E-Tűzvédelem Gyakorlati útmutató tűzvédelmi

E-Tűzvédelem Szakmai folyóirat

Gyakorlati útmutató tűzvédelmi szakemberek, munkavédelmi szakemberek, üzemeltetők, cégvezetők részére

2014. július

VI. évfolyam 7. szám

Tartalom

Aktuális A mezőgazdasági munkákat megelőző gépszemlék Közepén tartunk a nyárnak, és a száraz időnek köszönhetően megkezdődött a terménybetakarítás időszaka. Ilyenkor – rendhagyó módon – felelevenítésre kerülnek a mezőgazdasági munkagépekkel, terményszárítókkal kapcsolatos szabályok. A gazdálkodószervezetek, illetve magángazdaságok munkagépeit tűzvédelmi szempontból a munka megkezdése előtt felül kell vizsgálni. A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő, legalább 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erőés munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül a kirendeltségnek meg kell küldeni. A gyakorlati életben a tűzvédelmi hatóság rendelkezésre áll a gazdálkodó szervezet munkagépeinek gépszemléjében (amen�nyiben ez nem bevett gyakorlat, úgy egyedi egyeztetés alapján lehet kérni) a hatóság a helyszínen hatósági ellenőrzés keretében megtartja a gépszemlét. A gépszemlén készült jegyzőkönyv másolatát a helyszínen átadja az ügyfélnek, aki ezt a jegyzőkönyvet helyezi el minden járművén. Ez könnyebbséget nyújt a gazdáknak, vállalkozóknak, hiszen személyes kapcsolatba kerülnek a tűzoltósággal, továbbá a hatóság azokat a szempontokat fogja ellenőrizni, melyeket a gép-

Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűzés katasztrófavédelmi mérnök A kézirat lezárása: 2014. július 2.

Aktuális •A mezőgazdasági munkákat megelőző gépszemlék •A szabadtéri sütés-főzés veszélyei

A hónap témája •A gázpalackok

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk

Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Naprakész, a gyakorlatban jól hasznosítható információkhoz szeretne jutni, de nincs, akitől megkérdezze? Tűz védelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre tel jesen ingyenesen, 10 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Az online segédletek elérhetősége: www.forum-szaklapok.hu Felhasználói név: TVédszaklap Jelszó: tuzved072014 Kérdéseit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

1

|

E-Tűzvédelem 2014. július, VI. évfolyam 7. szám

szemlén már megvizsgált, így a bírság kiszabásának esélye lényegesen csökken, feltéve ha a munkagépet használók figyelmet fordítanak ezekre a szempontokra.

• a tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munka-

A rutinosabb gazdák már jóval az aratás előtt elkészítik a gépszemle-jegyzőkönyveket, és azt a tűzoltóság részére beküldik. Számolni kell annak lehetőségével, hogy a tűzoltóság „ad hoc” jelleggel ellenőrzi a járműveket munka közben, tehát a földeken megjelenő tűzoltó aratás közben senki számára ne legyen meglepő. Az ilyen jellegű ellenőrzéseknél a leggyakoribb hiba, hogy egyáltalán nem történt gépszemle. Általában a nagyüzemeknél van elegendő kapacitás arra, hogy a munkavégzés során tűzőrként beállítsanak egy traktort ekével, illetve egy lajtos kocsit tűzoltás céljából. Ez nem jogszabályi előírás, azonban adott esetben sokkal hatékonyabb segítséget nyújthat, mint bármilyen tűzoltó készülék.

•

Gépszemléken a következőkre kell különösképpen odafigyelni • a járműveken legyen: – lapát; – szikracsapó (ez általában egy fanyélre szerelt szállító szalag lap); – seprű; • tűzoltókészülék (traktoronként legalább 1 db), ér-

• •

• •

vényes felülvizsgálattal, itt kell megjegyeznem, hogy sok esetben célszerűbb egy 5 literes vizes ballont elhelyezni a gépeken, mert ezzel a kezdődő tüzek eloltása hatékonyabb lehet adott esetben, mint egy porral oltó készülékkel; a gépszemle-jegyzőkönyv minden, a munkában részt vevő járművön kerüljön kihelyezésre; a járművek legyenek ellátva szikrafogóval, az üzemelő erő- és munkagép kezelője szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogóvezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni, és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani; az akkumulátorok saruit szigetelő fedéssel kell ellátni; a jármű megfelelő műszaki állapotban legyen (működő világítás, fék, olajfolyások megszüntetése stb.).

•

•

•

•

•

•

géptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen; erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető; munkaszünet idejére az arató-, cséplőgépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, cséplő-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni; az arató- és cséplőgépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni; az erő- és munkagépet, arató- és cséplőgépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet; a szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke, illetőleg annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen; a szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani; az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.

