Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAM

Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium

PEDAGÓGIAI PROGRAM

OM azonosító: 200 - 984 2457 Adony, Rákóczi utca 39. Fenntartó: Dunavecsei Református Egyházközség Presbitériuma 6087 Dunavecse, Zrínyi u. 8.

2013

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés ...................................................................................................................................... 1

2.

Az iskola nevelési programja ..................................................................................................... 2 2.1. Az iskola kitűzött céljai .............................................................................................................. 3 2.2. Nevelő-oktató munkánk céljai .................................................................................................... 5 2.3. A vallásos és erkölcsi nevelő-oktató munkánk feladatai ............................................................ 6 2.4. A nevelő-oktató tevékenység eszközei ....................................................................................... 6 2.5. Nevelő-oktató munkánk eljárásai ............................................................................................... 7 2.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................... 7 2.7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................................... 9 2.8. A kulcskompetenciák ................................................................................................................. 9 2.8.1. 2.8.2. 2.8.3. 2.8.4. 2.8.5. 2.8.6. 2.8.7. 2.8.8. 2.8.9.

Anyanyelvi kommunikáció ............................................................................................................... 9 Idegen nyelvi kommunikáció .......................................................................................................... 10 Matematikai kompetencia ............................................................................................................... 10 Természettudományos és technikai kompetencia............................................................................ 10 Digitális kompetencia ...................................................................................................................... 11 Szociális és állampolgári kompetencia ............................................................................................ 12 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia ..................................................................... 13 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség ....................................................................... 13 A hatékony, önálló tanulás .............................................................................................................. 13

2.9. A kiemelt fejlesztési feladatok ................................................................................................. 14 2.9.1. 2.9.2. 2.9.3. 2.9.4. 2.9.5. 2.9.6. 2.9.7. 2.9.8. 2.9.9. 2.9.10. 2.9.11. 2.9.12.

Az erkölcsi nevelés ......................................................................................................................... 14 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés .................................................................................................. 14 Állampolgárságra, demokráciára nevelés ........................................................................................ 14 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése .................................................................................... 15 A családi életre nevelés ................................................................................................................... 15 A testi és lelki egészségre nevelés ................................................................................................... 15 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség....................................................................................... 15 Fenntarthatóság, környezettudatosság ............................................................................................. 15 Pályaorientáció ................................................................................................................................ 16 Gazdasági és pénzügyi nevelés ....................................................................................................... 16 Médiatudatosságra nevelés .............................................................................................................. 16 A tanulás tanítása ............................................................................................................................ 16

2.10. A tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal összefüggő pedagógiai tevékenység ..... 16 2.10.1. Szervezeti formái ............................................................................................................................ 17 2.10.2. A fejlesztés célja ............................................................................................................................. 17 2.10.3. A fejlesztés elmélete és módszertana .............................................................................................. 17 2.10.4. Ütemterv az egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez ........................................................................... 18 2.10.5. Módszerek ....................................................................................................................................... 18 2.10.6. A fejlesztés fő területei .................................................................................................................... 18 2.10.7. Pszichomotoros fejlesztés részterületei ........................................................................................... 19 2.10.8. Beilleszkedési és magatartási zavarok............................................................................................ 22 2.10.9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése ..................................................... 24 2.10.10.A felzárkóztatás célja ...................................................................................................................... 24 2.10.11.Alkalmazott pedagógiai módszereink, elveink a fejlesztő tevékenységben .................................... 26 2.10.12.Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő további programelemek ........................ 27 2.10.13.Tehetséggondozás ........................................................................................................................... 28 2.10.14.A tehetséggondozás szervezeti formái ............................................................................................ 29

2.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ......................... 30 2.12. Egységes alapokra épülő differenciálás.................................................................................... 32 2.13. Pedagógiai munkánk ................................................................................................................ 33 2.14. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .................................................................................................................................... 33 2.14.1. A pedagógus: ................................................................................................................................... 33 2.14.2. Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai .................................................................................... 34

2.15. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................ 35

2.16. Tehetséggondozás, szociális hátrányok csökkentése................................................................ 35 2.17. A szociális hátrányok enyhítését és a felzárkóztatást segítő tevékenységeink ......................... 36 2.18. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .............................................................................................................. 36 2.19. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei37 2.19.1. 2.19.2. 2.19.3. 2.19.4. 2.19.5.

Külső kapcsolattartás formái: .......................................................................................................... 37 Szülők és pedagógusok együttműködése: ....................................................................................... 37 Tanulóink ........................................................................................................................................ 38 Belső kapcsolattartás formái: .......................................................................................................... 40 A diákönkormányzat ....................................................................................................................... 41

3.

Tanulói jogviszony..................................................................................................................... 42 3.1. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ..................................................................................... 42 3.2. Tanulói jogviszony megszűnése ............................................................................................... 42

4.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló szorgalmának és teljesítményének értékelése és minősítése .................................................. 43 4.1. A tanulói teljesítmények mérésének, értékelésének általános elvei ......................................... 43 4.2. Az iskola belső vizsgarendszere ............................................................................................... 44 4.3. Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei................................................................... 45 4.4. Az írásbeli beszámoltatás elvei................................................................................................. 47 4.5. A házi feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata ..................................................................... 47

5.

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési szempontjai a nappali munkarendű évfolyamokon ............................................................................................................................. 49 5.1. A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok...... 49 5.2. A magatartásjegy kialakításának elvei ..................................................................................... 54 5.3. A szorgalomjegy kialakításának elvei ...................................................................................... 54 5.4. Adható minősítések: ................................................................................................................. 55 5.5. A magatartás minősítésének szempontjai iskolánkban ............................................................ 55 5.6. A szorgalom minősítésének szempontjai ................................................................................. 56 5.7. Az érdemjegyek tartalma .......................................................................................................... 56 5.8. Fegyelmező intézkedések ......................................................................................................... 57 5.9. A felnőttoktatásra vonatkozó kitételek ..................................................................................... 57

6.

BV. Intézetekben történő oktatás speciális feladatai.............................................................. 59 6.1. Általános munkarend a BV. Intézetekben ................................................................................ 59 6.2. Tanuló csoportok szervezése .................................................................................................... 60 6.3. Iskolánk tanulóira jellemző további sajátosságok: ................................................................... 60 6.4. Heti és napi munkarend ............................................................................................................ 60 6.5. Tanulói jogviszony megszűnése ............................................................................................... 60 6.6. Szociális ellátási lehetőségek ................................................................................................... 61 6.7. A pedagógusok munkájának, értékelésének alapelvei.............................................................. 61 6.8. Minőségirányítás ...................................................................................................................... 61

7.

Egészség- és környezetnevelési program ................................................................................. 63 7.1. Az egészségnevelés célrendszere ............................................................................................. 63 7.2. Az egészségvédelem kiemelt témakörei ................................................................................... 63 7.3. Humán erőforrások ................................................................................................................... 63 7.4. A környezeti nevelés szemlélete iskolánkban .......................................................................... 65 7.5. Hosszú távú céljaink ................................................................................................................. 65 7.6. Egészségnevelési szemlélet ...................................................................................................... 66

8.

Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások .................................. 67 8.1. A személyiség fejlesztése ......................................................................................................... 67 8.2. Drogprevenció és lehetséges színterei ...................................................................................... 67 8.2.1. 8.2.2. 8.2.3.

Iskolai programok ........................................................................................................................... 68 A drogprevenció programformái ..................................................................................................... 68 Pedagógus-továbbképzés ................................................................................................................ 68

8.3. A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban ................................................................... 68 8.3.1. 8.3.2. 8.3.3. 8.3.4. 8.3.5.

9.

Az egységes mérésre és értékelésére szolgáló próbák:.................................................................... 69 A tanulók általános fizikai teherbíró-képességmérésének fő célja: ................................................. 70 A program végrehajtásával kapcsolatos feladatok: ......................................................................... 70 A fizikai állapotfelmérés gyakorlati végrehajtása ........................................................................... 70 A tanítási szünetekben szervezett programok, nem finanszírozott foglalkozások........................... 70

Az intézmény helyi tanterve ..................................................................................................... 72 9.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .................................................................................................................................... 72 9.1.1. 9.1.2. 9.1.3.

A pedagógus: ................................................................................................................................... 72 Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai .................................................................................... 73 Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői ................................................ 73

9.2. A tanulói teljesítmények mérésének, értékelésének általános elvei ......................................... 74 9.2.1. 9.2.2. 9.2.3. 9.2.4. 9.2.5.

A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend............................................. 75 Az iskola belső vizsgarendszere ...................................................................................................... 76 Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei.......................................................................... 78 Az írásbeli beszámoltatás elvei ....................................................................................................... 79 A házi feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata ............................................................................ 80

9.3. Az iskola esélyegyenlőségi terve, egyenlő bánásmód programja ............................................ 80 9.3.1. A szabályzat célja ............................................................................................................................ 81 9.3.2. A szabályzat hatálya ........................................................................................................................ 81 9.3.3. Az esélyegyenlőség biztosítása, és az egyenlő bánásmód követelménye........................................ 81 9.3.4. 4. Az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében folytatott intézményi tevékenység ............................................................................................................................... 82 9.3.5. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése ...................................................................... 82

9.4. Választott kerettantervek .......................................................................................................... 83 9.5. Gimnázium esti munkarendjének tantervei kifutó rendszerben ............................................... 83 9.5.1. Gimnázium esti és levelező munkarend - heti óraszámok............................................................... 83 9.5.2. Anyanyelv és kommunikáció .......................................................................................................... 84 9.5.3. Magyar irodalom ............................................................................................................................. 90 9.5.4. Matematika ...................................................................................................................................... 97 9.5.5. Kémia ............................................................................................................................................ 106 9.5.6. Földünk és környezetünk .............................................................................................................. 110 9.5.7. Biológia ......................................................................................................................................... 114 9.5.8. Történelem .................................................................................................................................... 117 9.5.9. Fizika ............................................................................................................................................. 131 9.5.10. Művészeti ismeretek ...................................................................................................................... 142 9.5.11. Társadalomismeret ........................................................................................................................ 148 9.5.12. Informatika .................................................................................................................................... 153 9.5.13. Filozófia ........................................................................................................................................ 156 9.5.14. Angol nyelv ................................................................................................................................... 162 9.5.15. Német nyelv .................................................................................................................................. 165 9.5.16. A tanulóknak az egyes tanórai foglalkozások között, az egyéni felkészülés keretében elsajátítandó ismeretek témakörei és követelményei ....................................................................................................... 169 9.5.17. Hittan ............................................................................................................................................. 187 9.5.1. Az oktatásban alkalmazandó tankönyvek, segédletek ................................................................... 196

9.6. A középszintű érettségi vizsga témakörei .............................................................................. 197 9.6.1. 9.6.2. 9.6.3. 9.6.4. 9.6.5. 9.6.6. 9.6.7. 9.6.8. 9.6.9. 9.6.10.

Magyar nyelv ................................................................................................................................ 197 Irodalom ........................................................................................................................................ 197 Történelem .................................................................................................................................... 198 Matematika .................................................................................................................................... 198 Idegen nyelv .................................................................................................................................. 199 Fizika ............................................................................................................................................. 199 Kémia ............................................................................................................................................ 200 Biológia ......................................................................................................................................... 200 Földrajz ......................................................................................................................................... 200 Informatika .................................................................................................................................... 200

9.7. Az emeltszintű érettségi vizsga témakörei ............................................................................. 201 9.7.1.

Történelem .................................................................................................................................... 201

9.7.2.

Magyar nyelv és irodalom ............................................................................................................. 202

9.8. Helyi tanterv az iskolarendszerű felnőttoktatás esti tagozata számára nappali és esti munkarend szerint felmenő rendszerben ................................................................................................... 203 9.8.1. 9.8.2. 9.8.3. 9.8.4. 9.8.5. 9.8.6. 9.8.7. 9.8.8. 9.8.9. 9.8.10. 9.8.11. 9.8.12. 9.8.13. 9.8.14. 9.8.15.

Célok és feladatok ......................................................................................................................... 203 Magyar nyelv és irodalom ............................................................................................................. 204 Matematika .................................................................................................................................... 240 Fizika ............................................................................................................................................. 259 Kémia ............................................................................................................................................ 274 Földrajz ......................................................................................................................................... 284 Biológia ......................................................................................................................................... 289 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek ........................................................................ 307 Angol nyelv ................................................................................................................................... 325 Német nyelv .................................................................................................................................. 342 Művészeti ismeretek – dráma és tánc ............................................................................................ 358 Osztályfőnöki program) ................................................................................................................ 369 Etika .............................................................................................................................................. 372 Informatika .................................................................................................................................... 376 Az oktatásban alkalmazandó tankönyvek, segédletek ................................................................... 387

10.

A 2013/2014-es tanév telephelyenkénti és tagintézményenkénti tantárgyfelosztás (heti és éves óraszámokkal) ......................................................................................................................... 389

1.

11. Záró rendelkezés ............................................................................................................... 401

DRK Mezőföld Gimnázium

2457 Adony, Rákóczi út 39.

1. Bevezetés ...a református keresztyén nevelés múltban, jelenben és jövőben egyformán ennyi: bizonyságtevő erőt indukálóan bizonyságot tenni arról, hogy Jézus a Krisztus. Ezen pedig a poklok kapui sem vehetnek diadalmat. (Karácsony Sándor) A Magyarországi Református Egyház - Krisztus Urunk missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, tagjai igényének megfelelően, a Magyarország Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján - közoktatási intézményeket tart fenn. Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A református közoktatási intézményekben a nevelés és az oktatás - figyelemmel az állami (önkormányzati) iskolák követelményeire, továbbá a magyar református iskolák autonóm életéből és hagyományaiból következő művelődési anyagra - Istennek a teljes Szentírásban adott kijelentése, valamint a Második Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfogalmazott hitelvek és a magyar kálvinizmus szellemében folyik. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyermeket Krisztusban testvérnek fogadja el. A Magyarországi Református Egyház által fenntartott és működtetett református közoktatási intézmények célja és feladata, hogy református tanulókat egyházunk hitvalló tagjaivá, nem református tanulóit - vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje. Mindezek megvalósítása egyházunk oktatási intézményeinek évszázadok során kialakult hitbeli örökségére és pedagógiai kultúrájára épül, és azt fejleszti tovább. Intézményünk valamennyi munkatársa magára nézve kötelező érvénnyel elfogadta az ETIKAI KÓDEX ajánlásait

Intézményünk jelmondata: „Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr, és boldog ember az aki Őbenne bízik.” Zsoltárok 34 : 9



2. Az iskola nevelési programja Intézmény típusa: Gimnázium Intézményünk a tanulni vágyó felnőttek, és fiatalok iskolája. Tapasztalataink és felméréseink szerint igény van olyan felnőttoktatási intézményre, amely a középfokú –gimnáziumi – oktatást végez a nem tanköteles korúak számára. Lehetőséget biztosít az érettségi bizonyítvány megszerzésére, ezáltal növelve a tanulóink munkaerő-piaci esélyét.

Az intézmény telephelyei: DRK Mezőföld Iskola Előszállási Telephelye 2424 Előszállás, Szögletkert 1. (Árpád Fejedelem Általános Iskola épületében) DRK Mezőföld Iskola Székesfehérvári Telephelye 8003 Székesfehérvár, Szekfű Gy. u. 2. (Közép-Dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Székesfehérvári Objektuma épületében) DRK Mezőföld Iskola Baracskai Telephelye Baracska, Annamajor pf: 2. (Közép-Dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet épületében) DRK Mezőföld Iskola Sárbogárdi Telephelye 7000 Sárbogárd, József Attila u. 14. (Mészöly Géza Általános Iskola épületében) DRK Mezőföld Iskola Rácalmási Telephelye 2459 Rácalmás, Szigetfő u. 24. (Jankovich Miklós Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény épületében) DRK Mezőföld Iskola Dunaföldvári Telephelye 7020 Dunaföldvár, Hunyadi park 13-14. (DRK Bella István Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola épületében) DRK Mezőföld Iskola Dunavecsei Telephelye Cím: 6087 Dunavecse Zrínyi u. 12. (DRK Gróf Teleki József Iskola épületében DRK Mezőföld Iskola Dunaújvárosi I. számú Telephelye 2400 Dunaújváros, Apáczai Csere János u. 11. (Munkás Művelődési Központ Közhasznú Non-profit Kft. épületében) DRK Mezőföld Iskola Dunaújvárosi II. számú Telephelye Cím: 2400 Dunaújváros, Papírgyári u. 11. (Magyar Mentőszolgálat Alapítvány fenntartásában lévő Magyar Mentőszolgálat Alapítvány Hajléktalanok Átmeneti Szállása és Éjjeli Menedékhelye épületében) Tagintézmények: DRK Mezőföld Iskola Pilisi Tagintézménye 2721 Pilis, Kossuth L. u. 30. (Gubányi Károly Általános Iskola épületében) DRK Mezőföld Iskola Hartai Tagintézménye 6326 Harta, Bajcsy-Zsilinszky u. 4. (Ráday Pál Általános Iskola épületében) DRK Mezőföld Iskola Jánossomorjai Tagintézménye 9241 Jánossomorja, Iparos út. 10. (Körzeti Általános Iskola épületében)



DRK Mezőföld Iskola Mosonmagyaróvári Tagintézménye 9200 Mosonmagyaróvár, Mosonvár u. 15. (Haller János Általános Iskola épületében) DRK Mezőföld Iskola Solti Tagintézménye 6320 Solt, Kossuth Lajos u. 60. (Vécsey Károly Általános Iskola épületében) DRK Mezőföld Iskola Lébényi Tagintézménye 9155 Lébény, Iskola u. 1. (Lébényi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény épületében) DRK Mezőföld Iskola Rajkai Tagintézménye Cím: 9224 Rajka, Kossuth Lajos u. 27. (Békefi Iskola épületében) DRK Mezőföld Iskola Darnózselii Tagintézménye 9232 Darnózseli Bem tér 3. (Szigetköz Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézet épületében) DRK Mezőföld Iskola Szombathelyi Tagintézménye 9700 Szombathely, Söptei u. (Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet épületében) 2.1. Az iskola kitűzött céljai Keresztyén szellemiség, ezen belül református arculat megteremtése Ennek az alapját a Magyarországi Református Egyház iskoláinak küldetésnyilatkozata képezi, mely a következőket szögezi le: Jézus Krisztus missziói parancsa: "... tegyetek tanítványokká minden népeket..." (Máté, 28,19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak és az iskolának is. A református oktatási intézmény jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezeteket abban, hogy valóra válthassák a gyermek kereszteléskor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, "hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt". A református oktatási intézmény keresztyén közösség. Olyan hitvalló (lehetőleg református) pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a tanítványaikat. A Magyarországi Református Egyház református vallású diákjaiból öntudatos magyar reformátusokat kíván nevelni intézményeiben.

l.) Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik életének zsinórmértéke a Szentírás; elfogadják ősi hitvallásainkat, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást, tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Lélek alkalmassá teszi őket feladataik elvégzésére.

2.) Magyar reformátusokat, azaz olyan kálvinistákat, akik a magyar kultúrát - elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat - megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják, ismerik az itt élők és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit; szívesen vallják magukat magyarnak, szeretik hazájukat, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatokra készek.

3.) Öntudatos magyar reformátusokat, azaz olyan magyar reformátusokat, akik tudják, hogy Kiben és miért hisznek, képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni, törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására; jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére;



felismerik a valódi értékeket, és tisztelik azokat; a különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismereteket szereznek; testi-lelki-szellemi harmóniára törekednek életvitelükben; elfogadják, befogadják maguk közé a más nemzethez, nemzetiségekhez, népcsoportokhoz, felekezetekhez, stb. tartozó társaikat is, és a testi – szellemi fogyatékkal élőket is; törekednek embertársaik segítésére, különös tekintettel, a fogyatékkal élőkre törekednek a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére; felelős helytállásra törekednek.

4.) Református iskola úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy

megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival; a hiteles krisztuskövetés vonzó személyes példáját nevelői által is a tanulók elé állítja; hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indít; növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét; növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára; a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre; a reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét; gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat; megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út; rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé.

A Magyarországi Református Egyház iskoláiban a nem református vallású diákjait öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetővé teszi számukra saját vallásuk-felekezetük hitvallásainak megismerését, ugyanakkor elvárja tőlük a református értékek ismeretét és tiszteletét. A fenti célok elérése érdekében a Magyarországi Református Egyház iskoláinak az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelő-oktató munkával, a magyar református iskolák hagyományainak, a keresztyén közösség nevelőerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredményeknek-eszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsöző kapcsolatoknak a felhasználásával a lehető legtöbbet tegye meg azért, hogy minden növendéke fel tudja mutatni azokat a képességeit, amelyeket csak ő maga kapott a Teremtőjétől.

Családias légkör kialakítása, megtartása Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy a szülők, tanárok, gyerekek, testvérek, valamint az iskola többi munkatársa között minél szeretetteljesebb, meghittebb kapcsolat alakuljon ki, így is segítve tanulóink harmonikus növekedését. Ennek érdekében évfolyamonként csak egy-egy osztályt indítunk, lehetőségek szerint A gyerekeket úgy igyekszünk nevelni, hogy természetes legyen számukra az, hogy figyelnek a náluk kisebbekre, és felelősséget érezzenek irányukban. A tanév során rendezvényeket - osztályműsorokat tartunk a megfelelő időszakhoz kapcsolódó témákkal, és alkalmanként táncházat közös játékokat, vetélkedőket szervezünk. Így próbáljuk a szülőket, testvéreket az iskola vérkeringésébe bevonni. Az évközben szervezett családi kirándulások is elősegítik a fenti cél megvalósítását. Természetesen ezeken kívül a gyülekezettel közösen megtartott egyházi ünnepek is igen nagy segítséget nyújtanak a közös belső értékek kialakításához. A szülők többsége szoros kapcsolatban van egymással és a gyermekeiket nevelő - tanító pedagógusokkal, ami hozzájárul a közös munka sikeréhez A fenti célok megvalósulását segíti elő a Szülői Fórum munkája is.



Karácsony Sándor pedagógiájának aktualitásainak alkalmazása a nevelés területén Előkészületeink, kutatásaink során találtunk rá Karácsony Sándor pedagógiájára, mely a nyugati alternatív pedagógiákban gyökerezik, de keresztyén alapokon áll, és figyelembe veszi a magyar sajátosságokat is. Munkánkban rendkívül sokat segítettek Karácsony Sándor tanítványai, Rajtuk keresztül egyre többet tudtunk meg Karácsony Sándorról. Rádöbbentünk, hogy mennyire egyezik elképzelésünk az ő pedagógiájával, pl. a magyar nyelvet, a magyar kultúrhagyományokat, a komplex világkép kialakítását tekintve, valamint a gyermek autonómiáját illetően. Ezek alapján, és az érvényben lévő tantervi követelményeket figyelembe véve láttunk neki iskolánk pedagógiai programjának, illetve helyi tantervének elkészítéséhez. Az egyik sarkalatos pont a magyarságra nevelés elvi alapja volt. Erre vonatkozólag a következő útmutatást találtuk Karácsony Sándortól:

„Mi legyen a magyarságra nevelés praktikus programja? 1.

Ne engedjük lelkükben a származás, faj és vér kérdéseit Isten akaratával szemben nagyra nőni. Annak másutt mások vehetik hasznát, itt a mi sokféleségünkben nincs ennek semmi haszna, tehát semmi értelme sem. 2. Ne tűrjük, hogy gyermekeink mást tűzzenek maguk elé célul, mint ennek a hazának a sorsközösségét. Akárkik is voltak az ősök, akár honnan jöttek ide, mi mindenesetre itt vagyunk, magyarok vagyunk. Igyekezzünk megismerni ezt a darab földet. 3. Álljunk ellen mindenféle csábításnak, mely bennünket délibábok felé csalogat a biztos talajról, ennek a hazának a földjéről és közösségéből. 4. Legyünk tisztában azzal, mi egy magyar ember, egy magyar család, egy magyar gyermek tennivalója akár ma is, vagy holnap ebben a közösségben. 5. Tilos a gyűlölködés és hetvenkedés. A maroknyi magyarság egyiket sem engedheti meg magának. Gyűlölködés helyett inkább ismerjük meg szomszédainkat és tőlünk elszakított magyarnyelvű és idegen ajkú testvéreinket. 6. Tanuljunk meg azonban mindenek előtt alaposan magyarul. Meg kell tanulnunk, mi az igazán magyar szellemű kincs és mi az, ami csak magyar formában jelentkezik, de nem igazán magyar. 7. Mindez ne gátoljon bennünket abban, hogy a magyar világ mellett megmutassuk nekik a nem - magyar világot. Ha így apródonként tudatosul gyermekeink magyarsága, erő lesz belőle, mely sok mindenre áldásosan felhasználható.” (Magyarok kincse 148. o.) Másik fontos gondolata Karácsony Sándornak, hogy minden nevelés nyelvi nevelés, ezért szükséges anyanyelvünket minél jobban elsajátíttatni a gyermekekkel. Amikor tanterveinket készítettük figyelembe vettük Karácsony Sándor komplexitásra buzdító írásait, valamint azt, hogy nem szabad elfeledkezni a gyermekek életkori sajátosságairól. A fentieken kívül még rengeteg értékes gondolatot, elképzelést sorolhatnék fel névadónktól, de helyszűke miatt ettől eltekintek. Nagyon fontosnak tartottuk és tartjuk, hogy minél több könyvét, írását megszerezhessük Karácsony Sándornak, és ezeket olvasva, tanulmányozva megpróbáljunk az Ő nyomdokaiba lépni. Karácsony Sándor haladó szellemiségét az is jellemzi, hogy pedagógiájában nagyon sok párhuzamot fedezhetünk fel a mai kompetencia alapú oktatással.

2.2. Nevelő-oktató munkánk céljai Becsületes, igazságos, hazaszerető, munkaszerető, családcentrikus magyar és európai polgárokat neveljünk. Alkotó tevékenységgel együtt járó pozitív élmények segítségével hozzájáruljunk a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. Szeretnénk olyan énképet kialakítani, amelyben fontos szerepet játszik a tanulás, a tudás. Olyan alapkompetenciákat alakítunk ki, mellyel lehetőség nyílik a továbbtanulásra, a választott szakmai képzésbe való bekapcsolódásra.



A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett fiatalok esélyegyenlőségének biztosítása az oktatás–nevelés területén. Lehetőséget nyújtunk tanulóink kreativitásának, improvizációs készségeinek kibontakozásához. A nevelés–oktatás eszközrendszerével, módszereivel hozzájárulunk a fiatalok, fiatal felnőttek és felnőttek társadalmi integrációjához, rehabilitációjához. Fontos célunk a kisebbség kultúrájának, nyelvének megőrzése, továbbadása. Fontosnak tartjuk a cigányság jellegzetes foglalkozásainak megismerését. A nevelés- oktatás területén biztosítjuk az esélyegyenlőséget. Pártfogók, gyámügyi szakemberek, ifjúságvédelmi felelősök, szociális munkások segítségére számítunk. Törekszünk arra, hogy tanulóink megismerjék, tiszteljék és szeressék hazánk kulturális örökségét és nemzeti hagyományait, s azokat képességeikhez mérten gazdagítsák; Tanulóinkkal megismertetjük az önálló tanulás és az önképzés hatékony módszereit; Törekszünk a diákok kreatív, az igazságok felfedezésére irányuló képességeinek kibontakoztatására;

2.3. A vallásos és erkölcsi nevelő-oktató munkánk feladatai Tevékenységünk minden szintjén a szeretet és összetartozás légkörének kialakításán fáradozunk A református iskola sajátos küldetésének megfelelően biztosítjuk, hogy a tanulók szilárd és kiegyensúlyozott hitbeli ismeretekhez jussanak a rendszeres és módszeres tanórai hitoktatásban Segítjük a növendékek korának megfelelően a hit kibontakozását, az istentiszteleti és más hitéleti alkalmak megszerettetését, és ez által az Istennel való mélyebb kapcsolat kialakulását Fontosnak tartjuk a vallási ünnepeinken való részvételt és azok méltó megünneplését Megteremtjük a hitéleti alkalom lehetőségét (evangelizációk, csendesnapok, bibliaórák, stb.) Előmozdítjuk a helyi gyülekezeti közösségekkel való kapcsolatot A fenntartó biztosítja gyülekezet lelkészének munkálkodását az iskola keresztyén szellemiségének és erkölcsiségének előmozdítása érdekében. Alapelveinket és céljainkat csak akkor érhetjük el, ha olyan fejlesztőpedagógiát képviselünk, amelyben a hangsúly a készség és képességfejlesztésen, valamint az alapkompetenciák fejlesztésén van. Oktató - nevelő munkánk során el kell érnünk, hogy tanítványaink szívesen járjanak, jól érezzék magukat iskolánkban, kialakuljon a helyes, egészséges jövőképük, életcéljuk. Fontos, hogy a helyes cél felé, az értékek keresésének irányába fejlődjenek tanítványaink. A helyes irány megmutatásához elsődleges a pedagógus személyének emberi és szakmai hitelessége. Mivel tanítványaink egy része hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, deviáns magatartásjegyeket mutató fiatal, ezért iskolánk nevelő-oktató, vagyis a nevelést előtérbe helyező pedagógiai műhelyként szeretne működni. A DRK Mezőföld Gimnázium és Szakiskolának stabil, folyamatosan megújulni képes belső és külső kapcsolatrendszerrel kell rendelkeznie. Céljainkat csak akkor érhetjük el, ha az intézmény olyan pedagógusokat, alkalmazottakat foglalkoztat, akiket a példamutatás, a magas fokú empátia, a tolerancia, a másság elfogadása, a szociális érzékenység, a kölcsönös elfogadás elvének kialakítása és betartása jellemez. Az eszközjellegű tudáshoz szükséges kommunikációs, lényegkiemelő, és kritikai kulcskompetenciák fejlesztése, mert csak ezekre épülhet az alkalmazható tudás. Olyan módszerek alkalmazása, ahol fontos szerep jut a differenciált és egyéni foglalkozásoknak, a tehetséggondozásnak, a felzárkóztatásnak. Az anyanyelvi és többségi kultúra fejlesztése az iskolai élet minden területén.

2.4. A nevelő-oktató tevékenység eszközei Az erkölcsi és magatartási szabályok, viselkedési normák közvetítésében minden pedagógus és alkalmazott személyes példamutatásával vegyen részt. A megfelelő környezeti kultúra kialakításával neveljük a tanítványainkat arra, hogy igényesek legyenek környezetükkel szemben, ezért tervszerűen fejlesztjük az eszközeinket, korszerűsítjük berendezési tárgyainkat. Tágabb és szűkebb környezetünk védelmét, természeti értékeink megóvását, a magyar és a kisebbségi népművészet jellemzőit, alkotásait, értékeit és az értékek megőrzésének fontosságát tudatosítjuk tanulóinkban.



Elvárjuk, hogy tanulóink tehetségük és képességeik alapján végezzék munkájukat. Vegyenek részt kiállításokon és színházi előadásokon, közösségi programokon. Legyenek büszkék iskolájukra. Az értékelést, mint motivációt is alkalmazzuk céljaink eléréséhez, arra törekedve, hogy az megfeleljen tanulóink életkori sajátosságainak, érzelmi, értelmi, közösségi és gondolkodásbeli érettségüknek. Szeretnénk felhasználni oktató-nevelő munkánkban a művészeti oktatás személyiségfejlesztő hatását. A közösségfejlesztés fontos eszközeinek tartjuk a nemzeti ünnepeink méltó megünneplését.

2.5. Nevelő-oktató munkánk eljárásai Nevelő-oktató munkánk során olyan pedagógiai eljárásokat, módszereket kell alkalmaznunk, amelyekkel a kitűzött céljainkat és feladatainkat meg tudjuk valósítani. A készségek fejlesztését és a tehetség kibontakoztatását főként egyéni és kiscsoportos foglalkozásokon kívánjuk elérni. A differenciált foglalkozások hozzájárulnak a motivációs hatások erősítéséhez, az egyéni látásmód, a kreativitás növeléséhez, valamint a követelmények folyamatos teljesítéséhez. Alkotó pedagógusaink, művésztanáraink a bemutatás és a tapasztalás módszereinek felhasználásával biztosítják a művészeti ághoz való kötődést, a művészeti alkotások létrehozásához szükséges emberi tulajdonságok meglétének fontosságát. A frontális osztálymunkát az elméleti órákon alkalmazzuk, és igyekszünk ezt a módszert csoportmunkával, egyéni önálló munkával kombinálni. A tanítási órákon kívüli foglalkozások, a színház és múzeumlátogatások, a kiállításokon való részvétel, a tanulmányi versenyek a személyiségfejlődésre pozitív hatással vannak, hozzájárulnak a közösség kialakulásához és stabilitásához. Pedagógusaink számára biztosítjuk a módszertani szabadságot, viszont elvárjuk a kölcsönös elfogadás elvének betartását, a példamutatást, az érzelmi kötödést a tanulókhoz és az iskolához.

Pedagógiánkban kiemelt szerepet játszik a felzárkóztatás és tehetséggondozás. 2.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés feladatait a következő területekre bontva adjuk meg, összhangban a pedagógiai program alapelveivel, cél- és feladatrendszerével, valamint a NAT-ban képviselt értékekkel és a helyi sajátosságokkal: Az értelem művelése Segítő életmódra nevelés Egészséges és kultúrált életmódra nevelés Az egyes területekhez a következő konkrét feladatok elvégzését látjuk fontosnak:

a) Az értelem művelésénél fontos a megismerési vágy, a felfedezési vágy, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése. Ezzel egyidejűleg fejlesztenünk kell a tanulási képességeket is: a kognitív műveleteket, a megismerést, a gondolkodást, a kommunikációt, valamint a tapasztalati és értelmező tanulást, mindezt a következetes kompetencia alapú oktatáson keresztül. b) A segítő életmódra nevelés a keresztyén értékrend megismerését, ennek elfogadását, e szerinti viselkedés kialakítását, valamint a viselkedéshez szükséges képességek kiépülését jelenti. Az igazon, a jón, a szépen, nyugszik, példát maga Jézus adott: "Példát adtam nektek: amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek."/Jn. 13, 15/ Jézus példájának megismerése és elfogadása fokozatosan történik. Először a gyerekeknek el kell sajátítaniuk a keresztyén viselkedés alapvető szabályait, meg kell érteniük a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. Olyan iskolai életrendet kell kialakítanunk, amely a hétköznapi életben elősegíti, hogy a tanuló megtapasztalhassa a kölcsönös megértés, együttérzés, segítőkészség előnyeit, hiányuk következményeit. A közvetlen megtapasztalás mellett nagy szerepük van a közvetett hatásoknak élményeknek is (élő és történelmi személyek; a szentírás alakjai, példázatai, eseményei; irodalmi hősök, csoportok)



Ahhoz, hogy a jézusi ember szokásait ki tudjuk alakítani, szükséges olyan légkörnek a megteremtése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Fontos az élményszerű, pozitív minták felkínálása személyes példamutatással, irodalmi, bibliai, történelmi szereplők tetteinek, magatartásainak átélési lehetőségével; a negatív, antiszociális minták hatásának a csökkentése. Meghatározó a pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben úgy a tanulók, mint a pedagógusok biztonságban és jól érzik magukat. A segítőképesség fejlesztéséhez az iskolának fel kell kínálni a segítés sokféle lehetőségét és módját Az együttműködési képesség fejlesztéséhez a pedagógusnak rendszeresen kell élnie a segítő együttműködés formáival, (együtt cselekvés, közös kirándulás, közös feladatmegoldás). Az iskolának úgy kell szerveznie a tevékenységeit, hogy az osztályok legalább havonta egyszer részt vehessenek olyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg. Az iskola olyan nevelést-oktatást kíván megvalósítani, amelynek középpontjában a tanuló áll. Személyiségfejlesztés csak a személyiség megismerésével, sajátosságok, képességek, készségek figyelembevételével valósítható meg. A tanuló alanya és egyben tárgya is a nevelésnek, fel kell készíteni tanulóinkat arra, hogy önmagukat is megismerjék. Képessé váljanak önmaguk alakítására

Céljaink: Ismernünk kell, hogy tanulóink változó életkora során milyen szükségletei vannak ahhoz, hogy egészségesen és harmonikusan fejlődjenek. A nevelés során nemcsak az értelmi intelligencia fejlesztését tartjuk szem előtt, hanem az érzelmi intelligencia fejlesztését is, amelynek fontos eszköze a biztonságot, önbizalmat adó otthonos légkör és a művészetek hangsúlyozása ez iskola életében. Fontos célunk, hogy tanulóink önálló, autonóm személyiségű, teljes értékű, komplex műveltségű emberekké váljanak. Célunk olyan élethelyzetek, problémahelyzetek teremtése, amelyben tanulóink megtalálják a nekik leginkább megfelelő alternatívákat a pedagógus segítségével, amely sikerélményhez juttatja. Biztosítani kívánjuk, hogy tanulóink boldog, kiegyensúlyozott életet élhessenek és sikereket érjenek el. Tevékenységeik örömforrást jelentsenek számukra. A pártfogói felügyelet alá helyezett tanulóknál törekednünk kell a mentális és pszichés állapotok rendezésére, a krízisállapotok, traumák feldolgozására, énfunkciók erősítésére, erkölcsi-akarati tulajdonságok fejlesztése.

1. Értelmi fejlesztés Tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása. Kognitív képességek illetve intellektuális készségek fejlesztése, logikus gondolkodásra nevelés a foglalkozásainkon. Praktikus intelligencia fejlesztése minden évfolyamon, az iskolai élet teljes tevékenységi rendszerében.

2. Érzelmi élet fejlesztése:

A vizuális nevelés során az érzelmi intelligencia fejlesztése. Fontosnak tartjuk a tanulók érzelem világának fejlesztését, a tolerancia és empátia kialakítását. Az alkotó munka közbeni örömszerzés. Másság elfogadása.



3. Életvezetés alakítása terén: Sikerorientáltságra, pozitív gondolkodásra nevelés a motivációs készség fejlesztése és cselekedtetés útján. Az akarat fejlesztése, problémamegoldás módszereinek elsajátítása. Kezdeményezőkészség, önbizalom fejlesztése.

4. Viselkedés fejlesztése: Kulturált véleménynyilvánítás formáinak elsajátítása. Kulturált viselkedés, megjelenés igényének kialakítása. Környezetünk megbecsülése, védelme.

5. Etikus viselkedés kialakítása:

Tanulói jogok és kötelességek. Megbízhatóságra, őszinteségre nevelés. Más népek, nemzetiségek megbecsülése. Nemzeti öntudatra nevelés.

2.7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az ember társas lény, közösségre van szüksége, az Istenhez is csak a közösségen keresztül jut el. Az iskolára - hiszen a gyerek ideje nagy részét ott tölti - óriási szerep hárul, amelyet nem lehetne elhibázni: közösségi embert formálni az egyénből és egyben olyan közösséget formálni a csoportból, amely a közösség erejét a keresztyén értékrend szerint, pozitív célok eléréséért, használja fel. Ahogy a személyiség fejlesztésnél a jézusi ember az eszményi, úgy a közösségformálásnál a jézusi közösség a cél. Alaptörvény: a szeretet - igazi értelmében véve. "Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt." /Jn. 13, 35/ A közösségfejlesztést nem lehet beszűkíteni egy tanórára. Fontos a tanórán kívüli foglalkozásokon (napközi, kirándulás, tábor, szakkörök,…) törekedni a közösség formálására. Aki ezt a folyamatot irányítja az a pedagógus. Nem szabad elfelejtenie, hogy megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, példaként áll a diákok előtt; s csak akkor tud sikeresen közösséget formálni, ha ő is közösségi ember. Ezért fontos, hogy a tantestület is közösséggé váljon.

2.8. A kulcskompetenciák 2.8.1.

Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók a nyelvhasználaton keresztül mások valóságértelmezését megismerni és a sajátjával összevetni, összehangolni, vagy ütköztetni. Képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit gazdagítani, illetve új ismereteket, tudást létrehozni. Képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá információkat keresni, gyűjteni, feldolgozni és közvetíteni. Tud segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően, etikusan és meggyőzően kifejezni.



A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és önkritikus magatartást, a törekvést az építő jellegű párbeszédre, az igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását. Ehhez ismerni kell az anyanyelv és a nemzeti kultúra, a nyelv és a valóság, a kommunikáció és a társas világ közötti összetett kapcsolatot, a nyelv változó-változtató természetét, másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

2.8.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

2.8.3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható.

2.8.4. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és ma-



gyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot. 2.8.5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét. Az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy változatos helyzetekben, szóban és írásban képes másokkal érintkezni, kommunikációját figyelemmel tudja kísérni, és a helyzetnek megfelelően tudja alakítani. Képes nyelvileg megalkotni és kifejezni saját valóságát és valóságértelmezését együttműködés az interneten keresztül. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex in-



formáció előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. 2.8.6. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt. Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján). A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is. E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük.



Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság. 2.8.7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érintő magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és -vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. 2.8.8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is. Olyan képességek és készségek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása. A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az azt támogató készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban. 2.8.9. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.



Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie saját képességeiről, a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. A pozitív attitűd tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza.

2.9. A kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. 2.9.1. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 2.9.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. 2.9.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a



kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások.

2.9.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 2.9.5. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. 2.9.6. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. 2.9.7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 2.9.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatáro-



zóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 2.9.9. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. 2.9.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. 2.9.11. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 2.9.12. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

2.10. A tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal összefüggő pedagógiai tevékenység A fejlesztő munka eltér a „hagyományos" pedagógiai tevékenységtől. A fejlesztés nem felzárkózat, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják. A komplexitás elvének érvényesítése szellemében a fejlesztés az alábbi területeket öleli fel: - mozgás (nagy- és finommozgás),



- testséma, - téri orientáció, - percepció (vizuális, auditív, taktilis), melyekhez mindig kapcsolódik a verbális tudatosítás.

A fejlesztésbe bekerülők köre Azon tanulók, akik az intelligencia szintjük alapján elvárhatóan lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt mutatnak. A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok (továbbiakban: szakértői bizottságok) tanulási képességvizsgálata alapján részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, illetve másodlagosan kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek. A képességfejlesztés a szülő beleegyezésével és aktív támogatásával végezhető. A fejlesztés tartalmilag kiterjed mindazon részterületekre, amelyeket a szakértői bizottság megjelöl (mozgás, testséma, téri orientáció, percepciófejlesztés, stb.).

2.10.1. Szervezeti formái - Egyéni fejlesztés (1-3 fő), - Kiscsoportos fejlesztés (4- 6 fő), a szakvéleményben illetve a szakértői véleményben rögzített óraszámok szerint. 2.10.2. A fejlesztés célja

Személyiségfejlődés, boldog, egészséges, erkölcsös ember

Pozitív énkép, jó kommunikációs képesség Idegrendszer fejlődésének biztosítása Mozgásfejlődés Érzelmi élet fejlődése Beszéd fejlődése Érzékszervek fejlődése Prevenció, reedukáció

Részképesség zavarok megszüntetése Figyelem-, viselkedési-, tanulási zavarok csökkentése Egészséges működéssel való ellensúlyozás (korrekció, kompenzálás)

Ismeretek bővítése Iskolai szerepeknek, elvárásoknak való megfelelés. 2.10.3. A fejlesztés elmélete és módszertana

A tanulási alkalmasság megítéléséhez szükséges pszichikus funkciók:

pontos és differenciált vizuális észlelés forma, méret, szín pontos felfogása összetartozó részek értelmes egészként való észlelése (Gestalt-látás). megadott formák–színek megtalálása, kiemelése egy képi környezetből (figura, háttér észlelése) adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése, megítélése vizuális információk téri elrendezése vizuális információk sorba rendezése, szekventálása a hallott (auditív) információk pontos észlelése, megkülönböztetése – adott hangok kiemelése adott hangok helyes egymásutániságának felismerése, hangcsoportok egységbe foglalása



összerendezett, koordinált mozgás, szem-kéz összerendezett, célszerű együttes mozgása a látott-hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása(a keresztcsatornák együttműködése) rövid idejű vizuális-verbális memória szándékos figyelem - kb. 10 perces figyelemkoncentráció 2.10.4. Ütemterv az egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez

Szeptember: szintfelmérések; csoportalakítások; egyéni fejlesztési tervek kidolgozása; a kijelölt fejlesztési területek negyedévenkénti felülvizsgálata, havonkénti nyomon követéssel az egész tanév folyamán. Szeptembertől januárig: egyéni és csoportos fejlesztések Február: értékelések, tájékoztatás a szülők felé Februártól májusig: egyéni és csoportos fejlesztések Június: értékelések, tájékoztatás a szülők felé 2.10.5. Módszerek

Életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó, lehetőség szerint játékos, az érzelmi motivációra építve kerülnek kialakításra. Kidolgozott fejlesztő programok Tervezett szenzomotoros tréning Sindelar-program Tanulási zavarok korrekciója kisiskolás korban

Egyéb fejlesztő terápiák

Érzékszervek működésének fejlesztése Érzelmi intelligencia Beszédfejlesztés Mozgás, illetve idegrendszer fejlesztő tornák Korai fejlesztés módszerei Számolás, írás, olvasás zavarok kezelése Viselkedés korrekciós módszerek Figyelem fejlesztő gyakorlatok Kommunikációs készség fejlesztése Családpedagógiai módszerek Tanulást segítő programok Informatika és audiovizuális technika alkalmazása Relaxációs módszerek 2.10.6. A fejlesztés fő területei

Nagymozgások kúszás, mászás, járás, futás, ugrások, dobás, szökellések, önazonosság, testfogalom, egészség.

testséma, testi

Szenzomotoros integráció (érző-érzékelő idegi szabályozás összhangja) egyensúly, ritmus, téri- és idői tájékozódás, reakcióidő növelése, taktilis érzékelés, téri orientáció, oldaliság

Perceptuomotoros készség (érzékelő-észlelő mozgások) a halláshoz és a látáshoz kapcsolódó érzékelő-észlelő mozgásfejlesztések, hallási



diszkrimináció, hang-szó-szöveg összefüggése, szerialitás, vizuális diszkrimináció, szemmozgás koordináció, alak-háttér megkülönböztetése, vizuális emlékezet, finommozgások vizuomotoros koordinációja, térbeli formaészlelés, azonosságok– különbözőségek meglátása, vizuomotoros integráció.

Személyiségfejlesztés A foglalkozások légköre, az életkori sajátosságok figyelembevétele, a játékosság mind hozzájárulnak a jótékony cserehatáshoz mely végső soron a pszichomotoros és a motoros-pszichés kiegyensúlyozott fejlődést eredményezi. A személyiség fejlesztésekor fontos figyelembe venni a fejlesztőpedagógus személyiségét is.

2.10.7. Pszichomotoros fejlesztés részterületei

Téri–idői tájékozódás A testséma és a téri tájékozódás két olyan terület, amelyek a fejlesztés folyamán szétválaszthatatlanok egymástól. Elméletben a pontos meghatározás és megértés érdekében szétbonthatók, de a gyakorlatban már csak a térben való elmozdulás, hely-helyzetváltoztatás miatt is összekapcsolódnak. Inkább hangsúlyeltolódásról beszélhetünk az egyik vagy másik terület javára. Ha rangsorolni szeretnénk, akkor azt mondhatjuk, hogy a testséma részképességeink egyik alappillére, amelyre a téri tájékozódás épül. Részképességeink mereven nem választhatók el egymástól, az egyik megléte szükséges a másik fejlődéséhez. Egy hierarchikus rendszerben épülnek egymásra, és egyénekre jellemző sajátos mintázatot alkotnak.

Testséma Ezen terület alapja a testkép kialakulása, a test testrészeinek megismerése. A gyermekeknek meg kell ismerniük saját testük felépítését, meg kell tapasztalniuk testrészeik létét, kiterjedését, és természetesen meg is kell tudniuk nevezni azokat. Fel kell velük fedeztetni testüket, annak azonosságait és különbözőségeit, és mindezekkel együtt elfogadtatni velük. A testről alkotott kép kialakítása a mozgásban fejeződik ki, csakis mozgással együtt tapasztalható meg. Először a főbb testrészeket kell megismerni, megnevezni, majd ezt követik a testrészek részei. A folyamat része a szimmetria fokozatos tudatosítása is. A fejlesztés legfontosabb eszköze a tükör, melyben a gyermekek látják magukat, másokat, ténylegesen szembesülnek saját – és mások – testének tulajdonságaival. (méret, alkat, színek). A gyakorlati munka során nem csak a testrészeik helyét, nevét, kiterjedését tanulják meg, hanem azok funkcióját, mozgathatóságát is. Ez már a testfogalom tudatosítását segíti elő. Fontos a testrészek többféle módon történő érzékeltetése, ennek megfelelően a jobb-bal színnel, szalaggal történő jelölése, jobb-bal fogalmának fokozatos kialakítása. Kezdetben elég csak érzékeltetni a két oldal létét (jobb=bemutatkozós kezünk, bal=dobogó szívünk), a megnevezés később is ráér.

Téri tájékozódás A saját test pontos ismerete, viszonyítása ad segítséget a térben való eligazodáshoz. A gyermekek önmagukhoz viszonyítva lesznek képesek meghatározni a környezetükben lévő tárgyak elhelyezkedését, később pedig a dolgok helyét egymáshoz viszonyítva is meg kell tudniuk határozni. A testsémához tartozó ismereteket a mozgás rendszerén belül sajátítják el, hiszen e tevékenységi forma áll legközelebb fejlettségi szintjükhöz. Mozgás közben van lehetőségük arra, hogy megtapasztalják a térirányok elhelyezkedését, majd később a térben való elmozdulások neveit (előre, hátra, oldalra, mellette, mögötte, alatta, fölötte). Ezeket a tapasztalatokat nehéz megfogalmazni, nem mindig tudjuk számukra megfelelően szavakba önteni. Kezdetben el kell fogadnunk azt, hogy a térben el tudnak igazodni, értik a térirányokat jelölő szavak jelentését. Az önálló meghatározás, megnevezés elég lesz később is. Minden, ami állandóan változik nehezebben felfogható, de ha nap mint nap tapasztalják a folyamatos változásban rejlő állandóságokat, akkor hamarabb bevésődik. A mozgás az, melynek elemei megismételhetők, követhetők, és térben nemcsak láthatók, hanem tapasztalhatók, kivitelezhetők is. Ugyanakkor a mozgás már önmagában véve is egy örömforrás a gyermekek számára.

Idői tájékozódás



Az idői relációk, összefüggések megértése talán a legnehezebb a gyermekek számára. Míg a mozgás kivitelezhető, érezhető, látható, addig az időben való tájékozódás megfoghatatlan számukra. Segítő tényező, ha mindent valamilyen eseményhez, cselekvéshez, tevékenységhez kötünk.

Lateralitás (oldaliság) Szem-kéz-láb dominancia (egyik vagy másik oldal hangsúlyozottsága) A gyermekek születésüket követően már elkezdenek mozogni, és ehhez kapcsolódva kezd kirajzolódni a mozgásközpont helye az agyban. Az emberiség nagyobb százalékára az agy baloldali féltekéjének domináns szerepe a jellemző, ami eredményezi – ha semmilyen zavaró tényező nem befolyásolja – a jobb oldali szem-kéz-láb dominanciát. A lateralitás kialakulása egy igen hosszú folyamat, mely a kisgyermekkor, óvodáskor egészét felöleli. Fejlődésének alapja egy megfelelő mozgás- és érzékszervi fejlődés, mely folyamat végkifejletének tekinthető a dominancia kialakulása. A testséma fejlesztésének nagy szerepe van az oldaliság alakulásában. A páros testrészek felfedeztetésével, érzékeltetésével, megérintésével alakul ki tudatukban a két oldal léte. A gyakorlati munka során fontos az állandó szóbeli megerősítés arra vonatkozólag, hogy ezekből kettő van. (Pl.: Érintsd meg az egyik térded! Most érintsd meg a másik térded is!) Az ilyen típusú gyakorlatok során szerzett tapasztalatok sokaságából alakul ki az oldalak elkülönülése, azok megnevezése, megkülönböztetése; a tér irányokra történő felosztása, ennek eredményeként pedig a lateralitás. A kezesség megállapítása nem minden esetben egyszerű. Pontos megfigyeléseket kell végezni a gyermekek tevékenységeit vizsgálva. Azoknál a feladatoknál, ahol a két kéz közös munkájára van szükség (pl.: gyümölcsszeletelés), egyértelműen nem dönthető el. A nehezebb feladatok kivitelezését általában a domináns kéz végzi (pl.: tárgyak egyensúlyozása, guruló tárgyak megfogása). Tapasztalható a vegyes kezűség problémája is, amikor a gyermek egyik keze sem domináns, hol az egyiket, hol a másikat használja. Találkozhatunk, olyan esetekkel is, amikor a kezességhez nem azonos szem-láb dominancia párosul (pl.: jobb kezességhez bal láb használat társul). A fejlesztő munkát a nagymozgások területénél érdemes kezdeni, összekapcsolva a testséma- és téri tájékozódás alakításával. Hiszen, ahogyan az előzőekben említésre került, az oldaliság kialakulásának talaja a testséma (páros testrészek), ami szorosan összekapcsolódik a téri tájékozódás fejlődésével a mozgás keretén belül.

Mozgásfejlesztés A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, mondhatnánk lételeme. A mozgásos tevékenység az alapja egészséges fejlődésüknek. Fejlesztő hatással bír egész énjükre, szellemi és fizikai állapotukra egyaránt. Kedvezően befolyásolja személyiségfejlődésüket, ugyanakkor a környezet által közvetített információk nagy részét mozgásos tevékenységek által szerzik meg. A mozgás fejleszti a gyermekek testsémáját, téri tájékozódását, egyensúlyérzékét, a test összerendezett (koordinált) mozgását, állóképességét, izomrendszerét, testi erejét. Sok más fejlesztési területtel összekapcsolódik, jelen esetben mondhatjuk, hogy a fejlesztő munka alapja. A mozgásfejlesztés egyik fontos szabálya a fokozatosság elvének érvényesítése, a nagymozgásoktól haladva a finommozgások felé. Csak akkor szabad a következő, nehezebb gyakorlatot végeztetni, ha az előzőt teljes biztonsággal kivitelezni tudja a gyermek. A másik fontos követelmény a többszöri helyes bemutatás a fejlesztő személy részéről, ugyanakkor a pontos megfigyelés és lemásolás a gyermekek részéről.

Nagymozgások Ide tartoznak az alapmozgások (járás, futás, ugrás, csúszás, kúszás, mászás, dobás). A mozgásformák nem veszíthetnek fontosságukból, hiszen az adott mozgássor egyszerre több funkciót is fejleszt. A fokozatos-



ság elvét betartva, és a folyamatos ismétlések eredményeként a mozdulatok vagy mozgássorok egyre pontosabbá válnak, tovább finomodnak, részleteiben pedig specializálódnak (pl.: a szökdelésből ugrás lesz). A gyakorlati munka során fejlesztési sorrend csak abból a nézőpontból alakítható ki, hogy mely terület, funkció fejlesztésével kapcsoljuk össze a tevékenységet, hiszen valamennyi mozgásforma nehézségi foka változtatható, még a legegyszerűbb is bonyolítható. A mozgásos gyakorlatokat mondókákkal, rövid versekkel érdekesebbé lehet tenni, ami jó hatással van a ritmusérzék fejlődésére.

A mászás-terület nehézségi sorrendben megtervezett fejlesztési terve:

- talajon történő mászások térden és kézen támaszkodva - talajon történő mászások talpon és kézen támaszkodva - talajon megjelölt sávokban történő mozgássorok - a megjelölt sávok szűkítése - talajon történő mászások hátrafelé térden és kézen támaszkodva - talajon történő mászások hátrafelé talpon és kézen támaszkodva - talajon megjelölt sávokban történő mozgássorok hátrafelé - a megjelölt sávok szűkítése - az előző analógiát követve padon végeztetve a mozgássorozatot - az előző analógiát követve pad páron végeztetve a mozgássorozatot oda–vissza irányba

Finommozgások A mozgások e csoportjába azon mozdulatok, tevékenységek tartoznak, melyek kivitelezéséhez a kézre van szükség. Úgy is szoktuk említeni, hogy „kézügyesség". A gyermekek iskolába kerülése előtti időszakban szintén nagyfokú figyelmet kell fordítani a finommotorika fejlesztésére. Fontos, hogy az írástanulás folyamata minél kevesebb nehézségekbe ütközzön, ugyanakkor a kézügyességre a többi tantárgy ismereteinek elsajátításánál is igen nagy szükség van. Az aprólékos mozgások kivitelezése kisebb izomcsoportok, izomrészek elkülönített szabályozását, rugalmas izomműködését igényli. Minél jobban képesek erre az irányításra a gyermekek, annál inkább összerendezettebbek, koordináltabbak lesznek mozdulataik, egyre nehezebb és bonyolultabb tevékenységek elvégzését teszi lehetővé számukra. A finommozgások fejlesztésének alapja a kéz és az ujjak izomzatának erősítése és lazítása, az ujjmozgások tökéletesítése, a kéz mozgékonyságának fejlesztése. A gyakorlati munkához számos tevékenység tartozik. Ezek a következők: ujjgyakorlatok játékos mozdulatokkal, rövid ritmusos mondókákkal, versekkel kísérve. Színezés, rajzolás, vonalvezetési gyakorlatok, ragasztás, nyírás, gyurmázás, festés, varrás, ujjbáb készítés. A kéz ügyességének fejlesztése során is ügyelni kell a fokozatosságra. Soha nem szabad a munkát a feltárt hiányosság gyakoroltatásával kezdeni. Mindig egy alacsonyabb szintű tevékenység begyakoroltatása alapozza meg a következő nehezebb funkció fejleszthetőségét, fejlődését. Fontos, hogy megtaláljuk azt a területet, ahol a feladatvégzés szinte tökéletes, ezáltal biztos alap a kiinduláshoz, ugyanakkor már a tréning kezdetén sikerélményhez jut a gyermek. Például: nagyméretű golyók fűzése merev pálcára, majd fonálra – fokozatosan csökkenő nagyságú lyukakkal fűzés vékony fonálra, zsinórra –apró gyöngyök fűzése damilra, cérnára.

Egyensúlyérzék A helyzet-helyváltoztatás, mozdulat, mozdulatsor, egyszóval mindenféle mozgás esetében jelen van az egyensúlyozás. Ahhoz, hogy a motoros tevékenységeket kivitelezni tudjuk, nélkülözhetetlen az egyensúlyérzék bizonyos fejlettségi foka. Ezt a területet éppen olyan fontos fejleszteni, mint a többit. A szakirodalmak az egyensúlyozó képesség fejlődésének első jelentős kezdeti szakaszának a 4-8 éves kort jelölik meg. Ez nem azt jelenti, hogy korábban nincs jelen. Ez a képesség segít például abban, hogy a csecsemőkorú gyermek át tudjon fordulni egyik oldaláról a másikra, az egyéves korú gyermek meg tanuljon járni. Az egyensúlyozás lényege, hogy a gyermekek a test kibillent egyensúlyából minél hamarabb vissza tudjanak térni.



Természetesen minél rövidebb ez a visszatérési idő, annál fejlettebb az egyensúlyérzék képességük. Ehhez azonban sok gyakorlásra van szükség. Az egyensúlyérzékelésért felelős szervünk a fül, az érzékelő központ a belső fülben található. Ahhoz, hogy az ember egyensúlyozni tudjon, alátámasztási felületre van szüksége, így jelen esetben a talp fontos szerepet tölt be. A fejlesztő tréning folyamán – mint valamennyi képesség esetében – szintén figyelni kell a fokozatosság elvének betartására. Ennek megfelelően a nagyobb alátámasztási felületen végzendő feladatoktól kell haladni a kisebb felületeken végzendő gyakorlatok felé. Természetesen a nehézségi fokozatokat is figyelembe kell venni, például csúszások lejtőn (padon): egész testfelületen (hason, háton) – a test oldalán sarokülésben (előre, háttal) –térdelőtámaszban (előre, háttal); nehezíthető a feladat, ha párosan végzik a gyermekek a gyakorlatokat. 2.10.8. Beilleszkedési és magatartási zavarok A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a személyiség problémája, amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezők ötvöződnek. A zavar létrejötte egy folyamat eredménye, melynek kezdete többnyire az első óvodás-iskolás években és a családi háttérben keresendő. Általános feladatunk súlyos magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő tanulóknál a szakértői bizottságokkal való kapcsolat felvétele, és szakvélemény kérése. A szakértői bizttságok pszichológusainak javaslatai alapján, pedagógiai módszerekkel a tanuló támogatása, osztályközösségbe történő visszaillesztése, és kapcsolatainak javítása osztály- és iskolatársaival a pszichológus és a fejlesztő pedagógusok közreműködésével. A kitűzött célok elérése érdekében folytatott tevékenység alatt mindvégig előttünk áll, hogy minden gyerek individuum. A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három csoportba soroljuk: Pszichés zavarok állnak a probléma hátterében (önértékelési zavar, gyenge fékrendszer, konfliktuskezelési deficit, sérülékeny kudarctűrő képesség, tolerancia hiány, szabálytartás hiánya), illetve különböző kompenzációs mechanizmusok, mint projekció, elfojtás, agresszivitás, stb. Tanulási nehézségek váltják ki a problémát (percepció-dyslexia, dysgrafia, figyelem-hiperaktivitás, kommunikáció-autisztikus jelek, a szenzomotoros mozgás fejletlensége, csak szekunder jellegű memória). Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát (túlzott engedékenység, szeretet- és figyelemhiány, túlzott elvárások stb.) A további célok csak az okok (részleges) elhárításával érhetők el, ennek megfelelően a fenti csoportok mindegyike számára más-más feladatok adódnak. Fő célunk minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi–lelki és szociális kibontakozást, hogy belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen. Célkitűzések I. Pszichés zavarok esetén: az adott diszfunkció csökkentése, esetleg megszüntetése a korábbi fejlődési szakaszban gyökerező hiányosságok és torzulások feltárása, rendezése, újratanulása. Érzelmi életük egyensúlyban tartása, sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozásának segítése.

Feladatok Az okok (diszfunkció) felkutatása különböző diagnosztikai módszerekkel (pszichológus). A diszfunkció kezelése megfelelő terápiákkal: - személyiségfejlesztés egyéni és csoportos tanácsadás,relaxáció kognitív terápiák (Coping Cat) elsődleges és másodlagos kontroll erősítése program (PASKET)

Kritériumok Életkorának megfelelően a gyermek is értse meg a problémát. Érezze szükségét és fogadja el a segítségnyújtást. Kooperáljon (tanácsadó- kliens kapcsolatban). Csökkenjenek a szorongások. A megküzdő mechanizmusok erősödjenek. Érzelmi reakcióik a helyzethez adekvátak legyenek.


Célkitűzések A kompenzáló magatartásformák elhagyása.

II. Tanulási zavar esetén: A tanulási nehézség csökkentése vagy megszüntetése (ez feltételezi az ezt kiváltó ok megszüntetését).

III. Szocializációs zavar esetén: mivel a problémák a gyermek rendszerint a korai szocializáció rendellenes tanulási folyamatából, illetve a családi diszfunkciókból, vagy a szűkebb környezetéből erednek, ezért a problémából adódó zavarokat csupán csökkenteni tudjuk, de megszüntetni nem. Célunk tehát a kompenzálás és a kooperáló szülők segítése a nevelési kérdésekben.


Feladatok - kommunikáció szerepjátékok szerepáttétel szituációs játékok Beszédfejlesztés (logopédus): - arány- és hangsúlyeltolódás alkalmazása, - a környezet pontos észlelésén és tapasztalásán alapuló fejlesztés. A tanulási zavart kiváltó okok felderítése és kiküszöbölése a fejlesztő pedagógusok által. Képesség és készségszint felmérés. Fejlesztő, felzárkóztató programok kidolgozása személyre szabottan, részleges kiemeléssel, arány és hangsúlyeltolódással. A támasztott követelmények pontos, objektív meghatározása az egyén lehetőségeihez mérten. A teljesítményorientáltság csökkentése. Oldott, bensőséges, szeretetteljes légkör megteremtése. Valamennyi apró, pozitív irányba történő változás megerősítése. A negatív kompenzáló magatartás ignorálása, más kompenzálási lehetőségek feltárása, az okok megszüntetése. Törekvés a szülőkkel való együttműködésre. Fontos, az életkori sajátosságok ismeretében, az iskolás gyermektől elvárható viselkedésformák, és a még nem követelhető kontroll szétválasztása. Pontos meghatározása annak, amit elvárunk a gyermektől és ennek a gyermek számára jól érthető (életkorának megfelelő) közlése. Feladatunk a pozitív modellnyújtás, a pozitív megerősítés és a minősítés. A gyermekben rejlő pozitív értékeknek kiaknázása. Szeretetteljes, meghitt légkör megteremtése.

Kritériumok Kompenzáló mechanizmusaik száma és intenzitása csökkenjen.

A fejlesztő és fejlesztett összmunkája eredményeként fejlődés, változás mutatkozzék. (A fejlődés mértéke és ritmusa problémánként és tanulóként változó.) Legyen látható eredménye a fejlesztésnek az adott tanuló korábbi szintjéhez képest.

Tudja, hogy mit várnak el tőle. Döntéshelyzetben tudjon jó és rossz, helyes és helytelen között választani. Legyen képes elfogadni és követni a pozitív modellt. Érezze tanárai, nevelői jó szándékát.



2.10.9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, szülői értekezletek, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg.

Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha

szórt figyelmű; nehezen tud koncentrálni; gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat; túlmozgásos vagy túlzottan lassú; kézügyessége fejletlen; lassan vált át egyik feladatról a másikra; olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak; a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt. 2.10.10. A felzárkóztatás célja

A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése. Készségek, képességek fejlesztése. A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése. Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása. Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében. Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése. Tevékenység Módszer - képességek felmérése iskolába 1. A tanulási lépéskor – prevenció; pl. kudarcnak kitett tanulók fel- Prefer, Sindelar, ABC teszt ismerése - képességek felmérése az iskoláztatás folyamán; pl. induktív gondolkodás mérése megfigyelés

dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése) beszélgetés (gyerekkel, szülővel)

2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (az iskolán belül)

a tanulók tanulási szokásainak felmérése (kérdőív) egyéni fejlesztés (fejlesztési terv alapján) differenciált tanóravezetés korrepetálás napközi, tanulószoba

Felelős pedagógus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, szakértői bizottságban fejlesztő pedagógus, pszichológus

Határidő tanév eleje

tanító, szaktanár, osztályfőnök, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus tanító, szaktanár, osztályfőnök, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus tanító, szaktanár, osztályfőnök tanító, szaktanár, osztályfőnök pedagógus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus minden pedagógus érintett pedagógus napközis nevelő, tanulószoba-vezető

folyamatosan

tanév eleje, illetve közben folyamatos első félév folyamatos

folyamatos folyamatos folyamatos



előkészítő évfolyam (az első osztály tanító sikertelen elvégzése esetén az első osztály megismétlése a szülő kérésére) mentesítés bizonyos tárgyak értékelése igazgató, tanító, szaktaalól nár, szakértői bizottság szakemberei, szakértői bizottságok szakemberei

tanév vége

kis létszámú osztályok

iskolavezetés, tanító, fejlesztő pedagógus tanulásmódszertan, tanulás tanítása osztályfőnök vagy a kurzust oktató pedagógus tréning (tanulástechnika, koncent- fejlesztő pedagógus, ráció stb.), relaxáció gyógypedagógus, pedagógus a tanulási zavarokkal küzdő tanu- tanító, szaktanár, osz3. A tanulási kudarcnak ki- lók speciális szakemberekhez tör- tályfőnök, fejlesztő peténő irányítása (szakértői bizottsá- dagógus, gyermekvétett tanulók gok, orvosi intézmények) delmi felelős fejlesztése (iskolán kívül)

tanév eleje, ill. folyamatos tanév eleje, illetve folyamatos folyamatos

4. A fejlesztés a tanulók tanulási szokásainak felhatékonysága, mérése (kérdőív) értékelés

tanév vége

tanító, szaktanár, osztályfőnök

tanév eleje, illetve folyamatos

folyamatos

dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése)

tanító, szaktanár, osz- tanév vége tályfőnök, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus fejlesztő szakemberek szöveges ér- fejlesztő pedagógus, negyedévente, tékelése az egyéni haladásról gyógypedagógus illetve tanév végén megfigyelés tanító, szaktanár, osz- folyamatos, iltályfőnök, fejlesztő pe- letve tanév védagógus, gyógypedage gógus tanulmányi eredmények elemezése tanító, szaktanár, osz- tanév vége (dokumentumelemzés) tályfőnök, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus beszélgetés (gyerekkel, szülővel) tanító, szaktanár, osz- tanév vége tályfőnök Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanulási zavar vagy a tanulási nehézség magatartászavarral és a szociális hátránnyal gyakran együtt jelentkezik, egymással szoros kölcsönhatásban van. A tanulási nehézség vagy a tanulási zavar oka lehet születési, fejlődési rendellenesség illetve fogyatékosság vagy kisgyermekkori betegség.



Ez megmutatkozik a következőkben: az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjén (hibás ejtés, szegényes szókincs, a szövegemlékezet fejletlensége). olvasás-írás és a számolás zavara mozgáskoordináció zavara kialakulatlan testséma, tér- és irányérzékelési bizonytalanság ritmusérzék fejletlensége a vizuális elemző- és megfigyelőképesség gyengesége a tartós figyelem hiánya Az iskolai tanulási kudarcok hatására a gyermekben olyan pszichés tünetek alakulnak ki, (érzelmi labilitás, szorongás, önbizalom hiánya, hiperaktivitás stb.) amelyek kedvezőtlen magatartási megnyilvánulásokat eredményeznek. Ehhez társulnak olyan szociális kapcsolati zavarok, mint például a nem megfelelő anya- gyermek kapcsolat, az ingerszegény környezet, az elhanyagolt családi háttér stb. Tapasztalataink alapján ezek a gyermekek a normál iskolai körülmények között, nagyobb létszámú osztályban, a megszokott módszerekkel nem képesek a tanulásban előrehaladni, fejlődni. Az egyes képességek terén jelentkező elmaradás, lassúbb fejlődés rendszerint más pszichikus folyamatokkal is kapcsolatos. Például a felidézés nehézségei többnyire az észlelés és a megfigyelés folyamatainak elégtelenségeivel is összefüggenek, ezért elképzelhetetlen egy- egy képesség elszigetelt fejlesztése. Mindig a különböző intellektuális és érzelmi tényező együttes feltárására és fejlesztésére törekszünk. Az érdeklődés a megismerő tevékenység belső motívuma. A képesség fejlődésének a belső aktivitás a legfontosabb indítéka, amely a tanulást, a valóság megismerését örömteli, szívesen vállalt tevékenységgé teszi. Lényeges, hogy a gyermeknek sikerélményt nyújtson a feladatok megoldása, hiszen ez növeli az érdeklődését, fokozza az erőfeszítést. Az egyéni fejlődés szempontjából döntő fontosságú a szocializációs képességek, a társas kapcsolatok kialakítása. A tanulási zavar vagy nehézség társas beilleszkedési zavarral is párosulhat. Jobb intellektuális teljesítmény erősebb szociális kontaktussal járhat együtt. Az értékelő-minősítő viszonyt fel kell váltani a megértő-okkereső beállítottságnak. A tünetek megváltoztatására, illetve kiküszöbölésére irányuló alkalmi, gyors beavatkozások nem oldják meg a személyiségzavart, nem eredményeznek hosszabb távon is ható belső pszichikus változást a gyermeknél. A zavar igazi korrekciójáról csak akkor beszélhetünk, ha az okok ismeretében a tanuló mindennapi életfeltételei, tevékenysége folyamatában törekszünk a pszichikus folyamatok befolyásolására. Fontos tényező tehát a tevékenységek feltérképezése, megfelelő környezet biztosítása, a megfelelő eszközök használata. A tanulási kudarc komplex jelenség, ezért a leküzdésére irányuló tevékenységnek is sokoldalúnak kell lennie. A fejlesztő osztályok tanulóiban - még a felsőbb évfolyamokon is - nagyon erős az osztályfőnökükhöz és a többi tanárhoz való személyes kötődés. Igénylik a mindennapi együttlétet, a gondok rendszeres megbeszélését. Az így kialakított oldott légkör feltétele a sikeres munkavégzésnek. Gyakran az otthoni környezet nevelési hiányosságait is az iskolában kell pótolni. A szülők nagy része nem motivált arra, hogy gyermekét a tanulásban segítse, de még arra sem, hogy teljesítményét értékelje. Ezért kiemelt helyen kell foglalkozni a helyes tanulási szokások és képességek kialakításával, a helyes önértékeléssel. 2.10.11. Alkalmazott pedagógiai módszereink, elveink a fejlesztő tevékenységben A tananyagot a minimumra csökkentettük, és főként az elsajátítás módjában, tempójában igyekszünk a tanulók egyéniségéhez alkalmazkodni. A fejlesztő pedagógusok meghatározott órarend szerint emelik ki a tanulókat az órákról, szabadidős tevékenységekről, és a fejlesztő foglalkozások keretében változatos módszerekkel fejlesztik a tanulók személyiségét és tárgyi tudását. A nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztését minden tanár feladatának tekinti. Fokozottan figyelünk arra, hogy a diák – a családi kommunikációs kapcsolat hiányából adódóan is – vagy egyáltalán nem érti a tankönyv szövegét, vagy egyszerre csak egy utasítás végrehajtására képes.



Új tantárgy belépésekor megismertetjük tanulóinkkal a munkaeszközöket, szakkifejezéseket. A szaknyelv gyakorlása, tanulása beépül a mindennapi munkába. Az elméleti anyag súlypontozásával, gyakorlásával juttatjuk el a tanulókat az ismeretek alkalmazásszintű elsajátítására. Ehhez nélkülözhetetlen a vázlatkészítés, és annak megtanulása. Az átlagosnál több időt fordítunk a gyakorlásra, ismétlésre. Az olvasási nehézségek miatt a gyerekek nagy része auditív módon képes csak az ismeretek befogadására, ezért a szemléltető eszközök használatát a vizuális képességek szempontjából is fontosnak tartjuk. Az írási, olvasási és számolási nehézségekkel küzdő gyermekek tanításakor és teljesítményértékelésekor speciális pedagógiai módszereket alkalmazunk. A videóra, hanglemezre, magnószalagra, vagy kazettára felvett anyagok a csökkent olvasási igényt is pótolják, kiegészítik a tanári közlést. Munkánkat megkönnyítették az írásvetítőkhöz készült fóliák, az előre elkészített feladatsorok, megoldási kulcsok. Jelentősen növelik munkánk hatékonyságát a játékok, amelyek egy része mozgásos tevékenység. Beépülnek az órai munkába, csökkentik a fáradság érzését, fejlesztik a tanulók mozgáskoordinációját, térérzékelését. Az egyes osztályok közötti átjárhatóságot az azonos értékelési rendszer biztosítja. A felmérő feladatait az osztály szintjéhez alkalmazkodva állítjuk össze. Az értékelés azonban azonos norma szerint történik. Az értékelésbe beleszámítjuk a választható szorgalmi feladatokat, amelyek többnyire valamilyen alapkészség gyakorlását segítik. A tanulók aktivitása szintén beleszámít az értékelésbe. 2.10.12. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő további programelemek A gyerekek túlnyomó többségének továbbtanulási esélye, műveltségük várható szintje az általános iskolából kilépve attól függ, hogy a gyermek milyen fejlettségi szinten kezdi meg tanulmányait az első évfolyamon, és a továbbiakban milyen képességekkel, készségekkel, jártasságokkal rendelkezik a tanuláshoz és egyéb ismeretszerzéshez. Ezt legoptimálisabban a kisiskolás korban lehet kialakítani (képességfejlesztés).

Kiemelt területek: 1. anyanyelvi (dyslexia, dysgrafia) 2. matematikai (dyscalculia) A tanulók képességeinek nehézségei összefügghetnek a különböző értelmi és személyiségi folyamatok problémáival is. Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

Dysgrafia, dyslexia esetén: Az írás, olvasás elsajátításának, tanulási zavarainak csökkentése, ha lehet megszüntetése. Az elmaradások mielőbbi felismerése, korrigálása. Súlyosabb esetekben speciális szakemberhez kell juttatni a gyerekeket (pszichológus, logopédus, szakorvos, a szakértői bizottság szakemberei stb.)

Diagnosztizálás, okok feltárása (logopédus, pszichológus). Dysgrafia, dyslexia korrekciója: A fejlesztő pedagógus terápiás foglalkozásai, mozgásfejlesztés – finommotoros, nagymozgások erősítése, írástechnikai gyakorlatok (betűelemek, rajzok stb.), betűkapcsolási gyakorlatok, térbeli tájékozódás, kommunikációs képesség fejlesztése, korrekciója. Logopédiai foglalkozások: artikulációs gyakorlatok, akusztikus gyakorlatok (utánzás, térbeli tájékozódás), összeolvasás, olvasástechnika fejlesztése, intonáció,

A gyerekek legyenek tisztában problémáikkal. Fogadják el az erre irányuló javítást, segítséget Működjenek együtt mindenkori segítőjükkel, tanáraikkal, szakemberrel. Legyen az osztályközösség és a család megértő, elfogadó, segítő.


Célkitűzések


Feladatok

Kritériumok

képzeletfejlesztés, szövegértés fejlesztése. Dyscalculia esetén: A nehézségeket előidéző okok enyhítése, megszüntetése. A tünet intenzitásának csökkentése. A lemaradás korrigálása. Legyen képes a gyermek a matematikai gondolkodás elsajátítására korosztályának megfelelően.

Diagnosztizálás, a legrövidebb időn belül a korrekció megkezdése. Fejlesztő pedagógus, pszichológus: korrigáló korrepetálás egyéni foglalkozással (méret, mennyiség, számfogalom kialakítása), logikus gondolkodás fejlesztése (következtetések, ok–okozat stb.), a sikertelenség, a kudarcélmény minimálisra csökkentése, az értéshez szükséges szókincs biztosítása, megértés gyakoroltatása (elemzés, összehasonlítás), figyelem korrekciója (memóriafejlesztés), önkontroll fejlesztése, kialakítása (önértékelés).

A tanuló legyen partnere segítőinek. Gyakorlásaival önállóan is próbálkozzon problémája megoldásával. Legyen tisztában lehetőségeivel és képességeivel. Vállalja a „küzdést”.

