E-Tűzvédelem Gyakorlati útmutató tűzvédelmi

E-Tűzvédelem Szakmai folyóirat

Gyakorlati útmutató tűzvédelmi szakemberek, munkavédelmi szakemberek, üzemeltetők, cégvezetők részére

2014. augusztus

VI. évfolyam 8. szám

Tartalom

Aktuális A tarlóégetés, növényi hulladék égetés gyakorlata* A háztájakon, gazdaságokban a növényi hulladék égetését, a talaj előkészítését a vetéshez, ültetés előtti tisztításként égetést Magyarországon évtizedek óta végeznek. A gabonatermelő vi dékeken, erdőkön, mezőkön háztáji kiskerteknél is gyakori a növényi hulladék égetése. Az égetés jót tesz a földnek, a ma radó hamu lúgosítja és javítja a talaj konzisztenciáját, a tűz hatékonyan (és olcsón) csökkenti a kártevők számát, illetve a gyomirtás is részben megoldottá válik.

Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűzés katasztrófavédelmi mérnök A kézirat lezárása: 2014. augusztus 1.

Aktuális •A tarlóégetés, növényi hulladék égetés gyakorlata

A hónap témája •S zabványújdonságok 2014. júliusban

Égetés erdőterületen

A védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó kor látozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. ren delet 7. § (4) bekezdése szerint: „(4) Az erdőterületen található védett növénytársulásokban a teljes talaj-előkészítés és a vágásterületen az égetés csak növény-egészségügyi indokból vagy természeti kár megelőzése, illetve elhárítása miatt végezhető.” Nádasok, sás égetése

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § alapján: „(1) Természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges: a) a gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához; b) a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez.”

* Felhasznált forrás: Fózer Tibor – Nyári betakarítási munkák tűzvédel me a Jászságban. www.jasztuzolto.hu/documents/TanulmanyMG.pdf

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk

Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Naprakész, a gyakorlatban jól hasznosítható információkhoz szeretne jutni, de nincs, akitől megkérdezze? Tűz védelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre tel jesen ingyenesen, 10 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Az online segédletek elérhetősége: www.forum-szaklapok.hu Felhasználói név: TVédszaklap Jelszó: tuzved082014 Kérdéseit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

1

|

E-Tűzvédelem 2014. augusztus, VI. évfolyam 8. szám

Erdők és 200 méteres körzetük

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. tv. 65-67. §-a szerint: 65. § (1) Erdőben tűz gyújtására és fenntartására – az erre a célra kijelölt helyek kivételével – csak az erdő gazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa írás beli engedélye birtokában levő személy jogosult. (2) A vágástéren visszahagyott faanyag égetése az erdőgazdálkodó által arra kijelölt területeken és csak abban az esetben megengedett, ha a tűz az újulatot és a környezetében lévő erdőt, az erdőn kívüli területek élővilágát, valamint a természeti képződményeket és egyéb műtárgyakat nem veszélyezteti. (3) Az erdőgazdálkodó a parkerdő területén turisztikai célból és tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos tűzrakó helyet köteles kialakítani. A kialakított tűz rakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni. (4) Az erdőgazdálkodó az erdőben létesített mészégetőt, illetve faszénégetőt az erdészeti és a tűzvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni. (5) Tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában. (6) Tilos az erdőben közvetlenül vagy közvetve tüzet okozó tárgyak elhelyezése. 66. § (1) A tűz őrzéséről, valamint annak – a helyszínről való távozás előtti – biztonságos eloltásáról a tűzgyújtásra jogosult köteles gondoskodni. (2) Aki erdőtüzet vagy tűzveszélyt észlel és azt eloltani, illetve elhárítani nem tudja, köteles a tűzoltóságot, az erdészeti hatóságot vagy az erdőgazdálkodót haladéktalanul tájékoztatni. 67. § (1) Fokozott tűzveszély esetén a miniszter határozatban – a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel való egyeztetés mellett – az ország egészére vagy meghatározott területén lévő erdőre, valamint az erdő határától számított kétszáz méteren belüli területre – átmeneti időre – általános tűzgyújtási tilalmat rendelhet el. A tűzgyújtási tilalom elrendeléséről és annak feloldásáról szóló határozatot az erdészeti hatóság és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban kell közölni. A határo-