Ha már megtörtént a baj… munkagéptüzek • Első szabályként ne essünk pánikba! • A jármű motorját állítsuk le. • Áramtalanítsuk a járművet, erre ha nincs beépítve

gyárilag, célszerű lehet egy áramtalanító kapcsoló beszerelése, bár a legbiztosabb ha az akkumulátorról lehúzzuk legalább az egyik sarut (ez akkor válik bonyolulttá, amikor a járműben több akkumulátor van, és eltérő helyen). • Próbáljuk meg eloltani a járművet, erre már az előzőekben tettem javaslatot egy vizes ballon

2 2014. július, VI. évfolyam 7. szám

|

E-Tűzvédelem

Az aratással kapcsolatban a jogszabály a következőket írja elő • A kalászos termény betakarítását lehetőleg a közút •

•

• •

„készenlétben” tartására, ami adott esetben nem csak a szomj oltására alkalmas. Ha a tűz a jármű burkolata alatt keletkezett, a burkolatot óvatosan nyissuk meg, és mielőtt teljesen felnyitnánk, jutassunk oltóanyagot a burkolat alá. Hirtelen felnyitásnál fennáll az esélye annak, hogy a hirtelen huzattól a tűz belobban, a láng kicsap, így az oltást megkísérlő is megsérülhet. Értesítsük a tűzoltóságot. (Ezt lehet az oltás megkísérlése előtt, vagy amikor már észleljük a bajt, azonban meg kell jegyeznem, a kialakuló tüzeknél az első percek a legfontosabbak, így saját szem szögemből mindenképp a tűzoltást javaslom először.) Védjük a lábon álló gabonát, ne hagyjuk a tüzet elharapózni, „ellegelni”. Sikeres oltás esetén is értesítsük a tűzoltóságot.

Ha már megtörtént a baj, és a biztosítóhoz kell fordulni kárrendezés céljából, akkor be kell menni az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséghez, és hatósági bizonyítványt kell kérni. Ehhez 3000 Ft-os illetékbélyeggel ellátott a kirendeltségen kérhető formanyomtatványt kell kitölteni, melyen az alapadatokon kívül fel kell tüntetni, hogy a biztosítónál történő kárrendezés céljából kérjük a hatósági bizonyítványt. A hatóság ezt követően hatósági jegyzőkönyvet készít a helyszíni szemléről, melyen rögzíti a káreset tényét, illetve a károk mértékét. Egyeztetést követően a hatóság vagy telefonon kiértesíti az ügyfelet, és az személyesen átveszi a bizonyítványt, vagy postai úton kapja kézhez.

• •

és a vasútvonal mentén kell először elvégezni. A learatott kalászos termény, szalma a vasútvonal szélső vágányától és a vasútállomástól legalább 100 méter, a közúttól legalább 25 méter távolságra helyezhető el. Ha a távolságok nem tarthatók, akkor a kalászos terményt, a szalmát az aratással egyidejűleg, a szálas takarmányt pedig kiszáradáskor azonnal el kell szállítani. A vasút és a közút mentén az aratást követően legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni. Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erőés munkagépek vezetőfülkéiben is tilos. Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

A szabadtéri sütés-főzés veszélyei A grillezéssel összefüggő tűzesetek lakóingatlanokban jellemzően a június, július, augusztus hónapokban keletkeznek. Az esetek többsége a hibás működtetésre vezethető vissza, míg a mechanikai meghibásodás, szivárgás vagy elszakadt csővezetékek az esetek körülbelül 23 százalékát teszik ki. A grillberendezések használata a lakóingatlanok területén fokozott tűzveszélyt, az átlagosnál több sérülést eredményező tevékenység, ezért nagyon fontos, hogy mindenki betartsa a használatukkal összefüggő alapvető tűzvédelmi szabályokat. Amennyiben a tűzoltósághoz bejelentés érkezik a környezetben élőktől a sűrű füst vagy a szomszéd közelsége miatt, a kiérkező tűzoltásvezető fogja eldönteni, hogy a tüzet el kell-e oltani, és megvalósult-e valamelyik tűzvédelmi jogszabályi előírás megsértése. Faszén-üzemelésű grillek speciális szabályai Több módja is van annak, hogy a szén használatra kész állapotba kerüljön. Az egyik megoldás faszén

3

|


Gáz üzemelésű grillek speciális szabályai

őrizni kell, hogy a tömlők és szerelvények nem repedezettek-e, szükség esetén ki kell cserélni azokat. Ha a szappanos buborék teszt vagy használata közben a gázszag gázszivárgásra utal, vagy működés közben megszűnik a láng, azonnal ki kell kapcsolni a berendezést. Ha a szivárgás megáll, a berendezést át kell vizsgáltatni, mielőtt újra használná. Működés közben nem szabad mozgatni a grillezőt. Ügyelni kell arra, hogy a gázvezetékek olyan messze legyenek a forró felületektől és a csöpögő forró zsírtól, amennyire csak lehetséges. A szivárgó grillezőtől távol kell tartani égő cigarettát, gyufát vagy nyílt lángot. Házilag tilos megpróbálni a palack szelepét vagy a berendezést megjavítani, hiba esetén a gáz forgalmazójához vagy szakképzett készülék szerelőhöz kell fordulni.

A használatuk előtt könnyű szappanos vízzel ellenőrizni kell, hogy a gáztartálytömlő szivárog-e. Ellen-

Tilos propán-bután gázpalackot épületek tetőterében vagy pinceszintjén tárolni.

kémény használata, míg a másik megoldás a gyújtó folyadék alkalmazása. Soha nem szabad a faszén gyújtó folyadékon kívül más gyúlékony folyadékot alkalmazni a tűz létrehozásához. A szenet és a begyújtó folyadékot távol kell tartani gyermekektől és hőforrásoktól. Soha nem szabad a grillezőt beltérben használni, a faszén égése során keletkező színtelen, szagtalan szén-monoxid gáz könnyen felhalmozódna, és gyorsan elérné a mérgező szintet egy zárt környezetben. Tilos újabb adag gyújtó folyadékot parázsló vagy lángoló faszénre juttatni. A grillezés befejezése után hagyni kell a parazsat teljesen kihűlni, mielőtt egy fémedénybe kerülne.