2.10.13. Tehetséggondozás A tehetség- és a képességek kibontakoztatása szempontjából elsődleges, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljesebb fejlesztése. A magasabb szintű gondolkodási képességek erősítése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a probléma megoldási technikák megismertetése, igazi műveltségélményhez juttatás. Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni. A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció.

A tehetség kibontakoztatását serkenti:

a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság.

A tehetség kibontakoztatását gátolja: a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. A tehetséggondozás az iskolai oktatás egyik lényegi kérdése. Erre kötelez minket a világban elszórtan élő magyar származású tudósok öröksége is. Legfontosabb feladatunk idejében felfedezni a gyermekek speciális képességeit, s készségeiket az adott iskolatípus adta maximális szintig fejleszteni. Ehhez pedagógusaink rendelkezzenek megfelelő pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel.



Forrásaink: –jelzések (zene, sport stb.) – pedagógusok megfigyelései – szülők, környezet véleménye

Módszerek:

– iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése – kötetlen beszélgetések (szülők, edzők stb.) – pedagógus (osztályfőnök, szaktanár) céltudatos munkája – adatgyűjtés

A tehetséget fel kell fedezni, alakítani, fejleszteni, ösztönözni kell. Ez a környezet, s ezen belül ez az iskola feladata. Ehhez azonban ismernünk kell a tehetség megnyilvánulási formáit:

1. tudományos tehetség 2. vezetői tehetség 3. pszichomotoros tehetség 4. művészi tehetség 2.10.14. A tehetséggondozás szervezeti formái A tanítási órán differenciált feladatok biztosítása. Csoportbontásnál fontos a viszonylagos homogenitás, hogy a tehetséges gyermekek a velük versenyképes kortárstanulókkal ismételten összemérhessék képességeiket, erejüket. Megvalósulhat a tantervdúsítás, tananyag gazdagítás. Egyes anyagrészekkel elmélyültebben foglalkozhatnak, gazdagíthatják a követelményrendszert, projektet készíthetnek, gyűjtő- és kutatómunkát végezhetnek. Emelt óraszámú tantárgyak tanítása Szakkörök, klubok Második idegen nyelv Pályázatok Képzőművészeti kiállítások Versenyekre felkészítés (iskolai, kerületi, budapesti, országos) Vetélkedők Középiskolai előkészítők Szaktáborok, sporttáborok, vándortáborok, nyelvi táborok, erdei iskolák Célok Iskolánk célja a tehetséges tanulók korai felismerése, hogy minél hamarabb elkezdhessük fejlesztésüket.

Feladatok Látogatás az óvodában, illetve az óvónők látogatása az iskolában, az óvónők véleményének kikérése. Osztályfőnökök, szaktanárok megfigyelései, céltudatos adatgyűjtés. Iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése beszélgetés a szülőkkel, edzőkkel, tanárokkal. A szükséges szakmai támogatás biztosítása, melynek eszközei: Célunk a felismert tehetség fej• tanórai csoportbontás, diffelesztése, ösztönzése, kibontakoztarenciálás; tása az önmegvalósítás jegyében. • érdeklődés alapján szerveződő szakkörök, klubok; • tagozatos, speciális tantervű osztályok létrehozása;

Kritériumok A partnerekkel való permanens kapcsolattartás.

A szakkörök és klubok sikeres működése. Tanulmányi versenyeken való sikeres részvétel. Sikeres felvételi vizsgák (továbbtanulás).


Célok


Feladatok • tantervdúsítás; • tanulmányi versenyekre való felkészítés; • középiskolai előkészítő tanfolyamok; • táborok, erdei iskola.

Célunk az esélyegyenlőség biztosítása valamennyi tehetséges gyermek számára társadalmi hovatartozástól függetlenül.

Célunk, hogy a tanulók vállalják tehetségüket és használják fel az érvényesülésükhöz. Tudjuk, hogy a tehetséggondozás csak a család támogatása mellett lehetséges, ezért célunk a családdal való együttműködés.

2.11.

Meg kell próbálnunk kompenzálni a családi és anyagi háttér hiányosságait. Pályázatok útján biztosítanunk kell a szükséges anyagi, tárgyi feltételeket azon tehetséges tanulók részére, akik rossz anyagi körülmények között élnek. Hozzáférhetővé kell tennünk számukra a különböző szakkönyveket, folyóiratokat, feladatgyűjteményeket. Feladatunk a lehetséges helyes utak, lehetőségek minél tágabb körét bemutatni. A családnak tudtára kell adni a felismert tehetséget, a fejlesztés lehetőségét, formáját, helyét. Folyamatosan informálni kell az aktuális helyzetről, az elért (rész) eredményekről, sikerekről, kudarcokról.

Kritériumok Közösségi produkciókban való sikeres szereplés. Egyéni produktumok, publikációk, műalkotások létrehozása. Kiegyensúlyozott, elégedett, sikeres gyerekek Táborozási hozzájárulások elnyerése, a kerületi önkormányzati stb. pályázatok felhasználásával.

A tanulók találják meg a tehetség gyümölcsöztetésének módját. A család lehetőségeihez mérten támogassa mind anyagilag, mind erkölcsileg a gyermek fejlesztését.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni.



1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: Tantárgy Biológia

Elsősegély–nyújtási alapismeretek - Rovarcsípések - Légúti akadály - Artériás és ütőeres vérzés - Komplex újraélesztés Kémia - Mérgezések - Vegyszer okozta sérülések - Savmarás - Égési sérülések - Forrázás - Szénmonoxid mérgezés Fizika - Égési sérülések - Forrázás Testnevelés - Magasból esés az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele, egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.



5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó); minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

2.12.

Egységes alapokra épülő differenciálás

A tartalmi szabályozást a NAT úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetőséget ad az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók értékeinek és érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek, lehetőségek figyelembevételére. Lehetővé teszi, hogy az iskolák és a tanulók kellő idővel rendelkezzenek a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos igényeik kielégítéséhez. Korunkban az emberiség tudása korábban soha nem látott mértékben növekedett. A tudományok gyors fejlődése, a társadalmi szükségletek új megjelenési formái és a társadalom számos kihívása (köztük a felnövekvő gyermekek testi-lelki egészségét veszélyeztető számos tényező) a megszokottól eltérő feladatok elé állítja az iskolát, a pedagógusképzést és -továbbképzést. Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, vagy amelyek egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak. Így egyrészt megnőtt az igény a hagyományos tantárgyak integrációjára és/vagy interdiszciplináris megjelenítésére, másrészt új tantárgyak kialakítására. Fontos pedagógiai szempont, hogy az integratív és a tantárgyközi tantervi szemlélet a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi. A Nemzeti alaptanterv azzal teszi lehetővé ennek a szemléletnek az érvényesülését, hogy nem határoz meg egységes, minden iskolára kötelezően érvényes tantárgyi rendszert, hanem annak kialakítását a kerettantervek, illetve a helyi tantervek hatáskörébe utalja. A NAT-ban képviselt értékek, a fejlesztési feladatok és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók - adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhangban - minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A NAT a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja (ezen belül helyi tanterve) teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A NAT olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait. A tanulásszervezés optimális megoldásához persze nem elég a képzett pedagógus, szükség van a pedagógiai infrastruktúra széles választékára: könyvekre, nyomtatott tananyagokra, kísérleti felszerelésekre, informatikai programokra, programcsomagokra és más eszközökre. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontok emelhetők ki: Olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.



Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.

2.13.

Pedagógiai munkánk

Figyelembe vesszük és alkalmazzuk a következőket:

a testi és szellemi fejlesztés egységét, az életkori sajátosságoknak megfelelő terhelést, differenciálást, fokozatosságot, cselekvésre ösztönzést, belső motivációkra építést, hatások, módszerek, eszközök összhangját. A személyiségfejlesztés során kiemelten fontosnak tartjuk az alábbi értékek kifejlesztését, elmélyítését: az élet tisztelete, az egészség fontossága, kulturált életvitel, önismeret, önbizalom, önbecsülés, önfegyelem, akaraterő, felelősségtudat, aktivitás, tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia, empátia, alkalmazkodó képesség, együttműködő képesség, hazaszeretet, hazai és egyetemes kultúra értékeinek megbecsülése, tiszteletben tartása, másság elfogadása.

2.14. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. 2.14.1. A pedagógus: Tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására; Tanórai munkáját a tanulók adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi. A lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat. A reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét. Rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé.



Gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen; Az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen; A kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja. Az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 15 munkanapon belül köteles kijavítani. A tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi Fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét. Biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek. Feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése. Tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően. Különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a szabadidős foglalkozások megtartása során. A tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására. A közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait. A félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja. A kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli. Megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor. Az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget biztosítva a javításra. Foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket; Állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik. Figyelemmel kíséri az esti tagozatos tanulóink családi, személyes problémáit, hiányzásait, a tananyag pótlására lehetőséget biztosít. Esti tagozatos tanulóinak segítséget nyújt az otthoni tanuláshoz a tananyaghoz kapcsolódó információk eléréséhez, lehetőséget nyújt az elmaradd számonkérés pótlására. Rendszeresen tájékoztatja az osztályfőnököt a tanuló tanulmányi hiányosságáról. 2.14.2. Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka.



Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök - akinek célja a diákok sokoldalú megismerése és fejlesztése - élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyannak amilyenek, hiszen élettapasztalatukat, társadalmi - emberi mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák.

2.15.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A magyar közoktatás rendszerének szinte teljes egésze annak megfelelően alakította szerkezeti, működési kereteit, tartalmát, hogy a tanulók értelmi, érzelmi fejlesztését közösségeken belül kell végrehajtani. Az egyén tevékenysége, annak hasznossága csak a közösség által nyerhet visszacsatolást. Iskolánknak ki kell alakítani a megfelelő közösségi kereteket, ahol a tanulás, a munka, a társas kapcsolatok hatékonysága a legoptimálisabban érvényesül. Intézményünkben a csoportok létszáma 14–30 fő.

Céljaink: közösségi kapcsolatok alakítása, erősítése, a közösség nevelőerejének kialakítása az egyéni fejlődés érdekében, közösségi érzés, együttműködés fejlesztése. A közös munka, a közös beszélgetések, találkozások más általános iskola tanulóival, kiállítások, színházlátogatások, versenyeken való részvétel az egyéni örömök mellett lehetővé teszik a közösen megélhető örömöket is. Ha tanulóink képesek önmagukat megismerni, akkor képesek lesznek másokat is megismerni, megérteni. Szeretnénk, ha intézményünk sajátos szereplői, a változatos és többféle tanulócsoportok ne különüljenek el egymástól, megismerjék egymás munkáit, produkcióit és a különböző életkorú tanulók belső szabályokkal rendelkező, önműködő közösséget alkotnának.

2.16.

Tehetséggondozás, szociális hátrányok csökkentése

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, Tehetséggondozás: Hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerek, fiatal is rendelkezhet valamelyik tantárgyban tehetséggel, kiemelkedő képességekkel. A tehetségkutatás tantestületünk minden tagjának feladata. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanuló, a sajátos nevelési igényű (viselkedészavar, figyelemzavar, dislexia, disgráfia, stb) gyermek személyiségfejlődésében pozitív változások játszódnak le, mikor számára fontos, izgalmas tevékenységgel elfoglaljuk. Egyik fő feladatunk, hogy a tehetséget észrevegyük, (amit már sokkal korábban kellett volna az oktatás valamelyik szintjén)



motiváljuk, sikerélményt biztosítsunk, szereplési lehetőséget adjunk, átsegítsük a magánéleti és iskolai holtpontokon. A képesség fejlesztésének, a tehetség kibontakoztatásának helyszínei: a tanórák, foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások és az iskolán kívüli tevékenységek. Tanórai foglalkozásokon: Tevékenységbe ágyazott ismeretátadás: Biztosítjuk tanulóinknak a produktív tanulást, lehetővé teszszük számukra a feladat- és problémamegoldást, kreativitásuk fejlesztését. Differenciálás: A differenciálás lehetővé teszi, hogy a pedagógusok a tanulók közötti egyéni különbségek figyelembevételével határozzák meg a munkavégzés tempóját és módszereit. Önművelésre nevelés: Minden elméleti és gyakorlati órán módot kell találni arra, hogy a tehetséges gyerekek, fiatalok kapjanak értelmi szintjüknek és érdeklődésüknek megfelelő ismeretszerzésre lehetőséget. Biztosítjuk tanulóink számára a könyvtárszoba és az internet használatát.

Tanórán kívüli foglalkozásokon: A tanórán kívüli képességfejlesztést olyan tanulásirányításnak tekintjük, ahol a következőket tartjuk fontosnak. Az önkéntességre, öntevékenységre épülő munka végzését, a választott tevékenységek értékorientált lehetőségének biztosítását vállalja iskolánk. Bemutatókra, ünnepi műsorokra való felkészülés. Nyári vizitábor Egyéni és kiscsoportos foglalkozások. Versenyekre való felkészítés.

2.17.

A szociális hátrányok enyhítését és a felzárkóztatást segítő tevékenységeink

Intézményünk egyik feladata a tehetséggondozás mellett, hogy a felzárkóztató szakiskolai oktatás pedagógiai eszközrendszerének felhasználásával elősegítsük tanulóink társadalmi reintegrációját, szocializációját. Tanulóinknál a nevelő-oktató munka során feltétlenül számítanunk kell az érzelmi élet labilitásával, az emocionális funkciók sérülésével és az akarati tényezők hibás funkcionálásával. Munkánk alapja a kölcsönös bizalom légköre. Hisszük, hogy fiataljaink nem születtek bűnözőknek. Fontos, hogy foglalkozásainkon érezzék, hogy problémáikat emberségesen próbáljuk megoldani, és fokozatosan megteremtődik az egyén és a közösség összhangja, a humanitás, a tolerancia, a szolidaritás. Ezen a speciális területen nélkülözhetetlen a pedagógus, a pártfogó, a nevelő, a pszichológus közös munkája.

2.18. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A DRK Mezőföld Gimnáziumban a hatályos Köznevelési törvény által előírt végzettséggel lehet oktató-nevelő munkát végezni. A dolgozók foglalkoztatásáról a Köznevelési Törvény rendelkezik, amely szerint az oktatási intézménynek állandó saját alkalmazotti létszámmal kell rendelkeznie. Intézményünk az alaptevékenység ellátását végző alkalmazotti létszám legalább 70%-át határozatlan időre szóló munkaviszonyban kívánja foglalkoztatni. Igazgató, ügyviteli dolgozó, pedagógusok határozatlan időre szóló munkaviszonyban. Megbízási szerződéssel, meghatározott időre szóló munkaviszonyban dolgozók.

Célunk, hogy főállású dolgozók számát tovább növeljük, munkanélküli pedagógusoknak munkahelyeket kínáljunk. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza az induló iskolák kötelező eszköz és felszerelésjegyzékét. Az iskola fenntartója saját pénzeszközeiből vásárolt, meglévő saját eszközeiből és felszerelésekből biztosítja az oktató-nevelő munka eszközigényét. A székhely eszköz és felszerelésjegyzéke a működési engedély kérelmének mellékletét képezi.



A fenntartó folyamatosan fejleszti eszközállományát, amit az iskola pénzügyi tervében is szerepeltet. A berendezések és eszközök jegyzékét külön mellékletben rendszereztük.

2.19. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 2.19.1. Külső kapcsolattartás formái: A DRK Mezőföld Gimnázium kiegyensúlyozott, egymás munkáját megbecsülő és tiszteletben tartó kapcsolatokat szeretne kialakítani az Adonyi Kistérségben, Dunaújvárosban és vonzáskörzetében, valamint a telephelyek szerinti megyékben működő iskolarendszerű vagy azon kívüli felnőttoktatást folytató iskolákkal. Kapcsolatrendszerünket meghatározza, hogy intézményünk a nem tanköteles állampolgároké, akik számára fontos igényként merül föl az érettségi bizonyítvány megszerzése, Rendszeres kapcsolatot alakítottunk és alakítunk ki a következő szervezetekkel, intézményekkel:

Adony Város Polgármesteri Hivatala Előszállás Község Önkormányzata Szent István Általános Iskola, Adony Fejér Megyei Pártfogói Hálózat, Székesfehérvár Dunaújváros alap- és középfokú oktatási intézményei Megyei Lakásotthon Hálózat Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Pilis Város Önkormányzata és oktatási, kulturális intézményei Sárbogárd Város Önkormányzata és oktatási, kulturális intézményei Harta Község Önkormányzata és oktatási, kulturális intézményei Solt Város Önkormányzata és oktatási, kulturális intézményei Győr-Moson-Sopron Megye területén elhelyezkedő tagintézmények Rácalmás Város Önkormányzata és oktatási intézményei Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata és oktatási, kulturális intézményei 2.19.2. Szülők és pedagógusok együttműködése:

Folyamatos munkakapcsolatot alakítunk ki a pedagógusok és a szülők, pártfogók, nevelőotthoni nevelőszülők, hivatásos pártfogók között. Az intézmény székhelyén és telephelyein létrehozzuk a Szülői Szervezetet nappali munkarendű osztályok indítása esetén, amit évente újjáalakítunk. Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket, gondviselőket a fiatalok iskolai munkájáról, magatartásáról, szorgalmáról. Értesítjük a szülőket, gondviselőket, pártfogókat az iskolai programokról (kiállítások, bemutató színi és bábszínházi előadások). Az iskola támogatását lehetővé tesszük a létrehozandó alapítványon keresztül (1 %) Biztosítjuk közvetlenül és közvetve a Szülői Szervezet bevonásával a szülői érdekek érvényesítését. Figyelembe vesszük a törvények által biztosított jogokat, segítjük a szülőket kötelezettségeik betartásában.

A szülői értekezletek: A tanév során a nappali munkarendű osztályokban legalább két szülői értekezletet tartunk, szeptember és február hónapokban. Amennyiben az intézmény igazgatója, valamelyik osztályfőnök vagy a szülői szervezet szükségesnek látja, rendkívüli szülői értekezletet szükséges tartani.

Pedagógusok fogadóórái: Az intézmény valamennyi pedagógus munkakörben dolgozója havi egy alkalommal, tanóráin túl, fogadóórát tart. A fogadóórák időpontját az osztályfőnök minden tanév elején beíratja a tanulók ellenőrző könyvébe. A pedagógusnak a megjelölt időpontban a tanári szobában kell tartózkodnia.



2.19.3. Tanulóink kapjanak az iskolától értékálló tudást az anyanyelv, az idegen nyelv, a művészet, a sport és az informatika területén; ismerjék meg és érvényesítsék jogaikat: vegyenek részt az iskola színes, sokoldalú életében (működő diákönkormányzat); értékeljék saját és mások tudását, a tanulásnak legyen tekintélye; fejlődjön önismeretük; saját képességeiknek megfelelő maximális tudást (jártasság, készség) szerezzenek, olyan humán értékeket sajátítsanak el, mint becsület, tisztesség, egymás tisztelete, hazaszeretet, magyarságtudat; kapjanak személyiségfejlődésüknek és képességeiknek megfelelő egyéni bánásmódot. Célkitűzések Alakuljanak ki a személyiség olyan értékes tulajdonságai, mint a szervezőkészség, aktivitás, önállóság, kitartás, érdeklődés, kollektivitás.

Feladatok Kritériumok Az osztályközösség az iskola és A tanulók tudjanak: a diákönkormányzat legkisebb - együttműködni társaikkal, működő egysége, amelynek - mások szempontjait is figyealapértékei: lembe véve cselekedni, felmerülő akadályok esetén - tanulói joggyakorlás, dönteni az életkoruknak - célok demokratikus megfelelő szinten, meghatározása, tetteikért felelősséget vállal- közösségen belüli vita, ni. kritika, - választott tisztségviselők tevékenysége, Az osztályközösség választja meg az osztály tisztségviselőit, s delegál képviselőket az iskola diákönkormányzatába. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Feladata sokrétű. Az ezzel kapcsolatos legfőbb elvárások: - szabad véleménynyilvánítás lehetőségének és a demokratikus döntés létrejöttének biztosítása. - irányítsa úgy a tanulókat, hogy minél többen jussanak érdemi munkával járó megbízáshoz (titkár, helyettes, tanterem-, tanulmányi-, kulturális-, sport-, szekrényfelelős, ügyeletvezető és ügyeletesek stb.), - az iskolai és osztály önkormányzattól kapott információkat építse be nevelő munkájába.


Célkitűzések A tanulók megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit, jogaikat és kötelességeiket.


Feladatok Diákönkormányzat (DÖK) működtetése: - Az iskolai diákmozgalmat a DÖK-segítő pedagógusok támogatják és fogják össze. - A DÖK-nek legyen a tanulók által elfogadott szervezeti és működési szabályzata. - Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. - Véleményt nyilváníthat: *a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor, *a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, *a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, *a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor, * más jogszabályban meghatározott kérdésekben. - A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákönkormányzat képviseli. - A DÖK képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, az SZMK értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjánál. - A diákönkormányzat a tanulókat faliújságon, iskolarádión keresztül, valamint az iskolagyűlésen tájékoztatja.

Kritériumok A tanulók: - tudják érdekeiket felmérni, megfogalmazni, képviselni, - tudjanak érvelni, vitázni mások nézeteinek tiszteletben tartásával, - legyenek képesek kompromisszumra jutni, - az elfogadott döntéseket hajtsák végre, tartsák be, - tudjanak és merjenek véleményt mondani.


Célkitűzések Gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez.


Feladatok Az Iskolagyűlés a legmagasabb fórum, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az iskolagyűlésen a DÖK és az iskolavezetés beszámolhat az előző iskolagyűlés óta eltelt időszak: - munkájáról, és minősítheti azt, - a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, - tanulmányi versenyekről, - ügyeletesi munkáról.

Kritériumok Az alá- és fölérendeltségi viszony tanítsa meg a tanulókat a vezetésre és az alkalmazkodásra egyaránt.

Az iskolagyűlésen: - bárki felszólalhat, közérdekű észrevételt, javaslatot tehet, kérdezhet, - döntést csak a megtárgyalt ügyekben születhet. A tanuló egyéni (akár magán- Az osztályfőnök, vagy bár- A tanuló teljes biztonsággal és jellegű) problémáival keresse melyik pedagógus keressen bizalommal fordulhasson segítmeg tanárát. megoldást a felmerülő prob- ségért a pedagógushoz. lémára. - Szükség esetén álljon rendelkezésre a pszichológus is. - Kívánság-láda. 2.19.4. Belső kapcsolattartás formái: Az intézmény pedagógiai tevékenységének hatékonysága elsősorban azon múlik, hogy milyen mértékben tudja kialakítani azt a nevelő közösséget, amely a pedagógustestület és a tanulók közösségének szerves egysége. A nevelő közösség kialakítása céltudatos folyamat, függ a helyi viszonyoktól, adottságainktól, felkészültségünktől, tanulóink neveltségi szintjétől, hagyományainktól. Ebben a folyamatban az első legfontosabb lépés tantestületünk szemléleti egységének és az ezen alapuló követelményrendszerének, gyakorlati nevelőmunkájának kialakítása. Az előbb leírtak kialakításában jelentős szerepük van - kellő számú pedagógus esetén - a különböző tanári munkaközösségeknek. A munkaközösségek több funkciót látnak el. Egyrészt továbbképzési kollektívák, a dokumentumok, tanulmányok feldolgozói, művészi alkotások készítői, másrészt a mindennapos gyakorlat elemzői, a tennivalók meghatározásában javaslattevő egységek. A munkaközösségek feladata a követelmények egységes értelmezése, az értékelés szempontjainak kialakítása, az egymást támogató, segítő tájékoztatás a hatékonyabb módszerek kialakításában és alkalmazásában. A szakmai munkaközösségeknek arra kell törekedniük, hogy az általuk kialakított szemlélet és gyakorlat érvényesüljön minden pedagógiai tevékenységben. Az intézmény tanévenként MUNKATERVET készít. Itt kerül rögzítésre a belső kapcsolatrendszerek tematikája is. Nevelési értekezletek évente két alkalommal zajlanak, melyeket a tanévnyitó és tanévzáró értekezlet egészít ki. Rendkívüli nevelési értekezletet az igazgató hívhat össze. A munkaközösségi tanácskozások időpontját és tematikáját a munkaközösség-vezetők munkatervei tartalmazzák. Az igazgató ellenőrzési terv alapján végzik a pedagógusok szakmai, pedagógiai értékelését.



2.19.5. A diákönkormányzat A tanulókkal való együttműködés keretében a 20/2012. EMMI rendelet értelmében járunk el: Ha az iskolában, kollégiumban több diákönkormányzat tevékenykedik, az járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben, amelyiknek a megválasztásában a legtöbb tanuló vett részt, feltéve, hogy ily módon a tanulók több mint ötven százalékának képviselete biztosított. Ilyen diákönkormányzat hiányában az iskolában, kollégiumban működő diákönkormányzatok a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik diákönkormányzatot (a továbbiakban: iskolai, kollégiumi diákönkormányzat). A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint f) amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.



3. Tanulói jogviszony 3.1.A felvétel és az átvétel helyi szabályai Tanulói jogviszony létesítése felvétellel vagy átvétellel lehetséges. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. Átvételre a tanév során bármikor van lehetőség. Az átvételt az iskola igazgatója engedélyezheti Az átvétel feltétele lehet különbözeti vizsga, amennyiben ezt a helyi tantervben meghatározott tantárgyi követelmények szükségessé teszik.

3.2.Tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanulói jogviszony ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján, gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján. a tankötelezettség megszűnése után - ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján, ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján.



4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló szorgalmának és teljesítményének értékelése és minősítése 4.1. A tanulói teljesítmények mérésének, értékelésének általános elvei 1. Nevelési irányelveink alapján elvárjuk, hogy tanulóink a szeretettel és nagy empátiával átadott értékek hatására, az eltöltött évek folyamán önálló elképzelésekkel rendelkező, és elképzeléseit vállaló, döntésre képes emberekké váljanak. 2. Értékelésünk elsődleges szempontja, hogy ne egy adott helyzetet értékeljünk, hanem folyamatban lássuk tanulóink fejlődését. 3. Az értékelésben tekintettel kell lennünk az egyes tanulók képességeire, mert a képességek különbözősége rendkívül nagy szerepet játszik az eredményekben. 4. A személyiség fejlődése, a döntésre képes ember nevelése érdekében döntő fontosságú a tanulás folyamatára irányuló szöveges értékelés, a tanulóról kialakított vélemény segítőkész közlése. 5. Az érdemjegyekkel kifejezett értékelés abban az esetben ösztönöz tanulásra és munkára, ha a tanuló tapasztalja, hogy nem a képességeit, tehetségét, hanem valóságos munkáját értékeli a tanár. 6. A büntetés-végrehajtási intézményben, foglalkozásokon való részvétel és munka, folyamatos értékelést követel. Itt csak elkötelezett, magas fokú empátiával és pedagógiai érzékkel rendelkező, a kölcsönös elfogadás alapján álló és értékelő pedagógus érhet el szép eredményeket. Az iskolarendszerű szervezett oktatás és a különböző szakkörökön való tevékeny részvétel fontos szerepet játszik a kriminális személyiségzavarok kialakulásának megállításában és visszafordításában. 7. Az ellenőrzéshez, értékeléshez megfelelő légkört kell biztosítani. A tanulók érezzék azt, hogy az ellenőrzés természetes kísérője a tanulásnak. Érezzék és értsék, hogy az ellenőrzés – és vele együtt az értékelés – nem a bizalmatlanság jele, a pedagógus nem „ítélkezik” felettük, hanem arra szolgál, hogy megfelelő ütemben, helyes irányban haladnak-e a munkájuk végzésében. 8. Az értékelés folyamatát kollektív megnyilvánulásként is definiálhatjuk. A tanulók egymás teljesítményét is értékelhetik. A tanulók bevonása az értékelésbe egyrészt a demokratizmus megnyilvánulása, másrészt az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása, alkalmazásuknak a megszokása a nevelési folyamat fontos része. A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése az órákon folyamatosan történik. Az írásbeli értékelést az osztályfőnök készíti el félévkor és év végén. Fogadóórákon és szülői értekezleteken a pedagógusok rendszeresen értékelik a tanulók teljesítményét, magatartását és szorgalmát. A tanulók teljesítményét ötös fokozatú skála szerint értékeljük. A teljesítmények értékelése az iskola pedagógiai elveiből kiindulva, az egyes tanulók önmagukhoz mért teljesítménye alapján történik. Célunk a tantárgyak megszerettetése, folyamatos motiválás és minél több sikerélmény biztosítása, ugyanakkor meg kell határozni a fejlődés útját is. A tantárgyi értékelés nem tükrözheti az értékelő előítéleteit (az iskolában csak tanulók vannak, nem pedig elítéltek, bűnözők, pártfogói felügyelet alatt állók, romák és nem romák). A tantárgyi értékelés nem alkalmazható magatartási, nevelési problémák megoldására. Az érdemjegyek tartalmának tükrözniük kell a tantervben előírt követelmények teljesítését. Nevelőtestületünk fontosnak tartja, hogy rendszeres visszajelzést kapjon munkája eredményességéről.



Tekintettel arra, hogy nem állnak rendelkezésre központilag kidolgozott eszközök, eljárások, módszerek, melyekkel munkánk minőségét megbízhatóan tudnánk mérni, értékelni, pedagógusközösségünk eldöntötte, hogy adottságaink figyelembevételével saját minőségfejlesztési rendszert dolgozunk ki, amely képes a teljesítmények nyomon követésére.

Célunk: egy teljes körű minőségirányítási rendszer bevezetésével partner- és minőségközpontú működést kialakítani, hatékonyabb együttműködési formákat megvalósítani, a változó igényekhez alkalmazkodni, az intézmény sajátos helyzetéből adódó hátrányokat leküzdeni, a nevelőtestület szemléletmódját megváltoztatni, az oktató-nevelő munka jobb megszervezésével a tanulók képességeit kibontakoztatni, rugalmas képzési szerkezetet kialakítva valamennyi tanulónk számára biztosítani, hogy minőségileg garantált képzéshez jusson, egyenletesebb, kiszámíthatóbb működést biztosítani, pozitív problémamegoldó kultúrát kialakítani, a jogszabályok érvényesítéséhez megfelelő feltételeket biztosítani. Nevelő-oktató tevékenységünket az egész nevelőtestület szoros és állandó együttműködésére építjük, mely önismereten, a közös célok és értékek megfogalmazásán, összehangolt módszereken alapul.

4.2. Az iskola belső vizsgarendszere A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Mindenféle pedagógiai jellegű, iskolán belül végzett tevékenységet folyamatosan és rendszeresen ellenőriz és felügyel az igazgató (személyesen ill. helyettese révén). Az ellenőrzés konkrét és tervszerű rendjét, az ellenőrzési tervet tanévenként kell elkészíteni és közzétenni. Ez nem zárja ki az előre nem tervezett ellenőrzést, például óralátogatást.

Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak köre:

az igazgató, az igazgató-helyettes, a tagozatvezetők, a munkaközösségek megbízott vezetői, az osztályfőnökök saját osztályukban, külön megbízással a tantestület tagjai. A belső ellenőrzés egyik formája - az óralátogatáson kívül - a beszámoltatás, melyet elsősorban a nevelőmunkával kapcsolatban az igazgató, a helyettese, esetleg a vezetőtestület vagy a nevelőtestület együttesen végezhet.

Az ellenőrzés módszerei:

tanítási, konzultációs órák látogatása, írásos dokumentumok felülvizsgálata, tanulók írásbeli munkáinak, azok szaktanári értékelésének vizsgálata, évközi tanulói beszámolók látogatása, év végi vizsgák meghallgatása, dolgozatok átvizsgálása, vizsgabizottságokban való részvétel.

Az órák ellenőrzését meghatározott szempontok alapján végezzük. a.) Célok, feladatok, megvalósulásuk:

Milyen mértékben felelt meg a tanítás-tanulás eredménye az óra céljának? Mennyire gondosan készült a tanár az órára? A magyarázat szintje, a tanított anyag mennyisége megfelel-e a tanulók felkészültségének? Milyen képességeket, készségeket fejlesztett a tanóra?



Milyen szerkezeti egységekből épült fel a tanítás-tanulás folyamata az órán? Hogyan kapcsolódott a tanóra a tanulók előző tudásanyagához? A tanulók közvetlen irányítása. Hogyan valósult meg az órán a tanár és a tanuló közötti kommunikáció: kezdeményezés, reagálás, reflexió? Milyen mértékben voltak szakszerűek, célszerűek, érthetőek, ösztönzők a tanár kérdései? Törekedett-e a tanár arra, hogy feltárja a tananyag egyéb tárgyakkal való kapcsolatát?

b.) A tanulás közvetett irányítása:

Hogyan készítette elő a tanár a tanórai munkát? A cél eléréséhez megfelelő eszközt választott-e a tanár? Biztosított-e megfelelő időt a tanár a feladatok végrehajtásához? Szervezett-e differenciálást a tanár? Hogyan ellenőrizte, értékelte a tanár a tanulók munkáját? Megfelelő időarányokat biztosított-e a tanár az ismétlésre, a házi feladat ellenőrzésére, új anyag feldolgozására és az összefoglalásra?

c.) Munkalégkör:

Milyen tényezők befolyásolták az óra hangulatát? Hogyan függött össze az óra a tanár személyiségének jellemzőivel? Hogyan alakult az aktív és passzív tanulók aránya? A tanulók kapcsolatára az együttműködés, a versengés, a közöny vagy az agresszivitás a jellemző? Az ellenőrzések tapasztalatait szóban, szükség szerint írásban ismertetni kell az érdekeltekkel. Az általánosítható tapasztalatokat a nevelőtestület egésze, illetve az érdekeltek számára közzé kell tenni. Ennek kerete lehet a rendes, illetve rendkívüli tantestületi értekezlet.

4.3. Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei A tanulói teljesítmények értékelése Az iskola feladatait, céljait nemcsak az általa nyújtott képzés sokszínűségével, az átadott ismeretek széles skálájával érheti el. Az iskola oktató-nevelő munkájának színvonalát meghatározza a tanulói teljesítmények nyílt, tárgyilagos, egységes alapokon nyugvó, fejlesztő szándékú értékelése is.

Általános elvek: A tanulók munkáját, a helyes önkontroll kialakítása, valamint a folyamatos tanulásra szoktatás érdekében rendszeresen értékelni kell. Az értékelés történhet szóban és írásban, képzési típustól függően évközi felelet, írásbeli témaközi vagy témazáró dolgozat formájában, de lehet év végi szóbeli vagy írásbeli vizsga, vagy képzési szakasznak megfelelő beszámoló alapján is. Az értékelő tanárok válasszanak változatos, a tantárgy jellegének leginkább megfelelő értékelési formákat. A szóbeli és írásbeli értékelési formák legyenek egyensúlyban. Az értékelés során feltett kérdések legyenek érthetőek, feleljenek meg a tanulók életkori sajátosságainak. Az értékelő törekedjen arra, hogy értékelésénél a lényeges tudást vegye figyelembe, az értékelés ne legyen büntető jellegű. A tantárgyi értékelés (osztályozás) nem tükrözheti az értékelő előítéleteit, a tantárgyi értékelést nem alkalmazhatja magatartási, nevelési problémák megoldására. A tanulók mindig ismerjék az értékelés célját, a szaktanár által felállított normarendszert. A vizsgára a szaktanár előzetesen ismertetett tétel- illetve témakör sorozatot készít, amiben csak a tanulókkal egyeztetett, a kötelező tananyagba tartozó feladatok szerepelhetnek. Ismerjék a tanulók, hogy mi az a teljesítmény, amit az adott tantárgyból a minimumért nyújtani kell. A szóbeli feleletek esetében a szaktanár az általa adott számszerű értékelést indokolja, az indoklás értékelje az elméleti teljesítményen túl a felelő kommunikatív készségét, kifejezőképességét, beszédkultúráját.



A szaktanár a tanítás folyamatában és értékelő munkájában szaktárgyától függetlenül helyezze előtérbe a szép magyar beszéd tanítását, amit önmagától is meg kell megkövetelnie, s tanítványait is nevelnie kell rá. Az írásbeli feleleteknél a szaktanár a javítás során törekedjen arra, hogy a tanuló által elkövetett hibát a tanuló nevelésére tudja felhasználni. Az írásbeli munkákat szövegesen is értékelje, amellyel segíti a tanulót a hiba kijavításában, a tanulói önértékelés fejlesztésében. A szaktanár a szakmai hibákon túl javítsa a nyelvhelyességi hibákat is, ezekre szöveges értékelésében hívja fel a figyelmet. Az értékelés valamennyi formájában legyen normakövető, fejlessze a tanuló önértékelési képességét, hatása váljon pozitív személyiségfejlesztővé. Az értékelő pedagógus mindig vállalja értékelésének tartalmát.

Az értékelés konkrét szempontjai: Az osztályozást a képzési szakaszban arányosan kell végezni, úgy, hogy: az osztályfőnök és a szaktanár a nappali munkarendű osztályoknál a szülőt a tanuló szaktárgyi előrehaladásáról folyamatosan tudja tájékoztatni, a tanulónak legyen lehetősége hiányait pótolni, a szerzett érdemjegyeket javítani. A tanév végén a fejlődési tendenciákat figyelembe véve a tanuló egész évi teljesítményét kell értékelni. A szaktanár köteles döntését indokolva, szóbeli, írásbeli értékelését (érdemjegyét) közölni a tanulóval. Helyes, ha a folyamatosan, az osztály nyilvánossága előtt jól szereplőt szintén nyilvánosság előtt megajánlott vizsgajeggyel értékeljük, de ezt nem tehetjük az alig-alig elfogadható szintűvel. Legyen mód arra is, hogy egyes tárgyakból önállóan elkészítendő házi dolgozatokkal, órai kiselőadással, stb. bizonyítsák haladásukat. A nappali munkarend szerinti tagozaton az értékelés, mint ahogy a tanítási folyamat is, a nappali munkarend gyakorlatához hasonló módon történik. Lényeges eltérés, hogy minden év végén kötelezően, az előre meghatározott tantárgyakból osztályozó vizsgán is bizonyítaniuk kell a tanulóknak felkészültségüket, melynek eredménye az évközi osztályzatokkal összevetve, együttesen adja a bizonyítványba kerülő minősítést. Az esti tagozaton, a tanév során két alkalommal, előre meghatározott tantárgyakból vizsgákat tartunk, ahol a szaktanár tételhúzással, vizsgaszerűen értékeli a tanulók felkészültségét. Ezeknek formája általában az érettségihez igazodik, magyarból, matematikából mindig van írásbeli is, más tantárgyakból szóbeli és/vagy írásbeli. A tanév végén hasonló formában, de az egész tanév anyagából osztályozó vizsgát tartunk, a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban. Ezek az ésszerűség és a körülmények határain belül nyilvánosak. A vizsga eredménye elvileg önmagában (miként a magánvizsgán) megadja a tanuló érdemjegyét, de minden szakmai érv amellett szól, hogy az évközi teljesítményt ne hagyjuk figyelmen kívül. A felnőttoktatásban a hallgatók teljesítményét az előzetesen kiadott minimum követelményszint alapján, elsősorban a szervezett belső vizsgákon és a továbbhaladást meghatározó év végi osztályozó vagy magánvizsgákon kell értékelni.

Az ellenőrzés fajtái szóbeli feleltetés, házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése, írásbeli számonkérési formák:

-

írásbeli felelet (egy anyagrészből),

-

beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése,

-

röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból),

-

dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből),

-

témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő).



a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése.

Az ellenőrzés funkciói: folyamatos munkára készteti a tanulókat, folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről, a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz vezető út megtalálásának eszköze.

4.4. Az írásbeli beszámoltatás elvei Bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem íratunk. Egy napon lehetőleg nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró vagy vizsga dolgozatot. A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből, azoknál a tantárgyaknál, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát is kötelesek tenni (illetve tehetnek). A bizonyítottan részképesség zavarral rendelkező (például dyslexiás), illetve írásképtelenséget okozó fogyatékkal élő diákot az írásbeli számonkérés minden formája alól fölmentjük – megfelelő szakértői vélemény alapján. Az írásbeli munkák ellenőrzése és a tapasztalatok visszajelzése során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a diákokat megtanítsuk jegyzetelni. Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztésébe beleértendő az is, hogy megtanítjuk a diákokat az információhordozók használatára. (Pl. szövegszerkesztés, az internet használata levelezésre, forrásgyűjtésre, prezentáció készítése demonstrációs eszközökkel, stb.) A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját rövid időn belül értékelni, javítani kell, ellenkező esetben annak – fontosabb – visszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerző” funkciója mögött.

4.5. A házi feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata A „házi feladat” céljai:

újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat; önálló kutatómunkát végezni valamely témában; alkotómunkát végezni valamely témában.

A házi feladatok kitűzésének elvei: Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja). A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak milyen a heti iskolai leterheltsége, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot. Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elkészítésére, megtanulására mindenki képes.) A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell. Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint. Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos.



A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket, kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.



5. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési szempontjai a nappali munkarendű évfolyamokon 5.1. A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, tanköteles tanuló esetén harminc óra időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga – felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Tanulmányok alatti vizsgát – az e rendeletben meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az augusztus 15-étől augusztus 31éig terjedő időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.



A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit az iskola pedagógiai programja határozza meg. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig – alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakközépiskolában húsz óráig – tarthat. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően, – így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján



a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Ha a vizsgázó a (4) bekezdés d) pontja alapján a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető. Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik.



Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján

a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. Ha a vizsgázónak a 68. § (4) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés – szakképzési törvényben meghatározott – országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, az 20/2012-es EMMI rendelet51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát



tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az értesítőben (az ellenőrzőben) kiállított félévi értesítőben kell tájékoztatni. Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban is fel kell tüntetni. Ha a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását ellátó iskola helyi tanterve, szakmai programja az évfolyam követelményének teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt határoz meg, a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot pedig a tanítási idő végén kell megállapítani. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tanulót az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára vették fel. Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztályzatot – az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai programban foglaltak szerint kell eljárni. Ha a tanuló – a szülő kérelme alapján – a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, és az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak ez hátrányos, akkor az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az iskola igazgatója megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéshez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról



a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek, b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében

kell gondoskodni. Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. Az alapfokú művészeti iskolában a művészeti alapvizsgát és a záróvizsgát a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontban kell megszervezni. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgafeladatokat az intézmény helyi tanterve alapján kell kidolgozni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát több alapfokú művészeti iskola közösen is megszervezheti. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. Az évfolyam megismétlése – kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát – nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, kérelmére a magasabb iskolai évfolyamra vagy a szakképzési évfolyamra lépésről, továbbá az érettségi vizsgára bocsátásról a megismételt iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni. A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg.

5.2. A magatartásjegy kialakításának elvei A magatartásjegyeket a tanuló tanórai és iskolai fegyelme, a tanulói kötelezettség ellátása, a vállalt feladatok teljesítése, az iskola közéletébe való bekapcsolódás együttes mérlegelésével kell kialakítani. A magatartás nem azonos a magaviselettel. A magatartásjegy kialakításában a tartás, a morális tulajdonságok (becsületesség, kudarctűrés, önfegyelem) játsszák a döntő szerepet.

A tanuló magatartásjegyében kifejezésre jut: az iskolába járási fegyelme (a Házirendben meghatározott bizonyos igazolatlan óraszám, amely mellett a tanuló magatartásjegye – ha az egyéb feltételek teljesülnek – lehet példás, jó, változó); társaihoz való viszonya (segítőkészség, szolidaritás, stb.); a tanáraival szemben tanúsított magatartása (udvariasság); beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában és az iskolai szervezésű rendezvényeken; a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív irányú) változás; óra alatti magaviselet (a fegyelmezettség szintje). A tanulói szorgalom értékelésénél a tanuló tanulmányi munkájának és képességének összhangját, a tanulói munka egyenletességét, rendszerességét, a tanulói hozzáállást kell elsősorban mérlegelni.

5.3. A szorgalomjegy kialakításának elvei A tanuló szorgalomjegyében kifejezésre jut: a tanuló tudás iránti igénye (szelektál-e a tárgyak között vagy minden tárgyat igyekszik tanulni),



a tanuló képességéhez mért teljesítménye, a tanuló feladattudata (kötelező feladatai megoldásának, elkészítésének minősége, igényessége), a tanuló részvétele az órák menetében (aktivitás), a tanuló írásos és manuális munkáinak külalakja, iskolai felszerelésére vonatkozó igényessége (pl. gyakran otthon hagy-e kötelező felszerelési tárgyat). A magatartás értékelésénél nem lehet példás az, aki rendszeresen nem teljesíti vállalt feladatait, s hiányzásait nem tudja igazolni, osztályfőnöki vagy más büntetésben részesült. A szorgalom értékelésénél nem lehet példás az a tanuló, aki nem tesz képességeinek megfelelően eleget tanulói kötelezettségeinek, tantárgyi élőmenetelében jelentős visszaesés mutatkozik. A tanulói magatartás és szorgalom értékelését az iskolában általános érvénnyel kialakított norma alapján az osztályközösség véleményének, a tanulócsoportban tanító pedagógusok javaslatainak figyelembevételével az osztályfőnök végzi el. Javaslatát a tantestület hagyja jóvá. A magatartás és szorgalom év végi értékelésénél a félévi minősítéshez viszonyított változást döntően figyelembe kell venni.

5.4. Adható minősítések: a tanuló magatartása lehet: példás, jó, változó, rossz, a tanuló szorgalma lehet: példás, jó, változó, hanyag. A tanuló magatartását és szorgalmát számszerűen csak félévkor és év végén kötelező értékelni, az osztályközösség azonban az osztályfőnökkel legalább negyedévenként végezze el. Az osztályfőnök a tanuló szorgalmának és magatartásának értékelése után az észlelhető jelentős változásokról és annak ismert okairól köteles a szülőt tájékoztatni.

5.5. A magatartás minősítésének szempontjai iskolánkban A PÉLDÁS magatartási jegyet az a tanuló érdemli meg, akinek tevékenységében megnyilvánul a közösségi motiváció: figyelembe veszi az adott közösség érdekeit, szempontjait, szereti a közösségi életet, pozitív hatást gyakorol a közösségre és annak egyes tagjaira, az iskola rendjének kialakításában tevékenyen részt vesz, a követelményeket megtartja, és tanulótársait is a követelmények megtartására ösztönzi. Feltétlenül példás jegyet kapjon az a tanuló, aki jól érzi magát a tanulóközösségben, szívesen tevékenykedik benne, és arra törekszik, hogy másokból is kiváltsa ezt a jó érzést, mások beilleszkedését is előmozdítsa. Akinek a viselkedése különböző körülmények között is példamutató, aki nemcsak a tanárokkal, de idegenekkel, tanulótársaival is udvarias, aki megfelelő hangnemet tud használni. A hanyag szorgalmú diák – mivel nem teljesítette alapvető kötelességét –, nem lehet példás magatartású. A JÓ magatartású tanuló szívesen vesz részt a közösség életében, bár annak alakítására befolyást nem gyakorol: a közösség érdekei ellen nem vét, az iskola házirendjének követelményeit megtartja. Jót kapjon az a tanuló, aki jól illeszkedik ugyan társai közé, elfogadja őket, de erősebb ragaszkodást, vonzódást nem mutat. A fegyelmezett, de másokkal nem foglalkozó tanuló inkább jó jegyet kapjon. Aki a viselkedésre vonatkozó elemi követelményeket megtartja, de szó nélkül, közömbösen veszi tudomásul a körülötte megnyilvánuló laza viselkedést, az is kapjon jót. VÁLTOZÓ jegyet kapjon az a tanuló, aki tudatosan ugyan nem árt a közösségnek vagy egyes tanulótársainak, de számítani nem lehet rá, mert megnyilvánulásai megbízhatatlanok. Változó az, akinek a tanulótársaihoz való viszonya közösségi tevékenységekben való részvétele ingadozó, akinek viselkedése nemcsak a tanulótársakkal, hanem esetenként a tanárokkal szemben is udvariatlan, nyegle. A ROSSZ magatartási osztályzatot az kapja, aki szándékosan árt a közösségnek, egyes tanulóknak, a követelményeket általában megszegi. A rossz minősítés a tanulóközösséggel való szembenállást jelzi. A durvaság, gorombaság megengedhetetlen. Az ilyen viselkedés és hangvétel rossz osztályzatot von maga után.



5.6. A szorgalom minősítésének szempontjai A PÉLDÁS minősítést az a tanuló érdemli meg, akinek tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye, ennek érdekében céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható, minden tárgyból elvégzi kapott feladatait, és van határozott érdeklődése. Méltányolandó az önállóság szintje is a szorgalom osztályzatban. Attól a tanulótól, aki példást kap, el kell várnunk az önálló munkabeosztást és önellenőrzést. A példás szorgalom kritériuma a kötelességtudat magas foka, ami abban nyilvánul meg, hogy munkatempója sohasem lankad, állandóság jellemzi, mindig készül, figyel, érdeklődik. Példás szorgalmú tanulótól elvárható, hogy minden tárgyat igyekezzen képességei szerint legjobban elsajátítani, de legyen olyan tárgy is, melyekben határozottan elmélyül, amelyek iránt különös érdeklődést mutat. A JÓ szorgalmú tanuló is figyel az órán, házi feladatait elvégzi, az órákra mindig lelkiismeretesen felkészül, rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. A jó szorgalmú tanuló is képes arra, hogy megfelelő ösztönző hatásra rendszeresen dolgozzék, hogy ellenőrizze önmagát, vagy felmérje, hogy adott esetekben mihez kell segítséget kérnie. A jó szorgalmú tanuló általában felkészül, ha különösebb érdeklődést nem is árul el a tanulmányai iránt. Munkavégzését az jellemzi, hogy érdeklődése megmarad a szorosan vett iskolai tananyag keretein belül. VÁLTOZÓ minősítést kapjon az a tanuló, akinek a tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. A változó szorgalmú tanuló önállótlan, csak akkor fog a munkához, ha erre mindig külön ösztönzik, nem nézi át saját munkáját, nem ellenőrzi magát. A HANYAG minősítést az kapja, aki tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatát nem végzi el. Az érdektelenség, a teljes közöny hatja át munkáját. Természetesen magát a minősítést az osztályfőnök végzi. Az osztályzatokat osztályfőnöki órán meg kell beszélni a tanulókkal. Nem szükséges minden esetben elfogadni a tanulók más véleményét. Ha azonban a közvéleménnyel ellentétesen dönt, akkor ezt mindenképpen pontosan indokolnia kell.

5.7. Az érdemjegyek tartalma 5 (jeles)

a tantervben előírt (minimális és kiegészítő) követelményeket kiválóan, önállóan teljesíti a tanuló, mondanivalóját logikusan, összefüggően, legfeljebb kisebb kisegítő kérdésekkel meg tudja fogalmazni;

4 (jó)

összefüggően, jól előadott ismeretanyag, amelynek ismertetésekor a tanuló kevés segítséget kap;

3 (közepes)

akadozva előadott felelet: a tanult anyag nagy összefüggéseit, lényegi kérdéseit ismeri a tanítvány, miközben a tanár kisebb segítségére van szüksége;

2 (elégséges)

nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények lényeges elemeinek többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni a tanuló, de azokat magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes;

1 (elégtelen)

elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom: a lényeges tények felét sem tudja a tanuló még tanári segítő kérdésekre sem megfogalmazni.

A pontozással értékelt munkák jeggyel történő minősítése (közismereti tárgyak esetén):



1 – 35% 36 – 55% 56 – 70% 71 – 85% 86 – 100%

(1) elégtelen (2) elégséges (3) közepes (4) jó (5) jeles

5.8. Fegyelmező intézkedések A fegyelmezés szükségessé válása után legfontosabb alapelv a fokozatosság, valamint az, hogy a büntetés mértéke arányos legyen az elkövetett vétség súlyával. Fegyelmező célú intézkedés semmi esetre sem kerülhet összefüggésbe a tanulmányi munka értékelésével. Ennek még a látszata is feltétlenül kerülendő, az intézkedő pedagógus saját fegyelmi felelőssége terhére. Esti munkarend szerinti osztályokban a nappali tagozat gyakorlatának megfelelő szankciókat kell alkalmazni, különös körültekintéssel pl. a tanuló egészségi állapotára, hátrányos családi, egyéb helyzetére, a szülő nevelési attitűdjére, stb. Itt a szóbeli, majd az írásbeli figyelmeztetések szintjei: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói. Gondoskodni kell arról, hogy a szülő értesüljön róluk (ellenőrző füzet, telefonos megbeszélés, esetleg hivatalos levél útján). Súlyos közösségromboló magatartás esetén másik osztályba, tagozatra való áthelyezés, a tanév folytatásának felfüggesztése, magánvizsgára utasítás, az iskolában a tanév folytatásától való eltiltás lehet a végső szankció. A nappali és esti munkarendű oktatás területén a tanórai jelenlét kötelező. A megengedett igazolt és igazolatlan hiányzások mennyiségét a Közoktatási törvény szabályozza. Különösen súlyos esetben a tanulói jogviszony megszüntethető, de ezt tantestületi döntésnek kell megelőznie, melyet írásban rögzíteni kell. A tanulók írásbeli kérésére az intézmény szervezhet belső vizsgákat az alábbi okokból: iskola- vagy évfolyamváltás, tanulmányi követelmények tanévnél rövidebb teljesítése, a képzésbe magasabb évfolyamon történő belépés esetén. Az ilyen formán kérelmezett vizsgákat az igazgató engedélyezheti, és ő jelöli ki a vizsgabizottság tagjait. A vizsgabizottság a vizsgázó számára témaköröket, tételeket állít össze, amelyeket a vizsga időpontjának megjelölésekor a vizsgázóval ismertet. A vizsgázónak legalább egy hónap felkészülési időt kell biztosítani. Sikertelenség esetén a tanuló a vizsgát egyszer megismételheti.

5.9. A felnőttoktatásra vonatkozó kitételek A pedagógiai program nem határoz meg külön felvételi követelményeket a nem tanköteles korú tanulók számára. A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény vezetője a jelentkezőt kérelmére felveszi az intézménybe. Az intézmény a képzés indítását legalább harminc nappal megelőzően a képzés indításának tényét a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A beiratkozáshoz be kell mutatni a jelentkező nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, valamint a jelentkező által elvégzett iskolai évfolyamokról kiállított bizonyítványt. A felnőttoktatásban a tanuló iskola helyi tantervében meghatározottak szerint vesz részt a kötelező tanórai foglalkozásokon. Az iskola a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatja a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. A tájékoztatásnak ki terjed a mulasztások jogkövetkezményeire.



Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul. Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgát legalább tíz nappal megelőzően értesítést kap az intézmény feladatellátási helye szerint illetékes kormányhivatalt. A kormányhivatal megbízottja megfigyelőként részt vehet a vizsgán. Évközi beszámolókat az esti tagozaton két alkalommal kell tartunk, előre meghirdetett időpontban a tantervi követelmények szerint. A tanulókkal előre ismertetni kell a tantárgy minimumkövetelményét, melyek teljesítése esetén a tanuló elégséges osztályzatot kap. Az évközi beszámoló letétele valamennyi hallgató számára kötelező, elmulasztása esetén a tanév az adott évfolyamon csak az évfolyam megismétlésével folytatható. A hallgató az igazgatótól írásban kérheti – indokolt esetben – a vizsga elhalasztását. Amennyiben a hallgatók más iskolában egy-egy tantárgy tantervi kötelezettségeinek – legalább közepes szinten – eleget tettek korábbi iskolájukban vagy korábbi tanévben, és ezt a bizonyítványukkal igazolni tudják, az igazgatótól írásban kérhetik a vizsga- és óralátogatás-mentességet. Az év végi osztályozó vizsgák és az évközi jegyek alapján a tantestület osztályozó értekezleten dönt a tanuló előrehaladásáról. Magánvizsga: Iskolánkban mindenki, aki már nem tanköteles korú (16 vagy 18 év év feletti), és a beiratkozás feltételeivel rendelkezik (bizonyítvány, előképzettség), iskolán kívüli önálló felkészülés alapján jelentkezhet magánvizsgára. E jelentkezéssel tanulói jogviszony jön létre. A magánvizsgázó a vizsgadíj befizetése után, a tanév rendjében meghatározott rendes iskolai vizsgaidőszakon belül a megfelelő évfolyam tanulóival együtt, velük azonos feltételekkel vizsgázhat. (Kérhet előzetes óralátogatási engedélyt, tájékozódhat az osztályban a követelményekről, a vizsga rendjéről, de tanulmányi segítséget, feladat-, tételsort, stb. csak külön megállapodás esetében nyújt az iskola.) A magánvizsga minősítése, dokumentálása, esetleg javítóvizsga engedélyezése ugyanúgy a vizsgabizottság – az osztályt vizsgáztató tanárok és az igazgató – joga és kötelessége, mint a rendes tanulók esetében. Ha a magánvizsga sikeres, a tanuló beiratkozhat rendes tanulónak a következő évfolyamra, vagy ismét magántanuló maradhat. Bukás esetén, ha beiratkozik a következő tanévre, a térítési díj szempontjából nem minősíthető évismétlőnek. (Hiszen az iskola által nyújtott szolgáltatásokat, segítséget még nem vette igénybe.) A szaktanár mind a beszámolók, mind a vizsga eredményeit köteles a tanulmányi lapra és a naplóba írni. Ezek alapján az osztályfőnök az év végi továbbhaladásról született döntéseket a törzskönyvben dokumentálja, és bizonyítványt állít ki róla.



6. BV. Intézetekben történő oktatás speciális feladatai 1. Szintfelmérő vizsgák: a szabadságvesztés büntetésüket töltő általános iskolai végzettséggel rendelkező fogvatartottak esetében igen gyakori probléma, hogy az iskolai végzettségüket igazoló dokumentumokat nem tudják megkérni és bemutatni. A BV. Nevelési Szolgálata szociális előadók segítségével, az elítélt beleegyezésével kérik be az egykori iskolájukban elvégzett 8. évfolyam törzslapját. 2. Előfordul, hogy az iskolai tanulmányaikat végző elítéltet, más büntetés-végrehajtási intézetekbe átszállítják. Ebben az esetben, ugyanazon évfolyamon folytathatja megkezdett tanulmányait, valamint a más intézetben szerzett érdemjegyeit – melyeket hivatalos levélben megkérünk -, az osztálynaplóban rögzítjük. 3. A büntetés-végrehajtási intézetekben folyó oktatás rendkívül speciális. Egyediségéből kifolyólag az is előfordulhat, hogy valamelyik fogvatartott, az évfolyamok befejezése előtt szabadul. Ilyenkor biztosítjuk az érintett személy részére az osztályozó vizsgán való részvételt. A háromtagú vizsgabizottságot az igazgató bízza meg. 4. Az intézményünk által szervezett oktatásba, lehetőség szerint a fogvatartottak minél nagyobb csoportját szeretnénk bevonni, hiszen a büntetés-végrehajtás egyik fő célja a rehabilitáció, reintegráció, melynek megvalósulása részben nevelésen, oktatáson, pedagógiai tevékenységeken keresztül valósul meg. Ettől a lehetőségtől egyetlen elítéltet sem szeretnénk megfosztani, azon fogvatartotti populációt sem, akik egyéb büntetés-végrehajtási okokból nem hagyhatják el zárkájukat, körletrészüket. 5. Ennek áthidalására lehetőségként kínáljuk fel az oktatásnak azon formáját, mely szerint tanulói jogviszony létesítésével, egyéni ütemterv szerint készülnének a tanulók a zárkájukban, amely felkészülési programot a pedagógusok állítanak össze részükre. A pedagógusok az önálló tanuláshoz folyamatos segítséget nyújtanak. Tanév végén osztályozó vizsgát tesznek. 6. Az is előfordulhat, hogy az elítélt a büntetési idejének letöltése alatt több évfolyamot szeretne elvégezni. Ezeknek a tanulóknak iskolánk szintén biztosítja az osztályozó vizsga lehetőségét. A büntetés-végrehajtási intézetekben a tárgyi feltételek adottak, illetve megfelelőek, azonban folyamatos bővítését, az eszközök gyarapítását, frissítését fontosnak és szükségesnek tartjuk. A büntetésvégrehajtási intézetek a szerződésben foglaltaknak megfelelően biztosítják az oktatásban résztvevő elítéltek részére, az eszközök folyamatos beszerzését, azok bővítését az együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint (audio-vizuális eszközök, applikációs képek, íróeszközök, füzetek, tankönyvek stb.). A tanításon kívüli foglalkozások egy része szorosan kötődik a tananyaghoz. Rendszeresen korrepetálások történnek úgynevezett korrekciós óra keretében a gyengébb képességűek számára. Az intézet pszichológusa által kiszűrt részképesség-zavarral rendelkező, de fejleszthető tanulók részére felzárkóztató foglalkozásokat szervez, illetve tartanak az intézményünk gyógypedagógusai. Tanulóink számára drogprevenciós órákat, és terápiás foglalkozásokat tervezünk. Kiemelt figyelmet fordítunk a roma etnikum kultúrájának és nyelvének megőrzésére. Ennek érdekében tervezzük a cigány nyelv, mint idegen nyelv oktatását, valamint társadalmi ismeretek oktatásával a reintegrációt, a jogrendszerben való tájékozódást kívánjuk elősegíteni. Mivel tanulóink viszonylag hosszú szabadságvesztés büntetést töltenek, szükségesnek tartjuk a családi életre nevelést, mint osztályfőnöki óra keretében megvalósuló célkitűzést, mely fontos alappillére lehet az általunk is támogatott reszocializációnak.

6.1. Általános munkarend a BV. Intézetekben Iskolánk speciális jellegénél fogva a kihelyezett tagozatokon folytat oktató és nevelő munkát. Az iskolai oktatás során alkalmazkodnunk kell a BV. Intézetek belső biztonsági szabályzatához. Oktatást csak az elítélt tanulók számára fenntartott szabadidősávban lehet folytatni. Ez az idősáv általában 1500 és 1800 óra



között van, de ezt az időintervallumot egyes BV. intézetek más időpontok között is meghatározhatják. Fontosnak tartjuk, hogy a BV. Intézetekben munkát végző elítélteknek is legyen lehetőségük a középfokú tanulmányok elvégzésére. A BV. Intézetekben folyó oktató-nevelő munka éves időbeosztását és feladatrendszerét az iskolavezetés által kidolgozott és a BV. Intézetek által jóváhagyott munkaterv tartalmazza.

Az éves munkaterv többek között tartalmazza a BV. Intézetekben:

A tanév rendjét. A szabadon felhasználható tanítás nélküli munkanapok beosztását. Az osztályozó és szintfelmérő vizsgák időpontját. Az állami ünnepek megünneplésének időpontjait, szervezésének felelőseit. (Közös szervezés a BV. kulturális nevelőtisztjével.) Kulturális programjainkat. Ünnepélye tanévnyitó és tanévzáró tervezett időpontját. Tanításon kívüli foglalkozások, kulturális programok rendjét.

6.2. Tanuló csoportok szervezése A BV. intézetekben az iskola igazgatója által megbízott tagiskola-vezetők végzik a beiskolázási feladatokat. Felmérik a jelentkező elítéltek iskolai végzettségét, biztosítják a jelentkezés lehetőségét, a jelentkezővel egyeztetik a sikeresen befejezett évfolyamokat. Az igazoló iskolai dokumentumokat (bizonyítvány, anyakönyvi hivatalos másolat, igazolások) az elítélt kéri be hivatalos levél formájában hozzátartozójától, vagy megbízza ennek lebonyolításával a tagiskola-vezetőjét. A szakiskolába és gimnáziumba való jelentkezés mindig önkéntes.

6.3. Iskolánk tanulóira jellemző további sajátosságok: már fiatalkorúként is - tapasztalataink szerint - bűncselekményt, esetenként olyan fegyelemsértést követtek el, melynek következményként fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetébe vagy más zárt intézetbe kerültek elhelyezésre, ahonnan bizonyítványuk bekérése nehézkes, nem megoldható. tanulóink egy része nevelőotthonban nevelkedett (különösen a nem roma tanulóinkra jellemző). Innen kikerülve követték el az első bűncselekményeiket. Vannak közöttük jó értelmi képességekkel rendelkező tanulók is, ezért a tehetséggondozás is az egyik fontos feladatunk. személyiségzavar különböző formái jellemzik őket, ezért nélkülözhetetlen a pszichológus segítsége.

6.4. Heti és napi munkarend Az oktató-nevelő munkahetes órarend szerint hétfőtől-péntekig tart. A tanítás kezdete és befejezése a BV. belső biztonsági szabályzatához és az elítéltek szabadidő-intervallumához igazodik. A tanítási órák ideje: 45 perc. A tanítási órák között 5 és 10 perces szünetek vannak. Ha különleges és váratlan esemény történik a BV. Intézetben, az őrszemélyzet felfüggesztheti a tanítást, és az elítélteket a zárkáikba kísérheti. A pedagógusoknak a BV. Intézetek belső biztonsági szabályzatát kötelező betartani. Az oktatás és a felnőttoktatás kerettantervei szerint folyik. A tantárgyi óraszám teljesítése után a tanulók érdemjegyet kapnak. Az Oktatási Törvény felnőttoktatásra vonatkozó előírásai lehetőséget adnak a nappali tagozat tanrendjétől való eltérésre. A kerettantervben előírt óráikat szeptember 1. - június 30. között teljesítik pedagógusaink. A tanév ünnepélyes bizonyítványosztással zárul.

6.5. Tanulói jogviszony megszűnése a tanulói jogviszony a szakiskola 10. vagy a gimnázium 12. évfolyamának befejezésével megszűnik ha a tanuló hosszan tartó kórházi ápolásra szorul (Tököl)



Másik BV. Intézetbe szállítják (kérésére eddigi érdemjegyeit a befogadó BV. Intézetbe küldjük, és ha ott lehetősége van, folytathatja tanulmányait) Új ítélet születik és szabadul (ha a tanuló kéri a szerzett érdemjegyeket az általa megadott iskolába küldjük) Az elítélt magatartásával veszélyezteti a pedagógusok, tanulótársak testi épségét.

6.6. Szociális ellátási lehetőségek a BV. Intézetben a nem dolgozó tanuló jogosult ösztöndíjra, ennek összegét törvények szabályozzák. A 6/ 1996. IM. rendelet 132.§-ának értelmében az alapfokú oktatásban, szakképzésben vagy továbbképzésben résztvevő elítélt - ha nem állították munkába - a képzés ideje alatt az alapmunkadíj egyharmadának megfelelő pénzbeli térítési díj illeti meg. szorgalmas tanulmányi munkáért az osztályfőnökök, szaktanárok dicséretet javasolhatnak tanulóinknak. A dicséretek az elítéltek személyi anyagába kerülnek. A dicséretek különböző kedvezményeket jelenthetnek, ezeket a kedvezményeket szintén BV törvények szabályozzák.

6.7. A pedagógusok munkájának, értékelésének alapelvei A pedagógus mindig értékeli önmaga munkáját. Az önértékelés legfontosabb szempontja a folyamatos továbbfejlődési igény. Az értékelés évente történik. Az önfejlesztéshez szükséges hátteret az intézmény vezetése biztosítja. A pedagógus munkájának másik értékelője a szakmai munkaközösség. A munkaközösség véleményezi az önértékelést, és erről feljegyzést készít. Javaslatot tesz a művészeti vezető és az igazgató részére. Az értékelésben egyrészt azt kell mérlegelni, hogy az intézménynek a pedagógiai programban meghatározott céljait mennyire szolgálta az egyes munkavállaló tevékenysége. Másrészt eredményvizsgálatot kell végezni, amely tükrözi a kimeneti eredményeket. A munka hatékonyságát folyamatos és segítő szándékú munkamegbeszélésekkel kell növelni. Ezek a megbeszélések szükségesek a tanár és diák között folyamatosan, a tanár és diák között rendszeresen. A szülő a pedagógus munkáját akár pozitív, akár negatív értelemben minősítheti. Természetesen véleményét intelligensen, a pedagógus emberi méltóságának megsértése nélkül közölheti azzal a szándékkal, hogy gyermeke fejlődését segítse. A diákok a pedagógus munkájáról, személyiségéről kulturált formában közvetlenül a tanárnak mondhatnak véleményt, kérhetik sérelmük orvoslását. Az intézmény igazgatója a már leírtak figyelembe vételével minősíti az egyes pedagógus munkáját, szakmai, pedagógiai felkészültségét, a Pedagógiai programban meghatározott célokhoz való viszonyát. Az oktatási intézmény Működési és Szervezeti Szabályzata, valamint Minőségbiztosítási programja részletesen szabályozza az iskola oktató-nevelő munkájának működési és minőségi garanciáit. Nem tanköteles, jogerősen elítélt, főként roma állampolgárok tanulnak szakiskolai és gimnáziumi évfolyamokon. Reintegrációjuk, rehabilitációjuk, személyiség-struktúrájuk átalakítása csak komplex oktatónevelő-személyiségfejlesztő programokkal lehetséges. Ezen programok kidolgozói és végrehajtói közé tartozik intézményünk is.

6.8. Minőségirányítás A folyamatos értékelés minden hatékony program alapvető eleme.

Az értékelés célja:

A program hatékonyságának meghatározása. A tantervi tartalom egységének és értelmes sorrendiségének ellenőrzése. A tanárok és diákok hogyan fogadták az új tanítási módszereket, illetve tanulási tevékenységeket? A program költséghatékonyságának a meghatározása. A tanulók észlelési tudatossága és környezeti etikája hogyan fejlődött?



Az iskola vezetését, a tanárokat, az iskola épületét érintő szolgáltatások meghatározása, megtervezése, javítása Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok együttműködéssel történő kezelésében és megoldásában!

Az eredményesség vizsgálatára alkalmazható módszerek:

Kérdőív Megfigyelés Egyéni vagy csoportos beszélgetések Diákönkormányzat egyedi értékelése Az értékelést követően értékelő jelentést kell készíteni, amiben összegzésre kerül az értékelés eredménye. Az eredményeket értékelni kell, és le kell vonni a következtetéseket.



7. Egészség- és környezetnevelési program 7.1. Az egészségnevelés célrendszere Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatásait, elkerülésük módját. Olyan értékrendet kell kialakítanunk, amellyel a diákjaink az őket érintő kérdésekben felelősen tudnak dönteni. Az egészség- és környezeti nevelésben átfogó megközelítésre van szükség, az iskolavezetés, a tantestület, a segítő szakmai szervezet, és a tanulók egyetértésével. Olyan egészség- és környezeti nevelési programot szeretnénk létrehozni, amely elősegíti, hogy az iskola a tanulás, a munka, az élet egészséges színtere legyen. Az hogy a diákok mit tartanak értéknek (idea, történés, anyagi javak), az elsősorban a családtól, szocializálódásuktól függ, és ezt az iskola csak közvetve és csekély mértékben tudja befolyásolni. A Mezőföld Gimnáziumot választó felnőttek általánosságban a szellemi értékek iránt igényesség, a belülről fakadó és a külső elvárásoknak megfelelni akarás jellemzi. Ez a késztetés tanulóinkban feszültséget kelt. A feszültség nagyobb teljesítményre ösztönözi őket, amelynek eléréséhez – a munka és sok esetben a család mellett mind több időt töltenek tanulással. A sok kötött elfoglaltság következménye a kialvatlanság, a nagyon kevés szabadidő, a mozgásszegény életmód. Keveset mozognak a természetben, nincs érzékük a természeti szépségek felismerésére. A zaklatott, túlhajszolt életmód velejárója a rendszertelen táplálkozás. Az agglomerációból bejáró tanulók, bár sok időt töltenek utazással, természetközeli életet élnek. Ez jótékony hatással van mind az egészségükre, mind a természetről alkotott képükre, ismereteikre. Az elmondottak indokolják az egészségnevelési és környezeti nevelési program létjogosultságát.

Az egészségnevelés és környezeti nevelés célja Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat: tegyenek saját egészségük érdekében. A környezeti nevelés célja a tanulók ösztönzése saját élő és élettelen környezetük megismerésére, alakítására, védelmére, a környezetet károsító jelenségek felismerésére, az azok elleni tudatos fellépésre. A WHO egészségdefiníciója hangsúlyozza, hogy az egészség nem pusztán a betegségek hiánya, hanem testi-lelki és társadalmi jóllét, mely a fenntartható fejlődésnek is egyik elengedhetetlen alapfeltétele

7.2. Az egészségvédelem kiemelt témakörei

Az életkorral járó biológiai, pszichohigiénés, életmódi tennivalók A társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései Az egészségre káros szokások / helytelen táplálkozás, inaktív életmód Az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció Az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztése Az egészségérték tudatosítása A környezeti nevelés célja a tanulók ösztönzése saját élő és élettelen környezetük megismerésére, alakítására, védelmére, a környezetet károsító jelenségek felismerésére, a negatív hatások ellen való tudatos fellépésre. A WHO egészségdefiníciója hangsúlyozza, hogy az egészség nem pusztán a betegségek hiánya, hanem testi-lelki és társadalmi jólét, mely a fenntartható fejlődésnek is egyik elengedhetetlen alapfeltétele.

7.3. Humán erőforrások Humán erőforrások Iskolavezetés

Feladat, szerepkör

Erősségek

Támogatja a környezeti- és egészségnevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet.

Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható


Tanárok, tanítók

Osztályfőnöki közösség Iskolaorvos, védőnők

Ifjúságvédelmi felelős

Drogügyi koordinátor

Diákok

Szülők


Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezetiés egészségnevelési tartalmakat. Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Előadások tartása az egészséges életmódról a környezeti ártalmakról. Folyamatos szűrések végzése. Hátrányos és veszélyeztetett tanulók kiszűrése, helyzetük figyelemmel kisérése, egyéni és társas problémák kezelése, megoldása, kapcsolattartás a segítő intézményekkel. A drogügyi stratégia végrehajtásának felelőse, együttműködik az Egészségmegőrző Központtal, a kortárs segítőkkel, a városban és a megyében működő drogkoordinátorokkal. A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kezdeményezések).

kapcsolatrendszer.

Valamennyi kolléga belátja, hogy mindannyiuk feladata a környezetiés egészségnevelés. Lehetőség van az aktualitások azonnali megbeszélésére osztályközösségi szinten. Szakmai kompetencia, személyes ráhatás. Erős kapcsolatrendszer, empátia, személyes ráhatás

Kapcsolatrendszer.

Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt részvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Előadásokon vesznek részt, szemlél- Tevékeny részvétel a programban, tetőeszközök gazdagításában, anyagi az ő szemléletük is formálódik, a támogatással, külső erőforrások fel- környezet- és egészségnevelés túlkutatásával segítenek. mutat az iskola falain.

Egészség és környezeti neveléssel kapcsolatos jelenlegi alapvégzettségek: Iskolában tanító

Biológia tanár Pszichopedagógus Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Drogügyi koordinátor Életvezetési ismeretek és gyakorlati tanfolyam elvégzése

Külső erőforrások, kapcsolatrendszerek (intézmény, szervezet)

Városi,települési Önkormányzatok Telephelyek önkormányzatai Pártfogói Hálózat Egészségmegőrzési Központ Gyámhatóság Vöröskereszt Iskolaorvos Védőnők Rendőrkapitányság



Nevelési Tanácsadó Gyermekjóléti Szolgálat Adony Kábítószer Egyeztető Fórum Polgármesteri Hivatal Szociális Iroda Városi média

Kapcsolattartók: igazgató, tagozatvezetők, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök, drogügyi koordinátor Közegészségügyi feladatok Iskolaorvosi ellátás: érzékszervi működés, mozgásszervek működése, vérnyomásmérés, látás-hallás vizsgálat Baleset-megelőzés

Megállapítások Az iskolaorvosi szűrések alkalmával vizsgáltatni szeretnénk a tanulók esetleges bulémiás, vagy anorexiás tüneteit, a gerincelváltozásokat. A túlsúlyos tanulóknak orvosi segítségkérés az életmódváltáshoz.

Munkavédelem

Ebből adódó feladatok Konzultáció az orvossal, védőnővel

Megelőzési feladatok. Balesetvédelmi előírások szigorúbb számonkérése, betartatása. Munkavédelmi felelős folyamatos ellenőrző munkája: a munkavédelmi szabályok betartásának ellenőrzése.

7.4. A környezeti nevelés szemlélete iskolánkban Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítani, amelyben a képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha elkezdjük a témával kapcsolatos ismeretek, jártasságok és készségek kialakítását, majd pedig minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör a humán és a készségtantárgyak között. Teljes integrációra törekszünk.

7.5. Hosszú távú céljaink Ennek érdekében a diákjainkban ki kell alakítani a környezettudatos magatartást és életvitelt; a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; a rendszerszemléletet; a globális összefüggések tudományosan megalapozott megértését; az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.



7.6. Egészségnevelési szemlélet Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és a külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő, hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, az egészséget védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék, vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészség alapfeltételei és forrásai: béke, lakás, oktatás, élelem, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség. Az egészségi állapot javítása megkívánja ezen alapvelő előfeltételek alkotta biztos alapot.

Fontos célkitűzés az elsődleges megelőzés érvényesítése. Kiemelt figyelmet kap:

A dohányzás visszaszorítása Az alkohol- és drogprevenció Az egészséges táplálkozás érvényesítése Az aktív testmozgás elterjesztése Öltözködési szokások kialakítása



8. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások Tanulóinknak lehetőségük van az ifjúságvédelmi felelőssel felvenni a kapcsolatot. A fogadóórák időpontja az iskolai hirdetőtáblán olvasható. Osztálykirándulások szervezése. Sportrendezvényeken való aktív részvétel Iskola Napok sportrendezvényei (házibajnokságok, ügyességi sportversenyek) Iskola Napok környezetvédelmi, drogprevenciós versenyei. Takarítási Világnap városi akcióján rendszeres részvétel. Drogprevenciós és egészségfejlesztő foglalkozások tartása szakembereink bevonásával. Tréningek tanárok részére, szakmai továbbképzések. Életvezetési ismeretek és gyakorlatok képzésen való részvétel. Előadások bűnmegelőzési ismeretek témakörben a Városi Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztály szakembereinek bevonásával. Célunk, hogy visszaszorítsuk a dohányzók számát. Intézményünkben csak a felnőtt tanulóink számára engedélyezett a dohányzás, kijelölt helyen. Rendszeresen tartja fogadóóráit iskolánk védőnője. A szakorvosi és védőnői vizsgálatok, szűrések rendszeresek. Az általános iskolai tanulóink a kötelező védőoltásokat megkapják. Védőnői előadások a szexuális úton terjedő betegségekről, a nem kívánt terhesség elleni megelőzési módokról. Szelektív hulladékgyűjtési akciók.

