E-Tűzvédelem Gyakorlati útmutató tűzvédelmi

E-Tűzvédelem Szakmai folyóirat

Gyakorlati útmutató tűzvédelmi szakemberek, munkavédelmi szakemberek, üzemeltetők, cégvezetők részére

2014. június

VI. évfolyam 6. szám

Tartalom

Aktuális A veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről szóló 2/2002. (I. 11.) Korm. rendeletet hatályon kívül helyezte a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló 25/2014. (IV. 30.) NFM rendelet. Az NFM rendelet 2014. július 1-től hatályos rendelkezései az alábbi változásokat eredményezik:

Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűzés katasztrófavédelmi mérnök A kézirat lezárása: 2014. május 30.

Aktuális •A veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó

A hónap témája •M unkahelyi tüzek megelőzése

Az NFM rendelet újdonságként vezeti be a szaktanfolyam fogalmát, amely az ADN, az ADR és a RID 1.8.3 szakaszában meghatározott, a veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadónak bizonyítvány megszerzéséhez előírt képzését jelenti. Az NFM rendelet a veszélyesáru-szállítással kapcsolatos tevékenység fogalmának módosításával a szállítás során történő ideiglenes tárolást nem sorolja a veszélyes áru szállítással kapcsolatos tevékenységek közé. A rendelet hatálya kibővült a Magyarország területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozáson, a tanácsadón kívül a közlekedési hatóságra, a katasztrófavédelmi hatóságra, valamint az e rendelet szerinti képzést nyújtó szervre is. Újdonság, hogy a tanácsadói feladat ellátására vonatkozó kijelölésben rögzíteni kell a tevékenység megkezdésének időpontját is. Abban nincs változás, hogy a vállalkozásnak a kijelölt tanácsadója személyéről, annak megváltozásáról értesítenie kell minden érintett munkavállalóját, valamint a veszélyes áru szállításához kapcsolódó tevékenységével érintett üzleti partnereit az általa megválasztott módon (például a honlapján való közzé-

Szabványújdonságok Olvasói kérdések •N övénytermesztési rendeltetésű ponyvaszerkezetű építmény (fóliasátor) szerkezeteivel szemben támasztott követelmények •N yitott vagy zárt lépcsőház?

Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Naprakész, a gyakorlatban jól hasznosítható információkhoz szeretne jutni, de nincs, akitől megkérdezze? Tűz védelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre tel jesen ingyenesen, 10 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Az online segédletek elérhetősége: www.forum-szaklapok.hu Felhasználói név: TVédszaklap Jelszó: tuzved1406 Kérdéseit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

1

|

E-Tűzvédelem 2014. június, VI. évfolyam 6. szám

tétellel) tájékoztatni. A változás lényege, hogy a munkavállalók értesítését dokumentált módon kell megtenni. Az NFM rendelet értelmében, ha a tanácsadó az ADN, az ADR vagy a RID 1.8.3.3 bekezdésében meghatározott feladataival kapcsolatban hiányosságot, mulasztást vagy egyéb szabálytalanságot tapasztal, azt írásban jelzi a vállalkozásnak. Ez annyiban újdonság, hogy a korábbi szabályozás lehetővé tette a szállítmány visszatartását vagy a technológiai fo lyamat leállítását, illetve a jelzés szóban történő közlését. A tanácsadó által az ADN, az ADR és a RID 1.8.3.3 bekezdése szerint készített éves jelentéssel összefüggésben meghatározásra került, hogy azt a tárgyévet követő év május 31-éig kell elkészíteni. Az NFM rendelet értelmében tanácsadónak az ADN, az ADR vagy a RID 1.8.3.6 bekezdése szerinti esetekben előírt baleseti jelentésében ki kell térnie az eseményt előidéző lehetséges okok leírására, elemzésére, valamint a hasonló események vagy mulasztások megelőzéséhez javasolt intézkedések leírására is. A jelentést a vállalkozásnak a baleset vagy káresemény napjától számított tizenöt napon belül meg kell küldenie a Belügyminisztérium Országos Katasztrófa védelmi Főigazgatóságnak a baleset vagy a rendkívüli esemény helye szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: katasztrófavédelmi hatóság) részére. Ebben nincs változás, mindössze annyi, hogy az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság alatt egységesen katasztrófavédelmi hatóságot kell érteni. Újdonság, hogy a veszélyes áru közúti, vasúti vagy belvízi szállítása, berakása, töltése vagy kirakása közben bekövetkezett baleset vagy rendkívüli eseményről az ADN, az ADR vagy a RID 1.8.5 szakasza által meghatározottak szerinti esetben az ADN, az ADR vagy a RID 1.8.5 szakaszában meghatározott tartalmú jelentést kell küldenie. Továbbá az is, hogy a vasúti vagy belvízi szállítás érintettsége esetén a jelentést a közlekedési hatóság részére is meg kell küldeni és a jelentést öt évig meg kell őrizni.