A biztonságos grillezés feltételei: 1. A grillező berendezést legalább 15 méterre kell elhelyezni bármely épülettől vagy éghető anyagtól, annak érdekében, hogy hatékony légcsere alakuljon ki. 2. A grillezéshez használt tartalék propánpalackot a sütés helyétől távol kell tárolni. 3. A gyerekeket és a háziállatokat távol kell tartani a grillezőtől, a berendezések továbbra is hőt bocsátanak ki, miután a sütés befejeződött. 4. Tilos a forró hamut papír- vagy műanyag zsákokba vagy éghető edénybe tenni, kizárólag fémedényzet használható erre a célra. 5. Nem szabad használni a gáz- vagy faszéntüzelésű grillberendezéseket lakás vagy társasház erkélyén, semmilyen gyúlékony felületen, verandán vagy teraszon. 6. A propán- és faszén-üzemelésű grillberendezések csak a szabadban használhatók. 7. A berendezés az épület eresze alatt és automata sprinklerberendezés közelében nem használható. 8. A berendezést a lelógó ágaktól távol kell elhelyezni. 9. A berendezést mindig meg kell tisztítani a felhalmozódott zsírtól. 10. Soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni a grillezőt. 11. Soha nem szabad használni a grillező berendezést beltérben (lakás, sátor, garázs stb.) A sütés közben felszabaduló mérgező gázok (szén-monoxid) zárt térben figyelmeztetés nélkül okoznak halált, továbbá tűzvédelmi szempontból is jelentős kockázatot hordozna magában az ilyen jellegű használat.

12. Mindig követni kell a gyártó utasításait, minden szezonális használat előtt el kell végezni a berendezés biztonsági ellenőrzését az első grillezés előtt. 13. Minden esetben meg kell tiltani, hogy gyerekek használják a grillezőt. Ki kell jelölni a grillező körül egy legalább 3 méter széles biztonsági zónát, amelyen belül gyerekek nem lehetnek, és a játszóterület is ezen kívül kell hogy essen. 14. Olyan hosszú nyelű eszközöket és lángálló kesztyűt kell használni, amelyek lehetővé teszik a séf számára, hogy megfelelő távolságot tartson a hőtől és a lángoktól. 15. Nem szabad bő ruházatot viselni főzés közben. 16. Mindig a közelben, könnyen hozzáférhetően kell tartani egy tűzoltó készüléket vagy működőképes kerti csapra szerelt locsoló tömlőt. 17. A berendezést mindig stabil felületre kell helyezni. 18. A bográcshoz, vaslapokhoz, nyárshoz csak tiszta, száraz fa használható. Szemét, kerti hulladék vagy építési anyagok égetése tilos. 19. A szélirány, a páratartalom és a légnyomás mind hatással van a füst áramlásának irányára, ezért csak szélcsendes időben, mérsékelt időjárási körülmények között lehet használni a berendezéseket vagy tüzet gyújtani, ugyanakkor folyamatosan alkalmazkodni kell az időjárási körülmények változásához. 20. Tilos a gázpalackot zárt ablakokkal parkoló jármű belsejében hagyni. 21. A grillezőt üzemeltető személy tiszta fejjel, tudatmódosító szerek befolyásától mentesen foglalkozzon a tűzzel.


|

E-Tűzvédelem

A hónap témája A gázpalackok

tiléngáz tárolására és szállítására szolgál, és a töltési, illetőleg felhasználási helye nem azonos; a palack legalább annyi acetiléngázt tartalmaz, amennyivel 15 °C-on, atmoszferikus nyomáson telítődik az oldószer. Cseppfolyósított gáz: 6 kritikus hőmérséklete 20 °C vagy annál magasabb. Engedélyezési nyomás: az a legnagyobb túlnyomás, amelyre a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága (a továbbiakban: Felügyelet) a palackot engedélyezi (engedélyezett töltetnyomás). Fajlagos töltettömeg (töltési fok): az 1 liter palacktérfogatba tölthető cseppfolyósított gáz tömege (kg).

A gázpalackok jelen vannak a mindennapi életünkben és az iparban egyaránt. Igaz, hogy a lakossági felhasználásra leginkább a PB-palackok a jellemzőek, azonban ezek – a vezetékes gáz elterjedésével – egyre inkább kiszorulnak a forgalomból, de még mindig nagyon sok helyen alkalmazzák őket. Az alábbiakban egy általános képet adok a gázpalackokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról, kezelésükről, tárolásukról és alkalmazásukról a tűzvédelem tükrében. A gázpalack biztonsági szabályzatról szóló 14/1998. (XI. 27.) GM rendeletben az alábbi fogalommeg határozásokat találjuk: Gázpalack: fémből vagy kompozit szerkezettel (a külső felületen bevonattal erősített, fém, illetőleg nem fém béléstesttel) készült nyomástartó berendezés, amely sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gáz tárolására és szállítására szolgál, és a gáz töltési, illetőleg felhasználási helye nem azonos; a palack űrtartalma legfeljebb 150 liter, hosszának a külső átmérőjéhez való aránya nem nagyobb 10-nél, és töltete sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gáz, amelynek kritikus hőmérséklete 50 °C- nál kisebb, vagy gőznyomása 50 °C-on nagyobb 3 bar abszolút nyomásnál. Acetilénpalack (korábban: disszugázpalack): az a szeleppel felszerelt, porózus töltőanyagot és oldószert tartalmazó palack, amely az oldószerben oldott ace-