8.1. A személyiség fejlesztése Minden nevelőintézmény alapvető feladata a fiatalok személyiségének kibontakoztatása, fejlesztése. Programunk részeként az alábbi területeken végzünk tudatos fejlesztőmunkát:

önismeret erősítése, az önelfogadás képességének kialakítása, kudarctűrő képesség fejlesztése, kapcsolatteremtő képesség fejlesztése, akaraterő fokozása, az igényes környezet kialakítására és fenntartására való törekvés erősítése, az öltözködési szokások, az ízlés alakítása. A tudatos fejlesztőmunka színtere a tanóra és minden iskolai és iskolán kívüli esemény, rendezvény, program, ahol spontán lehetőség kínálkozik a fiataloknak egymással és a pedagógusokkal közös tevékenységre. A szülők körében egyrészt a felvilágosító munka (értekezletek, kiadványok) útján, másrészt a saját gyermekük fejlődéséről, problémáiról szóló négy és hatszemközti beszélgetések során tudjuk elveinket, az általunk legfontosabbnak tartott értékeket közvetíteni.

8.2. Drogprevenció és lehetséges színterei Az országban az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a tiltott szerek, a nem orvosi alkalmazás keretében használt nyugtatók, fájdalomcsillapítók, altatók együttes fogyasztása, de a legális szerek használata sem csökkent. A droghoz kétféle okból nyúlnak az emberek: az egyik a kaland, a kockázatkeresés, azért, hogy jól érezzék magukat, a másik csoport, aki valamilyen lelki bajára keres gyógyírt, ők az öngyógyítók. Legfőbb célunk tanulóinkat olyan ismeretekkel, pszichésen megalapozott belső értékké vált normakultúrával felruházni, amelynek segítségével egyértelműen elhárítják a kábítószerek használatát. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóinknak a társadalmi normákhoz igazodó, életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelő szabadidős programokat nyújtsunk. A drogprevenció összetett személyiségfejlesztő munka, ezért abban a tantestület minden tagjának részt kell vennie, és kiemelten fontos az osztályfőnök szerepe. A pubertás kortól kezdve nagyon fontos a kortárs csoport befolyása, amit a drogprevenciós munkában is fel lehet használni.



A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelőző munkában. Megfelelő előkészítés és információ-átadás után részvételükkel tudják támogatni az iskola programjait. 8.2.1. Iskolai programok

1. Tanórai foglalkozások Szaktárgyi órák témafeldolgozása Osztályfőnöki órák

2. Tanórán kívüli foglalkozások

Délutáni szabadidős foglalkozások (sport, versenyek, szakkör, stb.) Személyiségfejlesztő-, prevenciós foglalkozások (védőnő, orvos) Szülői értekezletek Értekezletek, esetmegbeszélések, tréningek

3. Iskolán kívüli rendezvények Drogprevenciós rendezvények (filmvetítés) Továbbképzések Kirándulások, túrák, sportprogramok, tábor 8.2.2. A drogprevenció programformái

klubok filmvetítés szakkörök, kortársképzés kiscsoportos beszélgetések dramatikus játékok színjátszó kör sportprogramok, kirándulások, túrák 8.2.3.

Pedagógus-továbbképzés

Belső továbbképzések:

nevelési értekezlet; tanfolyamok; az iskola keretet biztosít az önképzéshez; az intézmény anyagi bázisával segíti a szakkönyvek, folyóiratok beszerzését; az iskolavezetés szorgalmazza, hogy minden munkaközösségből legyen olyan tanár, aki a környezetés egészségneveléshez kapcsolódóan akkreditált képzésen vesz részt; a számítógéppark fejlesztése minden tanár és minél több diák számára általánossá teszi az internet hozzáférhetőséget.

Külső továbbképzések: akkreditált továbbképzések, helyi, országos rendezvényeken, konferenciákon való részvétel.

Az egészség és környezeti nevelés programjának megvalósítása elsősorban a tantestület elkötelezettségén, a személyes példamutatáson és azon múlik, hogy mennyire sikerül a családokat az általunk képviselt értékek és követelmények mellé állítani. 8.3. A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban Csak nappali munkarendű évfolyamokon Iskolánk a felmérést az 1977-ben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott „Módszerek a tanulók fizikai teljesítmények méréséhez” című kiadvány szerint végzi.



8.3.1. Az egységes mérésre és értékelésére szolgáló próbák:

A. Az aerob állóképesség mérésére a „Cooper úszást” végezzük. Az egyéni aerob teljesítőképesség mérése kiegészül pulzusméréssel. A pulzus mérését a készség szintjéig való gyakorlási folyamatként fogjuk fel, amíg a tanulók nem tudják önállóan, megbízhatóan, pontosan elvégezni. B. Az erő, erő-állóképesség mérése: 1. Helyből távolugrás (cm) Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás-és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés, - majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük cm-ben. 2. Hasonfekvésből törzsemelés folyamatosan (db.) max.4 perc A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkótartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az - 1.ütemre törzsemelést végez, - 2.ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, - 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, - 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre 3. Hanyattfekvésből felülés folyamatosan (db.) A hasizmok erő-állóképességének mérése Kiinduló helyzet: a tanuló tornaszőnyegen, a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkótartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, és könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma. 4. Fekvőtámaszban karhajlítás folyamatosan (db) A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar.) Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Mérési szempontok: 1. A mérés megkezdése előtt a tanulókat tájékoztatjuk a mérés céljáról és az elvégzendő feladatokról. 2. Valamennyi próbát tornaruhában, sportöltözetben végeztetünk.



3. A mérést mindig megelőzi az általános és speciális bemelegítés. 4. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbában 3 kísérlet lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt vesszük nyilvántartásba és a megfelelő pontértékeket a megadott táblázat segítségével határozzuk meg. 5. A fizikai teljesítmény mérésére, értékelésére alkalmas próbákat a testnevelő tanár végzi, akinek feladata az is, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenőrzéséhez. 8.3.2. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességmérésének fő célja:

Az oktatás területén: Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző szerepét növeljük, népszerűsítsük, tudatosítsuk a tanuló ifjúság körében. Lehetőséget adunk arra, hogy mind elméletben, mind gyakorlatban elsajátítsák azokat az élettani, edzéselméleti, sportági ismereteket, amelyek elegendőek egy élettanilag hatásos mozgásmennyiség összeállításához és az elkészített napi-heti mozgásprogram elvégzéséhez.

Az egészségügy területén: A testnevelők által mért adatok a védőnők, az iskolaorvosok vizsgálati adataival kiegészítve, együttesen nyújtanak felvilágosítást a tanulóifjúság állóképességéről, izomerejéről vagy gyengeségéről, ezzel is segítve a gyógyítást és a betegség-megelőzést. 8.3.3. A program végrehajtásával kapcsolatos feladatok:

a tanulók pillanatnyi fizikai állapotának meghatározása, optimális mennyiségű testedzés összeállítása, élsportolók feltérképezése, kiválasztása, a rendszeres testedzés hatására bekövetkező változások nyomon követése tanár-diák-szülő számára, a fiatalok önismeretének, önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése. 8.3.4. A fizikai állapotfelmérés gyakorlati végrehajtása

A felmérést életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanulóval elvégeztetjük, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített- és gyógytestnevelésre utaltakkal – szakorvosi véleményezés alapján – általános izomerejük minősítéséhez csak az orvos által nem tiltott, de legalább három motorikus próbát elvégeztetünk. Ha a tanulót valamilyen oknál fogva csak a futás alól menti fel az orvos, akkor részükre a kocogást javasoljuk, és ekkor az önmagukhoz viszonyított fejlődést értékeljük. A felmérések előtt rövid gyakorlási időt biztosítunk, ami elegendő az egyszerű motorikus próbák végrehajtásához szükséges technikai szint eléréséhez. Minden próbán három kísérleti lehetőséget adunk és csak a legjobb teljesítményt vesszük nyilvántartásba. A tanulókat aktívan bevonjuk a próbák szervezésébe, végrehajtásába és értékelésébe. 8.3.5. A tanítási szünetekben szervezett programok, nem finanszírozott foglalkozások A tanítási szünetekben szervezhetők csoportos foglalkozások. Az iskolai tantermek előre meghatározott időbeosztással bármely iskolahasználó, ill. dolgozó rendelkezésére állnak. Tanítási szünetekben és hétvégeken önköltséges foglalkozások szervezhetőek. Terveink szerint évenként szervezett táboraink: kerámia és színjátszó tábor. A tantestület bármely tagja vagy az iskolahasználók csoportjai kezdeményezhetik tanórán kívüli, az iskola alapfeladataival összefüggő, térítéses foglalkozások szervezését. A foglalkozásokat a résztvevők "igénylő" nyilatkozata alapján az iskolavezetés engedélyezi. A térítési díjakat a rögzített tanári óradíjak és já-



rulékainak figyelembevételével, rezsidíj alkalmazásával az iskolavezetés állapítja meg. A térítési díjakat az iskola számlájára kell befizetni.



9. Az intézmény helyi tanterve 9.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. 9.1.1. A pedagógus: Tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására; Tanórai munkáját a tanulók adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi. A lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat. A reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét. Rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé. Gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen; Az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen; A kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja. Az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 15 munkanapon belül köteles kijavítani. A tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi Fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét. Biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek. Feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése. Tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően. Különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a szabadidős foglalkozások megtartása során. A tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására. A közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait. A félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja. A kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli. Megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor. Az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget biztosítva a javításra. Foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket; Állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik.



Figyelemmel kíséri az esti tagozatos tanulóink családi, személyes problémáit, hiányzásait, a tananyag pótlására lehetőséget biztosít. Esti tagozatos tanulóinak segítséget nyújt az otthoni tanuláshoz a tananyaghoz kapcsolódó információk eléréséhez, lehetőséget nyújt az elmaradd számonkérés pótlására. Rendszeresen tájékoztatja az osztályfőnököt a tanuló tanulmányi hiányosságáról. 9.1.2. Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök - akinek célja a diákok sokoldalú megismerése és fejlesztése - élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyannak amilyenek, hiszen élettapasztalatukat, társadalmi - emberi mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák. 9.1.3. Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői A kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak. Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal. Szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program koncentrikusan bővülő ismeretrendszere járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás kultúra, vallásismeret). Rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését. Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására. Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.



Kísérje figyelemmel a nem tanköteles – felnőtt – tanuló személyes, családi, munkahelyi problémáit, segítse a lemaradások pótlását Az internet felhasználásával segítse a tanulók felzárkoztatásást, az oktatással kapcsolatos információkhoz való jutását

9.2.A tanulói teljesítmények mérésének, értékelésének általános elvei 9. Nevelési irányelveink alapján elvárjuk, hogy tanulóink a szeretettel és nagy empátiával átadott értékek hatására, az eltöltött évek folyamán önálló elképzelésekkel rendelkező, és elképzeléseit vállaló, döntésre képes emberekké váljanak. 10. Értékelésünk elsődleges szempontja, hogy ne egy adott helyzetet értékeljünk, hanem folyamatban lássuk tanulóink fejlődését. 11. Az értékelésben tekintettel kell lennünk az egyes tanulók képességeire, mert a képességek különbözősége rendkívül nagy szerepet játszik az eredményekben. 12. A személyiség fejlődése, a döntésre képes ember nevelése érdekében döntő fontosságú a tanulás folyamatára irányuló szöveges értékelés, a tanulóról kialakított vélemény segítőkész közlése. 13. Az érdemjegyekkel kifejezett értékelés abban az esetben ösztönöz tanulásra és munkára, ha a tanuló tapasztalja, hogy nem a képességeit, tehetségét, hanem valóságos munkáját értékeli a tanár. 14. A büntetés-végrehajtási intézményben, foglalkozásokon való részvétel és munka, folyamatos értékelést követel. Itt csak elkötelezett, magas fokú empátiával és pedagógiai érzékkel rendelkező, a kölcsönös elfogadás alapján álló és értékelő pedagógus érhet el szép eredményeket. Az iskolarendszerű szervezett oktatás és a különböző szakkörökön való tevékeny részvétel fontos szerepet játszik a kriminális személyiségzavarok kialakulásának megállításában és visszafordításában. 15. Az ellenőrzéshez, értékeléshez megfelelő légkört kell biztosítani. A tanulók érezzék azt, hogy az ellenőrzés természetes kísérője a tanulásnak. Érezzék és értsék, hogy az ellenőrzés – és vele együtt az értékelés – nem a bizalmatlanság jele, a pedagógus nem „ítélkezik” felettük, hanem arra szolgál, hogy megfelelő ütemben, helyes irányban haladnak-e a munkájuk végzésében. 16. Az értékelés folyamatát kollektív megnyilvánulásként is definiálhatjuk. A tanulók egymás teljesítményét is értékelhetik. A tanulók bevonása az értékelésbe egyrészt a demokratizmus megnyilvánulása, másrészt az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása, alkalmazásuknak a megszokása a nevelési folyamat fontos része. A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése az órákon folyamatosan történik. Az írásbeli értékelést az osztályfőnök készíti el félévkor és év végén. Fogadóórákon és szülői értekezleteken a pedagógusok rendszeresen értékelik a tanulók teljesítményét, magatartását és szorgalmát. A tanulók teljesítményét ötös fokozatú skála szerint értékeljük. A teljesítmények értékelése az iskola pedagógiai elveiből kiindulva, az egyes tanulók önmagukhoz mért teljesítménye alapján történik. Célunk a tantárgyak megszerettetése, folyamatos motiválás és minél több sikerélmény biztosítása, ugyanakkor meg kell határozni a fejlődés útját is. A tantárgyi értékelés nem tükrözheti az értékelő előítéleteit (az iskolában csak tanulók vannak, nem pedig elítéltek, bűnözők, pártfogói felügyelet alatt állók, romák és nem romák). A tantárgyi értékelés nem alkalmazható magatartási, nevelési problémák megoldására. Az érdemjegyek tartalmának tükrözniük kell a tantervben előírt követelmények teljesítését. Nevelőtestületünk fontosnak tartja, hogy rendszeres visszajelzést kapjon munkája eredményességéről. Tekintettel arra, hogy nem állnak rendelkezésre központilag kidolgozott eszközök, eljárások, módszerek, melyekkel munkánk minőségét megbízhatóan tudnánk mérni, értékelni, pedagógusközösségünk eldöntötte, hogy adottságaink figyelembevételével saját minőségfejlesztési rendszert dolgozunk ki, amely képes a teljesítmények nyomon követésére.

Célunk:



egy teljes körű minőségirányítási rendszer bevezetésével partner- és minőségközpontú működést kialakítani, hatékonyabb együttműködési formákat megvalósítani, a változó igényekhez alkalmazkodni, az intézmény sajátos helyzetéből adódó hátrányokat leküzdeni, a nevelőtestület szemléletmódját megváltoztatni, az oktató-nevelő munka jobb megszervezésével a tanulók képességeit kibontakoztatni, rugalmas képzési szerkezetet kialakítva valamennyi tanulónk számára biztosítani, hogy minőségileg garantált képzéshez jusson, egyenletesebb, kiszámíthatóbb működést biztosítani, pozitív problémamegoldó kultúrát kialakítani, a jogszabályok érvényesítéséhez megfelelő feltételeket biztosítani. Nevelő-oktató tevékenységünket az egész nevelőtestület szoros és állandó együttműködésére építjük, mely önismereten, a közös célok és értékek megfogalmazásán, összehangolt módszereken alapul. 9.2.1. A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján közzétesz. A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, pec) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni. Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán elérhető formanyomtatványon történik, az igazgató által meghatározottak és kihirdetettek szerint. A jelentkezési lapot a tanuló, valamint kiskorú tanuló esetében a gondviselő is aláírja). Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt. Vizsgaforma, vizsgarészek -

szóbeli vizsga írásbeli vizsga

A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai 1. Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc.



2. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. 3. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. 4. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el. 5. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. 6. A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt. 7. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama. 8. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. 9. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére. 10. A vizsga a vizsgázó számára díjtalan 11. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg. 12. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. 13. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. 14. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni. 15. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni. 16. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni. 17. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni. 18. Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie. 9.2.2. Az iskola belső vizsgarendszere

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Mindenféle pedagógiai jellegű, iskolán belül végzett tevékenységet folyamatosan és rendszeresen ellenőriz és felügyel az igazgató (személyesen ill. helyettese révén). Az ellenőrzés konkrét és tervszerű rendjét, az ellenőrzési tervet tanévenként kell elkészíteni és közzétenni. Ez nem zárja ki az előre nem tervezett ellenőrzést, például óralátogatást.

Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak köre: az igazgató, az igazgató-helyettes, a tagozatvezetők, a munkaközösségek megbízott vezetői,



az osztályfőnökök saját osztályukban, külön megbízással a tantestület tagjai. A belső ellenőrzés egyik formája - az óralátogatáson kívül - a beszámoltatás, melyet elsősorban a nevelőmunkával kapcsolatban az igazgató, a helyettese, esetleg a vezetőtestület vagy a nevelőtestület együttesen végezhet.

Az ellenőrzés módszerei: tanítási, konzultációs órák látogatása, írásos dokumentumok felülvizsgálata, tanulók írásbeli munkáinak, azok szaktanári értékelésének vizsgálata, évközi tanulói beszámolók látogatása, év végi vizsgák meghallgatása, dolgozatok átvizsgálása, vizsgabizottságokban való részvétel.

Az órák ellenőrzését meghatározott szempontok alapján végezzük. d.) Célok, feladatok, megvalósulásuk: Milyen mértékben felelt meg a tanítás-tanulás eredménye az óra céljának? Mennyire gondosan készült a tanár az órára? A magyarázat szintje, a tanított anyag mennyisége megfelel-e a tanulók felkészültségének? Milyen képességeket, készségeket fejlesztett a tanóra? Milyen szerkezeti egységekből épült fel a tanítás-tanulás folyamata az órán? Hogyan kapcsolódott a tanóra a tanulók előző tudásanyagához? A tanulók közvetlen irányítása. Hogyan valósult meg az órán a tanár és a tanuló közötti kommunikáció: kezdeményezés, reagálás, reflexió? Milyen mértékben voltak szakszerűek, célszerűek, érthetőek, ösztönzők a tanár kérdései? Törekedett-e a tanár arra, hogy feltárja a tananyag egyéb tárgyakkal való kapcsolatát? e.) A tanulás közvetett irányítása: Hogyan készítette elő a tanár a tanórai munkát? A cél eléréséhez megfelelő eszközt választott-e a tanár? Biztosított-e megfelelő időt a tanár a feladatok végrehajtásához? Szervezett-e differenciálást a tanár? Hogyan ellenőrizte, értékelte a tanár a tanulók munkáját? Megfelelő időarányokat biztosított-e a tanár az ismétlésre, a házi feladat ellenőrzésére, új anyag feldolgozására és az összefoglalásra? f.) Munkalégkör: Milyen tényezők befolyásolták az óra hangulatát? Hogyan függött össze az óra a tanár személyiségének jellemzőivel? Hogyan alakult az aktív és passzív tanulók aránya? A tanulók kapcsolatára az együttműködés, a versengés, a közöny vagy az agresszivitás a jellemző?



Az ellenőrzések tapasztalatait szóban, szükség szerint írásban ismertetni kell az érdekeltekkel. Az általánosítható tapasztalatokat a nevelőtestület egésze, illetve az érdekeltek számára közzé kell tenni. Ennek kerete lehet a rendes, illetve rendkívüli tantestületi értekezlet. 9.2.3. Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei

A tanulói teljesítmények értékelése Az iskola feladatait, céljait nemcsak az általa nyújtott képzés sokszínűségével, az átadott ismeretek széles skálájával érheti el. Az iskola oktató-nevelő munkájának színvonalát meghatározza a tanulói teljesítmények nyílt, tárgyilagos, egységes alapokon nyugvó, fejlesztő szándékú értékelése is.

Általános elvek: A tanulók munkáját, a helyes önkontroll kialakítása, valamint a folyamatos tanulásra szoktatás érdekében rendszeresen értékelni kell. Az értékelés történhet szóban és írásban, képzési típustól függően évközi felelet, írásbeli témaközi vagy témazáró dolgozat formájában, de lehet év végi szóbeli vagy írásbeli vizsga, vagy képzési szakasznak megfelelő beszámoló alapján is. Az értékelő tanárok válasszanak változatos, a tantárgy jellegének leginkább megfelelő értékelési formákat. A szóbeli és írásbeli értékelési formák legyenek egyensúlyban. Az értékelés során feltett kérdések legyenek érthetőek, feleljenek meg a tanulók életkori sajátosságainak. Az értékelő törekedjen arra, hogy értékelésénél a lényeges tudást vegye figyelembe, az értékelés ne legyen büntető jellegű. A tantárgyi értékelés (osztályozás) nem tükrözheti az értékelő előítéleteit, a tantárgyi értékelést nem alkalmazhatja magatartási, nevelési problémák megoldására. A tanulók mindig ismerjék az értékelés célját, a szaktanár által felállított normarendszert. A vizsgára a szaktanár előzetesen ismertetett tétel- illetve témakör sorozatot készít, amiben csak a tanulókkal egyeztetett, a kötelező tananyagba tartozó feladatok szerepelhetnek. Ismerjék a tanulók, hogy mi az a teljesítmény, amit az adott tantárgyból a minimumért nyújtani kell. A szóbeli feleletek esetében a szaktanár az általa adott számszerű értékelést indokolja, az indoklás értékelje az elméleti teljesítményen túl a felelő kommunikatív készségét, kifejezőképességét, beszédkultúráját. A szaktanár a tanítás folyamatában és értékelő munkájában szaktárgyától függetlenül helyezze előtérbe a szép magyar beszéd tanítását, amit önmagától is meg kell megkövetelnie, s tanítványait is nevelnie kell rá. Az írásbeli feleleteknél a szaktanár a javítás során törekedjen arra, hogy a tanuló által elkövetett hibát a tanuló nevelésére tudja felhasználni. Az írásbeli munkákat szövegesen is értékelje, amellyel segíti a tanulót a hiba kijavításában, a tanulói önértékelés fejlesztésében. A szaktanár a szakmai hibákon túl javítsa a nyelvhelyességi hibákat is, ezekre szöveges értékelésében hívja fel a figyelmet. Az értékelés valamennyi formájában legyen normakövető, fejlessze a tanuló önértékelési képességét, hatása váljon pozitív személyiségfejlesztővé. Az értékelő pedagógus mindig vállalja értékelésének tartalmát.

Az értékelés konkrét szempontjai: Az osztályozást a képzési szakaszban arányosan kell végezni, úgy, hogy: az osztályfőnök és a szaktanár a nappali munkarendű osztályoknál a szülőt a tanuló szaktárgyi előrehaladásáról folyamatosan tudja tájékoztatni, a tanulónak legyen lehetősége hiányait pótolni, a szerzett érdemjegyeket javítani. A tanév végén a fejlődési tendenciákat figyelembe véve a tanuló egész évi teljesítményét kell értékelni. A szaktanár köteles döntését indokolva, szóbeli, írásbeli értékelését (érdemjegyét) közölni a tanulóval. Helyes, ha a folyamatosan, az osztály nyilvánossága előtt jól szereplőt szintén nyilvánosság előtt megajánlott vizsgajeggyel értékeljük, de ezt nem tehetjük az alig-alig elfogadható szintűvel. Legyen mód arra is, hogy egyes tárgyakból önállóan elkészítendő házi dolgozatokkal, órai kiselőadással, stb. bizonyítsák haladásukat.



A nappali munkarend szerinti tagozaton az értékelés, mint ahogy a tanítási folyamat is, a nappali munkarend gyakorlatához hasonló módon történik. Lényeges eltérés, hogy minden év végén kötelezően, az előre meghatározott tantárgyakból osztályozó vizsgán is bizonyítaniuk kell a tanulóknak felkészültségüket, melynek eredménye az évközi osztályzatokkal összevetve, együttesen adja a bizonyítványba kerülő minősítést. Az esti tagozaton, a tanév során két alkalommal, előre meghatározott tantárgyakból vizsgákat tartunk, ahol a szaktanár tételhúzással, vizsgaszerűen értékeli a tanulók felkészültségét. Ezeknek formája általában az érettségihez igazodik, magyarból, matematikából mindig van írásbeli is, más tantárgyakból szóbeli és/vagy írásbeli. A tanév végén hasonló formában, de az egész tanév anyagából osztályozó vizsgát tartunk, a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban. Ezek az ésszerűség és a körülmények határain belül nyilvánosak. A vizsga eredménye elvileg önmagában (miként a magánvizsgán) megadja a tanuló érdemjegyét, de minden szakmai érv amellett szól, hogy az évközi teljesítményt ne hagyjuk figyelmen kívül. A felnőttoktatásban a hallgatók teljesítményét az előzetesen kiadott minimum követelményszint alapján, elsősorban a szervezett belső vizsgákon és a továbbhaladást meghatározó év végi osztályozó vagy magánvizsgákon kell értékelni.

Az ellenőrzés fajtái szóbeli feleltetés, házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése, írásbeli számonkérési formák:

-

írásbeli felelet (egy anyagrészből),

-

beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése,

-

röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból),

-

dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből),

-

témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő).

a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése.

Az ellenőrzés funkciói: folyamatos munkára készteti a tanulókat, folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről, a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz vezető út megtalálásának eszköze. 9.2.4. Az írásbeli beszámoltatás elvei Bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem íratunk. Egy napon lehetőleg nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró vagy vizsga dolgozatot. A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből, azoknál a tantárgyaknál, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát is kötelesek tenni (illetve tehetnek).



A bizonyítottan részképesség zavarral rendelkező (például dyslexiás), illetve írásképtelenséget okozó fogyatékkal élő diákot az írásbeli számonkérés minden formája alól fölmentjük – megfelelő szakértői vélemény alapján. Az írásbeli munkák ellenőrzése és a tapasztalatok visszajelzése során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a diákokat megtanítsuk jegyzetelni. Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztésébe beleértendő az is, hogy megtanítjuk a diákokat az információhordozók használatára. (Pl. szövegszerkesztés, az internet használata levelezésre, forrásgyűjtésre, prezentáció készítése demonstrációs eszközökkel, stb.) A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját rövid időn belül értékelni, javítani kell, ellenkező esetben annak – fontosabb – visszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerző” funkciója mögött. 9.2.5. A házi feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata

A házi feladat céljai: újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat; önálló kutatómunkát végezni valamely témában; alkotómunkát végezni valamely témában.

A házi feladatok kitűzésének elvei: Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja). A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak milyen a heti iskolai leterheltsége, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot. Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elkészítésére, megtanulására mindenki képes.) A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell. Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint. Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket, kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.

9.3.Az iskola esélyegyenlőségi terve, egyenlő bánásmód programja Az Intézmény a tanulók esélyegyenlősége, valamint a tanulókkal kapcsolatos egyenlő bánásmód érdekében, figyelembe véve:



az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szól 2003. évi CXXV. törvényt, mely rögzíti, hogy minden embernek jog van ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény esélyegyenlőséget, valamint egyenlő bánásmódot érintő rendelkezéseit,

a következők szerint határozza meg az e területen megvalósítandó programját. 9.3.1.

A szabályzat célja

A szabályzat célja, hogy meghatározza: az iskola hátteréből és a családi háttérből adódó feladatokat, az iskolával való együttműködés módjait, a pedagógus és a tanuló jogait, kötelezettségeit. 9.3.2. A szabályzat hatálya

Az egyenlő bánásmód követelményét: a közoktatási intézmény, mint szerv valamint, a közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor kötelesek megtartani. A szabályzat területi hatálya kiterjed az intézményre, valamint az intézmény által szervezett programok, események esetében az intézményen kívül is. 9.3.3.

Az esélyegyenlőség biztosítása, és az egyenlő bánásmód követelménye

A helyi esélyegyenlőségi, illetve egyenlő bánásmód program kialakításkor figyelembe vételre került, hogy Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket a 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

Az egyenlő bánásmód követelményének jellemzői Az egyenlő bánásmód követelményének fő jellemzői, hogy a követelmény kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam

-

közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás); az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen:

az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, a teljesítmények értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,



a kollégiumi elhelyezés és ellátás, az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. 9.3.4. 4. Az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében folytatott intézményi tevékenység Az intézményben az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében a következő feladatai vannak: az iskolai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, az iskola azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segíti az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását, a szülők azon jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, a pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, a tanulók jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása, a tanulók tanulmányainak folytatásával, teljesítményük értékelésével kapcsolatos feladatok meghatározása. 9.3.5. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti - a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, - a közvetett hátrányos megkülönböztetés, - a zaklatás, - a jogellenes elkülönítés, - a megtorlás, valamint - az ezekre adott utasítás. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyezte, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege (illetve határozott időtartama), érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete tulajdonága vagy jellemzője miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.



Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek adott intézkedés akkor minősíthető, ha a döntéshozó szándékos magatartását jelenti, vagyis aki intézkedik, aki dönt tudja, hogy döntése, illetve intézkedése hátrányos megkülönböztetésnek minősül. Közvetett hátrányos megkülönböztetés Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelmények megfelelő rendelkezés, amely közvetlen hátrányos megkülönbözetésnél meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne. Zaklatás Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnél meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja, vagy hatása valamely személlyel szemben

- megfélemlítő, - ellenséges, - megalázó, - megszégyenítő vagy - támadó környezet kialakítása. Megtorlás Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget.

9.4.Választott kerettantervek A 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről – mellékletek szerint: 8. MELLÉKLET Kerettanterv a szakiskolák számára 12. MELLÉKLET Kerettanterv a felnőttoktatás számára 9.5. Gimnázium esti munkarendjének tantervei kifutó rendszerben 9.5.1.

Gimnázium esti és levelező munkarend - heti óraszámok

9.osztály

10.osztály

11.osztály

12.osztály

E

L

E

L

E

L

E

L

2

1.5

2

1.5

2

1.5

3

1.5

Anyanyelv és kommunikáció

1

1

1

1

1

1

1

1

Történelem

1

1

1.5

1

2

1

2

1,5

Idegen nyelv

3

2

3

2

3

2

3

2

Matematika

2.5

2

2.5

2.5

2.5

2

3

2

1

0,5

1

0,5

1

0,5

1

0,5

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

Kémia



Fizika

1

0,5

1

0,5

1

0,5

1

0.5

Biológia

1

0,5

1

0,5

1

0,5

1

0.5

Földrajz

1

0,5

1

0,5

1

0,5

1

0.5

0.5

-

0.5

0,5

0.5

0,5

0.5

0,5

1

1

1

-

1.5

-

-

1

Osztályfőnöki

0.5

0.5

0.5

0.5

0.5

0.5

0.5

0.5

Kötelező óraszám:

15,5

11

16

11

17

10.5

17

12

Művészeti ism. Informatika

középiskola céljai és feladatai (9.-12. évfolyam) A felnőttek középiskolája 9.-12. osztályának feladata az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve a szakmai vizsgákra való felkészítés érdekében. Olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnőttek középiskolái szakközépiskolai ágazata ezzel együtt a szakmai tudás meghatározott köreit nyújtja. Ebből kiindulva a felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettantervek hangsúlyt helyeznek arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszenek a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, . különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Mindezek a felnőttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak. A felnőttek középiskolái szakközépiskolai ágazatában az óraterv szabad sávjában a központi szakképzési programok tananyaga kerülhet elhelyezésre, lehetőséget biztosítva a szakképzés megalapozására, illetve a szakképzés további fokozataira történő előrelépésre. 9.5.2. Anyanyelv és kommunikáció 9-12. évfolyam Célok és feladatok A felnőttoktatás és a nappali iskolák általános céljai lényegileg megegyeznek. Mégis e képzési forma sajátosságai szükségessé teszik, hogy e specialitások a célok között önállóan is megjelenjenek. E szempont alapján az anyanyelvoktatásunk célja az is, hogy olyan alapokat biztosítson, amely az idegen nyelvek tanulását segíti. A leíró nyelvtani tudás az idegen nyelvek (főként az indogermán nyelvek) grammatikai rendszerének elemi összevetésével, s ezáltal a generatív mondattani megközelítések elemi ismeret ével egészül ki. A hétköznapi kultúra fontos része az interakció, a kommunikálni tudás képessége. A felnőttek élettapasztalatára építetten az életvilág feltárása, az önkifejezés, a szándékokhoz kapcsolt kommunikációs cselekvési



stratégiák kialakítása, ill. a kommunikációban elengedhetetlen kölcsönösség és a konszenzus keresése a felnőttoktatás jövőbeni feladata. Az anyanyelvi képesség fejlesztése a közlésre, a kapcsolatteremtésre irányuló motiváltságra épül. Fejlesztési követelmények A felnőtt ember mindennapjaihoz tartozik a sajtó, a rádió és televízió által kínált kultúra fogyasztása, ezért kapott fő hangsúlyt az oktatás tartalmában a tömegkommunikáció tanítása. A tantervben ezért kap fontos helyet a tanulásmódszertan, ill. az önfejlesztés, és a könyvtárismerettel párhuzamosan a rendszerezés képességének fejlesztése is. E cél alapján . ill. az ismétlések elkerülése végett is . tartható fontosnak, hogy a leíró nyelvtani ismeretek a középiskolában egy rendszer működő részeként jelenjenek meg, minden részterület esetén a nyelv rendszerszerű voltára való hivatkozással. A stílus tanítása a közlés formavilágának fejlesztését célozza. A nyelvtörténet és a nyelv élete elsősorban a tanulói látásmód fejlesztését szolgálja. A képzést a tömegkommunikációs témakör zárja le, amely a mindennapi élethez, életvilághoz kötődő jellege okán személyiségfejlesztés lehetőségét kínálja. A tömegkommunikáció a mindennapi kultúra része, a fogyasztói magatartás formálása segítséget nyújt az ember eredeti arcának védelmére. A tantárgy tanítása az egyes témakörökön belül az alábbi képesség fejlesztését irányozza elő: A szövegértés, szövegalkotás, egyéb szövegtani ismeretek is; helyesírás, nyelvhelyesség, stílus; a magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; a grammatikai ismeretek felelevenítése és folyamatos fejlesztése. A felnőttoktatás általános fejlesztési követelményei nagyobb részt megfelelnek a nappali gimnáziumok követelményeinek, mégis némi kiegészítésre és módosításra szorulnak. Szövegalkotás A folyamatos fejlesztésében egyrészt a különböző szövegtípusoknak és műfajoknak megfelelő közlésmód gyakoroltatása játszik szerepet. A tanuló legyen képes az önkifejezésre, véleményének, érveinek logikus felépítésére. A szövegalkotás kulturáltságának mérője a szókincs megfelelő terjedelme (szükséges ennek bővítése), a logikai összefüggések és az elrendezés képessége, a személyesség és a szöveg lineáris és globális összefüggéseit biztosító nyelvi eszközök ismerete. Nyelvhelyesség és a stílus A tantárgyi tartalmak mellett a tanterv a beszéd akusztikai megformálását, írásban a nyelvi szabályok helyes alkalmazását és tagolását, a megfelelő íráskép kialakítását várja el. Az aktív nyelvművelői magatartás a saját nyelvi kultúra tökéletesítésének fontos eszköze. A nyelvhelyesség, a stílus a szövegalkotás lényeges tartalma, ezért a mindennapi és szépirodalmi stílus megfelelő ismerete, a jelenségek felismerése, ill. a nyelvileg megfelelően formált tartalom megjelenítése fontos tevékenységforma. Helyesírás Ennek a képességnek a fejlesztése a felnőttoktatásban nem könnyű feladat. A felnőttek körében az egyedi rögzült hibák korrekciója tűnik a legkönnyebbnek, a helyesírási szabálytudat hiánya viszont, a fel nem ismert dyslexia felnőttkori tünetei szinte korrigálhatatlanok. Mégis általános fejlesztési célnak tekinthető a helyesírási képesség fejlesztése, a biztos helyesírás kialakítása, amelyhez a tanulói szövegek javítása és javíttatása is hozzájárul. Leíró nyelvtani ismeretek A nyelvtörténet, illetve általános nyelvészeti tudnivalók a nyelvi jelenségek értő megismerésére irányulnak. A történeti tájékozódáshoz kapcsolódó feladatok a rendszerez és képességét, a rendszerszemlélet kialakítását segítik. A leíró nyelvtani ismeretek az általános iskolai tantervekben az általános és részletes követelményei között, év-folyamokra lebontva szerepelnek, így a továbbjutás feltételéhez tartozik a hangtani, szófaji, mondattani ismeretekben szerzett jártasság. Mégis köztudott, hogy a középiskolába érkezők közt nagyon nagy számban találkozunk olyanokkal, akik e területen is súlyos hiányosságokkal küszködnek. A grammatikai tudás az anyanyelv-használat és az idegennyelv-tanulás alapja. Ezért a tantervben minden évfolyam fókuszában megjelenő nyelvi jelenségeket a leíró nyelvtani ismeretek felelevenítésével párhuzamba kell tanítani annak érdekében, hogy a megfelelő grammatikai ismeretek, azaz a képzés alapkövetelményei ténylegesen megvalósíthatók legyenek.



Tanulás tanítása A felnőttoktatásban a tanulástechnikák fejlesztése a felnőttképzés sikerének alapja.

9. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 37 óra, Tevékenységformák A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztéséhez publicisztikai és közéleti szövegek feldolgozását, a gondolatmenet felismertetését, a nem kimondott tartalmak feltárását (hatáskeltés, befolyásolás eszközei) szükséges elvégeztetni. A szövegelemzésekkel az ítélőképesség is fejleszthető, ill. az alapvető érintkezési formáknak megfelelő szövegalkotás pedig alapvető készségek fejlesztésére nyújt lehetőséget. A szóban elhangzó közlések során a helyzetnek megfelelő válaszadás gyakoroltatása a nyelvi norma és nyelvi illemtan fejlesztésének része. A szövegértés nem csupán kognitív megismerési folyamat. A szöveg vizuális és akusztikus percepciója, a denotatív és konnotatív jelentések, a befolyásolás nem verbális összetevőinek felismerése csak a tanuló szociális-emocionális attitűdjeinek fejlesztésével, csoportdinamikai játékokkal alakítható. A beszédhelyzet és a felhasznált nyelvi eszközök, megszólítási és kapcsolattartási formák viszonyának tanulmányozása, a helyzetnek megfelelő nyelvi eszközök alkalmazása a képzés e szakaszában hangsúlyos helyzetbe kerül. A kommunikáció a mondat és szöveg nyelvi szintjein megvalósuló leíró nyelvtani párhuzamokkal egészül ki. Témakörök A közlésfolyamat, tényezői és funkciói

Tartalmak Az adó, vevő, csatorna, zaj, üzenet, kód . dekód. A közlés, kifejezés, tájékoztatás mellett a poétikai funkció, a fatikus (kapcsolatteremtés és kapcsolatfenntartás) szerep.

A kapcsolat létrehozásának nehézségei, a beszédhelyzet A nem verbális kommunikáció kiegészítő, helyettesítő, megerősítő szerepei (önközlés, szabályozás, közlés)

A mindennapi érintkezés nyelvi sztenderdjei. A vitakultúra, a manipulációs szándék felismerése. A non verbális kommunikáció: a hétköznapi tárgyak jelentéstana, (az otthon, a környezet jelentéstana). A térköztartás a kommunikációban.

A jelek szerepe az élet és a tudomány különböző területein A nyelv mint jelrendszer

Természetes és mesterséges jelek, konvencionális és művészi jelek, rejtjelek.

A kommunikáció és szöveg

A jel és jelentés kapcsolata. Jelentésárnyalatok, nem nyelvi jelek a szövegben. A szövegbe ágyazott jelentés, a többletjelentések, a metakommunikatív tartalom a befolyásolás szolgálatában. A szövegjelentés vizsgálata pszeudo szövegeknél (pl. Paródia, irónia nyelvi jelenségei). Váratlan jelentésmódosulás a viccek világában. Az elhallgatás a szöveg mögé rejtett üzenetek. A szövegjelentés: a téma (ismert és újságoló rész), a kulcsszó szerepe. A tételmondat.

Választható tartalmak Az adó és vevő viszonyának szociális és emocionális háttere. A személyiség megjelenése a különböző szövegekben (az önkifejezés és vágya, a kapcsolatteremtés és vágya, az önkifejezés és a másoknak való megfelelés együttes megjelenése). A kommunikációs konfliktusok feloldásának módjai. Szemiotika a jel és jelentés kapcsolatának, szintaktikai jelek szerveződésének, a jelek struktúrájának, pragmatikai jelek keletkezésének tudománya Szólások és szólásmagyarázatok, közmondások a nyelvi kifejezés gazdagításában (szólások etimológiája). A politikai és szépirodalmi szimbólumok.

A mondatfajták, rendszermondat, szövegmondat, mondat egész, mondategység fogalma. A szabad és kötött szórend a magyar és idegen nyelvekben.

A szófajok: fogalomszók, mondatszók, nem önálló szófajok, átmeneti szófajok, viszonyt jelölő szavak). A fogalmi hierarchiák. Az alkalmi szófajváltás esetei. A morfémák jelentéstana, szófajváltás, mint jelentésmódosulás a képversek, helyesírási hibák a reklámok világában.

A továbbhaladás feltételei A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, valamint szövegfeldolgozás kérdések alapján. Felelet, kiselőadás, írásbeli szövegek megalkotásában mutatott jártasság és a mindennapi kommunikáció sztenderdjeinek elemzési készsége. A nyelvi jelenségek legalább két különböző szemléletű tipológiájának ismerete (ld. fent a mondattan és szófajok rendszere), a szöveg szerkezeti sajátosságainak alkalmazása és a logikai



kapcsolatok ismerete és alkalmazása (oksági viszonyok, hasonlósági viszonyok, állítások egymáshoz való viszonya). Fogalmak Kommunikáció, metakommunikáció, tömegkommunikáció, információ, adó, vevő, üzenet, kód. dekód, közeg, csatorna, funkció; szöveg, szövegmondat, rendszermondat, mondategész, mondategység, álszövegek, a szórend, kulcsszó, tételmondat, a szöveg tagolása (bekezdés, fejezet, expozíció, a figyelem felkeltése, a narráció, peroráció, megerősítés, érvelés, és cáfolat), szövegfajták és szövegtípusok Tevékenység Félévente egy írásbeli tesztfeladat. Irodalmi nagydolgozat iskolai megírása és javítása (nyelvhelyességi hibák is). Egy előre megbeszélt házi dolgozat és egy kiselőadás elkészítése Integráció A tudomány más területeinek jelhasználata Könyvtárhasználati jelek, jelzések a könyvtártudományban

10. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 37 óra Tevékenységformák A szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésének fejlesztése gyakorlati feladatok folyamatos alkalmazásával érhető el, fejleszthető. A kommunikációs technikák, tréningek révén a tanulók képessé válnak ismeretlen kommunikációs helyzetekben is megfelelő stílus és magatartás alkalmazására. Önálló műelemzés készítése, a komplex elemzés egyes részleteinek gyakoroltatása, különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolások között, alapvető stilisztikai jelenségek felismertetése és elemzésbeli felhasználása Témakörök A stílus A stílus hírértéke A semleges stílus és az attól való eltérés A stílusrétegek és jellemzésük A szépirodalmi stílus (stíluselemzési gyakorlatok)

A stílusárnyalat, motiváltság, nyelvi rétegekhez való kapcsolata, a szójelentés

Az iskolai írásbeliség Retorika

Tartalmak A szó eredete, hagyományos és modern értelmezése. Az alkalmi és állandósult stílusérték. A stílus meghatározó tényezői. Az erősítés a túlzás, az enyhítés az neufémizmus. Társalgási, szakmai-tudományos, szónoki, hivatali . közéleti, publicisztikai, szépirodalmi. A szöveg akusztikai vizsgálata: (rímek, verselés, hangszimbolika stb.). A szöveg képi szintje. A nyelvi ismétlődések stilisztikai szerepe a különböző nyelvi szinteken. A nyelvi megformálás stílusértéke: az alakzatok. A hangnemek felismerése, a műalkotások elemzésének stilisztikai szempontjai. A műfaj, korstílus. Az elbeszélés, a leírás, levél műfaji jellemzőinek, jellegének (hivatalos vagy magán) megfelelő szövegalkotás Az írásbeli dolgozat, az értekezés stiláris követelményei. A sajtó nyelvhelyességi hibái. Retorikai alapismeretek (anyaggyűjtés, elrendezés, kidolgozás). Az érvelő szöveg megszerkesztése, a hatáskeltés eszközei.

A továbbhaladás feltételei

Választható tartalmak Stilisztikai szempontú szövegelemzések (fordítások). A nyelvhelyesség és nyelvművelés szerepe, tv, sajtó nyelvművelő tevékenysége. A nyelven kívüli eszközök: íráskép, képvers.

A szövegvizsgálat műnemek szerinti különbségei. Az inadekvát stílus bőbeszédűség, szűkszavúság, közhelyesség, kétértelműség, képzavar stb.



A hangnem tudatos megválasztása a kommunikáció funkciójának megfelelően. A képek szerepének felismerése a szövegben és a mondat- és szövegépítés stílusértékének ismerete és alkalmazása. Stílushibák ismerete és felismerése, a művészi szövegek stilisztikai elemzésében mutatott jártasság, valamint a szépirodalmi szövegek többletjelentésének önálló értelmezése. Gyakorlottság szövegelemzési eljárásokban: jegyzetelés, szerkezeti tagolás, lényegkiemelés, szöveg-összefoglalás stb. Fogalmak Alkalmi és állandósult stílusérték, stílusárnyalat, többletjelentés, eufémizmus és erősítés, Hangalakzatok, hangszimbolika, rímek, verselés, ütem, időmérték, alliteráció, versláb, motivált szavak Alakzatok: gondolatritmus, halmozás, fokozás, párhuzam, ellentét Szóképek: hasonlat, megszemélyesítés, metafora, allegória, szimbólum, komplex kép Tevékenység Félévente egy stilisztikai szövegelemzés, egy tesztfeladat Egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése előre megbeszélt témakörből Integráció Népszerűsítő és tudományos szövegek elemzése, a betűtípusok stílusértéke a számítógépes levelezés és az Internet világában Nyelvművelő és stilisztikai összefoglalók a könyvtárban

11. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 37 óra Tevékenységformák Az egyéni, kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek alkalmazása a nyelvhasználatunkban minden beszédhelyzetben, nyelvi önkorrekcióban. Beszélgetésben, vitában javaslatok tárgyszerű megfogalmazása. Szakszerű fogalomhasználat gyakoroltatása a tömegkommunikáció különböző jelenségeinek leírásához. Rendszeres tájékozódás a nyomtatott és elektronikus információhordozók között. Megfelelő értékítélet kialakítása a disputa, a vita, a beszélget és módszereinek segítségével olyan műfajok esetében is, amelyek a hétköznapi kultúránk része és mégis az ízlést és világképet befolyásolják. Témakörök A tömegkommunikáció világa A sajtó

A reklám

A televízió

Tartalmak

Hírlapok, napilapok, magazinok, évkönyvek, folyóiratok. A hetilapok felépítése: címlap, rovatok, témák, kép és szöveg kapcsolata. Különböző folyóiratok arculatának, stílusának, olvasókörének elemzése, műfajai. A szöveg betűtípusainak megjelenési formáinak vizsgálata adott szöveg transzformálásán keresztül. A humor forrásai karikatúra a sajtóban, keletkezésük, eredetük. Vicclapjaink. A karikatúra az emberismeret szolgálatában, a közéleti karikatúrák elemzése . elrejtett üzenetei. A reklám fegyvertára. Reklám vagy propaganda. Reklámszöveg készítésének technikái. A tévé és a nézők kommunikációja: (Önt dönt! . jellegű műsorok). A televízió műfajai - A híradó (információközlés) - A kerekasztal-beszélgetések (a szerkesztett be-

Választható tartalmak Sajtóhibák, nyelvhelyességi hibák. Az Édes Anyanyelvünk című folyóirat rovatai. A tévé, rádió nyelvművelő rovatai: Hej, hej, helyesírás!, Hej, hej, helyes beszéd! a televízióban. A szövegelrendezés: a pozitív hatáskeltés felépítés, a fordulat, a váratlan, a figyelemfelhívás szolgálatában.

A reklám helyesírási hibái a figyelem. Felkeltésének szolgálatában. Népszerű képernyőarcok jellemzése.

DRK Mezőföld Gimnázium Témakörök


Tartalmak szélgetés), - A talkshow (a könnyedség kellékei) - Az interjú (a személyesség szolgálatában) - A sorozatok lélektana A tömegfilm, a bestseller.

Választható tartalmak

A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a tömegkommunikáció műfajai között, a hatáskeltés és befolyásolás eszközeinek felismerése. Folyóiratok arculatának bemutatása, a reklámok figyelemfelhívó mozzanatainak felismerése, a tömegfilm tipológiájának felhasználása egy film elemzésében és multimédiás szövegek értelmezése. Tematikustájékozódás a nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (irodalmi adatbankok, magyar elektronikus könyvtár). Fogalmak A hírlap, a folyóirat, a magazin fogalmi elkülönítése, a cikk, kritika, olvasói levél, a rovat, a riport, az interjú. A tipográfia, a reklám, a karikatúra Szerzői film és műfaji film elkülönítése, a reklám és propaganda fogalmi különbségei, a bestseller Tevékenység Egy nyelvtani nagydolgozat megírása: egy kézbeadott folyóirat bemutatása, egy tesztfeladat helyesírási hibajavítással, egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése egy adott nyelvtörténeti korszak feldolgozása könyvtári anyaggyűjtéssel Integráció A médiaismeretek tantárgy és a vizuális kultúra közös területei, folyóiratok tárolása a könyvtárban, a folyóirat-katalógus

12. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 32 óra Tevékenységformák Nyelvtörténeti tanulmányok alapján a szövegjelentés önálló feltárása, megvitatása, nyelvtörténeti korok szövegemlékeinek elemezése. Egyszerűbb nyelvészeti szakszövegek olvasása és feldolgozása. Az érettségire való felkészülésként egyéni kutatómunka alapján a könyvtárhasználat, a szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, gyakoroltatása. Témakörök A magyar nyelv helye a világ nyelvei között A nyelvcsaládok

A nyelv rétegződése

A szókincs rétegei és bővítésének forrásai A nyelvrokonság A nyelvtörténet jelentősebb korszakai

Tartalmak A ragasztó, szigetelő, és hajlító nyelvtípusok.

Választható tartalmak Szófajtani és mondattani elemzések az idegen nyelvek tükrében.

A nyelvi struktúrák összehasonlítása.

Összevető elemzések idegen nyelvi klisék és a magyar nyelvi formák között. Idegen nyelvi tanulói fordítások elemzése. Irodalmi fordítások összevető elemzése. A nyelvjárás mint nyelvi deviancia a leíró nyelvtani normák tükrében.

A nyelvváltozatok: - A tájnyelv - A szleng - Az argó szavak történeti meg-közelítése - Rétegnyelvek A nyelvi rétegek megítélése a nyelvhelyesség és nyelvművelés szempontjából. A nyelvi rétegek világában előforduló nyelvi hibák. A szóteremtés, szóalkotás (szóképzés, szóösszetétel, beűszók és egyéb források). A nyelvrokonság bizonyítékai (hangtani, szóalaktani [ragozás], mondattani [határozók irányhármassága, stb.]).

Írástörténet (a képírástól a betűírásig).



Témakörök

Tartalmak A finnugor alapszókincs. A alapnyelvi emlékeink. Ómagyar, közép magyar, új magyar kor.


Nyelvi rendszerünk alaktani és jelentéstani változásai

Egy szórványemléken a magyar szöveg felismerése. Egy 2-4 soros szövegemlékünk elemzése.

A helyesírás története (szövegek a különböző századokból, különös tekintettel a 19. századra).

A továbbhaladás feltételei A nyelvtörténeti tanulmányok birtokában képesség az olvasott szöveg történeti hátterének kibontására, tájékozottság a magyar nyelvrokonságról és annak bizonyítékairól. Megadott szövegek és szakanyagok segítségével egy-egy történeti korszak bemutatása, helyesírási hibák felismerése a szöveggyűjteményben, az idézés szabályai. Fogalmak Őshazakutatás, uráli, finnugor, ugor, finn-permi, finn-volgai alapnyelv; mozaikszók, betűszók, tükörszavak, jövevényszavak, nemzetközi műveltségszavak; nyelvemlék, szórványemlék, szövegemlék, kódex, vendégszövegek, a nyelvújítás Tevékenységek Egy négy-öt soros nyelvemlék (annak átiratának ismeretében) elemi különbségek felismerése évente egy nyelvtani nagydolgozat keretén belül; egy tesztfeladat, helyesírási hibajavítással; egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése egy adott nyelvtörténeti korszak feldolgozása könyvtári anyaggyűjtéssel Integráció A számítógép helyesírási programjai, számítógépes versek, képversek - jövő lehetséges nyelvváltozatai; nyelvtörténeti összefoglalók a könyvtárban, a történetiségre és a keletkezési helyre vonatkozó jelölések a könyvtári rendszerben; az idegen nyelvek rendszertani összevetése; az irodalom stílustörténeti anyagának egymásba építése 9.5.3. Magyar irodalom

9-12. évfolyam Célok és feladatok Az életkori sajátosságok figyelembevételével kell elérni, hogy a tanulók felkészülten sikeres érettségi vizsga tehessenek. Ennek szem előtt tartásával az irodalom tág világáról egy viszonylag széles, átfogó kép alkotására kell törekedni. A tanulók számára világos legyen, hogy az irodalom nemcsak az emberi kultúra fontos része, kiemelkedő teljesítménye, hanem a mindennapi életben való eligazodásban, az emberi kapcsolatokban, konfliktusokban való eligazodásban is segítséget jelenthet az erkölcsi dilemmák megtárgyalásával, példák felmutatásával. Ki kell alakítani a tanulókban irodalom iránti igényességüket, az iskola befejezése utáni önművelés szükségességét. Ezekkel összhangban képessé kell tenni őket az irodalmi alkotások elemző (esetleg kritikus) befogadására, a magyar és világirodalmi alkotások megbecsülésére, valamint az ezekkel kapcsolatos véleményeik szabatos megfogalmazására mind írásban, mind szóban. Fontos, hogy a véleményekben a személyességen túl az irodalomelméleti, -történeti tárgyszerűség, a megalapozottság is helyet kapjon, és a vélemény megformáltságának színvonala minél magasabb színvonalú legyen. Fejlesztési követelmények Alapvető követelmény a feldolgozott szövegek minél teljesebb megértése, ezek önálló elemzése, a műről véleményalkotás, majd fel nem dolgozott szövegek megadott szempontú elemzése. Fontos, hogy az irodalomtanítás megőrizze az élményszerűséget, a felnőtt korú tanulók számára lehetőség nyíljon a saját élethelyzeteik és az irodalmi művekben felmerülő helyzetek, erkölcsi kérdések közötti kapcsolatok kifejtésére, megfogalmazására.



Kiemelendő a különböző témájú, korú és szemléletű irodalmi művek közötti összefüggések megtalálása, különös tekintettel a magyar irodalom és az európai irodalom közti kapcsolatrendszerre. Fejlesztendő képesség a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek felismerése, megfogalmazása a megfelelő fogalmak, szakszavak használatával szóban és írásban. Szükséges az alapvető korstílusokban, műfajokban való tájékozottság, a magyar irodalom klasszikus alkotóinak életútjának, pályaképének, alkotásainak ismerete, alkotói portrék önálló bemutatása. Ezeket kiegészíti a világirodalom legfontosabb alkotóinak és műveiknek és a lakóhelyhez, a szűkebb hazához köthető irodalmi vonatkozások ismerete. Az irodalmi alkotásokról folyó beszélgetések során a logikus gondolkodás, a kritikai és önkritikai képességek növelésével a humanista felfogás, az igazságosság, az erkölcsös magatartás értékei nőnek, valamint nő az esztétikai értékek, a pozitív érzelmek iránti fogékonyság. Képessé kell tenni a tanulókat az önálló ismeretszerzésre, amellyel akár a középiskolai tanulmányait bővítheti, akár a későbbiekben az önművelődést meg tudja valósítani. Az ismeretszerzés képességének ki kell terjednie a ma rendelkezésünkre álló valamennyi információforrás használatára, minden típusú dokumentum alkotó felhasználására

9. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 74 óra Tevékenységformák Szükséges az önálló órai jegyzet- és vázlatkészítés képessége mind írott szövegből, mind előadásról, valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értő feldolgozása, illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek. Különösen fontos az irodalmi művek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az irodalmi művekben megtalálható helyzetek, szereplők megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások értelmezése, elemzése a szükséges irodalomelméleti, -történeti ismeretanyag felhasználásával. A tanulók szóban és írásban gyakorolják a különböző műnemekben megjelenő sajátosságok, tartalmak megítélését, a hozzájuk vezető elemzési módokat. Az irodalom és más művészeti ágak (képzőművészet, zene, színház és filmművészet) kapcsolatának megtapasztalása. Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erősíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra, hogy az iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létező struktúra, hanem egymás részei, hogy az iskolában szerzett ismeretek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán kívül, és fordítva. Témakörök Szintre hozó blokk

A politeista világ irodalma, mítoszok világa A politeista világ irodalma. A görögrómai kultúra irodalma A zsidó-keresztény világ irodalma. a Biblia A középkor vallásos és világi irodalma

Dante és Villon

Tartalmak Bevezetés az irodalom világába, rendszerezés. Az általános iskolában tanult műnemek és a műfajok. Az irodalomtörténeti anyag rendszerezése. Verstani ismeretek felidézése. Mítoszok, mitológiák, mitologizálás, teremtésmítoszok, pusztulásmítoszok (részletek a Gilgamesből és a görög mitológia teremtéstörténetéből). A görög mitológia főbb alakjai, történetei; a homéroszi eposzok; a görög líra főbb alakjai: Szappho, Anakreon és/vagy a római költészet legalább egy alakja; a görög dráma és színjátszás; Szophoklész: Antigoné című drámája. A Biblia szerkezete, keletkezése; néhány (legalább 2-2) ó- és újszövetségi történet, ezek értelmezése, a kereszténységben betöltött szerepe; zsoltárok. A középkor világnézete, művészeti stílusai (romantika, gótika); Szent Ágoston: Vallomások (részletek); himnuszok (Todi: Stabat Mater, Ómagyar Mária-siralom); Halotti beszéd és könyörgés; legendák (Szent Ferenc-legenda, Margitlegenda); lovagi epika (Artus) és líra (Walter von der Vogelweide); a vágáns költészet (Carmina Burana). Dante: Isteni színjáték. Pokol (részletek), keletkezése, szerkezete, jelentősége, világnézete; Vil-


Részletek más keleti mitológiákból.

A római költészet főbb alakjai: Catullus, Vergilius, Horatius, Ovidius.

Bibliai témák és műfajok továbbélése a magyar és a világirodalomban, képzőművészetben és a zenében; a tananyagban nem tárgyalt bibliai történetek megismerése. A középkor világának bemutatása a filmművészetben: a Napfivér, Holdnővér vagy az Excalibur vagy A rózsa neve című film megtekintése videón.

Dante és Villon életének és költészetének részletesebb megismerése.


A reneszánszirodalma I. Petrarca és Boccaccio

A reneszánsz irodalma II. Az angol reneszánsz dráma A reneszánsz irodalma III. A magyar reneszánsz két nagy alakja: Janus Pannonius és Balassi Bálint A barokk irodalma. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem


Tartalmak lon versek (A jó tanítás balladája a rossz életűeknek, Ellentétek) keletkezése, tartalmi és formai elemzése. A reneszánsz világszemlélet, stílus és a humanizmus; Petrarca szonett költészetének bemutatása 2-3 szonetten keresztül; 2-3 novella Boccaccio: Dekameron című művéből, keletkezése, szerkezete, a novella műfaja; a szonettek és a novellák reneszánsz vonásai. Az angol reneszánsz dráma és színjátszás; Shakespeare életének főbb állomásai, drámái; egy dráma feldolgozása; a 75. szonett. A magyar reneszánsz jellemzői, az európaitól eltérő vonásai, a reformáció hatásai; Pannonius életének főbb eseményei, elégia- és epigramma költészetének jellemző vonásai néhány versen keresztül. Balassi Bálint életének főbb állomásai, szerelmi, istenes és végvári költészetének bemutatása néhány versen keresztül. Az ellenreformáció művészeti, irodalmi hatásai, a barokk stílus jellegzetességei; Zrínyi Miklós életének főbb állomásai, tevékenysége; Zrínyi: Szigeti veszedelem (részletek) keletkezése, műfaji sajátosságai, szerkezete, a mű alapkoncepciója, célja, stílusa, verselése, nyelvi eszközei.


Egyéb novellák a Dekameronból; ismerkedés a reneszánsz képzőművészet alkotásaival.

Egy szabadon választott Shakespeare-vígjáték feldolgozása; egy Shakespeare-dráma megtekintése színházban vagy videón, ennek megbeszélése. A magyar reformáció irodalma (Tinódi Lantos Sebestyén, Heltai Gáspár, Bornemisza Péter, Szenci Molnár Albert).

Szemelvények Pázmány Péter, Mikes Kelemen műveiből.

A továbbhaladás feltételei A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: művelődéstörténeti korszak, korstílus, antikvitás, középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, ellenreform áció, barokk, mítosz, testamentum, evangélium, próféta, példázat, parabola, zsoltár, eposz, eposzi kellékek, in medias res, deus ex machina, hübrisz, katarzis, konfliktus, prológus, epilógus, akció, dikció, retardáció, hármas egység, kardal, időmértékes verselés, verslábak, disztichon, legenda, trubadúr, vágáns, lírai ballada, tercina, kommentár, novella, szonett, Balassi strófa. Epikai, drámai és lírai formák, és a tanult műfajok felismerése. Az epikai és drámai művek szereplőinek és a köztük lévő kapcsolatok jellemzése, a művek szerkezetének bemutatása. A lírai művek szerkezeteinek, főbb elemeinek megnevezése. A megismert alkotások irodalomtörténeti elhelyezése, a fontosabb alkotók életrajzi adatainak ismerete. Az európai és a magyar irodalom közti kapcsolatok felismerése. Az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés felismerése, és néhány alapvető versforma ismerete. Memoriterként néhány sor az eposzokból, a Halotti beszéd és könyörgésből, legalább 2 vers a magyar és a világirodalomból.

10. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 74 óra Tevékenységformák Szükséges az önálló órai jegyzet- és vázlatkészítés képessége mind írott szövegből, mind előadásról, valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értő feldolgozása, illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek. Különösen fontos az irodalmi művek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az irodalmi művekben megtalálható helyzetek, szereplők megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások értelmezése, elemzése a szükséges irodalomelméleti, -történeti ismeretanyag felhasználásával. A tanulók szóban és írásban gyakorolják a különböző műnemekben megjelenő sajátosságok, tartalmak megítélését, a hozzájuk vezető elemzési módokat. Az irodalom és más művészeti ágak (képzőművészet, zene, színház és filmművészet) kapcsolatának megtapasztalása.



Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erősíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra, hogy az iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létező struktúra, hanem egymás részei, hogy az iskolában szerzett ismertek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán kívül, és fordítva. Témakörök Szintre hozóblokk A klasszicista dráma

Az európai felvilágosodás

A magyar felvilágosodás kezdete

Csokonai Vitéz Mihály

Berzsenyi Dániel

Az európai romantika

A magyar romantika I. A nemzeti drámairodalom kezdete A magyar romantika II. Kölcsey Ferenc

A magyar romantika III. Vörösmarty Mihály

Petőfi Sándor

Tartalmak A 9. évfolyam anyagának rövid áttekintése, rendszerezése. A francia klasszicista dráma és színjátszás jellegzetességei. Moliére drámái; egy vígjáték feldolgozása.

Az európai (angol, francia, német) felvilágosodás főbb irányzatai, gondolatai, képviselői; irodalmi megjelenése, a klasszicista stílus az irodalomban néhány példán keresztül. A magyar felvilágosodás kezdetének jellegzetességei, képviselői; a magyar klasszicista irodalom néhány alakja (Bessenyei György, Kazinczy Ferenc és Batsányi János) és műveik, tevékenységük. Csokonai Vitéz Mihály életének, költői pályájának főbb állomásai, költészetének jellemzői néhány versén keresztül (pl. Az estve, Konstancinápoly, Jövendölés az első oskoláról a Somogyban, Szegény Zsuzsi, a táborozáskor, A rózsabimbóhoz, Tartózkodó kérelem, A tihanyi ekhóhoz, A reményhez). Berzsenyi Dániel életének, költői pályájának főbb állomásai, óda- és elégiaköltészetének bemutatása néhány versén keresztül (pl. A magyarokhoz I., A magyarokhoz II., Osztályrészem, A közelítő tél, Levéltöredék barátnémhoz). Az európai (angol, francia, német, orosz) romantika jellegzetességei, válogatás a romantikus szerzők (Byron, Shelley, Keats; Hugo, Lamartine; Hoffmann, Heine; Puskin) művei közül. Katona József írói pályájának főbb állomásai; Bánk bán című művének keletkezése, elemzése, értelmezése. Kölcsey Ferenc életének, költői pályájának főbb állomásai és költészetének jellemzőinek bemutatása néhány versén keresztül (pl. Himnusz, Zrínyi dala, Zrínyi második ének, Vanitatum vanitas, Huszt, Emléklapra). Vörösmarty Mihály életének, költői pályájának főbb állomásai és költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Szózat, Gondolatok a könyvtárban, A Guttenberg-albumba, Az emberek, Országháza, Késő vágy, Ábránd, A merengőhöz, Előzó, A vén cigány); a Csongor és Tünde című drámája. pályájának fontosabb állomásai, költészetének jellemző vonásai, változásai néhány versén keresztül (pl. A virágnak megtiltani nem lehet, Befordultam a konyhára, Sors, nyiss nekem tért, Egy gondolat bánt engemet, A XIX. Század költői, Arany Jánoshoz, Beszél a fákkal a bús őszi szél., Szeptember végén, Minek nevezzelek? A puszta, télen, Nemzeti dal, Föltámadott a tenger., Itt benn vagyok a férfikor nyarában, Európa csendes, újra csendes., Szörnyű idő.); epikus művei közül A helység kalapácsa.


Egy fel nem dolgozott Moliére dráma megismerése; lehetőség szerint egy dráma megtekintése színházban vagy videón, ennek megbeszélése; a francia klasszicista dráma más szerzőinek (Corneille, Racine) és műveiknekmegismerése. A kor irodalmából egy szabadon választott epikai vagy drámai mű (pl. Swift: Gulliver, Diderot: Az apáca, Schiller: Ármány és szerelem) bemutatása. A magyar felvilágosodás irodalmi élete; a nyelvújítási harc és annak eredményei; a .testőrírók. munkái.

Csokonainak a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő verseinek, a Dorottya című művének megismerése.

Berzsenyinek a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő verseinek megismerése; episztolái (Dukai Takács Judithoz, Vitkovics Mihályhoz, A Pesti Magyar Társasághoz). A tananyagban nem tárgyalt vagy nem szereplőromantikus alkotók (pl. Poe) műveik; az európai romantika képzőművészeti alkotásai. A magyar nyelvű színjátszás a XIX. század első felében.

Kölcsey Ferencnek a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő verseinek megismerése; értekező prózája: részletek a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz és az Országgyűlési Napló című művekből. A költő életének, pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő művének megismerése; a Csongor és Tünde megtekintése színházban vagy videón.

Az apostol és más a tananyagban nem szereplő Petőfi-mű megismerése.

DRK Mezőföld Gimnázium Témakörök Arany János

A magyar romantikus regény. Jókai Mór


Tartalmak Arany János életének, költői pályájának fontosabb állomásai, nagyepikai művei közül a Toldi estéje, balladáinak rendszerezése példákkal (pl. V. László, Ágnes asszony, Zách Klára, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Az örök zsidó, Tengeri-hántás, Híd-avatás, Vörös Rébék, tetemre hívás); lírai alkotásai (Letészem a lantot, Kertben, Epilógus, Mindvégig, A tölgyek alatt). Jókai Mór életének, írói pályájának főbb állomásai; egy romantikus regény (Fekete gyémántok vagy Eppur si muove! És mégis mozog a föld! vagy Az arany ember) elemzése.

Választható tartalmak Petőfi és Arany barátságának irodalmi emlékei; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő balladák, lírai alkotások megismerése.

Jókai életének, írói pályájának részletesebb megismerése; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő regény megismerése.

A továbbhaladás feltételei A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: klasszicizmus, rokokó, szentimentalizmus, romantika, nyelvújítás, komikus eposz, rapszódia, kaland-, levél-, utazó-, tézis-, történelmi regény, verses regény, tabló, idő- és értékszembesítő verstípus, létösszegző vers, enciklopédia, irónia, pátosz, szimultán verselés, epikus ballada, klasszikus strófaszerkezetek. A tárgyalt művekben megjelenő konfliktusok, álláspontok megértése, újrafogalmazása. A művek jelentésének, erkölcsi tartalmának felfogása és szóbeli, írásbeli ismertetése. Az alkotások tartalmi és formai jellemzőinek összefoglalása. A tanult irodalomtörténeti korszakok és alkotók ismerete. Memoriterként 2-5 vers a magyar irodalomból, 1 próza- és/vagy drámarészlet.

11. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 74 óra Tevékenységformák Szükséges az önálló órai jegyzet- és vázlatkészítés képessége mind írott szövegből, mind előadásról, valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értő feldolgozása, illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek. Különösen fontos az irodalmi művek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az irodalmi művekben megtalálható helyzetek, szereplők megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások értelmezése, elemzése a szükséges irodalomelméleti, -történeti ismeretanyag felhasználásával. A tanulók szóban és írásban gyakorolják a különböző műnemekben megjelenő sajátosságok, tartalmak megítélését, a hozzájuk vezető elemzési módokat. Az irodalom és más művészeti ágak (képzőművészet, zene, színház és filmművészet) kapcsolatának megtapasztalása. Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erősíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra, hogy az iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létező struktúra, hanem egymás részei, hogy az iskolában szerzett ismeretek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán kívül és fordítva. Témakörök Szintre hozóblokk Madách Imre: Az ember tragédiája Az XIX. sz. második felének világirodalma I. Epika Az XIX. Század második felének világirodalma II. llíra

Vajda János

Tartalmak A 10. évfolyam anyagának rövid áttekintése, rendszerezése. Madách Imre élete: Az ember tragédiája keletkezése, elemzése, értelmezése. Művek a realista epikából: egy francia (Stendhal, Balzac, Maupassant) és egy orosz (Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij) mű elemzése. A francia modern költészet néhány nagy alakja és műveik (Baudelaire: Kapcsolatok, Az albatrosz; Verlaine: Költészettan, Őszi chanson; Rimbaud: A magánhangzók szonettje, A meghökkentek). Vajda János költészetének jellemzői néhány versén keresztül (pl. A virrasztók, A vaáli erdőben, Az üstökös, Credo, Nádas tavon, Húsz év múlva, Harminc év után).


A mű megtekintése lehetőség szerint színházban vagy videón. A naturalista irodalom jellegzetességei egy Zola-regényben; a tananyagban nem tárgyalt epikus mű megismerése. Walt Whitman: Téli mozdony; a tananyagban nem tárgyalt művek megismerése.

Vajda János életének, költői pályájának részletesebb megismerése; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő verseknek, illetve röpiratainak (Önbírálat, Polgárosodás) megismeré-



Témakörök

Tartalmak

Mikszáth Kálmán

Mikszáth Kálmán életének, írói pályájának főbb állomásai; novelláinak (Bede Anna tartozása, Tímár Zsófi özvegysége) és egy regényének (A Noszty fiú esete Tóth Marival vagy a Különös házasság vagy A fekete város vagy a Beszterce ostroma vagy Új-Zrínyiász) elemzése. Móricz Zsigmond életének, írói pályájának főbb állomásai, a Barbárok, a Tragédia és a Szegény emberek című novellák közül kettőnek, illetve egy regényének (az Úri muri vagy a Rokonok) elemzése. Ady Endre életének, költői pályájának főbb állomásai és költészet ének bemutatása néhány versén keresztül (pl. Góg és Magóg fia vagyok én., A magyar ugaron, Párisban járt az ősz, Lédával a bálban, Elbocsátó, szép üzenet, Új vizeken járok, Sírni, sírni, sírni, Harc a Nagyúrral, Fölszállott a páva, Vér és arany, A magyar Messiások, A téli Magyarország, A Sion-hegy alatt, A muszáj Herkules, Nekünk Mohács kell, Szeretném, ha szeretnének, Séta bölcső-helyem körül, A Tűz csiholója, Történelmi lecke fiúknak, Hunn, új legenda, Mag hó alatt, Intés az őrzőkhöz, Ifjú szívekben élek, Őrizem a szemed, Ember az embertelenségben, Nézz, Drágám, kincseimre, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Az avantgárd általános bemutatása, a főbb irodalmi irányzatok; Guillaume Apollinaire költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Kikericsek, A megsebzett galamb és a szökőkút, A Mirabeau híd, Égöv); Kassák Lajos életének, írói-költői pályájának főbb állomásai, költészetének jellegzetességei a Mesteremberek és/vagy A ló meghal, a madarak kirepülnek című versein keresztül.

Móricz Zsigmond

Az új magyar költészet megjelenése: Ady Endre

Az avantgárd

Választható tartalmak se. Mikszáth életének és írói pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő művek megismerése, illetve tárcái (Korlátfa, A pénzügyminiszter reggelije). Móricz életének és írói pályájának részletesebb megismerése, a törzsanyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő művek megismerése, illetve Krúdy Gyula, Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán műveivel való találkozás. Ady Endre életének és költői pályájának részletesebb és a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő műveinek és publicisztikájának (pl. Egy kis séta) megismerése.

Az avantgárd képzőművészet alkotásaival való megismerkedés. Az avantgárd képzőművészet alkotásaival való megismerkedés.

A továbbhaladás feltételei A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: realizmus, pozitivizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, kubizmus, hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers, fejlődésregény, karrierregény, regényciklus, drámai költemény, analitikus dráma, karcolat, paródia, szimultanizmus, szabad vers, képvers, kevert ritmusú vers, szimbólum, publicisztika. A XIX. és a XX századi művek elemzése, megbeszélése során önálló vélemény kialakítása, érvekkel való indoklása, képviselése. Közösen meg nem tárgyalt irodalmi művek elemzése megadott szempontok alapján. A művek szóbeli és írásbeli bemutatása, összehasonlító elemzése. Stílusirányzatok (az impresszionizmustól az avantgárd irányzatokig) jellegzetességeinek bemutatása. A magyar irodalomban felmerülő történelmi, társadalmi és erkölcsi kérdések megértése, újrafogalmazása szóban és írásban. Memoriterként szállóigék (legalább 3) Az ember tragédiájából, legalább 2 Ady-vers.

12. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 96 óra Tevékenységformák Szükséges az önálló órai jegyzet- és vázlatkészítés képessége mind írott szövegből, mind előadásról, valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értő feldolgozása, illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek. Különösen fontos az irodalmi művek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az irodalmi művekben megtalálható helyzetek, szereplők megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások értelmezése, elemzése a szükséges irodalomelméleti, -történeti ismeretanyag felhasználásával. A tanulók szóban és írásban gyakorolják a különböző



műnemekben megjelenő sajátosságok, tartalmak megítélését, a hozzájuk vezető elemzési módokat. Az irodalom és más művészeti ágak (képzőművészet, zene, színház és filmművészet) kapcsolatának megtapasztalása. Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erősíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra, hogy az iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létező struktúra, hanem egymás részei, hogy az iskolában szerzett ismertek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán kívül, és fordítva. Témakörök Szintre hozó blokk A Nyugat első költői-írói nemzedéke I. Babits Mihály

A Nyugat első költői-írói nemzedéke II. Kosztolányi Dezső

A Nyugat első költői-írói nemzedéke III. Juhász Gyula és Tóth Árpád

A Nyugat első költői-írói nemzedéke IV. Karinthy Frigyes A XX. Század első felének világirodalmából. Epika József Attila

Szabó Lőrinc

Radnóti Miklós

Válogatás a XX. Század második fe-

Tartalmak A 11. évfolyam anyagának rövid áttekintése, rendszerezése. Babits Mihály életének, írói-költői pályájának főbb állomásai, költészetének jellemzői néhány versén keresztül (pl. A lírikus epilógja, Messze. messze., Zrínyi Velencében, Esti kérdés, Húsvét előtt, Fortissimo, Cigány a siralomházban, A gazda bekeríti házát, Ősz és tavasz között, Balázsolás, Jónás imája); a Jónás könyve című művének elemzése. Kosztolányi Dezső életének, íróik öltői pályájának főbb állomásai és költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Mint aki a sínek közé esett., Mostan színes tintákról álmodom, Anyuska régi képe, Akarsz-e játszani? Boldog, szomorú dal, Halotti beszéd, Marcus Aurelius, Litánia, Hajnali részegség); egy novellája (pl. A kulcs) és az Édes Anna vagy Néró, a véres költő című regényének elemzése. A két költő életének, költői pályájának főbb állomásaik, költészetüknek jellemző vonásaik néhány versükön keresztül (Juhász Gyula versei közül például: Tiszai csönd, Testamentum, Milyen volt; Anna örök; Tóth Árpád versei közül például: Meddő órán, Rímes, furcsa játék, Elégia egy rekettyebokorhoz, Körúti hajnal, Esti sugárkoszorú. Karinthy Frigyes életének, íróik öltői pályájának főbb állomásai, munkásságának jellemző vonásai néhány művön (Pitypang, Előszó; Tanár úr kérem, egy novella, részletek az Így írtok ti című műből) keresztül. Legalább egy regény és egy elbeszélés vagy novella a német, vagy a cseh, vagy a francia, vagy az orosz, vagy az amerikai irodalom alkotásaiból, ennek feldolgozása. Pályájának főbb állomásai, költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Nem én kiáltok, Tiszta szívvel, Ködből, csöndből, Klárisok, Favágó, Holt vidék, Külvárosi éj, A város perem én, Elégia, Óda, Eszmélet, Magad emésztő., Levegőt!, Kései sirató, Gyermekké tettél, A Dunánál, Nagyon fáj, Thomas Mann üdvözlése, Ars poetica, Hazám, Karóval jöttél., Íme, hát megleltem hazámat. Szabó Lőrinc életének, költői pályájának főbb állomásai; költészet ének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Az Egy álmai, Semmiért Egészen, Lóci óriás lesz, Dsuang Dszi álma, Szun-Vu Kung lázadása, Mozart hallgatása közben). Radnóti Miklós életének, költői pályájának főbb állomásai, költészetének jellemező vonásai néhány versén keresztül (pl. Huszonnyolc év, Federico Garcia Lorca, Tétova óda, Sem emlék, sem varázslat., A la recherche., Erőltetett menet, Razglednicák és az eklogák). Legalább egy regény feldolgozása Garcia Marquez, Sartre, Camus, Semprun, Huxley, Or-


Babits Mihály életének és íróik öltői pályájának részletesebb és a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő művek és egy Babits-esszé vagy tanulmányrészlet megismerése.