Az NFM rendelet alapján a katasztrófavédelmi hatóság – amennyiben az szükséges – a baleseti jelentés kiegészítésére hívhatja fel az érintett vállalkozást vagy kezdeményezheti az érintett vállalkozás soron kívüli hatósági ellenőrzését. Az NFM rendelet egyes pontokban újraszabályozza a szükséges képesítés megszerzésének módját az alábbiak szerint: • a tanácsadói bizonyítvány megszerzéséhez a jelöltnek alap szaktanfolyamon kell részt vennie • alap szaktanfolyam szervezhető közúti, vasúti vagy belvízi közlekedési alágazatra, ezeken belül az 1, 2, 3, 4.1, 4.2, 4.3, 5.1, 5.2, 6.1, 6.2, 7, 8 és 9 osztályra, valamint az UN 1202, az UN 1203, az UN 1223 és az UN 3475 azonosító számú anyagokra, az UN 1268 és az UN 1863 alá tartozó repülőgép tüzelőanyagokra. • alap szaktanfolyamra az jelentkezhet, aki – felsőfokú végzettséggel rendelkezik és legalább két évig veszélyesáru-szállítással kapcsolatos feladatot látott el, – középfokú végzettséggel rendelkezik és legalább öt évig veszélyesáru-szállítással kapcsolatos feladatot látott el vagy – az ADN-nel, ADR-rel vagy RID-del kapcsolatos hatósági feladatot lát el.

• a 7 osztályra (radioaktív anyagok) vonatkozó ké-

•

• •

•

pesítés megszerzésére irányuló alap szaktanfolyamra való jelentkezésnek további feltétele a munkavállalók sugárvédelmi oktatásáról rendelkező jogszabály szerinti, legalább alap fokozatú sugárvédelmi képzettség igazolása is. a tanácsadói bizonyítvány megszerzéséhez a jelöltnek vizsgát kell tennie. Vizsgára az bocsátható, aki az alap szaktanfolyamot elvégezte. a vizsga írásbeli tesztből és esettanulmányból, vala mint szóbeli részből áll. a vizsga arra a közlekedési alágazatra és árucsoportra sikeres, amelyikre a vizsgázó a hozzá tartozó vizsga elemekből megfelelt. a vizsga előkészítése és tárgyi feltételeinek biztosítása a közlekedési hatóság vagy az általa megbízott képzést nyújtó szerv feladata.

Abban nincs változás, hogy a tanácsadói bizonyítvány hatályának meghosszabbításához a jelöltnek ismeret2 2014. június, VI. évfolyam 6. szám

|

E-Tűzvédelem

felújító szaktanfolyamon kell részt vennie és írásbeli tesztvizsgát kell tennie. Ezzel kapcsolatban az NFM rendelet az alábbiakat határozza meg: • vizsgára az bocsátható, aki az ismeretfelújító szaktanfolyamot elvégezte, és bizonyítványa hatá lyának időtartamából kevesebb, mint egy év van hátra. • ismeretfelújító vizsga kizárólag arra a közlekedési alágazatra és árucsoportra vonatkozóan tehető, amelyre a vizsgázó bizonyítványa érvényes. • a vizsga megtartására és értékelésére az alapvizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

• a sikeres vizsgáról az ADN, az ADR és a RID

Az NFM rendelet értelmében az a tanácsadó, aki bizonyítványa érvényességét további közlekedési alágazatra vagy árucsoportra kívánja kiterjeszteni, a megfelelő szaktanfolyam elvégzését követően kiterjesztő vizsgát tehet. A kiterjesztő vizsgán azokból a tárgyakból kell vizsgát tennie, amelyek a választott közlekedési alágazathoz vagy árucsoporthoz az alap vizsgán szükségesek, azzal a kivétellel, hogy a 2. melléklet 1.1. pontja szerinti tesztvizsga elemet nem kell megismételni. A vizsga megtartására és értékelésére az alap vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A sikeres kiterjesztő vizsga a tanácsadó bizonyítványa hatályának időtartamát nem módosítja.

•

A szaktanfolyamokkal kapcsolatban általánosságban megállapítható, hogy azokat csak a közlekedési hatóság engedélyével rendelkező képzést nyújtó szerv szervezhet. A közlekedési hatóság annak a képzést nyújtó szervnek ad közigazgatási eljárás keretében engedélyt, aki a 3. mellékletben meghatározott személyi és tárgyi feltételeket biztosítja. A szaktanfolyamok tantervét és óraszámait a közlekedési hatóság határozza meg. Alap és ismeretfelújító szaktanfolyam összevontan is szervezhető. A vizsgákkal kapcsolatban az NFM rendelet az alábbi közös rendelkezéseket tartalmazza: • a vizsga kérdéseiből a közlekedési hatóság kérdésgyűjteményt készít, • a vizsga során a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 33. § (5)–(9) bekezdésében foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni,

•

•

•

1.8.3.18 bekezdésének megfelelő formájú bizonyítványt a közlekedési hatóság állítja ki, a bizonyítvány címét és a közlekedési alágazat megnevezését magyar és angol nyelven is fel kell tüntetni, a bizonyítványban az ADN, az ADR és a RID 1.8.3.18 bekezdésében foglaltakon túlmenően a 6. § (2) bekezdés a)–e) pontja szerinti korlátozott érvényességet is fel kell tüntetni, sikertelen vizsga esetében legkorábban öt nap eltelte után és legfeljebb egy éven belül lehet javítóvizsgát tenni, két sikertelen javítóvizsga esetében a jelölt csak újabb szaktanfolyam elvégzése után bocsátható vizsgára.

