8350 Fehring (Képviseli: Franz Rauchenberger, Peter Merlini); B) Burgenlandi projektpartner: Landesverband Burgenland Tourism, 7000 Eisenstadt (Képviseli: Karl Kaplan, Gerhard Gucher); C) Szlovéniai projektpartner: Univerza v Mariboru, CIMRS/ZIRRUM, 2100 Maribor, Krekova 2. (Képviseli: Prof. Dr. Peter Kokol, Prof. Dr. Jože Glogovšek); D) Magyarországi projektpartner: Pannon Termál Klaszter Kht., 9740 Bükfürdő, Termál krt. 2. (Képviseli: Dr. Németh István, Vancsura Miklós) (Grenzenlos Wohlfühlen 2005). A projekt hivatalos nyelveként a német került megjelölésre. A technikai, adminisztratív hátteret a Stájerországi Turisztikai Hivatal biztosította egy főállású és egy részmunkaidős alkalmazottal. A projekt 2006-ban zárult le, a pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos teendők pedig 2007-ben fejeződtek be. 2. Thermenwelt Burgenland és Pannon Termál Klaszter, 2007A Thermenwelt Burgenland és a Pannon Termál Klaszter 70 ezer eurós költségvetésű közös projektet indított el a(z) European Spa World együttműködés pozitív tapasztalataira építve. A projektet az Európai Unió Interreg III/A program támogatja. A burgenlandi és a magyar egészségturizmus szereplői a megvalósuló új együttműködésükkel tovább kívánják fokozni fürdőik vonzerejét és teljesebbé kívánják tenni a térség egészségturisztikai kínálatát. Az együttműködés kiterjed a szállásadók és egyéb turisztikai szolgáltatók körére (Kisalföld 2007)


Tény, hogy a határ menti együttműködéseknek különleges jelentőségük van Közép-Európában. Ennek hátterében az országok kis mérete és a határok sűrű hálózata áll. Ugyanis az egyik országban végbenő fejlesztés kihat a szomszédos ország gazdasági életére is. A határon átnyúló regionális együttműködések, ha már csak az Uniós pályázatokat figyeljük, az összes tag számára pozitív (Illés 2002). 6. Kérdőíves megkérdezés A két terület kínálata erősen a családosokra fókuszál, igaz ezen célcsoport felé a magyar piac csak az utóbbi 5 évben kezdett nyitni, mintegy az ausztriai mintát követve. Ebből kifolyólag 1, 2 és 3 gyermekes családokat kérdeztem meg, hogy milyen családbarát fürdőhelyeken fordultak már meg és milyen tapasztalatokkal rendelkeznek. Összesen 20 mosonmagyaróvári családot kérdeztem meg, ebből 7 volt 1 gyermekes, 10 családban volt 2 gyermek és 3 családnak pedig 3 gyermeke volt. 1. Az alábbi fürdőhelyek melyikén járt Családjával? 2. Milyen tapasztalatokkal tértek haza? A megkérdezettek mindegyike már volt legalább egy alkalommal a családjával Sárváron. A családi fürdőzésről elégedetten tértek haza. 2 kétgyermekes család panaszkodott arra, hogy a nyári időszakban kevés volt a zöld terület, nagy volt a zsúfoltság. Mivel mosonmagyaróváriak voltak a megkérdezettek és senki sem adta meg a családi fürdőzés helyszínéül Mosonmagyaróvárt, külön rákérdeztem ennek okára. Az elsődleges indok minden esetben a magas jegyárak voltak, és másodikként említették meg, hogy a kínálat nem fókuszál a kisgyermekekre. A megkérdezettek körében nem volt jellemző az ausztriai csobbanás. Ennek hátterében első indokként az alacsony diszkrécionális jövedelem állt. A megkérdezettek közül 3 kétgyermekes család tett ausztriai fürdőzést már. Egy család Bad Tatzmannsdorfba látogatott el. Két család pedig Lutzmannsburgba. Az utóbbi helyszínen igaz magasnak találták a belépőjegyeket, azonban a szolgáltatások igénybevétele után elégedetten távoztak a családok. Igazán nagy élményről a lutzmannsburgi fürdőzők számoltak be, hiszen valójában bababarát a fürdő. A bébivilágban a levegő 29 fokos, a babamedencék vize 36 fokos, van baba pezsgőfürdő is, szoptatósarok, babakonyha, rácsos kiságy, pelenkázó, ingyenes babakocsi. Jelen kérdőívezés kis csoportra fókuszál, ezért a jövőben érdemes több családra is kiterjeszteni azt.

7. Összegzés Az egészségturizmus iránt megnyilvánuló kereslet a nemzetközi turizmus piacán nem újkeletű, hiszen egyfelől a természetgyógyászat eredményeinek újraélesztésével különböző terápiák állnak rendelkezésre, másfelől a wellness-mozgalom, mint teljes életstílus terápia, nagy táborral rendelkezik a kereslet és kínálat oldalán egyaránt. Az ausztriai fürdők újak, maximálisan odafigyelnek a higiéniára, jól felszereltek, és kínálatukkal időben reagálnak az aktuális igényekre, trendekre, intenzív marketingtevékenységet folytatnak. Ebből kifolyólag a megvalósult együttműködéseink ellenére Ausztria komoly konkurenciát jelent számunkra. Magyarország egészségturisztikai potenciálja a termálvízben rejlik, azonban az egészségturizmus további építőelemeiről és az azokban rejlő innovációs lehetőségekről sem szabad megfeledkeznünk, hogy kínálatunk versenyképes legyen, és maradjon. Az egészségturizmus szerepe a jövőben tovább növekedik, hiszen a növekvő civilizációs ártalmak és azok kísérő betegségei miatt az emberek a természetes gyógymódok iránti érdeklődése fokozódik. A kialakuló új értékrend a magyar társadalmat is elérte. Ennek megvalósításában a turizmusé a fő szerep. Az új értékrend éllovasainak a fiatal középosztály tekinthető, akik elsősorban a fitness- és wellness-turizmus vendégkörének bázisa. Céljuk a megelőzés, az egészséges életmód iránti igény. A fiatal kisgyermekes családok az élményfürdőket keresik. A gyógy- és termálturizmus vendégkörét főként a középkorúak és az idősebb korosztályok adják. Minden vendégkörnél jellemző a kiegészítő szolgáltatások iránti megnövekedett kereslet, a környezeti és hangulati elemek fontossága, a komplex termékek iránti igény. A várható mega trendekből a magyar fürdőknek is azt a következtetést kell levonniuk, hogy termék és infrastruktúra fejlesztésüket a kereslet igényeinek ismeretében kell végrehajtaniuk. A fürdők konkurenciája nem kizárólag egy másik fürdő lehet, hanem a szabadidő eltöltését nyújtó más változatos és élményt kínáló termékek. Ez nemcsak a létesítmények minőségének és higiéniai körülményeinek javítását követeli meg, hanem a környezet és a hangulat fokozott komplexitását, a termék teljes egységének kialakítását. A fürdőknek, mint természeti- és épített környezetnek együttesen kell megfelelnie ennek a kihívásnak.