Kosztolányi pályájának részletesebb feldolgozása, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő versek, novellák és regények, valamint egy Kosztolányi esszé megismerése.

A két költő életének, költői pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő verseikkel való találkozás.

Karinthy Frigyes életének, íróik öltői pályájának részletesebb megismerése; Karinthy regényei és kis epikai műveivel való találkozás; Az utazás a koponyám körül című film megtekintése videóról. A tananyagban nem tárgyalt regény, elbeszélés, novella megismerése, filmes feldolgozásának megtekintése videóról. József Attila életének, költői pályának részletesebb megismerése; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő versekkel való találkozás.

Szabó Lőrinc életének, költői pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő versekkel való találkozás.

Radnóti Miklós életének, költői pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő versekkel való találkozás.

A tananyagban szereplő, de nem tárgyalt mű megismerése; válogatás a klasszikus krimi (Doyle,



Témakörök lének világirodalmából Válogatás a XX. Század második felének magyar Irodalmából: líra

Tartalmak well, Golding, Hrabal, Szolzsenyicin művei közül. Legalább két költő 1-2 versének megismerése (Pilinszky János, Weöres Sándor, Nagy László, Ilylyés Gyula, Szilágyi Domonkos, Vas István).

Választható tartalmak Christie), sci-fi (Asimov, Lem) irodalmából.

Válogatás a XX. Század második felének magyar Irodalmából: epika, dráma Az irodalom határterületei

Legalább egy regény vagy elbeszélés és egy dráma Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Márai Sándor, Déry Tibor művei közül.

A törzsanyagban szereplő, de nem tárgyalt műmegismerése; a művek filmes feldolgozásának megtekintése videóról.

Az irodalom megjelenése filmen, dalszövegben és a kultúra más területein szabadon választott példákon keresztül.

Mozi- vagy színház- vagy koncert vagy kiállításlátogatás, a látottak, hallottak közös értékelése, megbeszélése; egy kortárs íróval és/vagy költővel való személyes találkozás, beszélgetés.

Felkészülés az irodalom érettségi vizsgára

Az írásbeli érettségi vizsga követelményeinek és a szóbeli érettségi témaköröknek az áttekintése; rendszerezés.

A tananyagban szereplő, de nem tárgyalt mű megismerése; a kortárs magyar irodalom alkotóinak, alkotásainak bemutatása.

A továbbhaladás feltételei A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: egzisztencializmus, tömegkultúra, posztmodern, ekloga, idill, bukolika, tárgyias, költészet, négysoros, egysoros, egyperces novella, szonettciklus, groteszk, abszurd dráma, epikus dráma és színház, dokumentumregény, utópia, ellenutópia, síkváltás, toposz, parabola, abszurd, utópia, antiutópia. Az olvasott művek szövegének értelmezése, irodalomtörténeti jelentőségének és helyének meghatározása, stilisztikai jellemzőinek felismerése. A megismert szerzők életműveinek, alkotói pályáinak ismerete. Témák és műfajok változásainak figyelemmel kísérése az irodalomtörténetben, illetve ezek megfogalmazása szóban és írásban. Portrékészítés a magyar és világirodalom nagy alakjairól. Memoriterként legalább 2 József Attila-vers, 2 vers Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc és Radnóti Miklós művei közül. 9.5.4. Matematika

9-12. évfolyam Célok és feladatok A felnőttoktatás középiskoláiba valószínűleg két fő ok miatt jelentkeznek a tanulók. Az egyik ok, hogy a pillanatnyi szakterületükön való további megfelelés feltétele, netán egy-egy szakmában az előbbre jutás feltétele, a magasabb iskolai végzettség megszerzése, a másik ok, hogy néhányan szeretnének a felsőoktatás valamely terület én továbbtanulni. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák többsége tanulásának előfeltétele az érettségi megszerzése. Így természetes, hogy egyre több a jelentkező az érettségit adó középiskolákba. Ezért igen alaposan és felelősségteljesen kell átgondolni azon ismeretek, eljárások, tételek halmazát, rendszerét, didaktikai felépítését, a tartalmak közvetítésének eszközbéli és módszertani lehetőségeit, amelyek korszerűek és tanításuk reálisan megvalósítható. A középfokú intézményekbe jelentkezőkről feltételezhető, hogy nagyon különböző felkészültségűek, különböző körülmények között, különböző színvonalon, különböző időpontokban szerezték meg az alapfokú végzettséget. Ezért a középiskola első évfolyama az általános iskolai tananyag alapos, konkrét feladatokhoz kapcsolódó ismétlésével kell, hogy kezdődjön. Az ismétlés során mutassuk meg a tanult matematikai ismeretek rendszerét, az egyes fogalmak kialakulásának és fejlődésének útját, mutassuk meg a folyamatot, amely a probléma felvetésétől a megoldásig vezet. Egy jól strukturált ismétlésből szinte észrevétlenül térhetünk rá az új tananyagra.



A középiskolai matematika tanítása-tanulása a hallgatók matematikai ismereteinek bővítése mellett, segíti a logikus gondolkodásuk, a modellalkotó képességük, a bizonyítási igény, a szintetizáló képesség, a deduktív gondolkodásmód fejlesztését. A matematika belső szépségeinek felvillantása mellett a tanultak alkalmazására fektessük a nagy hangsúlyt. A matematika a maga eszközeivel (legyenek azok hagyományosak vagy modernek) segíti a természettudományok, az informatika, a humán műveltségterületek, a szakmai ismeretek tanulmányozását, segítséget ad a mindennapi élet apróbb-nagyobb problémáinak megértéséhez, értelmezéséhez, helyes kezeléséhez, jó megoldásához. A matematika tanítása során lehetőség szerint használjuk fel az elektronikus eszközök (pl.: zsebszámológép, grafikus kalkulátor), az informatika (pl. Internet) támogatását. A tanításunkat jellemezze a mindennapok gyakorlatára való hivatkozás, az alkalmazásközpontúság. Ez segíti az általános matematikai műveltség megszerzését és a pozitív motiváció kialakulását, megerősödését. A pozitív motiválást erősítheti a matematikai és matematikatörténeti érdekességek, híres matematikusok életének, munkásságának bemutatása. A nappali iskolák kerettantervi követelményeinek figyelembevételével tervezik meg a középszintű érettségi követelményrendszerét. Ezt tekintetbe véve, a dolgozók középiskoláinak matematika kerettanterve sem vállalhat fel pillanatnyilag többet, mint az alapműveltségi vizsgára és a középszintű matematika érettségire való felkészítést. Fejlesztési követelmények Az általános fejlesztési követelményeket az alsóbb évfolyamokhoz hasonlóan öt csoportba soroljuk. 1. Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása, a matematikai szemlélet fejlesztése, középiskolai tanulmányok során a fogalmak megerősítésére, definiálására, általánosítására is sor kerül. A megismert eljárások, összefüggések, tételek alkalmazásképes tudása, felhasználása a mindennapok egyszerűbb problémáinak megoldásában segíti a matematika hasznosságának felismerését, megértését. A tanulmányok végére meg kell ismerni a valós számkör fogalmát és benne a műveleteket. Műveleteket értelmezünk az algebra és a vektorok körében is. Célszerű, ha a műveletek gyors és helyénvaló elvégzéséhez lehetőség szerint használunk különböző elektronikus eszközöket. A helyes függvényszemlélet kialakítása, elemi függvények ábrázolása, elemzése gyakran segíti a természettudományos tárgyak, gyakorlati problémák leírását, megértését. Az elemi geometriai ismeretek, trigonometriai számítások, tételekbizonyítások, sík- és térgeometriai fogalmak, transzformációk fontosak az analógiás gondolkodás fejlesztésében, bizonyos gyakorlati feladatok megoldásában. A kerület, terület, felszín, térfogat kiszámításával kapcsolatos feladatok segítik a szakmák problémáinak megoldását is. A koordinátageometriai ismeretek megmutatják a matematika különböző ágainak kapcsolatát, komplexitását. A nyelv logikai elemeinek helyes használata (pl.: „ha…, akkor…”, „akkor és csak akkor”) az élet minden területén hasznos és fontos. 2. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban. A matematikai tartalmú szövegek önálló értelmezése, elemzése hozzásegít az önálló problémamegoldáshoz. A problémák többféle megközelítése, a feltételek alapos vizsgálata, a többféle megoldás megkeresése fejleszti a logikus gondolkodást, a diszkussziós képességet. A tudományok és a mindennapi problémák megértését szolgálják a különböző számításos feladatok, a leíró statisztika, a valószínűség számítás elemeinek megismerése, alkalmazása. A dolgozók iskoláiban érdemes a tananyag feladatait a tanulók napi munkájához kapcsolni, ezzel is igazolva a matematika gyakorlati hasznosságát, felhasználhatóságát. 3. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása A 9-12. évfolyamok matematika tanítása-tanulása során fontos szerepet kap az absztrakciós képesség fejlesztése, az induktív módszer mellett a deduktív következtetések határozottabb megjelenése, a bizonyítási igény továbbfejlesztése, bizonyítási módszerek megismerése, fogalmak, szabályok precíz megfogalmazása. A tanult halmazelméleti- és logikai ismeretek, modellek hozzásegítenek a rendszerben való látás kialakulásához, a matematika komplexitásának felismeréséhez. A logikus, fegyelmezett gondolkodás a szokatlan szituációkban ugyanolyan fontos, mint a már ismert algoritmusok használatánál. Az alkalmazásképes tudás fejlesztését



szolgálja a jól megválasztott szemléltető ábrák, geometriai modellek, videofilmek, számítógépes animációk, Internet lehetőségek, grafikus zsebszámológépek felhasználása. 4. Helyes tanulási szokások kialakítása, fejlesztése Nagyon fontosnak tartjuk a felnőttek esetében is a személyre szabott tanulási stratégiák kidolgozását. A napi munka mellett általában a szükségesnél kevesebb a tanulásra fordítható idő, így ami van, azt a nagyon intenzíven kell kihasználni. Fontos, hogy a hallgatókat megtanítsuk a lényeg kiemelésére, a probléma megoldásához vezető többféle út kipróbálására. Fejlesszük kezdeményezőképességüket, a bátor, de néha a tévedésektől sem mentes gondolkodás kialakulását, megerősítését. Ismertessük meg a kerekítés, becslés, közelítő értékekkel való számolás előnyeit, az ellenőrzés, az eredmény realitásvizsgálatának fontosságát. Kívánjuk meg a szövegek értő olvasását, szaknyelv helyénvaló használatát, a jelölésrendszer alkalmazását. Szoktassuk rá a tanulókat a helyes jegyzetelésre, a szakirodalmi könyvek és különböző szövegek tartalmának lényegkiemelésére. Az érvelések, jó kérdések fejlesztik a logikus gondolkodást, a toleranciát, a mások gondolatmenetének megértését, a kulturált és értelmes viták kialakulását. Pozitív motivációt jelenthet a könyvtár, az Internet célszerű használata és a különböző matematikatörténeti érdekességek, matematikai alkalmazások megismerése. A fentiek gyakorlati megvalósítását a házi feladatok mellett önkéntesen vállalt beszámolók, pár perces tájékoztatók tehetik változatossá. 5. Szintre hozás Minden évfolyam elejére sok egyszerű gyakorlatorientált feladathoz kapcsolva rendszerező ismétlést tervezünk, melynek célja: az előző évfolyamokon tanultak összefoglaló áttekintése; megalapozása az új tananyagnak; a tanulói csoport tagjai számára egy olyan lehetőség felkínálása, melynek során közel azonos tudásszintre juthatnak. A 12. évfolyamon, az érettségi miatt a második félév lényegében egy nagy rendszerező ismétlés, felkészülés az érettségire. Éppen ezért nem a tanév elején, hanem az új témákhoz kapcsolódva tervezünk ismétlést, hogy hatékonyabb legyen a vizsgára való felkészülés. A szintre hozó blokkok vagy más néven ismétlések tartalmára évfolyamonként tett javaslatunkat a gyakorló tanárok módosíthatják, a konkrét tanulói csoportok tudásának diagnosztizálása után kiegészíthetik, bővíthetik, vagy esetleg éppen szűkíthetik.

9 évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 92.5 óra Tevékenységformák Az általános iskolai tananyag összefoglaló, rendszerező áttekintése. A rendszerező képesség, a rendszerszemlélet fejlesztése. Halmazműveletek. Kombinatorikus gondolkodás továbbfejlesztése. A kommunikációs készség továbbfejlesztése. A szaknyelv helyes használatára való törekvés. Értő-elemző olvasás fejlesztése. Algoritmikus gondolkodás fejlesztése. Egyszerű gyakorlati problémák modellezése. Az általános iskolában szemléletesen előkészített fogalmak definiálása, alkalmazásokon keresztül történő tudatosítása. Műveletek racionális számkörben (hatványozás, négyzetgyökvonás). Műveletek algebrai kifejezésekkel. Kapcsolatok a matematika különböző területei között. Függvényszemlélet fejlesztése, geometriai transzformációk. Sejtések megfogalmazása, bizonyítási igény fejlesztése. Szükséges és elégséges feltételek megkülönböztetése. Konstrukciós és analizáló képesség fejlesztése. Diszkussziós igény kialakítása, fejlesztése. Statisztika legelemibb ismereteinek alkalmazásokon át történő tanulmányozása.

Témakörök Szintre hozás Célja az általános iskolákban tanultak felelevenítése, egyszerű feladatok segítségével történő

Tartalmak Számok írása, olvasása racionális számhalmazban. Tízes számrendszer. Számhalmazok, műveletek - Hatványozás, négyzetgyökvonás - Normálalak - Műveleti sorrend


DRK Mezőföld Gimnázium Témakörök elmélyítése

Számtan, algebra

Függvények, sorozatok

Geometria

Tartalmak - Zsebszámológépek használata - Számegyenes, koordinátarendszer Egyszerűbb számelméleti ismeretek. Arány, aránypár, arányos osztás egyszerű feladatok kapcsán. Arányos következtetések (pl.: százalékszámítási feladatok) - Algebrai egész kifejezések, egynemű kifejezések, átalakítások - Elsőfokú, egyismeretlenes egyenletek megoldása Egyszerű szöveges feladatok megoldása. Geometriai alakzatok. Mértékegységek és átváltásuk. Háromszögek, négyszögek, szabályos sokszögek, kör. Tulajdonságok, kerület, terület, alkalmazások egyszerű feladatokban. Háromszög, négyszög alapú egyenes hasábok, henger tulajdonságok, kerület, terület, alkalmazások egyszerű feladatokban. Geometriai transzformációk: tengelyes- és középpontos tükrözés, eltolás, adott arányú kicsinyítés és nagyítás, fogalmak, tulajdonságok ismerete, alkalmazások egyszerű feladatokban. Lineáris függvények, ábrázolásuk Descartes-féle koordinátarendszerben. Számtani, mértani sorozatok felismerése. Biztos, lehetséges, lehetetlen események felismerése. A mindennapos (pl.: sajtó) környezetünk matematikailag egyszerű grafikonjai vizsgálata (pl. népszámlálás, népszerűségi vizsgálatok, munkaerő-piac, árak változásai, stb.). Számhalmazok, részhalmaz, unió, metszet, két halmaz különbsége. Számrendszerek (tízes és kettes). Műveletek a racionális számkörben. Hatványozás egész kitevőkkel. Hatványozás azonosságai. Számok normálalakja. Egyes változók kifejezése (pl. a természettudományos tárgyak képleteiben). Nevezetes azonosságok: kommutativitás; asszociativitás; disztributivitás; (a+b)2; a2 – b2; (a+b) 3; a3 – b3; szorzat alakja. A tanult azonosságok alkalmazása algebrai törtekkel végzett műveletekben. Lineáris egyenletek, elsőfokú két ismeretlenes egyenletrendszerek megoldása. Egyszerű abszolútértékes egyenletek. Százalékszámítási feladatok. Egyszerű kamatszámítási feladatok. Számelméleti ismeretek: relatív prímek; oszthatósági feladatok. A függvény fogalma, elemi tulajdonságai. Lineáris-, abszolút érték-, másodfokú-, négyzetgyök függvény. A fordított arány Egyszerű példák függvény-transzformációra. Kétismeretlenes egyenletrendszer grafikus megoldása. A háromszögekkel, négyszögekkel, szabályos sokszögekkel kapcsolatos általános iskolai tananyag felelevenítése és kiegészítése, a tanultak rendszerezése.

2457 Adony, Rákóczi út 39. Választható tartalmak

Különböző számrendszerekkel való ismerkedés. Nevezetes azonosságok. felhasználása összetett feladatok megoldásában. Lineáris egyenlőtlenségek, elsőfokú két ismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek megoldása.

Összetett feladatok grafikus megoldása. Összetettebb példák a függvénytranszformációkra.

Összetett feladatok megoldása a tanult geometriai ismeretek segítségével. Bizonyítások.


Valószínűség, statisztika


Tartalmak A háromszög nevezetes vonalai, pontjai, beírtés körülírt köre. Szöggel kapcsolatos ismeretek felelevenítése, kiegészítése. Forgásszög fogalma, ívmérték. A körrel kapcsolatos ismeretek felelevenítése, kiegészítése (középponti szög; körív hossza; körcikk kerülete, területe). Thálesz tétel. A kör érintői, érintősokszög fogalma. Példa pont körüli elforgatásra. A tanult egybevágósági transzformációk rendszerező áttekintése. Egyszerű szerkesztési feladatok. Statisztikai adatok ábrázolása kör-, oszlop-, vonaldiagrammal. Számtani közép, módusz, medián.


Statisztikai adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása, elemzése.

A továbbhaladás feltételei (Ebben a részben évfolyamonként fogalmazzuk meg azokat a legalapvetőbb feltételeket, melyek teljesítése szükséges a további évek sikeres és eredményes matematikai neveléséhez. A megfogalmazott követelmények nem feltétlenül a .kettes. osztályzat elvárásai, hiszen teljesítésük különböző szinteken történhet. A felnőttek iskolái számára készülő helyi tantervek konkretizálják az egyes a szintekhez (osztályzatokhoz) tartozó követelményeket. Megjegyezzük, hogy a 9. évfolyamon a Gondolkodási módszerek fejlesztési feladatai beépülnek a másik négy fejezet tananyagába és követelményeibe, de a többi évfolyamon már vannak a témához kapcsolódó konkrét követelmények.) Megfelelő tájékozottság a racionális számkörben, a tanult műveletek végzésében. Részhalmaz, unió, metszet, különbség két konkrét halmaz esetén. Normálalak. A legfeljebb másodfokú azonosságok ismerete és alkalmazása egyszerű példák esetén. Alapműveletek egyszerű algebrai egészekkel. Százalékszámítás gyakorlati alkalmazásai. Számok prímtényezős alakja. Oszthatóság 3-mal, 9-cel. A tanult függvények tulajdonságainak felismerése. Képlettel megadott, tanult függvény ábrázolása (pl. értéktáblázattal), egy lépéses transzformáció. Speciális három-, négyszögek, szabályos sokszögek (pl. hatszög, tizenkétszög) tulajdonságai. Háromszög nevezetes vonalainak, beírt- és köréírt körének ismerete. A kör és a körrel kapcsolatos fogalmak ismerete. A tanult transzformációk tulajdonságainak felhasználása egyszerű, konkrét matematikai és gyakorlati feladatokban. Több szám számtani közepének kiszámítása, medián és módusz ismerete. Kör- és oszlopdiagramok felismerése, értelmezése egyszerű esetekben.

10. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 92.5 óra Tevékenységformák Az előző években tanultak áttekintő, rendszerező ismétlése és kiegészítése. Számkör bővítés (valós számok). Adott probléma a megoldásához többféle út, módszer keresése, modellezés. Sorbarendezési- és kiválasztási feladatok néhány elem esetén. Jellegzetes gondolatmenetek (skatulyaelv, indirekt módszer). Diszkussziós igény fejlesztése. Algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása gyakorlati feladatok megoldásában. Egyszerűbb függvénytranszformációk alkalmazása különböző feladatokban. A négyjegyű függvénytáblázatok, zsebszámológépek célszerű használata. Transzformációs szemlélet továbbfejlesztése (hasonlóság). Vektorok alkalmazása természettudományokban, gyakorlati problémák megoldásában. Valószínűség kiszámítása egyszerű esetekben. Témakörök Szintre hozás

Tartalmak Az alsóbb évfolyamokon tanultak rendszerező ismétlése, megerősítése, kiegészítése. A tanultak alkalmazása életszerű feladatokban, különböző problémák megoldásához vezető ma-



Gondolkodási módszerek

Számtan, algebra


Geometria

Tartalmak tematikai modell megkeresése, algoritmusok helyes alkalmazása. Legfontosabb témakörök az alábbiak: Racionális számok, műveletek. Műveleti sorrend. Hatványok, négyzetgyök, normálalak. Algebrai kifejezések, műveletek egyszerű algebrai egész kifejezésekkel. Elemi számelméleti ismeretek. Százalék- és egyszerű kamatszámítási feladatok. Egyenletek, egyenlőtlenségek. Elsőfokú, kétismeretlenes egyenletrendszerek, algebrai és grafikus megoldásuk. Függvényfogalom. Szöveges feladatok a mindennapok gyakorlat ából és megoldásuk. Mértékegységek és átváltásuk feladatokhoz kapcsolva. Háromszögek, négyszögek: csoportosítás tulajdonságaik szerint; szögösszegek; nevezetes vonalak, pontok, körök; kerület, terület. Körről tanultak ismétlése. Pitagorasz- és Thalesz-tétel és alkalmazásuk. Egyenes hasábok és henger tulajdonságok, felszín, térfogat. Egybevágósági transzformációk. Egyszerű valószínűségi és statisztikai problémák a napi életből. Változatos kombinatorikai feladatok Sejtés és bizonyítás megkülönböztetése Tétel és megfordítása. Bizonyítási módszerek (pl.: indirekt módszer, skatulyaelv, ellenpélda). Valós számkör: ábrázolás a számegyenesen. Valós számok tizedes tört alakja. Példák irracionális számokra. Négyzetgyökvonás azonosságai. n-edik gyök fogalma. Másodfokú egyenletek: fogalom; megoldóképlet; Viéte-formulák; gyöktényezős alak. Egyszerű négyzetgyökös egyenletek. Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. Két pozitív szám számtani és mértani közepének kapcsolata. Szöveges feladatok. Hegyesszögek szögfüggvényeinek értelmezése. Kapcsolatok a szögfüggvények között. Szögfüggvények kiterjesztése. Szögfüggvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, értékkészlet, periodicitás, zérus helyek, értékkészlet) ábrázolásuk. Hasonlóság: fogalom, síkidomok hasonlósága. Háromszögek hasonlóságának alapesetei. Hasonlóság alkalmazásai: - hasonló síkbeli- és térbeli alakzatok (terület és térfogat arányok), - háromszög súlyvonalai, súlypontja, - arányossági tételek a derékszögű háromszögben. Nevezetes szögek szögfüggvényei. Szögfüggvények alkalmazása derékszögű háromszög hiányzó adatainak meghatározására. Pitagorasz-tétel és a nevezetes szögek szögfüggvényei alkalmazása sík- és térbeli számításos feladatokban.


Összetettebb kombinatorikai feladatok megoldása.

Feladatok számtani, mértani középértékkel kapcsolatban. További másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. Érdekességek számokról (Pl.: Péter Rózsa: Játék a végtelennel és Pálfalvi Józsefné dr.: Barátaink a számok című könyvek alapján).

Összetettebb függvények ábrázolása, jellemzése.

A tanultak alkalmazása más tantárgyakban.

DRK Mezőföld Gimnázium Témakörök Valószínűség, statisztika


Tartalmak Vektor szorzása számmal, felbontása síkban. Valószínűség szemléletes fogalma. Valószínűség becslése, kiszámítása nagyon egyszerű, konkrét esetekben.

Választható tartalmak A valószínűség meghatározása a szerencsejátékok esetében.

A továbbhaladás feltételei Racionális és irracionális számok tizedes tört alakja. Négyzetgyökvonás azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. Másodfokú egyenlet megoldó képletének ismerete, alkalmazása. Egyszerű négyzetgyökös egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok. Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma. Szögfüggvények definíciójának ismerete. Az f(x)=sinx; f(x)=cosx függvények tulajdonságai, ábrázolásuk. Hasonlóság szemléletes fogalma. Nagyítás és kicsinyítés alkalmazása konkrét gyakorlati feladatokban. A tanult geometriai tételek ismerete, felhasználása egyszerű kis számítási feladatokban. Egyszerű sorbarendezési- és kiválasztási feladatok. Valószínűségi feladatok megoldása a klasszikus modell alapján.

11. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 92.5 óra Tevékenységformák Az előző évfolyamok tevékenységei, fejlesztési feladatai tovább erősödnek, kiegészülnek. A kombinatív készség fejlesztése. A többféle megoldási mód lehetőségének keresése. A gráf modellként való felhasználása. A matematikai fogalmak célszerű kiterjesztése, a permanencia elv felhasználása. A bizonyítási igény mélyítése. Helyénvaló fogalomalkotásra való törekvés. Újabb matematika történeti vonatkozások megismerése (könyvtár és Internet használat). Az absztrakciós- és szintetizáló képesség fejlesztése. A függvényfogalom továbbfejlesztése. A matematika különböző területei közötti összefüggések felismerése.(Pl.: az algebra és geometria kapcsolata). A számítógép használata a függvényvizsgálatokban, transzformációkban, statisztikai adatok, véletlen jelenségek vizsgálatában, geometriai számításokban. A természettudományok és a matematika termékeny kapcsolatának bemutatása. A matematika gyakorlati alkalmazhatósága újabb eseteinek bemutatása. Az esztétikai érzék továbbfejlesztése. Témakörök Szintre hozás

Gondolkodási módszerek

Számtan, algebra

Tartalmak A 9-10. évfolyamon tanultak átismétlése: A hatványozás és négyzetgyökvonás értelmezése, azonosságai. Nevezetes azonosságok és alkalmazásuk algebrai törteknél. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek. Másodfokú egyenletek. Ekvivalens és nem ekvivalens átalakítások az egyenletmegoldásoknál. A szögfüggvények értelmezése, tulajdonságai: értelmezési tartomány, monotonitás. Zérushelyek, szélsőértékek, periodicitás, értékkészlet. Szögfüggvények ábrázolása. A háromszög nevezetes vonalai. Egybevágóság, hasonlóság. Vektorok körében tanult műveletek. Vektorfelbontás. Statisztikai adatok jellemzői. Permutációk, variációk, kombinációk (vegyes feladatok is). Binomiális együtthatók. Gráfelméleti alapfogalmak egyszerű alkalmazásai. Másodfokúra visszavezethető egyenletek, egyenletrendszerek. A hatványozás kiterjesztése (pozitív alap, racionális kitevő), azonosságai.


Különböző egyenletrendszerek megoldása.


Függvények, sorozatok Geometria



Tartalmak A logaritmus értelmezése, azonosságai. A logaritmus a hatványozás inverz művelete. A definíció és az azonosságok egyszerű alkalmazása exponenciális és logaritmusos egyenletek esetén. A 2x 10 x és a logaritmus függvény A szögfüggvények transzformációi: f(x) + c; f(x+c); c*f(x); f(cx). Két vektor skaláris szorzata, tulajdonságainak felsorolása. Szinusztétel, koszinusztétel. Alapfeladatok, gyakorlati feladatok. Távolság, magasság és szög meghatározása (fizikai jellegű feladatok is). Helyvektor. Műveletek koordinátákkal adott vektorokkal. Szakasz felezőpontja. Osztópont. Háromszög súlypontja. Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör egyenletei. Irányvektor, normálvektor, iránytangens. Egyenes egyenlete. A párhuzamosság és merőlegesség feltétele. Két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör érintője. A parabola, mint ponthalmaz. Néhány konkrét eloszlás vizsgálata. Műveletek eseményekkel konkrét valószínűségi példák esetén („és”, „vagy”, „nem”). Relatív gyakoriság. A valószínűség klasszikus modellje. Statisztikai mintavétel.


Szögfüggvények összetettebb alkalmazásai.

Összetett számításos és bizonyításos feladatok.

A továbbhaladás feltételei Egyszerű kombinatorikai feladatok. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. A hatványozás definíciója, műveletek, azonosságok ismerete egész kitevők esetén. A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben. A definíció és a tanult azonosságok egyszerű alkalmazása exponenciális és logaritmusos egyenlet esetén. Az alapfüggvénynek ábrái és legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata (értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték). Vektorműveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás). Vektorok alkalmazásai. A szinusz tétel és koszinusz tétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a háromszög hiányzó adatainak meghatározása). Vektorok koordinátáinak biztos használata. Szakasz felezőpontja koordinátáinak kiszámítása. A kör középponti egyenletének ismerete. Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. A kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata. A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi feladatok megoldása.

12. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 96 óra Tevékenységformák Az előző évfolyamok tevékenységei, fejlesztési területei tovább erősödnek, kiegészülnek. A deduktív gondolkodás továbbfejlesztése. A szám- és műveletfogalom biztos alkalmazása. Tervszerű, helyénvaló, fegyelmezett munkára nevelés. A matematika különböző témáinak alkalmazása a gyakorlati életben. A függvények alkalmazása a természettudományos tárgyakban. Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése. A leíró statisztika és a valószínűségszámítás gyakorlati szerepének ismerete, alkalmazása. A tanév döntő feladata az ismeretek rendszerezése, átismétlése. Erre körülbelül az összóraszám felét használjuk fel. (Ezzel készítjük fel a hallgatókat az érettségire.)

DRK Mezőföld Gimnázium Témakörök Gondolkodási módszerek

Számtan, algebra


Geometria


Összefoglaló, rendszerező ismétlés

Tartalmak Új anyag: Ekvivalencia, implikáció. Rendszerező összefoglalás: A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése. A megismert bizonyítási módszerek összefoglalása. A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése. Rendszerező összefoglalás: Számhalmazok. A valós számok és részhalmazai. A műveletek értelmezése, műveleti tulajdonságok. Közelítő értékek. Számelméleti ismeretek összefoglalása. Nevezetes másod- és harmadfokú algebrai azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyenlőtlenségek. Egyenlet- illetve egyenlőtlenségrendszerek. Másodfokú kifejezések és egyenletek. Exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus kifejezések, egyszerű egyenletek. Szöveges feladatok. Új anyag: A sorozat fogalma. Számtani és mértani sorozat, az n-edik tag és az első n elem összege. Kamatos-kamatszámítás. Új anyag: Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. Egyszerű poliéderek, felszínük, térfogatuk. Hengerszerű testek, a henger felszín- és térfogatképlete. Kúpszerű testek. Az egyenes kúp felszín- és térfogatképlete. A csonkagúla, csonkakúp felszíne, térfogata. A gömb felszín- és térfogatképlete. Felszín- és térfogatszámítási feladatok. Rendszerező összefoglalás: Geometriai alapfogalmak. Ponthalmazok. A geometriai transzformációk áttekintése. Háromszögekre, négyszögekre, körre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. Rendszerező összefoglalás: Kerület-, terület-, felszín-, térfogat-számítás. Vektorok, vektorok koordinátái. Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok, alkalmazások. Derékszögű koordinátarendszer. A tanult alakzatok egyenlete. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik. Új anyag: Statisztikai és mintavételi adatok vizsgálata (közvéleménykutatás, minőségellenőrzés). Rendszerező összefoglalás: Adathalmazok jellemzői: számtani közép, mértani közép, súlyozott közép, medián, módusz, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínűségi modell. Az egyes témaköröknél jeleztük a rendszerező összefoglalás tartalmát.



Összetett feladatok megoldása. Érettségi feladatok megoldása a témakörből. Felvételi feladatok megoldása a témakörből.

Összetett feladatok megoldása. Érettségi feladatok megoldása a témakörből. Felvételi feladatok megoldása a témakörből. Összetett feladatok megoldása. Érettségi feladatok megoldása a témakörből. Felvételi feladatok megoldása a témakörből.

Érettségi feladatsorok megoldása. A felsőoktatás és egyéb továbbképzési lehetőségek felvételi feladatsorainak megoldása.



Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételeken kívül: A számtani- és mértani sorozat n-edik tagja és az első n elem összegének kiszámítása feladatokban. Kamatos-kamatszámítás alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. Térelemek kölcsönös helyzetének, távolságuk, hajlásszögük definíciójának ismerete. A megismert felszín és térfogatszámítási képletek alkalmazása egyszerű feladatokban. 9.5.5. Kémia

9-11. évfolyam Célok és feladatok Cél az általános iskolában szerzett ismeretekre és a gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva a mindennapi élet változásainak minél helyénvalóabb megismerése, változó világunkban a tájékozódó-képesség fejlesztése. A jelenségeket összefüggéseiben vizsgálva, más természettudományos tárgyak eredményeinek felhasználására kell ösztönözni a tanulót. A többletet az általános iskolához és a szakiskolához képest az jelenti, hogy középiskolában a tanterv az anyag szerkezetét is tárgyalja párhuzamba hozva a tulajdonságaival. Specialitása a tantervnek, hogy az általános kémiai fogalmak nagy részét nem választja, külön, hanem beépíti a szervetlen és a szerves kémia tananyagába. A szervetlen kémia tárgyalására is feltétlenül szükség van, mert a felnőttoktatásban alig lehet támaszkodni az általános iskolában tanultakra. Az egyes vegyületek számunkra hasznos és egészségünkre káros tulajdonságait, a környezeti jelenségeket a megfelelő anyagrészhez csatolja. Az érettségi szintjére kell eljuttatni a tanulók egy részét, ezt a célt szolgálják a 9.11. évfolyam kiegészítő anyagrészei és a 12. évfolyamban az érettségire felkészítő blokk, amely kifejezetten az érettségi témakörei köré csoportosul, magasabb szinten tárgyalva és kiegészítve az eddig tanultakat. Azzal együtt, hogy itt már elég sok lexikális ismeretre van szükség a megelőző iskolatípusokhoz képest, a kreativitás fejlesztése is cél, az egyéni döntéshozásban ennek van szerepe az élet minden területén. Feladatok: A tanulók figyelmének ráirányítása a természet jelenségeire, a megismerés és a magyarázat keresés igényének kialakítása. A mindennapi tevékenység és az elméleti ismeretek megszerzésének összekapcsolása teljesítményképes tudás megszerzése. Az önálló ismeretszerzés igényének fokozása. Fejlesztési követelmények Ismerje fel a környezetében végbemenő kémiai változásokat, lássa be, hogy a kémia az élet minden területén jelen van. Alakuljon ki a tanulóban a logikus gondolkodás, az ok-okozati összefüggések megkeresésének igénye. Érzékelje mind a szűkebb, mind a tágabb (regionális és globális) környezeti problémákat. Alakuljon ki benne az önálló ismeretszerzés igénye, figyelje az aktuális híreket, és értékelje természettudományos szemlélettel. Fejlessze önmagában a lényeglátás képességét. Alakuljon ki benne a hosszú távú gondolkodás, környezetbarát életszemlélet.

9. évfolyam Évi óraszám esti tagozaton 37 óra Tevékenységformák Egyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése. Tanuló-kísérletek elvégzése környezetkímélő módon, tanulságok megfogalmazása, értékelése. Reakciókörülmények szerepének megfigyelése, elemzése energetikai szempontból. Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások elvégzése. Vegyületek összetételének, szerkezetének megismerése. Fontosabb vegyületek képletének felírása, reakcióegyenleteknek a felírása. Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a szerkezet között. Ábra- táblázat- grafikonelemzés, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták lefolytatása, tudományos érvek felsorakoztatása. Üzem- vagy múzeum-látogatás, megfigyelések tételesen megadott szempontok szerint, a látottak feldolgozása. Az információszerzés mindenformájának felhasználása. Témakörök Szintre hozás

Anyagszerkezet

Tartalmak Elem, keverék vegyület. Fizikai és kémiai változások. Egyszerűbb reakciók (szén égése és körülményei: reakcióhő, reakciósebesség). Az atomok szerkezete, az atommag és az elektronburok felépítése.



Kémiai jelrendszer

Nemfémes elemek


Az anyagmennyiség fogalma, mértékegysége. A periódusos rendszer felépítése. Vegyjel, képlet, kémiai egyenlet. A kémiai egyenlet mennyiségi jelentése, számítások: és kémiai egyenlet alapján. A hidrogén fizikai, kémiai tulajdonságai, előfordulása, felhasználása. Nemesgázok, nemesgázszerkezet. Kovalens kötés. Avogadro törvény. A klór tulajdonságai, reakciói, fertőtlenítő hatás. Ionos kötés, ionrács (nátriumklorid példáján keresztül). A hidrogénklorid. Molekulák polaritása. Fémek oldódása sósavban. Reakcióhő, reakciósebesség, aktiválási energia, katalizátor fogalma. Elektronátmenettel járó reakciók. Oxidálószer, redukálószer fogalma. Az oxigén. Ózon, ózonlyuk. Fotokémiai reakció. Víz. Molekularács, másodrendű kémiai kötések. Oldatok. Kolloidok. Hidrogénperoxid. A kén, kéndioxid, kéntrioxid. Londoni szmog. Kénes sav, kénsav. Protonátmenettel járó reakciók. Sav és bázis fogalma. A nitrogén, nitrogéndioxid, salétromsav, nitritek, nitrátok, ammónia. Nitritek, nitrátok egészségkárosító hatásai. Fotokémiai szmog. Savas eső. A foszfor. Foszforsav, foszfátok. Mosószerek adalékanyagai, élő vizek eutrofizációja. (A nitrogén és a foszfor szerepe).

Oldatokkal kapcsolatos számítások. Anyag-körforgalmak: nitrogén- és kén körforgalom.

A továbbhaladás feltételei Az atom szerkezetének ismerete. A kémiai jelrendszer ismerete, képletek, egyenletek alkalmazása; nemfémes elemek és vegyületeik tulajdonságainak, felhasználásának, környezeti hatásának ismerete; oldatokkal kapcsolatos számítások elvégzése; reakciótípusok felismerése, egyszerűbb reakcióegyenletek felírása (savbázis reakciók, redoxi reakci ók); reakcióegyenletek alapján történő számítások elvégzése; Avogadro törvénnyel kapcsolatos számítások elvégzése; tájékozódás a periódusos rendszerben; atomok vegyértékhéjának ismerete; kémiai kötések ismerete.

10. évfolyam Évi óraszám esti tagozaton 37 óra Tevékenységformák Egyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése. Tanulókísérletek elvégzése környezetkímélő módon, tanulságok megfogalmazása, értékelése. Reakciókörülmények szerepének megfigyelése, elemzése energetikai szempontból. Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások elvégzése. Vegyületek összetételének, szerkezetének megismerése. Fontosabb vegyületek képletének felírása, reakcióegyenleteknek a felírása. Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a szerkezet között. Ábra- táblázat- grafikonelemzés, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták lefolytatása, tudományos érvek felsorakoztatása. Üzemlátogatás vagy múzeum-látogatás, megfigyelések tétele megadott szempontok szerint, a látottak feldolgozása. Az információszerzés minden formájának felhasználása.

DRK Mezőföld Gimnázium Témakörök Szintre hozás

Fémes elemek

A szén és vegyületei

Szerves vegyületek tulajdonságai

Szénhidrogének

Tartalmak Atomszerkezet, periódusos rendszer. Ionos kötés, kovalens kötés, másodrendű kötések. Sav-bázis és redoxi reakciók. Fémek általános jellemzése, helyük a periódusos rendszerben. A fémrács szerkezete. Alkálifémek. Ismertebb alkáli fémsók, pl. konyhasó. Alkáliföldfémek. Kalcium, magnézium. Vízkeménység, vízlágyítás. Alumínium. Az alumínium amfoter tulajdonsága. Elektrolízis. Alumíniumgyártás. Vas. Korrózió, ötvözetek, vasgyártás, acélgyártás. Galvánelemek. Réz, ezüst, arany, kadmium, higany. A nehézfém fogalma. Nehézfémek szerepe a környezetszennyezésben. Fémek csoportosítása élettani szempontból: esszenciális és mérgező elemek. A szén. Grafit, gyémánt, fullerén. Atomrács. Aktív szén, adszorpció. Szénmonoxid, széndioxid, tökéletes és tökéletlen égés, szénsav. Megfordítható kémiai reakció, kémiai egyensúly. Az egyensúlyt befolyásoló tényezők. Üvegházhatás. A szénatom jellegzetes tulajdonságai. Szerves anyagok összetétele. Szerves kémiai reakciók. Szerves anyagok szerkezete, (telített, telítetlen és aromás szerkezet). Szerves gyökök. Gyökök élettani hatásainak magyarázata A szerves kémia tárgya. Történelmi előzmények: vis vitális elmélet. A mai szerves vegyipar termékei. Kőolaj, földgáz. Szénhidrogénkészleteink felhasználása energiatermelésre és ipari nyersanyagként, készletek végessége. Metán, etán, propán, bután, pentán, heptán. Telített szénhidrogének. Homológ sor fogalma, alkánok homológ sora. Izomer vegyületek. Jellemző kémiai reakciójuk: szubsztitúció Üvegházhatás. Tengerek olajszennyezése. Telítetlen szénhidrogének: Etilén, acetilén, izoprén. Jellemző reakciójuk: addíció és polimerizáció. Szénhidrogének szerepe a fotokémiai szmog képződésében. Aromás szénhidrogének: benzol, toluol, xilol. Aromás oldószerek élettani hatásai.


2457 Adony, Rákóczi út 39. Választható tartalmak A só szerepe a tartósításban és az életfolyamatokban.

Alkotóelemek kimutatása.



Környezeti jelenségek okainak ismerete: ózonlyuk üvegházhatás, savas eső, szmog kémiai hatásainak magyarázata. Fontosabb fémek fizikai, kémiai tulajdonságainak ismerete: fémek reakciói; fémek előállítása; fémek korróziójának okai és megelőzésének módja; ötvözetek tulajdonságai; a vízkeménység okai, megszüntetése; nyomelemek szerepe az élő szervezet működésében, nehézfémek környezetszennyező hatása; a szénatom speciális tulajdonságai; szerves anyagokat felépítő atomok fajtái; a szénhidrogének tulajdonságai, előfordulásuk; a szénhidrogének felhasználása ipari nyersanyagként és energiahordozóként.

11. évfolyam Évi óraszám esti tagozaton 37 óra Tevékenységformák Egyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése. Tanulókísérletek elvégzése környezetkímélő módon, tanulságok megfogalmazása, értékelése. Reakciókörülmények szerepének megfigyelése, elemzése energetikai szempontból. Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások elvégzése. Vegyületek összetételének, szerkezetének megismerése. Fontosabb vegyületek képletének felírása, reakcióegyenleteknek a felírása. Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a szerkezet között. Ábra- táblázat- grafikonelemzés, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták lefolytatása, tudományos érvek felsorakoztatása. Üzemlátogatás vagy múzeumlátogatás, megfigyelések tétele megadott szempontok szerint, a látottak feldolgozása. Az információszerzés minden formájának felhasználása. Témakörök Szintre hozás

Halogénezett szénhidrogének Alkoholok, fenol

Aldehidek, ketonok Aldehidek, ketonok Karbonsavak

Szénhidrátok, cukrok

Fehérjék

Műanyagok

Tartalmak Szerves vegyületeket felépítő elemek, szerves vegyületek tulajdonságai. Szénhidrogének tulajdonságai, jellemző reakciói. A metán halogénezett származékai. Halonok és freonok és az ózonlyuk keletkezésének kapcsolata. Metil- és etilalkohol. A metil-alkohol élettani hatása. Fenol. Formaldehid, acetaldehid. A formaldehid fertőtlenítő hatása Formaldehid, acetaldehid. A formaldehid fertőtlenítő hatása. Hangyasav, ecetsav, tejsav, zsírsavak, olajsav. Telített és telítetlen zsírsavak élettani hatása. Szappanok. A tisztító hatás mechanizmusa. Észterek: Gyümölcsészterek, zsírok, olajok. Kondenzációs reakció. Szőlőcukor, gyümölcscukor, répacukor keményítő, cellulóz. Papír és cellulóz alapú textíliák. A papírgyártás környezetszennyező hatása. Aminosavak felépítése. Fehérjék felépítése és tulajdonságai, reakciói, nehézfémek, könnyűfémek és hő hatására. A DNS szerepe a fehérjeszintézisben. Csoportosítási szempontok: Természetes és mesterséges alapú műanyagok (gumi, polietilén). Polimerizációs és kondenzációs műanyagok (pl. teflon, műgyanták). Hőre lágyuló és hőre keményedő műanyagok. Az újrahasznosítás lehetőségei. Dioxinok keletkezése, tulajdonságai.


A metilalkohol, mint a szerves szintézisek fő alapanyaga.

Aromás aldehidek, mint főszereink alkotórészei. Aszkorbinsav (C-vitamin). Szappangyártás. A természetazonos aroma fogalma.

Műanyagok adalékanyagai: lágyítószerek, fémek stb.

A továbbhaladás feltételei Halogénezett szénhidrogének környezeti hatásai; alkoholok tulajdonságai, élettani hatásuk; szeszes erjedés; oxovegyületek felhasználási területei; karbonsavak előfordulása élelmiszereinek között; szappanok, felület-



aktív anyagok tulajdonságai; zsírok, olajok kémiai szerkezetének és élettani hatásának összefüggése; szénhidrátok, szőlőcukor keletkezése a fotoszintézis folyamatában; fehérjék tulajdonságai, a fehérje szerkezete és az emberi tulajdonságok közötti kapcsolat; műanyagok csoportosítása, tulajdonságaik; a hulladékkezelés és a szennyvíztisztítás alapjai.

12. évfolyam érettségi előkészítő modul Évi óraszám esti tagozaton 20 óra Tevékenységformák Egyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése. Tanulókísérletek elvégzése környezetkímélő módon, tanulságok megfogalmazása, értékelése. Reakciókörülmények szerepének megfigyelése, elemzése energetikai szempontból. Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások elvégzése. Vegyületek összetételének, szerkezetének megismerése. Fontosabb vegyületek képletének felírása, reakcióegyenleteknek a felírása. Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a szerkezet között. Ábra- táblázat- grafikonelemzés, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták lefolytatása, tudományos érvek felsorakoztatása. Üzemlátogatás vagy múzeum-látogatás, megfigyelések tétele megadott szempontok szerint, a látottak feldolgozása. Az információszerzés minden formájának felhasználása. Témakörök Általános kémia Anyagszerkezet Halmazok

Kémiai reakciók

Általános kémia

Szervetlen kémia

Szerves kémia

Tartalmak Az anyagszerkezettel kapcsolatos ismeretek fejlődése. Összefüggés az atomszerkezet, a kémiai kötések és az anyag tulajdonságai között. A periódusos rendszer felépítésének atomszerkezeti magyarázata. Folyadékok. Valódi oldat, kolloid oldat. Számítások oldatokkal kapcsolatban (hígítás, töményítés, keverés). Gázok. Számítások az Avogadro törvénnyel kapcsolatban. Szilárd anyagok. Összefüggés a kristályrács-típus, a kémiai kötés és az anyag tulajdonságai között Reakciók körülményei: reakciósebesség, aktiválási energia, katalizátor kémiai egyensúly (egyensúlyt befolyásoló tényezők). Energiaváltozások: hőenergia-változás; reakcióhő, képződéshő, Hess tétel. Elektromos energia változás; galvánelemek, standard potenciál. Reakciók fajtái: részecskeszám-változással járó reakciók: egyesülés, bomlás. Részecskeátmenettel járó reakciók: Protonátmenettel járó reakciók (savak bázisok erőssége, a víz autoprotolízise). Elektronátmenettel járó reakciók. Sztöchiometriai számítások. Fémoxidok, nemfémes elemek oxidjai, szervetlen savak, lúgok, sók, sók hidrolízise. Fémek előállítása, elektrolízis, a korrózió fajtái. Szerves vegyületeket alkotó elemek kimutatása. Izoméria. Nevezéktan. Szerves kémiai alapreakciók: szubsztitució, addíció, polimerizáció, kondenzáció. Szerves vegyületek kimutatása: telítetlen vegyületek, aldehidek, keményítő, fehérje

9.5.6. Földünk és környezetünk

9-11. évfolyam Célok és feladatok




Az általános iskola 5.8. évfolyamának tantervi előzményeire építve elősegíti, hogy megismerjék a földrajzi környezet főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait. Segítse a tanulókat abban, hogy a természetitársadalmi folyamatokat összefüggéseikben értelmezz ék. A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ természeti-társadalmi-gazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat. A tantárgy tanításának további célja, hogy megértesse a termelés és fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Kifejlessze a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában. A gimnáziumi földrajztanítás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére is. Komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, felkészíti őket a szakirányú felsőfokú tanulmányokra is. Fejlesztési követelmények A gimnáziumi földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudják elemezni, értelmezni a természetföldrajzi és a társadalmi.gazdasági történéseket. Főként arra kell törekedni, hogy a tanulók rendszeresen gondolkodjanak, fogalmaik köre bővüljön, és szintetizálják a korábbi ismereteket, biztosan tájékozódjanak a Földön lezajló folyamatokban, térben és időben egyaránt. Legyenek képesek a Földön kialakult természeti és társadalmi kölcsönhatások, valamint a környezetben zajló változások érzékelésére, értékelésére és indoklására. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Ennek érdekében el kell érni, hogy képesek legyenek különböző földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján a tendenciák megfogalmazására. A múlt és a jelen földrajzi folyamatainak ismeretében legyen elképzelésük a Föld, az emberiség és az ország társadalmi, gazdasági és környezeti jövőjéről, alakuljon ki reális alapokon nyugvó jövőképük. Használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalakor. Alkalmazzák a kommunikációs, a gondolkodási és a gyakorlati képességeket. Legyenek képesek a speciális információhordozók (térképek, folyóiratok, szakkönyvek, statisztikai adatok, lexikonok, CDROM, Internet stb.) használatára.

9. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 37 óra Tevékenységformák Tájékozódás a Naprendszert ábrázoló térképeken, a csillagtérképeken és az égbolton. A természetföldrajzi tényeket bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok összehasonlító, logikai elemzése. A különböző mozgásfolyamatokat bemutató modellek alkalmazása a tanítás során. Ásvány- és kőzetvizsgálati gyakorlatok. A földtörténet fő eseményeinek időbeli ábrázolása. A hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolása. Éghajlati diagramok elemzése. A légköri jelenségek felismerése, időjárási térképek elemzése. A vízállásjelentések értelmezése. Tanulói kiselőadás a természeti jelenségekről. A regionális földrajzban tanultak alkalmazása. Témakörök A Naprendszer

Tartalmak A Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. A Föld, mint égitest, mozgásai és azok következményei. Tájékozódás a földrajzi térben és időben. Űrkutatás a Föld szolgálatában.

Kőzetburok

A Föld és a földi szférák kialakulása, fejlődése. Földünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A kőzetburokban lejátszódó folyamatok: vulkánosság, földrengés. Ásványok és kőzetek keletkezése, tulajdonságaik. A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében.

Választható tartalmak A Hold-expedíció bemutatása. A Föld felmelegedése. A kőzetburok úszásának modellezése. A leggyakoribb ásványok, kőzetek bemutatása. A földrengések és a vulkáni működés mozgófilmes bemutatása. A szél, a víz, a jég munkájának bemutatása. A földrajzi övezetek képi bemutatása.



Tartalmak Jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, átalakulásuk. Anyagi összetétele, szerkezete. Az időjárási, éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok. Általános légkörzés. A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői. A tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai. A tengervíz mozgásai. A szárazföld vizei. A szárazföldi jég. A vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek és övek kialakulása, jellemzőik. A forró, a mérsékelt, a hideg övezetek és tagolódásuk. Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége. A hegyvidékek függőleges övezetessége. A talaj kialakulása, talajfajták és hasznosítása. A levegő, a vizek és a talajok szennyezése.

A légkör

A vízburok

Éghajlati övezetesség


A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni, és tudjon csillagászati és földrajzi feladatokat megoldani, valamint ismerje a belső és a külső erők felszín-formáló szerepét, felszínfejlődés folyamatát. Ismerje a légkör szerkezetét, anyagi felépítését, legfontosabb folyamatait, és ismerje a Föld és földi szférák kialakulásának fejlődését, valamint ismerje a hegységképződés folyamatait, az ásványok és kőzetek keletkezését. Tudja elemezni az éghajlati diagrammokat.

10. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 37 óra Tevékenységformák Önállóan tudja elemezni a kontinensek gazdasági- és társadalmi adottságait. Természetföldrajzi tényeket, társadalmi-gazdasági adatokat bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok összehasonlító logikai elemzése. Aktuális cikkek önálló feldolgozása egyes régiók, országok problémáiról. Az egyes régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása. A régiók változó szerepének jelentőségének magyarázata, az okok feltárása. A sajtó- és a TV-figyelő: aktualitások gyűjtése a regionális és a globális környezeti problémákról. Terméklisták összeállítása a különböző multinacionális cégek termékeiből. Témakörök Európa

Hazánk helye és kapcsolatai Európában

Tartalmak Európa helyzete, kialakulása és természeti adottságai. Európa népei, népességi folyamatai és települései. Az európai integráció folyamata. Észak-Európa országai. Nyugat-Európa jelentősebb országai. Közép-Európa országai. Kelet-Európa jelentősebb országai. Európa helye a világban. Magyarország földrajzi helyzete. Magyarország természeti adottságai. Népességünk földrajzi elhelyezkedése. Népesedési folyamatok hazánkban.

Választható tartalmak Az egyes kontinensek és hazánk aktuális természeti társadalmi- gazdasági problémái. Példák gyűjtése a társadalmi-gazdasági élet fejlesztéséről. A világgazdasági pólusok helye és szerepe.



Témakörök

Tartalmak Településeink. Hazánk gazdasági szerkezete, gazdasági fejlettsége. Iparunk természeti és társadalmi alapja. Iparunk főbb ágai. Mezőgazdaságunk földrajzi és társadalmi adottsága. Mezőgazdaságunk főbb ágai. Közlekedésünk. Idegenforgalmunk adottságai. Nemzetközi kapcsolataink, európai integrációs törekvéseink. Multinacionális cégek szerepe hazánk gazdaságában.

Kontinensek

Ázsia természeti adottságai. Ázsia népessége és gazdasága. Ausztrália helye a világban. Afrika természeti adottságai és gazdasága. Észak-, Közép- és Dél-Amerika természeti adottságai. Amerika helye és szerepe a világban.


A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes bemutatni az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területeket Európában és hazánkban, és tudja jellemezni a világ legjelentősebb országait, országcsoportjait, és a világban elfoglalt helyüket. Legyen képes a kontinensek jellemzésére és tudja elemezni hazánk földrajzi helyzetét, természeti adottságait és a medencejelleg érvényesülését, valamint legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésével, kontinensek, országok, régiók gazdasági különbségeinek feltárására. Tudja elemezni hazánk időjárását, éghajlatát, vízrendszerét ábrák segítségével.

11. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 37 óra Tevékenységformák Társadalmi, gazdasági jelenségeket, folyamatokat, tényeket bemutató tematikus térképek elemzése. A településtípusok jellemző vonásainak bemutatása képek, térképek, alaprajzok, leírások alapján. Adatok gyűjtése, majd azok alapján véleményalkotás az emberi beavatkozás környezetre gyakorolt hatásairól. Szemelvénygyűjtés a bányászat és az energiatermelés környezetre gyakorolt hatásáról. Adatgyűjtés különböző termékek világpiaci árának változásairól. Könyvtári adatgyűjtés nemzetközi gazdasági együttműködésről. Terméklisták összeállítása. Témakörök A világ változó társadalmi, gazdasági képe

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és országcsopor-tok

Tartalmak A gazdasági élet szerkezetének átalakulása. A gazdasági szektorok jellemzői. A tercier és az informatika előretörése. A világgazdaság jellemző folyamata. A piacgazdaság. A gazdasági ágazatok közötti területi együttműködés lehetőségei. A multinacionális vállalatok szerepe. A működő tőke és a pénz világa. A tőzsde. Kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban. Észak-Amerika, Kelet- és DélkeletÁzsia, Európai Unió. Fejlődő országok. Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. Felzárkózásuk különböző lehetőségeik.

Választható tartalmak A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi, gazdasági életének alakításában. Nemzetközi tőkeáramlás. Az adósságválság. A világ meghatározó pénzügyi szervezetei. Az urbanizáció környezeti következményei

DRK Mezőföld Gimnázium Témakörök Globális világproblémák


Tartalmak Természet és környezetvédelem. A levegőszennyezés, a vízszennyezés, a talajszennyezés és védelem. Az élővilág védelme. Demográfiai robbanás, túlnépesedés. Az urbanizáció, mint globális probléma. Élelmezési gondok. Nyersanyag- és energiaválság. A fenntartható fejlődés. A jövő kihívásai. Nemzetközi összefogás a környezetvédelemben.


A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését, következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására. A tanuló tudja jellemezni a működő tőke és a multinacionális vállalatok szerepét, a tanuló tudja elemezni a népességrobbanás jelenségeit, az élelmezési gondokat, annak okait és a megoldásra tett erőfeszítéseket, legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal. 9.5.7. Biológia 9-11. évfolyam Célok és feladatok Ez a tantárgy lehetőséget teremt, hogy az alapismereteken túl a közvetlen közeli és távoli környezeti problémákról szóljunk. Nagyon fontos, hogy önmagunk és környezetünk megismerése a kiindulópont ahhoz, hogy átlássuk, hol és hogyan kell változtatni megszokott, esetleg káros magatartási szokásainkon. Elengedhetetlen egyes témáknál a személyes tapasztalatszerzés, az élmény útján szerzett tudás. Feladatunk, hogy a tanulók jártasságot szerezzenek növény- és állatismeretben, földrajzi elterjedésükben, illetve az emberi szervezet beható ismeretében, továbbá környezetünk védelmének tudatosítása és az egészséges életmód igényének kialakítása. Célunk, hogy az ennek során felkeltett érdeklődést és igényességet a diákok további, önállóan szerzett ismeretek bővítésével kamatoztassák. Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanulók érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt a biológiai környezet jelenségeinek és folyamatainak megismertetése révén. Legyenek képesek arra, hogy magyarázni tudják a megismert jelenségekhez, folyamatokhoz hasonló biológiai jelenségeket és folyamatokat, és felhasználják tudásukat a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában. Lényeges, hogy törekedjenek szomatikus és pszichés egészségük megőrzésére, egészségüket értéknek tekintsék. Kiemelt fontosságú, hogy megértsék és a gyakorlatban is alkalmazzák a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelemeit. Mindemellett tudatosítani kell a tanul ókban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, amelynek múlásával az élőlények is változnak. Mutassunk rá, hogy a biológiai megismerési folyamat a tudományos fejlődés útján halad, tételei, mondanivalója fejlődik, változik. Ezáltal segítsük világszemléletük ki- és átalakulását.

9. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 37 óra Tevékenységformák A rendszertan áttekintése fajfelismeréssel és . meghatározással kiránduláson. Az élőlények testfelépítésének leírása példákon, csíráztatás. Az állatok szervezeti felépítésének demonstrálása oktatófilmek segítségével. Növényi szövetek vizsgálata mikroszkópos felvételek alapján. Példák keresése az alkalmazkodásra és a tűrőképességre. Témakörök

Tartalmak


DRK Mezőföld Gimnázium Témakörök Szintre hozás

Az élőlények testfelépítése és életműködése

Az élőlények testfelépítése és életműködése

A bioszféra és az életközösségek jellemzői

A biomok


Tartalmak Az élővilág rendszerezése Ismertessük a rendszertan alapjait és kategóriáit. Mutassuk be a legfontosabb rendszertani törzseket, osztályokat ismert példákon keresztül. építését és funkcióit példákon. Mutassuk be a külső és belső vázat, illetve az ezekhez tapadó izmokkal végzett mozgásfolyamatokat. A harántcsíkolt- és simaizomszövet felépítése. (Összehasonlítás funkciók alapján.) Ismertessük az eltérő táplálkozási módokhoz tartozó testfelépítést, pl. szájszerveket. Mutassuk be az anyagszállítás szerveinek fejlődését, a légzés típusait (diffúz légzés, légcsöves, bőr-, kopoltyús és tüdős), a kiválasztószervek típusait, és az érzékszerveket példákkal (hő-, hang-, fény- és áramlásérzékelő szervek). Ismertessük a külső és belső megtermékenyítés folyamatát a többsejtű állatoknál, az átalakulással és átalakulás nélkül történő fejlődést példákkal. Mutassuk be a növényi sejteket és szöveteket, a növények anyagfelvételét és szállítását és a gázcserét. Ismertessük a következő fogalmakat: - Fotoszintézis, kemoszintézis Mutassuk be a növények szaporodási formáit a moháktól a nyitva- és zárvatermőkig. A nyitva- és zárvatermők egyedfejlődésének főbb lépései (nem a sejtszintű folyamatok). Tekintsük át az élettelen környezeti tényezőket és azok változását. Ismertessük az alkalmazkodás és tűrőképesség fogalmát példákkal. Anyagforgalom: a szén, a foszfor és a víz körforgása. Energiaáramlás. Tekintsük át az élőhelyek típusait és azok védelmét. Mutassuk be a táplálkozási láncokat, szinteket és kapcsolatokat. A tengerek és a szárazföldek élővilága a földrajzi övezetesség tükrében.


Szemléltessük a törzsanyagot minél több oktatást segítő filmmel.

Különböző magvak csíráztatása.

A témához kapcsolódó ökológiai problémák bemutatása

Gyakorlás atlaszhasználattal

A továbbhaladás feltételei Összefüggések felismerése a törzsfejlődés és a szervezeti felépítés között. Az új fogalmak helyénvaló használata. A Magyarországon legjellemzőbb növény- és állatfajok ismerete. A legfontosabb ökológiai problémák okainak tudatosítása.

10. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 37 óra Tevékenységformák Etológiai példák elemzése oktatófilmek segítségével. A tanulók ismerjék meg, hogy az örökítő anyag által hordozott információ azonos körülmények között egyformán öröklődnek, de hordoznak domináns és receszszív tulajdonságokat. Tudatosuljon bennük a genetikai sokszínűség, a tananyag hívja fel a figyelmet a genetikai tanácsadás fontosságára. Genetikai gyakorlatok. Törzsfaelemzés. Mutációs példák gyűjtése. Témakörök Etológia

Az öröklődés alapjai

Tartalmak Öröklött és tanult magatartásformák ismertetése. Az állatok lét-, fajfenntartási és társas viselkedésformái Vázoljuk fel a genetika tudományának kialakulását. Ismertessük a testi- és ivarsejtek képződését (mitózis, meiózis). A kromoszóma. A DNS és RNS szerkezete. A gén, az allél.

Választható tartalmak Nézzünk meg ismeretterjesztő filmet etológiai kísérletekről. Genetikai tanácsadás.


Populációgenetika


Tartalmak A genetika alaptörvényei; a Mendel-szabályok. Feno- és genotípus, az in-termedier, a domináns és a recesszív öröklődés menete. A kodominancia. Az A, B, 0-ás vércsoportok öröklődése. Az ivari jellegek öröklődése. A génkicserélődés. A gén- és kromoszómamutáció. A mennyiségi jellegek öröklődése. A mutációk szerepe az evolúcióban. Ismertessünk néhány egyszerű öröklődésű emberi tulajdonságot. Ismertessük a populáció fogalmát és annak változásait. A populációk genetikai egyensúlya. A Hardy-Weinberg szabály. Természetes és mesterséges szelekció. Adaptáció. A fajok kialakulása példákkal. Tekintsük át az élővilág evolúcióját a földtörténet főbb eseményeinek tükrében. A környezeti tényezők okozta mutációk szerepe a fajok kialakulásában. Az emberi faj kialakulása. Az emberfajták bemutatása.


A továbbhaladás feltételei Szakmai előadókészség fejlesztése írásban és szóban. Saját véleményalkotás igényének kialakítása. Az etológia alapfogalmainak ismerete. A DNS-kromoszóma-gén fogalmak helyes használata. A mutációk jelentősége és az élővilág evolúciója

11. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 37 óra Tevékenységformák A sejtek felépítésének vizsgálata a különböző funkciók tükrében. Enzimek kimutatása kísérletekkel. Az anyagforgalom vizsgálata kísérletekkel. Szöveti mikroszkópos felvételek elemzése, összehasonlítása. Életmód- és étrendminták gyűjtése. Tüdőkapacitás-mérés meghívott szakember segítségével. Gyakorlatok végzése látás- és hallásvizsgálatokhoz. Témakörök Sejtbiológia

Az élőlények önfenntartása

A neuroendokrin

Tartalmak (Ebben a témakörben a 11. osztályos szerves kémiában tanultakra alapozunk.) A sejtek felépítésének és működésének áttekintése. A korábban még nem ismertetett sejtszervecskék bemutatása. A szénhidrátok felépítése. A fotoszintézis lényege. A szénhidrátok lebontása. Anyagforgalom a sejtmembránon keresztül. Az alapvető szövettípusok. Hám-, kötő- és támasztószövet. Az izomszövet (ismétlés) és a szívizomszövet. Az idegszövet. Tekintsük át az állatok táplálkozását (ismétlés fogalmak szintjén). Az ember táplálkozásának bemutatása. Beszélgessünk a helyes táplálkozás alapelveiről. A légzés. Ismételjük át az állatok légzését fogalmak szintjén és mutassuk be az emberi légzést. Ismételjük át az állatok anyagszállítását a fogalmak szintjén és ismertessük az emberi vérkeringést, a nyirokrendszert és az immunrendszert. Ismételjük át az állatok kiválasztószerveit és mutassuk be az ember kiválasztását. A növényekben előforduló legfontosabb hormonok

Választható tartalmak A fehérvérsejtek és a vörösvértestek ismertetése.

Hívjunk szakembert táplálkozási tanácsadás céljából. Ismertessük a levegőszennyezés problémákat

AIDS-prevenció.

DRK Mezőföld Gimnázium Témakörök szabályozás és a szaporodás


Tartalmak és hatásaik (vezérlés). Az állatok legfontosabb hormonjai: agyalapi mirigy (szabályozás), tobozmirigy, pajzsmirigy, csecsemőmirigy, hasnyálmirigy, a mellékvesék és a nemiszervek hormonjai és ezek élettani funkciói. Az ember szaporodása és egyedfejlődése. A női nemi ciklus ismertetése.


A továbbhaladás feltételei Az emberi szervezet felépítése. Ezen belül összefüggések feltárása, megfogalmazása. A sejtszintű folyamatok bemutatása, térbeli elkülönítése és az összefüggések ismerete.

12. évfolyam érettségi előkészítő modul Évi óraszám esti tagozaton 20 óra Tevékenységformák Áttekintő táblázatok készítése a tanult összefüggések bemutatására. Lényegkiemelés, vázlatkészítés. Szakkifejezések helyénvaló használata, alkalmazása. A főbb témakörök önálló ismertetése. Témakörök Felkészítés az érettségire

Tartalmak Az élőlények testfelépítésének és szerveinek bemutatása a törzsfejlődés során: - A kültakaró - A vázrendszer - A táplálkozás - A légzés - A kiválasztás - Az idegrendszer - Az érzékszervek Az életközösségek jellemzése földi elterjedésük tükrében. Az állatok magatartás- és viselkedésformáinak öszszegzése. A növényi és állati sejt összehasonlítása felépítésük és működésük alapján. Sejtszintű folyamatok elemzése és az összefüggések feltárása. Az emberi szövettípusok felismerése és jellemzése. Az emberi szervezet felépítése és működése. A szervek működése és kapcsolata és idegi-hormonális szabályozása. Humánetológia. A genetika alapfogalmainak áttekintése. Az ember szaporodása. Az emberi érzékelés áttekintése.


9.5.8. Történelem

9-12. évfolyam Célok és feladatok A középiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában kialakított képességekre, ismeretekre épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van a személyiségfejlesztésben. A történelmi források, események értelmezése olyan kompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető kérdések megismerése segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítik.



A történelmi oktatás meghatározó célja, hogy a hallgatók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. A történelem megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód kialakítása, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes az öszszefüggések az alternatívák meglátására és értékelésére. Fejlesztési követelmények A középiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében túllép az általános iskolai szinten. A középiskolai tanulmányok végére a hallgatóknak ismerniük kell a különböző források kezelésének, elemzésének szabályait, a tudományos anyaggyűjtés alapelemeit. Feltétlen elérendő az alapvető tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. A hallgatóknak okok és következmények bonyolult hálójában kell értelmezniük és bemutatniuk az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. A történelemtanítás reális képet alakítson ki a hallgatókban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában. Az ismeretszerzési és feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a hallgatóknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelően használva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és kifejezéseit. Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy hallgatók egységben lássák a topográfiai és a kronológiai adatokat. A hallgatóknak tudniuk kell az események alapvető sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló fontosabb eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, az egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében.

9. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 37 óra Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése.



A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, KeletEurópa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az Internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és az adatok kapcsolatának bemutatásával. Kifejezőképességek A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élőszóban. Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata. Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti tájegységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása). Témakörök Az őskor és az ókori Kelet

Tartalmak Az emberré válás folyamata. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kronológia: A homo sapiens megjelenése, Kr.e. 3000 körül, Kr.e. XVIII. sz., Kr.e. X. sz., Kr.e. 525 Személyek: Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, Salamon Fogalmak: Homo sapiens, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam, hieroglifa, buddhizmus, brahmanizmus

Választható tartalmak A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni: Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban. Tömegszórakoztatás az ókorban. A család az ókori kultúrákban. Az iskola az ókorban. Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről.


Az ókori Görögország

Az ókori Róma

A korai feudalizmus története Európában

Tartalmak Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Izrael, Jeruzsálem A görög kor kezdetei, a spártai állam. A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. Kronológia: Kr.e. XIII. sz., Kr.e. 621, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480 Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor Fogalmak: Polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz,Makedónia, Alexandria Róma városállamból birodalommá válik. Az egyeduralom kialakulása. Társadalom, államszervezet, hadsereg. Róma és a provinciák. A római hitvilág, művészet, tudom ány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. Kronológia: Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 287, Kr.e. 264.241, Kr.e. 218.201, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e. 31, 212, 313, 395, 476 Személyek: Hannibal, Ciceró, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila Fogalmak: Patrícius, plebejus, cliens, consul, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, apostol, egyház, püspök, zsinat Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Hispania, Gallia, Dacia, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria eltérő fejlődése. A Bizánci Birodalom fejlődése. Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Közép- és Kelet-Európában. Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, 1054 Személyek: Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka, Bagdad Fogalmak:


A görög.perzsa háborúk. Athén és Spárta párharca. Nagy Sándor birodalma. Kr.e. 776, Kr.e. 431.404, Kr.e. 336.323. Leonidasz, Themisztoklész

A köztársaság virágkora és válsága. A császárkor. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. Marius, Sulla, Spartacus Hadrianus, Diocletianus, senatus, dictator, néptribunus, censor

A Frank Birodalom kialakulása, a gazdaság és társadalom átalakulása.


A magyar nép története az államalapításig

Az érett középkor

Az Árpád-házi királyok kora

Tartalmak Gróf, grófság, őrgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életműve. Évszámok: 896, 955, 973, 997.1000.1038 Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök Topográfia: Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Vereckeihágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom Fogalmak: Nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség törzs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. A középkori városok. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban. Kronológia: 1066, 1095, 1122, 1215, 1302, 1278 Személyek: VII. Gergely, IV. Henrik, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás Fogalmak: Királyi udvar, kamara, kancellária, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, nyomásos hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika Topográfia: Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala Az új rend megszilárdítása . Szent László és Könyves Kálmán. Az Aranybulla és a tatárjárás. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. Az Árpád-kori kultúra. Kronológia: 1077.95, 1095.1116, 1172.1196, 1205.1235, 1222, 1235-70, 1241-42, 1301 Személyek: I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla, Kézai Simon Fogalmak: Várnépek, várjobbágyok, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, serviens, bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda


A lovagkor. A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak. Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák, céhek, egyetemek). III. Ince, IV. (Szép) Fülöp

A továbbhaladás feltételei A hallgatók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-15 sornyi) ókori forrásrészleteket fel-



dolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni a könyvtárban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források elemzésére tanári irányítással. Legyenek képesek rövid beszámolók előadására. Tudják alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról.

10. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 55.5 óra Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típus ú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, KeletEurópa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az Internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és az adatok kapcsolatának bemutatásával. Kifejezőképességek A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élőszóban. Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázatkészítése Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata. Tájékozódás a térben



Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása). Témakörök A késő középkor

Magyarország a XIV. XV. században

Kora újkor (1490.1721)

Tartalmak Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk). Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Kronológia: 1337.1453, 1356, 1389, 1410, 1415, 1453 Személyek: Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d.Arc, IV. (Luxemburg) Károly, Husz János, Gutenberg, II. Mohamed Fogalmak: Rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár, reconquista Topográfia: Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc, Prága, Rigómező Károly Róbert és Nagy Lajos Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet. Luxemburgi Zsigmond, az oszmán-török terjeszkedés, Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. Életformák a XV. századi Magyarországon. Kultúra és művelődés. Károly Róbert és Nagy Lajos Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet. Luxemburgi Zsigmond, az oszmánt-török terjeszkedés, Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. Életformák a XV. századi Magyarországon. Kultúra és művelődés. Kronológia: 1308.42, 1342-82, 1351, 1387. 1437, 1396, 1443.44, 1444, 1448, 1456, 1458-90 Személyek: Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál, Antonio Bonfini Fogalmak: Harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, pallosjog, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári rendszer, kormányzó, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina Topográfia: Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs A nagy földrajzi felfedezések és következményei. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei. A modern állam kialakulása. A parlamentáris monarchia kialakulása Angliában. Reformáció és katolikus megújulás. A barokk. A tudományos világkép átalakulása.

Választható tartalmak A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni: Bűn és bűnüldözés a középkorban. A kora újkori állam fejlődés sajátosságai: az abszolutizmus. Az angol, francia és a spanyol rendi monarchia felemelkedése. A német császárság, a pápaság, közép- és keleteurópai államai. VII. (Tudor) Henrik, III. Iván, Aragóniai Ferdinánd, Kasztíliai Izabella

Az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. Az atlanti hatalmak felemelkedése. Az angol forradalom.


Magyarország története a kora újkorban (1490.1711)

A felvilágosodás és a polgári átalakulás kora (1721.1849)

Tartalmak Kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618.48, 1640.49, 1689, 1701.1714 Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter Fogalmak: Gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, unitárius, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán, monopólium, puritán, merkantilizmus Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok A Jagellók-kora. A Dózsa-féle parasztháború. A mohácsi csata. A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és ország egyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi, kulturális változások a XVII. században. A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc. Kronológia: 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591.1606, 1664, 1686, 1699, 1703-11 Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc Fogalmak: Örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus jellegzetességei. Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. Az USA létrejötte. A polgári forradalom irányzatai Franciaországban. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai (életkörülmények, környezet). XIX. század eszméi. Az 1848-as forradalmak. Kronológia: 1740.48, 1756.63, 1776, 1783, 1789, 1791, 1794 1804.15, 1848 Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot, Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson, Kutuzov, Watt, Stephenson, Marx Fogalmak: Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi ágak


A napóleoni háborúk Európája.



Tartalmak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott abszolutizmus, nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, .harmadik rend, girondiak, jakobinusok, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer (jobboldal, baloldal), emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár, civil társadalom Topográfia: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak Amerikában, Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo


A továbbhaladás feltételei A hallgatók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni a könyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit.

11. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 74 óra Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelemjelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, KeletEurópa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az Internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és az adatok kapcsolatának bemutatásával. Kifejezőképességek A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény



megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élőszóban. Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata. Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása). Témakörök Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711.1790)

A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790-1847)

Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848-1849)

Tartalmak Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Gazdaság és társadalom a XVIII. sz. Magyarországán A felvilágosult abszolutizmus és a rendek. Művelődés, egyházak, iskolák. Kronológia: 1722-23, 1740.80, 1767, 1777, 1780.1790 Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz Fogalmak: Helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, mágnás, állami oktatás, úrbéri rendezés, nyelvrendelet Topográfia: Határőrvidék, Bán Új elemek a gazdaságban. Az átalakuló társadalom A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás, nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. Kronológia: 1795, 1825, 1830, 1832-36, 1844, 1847 Személyek: Martinovics, Hajnóczy, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi, I. Ferenc Fogalmak: Magyar jakobinusok, reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu Polgári forradalom Magyarországon 1848 március-április. A forradalom belső és külső feltételei, problémái.

Választható tartalmak Egy, a napi politikát is meghatározó XIX. századi történelmi téma feldolgozása: A magyar királyság a Habsburg Birodalomban.

A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországra. Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848-1849) Polgári forradalom Magyarországon 1848 március-április. A forradalom belső és külső feltételei, problémái. A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. A szabadságharc befejező szakasza és veresége.


A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849-1914)

A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849-1914)

Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914-1929)

Tartalmak A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. A szabadságharc befejező szakasza és veresége. Kronológia: 1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., X. 6. Személyek: Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelacic, Windischgraetz, Haynau Fogalmak: Márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény Topográfia: Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad sok, a második ipari forradalom. Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. A keleti kérdés. és a Balkán. Hatalmi viszonyok, katonaipolitikai szövetségek a századfordulón. A munkásság politikai erővé szerveződése. A művelődés új keretei. Évszámok: 1853.56, 1861, 1861.65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1904, 1905, 1907 Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, II. Vilmos, Lenin, Lincoln Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, ElzászLotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, hármas szövetség, antant, keleti kérdés, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek A megtorlás, a Bach-rendszer. A kiegyezés. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Társadalmi csoportok életformái, népesség, nemzetiség. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai. Évszámok: 1849. október 6., 1867, 1868, 1875.90, 1896 Személyek: Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, OsztrákMagyar Monarchia Az első világháború kirobbanása, jellege, története. Az Oroszországi politikai változások. A Párizs környéki békék.


