E G Y E Z T E T É S I L A P

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER NGM/22834/1/2011 Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. § rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011. 10. 25-én.

ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére az államháztartásról és az államadósságról szóló törvényről

Budapest, 2011. október

készítette: dr. Kézdi Árpád [email protected] +36-1-795-1945

látta: Tavaszi Zsolt főosztályvezető [email protected] +36-1-795-6302 dr. Naszvadi György államtitkár

jóváhagyta: dr. Nagy Róza közigazgatási államtitkár dr. Matolcsy György miniszter

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 2

EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja

2011. október 25. 2011. november 2. 2011. november 3. 2011. november 9.

2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény

egyetért

nem ért egyet

nem adott véleményt

észrevétele maradt fenn

Belügyminisztérium Honvédelmi Minisztérium Közigazgatási és Igazgatási Minisztérium Külügyminisztérium Nemzeti Erőforrás Minisztériuma Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Miniszterelnökség Vidékfejlesztési Minisztérium 2.2. Egyéb állami szervek (Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.) egyéb állami szerv

egyetért

nem ért egyet



Köztársasági Elnökség Legfelsőbb Bíróság Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Alkotmánybíróság Magyar Köztársaság Ügyészsége Állami Számvevőszék Országgyűlés Hivatala Országgyűlési Biztos Hivatala Közbeszerzések Tanácsa Gazdasági Versenyhivatal Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Központi Statisztikai Hivatal készítette: dr. Kézdi Árpád [email protected] +36-1-795-1945




Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Nemzeti Adó- és Vámhivatal Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Magyar Államkincstár Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Országos Atomenergia Hivatal Magyar Energia Hivatal Magyar Önkormányzatok Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Budapesti Önkormányzatok Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Faluszövetség Megyei Jogú Városok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége 2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet


egyetért

nem ért egyet






VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az előterjesztés célja 1.1. A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél Egy modern, a mai kor kihívásainak megfelelő államháztartási törvény megalkotása, amely magában foglalja az államadósság megfelelő szabályozását is. Az államháztartás átlátható, költséghatékony működtetése szempontjából elengedhetetlen, hogy az államháztartást szabályozó törvényt egységes szemlélet hassa át, korszerű, de a későbbiek folyamán is könnyen változtatható legyen, nem az alrendszerekre, hanem a folyamatokra tekintettel lévő törvényi szerkezet jellemezze. Kiemelendő az egyértelműség, keretjellegűség, a végrehajtási rendeletek megalkotását segítő szabályok kimondása, valamint az államháztartási tervezés, gazdálkodás, beszámolás során a felesleges, vagy visszaélésre lehetőséget adó szabályok megszüntetése. Az átláthatóság követelménye a törvénytervezetben mind a szabályozás, mind az államháztartás működése terén megjelenik. Maga a szabályozás is az átláthatóságra törekszik, az államháztartást az eddigi négy alrendszer helyett két alrendszerre bontja, a központi és az önkormányzati alrendszerre, a szabályokat keret jelleggel határozza meg. A törvénytervezet általános jelleggel a módosított pénzforgalmi szemlélet alkalmazását írja elő, ami alapján a bevételeket, kiadásokat azok pénzforgalmi teljesülésekor kell számba venni. A pénzforgalmi szemlélet általánossá tételével kikerült a szabályozásból a PPP ügyletek speciális kezelésére vonatkozó szabály, valamit a jelenleg hatályos azon rendelkezés, amely értelmében a hiányt rendezni, tartozást átvállalni csak költségvetési előirányzatként elszámolva lehet. Az átláthatóság követelményét szolgálja az átláthatóságot biztosító alapelvek megalkotásán túl (áttekinthetőség elve, nyilvánosság elve), a jelenleg széles körben alkalmazott „összevonások” és az évközi előirányzat-módosítások, átcsoportosítások jelentős korlátozása. A szabályozás fontos célja, hogy az új törvény fogalmai tiszták, pontosan meghatározottak, szóhasználata következetes legyen, az alapelvek, alapvető szabályok egymással koherens egészet alkossanak, ami az új törvény egész tartalmát áthatja. A törvénytervezet keretjellegűsége, átláthatósága miatt kimaradtak az eddigi szabályozásból a Magyar Államkincstárra és az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re vonatkozó részletes szabályok, ezekről külön törvényjavaslat kerül benyújtásra. A megalapozott tervezés, fegyelmezett költségvetési gazdálkodás követelménye alól úgynevezett „kiskapukat” engedő szabályozás elhagyása célként fogalmazódott meg az új törvény alkotása során. Ez megjelent a közbeszerzések megindítását jóváhagyott fedezet nélkül lehetővé tevő rendelkezés, valamint a nettó 50mrd forint feletti kötelezettségvállalások szabályainak elhagyásában, valamint hogy a jövőben a költségvetési szervek vállalkozási tevékenysége után a központi költségvetésbe minden esetben teljesíteni kell az előírt befizetést, nem jelent mentesítést, ha annak maradványát az alaptevékenységre használják (gyakorlatilag számolják) fel.





A törvényjavaslat kiemelt figyelmet fordít a tervezési szabályokra, egy olyan kettős irányból építkező rendszer vázát (a részletszabályok megalkotása a végrehajtási rendelet feladata) megteremtve, amely felülről, a keretszámok megalkotásával indul, részletes technikai kidolgozása alulról – a keretszámokon belül maradva konkrétan milyen feladatokra kívánnak költeni – történik, majd a kettő találkozásakor a költségvetés végrehajtásáért felelős Kormány hagyja jóvá a végső terveket. A tervezéssel összefüggésben a végrehajtási szintű tervezés szabályai is megváltoznak. A feleslegesen terjengős, az évközi gazdálkodás megtervezése szempontjából számos felesleges adatot tartalmazó elemi költségvetési űrlapgarnitúrát a gazdálkodás szempontjából lényeges bontású kiadásokat és bevételeket ismertető végrehajtási költségvetés váltja fel, amit egységesen el kell készíteni az államháztartás központi és helyi alrendszerében egyaránt, és ami az évközi gazdálkodás alapját képezi. Változás továbbá, hogy a központi alrendszerben megszűnik – jobban mondva az elemi költségvetéssel összeolvadva a végrehajtási költségvetés veszi át szerepét – a kincstári költségvetés. A jövőben tehát a központi alrendszerben az elfogadott költségvetési törvény alapján egy költségvetést kell majd készíteni. Lényeges hangsúlyozni, hogy azon információkról, amelyekre az államháztartás információs rendszerének szüksége van a központi tervezéshez vagy a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez, az évközi vagy év végi beszámolás során továbbra is adatot kell szolgáltatni, a változás, hogy az új szabályozás nem kényszerít rá – mint a jelenlegi elemi garnitúra – az adatszolgáltatások értékeinek – más szektorban egyébként ismeretlen – tervezésére. Több más, a felesleges munkaterhet, kiadásokat, bürokráciát jelentő előírás megszüntetése is a tervezet részét képezi. Ilyen az utalvány külön ellenjegyzésének megszüntetése (az érvényesítés önmagában megfelelő kontroll), a társadalmi szervezetek, alapítványok támogatásának külön engedélyezési rendszerének eltörlése a központi alrendszerben (a készülő civil törvény egységes támogatási rendszert vezetne be), és a feladatfinanszírozási rendszer (nem azonos az önkormányzatok tervezett, 2013-tól bevezetendő finanszírozásával) megszüntetése. Az egyszerűbb, átláthatóbb szabályokat szolgálja továbbá a végrehajtási jellegű rendelkezések kormányrendeleti szintre történő telepítése, például a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményei, a végrehajtási költségvetésen belül elvégezhető átcsoportosítások esetei, a külföldi követelések értékesítésének és az állami kezességek, garanciák vállalásának részletszabályai, az ellenjegyzésre – új megnevezésével a pénzügyi ellenjegyzésre, megkülönböztetve ezzel az egyéb (az Áht. által nem szabályozott, pl. jogi) ellenjegyzéstől – jogosultak felsorolása, a központi költségvetés és az önkormányzatok finanszírozását, a felhasználás ellenőrzését tartalmazó részletszabályok, a költségvetési szervek alapító, megszüntető okiratának, vagy a törzskönyvi nyilvántartás tartalmára vonatkozó szabályok. Az új, államháztartásról és államadósságról szóló törvénytervezet kiemelten foglalkozik a megnövekedett államadósság megfelelő kezelésével (ezen fontos cél a törvényjavaslat címében is megjelenik), cél a maastrichti államadósság és a magyar szabályok szerint államadósság számításnak az egymás felé, a lehetőségekhez mérten legnagyobb mértékben történő közelítése. A törvényjavaslat rendelkezik az államadósság számításáról a tervezés és az évközi végrehajtás során, továbbá előírja szükség esetére az évközi korrekció elvégzésének a kötelezettségét. készítette: dr. Kézdi Árpád [email protected] +36-1-795-1945




1.2. A kormány-előterjesztés szükségességének okai Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) megalkotása idején korszerű, jól tagolt törvény volt. Az elfogadása óta eltelt időszakban azonban a kor gazdasági változásait követő, koncepcionális, átfogó átdolgozása elmaradt, helyette az eredeti törvény struktúráját figyelmen kívül hagyó, konkrét ügyek által indukált, ötletszerű módosítás jellemezte. A folyamatos módosítások, kiegészítések hatására mára a törvény gyakorlatilag átláthatatlan szabályhalmazzá vált, amely az eredeti szerkezetben próbálja meg hol alapelvi, hol egészen technikai részletszabályokkal biztosítani az államháztartás átfogó szabályozását, megnehezítve ezzel mind a jogalkalmazók, mind a jogalkotók munkáját. Az új Alaptörvény külön fejezetben foglalkozik a közpénzekkel, a központi költségvetésről szóló törvénnyel, az államadóssággal, és a nemzeti vagyonnal. Ez a tény ugyancsak halaszthatatlanná teszi az Áht. rendelkezéseinek teljes felülvizsgálatát. A jogszabályanyag rendszerezésén, átláthatóbbá tételén, annak keret jellegű szemléletének kialakításán túl az új törvényi szabályozás oka, hogy az államháztartás átlátható legyen, elérjük, hogy a nem a törvény szándékának megfelelő szabályozási hiányosságok (kiskapuk) megszűnjenek, a tervezés fontosságának előtérbe helyezése a végrehajtással szemben megtörténjen, a munkaterhek, kiadások, bürokrácia csökkenjen. 1.3. Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása A javaslat meglévő közfeladat hatékonyabb ellátására irányul. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. jogalkotás Az államháztartás és az államadósság új szabályozásához törvény megalkotása szükséges, amely hatályon kívül helyezi az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt, és az államháztartás, valamint az államadósság területét keret jelleggel szabályozza. Szükséges a Magyar Államkincstár és az Államadósság Kezelő Központ Zrt. szervezetére, feladataira vonatkozó külön, törvényi szintű szabályozás. Ezen kívül szükséges az új törvény működését biztosító kormányrendeletek megalkotása. A törvényjavaslat-tervezetében jelenleg nem szerepelnek még felhatalmazó rendelkezések, mivel azok rögzítése a végrehajtási rendelet folyamatban lévő véglegezésekor történhet meg. 2.2. egyéb intézkedés Az új szabályozásnak megfelelő adminisztráció kialakítása. 2.3. alternatívák Az elérni kívánt cél csak jogalkotással valósítható meg.





3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés a kormányprogram következő elemeinek megvalósulását szolgálja: A Nemzeti Együttműködés Programja III. Nemzeti ügyek 5. Itt az idő, hogy helyreállítsuk a demokratikus normákat! 5 .2 Hiteles, őszinte, a választópolgárok bizalmára épülő kormányzás „Vissza kell állítanunk az állam lerombolt tekintélyét, ennek érdekében meg kell teremtenünk a törvényesen és átláthatóan működő, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító állam működési feltételeit. […] Az erős állam átlátható és egyúttal felelős. A társadalom általános bizalomvesztéséhez az elmúlt években nagymértékben hozzájárult az állam és a közszféra minden szegmensét behálózó korrupció és nepotizmus. Tűrhetetlen, hogy az állam javaira úgy tekintsenek, mint politikai zsákmányszerzés tárgyára. Elfogadhatatlan, hogy a közjavakkal törvénytelenül és erkölcstelenül sáfárkodók az államot mint magánvállalkozást kezeljék. Fontos, hogy a társadalom tagjai felelős és megbízható partnerként tekintsenek az államra. Mára a közhatalom működése alapjaiban nélkülözi a kiszámíthatóságot és a stabilitást. […] Ehhez javítanunk kell a közszolgáltatások minőségét és garantálni, hogy ezek hozzájárulhassanak a gazdasági és társadalmi versenyképesség megteremtéséhez.” 4. Előzmények, kapcsolódások Az előterjesztés korábbi kormánydöntéshez, előkészítés alatt álló kormánydöntéshez, rendkívüli eseményhez nem kapcsolódik. 5. Európai uniós kapcsolódások 5.1. A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai Nemleges. 5.2.Előzetes véleményezési kötelezettség áll fenn az Európai Unió joga alapján. Az előterjesztést nem szükséges előzetesen véleményezésre küldeni az Európai Unió szervezeteinek. 5.3. A tervezet az EUMSZ 107. cikke szerinti állami támogatást tartalmaz. Az előterjesztés nem tartalmaz állami támogatásnak minősülő intézkedést. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk A javaslat sürgősséggel történő tárgyalása indokolt annak érdekében, hogy az új államháztartásról és az államadósságról szóló szabályozás 2012. január 1-től hatályba lépjen.





A javaslat 108. § (9)–(13) bekezdésének, 109. § (1) bekezdésének, és 110. § (1) bekezdésének elfogadása minősített többséget igényel. 7. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztés nem került társadalmi egyeztetésre. 8. Vitás kérdések

9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató

igen/nem

Tárcaközlemény

igen/nem

Tárca által szervezett sajtótájékoztató

igen/nem

3. Fő üzenet (4-5 mondat): Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) megalkotása idején korszerű, könnyen alkalmazható törvény volt. Az elmúlt időszakban azonban a kor gazdasági változásait követő, koncepcionális, átfogó átdolgozása elmaradt, helyette az eredeti törvény struktúráját figyelmen kívül hagyó, konkrét ügyek által indukált, ötletszerű módosítás jellemezte ennek a területnek a jogalkotását. Az államháztartás szabályrendszerének újragondolása megkerülhetetlen feladattá vált, amely az Áht. rendszerezésén, átláthatóbbá tételén, annak keret jellegű szemléletének kialakításán túl, az államháztartás átláthatóvá tételét, a szabályozás kiskapuinak megszüntetését, a tervezés fontosságának előtérbe helyezését, a munkaterhek, kiadások, bürokrácia csökkentését jelenti. Ennek a feladatnak tesz eleget az új államháztartásról és az államadósságról szóló törvény. Az új, államháztartásról és államadósságról szóló törvénytervezet kiemelten foglalkozik a megnövekedett államadósság megfelelő kezelésével, lépést tesz az Európai Unió féle államadósság számításnak, és a magyar szabályok szerinti államadósság számításnak az egymás felé történő megfeleltethetősége felé. Az új törvény rendelkezik az államadósság számításáról a tervezés és az évközi végrehajtás során, továbbá előírja szükség esetére az évközi korrekció elvégzésének a kötelezettségét.





4. Részletes kommunikációs terv: (A tájékoztatási célú szakmai és lakossági programok kifejtését tartalmazó kommunikációs terv. Célcsoport, fő üzenet, esetleges támadása az előterjesztésnek, tervezett időtartam, eszközrendszer és anyagi ráfordítás.) Budapest, 2011. október 17. Dr. Matolcsy György





HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta az államháztartásról és az államadósságról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletében szereplő törvényjavaslat Országgyűléshez történő benyújtását. A törvényjavaslat országgyűlési előadójaként a Kormány képviseletét a nemzetgazdasági miniszter látja el.




Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet az NGM/22834/1/2011 számú kormány-előterjesztéshez

2011. évi .... törvény az államháztartásról és az államadósságról Az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtése, az állami és önkormányzati feladatok folyamatos ellátásának biztosítása, továbbá az államadósság fokozatos csökkentését biztosító rendelkezések megalkotása céljából a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A törvény célja 1. § (1) E törvény célja az állami és önkormányzati feladatok (a továbbiakban együtt: közfeladatok) folyamatos ellátásának biztosítása az államháztartás egységes szervezeti, tervezési, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási előírásai, valamint az előirányzatok módosítására, átcsoportosítására és felhasználására (a továbbiakban: gazdálkodás) vonatkozó szabályok megalkotásával. (2) A közfeladatok ellátása költségvetési szervek alapításával és működtetésével, vagy az azok ellátásához szükséges pénzügyi fedezet e törvényben meghatározott eszközökkel, részben vagy egészben történő biztosításával valósul meg. A közfeladatok tartalmát és követelményeit jogszabályok írják elő. 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E törvény alkalmazásában: a) agrártámogatások: a részben vagy egészben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott közvetlen, piaci, valamint intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott vidékfejlesztési támogatások, b) állami garancia: olyan önálló, az állam nevében vállalt kötelezettség, amely alapján az állam a központi költségvetés terhére, jogszabályban, szerződésben meghatározott feltételek fennállása esetén, a kötelezett nem teljesítése esetén a jogosultnak fizetést teljesít az előzetesen rögzített összeghatárig, c) állami kezesség: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti kezességnek megfelelő, az állam nevében vállalt kötelezettség, d) állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás és a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikke szerinti csekély összegű támogatás,

1


e) elkülönített állami pénzalap: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alapszerűen működtetett finanszírozási forma, amely esetén a feladat sajátosságai miatt a központi költségvetésen belül elkülönített finanszírozás szükséges, f) előirányzat-átcsoportosítás: az átcsoportosítást végrehajtó költségvetésének – az Országgyűlés vagy a Kormány intézkedése, és a fejezetet irányító szervek megállapodása esetén a központi költségvetés, a fejezetet irányító szerv intézkedése esetén a fejezet összesített – kiadási előirányzatai főösszegének változatlansága mellett, a kiadási előirányzatok egyidejű csökkentésével és növelésével végrehajtott módosítás, g) előirányzat-módosítás: a megállapított kiadási előirányzat növelése vagy csökkentése, h) európai uniós forrás: az Európai Unió költségvetéséből, az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamának költségvetéséből, valamint a „Svájci Hozzájárulás” programból származó forrás, i) fejezetet irányító szerv: a központi költségvetésről szóló törvény azonos fejezetébe sorolt költségvetési szervek közös irányító szerve, amely a fejezetbe tartozó központi kezelésű előirányzatokkal és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatban ellátja a fejezetet irányító szerv e törvényben meghatározott feladatait, a következők figyelembe vételével: ia) az autonóm államigazgatási szerv, a kormányhivatal, és törvényben meghatározott más költségvetési szerv a Kormány rendeletében foglalt szabályok szerint fejezetet irányító szervi jogállással bír, ib) az elkülönített állami pénzalapok tekintetében a fejezetet irányító szerv feladatait az alappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős miniszter látja el, ic) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tekintetében a fejezetet irányító szerv feladatait a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, és az egészségbiztosításért felelős miniszter, a társadalombiztosítási pénzügyi alapjai fejezetbe sorolt költségvetési szervek tekintetében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjának kezelő szerve látja el, id) a központi költségvetés azon fejezetei tekintetében, amelyek kizárólag központi kezelésű előirányzatokat tartalmaznak, a fejezetet irányító szerv feladatait a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott szerv látja el, j) fejezeti kezelésű előirányzat: a központi költségvetés olyan előirányzata, amely a fejezetet irányító szerv sajátos szakmai, ágazati feladatai ellátása, vagy – e törvény szerinti esetben – az állam sajátos kötelezettségei teljesítése során felmerülő költségvetési bevételek és kiadások előirányzatait tartalmazza, k) folyószámlahitel: a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló 19/2010. (XII. 10.) MNB rendelet 2. számú melléklet I. fejezet H. Fogalmak 6.22. pontja szerinti fogalom, l) helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak vezetője: a helyi nemzetiségi önkormányzati testület és a testület elnöke, m) helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak vezetője: ma) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv esetén a képviselő-testület, és a polgármester, a főpolgármester, a megyei képviselő-testület elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester), mb) a többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás által irányított költségvetési szerv esetén a társulási tanács és a társulási tanács elnöke, 2


mc) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerinti közös fenntartás, egyes alapítói jogok közös gyakorlása esetén a társulási megállapodásban megjelölt – ennek hiánya esetén a költségvetési szerv székhelye szerinti – helyi önkormányzat képviselő-testülete és polgármestere, n) Kormány irányítása alá tartozó fejezet: a központi költségvetés fejezete az o) pontban nevesített fejezetek kivételével, o) Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv: az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek az Országgyűlés, a Köztársasági Elnökség, az Alkotmánybíróság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Bíróságok, a Magyar Köztársaság Ügyészsége, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia fejezetekhez tartozó költségvetési szervek kivételével, p) költségvetési maradvány: az alaptevékenység bevételeinek és kiadásainak különbözete, amely az államháztartás központi alrendszerében a módosított bevételi és kiadási előirányzatok és azok teljesítésének különbözeteként megjelenő előirányzat-maradvány, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a teljesített bevételek és kiadások különbözeteként megjelenő pénzmaradvány lehet, q) költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve az adományokat, segélyeket, felajánlásokat, a tanulóknak, hallgatóknak biztosított ösztöndíjakat, a fogyatékos és a súlyos mozgáskorlátozott személyeknek e élethelyzetére tekintettel nyújtott pénzbeli ellátásokat, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti pénzbeli szociális ellátásokat, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokat, a jogszabály alapján nyújtott családtámogatásokat, korhatár alatti ellátásokat, jövedelempótló és jövedelelmkiegészítő szociális támogatásokat, az apákat megillető munkaidő-kedvezményekkel összefüggő költségek megtérítését, energiafelhasználási támogatásokat, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok és ezek társulásai normatív hozzájárulásait, támogatásait, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatást, a közfoglalkoztatási támogatásokat, valamint a fogyasztói árkiegészítést, r) kötelezettségvállalás: a kiadási előirányzatokat terhelő – így különösen a foglalkoztatatásra irányuló jogviszony létesítéséről, szerződés megkötéséről, költségvetési támogatás biztosításáról, vagy más, pénzben kifejezhető értékű szolgáltatás teljesítésére irányuló – fizetési kötelezettség vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat, a Kormány rendeletében meghatározott szempontok figyelembevételével, s) központi kezelésű előirányzat: az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével a központi költségvetés fejezetében megjelenő olyan bevételi vagy kiadási előirányzat, amely az állam bevételeinek beszedésére vagy kiadásainak teljesítésére szolgál, t) országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak vezetője: az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése és a közgyűlés elnöke. (2) E törvény II. fejezete alkalmazásában jogszabályon, 12. § (1) és (4) bekezdése alkalmazásában törvényen az Országgyűlés Hivatala tekintetében az Országgyűlés Házszabályát is érteni kell.