75

Irodalom: AQUAPROFIT Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Rt.: Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia, Bp., 2007. május 30. Illés I. (2002) Közép- és Délkelet-Európa az ezredfordulón, Átalakulás, integráció, régiók, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 310-315. Sugataghy A. (2004) A Pannon Termál Klaszter uniós szövetsége, 2 heti turizmus, 2004.január 19., 18. Kisalföld (Győr-Moson-Sopron megye napilapja) Együttműködés a termálfürdőkért, 2007.október 5., LXII/233.szám Grenzenlos Wohlfühlen 2005 Napi Turizmus Hírlevél 2009/190, 2009.10.06. TURIZMUS TREND 2009/6., Fogak és babák, Bp., Blackprint Nyomdaipari Kft.,2009/6., p. 35 TURIZMUS PANORÁMA BULLETIN 2010/196, 2010.10.07. TURIZMUS PANORÁMA BULLETIN, 2010/245, 2010.12.16. http://www.bad-zalakaros.hu/hu/, 2011-01-13 http://bukfurdo.hu/hu/, 2011-01-13 http://www.burgenland.info/hu/themen/wellness/, 2011-01-13 http://www.burgenland.info/hu/thermen/wellness/, 2011-01-13 http://www.burgenland.info/hu/service/familie/therme/lutzmannsburg/, 2011-01-13 http://www.burgenland.info/hu/service/familie/therme/badtatzmannsdorf/, 2011-01-13 http://www.burgenland.info/hu/service/familie/therme/stegersbach/, 2011-01-13 http://www.burgenland.info/hu/service/familie/vorteile/, 2011-01-13 http://www.gyogyfurdobalf.hu/furdo.htm, 2011-01-13 http://www.lentifurdo.hu/hun/index, 2011-01-13 http://www.stmartins.at/therme.html, 2011-01-13 http://www.spaheviz.hu/hu/, 2011-01-13 http://thermen.extrajournal.net/2010/11/19/fast-drei-millionen-nachtigungen-durch-burgenlands-thermen-234/, 2011-01-13 http://www.fh-vie.ac.at/Forschung/Publikationen/Workingpapers/Thermentourismus-in-der-Ziel-1-Region-Burgenland-und-inWestungarn-als-Mittel-fuer-nachhaltige-Regionalentwicklung, 2011-01-13 http://www.haszon.hu/noknek/riport/1012, 2011-01-13 http://www.rabaquelle.hu/, 2011-01-13 http://www.sarvarfurdo.hu/, 2011-01-13 http://www.tha.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=5&Itemid=11&lang=hu, 2011-01-13 http://www.vasnepe.hu/cimlapon/20100727_burgenland_magyar_turistak, 2011-01-13 http://ww.vho.at/provinces.hu.html, 2011-01-13 http://www.westpa.hu/cgi-bin/westpa/news.cgi;id=regio&maradid=&view=ck&tID=89&nID=2585, 2007-05-05 http://www.westpa.hu/cgi-bin/westpa/news.cgi?view=ck&tID=89&nID=5073, 2011-01-13 http://www.thermalpark.hu/index.php, 2011-01-13

76


Dr. HAPP Éva PhD Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

„Best practice”a konferenciaturizmus területén: Bécs „Best practice” im Konferenztourismus: Wien Der internationale Konferenztourismus spielt im Tourismus von Wien eine sehr wichtige und dynamisch wachsende Rolle. Ich forsche nach der Marktlage von Wien im Konferenztourismus. Ich untersuche die Gegebenheiten von Wien und forsche danach, warum Wien in der ICCA Statistik seit Jahren den ersten Platz belegt. Mit Hilfe von statistischen Daten analysiere ich das Angebot und die Nachfrage des Konferenztourismus in der Stadt. Die Forschung sucht nach Faktoren, die den Städten helfen können, zu einem wichtigen Konferenzzentrum zu werden, an dem Beispiel von Wien. 1. Bevezetés A konferenciaturizmus a turizmuson belül a hivatásturizmushoz kapcsolódva az egyik kiemelt turizmusfajtának tekinthető. A válság kevésbé érintette a konferenciaturizmust globálisan, hiszen 2009-ben a kutatók 800-zal több eseményt regisztráltak, mint 2008-ban. Sajnos a magyarországi eredmények ennél kedvezőtlenebbek lettek. (ICCA, 2010) A jövőbeli trendeket vizsgálva elmondhatjuk, hogy az üzleti utazások terén növekszik a bizalom, de a világ legnagyobb részén továbbra is a visszafogottság jellemző. Azokat pedig, akik megengedhetik maguknak az utazást, a magasabb minőség, a jó ár-érték arány és a személyre szabott szolgáltatások iránti növekvő igények jellemzik. A tanulmány a nemzetközi konferenciaturizmus egyik legsikeresebb példáján keresztül mutatja be a konferenciavárosokra jellemző, legcélravezetőbb gyakorlati megoldásokat („best practice”). Bécs kiemelkedő eredményeket ér el évek óta a konferenciaturizmusban, az ICCA statisztikája alapján elmondható, hogy évek óta a legtöbb nemzetközi konferenciát szervező városok közé tartozik.

Napjainkban ezt a turisztikai formát a nemzetközi turisztikai piacokon Meetings Industry néven is emlegetik, aminek a megfelelő magyar fordítását még nem találták meg a szakemberek. A hivatásturizmus azokat az utazásokat jelenti, ahol minden a munkával függ össze. Tehát a vendég munkaidejében utazik, a munkáltatója költségén és a munkáltató érdekében. A hivatásturizmusban résztvevő vendégek saját szakmájuk, szakterületük képviselői, ezáltal az üzleti találkozókon való sikeres együttműködések más ágazatok fejlődését is generálják. Az üzleti utakon résztvevő vendégek gyakran szabadidős turistaként is visszatérnek ugyanabba a desztinációba. 3. A konferenciaturizmus A konferenciaturizmus a 20. század második felétől vált komoly iparággá. Az ülések gyűjtőfogalmaként a konferenciaturizmust használjuk, de nagyon sokféle rendezvénytípust sorolhatunk ide. A nemzetközi konferenciapiacot többféleképpen is szegmentálhatjuk. Feloszthatjuk a piacot az ülések nagysága szerint, a résztvevők száma, fogyasztói magatartásuk jellemzői alapján, a konferencia témája, célja szerint, és még többféle ismérv, kritérium mentén. A szegmentáció legfontosabb ismérve azonban a kezdeményező, azaz a megbízó, aki eldönti, hogy milyen típusú ülést szeretne és milyen szolgáltatásokra tart igényt. A nemzetközi konferenciapiacot a megrendelő személye alapján történő felosztásnál két elsődleges részre bonthatjuk: a corporate (vállalati) és az association (szövetségi) ülések piaca. (ICCA, 2008) Ez utóbbi tartalmazza a nemzetközi kormányközi szervezetek és nem kormányközi (társadalmi, non-profit) szervezetek, szövetségek üléseit.