Az orosz reformkísérletek. Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom.

Egy, a szakirányú képzés jellegének megfelelő történelmi téma feldolgozása.


Az első világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (1914-1931)


Tartalmak Az olasz fasizmus és az európai parlamentáris rendszerek. Gazdaság és a társadalom új jelenségei (pl.: a női emancipáció, motorizáció). Évszámok: 1914.18, 1917, 1919, 1922, 1925 Személyek: Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, SzerbHorvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal Fogalmak: Villámháború, állóháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem Magyarország részvétele a világháborúban. Az őszirózsás forradalom. Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság. A trianoni béke, hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. A Horthy rendszer kialakulása és konszolidációja. A művelődési viszonyok. Az életmód változásai. Évszámok: 1914.július 2., 1918.október 31., 1918.november 3., 1919.március 21., 1920.március 1., június 4., 1921.31, 1927 Személyek: gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly Topográfia: Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave Fogalmak: Őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció


A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak, felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.

12. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 64 óra Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek



A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, KeletEurópa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az Internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és az adatok kapcsolatának bemutatásával. Kifejezőképességek A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élőszóban. Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata. Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása). Témakörök A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929-1945)

Tartalmak Az 1929-33-as világgazdasági válság. Válságkezelés az USAban. A nemzeti szocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A sztálini diktatúra a 30-as években.

Választható tartalmak Egy, a napi politikai eseményt igazoló történelmi téma feldolgozása


Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931-1945)

A jelenkor (1945-től napjainkig)

Tartalmak A második világháború története. A szövetségesek győzelme, a háború jellege. A megosztott Európa. Évszámok: 1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember 1., 1941.június 22., 1944. június 6., 1945. május 8., augusztus 6., szeptember 2. Személyek: Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle Topográfia: Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia Fogalmak: Tőzsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Berlin-Róma tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. Magyarország háborús részvétele. A Kállay kormány politikája. A német megszállás. A holocaust Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. Évszámok: 1938. november 2., 1939. március 15., 1940. augusztus 30., 1941. június 26., 1943. január, 1944.március 19., 1944. október 15., 1944. december 21., 1945. április Személyek: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Dálnoki Miklós Béla Topográfia: Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Donkanyar Fogalmak: Népi-falukutató mozgalom, nyilas mozgalom, zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, hintapolitika, kiugrás, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság Hidegháborús szembenállás és időszakos enyhülés politikája a második világháború után. A kommunista rendszerek kialakulása és bukása. Az Európán kívüli világ (Kína, India, Japán) Az európai integráció története. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Egy szabadon választott helyi konfliktus földolgozása (pl.: Közel-Kelet, Balkán). Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991 Személyek: Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si Minh, Személyek: Truman, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXIII. János, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov Fogalmak:



Magyarország a második világháború után (1945-től napjainkig)


Tartalmak Vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshall-segély, szociális piacgazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római-szerződések, holdra szállás, harmadik világ, Brezsnyev doktrina, globális világ, enyhülési politika Topográfia: NSZK, NDK A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerződés. A kommunista diktatúra kiépítése A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erősödése. A rendszerváltozás. Évszámok: 1946, 1947. február 10., 1948, 1949, 1953, 1956. október 23., november 4., 1963, 1968, 1989. október 23., 1990, 1991 Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád Fogalmak: Ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, Háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, AVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság


A továbbhaladás feltételei Az érettségi követelmények szerint 9.5.9. Fizika

9-11. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás célja a felnőttek középiskolájában a korszerű, az általános műveltség részét képező fizikai világkép kialakítása, valamint szilárd alapok nyújtása az érettségit előfeltételező szakmai képzéshez, esetleges felsőfokú tanulmányokra való felkészüléshez. E célok eléréséhez a fizikaoktatás a felnőttek meglévő, de nem összefüggő, hétköznapi természettudományos ismereteiből kiindulva, ezeket egyszerű eszközökkel elvégezhető, részint otthon is reprodukálható kísérletekkel kiegészítve vezeti el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerűségek felismeréséhez. A gyakorlati tapasztalatokat értelmezi, kiegészíti, és azokat egységes fizikai képbe illeszti be. Az ismeretszerzés alapvetően induktív módon történik, de a fizikaoktatás a dedukció alkalmazására is példát szolgáltat. Ismert törvényekből kiindulva a következtetések, (általában matematikai módszerek) új ismeretekhez vezethetnek, amelyek kísérletileg is igazolhatók, majd alkalmazhatók. A fizikaoktatás megismerteti a tanulókkal a modellszerű gondolkodást, mint a természettudományos megismerés egyik fontos elemét, amelyet a humán és a gazdasági tudományok is széles körben alkalmaznak. A fizikaoktatás a megismert törvényeknek egyszerű számpéldákon történő alkalmazásával is a hozzájárul a természettudományos szemléletformáláshoz.



Kiemelt fontosságúak az olyan feladatok, amelyek ismert mindennapi eszközök, jelenségek adataira vonatkoznak, valamint, amelyek eredménye utólag kísérletileg ellenőrizhető. A szemléletformálásban nagy jelentőségű a becslés, amely minden esetben megelőzi a feladatmegoldást. Azonos fontosságú a kapott számérték reális voltának megítélése, a kapott mennyiségnek a környezetből ismert hasonló mennyiségekkel való öszszehasonlítása révén. A fizikaoktatás ezáltal hozzájárul a természettudományos ismeretszerzés módszereinek megismertetéséhez. A kilencedik évfolyamon a fizikatanítás a kölcsönhatások fogalma köré csoportosítva megerősíti a tanulók ismereteit a fizika néhány, korábbi tanulmányokból ismert, hétköznapi tapasztalatokkal közvetlenül összefüggő, jól kísérletezhető területén. Ezáltal lehetőséget ad a további fizikai tanulmányokhoz szükséges képességek fejlesztésére. A 10.11. osztályban épül ki a fizika egységes fogalomrendszere. A felépítés lineáris, nagy vonalakban a fizikatörténeti sorrendiséget követi. Támaszkodik a kilencedik évfolyamon, a képességfejlesztés, szintre hozás során megerősített konkrét fizikai ismeretekre is. Ezek egy része az alkalmazások során beépül a mechanika rendszerébe. Más része a matematikai ismeretek kibővülése (pl. a szögfüggvények fogalmának megismerése) után kiegészül és az egységes felépítés részét képezi. A tizenkettedik osztályban az érettségire előkészítő tantárgyi modul a törzsanyagot a középiskolai tartalmak kapcsolatainak felismerését elősegítő csoportosításban idézi fel. Ezt kiegészíti egyes, nagyobb absztrakciós képességet, illetőleg több matematikai eszközt igénylő ismerettel. A fizikaoktatás feladata: konkrét tartalmak tárgyalása során felébressze a tanulókban a világ megértésének igényét, a technika iránti érdeklődést, képessé tegye a tanulókat a fizikai és műszaki környezetben való tájékozódásra, a fizikai és műszaki jelenségekben megnyilvánuló általános fizikai elvek felismerésére. Tegye képessé a tanulókat népszerű természettudományos művek, hírek értelmezésére, meg nem alapozott szenzációk kritikával fogadására, alapozza meg a későbbi természettudományos önművelés lehetőségét. Érzékeltesse a fizika és az ezen alapuló műszaki tudományok jelentőségét és hatását a gazdasági, társadalmi életben, az ember életminőségének alakulásában. Általános fizikatörténeti vonatkozások segítségével járuljon hozzá az egyes történeti korszakokról kialakult kép árnyalásához, a művelődéstörténeti ismeretek bővüléséhez. Méltassa a magyar tudósok, feltalálók munkásságának jelentőségét. Segítsen felismertetni a tanulóval az egyén felelősségét a környezet állapotának alakulásában, járuljon hozzá a környezettudatos magatartás kialakulásához. Fejlesztési követelmények A tanuló törekedjen a természet jelenségeinek megértésére. Legyen tapasztalata az adott jelenség vizsgálata során a lényeges és lényegtelen jellemzők megkülönböztetésében. Ismerje fel az ok-okozati sorrendiséget a konkrét jelenségekben. Tudja a megfigyelések, kísérletek, mérések tapasztalatait rendezni, áttekinteni; ismerje fel az összefüggéseket. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő használatával megfogalmazni és leírni. Tudja a kísérletek, mérések során kapott adatokat táblázatba rendezni, grafikonon ábrázolni; legyen gyakorlott kész grafikonok adatainak leolvasásában, értelmezésében, egyszerűbb matematikai összefüggések megállapításában. Ismerje a mérési hiba fogalmát. Tudjon sematikus vázlatrajzokat készíteni, kész ábrákat, rajzokat értelmezni. Tudjon tanári útmutatás alapján, háztartási eszközökkel, otthon elvégezhető egyszerű kísérleteket balesetmentesen végrehajtani. Legyen jártas a tanult mértékegységek értelmezésében, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. Ismerje a gyakorlatban használt, SI mértékrendszeren kívüli mértékegységeket. Legyen jártas a tanultakhoz kapcsolódó számításos fizikai feladatok szövegének értelmezésében, tudjon egyszerű feladatokat a fejlettségének megfelelő matematikai eszközök használatával megoldani; legyen tapasztalata az eredmények előzetes becslésében; tudja értelmezni a kapott eredmények fizikai tartalmát. Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó jelenségeket értelmezni. Ismerje fel a mindennapi technikai környezetben a fizikai alapokat. Legyen képes önállóan alkalmazni képlet- és táblázatgyűjteményeket, lexikonokat. Ismerje a könyvtárban és az Interneten való információkeresés lehetőségét. Igénye ébredjen az önálló, folyamatos ismeretszerzésre; értse a fejlettségi szintjének megfelelő természettudományos ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit. Tudja összevetni a tanultakkal sci-fi alkotások tartalmát. Képes legyen az új természettudományos felfedezésektől megkülönböztetni megalapozatlan szenzációkat. Fizikai ismereteit tudja alkalmazni környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán, ismerje saját cselekvési lehetőségeit a környezeti problémák enyhítésében, és törekedjék ezek gyakorlására.



A fizika oktatásának nagy szerepe van a természettudományos világkép kialakulásában. Tudja a tanuló, hogy az anyagnak különböző megnyilvánulási formái vannak. Legyen tájékozottsága az anyag részecsketermészetéről. Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és időben zajlanak. Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot. Tudja, hogy a természet jelenségeit leíró fizikai törvények, elméletek meghatározott érvényességi körben értelmezhetők. A természet megismerése folyamat, melynek velejárója a korábbi elméletek módosítása, új elméletek születése. Ismerjen egyegy példát ennek alátámasztására. Ismerje a tanuló a matematika szerepét a fizikában: matematikai formulákkal írjuk le a fizikai jelenségek ok-okozati viszonyait. A törvényeket leíró matematikai kifejezésekből számításokkal új következtetésekre juthatunk, melyek eredményét csak akkor fogadjuk el, ha kísérletileg is igazolhatók. A tanuló tudja az egyetemes kultúrtörténetbe ágyazva elhelyezni a tanult jelentősebb fizikai felfedezéseket. Ismerje a legjelentősebb fizikusok, köztük a magyar tudósok és feltalálók munkásságát. Ismerje a fizikának a természettudományokra és az egyetemes gondolkodás más területeire való hatását, a technikai fejlődésben való szerepét. Ismerjen néhány, középiskolai ismereteihez kapcsolódó, de azokon túlmutató fizikai témakört, eredményt, törvényt.

9. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 37 óra; levelező tagozaton 19 óra Tevékenységformák A bemutatott, illetőleg leírt kísérletek elemzése, a tapasztalatok érthető megfogalmazása. Az ok-okozati kapcsolatok felismerése. Mérőkísérlet eredményeinek táblázatban való rögzítése. Grafikonkészítés táblázatban rögzített adatok alapján. Adatok leolvasása grafikonból. Fizikai mennyiség változásának elemzése grafikon alapján. A felismert törvényszerűségek matematikai formában való megfogalmazása (pl. lendület-megmaradás, hőtágulás). Általánosítás a megfigyelt, illetőleg a hétköznapokból ismert jelenségekre építve; ezen alapuló fogalomalkotás. A tanult fizikai fogalmak szabatos meghatározása szövegesen és matematikai formulával. Egyszerű számításos feladatok szövegének értelmezése, jelölésekkel való rögzítése. A szereplő fizikai fogalmak közötti kapcsolatok felismerése, matematikai formában való megfogalmazása. Az eredmények előzetes becslése. A számított eredmények reális voltának felismerése, fizikai jelentésének értelmezése. A tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (a közlekedésben, sportban, a háztartásban). Témakörök Szintre hozás

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás

A testek tehetetlensége

Tartalmak tömeg mérése a háztartásban is megtalálható eszközökkel. E mennyiségek mértékegységei és átváltásuk. A sebesség hétköznapi egységeinek értelmezése, átváltásuk következtetéssel. Matematikai előismeretek: Egyenes és fordított arány fogalma. Táblázatkészítés egyenesen, illetőleg fordítottan arányos mennyiségekről; a táblázatból az összefüggés felismerése és matematikai formulában való megfogalmazása. Behelyettesítés matematikai formulába. A grafikonkészítés, grafikon-értelmezés elemei. Az elsőfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása. Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása. A sebesség fogalma, egységei. A sebesség iránya. Vektormennyiség fogalma. Út-idő, sebesség-idő grafikon. A fizikai ismeretszerzés módszerei, az egyenletes mozgás leírása példáján. A mozgásállapot. A mozgás viszonylagossága. A testek tehetetlensége. A tömeg.


Az időmérés történetéből. Nagyon kicsi és nagyon nagy távolságok a természetben, a Világegyetemben.

Vonatkoztatási rendszer. Inercia-rendszerek. Gyakorlati példák a tehetetlenség megnyilvánulására.

DRK Mezőföld Gimnázium Témakörök Az erő

Erő, ellenerő

A lendület és megmaradása

Hőtani alapfogalmak

A testek melegítése

Tartalmak A tehetetlenség törvénye. Az erő mint a mozgásállapot megváltoztatásában megnyilvánuló kölcsönhatás mértéke. Az erő mérése rugós erőmérővel. Az erő egysége. Az erő iránya.

A kölcsönhatás törvénye.

Mozgás és kölcsönhatás A lendület fogalma. A lendület mint vektormennyiség. A lendület-megmaradás törvénye. A törvény matematikai megfogalmazása két test kölcsönhatása esetére.

Olvadás-fagyás, forrás (párolgás), lecsapódás jellemzése. Olvadáspont-fagyáspont, forráspont. Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata. Olvadáshő, párolgáshő.

A hőtágulás

A lineáris és a térfogati tágulás mértékének kísérleti vizsgálata. A hőtágulási együttható értelmezése. Táblázathasználat.

A fény törése

A fehér fény színek-

Választható tartalmak Példák a mozgásállapot megváltozását okozó kölcsönhatásokra érintkező testek között: izomerő, súrlódási erő, rugalmassági erő, súly, és egymással nem érintkező testek esetében: gravitációs kölcsönhatás, elektromos és mágneses kölcsönhatás. Alakváltozás erőhatás közben. Gyakorlati példák és bemutatások az erőhatások kölcsönösségének, az erőnagyságok egyenlőségének szemléltetésére érintkező testek esetén. Mágnes és lágyvas kölcsönös elmozdulásának bemutatása. A lendület-megmaradás kísérleti vizsgálata két test (kiskocsi) kölcsönhatása esetén. A rakéta, a sugárhajtómű működési elve. A lendületmegmaradás törvényének matematikai megfogalmazása általánosan.

A termikus kölcsönhatás A hőmérséklet és mérése. A hőmérőkészítés. Mértékegysége, az 1C. Fahrenheit és Kelvin hőmérsékleti skálák. Példa nem lineáris változásra: egy test, folyadék, lehűlésének vizsgálata; hőmérséklet -idő grafikon készítése. Termikus kölcsönhatások vizsgálata. Szilárd A belső energia, a munka, a hő anyagok és folyadékok fajhője. A hőmennyiség fogalma. kiszámítása. A hőmérséklet mint a belső energia jelzése. Az égéshő. A belső energia megváltoztatása munkavégzésKalorimetrikus feladatok. sel (súrlódás) és termikus kölcsönhatás révén. Példák nem fizikai kölcsönhatásra.

Halmazállapotváltozások

A fény tulajdonságai A fény visszaverődése


A nyomás szerepe a halmazállapotváltozásokban. A kuktafazék. A víz és más folyadékok térfogatváltozása fagyáskor.

Hétköznapi példák szilárd testek és folyadékok hőtágulására. Példa gáz hőtágulására. A hő terjedésének módjai (példák hővezetésre, hőáramlásra, hősugárzásra). A fény és kölcsönhatásai a testekkel Fényforrások. A fény egyenes vonal Lyukkamera, árnyékjelenségek. ú terjedése. A fénysebesség. A fénysebesség jelentősége a fizikában. A fényvisszaverődés törvénye. A tükrök alkalmazása a mindennapokban. A síktükör, a homorú- és a domború tükör képKép szerkesztése könnyen követhető (nevezealkotása. (Párhuzamos és széttartó nyaláb visztes) fénysugarakkal a homorú tükör esetén. szaverődése. Elnevezések. A tükörkép tulajdon- A nagyítási törvény geometriai ságai.) igazolása. A leképezési törvény. A fénytörés jelenségének kvalitatív vizsgálata. A fénytörés jelensége levegő és víz határfelüleA teljes visszaverődés. tén, (planparalel lemezen és prizmán). Domború lencsék képalkotása. (A kép tulajdon- (A délibáb.) ságai. Fókuszpont, fókusztávolság. Dioptria. A Képszerkesztés domború (- és homorú) lencse leképezési törvény. A törvény igazolása a tárgy esetén. és képtávolság mérésével. A nagyítás.) Lencsék a gyakorlatban: nagyító, vetítő, az emberi szem lencséje. Szemüveg. Mikroszkóp, távcső. (A fényképezőgép lencséje. Lencsehibák.) A fehér fény felbontása prizmával és egyesíté(A szivárvány.) A testek színe.

DRK Mezőföld Gimnázium Témakörök re bontása


Tartalmak se.


A továbbhaladás feltételei Tudja a tanuló, hogy a fizikai megismerés alapvető módszerei a . valamely szempont szerint végzett . megfigyelés, kísérletezés, mérés, és az ebből levont következtetések megformálása, legtöbbször matematikai formulában. Legyen képes fizikai jelenségek, kísérletek megfigyelésére, és a szerzett tapasztalatok összegzésére. Ismerje a mérési adatok táblázatban való rögzítését és grafikus ábrázolását. Tudjon kész grafikonról következtetéseket levonni (az állandó és változó mennyiségek megkülönböztetése, a változás jellemzése). Ismerje a kölcsönhatás fogalmát; tudjon példákat mondani mechanikai és nem mechanikai kölcsönhatásokra. Fel tudja ismerni a tanultak között a vektormennyiségeket. A kísérletek és mindennapi jelenségek leírása során tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai, hőtani, fénytani alapfogalmakat (sebesség, tehetetlenség, tömeg, erő, hőmérséklet, hő(mennyiség), a halmazállapotok; fénysugár). Tudjon példákat mondani a tanult legfontosabb jelenségeknek és törvényszerűségeknek a természetes és mesterséges környezetünkben való megnyilvánulásaira (egyenes vonalú egyenletes mozgás, a tehetetlenség törvénye, a kölcsönhatás törvénye, lendület-megmaradás; a hőtágulás, halmazállapot változások, fényvisszaverődés, fénytörés). Ismerje az egyszerű optikai eszközök szerepét a mindennapi életben (nagyító, szemüveg, vetítő lencséje; mikroszkóp, távcső, gömbtükrök). Ismerje a dioptria fogalmát. Értelmezni tudja a tanult anyagjellemzőket (égéshő, fajhő, olvadás/fagyáshő, párolgáshő, olvadáspont/fagyáspont, forráspont, hőtágulási együttható). Össze tudja hasonlítani a természetes és mesterséges környezet leggyakoribb anyagait az anyagjellemzők értéke alapján. Legyen képes a tanult összefüggéseket és az anyagjellemzők értékét a képlet- és táblázatgyűjteményből kikeresni. Értelmezni tudja egyszerű feladatok szövegét, rögzíteni tudja adataikat jelölésekkel. Legyen tapasztalata egyszerű feladatok megoldásában (egyenesvonalú egyenletes mozgás, a lendület-megmaradása két test kölcsönhatásakor, halmazállapot-változások energetikai leírása, kalorimetria, szilárd anyagok és folyadékok hőtágulása, a leképezési törvény témakörében). Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit.

10. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 37 óra Tevékenységformák A bemutatott, illetőleg leírt mechanikai és elektromosságtani kísérletek elemzése: a lényeges és lényegtelen körülmények megkülönböztetése. A mérési hiba fogalmának ismerete. Kapcsolatteremtés a jelenségek érzékszervvel tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemzői között (pl. hangmagasság . frekvencia). A tanult fizikai fogalmak és törvények szabatos meghatározása szövegesen és matematikai formulával. A fogalom kialakításához vezető jelenségek elemzése. A tanult fizikai törvények szabatos megfogalmazása, kísérleti tapasztalatokkal való alátámasztása. Az elektromos erőtér fizikai fogalmának kialakítása. Egyszerű számításos feladatok megoldása a dinamika alaptörvényével és egyszerű elektromos hálózatokkal kapcsolatban. A számított eredmények reális voltának felismerése, fizikai jelentésének értelmezése. A tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (a közlekedésben, sportban, a háztartásban). Technikai eszközök működésének magyarázata modellek, ábrák alapján. Témakörök Szintrehozás

Tartalmak Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása; a távolság (hosszúság), idő, sebesség egységeinek ismerete, átváltásuk. A mozgás út-idő és sebesség-idő grafikonjának értelmezése. Egyszerű szöveges feladatok megoldása az egyenes vonalú egyenletes mozgással kapcsolatban. Alapvető dinamikai fogalmak és törvények ismerete (a tehetetlenség megnyilvánulásai, a tehetetlenség törvénye, kölcsönhatás törvénye, tömeg, erő, súly). Vektormennyiség fogalma.



Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

A dinamika alaptörvénye

Erőtörvények

Erők együttes hatása Egyensúly Pontszerű test egyensúlya Kiterjedt test egyensúlya Egyensúlyban levő folyadékok (hidrosztatika)

A munka és a teljesítmény

Mechanikai energiafajt

A mechanikai energia megmaradása Az egyenletes körmozgás

Az egyenletes körmozgás dinamikai vizsgálata Az egyetemes tö-


Tartalmak Választható tartalmak A tömeg és az erő egységeinek ismerete. A terület és a térfogat egységeinek ismerete, átváltásuk. A sűrűség és a szilárd test nyomása fogalmának értelmezése, jelölések, egységek. Matematikai ismeretek: Első- és másodfokú függvények felismerése, ábrázolása. Első- (és másodfokú) egyenletek megoldása. Vektorok összeadása. Szögfüggvények a derékszögű háromszögben (kiegészítő anyaghoz). A testek változó mozgása A sebesség változásának értelmezése. ÁtlagseAz út-idő grafikon. besség. Mozgások összetétele. A gyorsulás fogalma. Függőleges lefelé hajítás. A mozgás megjelenítése sebesség-idő, gyorsu(Ferde hajítás. Lövedékek röppályája.) lás-idő grafikonon. A négyzetes úttörvény. A szabadesés kísérleti vizsgálata. A nehézségi gyorsulás. Dinamika Newton II. törvénye. Newton II. törvényének megfogalmazása Az erő és a tömeg értelmezése, mértékegysége. Kiterjedt test mozgása, kvalitatívan. A tömegközéppont. Nehézségi erő. A tapadás szerepe a kerék gördülésében. Súrlódás, közegellenállás. Expander. Rugóerő. Kényszererők. Erőhatások függetlensége. Mozgás a lejtőn. Az erőparalelogramma megAz erők vektoriális összegzése. szerkesztése Eredő erő. Egyensúly két erő hatására. Egyensúly három erő esetén (szerkesztés). A forgatónyomaték. Forgatónyomatékok Egyszerű gépek. egyensúlya. A hidrosztatikai nyomás Közlekedőedények a gyakorlatban. A külső nyomás terjedése folyadékokban és gá- Kutak szennyeződése. zokban. Hidraulikus emelő- és sajtoló berendezések. A felhajtóerő. (Arkhimédész törvénye). Járművek fékberendezése. A folyadékba merülő test egyensúlya. A testek úszása. Munka és energia A munka kiszámítása állandó erő és az irányába A munka kiszámítása állandó erő és szöget bemutató elmozdulás esetén. záró elmozdulás esetén. A teljesítmény fogalma. Lineárisan változó erő (rugóerő) munkája. A hatásfok. A mozgási energia. Órarugó által tárolt energia. A magassági energia. A rugalmas energia matematikai formulája. A rugalmas energia kvalitatív fogalma. A lendkerék. Forgó test energiájának érzékeltetése. Munkavégzés egyszerű gépekkel. A munkatétel és alkalmazása egyszerű feladatokban. A mechanikai energia-megmaradás törvénye és érvényességi köre. Görbe vonalú mozgások A mozgás kinematikai leírása. (Kerületi- és szögsebesség. Keringési idő, fordulatszám.) A gyorsulás mint vektormennyiség. Newton II. törvényének alkalmazása a körmoz- A centrifugális erő. gásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben. A Newton-féle gravitációs törvény. A gravitáA heliocentrikus világkép kialakulása. A boly-

DRK Mezőföld Gimnázium Témakörök megvonzás Rezgések A harmonikus rezgés leírása

Hullámok kialakulása

A hullámok terjedési jelenségei

Az elektrosztatikus tér

Az egyenáram

Egyenáramú hálózatok

Az elektromos munka és teljesítmény

Tartalmak ciós állandó. A földi gravitáció és a súly. A harmonikus rezgőmozgás kísérleti vizsgálata A kitérés-idő függvény ábrázolása. Amplitúdó, rezgésidő, frekvencia. A rezgésidőt megadó összefüggés. Kényszerrezgés, rezonancia. A fonálinga kísérleti vizsgálata. A lengésidő függése az ingahosszától. A hullám mint a közegben terjedő rezgésállapot. Hullámhossz, frekvencia, terjedési sebesség fogalma és összefüggésük. Longitudinális és tranzverzális hullám. Hullámok vizsgálata gumikötélen és hullámkádban. Hullámok visszaverődése. A törés jelensége kvalitatívan. Elhajlás. Interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen. Elektromosságtan Elektrosztatikus alapjelenségek. A töltés. A térerősség fogalma. A feszültség és a potenciál. A kondenzátor töltés- és energiatároló szerepe. A kapacitás. Az áram fogalma, jellemzése. Ohm törvénye. Az ellenállás fogalma. Vezetőszál ellenállása. Az elektromosság atomos szerkezete. Az elemi töltés. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Kirchhoff törvényei. Eredő ellenállás. Egyenáramú áramforrás . galvánelem. A teljes áramkör. Az elektromos munka és teljesítmény kiszámítása.

2457 Adony, Rákóczi út 39. Választható tartalmak gók mozgása; Kepler törvényei. A súlytalanság. A sebesség- idő és a gyorsulás-idő függvény alakjának megsejtése. Gyakorlati példák a rezonancia káros és hasznos voltára. A másodpercinga. (Az időmérés történetéből.)

A Snellius-Descartes törvény. A Huyghens-elv. A hang hullám-tulajdonságai. Húrokon és sípokban kialakuló állóhullámok. (Alaphang, felhangok. Doppler-jelenség.) Ponttöltés tere. A homogén tér. Vezetők viselkedése elektromos térben: árnyékolás, csúcshatás, földelés, kisülés a mindennapi életben. A villám és a villámhárító. Az ellenállás hőmérséklet-függése. Áramvezetés fémekben, félvezetőkben. Áramvezetés folyadékokban, gázokban.

Áramerősség- és feszültségmérő műszerek az áramkörben.

Fogyasztók teljesítménye a háztartásban. A kilowattóra mint az elektromos munka mértékegysége.

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a fizikai megismerés alapvető módszereit. Legyen képes a tanult fizikai jelenségek, kísérletek megfigyelésére, a szerzett tapasztalatoknak az alapvető fizikai fogalmak helyes használatával való öszszegzésére. Ismerje a mérési adatok grafikus ábrázolását; tudjon grafikonon ábrázolt változásokat jellemezni. Tudja értelmezni és helyesen használni a legfontosabb mechanikai és elektromosságtani alapfogalmakat, ismerje egységeiket (sebesség, gyorsulás, tehetetlenség, tömeg, erő, súly, energia, munka, teljesítmény; elektromos feszültség és áramerősség). Ismerje az eredő erő és az egyensúly fogalmát. Legyen tájékozott a háztartási elektromos balesetvédelemmel kapcsolatban. Ismerje fel mindennapi jelenségekben és technikai eszközök működésében a mögöttes fizikai elvet, törvényszerűséget (pl. hidraulikus eszközök, rugó energiája, rezonancia, hangjelenségek, fogyasztók a háztartásban). Meg tudja fogalmazni a tanult legfontosabb törvényszerűségeket és a mindennapi élet, a technika területéről vett példákkal tudja alátámasztani állításait. Legyen tapasztalata egyszer ű feladatok megoldásában (szabadesés, egyenletes körmozgás, Ohm törvénye, ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása). Tudja egyszerű dinamika feladatok szövegét értelmezni, sematikus ábrán az erőket jelölni. Magyarázni tudja a mechanikai energia-megmaradás törvényét és a munkatételt szabadon eső, illetőleg súrlódásos vagy súrlódásmentes lejtőn való mozgás esetén. Fel tudja ismerni néhány mindennapos jelenségben a centripetális gyorsulást okozó erőt. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. Legyen tudatában az energia-megmaradás törvénye alapvető fontosságának a fizikában. Ismerje az elektromos tér (az érzékszerveinkkel közvetlenül nem tapasztalható fizikai valóság) fogalmát.



11. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 37 óra Tevékenységformák Adott fizikai fogalom kialakításához vezető jelenségek elemzése. A tanult fizikai fogalmak szabatos meghatározása szövegesen és matematikai formulával. A tanult fizikai törvények szabatos megfogalmazása, kísérleti tapasztalatokkal való alátámasztása. Érzékszervvel közvetlenül nem tapasztalható erőtér (elektromos, mágneses) fizikai fogalmának kialakítása. Következtetés az anyag láthatatlan mikroszerkezetére makroszkópikus mérések, fizikai kísérletek eredménye alapján. Fizikai jelenségek közötti hasonlóságok és különbségek megállapítása (mechanikai és elektromágneses hullámok, egyenáram - váltóáram). Analógia felismerése eltérő tartalmú, de hasonló alakú törvények között (tömegvonzási törvény . Coulomb-törvény). Technikai eszközök működésének magyarázata modellek, ábrák alapján. A természettudományos megismerés módszereinek, köztük a modellalkotás szerepének kiemelése a fizikatörténet fejezetei alapján (atommodellek fejlődése, a fény, az elektron természetének felismerése). A fizika és más természettudományok kapcsolatának felismerése (elektromos kölcsönhatás, kémiai kötés, az elektromos áram, az elektromágneses és a radioaktív sugárzás hatása a biológiai rendszerekre, a látás és a hallás fizikai alapjai, termodinamikai jelenségek az élő szervezet működésében). Érvek és ellenérvek összevetése a mindennapi életet, valamint az emberiség jövőjét érintő kérdésekben (energiatermelés, környezetvédelmi feladatok). Kapcsolatok felismerése a fizika különböző fejezeteiben tanultak között, illetőleg a fizikában és más természettudományos tárgyakban szerzett ismeretek között. Hipotézis, tudományos elmélet és kísérletileg igazolt állítások megkülönböztetése. Témakörök Szintre hozás

Gázok állapotváltozásai

A hőtan I. főtétele

A hőtan II. főtétele Molekuláris hőelmélet A mágneses tér

Tartalmak A nyomás és a sűrűség értelmezése, egységeik és ezek átváltása. A hőmérséklet és hő(mennyiség) fogalmak helyes használata. A feszültség és az áramerősség fogalmának ismerete és helyes használata. A mechanikai hullámok tulajdonságai. A fényvisszaverődés és a fénytörés jelensége, hétköznapi példák. A kölcsönhatás fogalma; példák mechanikai és nem mechanikai kölcsönhatásokra. Az energia-megmaradás törvényének és a törvény jelentőségének ismerete. Ismeretek az anyag atomos felépítéséről. Az elektron tulajdonságai (kémia). Az érzékszervekkel közvetlenül nem tapasztalható anyag: az elektromos tér fogalmának ismerete. Termodinamika A levegő mint anyag. A légnyomás. Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség). Gay-Lussac és Boyle-Mariotte törvényei. Az izochor, izobár, izoterm állapotváltozás ábrázolása p-V diagramon. Az egyesített gáztörvény. Az állapotegyenlet. A belső energia fogalma. Az első főtétel. Gázok állapotváltozásainak vizsgálata az I. főtétel alapján. Körfolyamat fogalma egy hőerőgép példáján. A spontán folyamatok iránya. A második főtétel kvalitatív megfogalmazása. Néhány termodinamikai jelenség értelmezése a részecskemodell alapján. Elektromágnesség A mágneses tér vizsgálata magnetométerrel. A mágneses indukcióvektor fogalma; indukcióvonalak. Áramok mágneses tere (hosszú, egyenes veze-


Tágulási munka. (A gázok fajhője.) Hőerőgépek a gyakorlatban.

Példák a főtétel fizikai, kémiai, biológiai alkalmazására. A hőmérséklet értelmezése.

A Föld mágnessége. Elektromágnes alkalmazása.

DRK Mezőföld Gimnázium Témakörök A Lorentz-erő

A mozgási indukció

A nyugalmi indukció

Elektromágneses hullámok


Tartalmak tő, tekercs). Árammal átjárt vezetők kölcsönhatása a mágneses térben. Lorentz-erő. Mozgó töltések a mágneses térben. A mozgási indukció jelensége és magyarázata. Az indukált feszültség nagysága. A váltakozó feszültség előállítása. Váltófeszültség, váltóáram fogalma. Effektív feszültség. A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata. Lenz törvénye. Az önindukció. A transzformátor működési elve. Az elektromágneses hullám fogalma, jellemzése. Az elektromágneses hullámok spektruma.


A fény mint elektromágneses hullám.

Hullámoptika

Fényelhajlás résen, rácson. Az interferencia és a polarizáció kísérleti vizsgálata. A fényvisszaverődés és a fénytörés mint hullámtulajdonság. Snellius-Descartes törvény. Törésmutató.

A fény és az elektron kettős természete

Az atom szerkezete

Az atommag szerkezete A radioaktivitás

Atomfizika A fényhullám tulajdonságai. A fényelektromos jelenség . a fény részecsketermészete. A fénykvantum. Az elektron mint részecske. Elektroninterferencia .az elektron hullámtulajdonsága. Az atommag felfedezése: Rutherford-modell. A Bohr-modell: diszkrét energiaszintek. A vonalas színkép.

Magfizika A nukleonok (proton, neutron). Rendszám, tömegszám. A nukleáris kölcsönhatás. Az alfa-, béta és gammabomlás jellemzése. Aktivitás fogalma, időbeli jellemzése. Felezési idő.

Választható tartalmak Az egyenáramú motor. Részecskegyorsítók.

A hálózati elektromos energia előállítása.

Önindukciós jelenségek a mindennapi életben. Az elektromos energia szállítása. A transzformátor szerepe. Változó elektromos tér mágneses tere. A rezgőkör. Az egyes elektromágneses hullámfajták a mindennapi életben; híradástechnikai, orvosi és ipari felhasználási területek. Az elektromágneses hullámok környezeti, élettani hatásai. Rádió- és televízió adás és vétel elve. A .fényszennyezés

Fotocella, napelem. Gyakorlati alkalmazások. Elektronmikroszkóp.

A modellalkotás szerepe az emberi megismerésben. Törvény és érvényességi köre a fizikában. (A kvantummechanikai atommodell.) A színképelemzés jelentősége a megismerésben. Távoli égitestek színképe. A vöröseltolódás.

Radioaktív sugárzások környezetünkben. A sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. Az elemi részecskék. Atomerőmű, atombomba. Az atomenergia felhasználásának előnyei és környezeti kockázata. Hidrogénbomba. Fúziós erőmű lehetősége.

A nukleáris energia (atomenergia) Maghasadás Magfúzió

A maghasadás jelensége. Láncreakció. A magfúzió jelensége. A csillagok energiatermelése.

A csillagok fejlődése A Világegyetem

A csillagok életútja.

A Naprendszerről. Bolygók, holdak.

Az Univerzum tágulása.

Galaxisok, csillagok, kvazárok, pulzárok,

A csillagászat elemei

DRK Mezőföld Gimnázium Témakörök története


Tartalmak Az ősrobbanás-elmélet.

Választható tartalmak neutronocsillagok, fekete lyukak fogalma. Az Univerzumról való ismereteink forrásai (pl. a vörös-eltolódás) Merre tart a kutatás? Nyitott kérdések a fizikában.

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje az állapotjelzőket. Jellemezni tudja a gázok speciális állapotváltozásait, és ábrázolni tudja ezeket p-V diagramon. Értelmezni tudja az egyesített gáztörvényt és az állapotegyenletet. Tudja, hogy a természet spontán folyamatai egyirányúak; tudjon példákat mondani erre. Ismerje az áram mágneses hatását, tudjon példákat mondani az elektromágnes használatára. Ismerje a hálózati váltófeszültség fizikai jellemzőit. Ismerje mindennapi elektromos eszközeink működésének fizikai alapjait (elektromotor, dinamó, generátor, transzformátor). Tudja, hogyan történik az elektromos energia előállítása. Legyen tájékozott az elektromos energiával való takarékosság szükségszerűségéről és lehetőségeiről. Ismerje az elektromágneses spektrum részeinek tulajdonságait és felhasználási területeit. Legyen képe a megismert hullámjelenségek (hang, fény) frekvenciájának nagyságrendjéről. Ismerje a vákuumbeli fénysebesség értékét, és kitűntetett szerepét a természetben. Legyen tudomása arról, hogy az elektromágneses sugárzás (a fény is) a környezetszennyezés egy változata lehet. Tudja, hogy a részecskeként és a hullámként való megnyilvánulás egyaránt az anyag tulajdonsága lehet. Ismerje és tudja összehasonlítani a felszabaduló energia nagysága, hatékonyság, illetve a környezetre gyakorolt hatás szempontjából az energiatermelés különböző módozatait. Ismerje a nukleáris energia felhasználásának előnyeit és kockázatát, a sugárvédelem alapjait. Tudja, hogy az Univerzum objektumai, és maga a Világegyetem egésze nem statikus állapotúak, hanem állandó, meghatározott változásban vannak. Tudja, hogy a természettudományos, ezen belül a fizikai ismeretek az emberi kultúrtörténet során folyamatosan bővültek, és a megismerés ma sem lezárt folyamat.

12. évfolyam Érettségi előkészítő modul Évi óraszám: esti tagozaton 20 óra Tevékenységformák Kapcsolatteremtés, szintéziskeresés a középiskolai fizika tananyag különböző jelenségei, fogalmai, törvényszerűségei között. Összetettebb (bonyolultabb matematikai eszközöket másodfokú egyenlet, szögfüggvények . is igénylő, több témát összekapcsol ó) számításos fizikai feladatok értelmezése és megoldása. A tananyaghoz kapcsolódó kísérleti eredmények, jelenségek értelmezése Témakörök Egyenes vonalú mozgások kinematikája és dinamikája Nem egyenes vonalú mozgások kinematikája és dinamikáját

Erő és egyensúly

Tartalmak Az egyenes vonalú egyenletes és az egyenletesen változó mozgás. Szabadesés. Függőleges lefelé hajítás. Newton törvényei. Erőtörvények. Az egyenletes körmozgást leíró mennyiségek. Az egyenletesen változó körmozgás szöggyorsulása. A centripetális gyorsulást okozó erő különböző gyakorlati esetekben. Newton II. törvényének alkalmazása az egyenletes körmozgásra. A forgómozgás alaptörvénye tengelyezett merev test esetén. A harmonikus rezgés mint az egyenletes körmozgás merőleges vetülete: a kitérés-idő, sebességidő, gyorsulás-idő függvények. A rezgésidő. A matematikai inga. Az erő és a tömeg értelmezése. A tömegvonzás törvénye. Nehézségi erő, súly, súlytalanság. További erőtörvények; kényszererők. Pontszerű test egyensúlya. Egyensúly és mozgás a lejtőn. A felhajtóerő. Kiterjedt merev test egyensúlya.

Választható tartalmak Vízszintes hajítás.

Centripetális és tangenciális gyorsulás egyenletesen változó körmozgás esetén. A haladó- és a forgómozgást jellemző fizikai mennyiségek összehasonlítása.

Pontrendszer egyensúlya és mozgása.

DRK Mezőföld Gimnázium A mechanika megmaradási törvényei

A lendület-megmaradás törvénye A mechanikai energia megmaradása.

Az energia

A munkatétel és alkalmazása. Az energia-megmaradás általánosan. Térjellemzők: térerősségvektor, feszültség, potenciál, mágneses indukcióvektor. Azonosságok és különbségek az elektrosztatikus és a mágneses tér jellemzésében. Töltések kölcsönhatása az elektrosztatikus és a mágneses térrel: Coulomb törvénye. A Lorentzer erő. Ohm törvénye. Vezetőszál ellenállása. Egyszerű áramkörök: soros és párhuzamos kapcsolás. Kirchhoff törvényei. Eredő ellenállás. Feszültségforrások. Belső ellenállás. Ohm törvénye teljes áramkörre. Az elektromos munka és teljesítmény. Mérőműszerek az áramkörben. Mozgási indukció. Váltakozó feszültség keltése és tulajdonságai. Effektív feszültség. Nyugalmi indukció. Lenz törvénye. Önindukció. A transzformátor és szerepe. A mechanikai hullámok fajtái, tulajdonságai. Állóhullámok. Elektromágneses hullám fogalma. A fényhullám elhajlása, interferenciája. A fény visszaverődése és törése. Képalkotás tükrök és lencsék esetén. Szilárd anyagok és folyadékok hőtágulása. Kalorimetria. Halmazállapot-változások. A gázok speciális állapotváltozásai. Az egyesített gáztörvény. Állapotegyenlet. Az első és a második főtétel. Állapotváltozások energetikai vizsgálata. Körfolyamatok, hőerőgépek. A hőmérséklet értelmezése a részecskemodell alapján (kvalitatívan). Az elektromosság atomos szerkezete. Az elemi töltés. A fény részecske-természete. A fény részecske-természete. Az elektron hullámtermészete. Az atommag felépítése. A radioaktív-bomlás jellemzése. Az aktivitás időbeli változása. A maghasadás és a fúzió. A nukleáris energia felhasználása. A csillagok energiatermelése.

Az elektrosztatikus és a mágneses tér

Egyenáramú hálózatok.

Az indukció

Hullámok

Termodinamika

Az anyag felépítése Kinetikus gázelmélet Atomfizika Magfizika

2457 Adony, Rákóczi út 39. Kondenzátor energiája. Áramjárta tekercs mágneses terének energiája. Más megmaradási törvények. A töltésmegmaradás törvénye: Kirchoff törvénye áramelágazásokra. (Tömeg- és töltésmegmaradás a természetes- és mesterséges magátalakulásban.)

A gravitációs és az elektrosztatikus tér összehasonlítása. A témakörbe tartozó törvényeket igazoló kísérletek elemzése. A gyakorlati vonatkozások felsorolása. Az ellenállás hőmérsékletfüggése.

Ideális tekercs a váltakozó áramú áramkörben. Az induktív ellenállás fogalma. A témakörbe tartozó törvényeket igazoló kísérletek elemzése. A gyakorlati vonatkozások felsorolása. Az egyes elektromágneses hull ámfajták a gyakorlatban. Rádiózás, a televízió. A rádiótelefon. A témakörbe tartozó törvényeket igazoló kísérletek elemzése. A gyakorlati vonatkozások felsorolása. A témakörbe tartozó törvényeket igazoló kísérletek elemzése. A gyakorlati vonatkozások felsorolása. Gázok fajhője.

Természetes és mesterséges radioaktivitás. Sugárvédelem. Alternatívák az energiatermelésben. Az egyes energiaforrások használatának előnyei és kockázata.

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja különböző szempontok szerint csoportosítani, összehasonlítani a 9-11. évfolyam törzsanyagában tanult jelenségeket. Legyen képes az alapvető fizikai fogalmak és törvények ismeretére vezető jelenségek vagy kísérletek leírására. Értelmezni tudja a tanult fizikai mennyiségeket, magyarázni a törvényeket, tudja ismereteit a mindennapi életből vett példákkal alátámasztani. A tanult alapvető fizikai fogalmakat helyesen tudja használni a törzsanyaghoz kapcsolódó mindennapi jelenségek és technikai eszközök működésének magyarázatában. Értelmezni tudjon grafikonokat; jellemezni tudja az ábrázolt fizikai mennyiségek változá-



sát. Értelmezni tudja a tanult anyagjellemzőket. Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat és az anyagjellemzők értékét a képlet- és táblázatgyűjteményből kikeresni. Tudja a feladatok szövegét értelmezni, adataikat jelölésekkel rögzíteni, adataikat grafikonról leolvasni. Tudjon a tanult törvények alkalmazásával egyszerű feladatokat önállóan megoldani. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. 9.5.10. Művészeti ismeretek 9-12. évfolyam Célok és feladatok A vizuális nevelés célja a középiskolában, hogy az iskola befejezésekor a további élet folyamán hasznosítható és szakirányba továbbfejleszthető vizuális megismerési mód, képi kommunikációs képesség, művészeti alapismeret és esztétikai szemlélet birtokába juttassa a tanulókat. Tartalmas, értékes életvitelt élő, igényes környezetet létrehozó és azért felelősséget vállaló emberi magatartás kialakítása. Az esztétikai élmény, az esztétikum, a művészet . mint a minőségi társadalmi lét része . váljon az élet lényeges elemévé. A tantárgy tanításának célja és feladata A hallgatók eddigi tudásának, ismereteinek - az előző évfolyamokon tanult, valamint a gyakorlati életben szerzett . képi kommunikációs eljárások, ábrázolási és kifejezési lehetőségek ismétlése, összerendezése és gazdagítása, kiegészítése, megszilárdítása, sokrétűbb alkalmazása a világ egységének megismerésére a képi és fogalmi elvonatkoztatás összekapcsolásával. A vizuális nevelés sajátos, az érzelmi-értelmi egységet megteremtő eszközeivel a személyiség formálása, a világkép kiteljesedésének segítése, valamint a képi gondolkodás, az analízis és az alkotó képzelet fejlesztése a forma, a szerkezet, az anyag, és a funkció összefüggéseinek vizsgálatával és a problémamegoldó, innovatív gondolkodás kialakítása. Az alkotó képesség egyéni adottságokhoz igazodó kibontakoztatása és az elektronikus képfeldolgozó eszközök vizuális kommunikációban betöltött szerepének megismerése, ezen eszközök kínálta információk tartalmának kritikus befogadásához szükséges vizuális alapok kialakítása. A tömegkommunikáció vizuális műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, rendszeres tárlat, múzeum látogatás igényének kialakítása, A megfelelő tanulási módszerek szorgalmazásával a megismerésben egyre növekvő szerep biztosítása az önálló tevékenység formáknak: a könyvtár, informatika korszerű eszközeinek alkalmazásában is. A szakképzésben és a felsőoktatásban az általánosan és speciálisan szükséges alapképességek megerősítése. Fejlesztési követelmények Az egyéni kifejezési és közlési célok elérésében, feladatok megoldásában az alapvető látásmódbeli eljárások és technikák ismerete, és mind önállóbb használata. A vizuális kommunikáció, az újabb médiumok sajátos közlésformáinak ismerete, az összetettebb vizuális információk és a konvenciókon alapuló ábrázolásmódok értelmező felhasználásában való jártasság. Képesség a látvány minél sokrétűbb megfigyelésére, lényegének megragadására, a formai jellegzetességek, a belső szerkezet, anyag és funkció összefüggéseinek értelmező ábrázolásával és vízió-asszociatív hasznosításával. Elvont gondolatok, érzelmek kifejező megjelenítésének képessége két dimenzióban. A képzőművészet nagyobb korszakainak, a főbb műfajoknak, kompozíciós rendszereknek és technikáknak ismerete, legkiemelkedőbb alkotások felismerése, alkotók megnevezése. Tájékozottság a művészeti ágak, és műfajok formanyelvében a magyar és az egyetemes és művészettörténet néhány példája nyomán. Helyzetfelismerő, tervez ő, kivitelező és vizuális ítélőképesség kialakulása, képesség tárgyi és média világunk kritikus szemlélésére, környezetalakító magatartásra. Ismeretszerzés képessége a köznapi, műszaki-technikai és a tudományos vizuális közlésekkel, valamint a művészeti kifejezésmóddal.

9. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 18.5 óra Tevékenységformák A vizuális nyelv alapelemeinek felismerése, felidézése, bővítése új elemekkel, rendszerezése, alkotó használata adott feladatokban. Műfaj, téma által meghatározott alapvető műelemző szempontok megismerése, al-



kalmazása az alkotások, az alkotófolyamat megértésére. Az ábrázolási konvenciók áttekintése, ismeretek rendszerezése, gyakorló alkalmazása. A vizuális kommunikáció funkciói, megjelenítési formáinak felismerése, értelmezése, alkalmazása. A mindennapi életben hasznosítható tervezési folyamat alapjainak megismerése, egyszerű tervezési feladat megoldása. Ismert technikák felidézése, újabbakkal bővítve, feladatnak, témának megfelelő kiválasztása, használata. Témakörök Vizuális nyelv

Tartalmak Ábrázolás- és kifejezés technikák: a vizuális nyelv alapelemei, megjelenésük műalkotásokban, vizuális információkban, természeti és ember alkotta formákon.

Vizuális kommunikáció Elméletigényű gyakorlat

Ábrázolás és felhívás (tájékoztatás): Térbeliségre vonatkozó korábbi tapasztalatok, megfigyelések, ismeretek rendszerezése, gyakorló alkalmazása. Egyszerű térformák síkban maradó és teret érzékeltető helyzetének megjelenítése az ábrázoló geometria rendszerében (Monge. vetület, egyméretű, kétméretű és Kavalier axonometria) szabadkézi (felvételi) vázlat és szerkesztés alkalmazása műszaki jellegű ábrák készítésénél. Értelmező rajzok szabadkézi vázlattal (szerkezeti és működési rajzok). Rekonstrukció Monge-vetület alapján. Különböző információk tartalmának képi rögzítése: elvont fogalmak, mennyiségek, viszonyrendszerek és összefüggések vizuális megjelenítése (magyarázó . közlő rajz, embléma, plakát, névjegy, meghívó, monogram, mátrix, diagram, kartogram, grafikon, piktogram).

Elmélet

Egy (izometrikus) és kétméretű (dimetrikus), a Kavalier axonometria jellegű ábrázolások jelentkezése az ókorban (pompeji és herculáneumi ún. architekturális stílus) és a középkorban (Képes Krónika). A köznapi és műszaki vizuális közlések sajátosságai, a fogalmi viszonyrendszereket, struktúrákat közlő ábrák helye és szerepe a vizuális kommunikációban. Színtapasztalatok, színismeretek áttekintése: a színkör és a színgömb. Színrendszerek a műszaki-technikai és köznapi közlésekben. A színdinamika szerepe az exteriőrök és enteriőrök kialakításában.

Képzőművészet Elméletigényű gyakorlat

Irodalmi, zenei élmény szubjektív megjelenítése fotómontázzsal és kollázzsal.

Elmélet

Képzőművészeti ágak (építészet, festészet, szobrászat) főbb jellemzői.

Választható tartalmak A vizuális nyelvi elemek összefüggései műalkotásokban, vizuális információkban, tárgyakban. A tervezőgrafika formanyelve A tárgyi világ formanyelvi elemei, tartalom, forma, funkció kapcsolata. Modellértelmezés tanulmánnyal és analízissel: a forma, a szerkezet, az anyag és funkció feltárása. Alkalmazott grafikai tervezés kép és szöveg együttes megjelenésével (p. névjegy, meghívó). A médiumok képi világának értelmezése, az ismeretszerzés közvetett formái (fotó, újság, könyvtár, CD, internet). Az óegyiptomi legjellemzőbb felületek törvénye és a Monge-geometria kapcsolata. Építmények alaprajzi metszetei. A műszaki rajz vetületeinek ábrázolási szempontjai. Axonometriai értelmezések: - Merőleges csonkolások (kockák és hasábok) - A ferde irány megjelenése A kör axonometrikus képe (henger, kúp és gömb). Testek származtatása, modellezése: hálózatok. Geometrikus testekre visszavezethető természet- és ember alkotta formák. Egy megadott könyv néhány illusztrációjának (táblázat, képlet, vonalas ábra, grafikon, kép, rajz) megtervezése, elkészítése vagy, adott felfogású, méretű színes hetilap címoldalának tervezése, kivitelezése vakszöveg és válogatott illusztráció felhasználásával, rajzolt, és/vagy elektronikus úton. A vizuális észlelés fiziológiai (élettani) alapjai, a tér eszméjén alapuló axonometria a racionalitás, a végtelen nézőpont és az objektivitás jegyében. Egyezményes jelek a közlésben. A forma, szerkezet, anyag, funkció összefüggése a természetben és mesterséges környezetben (arányrend, lépték, modul, szimmetria, aranymetszés). A színek tulajdonságai, jelszerep ük, alkalmazási lehetőségeik a köznapi vizuális kommunikációban. Tudományos vizuális közlések sajátosságai, a tervezőgrafika funkciója, műfajai. A vizuális kommunikáció fogalma, műfajai. A tömegkommunikáció vizuális és audiovizuális eszközei, műfaji sajátosságai. A mozgóképi kifejezés jellegzetességei. Érzéki szemlélet . lelkiségi beleélés képzetekkel. Érzelem, lelkiállapot kifejezése egyénileg választott kifejezőeszközzel. Ábrázolás és alkotás . a művészi ábrázolás. Iparművészeti műfajok, főbb jellemzői. Közeli múzeum gyűjteményének áttekintése,


Tárgy- és környezetkultúra Elméletigényű gyakorlat Elmélet


Tartalmak (Mű)elemző művészettörténet. Műfaj, téma által meghatározott alapvető műelemző szempontok, eljárások a műalkotások tartalmi, formai, feltárására (építészet, grafika, festészet, szobrászat). Festészet jellemző kifejezési eszközei, megjelenésük különböző korszakokban, festészeti korszakok jellemző kompozíciós megoldásai (vízszintes, soros, szimmetrikus, aszimmetrikus, háromszög, térháromszög, átlós, képkivágás), és a kiemelés eszközei (kontúr, arány, fény, szín, ritmus kontraszt). Szobrászat . a formaviszonylatok művészete, jellemző kifejezési eszközei (tömeg, forma, felület anyag), megjelenésük különböző korokban. Vizuális művészeti élmények szóbeli kifejezése. Arculattervezés a belsőépítészetben. Adott feltételeknek (családnak) megfelelő lakótér tervezése méretarányokkal, léptékeinek és mozgásterének rajzi elemzése (tervrajz).

Választható tartalmak időszaki kiállítás anyagának megismerése. Hazánk legjelentősebb múzeumai, gyűjteményei (Nemzeti Galéria, Szépművészeti Múzeum, Nemzeti Múzeum). Műalkotások tartalmi értéke, üzenete, stílusuk. A festészet mint a színviszonylatok művészete - Lokális színek és tónusfokozatok - Reflexszínek, - Hideg-meleg és komplementer kontrasztok - Mennyiségi és minőségi viszonylatok Reprodukció és produkció. Alapvető szobrászati eljárások: hozzáadó és elvevő.

Tervrajzok olvasása, értelmezése, méretarányok.

Tárgyak esztétikai és használati szempontjai. A tervező . alkotó folyamat menete. Az ipari formatervezés, a design. Az ergonómia fogalma. Ökonómia (gazdaságosság, ésszerűség) a lakótérben mint esztétikai érték az emberi környezetben.

A belső tér berendezési tervrajza, a színek térhatásának pszichológiája. Tárgykultúra a lakásban. Számítógépes tervezőprogram alkalmazása.

A továbbhaladás feltétele A vizuális nyelv megismert alapelemeinek, valamint sík és térábrázolási módok egy-egy konkrét feladathoz kötött alkalmazása. A képzőművészeti ágak főbb jellemzőinek ismerete, műfaj, téma által meghatározott műelemző szempontok alkalmazása adott feladatokban. Különböző, köznapi információk vizuális megjelenítésének olvasása, értelmezése, nem vizuális információk tartalmának képi megjelenítő képessége. Tervezőfolyamat lépéseinek gyakorlati végig vitele.

10. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 18.5 óra Tevékenységformák A vizuális nyelv alkalmazási lehetőségeinek felismerése, értelmezése és gyakorló használata a köznapi, műszaki-technikai, tudományos és a művészeti vizuális kommunikációban. Szóbeli és vizuális műelemző módok minél önállóbb, alkotó alkalmazása a műalkotás és a kor közötti kapcsolat feltárására. A mindennapi életben is használatos ábrázolási konvenciók összefüggésének megértése, gyakorlati alkalmazása. Vizuális nyelv Vizuális nyelvi közlésmódok ábrázoló, kifejező, felhívó, tájékoztató, jellegének ismerete, rendszerezése, a vizuális nyelvi elemek közlő jelentéstani, funkcionális és díszítő szerepe, jellegzetes kompozíciós megoldások síkon és térben, az ábrázolási konvenciók (Monge-vetület, Kavalier axonometria) alapjai és azok szerepe a képi közlő nyelvben. Vizuális kommunikáció Köznapi, műszaki-technikai, tudományos és művészeti vizuális kommunikáció fogalma, képi közléseik alapvető szabályai, ábrázolás- és felhívás (tájékoztatás) módok, a gyakorlati élethez kötődő egyszerű magyarázóközlő rajzok (szerkezeti és funkciórajz, valamint mennyiségek és viszonyok szemléltetése, olvasása, értelmezése, készítése, tudományos közlések képi formáinak megértése tankönyvekben, Monge-vetület és egyméretű axonometria alkalmazása egyszerű műszaki jellegű feladatokban, a fotó és a reklám hatásrendszere



Képzőművészet Képzőművészeti ágak főbb jellemzői, a műalkotás elemzés néhány módszere (szóbeli és vizuális) az alkotások tartalmi, formai feltárására kifejezésformák. Festészetre, szobrászatra jellemző kifejezési eszközök, megjelenésük különböző korszakokban (a szobrászat a plasztikai szemlélet változásainak tükrében). Tárgy- és környezetkultúra A tárgy formája és rendeltetése közötti összefüggés felismerése, a tárgyak közvetítette információk leolvasása és értelmezése, középületek tájékoztató jellegű vizuális információinak megértése Technikák Alapvető képző és iparművészeti technikák felismerése, néhány technika gyakorlati kipróbálása, alapvető szerkesztő eszközök ismerete, alkalmazásuk egyszerű feladatokban Témakörök Vizuális nyelv

Tartalmak Ábrázolás- és kifejezés, technikák: A formanyelv felismerése és elemzése művészeti ágakban, műfajokban. Ábrázolás és tájékoztatás módjai köznapi, tudományos információkban. A funkció és a jelentés kapcsolata a téralakításban.

Vizuális kommunikáció Elméletigényű gyakorlat

Az ábrázolási konvenciók, a tapasztalati távlattan és a szerkesztő perspektíva alkalmazása egyszerű térformák térbeli helyzetének megjelenítésére (centrális kollineáció).

Gyakorlat

A köznapi életben használatos ábrázolási konvenciók rendszere, összefüggései (Mongevetület, axonometria és perspektíva). Tapasztalati távlattan és szerkesztő perspektíva (nézőpont, alapsík, perspektív képsík, alapvonal, horizontsík, horizontvonal, főpont, távpont, iránypontok).

Képzőművészet Elméletigényű gyakorlat

Kifejezés: gyakorlati műelemzés, rajzos kompozíciós vázlat készítése. Mozgás, folyamat ábrázolása képek, fotók felhasználásával vagy rajzzal.

Elmélet

Festészet: a jelzésszerűen redukált ábrázolásmódtól a látványszerű ábrázolásmódon át az egyre áttettebb ábrázolásmód felé (a lényeges csomópontok kiemelésével). Transzpozíció síkon. Kompozíciós megoldások a műalkotásokban. A térábrázolás módja és az adott kor világképe és világnézete közötti összefüggés. A térviszonylatok művészete: Az építészet fejlődésének áttekintése a téralakítás és a térlefedés jelentősebb módozatai alapján (forma, szer-

Választható tartalmak A formanyelv alkalmazása az alkotótevékenység során. Formaadás a reklámban. A színek viselkedése a megvilágítás módozataiban. A térhatás változatai a fény és árnyék eloszlásának függvényében (ellen-, tele-, surló fény). A színek alkalmazása: szín és funkció (információs, figyelemfelkeltő, esztétikai, élettani, kompenzáló szerep). A fotó és film képalkotó elemei és képzőművészeti kapcsolatai. A tér illúzióján alapuló távlattan a centrális nézőpont és a szubjektivitás jegyében. Távolságok és méretek arányos csökkentése átlós módszerrel. Térábrázolási konvenciók elsajátítása és túlhaladási kísérletei, optikai csalódások. Feladatok a fordított és az anamorfotikus perspektíva alkalmazásával. A médiumok képi világának szóbeli elemzése. Testek és testcsoportok rekonstrukciója tapasztalati távlattannal Monge-vetületek alapján. A perspektíva nézőpontjainak sajátos formái . madár és békaperspektíva, természetes nézőpont, fordított és kitágított perspektíva. A leképező és a kifejező ábrázolás különbsége. Az írás szerepe a kommunikáció fejlődésében. A mozgóképi ábrázolások fontosabb eszközei (fotó és film képalkotó rendszere). A vizuális kommunikáció hatásrendszere (információ, reklám). Önálló műelemzés. Látvány leképező megjelenítése, képi átírása síkra (szín, forma redukció). Ábrázolási konvenciók alkalmazása a kifejezés, gondolatközlés, kompozíció eszközeként. A megtanult ábrázolásmódok túlhaladási kísérlete, ábrázolási újítások. Képzőművészeti technikák csoportosítása, rendszere. A kortárs művészet. Fordított perspektíva a festészetben, kitágított perspektíva (anamorfózis) megjelenése a festészetben, fotó és filmművészetben. A különböző nézési síkvetületi irányokat egy képben egyesítő tárgyias ábrázolásmód (egyiptomi és analitikus kubizmus). Több, a tér eszméjét és a tér illúzióját keverő nézőpontú ábrázolások (pl. Giotto padovai fres-



Témakörök

Tartalmak kezet, anyag, funkció).

Tárgy- és környezetkultúra Elméletigényű gyakorlat

Belső tér tervezése nézetrajzban, axonometrikus rendszerben, vagy perspektív képpel, rajz, képek és fotók felhasználásával.

Elmélet

Belső tér kialakításának és átalakításának legfontosabb szempontjai, technikai lehetőségei. A tervező folyamat lépései.

Választható tartalmak kóin). Belső, szubjektív tér-idő ábrázolások (pl. szürrealisták). Tárgy nélküli kifejezésmódok, organikus és geometriai absztrakciók (képarchitektúrák). Főbb építészeti stílusok megkülönböztetése jellegzetes térszervezési eljárások (alaprajzi elrendezés, építészeti szerkezet, homlokzattagolás) alapján. A vizuális művészetek kibővült rendszere, a művészeti ágak, műfajok elmosódása, egymásra hatása. A média szerepe a művészetben, jellemző kifejezési eszközeik. A fotó, a film és a videó művészet műfaji sajátosságai a képzőművészet párhuzamában. Belső tér berendezési tervrajza, színviszonylatok . a színek térhatásának felhasználása a lakberendezésben. Számítógépes program felhasználása az adott tervezéshez. Belsőépítészet, lakberendezés. szerepe az esztétikus emberi környezet kialakításában. Az ipari formatervezés, a design lényege. A giccs fogalma. Az organikus és humanizált (épített) környezet különbözősége, hatása az emberre.

A továbbhaladás feltétele Az eddig megtanult vizuális nyelv értő alkalmazása a mindennapi életben, a megismerésben, és a vizuális kommunikációban. A vizuális megjelenítő és kifejezőeszközök tartalomhordozó szerepének és érzelmi hatásának felismerése képi információkban, műalkotásokban, tárgyakon. Képesség a művészeti ágak jellegzetességeinek, műfaji sajátosságainak feltárására, az elsajátított műelemző módszerek önálló használatára. Kiemelkedő alkotók és műveik ismerete. Tervező folyamat alapvető lépéseinek ismerete, betartása. Tájékozottság az elektronikus képfeldolgozó eszközök vizuális kommunikációban betöltött szerepéről, ezen eszközök kínálta információk kritikus befogadásának képessége. Ismerje és alkalmazni is tudja az ismeretszerzés közvetett forrásait (könyvtár, CD-ROM, internet).

11. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 37 óra Tevékenységformák Művészettörténet mint tudomány elhelyezése a tudományok rendszerében. Műelemző módok tudatosítása. A folytonosság, a változás a különbözőség, az összefüggések feltárása az egyes művészettörténeti korok között, a domináns művészeti ág korstílusonkénti kiemelésével. Vizuális nyelv A vizuális nyelv alapelemei, megjelenésük műalkotásokban, vizuális információkban, tárgyakban, a formanyelv felismerése és elemzése művészeti ágakban, műfajokban. Vizuális kommunikáció A vizuális kommunikáció fogalma: képi közlésmódok, struktúrák, a mindennapi életben alkalmazandó ábrázolásmódok és felhívó jellegű képi tartalmak megértése, alkalmazása. Képzőművészet, műalkotás elemzés Képzőművészeti ágak, műfajok főbb jellemzői, a művészettörténet kulcsműveinek megismerése alapvető műelemző szempontok, eljárások alkalmazásával. Az építészet fejlődésének áttekintése a téralakítás és a tér-



lefedés módozatai szerint. Festészet a jelzésszerűen redukált ábrázolásmódtól a látványszerű ábrázoláson át a szelekción és redukción át az elvonatkoztató ábrázolás és kifejezésmód felé a színlényeg kiemelésével, festészeti korszakok jellemző kompozíciós megoldásai, a művészi kiemel és eszközei, a térábrázolás módja és az adott kor világnézete és világképe közötti összefüggés. A szobrászatra jellemző kifejezési eszközök megjelenése különböző korokban. Tárgykultúra: tervezőfolyamat alapvető lépéseinek ismerete Témakörök Művészettörténet mint tudomány

Tartalmak Társtudományok, határterületek, segédtudományok.

A műalkotás megközelítésének néhány módja. Műfajnak, témának megfelelő műelemző szempontok A stílus

Attributálás, attribució. Ikonográfia, ikonológia.

A művészet kezdetei Ókor művészete

Ókeresztény művészet Bizánc művészete Népvándorlás kora

Romantika

Gótika művészete

Reneszánsz művészet

Őskor, ókor, középkor és a reneszánsz művészetének rendszerező áttekintése

Stílus és kor.

Őskori művészet. Óegyiptom, Mezopotámia, görög, római művészet: - Szakrális és profán építmények - Festészet, szobrászat. Katakombák és bazilikák, hosszanti tér. Centrális térszervezés. A honfoglaló magyar nép művészete. Griffes-indás nemzetség. Tarsolylemez plasztikák. Egyetemes: lombardiai, német és francia. Magyar: esztergomi és pécsi kőfaragó műhely. Nemzetségfői templomok. Egyházi és világi művészet. Ikonográfiai program a freskófestészetben és a kőfaragásban. Egyetemes és magyar gótikus művészet. (francia, angol, német és magyar) Egyházi: katedrálisok és királyi kápolnák, üvegablakok, szárnyas oltárok. Világi: várak, városházak. A reneszánsz kezdete (Itália, Németalföld). Az érett reneszánsz Itáliában és Németalföldön. A magyar reneszánsz.

A szűkebb és tágabb lakóhely művészeti, műemléki értékeinek számbavétele, elhelyezése az egyetemes művészettörténetben.

Választható tartalmak A művészettörténet írás kialakulása. Művészeti gyűjtemények keletkezése, múzeumok alapítása. Ikonográfiai elemzések. A leírástól az ítéletig, a műélvezéstől (intuíció). A műértelmezésig (tartalom, külső és belső forma).

Korstílus, stílusirányzat, egyéni stílus. Az adott művészettörténeti korstílus, stílusirányzat történelmi háttere, műalkotás és kor összefüggése. Törzsi művészet, atavizmus, ősi edénytípusok és továbbélésük a tárgyi népművészetben. Prekolumbián művészet Keleti művészet (India, Kína, Japán).

A mozaikrakás technikája, csúcsművei. Ortodox, iszlám művészet. A megismert motívumok továbbélése a tárgyalkotó népművészetben. Az offerek és a mézesbábok szakrális tartalmai.

A gótika korának teológiai háttere.

Az egyéni stílus jelentkezése. A reneszánsz kimagasló alkotói. A reneszánsz perspektíva. A manierizmus Itáliában, Franciaországban, Spanyolországban. Változások, fordulópontok, műfajok, korstílus születése, prototípusok és rákövetkezések, a képzőművészet ágainak kialakulása.

A továbbhaladás feltétele A tantárgyi tartalmak elemi szintű ismerete.

12. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 18.5 óra Tevékenységformák



A vizuális kommunikáció fogalma, alkalmazása a mindennapi életben. A vizuális nyelv alapelemei, megjelenésük műalkotásokban, vizuális információkban, tárgyakban a formanyelv felismerése és elemzése művészeti ágakban, műfajokban. Képzőművészeti ágak (építészet, festészet, szobrászat), műfajok főbb jellemzői, műfaj, téma által meghatározott alapvető műelemző szempontok, eljárások ismerete. Az építészet fejlődésének lényeges állomásai a téralakítás és a térlefedés alapján az őskortól a reneszánszig. Festészet a jelzésszerűen redukált ábrázolásmódtól a látszati ábrázolásig, az őskortól a reneszánszig. az egyre áttettebb ábrázolásmód felé. A festészeti korszakok jellemző kompozíciós megoldásai, a művészi kiemelés eszközei, a térábrázolás módja és az adott kor világszemlélete közötti összefüggés (az őskortól a reneszánszig). A szobrászatra jellemző kifejezési eszközök megjelenése a kezdettől a reneszánsszal bezárólag. Őskor, ókor, ókeresztény, Bizánc, román, gótika reneszánsz művészet lényeges vonásai egy-egy mű alapján. Témakörök Barokk művészet

Tartalmak Olasz, francia, németalföld, spanyol, magyar egyházi és világ (realisztikus) programok.

Klasszicizmus

Ókori előképek, párhuzamok Francia klasszicizmus. A magyar művészet kibontakozása. Európai és magyar narratív, történelmi festészet, egzotikus tájképek, a középkor építészeti hatásai, Nemzeti romantika. A környezet és az ember megváltozott arányrendje: a cselekvő ember, sorsközösség az elesettekkel. Festők küldetéstudata és a társadalom menekültje. A modern művészet születése Színfestészet. Szimbolizmus, szecesszió. A szecesszió nőtípusai, építményei és tárgyai. Fauvizmus, kubizmus, futurizmus expresszionizmus, organikus és geometriai absztrakció. Geometrikus absztrakció . konstruktivizmus, és dadaizmus. Szürrealizmus. Organikus és funkcionalista építészet.

Romantika

A XIX. sz.-i realizmus, a kritikai realizmus A századelő izmusai: Impresszionizmus, Posztimpreszszionizmus A század-forduló művészete A XX. Század művészetének főbb törekvései A XX. Század művészetének főbb törekvései; a XX. Század első felének irányzatai Művészet a két világháború között Művészet a második világháború után Kortárs-művészet

Az európai művészettörténet rendszerező összegző áttekintése a lényeges pontok hangsúlyozásával Népművészet

Választható tartalmak Az adott művészettörténeti korstílus, stílusirányzat történelmi háttere, műalkotás és kor összefüggése. Orosz, német klasszicizmus Canova és Ferenczy István pályaképe. A meghatározó irodalmi és filozófiai párhuzamok. Goya mint előkép.

Monet és Szinyei Merse Pál pályaképe. Rodin mint antiszobrász.

A plakát műfajának megszületése Gauguin mint előkép és Matisse Cezanne és Picasso. Plasztikus, analitikus és szintetikus kubizmus. A kubista kollázs és a szürrealista montázs. A Bauhaus és Moholy-Nagy László.

Pop art és rokon jelenségei, az op-art.

Tudományos technicista és szigorú irányzatok.

A kortárs művészet mint korunk üzenethordozója: a land art, a térinstalláció, és a videó installáció fogalma. A szűkebb és tágabb lakóhelyünk művészeti, műemléki értékei. A Nemzeti Galéria, a Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum kincsei a tanultak párhuzamában.

Az aktuális probléma párhuzamai a klasszikus és a kortárs művészet, a környezet és a modern vizuális média példáiba A művészettörténet egyes nagy korszakait jellemző, tartalmi és formai lényeges vonások ismerete.

A népviseletet meghatározó földrajzi, történelmi, társadalmi tényezők.

Hazánk főbb viselettípusai és kapcsoltuk az ún. Nagyművészeti ábrázolásokkal és kifejezésekkel, korstílusokkal.

9.5.11. Társadalomismeret 9-11. évfolyam Célok és feladatok Alakuljon ki a tanulóban a reális önismeret és önértékelés, a másik ember személyiségének tisztelete és megértése. A tanuló legyen képes életvitele tudatos alakítására.