3


3. Alapelvek 3. § (1) A tervezés, gazdálkodás, beszámolás során az e §-ban meghatározott alapelveket kell érvényesíteni. (2) Olyan új közfeladat írható elő vagy vállalható, amelynek ellátásához megfelelő pénzügyi fedezet áll rendelkezésre. Amennyiben a pénzügyi fedezet már nem áll rendelkezésre, intézkedni kell a közfeladat megszüntetéséről vagy a pénzügyi fedezet biztosításáról (közfeladatok fenntartható ellátása elve). (3) A gazdálkodást költségvetés alapján kell folytatni. A költségvetés végrehajtásának éve megegyezik a naptári évvel (éves költségvetés elve). (4) E törvény szerinti valamennyi költségvetési bevételt és költségvetési kiadást az államháztartás központi alrendszere esetén a központi költségvetésről szóló törvény, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok és országos nemzetiségi önkormányzatok, valamint ezek társulásai esetén költségvetési rendelet vagy határozat állapítja meg (egységesség elve). (5) A költségvetés tervezése során biztosítani kell a tervezett bevételek közgazdasági megalapozottságát, és azt, hogy csak annyi kiadás kerüljön megtervezésre, amennyi a közfeladatok ellátásához indokoltan szükséges (valódiság elve). (6) A költségvetésben a bevételeket és kiadásokat olyan részletezettséggel kell megtervezni, amely biztosítja, hogy csak a döntéshozó által szándékolt bevételek kerülnek beszedésre és kiadások teljesítésre (részletezettség elve). (7) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a gazdálkodás során biztosítani kell a kiadások előre meghatározott célhoz való kötöttségét, így különösen, hogy a kapott és nyújtott támogatások, felajánlások, adományok, segélyek elkülönített elszámolás mellett és kizárólag arra a célra kerüljenek felhasználásra, amelyre azokat juttatták (felhasználási kötöttség elve). (8) Az államháztartás alrendszereiből nem teljesíthető olyan kiadás és nem biztosítható olyan bevételkiesést jelentő támogatás, vagy bármilyen más formában előny gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás részére, amely a versenyt torzítja, vagy annak torzításával fenyeget, ha ez érintheti az Európai Unió tagállamai és Magyarország közötti kereskedelmet (állami támogatások korlátozásának elve). (9) A tervezéskor és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolás (a továbbiakban: zárszámadás) során minden bevételt és kiadást pénzforgalmi szemléletben – a pénzforgalom nélküli és a pénzforgalmi tételek megkülönböztetésével, de azok egyenértékű kezelésével – teljes összegükben, az adó, illeték és más költségvetési bevételek esetén a törvény által biztosított kedvezményekkel és visszatérítésekkel együtt kell számba venni (teljesség elve). (10) A tervezés és zárszámadás során egységes szerkezetű, hasonló struktúrájú költségvetést és zárszámadást kell készíteni (áttekinthetőség elve). (11) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a bevételek és kiadások egymással szemben nem számolhatók el, több gazdasági művelet beszámítással történő pénzforgalmi teljesítése esetén a bevételeket és a kiadásokat gazdasági műveletenként kell elszámolni (bruttó elszámolás elve). (12) Csak olyan bevételt és kiadást lehet elszámolni, amely számviteli bizonylattal alátámasztható (számviteli megalapozottság elve). (13) Azt az elszámolási módot kell választani, amely leginkább alkalmas a tényleges gazdasági folyamatok bemutatására (tartalom elsődlegessége a formával szemben).

4


(14) Az elszámolási módok tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell (következetesség elve). (15) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a gazdálkodás során keletkező adatok, valamint a költségvetés és a zárszámadás tervezetei, az államháztartás mérlegei, az ezeket megalapozó információk az Országgyűlés, helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat és országos nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek társulása elé történő beterjesztése után nyilvánosak (nyilvánosság elve). 4. Az államháztartás alrendszerei 4. § (1) Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll. (2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartoznak: a) a központi költségvetési szervek, b) a törvény által létrehozott elkülönített állami pénzalapok és társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, c) a központi kezelésű előirányzatok és a fejezeti kezelésű előirányzatok, d) a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestületek, és e) a d) pont szerinti köztestületek által irányított köztestületi költségvetési szervek. (3) A központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok az elkülönített állami pénzalapok, és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a megtervezett bevételek beszedését, kiadások teljesítését biztosító előirányzatok összefoglaló elszámolását adják, jogi személyiséggel nem bírnak. A bevételek beszedéséhez, kiadások teljesítéséhez szükséges gazdálkodási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat kezelő szerv látja el. (4) Elkülönített állami pénzalapot létrehozni csak törvénnyel lehet, amelyben meg kell határozni a) az elkülönített állami pénzalap rendeltetését, b) az elkülönített állami pénzalap bevételi forrásait, teljesíthető kiadásait, és c) az alappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős minisztert. (5) Az elkülönített állami pénzalap létrehozásának feltétele, hogy kiadásaihoz részben államháztartáson kívülről származó adójellegű befizetések, hozzájárulások, járulékok hozzárendelhetők legyenek. E feltétel teljesül akkor is, ha törvény a kiadások forrásaként valamely államháztartáson kívülről származó adójellegű befizetés, hozzájárulás, járulék meghatározott részét állapítja meg. (6) Az elkülönített állami pénzalap kezelését kizárólag központi költségvetési szerv vagy kivételesen köztestület láthatja el. Az elkülönített állami pénzalap kezelésének kiadásait az elkülönített állami pénzalap költségvetése az elkülönített állami pénzalapról szóló törvényben vagy a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben finanszírozhatja. (7) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartoznak: a) a helyi önkormányzatok, b) a helyi nemzetiségi önkormányzatok és az országos nemzetiségi önkormányzatok, c) a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és országos nemzetiségi önkormányzatok jogi személyiségű társulásai, a többcélú kistérségi társulások,

5


d) az a)–c) pontban foglaltak által irányított helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati, országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szervek. (8) A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik. (9) A helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala térítésmentesen gondoskodik. A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzatok a feladatok ellátásának részletes szabályait megállapodásban rendezik. (10) Az országos nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala gondoskodik. (11) A többcélú kistérségi társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a társulási tanács munkaszervezete gondoskodik. (12) A jogi személyiségű társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a társulási megállapodásban megjelölt, ennek hiányában a jogi személyiségű társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. 5. A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek 5. § A 4. § (2) bekezdés a), d) és e) pontjában és (7) bekezdésében foglaltakon kívül az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 3605/93/EK rendelet) szerint a kormányzati szektorba sorolt szervezet (a továbbiakban: kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet) Magyarország európai uniós tagságából származó kötelezettségei, valamint az államháztartással és az államadóssággal való szoros kapcsolódása miatt részt vesz a tervezés és beszámolás feladataiban, az államháztartás információs rendszerébe adatszolgáltatásokat teljesít, továbbá e törvény szerinti adósságot keletkeztető ügyletei előzetes engedélyezéshez kötött. 6. A költségvetési bevételek, kiadások, költségvetés 6. § (1) A költségvetési bevételek között kell megtervezni különösen a közhatalmi– adókból, vámokból, illetékekből, járulékokból, hozzájárulásokból, bírságokból, díjakból, és más fizetési kötelezettségekből származó – bevételeket, a közfeladatok ellátása során nyújtott közszolgáltatások ellenértékét, az államháztartáson kívülről érkező segélyekből, adományokból, támogatásokból származó bevételeket, e törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzeti vagyon kezelésével kapcsolatos bevételeket, valamint a kapott kamatokat, és más pénzügyi műveletek bevételeit. (2) Költségvetési kiadás irányozható elő a költségvetési szervek működési és felhalmozási kiadásaira, valamint a közfeladatok költségvetési szerven kívüli ellátásával kapcsolatos kiadásokra, így különösen az európai uniós tagságból és más nemzetközi kötelezettségekből származó fizetési kötelezettségek teljesítésére, az államháztartás önkormányzati alrendszerének és államháztartáson kívüli természetes személyek, jogi

6


személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek támogatására, valamint a nemzeti vagyonnal és az államadóssággal kapcsolatos kiadásokra. 7. § (1) A költségvetés a költségvetési év során teljesítendő költségvetési bevételeket bevételi előirányzatként, a teljesíthető költségvetési kiadásokat kiadási előirányzatként tartalmazza. A bevételi előirányzatok azok teljesítésének kötelezettségét, a kiadási előirányzatok azok felhasználásának jogosultságát jelentik. (2) A költségvetési kiadások – a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető költségvetési kiadásai kivételével – a költségvetésben megállapított (a továbbiakban: eredeti előirányzat), vagy az év közben módosított (a továbbiakban: módosított előirányzat) kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetők. (3) A költségvetésben meg kell állapítani a költségvetési bevételek és kiadások különbözeteként a költségvetési többletet vagy hiányt (a továbbiakban együtt: költségvetési egyenleg). A központi költségvetés költségvetési hiányának és az államháztartás központi alrendszerében végzett finanszírozási célú pénzügyi műveletek finanszírozásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési hiány finanszírozásáról a költségvetési rendelet, határozat rendelkezik. 8. § (1) A tervezés, gazdálkodás, zárszámadás során, és az államháztartás információs rendszerében a költségvetési bevételeket és kiadásokat azok felmerülési helye szerinti adminisztratív, az államháztartás szakfeladatrendje szerinti, azok célját bemutató funkcionális, és a (2)–(4) bekezdés szerinti közgazdasági osztályozási rendszerben kell nyilvántartani és bemutatni. (2) A bevételi és kiadási előirányzatok – a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – működési költségvetés, felhalmozási költségvetés, kölcsönök előirányzat-csoportokra tagozódnak. (3) A működési költségvetés a kiadási előirányzatokat személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, és egyéb működési célú kiadások, a felhalmozási költségvetés intézményi beruházások, felújítások, kormányzati beruházások, lakástámogatás, lakásépítés, és egyéb felhalmozási kiadások (a továbbiakban: kiemelt előirányzatok), azon belül a Kormány rendeletében meghatározott előirányzatok szerinti bontásban tartalmazza. A bevételi előirányzatokat a Kormány rendeletében foglaltak szerinti előirányzatokra kell bontani. (4) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény és az azokat szabályozó törvény által meghatározott jogcímek szerinti bontásban kell meghatározni. 7. A kincstári rendszer 9. § (1) Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolításával és finanszírozásával összefüggő, központi kezelést igénylő feladatait a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) és az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) látja el. (2) A Kincstárról és az ÁKK Zrt.-ről törvény rendelkezik.

7


II. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA 8. A költségvetési szerv fogalma, tevékenységei 10. § (1) A költségvetési szerv az államháztartás részét képező, e törvény szerint nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott, illetve alapító okiratában rögzített közfeladatot alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, e törvényben meghatározottak szerinti irányítás vagy felügyelet mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben, közfeladat-ellátási kötelezettséggel, a végrehajtási költségvetéséből gazdálkodva végez. (2) A költségvetési szerv tevékenysége lehet a) alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint az alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység, b) vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység. (3) A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. 9. A költségvetési szerv alapítása 11. § (1) Költségvetési szerv alapítására jogosult: a) központi költségvetési szerv esetén az Országgyűlés, a Kormány, vagy – az autonóm államigazgatási szerv, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a kormányhivatal kivételével – a fejezetet irányító szerv, b) helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása, a többcélú kistérségi társulás, c) helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi nemzetiségi önkormányzat, vagy a helyi nemzetiségi önkormányzatok jogi személyiségű társulása, d) országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az országos nemzetiségi önkormányzat, vagy az országos nemzetiségi önkormányzatok jogi személyiségű társulása, e) köztestületi költségvetési szerv esetén a köztestület. (2) Költségvetési szervet – az autonóm államigazgatási szerv, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, és a kormányhivatal kivételével – a fejezetet irányító szervek vagy az (1) bekezdés b)–d) pontjában megjelölt szervek közösen is létrehozhatnak. (3) A költségvetési szerv létrehozásáról jogszabályban vagy alapító okiratban kell rendelkezni. Ha a költségvetési szerv létrehozásáról jogszabály rendelkezik, a jogszabály alapján, a jogszabályban megjelölt alapítási időpontot megelőzően alapító okiratot kell kiadni. (4) Az alapító okiratot az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint és – helyi önkormányzati költségvetési szerv, helyi

8


nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv kivételével – a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni. (5) Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki és teszi közzé, kivéve a törvény vagy kormányrendelet által létrehozott és a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervet, amelynek alapító okiratát az irányító szerv, a minisztériumét, a kormányhivatalét és a fővárosi, megyei kormányhivatalét a miniszterelnök adja ki. (6) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv alapító okiratának kiadásához és módosításához – a minisztérium, a kormányhivatal, és a honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szerv alapító okirata kivételével – az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges. 10. A költségvetési szerv irányítása 12. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti: a) a költségvetési szerv alapítása, átalakítása, megszüntetése, ennek keretében a költségvetési szerv alapító és megszüntető okiratának kiadása, módosítása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása (a továbbiakban együtt: alapítói jogok), b) a költségvetési szerv vezetőjének megbízása, megbízásának visszavonása, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, c) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének megbízása, megbízásának visszavonása, díjazásának megállapítása, d) a költségvetés végrehajtásának rendszeres figyelemmel kísérése, a jóváhagyott költségvetés vagy az abból ellátott közfeladatok teljesülésének veszélyeztetése esetén a szükséges intézkedések megtétele, e) a közfeladatok ellátására vonatkozó, és az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeinek érvényesítése, számonkérése, ellenőrzése, f) költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése, g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, h) egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, és i) a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a b)–h) pont szerinti irányítási jogkörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése. (2) Ahol jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az (1) bekezdés a)–d), és ezekkel összefüggésben f) és i) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni. (3) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén törvény vagy kormányrendelet az irányítási jogkört korlátozhatja, azok gyakorlásával más szervet vagy személyt ruházhat fel. (4) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket az irányító szerv vezetője – a fejezetet irányító szervnek címzett hatásköröket a fejezetet irányító szerv vezetője – gyakorolja.

9


(5) A helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv és az országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket – ha törvény másként nem rendelkezik – az irányító szerv gyakorolja, kivéve az (1) bekezdés c) pontjában foglalt hatáskört, amelyet az irányító szerv vezetője gyakorol. (6) Törvény vagy kormányrendelet a központi költségvetési szervre vonatkozó egyes irányítói jogokat az irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervre (középirányító szerv) átruházhat. 11. A költségvetési szerv szervezete, működése 13. § (1) A költségvetési szerv vezetője felelős a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak és az irányító szerv által meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, valamint a költségvetési szerv számára e törvényben előírt kötelezettségek teljesítéséért. (2) Természetes személy – helyettesítés kivételével – egyidejűleg csak egy költségvetési szerv vezetője lehet. Az irányító szerv vezetője nem lehet az irányított szerv vezetője. (4) A Kormány rendeletében meghatározott költségvetési szerv gazdasági szervezettel rendelkezik. A gazdasági szervezetet a Kormány rendeletében meghatározott képesítéssel rendelkező gazdasági vezető irányítja. (5) A költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. A szervezeti egységekre vonatkozó szabályokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában vagy a szervezeti egységek ügyrendjében, a gazdálkodás részletes rendjét belső szabályzatban kell meghatározni. 12. A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése 14. § (1) Az alapító szerv jogosult a költségvetési szervet megszüntetni. A megszüntetés történhet jogutóddal vagy jogutód nélkül. (2) Az alapító szerv jogosult a költségvetési szervet átalakítani. A költségvetési szerv átalakítása történhet egyesítéssel vagy szétválasztással. Az egyesítés lehet beolvadás vagy összeolvadás. A szétválasztás lehet különválás vagy kiválás. (3) Beolvadás esetén a beolvadó költségvetési szerv jogutóddal megszűnik, jogutódja az átvevő költségvetési szerv vagy költségvetési szervek. (4) Összeolvadás esetében az egyesítendő költségvetési szervek jogutóddal megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. (5) Ha az egyesítés több alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, az alapító szervek közösen jelölik ki az új költségvetési szerv irányító szervét. (6) Különválás esetén a különváló költségvetési szerv jogutóddal megszűnik, jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek. (7) Kiválás esetén az a költségvetési szerv, amelyből a kiválás történik, az alapító okirat módosítását követően tovább működik, ezzel egyidejűleg az alapításra vonatkozó szabályok szerint egy vagy több új költségvetési szerv jön létre. 15. § (1) A költségvetési szerv átalakítása, jogutóddal történő megszüntetése a vele szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.

10


(2) Jogutóddal történő megszüntetés esetén a költségvetési szervet úgy kell megszüntetni, és a jogutód költségvetési szervet vagy költségvetési szerveket úgy kell megalapítani, hogy a megszűnés napját követő naptól az vagy azok megkezdhessék működésüket. (3) A költségvetési szerv jogutód nélküli megszüntetése esetén a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi … törvény (a továbbiakban: Nvt.), vagy a megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszüntetett költségvetési szerv magánjogi jogai és kötelezettségei helyébe – ide értve a vagyonkezelői jogot is – az alapító szerv, az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az általuk kijelölt szerv lép. A jogutód nélkül megszüntetett költségvetési szerv egyéb jogai és kötelezettségei a jövőre nézve megszűnnek, a megszűnés napján fennálló kötelezettségek teljesítéséért és követelések beszedéséért a megszüntetett költségvetési szerv magánjogi jogai és kötelezettségei helyébe lépett költségvetési szerv felel. (4) A költségvetési szerv átalakításáról, megszüntetéséről jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabályban, a nem jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén megszüntető – kiválás esetén az alapító okiratot módosító – okiratban kell rendelkezni. A jogszabály, a megszüntető okirat és az alapító okiratot módosító okirat kiadására, közzétételére és az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésére a 11. § (3), (4) és (6) bekezdését kell alkalmazni. III. Fejezet A KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS ÉS A KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE 13. A középtávú tervezés 16. § (1) A Kormány nyilvános egyedi határozatban állapítja meg a központi költségvetés – a költségvetési év központi költségvetésről szóló törvényében megállapított fejezetek szerinti bontású – bevételeinek és kiadásainak, valamint költségvetési egyenlegének a költségvetési évet követő három évre tervezett összegét, amelyet az államháztartási és makrogazdasági folyamatok alakulása alapján szükség szerint aktualizál. (2) A 18. § (2) bekezdés és (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti fejezeteken, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiba sorolt költségvetési szerveken kívüli bevételi és kiadási előirányzatok kivételével a fejezetet irányító szerv a fejezetre vonatkozó bevételi és kiadási tervszámokat a fejezetbe sorolt költségvetési szervekre, központi kezelésű előirányzatokra és fejezeti kezelésű előirányzatokra lebontja. 14. A központi költségvetésről szóló törvény szerkezete, tartalma 17. § Az államháztartás központi alrendszere költségvetését a központi költségvetésről szóló törvény oly módon állapítja meg, hogy a) az állam nevében beszedendő költségvetési bevételeket és teljesítendő költségvetési kiadásokat a társadalombiztosítás rendszerének működtetése során a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, törvényben nevesített közfeladatok ellátása során az elkülönített állami pénzalapok, egyéb esetekben a központi kezelésű előirányzatok, vagy – e törvény által meghatározott esetekben – a fejezeti kezelésű előirányzatok, b) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait a költségvetési szervek, vagy – e törvény által meghatározott esetekben – a fejezeti kezelésű előirányzatok,