zat közlése időpontjának az első közzététel időpontja minősül. (2) Megye vagy település területére kiterjedő fokozott tűzveszély esetén – indokolt esetben, átmeneti időre – a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a főváros területén a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság egyetértésével vagy javaslatára az erdészeti hatóság is rendelhet el tűzgyújtási tilalmat. A tilalom elrendeléséről és annak feloldásáról szóló határozatot az erdészeti hatóság és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban kell közölni. A határozat közlése időpontjának az első közzététel időpontja minősül. (3) A tűzgyújtási tilalom elrendelése esetén, annak feloldásáig az erdészeti hatóság az erdőbe való belépést és az ott tartózkodást korlátozhatja, illetve megtilthatja. A gabonatermelő vidékeken a vetésforgót figyelem be véve is gyakran előfordul, hogy gabonavetést követő évben is gabona kerül ugyanazon táblába. Ebben az esetben a gabona gombabetegségei foko zottabban megjelennek, agresszívebb növényvédő szert kell alkalmazni, amely természetesen költsé gesebb a tarlóégetésnél. A nagy vetésterületek miatt a szalmamennyiség is nagyon nagy, ezért magas tar lót hagynak aratás közben. A szalma felhasználása, továbbhasznosítása azonban egyre nagyobb teret nyer (pl.: erőművi felhasználás biomasszaként), de a földben maradó tarló égetése továbbra is bevett gyakorlat. A nagy vetésterületek elsődleges magyarázata, hogy a tőkehiányos magángazdálkodók a legkisebb önkölt ségen gabonát tudnak termeszteni. Ezen kívül a ga bonatermesztéshez szükséges műszaki technikai be rendezések könnyen és a használtak olcsón is besze rezhetők, ami adott esetben az elégtelen műszaki tulajdonságok velejárója is lehet. Ráadásul a gabona rövid tenyészideje miatt jó szárazságtűrő növény, így alacsony kockázattal termeszthető. A fentiekben leírt okok miatt több éven át figyelt adatok alapján nagy igény volt és van a tarlóégetésekre. Kiemelten szára zabb időjárás közepette és az előírt szabályok be nem tartása miatt nagy veszélyt jelentettek és jelentenek a tarlóégetések. Az új OTSZ-ben már részletesen sza bályozták a tűzvédelmi szabályokat, amely egyértel

2 2014. augusztus, VI. évfolyam 8. szám

|

E-Tűzvédelem

művé teszi a felkészülést és az ellenőrzést. Sokkal jobb a réginél az új szabályozás, ezek közül is kiemelhető az, hogy be kell jelenteni a tarlóégetést a tűzoltóság ügyeletére. Az 1990-es években, illetve a 2000-es évek elején a tarlóégetés módszerét tényként fogadta el a hatóság, és a régi OTSZ ezt a területet alig szabályozó elő írásait vette figyelembe. Jelenleg az engedélyezés so rán a tűzoltóságnak nincs közreműködési feladata. A tarlóégetés megkezdését követően azonban a tűz védelmi előírásokat be kell tartani és tartatni, a leve gő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet azonban a tarlóégetést nem engedélyezi: „27. § (2) Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék – az elemi kár kivételével – bármilyen okból kigyullad. (3) Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.” A fenti jogszabályi helyben foglaltaktól más jogsza bály eltérhet, ezért lehetséges, hogy az OTSZ-ben részletesen megtalálhatók a növényi hulladék égeté sének tűzvédelmi szabályai: • Az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladék

égetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység. A tervezett égetés helyét, időpontját és terjedelmét • a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak írásban be kell jelenteni. • A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasz nos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden ol dalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az ége téshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos. • Kukoricatarló égetésnél a (3) bekezdésben foglal takat kell megfelelően alkalmazni.

• A cséplési hulladékok, így a pillangósvirágú mag

vak hulladékai, és egyéb hulladék, a fatisztogatás hulladékai (a továbbiakban: növényi hulladékok), a hernyófészkek és az arankafoltok – megfelelő tűzvédelmi óvórendszabályok betartásával – csak a helyszínen égethetők. • A tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robba násveszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében – a tarlót vagy az érintett szakaszokat az égetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facso portok védelmére a helyi adottságoknak meg felelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani, – a tarlóégetést 30 hektárnál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégeté séhez hozzáfogni, – a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondos kodni, és legalább egy traktort ekével a helyszí nen készenlétben kell tartani, – a tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani. • A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszer számokkal – meg kell szüntetni.

Lábon álló gabona tüze, „nem kívánt” tarló tüzek

Tekintettel arra, hogy jelenleg a tarlóégetés környe zetvédelmi szempontból nem engedélyezett a nyári betakarítási munkák során, sokszor van rá példa, hogy kigyullad a tarló, akár szándékos, akár véletlen okból. A földeken elharapózó tarló, illetve lábon álló gabonatüzeket most együtt kezelem, tekintettel arra, hogy az ellenük való védekezés nagyon hasonló. Az aratás megkezdése előtt célszerű lenne védőszántás 3

|


készítése, amikor már a gabona kiszáradt és aratás előtt áll. Több esetben fordult elő, hogy a lábon álló gabonában tűz keletkezett, a tűz elterjedt és a „gátat” képző fasoron át belelegelt más mezőgazdasági terü letbe, faiskolába, takarmánynövény-területre. Tűz esetén… • A tarló- és lábon álló gabonatüzeket először AZON NAL jelezni kell a tűzoltóságnak. • A területen a készenlétbe állított tűzőrrel szél ol dalról biztonságos távolságban készítsünk védő szántást. • Ha kész a védőszántás, akkor a szél felőli oldalról közelíthetjük meg a tüzet, és azt (tarlótűz esetén) szikracsapóval hatékonyan lehet oltani. A lábon álló gabonatűz gyorsan terjed, és jelentős hősugár zással jár, ezért azt megközelíteni utcai (főleg nyári) ruhában nem lehetséges. A lábon álló gabona ol tása a tűzoltóegységek számára is kihívást jelent adott esetben, ezért annak oltását körültekintően próbáljuk meg, ha rendelkezésünkre áll lajtos kocsi, esetleg felszerelve szivattyúval és tűzcsapsze relvény-szekrényben található felszerelésekkel (ka pocspárkulcs, tömlő, sugárcső). • Tarlótűz során figyelni kell az ún. röptüzekre, a lángoló éghető anyag begyújthat érintetlen terüle teket. • A tarlótüzes területet célszerű a tűz eloltását köve tően figyelni, mert az esetlegesen maradó zsarát

nok az esti könnyű szél következtében lángba bo ríthatja a megmaradt terményt. • Az eloltott tüzet is be kell jelenteni a tűzoltóságon.

