DVB-T vevőeszközök. Matricarendszer, vevőeszközök, funkciók, követelmények, problémák Gnant András

DVB-T vevőeszközök Matricarendszer, vevőeszközök, funkciók, követelmények, problémák Gnant András

MinDig TV / matricás vevők I.  Ha vevőkészülékekről beszélünk, akkor az lehet:  Set-top-box  IDTV: Integrált digitális televízió, olyan televízió amely analóg és digitális vételre egyaránt alkalmas, és amelyben mindkét vételhez szükséges vevőegység (tuner) megtalálható 

PC alapú vevő (USB stick, PCI kártya, stb.)

 A MinDig TV egyelőre PC alapú vevőkről nem rendelkezik, a továbbiakban vevőkészülék alatt STB-t és IDTV-t értünk  A DVB-T vevők piaca nyílt piac, ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag bárki behozhat az országba és árulhat DVB-T vevőt  Van ugyan egy Miniszter Elnöki Hivatali rendelet, ami egy korai a MinDig TV vevő specifikációra alapul, ez alapján fel kell tüntetni minden vevőn, hogy alkalmas-e a „magyarországi szabad hozzáférésű földfelszíni műsorszórás vételére”, de arra nincs előírás, hogy ezt ki ellenőrzi 2

MinDig TV / matricás vevők II.  Pár fontosabb pont a MinDig TV vevő specifikációval kapcsolatban:  FTA vevő (csak a szabadon vehető, nem kódolt adásokat képes dekódolni) is kaphat matricát, a kártyaolvasó és/vagy a Common Interfész csupán opcionális követelmény  A H.264/MPEG-4 AVC video kódolási szabványokat (a kettő ugyanaz, csak a szabványosító testület más) támogatniuk kell a vevőknek  A vevőknek mind a HD (nagy felbontású), mind az SD (standard felbontású) műsorokat képesnek kell lenniük dekódolni, de ha csak SD minőség átvitelére alkalmas kimeneti csatlakozással rendelkezik (pl. SCART), attól még a matricát megkaphatja  Minden MinDig TV matricás vevőkészüléknek képesnek kell lennie a levegőn keresztül történő szoftverfrissítés (OTA SSU) kezelésére, viszont a lokális szoftver frissítés lehetősége csupán opcionális követelmény – a gyakorlat és a kényelem miatt  A vevőknek az AFD-t (Active Format Description = Aktív Formátum Leírás) tudniuk kell kezelni (csupán az „első generációs” MinDig TV vevőkészülékek esetén fordulhatott elő, hogy az AFD kezelése nem volt támogatott)  A könnyű kezelhetőség, az elektronikus műsorújság (EPG) megtekintése, beállítások, egyéb háttérműveletek a lehető legkisebb mértékben zavarják a nézőt 3

Automatikus üzembehelyezés 

Az első installálás vagy gyári beállítások után a legtöbb vevőn a következő beállítások elvégzése lehetséges:  Menü nyelve, ami vagy meghatározza egyben a régiót is, vagy ha mégsem, akkor lehetőség van a régió külön beállítására (pl. a szolgáltatás lista priorizálásánál van ennek szerepe)  csatlakoztatott kijelző méretaránya (4:3 vagy 16:9)  a megjelenítési mód (pl. pillarbox, letterbox, pan&scan, stb.)



Csatlakozók:  SCART-RGB/CVBS (vagy „egyszerű” CVBS) kimenet használatakor érdemes RGB módot (CVBS helyett) és 576i felbontást beállítani, ez eredményezi a legjobb képminőséget,  az Y-Pb-Pr és RGB módok általában kizárják egymást, ezért Y-Pb-Pr használatakor a CVBS (van ahol YUV-nek hívják) módot kell használni  HDMI és Y-Pb-Pr (tehát HD minőség átvitelére képes interfész esetén) érdemes fix felbontást választani (a legnagyobbat, amit a kijelző még kezelni tud, pl. 1080i) az automatikus mód helyett. Ezzel elkerülhető, hogy a különböző felbontású szolgáltatások között kapcsolgatás hatására a csatlakoztatott kijelző akár 2-3 másodpercig is az újra-konfigurálással legyen elfoglalva közben fekete képet  Automatikus full-band keresés, ez építi fel az alapértelmezett szolgáltatás/csatorna (default service) listát



