A Z A L A E G E R S Z E G I K I S T É R S É G M U N K A E R Ő - P I A C I H E L Y Z E T E L E M Z É S E ( E G Y E Z T E T É S I V Á L T O Z A T )

TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0025 MALOM Foglalkoztatási Paktum a Zalaegerszegi Kistérségben

A ZALAEGERSZEGI KISTÉRSÉG MUNKAERŐ-PIACI HELYZETELEMZÉSE (EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT)

KÉSZÜLT A „MALOM FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM A ZALAEGERSZEGI KISTÉRSÉGBEN” CÍMŰ PROJEKTHEZ, MELY „A HELYI ÉS HATÁRON ÁTNYÚLÓ FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁSOK” TÁMOP-1.4.4-08/1 PÁLYÁZATI PROGRAM KERETÉBEN VALÓSUL MEG.

Készítette: BFH Európa Kft. Zalaegerszeg – Szombathely, 2010. május 31.

1


TARTALOMJEGYZÉK 1.

BEVEZETŐ ..................................................................................................................................... 3

2.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................................................... 4

3. RELEVÁNS TELEPÜLÉSI, KISTÉRSÉGI, MEGYEI FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK FOGLALKOZTATÁSI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE ............................. 9 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 4.

OKTATÁS, SZAKKÉPZÉS, FELNŐTTKÉPZÉS ............................................................................. 9 „HAZAVÁRUNK” ÖSZTÖNDÍJ PROGRAM ................................................................................ 12 KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVEK ............................................................................................ 13 SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK .............................................................................................. 17 TERÜLETFEJLESZTÉS, VIDÉKFEJLESZTÉS.............................................................................. 19

FEKVÉS, KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK ......................................................................... 22 4.1. 4.2. 4.3.

5.

ELHELYEZKEDÉS, KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK .................................................................. 22 A TERMÉSZETI ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET .......................................................................... 23 TELEPÜLÉSSZERKEZET ........................................................................................................... 24

NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM ............................................................................................. 25 5.1. 5.2.

A NÉPESSÉG ÖSSZETÉTELE ................................................................................................... 25 NÉPMOZGALOM ...................................................................................................................... 26

6.

A HÁZTARTÁSOK, CSALÁDOK JELLEMZŐI ............................................................... 27

7.

LAKÁSHELYZET, KÖZMŰVEK, INFO-KOMMUNIKÁCIÓ ...................................... 28 7.1. 7.2.

8.

LAKÁSÉPÍTÉS, A LAKÁSOK FELSZERELTSÉGE, KOMFORTOSSÁGA ....................................... 28 A KÖZMŰVI ÉS INFOKOMMUNIKÁCIÓS INFRASTRUKTÚRA KIÉPÍTETTSÉGE ......................... 29

A KISTÉRSÉG GAZDASÁGA ............................................................................................... 31 8.1. 8.2. 8.3. 8.4.

9.

FŐBB GAZDASÁGI JELLEMZŐK............................................................................................... 31 VÁLLALKOZÁSOK, KKV SZEKTOR .......................................................................................... 31 AZ ÁGAZATOK JELLEMZŐI ..................................................................................................... 34 IPARI PARKOK ........................................................................................................................ 36

FOGLALKOZTATÁS ................................................................................................................. 37 9.1. 9.2. 9.3 9.4. 9.5.

GAZDASÁGI AKTIVITÁS, FOGLALKOZTATÁSI ARÁNY............................................................ 37 FOGLALKOZTATÁSI STRUKTÚRA ............................................................................................ 40 ZALAEGERSZEG MUNKAERŐPIACA ........................................................................................ 43 MUNKANÉLKÜLISÉG ............................................................................................................... 44 NAPI INGÁZÁS ........................................................................................................................ 47

10.

OKTATÁS, KÉPZÉS ............................................................................................................ 48

11.

KÖZKIADÁSOK .................................................................................................................... 51

11.1. 11.3. 11.4. 11.5.

A SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁS FORMÁI ................................................................................. 51 KÖZMUNKA PROGRAMOK .................................................................................................. 53 A MUNKAÜGYI KIRENDELTSÉG SZOLGÁLTATÁSAI, TÁMOGATÁSAI ................................. 54 FOGLALKOZTATÁSI HATÁSÚ PÁLYÁZATOK AZ ÚMFT-BEN ............................................. 56

12.

SWOT ANALÍZIS ................................................................................................................ 58

13.

NYERTES ÚMFT-S PÁLYÁZATOK A KISTÉRSÉGBEN ....................................... 61

14.

KSH ADATTÁBLÁK ............................................................................................................. 73

15.

FÓKUSZCSOPORTOS INTERJÚ EMLÉKEZTETŐJE ........................................... 104

2


1.

Bevezető

Mint az emberiség és környezetünk fejlődése példázza, a válság a természet, a társadalom – pontosabban a történelem – és a gazdaság alakulásának természetes velejárója. Nincs olyan inga, amelyik csak az egyik irányba leng ki: a töretlen fejlődést szükségszerűen követnie kell mérséklődésnek is, amely újabb fellendülésbe vált át. A gazdaság recessziója végső soron mindig a foglalkoztatás megroppanását idézi elő, amelyből a kivezető út lassan járható és hosszan tartó. A kilábalás jellemzően kormányzati intézkedésekre épül, de nem nélkülözheti a helyi kezdeményezéseket, a helyi erőforrások mozgósítását sem. Egy-egy térség munkaerő-piaci kiszolgáltatottságának csökkentése igényli a gazdaság, a közigazgatás és a civil szféra helyi szereplőinek összefogását, együttműködését, amelynek egyik lehetséges formáját a térség foglalkoztatási paktuma jelentheti. Az elkövetkező időszak kiemelt feladata lesz, hogy: pozitív munkaerő-piaci tendenciákat eredményező, célorientált, hatékony kapcsolatrendszerek alakuljanak a szubszidiaritás elvének érvényesülése mellett. a problémákat megoldani akaró, motivált, tettre kész helyi partnerségek szerepet, eszközöket, lehetőséget kapjanak a helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztésben. Ezen folyamatok nem csak az egyén jólétére, lelki, egészégi állapotának egyensúlyára, hanem az egész társadalomra irányultan pozitív hatásokat eredményeznek, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt. A zalaegerszegi kistérségben ennek az együttműködésnek a körvonalai már a nemzetközi gazdasági válság hazai begyűrűzését megelőzően kirajzolódtak. Az együttműködés kezdeményezője a Zalaegerszegi Kistérségért Fejlesztési és Foglalkoztatási Non-profit Kft., amely a kistérség foglalkoztatási programjainak összehangolása, a helyi szakképzés koordinálása és partneri viszony kialakítása érdekében vállalta a munkaerőpiac meghatározó helyi szereplőinek konzorciumba szervezését, ezzel teret biztosítva alapvető igényeik, elvárásaik folyamatos egyeztetésének is. A közös cselekvésnek a kistérség készülő foglalkoztatási - gazdasági terve lesz a vezérfonala, amelyet a kistérségre vonatkozó általános értékelés alapoz meg. Az elemzés bemutatja a kistérség demográfiai, gazdasági, foglalkoztatási helyzetét, rögzíti azt a helyzetet, amelyhez képest értékelhető a terv végrehajtása. Ezáltal lehetővé teszi, hogy a tervezés a helyi szükségletekre, igényekre adjon választ. Az elemzés megpróbál választ adni a kistérség sajátos foglalkoztatáspolitikai krízisjelenségeinek okaira és kitér a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását gátló tényezőkre is.

3


2.

Vezetői összefoglaló

A Zalaegerszegi Kistérségért Fejlesztési és Foglalkoztatási Nonprofit Kft. sikeres pályázatot nyújtott be a Társadalmi Megújulás Operatív Program „Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások” című pályázati felhívásához (kódszám: TÁMOP-1.4.4-08/1). Cél a „MALOM Foglalkoztatási Paktum a Zalaegerszegi Kistérségben” című, TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0025 jelű pályázathoz kapcsolódóan szakmai szolgáltatások elvégzése, a paktum működésének megalapozása. Jelen foglalkoztatási helyzetelemzés célja: a térség foglalkoztatási szempontú feltérképezése a helyi problémákra és lehetőségekre fókuszálva a foglalkoztatási stratégia megalapozása, lehetővé téve, hogy a stratégia a helyi szükségletekre, igényekre adjon válaszokat, az induló helyzetet rögzítése, amelyhez képest értékelni tudjuk a stratégia végrehajtásának sikerét, választ adjon a kistérségben lévő magas munkanélküliség, illetve az alacsony foglalkoztatási szint okaira, és a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását gátló tényezőkre. Az elkészült foglalkoztatási helyzetelemzés bemutatja a kistérség demográfiai, gazdasági, foglalkoztatási, képzési helyzetét és megfelelő vitaanyagot biztosít a stratégia elkészítéséhez. A helyzetelemzés képezi a stratégia elkészítésének alapját. Elemzési területek:  az adott terület erősségei, gyengeségei, erőforrásai, a helyi munkapiac sajátosságai, lehetőségei, veszélyei,  a képzési szükségletek és kibocsátások összhangja,  a foglalkoztatásban releváns szervezetek feltérképezése,  helyi, kistérségi, megyei, regionális fejlesztési tervek foglalkoztatási hatásainak elemzése. Módszertan:  SWOT analízis  Helyi adatfelvétel, fókuszcsoportos interjúk.  A térség munkaerő-piacára vonatkozó értékelés, melynek alapja a munkaügyi szervezetnél meglévő elemzések, prognózisok és statisztikák, - a partner NYDRMK közreműködésével.  KSH adatok felhasználásával.  Partnerség-építő találkozókon elhangzottak.

4


A zalaegerszegi kistérség Nyugat-Magyarország hármashatár-régiójában, Zala megye északi-északnyugati határán, az osztrák-szlovén határtól mintegy 25-30 km-re fekszik, természetföldrajzi megközelítés szerint a Göcsej és a Felső-Zala völgyében. Centrális települése a megyeszékhely, Zalaegerszeg, melynek vonzott településeihez Zalalövő közvetlen vonzáskörzete csatlakozik, kialakítva a kistérség határvonalát. A 65 települést magába foglaló település-együttes északon Vas megyével határos. Bár szomszédos országgal nincs határkapcsolata, határmenti közelsége a nemzetközi kapcsolatépítés szempontjából kiaknázható. A kistérségre az elaprózott településszerkezet jellemző: 65 településéből 39-nek a népessége nem éri el az 500 főt. 1000 lélekszámot meghaladó település is mindössze 11 van. A kistérségben egy megyei jogú város és egy városi rangú település található: előbbi Zalaegerszeg, több mint 60 ezer fővel, utóbbi Zalalövő, mintegy 3 ezer lakossal. A kistérség nem egészen 97 ezer embernek ad otthont, Zala megye minden harmadik lakosa itt él. Legnépesebb települése Zalaegerszeg, a kistérség népességének 64%-a a megyeszékhelyen lakik. Legkevesebben, mindössze tizenketten Iborfián élnek. A kistérség megyeszékhelyen kívüli településeinek átlagos lélekszáma 565 fő. A kistérség lakónépessége évente nagyjából egy Zalaszentlőrinc nagyságú település lélekszámával csökken. A zalaegerszegi kistérségben a népességfogyás éves üteme az utóbbi 3 év átlagában -3‰, amely a megyei ütemnek a fele. A népességcsökkenés kizárólag a természetes fogyás, vagyis a születések és a halálozások számának negatív egyenlegéből származik. Jól jellemzi a kistérség természetes népesedési folyamatát, hogy a kistérséget alkotó 65 település közt mindössze három olyan akad, amelyekben az utóbbi 3 esztendő mindegyikében többen születtek, mint ahányan elhunytak A megyeszékhely, mint egy-egy térség szellemi-kulturális központja, kiépült intézmény- és kapcsolatrendszerén keresztül vonzza és megtartja a magasan iskolázott, képzett társadalmi rétegeket. Ez a kistérségben is így van, azonban sajátos jellemző, hogy van néhány település, amelyekben – Zalaegerszeghez hasonlóan – szintén kiemelkedően magas a diplomás lakosok aránya. Ilyen különösen Gellénháza és Teskánd, amelyek egyébként mikrotérségi központként is funkcionálnak nem utolsósorban azzal, hogy munkalehetőséget biztosítanak a helyieknek és környékbeli lakosságnak. Ellenpontként azonban a kistérségben több olyan kistelepülés is megtalálható (például Iborfia, Nemeshetés, Szentkozmadombja), amelyek a kiépületlen infrastruktúra, az elégtelen megélhetés és a nehézkes közlekedési kapcsolatok miatt fokozatosan elnéptelenedtek, s így teljesen elveszítették értelmiségi bázisukat.

5


A zalaegerszegi kistérség adottsága folytán alapvetően mező- és erdőgazdasági jellegű vidék. Különösen a vonzott településeken fontos az agrár- és erdészeti tevékenység. A szántóföldi növénytermelés mellett hagyományai vannak a gyümölcskertészetnek, különösen az almatermesztésnek. Az ipari tevékenység alapvetően a városokba, azon belül is különösen a megyeszékhelyre koncentrálódik, vidéken inkább a helyi igényeket kielégítő kisipari tevékenységek fontosak. A gazdasági és foglalkoztatási központnak tekinthető Zalaegerszeg iparának szerkezete az elmúlt időszakban átstrukturálódott, igazodott a piaci igényekhez, bár kevésbé jelentek meg a magas hozzáadott értékű tevékenységet folytató üzemek, a foglalkoztatásban pedig számottevő maradt a betanított munkaerő alkalmazása. A vonzáskörzetben élő gazdaságilag aktívak ugyanakkor többek között e cégek munkaerő szükségleteinek biztosításához járulnak hozzá. A megyeszékhely mellett a közlekedési folyosók mentén elterülő településeken – különösen a közút- és vasúthálózati fejlesztések által érintettek környezetében – fokozatosan erősödnek a kereskedelmi, logisztikai, gazdasági jellegű és személyi szolgáltatások. A vonzó természeti környezet és gazdag kulturális örökség miatt a falvakban egyre inkább kitörési pontnak számít a turizmus. A zalaegerszegi kistérségben regisztrált vállalkozások főtevékenység szerinti struktúrája egyaránt magán hordozza a fejlett piacgazdaságra jellemző viszonyokat és a térségi adottságok és lehetőségek jegyeit. Összességében kétharmaduk szolgáltatási feladatok nyújtására, egyharmaduk pedig valamilyen termelő tevékenység végzésére jött létre. A gazdaságban és a társadalomban lezajlott folyamatok következtében jelentősen módosult az elmúlt két évtizedben a népesség gazdasági aktivitása. Szűkült a munkaerőpiac, módosult a foglalkoztatás struktúrája, és megjelent a munkanélküliség. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt csökkent a munkaerő-utánpótlást biztosító fiatalkorúak száma. A folyamatos öregedés és a korai nyugdíjazás lehetőségeinek megteremtődése pedig az inaktívak állományát szélesítette ki, növelve ezzel együtt a társadalomra háruló terheket is. A zalaegerszegi kistérség munkaerő-piaci helyzete összességében szerencsésebben alakult, mint a megye egészéé. A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele ugyanakkor a település-együttesen belül a centrum és a vonzott települések viszonylatában markáns fejlettségbeli eltérésekre világít rá. Különösen a megyeszékhelytől a kistérség határai felé távolodva válnak egyre kedvezőtlenebbé az elhelyezkedési esélyek.

6


Zalaegerszeg foglalkoztatási helyzetében nem következett be éles törés a gazdaság gyökeres átrendeződése nyomán, miközben vidéken a korábban fő megélhetési lehetőséget biztosító mezőgazdasági közép- és nagyüzemek megszűnése és átalakulása következtében jelentős számban szűntek meg munkahelyek. Szerencsére a megyeszékhelyen a korábbi főként a fővárosból vidékre telepített gyáregységek megszűnése ellenére dinamikus vállalkozás-alapítási hullám indult meg, a külföldi érdekeltségű vállalkozások megtelepedése révén pedig nemcsak a helyi szabad munkaerő, hanem a vonzáskörzet egy részében élők számára is teremtődtek új álláslehetőségek. A közlekedési kapcsolatok javítása és a megélhetési kényszerből adódó napi ingázás felvállalása így összességében azt eredményezte, hogy vidéken sem ugrott meg számottevően a munkanélküliség szintje. Ennek ellenére az ingázási feltételek kedvezőtlenek a térségben. Piaci viszonyok között a munkanélküliség szintje elsősorban a gazdasági folyamatok függvénye, amelyet jelentősen befolyásolhatnak a központi és helyi szabályozások, intézkedések. A 2008 utolsó negyedévében kibontakozó recesszió hatásaként vállalkozások szűntek meg, fogták vissza kapacitásaikat, melynek következményeként számos esetben kénytelenek voltak megválni munkavállalóiktól. A zalaegerszegi kistérség gazdaságát és munkaerőpiacát igen érzékenyen érintette a külső körülmények változása. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a jövedelemtermelésben és a foglalkoztatásban meghatározó vállalkozások tevékenysége erőteljesen függ a nemzetközi folyamatoktól. Mindezek nyomán a gazdasági visszaesés elég rövid időn belül és érzékeny mértékben növelte a kistérségben a munkanélküliség szintjét. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legutolsó nyilvánosságra hozott adatai szerint 2009. decemberében összesen 5 050 állástalant tartottak nyilván a kistérségben, 1 468 fővel többet, mint 2008 decemberében. A munkanélküliség ugrásszerű megnövekedése mellett megfigyelhető az a határozott tendencia is, hogy igen dinamikusan növekszik a munkanélküliként eltöltött átlagos időtartam. Ez azzal fenyeget, hogy a munkanélküliség az érintett munkavállalók életében nem egy viszonylag rövid, átmeneti jelenség, hanem tartós, hosszabb időszak. A munkanélküliség újratermelődése jelentős problémája a munkaerő-piac működésének. A pályakezdők bejutása a munkaerő-piacra rendkívül megnehezült, számos esetben lehetetlenné vált. A munkaerő-piac ma még kevés – bár egyre több – jelzést ad a szakmai átképzésnek és továbbképzésnek.

7


A helyi munkaerő-piaci szereplők összefogásával elérhető a pályakezdő fiatalok megtartása a kistérség településein – ami az egyik fő alapja lehet a kistérségi népességcsökkenés megakadályozásának – a helyi lakáshoz jutási és szabadidő eltöltési lehetőségek mellett a leghangsúlyosabban attól függ, hogy sikerül-e helyben, a végzettségüknek megfelelő, jó minőségű munkakörben elhelyezkedniük. A kistérségben szakközépiskolai és gimnáziumi oktatás egyedül Zalaegerszegen létezik. Ugyanez vonatkozik a felnőttoktatásra is, aminek különös jelentősége van az alacsony képzettséggel, iskolai végzettséggel, és elavult szakmával rendelkező népesség foglalkoztatásában. A középfokú oktatás széles skálája olyan területeket ölel fel, amelyek megfelelnek a helyi adottságoknak és a piaci igényeknek, mint amilyen pld. a faipar, a gépészet, az építészet és épületgépészet, a kereskedelem és vendéglátás, az egészségügy, a számítástechnika és informatika, az elektrotechnika, a közgazdaság és a turizmus, média és kommunikáció. A kistérség akkreditált felnőttképző intézményei, magánvállalkozások és non profit szervezetek jellemzően műszaki, informatikai, nyelvi, pénzügyi-gazdasági és kereskedelmi-idegenforgalmi szakképesítés megszerzésének lehetőségét biztosítják. A felsőoktatás a kistérség központjára, Zalaegerszegre koncentrálódik, ahol megszűnt az önálló intézményű felsőoktatás. A korábbi intézmények ma már tevékenységüket más, nagypresztízsű anyaintézményekbe olvadva folytatják tovább. Ezek a következők: Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola (távoktatási helyszín), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Zalaegerszegi Kihelyezett Képzés, Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Zalaegerszegi Képzési Központ, Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete.

8


3.

Releváns települési, kistérségi, megyei fejlesztési dokumentumok foglalkoztatási szempontú elemzése

A helyzetelemzés elkészítése során elemeztük a kistérség fejlesztési stratégiáit a foglalkoztatáshoz való kapcsolódás szempontjából. A dokumentumokban megfogalmazott munkaerő-piaci célok megvalósítására a paktum keretében létrejövő projektek/együttműködések valós, hatékony megoldást kínálhatnak, segítve a térség munkaerő-piaci tendenciáinak pozitív irányú elmozdulását. 3.1. Oktatás, szakképzés, felnőttképzés Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési intézkedési terve (2005-2010) Az intézkedési tervben a jogszabályi előírásokat követve a Zalaegerszeg Többcélú Kistérségi Társulás területén működő oktatási nevelési intézményt fenntartó önkormányzatok céljaiként megfogalmazódnak, hogy intézményei révén elérjék a következőket:  a bármilyen szempontból hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását az oktatási folyamatban,  a tanulók továbbhaladási esélyeinek növelését,  a társadalmi beilleszkedés előkészítését, a munkaerő-piaci esélyek növelését,  befogadó intézményi környezet kialakítását,  a személyiségközpontú oktatás elterjesztésével az egyéni képességek szerinti haladás biztosítását, minden tanuló képességei kibontakoztatásának elősegítését. Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési intézkedési tervének felülvizsgálata (2007) A közoktatási intézkedési terv felülvizsgálatában megjelenik az esélyegyenlőséghez kapcsolódóan a kistérség önkormányzatainak az a célja, hogy minden intézményében biztosított legyen az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód. A megvalósulás érdekében támogatják az integrált nevelést, az inkluzív és integrációs oktatás feltételeinek javítását, az iskola-előkészítő foglalkoztatások eredményességének emelésére irányuló intézményi törekvéseket, a képesség kibontakoztató és integrációs programok iskolai működtetését, a körzethatárok kialakításánál az esélyegyenlőség biztosításának figyelembe vételét, az

9


esélyek kiegyenlítését célzó programok intézményi bevezetését, a felzárkóztatást és tehetséggondozást. A kisebbségi oktatásban a tantárgyi fejlesztés, a kisebbségi önismeret fejlesztése, a szocializációs, kommunikációs fejlesztés, a folyamatosan szervezett kulturális tevékenységek és az egyéni tehetséggondozás jelentős szerepet kapnak. Integrált Városfejlesztési Stratégia Zalaegerszeg (2009) A városban hagyományai vannak a felnőttoktatásnak. Az elmúlt időszakra az volt a jellemző, hogy az általános műveltség területén a képzés volumene lényegesen nem változott, ugyanakkor a szakmai képzések területén az OKJ bevezetésével lényegesen visszaszorult a szakképző intézményekben az iskolarendszerű szakoktatás. A törvényi módosítások eredményeként a szakképző iskolák a szakképzési törvényben megfogalmazottak szerint szervezhetnek szakmai képzéseket. Az iskolák törekednek a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmai képzések megszervezésére. Az oktatást több esetben a Megyei Munkaügyi Központ megbízása alapján szervezik meg, illetve látják el. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata az esélyegyenlőség biztosítása érdekében lehetőséget biztosít az alapfokú végzettség megszerzésére is felnőttképzés keretében. Középiskolai felnőttoktatásban 500 fő vett részt 2004-ben. Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) Zala megyében a 3 önkormányzat (Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata, Zala Megyei Önkormányzat és Keszthely Város Önkormányzata) fenntartásában működő 7 szakképző intézmény jogi önállóságukat megtartva alkotják a TISZK-et. A TISZK az együttműködő iskolák új alapokra helyezett irányítását és szakmai koordinációját jelenti, optimalizálva egymás és a központ technikai és személyi feltételeit, úgy, hogy a szakképzés színvonala növekedjen. A favorizált gyakorlatorientált, moduláris, élethosszig tartó képzési feltételek megteremtésével elősegíti, hogy az oktatott szakmák a valós gazdasági igényekhez igazodjanak. A TISZK irányítására a 3 önkormányzat, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány bevonásával, létrehozta az Észak-zalai Térségi Integrált Szakképző Központ Közhasznú Társaság nonprofit szervezetet. Az Észak-zalai TISZK (Térségi Integrált Szakképző Központ) 3 fenntartó révén hét szakképző intézmény szakképzési integrációját, koordinált működését, a munkaerőpiaccal való kapcsolattartását hivatott szolgálni. A központi képzőhelyen és az egyes intézményekben megvalósult

10


– több mint félmilliárdos – infrastruktúra fejlesztés – közös használattal – a szakképzés jövőjét hivatott szolgálni a mindennapokban. Intézményegységei: Zalaegerszeg: • Páterdombi Szakképző Iskola • Báthory István Kereskedelmi, Vendéglátó, Idegenforgalmi Székhelyiskola • Páterdombi Szakképző Iskola • Kinizsi Pál Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tagiskola • Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola • Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola Keszthely: • Közgazdasági Szakközépiskola • Keszthely Város Vendéglátó, Idegenforgalmi, Kereskedelmi Szakképző Iskolája és Kollégiuma • Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium • Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium Nagyváthy János Tagintézmény Zalaszentgrót: • Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium • Béri Balogh Ádám Tagintézmény Lenti: • Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola Az intézmény létrejöttének célja egy olyan szakképzési intézményi környezet kialakítása, amely támogatja az NFT (Nemzeti Fejlesztési Terv) HEFOP (Humán Erőforrás Operatív Program) és a magyar Szakképzési Fejlesztési Program célkitűzéseit. A fejlesztés hatására létrejövő korszerűbb intézményhálózat megalapozza a szakképzés hatékony működését és működtetését, és lehetővé válik a szakképzés összehangolása megyei szinten. A közös fellépés a szakképzési piacon, (pályázatok, fejlesztések, felnőttképzések, stb.) versenyképesebb és eredményesebb szakképzést vizionál. Az intézmény hatékony működése hozzásegít a szakképzett pályakezdők elhelyezkedési mutatóinak javulásához, illetve a gazdaság szereplőivel való új együttműködési programok indításához. A kidolgozott szakmai programelemek bevezetésével a hátrányos helyzetű fiatalok, fogyatékos emberek, nők és roma fiatalok szakképzésbe történő belépése illetve elhelyezkedése és beilleszkedése is támogatható. 1

1

http://www.tiszkzala.hu/tart/index/1/1

11


A Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve (2008) A társulási közoktatási esélyegyenlőségi program céljai közt megjelennek:      



A szegregációmentesség és diszkriminációmentesség biztosítása A szegregáció és szelekció kiszűrése A minőségi oktatás feltételeinek biztosítása Az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása Az esélyteremtő, támogató lépések, szolgáltatások magvalósítása a társulás településein élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében Az oktatási és társadalmi integráció támogatása

3.2.

„Hazavárunk” ösztöndíj program

Megfigyelhető, hogy a kistérség lakossága évről-évre csökken. A csökkenés az elvándorlásból és az elöregedésből adódik. A település demográfiai mutatóit vizsgálva hamar szembetűnik, hogy a települések többségében csökken a lakosság létszáma. A falvak többsége népességének számottevő részét elvesztette az utóbbi évtizedekben. Ezek a negatív számok jól mutatják a települések lakosság megtartó erejének gyengülését, a kis településekről lassan elfogy a lakosság. A pályakezdő fiatalok megtartása a kistérség településein – ami az egyik fő alapja lehet a kistérségi népességcsökkenés megakadályozásának – a helyi lakáshoz jutási és szabadidő eltöltési lehetőségek mellett a leginkább attól függ, hogy sikerül-e helyben, a végzettségüknek megfelelő, jó minőségű munkakörben elhelyezkedniük. A végzős hallgatók helyben tartásával kvalifikáltabb réteg jelenik meg a helyi munkaerőpiacon, amit a magánbefektetők is ki tudnak használni és a diplomás, magasan képzett humánerőforrásra alapozott befektetések települhetnek le Zalaegerszegen. Zalaegerszeg Város Önkormányzata a "Hazavárunk" ösztöndíj keretében több mint hétszáz doktori képzésben, felsőfokú szakképzésben, egyetemi, főiskolai, vagy középiskolai (amennyiben az adott szakképesítés megszerzése nem biztosított a városban) oktatásban résztvevő zalaegerszegi fiatal utazási költségeihez járul hozzá. Az ösztöndíj célja, hogy az utazási költségek egy részének átvállalásával is erősítsék a fiatalok lakóhelyhez való kötődését (havi egy hazautazás). A pályázatra azok a zalaegerszegi állandó lakóhellyel rendelkező hallgatók jelentkezhettek, akik más városban, államilag elismert felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatják tanulmányaikat.