2. A MICE turizmus A MICE turizmus elnevezés egy mozaikszó, amely az angol elnevezések rövidítéséből alakult ki (Meetings, Incentives, Conferences, and Exhibitions). A magyar nyelvben a hivatásturizmus, az üzleti turizmus elnevezést használjuk, amely magában foglalja a következő szegmenseket: − Üzleti utazások, üzleti tárgyalások, értekezletek − Incentive utazások, ösztönző utak − Konferenciák, kongresszusok szervezése − Kiállítások szervezése


77

1. ábra: A nemzetközi ülések típusai

Nemzetközi ülések

Vállalati/testületi ülések

Szervezeti/szövetségi ülések

– belföldi ülések – külföldi ülések

– Nemzetközi kormányzati szervezetek – Nemzetközi nem kormányzati szervezetek, szövetségek Forrás: ICCA, 2008 alapján, saját szerkesztés

A szervezeti ülések csoportja nagyon sokféle rendezvényt takar: orvostudományi konferenciák (a legnagyobb szegmens), tudományos ülések, egyéb kereskedelmi, gazdasági, szociális témákban tartott ülések. A két kategória között és azokon belül is nagy különbségek lehetnek a konferenciák méretében, költségvetésében, hosszában, komplexitásában. A hasonlóságokat is érdemes azonban megfogalmazni: − Szinte minden szakmának van valamilyen szervezete, szövetsége, amely üléseket tart, tehát folyamatos megrendelésekre számíthat a konferenciaturizmus. − A legtöbb szervezet meghatározott időközönként tartja az üléseit (évente, kétévente, stb.). − A kiválasztott desztinációk folyamatosan váltakoznak. Nagyon ritka, hogy egy szervezet rövid időn belül ugyanazon a helyszínen tart konferenciát. − Nagyon gyakran a kezdeményezés a desztinációban található helyi, nemzeti szövetségtől indul. − A szervezeti ülések helyszínének kiválasztása gyakran évekkel korábban történik. (ICCA, 2008) Ezek az ismérvek segíthetnek egy-egy desztinációnak abban, hogy minél több nemzetközi konferencia megrendezésének jogát sikerüljön elnyernie. A vállalati ülések csoportja tulajdonképpen egy gyűjtőfogalom: bel-, illetve külföldi hálózattal rendelkező cégek, vállalatok rendszeres vagy eseti üléseit értjük alattuk. (FARAGÓ, 2000) A tudományos élet nemzetközisége, a kommunikációs igény, a mások eredményei iránti kíváncsiság segíti a konferenciaturizmust abban, hogy a turizmus egyik legdinamikusabban fejlődő részévé válhasson. A szabadidős turizmushoz hasonlóan a konferenciaturizmus rendszere is nyílt rendszer, amely folyamatos kölcsönhatásban áll a környezeti tényezőkkel. A konferenciaturizmus fejlődését jelentősen befolyásolják a környezeti tényezők, amelyek közül ki kell emelnünk a

78

gazdasági, politikai, technológiai környezet jelentőségét, de a társadalmi, kulturális és természeti környezet hatásai is jelentősen befolyásolják a konferenciák piacát. Jelentős különbséget láthatunk azonban a keresleti oldalon, ahová nemcsak a megbízóként szereplő szervezeteket, szövetségeket, vállalkozásokat sorolhatjuk, hanem a konferenciákon résztvevőket is. A keresleti oldal meghatározói között találjuk a motivációt, amely a konferenciaturizmus esetében is több tényezőből tevődik össze: a konferenciák az információcsere helyszínéül szolgálnak, elsődlegesen ismeretszerzés céljából érkeznek a résztvevők. Emellett a szakmai, nemzetközi kapcsolatok építése, a továbbképzés, valamint a kikapcsolódás is hozzátartozik az utazók céljaihoz. A keresleti oldal alapelemeihez sorolhatjuk a munkaidőt és a munkáltató költségét is, hiszen további fontos különbség, hogy a hivatásturizmusban az utazás a munkaidő alatt történik, a munkáltató költségére. Elmondhatjuk, hogy a résztvevők gyakorlottak, tájékozottak, demográfiai változásokkal kell számolnunk, és egy újfajta kommunikáció van kialakulóban. A közvetítő szektor a konferenciaszervező, a kereslet és kínálat közötti kapcsolatot pedig a marketing, illetve a megvalósuló konferencia hozza létre. A hagyományos marketing mellett a konferenciaturizmusban nagy szerepet játszik az „érzelmi” marketing is, a megbízók személyes meggyőzése különböző érzelmi elemekkel. A kínálati elemek szintén szoros kapcsolatban állnak egymással, ezek a tényezők határozzák meg a konferencia helyszínének kiválasztását. Új elemek is megjelennek a kínálatban – ezek a szabadidős turizmusban nem meghatározóak, – mint a tudományos elismertség, a desztináció kialakult imázsa, illetve a nemzeti valuta értéke, amelyek fontos befolyásoló tényezői a választásnak. A MICE szegmens következő 5 évének várható fejlődési tendenciáit vizsgálva, választ kaphatunk arra, hogy milyen tényezők fogják a legnagyobb hatást gyakorolni


2. ábra: A konferenciaturizmus rendszere és környezete Társadalmi környezet

Kulturális környezet

Kereslet (szervezetek, vállalatok, konferencia résztvevők) – motiváció – munkaidő – munkáltató költsége

konferencia

Természeti környezet

Gazdasági környezet

konferenciaszervező marketing

Politikai környezet

Kínálat (desztináció) – elismert tudományág – konferenciaterem – szállás – étkezés – közlekedés – egyéb infrastruktúra – szórakozási lehetőségek – biztonság – város imázsa – kultúra – nemzeti valuta értéke – stb

