E-Tűzvédelem Gyakorlati útmutató tűzvédelmi

E -T ű z v é d e l e m Szakmai folyóirat

Gyakorlati útmutató tűzvédelmi szakemberek, munkavédelmi szakemberek, üzemeltetők, cégvezetők részére

2 013 . n ove m b e r

V. é v f o l y a m 11. s z á m

A hónap témája Rendezvények tűzvédelmi szempontjai A tél közeledtével és az iskolai tanév megkezdésével egyre gyakrabban kerülnek megrendezésre ünnepségek, rendezvények. Az alábbi cikk célja olyan iránymutatás adása, amelynek segítségével az egyes rendezvényeket tűzvédelmi szempontból biztonságosabbá tegyük, illetve kielégítsük a jelenleg hatályos jogszabály által előírtakat. A tűzmegelőzési és tűzoltás-taktikai terület összefonódása miatt ez nem kerül szétbontásra, ellenben az ajánlás felépítését tekintve alfejezetekben fogja tartalmazni azokat a speciális előírásokat, amelyek a tűzvédelmi hatóság számára fontosak. Jelen esetben nem a zenés, táncos rendezvényeket vesszük figyelembe, hiszen arról korábban már volt szó. Rendezvények jellegzetességei • A szóban forgó alkalmak során általánosságban elmondható, hogy a rendelkezésre bocsátott épületben tartózkodó személyek száma a biztonságos kiürítést megkérdőjelezhetővé teszik. • A rendezvény során lezárásra kerülnek folyosók, épületrészek a tömeg irányítottságát hivatva. Ennek biztosítására a szervezőség közül jelölnek ki személyeket, vagy a biztonsági szolgálat emberei látják el ezeket a teendőket. • A rendezők célja a minél nagyobb hely biztosítása – ezáltal a befogadóképesség növelése – ezért közlekedési útvonalakba kerülhetnek olyan tárgyak, eszközök, kellékek (díszítés), melyek leszűkítik, illetve részben eltorlaszolják azokat. • Az esetleges tűz oltására rendelt eszközök eltorlaszolásra kerülnek, hozzáférésük nem biztosított. Ezeknek tükrében nem képesek ellátni rendeltetésszerű feladataikat. • Az ilyen jellegű eseményeken nemcsak azok a személyek vannak jelen, akik ismerik az adott létesítmény (szabadtér, udvar, csarnok stb.) jellegzetességeit, kijáratait, azaz helyismerettel rendelkeznek, hanem azok, akik életükben esetleg először járnak ott. • A látogatók számának ugrásszerű növekedésével jár a parkolóhelyek rohamos csökkenése, megjelenik a zsúfoltság, a közutak szélessége kritikusan a minimális értékre visszaesése.

Tartalom Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűzés katasztrófavédelmi mérnök A kézirat lezárása: 2013. október 28.

A hónap témája

Rendezvények tűzvédelmi szempontjai

Aktuális

• A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet 2013. október 15-től érvényes módosításai • Az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 360/2013. (X. 11.) Korm. rendelet • Ami az éghető hőszigetelést illeti…

Olvasói kérdések

Gázkészülékek műszaki biztonsági felülvizsgálata

Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Naprakész, a gyakorlatban jól hasznosítható információkhoz szeretne jutni, de nincs, akitől megkérdezze? Tűz védelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre tel jesen ingyenesen, 10 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Az online segédletek elérhetősége: www.forum-szaklapok.hu Felhasználói név: TVszaklap Jelszó: 774tuzved Kérdéseit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

1

|

E - T ű z v é d e l e m 2 0 1 3 . n o v e m b e r, V. é v f o l y a m 1 1 . s z á m

Tűzoltási utak, területek, egyéb utak • A létesítmény közlekedési, tűzoltási, felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. • Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszer kezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a közlekedési utakat, ajtókat és a kiürítési utakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. • A sok parkoló autó miatt az esetleges szűk utcákon a tűzoltógépjármű nem képes a létesítményt kellőképpen megközelíteni. Ezeken az utcákon célszerű a Rendőrség segítségét kérni, hogy a parkolást tiltsa meg, valamint hogy legalább a kétsávos közlekedésre alkalmasságot biztosítsák. Az egyirányú utcákban, illetve a 1,5 sávos utakon pedig legalább 4-4,5 méter széles szabad sávot hagyjanak szabadon. Kiürítés • Az egyes létesítményekhez a Tűzvédelmi Szabályzat mellékleteként érdemes kiürítésszámítást készíttetni, ezt külön kérni kell a Tűzvédelmi Szabályzat készítőjétől, hogy számítsa ki, az épület kijáratainak szélességének figyelembevételével hány főt lehet a jogszabályban leírtaknak megfelelő időn belül kiüríteni a létesítményből. • Célszerű a szervezőgárdából kijelölni azokat a személyeket, akik feltűnő színű mellényben egy esetleges veszélyhelyzet során lebonyolítják a kiürítést. A rendezvények elején tájékoztatni kell az egybegyűlteket, és szektorokat kell kijelölni (valamint jól láthatóan megjelölni), és az egyes szektorokhoz kell menekülési útvonalat, kijáratot rendelni (kijárat színjelölése stb.). A kijáratokhoz pedig megfelelő táblákkal kell jelölni a helyes útvonalat. • Az épületekben a kijárati, vészkijárati ajtókat, valamint a menekülési útvonalakat azok teljes hosszán világító biztonsági jelzésekkel meg kell jelölni oly módon, hogy az épület bármely pontján minden esetben legalább egy menekülési útvonaljelző biztonsági jel látható legyen.