11


c) a törvény alapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó köztestületek és az általuk irányított köztestületi költségvetési szervek költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait a központi költségvetésről szóló törvényben elkülönítetten megjelenő fejezeti kezelésű előirányzatok és köztestületi költségvetési szervek bevételi és kiadási előirányzatai tartalmazzák. 18. § (1) A költségvetési bevételek és kiadások a központi költségvetésben fejezetekbe tagozódnak. A fejezet az azonos irányító szerv által irányított, felügyelt költségvetési szervek, és hasonló jellegű központi, fejezeti kezelésű előirányzatok jogi személyiséggel nem rendelkező összessége. Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai alaponként külön fejezetben jelennek meg. (2) A központi költségvetésről szóló törvény a helyi önkormányzatok központi adókból, illetékekből származó részesedését, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatást, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások normatív hozzájárulásait, támogatásait, valamint a részükre juttatandó egyéb költségvetési támogatásokat önálló fejezetként tartalmazza. (3) A központi költségvetés az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon, valamint törvény által előírt önálló fejezeteken kívül fejezetként tartalmazza a) a Nemzeti Földalap és az állam tulajdonában lévő más vagyon kezelésének, b) az államháztartás központi alrendszere adóssága kezelésének, és c) az állam más fejezetbe nem sorolható közvetlen költségvetési bevételeit és kiadásait. 19. § (1) A fejezetek címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre tagozódnak. (2) A költségvetési szervek a fejezeteken belül címet alkotnak. A területileg széttagoltan működő, de azonos tevékenységet végző költségvetési szervek közül több is képezhet egy címet. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek működésével és közfeladatai ellátásával kapcsolatos költségvetési kiadások finanszírozása – a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – e címeken történik. (3) A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetenként egy címet alkotnak. Fejezeti kezelésű előirányzat tervezhető a) államháztartáson kívüli természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek, személyek, valamint az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó jogi személyek részére visszatérítendő vagy vissza nem térítendő költségvetési támogatás nyújtására, b) az a) pontban foglaltak részére nyújtott segélyekre, adományokra, felajánlásokra, c) a fejezethez tartozó költségvetési szervek tevékenységével kapcsolatban felmerülő, azonban az államot terhelő kártérítési, kártalanítási kötelezettségekre, d) a fejezethez tartozó költségvetési szervek tevékenységével kapcsolatban felmerülő, azonban az állam nemzetközi szervezetekben való tagságával kapcsolatos tagdíj, hozzájárulás, és más fizetési kötelezettségekre, e) kormányzati beruházásokra, f) beruházást helyettesítő szolgáltatás-vásárlások díjainak biztosítására,

12


g) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek részére visszatérítendő vagy vissza nem térítendő költségvetési támogatás nyújtására, ha arra olyan nyilvános pályázat alapján kerül sor, amelyen a pályázat által támogatni kívánt tevékenységet folytató államháztartáson belüli és kívüli természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek azonos feltételekkel indulhatnak, h) az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos költségvetési kiadásokra, i) az állami kitüntetésekkel, valamint az állam- és kormányfői protokollal kapcsolatos költségvetési kiadásokra, és j) fejezeti általános tartalékra. (4) A (2) és (3) bekezdésben nem szereplő költségvetési kiadásokat – az elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési kiadásai kivételével – a központi kezelésű előirányzatok között kell megtervezni. (5) A 18. § (2) és (3) bekezdése szerinti fejezetek kizárólag központi kezelésű előirányzatokat tartalmaznak. (6) Az elkülönített állami pénzalap költségvetési bevételeit és kiadásait tartalmazó fejezet az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú, szabályozási szempontból összetartozó bevételi és kiadási előirányzatokat cím, alcím szerinti bontásban tartalmazza. (7) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételeit és kiadásait tartalmazó fejezet a szabályozási szempontból összetartozó bevételi és kiadási előirányzatokat cím, alcím, jogcím-csoport, jogcím szerinti bontásban tartalmazza. A működési bevételek és kiadások címként jelennek meg, ezen belül alcímet alkotnak a központi hivatali szervek és az igazgatási szervek. (8) A központi költségvetésről szóló törvényben szereplő címek címrendet képeznek. 20. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek kiadási előirányzatait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, bevételi előirányzataikat összevontan tartalmazza. (2) A központi kezelésű előirányzatok és a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételi és kiadási előirányzatai a központi költségvetésről szóló törvényben összevontan jelennek meg. 21. § (1) Az állam tulajdonában lévő, az Nvt., a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény, és a Nemzeti Földalapról szóló törvény hatálya alá tartozó, valamint az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter rendeletében kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezetre bízott vagyonnal (a továbbiakban együtt: állami vagyon) való gazdálkodásból származó bevételek és kiadások – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetés költségvetési vagy finanszírozási bevételét és kiadását képezik. (2) Az állami vagyon értékesítéséből származó bevétel – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetés 18. § (3) bekezdés a) pontja szerinti fejezetei javára elszámolandó költségvetési bevételt képez. (3) Az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások között azokat az ügyleteket is bruttó módon el kell számolni forgalmi értéken, amelyek az állami vagyon mennyiségének vagy összetételének változását okozzák, de pénzmozgással nem járnak. (4) Az államháztartás alrendszerébe tartozó szervezetek részére történő ingyenes tulajdonjog-átruházás hatását külön alcímen kell elszámolni, az elszámolt költségvetési 13


kiadások összegével az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési kiadások a központi költségvetésről szóló törvény felhatalmazása nélkül is túlléphetők. (5) A fejezetet irányító szerv vezetője és az államháztartásért felelős miniszter együttes, előzetes engedélyével a (3) bekezdés alapján elszámolandó költségvetési kiadások ugyanazon ügylet keretében elszámolt költségvetési bevétellel megegyező összegével az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési kiadások a központi költségvetésről szóló törvény felhatalmazása nélkül is túlléphetőek. 22. § (1) A felhasználásukat követően számolhatók el költségvetési bevételként azon európai uniós források, amelyek végső kedvezményezettje valamely az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, vagy amely forrás felhasználásának tekintetében ilyen költségvetési szerv tényleges döntési jogkörrel bír. (2) Az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások azon – a központi költségvetésben biztosított előirányzat terhére korábban megelőlegezett – részét, amelyet az Európai Bizottság végső egyenleg kifizetés formájában térít meg, a 18. § (3) bekezdés c) pontja szerinti bevételek között kell elszámolni. (3) Az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások azon, a központi költségvetésből – az uniós fejlesztések fejezet kivételével – megelőlegezett részét, amelyet az Európai Bizottság utólagos elszámolás alapján térít meg, a 18. § (3) bekezdés c) pontja szerinti bevételek között kell elszámolni. 23. § A központi költségvetésről szóló törvény csak a következő költségvetési kiadások tekintetében adhat felhatalmazást előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül az eredeti előirányzaton felüli kiadás teljesítésére: a) egyedi jogosultságot vagy kötelezettséget létrehozó jogszabályi rendelkezés végrehajtását szolgáló olyan költségvetési kiadás, amelynek adott évre vonatkozó összegét jogszabály és magángazdasági, demográfiai folyamatok egyértelműen meghatározzák, b) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződésben kifejezetten meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítését szolgáló költségvetési kiadás, c) devizában teljesítendő költségvetési kiadás, az árfolyamváltozás hatásának mértékéig, d) jogszabályon vagy szerződésen alapuló visszavonhatatlan fizetési kötelezettségekből származó költségvetési kiadás, e) kamatkiadás. 24. § (1) A központi költségvetésben rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékot kell képezni az előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető költségvetési kiadásokra és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására. (2) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzata nem lehet több a központi költségvetés – elkülönített állami pénzalapok és társadalombiztosítás pénzügyi alapjai nélkül számított – kiadási főösszegének 2%-ánál, és nem lehet kevesebb 0,5%-ánál. (3) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére – az éves hatást tekintve – annak legfeljebb 40%-os mértékéig vállalható kötelezettség az első félévben. Ennél nagyobb kötelezettségvállaláshoz az Országgyűlés jóváhagyása szükséges. (4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadásai között a kiadási főösszegük legfeljebb 1%-ának megfelelő tartalék képezhető.

14


(5) A céltartalék olyan, a központi költségvetésben meghatározott kiadási előirányzat, amely évközi kormányzati intézkedés fedezetéül szolgál, és amelynek célját és rendeltetését egyidejűleg meghatározták, azonban az előirányzat felhasználásának fejezet, cím, alcím szerinti megoszlása a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor még nem ismert. (6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadásai között a (4) bekezdés szerinti tartaléktól elkülönítetten céltartalék képezhető a) azon kiadási előirányzatoknál, amelyeket olyan költségvetési bevételek finanszíroznak, amelyeknek nem ismert a beérkezési üteme és a felhasználási megoszlása, b) az évközi kormányzati intézkedés fedezetéül szolgáló előirányzatok terhére a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszírozott intézmények és szolgáltatók javára történő kifizetések megtérítésére, c) az évközben felmerülő rendkívüli kiadások fedezetére, d) a természetbeni ellátások egyes kiadásai évközi teljesülésének figyelembevételével felhasználható, törvényben meghatározott ellátások fedezetére. (7) Az e § szerinti tartalékokkal a Kormány nyilvános egyedi határozatban rendelkezik. 15. A központi költségvetésről szóló törvény előkészítése 25. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter tervezési köriratot ad ki a központi költségvetési tervezés feladatairól, a tervezés során érvényesítendő egyéb számszerű és szabályozási követelményekről, előfeltételekről, valamint a tervezéshez használt dokumentumokról és az előírt adatszolgáltatások teljesítésének módjáról, továbbá írásban közli az érintettekkel a központi költségvetés fejezeteinek tervezett kiadási főösszegeit. (2) A fejezetet irányító szerv az adott fejezetbe sorolt költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat és fejezeti kezelésű előirányzat, valamint az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tervezett végrehajtási költségvetését a tervezési körirat rendelkezései szerint, a költségvetési szervek, valamint az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei javaslata alapján állapítja meg a fejezet számára meghatározott tervezett kiadási főösszegen belül. (3) A fejezetet irányító szerv a tervezett végrehajtási költségvetéseket egyezteti az államháztartásért felelős miniszterrel, egyidejűleg tájékoztatást ad a költségvetési kiadásokat és a költségvetési bevételeket befolyásoló jogszabályok, önálló szabályozó eszközök, szerződések vagy más hasonló kötelezettségek módosításának lehetőségéről, módjáról. (4) A központi költségvetésről szóló törvény elkészítéséhez a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet adatszolgáltatást teljesít az államháztartásért felelős miniszternek. (5) A (2)–(4) bekezdés alapján az államháztartásért felelős miniszter elkészíti a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetét, amelyet az abban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó önálló törvényjavaslattal, valamint a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elkészített és egyeztetett tervezett végrehajtási költségvetéseivel együtt a Kormány elé terjeszt. 16. A központi költségvetésről szóló törvény elfogadása 26. § (1) A Kormány szeptember 30-áig benyújtja az Országgyűlésnek a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, és nyilvános egyedi határozatban jóváhagyja a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek tervezett végrehajtási költségvetését.

15


(2) A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat indokolásában a) tájékoztatást ad a több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalások későbbi évekre vonatkozó hatásairól, b) teljes körűen bemutatja a költségvetési évet követő három év várható előirányzatait, c) mellékeli a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeire és kiadásaira vonatkozóan három évre, a demográfiai folyamatokra és azok hatásaira vonatkozóan ötven évre szóló előrejelzését, d) bemutatja a központi költségvetésről szóló törvény legfontosabb társadalmi és gazdasági hatásait, e) értékeli a költségvetési évet megelőző időszak gazdasági, költségvetési folyamatait. (3) Az Országgyűlés részére a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtásakor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni: a) az államháztartás bevételeit és kiadásait mérlegszerűen (a továbbiakban: költségvetési mérleg) alrendszerenként és összevontan közgazdasági tagolásban, b) az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének összefüggését és kapcsolatát a 3605/93/EK rendelet szerinti kormányzati szektor hiányával, és az ugyanott meghatározott kamatkiadásokat figyelmen kívül hagyó elsődleges egyenlegmutatóval, c) a központi költségvetés adóbevételeiben érvényesülő közvetett támogatásokat, így különösen az adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó kimutatást adónemenként. (4) A Kormány a központi költségvetés fejezeteihez kapcsolódó részletező táblázatokat, ezek szöveges indokolásait, a költségvetési mérleget alrendszerenként és összevontan funkcionális tagolásban, valamint a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot október 15-éig nyújtja be az Országgyűlésnek. (5) Az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása során november 30-áig nyilvános egyedi határozatban meghatározza a fejezetek bevételi és kiadási főösszegét és a központi költségvetés költségvetési egyenlegét. A határozat elfogadása után a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájában benyújtott módosító javaslatok a költségvetési egyenleg mértékét és a fejezetek bevételi és kiadási főösszegeit nem módosíthatják. 17. A helyi önkormányzat költségvetési rendelete 27. § (1) A helyi önkormányzat a költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg. (2) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmaznia kell: a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételei és kiadásai összegét a bevételek, kiadások megnevezésével, b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek létszám-előirányzatát, valamint költségvetési bevételei és kiadásai összegét előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, c) a költségvetési bevételek és kiadások különbözeteként a költségvetési többlet vagy hiány összegét, d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét, beleértve a 70. § (1) bekezdés a) pont ac) alponta szerinti betét visszavonását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban, és 16


e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a c) és d) pont szerinti költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit, kiadásait működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban, f) a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatásköröket. (3) A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék. (4) Az általános és céltartalék felett a képviselő-testület rendelkezik, amely e jogát a polgármesterre vagy a képviselő-testület bizottságára átruházhatja. 18. A költségvetési rendelet előkészítése, elfogadása 28. § (1) A jegyző, főjegyző, körjegyző, megyei főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-áig – a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-éig – benyújtja a képviselő-testületnek. (2) A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. (3) A polgármester a költségvetési rendelettervezet benyújtásakor előterjeszti azokat a rendelettervezeteket is, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozzák. (4) A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indokolással együtt – bemutatni: a) a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét, b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, c) a közvetett támogatásokat – így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket – tartalmazó kimutatást. 19. A helyi önkormányzat átmeneti gazdálkodásának szabályai 29. § (1) Ha a költségvetési rendeletet a képviselő-testület a naptári év kezdetéig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkothat, amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei a jogszabályok szerinti bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, és az előző naptári évre a költségvetési rendeletben meghatározott kiadási előirányzatok keretei között a kiadásaikat időarányosan teljesítsék. (2) Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletben meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát. A felhatalmazás az új költségvetési rendelet hatálybalépésének napján megszűnik. (3) Ha az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályvesztéséig a képviselő-testület a költségvetési rendeletet nem alkotja meg, az (1) és (2) bekezdés szerint kell eljárni. (4) Ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a naptári év kezdetéig nem alkotta meg és az átmeneti gazdálkodásról rendeletet nem alkotott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályát vesztette, a polgármester jogosult a helyi önkormányzatot a jogszabályok szerint megillető bevételek beszedésére és az előző naptári évre a költségvetési rendeletben meghatározott kiadási előirányzatok keretei között a kiadások időarányos teljesítésére.

17


(5) Az (1) és (2) bekezdés alapján folytatott gazdálkodásról a képviselő-testület részére a polgármester beszámol. A képviselő-testület az új költségvetési rendeletet az (1) és (2) bekezdés szerint beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési rendeletbe beépítve fogadja el. 20. A nemzetiségi önkormányzatok, társulások költségvetése 30. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzatra és az országos nemzetiségi önkormányzatra, a többcélú kistérségi társulásra, és az általuk irányított költségvetési szervekre a 27–29. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni, a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, illetve a társulási tanács gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a nemzetiségi önkormányzat elnöke, illetve a társulási tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat – a helyi nemzetiségi önkormányzatok kivételével – az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalvezetője, illetve a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője látja el. (2) A jogi személyiségű társulás és az általa irányított költségvetési szervek költségvetési bevételei, kiadásai, létszám-előirányzata a 4. § (12) bekezdése szerinti önkormányzati hivatal irányító szervének költségvetésében szerepel. A költségvetés megalkotására és az átmeneti gazdálkodásra a 27–29. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a költségvetési rendelet csak a társulási tanács egyetértését követően fogadható el. 21. Végrehajtási költségvetés készítése 31. § (1) A költségvetési szervek, a központi kezelésű előirányzatok és a fejezetei kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok és országos nemzetiségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, és jogi személyiségű társulások részletes bevételi és kiadási előirányzatairól, valamint a költségvetési szervek létszámelőirányzatáról az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény, vagy az elfogadott költségvetési rendelet, határozat alapján végrehajtási költségvetés készül. (2) A Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzat végrehajtási költségvetését a Kormány nyilvános egyedi határozatban állapítja meg. (3) A Kormány nyilvános egyedi határozata tartalmazza a fejezeti kezelésű előirányzatok 19. § (3) bekezdés szerinti felhasználási célját és azon személyek, szervezetek körét, amely számára a fejezeti kezelésű előirányzat forrásaiból kifizetés teljesíthető. Ha a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási célja költségvetési támogatás, a Kormány nyilvános egyedi határozatában meg kell határozni a források – pályázati úton vagy egyedi döntéssel történő – elosztásának, és rendelkezésre bocsátásának – elő- vagy utófinanszírozás, előleg biztosításának lehetősége – módját. (4) A központi kezelésű előirányzat, a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzat, és az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv végrehajtási költségvetését a fejezetet irányító szerv hagyja jóvá. A Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szerv a Kormány által jóváhagyott tervezett végrehajtási költségvetéstől csak olyan módon és mértékben térhet el, ahogy a központi költségvetésről szóló törvény a benyújtott törvényjavaslathoz képest a költségvetési szerv vonatkozásában módosult. (5) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai végrehajtási költségvetését a fejezetet irányító szerv hagyja jóvá.

18


(6) A helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok és országos nemzetiségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, jogi személyiségű társulások, valamint az általuk irányított költségvetési szervek végrehajtási költségvetését az irányító szerv vezetője hagyja jóvá. IV. Fejezet ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSA, ÁTCSOPORTOSÍTÁSA 22. Általános szabályok 32. § (1) Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása lehet csak az adott költségvetési évben érvényesülő (a továbbiakban: egyszeri), vagy a költségvetési előirányzatokba véglegesen beépülő (a továbbiakban: tartós). (2) A bevételi előirányzatok – a 33. § (1) bekezdésében meghatározott kivételekkel – kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők, és a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell. Kormányrendelet előírhatja, hogy a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatain felüli többletbevétel csak előzetes engedéllyel legyen felhasználható. 23. A központi költségvetés előirányzatainak módosítása, átcsoportosítása 33. § (1) A központi költségvetésben a bevételi előirányzatok a bevételi előirányzatokon felül is teljesíthetők. (2) A központi kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételi előirányzatait módosítani kell, ha az adott költségvetési bevételre vonatkozó jogszabályi előírások év közben változnak. 34. § (1) A központi kezelésű előirányzatok kiadási előirányzatainak módosítására az Országgyűlés jogosult. (2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kiadási előirányzatai és – a költségvetési szerv esetén – létszámelőirányzatai a Kormány rendeletében foglalt esetekben módosíthatók. (3) Az elkülönített állami pénzalapok kiadási előirányzatai akkor módosíthatók, ha a bevételi előirányzatok túlteljesítése, vagy – ha törvény másként nem rendelkezik – a felülvizsgált és jóváhagyott előző évi maradványok erre fedezetet biztosítanak. Az előirányzatok módosítására a fejezetet irányító szerv jogosult. 35. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény és e törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetésről szóló törvény által megállapított előirányzatok közötti átcsoportosításra, valamint a címrend módosítására, kiegészítésére – a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetek kivételével – a Kormány jogosult. A Kormány az átcsoportosításról nyilvános egyedi határozatban dönt. A Kormány a címrend változásáról a zárszámadásról szóló törvényjavaslat indokolásában beszámol. (2) A fejezetet irányító szerv a fejezeten belül a költségvetési szervek előirányzatai között átcsoportosítást hajthat végre, ha az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával, megszüntetésével kapcsolatban szükséges. (3) A központi költségvetésről szóló törvényben megjelölt, továbbá a 19. § (3) bekezdés g)–j) pontja szerinti fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezeten belül más címekhez vagy más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez a fejezetet irányító szerv hatáskörében

19


átcsoportosíthatók. A fejezeti kezelésű előirányzatok átcsoportosítására egyebekben csak a központi költségvetésről szóló törvény felhatalmazása alapján kerülhet sor. (4) Az elkülönített állami pénzalapok előirányzatainak fejezeten belüli vagy más fejezethez történő átcsoportosításáról a fejezetet irányító szerv dönt. (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti fejezetek közötti átcsoportosításra az érintett fejezetet irányító szervek megállapodása alapján kerülhet sor. 24. Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása az államháztartás önkormányzati alrendszerében 36. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek, kiadások, és létszám-előirányzatok módosításáról, az előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel a képviselő-testület dönthet. (2) A költségvetési rendelet az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának jogát a képviselő-testület bizottságára és a polgármesterre átruházhatja. (3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében meghatározott esetekben saját hatáskörben módosíthatók, átcsoportosíthatók. A polgármester a költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról a képviselő-testületet harminc napon belül tájékoztatja. (4) Ha a helyi önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletforráshoz jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja. (5) A képviselő-testület a (3) és (4) bekezdés alapján – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a központi költségvetés 18. § (2) bekezdése szerinti fejezetében meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatai felhasználását időlegesen, feltételhez kötötten korlátozza, felfüggeszti (a továbbiakban: zárolás), azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását. (6) A helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, valamint az általuk irányított költségvetési szervek előirányzatainak módosítására, átcsoportosítására az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, illetve a társulási tanács gyakorolja, polgármesteren a nemzetiségi önkormányzat elnökét, illetve a társulási tanács elnökét kell érteni. 25. A végrehajtási költségvetés előirányzatai közötti átcsoportosítás 37. § A végrehajtási költségvetés kiadási előirányzatai között a Kormány rendeletében foglalt esetekben, a költségvetési szerv vagy az irányító szerv hatáskörében hajtható végre átcsoportosítás.

