E-Tűzvédelem Gyakorlati útmutató tűzvédelmi

E -T ű z v é d e l e m Szakmai folyóirat

Gyakorlati útmutató tűzvédelmi szakemberek, munkavédelmi szakemberek, üzemeltetők, cégvezetők részére

2013. április

V. é v f o l y a m 4 . s z á m

A hónap témája Ammónium-nitrát műtrágyák kezelési, tárolási szabályai A mezőgazdaságban a talaj termőképességének helyreállítása, növelése érdekében a leggyakrabban ammónium-nitrát tartalmú műtrágyákat használnak. A műtrágya tárolására, kezelésére a nagykereskedések végfelhasználói utasításokat adnak ki, melyben részletesen rögzítésre kerülnek a tárolási, kezelési utasítások. Jelen cikkemben csak azzal a műtrágya típussal (továbbiakban: AN2) foglalkozom, amely a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. Korm. rendelet 1. melléklet 1. táblázat 2. sorába tartozik: „Ammónium-nitrát (1250/5000): műtrágya tisztaságú Azokra a tiszta ammónium-nitrát alapú műtrágyákra és ammónium-nitrát alapú összetett/komplex műtrágyákra kell alkalmazni, amelyekben az ammónium-nitrátból származó nitrogéntartalom a) 15,75 tömegszázaléknál nagyobb (ammónium-nitrát és ammónium-szulfát keverékek esetében), b) 24,5 tömegszázaléknál nagyobb (kivéve a dolomittal, mészkővel és/vagy kalcium-karbonáttal képzett, legalább 90%-os tisztaságú ammónium-nitrát keverékeket), c) 28 tömegszázaléknál nagyobb (dolomittal, mészkővel és/vagy kalcium-karbonáttal képzett, legalább 90%-os tisztaságú ammónium-nitrát keverékek esetében), és amelyek megfelelnek a külön jogszabályban előírt követelményeknek.”. Ismétlésképpen, a 219/2011. Korm. rendeletben meghatározott 1250 tonnás küszöb elérését követően biztonsági elemzést, az 5000 tonnás küszöbmennyiség elérését követően biz-

Tartalom Szerzők: Angyal István tűzoltó alezredes (osztályvezető OKF, Piacfelügyeleti Főosztály) Laczik Balázs tűzoltó százados (OKF, Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség) A kézirat lezárása: 2013. március 28.

A hónap témája

Ammónium-nitrát műtrágyák kezelési, tárolási szabályai

Aktuális

Tavaszi tűzesetek aktualitásai

Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Naprakész, a gyakorlatban jól hasznosítható információkhoz szeretne jutni, de nincs, akitől megkérdezze? Tűz védelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre telje sen ingyenesen, 5 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Az online segédletek elérhetősége: www.forum-szaklapok.hu Felhasználói név: TVszaklap Jelszó: 774tuzved Kérdéseit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

1

|

E - T ű z v é d e l e m 2 0 1 3 . á p r i l i s , V. é v f o l y a m 4 . s z á m

tonsági jelentést kell az üzemeltetőnek készítenie és katasztrófavédelmi engedélyt kell kérnie a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon. A szabályozásba bekerült továbbá a küszöbérték alatti üzem, mely a felső küszöbérték negyedét meghaladó mennyiségű veszélyes anyaggal rendelkező üzemeket is a szabályozás alá sorolja, ebben az esetben a katasztrófavédelmi engedély mellé a hatóság (Megyei Katasztrófa védelmi Igazgatóság) adott esetben Súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezheti az üzemeltetőt. Nagyon fontos megjegyeznem, hogy amennyiben a fenti jogszabály hatálya alá tartozó műtrágyatermék csomagolása megsérül, vagy az ömlesztve kerül tárolásra, abban az esetben a küszöbértékek nem 1250 és 5000 tonna, hanem 10 és 50 tonnára módosulnak. Különösen fontos tehát, hogy amennyiben szennyezett műtrágyával rendelkezünk, a lehetőségekhez mérten vagy használjuk fel azonnal, vagy vízben oldva készítsünk „nitrosol-t”. A műtrágyatermékekre vonatkozó jogszabályok közül a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet 10. §-a rendelkezik a tárolás általános feltételeiről, amelyek közül a legfontosabbak: – Szilárd műtrágya kizárólag olyan fedett, szilárd aljzatburkolatú helyen tárolható, ami védett az ár- és belvíz veszélyeztetettségtől, és biztosított, hogy a tárolt anyag nem okoz sem közvetlen, sem közvetett bevezetést a felszín alatti vízbe, valamint a kiszóródott anyagok összegyűjtése megold ható. – Különböző hatóanyag-tartalmú ömlesztett műtrágyákat egy tárolótérben elkülönítetten kell elhelyezni (jelölés) – A rendelet 15. §-a szerint lejárt szavatosságú készítmény a minőség ellenőrzése nélkül nem hozható forgalomba és nem használható fel. A vizsgálatot a forgalmazónak, illetve a felhasználónak kell saját költségére elvégeztetnie. Ha vizsgálat