12


A mintaértékű kezdeményezésnek vannak továbbfejlesztési lehetőségei. Az önkormányzat nem méri az ösztöndíjprogram hatásait, a hallgatók nem motiváltak az adatszolgáltatásban, adatvédelem miatt nehéz a nyomon követés, az utazási támogatás csak egy szép „gesztus” marad, ha nem épül fel egy teljes támogató rendszer, nem alakul ki személyes és folyamatos kapcsolat a hallgatók, a város és a munkaadók között. Fejlesztési javaslatok: 1. Igényfelmérés a volt és jelenlegi ösztöndíjasok körében két célból: - a Hazavárunk hatásai a hazatelepedésre, a helyi kapcsolatok megtartására stb. - a zalaegerszegi lakóhelyű, felsőoktatási hallgatók milyen igényeket támasztanának a város felé, hogy ténylegesen megvalósuljon a hazatérésük (támogató rendszer elemeinek azonosítása). Előzetesen legfontosabb elemeknek tartom a térségi munkaadók és a hallgatók közötti közvetítő szerep ellátását (gyakorlati, gyakornoki hely, szakdolgozati témák, projektek végrehajtása, ösztöndíj programok kidolgozása és egyeztetése stb.), illetve a letelepedés segítését. 2. A non profit gazdasági társaság formában működő paktum iroda menedzselhetné a programot. Hatékonyabban működne, mint a város kezelésében. A város viszont a feladat átadásával elvárásokat fogalmazhatna meg, de persze a menedzsmentre is kellene pénzt fordítani (viszont + feladatokat is bevállalhatna az iroda, amit pályázati forrásból is tudna finanszírozni). Az induló paktumnak is lendületet adhatna ez a munka, és nagyon jó keretet adhatna, mivel az összes érdekelt bent van a létrehozott partnerségben. A tervezett zalaegerszegi-keszthelyi karrier irodával pedig partnerséget kell kialakítani (amely alapvetően a saját hallgatóira fog koncentrálni, és nem a máshol tanuló zalaegerszegiekre). 3.3.

Közfoglalkoztatási tervek

Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi településének közfoglalkoztatási terve (2010)

Társulás

54

A tartós munkanélküliség elszegényedést, a lakhatási körülmények romlását, a szegénység átörökítését idézheti elő. Az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók számára a nyílt munkaerőpiacra való visszakerülés első lépcsőjét a közfoglalkoztatásban való részvétel jelentheti. Azoknak a személyeknek, akik életkorukból, egészségi állapotukból, sajátos egyéni élethelyzetből adódóan nem tudnak munkát vállalni, nem kell részt venniük a közfoglalkoztatásban, és továbbra is kaphatják a rendszeres szociális segélyt.

13


A szociális támogatási rendszerek munkára létrehozott „Út a munkához program” céljai: a a a a a

ösztönző

átalakítására

segélyezettek munkaerő-piaci pozíciójának javítása segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése foglalkoztatás növelése szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködésének erősítése segélyezettek integrációja érdekében

Elvárt eredményei (országos szinten): jelentősen csökkenteni az aktív korú segélyezettek számát (kb. évi 80-100 ezer fővel) markánsan kettéválasztani a szociális segélyesek, ill. a foglalkoztatás-politikai eszközökkel támogatottak táborát (hatékonyabbá teszi a kirendeltségi időfelhasználást) tisztítani a regisztrált álláskeresők állományát (az álláskeresők valóban a munkára kész és képes népességből kerülnek ki) hatékonyabbá tenni az önkormányzatok, a családsegítők és az állami foglalkoztatási szolgálat közötti feladatmegosztást munkaerő-piaci támogatások felhasználását célzottabbá tenni javítani a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők relatív foglalkoztatási pozícióját 2009. évtől kezdődően minden önkormányzatnak, önkormányzati társulásnak el kell végeznie az aktív korúak ellátásra való jogosultságának felülvizsgálatát, valamint minden év január 31-ig el kell készíteniük a közfoglalkoztatási tervet. Közfoglalkoztatási problémák -

alacsony iskolai végzettség, elavult szakmák az elsődleges munkaerő piaci viszonyok változása (cégbezárások miatti létszámleépítések) GYES, GYED-ről visszatérők újbóli elhelyezkedése, a gyermekek elhelyezésének problémája

A Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 53 településére (összhangban Zalaegerszeg városra készülő külön közfoglalkoztatási tervvel) vonatkozó közfoglalkoztatási terv célja, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak. Rendkívül fontos, hogy a szociális ellátórendszerben lévő és bekerülő emberek foglalkoztatása szervezett keretek között történjen. Ezért kiemelt

14


jelentőségű, hogy a közfoglalkoztatás szervezése a településen élők adottságaihoz és a helyi sajátosságokhoz, lehetőségekhez igazodjon. Ennek érdekében a települési önkormányzatok és a munkaügyi szervezetek közös erővel, együttműködve látják el a feladatokat. A Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás közfoglalkoztatási programjának kiemelt célja, hogy komplex intézkedésekkel járuljon hozzá ahhoz, hogy a zalaegerszegi kistérségben élő munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak, és közelebb kerüljenek a munka világához.

A program célja:

a RÁT-osok (Rendelkezésre Állási Támogatásban részesülő) munkaerő-piaci pozíciójának javítása, a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése, a foglalkoztatás növelése, a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködésének erősítése a segélyezettek integrációja érdekében.

A program előkészítése során figyelembe vett és alkalmazott alapelvek: együttesen érvényesüljön a társadalmi szolidaritás és az egyéni felelősség, aki képes dolgozni, az munkával járuljon hozzá a közteherviseléshez, a minimum szintű ellátást továbbra is biztosítani szükséges az arra rászorulóknak, a segítségnyújtás és az együttműködéssel szemben támasztott körülmények, valamint ezekhez kapcsolódó szankciók együttesen kerüljenek alkalmazásra.

Zalaegerszeg város közfoglalkoztatási terve (2010) Zalaegerszeg városban a Kontakt Kft. megalapítása óta végez alapfeladatként közfoglalkoztatást. 1999-től közhasznúmunka szervezést, 2000-től közcélú munkát és számos esetben közmunkaprogramot. A 2009. évi zalaegerszegi közfoglalkoztatási tervet a Kontakt Nonprofit Kft. sikeresen teljesítette. Az önkormányzat, mint tulajdonos a Kft. alapítása óta, foglalkoztatás-politikai feladatainak egy részét, valamint a közfoglalkoztatást a cégen keresztül valósítja meg, 2006-tól önkormányzati rendeletben foglaltak szerint. Az „Út a munkához” program keretében a 2009. évben 226 főt helyeztek el a különböző városi, megyei, illetve regionális költségvetési intézményekben, önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságoknál, alapítványoknál. A 2010-es évre a közfoglalkoztatást 210 főre tervezték. A jelenlegi szabályozók szerint önkormányzat, vagy megbízott cége gyakorlatilag 2010-ben sem pályázhat közmunkaprogramra. Zalaegerszeg város viszont, mint a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás tagja része lehet a

15


közmunkaprogram pályázatoknak. 2010. január 15-én indult egy 5 hónapos „Roma közmunkaprogram” a Kistérségi Társulás pályázatával, amelyben Zalaegerszeg a Kontakt Nonprofit Kft-n keresztül 25 fővel vesz részt. A 25 főből 12 fő RÁT ellátásban részesül. A program összesen 56 fő városi munkanélkülit érint.

16


3.4.

Szociális szolgáltatások

Zalaegerszeg megyei jogú város szociális szolgáltatás szervezési koncepciója (2005) A jövőképen alapuló városfejlesztési stratégiai célok alapvetően egy fő célkitűzésre vezethetőek vissza: a városban élők életminőségének jobbá tételére. A koncepció fejlesztési irányként az önkormányzati ellátási szintű feladatok fejlesztését, az ágazaton belüli humánerőforrás fejlesztés kidolgozását, a szolgáltatásaik minőségfejlesztését határozza meg. Kistérségi szociális szolgáltatásszervezési koncepció (2006) A koncepcióban szereplő összegzés szerint 2006-ban a térség szociálisan viszonylag ellátatlan volt, melynek következménye a térségben tapasztalható szociális szolgáltatások hiánya volt, nem létezett kiterjedt térségi szociális ellátó- és gondoskodó-rendszer az elzárt, telepszerű lakókörnyezetek és a szociálisan rosszul ellátott kistelepülések lakossága számára. A kistérséghez tartozó települések szociális ellátottságát a szolgáltató intézmények kapacitásproblémái, és a közvetítő intézmények majdnem teljes hiánya jellemezte. A koncepcióban célként jelenik meg a meglévő szolgáltatások szakmai feltételeinek korszerűsítése, a szakmai munka színvonalának emelése, a szolgáltatások térségi szintű szervezése. Mindig szem előtt tartva azt a célt, hogy a rászoruló személy a saját lakókörnyezetében kapja meg az aktuális állapotához igazodó, ahhoz alkalmazkodó szükséglet közeli, választható, többszintű differenciált szolgáltatást. A koncepcióval összhangban 2009. január 1-jétől határozatlan időre, a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Támasz Alapszolgáltatási Intézmény látja el a települési önkormányzatok szociális alap- és gyermekjóléti feladatai közül a következőket: -

gyermekjóléti szolgáltatás 84 településen családsegítés 84 településen házi segítségnyújtás 83 településen jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 82 településen szociális étkeztetés 68 településen Nappali ellátás - Idősek Klubja 84 településen

A Támasz Alapszolgáltatási Intézmény a zalai és őrségi aprófalvak lakosainak magas színvonalú, hatékony, korszerű, probléma-érzékeny, helyben hozzáférhető, a törvényi előírásoknak megfelelő szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat kíván biztosítani mintegy 135 felkészült, szociálisan elkötelezett, szakképzett alkalmazottja révén.

17


Az intézményegységek és a települések közös munkájának várható eredményeként a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény létrejötte nemcsak a szolgáltatások mennyiségi és minőségi változását, javulását hozza magával, hanem a szolgáltatásokhoz való hozzáférés növelésével alapvető biztonságot nyújt, s az Alkotmányban biztosított szociális jogok érvényesülését szolgálja idős, egyedül élő emberek és rászoruló gyermekek, családok számára. A kistérség polgármesterei segítő közreműködésükkel és felelős döntések meghozatalával hozzájárultak ahhoz, hogy a TÁMASZ Alapszolgáltatási Intézmény a fenti előnyöket minél jobban kihasználva a kistelepüléseken élő lakosok érdekében működhessen.

18


3.5.

Területfejlesztés, vidékfejlesztés

Integrált Városfejlesztési Stratégia Zalaegerszeg (2009) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város és agglomerációja a fejlesztéspolitikájában érvényre kívánja juttatni azokat a közös alapelveket, melyek a régió területfejlesztésében érintett szereplők körében egyetértéssel megfogalmazódtak, úgymint: fenntartható fejlődés; esélyegyenlőség; információs társadalom; partnerség; nyitottság, megújulási készség és kezdeményezőkészség; területi koordináció, illetve szubszidiaritás; foglalkoztatás. A támogatások során törekedni kell az EU versenyképességi stratégiájával összhangban a teljes foglalkoztatás elérésére. Ennek érdekében szükséges vizsgálni a támogatásokkal megvalósuló fejlesztések munkahelyteremtő hatását, valamint külön figyelmet kell fordítani a kistelepüléseken a foglalkoztatást helyben nyújtó projektek kitalálására és támogatására. A fejlesztések során törekedni kell a magasabb képzettséget igénylő munkahelyek kialakítására. Az elsődleges munkaerőpiacról kiszorultak foglalkoztatásának ösztönzése elsőrendű feladat, melyet sok esetben képzésnek, közösségfejlesztésnek, mentális tanácsadásnak kell kísérnie. A kistérségben gyengeség a helyi foglalkoztatáspolitikában érintett szereplők összehangolt, szervezett együttműködésének hiánya, a partnerségek nem kellő mértékű kiépítettsége. A foglalkoztatási paktum lehetőséget ad a munkaerőpiaci helyzet javítását célzó erőfeszítések térségi szintre emelésére. Ennek révén egyesülnek a térségben meglévő helyi, mikrotérségi partnerségek, és megteremtődik a lehetőség egy koordinált helyi foglalkoztatáspolitika megvalósításának. A projektek közötti szinergiahatások is sokkal jobban érvényesülnek, mintha az egyes szereplők önállóan hajtanák végre saját projektjeiket. Zalaegerszeg és térsége gazdasági sikerességét annak rugalmassága, a munkaképes korú lakosság magas és a piac által is keresett típusú szakképzettsége, illetve hosszabb távon a helyi gazdaság innovatívvá válása jelentheti. Ennek érdekében a helyi közösségek összefogásával lehet tenni, mivel az egyes önkormányzatok hatáskörei és eszközei túl korlátozottak ahhoz, hogy azzal saját hatáskörükön belül (értsd saját településükön) a gazdaság által érzékelhető ingerküszöböt elérhessék.

19


A Zalaegerszegi kistérség területfejlesztési stratégiája (2006) A stratégia operatív célja a belső természeti, emberi és kulturális erőforrások mozgósítására építő, az innovációra eszközével élő, a környezettel harmóniában levő gazdaság,és a gazdag kultúrájú megújuló közösségek fejlesztése. Specifikus célok: 1. Az életminőség emelésével a szerethető települések fejlesztése 2. A megújulás stabil szellemi, energetikai, gazdasági és infrastrukturális feltételei megteremtése Prioritások: 1. 2. 3. 4. 5.

Megújuló településszerkezet és közszolgáltatások Környezetminőség, egészségvédelem Megújuló ember, megújuló közösség és kultúra Megújuló gazdasági környezet és új energiák fejlesztése Megújuló térségi arculat és európai kapcsolatok

A fenti célok megvalósítása érdekében tervezett oktatási, munkaerő-piaci vonatkozású intézkedések:  Megújuló felsőoktatási központ, szakképzés és felnőttképzés fejlesztés  Térségi foglalkoztatási, hazatérés és kútfő kezdeményezések  Megújuló kulturális és közösségi élet, szellemi forrásközpont kialakítása  Közoktatási feladatellátás javítása  Gazdaság- és területfejlesztési, kulturális és foglalkoztatási szervezetfejlesztés  Környezeti oktatás, nevelés, tudatformálás, felvilágosítás  K+F szellemi központok infrastrukturális, szellemi és szervezeti feltételei megteremtése Zalaegerszegi statisztikai kistérség Kistérségi agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja (2004) A Zalaegerszegi Vidékfejlesztési stratégia a térség legfőbb erősségeként a szép természeti környezetet nevezi meg, problémájaként a gyenge népességmegtartó képességet jelöli, mely elsősorban az alacsony helyben foglalkoztatásból, a rossz mezőgazdasági versenyképesség, a gyenge gazdasági potenciál, a vidéki infrastrukturális hiányosságok, a humánerőforrás gyengeség, és a térségi identitás hiányából ered. Offenzív fejlesztési stratégiai irányként az idegenforgalmi ágazat erősítését jelöli meg, a térség turisztikai kínálatának növelését, a mezőgazdaság területén a természeti és piaci adottságokhoz alkalmazkodó termelés előtérbe helyezését, így a biogazdálkodásra, a speciális termékek

20


előállítására, és az extenzív állattartásra való törekvést. Az erdőkincs a környék jelentős faiparának további fejlesztését indokolná. Ez utóbbi esetben a feldolgozottsági szint emelése a kívánatos irány. A feldolgozó-ágazatok fejlesztéséről a piaci információk alapos értékelése után lehet dönteni. Mindemellett nem elhanyagolható a falufejlesztés és – megújítás, a környezeti elemek, természeti -, épített- és kulturális örökség megóvása sem. A vidékfejlesztési program prioritásai: 

A helyi mezőgazdaság hagyományainak megőrzésével a termékek piaci helyzetének javítása. Versenyképesség javítása, a termékek hozzáadott értékének, feldolgozottságának emelésével



A kistérségi erőforrásokra épülő diverzifikált helyi gazdaság kialakítása, a gazdasági potenciál erősítése



A biológiai sokféleség, a természetközei térstruktúra megőrzése, a tartamos környezeti erőforrás gazdálkodás kialakítása



Humán erőforrás fejlesztése és innovatív közösségi kezdeményezések



Falufejlesztés és –megújítás, a lakosság megtartóerejének növelése, társadalmi kohézió erősítése

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Ifjúsági helyzetelemzése, ifjúsági koncepciója és cselekvési terve (2009?) Az ifjúsági koncepció megállapításai alapján szükséges a fiatalok szakmaorientációja, vagy pályamódosítását segítő tanácsadás, felkészítés, a szakmák megismertetése. Az 1997-es zalaegerszegi vizsgálat során a fiatalok jövőképében a tanulás, a munkafoglalkozás határozottabban jelent meg. A tanulás vonzereje az utóbbi időben csökkent, illetve egyes területek (és diplomák) devalválódása tapasztalható, amely szervesen összefügg a nem a munkaerő-piaci igényekhez igazított képzésekkel, túlképzésekkel és hiányszakmákkal. Minden esetre a fiatalok az info-kommunikációs rendszerek ismeretének és használatának, a nyelvtudásnak ma nagy jelentőséget tulajdonítanak. A város elhagyására leginkább motiváló tényezők a tanulmányok folytatása és a munkavállalás: a választás lehetősége, nem találnak a képzettségüknek megfelelő állást, és a fiatalokat is sújtó munkanélküliség. Hivatkoznak még a munkahelyek bizonytalanságára is (bármikor elküldhetik őket). Összefüggés van tehát a jelenlegi közérzet, a városhoz kötődés, a továbbtanulási és munkavállalási lehetőségek, valamint a város megtartó ereje, azaz a helyben maradás között.

21


Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015-ig szóló ifjúságpolitikai célkitűzéseinek munkaerő-piaci vonatkozásai: o o o

o

4.

Fejlesztőpedagógusok, logopédusok, iskolai pszichológusok alkalmazása az oktatási intézményekben: Minden intézményben ifjúságvédelmi felelős működtetése; a gyermek és ifjúságvédelmi jelzőrendszer funkció hatékonyságának növelése Új munkahelyek teremtése: a munkaerőpiacon jól konvertálható képzések és végzettségek biztosítása, komplett stratégiák megléte, pályázatok, befektetők megnyerése és letelepítése, a munkahelyek mennyiségi növelése és ezzel párhuzamosan a struktúrák kimunkálása a város eltartó és lakosság megtartó potenciáljának növelése. A fiatal szülők munkába állásának támogatására alternatív napközbeni ellátási lehetőségek javítása: a nálunk jelenleg még kevésbé elterjedt rész- és távmunka lehetőségeinek kiterjesztése egyik oldalon, másik oldalon a gyermekek napközbeni ellátása rugalmas változatainak szorgalmazása és támogatása a feladat, amelyben az önkormányzat közvetítő és ösztönző szerepet tölthet be.

Fekvés, környezeti adottságok 4.1.

Elhelyezkedés, közlekedési kapcsolatok

A zalaegerszegi kistérség Nyugat-Magyarország hármashatár-régiójában, Zala megye északi-északnyugati határán, az osztrák-szlovén határtól mintegy 25-30 km-re fekszik, természetföldrajzi megközelítés szerint a Göcsej és a Felső-Zala völgyében. Centrális települése a megyeszékhely, Zalaegerszeg, melynek vonzott településeihez Zalalövő közvetlen vonzáskörzete csatlakozik, kialakítva a kistérség határvonalát. A 65 települést magába foglaló település-együttes északon Vas megyével határos. Bár szomszédos országgal nincs határkapcsolata, határmenti közelsége a nemzetközi kapcsolatépítés szempontjából kiaknázható. A kistérséget nagy földrajzi kiterjedése, illetve Zalaegerszeg központi helyzete miatt több főút és vasútvonal érinti. Kelet-nyugati irányban a 75 és 76 sz., észak-déli irányban a 74 és 86 sz. főút szeli át a kistérséget, az M7 autópálya mintegy 20 km-re húzódik a kistérség déli településeitől. A kistérség aprófalvait jellemzően az észak-déli irányú völgyekben haladó, s a megyeszékhelyre tartó mellékutak fűzik fel. Az alsóbbrendű úthálózaton hiányoznak a kelet-nyugati irányú kapcsolatok, sok a zsáktelepülés. A Szombathely-Nagykanizsa, illetve a Szlovéniába vezető, nemzetközi forgalmat is bonyolító vasútvonalak szelik át a kistérséget, melynek nyomán néhány település (Zalalövő, Zalaszentiván) térségi vasúti csomópontként is

22


funkcionál. A légiközlekedés fejlesztésével biztosítható. 4.2.

lehetősége

az

andráshidai

repülőtér

A természeti és az épített környezet

A kistérség dombokkal, völgyekkel tagolt, változatos felszínű vidék. Több, különböző sajátosságú tájegységek találkozásánál fekszik, ezért szembetűnő átmeneti jellege. Az Észak-Zalai dombság területén, a Zala, a Válicka, a Cserta és a Kerka vízfolyások szabdalják hazánk egyik legjellegzetesebb néprajzi tájegységét, a Göcsejt. Itt még nagy arányban maradtak fenn természetes, természetközeli területek, hagyományosan művelt tájak. A biológiai sokféleséget döntően meghatározza a földrajzi fekvés. A zalai régió – az amúgy is sokszínű Kárpát-medence szélén három, markáns klimatológiai, florisztikai és faunisztikai hatás, a délről húzódó balkáni, az Alpokból eredő hegyvidéki és a Magyarországra leginkább jellemző pannon hatás átmeneti zónája. Az egész térséget még mindig gazdagnak mondható vízrendszer és a hozzákapcsolódó vizes élőhelyek hálózzák be. A kistérség legfontosabb ökológiai folyosója a Zala folyó és a hozzá kapcsolódó patakvölgyek. Zala megye talajtípusai országos viszonylatban és a dombsági területek közül a legrosszabb minőségűek. Ennek geológiai, domborzati és éghajlati okai vannak. A talajképző kőzet, az éghajlat és a térség hidrológiai adottságai sokféle talajtípus kialakulását eredményezték. Legelterjedtebb az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, amelyek alacsony termőképességűek, akár 70%-ukat erdő fed. Gazdálkodás szempontjából a legjobb minőségű talaj a Zala-Rába által közrefogott területen található, amely a legjobb minőségű hazai talajtípus termőképességének is kb. csak a felét adja. A mezőgazdasági területek átlagos AK értéke a kistérségben 14,7, Zala megyében 15,8, míg Magyarországon 20,9. A kistérség területén két fő ásványkincs-csoport található: szénhidrogének és építőipari alapanyagok. A szénhidrogén-lelőhelyek közül Budafa körüli területen 1400-1800 méter mélységben egy 18 km2 kiterjedésű szénhidrogén mező húzódik. A Budafapuszta-1 számú fúrás (1937) volt az első magyarországi földgázlelőhely, a Budafapuszta-2 számú pedig az első, amely már ipari mennyiségű kőolajat termelt. Jelentőségét ma elsődlegesen széndioxidvagyona adja. Építő- és díszítőkőbánya található Zalaegerszegen, kerámiaipari alapanyagot Teskándon bányásztak a legutóbbi évekig. Fontos a termálvízkincs is, amelynek hőmérséklete az esetek túlnyomó többségében 60Co feletti. Az olajipari kutatások miatt a térségben az országos átlagnál több ismert termálkút van. A kistérség sajátos kulturális örökségét elsősorban a Felső-Göcsej néprajzi értékei őrzik a települések „szeg”-es szerkezetével, valamint a még felelhető, megőrzött népi hagyományokkal.

23


4.3.

Településszerkezet

A kistérségre az elaprózott településszerkezet jellemző: 65 településéből 39-nek a népessége nem éri el az 500 főt. 1000 lélekszámot meghaladó település is mindössze 11 van. A kistérségben egy megyei jogú város és egy városi rangú település található: előbbi Zalaegerszeg, több mint 60 ezer fővel, utóbbi Zalalövő, mintegy 3 ezer lakossal. Településszerkezet, 2009. január 1. Kistérség

Település

Ebből: város

8 16 51 27 27 20 65 19 24 257

1 1 1 1 1 – 2 1 1 9

Hévízi Keszthelyi Lenti Letenyei Nagykanizsai Pacsai Zalaegerszegi Zalakarosi Zalaszentgróti Zala megye

A települések száma A 120 feletti népességnagyság-kategóriák népsűrűségű Népsűrűség, szerint településeken 2 fő/km lakók aránya, 500– 1000– 10 –499 % 999 9999 000– 1 2 5 – 102,1 54,8 7 4 4 1 99,4 77,1 41 6 4 – 32,7 5,6 16 8 3 – 43,7 3,8 14 8 4 1 119,7 79,1 13 4 3 – 38,1 8,3 39 15 10 1 122,6 68,7 12 3 4 – 41,5 – 15 5 4 – 54,2 – 158 55 41 3 76,7 53,5

Forrás: KSH

A kistérség egésze területfejlesztési szempontból nem kedvezményezett, viszont 9 települése (Baktüttös, Gyűrűs, Iborfia, Keménfa, Milejszeg, Nemesapáti, Nemeshetés, Pusztaederics, Szentkozmadombja) az egyes települések társadalmi-gazdasági mutatói alapján számított relatív fejletlenség miatt kedvezményezett státusba került (240/2006. Korm. rendelet). Az e településeken megvalósuló beruházások egyes pályázati rendszerek bírálati szempontrendszerében előnyt élveznek.

24


5.

Népesség, népmozgalom 5.1.

A népesség összetétele

A kistérség nem egészen 97 ezer embernek ad otthont, Zala megye minden harmadik lakosa itt él. Legnépesebb települése Zalaegerszeg, a kistérség népességének 64%-a a megyeszékhelyen lakik. Legkevesebben, mindössze tizenketten Iborfián élnek. A kistérség megyeszékhelyen kívüli településeinek átlagos lélekszáma 565 fő. A népesség 52 %-a nő, 100 férfira így 111 nő jut, amely arány azonos a megyei átlaggal. A kistérség átlagos népsűrűség 122 fő/ km2. A térség legsűrűbben lakott települése természetesen Zalaegerszeg, a vonzott települések közül Zalalövő. A zalaegerszegi kistérség állandó népességének 16,5 %-a 18 év alatti fiatalkorú. A 60 év felettiek aránya 21,5 %, ami több mint 1 %ponttal alacsonyabb arány a megyei átlagnál. A kistérségben16 olyan település van, amelyeknek legalább minden negyedik lakosa 60 évnél idősebb, Iborfián viszont majd mindenki e korcsoportba tartozik. Másik 16 településen sokkal kedvezőbb a korstruktúra. E települések legalább minden ötödik lakosa fiatalkorú, s közös jellemzőjük, hogy többségük a megyeszékhely közvetlen közelében, agglomerálódó térségében fekszik. A kistérségben élők iskolázottsága, legmagasabb iskolai végzettség szerinti összetétele – köszönhetően a megyeszékhelynek – kedvezőbb, mint a Zala megye egészére jellemző képzettségi struktúra. A megfelelő korú népesség fele legalább középiskolai érettségivel rendelkezik és a 25 év felettiek 17%a a felsőoktatásban diplomát is szerzett. Előbbi 7, utóbbi 4 %ponttal magasabb arány, mint a megyei átlag. A kistérség települései sajátos rajzolatot mutatnak az ott élők iskolai végzettség szerinti összetétele tekintetében. A megyeszékhely, mint egy-egy térség szellemi-kulturális központja, kiépült intézmény- és kapcsolatrendszerén keresztül vonzza és megtartja a magasan iskolázott, képzett társadalmi rétegeket. Ez a kistérségben is így van, azonban sajátos jellemző, hogy van néhány település, amelyekben – Zalaegerszeghez hasonlóan – szintén kiemelkedően magas a diplomás lakosok aránya. Ilyen különösen Gellénháza és Teskánd, amelyek egyébként mikrotérségi központként is funkcionálnak nem utolsósorban azzal, hogy munkalehetőséget biztosítanak a helyieknek és környékbeli lakosságnak. Ellenpontként azonban a kistérségben több olyan kistelepülés is megtalálható (például Iborfia, Nemeshetés, Szentkozmadombja), amelyek a kiépületlen infrastruktúra, az elégtelen megélhetés és a

25


nehézkes közlekedési kapcsolatok miatt fokozatosan elnéptelenedtek, s így teljesen elveszítették értelmiségi bázisukat. A kistérségben a valamely hazai nemzetiséghez tartozók aránya alacsony, a teljes népesség alig 2%-a. Egyetlen jelentős létszámú kisebbségi közösség a cigány népcsoport: a nemzetiségiek kétharmada e kultúrkörhöz tartozónak vallotta magát. A kistérség néhány településén (Baktüttös, Bókaháza, Keménfa, Nemesapáti) 10% feletti a roma népesség aránya a teljes népességen belül. E települések szinte kivétel nélkül a hátrányos helyzetű települések közé sorolódnak, főként a rendkívül rossz foglalkoztatási helyzet, az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliségi ráta miatt. 5.2.