20


V. FEJEZET A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 26. Kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés 38. § (1) A költségvetési év kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok (a továbbiakban: szabad előirányzat) mértékéig kerülhet sor. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában más fizetési kötelezettségnek a jogszabályon, jogerős, vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség minősül. (3) A költségvetési év kiadási előirányzatai terhére történő kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi teljesítésnek legkésőbb a költségvetési év december 31-éig – a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat esetén a költségvetési évet követő év június 30-áig – meg kell történnie. (4) Több év, vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalásra a) az államháztartás központi alrendszerében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a 18. § (2) bekezdés és (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti fejezetek kiadásai esetén törvényben foglaltak szerint, egyéb esetben a 16. § (2) bekezdése szerinti kiadási tervszámokkal, b) az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a költségvetés tervezésekor biztosítania kell. (5) Kormányrendelet a kötelezettségvállalási jogot korlátozhatja, vagy gyakorlását engedélyhez kötheti. (6) A kötelezettségvállalásra jogosult személyek körét a Kormány rendeletben határozza meg. 39. § (1) A Kormány rendeletében foglalt kivételekkel kötelezettségvállalásra csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban kerülhet sor. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. (2) A pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személyek körét, a pénzügyi ellenjegyző feladatait, összeférhetetlenségének eseteit, képesítési követelményeit a Kormány rendeletben határozza meg. 27. A szakmai teljesítés igazolása, utalványozás, érvényesítés 40. § (1) A Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel a kiadási előirányzatok terhére kifizetés elrendelésére (a továbbiakban: utalványozás) csak a szakmai teljesítés igazolását, és az az alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor.

21


(2) A szakmai teljesítés igazolására, utalványozásra, érvényesítésre jogosultakat, feladataikat, összeférhetetlenségük eseteit, és az érvényesítő képesítési követelményeit a Kormány rendeletben határozza meg. 28. Rendkívüli intézkedések 41. § (1) A Kormány a költségvetési bevételek elmaradása vagy más költségvetési kiadások túlteljesülése esetén a központi költségvetésben a kiadási előirányzatokat csökkentheti, zárolhatja, törölheti azon előirányzatok kivételével, amelyek évközi módosításának, átcsoportosításának jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn. (2) A zárolás feloldásáról vagy a zárolt összegnek megfelelő előirányzat csökkentéséről, törléséről legkésőbb a költségvetési év zárását megelőzően intézkedni kell. (3) Ha az (1) bekezdés alapján tett intézkedések együttes hatása meghaladja az érintett előirányzatok összes eredeti kiadási előirányzatának 10%-át és a központi költségvetés kiadási főösszegének 0,1%-át, a Kormány a megtett intézkedésekről az Országgyűlést harminc napon belül jelentésben tájékoztatja. (4) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, vagy ennek következményei elhárítása céljából a Kormány e törvény rendelkezéseitől eltérő átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyről az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell számolnia. E jogkörében a Kormány az (1) bekezdésben foglaltakon túl a központi költségvetésről szóló törvényben nem szereplő kiadásokat teljesíthet és rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő. (5) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, vagy ennek következményei elhárítása céljából a polgármester az e törvény rendelkezéseitől eltérő, a helyi önkormányzat költségvetése körében a (4) bekezdés szerint átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyekről a képviselő-testület legközelebbi ülésén be kell számolnia. VI. FEJEZET A GAZDÁLKODÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI 29. Az előirányzatok felhasználásának általános korlátai 42. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv, valamint az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzeszközei terhére más személy jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet nem hozhat létre, abban tagsági, részesedési viszonyt nem szerezhet, és ahhoz nem csatlakozhat. (2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv költségvetéséből támogatás, adomány, segély, felajánlás és más ellenérték nélküli kifizetés biztosítására kötelezettség nem vállalható, ilyen kifizetés nem teljesíthető. (3) A (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a költségvetési szerv költségvetéséből a költségvetési szerv foglalkoztatottjainak jogszabály alapján nyújtható munkáltatói kölcsönökre, támogatásokra, az ellátottak pénzbeli juttatásaira, valamint a költségvetési szerv által foglalkoztatottak munkavállalói érdekképviseleti, oktatási, kulturális, szociális és sportcélú tevékenységet végző szervezetének juttatott támogatásokra. 43. § (1) Az autonóm államigazgatási szerv és az önálló szabályozó szerv kivételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által kiszabott és beszedett bírság a költségvetési szervnél és területi szerveinél nem használható fel. A beszedett bírság a

22


központi költségvetés – a 18. § (3) bekezdés c) pontja szerinti fejezet javára elszámolandó – költségvetési bevételét képezi. (2) A hatóság által – a rá irányadó ügyintézési határidő ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének nem felróható okból történő túllépése alapján – a költségvetése terhére megfizetett összeg a központi költségvetésből nem téríthető meg, és az igazgatási szolgáltatási díjmérték számításánál költségelemként nem vehető figyelembe. 30. Személyi juttatások, létszám, illetményszámfejtés 44. § (1) A költségvetési szerv a végrehajtási költségvetésében megállapított személyi juttatások kiemelt előirányzaton és létszám-előirányzaton belül látja el közfeladatait. Létszám-előirányzat személyi juttatás és a kapcsolódó közterhek nélkül nem tervezhető és hagyható jóvá. (2) A költségvetési szerv számára a létszám-előirányzat teljesítéseként elszámolandó munkát végző személyek száma a költségvetési év egyetlen hónapjában sem haladhatja meg a jóváhagyott létszám-előirányzatot. 45. § (1) A költségvetési szerv a számára munkát végző személyek részére a munkabért, illetményt, egyéb juttatást, és az ehhez kapcsolódó adó-, társadalombiztosítási és egyéb, a munkáltatót terhelő fizetési kötelezettségeket a saját illetményszámfejtése, vagy a központosított illetményszámfejtés útján végzi. (2) A Kincstár központosított illetményszámfejtést működtet, és ellátja az ehhez kapcsolódó kifizetőhelyi feladatokat. A központosított illetményszámfejtéshez a Kormány rendeletében meghatározott körben kötelező a csatlakozás, ezen túl ahhoz a Kincstárral kötött megállapodás alapján, térítési díj ellenében más szervezetek is csatlakozhatnak. (3) A költségvetési szervek és azon szervek, amelyek illetményszámfejtése a központosított illetményszámfejtésen belül történik, a személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, továbbá azokkal összefüggésben felmerülő, az állami adóhatóság felé teljesítendő kötelezettségüket – a helyi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szerv jogszabályban foglaltak figyelembevételével – minden hónap 20-áig teljesítik. 31. Az állami vagyonnal való gazdálkodás 46. § (1) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.), a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter rendeletében kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezet (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyonkezelő szervezet) az állam nevében hitelt, kölcsönt csak az állam többségi tulajdonában álló gazdasági társaság részére nyújthat. A hitel, kölcsön nyújtásához, átütemezéséhez az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges. (2) A vagyonkezelő szervezet az állam többségi tulajdonában álló gazdasági társaságnak az állam nevében tőkeemelést és támogatást csak az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyásával nyújthat. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a jóváhagyásról az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szervezet és az államháztartásért felelős miniszter írásos véleményének ismeretében dönt. (3) Az állami vagyonnal való gazdálkodás során az államháztartáson kívüli vagyonkezelő szervezet saját számláján nem számolhatja el az állam nevében végzett műveletek hatását. (4) Ha az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv jogszabály, vagy az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján használt állami vagyon használatát, vagy az őt 23


megillető más jog gyakorlását visszterhes szerződés alapján harmadik személynek átengedi, az ebből származó költségvetési bevétel – törvény eltérő rendelkezés hiányában – a költségvetési szervet illeti meg. 32. A vállalkozási tevékenység 47. § (1) A központi kezelésű előirányzatok és a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok, és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzeszközeiből a 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozási tevékenység nem folytatható. (2) A költségvetési szerv a Kormány rendeletében meghatározott korlátokkal folytathat vállalkozási tevékenységet. (3) A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási maradványnak a társasági adó általános mértékével megegyező hányadát köteles a központi költségvetésbe – az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe – befizetni. 33. Befizetési kötelezettség 48. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv az eredeti bevételi előirányzatai között támogatással nem rendelkező, irányítása alá tartozó költségvetési szerv számára befizetési kötelezettséget írhat elő. A befizetett összeg az év közben jelentkező kiadások fedezetére használható fel. A Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szerv a befizetett összeget az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével használhatja fel. (2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kormányhivatal részére a bevételei után a központi költségvetésbe történő befizetési kötelezettséget a központi költségvetésről szóló törvény írhat elő. A befizetendő összeg nem haladhatja meg a kormányhivatal költségvetési bevételeinek 60%-át. 34. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása 49. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott célra használhatók fel. (2) A fejezeti kezelésű előirányzatok forrásaiból az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv – ide értve más fejezeti kezelésű előirányzat számláját is – számára kifizetés nem teljesíthető. E rendelkezést nem kell alkalmazni a 19. § (3) bekezdés g)–j) pontja szerinti fejezeti kezelésű előirányzatok terhére a fejezeti kezelésű előirányzat céljával, rendeltetésével összhangban teljesített kifizetésekre, valamint a Kincstár által a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatban felszámított díjakra. VII. A KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK 35. A költségvetési támogatásokra vonatkozó általános szabályok 50. § (1) Költségvetési támogatás egyedi elbírálás vagy pályázat útján nyújtható. Pályázatot pályázati kiírás alapján lehet benyújtani. A támogatási kérelem, pályázat (a továbbiakban együtt: támogatási igény) elbírálásáról és elfogadásáról jogszabályban, ennek hiányában a kezelő szerv belső szabályzatában megjelölt személy, testület dönt. (2) A támogatási igény elbírálása és elfogadása (a továbbiakban: támogatási döntés) esetén a kötelezettségvállalási jogkört gyakorló személy (a továbbiakban: támogató) a költségvetési támogatásról közigazgatási hatósági határozatot hoz, támogatói okiratot ad ki (a

24


továbbiakban együtt: támogatói okirat), a Ket. szerinti hatósági szerződést vagy a Ptk. szerinti támogatási szerződést (a továbbiakban együtt: támogatási szerződés) köt. (3) Törvény, kormányrendelet, vagy miniszteri rendelet a Ptk. szerinti támogatási szerződés kötelező tartalmi elemeit meghatározhatja. Ha a költségvetési támogatás biztosítására fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítással kerül sor, a támogatási szerződésre a 35. § (5) bekezdése szerinti megállapodás kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeit is alkalmazni kell. (4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában költségvetési támogatás biztosítására a kezelő szerv jogosult. A kezelő szerv a költségvetési támogatás továbbadásával lebonyolító szervet is megbízhat. 51. § (1) Költségvetési támogatás abban az esetben biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója a) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek, és b) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, vagy nem tartozik annak hatálya alá. (2) Az agrártámogatások kivételével a költségvetési támogatási igény benyújtásának feltételéül előírható, hogy a benyújtónak ne legyen esedékessé vált és még meg nem fizetett adótartozása – ide nem értve a helyi adókat –, valamint járulék-, illeték- vagy vámtartozása (a továbbiakban együtt: köztartozás). (3) A Kormány rendeletben további kizáró okokat is megállapíthat. (4) A visszafizetési kötelezettséggel nyújtott költségvetési támogatás visszafizetésének biztosítása, valamint a költségvetési támogatás visszavonása, a támogatási szerződés felmondása, vagy az attól történő elállás esetén visszafizetendő költségvetési támogatás visszakövetelése céljából – a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel – a támogatói okiratban, támogatási szerződésben megfelelő biztosítékot kell kikötni. 52. § (1) A költségvetési támogatások felhasználását – ha ennek a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti feltételei fennállnak – közbeszerzés alkalmazásához kell kötni. (2) A költségvetési támogatás nem köthető olyan feltételhez, hogy a közbeszerzési eljárás ajánlattevőjét előzetesen válasszák ki. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a támogatási igény elbírálását megelőzően közbeszerzési eljárás kerüljön megindításra, vagy a támogató annak megindítását határozza meg a költségvetési támogatás feltételeként. 36. A költségvetési támogatások folyósítása 53. § (1) A költségvetési támogatás igénybevétele utólagos elszámolás melletti előfinanszírozás, vagy beszámolást követő utófinanszírozás formájában történhet. (2) A költségvetési támogatás folyósítása egyösszegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítésarányosan történhet. (3) Az államháztartáson kívüli természetes személynek, jogi személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetnek folyósításra kerülő költségvetési támogatásból a költségvetési támogatásban részesülő természetes személyt, jogi személyt, jogi személyiség nélküli más szervezetet (a továbbiakban együtt: kedvezményezett) terhelő köztartozások összegét – a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel és módon, az

25


állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján – a Kincstár visszatartja és az állami adóhatóság megfelelő bevételi számláján jóváírja. (4) A központi költségvetésről szóló törvény alapján a nem állami humánszolgáltatóknak nyújtott költségvetési támogatások esetén a (3) bekezdés rendelkezéseit a fenntartó és az általa fenntartott intézmények köztartozásaira egyaránt alkalmazni kell. 37. Beszámolás, visszakövetelés 54. § (1) A kedvezményezetett beszámolási kötelezettség terheli a költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról. Ha a kedvezményezett a beszámolási kötelezettségének határidőben nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a költségvetési támogatás folyósítását fel kell függeszteni. (2) A költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása, továbbá a támogatási szerződéstől történő elállás, annak felmondása, a támogatói okirat visszavonása esetén a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás összegét a VIII. fejezet szerinti költségvetési támogatások esetén az ott meghatározottak szerint, egyéb esetben a Ptk. szerinti kamattal, késedelem esetén késedelmi kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. Nem teljesítés esetén a visszafizetendő összeget az állami adóhatóság megkeresésre adók módjára hajtja be. 38. Költségvetési támogatások ellenőrzése 55. § A kedvezményezett köteles a költségvetési támogatások lebonyolításában részt vevő és a költségvetési támogatást ellenőrző szervezetekkel együttműködni, az ellenőrzést végző szerv képviselőit ellenőrzési munkájukban a megfelelő dokumentumok, számlák, a megvalósítást igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai teljesítés vizsgálatában a helyszínen is segíteni. Ha a kedvezményezett az ellenőrzés során felróható magatartásával az ellenőrző szervek munkáját ellehetetleníti, a költségvetési támogatási döntés érvényét veszti, a támogatási szerződés megszűnik, a kedvezményezett az addig igénybe vett költségvetési támogatást köteles visszafizetni. 39. Egyéb szabályok 56. § A költségvetési támogatásokra vonatkozó további szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. 40. Összehangolási, monitoring szabályok 57. § A Kincstár monitoring rendszert működtet a költségvetési támogatásokról, és közreműködik ezek felhasználásának összehangolásában. VIII. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA 41. Általános szabályok 58. § (1) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás a központi költségvetés 18. § (2) bekezdése szerinti fejezetében meghatározott hozzájárulásokat, támogatásokat a Kincstár útján igényli. (2) A helyi önkormányzat az őt feladatmutatók szerint megillető normatív hozzájárulások, támogatások összegét év közben a Kormány rendeletében meghatározott határidőben és feltételekkel módosíthatja. 26


(3) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás a költségvetési év végét követően elszámol az igénybe vett hozzájárulásokkal, támogatásokkal. (4) Ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás visszafizetési kötelezettségének az éves költségvetési beszámoló Kincstárhoz történő benyújtását követő tizenöt napon belül nem tesz eleget, a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamatot fizet. 42. A normatív hozzájárulásokra, támogatásokra vonatkozó szabályok 59. § (1) A Kincstár a rendelkezésére álló adatok alapján felülvizsgálja a normatív hozzájárulások, támogatások igénylésben, az igénylés módosításában szerepeltetett mutatószámait, és – ha azokat nem tartja megalapozottnak – írásban felhívást ad ki az igénylés, módosítás helyesbítésére. Ha a felhívás címzettje a felhívásnak nem tesz eleget, a jogtalanul igénybe vett összeg, de legfeljebb a Kincstár felhívásában feltüntetett különbözet után a (3) bekezdés szerinti igénybevételi kamaton felül a jegybanki alapkamat 50%-ának megfelelő kiegészítő kamatot is fizet. (2) A Kincstár az év végi elszámolás benyújtásáig helyszíni ellenőrzés során megvizsgálhatja a feladatmutatók alakulását, az igénylés megalapozottságát, és szükséges esetben felhívja a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot, többcélú kistérségi társulást, hogy a következő módosítási lehetőségnél az érvényes feladatmutatóit módosítsa, illetve az elszámolásnál a Kincstár által javasolt adatokat érvényesítse. Ha a felhívás címzettje nem tesz eleget a felhívásnak, a Kincstár határozatban állapítja meg a feladatmutatókat és a normatív hozzájárulás, támogatás összegét. (3) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű igénybevételi kamatot fizet, ha az igényelt normatív hozzájárulások, támogatások összege legalább 3%-al meghaladja az őt ténylegesen megillető összeget. (4) A helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot, többcélú kistérségi társulást a központi költségvetésből a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamat meg a különbözet után, ha a részére folyósított normatív hozzájárulások, támogatások összege legalább 3%-al kevesebb a ténylegesen járó összegnél, kivéve, ha az eltérés a jogosult érdekkörében felmerülő okból – így különösen, ha a folyósítást a helyi önkormányzatokért felelős miniszter e törvény alapján felfüggesztette – származik. (5) E §-ban foglalt előírásokat a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatásokra és beszámításokra is alkalmazni kell a központi költségvetésről szóló törvényben foglalt eltérésekkel. 43. A költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályok 60. § (1) Ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás a központi költségvetés 18. § (2) bekezdése szerinti fejezetében meghatározott költségvetési támogatást vagy annak egy részét jogtalanul vette igénybe, nem a jogszabályban meghatározott célra használta fel, a jogszabályban rögzített arányt meghaladó mértékű költségvetési támogatást vett igénybe, vagy az igényléshez valótlan adatot szolgáltatott, a költségvetési támogatásról haladéktalanul köteles lemondani és azt a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal visszafizetni. (2) A Kincstár a költségvetési támogatások igénylésének szabályszerűségét a költségvetési támogatásról való elszámolás benyújtásáig megvizsgálhatja és javasolhatja a költségvetési támogatásról vagy annak egy részéről történő lemondást. Ha a javaslat címzettje 27


annak nem tesz eleget, és a költségvetési év végi elszámolás során visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a visszafizetendő összeg, de legfeljebb a Kincstár által jelzett különbözet után a jegybanki alapkamat 50%-ának megfelelő mértékű kiegészítő kamatot fizet. 44. Felülvizsgálat, visszafizetési kötelezettség teljesítése 61. § (1) A normatív hozzájárulások, támogatások, valamint a központi költségvetés 18. § (2) bekezdése szerinti fejezetéből származó költségvetési támogatások év végi elszámolása felülvizsgálatát a Kincstár a költségvetési évet követő év december 31-éig – a többcélú kistérségi társulások esetén a költségvetési évet követő második év június 30-áig – megkezdi. A felülvizsgálat során a Kincstár az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglalt megállapításokat is figyelembe veszi. (2) A Kincstárnak a helyszíni vizsgálat befejezésétől számított harminc nap áll rendelkezésére a jegyzőkönyvnek az önkormányzat részére történő átadására. Az elszámolás felülvizsgálatára – az e bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve az eljárás hivatalból történő megindításáról való értesítésre vonatkozó kötelezettséget, és a helyszíni vizsgálatról készült jegyzőkönyv átadásának határidejét. (3) ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás az e § szerinti felülvizsgálati eljárás alapján keletkező fizetési kötelezettségének az eljárás lezárultát követő kilencven napon belül nem tesz eleget, a Kincstár – az engedélyezett részletfizetés kivételével – beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzattal, helyi nemzetiségi önkormányzattal, többcélú kistérségi társulással szemben. (4) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás kérelme alapján a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség teljesítésére a Kincstár legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet, ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás igazolja, hogy kötelező feladatainak ellátását az egyösszegű visszafizetés veszélyeztetné. (5) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás kérelme alapján a Kincstár a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettséget méltányosságból legfeljebb 50%-kal mérsékelheti, ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás igazolja, hogy feladat-ellátási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, és a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség előírására jogszabályban meghatározott egyes, a feladat-ellátás alapvető elemeit nem érintő adminisztrációs kötelezettségek nem előírásszerű teljesítése miatt került sor. IX. Fejezet KONTROLLOK 45. Az államháztartási kontrollok rendszere 62. § (1) Az államháztartási kontrollok alapvető célja az államháztartási pénzeszközeivel, és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása. (2) Az államháztartás kontrollja külső ellenőrzés, kormányzati ellenőrzés és az államháztartási belső kontrollrendszer keretében történik. (3) Az államháztartási belső kontrollrendszer a költségvetési szervek belső kontrollrendszerén és a Kincstár ellenőrzési és monitoring tevékenységén keresztül valósul meg.