Egyéb funkciók:  Sokszor az első installálás során lehet megválasztani a rendszeridő számításának módját is. Ezt érdemes auto módra állítani, ilyenkor a vevő a rendszeridőt a kisugárzott TDT és TOT táblákból automatikusan számolja, így pl. a téli/nyári időszámítást is automatikusan fogja kezelni (az EIT-ben szereplő adatok is ugyanennek az időalapnak a figyelembevételével kerülnek kisugárzásra, UTC, tehát a TDT szerint)  Ha van lehetőség a digitális audio kimenet megadására, akkor ezt annak függvényében kell megtenni, hogy az S/PDIF kimeneten keresztül meghajtott erősítő milyen képességekkel 4 bír, pl. AC-3 dekódolást tudja-e vagy sem

Jelerősség / jelminőség  A kijelzett értékek nem tekinthetőek mérési adatnak, csupán tájékoztató jellegűek  A gyakorlat azt mutatja, hogy:  a jelerősség sokszor csak „van jel” / „nincs jel” információt szolgáltat,  a jelminőség inkább alkalmas a tényleges vételi viszonyok megbecsülésére  A jelerősség és jelminőség kijelzés sokszor külön menüpontban történik, de leggyakrabban a kézi keresés funkcióba van integrálva, itt jelenik meg a két kijelző, ilyenkor lehangolás nélkül is mehet az antenna beállítás a frekvencia ismeretében  Az antenna irányának és erősítőjének beállítása úgy történjen, hogy a jelminőség maximális értéket jelezzen ki  A kijelzett jelszint és jelminőség frekvenciánként más és más lehet mivel a rádiócsatorna paraméterei mások (frekvencia, lefedettség)  Először lefedettségi térkép alapján érdemes az antenna irányát meghatározni, majd az irány finomhangolását a jelminőség kijelzője alapján elvégezni amennyiben a vevőkészülék csak a már lehangolt frekvenciákra biztosítja a kijelzést

5

Logikai Csatorna Számozás (Logical Channel Numbering)  Az AH LCN információt sugároz mindhárom multiplexen  Ez egy preferált szolgáltatáslista számozás, ami alapján a vevőnek fel kell tudnia építenie az alap („master”) listát  A számozás külön vonatkozik rádió és TV kategóriájú szolgáltatásokra, így előfordulhat, hogy ugyanaz az érték van hozzárendelve egy TV és egy rádió szolgáltatáshoz egyaránt  Új szolgáltatás megjelenése esetén az alap lista automatikusan karbantartásra kerül  A felhasználó a Kedvencek funkcióval tudja szerkeszteni a saját listáját. 6

Video megjelenítési módok I. 

A digitális műsorszórásban sokféle típusú video forrás jelenik meg, a legtipikusabbak:  4:3, full-frame, SD (720x576/50i)  16:9, full-frame, SD (720x576/50i)  16:9, full-frame, HD (1920x1080/50i, 1440x1080/50i, 1280x720/50p, stb.)  16:9, pillarbox, HD (1920x1080/50i, 1440x1080/50i, 1280x720/50p, stb.)



Emellett maguk a megjelenítő eszközök is lehetnek 4:3 vagy 16:9 méretarányúak



A MinDig TV alapkövetelménye, hogy azokat a megjelenítési módokat támogassa a vevő, ami a csatlakoztatott/beépített kijelzőkön helyes geometriájú képet produkál



IDTV-k esetén elég a 16:9 –es display támogatás, míg STB-k esetén mind a 16:9, mind a 4:3 kötelező



A megkövetelt megjelenítési módok:  16:9 – pillar box: 16:9 típusú megjelenítőt feltételez, melynek teljes felületét ki kell, hogy töltse a 16:9 típusú tartalom, míg 4:3 típusú tartalom esetén a megfelelő méretű fekete sávoknak kell kétoldalt kiegészíteni a képet 16:9 típusúra  4:3 – letterbox: a teljes tartalom látható, akár fekete sávok beültetésének árán is 

4:3 típusú megjelenítőt feltételez, melynek teljes felületét ki kell, hogy töltse a 4:3 típusú tartalom, míg 16:9 típusú tartalom esetén a megfelelő méretű fekete sávoknak kell alul/felül kiegészíteni a képet 4:3 típusúra