A hatályos bizonyítvánnyal rendelkező tanácsadót kérelmére a közlekedési hatóság felveszi a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók névjegyzékébe. A névjegyzéket a közlekedési hatóság az internetes honlapján naprakészen hozzáférhetővé teszi. Azt a tanácsadót, akinek a bizonyítványa hatályát vesztette, a közlekedési hatóság hivatalból törli a névjegyzékből. Lényeges átmeneti szabály, hogy az a vállalkozás, amelynek a tanácsadóját nem az NFM rendelet szabályai szerint jelölték ki, az köteles legkésőbb szeptember 30-ig tanácsadóját az NFM rendelet előírásai szerint kijelölni. A szaktanfolyamokra és vizsgákra vonatkozó előírásokat a 2014. július 1. után engedélyezett szaktanfolyamokra és az azokat követő vizsgákra kell alkalmazni. Az NFM rendelet részletesen szabályozza, hogy a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó által készítendő éves jelentés tartalmi követelményeit Az éves jelentésben fel kell tüntetni: • a tárgyévet • a vállalkozás – nevét, – címét, – vezetőjének nevét,

3

|


• a tanácsadó – nevét, – telefonszámát, – e-mail címét, – bizonyítványának számát, – bizonyítványának hatályát, – bizonyítványának érvényességét, – névjegyzékbe vételi számát, – kijelölésének időpontját (ha a vállalkozásnak munkavállalója vagy külső személy), – tevékenységének kezdő időpontját (ha a vállalkozás vezető tisztségviselője), a vállalkozás tevékenységi köreit (feladó, szállító, • •

•

•

•

•

• • • •

fuvarozó, csomagoló, töltő, berakó, kirakó), szállítás és fuvarozás esetében a tevékenységi körbe tartozó közlekedési alágazatot (közút, vasút, belvíz), a veszélyesáru-szállítással kapcsolatos tevékenységi körbe tartozó veszélyes áru mennyiségét osztályonként (szállítás és fuvarozás esetében szállítási módonként és közlekedési alágazatonként külön táblázat készítendő), a veszélyes áruk szállításához alkalmazott, az ADR, a RID, az ADN szerint jóváhagyásra kötelezett járművek azonosító adatait, a tartány vizsgálatok lejáratát (ha a vállalkozás erre vonatkozó nyilvántartása ellenőrzés céljából hozzáférhető, akkor a jelentésben elegendő utalni a nyilvántartásra), a veszélyes áru szállításához kapcsolódó engedélyek, közbiztonsági tervre, egyéb belső szabályzókra történő utalást, az ADN, az ADR és a RID 1.3.3 szakasza szerinti oktatásra vonatkozó iratok alapján a megtartott oktatásokat és az oktatásban résztvevők számát, a biztonsági tanácsadó által tartott ellenőrzések, témaköreit, megállapításait, a hatósági ellenőrzéseket, az esetlegesen feltárt hiá nyosságok megszüntetésére tett javaslatokat, a vállalkozást érintő veszélyes áruval kapcsolatban bekövetkezett balesetek leírását, elemzését, a biztonsági tanácsadó észrevételeit, javaslatait.

A hónap témája Munkahelyi tüzek megelőzése Az otthonunkon kívül a legtöbb időt a munka helyünkön töltjük el, az ember a munkakörnyezetét valamilyen szinten – a munkáltatótól függően – a saját komfortjára formálja. Habár a munkahelyünkön található ingóságok és ingatlanok nem képezik saját tulajdonunkat (az esetek többségében), minden munkavállaló számára meg kell lenni az igénynek a biztonságos környezetre, illetve arra, hogy a munkahelyére másnap is be tudjon menni dolgozni, hiszen ez biztosítja számára a megélhetést. Ebben a cikkemben a munkahelyeken történő tüzek okairól, összefüggéseiről és a hozzá kapcsolódó jogszabályi háttérről, illetve gyakorlati, hasznos tanácsokról lesz szó. A munkahelyi tüzeket okaik és okozóik alapján sorolom, nem pedig az egyes munkahelyeket vizsgálom meg, hogy ott milyen tüzek fordulhatnak elő. A munkahelyi tűzesetek megelőzése sok esetben az ott dolgozók és a felelős vezetők szemléletmódján, jogkövető magatartásán múlik. A takarítás, avagy a használat általános szabályai

Mindenkinek van egy alapvető igénye a tiszta munkakörnyezetre. Az üzemekben, műhelyekben azonban a munka jellege miatt nem mindig lehet a „patikarendet” betartani. Arra azonban mindenképpen figyeljünk, hogy a műszaki végén a szemeteseket kiürítsék, az éghető hulladékot az arra kijelölt tárolókba elhelyezzék, a nem használt gépeket áramtalanítsák illetve a munkaeszközöket a helyükre visszarakják. Miért fontos rendet rakni? Ha valami kigyullad, akkor úgyis leég az egész – tehetik fel a kérdést jogosan a kétkedők, azonban erre igen egyszerű a válasz. Amennyiben tűz is üt ki az adott munkahelyen, a tűz terjedése sokkal lassabb egy rendbe rakott munka helyen, mint egy éghető hulladékokkal, szétszórt szerszámokkal telidobált műhelyben. A „rendrakáson” túl nézzük meg melyek a legfontosabb szabályok melyeket szem előtt kell tartanunk!

4 2014. június, VI. évfolyam 6. szám

|

E-Tűzvédelem

• Éghető folyadékkal, zsírral szennyezett hulladékot

•

• •

•

•

csak az arra kijelölt zárható, nem éghető anyagú tárolóba lehet elhelyezni. Az üzemszerűen csepegő éghető folyadékot nem éghető anyagú edénybe kell felfogni és szükség szerint, de legalább műszakonként egyszer üríteni kell. A munkavégzés helyszínén mindig csak az ahhoz szükséges mennyiségű anyagot szabad tárolni. A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, készülékről a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, valamint a tevékenység befejezése után el kell távolítani. Amennyiben éghető folyadék folyik szét a munkaterületen azt haladéktalanul fel kell itatni és a helyiséget ki kell szellőztetni. A helyiségekre vonatkozó előírásokat, tiltó, figyelmeztető táblákat a helyiség bejáratánál jól látható módon ki kell helyezni.