szerint a készítmény eredeti rendeltetésének megfelelően nem használható fel, a készítményt hulladéknak kell tekinteni. Az azonosítatlan terméket veszélyes hulladéknak kell tekinteni. Az ammónium-nitrát 170°C-on olvad és 210°C-on bomlik, az anyag önmagában nem gyúlékony, azonban bomlása során olyan anyagok szabadulnak fel, melyek táplálják az égést. Normális kezelési viszonyok között robbanásbiztonság szempontjából nem érzékeny a súrlódásra, ütközésre, ütődésre. A műtrágya felrobbanásához különleges körülmények szükségesek, a műtrágya alapját képzi ugyanis az ipari robbantások (bányászat) során alkalmazott ANDO nevű robbanóanyagnak, mely brizáns robbanószer. Iniciálásához határozott gyújtás szükséges, elindítása csak gyutaccsal lehetséges. A műtrágya égése során mérgező nitrózus gázok szabadulnak fel (sárga, illetve barnás füst). A tűz oltását követően a bomlási folyamat nem áll le, ezért a további expozíció megakadályozásához az anyagot szét kell teríteni, illetve vízben kell feloldani. A tűz kockázatát növeli, hogy az ammóniumnitrát egyes anyagokkal összeférhetetlen, ezek az alábbiak: – porított fémek, – karbamid, – réz-sók, – kén, – nitritek, – lúgok, savak, – klorátok stb. A műtrágyák tárolási körülményeit meghatározó jel lemzők: – speciálisan ammónium-nitrát-tartalmú műtrá-

gyák esetén a veszélyességi osztály („A”, „B”, „C”) – „A”: oxidálószerként viselkednek, elősegítik más anyagok égését, tűz esetén veszélyhelyzet alakulhat ki

2 2 0 1 3 . á p r i l i s , V. é v f o l y a m 4 . s z á m

|

E-Tűzvédelem

– „B”: önfenntartó bomlásra (szivarégés) hajlamo-

sak, a hőforrás hatására beinduló bomlás a hőforrás eltávolítása után is folytatódik – „C”: nem veszélyes (sem oxidáló, önfenntartóan bomló) Ammónium-nitrát-tartalmú műtrágyák veszélyes ségi csoportosítása – Ammónium-nitrát (34% N): „A” típus – Pétisó: „C” típus Az ammónium-nitrát tulajdonságai az ICSC kártya (ICSC:0216) alapján: – „színtelen, higroszkópos, fehér, szilárd anyag különböző formában.” – „nem éghető, de fokozza más anyagok égését. Robbanásveszélyes.” – „tűz és robbanás kockázata zárt tér és magas hőmérséklet esetén”. – „hevítés heves égést vagy robbanást okozhat. Az anyag bomlik hevítésre, mérgező gőzöket (nitrogén oxidokat) fejlesztve. Az anyag erős oxidálószer, és reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal.” A tárolásra vonatkozóan alapvetően az Országos Tűzvédelmi Szabályzatból lehet a megfelelő bekezdéseket, illetve a gyártók által megadottakat szükséges alkalmazni. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet alapján a tárolás szabályainak megállapításához a műtrágyát tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. Ezzel kapcsolatban számos forrásból eltérő adatokat lehet kapni, egyes irodalmak a műtrágyát „D” – Mérsékelten tűzveszélyes, mások „C” – Tűzveszélyes osztályba sorolják. Ennek a kettősségnek az elkerülése érdekében szükséges megvizsgálni, hogy valójában mely osztályba tartozik a műtrágya. Első lépésként a műtrágyát tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. Az ammónium műtrágya 170 °C-on olvad és 210 °C-on a forráspontja előtt elbomlik. Az