• A tűzoltó eszközöket, berendezéseket tűzvédelmi jelzéseknek megfelelő színnel, valamint irányjelző biztonsági jelek elhelyezésével, valamint a tűzoltó berendezések tárolására szolgáló helyeket vagy azok bejáratait a megfelelő színnel történő megjelöléssel kell azonosítani. A tűzoltó berendezések azonosítására szolgáló szín a vörös. A biztonsági jel vörös felületének megfelelő nagyságúnak kell lennie a könnyű azonosítás érdekében. Tűzoltó készülékek, fali tűzcsapok - A rendezvények során a díszítések vagy egyéb okok miatt nem láthatóak megfelelően a tűzoltás-technikai eszközök. Célszerű egy megfelelő méretű táblát kihelyezni az eszköz fölé mintegy 2-2,5 méteres magasságban (hatékonyabb, ha a táblák fluoreszkáló felületűek) a jobb tájékozódás érdekében. • A tömeg, illetve az esetleges torlaszok miatt célszerű több készüléket kihelyezni a kérdéses területre (amennyiben erre mód és lehetőség van). • A fali tűzcsapokban általánosságban elmondható, hogy 1 vagy 2 db 20 méteres lapos tömlő és 1 db sugárcső található. A modernebb kivitelezésű fali tűzcsapokban pedig egy dobra tekert 30-40 méteres merev tömlő található beépített sugárcsővel. Ezeket a szekrényeket is célszerű 2-2,5 méteres magasságban táblával jelölni. A szekrény ajtaját pedig szigorúan tilos lezárni vagy eltorlaszolni. A vagyonvédelem érdekében célszerű egy lakatot tenni a szekrényre, és a lakat kulcsát pedig a szekrény mellé egy üvegfalú rekeszben elhelyezni. Tűzjelzés • A tüzet észlelő személy köteles azonnal jelezni, a környezetét riasztani, a tűzjelzést továbbadni, addig, amíg a létesítmény, illetve környezete riasztása meg nem történt. • A riasztást hangos „TŰZ VAN” kiáltással, valamint erre a célra kialakított eszközzel (tűzjelző berendezés esetén kézi jelzésadó) kell végrehajtani. • A tűz esetén tanúsítandó magatartási teendők, ha a tüzet észlelő személy egyedül van: – a tűzoltóság és a környezet riasztása; – az érintett területek kiürítése, elhagyása; – a rendelkezésre álló eszközökkel a tűz oltásának megkezdése;

2

|

2 0 1 3 . n o v e m b e r, V. é v f o l y a m 1 1 . s z á m E - T ű z v é d e l e m

– a mentési munkák megkezdése, ajtók, ablakok zárva tartásával megakadályozni, illetve késleltetni a tűz továbbterjedését; – tűz esetén csak azok a személyek maradjanak az egység területén, akik a tűz oltásával vagy a személyek mentésével foglalkoznak, a többi személy vonuljon biztonságos helyre; – a tűz oltását és mentési munkákat a helyszínen lévő vezető beosztású személy köteles irányítani; – a tűzoltóság megérkezésekor az oltás vezetője köteles tájékoztatni a kiérkező tűzoltók vezetőjét az addig megtett intézkedésekről, részére a szükséges felvilágosítást meg kell adni, és az utasításait végre kell hajtani; • Tűzjelzés esetén az alábbiakat kell közölni az ügyeletes tűzoltónak: – A tűzeset pontos helye, címe; – Emberi élet van-e veszélyeztetve? – Mi ég? – Mi van veszélyeztetve? – A tüzet bejelentő adatai, telefonszáma, amiről a bejelentés történt; – Egyéb közlendők (gázpalack, egyéb veszélyes anyag van-e az övezetben); Bejelentési kötelezettség • A művelődési, a sport-, az oktatási létesítményekben, helyiségekben esetenként nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő rendezvényekre (vásár, bemutató, kiállítás stb.), illetőleg az 500 főnél nagyobb befogadóképességű nem művelődési és sportlétesítményekben, helyiségben tartott alkalomszerű kulturális és sport rendezvényekre (színi, zenekari, cirkuszi előadás, táncos összejövetel, disco, koncert stb.) a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény szervezője, rendezője köteles írásban meghatározni, és a rendezvény időpontja előtt 15 nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak megküldeni. • A rendezvény szervezője által készített tűzvédelmi előírások az alábbiakat tartalmazzák: – kiürítésszámítást, – tűzterhelés-számítást, – a rendezvény helyszínéül szolgáló helyiségek léptékhelyes alaprajzait és a kiürítésre számításba vett kijáratok elhelyezkedését, méretét, – a kiürítés lebonyolítását felügyelő biztonsági személyzet feladatait,

– a tűz esetén szükséges teendőket, – a tűz jelzésének és oltásának módját. • Az ipari, a kereskedelmi vagy mezőgazdasági vásár területén biztosítani kell a tűzoltójárművek közlekedéséhez szükséges utat. A létesítmények kiürítési útvonalait és kijáratait – a várható legnagyobb látogatási létszám figyelembevételével –, számítás alapján kell méretezni. A rendező szervnek a létesítményekre és szabadtérre elrendezési tervet kell készíteni, s azt előze tesen, tájékoztatás céljából az illetékes hivatásos önkor mányzati tűzoltó-parancsnokságnak meg kell küldeni. A fentiek célja egy olyan átfogó kép adása a rendezvények tűzvédelméről, melynek segítségével a szervezőség tisztában lehet azokkal a szempontokkal, amelyek betartásával a rendezvény biztonságosan lebonyolítható. Ezek betartásával, illetve az ajánlások figyelembevételével az egyes intézmények gyorsabban és biztonságosabban kiüríthetőek. A cél ilyenkor a pánik elkerülése és minden személy biztonságos helyre való juttatása. Mindezek után vagy ezekkel párhuzamosan pedig megkezdhető a Tűzoltóság értesítése és a tűz oltásának megkísérlése, ami minden állampolgárnak kötelessége.

Aktuális 1) A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet 2013. október 15-től érvényes módosításai Régi rendelkezés: – Új rendelkezés: „3. § (1) A közszolgáltató a sormunkában meghatározott feladatok közül az égéstermék-elvezető ellenőrzése és szükség szerinti tisztítása alkalmával elvégzi a helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése esetén a) a bölcsődei, óvodai vagy iskolai ellátás nyújtására szolgáló, b) a vendégéjszaka eltöltésére használt, 3