Fojtó gáz: nem gyúlékony, nem gyújtó hatású és nem mérgező gáz, amely a légkörben normál körülmények között jelen lévő oxigént hígítja vagy kiszorítja. Gyújtó hatású (oxidáló) gáz: oxigén leadásával tüzet okozó vagy más anyagok égését a levegőnél nagyobb mértékben elősegítő gáz. Gyúlékony gáz: 20 °C-on és 101,3 kPa nyomáson a) a levegővel alkotott, legfeljebb 13 tf% gázt tartalmazó keverék formájában gyúlékony (alsó robbanási határa legfeljebb 13%), vagy b) az alsó robbanási határtól függetlenül a levegővel legalább 12% terjedelmű robbanási tartománnyal rendelkezik. Maró gáz: az a gáz, amely az emberen szerzett tapasztalatok alapján ismert, hogy roncsolja a bőrt, a szemet vagy a nyálkahártyát. Maró járulékos veszéllyel bíró, mérgező gáz: az a gáz, amely teljes egészében a maró hatás következtében elégíti ki a mérgezőképesség kritériumait. Mérgező gáz: a) amelyről ismert, hogy az emberi egészséget károsítja, vagy halált okozhat; b) amelyről feltételezhető, hogy viszonylag csekély mennyiségben az emberre nézve veszélyes hatású. 5

|


Nyomás alatt oldott gáz: az adott hőmérséklet- és nyomásviszony mellett gáz-halmazállapotú anyagoknak cseppfolyós anyagban való oldata. A hegesztési biztonsági szabályzat kiadásáról szóló 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet is tartalmaz a témához kapcsolódó fogalmakat. Gázpalacktelep: Változó számú – központi nyomásszabályozóval felszerelt – palackból összeállított gázforrás. Gázpalackköteg: Szállítókeretbe foglalt, meghatározott számú palackból álló, központi szeleppel szerelt gázforrás. Biztonsági szerelvény: A gázforrást, a gázellátó rendszert, a hegesztő felszerelést, illetve a hegesztőt a rendszer üzemzavarainak következményeitől védő szerelvény. Általános előírások A gázpalackot csak akkor szabad forgalmazni, ha • a vizsgálati ideje érvényes, • jelölései épek és egyértelműek, • nem sérült, • gáztömör, • szerelvényei hibátlanok és sértetlenek, • nincs rajta veszélyt okozó szennyeződés (például oxigénpalackon zsír, olaj). A palackot sérültnek kell tekinteni, ha • legalább 1 m magasságból kemény talajra (kő, beton, aszfalt stb.) esett, • égésnyomok látszanak rajta, • éles bemetszésű sérülése vagy horpadása van, • a szállítójárművet közlekedési baleset érte, átalakítás nyomai észlelhetők. A palackokat (az üreset is) csak lezárt szeleppel és szelepvédővel (sapka, kengyel stb.) szabad tárolni, mozgatni és szállítani. Ezen túlmenően felcsavart záróanyával kell tárolni és szállítani azokat a menetes csatlakozású palackokat, amelyek töltete: • mérgező, • maró, • tűz- és robbanásveszélyes.

A veszélytelenített vagy korábban nem töltött (nem üres!) palackokra ez az előírás nem vonatkozik. A palackokat védeni kell a káros mechanikai és kémiai behatásoktól, és úgy kell tárolni, hogy hőmérsékletük 50 °C fölé ne emelkedjen. A befagyott szelepű palackot is csak legfeljebb 40 °C-os hőmérsékletű vízzel szabad melegíteni. A palackokat, különös tekintettel az oxigénpalackra, nem szabad zsíros vagy olajos kézzel vagy ezekkel szennyezett ruhában kezelni, és zsíros vagy olajos ruhával tisztítani. A palackon vagy szerelvényeinek környezetében keletkező tűz esetén először az éghető gázt, majd a többi veszélyeztetett palack szelepét haladéktalanul el kell zárni, és a tűz oltását meg kell kezdeni. Tűz esetén a palackokat a tűzből vagy a tűzzel veszélyeztetett területről el kell távolítani, ha ez nem lehetséges, akkor a palackok veszélyes mértékű felmelegedését védett helyről történő folyamatos hűtéssel kell megakadályozni. A tűzoltóság kiérkezésekor tájékoztatást kell adni palackok jelenlétéről, darabszámáról, fajtájukról és elhelyezkedésükről. A tűzzel érintett, megégett vagy felhevült palackokat, illetve a használat közben egyéb módon sérült palackokat elkülönítetten kell kezelni. Ezekről nyilvántartást kell készíteni. Tárolási előírások Palackokat nem szabad tárolni olyan helyen, ahol azok nehezen megközelíthetőek, közlekedési útvonalon (lépcsőkön, lépcsőházakban, folyosókon, szűk udvarokon, átjárókban), illetve mentést akadályozó helyeken és garázsokban. Talajszint alatti helyiségekben csak nem éghető és égést nem tápláló gázt tartalmazó palackok tárolhatók, ennek azonban gázkoncentráció-mérő berendezés létesítése – vagy azzal egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldás – a feltétele. A palacktárolók padozatának vízszintesnek, egyen letesnek és csúszásmentesnek kell lennie, valamint figyelembe kell venni a palackok vagy palackkötegek súlyát, illetve időszakos terhelésként az esetleges szállítási módból (pl.: targoncás szállítás) eredő terhelést.