Népmozgalom

A kistérség lakónépessége évente nagyjából egy Zalaszentlőrinc nagyságú település lélekszámával csökken. A zalaegerszegi kistérségben a népességfogyás éves üteme az utóbbi 3 év átlagában -3‰, amely a megyei ütemnek a fele. A népességcsökkenés kizárólag a természetes fogyás, vagyis a születések és a halálozások számának negatív egyenlegéből származik. Jól jellemzi a kistérség természetes népesedési folyamatát, hogy a kistérséget alkotó 65 település közt mindössze három olyan akad, amelyekben az utóbbi 3 esztendő mindegyikében többen születtek, mint ahányan elhunytak. E települések kivétel nélkül Zalaegerszeg közvetlen közelében, főközlekedési utak mentén helyezkednek el, így valószínűsíthető, hogy a népesség folyamatos természetes növekedése a korábbi években oda kiköltözött fiatal családok gyermekvállalásának eredménye. Sokkal gyakoribb azonban azon települések száma (13), ahol az utóbbi 3 esztendő alapján számított éves átlagban a természetes fogyás mértéke meghaladta a 10 ezreléket! Közülük öt településen (Csödén, Dobronhegyen, Iborfián, Pálfiszegen és Vaspörön) egészen drámai a népesedési folyamat, hiszen e falvakhoz köthetően az utóbbi 3 év során egyetlen élveszületést sem regisztráltak! A kistérség belföldi vándorlási egyenlege – ellentétben Zala megye egészével - kissé pozitív, amely enyhíti ugyan a természetes fogyás okozta népességcsökkenést, de ellensúlyozni nem képes azt. Az ország egyéb területeiről évente mintegy százan költöznek a kistérség valamely településére azzal az elhatározással, hogy ott alapítsanak maguknak új otthont. E vándorlás célpontjai elsősorban azok a települések (Alibánfa, Böde, Csonkahegyhát, Nagypáli, Pethőhenye), amelyek Zalaegerszeg közvetlen vonzáskörzetébe tartoznak, s szép természeti környezettel, jó közlekedési kapcsolattal rendelkeznek. Az elvándorlás e kistérségben nem csak a periférikus fekvésű, a térségi vagy mikrotérségi centrumoktól távol eső településeket sújtja nagy mértékben, hanem például a kistérség városi rangú települését, Zalalövőt is több mint százan hagyták el az utóbbi 3 év során (éves átlagban -11‰).

26


A települések lakosság-megtartó ereje különböző. Tartós, évről évre kimutatható népességfogyás jellemzi a kistérség településeinek ötödét. E települések nagyságukban, fejlettségükben is erősen különböznek egymástól, sőt még a centrum-periféria kapcsolatrendszerben sem lehet őket azonos jellemzővel leírni. Az azonban az adatokból, információkból jól körvonalazható, hogy csak azok a települések tudnak tartós és egyenletes lélekszám-emelkedést felmutatni, amelyek képesek a megélhetéshez alapvetően szükséges jövedelemszerzési lehetőséget és a közszolgáltatásokat, valamint a vonzó környezetet vagy önmagukban, vagy elérhető – legfeljebb 15-20 perc utazással elérhető - távolságon belül biztosítani.

6.

A háztartások, családok jellemzői

A kistérség népessége 35 ezer háztartásban él, amelynek közel ötöde egyedül élő időskorúakból álló egyszemélyes háztartás. Ez az arány alacsonyabb a megye átlagánál, köszönhetően a kistérség – különösen a megyeszékhelyről kitelepülő népességnek otthont adó falvaknak – viszonylag kedvező korstruktúrájának. A kistérségben az egy háztartásban élők átlagos száma azonos a megyei átlaggal, 2,7 fő. Természetesen ez a mutató azokon a településeken átlag feletti, vagyis gyakoribb a klasszikus családmodell, amelyekben az egyszemélyes háztartások előfordulása csekély. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a kistérségben minden három háztartásból kettőben élt olyan személy, akinek munkajövedelme volt. 100 háztartásra átlagosan 118 foglalkoztatott jutott, amely a megyei átlagnál 10%-kal kedvezőbb érték. Különösen szembetűnő a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett települések - mind kistérségi, mind megyei összevetésben – jócskán átlag alatti mutatója (76 foglalkoztatott 100 háztartásonként). A háztartások jellemzői, 2001

Háztartások száma Az egyszemélyes háztartások aránya, % Az egy háztartásban élők átlagos száma

Zalaegerszegi kistérség

Zala megye

35 026

108 335

22,6

23,7

2,7

2,7

Forrás: Népszámlálás, 2001

A kistérségben sem jellemző már a generációk együttélése. A háztartásoknak mindössze 4%-ában él együtt több család, jellemzően nagyszülők, szülők, gyermekek összetételben. A falvakban tradicionálisan gyakoribb a generációk egy fedél alatt élése, de ott sem éri el a többcsaládos háztartások aránya a 7%-ot.

27


A népszámlálás adatai szerint a kistérségben mintegy 21 200 házastársi, kétezer élettársi kapcsolat, s több mint 4 ezer csonka család - vagyis gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő szülő - létezett. A családok 76%ában volt kereső családtag. 100 családra átlagosan 135 kereső jutott, a megyei átlagnál 7%-kal több. A kistérség lakóinak fele rendelkezik olyan jövedelemmel, amelyre kiterjed a személyi jövedelemadó fizetésének kötelezettsége. Az adófizetők éves átlagos bruttó jövedelme 2008-ban 1,8 millió forint körül alakult. Ez a számított érték mintegy 10%-kal magasabb, mint a Zala megyei átlag és nagyjából azonos a Nyugat-dunántúli régió átlagával. A kistérségben az egyes településeken élők átlagos jövedelmi helyzetében az eltérés nem jelentős: a két, egyébként nem jellemzően előforduló szélsőérték – a legalacsonyabb és a legmagasabb átlagos SZJA alappal rendelkező település - között kétszeres a különbség.

7.

Lakáshelyzet, közművek, info-kommunikáció 7.1.

Lakásépítés, a lakások felszereltsége, komfortossága

A zömében aprófalvas településekből álló kistérség (65-ből 48) lakásállománya 2001-ben 36 379 darab volt, ami a megyében lévők háromtizedét tette ki. Az otthonok 63%-át Zalaegerszegen építették, ami tükrözi a kistérség jellemző településszerkezetét, nevezetesen az erőteljes vonzóerővel rendelkező központ köré települt apró települések közösségét. Ennek megfelelően alakult a 2006 és 2008 között épített lakások száma (1 101), hiszen az összes, ezen időszak alatt a kistérségben épült lakások háromnegyede, 834 db Zalaegerszeg otthonait gyarapította. A kistérség 65 településéből tizenkettőben egyáltalán nem épült lakás 2006 és 2008 között, ami jelzi az itt zajló társadalmi-demográfiai folyamatokat: az elvándorlást, a népesség elöregedését, a lakosság alacsony mobilitását, összességében tehát azt, hogy a vidék lakosság-megtartó ereje gyengülőben van. Ezen időszak alatt a kistérség településein az építési kedv éves nagyságrendje stagnált, Zalaegerszeg kivételével, ahol a 2006-os szinthez képest az építések száma 2007-ben 64%-ra, majd 2008-ban 62%ra esett vissza. Ezzel a majdnem 40%-os, jelentős csökkenéssel együtt a kistérség egészében a lakásépítések 2007-ben és 2008-ban nagyjából a 2006-os szint 70%-ára estek vissza. Ez a tendencia a 2008 szeptemberében kitört pénzpiaci válság, a hitelezések drasztikus visszaesése, a jócskán megcsappanó források, a szűkülő jövedelmek, valamint a kölcsönök jelentősen szigorodó feltételei miatt valószínűleg tovább folytatódik, és várhatóan hosszabb időn keresztül elhúzódva is éreztetik a hatásukat.

28


A lakások komfortfokozatára vonatkozó adatok a 2001-es teljes körű lakásfelvételből származnak. Ezek azt mutatják, hogy a kistérségben az összkomfortos lakások aránya 42%, a komfortos lakásoké pedig 43% volt, amit Zalaegerszeg némiképp felülmúlt a maga 47-47%-ával. Ezzel a hányaddal a kistérség az összkomfortos lakások tekintetében a megyei átlag fölé került (37%), míg a komfortos lakások részesedése nagyjából megfelelt a megyei átlagnak (44%). Összességében megállapítható, hogy kistérségi szinten a lakásoknak mintegy kilenctizede magasabb komfortfokozatba esett, a félkomfortos és a komfort nélküli lakások aránya igen alacsony, 4, illetve 7% maradt. A település-együttes területén 2008-ban 96 712 fő élt, ami Zala megye lakosságának pontosan egyharmadát képviselte. A népesség 64%-a Zalaegerszegen lakott. A lakásállomány és a népesség számát figyelembe vevő mutató (100 lakásra jutó lakos) kistérségi szinten 244 volt. A laksűrűség valamivel meghaladta a megyei szintet (231). A közműellátottságot alapvetően ezen adatok figyelembe vételével és az aprófalvas településszerkezet adta lehetőségek és korlátok fényében kell értékelnünk. 7.2.

A közművi és infokommunikációs infrastruktúra kiépítettsége

A közműellátottság alapvetően jónak és megfelelőnek mondható, egyúttal megállapíthatjuk, hogy az igények növekedésével egyre bővül. A kistérség fejlődése, vonzó- és megtartó-képességének növelése szempontjából kiemelt kérdésként kell kezelni a szennyvízhálózat bővítését és fejlesztését. 2008-ban a 65 település közül csak egyetlen helyen épült ki a hálózat, 25 településen egyáltalán nem volt elérhető ez a közszolgáltatás. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba kapcsolt otthonok részesedése 68,5%-ot mutatott, ami kismértékben meghaladta a megyei átlagot (67,7%), de elmaradt a régiós szinttől (75%). Az uniós források megnyílása után a kistérség infrastrukturális helyzete is érezhetően javulni kezdett. 42 település összefogásával az unió kohéziós alapjából valósult meg szennyvízcsatorna beruházás. Zalaegerszeg önkormányzata az önerő csökkentése érdekében több pályázatot is beadott, ennek eredményeként az önkormányzati tárca önerő alapjából nyertek támogatást, mintegy 470 millió forintot. A beruházás során bővítették és korszerűsítették, teljessé tették a térség szennyvízelvezetését és kezelését. A beruházás azért is volt kiemelten fontos, mert hozzájárult a Balaton vízminőségének javításához, és így kézzelfoghatóan növelte a térségben rejlő, a Balatonhoz kapcsolódó turisztikai potenciálokat is.

29


A lakások infrastrukturális ellátottsága, 2008

Megnevezés

Közüzemi ivóvízveze -tékhálózatba

Közcsatornahálózatba

Rendszere s hulladékgyűjtésbe

bekapcsolt (bevont) lakások aránya, % zalaegerszegi kistérség Ezen belül: Zalaegersze g vonzott települések együtt Zala megye NyugatDunántúl

Háztartás i gázfogyasztók a lakásállomány százalékában

Ezer lakosra jutó távbeszél ő fővonal

ISDN vonalak aránya a távbeszélőhálózatban, %

91,9

68,5

97,2

84,1

319

18,8

89,5

75,5

99,3

97,1

355

23,5

96,4 95,2

55,8 67,7

93,4 94,6

60,6 77,9

255 307

7,2 16,4

97,1

75,0

93,9

73,0

321

16,2

Forrás: KSH

A lakások elektromos hálózatba való csatlakozása teljessé vált már az 1970-es években, de az igények felmerülésével, az újabb építési telkek kialakításával folyamatosan bővül a külterületek villamosítása. Nemeshetés kivételével mindenütt kiépült a vezetékes gázhálózat is. A lakások rácsatlakozása a hálózatra évről évre bővül, jelenleg 84%-os, ami a 79%-os megyei átlag felett van. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve a kistérség jól áll. Mind a 65 településén adott a rákötés lehetősége, de a nem teljes körű rácsatlakozás miatt az otthonok 92%-át kötötték rá a hálózatra, ami kismértékben maradt el a megyei átlagtól (95%), de a régiós átlagtól már jelentősebben (97%). A szemétszállítás terén is számottevő eredményeket értek el. Kistérségi szinten 2008-ban 97% volt a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, ami némiképp meg is haladja a megyei (95%) és a régiós átlagot (94%) is. Az 1990-es évek fejlesztései nyomán a vezetékes telefonhálózat mindenhol kiépült, így 2008 végén ezer lakosra már 319 fővonal jutott, ami ugyan meghaladta a megyei átlagot (307), de nagyjából a régiós átlag közelében alakult (321). Az ISDN-vonalak aránya a vezetékes hálózatban kimondottan alacsony volt, átlagosan 19%, ami ugyan enyhén meghaladta a megyei és a régiós átlagot (16%), de 16 településen egyáltalán nem létezett ilyen. Az igények fejlődésével párhuzamosan a szélessávú Internet (ADSL) és a mobil Internet-lehetőségek kiépítése jelenleg több településen is folyamatban van, ami kedvezően hathat a kistérség vonzerejére és foglalkoztatási potenciáljára a távmunkában végezhető tevékenységek tekintetében. Kábeltelevízió-hálózat minden településen működik.

30


8. A kistérség gazdasága 8.1.

Főbb gazdasági jellemzők

A zalaegerszegi kistérség adottsága folytán alapvetően mező- és erdőgazdasági jellegű vidék. Különösen a vonzott településeken fontos az agrár- és erdészeti tevékenység. A szántóföldi növénytermelés mellett hagyományai vannak a gyümölcskertészetnek, különösen az almatermesztésnek. Az ipari tevékenység alapvetően a városokba, azon belül is különösen a megyeszékhelyre koncentrálódik, vidéken inkább a helyi igényeket kielégítő kisipari tevékenységek fontosak. A gazdasági és foglalkoztatási központnak tekinthető Zalaegerszeg iparának szerkezete az elmúlt időszakban átstrukturálódott, igazodott a piaci igényekhez, bár kevésbé jelentek meg a magas hozzáadott értékű tevékenységet folytató üzemek, a foglalkoztatásban pedig számottevő maradt a betanított munkaerő alkalmazása. A vonzáskörzetben élő gazdaságilag aktívak ugyanakkor többek között e cégek munkaerő szükségleteinek biztosításához járulnak hozzá. A megyeszékhely mellett a közlekedési folyosók mentén elterülő településeken – különösen a közút- és vasúthálózati fejlesztések által érintettek környezetében – fokozatosan erősödnek a kereskedelmi, logisztikai, gazdasági jellegű és személyi szolgáltatások. A vonzó természeti környezet és gazdag kulturális örökség miatt a falvakban egyre inkább kitörési pontnak számít a turizmus. 8.2.

Vállalkozások, kkv szektor

A kistérségben 2008 végén 16 251 gazdasági szervezetet tartottak nyilván. A település-együttesben jegyezték be a Zala megyében regisztrált szervezetek pontosan egyharmadát, amely megegyezett a lakónépességből való részesedéssel. Közülük 192 volt államháztartásból finanszírozott szervezet, melyből minden településen létezett legalább egy. Minden második, az államháztartásból finanszírozott szervezet Zalaegerszegre helyezte székhelyét. Számuk a kistérségben 2005 és 2008 között a feladatellátás területi átszervezése és a költségvetési megszorító intézkedések miatt 17-tel csökkent, melyből 9 a vonzott településeket érintette. A kistérségben 2008-ban 925 társadalmi szervezet, illetőleg alapítvány létezett, pontosan ugyanannyi, mint 3 esztendővel korábban. A civil kezdeményezés különösen vidéken maradt népszerű, ahol a vizsgált időszakban számuk 15-tel emelkedett, miközben a megyeszékhelyen állományuk apadt. Ennek ellenére az alapítványok, egyesületek héttizedének a székhelye Zalaegerszegen volt.

31


A szervezetek 93,1%-át nyereségérdekeltségű tevékenység folytatására alapították. A vállalkozások száma 2005 és 2008 között több mint 2 ezerrel (17,4%-kal) gyarapodott, ennek ellenére a növekedés üteme elmaradt a megyei átlagtól. A kistérség központjában, ahol a nyereségérdekeltségű szervezetek héttizede található, az évtized közepéhez viszonyítva 6,4%-kal bővült a számuk. A vonzott települések közül a legtöbb (helységenként legalább 200) vállalkozással Bagodon, Bakon, Gellénházán, Teskándon és Zalalövőn találkozhatunk. A 47 lelkes Gombosszeg kivételével, ahol nem változott a számuk 4 esztendő távlatában, valamennyi helységben erősödött a vállalkozói hajlam. Megjegyzendő azonban, hogy a gyarapodás részben adminisztratív okokra vezethető vissza, mivel az áfa-törvény 2008ban életbe lépett módosítása szerint a mezőgazdasági őstermelőket a gazdasági szervezetek közé sorolták be. A zalaegerszegi kistérségben összességében magas a vállalkozás-sűrűség. A település-együttes területén 2008 végén minden egyes négyzetkilométerre 19 vállalkozás jutott, amely 6-7-tel múlta felül a Zala megyei és a NyugatDunántúli régió átlagát. Zalaegerszegen kiugróan magas volt a vállalkozások területi koncentrációja a környező településekhez képest. A vállalkozói aktivitás ezzel szemben nem mutatott ennyire szélsőséges értékeket. A kistérségben összességében 2008 végén ezer lakosra 156 nyereségérdekeltségű szervezet jutott, ami minimális mértékben tért el a megyei és a regionális átlagtól. A mutató nagysága – a legkisebb, csupán 12 lelket számláló Iborfiát ide nem számítva, ahol az alacsony népességszámból adódóan kiugró az érték – 61 (Pusztaederics, Sárhida) és 224 (Kiskutas) között szóródott. Ebben a vonatkozásban már nem érvényesült a megyeszékhely dominanciája, hiszen akadtak olyan falvak a térségben, ahol a kezdeményező-készség ennél lényegesen magasabb volt. A bejegyzett vállalkozások 58,8%-a ténylegesen működött, azaz termelt vagy szolgáltatott. Ez az arány pontosan megegyezett a NyugatDunántúlival, viszont a megyei értékhez képest kedvezőbb aktivitásról tanúskodott. Fontos hangsúlyozni, hogy a kistelepüléseken sok esetben a megélhetési kényszer miatt életképesebbnek bizonyultak a nyilvántartott vállalkozások, mint a vonzáscentrumban. A zalaegerszegi kistérségben a gazdálkodási formák alapján a vállalkozások kétharmadát egyéni vállalkozásként tartották nyilván, fennmaradó hányadát pedig társaságként jegyezték be. A társaságoknak az összehasonlításul választott területi egységeknél gyakoribb előfordulása részben a megyeszékhely kedvező gazdasági környezetével és piaci szerepének kisugárzásával hozható összefüggésbe. A település-együttes gazdasági tevékenységének súlypontját természetszerűen a nagyobb tőkekoncentrációval rendelkező cégek képviselik, miközben a

32


magánkezdeményezéseknek rendkívül fontos szerep jut a foglalkoztatásban és a jövedelem-kiegészítésben. Valamennyi helységben az egyéni vállalkozások dominanciája érvényesült. Általánosságban megállapítható, hogy az apró- és törpefalvakban sűrűbben fordultak elő, mint az ezer főt meghaladó településeken, és elmondható az is, hogy mindenütt működött legalább egy társas vállalkozás. Regisztrált vállalkozások, 2008 Megnevezés zalaegerszegi kistérség Ezen belül: Zalaegersze g vonzott települések összesen Zala megye

Ebből:

Társas vállalkozások közül

Ezer lakosra jutó vállalkozás

Regisztrál t vállalkozá s

2005 = 100,0

15 133

117,4

10 228

4 905

2 234

2 024

156

10 505

106,4

6 592

3 913

1 755

1 586

170

4 628

153,3

992

479

438

132

46 481

123,6

3 636 34 293

12 188

5 563

4 884

160

egyéni

társas

Kft.

Bt.

Forrás: KSH

A társas vállalkozások között a legnépszerűbb és – a legkisebb kötelező alapítói vagyon nagyságának leszállítása miatt – egyre inkább elterjedt cégforma a korlátolt felelősségű társaság, ugyanis 45,5%-uk működött ebben a formában. A második legelterjedtebb formát pedig az általában még ennél is kisebb vagyonnal, ugyanakkor nagyobb személyes felelősséggel rendelkező betéti társaságok képviselték (41,1%-uk sorolódott ide). Az inkább nagyobb tőkét összpontosító részvénytársaságból 39-et jegyeztek be a kistérségben, ebből 35 tette a székhelyét Zalaegerszegre. A Zala megyében regisztrált részvénytársaságok négytizedét a településegyüttesben hozták létre. Zalalövőn kívül csupán Bakon, Pethőhenyén és Söjtörön alapítottak Rt-t. A nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, napjainkban inkább visszaszoruló szövetkezeti formában 49 vállalkozás tevékenykedett. Közülük 36-nak volt a székhelye a kistérség központjában, és tovább tíz helyütt létezett még szövetkezet. Közülük már csak 4 (Becsvölgye, Salomvár, Tófej és Zalaszentiván székhellyel) szakosodott mezőgazdasági tevékenység folytatására. Az egyéni vállalkozások munkavégzésének jellege csupán csekély eltérést mutatott a Zala megyei és a Nyugat-Dunántúli átlagtól. A magánkezdeményezések egyharmada hivatásszerűen dolgozott, akárcsak az összehasonlításul szolgáló területi egységekben. Majdnem minden második főállás mellett vállalkozott, és a gazdaságilag aktívak vállalkozói

33


kedve a kistérségben, különösen annak központjában magasabb volt, mint a megyei és a régió szintjén. Nyugellátás folyósítása mellett minden ötödik tevékenykedett, de előfordulásuk a kedvezőbb korstruktúrájú Zalaegerszegen kisebb volt (itt minden negyedik egyéni vállalkozó volt nyugdíjas), mint a vonzáskörzetbe tartózó településeken együttvéve. A gazdaság szerkezetéről, teljesítőképességéről, piaci hatásoknak való kitettségéről fontos képet nyújt a vállalkozások „piramisa”, azaz foglalkoztatotti létszám szerinti kategorizálása. Ez a kistérségben a megyei és a regionális helyzethez hasonlóan lapos alakzatot mutatott. Mindez – kizárólag a foglalkoztatottak állományát figyelembe véve – a mikrovállalkozások tömeges előfordulását és a közepes- és nagyméretű szervezetek visszafogott jelenlétét takarja. A vállalkozások 97,3%-a ugyanis alkalmazott nélkül vagy legfeljebb 9 munkavállalóval folytatta tevékenységét. E vállalkozások túlnyomó többségét az egyszemélyes magánkezdeményezések képviselték. A mikroméretű vállalkozások részesedése a vállalkozások között valamivel magasabb volt a vonzott településeken, mint Zalaegerszegen. A vállalkozások 2,3%-a sorolódott a legalább tíz, legfeljebb 49 főt foglalkoztató kisvállalkozások közé. Képviseletük valamivel felülmúlta a megyei és a kistérségi szintet, és itt is érvényesült a gyakoribb előfordulásuk a megyeszékhelyen, mint a környező helységekben együttvéve. A kistérségben nyilvántartott vállalkozások közül csupán minden kétszázadik folytatta tevékenységét legalább félszáz dolgozóval. Az 56 közepes méretű nyereségérdekeltségű szervezet közül csupán 7 volt vidéki, a tíz legnagyobb, azaz legalább 250 főt foglalkoztatók pedig mindegyike Zalaegerszegre tette a székhelyét. Utóbbiak között tejtermék gyártással, műanyag termék előállítással, kerámiacsempe-lap gyártásával, kommunális szolgáltatással, kiskereskedelemmel, közúti áru-, illetőleg személyszállítással és gazdasági tanácsadással foglalkozókkal is találkozhatunk. 8.3.

Az ágazatok jellemzői

A zalaegerszegi kistérségben regisztrált vállalkozások főtevékenység szerinti struktúrája egyaránt magán hordozza a fejlett piacgazdaságra jellemző viszonyokat és a térségi adottságok és lehetőségek jegyeit. Összességében kétharmaduk szolgáltatási feladatok nyújtására, egyharmaduk pedig valamilyen termelő tevékenység végzésére jött létre. A részletesebb, gazdasági ágak szerinti szerkezet az erőteljes reprezentáltság miatt csupán néhány területen mutatott eltérést a megyei átlagtól. Szembetűnő, hogy az agrár- és erdészeti feladatokra specializálódott vállalkozások ritkábban fordultak elő. Ez értelemszerűen a megyeszékhely domináns ipari, kereskedelmi és szolgáltatási jellegéből fakadt, mert a többi településen együtt gazdasági és esetenként foglalkoztatási szerepkörük meghatározó maradt.

34


A szekunder szektorba, azaz az iparba és az építőiparba tartozó nyereségérdekeltségű szervezetek számbéli súlya lényegében hasonlóan alakult, mint a viszonyításul szolgáló, nagyobb területi egységekben. Nem mutatott számottevő különbséget a kereskedelemmel, javítással foglalkozók piaci részesedése sem, bár értelemszerűen a városokban és a nagyobb lélekszámú községekben elterjedésüknek jobbak a feltételei. A kistérségben felépített 221 nagykereskedelmi raktár majdnem kilenctizedét. Zalaegerszegen létesítették, a vonzáskörzetben csupán Bakon, Zalacsében és Zalalövőn alakítottak ki legalább hármat. A kistérségben működő kiskereskedelmi üzletek 84%-a 2008 végén Zalaegerszegen állt a vásárlók rendelkezésére, emiatt a bolthálózat sűrűsége háromszor akkora volt, mint a további 64 helységben együttvéve (ezer lakosra 21 jutott, miközben a vonzott településeken mindössze 7). A legtöbb községben ezek a boltok, illetőleg működtetőik lényegében a helyben felmerülő szükségleteket elégítik ki. Négy aprófalu kivételével mindenütt működött legalább egy üzlet. Fontos megjegyezni, hogy a szervezett idegenforgalmi tevékenységre specializálódott cégekkel és magánkezdeményezésekkel ritkábban találkozhatunk a kistérségben, mivel Zala megye legfontosabb turisztikai célpontjai, azaz a kiemelt gyógy- és termálfürdők és a Balaton távolabbra találhatóak. Miközben a megye lakosságának egyharmada élt a település-együttesben, addig az összes kereskedelmi és magánszállás férőhely csupán 6%-át alakították itt ki. A 65 településen együttesen ezer lakosra 31 szállásférőhely jutott, miközben a megyében 5,5-szer több. A turisztikai lehetőségek minél mélyebb kihasználása különösen a vonzáscentrumoktól távolabb fekvő települések számára fontos gazdasági és népességmegtartó tényező. 2008-ban majdnem minden második faluban foglalkoztak falusi turizmussal, 6 községben (Bagodon, Csödén, Dobronhegyen, Egerváron, Kustánszegen, Ozmánbükön, Zalacsében) és Zalalövőn pedig kereskedelmi célú szálláshely is létezett. Az erőfeszítéseket jelzi, hogy a vonzott helységekben alakították ki a férőhelyek négytizedét, a férőhely-sűrűség (ezer lakosra vetítve) pedig magasabb volt itt, mint Zalaegerszegen. Figyelemre méltó ezen kívül az is, hogy 2008-ban vidéki települések összességében tovább tudták marasztani a szállóvendégeket, ugyanis miközben a turisták átlagosan 2,5 éjszakát töltöttek el a megyeszékhelyen, addig a vonzott településeken 3,2 napig időztek. Jelenleg nem elterjedtek széles körben a turisztikai szolgáltatatók és a termelők közötti együttműködések.

