E-ıfinvıisııııı is Rııııfisınıı ınvıııı 0**

ı

E-ıfinvıisııııı is Rııııfisınıı ınvıııı

4

I

0**

ıııimıisııııı is ıııııııisııııı ıııılıııı

Az Országos Magyar Bányászati és Kohásmti Egyesület, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tagjának Lapja

KÖOLAJ

Szerkesztőség: Budapest V., Szabadság-tér 17., HI. em. 306, Telefon: 127-084, 318-926.

ÉS FOLDGÁZ

HEOTL H TA3 - ERDÖL UND ERDGÁS OIL AND GAS -_ PÉTROLE ET GAZ

TARTALOM

SZÁVA NÁNDOROENKVÁRI ISTVÁN-

KÁNTOR ISTVÁN BARABÁS LÁSZLÓ-

KASSÁI LAJOS

HEINEMANN ZOLTÁN

SZAMOS GÉZA

KÁNNÁR TIBOR

Az algyői kőolaj feldolgozásának jelentősége a magyar kőolaj-feldolgozó iparban . . . . . . . 3512 Gázkutak teszteres vizsgálatának tapasztalatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szénhidrogéntelepek művelésének kétdimenziós modellezése elektronikus számológéppel Vísszapillantás a perforátorok egyes hazai változatainak kialakítására . . . . . . . . . . . . . . . . . Hozzászólás Szamos Géza cikkéhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I

Í

Í

Í

I

I

O

O

I

I

I

O

I

I

I

I

0

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

O

O

I

I

I

I

I

I

I

Í

I

I

I

I

O

I

Í

Í

I

O

Ü

I

I

I

I

Í

Í

O

Í

Í

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

Í

366 36:' 371 371

OO

Egyesületi és szakosztályi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hírek az üzemekböl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 364, Külföldi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359, Klubélet a budapesti MTESZ klubban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . H3 C0)1EP)I(AHHH - AUS DEM INI-IALT - FROM THE CONTENTS . . . . 383,

380 382 379 381 384

ãlé

A SZÁM SZERZŐI: BARABÁS LÁSZLÓ Old. baızıyamõmõız, fõmemõk (OKGT Dunántúli Kõoıajfúıási Üzem, Nagyı-zanizsa); OENKVÁRI ISTVÁN dr. Okl. vegyészrnérnök, fõmérnök (Komáromi Kõolajipari Vállalat, Szöny); HEINEMANN ZOLTÁN dr. okl. Olajmémök (Kõolaj- és Földgázbányászati Ipari Kutató Laboratórium, BudapeSt); KASSAI LAJOS okl. bányamémök, igazgatóhelyettes (Kõolaj- és Földgázbányászati Ipari Kutató Laboratórium, Budapest): KÁNNÁR 'TIBOR okl. geofizzikus mérnök (OKGT Alföldi Köolaj-

fúfasi Üzem, Sz0ın0ı<); KÁNTOR ISTVÁN OKI. vegyõszızzemõıf, ızbomıõriumvzzzıõ (Komáromi Kõoızjipzıi vaıızızı, Szõny)

SZAMOS GÉZA okl. geológus mémök, igazgató (Szabó József Geológiai Technikum, Budapest): SZÁVA NÁNDOR dr. Ok? vegyészmérnök, a kémiai tudományok kandídátusa, föosztályvezetö (Országos Köolaj- és Gázipari Tröszt, Budapest).

Az õsszefogızıásoıtzı KOVÁCS KÁROLY (nemet, angol) és SZEOESI KÁROLY (orosz) fordították. Az abzaım DISZTRAY OÁBORNÉ fzjzoıız. õk

Minden kedves olvasónknak kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kíván a KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ Szerkesztősége ëlë

Index 25 154 Megjelenik havonta. -- Egyes példányok ára: 12,-- Ft. Egyszámlaszám egyesületi tagok részére: Nemzeti Bank 61.770 BÁNYÁSZATI ÉS KOI-IÁSZATI IAPOK

KOOLAJ ES FÖLDGÁZ Kiadja a Lapkiadó Vállalat, Budapest VII., Lenin körút 9-l 1. Telefon: 221-293. Felelős kiadó: SALA SÁNDOR igazgató Terjeszti a Magyar Posta A folyóirat külföldre elófizcthetó: „Kultúra” P. 0. B. 149. Budapest 62. 68-6093 - Szegedi Nyomda

ıııinvıisııııı ts ıııııııisııııı ıııvıııı

1-`z;»'.;zz.-f '<@õ`ZpfŐ-L DıNDER BELÁ Szerkesztők -'

_

I

MUNKÁCSI ZOLTÁN z».~.- TILESCH LEÓ

.S`zerkes:tő bizottság."

.

.

.

.

LUQUÁNDER ÖDÓN zır.; ÁRÁNYOSSY ÁRPÁD; EAN ÁKos_af.,: A Ngzız LÁSZLÓ; BENEDEK FERENC, CSÁ RÁ JÓZSEF; CSÁKO B'[:;NEs- GYULÁY ZOLTÁN a;.; H_EGEDus FERENC; HEıNEMÁNN ŠOLTÁN <;ıf.; JELINEK TÁMÁSNE; K,ÁssÁı FERENC az; KÁssÁı LÁJOS; NÉMETH EDE;, PÁTÁKI NÁNDoR;_ PÁTSCH FERENC; PECHY LÁszLo,uı-.; RÁCZ DÁNIEL; SZÁLÁNCZI GYÖRGY aı-.; 5zÁLÓKı ıs_TvÁN: SZÁVÁ NÁNDOR az; szEGEsı KÁROLY; 5zıLÁs Á. PÁL dr; VÁJTÁ LÁSZLÓ ar.; VÁRGÁ JÓZSEF; VÁLY FERENC ar.; ZOLTÁN GYÓZÓ ar.

KoOgAJ

ÉS FOLDGÁZ l. (l0l.) évf.

Az algyői kőolaj feldolgozásának jelentosege a magyar koolaj-feldolgozof ıparban A magyar kőolaj-feldolgozó ipar jö' nyersanyaga a Barátság kőolajvezetéken érkező kénes, parafifnos szotzjet romaskinoi tipusú kőolaj. Az épülő gyárak technológiai berendezéseit ennek a kőolajnak figyelembevételével terveztük meg. A legutóbbi időben feltárt Szeged környéki (algyői) kőolaj - a szovjet import kőolajtól eltérően -- kis kéntartalmú, erősebben paraffinos jellegű és nagyobb fehéráru-tartalmá. Ez a kőolaj egyre jelentősebb lesz nyersanyagaink között. Kísérleti kutató munka folyik laboratóriumban és üzemben annak megállapítására, hogy a meglevő vagy építés alatt álló berendezésekben hogyan tudjuk legeélszertibben hasznosítani az algyői kőolaj kedvezőbb tulajdonságait. A desztillációval, reformálással és kis viszkozitásá olajpárlatok feldolgozásával kapcsolatban szerzett tapasztalatokról számol be a cikk.

Ismeretes, hogy kőolaj-feldolgozó iparunk -- a sokoldalú kutatómunka eredményeinek figyelembevételével _ korszerű technológiai berendezések létesítésével felkészült, ill. felkészülni szándékozik arra,

hogy a ,,Barátság-csővezetéken” érkező Szovjet kőOlajból a kőolaj-feldolgozási termékek Széles skáláját bıztosíthassa népgazdaságunk részére. Amellett, hogy Lvjelenlegi és távlati elképzeléseinket főképp importkóolajra kell alapoznunk, a növekvő feldolgozás mellett sem csökken a hazai folyékony szénhidrogénkıncs aránya és jelentősége. Előzetes terveink szerint H Szeged térségében kitermelendő „algyői kőolaj” mennyisége 1970-ig eléri az évi egy millió tonnát. A feldolgozására vonatkozó elképzeléseinkben Cél§Z@rű azokat a területeket meghatározni, ahol a szovJCÉ kőolaj mellett, ill. helyett kihangsúlyozódnak az algyői kőolaj feldolgozásának előnyei. l9_66 óta emelkedő mértékben dolgozza fel a KomáV0111! Kőolajipari Vállalat az algyői kőolajat. 1968. IV- negyedében az algyői kőolaj egy részét már a Duflčll Kőolajipari Vállalat is feldolgozza. 1970-re elkészül a Szeged-Százhalombatta kőolajvezeték. A feldolgozás ma még főként csak az atmoszferikus lepëflrlásig jut el. Ennek során motorbenzin-, gáz0131- és fütőolaj-komponenseket állítunk elő. Ezek mellett sor került, már üzemi kísérletek során, vertikëllls feldolgozásra is, mely a feldolgozási séma optimalıs kialakításának meghatározását teszi lehetővé.

KŐOLAJ Es FÖLDGÁZ 1. (101.) afotyam 12. szám 1968.

I2. szám

l9óB.'_december

, *

SZAVA NANDOR-

1 .

CENKvÁRIISTvÁNKÁNToR;wTvÁN

Jelen közleményünkben az algyői kőolajból atmoszferikus desztillációval gyártott termékek bemutatása mellett egyes továbbfeldolgozási műveleteket, ill. azok eredményeit kívánjuk ismertetni a Szovjet kőolaj (romaskinoi típusú) feldolgozási körülményeivel és termékeivel összehasonlítva. 1. Az algyői kőolaj jellemzése [l] A kutató fúrásokból vett olajminták vizsgálata alapján állítottuk Össze az 1. táblázatot. Az algyői kőolajfajták egymástól eltérnek a Szénhidrogének összetétele szempontjából, S ez nyilvánul meg az olyan változó kémiai és fizikai adatokban is, mint a kereskedelmi hozamadatok, kéntartalom, keményaszfalt, Conradson-szám, de az elnevezés alapjául szolgáló sürüségértékek különbözőségében is. Rendelkeznek a parafiinos jelleg ismertetőjeleivel. A szovjet kőolaj tulajdonságaival összehasonlítva, az algyői kőolajok alacsonyabb kéntartalmúak, kisebb a gyanta- és aszfalténtartalmuk, nagyobb a paraffintartalmuk, dermedéspontjuk jóval magasabb, S fehéráruhozamuk nagyobb. A kőolaj nem tartalmaz a feldolgozásra hátrányos mennyiségben szervetlen sókat. A mező szénhidrogénvagyonának zömére a ,,közepes” és ,,nehéz” fajták jellemzőek. Az üzem kísérleti időszakában feldolgozott algyői kőolaj 0,820-0,825 közötti sűrűségű volt és a „közepes” fajtára jellemző sajátosságokat mutatta. 2. Az algyői kőolaj desztillációs feldolgozása A desztillációs műveleteket - melyeket a Komáromi Kőolajipari Vállalat Szőnyi gyáregységében végeztünk -, a 2. táblázatban megadott mutatók jellemezték. Olyan feldolgozási műveletet mutattunk be, amelynél az atmoszferikus lepárlás célja csupán motorbenzin-, gázolaj- és fűtőolaj-komponensek gyártása; a vákuumdesztillációban pedig a szovjet pakura szétválasztási körülményeit követtük. december

353

1ı

élt:-:HI

H

Az algyői kőolajok és a Szovjet kőolaj összehasonlítása l\'\`=:Hı\ı1

l\ı».-'L|`-t`×

A kőolaj elemzési adatai

`~'L`1`.L>/

Szovjet kőolaj

(átlag)

algyői kőolaj

Sűrüség 20 C”-on Dermedéspont, C° Kéntartalom, % Vízben oldott Sótartalom, mg NaC1 só/1 kőolaj Conradson-szám, % Hamutartalom, % Keményaszfalt, %

0,806 +12 0,16 15

Kénsavval roncsolható rész, t1`.%

Savszám, mg KOH/g Paraflintartalom, % Viszkozitás 25 C°-on, CSt Viszkozitás 37,8 C°-on, CSt

Kereskedelmi hozamelemzés (Hempel lepárlási próba): Benzin, % (180 C°-ig) Petróleum, % (180-270) Gázolaj, % (270-310)

Maradék, % (310 C° felett) Veszteség, %

0,818 + 16 0,23 25

0,55 0.010 0,10 15 0,05 6,1/51 C” 6,2 2,9

0,85 0,015 0,25 19 0,06 6,3/52 C 9,8 4,1

28,1 23,0 10,0 38,8 0,1

22,8 21,7 10,4 45,0 0,1

0,835 + 20 0,38 20 2,3 0,015 0,60 26 0,06 6,8/ 52 C° 22,1 7,8

0,860 -12 1,6

25 4,8 0,050 1,2 35 0,04 2,9/51 < 5 10,2 6,6

'I'

uı-N

(Ji 1'-*1\J

.FH-".:`~'.-{~A`- ^Ao.:"

. °.É°č-\°0„u"iı.uÉıC3>

* (Krakkolódás miatt a vágási határ 300 C°)

Az algyői kőolajból előállítható benzinpárlat minőségét a 3. táblázat mutatja be. Kűlön tüntetjük fel a reformálás nyersanyagaként használt frakció és az előtte levett könnyűbenzin adatait. Itt láthatók annak a reformátumnak a tulajdonságai is, melyet a Szőnyi katalizátoros benzinreformáló üzemben 510 C0-os reaktor belépő hőmérséklet, 1000 ma/m3 gázarány mellett 90%-os folyadékhozammal gyártottak. A reformálási alapbenzin előtt nyerhető frakciót, a könnyűbenzint, a megfelelő szovjet párlattal összehasonlítva, az algyői alacsonyabb merkaptánkén tartalma miatt _ előnyösebb. A reformálási alapbenzint reformálás előtt - bár alacsonyabb a kéntartalma , mégis kénmentesíteni kell. A reformálás szempontjából feldolgozhatóságot, hozamot és ter2. táblázat

mékminőséget tekintve, nem kell jelentős clltˇfiifssc számolnunk a romaskinoi benzinnel Szemben. Az algyői gázolaj tulajdonságaiban a kőolaj |wzzt.ııi`;» nosabb jellege már élesebben mutatkozik, ha az Az kifejező dermedéspont és Cetánszám értékeket 1% ;_\oljük. A 4. táblázatból látható: a megengedett forrponthatár kihasználása esetén az algyői gázolajol dermedéspontja nem felel meg a téli míıızˇäslšgtíclmııoí. Kéntartalom szempontjából nem igényelnek tovább kezelést, szemben a Szovjet gázolajokkal, ı`ı`|oi};ol\ııL~l. katalitikus kénmentesítésére most épülnek i`:.»%cım~ı;ı`A~ A többi mutató is az algyői gázolaj kiváló ınımˇfısçý-;_`fL" szemlélteti. Az algyői kőolaj, petróleum és könnyü gázoia, frakciójának hasznosításával tudjuk előállítani :.;/alkati; a könnyű tüzelőolajokat (gázolaj), amelyek a kőo|.:_i-ı ipar egyik legértékesebb tőkés exportját E-.;`pu.fE!.j

Az algyői kőolaj desztillációs szétválasztásának jellerrızői Atmoszferikus

_ ,F i; 3. t(z'lJl:`t.Ll.

Az algyői benzinpárlatok és a reformátum tulajdonságai

Vákuum

desztilláció

A csőkemence kilépő hőm., C°

320

Az eıgõzõıõgıeıõ hõmëfsekıeıe, C°

_ 1 130 ' 780 45 ,

Az elgőzölögtető nyomása, Hgmm

. 910

Az oszloptető hőmérséklete, C° Az oszloptető nyomása, Hgmm Bedolgozás, t/h

` 1

Pakura Veszteség Vákuum gázolaj

1 370

}

200 40

18

rára

5% átdesztillál C°-ig 10% átdesztillál C°-ig 50% átdesztillál C°-ig 90% átdesztillál C°-ig

95 % átdesztillál C°-ig

0,4 24,0 30,0 45, 1 0, 5

Végforrpont, C° 100 C°-ig átdeszt. tf. 96

Kéntartalom, ppm Merkaptánkén, ppm Gőznyomás, Hgmm Oktánszám (kísérleti) tisztán +0,66 g Pb/1

Közép- paraffinos párlat Nehéz paraffinos párlat

Össz

Köny-

Refor-

benzinpárlat

nyű benzin

málási alap

24 0,728

6 0,676

16 18 0,746 0,7«f:

34 65 80 115 152 169 181 31 130 10 450 58 75,3

31 42 49 69 90 95 107 97 86 11 900 67 82,7

76 99 105 139 168 177 183 6 145 -

9 0

3 0 12 85

13 0 24 63

48

Kg...-_ Í`ı'.1l'.li

40 65 78 124 170 1 86 202 29 2

in-.

ıi.@_-ıi .êzí.

380 88.2* 97..`~`

Csoportösszetétel (FIA)

Bitumen

UJL9!-

Veszteség

354

Lepárlási próba Első csepp, C°

olajra

Könnyű paraflinos párlat

Összesen

Hozam (kőolajra), % Sűrűség, 20 C°-on

Paku- 1 Kö-

Hozam, % PB gáz Benzinpárlat Gázolajpárlat

1 Í 400

100,0

aromások, tf. % olefinek

PZÃIfll

.:“`.! -N'9P\.~šO°\-.l9=~*\í0L'n

PPPPQP* m oNm~

100,0

45,1

naftének paraffinok ,

..

22 69 .

,

KOOLAJ ES FOLDGAZ I. U01.) étzfolyam 12. .szam

43 0 I 4l 53 , 1

1968. z.~'ˇf_-.A~n-`.*f.'

4. táblázat

Általános megállapításként elmondható az algyői párlatokról, hogy a szovjet párlatokkal azonos szintű finomításnál magasabb finomítványhozam, azonos dermedéspontú olajra történő paraflinmentesítés esetén kisebb olajhozam adódik, mint a megfelelő Szovjet párlatokra. Ezek a különbségek azonban végül is hozam szempontjából nagyjából kiegyenlítődnek és párlatra számítva egyenlő, vagy az algyői esetén nagyobb a készolajhozam. Feltétlen előnyük az ilyen algyői eredetű készolajoknak az, hogy viszkozitási indexük a szovjet 80-85-ös értékkel Szemben csaknem 100. Azonos forrpontok mellett kisebb viszkozitású, de nagyobb viszkozitásindexű olajokat lehet előállítani. AZ átlag motorolaj viszkozitásokhoz még inkább, mint a szovjet kénes, paraflinos kőolajnál -, szükség lesz a propános aszfaltmentesítésre. Eddig legjelentősebbnek azt az üzemi kísérletet tekintjük, melyben a könnyü- és középpárlat hozam szerinti elegyének vertikális feldolgozását végeztük el. A jelentőség már csak abból is látható, hogy e két párlat együttesen a pakurának majdnem a felét teszi ki. E munka első fázisa az Oldószeres finomítás, amelyet a Komáromi Kőolajipari Vállalat almásfüzítői gyáregységében levő furfurolos szolventáló üzemben végeztek el. A kapott finomítványt a Dunai Kőolajipari Vállalat Oldószeres paraflintalanító üzemében paraffinmentesítették. Az Oldószeres finomításra és paraffinmentesítésre jellemző legfőbb technológiai adatokat a 6. táblázat tartalmazza. A finomítás és paraflinmentesítés során nyert termékek hozamadatait és legjellemzőbb minőségi mutatóit a 7. táblázatban adjuk meg. A furfurolos extrakció során keletkező párlatra mintegy 17% extrakt _ magas dermedéspontja miatt - csak fűtőolajként hasznosítható. A gacsot olajmentesítés után minden bizonnyal kiváló paraflinforrásnak tekinthetjük. A finomítás és paraflínmentesítés során nyert olaj önmagában is értékes termék, ha figyelembe vesszük 100 körüli viszkozitásindex-értékét, egyéb tulajdonságai mellett (a későbbiekben bemutatjuk, mint a

Az algyői és a Szovjet gázolajpárlatok összehasonlítása F

Í 1

Algyői gázolaj atmosz1`erikus

; vákuu El

=E

Szovj gázolaj (296/68)

_._.---`

lozam (kőo1Šıjffl)„% ürüség -20 -On epárlásı proba 0

, 1

Kezdő forrponÍ._C 10% átdeszt. C°-ig 50% átdeszt. CZ-lg 90% átdeszt. Cgıg Végforrponh C 300 C°-ig átdeszt. tf. % 360 C°-ig átdeszt. tf. % avarosodási pont, C

N ~ ,` 3 = 1

lermedésporlh C°

oızızznáspont (M), C°

Léntartalom, % avasság, mg KOH/100 ml iszkozitás 20 C°-on, CSt fetánszám

fonradson-szám (l0%-ból), %

1 ~ i

30 ' 0,814:

Ő 0,836

28 0,826

190 l 176 246 218 258 290 330 325 345 340 72 5 60 : f +9 --17 -Ő ' -1 91 90 ˇ 98 0,25 0,95 0.21 I 3,1 3,0 2,9 | 4,2 3,9 3,7 * , 53 53 1 59 0,01 0,02 0,01

174 212 260 334 353 76 95 +4

Í

-É

. romaskinoi típusú kőolajból ugyanis olyan magas ëntartalmú terméket tudunk csak előállítani, melyek külföldi előírásoknak már nem felelnek meg, de ıintegy 10 15% algyői petróleum és könnyű gázlaj bekeverésével a kívánt minőség biztosítható. Az 5. táblázat az algyői pakurát és vákuumdesztil.ciós termékeit jellemzi. (A vákuum gázolaj kivételé1:1, melyet már a 4. táblázatban láthattunk.) Az algyői pakura paraflinosabb jellegű, erre utal +35 CO-os dermedéspont a szovjet pakurák 27 C0-os átlag értékével szemben. Alacsony kén.rtalom, kisebb aszfaltosság is jellemzője. 3. Az algyői vákuumpárlatok feldolgozása Folytak kísérletek a könnyű paraflinos párlatnak réseléses paraffinmentesítés segítségével történő felDlgozására, valamint a közép és nehéz paraffınos ãrlatok külön-külön és együttes finomítására is.

5. táblázat Az algyői pakura és a vákuumdesztilláció termékei 1

7

K K

1 7

Könnyű

Pakura

023111 pakurára, % __ ,_ ' köolajra, %

`

,-ãsl-1563 70 C°-on

`

.

2

fčbbflfláspont. (M) C° entartalom, %

.

Qflradson-szám % _3-fl'll.l, 96 lSZl(0ZllZá,3, 50 Ce_O !SZl(0Zllč!5,

Co_0

ı

+Š

'°l`fl'ledéspont, C°

H, CSt

36,9 16,6 0,830 l,4620 + 31 198 0,29 I 0,02 0,001 1 2,0

100 45 0,859

154

0,52 3,69 0,020 `

ıszkozıtas, 100 C„_0n,n,CSt CSt

18,4 7,8

itefkln Ferris

Év

ilšësztillációs próba 109599 forrpont, C°

/6 atdeszt. C°-ig 59% deszt. C°-ig

90% deszt. c°-ig

yégfoffpont, C UFÜ31 H ul áspont, C°

g

(H°lde szerint), %

,

“faflintiiitálãrhágy

`

177

28| 1 380/85% `

7

Közép

f f

190 202 250 293 302/98 %

7

Nehéz

`

f parafñnos párlat

@l\-J-PH uı 0 .PPP 1,4742 + 49 255 0,47 0,08 1 0,002 1

1

Bitumen

32,4 14,6 0,930

2 .' ".É='§*-Ă"9®ÖO\\ oech05

+ 54 275 0,50 0,65 0,006

~ 1

290 1 ,03 13,0 0,039 A

Í

. °'°L)'.P|l'-°ıl

265 290 315 348 355/97 96

33,8 12,5

136

266 303 341 376 391/9796 51

16,1

~

001-AJ És FÖLDGÁZ 1. (101.J évfolyam 12. szám 1968. december

20,1

27,8

27,0

355

többfokozatú motorolajok egyik ajánlható .11z_1;,, ját). További kísérletek során azt igyekeztünk gálni, hogy a szóban forgó típusú anyaggal mi; lehetne biztosítani a különböző speciális olajok 3; hatóságát? 0 A paraffinmentesítést követően tehát a fino1`;sz1ˇ1\;', redesztillációnak vetettük alá. Ezt a müxclolõ Komáromi Kőolajipari Vállalat almásfüzítői egységében végezték el. A desztilláció l\öı`i"1l1111.*11§.-; és a kapott termékekről felvilágosítást kaplızııun

6. táblázat Az Oldószeres finomítás és paraffinmentesítés körülményeí Paraffinmentesítés aceton 37%,

F. .t . 1 15:3-310? `

Old ószer

benzol 33%,

l

toluol

Olaj_oldóSzer arány A finomítás hőfokgrádiense Tetőhömérséklet, C° Olaj belépő hőmérséklet, C ° Fenékhömérséklet C° Szűrési hőmérséklet, C°

,

1:4,0

1 : 2,2 1 10 82 50

3

I. lépcső ll. lépcső Betáplálás, t/ h Finomítványhozam, %

30%

8. táblázatban.

.

1

_

» `

15 82,3

A rendelkezésünkre álló frakciókból az 111; speciális kőolajtermékek előállíthatóságát xi/sgzˇılı a) transzformátorolaj; b) technikai vazelinolaj, műszerolaj; c) kozmetikai vazelinolaj; cl) gyógyászati fehérolaj; e) többfokozatú motorolajok; f) szerszámgépolajok, turbinaolajok, hidraul olajok.

_32 -20 1 66 „ 50,2

7. táblázat

a) Transzformátorolaj előállítási lehetősége

A finomítás és paraffinmentesítés alapanyagai és termékei

Parafa-

I F- _

Párlat nos fino- Extrakt 1 miäign mítvány Y;

Hozam párlatra, %

100,0

82,0

kőolajra, %

20,8

17,0

1

61° 6}? Viszkozitás 50 C°-on, CSt Viszkozitás 100 C -on,

csi Dermedéspont,C° Lobbanáspom, (M) C° C6mads6n-szám, 96 K661az1a16m, 96

-P-

í

Lo-I:-J

E9:- U-1CD

--.IO

A szakemberek között ismeretesek azok a ıörcísek, amelyek szerint a transzformáıo:`ol;ı_j-s1ül\f.cgl a nafténbázisú kőolajok feldolgozásunkból \z1l0 esése miatt _ mint több más KGST állam is paraffinos alapolajból kívánjuk pótolni. Az elö tásra szolgáló eddigi laboratóriumi és félüzemi ls letek természetesen szovjet kőolajalapon \izsgıˇ1l1.ä` oldották meg az előállítás lehetőségeit. l~ié1z:11í`e volt, hogy a rendelkezésünkre álló, megfelelően li mított algyői párlat ilyen irányú fellııısrıııˇıl151111081 is megvizsgáljuk.

Cıacs

-Ă.