ammónium-nitrát ICSC kártyáján gyulladáspont nincs meghatározva, az anyag veszélyjelei között tűzveszélyességre utaló „R” mondatok nem szerepelnek. A G. Hommel: Veszélyes anyagok katalógus 28. anyaglapja a szilárd ammónium-nitrátot, a 121. anyaglapja az ammónium-nitrát tartalmú műtrágyákat „C” tűzveszélyességi osztályba sorolja. Az anyaglapokon gyulladási hőmérséklet ismételten nem került meghatározásra. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2008-as állásfoglalása alapján az ammónium-nitrát mint anyag „C” tűzveszélyességi osztályba tartozik, illetve az ammónium-nitrát tartalmú műtrágya is. A 34%-os ammónium-nitrát tartalmú műtrágyákhoz azonban egyéb anyagokat is kevernek (pl.: dolomit, kalcium-karbonát), ezért alapvetően megváltoznak a tűzveszélyességet meghatározó tulajdonságaik. Az egyes gyártók saját biztonság-technikai adatlapjain feltüntethetik, hogy az általuk forgalmazott műtrágya „D” tűzveszélyességi osztályba tartozik, ezt akkreditált laboratóriumi vizsgálatra alapozzák. Összegezve tehát, ha nem áll rendelkezésünkre hivatalos dokumentum arra vonatkozólag, hogy az általunk használt műtrágya milyen tűzveszélyességi osztályba tartozik, célszerű a szigorúbb szabályozást venni figyelembe, illetve tűzvédelmi szakértő állásfoglalását kérni. Az alábbiakban bemutatom a „C”, illetve a „D” tűzveszélyességi osztályú műtrágyára vonatkozó legfontosabb használati szabályokat, a későbbiekben pedig az egyéb szakirodalomban meghatározott előírásokat. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet alapján: „563. § (2) Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. 3

|


(4) A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék men�nyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett, valamint a vonatkozó műszaki követelményben megengedett tűzterhelési értéket.” „565. § (5) A helyiség – szükség szerint az építmény, létesítmény – bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni.” „570. § (2) Dohányozni nem szabad az „A”–„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat a vonatkozó műszaki követelmények által meghatározott biztonsági jellel kell jelölni.” „573. § (1) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, veszélyességi övezetben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok együtt nem tárolhatók. Egy helyi ségben 300 kg feletti mennyiségű „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt – ha a vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkeznek – nem tárolható.” „574. § (4) A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. 575. § (1) Az üzemi helyiségben és a raktározásnál – ömlesztett tárolást kivéve – legalább a következő szélességű utat kell biztosítani: a) a 40 méternél szélesebb helyiségben, középen vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiségben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles, mindkét esetben 30 méterenként, 1,8 méter széles keresztirányú utat,

b) a 40 méternél nem szélesebb helyiségben, hosszirányban 2,40 méter széles, valamint 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat, c) a 10–15 méter széles helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat, d) éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tárolási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat, (5) Az üzemi és tárolóhelyiségekben – a 400 m2-nél kisebb alapterületű helyiség és az állványos raktározás kivételével – a 2,4 méteres, és az ennél szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak.” „587. § (2) A „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó szabadtéren, helyiségben, illetőleg építményben csak olyan erő- és munkagép helyezhető el és használható, amely környezetére gyújtási veszélyt nem jelent.” „591. § c) a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az – „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett – alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként, d) a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az – „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett – alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként.” A műtrágya raktározásához biztosítani kell a megfelelő mennyiségű oltóvizet. A mezőgazdasági létesítményeknél mindig sarkalatos pont az oltóvíz men�nyiségének biztosítása. A telepek sok esetben a lakott területektől távol találhatók, tűzcsapok létesítése nem mindig kivitelezhető, ezért sok esetben a vízmennyiséget egyéb módon, például oltóvíztározó létesítésével kell megoldani.