|


c) a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást nyújtó bentlakásos intézmény céljára szolgáló, d) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szolgáló, e) a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó önálló rendeltetési egységben évente egy alkalommal, időlegesen használt ingatlan esetében négyévenként a szén-monoxid-érzékelő berendezések meglétének, működőképességének ellenőrzését.” Indokolás: A fenti esetekben kötelezően használt szénmonoxid-érzékelő berendezések meglétét és működőképességét évente ellenőrizni kell, melyet a kéményseprő a sormunkában elvégzett ellenőrzési és tisztítási feladatok során végez el. A rendelet kiegészítésében kellett meghatározni, hogy a közszolgáltató a sormunkában meghatározott feladatok ellátása során milyen feladatokat köteles elvégezni. Új rendelkezés: „3. § (1a) Ha a közszolgáltató a szén-monoxid-érzékelő berendezés ellenőrzése során az 1. melléklet „I. Ellenőrzés” alcím 6. pontja alapján hibát észlel, szóban és írásban felhívja a használó figyelmét a szabálytalanság megszüntetésére, és 8 napon belül értesíti a tűzvédelmi hatóságot.” Indokolás: Ha a szén-monoxid-érzékelő berendezés használatára kötelezett, a Törvényben előírt kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, akkor a közszolgáltatónak értesítenie kell a tűzvédelmi hatóságot, mely hatósági eljárás keretében vizsgálja ki a szabálytalanságot, és szükség esetén szankciót alkalmaz. Régi rendelkezés: „3. § (5) A közszolgáltató a sormunka tényleges időpontjáról legalább 8 nappal korábban köteles az ingatlan használóját értesíteni az ellátásért felelős önkormányzat rendeletében meghatározott módon. Amennyiben a közszolgáltató a Törvény szerint meghatározott második időpontban sem tudja a közszolgáltatást elvégezni, az ingatlan használóját, tulajdonosát írásban tájékoztatja a közszolgáltatás 30 napon belüli igénybevételének kötelezettségéről, és ennek elmulasztása esetén a tűzvédelmi hatóság értesítésének közszolgáltatói kötelezettségéről.” Új rendelkezés: „3. § (5) A közszolgáltató a sormunka tényleges időpontjáról legalább 8 nappal korábban köteles az ingatlan használóját értesíteni az ellátásért felelős önkormányzat rendeletében meghatározott módon. Ha a közszolgálta-

tás a jelzett időpontban nem valósul meg, a közszolgáltató írásban a Törvény szerint meghatározott második időpontot jelöl meg, és egyidejűleg az ingatlan használóját, tulajdonosát írásban tájékoztatja a közszolgáltatás – a közszolgáltatás ellátásának ismételt meghiúsulása esetén annak napjától számított – 30 napon belüli igénybevételének kötelezettségéről, és ennek elmulasztása esetén a tűzvédelmi hatóság értesítésének közszolgáltatói kötelezettségéről.” Indokolás: A korábbi szabályozás szerint a közszolgáltatónak a közszolgáltatás elvégzésének második megkísérlését követően, külön nyomtatványon kell tájékoztatnia az ingatlan használóját, tulajdonosát a közszolgáltatás 30 napon belüli igénybevételi kötelezettségéről, illetve annak elmaradása esetén a közszolgáltató részéről a tűzvédelmi hatóság értesítéséről. A módosítás arra irányul, hogy már a 2. időpontról szóló értesítés tartalmazza azt a felhívást, illetve tájékoztatást, hogy amennyiben a közszolgáltató a jelzett második időpontban sem tudja elvégezni a közszolgáltatást, akkor az ingatlan használójának, tulajdonosának azt 30 napon belül meg kell rendelni, ellenkező esetben a közszolgáltató értesíti a tűzvédelmi hatóságot. Ezzel a módosítással csökkenne a használt nyomtatványok száma, a közszolgáltatók adminisztrációs terhe, és az ingatlanhasználók is korábban értesülnek a mulasztásuk esetleges jogkövetkezményeiről, amely előmozdíthatja a jogkövető magatartást. Régi rendelkezés: – Új rendelkezés: „3. § (6) Az (5) bekezdésben meghatározott második időpontról szóló értesítés sorszámozott, lakcímre szóló, szigorú számadású 2 példányos bizonylaton nyilvántartott, tanúval vagy fényképfelvétellel vagy az ingatlan használójának, tulajdonosának aláírásával vagy egyéb módon igazolt, postaládába helyezett, annak hiányában kapura vagy bejárati ajtóra jól látható módon elhelyezett értesítéssel valósul meg. (7) A (6) bekezdésben meghatározott értesítésnek tartalmaznia kell: a) a közszolgáltató nevét, székhelyét, b) a közszolgáltató ügyfélszolgálatának címét, telefonszámát, c) a személyes és telefonos ügyfélfogadás rendjét, d) az ingatlan címét, ahol a közszolgáltatást el kívánják végezni, e) a sormunka elvégzésének tényleges időpontját év, hónap, nap pontossággal, továbbá

4

|


f ) a hatósági felügyeletet ellátó tűzvédelmi hatóság megnevezését, címét.” Indokolás: Az ingatlanhasználók, -tulajdonosok, amennyiben a kiértesítéseket követően nem teszik lehetővé az időszakos közszolgáltatás elvégzését, illetve felhívásra nem rendelik azt meg, a közszolgáltató értesítésére a tűzvédelmi hatóság a tulajdonost eljárás alá vonja, és vele szemben szankciót alkalmazhat. A hatósági eljárás lefolytatásához és a szankciók alkalmazásához elengedhetetlen az értesítések korábbinál pontosabb, egységesebb meghatározása és a kiértesítés megtörténtének igazolhatósága, mert anélkül az esetleges ellentétes állítások miatt bizonyítottság hiányában nem állapítható meg az ingatlantulajdonos kötelezettségmulasztása. Régi rendelkezés: – Új rendelkezés: „3/A. § A közszolgáltató a sormunkák ütemezésére a tárgyévet megelőző év december 31-ig éves közszolgáltatási ütemtervet készít havi bontásban, amelyet ügyfélszolgálati irodáiban közzétesz, és arról az ellátással érintett önkormányzatot írásban tájékoztatja. A megküldött ütemtervet az ellátással érintett önkormányzat a helyben szokásos módon a megérkezését követően haladéktalanul közzéteszi.” Indokolás: A lakosság számára előnyt jelent, és előmozdítja a jogkövető magatartást, ha az ingatlan használója előre tudomást szerez arról, hogy mely hónapban várható a kémény ellenőrzése. Az elkészített ütemtervet mind az ellátással érintett önkormányzat, mind a közszolgáltató közzéteszi. Régi rendelkezés: „5. § (4) A közszolgáltató a helyszíni vizsgálatot az 1. mellékletben meghatározott szakmai követelmények és módszerek szerint végzi. A (2) bekezdés a) pont aa) alpontjához kapcsolódó helyszíni vizsgálathoz a közszolgáltató jogosult kérni a megrendelőtől a szükséges alábbi műszaki dokumentációkat: c) az égéstermék-elvezető tervező által készített hő- és áramlástechnikai méretezését,” Új rendelkezés: „5. § (4) A közszolgáltató a helyszíni vizsgálatot az 1. mellékletben meghatározott szakmai követelmények és módszerek szerint végzi. A (2) bekezdés a) pont aa) alpontjához kapcsolódó helyszíni vizsgálathoz a közszol-