28


63. § (1) Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el. (2) Az államháztartásért felelős miniszter ellátja – az Állami Számvevőszék véleményének kikérésével – a belső kontrollrendszer fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával, valamint a belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi standardokkal összhangban lévő ellenőrzési módszerekkel kapcsolatos feladatokat, javaslatokat tesz az ezekhez kapcsolódó jogszabályokra, irányelvekre, módszertani útmutatókra, ellátja a szakmai egyeztető fórumok működtetésével és képzések szervezésével kapcsolatos feladatokat. 46. Kormányzati ellenőrzés 64. § (1) A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed a) a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére, b) a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetekbe sorolt központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok, költségvetési szervek kivételével a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai felhasználásának, valamint a központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére, c) a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a területfejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és más pénzbeli vagy nem pénzbeli támogatások – ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is –, és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére, d) a tartósan állami tulajdonban lévő, valamint az olyan gazdasági társaságok – ide nem értve a Magyar Nemzeti Bankot – ellenőrzésére, amelyekben az állam többségi befolyással rendelkezik, e) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv által alapított vagy támogatott alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére, f) az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzésére, ideértve a központi költségvetés, valamint a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál a kezességi szerződés feltételei betartásának ellenőrzését, g) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 24. § (11) bekezdése alapján a magánnyugdíjpénztárak által a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak átadott portfóliókkal kapcsolatos gazdálkodás jogszerűségének ellenőrzése céljából az Mpt. hatálya alá tartozó magánnyugdíjpénztárak és szervezetek portfólióátadást megelőző működésének, gazdálkodásának – beleértve az általuk közvetlenül vagy közvetve kezelt portfóliót képező eszközöket is – ellenőrzésére, h) az a)–g) pontban foglaltakkal összefüggésben létrejött jogviszonyokra, valamint azon szerződő felekre is, amelyek a jogviszony teljesítésében közvetlen vagy közvetett módon közreműködnek, i) az Összefogás az Államadósság Ellen Alap gazdálkodása jogszerűségének ellenőrzésére. (2) A kormányzati ellenőrzési szerv – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – tevékenysége során a költségvetési szervek belső ellenőrzésére vonatkozó szabályok szerint jár el. 29


(3) A kormányzati ellenőrzési szerv feladatai ellátásával összefüggésben jogosult a minősített adat, az üzleti titok és az ellenőrzés alá vont szervezetek által kezelt egyéb titokfajták megismerésére. (4) A kormányzati ellenőrzési szerv személyes adatot az (1) bekezdés g) pont és azzal összefüggésben h) pont szerinti ellenőrzési tevékenysége céljából, az ahhoz szükséges mértékben, az ellenőrzés lezárásáig kezelhet. (5) A kormányzati ellenőrzés során az ellenőrzött vagy az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv vezetője, alkalmazottja az e törvényben és más jogszabályban meghatározott, az ellenőrzéshez kapcsolódó együttműködési vagy az ellenőrzés végrehajtását elősegítő kötelezettségének felróható módon történő megszegése esetén bírsággal sújtható. (6) A bírságot a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője határozatban szabja ki. A bírságolással kapcsolatos eljárásra a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a) az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás, valamint egyezség megkötése, b) a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, a bírsággal sújtott személy a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti a döntés bírósági felülvizsgálatát. 47. A költségvetési szervek belső kontrollrendszer 65. § (1) A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő célok: a) a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre, b) az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék, és c) megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól, és nem rendeltetésszerű használattól. (2) A belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. 48. Belső ellenőrzés 66. § (1) A belső ellenőrzés kialakításáról, szervezeti függetlenségének biztosításáról a költségvetési szerv vezetője gondoskodik. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. Az irányító szerv belső ellenőrzést végezhet a) az irányítása alá tartozó bármely költségvetési szervnél, b) a saját vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében, c) az irányító szerv költségvetéséből céljelleggel juttatott, illetve az európai uniós és a nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél,

30


d) az irányítása alá tartozó bármely, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. évi törvény 1. § a) pontjában meghatározott köztulajdonban álló gazdasági társaságnál. (2) A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezés, gazdálkodás, és a közfeladatok ellátásának minőségét vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére. (3) A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, szervezeti egységnél minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával. (4) A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak az államháztartásért felelős miniszter engedélyével rendelkező személy végezhet. E tevékenységek folytatását az államháztartásért felelős miniszter annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, és nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik jogszabályban előírt végzettséggel és gyakorlattal. (5) Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett a) természetes személyazonosító adatát, b) nyilvántartási számát, c) lakcímét vagy tartózkodási helyének címét, d) értesítési címét, e) telefonszámát, f) elektronikus elérhetőségét, g) felsőfokú iskolai végzettségét igazoló oklevelének számát, a kiállító intézmény nevét és a kiállítás keltét, h) egyéb képesítéseinek megnevezését, az ezen képesítést igazoló oklevél vagy bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét, i) a szakmai gyakorlat időtartamát vagy a gyakorlat alóli felmentést igazoló dokumentum meglétére vonatkozó utalást, és j) a kötelező szakmai továbbképzésen történő részvétel idejét. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott adatok közül a belső ellenőr nyilvántartási száma, neve és választása alapján az (5) bekezdés c)–f) pontjában felsorolt adatainak egyike nyilvános, ezen adatokról bárki tájékoztatást kaphat. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásban szereplő belső ellenőr nyilvános adatait honlapján nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki tájékoztatást kaphasson. (7) A nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz évig köteles megőrizni.

31


49. A költségvetési főfelügyelő, felügyelő 67. § (1) A gazdálkodásnak a költségvetés-politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű működés érdekében a Kormány költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt rendelhet ki – a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szerv, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, és az európai uniós források felhasználásával megvalósuló programok közreműködő szervezetei kivételével – a fejezetet irányító szervhez, a fejezethez tartozó költségvetési szervekhez, valamint az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelőihez. (2) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő határozott időtartamra szóló megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az államháztartásért felelős miniszter – az államháztartásért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter egyetértésével – gondoskodik. A költségvetési főfelügyelő, felügyelő tevékenységének szakmai irányítását az államháztartásért felelős miniszter végzi. (3) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő felett a (2) bekezdésben foglaltakon felüli munkáltatói jogokat a Kincstár elnöke gyakorolja. A Kincstár elnöke e jogkörök gyakorlásában nem utasítható. (4) A költségvetési főfelügyelő jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezetői munkakörben alkalmazott kormánytisztviselőkre, a költségvetési felügyelő közszolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezető-helyettesi munkakörben alkalmazott kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 50. A kincstári biztos, az önkormányzati biztos 68. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter – a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szerv esetén a Kormány kezdeményezésére az Országgyűlés – kincstári biztost jelöl ki a központi költségvetési szervhez, ha annak elismert, az esedékességet követő hatvan napon túli tartozásállománya meghaladja az éves költségvetése eredeti kiadási előirányzatának 3,5%-át, vagy az ötvenmillió forintot. (2) A tartozásállomány fennállásáig a pénzügyi ellenjegyzés és az érvényesítés szabályain felül csak a kincstári biztos külön ellenjegyzésével vállalható kötelezettség, és rendelhető el utalványozás. (3) A kincstári biztos a költségvetési szerv szervezeti felépítését, működési folyamatát, és gazdálkodását érintő racionalizálási javaslatokat tehet, intézkedéseket kezdeményezhet. (4) Ha a helyi önkormányzat vagy a többcélú kistérségi társulás által irányított költségvetési szerv harminc napon túli elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy a százötven millió forintot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja harminc nap alá szorítani, az irányító szerv a költségvetési szervhez – az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott költségvetési szervhez az egészségbiztosítási szerv kérésére, vagy ha azt nem kérte, véleményének előzetes kikérésével – a (3) bekezdésében foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki. Önkormányzati rendelet önkormányzati biztos kirendelését az e bekezdésben meghatározottaknál kisebb mérték, rövidebb időtartam, lejárat esetén is kötelezővé teheti.

32


X. FEJEZET AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK FINANSZÍROZÁSI ÉS SZÁMLAVEZETÉSI RENDJE 51. Finanszírozási célú pénzügyi műveletek, aktív és passzív pénzügyi műveletek, továbbadási célú bevételek 69. § Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési bevételeken és kiadásokon kívül a bevételek és kiadások lehetnek a) finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások (a továbbiakban együtt: finanszírozási célú pénzügyi műveletek), és b) letéti, függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások (a továbbiakban együtt: aktív és passzív pénzügyi műveletek), és továbbadási célú bevételek. 70. § (1) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a) az államháztartás mindkét alrendszerében: aa) az értékpapírok kibocsátása, értékesítése, vásárlása, visszavásárlása, ab) a hitelek, kölcsönök felvétele és törlesztése, ac) a szabad pénzeszközök törvényben szabályozott betétként való elhelyezése és visszavonása, b) kizárólag az államháztartás központi alrendszerében: ba) az ÁKK Zrt. által állampapírokkal végzett repóügyletek, bb) a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank devizaárfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) és az értékpapírok értékesítéséből származó realizált eredményének tulajdonítható rész, előjelre való tekintet nélkül, bc) a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank kiegyenlítési tartalékaira nyújtott térítés és az azokról kapott visszatérítés, bd) a Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2001. évi XX. törvény 5. § (2) bekezdése alapján vállalt árfolyam-garanciából eredő, a Magyar Fejlesztési Bank és az állam közötti elszámolások előjelre való tekintet nélkül, be) az állami tulajdoni részesedés értékesítése, bf) az állam nevében a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnak nyújtott tulajdonosi kölcsön és annak visszatérülése, ha a kölcsön visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk – különösen a pénzügyi, számviteli kimutatások és előrejelzések – alapján a közfeladatok ellátásáért fizetendő összegen felüli központi költségvetési többlet-támogatás biztosítása nélkül kellően megalapozott, bg) az MNV Zrt.-nek a rábízott vagyonnal való gazdálkodás során hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal végzett műveletei, bh) a 74. § (3) bekezdés szerinti megelőlegezések és azok visszatérítése. (2) A devizában kibocsátott, értékesített, visszavásárolt értékpapírok, felvett és törlesztett hitelek, kölcsönök kibocsátásakor, értékesítésekor, visszavásárolásakor, felvételekor,

33


törlesztésekor érvényesített devizaárfolyammal – az árfolyamfedezeti műveletek figyelembevétele mellett – meghatározott forintértékét kell finanszírozási bevételként, kiadásként elszámolni. 71. § (1) A letéti pénzkezelés a költségvetés végrehajtására szolgáló pénzeszközöktől elkülönített, megbízásból történő átmeneti pénzkezelés. (2) A függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások olyan kiadások, amelyek a költségvetési évben nem véglegesek, azok a tárgyidőszakban vagy a tárgyidőszakot követően megtérülnek, vagy válnak végleges kiadássá. (3) A függő, átfutó, kiegyenlítő és a továbbadási célú bevételek olyan bevételek, amelyek rendeltetése tisztázatlan, vagy olyan közfeladat ellátásával kapcsolatosak, amelyek bevételi előirányzata – ide nem értve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjain kívüli forrásból finanszírozott ellátásokat – nem szerepel a költségvetés bevételeit megalapozó jogcímek között. 52. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok finanszírozása 72. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére a Kincstár a bevételi és kiadási előirányzatok különbözeteként havonta előirányzatfelhasználási keretet nyit. Az előirányzat-felhasználási keret megállapításakor a működési kiadások fedezetét időarányosan, a felhalmozási kiadások fedezetét teljesítésarányosan kell figyelembe venni. (2) Az előirányzat-felhasználási keret előrehozása a Kormány rendeletében meghatározott esetben és módon történhet. (3) Az előirányzat-felhasználási keret megállapítása során a Kincstár a köztartozások összegét zárolja. A tartozásállomány csökkentésére irányuló átutalási megbízások esetén a Kincstár az átutalási megbízásban foglalt összeggel a zárolt keretből teljesíti a megbízást. (4) A Kincstár jogosult az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv számláját a költségvetési szervet terhelő közterhek megfizetése céljából megterhelni. (5) A fejezeti kezelésű előirányzatokból teljesített kiadások fedezetének biztosítása finanszírozási terv alapján, a kiadási és bevételi előirányzatok különbözeteként megnyitott keret útján történik. 53. Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai finanszírozása 73. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésében előirányzott központi költségvetési hozzájárulások és különféle térítések fedezetét – ha törvény másként nem rendelkezik – az időarányos mértékig, havi bontású finanszírozási terv szerint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői által folyósított, de a központi kezelésű előirányzatokból finanszírozott ellátási kiadások megtérítését az alap kezelőjének havi elszámolása alapján kell folyósítani. (2) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatainak felhasználása előirányzat-felhasználási terv alapján történik. (3) Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett éves költségvetési bevétele kisebb a teljesítendő kifizetések összegénél, a különbség a központi költségvetésben a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésén kívül tervezett központi kezelésű előirányzatból

34


átadásra kerül a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A központi költségvetés terhére történő tényleges kifizetésekre a költségvetési évben a tényleges költségvetési bevételek és kiadások alakulása függvényében kerülhet sor. 54. Likviditás kezelés 74. § (1) A költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, és a jogi személyiségű társulás a bevételek beérkezéséről és a kiadások teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet készít. (2) A központi kezelésű előirányzatokból a Kincstár által folyósított ellátási kiadásokat havi bontású finanszírozási terv alapján kell folyósítani. (3) A Kincstár a Kincstári Egységes Számla terhére, a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon megelőlegezheti a) az agrártámogatások Európai Unió által finanszírozott része, valamint az Európai Unió részére történő cukorágazati hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges forrás, b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő ellátások, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait nem terhelő, azok kezelői által folyósított ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti finanszírozási igény, c) az államháztartásért felelős miniszter engedélyével az elkülönített állami pénzalapok – a bevételek és kiadások pénzügyi teljesítése időbeni ütemének eltérése miatt felmerülő, a korábbi évek előirányzat-maradványával nem fedezett – finanszírozási igény, d) a Fővárosi Önkormányzatnak a budapesti 4-es metróvonal megépítésével kapcsolatos általános forgalmi adó megfizetésének fedezetét. (4) A Kincstár a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítása érdekében – december 20-át követően a Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegezi a) a központi költségvetési szervek munkavállalói december havi járandóságait, az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi intézmények kivételével, b) az Egészségbiztosítási Alap által a gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoportból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók havi finanszírozási összegének jogszabályban meghatározott részét a szolgáltatók kérelme alapján az Egészségbiztosítási Alap kezelőjének kezdeményezésére, ha jogszabályban előírt kifizetési időpont teljesítéséhez ez szükséges, c) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv által folyósított terhességi-gyermekágyi segély, táppénz, gyermekgondozási díj, rokkantsági, rehabilitációs ellátások, a társadalombiztosítás nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-ában meghatározott ellátások, valamint nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott, de a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által megállapított, folyósított ellátások kiadásait, és d) a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozott álláskeresési és keresetpótló támogatások kiadásait. 55. Az államháztartás önkormányzati alrendszerének finanszírozási rendje 75. § (1) A helyben maradó személyi jövedelemadót, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatást, a normatív hozzájárulásokat,

35


támogatásokat, a központi költségvetés 18. § (2) bekezdése szerinti fejezetéből származó, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyéb költségvetési támogatásokat továbbá az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerveknek folyósított támogatást a személyi juttatásokat terhelő közterhek, valamint a Kormány rendeletében meghatározott egyéb kötelezettségek beszámításával csökkentett összegben, ütemezetten (a továbbiakban: nettó finanszírozás) a Kincstár folyósítja. Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerveket terhelő tartozások összege csak az egészségbiztosítási szerv által folyósított támogatásból vonható le. (2) A központi költségvetés 18. § (2) bekezdés szerinti fejezetéből származó, a központi költségvetésről szóló törvényben a nettó finanszírozás körébe nem bevont költségvetési támogatásokat teljesítményarányosan kell folyósítani. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti források az ott meghatározott tartozásokra nem nyújtanak fedezetet, a különbözetet a Kincstár Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegezi. A Kincstár az ezen a jogcímen keletkező követelésének érvényesítése érdekében havonta beszedési megbízást nyújt be. A megelőlegezett összeg után a megelőlegezést követő hónap első napjától a fizetési kötelezettség teljesítéséig a Kincstár a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot számít fel. (4) Ha az e törvényben foglaltak alapján a Kincstár által benyújtott beszedési megbízás hatvan napon belül nem teljesül, a Kincstár kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megindítását, amelyben az állam képviseletében teljes jogkörrel eljár. (5) E törvény rendelkezései alapján a Kincstár által benyújtható beszedési megbízások teljesítése céljából a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás köteles a felhatalmazást a számlavezetője részére megadni. Ennek elmulasztása esetén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti támogatások folyósítását a kötelezettség teljesítéséig felfüggeszti. (6) Ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás a 104. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeit határidőig nem teljesíti, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a határidő utolsó napját követő hónaptól az információ szolgáltatásáig a nettó finanszírozás alapján a mulasztót megillető összeg folyósítását – a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel – felfüggeszti. 56. A Kincstári Egységes Számla 76. § (1) A Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál Kincstári Egységes Számla elnevezésű számlával rendelkezik. A Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat, és azon az e törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát tarthatja és használhatja fel. (2) A Kincstári Egységes Számla a 77. § (1), (2) és (4) bekezdése szerinti pénzforgalmiszámlavezetési tevékenységgel összefüggő pénzforgalom lebonyolítását szolgálja. 57. A Kincstár által vezetett számlák 77. § (1) A kincstári elszámolások körébe az államháztartás központi alrendszerébe tartozó jogi személyek és előirányzatok pénzforgalma (a továbbiakban együtt: kincstári kör) tartozik. A kincstári kör számlái – az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv dolgozói lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla és az (6) bekezdésben foglalt eset kivételével – kizárólag a Kincstárnál vezethetők. 36


(2) A Kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni a) a jogi személyiségű területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik, b) a megyei önkormányzatok és a megyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai, c) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, d) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, e) az MNV Zrt., f) a Diákhitel Központ Zrt., g) a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, h) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt., i) az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványok, és j) az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik (az a)–j) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok). (3) A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok más pénzintézetnél forintban vezetett pénzforgalmi számlával – az általuk foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla kivételével – nem rendelkezhetnek. A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok átmenetileg szabad pénzeszközeiket a Kincstár által értékesített, értékpapírszámlán, értékpapírletéti-számlán nyilvántartott állampapírok vásárlásával hasznosíthatják. (4) A Kincstár vezeti a helyi önkormányzat megbízása esetén a helyi önkormányzat és költségvetési szervei, a helyi nemzetiségi önkormányzat megbízása esetén a helyi nemzetiségi önkormányzat és költségvetési szervei, a többcélú kistérségi társulás megbízása esetén a többcélú kistérségi társulás és költségvetési szervei, valamint a jogi személyiségű társulás megbízása esetén a jogi személyiségű társulás és költségvetési szervei számláját. (5) A Kincstár az (1)–(4) bekezdés szerinti tevékenysége és az általa nyújtott szolgáltatások után díjakat számolhat fel, azonban kamatot nem fizethet. A Kincstár jogosult az általa vezetett számlák megterhelésével továbbhárítani a pénzforgalmi szolgáltatások díját, továbbá jogszabályban meghatározott más esetben azokat megterhelni. (6) A kincstári kör és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok devizaeszközei kezelésére a Kincstár devizaszámlát vezet. A Kincstár a devizaszámla vezetése során díjakat számolhat fel és kamatot fizethet. A Kincstár elnökének engedélyével kivételes esetben hitelintézetnél is vezethető devizaszámla. 78. § (1) A Kincstár végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló pénzügyi lebonyolítási feladatokat, ennek keretében a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel a kiadásokhoz kötődően likviditási és előirányzati fedezet, valamint alaki, formai és pénzügyi ellenőrzést végez. (2) A Kincstár szabályzatban állapítja meg a) a kincstári kör és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok számára vezetett számlák, és a számlákhoz kapcsolódóan nyitható alszámlák típusait, b) az a) pont szerinti, valamint a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, és az általuk irányított költségvetési szervek 37


számára a Kormány rendeletében foglaltak szerint nyitható számlák, megnyitásának, törzsadataik módosításának, megszüntetésének feltételeit,

alszámlák

c) a Kincstár szolgáltatásai után felszámított díjakat, egyéb költségeket, ezek számításának módszerét, d) a Kincstár által vezetett devizaszámlák után fizetett kamat számításának módját, a kamat megváltoztatásának lehetőségét, a fizetendő kamatból történő esetleges levonásokat, e) a számlák feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának feltételeit, módját, a Kincstárban alkalmazott fizetési módokat, a fizetési megbízások teljesítési határidejét, f) a Kincstár által teljesített szolgáltatásokhoz kapcsolódóan közreműködőkkel szemben érvényesített általános szerződési feltételeket,

igénybe

vett

g) a kincstári kártyaforgalommal kapcsolatos részletes szabályokat és a kincstári kártya használatával és alkalmazásával kapcsolatos tudnivalókat, h) a Kincstár feladatainak ellátásáért felelős szervezeti egységeket, azok elérhetőségét, i) a Kincstár által vezetett számlák forgalmáról, a számlatulajdonosok által benyújtott megbízások teljesítéséről készített számlakivonat, továbbá – kincstári kör esetén – a számlakivonatban a számlatulajdonos költségvetése végrehajtásáról adott egyéb kiegészítő információk tartalmát, elkészítésűk, megküldésük módját, gyakoriságát, j) a Kormány rendeletében meghatározott egyéb szabályokat, és azt elektronikus úton a honlapján, továbbá az érintettek számára az ügyintézésre nyitva álló szervezeti egységeinél nyomtatott formában is közzé teszi. 58. Számlavezetés az államháztartás önkormányzati alrendszerében 79. § (1) A megyei önkormányzat kivételével a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és országos nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás és a jogi személyiségű társulás számláját választása alapján belföldi hitelintézet vagy a Kincstár vezeti. (2) A megyei önkormányzat önkormányzati hivatala kivételével az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv számláját az irányító szerv által választott számlavezető vezeti. (3) A belföldi hitelintézet által az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint vezetett számlán lévő szabad pénzeszközök a számlához kapcsolódó alszámlán betétként leköthetők. 59. A pénzeszközök felhasználása 80. § A bevételek beszedésekor, kiadások teljesítésekor előnyben kell részesíteni a készpénzkímélő fizetési módokat. A kiadások készpénzben történő teljesítésére csak jogszabályban szabályozott esetekben kerülhet sor. XI. Fejezet MARADVÁNY-ELSZÁMOLÁS, BESZÁMOLÁS 60. Előirányzat-maradvány, pénzmaradvány 81. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi és kiadási előirányzatai a költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradványának összegével a Kormány rendeletében meghatározott esetekben megnövelhetőek.