|

E-Tűzvédelem

A tárolást megkülönböztethetjük nyílt téri, avagy zárt téri (raktárban) történő tárolás szerint. A zárt raktárban történő raktározás során vizsgálni kell az épületszerkezetből származó állandó tűzterhelést, illetve a raktározott anyagokból származó időleges tűzterhelést. Az oltóvíz szükséges mennyiségét további két tényező határozza meg: – Az oltóvíz-intenzitás, ami a mértékadó tűzszakasz alapterületéből (sok esetben a raktárak egy tűzszakaszt képeznek) következik; – Az előbbiekben említett tűzterhelés az intenzitás biztosításának időtartamát határozza meg. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat lehetőséget nyújt normatív tűzterhelés alapján (23. sz. melléklet 7-8. táblázat) történő oltóvíz-kalkulálásra, általánosságban a tűzvédelmi szakértők, tervezők ezt használják, ha a táblázat nem tartalmaz a rendeltetésnek megfelelő sort, akkor kerül a tűzterhelés kiszámításra. Az OTSZ 483. § (2) bekezdése szerint tehát: „Az oltóvizet folyamatosan biztosítani kell – a létesítmény mértékadó tűzszakaszára – a vonatkozó műszaki követelmények szerint meghatározott számított vagy normatív tűzterhelés függvényében a) legfeljebb 200 MJ/m2 tűzterhelés esetén, legalább fél órán keresztül, b) 200 MJ/m2-nél nagyobb, de legfeljebb 400 MJ/m2 tűzterhelés esetén, legalább egy órán keresztül, c) 400 MJ/m2-nél nagyobb, de legfeljebb 800 MJ/m2 tűzterhelés esetén, legalább másfél órán keresztül, vagy d) 800 MJ/m2 tűzterhelés felett pedig legalább két órán keresztül.” A fenti időtartam abban az esetben kap jelentős hangsúlyt, amikor az oltóvíz biztosítása nem tűzcsapokról történik. A tűzcsapok általában folyamatos forrásnak tekinthetők, egy oltóvíz-tározó kapacitása véges, így azt megfelelően kell méretezni. Az oltóvíz-intenzitás meghatározása a mértékadó tűzszakasz alapterület alapján az OTSZ 19. sz. melléklete szerint történik.

2. táblázat Szükséges oltóvíz-intenzitás A 1 2 3 4 5 6

0-tól 50-ig nagyobb, mint

B

C

Mértékadó tűzszakasz terület (m2)

Szükséges oltóvízintenzitás (liter/min)

— 50

de legfeljebb

150

nagyobb, mint

150

de legfeljebb

300

nagyobb, mint

300

de legfeljebb

500

nagyobb, mint

500

de legfeljebb

800

600 900 1200 1500

Az oltóvíz konkrét köbméterben határozott men�nyiségének meghatározását az alábbi egyszerű példán keresztül szemléltetem: Adott egy 700 négyzetméter alapterületű raktár, a raktár tartói I-acél gerendák, tetőszerkezete rácsosacél szerkezet, az oldalfala, illetve a tető LINDAB lemezből készült. A tűzvédelmi kritériumoknak (pl. tűzvédő festéssel való kezelés) megfelelően kivitelezésre került. A raktár tűzterhelésének meghatározására két úton lehetséges: – számított tűzterhelés (állandó tűzterhelés a beépített anyagokból + a raktározott anyagokból), – normatív tűzterhelés (állandó tűzterhelés a beépített anyagokból + a jogszabályban meghatározott normatív érték). Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 23. melléklet 8. táblázat 72. sorában található a „Műtrágyagyártás” mint ipari szolgáltatás. 72