35


A regisztrált vállalkozások főtevékenysége, 2008

mezőgazda -ság

Megnevezés

zalaegerszegi kistérség Ezen belül: Zalaegersze g vonzott települések összesen Zala megye

A keresk szállásszállítá ehely építős, ipar delem szolg. ipar raktá, venrozás… javítás déglátás Gazdasági ágban bejegyzettek aránya, %

ingatlan ügyletek gazd-i szolg.

21,0

6,0

5,9

11,3

5,5

3,0

32,6

10,0

5,9

5,7

12,5

5,6

3,0

40,1

46,1 27,7

6,2 5,0

6,3 5,4

8,7 11,2

5,1 12,2

3,0 2,4

15,5 24,0

Forrás: KSH.

A kistérség közlekedés-földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan a logisztikai tevékenységet végző vállalkozások nagyobb számban képviseltetik magukat, mint másutt. Elterjedésük a megyeszékhelyen, illetőleg a környező falvakban pontosan megegyezett. Jellemzően a főközlekedési útés vasútvonalak mentén elterülő településeken találkozhatunk nagyobb arányban velük. A szolgáltatási szektor legnagyobb csoportját az ingatlanügyletekkel és gazdasági szolgáltatások nyújtásával foglalkozó vállalkozások képviselik. A település-együttes egészében gyakorlatilag minden harmadik szervezet választotta ezt a főtevékenységet, de a legkedvezőbb piaci lehetőségeket kínáló Zalaegerszegen négytizedük foglalkozott ilyen jellegű feladatokkal, miközben a vonzáskörzetbe tartozó helységekben együtt csupán 15,5%-uk. A kistérés területén bejegyzett nyereségérdekeltségű szervezetek – a megyei és a régiós átlaggal közel egyezően – alig több mint egytizede nyújtott társadalmi (oktatási, egészségügyi, szociális), illetőleg humán (személyi) jellegű szolgáltatásokat, ugyanakkor a kistérség központjában több mint kétszer akkor arányban fordultak elő, mint vidéken. 8.4.

Ipari parkok

Az önkormányzatok fontos törekvése, hogy munkahelyeket teremtsenek, és a tőke letelepedése számára megfelelő környezetet biztosítsanak. Ennek egyik formája az ipari parkok kialakítása. A kistérségben két helyütt, Zalaegerszegen és Zalalövőn létezik ipari park. Zalaegerszegen 3 is található, ezek közül a legrégebbi a Zalaegerszegi Ipari Park, amelyet a

36


város és a kistérség egyik legnagyobb foglalkoztatója, a Flextronics üzemeltet. Érdemes kihangsúlyozni, hogy a cég vállalkozási profiljának megfelelően, saját finanszírozásban a közelmúltban elektronikai tanműhelyt létesített. A 16 hektáros Déli ipari park üzemeltetője a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. és 3 vállalkozásnak van itt gyáregysége, közülük a Reneszánsz Kőfaragó Kft-é a legjelentősebb. A város keleti övezetében a Ganz Mávag egykori telephelyén alakult meg a Ganz Ipari Park, ahol tíz hektáros területen 12-15 kis- és közepes méretű vállalkozás működik. Mivel mindhárom ipari park területe lényegében megtelt, a város északi területén kialakítottak egy ipari zónát, ahová elsősorban logisztikai és feldolgozóipari cégek betelepülését várják. Ezen a helyszínen EU-s támogatásból inkubátorház épül több mint 330 millió forint uniós támogatással. A 40 hektáros ipari parkban jelenleg két szállítmányozással és logisztikával foglalkozó vállalkozás működik, egy gyógyszeripari vállalkozás pedig elkezdte az építkezést. A korszerű technikával felszerelt inkubátorházban kedvezményes bérleti díjakkal és szolgáltatásokkal a helyi és térségi mikrovállalkozások számára kívánnak ideális feltételeket teremteni. A több mint 2600 négyzetméteres épületben 20-25 vállalkozás számára biztosítanak majd betelepülési lehetőséget. A hagyományos irodai szolgáltatásokon kívül üzletviteli, jogi tanácsadás, titkári, fordítói, piac- és közvélemény kutatási, üzletviteli szolgáltatásokat vehetnek majd igénybe. A Zalalövői Ipari Park 28 hektáros alapterületéből 25 hektár ugyancsak egyelőre befektetőkre vár. Az itt betelepült tíz vállalkozás együttesen közel négyszáz főnek biztosít munkalehetőséget.

9. Foglalkoztatás 9.1.

Gazdasági aktivitás, foglalkoztatási arány

A gazdaságban és a társadalomban lezajlott folyamatok következtében jelentősen módosult az elmúlt két évtizedben a népesség gazdasági aktivitása. Szűkült a munkaerőpiac, módosult a foglalkoztatás struktúrája, és megjelent a munkanélküliség. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt csökkent a munkaerő-utánpótlást biztosító fiatalkorúak száma. A folyamatos öregedés és a korai nyugdíjazás lehetőségeinek megteremtődése pedig az inaktívak állományát szélesítette ki, növelve ezzel együtt a társadalomra háruló terheket is. A zalaegerszegi kistérség munkaerő-piaci helyzete összességében szerencsésebben alakult, mint a megye egészéé. A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele ugyanakkor a település-együttesen belül a centrum és a vonzott települések viszonylatában markáns fejlettségbeli

37


eltérésekre világít rá. Különösen a megyeszékhelytől a kistérség határai felé távolodva válnak egyre kedvezőtlenebbé az elhelyezkedési esélyek. Zalaegerszeg foglalkoztatási helyzetében nem következett be éles törés a gazdaság gyökeres átrendeződése nyomán, miközben vidéken a korábban fő megélhetési lehetőséget biztosító mezőgazdasági közép- és nagyüzemek megszűnése és átalakulása következtében jelentős számban szűntek meg munkahelyek. Szerencsére a megyeszékhelyen a korábbi főként a fővárosból vidékre telepített gyáregységek megszűnése ellenére dinamikus vállalkozás-alapítási hullám indult meg, a külföldi érdekeltségű vállalkozások megtelepedése révén pedig nemcsak a helyi szabad munkaerő, hanem a vonzáskörzet egy részében élők számára is teremtődtek új álláslehetőségek. A közlekedési kapcsolatok javítása és a megélhetési kényszerből adódó napi ingázás felvállalása így összességében azt eredményezte, hogy vidéken sem ugrott meg számottevően a munkanélküliség szintje. Ennek ellenére az ingázási feltételek kedvezőtlenek a térségben. A népesség gazdasági aktivitása, 2001 Megnevezés zalaegerszegi kistérség Ezen belül: Zalaegerszeg vonzott települések összesen Zala megye NyugatDunántúl

Népesség összesen, fő

foglalkoztatottak

Ebből: a(z) munkainaktív nélküliek keresők aránya, %

eltartottak

100 gazdaságilag aktívra jutó nem aktív

97 009

42,7

2,6

28,6

26,1

120,9

61 654

45,0

2,6

26,4

26,0

110,1

35 355 297 404

38,6 39,5

2,7 3,4

32,5 30,9

26,3 26,1

142,6 132,8

1 004 300

41,5

2,5

29,8

26,1

127,1

Forrás: Népszámlálás, 2001.

A központ és a periféria között ezzel együtt jól kimutathatók a gazdasági aktivitásra a befektetői környezet mellett érzékenyen ható, demográfiai összetételbeli különbségek. Ez elsősorban a vidéki népesség fokozatos elöregedésével és az elvándorlással áll összefüggésben. Miközben a legutolsó népszámlálás szerint a Zalaegerszegen élők 22,7%-át tették ki a nyugdíjasok, a vonzáskörzetben részesedésük meghaladta a 27%-ot, azaz átlagosan minden negyedik itt élőnek a nyugdíj vagy valamilyen járadék folyósítása biztosította alapvetően a megélhetését. Amíg a megyeszékhelyen az inaktívak és a munkaerő utánpótlását biztosító eltartottak aránya egyensúlyban volt 2001-ben, addig a vonzáskörzetben már ekkor kedvezőtlenül alakult a gazdaságilag nem aktívak aránya. Ezzel együtt elmondható, hogy a vonzáskörzetben az aktív népességre

38


összességében centrumban.

jóval

nagyobb

társadalmi

terhek

hárulnak,

mint

a

Valamivel pontosabb képet kapunk a gazdasági aktivitásról, ha azt a munkaerő-piaci szempontból ténylegesen szóba jöhető, nevezetesen a 15 és 74 év közötti népességen belül vizsgáljuk. Elmondható, hogy a Zalaegerszegi kistérségben összességében e korcsoport aktivitása valamivel kedvezőbb helyzetűnek mutatkozott az összehasonlításul szolgáló területi egységekhez képest. Ez mindenekelőtt a már említett megyei viszonylatban egészségesnek tekinthető gazdasági szerkezettel és infrastrukturális ellátottsággal (mobilizálható munkaerő, jó közlekedési kapcsolatok), a megyeszékhely foglalkoztatási központ szerepével és mindezek következtében a relatíve alacsony munkanélküliséggel magyarázható. A kistérségi átlagot (57,2%) meghaladó aktivitással Zalaegerszegen kívül csupán 12, döntően a megyeszékhely közvetlen vonzáskörzetében fekvő település rendelkezett, közülük Teskándon, Zalaszentivánon, Hottón és Kiskutason haladta meg a mutató nagysága a 60%-ot. Ezzel szemben Söjtör mellett további 21, zömében a kistérség határán és a főközlekedési útvonalaktól kissé távolabb fekvő, 500 lelket el nem érő aprófaluban a munkaképes korosztálya aktivitása még az 50 százalékot sem érte el. A 15-74 éves népesség gazdasági aktivitása, 2001 Aktivitási arány, %

Foglalkoztatási arány, %

Megnevezés zalaegerszegi kistérség Ezen belül: Zalaegerszeg vonzott települések összesen Zala megye Nyugat-Dunántúl

férfi

nő

összesen

férfi

nő

összesen

64,7

50,6

57,4

60,5

48,1

54,1

65,7

53,4

59,2

61,7

50,8

56,0

63,0 63,1 64,7

45,4 47,8 49,2

54,0 55,2 56,7

58,4 57,6 60,6

43,0 44,5 46,7

50,6 50,8 53,5


Az aktivitási arány nemenként is eltérően alakult. A férfiaké jóval magasabb szintet ért el, mint a nőké, ami az általában későbbi munkaerő-piaci megjelenéssel, az eltérő időpontú nyugdíjba vonulási lehetősséggel és a gyermekvállalással indokolható. Emellett kimutatható az is, hogy a kistérségen belül a megyeszékhely biztosította a legjobb lehetőséget az elhelyezkedésre mind a két nem számára. A legutolsó népszámlálás időpontjában minden száz, a zalaegerszegi kistérségben élő 15 és 74 év közötti személy közül 54 folytatott valamilyen jövedelemszerző tevékenységet, amely megélhetését elsősorban biztosította. Amíg az érintett korcsoportba tartozó férfiak hattizede

39


dolgozott, addig a nőknek alig 48%-a végzett munkát. A Zalaegerszegen lakó férfiak és nők munkaerő-piaci pozíciója előnyösnek tekinthető tágabb területi kitekintésben is. Ezzel szemben a vonzáskörzetben élő férfiak foglalkoztatási esélye némileg kedvezőbbnek mutatkozott a Zala megyei átlagnál, de már nem érte el a regionális szintet. Problémásnak tekinthető a vidéken élő nők foglalkoztatása. A gazdaságilag aktív nőknek ugyanis mindössze 43%-a sorolódott a foglalkoztatottak állományába, ami a meglehetősen alacsonynak tekinthető Zala megyei szint alatt maradt. A kistérség heterogén munkaerő-piaci viszonyait jól érzékelteti, hogy a 65 település közül csupán 15 helyütt haladta meg a foglalkoztatási arány a kistérségi szintet. Közülük Zalaegerszeg mellett mindössze 5 községben Teskándon, Kiskutason, Zalaszentivánon, Hottón és Bocföldén múlta felül a mutató nagysága az 56%-os szintet. Mindeközben a kistérség szélein elhelyezkedő Puszatedericsen, Gősfán, Iborfián, Nemeshetésen és Szentkozmadombján a munkavégzés tekintetében szóba jöhetőknek mindössze négytizede tudta megélhetését önálló tevékenységből vagy alkalmazottként biztosítani. 9.2.

Foglalkoztatási struktúra

Települési, sőt az ennél nagyobb területi aggregáltságú kistérségi szinten a foglalkoztatottak összetételéről a teljes körű információk jelenleg még a 2001-ben végrehajtott népszámlálásból nyerhetőek. A kistérségben foglalkoztatottak, azaz a foglalkozási viszonytól függetlenül ténylegesen jövedelemszerző tevékenységet folytatók korcsoport szerinti összetételéről a következők állapíthatók meg. Egyrészt elmondható, hogy a zalaegerszegi 40 és 54 év közötti nők kivételével, minden fontosabb korcsoportban a férfi foglalkoztatottak voltak túlsúlyban beleértve a centrum-periféria viszonylatát is. Másrészt a vonzáskörzetben az idősebb korú, azaz 55 éves vagy annál idősebb munkát végzők körében igen alacsony arányban fordultak elő nők, öt munkavállaló közül csupán egy vagy legfeljebb kettő lehetett. A foglalkoztatottak korösszetétele nem tért el a megyei átlagtól. A tágabb térségi összehasonlításul szolgáló nyugat-dunántúli régióétól pedig a pályakezdőnek számító 15-29 évesek és a munkavégzés szempontjából legaktívabbnak tekintett 40-54 évesek korcsoportjában mutatkozott arányeltolódást, mégpedig úgy, hogy előbbiek alacsonyabb, utóbbiak pedig magasabb részesedéssel képviseltették magukat. Elmondható továbbá, hogy a foglalkoztatottak legnagyobb táborát a felnőtt korú, azaz a már említett 40 és 54 év közötti generáció képviselte, bár részesedésük valamelyest magasabb volt a centrumban, mint a vonzott településeken. Ebből következően a pályakezdők és a fiatalabb felnőttek csoportjába tartozók nagyobb súlyt képviseltek a foglalkozatási szerkezetben vidéken a megyeszékhelyhez viszonyítva. Az adatokat értékelve elmondható, hogy ez

40


a jelenség alapvetően nem demográfiai, sokkal inkább szociális természetű okokra vezethető vissza. A nagyvárosban élő fiatalok számára ugyanis sok esetben könnyebb lehetőségek kínálkoznak a továbbtanulásra, a mélyebb, ezáltal hosszabb ideig tartó ismereteket adó képzéseken való részvételre, mint az oktatási centrumoktól távolabb fekvő, esetenként rosszabb életesélyekkel induló társaiknak. Utóbbiak megélhetésük, sőt sok esetben családjuk anyagi helyzetének javítása érdekében kényszerülnek rá arra, hogy korábban lépjenek be munkaerőpiacra. A zalaegerszegi kistérségben a férfi foglalkoztatottak korösszetétele jóval kiegyenlítettebb képet mutatott, mint a nőké. A gyengébb nem esetében ugyanis a 40 és 54 év közöttiek dominanciája érvényesült, minden második jövedelemszerző tevékenységet folytató nő ebbe a korcsoportba sorolódott. A férfiakéhoz képest jóval magasabb előfordulásuk azzal magyarázható, hogy a tanulás, a képzés és gyermekvállalás után ebben a korban térnek vissza ismét aktívan a munkaerőpiacra, de még nem tartoztak bele a korai nyugdíjba vonulás lehetőségével élők körébe. Ennek nyomán a kistérségben – beleértve a központot és vonzáskörzetet is – a férfi foglalkoztatottak korstruktúrájában 4-5 százalékponttal nagyobb súllyal részesedtek a legfiatalabb, legfeljebb 29 éves munkavállalók és az inaktív státuszba kerülés lehetőségétől még távolabb lévő 55 és 59 év közötti munkavállalók, mint ugyanezen korcsoportúak a nők körében. A gazdasági szerkezet átalakulása, a tercier szektor súlyának megerősödése a termelő ágakkal szemben, a képzettebb és speciális ismeretekkel rendelkező munkaerő alkalmazása iránti növekvő igény, a képzési rendszer változása együttes következményeképpen módosult az elmúlt két évtizedben a foglalkoztatási struktúra. Növekedett a szellemi, adminisztratív és szolgáltatási jellegű munkakörök előfordulása, miközben mérsékelten zsugorodott az ipari, erőteljesen viszont a mezőgazdasági feladatok ellátását igénylő beosztások súlya. Mindezek nyomán a 2001. évi népszámlálás időpontjában a Zalaegerszegi kistérségben lakó foglalkoztatottak négytizede dolgozott szellemi munkakörben. Ez az arány jóval magasabb volt a megyei (33,9%) és a regionális (34,3%) átlagnál, a központ és a vidék viszonylatában ugyanakkor markánsan különbözött. Miközben a megyeszékhelyen a munkát végzők 46,5%-a számított értelmiséginek, a vonzott településeken mindössze 24,7%-uk mondhatta el ezt magáról. Zalaegerszeg igazgatási, ellátó és vállalkozási központ jellegéből adódóan a település-együttes egészében lakó vezető beosztású, illetőleg magas képzetséget igénylő munkakörben dolgozók nyolctizede lakott itt. A megyeszékhelyen a foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport szerinti összetétele változatosabb képet mutatott, miközben Zalalövőn és a községekben együtt erőteljesebben koncentrálódott. Ettől függetlenül mindenütt az ipar és az építőipar nyújtotta a legtöbb munkalehetőséget. A vonzott településeken minden második jövedelemszerző tevékenységet

41


folytató részére biztosított megélhetést, bár e munkavállalók többsége naponta ingázni kényszerült a zömében városokban található munkahelyére. Ezen kívül a vidéken élő foglalkoztatottak körében valamennyi területi egységhez viszonyítva magasabb volt az egyéb tevékenységet folytatók, azaz gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, továbbá szakképzettséget nem igénylő munkavállalók részesedése, ami többek között alacsonyabb iskolai végzettségükkel és néhány nagyobb cég esetében a tevékenység jellegéből fakadóan a betanított munkakörök gyakoribb előfordulásával függött össze. A gazdasági átalakulás legnagyobb vesztese az agrárium lett. A falvakban a mezőgazdaság már csak minden huszadik foglalkoztatott számára biztosított munkát, de még így is fontosabb szerepet játszott a vidéki foglalkoztatásban, mint a megyében és a régióban. Mivel a kistérségben nem igazán akad szolgáltató jellegű település, ezért a harmadik szektor kisebb arányban nyújtott munkaalkalmat itt, mint a megye kiemelt idegenforgalmi vonzáskörzeteiben. A szolgáltatási munkakörök jelentősége ráadásul nem mutatott lényeges különbséget a centrum és a periféria viszonylatában sem. A foglalkoztatottak foglalkozási főcsoport szerinti összetétele, 2001 Megnevezés

Vezető, értelmisé gi

Egyéb szellemi

Szolgáltatási

Mezőgazdasági

Ipari, építőipari

Egyéb

foglalkozásúak aránya, % zalaegerszegi kistérség Ezen belül: Zalaegerszeg vonzott települések összesen Zala megye NyugatDunántúl

19,3

20,0

14,2

2,2

37,0

7,3

23,5

22,9

14,9

0,8

31,4

6,4

10,6 16,5

14,1 17,4

12,9 17,2

5,0 3,1

48,4 37,0

9,0 8,9

16,4

17,9

15,8

3,0

38,1

8,8


Az állami és szövetkezeti formában működő vállalattok magánosítása, a vállalkozási szabadság és lehetőségek kiszélesedése következtében az 1990-es években valamelyest zsugorodott az alkalmazotti státuszban dolgozók előfordulása, de még így is meghatározó foglalkozási viszony maradt. 2001-ben a Zalaegerszegi kistérségben a foglalkoztatottak 78%-a dolgozott alkalmazottként, hasonlóan a megyeihez és a nyugat-dunántúli átlaghoz. A vonzott településeken élők azonban magasabb arányban dolgoztak munkavállalóként valamilyen gazdasági szervezetben, mint a Zalaegerszegen élők, ahol 4 aktív kereső közül legalább egy vállalkozott. A vidéken élők körében az alacsonyabb vállalkozói kedv összefügg a korlátozottabb gazdasági lehetőségekkel, az aprófalvas jellegből adódóan a kicsi és elaprózódott piaccal, a vállalkozói ismeretek hiányával és sok

42


esetben az induláshoz és a folyamatos működés fenntartásához szükséges tőke hiányával. A 64 vidéki helység közül csupán 11 olyan akadt, ahol az önálló, egyéni vállalkozások részesedése meghaladta a tíz százalékot. A vállalkozási korlátokat érzékelteti az is, hogy vidéken alacsonyabb volt azoknak magánkezdeményezéseknek a hányada, akik felvállalt feladataik elvégzéséhez munkaerőt tudtak felvenni. Mindemellett a kistérségben a jövedelemszerző tevékenységet végzők 4,3%-a vállalt munkát abban a szövetkezetben vagy társas vállalkozásban, ahol tulajdonosként (tagként) szerepelt, és ez nem mutatott lényeges különbséget a megyeszékhely és a többi település vonatkozásában sem. 9.3

Zalaegerszeg munkaerőpiaca

A megyeszékhelynek, mint foglalkoztatási centrumnak nemcsak kistérségi vetületben fontos a szerepe, hanem tágabb területi kitekintésben is kitüntetett a jelentősége. Ez jelzik a KSH legfrissebb munkaügyi adatai is. Ezek szerint Zalaegerszegen 2008-ban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokban, a költségvetési szervekben és a kijelölt nonprofit szervezetekben együttesen teljes munkaidőben 23 165 fő állt alkalmazásban. Minden harmadik Zala megyei foglalkoztatott itt dolgozott. A gazdasági válság előtti évben a megyeszékhelyen – nagyobb részt a feldolgozóiparban, kisebb részben pedig a közszférában felmerülő munkaerő-igény miatt – összességében 3,4%-kal bővült a foglalkoztatottak száma az előző évhez képest. A legalább heti 40 órás munkaidőben dolgozók pontosan héttizede a versenyszférába, fennmaradó háromtizede pedig költségvetési körbe tartozó munkáltatónál volt alkalmazott. A város gazdasági jellegéből fakadóan a legnagyobb létszámot felvevő szektor az ipar, ahol az alkalmazottak négytizede dolgozott. Ezen belül is a feldolgozóiparba sorolt szervezetek foglalkoztatási szerepe a meghatározó, ahol a munkavállalók létszáma meghaladta a 9 ezret. Az igazgatási funkciók koncentrálása miatt a közigazgatás az alkalmazottak 12,1%-ának biztosított megélhetést, a döntően államháztartásból finanszírozott egészségügyi és szociális feladatokat ellátó intézmények pedig minden tízedik munkavállalót foglalkoztatták. A szállítmányozással, logisztikai tevékenységgel foglalkozó szervezetek 8,4%-uknak, a kereskedelemmel, javítással foglalkozók pedig 7,5%-uknak nyújtottak munkaalkalmat. A többi gazdasági ágban tevékenykedő gazdasági szervezetek külön-külön a munkavállalók kevesebb mint 6%-át alkalmazták. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak számáról a 14.32. sz. mellékletben találhatóak bővebb információk.

43


9.4.