Szérű, rostnövénytároló, kazal • A mezőn (határban) összerakott kazal, valamint a

•

•

•

•

•

•

•

2. kép – Lábon álló gabona tüze

szérű és a rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező – „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább 200 méter, – „C”–„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó épít ményektől legalább 100 méter, – vasúti vágányoktól és a vasútállomástól – a rost növénytároló ipari vágányát kivéve – legalább 100 méter, – közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter, – nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távol ság háromszorosa, de legalább 20 méter tűztá volságot kell tartani. Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre elegen dő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni. A szérűben csak kalászos terményt, szálas takar mányt és szalmát, a rostnövénytároló telepen pedig csak rostnövényt szabad elhelyezni. A szérűn és a rostnövénytárolón a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön. A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb ka zalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani. A mezőn (határban) összerakott szálastakarmány-, szalma- és rostnövénykazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni. A szérű és a rostnövénytároló területét az éghető hulladéktól, elszáradt gaztól állandóan tisztán kell tartani. Dohányozni a szérű és a rostnövénytároló szélső tárolási egységétől, valamint a más helyen lévő ka zaltól legalább 30 méter távolságra, tüzet rakni legalább 100 méter távolságra, a kijelölt helyen szabad. A tilalmakat a szérű és a rostnövénytároló bejáratainál biztonsági jellel jelölni kell.


|

E-Tűzvédelem

2 Forrás: http://www.parameter.sk/rovat/regio/2008/07/05/gyorshir-langokban-allt-az-ujfalu-lakotelep-melletti-buzatabla

• A rostnövény osztályozása esetén egy időben leg

feljebb 4 kazal, tárolási egység bontható meg. • A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazal tól 10 méteren túl sátorozható ki. A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterü let után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani. • A pozdorja kazal legnagyobb megengedett alapte rülete 300 m2. A kazlak egymástól legalább 10 mé ter, rostkazaltól, épülettől pedig legalább 20 méter távolságra helyezhetők el.

Szilárd éghető anyagok tárolása a szabadban Az építmény tűz állósági fokozata

A tárolt anyag megnevezése

A tárolási egység méretei (m) I–II. III. IV–V. (szélesség × hosszúság × magasság)

Az építménytől való távolság méterben*

Kazaltüzek

Éghető „C”–„D” alap anyag félkész és készáru*

10×10×5

20

30

40

• Nem célszerű egy nagy kazlat összerakni, tűzvé

Papír, rongy, éghető hulladék stb.*

6×20×8

12

14

16

Faforgács, fűrészpor*

4×20×2

12

14

16

Gömbfa és tűzifa*

6×20×4

8

10

12

Fűrészáru, fa-, műanyag 6×20×8 láda (göngyöleg)

10

12

16

Szalma és szálas takarmány***

10×30×8

20

30

40

Öngyulladásra hajlamos 40×10×2 szén (barna tőzeg)****

4

6

8

•

•

• •

•

delem szempontjából előnyösebb a több, kisebb kazal. Kazaltűz esetén tudni kell, hogy a kazal külső fe lülete ég, az összesűrített levágott szalma vagy szé na lassan ég el, azonban a felületét a láng gyorsan körbefutja. A kigyulladt kazlakat az esetek több ségében hagyják kialudni (felügyelet melletti elége tés), hacsak nincs a környéken olyan épület vagy másik kazal, amit védeni kell. A kazlak oltása so rán a kazlakat széttúrják, és vízsugár mellett átfor gatják. Kazaltűz során is figyelni kell az ún. röptüzekre, a lángoló éghető anyag begyújthat érintetlen terüle teket. Az átfüstösödött, elázott szalma vagy széna nem alkalmas sem etetésre, sem almozásra. Különösen vigyázzunk, ha a kazal körül vízgyűjtő vagy malátaárok van, ugyanis a kazaltűz következ tében a sár vagy a nedves maláta 90-100 celsius fokos is lehet, belecsúszni súlyos égési sérülések kel jár. Az eloltott kazaltűz után célszerű 24 órás felügye letet tartani az esetleges visszagyulladások meg figyelése céljából.

Amikor szilárd éghető anyagokat tárolunk szabad ban, vegyük figyelembe az OTSZ-ben foglalt távol ságokat! A gyakorlatban több esetben találkoztam olyan lakossági bejelentéssel, amikor a sértett kifogá solta, hogy a szomszéd portáján található kazal mé rete nem megfelelő és az túl közel is van az ő házához, melléképületéhez.