gáltató jogosult kérni a megrendelőtől a szükséges alábbi műszaki dokumentációkat: c) az égéstermék-elvezető-, tüzelőberendezés gyártója által kiadott diagramoknak, táblázatoknak való megfeleltetését, ennek hiányában az égéstermék-elvezető tervező által készített hő- és áramlástechnikai méretezését. (6a) Kéménytűz vagy szén-monoxid-szivárgás káreseményt követően az érintett égéstermék-elvezetőt csak helyszíni műszaki vizsgálatot követően lehet ismételten üzembe helyezni. A szükséges vizsgálatot a közszolgáltató a megrendelést követő 3 munkanapon belül elvégzi, és annak eredményéről készített nyilatkozatot a vizsgálatot követő munkanapon kiadja.” Indokolás: Kéménytűz, illetve szén-monoxid-szivárgás káreseményeket követően az égéstermék-elvezető megfelelőségét vizsgálni szükséges az ismételt üzemeltetést megelőzően. Ezt a vizsgálatot az ingatlan használójának, tulajdonosának kell megrendelnie. A kéményt addig nem lehet üzemeltetni, míg a közszolgáltató műszaki felülvizsgálat során meg nem állapítja annak megfelelőségét. Régi rendelkezés: – Új rendelkezés: „6. § (3) A közszolgáltató a tűzvédelmi hatóság megkeresésére kéménytűz vagy szén-monoxid-szivárgás káresemény esetében legkésőbb a megkeresés közlését követő munkanapon, egyéb esetben 3 munkanapon belül, vagy a tűzvédelmi hatóság által kitűzött helyszíni ellenőrzés vagy szemle időpontjában elvégzi az égéstermék-elvezető szükség szerinti ellenőrzését, műszaki felülvizsgálatát vagy helyszíni műszaki vizsgálatát.” Indokolás: A tűzvédelmi hatóság előtt folyó hatósági eljárások során, vitás ügyekben az égéstermék-elvezető megfelelőségének megállapításához indokolt lehet a közszolgáltató által végzett ellenőrzés. Régi rendelkezés: „8. § (1) A közszolgáltató a 3. §-ban, továbbá a 6. § (1) bekezdésében meghatározott és elvégzett feladatok eredményéről a 2. melléklet szerinti tanúsítványt az ott meghatározott tartalommal tölti ki, melynek egy példányát a közszolgáltató az ingatlan tulajdonosának, annak távollétében az ingatlan használójának igazolt módon kiadja. Társasház esetében a műszaki felülvizsgálat eredményéről 30 napon belül a közszolgáltató tájékoztatja a közös képviselőt.” 5

|


Új rendelkezés: „8. § (1) A közszolgáltató a 3. §-ban – a 3. § (1) bekezdés d) pontja kivételével –, továbbá a 6. § (1) bekezdésében meghatározott és elvégzett feladatok eredményéről a 2. melléklet szerinti tanúsítványt az ott meghatározott tartalommal tölti ki. A tanúsítvány egy példányát a közszolgáltató az ingatlan tulajdonosának, annak távollété ben az ingatlan használójának igazolt módon kiadja. Társasház esetében a műszaki felülvizsgálat eredményéről 30 napon belül a közszolgáltató tájékoztatja a közös képviselőt. (1a) A közszolgáltató a 3. § (1) bekezdés d) pontjában elvégzett ellenőrzés eredményéről a 8. melléklet szerinti tanúsítványt az ott meghatározott tartalommal tölti ki. A tanúsítvány egy példányát a közszolgáltató az ingatlan tulajdonosának, annak távollétében az ingatlan használójának igazolt módon kiadja. (7) A közszolgáltató a tűzvédelmi hatóság megkeresésére elvégzett közszolgáltatási feladatok eredményéről készített tanúsítvány vagy nyilatkozat egy példányát a tűzvédelmi hatóság részére a helyszínen átadja, vagy a hatóság részére a vizsgálatot követő munkanapon megküldi.” Indokolás: A tűzvédelmi hatóság által megkért ellenőrzés, műszaki felülvizsgálat eredményéről a 2. mellék letében meghatározott tanúsítványt kell kiállítania a közszolgáltatónak, melynek egy példányát át kell adnia a tűzvédelmi hatóság részére a további eljárás lefolytatásához. Régi rendelkezés: – Új rendelkezés: „10/A. § Az ingatlan használója a közszolgáltatás ellátása során a közszolgáltató felhívására köteles nyilatkozni a helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése esetén a) a bölcsődei, óvodai vagy iskolai ellátás nyújtására szolgáló, b) a vendégéjszaka eltöltésére használt, c) a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást nyújtó bentlakásos intézmény céljára szolgáló, d) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szolgáló, e) a zenés, táncos rendezvények működésének bizton ságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó önálló rendeltetési egységben fennálló szén- monoxid-érzékelő berendezés felszerelési és működtetési kötelezettségének fennállásáról.”

Indokolás: A szén-monoxid-érzékelő berendezés meglétének és működőképességének ellenőrzésének eredményéről a közszolgáltatónak a mellékletben meghatározott formanyomtatványt kell kitöltenie, melynek egy példányát a jelen lévő tulajdonosnak vagy használónak átadja. Régi rendelkezés: – Új rendelkezés: „13. § 2013. december 31-ig a 2. melléklet szerinti tanúsítvány 2013. október 14-én hatályos formája is használható. Ebben az esetben a szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére való kötelezettség fennállására vonatkozó nyilatkozatot kézzel írva, az „Egyebek:” rovatban kell feltüntetni.” Indokolás: A Törvény 2013. október 15-től hatályos 9. § (5) bekezdése meghatározza a szén-monoxid-érzékelő berendezések használatára kötelezettek azon körét, akiknek a hatálybalépést követően már rendelkezniük kell a megfelelő berendezéssel. Mivel a kötelezettek köréről nincs nyilvántartás, a kötelezettség fennállásáról magának a kötelezettnek kell nyilatkoznia az égéstermék-elvezető időszakos ellenőrzése során. Régi rendelkezés: – Új rendelkezés: 1. melléklet a 63/2012. (XII. 11.) BM rendelethez18 I. Ellenőrzés Az égéstermék-elvezetőnek és tartozékainak, továbbá a megközelítés szerkezeti elemeinek, járulékos elemeinek ellenőrzését a közszolgáltató a rendeltetésszerű bonthatóságra figyelemmel szemrevételezéssel, hagyományos kéményseprő eszközökkel, szerszámokkal vagy műszerrel végzi. A közszolgáltató az ellenőrzésnél az égéstermékelvezető műszaki állapotát, a kialakítás megfelelőségét, az üzemeltetési-, a vonatkozó építési-, tűzvédelmi-, biztonság technikai- és munkavédelmi előírások betartását vizsgálja. A szakmunkás az alábbiakat ellenőrzi: 6. A szén-monoxid-érzékelő berendezésnél 6.1. a szén-monoxid-érzékelő berendezés meglétét és felszerelését, 6.2. a szén-monoxid-érzékelő berendezés működőképességét az elektromos tápellátás kijelzőjének szemrevételezésével, valamint az öndiagnosztikai funkció segítségével, amennyiben azzal a készülék rendelkezik, 6.3. a szén-monoxid-érzékelő berendezés gyártó által megjelölt szavatossági időn belüli használatát.