Olyan üzemeknél, létesítményeknél ahol éghető anyagot dolgoznak fel igen körültekintően kell eljárni a használati szabályok terén. Nem elég a környezetünkben elvégezni a rendrakást, hanem a használt gépek, eszközök tisztító jellegű karbantartását is gyakran kell megejteni. Ez az egyszerű portalanítástól terjedhet a levegős kifúvatáson át a teljes szétszerelésig. Nagyon fontos, hogy az éghető anyagok porai bejutnak a gépek forgó alkatrészeibe és ott növelik a súrlódási tényezőt. Ezért a tisztításuk, a csapágyak, súrlódó alkatrészek rendszeres vizsgálata, lehetőség szerinti utánzsírzása is fontos nem csak a gép élettartama, hanem az esetleges súrlódásokból eredő túlmelegedések és a belőlük keletkező tüzek megelőzése céljából.

ben ingyenesen biztosította a leszoktató programot és az ehhez szükséges eszközöket (pl.: nikotintapasz). A dohányzóknak saját magukkal szemben kell igényesnek lenniük, hogy az égő dohányneműt a megfelelő edénybe helyezzék. Az égő cigarettacsikkek különösen veszélyesek ipari létesítményekben, ahol éghető anyagok pora, morzsaléka, forgácsa halmozódik fel. Mivel a legtöbb ilyen létesítményben a Tűzvédelmi Szabályzat általánosságban tiltja a dohányzást a teljes területre számtalanszor előfordulhat, hogy emberi mulasztásból történik tűzeset, ami a dohányzással köthető össze. Ezt bizonyítani nagyon nehéz és körülményes, ezért folyamatosan sulykolni kell a dolgozókban a dohányzásra vonatkozó szabályok betartását. A Tűzvédelmi Szabályzatban külön részt kell szentelni a dohányzásnak illetve célszerű térképesen ábrázolni a kijelölt dohányzóhelyeket. Ezekkel ne spóroljunk, könnyebb rábírni a dolgozókat a szabályok betartására, ha azt a munkáltató elősegíti, például az átlagosnál több helyet jelöl ki dohányzásra és ott megfelelő körülményeket biztosít (kiülő, megfelelő szeméttároló stb.). Vizsgáljuk meg először a jogszabályi előírásokat a dohányzásra vonatkozólag, majd ezt követően néhány gyakorlati megközelítést!

Dohányzás

Minden ember egyéni döntése, hogy dohányzik-e avagy sem. Jelenleg Magyarországon a nemdohányzók védelme érdekében igen szigorú jogszabályokat hoztak az elmúlt évek során. Pályafutásom során találkoztam olyan üzemeltetővel, aki a leszokás érdeké-

5

|


Az OTSZ 570. §-a dohányzásra vonatkozóan nem tartalmaz túl sok előírást: • Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. • Dohányozni nem szabad az „A”–„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat a vonatkozó műszaki követelmények által meghatározott biztonsági jellel kell jelölni. • Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségbe, építménybe, szabadtérbe gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad. http://kukacentrum.hu/

Az első két előírás jóformán iránymutatás, a tűzvédelmi szabályzatot készítőknek, hiszen nyilvánvaló, hogy ott nem szabad dohányozni ahol az tüzet okozhat. Lássuk a gyakorlati megközelítést! A dohányzóhelyek kialakításánál célszerű olyan szemeteseket kihelyezni, ahova külön elhelyezhető a csikk illetve az egyéb szemét. A szemetesnek minden esetben nem éghető anyagúnak kell lennie. A csikktartó résznek pedig olyan kialakításúnak, ha a belehelyezett csikkek esetleges parázs hatására meggyulladnak és égni kezdenek a dohányzó helyről illetve a csikktartóból ne kerülhessen ki (pl.: szél ne vigye el a parazsat, ne döntse fel az edényt). Személy szerint a rácsos csikktartókat nem tartom előnyösnek, mert az égő dohányneműt nem oltják el rendesen rajta, sokkal célszerűbbek a képen látható megoldás. Ha az üzemeltető rendelkezik megfelelő felszereléssel és kapacitással, készíttethet saját tervezésű és kialakítású csikktartókat is, melyeket a helyi körülményeknek megfelelően alakíttat ki. (Figyelem, ha frissen eloltott dohányneműt tartalmaz a hamutartó, azt ne azonnal ürítsük a kukába!) A cigaretta mint gyújtóforrás nem lánggal való égés fog elsősorban okozni, az általa meggyújtott anyagok sokáig izzanak és füstölnek. A lánggal való égés akkor következik be, ha már elég nagy területen izzik az anyag vagy olyan légmozgás van ami kellően felszítja

Hamutartóval ellátott nem éghető anyagú szemetes

az izzást (pl.: huzat, szél stb.). Ezért kellő odafigyeléssel ezek a kezdődő tüzek könnyen és gyorsan elolthatók, a probléma akkor következik be ha mindez elhagyatott helyen történik, például egy üzem szervizalagútjában, félreeső szegletben stb.. Egyes források szerint Magyarországon is hoztak forgalomba tűzbiztos cigarettát, ami nem ég végig, hanem a papírba önkioltó gyűrűket impregnáltak és ez megakadályozza a cigaretta továbbégését. A cigarettás dobozokon én ilyen jelölést nem találtam. Azonban ez nem fogja megakadályozni a dohányzásból fakadó tűzeseteket, ma Magyarországon egyre többen készítik saját maguk cigarettájukat a magas árak miatt és az ehhez használt papírokban, hüvelyekben tudomásom szerint nincs semmiféle adalékanyag, ami megakadályozná a dohány égését.