Technológia környezet Forrás: Lengyel, 1994 alapján saját szerkesztés

a piac alakulására. Napjainkban növekszik a szokatlan helyszínek iránti kereslet, de ide nem csak az egzotikus, távoli országok tartoznak, hanem az ismert helyek kevésbé ismert régiói, városai is. Profitálhat a piac növekedéséből minden olyan helyszín, mely a szokásos programkínálatból kitörve egyedi, újszerű élményeket, programokat biztosít a rendezvényen résztvevők és kísérőik számára. Mintegy válaszként a globalizációra, az emberbarát, vendégszerető és a helyi kultúrát tekintve autentikus helyszínek, körülmények kiemelten fontossá válnak a személytelen, egyforma sztenderdek, szolgáltatások sokaságával szemben. (IMEX, 2008) 4. Bécs, mint konferenciaváros Az üzleti vagy hivatással járó utazások már az ókortól jelen voltak, azonban a konferenciák igazi korszaka csak a 19. század elejétől indult el. Az osztrákok az 1815-ös Bécsi Kongresszussal indították el igazán ezt a turizmusfajtát, amikor a napóleoni háborúk béketárgyalásainak helyszíneként működtek közre, majd az 1822-es Veronai Kongresszust említhetjük meg, mint korai példákat arra, hogy milyen fontos szerepet töltöttek be Európában a hivatalos találkozók a politikai életben. (DAVIDSON AND COPE, 2003) Az igazi fejlődés azonban az Egyesült Államokból indult el, a konferenciaturizmus története összeköthető az amerikai kereskedelmi és szakmai szervezetek üléseivel, amelyek száma már a 19. század végétől folyamatosan nőtt. (ROGERS, 1998) A konferenciaturizmus tehát meghatározó jelentőségű Bécs turizmusában, és a története is hosszabb időkre

nyúlik vissza. Elmondható, hogy 1815 óta Bécs a világ egyik legfontosabb és legkedveltebb konferenciavárossá nőtte ki magát. Sorozatban az ötödik alkalommal is az ICCA statisztikájának élén végzett. A 2009-es év rangsorában Bécs 160 nemzetközi konferenciával áll az első helyen. A bécsi idegenforgalom legsikeresebb ágazata a konferenciaturizmus. Ez továbbra is sokkal gyorsabban fejlődik, mint a teljes bécsi turizmus. A hivatásturizmusban sajnos hiányzik a megbízható, naprakész statisztika, nincsenek pontosan definiált szakkifejezések, országonként, kultúránként változó, hogy ki, mit ért hivatásturizmus alatt. A konferenciaturizmus statisztikai adatait két nagy szervezet is gyűjti, amelyek különböző kritériumok alapján határozzák meg az adatgyűjtést. Az ICCA (International Congress and Convention Association) azokat a nemzetközi konferenciákat veszi figyelembe, amelyek rendszeresen, minimum 50 fő részvételével és legalább három ország között felváltva kerülnek megrendezésre. A UIA (Union of International Associations) statisztikájában azok a nemzetközi konferenciák szerepelnek, amelyek minimum 300 fő részvételével, legalább 3 napig tartanak, és a résztvevők 40 %-a legalább öt különböző országból érkezik. Minden ország és város saját kongresszusi irodája is gyűjti az adatokat a megrendezett eseményekről, így a bécsi kongresszusi iroda is. A VCB (Vienna Convention Bureau) statisztikájában azok a nemzetközi konferenciák szerepelnek, amelyeknél a résztvevők legalább fele külföldről érkezik.


79

1. táblázat: Nemzetközi konferenciák száma, 2009 ICCA 2009

UIA 2009

1. Bécs 160

1. Szingapúr 689

2. Barcelona 135

2. Brüsszel 395

3. Párizs 131

3. Párizs 316

4. Berlin 129

4. Bécs 311

VCB 2009 Bécs 556

Forrás: Wiener Tagungsindustrie Statistik 2009/ICCA 2009/ UIA 2009

A különböző statisztikák így eltérő eredményeket mutatnak, azonban a három együttes vizsgálata megközelítőleg pontos képet mutat egy-egy város, ország konferenciaturizmusáról. 5. Bécs kínálata Bécs Ausztria fővárosa, Európa szívének is nevezik, az ország politikai, gazdasági, kulturális és szellemi központja, nemzetközi rangú kongresszusi és vásárváros, az ENSZ harmadik székhelye. Bécs könnyen elérhető gépkocsival, vonattal, valamit repülőgéppel egyaránt, a bécsi nemzetközi repülőtér 16 km-re, délkeletre található Bécs városközpontjától. A repülőtér optimális összeköttetést nyújt a világ számos országába, évente mintegy 11 millió utast fordul meg Schwechaton. A helyi közlekedés teljes mértékben megoldott, a város minden része könnyen elérhető tömegközlekedési eszközökkel. A város erősségének mondható, hogy nagyon tiszta, sok zöld felülettel rendelkezik és biztonságos. Az ausztriai beutazás minden külföldi állampolgár számára korlátozások nélkül lehetséges. Ausztria 1995. január 1-e óta tagja az Európai Uniónak. Az ország gazdasága stabil. Az osztrák főváros, Bécs gazdasági adatai a legjobbak közé tartoznak Európában. Bécs Ausztria motorja és összekötő kapocs a virágzó

főre jutó GDP Bécsben az EU-átlag 180%-a. Bécsnek sokkal jobb esélyeket jósolnak, hogy leküzdje a nemzetközi válságot, mint más, vele összehasonlítható európai nagyvárosnak. 2009-es Mercer-tanulmány szerint Bécs büszkélkedhet a világon a legjobb életminőséggel. A világ 215 nagyvárosának életminőségre vonatkozó összehasonlításában 2009-ben az első helyet szerezte meg. Bécs az Európai Unióban évek óta a legvirágzóbb városok és a legtehetősebb régiók közé számít – derül ki újra meg újra az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adataiból. Bécs gazdasági növekedése – az EU vásárlóerőstandardjaiban kifejezve – évek óta hagyományosan az összes EU-tagállam átlagának 166 és 178%-a között van. Bécs egy főre jutó GDP-je ezzel átlagosan csaknem duplája az uniós átlagnak. Bécsnél statisztikailag csak London, Luxemburg, Brüsszel vagy Hamburg számít tehetősebbnek. A szabadidős programlehetőségek kínálata a városban nagyon sokszínű. Kulturális programok, félnapos városnéző programok, a város környékén egész napos programok közül lehet választani a konferencia ideje alatt, illetve pre- és postprogramként. 2008-ban Bécs vonzóbb volt a turisták körében, mint valaha. A vendégéjszakák száma először haladta meg a 10 milliót. A környező területekkel együtt a bécsi nagyrégió évi 11 millió vendégéjszakát tudhat a magáénak, és ezzel évtizedek óta a legjobb tíz között van. A város határain belül a vendégéjszakák száma évi 10,2 millió (ebből több mint 8,2 millió külföldi) 4,6 millió látogató mellett.