|

E-Tűzvédelem

A palacktárolóban tűzoltókészülék elhelyezése kötelező. A PB-cseretelepekre a jogszabály a cseretelep méretétől függővé tett darabszámú és oltásteljesítményű készülékeket írja elő a jogszabály. Az egyes kategóriákat a jogszabály attól függően különíti el, hogy azokban hány kilogramm gázt tárolnak: 1 „1” kategória

legfeljebb 1150 kg PB-gáz

2 „2” kategória

1151–3000 kg PB-gáz


3001–8000 kg PB-gáz


8001–50 000 kg PB-gáz

5 „kategórián felüli”

50 000 kg fölött PB-gáz

A PB-cseretelepeken kötelezően készenlétben tartandó darabszámú és oltásteljesítményű készülékek: 1

„1” kategória 1 db 43 A, 233 B és C tűzoltási esetén teljesítményű

2


3


4 db 55 A, 233 B és C tűzoltási „4” kategória teljesítményű és 4 esetén 1 db A III B C tűzoltási teljesítményű szállítható oltó

5

„kategórián felüli” esetén

4 db 55 A, 233 B és C tűzoltási teljesítményű, valamint 1 db A III B C tűzoltási teljesítményű szállítható porral oltó, továbbá 1 db 250 kg-os porral oltó

A levegőnél nehezebb és cseppfolyósított gázokat tartalmazó palackok tárolóhelyein, valamint azok védőtávolságán belül ne legyenek árkok, csatornák, folyadékzárak nélküli csatornalefolyók, pincebejáratok vagy egyéb nyitott összeköttetések pincehelyiségekkel, kémények tisztító- vagy egyéb nyílásaival. Éghető gázok palackjainak környezetében ne legyenek gyújtóforrások. Éghető gázokat tartalmazó palackok veszélyességi övezetén belül a tároló üzemeltetéséhez szükséges járművek közlekedhetnek, ha a közlekedési útvonalban nincs veszélyes gázkoncentráció. A palackokat éghető anyaggal együtt tárolni szigo rúan tilos. A töltött és üres palackokat egymástól elkülönítetten kell tárolni. A palacktároló helyeken és

azok 5 méteres körzetében dohányozni és nyílt lángot alkalmazni tilos. A tárolókat veszélyjelző táblákkal kell ellátni, melyek utaljanak az ott tárolt gázokból adódó veszélyekre, illetve a veszélyességi övezet nagyságára. A cseppfolyósított, éghető és mérgező gázokkal töltött palackokat álló helyzetben szabad készenlétben tartani, tárolni. A gázpalack tárolók villámvédelméről gondoskodni kell. Zárt térben történő tárolás Az ipari gázok tárolási követelményeit az OTSZ ös�szeköti a PB-cseretelepekkel kapcsolatos tárolási követelményekkel, és szintén a tárolt gáz mennyiségét veszi alapul. Az „1” kategóriájú tároló telepek épületek falához is telepíthetők, ha az épület fala kielégíti a tűzfalakra vonatkozó előírásokat, és a falon a tárolótól vízszintes irányban 5 méteren belül, függőleges irányban az épület teljes magasságáig nyílászáró szerkezet nincs, és • abban „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységet nem végeznek, vagy • üzemszerűen 50 főnél több személy egyidejűleg nem tartózkodik. A vízszintes irányú távolság csökkenhető 2 méterre, ha a tároló és a nyílászáró szerkezet között legalább A2 REI 90 minősítésű terelőfalat építettek ki (a terelőfal magassága a tárolófal magasságával és széles ségével egyenlő nagyságú legyen). Ha az épület csak egy kijárattal rendelkezik, vagy a tűzfalon nyílászáró szerkezet van, akkor az 5 méteres távolságot meg kell tartani. A palacktárolókat a nem palackok tárolására használatos, tűz- és robbanásveszélyes szomszédos helyiségektől legalább REI 60 minősítésű tűzgátló szerkezetekkel kell elválasztani. A palacktárolók külső falai legalább REI 60 minősítésűek legyenek. A tárolók folyamatos szellőzéséről gondoskodni kell. A természetes szellőzés elegendő, ha a tároló közvetlenül a szabadba vezető – a tároló alapterületének legalább 1%-át kitevő összkeresztmetszetű – szellőző nyílásokkal van kialakítva. Ezek kialakításánál figyelembe kell venni a gázok levegőhöz viszonyított sűrűségét. 7