Elektromos berendezések

A mindennapokat körbeveszik az elektromos berendezések, számtalan kéziszerszámgépet, berendezést találunk egy munkahelyen. A „nem kötelező” elemekről, úgymint a kávéfőzőről, mikrohullámú sütőről, villanytűzhelyről nem is beszélve. Ezeknek a berendezéseknek az üzemeltetése különös odafigyelést kíván.


|

E-Tűzvédelem

Az OTSZ nagyon egyszerűen és hatékonyan fogalmaz: „A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani”. Ezt a szabályt az üzemeltetők, munkavállalók be is tartják, azonban mégis fordulnak elő elektromos tüzek olyan gépek, berendezé sekből melyek kikapcsolt állapotban vannak. Ebben az esetben tűz akkor fordulhat elő, ha a berendezésben valamilyen olyan meghibásodás van, ami a kikapcsolt állapot ellenére is okoz tüzet. Ne felejtsük el, annak ellenére, hogy a gép nincs bekapcsolva, egyes eszközökön van úgynevezett „stand by” mód, ami készenlétet takar, tehát az eszköz áram alatt van! Ilyenkor egy villámcsapás, vagy bármilyen a gépben keletkezett hiba következménye lehet tűz. Ha nincs a berendezésen stand by mód, akkor is áram alatt van az eszköz, hiszen az elektromos hálózathoz csatlakoztatva van. Ha nincs szükségünk a stand by módra (pl.: serverek, számítógépek), célszerű az adott helyiséget egy ott elhelyezett áramkapcsolóval áramtalanítani, így biztosak lehetünk benne, hogy a hálózat az áramkapcsolót (kismegszakító) követően feszültség-mentesített állapotú. A kötelező elemeken túl, a munkahelyeken találhatunk az ott dolgozók komfortját fokozó eszközöket is. Ilyenek a különböző konyhai berendezések illetve az elektromos fűtőberendezések. A konyhai eszközök közül a legnépszerűbbek a kávéfőzők, teafőzők illetve a mikrohullámú sütők. Az irodákban a munka be fejezését követően célszerű ezeket az eszközöket áramtalanítani. Mivel, ezek „azonnal” beüzemelhető elektromos berendezések, lekapcsolásukkal nem áramtalanítjuk teljes mértékben a készüléket. Hatósági ellenőrzéseim során többször hívtam fel az ott dolgozók figyelmét, hogy ezen eszközök alá helyezzenek nem éghető tálcát vagy lapot, illetve olyan helyre tegyék ahol meghibásodásuk és kigyulladásuk esetén a tűz nem terjed át máshova. Az elektromos fűtőberendezésekkel sokkal több a probléma mint azt sokan gondolják. A hősugárzók, olajradiátorok nem megfelelő üzemeltetési körülmények közt igen veszélyesek lehetnek. A bennük található hőkapcsoló meghibásodása esetén a készülék túlfűtheti magát, ami az olajradiátornál különösen

veszélyes a benne található jelentős mennyiségű éghető folyadék miatt. Ezeket az eszközöket tilos letakarni és használatukat követően mindig húzzuk ki őket az elektromos csatlakozóaljzatból. Vegyük figyelembe, hogy ezek a berendezések jelentősen terhelik az elektromos hálózatot, ezért lehetőleg ne hosszabbítókon keresztül használjuk. A kereskedelemben kapható hosszabbítók kialakítása és terhelhetősége hagy némi kívánni valót maga után, ezért tartózkodjunk a nagy fogyasztók alkalmazásakor tőlük. Arról nem is beszélve, hogy a „kikapcsolt” hosszabbítóval is ugyanaz a probléma, mint a kikapcsolt elektromos berendezéssel. A kapcsolóig a hos�szabbító feszültség alatt van, ennek meghibásodásakor könnyen okozhat tüzet. A hosszabbítókról még annyit, hogy kerüljük a hos�szabbító hosszabbítóval történő toldását, illetve a T-elosztók alkalmazását. A feltekert, kábeldobos hosszabbítóknál használatkor mindig tekerjük le az összes kábelt, ugyanis a feltekert kábeldob trafóként működik, megnő az induktív ellenállása a vezetéknek. Ennek hatása, hogy a hosszabbítón keresztül jóval kisebb áramerősséget kapunk (a villamos eszközök nem működnek megfelelően) és a feltekert vezeték melegedni fog, a kábel roncsolódik és akár gyújtóforrás is lehet belőle.