38


(2) A központi kezelésű előirányzatok szabad előirányzatai a költségvetési év utolsó napján törlésre kerülnek, előirányzat-maradvánnyal nem rendelkeznek. (3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzat-maradványának felhasználhatóságáról az Országgyűlés a zárszámadási törvény keretében dönt. (4) Ha törvény másként nem rendelkezik az elkülönített állami pénzalap előirányzatmaradványa a következő években felhasználható. (5) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv jogosult dönteni a költségvetési szerv pénzmaradványának elvonandó és felhasználható összegéről. 61. Évközi kimutatások, beszámolás 82. § (1) A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-éig, háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepció ismertetésekor írásban tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztatás tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő előirányzatok és a költségvetési egyenleg alakulását. (2) A helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás elnöke a gazdálkodásról az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően beszámol a képviselő-testületnek, illetve a társulási tanácsnak. 83. § (1) A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint éves beszámolót kell készíteni. Az éves beszámolót az irányító szerv hagyja jóvá. (2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól készített éves beszámoló ellenőrzését az Állami Számvevőszék által kidolgozott módszertan szerint kell végrehajtani. (3) Az elkülönített állami pénzalapról készített éves beszámolót könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Az éves beszámoló ellenőrzését az Állami Számvevőszék által kidolgozott módszertan szerint kell végrehajtani. (4) A (3) bekezdés szerinti könyvvizsgálót – az Állami Számvevőszék elnökének javaslata ismeretében – a fejezetet irányító szerv bízza meg. Az ellenőrzés költségeit az elkülönített állami pénzalap kezelésével kapcsolatos költségvetési kiadások között kell elszámolni. (5) A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és az elkülönített állami pénzalapokról készített éves beszámolókat a zárszámadási törvényjavaslat Országgyűlés elé történő terjesztést megelőzően két hónappal megküldi az Állami Számvevőszéknek. 62. A zárszámadás általános szabályai 84. § (1) A zárszámadást évenként, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően kell elkészíteni. (2) A zárszámadás során valamennyi kiadásról és bevételről, az azokhoz tartozó pénzmozgásról és pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételről el kell számolni, ideértve a finanszírozási célú pénzügyi műveleteket, az aktív és passzív pénzügyi műveleteket, valamint a továbbadási célú bevételeket is.

39


(3) A zárszámadás során jóvá kell hagyni a költségvetési hiány finanszírozásának vagy a költségvetési többlet felhasználásának módját. 63. A zárszámadásról szóló törvény 85. § (1) A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a 83. § (2) és (3) bekezdése szerinti beszámoló ellenőrzését követően fogadja el, és a költségvetési évet követő nyolcadik hónap utolsó napjáig az Országgyűlés elé terjeszti. A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé történő beterjesztést két hónappal megelőzően megküldi az Állami Számvevőszéknek. (2) Az Országgyűlés részére zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni: a) a 26. § (3) bekezdés szerinti mérlegeket és kimutatásokat, az államháztartás költségvetési mérlegében az államháztartás központi alrendszerén belül költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok, állami vagyon, egyéb központi kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok és társadalombiztosítás pénzügyi alapjai szerinti bontásban, b) a központi költségvetés finanszírozását bemutató pénzforgalmi kimutatást, c) a 87. § (2)–(4) bekezdése szerinti bontásban az államadósságot, d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai – ezen belül külön a működési költségvetés – előirányzat-maradványát, a központi költségvetés költségvetési egyenlegére gyakorolt hatását, e) az állami kezességek, állami garanciák és állami viszontgaranciák állományát, f) az állam tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását. (3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési hiányának a központi költségvetés egészére történő elszámolását a zárszámadásban kell rendezni. (4) A Kormány 16. § (1) bekezdése, 24. § (6) bekezdése, 26. § (1) bekezdése és 35. § (1) bekezdése alapján közzétett nyilvános egyedi határozata az adott költségvetési évre vonatkozó központi költségvetési törvény hatályvesztésének időpontjával végrehajtottá válik, és a végrehajtottá válást követő nappal visszavontnak tekintendő. 64. Zárszámadás az államháztartás önkormányzati alrendszerében 86. § (1) A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet a polgármester a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot. (2) A zárszámadás előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indokolással együtt – bemutatni: a) a 28. § (4) bekezdése szerinti mérlegeket, kimutatásokat azzal, hogy az előirányzat felhasználási terven a pénzeszközének változásának bemutatását kell érteni, b) a helyi önkormányzat adósságának állományát lejárat, a 88. § szerinti ügyletek, bel- és külföldi irányú kötelezettségek bontásban, c) a vagyonkimutatást, d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását.

40


(3) A helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás zárszámadásának megalkotására az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy zárszámadási rendeleten zárszámadási határozatot kell érteni, a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, illetve a társulási tanács gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a nemzetiségi önkormányzat elnöke, illetve a társulási tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat – a helyi nemzetiségi önkormányzatok kivételével – az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalvezetője, illetve a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője látja el. (4) A jogi személyiségű társulás zárszámadásának megalkotására az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a zárszámadás a 30. § (2) bekezdése szerinti helyi önkormányzat zárszámadásában szerepel, és a zárszámadási rendelet csak a társulási tanács egyetértését követően fogadható el. XII. FEJEZET ÁLLAMADÓSSÁG, KEZESSÉG, GARANCIA, KÖVETELÉSKEZELÉS 65. Az államadósság fogalma, számítása 87. § (1) Az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésében, valamint 37. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak végrehajtása során figyelembe veendő mindenkori államadósság szintje (a továbbiakban: államadósság-mutató) olyan százalékban kifejezett, egy tizedesig kerekített hányados, amely a) számlálójában az államháztartás központi alrendszerének, az államháztartás önkormányzati alrendszerének, és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek egymással szembeni kötelezettségek kiszűrésével számított (konszolidált) adósságának (a továbbiakban: államadósság), b) nevezőjében a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendeletben meghatározottak szerint számított bruttó hazai terméknek e törvény szerinti értéke szerepel. (2) Az államháztartás központi alrendszerének adóssága az állam, és az államháztartás központi alrendszerébe tartozó jogi személyek által vállalt adósságot keletkeztető ügyletek konszolidált értéke a számbavétel fordulónapján. (3) Az államháztartás önkormányzati alrendszerének adóssága a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és országos nemzetiségi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások, a jogi személyiségű társulások által vállalt adósságot keletkeztető ügyletek konszolidált értéke a számbavétel fordulónapján. (4) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adóssága az általuk, saját nevükben vállalt adósságot keletkeztető ügyletek konszolidált értéke a számbavétel fordulónapján. 88. § Adósságot keletkeztető ügylet, és annak értéke: a) a felvett, átvállalt hitel, kölcsön, a folyósítás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális tőketartozása, b) az Szt. szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, és kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára,

41


c) az adott váltó a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke, d) az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege, e) a közszféra és a magánszféra együttműködésén (PPP) alapuló szerződés a szerződés futamideje alatt, amely alapján gazdálkodó szervezet beruházást hajt végre annak érdekében, hogy a létrehozott eszköz felhasználásával szolgáltatást nyújtson, továbbá a szerződés lejártával az eszköz a megrendelő tulajdonába kerül, és a szerződésben kikötött kamat, valamint az üzemeltetési költségek nélküli ellenérték hátralévő összege, f) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése – ide értve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is – a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár, g) a szerződésben kapott, legalább egy éves időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték, h) külföldi pénzintézetek által, származékos műveletek különbözeteként az ÁKK Zrt.-nél elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege. 66. Az adósságcsökkentés 89. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényben összegszerűen meg kell határozni az államháztartás központi alrendszerének, az államháztartás önkormányzati alrendszerének, és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának a költségvetési év végére tervezett értékét oly módon, hogy az alapján az államadósság-mutató az Alaptörvény követelményei szerint a megelőző év (a továbbiakban: viszonyítási év) államadósságmutatójához képest csökkenjen. (2) A központi költségvetésről szóló törvény előkészítése során a viszonyítási év államadósság-mutatóját a viszonyítási év utolsó napján várható államadósság és a viszonyítási év várható bruttó hazai terméke, a költségvetési év államadósság-mutatóját a költségvetési év várható bruttó hazai terméke alapján kell számításba venni. (3) A Kormány az Alaptörvény 36. cikk (6) bekezdésében foglalt kivételekkel a központi költségvetésről szóló törvény módosítását köteles előterjeszteni az Országgyűlésnek, ha a viszonyítási év államadósságának, illetve bruttó hazai termékének végleges adatai, vagy az államháztartási, makrogazdasági folyamatok alapján a költségvetési év várható államadósságának, illetve bruttó hazai termékének várható adatai olyan irányban térnek el a központi költségvetésről szóló törvény elkészítése során tervezett adatoktól, hogy az eltérés a költségvetési év utolsó napján számított államadósság-mutató viszonyítási évhez képest történő csökkenését veszélyeztetné. (4) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazása során az államadósság-mutató számításakor a külföldi pénzeszközben fennálló adósságot keletkeztető ügyleteket azonos árfolyamon kell figyelembe venni. 67. Az államadósság képződését korlátozó szabályok 90. § (1) Az állam nevében adósságot keletkeztető ügylet érvényesen csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján köthető.

42


(2) A költségvetési szerv saját nevében adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen nem köthet, továbbá a) garanciát és kezességet nem vállalhat, b) törvényben meghatározott kivétellel értékpapírt nem vásárolhat, fogadhat el, és c) pénzügyi lízinget vagy faktoringot magában foglaló szerződést nem köthet. (3) A (2) bekezdést alkalmazni kell a fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzeszközei terhére végzett ügyletekre is, függetlenül attól, hogy azt költségvetési szerv, természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet köti. (4) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet az államháztartásért engedélyével köthet érvényesen adósságot keletkeztető ügyletet. alkalmazni a folyószámlahitel igénybevételére.

és országos nemzetiségi társulás a Kormány, a felelős miniszter előzetes E rendelkezést nem kell

(5) A Kormány vagy az államháztartásért felelős miniszter az engedélyt abban az esetben adja meg, ha a) annak megadása – az engedélyt kérőtől függően – az államháztartás önkormányzati alrendszerének vagy a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának a központi költségvetésről szóló törvényben előírt értéke teljesítését nem veszélyezteti, b) helyi önkormányzat esetén ba) az a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott kötelező közszolgáltatási és közigazgatási feladatok ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, és a működési kiadások folyamatos teljesítését nem veszélyezteti, bb) az adósságot keletkeztető ügylet eredményeként a keletkező adósság mértéke éves szinten nem haladná meg a helyi önkormányzatnak a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerinti saját bevételeinek 30%-át, és c) többcélú kistérségi társulás és jogi személyiségű társulás 88. § a)–c) pont szerinti adósságot keletkeztető ügylete esetén a kötelezettségek teljesítését a társulásban résztvevő önkormányzatok kezességvállalása biztosítja. 68. Az állami kezesség- és állami garanciavállalás szabályai 91. § (1) Egyedileg meghatározott szerződéses kötelezettséghez az állam nevében állami kezességet, állami garanciát (a továbbiakban: egyedi állami kezesség) a Kormány nyilvános egyedi határozatában vagy törvényben foglalt felhatalmazás alapján az államháztartásért felelős miniszter vállalhat. (2) Jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezességet, állami garanciát (a továbbiakban: jogszabályi állami kezesség) csak törvényben lehet vállalni. (3) Az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezesség készfizető kezesség formájában csak az (1) és (2) bekezdés szerinti törvény, határozat kifejezett felhatalmazása esetén vállalható. (4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezesség feltétele az állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat

43


nem, vagy azt az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességvállalási vagy garanciavállalási díj kikötése. (5) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezességvállalás alapján az állam által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének az állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó tartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata. (6) Egyedi állami kezesség abban az esetben vállalható, ha a szerződéses kötelezettség teljesítése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján, és a rendelkezésre álló fedezetre tekintettel – az egyedi állami kezesség beváltása és egyéb állami többlettámogatás nélkül – kellően biztosított. (7) Az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása esetén a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához egyedi állami kezesség (a továbbiakban: megmentési célú egyedi állami kezesség) vállalható. A megmentési célú egyedi állami kezesség esetén a (6) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. (8) Hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség esetén a hitelező köteles a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezetet előírni. (9) A jogszabályi állami kezességgel fedezett alapjogviszony feltételeinek módosítása esetén is biztosítani kell, hogy a jogszabályi állami kezesség nélküli fedezettség aránya legalább olyan mértékű legyen, mint az alapjogviszony létrejöttekor. (10) A jogszabályi állami kezességgel fedezett alapjogviszony feltételeinek módosítása nem eredményezheti az állami kezességvállalás arányának növekedését. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az alapjogviszony módosításakor a járulékok tőkésítéséből keletkező összegre az állami kezességvállalás nem terjed ki. 92. § (1) Jogi személy részére, az általa vállalt kezesség, garancia érvényesítéséhez az állam nevében törvényben megtérítési kötelezettség vállalható (a továbbiakban: állami viszontgarancia). (2) Az állami viszontgarancia alapján az állam által kifizetett összeg behajtása annak a jogi személynek a feladata, amely a viszontgarancia alapjául szolgáló kezességet, garanciát nyújtja (a továbbiakban: garantőr szervezet). A garantőr szervezet a követelés behajtásából származó, a Kormány rendeletében meghatározott költségekkel csökkentett bevételt az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező arányban köteles az államnak megfizetni. Ha a garantőr szervezet e kötelezettségének nem tesz eleget, a meg nem fizetett összeg az állammal szembeni tartozássá válik, és azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó tartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata. 93. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszter javaslatára a (2) és (3) bekezdés szerint a kiállítási tárgyakban bekövetkezett károk megtérítéséért az állam nevében közvetlen és önálló kötelezettséget vállalhat a kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult (e § alkalmazásában a továbbiakban: jogosult) irányába olyan kiállítások esetén, amelyek megrendezéséhez kiemelkedő kulturális érdek fűződik (a továbbiakban: kiállítási garancia). (2) A kiállítási garancia a jogosult és az állami vagy önkormányzati muzeális intézmény vagy kiállítóhely (a továbbiakban: kiállító) megállapodása szerinti időtartamra, de legfeljebb a tárgyak eredeti őrzési vagy kiállítási helyéről történő elmozdításától az oda történő

44


visszahelyezéséig, vagy a jogosult és a kiállító által meghatározott egyéb helyre való elhelyezéséig szól. (3) A kiállítási garancia nem terjed ki arra az időszakra és összegre, amelyre vonatkozóan a kiállító vagy a jogosult biztosítással vagy érvényes garanciával rendelkezik, kiterjed viszont valamennyi a jogosult és a kiállító megállapodásában meghatározott káreseményre, kivéve, amelyek a) a jogosult vagy annak alkalmazottai, megbízottai szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása, b) a kiállítási tárgy tulajdonságaiból fakadó természetes amortizáció, vagy c) a jogosult jóváhagyásával történő restaurálás eredményeképpen keletkeztek. (4) A kiállítási tárgy elveszése esetén kifizetett kártérítést haladéktalanul vissza kell fizetni az állam részére, ha a kiállítási tárgy később előkerül. (5) Az államháztartásért felelős miniszter a kiemelkedő kulturális érdeket jelentő kiállítás megrendezése érdekében az állam nevében – a kiállítási garanciával tartalmában és feltételeiben megegyező – közvetlen és önálló kötelezettséget vállalhat a kiállító által kötött biztosítási szerződésből eredő, a biztosító társaság által kifizetett összeg megtérítésére a biztosító társaság felé (a továbbiakban: kiállítási viszontgarancia) (6) A kár megtérítésére tekintettel a biztosító társaságot megillető jogok a kiállítási viszontgarancia alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg erejéig az államra szállnak át. 94. § (1) A 91–93. § szerinti eljárásokban – az e törvényben meghatározott kivételekkel – az államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli. (2) A 91–93. § szerinti fizetési kötelezettségekből eredő, az államot terhelő kifizetés során – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az állami adóhatóság jár el. (3) Az Országgyűlés a költségvetési év során vállalható egyedi állami kezesség, kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia, valamint állami viszontgarancia mértékét, annak felső határát a központi költségvetésről szóló törvényben állapítja meg. 69. Kezesség- és garanciavállalás az államháztartás önkormányzati alrendszerében 95. § A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat és országos nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, valamint a jogi személyiségű társulás garanciát és kezességet kizárólag hitel, kölcsön vagy a kötvény visszafizetésére vállalhat, ha a hitel, kölcsön vagy kötvény visszafizetése a kötelezett a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján, és a rendelkezésre álló fedezetre tekintettel – a kezesség beváltása, garancia érvényesítése és a kezességet, garanciát vállaló általi egyéb többlet-támogatás nélkül – kellően biztosított. 70. Követeléskezelés 96. § (1) Az állam, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzatok és az országos nemzetiségi önkormányzatok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

45


(2) A helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet. (3) Az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell, kivéve, ha törvény ennél alacsonyabb összeget állapít meg. 97. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételei javára teljesítendő követelések fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyontárgyakat elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha a pénzbeli teljesítés nem vagy csak részben lehetséges. (2) Az (1) bekezdés szerinti vagyont a legrövidebb időn belül az MNV Zrt. részére készpénzes értékesítésre, vagy az értékesítésig további hasznosításra át kell adni. (3) Az MNV. Zrt. részére átadott vagyon értékesítéséből, hasznosításából származó költségvetési bevétel – az elkülönített állami pénzalap esetén a költségvetési támogatás arányában a központi költségvetést megillető hányad kivételével – az elkülönített állami pénzalapot, társadalombiztosítás pénzügyi alapját illeti meg. 98. § (1) Az állam külföldi követeléseivel (e § alkalmazásában a továbbiakban: külföldi követelés) való gazdálkodás feladatait az államháztartásért felelős miniszter a Kincstár közreműködésével látja el. (2) Az államháztartásért felelős miniszter a külföldi követeléseket értékesítheti. (3) Az államháztartásért felelős miniszter az állam kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezeteket is bevonhat a külföldi követelések értékesítésébe. XIII. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE 71. Az államháztartás információs rendszerének feladata, szerkezete 99. § (1) Az államháztartás információs rendszerét úgy kell kialakítani, hogy segítse a közérdekű adatokhoz való jogszerű hozzáférést, az államháztartási pénzügyi folyamatok megtervezését, a költségvetési előirányzatok kialakítását, és a teljesülés elemzésére, értékelésére, ellenőrzésére alkalmas legyen. (2) Az államháztartás információs rendszerét össze kell hangolni a statisztikai, a nemzetközi kormányzati pénzügyi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségekkel, a nemzeti számlák rendszerével. (3) A bevételek és kiadások zárt rendszerű és megfelelő csoportosításban történő bemutatásához mérlegeket kell kialakítani és összeállítani, figyelemmel az osztályozási rendszerek szempontjaira és előírásaira. A mérlegek – e törvényben meghatározott kivétellel – a költségvetés előterjesztésekor a vonatkozó év tervadatait, az előző év várható, és az azt megelőző év tényadatait, a zárszámadáskor a vonatkozó év terv- és tény-, továbbá az előző év tényadatait tartalmazzák. (4) Az államháztartás információs rendszerének működtetéséért, az azt szolgáló informatikai infrastruktúra koordinált fejlesztési programjának elkészítéséért és megvalósításának irányításáért az államháztartásért felelős miniszter felelős. Az államháztartásért felelős miniszter az államháztartás információs rendszerének működtetésével, fejlesztésével, valamint az információgyűjtéssel és azok szolgáltatásával kapcsolatos feladatok ellátásáról a Kincstár útján gondoskodik. 46


100. § (1) Az államháztartás információs rendszere az államháztartás egészére, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekre, és az államháztartással kapcsolatba kerülő természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek e kapcsolatára kiterjedő a) azonosítási jellegű adatokat, információkat, b) költségvetési, pénzügyi, számviteli adatokat és információkat, c) a költségvetési adatokhoz és információkhoz kapcsolódó naturális mutatószámokat gyűjtő, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató információs rendszer. (2) Az államháztartás információs rendszere a) a törzskönyvi nyilvántartásból, b) az államháztartáson kívüli természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek államháztartási kapcsolatára kiterjedő egyedi azonosítást szolgáló regiszterek, azokat folyószámla-, adós-, hitelező-, vevő-, szállítókönyvelésben rögzítő és a pénzügyi kapcsolatok előkészítését és az államháztartási kapcsolatok lebonyolítását szolgáló nyilvántartások rendszeréből, c) az államháztartás alrendszerei költségvetésének tervezését, a költségvetés előirányzatainak kialakítását, változását nyomon követő, és az ehhez kapcsolódó rendszeres és eseti adatokat és információkat felölelő költségvetési tervezési rendszeréből, d) a költségvetések végrehajtását és az ehhez kapcsolódó rendszeres és eseti adatokat és információkat felölelő költségvetési végrehajtási rendszeréből áll. 72. A törzskönyvi nyilvántartás 101. § (1) A Kincstár nyilvános és közhiteles törzskönyvi nyilvántartást vezet a költségvetési szervekről, a helyi önkormányzatokról, a helyi nemzetiségi önkormányzatokról, az országos nemzetiségi önkormányzatokról, a többcélú kistérségi tárulásokról, a jogi személyiségű társulásokról, valamint törvény alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről (a továbbiakban együtt: törzskönyvi jogi személy). (2) A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során a Ket. rendelkezéseit az e §-ban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. A törzskönyvi nyilvántartás vezetésével kapcsolatban az ügyintézési határidő tizenöt nap. Ha a Kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére legfeljebb húsznapos határidőt állapíthat meg. Az eljárásában kizárt az újrafelvételi eljárás. (3) A Kincstár döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az alapító szerv a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül a határozat vagy az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés felülvizsgálatát kérheti az alapító szerv székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól (e § alkalmazásában a továbbiakban: bíróság). (4) A bíróság eljárása során felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. A bíróság a feleket meghallgathatja. A bíróság a kérelemről annak beérkezésétől számított harminc napon belül, a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzések elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint dönt. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe. A bíróság