|


Az éghető vagy mérgező gázokat tartalmazó palackok tárolói a közlekedési úttól legalább 3 méterre legyenek. Ha a tároló közlekedési úttal határos, akkor annak falán ajtó és 2 méter magasság alatt nyitható ablak vagy egyéb nyílás ne legyen. Gázpalackok együtt tárolása • Éghető és az égést tápláló gázokkal töltötten legfeljebb 150 db palackot vagy 15 db gázhordó mellett a semleges gázokat tartalmazó palackokat tetszőleges mennyiségben; • Éghető és semleges gázokat tartalmazó palackokat tetszőleges mennyiségben; • Égést tápláló és semleges gázokat tartalmazó palackokat tetszőleges mennyiségben; • A fentieken túl, mérgező gázzal töltötten további 15 db palackot vagy 1 db gázhordót. Ezek a korlátozások töltővállalatok üzemeire nem vonatkoznak. Az egyes palackcsoportok között legalább 2 méter távolságot kell tartani. Azok a tárolók, amelyekben 25 db-nál több töltött palackot vagy 2 db éghető gázt vagy akár csak 1 db mérgező gázt tartalmazó hordót tárolnak, ne legyenek olyan helyiségek alatt, mellett vagy felett, amelyek huzamos tartózkodású helyiségek. Más helyiségekkel csak akkor összeköthetők, ha azokból külön menekülési lehetőség biztosított. Ha az éghető vagy mérgező gázokkal töltött palackokat, hordókat zárt helyiségekben tárolják, akkor azokat a veszélyességi övezet figyelembevételével kell tárolni. A veszélyességi övezetek méreteit az alábbi táblázat és a hozzá tartozó két ábra adja meg. Olyan zárt helyiségekben, amelyeknek területe legfeljebb 20 m2, az egész helyiség a veszélyességi övezetbe tartozik.

A veszélyességi övezet mérete, m A levegőnél könnyebb A levegőnél nehezebb gáz gáz Megnevezése palackban hordóban palackban hordóban Magasság, h

2

2

1

1

Sugár, r

2

2

2

3

A tárolókat határoló szerkezetekbe kémény, füst és lefolyócsatorna, illetve ezek nyílásai és gázvezeték nem építhető be. A helyiség nyílászáró szerkezetei csak A1–A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készülhetnek. A tároló ajtajának kifelé kell nyílnia, és legalább 0,8 méter szélességűnek kell lennie. A tároló helyiség minden megkezdett 20 négyzetmétere után legalább 1 db 0,15 négyzetméter nagyságú, keresztirányú szellőzést biztosító nyílás kerüljön kialakításra a padozat vonalában (megjegyzem, hogy véleményem szerint célszerű legalább 2 ilyen nyílást kialakítani, tekintettel arra, hogy 1 nyílás kialakításával keresztirányú szellőzés nem biztosítható zárt nyílászárók mellett). Szabadtérben történő tárolás A gázpalacktárolók veszélyességi övezete az „1” és „2” kategóriájú tárolóhely esetén 3 méter, a többi kategóriánál 5 méter. A veszélyességi övezeten belül a technológiához közvetlenül nem kapcsolódó tevékenység (tárolás) nem végezhető. A veszélyességi övezet csökkentésére ad a jogszabály lehetőséget, ha a tároló méreteit minden irányban legalább 0,5 méterrel meghaladó, A1 tűzvédelmi osztályú, REI 60 tűzállósági határértékű védőfal kerül kiépítésre. A tárolók gépjárművel csak akkor közelíthetők meg (rakodás céljából), ha oda megfelelő teherbírású út

8

r

h

h

r

1. ábra – A levegőnél könnyebb, illetve nehezebb gázok veszélyességi övezetének meghatározása zárt téri tárolás esetén 2014. július, VI. évfolyam 7. szám

|

E-Tűzvédelem

r

h

h

r

2. ábra – Levegőnél könnyebb, illetve levegőnél nehezebb gázok veszélyességi övezetének meghatározása szabadtéri tárolás esetén

vezet, ennek hiányában a palackok ki- és beszállítását kézi erővel vagy más eszközzel kell végrehajtani. A veszélyességi övezet mérete, m Megnevezése

A levegőnél könnyebb A levegőnél nehezebb gáz palackban gáz palackban

Magasság, h

1

0,5

Sugár, r

1

1

Palackok szállítása, mozgatása Kézi erővel egy személy 1 db, legfeljebb 20 l űrtartalmú palackot mozgathat. A palackot egyenetlen talajon vagy szintkülönbség esetén az arra kialakított eszközben, legalább két személynek szabad mozgatni. A kézikocsin való szállításkor a palackot legurulás ellen rögzíteni kell. A palackot talpgyűrűkön vagy homorú fenekén szabad gurítani. A palackok egyéb eszközzel történő szállítása során különös tekintettel kell eljárni, hogy azok a szállítás során ne sérüljenek. A palackok gépjárműn történő szállításakor a rakfelü letnek tisztának kell lennie. A jármű ugyanazon rekeszében, tárolóterében, ahol a palackokat szállítják, olajat, zsírt, illetve „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot nem szabad szállítani. A palackokat elmozdulás ellen rögzíteni kell, mégpedig oly módon, hogy más tárgyhoz vagy egymáshoz ne ütődhessenek. Veszélyes gázokat tartalmazó palackokat a rakodó térrel közös légterű vezetőfülkével szerelt járműn tilos szállítani. A járművet az ADR szabályai szerint jelölni kell.