Fűtőberendezések, kémények

Itt elsősorban nem a központi fűtésű modern üzemekre, műhelyekre helyezem a hangsúlyt. A modern berendezésekkel kapcsolatosan csak annyit, hogy a gázkészülékeket mindig felül kell vizsgálni és a kazánhelyiségben illetve a kazán környékén éghető anyagot szigorúan tilos tárolni. Ennek pontos módját a Tűzvédelmi Szabályzatban kell rögzíteni. Az OTSZ részletesen foglalkozik a tüzelő-fűtő berendezésekkel a legfontosabb szabályok az alábbiak: • A berendezéshez csak a hozzá méretezett égéstermék elvezető csatlakoztatható; • „A”–„B” tűzveszélyességi osztályú helyiségben nyílt lánggal üzemelő tüzelő-, fűtőberendezés nem működtethető (itt a jogszabály kivételt tesz a technológiához kapcsolódó berendezésekkel); 7

|


• Ha a készülék osztálya megkívánja, felügyeletről

•

•

•

•

•

kell gondoskodnia (erről az fűtőberendezés kezelési utasítása rendelkezik); Szilárd tüzelőanyaggal működő berendezéseket csak szilárd anyaggal szabad begyújtani. Ennek klasszikus példája a kályhák begyújtása gyúlékony folyadékkal, találkoztam olyan üggyel, ahol a tulaj donos a cserépkályháját benzinnel elkevert gázolajjal akarta begyújtani. A kicsapó láng következtében a kezében található flakon gyúlékony folyadékot magára borította, a viselt ruházata meggyulladt és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy nem tudtak rajta segíteni. A jogszabály szerint a kazántérben tárolt tüzelőanyag és a kazán illetve az égéstermék elvezető között olyan távolságot kell hagyni, hogy az tüzet ne okozhasson. Személy szerint, ha van rá mód és lehetőség a tüzelőanyagot tároljuk másik helyiségben és csak a legszükségesebb mennyiséget hagyjuk a kazánhelyiségben. Éghető padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé olyan nem éghető anyagú parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghető padozatra, és az a tüzelőberendezés környezetében elhelyezett éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. A munkahelyen a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelésű berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhákban pedig a tüzet el kell oltani és a salakot el kell távolítani. Cserépkályhában a tüzelést a munka befejezése előtt 2 órával meg kell szüntetni és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni. A munka hely elhagyása előtt meg kell győződni a fűtő berendezés veszélytelenségéről. Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba, illetőleg a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni.

A salaktároló edénynek olyat válasszunk, ami nem éghető, illetve a salakot egy helyre gyűjtsük, azt semmiképp ne szórjuk szét anélkül, hogy meggyőződtünk volna róla, hogy izzó parázs nincs már benne (több napig hagyjuk állni). A hamuban az izzó parázs akár 1-2 napig is képes izzani.

A parázsfelfogókkal kapcsolatosan a nem éghető padozatú helyiségeknél is javasolt elhelyezni, hiszen az esetlegesen kihulló parazsat, salakot könnyebb összegyűjteni, kisebb a veszélye, hogy az izzó parázs éghető anyag közelébe jusson. A parázsfelfogókat folyamatosan tisztán kell tartani és célszerű legalább műszakonként vagy szükség szerint tisztítani. A kályhás tüzelés különösen nagy odafigyelést igényel olyan helyeken ahol egyébként is éghető anyagokkal dolgoznak, például asztalos műhelyekben. Ilyen munkahelyeken a lehető legszigorúbban kell eljárni a takarítás illetve a biztonságos távolságok betartása érdekében. Az elmúlt években több példa is volt asztalos műhely leégésére, ahol percek alatt égtek porrá több tíz millió forint értékű áruk, gépek, eszközök. A kémények – különösen amióta a katasztrófavédelem hatósági jogkört kapott – az utóbbi időben kiemelt figyelmet kapnak a hatóságok részéről. Nagyon fontos, hogy „Az égéstermék-elvezető berendezést és tartozékait, valamint a technológiai berendezés egyéb égéstermék-elvezetőjét A1 tűzvédelmi osztályú anyagból kell kialakítani, kivéve az olyan égéstermék-elvezető berendezést, amely 90 perc tűzállóságot biztosító A1 tűzvédelmi osztályú anyagból épített, megfelelő mechanikai védelmet is biztosító köpenyben vezetett, illetve szerelt, ha a) a tüzelőberendezés gyártója a tüzelőberendezéssel együtt tanúsított (CE, EME) égéstermék-elvezető berendezés műszaki dokumentációjában erről nyilatkozik (pl. kondenzációs berendezés), b) az égéstermék-elvezető berendezés gyártója a tanúsítványban (CE, EME), illetve más tüzelőberendezésekkel történő alkalmazásra vonatkozó műszaki dokumentációjában erről nyilatkozik, és c) az gyújtási veszélyt ne jelentsen.”. Régi építésű építményeknél még előfordulhat, hogy a kéményekbe „B”–„F” anyagú épületszerkezetet építettek be. Nagyon fontos, ha tudomásunk van arról, hogy a kéménybe gerendát építettek vagy bármilyen más egyéb nem „nem éghető” anyagú épületszerkezetet azt a kéményt ne használjuk. A kéményt és a kazánt összekötő füstcsövet stabilan rögzítsük 1,5 méterenként de legalább egy helyen. A hőmérsékletváltozások során a füstcsövek képesek szétcsúszni és a felügyelet nélkül hagyott kályha komoly veszélyt


|

E-Tűzvédelem

munkavégzés után üt ki, mert a meggyulladt éghető anyag sokáig izzik, és csak hosszú idő múlva éri el azt a hőmennyiséget, ami elegendő a lánggal való égéshez. Célszerű az elvégzett munkát követően a munka helyszínét rendszeresen bejárni néhány napig, így az esetleges izzással járó tüzek hamar észrevehetők még mielőtt nagyobb baj történne. Vizsgáljuk először meg, hogy mi vonatkozik a tűz veszélyes tevékenységekre!