Alakuljon ki világos kép a tanulókban az általuk betöltött státusok szerepkészleteiről. Mélyüljön el a tanulók politikai és jogi szocializációja. Ismerkedjenek meg a tanulók a társadalmi és gazdasági élet alapvető tényeivel, jelenségeivel, fogalmaival. Alakuljanak ki a tanulókban azok a képességek, amelyek a társadalom és gazdaság megértéséhez nélkülözhetetlenek. Fejlődjön a tanulók társadalmi tér- és időszemlélete. Ismerjék meg a tanulók a társadalom működési mechanizmusait. Törekedjen a tanuló az előítéletes magatartás következetes elutasítására. Ismerje meg és tudja elemezni a tanuló a különféle tudományok (történelem, szociológia, jogelmélet, alkotmánytan, politológia, filozófia, közgazdaságtan stb.) anyagára támaszkodva a társadalom viszonyait, fogalmait, törvényszerűségeit. Ismerje fel a tanuló a társadalmi problémákat, feszültségeket, és a lehetséges kezelési módokról legyenek fogalmai. Ismerje meg az alapvető állampolgári jogokat, és az állampolgárság kritériumait. Fejlődjenek ki a tanulókban olyan képességek és attitűdök, melynek birtokában a képesek lesznek állampolgári jogaik gyakorlására. Erősödjön a tanulók nemzeti tudata, fejlődjön a humánus, értékeket védő magatartásuk. Ismerjék meg a tanulók a demokratikus politikai intézményrendszert. Ismerjék fel a tanulók a nemzetközi munkamegosztás szerepét és fontosságát. Legyenek tisztában korunk globális kérdéseivel, az emberiség közös történelmi felelősségével. Ismerjék az európai integrációs folyamatok lényeges elemeit. Ismerjék meg azokat a kapcsolódási pontokat, melyek Magyarországot Európával összekötik A tanuló lássa árnyaltan az embereket; elemezze önmaga és mások döntéseit; ismerje fel, hogy milyen viszonyok fűzik őt környezetükhöz, és kiért, miben és mennyiben felelős; fedezze fel a rokoni és baráti kapcsolatok értékeit; család- és gyermekbarát gondolkodása és attitűdjei alakuljanak ki; ismerje fel, hogy mit tehet a közjó és az emberi jogok védelmében; becsülje az emberi életet és a természeti értékeket! A tanuló ismerje az emberi együttélés alapelveit; sajátítsa el a tudatos belátáson alapuló kritikát; mélyüljön el jogérzéke, társadalmi felelősségtudata; ismerje az etika alapfogalmait; tudjon érvelni az ember kilétéről, a jó és rossz mibenlétéről, az erényekről folytatott vitákban; fogalmazza meg saját maga és környezete számára a helyes cselekedet alapelveit! Fejlesztési követelmények A tantárgy tanításának kezdetekor belépési követelmény nincsen, amennyiben a tanulócsoport korábbi ismereteinek szintje lehetővé teszi, egyes modulok átléphetők, sorrendjük felcserélhető. A tanulócsoport korábbi ismereteinek szintje és szélessége szabja meg a szintre hozási feladatokat. Javasoljuk, hogy a pedagógus használja ki a csoport korábbi ismereteiből fakadó előnyöket, és azok segítségével zárkóztassa fel az előzetes ismeretekkel nem rendelkezőket. A tanuló: tudjon rendszerezni, elemezni az információt, következtetéseket levonni; legyen képes érvelni álláspontja mellett és megérteni mások álláspontját; legyen képes szemelvények önálló feldolgozására szóban és írásban; legyen képes megfontolt, tárgyilagos véleményalkotásra, esetleg vélemény-változtatásra is; tudjon beszámolni saját tapasztalatairól, vagy tömegkommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről, és legyen képes értékelni azokat; ismerje a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretekhez kapcsolódó általános és konkrét fogalmakat; legyen tisztában a demokratikus gondolkodási és magatartási mintákkal. A mai magyar társadalom témakörhöz kapcsolódó követelmények A tanuló: ismerje a mai magyarországi társadalmi és politikai tagoltság, az állam, az önkormányzatok, egyéb társadalmi szerveződések és az állampolgár kapcsolatrendszer ének meghatározó elemeit; a legnagyobb magyarországi egyházak megnevezése; tudja, hogy a különböző társadalmi csoportok egyenjogú tagjai társadalmunknak; tudja, melyek a legnagyobb létszámú nemzetiségek és kisebbségi etnikumok hazánkban; a tanuló ismerje fel az előítéletes magatartást. A Szocializáció és társadalmi devianciák témakörhöz kapcsolódó követelmények: Legyen fogalma az elszegényedésről, a munkanélküliségről, a társadalmi egyenlőtlenségről; ismerje a legfontosabb társadalmi devianciákat és negatív hatásaikat. Az iskola világa témakörhöz kapcsolódó követelmények. Ismerje a tankötelezettség fogalmát, a legfontosabb továbbtanulási lehetőségeket. A munka világa témakörhöz kapcsolódó követelmények



Ismerje a munkaviszonnyal kapcsolatos (a munkáltatóra és a munkavállalóra vonatkozó) legfontosabb előírásokat, feltételeket. Az egészségügy és szociális politika, a társadalom- és nyugdíjbiztosítás témakörhöz kapcsolódó követelmények Tudja, hogy kell használni a betegbiztosítási igazolványt, hogyan lehet kihívni a mentőket. Legyen tisztában a fontosabb szociálpolitikai juttatásokkal és kedvezményekkel. A jog világa témakörhöz kapcsolódó követelmények A hallgató tudja, hogy az élethez, az emberi méltósághoz, személyes szabadsághoz való jog az embernek olyan veleszületett, emberi mivoltához tartozó joga, melyet senki és semmi, még az állam sem vehet el. Ismerje az alkotmányban szereplő legfontosabb megállapításokat. Tudja, hogy minden állampolgárt megillet a védelemhez és a jogorvosláshoz való jog. Tudja a polgári peres eljárás és a büntetőeljárás közti különbséget. A politika világa témakörhöz kapcsolódó követelmények Tudja, hogy a haza védelme minden állampolgár alapvető kötelessége, mely áldozatvállalással is jár. Tudja, hogyan veheti igénybe a rendőrség és a tűzoltóság segítségét. Tudja, hogy a pártok különböző módokat kínálnak az ország előtt álló feladatok megoldására, és a szakszervezetek fő feladata a munkavállalók érdekeinek képviselete. Legyenek fogalmai a parlament kormánypárti és ellenzéki oldalának szerepéről. Tudja, kinek van választójoga Magyarországon. Legyen tisztában a választójog gyakorlásának jelentőségével, ismerje a technikáját. A Magyar Köztársaság államszervezete témakörhöz kapcsolódó követelmények Tudja, hogy az országgyűlés legfontosabb feladata a törvényalkotás. Tudja, mit jelent a törvényhozás, a törvények végrehajtása és a bíráskodás. Tudja a köztársasági elnök, a kormányfő nevét, és tudjon felsorolni néhány minisztériumot. Sajátítsa el a közéletben való részvételhez szükséges gyakorlati ismereteket és eljárásmódokat. A közigazgatás szervezete és intézményei témakörhöz kapcsolódó követelmények Ismerje az állam, illetve az önkormányzatok kötelező feladatait: alapfokú oktatás biztosítása, egészségügyi és szociális alapellátás, egészséges ivóvíz, közvilágítás, helyi közutak, köztemetők fenntartása, nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése. Egy helyi közösség megnevezése, vezetőjének, legfontosabb céljainak ismerete. Tudják, hogy a helyi önkormányzás jogát a polgárok az általuk választott képviselőtestület útján gyakorolják. Tudják, melyek azok a legfontosabb ügyek, amelyekkel az állampolgár a helyi polgármesteri hivatalban találkozik. Ismerje az útlevél és a vízum legfontosabb használati tudnivalóit, és a külföldön tartózkodás írott és íratlan szabályait. A XXI. század világa témakörhöz kapcsolódó követelmények Tudjon példákat sorolni az ENSZ legfontosabb feladatairól. Ismerje hazánk regionális, illetve globális közösségekbe illeszkedésének előnyeit és hátrányait. Tudjon felsorolni egy-két fontos nemzetközi szervezetet, amelynek tagjai vagyunk! Az ember mint biológiai lény témakörhöz kapcsolódó követelmények Ismerje az ember származásáról szóló legfontosabb elképzeléseket. Tudja bemutatni az ember és az állat közötti döntő és lényeges különbségeket. Lássa a testi és lelki fejlődés közötti összefüggéseket. A Személyiségünk témakörhöz kapcsolódó követelmények Ismerje fel az ösztönös és tudatos cselekvések közötti különbségeket. Legyen tisztában azzal, hogy minden ember egyedi. Fedezze fel, hogy énünk (személyiségünk) egyes összetevői öröklöttek, mások szerzettek. Ismerje az emberi szellem néhány sajátosságát, a legfontosabbnak tartott értékeket, a választás, a döntés, a szándék és a tett különbségeit. Az ember mint társadalmi lény témakörhöz kapcsolódó követelmények



Tudja, hogy az embereket különböző érdekek mozgatják, és hogy nagyon sokféle érték és norma létezik. Legyen tisztában az emberi kapcsolatok alapvető formáival. Különböztesse meg az erkölcsöt és az erkölcsiséget. Ismerje a rend és a szabadság fogalmait és azok kapcsolatát. A család mint alapvető közösség témakörhöz kapcsolódó követelmények Ismerje fel, hogyan keletkeznek a szerepkonfliktusok, alakítsa ki az ezek fékezését szolgáló elfogadható viselkedéstechnikákat. Ismerje a család értékeit, a család ellátását biztosító feladatokat, és a családi munkamegosztást. Legyen tájékozott az alapvető családjogi ismeretekről. Tudja, hogy a család legfontosabb feladata a gyermekek nevelése, az érzelmi biztonság nyújtása, felelősségvállalás egymásért. Az emberi élet nagy kérdései témakörhöz kapcsolódó követelmények Tudja, hogy a magyar népesség évek óta csökken. Tanulja meg a szépség és a művészet szerepét az ember életében. Legyenek fogalmai az élet és halál, a meggyőződés és hit, a vallás és világnézet nagy kérdéseiről! Ismerje a társadalmi együttélés etikai szabályait. Sajátítsa el a tudatos belátáson alapul ó kritikát. Alakuljon ki benne a jogérzék. Mélyüljön el társadalmi felelősségtudata. Tanulja meg a társadalomelmélet és az etika alapfogalmait. Alakuljanak ki és rögzüljenek benne az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek, ismeretek. Fejlődjön ki erkölcsi érzéke, az etikai álláspontok megvitatásának képessége. Fedezze fel és fejlessze a saját meggyőződés kifejezéséhez és a mások meggyőződésének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges morális és intellektuális képességeket!

9. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 37 óra Tevékenységformák A napi sajtó figyelése; egyéni tapasztalatok gyűjtése; véleménykülönbségek ütköztetése; egyes témák otthoni-egyéni feldolgozása; olvasmány- és sajtó élmények csoportos feldolgozása; gyakorlati feladatok (személyi igazolvány cseréje, segélyek igénylése, álláskeresés, útlevél kiváltása, stb.) imitálása illetve valóságos végrehajtása; helyzetgyakorlatok; dramatizálás; forráselemzés, -feldolgozás; grafikonok, statisztikák elemzése, következtetések levonása; intézménylátogatás; meghívott előadók meghallgat ása, konzultáció; interjú; jogszabályelemzés; információgyűjtés pl.: Internet, könyvtár, sajtó, stb. A tananyag elsajátításának sajátos módjai Begyakorlás; megértés és belátás; tapasztalatszerzés és kapcsolatteremtés; megismerés; lehetőségek, összefüggések felismerése; fogalmak tartalmi szintű elsajátítása; az elsajátított ismeretek önálló összefoglalása írásban és szóban. Témakörök A mai magyar társadalom

Szocializáció és társadalmi devianciák Az iskola világa

Egészségügy és szociális politika, a társadalom- és Nyugdíjbiztosítás A politika világa

A közigazgatás

Tartalmak Társadalmi csoportok. A társadalom rétegződése és térbeli szerkezete. Gazdagság és szegénység. Nemzeti és etnikai kisebbségek. A szocializáció fogalma, tartalma és színterei. Problémák a szocializáció folyamatában. A műveltség társadalmi szerepe. Közoktatás . szakoktatás . felsőoktatás. Vállalkozás. Munkavállalás. Munkanélküliség. Egészségügyi ellátás rendszere. Szociális szolgáltatások és ügyintézési gyakorlatok. Társadalom- és nyugdíjbiztosítási formák és ügyintézési gyakorlatok. A politika fogalma. Diktatúra és demokrácia. Az érdekérvényesítés különféle módjai. Tömegkommunikáció és politika. Az államigazgatási szervek.

Választható tartalmak Kultúrák és szubkultúrák. Társadalmi mobilitás.

A társadalmi deviancia fogalma, megjelenési formái: öngyilkosság, bűnözés, alkoholizmus, vandalizmus, idegengyűlölet, kábítószer Tanulói jogviszony és érdekérvényesítés. A művelődés iskolán kívüli formái és színterei. Az iskolán kívüli művelődésben, képzésben résztvevők érdekérvényesítési lehetőségei. Gazdasági, szociális és kulturális jogok. Az emberi jogok hazai és nemzetközi védelme.

Az Alkotmánybíróság. Az igazságszolgáltatás. Külkapcsolatok. Gyakorlatok.

DRK Mezőföld Gimnázium Témakörök szervezete és intézményei A XXI. Század világa


Tartalmak Az önkormányzati igazgatás.


Nemzetközi szervezetek. Az Európai Unió és hazánk. Világméretű problémák.

Magyarország a nemzetközi szervezetekben.

A továbbhaladás feltételei A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten a fejlesztési követelményekben megfogalmazottak szerint elsajátítaniuk, vagy azoknak korábban megszerzett ismeretéről és a velük összefüggő jártasságok elsajátításáról számot adniuk. Az egyes modulok egyéni haladási ütem esetén felcserélhetők, illetve a tanulócsoport meglévő, korábban szerzett ismeretei esetén elhagyhatók.

10. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 37 óra Tevékenységformák Egyéni tapasztalatok gyűjtése; véleménykülönbségek ütköztetése; egyes témák otthoni-, egyéni feldolgozása; olvasmány- és sajtó élmények csoportos feldolgozása; helyzetgyakorlatok; dramatizálás; intézménylátogatás; meghívott előadók meghallgatása, konzultáció; interjú. A tananyag elsajátításának sajátos módjai Megértés és belátás; tapasztalatszerzés és kapcsolatteremtés; megismerés; lehetőségek, összefüggések felismerése; fogalmak tartalmi szintű elsajátítása; az elsajátított ismeretek önálló összefoglalása írásban és szóban. Témakörök Az ember mint biológiai lény Személyiségünk

Az ember, mint társadalmi lény A család, mint alapvető közösség

Az emberi élet nagy kérdései

Tartalmak Az ember és az állat. Test és lélek. Az egyes ember fejlődése. Pszichikus működésünk. Gondolkodás, kommunikáció, tanulás. Az emberi szellem. Az emberi értékek, az erkölcs. Kapcsolatok. Közösség és társadalom. A család fogalma, alapvető funkciói régen és ma. Gyermek a családban. Az életmódbeli különbségek.

Választható tartalmak Autonómia és meghatározottság.

Nemiség, szerelem, házasság. Élet és halál. Hit és vallás.

Boldogság és szépség. Rend és szabadság.

Az ember, környezete és a nyelv világa. Önazonosság és önmegvalósítás. Mozgatóink. A kultúra normativitása. A hagyomány értelme. Házasságkötés vagy élettársi kapcsolat. Családi konfliktusok és megoldási lehetőségek.

A továbbhaladás feltételei A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten a fejlesztési követelményekben megfogalmazottak szerint elsajátítaniuk, vagy azoknak korábban megszerzett ismeretéről és a velük összefüggő jártasságok elsajátításáról számot adniuk. Az egyes modulok egyéni haladási ütem esetén felcserélhetők, illetve a tanulócsoport meglévő, korábban szerzett ismeretei esetén elhagyhatók.

11. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 37 óra Tevékenységformák



A napi sajtó figyelése; egyéni tapasztalatok gyűjtése; véleménykülönbségek ütköztetése; egyes témák otthoni-egyéni feldolgozása; olvasmány- és sajtó élmények csoportos feldolgozása; helyzetgyakorlatok; dramatizálás; forráselemzés, -feldolgozás; meghívott előadók meghallgatása, konzultáció. A tananyag elsajátításának sajátos módjai Megértés és belátás; megismerés; lehetőségek, összefüggések felismerése; fogalmak tartalmi szintű elsajátítása; az elsajátított ismeretek önálló összefoglalása írásban és szóban. Témakörök Etikai alapfogalmak

Az etika megalapozása

A jellem és az erények

Korunk erkölcsi kérdései

Tartalmak A jó és a rossz. A választás szabadsága, az ember felelőssége. Törvény és lelkiismeret. Materiális és formális etikák. Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény hagyományban. A világi etika kialakulása. Az erkölcsi gondolkodás történetének klasszikus példái. Erkölcsi érzék. A jóakarat. A szeretet forrásai, nemei, erkölcsi jelentősége. Etikai alapértékek. A tudományos-technikai haladás dilemmái. Globális felelősségünk, kötelességeink a jövő nemzedékekkel szemben. Az etika emberközpontúságának értelmezése.

Választható tartalmak A szenvedés tapasztalata. Szándék és következmény.

Az etika transzcendens megalapozásának igénye. A természetjogi, kötelesség-, haszon-, felelősség-és konszenzus etikák érvelési módjai. Jellem és illem. Önnevelés, példakövetés. Az alapvető erények klasszikus és modern értelmezései. Géntechnológia, születésszabályozás, az öregedés, az emberhez méltó halál problémái. Az élővilág rendjének megőrzése.

A továbbhaladás feltételei A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten a fejlesztési követelményekben megfogalmazottak szerint elsajátítaniuk, vagy azoknak korábban megszerzett ismeretéről és a velük összefüggő jártasságok elsajátításáról számot adniuk. Az egyes modulok egyéni haladási ütem esetén felcserélhetők, illetve a tanulócsoport meglévő, korábban szerzett ismeretei esetén elhagyhatók. 9.5.12. Informatika 9.-10. évfolyam Célok és feladatok Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy, és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. Cél annak az attitűdnek a kialakítása, hogy az egyén érezze: képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk az informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű probléma megoldási lehetőségeket biztosít. Hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket teremt. Az oktatás fő célkitűzései: korszerű alkalmazói készség kialakítása, a számítógépek, az informatikai eszközök lehetőségeit használni tudó tanulók képzése; az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése, az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat átalakítja, és az új körülményekhez alkalmazkodni kell; az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása; az informatika etikai és jogi szabályainak meg-



ismertetése, tudatosítani kell a tanulókban az információ szerzés, feldolgozás és felhasználás etikai és jogi szabályait; felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat helyénvalóan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten kezelni tudja a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni, a megszerzett információit legyen képes kiértékelni és felhasználni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

9. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 37 óra Tevékenységformák Informatikai alapok: Az információ köznapi fogalmának helyes alkalmazása. Hétköznapi távközlési eszközök (pl. telefon) használata. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Operációs rendszer: A billentyűzet és az egér használata. Eligazodás az operációs rendszerben, szolgáltatások használata. Jelszóval védett azonosító használata, be- és kilépés az iskolai hálózatba. A hálózati környezetben való munka alapszabályainak megismertetése. Szövegszerkesztés: A szövegszerkesztő program alapszolgáltatásainak alkalmazása. A szöveg karakter szintű formázása: betűtípus, betűméret, félkövér, dőlt és aláhúzott betűstílus beállítása. A szöveg bekezdés szintű formázása: margóhoz igazítás, térközök. A szöveg lapszintű formázása: fejléc, lábléc, lapszámozás. Szöveges dokumentumokban tabulátorok használata. Dokumentumok formai és tartalmi javítása, a helyesírás ellenőrzése. Szöveget és képet is tartalmazó dokumentumok készítése. Az Internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban. Szerzői jogok. Az alábbiakban minden témakör első altémája ismétlő, szintre hozó jellegű. Témakörök Az informatika alapjai

Operációs rendszer

Tartalmak A számítógép fő részei. Informatikai alapegységek (bit, byte, s ezek többszörösei. Számítástechnikai eszközök kezelése: billentyűzet, egér, lemezek, nyomtató, multimédiás eszközök. A számítástechnika etikai, jogi problémái, kulturális hatásai. A számítógép és perifériái (billentyűzet, egér, monitor). Háttértár váltása, könyvtár kiválasztása, eligazodás, mozgás a háttértáron.



Szöveg-szerkesztés


Állomány keresése, másolása, saját lemezek használata. Hálózati azonosító és jelszó szerepe. Belépés és kilépés módja. Hálózati szolgáltatások. A hálózat használatának alapszabályai, a Netikett. A szöveg megfelelő begépelése, javítása, módosítása. Karakterek formázása: a betűtípus, a betűméret beállítása, dőlt, aláhúzott, félkövér betűstílus. Bekezdések és lapok formázása. A fejléc-lábléc, az oldalszámozás. Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás ellenőrzés. Táblázat készítése. Hasábok kialakítása. A szöveg- ill. képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai. Digitális képek alkalmazása. Objektum, táblázat beillesztése. Szerzői jog. Felhasználói etika.

Az Internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban.

A továbbhaladás feltételei Legyen képes kezelni a billentyűzetet, az egeret, a háttértárakat és a nyomtatót. Legyen képes tájékozódni az általa tanult operációs rendszerben. Tudja használni egy a számítógép karbantartásához szükséges segédprogram (vagy az operációs rendszer) néhány szolgáltatását. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni.

10. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 37 óra Tevékenységformák Operációs rendszer Vírusok fajtái, védekezés terjedésük ellen, vírusirtó futtatása. Tömörített állományok létrehozása, tömörített állományok kibontása. Táblázatkezelés Az adatok táblázatos formában történő megjelenítése, előnyeinek bemutatása. Adatok táblázatos formába rendezése. Adathalmazból következtetések megfogalmazása; kész táblázatból és diagramból az adatok között meglévő összefüggések kiolvasása; táblázatok összetartozó adatainak, egyszerű összefüggéseinek felismerése. A táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) ismerete. Táblázatok számítógéppel történő létrehozása, módosítása (adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés). Az elkészült munka tárolása, kinyomtatása. A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése, alapvető adattípusok használata; az adatok többféle megjelenítési formájának gyakorlása; egyszerű matematikai műveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. A megfelelő diagramtípus kiválasztása. A táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus, jól áttekinthető táblázatok készítése. Az adatbázis kezelés; adatok gyűjtése, feldolgozása, keresés nyilvános adatbázisokban. Kommunikáció hálózaton Egy levelezőprogram használata, levél küldése, fogadása, a fő mezők funkciójának megismerése: a címzett, a tárgy és a saját másolat. Emotikonok és rövidítések jelentése és értelmezése, ezek közül néhány rendszeres használata. Netikett. Hálózati keresőgépek használata, az egyszerű kulcsszavas és tematikus keresés módja, szintaktikája. Egy letöltött web-oldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. Az alábbiakban minden témakör első altémája ismétlő, szintre hozó jellegű. Témakörök Operációs rendszer

Tartalmak Vírus fogalma, hatása. Víruskereső indítása, vírusok irtása segítséggel. Vírusterjedés megakadályozása. Tömörítés fogalma, célja. Tömörített állomány tartalmának megtekintése, kiválasztott állományok kicsomagolása. Kiválasztott könyvtár tartalmának tömörítése. Hálózati azonosító és jelszó szerepe. Belépés és kilépés módja. Hálózati szolgáltatások. A há-

Választható tartalmak Víruskereső üzeneteinek értelmezése, vírusok irtása.

DRK Mezőföld Gimnázium Táblázatkezelés

Kommunikáció a hálózaton


lózat használatának alapszabályai, a Netikett. Bevezetés a táblázatkezelésbe. Táblázatok használata a mindennapi életben. Adatok táblázatos formába rendezése. Cella, sor, oszlop, hivatkozás. Függvények. Adattípusok, adatmegjelenítési formák. Adatmódosítás. A diagram fogalma, összefüggés függvények és diagramok között. Diagramfajták. Keresés meglévő adatbázisban. Az iskolai hálózat vázlatos felépítése, a szolgáltató és munkaállomások kapcsolata. Hálózatok csoportosítása összekötés és kiterjedtség szerint. Saját elektronikus cím használata. Elektronikus levelezés funkcióinak használata: küldés, fogadás, állományok csatolása. Információszerzés Internetről (pl. menetrend, telefonkönyv, jogszabályok,) Tematikus és kulcsszavas kereső használata web-hely kereséshez. Hasznos web-helyek önálló felkeresése: magyar honlap, MEK, vasúti információ, önkormányzati oldalak. Weboldal szövegének, ábráinak mentése a háttértárra. Internet mobiltelefonon. Csevegő program bemutatása.

Egyszerű saját adatbázisok létrehozása.

Hírcsoportok a hálózaton. Saját Web-oldal készítése.

A továbbhaladás feltételei Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníteni. Tudjon műveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket, tudja használni a világháló egyszerű lehetőségeit. Használja a helyi- és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. 9.5.13. Filozófia 12. évfolyam Célok és feladatok A középiskola záró évfolyamán, az érettségi évében, heti egy órában a tantárgy célja természetesen nem lehet az, hogy a hallgatók részletes és alapos ismereteket és tájékozottságot szerezzenek akár csak az európai filozófiai gondolkodás két és fél évezredes fejlődéséről, problémáinak mérhetetlen gazdagságáról, az utóbbiak megoldására tett megújuló erőfeszítések során felhalmozódott páratlan szellemi tőkéről. A filozófia tantárgy tanításának célja, hogy a hallgatók szerezzenek tapasztalatokat a filozófia sajátos, az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különböző gondolkodásmódjáról. Alakuljon ki bennük az emberi léttel kapcsolatos kérdések felvetésének és az önálló válaszkeresésnek a képessége; ébredjen fel bennük az az igény, hogy felismerjék saját koruk lényegi problémáit és reflektáljanak a felvetődő kérdésekre. Ismerjék fel a filozófiának a különböző, más emberi szellemi területeket integráló és szintetizáló szerepét, értékhordozó voltát ismerjék fel, hogy a filozófia a közös európai kultúra egyik pillére. Alakuljon ki a hallgatókban egy egészséges kritikai szemlélet, és a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra. Sajátítsák el a logikus érvelés, a vitatkozás szabályait. Szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy mit jelent a különböző nézetek és vitapozíciók tisztelete, a tolerancia. Tudatosuljon bennük, hogy a vita alapja az alternatívák számbavétele és a választás szabadságának, a szabadság korlátainak tudomásulvétele. Ismerjék fel a hallgatók, hogyan segítheti mindennapi életüket a filozófia és a tudomány. Jussanak el annak felismerésére, hogy a filozófia nagy problémái örök emberi kérdésekből fakadnak, s így a régi korok filozófiái nem poros bölcseletek, hanem általános emberi problémáink. Lássák be, hogy a filozófiai kérdések és a rájuk adott válaszok morális tartalmakat is hordoznak, s hogy minden embernek állást kell foglalnia az erkölcs kérdéseiben. Tudatosuljon bennük, hogy csak az a hiteles személyiség, akinek a gondolatai, a szavai és a tettei szinkronban vannak. Fejlesztési követelmények



A filozófiai gondolkodás egyrészt olyan kognitív készségeket tételez fel, mint a problémamegoldó gondolkodás, az érvelési technikák ismerete, a logikus gondolkodás eljárásainak alkalmazása (analízis, szintézis, dedukció, indukció), másrészt olyan integratív képességeket, melyek végül a legmagasabb rendű műveletben, az önálló ítéletalkotásban nyilvánulnak meg. A logikus gondolkodás tizenkét év alatt kialakult igénye és képessége és az elsajátított ismeretek a filozófiaórákon teljességükben megmutatkozhatnak. Egy-egy filozófiai probléma felvetése és annak kifejtése történhet beszélgetés, vita, szövegértelmezés formájában, az esszé vagy az értekezés műfajában, szóban vagy írásban. A kifejtés feltétele tehát a nyelvi kultúra megléte, az argumentációs készség, az összefüggések meglátása a különböző felvetésekben, valamint a személyes állásfoglalás megfogalmazásának igénye. Ha egy filozófiai szövegrészlet a filozófiai probléma felvetésének és kifejtésének a kiindulópontja, akkor előtérbe kerül a szövegértelmezésnek, a különböző lehetséges szöveginterpretációk kifejtésének, a gondolatok logikájára való utalásnak, az időbeli tájékozódásnak, az értékelésnek a képessége. A hallgatói megnyilatkozásnak bizonyítania kell a nyitottságot a különböző gondolatrendszerek befogadására, az önálló kérdésfeltevés képességét és a személyes állásfoglalás kialakításának igényét. Filozófiai szövegek értelmezése esetén a problémafelvetés, a kérdések megfogalmazása és a különböző megközelítési módok nyújtanak lehetőséget a készségek értékelésére. A tantárgy specifikumának megfelelően egyaránt szükséges a kognitív (analízis, szintézis, dedukció, indukció) és az integráló képességek fejlesztése.

12. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 32 óra A tanár a hallgatói igényeknek és az iskola sajátosságainak megfelelően dönthet arról, hogy a kultúrtörténeti súlypontú, az interdiszciplínaritást hangsúlyozó, kronologikus, problémacentrikus felépítésű (1) tantervet választja vagy a hagyományos filozófiai diszciplínák felől közelítő, tematikus felépítésű (2) koncepcióját követi. Tevékenységformák Egy adott probléma mindennapi, művészi, tudományos, filozófiai és vallási felvetési módjának megismerése. Egyszerűbb életproblémák filozófiai kérdésként való megfogalmazása, értelmezése. Egyszerűbb filozófiai szövegek olvasása. Ennek során ismerkedjék meg a filozófia szaknyelvével, alapvető fogalmaival, az értelmezés lehetőségeivel. Korábban ismeretlen fogalmak megértése, meghatározása a szöveg kontextusából. Önállóan vagy tanári irányítással a filozófiai probléma felismerése az elemzett műrészletben. Az olvasott szövegekben elemezze az érvelési technikát, ismerje meg az érvelés különböző fajtáit. A viták során az érvelési technikák gyakorlása. Fejlessze argumentációs készségét, tanuljon meg különbséget tenni helyes és inkorrekt érvelés között. Minden hallgató kapjon lehetőséget arra, hogy egyéni álláspontját kialakítsa és véleménye mellett érveljen. A művelődéstörténeti és interdiszciplináris vonatkozások áttekintése során készítsen áttekintő táblázatokat, melyekben a korszakok, események, irányzatok, alkotók, alkotások, eszmék és problémák egymáshoz rendeltsége tükröződik. Használatuk révén tanulja meg kezelni a legfontosabb korszerű, magyar nyelven is forgalomban levő, ismeretterjesztő célú filozófiai kézikönyveket. 1. Problémacentrikus filozófia- és művelődéstörténeti megközelítésmód Témakörök Bevezető beszélgetés

Antik filozófia

Tartalmak Egy választott téma (kérdés, probléma) különböző megközelítésekben: hétköznapi, művészeti, szaktudományos, filozófiai bemutatása; a filozófia tárgya, a filozófiai gondolkodás sajátosságai. Preszókratikusok és Szókratész: Az arkhé és a logosz, az erkölcsi jó. Platón: Az állandó megragadása a változó dolgokban, az igazi megismerés lehetősége, a jó ideája, az ideális állam, a dialógus mint módszer. A létező és a lényeg szétválasztásának kritikája,


A létező és a lét, vélekedés és igazi tudás, a világról való beszéd és gondolkodás, a szókratészi érvelési módszer, az erkölcsi jó, erények, boldogság, biztos ismeret a külvilágról, igazságkritérium, szellemi és anyagi világ (epikureusok, sztoikusok, szkeptikusok, újplatonizmus). Fogalmak:


Tartalmak anyagforma kettőssége, a szubsztancia keletkezése és létezése, ideális államformák, az erkölcsi jó, erények, két szélsőség közötti közép Fogalmak: Kozmosz, arkhé, logosz, dialektika, idea, metafizika, szubsztancia, erény (areté)

Arisztotelész:

Középkori filozófia

Szent Ágoston: A kereszténység világ- és istenfelfogása (patrisztika), hit és tudás, test és lélek dualizmusa. Aquinói Szent Tamás: Isten létének öt úton történő bizonyítása, skolasztikus érvelési módszer, skolasztika. Fogalmak: Patrisztika, teológia, logosz, skolasztika, skolasztikus érvelési módszer

2457 Adony, Rákóczi út 39. Választható tartalmak Vélekedés (doxa) és a valódi ismeret (episztémé), szophisztész, boldogság (eudaimónia), sztoa, szkepszis, ataraxia, hédoné, apatheia, epokhé bábáskodás Ajánlott műrészletek: Hérakleitosz: Töredékek Platón: Állam VII. 514 a-518 b, (Barlanghasonlat), Szókratész védőbeszéde, Lakoma (részletek) Arisztotelész: Politika, Poétika (részletek), Nikomakhoszi Etika II. 5-6. 1106b-1107 a Epiktétosz: Kézikönyvecske 1. Fejezet Epikurosz levele Menoikeuszhoz (részlet) Seneca: Az élet rövidségéről Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása: Irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai fogalmak ill. hatások: antik görög irodalom: Homérosz művei, Euripidész és Szophoklész drámái, mitológia; reneszánsz; felvilágosodás; klasszicizmus; romantika; barokk; Dante: Isteni színjáték; Janus Pannonius; Balassi; Berzsenyi; Keats: Óda egy görög vázához; Kosztolányi: Marcus Aurélius; Thomas Mann: Halál Velencében. Magyar nyelv: nyelv és gondolkodás, retorika. Történelem: az ókori görögök, az ókori Róma. Biológia és földrajz: elméletek a világegyetem kialakulásáról, az élet keletkezéséről, Hippokratész, Ptolemaiosz. Fizika- és Matematikatörténeti ismeretek: Thalész, Püthagorasz, Eukleidész, Arkhimédész. Festészet: Raffaello: Az athéni iskola Az antik világ művészete (festészet, építészet, szobrászat). Ajánlott írásbeli és szóbeli témák (esszé, beszélgetés): A vélekedés és a tudás; Erények az ókorban és napjainkban; Az ideális állam; Szerelemfelfogások Platón Lakoma és Dante Isteni színjáték c. műveiben; Mert a kutatás és a tanulás teljes egészében nem más, mint visszaemlékezés..(Platón). A keresztény teológia és az antik filozófia, a boldogság mibenlétének keresése, Isten felé irányuló szeretet, az igazságot kereső ember, a rossz mint léthiány, a szabad akarat, az általános fogalmak és az egyedi létezők viszonya, értelmi és hitigazság. Fogalmak: Semmiből való teremtés, immanens és transzcendens világ, boldogság, erkölcsi rossz, szabad akarat, univerzália-vita, realizmus, nominalizmus, ontológiai istenérv, tomizmus Ajánlott műrészletek: Szent Ágoston: Vallomások VII. könyv III-V, VII, XI-XVI, (a szabad akarat és a rossz kérdései) Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae, Pars. I, Questio I., Art. 1-2 Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása: Irodalom: a művekben felvetett kérdések filozófiai elmélyítése: antik irodalom; Dante: Isteni színjáték; barokk magyar irodalom; önéletírás; Bethlen Miklós; II. Rákóczi Ferenc; Lev Tolsztoj; Babits Mihály Ágostontanulmánya. Magyar nyelv: a retorika alkalmazása. Történelem: a kereszténység, Európa a 14-15. században. Képzőművészetek: festészet: Botticelli és Dürer


Tartalmak

Újkori filozófia

Bacon, Descartes, Locke: Biztos ismeretelméleti kiindulópont keresése, tapasztalat és értelem, kételkedés, a velünk született eszmék. tana és kritikája. Kant: A felvilágosodás, az ész és az értelem lehetőségei és korlátai, túllépés az empirizmus és a racionalizmus egyoldalúságán, kopernikuszi fordulat, a jelenségvilág és a magukban lévő dolgok világa, a morális jó. Fogalmak: Racionalizmus és empirizmus, módszeres kétely, kategorikus imperatívusz

19-20. századi filozófiák

Az individuum és a világ viszonya (Schopenhauer, Kierkegaard, Nietzsche, magyar filozófiai vonatkozások: Hamvas Béla). Az emberi létezés és lényeg, szabadság, válasz-

2457 Adony, Rákóczi út 39. Választható tartalmak Ágoston-ábrázolása, Grünewald; építészet: román stílus, gótika. Zene Ajánlott írásbeli és szóbeli témák: Honnan ered a rossz? .Ne kifelé fordulj . térj magadba; az ember bensőjében lakik az igazság.. (Szent Ágoston) Az antik filozófia hatása Aquinói Szent Tamás istenbizonyítékaiban. Társadalmi szerződés elméletek, a hatalom legitimitásának kérdése, a közjó és az egyéni érdek, radikális szakítás a klasszikus természetjogi tradícióval (Hobbes, Locke, Spinoza, Rousseau), a tudományos haladásba vetett hit, enciklopédisták. Átfogó metafizikai rendszer, a gondolkodás és a lét, a szabadság és a szellem kibontakozási folyamata a világtörténelemben (Hegel). Magyar filozófiai vonatkozás: Apáczai Csere János. Fogalmak: Szubsztanciák: Isten, a gondolkodó és a kiterjedt dolog, velünk született eszmék, idea, tabula rasa, társadalmi szerződés elmélet, természetjog, természeti törvény, liberalizmus, Sapere aude!, ráció, deizmus, tapasztalati és nem tapasztalati ismeretek, analitikus és szintetikus ítéletek, kopernikuszi fordulat, abszolút eszme, triád-forma: tézis, antitézis, szint ézis, dialektika Ajánlott műrészletek: Descartes: Elmélkedések a metafizikáról 1-3. Ajánlott műrészletek: Locke: Értekezés az emberi értelemről II. Könyv, I. fejezet, 1-5.§, (Második) Értekezés a kormányzatról II., VII., XIXII. Fejezet Rousseau: A társadalmi szerződésről, I-II. könyv Kant: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás?, A tiszta ész kritikája. Bevezetés Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (részletek) Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása: Irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai hatások: klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, romantika, Moliere: Tartuffe, Goethe: Werther, Csokonai: A tihanyi Ekhó-hoz, A Magánossághoz, Schiller, Babits, Kosztolányi, József Attila, Bulgakov. Magyar nyelv: nyelv és megismerés. Történelem: A történelem modern felfogása és periodizációja. Magyar filozófia: Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia (1655). Fizika: Kopernikusz, Galilei, Descartes, Newton, Leibniz. Kémia: Boyle. Mozart zenéje. Ajánlott írásbeli és szóbeli témák: Semmi sincs az értelemben, ami ne lett volna meg előbb az érzékekben.. (Locke) A hatalom és az egyén, a közjó és az egyéni jó. .A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából.. (Kant) A felvilágosodás kritikája. Az individum létezése, választási lehetősége, a hit és a létezés, a dionüszoszi, az apollóni és a szókratészi ideál, minden érték átértékelése. Isten halott, az értékteremtő ember, ugyanannak


Tartalmak tás, felelősség, szorongás (Husserl, Sartre, Heidegger). A kijelentések logikai elemzése és igazolhatósága, nyelv és valóság, tudományfejlődés (Comte, Bécsi Kör, Wittgenstein, Kuhn).

Fogalmak: Individuum, egzisztencia, egzisztencializmus, materializmus, pozitivizmus, logikai pozitivizmus, verifikáció, falszifikáció

2457 Adony, Rákóczi út 39. Választható tartalmak örök visszatérése, a hatalom akarása, a fenomenológia mint leíró módszer és a priori tudomány, Semmi, a létre vonatkozó kérdés újbóli feltevése, a lét és a létező, a létet feltáró művészet, a létnek rejtőzködésből való kilépése a világ értelmezésére ill. megváltoztatására törekvés, a világ anyagi egysége, a praxis és a teória viszonya (Marx, magyar filozófia: Lukács). A megismerés, az elméletalkotás stádiumai, értelem és jelentés; magyar filozófiai vonatkozások: Pauler Ákos, Polányi Mihály, Lakatos Imre. Az emberi tér átalakulása a posztindusztriális társadalomban, manipulált fogyasztás, a tudás hatalmi kérdéssé válása, metafizikai centrum megszűnése, metanarratívák megkérdőjeleződése, diszkurzusok integráló szerepe (posztmodern: pl. Lyotard, Habermas). Fogalmak: Esztétikai, etikai, vallási stádium, dionüszoszi, apollóni művészet, Übermensch, fenomenológia, analitikus filozófia, nyelvjátékok, kijelentés, paradigma, posztmodern, manipuláció Ajánlott műrészletek: Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet III. 31-33.§, IV. rész (részletek) Kierkegaard: Félelem és rettegés. Eloszó (Ábrahám) Nietzsche: Imígyen szóla Zarathusztra. Elöljáró beszéd, A három átváltozásról, A felsőbbrendű emberről Ajánlott műrészletek: Sartre: Mi az egzisztencializmus? Heidegger: A műalkotás eredete (részlet: Van Gogh: Parasztcipők) Marx: Tézisek Feuerbachról Comte: A pozitív szellem (részletek) Schlick: A filozófia fordulata (részletek) Carnap: A metafizika kiküszöbölése (részletek) Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (részletek) Lyotard: A posztmodern állapot (részletek) Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása: Irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai hatások: görög drámák, romantika, realizmus, Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Karamazov testvérek, Thomas Mann, egzisztencialisták, Sartre novellái és drámái, Camus regényei, Semprun: A nagy utazás, Ady, Babits, Kosztolányi, Szabó Lőrinc, avantgárd, Déry Tibor, József Attila, 20. századi epika, Esterházy P., Tandori. Magyar nyelv: nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés, valóság és jelentés. Történelem: világvallások, keleti filozófiák, Európa 1789-1914, Európa és a világ a 19-20. században, a kétpólusú világ. Művészetek, építészet, festészet Matematika Biológia: Darwin. Fizika: Einstein, Heisenberg, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő. Zene Ajánlott írásbeli és szóbeli témák: Az ember az, amivé önmagát teszi.. (Sartre); A kijelentések igaz ill. hamis volta; Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell…; Nyelvem határai világom határait jelentik… (Wittgenstein); Miért van egyáltalán létező és nem inkább semmi? (Hei-


Tartalmak

2457 Adony, Rákóczi út 39. Választható tartalmak degger); A fogyasztói társadalom, a manipuláció.

2. Szisztematikus megközelítésmód Témakörök Mi a filozófia?

Metafizika, ontológia

Ismeretelmélet

Tudomány-filozofia

Tartalmak A filozófia fogalma és tárgya, eredete, viszonya a szaktudományokhoz, a valláshoz, a művészethez és a mindennapi élethez. Karl Jaspers: Bevezetés a filozófiába (részletek). Fogalmak: Csodálkozás (thauma), tapasztalat (empíria), kételkedés (szkepszis), logosz Platón, Arisztotelész A létről való gondolkodás születése, monizmus, dualizmus, pluralizmus, immanencia és transzcendencia. Fogalmak: Arkhé, logosz, metafizika, jelenség és valóság, idea, részesedés (methexisz), szubsztancia, lényeg, kauzalit ás, teleológia, lét René Descartes, Immanuel Kant. Szkepszis, racionalizmus és empirizmus, transzcendentalizmus, esszencializmus és fenomenalizmus. Fogalmak: Empíria, racionalizmus, empirizmus, szkepszis, kriticizmus, transzcendentális módszer, Ding an sich, a priori szintetikus ítélet Thomas S. Kuhn A tudomány fejlődése és a különböző korok tudományosságának összemérhetetlensége. Fogalmak: Verifikáció, normál tudom ány, anomália, paradigma, váltás

Etika

Epiktétosz, Immanuel Kant Eudaimonisztikus és erényetikák, deontikus etika, etikai racionalizmus, emotivizmus, materiális és formális etikák. Fogalmak: Erény, igazságosság, szabadság, boldogság, bűn, szabad akarat, maxima, autonómia, kategorikus imperatívusz, szabadság és felelősség

Vallásfilozófia

Aurelius Augustinus, Aquinói Szent Tamás A hagyományos, metafizikus filozófiai istenkép és problémái, felbomlása, a modern filozófiai istenkép. Fogalmak: Hit és tudás, istenérv, racionalista valláskritika, személyes Isten

Politikai filozófia

Jean-Jacques Rousseau A politika filozófiai tematizálása, elválasztása az etika kérdéseitől, szerződéselméletek, a modern polgári szabadságfelfogás. Fogalmak: Politika, népszuverenitás, közakarat, közjó, szabadság


Választható tartalmak Ajánlott műrészletek: Platón: Hetedik levél

Ajánlott műrészletek: Parmenidész: 8. töredék Hérakleitosz: Töredékek Platón: Barlanghasonlat Arisztotelész: Metafizika Immanuel Kant: Prolegomena Martin Heidegger: Mi a metafizika? Visszaemlékezés (anamnézisz). Ajánlott műrészletek: Francis Bacon: Novum Organum René Descartes: Értekezés a módszerről Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája, Előszó Friedrich Nietzsche: A nem morálisan felfogott igazságról és hazugságról Indukció, idolumok, igazság, dedukció Ajánlott műrészletek: Karl Popper: A tudományos kutatás logikája Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (részlet) + egy választható magyar szerző (pl. Polányi, Lakatos) Falszifikáció, kummulativitás, inkommenzurabilitás Ajánlott műrészletek: Arisztotelész: Nikomakhoszi ethika Epiktétosz: Kézikönyvecske Aurelius Augustinus: Vallomások, A szabad akaratról David Hume: Értekezés az emberi természetről Immanuel Kant: A gyakorlati ész kritikája (részlet) Jean-Paul Sartre: Exisztencializmus Mezotész, eudaimonisztikus etika, Hume villája. Ajánlott műrészletek: Aurelius Augustinus: A rendről Aquinói Szent Tamás: Summa theologiae (részlet) Voltaire: Filozófiai ábécé Sören Kierkegaard: Félelem és reszketés + egy választható 20. századi szerző (pl. Hamvas Béla) Természetes észvallás, ugrás (Sprung), szorongás (Angst) Ajánlott műrészletek: Niccolo Machiavelli: A fejedelem Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről John Stuart Mill: A szabadságról (részlet) + egy választható 20. századi szerző (pl. Bibó István) Diszkrimináció



Tudatosuljon a hallgatókban, hogy a filozófiai gondolkodásmód az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különbözik, ugyanakkor ötvözi azokat. Ismerjék fel a filozófia integráló, szintetizáló és értékhordozó szerepét az emberi kultúrában. Próbáljanak hétköznapi problémákat filozófiai kérdésekként megfogalmazni. Elvárható a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra, a logikus érvelés, a tolerancia, az alternatívák számbavétele, a választás szabadságának és a szabadság korlátainak tudomásulvétele. 9.5.14. Angol nyelv 9-10. évfolyam, KEZDŐ- FELZÁRKÓZTATÓ Célok és feladatok Az esélyegyenlősség megteremtésének érdekében a nappali képzésben részt venni nem tudó fiatal felnőttek számára biztosítani kell a lehetőségét annak, hogy megfelelő közismereti iskolázottságban részesüljenek. Többek között lehetővé kell tenni, hogy a felnőttek iskoláiban a 10. évfolyamot befejezők idegen nyelvből is eleget tudjanak tenni az alapműveltségi vizsga követelményeinek. E vizsga letétele után a tanulók egy része a szakképző iskolákban folytatja tanulmányait. A munkaerőpiacon való elhelyezkedésének feltétele a szakmájával párosuló megfelelő idegen nyelvi ismeret. Fontos tehát a tantervben lehetőséget biztosítani a további fejleszthetőségre. Ezt különböző, olyan tevékenységi formák javaslatával próbáljuk segíteni, melyek az idegennyelv-tudás későbbi önálló, illetve tanfolyami továbbfejlesztését teszik lehetővé, és nagyban támaszkodnak a tanulók eddigi tapasztalataira, gyakorlati tudásukra. A tanterv lehetővé teszi a tanulóknak tanulmányaik folytatását 10. osztály után és felkészülésüket az idegen nyelvi érettségire. Ezen tanulók számára javasoljuk, hogy a törzsanyagon kívül a kiegészítő- tájékoztató anyagot is sajátítsák el. A szóbeli otthonosság kialakulása a nyelv használata során, valamint a tanult témakörök beszédcentrikus megközelítése elengedhetetlenül szükséges a 10. osztály végére. Fejlesztési követelmények Hallott szöveg értése A tanuló tudjon egyszerű, köznyelvi kiejtésű szöveget, annak lényegét megérteni, az egy-két ismeretlen elemét kikövetkeztetni, anyanyelvén néhány mondatban összefoglalni. A normál beszédtempóban elhangzó kéréseket, az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott utasításokat, kérdéseket értse meg, reagáljon azokra megfelelően. Beszéd A tanuló tudja megfogalmazni és egyszerű módon indokolni véleményét a tanult témákkal kapcsolatban; köznapi témákról néhány összefüggő mondatban beszélni, eseményeket elmesélni, információt adni; tudjon párbeszédben, csoportmunkában részt venni; a hallott vagy olvasott szöveg lényegét kérdésekre röviden öszszefoglalni. Olvasott szöveg értése A tanuló tudjon értelmezni ismeretlen információt is tartalmazó egyszerű szöveget; próbáljon meg következtetni az ismeretlen rész jelentésére; legyen képes a szöveg tartalmát anyanyelvén röviden, összefüggően viszszaadni. Legyen képes néhány mondatos szöveget szótár segítségével anyanyelvére lefordítani Írás A tanuló legyen képes egy adott témakörben 10-15 mondatot tartalmazó összefüggő fogalmazást írni, egy adott formában pedig néhány mondatos üzenetet, meghívást, jókívánságot létrehozni; tudja az egynyelvű szótárt rendeltetésszerűen használni; diktálás után a tanult nyelvi formákat, elemeket helyesen leírni; a tanult nyelvi eszközök segítségével kérdéseket írásban megfogalmazni, ilyen kérdésekre írásban válaszolni.

9-10. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 74 óra



Kapcsolatteremtés szóban és írásban, valamilyen esemény elmesélése párbeszédben, mindennapi beszélgetésben való részvétel, kérdésszerkesztés és válaszadás, emberek, tárgyak, események rövid leírása vélemény és érzelmek kifejezésével. Angol nyelvű utasítás alapján cselekvés, tollbamondás utáni írás, önálló feladatmegoldás, mondat-kiegészítés, -átalakítás. Az olvasott és hallott szöveg információinak kiszűrése, írásbeli összefoglaló készítése, szövegalkotás vázlat, kérdések, vezérszavak alapján, szöveg összefoglalás anyanyelven. Kétnyelvű szótár önálló használata, egyszerű, idegen nyelvű szöveg anyanyelvre fordítása szótár segítségével, önálló feladatmegoldás hangkazetta segítségével. Nyelvtanuló CD-ROM önálló használata, a nyelvtanulási technikák önálló alkalmazása. Angol szövegek irányított feldolgozása. Témakörök Család Otthon Munka, tanulás Lakóhely Étkezés Ünnepek, vásárlás Közlekedés, utazás Közlekedés, utazás Az ember Természet Szabadidő Szolgáltatások Kultúra Kommunikációs szándékok

Nyelvtani fogalmak

Tartalmak Személyi adatok, ismerősök, családtagok, Otthoni teendők, napirend- idő- és munkamegosztás a családban Foglalkozások, mesterségek; tanulás, iskola . Lakás, lakóhely, lakókörnyezet bemutatása . Étkezés otthon, étteremben- étkezési szokások Magyarországon Családi ünnepek (születésnap, karácsony, esküvő, húsvét), mindennapi vásárlás, üzlettípusok . Közlekedési eszközök, utazás, nyaralás belKözlekedési eszközök, utazás, nyaralás belAz emberi test, egészség, betegség, egészséges életmód, Időjárás, évszakok, öltözködés Szórakozás, hobbi, sport, házi kedvenc állat, színház, mozi. Posta, telefon, szálloda, étterem. Magyarország, Nagy-Britannia. - Üdvözlés, ismerkedés - Információ kérése és adása - Egyetértés és egyet nem értés, nem értés kifejezése és visszakérdezés - Tanács, kérés, javaslat, utasítás - Levélben megszólítás, jókívánság, elbúcsúzás, reagálás jókívánságra - Kérés, kívánság, igény kifejezése - Köszönetnyilvánítás, bocsánatkérés, - Tetszés és nem tetszés - Bizonytalanság, bizonyosság, szükségesség kifejezése - Alapigék (be, have), személyes névmás - Névmások - Birtokviszony kifejezése - Határozott és határozatlan névelő - Igeidő . egyszerű és folyamatos jelen idő, egyszerű és folyamatos múlt (néhány rendhagyó ige), egyszerű jövő idő, a Present Perfect néhány jelentése . állító, kérdő, tagadó alakok - Segédigék (be, have, do) - A főnév, a fonév többes száma, megszámlálható és nem megszámlálhat ó főnevek - A melléknév, a rövid melléknevek fokozása, hasonlító szerkezetek - Tő- és sorszámnevek - Elöljárószók, határozószók térbeli és időbeli viszonyok kifejezésére - Idő- és helyhatározói mellékmondatok - Szórend - Modalitás (can/should)

Választható tartalmak tágabb rokonság, emberi kapcsolatok

munkahely, munkakörülmények látnivalók, helyi nevezetességek és különböző angol nyelvterületeken ajándékozás, bevásárló központ és külföldön, utazásszervezés és külföldön, utazásszervezés sérülés, orvosnál időjárás-jelentés, divat sportágak, versenyek Internet angol nyelvű országok, nemzetek (Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália)



A továbbhaladás feltételei Az alap tantárgyi tartalomelsajátítása a fejlesztési követelmények megfogalmazott szintjén.

9-10. évfolyam, haladó Célok és feladatok Mivel az ebbe a képzésbe lépett tanulók jelentős része vagy nem tanult még idegen nyelvet (ők a kezdő tanterv szerint haladnak majd), vagy más, nem az általános iskola keretén belül tanult idegen nyelvet különböző óraszámokban, ideig és módszerrel, tudásuk minden bizonnyal heterogén. A tanterv tehát nem épülhet az 58. osztály számára készített tantervre, és hosszabb szintrehozó szakasz beépítésére van szükség. A szintre hozó szakasz hossza a tanulók ismeretében lerövidíthető, vagy hosszabbítható. Az a fontos, hogy 10. osztály végére mind a kezdő, mind a haladó tanterv szerint tanulók el kell érjék az ott meghatározott szintet, hogy igény szerint tanulmányaikat folytathassák a 11. évfolyamon, vagy sikeresen használhassák szerzett nyelvtudásukat a munkaerőpiacon. Ez a sokszínűség, valamint a szintre hozó szakasz hosszúságának eltérései miatt a tantervet nem évfolyamra, hanem szintekre osztjuk. Az első rész a szintre hozó szakasz, tartalmazva a szakasz végére teljesítendő követelményeket és tananyagot, a második rész pedig a 10. évfolyam végi szintet határozza meg. Fejlesztési követelmények I. Szintrehozó szakasz Hallott szöveg értése: A tanuló tudjon egyszerű, köznyelvi kiejtésű szöveget, annak lényegét megérteni, az egy-két ismeretlen elemét kikövetkeztetni, anyanyelvén néhány mondatban összefoglalni. A normál beszédtempóban elhangzó kéréseket, az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott utasításokat, kérdéseket értse meg, reagáljon azokra megfelelően. Beszéd A tanuló tudja megfogalmazni és egyszerű módon indokolni véleményét a tanult témákkal kapcsolatban; köznapi témákról néhány összefüggő mondatban beszélni, eseményeket elmesélni, információt adni; tudjon párbeszédben, csoportmunkában részt venni; a hallott vagy olvasott szöveg lényegét kérdésekre röviden öszszefoglalni. Olvasott szöveg értése A tanuló tudjon értelmezni ismeretlen információt is tartalmazó egyszerű szöveget; próbáljon meg következtetni az ismeretlen rész jelentésére; legyen képes a szöveg tartalmát anyanyelvén röviden, összefüggően viszszaadni. Legyen képes néhány mondatos szöveget szótár segítségével anyanyelvére lefordítani Írás A tanuló legyen képes egy adott témakörben 10-15 mondatot tartalmazó összefüggő fogalmazást írni, egy adott formában pedig néhány mondatos üzenetet, meghívást, jókívánságot létrehozni; tudja az egynyelvű szótárt rendeltetésszerűen használni; diktálás után a tanult nyelvi formákat, elemeket helyesen leírni; a tanult nyelvi eszközök segítségével kérdéseket írásban megfogalmazni, ilyen kérdésekre írásban válaszolni.

11-12. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 74 óra Tevékenységformák Kapcsolatteremtés szóban és írásban, valamilyen esemény elmesélése párbeszédben, mindennapi beszélgetésben való részvétel. Kérdésszerkesztés és válaszadás, emberek, tárgyak, események rövid leírása vélemény és érzelmek kifejezésével. Angol nyelvű utasítás alapján cselekvés, tollbamondás utáni írás. Önálló feladatmegoldás, mondat-kiegészítés, -átalakítás, olvasott és hallott szöveg információinak kiszűrése, írásbeli összefoglaló készítése. Szövegalkotás vázlat, kérdések, vezérszavak alapján, kétnyelvű szótár önálló használata. A nyelvtanulási technikák irányított alkalmazása.

DRK Mezőföld Gimnázium Témakörök Család Otthon Munka, tanulás Lakóhely Vásárlás, étkezés Közlekedés Az ember Természet Szabadidő Szolgáltatások


Tartalmak Személyi adatok, Otthoni teendők, napirend Foglalkozások, Lakás, Étterem, Közlekedési eszközök Az emberi test Időjárás, évszakok Szórakozás, sport Telefon

Választható tartalmak ismerősök, családtagok mesterségek, tanulás, iskola lakóhely bemutatása üzletek

Kommunikációs szándékok Üdvözlés, ismerkedés; információ kérése és adása; egyetértés és egyet nem értés, kérés, javaslat, utasítás; jókívánság; kívánság, szándék kifejezése; köszönetnyilvánítás, bocsánatkérés; tudás és nem tudás, tetszés és nem tetszés kifejezése Nyelvtani fogalmak Alapigék (be, have), személyes névmás; birtokviszony kifejezése; határozott és határozatlan névelő; igeidő, egyszerű és folyamatos jelen idő, egyszerű múlt (néhány rendhagyó ige), egyszerű jövő idő; állító, kérdő tagadó alakjai; a főnév, a főnév többes száma, megszámlálható és nem megszámlálható főnevek; a melléknév, a rövid és hosszú melléknevek fokozása, hasonlító szerkezetek; tő- és sorszámnevek; elöljárószók, határozószók térbeli és időbeli viszonyok kifejezésére; szórend; modalitás. A továbbhaladás feltétele Az alaptartalmak ismerete a fejlesztési követelmények megfogalmazott szintjén. 9.5.15. Német nyelv 9-10. évfolyam, KEZDŐ Évi óraszám: esti tagozaton 74 óra Célok és feladatok A tanterv figyelembe veszi, hogy a fiatal felnőttek oktatásának módszerei eltérnek a nappali általános iskolás korosztályban alkalmazott módszerektől. Érdemes fokozottan támaszkodni a tanulók eddigi tapasztalataira, élményanyagára és gyakorlati ismereteire. A 9. és 10. osztály számára készült tanterv lehetővé teszi a tanulóknak, hogy a 1o. osztály után folytassák középiskolai tanulmányaikat és felkészüljenek a német nyelvi érettségire. Javasoljuk, hogy ez a csoport a törzsanyagon kívül a kiegészítő anyagot is végezze el és a lexika bővítését illetve a tanultak automatizálását szolgáló újságokkal, tévéműsorokkal, multimédiás kiegészítő taneszközökkel is többet foglalkozzék. Fejlesztési követelmények és tevékenységi formák Kapcsolatteremtés szóban és írásban, részvétel párbeszédben, szerepjátékban és beszélgetésben továbbá tollbemondás utáni írás. Kérdésszerkesztés és válaszadás, dialógus szerkesztése, valamint emberek, tárgyak leírása. Események elbeszélése vélemény és érzelemnyilvánítással, utasítások, tanácsok adása, képek és szövegek rendezése, képleírás. Hallott és olvasott szövegek információinak kiszűrése, rendezése, mondatkiegészítés, mondat-transzformáció a taneszközökben szereplő feladatok megoldása. A tanult témákból írásbeli összefoglaló készítése, szöveg összefoglalás anyanyelven, szövegalkotás kérdések, vezérszavak, vázlat alapján. Kétnyelvű szótár használata. 80 - 100 szavas szöveg anyanyelvre fordítása szótár segítségével, a tanult témák önálló kiegészítése egyéni tapasztalatok alapján. Ismert témákhoz önálló szógyűjtés, önálló szótárhasználat egyéni preferenciák alapján. Önálló feladatmegoldás hangkazetta segítségével, német idegennyelv-oktatáshoz készült újságok olvasása. Nyelvtanuló CD-ROM használata, német tévéműsorok irányított feldolgozása. Programozott automatizáló gyakorlatok önálló elvégzése, a nyelvtanulási technikák önálló alkalmazása. Témakörök Tartalmak


DRK Mezőföld Gimnázium Személyi adatok, család, barátok Napirend, otthoni teendők Tanulás, iskola Munka, munkahely Lakás, lakóhely, falu, város Háztartási eszközök, szórakoztató elektronika, számítógép Természet: növények, háziállatok Időjárás, évszakok, öltözködés Az emberi test, egészség, betegség Étkezések, étterem Sport, egészséges életmód Vásárlás, ajándékozás, ünnepek Városi közlekedés, utazás Szolgáltatás: telefon, benzinkút Pályaudvar Szabadidő, szabadság eltöltése, tévé Magyarország

2457 Adony, Rákóczi út 39. Tágabb rokonság, szomszédok Családi munkamegosztás Az idegen nyelvek tanulása Munkakörülmények Helyi nevezetességek, látnivalók

Környezetvédelem Időjárás-jelentés Sérülések, orvos Magyar és német étkezési szokások Sportágak, olimpia Kis üzletek, bevásárlóközpontok Külföldi utazás Posta, bank, fodrász, tisztító, javítások Színház, olvasás, hobbi A német nyelvű országok

Kommunikációs szándékok Üdvözlés, ismerkedés; információkérés és -adás; nem értés kifejezése és visszakérdezés; tanács, kérés, javaslat, utasítás; meghívás, kínálás, jókívánság, köszönet és ezekre reagálás; bocsánatkérés és erre reagálás; dicséret, elismerés, kritika; tudás és nem tudás kifejezése; tetszés és nem tetszés kifejezése; sajnálkozás, csodálkozás, bosszúság kifejezése; elégedettség és elégedetlenség kifejezése; egyetértés és egyet nem értés kifejezése; lehet őség, bizonytalanság, bizonyosság, szükségesség kifejezése; szándék, terv kifejezése. Fogalomkörök, nyelvtan A főnév neme, száma, ragozása; személyes, birtokos, visszaható névmás; a legfontosabb kérdő névmások, a .man. névmás; a melléknév ragozása, fokozása, hasonlító szerkezet; tőszámnevek és sorszámnevek; az ige . jelenidő, Perfekt, Präteritum, egyszerű jövő idő; . felszólító mód; . a módbeli segédigék jelen és Präteritum alakja, .ich möchte.; . a feltételes jelen idő összetett képzése; . sich-es igék; . igekötős igék; . személytelen igék; az elöljárók tárgy és részes esettel: um, bis, ohne, über, ; bei. mit, nach. von, zu; in, an, auf, neben, über, unter, vor, hinter, zwischen; határozószók; mellérendelő kötőszók; az egyszerű és összetett mondatok szórendi típusai; alárendelő kötőszók: daß, ob, wenn, als, weil; alárendelt összetett mondatok A továbbhaladás feltétele A tantárgyi alaptartalmak elsajátítása a négy nyelvi alapkészség megfogalmazott szintjén: Hallott szöveg értése (A továbbiakban szövegen az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg értendő.) A tanuló köznyelvi kiejtéssel, normál beszédtempóban, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket megért, azokra megfelelően reagál; a hallott kb. 100-120 szavas szöveg lényegét és specifikus információit megérti; a köznyelvi szöveg ismeretlen elemeit ismeretei segítségével kikövetkezteti; a szöveg lényegét anyanyelvén összefoglalja; köznyelvi párbeszéd, beszélgetés lényegét megérti. Beszéd A tanuló képes kommunikációs kapcsolatot létesíteni, fenntartani, befejezni; ismert, illetve ismeretei alapján kikövetkeztethető nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre anyanyelvi beszélő számára érthetően válaszol; köznapi témákról párbeszédet kezdeményez, azokat fenntartja és befejezi; köznapi témákról folytatott beszélgetésekben véleményét megfogalmazza; köznapi témákról néhány összefüggő mondatban beszél, eseményeket elmesél, információt ad és leírást hoz létre; hallott szöveg lényegét kérdések, vezérszavak, vázlat alapján összefoglalja; olvasott szöveg lényegét kérdések, vezérszavak, vázlat alapján összefoglalja. Olvasott szöveg értése A tanuló 100-120 szavas köznyelvi szöveget az anyanyelvi beszélő számára érthetően elolvas; a köznyelvi szöveg néhány ismeretlen elemét kikövetkezteti, a szöveg lényeges elemeit és specifikus információit megér-



ti, tartalmát anyanyelvén összefüggően visszaadja; kb. 100 szavas köznyelvi szöveget kétnyelvű szótár segítségével anyanyelvére lefordít. Írás A tanuló ismert elemekből álló szöveget tollbamondás alapján helyesen leír; a taneszközökben szereplő írásbeli feladatokat megoldja; kb. 80 szavas, strukturált szövegfajtákat . leírás, információ, beszámoló, baráti levél stb. . hoz létre. Szókincs: kb. 900 lexikai egység.

9-10 évfolyam haladó Évi óraszám: esti tagozaton 74 óra Fejlesztési követelmények és tevékenységformák (I. Szintre hozó szakasz) Kapcsolatteremtés szóban és írásban, kérdésszerkesztés és válaszadás, részvétel párbeszédben, beszélgetésben és szerepjátékban. Kérés, utasítások adása, ezekre reagálás, vélemény és érzelmek kifejezése, emberek, események, tárgyak rövid leírása. Képleírás, képek és szövegek összerendezése, tollbamondás utáni írás, mondat-kiegészítés, mondattranszformáció. A helyes megoldások kiválasztása, hallott és olvasott szöveg fontos információinak kiszűrése, rendszerezése, a taneszközökben szereplő feladatok megoldása. Kétnyelvű szótár használata, a nyelvtanulási technikák irányított alkalmazása. Témakörök, tartalmak Személyek, család Lakás, lakberendezés Az emberi test, öltözködés Időjárás, évszakok Étkezések, étterem Napirend, otthoni teendők Munka, munkahely Iskola, órarend Egészség, betegség, orvosnál Szabadidő, szórakozás Közlekedés, pályaudvar Város, falu, nevezetességek Vásárlás, szolgáltatások (telefon, javítások)

Kommunikációs szándékok Üdvözlés, ismerkedés; információ kérése és adása; nem értés kifejezése és visszakérdezés; kérés, javaslat, utasítás; meghívás, jókívánság és ezekre reagálás; tetszés és nemtetszés kifejezése; kívánság, szándék, igény kifejezése; köszönet és erre reagálás; bocsánatkérés és erre reagálás; tudás és nem tudás kifejezése; képesség, lehetőség és szükségesség kifejezése Nyelvi fogalomkörök Határozott, határozatlan és határozatlan tagadó névelő; a főnév neme, száma, ragozása; személyes és birtokos névmások, kérdő névmások; a melléknév fokozása, a hasonlító szerkezet; tőszámnevek; az ige jelen idő és Perfekt; - felszólító mód; igekötős igék; személytelen igék; a módbeli segédigék jelen ideje; elöljárók; mellérendelő kötőszók; az egyszerű mondat szórendi típusai; a mellérendelt összetett mondat

A továbbhaladás feltételei A tantárgyi tartalom ismerete a négy alapkészség megfogalmazott szintjén: Hallott szöveg értése (A továbbiakban szövegen az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg értendő.) A tanuló: köznyelvi kiejtéssel, normál beszédtempóban elhangzott kérést, utasítást, kérdést megért, azokra megfelelően reagál; köznyelvi kiejtéssel, normál beszédtempóban elhangzott 6-8 soros összefüggő szöveg lényegét megérti, legfontosabb információit kiszűri és anyanyelvén összefoglalja. Beszéd A tanuló néhány összefüggő mondatban a tanult témákról beszámol, azokat saját tapasztalataival kiegészíti; a tanult témákról párbeszédet illetve beszélgetést kezdeményez, azt fenntartja és befejezi; néhány összefüggő mondatban eseményeket beszél el, információt ad, leírást hoz létre; a hallott vagy olvasott szöveg lényegét kérdések, képek, vezérszavak, vázlat alapján röviden összefoglalja. Olvasott szöveg értése



A tanuló 80-100 szavas szöveget anyanyelvűek számára érthető kiejtéssel folyamatosan elolvas; 80-100 szavas szöveg lényegét megérti, információit kérdések, szövegrendezési feladatok segítségével kiszűri, tartalmát anyanyelvén röviden összefoglalja; néhány mondatos szöveget szótár segítségével anyanyelvére lefordít. Írás A tanuló néhány mondatos szöveget diktálás után helyesen leír; a taneszközökben szereplő írásbeli feladatokat megoldja; a tanult nyelvi eszközökkel kérdéseket írásban megfogalmaz, ilyen kérdésekre írásban válaszol; a tanult témakörökben, ismert nyelvi eszközökkel néhány mondatos közlést megfogalmaz és leír; néhány mondatos üzenetet, üdvözletet, jókívánságot strukturáltan leír.

11-12. évfolyam Fejlesztési követelmények és tevékenységi formák Mint az eddigi évfolyamokon, + Önálló szó- és információgyűjtés a különböző témakörökhöz; beszámoló készítése szóban és írásban a preferált témakörökben; a kétnyelvű kéziszótár önálló használata; a szótárhasználattal kapcsolatos feladatok és gyakorlatok végzése; német nyelvű szövegalkotás szótár segítségével; szövegalkotás vezérszavak, vázlat alapján; történetek folytatása, kiegészítése, befejezése; magánlevél írása; önéletrajz írása; irányított fogalmazás a mindennapi élet tárgyköreiben; házi olvasmány (újságcikk) irányított feldolgozása; nyelvoktató CD-ROM önálló használata; nyelvoktató hangkazettákhoz kapcsolódó gyakorlatok önálló elvégzése, egyszerű nyelvezetű német tévéműsorok megtekintése. Témakörök Tartalmak Ember és társadalom Önéletrajz, családi, nemzeti ünnepek hazánk társadalmi és politikai rendszere Tágabb környezetünk, város, falu nevezetességei, helyzete, problémái A német nyelvű országok fontos jellemzői Természeti környezetünk, környezetünk védelme Az iskola világa, a magyar iskolarendszer a diákélet eseményei A munka világa, pályaválasztás munkanélküliség, munkakörülmények Egészség és betegség, orvosnál Sportágak, sportolás Egészséges életmód Étkezés, étkezési szokásaink ételeink, élelmiszerek, éttermek Egészséges életmód, dohányzás Utazás itthon és külföldön Közlekedés, szállás, nevezetességek Szabadidő, szórakozás, olvasás, Színház, tévé, videó, hobbi Folyóiratok, a műveltség szerepe Kultúra, tudomány, technika, technika alakjai A lakásban és a munkahelyen Számítógép és Internet

Választható tartalmak Idegengyűlölet, tolerancia Egyenjogúság Megyénk jellemzői, helyzete Német városok, látnivalók Ipari szennyezések, levegőszennyezés, szemét Német, osztrák iskolarendszer Szociális háló, árak és bérek Sérülések, sportesemények Étkezési szokások Németországban és Ausztriában Alkohol, drog elleni harc Útitervek, úti beszámoló Utazás a német nyelvű országokban Filmmúzeum, koncert, könyvtár A német kultúra és tudomány nagyjai

Kommunikációs szándékok Üdvözlés, ismerkedés; információ kérése és adása; nem értés kifejezése és visszakérdezés; kérés, javaslat, utasítás; meghívás, jókívánság és ezekre reagálás; tetszés és nem tetszés kifejezése; kívánság, szándék, igény kifejezése; köszönet és erre reagálás; bocsánatkérés és erre reagálás; tudás és nem tudás kifejezése; képesség, lehetőség és szükségesség kifejezése Érdeklődés, érdektelenség; elégedettség, elégedetlenség; értékelés: dicséret és kritika; valószínűség, bizonyosság és bizonytalanság; baráti és hivatalos levél megszólítási és elbúcsúzási formái; telefonálás munkahelyre és hivatalokba; véleménynyilvánítás: egyetértés és egyet nem értés indokolással, érveléssel. Nyelvi fogalomkörök



Határozott, határozatlan és határozatlan tagadó névelő; a főnév neme, száma, ragozása; személyes és birtokos névmások, kérdő névmások; a melléknév fokozása, a hasonlító szerkezet; tőszámnevek; az ige jelen idő és Perfekt; - felszólító mód; igekötős igék; személytelen igék; a módbeli segédigék jelen ideje; elöljárók; mellérendelő kötőszók; az egyszerű mondat szórendi típusai; a mellérendelt összetett mondat A főnévragozás szabályostól eltérő esetei; a főnévvé vált melléknevek; a névmások rendszere . kérdő, utaló, vonatkozó, visszaható, határozatlan névmások; az ige: Plusquamperfekt; Passiv Präsens és Perfekt; a műveltetés; a feltételes jelen és múlt idő (Konjunktiv II); a függő beszéd (Konjunktiv I, receptív szinten); elöljárók birtokos esettel. A legfontosabb mellékmondatokat bevezető kötőszók; az igenevek; a szórend rendszerezése; az öszszetett mondatok rendszerezése; a szenvedő szerkezet; főnévi igeneves szerkezetek: zu + Inf., um.., ohne.., anstatt.. Zu + Infinitiv. Hallott szöveg értése A tanuló 150-200 szavas köznyelvi szöveg fontos információit kiszűri, azokat adott szempontok alapján rendezi; a szöveg ismeretlen nyelvi elemeit ismeretei és a szövegösszefüggés alapján kikövetkezteti; a köznyelvi témákról jórészt ismert nyelvi elemeket használó beszélgetés lényegét megérti; a hallott szöveg vagy beszélgetés lényegét anyanyelvén összefoglalja. Beszéd Olvasott szöveg értése A tanuló kb. 150 szavas köznyelvi szöveget anyanyelvi beszélő számára érthető kiejtéssel és intonációval elolvas; kb. 150-200 szavas köznyelvi szöveg fontos információit kiszűri, azokat rendezi; a szöveg ismeretlen elemeit eddigi ismeretei és a szövegösszefüggés alapján kikövetkezteti; a szöveg minden lényeges elemét megérti és anyanyelvén összefoglalja; kb. 150 szavas köznyelvi, illetve könnyű újságszöveget szótár segítségével anyanyelvére lefordít. Írás A tanuló köznapi témákról és életének eseményeiről a megfelelő nyelvi eszközök használatával kb. 100-120 szavas, véleményét és érzelmeit is tükröző strukturált szöveget alkot; különböző szövegtípusokat (levél, önéletrajz, beszámoló, leírás) hoz létre

9.5.16. A tanulóknak az egyes tanórai foglalkozások között, az egyéni felkészülés keretében elsajátítandó ismeretek témakörei és követelményei Biológia Témakör A biológia tudománya Fizikai, kémiai alapismeretek

Szervetlen és szerves alkotóelemek: Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak, nukleotidok Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata

Követelmények 1. Bevezetés a biológiába A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. A szerveződési szint fogalma. A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis biológiai jelentősége, feltételei. 2. Egyed alatti szerveződési szint A C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben. A H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO3, CO32-, NO3- ionok természetes előfordulásai. A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban. A lipidek oldódási tulajdonságait, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai szerepe. A fontosabb szénhidrátok természetes előfordulása, tulajdonságai. A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete és aminosav sorrend. A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe. A DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerepe. Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolata (fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis.

DRK Mezőföld Gimnázium Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)

Nem sejtes rendszerek: Vírusok Önálló sejtek: Baktériumok Egysejtű eukarióták Többsejtűség Gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

Viselkedés 4. Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás

A táplálkozás

A légzés

2457 Adony, Rákóczi út 39. Lényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük. A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai. A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete. Az erjedés lényege, felhasználása. Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat. A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve. A passzív és az aktív szállítás. Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis. Sejtválasz külső és belső ingerekre. 3. Az egyed szerveződési szintje Fepítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. A járványok. A baktérium és az eukarióta sejt szerveződése. A baktériumok jelentősége; anyagcseréjük. Testszerveződésük és felépítő anyagcseréjük példákon. Az öt regnum elkülönítésének alapja. Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusai (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása. A teleptest és az álszövet jellemzői. A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós „újítások” a harasztoknál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél. A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok, lábasfejűek, a gerincesek nagy csoportjai - halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai. A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása. Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük. A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma. Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció. Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. A homeosztázis fogalma, jelentősége. A bőr funkciói, részei. Ápolása, védelme. A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése. Az agykérgi funkciók szerepe. A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei. A táplálkozás jelentősége, folyamatai. Az emésztőrendszer részei, funkciói. A máj szerepe. A fog részei, a szájápolás higiéniája. A bélbolyhok helye, működése. A bélperisztaltika. Az éhség-, szomjúságérzet. A tápanyagok természetes forrásai, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei. Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően. Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályai. A légzőrendszer szervei, funkciói. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. A gége részei, a hangszalagok szerepe. A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe. A légzőrendszert károsító tényezők és a légzőrendszer gyakori betegségeit fölismerésük, kezelésük.

DRK Mezőföld Gimnázium Az anyagszállítás

A kiválasztás

A szabályozás

Az idegrendszer általános jellemzése

Az emberi magatartás biológiaipszichológiai alapjai

Hormonrendszer, hormonális működések

Immunrendszer, immunitás

Szaporodás és egyedfejlődés

2457 Adony, Rákóczi út 39. A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fő működéseik. A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai. A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata. A szív, a koszorúerek felépítése és működése. Vérnyomás, pulzus. Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója. Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás. A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer főbb részei. A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők. Vesekőképződés megelőzése, művesekezelés. A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások. Az idegsejt felépítése és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő). A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló hatás magyarázata. A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés. A gerincvelő főbb funkciói. Az agy főbb részei. A bőr és a belső szervek receptorai. Az érzékszervek működésének általános elvei. A szem részei, ezek működése, látáshibák, korrigálásuk. A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés. A külső-, közép- és belső fül része, működései. A nyúltvelői kemoreceptorok szerepe. A szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepe. Az akaratlagos mozgások szerveződése. A motiváció szerepe. A kisagy fő funkciója, az alkohol hatása. A vegetatív működés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás következményei. Az öröklött és tanult magatartásformák Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzelmek kapcsolata. A tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során. Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérletei. Megerősítés, szokás, függőség kialakulása. Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus megnyilvánulásai. Érzelmi és értelmi fejlődés kapcsolata. Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége. A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességei. A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása. A neurohormonális rendszer. Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelődési helye és hatása. A női nemi ciklus során végbemenő hormonális, és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai. A cukorbetegség. Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemző sejtjei. A gyulladás. Az immunizálás, a kötelező védőoltások. Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége. Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés. A láz és a lázcsillapítás módjai. Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat. A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei.


Populáció

Életközösségek (élőhelytípusok)

Bioszféra, globális folyamatok

Ökoszisztéma

Környezet- és természetvédelem

Molekuláris genetika

Mendeli genetika

Populációgenetika és evolúciós folyamatok

2457 Adony, Rákóczi út 39. Az ember magzati fejlődésének, születésének és posztembrionális fejlődésének fő szakaszai. Az öregedés során bekövetkező biológiai változások. Az emberi élet vége. A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következményei. A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások. Etikai problémák a (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton terjedő betegségek megelőzése. 5. Egyed feletti szerveződési szintek A populáció fogalma. Növekedési modellek, korfák. A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása. Tűrőképességi görbék és indikáció. A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszerveződés) típusai. A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal. A flóra és fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma. Térbeli és időbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése. Egy tó feltöltődésének folyamata. A gyomnövény fogalma. A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet. Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozások. Globális és helyi problémák. Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései. Az ökoszisztéma fogalma. Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői. A szén és az oxigén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.) A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek. A védett területek típusai. Hazánk nemzeti parkjai. A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma. A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendők. A vizek tisztulása, tisztítása. Hagyományos és „alternatív” energiaforrások. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja. 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma. A DNS bázissorendje, a fehérje aminosav sorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés. A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségei. Kromoszóma-mutációk, kockázati tényezők. A génműködés szabályozásának fogalma. A daganatos betegségek és a kockázati tényezők. A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmai. Az öröklésmenetek alaptípusai. A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés). Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában. A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság. Öröklődő mennyiségi tulajdonságok és hajlamok. Az ideális és a reális populáció fogalma, a mutációk, a szelekció szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés elméletével. A természetes szelekció darwini modellje. A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége. Adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok Az evolúció közvetlen bizonyítékai.


A bioszféra evolúciója

2457 Adony, Rákóczi út 39. A klón fogalma. Biotechnológai módszerek. Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv. Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke. A Human Genom Program célja. A fizikai és kémiai evolúció fogalma. Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége.

Fizika Témakör A dinamika törvényei

Mozgások

Munka és energia

Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly

Hőtágulás

Összefüggés a gázok állapotjelzői között

A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai

Követelmények 1. Mechanika A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése. Newton törvényeinek értelmezése. Kényszererők felismerése konkrét példákban. Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra. Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben. Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében. Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése. Egyszerű gépek működésének leírása. A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása. Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása. Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése. A szabadesés és a függőleges hajítás leírása. Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői. E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra. A súrlódás jelensége. A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban. A matematikai inga és az időmérés kapcsolata. A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása. A longitudinális és transzverzális hullám leírása. A hullámjelenségek felismerése és leírása. A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzőivel. Állóhullámok felismerése. A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia. Az emelési munka, a helyzeti energia. A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia. A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása. 2. Hőtan, termodinamika Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk. Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála. Avogadro-törvény, anyagmennyiség. A termikus egyensúly értelmezése. Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása. Folyadékok hőtágulásának leírása. A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége. Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. p-V-diagramok értelmezése. Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban. Az állapotegyenlet ismerete. A hőmozgás értelmezése. Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján. A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása.