Kazánházi salak

—

15

20

25

Feketeszén, koksz és zsákos műtrágya az ammónium-nitrát kivételével

—

2

4

6

 Egyes távolsági értékek legfeljebb 10 méterig térfogat arányosan csökkenthetők akkor, ha a tárolási egységek össz térfogata kisebb a táblázati méretből adódó térfogatnál.

*

 A távolság mértéke a tárolt éghető anyag magassági mére téig csökkenthető, ha az építmény tárolási egység felőli hom lokzatát nyílásnélküli tűzfalként, tetőfödémek tartó- és tér elhatároló szerkezetét, továbbá fedélhéjalását nem éghető anyagból alakították ki. **

 A távolság éghető anyagú, illetőleg éghető tetőhéjazatú épülettől 15 méterre, a szomszédos telek egyéb építményétől 8 méterre, saját tulajdonú egyéb építménytől 4 méterre csök kenthető, ha csak 3 méternél nem magasabb és 45 m3-nél nem nagyobb össztérfogatban helyeznek el szalmát, illetve szálas takarmányt. Szérűn és rostnövénytárolón, valamint mezőn (határban) a kazlak mérete 10×50×8 méter lehet.

***

 Erőművi felhasználás esetén a tárolási egység méreteit – a tűzvédelmi hatóság – a technológia függvényében ettől elté rően is megállapíthatja.

****

5

|


A hónap témája

Olvasói kérdések

Szabványújdonságok 2014 júliusában

2014 júliusában az alábbi szabványok jelentek meg a tűzvédelemmel kapcsolatban:

Kérdés A beépített tűzjelző berendezés központjának az ellenőrzését az üzembentartó köteles ellátni napi, havi, illetve negyedéves gyakorisággal.

MSZ EN 71-2:2011+A1:2014 Gyermekjátékszerek biztonsága. 2. rész: Gyúlékony ság – az MSZ EN 71-2:2012 helyett – Az érvényesség kezdete: 2014.07.01.

A napi ellenőrzést végzőket évente a tűzjelző központ kezeléséből oktatásban kell részesíteni. Kérdésem arra irányul, hogy a havi és a negyedéves ellenőrzést végzőket is szükséges-e hasonló oktatásban részesíteni?

MSZ EN 61034-1:2005/A1:2014 Meghatározott körülmények között égő kábelek és vezetékek füstsűrűségének mérése. 1. rész: Vizsgáló berendezés (IEC 61034-1:2005/A1:2013) – az MSZ EN 61034-1:2006 módosítása – Az érvényesség kez dete: 2014.07.01.

A kérdésemet annak a tudatában teszem fel, hogy a havi és negyedéves ellenőrzést végző személy gyakorlatilag a napi ellenőrzést végző személyt és annak tevékenységét ellenőrzi. A tűzjelző kezelésével, a jelzések fogadásával és az ebből eredő feladatok elvégzésével a napi ellenőrzést ellátó személy szembesül, mivel ő tartózkodik a tűzjelző közelében, viszont a havi és negyedéves ellenőrzést végző személy akár külsős dolgozó (pl. tűzvédelmi vállalkozó) is lehet.

MSZ EN 14570:2014 LPG-berendezések és -tartozékok. LPG-tartályok föld feletti és föld alatti szerelvényei – az MSZ EN 14570:2005 és az MSZ EN 14570:2005/A1:2006 helyett – Az érvényesség kezdete: 2014.07.01. MSZ EN 15888:2014 Szállítható gázpalackok. Palackkötegek. Időszakos ellenőrzés és vizsgálatok. – Az érvényesség kezdete: 2014.07.01. MSZ EN 60079-14:2014 Robbanóképes közegek. 14. rész: Villamos berende zések tervezése, kiválasztása és szerelése (IEC 6007914:2013). – az MSZ EN 60079-14:2009 helyett – Az érvényesség kezdete: 2014.07.01. MSZ EN 60079-17:2014 Robbanóképes közegek. 17. rész: Villamos berende zések felülvizsgálata és karbantartása (IEC 6007917:2013). – az MSZ EN 60079-17:2008 helyett – Az érvényesség kezdete: 2014.07.01.

Válasz A kérdésével kapcsolatosan a 28/2011. BM rendelet tel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabály zat (OTSZ) 140. §-a adja meg a választ, mely szerint minden üzemeltetéssel foglalkozó személyt évente egyszer oktatásban kell részesíteni. Az üzemeltetés fogalma pedig lefedi a napi, a havi és a negyedéves ellenőrzési tevékenységet is. „140. § (1) A tervezési, kivitelezési, üzembe helyezési, szerelési, telepítési, felülvizsgálati, javítási és karbantartási tevékenység akkor gyakorolható, ha az érintett személy, vagy szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan természetes személy van, aki a jogszabályokban meghatározott képesítési, jogosultsági követelményeknek megfelel. (2) Az üzemeltetést (felügyeletet, kezelést, ellenőrzést) ellátó személyeket a tevékenység végzéséhez szükséges ismeretekről oktatásban kell részesíteni, melyet legalább évente meg kell ismételni.” Az olvasó a választ követően még egy érdekes észre vételt tett:


|

E-Tűzvédelem

Kérdés Köszönettel vettem a kérdésemre megadott választ, de további észrevételem lenne a válasszal kapcsolatban. Ez a következő: Az OTSZ 140 §. (2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges ismeretekből kell oktatásban részesíteni az ellenőrzést végző személyeket. Szerintem a havi és negyedéves ellenőrzést végző személy csak szemrevételezéssel ellenőrzi a tűzjelző központot, beavatkoznia nem kell, gyakorlatilag a napi ellenőrzést végzőt ellenőrzi és az egyéb, a rendeletben leírt és a havi és negyedéves ellenőrzési nyomtatványon is szereplő dolgok (pl. nyomtatópapír stb.) meglétét. Tehát, elegendő-e, ha a havi és negyedéves ellenőrzést végző személyt a tűzjelző kezeléséből nem, de az OTSZ ide vonatkozó előírásaiból valaki, pl. a tűzvédelmi vállalkozó igazoltan kioktatja, vagy oktatás nélkül a havi és negyedéves ellenőrzést a tűzvédelmi vállalkozó elvégzi?

Kérdés Augusztus 20-án tűzijátékot kívánunk rendezni, szükséges-e ehhez felhasználási engedély, speciális képesítés?

Válasz Az OTSZ nem tesz különbséget aközött, hogy saját munkavállaló vagy vállalkozó az, aki elvégzi a beépí tett tűzjelző berendezés felülvizsgálatát. Erre a 206. § ad magyarázatot:

Válasz Mivel a kérdés általánosságban lett megfogalmazva, ezért röviden összefoglaljuk a termékek felhasználá sával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Pirotechnikai termékek felhasználása az alábbi három mód valamelyike szerint történhet: 1. pirotechnikus szakképesítéssel nem rendelkező személyek által, engedély nélkül, vagy 2. pirotechnikus szakképesítéssel rendelkező személy engedély nélkül, de bejelentéssel, vagy 3. pirotechnikus szakképesítéssel rendelkező személy engedéllyel.

„206. § (1) Az üzembentartó által a beépített tűzjelző berendezés központja (távkijelző, távkezelő egység) felügyeletével és kezelésével megbízott személy vagy szolgáltató a berendezés működésének vizsgálata kapcsán naponta ellenőrzi, hogy a) ha a rendszer nincs nyugalmi helyzetben, akkor a kijelzett hibát az üzemeltetési naplóba bejegyezték-e, és, ha a hiba szakképzett beavatkozást igényel (nem a hálózat időleges kimaradásáról van szó), értesítették-e a karbantartót, b) az előző nap bejegyzett hibára történt-e megfelelő intézkedés, c) a tűzjelző központ valamennyi állapotjelzőjének működését, és d) amennyiben az állandó felügyelet távfelügyeleten keresztül valósul meg, a c) pontban meghatározottak helyett elégséges meggyőződni, a központtal való kapcsolatról és rendszerállapotról.” Ezt figyelembe véve a 140. § mindenkire egyaránt vonatkozik, és az éves oktatás mindenki számára meg kell tartani.

Az, hogy a három mód közül melyik alkalmazható, alapvetően a pirotechnikai termékek osztályától függ. A termékek osztályai lehetnek: T1.; T2.; P1.; P2; 1.; 2.; 3. vagy 4. osztály. Magánszemély az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tar tozó tűzijáték terméket egész évben, míg a 3. piro technikai osztályba tartozó tűzijáték terméket decem ber 31-én 18 órától január 1-jén 6 óráig használhat fel engedély nélkül. A T2.; P2.; és 4. osztályba tartozó termékeket kizá rólag pirotechnikus szakképesítéssel rendelkező sze mély használhatja fel. 7

|


1. osztály

T1 osztály

T2 osztály

P1 osztály

P2 osztály

2. osztály

A felhasználási engedély • A kérelmet a felhasználás megkezdését megelőzően tizennégy nappal kell benyújtani az illetékes me gyei rendőr-főkapitánysághoz. • A kérelemhez mellékelni kell: – az érintett terület méretarányos helyszínrajzát, – az igénybe vehető terület, létesítmény képvise lőjének hozzájárulását, – a veszélyesáru-szállítási nyilatkozatot, – a felhasználást végző pirotechnikus nyilatkoza tát arról, hogy a kérelemben megjelölt napon és időtartamban tervezett felhasználáshoz képest öt óra eltérésen belül egyéb felhasználásra vonat

3. osztály

4. osztály

kozó kérelmet mely helyszínekre, és hatóságok hoz nyújtott be, – pirotechnikusi bizonyítvány másolatát, – a pirotechnikus tűzvédelmi szakvizsga bizonyít ványának másolatát, – a segítők tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványai nak másolatát, – ha a kérelemben megjelölt összes nettó ható anyag-tartalom meghaladja a mentesség szerinti határértékeket, akkor a jármű-jóváhagyási iga zolást, ADR oktatási bizonyítványt, írásbeli utasítást és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó bejelentését is.