2. táblázat: Bécs konferenciaturizmusának kínálati elemei Szállodai szobák (db)

A legnagyobb konferenciaterem kapacitása (fő)

A legnagyobb konferencia helyszín max. miállítási területe (m2)

22807

4320

55000

Forrás:http://www.europeancitiesmarketing.com/finder/Organisers/Search.aspx

kelet-nyugati kereskedelemben. A bécsi gazdaság a fennálló világméretű gazdasági és pénzügyi válság idején is jól fejlődik. Ez derül ki az Osztrák Gazdaságkutató Intézet (WIFO) 2009 első negyedévére vonatkozó tanulmányából. A Bank Austria UniCredit Group elemzői a gazdasági helyszínekről szóló elemzésükben Bécset a tíz legjobb közé sorolták, amellyel az Európai Unió élvonalába tartozik. Az egy

80

A bécsi turizmusnak óriási gazdasági jelentősége is van. Bécs Európában a legsikeresebb városi turizmus desztinációkhoz tartozik. Gazdasági kutatások szerint az éves szinten előállított hozzáadott érték körülbelül 4 milliárd euró. Ez a bécsi GDP majdnem 6%-a, Ausztria összes turisztikai bevételének pedig több mint 15%-a. A kongresszusi infrastruktúra vizsgálatakor elsősorban a konferenciahelyszín lehetőségeket valamint a szállás


3. táblázat: Bécs szállodai lehetőségei Besorolás

Szállodák száma

Szobák száma

Ágyak száma

A legnagyobb konferenciaterem kapacitása

**

71

1903

3663

0

***

133

5853

11207

180

****

145

11696

22199

1200

*****

16

3355

5539

840

Forrás:http://www.europeancitiesmarketing.com/finder/Organisers/Search.aspx

kínálatot kell vizsgálnunk. Ezek mennyisége és minősége meghatározó egy város konferenciaturizmusának kínálatában. Az összefoglaló adatokból jól látható, hogy a város képes megrendezni nagyobb létszámú (több ezer fős) konferenciákat is, mivel rendelkezik olyan helyszínnel, amelyben lehetőség van a résztvevők elhelyezésére egy plenáris teremben. Ez fontos azért is, mivel a konferenciák száma mellett a résztvevők száma is meghatározó. Természetesen a szálláslehetőség a kínálati elemek közül szintén kiemelkedő jelentőségű, hiszen a megfelelő színvonalú és mennyiségű szálláslehetőség a konferenciahelyszín választásánál alapvető fontosságú. A táblázat alapján a kiegészítő lehetőségeket is láthatjuk, azaz a konferenciát kísérő kiállítások lehetősége adott a városban. A 3. táblázat adatai a város szálláslehetőségeit mutatják. A nagyobb létszámú nemzetközi konferenciákra általában jellemző, hogy a nagy mennyiségű szállásigényt többféle szállástípusban igénylik a résztvevők, így a 3-5 csillagos szálláshelyekre is igényt tartanak. Bécs szálláslehetőségei a konferenciaturizmusban jónak mondhatóak. A jelenlegi igényeket ki tudják elégíteni, azonban a további fejlődés és a vezető szerep megtartása érdekében mindenképpen szükséges az infrastruktúra

fejlesztése, amelyhez a szálláslehetőségek bővítése is hozzátartozik. A táblázat adatai azt mutatják, hogy a szállodák nagy része önállóan is le tudja bonyolítani a rendezvényeket, mivel a szállás mellett helyszínt is tud biztosítani, így ezáltal egy helyen lehetővé válik az összes szolgáltatás igénybevétele. A város konferenciáinak 21%-a szállodákban kerül megrendezésre. A helyszín lehetőségek közül a kongresszusi központokat és nagyobb méretű teremmel rendelkező szállodákat emeltem ki. Bécs három nagy kongresszusi központtal rendelkezik, amelyek mindegyike alkalmas ezer főnél nagyobb létszámú konferencia megrendezésére is. A legnagyobb helyszín az Austria Centre Vienna legnagyobb terme több mint 4000 fő befogadására képes. Ez lehetővé teszi, hogy a nemzetközi szervezetek, szövetségek, azaz az association piac üléseinek is helyszínt tudjon biztosítani a város. A nemzetközi ülések több mint 10 %-a 1000 főnél magasabb létszámmal kerül megrendezésre, így azok a városok kerülnek versenyelőnybe a piacon, akik ezt a szegmenst is ki tudják szolgálni. A nagyméretű konferenciaterem a konferenciaturizmusban résztvevők száma miatt is fontos, hiszen Bécs a konferenciák száma mellett a legtöbb résztvevői létszámmal is rendelkezik az ICCA 2009-es statisztikája alapján. (2009-ben 123.801 fő)

4. táblázat: Bécs konferenciahelyszín lehetőségei Név

Austria Centre Vienna Hofburg Vienna Reed Messe Wien Hotel InterContinental Hotel Hilton Vienna Hotel Savoyen Vienna

Leírás

Kongresszusi Központ Kongresszusi Központ Kongresszusi Központ

Konferenciatermek száma

Teljes kapacitás

A legnagyobb konferenciaterem kapacitása

Kiállítási terület (m2)

17

10200

4320

22200

26

3870

1300

11000

15

6500

1500

55000

Szálloda

17

1100

700

Szálloda

17

1800

840

Szálloda

12

1420

1200

Forrás: http://www.europeancitiesmarketing.com/finder/Organisers/Search.aspx


81

5. táblázat: Nemzetközi konferenciák helyszín szerinti megoszlása, 2009 2009

2008

Konferenciák száma

%

Konferenciák száma

%

Austria Center Vienna

26

4,68

27

5,74

Hofburg Vienna

23

4,14

14

2,98

Messe Wien Exhibition & Congress Center

14

2,52

6

1,28

Kongresszusi központok összesen

63

11,33

47

10,00

Egyetemek

156

28,06

93

19,79

Szállodák

117

21,04

107

22,77

26

4,68

36

7,66

Egyéb

194

34,89

187

39,78

Összesen

556

100,00

470

100,00

Kastélyok, paloták

Forrás: Wiener Tagungsindustrie Statistik 2009

Az 5. táblázatban a városban megrendezett konferenciák helyszín szerinti megoszlását láthatjuk. A 2008-as évhez képest Bécsben a gazdasági válság ellenére sem esett vissza a konferenciaturizmus, a megrendezett konferenciák száma és a résztvevők száma is növekedett. A három nagy kongresszusi központ a rendezvények 11 %-át szervezi meg, a 2008-as évhez képest ez növekedést mutat. Kiemelkedő arányt képviselnek az egyetemek, mint konferenciahelyszínek. Ez mindenképpen alátámasztja azt a feltevést, hogy a különböző tudományágak elismertsége mennyire fontos a piac kínálati oldalán. Az egyetemek gyakran adnak helyszínt tudományos konferenciák részére. A szállodai kapacitás elsősorban a kisebb létszámú konferenciák megrendezését látja el. 6. Keresleti oldal Egy-egy város konferenciaturizmusát nagymértékben meghatározzák a keresleti sajátosságok is, milyen mértékben tudja kiszolgálni a különböző szegmensek eltérő szükségleteit.