Műtrágyagyártás

200

A példa kedvéért tételezzük fel, hogy a tervező egyeztetett a tűzvédelmi hatósággal, és az elfogadta, hogy a műtrágyaraktárnál felhasználható legyen a műtrá5

|


gyagyártás ipari szolgáltatás normatív tűzterhelési értéke. Ebben az esetben a fentieket figyelembe véve összegezzük: Normatív tűzterhelés: 200 MJ/m2 Raktár alapterülete: 700 m2 A 200 MJ/m2-os tűzterheléshez legalább 1 órán át kell biztosítani az oltóvíz-intenzitást a 483. § (2) bekezdés alapján. A 700 m2-es alapterülethez a 19. sz. melléklet 2. táblázat megfelelő sorából kiolvashatjuk, hogy a szükséges oltóvíz-intenzitás 1500 l/ perc. Amennyiben a telepen egyáltalán nincs oltóvíz, és azt tározóból oldjuk meg, a tározó mérete megkapható az alábbi egyszerű képlettel: 1500 liter perc

× 60 perc = 90 000 liter, azaz 90 m3

A 700 négyzetméteres raktárunkhoz 90 köbméteres tűzivíz-tározót kell létesíteni. A tűzterhelés kiszámításával, illetve az oltóvíz meghatározásával kicsit eltértünk eredeti témánktól, a későbbiekben a tűzterhelést és oltóvíz-meghatározást külön témaként fogom feldolgozni. Az alábbiakban az általános forgalmazók által a végfelhasználók számára előírtakat ismertetem: – Ammónium-nitrát műtrágyát (34% N) ömlesztetten tárolni tilos! – A tárolási utasítások legyenek könnyen hozzáférhe tőek! – Oktassuk ki a dolgozókat a biztonságos munkavégzésre és a vészhelyzetekre! – Tartsunk mindig rendet! – A mentőeszközök legyenek mindig könnyen hozzáférhetők! – Csak bevizsgált villamos berendezéseket használjunk! – Alkalmazzuk a megfelelő biztonsági és figyelmeztető jelzéseket! – Legfeljebb 8 zsákot rakjunk egymásra! – Legfeljebb 3 raklapsort rakjunk egymásra! – Legfeljebb 3 big-bag sort rakjunk egymásra! – 600 m²-enként helyezzünk el 1 tűzoltó készüléket!

– A rakodó-járművekre tegyünk tűzoltó készüléket! – Tartsunk rendszeres biztonsági ellenőrzéseket! Mire ügyeljünk különösen: – Illetéktelenek ne tartózkodjanak a tárolóterületen! – Tilos a dohányzás és a nyílt láng használata! – Ne használjunk izzószálas világítótesteket! – Ne legyen hőforrás a műtrágyák közelében! – Engedély nélkül ne végezzünk magas hőmérséklettel járó munkákat! – Ne szennyeződjenek a műtrágyák éghető és szerves anyagokkal! – A padlóra került nedvességet ne fűrészporral, hanem inert anyagokkal (mészkőliszt, dolomitpor) itassuk fel! Ammónium-nitrát (34% N) műtrágya tárolási előírásai (épületben) Tárolási egységek javasolt méretei: – Hosszúság: 10 m – Szélesség: 10 m – Magasság: 3-5 m – 3,5 m széles fő közlekedési utat kell biztosítani – A tárolási egységek között 2 m széles utat kell biztosítani – A tárolt műtrágya és a födém, illetve világítótestek, szerelvények között 1 m távolságot kell biztosítani – Lefolyócsatorna ne legyen az épületben (zárt tér kialakulása) Ammónium-nitrát (34% N) műtrágya tárolási előírásai (szabadban) Szabadban csak átmenetileg tároljunk, naptól védett helyen. A tárolási egységek javasolt méretei: – Hosszúság: 10 m – Szélesség: 10 m – Magasság: 3-5 m – A tárolási egységek között 2 m széles utat kell biztosítani – Minden 5 tárolási egység között 3,5 m széles, gépjárművel járható közlekedési utat kell biztosítani.


|

E-Tűzvédelem

Aktuális Tavaszi tűzesetek aktualitásai A tavaszi hóréteg elolvadását követően az aljnövényzet növekedésnek, majd a tartós napsütésnek köszönhetően száradásnak indul. A száraz fű, avar, nádas könnyedén lángra lobbanhat, ha természetjárás, kerti munkavégzés vagy közlekedés során nem kellő körültekintéssel és odafigyeléssel járunk el. Az erdő- és avartűz esetek megelőzése nem csak jól felfogott érdekünk a környezet és anyagi javak megóvása érdekében, hanem jogszabályi kötelezettség is.