Munkanélküliség

Piaci viszonyok között a munkanélküliség szintje elsősorban a gazdasági folyamatok függvénye, amelyet jelentősen befolyásolhatnak a központi és helyi szabályozások, intézkedések. A 2008 utolsó negyedévében kibontakozó recesszió hatásaként vállalkozások szűntek meg, fogták vissza kapacitásaikat, melynek következményeként számos esetben kénytelenek voltak megválni munkavállalóiktól. A zalaegerszegi kistérség gazdaságát és munkaerőpiacát igen érzékenyen érintette a külső körülmények változása. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a jövedelemtermelésben és a foglalkoztatásban meghatározó vállalkozások tevékenysége erőteljesen függ a nemzetközi folyamatoktól. Mindezek nyomán a gazdasági visszaesés elég rövid időn belül és érzékeny mértékben növelte a kistérségben a munkanélküliség szintjét. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legutolsó nyilvánosságra hozott adatai szerint 2009. decemberében összesen 5 050 állástalant tartottak nyilván a kistérségben, 1 468 fővel többet, mint 2008 decemberében. A munka nélkül lévők létszáma az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva mindenütt emelkedett, 8 helység kivételével, ahol csökkent vagy nem változott. A növekmény csaknem hattizede a megyeszékhelyen jelentkezett, mellette a kistérség másik városában Zalalövőn nőtt számottevően a munka nélkül lévők állománya. Kistérségi szinten az új belépők a munkaképes korú népességnek mintegy 2 százalékát képviselték, de részesedésük Gyűrűsön, Hottón, Keménfán, Vaspörön, Vöcköndön, Zalaszentlőrincen elérte a 6%-ot. Nyilvántartott álláskeresők, 2009. december vége

Megnevezés

zalaegerszegi kistérség Ezen belül: Zalaegerszeg vonzott települések összesen

Nyilván -tartott álláskereső, fő

Előző év azonos időpont -ja = 100,0

Megosz -lás, %

Legaláb b egy éve állástalanok aránya, %

5 052

141,0

58,3

2 946

140,2

2 106

142,0

Munkanélküliségi ráta, december, % 2009

2008

21,3

7,8

5,5

41,7

21,7

7,1

5,1

100,0

20,8

9,0

6,3

Forrás: ÁFSz

Minden negyedik Zala megyében élő munkanélküli a település-együttesben lakott. A munkanélküliségi ráta, azaz a nyilvántartott álláskeresők aktív korú népességhez (15-61 évesek) viszonyított aránya a kistérségben 2009

44


végén 7,8%-ot mutatott, amely a megyei átlag alatt maradt, viszont a nyugat-dunántúli átlagnál kedvezőtlenebb helyzetről tanúskodott. A munkanélküliség szintje településenként 4% (Gombosszeg) és 20,7% (Gyűrűs) között szóródott. A kistérségi ráta nagysága 2,3 százalékponttal haladta meg az egy esztendővel korábbi értéket. A centrum-periféria viszonylatában a megyeszékhelyen volt kisebb a munkanélküliség szintje. Vidéken 26 településen a munkaképes korúaknak legalább egytizede nem rendelkezett állással, közülük a Baktüttösön, Gyűrűsön és Keménfán élő aktív korúak helyzete volt a legkedvezőtlenebb. A munkanélküliek elhelyezkedése nem könnyű. Ezt jelzi az is, hogy minden ötödik állástalan már legalább egy éve nem talált magának munkát. A kistérségben 6 olyan település akadt, ahol a legalább egy esztendeje állás nélkül lévők aránya a munkanélküliek körében meghaladta harminc százalékot. Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya az állandó lakóhelyük szerint a zalaegerszei kistérségben (2010.03.20-i állapot) Település

Zalaegerszegi ALIBÁNFA ALSÓNEMESAPÁTI BABOSDÖBRÉTE BAGOD BAK BAKTÜTTÖS BECSVÖLGYE BOCFÖLDE BÖDE BONCODFÖLDE CSATÁR CSÖDE CSONKAHEGYHÁT DOBRONHEGY EGERVÁR GELLÉNHÁZA GOMBOSSZEG GŐSFA GYŰRŰS HAGYÁROSBÖRÖND HOTTÓ IBORFIA KÁVÁS KEMENDOLLÁR KEMÉNFA KISBUCSA KISKUTAS KISPÁLI KUSTÁNSZEG LAKHEGY LICKÓVADAMOS MILEJSZEG

Nyilvántar- Foly. nyilv. Járadék Segély Rendelk Munkav. Relatív Arányszám tott össz.hossz>365. tip. ell. tip. ell. áll. tám. népes. mutató* ** fő fő fő fő fő fő %

27 53 37 68 92 34 71 67 19 11 23 7 37 11 57 65 1 24 13 21 25 0 21 39 12 36 16 11 31 25 14 31

6 9 12 13 28 11 19 14 5 1 0 0 8 5 13 11 0 3 4 7 2 0 2 7 2 11 5 2 8 6 5 11

6 20 10 25 28 7 15 25 6 5 11 2 14 2 22 18 0 5 1 8 9 0 10 13 5 10 5 3 7 10 5 8

3 10 6 14 15 7 9 11 7 1 3 0 7 0 20 8 0 2 1 3 5 0 4 3 1 5 5 4 8 1 3 3

5 8 7 4 16 10 18 11 0 0 2 3 6 6 3 8 0 4 3 0 1 0 3 5 3 4 0 0 4 4 3 6

296 520 357 927 1122 238 540 830 211 220 368 55 258 123 711 1161 23 194 60 196 239 3 160 351 56 290 142 176 335 315 138 221

9.12 10.19 10.36 7.34 8.20 14.29 13.15 8.07 9.00 5.00 6.25 12.73 14.34 8.94 8.02 5.60 4.35 12.37 21.67 10.71 10.46 0.00 13.13 11.11 21.43 12.41 11.27 6.25 9.25 7.94 10.14 14.03

45

0.95 1.06 1.08 0.77 0.86 1.49 1.37 0.84 0.94 0.52 0.65 1.33 1.50 0.93 0.84 0.58 0.45 1.29 2.26 1.12 1.09 0.00 1.37 1.16 2.24 1.30 1.18 0.65 0.97 0.83 1.06 1.46


NAGYKUTAS 31 3 9 6 NAGYLENGYEL 22 6 7 2 NAGYPÁLI 34 5 16 4 NEMESAPÁTI 49 12 9 4 NEMESHETÉS 24 5 6 2 NÉMETFALU 20 6 6 5 ORMÁNDLAK 13 3 1 1 OZMÁNBÜK 21 5 6 1 PÁLFISZEG 16 5 4 2 PETHŐHENYE 28 3 9 4 PETRIKERESZTÚR 28 10 6 6 PÓKASZEPETK 60 7 17 12 PUSZTAEDERICS 17 3 9 6 PUSZTASZENTLÁSZLÓ 52 9 12 6 SALOMVÁR 45 10 21 9 SÁRHIDA 62 24 16 8 SÖJTÖR 11753 17 20 SZENTKOZMADOMBJA 4 2 0 1 TESKÁND 66 15 26 9 TÓFEJ 38 9 20 4 VASBOLDOGASSZONY 55 7 17 4 VASPÖR 38 6 10 9 VÖCKÖND 7 1 2 0 ZALABOLDOGFA 28 7 6 9 ZALACSÉB 31 6 11 6 ZALAEGERSZEG 3090 769 941 357 ZALAHÁSHÁGY 35 4 13 2 ZALAISTVÁND 14 1 1 1 ZALALÖVŐ 228 32 66 39 ZALASZENTGYÖRGY 41 10 12 10 ZALASZENTIVÁN 62 18 16 8 ZALASZENTLŐRINC 22 3 5 4 ZALATÁRNOK 43 10 9 3 Zalaegerszegi kist. Összes 5440 1299 1641 733 *nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ** a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya

2 2 1 23 6 4 2 10 3 5 8 2 0 11 5 19 41 1 4 5 7 5 1 2 5 474 5 2 29 4 8 2 5 850

335 366 291 335 181 136 86 133 122 312 257 666 115 429 397 539 1022 42 812 487 417 265 60 259 391 40922 275 240 2034 281 759 183 442 64427

9.25 6.01 11.68 14.63 13.26 14.71 15.12 15.79 13.11 8.97 10.89 9.01 14.78 12.12 11.34 11.50 11.45 9.52 8.13 7.80 13.19 14.34 11.67 10.81 7.93 7.55 12.73 5.83 11.21 14.59 8.17 12.02 9.73 8.44

0.97 0.63 1.22 1.53 1.38 1.53 1.58 1.65 1.37 0.94 1.14 0.94 1.54 1.26 1.18 1.20 1.19 0.99 0.85 0.81 1.38 1.50 1.22 1.13 0.83 0.79 1.33 0.61 1.17 1.52 0.85 1.25 1.02 0.88

A 2010. március 20-i adatok szerint a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartásában 33 345 fő álláskereső szerepelt, amely az előző havinál 2 328 fővel (6,7 %-kal) kevesebb, az előző év azonos időszakihoz képest pedig 5 %-kal (1 535 fővel) magasabb létszámot jelentett. Országosan márciusban 2,2%-kal csökkent a regisztráltak száma, az előző év azonos időszakához képest viszont 14,2%-os volt a növekedés mértéke. A Zalaegerszegi kistérségben a 2010. márciusában a nyilvántartott álláskeresőinek száma 5 440 fő, közülük a folyamatosan nyilvántartott (365 napnál hosszabb ideje) 1 299 fő, járadék típusú ellátásban részesül 1 641 fő, segély típusú ellátásban 733 fő, rendelkezésre állási támogatásban 850 fő. A nyilvántartott álláskeresők a munkavállalói korú népesség %-ában: 8,44 %, a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya 0,88.

46


9.5.

Napi ingázás

Az 1990-es években elsősorban a mezőgazdasági üzemek és melléküzemágaik felszámolása, átalakulása következtében csökkent a munkalehetőség a kistelepüléseken. A munkahelyteremtő beruházások elsősorban a városokba vagy a jobb közlekedési és infrastrukturális adottsággal rendelkező településekbe összpontosultak. A folyamatok hatására az aktív keresők egy jelentős hányada naponta kényszerül ingázni lakóhelye és munkahelye között. Az elérhető információk alapján megállapítható, hogy a zalaegerszegi kistérségben intenzív a jövedelemszerző tevékenységet végzők napi rendszeres közlekedése. Ezzel együtt elmondható az is, hogy a megyeszékhely munkaerővonzása minden szempontból kiemelkedő. A lakosság teljes körű megkérdezésén alapuló 2001-es felmérés szerint a kistérségben a foglalkoztatottak háromtizede nem ugyanazon a helyen lakott, ahol dolgozott. Mindez azt jelentette, hogy hozzávetőleg 12 500 munkavállaló kényszerült naponta más településre utazni saját maga és családja megélhetése érdekében. A kistérségben naponta közlekedők részesedése nem sokkal maradt el a Zala megyei és a Nyugat-Dunántúli átlagtól. Minden negyedik eljárónak más megyében volt a munkahelye. A Zala megyén kívüli munkáltatókhoz naponta közlekedők Zalaegerszeg mellett elsősorban a kistérség északi és keleti részén található településeken (Csöde, Gősfa, Ozmánbük, Vaspör, Zalalövő) fordultak elő gyakrabban. A foglalkoztatottak napi ingázása, 2001 Ebből: Megnevezés

zalaegerszegi kistérség Ezen belül: Zalaegersze g vonzott települések együtt Zala megye

Helyben lakó és dolgozó

Más településre eljáró

más megyébe

Bejáró

Helyben dolgozó

Helyben dolgozó a helyben lakó százalékába n

28 828

12 560

2 952

13 495

42 323

102,3

24 797

2 953

1 571

10266

35 036

126,4

4 031

9 607

1 381

3 229

7 260

53,2

75 954

41 660

9 361

35 036

110 990

95,2


47


A Zalaegerszegen élő foglalkoztatottak csupán egytizede folytatta keresőtevékenységét a város közigazgatási határán kívül, ezzel szemben a vonzott településeken együttesen minden száz munkavállaló közül 70(!) közlekedett naponta másutt lévő munkahelyére. A legalacsonyabb lélekszámú Iborfián mindenki ingázott, Vöcköndön, Alibánfán, Káváson és Kiskutason több mint kilenctizedük, további 25 helységben pedig legalább nyolctizedük csak más településen tudott munkát találni magának. Az ingázás alapján a vidéki települések közül a legjobb helyzetben a zalalövői foglalkoztatottak voltak, mivel 56%-uk lakóhelyén dolgozhatott. A vonzott településekről naponta eljáró 9 600 személy kétharmadának, hozzávetőleg 6 200 munkavállalónak a megyeszékhelyen volt a munkahelye. Az ingázók négytizede volt nő. A kistelepüléseken a számukra szóba jöhető jóval kevesebb álláslehetőség miatt ugyanakkor a vonzott településekről jóval magasabb arányban jártak el dolgozni a nők, mint Zalaegerszegről. A kistérségben ingázók korösszetétele nem mutatott számottevő eltérést az összehasonlításul szolgáló területi egységekhez képest. Az eljárók valamivel több mint a fele a középkorúak, azaz a 30 és 49 év közöttiek korcsoportjából került ki, háromtizedük még nem töltötte be a 30. életévét, a fennmaradó 15%-uk pedig az idősebb, azaz az 50 év feletti munkavállalók közé tartozott. A Zalaegerszegről naponta eljárók 52%-a rendelkezett legalább érettségivel. Ezzel szemben a település-együttes többi helységében együttvéve az ingázók kétharmada volt alacsony iskolai végzettségű, azaz általános iskolát vagy legfeljebb szakiskolát, szakmunkásképzőt végzett.

10.

Oktatás, képzés

A kistérség aprófalvas szerkezete, a kedvezőtlen társadalmi és demográfiai folyamatok miatt az oktatásnak, az óvodai és bölcsődei ellátásoknak kiemelt jelentősége van a lakosság elöregedésének megállításában, az elvándorlások csökkentésében, illetve a folyamat megfordításában, a kistérség lakosságmegtartó erejének helyreállításában és növelésében. A GYES-ről, GYED-ről visszatérők számára foglalkoztatási szempontból elsődleges kérdés a minél korábbi gyermekelhelyezés és a hosszú távon helyben, vagy a lakóhelyhez minél közelebb biztosítható, minőségi oktatás. 2008-ban a kistérség 65 településéből 26-ban létezett óvoda, szám szerint 41, amelyből 16 működött Zalaegerszegen. Két település kivételével a beíratott gyermekek száma mindenhol jócskán meghaladta az intézményi kapacitásokat. A legzsúfoltabb intézmény Pusztaszentlászlón volt, ahol több mint kétszer annyi gyermeket fogadott a helyi óvoda, mint amennyi férőhely hivatalosan rendelkezésre állt. A kistérségi férőhely-kihasználtsági mutató 111% volt, ami csak kicsivel maradt el a megyei és a régiós átlagtól (118%, illetve 117%). Ez egyrészt tükrözi a kistérségben jelentkező

48


igényeket, illetve a születések csökkenő száma miatt bekövetkezett intézményi leépítések nyomán kialakult szűk keresztmetszeteteket. Főként az óvodák, de más oktatási intézmények szempontjából is fontos szempont a zöldterületek, játszóterek, pihenőhelyek és tornapályák száma és területe az egyes településeken. 2008-ban a kistérség zöldterületeinek száma mintegy 2,3 km2-et tett ki, amelynek mintegy 94%-át Zalaegerszegen alakították ki. Ennek ellenére fontos megjegyezni, hogy a kistérség alapvetően nem urbanizált jellege miatt eleve a zöld, vidéki jelleg dominál a településeken. A 65 település összesen 117 játszótérrel, tornapályával, illetve pihenőhellyel rendelkezett, ebből százat alakítottak ki Zalaegerszegen. A kistérség 65 településén összesen 20-ban, azaz a helységek 31%-ában található általános iskola, szám szerint 32. Ez a megyei általános iskolák 27%-át tette ki, és amelynek több mint a fele, 13 működött Zalaegerszegen. Ha összevetjük az általános iskolai tanulók számát (6 738 fő) az 5.-8. évfolyamosok számával (3 456 fő), akkor azt tapasztaljuk, hogy az összes általános iskolás tanulónak nagyjából a fele volt felső tagozatos. Ez arra utal, hogy egyre több településen szűnik meg a felső tagozat a helyi általános iskolában. A minőségi oktatás fenntartása érdekében egyre több helyen szervezik az oktatást társulási formában, ami legtöbbször azt jelenti, hogy helyben legfeljebb az alsó tagozatos oktatás biztosított, míg a felső tagozatot több település együttesen tartja fenn. A nappali oktatásban, felsőfokú képzésben részt vevők száma a képzés helye szerint, 2008/2009 tanév Ebből: Megnevezés

zalaegerszegi kistérség Ezen belül: Zalaegersze g vonzott települések együtt Zala megye NyugatDunántúl

Általáno s iskolai tanuló

5–8. évfolyam

Ebből: Középis -kolai tanuló

Szakközépiskolai

Szakiskolai és speciáli s szakiskolai tanuló

Felsőokta -tásban részt vevő hallgató

6 738

3 456

5 938

3 583

1 498

1 291

4 521

2 341

5 938

3 583

1 498

1 291

2 217

1 115

0

0

0

0

21 030

11 027

12 519

7 444

4 300

2 831

73 505

38 007

43 964

25 094

13 892

18 542

Forrás: OKM

49


A kistérségben szakközépiskolai és gimnáziumi oktatás egyedül Zalaegerszegen létezik. Ugyanez vonatkozik a felnőttoktatásra is, aminek különös jelentősége van az alacsony képzettséggel, iskolai végzettséggel, és elavult szakmával rendelkező népesség foglalkoztatásában. A középfokú oktatás széles skálája olyan területeket ölel fel, amelyek megfelelnek a helyi adottságoknak és a piaci igényeknek, mint amilyen pld. a faipar, a gépészet, az építészet és épületgépészet, a kereskedelem és vendéglátás, az egészségügy, a számítástechnika és informatika, az elektrotechnika, a közgazdaság és a turizmus, média és kommunikáció. A kistérség akkreditált felnőttképző intézményei, magánvállalkozások és non profit szervezetek jellemzően műszaki, informatikai, nyelvi, pénzügyi-gazdasági és kereskedelmi-idegenforgalmi szakképesítés megszerzésének lehetőségét biztosítják. A munkáltatók tapasztalata alapján a felnőttképzésben végzett szakemberek nem sajátítják el a szakmákat (rövid idejű „gyorstalpalók” működnek, mert pl. a munkaügyi központnál is az ár és nem a minőség és eredményesség a meghatározó kiválasztási szempont), nem megfelelő a gyakorlati felkészítés, a képzők viszont elvárnák, hogy a munkáltatók intenzívebben vegyenek részt a gyakorlati képzésekben. Az eredményes érettségi vizsgát tett tanulók száma, beleértve a nappali és a felnőttoktatásban résztvevő tanulókat is, 2008-ban kistérségi szinten 931 fő volt. Létszámuk a megyében érettségizettek 44%-át képviselte. Ezt számottevően meghaladta a szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma (1 528 fő), amelybe beleértendőek a nappali és a felnőttoktatásban résztvevő tanulókét is, és amely a megyében a hasonló képzésben részt vevőknek 35%-át tette ki. A kistérségben a foglalkoztatási helyzet mennyiségi és minőségi javításában meghatározó szerepet játszik az ÉszakZalai Térségi Integrált Szakképző Központ. Korszerű képzési palettájával, beleértve ebbe a felnőtteknek kínált kurzusokat is, új esélyt jelenthetnek az alacsony képzettséggel és/vagy elavult szakmákkal rendelkezőknek a tartós, illetve az újratermelődő munkanélküliségből való kitörésre. Ezek a képzések folyamatos és minőségi fejlesztés esetén adekvát választ adhatnak a gazdaságban jelentkező szakember-hiányra. Jelenleg a TISZK működési (eszközök alacsony kihasználtsága), fenntartási gondokkal küzd. A foglalkoztatási paktumban való munka nekik is lehetőséget biztosít a továbbfejlesztésre. Sajnos ez idáig nem kapcsolódtak be intenzíven a partnerségi folyamatokba. A gimnáziumi képzés túlsúlya, a fiatalok divatszakmák irányába történő továbbtanulása miatt nagyon nehéz a hiányszakmákba való beiskolázás. Előfordult, hogy 2 fémmegmunkáló osztály indítását szerették volna megtenni, de 4 gyermek jelentkezett. Térségi érdekű pályaorientációra, a keresett szakmák népszerűsítésére van szükség, de javítani kell a munkafeltételeket is. A zalaegerszegi önkormányzat a gépiparhoz kapcsolódó szakmák tanulói számára kínál ösztöndíjat, amely évente összesen 8 millió forintot biztosít a jelentkezőknek.

50


Ez a kezdeményezés szerves folytatása a 2007-ben indított műszaki képzést fejlesztő programnak, amelyben a városban és annak környékén tevékenykedő gépipari vállalkozásokkal közösen dolgozik az önkormányzat. Az ösztöndíj indítását az is indokolta, hogy a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara felmérése szerint a városban a következő években a gépipari szakmákban várható nagyobb munkaerőigény. A tanulói támogatást a Zalaegerszegen élő és helyben tanuló középiskolások vehetik igénybe, ha gépészeti szakmacsoportban, gépi forgácsolónak, szerkezetlakatosnak vagy gépgyártás-technológiai technikusnak tanulnak. A szakiskolák 9. évfolyamára jelentkező tanulók, a szakiskolák 11. évfolyamát kezdők vagy a szakközépiskolák érettségit követő évfolyamába lépő tanulók nyújthatnak be pályázatot az ösztöndíjra. A felsőoktatás a kistérség központjára, Zalaegerszegre koncentrálódik, ahol megszűnt az önálló intézményű felsőoktatás. A korábbi intézmények ma már tevékenységüket más, nagypresztízsű anyaintézményekbe olvadva folytatják tovább. Ezek a következők: Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola (távoktatási helyszín), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Zalaegerszegi Kihelyezett Képzés, Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Zalaegerszegi Képzési Központ, Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete. A megyeszékhelyen a felsőoktatásban tanulók száma a 208/2009-es tanévben minden tagozaton (nappali, esti, távoktatás, levező) 1 763 fő volt. Négyből három hallgató nappali tagozaton tanult. Az itt folyó kihelyezett képzések a következő területeket fedik le: pénzügy és számvitel, műszaki és gazdaságtudományok, gépészmérnöki és egészségség-tudományi képzések.

11.

Közkiadások 11.1.

A szociális alapellátás formái

A kistérség településein a szociális ellátórendszer egyes elemei a rászorulók számára hozzáférhetők. A zalaegerszegi kistérség lakóinak több mint fele nyugdíjszerű ellátásban részesül. A kistérségben végzett felmérés szerint e népesség legalább hatoda házi gondozást, gondoskodást igényelne. Hajléktalan-ellátásra specializált intézmény csak Zalaegerszegen működik, összesen kettő, melyeknek napi átlagos forgalma mintegy 40 fő. 2009. január 1-jétől a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Támasz Alapszolgáltatási Intézmény látja el a települési önkormányzatok szociális alap- és gyermekjóléti feladatai közül a

51


következőket: - gyermekjóléti szolgáltatás - családsegítés - házi segítségnyújtás - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - szociális étkeztetés 68 településen - Nappali ellátás - Idősek Klubja 84 településen Az Egyesített Bölcsődék személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti intézményt 1995-ben alapította Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése. Az intézmény ellátási területe az alapító okiratban rögzített, Zalaegerszeg város közigazgatási területe. Négy tagbölcsődében 280 férőhellyel biztosít ellátást a családban nevelkedő kisgyermekek részére (általában 40 fő körül van a nem zalaegerszegiek létszáma). Teskándon a fiatal családok betelepülése miatt az elmúlt évtizedben növekedett a születések száma, amely szükségessé tette, hogy 2006 ősze óta az önkormányzata bölcsődét üzemeltessen. A bölcsőde maximális kihasználtsággal működik. Becsvölgyén óvoda-bölcsőde, Bagodon bölcsőde, Zalalövő családin napközi működik. A gyermekek alternatív napközbeni ellátási formái nem terjedtek el a kistérségben (házi gyermekfelügyelet, családi napközi). 11.2. Közcélú foglalkoztatás A térség egyik általános munkaerő-piaci problémája, hogy a 45 év feletti, munkaképes korú lakosság sem Zalaegerszegen, sem helyben nem talál magának rendszeres munkalehetőséget. Ennek fő oka, hogy a helyben működő vállalkozások zöme mezőgazdasági jellegű, ahol a nagyobb létszámú foglalkoztatás jellemzően szezonális munkához kötődik. Mindemellett megszűntek azok a korábbi foglalkoztatók (termelőszövetkezetek, állattartó telepek), amelyek a képzetlen munkaerőt nagy számban képesek voltak alkalmazni. E helyzetben nyújthat az érintettek számára segítséget a közcélú foglalkoztatás. 2008-ban a kistérség szinte minden településén alkalmaztak közcélú munkára helyieket. Az önkormányzatok ebben az évben összesen 85,5 millió forintot költöttek e célra, amelyből csak a megyeszékhelyen 30 milliót. A közcélú foglalkoztatásban 270 fő vett részt, egy-egy faluban jellemzően 2-4 munkás. Az egy közcélú foglalkoztatottra fordított összeg nagysága településenként igen nagy szórást mutatott, 70 ezer Ft/fő-től az 1100 Ft/fő-ig terjedő skálán mozgott.

52


11.3.

Közmunka programok

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium az elmúlt években több közmunka programot hirdetett meg, amelyeknek célja a hosszú távú, esetleges továbbfoglalkoztatást eredményező munkahelyteremtés a közszférán belül (például szociális, egészségügyi alapellátás), vagy annak határterületein (például településüzemeltetés). E programok jellemzően 3-6 hónapra szólnak. A közmunka programba bevonható célcsoport egyik legfőbb problémája, hogy az érintett családokban gyakori a többgenerációs munkanélküliség. A tartósan munkajövedelem nélkül élő családok bevételét a szociális segély, esetleges alkalmi munkák, vagy illegális foglalkoztatás biztosítja. A tapasztalatok szerint a programban résztvevők kb. 10 %-ának sikerül az elsődleges munkaerő-piacon állást találni. A zalaegerszegi kistérségben 2006 óta rendszeresen indítanak az önkormányzatok, vagy a többcélú kistérségi társulás közmunka programot. Ezek a következők voltak:

Program éve/ megnevezése

Elnyert Résztvevő Időtartama támogatás önkormányzatok (hónap) (millió Ft) száma (db)

Foglalkoztatottak száma (fő)

2005-2006

7

35

39

216

2006 Parlagfűmentesítés a 3 Zala mentén

29

10

125

2007/1 3 Segély helyett munka

5.5

8

18

2007/2 Esélyteremtés közmunkával

7

40

38

53

2008/5/b Regionális 3 közmunka

35

53

105

2

24

35

48

2

8.7

35

49

5

91.5

16

160

5

17.1

23

30

37 HÓNAP

285.8 MFt

2008-2009. Téli közmunka 2008-2009. Téli közmunka meghosszabbítása 2010/02 Roma Közmunka 2010/01 Téli-Tavaszi közmunka ÖSSZESEN

804 fő 53


11.4. A munkaügyi kirendeltség szolgáltatásai, támogatásai Szolgáltatások álláskeresők részére:  Álláskeresők vállalkozóvá válásának elősegítése (legfeljebb 2 mFt vissza nem térítendő tőkejuttatás).  Foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása (ajánlott és elfogadott)  Helyközi utazási támogatás Szolgáltatások munkáltatók részére:  Munkahelymegőrzés támogatása  Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás  A munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésének, foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítésének 2010. évi támogatására indított központi program  Pályakezdők munkatapasztalat szerzésének támogatása  A rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek foglalkoztatásának támogatása  A válság következtében munkahelyüket elvesztő személyek foglalkoztatásának elősegítését célzó támogatás  Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása  Létszámleépítések megelőzése érdekében részmunkaidős foglalkoztatás támogatása  Munkaviszonyban állók képzési támogatása  Közhasznú munkavégzés támogatása  Mobilitás támogatása - helyközi utazási támogatás - csoportos személyszállítás támogatása  Csoportos létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatás  Munkahelyteremtés támogatása  Bérgarancia Alaprészből nyújtható támogatás 2010-es képzések Zala megyében: -

Szociális ápoló (jelentkezési határidő: 2010.02.24.) - elindult Könnyűgépkezelő (jelentkezési határidő: 2010.03.10.) - elindult Irodai asszisztens (jelentkezési határidő: 2010.03.11.) - elindult ECDL start (jelentkezési határidő: 2010.03.12.) - elindult Fakitermelő (jelentkezési határidő: 2010.03.12.) - elindult Bolti pénztáros (jelentkezési határidő: 2010.03.18.) - elindult Bérügyintéző (jelentkezési határidő: 2010.03.18.) - elindult TB ügyintéző (jelentkezési határidő: 2010.03.19.) - elindult Ruházati eladó (jelentkezési határidő: 2010.03.19.) - elindult ECDL start - Keszthely (jelentkezési határidő: 2010.03.24.) - elindult ECDL start - Zalaegerszeg (jelentkezési határidő: 2010.03.24.) - elindult

54


Támogatások, pályázati programok: TÁMOP 1.1.2. „Decentralizált programok foglalkoztatásáért” című program.

a

hátrányos

helyzetűek

Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ az Európai Unió támogatásával a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében megvalósuló TÁMOP 1.1.2 „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért” című programot indított. A „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért” című program új szolgáltatásokkal, támogatási formákkal kívánja elérni a munkaerőpiacra való be- illetve visszajutást. A projekt az eredeti célok fenntartása mellett a recesszió miatt állásukat elvesztő és ezáltal álláskeresővé váló emberek munkavégző-képességének megtartását, tudásuk, kompetenciáik fejlesztését és a munkaerőpiacon történő újbóli elhelyezését tűzte ki céljául. A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008.01.01 2011.04.30. közötti időszakban történő bevonásokkal 4000 halmozottan hátrányos helyzetű regisztrált álláskereső, valamint a munkaerőpiacról kiszorult személynek kívánja a foglalkoztatási esélyeit javítani, a munkaerőpiacra történő visszatérését segíteni. A program célcsoportjai:  

  

alacsony iskolai végzettségűek, 25 éven aluli fiatal álláskeresők, illetve 25. életévét - felsőfokú végzettségűek esetén 30. életévét – be nem töltött pályakezdő álláskeresők, a programba történő bevonás időpontjában az ötvenedik életévüket betöltött személyek, GYES-ről, GYED-ről, GYET-ről, hozzátartozó ápolásából visszatérő nők, továbbá GYES-ről, továbbá a 2008.09.01. után állásukat vesztők

A Zalaegerszegi KSZK illetékességi területén 2009. október 26 és 2010. február 8 között 32 nyertes GOP, NYDOP, KEOP, TÁMOP, és TIOP pályázat 1.849.274.211 Ft támogatással segítette a helyi gazdaságokat és önkormányzatokat. A Zalaegerszegi Kirendeltség területén a munkaerő bővítést a kiírt pályázatok illetve azok nyertesei komoly nagyságrendben és hosszútávra befolyásolják, melynek ez évi eredményeit és áthúzódó hatásait a későbbiek során.