47


eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 4. §-át kell alkalmazni. A bíróság a Kincstár döntését megváltoztathatja. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye. (5) Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak a jóhiszeműségét, aki a törzskönyvi jogi személlyel szemben a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és a törzskönyvi nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. Az adatok törlése esetén – az ellenkező bizonyításáig – azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn. (6) A törzskönyvi nyilvántartás fennálló és törölt adatai és az alapító okirat nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, továbbá azok adatai elektronikus úton is hozzáférhetők. A Kincstár a törzskönyvi nyilvántartás jogszabályban meghatározott adatait honlapján keresztül is elérhetővé teszi. 102. § (1) A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály, alapító okirat későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a létrejövetel napjaként, ez esetben a Kincstár a költségvetési szervet ezen időponttal jegyzi be a törzskönyvi nyilvántartásba. (2) A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával szűnik meg. Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a megszűnés napjaként, ez esetben a Kincstár a költségvetési szervet ezen időponttal törli a törzskönyvi nyilvántartásból. (3) A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy az alapító szerv által, vagy törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg. A Kincstár jogutód nélküli megszűnés esetén a megszüntető szerv bejelentésétől vagy a megszűnést meghatározó törvényi rendelkezés hatálybalépésétől, jogutóddal történő megszűnés esetén a jogutód bejelentésétől számított tizenöt napon belül, a jogutód feltüntetésével törli a nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyt a törzskönyvi nyilvántartásból. (4) Átalakítás esetén az átalakulással megszűnő költségvetési szervet a jogutód költségvetési szerv vagy szervek bejegyzésével egyidejűleg, a jogutód vagy jogutódok feltüntetésével kell törölni a törzskönyvi nyilvántartásból. (5) A költségvetési szerv alapító okiratának a költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését nem eredményező módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény vagy kormányrendelet más időpontot, vagy az alapító okirat módosítására irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg. (6) A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyre vonatkozó bejegyzés módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény más időpontot, vagy az adatmódosításra irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg. 73. Adatszolgáltatási kötelezettségek 103. § (1) A költségvetési szervek, a központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok és országos nemzetiségi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások, a jogi személyiségű társulások, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatásokat teljesítenek a Kincstár vagy az

48


államháztartásért felelős miniszter felé. Kormányrendelet lehetővé teheti, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség az adatok saját honlapon történő nyilvánosságra hozatalával is teljesíthető legyen. (2) A Kincstár és az államháztartásért felelős miniszter nyomtatványt, elektronikus űrlapot vagy elektronikus nyomtatványkitöltő programot rendszeresíthet különösen az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásra és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott bejelentések, kérelmek előterjesztésére. (3) A nyomtatványokról, elektronikus űrlapokról, elektronikus nyomtatványkitöltő programokról, azok formájáról, tartalmáról, használatának, kitöltésének, benyújtásának módjáról a Kincstár vagy az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatót tesz közzé. (4) A Kincstár vagy az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik arról, hogy a nyomtatványok, elektronikus űrlapok, elektronikus nyomtatványkitöltő programok megfelelő időben, könnyen elérhető helyen álljanak rendelkezésre. 104. § (1) A végrehajtási költségvetésről és az éves beszámolóról az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást kell teljesíteni. (2) A költségvetési szerv, valamint a központi kezelésű előirányzat és fejezeti kezelésű előirányzat, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve évközi beszámolót és időközi mérlegjelentést, az elkülönített állami pénzalapok kezelő szerve időközi mérlegjelentést, a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat és országos nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás évközi beszámolót, időközi költségvetési jelentést, és időközi mérlegjelentést készít. (3) Az Európai Unió felé teljesítendő évközi költségvetési monitoring-jelentések összeállításához a vagyonkezelő szervezet, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet adatszolgáltatást teljesít az államháztartás információs rendszerébe. (4) Az államadósság és az államadósság-mutató, valamint az Európai Unió felé teljesítendő évközi adósságállományi monitoring-jelentésekhez a (2) és (3) bekezdésben megjelöltek adatszolgáltatást teljesítenek az államháztartás információs rendszerébe. XIV. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 75. Felhatalmazó rendelkezések 105. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg .................... (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a kormányzati ellenőrzési szervet és az európai uniós és egyéb nemzetközi forrásból származó támogatásokat ellenőrző szervet, és megállapítsa feladatát, hatáskörét, szervezetét, ellenőrzésének részletes szabályait. (3) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy ................... rendeletben szabályozza. (4) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben megállapítsa a rendezett munkaügyi kapcsolatok e törvényben meghatározott feltételei igazolásának módját és általános eljárási szabályait.

49


76. Hatályba léptető rendelkezések 106. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2011. december 31-én lép hatályba. (2) Az 1–105. §, a 107. §, a 108. § (2)–(12) bekezdés, a 109. § és a 110. § 2012. január 1jén lép hatályba. 75. Átmeneti rendelkezések 107. § (1) Ahol jogszabály állami garanciát, állami kezességvállalást vagy állami helytállást említ, azon 1993. június 30-át követően az e törvényben, illetve az e törvény alapján szabályozott állami kezességvállalást kell érteni. (2) Az e törvény hatálybalépése előtt jogszabály által biztosított, illetve jogszabályi felhatalmazás alapján vállalt állami kezességre (garanciára, helytállásra) – a kezességvállalás érintetlenül hagyásával – e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (3) A jogszabályban meghatározott lakásépítési kedvezménnyel, fiatalok otthonteremtési támogatásával, megelőlegező kölcsönnel, valamint – jogszabályban meghatározott esetben – kiegészítő kamattámogatással összefüggésben az állam javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A jogszabályban meghatározott kiegészítő kamattámogatással, megelőlegező kölcsönnel összefüggésben a hitelintézet javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. 76. Módosító rendelkezések 108. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. melléklet III. Gazdálkodási adatok 1, 3. és 4. pontja a következő szöveggel lép hatályba: 1.

3.

Adat Frissítés Megőrzés A közfeladatot ellátó szerv éves A változásokat követően a közzétételt követő 5 költségvetése, számviteli törvény szerinti azonnal évig beszámolója A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott, az A döntés meghozatalát a közzétételt követő 5 államháztartásról és az államadósságról követő hatvanadik napig évig szóló törvény szerinti költségvetési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatok, kivéve, ha a közzététel előtt a költségvetési támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond

50


4.

Az államháztartás pénzeszközei A döntés meghozatalát a közzétételt követő 5 felhasználásával, az államháztartáshoz követő hatvanadik napig évig tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezése (típusa), tárgya, a szerződést kötő felek neve, a szerződés értéke, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartama, valamint az említett adatok változásai, a nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggő beszerzések adatai, valamint a minősített adatok kivételével A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét egybe kell számítani

(2) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 56. § (1) bekezdés g) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki) „g) a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek megsértése miatt ga) a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztásával összefüggésben két évnél nem régebben jogerőre emelkedett közigazgatási, vagy bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el, vagy gb) külföldi Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén az engedély megkérésére vonatkozó munkáltatói kötelezettség elmulasztásával összefüggésben két évnél nem régebben jogerőre emelkedett közigazgatási vagy bírósági határozatban megállapított és a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezéssel, vagy a harmadik országbeli

51


állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el;” (3) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A 8. §, 13. §, 22. §, 24. §, 27-31. §, 37-39. §, 97-107. §, 121. §, 124-141. §, 155-170. § és 172-175. § kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni) „b) az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságról szóló 2011. évi ... törvény szerinti államadósság-kezelésen kívül végzett, és c) az államkincstárnak (a továbbiakban: kincstár) az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében végzett” (befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására.) (4) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A kiutaló is vezethet Start-számlát.” (5) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A munkaügyi hatóság az Áht.-ban foglaltak szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek megsértését elkövető foglalkoztatókra vonatkozó adatokat nyilvánosságra hozza, ha a jogsértést megállapító közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a hatóság a korábbival azonos jogsértést jogerős és végrehajtható határozattal ismételten megállapította. E rendelkezés alkalmazásában – több telephellyel rendelkező munkáltató esetében – ismételt jogsértésen az ugyanazon telephelyen kétéves időszakon belül jogerős és végrehajtható határozattal megállapított azonos jogsértést kell érteni.” (6) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 34/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „34/B. § Az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően az eljárás lezárásáig az államháztartásról és az államadósságról szóló törvényben a költségvetési szervek átalakítására, megszüntetésére vonatkozó döntés kihirdetésére, közzétételére előírt határidő mellőzhető.” (7) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adóazonosító jel megismerésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult) „g) a kincstár az önkormányzatokat és a nem állami humánszolgáltatókat megillető normatív hozzájárulásokkal, támogatásokkal, a családtámogatási és fogyatékossági ellátásokkal, az energiafelhasználási támogatásokkal, valamint a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatai teljesítéséhez, a hozzájárulások, támogatások, ellátások megállapításával, érvényesítésével, a jogszerű igénybevétel ellenőrzésével és a jogosulatlanul igénybe vett összeg visszakövetelésével összefüggésben;”

52


(8) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „10. § Az Alapok működtetésével kapcsolatos költségeket az Alapok kezelő szervezeteinek költségvetésében kell biztosítani, amelynek forrása az Alapok pénzeszközei és kezelő szervezetek egyéb bevételei. A fővárosi, megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő társadalombiztosítási igazgatási szervek kiadásai nem az Alapokat terhelik.” (9) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyon vállalkozásnak nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása során csak könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe. A helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgy vagy vagyonrész elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét és más célú hasznosítását önkormányzati rendeletben helyi népszavazáshoz kötheti.” (10) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 80/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „80/B. § (1) A vagyonkezelésre vonatkozó nyilvános pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a helyi önkormányzattól átvállalt közfeladatok ellátására vonatkozó törvényi előírások szerint a pályázó személyi és szakmai felkészültségével kapcsolatos elvárásokat, az ellátás biztonságát szavatoló tényezőket, a 80/A. § (7) bekezdésben foglalt feladatok esetén a sajátos védettség szempontjait és az ellátás színvonalának emelését szolgáló befektetések szükségességét. (2) A pályázati kiírást a helyi önkormányzat honlapján vagy legalább egy országos napilapban és a helyben szokásos módon egyidejűleg teszi közzé, és ajánlati dokumentációt készít, amely tartalmazza a részletes szerződési feltételeket, a közfeladat-ellátással összefüggő követelményeket és a megfelelő ajánlattételhez szükséges határidőt (pályázati kiírás). (3) A pályázati eljárásban nem vehet részt olyan szervezet, a) amely csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll, vagy b) amelynek lejárt esedékességű adó- vagy vámhatóságnál nyilvántartott olyan végrehajtható adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van, amelynek megfizetésére nem kapott halasztást. (4) Az önkormányzati közfeladat megszervezésére vonatkozó törvény a pályázatból való kizárás a (3) bekezdésben meghatározottakon túli további eseteit állapíthatja meg. (5) A helyi önkormányzatnak esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a pályázók számára. A pályázati kiírással és az e törvényben meghatározott eljárásrend megsértésével kötött szerződés semmis.” (11) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény „Az önkormányzat vagyona” alcíme a következő 80/C. §–80/G. §-sal egészül ki: „80/C. § (1) A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. E kötelezettség és a tartalék elszámolásának és felhasználásának rendjét, részletes tartalmát a vagyonkezelési szerződésben kell meghatározni.

53


(2) Ha a vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amely után bevételének több mint fele az államháztartás valamely alrendszeréből származik, a helyi önkormányzat a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel elengedheti a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét. Ez esetben az (1) bekezdés szerinti kötelezettség a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegéig áll fenn. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítését évente, a tényleges bevételadatok alapján kell vizsgálni. 80/D. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időponttól a vagyont birtokba veheti, gyakorolhatja a vagyonkezelőt megillető jogokat és viseli a rá háruló terheket, kötelezettségeket. (2) Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez e jog ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése szükséges. A vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog jogosultja gondoskodik az ingatlan tekintetében az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről. (3) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésébe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni. (4) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen. Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközeivel együttesen végzi, a használatból, működtetésből származó bevételeit, költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon különíti el. (5) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást vezet, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét és az azokban bekövetkezett változásokat. (6) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon eszközei után elszámolt és az (5) bekezdés szerint elkülönítetten nyilvántartott értékcsökkenésnek megfelelő összeget a 80/C. § (2) bekezdésének figyelembevételével, a vagyonkezelési szerződés szerint, a vagyonkezelésébe vett vagyon pótlására, bővítésére, a kezelt vagyon felújítására fordítja. (7) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához, értékéhez viszonyított különbözetével a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint számol el. 80/E. § (1) A vagyonkezelési szerződés – figyelemmel az önkormányzati közfeladatra és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére – tartalmazza: a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket, b) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetve közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket, c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,

54


d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit, e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve kijelölés esetén az ingyenesség tényét, f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját, g) a helyi önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó – befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket, h) a vagyonkezelési szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, ideértve az azt szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat is, i) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat, j) a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartamát. (2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak. (3) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-éig a vagyonkezelésébe vett ingatlan és egyéb vagyoni eszköz állapotának tárgyévi változásairól a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és formában adatot szolgáltat. (4) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására. (5) A vagyonkezelői jog átadása nem keletkeztethet a közfeladat ellátásával összefüggésben központi költségvetési többlettámogatási igényt. Az önkormányzati közfeladathoz kapcsolódó alapnormatívákon felüli kiadás teherviseléséről a helyi önkormányzat és az átvevő megállapodik. 80/F. § (1) A vagyonkezelői jog megszűnik a) a határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével, b) – határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén – a szerződés felmondásával, c) a (3) és (4) bekezdés szerinti rendkívüli felmondással, d) az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével, e) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével, f) a vagyonkezelési szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén, g) ingatlanra vonatkozó vagyonkezelő jog esetén az ingatlan kisajátításával.

55


(2) Jogszabály vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában a felmondási idő a) rendes felmondás esetén hat hónap, b) rendkívüli felmondás esetén két hónap, ide nem értve a (4) és (5) bekezdés szerinti azonnali hatályú felmondás eseteit. (3) A helyi önkormányzat a határozatlan idejű, illetve határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha a) a vagyonkezelő a 80/C-80/E. §-ban foglalt kötelezettségét a helyi önkormányzat költségvetési és vagyongazdálkodási érdekét hátrányosan érintő módon megszegi, b) a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul, c) a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott. (4) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a kezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a kezelésébe adott vagyonban kárt okoz. (5) Az önkormányzati közfeladat megszervezésére vonatkozó törvény a vagyonkezelési szerződés rendkívüli felmondásának és azonnali felmondásának további eseteit is meghatározhatja. (6) A vagyonkezelői jog megszűnése esetén a helyi önkormányzat gondoskodik a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásból való törléséről. 80/G. § A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyon vagyonkezelésbe adása illetékmentes.” (12) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást és vállalkozási maradványkimutatást a polgármester a zárszámadásról szóló rendelettel együtt terjeszti a képviselőtestület elé. A könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzat polgármestere a könyvvizsgálatról készített jelentést minden év június 30-áig megküldi az Állami Számvevőszéknek.” (13) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a következő 117. §-sal egészül ki: „117. § Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat, hogy a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának és a vagyonkezelés ellenőrzésére szabályait rendeletben meghatározza.” 109. § (1) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 39/F. § (3) bekezdésében „az állami költségvetés” szövegrész helyébe „a központi költségvetés”, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 69. § (6) bekezdésében „az állami költségvetésből” szövegrész helyébe „a központi költségvetésből”, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 77. § (2) bekezdésében „az állami költségvetéstől” szövegrész helyébe „a központi költségvetéstől”, a helyi önkormányzatokról

56


szóló 1990. évi LXV. törvény 80/A. § (4) bekezdésében „az államháztartásról szóló törvényben (a továbbiakban: Áht.)” szövegrész helyébe „a 80/B–80/E. §–ban”, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. § (1) bekezdésében „az állami költségvetési törvényben” szövegrész helyébe „a központi költségvetésről szóló törvényben”, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 90. § (2) bekezdésében „az állami költségvetés” szövegrész helyébe „a központi költségvetés”, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. § (2) bekezdésében „az állami költségvetési törvény” szövegrész helyébe „a központi költségvetésről szóló törvény”, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. § (3) bekezdésében „Az állami költségvetési tervezés” szövegrész helyébe „A központi költségvetésről szóló törvény tervezésének”, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. § f) pontjában „az állami költségvetésről szóló törvényben” szövegrész helyébe „a központi költségvetésről szóló törvényben szöveg lép. (2) A Bethlen Gábor Alapról 2010. évi CLXXXII. törvény 9. § (1) bekezdésében az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54/A. §-a” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvény”, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 3. § (8) bekezdésében az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 120/B. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvény 64. § (1) bekezdés” az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 12. § (5) bekezdésében az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. § (1)-(2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvény 60. §-ában”, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról 2009. évi LXXXV. törvény 1. § (4) bekezdésében az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvényben”, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény mellékletének 1. pontjában az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvény”, a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló 2008. évi LXX. törvény 6. § (3)bekezdésében az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 13/A. § (11) bekezdésében” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvény 54. § (2) bekezdésében”, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 118. § (3) bekezdésében az „Áht. 120/B. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Áht. 64. § (1) bekezdésében”, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 1. számú mellékletének 1. pontjában az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvény”, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 1. § (6) bekezdésében az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvény”, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 20. § (4) bekezdés i) pontjában az „Áht. 109. § (8)-(9) bekezdésének” szövegrész helyébe az „Áht. 46. §-a”, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 2. § (1) bekezdés k) pontjában „az állami költségvetés” szövegrész helyébe „a központi költségvetés”, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 10. § (2) bekezdésében az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi ... törvényt”, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 51. § (3) bekezdés a) pontjában „az állami költségvetés” szövegrész helyébe „a központi költségvetés”, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX.

57


törvény 51. § (4) bekezdésében „az állami költségvetés” szövegrész helyébe „a központi költségvetés”, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében az „állami költségvetés” szövegrész helyébe „a központi költségvetés”, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 136. § (6) bekezdésében az „államháztartásról szóló törvény 18/C. §-ának (5) bekezdésében” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló törvény 77. § (3) bekezdésében”, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 147. § 31. pontjában „az állami költségvetésen” szövegrész helyébe „a központi költségvetésen”, a kutatásfejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontjában „az állami költségvetés” szövegrész helyébe „a központi költségvetésről szóló törvény”, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 47. § (2) bekezdésében „Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) alapján kincstári finanszírozás körébe tartozó gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe „Az államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvény (a továbbiakban: Áht.) szerint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv”, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 53. § (3) bekezdés a) pontjában az „Áht. alapján kincstári finanszírozás körébe tartozó gazdálkodó szerv” szövegrész helyébe az „Áht. szerint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv”, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 59. § (13) bekezdésében az „Áht. alapján kincstári finanszírozás körébe tartozó gazdálkodó szerv” szövegrész helyébe az „Áht. szerint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv”, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 104. § (8) bekezdésében a „folytató gazdálkodó szervezetnek, amely az Áht. alapján a kincstári finanszírozás körébe tartozik” szövegrész helyébe a „folytató, az Áht. szerint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervnek”, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 17/A. § (4) bekezdésében az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. §-a (7) bekezdésének b) pontja” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvény (a továbbiakban: Áht.) és a végrehajtására kiadott rendelet”, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (7) bekezdésében az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvény”, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55. § (6) bekezdésében „az Áht. 15. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt” szövegrész helyébe „a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési”, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 164/A. § (1) bekezdésében az „Áht. 13/A. §-ának (11) bekezdésében meghatározott, az Európai Közösségek Bizottságának állami támogatás visszafizettetését elrendelő határozata” szövegrész helyébe az „Áht. 54. § (2) bekezdése”, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 1. § (1) bekezdésében az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvény”, a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény 8. §-ában az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvény”, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 219. § (4) bekezdésében az „Áht. 33. §-ának (3) bekezdésére” szövegrész helyébe az „Áht. 91. §-ára”, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 1. számú melléklete 2. pontjában az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvény”, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV.