. °°.Š-PU!3

l

0,835 0,815 0,968;0,838 0,793 1.4640 1,4s40 _ *1,4620 1,4396 _

4,38 +38 206 0,03 0,35

Viszkozitásindex

_

Á ';

_

4,43 +42 ~ 208 0,00 0,16 _

_

,20,8}

9,66 +13 ,203 0,18 « 1,29 _

_

Célul tűztük ki az MSZ 150/2. lap-61 sx;1l3\`:f111}

15,45 _ -18 +50 A210 _ 10,00 E _ ,0,28 0,04 l+101

leírt TO-35K jelzésű minőség elérését, és zımšıi 9. táblázat mutatja, célkitűzésünk sikerrel _Í:'ı1`1 minőség biztosítása érdekében megvizsgáltuk 1: fejező finomítás (savas utókezelés, derítés) és 11 . medéspont-csökkentő adalékok változatainak 111118

_

A finomítvány redesztillációjának körülményei és eredménye Betáplálás, t/h Toronytetőnyomás, Hgmm Transzfer-hőmérséklet, C° Toronytető-hőmérséklet, C° Veszteség, % A termék neve

Megcsapolási hőmérséklet, °C Hozam alapolajra, % kőolajra, 96

Viszkozitás 20 C°-on, CSt Viszkozitás, 50 C°-on, CSt

Viszkozitás 210 F°-on, cSt Viszkozitásindex Zavarodási pont, C° Dermedéspont, C° Peterkin_FerriS

Alapanyag

215 Í 1111 K' ,,

Végforrpont, C°

356

5,7 C,

20,8 3,4 + 101 -16 -18

desztillációs próba: kezdő forrpont, C” 10% átdeszt. C°-ig 50% átdeszt. C°-ig 90% átdeszt. C°-ig

lL'l~\l~_'šˇ" L.

194 212 255 302 325

0,5

18,5 6,85 2,58

8. 111.6.

19 40 405 215 0,9 =

~„

l.|1lLl.:

...L

221

ı

l-

300

S

-

1 _

,

.

lL'ílL'l~!'.`

315

'\1“

sa*

1111

:_\

3 (3

22,0 1,9

27,0 6,4 + 99

45 9,2 +96

36,0 11,0 3,6

1

_\_1'lLÉ.l;íL'lllEL'l\

+101 _6 _14

+103 -9 _21

-20

_19

142 173 196 214 231

183 201 218 244 259

220 238 263 288 303

230 248 278 303 323

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 1. (101.) ëvfotyzzm 12. szám 1968

325

fzs 0

'_-`“1 *_

1Í.f -I-..\.\= _] }._

271 301 335 3(w-1

,

.l. L1(\1~

9. táblázat

Transzformátorolaj előállithatósága az algyői finomitvány redesztillátumaiból -F,

Összetétel, ` Tetőtermflk' 1. oldailtermek _= ` Ő eze ES

Bgiãéiisav, % (25 C°'°“)

Defitõtõıd. % (80 C°-on)

_

ý

15 85

33 67

15 85

3 4

Í

4.

1 77

Í

7

3

.-_

Savszám, mg KOH/E Lobbanáspont (PM), C°

1 1

33 67

Szovjet

import

3 4

.

4

|7

Dermedéspont-csökkentő adalék, % Viszkozitás 20 C°-OH, CSÍ Viszkozitás 50 C°-on, cSt Zavarosodási pont, C° DermedésP0fiÍ= CO

`

1

`

1

-1-g 5.1_0`4(l00 C°; 70 Hz MSZ Öregítés után* Savszám, mg KOH/B

Kátrányszám Iszap Kátránykiválás KGST Oregítés után** Katalizátor szine

31,8 10,3 _8 -22 0,01 173 85

l

33,0 11,0 -8 _38 0,02 168

35,0 11,7 -10 -38 0,01 175 14

62

`

lszapkíválás, % Savszám, mg KOI-I/g Tg Ő-10"”/90 C°

1

l

32,0 10,9 -7 _37 0,01 168 62 ~

0,00

0,04 0,04 nyom. nyom.

0,01 0,04 nyom. nyom.

Súlya. (E)

1

1

0,01

1

nincs nyom.

1

0,01 0,06 nincs

nincs nem vált nem vált 0,004 0,1 l 44

PJ

. "“"UIČ .§“"'

-so 0,02 140 90

0,02 0,14 nincs nyom. nem vált.

+ 0,0006 0,010 0,13 81

" MSZ öregítés utáni előírások: savszám max. 0,06, kátrányszám max. 0,08. "* KGST öregítés utáni előírások: savszám max. 0,50, el szapp . sz á mmax . l , 50 , Tgô-103 max. 200.

Megállapítottuk: milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy transzformátorolajból nagyobb hozamot .lehessen biztosítani. A könnyebb termékeknek (vákuumgázolaj egy része) bevonásával a furfurolos finomító üzem átalakítandó, a paraffimentesítést pedig erőteljesebben kell elvégezni. Ezek az intézkedések egyúttal elősegítik olyan minőségi mutatók további javítását is, melyek a szokványos szabványelőírások kereteit meghaladják (hidegreológiai viselkedés). Nincs tısztázva a gázstabilitás értéke. ' fısztázódtak a dermedéspont-csökkentővel szemben tamasztott különleges igények is. Az adaléknak az elektromos tulajdonságokat nem szabad rontania, 21 vıszkozitást lehetőleg ne emelje, ne tartalmazzon 013/an alkotókat, melyek elkátrányosító kezelésnél 6m_ulziót okoznak, és -- természetesen - minél erőÍellcscbben fejtsen ki dermedéspont-csökkentő hatást. A 9. táblázat 6. oszlopában a jelenleg importált 013] Lltófinomítással elért mutatóit szerepeltetjük. AI4- oszlopban szereplő minőség, mely a hozamaffmynál nagyobb mennyiségben tartalmazza a legkfmrlljr/cbb tetőterméket, laboratóriumi adatok szerint ktvalobb jellemzőkkel rendelkezik, és a KGST szab-

Vaflvflıánıee õfegiıeei eljárása szerint ie jobb. b) Teeımikei vezeıiııeıej eıõáııitási ıeııetõeege AZ_clőző pontban ismertetett termék dermedésFã3Í`JflVító adalék nélkül megfelel (savas és derítőb eS__UtokeZelés esetén) az MSZ 19 964 sz. szabványkën f0gzí'tett _0-25 jelű technikai vazelinolaj minőségi h vetelmenyeınek is. Ezzel egyszerü módon gyártatluk ezt a csaknem színtelen, komoly igényeket KOOLAJ ÉS FÖLDGĂZ 1. U01.) évjblyanı 12. szám

kielégítő müszerolajat. (Kényes a savszámértékre, mely legfeljebb 0,02 mg KOH/g érték lehet). Speciális adalékok megválasztásával az igen magas viszkozitásindexű és mély dermedéspontú műszerolaj igényének kielégítését is biztosítani lehet. .III

Í

c) Kozmetikai vazelinolaj eloallitási lehetősége Kézenfekvőnek látszott az is, hogy ebből az erősen paraffinos jellegű finomítványból előállítható lesz az eddigieknél jóval enyhébb óleumos kezeléssel is a kozmetikai vazelinolaj (MSZ 13 211). A 10. táblázatban 20-32% alapolajra számított óleum alkalmazásával már kiváló termék volt elérhető. A különböző termékek egyre magasabb tisztasági szintű árut reprezentálnak, melyek közül a legutolsó a legszigorúbb külföldi gyógyászati fehérolajigényeket is képes kielégíteni (11. táblázat). A jelenleg alkalmazott nafténbázisú párlatból (importált matzeni olajpárlat) kiinduló gyártásnál 85% óleum szükséges és ez nem ad jobb terméket a 10-cs táblázat l. oszlopában látható alsó szintünél. A táblázatban látható termékeknél a kiindulás az 1. oldaltermék volt. A viszonylag kevés óleum alig csökkenti a viszkozitást, és így az előírt felső viszkozításhatár, vagyis 33 cSt közelében vagyunk. Ebből az következik, hogy kiindulásul 20 C°-on kb. 33 cSt viszkozitású algyői redcsztillátumot (vagyis ugyancsak tetőtermékkel elegyített alapanyagot) kell választani. A kozmetikai vazelinolajat, mint ismeretes, a metakrilsavészter monomerek polimerizálásánál oldószerül is használják. Az algyői alapanyagra való átállás ese-

1968. decembtfr

357

10. táblázat

Kozmetikai vazelinolaj előállíthatósága algyői finomitvány-redesztillátumból Kiíndulás: Algyői finomítás 1. sz. oldalterméke. Óleumozás, alkoholos mosás ill. semlegesítés, 5% derítöföld

oıeum

20

Í

26

32

Szín (Lovibond) 6” 0+ ` 0+ 0+ Színstabilitás (12 h, 120 C°) 0,250,250,25Sürüség 20 C°-on ` 0,845 0,845 0,845 Dermedéspont, C° -23 -21 -21 Viszkozitás 20 C°-on, cSt Viszkozitásindex Lobbanáspont (M), C° Savszám, mg KOH/g

33,9 + 1 10 197 0,01

Petróleumszag

1

Idegen szerves anyag

Fluoreszcencia Fényállóság A96-A'%

32,9 + l 10 197 0,01

nincs

nincs

nincs

nincs

32,5 + l 10 197 0,01

1

e) A többfokozatú motorolajok előállítási |eiıe1<'i×(- Él?-` Ismeretes, hogy a Komáromi Kőolajipari Vziih, 1968. II. negyedévétől kezdődően előállít 10 Rt típusú többfokozatú motorolajat is [4]. Az el1"»z'1||i1;'z~.1~, alapolajként kb. 95 viszkozitási indexre i1n«,=m1=, -15C° alá paraffinmentesített, 100 C°-on ıiimte 5,5 cSt viszkozitású szovjet finomítványt hııs/ıı.ˇ1|1~. fel, amelynél a paraflinos párlatra számított 1ı«~/:_ 29 % [5]. Az algyői könnyü-középpárlat elegyéből 8/[1 rmız finomítványból (7. táblázat) és párlataiból (8. lt. lázat) nemcsak a 10 W/30 típusú multigrade olaj hanem a 10 W/40 és 20 W/40 típusokat is ;ı_×ı11`1. lehet.

nincs

12

nincs

enyhe nincs 100-83 j 100-92

Többfokozatú motorolajok előállíthatósága

nincs 100-96

1

UV extinkció*

Egšcm _275 nm Eäfm -295 nm Efšm -300mm

>2 z-2 >2

`

0,77 A 0,36 0,36 »

0,29

0,18 0,15

* DAB 7 előírás előzőkre max: 0,8-0,4-0,3.

11. táblázat

Hazai

A W

előálütásúıı

l

WT. I

WM . 2

g 1 1

szin (Levibend), 6” ~ szineiebiıiıáe (12 11, 120 C°) süfüseg 20 c°-en

Dermedéspont, C°

Viszkozitás 20 C°-on, cSt

0,25 0,25 + 0,867 ~

-39

p -14

29,6

Viszkozitásindex Lobbanáspont (M), C°

38,6

+ 75 182

Savszám, mg KOH/g Petróleumszag

0,03 nincs

Idegen szerves anyag Fluoreszcencia Fényállóság A %-A' %

nincs van 99-59

0 * 0 0,848

`

+ 105 204 0,01 nincs

1 ,

>2 :-2 z-2

0 0 0,848

-14 38,4 + 107 1 205 0,02 nincs

nincs 1 nincs van nincs 100-69 100-95

1.

z.-2 >2 >2

0,41 0,44 0,36

" Az előállítás import nafténbázisú párlatból, 85% óleum felhasználásával, 40%-nál kisebb kitermeléssel történik. ** DAB 7 előírás a jelzett értékekre max: 0,8 -0,4-0,3.

tén várható, hogy az így gyártott adalék lobbanáspontja és átlagos forráspontja magasabb lesz az eddigieknél, vagyis a változások itt is előnyösek. d) Gyógyászati fehérolaj (paraffinum liquidum) előállítási lehetősége A magasabb viszkozitástartományba eső, de lényegében szintén erősen paraflinos jellegű gyógyászati fehérolaj előállításának elvben szintén nincs akadálya. Az eddigi kísérleteink szerint a jelenleg nafténbázisú alapon történő gyártáshoz felhasznált óleum fele is biztosítja a megfelelő minőségi szintet. A semlegesítési, mosási művelet gyakorlati megoldása még további kísérleti munkát igényel.

358

-1

5

~..

tU\\ -lo lev.

Viszkozitásindex-növelő adalék, hazai import Viszkozitás 100 F°-on,

4,5

4,0

4,0

E

7

cSt Viszkozitás 0 F°-on, cSt Viszkozitásindex

Dermedéspont, C° Lobbanáspont, (M) C°

UV extinkció*"'

Egšcm -275 nm Egëm -295 nm Em 2cm * 300 nm

Š

11)\\ 311

cSt

és a külföldi fehérolajok minőségi mutatói _ ,

2

69,9

64,5

68,5

81,6

ll 5.

10,6

10,3

10,7

13,8

ll.

2600 133 -38 220

2100 137 -35 210

2450 136 -34 225

2150 143

-.".(J!

Viszkozitás 210 F°-On,

A jelenleg előállított kozmetikai vazelinolaj

Fehčfûlãlj jele

'Íl`-'rtl

PF desztilláció Első csepp, C° 10% átdeszt., 50% átdeszt., 90% átdeszt., Végforrpont,

C°-ig C°-ig C ° -ig C°

1 1

200 232 250 290 306

194 229 , 253 1 301 325

200 233 256 288 295

-36 230 205 234 262 , 295 310

1 1 -ı \

`='. ,,-t'

Zl23 ITL JU32.*

A 12. táblázatban egymás mellett láthatjuk a 10 W Š készítményeket szovjet finomítványból (1. oszlop) z algyői finomítványból (2. oszlop), ill. annak 10 1. oldalterméket tartalmazó 2. oldaltermékéből 1' oszlop), hazai viszkozitási indexet növelő adalék C8 megfelelő szintet biztosító funkcionális z=.du.l{~kol. mellett. A 10 W/40 tipusú multigrade termék az 11131) 2. oldaltermékből készülhet (4. oszlop), de itt a h;zz` Viszkozitásindex-növelő adalék hatékonysága l\`z:`zu nek bizonyul és előállításához importra van A/1`11\~~;E A 20 W/40 típus (5. oszlop) a 3. oldaltermék?és hazai Viszkozitásindex-növelővel legyártható. hazai gépkocsipark ismeretében e típustól várl1.ıi komoly mennyiségi felfutás. Ez a termék 111c«.`l11ıızíl.. stabilitás szempontjából a legkedvezőbb, miközbë a maximált l0000cSt-nél alacsonyabb l1i
KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 1. U01.) ëefeıyem 12. szám 1968. .A

13. táblázat A szerszámgép-, turbina-,

hidroolajok előállítási lehetőségei (Alapolaj 4% deritöfölddel utófinomítva 110 C°-on) '_________.._---"*_'_'_-7

H

Összetétel I |_ oldaltermék z_ oldaltermék 3_ Oldaltermek

l.i2.13. 20 1 80 1 62 1 1 38

[onol tíPU3Ü adalék %

0

Szín Union 33 mm Sürüsčg

`0,25

1

21,42

Viszkozitás 100 F°, cSt Viszkozitás 210 F°, cSt Viszkozitásindex

21,42

,_ 1186

0

0,25

1

32,78

35,83! 35,83 56,7 5,57) 5,57 +101 +101

Dermedéspont, CO

Lobabnáspont

(M), C°

szám, s Turbinaolaj öregités után Savszám, mg KOH/g Uledék,%

0

5.

A

6.

1% 11/2 1'/2+ 1!/z-1-12+ 1 2+ 0,875 0,875 0,881 0,881 0,887 0,887

15 C°-on Viszkozitás 50 C°-on, CSI

Savszám, mg KOH/g Gőzemulziós

0,251

4.

1

7,36

+97

I

32,78` 47,63. 47,63

56,7 7,36

+97 ~ _.19 _ 19 l -20 -20 1 220 220 233 233*` 0,01 1 0,01 A 0,02 0,02 35 35 45 45

85,7 ~ 9,38

+92 -21 247 0,01 50

85,7 9,38

1 +92 _2ı 247 , 0,01 ; 50 l 1

0,70 0,10

0,02 0

0,89 0,02

0,04 0

0,04 1,37 0,07 * 0

A bemutatott algyői finomítvány párlatai egyszerű derítéssel befejezve alkalmasak ezen termékek legyártására is. A 13. táblázatból leolvashatók a szabványos minőséget biztosító összetételadatok, valamint az, hogy a szovjet kőolaj-finomítványokkal ellentét-

ben, ahol a természetes inhibitorokat a kéntartalmú aromás vegyületek biztosítani képesek, az ionol típusú adalék alkalmazása még szerszámgépolajoknál is minden esetben szükséges. Ilyen adalékolás esetén a kiváló oxidációs stabilitás biztosítható. Egyéb tulajdonságaikban az így nyert olajok a világmárkák tulajdonságait is elérik. A hidroolajok minőségi .előírásait ugyancsak meszszemenően teljesítik ezek a termékek, ha a tájékoztató értékként feltüntetett 0,900-0,910 sűrűségértéktől eltekintünk. Osszefoglalásként megállapítható, hogy az algyői kőolaj az ismertetés szerint beilleszthető a szovjet kőolaj feldolgozására kiépített kőolajfinomítók termelésébe. A pakura továbbfeldolgozása és különösen jelentős mennyiségű könnyű- és középpárlat-elegyeinek felhasználása a különböző speciális kenőolaj-féleségek legyártására megoldható, és a gyakorlatban célszerű is. A nagyobb viszkozitású párlatok és maradékolajok előállítására és feldolgozására vonatkozó kísérletekről a Dunai Kőolajipari Vállalat kollektívája fog beszámolni. IRODALOM [1] Kántor I.-Lípótlı F. Magos K.: Az algyői kőolaj vizsgálata. A Komáromi Kőolajipari Vállalat kut. jelentése. 1967. II. félév 1. k. Szőny. [2] Mózes Gy. Földes Ernőné--Keszthelyi S. : Transzformátorolajok gyártása romaskinoi kőolajból. MÁFKI kut. jel., Veszprém, 1966.

[3] Földes Ernőné-Száva N.-Mózes Gy.: Elektromos szigetelőolajok előállítása romaskinoi kőolajból. Előadás. (Vegyészkonferencia, Miskolc, 1968.)

[4] Cenkvárt' 1.-Kántor I.-Magos K.: A multíszuper olajok előállítási kérdései. Előadás. (Magyar Kémikusok Egyesülete, 1968. VI. 10.) [5] Magos K.--Szatmári E.: A multigrade olajok előállítható-

ságának vizsgálata. A Komáromi Kőolajipari Vállalat kut. jelentése 1968. I. félév, 2. k.

KÜLFÖLDI HÍREK

A kőolaj-feldolgozás átáll a kémiai' alapanyagokra

Anglta energt'apalt'tíkat' koncepciója

ft régóta idézett mondás: ,,A kőolaj túl drága ahhoz, hogy °lfUÍSek”, kezd a kereskedelmi gyakorlatban is érvényesülni.

E1'lI_1ek egyik oka az, hogy -- föleg az NSZK-ban -- a fütőPlčllárakkal kapcsolatosan egyes vállalatoknál nagy veszteségek

jelentkeztek.

__ Ennek következtében a finomítők szerkezeti felépítésében is

dontó változás következik be. Eddig ui. Nyugat-Európában 3 Íbgyasztási igényeknek megfelelően óriási fütőolaj-mennyisé-

E61-:_ elérésére törekedtek, és a feldolgozó üzemek szinte „fütőÜlalgyárak”-ként dolgoztak. „A Jövőben megszűnik a fűtöolaj-felhasználás hányadának

“0Vekedése, s bár az üzemanyag- és motorolaj-fogyasztás t°Vë`1bb_ növekszik, váratlan kereslet jelentkezik nyersbenzinben É Vegýlpar céljaira. Ennek következtében újabban az európai

_ flomıtókat is katalitikus és hidrogénező gyáregységekkel, illetve berendezésekkel építik.

Bureau Européen d'lnformations Charbonniéres (BEIC), 1968. 16. sz.

Az angol kormány nyilvánosságra hozta - a szénbányászatának nyújtandó segítség figyelembevételével - új energiapolitikai terveit. Ez az energiapolitika az eddigi két energiaforrás he-

lyett négy tényezőre támaszkodik: szénre, kőolajra, magenergiára és földgázra. Különösenfa földgáz vált fontos eneršiaforrássá, mert bőven nyerhető az Eszaki-tenger feltárásaiból. tmenetileg a szénnek bizonyos támogatást kívánnak adni, ami azonban nem lehet hosszan tartó. A terhek viselője a kőolaj lesz, amelyet a szén védelmében 40% adóval terhelnek meg. A szénbehozatali tilalmat is fenntartják. A szénbányászattal kapcsolatos szociális, illetve organizációs tervek és a bányák koncentrációjának végrehajtása az államnak legalább 138 millió E-ba fog kerülni. Az olaj elöretörésének üte-

mét lelassítják. (Bergbau, 1968. 2.)

H. F.

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 1. (1O1.) ëefetyem 12. szám 1968.

H. F. december

359

Gázkutak teszteres vizsgálatának

BARAEÁS LÁSZLÓ-_ KAssA1 LAJos

tapasztalatai* A szerzők összefoglalják a Johnston- és Groznij-tipusú teszterek 81/2”-es és 51/2”-es fárályukakban való hasznalatával szerzett tapasztalatokat, valamint értelmezik és értékelik a nyert diagramokat. Vizsgálják a tesztereknél leggyakrabban előforduló meghibásoddsokat és azok megelőzésének lehetőségeit. Javaslatot tesznek a teszter-pakker optimális elhelyezésére és üzemi példák alapján elemzik a rossz áteresztőképességű gáztarolókban végzett teszteres vizsgálatokat. Kiértékelik az elvégzett teszteres vizsgálatok műszaki és gazdasági eredményeit, valamint megvizsgálják a teszteres vizsgálati módszerek és eszközök fejlesztésével kapcsolatos további feladatokat.

A teszteres vizsgálat tulajdonképpen ideiglenes kútkiképzés, amelynek célja a rétegtartalom megismerése megmintázása, a réteg jellemzőinek teljesítményének, telepnyomásának, továbbá az ipari termelés lehetőségének megállapítása. A fúrás közben harántolt porózus rétegek folyadéktelitettségi viszonyaira, termelékenységgére, a várható kútáram összetételére teljesen megbízható adatokat ui. sem az elektromos szelvényezés, sem a maganalízis nem ad. Ha a réteg produktivitása kétséges, a beáramlás, a rétegtartalom megállapítása érdekében teszteres vizsgálat hiányában a fúrólyukat le kell csövezni. A béléscsövezés és a rétegvizsgálatok a kút költségeinek jelentős hányadát teszik ki, ami mindenképpen tekintélyes összeget jelent. Ennek csökkentését teszi lehetővé a teszteres rétegvizsgálat, amelynek alapján egyértelműen el lehet dönteni a béléscsövezés és a további vizsgálatok szükségességét. Előnye még, hogy a kút produktívitása esetén béléscsövezés után csupán a termeltetni kívánt rétegeket kell megnyitni. Ez esetben elkerülhetők a költséges és gyakran bizonytalan kimenetelű rétegelkülönítési munkálatok. A teszteres vizsgálatok eredményei alapján nemcsak afúrólyuk csövezésének kérdését lehet eldönteni, hanem az esetleg szükséges optimális rétegkezelési eljárást, s ugyanakkor az ennek megfelelő legkedvezőbb kútkonstrukciót is meg lehet határozni. Ily módon kis mérvű beáramlás esetén azonnal meg lehet állapitani, hogy a kis hozam a kút közvetlen közelében jelentkező károsodás következménye-e, avagy a rossz áteresztőképességi viszonyokra vezethető vissza. Magyarországon a teszteres rétegvizsgálatokat Johnston és Groznij-típusú szerszámokkal végeztük 8 1/2”-es, valamint 5 1/2”-es fúrólyukakban. Mindkét -- fúró -, vagy termelőcsőoszlopra szerelt _ eszköz hidraulikus működtetésű. A vizsgálandó szakaszt két * Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati EgYesület Olajbányászati Szakosztálya által „Földgaztelepek fárása és termelése" címmel 1968. május 9-10-én Debrecenben tartott vándorgyülésen elhangzott előadás. (Szerk.) 360

tömítővel vesszük közre, vagy a felette levő részt egyszerűen kizárjuk. A tárolóréteg folyadéka talpi szelep nyitása révén jut a fúrócsőbe vagy a termelőcsőbe, közben a nyomásváltozásokat a teszter két nyomásmérője regisztrálja. Egyik a szeleprendszer alatt méri a ki- és beépítés, illetve a rétegvizsgálat közben kialakult nyomásokat, a másik pedig a fúró- vagy termelőcsőoszlopban létrejövő nyomásváltozást jegyzi fel. A hagyományos rétegvizsgálatok esetében többnyire a kútfejen, a felszínen való zárással szüntetjük meg a termelést. A kúttérfogat nagyságától függően a beáramlás nem szűnik meg azonnal, hanem csökkenő mértékben tovább tart. Ez az utánáramlás fékezi a nyomásemelkedés ütemét. A teszteres vizsgálat során a zárás a talpon történik, s így nincs utánáramlás. Ez előnye ugyan a módszernek, hátránya azonban az, hogy a zárást megelőzően a termelés rövid időtartamú, és állandósult állapot emiatt rendszerint nem alakul ki. A hagyományos rétegvizsgálat közben állandósult áramlási folyamatot tranziens nyomásváltozási szakasz követi; a teszteres vizsgálatnál az áramlás mindkét szakaszban tranziens. A csőoszlopban felemelkedő folyadék nyomása ellennyomásként hat a rétegnyomásra, a depresszió fokozatosan csökken, végül a csőoszlopba áramló folyadék nyomása egyensúlyba kerül a talpnyomással. A talpnyomás növekedésével a beáramlás csökken. Jó áteresztőképességű réteg esetén a hozam- és nyomásváltozás gyors, a nyomás-idő görbe meredek, sokszor nem is értékelhető. Ebben az esetben a vizsgálat csak kvalitatív eredményt ad. Kıs ateresztokepessegu retegek eseteben (ahol -<- äë I

I

I!