55


11.5.

Foglalkoztatási hatású pályázatok az ÚMFT-ben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv foglalkoztatás bővítését és a gazdasági növekedés támogatását célzó projektekre számos sikeresen pályázó és a fejlesztéseket meg is valósító vállalkozás, önkormányzat, civil szervezet működik a kistérségben. A megvalósuló projektek közvetlen céljaikon kívül a munkaerő-piacra, ezen keresztül a kistérség gazdaságára is pozitív hatással vannak. A megvalósuló fejlesztések más területekre tovagyűrűző, multiplikátor hatásúak. Az ÚMFT keretében nyertes jelenleg futó és a közeljövőben kezdődő projekteken keresztül 31.576.285.987.-Ft támogatás felhasználásával van lehetőség fejlesztésekre a kistérségben: ÁROP GOP KEOP KÖZOP NYDOP TÁMOP TIOP

3 db 99 db 8 db 3 db 27 db 42 db 5 db

50 151 600.- HUF 1 767 350 091.- HUF 224 611 420.- HUF 21 830 697 324.- HUF 4 434 372 016.- HUF 1 900 692 165.- HUF 1 368 411 371.- HUF

Ezen fejlesztések jentős hatással lehetnek a térség munkaerő-piacára és gazdaságára. A TÁMOP konstrukció keretében oktatásfejlesztésre, kompetencia alapú oktatásra, tanoda programra, pedagógusképzések, munkahelymegőrző támogatás képzéssel kombinálva, határon átnyúló együttműködés a szakképzés területén, szakés felnőttképzés struktúrájának átalakítása, nagyvállalkozások általános képzéseinek támogatása a konvergencia régiókban, munkahelymegőrző támogatás képzéssel kombinálva, alternatív munkaerő-piaci programok támogatása, Múzeumok Mindenkinek" Program - Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése, "Tudásdepó-Expressz" - a könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében, helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások, az önkéntesség elterjesztése, civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztő szervezetek támogatása valamint gyermekek és fiatalok integrációs programjaira érkezett támogatás a térségbe. Az NYDOP kiírásaiból telephelyfejlesztésre, egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása, szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése, telephelyfejlesztés, regionális jelentőségű klaszterek közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése, egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (akadálymentesítés), kisléptékű, pontszerű kisvárosi fejlesztések, bölcsődék fejlesztése, kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése irányultak sikeres forrásszerzések.

56


Az ÁROP pályázati konstrukciókból polgármesteri szervezetfejlesztésére érkezett forrás a kistérségbe.

hivatalok

A KEOP kiírásból fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek valósulhatnak meg. A KÖZOP konstrukció, közúthálózat fejlesztésére, térségi elérhetőség javítására, vasúthálózat fejlesztésére nyújt lehetőséget a térségben. A TIOP kiírásból könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúrafejlesztése - "Tudásdepó-Expressz, a felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések támogatása, a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése, sürgősségi ellátás fejlesztése - SO1 és SO2 (és ezeken belül gyermek sürgősségi ellátás) támogatására érkezik forrás a térségben. Minden, a kistérségbe érkező fejlesztési forrásnak közvetlen hatása lehet a helyi munkaerő-piacra. Ennek elsődleges feltétel, hogy helyi – térségi összefogással elérhető legyen a helyi vállalkozások preferálása a projektmegvalósításokban.

57


12.

SWOT analízis

Elemzési területek: Gazdaság, vállalkozások, munkahelyteremtés, munkahelyek minősége Képzési rendszer, munkaerő felkészültsége, LLL Munkaerő-piaci szolgáltatások Helyi menedzsment kapacitások Hátrányos helyzetű rétegek, szociális gazdaság Erősségek

Gyengeségek

Zalaegerszeg a megye foglalkoztatási centruma (a foglalkoztatottak 1/3-a itt található)

feldolgozóipar visszaesése az elmúlt években

nagyfoglalkoztatók jelenléte jól működő, export piacra orientált hazai tulajdonú KKV-k jelenléte

helyi munkahelyek hiánya a kistérség nagy részében (a közszférában foglalkoztatás magas aránya)

kedvező mezőgazdasági, erdőgazdasági adottságok

nagyarányú ingázás (Zalaegerszegtől távolodva egyre nagyobb mértékű)

fejlődő ipari parkok inkubátorházzal

a kistelepüléseken erős szezonalitás a foglalkoztatásban

klaszter kezdeményezések a gazdaságban (pl. faipari klaszter)

álláskeresők száma jelentősen növekedett a válság hatására

fekete gazdaság jelenléte

munkahelyek minőségét javító szemlélet megjelenése (munkaegészségügy témaként való megjelenése a paktumban)

rossz elérhetőség (hiányos tömegközlekedés, zsáktelepülések)

széles spektrumú, megfelelő irányú helyi szakképzés

a turisztikai potenciál és együttműködések kihasználatlansága

Hazavárunk ösztöndíj a felsőoktatási hallgatóknak, szakmunkás ösztöndíj a gépipari szakmákban tanulóknak

magasa szolgáltatási szektor aránya a foglalkoztatási szerkezetben, de a színvonal alacsony

fejlődő felsőoktatás

magas a betanított munka aránya

munkaügyi kirendeltség által nyújtott szolgáltatások, támogatások

tőkeszegény kisvállalkozások

FIP pontok működése a kistérségben együttműködési szándék az induló foglalkoztatási paktumban jó pályázati forrásszerző képessége van a kistérségnek

helyi termékre épülő piaci ellátás hiánya

szakképzett és motivált munkaerő hiánya a kistérségben (a jól képzett emberek nem találnak helyben munkát, emiatt elvándorolnak, a pályaorientáció nem hatékony, a szakmáknak nincs presztízse) a felnőttképzéseken végzettek nem sajátítják el a szakmákat, az állam által vásárolt képzéseknél az alacsony árra való törekvés nem teszi lehetővé a minőségi és eredményes képzést

58


meglévő társulási és civil szervezeti tapasztalat közfoglalkoztatási programok szervezésében, és a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci integrációját célzó szolgáltatásokban

TISZK működési problémákkal küzd A munkáltatók nem eléggé intenzíven vesznek részt a gyakorlati képzésben a munkaképes korú lakosság gyenge egészségi és mentális állapota, különösen a Zalaegerszegtől távolabbi településeken jó iskolázottsági mutatók integrált szolgáltatások nem érhetőek el a munkanélkülieknek (képzési-mentáliséletvezetési-foglalkoztatási) hiányzó, illetve nem összegyűjtőtt munkaerőpiaci adatok nincs hosszú távú tervezés (üzleti, szervezeti, fejlesztési, HR) sem a köz- sem a magánszférában nem jellemzőek a térségi szintű és szektorokon átívelő összefogások nagyfokú bizalomhiány a vállalkozások körében térségen belüli nagy területi különbségek többgenerációs munkanélküliség erősödése területi és etnikai szegregáltság jelenléte rossz belső közlekedési helyzet, tömegközlekedés hiányosságai atipikus foglalkoztatási módok nem terjedtek el

Lehetőségek munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése (elsősorban a helyi KKV-kra alapozva a feldolgozóiparban, továbbá az egészségügyi, szociális, turisztikai szolgáltatásokban, mezőgazdaságban, erdőgazdaságban, vadgazdálkodásban, megújuló energia szektorban, a zöld munkahelyek területén) autonóm kistérség kialakítása (megújuló energiák kihasználása, helyi termékekre alapuló piacok, illetve üzletek létrehozása, KKV-k erősítése, fejlesztése, erős, a termelők részvételével működő kereskedő szervezetek létrehozása)

Veszélyek foglalkoztatási lehetőségek hiányában az elvándorlás fokozódása a kistelepüléseken, a kistérség népességmegtartó képességének csökkenése a közszférában várható leépítések miatt tovább csökken a helyi munkahelyek száma a kistelepüléseken a bürokrácia, továbbá a magas adó- és járulékterhek korlátot jelentenek a foglalkoztatásban a szakmunkáshiány súlyosbodása gátolja a vállalkozások fejlődését az osztrák korlátozások 2011. májusi eltörlése miatt fokozódik a szakember elvándorlás

59


a munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése, a képzettségi szint emelése tudatosan tervezett térségi pályaorientáció megvalósítása a paktum partnerség keretében

az állam által vásárolt képzéseknél továbbra is az alacsony ár és nem a minőség és az eredményesség lesz a meghatározó a leginkább rászorulókat nem érik el a munkaerő-piaci szolgáltatások

a TISZK működésének fejlesztése partnerségi összefogással

a pesszimista hangulat uralkodik el, és nem alakul ki a „meg tudjuk tenni!” szemlélet

szakmunkás és felsőoktatási ösztöndíj- és gyakornoki rendszer kialakítása

az elöregedési tendencia erősödése, az eltartott népesség arányának növekedése kapcsán növekvő teher hárul az aktív népességre

integrált, modulrendszerű munkaerő-piaci szolgáltatok nyújtása a helyi foglalkoztatás- és gazdaságfejlesztési projektek sikeres lebonyolítása érdekében kistérségi kapacitásépítés (a kistérség projektmenedzsment és a paktum menedzsment kapacitásainak erősítése, foglalkoztatási célú civil szervezetek fejlesztése) gazdasági, munkaerő-piaci információáramlás erősítése

munkanélküliség helyzetének további romlása, a munkanélküliek mentális állapotának romlása a leszakadó társadalmi csoportok létszámának növekedése (a segélyen élés jobban megéri, mint a munka, a negatív minta a többgenerációs munkanélküli családokban mélyülő gazdasági és társadalmi problémákat okozhat, tartós munkanélküliség növekedése)

a segélyen élők bevonása a munka világába (pl. zöldségtermelés, szociális földprogram, állattenyésztés)

60


13.

Nyertes ÚMFT-s pályázatok a kistérségben

61

TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0025 MALOM Foglalkoztatási Paktum a Zalaegerszegi Kistérségben ZALAEGERSZEGI KISTÉRSÉG NYERTES PROJEKTJEI (forrás: www.nfu.hu, 2010. március 20.) OP név konstrukció

Pályázat neve

Beruházás helye

Pályázó neve

Projekt megnevezése

Megítélt összeg

Támogatás mértéke

Tervezett befejezés

TÁMOP 3.1.4-08/2

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben

Alsónemesapáti

Alsónemesapáti Község Önkormányzata

Kompetencia alapú oktatás Alsónemesapátiban

22 000 000.HUF

100 %

2010.08.31 .

15 500 000.HUF

100 %

2011.09.30 .

32 397 140.HUF

100 %

2011.06.30 .

"Várlak" Tanoda Alsónemesapátiban Esélyt és lehetőséget az apáti diákoknak "Karöltve" Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános Iskola és Óvodában

TÁMOP 3.3.5/A-08/1

Tanoda programok támogatása

Alsónemesapáti

Apáti Iskoláért Alapítvány

TÁMOP 3.3.3-08/1

Integrációs közoktatási referencia intézmények minőségbiztosítása, szakmai szolgáltató hálózatokkal történő együttműködésük támogatása

Alsónemesapáti

Csertán Sándor Általános Iskola és Óvoda

Bak

Bak Község Önkormányzata

Pedagógiai innováció a Göcsej Kapujában

39 500 000.HUF

100 %

2010.08.31 .

Becsvölgye

Szegi Suli Általános Iskola és Nyitnikék Óvoda Becsvölgye

Informatika tanári végzettség megszerzése tanári mesterképzés keretében

4 988 060.HUF

100 %

2012.08.01 .

TÁMOP 3.1.4-08/2

TÁMOP 3.1.5-09/A-2

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben)

60


OP név konstrukció TÁMOP 3.1.4-08/2

TÁMOP 3.3.3-08/1

Pályázat neve Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben Integrációs közoktatási referencia intézmények minőségbiztosítása, szakmai szolgáltató hálózatokkal történő együttműködésük támogatása

Beruházás helye

Pályázó neve


Megítélt összeg



Egervár

Egervár Község Önkormányzata

Kompetencia alapú oktatás Egerváron és Zalaszentivánon.

54 000 000.HUF

100 %

2010.08.31.

Söjtör

Deák Ferenc Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda

Hálózatokkal együttműködő referencia intézmény Söjtörön

32 976 400.HUF

100 %

2011.06.30.

21 851 600.HUF

100 %

2010.08.30.

18 573 516.HUF

100 %

2010.07.31.

19 769 293.HUF

100 %

2010.12.30.

TÁMOP 3.1.4-08/2

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben

Söjtör

Söjtör Község Önkormányzata

TÁMOP 2.3.3/A-09/1

Munkahelymegőrző támogatás képzéssel kombinálva

Zalaegerszeg

AKKSI Ipari és Kereskedelmi Kft.

TÁMOP 5.2.5-08/1

Gyermekek és fiatalok integrációs programjai

Zalaegerszeg

Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ

Kompetencia alapú oktatás megvalósítása egyenlő hozzáféréssel, Söjtörön Képzéssel a munkahelyek megtartásáért az AKKSI Kft-nél "ZIP-ZÁR" Zalai Integrációs Program - Zalaegerszeg

61


OP név konstrukció

Pályázat neve

Pályázó neve


Megítélt összeg

Támogatás mérté ke


Zalaegerszeg

Deák Ferenc Megyei Könyvtár

Új szolgáltatások Zala megye könyvtáraiban élethosszig tartó tanulás támogatása könyvtári környezetben

77 044 830.HUF

100 %

2011.06.30.

Zalaegerszeg

Első Magyar-Dán Termelő Iskola Alapítvány

Nemzetközi összefogás a hátrányos helyzetűek felemeléséért

28 864 460.HUF

100 %

2010.11.30.

Zalaegerszeg

Észak-zalai TISZK Szakképzésszervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

A TISZK rendszer fejlesztése az Északzalai TISZK keretei között működő szakképző intézményben

228 287 727.HUF

100 %

Támogatási döntés dátuma: 2009.11.04.

Zalaegerszeg

Észak-zalai Víz és Csatornamű Zrt.

26 372 916 .HUF

100 %

2010.08.15.

Zalaegerszeg

KOMPLEXVILL-ZEG Műszaki és Vagyonvédelmi Kft

2 707 924.HUF

100 %

2010.06.30.

Beruházás helye

"Tudásdepó-Expressz" - A

TÁMOP 3.2.4-08/1

TÁMOP 2.2.4-08/1

TÁMOP 2.2.3-09/1

TÁMOP 2.3.3/B-09/5 TÁMOP 2.3.3/A-09/1

könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében Könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatás-fejlesztés

Határon átnyúló együttműködés a szakképzés és felnőttképzés területén

A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása - TISZK rendszer fejlesztése

Nagyvállalkozások általános képzéseinek támogatása a konvergencia régiókban Munkahelymegőrző támogatás képzéssel kombinálva

Munkahely megőrzése tudás- és képességfejlesztésse l a Zalavíz Zrt-nél. Tanulással együtt a Munkahelyünk megőrzéséért

62



Pályázat neve

Pályázó neve


Megítélt összeg

Támogatás mérté ke


Zalaegerszeg

Kontakt Humán Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

ÚDP - Új Irány

72 000 000.HUF

100 %

2010.07.31.

Zalaegerszeg

METAMORF'90 Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság

15 574 075.HUF

100 %

2010.08.31.

18 670 000 .HUF

100 %

2010.12.31.

77 187 568 .HUF

100 %

2011.06.30.

69 939 300 .HUF

100 %

2011.06.30.

Beruházás helye

TÁMOP 1.4.1-07/1

Alternatív munkaerő-piaci programok támogatása

TÁMOP 2.3.3/A-09/1

Munkahelymegőrző támogatás képzéssel kombinálva

TÁMOP 5.2.5-08/1


Zalaegerszeg

Retro 73 Ifjúsági és Kulturális Közhasznú Egyesület

TÁMOP 5.3.1-08/2

"Első lépés" - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai

Zalaegerszeg

Társadalmi Egyesülések Zala Megyei Szövetsége

TÁMOP 3.2.3-08/2

"Építő közösségek" közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 2. kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában

Zalaegerszeg

TIT Öveges József Ismeretterjesztő és Szakképző Egyesület

Munkahelymegőrző támogatás képzéssel kombinálva a METAMORF'90 Kftnél Komplex ifjúsági ellátórendszer működtetése Zalaegerszegen: Retro 73 Ifjúsági Iroda és Diáktanya Alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők fejlesztése Keszthely és Zalaszentgrót térségében Zala új gyöngyei: műveltség és tudás

63



Pályázat neve

Beruházás helye

Pályázó neve

Projekt megnevezése "Itt élek Zalában" A Göcseji Múzeum helytörténeti, hon-és népismereti múzeumpedagógiai foglalkozásai, táborai, általános iskolások számára Kompetencia alapú oktatással a minőségért Zala megyében

Megítélt összeg



2 900 000 .HUF

100 %

2010.08.31.

125 000 000.HUF

100 %

2010.08.31.

TÁMOP 3.2.8/B-08

„Múzeumok Mindenkinek" Program - Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése

Zalaegerszeg

Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága Göcseji Múzeum

TÁMOP 3.1.4-08/2

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben

Zalaegerszeg

Zala Megyei Önkormányzat

TÁMOP 3.2.4-08/1

"Tudásdepó-Expressz" - A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében Könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatás-fejlesztés

Zalaegerszeg

Zala Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága

Könyvtári szolgáltatások fejlesztése Zalában

21 023 945 .HUF

100 %

2010.12.31.

Zalaegerszeg

Zala Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehab. Biz.

Hálózatos együttműködés a minőségi közoktatásért a Nyugat-dunántúli régióban

512 080 000.HUF

100 %

2011.07.02.

TÁMOP 3.2.2-09/A/1

"Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás"

64



Pályázat neve


Beruházás helye

Pályázó neve

TÁMOP 1.4.4-08/1

Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások

Zalaegerszeg

Zalaegerszegi Kistérségért Fejlesztési és Foglalkoztatási Nonprofit Kft.

TÁMOP 5.2.5-08/1


Zalaegerszeg

Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület

TÁMOP 5.5.2-09/3

Az önkéntesség elterjesztése

Zalaegerszeg

Zalai Falvakért Egyesület

TÁMOP 5.5.3-08/02

Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztő szervezetek támogatása

Zalaegerszeg

Zalai Falvakért Egyesület

NYDOP 4.1.1/A-09

Kistelepülések szennyvízkezelése

Becsvölgye

Becsvölgye Község Önkormányzata

Becsvölgye község szennyvízkezelésének fejlesztése

NYDOP 5.2.1/A

Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése /Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése / Alapellátás fejlesztése, helyi egészségházak kialakítása

Csonkahegyhát

Csonkahegyhát Községi Önkormányzat

Csonkahegyháti körzeti orvosi rendelő bővítése és korszerűsítése

MALOM Foglalkoztatási paktum a Zalaegerszegi Kistérségben ZEG-ZUG Komplex Ifjúsági Szolgáltatások Zalaegerszegen "Tettek mezeje" - a Zalai Falvakért Egyesület önkéntességet támogató programja Zala megyében Civil szervezetfejlesztés Zala megyében

Megítélt összeg



23 755 500 .HUF

90 %

2011.06.30.

19 663 544 .HUF

100 %

2010.12.31.

22 337 159 .HUF

100 %

2011-09-30

49 908 022 .HUF

100 %

2010-09-30

281 170 905 .HUF

85 %

Támogatási döntés dátuma: 2010.02.18

20 877 970 .HUF

90 %

2010-04-16

65



Pályázat neve

NYDOP 2.1.1/D-09

A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása

NYDOP 5.1.1/A

Szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése (kivéve tanya- és falugondnoki hálózat, valamint gyermekek napközbeni ellátása közül a bölcsőde és a családi napköz

NYDOP 1.3.1/D

Telephelyfejlesztés



491 327 173 .HUF

83 %

Támogatási döntés dátuma: 2010.03.11.

"Támasz: Kistérségi Intézmény az északzalai és őrségi szociális hálóban"

59 400 000 .HUF

90 %

2010-08-01

Gépjárműszervíz átalakítása és bővítése az AutóSzántó Kft.-nél

49 289 683 .HUF

50 %

2010-03-31

Pályázó neve


Megítélt összeg

Egervár

Egervár Község Önkormányzata

"MINDENNAPI ÉLET A KÉSŐRENESZÁNSZ VÁRKASTÉLYOKBAN" Élményturisztikai, színházi, kulturális, oktatási és látogatóközpont az egervári NádasdySzéchenyivárkastélyban

Tófej

Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Zalaegerszeg

"AUTÓ-SZÁNTÓ" Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

Beruházás helye

66



Pályázat neve

Beruházás helye

NYDOP 1.3.1/D


Zalaegerszeg

NYDOP 1.3.1/D


Zalaegerszeg

NYDOP 1.3.1/D


Zalaegerszeg

NYDOP 1.1.1/A

Regionális jelentőségű klaszterek közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése

Zalaegerszeg

Zalaegerszeg

NYDOP 1.3.1/D

NYDOP 5.1.1/C-09


Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés)

Zalaegerszeg


Megítélt összeg



Lakatos és Fóliázó Műhely építése a Böle Kft-nél

14 999 075 .HUF

40 %

2010-11-18

Varroda létesítése Zalaegerszegen

80 877 789 .HUF

50 %

2010-11-18

Új telephely kialakítása a K+K Bau Profil Zrt.-nél

83 829 712 .HUF

37 %

2010-08-03

Pannon Fejlesztési Alapítvány

PANEL Klaszterfejlesztés

30 000 000 .HUF

80 %

2010-04-30

Pernix Pharma Gyógyszergyártó Korlátolt Felelősségű Társaság

Pernix Pharma Gyógyszergyár létesítése Zalaegerszegen

61 700 000 .HUF

32 %

2010-09-30


A Nyitott ház Óvoda, Általános Iskola, Fejlesztő Iskola, Egységes Gyógyped. Módszertani Intézet akadálymentesítése

21 402 671 .HUF

85 %

2010-12-31

Pályázó neve BÖLE Biztonságtechnikai és Szolgáltató Kft. "D.F. Sport" Ruházati Korlátolt Felelősségű Társaság "K+K Bau Profil" Ingatlanforgalmazó, Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.

67


OP név konstrukció NYDOP 1.1.1/A

NYDOP 1.3.1-2f

NYDOP 3.1.1/B

Pályázat neve Regionális jelentőségű klaszterek közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése A befektetési környezet fejlesztése - ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása Városközpontok funkcióbővítő megújítása a megyei jogú városokban, és a megyei jogú városok szociális célú rehabilitációja

Beruházás helye

Pályázó neve

Zalaegerszeg

Zala Megyei Vállalkozásfejleszté si Alapítvány

Zalaegerszeg

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata

Zalaegerszeg


NYDOP 5.1.1/C-09

Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés)

Zalaegerszeg


NYDOP 4.1.1/1-B-2f

Belterületi vízrendezés

Zalaegerszeg


NYDOP 3.2.1/B

Közösségi közlekedési infrastrukturális fejlesztések

Zalaegerszeg


Projekt megnevezése INNOSTEP - Egy lépéssel a hálózati innováció előtt a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszterrel Zalaegerszegi Északi Iparterület I. ütem infrastrukturális fejlesztése. Zalaegerszeg történelmi városközpont rehabilitációs és revitalizációs program Komplex akadálymentesítés a Béke ligeti Általános Iskolában Zala jobb parti városrész csapadékvíz-elvezető hálózat rekonstrukciója, fejlesztése (I. ütem) Autóbusz-öblök építése Zalaegerszegen

Megítélt összeg



49 920 000 .HUF

80 %

2010-10-02

82 515 638 .HUF

30 %

2010-04-30

899 970 045 .HUF

58 %

2011-11-13

39 950 000 .HUF

85 %

2010-08-16

207 855 600 .HUF

85 %

2011-06-07

75 444 228 .HUF

90 %

2010-05-31

68



Pályázat neve

Beruházás helye

Pályázó neve

NYDOP 1.3.1/D


Zalaegerszeg

3B Hungária Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

NYDOP 3.1.1/D

Kisléptékű, pontszerű kisvárosi fejlesztések

Zalalövő

Zalalövő Város Önkormányzat

Zalaszentiván

Zalaszentiván Község Önkormányzata

NYDOP 5.1.1/B-09

Bölcsődék fejlesztése

NYDOP 4.3.1/B-09

Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése

Zalaszentiván

Zalaszentiván Község Önkormányzata

ÁROP 1.A.2/B

A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Zalaegerszeg


ÁROP 1.A.2/B

A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Zalalövő

Zalalövő Város Önkormányzata

Projekt megnevezése A zalaegerszegi 3B Hungaria Kft. gyártócsarnikának átalakítása és bővítése Zalalövő főtér felújítás a városi közösségért Cseperedő Bölcsőde Zalaszentivánon Kerékpárút-hálózat fejlesztés a Zala Völgyében Zalaszentivánon Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése Zalalövöi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése

Megítélt összeg

Támogatás mérték e


100 000 000 .HUF

38 %

2010-0618

19 722 304 .HUF

90 %

2010-0819

79 452 222 .HUF

48 %


198 545 233 .HUF

75 %

2011-0428

29 700 000 .HUF

90 %

2011-0228

12 171 600 .HUF

92 %

2010-0831

69



KEOP 6.2.0/B/09

KEOP 6.1.0/B/09

KEOP 6.1.0/A/09

KEOP 6.1.0/A/09

KÖZOP 3.1.1-07

Pályázat neve Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) Közúthálózat fejlesztése



84 162 537 .HUF

95 %


Tegyünk környezetünkért helyi termék fogyaztással a Göcsejben!

17 541 883 .HUF

95 %

2010-1031

Keresztury Dezső Általános Művelődési Központ

BIO-TONE Fesztiválsorozat Élhető élet képben és hangban

4 471 200 .HUF

90%

2010-0630

Zalaegerszeg

ZALÁÉRT EGYESÜLET

"Kezünkben a jövő!" Rendezvénysorozat a fenntartható életmód népszerűsítésért Zalaegerszegen

4 450 725 .HUF

90 %

2010-0630

Zalaegerszeg

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

76. sz. főút Zala megyei szakasz 11,5 ts burkolat erősítése a 27+217- 53+933 km sz. szakaszon

9 285 194 267 .- HUF

100%

2011-1220

Beruházás helye

Pályázó neve


Megítélt összeg

Zalaegerszeg

CELODIN Zalai Alapítvány

Helyi ÉrtékÉrtékhely!

Zalaegerszeg

Humán Esély Tanácsadó Közhasznú Társaság

Zalaegerszeg

70


Beruházás helye

Pályázó neve


Pályázat neve

KÖZOP 3.5.0-09

Térségi elérhetőség javítása

Zalaegerszeg


KÖZOP 2.1.0-07

Vasúthálózat fejlesztése

Zalaszentiván


TIOP 1.2.3-08/1

Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése - "Tudásdepó-Expressz"

Zalaegerszeg

Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ

A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések támogatása

Zalaegerszeg

Budapesti Gazdasági Főiskola

Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése - "Tudásdepó-Expressz"

Zalaegerszeg

Deák Ferenc Megyei Könyvtár

TIOP 1.3.1-07/2/2F

TIOP 1.2.3-08/1

Projekt megnevezése 76. sz. főút 61+70074+618 km sz. 11,5 t-s burkolaterősítés (Zala megye) Bajánsenye-Boba vasútvonal ETCS 2 telepítése Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastuktúrafejlesztése "TudásdepóExpressz" Információtechnológi ai és Gazdasági Információs Tudásközpont (Infocentrum) barnamezős fejlesztése Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra fejlesztése -ZALAI TUDÁSTÁR létrehozása



5 306 803 057 .- HUF

100%


7 238 700 000 .- HUF

100%

2014-1231

7 666 064 .HUF

100%

2010-1231

597 000 000 .HUF

96%

2010-0930

100 000 000 .HUF

100%

2010-1231

Megítélt összeg

71


OP név konstrukci ó

Pályázat neve

TIOP 3.3.1/A09/1

A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése

TIOP 2.2.2-08/2

Sürgősségi ellátás fejlesztése - SO1 és SO2 (és ezeken belül gyermek sürgősségi ellátás) támogatására

Pályázó neve


Megítélt összeg



Zalaegerszeg

Zala Megyei Bíróság

A Zalai Megyei Bíróság komplex akadálymentesítése (2010.)