58


törvény 102/A. § (4) bekezdésében „az állami költségvetés” szövegrész helyébe „a központi költségvetés”, a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 1. § (2) bekezdésében „az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. §-ában megfogalmazott” szövegrész helyébe „a külön törvényekben megállapított”, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 5. § (5) bekezdésben az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvényt”, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 2. § (3) bekezdésében a „társadalombiztosítási költségvetési szervek” szövegrész helyébe a „központi költségvetési szervek”, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 3. §-ában az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény” szövegrész helyébe az „„államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvény”, az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 11. §-ában az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 120/A. §-ának (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvény 63. § (1) bekezdése”, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 49. § (3) bekezdés g) pontjában az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 120/B. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvény 64. §-ában, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. § (1) bekezdés a) pontjában az „Áht. 120/B. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Áht. 64. §-ában, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 119. § (3) bekezdésében az „Áht. 33. § (3) bekezdésére” szövegrész helyébe az „Áht. 91. §-ára”, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. § (4) bekezdésében az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. § (5) bekezdésében meghatározott” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményével kapcsolatos” a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 11. § (1) bekezdésében az „Áht.” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény”, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 95/A. § (4) bekezdésében „az állami költségvetés” szövegrész helyébe „a központi költségvetés”, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 100. § (4) bekezdésében „az állami költségvetésről” szövegrész helyébe „a központi költségvetésről”, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. § (2) bekezdés e) pontjában az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 63. §-ának (7) bekezdése” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvény 75. § (4) bekezdése”, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 23. § h) pontjában „az Áht. 18/C. §-ának (11) bekezdésében” szövegrész helyébe „a 20. § (1) bekezdés g) pontban”, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 24. § k) pontjában „az Áht. 18/C. §-ának (11) bekezdésében” szövegrész helyébe „a 20. § (1) bekezdés g) pontban”, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 7. Egyéb indokkal adómentes cím, 7.9. pontjában a „Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvény, a Magyar Köztársaság költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény vagy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény alapján az állami költségvetés” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvény vagy a

59


központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény alapján a központi költségvetés”, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek cím 10. pontjában „az állami költségvetésbe, központi alapokba” szövegrész helyébe „a központi költségvetésbe”, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek cím 11. pontjában „az állami költségvetésbe, központi alapokba” ” szövegrész helyébe „a központi költségvetésbe”, a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 8/A. § (1) bekezdésében az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. §-ában foglaltak” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben a külföldi követelésekkel kapcsolatban megfogalmazottak”, a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 20. § (2) bekezdésében az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 46. §-ában” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvény 41. § (4) bekezdésében”, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 68/B. § (4) bekezdésében az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvény”, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. § (1) bekezdésében „az állami költségvetés” szövegrész helyébe „a központi költségvetés”, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 54. § (1) bekezdésében „az állami költségvetés” szövegrész helyébe „a központi költségvetés”, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 1. §ában az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvény”, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 2/B. §-ában az „Áht. 54/A. §-ában” szövegrész helyébe az „Áht.-ban”, a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 4. § (2) bekezdésében „az állami költségvetés” szövegrész helyébe „a központi költségvetés”, a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 5/A. § (2) bekezdésében „az állami költségvetés” szövegrész helyébe „a központi költségvetés”, a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 5/A. § (4) bekezdésében „az állami költségvetésből” szövegrész helyébe „a központi költségvetésből”, a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 9/C. § (2) bekezdésében „az állami költségvetés” szövegrész helyébe „a központi költségvetés”, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 14. § (6) bekezdésében az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. §-ának (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvény (a továbbiakban: Áht.) 60. §-a”, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában a „Magyar Köztársaság költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról” szövegrész helyébe a „központi költségvetéséről, illetve annak végrehajtásáról”, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 3. § (6) bekezdésében a „Kincstári Egységes Számláról igénybe vett hitelt és annak törlesztését” szövegrész helyébe a „Kincstári Egységes Számla forrásainak a kiadások megelőlegezésére történő igénybevételét, és annak visszapótlását”, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 91. §-ában az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvény”, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 138/A. § (4) bekezdésében „az állami költségvetés” szövegrész helyébe „a központi költségvetés”, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 203. § (2) bekezdés f) pontjában „az állami költségvetés” szövegrész helyébe „a központi költségvetés”, a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény

60


20. § (4) bekezdésében „az állami költségvetés” szövegrész helyébe „a központi költségvetés”, a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 23. § (2) bekezdésében „az állami költségvetés” szövegrész helyébe „a központi költségvetés”, a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 18. § 10. pontjában az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény” szövegrész helyébe az „államháztartásról és az államadósságról szóló 2011. évi .... törvény”, a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 8. § (3) bekezdésében „az éves állami költségvetésben” szövegrész helyébe „a központi költségvetésről szóló törvényben”, a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 9. § (1) bekezdésében „az éves állami költségvetés” szövegrész helyébe „a központi költségvetésről szóló törvény”, a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 10. § (1) bekezdésében „az állami költségvetés” szövegrész helyébe „a központi költségvetés”, a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 10. § (3) bekezdésében „az állami költségvetés” szövegrész helyébe „a központi költségvetés”, a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 14. § (4) bekezdésében „az állami költségvetésből” szövegrész helyébe „a központi költségvetésből”, és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (2) bekezdésében „az állami költségvetés” szövegrész helyébe „a központi költségvetés” szöveg lép. 77. Hatályon kívül helyező rendelkezések 110. § (1) Hatályát veszti a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 80. § (4) bekezdése. (2) Hatályát veszti az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 43. § (3) bekezdése, a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 32. §a, a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 19. § (4) bekezdése, a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 18. § (4) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 1995. évi CV. törvény 115. § (2) és (3) bekezdése, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 11. § (1) bekezdése és (5) bekezdése, és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. (3) Hatályát veszti a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. § 7. pontjában az „, ideértve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 13/A. § szerinti,” szövegrész, az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 123. § (2) bekezdés a) pontjában az „és a társadalombiztosítási költségvetési szervekre” szövegrész, a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 23. § (6) bekezdésében az „, illetve az Áht. VII/A fejezetében foglaltak” szövegrész, és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. § (5) bekezdés c) pontjában az „– ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is –” szövegrész.

61


ÁLTALÁNOS INDOKLÁS Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) megalkotása idején korszerű, jól tagolt törvény volt. Az elmúlt években azonban rendszerszemléletű módosítása, a megváltozó körülményekhez történő igazítása elmaradt, helyette gyakori, egyedi, konkrét ügyek által indukált, ötletszerű módosítás jellemezte, amely a §-ok számának folyamatos bővülése mellett szerkezetén nem változtatott. A folyamatos módosítások, kiegészítések hatására mára a törvény gyakorlatilag átláthatatlan szabályhalmazzá vált, amely az eredeti szerkezetben próbálja meg hol alapelvi, hol egészen technikai részletszabályokkal biztosítani az államháztartás átfogó szabályozását, megnehezítve ezzel mind a jogalkalmazók, mind a jogalkotók munkáját. Jól jellemzi a helyzetet, hogy az első fejezet alapelvi rendelkezései között számos technikai végrehajtási szabály is található, máskor meg a központi alrendszerre vonatkozó szabályok között jelennek meg olyan előírások, amelyeket az önkormányzati alrendszer tekintetében is alkalmazni kell. A hatásköröket hosszan, sok esetben a törvény más rendelkezéseit megismétlő felsorolások tovább nehezítik a jogalkalmazók dolgát, akár csak a számos módosítás nyomán előállt következetlen szóhasználat is. Az új Alaptörvény külön fejezetben foglalkozik a közpénzekkel, a központi költségvetésről szóló törvénnyel, az államadóssággal, és a nemzeti vagyonnal. Ez a tény ugyancsak halaszthatatlanná teszi az Áht. rendelkezéseinek teljes felülvizsgálatát. Mindezek alapján mára már egyértelmű, hogy az Áht. helyett új törvény megalkotása szükséges, amely a 1992-ben elfogadott törvény értékeinek megőrzése mellett következetesen érvényesíti az azóta megváltozó szabályozási környezet – elsősorban az uniós csatlakozás és az új Alaptörvény – által támasztott követelményeket. Az új törvénnyel szemben támasztott követelmények közül az egységes szemlélet, a korszerű, de a későbbiek folyamán is könnyen változtatható, nem az alrendszerekre, hanem a folyamatokra tekintettel lévő törvényi szerkezet, az egyértelmű, keretjellegű, a végrehajtási rendeletek megalkotását segítő szabályok kimondása, és az államháztartási tervezés, gazdálkodás, beszámolás során mára elburjánzó felesleges, vagy „trükközésre” lehetőséget adó szabályok leépítése emelendő ki. Az új törvény címe az államháztartásról és az államadósságról szóló törvény. A törvény címe is utal arra, hogy annak előkészítése során kiemelt figyelmet kapott az Alaptörvény szerinti államadósságra vonatkozó szabályok megalkotása. Hazánk uniós tagságából adódóan a törvény sem mehet el szó nélkül amellett, hogy a hazai és uniós elszámolási szabályok – ahogy egyetlen európai uniós állam esetén sem – 100%-os mértékig nem egyeznek, így a maastrichti mutatók (hiány, adósság) számításához, kontrollálásához a tervezésbe, monitoringozásba szükséges az uniós értelemben vett kormányzati szektorba sorolt, a hazai szabályozás szerint államháztartáson kívüli szervezetek (pl. közalapítványok, állami non profit gazdasági társaságok) törvény hatálya alá vonása. A törvényjavaslat rendelkezik az államadósság számításáról a tervezés és az évközi végrehajtás során, továbbá előírja szükséges esetre az évközi – a központi költségvetésről szóló törvényen történő – korrekciók elvégzésének kötelezettségét. Az államháztartás felépítése, folyamatainak számbavétele alapvetően az Áht. által kialakított rendszer továbbvitelével történik. Az Áht. által eredetileg meghatározott négy alrendszer helyett a törvény azonban már két alrendszert ismer: a központi és az önkormányzati alrendszert. Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a központi alrendszer részéve válnak, ezzel összefüggésben megszűnik a külön társadalombiztosítási költségvetési szervi típus, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei központi költségvetési szervvé válnak. (Ehhez hasonló szabályt már az ún. „plafontörvény” is kimondott, azonban az Áht. előírásain ezt a szemléletet nem vezette

1


következetesen végig.) Az elszámolási szabályok tekintetében továbbra is a módosított pénzforgalmi szemlélet alkalmazása tűnik indokoltnak, ami alapján a bevételeket, kiadásokat azok pénzforgalmi teljesülésekor kell számba venni, emellett el kell számolni bizonyos pénzforgalommal nem járó ügyleteket is. A törvényjavaslat szerkezeti és szabályozási szempontból letisztított előírásokat tartalmaz. A rendelkezések megalkotásakor a pontos fogalom-meghatározás, a következetes szóhasználat, az alapelvek és a lényeges alapvető szabályok kimondása volt az elsődleges cél. Az új törvényi tagolás mellett ez alapján elhagyásra kerültek a részletes, törvényi szabályozást nem igénylő rendelkezések, ugyanakkor a jelenlegi 1992-es törvény tisztán elszámolási jellegű alapelvei lényegesen tágabb körben lettek újrafogalmazva, rögzítve az olyan tervezési, gazdálkodási elveket, mint például a valódiság vagy a felhasználási kötöttség elve. Az Alaptörvény több, az államháztartáshoz témájában kapcsolódó kérdésről sarkalatos törvény megalkotását írja elő. Ilyenek a közteherviselés és a nyugdíjrendszer szabályai, a Költségvetési Tanács működése, a nemzeti vagyon. Ennek alapján kimaradtak a törvényből a fizetési kötelezettségek előírására, a tervezés során a Költségvetési Tanáccsal történő együttműködésre, és a vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezések. (Megjegyezzük, hogy a számvitel vagyon alatt érti a mérlegben szereplő valamennyi tételt, így a követeléseket és kötelezettségeket is. Természetesen az ezzel kapcsolatos szabályok, valamint a vagyonhoz kapcsolódó bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos előírások továbbra is részei a törvénynek, csak a hétköznapi értelemben vett vagyonelemek megszerzésével, hasznosításával, értékesítésével kapcsolatos szabályok kerültek ki a rendelkezések közül.) A közzétételi kötelezettségeket (szerződések, támogatások) előíró rendelkezések továbbvitelét a törvényjavaslat az információszabadságról szóló törvény módosításával biztosítja. A törvényjavaslatból kimaradtak az államkincstár és az Államadósság Kezelő Központ Zrt. feladataira vonatkozó részletes szabályok, mivel ezekről külön törvényjavaslat kerül benyújtásra. A törvényjavaslat elhagyja az ún. „plafontörvény” által az Áht.-ba beemelt előírásokat. A jelenleg még hatályos rendelkezések nem az Alaptörvény államadósság szabályozásához íródtak, azok célja nem az államadósság folyamatos csökkentése, hanem egy anticiklikus, a csökkenést csak középtávon biztosítani kívánó szabályrendszer. A „plafontörvény” a kiadásokat külső-belső tételekre osztja fel, amely mögötti megfontolás – noha az elméletileg jól átgondolt – a gyakorlatban (ez látszik az elmúlt 2,5 évből) nem tud érvényesülni. A felosztás ugyanis a törvényi kiadások egy részét kötelezőbbnek, befolyásolhatóbbnak tekinti, mint más kiadásokat. Előbbi feltevés azonban jogilag tévedés, hisz az állam fizetési kötelezettségeinek teljesítése minden esetben kötelező, akár szerződésen, akár törvényen alapul. Utóbbi felosztás valóban létezik, azonban a gyakorlatban a kiadások – elsősorban pont a külső kiadások – egy része a szabályozási környezet megváltoztatásával befolyásolható, más részére – amelyek között szép számban találhatók belső kiadások – azonban korlátozott ráhatása van a kormányzatnak. Az elmélet által adott szabály – amely alapján „nehéz helyzetben” a külső kiadások nőnek, a belsők meg szinten maradnak – működtethetőségére a gyakorlat szintén rácáfol. A stabilizációs intézkedések ugyanis jelentős részben érintették a külső kiadásokat, amelynek eredményeként azok csökkentek, míg az állam nevében kötött szerződések törlesztő részletei megnőttek (például mert már az eredeti szerződés is így szólt, vagy a díjrészletek módosulását inflációhoz, árfolyamváltozáshoz kötötték), így a belső tételek egyenlegének változatlansága nem volt tartható. Mindezek alapján a törvényjavaslat az Alaptörvényben rögzített államadósság-csökkenést irányozza elő, az ehhez kellő hiánycél eléréséhez szükséges intézkedéseket nem kategorizálja a fenti felosztás szerint.

2


A pénzforgalmi szemlélet megerősítésével párhuzamosan elmaradt a pénzforgalommal nem, vagy csak a későbbi években járó bizonyos tételek kiadásként, bevételként történő számbavételi kötelezettségét rögzítő néhány szabály. Ezek közül kiemelendő a PPP ügyletek speciális elszámolására vonatkozó szabály, amely egyrészt – a PPP konstrukciók gyakorlatának megszüntetése miatt – értelmét vesztette, másrészt olyan sajátos eredményszemléletű előírást tartalmazott, ami a hazai elszámolási szabályok között idegen. A PPP konstrukciók újbóli elterjedésének gátját a törvényjavaslatban az adja, hogy azok értékét – mivel ezek jó része halasztott fizetéssel végrehajtott beruházásnak, azaz egy sajátos hitelnek tekinthető – az államadósságba be kell számítani, az új konstrukciók tehát meg nem engedett módon növelnék azt. Elmaradt továbbá a jelenleg hatályos Áht. azon rendelkezése, amely értelmében a hiányt rendezni, tartozást átvállalni csak költségvetési előirányzatként elszámolva lehet. Ez a szabály ugyanis szintén idegen a pénzforgalmi szemlélettől, továbbá több hiányosságban is szenved. Egyrészt a hiány rendezése fogalom homályos, mivel a hiány egy folyamat eredménye, a bevételek és kiadások különbözete. A hiányt fogalmilag javítja a bevételek túl, vagy a kiadások alulteljesülése, erre külön szabály alkotása nem szükséges. A tartozások átvállalása – amely így kiadást csak később fog eredményezni – pedig az adósság növekedésével jár, ami jellegéből adódóan állományi, nem folyó adat. Az adósság-átvállalást tehát az államadósság-mutató csökkentése követelményén keresztül lehet befolyásolni, nem a bevételek, kiadások, egyenleg megközelítésben. A hatályos Áht.-hez képest kimaradó rendelkezések között végül meg kell említeni az olyan előírások elhagyását, amelyek – a jogszabály felesleges túlbonyolítása mellett – lényegében kiskapukat nyitottak a megalapozott tervezés, fegyelmezett költségvetési gazdálkodás követelményén. Ilyen szabály mindenekelőtt a közbeszerzések megindítását jóváhagyott fedezet nélkül lehetővé tevő rendelkezés, valamint a nettó 50 mrd forint feletti kötelezettségvállalások szabályai. E rendelkezések helyett a középtávú tervezés, a kötelezettségvállalás, fedezet-vizsgálat előírásai megerősítését végzi el a törvényjavaslat, biztosítva, hogy előirányzati fedezet nélküli kötelezettségvállalás ne történhessen semmilyen egyedi engedéllyel, ugyanakkor, ha egy beruházáshoz, beszerzéshez szükséges fedezetet az Országgyűlés már jóváhagyta a központi költségvetésről szóló törvényben, úgy annak lefolytatásához újabb külön engedélyre ne legyen szükség. Szintén a „számokkal való trükközést” zárja ki, hogy a jövőben a költségvetési szervek vállalkozási tevékenysége után a központi költségvetésbe minden esetben teljesíteni kell az előírt befizetést, nem jelent mentesítést, ha annak maradványát (eredményét) az alaptevékenységre használják (gyakorlatilag számolják) el. A jelenlegi Áht. elnagyoltan kezeli a tervezés témakörét, annak szabályozási és – ebből adódóan – végrehajtási hiányosságait a gazdálkodási szabályok szigorúságával kívánja ellensúlyozni. Megítélésünk szerint az évközi gazdálkodási kötöttségek szerepe sokkal inkább a megalapozott tervezés nyomán előállt költségvetés precíz végrehajtásának biztosítása, mint az évközi kiadásminimalizálás biztosítása. Ennek alapján a törvényjavaslat kiemelt figyelmet fordít a tervezési szabályokra, egy olyan kettős irányból építkező rendszer vázát (a részletszabályok megalkotása a végrehajtási rendelet feladata) megteremtve, amely felülről, a keretszámok megalkotásával indul, részletes technikai kidolgozása alulról – a keretszámokon belül maradva konkrétan milyen feladatokra kívánnak költeni – történik, majd a kettő találkozásakor a költségvetés végrehajtásáért felelős Kormány hagyja jóvá a végső terveket. Ezzel nem csak az alulról tervezés hibája (azaz az igények „elszállása”) küszöbölhető ki, de biztosított az is, hogy a részletes terveket azon a szinten készítsék el, ahol az információ leginkább rendelkezésre áll. A részletes (végrehajtási típusú) tervezés így nem a költségvetési évben indul meg az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény alapján, hanem a törvény összeállítása a részletes tervek alapján történik, a költségvetési év feladata ezek

3


végrehajtása. Természetesen a törvényjavaslat kezeli azt az esetet is, ha a részletes tervek korrekciójára a központi költségvetésről szóló törvény parlamenti tárgyalása során elfogadott módosítások miatt van szükség. Az Alaptörvény a közpénzekkel kapcsolatban konkrétan szól az átláthatóság követelményéről, ezért a szabályozás során ennek érvényesülésére külön figyelmet fordítottunk. Az átláthatóságot biztosító alapelvek megalkotásán túl (áttekinthetőség elve, nyilvánosság elve) az egyes részletszabályok is ezen követelmény érvényesülését segítik. Kiemelendő ezek közül a jelenleg széles körben alkalmazott „összevonások” és az évközi előirányzat-módosítások, átcsoportosítások jelentős korlátozása. A hatályos szabályok értelmében például a helyi önkormányzat költségvetése összevontan tartalmazza az önkormányzat, az önkormányzat hivatala, a hozzá rendelet helyi nemzetiségi önkormányzatok költségvetését. Azt, hogy az összevont számokon belül ténylegesen mennyit költhet például dologi kiadásokra a jegyző a hivatal működtetése, a polgármester az önkormányzati feladatok ellátása és a helyi nemzetiségi önkormányzat a saját működése során, csak az önkormányzat belső szabályzatai, nyilvántartásai átböngészésével tudható meg, a három különböző jogi személynek külön vezetett költségvetése nincs. (Megjegyezzük, hogy ez a helyzet nem csak az átláthatóságot rontja, számos konkrét gyakorlati probléma forrása is, az adóalanyiság kérdésétől kezdve a számlavezetésig.) A törvényjavaslat újdonságai között meg kell említeni több, a felesleges munkaterhet, kiadásokat, bürokráciát jelentő előírás megszüntetését is. Ilyen az eddigi két költségvetés (kincstári és elemi) helyett az egységes végrehajtási költségvetés készítési kötelezettség, az utalvány külön ellenjegyzésének megszüntetése (az érvényesítés önmagában megfelelő kontroll), a társadalmi szervezetek, alapítványok támogatása külön engedélyezési kötelezettségének elhagyása (a készülő civil törvény egységes támogatási rendszert vezetne be) és a feladatfinanszírozási rendszer (nem azonos az önkormányzatok tervezett, 2013-tól bevezetendő finanszírozásával) megszüntetése. Az egyszerűbb, átláthatóbb szabályokat szolgálja továbbá a végrehajtási jellegű rendelkezések kormányrendeleti szintre történő telepítése, például a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményei, a végrehajtási költségvetésen belül elvégezhető átcsoportosítások esetei, a külföldi követelések értékesítésének és az állami kezességek, garanciák vállalásának részletszabályai, a pénzügyi ellenjegyzésre jogosultak felsorolása, a központi költségvetés és az önkormányzatok finanszírozását, a felhasználás ellenőrzését tartalmazó előírások, a költségvetési szervek alapító, megszüntető okiratának tartalmára, vagy a törzskönyvi nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályok.

4

E G Y E Z T E T É S I L A P

Recommend Documents