Í

I'

ff

I

I'

X

h

H

É 2 mdm/cP) a nyomásemelkedési görbék nehezen értékelhetők, mivel féllogaritmikus koordinátarendszerben egyenes szakaszt csak ritkán kapunk. Az ilyen tárolókban végzett teszteres vizsgálatoknál a pontos talpnyomást és a rétegjellemzőket csak akkor tudjuk meghatározni, ha két vagy több termelési- és nyomásemelkedési szakaszt veszünk fel. Az első termelési és zárási szakasznak viszonylag rövid idejűnek kell lennie, hogy a nyomás beállása gyors legyen. Az ekkor felvett nyomásemelkedési görbe a telepnyomást jellemzi. A második termelési szakasz hosszabb, és ezt hoszszabb időtartamú lezárás követi. Az ez alkalommal felvett nyomásgörbéből határozzuk meg a réteg- és a a kútjellemzőket, a réteg károsodási viszonyait. A kezdeti lezárási nyomásgörbének féllogaritmikus rendszerben a

Í-Í_4!._1_, Az

_

g

KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ l. (l0l.) évfolyam l2. szám

1968. (lecember

való meghosszabítása kimetszi az ordinátán a telepnyomást. Ez pontja lesz a végső lezárási görbének is. Ha zi kezdeti nyomásemelkedési görbe hiányzik, nem ismerjük megbízhatóan a statikus rétegnyomást .__ 5 a hosszabb termeltetés után felvett nyomásemelkedési görbét a beáramlási idő átlagos hozama szerint értékeljük -, akkor a nyomásemelkedési görbe egyenes szakasza alapján számított rétegparaméterek 20%-kal is eltérhetnek a ténylegestől, a talpnyomás extrapolációjából pedig 10%-os hiba adódhat még talpi zárás esetében is. A teszteres nyomás--idő görbe kvantitatív értékelésének akapkritériuma a megfelelő átlagos hozam megállapítása a termelési szakasz változó hozamából. A teszteres nyomás idő görbe értékelésének módszereit az [1] összefoglaló munkában ismertettük. Ha az átlagos hozamot már meghatároztuk, a teszteres nyomás idő görbék úgy értékelhetők, mint a szokásos nyomásemelkedési görbék. Az eddig alkalmazott tesztereinkkel, szerkezeti kialakításukból adódóan, beépítésenként csak egy termelési- és nyomásemelkedési szakaszt tudtunk felvenni, azért az átlaghozammal számított áteresztőképességés telepnyomásértékek az említett hibákkal terheltek. Teszteres vizsgálatokat végzünk l. Béléscsövezetlen (nyitott) lyukszakaszban: a) produktívnak mutatkozó rétegek harántolása után közvetlenül; b) harántolt rétegeknek kettős pakkerral való közrefogása esetén (ilyenkor a vizsgálandó réteg a két pakker között helyezkedik el); c) kis szelvényü lyukszakaszban, amikor a pakkert a béléscsősaruba ültetjük; d) görgősfúrók, fúrócsövek, súlyosbítók és pakkerek lyukbaépítésekor keletkezett nyomáshullámok mérése céljából. 2. Béléscsövezett lyukban: a) a saru átfúrása után, béléscsőbe ültetett pakker esetében; b) perforált rétegek esetén, amikor a pakkert ankerral a béléscsőbe akasztjuk, vagy cementdugótetőre ültetjük; c) béléscsősérülések helyének megállapítására; d) hermetikussági vizsgálatok céljából. “Hazánkban a teszteres vizsgálatokat 1966-ban kezdluk, de üzemszerűen csak 1967-ben alkalmaztuk. 1967ben 60 ilyen vizsgálatot végeztünk. Ezekből nyitott lyukszakaszvizsgálat nyitott lyukszakaszvizsgálat béléscsőbe ültetett pakkerrel csövezett lyukszakaszvizsgálat nyomáshullámmérés

17 17 25 1 volt.

Ezek közül 51 esetben a beáramlás, 8 esetben a bélésCS0-hermetikusság megállapítása volt a cél. A tesztert 23 alkalommal ankerrel béléscsőbe akasztotillk, 10 esetben rétegbe, 9 esetben lyuktalpra, 17 esetE3112 -- béléscsőben horgonnyal - cementdugóra ültetU .

Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy nem használÜfk ki megfelelően a közrezárt rétegvizsgálati lehetőSeäeket, ami mind csövezetlen, mind pedig csövezett és

KŐOLAJ És FöLDoA'z 1. U01.) évfolyam 12. Szám 1968.

perforált rétegnél eredményesen alkalmazható. Ennek a módszernek főleg akkor van jelentősége, amikor az egyes rétegeket közelségük miatt cementdugóval nem lehet egymástól elkülöníteni. A vizsgálatok közül 52 sikeres, 8 sikertelen volt. A sikertelen vizsgálatok okai: a) pakkertömítetlenség lyukszelvénybővülés miatt; b) a teszter felülése szelvényszűkülés miatt; c) a pakker áteresztő, vagy laza rétegben való ültetése; d) a teszter meghibásodása; e) a szűrő eltömődése. Leggyakoribb a teszter hidraulikus dugattyújának a meghibásodása; a dugattyú krómozásával azonban annak élettartamát ötszörösére sikerült növelni. Nagy nyomások és viszonylag nagy mennyiségű gáz beáramlásakor gyakori az öblítő közdarab záró fúvókájának erodálása is. A tömítő zárásának biztosítása érdekében minden esetben szükséges lyukbőségmérést végezni, hogy ennek figyelembevételével válasszuk ki az ültetés helyét. Nagy szilárdságú béléscsörakatba való pakkerelhelyezés a cső keménysége miatt csak igen gondos ültetés esetén sikerül. Ha a vizsgálat folyamán nagy depresszió várható, akkor célszerű a teszter beépítéséhez használt fúrócső-, vagy a kapcsolóval megerősített termelőcsöoszlopot _ üzembiztonsági okokból - a várható nyomásra szilárdságilag ellenőrizni. Figyelembe kell venni továbbá a béléscső kritikus külsö nyomását is. Különösen a technikai rakatokat kell ellenőrizni, mert akár fú rócsősérülés következik be, akár a tömítő szakad át, a gyűrűs térben a folyadékszint lesüllyed, ez pedig kis külső kritikus nyomás értékű csőnél annak összeroppanását eredményezheti. A nívócsökkenés hirtelen bekövetkezésének megelőzése céljából a lyukfeltöltés lehetőségét biztosítani kell. Eddig végzett teszteres rétegvizsgálataink alkalmával az alábbi eredményeket kaptuk: olajtermelést 2 esetben, gáztermelést ll esetben, felszálló víztermelést 4 esetben, nem felszálló víztermelést ll esetben, beáramlás elmaradását 16 esetben. A vizsgálatok eredményei alapján 7 esetben szükségtelenné vált a béléscső beépítése. Az ebből származó megtakarítás - csak a béléscső árát véve figyelembe - 4,3 millió Ft; ugyanennyire tehető még az elmaradt rétegvizsgálatok költsége is. A bajcsai gázmezőben, ahol a tárolóréteg heterogén kifejlődésű -- porozitása 5-20%, áteresztőképessége 0,1-10 md, tehát igen változó -, és csak több réteg együttes termeltetése ad iparilag hasznosítható gáztermelést, teszteres rétegvizsgálattal döntjük el a kútszerkezet kialakítását. A 7”-es béléscsősarut a termelő szint felett helyezzük el, majd a lyukat kisebb szelvényben továbbfúrva, vizsgáljuk a harántolt rétegek együttes tartalmát; amennyiben azok iparilag hasznosítható gázmennyiséget adnak, úgy a termelő rétegek mélységébe perforált csövet (linert) építünk be. A VÍZSgálat azért történik együttesen, mert a tömítőt nem sikerül közvetlenül az egyes rétegek fölé ültetni, de még így is megbízható képet kapunk arról, hogy az újondecember

361

H P

el 3-4 "LE 75 af Fi Š; 240- 220.. i'1

L 1982 rt 28. 2. ırszvııı. 2. 8. nõzwıı.. 5 4. na. mi. 12_ W2 _

3 sr" 3

Á vizsgált szakasz

_

c

°

-~

Vı`zsçăl8f

A mérés helye 2088, 00 m 2092, 65/21

2/00- 2/nm 2/00-2ıE2z„ 2/00 2n2f„ 0726130 itt 2108 -__2288 m im; 60 /12

p,

,D, »

m

el

at

el/all

Eeăramlás 22/ir'//72)?

220,70 220,05

226,7 222,1

3,50 5,25

75 000 75 000

227, 20

2l0,0

4,70

50 000

282,58 222,0 5,50 45 080 P-_CLı!\"ı:- „

-`°"-Í-Ezãe..-\ *iii z z /0-\_\

ran* mi 160-F -

z ___ __ V

\

'

\

fia- -7

,

v V

4

ee-. J .2

moaű _|2:a

3

\\

E0 40 l

' '“"'ı 2

ıiiıı 345

1

-„|_i. nu..

UD-

°'?-Cl

"""IIı

Í\7ı_

Í-R1-+

'Fi-w

c.ı-,__

Ü3

"~.ı

Í

-i.L M

Í-D

1,

ČŠ

Túl 0+ At

___

-i “O

-i ı.„_.

'FL-..

Í-71

Ü)

`~ı

Í

Il 11::

Š

1. ábra. Baj-20. Nyitott szakasz vizsgálata csőben ültetett teszterrel

nan hozzányitott szakasz(ok) többletgázt ad(nak)-e vagy pedig vizet tárol(nak). Amennyiben több réteg átfúrásakor egyik réteg gázt, a másik vizet termel, úgy a betétcsövet (linert) becementezzük és a rétegmegnyitást perforálással végezzük. A kisebb szelvényű szakaszban a produktív rétegek átfúrásakor a várható beáramlást, a réteg termelékenységét, elsősorban a használt öblítőközeg minősége határozza meg. Ha a produktív rétegeket kalciumbázisú iszap alkalmazásával harántoljuk, a lyuk falát a mélyebb beszűrődést, elszennyeződést megakadályozó vékony iszaplepény vonja be. A kalciumbázisú iszap megfelelő minőségére jó védőhatására utal a Baj-20. kút termelési eredménye. Itt ugyanis a 7”-es béléscsövezés után egy eredetileg 0,5 m vastag, nyitott termelő réteg teszteres vizsgálatánál nyert eredményt kaptuk 200 m továbbfúrása utáni kapacitásméréskor is. A gázhozamot mindkét esetben 75 000 mí*/nap-nak mértük, 8,4 mm átmérőjű fúvókával. A statikus rétegnyomás ps = 229,8 att, a termelőcsőnyomás T= 179 att volt a kút zárt állapotában. (1. ábra.) A Baj-27. és Baj-28. kutakban a termelő szintek harántolásakor ezzel szemben sósvizes öblitőközeget alkalmaztunk. Hogy az öblítőközeg hidrosztatikus nyomása a rétegnyomást biztonságosan egyensúlyban tartsa, a sósvíz fajsúlyát 1,16 kp/dma értékén tartottuk. Ez 300 g/1 sótartalomnak felelt meg. A rétegvizsgálat közben kidugattyúzott és kitermelt sósvíz nagy mennyisége azt bizonyítja, hogy mivel a rétegviz eredeti sótartalma 7 g/1 volt , fúrás közben az öblítő folyadékból sok hatolt be a rétegekbe. Mindkét utóbb említett kút gáztermelése lényegesen kisebb a Baj-20. kúténál, ami ugyan rétegkifejlődési okokra is visszavezethető, de lehet, hogy a sósvizes „elárasztás” rontotta le a beáramlást. Teszteres vizsgálatra került sor a dél-zalai nagy mélységű fúrásoknál is.

362

A Budafa-II. fúrás mélyítése közben 4237,5 m-ben az iszap erősen elgázosodott. 4253,5 m talpmélységnél 1967. III. 7-8-a között teszteres vizsgálatot kíséreltünk meg, de ez szelephiba miatt sikertelen volt. A felvett diagramot nyomáshullám-értékeléshez használtuk fel. Továbbfúrás közben 4266,5 m talpmélységig a lyuk állandóan gázosodott. 1967. III. 30-31.-e között teszteres vizsgálatot végeztünk. A kút kiképzése: Lyukátmérő 5 7/16"; Lyukmélység 4266,5 m; A 6 5/3”-es béléscső 4l57,64 m; saruállása 3603 m; A pakker helye 4l57,64-4266,6 m; A vizsgált lyukszakasz Az iszap fajsúlya 1,8 kp/dm” A vizsgáló szerszám (teszter) vázlatos rajzát és a vizsgálat alatti nyomásalakulást a 2. ábrán szemléltetjük. Az ültetés ankerokkal, béléscsőben történt. A pakker alatt több, mint 600 m volt a nyitott szakasz. A szeleprendszer alatt és felett is nyomásregisztráló műszert helyeztünk el. A szelep nyitásáig a felső műszer a hidrosztatikus nyomást mutatta. A szelepnyitás után a két műszer megfelelő pontossággal dolgozott együtt. A beáramlási viszonyokat a szeleprendszer alatt mért (alsó) diagram jelzi. A szerszám összeállítása és a műszert hajtó óraszerkezet megindítása után kezdtük meg a beépítést. A bepítés közben a műszer a mélységnek megfelelő hidrosztatikus nyomást regisztrálta, ennek megfelelően a szerszámmozgatásból adódó nyomásváltozások is leolvashatók. A pakker ültetése és a szelep nyitása után a produktív szintre 200 at depresszió hatott, minek következtében megkezdődött a :E600 m hosszú lyukszakaszban levő nagy fajsúlyú iszap és a fúrószárban elhelyezett folyadékpárna letermelése. A termelés megindítása után a nyomás azért nőtt, mert az ültetés és regisztrálás helye lényegesen maga-

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 1. U01.) ez-feıyeez 12. szám 1968. deeemeer

1

`-"1

1

lárélacsere 6Í35ma1-_m` 3 1 , 20.2517: lálermall 1 falyadék ˇ ı

A

ši

,Pair/ãc1`fiS l'Őffl-_,

: ; g1_eg1`adall

llrneačl *___ _

“Š 4001

Falra muszer-__.,

„

`-

l2!raõ'ët_.-

2122.

ac kitermelt ._

4; 300-

-iazts-1 Őz 1 l

_...

jzgfgpreadsler----Q.

"\J"'-~

l_.

8!%

l ejuyalrfya

alsıci 11111'rzer~- .Pal'k6ffi`

larsere 7a1a1-re kira ll.

ma

0

űr

__ _ _

8

700-

pgffarzilt csa'-____,__

`\

ltrnraet Anker _- --

.

1

tl ,a1_uszer,

111Eres1 lıatara

600-

aa«?_f-F3

f1 '2alr_s2raâtpaı l

z

ls iii

62515 cser-ree -..

_- L0.f2?_ 7

(5

arala

: I'F

6'. 351ara - es uvaka lrió`bta`sädőhf fű van-re, l

*1

fit 12 18

l

il

l

F

I

19 28 21 22 23 24T,1z

_____, ___- __-. ___.._..._.+_._ _

I

-_.

ésadés

5007 U'-\„v'\.._*'--..-~`

65/g" be'/éscsésaru """“'"7 ll57.64m\

(

-

L___l

'lIı.

400-T

ıı.

Hliferafr/L2

300-

s

200-'

55/8' lalpz4Z5ã5m\J:|

1//zf//7 Ü

0

r

_ llfaaszar, meresı aatara

z I

1

1*

2

1

3

1

1

1'

zi

_

Š

Z

Š

E 6/re ad lll razalai 2 Al' l?,7 ann faly l'1`J'8r_j_iõa1aeõdag_2az111e-re` 1Eparatarr2erelas__ __i Beé ___`pÉ11ra lirrllfarsere ez f-Il _ ' ; _ 1 _ I

Rffflflfzt

5

Š

6135 reram

9

I

is

i

11

12

f rë.tzäaiˇfider

la

-..

-

--...________

_

""'Üı F-7

""ı W

-_.

Éı`-ı"i

Q-

G-

_

5 23F .- Roca? _?1.?2'«

G..

2. ábra. A B-ll. teszteres vizsgálata 1967. HI. 30-3l.

sabban volt, mint a produktív szint, és így a termelt gáz nyomása nagyobb volt, mint az iszaposzlop hidrosztatikus nyomása. A kezdeti rétegnyomásra vonatkozóan csak a kialakult maximális nyomások nyújtanak némi becslési lehetőséget; ugyanis a megfelelő biztonsági berendezések hiánya, valamint a pakker alatti hosszú nyitott szakasz miatt nem tartottuk célszerűnek az erősen túlnyomásos gázhozam felszíni, vagy a teszternél való lezárasát. A pakker alatt levő iszap a kútfejen elhelyezett 6,35 mm átmérőjű fúvókát a rövid termelési idő alatt 20 mm átmérőjű fúvóka keresztmetszetének megfelelö nyílásúra bővítette. A gázhozam, a kritikus- áramlás képleteivel számítVfl, 470 000 nm”/nap volt. I Mivel a további erózió a fúvókatartó ház épségét, IEY az egész művelet biztonságát veszélyeztette, ismét 6,35 mm átmérőjű fúvókát helyeztünk be, amit később 2} kútfejnyomások gyors növekedése miatt 12,7 mm fltmérőjűre cseréltünk ki. A teszter kiöblítő szelepének oldalfúvókái a termelés közben ugyancsak erodálódtak, ami lehetővé tetÍÉ H gyűrűs térben levő nagy fajsúlyú iszap talpra jutá331, S ezzel a kút elfojtását. h A teszteres vizsgálattal szembeni azon követelmény, t.°EY ft leglényegesebb rétegparaméterekre _ a kezde[Statikus rétegnyomásra és a tároló áteresztőképességefe -- megbízható adatokat szolgáltasson, nem valóãullí ffleg. Mivel nem tudtuk megbízhatóan megmérni n ezdetı rétegnyomást, az áteresztőképességi viszoAY°_l_
menyét.

A teszteres vizsgálat után a nyitott rétegekkel szem-

KOOLAJ És FÖLDGÁZ 1. (1101.) eefeıyem 12. szem 1968.

be hasítékokkal ellátott 41/2” Q)-jű betétcsövet (linert) helyeztünk el, cementezés nélkül. A végleges kiképzés után 1967. V. 3-17., IX. 7-9. és X. 23-XI. 5. között több vizsgálatot is végeztünk a kúton. A 3603 m-ben mért w670 att nyomás feltehetően megegyezik a kezdeti telepnyomással. Az 1967. V. 3-17. között végzett vizsgálat kezdetén az iszap vízre való cseı`élése után 4030 m-ben már csak 637 att állandósult nyomást mértünk. Ezután béléscső- és termelőcsősérülések miatt a réteg mélységében már nem tudtunk nyomásmérést végezni. A rendelkezésre álló adatokból a kezdeti telepnyomásra, a telephatárokra vontakozóan egyértelmű következtetést leszűrni nem lehetett. A beára.mlás folyamatosan csökkent; a vizsgálatok utáni zárt állapotban mért nyomás minden alkalommal kisebbnek adódott az előző mérés eredményénél. Ennek oka valószínűleg a tárolókőzet igen rossz áteresztőképessége, valamint a tápterület kis kiterjedése. A feltételezett kezdeti telepnyomást is csak fenntartással fogadhatj uk el. A tápterület rossz áteresztőképességi viszonyai miatt a megnyitás utáni időszakban a kút és a réteg között a zárás tartama alatt nem állt helyre az egyensúly és az ennek következtében kialakult nyomásinverzió növelhette a kúttalpon észlelt nyomást. A későbbi vizsgálatoknál a kút körüli zóna kitisztulása következtében a gáz_folyadék elrendeződés bekövetkezhetett, és az inverzió hatása jelentéktelenné vált. Ha majd a több termelési és zárási periódus mérésére alkalmas (multiflow) teszterünket használjuk, lehetőség nyílik hasonló esetek tisztázására és tárolómérnöki értelmezésére. Nem célszerű a tesztert béléscsőben úgy leültetni, hogy alatta hosszú, nyitott lyukszakasz legyen; az ilyen esetben nyert adatok kvantitatív értékeléshez nem megbízhatóak. december

363

Vizsgálataink során a termelőcsőoszloppal való teszterpakker-ültetés legtöbb esetben sikertelennek bizonyult. Teszteres rétegvizsgálatok alkalmával a fázisviszonyok meghatározásához szeparátor: folyadék- és gázmérési, ezenkívül mintavételi lehetőségek biztosítása szükséges. Eddigi vizsgálataink szeparátor nélkül történtek, így a gázmennyiség mérésére lehetőség nem volt. A nagy gázmennyiséget termelő kutaknál a folyadékhozam mérése sem megoldott probléma még. A nyomás- és áteresztőképesség-viszonyok megnyugtató tisztázására mindenképpen célszerűnek mutatkozik több nyomásemelkedési görbe felvétele. Az értékelhetőség feltétele _ különösen rövid ideig való termeltetés esetében _, a talpi szelep zárásának megvalósítása. Béléscsövezett lyukszakaszok teszteres vizsgálatát csak a kis _ 15 000 ma/nap potenciális hozamot nem meghaladó _ beáramlást adó rétegek esetén célszerű elvégezni; ez esetben ui. a kúttérfogat már jelzett zavaró hatása, az utánáramlás, kiküszöbölhető. Kis áteresztőképességű rétegek teszteres vizsgálatánál jelentős turbulencia lép fel, így a termelőréteg tényleges termelékenységének meghatározásához elengedhetetlen a turbulencia mérvének megállapítása is. Ez Carter módszerével határozható meg. A teszteres vizsgálat tranziens áramlási feltételei mellett a meghatározás feltétele, hogy legalább három különböző áramlási és zárási periódust mérjünk. A nyomásemelkedési görbékről az F,, turbulenciatényező és a skinhatás (S) együttesen meghatározható. Az S és Fb különválasztható, ha feltételezzük, hogy S konstans. A qg gázhozam, továbbá az S+ F, lineáris összefüggés alapján grafikus ábrázolásban qg =0, s így F,, = 0 esetében kapjuk a tényleges skinhatást. Teszterekkel a rétegvizsgálatok változó viszonyok közötti különböző fajtái végezhetők el. Ilyen irányú lehetőségeinket ez ideig korántsem használtuk ki mara-

déktalanul. A legcélszerűbb és legfontosabb vizs .Z a közrezárt rétegek vizsgálata; ez mind nyitott, z A béléscsövezett lyukszakaszoknál eredményesen . mazható, különösen, ha az elkülöníthető rétegek 1 közel vannak egymáshoz, hogy cementdugóval választhatók el. A teszteres vizsgálat nyomásdiagramját közeli. 1 már a helyszínen célszerű kiértékelni. Ez komoly el rsıt jelent a rétegvizsgálatok további irányítása tekint.: ben. A részletesebb és pontosabb kiértékelés későbñ elvégezhető. A mintavevővel is felszerelt korszerű ~ révén egyidejűleg a termelt fluidum összetétele is 1 .L határozható. Osszehasonlítva a hagyományos és teszteres «..~„ vizsgálatok időtartamát, elmondhatjuk, hogy a mányos rétegvizsgálat, kapacitás mérés nélkül, .LH gosan 6_8 napot vesz igénybe, míg a teszteres vizsgálat időtartama csak 1, illetőleg hosszabb tr melési szakasz esetén is mindössze 2 nap. Nem kétséges, hogy kutatási tevékeny mintavétellel kombinált, szeparátoros, töbh~...z'.ıl..:.z -1 (multiflow) teszteres vizsgálat pontos és rutinszerű -. végzésével és begyakorlásával jelentősen meggyo`« hatjuk és gazdaságosabbá tehetjük. IRODALOM [I] Kassai L.: Tárolókőzct jellemzőinek meghatározása teres vizsgálat alapján. Kőolaj- és Földgázbányászat -Műsz. Közleményei. 1964. 69. old. [2] Megyeri M.: Fúrószáras rétegvizsgálatok hazai ;fií..~íf-z;=. nak eddigi tapasztalatai és az eljárás ~ ii `

vizsgálata. Kőolaj- és Földgázbányászat Tud.- Műsz. leményei. 1967. 135. old. [3] Teknyős l.: Összefoglaló jelentés az OKGT QKÜ gáló üzemegységének 1967. évi munkájáról. Uzemi 1968. [4] Megyeri Teszteres rétegvizsgálatok értékelése, feladatok megjelölése. Jelentés, 1968.

.

HÍREK Az ÜZEMEKBOL .ff

A Z MTESZ Szolnok megyei szervezetének megalakulása Az OMBKE NKFV Alföldi Szakcsoportjának szervezeti életében új perspektivákat és lehetőségeket nyit meg az MTESZ Szolnok megyei Szervezetének megalakulása. Az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának javaslata alapján és támogatásával került sor a helyi szervezet megalakítására.

Ennek szükségessége és feltételei az elmúlt időszak alatt Szolnok megyében valóban megérlelődtek: a megye gazdasági életének szerkezete jelentősen megváltozott, megnőtt az ipari és az agrár-műszaki értelmiség száma. Ennek megfelelően számos MTESZ tagegyesületnek működik már hosszabb ideje helyi csoportja a megyében. Igy pl. az OMBKE szakcsoport vállalati

szinten majdnem 250 fővel tevékenykedik. 1968. szeptember 12-én az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága előkészítő tanácskozást hívott össze, melynek feladata az

1968. december 1-ig megyei szintű küldöttértekezletet szervező előkészítő bizottság megalakítása volt, mely hivatva lesz megválasztani az MTESZ Szolnok megyei Szervezetének vá-

lasztmányát.

a Párt, mind a társadalmi-állami szervezetek vezetői. Itt szeretnénk megemlíteni az olajiparnak e területen

hathatós segítségét: az OKGT a szolnoki Technika és M* .` dési Ház létesítéséhez jelentős anyagi támogatást biztosít. Az OMBKE Olajbányászati Szakosztályának a NKFV-": müködő Alföldi Szakcsoportja részéről aktív támogatást, .reműködést ígérünk az MTESZ új Szolnok megyei .“~; részére, remélve, hogy a szervezet keretében fellendül az v .

sületi élet, s megerősödnek a tudományos tájékoztatás és . likáció lehetőségei. Ezúton is Üdvözöljük az MTESZ Szolnok megyei

`

tének megalakulását és kívánunk munkájukhoz sok sikert eredményességét. Szolnok, 1968. október hó Csákó

Ezen az előkészítő tanácskozáson az MSZMP részéről Tőtlı János ipari ov. ismertette a feladatokat és az igényeket, majd

364

Valkó Endre országos főtitkár adott átfogó tájékoztatást MTESZ tevékenységi köréről és feladatairól a megyében. A jövőben igen jelentős szerepet betöltő megyei “U1 i E .`..„-' z vezet munkájához és ezen keresztül az O".? -« ` ` ` feladatainak megoldásához komoly támogatást ígértek f-31

(NKFV)

KOOLAJ És 1~`ÖLDGA'Z 1. (1O1.) eefeıyem 12. szem 1968. PP

-

Oki, -..\l;ı_Š1ı;-.I .ˇ N

.. «

Szénhidrogéntelepek művelésének kétdimenzıos modellezése elektronikus számológéppel Íf

A kőolaj- és földgáztelepek elektronikus számológépen történő modellezésének számítástechnikai és alkalmazási kérdéseit ismertető munka egy cikksorozat első tagja. Magyarország ez idő szerint több I. C. T. 1900-as sorozatú számológéppel rendelkezik. Ezek teljesítménye és memóriakapacitása lehetővé tette olyan programcsalád kidolgozását, mely alkalmas minden olyan tárolómérnőki probléma megoldására, melynél két mozgóképes fázis van. A konkrét számítások és gyakorlati tapasztalatok egyezősége megnyugtató módon bizonyítja a számítási módszer lıasznosságát. A tanulmány kizárólag módszertani kérdésekkel faglalkozva, megkisérli a modell behatóbb matematikai ismereteket nem igénylő leírását adni. A módszer gyakorlati alkalmazását a cikksorozat ezt követő tanulmányai fogják tárgyalni

Bevezetés A nagy teljesítményű elektronikus számológépek elterjedése jelentős előrehaladást tett lehetővé a kőolaj- és földgázmezők leművelési problémáinak megoldásában. Néhány évvel ezelőtt a telepek működési mechanizmusa vizsgálatának szinte kizárólagos ınódszere az anyagmérleg-számításon alapult. Ma is ezek a számítások hivatottak a leművelés egyes fázisaiban a különböző kiszorító mechanizmusok részvételi arányát tisztázni. Számos kísérlet történt olyan számítási eljárások kidolgozására, melyek az egyfázisú stacioner áramlás egyszerű geometriai formákra érvényes megoldásainak adott szimmetriájú kútrendszerekre történő soros és párhuzamos kapcsolásával írják le a tároló egyes P0ntjai között fennálló fluxus- és potenciálkülönbség kapcsolatát. 'E módszerek közös hibája, hogy minden lényeges kerdésben: a telep- és kútrendszer geometriájában, H kiszorító mechanizmusban, a kőzetfizikai paraméteifik eloszlásában, a fluidumok termodinamikai tulajd0nSágaiban igen jelentős egyszerűsítéseket alkalmaznak: Egy ilyen modell nem írja, nem is írhatja le il lenyleges folyamatokat; ez önmagában még nem tenné haszontalanná a modellt, de ez arra sem alkalFHS, hogy a komplex lıidraulikai, termodinamikai Ülllflmatok jellegét, relatív súlyát tisztázza. A problémakör megoldása reális útjának sokáig “Z Glektrointegrátoros modellezés tünt. Sajnos, ezek čl__berendezések drágák, kezelésük nagy apparátust t9V@Íel,'és csak akkor adnak jó közelítést, ha egyetlen '_lSZ0rıto energiának (frontális gáz- vagy vízkiszoritdsfifik) van döntő jelentősége. prfőbííiıgitális gépek előnye, hogy nemrcsupán egyetlen Süã effla megoldásában alk_almazhatol<, ıgy beszerzeVolel nem befolyasolja az ılleto orszag olajtermelesı I humffflei. A feladat megfogalmazása komplexebb e el, mod nyílik a gravitációs és kapilláris erők

HE1NEMANN ZOLTÁN

figyelembevételére is. Két éve Magyarország több I. C. T. 1905-ös számológépet szerzett be. Ezek teljesítménye és memóriakapacitása lehetővé tette a kőolaj- és földgáztelepek modellezését szolgáló számítási eljárások és programok kidolgozását. A számítási modell alapját a Muskat [3] által megfogalmazott parciális differenciálegyenletek adják. Az egyenletek numerikus megoldására első ízben Fagin és Stewart [2] alkalmazta a Peaceman és Rachford [4] által publikált eljárást. A fizikai valóság matematikai megfogalmazása, majd ennek numerikus megoldása sok buktatót rejt magában, és a számítástechnikailag szükséges elhanyagolások fizikai kontrollja igen nehézkes. Ez az út _ ha esetleg tetszetős és csak kevesek számára érthető is _ lényegében nem különbözik attól, amikor a fizikai folyamatokat elemi úton, a térfogatelemekre felírt anyagmérlegekkel írjuk le. Az ily módon nyert modell közvetlenül alkalmas a numerikus számolásra, s különösebb matematikai ismeretek nélkül is követhető. A fizikai valósággal a kapcsolat közvetlen és állandó, és ez sok tévúttól, tévedéstől óv meg. A következőkben elsősorban a közérthetőséget igyekeztünk szem előtt tartani; a modell szokásos matematikai leírását a függelékben adjuk meg. Ebben a munkában nem foglalkozunk konkrét problémák megoldásának kérdéseivel, ezeket Augusztin János, Dudás József és Surányi Andor ezt követő munkái fogják ismertetni.