Bécs ebből a szempontból is kiváló példa lehet, hiszen a hivatásturizmus különböző célcsoportjait megfelelő módon tudja kiszolgálni. Bécs Ausztria fővárosaként az ország legfontosabb konferencia desztinációja is. Az országban megrendezett nemzetközi ülések nagy részét Bécsben tartják. A nemzetközi kongresszusok számát vizsgálva látható, hogy 2006-ban nagymértékű növekedés következett be, ez annak köszönhető, hogy 2006. első félévében Ausztria töltötte be az EU elnöki tisztségét, amely nagyszámú konferencia és ülés megrendezésével járt együtt. A konferenciák száma mellett a résztvevők létszámát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az konferencia infrastruktúrájának köszönhetően Bécs nagyszámú turistát fogad hivatásturisztikai motivációval. Mindezeket elmondhatjuk annak ellenére, hogy a városnak és az országnak is nagyon erős konkurenciával kell számolni, mind Európán belül (Barcelona, Párizs, Brüsszel, Berlin), mind pedig a Közel-Kelet és Ázsia (Szingapúr, Peking) feltörekvő konferenciahelyszíneivel szemben.

6. táblázat: Nemzetközi konferenciák száma Helyezés

Ország/Város

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

10

Ausztria

156

165

188

240

243

212

236

1

Bécs

101

114

140

164

177

145

160

Forrás: Statistics Report The International Association Meetings Market 1999-2009

82


7. táblázat: Nemzetközi konferenciák résztvevőinek száma Helyezés

Ország/Város

8

Ausztria

1

Bécs

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

132,450

112,259

119,168

127,634

198,794

107,182

167,354

76,337

69,228

74,329

67,794

119,480

69,035

123,801

Forrás: Statistics Report The International Association Meetings Market 1999-2009

8. táblázat: Bécs association piaca, 2009 Száma

Résztvevők száma

Vendégéjszakák száma

Association/szervezeti ülések

882

303.335

1,128.901

nemzeti

326

75.261

94.357

nemzetközi

556

228.074

1,034.544

Forrás: Wiener Tagungsindustrie Statistik 2009

A keresleti sajátosságok hasonlóak a világtrendekhez, azaz a leggyakoribbak a 100–500 fő közötti résztvevőszámú konferenciák, legnépszerűbbek a május, szeptember és októberben megrendezett konferenciák. 2009-ben az összes bécsi vendégéjszaka 13,95%-a az üzleti turizmusból keletkezett. A városban megrendezett 2.569 konferencia és vállalati ülés összesen 1.372.884 vendégéjszakát és 736,1 millió Euro bevételt indukált. Habár a 2008-as évhez képest a rendezvények száma 21%-kal visszaesett, ez a csökkenés csak a vállalati (corporate) piacon volt látható. A tudományos konferenciák piaca a gazdasági válság ellenére kétszámjegyű növekedést mutatott, ami teljes mértékben kompenzálni tudta a vállalati piac erős visszaesését. Mindezek ellenére azonban a teljes hivatásturisztikai piac is 8,8 %-os növekedést tudott produkálni. A nemzeti és nemzetközi tudományos kongresszusok minden területen dinamikus fejlődést mutattak a 2009-es évben, azaz a számuk, a résztvevők száma, a vendégéjszaka szám tekintetében is magas arányú növekedés volt tapasztalható. Az előző évekhez hasonlóan a nemzetközi konferenciák esetében az orvosi témában megrendezett konferenciák kerültek az első helyre. 2008-hoz hasonlóan a második helyen a gazdasági és politikai témájú, harmadik helyen a tudományos konferenciák állnak. 7. Best practice A nemzetközi konferenciák jelentősége Bécs hivatásturizmusában meghatározó. Az üzleti turizmus vendégéjszakáinak 75 %-a ezen a területen keletkezik, a maradék 25 %-ból a nemzetközi vállalati rendezvények, illetve a helyi konferenciák és vállalati ülések részesednek.

A nemzetközi konferenciák jelentőségét mutatják az általuk generált gazdasági és pénzügyi hatások is. A nemzetközi konferenciák a teljes üzleti turizmus 22 %-át teszik csak ki, azonban ez a viszonylag kis rész mégis a hivatásturizmusból származó bevételek 79%-át generálja, azaz 581,58 millió Eurót. A bécsi üzleti turizmus 2009-ben összesen 14.548 munkahelyet biztosított. Ezzel a gazdasági válság ellenére 2003 óta a második legjobb eredményt érte el, és majdnem megközelítette a 2007-es rekorderedményeket. Ezek az eredmények, természetesen az adottságok és meglévő kínálati elemek mellett, Bécs jó pozicionálásának is köszönhetőek a nemzetközi konferenciaturizmus piacán. Jelentős eredményeket ér el a konferencia iparág marketingtevékenységéért felelős Vienna Convention Bureau (VCB) is, amely hosszú távú, rendszeres és módszeresen felépített akvizíciós munkát végez a nemzetközi piacon. Bécs idegenforgalmi adottságai, amelyet kiváló kongresszusi infrastruktúra egészít ki, megteremtik egy világszerte híres és kedvelt, vezető kongresszusi helyszín előfeltételeit. A városi kongresszusi iroda minden segítséget megad a szervezőknek és megrendelőknek. A kongresszusi iparágból azonban nemcsak a szálláshelyek profitáltak az összesen 1,128.901 résztvevői vendégéjszakával, hanem a teljes turizmus szakma, amelyek direkt vagy indirekt módon kapcsolódik ehhez a turizmusfajtához. A konferencia vendégek fajlagos költése magasabb, mint a szabadidős turistáké, a résztvevők a konferencia ideje alatt szolgáltatások sorát veszik igénybe. 2009-ben Bécsben a konferenciák által indukált bevételek elérték a 620 millió Eurót, az adóbevételek pedig 171 millió Eurót.