26 818 807 .HUF

100%

2010-1231

Zalaegerszeg


Sürgősségi centrum (SO1) kialakítása a Zala Megyei Kórházban

636 926 500 .HUF

90%

2011-0331

Beruházás helye

72


14.

KSH adattáblák

A táblázatok adatainak forrása a külön nem jelölt esetekben a Központi Statisztikai Hivatal rendszeres adatgyűjtése.

14.1. - Népesség, népsűrűség, december 31. (1.) 2008 Alibánfa

A település területe, hektár

Lakónépesség száma az év végén, fő

Népsűrűség, fő/km2

584

484

82,9

Alsónemesapáti

1 451

736

50,7

Babosdöbréte

1 252

535

42,7

Bagod

1 637

1 356

82,8

Bak

2 305

1 708

74,1

971

338

34,8

Baktüttös Becsvölgye

2 140

833

38,9

Bocfölde

873

1 128

129,2

Boncodfölde

590

358

60,7

Böde

917

310

33,8

Csatár

779

561

72,0

Csonkahegyhát

828

374

45,2

Csöde Dobronhegy Egervár

1 061

80

7,5

215

154

71,6

1 029

1 048

101,8

Gellénháza

524

1 615

308,2

Gombosszeg

216

47

21,8

1 045

319

30,5

419

94

22,4

Gősfa Gyűrűs Hagyárosbörönd

1 125

294

26,1

Hottó

670

362

54,0

Iborfia

259

12

4,6

Kávás

664

252

38,0

Kemendollár

1 607

529

32,9

Keménfa

1 489

91

6,1

Kisbucsa

880

483

54,9

Kiskutas

469

183

39,0

Kispáli

451

261

57,9

1 142

531

46,5

Lakhegy

858

489

57,0

Lickóvadamos

669

202

30,2

Milejszeg

908

362

39,9

Nagykutas

845

456

54,0

1 024

522

51,0

634

418

65,9

Nemesapáti

1 037

531

51,2

Nemeshetés

661

310

46,9

Németfalu

867

192

22,1

Kustánszeg

Nagylengyel Nagypáli

73


14.2. - Népesség, népsűrűség, december 31. (2.) 2008

A település területe, hektár

Lakónépesség száma az év végén, fő

Népsűrűség, fő/km2

Ormándlak

575

118

20,5

Ozmánbük

669

186

27,8

559

174

31,1

1 142

416

36,4

Pálfiszeg Pethőhenye Petrikeresztúr Pókaszepetk Pusztaederics

877

395

45,0

1 869

1 008

53,9

955

181

19,0

Pusztaszentlászló

1 034

636

61,5

Salomvár

1 611

621

38,5

509

808

158,7

3 616

1 561

43,2

508

87

17,1

Sárhida Söjtör Szentkozmadombja Teskánd

485

1 133

233,6

Tófej

1 532

706

46,1

Vasboldogasszony

1 175

623

53,0

Vaspör

1 345

391

29,1

279

85

30,5

1 147

354

30,9

963

563

58,5

Zalaháshágy

1 213

380

31,3

Zalaistvánd

1 080

371

34,4

Zalalövő

5 264

3 053

58,0

983

429

43,6

1 310

1 076

82,1

489

306

62,6

Vöckönd Zalaboldogfa Zalacséb

Zalaszentgyörgy Zalaszentiván Zalaszentlőrinc Zalatárnok Vonzott települések együtt Zalaegerszeg Zalaegerszegi kistérség Zala megye

2 595

719

27,7

68 879

34 938

50,7

9 985

61 774

618,7

78 864

96 712

122,6

378 401

290 204

76,7

74


14.3. - Korstruktúra (1.) 2008

Állandó népességből a fiatalkorúak aránya, %

Állandó népességből a 18-59 évesek aránya, %

Állandó népességből az időskorúak aránya, %

Alibánfa

20,4

56,8

22,8

Alsónemesapáti

17,2

65,8

17,0

Babosdöbréte

19,6

58,9

21,5

Bagod

18,1

62,5

19,3

Bak

15,1

60,9

24,0

Baktüttös

15,4

61,3

23,4

Becsvölgye

21,4

56,0

22,6

Bocfölde

19,0

65,8

15,2

Boncodfölde

26,2

59,9

14,0

Böde

19,1

57,5

23,4

Csatár

18,2

62,5

19,3

Csonkahegyhát

19,2

64,3

16,5

9,5

60,7

29,8

Dobronhegy

13,6

71,0

15,4

Egervár

19,4

59,9

20,6

Gellénháza

15,5

63,9

20,6

Gombosszeg

20,0

55,0

25,0

Gősfa

17,4

56,1

26,5

Gyűrűs

28,4

51,0

20,6

Hagyárosbörönd

21,5

56,0

22,5

Hottó

21,0

60,2

18,8

Csöde

Iborfia

0,0

20,0

80,0

Kávás

19,4

56,6

24,0

Kemendollár

16,2

60,9

22,8

Keménfa

16,0

53,0

31,0

Kisbucsa

18,0

57,5

24,6

Kiskutas

20,8

64,5

14,7

Kispáli

18,2

61,5

20,4

Kustánszeg

15,4

56,3

28,3

Lakhegy

16,1

59,0

24,9

Lickóvadamos

19,0

51,8

29,2

Milejszeg

16,6

59,2

24,2

Nagykutas

17,2

62,6

20,3

Nagylengyel

21,9

60,0

18,1

Nagypáli

21,6

63,5

14,9

Nemesapáti

23,5

55,6

20,9

Nemeshetés

13,2

56,6

30,2

Németfalu

15,9

62,2

21,9

75


14.4. - Korstruktúra (2.) 2008

Állandó népességből a fiatalkorúak aránya, %

Állandó népességből a 18-59 évesek aránya, %

Állandó népességből az időskorúak aránya, %

Ormándlak

12,7

64,3

23,0

Ozmánbük

17,1

58,8

24,1

Pálfiszeg

18,4

60,9

20,7

Pethőhenye

15,8

64,6

19,6

Petrikeresztúr

12,8

59,7

27,6

Pókaszepetk

18,2

60,9

20,9

Pusztaederics

13,3

60,6

26,1

Pusztaszentlászló

15,2

59,5

25,3

Salomvár

19,8

57,5

22,7

Sárhida

21,0

59,0

20,0

Söjtör

18,4

59,3

22,3

Szentkozmadombja

9,9

53,5

36,6

Teskánd

18,9

65,7

15,4

Tófej

20,1

59,6

20,3

Vasboldogasszony

19,7

61,5

18,8

Vaspör

11,7

60,1

28,2

7,8

63,3

28,9

Zalaboldogfa

20,7

64,0

15,3

Zalacséb

17,2

63,1

19,8

Zalaháshágy

12,4

66,3

21,2

Zalaistvánd

13,9

57,1

29,1

Zalalövő

18,0

60,4

21,6

Zalaszentgyörgy

21,8

58,9

19,3

Zalaszentiván

16,7

63,8

19,5

Zalaszentlőrinc

21,0

56,6

22,4

Zalatárnok

18,0

57,6

24,4

Vonzott települések együtt

18,0

60,7

21,3

Zalaegerszeg

15,7

62,5

21,8


16,5

61,8

21,6

Zala megye

16,5

60,6

22,9

Vöckönd

76


14.5. – Népmozgalom (1.) 2008

Természetes szaporodás(+), természetes fogyás (-), ezrelék

Belföldi vándorlási egyenleg, ezrelék

Népességnövekedés (+), népességfogyás (-), ezrelék

Alibánfa Alsónemesapáti

12,5 -5,4

4,2 -20,1

Babosdöbréte Bagod

-9,3 1,5

1,9 -7,4

-3,5 -11,7

-10,5 -23,3

Becsvölgye Bocfölde

4,8 4,5

-1,2 3,6

Boncodfölde Böde

2,9 3,2

72,5 6,5

-3,6 0,0

1,8 13,5

-24,4 -13,1

-24,4 32,8

0,0 0,0

-11,4 1,9

21,3 -12,2

-21,3 -36,7

10,3 -6,7

-61,9 -20,2

Hottó Iborfia

-2,8 -66,7

-2,8 -133,3

Kávás Kemendollár

-12,1 1,9

52,6 -18,7

Keménfa Kisbucsa

10,3 -6,2

-134,0 -6,2

Kiskutas Kispáli

-21,6 3,9

-10,8 15,5

-5,6 -6,1

-1,9 -10,1

-5,0 -19,2

5,0 -13,7

Nagykutas Nagylengyel

-4,4 0,0

-13,1 5,8

Nagypáli Nemesapáti

7,5 -7,5

103,0 -3,8

Nemeshetés Németfalu

-12,9 0,0

3,2 31,7

Bak Baktüttös

Csatár Csonkahegyhát Csöde Dobronhegy Egervár Gellénháza Gombosszeg Gősfa Gyűrűs Hagyárosbörönd

Kustánszeg Lakhegy Lickóvadamos Milejszeg

16,6 -25,5 -7,4 -5,9 -14,0 -35,0 3,6 8,0 75,4 9,7 -1,8 13,5 -48,8 19,7 -11,4 1,9 0,0 -48,9 -51,5 -26,9 -5,5 -200,0 40,5 -16,9 -123,7 -12,4 -32,3 19,3 -7,5 -16,2 0,0 -32,8 -17,4 5,8 110,6 -11,3 -9,6 31,7

77


14.6. – Népmozgalom (2.) 2008

Természetes szaporodás(+), természetes fogyás (-), ezrelék

Belföldi vándorlási egyenleg, ezrelék

Népességnövekedés (+), népességfogyás (-), ezrelék

Ormándlak

0,0

0,0

0,0

Ozmánbük Pálfiszeg

-5,3 -28,2

-36,8 -16,9

-42,1 -45,1

Pethőhenye Petrikeresztúr

-7,2 -5,0

0,0 -25,1

-7,2 -30,1

Pókaszepetk Pusztaederics

-2,0 -32,5

15,0 -16,3

13,0 -48,8

Pusztaszentlászló Salomvár

-9,3 -3,2

-20,2 -11,2

-29,5 -14,4

Sárhida Söjtör

0,0 -4,5

-12,3 13,5

-12,3 9,0

-22,9 1,8

11,4 25,0

-11,4 26,8

2,8 0,0

7,1 12,9

10,0 12,9

-12,8 -11,8

10,2 23,7

-2,6 11,8

Zalaboldogfa Zalacséb

-8,4 -5,3

-14,0 7,1

-22,3 1,8

Zalaháshágy Zalaistvánd

-18,5 -8,0

26,4 -18,6

7,9 -26,6

-2,3 -9,3

-9,1 4,7

-11,4 -4,7

-4,6 -13,0

1,9 0,0

-2,8 -13,0

Zalatárnok Vonzott települések együtt

-5,5 -3,4

-34,1 -1,1

-39,6 -4,5

Zalaegerszeg

-3,3

2,4

-0,8

Zalaegerszegi kistérség Zala megye

-3,3 -4,4

1,1 -1,7

-2,2 -6,1

Szentkozmadombja Teskánd Tófej Vasboldogasszony Vaspör Vöckönd

Zalalövő Zalaszentgyörgy Zalaszentiván Zalaszentlőrinc

78


14.7. – Lakásállomány, lakásépítés (1.) 2008 Alibánfa Alsónemesapáti

Lakásállomány 2001 = 100,0

Laksűrűség, 100 fő/lakás

Épített lakások száma 2006 és 2008 között

484 736

298,8 266,7

293 256

2 2


535 1 356

277,2 311,7

243 289

13 11

Bak Baktüttös

1 708 338

289,0 239,7

280 236

6 1


833 1 128

237,3 334,7

235 281

3 22

Boncodfölde Böde

358 310

397,8 242,2

267 240

13 2

Csatár Csonkahegyhát

561 374

304,9 283,3

267 267

8 3

Csöde Dobronhegy

80 154

150,9 236,9

148 226

0 2

1 048 1 615

300,3 262,6

274 251

10 6

Gombosszeg Gősfa

47 319

174,1 243,5

168 244

0 1

Gyűrűs Hagyárosbörönd

94 294

174,1 226,2

174 233

1 3

Hottó Iborfia

362 12

296,7 60,0

268 60

6 0


252 529

268,1 258,0

257 251

3 4

Keménfa Kisbucsa

91 483

189,6 263,9

190 252

0 4

Kiskutas Kispáli

183 261

225,9 261,0

213 231

2 5

Kustánszeg Lakhegy

531 489

252,9 248,2

252 240

0 1

Lickóvadamos Milejszeg

202 362

157,8 230,6

159 223

0 3


456 522

260,6 300,0

253 261

3 1


418 531

334,4 255,3

253 245

27 2


310 192

161,5 282,4

160 274

0 1

Egervár Gellénháza

79


14.8. – Lakásállomány, lakásépítés (2.) 2008

Lakásállomány 2001 = 100,0

Laksűrűség, 100 fő/lakás

Épített lakások száma 2006 és 2008 között

Ormándlak

118

231,4

231

0


186 174

202,2 252,2

200 249

0 1


416 395

222,5 223,2

217 217

3 0


1 008 181

276,9 186,6

272 187

6 0

636 621

236,4 264,3

232 243

2 5

Sárhida Söjtör

808 1 561

314,4 243,1

289 240

8 5

Szentkozmadombja Teskánd

87 1 133

122,5 366,7

123 310

0 16

Tófej Vasboldogasszony

706 623

247,7 299,5

242 288

3 3

Vaspör Vöckönd

391 85

193,6 180,9

192 173

1 1


354 563

268,2 319,9

253 293

1 4


380 371

223,5 233,3

221 230

1 2

Zalalövő Zalaszentgyörgy

3 053 429

251,9 297,9

241 270

17 2

Zalaszentiván Zalaszentlőrinc

1 076 306

282,4 250,8

264 237

8 3


719 34 938

214,6 262,2

211 248

4 267

Zalaegerszeg

61 774

267,9

242

834

96 712 290 204

265,8 247,6

244 231

1 101 3 153



80


14.9. – A lakások komfortossága (1.) 2001

Összkomfortos Komfortos Félkomfortos

Komfort nélküli

Szükségés egyéb

lakások aránya, % Alibánfa Alsónemesapáti

38,9 40,2

41,4 22,5

9,9 8,0

7,4 21,4

2,5 8,0


32,6 55,2

19,2 20,7

12,4 7,1

30,1 10,1

5,7 6,9

Bak Baktüttös

57,0 29,1

29,1 40,4

3,0 4,3

6,1 14,2

4,7 12,1


29,3 54,3

35,6 19,6

10,0 13,1

20,8 10,1

4,3 3,0

Boncodfölde Böde

51,1 16,4

22,2 29,7

6,7 14,8

15,6 26,6

4,4 12,5


53,3 36,4

27,2 29,5

2,7 4,5

13,6 24,2

3,3 5,3

Csöde Dobronhegy

5,7 49,2

45,3 15,4

11,3 9,2

37,7 24,6

0,0 1,5


63,3 13,0

26,9 78,9

1,4 1,8

6,3 2,3

2,0 4,1

Gombosszeg Gősfa

18,5 33,6

40,7 37,4

11,1 8,4

18,5 19,1

11,1 1,5


7,4 30,0

22,2 24,6

13,0 15,4

55,6 25,4

1,9 4,6

Hottó Iborfia

39,3 0,0

38,5 30,0

3,3 30,0

14,8 40,0

4,1 0,0


48,9 29,3

25,5 43,9

7,4 6,3

14,9 14,6

3,2 5,9

Keménfa Kisbucsa

18,8 33,3

31,3 32,8

12,5 11,5

25,0 17,5

12,5 4,9

Kiskutas Kispáli

53,1 46,0

17,3 25,0

12,3 3,0

12,3 22,0

4,9 4,0

Kustánszeg Lakhegy

33,8 39,6

27,6 18,8

11,0 17,8

15,7 22,8

11,9 1,0


26,6 25,5

36,7 28,7

15,6 13,4

18,8 25,5

2,3 7,0


46,9 15,5

25,7 61,5

6,9 4,0

17,7 10,9

2,9 8,0


48,8 32,2

33,6 35,1

2,4 11,1

15,2 18,3

0,0 3,4

Nemeshetés Németfalu Forrás: Népszámlálás, 2001

10,9 26,5

39,6 33,8

15,6 5,9

27,1 26,5

6,8 7,4

81


14.10. – A lakások komfortossága (2.) 2001

Összkomfortos Komfortos Félkomfortos

Komfort nélküli

Szükségés egyéb

lakások aránya, % Ormándlak Ozmánbük

5,9 28,3

41,2 25,0

15,7 6,5

35,3 20,7

2,0 19,6

Pálfiszeg Pethőhenye

31,9 25,7

24,6 25,7

14,5 3,2

17,4 35,8

11,6 9,6

Petrikeresztúr Pókaszepetk

29,9 37,1

43,5 35,2

2,8 6,6

18,1 14,8

5,6 6,3

Pusztaederics Pusztaszentlászló

0,0 17,1

46,4 62,5

9,3 7,1

43,3 11,9

1,0 1,5

Salomvár Sárhida

28,9 45,1

40,0 29,6

8,9 10,1

18,3 13,6

3,8 1,6

6,2 9,9

63,6 22,5

7,0 16,9

21,7 47,9

1,6 2,8

Teskánd Tófej

73,1 10,5

14,9 63,2

2,9 7,0

5,5 17,2

3,6 2,1

Vasboldogasszony Vaspör

39,4 25,7

32,7 29,7

7,2 10,4

18,3 28,7

2,4 5,4

Vöckönd Zalaboldogfa

25,5 28,8

38,3 36,4

4,3 8,3

31,9 23,5

0,0 3,0

Zalacséb Zalaháshágy

52,3 38,8

32,4 16,5

4,5 14,7

10,2 17,1

0,6 12,9

Zalaistvánd Zalalövő

26,4 30,1

13,8 44,6

32,1 9,2

26,4 12,5

1,3 3,6

Zalaszentgyörgy Zalaszentiván

52,1 44,6

29,2 38,8

4,2 3,4

11,8 5,2

2,8 7,9

Zalaszentlőrinc Zalatárnok

31,1 20,6

26,2 34,6

9,0 11,6

32,8 31,3

0,8 1,8

Vonzott települések együtt Zalaegerszeg

33,9 47,0

36,8 47,1

8,1 1,3

16,7 2,0

4,5 2,6


42,2

43,3

3,8

7,4

3,3

Zala megye Forrás: Népszámlálás, 2001

37,3

44,2

4,3

10,5

3,7

Söjtör Szentkozmadombja

82


14.11. – Közszolgáltatások, infokommunikáció (1.)

2008

KözcsatornaHáztartási Rendszeres hálózatba gázfogyasztók hulladékgyűjtésbe kapcsolt a bevont lakások lakások lakásállomány aránya, % aránya, % százalékában

Ezer lakosra jutó távbeszélő fővonal

ISDN vonalak aránya a távbeszélő hálózatban, %


86,7 0,0

77,0 55,4

100,0 94,1

211 228

3,9 14,3


63,6 95,1

48,6 65,7

98,2 99,6

232 251

11,3 10,0

Bak Baktüttös

93,8 60,1

65,0 56,6

99,5 98,6

278 269

8,4 4,4

0,0 100,0

48,5 69,6

99,4 98,8

214 249

5,6 5,7

Boncodfölde Böde

0,0 59,7

65,7 46,5

94,0 99,2

207 223

5,4 8,7


96,2 0,0

56,7 48,6

98,6 86,4

267 281

5,3 13,3

Csöde Dobronhegy

66,7 0,0

22,2 41,2

92,6 79,4

463 253

0,0 10,3


92,4 77,3

73,1 103,1

100,0 90,5

291 287

11,1 10,8

Gombosszeg Gősfa

0,0 61,1

50,0 48,1

96,4 100,0

319 241

0,0 5,2

0,0 0,0

25,9 54,8

64,8 100,0

202 279

0,0 12,2

Hottó Iborfia

74,8 0,0

65,2 30,0

97,8 75,0

262 667

8,4 0,0


45,9 79,6

59,2 52,6

99,0 80,6

246 240

3,2 1,6

Keménfa Kisbucsa

93,8 0,0

35,4 51,0

100,0 99,0

330 230

0,0 7,2

Kiskutas Kispáli

81,4 85,8

55,8 61,9

100,0 99,1

273 226

0,0 0,0

Kustánszeg Lakhegy

0,0 78,9

46,9 69,1

100,0 100,0

271 270

1,4 4,5

0,0 0,0

63,8 48,1

86,6 80,9

332 221

0,0 0,0


86,7 82,5

60,6 93,5

98,9 100,0

248 253

8,8 12,1


80,6 0,0

67,9 62,2

94,5 99,5

189 213

5,1 3,5


0,0 0,0

0,0 44,3

100,0 95,7

245 250

5,3 0,0




83


14.12. – Közszolgáltatások, infokommunikáció (2.)

2008

KözcsatornaHáztartási Rendszeres hálózatba gázfogyasztók hulladékgyűjtésbe kapcsolt a bevont lakások lakások lakásállomány aránya, % aránya, % százalékában

Ezer lakosra jutó távbeszélő fővonal

ISDN vonalak aránya a távbeszélő hálózatban, %

Ormándlak Ozmánbük

51,0 0,0

60,8 28,0

98,0 100,0

212 269

16,0 4,0


0,0 56,8

48,6 53,1

87,1 78,1

218 233

0,0 4,1


0,0 79,2

55,5 55,9

97,3 81,4

235 248

0,0 9,6


55,7 0,0

88,7 96,0

100,0 100,0

326 259

3,4 4,8

Salomvár Sárhida

92,2 99,3

34,0 63,2

100,0 98,9

230 200

7,0 3,7

0,0 0,0

92,3 31,0

99,8 98,6

261 333

5,9 0,0

Teskánd Tófej

90,7 77,1

93,7 95,9

98,6 97,3

283 299

16,2 8,5


77,3 0,0

50,9 27,5

99,1 100,0

197 284

1,6 14,4


55,1 97,1

55,1 40,0

59,2 100,0

329 192

7,1 2,9


86,5 0,0

55,7 51,7

98,4 100,0

256 271

4,2 0,0


71,4 73,3

58,4 31,0

82,0 68,8

261 261

0,0 7,8


96,2 82,6

67,9 81,1

98,7 95,8

249 300

7,5 11,8


70,5 0,0

58,9 42,5

85,3 97,4

242 243

0,0 5,7


55,8 75,5

60,6 97,1

93,4 99,3

255 355

7,2 23,5



68,5

84,1

97,2

319

18,8

Zala megye

67,7

77,9

94,6

307

16,4

84


14.13. – Regisztrált gazdasági szervezetek (1.) Ezen belül: 2008

Társas

Egyéni

vállalkozás

Költségvetési szerv

Nonprofit szervezet

Ezer lakosra jutó gazdasági szervezet


4 12

29 50

1 4

3 6

76,4 97,8


13 43

49 167

1 3

3 8

123,4 163,0

Bak Baktüttös

50 8

175 51

6 1

12 2

142,3 183,4


10 55

80 82

4 4

7 3

121,2 127,7

Boncodfölde Böde

15 6

35 44

1 1

2 2

148,0 171,0


13 9

47 79

1 4

8 5

123,0 259,4

4 5

13 28

1 1

3 1

262,5 227,3


54 61

130 169

4 6

10 10

188,9 152,3

Gombosszeg Gősfa

1 12

4 39

1 1

1 2

148,9 169,3

1 4

5 45

1 1

0 2

74,5 176,9

13 1

40 6

1 1

3 0

157,5 666,7

6 8

29 37

1 1

3 3

154,8 92,6

Keménfa Kisbucsa

2 12

13 39

1 3

0 4

175,8 120,1

Kiskutas Kispáli

10 15

31 28

1 1

2 0

240,4 168,6

Kustánszeg Lakhegy

9 6

87 49

1 2

4 5

190,2 126,8


3 5

26 62

1 1

1 2

153,5 193,4


20 22

42 69

3 2

4 4

151,3 185,8


14 10

40 38

2 1

5 3

145,9 97,9


12 2

16 38

1 1

0 2

93,5 224,0

Csöde Dobronhegy

Gyűrűs Hagyárosbörönd Hottó Iborfia Kávás Kemendollár

85


14.14. – Regisztrált gazdasági szervezetek (2.) Ezen belül: 2008

Társas

Költségvetési szerv

Egyéni

vállalkozás Ormándlak Ozmánbük

Nonprofit szervezet

Ezer lakosra jutó gazdasági szervezet

5 6

6 22

1 1

1 2

110,2 166,7


2 15

31 41

1 1

2 4

206,9 146,6


5 23

43 73

1 6

2 11

129,1 112,1


1 11

10 60

2 1

2 11

82,9 130,5

Salomvár Sárhida

16 8

43 41

3 2

8 4

112,7 68,1


33 3

155 4

4 1

18 1

134,5 103,4

Teskánd Tófej

73 8

142 63

3 3

5 7

196,8 114,7


6 10

56 52

1 2

5 3

109,1 171,4


1 5

14 48

1 1

0 2

188,2 158,2


23 10

48 70

3 1

4 6

138,5 228,9


4 89

34 248

1 6

6 23

121,3 119,9


16 37

45 108

3 3

6 10

163,2 146,8


8 24

40 128

1 3

0 6

160,1 223,9


992 3 913

3 636 6 592

128 64

284 641

144,3 181,5


4 905

10 228

192

925

168,0

12 188

34 293

726

2 535

171,4

Zala megye

86


14.15. – Regisztrált vállalkozások létszám-kategóriák szerint (1.) 2008

1-9 fős

10-19 fős

20-49 fős

50-249 fős

250 fő feletti

Alibánfa

30

0

0

0

0

Alsónemesapáti Babosdöbréte

57 49

0 1

1 0

0 0

0 0

173 182

3 2

2 2

1 1

0 0

50 76

2 1

0 0

0 0

0 0

112 36

4 2

1 0

0 0

0 0

Böde Csatár

46 48

0 2

0 0

0 0

0 0

Csonkahegyhát Csöde

74 15

0 0

0 0

0 0

0 0

Dobronhegy Egervár

25 144

0 3

0 0

0 0

0 0

Gellénháza Gombosszeg

166 4

4 0

3 0

0 0

0 0

Gősfa Gyűrűs

44 6

0 0

0 0

0 0

0 0

Hagyárosbörönd Hottó

40 40

1 0

1 1

0 0

0 0

Iborfia Kávás

5 29

0 1

0 0

0 0

0 0

Kemendollár Keménfa

39 12

0 0

2 0

0 0

0 0

Kisbucsa Kiskutas

42 34

0 0

0 0

0 0

0 0

Kispáli Kustánszeg

39 80

0 1

0 1

0 0

0 0

Lakhegy Lickóvadamos

47 25

1 0

0 0

0 0

0 0

Milejszeg Nagykutas

60 45

0 0

0 1

0 0

0 0


72 46

1 0

1 0

1 0

0 0

Nemesapáti Nemeshetés

37 19

1 0

0 0

0 0

0 0

Németfalu

38

0

0

0

0

Bagod Bak Baktüttös Becsvölgye Bocfölde Boncodfölde

87


14.16. – Regisztrált vállalkozások létszám-kategóriák szerint (2.) 2008

1-9 fős

10-19 fős

20-49 fős

50-249 fős

250 fő feletti

Ormándlak

8

1

0

1

0


24 30

0 0

0 0

0 0

0 0


40 40

1 0

0 0

0 0

0 0


78 6

0 0

4 0

0 0

0 0


59 44

1 4

0 0

0 0

0 0

Sárhida Söjtör

41 157

0 1

0 2

0 0

0 0


4 171

0 5

0 0

0 1

0 0


58 56

0 0

0 0

0 0

0 0

Vaspör Vöckönd

53 11

0 0

0 0

1 0

0 0


45 56

0 2

0 0

0 0

0 0


69 26

1 0

0 0

0 0

0 0

Zalalövő Zalaszentgyörgy

256 43

9 2

2 1

1 0

0 0

Zalaszentiván Zalaszentlőrinc

115 38

4 0

0 0

0 0

0 0


118 3 732

0 61

2 27

0 7

0 0

Zalaegerszeg

7 473

165

95

49

10

11 205 35 222

226 561

122 313

56 129

10 20


88


1417. – Regisztrált vállalkozások szektor szerint (1.) Ezen belül: 2008


Ipar

Építőipar

Gazdasági Humán Kereskedelem, Ingatlanügyletek, szolgáltatások szolgáltatások javítás gazdasági szolgáltatás