A modell leírása A szénhidrogéntelepet alkotó változó vastagságú, porozitású és áteresztőképességű folytonos _ az egyszerűség kedvéért vízszintes _ közeget (tárolóréteget) fedjük le egy Ax osztású rácshálóval. Ily módon nyerjük az ábrán látható hasábokat, amelyek alapjai Ax oldalhosszú négyzetek. Az i,j elem (hasáb) hmmagassága megfelel a hasáb által képviselt tárolórész átlagvastagságának; go,-J porozitása és k,-_; permeabilitása a tárolórész átlagos porozitásának és permeabilitásának. _

__

""'"-7 "'

I-E..

'..-..

.-ı-r""'Í_-_-

|f"..|- ._ ` `* 'ı"ı\ “Í-ı "'

"."|'ı~~".

I I

ı

ılfl'

._

. . ~,==f-n.„. 1

`

\"`~ı, ,_. _

“Š

Ã_.

~, 1

KŐOLAJ És FöLDoA'Z 1. (101.) eefetyem 12. Szám 1968. aeeemaer

_ ı'_____..-

”

/-=\

\\\l\-\\\\`aı

-.

gy

I H

?_

ii.

_ ×\__"~L.

Q.

365

Két szomszédos elem, az [i+ 1, j] és [i, j] hasábok között At idő alatt átáramló olaj mennyiségét a Darcy-törvény alapján a következő összefüggéssel közelíthetjük: h k k P07. pl-l'1,J ". .._`. _ ph]

QOBÜAÍ Z

po

A (4) és (5) egyenlőségéből a következő any mérleg-egyenlet adódik: (Bo)i,jl:0i+&,jñı'+1,j+0:-&,jl3i-1,j`l'0i,j+-l~lõi,_;+1+

+0i,j-alla;-1_(@t+if,j'l`0E-á.i+0i,j+i+

,

Ax

_

3.ZaZ

Axz

(

+ŰE,j-«i)Pi,j+ Qel = (hŠ0)E,,ı` _2Í,'lSeı`,j,„+ı_

k, _ _ Qe = hk [“É!í]o(Pt+ı,j_Pt,j),

Ü) _"Soi,j,n+coSoi,j,n(pi,j,n+1`_pí,j,ıı)]°

ahol 'p az elemek At időintervallumbeli átlagos nyomása. Amennyiben a két elem között nyomáskülönbség van, qo csak abban az esetben lehet zérustól különböző, ha a nagyobb nyomású elemben mozgóképes olajmennyiség van (km:-0). Nyilvánvaló, hogy a kisebb nyomású elem olajtelítettségének értéke q„-ra nézve közömbös. A hasábokra szabdalt tárolóréteg olyan Ax-nél tekinthető jó közelítésnek, melynél a szomszédos elemek paraméterei csak kis mértékben térnek el egymástól, vagyis megengedhető, hogy az (1) egyenlet h, k, B és tt tényezőit is a k„, relatív permeabilitást meghatározó nagyobb nyomású elem At időintervallumban átlagos értékeivel fejezzük ki. Az (1) egyenletet használhatjuk tehát a következő formában: qet+~1f,j = ŰE++,j(l7E+ı,j_I7i,j),

Azonos módon írható fel az anyagmérleg a vízre ' (Bw)z`,jl“ÍÍf+%,jl7i+1,,-+721:-i,jl7i-1,;'l'"ÍÍÍj+&l7f,_;+1+

+lÍf.1`-sí.-,j-1-("ÍÍí+a,;+"/ő+i,;+"//{;+i+ _

Axz

+Wf,j-ıl~)Pt,j+Qwl ˇ: (hŠÜ)1,j "ET lSwt,j,ıı+1““Sv„`,j,„+ +cwSwí,j,n(pi,j,n+1pi,j,n)]°

A ^/I/ˇ definíciója a (3)-hez hasonlóan a következõ hk

_

_

ı[§l'I]m_+1,J_

ha

Pi+1,j = Pf,j„

hk l[í„]wí.j

ha

_ _ Pı`+1,j '“-Í Paj-

"ÍÍf+-1-.) =

(2)

ahol definíciószerűen hk

.+1 _, oi

ha

_ ._ PE+1,j Š PE,j

,J

Üi+&,j =

(3) BH ei,j

„

ha

ÍE+ı _; < Írj'

'

'

Azonos módon definiálhatók az (0,__.;,,_,-, (0,,,-+4, és 0,-,J-_.} mennyiségek. S Az [i, j] elem olajtartalmának változását a szomszédos elemekkel való olajforgalom egyenlege és a kívülről időegység alatt bejuttatott (vagy kivett) Q, olajmennyiség (flei+-i,j +flei-LJ “l'“qz„`,j+-3 +flef,j-fi" Qe) AÍ

A gáz egyrészt mint szabad gáz, másrészt az olajb oldva áramlik (a vízben oldott gázt elhanyagoljuk A szabad gáz anyagmérlege a folyadékfázisokho hasonló módon írható fel, az oldott gázét jó közelít' sel nyerhetjük a (6) egyenletből oly módon, hogy a b oldalon (0 helyére R50-t, a jobb oldalon S, helyén' RSS,-t írunk. Az összes gáz anyagmérlegét a két egyenlet összege adja: 1 (Bg)E,j{(g'l'RsÜ)E+«t,jl7E+1,j+(g+R.{Ü)E-%,jl7i-ı,j"l'l +(g+RsÜ):,j+-ll7E,j+1+(g+Re@)f,j-H5E,j-1* "l(g`l'RsÜ)E+%,j+(g+Rs@)t--t,j`l'(g+RsÜ)i,j+s'lˇ +(g+Rz.Ű)r,j--ill7i,j+Qg'l"RsQe} I

(4)

összege adja meg. Ez kifejezhető a t„+1-t,, = At időintervallum kezdetén és végén az elemben levő olajmennyiség különbségével is:

2

h

Í

[ea]

'

(Bu)i,j

Bo

(5)

ahol c„=c„(p) az olaj rugalmassági tényezője.

.j&%] _S ı',j,n+1

R. 0

a É:

Be _ :SE .09 _ _3T""B,, öt ˇ" B3 dp 31 "B,,

,

“="Ea 366

Bo

.

]

ı',j,n

Ha) mhhn

Bo

_ ı',j,ıı+1

= SOi,j,nCr(pi,j,tı+1_pi,j,r|)a

ı,_,',rı

mely tartalmazza a c,=c,(p) függvény definícióját*

S ap . 81+ "C031 * Ü

l dB,,

(sl

A (8) egyenletben a következő egyszerűsítést alkalmaztuk:

Áígi lSet,j,„+ı _ Ser,j,„ 'l' Set,j,„f`e(PE,j,„ +1 “'Pi,j,„)l „

i

Űf(Pi,j,„+ı _Pf,j,„)lÍJ."

Az utóbbi kifejezés a következő formában is felírható*: A

A 2 = (hfP)f,j TX; lSgi,j,„+1 _ Sg.`,j,„ `l' SgE,j,„CgB S0 ' (Pt,j,„+1_Pz`,j,n)+ [“%`]

vállal...fiát l

7

3 Ã-E ll?-el

T

tl .ŠÜŠS B,, dp

.RS 03-) 3P_

* BE dp

ÜP

f`)t*c"öt

KŐOLAJ ÉS FÖLDGĂZ l. (l0l.) évfiolyanz l2. szám

l968. derettibfl

Vezessük be a (BW)i,j%+ -1-,j + [(Bo)i,_i + (Bg)i,j(Rs)1'.+á`,jl (0i+'lt,j +

+(Bg)i,jgz`+&,j Z (gE+äf,j

tipusú jelöléseket és összegezzük a (6), (7) és (8) egyenleteket :

azzal az előnnyel járna, hogy minden elemre felírt egyenlet csak az explicit módon kifejezhető p,-,j,,,+1 ismeretlent tartalmazná, azonban ekkor csak olyan kis At időlépcsőket" alkalmazhatnánk, amellyel a számítás gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Ha minden átlagnyomást a - _ pn+1+pn

P_

(áz+i,j0i+1,j + (gi--11,117:-1,; `l' çgi,,`+-_tl7E,j+1 "Í" + ág;-sl?-:,j-1 _ (
A

2

: (h(p)i,j Üdgcí [So(co + Ba Cr) + Sgcg + Sıvcwli,j,n '

' (Pi,j,„+1 _Pi,j,„)-

(9)

2

számtani átlaggal fejezünk ki, az egyenletben öt ismeretlen nyomásérték szerepel, és az egyenletrendszer megoldása igen nehézkessé válik. Bontsuk e helyett a At időintervallumot két részre és jelöljük a nyomás értékét az intervallum felében p,,+,}-del. A (9) egyenlet nyilvánvalóan felírható a fél időintervallumokra is. Mindkét fél időintervallumra legyen

Az egyenletből az n+1-edik időpontra vonatkozó telítettség értékek kiestek, mivel minden időpontra:

0t+1,j_0i,j = PE+1,j,n+& *'Pf,_f,„+-is

s,,+s,+s,,= 1.

Ft-1,; -Faj = PE-ı,j,„+-}*'l7z`,j,ıı+-}-

A tárolórétegnek és így a számított területnek zárt vagy nyitott határa lehet. A határ zárt, ha a réteg kiékelődés, vető vagy elmárgásodás révén megszűnik, illetve impermeábilissá válik. Ezt a határt modellünkben egy összefüggő elemsor képviseli, melynek permeabilitása zérus. Egy ilyen elem és a tartomány belsejébe eső, vele szomszédos elem között áramlás nincs, ezért az idevonatkozó (0, "/If, Ű és így a fő tényező is zérus. A határ nyitott, ha ezen a vonalon a telep egy ismert vagy ismeretlen nagyságú és tulajdonságú víztesttel függ össze. Ilyenkor a viztestből a tartomány belsejébe áramlott víz mennyisége, az idő és a határelem nyomása között kapcsolat állítható fel és a határelem nyomása egy

Az első félintervallumra I

l3ı',j+1“l7t,j = P.`,_,`+1,1ı_P.`,j,„

es

Šzzj-1 “llzzj = Pr.)-ı,„ -PE,j,„§

a második félintervallumra

,

0f.1`+1_17t,J` = Pf.J+1 ~+ı“'Pı`.1`.»+1

es

PE,j-1 _PE,j = Pz`,_;-ı,n+ı _Pf,j,ıı+ı-

A két félintervallumra ekkor a (9) egyenlet a következő lesz: (gı'+=t,jPi+1,j,n+i _ {%,ı'+-l:,j+(gi-%,j+

Pn,„+1 = ČH(V„„ fn)

(10)

összefüggéssel fejezhető ki, ahol )V„-nel az adott határelem által leadott kumulatív vizmennyiséget jelöljük. 'A (6)_(8) egyenletekben szereplő Q„, Q„, és Q, tényezők azokban az elemekben különböznek zérustól, ahová a kút tartozik. Olajtermelő kutaknál Q,, megadható az idő függvényében és Qw, Q, az elem telítettségi viszonyaiból meghatározható. Ebben az esetben I

Axa

+2 Ez (0§0)r,j5f,j,„+f 'P;,j,„+-1; + (gi-&,jPz`~ı,j,„+§ = = _ (g:,,;+~iP:,j+ı,„ + _ A 2 + [(6.-,J-+1, + (ágy-„L _ 2 Éx; (hfP)ı',j» 5i,j,ıı+&] Pt,j,n "-

_ “f°”1,;-iPf,;- 1,„ - [Q„(Be + Rzha) + Qe Be +

(Qo)i,j,n = Qo(fn):ı

`l' Qw Ba-lt,j,n+«l§

CS (Qw)i,j,rı = [% Qo]_ D

(93)

(6i,j+-,tPı',j+1,rı+1 “

a

A

2

_ [%E,;+«i + (Űızj-i + 2 1% (hŠ0).`,j3r,j,„+ëe] P:,j,„+1 'l'

kv .fgefi (Q„):,;,„ _ - [ko Bq H9 QOJMH.

+ (gt,j-äfPı`,j-1,n+ı Z “"(gı'+~íf,jPi+1,j,n+%'l'

Természetesen gáztermelő, ill. vízbesajtoló kutaknál Qg ill. Q„. értékét rögzítjük.

Ax2

+ őt,-+i + Ü.-,J--L _ 2 ír- (h
Az egyenletek numerikus megoldása

AZ egyenlet bal oldalán az (n, n+l) időintervalátlagos nyomásértékeit első közelítésben n-edik ıdopontra ismert értékekkel is helyettesíthetjük. Ez KŐŰLAJ ÉS FÖLDGAIZ l. (l0l.) évfolyam l2. szám

'

Bg+QwBu']i,j,n+'k*

ahol 8l°ıJ',n+.ă.

1963. december

_-:

[S0(C0 1 Bgcr)+ Sgcg + Swcw]í,j,"+â.„

367

Egy adott j-re felírt (9a) egyenletek a következő egyenletrendszert eredményezik: b1P1,j,„+.y + 61172,,-,„+g

= dl

Űipı'-1..f.~+i`l'bfP1.j.n+-i+C1Pf+1.i.~+% = de 1' _

_ 2' ""m_l

ŰmPm-1,j,rı+%`l'bmPm,j,1ı+% = dm-

(12)

Az egyenletrendszer könnyen megoldható a következő rekurzív eljárással. Legyen (D1 -Í bl

mi Í bi'_aíôı'_

õ 1-'- L (D1

1

A gravitációs és kapilláris erőket a számítási módszer vázolásának egyszerűsége kedvéért elhanyagoltuk. A gravitációs erőnek akkor van jelentősége, ha a telepen belül nagyobb magasságkülönbségek vannak. Legyen H,-J az [i, j] elem távolsága egy tetszőleges viszonyító síktól. Az.(l) egyenlet ekkor a következőképpen módosul:

qe = hk

k,

_ _ lPE+1,,z`“P:,_;+Qeg(HE+ı,j_Hi,j)l» (13) r

õ '`~- _* co,

dı 71 - íı

Gravitációs és kapilláris erők

ı=2,...,m,

ahol Q, az olaj surusege. Ertelemszeruen modosul az C0,H,„,- definíciója is: hk El"

di_Űi'l'E-1 'li - "Éwí

_ _

Š

ha

_

Pt+1,j_Pz`,j+Qez`+&,j'

0l+1J

'§(Hi+ı,j“HE,j) Š 0-

@E+&,j :

és ekkor

hk

_

_

pm,j,n+á- : Tmı l [íl-l_]oi,Í,

Pi,j,n+-t : 'lt _ õı`Pt+ı,j,n+%~

A (9a) egyenletben szereplő paraméterfüggvények egy közelítő értékéből kiindulva (mely lehet az n-edik időpontra aktuális érték), meghatározzuk a p,-_,-,„+g értékeket, majd a (6)_(8) egyenletekből az ehhez tartozó telítettségváltozásokat. Ezek alapján a Šš, 8, Bo, Ba, BW és Q értékek újra számíthatók és a (12) egyenletrendszert újra megoldjuk. Az eljárást addig ismételjük, amíg a kapott közelítést elfogadhatónak ítéljük. A (9b) egyenletek már egy lépésben oldhatók meg. A következő időlépcsőben bizonyos szabadsággal rendelkezünk a At és a sorrendiség tekintetében. A fentiekben vázolt számítási eljárást a szakirodalom ADIP*-nak nevezi. A (9a), (9b)-hez hasonló egyenleteket kaphatunk oly módon, hogy az első félintervallumban a Pt+1,j_PE,j = l7z`+1,j,n+i _Pz`,j,n+-az Pi-1,;

Pr,j _- PE-1,j,„

PE,j,nı

pt,j+1'"'i3ı',j Z Pı',j+1,ıı+-§_P:,j,„+i„

l5i,j-1_ÍE,j = Pi,j-1,„_PE,j,„

kifejezéseket használjuk.** Az egyenletrendszer megoldásánál az értelmezési tartomány jobb alsó sarkából elindulva minden egyenlet csak egy további ismeretlen p értéket tartalmaz. A második félintervallumban az átlagokat úgy fejezzük ki, hogy az ismert és ismeretlen nyomásértékeket felcseréljük, és az egyenletrendszer megoldását az értelmezési tartomány bal felső sarkában kezdjük el. Ez a módszer előnyösen használható egyfázisú modellek számításához; a többfázisú modellek esetén célszerűbb az ADIP eljárást alkalmazni. * Alternating Directional Implicit Procedure.

""" Az eljárás ADEP (Alternating Directional Explicit Procedure) néven ismert. 368

ha

p"+1ı.l_'pÍ..t'-l_Q0Í+`if».l '

'g(HE+ı,j"'Hf,j) "ˇ`ˇ3 Ü-

(14) Hasonló módon definiálhatók a 'W és Š? mennyiségek is, azonban a gravitációs erők következtében nem szükségképpen ugyanazon elem értékeit fogják felvenni. Ilyenkor az egyes fázisok áramlási iránya különböző lesz (ellenáram). A kapilláris erők figyelembevétele különösebb problémát nem jelent. Az olaj és gáz közötti kapilláris erők minden esetben elhanyagolhatók, vagyis és

Pa :P9

(15) po_pw :

A (6)_(8) egyenletek a gravitációs és kapilláris tagokkal bővülnek, megoldási módjuk azonban azonos az előzőekben bemutatottal. Az eddigiek alapján nyilvánvaló, hogy a számítási mód csak nagy teljesítményű elektronikus számológépek birtokában alkalmazható. A számológép memóriakapacitása és műveleti sebessége azonban még a legmodernebb gépek esetén is szűknek és lassúnak bizonyulhat, ami szükségessé teheti a modell célszerű egyszerűsítését. A nagyobb problémát mindig a gépek gyorsmemóriájának terjedelme okozza, mely limitálja az ábrázolható rácspontok számát. Altalános esetben egy rácspont 9 lebegőpontos memóriát igényel a (hk),,J-,(hço),-„,és HM-, valamint a telítettségértékek és a nyomás két időpontra szükséges tárolására. Az általunk használt I. C. T. 1905-ös számológépen a programok számára 28 000, egyenként 24 bites memóriaegység áll rendelkezésre, és egy lebegőpontos mennyiség tárolására két egység (48 bit) szükséges. Természetesen jelentős helyet foglal el maga a program, s így igen takarékos programszervezés esetén sem ábrázolható 600-nál több rácspont. A rácspontok számát elsősorban a modell egyszerűsítésének árán növelhetjük, ez szükségessé teszi a programok specializálását.

KŐOLAJ ÉS FÖLDGĂZ l. (101. ) évfolyam 12. szám

1968. december

Az egyszerűsítési lehetőségek közül a kőolajtelepek vízkiszorításos művelésének számításánál alkalmaz|-,atókat említjük'meg.„ I ' ' I I A vízelárasztas muveletenel altalaban nem cel, hggy mozgóképes gázfázis jöjjön létre, ezért a művelet viszonylag kismértékű telepnyomáscsökkenés mellett megy végbe. Ekkor BW, uw, tt, állandonak tekinthetők, sot egyes esetekben ugyanez mondhato a B, és RS-re is. A szabadgáz-telítettség S __ gp-

°f(P1ı_P)z

ha

0,

ha

P1>
(16)

összefüggéssel fejezhető ki, mely ez esetben a (8) egyenletet pótolja. Itt pb a buborékpontnyomás és ez állandó. Ezt az eljárást a következő indokolja: a szabadgáz-telítettség a mozgóképtelen telítettségtartományban megközelítően a nyomáscsökkenéssel arányos; ez az arány anyagmérleg-számításokból közvetlenül adódik. Ezeknek az elhanyagolásoknak bevezetésével a rácspontok száma kb. 1000-re növelhető. A kutak talpnyontásának számítása A számítási módszer nem törekszik a nyomás meghatározására a kutak közelében, ez már a rácspontok korlátozott száma miatt sem lehetséges. Egy elemen belül a kúttalp felé radiális áramlás van és az elem nyomása és a kúttalpnyomás közötti kapcsolat megközelíthető a Dupuit-képlettel: _ ÉÉ Qo_27Í[B„]

pt__pı',j _' FA): 3 0

(

össztermelése, mely l számú termelőkútra oszlik el, akkor a kutak talpnyomása

.Qã AX. +

I-Í

2l'k

és ha Q„ a kút termelése, akkor te

Q = C(1>„-111)" vagy Q = C(1>ë -12.21" alakúak, és kútvizsgálati adatokból közvetlenül nyerhetők. Itt p, a nyomás a kút körüli viszonylag kis r sugáron és p, a kúttalpnyomás. Azokra a kutakra, melyek működésük során több fázist is termelnek, a kísérletileg meghatározott C és n konstansok változását háromfázisú relatív áteresztőképességi adatok alapján előre meg kell becsülni. Természetesen bármely más összefüggés is alkalmazható, ha a kísérleti adatok ezt megfelelően alátámasztják. FONTOSABB JELÖLÉSEK

'I

pw©@fi=xw»e*`

. dıv

"'l

.M, e kek-,

'-..

_

(19)

Š l Š11 A p, ismeretében a (18) egyenletekből meghatározható az egyes szeletek egyedi termelése. Hasonló módon járhatunk el, ha a termelés (vagy vízbesajtolás) ütemét a telep egészére rögzítjük. Ha Q* a telep

nap m darcy

cP

nyomás,

atm

térfogat-változási tényező, kúthozam, telítettség kapilláris nyomás,

1 /atm m3/nap atm

A porózus közegbeni áramlást leíró differenciálegyenleteket Muskat és mások fogalmazták meg, melyek a kontinuitási egyenlet, a Darcy-törvény és a mozgó fázisok állapotegyenleteinek kombinációi. Ezek az egyenletek vízre, olajra és a gázra a következők:

és így

e. z

idő, rétegvastagság, permeabilitás, relatív permeabilitás teleptérfogati tényező, oldottgáz-viszony, viszkozitás,

FÜGGELÉK

Q: 2 Q; =1 hliñ Q" . ln + 2Tr 2r,„ Uv. _ /-__-\ gp' "ı \-__/ Cb

/"-'Ml\-JO \ıı/

:I U5

Meglevö és kivizsgált kutak esetében a talpnyomás és a hozam összefüggését célszerűbb egy félempirikus egyenlettel leírni. Vízbesajtoló, valamint a leművelés során csak egyetlen fázist termelő kutakra ezek az összefüggések

2r,,

l f :l ,2, ,1<..` (8)

„I

ashn-

.ÍM .M -2”

)

n_

if-.~

'I

z-;"'b4___

ahol p, a kúttalpnyomás és rk a kút sugara. A kúttalpnyomás számítása akkor érdekes, ha a telep (teleprész) több egymástól izolált rétegre oszlik és a kutakra rögzített hozamokat a közös talpnyomás feltétele mellett a rétegekre szét kell osztani. Az egyes szeletekre a közös talpnyomás a következő módon határozható meg: az r-edik réteg hozama (17) alapján:

Q.'= 2e[B„]Ül AX.

"'1

z„'“z7,___ _ í„,Pf-f

ln._-__

ltk 'p,-p","

kk

.

kh

kl. 7 SW Bíılwgrad <.'D,,,] = [cph + Q,._,

iı.,2.i.ee1 ı«»i..ı-Q. kl

3

S,

(7

S9

É)

.

kl

dıv HB” ]ggrad dig] _- 8! [rph -Ég] + 9-!

KŐOLAJ És 1~`öLDoA'z 1. (1O1.) ezzfeiyem 12. szem 1968. deeemaer

(l)

+ R8 Qu + QG _ dıv

(pl1RsS,,

._ ] +

gi-ad Ön] 8

369

ahol R, QW Q, QG Q

I. b) A F görbén a potenciálfüggvény az időtől független, vagyis

az oldottgáz-koncentráció; a víz az olaj } külső forgalmának felületi a szabad gáz teljesítménye; apotenciálfüggvény.