 4:3 – centre cut-out (pan&scan): a kijelző teljes felületén „érdekes” tartalom jelenik meg, akár a képtartalom csonkolása árán is



4:3 típusú megjelenítőt feltételez, melynek teljes felületét ki kell, hogy töltse a 4:3 típusú tartalom, míg 16:9 típusú tartalom esetén a tartalom közepéből a lehető legnagyobb 4:3 arányú ablakot kell kivágni, majd azt megjeleníteni a kijelzőn 7

Alapvető kijelzési módok 16:9-es kijelzőn torzításmentesen

megjelenítendő 16:9-es kép

megjelenítendő 4:3-as kép

Display: 16:9, presentation mode: pillar box

8

Alapvető kijelzési módok 4:3-as kijelzőn torzításmentesen (1)

megjelenítendő 16:9-es kép

megjelenítendő 4:3-as kép

Display: 4:3, presentation mode: letterbox

9

Alapvető kijelzési módok 4:3-as kijelzőn torzításmentesen (2)

megjelenítendő 16:9-es kép

megjelenítendő 4:3-as kép

Display: 4:3, presentation mode: centre cut-out

10

Video megjelenítési módok II.  Míg az IDTV-knek tipikusan nincs más video kimenetük, mint a beépített kijelző panel, STB-k esetén számos kimeneti interfész lehetséges  A különböző interfészeken különböző megjelenítési módok támogatása szükséges minimálisan: SCART-RGB/CVBS: 16:9-pillarbox, 4:3-letterbox, 4:3-centre-cut-out CVBS: 4:3-letterbox, 4:3-centre-cut-out

Y-Pb-Pr: 16:9-pillarbox HDMI: 16:9-pillarbox

11

A „gyászkeret” (windowbox) kialakulása (1. verzió)

16:9

4:3 konverzió

gyártás 16:9-ben (SD vagy HD)

kisugárzás SD 4:3-ban

! megjelenítés 4:3-as kijelzőn, letterbox módban

megjelenítés 16:9-es kijelző, pillar box módban 12

A „gyászkeret” (windowbox) kialakulása (2. verzió)

SD

HD konverzió

gyártás SD 4:3-ban

kisugárzás HD 16:9-ben

! megjelenítés 4:3-as kijelzőn, letterbox módban

megjelenítés 16:9-es kijelzőn, pillar box módban 13

Active Format Description I.  Tipikusan azokban az esetekben, amikor a forrás video és a csatlakoztatott / beépített kijelző méretaránya nem egyezik, előfordulhat az úgynevezett „gyászkeret” jelenség, ez látható az előző két slide-on

 A probléma abból adódik, hogy a kódolási oldalon beültetett „fekete kitöltő sávok” többlet információ nélkül a vevőkészülék számára éppolyan értékes információnak számítanak, mint a tényleges („érdekes”) képtartalom  Ezért, megjelenítési módtól függően, a vevő által beültetett fekete sávok, és a képtartalom részeként kódolt fekete sávok együttesen alkotják a „gyászkeretet”  Mivel sokszor elkerülhetetlen, hogy a kódolási oldalon fekete sávok is megjelenjenek a képtartalomban (főként HD szolgáltatás esetén, hiszen ilyenkor maga a video frame mindenképpen 16:9 típusú), ezért az egyetlen járható megoldás az, hogy a vevőkészüléknek többlet információt küldünk arról, hogy valójában az enkódolt frame mely részei ténylegesen „érdekesek”  A vevőkészülék a kijelzési mód függvényében a „nem érdekes” részeket eltávolíthatja a megjelenítés előtt 14

Audio I.  A DVB-T platformon jelenleg 3 audio kódolási technika van használatban:  MPEG-1 and MPEG-2 visszafelé kompatibilis Layer-II audio (ISO/IEC 11172-3, ISO/IEC 13818-3)  Jelenleg az m1 HD, m2 HD, DunaTV HD és Autonómia első hangja

 MPEG-4 AAC and MPEG-4 HE AAC audio (ISO/IEC 14496-3)  Jelenleg a TV2, RTL Klub, Euronews, rádiók és az összes titkosított szolgáltatás hangja