Palackok kezelése A palackok kezelésével csak olyan személyt szabad megbízni, aki a vonatkozó jogszabály alapján a szükséges műszaki követelmények szerinti ismereteket elsajátította. A palackok használatakor a csatlakozások gáztömörek legyenek. Egyik palackból a másik palackba való átáramlást vagy idegen anyag bejutását meg kell akadályozni. Palackok ürítéséhez sűrített gázt felhasználni nem szabad. Cseppfolyósított gázok elvételekor a palack – ellenőrzött körülmények között – 50 °C hőmérsékletig melegíthető. A hőhordozó hőmérsékletét figyelni kell. Csak azonos töltési nyomású palackokat szabad ös�szekapcsolni vagy közös gyűjtővezetékre kötni. Veszélyes gázkeveréket képező gázok palackjait nem szabad közös gyűjtővezetékre kötni. A tűzveszélyes, maró és mérgező gázokat tartalmazó palackokat olyan területeken, amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhetők, csak állandó felügyelet mellett szabad használni. Maró, mérgező és tűzveszélyes gázokat tartalmazó palackok kezelésének követelményei a töltővállalat előírásai szerint. Csak a töltővállalatnál palackozott vagy gázkeverőben a helyszínen előállított gázkeveréket szabad használni. 9

|


b) az égéstermék-elvezető berendezés gyártója a tanúsítványban (CE, EME), illetve más tüzelőberendezésekkel történő alkalmazásra vonatkozó műszaki dokumentációjában erről nyilatkozik, és c) az gyújtási veszélyt nem jelent.

Olvasói kérdések Kérdés Cégünk a tüzeléshez növényi aprítékot, valamint a pelletet kíván felhasználni. Van-e valamilyen speciális szabály ezen anyagok tárolásával, felhasználásával kapcsolatban?

Az OTSZ 576. § (4) bekezdése kimondja, hogy az égéstermék-elvezető berendezés (kémény) használaton kívüli bekötő és tisztítónyílásait A1 tűzvédelmi osztályú anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani.

Válasz A pellet nem más, mint a tüzeléstechnikában egyre inkább elterjedt fűtőanyag, amelyet fűrészpor préselésével állítanak elő, ami így a fűrészpornál könnyebben ég, ugyanakkor az automatizált kazánokban a tűzifánál jobban hasznosítható, mert nedvességtar talma 10 % körül van szemben a fa 40%-ával. A fa pellet legelterjedtebb mérete a 6 mm-es átmérőjű és 2–5 cm-es hosszúságú. Égetésük ún. pelletkazánokban lehetséges. Mind a pellet, mind a növényi apríték tűzveszélyességi osztálya az anyag fajtából adódóan az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ) 560. § (3) bekezdés a) pontja alapján „C” „Tűzveszélyes” tűzveszélyességi osztályba tartozik. A fentiek alapján tehát a pellet tüzelőanyag felhasználására, valamint tárolására vonatkozó tűzvédelmi szabályok az alábbiak. 1. Felhasználásra vonatkozó előírások Az OTSZ 576. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az égéstermék-elvezető berendezést és tartozékait, valamint a technológiai berendezés egyéb égéstermék-elvezetőjét A1 tűzvédelmi osztályú anyagból kell kialakítani, kivéve az olyan égéstermék-elvezető berendezést, amely 90 perc tűzállóságot biztosító A1 tűzvédelmi osztályú anyagból épített, megfelelő mechanikai védelmet is biztosító köpenyben vezetett, illetve szerelt, ha a) a tüzelőberendezés gyártója a tüzelőberendezéssel együtt tanúsított (CE, EME) égéstermék-elvezető berendezés műszaki dokumentációjában erről nyilatkozik (pl. kondenzációs berendezés),

Az OTSZ 577. (2) bekezdése kimondja, hogy az ös�szekötő elemet (füstcsövet) 1,5 méterenként, de legalább egy helyen, fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni, és a kéménybe jól illesztetten (hézagmentesen) kell csatlakoztatni. Az összekötő elem (füstcső) és a rögzítőbilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet. Az OTSZ 577. (4) bekezdése kimondja, hogy az égéstermék elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne okozhasson. Az OTSZ 578. § (2) bekezdése kimondja, hogy az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. Az OTSZ 579. § (1) bekezdése kimondja, hogy csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezés használható. Az OTSZ 579. § (5) bekezdése kimondja, hogy a szilárd tüzelőanyag-üzemelésű tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal szabad begyújtani és üzemeltetni. Az OTSZ 580. § (1) bekezdése kimondja, hogy a tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt.