Űr: Špr(-if, Y)-

I

A w, o és g indexek rendre a víz, olaj és gázra vonatkozó értékeket jelzik. A mozgató potenciál, amennyiben a kapilláris erőket elhanyagoljuk, a következő formában értelmezhető:

A F kontúron a potenciálváltozás a kontúron átlépő anyagmennyiség (W) függvényeként adott.


,ho

ka

4*.. =1>+efQ..(õ)dõ

0

Ü

45., =11+8fQ„(õ)dõ Ü

2

42,, = 1>+e f a,(õ)dõ. Ü

ahol p a nyomás; Q a sűrűség; g a gravitációs állandó és z a távolság egy tetszőleges viszonyító síktól. Ertelemszerűen SW+S,+S, = 1.

Az (5) egyenletben a Q,, QW és Q, forrásteljesítményekre, mely forrásokat a valóságban a kutak létesítik, a következő feltételeket tehetjük. II. a) Egy kút a K CT tartományban egyenletes elosztású felületi forrásként müködik. Valamelyik fázisra a kivétel rögzített, a másik kettőre a teljesítmény aránya az illető fázis K-n belüli átlagos telítettségének függvénye. Például Q, = konst,

-Él - 148.,),

(4)

Az (l)_(3) egyenleteket kifejtve és összegezve kapjuk a következő egyenletet:

« lie]

B d. W

l

kh d ,D mí ,gm 0 +

. + (B, + B, RS) dıv

kh

ve,

_ä_G' = Š0(Sa)-

II. b) A K tartományon belül adott ellenállású felületi forrás működik. Legyen 45,, az átlagos potenciál a K tartományra és tl'>,.- a forrás potenciálja, így

grad (i5,] +

QD = f1(ÓF`_ Öko, So),

.

+ BW dıv

kh

grad QDW - {B, Q, + (B, + B, R,)Q,, + ap

Sa

dBa

+B“'Q“'}+“Ph én la, `idpT+B, ap + dR,

SW dBW

öfp

+B,íJ+B-dp}h 3-t--0.

(5)

Az (5) differenciálegyenlet leírja a nyomás eloszlását a szénhidrogén-tárolóban a három fázis együttes áramlása esetén. Határfeltételek: Az (5) egyenlet véges kétdimenziós T értelmezési tartományát egy zárt F görbe határolja. E kontúron a határfeltétel három formában fogalmazható meg: I. a) A T tartomány fizikailag zárt rendszer, amelyet a T görbe határol, vagyis É-)d~%=0, ahol Öv

v a F görbe kifelé irányított normálisa és db a I"-n mozgásképes telítettséggel rendelkező fázis potenciálja.

370

Qw =

_ Čkwı Sw)>

QG =

_ Ókga

Ezenkívül adott a telítettség és potenciál kezdeti eloszlása a teljes T tartományban. .

IRODALOM

[l] Quon-, D. stb.: Application of the alternating direction explicit procedure to two dimensional natural gas reservoirs. SPEJ 6, 2. (1966).

[2] Fagin, R. G.-Stewart, C. H.: A new approach to two-dimensional multiphase reservoir simulator. SPEJ 6, 2. (1966). [3] Muskat, Physical principles of oil production. McGraw-

-Hill, New York, 1949. [4] Peaceman, D. W._Rachford, H. H.: The numerical solution of parabolic and elliptic difl`erential equations. J. Soc. lnd. Appl. Math. (1955). [5] Heinemann Z.: Das Modellieren von Erdöl- und Erdgaslagerstätten mit Hilfe elektronischer Rechenmaschinen. XIX. Berg- und Hüttenmännischer Tag, Freiberg, 1968. Vortragsreihe Tiefbohrtechnik und Erdölgewinnung.

KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ l. (l0l.) évfolyam l2. szám

l968. december

Visszapillantás a perforátorok egyes hazai változatainak kialakítására Szerző _ a "teljességre való törekvés nélkül _, áttekintést ad a mélyfárások perforálásának klasszikus módszeréről. Felsorolja és részletezi azokat az okokat, melyek alapján megindult a láncperforátorok kialakítása. Részletesen tárgyalja a láncperforátorok egy magyarországi 'változatának szerkezetét, technológiáját és a mutatkozó előnyöket, illetve kitér néhány korlátozó feltételre is. A tanulmány további része a perforálás hatásosságát növelő kérdésekkel foglalkozik, a hidrodinamikai elmélet alapján. Leir és eredeti felvételekkel illnsztrál egy magyarországi kisérletsorozatot, mely a cikkben taglalt elgondolás alapján igyekezett a perforációk mélységét növelni, illetve repesztőhatást létrehozni. Végezetül összefoglalja az elért eredményeket, megállapítva, hogy az eljárás a maga idejében hasznos volt és úttörő jelentőségű, s annak továbbfejlesztése, újabb változatok kialakítása ma is folyik.

I. A jet rendszerű perforátorok míiködésének vázlatos ismertetése; a hengeres puskák A folyékony ipari nyersanyagok (víz, szénhidrogének) kutatása és termelése céljából lemélyített fúrólyukakat _ béléscsövezés után _ rétegvizsgálatra, illetve termelésre alkalmassá kell tenni. E tevékenységnek egyik legfontosabbrésze az a művelet, amelynek során a béléscsövet megnyitják, hogy a béléscső mögötti rétegben levő folyadékok, illetve gázok beléphessenek a kútba. Régebben a béléscsöveket beépítés előtt előre lyukasztották, ma már azonban csaknem kizárólag utólag lyukasztják a becementezett béléscsövet az ún. perforálással. A perforálás lényege az, hogy a csövezett lyukba leengedett és megfelelően kiképzett szerszám irányított robbantással kellő számú lyukat lő a béléscsövön és cementpaláston át a megnyításra kijelölt rétegbe, ahonnan megindul a rétegfolyadékok beáramlása a lyukba. Ezt a műveletet régen kizárólag ún. golyós perforátorral végezték. Ez egy, a cső méreteinek megfelelő henger alakú eszköz, melynek palástjában megfelelő számú furat van, lőportöltettel indított kúpos acéllövedékek számára. A golyós lyukasztásnak különféle _ most nem részletezett _ hátrányai és korlátai vannak, ezek miatt régóta felvetődött a gondolat olyan perforációs rendszer kialakítására, mely nagyobb hatásfokú és amelynek alkalmazásával elkerülhetők a golyós lyukasztás hátrányai. (Ettől függetlenül az olajbányászatban még találkozhatunk a golyós perforálással is, és bizonyos esetekben, a golyós perforálás ma is előnyösebb lehet.) lly módon terelődött a figyelem az ún. irányított hatású, üreges, „kumulatív” töltetek felhaszná!ásár.ı béléscső-perforálás céljából. Az üreges töltet által létrehozott irányított robbantó (jet) hatás régóta ismeretes és használatos, elsősorban

KŐOLAJ És FöLDGA'z 1. K101.) ez-f;>1y„„z 12. .zzztm 1968.

SZAMOS GÉZA

a haditechnikában. Az elnevezés magában foglalja a lényeget és azt jelenti, hogy a robbanóanyag-töltet céltárgy felé eső része ki van vájva, üreges. Az üreg falát a későbbiek folyamán a nagyobb hatásfokú lyukasztás elérése céljából valamilyen nagy fajsúlyú fémmel bélelték. Az üreg általában kúp alakú. A jet-perforálás lényegét az 1. ábra szemlélteti; ıtt a) az üreg nélküli henger alakú töltet hatása acéltömbön; b) a bélés nélküli üreges henger alakú töltet hatása acéltömbön; c) a fémbéléssel ellátott üreges henger alakú töltet hatása acéltömbön. A béléskúppal ellátott üreges robbanótöltet beindításakor bekövetkező folyamatot _ Delacour és Scholl szerint _ a 2. ábra mutatja. Az elsütés pillanatában a P konvergenciapontnál elhelyezkedő mozgó megfigyelő azt tapasztalná, hogy a kúp tömege V sebességgel a töltet szimmetriatengelye felé kezd folyni. Az egész P viszonyítási pontú rendszer természetesen, az elsütés közben létrejött detonációs hullám hatására V0 sebességgel balról jobb felé halad. A P konvergenciapontnál a béléskúp megfolyósodása következtében egy bal felé és egy jobb felé irányuló sugár jön létre. A sugár anyaga a béléskúp részben megfolyósodott fémje. A jobb felé áramló sugár sebessége: V, = V,,+ V, ahol V,,= V, a használt robbanóanyagra jellemző detonációs sebesség. A bal felé irányuló sugár sebessége: V, = V,,- V. Ez a sebesség jóval kisebb, mint a V,-. Mérések szerint a nagy sebességű sugár 9_ll000 m/s sebességgel, a lassúbb, ,,a mag”, ennek kb. tizedrészével halad, ha a robbanótöltet anyaga nagy robbanási sebességű anyag (pl. hexogén).

I . ábra december

371

Y

×\

és az újratöltve ismét használható. A robbanás azonban hatalmas igénybevételt jelent a puska acélanyagára, ezért élettartama nem nagy (10_50 sorozat). Hátrány még az, hogy a robbanóanyag-töltetsúly növelésének lehetősége, az acélanyagra jutó fokozott igénybevétel miatt, rendkívül korlátozott. Meg kell említeni, hogy a puskák alkalmazásának van egy átmérő-határa, melynél kisebb átmérőjű csövekben nem szabad velük dolgozni. Az említett korlátok fordították a figyelmet olyan új, a fenti hiányosságokat kielégítően kiküszöbölő rendszerek felé, melyeket a továbbiakban ismertetünk.

_..__VL ˇ

2. ábra

II. A láncperforátorok kialakítása,

Az így kialakult sugár a céltárgyat kis felületen éri és óriási sebessége folytán igen nagy (106 kp/cm2) értéket is elérő nyomások jönnek létre. Ennek következtében a sugár átlyukasztja a béléscsövet, a cementpalástot, és mélyen behatol a rétegbe. A sugár, az ún. jet, kialakulását és .hatásosságát sok egyéb tényező befolyásolja, melyeket azonban megfelelőképpen szabályozni tudunk. Részletesebb tárgyalás nélkül csak felsoroljuk, hogy a megfelelő sugár kialakulása szempontjából igen lényeges szerepet játszik _ a béléskúp csúcsszöge; _ a béléskúp anyaga; _ a béléskúp vastagsága; _ a céltárgytól való távolság; _ a béléskúp alakja; _ a töltet hengeres részének átmérője stb. A fentiekben vázolt eljárás eredményesen használható béléscső perforálásra. Sorozatgyártáskor a szükséges súlyú robbanóanyagot hengeres alakúra préselik, s egyik végén kúposan besüllyesztve, e mélyedést a kúpba pontosan beleillő fémmel _ leginkább vörösrézzel _ bélelik ki (3. ábra). A lyukba való leeresztés után a megadott mélységben való ellövés egy kb. 2m hosszú, megfelelően kiképzett acélcső, az ún. „puska” (perforátor) segítségével történik. A 4. ábra egy jelenleg is használatos szabványos puska képét mutatja be. A henger palástján levő furatokba helyezik a jet-tölteteket, és azokat alumíniumból készült fedővel, menetes „sapkával” zárják le. A puska hosszirányú furatában fut végig a robbanózsinór, melyre minden egyes töltet megfelelően kiképzett talprésze illeszkedik. Az elektromos gyutacs segítségével meggyújtott robbanózsinór „indítja be” ezután a jet-tölteteket. A robbanás után a puskát kihúzzák a lyukból,

szerkezetiik ismertetése

Követelmények : 1. A robbanótöltetek egyedi kamrákba kerülnek, melyeket megfelelően össze kell kapcsolni, hogy kívánt hosszúságú és töltetsűrűségű láncot alkossanak. 2. A kamrák megbízhatóan hő- és nyomásállóak legyenek. A kívánatos érték l20_l4O C° hőmérséklet mellett 5_700 att. Ilyen viszonyok között megfelelő szilárdságúnak kell lenniük. 3. Szükséges, hogy a kamrák elrobbantáskor megsemmisüljenek, hogy törmelékük ne akadályozza a későbbiekben végzendő műveleteket. Ezért lényeges, hogy a kamrák anyaga és a gyártás is olcsó legyen. Ide tartozik az a követelmény is, hogy a kamrák betöltése és összeszerelése gyors, egyszerű és gazdaságos legyen. 4. A kamrákat úgy kell összekapcsolni, hogy az összekötés megbízhatóan _ a lánc összetorlódásának veszélye nélkül _ megfelelő távtartás biztosításával történjen, a leeresztés pedig gyors legyen. A robbanózsinór nyomás- és hőállósága a kamrákéval azonos legyen. 5. Az elrobbantás után lemérhető legyen a végzett perforáló munka, azaz megállapítható legyen, hogy hány kamra robbant el, és melyek azok, melyek nem robbantak el, csupán kiestek a felfüggesztő szerkezetből, de lyukasztó munkát nem végeztek. A következőkben a leírt témakörhöz kapcsolva, egy eredményes hazai kísérletsorozatot kívánunk ismertetni. Még évekkel ezelőtt sikerült kifejleszteni egy olyan lánc-jet rendszert, mely többé-kevésbé kielégíti az előbb vázolt követelményeket. A töltetet tartalmazó

JJIIJ.

F*

II

-_ _

ıfı"';`1.'Í' ' ::-;;;-~.;-`:f, -sz' ..' ` I... ,

f »ff -1 '

m:.; Ez/"")_:'

`

.

_

`

.- - - .. .

-- -: :-:.-`-k=:=:1:22<š!:=fi.' -=:-ršr-1:->f=:=s;=:=:z:zız= -' '-2-2-12:4 `.-'J .Il-.'IgrI".'I'I'~š-.'\I-§-f- _.

,';.;.,

Í

„::5>`ı:;.=:fz::z::ëëë=i1aã:-ëõš=E=`L`._j`;z

-'

-li-rtl-`-"-`

ˇ .

'ˇ

'

'

*ˇ

ˇ' _

_ :f

af

_4_

.-.~:'..<<E$`<=<::F:E .zfš.
/

ˇ `l': 'I'I" ' 'ˇ'Í-I'-:'7":Í:""':`;Z:?:-:

Í

_._-»_- __. ~. - . ..- ` __ -- __._ ` , .- ---- _- .'i'..-i*- “ -' ' .":~'“ ff'-1-z.':..:::..ff:-z:`.`..:!“É f' .;» __ --:-~:-:-f-'-:f.-`--!$>ä-:i:<5Íã3::;3-:-;-:;:§:-:->:-'~z\;.=;1fi;:5;._:;:;$-2:-'

"0ıfiı = 11'? T.. 2 z_, '_

._;;::;;:;.-:~:-.-:`-:

-`-"`f:.I:=-=-:-:-:-:" :„ Š' 1:-1-I-I 1. I.'Ifi'~I-L-Š' :-.nt - <;:zzzăë:f:-' -?t:1:=zá=;=Šz2.^.`-'ı.~'/É-I`I-'-2-!'I~>}

z.::Y--ıfršız:-`--I~'z`--:-z'f`-2I`.Iz=:.z.

év

..

'-:-:-:-12:2;ëI;:;:;z:5;ı;:-T-;-:-:-:-:~:-:-:-;~:i:>:i;2;Izi;:;:;:;:--:-:-:--:-:-:~:i:1-:2l:?!âI::f;::=;E1:-:-:-:

1*/ 3"*

is

/f

_,-f

ˇ/

/ Í É

/

--

:-::::-"-'-I-IÍ."I`:-:1:`ˇ' ˇ- _ "-:e: -: ._f-.;._; _. I. ;: _- -.

:rz.:.;.z:zTz.-1fzzz,zz-z:-zffrzfzizzfxı~=?=;fz1zf5r >':ızšz-`:=:1zr;f`-1*'::ëz1;1:1z1;=zã:zfz=:=z..:"I-I'I-'4 ---I-I-2-.ff-I-É!-L-L-l-f-, yfzi

:'×,`;-',-.'-:-:;:;L;-:g-s:-;-:~;-`-:-:-:

fE§fí=zI:`:=:r?:5:,r'1§ 5;-z;z=;I-Y-I `-Zızfz :z

:Ifi-I-I'§'I 2-1- .- '-

-f2=;zz=§?.„.>`.:;z'4-:-z,.Č-if"'fŰ5f'f""`I?“=Š:í=:É_ ZÍJÍÍÉ Í:f:'f"`Š-:-:5f':Í:z:.f.:`.-.ŠÍë'.:J.-" --;.-.§;~.;:;.-:-.-:-:ä-;f:-:-:-:-:-;-;.;1j.;:; Á

4-

.of /

,.. ` .-; ":;7::::;;:':_.____ _ `~ :`ı -ı;;;e:-:e:-;-:-:-:-::::1---:fı

'ÜOIII 3. ábra

372

4. ábra

KOOLAJ És FöLDGA'Z 1. (101.) ezzfetyem 12. szám 1968.- december PP

6. ábra

5. ábra

egyedi kamra korongolt porcelánból készül; egyszerű, könnyen szerelhető, rendkívül szilárd, jól bírja az egyidejű hő- és nyomás-igénybevételt, s nem törékeny. Az 5. ábrán láthatók a kamra részei, a 6. ábrán pedig maga az összeszerelt kamra. A kamra megbízható zárását öntömítő módszerrel oldottuk meg és az öszszeszerelt kamra, minél nagyobb nyomású helyre kerül, annál inkább biztosítja a jó tömítést. Az ábrán látható szárnyas gumigyűrűre felfekvő sapkarész ui. nagy erővel nyomódik a robbanótöltetet tartalmazó alsó testhez. A két részt a leengedés kezdeti szakaszában a széthullás ellen biztosítani kell, ezért a sapka és az alsó kamra hornya között levő köralakú hézagot megfelelő ragasztóanyaggal kell kitölteni, illetve tömíteni. E ragasztóanyag (kitöltőanyag) ugyancsak hőálló legyen, és ügyelni kell arra, hogy ne adjon merev kötést. A nyomás növekedtével ui. a sapka tengelyirányban elmozdul, és ezt az elmozdulást a tömítőanyagnak rugalmasan követnie kell. Rideg kötőanyaggal (pl. cementtel) való kitöltés esetén a fellépő nagy felületi nyomások hatására a kamra palástja a horonynál megrepedhet. E követelményeket figyelembe véve, több anyag kipróbálása után, tökéletesen megfelelőnek találtuk a hézagnak hidegen vulkanizáló szilikon műgumival való kitöltését. A kitöltés után néhány órával a tömítés vulkanizálódik. Megfelelő katalizátor alkalmazásával ezt az időt le lehet rövidíteni akár egy vagy fél órára is. A lánc összeszerelésekor a kamrák egy lyukasztott vasszalag tartóba ültethetők be. A kamrákat a tartóban a szabadon futó robbanózsinór rögzíti (7. ábra). Egy egység 2 m hosszú. A fúrólyukba eresztés előtt több egység a kívánt hosszúságú lánccá összekapcsolható (8. ábra). A 9. ábra mutatja az elrobbantás után visszahúzott vasszalagot, melyen jól megfigyelhető a lyukak deformálódása, illetve ép állapota aszerint, hogy a töltet elrobbant-e vagy sem. A fentiekben leírt láncperforátor-típus tartós üzemi használata során az alábbi tapasztalatokat szereztük: l. A porcelán kamrákba olyan nagyobb súlyú robbanótöltet is beszerelhetö, mely a hagyományos hengeres testű acélperforátorokban már nem lenne alkalmazható, mert azok nem bírják el a detonáció alkalmával fellépő nagy igénybe-

_ : -:_

KŐOLAJ ÉS FÖLDGAˇZ I. (101. ) évfolyam 12. szám

Q)

ˇˇˇˇ 'ˇ .-„

\

ı'ı

-: r --: ˇˇˇ :-1 Í.” _ : ` :;: ;;_"_._;;:_1- .:;5;.___I:Z.«:-.-:-.ci-E-ı;:-iz.-L-_;?:-".-:»F:-' ;_;_;-1-. _;. -,_-' -:`.-L: _ 3:-:;_:ı_.y _-:-:-:- «:;:;._:;:;.;.;._ ~30::»;z.;.;_-,jí-É-:-:1:;Š;_;-šãıäč:-Qší-:-:-Šc.<;.-:« .- .--z:;:;:;:-: _ - ' _ --;__- :-.-1- »- ;. _ _ _.-11-_-_-z:-`.-.:;: -- -_;-' _. ___. _ _ _-;-.-11' -`- 1-. - 7- ` '-'Í'fÍ'?' >"1;I: ;' `:ˇ:-:-ri: :: Z;':L;l:Í>_Í_-:7Í`-11:;:ɡˇ : :T5:-'É2-ŠÍ:1:7:.<-`-:Š-:-I;:;:;Š:ý:Z`7Í:f:

»:-_:_1f2.`<-_ "';.?1.""<.1.'II.f:12.:f __-.-1ˇ:'11-Í'Ég-Íëf§~2š=ä__„$131I:IEˇ3Í;,:IÍEf_;;íjfi?fE?ÉšÉíšt_ÍŠšÍÉŠ:3čiÍjÍ1112'-fIf`.' _ _ .:-`.-::-`_:;'_ı;';:_ _ _ __ _:-_-:-._.-:::-;;__i_ ;-_-:_:.:___`_:;ı-:___ :-`“;._-.;_-:_:;:-;.._:1:1:-;-:--_:L1'-`-:-';;;:;;:;;._ _~:.-:__--_ ' -_ıj_'--].'1§ı§;_-:?:;';;:Iç-;?ˇ:I;ˇˇ__f: §'I:§:ˇ:§Š§ˇI1-l:':-:E3Í:É`§:§§:§1§:Í'::;I;ŠÉ:ˇ?ÍÉ:i:;:`tfı".1` i:;_i.;: zl-':':;:"; --'-:-:;:_ı-ı_=';:-`*;:z2-'-1-211 1-;-.;.-`-:;;;:_;-1:23:71; :~:f:- '_-'-.L1_;.;:;:;:;:;`;:;1ç-2.1-.::_:;:;:- _ ":`::

;-:-_-;_`_- ;':-:L-f:-1-1-"`-:-`;:`" -:;:-:-:-'.;:_.1-::-::-r-`;`;::-_-I:`:-_::-Qt---:_;_`_`:_!;-::_-.`;«:ı-;>:;:N 'É < \ :-'-:-:-:-!;:§:;:;._.;Lz_;_--_-- -'-'-'>.;.;.;_;_z-:-::-:-*-`Čı;_;`;1-:~_.;_--:-'-.-_-::_-I-2 I;»_-__-_-L-;_-:;".-_..;1;1-.__;.__;-:;:;:;:;:;:;`-.7fz:~_;.-.-:-;-:-;«:«: 1-:-: 1-1-1-:;:-`-`;:;:; -_;_-':';-:-:-.:-.:_:~:;`c;:;L;;1.' -:-;";.;z`-`-`»:z_z-1.;-_:-. 1,:_:_';I;';;}§í:;;1f'ÉT§-;ı!`Í:f:Í'_:; "_1;-1;.,;.-:-`; - ` ---_-..;`;:z`;_:':i.-`;:};;:;- :-:-:-`;:-.;-:'~:1:1:-:;:-'--:-_;';._`-.-I-=:-:;I--

.:E:Ei-1 f-E=.z:z-:-2 `^`-"fs“ÉëãFŠ-t==?Ee=-ë:E2aë:=:E:ëfiaeaeEE:iE=E.=-aa-z==ı-=f= -:. 1_z-_.;z-=

z-=--=:<:Ez“-Y ;_

:-;-_«:- ;._.-._ _.__<:-;;:-C-:;.;_;.;§;_;C-_:;.;z:_j.f.;.;;.; -.15-; 7-:Š;.;.;_g._ -;»'-:-:- _1: 1 -_-_1.;.1 ___ Év '1_1;';'__ __ -.;.;z_.1._.z ;_«:-9.-._-._. -._.-_f_ .;.;.;.ç-' _-, -_. - f._-'_-:-:_» '-T-:-'-_-.-_-_1_;;-;.--:-?-'- - `ˇ ˇ --2ıI:EI`Z:':f:?:1:§ıii1i-LLÍ-:5͡5ˇÉ'íÍ"}:"':iˇ§Í!'ŠŠˇ">: -:Í 7ŠÍ§772č!:?"':i1-:3íi7~Š-ˇ~“ˇ:>'ˇČ:Z:Z:i1`:-;Z`-lZ:L.l`l5-:-11 -' --12:-:«_-`.,.-.';f;<2:i:-:ˇ-:_-:-`-Q-_:Č'íˇÍŠŠi:L: . -:„->.'-`ı_-:-.~`--:-:-2+`-.c-1;.»:§:z:z_f>--_:--1-_-.~:~:'-ı-I-'aČ*"` _. _ _ '212:ˇ.-Th-:i:>:\;:»5-41,-1-'Í'-:f;-4 ` ':'lfZ.ˇ `-`2..-_-_3g.§§;`zf:ı`ˇ.>.-:1:--117* -;__z- ` _ .;-:z.--;-.-;---`:-`: -1;-_í"!"~f1`l:71-: :;:;.-_:;. z ˇ' ;-'.-2-'*-1'-:_-Š-õ-_:;`.;:«:;:;_;I-z1-:-_-: :- :-;-;';' _ "-21'? :-:_ -.-`-1;:-`-:;.;:.-:-.f.-.'z.-Z--'1-:-`-.:3`-4:-ff.-L-:~_:( <:._' -3-:-:>.-'-_ 'i:-:-`- :g1;:1:;:~_;_:::-:ı-_-:;_;;-'-'-` ' `-_.;_;__.-«.-\.-:g.;z_ 321.1 '-:-c-_-.- .»'.-_.;._;. -_ » '<` _.;.__;,;.;.;_ı-:zi-lië:-: :-.-:-:~:-.- :` ` l- -` I .-:~:~:-'-73!-'---kt--=:i5'.<-L . - -3.-.;.;„_._.;__._._`._._._._. .;.;__ _. _-_-8 ;;-J-1:-12.-»E _~' :ɡˇ:-.fizzziz-`-:"f'-:-2-;-_-LE.,-_z_~ - . _.-„ _ _ I - .-_ „ˇ" _ - < > .;.__ 1:-1"; _ . _ _ _.|__ı ,_jz__*

ear: `_ _. -

ggcıfi;

___-

z,_ıE=?_.___ı?_- ˇ. -' fãˇfitíitzv- « .

-

_~___

_

;-“ati ˇ` ~' <~>uw-=:1:`

;-

-ı »-.

ze*

_

__

_;';l; -.;.;.;-z-`- _ F1 :-'-:-:;_;..;_;-;-`-;-;-!-' `-I-.-`:::-._.;.- `»-1-__-.-_--:_-:~_-1-:-2:-:-Í-1'-L '__-:-L *ˇ ~' -' -'-if-͡:`:

__ fi., _

_

._,_;.-§1__1_

"-;~~ :-.

4 . __

$-

( 4

ıı

*_ - _ ˇ`

__`._

az -=-:-

-_ _- _

z

„af

7. ábra

8. ábra

- es_-z

_,__

;;.