Az egyes jogszabályokból az alábbi előírásokat kell figyelembe venni a szabadtéri tűzesetek kialakulásának megelőzése érdekében: 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (körjegyzőségnek). Köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére az, aki a beavatkozást igénylő eseményt szándékosan okozta. A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. Az erdő és a parlag tűz elleni védelme – a tűzesetek megelőzése, a tűzoltás feltételeinek biztosítása – a tulajdonos, a kezelő, illetve használó feladata.

A témakörben a következő jogszabályok tartalmaznak rendelkezéseket:

– A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény – A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény – A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény – A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet – A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet – Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet

2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről A földhasználó köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. A földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni, ha ez az ingatlan más célú hasznosításának megfelelő területfelhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza. A rendelkezések betartását az ingatlanügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi, mulasztás esetén földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót vagy a tulajdonost. 7

|


1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi önkormányzat esetén a környezeti zajjal összefüggő szabályozás tekintetében a kerületi önkormányzat képviselő-testülete, egyéb környezetvédelmi előírásokkal összefüggésben a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg. A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása. 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet a levegő védelméről A levegővédelmi követelményeket az országos és regionális környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programok, tervek, a területfejlesztési, területés településrendezési tervek, településfejlesztési koncepció kidolgozása során, valamint a helyi önkormányzatok környezetvédelmi programjaiban, a gazdálkodó szervezetek terveiben és a műszaki tervezésben érvényesíteni kell. Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék – az elemi kár kivételével – bármilyen okból kigyullad. Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos. Elrendelhető az avar és kerti hulladék nyílt téri égetési tilalma kén-dioxid, nitrogén-dioxid ózon vagy szén-monoxid szennyezettség esetén. A környezetvédelmi hatóság a levegővédelmi követel ményt megsértőkkel szemben levegőtisztaság-védelmi bírságot szab ki. A levegővédelmi követelmények

megsértésének eseteit, és az azokhoz kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok mértékét a 9. melléklet tartalmazza. 9. melléklet a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez A levegővédelmi követelmények megsértéséhez kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok mértéke A

B

Bármely anyag a jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély 17. nélkül háztartási tüzelőberendezésben történő égetése;

300 000 Ft

Bármely anyag a jogszabályi előírá18. sokat megszegve, illetve engedély nélkül a nyílt téren történő égetése;

100 000 Ft

Vonalas létesítmény mentén növényzet, lábon álló növényzet, tarló 19. 500 000 Ft vagy növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése; A hulladék- és anyagtároló vagy hulladék öngyulladását, meggyulladását 20. nem akadályozza meg, illetve az 500 000 Ft 3 eloltásról nem gondoskodik (10 m feletti mennyiség esetén);

259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1–3. sorában rögzített szabálytalanságok esetén a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. A tűzvédelmi hatóság az 1. melléklet 42. sorában rögzített szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Ha az 1. mellékletben rögzített szabálytalanság ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni.


|

E-Tűzvédelem

1. melléklet a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez Tűzvédelmi Tűzvédelmi bírság bírság legkisebb legnagyobb mértéke mértéke (Ft) (Ft)

Tűzvédelmi szabálytalanság Tűzvédelmi előírás 1. megszegése, ha az tüzet idézett elő

100 000

1 000 000

Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő, és az 2. oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges

200 000

3 000 000

Tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal 3. közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt idéztek elő

100 000

1 000 000

A termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási vagy mellékhasznosí42. tási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodik

60 000

200 000

28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és – tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör eseté-

ben – a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig a munkát elrendelő felügyeletet köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. A tűz veszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűzvagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem lehet. Veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. Az avar, a tarló, gyep, a nád és a növényi hulladékégetés – amennyiben jogszabály e tevékenység végzését megengedi – alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül. A tervezett tarló-, nád-, gyepégetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak írásban be kell jelenteni. A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos. Az égetés célját szolgáló tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani. A tarlóégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében – a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben 9

|


körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani, – tarlóégetés 15 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni, – a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani. Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, föld takarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

önkormányzat saját rendelete szabályozza. Növényi hulladékot égetni tehát kizárólag az önkormányzati rendeletben meghatározott körülmények mellett, az ott felsorolt helyeken és időpontokban szabad. A mező- és erdőgazdálkodási területeken tervezett tarló-, nád-, gyepégetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség részére írásban be kell jelenteni. A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt nem jelenthet. A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem lehet, és veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani olyan eszközökkel és felszerelésekkel, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

Összegezve

A lakóingatlanok területén tehát kiemelt veszélyt jelent a kerti munkák során keletkezett növényi hulladék égetéssel történő megsemmisítése, illetve a szabadtéri főzés, sütés, grillezés.