Kéménytűz

http://bataszekot.extra.hu/?p=4931

jelenthet. Szilárd anyag tüzelésénél figyeljünk a tüzelőanyag nedvességére, ha nedvesebb fát vagy szenet égetünk, több levegőt adjunk, mert különben a kéményben lecsapódó pára megköti a füstöt és kátrányos masszává áll össze, mely beborítja a kéményt, rontja a huzathatást, illetve begyulladhat, ami kéménytűzhöz vezet. A kéménytüzek különösen veszélyesek, mert a kémények több száz fokosra forrósodnak fel, oltásukat rendkívül körültekintően kell végezni, a hirtelen bejutó víz gőzzé válva szétvetheti a kéményt, illetve a falat. Ha kéménytüzet tapasztalunk, mindenképp értesítsük a tűzoltókat és ne kíséreljük meg az oltást. Hagyományos eljárás az is, ha hagyják kiégni a kéményt, ekkor azonban mindenképp figyelni kell a kémény szerkezetét, hogy nem károsodik-e a kiégés során.

Tűzveszélyes tevékenységek

A hegesztés illetve nyílt lánggal működő egyéb berendezések használatához a Tűzvédelmi Szabályzatban rögzített módon Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedélyt kell kiadni. A gazdálkodó szervezetnek itt meg kell határoznia azokat a feltételeket, melyek mellett ilyen tevékenység végezhető. Sokszor találkozni olyan kisebb-nagyobb tűzesetekkel, amikor az üzemben minden különösebb ok nélkül tűz üt ki, és a vizsgálat során kiderül, hogy előző nap hegesztettek, tetőt szigeteltek stb. Ezek a munkák nagy körültekintést igényelnek, szigorú keretek között végezhetők. Szintén jellemző rájuk, hogy a tűz akár 1-2 nappal a

Az OTSZ 567. §-a rendelkezik a tűzveszélyes tevékenységről: • Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. • Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. • Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – a következő pontban foglaltak kivételével – előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. • Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. • A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint – a helyi sajátosságnak megfelelő-tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. • Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és – tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében – a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedélyébe a munkát elrendelő tehet egyedi előírásokat is, melyeket a saját biztonsága érdekében be kíván tartatni. Ilyen lehet például, hogy a helyszínen a létesítményi tűzoltóság adjon ügyeletet a munka befejezéséig, milyen oltásteljesítményű tűzoltókészüléket 9

|


tartsanak készenlétben a munka során, az elvégzett munkát követően a munkavégzés helyszínének takarítása stb. Általánosságban elmondható, hogy ahol komolyan veszik, ennek az engedélynek a létjogosultságát nem történik tűzeset, mert a munkát végző felelőssége tisztábban megállapítható.

metikai cikkeket áruló üzletben tárolnak fa polcokon hajlakkokat, spray-ket, ami jogszabályba ütközik.

Raktározás és tárolás

A raktárak és tárolóhelyiségek – kis túlzással – a tűzvédelmi hatóság egyik kedvenc helyiségei közé tartoznak. A cikk elején említett rendrakás a raktárakra, tárolókra még inkább igaz. Az alábbiakban inkább a hasznos tanácsokra helyezem a hangsúlyt, tekintettel arra, hogy a cikk terjedelme nem teszi lehetővé a teljes éghető anyagok tárolására vonatkozó előírások taglalását, így a kismennyiségű tárolással kapcsolatosan adok gyakorlati támpontokat a hatósággal való kínos percek elkerülése érdekében.

http://tuz-es-munkavedelem.hu/veszelyes-anyagok-tarolasa/

Az előírások az anyagok halmazállapota illetve tűz veszélyességi osztálya köré csoportosul: „„A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, veszélyességi övezetben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok együtt nem tárolhatók. Egy helyiségben 300 kg feletti mennyiségű „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt – ha a vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkeznek – nem tárolható.” Az öngyulladó anyagokat minden más egyéb anyagtól külön kell tárolni és hőmérsékletüket legalább naponta kell ellenőrizni. A raktárakban figyeljünk oda, hogy az „A”–„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékokat más anyagoktól jól elkülönítetten, nem éghető szekrényben tároljuk. A szekrényt minden esetben feliratozni szükséges, sőt célszerűnek tartom a szekrényben egy tárolási rendet kialakítani egy saját szempontrendszer alapján (külön helyen a higítók, festékek, spray-k stb.). A kereskedelmi létesítményekben pedig szintén oda kell figyelni, hogy a tűzveszélyes anyagokat tilos éghető anyagú polcokon tárolni, sajnos nem egy koz-

Éghető anyagok helytelen tárolása

A másik fontos szempont, hogy tetőtérben és talajszint alatti helyiségekben „A”–„B”-s anyagokat ne tároljunk. A padlástérben az éghető anyagok tárolásának is szigorú szabályai vannak, az ott tárolt anyagnak eltávolíthatónak kell lennie és legalább 1 méteres távolságot kell tartani az égéstermék elvezetőtől. Lehetőleg tehát kerüljük el a tetőtérben történő raktározást és tárolást.


|

E-Tűzvédelem

Szabványújdonságok 2014 májusában

kezetek tervezése. 1–2. rész: Általános szabályok. Szerkezetek tervezése tűzhatásra. – az MSZ EN 19941-2:2013 módosítása – Az érvényesség kezdete: 2014. 05. 01.