_ _

-

:F

-:i:Í

1-.

*

*

3:;

-

ff'~ “ -Lf

:A

1

_- _ __

„-` -zi -» _r'

~ +

„,

_-___

4

___

Š

4-

Í

- __:_.

34° ,ˇ

_

;_-_

>

»

g

Š

ˇ)-`ˇ?°' ˇˇˇ -

_-

lv

“Ă -

' J _' >~

._ -ii ız`ˇ ˇ

_;-:-Š* : _-.'

_ .. 'ˇ

_ 1 ._`- -~. _ ` ._

.

*'- _ 11.' "

"É _

'

` _, - _ -

».: :f

'. I

)ˇJ

_ -:͡ ˇ -sfˇ ˇ'

-.>fi«5\D A

1968. december

:ˇ “ˇ ˇ' -- _`

-Iz _

_

-

;

fíf=5ˇˇ-͡ `

- -- _-c-'__ ˇ :

'ˇˇˇ __- -_ f

.ˇ

_

-_ııÉ` __

8

_

_.

._

_

`

-fz

-_-_

ˇ ˇ'

'- -'

ˇ'f;. -3 ı

-_'=

"

s

- :_

<9.

_

ˇ ~\+~ „fi” _ "1

f2\ˇ“-

_

»'__.*:j " _

r 'wir

ez

3.:-

_

-_

“~= -

ˇ -_

_ _-

_-Í-Í - ˇ Í-' ' -' "

-»

ıˇ_.,

_

`ı>ˇ -' ':'I

-

- -_

_. '«`_

_-Íz,_ . . _ -_,'ˇ"='. " -ˇ-ˇ : ._ _ *__ __ *CR-

Q

-'.'I*'ˇ!;_"-_z_.

"-.`.'

_

_ ' ` " AÜ'

ˇ- ˇ '- _ _ 1

iˇiˇ'- ˇ Í`ˇ Ji'V' ˇ * E ;;:'Í“»

.

` _

_`_~; ' ˇ

.-._ˇˇf`i`-?-`͡i"

_ -`

-.

_ i

3'-

ŠÍˇ ˇ . ___

ˇ -ˇ: Í$`A*'

`_I-

-Í* _-~-N- . sv<1»==-`×-~ z ze.ı .:'. '\«_ - -ı ._ ˇ

?_'_f. - _ 3

ı

'

- z “-1 J..-_ _ * we1-~-_;__._4`ıj <

`:,

-

- __._;;-,IT

|_. 4' _

~' ' .z-Í `: -_.z-z;-'ˇ - `z _ 'z`_': ._ `I-'____`ˇ__4

V..

1

'-.z ,_ A- `

_ - ,_. -'4-

__.. __ __

_

.-._ ll'

__.;_ -_; :_ _

*'

. .

__

fe

"

_.. „vá

4 E

_, “_

__

,_ Ă.

O

«`1:i" _ _

_

-_; ` - __ L

_l_

:-

rıitičfix-1

Ízéfz

_ ˇ

--1 - _.:

- -- .»- -'ˇ '

ˇ`ˇ.L"-J.-f

_

___

ˇ* '__ _

-

Vételt.

2. A porcelán kamrák belső kiképzése olyan, hogy adott méretű kamrába _ bizonyos határok között _ betétgyűrűk segítségével különböző súlyú és méretű robbanótöltet is elhelyezhető.

-Š:-' „z._ .li

. -_-_-:»:_ 4zE~Ezëãšëmëzzı .-Ez;-_z-?ai;:;-.-.:1=E'1_. »_ _. - Ez?-Eee;-=«;E=`_zE

$'

N?_*ý>_:__ .__

___°;___

-

Í

1`< _ .35

_!

Ö' 1%V

9. ábra 373

3.

4.

5.

6.

7.

A méretek változtatásának bizonyos lehetősége sok esetben igen előnyös és szükséges. Lehetővé válik kisebb (41/2”, illetve ennél kisebb átmérőjű) méretű csövek biztonságos lyukasztása, amit eddig a hagyományos módszerekkel vagy nem, vagy csak nagy kockázatvállalás mellett tudtunk megvalósítani. A régi módon végzett perforálások alkalmával ilyen kis méretek esetében gyakori volt a megszorulás. A hagyományos módszerrel szemben a töltetek súlya is növelhető. Rendkívül kedvező körülmény az, hogy nincs törmelékképződés; a porcelán ugyanis porrá esik szét, ami kizárja a megszorulás veszélyét, és nem akadályozza az utólagos kútmüveletek elvégzését. Lényeges az is, hogy a törmelék fajsúlya nagy, így az iszapban leülepedik. A lánc-jet a használatkor keletkező laterális detonációs hullámokat nem ,,árnyékolja le”, mint a régebbi módszernél a puska acélteste, hanem e hullámok szabadon hatnak a lyuk falára. Meg kell jegyezni, hogy béléscsőben végzett műveleteknél, különösen akkor, ha a cső mögött nincs cementpalást, bizonyos határon felül ez kárt is okozhat, azonban nyitott rétegekben való perforálásnál - különösen karbonátos kőzetekben -, előnyös, mert a kőzetlazítás, repesztés folyamatához jelentősen hozzájárul. Eppen ezért lánc-jet alkalmazásakor biztonságosabb 12-16 lövés/m sűrűséggel dolgozni, mint a régebben szokásos 24 lövés/m sűrűséggel. A beáramlás mértékében a méterenkénti kevesebb lyukasztás-szám eddigi tapasztalataink szerint, nem okozott csökkenést. A robbanóanyagot tartalmazó kamrát ugyancsak porcelánból készült sapka zárja le. A jetnek (sugárnak) ezt át kell ütnie, mielőtt a céltárgyhoz ér, ami természetesen energiát emészt fel. Fontos, hogy az energiaveszteség minél kisebb legyen. Ez a feltétel akkor teljesül, ha a „kifúvandó” tömeg aránylag kicsi. A porcelán zárósapka e tekintetben előnyös, mert sűrűsége kisebb, mint a hagyományosan használt alumínium sapkáé (2,l5 g/cm3). A módszer lehetővé teszi egyszeri leeresztéssel a rétegnek teljes vastagságában történő megnyitását. Ez különösen akkor lényeges, ha a kijelölt vastagságú réteg méterenkénti lyukasztása hagyományos módszerrel nem folytatható az első l-2 m belövése után (pl. a lyuk termelni kezd, az iszap gázosodik stb.), és így a teljes szakasz megnyitása emiatt elmarad, vagy pedig második leeresztés a puska „felülése” miatt nem lehetséges. Ide tartozik az egyszeri leeresztésből származó gazdasági előny, az időmegtakarítás is, azonban ennek vizsgálata külön tanulmányt igényel

A rendszer értékeléséhez meg kell még jegyezni a következőket: a) A módszert eredményesen alkalmazták kőolajkutak, sőt sok esetben vizkutak perforálásához is a Dunántúlon és az Alföldön. b) Az eljárás hátránya, hogy a sapka és a robbanó töltetet tartalmazó kamrarész nem mindig

374

méretpontos, továbbá, hogy a sapka és az alsó test szilikon műgumival való kitöltése eléggé nehézkes és lassú; ennek oka a nem kellően kidolgozott gyártási, illetve szerelési technológia. c) Az eljárás alkalmazásához elengedhetetlenül fontos az ún. külső vezetésű robbanózsinór használata, amelynek kidolgozása külön kollektív fejlesztő munka eredménye volt. A rendszeres használat új és új lehetőségeket vet fel, melyekre mind nem tudunk kitérni, de tény, hogy a láncperforátorok alkalmazása világszerte növekszik, és egyre inkább túlsúlyba kerül a hagyományos módszerekkel szemben. HI. A fejlesztés további lehetőségei Az eddigiekben tárgyalt és az ahhoz hasonló megoldások mellett világszerte állandó témája a műszaki fejlesztésnek, hogy a kedvezőbb termelési feltételek biztosítására növelni kell a perforációk mélységét és átmérőjét. A túl nagy töltetek alkalmazásánál könynyen bekövetkező béléscsősérülések, valamint egyéb technológiai okok miatt ezt a kívánalmat nem lehet oly módon teljesíteni, hogy a robbanótöltet súlyát növelik, mert ennek sajnos, határozott korlátai vannak. A gyakorlatban alkalmazott nagy robbanóanyag-töltetű perforátorokat éppen ezért leginkább nyitott lyukszakaszok vizsgálatára használják (provokációs lövések), és elsősorban ott, ahol a kőzet szilárd, állékony. Megvizsgálandó, hogy adott robbanóanyag-töltetsúly mellett a kúp anyaga, illetve alakja hogyan befolyásolja a lyukképzés hatásosságát. a) A kúp anyaga általában réz, melynek előnyös tulajdonságai vannak: képlékeny, nagy fajsúlyú. A réz, a már vázolt módon alakul át jetté és a lyukképzés tisztán mechanikai munka eredménye. Mintegy egy évtizeddel ezelőtt foglalkoztak az ún. reaktív béléskúpok kialakításával. Alapgondolata az, hogy a béléskúp olyan fémanyagból készüljön, mely a mechanikai energia mellett másodlagos kémiai reakciókat hoz létre, s ezek további energiát szolgáltatnak a lyukképzéshez. Olyan reakciók jöhetnek számításba, amelyeknél energia szabadul fel, első-A sorban hő formájában, ami azután mechanikai munkává alakulhat át, a jet-sugárra merőleges erők révén, melyek jelentős repesztő hatást fejtenek ki. A kémiai energia felszabadulása annál hatásosabb következményekkel jár, minél ,,exotermebb” a reakció. A szakirodalomból (Delacour Schall-Lebourg-Bel!) ilyen reakció kiváltására főleg a titán ismert, de vannak a reaktív kúp készítésére alkalmas egyéb fémötvözetek is. A titán erős, exoterm reakciókat hoz létre, melyek közül megemlítendők [1] a következők: Ti +2 H2O = TiO2+2 H2-i-81 kcal/mol; Ti +2 CaCO,, = = TiOz+2 CaO+2 CO +8l,5 kcal/mol. A titán fajsúlya 4,5, ami hátránynak látszik a réz nagyobb fajsúlyával szemben, előnyei azonban ezt kiegyenlítik. A titánt ugyanis porkohászati eljárással teszik alkalmassá béléskúp

KOOLAJ És FÖLDGÁZ 1. (101.) ëtfoıyanz 12. szám 1968. zffzzznzbzf nv

.I-hez tartozó R béléskúpelem. Az ily módon kialakított és meghatározottan elosztott energiakoncentrációjú jet-sugár jobb eredményeket ad a szabályos kúp alakú bélés által szolgáltatott jet-sugárnál, azonban a bélés megfelelő alakjának létrehozása és a robbanóanyaghoz való illesztése nem könnyű feladat. A fentiekben ismertetett kúp csak egy típus a sok lehetséges

`f- rx

i

I

/

IM/ ılÍ"'

f//'10/` /

ff”

Ft

f f f

Í /l

1/ A`/Š../Í

pr

F2 pr 193

//I

VIII., ýf

//

/1/,

'Il'

f/ / _ __/§_

133

/

/ //

4 4.

134

/ Í

z

_

.__

134

9

9 _

L

változat közül.

l

/' / f/ /I

/

l

.___.

1Í

Y

.

l ._

10. ábra

készítésre, és emiatt a keletkező jet-sugár tulajdonképpen finoman eloszlott részecskék magas hőmérsékletű áramából áll. Ez a diszpergált állapot elősegíti a kémiai reakció kedvezőbb lefolyását. Az ilyen sugár sebessége levegőben 4-5000 m/s, ami ugyancsak előnyös, mert van „idő” a kémiai reakció fejlődésére. Meg kell említeni azt a nem kevésbé fontos tényt is, hogy az ilyen sugárnak nincs káros ,,magképződése” (slug). Hátránya viszont, hogy a béléskúp legyártása bonyolult és meglehetősen drága. b) A kúp geometriai alakjának.megváltoztatásával a kutatók jelentősen növelték a hatásfokot is. Példaképpen a szakirodalom (Delacour Lebaurg-Bell és Durme Cassen) alapján ismertetünk egy olyan béléskúpot, amelynek két inflexiós pontú alkotója van. (10. ábra). Ez a kúp alkalmas olyan sugár létrehozására, amely egyenletesen szűkülő lyukat képez ki akkor is, ha a céltárgy heterogén anyagokból áll (a valóságban majdnem mindig így van, pl. béléscső-cement-kőzet) és csökken a káros magképződés hatása is. Itt lényegében arról van szó, hogy a sugár minden egyes részének a sebessége attól a B szögtől függ, melyet a bélés egyes elemei az „összeomlás” folyamán bezárnak a tengelylyel. Ha a /3 szög nő, a sugár sebessége csökken és fordítva. Az ábra alapján a sugár J, része nagy sebességű, tehát kis távolságon belül is jól megnyúlik, a .12 rész (nagyobb B) aránylag kis sebességű, a .13 ismét nagyobb, míg a J, igen nagy sebességű sugárelem. A J, tulajdonképpen a robbanótöltetet bezáró fedél és a fúróiszap áttörését végzi el, ezután a .12 és Ja sugárelemek tartalmazzák azt a megkívánt energiakoncentrációt, amely a béléscső és cementpalást kellő méretű átlyukasztásához szükséges; végül a J, sugárelem fejti ki hatását, megfelelő mélységű, egyenletesen szűkülő lyukat képezve. Az ábrából látható a minden egyes

Hazánkban az a) és b) pontokban ismertetett eljárás bevezetésének több akadálya van. Elsősorban nehezen lehet fémtitánhoz hozzájutni, továbbá a megmunkálás, a kúp sajtolása sem egyszerű, arról nem is beszélve, hogy maga az alapanyag meglehetősen drága. A különleges alakú kúpok bevezetésére sem történt eddig kezdeményezés egyrészt technikai okok miatt, másrészt mivel a mi viszonyaink között a kapott eredmények nehezen lennének értékelhetők, egybevetve a ráfordításokkal. Az elmondott nehézségek és akadályok kizárták, hogy az eddigiekben ismertetett megoldások közül választva, megpróbáljuk növelni a lyukképzés hatásosságát. A következőkben ismertetett kísérletek azonban lehetőséget nyújtanak arra, hogy más módon új elképzelés alapján esetleg előrehaladást érjünk el. Kísérleteinket évekkel ezelőtt két irányban indítottuk meg. Az egyik célja az exoterm kémiai reakción alapuló expanzív munka kihasználása, amikor azonban titán fém helyett ferrotitánt alkalmaztunk, 22 39% titántartalommal. Nem a teljes kúpot készítettük ferrotitánból, hanem a normál rézkúp belső felületére vittük rá a finom, por alakú ferrotitánt, megfelelő kötőanyag felhasználásával. Az így kezelt kúp tulajdonságaiban némileg hasonlít az ún. kétfémes kúpokhoz, és - bár kisebb mértékben - rendelkezik a reaktív kúpok előnyeivel is. Kísérleti lövéseink azt bizonyították, hogy a keletkező sugár rövidebb és vastagabb, és a keletkezett lyuk is nagyobb átmérőjű és repedezettebb, mint a szokásos. A 11. ábra b és c jelű szakaszai mutatják, hogy a ferrotitán bevonat is ad exoterm reakciókat ott, ahol

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 1. (101.) evfezyzzm 12. szám 1968. december

| 11. ábra

375

z.

a ferrotitán-bevonatos kúp sugara vastag csóvát alkot. Ez utóbbi felvétel szabadban, éjszaka készült; a robbanás fényjelenségei jól láthatók. A ferrotitán-bevonattal végzett vizsgálatokkal egyidőben folytattunk le olyan kísérleteket, amelyeknek célja a behatolás mélységének növelése volt. Alapgondolatunk szerint meg kellene növelni a jet-sugári leggyorsabb részének tömegét úgy, hogy lehetőleg kicsi legyen a káros magképzödés. A szokványos réz béléskúp aljára adott súlyú olvasztott ólommagot cseppentettünk, mely kihűlés után szorosan tapad a rézhez. Az ólom nagyobb fajsúlyú a réznél, plasztikus, és mivel a kúp aljában helyezkedik el, tömegének egy része a jet-sugár nagy sebességű, elől haladó részéhez kapcsolódik, tömegének másik része, az

ıı l

l ı

l

l il

14. ábra. a) normál rézkúp, b) ferrotitán bevonat c) ólommagos rézkúp

ólom, alacsony olvadáspontja miatt elpárolog, és feltételezhetően csak egy törtrész járul hozzá a káros maghatás kialakulásához. A kísérleteink idején használatos szériatöltetek hatásosságát a fentiek szerint kezelt kúpok jóval felülmúlták. Bemutatunk néhány fényképfelvételt az egyes töltetek összehasonlítása céljából. A 12. ábrán a) kezeletlen (normál) kúp, b) ólombetétes kúp (0,6 g), c) ólombetétes kúp (1,8 g) láthatók. 12. ábra. a) normál kúp b) ólombetétes kúp (0,6 g) c) ólombetétes kúp (1,8 g)

A 13. ábra kúpkiképzései: a) b) c) d)

kezeletlen (normál) kúp; ólombetétes kúp (0,8 g ólom): ferrotitán-bevonatos kúp; ólombetétes kúp (1,8 g ólom) + kevés ferrotitán.

Különösen a d) esetében látható, hogy a jet-sugár jóval homogénebb, és még az indítás helyétől aránylag távol is tömöttebb, mint a többi esetben. Hasonló viszonyokat szemléltet a 14. ábra is, ahol a) normál (kezeletlen) kúp; b) ferrotitán-bevonatos kúp; c) ólombetétes (1,8 g ólom) kúp. A kialakult jet-sugarak hosszúsága, homogenitása, tömöttsége itt is jellegzetes. Végeztünk ezenkívül kísérleteket a valóságot jobban reprodukáló próbatesteken, egymásba helyezett és összecementezett különféle méretű béléscsöveken is

(6 5/8”-4 1/2”)-

A kísérletek az ólommagos kúpok használatakor jó _átütést eredményeztek. Osszefoglalva: tanulmányunk célja az volt, hogy a teljességre való törekvés nélkül némi áttekintést adjon a jet-rendszerű perforálás technológiájáról, és ezen belül a láncperforátor egyik kidolgozott hazai típusáról, az ún. porcelán kamrás eljárásról, melyet éveken keresztül eredményesen alkalmaztak a kőolaj-

13. ábra. a) kezeletlen (normál) kúp, b) ólombetétes kúp (0,8 g álom), c) ferrotitán-bevonatos kúp, d) ólombetétes kúp (1,8 g ál0m+kevés ferrotitán) 376

ff

I

ıı

I

KOOLAJ ES FOLDGAZ I. (101.) évfolyam 12. szám

b

1968. decem ar

bányászatban mind az Alföldön, mind a Dunántúlon. E módszer mellett folytak és folynak kísérletek más típusok kialakítására is. Még régebben foglalkozott egy másik kollektíva az ún. műanyag kamrás láncperforátorral, továbbá az öntöttvas, illetve az alumínium kamrás típusokkal. Legújabban az OKGT, mint leginkább érdekelt ipari szerv, áldoz jelentős összegeket a továbbfejlesztésre és tökéletesítésre. Ez 3 munka jelenleg is folyik, mégpedig elsősorban az OKGT Alföldi Kőolajfúrási Uzeménél.

IRODALOM [1] Delacour, J. Schall, R.: A kőolajkutak perforálásánál használt kamrás töltések különleges béléseinek fejlődése. Rev. lnst. Fr. Pétr. 14, 11-12. (1959).

[2] Dunne, B.-Cassen, B.: Cseppfolyós sugár sebességének a folytonossághiány miatt bekövetkező instabilitása. J. Appl. Phys. 6. (1956). I [3] Delacour, J. Lebourg, M. P.-Bell, W. T.: Uj kísérlet

a mag kiküszöbölésére az üreges töltetű perforálásnál. AIME 941. G. sz. közlemény. (1957. okt.). [4] Jesch A.: A golyós és jet-perforálás. Mérnöki Továbbképző

Intézet, 1963.

Hozzászólás Szamos Géza cikkéhez Amint azt a szerző is hangsúlyozza, a tanulmány nem törekszik teljességre, és így nem tükrözi minden vonatkozásban a mélyfúrási robbantástechnika jelenlegi fejlettségi szintjét. Hozzászólásunkat a tanulmány kiegészítéseként fogjuk fel, hangsúlyozva, hogy egyrészt a témakör sokoldalúsága miatt mi sem tekintjük át az egész területet, másrészt az érintett kérdésekről csak leíró jelleggel emlékezünk meg. Nem kívánunk foglalkozni a cikk első részében leírtakkal, csupán megemlítjük, hogy a jet-rendszerű perforátorok hatásmechanizmusára vonatkozóan a közölteknél újabb teóriák is ismeretesek, pl. a Lavrent'ev-féle hidrodinamikai elmélet. _Bővebb kiegészítést kell adnunk a cikknek a perforátorok további fejlesztési lehetőségeinek ismertetéséhez és a láncperforátorokkal kapcsolatban leírtakhoz. A cikk szerzője a perforátorfejlesztés lehetőségét elvileg a reaktív béléskúpok és az inflexiós pontokkal rendelkező alkotójú „béléskúpok” alkalmazásában látja, de műszaki-gazdasági okok miatt gyakorlati megvalósíthatóságukat - helyesen elveti. Tudni kell, hogy a perforátorok hatásosságának növelésére külföldön az említetteken kívül további próbálkozások történtek, ám Magyarországon egyrészt napjainkban nincsenek meg a feltételei a hasonló koncepciójú Pföbálkozásoknak, másrészt ebben az irányban a fejlesztés hazánkban - más lehetőségek birtokában _ nem is időszerű. I A szerző a perforátorok fejlesztésének járható Ullät - elismerést érdemlő egyéni kísérletei alapján _ El ferrotitán bevonatú, szerinte egyidejűleg kettőskÜP0S -- reaktívkúpos hatást biztosító, illetve a kúp Csúcsába helyezett ólomcseppes betétkúpokban látja. Fcnntartással kell fogadnunk ezt a véleményt, ugyanis az ilyen betétkúpok hatásmechanizmusa elméletileg Sem tisztázott, különösen jó hatásossága megnyuglfllóan még nem igazolt, továbbá jósága megítéléséhez §Zámba kell venni olyan, adott esetben káros hatásokat IS, mint pl. a cementpalást megbontása az olaj-víz

hjfıtár közelében végzett peffofáıeenáı stb. oveıos-

Sagfä int a szerző állásfoglalása azért is, mert következtetéseit csak kisszámú kísérleti robbantásból kapott behatolási mélység és résátmérő adatból vonta le, holott bizonyított, hogy megbízható ilyen adatokat CSak nagyszámú kísérlet statisztikus feldolgozásából lehet kapni ,

KŐOLAJ És 1~`öLDcA'z 1. (101) ezyzzıyzzez 12. .z-zz1„z 1968.

|

KÁNNÁR TIBOR

Elgondolkodtató szerző véleményének helyessége azért is, mert kísérleti robbantásainak hatásosságára vonatkozó eredményét olyan, a kísérletek időpontjában rendelkezésére álló normál perforátorok hatásosságával hasonlította össze, amely perforátorok hatásossága nem megfelelő geometriai-technikai adottságaik révén eleve rosszabb volt, mint a célszerű geometriai-technikai adottságokkal rendelkező normál perforátoroké. A fentiek alapján tehát, a szerzővel ellentétben úgy véljük, hogy évekkel ezelőtt is, és napjainkban is, hazánkban a perforátorok fejlesztésének helyesebb útja a perforátor-préstest geometriájának és robbanóanyagsúlyának, az egyszerű béléskúp-geometriának, a perforátorban szükséges detonátornak stb. a tökéletesítése. Csak ezután érdemes foglalkozni a különleges kiképzésű béléskúpokkal. Ennek a felfogásnak a jegyében 1964-ben a Dunántúli Kőolajfúrási Üzem patronálásával elkészültek az említett, a korábbinál hatásosabb, normál perforátorok, ám a saját kategóriájukban még ezek sem a legjobbak. 1964-től kezdődően a perforátorok ~ és általában a mélyfúrási robbantástechnika - valamennyi ága fejlesztési tevékenységének kezdeményezője, irányítója, költségviselője és egyrészt kivitelezője az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT), és annak fúrási üzemei. Az OKGT a perforátorok fejlesztését a fenti elvnek megfelelően folytatta. Első lépésként elvégezte a legutóbb említett perforátortípusok szabatos, gondosan megtervezett kísérleti körülmények közötti hatásosságvizsgálatát a perforátor és céltárgy közé helyezett folyadékfajta, illetve eltartási távolságok függvényében, majd ezeket a vizsgálatokat megismételte és kiegészítette különböző falvastagságú tombak kúppal, illetve tombak csonkakúppal felszerelt kísérleti perforátorok, illetve oktogéntöltetű (210 C°-on hőálló) kísérleti perforátorok hatásosságának vizsgálatával. A kísérletek tapasztalatai alapján el kellett készíteni egy olyan kombinált céltárgyat, amelyre vonatkozóan a kísérleti eredmények megközelítően ugyanazok, mint ha a kísérletek a rétegmegnyitás természetes helyén, tehát mélyfúrásban történtek volna. A kombinált céltárggyal végzett további hatásosságvizsgálatok, illetve a korábbi kísérleti eredmények átértékedecember

377

lése alapján, egyrészt ismerjük, hogy a használatos perforátorok milyen rétegmegnyitási képességgel rendelkeznek, másrészt pedig, hogy az említett kísérleti perforátorok hatásossága hogy viszonylik a használatos perforátorokéhoz. Az eredmények bizonyították, hogy a töltetsúlynak és a perforátor geometriájának jobb megválasztásával a hatásosság növelhető. Ezek után _ tehát a cikk szerzőjének javaslatától eltérő koncepció alapján _ elkészült egy új perforátorcsalád, amelynek a hatásossága már megegyezik a hasonló szovjet és amerikai perforátorokéval. A mélyfúrási robbantástechnika egyéb területén is folyik fejlesztési tevékenység. A teljesség igénye nélkül megemlítünk néhányat; ilyenek: _ A 180 C0-nál magasabb hőmérsékletű helyeken alkalmazható robbantóanyagok. _ A gyújtólánc különböző elemeinek (villamos gyutacs, robbanózsinór, perforátor) előállítása a magas hőmérsékleten használható robbanó anyagokból; az elemekben szereplő egyéb anyagok (robbanózsinór burkolata, perforátorok töltetháza stb.) hasonló hőmérsékleten való alkalmassága. _ A mélyfúrási robbantási munkák műszerezettségének fejlesztése. _ Uj láncperforátorok és hordozó szerkezeteik kifejlesztése. Az OKGT évenként 1,5_2 millió forintot fordít a mélyfúrási robbantási munkák fejlesztésére. A tennivalók sokrétűsége, különleges ismereteket és felszerelést igénylő jellege miatt a fejlesztési tevékenységben olyan neves intézmények vesznek részt, mint a Bányagyutacsgyár, a Bányászati Kutató Intézet, a Nitrokémia Ipartelepek és a Vegyi- és Robbantástechnikai Kutató Laboratórium. A fejlesztésre fordítható összeg, a fejlesztésben résztvevő intézmények és az OKGT-nek a fejlesztés irányára, módjára, ütemére vonatkozó határozott koncepciója a biztosíték arra, hogy a magyarországi mélyfúrási robbantástechnika a feladatait meg tudja oldani és határainkon túl is elismerést vívjon ki. A fent említett fejlesztési tevékenységek nem zárultak le, így egyelőre csak ,,időarányos”, de a gyakorlati munkában már hasznosított részeredmények birtokában vagyunk. Ezekről a részeredményekről _ éppen azért, mert részeredmények _, általában nem tartjuk időszerűnek beszélni. Ki kell még egészítenünk azonban a tanulmánynak a láncperforátorokról szóló fejezetét. Szamos Géza az üzemi gyakorlati igényeknek megfelelően 1961-62-ben foglalkozott a láncperforátorokkal és létrehozta, meghonosította Magyarországon a porcelán kamrás láncperforátorokat, illetve a porcelán kamrás rétegmegnyitási módszert. A szerzőnek vitathatatlan érdemei vannak a lácperforátorok használatának magyarországi elterjesztésében. Vele egyidőben a Dunántúli Kőolajfúrási Üzem más szakemberei is értek el eredményeket: vasreszelék és keményfa-fűrészpor keverékéből, Nikeplast kötőanyag segítségével préseléssel állítottak elő láncperforátorokat. Ez a típus a gyakorlatban kevésbé terjedt el. Az említett üzem szakembereinek volt köszönhető továbbá az öntöttvas kamrás láncperforátor is, amely kis méretei miatt volt jelentős. 378

A porcelán kamrás láncperforátorokat az Alfölql Kőolajfúrási Üzem 1962-től alkalmazta, elsősorbaq a 41/2”-es béléscsőben történő rétegmegnyitásokıáltalában közepes mélységű ('~1800 m) fúrásokbaãl Ilyen körülmények között 1965 végéig mintegy 30 400 db porcelán kamrát használtunk el rétege megnyıtásra. A mélyfúrások, így a rétegmegnyitások mélységénell növekedésével egyre inkább kiütköztek a porceláıj kamrák és a kamrákat hordozó szerkezet korábban, is ismert hibái, amelyek további alkalmazhatóságukaı kérdésessé tették. Ilyen hibák: _ A porcelán kamra belső terének nem kellõ tömítettsége (ún. beázása) abból adódóan, hogy a szárnyas tömítőgumi a kamrák gyártása közben óhatatlanul bekövetkező, de különbözô nagyságú méretváltozása (általában zsugorodása) miatt nem volt a helyére illeszthető. _ A porcelán kamra az említett méretváltozás miatt a perforátorpréstesttel nem volt jól összeszerelhető, így a kamra elrobbantása nem mindig volt sikeres. _ A kamrák két elemének széthullását megakadályozó és a kezdeti tömítést biztosító szilikon műgumi csak nyugati importból volt _ nehezen _ beszerezhető és felhordása mintegy 40% szóródással volt elvégezhető. - A kamráknak a lyukasztott vasszalag hordozóba csak robbanózsinórral történő rögzítése nem volt megfelelő. A kamrák a vasszalagból gyakran kiestek és az egész robbantószerkezetet beékelték a béléscsőbe, így mentési munkákat tettek szükségessé. _ A vasszalag hordozószerkezet a detonáció hatására _ a szalagnak a lehetséges méretekig történő növelése ellenére _ gyakran elszakadt, a fúrólyukban maradt és utólagos, kényszerű kútmunkákat okozott. _ A porcelán láncperforátornak a kívánt mélységre történő lejuttatása nem minden esetben volt biztosítható. Az említett hibákkal terhelt porcelán kamrás láncperforátor helyett az Alföldi Kőolajfúrási Üzem 1965. őszétől kifejlesztette az üvegkamrás láncperforátorokat. Ez a perforátortípus szerkezeti megoldásaiban merőben eltér a porcelán kamrás láncperforátoroktól. Kísérleti alkalmazásuk 1967 augusztusáig tartott.