 Dolby AC-3 (ETSI TS 102 366)  Jelenleg az m1 HD és m2 HD második hangja (ugyanazzal a tartalommal mint a Layer-II)

 Digitális audio kimenet (S/PDIF) módjai  raw (auto/AC3): Layer-II és AAC audiót PCM formátumra konvertálva adja ki, míg az AC-3 estén a nyers bitstream kerül továbbításra  PCM: minden audiót PCM-re konvertálva ad ki a vevő

15

A DVB-T további szolgáltatásai  A DVB-T platformon hosszútávon DVB szabvány szerint kódolt feliratokat fogunk sugározni (jelenleg AXN)  Jelenleg is támogatott a teletext szolgáltatás és teletext feliratozás  Elektronikus programkalauz – most/következő műsorok listája, rövid és hosszú leírók

 Több nyelvű/formátumú hang  Szülői felügyelet – korhatáros filmek esetén PIN kódot kér a készülék, amit a távirányító segítségével kell beírni. A hatóság által ajánlott alapértelmezett PIN kód: 1234

16

Titkosítási rendszer (CA – Conditional Access)  MinDig TV matricát FTA vevő is kaphat, se a beépített Conax kártya olvasó, se a CI nem feltétele a matricának  A DVB-T platformon Conax CAS7 titkosítási rendszert használunk, chip-pairing nélkül  Ez azt jelenti, hogy a megvásárolt smartcard szabadon mozgatható a különböző vevőeszközök között, akár IDTV-be is felhasználható, ha abban van Common Interface, és ahhoz van megfelelő Conax CAS7 CA-modul  Az Antenna Digital által korábban kezelt Terra+ szolgáltatás a MinDig TV Extra indulásával megszűnt.Technikailag nincs semmi akadálya annak, hogy ha valaki már rendelkezik egy Terra+ kártyával, akkor arra a MinDig TV Extra szolgáltatásait is engedélyezzük  Jelenleg 10 napos preview funkció van engedélyezve, ami azt jelenti, hogy miután a smartcard először „élő TS-t lát”, ez a funkció elindul, és 10 napig az összes fizetős szolgáltatást képes venni, még akkor is, ha a kártya regisztrálása/aktiválása nem történik meg. 10 napon belüli visszavitelkor azonban a kártyát újra alaphelyzetbe kell állítsuk, ha új felhasználóhoz kerül ki a kártya  A kártya 4 féleképpen helyezhető a fogadó egységbe. A vevőkészülék nem feltétlen tájékoztatja a felhasználót a rossz behelyezésről, csak „Kódolt adás” felirat jelenik meg  Amennyiben a kártya huzamosabb ideig nem volt használva, 2-3 percet is várni kell, amíg letöltődnek rá a jogosultságok 17

Szoftver frissítés  A frissítés lehet OTA (levegőn keresztüli) vagy helyi (lokális) frissítés USB csatlakozón keresztül  Frissítéskor az új szoftver memóriába írása közben az áramtalanítás TILOS!  MinDig TV matricás vevőkészülékek aktuálisan legfrissebb szoftver verziója (ahol a lokális frissítés maga lehetséges) elérhető a MinDig TV honlapon keresztül [4]  A levegőn keresztüli szoftver frissítés technikai részleteit a MinDig TV receiver specifikáció megfelelő dokumentuma írja le [1]  A MinDig TV matricával rendelkező vevőkészülékek tesztje során vizsgáltuk, hogy erre a jelzésrendszerre megfelelően reagálnak-e, matricát csak olyan készülék kapott, amelyik átment ezen a teszten  A nem matricás készülékek megfelelő reakcióiért az AH nem tud felelősséget vállalni 18

Hasznos információk  MinDig TV receiver specification [1]:  http://development.mindigtv.hu/MinDigTVSpec/  Recorded streams [2]:  ftp://stream_dist:[email protected]  MinDig TV receivers [3]:  http://www.mindigtv.hu/MatricasTermekek.aspx  MinDig TV local software updates [4]:  http://software.mindigtv.hu/MinDigTV_sw/index_swupdate.html  Direct technical contact:  [email protected], [email protected]

19

Köszönjük a figyelmüket, és jó vételt kívánunk!

DVB-T vevőeszközök