6

|


VII. A használattal és a műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő, megrendelt vizsgálat Az égéstermék-elvezető használatával és a műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő, megrendelt vizsgálat a vonatkozó jogszabályok, szabványok, gyártói előírások, a tervdokumentáció, valamint a kéményseprő-ipari technológiák figyelembevételével, kéményseprőmester irányításával történik. A vizsgálatnak az alábbiakra kell kiterjednie: 3. Szén-monoxid-érzékelő berendezés használatára vonatkozó kötelezettség fennállása esetén a vizsgálat során az „I. Ellenőrzés alcím” 6. pontjában meghatározottak szerint kell eljárni.

haladó korlátozottsághoz vezet úgy, hogy ezáltal tartós teljesítményhiány áll elő, amelynél a rendszer erőművi tartaléka legfeljebb 7%-a a teljes bruttó hazai felhasználásnak. • Kőolajipar tekintetében 90 napot meghaladó kiesése nem pótolható. • Földgázipar tekintetében az alábbi kiesési időket kell figyelembe venni: – rendszerirányítás, földgázszállítás, földgázelosztás 1 nap, – kereskedelmi tárolás 10 nap, – stratégiai tárolás 40 nap, – földgázimport 50 nap, – földgázfeldolgozás, egyéb földgázüzemek 90 nap.

2) Az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 360/2013. (X. 11.) Korm. rendelet

Nemzeti létfontosságú rendszerelemek ágazati kritériumai

A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosítása és kijelölése nagy hangsúlyt kapott az utóbbi időszakban a katasztrófavédelem és a hozzá kapcsolódó jogalkotás területén. Az energetika már a kritikus infrastruktúra tudományának bevezetésekor szerepelt, mint olyan ágazat, melyet kritikus infrastruktúra ágazatként azonosítottak. A létfontosságú rendszer és létesítmény azonosítása, kijelölése és védelme tekintetében az energetika területén a 360/2013. (X.11.) Korm. rendelet előírásai az irányadók. A rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

Eljáró hatóságok • Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (villamos energia), • Bányafelügyelet (kőolaj-feldolgozás és kőolajterméktárolás kivételével a kőolajipar és a földgázipar), • Megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága (kőolaj-feldolgozás és kőolajtermék tárolás). Európai létfontosságú rendszerelem ágazati kritériumai • Villamosenergia-rendszer hálózata vonatkozásában a rendszerelem kiesése önmagában 6 órás vagy azt meg-

• Villamos energia rendszerirányítás tekintetében az az elem, amelynek kiesése esetén az ellátásbiztonság nem tartható fenn, és amely 30 percen belül nem helyettesíthető. • Villamosenergia-termelés területén az az elem, amely 24 órán át nem helyettesíthető, és a vizsgálatot megelőző 3 év csúcsidei bruttó felhasználás átlagának legalább 10%-át elérő teljesítménycsökkenést okoz. • Villamosenergia-átviteli hálózat tekintetében az az elem, mely az alábbi feszültségszintektől való eltérése a 24 órát meghaladja és nem pótolható. – 120 kV: 108 – 138 kV-ig megengedett eltérés, – 220 kV: 189 – 244 kV-ig megengedett eltérés, – 400 kV: 380 – 420 kV-ig megengedett eltérés, – 750 kV: 697 – 787 kV-ig megengedett eltérés. • Villamos energia elosztó hálózat tekintetében az 1–132 kV-os rendszerelemet kell kijelölni, amely – 24 – 48 óra közti kiesése 10 000 felhasználót, – 48 – 72 óra közti kiesése 5000 felhasználót, – legalább 72 órás kiesése 2000 felhasználót érint. • Kőolajipar tekintetében amennyiben a belföldi késztermékigény 55 napon túl legalább 70%-ban nem kielégíthető. • Földgázszállítás és rendszerirányítás tekintetében, azok az elemek, melyek kiesése esetén a hazai ellátáshoz szükséges kapacitásnak legfeljebb 85%-a áll rendelkezésre, és az az adott tevékenység ellátása szempontjából nem pótolható.

7

|


• Földgáztermelés/tárolás területén azt az elemet kell kijelölni, amelynek legalább 72 órás kiesése esetén a lekötött kitermelési/tárolási kapacitás rendelkezésre állása legfeljebb 40%. • Földgázelosztás tekintetében az alábbi feltételek egyikének teljesülése esetén – 24 – 48 óra közti kiesése 10 000 felhasználót, – 48 – 72 óra közti kiesése 5000 felhasználót, – Legalább 72 órás kiesése 2000 felhasználót érint. Azonosítási eljárás Az azonosítási eljárást az üzemeltető folytatja le, az üzemeltető meghatározása a rendelet 7. §-ában található. Az üzemeltetőnek vizsgálnia kell az egyes rendszerelemek normál üzemállapoti működését, illetve azt is, hogy ha egy külső, erőszakos beavatkozás következtében az elem kiesik, az adott tevékenység ellátása szempontjából pótolható-e más módon. Az azonosítás során az üzemeltető: • a vizsgálathoz módszertant készít, • felméri a rendszer egészét, és elemekre bontja, • végrehajtja a vizsgálatot a saját módszertana segítségével, • nyilatkozik a vizsgálat eredményéről és összefoglaló táblázatot készít, • a vizsgálat eredményéről jelentést nyújt be az ágazati kijelölő hatóságnak. Az összefoglaló táblázatban az üzemeltetőnek nyilatkoznia kell, hogy az adott elemnek a vizsgált időpontjában milyen védelme van, és kiesés esetén külön jogszabályban meghatározott minősített felhasználók számáról és köréről. Az azonosítási jelentésnek tartalmaznia kell az azonosított elemek darabszámát, az elvégzett vizsgálat kezdő és záró napját és az üzemeltető nyilatkozatát a vizsgálat teljességéről. Fontos, hogy az azonosítási jelentés nem tartalmazhat olyan adatot, melynek – nem jogosulthoz – kikerülése önmagában elegendő legyen az azonosított elem felismerésére. Új energetikai létesítmény üzembe helyezését követő 30 napon belül az üzemeltetőnek tájékoztatnia kell az ágazati kijelölő hatóságot. Az üzemeltető tájékoztatja a ha-