2014 májusában az alábbi szabványok jelentek meg a tűzvédelemmel kapcsolatban:

MSZ EN 13501-6:2014 Épületszerkezetek és építési termékek tűzvédelmi osztályozása. 6. rész: Villamos kábelek tűzvédelmi osztályba sorolása a tűzveszélyességi vizsgálatok eredményeinek felhasználásával – Az érvényesség kezdete: 2014. 05. 01.

MSZ EN 14043:2014 Tűzoltásra és mentésre használt magaslétrák. Kombinált mozgathatóságú forgóasztalos létrák. Biztonsági és teljesítménykövetelmények és vizsgálati módszerek – Az érvényesség kezdete: 2014. 05. 01. MSZ EN 14044:2014 Tűzoltásra és mentésre használt magaslétrák. Szakaszos mozgathatóságú forgóasztalos létrák. Biztonsági és teljesítménykövetelmények és vizsgálati módszerek – az MSZ EN 14044:2005+A1:2009 helyett – Az érvényesség kezdete: 2014. 05. 01. MSZ EN 16327:2014 Tűzvédelem. Túlnyomásos adagoló rendszerek (PPS) és sűrített habbal oltó rendszerek (CAFS) – Az érvényesség kezdete: 2014. 05. 01. MSZ EN 1634-1:2014 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási vizsgálatai. 1. rész: Ajtók, redőnyök és nyitható ablakok tűzállósági vizsgálatai. – az MSZ EN 1634-1:2009 helyett – Az érvényesség kezdete: 2014. 05. 01.

MSZ EN 15254-6:2014 Tűzállósági vizsgálatok eredményeinek kiterjesztett alkalmazása. Nem teherhordó falak. 6. rész: Függönyfalak – Az érvényesség kezdete: 2014. 05. 01. MSZ EN 60079-0:2013/A11:2014 Robbanóképes közegek. 0. rész: Gyártmányok. Általános követelmények – Az érvényesség kezdete: 2014. 05. 01.

Olvasói kérdések Kérdés: Egy 10 hónapig fennálló növénytermesztési rendeltetésű ponyvaszerkezetű építmény (fóliasátor) szerkezeteivel szemben milyen követelményeket kell teljesíteni?

MSZ EN 1364-3:2014 Nem teherhordó elemek tűzállósági vizsgálata. 3. rész: Függönyfalak. Teljes konfiguráció (teljes összeállítás). – az MSZ EN 1364-3:2007 helyett – Az érvényesség kezdete: 2014.05.01. MSZ EN 1364-4:2014 Nem teherhordó elemek tűzállósági vizsgálata. 4. rész: Függönyfalak. Részleges konfiguráció) – az MSZ EN 1364-4:2007 helyett – Az érvényesség kezdete: 2014. 05. 01. MSZ EN 1994-1-2:2005/A1:2014 Eurocode 4: Együtt dolgozó, acél-beton öszvérszer11

|


Válasz: Az OTSZ 7. § 25. pontja értelmében ponyvaszerkezetű építménynek minősül az olyan állandó jellegű, legalább 9 hónapig fennálló, alapozással rendelkező közösségi építmény, amely a környező külső tértől csak húzófeszültségre igénybe vehető külső térelhatároló szerkezettel egészben elválasztott teret alkot és ezzel a használat feltételeit biztosítja. Tehát a növénytermesztési célú fóliasátor nem minősül ponyvaszerkezetű építménynek, mivel nem közösségi funkciója van. A fogalom alapján a ponyvaszerkezetű építmények követelményei nem vonatkoznak a növénytermesztési rendeltetésű fóliasátrakra. Ugyanakkor az OTSZ 322. § (2) bekezdése kimondja, hogy a növénytermesztési célú üvegházak, fóliasátrak szerkezeteit tűzvédelmi osztály és tűzállósági követelmény nem érinti. Összegezve tehát a növénytermesztési rendeltetésű fóliasátrak szerkezeteivel szemben sem a ponyvaszerkezetű építményekre vonatkozó előírásokat, sem egyéb követelményeket nem kell alkalmazni.

külső légtérhez szintenként – a közlekedőtér nettó alapterületének legalább 20%-át elérő felületű – homlokzati szabad falnyílással közvetlenül csatlakozik. A 28/a. pont alapján zárt lépcsőház, közlekedő helyiség a minden oldalról elsődleges épületszerkezetekkel határolt tér. A nyitott illetve zárt lépcsőházak, közlekedők fogalmai alapján a kérdésben megfogalmazott kialakítás megfelel a zárt lépcsőház fogalmának, hiszen minden oldalról elsődleges épületszerkezetekkel határolt térről beszélünk, míg a teljesen zárt felületre vonatkozóan a fogalom nem tesz utalást. Ugyanakkor nyitott lépcsőháznak, közlekedőtérnek nem minősülhet a tér, mivel a falnyílás mértéke nem éri el a közlekedőtér nettó alapterületének legalább 20%-át. Fentiekből következően a lépcsőház zárt lépcsőháznak minősül.

Kérdés: Nyitott vagy zárt lépcsőháznak minősül az a kialakítás, ahol a homlokzati falnyílás nem zárt (az áttörés mértéke az alapterület 15%-a) és minden oldalról elsődleges épületszerkezetek határolják? Válasz: Az OTSZ 6. § 28. pontja értelmében nyitott lépcsőháznak, közlekedőtérnek minősül az a tér, amely a

A Tűzvédelem szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Tűzvédelem VI. évfolyam, hatodik szám, 2014. június Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: M. C. Direct Kft.


|

E-Tűzvédelem

E-Tűzvédelem Gyakorlati útmutató tűzvédelmi

Recommend Documents