DRK Mezőföld Gimnázium kölcsönhatások

Halmazállapot-változások

A termodinamika II. főtétele

Elektrosztatika

Az egyenáram

Magnetosztatika. Egyenáram mágneses mezője

Az elektromágneses indukció A váltakozó áram


A fény

2457 Adony, Rákóczi út 39. A belső energia értelmezése. A térfogati munka értelmezése. A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások. Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése. A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése. A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete. Olvadás és fagyás. Párolgás és lecsapódás. Forrás. E folyamatok energetikai vizsgálata. A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében. A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége. A levegő páratartalma. A légkört érő káros behatások és következményeik. A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon. A hőerőgépek hatásfokának korlátai. 3. Elektromágnesség Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása. A töltésmegmaradás törvénye. A Coulomb-törvény ismerete. Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség. Többlettöltés fémen, alkalmazások. A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete. Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása egyszerű esetekben. Az egyenáram munkája és teljesítménye. Az egyenáram hatásai, alkalmazások. A galvánelem és az akkumulátor. Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása. Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások. A Föld mágnessége, az iránytű használata. A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus. Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások. A Lorentz-erő. A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye. Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál. A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramerősség. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor). A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása. Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia). Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete. Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete. Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége. A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye. A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége. Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek. A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció). Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása. A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete. Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma.


Az anyag szerkezete Az atom szerkezete

A kvantumfizika elemei

Az atommagban lejátszódó jelenségek

Sugárvédelem

Gravitáció

A csillagászat elemeiből

Személyiségek

Elméletek, felfedezések, találmányok

2457 Adony, Rákóczi út 39. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei. 4. Atomfizika, magfizika Az atom, molekula, ion, elem fogalma. Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel. Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján. Az elektron töltése és tömege. Rutherford szórási kísérlete és atommodellje. Az energia kvantáltsága, Planck-formula. A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős természete. A vonalas színképek keletkezésének ismerete. Az elektron kettős természete. A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége. Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe. Az atommag összetétele. Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában. A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás. Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal. Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája. A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei. 5. Gravitáció, csillagászat Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége. A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei. A mesterséges égitestek mozgása. Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése. A gravitációs gyorsulás mérése. A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése. A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal. A Tejútrendszer, galaxisok. Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet. A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei. 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampére, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete. A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása. Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelentősége: „az égi és földi mechanika egyesítése”, a newtoni fizika hatása A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk - összekapcsolás a megfelelő nevekkel. A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a klaszszikus fizika és a kvantummechanika között. Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.

Földrajz Témakör

Követelmények 1. Térképi ismeretek A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai. A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egy-


A kőzetburok

A levegőburok

A vízburok

A talaj

A világgazdaság

A gazdasági ágazatok

2457 Adony, Rákóczi út 39. szerű összefüggések feltárása és alkalmazása. Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás. Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége. Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken. 2. Kozmikus környezetünk A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap. A Föld mozgásai és azok következményei. A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása. Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai. 3. A geoszférák földrajza Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményeikben. Égitestünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetlemezek és mozgásuk következményei. A Föld nagyszerkezeti egységei. A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák. A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk. A légkör szerkezete, anyagi felépítése. A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások. Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban. Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata. A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei. A vízburok tagolódása és a víz körforgása. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük. A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei. A vízgazdálkodás főbb tevékenységei. A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, megoldási lehetőségek. A víz és a jég felszínformáló tevékenysége. A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és következményei. 4. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valós éghajlati övezetek. A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő vonásai, a gazdálkodás jellemzői, a környezeti problémák. A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata. 5. Népesség- és településföldrajz A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei. A népesség szerkezete. A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei. Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei. Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai. 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság ágazati felépítése. A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók. A fejlettség területei különbségei. A piacgazdaság működésének elve. A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai, résztvevői. A globalizáció. Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján. A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása. A gazdasági szerkezetváltás folyamata. A mezőgazdaság termelés jellemzői. Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái.



Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel. 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint. A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük a világgazdaságban. A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és országok földrajzi jellemzői. 8. Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete. Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medencejelleg érvényesülése. Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát-medencében. Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma. A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása. Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei. A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői. 9. Európa regionális földrajza Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe. Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői. Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi-gazdasági adottságaik közös és eltérő vonásai, jellemzői. Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének jellemző földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei. A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában. 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői, tipikus tájaik. Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok. Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken. 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmigazdasági okai. Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.

Idegen nyelv Követelmények 1. Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott szöveg értése) Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése. Egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs- és részletinformációk) megértése. Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Beszédkészség Kommunikációs szándék megvalósítása megadott egyszerű, hétköznapi helyzetekben és szerepekben. Egyértelmű, egyszerű és összefüggő megnyilatkozás megadott ismerős témákról. A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása. Szövegértés (olvasott szöveg értése) Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori szövegfajták lényegének megértése. Egy szövegből az adott helyzetben szükséges információ(k) megértése, vélemény, érvelés követése. Témakörök/Kompetenciák


Íráskészség

Egyéb készségek (stratégiák)

Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika

2457 Adony, Rákóczi út 39. Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben általánosan és gyakran használt szövegfajtákban. Egyértelmű, egyszerű, összefüggő szöveg alkotása megadott, hétköznapi témákról. A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása. A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvetőbb technikák alkalmazása. 2. Nyelvi kompetencia A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata. A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök alkalmazása szóban és írásban. Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata. 3. Témák Például: a vizsgázó személye, családi élet. Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás. Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás. Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás. Például: diákmunka, pályaválasztás. Például: napirend, kedvenc ételek. Például: színház, mozi, kedvenc sport. Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek. Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.

Informatika Követelmények 1. Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában Informatikai alapfogalmak. Információs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek és a gazdaságban pontos meghatározása. Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével. Közhasznú magyar információs Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az információs rendszerekben, de adatbázisok akár csak egy címlistában is hatalmas érték lehet. Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban. Jogi és etikai ismeretek Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások alapjainak ismerete. Információs és kommunikációs Ismerje az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásait és hatását a technológiák a társadalomban mindennapi életben, munkában, szórakozásban stb. Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait. 2. Informatikai alapismeretek – hardver A számítógépek felépítése, funkcio- A Neumann-elvű számítógépek. nális egységei, azok főbb jellemzői A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák típusai, főbb jellemzői és feladataik. A számítógép üzembe helyezése A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói. Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése. 3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb felAz operációs rendszer részei. Az operációs rendszer funkciói. Könyvtárak (mapadatai pák) létrehozása, másolása, törlése, átnevezése. Keresés a háttértárakon. Az adatkezelés szoftver és hardver Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs rendszer segédprogrameszközei jai. Állományok típusai Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás). Hálózatok működésének alapelvei, Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. Hozzáférési jogok, adatvédelem. felhasználási területei 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása és kimentése. Nyomtatás. A munkakörnyezet és a nézet beállítása. Témakör

DRK Mezőföld Gimnázium Szövegszerkesztési alapfogalmak

Szövegjavítási funkciók

Táblázatok, grafikák a szövegben

5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata. Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban

Táblázatformázás

Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel

2457 Adony, Rákóczi út 39. A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás. Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás, tabulátorok használata Oldalformázás. Keresés és csere funkciója. Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés. Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés, szegélyezés. Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása. A program indítása, a munkakörnyezet beállítása. Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor). Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása. Adattípusok. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás. A cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény. Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése. Cellák és tartományok másolása. Egyszerű táblázat készítése. Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése Tantárgyi feladatok megoldása.

6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs. Adatbázis-kezelő program interaktív Adattípusok. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése. Adatbázisok létrehozása, használata karbantartása Alapvető adatbázis-kezelő műveleLekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szűrés, rendezés, összetek sítés. Képernyő és nyomtatási formátuKépernyő és nyomtatási formátumok tervezése és készítése. mok 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Levelezési rendszer használata. Állományok átvitele, www, keresőrendszerek, távoli adatbázisok használata. Weblapkészítés Hálózati dokumentumok szerkezete, weblap készítése Web-szerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehetőségek. 8. Prezentáció és grafika Prezentáció Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang ...) és formázása. Grafika Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése. 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói. Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök. Információkeresés Katalógusok, számítógépes információkeresés.

Kémia Követelmények 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében. Az atomszerkezet kiépüléséionok nek törvényszerűségei Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján. A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák. A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához. Molekulák és összetett ionok Egyszerű szervetlen és szerves molekulák, valamint az ammónium- és az oxóniumion szerkezete. Témakör


Halmazok

A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly

Reakciótípusok

Protonátmenettel járó reakciók Elektronátmenettel járó reakciók A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása

Tudománytörténet 2. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai

2457 Adony, Rákóczi út 39. A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák szerkezeti képlete. Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján. Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás) szerint. Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai. Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése. Sztöchiometriai és egyszerűbb ionegyenletek felírása, rendezése. A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazásuk egyszerűbb esetekben. A reakciók végbemenetelének feltételei. A reakciósebességet befolyásoló tényezők. A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra. Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat. Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése. A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint. A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.). A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba (pl. protolitikus, redoxi stb.). A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése egyszerűbb, illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis). A redoxi-reakciók értelmezése (elektronátmenet, oxidációsszám-változás). A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata (galvánelem, elektrolizáló cella működése). A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés. Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására. A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok). Korróziós jelenségek, korrózióvédelem. Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkező termékek ismeretében. Az elektrolízis mennyiségi törvényei. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro). A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján. Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása a megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára.

Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján. Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása. A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése. Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata. Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján. A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemzése. A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása. Az elemek és vegyületek előfordulá- A megismert elemek előfordulásának formái. sa Az elemek és vegyületek laboratóri- Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai umi és ipari előállítása és módjai.



Az elemek és szervetlen vegyületek Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használnia környezetben előforduló legfontosabb felhasználásai elemeket és szervetlen vegyületeket. Az elemek és vegyületek jelentősége Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása. A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai. Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai. A környezetszennyezés okai, környézetvédelem. Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác). 3. Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és A szerves anyag fogalma. csoportosításuk A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint. A funkciós csoport fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint. A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása. A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve. A főbb vegyületcsoportok általános képlete. A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció. Szerkezeti képlet írása. Az izoméria különböző típusai, annak példával történő illusztrálása. A konstitúciós izomerek felismerése. A szerves vegyületek fizikai tulajMegismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkezeti érdonságai telmezése. A szerves vegyületek kémiai sajáA szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok alapján. tosságai A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján. Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján, ezek eredményének értelmezése. A szerves vegyületek előfordulása A legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei. A szerves vegyületek jelentősége A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, élettani, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok). Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások. A szerves vegyületek laboratóriumi Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai, laboratóriumi és ipari és ipari előállítása előállításának elvi alapjai és előállítási módjai. Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel). 4. Kémiai számítások Általános követelmények Az SI-mértékegységek használata. A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz. A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése. Az anyagmennyiség A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk. Az Avogadro-törvény Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása egyszerűbb feladatokban. Oldatok, elegyek (százalékos össze- Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása egyszetételek, koncentráció, oldhatóság rűbb feladatokban. stb.) A képlettel és reakcióegyenlettel A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolat és annak kapcsolatos számítások alkalmazása. A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási feladatok megoldása. Termokémia A reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat és alkalmazása, a reakcióhő alkalmazása egyszerű kémiai számítási feladatokban. Kémiai egyensúly, pH-számítás Az egész értékű pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása. Elektrokémia A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása.



Magyar nyelv és irodalom Követelmények Szövegértés Információk feldolgozása és megíté- Nyomtatott és elektronikus közlések információinak célirányos és kritikus használése lata. Szépirodalmi és nem irodalmi szöA szövegértési képesség bizonyítása különféle szakmai-tudományos, publicisztivegek értelmezése kai, gyakorlati, szépirodalmi szövegek értelmezésével, összehasonlításával. Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása. Szövegalkotás Írásbeli kifejezőképesség Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal. Kérdéskör, kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. Hivatalos írásművek nyelvi normáinak alkalmazása A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható kézírás, a helyesírási és a nyelvhelyességi hibák javításának képessége. Beszéd, szóbeli szövegalkotás A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő tartalmú, szóhasználatú lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés. Memoriter: teljes művek és részletek szöveghű előadása. Fogalmi műveltség Fogalomismeret, fogalomhasználat Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának, megfelelő helyénvaló alkalmazása. Fogalmak értelmezése. 1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. 1.2. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. 1.3. A magyar nyelv története Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom. Nyelvművelés. 1.4. Nyelv és társadalom Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat. 1.5. A nyelvi szintek Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. Témakörök/képességek

DRK Mezőföld Gimnázium 1.6. A szöveg

1.7. A retorika alapjai

1.8. Stílus és jelentés

2.1. Szerző, művek 2.1.1. Életművek a magyar irodalomból

2457 Adony, Rákóczi út 39. A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában. A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat. 2. Irodalom

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismeretén alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között. Memoriterek. 2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Memoriterek. 2.1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) 2.1.4. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés. 2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője. 2.1.6. Színház és dráma Színház és dráma különböző korszakokban. 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. 2.1.7. Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór. Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai. 2.1.8. Regionális kultúra Interkulturalitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása. 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése. 2.2.2. Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. 2.2.3. Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban.



Matematika Témakör Halmazelmélet

Követelmények 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).

Logika Logikai műveletek

A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása. Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.

Fogalmak, tételek, Bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok

Számfogalom

Számelmélet

Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus

Egyenletek, egyenlőtlenségek

Függvények függvények grafikonjai, függvénytranszformációk

Függvények jellemzése Sorozatok

Alapfogalmak, ponthalmazok Geometriai transzformációk

Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak. 2. Számelmélet, algebra A valós számkör. A valós számok különböző alakjai. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága. Számrendszerek, a helyi értékes írásmód. Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egyszerű oszthatósági feladatok. Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása. Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyszerű egyenlőtlenség-rendszerek. 3. Függvények, az analízis elemei A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.

Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyökfüggvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték-függvény) és egyszerű transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c), c f(x), f(c x x) Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás. Számtani sorozat, mértani sorozat Kamatos kamat számítása. 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok. Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok.


2457 Adony, Rákóczi út 39. Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.

Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás

Vektorok

Trigonometria

Koordináta-geometria Leíró statisztika

Valószínűség-számítás

Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra - alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Alaptulajdonságok. Szabályos sokszögek. A kör és részei. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp. Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlósági arányának viszonya. A vektor fogalma. Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása. Szögfüggvények fogalma. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel. Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük. 5. Valószínűségszámítás, statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. Valószínűség fogalma. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel.

Történelem Témakörök/Kompetenciák Források használata és értékelése

A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és időben

Követelmények 1. Kompetenciák Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása. Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése. Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése. A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez. Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból. A tények és feltételezések megkülönböztetése. Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata. Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken. A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában. Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése. Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése. Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között. A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, va-



lamint legfontosabb jellemzőinek ismerete. A tanultak okok és következmények szerinti rendezése. Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van. Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése. A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése. Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeiről. A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon. A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása. Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása. Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában. Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai. Történelmi események és jelenségek Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra. Népesség, település, életmód. Egyén, problémaközpontú bemutatása közösség, társadalom. A modern demokráciák működése. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés. 2. Témakörök Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az oszmán birodalom terjeszkedése. A középkori magyar állam A magyar nép őstörténete és vándorlása. megteremtése és virágkora A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és művelődés. Szellemi, társadalmi és politikai A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. változások az újkorban Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. Magyarország a Habsburg A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Birodalomban Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák. A polgári átalakulás, a nemzetállaA francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyimok és az imperializmus latkozata. kora A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón.

Az eseményeket alakító tényezők feltárása



A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

A jelenkor

A mai magyar társadalom és életmód

Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A reformkori művelődés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék. A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. A szocialista rendszerek bukása. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei. A Horthy-rendszer jellege, jellemzői. A művelődési viszonyok és az életmód. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holokauszt Magyarországon. A szovjet felszabadítás és megszállás. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszerváltozás. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. Alapvető állampolgári ismeretek. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

9.5.17. Hittan

11. osztály Cél: A tanuló összefüggéseiben lássa az egyház történetének folyamatát, jellemző vonásait, az egyház és állam viszonyának változásait, ezek okait és jelentőségét. Ismerje fel a történelmi események és folyamatok mögött a történelem Urát. Cél

Téma

A keresztyénség kialakulásának, üldözöttségétől államvallássá válásának útját és történelmi hátterét a maga összefüggésrendszerében bemutatni. Ismertetni a kor dogmatikai

I. Az ókeresztyén egyház * I/1. Zsidó keresztyének – pogány keresztyének. „A vértanúk vére magvetés”

Bibliai textus ApCsel 2, 42-47 ApCsel 10, 3435 ApCsel 13, 4649

Minimum követelmény A tanuló értse a keresztyénség kialakulásának társadalmi hátterét, a zsidóságtól való elkülönülés és az üldözések okait, a keresztyénség tanításának (majd tanrendszerének) kialakulása szükségszerű voltát és motivációit.

DRK Mezőföld Gimnázium hátterét, vagyis hogy hogyan tisztázták az első egyetemes zsinatok Jézus kettős természetéről szóló álláspontokat.

Bemutatni a római és a bizánci egyház felépítése, működése illetve térítő tevékenysége közötti különbségeket, valamint a Nyugat-római Birodalom helyén létrejövő barbár királyságokban a pogányság és keresztyénség együttélésének történelmi hátterét. Ismertetni a keresztyén szerzetesség lényegét, a keleti és nyugati szerzetesi regulák alapvető jellegzetességeit, valamint a legjelentősebb rendeket és alapítóikat. Érzékeltetni a római katolikus egyház elvilágiasodásának folyamatát, s bemutatni az ennek folyományaként kialakuló kétszáz éves küzdelem szakaszait. Ismertetni a legjelentősebb eretnekmozgalmakat, s bemutatni azok vezetőit.

Érzékeltetni a pápaság válságának okait, a nyugati egyházszakadás történelmi hátterét. Bemutatni a devotio moderna (új kegyesség) mozgalmát és az előreformációs törekvéseket. Ismertetni a korszak művelődéstörténeti folyamatait. .

2457 Adony, Rákóczi út 39. * II/2. Az üldözöttségtől a kötelezőségig II/3. A keresztyén tan fejlődése az ókorban. Az óegyház teológusai és az ókeresztyén irodalom II. A középkori egyház (VXIII. sz.) * II/1. Nyugat és Kelet eltérő fejlődése. A keleti keresztyénség II/2. A nyugati keresztyénség és a pogányság együttélése (V-X. sz.) * II/3. Szerzetesrendek Keleten és Nyugaton. A cluny-i reformmozgalom és hatása II/4. Egyház és állam viszonya. A pápaság és a császárság invesztitúraharca II/5. Eretnekmozgalmak és az inkvizíció

Zsid 11, 33-38

III. Reformtörekvések és a pápaság válsága a XIVXV. században III/1. A pápaság válsága. A nagy nyugati egyházszakadás. A humanizmus és a reneszánsz * III/2. Előreformációs törekvések: Wyclif és Husz

Mt 22, 29

Fil 1, 29 1Pét 2, 1-12 2Pét 2, 9

Mk 16, 14-18 Jn 17, 15 Fil 2, 12-18 Zsolt 84 Zsolt 145, 1-2 1Tim 3, 1-2 2Pét 2, 18 és 3, 17

Mk 12, 24 1Kor 11, 19 Jer 9, 23-24 Jn 13, 15

A tanuló ismerje a következő évszámokat: 313, 325, 381, 431 és 451. Tudja az évszámokhoz köthető történéseket és értse jelentőségüket. Ismerje a tanuló a következő neveket: Constantinus, Theodosius, Arius.

A tanuló ismerje a keleti és nyugateurópai társadalom és kultúra jellemvonásait, ezek hatását a fejlődés irányára és egyház gondolkodására és életére, szervezetére; a pápaság kialakulásának körülményeit, a „nagy egyházszakadás” okait és hatását. Ismerje a szerzetesrendek létrejöttének okait, majd a renden belüli reformok (pl. a cluny-i) szükségességét és ezek hatását; az egyház és az állam (különösen a pápaság és a szászárság viszonyának alakulását, küzdelmeit – pl. az invesztitúra harcának – okait, hatását nyugaton és keleten egyaránt; az eretnekmozgalmak kialakulásának okait, az inkvizíció mibenlétét. A tanuló ismerje I. (Nagy) Leó, I. (Nagy) Gergely, VII. Gergely pápák, Nagy Károly, IV: Henrik császárok tevékenységét, Nursiai Benedek, Odo apátok, Clairvaux-i Bernát, Assisi Ferenc, Aquinói Tamás tevékenységét és jelentőségét; a keresztes hadjáratokat, azok okait és hatásait. A tanuló ismerje a következő évszámokat, s a hozzájuk köthető eseményeket: 529, 754, 1054, 1075, 1099, 1122, 1215. A tanuló lássa világosan, értse a folyamatot és az összefüggéseket: az egyház elintézményesülése és lelki megüresedés, valamint a mélyebb kegyesség, tartalom utáni vágy között, az intézményi rendszer megújításának szükségességét, a „reformzsinatok” megoldási kísérleteit. Ismerje Kempis Tamás és a „közös élet testvérei” mozgalom tanítását, jelentőségét, Wyclif és Husz tanítását, hatását korukban és később a reformációra, a reneszánsz és humanizmus jelentőségét és hatását a XV-XVI. századi gondolkodásra és a reformációra. A tanuló ismerje a következő évszámokat, s a hozzájuk köthető történelmi eseményeket: 1309-77, 13781414, 1409, 1414-18, 1415, 1431,


Bemutatni az ősmagyarok világképét, s a táltos-hitet, valamint a keresztyén térítés nyomait a Kárpátmedencében. Ismertetni, hogy a magyarság hogyan ismerkedett meg a monoteizmussal, s ezen belül a keresztyénséggel. Bemutatni a keresztyénség felvételének s az egyházszervezésnek a legfontosabb állomásait, a törvényalkotó munkát, a hittérítők szerepét, a magyar egyházi hierarchiát, az Árpád-kor nevezetes szerzetesrendjeit. Érzékeltetni a hitélet elmélyülésének jeleit az 1526 előtti Magyarországon. IV. A reformáció előtti Magyarország egyháztörténete (X-XV. sz.) * IV/1. A magyarság és a monoteizmus. A magyar egyházszervezet kiépítése Géza és I. István korában Bemutatni a reformáció előzményeit, okait, a német birodalmi, a német-svájci és a francia-svájci reformáció kimagasló alakjait, tanításuk lényegét. Felhívni a figyelmet az irányzatok egymás közötti, valamint a protestantizmus és a római katolicizmus közötti hitelvi azonosságokra és különbségekre, ezzel elmélyíteni a református növendékek identitástudatát. Ismertetni a reformáció mellékirányzatai kialakulásának történetét, tanításaik lényegét. Bemutatni a reformáció magyarországi megjelenésének és elterjedésének okait, s folyamatát, a magyarországi társadalmi rétegek és nemzetiségek fogékonyságát a protestantizmus átvételére, a hazai reformáció nagy alakjainak életművét. Ismertetni az országgyűlések vallásügyi döntéseit,


IV/2. A magyar keresztyénség válságai és megerősödése a XI-XIII. században. A magyar keresztyén műveltség IV/3. A pápaság válságának magyarországi hatása. a XIV-XV. században. A magyarországi humanizmus és reneszánsz

Jn 17, 26

V. A reformáció Európában a XVI. században * V/1. A lutheri reformáció * V/2. Ulrich Zwingli és a németsvájci reformáció * V/3. Kálvin János és a genfi reformáció V/4. A reformátori teológia főbb vonásai V/5. A reformáció mellékirányai. Az ellenreformáció megindulása

Róm 1, 17

VI. A reformáció Magyarországon * VI/1. A reformáció tanainak elterjedése Magyarországon 1541-ig * VI/2. Kiemelkedő magyarországi reformátorok * VI/3. A protestáns felekezetek szétválása Magyaror-

Zsolt 107

Róma 1, 18-23 Jn 17, 19-21 ApCsel 16, 5

Ef 2, 8-10 Róm 5, 1-8 Róm 3, 23-24 Ez 39, 25-29 ApCsel 20, 28 Jn 3, 35-36 Jn 3, 16 Ef 4, 14-16

Zsolt 130 5Móz 10, 20-21 Zsolt 40, 1-13 Zsolt 27, 1-5 Jn 6, 51 Péld 4, 5-13 Zsolt 119, 34

1439, 1447-1521 A tanuló ismerje a magyarság honfoglalás előtti vallásának főbb vonásait, a monoteista vallásokkal való találkozásának, kapcsolatának egyes mozzanatait, a honfoglalás után a keresztyénség felvételének és a keresztyén egyház megszervezésének főbb fázisait és eseményeit; értse a keresztyénségnek a magyar művelődésben való szerepét és jelentőségét. A tanulók ismerjék a következő évszámokat, s a hozzájuk kapcsolódó eseményeket: 972, 997, 1000, 1055, 1417. Ismerje a tanuló a következő neveket: Brunó, Gellért, Adalbert.

A tanuló értse a reformáció szükségszerű voltát, lássa világosan a reformáció folyamatát; ismerje az egyes főbb reformátorok életét és tanítását, a reformáció terjedésének területeit, okait. Ismerje a reformáció „mellékirányait”, azoknak a fővonaltól való lényegesebb eltérését. Ismerje a tanuló a következő évszámokat és a hozzájuk köthető eseményeket: 1517. október 31., 1521, 1529, 1530, 1531, 1534, 1536, 1549, 1555, 1559, 1545-63 1566. Ismerje a tanuló a következő neveket: Luther, Melanchton, Bölcs Frigyes, Zwingli, Bullinger, Kálvin, Farel, Beze, Erasmus, Serveto, Münzer, Mennon, Carafa, Loyola. A tanuló ismerje és tudja elhelyezni (belehelyezni) a XV-XVI. századi magyarországi társadalmi, politikai viszonyokba az egyház helyzetét; ismerje a reformáció tanai terjedését a mohácsi csatavesztés előtti időben, ennek gátló körülményeit; a mohácsi katasztrófa hatását a reformáció terjedésére és meggyökerezésére. Ismerje a magyarországi reformáció terjesztői és pártfogói közül a kiemelkedőbbeket; a helvét (svájci,



valamint a legfontosabb magyarországi hitvallásokat. Bemutatni a magyarországi protestáns egyházak kialakulásának körülményeit, szervezeti sajátosságaik és hitvallásaik azonosságait illetve különbözőségeit.

szágon * VI/4. A protestáns egyházak szervezeti kialakulása és belső élete VI/5. Magyarországi hitvallások, zsinatok, kánonok, teológiák. A reformáció és a művelődés összekapcsolódása

Bemutatni a pápaság és a politika viszonyát és a római katolikus megújulási kísérleteket az ellenreformáció korában. Érzékeltetni a protestantizmus és az ellenreformáció eltérő jellegű küzdelmét a XVII. századi Európa különböző régióiban. Bemutatni, hogy a XVI. századi Magyarországon miért nézte a katolikus egyház sokáig bénultan a reformáció terjedését. Ismertetni a XVII. századi ellenreformáció szakaszait, s érzékeltetni Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, valamint II. Rákóczi Ferenc valláspolitikának érdemeit, rámutatni a magyarországi és erdélyi fejlődés különbözőségére.

VII. Protestantizmus az ellenreformáció idején VII/1. A tridenti zsinat utáni katolikus egyház és a keleti ortodoxia fejlődése a XVII. században VII/2. Észak- és Nyugat-Európa az ellenreformáció korában VII/3. Dél- és Közép-Európa a XVII. században * VII/4. A magyarországi ellenreformáció első szakasza * VII/5. A bécsi békétől a szatmári békéig – A Habsburg udvar valláspolitikája (1606-1711) * VII/6. Az Erdélyi Fejedelemség valláspolitikája (1571- 1690)

Jer 2, 7-8

Bemutatni a protestáns ortodoxia és a pietizmus érdemeit és árnyoldalait, valamint az újprotestáns (metodizmus, baptizmus) mozgalmak jellemzőit. Érzékeltetni, hogy mennyiben továbblépés a katolikus barokkhoz képest a katolikus felvilágosodás. Ismertetni a XVIII-XIX. századi

VIII. Egyház, társadalom, művelődés a XVIII-XIX. században * VIII/1. A protestáns ortodoxiaés a pietizmus. A puritanizmus VIII/2. Újprotestáns mozgalmak. Az Európán kívüli

Zsolt 95, 1-7

Jer 3, 14-15 ApCsel 4, 12 1Pét 5, 8-11 Zsolt 44 5Móz 4, 8-10 5Móz 31, 6

1Kor 1, 12 Ez 18, 21-23 32 ApCsel 2, 38

„kálvini” vagy „református”) tanok megjelenését és gyors elterjedésének okait, hatását a magyar társadalomra és egyházra; értse a reformáció hatását és jelentőségét a magyar művelődésben. A tanuló legyen tisztában a következő évszámokkal és a hozzájuk köthető eseményekkel: 1525, 1526, 1541, 1562, 1567, 1568, 1590. Ismerje a tanuló a következő neveket: Cordatus, Honterus, Dévai (Bíró) Mátyás, Sztárai Mihály, Szegedi Kis István, Kálmáncsehi Sánta Márton, Huszár Gál, Méliusz (Juhász) Péter, Dávid Ferenc, Károli Gáspár, Szenci Molnár Albert. A tanuló értse a „katolikus restauráció”vagy „ellenreformáció” folyamatának, megindulásának, kibontakozásának és küzdelmeinek okait az egyes régiókban; a tridenti zsinat egyes szakaszait és végső határozatait; a keleti ortodoxia helyzetét és annak okait, hogy a reformáció miért nem tudott a latin keresztyénség határain áthatolni és tovább terjedni. Ismerje a Habsburg-ház valláspolitikáját, annak főbb szakaszait, valamint az erdélyi fejedelmek vallás- és politikai és műveléspolitikai tevékenységét a (magyarországi) protestánsok érdekében (is), valamint el tudja helyezni, össze tudja hasonlítani II. Rákóczi Ferenc és a Habsburgok valláspolitikáját. A tanuló ismerje a következő évszámokat, s a hozzájuk köthető eseményeket: 1604, 1604-06, 1608, 1617, 1621, 1635, 1645, 1671-81, 1674, 1681, 1691, 1701, 1711. Ismerje a tanuló a következő neveket: Gusztáv Adolf, Coligny, Bourbon Henrik, Orániai Vilmos, Knox, Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Lorántffy Zsuzsanna, Pázmány Péter, I. Lipót, De Ruyter, Geleji Katona István, Apáczai Csere János, Misztótfalusi Kis Miklós, Kanizsai Pálfi János. A tanulónak legyen világos áttekintése a protestáns teológia fejlődéséről, a protestáns ortodoxia és az azzal szemben jelentkező teológiai irányzatokról, ezek tanításairól és okairól; legyen kitekintése az Európán kívüli világ vallási helyzetére, ismerje az „újprotestáns” mozgalmakat, valamint a római katolikus (latin) és keleti ortodox (görög szertartású) egyházak XVIII-XIX. századi egyházait

DRK Mezőföld Gimnázium keleti ortodoxia fejlődését, különös tekintettel a magyarországi nemzetiségekre gyakorolt hatását. Érzékeltetni, hogy miért került szembe a katolikus egyház a polgárság törekvéseivel, s hogyan reagál a XIX. századi koreszmékre a katolikus egyház. Bemutatni a csendes ellenreformáció és a Habsburg felvilágosult abszolutizmus valláspolitikáját, a protestáns egyházszervezet kiépülését. Érzékeltetni a két Carolina Resolutio és a Türelmi Rendelet történelmi jelentőségét a protestánsok számára. Ismertetni az országgyűlések vallási témájú törvénykezését, valamint a világi elem és a lelkészi elem küzdelmét a XVIII. századi református egyház történetében. Bemutatni, hogy milyen teológiai irányzatok jellemezték a XVIII. század végi református egyházat.

Bemutatni a Habsburg abszolutizmus valláspolitikának következményeit a protestáns egyházak számára. Ismertetni, hogy milyen érvekre támaszkodik a római katolikus klérus a protestantizmus visszaszorítása terén, s hogy hogyan kerülnek elő a reformországgyűléseken a vallási sérelmek, valamint milyen eredménnyel végződnek a viták. Érzékeltetni, hogy a protestáns felekezetek a szabadságküzdelmek során - így 1848/49-ben is - a magyar ügy mellett foglalnak állást. Bemutatni, hogy Magyar-

2457 Adony, Rákóczi út 39. protestáns világ a XVIII. században VIII/3. A római katolikus egyház és a keleti ortodoxia a XVIII-XIX. században

főbb vonalakban. Legyen tisztában a következő évszámokkal s a hozzájuk köthető eseményekkel: 1618-19, 1773, 1869-70, 1891. Ismerje a tanuló a következő neveket: Gomarus, Amesius, Coccejus, Spener, Francke, Zinzendorf, Wesley, Bunyan.

IX. Egyház, társadalom, művelődés a XVIII. századi Magyar-országon (1711- 1791) * IX/1. A magyar protestantizmus helyzete III. Károly és Mária Terézia uralkodása idején * IX/2. Az egyházi szervezet változásai. A protestáns oktatásügy a XVIII. században * IX/3. II. József valláspolitikája. A Türelmi Rendelet és az 1790/91. évi országgyűlés IX/4. A XVIII. század végi református egyház élete. A protestáns teológia

2Kor 8, 1-9

X. A polgárosodás és a magyarországi egyházak * X/1. A református egyház a korai polgárosodás korában (17911849) X/2. Felekezetek és nemzetiségek Magyarországon X/3. Az evangélikus egyház és a protestáns ökumené a XIX. században * X/4. A református egyház az elnyomatás korában. A pátensküzdelem * X/5. A református egyház belső éle-

Ézs 58, 6-14

2 Tim 2, 2 és 2, 24 1Pét 1, 7 Ézs 9, 1-3 Zsolt 22, 5-6 1 Tim 4, 13 és 5, 17 Zsid 12, 1-4

Zsolt 44, 12-15 Zsid 13, 1-3 1Thess 2, 2-4 1Kor 14, 40 Ef 4, 15-16 Jóel 2, 12-13 5Móz 30, 8-10 19 Ézs 38, 17 1Kor 12, 4-7

A tanuló lássa az – elsősorban módszerbeli– különbséget I. Lipót, valamint III. Károly és Mária Terézia rekatolizáló valláspolitikájában; értse, hogy Mária Terézia iskolapolitikája minden, általános értelemben vett pozitívuma ellenére is miért volt hátrányos a protestáns iskolákra és iskolaügyre; tudja, honnan merített II. József „türelmes”, felvilágosultabb valláspolitikája, ennek mi volt a célja és tartalma. Ismerje a Türelmi Rendelet lényegesebb pontjait; tudja, hogy a XVIII. század végi magyar református egyháznak milyen főbb problémái voltak és hogyan próbálták ezt megoldani. A tanuló ismerje és szabadon tudja elmondani, hogy a következő év számokhoz milyen jelentős egyházpolitikai események kötődnek: 171415, 1731, 1734, 1737, 1777., 1781, 1791-1792. Ismerje a tanuló a következő neveket: Ráday Pál, Bél Mátyás, Árva Bethlen Kata, Ráday Gedeon, Sinai Miklós, Szikszai György, Pálóczi Horváth Ádám, Maróthy György, Hatvani István. A tanuló lássa világosan az alapvető különbséget II. József, II. Lipót és I. Ferenc, V. Ferdinánd valláspolitikája között; milyen teológiai és forradalmi meggondolások álltak a reuniós és uniós törekvések között; ezen törekvések tartalmát, jelentőségét ismerje. Értse és ismerje a magyar protestantizmus viszonyát az 1848-49. évi forradalomhoz és szabadságharchoz; mit jelentett a pátensharc és mi volt annak tágabb jelentősége; milyen teológiai irányzatok határozták meg a XVIII. század végi és XIX. századi magyar protestantizmust; milyen öszszefüggésben állnak ezzel a belmissziós mozgalmak és a kisegyházak, szekták megjelenése. A tanuló ismerje a következő évszámokat és a hozzájuk kötődő eseményeket: 1792, 1825-27, 1843-44,

DRK Mezőföld Gimnázium országon a valláshoz és a nemzetiséghez tartozás nagyfokú azonosságot mutat. Érzékeltetni, hogy mivel magyarázható a protestáns egységre való törekvés a XIX. században. Bemutatni, hogy mit jelentett az elnyomatás és a kiegyezés a református egyház számára, s hogy miért van szükség egységes egyházszervezetre, illetve eddig miért nem siettethették ennek létrehozását. Ismertetni a XIX. századi ébredés indítékait, s a belmisszió leglényegesebb területeit, egyesületeinek, alakjainak jelentőségét. Érzékeltetni, hogy hogyan változik az értelem, érzelem és akarat hangsúlyozása a XIX. századi teológiában, mit jelent az ún. „történetkritikai szemlélet” érvényesülése, s milyen irányzatok állnak szemben a liberális teológiával. Ismertetni a legjelentősebb magyarországi kisegyházak és szekták tanítását és szervezetét. Bemutatni a trianoni békediktátum következményeit és hatásait a magyarországi református egyházra, érzékeltetni az üldözöttek megmentése és a falu felemelése érdekében megtett lépéseket, valamint a határon túli magyar reformátusoknak az újrakezdés és az újjáépítés területén végzett áldozatos munkáját. Ismertetni a határon túli reformátusság szervezeti rendjét, legfontosabb missziói intézményeinek és kiváló egyházférfiinak tevékenységét. Bemutatni a legjelentősebb protestáns ifjúsági szervezetek életét. Ismertetni a II. világháború után az államhatalom lépéseit az egyházak befolyás alá vonása érdekében, különös tekintettel az ún. „egyezményre”.

2457 Adony, Rákóczi út 39. te a dualizmus korában. A debreceni zsinat * X/6. A belmisszió irányzatai és főbb képviselői X/7. Protestáns teológia a XIX. században. A racionalizmus X/8. Kisegyházak és szekták Magyarországon

XI. Magyar egyházak és felekezetek a XX. század első felében (19181948) * XI/1. A református egyház a két világháború között XI/2. A kisebbségi magyar református egyházak XI/3. Gyülekezeti élet és ifjúsági munka a két világháború közötti Magyarországon * XI/4. A református egyház élete a II. világháború után. Az állam és az egyház viszonyának „rendezése” 1948-ban

1848. április 11., 1859, 1868, 1881, 1894-95. Ismerje a tanuló a következő neveket: Guzmics Izidor, Mária Dorottya, Schedius Lajos, Török Pál, Révész Imre, Szabó Aladár, Kiss Ferenc, Szász Károly, Baksay Sándor, Gönczy Pál, Ballagi Mór.

Jer 4, 3 Zsolt 137, 1-6 Zsolt 78, 3-8 2Kor 4, 8-9 Gal 6, 1-10

A tanuló világosan lássa és értse, hogy milyen változásokat jelentenek a református egyházra a trianoni békediktátum, a forradalmak és mily alapvető feladatok, tevékenység elé állította az egyházat a talpra állás szükségessége, követelménye; a két világháború közötti társadalmi és politikai kihívásokra az egyház milyen válaszokat igyekezett adni; a II. világháború utáni évek milyen új helyzet és új feladatok elé állították az egyházat. A tanuló ismerje a következő évszámokat, s a hozzájuk köthető eseményeket: 1920. június 4., 1921, 1943, 1945, 1947, 1948. Ismerje a tanuló a következő neveket: Baltazár Dezső, Makkai Sándor, Ravasz László, ifj. Révész Imre, Sulyok István, Bereczky Albert.

DRK Mezőföld Gimnázium Érzékeltetni az államhatalom lépéseit és eszközeit az egyház tevékenységének visszaszorítása, az egyház elsorvasztása érdekében. Bemutatni az egyházi vezetés magatartását az államhatalom lépéseivel kapcsolatban, valamint a gyülekezetek és a gyülekezeti lelkipásztorok magatartását. Ismertetni az 1956. évi forradalom és szabadságharc, valamint a Kádár-diktatúra hatását egyházunk életére. Érzékeltetni, hogy az 1970es évek végétől milyen irányú változások történtek az állam egyházpolitikájában és az egyház belső életében. Bemutatni, hogy a határon túli magyar református egyházakat milyen módszerekkel gátolták a kommunista rendszerek a bizonyságtévő, nevelő szolgálatban. Ismertetni a Kárpát-medencén kívüli magyar reformátusság alternatíváit, az asszimiláció és az integráció lehetőségét. Bemutatni az 1989/90es átmenet egyházpolitikai intézkedéseit, a káros örökség felszámolására tett egyházi kísérleteket, s azt, hogy melyek az egyház megújulási szándékának legszembetőnőbb jelei az 1990-es években. Ismertetni a Kormány és a Magyarországi Református Egyház megállapodásának következményeit az állam és egyház viszonylatában. Bemutatni a Magyarországi Református Egyház szervezeti felépítését. Érzékeltetni a kisegyházak és a szekták mőködésének jellemzőit. Bemutatni, hogy milyen változásokat indított el a római katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat, s hogy milyen modern katolikus teológiai és társadalmi törekvések dominálnak. Ismertetni a Református Világszövetség

2457 Adony, Rákóczi út 39. XII. Magyar egyházak a XX. század második felében * XII/1. A magyarországi protestantizmus a Rákosidiktatúra, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc idején XII/2. A Magyarországi Református Egyház és teológiája 1956-90. XII/3. A kisebbségi magyar református egyházak XII/4. A Kárpátmedencén kívül élő magyar reformátusok XII/5. A református egyház a rendszerváltozás után * XII/6. A Magyarországi Református Egyház szervezeti rendje * XII/7. Vallási kisközösségek, kisegyházak és szekták Magyarországon

Jel 2, 1-5

XIII. A keresztyénség a II. évezred végén XIII/1. A katolicizmus a XX. században XIII/2. A Kárpátmedencén kívüli református egy-

Jer 4, 3

Ez 34, 6 2Kor 4, 8-9 2Kor 6, 4-10 Ez 34, 5-6 1Kor 16, 9 1Kor 14, 40 Fil 1, 9-10

1Kir 19, 14-18 Jn 17, 20-21 Zsolt 25, 4-5

A tanuló értse az államhatalom „fordulat éve” utáni egyházakat felszámolni akaró politikája folyamatát, ismerje annak mozzanatait, az egyház magatartását a „vezérkar behódolásától” az „ahogy lehet” élni akarásig; milyen út és magatartás vezetett az 1956-os forradalom és szabadságharcig; mik voltak a Hitvalló Nyilatkozat főbb tételei. Ismerje milyen megtorló intézkedések következtek 1957 után az egyházakra; tudjon arról, hogy az 1970-es évek végén milyen (ha szők is, de) lehetőségek nyíltak az egyház előtt és az egyház hogyan élt azokkal; tudjon arról, mit jelentett a református egyház számára a rendszerváltozás. A tanuló ismerje a következő évszámokat, s a hozzájuk kötődő eseményeket: 1949, 1951, 1952, 1956, 1957, 1989, 1990, 1991, 1994, 1995, 1998. Ismerje a tanuló a következő neveket: Pap László, Bartha Tibor, Ordass Lajos.

A tanulónak legyen rálátása a XX. század végén élő református egyházakon kívüli keresztyénségre, a Kárpát-medencében, de a magyar határokon kívül élő magyarokra és azok egyházi életére, ugyancsak a Kárpátmedencén kívüli magyarság, különösen a református egyházak életére. Főbb vonalakban ismerje a XX. szá-

DRK Mezőföld Gimnázium mőködésének színtereit, s a Kárpát-medencén kívüli református egyházak jellemzőit. Bemutatni a XX. századi protestáns teológia irányzatait s főbb képviselőit, valamint az ökumenikus mozgalmakat.

2457 Adony, Rákóczi út 39. zad ökumenikus törekvéseit és mozgalmait, valamint századunk jelentősebb teológiai irányzatait, felismeréseit és kiemelkedő (főként református) teológusait. A tanuló ismerje a következő évszámokat, s a hozzájuk köthető eseményeket: 1962-65, 1970. Ismerje a tanuló a következő neveket: XXIII. János, Albert Schweitzer, Karl Barth, Dietrich Bonhoeffer, Rudolf Bultmann.

házak XIII/3. Az evangélikus egyház és a protestáns ökumené a XX. században XIII/4. A protestáns teológia a XX. században * XIII/5. A nagy világvallások és a keresztyénséggel való kapcsolatuk

12. osztály A keresztyén hit és erkölcs rendszerező összefoglalásával együtt a keresztyén értékrendnek is tudatosulnia kell a tanulóban. Mivel a keresztyén hit és etika sok szálon kapcsolódik a nyugati kultúra és civilizáció hagyományához, ebben az összefüggésben kell elhelyezni a ma felvetődő kérdéseket. A modernitás és a posztmodern szituáció ismerete ugyanakkor apologetikus felkészítés kell, hogy legyen a mai szellemi környezetben történő eligazodáshoz. Nem dogmatikát tanítunk (ez teológiai szaktárgy), hanem a keresztyén hit rendszeres kifejtését végezzük, és ezáltal a nagykorú keresztyén hitre készítünk fel. (Róma 12:2) A kettősen egy tárgy ennek a „megítélésnek” a szolgálatában áll

* I/1. Isten megismerése. A kijelentés (Általános kijelentés és a klasszikus filozófiai istenérvek kritikai elemzése) * I/2. A különös kijelentés. Az Ige hármas alakja reformátori felfogásban I/3. Az ember Isten szövetségében. Evangélium a törvényben I/4. Összefoglalás

5Móz 29,28

II/1. Solus Christus II/2. Sola gratia II/3. Sola fide II/4. Sola Scriptura II/5. Egyetemes hitvallások II/6. Református hitvallások II/7. Összefoglalás

Mk 9, 2-8

Lk 24, 13-31 Lk 10, 27 Zsolt 19

A kijelentés és ref. bibliatan fogalmainak és problémáinak ismerete. (Általános és különös kijelentés, kijelentés történet és üdvtörténet, a vallások és a keresztyén hit stb.) Az egyetemes hitvallások (Apostoli Hitvallás, 4 első egyetemes zsinat hitvallása) valamint a Heidelbergi Káté és a II. Helvét Hitvallás létrejöttének és legfontosabb jellemzőinek ismerete.

Róma 5, 12-21 Róma 3, 27-31 2Tim 3, 16 Róma 10, 10 Mt 16, 13-18 ApCsel 15, 1-30

Világos különbséget kell tenni a filozófiai isten – ill. gondviselés fogalom, valamint a Biblia személyes, élő Istene között. A műfaji, hermeneutikai kérdések között el kell

* III/1. Istenről, mint Szentháromságról * III/2. A teremtő, mindenható Atya (A látható és láthatatlan világ) * III/3. Az isteni

Mt 28, 18-20 2Kor 13, 13 1Móz 1-2 Zsid 11, 3

A trinitástan kialakulásának legfontosabb előidézői, a tan célja és jelentősége. A bibliai teremtés – hitvallás összehasonlítása a szekuláris kozmogóniákkal. (A hit és természettudomány kapcsolata.) Ismerjék a gondviselést tagadó felfo-

DRK Mezőföld Gimnázium igazodni.

Jézus Krisztus személyének és váltságművének bemutatása a II. artikulus alapján. Az egyháztörténet megfelelő fejezeteire történő utalással összefüggésében bemutatni a krisztológiai tanfejlődést. Az egykori tévtanítások ismeretében láttatni kell, hogy mit jelent Jézus Krisztus egyetlenszerűsége, a szellemi és vallási pluralizmus világában.

A III. artikulus tagolásánál a Krisztus két eljövetele közötti időről, a Szentlélek és az egyház korszakáról van szó. Az egyházat Isten történelmi vándorútján mutassuk be, egyoldalúságok nélkül, érzékeltetve a feszültséget, annak hitbeli és tapasztalati valósága között. Gyakorlati cél: az öntudatos, a kegyelmi eszközökkel rendszeresen élő egyháztagság. A felekezeti identitástudat megerősítése, confessionalista szűkkeblűség nélkül. A tanulók ismerjék meg mindazt amit az általános etika tárgyon belül meg kellene tanulniuk. Ezen túl lássák a református keresztyén etika sajátosságait is. Főképp azt, hogy a keresztyén etika nem moralizálás, hanem a Krisztushoz kapcsolódó hit és élet gyümölcse. Tanulják meg az erkölcsi döntés hármas összefüggését: bibliai tanítás, etikai és hagyománytörténeti megközelítés, a jelen szituáció tárgyilagos ismerete. A tárgy bevezető része ún. „alapvető etika”, amely majd az általános etika bevezetésekor bővül is. A kiegészítés a tanterv meg-

2457 Adony, Rákóczi út 39. gondviselés III/4. Összefoglalás

Mt 6, 31-33

* IV/1. Jézus Krisztus személye és titka (valóságos Istenvalóságos ember) IV/2. Jézus Krisztus prófétai tiszte. (élete és tanítása, mint Isten akaratának kijelentése) IV/3. Jézus Krisztus a főpap és áldozat IV/4. Jézus Krisztus király (a feltámadás és mennybemenetel) IV/5. Összefoglalás * V/1. A Szentlélek személye és munkája (A Lélek gyümölcse és ajándékai) * V/2. Az anyaszentegyház * V/3. A sákramentumok, a szent keresztség * V/4. Az úri szentvacsora V/5. Az üdvrend, a kiválasztástól a megdicsőülésig V/6. Az eljövendő világ és az örök élet V/7. Összefoglalás VI/1. Erkölcs, erkölcsi döntés, etika. * VI/2. Az erkölcs keresztyén megítélése a bőn és kegyelem fényében. VI/3. Kicsoda az ember? VI/4. A törvény átka és hármas haszna VI/5. A belső törvény, a lelkiismeret VI/6. Szabadság és rend VI/7. Összefoglalás

Jn 1, 1-14

gásokat ill. a fatalista félreértéseket is.

Jn 14, 1-11

Lk 4, 18-19 Zsid 10, 11-18 Fil 2, 6-11

Ismerni kell az evangéliumi elbeszélések és az Újszövetségi rendszerező tanítások összefüggését. A Messiás címből eredő hármas tiszt ószövetségi háttere. A krisztológiai hitvallások tartalmi ismerete.

Ef 3, 14-19

Jn 16, 12-15 1Kor 12 Ef 1, 22-23 Mt 28, 18-20

A tárgyalt témák legfontosabb fogalmainak és összefüggéseinek ismerete. A református tanítás összehasonlító ismerete a többi felekezeti hagyomány és az ökumenikus törekvések összefüggésében.

Róma 6, 1-11 1Kor 11, 23-30 Róma 8, 29-30 2Pét 3, 13 1Kor 10, 1-11

Róma 2, 14-15 1Móz 3, 1-9 Zsolt 8 Gal 3, 24 Róma 13, 3-6 Zsolt 1 1Tim 1, 19 1Kor 10, 23 Gal 5, 18-23

Az általános és a keresztyén etika összefüggései, a közös és a sajátos. Az alapvető etika és antropológia legfontosabb tárgyi ismerete, azok alkalmazása a mindennapi életre, a szituációelemzés, bibliai és irodalmi példák segítségével.

DRK Mezőföld Gimnázium jelenésekor készíthető el. A konkrét etika tárgyalása a Tízparancsolat alapján.


* VII/1. Más istenek * VII/2. Az egy és kiábrázolhatatlan Isten tisztelete * VII/3. Isten nevével élni és visszaélni (a beszéd és az eskü) VII/4. Az idő rendje, ünnepek és hétköznapok * VII/5. A nyugalomnap és a munka (munka, munkabér, munkanélküliség) * VII/6. A teremtett világ nyugalma, ökológiai etika VII/7. Kultúra, civilizáció, technika VII/8. Összefoglalás * VIII/1. Szülők, gyermekek, nemzedékek VIII/2. Szülőföld, haza, polgári kormányzás * VIII/3. Keresztyén ember a társadalomban VIII/4. Összefoglalás IX/1. Az élet védelme (bioetikai problémák) IX/2. Az élet védelme (társadalometikai problémák: háború, halálbüntetés, életellenes magatartásformák) * IX/3. Életellenes magatartásformák * IX/4. Szerelem, házasság, szexualitás, család IX/5. Viszonyunk a tárgyi világhoz (gazdaságetika) * IX/6. A bajba jutottakon való segítés egyéni és társadalmi feladatai IX/7. Összefoglalás

1Kor 1, 9 Józs 24, 14-18 Ézs 40, 25-41 Jakab 3, 1-12 Zsolt 90, 1 2Thes 3, 10 Róma 8, 19-23 1Kor 7, 29-31 Jn 15, 9-11

Zsolt 90, 1 1Tim 2, 1-4 ApCsel 27, 9-44 Mt 7, 12

1Móz 9, 1-6 Ézs 2, 4 Róma 1, 28-32 Róma 8, 20-21 1Móz 2, 18-25 Ef 5, 32 Mt 6, 21 1Kor 7, 29-32 Lk 10, 30-36 Mt 7, 24-27

9.5.1. Az oktatásban alkalmazandó tankönyvek, segédletek 13299/1 13299/SZ/1 13304/4

Madocsai László Irodalom 10. Madocsai László Irodalmi szöveggyűjtemény 10. Závodszky Géza Történelem III.

A kettősen egy parancsolat aktuális tematikájának ismerete. Mind a helyi, mind a globális problémákat tárgyszerűen, összefüggésükben kell ismerni. Készség arra, hogy mind egyéni, mind közösségi szinten a keresztyén válaszok hitelesek legyenek. Bár a Tízparancsolat általános isteni igényeket szólaltat meg, ismerni kell azokat a kérdéseket ahol a szekuláris társadalommal kialakulhat az etikai konszenzus, ill. ahol a keresztyén felfogásnak a maga külön útját kell vállalnia.

DRK Mezőföld Gimnázium 13331/B 13384/3 13386/1 13392/1 13392/SZ 13400/3 13420/SZ 14124 14124/FGY 14125 14125/M 14130-230 14130-230/M 14131-231 14131-231/M 14132-232 14132-232/M 14224/1 14224/FGY/1 14225 14225/M 14311/1 14325 14325/M 14425 14425/M

Hajnal Imre-Pintér Lajos Matematika III. Salamon Konrád Történelem IV. Dörömbözi János A filozófia alapjai Madocsai László Irodalom 11. Madocsai László Irodalmi szöveggyűjtemény 11. Madocsai László Irodalom 12. Madocsai László Irodalmi szöveggyűjtemény 12. Czapáry Endre-Gyapjas Ferenc Matematika 9. középiskola Czapáry Endre-Gyapjas Ferenc Matematika 9. középiskola feladatgyűjtemény Száray Miklós Történelem I. Kaposi József-Száray Miklós Történelem I. képességfejlesztő munkafüzet Kónya Józsefné-Kocsisné Zalán Judit Kémia 9-10. Holzgethán Katalin - Herczegné Varga Ilona Kémia 9-10. munkafüzet Berger Józsefné Biológia 9-10. Berger Józsefné Biológia 9-10. munkafüzet Medgyes Sándorné Fizika 9-10. Medgyes Sándorné Fizika 9-10. munkafüzet Czapáry Endre - Gyapjas Ferenc Matematika 10. középiskola Czapáry Endre-Gyapjas Ferenc Matematika 10. középiskola feladatgyűjtemény Száray Miklós Történelem II. Kaposi József-Száray Miklós Történelem II. képességfejlesztő munkafüzet Czapáry Endre - Gyapjas Ferenc Matematika 11-12. középiskola emelt szint Száray Miklós Történelem III. Kaposi József-Száray Miklós Történelem III. képességfejlesztő munkafüzet Száray Miklós-Kaposi József Történelem IV. Kaposi József-Száray Miklós Történelem IV. képességfejlesztő munkafüzet

9.6. A középszintű érettségi vizsga témakörei 9.6.1. Magyar nyelv 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés 9.6.2. Irodalom

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.


Petőfi Sándor életműve Arany János életműve Ady Endre életműve Babits Mihály életműve Kosztolányi Dezső életműve József Attila életműve Balassi Bálint művészi portréja Csokonai Vitéz Mihály művészi portréja Berzsenyi Dániel művészi portréja Kölcsey Ferenc művészi portréja Vörösmarty Mihály művészi portréja


12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.


Jókai Mór művészi portréja Mikszáth Kálmán művészi portréja Móricz Zsigmond művészi portréja Szabó Lőrinc művészi portréja Radnóti Miklós művészi portréja Weörws Sándor művészi portréja Ottlik Géza művészi portréja Márai Sándor művészi portréja Pilinszky János művészi portréja Zrínyi Miklós művészi látásmódja Jókai Mór művészi látásmódja Krúdy Gyula művészi látásmódja Karinthy Frigyes művészi látásmódja Kassák Lajos művészi látásmódja Illyés Gyula művészi látásmódja Radnóti Miklós művészi látásmódja Szabó Lőrinc művészi látásmódja Németh László művészi látásmódja Örkény István művészi látásmódja Nagy László művészi látásmódja Nemes Nagy Ágnes művészi látásmódja Szilágyi Domokos művészi látásmódja A kortárs irodalomból legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése 1980-tól napjainking tartó időszakból. Világirodalom Színház és dráma Az irodalom határterületei (népköltészet, műköltészet, folklór). Regionális kultúra (interkulturalitás) Szépirodalmi alkotások gondolatai, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig. 9.6.3. Történelem

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperalizmus A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháború összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A mai magyar társadalom és életmód 9.6.4. Matematika

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Halmazelmélet Logika Logikai műveletek Fogalmak, tételek, Bizonyítások a matematikában Kombinatórika Gráfok


7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Számfogalom Számelmélet Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek Függvények függvények grafikonjai, függvény transzformációk Függvények jellemzése Sorozatok Alapfogalmak, ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Kerület-, terület-, felszín és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Koordináta-geometria Leíró statisztika Valószínűség-számítás 9.6.5. Idegen nyelv

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika 9.6.6. Fizika

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

A dinamika törvényei Mozgások Munka és energia Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzői között A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika Egyenáram mágneses mezője Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok Az anyag szerkezete Az atom szerkezete



20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.


A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem Gravitáció A csillagászat elemeiből Személyiségek Elméletek, felfedezések, találmányok 9.6.7. Kémia

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Atomok és ionok Molekulák és összetett ionok Mennyiségi alapismeretek Anyagi halmazok Kémiai reakciók általános jellemzői és csoportosításuk Sav-bázis- és redoxireakciók Elektrokémia Szénhidrogének és halogénezett származékai Oxigéntartalmú szerves vegyületek Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Makromolekulák és építőkövei Fémek Hidrogének, nemesgázok, halogénelemek és vegyületeik Oxigén, kén és vegyületeik Nitrogén, foszfor és vegyületeik Széncsoport elemei és vegyületeik 9.6.8. Biológia

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Az élőlények csoportosítása Az állatvilág fejlődésének áttekintése A növényvilág fejlődésének áttekintése Biokémia Sejttan, szövettan Az ember szervrendszerei Genetika Evolúció Ökológia Etológia 9.6.9. Földrajz

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza A földrajzi övezetesség A népesség- és településföldrajz A világ változó társadalmi- gazdasági képe A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok Magyarország földrajza Európa regionális földrajza Európán kívüli földrészek földrajza A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 9.6.10. Informatika

1. A kommunikáció


2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.


Információ és társadalom Jelátalakítás és kódolás A számítógép felépítése Az operációs rendszer és főbb feladatai A szövegszerkesztő használata Szövegszerkesztési alapok Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben A táblázatkezelő használata A táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok Kommunikáció az Interneten Weblap készítés Prezentáció (bemutató) Grafika Könyvtárak Dokumentumok Tájékoztató eszközök Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák Elemi algoritmusok típusfeladatokra Rekurzió A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban Algoritmusleíró eszközök Programozási nyelv Programfejlesztői környezet

9.7. Az emeltszintű érettségi vizsga témakörei 9.7.1. Történelem I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Magyarország gazdasága a XIV–XVII. században 2. A nagy földrajzi felfedezések és gazdasági következményei 3. A világgazdaság jellemzői a két világháború között (USA, Németország, Szovjetunió) 4. Magyarország gazdasága a XX. században (Bethlen-féle konszolidáció, gazdasági válság, Rákosi-korszak gazdasága, gazdasági rendszerváltás) II. Népesség, település, életmód 5. Városfejlődés a középkori Magyarországon 6. Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. században 7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban 8. Demográfiai változások a XX. században (egyetemes történelem) III. Egyén, közösség, társadalom 9. Középkori kultúra (oktatás és tudomány, lovagi kultúra, szerzetesi létforma) 10. Géza és Szent István államszervezői tevékenysége 11. A magyar társadalom változásai a honfoglalástól a XIV. századig 12. Hunyadi Mátyás uralkodása 13. A reformkor (fő kérdések, rendi társadalom és politika, nemzeti érzés)



14. Politikai életpályák a XX. századi Magyarországon (Bethlen István, Teleki Pál és Kádár János) 15. A holokauszt (egyetemes és magyar történelem) IV. Modern demokráciák működése 16. Polgári-alkotmányos viszonyok kialakulása Magyarországon 1848–1918 között 17. A kisebbségek és helyzetük a Kárpát-medencében 1945–1990 között 18. Az európai integráció főbb állomásai és az EU intézményrendszere 19. A gyarmati világ felbomlása és a fejlődő országok főbb problémái (Afrika, India) V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 20. Ókori államberendezkedések (Athén, Spárta, Róma - principátus) 21. A kereszténység főbb tanításai, az egyház intézményesülése (I–X. század) 22. A reformáció és a katolikus megújulás (egyetemes és magyar történelem) 23. A felvilágosult abszolutizmus politikája és magyarországi képviselői 24. A náci és a bolsevik ideológia VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 25. Az iszlám és az arab hódítás 26. Magyar–török küzdelmek és együttélés a XVI–XVII. században 27. A Rákóczi-szabadságharc és nemzetközi összefüggései 28. Az 1848-as európai forradalmak és a magyar szabadságharc 29. Magyarország a második világháborúban 30. A hidegháború 9.7.2.

Magyar nyelv és irodalom

IRODALOM Életművek 1. Forradalmi látomások Petőfi Sándor lírájában és Az apostolban 2. Tematikus, szerkezeti és formai változatosság Arany János balladaköltészetében 3. Ady Endre Új versek vagy Vér és arany című kötetének formai és tartalmi sajátosságai 4. A költői magatartásforma változása Babits Mihály életművében a Sziget és tenger (1925) című kötet időszakától 5. Elbeszélői módok és nézőpontok Kosztolányi Dezső Esti Kornél című kötetében 6. A társadalmi és a személyes lét válságának megjelenítése József Attila kései (1935–37) költészetében Portrék 7. A veszteségélmény megjelenítése és feldolgozása Csokonai Vitéz Mihály lírájában 8. Elégikus létszemlélet Berzsenyi Dániel lírájában 9. Mikszáth Kálmán látás- és ábrázolásmódjának sajátosságai A jó palócok és a Tót atyafiak novelláiban 10. Regényszerkezet és közlésforma Ottlik Géza Iskola a határon című alkotásában Látásmódok 11. Az alapeszme és az emberideál megjelenítése Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában 12. Avantgárd világlátás és ábrázolásmód Kassák Lajos A ló meghal madarak kirepülnek című alkotásában 13. Groteszk látásmód Örkény István Tóték című drámájában Kortárs irodalom 14. Kányádi Sándor Sörény és koponya című verseskötetének poétikai sajátosságai 15. Az emberi kiszolgáltatottság művészi ábrázolása Kertész Imre Sorstalanság című regényében Világirodalom 16. A homéroszi világlátás az Iliász vagy az Odüsszeia alapján 17. A szabadság és boldogság problémája Tolsztoj Anna Karenina című regényében Színház- és drámatörténet 18. A konfliktusrendszer és a szerkezet sajátosságai Katona József Bánk bán című tragédiájában 19. Szerkezeti és dramaturgiai sajátosságok Molière Tartuffe című komédiájában Az irodalom határterületei 20. Az irodalmi szociográfia jellemzői Illyés Gyula Puszták népe című alkotásában



Magyar nyelv Ember és nyelv 1. A beszéd mint cselekvés 2. Szinkrónia és diakrónia a nyelvben Kommunikáció 3. A kommunikáció funkciói; a beszédhelyzet és a szövegkörnyezet kommunikációt alakító tényezői 4. Az elektronikus kommunikáció nyelvi sajátosságai és hatása a nyelvhasználatra A magyar nyelv története 5. A nyelvművelés jelentősége; szerepe napjainkban 6. A Kazinczy-féle nyelvújítási mozgalom törekvései; szerepének értékelése 7. Legfontosabb kéziratos nyelvemlékeink; a Halotti beszéd és könyörgés nyelvi és retorikai jellemzői Nyelv és társadalom 8. A magyar nyelv területi nyelvváltozatai és a norma 9. A hivatalos nyelv stiláris és grammatikai jellemzői A nyelvi szintek 10. A morfémák típusai és kapcsolódási lehetőségei 11. A névmások rendszere; a névmások szerepe a szövegalkotásban 12. A magyar helyesírási rendszer; a központozás szerepe 13. Az alá- és mellérendelő kapcsolatok típusai A szöveg 14. A lineáris és a globális kohézió 15. A szövegközlés két típusa, a beszéd és az írás összehasonlítása 16. Az intertextualitás jelensége és stílushatása A retorika alapjai 17. Az érvelés fajtái és módszerei 18. A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbségei Stílus és jelentés 19. A konnotatív és a denotatív jelentés 20. Az alakzatok stílushatása; az ismétlés változatai

9.8. Helyi tanterv az iskolarendszerű felnőttoktatás esti tagozata számára nappali és esti munkarend szerint felmenő rendszerben 9.8.1. Célok és feladatok A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, problémakezelési módokkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel készíti fel tanulóit arra, hogy a tudás – az állandó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is, így átfogó céljaival összhangban kialakítja a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez elengedhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.



A felnőttek középiskolája 9-12. osztályának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, - különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Mindezek a felnőttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak. Felnőttek gimnáziuma 9. évfolyam nappali esti (ifjúsági) Anyanyelv/kommunikáció 2 1 Magyar irodalom 3 2 Matematika 4 3 Idegen nyelv (angol/német) 5 3 Történelem, állampolgári ismeretek 2 1 Fizika 2 1 Biológia 2 1 Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Informatika Etika Művészetek Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés 3 Szabadon tervezhető 4 2 Összesen: 32 17 Évfolyam/ Tantárgyak

10. évfolyam nappali esti (ifjúsági) 2 1 3 2 4 3 5 3 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 1 1 3 4 2 32 17

11. évfolyam nappali esti (ifjúsági) 2 1 3 2 4 3 5 3 3 1 2 1 2 1 1 1 1 0,5 1 0,5 1 1 3 4 2 32 17

12. évfolyam nappali esti (ifjúsági) 2 0,5 4 2 5 2 6 3 3 2 2 1 1 1 1 1 1 1 3 4 3,5 32 17

9.8.2. Magyar nyelv és irodalom A felnőttek középiskolája 9−12. osztályának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi, általában kudarcos (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait. A felnőttek középiskolájának legfontosabb célja, hogy felkészítsen a sikeres érettségi vizsgára, az ehhez szükséges ismeretek, készségek, képességek elsajátításával. A különböző tudással érkezőket felzárkóztassa, és mindenkit eljuttasson az érettségihez elégséges minimumig, illetve lehetőleg annál is tovább. Ezzel a sikeres későbbi élet megalapozását is segíti, illetve a szakmatanulást, munkavállalást. A munkaerőpiacon sokkal jobb helyzetbe kerülnek a sikeres érettségit tett tanulók, és nemcsak a bizonyítvány, de a nagyobb tudás, a szükséges kommunikációs, szociális készségek és képességek megléte miatt is. Ennek belátása a legfontosabb motiváló erő lehet, a sokszor nehéz, nagy hiányosságokat bepótolni hivatott és komoly elvárásoknak megfelelő munkában.



A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái fejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás és az erre való igény kialakulása érdekében. Segítik a tanulókat életvitelük javításában, és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésében. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ezért törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb, gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására − különös tekintettel az érettségire, esetleg a felsőfokú továbbtanulás vagy a szakmatanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly kap a problémamegoldó és a kreatív gondolkodás, ezzel párhuzamosan a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeit is biztosítja. Az életkori sajátosságokat, a korábban bejárt kudarcos tanulási utat, a szociális nehézségeket figyelembe kell venni, ha lehet, ennek megoldásában segítséget adni, ugyanakkor elérni, hogy a tanulók felkészülten sikeres érettségi vizsgát tehessenek. A képzés fontos területe a magyar nyelv és irodalom, hiszen az itt kialakított készségek és képességek, az e tárgyban megszerzett nyelvi, kommunikációs és műveltségbeli tudás nagyban segíti a többi tárgy tanulását, a sikeres vizsgák letételét. Fontos, hogy a tanulók számára világossá váljon, hogy az irodalmi (és a nyelvtani) ismeretek nemcsak az emberi kultúra fontos részei, hanem saját mindennapi életükben, emberi kapcsolataikban, konfliktusokban való eligazodásban is segítséget jelenthetnek. Ki kell alakítani a tanulókban az irodalom iránti igényességet, az iskola befejezése utáni önművelés igényét. Ezekkel összhangban képessé kell tenni őket az irodalmi alkotások elemző (esetleg kritikus) befogadására, a magyar és világirodalmi alkotások megbecsülésére, valamint az ezekkel kapcsolatos véleményeik szabatos megfogalmazására mind írásban, mind szóban. Fontos, hogy a véleményekben a személyességen túl az irodalomelméleti, -történeti tárgyszerűség, a megalapozottság is helyet kapjon, és a vélemény megformáltságának színvonala minél magasabb legyen. A kerettanterv teljes mértékben épít a 9−12. osztály magyar nyelv és irodalom kerettantervére, ugyanakkor tekintetbe veszi, hogy ezeknek a tanulóknak eltérő életkoruk, élettapasztalataik és korábbi kudarcaik miatt más volt a tanulási útjuk, „felnőttesebb” az érdeklődési körük, illetve olyan hétköznapi problémákkal néznek szembe, melyekhez kommunikációs és anyanyelvi segítséget igényelnek. Ez a tananyag kiválasztásában is megjelenik, illetve igazodik az eltérő órakeretekhez. Legfontosabb célként az érettségi jelenik meg, a tantervet, az anyagok szelektálását, a vizsgakövetelményeket ehhez igazítja. A tematikai egységeknél az óraszámoknál elkülönítjük a nappali (N), esti (E) és a levelező (L) forma óraszámait. Az esti és levelező forma esetében építeni kell az otthoni kiegészítő felkészülésre. Alapvetően ez azt jelenti, hogy az általános ismeretek átadása, illetve a műelemzés zajlik órai keretben, ezek elmélyítése, részletes információkkal való kiegészítése tanórán kívül, önálló felkészülés során zajlik. A kerettanterv az éves óraszám 90%-át fedi le. Az óraszámokat az alábbi táblázat tartalmazza: Évfolyam/ Tantárgyak Képzési forma Anyanyelv/ kommunikáció (heti óraszám) Magyar irodalom (heti óraszám) Éves óraszám: anyanyelv (zárójelben: 90%*) Éves óraszám: irodalom (zárójelben: 90%)

9. évfolyam (36 hét) N E L




2

1

0,5

2

1

0,5

2

1

0,5

2

0,5

0,5

3

2

2

3

2

2

3

2

2

4

2

1

72 (65)

36 (32)

18 (16)

72 (65)

36 (32)

18 (16)

72 (65)

36 (32)

18 (16)

62 (56)

16 (14)

16 (14)

108 (97)

72 (65)

72 (65)

108 (97)

72 (65)

72 (65)

108 (97)

72 (65)

72 124 62 (65) (111) (56)

31 (28)


Szabad órakeret magyar nyelv és irodalomból:


18

11

9

18

11

9

18

11

9

19

8

5

* A tanulók teljesítményének mérése (be- és kimeneti egyaránt) az anyanyelvi óraszámoknál került elszámolásra.

Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. A tanuló folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet, a hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből, továbbá a különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak. A magyar nyelv és irodalom tantárgy a tartósan elfogadott értékekkel szerves egységben, párhuzamosan közvetíti a jelenben alakuló, változó nyelvi és irodalmi kultúrát. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális identitást, felkelti a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai, erkölcsi ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését. E feladatát a magyar nyelv- és irodalomtanítás akkor tölti be, ha hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával, motiváló befogadási, kifejezési helyzetek teremtésével reagál a diákok mindennapi életvilágára, önkifejezési, értelmezési problémáira és érzelmi-gondolati felismeréseire egyaránt. A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és többjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat. Fontos, hogy az irodalomtanítás megőrizze az élményszerűséget, a felnőtt korú tanulók számára lehetőség nyíljon a saját élethelyzeteik és az irodalmi művekben felmerülő helyzetek, erkölcsi kérdések közötti kapcsolatok kifejtésére, megfogalmazására. Szövegértési és szövegalkotási tudásuk alkalmazása minden tantárgyban érvényes és alkalmazható. Az érvelés, a vita tanításában-tanulásában is motiváló ereje van, ha össztársadalmi érdekeltségű, ugyanakkor az egyén mindennapjaiban is releváns témákat érintünk. Az irodalmi olvasmányok ember és természet sokféle viszonyát mutatják fel, ezek megbeszélése, tanulmányozása hozzásegíthet a természeti és a teremtett környezethez való tudatos viszony kialakításához. A kritikus fogyasztói magatartásra való nevelés természetes területe a szövegértés. Több nyelvi témakör kínál módot például a reklámnyelv, a reklámhatás kritikus nyelvi elemzésére, az információk helyes értékelésére, a manipuláció felismerésére. A tantárgy azzal is számol, hogy az elektronikus információhordozók, a világháló térhódításának és napi használatának közegében működik. E kihívás ugyanis jelentős erővel alakítja az anyanyelvi kultúrát, és hat az irodalomolvasás szellemi jelentőségére. A digitális kultúrát és a hatékony önálló tanulást egyaránt fejlesztik az önálló adatgyűjtés módszerei, a könyvtári szolgáltatások, katalógusok, bibliográfiák használata mellett az internet kínálta lehetőségek alkalmazása. A tantárgy kínálta lehetőség és feladat is egyúttal a megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása, az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak, etikai normáinak ismerete és alkalmazása.



A tanterv a vizsgakövetelmények témaköreit is figyelembe véve tartalmazza a tananyagot (Életművek, Portrék, Látásmódok, Világirodalom, Kortárs irodalom, Színház és dráma, Irodalom és kultúra) – a tanárnak szabad kezet biztosítva az egyes anyagrészek sorrendjének megállapításához. Az egyes anyagrészeknél figyelemmel kell lenni a csoport felkészültségére, előzetes ismereteire, és nem biztos, hogy mindig a legmagasabb elvárásoknak megfelelően kell elvégezni az anyagot, érdemes a minimális és a maximális követelmények között az alkalmas szintet, mélységet megkeresni, szem előtt tarva az érettségi vizsgához szükséges ismereteket, fogalmakat, készségeket, képességeket. Ezek minimális mennyiségét az anyag általában jelzi. 9–10. évfolyam A 9. évfolyamra érkező diákok rendkívül különböző tudással, tudáshiánnyal érkeznek, és tekintetbe kell venni a korábbi kudarcos tanulási utat is. Vagyis úgy kell haladni, hogy a felzárkóztatást, a közös szintre hozást is meg kell oldani. Nagyon fontos a motiváció kialakítása, illetve annak tudatosítása, hogy a tananyag olyan tudást ad, amelyet használni tudnak életbeli sikerességükhöz. A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésével kapcsolatos tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Kiemelt cél továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Elvárt az olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; az értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Az anyanyelvi képzés kiemelt területe különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű (pl. szépirodalmi, dokumentum és ismeretterjesztő), különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása, illetve megértésének, értelmezésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztésével összefüggő, azt megelőző, illetve kísérő feladat az önálló jegyzet- és vázlatkészítés fejlesztése, az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját vélemény megfogalmaztatása szóban és írásban. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása, hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal, a beszédpartnerek kommunikációs szándékának, nem nyelvi jeleinek felismerése, azonosítása. Elvárt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi, nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a nyelvtani ismereteik önálló alkalmazására a nyelvinyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Cél az önálló kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírása. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezésére, a hibák önálló javítására. Cél a szövegelemzés már ismert módszereinek gazdagítása a stilisztikai és szövegtani ismeretek alkalmazásával. E tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevőinek értelmezése különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A szövegértés fejlesztése eljut oda, hogy a tanuló kritikai és kreatív olvasással képes – írott, audiovizuális, digitális környezetben megjelenő – szövegek jelentésének feltárására, értelmezésére, manipulációs szándékok, technikák felfedezésére. Ismeri hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőit, és képes önálló (kézi és digitális) szövegalkotásra e műfajokban. Képes a konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértésére. Az irodalmi műveltség épüléséhez hozzájárul, ha a tanulók képessé válnak az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítására, megértésére, a megismert korszakok, művek máig tartó kulturális, irodalmi hatásának megértésére, konkrét példák felidézésére. Kívánatos, hogy tudásukat alkalmazni tudják, például szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésében, értelmezésében (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése). A gondolkodási képességet, az önkifejezést, a kreativitást fejlesztő feladathelyzet a megismert formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban.



A tanulási képesség fejlesztéséhez, az önállóság növeléséhez járul hozzá a felkészítés egy-egy nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szöveg (pl. beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására; verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájára és felhasználására. Mind a magyar nyelv, mind az irodalomtanítás feladata az információ-felhasználás normáinak (pl. a források megjelölése, idézés) közvetítése. Elvárható önálló műelemzés készítése adott szempont/ok szerint.

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret N: 8 óra E: 4 óra L: 4 óra

Bemeneti és kimeneti mérés 9. és 10. évfolyamon is.

Magyar nyelv

Tematikai egység

Előzetes tudás

Kommunikáció, tömegkommunikáció


Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.

A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében, hogy önállóan, A tantárgyhoz (művelt- illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen a verbális és nem verségterülethez) kapcsol- bális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tuható fejlesztési felada- datos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, illetve tok kritikai feldolgozására a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfelelően. A beszéd zenei eszközeinek, nem verbális kommunikáció elemeinek értő használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élőszóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek, a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfigyelése. A kommunikáció kontextusának megértése, a célok meghatározásával a megfelelő kommunikációs eszközök megnevezése. A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális kommunikáció. A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban. A kulturális kontextus megfigyelése, megértése. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az üzenetek manipulatív szándékának felismerése. A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái. Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői. Iskolai és munkahelyi környezet beszédszituációi (állásinterjú, érdekérvényesítés, bemutatkozás stb.). A hétköznapi életben, a hivatalos kommunikációban megjelenő beszédhelyzetekben való jártásság, érdekér-



vényesítés (bank, egészségügy, önkormányzat, bíróság stb.).