tóságot, hogy a bővülés hatással lehet-e a legutolsó azonosítási eljárás eredményére. Ha a hatóság megállapítja, hogy az hatással van az utolsó azonosítási eljárás eredményére, 180 napon belül soron kívüli azonosítási eljárásra kötelezi az üzemeltetőt. Horizontális kijelölés Az ágazati kijelölő hatóság az azonosítási jelentést jóváhagyó és nemzeti rendszerelemnek minősítő döntése jogerőre emelkedését követő 30 napon belül vagy az európai létfontosságú rendszerelemmé nyilvánítással kapcsolatos szerződésről való hivatalos tudomásszerzést követő napon megindítja a horizontális kijelölési el járást. A horizontális kritériumok teljesülésének vizsgálatához a hatóság szakhatóságot von be az eljárásba, ennek ügyintézési határideje 30 nap. Ha az ágazati kijelölő hatóság által a minősített rendszerelemre legalább 1 horizontális kritérium is fennáll, akkor az adott rendszerelemet létfontosságú rendszerelemként jelöli ki.

3) Ami az éghető hőszigetelést illeti… A mindennapok során az építkezéseken különösen nagy hangsúlyt fektetnek a szigetelésekre. Elterjedt az utólagos szigetelések kivitelezése, hiszen nagyon sokszor több nagyságrenddel alacsonyabb költségen lehet komfortosabbá varázsolni egy régebbi konstrukciót, mint ha teljesen újat építenénk. Az alábbiakban röviden bemutatom a leggyakrabban alkalmazott éghető hőszigetelő anyagokat, rövid történetüket, illetve ezek előnyeit és hátrányait. A hőszigetelés A hőszigetelés célja, hogy a szigetelt térből ne jusson ki a hőmennyiség a külső térbe, vagy a külső térből ne jusson be a szigetelt térbe. A hőáramlás iránya nem releváns a szigetelés technikai kivitelezésében, mindkét esetben azonosan kell kialakítani a szigetelést. Gyakori hiba a szigetelésnél a helytelen kivitelezés, ez legtöbbször hanyagság, „spórolás”, illetve a kivitelezői utasítás előírásainak figyelmen kívül hagyása.

8

|


A hőszigetelés területén két területre osztom: • utólagos hőszigetelések, • beépített hőszigetelések (pl. szendvicspanelek) Polisztirolhabok, az EPS Az utólagos hőszigetelés a 2000-es évektől komoly teret kapott az építőiparban. Számos vállalkozás indult utólagos hőszigetelések kivitelezésére, valamint államilag támogatott pályázatok indultak ezzel kapcsolatosan (panelprogram). Az alábbiakban gyakorlati szempontból közelítem meg az utólagos hőszigeteléseket, mintsem a jogszabályi előírások oldaláról. Az utólagos hőszigetelések során a leggyakrabban alkalmazott anyag közismert nevén a „hungarocell” (vagy nikecell). Vajon mi is ez az anyag pontosan? A médiában számtalanszor foglalkoztak vele az utóbbi években, több tudományos igényű anyag készült, számtalan vizsgálat alá vetették, és konferenciákon méltatták ezt a reneszánszát élő szigetelőanyagot. A hungarocell egy, a habosított műanyagok csoportjába tartozó szerves anyag. Az alapanyaga a sztirén nevű kőolajszármazék. A „hungarocell” (nikecell) hivatalos neve extrudált polisztirén vagy EPS (Expanded PoliStyren). Léteznek más polisztirénfajták, például az építőiparban használt XPS, azaz sajtolt poli sztirén vagy a PSP, papírpolisztirén, amivel a kisadagos élelmiszerek tálcacsomagolása képében találkozhatunk.

Az így előhabosított golyócskákat pihentetik és érni hagyják. Pontosan meghatározott idő eltelte után adott formákban fejeződik be a habosításuk. Ezúttal az expanzió a golyócskák kompakt tömbökké történő kölcsönös formálódásával jár együtt. Majd a keletkezett tömbök néhány napos spontán száradása, illetve stabilizálódása következik, hogy elérjék méretállandóságukat. Csak ezután következik a lemezekre vagy egyéb összetettebb, pontos méretű alakzatokra történő darabolásuk. A csomagolásra szánt EPS-idomokat pontos formákban gyártják le, melyekben elnyerik végleges alakjukat. Az EPS rövid története: • 1949 – Dr. Fritz Stastny, a BASF konszern tudósa felfedezte az EPS-t. Bár a feltaláló neve nem mindenki számára ismert, azonban találmánya nélkül mára már el sem tudnánk képzelni az életünket. • 1950 – a BASF konszern szabadalmaztatta az expandált polisztirént. Az EPS-t, kitűnő szigetelőképességére való tekintettel, előbb az építészetben kezdték használni. • 1958-tól – az EPS-t különféle termékek csomagolóanyagaként, azok védelmét szolgáló eszközként használják – mint például az élelmiszerek, elektronikai kellékek, törékeny anyagok stb. • 1965 – az EPS igen jól bevált az építőiparban. • 1973 – elkezdődik a burkolatként szolgáló első idomok gyártása EPS-ből, létrejönnek az első hőszigetelt házak.

Az EPS gyártása Az EPS tűzvédelmi megközelítése A gyártás alapja a sztirén, ezt polimerizáció után fehér gyöngyszemek formájában dolgozzák fel. A feldolgozás során az anyagot habosítják, és elnyeri a kívánt alak zatot. A duzzasztás segédanyaga a pentán, ennek hatására a gyöngyszemek térfogata többszörösére növekszik. A gyártás során az anyaghoz égéscsökkentő adalékot is adnak, amit az építészetben használt EPS termékek tartalmaznak. A technológiai folyamat részletesebb leírása: Először is a gyöngyszerű granulátumot kb. 100 °C-on előhabosítják. Ezáltal részlegesen habosított, az eredeti nyersanyaghoz képest háromszoros átmérőjű golyócskák keletkeznek. A golyócskák térfogata hússzorosára-ötvenszeresére növekszik.