|

E-Tűzvédelem

– a felhasználási engedélyt (öt órán belüli, több helyszínen történő lebonyolításra szóló engedély akkor kapható, ha a lebonyolítást a többi hely színen történő tevékenység nem akadályozza vagy veszélyezteti). • A pirotechnikai termék felhasználásának engedé lyezésére irányuló közigazgatási hatósági eljárás ügyintézési határideje tizenöt nap, amely nem hosszabbítható meg. A bejelentés • 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termé ket a felhasználási engedély benyújtására jogosult vállalkozás felelős pirotechnikusa – maximum 20 kg összes nettó hatóanyag-tartalomig – engedély nélkül, az engedélyező hatósághoz történő előzetes bejelentési kötelezettség mellett felhasználhat. • A bejelentést – a felhasználás megkezdését megelő zően legalább nyolc nappal – a felhasználás helye szerint illetékes rendőrkapitányságon kell megtenni. • A bejelentéshez mellékelni kell: – az érintett terület méretarányos helyszínrajzát, – az igénybe vehető terület, létesítmény képvise lőjének hozzájárulását, – a veszélyes áru szállítási nyilatkozatot, – pirotechnikusi bizonyítvány másolatát és – a tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány másolatát. • Ha a bejelentés alapján a rendőrség megállapítja, hogy a jogszabályok előírásainak megfelelő, biz tonságos felhasználás és tárolás feltételei nem biz tosítottak, akkor a felhasználás megkezdése előtt legalább két nappal a felhasználást megtiltja. A felhasználás általános szabályai • Nem szabad a felhasználásuk „A” és „B” tűzveszé lyességi osztályba tartozó helyiségben, azok 50 m-es környezetében és repülőtéren. • A termékek közintézményben, középületben, sportlétesítményben, egyházi jogi személy által használt helyiségben, védett természeti területen és „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyen, illet ve rendezvény helyszínéül szolgáló nyilvános he lyen pirotechnikus jelenlétében és irányításával használhatóak fel. • A termékek tömegközlekedési eszközön nem hasz nálhatóak fel, és csak zárt csomagolásban szállít hatók.

A felhasználás speciális szabályai • A tűzijáték termékek az alábbi biztonsági távolság ról működtethetőek: – 1. osztály esetében legalább 1 m, – 2. osztály esetében legalább 8 m, – 3. és 4. osztály esetében legalább 15 m. • Az engedély- vagy bejelentés-köteles pirotechnikai tevékenységet végző személyek tűzvédelmi oktatá sát évente meg kell ismételni és az oktatást doku mentálni szükséges. • 14. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel 1. piro technikai osztályba tartozó tűzijáték terméket. • 16. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel 2. piro technikai osztályba tartozó tűzijáték terméket. • T2. és P2. pirotechnikai osztályba tartozó termék csak szaktudással rendelkező személy által kezelhe tő és használható fel. • Nem kell engedély a tárolási engedéllyel rendelke ző vállalkozás részére a T1., P1., T2. és a P2. piro technikai osztályba tartozó termék megvásárlásá hoz, birtoklásához, ha azt tevékenysége során a használati és kezelési útmutatóban előírt módon használja fel. • Színpadi, és az oda nem rendszeresített egyéb pi rotechnikai termék tömegközlekedési eszközön nem használható fel, és csak zárt csomagolásban szállítható. • A felhasználás helyének kiválasztásánál – a helyszín

bejárását követően – a felelős pirotechnikus dönti el, milyen típusú pirotechnikai terméket, és az egyes típusokból mennyit használ a tevékenysége során, valamint, hogy hol legyen a pirotechnikai termék telepítésének helye. • A helyszín bejárása során fel kell mérni a területen lévő és a tevékenység időpontjában ideiglenesen felállított műtárgyak elhelyezkedését, a közönség elhelyezkedését és lehetséges mozgásait, a jármű vek elhelyezkedését és azok mozgásának lehetősé gét, a tevékenységet befolyásoló időjárási viszonyok lehetséges hatásait, a területen lévő potenciális ve szélyforrások elhelyezkedését, a felhasználni terve zett pirotechnikai termékek esetleges hibás műkö désének lehetséges következményeit, és azok elleni védekezési módokat. 9

|


• A helyszín kiválasztása során figyelembe kell venni

•

•

•

•

a működtetni tervezett pirotechnikai termék vé dőterületét és a telepítési hely statikai állapotát. A pirotechnikus meghatározza a lezárandó terület (ellenőrzött terület) határait, a közönség várható elhelyezkedését, a lehetséges gyülekezés, eltávozás, tájékoztatás, a veszélyhelyzeti kiürítés feltételeit, és gondoskodnia kell arról, hogy a lezárandó terüle ten lehetőleg ne legyen potenciális veszélyforrás. A helyszínt úgy kell kiválasztani, hogy a felhaszná landó pirotechnikai termék védőterületén belül potenciális veszélyforrás ne legyen. A felhasználási engedély beszerzését, illetve a fel használással kapcsolatos bejelentés megtételét kö vetően a felelős pirotechnikus a megrendelővel, illetve a tevékenység helye szerint illetékes rendőr kapitánysággal egyeztetve gondoskodik az esetleges útlezárás, forgalomelterelés, biztonsági őrzés-véde lem, hajózási tilalom megvalósításáról, és veszély helyzet esetében a tűzijáték leállításáról, A pirotechnikusnak – tíz percnél hosszabb tűzijá ték esetében – el kell készítenie a látványtervet, valamint elektromos indítás esetében az áramköri és bekötési tervet, és számolással meg kell hatá rozni az egyes áramkörök indító áramszükségletét.