83

9. táblázat: A bécsi kongresszusi turizmus gazdasági hatásai 2009

2008

2008/2009

39,21

32,17

+22%

581,58

468,38

+24%

1,33

1,09

+22%

19,38

15,72

+23%

816

669

+22%

GDP-hez való hozzájárulás (millió euro) Országos konferenciák Nemzetközi kongresszusok Bécs adóbevétele (millió euró) Országos konferenciák Nemzetközi kongresszusok Munkahelyek száma Országos konferenciák Nemzetközi kongresszusok

11.108

8. Lehetőségek Összefoglalásként érdemes az előző kutatásokat felhasználva elkészíteni a város SWOT analízisét, amelynek segítségével felmérhetők Bécs konferenciaturizmusának legfontosabb jellemzői. A további fejlődéshez mindenképpen szükséges lehet az infrastruktúra fejlesztése, mivel a konferencia résztvevők számának növekedésével további igények merülhetnek fel a szálláshelyek tekintetében, a közlekedés fejlesztésére

9.040 +23% Forrás: Wiener Tagungsindustrie Statistik 2009

és egyéb kínálati elemeknél. Ezek a fejlesztések azért is szükségesek, hogy Bécs megtarthassa vezető szerepét a világ legismertebb konferencia helyszínei között. A trendek azt mutatják, hogy az európai versenytársak mellett nagyon erősek és gyorsan fejlődnek az ázsiai desztinációk is. Mindenképpen elmondható azonban, hogy Bécs jelenleg gyakorlati példa, „best practice” lehet azoknak a városoknak, akik szintén kiemelt termékként kezelik a turizmusban a nemzetközi konferenciák piacát.

10. táblázat: Bécs konferenciaturizmusának SWOT analízise Erősségek

Gyengeségek

Központi földrajzi fekvés

Infrastruktúra részleges hiányossága

Általános turisztikai vonzerő Kedvező ár-érték arány Szálláslehetőségek Biztonság Szervezetek központi helye Városi szintű kongresszusi iroda Megfelelő kapacitású konferenciaközpont Lehetőségek

Veszélyek

Üzleti turizmus mellett a szabadidős turizmus fejlesztése

Gazdasági válság Brüsszel fejlődése Párizs, Barcelona fejlődése Ázsiai területek fejlődése Forrás: saját szerkesztés

84


Irodalom: DAVIDSON, R., COPE, B.: Business travel: conferences, incentive travel, exhibitions, corporate hospitality and corporate travel, Pearson Education, 2003 European Cities Marketing, (online), (2010. december 19.), http://www.europeancitiesmarketing.com/finder/Organisers/Search.aspx FARAGÓ, H.: Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése, 2. kiadás, KIT Képzőművészeti Kiadó és Nyomda, Budapest, 2000 ICCA: ICCA publishes country and city rankings 2009, (online), (2010. december 27.), http://www.iccaworld.com/npps/story. cfm?nppage=2175 ICCA: The International Association Meetings Market 1998-2007, ICCA Statistics Report, 2008 ICCA: The International Association Meetings Market 1999-2008, ICCA Statistics Report, 2009 IMEX: A MICE szegmens várható fejlődése 2008–2012 között, 2008 (online), (2010. december 19.) http://www.hcb.hu/magyar/ hatteranyagok/tanulmanyok LENGYEL, M.: A turizmus általános elmélete, 2. kiadás, KIT Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1994 Nemzetközi gazdasági telephely és összekötő kapocs: Bécs (online), (2010. december 19.), http://www.wieninternational.at/node/3482 ROGERS, T.: Conferences: a twenty-first century industry, Addison-Wesley Longman, Harlow, 1998 UIA International Meeting Statistics for the Year 2009, (online), (2010. december 27.), http://www.uia.be/node/325603 Wiener Tagungsindustrie Statistik 2009, VCB, Wien, 2010


85

Mag. ROTT Manfred

Bécs és a magyarok: Egy kapcsolat áttekintése Wien und Ungarn: Besichtigung einer Beziehung

Ein alter Verkehrsweg

3. Bezirk; Ungargasse

3. Bezirk; Ungargasse

Die Brücke

DER ANFANG • 881: „primum bellum cum Hungaris ad Weniam“ (Salzburger Annalen) • 907: Schlacht bei Posonium (später: Pozsony / Pressburg)

Kleine Ungarbrücke 86


MITTELALTER • 1276 Ungarische Hilfstruppen für Rudolf von Habsburg bei Dürnkrut und Jedenspeigen • 1362 Vertrag über gegenseitige Hilfeleistung und Erbfolge • 1365 Gründung der Universität Wien • 1437 Albrecht v. Habsburg (deutscher König) wird ungarischer König • 1439 König Lászlo V samt Stephanskrone in Wien

MATTHIAS CORVINUS • 1457 als Gefangener in Wien • 1470 als Gast des Kaisers • 1485 als Eroberer in Wien („s nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára“) • 1490 stirbt er in Wien

MATTHIAS CORVINUS „An dieser Stelle stand der alte Regensburger Hof einst Niederlagsort der bayrischen Handelsherren. Hier bewirtete der Wiener Bürger Niklas Teschler 1470 Kaiser Friedrich III und König Matthias Corvinus“

Matthias Corvinus

HANDEL

FRÜHE NEUZEIT

• Seit 1444 Bezeichnung Ungargasse belegt • 1544: Beschränkte Niederlassungsfreiheit für Menschen aus Ungarn: • Stellung eines Dolmetschers auf eigene Kosten • 1549: Verbot eines Viehimports aus Ungarn • 1635: Verdoppelung der Mautgebühr für Pferde und Ochsen

• 1515 Doppelhochzeit in WienVerbindung der Familien Habsburg und Jagello • 1526 Schlacht bei Mohácsder Erbfall tritt ein: die Habsburger erben den Anspruch auf die Stephanskrone • Aber: Ungarn ist Wahlkönigtum und ein großer Teil Ungarns wird von den Osmanen erobert.


87

Ferdinandus Rex Hungariae

Stephansdom

BOCSKAY ISTVÁN • 1557 geboren in Kolozsvár/Klausenburg/Cluj • 1604 Anführer eines protestantischen Magnatenaufstandes gegen Habsburg • Krone von Sultan Ahmed I erhalten • 1606 Friede von Wien: Religionsfreiheit für die ungarischen Protestanten • 1606 gestorben in Kassa/Kaschau/Košice

Bocskay - Krone

PÁZMÁNY PÉTER • Geboren 1570 in Großwardein/Oradea • 1617 Erzbischof von Esztergom • Gründete 1623 in Wien das Priesterseminar für ungarische Studenten • 1637 gestorben in Pozsony/Pressburg/ Bratislava

Pestsäule

88


Pestsäule

Pestsäule

Palais Erdődy – Fürstenberg



Familie Pálffy


89

90

Pálffy

Pálffy

Pálffy

Eszterházy

Eszterházy

Eszterházy


Palais Eszterházy

Palais Eszterházy

Palais Eszterházy

Palais Eszterházy

Palais Eszterházy

Palais Eszterházy


91

Palais Batthyány - Schönborn

MARIA THERESIA • 1713 Pragmatische Sanktion • Geboren 1717 als Tochter Kaiser Karls VI. bzw. König Karls III. • Krönung zur Königin von Ungarn in Pozsony im Jahr 1741 • Gründung der „Ungarischen Garde“ im Jahr 1760