Kevés olyan téma létezik az építőiparban, ami ennyire megosztaná a szakemberek véleményét, mint a polisztirolhab alkalmazása. A legtöbb probléma ennek az anyagnak az alkalmazása során a tűzvédelem területén jelentkezik. A kivitelezők esküsznek az EPS-re, míg a tűzoltók óva intenek tőle, és legszívesebben a forgalomból is kivonatnák. Kivitelezői szemszögből nézve az EPS: • könnyű, • jó hőszigetelő, • olcsó, • szagtalan, • formálható, • alaktartó, • könnyen szerelhető. 9

|


Tűzoltói szemszögből nézve az EPS: • könnyen éghető, • égése során mérgező gázok szabadulnak fel, • gyors tűzterjedést tesz lehetővé, • égve csepeg, • nagy füstfejlesztő képességű, • nehezen oltható. A gyártók a gyártási folyamat során igyekeznek az EPSszigetelők égési tulajdonságain módosítani, és azt kedvezőbbé tenni. A gyártás során olyan anyagokat kevernek az EPS-be, melyek gátolják, hogy az EPS önfenntartó módon égjen. A bekevert adaléknak köszönhetően az anyag önkioltóvá válik, és tiszta formájában önfenntartó égésre képtelen lesz. A problémát azonban az adja, hogy az építőiparban tisztán EPS nem jelenik meg, környezetében valami úton-módon mindig kerül beépítésre éghető anyag, vagy olyan felületen található, ami adott esetben lánghatásnak ki van téve. Ebben az esetben az EPS vezeti a lángot, és mindaddig ég, amíg van tűzhatás. A 28/2011. BM rendelet alapján az egyes építési termékek az égési tulajdonságaik, füstfejlesztési képességük és égve csepegési tulajdonságaik alapján besorolhatók. Az égési tulajdonságok alapján az anyag lehet A1, A2 nem éghető osztályú és B, C, D, E, F éghető osztályú. Az EPS „E” tűzvédelmi osztályba tartozó, éghető anyag. Az „E” tűzvédelmi anyagnál az MSZ EN 13501-1 szabvány szerint a teljes lángba borulás 100 kW-os gyújtóforrás esetén 2 percnél rövidebb időn belül bekövetkezik. Tűzveszélyességi osztályát vizsgálva, egy anyag lehet „A” (Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes), „B” (Tűz- és robbanásveszélyes), „C” ( Tűzveszélyes), „E” (Nem tűzveszélyes, azaz nem éghető anyag). A témánkban szereplő EPS gyulladási hőmérséklete 340-400 °C gyújtóforrás jelenlétében, így a jogszabály szerint az „D” tűzveszélyességi osztályba tartozik. A fentiekben általánosságban áttekintettem az EPS jellemzőit. Nagyon fontos, hogy a polisztirol tűzállósági teljesítményjellemzőit csak rendszerben, az adott termékhez készített ragasztóval, üveghálóval stb. lehet meghatározni. Minden, az ÉMI által kiadott engedély nem önmagában a polisztiroltáblákra kerül kiadásra, hanem hőszigetelő rendszerekre. A régi mondás alapján az ördög a részletekben rejlik, ugyanis az egyes EPS-anyagok (gyártói előírások és az OTSZ-ben foglaltak betartásá-

val, pl. homlokzati tűzterjedési gátak készítése OTSZ 422. §) jól és biztonságosan alkalmazhatók.

1. sz. kép – Dübelezés alapelvei forrás: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0013_09_Epitett_ kornyezetunk/3_lecke_az_utlagos_h_s_pra_elleni_vdelem_jratos_mdszerei.html

Tűzesetek, melyek során jelen volt EPS hőszigetelő rendszer Magyarországon több olyan halállal végződő tűzeset is volt, ahol az épület hőszigetelése EPS rendszerrel történt. Számos szakértői vélemény található arra vonatkozólag, hogy a polisztirol szerepet játszik-e közvetlenül a tűzterjedésben, avagy nem. A tűzvizsgálati eljárások során ennek az állításnak az alátámasztása vagy cáfolása soha nem jelentkezik egyértelműen. Azonban az biztos, hogy az EPS égése során mérgező gázok szabadulnak fel, és ha részt vesz az égési folyamatban, jelentős többlethőmennyiséget ad. A homlokzati tűzterjedés sok esetben úgy is megvalósul, ha nincs az épületen EPS-hőszigetelés, és csak a kicsapó lángok és forró gázok gyújtják be a nyílászárót és a mögötte található helyiséget. A legismertebb magyarországi tűzeset a 2009. augusztus 15-i miskolci paneltűz volt. A tűz egy hatodik emeleti lakásban ütött ki, mely átterjedt a felette levő szintre is. Az eset során egy középkorú nő és két gyermeke vesztette életét, és további 12 lakó szenvedett füstmérgezést. A földszint + 9 emeletes épületet 2007-ben újították fel, a nyílászárókat műanyag tokozásúakra cserélték, illetve EPS hőszigetelő rendszerrel látták el az épületet. Azonban a szakértői vélemény során nem pusztán az EPS-szigetelő rendszer kivitelezési hibái kerültek feltárásra, hanem más – a tűz terjedését meghatározó – alapvető problémákra is fény derült. Például az épületen található loggiákat a szobától határoló falak fa vázszerkezetére szerelt faforgács lapok alkották, amire az EPS-rendszer szintén felszerelésre került. A további következtetéseket olvasóimra bízom.

10

|


Nemzetközi szinten, ismét 2009-ben, Permben történt egy hasonló tűzeset, ahol egy zenés-táncos szórakozó helyen pirotechnikai eszköz alkalmazása során meggyulladt az álmennyezetet adó fűzfavesszők és a fölötte lévő EPS-szigetelés (itt inkább hangszigetelési funkciót töltött be). A tűz során mintegy 150-en haltak meg, a helyiség nem égett ki, a keletkező füst és az elégtelen szellőzés, nem megfelelő menekülési útvonalak alacsony áteresztőképessége hozzájárult az áldozatok magas számához.

Tűzoltó szemszögből a PUR-hab: • könnyen ég, • gyors tűzterjedést tesz lehetővé, • a szendvicspanelben a purhab megvezeti a tüzet, oltása nehéz, • sűrű, fekete füsttel ég, • az égés során mérgező gázok (izocianát) szabadulnak fel, • magas hőterheléssel ég.

PUR-habok, szendvicsszerkezetek

A szendvicsszerkezetek kielégítik a jelenleg hatályos OTSZ-ben foglalt előírásokat, 15 perces tűzállósági határértékkel rendelkeznek, ami elegendő csarnokok, valamint III. tűzállósági fokozatú, egyszintes épületek vázkitöltő, illetve külső térelhatároló falaihoz, tetőfödém vízszintes szerkezeteihez.