A növényi hulladékból származó tüzek megelőzése A tavaszi időjárás változása magában hordozza a szabadtéri tüzek kialakulásának növekvő kockázatát. A kialakult szabadtéri tüzek számos esetben veszélyeztetnek lakóépületeket, erdőket, anyagi javakat. A tűzesetek megszüntetése elvonja a tűzoltóságok eszközeit, létszámát egyéb, akár személyeket is veszélyeztető eseményektől. Ezért kiemelt hangsúlyt kell fordítani a szabadtéri tűzesetek megelőzésére mind a földtulajdonosok, mind a földterület használók, mind a természetben munkát végzők vagy közlekedők részéről. Jelentősen csökkenthető a tűz kialakulásának kockázata, ha a földterületet mindenki tiszta, rendezett, száraz növényzettől mentes állapotban tartja, ugyanis a szabadtéri tüzek kialakulásának legfőbb forrása a növényi hulladékok szabadtéri égetése. A levegő- illetve a környezet védelméről szóló normák általános esetben tiltják a növényi hulladék szabadtéri égetését, ami alól azonban jogszabály adhat felmentést. Ilyen eset lehet a vágástéri hulladék égetése, vagy a természetvédelmi területen élő növények egészségügyi okból történő égetése. A települések belterületén a növényi hulladékok égetését az

A biztonságos szabadtéri tűzgyújtás 10 alapszabálya: 1. A növényi hulladék égetéssel történő megsemmisítése esetén lehetőség szerint az összegyűjtött égetnivalót egy gödörben kell elhelyezni, vagy körül kell árkolni az égetés helyét annak érdekében, hogy a tűz terjedésének kockázatát a minimálisra csökkentsük.


|

E-Tűzvédelem

2. A szabadtéri sütőhely kialakításánál ügyelni kell arra, hogy környezetében éghető anyag ne legyen. 3. Szabadtéri tűzgyújtás esetén biztosítani kell, hogy legyen a tűz oltására alkalmas eszköz, anyag a tűzgyújtás közelében.

Hazánkban a tavaszi és a nyári időszak minősül kiemelten erdőtűzveszélyes időszaknak. A tavaszi időszak addig tart, amíg a fák lombjai nem alakulnak ki, az aljnövényzet nem zöldül ki. A nyár erdőtűzveszélyes időszaka a júliusi, augusztusi hónapok. Ebben a két tűzveszélyes időszakban keletkezik az erdőtüzek közel háromnegyede.

4. Tilos a tüzet őrizetlenül hagyni. 5. A tevékenység befejezése után meg kell győződni arról, hogy a tűz után nem maradt még izzó, parázsló anyag (le kell locsolni az izzó, parázsló részeket, és meg kell várni, amíg a füstölgés, gőzölgés megszűnik). 6. A szabadtéri tűzgyújtás során csak akkora tüzet szabad rakni, amelyet a rendelkezésre álló eszközökkel el is lehet oltani (víz, homok, lapát). 7. A nyílt téren kialakításra kerülő sütőhelyek esetén különös gonddal kell kiválasztani a helyszínt, azaz figyelembe kell venni, hogy a szélirány és a szél erősségének változása a láng nagyságát, irányát jelentős mértékben befolyásolhatja. 8. Szabadtéri tűzgyújtás esetén olyan ruházatot kell viselni, ami a kialakításból adódóan nem tud belógni, belebegni a tűz közvetlen közelébe. 9. A főzéshez, sütéshez használt eszközöket stabilan kell rögzíteni, mivel a nem megfelelően rögzített és felboruló szerkezetből kiszóródó izzó faszén gyújtási veszélyt jelent a környezetére. 10. Szélcsendes időben szabad tüzet gyújtani, és a megerősödő szél esetén el kell oltani. Összegezve Az erdőtüzek megelőzése Magyarországon évente több ezer helyen keletkezik erdőtűz, 2012-ben 3500 esetben erdőt és fásítást ért tűzkár, amelyek keletkezésének döntő többségét személyi gondatlanság okozta.