• Sérült, lejárt felhasználhatósági idejű terméket

nem szabad felhasználni. • A pirotechnikai termék működési paramétereiről a termék forgalmazójától felvilágosítást kell kérni. • Ismeretlen működésű, vagy a rendeletnek megfe lelő tanúsítással nem rendelkező pirotechnikai terméket nem szabad felhasználni. • Pirotechnikai termék tárolására szolgáló helyet ti los szerelő területnek igénybe venni, ha ott piro technikai terméket tárolnak. • A szerelési tevékenység esetében kizárólag a mun kavégzéshez szükséges anyagokat lehet a helyszínen tartani. • Szerelési tevékenységet olyan ruhában és eszközök kel kell végezni, amelyek elektrosztatikusan nem töltődnek fel. Ha szükséges, védőkesztyűt, illetve védőszemüveget kell használni. • Szerelési tevékenység közben idegen személy nem tartózkodhat a szerelési területen. • A szerelő területet folyamatosan tisztán kell tar tani, a kiszóródott vagy hulladékká vált pirotech

•

•

•

•

nikai anyagot, robbanóanyagot, illetve pirotechni kai elegyet külön tároló edénybe kell gyűjteni. Szerelés közben gyújtóforrást (nyílt lángot, nagy hőt vagy szikrát adó eszközt) a szerelő területen tartani és használni tilos. A pirotechnikai termék előkészítési megbontására, vágására csak olyan eszközök használhatók, ame lyek elektrosztatikusan nem töltődnek és szikrát nem képeznek. Pirotechnikai elegyet tartalmazó termék vágására éles vágóéllel rendelkező vágószer számot vagy ollót lehet használni. Az előkészítés során ellenőrizni kell a segéd piro technikai termékek és a segédeszközök meglétét, és minőségét. A vetőcsőből működtethető pirotechnikai termé ket megfelelő vetőcsőbe kell helyezni. A pirotechni kai terméket csak úgy szabad a vetőcsőbe helyezni, hogy a lökőtöltet a csőfar irányában legyen.

• Beltéri pirotechnikai termék felhasználása alkal

mával a védőterületen belül csak igazolt, megfele lően lángmentesített díszlet, anyag helyezhető el. • Beltéri pirotechnikai termék felhasználásának megkezdése előtt az épület tulajdonosának vagy bérlőjének meg kell győződnie a rendelkezésre álló tűzvédelmi berendezések működőképességének feltételeiről, különös tekintettel a beépített oltó berendezésekre, záporberendezésekre, és fali tűz csapokra. Nem megfelelő tűzvédelmi berendezés esetében tilos a pirotechnikai termék felhasználása. • Beltéri pirotechnikai termék felhasználásának vég rehajtása előtt a helyi sajátosságokról a létesítmény vezetője tájékoztatja a felelős pirotechnikust, illet ve a pirotechnikai termék felhasználóját, míg a fe lelős pirotechnikus, illetve a pirotechnikai termék felhasználója a szükséges magatartásra kioktatja a közreműködőket, illetve a rendezvényszervezőt. Az oktatás végrehajtását írásban rögzíteni kell. • A telepítés megkezdése előtt a felelős pirotechnikus

tűzvédelmi szempontból átvizsgálja a helyszínt. Ha potenciális veszélyforrást talál, a rendező szervek kel közösen gondoskodik a veszélyforrás megszün tetéséről, vagy tűz elleni védelméről. • Az ellenőrzött területen az építmények tetőzetét előzetesen át kell vizsgálni, a nyílásokat le kell zárni, vagy nem éghető anyaggal le kell fedni.


|

E-Tűzvédelem

• A felelős pirotechnikus az ellenőrzött területen

•

•

•

•

•

•

bárhol elhelyezheti a működtetés helyét, ha a hely színbejáráson még nem tapasztalt körülmények lépnek fel, amelyek növelik a pirotechnikai termék felhasználásának kockázatát. A felhasználási engedélyhez, illetve a bejelentéshez csatolt helyszínrajzon bejelölt felhasználási terület megnövelhető, ha ez a tevékenység biztonságát fo kozza. A változtatásról a tevékenység helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságot még a felhasználás megkezdése előtt értesíteni kell. A felelős pirotechnikus a telepítést az ellenőrzött terület kijelölésével, lezárásával vagy elkerítésével kezdi. A pirotechnikai termék telepítését megelőzően az ellenőrzött területre a környezeti tűz oltásához szükséges számú és típusú tűzoltó készüléket – könnyen hozzáférhető módon – ki kell készíteni, továbbá biztosítani kell a tűzjelzés lehetőségét. A tűzvédelmi szakhatóság az engedélyben rögzít heti a tűzjelzési és tűzoltási feltételeket. A pirotechnikai termék felhasználásának megkez dése előtt 2-12 órával a tevékenység területe szerint illetékes tűzoltóság közvetlen, vagy a tűzoltóság központi hívószámán a tevékenység megkezdéséről tájékoztatni kell a működési terület szerint illeté kes tűzoltóság ügyeletét. A telepítés során a pirotechnikai terméket – a ter mékre vonatkozó használati és kezelési útmutató vagy műszaki leírás figyelembevételével – elmoz dulásmentesen kell rögzíteni. Telepítéskor ügyelni kell arra, hogy a lövés irányá ban akadály ne legyen.