0 6

2 10

13 25

0 7

8 8

4 2

6 24

4 22

22 71

7 15

10 31

6 5

Bak Baktüttös

3 2

16 3

83 14

29 4

35 5

19 1


5 8

0 16

25 72

5 25

10 27

2 17

Boncodfölde Böde

2 5

7 0

21 12

5 1

8 9

4 3


4 2

5 1

28 20

7 8

12 6

4 4

Csöde Dobronhegy

0 0

1 1

6 15

1 1

1 6

2 1

8 12

12 15

88 120

25 25

39 70

9 20

Gombosszeg Gősfa

0 3

0 4

2 13

0 2

1 6

2 1


0 5

0 2

0 10

0 1

0 6

1 3

Hottó Iborfia

5 0

6 0

13 2

2 0

8 1

6 0


3 9

1 1

11 11

3 3

6 4

2 3

Keménfa Kisbucsa

1 7

4 3

3 14

0 3

0 7

0 2

Kiskutas Kispáli

1 2

1 8

18 15

6 3

6 6

3 3

Kustánszeg Lakhegy

4 1

4 3

26 19

8 5

6 7

6 0


1 4

0 2

7 7

0 0

4 4

1 3


3 4

10 7

17 35

2 11

8 14

2 4


2 3

5 3

17 18

3 2

8 8

6 3


2 0

3 1

14 3

3 1

7 1

0 1



89


14.18. Regisztrált vállalkozások szektor szerint (2.) Ezen belül: 2008

Ipar

Építőipar

Gazdasági Humán Kereskedelem, Ingatlanügyletek, szolgáltatások szolgáltatások javítás gazdasági szolgáltatás


1 1

1 1

4 9

2 1

2 4

1 0


2 6

0 3

4 20

1 5

1 10

0 8

2 11

1 6

15 40

2 14

4 14

3 8


1 3

0 3

2 17

0 3

0 8

1 3

Salomvár Sárhida

5 1

3 7

21 19

4 6

7 7

6 3


14 1

7 0

54 3

14 1

21 1

8 1

Teskánd Tófej

15 2

18 2

119 16

27 3

62 10

18 4


4 2

1 2

21 15

3 4

10 4

1 2


0 1

0 1

3 8

1 3

2 3

0 2


6 2

3 4

37 16

11 2

13 5

4 3


2 34

0 31

11 133

3 44

4 51

2 28


4 14

4 4

25 65

4 14

15 31

7 13

2 5

1 5

14 26

4 3

10 16

1 7

288

291

1 627

402

718

289

625

604

6 785

1 311

4 208

1 439

913 2 339

895 2 530

8 412 24 409

1 713 5 187

4 926 11 145

1 728 4 341


Zalaszentlőrinc Zalatárnok Vonzott települések együtt Zalaegerszeg Zalaegerszegi kistérség Zala megye

90


14.19. – A népesség gazdasági aktivitása (1.) 2001

Ebből: Foglalkoztatott Munkanélküli

Inaktív kereső

Ebből: Nyugdíjas

Eltartott

Alibánfa

185

20

130

109

139


268 191

55 26

239 166

195 143

216 106

Bagod Bak

576 759

12 22

367 548

293 476

363 438


122 297

8 34

120 319

97 265

110 230

Bocfölde Boncodfölde

440 83

28 4

280 78

236 61

290 58

Böde Csatár

89 214

12 9

117 177

92 145

83 149


130 33

10 1

95 36

76 29

99 15

Dobronhegy Egervár

62 448

2 35

55 289

42 235

49 278


723 15

33 1

503 15

435 13

448 8

Gősfa Gyűrűs

107 22

7 9

160 31

125 23

93 39


104 146

12 6

103 110

90 99

91 72

5 95

0 4

15 80

15 70

0 63


223 32

12 6

202 45

173 37

126 30

Kisbucsa Kiskutas

181 93

8 0

159 62

135 46

112 61


89 180

0 17

84 242

72 181

52 145


213 90

9 3

160 99

137 84

109 55

Milejszeg Nagykutas

143 186

9 11

176 131

142 114

92 122


177 128

2 11

150 95

117 80

119 81


151 77

18 0

191 152

143 130

141 103

82

3

70

55

60

Iborfia Kávás

Németfalu Forrás: Népszámlálás, 2001

91


14.20. – A népesség gazdasági aktivitása (2.) 2001

Ebből: Foglalkoztatott Munkanélküli

Inaktív kereső

Ebből: Nyugdíjas

Eltartott

Ormándlak

41

1

41

37

38


72 67

8 5

91 68

74 52

63 67


129 159

15 3

149 169

110 149

101 100


427 67

32 4

290 93

243 83

275 43


264 205

27 17

228 201

200 163

167 148

Sárhida Söjtör

312 586

28 27

242 596

196 473

200 437


22 459

4 29

56 182

48 147

30 283


298 269

11 27

225 190

196 164

194 170

Vaspör Vöckönd

147 31

13 2

154 40

135 33

105 27


137 231

6 17

105 166

84 143

113 161


161 144

19 10

151 168

131 154

93 101

1 209 164

112 13

1 049 118

877 98

866 106

490 100

28 0

286 107

245 93

259 87


288 13 638

21 938

275 11 491

239 9 577

209 9 288

Zalaegerszeg

27 750

1 591

16 261

14 025

16 052

41 388 117 614

2 529 10 117

27 752 91 953

23 602 77 409

25 340 77 720


Zalaegerszegi kistérség Zala megye Forrás: Népszámlálás, 2001

92


14.21. – A foglalkoztatottak száma foglalkozási főcsoportok szerint (1.) Ezen belül: 2001

Vezető, értelmiségi

Egyéb szellemi

Szolgáltatási Mezőgazdasági


Egyéb

foglalkozású Alibánfa

13

33

25

5

93

16


21 12

46 25

44 20

8 6

99 107

50 21

62 114

88 128

78 94

14 27

277 342

57 54


15 26

15 54

10 31

7 16

63 150

12 20


61 18

74 9

64 10

11 6

191 31

39 9

Böde Csatár

7 21

8 33

13 30

5 4

49 99

7 27


16 0

18 3

18 4

7 13

60 12

11 1

Dobronhegy Egervár

6 68

9 59

6 66

2 33

33 183

6 39


116 3

143 2

99 2

17 3

310 5

38 0

Gősfa Gyűrűs

13 3

12 2

13 2

16 3

48 9

5 3


6 15

13 17

17 12

6 10

51 78

11 14

Iborfia Kávás

0 10

0 18

0 10

0 6

5 44

0 7


21 1

28 0

29 5

8 0

120 23

17 3

Kisbucsa Kiskutas

11 12

22 13

33 8

10 5

78 47

27 8


8 16

14 27

13 23

5 11

45 94

4 9


11 4

23 5

40 11

24 8

94 58

21 4

7 8

14 22

15 20

3 11

96 107

8 18


31 12

29 19

20 13

6 6

78 65

13 13


16 2

20 7

17 6

4 1

77 47

17 14

2

7

3

7

58

5

Bagod Bak

Milejszeg Nagykutas


93


14.22. – A foglalkoztatottak száma foglalkozási főcsoportok szerint (2.) Ezen belül: 2001

Vezető, értelmiségi

Egyéb szellemi

Szolgáltatási Mezőgazdasági


Egyéb

foglalkozású Ormándlak Ozmánbük

0 5

1 7

7 6

11 6

15 44

7 4


3 14

7 18

11 13

3 4

39 64

4 16


13 48

19 75

20 59

9 23

88 182

10 40


1 30

1 28

5 34

5 20

48 133

7 19

Salomvár Sárhida

20 22

18 42

29 23

10 11

110 175

18 39


67 1

83 2

74 3

30 3

274 8

58 5

Teskánd Tófej

82 23

96 38

68 19

4 6

181 184

28 28


15 8

29 8

36 14

21 5

142 93

26 19


3 3

4 10

3 11

2 7

15 87

4 19


26 10

25 20

37 19

8 13

92 90

43 9

8 142

21 141

16 191

6 62

78 573

15 100


22 59

21 98

22 81

14 4

69 208

16 40


13 20

11 36

11 26

18 39

39 145

8 22


1 446 6 533

1 918 6 359

1 762 4 132

678 216

6 602 8 723

1 232 1 787


7 979

8 277

5 894

894

15 325

3 019

Zala megye 19 355 Forrás: Népszámlálás, 2001

20 489

20 222

3 617

43 492

10 439


94


14.24. – Nyilvántartott álláskeresők, december (1.) 2009

Nyilvántartott álláskereső

Előző év azonos időszaka = 100,0

Legalább egy éve állástalanok aránya, %

Munkanélküliségi ráta, %


26 46

173,3 100,0

7,7 17,4

8,9 8,8


37 62

123,3 124,0

29,7 19,4

10,5 6,6

Bak Baktüttös

90 42

157,9 135,5

25,6 45,2

8,0 17,7


59 59

107,3 137,2

23,7 18,6

10,8 7,1

Boncodfölde Böde

28 14

200,0 107,7

14,3 7,1

13,3 6,9


17 6

141,7 150,0

0,0 0,0

4,6 10,3

Csöde Dobronhegy

27 12

112,5 75,0

18,5 66,7

10,5 10,0


51 55

121,4 144,7

17,6 10,9

7,2 4,8

Gombosszeg Gősfa

1 25

.. 166,7

0,0 20,0

4,0 12,8


12 18

150,0 94,7

33,3 27,8

20,7 9,1

Hottó Iborfia

22 0

275,0 ..

13,6 ..

9,5 0,0


17 37

212,5 148,0

11,8 16,2

11,1 10,5

Keménfa Kisbucsa

12 28

171,4 140,0

16,7 28,6

20,0 9,7

Kiskutas Kispáli

12 8

100,0 200,0

16,7 25,0

8,5 4,6

Kustánszeg Lakhegy

28 24

127,3 100,0

28,6 29,2

8,3 7,6


9 29

150,0 161,1

11,1 20,7

6,7 13,7


25 21

108,7 131,3

12,0 23,8

7,5 5,8


25 50

208,3 142,9

12,0 24,0

9,8 14,7

Nemeshetés Németfalu Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

22 16

137,5 177,8

18,2 25,0

12,0 12,1

95


14.25. – Nyilvántartott álláskeresők, december (2.) 2009

Nyilvántartott álláskereső

Előző év azonos időszaka = 100,0

Legalább egy éve állástalanok aránya, %

Munkanélküliségi ráta, %

Ormándlak

11

122,2

18,2

13,1


14 15

107,7 125,0

21,4 20,0

10,4 12,2


31 25

172,2 125,0

9,7 28,0

10,1 9,5


49 8

148,5 100,0

10,2 25,0

7,4 7,0


47 30

204,3 150,0

17,0 23,3

10,8 7,5

49 115

140,0 125,0

36,7 40,9

8,9 11,3


4 56

133,3 130,2

25,0 17,9

9,1 6,9


37 45

168,2 125,0

21,6 20,0

7,7 11,2

Vaspör Vöckönd

33 5

194,1 500,0

15,2 20,0

12,9 8,2


21 33

91,3 206,3

33,3 15,2

8,0 8,4


23 17

109,5 141,7

8,7 11,8

8,6 7,1

208 36

174,8 150,0

13,0 25,0

10,1 12,7

60 22

162,2 275,0

21,7 18,2

8,0 11,8


40 2 106

190,5 142,0

10,0 20,8

8,9 9,0

Zalaegerszeg

2 946

140,2

21,7

7,1

Zalaegerszegi kistérség 5 052 Zala megye 19 010 Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

141,0 130,0

21,3 25,1

7,8 9,7

Sárhida Söjtör


96


14.26. – A foglalkoztatottak napi ingázása (1.) 2001

Más településre eljáró Helyben ebből: lakó és más dolgozó összesen Zalaegerszegre megyébe

Bejáró

Helyben foglalkoztatott

Alibánfa

13

172

126

19

9

22


62 21

206 170

161 117

29 25

145 18

207 39

Bagod Bak

201 223

375 536

263 367

67 78

231 93

432 316


23 121

99 176

40 114

12 29

6 45

29 166


78 11

362 72

294 46

32 11

92 13

170 24

Böde Csatár

9 38

80 176

63 149

4 4

8 29

17 67


34 16

96 17

58 0

21 6

35 15

69 31

Dobronhegy Egervár

10 130

52 318

0 251

9 49

6 162

16 292


283 2

440 13

285 0

72 1

267 1

550 3

Gősfa Gyűrűs

31 7

76 15

0 0

24 0

9 3

40 10


39 28

65 118

49 92

2 13

14 52

53 80

0 8

5 87

0 50

1 7

1 11

1 19


51 5

172 27

133 0

10 8

47 4

98 9

Kisbucsa Kiskutas

38 9

143 84

101 73

10 5

62 0

100 9


9 70

80 110

61 74

8 15

5 22

14 92


41 21

172 69

133 0

21 10

41 10

82 31

Milejszeg Nagykutas

40 37

103 149

73 126

7 12

20 40

60 77


40 36

137 92

79 66

15 14

104 10

144 46


27 10

124 67

82 40

30 7

14 4

41 14


10

72

48

3

1

11

Iborfia Kávás

97


14.27. – A foglalkoztatottak napi ingázása (2.) 2001

Más településre eljáró Helyben ebből: lakó és más dolgozó összesen Zalaegerszegre megyébe

Bejáró

Helyben foglalkoztatott


23 20

18 52

0 0

6 16

107 7

130 27


13 22

54 107

0 87

4 11

6 5

19 27

24 130

135 297

64 230

18 30

2 91

26 221


12 87

55 177

0 121

3 25

28 21

40 108

Salomvár Sárhida

60 40

145 272

82 190

21 46

42 13

102 53


197 5

389 17

289 0

37 0

40 4

237 9

Teskánd Tófej

79 222

380 76

288 59

68 13

144 368

223 590


47 57

222 90

151 0

17 26

9 145

56 202


2 23

29 114

0 87

1 18

0 2

2 25


95 42

136 119

70 53

30 10

110 5

205 47


15 682

129 527

76 236

8 193

12 207

27 889


40 108

124 382

92 315

11 46

41 139

81 247


26 128

74 160

52 102

7 26

7 25

33 153

4 031 24 797

9 607 2 953

6 258 X

1 381 1 571

3 229 10 266

7 260 35 063

Zalaegerszegi kistérség 28 828 Forrás: Népszámlálás, 2001

12 560

X

2 952

13 495

42 323



98


14.28. – Szociális alapellátás, házi segítségnyújtás (1.)

2008

Alibánfa

Szociális Jelzőrendszeres alapszolgáltaSzociális Házi házi tásban étkeztetésben segitségnyújtássegítségnyújtás- foglalkoztatotrészesülők ban részesülők ban részesülők tak száma száma száma száma december 31én 8

0

0


21 9

20 0

0 0

Bagod Bak

0 35

0 24

0 51


13 19

17 15

0 0


11 1

0 0

0 0

0 8

0 0

0 0


17 3

10 8

0 0

Dobronhegy Egervár

8 14

0 1

0 0

2


36

0

0

1

Gősfa Gyűrűs

9 5

0 5

0 0


1 9

0 0

0 0

Iborfia Kávás

0

2

0


7

7

0

Kisbucsa Kiskutas

0 0

0 0

0 0


5 44

0 13

0 0


10 0

0 0

0 0

Milejszeg Nagykutas

24 9

11 7

0 0


0 6

0 0

0 0


19 16

19 4

0 0

Németfalu

10

0

0

Böde Csatár

9 5

1

1

99


14.29. – Szociális alapellátás, házi segítségnyújtás (2.)

2008

Szociális Jelzőrendszeres alapszolgáltaSzociális Házi házi tásban étkeztetésben segitségnyújtássegítségnyújtás- foglalkoztatotrészesülők ban részesülők ban részesülők tak száma száma száma száma december 31én


2 31

0 9

0 0


11 2

0 0

0 0


17 15

13 12

0 0

1 14

6 6

13 9

0 0

9 6

Salomvár Sárhida

0 11

6 7

0 0


29 3

11 4

0 0

Teskánd Tófej

13 29

7 10

0 0

5


10 33

0 13

0 0

1


4 0

4 8

0 0


0 0

3 17

0 0


8 54

4 32

0 0


0 16

2 11

0 0


2 37

0 15

0 0

716 483

373 85

51 62



11 19

85 202


1 199

458

113

287

Zala megye

4 520

2 184

1 217

732

100


14.30. –Közcélú foglalkoztatás (1.)

2008

A rendszeres szociális segélyben részesítettek közül foglalkoztatásban résztvettek száma

Közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma

Közcélú foglalkoztatásra fordított összeg, ezer Ft


3 5

3 5

893 2 137


2 8

1 8

452 1 849

Bak Baktüttös

5 5

5 3

1 515 3 268


5 2

4 1

1 747 685

Boncodfölde Böde

.. ..

.. ..

.. ..


1 3

1 2

615 1 850

Csöde Dobronhegy

2 1

2 1

1 679 638


.. 2

.. 2

.. 261

Gombosszeg Gősfa

.. 3

.. 3

.. 200


.. 4

.. 2

.. 880

Hottó Iborfia

1 ..

1 ..

597 ..


1 1

1 1

764 884

Keménfa Kisbucsa

3 2

2 2

987 667

Kiskutas Kispáli

2 ..

2 ..

1 240 ..

Kustánszeg Lakhegy

2 3

2 3

1 966 210


1 2

1 1

257 69


2 ..

2 ..

1 071 ..


1 15

1 11

225 1 399


2 2

2 1

484 820

101


14.31. – Közcélú foglalkoztatás (2.)

2008

A rendszeres szociális segélyben részesítettek közül foglalkoztatásban résztvettek száma

Közcélú foglalkoztatásban részt vettek száma

Közcélú foglalkoztatásra fordított összeg, ezer Ft

Ormándlak

..

..

..


4 2

.. 1

.. 820


6 2

4 2

893 967


6 4

4 2

1 166 1 366


7 5

7 1

1 505 1 281

Sárhida Söjtör

4 8

4 8

1 661 1 993


2 2

2 2

953 753


4 2

3 2

1 026 200

Vaspör Vöckönd

5 1

1 1

648 679


1 1

1 1

957 928


5 1

3 1

1 452 1 127

26 1

24 1

2 854 191

2 ..

2 ..

660 ..

4 196

2 155

992 55 381

76

67

30 144

272 1635

222 1209

85 525 451 248

Zalalövő Zalaszentgyörgy Zalaszentiván Zalaszentlőrinc Zalatárnok Vonzott települések együtt Zalaegerszeg Zalaegerszegi kistérség Zala megye

102


14.32. – A teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma Zalaegerszegen Fő Gazdasági ág

2002 = 100,0

Megoszlás, %

2008

2002

43

43

100,0

0,2

0,2

1,7

0

88

0,0

0,0

0,4

0,0

9 254

10 631

87,0

39,9

44,3

38,1

246

111

221,6

1,1

0,5

23,1

9 500

10 830

87,7

41,0

45,1

36,6

Építőipar

694

1 592

43,6

3,0

6,6

21,4

Kereskedelem, javítás

1741

1 706

102,1

7,5

7,1

21,2

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

262

268

97,8

1,1

1,1

7,6

1 957

2 060

95,0

8,4

8,6

34,1

395

424

93,2

1,7

1,8

41,6

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

1 320

848

155,7

5,7

3,5

28,7

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

2 809

2 346

119,7

12,1

9,8

47,1

Oktatás

1 514

1 385

109,3

6,5

5,8

27,4

Egészségügyi, szociális ellátás

2 244

2 041

109,9

9,7

8,5

37,5

686

456

150,4

3,0

1,9

30,9

23 165

23 999

96,5

100,0

100,0

31,2

16 204

17 615

92,0

70,0

73,4

29,1

6 826

5 937

115,0

29,5

24,7

39,5

135

447

30,2

0,6%

1,9

10,5

Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Ipar

Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen

2008

2002

Részesedés a Zala megyeiből, 2008

Ebből: versenyszféra költségvetési szféra nonprofit szervezetek

103


15.

Fókuszcsoportos interjú emlékeztetője

2010. február 15. Zalaegerszeg, Kossuth u. 45-49. 3. em. „A helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások” TÁMOP-1.4.4-08/1 pályázati program támogatásával „MALOM Foglalkoztatási Paktum a Zalaegerszegi Kistérségben” című, TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0025 azonosító jelű pályázat keretében A hozzászólások főbb megállapításai tematikusan: 1. Az adott terület erősségei és gyengeségei, erőforrásai, a helyi munkaerőpiac sajátosságai, a foglalkoztatási lehetőségek és a helyi foglalkoztatást veszélyeztető tényezők. 53-54%-os foglalkoztatási ráta van a kistérségben (a válság előtt 58% volt). A 2007-es 4 ezer körüli álláskeresői létszám 5 ezerre emelkedett 2009-ben. A feldolgozóiparban (leginkább gépipar, élelmiszeripar) komoly leépítések voltak, de minden szektort érintett a válság, csökkentek a megrendelések. Pölöskei Szörp, Zala Baromfi, kisebb útépítő, mélyépítéssel foglalkozó ahol ezek megjelentek, mint csoportos létszám leépítések, bejelentések. Jellemző az, hogy szinte valamennyi cég létszámot bocsátott el. A vidéki munkahelyek számára fontos mezőgazdaság leépült, és a földek jelentős része nem helyi tulajdonban vannak. Az elkövetkező években várható az ipar szűkülése a foglalkoztatási szerkezetben, és a szolgáltatások további térnyerése. Amire szükség lehet az a magas színvonalú szakképzettséget igénylő gépipar, viszont a közszférában is tovább fog csökkeni a létszám. A turizmusban is vannak kihasználatlan lehetőségek. Fontos lenne a belső piac ellátása a helyi mezőgazdaságból, amely vidéki munkahelyeket is teremthetne. Az elmúlt években megjelent a többgenerációs munkanélküliség. Egyre több gyermek nő fel úgy egy családban, hogy nem látja mit jelent nap, mint nap dolgozni járni. A nők munkaerő piaci helyzete, különösen a vidéki térségekben, kifejezetten hátrányos helyzetű. Szükség van a háttérszolgáltatások fejlesztésére (gyermekfelügyelet, idősgondozás), és az atipikus foglalkoztatási formák bevezetésére (távmunka, részmunkaidős foglalkoztatás).

104


A Zalaegerszegtől távolabb lévő kistelepülések helyzetét rontja a nem kielégítő közlekedési helyzet, a szolgáltatások hiányossága. Jellemző, hogy a munkavállalók nem mobilak, szeretnének a lakóhelyen, vagy a környékén elhelyezkedni. A városban magas a gimnáziumi képzésben résztvevők száma a szakképzők kárára, és a kevés helyre is nehéz a beiskolázás. Emiatt nem biztosított a szakember utánpótlás. Nagyon magas az élőmunkára rakodó teher, amelyet a vállalkozások nehezen tudnak kigazdálkodni. A válság miatt sok embert voltak kénytelenek elbocsátani. További problémát jelent bürokrácia, a hatóságok munkaügyi felügyelet).

a vállalkozások számára a magas szintű ellenséges ellenőrzési gyakorlata (ÁNTSZ,

Fontos lenne, hogy a paktumban résztvevő szervezetek minél több munkaerő-piaci információhoz jussanak, amelyek elősegítik döntéseiket. A pályakövetés nem működik sem az iskolarendszerű képzésben, sem a felnőttképzésben, pedig fontos információkat adna a képzési szolgáltatásokat nyújtóknak. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szakképzésben végzettek kb. 30%-a helyezkedik el a szakmájában, és azok közül is kevés a jó, és dolgozni is akaró szakember. 2. A foglalkoztatás feltérképezése.

szempontjából

releváns

szervezetek

A TISZK működését több résztvevő nem látja át világosan, szerintük ez idáig nem váltotta be a reményeket. Az eszközök nincsenek kihasználva, nehezen tudják fenntartani. A foglalkoztatási paktumban való részvétel nekik is lehetőséget jelent. A Zalai Falvakért Egyesület leginkább a női foglalkoztatás érdekében tevékenykednek. 34 alkalmazottal rendelkeznek. Az atipikus foglalkoztatási lehetőségek terén látnak lehetőségeket. 3. A foglalkoztatás bővítéséhez készségek azonosítása.

szükséges

hiányzó

képzések,

Több szakmában nem találnak megfelelő szakembert a vállalkozások (pl. ács, géplakatos, szerkezet lakatos, kőműves). A vállalkozásoknak olyan szakemberekre van szüksége, akik egy cégen belül több munkafolyamatot tudnak elvégezni, több munkakört ellátni.

105


A munkavállalók mentális állapota, motivációja legalább olyan fontos feltétele a sikeres munkavállaláshoz, mint a szakmai ismeretek. A munkáltatók elvárása, hogy kész szakembereket kapjanak, de ehhez nekik is intenzívebben közre kellene működniük a gyakorlati képzésben (iskolarendszerűben és felnőttképzésben is). A felnőttképzések területén a munkáltatóknak kellene meghatározni, hogy egy adott munkakör betöltéséhez milyen ismeretekre és készségekre van szükség (nemcsak szakmai, hanem egyéb szociális, táras készségek stb.). Erre tudnának reagálni a felnőttképző szervezetek. Szintén jellemző, hogy jelenleg a lerövidített idejű „gyorstalpalókon” végzettek nem sajátítják el a szakmát (ennek részben finanszírozási oka van, mivel pl. a munkaügyi központ sem finanszíroz hosszabb képzést, az árverseny és nem a minőségi elvárás a meghatározó, illetve a felnőttképzők nem nyújtanak minőségi képzést a magasabb haszon elérése miatt). Alapvető probléma, hogy a fiatalok pályaválasztása nem tudatos. Térségi érdekű pályaorientációt kellene folytatni az iskolák, szülők, önkormányzatok, munkáltatók, munkaügyi központ bevonásával. Be kellene mutatni a szakmákat a fiataloknak. 4. Korábbi, hasonló kezdeményezések tapasztalatai, korábbi projektekből gyűjtött információk összegyűjtése, a már létező, az adott területen a foglalkoztatásra vonatkozó helyi stratégiai kezdeményezések, tervek feltérképezése, értékelése. A munkaügyi központnak nagyon nehéz a hiányszakmákra való beiskolázás. Az álláskeresők nem szívesen választják ezeket a szakmákat. Tudatosabb pályaorientációs, pályakorrekciós tanácsadásra lenne szükség, és a szakmák népszerűsítésére. Melléklet: jelenléti ív. Szombathely, 2010. február 16.

BFH Európa Kft.

106

A Z A L A E G E R S Z E G I K I S T É R S É G M U N K A E R Ő - P I A C I H E L Y Z E T E L E M Z É S E ( E G Y E Z T E T É S I V Á L T O Z A T )

Recommend Documents