A kísérleti időszak alatt párhuzamosan használtuk a porcelán kamrás és üvegkamrás láncperforátorokat és ezen időszak alatt az előbbiből 17 900 db, az utóbbiból 6100 db kamrát robbantottunk el rétegmegnyitási és kísérleti céllal. Az üvegkamrákat és hordozószerkezetüket, a gyakorlati tapasztalatok alapján, a kísérleti idő alatt több esetben módosítottuk. 1967 augusztusában az üvegkamrás láncperforátor olyan fejlettségi szintre jutott, hogy méreteiben kisebb, mint a porcelán kamrás láncperforátor, rutinmunkával előállítható, a perforátorpréstesttel gyárilag szerelhető, robbantástechnikai tulajdonságai jobbak mint a porcelánkamrás láncperforátoroké, a mélyfúrásokbafl mintegy 70%-kal kevesebb műszaki balesetet okoZ„ nyomás- és hőállósága az NDK-ban lefolytatott autoklávos vizsgálat alapján egyidejűleg legalább 850 att és 175 C0. Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem 1967 augusZ-

KŐOLAJ ÉS FÖLDGĂZ l. ( 101.) étfolyam 12. szám

1968. decembff

tusa óta a 4 1/2”-es béléscsövekben robbantással végzendő rétegmegnyitásokra kizárólag ezt a módszert alkalmazza, és ezen időponttól 1968. szeptember 30-ig összesen 15 200 db üvegkamrát használt el. A láncperforátorok továbbfejlesztése jelenleg egészen új utakon, a minél kisebb méret, a minél nagyobb egyidejű nyomás- és hőállóság irányában jól halad, és várhatóan 1968 végére talán abszolút új megoldásokat is tartalmazó formában _ a mélyfúrásban történő kísérletekre is rendelkezésre fog állni. Az üvegkamrás láncperforátorok fejlesztésével párhuzamosan a Dunántúli Kőolajfúrási Üzemben ki-

fejlesztették a különösen kis méretű, alumínium kamrás láncperforátort három méretben, három különböző tipusú perforátorpréstesttel szerelhetően. A kísérleti robbantások eredményei alapján várható, hogy az alumínium kamrás módszer a gyakorlatban is jól használható lesz. A hozzászólásban elmondottakkal egyrészt mintegy ki akartuk egészíteni Szamos Géza hézagpótló tanulmányát, másrészt érzékeltetni kívántuk, hogy _ a kőolajipar egyéb szakterületeihez hasonlóan _, a mélyfúrási robbantástechnika is lépést tart az. iparág rohamos fejlődésével.

KÜLFÖLDI HÍREK I . táblázat A világ földgáz- és olajkisérőgáz-termelése 1961-ben és 1965-ben; kimutatott készletek 1962. I. 1-én és 1966. I. l-én, országcsoportok szerint Milliárd mí' T

Igazolt készletek Országesoportok

Termelés

1- -'Zs

l P-I

í 1

_

1962 Készetek I.-én

Észak-Amerika ~ Közép- és Dél-Amerika Nyugati félteke Szocialista országok

%-ában

2 385,1

ÖSSZESEN

20 429,4

Ezen belül a szocialista államok nélkül

1966 I.-én

ágvı készet %-ában A

1-I i

F*

l

NI-U1 .:P^.:`~1.-:"lUPı.o9*-.INLA Š

` -R

.§°.LiA"-'r„osi"-.ı'

Terésme

%-,_|eában a

A ágkészvi

Terésme

1

Uı

~

. "'P.Z"U''.ı!-°.IO?'\.D:`O\~'0

ch- - . ı

+44,2

N .!"'.!-°o.xe°o

.i"'. °.Š°u.ı-LI:"o.?\o'°t׊J`-°»J

37,5

10 043,5

39,5

+30,7

100,0

25 476,5

100,01.

+24,7

Lpl-I §D`_LJ'ı;|:. 000i- .I

54,9

l*-J I-Üí

I

l

l

96 -hez visz. I-I “Z

962 I

966. I.

Fıl

i

l

j

22 26 22 31

-l-N

44,6 , ; 556,3 1, 154,21 1 11,821 21,09

+5,8 461,4 +87,6 75,9 +76,7 -11,9 un .!°.!°tnm I-ıl

Í

Va tozás

517,7

. l + 119,5 1 +205,4

.:`~'.P`1-~l.U:''>ı@

1

%-ıı-1et ában

Av agkész`

+6,6 . 412,6; +0,17“ 48,8

U.) ı -ı -ı -ı.§

' ı ııı

965-1%ben

ıııııI

ııı

l

l

96 -ben '_'

1

4 499,9”

1 218,9 ` 1 650,3' 14 518,7

hezvisz

Vá oıás962I.

ı

1 í

1-'

ıI_ ı 1

l

l Í

9 687,1 1 1 270,7 10 957,8 . 4 475,21 1 2 724,42 ~

` 9089,8 ` ı268,6 ` 10 358,4

Afrika 1 541,7 Közel- és Közép-Kelet 5 048,5 Távol-Kelet, Ausztrália és Óceánia 1 555,4 Nyugat-Európa 540,3 Keleti félteke 10 071,0 Ezen belül a szocialista j államok nélkül 7 685,9

Kész etek

l l

l 1

ágAvi készet

Készlet: Elõzõ l évi _termelési' _ _z_

_ .?'°mm.!"' ~

iŰ\ \J'*-J

.l"*.' “'„°-.iı°u}C".>?u*.ıo uı

N . "'.!°-~.1ı-"=- -

.l'*". °'°-.°ı'%° l×J

+20,6 +ı03,2 +4ı3,0 . l -35,0 , +74,5 +ı8,6Ã 1 +63,4

9,3

59,5

7,7 M

292,2 100,0

770,0

100,0`

`

19 28 20 29

670 I 231 156 212 118 , 149 35 89 77 68

+8,4

140

+30,0l

34

169 33 l l

,

18 044,3

88,2 ` 21001,3

82,4

+l6,4

|

1

516,3

87,2

615,8

80,0,

+l9,3

35

34

1 A Szovjettmióra vonatkozóan csak a földgázkészletek vannak feltüntetve; Bulgáı-íára adatok nincsenek. 2 S zeneg ál n élkül. 3 Oman nélkül; csak a felhasznált és eladott gázt vették figyelembe. 4 Spanyolország nélkül. Más adatok szerint Nyugat-Európa igazolt kész-

lete 2107 milliárd ma (a holland gázkészletek 1133 milliárd ms-ről 1600

milliárd ma-re nőttek). 5 Egész számokra kikerekitve.

2. táblázat A világ összes földgáz- és olajkísérőgáz-termelése, illetve felfedezett készletei 1966. I. 1-én, orszăgcsoportok szerint Milliárd mi' Összes termelés 1962. 1. 1-én

Országcsoportok

6876,8 553,2 7430,0 567,6

Észak-Amerika Közép- és Dél-Amerika Nyugati félteke

Szocialista országok Afrika Közel- és Közép-Kelet Távol-Kelet, Ausztrália és Óceánia Nyugat-Európa Keleti félteke Ezen belül a szoc. országok nélkül

ÖSSZESEN

,

8,2 284,6 77,9 85,2 l023,5 455,9

l l

Összes termelés 19661. l-én

1 l1 a z

8453,5

Ezen belül a szoc. országok nélkül

7885,9

A vílágtermelés Összes felfede- 1 Avílágkészlet %-ában 1 zett készlet* . %-ában

8 754,5 1 715.2 9 469,7 1 056,7 27,4 376,9 103,1 150,5

„

[\) ı-ı

`

uı----ut

`

~nNuo-m Law-JLn.b\.0l\)I~JLhU-l sămt .:~*.'1*.O'"o“'.:o`~x'.Eu-"A.'0 5

1 719.6 1

16 238,3 10 706,4

44,3 29,2

662,9

1 800,9

`

'1ıı89,3 i ı0ı32,6 .

í

P PfiwRwP \DO\IJU'ı-.I-Íšıu-.D

8 o--Ao

`

36665,8

100,0

9 F'.E^§.I"LO~vi'o:".ı>F-'w}o°:t*ım.F"n*o.s?-°eN

j

3l133,9

84,9

* Az igazolt készletek (I. táblázat) és az összes termelés összegezése. Gaz. Prom., 1967. 12. sz. Sz. K.

KŐÖLAJ ÉS FÖLDGÁZ 1. (101. ) évfolyam 12. szám

1968. december

379

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Olajbányászati Szakosztálya 1968. szeptember 5-6-án Miskolc-Egyetemvárosban „A köolajbányászat hiclraulikai kérdései” címmel tartott őszi vándorgyűlését - melynek részletes programját múlt számunkban közöltük -, dr. Gyulay Zoltán egyetemi tanár, Egyesületünk elnöke nyitotta meg. A két szekció elnöke: dr. Szilas A. Pál egyetemi tanár és dr. Alllquander Ödön egyetemi docens, szakosztályelnök a szekcióüléseket megnyitó beszédeikben röviden de összefoglalóan ismertették a viszkózus és dermedő kőolajok áramlásával, továbbá a fúrási hidraulika ez idő szerinti fejlettségével kapcsolatos külföldi és hazai eredményeket és elképzeléseket. A három áttekintő és előremutató megnyilatkozás közül ez alkalommal Gyulay Zoltán megnyitó beszédét ismertetjük. Kedves Tagtársak, tisztelt Vendégeink! Az OMBKE Olajbányászati Szakosztálya jelen őszi vándorgyűlése színhelyéül ezúttal első ízben választotta Miskolcot, az olajmérnökképzés és továbbképzés otthonát. Ez a választás mintegy jelképe annak, hogy egyesületünk és az alma mater alapvető céljai oktató jellegükben megegyeznek. Egyesületünknek alapszabályaiban meghatározott célja a bányászat és kohászat szakembereit tudományos egyesületbe tömöríteni: 1. a bányászati és kohászati tudományok ápolására, 2. a bányászat és kohászat érdekeinek előmozdítására, és 3. a bányászat és kohászat szaknyelvének védelmére, fejlesztésére és művelésére. E hármas cél voltaképpen egy: a tudományos és műszaki ismeretek fejlesztése és terjesztése. Ez egyesületünknek nem csupán egy funkciója, hanem létezésének indoka _ ezért vagyunk. Eleink egyesületünk elődjét, a Bányászati és Kohászati Szakirodalmat Pártoló Egyesületet, ezért alapították. Ezt a célt egyesületünk leghatékonyabban a személyes érintkezés, az élőszó, a közvetlen tapasztalatcsere minden előnyét biztosító helyi, regionális és országos előadó- és vitaülések szervezésével és az azokon elhangzott, a nyilvánosság szűrőjén átment előadásoknak a gondosan szerkesztett szakfolyóiratban történő közlésével szolgálhatja. Az ülések programjának meghatározása a szakosztály-vezetőségek igen széles látókört igénylő feladata, a folyóiratok színvonalas szerkesztése pedig a szerkesztő bizottságok nagy felelősséggel járó terhe. Nem azért adunk ki folyóiratokat, mert egyesület vagyunk, hanem azért alkotunk egyesületet, hogy tagjaink kezébe folyóiratokat adjunk. Lehetőleg olyat, amely őket egész szakterületükről anyanyelvükön hitelesen tájékoztatja. A folyóirattal szembeni igényt, egyúttal a haladás igényét, legszebben a zeneköltő Schumann fogalmazta meg: ,,A folyóiratnak nem csupán a jelent kell tükröznie: meg kell előznie a hanyatló korszakot, és szinte a jövőből visszatekintve kell ellene harcolnia.” Az egyetem és egyesületünk oktató problémáit döntően az határozza meg, hogy ma az emberi tudás 380

exponenciális ütemben növekszik, az ismeretanyag tízévenként megkettőződik, ennek oktatása és közlése-terjesztése a hagyományos módszerekkel egyre kevésbé lehetséges. Ezért van válságban a felsőoktatás és ezért írnak a folyóiratok válságáról is, melyeknek ehhez a robbanásszerű fejlődéshez kell alkalmazkodniok, ezt kell tükrözniök. Ma már a szükséges ismeretanyag döntő részét megtanulni, tudni nem lehet, de tudni kell a szükségest megtalálni és azt meg kell érteni. A mérnökképzés és továbbképzés felelősségét az egyetem, az egyesület és az ipar együtt viselik. De az ipar és az egyetem műszaki értelmiségét az ipar megértő erkölcsi és anyagi támogatásával egyesületünk tömöríti szakosztályokba, tehát végső fokon az egyetem és az egyesület közösen viselik a mérnökképzés terhét. Az ezzel járó felelősségnek kell áthatnia a szakosztály-vezetőségek és a szerkesztő bizottságok munkáját. Az egyesület folyóiratának a törzsanyagát tehát az egyesületi fórumokon elhangzott előadások, és ha szükséges, ezekhez a hozzászólások alkotják. Az elméleti és laboratóriumi kutatásról beszámoló előadások mellett nem hiányozhatnak az ún. eset-elemzések, eset-tanulmányok. A szénhidrogén- vagy általánosabban a folyadékbányászat jellegéből folyik, hogy itt a tudományos tények jelentős része csak a tároló és a kutak viselkedésének, teljesítményének elemzéséből nyerhető. Ez adja az ilyen jellegű tanulmányok kiemelkedő fontosságát. Ilyenekben az irodalom indokolatlanul szegény, amerikai felmérés szerint a náluk közzétett tanulmányoknak szűken 5%-a eset-tanulmány. Pedig döntően ezekből mérhetők le a tudományos alapelvek alkalmazási lehetőségei és az eredményesség. Ez a próbakő, amin az elmélet alkalmazhatósága kipróbálható, ez bizonyít. Aki csak a természettudományok törvényeit ismeri, sohasem ismerheti fel a küzdelmet, amelyből az eredmények lecsapódtak. I Kedves Kartársak! Ugy érzem, hogy az immár 350 tagot számláló szakosztályunk mindezeket felismerte. Hosszú küzdelem után, ez év eleje óta önálló folyóiratunk van; az ipar vezetőjének támogatásával saját lábunkra álltunk. A szakosztályi élet is egészséges, pezsgő. Vándorgyűlésünk résztvevőinek száma - 150 is ezt sejtteti. Ezt látva, lehetetlen nem viszszaemlékezni 1950-re, amikor az olajbányászat már parancsoló szükségnek érezte az olajmérnökképzés elindítását, s a bányamérnöki kar akkor ezt nem tartotta indokoltnak. Sőt 1959-ben, Miskolcra költözésünk esztendejében ismét felütötte fejét _a kétkedés egyetemünk vezető köreiben, indokolt-e egyáltalában a hazai olajınérnökképzés. Ma elég egy pillantás hazánk kalóriában kifejezett energiamérlegére, vagy hallgatói létszámunk várható alakulására, hogy meggyőzzön e tekintetben. Az eddig elért eredményekben jelentős része volt az egyesület, az egyetem és az ipar harmonikus együttműködésének. Bizonyos, hogy ez így marad és ennek a jövőben is meglesz a gyümölcse. A vándorgyülést megnyitom és munkájához kívánok

KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 1. (l0l.) évfolyam 12. szám

jó szerencsét! 1968. flcwenıber

DR. HÁGA LÁSZLÓ 1920 _ 1968 Megrendítő csapás érte ismét a magyar kőolajipart. Munkatársainak _ mentése közben szerzett sérülései __, következtében _l968. október 18-án , elhunyt dr. HAGA LASZLO kandidatus, c. egyetemi tanar, a Dunaı = Kőolajipari Vállalat főtechnológusa. HAGA LÁSZLÓ a Budapesti Műszaki Egyetemen 1942-ben kitüntetéssel szerzett vegyészmérnöki oklevelet. _ Már egyetemi éveiben kitűnt rendkívüli gyakorlati érzékkel párosult ; , , , , . . _. , . „ e/fe kıvalo elmeletı felkesz ultsegevel. Elobb l ee ez Zemplén Géza, a világhírű profeszszor, asszisztenseként működött, majd L L L a Haditechnikai Intézethez került. Itt, mint az olajlaboratórium helyettes vezetőjének kutatási tevékenysége főként a Szőnyi Kőolajipari Vállalat technológiai fejlesztését célozta. A felszabadulás után e vállalatnál folytatta munkáját és 15 évig itt dolgozott. Üzemmérnökként kezdte és egyre felelősségteljesebb beosztásokban, az utolsó években mint igazgatónak, döntő szerepe volt vállalata felemelkedésében. Tudományosan megalapozott, gyakorlati szempontból bravúrosan megoldott elképzeléseivel a gyárat Európa jelentős kőolaj-finomítójává fejlesztette. Itt létesült többek között az ország első 1 millió tonnás desztillációja, valósult meg az olajok sómentesítése, került bevezetésre az első platinakatalizátoros benzinreformálás, továbbá propán-bután gyártás a stabilizációs gázokból. 1960-tól még nagyobb feladatot vállalt: a Dunai Kőolajipari Vállalat főtechnológusa lett. Nevéhez fűződik a tervezések előkészítése, a kényes technológiai kérdések megoldása, a létesítmények előkészítése és üzembehelyezése. Kiváló felkészültségének, elmélyült tudásának, éjt-nappalt nem ismerő önfeláldozó munkájának bizonyítékai azok az üzemek, amelyek a világszínvonalat elérve, sőt egyes paramétereiben túlhaladva, ma hazánkat egy évi 3 ınillió t kapacitású kőolaj-finomítóval gazdagították. Büszkék vagyunk az l és 2 millió tonnás atmoszferikus vákuumdesztilláció-, az olajblokk üzemeire, az épülő reformálóra és az aromás részlegre; de' még évekig létesülnek olyan üzemek, melyekben HAGA LASZLÓ tervei és elképzelései épülnek betonba és vasba.

_ . : L

Nagyfokú gyakorlati elfoglaltsága mellettjutott ideje tudományos továbbképzésére is. Előbb petrolkémiai szakmérnöki képesítést 1965-ben műszaki doktorátust szerzett, majd kiválóan ké-

l

szitett disszertációjával a kémiai tudományok kandidátusa és érdemeiért a Veszprémi Vegyipari Egyetem címzetes

__

_

..~.

_

_.

2 :-_ ŠÍÍ4' 3 ,JE-Ég. .Í_-Íxf . '

_

~ __

-__..

_«

__

~..ı„ _ _ -

., .

;__ .;. ;-`-1-T-:j :.-:-:- :-:_ ..f.-Ű: _ _. 41.-..`-:: ,,._-.;;-

- _- -i`Í:{:;;É.` Z Y- _ -is-`:-:"-r-e

-2*. -`~:\ 't

1968. október 16-án a Dunai Kőolajipari Vállalat százhalombattai üzemében tragikus szerencsétlenség történt. Dr. Hága László főtechnológussal az élen gázrobbanás áldozata lett a Dunai Kőolajipari Vállalat további 7 dolgozója: Halász László 31 éves hegesztő; Márki János 23 éves szivattyúkezelő; Mészáros Sándor 38 éves szivattyúkezelő; Molnár Ferenc 31 éves szivattyúkezelő; Pozsonyi János 34 éves lakatos; Tanu Jenőné 4l éves fűtő, és Vörösmarty Lajos 19 éves technikus.

_ _ _ zısz.-:_ '.z„'

-

--.

:

ős

<`z>_»:;;_

1, ~12-` .;$°>"-

__z_I: ,_ _? -`-fe :»:z:z'_z- -\~>._. z,*" "' *J _ ._ _ _: '-1_

` "'<~ eäaw _E;e,

l:§` '

` _

__

` 'L' "-I-„O _ . _), .„_._. -4 _!-2.'-4.-1.._,„

___

<

egyetemi tanára lett. Szakmai tekintélye évről évre nőtt nemcsak hazánkban, de határainkon túl is. Megbízták oly fontos feladatok elvégzésével, mint a KGST országokban

működő

refor-

máló üzemek optimalizálása, vagy a feldolgozóipari automatika fejlesztése.

Munkájáért több ízben részesült kormánykitüntetésben. Legutóbb a Munka Erdemrend ezüst fokozatát kapta meg. HAGA LÁSZLÓ átfogó tudása, kiemelkedő műszaki tehetsége mellett munkatársainak mindig szerény és segítőkész társa, s az a vezető volt, aki nem elégedett meg a felső irányítással, de a legkisebb részletekben is tudott mindig értékes útmutatást adni. Munkatársaival szemben igényes, de a legszigorúbb követelményeket saját magával szemben támasztotta. Mindig kész volt arra, hogy másokért áldozatot hozzon. Az utolsó volt a legnagyobb: munkatársai mentése közben _ nem törődve a fenyegető veszélylyel -, életét adta áldozatul. A magyar kőolajfinomító-ipar nagy halottjaként 1968. október 25-én kísértük ki utolsó útjára a Farkasréti temetőben. Ravatalánál az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezetősége és dolgozói nevében dr. Vajta László vezérigazgatóhelyettes; a Pest megyei Pártbizottság Ipari Osztálya részéről Lendvai István osztályvezető; üzeme, a Dunai Kőolajipari Vállalat szószólójakén dr. Simon Pál igazgató, a Veszprémi

Vegyipari Egyetem képviselőjeként pedig dr. Péchy László egyetemi tanár búcsúztatták. ...,,Nem hal meg az, ki milliókra költi dús élte kincsét _ . .” _

-

HAGA LAszLo eıeımüvëveı, eıkeıõ munkájával

maradandóan beírta nevét a magyar kőolajfinomító-ipar történetébe! V. L. Az orvosok küzdelmét az osztatlan kőolajipar, az egész magyar társadalom nemcsak aggódó figyelemmel kísérte, de vérüket és bőrüket felajánlva dolgozóink tömegesen jelentkeztek, hogy megmentsék munkatársaik életét. Ám sem az orvostudomány, sem az Olajipar dolgozóinak áldozatkészsége már nem segíthetett. A kötelességteljesítés frontján hősi halált halt munkatársaink helytállása tovább él Százhalombatta épülő, gyarapodó üzemeiben, s emlékeik a kőolajipar dolgozóinak szívében, lelkében!

KOOLAJ És FÖLDGÁZ 1. (1o1.) eefetyem 12. szám 1968. deeembee rr

_

_,K__,_ „-.. .--__

-zi;-:i;z..»:-'.-.,~.-__

'Íz

_;_

<._-

_` `

Qääf

f

~ l

381

.PP

HÍREK AZ ÜZEMEKBOL I

'

1

ıı

Az OMBKE új szervezeti felpıtése a Nagyalföldi Kóolaj-és Földgáztermelő Vállalatnál

Uj földgaznzem Szanlcon

A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnál az 1967. évi igen gyors fejlődés jelentős mértékben megnövelte a vál-

tős szakaszról számolhatunk be: a szanki kísérleti földgázmű üzembehelyezéséről_ 1968- szeptemberében ui. megkezdte próbaüzemeltetését

Az országos gázprogram megvalósításában újabb, igen jelenlalat mérnök- és technikuslétszámát is.