• Nézők felett átlőni, vagy az ellenőrzött területen

működési tartományon belül a nézők irányába lőni tilos. • A kilövés irányát és szögét – az adott időjárási vi szonyoknak megfelelően – úgy kell megválasztani, hogy a visszahulló anyagok a környezetet ne veszé lyeztessék. • A telepítés megkezdésétől kezdve állandó felügye letet kell tartani. • A telepített pirotechnikai terméket védeni kell az időjárás káros hatásaitól.

• Az ellenőrzött területet a felelős pirotechnikus a

•

•

•

telepítés befejezését követően átvizsgálja, és az eset leges tűzforrásokat eltávolítja. A pirotechnikai termék felhasználása során az el lenőrzött területen az indítást végző személyzet kivételével más személy nem tartózkodhat. Az Országos Meteorológiai Szolgálat által közzé tett narancs vagy piros riasztási fokozat esetében, illetve erős szélben (a széliránytól függetlenül, ha a szél sebessége a kilövés irányától a pirotechnikai terméket a védőterületén kívülre eltéríti) a piro technikai termék felhasználásának lebonyolítását a felelős pirotechnikus elhalasztja, vagy ha már el kezdték, úgy a működtetést – ha ez lehetséges – leállítja. Ha a felelős pirotechnikus a működtetés során a közbiztonságra veszélyt észlel, leállítja pirotechni kai termékek további felhasználását.

• Az indítás befejezését követően legalább tíz perc

•

•

•

•

•

várakozás után lehet megkezdeni a működtető esz közök átvizsgálását. Soha sem szabad közvetlenül a vetőcső fölé hajolni, csak oldalról nézve szabad vizsgálni az eszközöket. A felelős pirotechnikus a felhasználás során indí tott, de el nem működött pirotechnikai terméket összegyűjti, az eredetileg nem izzógyújtóval szerelt termékről az izzógyújtót leszereli, és külön-külön tároló eszközbe teszi. A felszerelést kizárólag ezt követően szabad visszabontani. Nagy kiterjedésű telepítés esetében az elkülönülő részek visszabontá sát más részektől függetlenül is meg lehet kezdeni. A felelős pirotechnikus az eszközöket, a felhaszná lási területet és környezetét is átvizsgálja, hogy az esetleg tűz keletkezését kiváltó parázs, zsarátnok ne maradjon. A felelős pirotechnikus a felhasználási terület meg tisztítását és ellenőrzését követően a felhasználási területet határoló kordont lebonthatja. A felelős pirotechnikus a helyszínt akkor hagyhat ja el, ha a felhasználási területet átvizsgálta, és azt rendben levőnek találta. A távozás időpontját az engedélyen fel kell jegyezni. A pirotechnikai termék felhasználása során kelet kező hulladék pirotechnikai anyagot a felelős piro technikus összegyűjti, és átadja egy olyan vállalko zásnak, amely jogosult annak megsemmisítésére. 11

|


Kérdés Mezőgazdasági terményszárító kezelőnek az ipari olaj és gáztüzelő berendezést kezelő képesítés, továbbá az ötévenkénti továbbképzést igazoló dokumentumon túl kell-e tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal is rendelkezni? Igaz, hogy az ötévenkénti továbbképzési kötelezettséggel egyidejűleg a terményszárító kezelő tűzvédelmi szakvizsga kötelezettsége megszűnt? Válasz A tűzvédelmi szakvizsgáról szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet 1. mellékletében felsorolt foglalkozási ágak (munkakörök) alól jogszabály felmentést nem ad, ezért aki ilyen munkakört tölt be, annak tűz védelmi szakvizsgával rendelkeznie kell. Az Ön által felvetett esetben azonban a szárító kiszolgálása veze tékes gázról történik (ez nem szerepelt a kérdésében, csupán tapasztalatainkra hagyatkozunk, a szárítók nagy gázfelhasználása nem teszi lehetővé a tartályról történő kiszolgálást), így nem értelmezhető az egy időben jelenlévő gáz mennyisége, hiszen ha ez a mérvadó szám meghaladja a 100 kg-ot, akkor a ke zelőnek tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkeznie (45/2011. BM rendelet 1. melléklet 2. pont). Mivel azonban vezetékes gázról táplálják meg a szárítót, a 100 kg egy időben jelenlévő gázmennyiség nem ér telmezhető, így a szárító kezelését végző munkavál lalónak az Ön által leírt végzettségen kívül tűzvédel mi szakvizsgával nem kell rendelkeznie.

A Tűzvédelem szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdé sekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló infor mációk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyúj tandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezet het, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Tűzvédelem VI. évfolyam, nyolcadik szám, 2014. augusztus Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: M. C. Direct Kft.


|

E-Tűzvédelem

E-Tűzvédelem Gyakorlati útmutató tűzvédelmi

Recommend Documents