A hőszigetelő anyagok közül a következőkben a poliuretánhabokat ismertetem, melyek szintén széles körű alkalmazásukról ismertek. A PUR-habok beépített épületszerkezetekben is megjelennek, ezek a szendvicspanelek, azaz két lap közé (fegyverzet) PUR-habot töltenek, és ez tökéletes térelhatároló szerkezetnek bizonyul hőszigetelés és tartósság szempontjából. A szendvicspaneleket elsősorban acélvázas csarnokoknál alkalmazzák, ezáltal a hagyományos építkezéshez képest kétszer olyan gyorsan lehet a kivitelezést végrehajtani. A PUR-habokat alkalmazzák továbbá hézagkitöltésre, szakipari szerkezetek, nyílászárók beillesztésére és „beragasztására”. A PUR-hab gyártása 1937-ben Otto Bayer poliizocianát és poliol reakciójaként hozta létre az új műanyagot, a poliuretánt. 1950-es években vált világszerte ismert anyaggá. A poliuretán világszerte minden iparágban ismert és alkalmazott anyag. A cikkben szereplő poliuretán két felhasznált anyag folyékony, összekeverésük aránya alapján kemény és lágy hab állítható elő. A PUR-hab szintén egy könnyű, jó hőszigetelő tulajdonságokkal bíró anyag, melyet előszeretettel használnak csarnokokhoz, hűtőházakhoz stb. A PUR-hab tűzvédelmi megítélése hasonló az EPS-hez. Kivitelezői szemszögből a PUR-hab: • kiváló hőszigetelő, • könnyű, • jó párazáró, • olyan helyeken is alkalmazható, ahol szálasanyagot tilos beépíteni, • gyors és olcsó az előállítása, • hűtőházak szigetelésére kiválóan alkalmas.

A szendvicsszerkezetek alkalmazhatóságának megtartása és a tűzvédelmi előírások szigorodása szükségessé tette a PUR-habok tűzzel szemben való ellenállásának javítását. Kezdetben az EPS-hez hasonlóan önkioltó adalékanyagot kevertek a habba, ez azonban nem sikerült, mivel a PUR-hab gyulladási hőmérsékletén a fegyverzetek deformálódnak és megnyílnak, szabad égésfelületet biztosítva ezzel a hőszigetelésnek. Ezért egy olyan termék kifejlesztésére volt szükség, mely fizikai tulajdonságait tekintve megegyezik a PUR-habéval, azonban éghetőségét tekintve jóval kedvezőbb értékeket produkál. A PIR-hab szemmel láthatóan teljesen ugyanaz, mint a PUR-hab, egyetlen adalékanyag változtatása a szálas molekulaszerkezetet zártcellássá változtatta. A zártcellás szerkezet miatt tűz esetén egy védőréteg képződik a PIRhab felületén, amely elzárja az oxigéntől, így az nem ég tovább.

Olvasóink kérdezték Gázkészülékek műszaki biztonsági felülvizsgálata Kérdés Gázkészülékek műszaki biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatban milyen feladatai vannak az üzemeltetőnek (a gázkészüléket vállalkozás üzemelteti)? 11

|


Válasz Az éghető gázok felhasználói berendezéseire, üzemeltetésére, karbantartására, felülvizsgálatára a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet előírásai vonatkoznak. A felhasználó köteles a gázfelhasználó technológia műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az üzembe helyezés évét követő első évben és ezt követően évente műszaki biztonsági felülvizsgálatra jogosító engedéllyel rendelkező gázszerelővel elvégeztetni. A műszaki-biztonsági felülvizsgálatról a felülvizsgálatot végző gázszerelőnek jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy példányát a felhasználónak igazolható módon át kell adni, egy példányát pedig a földgázelosztó részére 8 napon belül megküldeni. A jegyzőkönyvet a felhasználó köteles a következő felülvizsgálatot követő 30 napig megőrizni. A rendelet értelmében az ingatlan tulajdonosa, használója vagy a felhasználó köteles a berendezéseket rendeltetésszerű állapotban tartani, rendeltetésszerűen üzemeltetni, a szükséges ellenőrzéseket és karbantartásokat a gyártói előírások alapján rendszeresen elvégeztetni. A rendelet kimondja, hogy a felhasználó, illetve az üzemeltető köteles a felhasználói berendezést: a) rendeltetésszerű állapotban tartani, b) rendeltetésszerűen üzemeltetni, c) a szükséges ellenőrzéseket és karbantartását a gyártói előírások alapján rendszeresen elvégeztetni, d) minden vonatkozó biztonsági előírást betartatni, e) a hatósági, illetve a földgázelosztó vagy a pébégáz forgal mazó ellenőrzése során az ellenőrzés feltételeit biztosítani,

A Tűzvédelem szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

f ) műszaki biztonsági szempontból időszakonként felülvizsgáltatni. Az üzemeltető a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés biztonságos üzemét veszélyeztető körülmény észlelése esetén annak kijavítására, a kijavítás megtörténtéig a használat szüneteltetése mellett haladéktalanul intézkedni tartozik. A felhasználói berendezés üzemeltetésének műszaki biztonsági feltételeit befolyásoló üzemeltetési körülményei nek megváltoztatása (nyílászárók cseréje vagy tömítése, elszívó szellőzés létesítése stb.) csak tervezői felülvizsgálatot követően történhet. A földgázelosztó szolgáltató a már üzembe helyezett csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés üzemét részben vagy egészben – a kizárás alapjául szolgáló állapot fennállásáig – letilthatja: a) ha az üzemeltető a csatlakozó vezetéket és a felhasználói berendezést az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a biztonságra veszélyes módon, nem rendeltetésszerűen használja, b) ha a nyomásszabályozó vagy a gázmérő működését befolyásolja, c) ha a felhasználói berendezés ellenőrzését, illetve d) ha a gázmérő leolvasását a földgázelosztó vagy a pébé gáz forgalmazó megbízottja részére nem teszi lehetővé. A karbantartást, javítást a gyártó vagy megbízottja, csatlakozó és fogyasztói vezeték és tartozékai esetében az megfelelő kivitelezői jogosultsággal rendelkező személy vagy szervezet végezheti. E-Tűzvédelem V. évfolyam, tizenegyedik szám, 2013. november Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: M. C. Direct Kft.

12

|


E-Tűzvédelem Gyakorlati útmutató tűzvédelmi

Recommend Documents