Palais Batthyány - Schönborn

Maria Theresia

92

Maria Theresia


MARIA THERESIA • • • • • •

Friedrich Wilhelm Graf Haugwitz Anton Graf Grassalkovich Samuel Freiherr Bruckenthal Paul von Riegger Carl Anton von Martini Josef Freiherr Sonnenfels

Maria Theresia

MARIA THERESIA • • • •

Graf Wenzel Fürst Liechtenstein Franz Moritz Graf Lacy Andreas Graf Hadik Franz Leopold Graf Nadasdy

HADIK ANDRÁS • Geboren 1710 auf der großen Schüttinsel • Besetzt 1757 Berlin (7 – jähriger Krieg) • 1773 Gouverneur von Galizien • Danach Präsident des Hofkriegsrates • Stirbt 1790 in Wien

GRÓF NÁDASDY FERENC LIPÓT • 1708 geboren in Bad Radkersburg • Erringt in den Kriegen gegen Preußen beeindruckende militärische Erfolge • 1756 Banus von Kroatien • 1758 Feldmarschall • 1783 in Karlovac gestorben

Maria Theresia


93

Palais Trautson

Palais Trautson

UNGARISCHE GARDE

HELL MIKSA

• Die Aufklärer: – Bessenyei György – Barocsi Sándor – Barcsay Ábrahám – Kisfaludy Sándor

IGNAZ SEMMELWEIS • 1818 geboren in Buda • Zweisprachig aufgewachsen, Schulbesuch in Buda • Studium in Buda und Wien • Beginn der akademischen Karriere in Wien • 1850 Habilitation in Wien • 1851 Professor in Pest • 1865 stirbt er in Wien

94

• 1720 geboren in Selmecbánya/Banska Štiavnicá/Schemnitz • 1755 nach Wien berufen; erster Professor für Astronomie • Mehrere Studienreisen mit wichtigen Erkenntnissen • 1792 gestorben

ALTES AKH 1846/47 • Februar 46: Anstellung als Assistenzarzt an der I. Geburtsklinik • Nebenbei Forschungen • Juli 46: Ernennung zum Professor • Dezember 46: Verlust der Anstellung • April 47 Rückkehr • Mai 47: Chlorwaschung • Juni 47: Sterbefälle auf 2,38% verringert


Altes AKH

Altes AKH

SZÉCHENYI ISTVÁN • 1792 geboren in Wien • Förderer vieler Reformen und wirtschaftlicher Projekte • 1848 Mitglied der revolutionären Regierung in Budapest • September 1848 Rückkehr nach Wien • April 1860 Tod in Wien

Herrengasse 5

Geburtshaus Széchenyis


Der größte Ungar

95

96

Gróf Széchenyi István

Graf Stefan Széchenyi

A legnagyobb Magyar

1848

1848

1867


LISZT FERENC • 1811 geboren in Doborján/Raiding • 1822 erster öffentlicher Auftritt in Wien • 1848 – 1861 Hofkapellmeister in Weimar • Ab 1861 in Rom • Ab 1865 abwechselnd in Rom, Budapest, Bayreuth und Weimar, zwischendurch auch in Wien (Schottenhof)

Liszt Ferenc

BALLHAUSPLATZ • Andrássy Gyula: • Als Revolutionär 1849 zum Tode verurteilt. Außenminister von 1871 bis 1879 (vertritt Österreich – Ungarn am Berliner Kongress) • Andrássy Gyulá (sein Sohn): Außenminister 1918

Liszt Ferenc

Ballhausplatz


Ballhausplatz

97

KUNSTHISTORISCHES MUSEUM • Deckengemälde von Munkácsy Mihály • Weitere bildende Künstler: Stróbl Alajos Fadrusz János Járay Sándor August Siccard von Siccardsburg Steindl Imre

Kunsthistorisches Museum

Kunsthistorisches Museum

Palais Ferstel

LEHÁR FERENC • Geboren 1870 in Komárom/Komorn/ Komárno • 1891 Militärmusiker in Wien • 1905 Erste Operette • 1948 Tod in Bad Ischl • Wohnorte: 6. Bez., Theobaldgasse 16 • Villa in Nussdorf (heute Museum)

Palais Ferstel

98


KOMPONISTEN • Erkel Ferenc • Goldmark Károly • Bartók Béla • Kálmán Imre • Àbrahám Pál

KORDA SÁNDOR • 1893 geboren in Pusztatúrpásztó als Sándor László Kellner • 1919 Flucht nach Wien • 1922 „Samson und Dalilah“ • 1956 Tod in London als Sir Alexander Korda

KERTESZ MIHÁLY • Geboren • Erster Welterfolg mit dem Film „Sodom und Gomorrha“, gedreht in Wien • Niederlassung in Hollywood als Michael Curtiz • 1943 CASABLANCA

Kertész Mihály

Directed by Michael Curtiz (= Kertész Mihály)


Schatzkammer

99

100

Schatzkammer

Schatzkammer

Schatzkammer

Schatzkammer

Ungarische Botschaft





1956



101

1989

http://www.oeug.at/index.html

http://www.oeug.at/index.html

• Über Initiative I.E. Frau Botschafter Etelka Barsi-Pataky wurde am 3.Juli 2001 die Gesellschaft Österreich Ungarn ins Leben gerufen. Proponenten der Gesellschaft waren die in Österreich tätigen Honorarkonsuln der Republik Ungarn und Persönlichkeiten des öffentlichen Lebens in Österreich.

• Die Gesellschaft Österreich Ungarn hat sich zum Ziel gesetzt, die Kontakte zwischen beiden Ländern auf wirtschaftlicher, politischer, kultureller und gesellschaftlicher Ebene zu fördern und zu unterstützen.

Hotel

102

Hotel


GYSEV

GYSEV • Gründung 1872; in Betrieb seit 1875 • Verbindet Győr, Sopron und Ebenfurth (Raab – Ödenburg – Ebenfurth) • Durchgehender Betrieb auch in Zeiten von Krieg und Krisen (Aktiengesellschaft) • Umfangreiches Investitionsprogramm für die nächsten Jahre

Grenzüberschreitende Kooperationen • Naturpark Geschriebenstein – Iröttkő Kőszeg / Güns • Feuerwehrhaus in Neusiedl • Naturpark Neusiedlersee / Fertő • Haus-, Hof- und Staatsarchiv

Danke!


Köszönöm!

103

104


EdTWIN Projekt EGYÜTTM KÖD INTÉZMÉNYEK EDTWIN NEMZETKÖZI PROJEKT TEAM

Recommend Documents