|

E-Tűzvédelem

Az OTSZ 580. § (2) bekezdés kimondja, hogy a gyártó vagy külföldi termékek esetében a forgalomba hozó a fogyasztók részére köteles meghatározni a tüzelő-, a fűtő- és a hozzá csatlakozó hőhasznosító berendezés használatára és karbantartására vonatkozó tűzvédelmi követelményeket, valamint – az (1) bekezdésre figyelemmel – a berendezéstől megtartandó távolságokat. Az üzemeltető vagy a berendezés kezelésével megbízott köteles a használati (kezelési) utasításban foglaltakat megtartani, a berendezést annak megfelelően üzemeltetni. Az OTSZ 581. § (2) bekezdés kimondja, hogy ég hető padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé olyan A1 tűzvédelmi osztályba tartozó anyagú parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghető padozatra, és az a tüzelőberendezés környezetében elhelyezett éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. Ha a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben a tüzelőberendezés 5 méteres körzetében a tevékenység során éghető hulladék keletkezik, vagy ott előfordulhat, a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő tüzelőberendezés alá, annak függőleges vetületét legalább 0,3 méterrel meghaladó, vízzel telt tálcát kell elhelyezni. Az OTSZ 582. § (2) bekezdése kimondja, hogy salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba, illetőleg a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni. 2. Tárolásra vonatkozó előírások Az OTSZ 574. § (2) bekezdése kimondja, hogy az épület padlásterében éghető anyag csak úgy és olyan mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. Az OTSZ 574. § (3) bekezdése kimondja, hogy a 200 m2 feletti üzemi és tárolóhelyiség födém-, tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani.

Az OTSZ 575. § (1) bekezdése kimondja, hogy az üzemi helyiségben és a raktározásnál – ömlesztett tárolást kivéve – legalább a következő szélességű utat kell biztosítani: a) a 40 méternél szélesebb helyiségben, középen vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiségben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles, mindkét esetben 30 méterenként, 1,8 méter széles keresztirányú utat, b) a 40 méternél nem szélesebb helyiségben, hosszirányban 2,40 méter széles, valamint 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat, c) a 10-15 méter széles helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat, d) éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb táro lási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat. Az OTSZ 575. § (5) bekezdés értelmében az üzemi és tároló helyiségekben – a 400 m2-nél kisebb alapterületű helyiség és az állványos raktározás kivételével – a 2,4 méteres és az ennél szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak.

Kérdés A saját épületünk biztonsága érdekében az előírtnál több helyen is tűzgátló, illetve füstgátló ajtókat építettünk be. Az OTSZ 585. §-ában foglaltak alapján a tűzgátló és füstgátló ajtók, kapuk, függönyök önműködő csukódását havonta ellenőrizni kell. Az ellenőrzés elvégzését írásban rögzíteni kell. Az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás, mérés során tapasztalt hiányosságokat, hibákat soron kívül javítani és a javítás elvégzését írásban igazolni kell. A füstelvezető, légpótló nyílások nyílászáróinak szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón el kell helyezni. A füstgátló ajtókat „Füstszakaszhatár! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell” felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvas11

|


ható méretű kivitelben. Ezen feliratokat, továbbá a hőés füstelvezető rendszer, füstmentesítés eszközei működtetésére szolgáló kapcsolók feliratát – a magyaron kívül – idegen nyelven is el kell helyezni, ha ezt az építmény, építményrész használóinak nyelvismerete indokolja. A tűzszakaszhatáron lévő tűzgátló ajtókat „Tűzszakasz határ! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell” felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben. A kérdésünk lényege arra irányul, hogy fenti előírásokat minden füstgátló nyílászárónk esetében szükséges alkalmazni, vagy csak azoknak az esetében, amelyek jogszabályi előírás miatt kerültek beépítésre? Válasz Az OTSZ 373. §-a értelmében tűzszakaszhatáron legalább A2 tűzvédelmi osztályú EW típusú tűzgátló ajtót vagy legalább A2 tűzvédelmi osztályú Sm osztályú füstgátló ajtót kell beépíteni az olyan folyosókon, ahol az ajtó mindkét oldalától számítva 6-6 m-es szakaszon B-E tűzvédelmi osztályú anyagok nem kerülnek beépítésre, vagy elhelyezésre – beleértve a padlóburkolatokat is –, a folyosó falai tűzgátló szerkezetek, és a jelölt szakaszhoz helyiségek nem, vagy csak tűzgátló előtéren át csatlakoznak.

A Tűzvédelem szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

Az OTSZ 477. § (2) bekezdés a) pontja kimondja, hogy ha az állandó orvosi felügyelet biztosított, a mozgásukban vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló egészségügyi és szociális intézményekben a mozgásukban vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek eltávolítását, biztonságát – az egyszintes épületek kivételével – úgy kell biztosítani, hogy a) a helyhez kötött betegek huzamos tartózkodására szolgáló helyiséget, helyiségcsoportot minden más helyiségtől tűzgátló épületszerkezettel és legalább EI 30 tűzállósági határértékű és Sm minősítésű füstgátló ajtóval kell leválasztani. Az OTSZ 539. § (4) bekezdése alapján az épületek menekülésre számításba vett zárt folyosóin füstszakaszokat kell kialakítani, melyek hossza nem haladhatja meg a 40 métert. Az (5) bekezdés kimondja, hogy a folyosói füstszakaszokat önműködő csukó szerkezettel ellátott, Sm minősítésű füstgátló ajtóval kell egymástól elválasztani. A fenti rendelkezések alapján a tűzgátló és füstgátló ajtók, kapuk, függönyök önműködő csukódásának havonta történő ellenőrzését csak azoknak az esetében kell elvégezni, amelyek jogszabályi kötelezettség vagy hatósági kötelezés miatt kerültek beépítésre.

E-Tűzvédelem VI. évfolyam, hetedik szám, 2014. július Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: M. C. Direct Kft.


|

E-Tűzvédelem

E-Tűzvédelem Gyakorlati útmutató tűzvédelmi

Recommend Documents