Az egyik jellemző kiváltó ok a kora tavaszi rét- tarlóés nádégetés. A gondatlanul meggyújtott és felügyelet nélkül hagyott tűz könnyen átterjedhet az erdőterületekre is. A tovaterjedést segítik a korábban felhalmozódott növényi részek, amelyek néhány nap alatt csapadékmentes időben gyorsan kiszáradnak és könnyedén lángra lobbannak, és a tűz gyorsan terjed tovább, majd a heves égés koronatűzzé is fejlődhet. Az erdőtűz kockázata egyenes arányban van az időjárási viszonyokkal. Erdőtűzveszélyes időszakban tűzgyújtási, illetve látogatási tilalmat lehet elrendelni önálló erdőkben, vagy akár az ország teljes területén. Tűzgyújtási tilalom esetén az erdőkben – beleértve a kijelölt tűzrakó helyeket is –, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belül sem szabad tüzet rakni. Az erdő- és vegetációtűz elleni legjobb védekezés a körültekintő magatartás, a könnyelmű felelőtlen tűzgyújtással, cigarettacsikk eldobásával egy erdőterület kultúráját 100 évvel is visszavethetjük az időben. A tavaszi és nyári időszakban akár naponta történnek kisebb-nagyobb erdő- és vegetációtüzek. Az erdőtűz által nem csak a faállomány, hanem a teljes erdei növény- és állatvilág veszélyeztetett, a tűz pusztítását követően – annak típusától és mértékétől függően – az erdei ökoszisztéma csak hosszú idő alatt képes regenerálódni. Az erdőtüzek miatt előfordulhat, hogy autópályákat, fő közlekedési útvonalakat kell lezárni, illetve erdei lakó- vagy szállásépületek kitelepítésére kell intézkedni, de a kialakuló koronatüzek következtében nemcsak a teljes növényzet semmisül meg, hanem sok állatfaj is a tűz áldozatává válhat. 11

|


Az erdőtüzek megelőzésének 10 alapszabálya 1. Tilos eldobni égő cigarettacsikket! 2. Erdőben csak a kijelölt helyen szabad tüzet gyújtani! 3. Gondosan el kell oltani a tüzet vízzel, illetve célszerű 5-10 centiméter földet rászórni a hamura. 4. Szélcsendes időben szabad tüzet rakni, amikor a szél nem tud elvinni izzó parazsat. 5. Be kell tartani a tűzgyújtási tilalom szabályait. Tűzgyújtási tilalom esetén az erdőkben – beleértve a kijelölt tűzrakóhelyeket is –, vala mint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belül is tilos tüzet rakni! 6. Soha nem szabad szabadtéri tüzet őrizetlenül hagyni. 7. Az erdőterületek tulajdonosai, kezelői rendszeresen gondoskodjanak az erdő tűz elleni védelméről, a tűzoltás feltételeinek biztosításáról. 8. Az erdőterületek tulajdonosai, kezelői rendszeresen gondoskodjanak az elszáradt növényzet elszállításáról. 9. Az erdőterületek tulajdonosai, kezelői rendszeresen gondoskodjanak a kijelölt tűzrakó helyek karbantartásáról, figyelmeztető, tiltó táblák és biztonságos tűzgyújtás szabályait tartalmazó táblák kihelyezéséről. 10. Erdőterület közelében lévő tarló, avar, nád égetése előtt a területet védőszántással körbe kell keríteni, hogy a tűz az erdőterületre ne terjedjen át.

A Tűzvédelem szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Tűzvédelem V. évfolyam, negyedik szám, 2013. április Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52–54. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: M. C. Direct Kft.


|

E-Tűzvédelem

E-Tűzvédelem Gyakorlati útmutató tűzvédelmi

Recommend Documents