Az elmult év tapasztalatait figyelembe véve, valamint megvizsgálva az elkövetkezendő évek fejlődési lehetőségeit, szükségesnek látszott az OMBKE eddigi szervezeti felépítésének meg-

a Budapesti Kőolajipari Gépgyár és a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat által létesített földgázüzem, mely a Szank-Kecskemét között épített, s a Déli Távvezeték-rend-

változtatása.

szerhez csatlakozó nagynyomású gáztávvezetékbe fog betáp-

Ezzel kapcsolatosan javaslatot terjesztettünk be az OMBKE vezetőségének, melynek során kértük az „OMBKE Alföldi Termelési Szakcsoport" megalakítását az Olajbányászati Szakosztályon belül. Ezen szakcsoporthoz 6 üzemi szakcsoportegység tartozik. A szakcsoport elnöke Varga Béla okl. olajmérnök,

lálni. A szanki kísérleti földgázüzem kapacitása 40000gnm°/h

a vállalat igazgatója. Valamennyi üzemi szakcsoportnál szak-

hűtés, metanoladagolásos megoldásban.

(gáztechnikai normál ma: 15 C° és 760 mm Hg o. nyomáson), 60 at távvezetéki nyomás mellett.

A gázelőkészités technológiája: expanziós höcseréléses mély-

csoportelnök és szervező titkár dolgozik. A szakcsoportelnökök

A távvezetéki szállításra alkalmas minőségű gáz mellett

az illetékes üzemvezető mérnökök: Dienes Mihály okl. olaj-

igen jelentős, kb. 100-150 ma/nap mennyiségű gazolint is termelnek, mint technológiai mellékterméket. Átmeneti meg-

mérnök, Hangyál János okl. olajmérnök, Juratovlcs Aladár okl. olajmérnök, Megyeri György okl. olajmérnök, A Szolnoki Köz-

pontban levő két egységnél csak titkár dolgozik. A vállalatnál folyó egyesületi munka összehangoltsága így messzemenően biztosítva van. A vállalat központi szakcsoport-

jának elnöksége egységesen képviseli valamennyi egyesületi meg-

oldásként ezt olajba keverés útján értékesítik. A későbbiekben - az 1969. évben -, megépül Szank és Szeged között egy kb. 50 km hosszú 4”-es gazolinszállító távvezeték, amely a termelt gazolint előzetes állandósítás után a Szegedre telepítendő PB üzembe szállítja további feldolgozás céljából. A földgázmű üzembe helyezésével lehetővé válik, hogy a Déli Távvezeték-rendszer adonyi elosztó pontjára 100-110000

mozdulásban a vállalati OMBKE tagságot. Az egyesületi munka hatékonyabbá tétele érdekében elnökségünk üzemi szakcsoportonként külön éves munkaprogramot állított össze, melynek végrehajtását az üzemi szakcsoport szervező titkárai biztosítják.

ványgázüzemet is, úgy, hogy az összes értékesíthető gázmennyi-

Ez az éves munkaprogram szakmai témákon túlmenően egye-

ség megnövekszik, s így további fogyasztói igények kielégítésére

sületi létszám-felfejlesztési tervet is tartalmaz, igy:

az orosházi üzemi szakcsoport tervezett létszáma 45 fő; az egri üzemi szakcsoport tervezett létszáma 35 fő; a hajdúszoboszlói üzemi szakcsoport tervezett létszáma 40 fő;

a szegedi üzemi szakcsoport tervezett létszáma 50 fő; a szolnoki központi szakcsoportegységek tervezett létszáma 60 fő; tehát vállalati szinten 230 fő. Ebből a tervezett létszámból 1968. június 30-ig 110 fő lépett be az Egyesületbe, így reméljük, hogy éves szinten az előirányzott létszámfelfejlesztés sikeres lesz. Az egyesületi munka vállalati központi irányítása munkánkat hatékonyabbá és szervezettebbé tette már az eltelt időszak alatt is. Ennek megfelelően negyedévenként központilag szervezzük pl. a tagdíj-befizetési kérdést, az ankétokon való részvételt (így pl. 1968 tavaszán a Debrecenben tartott Vándorgyülésen vállalatunkat 41 fő képviseltel), különféle egyesületi megmozdulá-

sok előkészítését stb. A már említett tavaszi Debreceni Vándorgyűlés lebonyolí-

litását és helyszíni szervezését is vállalatunk biztosította; a gyűlés keretében a jugoszláv, lengyel, csehszlovák kollégák

részére még külön programot is sikerült lebonyolítani. Reméljük, hogy ez a szervezet a jövőben még hatékonyabban fogja képviselni Egyesületünket mind a vállalati csoportok, mind pedig az Egyesület egészének munkájában. Ennek keretében igen nagy felelősség hárul az üzemi szakcsoportok szervezőtitkáraira: Esztó Péter, Bogdán Gyula, Miklós Tibor, Járai Antal és Bagdi Márton kollégákra. Az ő munkájuk és álláspontjuk dön-

gnmí'/h mennyiségű előkészített gázt adjunk le. Ez egyúttal tehermentesíti az állandóan túlterheléssel üzemelő kardoskúti so-

lesz lehetőségünk. Az üzembe helyezés egyúttal támpontot nyújt vállalatunknak az 1968. évre előirányzott 2,3 milliárd gnmí' árutermelési tervének teljesítéséhez. A kísérleti földgázmű üzemeltetési tapasztalatai alapján - figyelembe véve a területi szénhidrogén-készleteket és a jelentkező fogyasztói igényeket -, az 1969. évben kezdődik meg a szanki végleges földgázüzem építése, amelynek szerves részeit fogják képezni a kísérleti földgázmű keretében kiépített technológiai egységek. E földgázüzemekkel jelentős gázelőkészítő bázist teremtettünk meg az országos gáztávvezeték-hálózat igényeinek kielégítéšhez, biztosítva a szanki, majd a későbbiekben a tázlári, esetleg a soltvadkerti feltárások készleteinek mielőbbi hasznosítását. A fentieken túlmenően az 1968. évben elkészült és üzembe helyezett technológiai egységek alapját képezik az 1969. évben ide telepítendő import portábilis kompresszoregységek üzemeltethetőségének, amelyek hivatottak az igen jelentős volument kitevő kis, illetve középnyomású olajkísérő gázok hasznosítását biztosítani. Ez reális alapokat teremt a tároló kőolajkészleteinek előírt ütemű kitermelésére is, mivel lehetővé teszi a kísérőgázok távvezetéki szállításra való előkészítését. Összefoglalóként elmondhatjuk: kőolaj- és földgáziparunk fejlődésének újabb értékes és jelentős állomását jelenti az új

földgázmű üzembe helyezése. Szolnok, 1968. október hó Csákó Dénes

tően befolyásolja terveink végrehajtását és ezzel együtt az egyesületi munka további hatékony fejlesztését. Szolnok, 1968. szeptember hó.

okl. olajmérnök (NKFV)

KLUBÉLET A BUDAPESTI MTESZ KLUBBAN Az újonnan megnyílt, s az eddigihez képest kibővített MTESZ Klub - szombat-vasárnap kivételével - 17-22 óráig ismét a látogatók rendelkezésére áll. A klubélet fejlesztését végző Klub Bizottság azon fáradozik,

hogy az új évadban ne csak a Műszaki Könyvkiadó által irányított Műszaki Könyvklub hazai és kûlföldi könyvei és folyó-

382

iratai legyenek tanulmányozhatók, de a bővült, felszereltebb reprezentatív helyiségek a nagyobb összejövetelek céljára alkalmassá tett kupolacsarnokkal együtt rendelkezésre álljanak

az MTESZ tagegyesületeinek tagjai és azok vendégei részére, I. osztályú kiszolgálás mellett. A Klubra vonatkozó helyfoglalás az étterem vezetőjénél, Kovács elvtársnál (tel.: 113-250/247 mellék) jenethető be.

KŐOLAJ És FÖLDGÁZ 1. K101.) eefetyem 12. szám 1968. december

M3 COl1EP}I(AHI/IH Ã

AUS DEM INHALT

H Casa K x. H.-,II-p H. Ltˇemceapa, uHJı<.-xı«ıMHKL5, Ifaumoji, i»ıHa<.-xnıvmk: Bııalıenııe nepepaõoncıı ııeclmı Mecfopmxneıııuı A.ıı,a,ı„ë n ııe(|ıTenepepaõaTı„ıııaıomeı"í ııpo-

Muınnemıocru BHP . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ .CTp. 353 0eı=ıonmzrM csıpbëıvr ann Heclıırenepepaõarızrıaaıoulelt upounnemiocrn crry>ıcnT cepmzıcran, napadiurmcraa Heclzırr. ggjwanlkuncıcoro Tıma, rıocryrıaronıan B cTpaHy 1-10 Ma;-H-

C-fpajrbnoıvıy Hecbrenponony ,,,[[py>K6a”. Texuonornqecıcne ycranonım crpoaunıxca aaıaonon őızıım aanpoekrnpop.:-ınızı c y=ıeToM aron Hecbru. B ornnaae OT conercıcoifı mmoprnoñ Hecbrn, Hedırr. paanenannaa B rıocnennee 1-.peıvıa B paı`7ıoHe Ceren (Anıõnë) conepaoir MeHE.nıe cepbı,

Hıvıeer őonee napacbmmcrnsrlá xapaicrep H nonızuuennoe çonepııcaune cnerırsrx. C-)Ta Hecbrr. cTaHonHTcsı Bee őofıee 31-ıa=ıHTeJ1EHE.ı1vı cbıpbërvr B cTpaHe. Ilpononarca aıccrıepn-

MeaTa.TrE„H:E.ıe nccnenonanna B naőoparopmzrx H rıponsnoncrıaenubuc ycnonmıx c uenmo nwınneuua Hanőonee uenecooõpaansnt ıvıeronon peannaaunn õonee önarorıpaarmzrx cnoíıcrn Hedrrn Mecropoauıennn Annaë Ha ımeiorrmxcn ami crpoııunıxcsı Texnonormreckirx ycranonKax. B cTaTı„e nanaraerca onmr, ı1pHo6peTeHHE.ıü B oőnac-

Ta neperonkn, pecbopıvmnra, a Taıoice rıepepaõorırn nacTHJTJTRTOB Hnaitoü Baaicocrn. JI. Bapaőaut-JI. Kammau, ropHLıe HHJı<eHepE.ı:

Onızır

oııpoõoııaııım raaonızıx cıcnaacıııı ııcrn„ıTaTe.neM ıı.rıacTon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . . _. CTp. 3 Anropaıvm oõoõruaercn onE.1T npmvıeneuua Hcrıız.ıTaTe.rleü rınacron ,[[>KoHcToHa H l`po3HHı»ı B 8 1/2” H 5 1/2” cıcnaacunax, rızanee Hnrepnpernpyiorcsı H ouemzınaıorcıı no.ı1y=ıeHHr.ıe nnarpamıvıbr. Paccıvıarpnnaiorca ocnonHnıe rıpnuunnr nbrxona H3 crpoa Hcnnırareneií H Boa-

Moıkuocru Hx npeiıynpeıkııenızısı. Harorcsr pekomennaumı no orırmvıansuoü ycTaHoıE-.Ke rıaırepa ncnız.ıTaTeJ1sı H Ha ocnonanmr rıpoMı„rcnoELıx npmvıepon anamıaupyıorcn onpoõonauna raaonocnızıx ıconneıcropon Hı»ı3Koı?í upoHnuaemocrn HcmzıTaTe.ııeM. OueHHnaıoTcrı Texuukoakonoıvınlıecıcne pe3ynız.TaTr.ı npoBeııeHHE.ıx onpoõoaaHull ı»rcıTE„ıTaTeneM, nanee auanvıaupyıorcn oaepeniısre aanafnr no pa3naTnıo Meronon onpoőonanmı rınacron ucmzırareneıvı H annaparypbı. ,Il-p 3. Xeűnezuart, HHJK.-Het|:ıTnıIvıK: Ilııyxpaııwıepnoe Monemıpoııaınıe pa:ıpa6oTıcıı ııedırerazıonızıx MecTopoa<,ı1eınıi'ı Ha

BBM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . CTp 365 HacTonuıan paõora, sıunnıouıaaca rıepnoiã aacraio o.i1HoFi cepım cTaTeü, 3aHHMaeTca Borıpocaıvm Texnmcu Helmenemıa H npnıuenerrnsı nnyxpaawıepnoro Monennponauua

paapaõorıcn Heclzıreraaonbıx Mecropoııuıemıit Ha SBM. B Hacrosınlee npeıvnı Beı-ırpnn pacnonaraer HecKoJ'rbKHMı»ı

Ewracnnrerrsrrbnvra Manzınuaivnr cepmr I. C. T. 1900. PIX npon3BoJ1HTenE„HocTL rr Mou1HocTE. ı1aMaTn cnoco6cTEıonam! _pa3pa6oTt<e ceMeı`flcTBa rıporpaMMı„r, rıpnroıınoü Ilnn pemeamı nıoőoit npoőneıvnzr Texnonorım pa3pa6oTKn rınacra c nnywı nonnuıknbrmu clıaaaıvm. Cxoncrno KOHKpeTHıE.rx pacaeron H npakrnueckux ornsrroıa ycıcrıoıconTenE.HLıM oõpaaoıvı rıonTBep>ıcnaeT Iıorreanocrb pacHeTHoro Merona. Bauuıvraacrz ncıcırioauremzno MeronnaecknMH nonpocarvm, anTopoM cnenaercsı rrorıbrrıca nan. orm-

canne Monena õea npereflsan Ha őonee rnyõoıore MareMarmrecxne ananmı. Hpmvreuemıe Merona Ha rıpakrmce õyner oõcyırcneno B oiıepeırnux cTaTLsıx cepun.

F Cazuotu, uuac.-reonor: Oõaop paspaõoflcıı oT.Eıe.ııı.ınzıx oTe\ıec1`neıını„ıx paınonnnfloereií ııepdıoparopoıı. . _ . CTp. 3 Anrop, He mviea nperenamr Ha rıorrrıory, naer oõaop o ıoıaccmıeckom Meroııe neptbopannn B rrıyõoxnx cknaacnHax. OH nepeancııner H neramıanpyer Te npnfnınızr, Koropsıe nprrneırn Haaaıry paapaõorım nenrolnnzrx KymyrnıTnnmzrx neptlzıoparopon. Hoııpoõno oımcızrnaer ıconcrpyknmo n Texuonormo OJIHHX Ha oreaecrnennmx paanonnlıHocreit rıenroinrsrx Kyıvıynsırnnnsrx nepıboparopon, mi npenmynıecrna, Ho orinonpeıvfenno ocranannmaıaercsı H Ha Heıcoropsrx orparrmrnnarorrmx ycnonnsıx mi npnıvreneHan. B nansueürrıeıvr E cTaTLe paccıvıarpnnarorca ıaonpocsr ynenrrlıenıaa adadzıekrnnnocrn rıpocTpe.Tro\n=n„ıx paõor, Ha ocflonaıënzra

Teoprın

rnnportnnaminlcn. B aakmoaenne

oõoőnıaıorca nocTnrHyTLre pe3y.TrE.TaTı-.I E ycranaaımnaKŐOLAJ ÉS FÖLDGALZ I. ( 101.) évfolyam I2. szám

FROM THE CONTENTS

ercsı, HTO cnocoő E cnoe npeivuı õbın noJıe3Hız.ıM H nıuen nnonepckoe 3Ha=ıeHı«ıe, ero paanurne H paapaőorıca HoEbıx pa3HoBı»u1HocTeı?i H E. Hacronuıee apelvıa npononxtaeTcn.

914 Dr.-Ing. Nándor Száva, Kandidat der cehemischen Wissenschaften-Dr.-Ing. István Cenkvárí-Dipl.-Ing. István Kántor: Über die Bedeutung der Verarbeitung des Erdöls von Algyő in der ungarischen Erdölverarbeitımgsindustrie S. 3 53 Der wichtigste Rohstoff der ungarischen Erdölverarbeitungsindustrie ist das durch die Rohrleitung,,Freundschaft“ geförderte, schwefelhaltige, paraffinische Erdöl des Typs Romaschkino. Die technologischen Ausrüstungen der im Bau befindlichen Betriebe wurden unter Berücksichtigung dieses Erdöls geplant. Das unlängst auf dem

Gebiet Szeged (Algyő) erschlossene Erdöl weist, abweichend von dem importierten, sowjetischen Erdöl, folgende Züge auf: kleiner Gehalt an Schwefel, starker paraffinischer Charakter und grösserer Gehalt an Hellprodukten. Dieses Erdöl wird immer mehr der bedeutendste Rohstoff in Ungarn. Eine experímentelle Forschungsarbeit

geht im Laboratorium und im Betrieb vor sich, um festzustellen, wie die günstigeren Eigenschaften des Erdöls von Algyő in den vorhandenen oder im Bau befindlichen Ein-

richtungen am zweckmässigsten genutzt werden könnten. Der Beitrag behandelt die Erfahrungen mit der Destillation, dem Reforming und der Verarbeitung von Ölfraktionen niedriger Viskosität. Dipl.-lng. László Barabás-Dipl.-Ing. Lajos Kassai: Die

Erfahrungen der Formationsprüfungen von Gassonden mit Tester . . . . . . . . . . _ . _ . ._ . . . . . . . . . . . . . . . _ _ . . . . . . . . . .S. 3

Der Beitrag fasst die bei Anwendung von Jolmston- und Grosníj'-Testern in 81/z” und 51/2” Bohrlöchern gesammelten Erfahrungen zusammen, sowie bewertet und legt die erhaltenen Diagramme aus. Das bei Testern am öftesten auftretende Schadhaftwerden und die Verhütungsmöglichkeiten werden untersucht. Die Verfasser machen einen Vorschlag für eine optimale

Absetzung der Kombination Tester-Packer und analysieren aufgrund von Feldbeispielen die in Gaslagerstãtten geringer Durchlässigkeit mit Testern durchgeführten Formationsprüfungen. Sie bewerten die teclınischen und wirtschaftlichen Ergebnisse der mit Testern durchgeführten Formationsprüfungen, und besprechen die weiteren Aufgaben der Entwicklung von Prüfmethoden und Gerätflfl.

Dr.-Ing. Zoltán Heinemann: Zweidimensíonale Modellierung des Abbaus von Kohlenwasserstofi'-Lagerstätten durch elektronische Rechenmaschinen . . . . . . . . . _ . . . _ .S. 365

Dieser Beitrag ist der erste Teil einer Artikelserie. Die berechnungstechnischen und Anwendungsfragen der zweidimensionalen Modellierung von Erdöl- und Erdgas-Lagerstätten durch elektronische Rechenmaschinen werden besprochen. In Ungarn gibt es zur Zeit mehrere Rechenmaschinen I. C. T. 1900. Die Leistungen und

Speicherkapazitäten dieser Maschinen haben die Ausarbeitung einer Programmgruppe ermöglicht, die für

die Lösung aller speichertechnischen Probleme geeignet ist, bei denen sich zwei Phasen im Speichergestein bewegen. Die Übereinstimmung zwischen konkreten Berechungen

und

praktischen

Erfahrungen

beweist

überzeugend die Nützlichkeit der Berechnungsmethode. Ausschliesslich methodologische Fragen behandelnd, versucht der Verfasser das Modell auf eine einfache Weise zu beschreiben, die keine eingehenden mathematíschen Kenntnisse beansprucht. Die praktische Anwendung der Methode wird in den weiteren Beitrãgen der Artikelserie erörtert werden. Dipl. Geologe-Ing. Géza Szamos: Ein Überblíck der Gestaltımg einíger ungarischen Perforatortypen . . . . . . ..S. 371

Der Verfasser gibt einen Uberblick der konventionellen Methoden der Perforation für Tiefbohrungen. Die Ur-

sachen, an Hand deren die Ausführung von Kettenperforatoren vorgenommen worden ist, werden ausführlich beschrieben. Die Konstruktion und die Technologie eines

1968. december

333

ungarischen Kettenperforatortyps wird eingehend behandelt. Auch die Vorteile und einige Bedingungen, die die Anwendung dieses Typs beschränken, werden erörtert. Aufgrund der hydrodynamischen Theorie werden die mit der Wirkung des Pcrforierens zusammenhängenden Probleme beschrieben. Eine ungarische Versuchsreihe wird in Begleitung von Originalphotos dargelegt. Der Zweck dieser Versuche war, aufgrund der im Beitrag besprochenen Auffassung, die Teufe der Perforationen zu steigern, bzw. eine Spaltwirkung zustande zu bringen. Die erzielten Ergebnisse zusammanfassend, wird festgestellt, dass das Verfahren seiner Zeit nützlich und von bahnbrechender Bedeutung war. Die Weiterentwicklung dieses Verfahrens, die Ausführung neuer Typen ist auch heute im Gange.

ás Dr. Nándor Szóra, Chemical Eng., Candidate in Chemical Studies_Dr. István Cenkvári, Chemical Eng. _ István Kántor, Chemical Eng.: About the importance of Algyő crude oil processing in the Hungarian oil processing industry . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ P. 353 The most important raw material ot the Hungarian crude oil processing industry is the sulfuric, paraffinic, Romashkino-type oil transported by the Friendship pipeline. The technologicalequipments of the plants being built have been designed in the light of this oil type. The oil reservoirs exploited of late in the region of Szeged (Algyő) contain oil which, in contrast to the Soviet import crude, shows the following features: low sulphur content, stronger paraffinic character, higher white product content. This oil is increasingly becoming one of our most important raw materia1s_ Experimental research work is being carried out both on laboratory and plant scale to

determine the most suitable way of utilizing the more favourable properties of the Algyő crude in the existent equipınents or in those under construction. The paper discusses experience on distillation, reforming and processing of low-viscosity oil-cuts. László Barabás, Mining Eng. _ Lajos Kassai, Mining Eng.: Experience of using testers in gas wells P. 360 The authors sum up experience gained by using Jolmston and Groznı' testers in 81/2"; and 5'/2” bore holes, and evaluate and interpret diagrams obtained.

They examine failures frequently encountered when using testers, and possibilities of preventing them. A suggestion is made for optimal tester-packer setting. Several tests carried out in low-permeability gas reservoirs are analysed on the basis of field examples. The paper evaluates technical and economic results of tests carried out and examines further tasks of developing testing methods and tools. Dr. Zoltán Heinemann, Petroleum Eng. Two-Dimensional modelling of hydrocarbon reservoir exploitation by elec-

tronic computers . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . . . . . . . . . . . . . _P. This is the first part of a series of articles dealing with problems of calculation techniques and application of two-dimensional modelling oil and gas reservoirs by electronic computers. At present, there are several I. C. T. 1900 computers in Hungary. Their performances and memory capacities permitted the elaboration of a programme group suitable to solve all reservoir engineering problems when two phases are moving in the reservoir. The identity between concrete calculations and practical experience satisfactorily proves the usefulness of the calculation method. Dealing exclusively with methodological problems, the author endeavours to describe the model in a manner intelligible even to those who have no profound mathematical knowledge. The practical use of this method will be discussed in the second part of the series. Géza Szamos, Geologist-Eng.: A review of some Hungarian perforátor design . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .P. 371 The author discusses the classical deep drilling perforating methods. The reasons giving rise to chain perofrators design are described in detail. Construction and technology of a Hungarian made perforator is shown together with its advantages and some conditions limiting its use. On the hydrodynamic theory basis the questions related to the increase of perforating efficiency are dealt with. A series of tests carried out in Hungary for increasing perforating depth and creating bursting effect is discussed and illustrated by original photos. At last the results obtained are summed up claiming that the procedure wich is currently being improved was in due course useful and of a pioneering character. New perforator types are also being designed.

ff

ORSZÁGOS KOOLAJ- ÉS GÁZIPARI TRÖSZT GÁZTECHNIKAI KUTATÓ

ÉS VIZSGÁLÓ ÁLLOMÁS (Budapest, XIII. Révész u. 27-31.)

_ gázkészülékeket és ipari gáztüzelésű berendezéseket gyártó vállalatok, _ gázszolgáltató vállalatok, valamint _ gázfelhasználók

részére a következő szolgáltatásait ajanlja. If

l

_ Gáztüzelő-berendezésekkel és készülékekkel kapcsolatos kutatási és kísérleti feladatok elvégzését. _ Háztartási, kommunális és ipari gáztüzelő készülékek, berendezések, illetve azok elemeinek kifejlesztését. _ Központi fűtések és berendezések gáztüzelésre átállításával kapcsolatos tervezési és üzembehelyezési feladatok elvegzeset. _ Gázkészülékek, gáztüzelő berendezések vizsgálatainak elvégzését és azokkal kapcsolatos méréseket. _ Gázszakmai tanfolyamok, tudományos értekezletek rendezését. _ Gázfelhas ' ' apcsolatos szabadalmi ügyek intézését. r

_-

. _

..._

_

r

.

r

_ _:

-._ ıı

-_ G_á;pFõjaagaa`áaeal,i5a.__ Í

l

latos kiadványok tervezése: és kiadásai.

I'

__Á.GLaz;fel'liasznalassal kapLç§o tos tanulmányok keszıteset, muszaki-gazdasagi szakértoi tevekenyseget.

_~

Í'

384l`L:_

ı

_ 'E

/5+ l

.2"'

a

I

_-

~

-

KŐoLAJ1šs1-`ÖLDGA'z1 . (101)_ ufo 1- 1yam 12 .

_

szam '

f

f -

1968 _ elece „záez

oRszÁGos FöLDTANı KUTATO Es FURO VÁLLALAT Budapest V., Felszabadulás tér I. Telefon: 182-093; Telex: 710; Távirat: Kutatófúrô Budapest

Üzemek: ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI ÜV. Miskolc, József A. u. 63. Telefon: 14-042 Telex: 062330

Vállalja bel- és külföldön: _ ásványi nyersanyagkutatás komplex vagy részleges kivitelezését fejlett gyémántkorona-fúrási technológiával, nagy magkihozatali százalékkal; szakvélemény adását kutatás előtt és után, továbbá zárójelentés és készletszámítás elkészítését;

916

DUNÁNTÚLI ÜV. Várpalota, Inotai u,

_ sekély-, mély- és különleges fúrások, ferde és vízszintes fúrások kivitelezését, f`ö1d alatti térségek szellőző-, kábel-

Telefon; 123

és anyagbeadó fúrásainak, vízmentesítő és hidrogeológiai

Telex; 032 399

fúrások elkészítését, vizkutak fúrását, mély- és magasépítési fúrások, nagy átmérőjü technikai fúrások, valamint megegyezés szerinti fúrások mélyitését orientált magvétellel;

is __ MIECSEKI UV. Komló, Kossuth L. u. 1.

Telefon: 13-60 *

BUDAPESTI Üv. Budapest XX., Ónodi u. 6. Telefon: 478-535

_ geofizikai mérések kivitelezését, elektromos és radioaktív lyukszelvényezés, valamint sekély geofizikai mérések elvégzését elektromos szeizmikus módszerrel 12 m mélységig;

_ laboratóriumi (földtani, kémiai és talajmechanikai) vizsgálatok elvégzését és szakvéleményt ad;

is KÖZPONTI LABORATÕRIUM

Komló, Kossuth L. u. 1. Telefon: 13-60

_ jól felszerelt műhelyeiben mélyfúrási gépek és eszközök

javítását, fúrási és különleges szerszámok, továbbá fúróberendezések gépegységeinek gyártását.