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, zaj, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás). Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák), tömegkommunikáció. Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú). Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás).

Tematikai egység

Előzetes tudás

Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői


Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek, és azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában.

A tantárgyhoz (művelt- A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése. ségterülethez) kapcsol- A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleható fejlesztési felada- ges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. tok Ismeretek/fejlesztési követelmények Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése. A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése. Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban. A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megnevezése, rendszerező áttekintése.


Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótő, képző, jel, rag. Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó. Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma. Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat. Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat, összetett mondat.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Szövegértés, szövegalkotás


Olvasási stratégiák alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg információ-



inak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika kialakítása. A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyelése. A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának megismerA tantárgyhoz (művelt- tetése, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek alkotásának képessége. ségterülethez) kapcsol- Azon szövegtípusok gyakorlása, amelyekkel találkoztak már, illetve találkozni ható fejlesztési felada- fognak (bank, hivatal stb.). Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző témájú és tok típusú esszé írásakor. A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus, internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtési technikák. Ismeretek/fejlesztési követelmények Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk. Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége. Hivatali és vizsgaszituációknak megfelelő verbális viselkedés normáinak azonosítása, gyakorlása. Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, az idézés szabályai. Az esszé és a tanulmány műfaji különbségei, az esszé jellemzői, az esszéírás folyamata. Néhány gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája. Munkahelyeken használatos dokumentumok megértése (munkaköri leírás, szerződés, álláshirdetés.) A hétköznapi életben, a hivatalos kommunikációban alkalmazott dokumentumok, nyomtatványok megértése (banki, orvosi, önkormányzati, jogi). Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. fórum, blogbejegyzés írása, online regisztráció). Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és az online felületen (önéletrajz, közösségi média). Az interneten való kommunikáció szabályai, veszélyei (pl. közösségi oldalak, chat, regisztráció stb.). A munkahelyek által igényelt dokumentumtípusok elkészítése (önéletrajz, motivációs levél). Kulcsfogalmak/ Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, elismervény, esszé, értekezés, tanulmány. fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás

Helyesírási ismeretek


Az alapvető helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata.

A tantárgyhoz (művelt- A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. ségterülethez) kapcsol- A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. ható fejlesztési felada- A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. tok Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb.



Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok használata az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése. Kulcsfogalmak/ Helyesírási alapelv, nyelvi norma. fogalmak

Tematikai egység

A szöveg


Előzetes tudás

A szövegértési és szövegalkotási képesség hétköznapi szintje. Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban. A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb szövegtípusokon. A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus alkalmazásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli és írott szövegek szerepe, eltérő jegyei. A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek. A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje. Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek. Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői. Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése, megnevezése. Az internetes adatkeresés, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdései. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák.


Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz. Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím). Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv). Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés). Intertextualitás. Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektronikus; spontán, tervezett). Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő). Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi). Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).

Tematikai egység

Előzetes tudás

Stilisztikai alapismeretek


Befogadói és műelemzési tapasztalatok, nyelvi magatartás, nyelvi norma.



Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a beszélő, a komA tantárgyhoz (művelt- munikációs helyzet, a megnyilatkozás célja. ségterülethez) kapcsol- A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek felismerése és ható fejlesztési felada- alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében, szövegalkotásban. tok A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg, stílusárnyalat és stíluseszköz használata. A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a társalgás bizalmas vagy közömbös), felismerése, hatásának elemzése. A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban.


Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.). Stílusérték (alkalmi és állandó). Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi). Stílushatás. Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum). Alakzat (ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron). Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat). Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Jelentéstan


Szókincs, világismeret. Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk a beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, szólások jelentésének és eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs üzenetek jelentése.

A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különböző beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést meghatározó tényezők felisA tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsol- merése. ható fejlesztési felada- A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása közötti összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal. tok Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének megfigyelése, értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű szótárak használata. Kulcsfogalmak/ Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály. Denotatív, fogalmak konnotatív jelentés. Metaforikus jelentés.



Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó. Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés.

Irodalom

Tematikai egység

Előzetes tudás

Érzékenyítés, ráhangolás − esztétikai bevezető


Irodalmi, filmes, zenei és képzőművészeti élmények.

Annak felismertetése, hogy az elemző és értelmező olvasás segíti az élményés tapasztalatszerzést. Annak felismertetése, hogy az irodalomolvasás érzelA tantárgyhoz (művelt- mi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények és a tapasztalatszerzés forrása. ségterülethez) kapcsol- Más kultúrák megismerése iránti igény erősítése. Olyan ismeretek, szempontható fejlesztési felada- rendszerek közvetítése, amelyek segítségével viszonyulni tudnak a műalkotástok okhoz. Fogalmi keret felvázolása a műelemzéshez, művészeti, műnem, műfaj alapvető kérdései, az egyes művészeti ágak elkülönítése, jellemzőik megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Nyelv, szépség, humor kérdései a művészetekben és az irodalomban. Jelek, jelrendszerek hasonlósága és különbözősége a művészetekben és a világban. Valóság és a képzelet összefüggései a műalkotásokban. A tér és az idő mint komponáló eszközrendszer. Tér az irodalomban, idő a képzőművészetben. A „termékeny pillanat” problémája. Rész és egész, ok és okozat szerepe a műalkotásokban és a világban. Az irodalmi nyelv teremtő ereje. Szerző, mű, befogadó viszonya és egymásra való hatása többféle művészeti alkotásban. Kulcsfogalmak/ Nyelv, szépség, humor, valóság, képzelet, fikció, rész, egész, ok, okozat, szerző, mű, befogadó, megértés, művészeti ágak, műnemek. fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás


Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra, római irodalom


Epikai és lírai művek. Elbeszélés és történet. Zeneiség, ritmus. Költői képek típusai. Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Más kultúrák megismerése iránti igény erősítése. Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi alapműveltség építése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadása, értelmezése. Ismeretek/követelmények

Mitológiai történetek és hősök különféle feldolgozásokban; történettípusok. Homérosz: Iliász, Odüsszeia (részletek). Egy szemelvény a görög lírából és prózaepikából. A szerzőkhöz, illetve hősökhöz kapcsolódó toposzok. Szemelvények a római lírából és epikából, pl. Horatius és Vergilius egy műve. A római irodalom jellemző műfajai.



Irodalmi alapformák, történetek és motívumok hatása, továbbélése többféle értelmezésben az európai és a magyar irodalomban, képzőművészetben, filmen. A tanuló − felismer és azonosít alapvető emberi magatartásformákat mitológiai történetekben és eposzokban; − véleményezi a horatiusi életelvek érvényességét; − megismer irodalmi alapformákat, műfajokat és motívumokat; − elemzi a történetmesélés formáit, az elbeszélői nézőpontokat; − felismeri a görög és római kultúra máig tartó hatását. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi konvenciók, kaland, utazás mint cselekményszervező elv; dal, elégia, epigramma, himnusz, hexameter, ekloga, episztola, ars poetica, fabula, archetípus, toposz.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma


Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, konfliktus.

A tantárgyhoz (művelt- Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emberi magatarségterülethez) kapcsol- tásformákkal. Dialogikus művek befogadásának, értelmezésének képessége, ható fejlesztési felada- az erkölcsi gondolkodás fejlesztése. tok Ismeretek/követelmények Az antik görög színház jellemzői. Szophoklész: Antigoné (és az Oidipusz király részlete). Az antik dráma hatása a drámatörténetre. A tanuló − képes dialogikus mű olvasására, befogadására, értelmezésére, egy drámarészlet előadására; − felismer különféle magatartásformákat, konfliktusokat, értékeket és hibákat (harmónia, mértéktartás, hübrisz); ezek elemzésével, értékelésével fejlődik erkölcsi érzéke; − pontosítja a katarzis fogalmát; felismeri, hogy a befogadóra tett hatások változatosak; − képes a műről szóló vélemények kritikus befogadására. Kulcsfogalmak/ Színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, dialógus, akció, fogalmak dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar, katarzis.

Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Világirodalom – Biblia


Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplője. A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása. Bibliai élethelyzetek, magatartásformák, témák, motívumok megismertetése, befogadásának képessége, továbbélő hatásuk tudatosítása. Ismeretek/követelmények

Szemelvények az Ószövetségből (pl. Teremtéstörténet; Káin és Ábel; A vízözön; Bábel tornya; József története, Mózes és a tízparancsolat; próféták; Jónás története; zsoltárok). Szemelvények az Újszövetségből (pl. Máté evangéliuma; példabeszédek, pl. A tékozló fiú; Az irgalmas



szamaritánus; a passió, Pál apostol „szeretethimnusza”; az Apokalipszis egy részlete). A bibliai hagyomány továbbélése az európai és a magyar szóbeli és írásos kultúrában (pl. szókincsben, szólásokban, témákban, motívumokban). A tanuló − megismer/felismer bibliai élethelyzeteket, magatartásformákat, témákat, motívumokat; − tudja néhány közkeletű bibliai szólás, állandósult kifejezés eredetét és jelentését; − ismeri a Bibliához kapcsolódó ünnepek, hagyományok (karácsony, húsvét, pünkösd, vízkereszt stb.) eredetét, tartalmát; − tudatosítja a bibliai motívumok, témák, műfajok továbbélését a kultúrában; − ismeri a Biblia máig tartó hatását az európai irodalomra és művészetre. Kulcsfogalmak/ Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet, zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis. fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz)


Kötet, rím, rímképlet, lírai én, novella, reneszánsz.


A reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói magatartások befogadása révén az azonosulás és kritikai érzék fejlesztése. Művelődéstörténeti és stílustörténeti korszakolás problémáinak tudatosítása. A poétikai műveltség továbbépítése (novella, szonettforma, versciklus). Ismeretek/követelmények

Szemelvények a 14–16. századi európai reneszánsz irodalomból. Az itáliai kora reneszánsz irodalomból: Petrarca: Daloskönyv (egy-két szonett), Boccaccio: Dekameron (egy novella). A tanuló − tudatosítja a legfontosabb reneszánsz eszményeket, értékeket, tárgyakat, témákat; − Petrarca és Boccaccio néhány műve alapján megismerkedik a kor lehetséges/sajátos alkotói magatartásaival (kettősségek: tudós humanizmus és személyes élményanyag, illetve a szórakoztatás szándéka); − pontosítja ismereteit műelemzés alapján a novella műfajáról; felismeri a szonettformát. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Középkori nyelvemlékek


Nyelvtörténeti alapismeretek.

A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése. A tantárgyhoz (műveltAz anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi emlékeinek megségterülethez) kapcsolértése, értelmezése – összefüggésben a középkori írásbeliség szerepének, a ható fejlesztési feladanyelvemlékek jelentőségének tudatosításával. Művelődéstörténeti összefüggétok sek megértése. Ismeretek/követelmények Középkori írásbeliség, műfajok, nyelvemlékek. Halotti beszéd és könyörgés; Ómagyar Mária-siralom. A tanuló


− − −


értelmezi a magyar nyelvű kultúra legkorábbi írásos emlékeit (kötelező művek: HB; ÓMS); megismeri a középkori írásbeliség sajátosságait; tudatosítja a nyelvemlékek szerepét, jelentőségét.


Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció.

Tematikai egység


Janus Pannonius portréja


Időmértékes verselés. Nyelvemlékek. Egy humanista alkotó portréjának megismertetése. Az életmű néhány fontos témájának tudatosítása, értékelése. A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak változó jelentésének megértése. Ismeretek/követelmények

Janus Pannonius lírája, jellemző témái (pl. öntudat, békevágy, betegség): Pannónia dicsérete. Epigrammák és elégiák (pl. Egy dunántúli mandulafáról, Búcsú Váradtól). A tanuló − megismeri egy humanista alkotó portréját, költői és emberi szerepvállalását; személyes élményanyagának költészetformáló szerepét; − tudatosítja, értékeli az életmű néhány fontos témáját, a lírai alany magatartását (pl. költői öntudat, művészi becsvágy, búcsúzás, betegség, katonáskodás, test és lélek); − megismeri néhány fogalom változó jelentését (pl. elégia, epigramma). Kulcsfogalmak/ Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás, irónia, gúny, interkulturalitás. fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás

Balassi Bálint portréja


Ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma.

A Balassi-versekben megjelenített magatartásformák és értékek felismerése. A A tantárgyhoz (műveltszövegvers és dallamra írott énekvers megkülönböztetésének kérdései. Életségterülethez) kapcsolformák találkozásai, értelmezései: végvári élet, költő-lét. ható fejlesztési feladaBalassi Bálint-portré közvetítése. Szövegbefogadási képességek, ritmusérzék tok fejlesztése: ütemhangsúlyos formák ritmizálása, a Balassi-strófa azonosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Balassi Bálint lírája; költői tudatosság; az életmű néhány tematikus és formai jellemzője. Egy katonaének (kompozíció, értékrend). Legalább további két mű értelmezése (szerelmi tematika, pl. Júlia-vers/Célia-vers; istenes tematika, zsoltárparafrázis vagy könyörgésvers, pl. Adj már csendességet). Megformáltság, szerkezet (pl. aranymetszés, hárompillérű kompozíció). A tanuló − megismeri az alkotó költői portréját és magatartását (az életmű 3–4 darabja nyomán); − tudatosítja az életmű megközelítési problémáit;


− −


megkülönbözteti a dallamvers és szövegvers fogalmát; tud ritmizálni ütemhangsúlyos formákat, felismeri a Balassi-strófát.


Kötetkompozíció, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, rímelhelyezkedés, Balassi-strófa.

Tematikai egység


Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare


A drámai műnem. A tragédia. A művekben felvetett erkölcsi problémák mérlegelő megítélése. A végzetszerűség és az egyéni felelős cselekvés dilemmája. Konfliktushelyzetek kezelésének módjai. A műismereti tájékozottság, a kulturális emlékezet növelése (Shakespeareszállóigék felidézése); az angol reneszánsz színház és dráma jellemzői, a shakespeare-i dramaturgia és nyelvezet befogadása. Ismeretek/követelmények

Az angol színház a 16–17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). Shakespeare egy drámája (Hamlet/esetleg Romeo és Júlia vagy más, választott mű). A tanuló − ismer néhány Shakespeare-témát, szállóigét; − képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére, memoriter: egy monológ/részlete; − megérti a befogadói elvárások (korabeli közönség) és a dramaturgia összefüggését; − lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); − alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank verse. fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás

Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század)


Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum.

Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős megítélése. KöteA tantárgyhoz (művelt- lesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya. ségterülethez) kapcsol- A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarchia, szabáható fejlesztési felada- lyok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésének felismertetése. A komikum műfajformáló minőségének és változatainak megértése. Műelemző tok képesség fejlesztése: egy mű részletes elemzése, a hősök jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Ismeretek/követelmények A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia. A francia színház a 17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). Molière: Tartuffe (vagy más műve). A komikum megjelenési formái. A tanuló



−

felismeri a klasszicista normatív esztétika sajátosságait (műfaji hierarchia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggését; − megérti a komikum műfajformáló minőségét és változatait (helyzet- és jellemkomikum); − képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére, memoriter: egy részlet; − alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység, mértéktartás, helyfogalmak zetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, jellemtípus, bizalmas, rezonőr.

Tematikai egység


Látásmód – Zrínyi Miklós


Eposz, eposzi konvenciók (kellékek). A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A hazához való kötődés erősítése, a Zrínyi által képviselt értékek elfogadása. A barokk alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítása, megnevezése. A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Az olvasott művek befogadásának, megértésének támogatása. Ismeretek/követelmények

Magyar barokk irodalom. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek); a barokk eposz (szerkezet; koncepció; embereszmény/a főhős mint Krisztus katonája; értékrend). A tanuló − felismeri a barokk formajegyeit az irodalmi művekben és más művészeti ágakban is, összhangban az irodalommal; − megismeri világkép és műfajok, poétikai/retorikai megoldások összefüggését; − tisztában van az eposzi kellékek hagyományozódásával, az antik és barokk eposzok különbségével (koncepció, szerkezet, értékrend, embereszmény). Kulcsfogalmak/ Barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus, körmondat. fogalmak

Tematikai egység


Világirodalom – az európai irodalom a 18. században


Felvilágosodás, regény. Különböző világlátású művek megjelenített témáinak, élethelyzeteknek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban; az erkölcsi és esztétikai ítélőképesség fejlesztése. A felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák. A szabadság eszményének különböző megközelítései. Az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések megvilágítása. Szemelvények, művek értelmezése. Ismeretek/követelmények

A felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus (ér-



zékenység), rokokó. Művek, szemelvények az angol, francia és német irodalomból. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló − megkülönbözteti az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáit; − megismeri a bölcseleti háttér és a stílusirányzat, műfaj, tematika néhány összefüggését az európai irodalmakból vett egyes szemelvények alapján; − műismereti minimuma: Swift, Voltaire, Goethe egy-egy művének/részletének ismerete. Kulcsfogalmak/ Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és fikció, elbeszélői nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énregény, levélregény, tézisfogalmak regény, ellenutópia, szatíra (szatirikus hangnem).

Tematikai egység

Előzetes tudás

Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel


Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életművének néhány jellemzője.

Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Az egyén és közösség problémáinak A tantárgyhoz (művelt- európai és hazai dimenziói: polgárosodás, parlagiasság. ségterülethez) kapcsol- Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló törekvések megható fejlesztési felada- becsülése. tok A nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása. Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák felismertetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével. Ismeretek/követelmények A 18. század irodalma a felvilágosodás előtt (a kuruc költészethez kapcsolódó irodalmi formák; Mikes Kelemen: Törökországi levelek részlete). A felvilágosodás korának irodalma. Kazinczy Ferenc irodalomszervező tevékenysége és írói munkássága (legalább egy epigrammája). Csokonai Vitéz Mihály portréja; életművének műfaji, formai és stiláris sokszínűsége: A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz és még legalább egy mű (pl. Az estve, Tartózkodó kérelem, A Magánossághoz) alapján. Berzsenyi Dániel portréja; jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A közelítő tél, A magyarokhoz I. és legalább még egy mű (pl. Levéltöredék barátnémhoz, Osztályrészem) értelmezése. Csokonai és Berzsenyi hatása, továbbélése a későbbi magyar költészetben. A tanuló − ismeri Kazinczy tevékenységét; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életének néhány sajátosságát; − tudatosítja a nyelvújítási mozgalom jelentőségét; − tisztában van Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; felismer jellemző stílusirányzatokat, műfajokat, verstípusokat és versformákat; − műismereti minimuma: Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részlet), Kazinczy Ferenc egy epigrammája; Bessenyei György egy értekező prózai részlete; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; A tihanyi Ekhóhoz és egy mű; Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, A magyarokhoz I. és egy mű. − Csokonai és Berzsenyi kapcsán alkalmassá válik legalább 3-4 alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ Nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia, szimultán rit-


fogalmak


mus, bölcseleti óda, elégia, dal, episztola, létösszegzés, időszembesítő verstípus.

Tematikai egység

Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika és realizmus)

Előzetes tudás

Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője.



A nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság viszonyának értelmezése. Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei és erkölcsi törekvések értékelése. A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése. Ismeretek/követelmények

A romantika irodalmának jellemzői (esztétikai elvek, művészi szabadság, stílus- és formajegyek; ironikus látásmód, groteszk minőség). Új műfajok, formák (pl. történelmi regény, bűnügyi történet, drámai költemény, verses regény). Társadalmi típusok (felesleges és karrierista hősök, hivatalnokok) megjelenése a romantikával egyidejű, realista szemléletű művekben. Művek, szemelvények az angol/amerikai, francia, német és orosz irodalomból. A választott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló − felismeri az életművek egymásmellettiségét az 1830-as években (klasszika, romantika, realizmus tendenciái) és a romantika korstílus jellegét, jelentőségét; a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatását; − műismerete: Shelley, Keats, Poe, V. Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin, illetve Balzac, Stendhal, Gogol kiválasztott műveinek/műrészleteinek ismerete; − képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után; − alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet, történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán


Klasszicizmus és romantika. Tragédia. A tragikus hős összeomlása.

Élet-válaszutak a különböző helyzetekben. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A tantárgyhoz (műveltA „nemzeti dráma” mint közös ismeret. ségterülethez) kapcsolA tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus értékelése. ható fejlesztési feladaFelkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére (problematika, tok drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”). Érvelő képesség: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése. Ismeretek/követelmények Katona József: Bánk bán – sok szempontú műértelmezés. Pl. − magánéleti és közéleti konfliktus, alapkérdések;



− a szereplők körei, Bánk összeomlása; a címszereplő megítélésének változatai; − felépítés, szerkezeti megoldások (az V. felvonás szerepe). A tanuló − ismeri a magyar színház történetének néhány sajátosságát (az állandó magyar színház hiányát, törekvéseket a létrehozására); − képes elemezni nemzeti tragédiánk sajátosságait (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”); − memoriter: részlet(ek) a műből; − alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés, drámai nyelv, klasszicizmus és romantika.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály


Romantika; néhány népdal.

Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok, kérdésfelvetések szelA tantárgyhoz (művelt- lemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. Az alségterülethez) kapcsol- kotók műveiben megjelenített egyéni és nemzeti sorsproblémák megértése és ható fejlesztési felada- értékelése. A reformkor-nemzeti romantika-népiesség fogalmak tartalmának, szerepének és jelentőségének felismertetése. Kölcsey- és Vörösmarty-művek tok befogadásának, értelmezésének elősegítése, jelentőségük megértése, elfogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/követelmények Magyar irodalmi élet a 19. század első felében. A reformkori nemzeti romantika. A népiesség programjai. Kölcsey Ferenc alkotói portréja; közéleti szerep, egyéni és közösségi sors. Hymnus és még egy lírai alkotása (pl. Elfojtódás; Vanitatum vanitas; Zrínyi dala; Zrínyi második éneke). Értekező prózája (pl. Nemzeti hagyományok és/vagy a Parainesis részlete). Vörösmarty Mihály portréja. Romantikus világlátás, tematika és képalkotás lírában és drámában a Szózat; Előszó és még egy-két lírai alkotás (pl. Késő vágy; Gondolatok a könyvtárban; Az emberek; A vén cigány) alapján, illetve a Csongor és Tünde értelmezésével (pl. alapkérdések, értékszerkezet, motívumok, műfaji sajátosságok: mesejáték/drámai költemény). A tanuló − ismeri a magyar irodalom néhány sajátosságát a 19. század első felében; − felismeri a reformkor-nemzeti romantika-népiesség fogalmak tartalmát, szerepét és jelentőségét; − tisztában van Kölcsey és Vörösmarty életművének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; − műismereti minimuma: Kölcsey: Hymnus, Huszt és még egy lírai mű, egy értekező prózai részlet; Vörösmarty: Szózat, Előszó és még egy-két lírai mű, valamint a Csongor és Tünde; memoriterek; − Kölcsey és Vörösmarty kapcsán alkalmassá válik legalább négy alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés, intelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, romantikus irónia, drámai költemény.


Tematikai egység



Életmű – Petőfi Sándor


Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petőfi jellemző témáinak, műfajainak, poétikai megoldásainak, versformáinak megkülönböztetése, jellemző hangnemeinek (pl. humor és irónia) befogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására. Petőfi műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/követelmények

Petőfi Sándor életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartás) és jellemző alkotások. A népi szemléletmód hatása; romantika és népiesség. Témák (pl. szerelem, táj, ars poetica), versciklusok; lírai műfajok és líratípusok (pl. dalok, helyzetdalok, ódák, elégiák, rapszódiák; tájlíra, forradalmi látomásvers) és versformák változatossága; A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén és még legalább három–négy lírai alkotás elemző feldolgozása. Verses epika (pl. A helység kalapácsa mint eposzparódia; és/vagy Az apostol. A tanuló − ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Petőfi helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét; − tisztában van a romantikus korstílus és a népiesség stílustendenciájának együtthatásával; − műelemzések során megismeri Petőfi jellemző témáit, műfajait, poétikai megoldásait, versformáit; megkülönbözteti jellemző hangnemeit (pl. humor és irónia); − képes önálló műértelmezés megfogalmazására; − műismereti minimuma: Az Alföld; Nemzeti dal; János vitéz; A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén és még három-négy mű és memoriterek; − képessé válik Petőfi életművének bemutatására (legalább 10–12 lírai és 1–2 verses epikai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ Népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra, látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő. fogalmak

Tematikai egység

Látásmód – Jókai Mór

Előzetes tudás

Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség.



A Jókai-regényekben felmutatott erkölcsi, egyéni és nemzeti-közösségi problémakörök felismerése. Értékek és szerepek konfliktusai. Jókai alkotásmódjának jellemzői, a romantikus ábrázolásmód sajátosságai és a romantikus regény jellemző műfaji változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló véleménykifejtésre. Ismeretek/követelmények

Jókai alkotásainak jellemzői, műfaji változatok az életművében; regényírói művészetének sajátosságai a romantikus prózaepika jegyében.



Jókai Mór: Az arany ember (esetleg más regényének) elemző értelmezése sok szempontú megközelítéssel, pl.: a romantika megjelenési formái; műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, hangnemi és motivikus összetettség. A tanuló − ismeri Jókai helyét a magyar regényirodalom történetében, alkotásmódjának jellemzőit; − felismeri a romantikus ábrázolásmód sajátosságait és a romantikus regény jellemző műfaji változatait; − műismereti minimuma: egy regénye (pl. Az arany ember, Egy magyar nábob, Fekete gyémántok); − egy regényelemzés kapcsán képes önálló szóbeli tétel keretében egy elemzési feladat kifejtő megoldására. Kulcsfogalmak/ Történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, anekdota. fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás


Életmű – Arany János


A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdései. Romantika, népiesség, elbeszélő költemény, életkép, episztola, ballada, ütemhangsúlyos és időmértékes verselési formák, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Arany életútjáról, műveiről; kapcsolat Petőfivel. Az Arany-életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések felvetése és értelmezése. Arany költői szerepének, költészete jellegének megismertetése. Műelemzés, értelmezés: Arany jellemző lírai témái, műfajai, poétikai megoldásai, versformái és néhány verses epikai alkotása. Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására, a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/követelmények

Arany János életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartások) és jellemző alkotások. (Letészem a lantot, Epilogus és legalább még két–három lírai alkotás.) A ballada műfaji sajátosságai; tematikus és szerkesztésmódbeli különbségek a két balladakorszak alkotásaiban (A walesi bárdok és még legalább 1–2 ballada). A Toldi estéje elemző bemutatása. A tanuló − ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Arany költői szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét; − műelemzések során megismeri Arany jellemző lírai témáit, műfajait, poétikai megoldásait, versformáit és néhány verses epikai alkotását; − képes lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására; a Toldi és a Toldi estéje néhány szempontú összevetésére; − műismereti minimuma: A walesi bárdok; Rege a csodaszarvasról; Toldi; Családi kör; további egykét ballada; Toldi estéje; Letészem a lantot; Epilogus és még két-három lírai alkotás (memoriterek is); − képessé válik Arany életművének bemutatására (legalább 5–6 lírai alkotás, 2–3 ballada és a Toldi és a Toldi estéje alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ Elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyos és időmértékes formák fogalmak (és együtthatásuk), verstípusok (idő- és értékszembesítés, létösszegzés). Tematikai egység

Színház- és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája

Órakeret



N: 6 óra E: 4 óra L: 4 óra Előzetes tudás

Alapvető drámai műfajok és formák. A romantika műfaji kevertsége.


Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Annak belátása, hogy a küzdés és a ráhagyatkozó hit egymás erősítői az ember életében. Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a mű megértésének támogatása (a tragédia műfaji változatának jellemzői, filozófiai, bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hősei; többféle világfelfogás egyidejű létezése; a drámai költemény mibenléte. Műértelmezés többféle megközelítésből. Ismeretek/követelmények

Madách Imre: Az ember tragédiája – sok szempontú műértelmezés. A drámai költemény műfajának következménye a szerkezetre és hősökre. Felépítés (cselekményszerkezet: keret- és történeti színek, személyiségközpontúan/lírai szerkezet: tematikus, szétválássorozat). Problematika, történelemszemlélet, bölcseleti háttér (szabadelvűség és pozitivizmus). Az idő, tér, anyag szerepe az emberiség és különböző szellemi irányok történetében. A tanuló − megismeri a drámai költemény műfaji változatának jellemzőit (filozófiai, bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hőseit; értelmezi a művet (lehetőleg többféle megközelítésből); − műismereti minimuma: a Tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből, valamint szállóigévé vált sorok; − alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter, ellenutópia, pozitivizmus.

Tematikai egység


Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele)


Romantika és realizmus, hőstípusok (pl. karrierista hős, a felesleges ember, a hivatalnok). Az epikában a romantika és realizmus együtthatásának, folytonosságának felismertetése, a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőinek értelmezése. Felkészítés világirodalmi alkotások önálló értelmezésére, stílusirányzatok jellemzői jegyeinek felkutatására. Ismeretek/követelmények

A realista és naturalista epika jellemzői (esztétikai elvek, tematika, látásmód, stílus- és formajegyek) a 19. század közepétől; a prózaepika újításai a kis- és nagyepikában. Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújítása (pl. a személyiség, a lírai közvetlenség háttérbe szorulása, a látomás felszabadítása, objektivizálódás). A tanuló − felismeri a romantika és realizmus együtthatását, folytonosságát az epikában; értelmezi a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőit; − megismeri az impresszionista és (pre)szimbolista európai líra néhány sajátosságát; − képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után; néhány lírai alkotás értelmezésére; − műismeret: néhány mű/részlet, pl. Emily Brontë, Dickens, Flaubert, Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij alkotásaiból, illetve Baudelaire, Rimbaud, Rilke, Whitman műveiből;


−


alkalmassá válik egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére.

Kulcsfogalmak/ Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény, polifonikus regény, tolsztojizmus, regényciklus, l’art pour l’art, tiszta költészet, kötetkompozíció, fogalmak hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív líra, tárgyvers.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán


Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent Péter esernyője).

Néhány alapvető emberi léthelyzet megismerése (élet és halál, család, férfi-nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és bűnhődés). Az elbeszélő és A tantárgyhoz (műveltállásfoglalásának viszonya az elbeszélő művekben. Annak belátása, hogy a réségterülethez) kapcsolgióhoz kötődés egyetemes emberi kérdések felvetését is jelentheti. Mikszáth alható fejlesztési feladakotói portréjának közvetítése, alkotásmódjának jellemzői, a novellaelemző tok készség fejlesztése, a mikszáthi történetszövés megfigyelése, egy regény sok szempontú megközelítése. Ismeretek/követelmények A 19. század második felének irodalmi jellemzői – Vajda János. Mikszáth alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében; írásművészetének sajátosságai, stílusszintézise. A jó palócok novelláinak világa (legalább két mű elemzése). Egy Mikszáth-regény (pl. Beszterce ostroma) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek; problematika (pl. megkésettség, dzsentriábrázolás). A tanuló − tisztában van a 19. sz. második fele magyar irodalmának sajátosságaival; − ismeri Mikszáth helyét a magyar prózairodalom (regény és novella) történetében, alkotásmódjának jellemzőit; képes egy regényének sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló novellaértelmezésre; − műismereti minimuma: Vajda János egy műve; Mikszáth egy regénye (házi olvasmány) és két novellája; − alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ fogalmak

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság. A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben alkalmazza a művelt köznyelv nyelvhelyességi normáit. Képes a beszédhelyzetnek, témának, célnak, közönségnek megfelelő szóbeli és írásbeli megnyilatkozásra. Képes szöveghű, értelmező felolvasásra, olvasható, rendezett írásra. Képes használni a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is. Képes arra, hogy önállóan eligazodjon az információk világában; értelmesen tudjon élni az önképzés lehetőségeivel. Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. Képes szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére, e képesség alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített ér-



tékeket, erkölcsi kérdéseket, motivációkat, magatartásformákat. Ismeri a hivatalos írásművek jellemzőit, képes önálló szövegalkotásra ezek gyakori műfajaiban. Képes egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Ismeri a magyar nyelv rendszerét, képes a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, helyesírási jelenségek önálló fölismerésére, a tanultak tudatos alkalmazására. Tudja alkalmazni irodalmi alkotások műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Képes órai eszmecserében, vitában, érvelésben az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, saját véleménye újrafogalmazására. Képes tudásanyagának megfogalmazására, előadására a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, az olvasott, feldolgozott művekről. Be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek főbb jellemzőinek bemutatására, a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű, lényegre törő ismertetésére, értelmezésére. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással.

11–12. évfolyam A magyar nyelvi képzés alapvető és elsődleges célja a felkészülés az érettségire. Ezért az ismeretek elosztása, rendszerezése, arányainak meghatározása az érettségi vizsga követelményeinek alapján történik. Minden ennek rendelődik alá. Alapvető feladat a szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle műfajú és témájú és megjelenésű (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek értelmezésében, szerkezeti és stiláris minőségének értékelésében, saját szövegek alkotásában. A tevékenységek iránya kiterjed a nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálatára, a saját nyelvhasználat kontrolljára; elvárás a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része a helyesírási ismeretek kibővítése. A tanulási képesség továbbfejlesztése, az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta lehetőségekkel. A nyelvi képzés életszerű, gyakorlati tudásösszetevője a kommunikációs zavarok felfedezése, értelmezése, kezelési módok keresése. A nyelvi magatartás és az általános nyelvi kultúra részeként cél a retorikai tudás növelése, ennek keretében néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata); az érvelés technikájának megismerése és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása. Mind a problémamegoldó gondolkodást, mind a kreativitást növeli, ha a tanuló ismeri a deduktív vagy induktív érvelést, a cáfolat módszereit; képes szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozására. Retorikai tudását megfelelően képes használni a tanulásban és a társadalmi nyilvánosságban. A nyelvi tanulmányok eredményeképpen a tanuló képes hosszabb felkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtésre és válogatásra többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítésére. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában kész felelős magatartásra a magyar nyelv értékeinek őrzésében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével felkészül az érettségire és a továbbtanulásra. Az irodalomtanítás alapvető célja irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvitatása. A műveltségépítés szempontja a hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése,



megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepének megértése. Az irodalomértést elmélyítő, az önkifejezést, a gondolkodást támogató tevékenység az egyes művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban; nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek, önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Mind az érvelőképességet, mind a szociális kompetenciák, mind az erkölcsi gondolkodás fejlesztését támogatja a jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (pl. szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztését célozza néhány szerző és mű utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, más művészeti ágakban. Az önálló tájékozódás igényével is összefügg a nyitottság a jelenkori irodalmi szövegek befogadásában, megértésében a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. E témakörben is kívánatos a tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Cél az irodalom határterületeihez tartozó modern kori alkotások feldolgozása, egy-két tipikus írott, digitális és filmes-audiovizuális műfaj megismerése. A kortárs irodalmi élethez tartozik az irodalom megjelenéseinek kutatása, felismerése más közegekben (pl. filmen, rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben – pl. hangoskönyv, rádiójáték, megzenésített vers –, digitális közegben – pl. internetes közlés, multimédiás kiadás –); az adaptáció, a műfajcsere jelensége, jellegzetes megoldásai a posztmodern, kortárs magas művészeti és szórakoztató művekben. Fontos feladat a szórakoztató irodalom hatásának, vonzerejének és csapdáinak értelmezése (pl. tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása, kultuszalkotások megismerése).

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése


Bemeneti és kimeneti mérés a 11. évfolyamon.

Magyar nyelv

Tematikai egység

Előzetes tudás

Kommunikáció


Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció.

A különböző kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelő nyelvi és nem nyelvi jelek használata. Az egyes helyzetek által megkívánt formák megA tantárgyhoz (művelt- sértésének dekódolása, a szándék felismerése, megfelelő kezelése. ségterülethez) kapcsol- A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány taktika elsajátíható fejlesztési feladatok tása. A manipulációs szándékok felismerése. Célzott felkészülés a szóbeli érettségire, az ott elvárt kommunikációs normák felismerése, gyakorlása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeret-



len kommunikációs helyzetben is. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése. A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési szándékának felismerése. A vizsgaszituáció (érettségi, munkahelyi megmérettetés) összetevőinek megértése, a célok, elvárások azonosítása, normák felismerése, sikerességhez vezető stratégiák, magatartásmódok, kommunikációs formák azonosítása, gyakorlása (verbális és nem verbális egyaránt). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kommunikációs zavar. Manipuláció. Elvárás. Megfelelés.

Tematikai egység

Retorika


A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek értelmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kulturált véleménynyilvánítás.

Előzetes tudás

A klasszikus retorika alapfogalmai. A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a megismertetése. A tantárgyhoz (művelt- Önálló beszéd megírásához, annak a hatásos előadásához szükséges nyelvi, ségterülethez) kapcsol- gondolkodási képességek fejlesztése. ható fejlesztési feladatok Célzott felkészülés a szóbeli érettségire a retorikai eszközök használatával, a fontosságuk tudatosításával. Célzott felkészülés az írásbeli érettségire: érvelő fogalmazás. Ismeretek/fejlesztési követelmények A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. Felkészülés az érettségi feleletre. Felkészülés állásinterjúra. A hatásos előadásmód eszközei. A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben. Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó, törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás). Szónoklat, bevezetés, elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem. Érvelés, indukció, dedukció.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Általános nyelvészeti ismeretek


Kommunikáció, jelentéstan.

A tantárgyhoz (művelt- A rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: általános, összefoglaló ismereségterülethez) kapcsol- tek a nyelvről, a nyelv és az ember viszonyáról. Elméleti felkészülés az érettséható fejlesztési feladatok gire. Ismeretek/fejlesztési követelmények A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A kommunikáció univerzális jellege. Jelek, jeltípusok. Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek. Felkészülés az érettségire



(az ismeretek tételek szerinti rendezése). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv, jeltípusok.

Tematikai egység

Pragmatikai ismeretek


Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek.

Előzetes tudás

A sikeres nyelvhasználat: a nyelv működésének, a nyelvhasználatnak a megfigyelése különböző kontextusokban, különböző cél elérésére. Annak megtapasztalása, hogy az emberek hogyan képesek a nyelvi szöveg által közvetített jelenA tantárgyhoz (művelt- tésen túl is hatni, befolyásolni partnerüket, hogyan képesek megnyilatkozásaikségterülethez) kapcsol- kal akár cselekvéseket is végrehajtani. A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése: ható fejlesztési feladatok a magyar nyelv leggyakoribb udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése. Célzott felkészülés a szóbeli érettségire, a vizsga kommunikációs és nyelvhasználati sikerességi feltételei: a kulturált nyelvi viselkedés. Ismeretek/fejlesztési követelmények A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek, a különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményeinek megtapasztalása. A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Megnyilatkozás. Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás. Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). Deixis. Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási).

Tematikai egység

Előzetes tudás

Szövegalkotás


A kommunikációs céloknak megfelelő szövegalkotás. Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak, címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök alkalmazása.

Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és elektronikus A tantárgyhoz (művelt- szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése. ségterülethez) kapcsol- A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a közlés ható fejlesztési feladatok céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő szövegalkotás. Esszéírási gyakorlatok. Felkészülés az írásbeli érettségire: az esszéírásra. Ismeretek/fejlesztési követelmények Lényegre törő, világos felépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészítésekkel). Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Az érvelő esszé szerkezete. Kulcsfogalmak/

Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé.



fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás

Nyelv és társadalom


A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, nyelvi tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek.

A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete. A vitakészség, a meggyőző érvelés fejlesztése: ismeret és véleményalkotás a A tantárgyhoz (művelt- nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés). ségterülethez) kapcsol- Nyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet nyelvhasználatának ható fejlesztési feladatok azonos és eltérő vonásainak, valamint nyelvjárási szövegek jellemzőinek megfigyelése. Elméleti felkészülés az érettségire (az ismeretek tételek szerinti rendezése). Ismeretek/fejlesztési követelmények Nyelvünk helyzete a határon túl. Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma. A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk. A köznyelv jellemzői, használati területe. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre, szókincse. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk. A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra. Kulcsfogalmak/ Nyelvművelés, nyelvtörvény, norma. Nyelvváltozat. Nyelvjárás, regionális köznyelv, fogalmak tájszó. Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv. Szleng, argó.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Nyelvtörténet


A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány alapvető kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása, nyelvjárások.

A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése. A tantárgyhoz (műveltKellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ ségterülethez) kapcsolnyelvei között. Elméleti felkészülés az érettségire (az ismeretek tételek szerinti ható fejlesztési feladatok rendezése). Ismeretek/fejlesztési követelmények Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténeti-nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. Kulcsfogalmak/ Nyelvtípus, nyelvcsalád. Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság.


fogalmak


Nyelvemlék. Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó. Nyelvújítás, ortológus, neológus. Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet.

Irodalom

Tematikai egység

Előzetes tudás

Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke


A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég magyar irodalma.

Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség irányainak összeveA tantárgyhoz (művelt- tése, konfliktusai. Annak felismerése, hogy a magyar kultúra sokszínű törekvéségterülethez) kapcsol- sek együttese. ható fejlesztési feladatok Érvelő bemutatás: a Nyugat jelentősége a magyar kultúrtörténetben; a korban megismertetett stílusirányzatok néhány jellemzőjének azonosítása. Értse egy folyóirat felépítését, tudjon benne tájékozódni. Ismeretek/követelmények A Nyugat mint folyóirat és mozgalom; szerkesztők, kritikusok, nemzedékek; célkitűzések. Juhász Gyula költészetének sajátosságai (pl. impresszionizmus, nosztalgia, emlékezés, legalább egy műve, pl. Tiszai csönd, Milyen volt; életképszerűség, leíró jelleg, pl. Tápai lagzi). Tóth Árpád lírájának jellemzői; tematikája, hangnemei, formái (magányélmény, elégikusság, impresszionizmus stb., legalább egy-két műve, pl. Hajnali szerenád, Esti sugárkoszorú, Elégia egy rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig, Jó éjszakát!). Egy folyóirat (időszaki kiadvány) periodicitása, felépítése, folyóiratcikkek visszakeresése, hivatkozása. A tanuló − felismeri a Nyugat jelentőségét a magyar kultúrtörténetben; alkalmazza a nemzedékkorszakolást későbbi tanulmányai során; − tudja a korban megismert stílusirányzatok néhány jellemzőjét; − műismereti minimuma: Juhász Gyula egy műve, Tóth Árpád egy-két műve. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Életmű – Ady Endre


A Nyugat; stílusirányzatok a századelőn.

Annak megértése, hogy a kulturális hagyományhoz, a nemzethez kötődés, a sorsvállalás sokféle hangon és módon jelentkezhet. A hazaszeretet és haladás kérdései. A tantárgyhoz (művelt- Ady költészetének befogadása: főbb alkotói korszakai, költői szerepe, költészeségterülethez) kapcsol- tének jellege. Műelemzések, összpontosítva Ady jellemző köteteire, szerkesztési ható fejlesztési feladatok módszereire, lírai témáira, poétikai megoldásaira. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Önálló, több szempontú műértelmezések megfogalmazása a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésével is. Ismeretek/követelmények Ady Endre életműve. Kötet- és cikluskompozíció; költői szerepvállalás, az innováció szándéka. Klasszikus



modernség, szecessziós-szimbolista látásmód; a versritmus megújítása. Meghatározó korszakok (pl. költői indulás, világháború), kötetek (pl. Új versek, A halottak élén), témák, motívumok (pl. magyarság, istenes, létharc, látomásszerű tájvers, ars poetica; élet-halál, hajó, ugar ) alapján. Jellemző alkotásainak értelmezése A Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában és még 4-5 mű (memoriterek is), pl. Párisban járt az Ősz; A magyar ugaron; Harc a Nagyúrral; Hunn, új legenda; Bujdosó kuruc rigmusa; Az eltévedt lovas; Emlékezés egy nyár-éjszakára stb., esetleg egy-egy részlet publicisztikájából is). Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. A tanuló − ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Ady helyét, költői szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét; − tisztában van a 20. sz. eleji magyar irodalom sajátosságaival és a megújítás szándékával; − műelemzések során megismeri Ady jellemző köteteit, szerkesztési módszereit, lírai témáit, motívumait, poétikai megoldásait; − képes önálló versértelmezések megfogalmazására; − műismereti minimuma: A Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában és még 4–5 mű; − képessé válik az Ady-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 10 lírai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, tagoló vers, kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Portré – Móricz Zsigmond


Realista és naturalista epika, Móricz egy műve, pl. Hét krajcár vagy Légy jó mindhalálig/Pillangó/Árvácska.

A tantárgyhoz (művelt- Móricz helyének, látásmódjának, kérdésfeltevéseinek, alkotásmódja jellemzőiségterülethez) kapcsol- nek megismerése; felkészítés önálló novellaelemzések megfogalmazására, ható fejlesztési feladatok megvitatására.

Ismeretek/követelmények Móricz alkotásainak jellemzői, írásművészetének sajátosságai; naturalista és realista ábrázolásmódja. Tárgykörök, témák (pl. paraszti, dzsentri; szegénység) és műfaji változatok (novella, elbeszélés, történeti példázat, idill-típusú regény stb.). Novelláinak világa (legalább két mű elemzése, pl. Tragédia, Szegény emberek, Barbárok). Egy Móricz-regény (pl. Úri muri, Rokonok, Sárarany, Az Isten háta mögött) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika (pl. vívódó hősök, dzsentriábrázolás). A tanuló − ismeri Móricz helyét a magyar epika történetében; alkotásmódjának jellemzőit; − képes néhány alkotásának sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló műértelmezésre (novellaelemzések megfogalmazására); − műismereti minimuma: Móricz egy regénye (házi olvasmány) és egy novellája; − alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Realista és naturalista ábrázolásmód, népi írók mozgalma.


Tematikai egység

Előzetes tudás


Avantgárd irányzatok a világirodalomban – a magyar avantgárd


Stílusirányzatok a századfordulón.

A tantárgyhoz (művelt- Modernség és hagyomány kérdésfelvetései a magyar avantgárd irodalomban. A ségterülethez) kapcsol- 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttének, esztétikai elveinek, poétikai megoldáható fejlesztési feladatok sainak feltárása.

Ismeretek/követelmények Futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus: néhány alkotó, néhány irodalmi alkotás (pl. Marinetti, Majakovszkij; Trakl, G. Benn; Apollinaire, Éluard műveiből). A magyar avantgárd sajátosságai, az aktivizmus programja; Kassák Lajos szerepe (egy-két művének ismerete, pl. Mesteremberek; A ló meghal...). A tanuló − megismeri a 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttét, a csoportok, programok szándékait, esztétikai elveit, poétikai megoldásait; − a magyar avantgárd sajátos helyzetét, Kassák szerepét. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, szabad vers, szimultanizmus, önműködő írás, képvers.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Életmű – Kosztolányi Dezső


Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek.

A tantárgyhoz (művelt- A személyiség, az egyediség tisztelete, a közös emberi sorsból fakadó szolidariségterülethez) kapcsol- tás. ható fejlesztési feladatok Kosztolányi jellegzetes lírai témáira, poétikai megoldásaira összpontosító műelemzések. Kis- és nagyepikájából néhány jelentős darab értelmezése.

Ismeretek/követelmények Kosztolányi Dezső életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák; világkép, művészetfelfogás (homo aestheticus); stílusirányzatok (pl. impresszionizmus, expresszionizmus); viszonya az anyanyelvhez. Jellemző lírai tematika; hangnemek, műfajok, versciklusok (pl. A szegény kisgyermek panaszai); Számadáskötet; kis- és nagyszerkezetek; ars poeticák; legalább 4 lírai alkotás, köztük: Hajnali részegség, Halotti beszéd. Novellák (pl. A kulcs, Fürdés stb.) és novellaciklusok (Esti Kornél-novellák). Egy Kosztolányi-regény (pl. Édes Anna, Pacsirta) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika. A tanuló − ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Kosztolányi helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellegét; − tisztában van a Nyugat első nemzedéke tevékenységével, jelentőségével; − műelemzések során megismeri Kosztolányi jellemző lírai témáit, poétikai megoldásait; kis- és nagyepikájának néhány jelentős darabját; − műismereti minimuma: Kosztolányi egy regénye és két novellája; lírai alkotásai, Hajnali részegség, Halotti beszéd és még egy-két műve (memoriter is);


−


képessé válik a Kosztolányi-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 4 lírai alkotás, egy regény, két novella alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.


Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan.


Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula


Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; paródia.

A tantárgyhoz (művelt- A nosztalgia és humor szerepe a műalkotásban és az ember önértelmezésében. ségterülethez) kapcsol- Az alkotói életútra összpontosító bemutatás: Karinthy és Krúdy helye a korható fejlesztési feladatok szakban; alkotás- és látásmódjuk jellemzői. Önálló tájékozódás, műválasztás, műértelmezések, összehasonlító elemzések. Ismeretek/követelmények Karinthy kisepikájának jellemzői választott novella (pl. A cirkusz; Találkozás egy fiatalemberrel; Barabbás) és a Tanár úr kérem karcolatgyűjtemény darabjai alapján. Humorfelfogása (humoreszkjei). Irodalmi karikatúrák (néhány, már megismert szerző/mű és paródiája) az Így írtok ti szemelvényei alapján. Krúdy Gyula írói világa, egyéni hangja legalább egy Szindbád-novella alapján (pl. Negyedik út, Ötödik út); anekdotikusság, az idő és az emlékezés formaalkotó szerepe. A Krúdy-művek atmoszférájának, témáinak, alakjainak, motívumainak megidézése. A tanuló − kijelöli Karinthy és Krúdy helyét a korszakban (újságírás; Nyugat, illetve csoporthoz nem tartozás); ismeri alkotás- és látásmódjuk jellemzőit; − képes néhány alkotás értelmezésére, műelemzések kritikus befogadására, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló műmegközelítésre (pl. novellaelemzések megfogalmazására); − képessé válik összehasonlító elemzésekre (párnovellák, pl. A jó tanuló felel/A rossz tanuló felel; ellentétesek, pl. Magyar dolgozat/Röhög az egész osztály); mű és paródiája összevetésére; novellaciklus és film összehasonlító elemzésére; − műismeret: Karinthy (választható valamely műve); Krúdy egy novellája. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Életmű – Babits Mihály


A Nyugat mint folyóirat és mozgalom.

A tantárgyhoz (művelt- A lét erkölcsi aspektusai a háború, világégés idején. Betegség és prófétai küldeségterülethez) kapcsol- tés értelmezési lehetőségei. Babits főbb alkotói korszakainak, helyének, szereható fejlesztési feladatok pének megismertetése, műértelmezések: jellemző témák, hangnemek, motívumok, poétikai megoldások feltárása. Ismeretek/követelmények Babits Mihály életműve. Pályaszakaszok, kötetek, költői magatartásformák (pl. pályakezdés; világháborúk ideje; kései költészet); életérzések, világkép, értékrend, művészetfelfogás (homo moralis); a bölcseleti, filozófiai érdeklődés hatásai. Magyarság és európaiság. Szerepe a Nyugat mozgalmában; irodalmi kapcsolatai.



Stílusirányzati sokszínűsége (pl. impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus); klasszicizálás, antikizálás; hagyomány és modernség egysége. Jellemző lírai tematika, költői magatartás (békevers, pl. Húsvét előtt; a prófétaszerep elutasítása vagy vállalása, pl. Mint különös hírmondó); versszerkezetek, hangnemek, formák, motívumok gazdagsága (pl. Esti kérdés, Ősz és tavasz között); ars poeticus alkotások (pl. A lírikus epilógja; Cigány a siralomházban; Csak posta voltál). A Jónás könyve mint az ószövetségi példázat parafrázisa. Jónás és az Úr magatartása. Nyelvhasználati és hangnemi összetettség. A tanuló − ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Babits helyét, szerepét a magyar irodalom és a Nyugat történetében; írásművészetének jellegét; − tisztában van a Nyugat első nemzedéke tevékenységével, jelentőségével; − műelemzések során megismeri Babits jellemző lírai témáit, poétikai megoldásait és a Jónás könyvét; − képes Babits-művek önálló értelmezésének megfogalmazására; − műismereti minimuma: Esti kérdés, Ősz és tavasz között, még egy-két műve (memoriter is) és a Jónás könyve; − képessé válik a Babits-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább négy lírai alkotás); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Kulcsfogalmak/ Prófétaság, küldetéstudat, rájátszás. fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás

Életmű – József Attila


József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama.

Annak felismerése, hogy a társadalmi-szociális elkötelezettség és az egyéni lét értelmezése egyszerre van jelen az életműben. Az életmű főbb alkotói korszakaA tantárgyhoz (művelt- inak többféle megközelítésmódot alkalmazó megismertetése. József Attila heségterülethez) kapcsol- lye, szerepe a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellege. ható fejlesztési feladatok Műelemzések: jellemző lírai témák, stílusirányzati jellemzők, poétikai megoldások feltárása. Felkészítés önálló versértelmezések megfogalmazására, vélemények, interpretációk befogadására. Ismeretek/követelmények József Attila életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák (pl. Tiszta szívvel; Tudod, hogy nincs bocsánat); világkép, költészetfelfogás (pl. Ars poetica; Thomas Mann üdvözlése). Jellemző lírai tematika (pl. Külvárosi éj; Óda; Nem emel föl); gondolati költészet 1932–1934 között (pl. Téli éjszaka; Reménytelenül; A város peremén); kései költészet (közéleti, pl. Levegőt; A Dunánál; Hazám; szerelmi, pl. Nagyon fáj; tragikus önsors versek, pl. Karóval jöttél; Talán eltűnök hirtelen...). Versszerkezetek, verstípusok, hangnemek, formák, témák, motívumok (pl. gyermek, éjszaka, külváros, bűntudat) gazdagsága. Komplex költői képek (síkváltások). A tanuló − ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; József Attila helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellegét; − műelemzések során megismeri József Attila jellemző lírai témáit, motívumait, poétikai megoldásait; − képes önálló versértelmezések megfogalmazására; − műismereti minimuma: Külvárosi éj; Óda; Tudod, hogy nincs bocsánat és még 4–5 műve (memoriter is); − képessé válik az életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 12 lírai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben ki-



jelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés, önmegszólítás.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Portré – Radnóti Miklós


Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is). Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga műfajának története.

Költői magatartásformák, jellemző műfajok, témák több szempontú megközelíA tantárgyhoz (műveltségterülethez) tése. A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/követelmények Radnóti Miklós portréja. Életút és életmű egysége (haláltudat, munkaszolgálat, lágervers; idill és tragikum). A kor jellemzői (pl. Töredék), Radnóti tragédiája és költői magatartásformái (jóság, tiltakozás, lázadás, emlékezés, emberség, hazaszeretet, pl. Nem tudhatom, hitvesi költészet, pl. Tétova óda, Levél a hitveshez). Jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében; műveinek formai és stiláris sajátosságai (avantgárd, szabad vers, klasszicizálás stb.). Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és legalább még egy mű alapján, pl. Negyedik ecloga). A Tajtékos ég és a Bori notesz (pl. Erőltetett menet, Razglednicák). A tanuló − tisztában van Radnóti életművének jellegével; a költő helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; Vergilius rá tett hatásával; − felismeri jellemző műfajait, versformáit; − műismereti minimuma: Nem tudhatom, Hetedik ecloga és még két műve; − Radnóti kapcsán alkalmassá válik legalább 4 alkotásának és a műveiről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica.

Tematikai egység

Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza


A 20. századi magyar irodalom néhány jelentős szerzőjének már megismert életműve vagy portréja. A tantárgyhoz (művelt- A lírai beszédmód változatainak értelmezése; a korszakra és az egyes alkotókra jellemző beszédmódok feltárása, néhány jellegzetes alkotás összevetése. Az önségterülethez) kapcsolható fejlesztési álló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására. feladatok Ismeretek/követelmények Előzetes tudás

Szabó Lőrinc költészetének jellege, pl. a Lóci-versek, Az Egy álmai; a Semmiért egészen és versciklusainak (pl. a Tücsökzene) néhány darabja alapján. Weöres Sándor költészetének tematikus és formai változatossága (pl. a Rongyszőnyeg, Magyar etüdök alapján); gondolati költészete; szerepversei, stílusutánzatai (pl. a Psyché szemelvényei). Pilinszky János világlátásának tükröződése költészetében; alkotásmódjának, poétikai megoldásainak, motívumainak sajátosságai (a Harmadnapon és még egy műve alapján, pl. Négysoros, Francia fogoly, Harbach



1944, Apokrif stb.). Márai Sándor életműve néhány epikus szemelvény alapján (pl. Egy polgár vallomásai, A gyertyák csonkig égnek, Napló); esszérészlet (pl. Füves könyv) és lírai alkotás (Halotti beszéd) alapján; az emigráns léthelyzet hatása. Ottlik Géza: Iskola a határon – sok szempontú regényértelmezés. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló − tisztában van az adott 20. századi szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; − műismereti minimum: Szabó Lőrinc egy–két műve, Weöres Sándor egy–két műve; Pilinszky János Harmadnapon és még egy műve; − választhat: Márai Sándor egy–két alkotása; Ottlik Géza egyik műve; − a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.

Kulcsfogalmak/ Szerepvers, stílusutánzás, négysoros. fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás

Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László


Képesség lírai, epikai művek, drámák értelmezésére, önálló feldolgozására.

Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolaA tantárgyhoz (művelt- tos vélemények megosztására. ségterülethez) kapcsol- Annak felismerése, hogy az írói-költői felelősség, szociális-társadalmi együttérható fejlesztési feladatok zés változatos módon, műfajban és tematikában szólalhat meg. Szerzők több szempontú bemutatása, életművük jellege, szerepük a magyar irodalomban. Ismeretek/követelmények Illyés Gyula lírájának sajátosságai az Egy mondat a zsarnokságról és más műve alapján (pl. Bartók, Koszorú); az irodalmi szociográfia műfaja, l. Puszták népe (vagy részletek). Németh László egy regénye (pl. Iszony) vagy egy drámája (pl. II. József; A két Bolyai). Nagy László költői világa, alkotásmódja (pl. népiesség, hosszúénekek, montázstechnika, képrendszer, portrévers, képvers) egy-két műve alapján (pl. Himnusz minden időben; Ki viszi át a szerelmet; József Attila!; Menyegző). Örkény István groteszk látásmódja néhány egyperces novella és/vagy a Tóték alapján. A választott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló − tisztában van az adott 20. századi szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; − műismereti minimuma: Illyés Gyula egy műve; − továbbá választhat: Németh László egy műve; Örkény István néhány műve; Nagy László egy-két műve; esszérészlet Illyés Gyula, Németh László műveiből; − a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.

Kulcsfogalmak/ Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, portrévers, képvers, groteszk látásmód, egyperces novella. fogalmak Tematikai egység

Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható

Órakeret



szerzők, művek)

Előzetes tudás

N: 12 óra E: 6 óra L: 6 óra

A 20. és 21. századi magyar irodalom tendenciái.

Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a vele kapcsolatos vélemények megosztására. A tantárgyhoz (művelt- Annak a belátása, hogy a kortárs törekvések megismerése segíti a körülöttünk ségterülethez) kapcsol- levő világ megértését. ható fejlesztési feladatok Kortárs irodalom: a tájékozottság növelése, az eligazodás támogatása; a fogalmi műveltség bővítése. Kortárs alkotások értelmezése, a művekről szóló vélemények, elemzések mérlegelése. A kortárs irodalmi élet több szempontú bemutatása. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. Ismeretek/követelmények Szemelvények a kortárs szépprózai alkotásokból, lírai művekből, esszéirodalomból. A kortárs dráma és színház világa (egy választott mű elemzése). Irodalmi díjak és díjazottak (a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című regénye). Kortárs irodalmi élet. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló − tisztában van a kortárs irodalomból választott szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével; − megismeri a kortárs irodalom néhány törekvését, sajátosságát, a posztmodern, digitális irodalom, hangoskönyv fogalmát; − választhat műelemzést/műajánlást egyéni olvasmányélményei alapján; − értelmez egy kortárs drámai alkotást (lehetőleg megtekinti színházban/felvételről); − a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. − legalább egy szerző 2–3 lírai vagy 1–2 epikai művének értelmezése) 1980-tól napjainkig). Kulcsfogalmak/ Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv, digitális közlés. fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás

Az irodalom határterületei – a régió kulturális hagyományai


Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató irodalom, slágerszöveg.

Az esztétikai és művészeti tudatosság alakítása, fejlesztése. Az irodalmiság válA tantárgyhoz (művelt- tozó fogalmának áttekintése, példákkal. Több szempontot érintő megbeszélés az ségterülethez) kapcsol- ízlésről, annak kontextusairól, alakulásáról. A művészet kultúraalkotó szerepéható fejlesztési feladatok nek megfigyelése. Más kultúrák megismerésének igénye. A régió hagyományainak, művészeti életének, emlékeinek megismerése. Ismeretek/követelmények A szórakoztató irodalom típusai, hatáskeltő eszközei és sajátos műfajainak jellemzői (pl. fantasy-irodalom, detektívregény, sci-fi, lektűr; dalszöveg). Az irodalom filmen; filmes feldolgozások. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek. A régió kulturális hagyományai. A tanuló − tisztában van az irodalmiság változó fogalmával; − megérti az ízlés kontextuális függőségét;



− − − −

alakul igénye és képessége az ízlés önálló fejlesztésére; fejlődik médiatudatossága, esztétikai és művészeti tudatossága; választhat műelemzést/műajánlást egyéni olvasmányélményei/filmélményei alapján; a tárgykör kapcsán alkalmassá válik a jelenségekről/művekről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Ízlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz, divat, irodalmi ismeretterfogalmak jesztés, digitális kultúra, (filmes) adaptáció. Régió, regionalitás, hagyomány, folklór.


A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérő nyelvváltozatokat. Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket. Az értő, kritikus befogadásra is alapozva képes önálló szövegalkotásra néhány publicisztikai, audiovizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával. Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is. Képes arra, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjon el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjon élni az önképzés lehetőségeivel. Bizonyítja szövegelemzési, szövegértelmezési jártasságát a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek alkalmazásával; a szépirodalmi szövegek mellett képes szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Bizonyítja különféle szövegek megértését a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. A hivatalos írásművek műfajaiban képes önálló szövegalkotásra (pl. önéletrajz, motivációs levél). Képes olvasható, rendezett írásra. Képes szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére, értelmezésére (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képességek alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Képes definíció, magyarázat, prezentáció, értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Bizonyítja a magyar nyelv rendszerének és történetének ismeretét, a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló felismerését, a tanultak tudatos alkalmazását. Átfogó ismerettel bír a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról. Anyanyelvi műveltségének fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés kapcsolatának tudatosítása. Tudja alkalmazni a művek műfaji természetének, poétikai jellemzőinek megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, álláspontokat, motivációkat, magatartásformákat, képes ezek értelmezésére, önálló értékelésére. Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával történő bemutatására, következtetések megfogalmazására. Részt vesz elemző beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját véleményével. Képes az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, újrafogalmazására.



Tájékozott az olvasott, feldolgozott lírai alkotások különböző műfajaiban, poétikai megoldásaiban, kompozíciós eljárásaiban. Képes tudásanyagának többféle szempontot követő megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. Meggyőzően be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetésére. Be tud mutatni műveket, alkotókat a magyar és világirodalom korszakaiból, továbbá a kortárs irodalomból. Képes művek közötti kapcsolatok, témák felismerésére és értékelésére, az evokáció, az intertextualitás példáinak bemutatására. Képes különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú értelmezésére, összevetésére. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására, kifejező szövegmondásra.

9.8.3. Matematika A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését. Megmutathatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban.

A matematika: kulturális örökség; gondolkodásmód; alkotó tevékenység; a gondolkodás örömének forrása; a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője; önálló tudomány; más tudományok segítője; a mindennapi élet része és a szakmák eszköze. A felnőttek gimnáziumában a matematika oktatásának célja a tanulók matematikai kompetenciájának fejlesztése, amivel természetesen növeljük a tanulóink esélyeit az életben, a munkaerőpiacon, az egész életen át tartó tanulásban. A tanuló képes lesz matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modelleket alkotni, használni. Felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezeket pontosan megfogalmazni. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. Képes következtetésre épülő problémamegoldás során az egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. Képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érveket, cáfolatokat megfogalmazni, egyes állításait bizonyítani. Fontos, hogy hangsúlyozottan építsünk a felnőtt tanulók előzetes élet- és munkatapasztalataira. A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása). Fejlesztjük a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítését, a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamat végén a tanulók eljutnak az önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére. A tanulók megismerik a világ számszerű vonatkozásait, összefüggéseit, az ember szempontjából legfontosabb törvényszerűségeket, relációkat. A tantárgyi ismeretek elsajátítását olyan problémák, eljárások alkalmazásával kell segíteni, hogy a tanulók ismerjék fel a matematikának a gyakorlati életben és más ismereteik bővítésében való alkalmazhatóságát. Mindezek elemzéséhez, megismeréséhez, szakmai gyakorlati alkalmazásához legyenek algebrai, halmazelméleti, geometriai ismereteik, melyekkel képessé válnak a világ térbeli, időbeli folyamatainak objektív értelmezésére, a változás, fejlődés tendenciáinak felismerésére. Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése segíti a mindennapokban, a reális tájékozódásban. Mindehhez elengedhetetlen az egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A felnőttek középiskolájában sajátos problémák közepette kell ezt a célt megvalósítani. Egyrészt az iskola itt igen vegyes előképzettségű, korosztályú és motivációjú fiatalokkal – és idősebbekkel — találkozik, másrészt a nappalis időkeretnél kevesebb kontakt órában a tanulókat ugyanarra az érettségi vizsgára kell felkészíteni.



A felnőttoktatási középfokú intézményekbe jelentkezőkről feltételezhető, hogy nagyon különböző felkészültségűek, különböző körülmények között, különböző színvonalon, különböző időpontokban szerezték meg az alapfokú végzettséget. Ezért a középiskola első évfolyama az általános iskolai tananyag alapos, konkrét feladatokhoz kapcsolódó ismétlésével kell, hogy kezdődjön. Az ismétlés során mutassuk meg a tanult matematikai ismeretek rendszerét, az egyes fogalmak kialakulásának és fejlődésének útját, mutassuk meg a folyamatot, amely a probléma felvetésétől a megoldásig vezet. Egy jól strukturált ismétlésből szinte észrevétlenül térhetünk rá az új tananyagra. A felnőttoktatásban hangsúlyosan beletartozik a tananyag feldolgozásának idejébe az az idő, amit a tanuló otthon, önálló tanulással tölt. Ez sok tekintetben igényli a nappalistól eltérő tanítási módszerek alkalmazását. Fontos a tanulók előzetes (nem csak matematikai) ismereteinek elismerése, beépítése az órai munkába (ezek adják a felnőttoktatás előnyeit). A tanulási folyamatot, a tevékenységeket úgy kell megszervezni, hogy növekedjen a tanuló figyelemkoncentrációja, fejlődjön önálló és logikus gondolkodása, kreativitása, problémát és összefüggéseket felismerő, fegyelmezett, precíz, kooperatív munkára való képessége, bővüljön kommunikációs tere (szöveg, ábra, jelrendszer), a folyamatos önellenőrzés iránti igénye. Mindezen célok elérése érdekében a hangsúlyokat a következő területekre, tevékenységekre helyezzük:

Hétköznapok matematikája (gyakorlat, becslés, kerekítés, fejben számolás). Kommunikáció fejlesztése (szöveges problémamegoldás). Szövegek matematikai tartalmának értelmezése, elemzése. Kombinatorika, valószínűség, statisztika elemei. Matematikai modell és alkalmazhatósága. Algoritmus, kiszámíthatóság. Mennyiségek közötti kapcsolat (függvény, illetve valószínűségi) megértése. Többféle megoldási mód keresése. Önellenőrzés módjai (eredmény realitása). Számológép és számítógép használata. A matematika tanítása alkalmazásközpontú, elsősorban az induktív gondolkodásra épít, tevékenységhez kapcsolódik, és az egyre önállóbb tanulói munkára is épít. A tanuló számára a saját hétköznapi teendőin, azok megoldásán át vezet az út a magasabb absztrakciós szint felé. Tudatosítanunk kell, hogy minden más ismeretanyag, információ feldolgozása is a matematikai eszközök használatát igényli. A tanítási óra a gyakorlatból indul ki, és következtetései, eredményei – általánosítva és magasabb szintre emelve – oda is térnek vissza. A matematika jellemzően fontos része az állítások, tételek bizonyítása. Ennek tanítása során maradjunk a tanulóink és a körülmények által adott határokon belül. Lényeg a bizonyítás iránti igénynek, a logikai levezetés szükségességének felismerése. A matematika tanításának kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciák kialakításában. Bevezetünk feladatainkban pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, növekedés, törlesztés, futamidő stb. A matematikához való pozitív hozzáállást nagyban segíthetik a matematika tartalmú játékok és a matematikához kapcsolódó érdekességek, fejtörők és feladványok. A matematika támogatni tudja az elektronikus eszközök, Internet, oktatóprogramok stb. célszerű felhasználását, ezzel a digitális kompetencia fejlődéséhez is hozzájárul. A matematika a kultúrtörténetnek is része. Segítheti a matematikához való pozitív hozzáállást, ha bemutatjuk a tananyag egyes elemeinek a művészetekben való alkalmazását. Ide kapcsolódik a nagy matematikusok életének, munkásságának megismerése. A NAT néhány nagy matematikus nevének ismeretét írja elő: Eukleidész, Pitagorasz, Descartes, Bolyai Farkas, Bolyai János, Thalész, Euler, Gauss, Pascal, Cantor, Erdős, Neumann. A megismerés módszerei között fontos a gyakorlati tapasztalatszerzés, az ismertszerzés fő módszere a tapasztalatokból szerzett információk rendszerezése, igazolása, ellenőrzése, és az ezek alapján elsajátított ismeretanyag alkalmazása. A középiskola első két évfolyamán előkerülnek a korábban már szereplő ismeretek, összefüggések, fogalmak. A fogalmak definiálásán, az összefüggések igazolásán, az ismeretek rendszerezésén, kapcsolataik feltárásán és az alkalmazási lehetőségeik megismerésén van a hangsúly. Ezért a tanulóknak meg kell ismerkedniük a tudományos feldolgozás alapvető módszereivel. (Mindenki által elfogadott



alapelvek/axiómák, már bizonyított állítások, új sejtések, állítások megfogalmazása és azok igazolása, a fentiek összegzése, a nyitva maradt kérdések felsorolása, a következmények elemzése.) A felsorolt célok az alapfokú matematikatanítás céljaihoz képest minőségi ugrást jelentenek, így fontos, hogy változatos módszertani megoldásokkal könnyítsük meg. Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jól tud problémákat megoldani. Gazdasági, sport témájú feladatokkal, geometriai, algebrai szélsőérték-feladattal lehet gyakorlati kérdésekre optimális megoldásokat keresni. A felnőtt tanulók esetében fontos az önálló tanulás, otthoni ismeretszerzés, melynek legfontosabb eszköze napjainkban a számítógép, az internet. Elvárás lehet, hogy egyes adatoknak, fogalmaknak, ismereteknek könyvtárban, interneten nézzenek utána. Ez a kutatómunka hozzájárulhat a tanulók digitális kompetenciájának növeléséhez, ugyanúgy, mint a geometriai és egyéb matematikai programok használata is. A középiskola második szakasza az érettségire felkészítés időszaka, ezért a fejlesztésnek kiemelten fontos tényezője az elemző- és összegzőkészség alakítása. Ebben a két évfolyamban áttekintését adjuk a korábbi évek ismereteinek, eljárásainak, problémamegoldó módszereinek, emellett sok, gyakorlati területen széles körben használható tudást is közvetítünk. Az érettségi előtt már elvárható többféle ismeret együttes alkalmazása. A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit, s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. Minden témában nagy hangsúllyal ki kell térnünk a gyakorlati alkalmazásokra, az ismeretek más tantárgyakban és a hétköznapokban való felhasználhatóságára. A statisztikai kimutatások és az információk kritikus értelmezése, az esetleges manipulációs szándék felfedeztetése hozzájárul a vállalkozói kompetencia fejlesztéséhez, a helyes döntések meghozatalához. Gyakran alkalmazhatjuk a digitális technikát az adatok, problémák gyűjtéséhez, a véletlen jelenségek vizsgálatához. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban és mindennapjaink gyakorlatában is elengedhetetlen. A sorozatok, kamatos kamat témakör kiválóan alkalmas a pénzügyi, gazdasági problémákban való jártasság kialakításra. A témakörökre ebben a kerettantervben szereplő, két-két évfolyamra eső óraszámok tanévenkénti meghatározása az iskola szakmai feladata. A két tanévre előírt ismeretek és fejlesztési követelmények sorát szétválaszthatjuk a tematikai egységek mentén, vagy a tematikai egységeket is megbonthatjuk. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Így pl. a heti három, évi 108 órás időkerettel rendelkező matematika tantárgy kerettanterve tehát évi 11 óra szabad sávot biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. A tematikus egységekhez rendelt óraszámok hozzávetőleges arányokat fejeznek ki, minthogy a tantárgyi sajátosságok következtében az egyes részegységek feldolgozásában átfedések fordulnak elő. (Pl. képletek behelyettesítése, képletgyűjtemények használata a geometria, az algebra, a függvények témakörnél is előfordul, a geometria feladatai nagyrészt szöveges feladatoknak minősülnek, megoldásuk legtöbbször egyenlettel és függvénnyel kapcsolatos.)

matematika heti óraszám éves óraszám

9. évfolyam (36 hét) N E L 4 3 2 144 108 72

10. évfolyam (36 hét) N E L 4 3 2 144 108 72

11. évfolyam (36 hét) N E L 4 3 2 144 108 72

12. évfolyam (31 hét) N E L 5 2 2 155 62 62

A témaköröket tartalmazó táblázatokban a tanévhez kapcsolódó teljes óraszám szerepel.

9–10. évfolyam

Tematikai egység





Ez a mérés szokványos órai írásbeli.

Tematikai egység

Előzetes tudás


1. Gondolkodási és megismerési módszerek


Példák halmazokra, geometriai alapfogalmak, alapszerkesztések. Halmazba rendezés több szempont alapján. Gyakorlat szövegek értelmezésében. A matematikai szakkifejezések adott szinthez illeszkedő ismerete. A valós számok halmazának ismerete. Kommunikáció, együttműködés. A matematika épülése, elveinek bemutatása. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése. Halmazok eszközjellegű használata. Gondolkodás; ismeretek rendszerezési képességének fejlesztése. Önfejlesztés, önellenőrzés segítése, absztrakciós képesség, kombinációs készség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Véges és végtelen halmazok. Végtelen számosság szemléletes fogalma. Matematikatörténet: Cantor. Annak megértése, hogy csak a véges halmazok elemszáma adható meg természetes számmal. Részhalmaz. Halmazműveletek: unió, metszet, különbség. Halmazok közötti viszonyok megjelenítése. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Szöveges megfogalmazások matematikai modellre fordítása. Elnevezések megtanulása, definíciókra való emlékezés. Alaphalmaz és komplementer halmaz. Annak tudatosítása, hogy alaphalmaz nélkül nincs komplementer halmaz. Halmaz közös elem nélküli halmazokra bontása jelentőségének belátása. A megismert számhalmazok: természetes számok, egész számok, racionális számok. A számírás története. A megismert számhalmazok áttekintése. Természetes számok, egész számok, racionális számok elhelyezése halmazábrában, számegyenesen. Valós számok halmaza. Az intervallum fogalma, fajtái. Irracionális szám létezése. Annak tudatosítása, hogy az intervallum végtelen halmaz. Távolsággal megadott ponthalmazok, adott tulajdonságú ponthalmazok (kör, gömb, felező merőleges, szögfelező, középpárhuzamos). Ponthalmazok megadása ábrával. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése (például két feltétellel megadott ponthalmaz). Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”. (Folyamatosan a 9–12. évfolyamon.) Matematikai és más jellegű érvelésekben a logikai műveletek felfedezése, megértése, önálló alkalmazása. A köznyelvi kötőszavak és a matematikai logikában használt kifejezések jelentéstartalmának összevetése. A hétköznapi, nem tudományos szövegekben található matematikai információk felfedezése, rendezése a megadott célnak megfelelően. Matematikai tartalmú (nem tudományos jellegű) szöveg értelmezése. Szöveges feladatok. (Folyamatos feladat a 9–12. évfolyamon: a szöveg alapján a megfelelő matematikai modell megalkotása.) Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladat megoldása és szöveg alapján történő ellenőrzése. Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése. Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése (a szövegben előforduló információk). Figyelem összpontosítása. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás: az indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés. A „minden” és a „van olyan” helyes használata. Nyitott mondatok igazsághalmaza, a szemléltetés módjai. A „minden” és a „van olyan” helyes használata.



Halmazok eszközjellegű használata. A matematikai bizonyítás. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás (folyamatos feladat a 9–12. évfolyamokon). Matematikatörténet: Eukleidész. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás megkülönböztetése. Érvelés, vita. Érvek és ellenérvek. Ellenpélda szerepe. Mások gondolataival való vitába szállás és a kulturált vitatkozás. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont (pl. a saját és a vitapartner szempontjának) egyidejű követése. Állítás és megfordítása. „Akkor és csak akkor” típusú állítások. Az „akkor és csak akkor” használata. Feltétel és következmény felismerése a „Ha …, akkor …” típusú állítások esetében. Korábbi, illetve újabb (saját) állítások, tételek jelentésének elemzése. Bizonyítás. Gondolatmenet tagolása. Rendszerezés (érvek logikus sorrendje). Következtetés megítélése helyessége szerint. A bizonyítás gondolatmenetére, bizonyítási módszerekre való emlékezés. Kidolgozott bizonyítás gondolatmenetének követése, megértése. Példák a hétköznapokból helyes és helytelenül megfogalmazott következtetésekre. Egyszerű kombinatorikai feladatok: leszámlálás, sorba rendezés, gyakorlati problémák. Kombinatorika a mindennapokban. Rendszerezés: az esetek összeszámlálásánál minden esetet meg kell találni, de minden esetet csak egyszer lehet számításba venni. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Esetfelsorolások, diszkusszió (pl. van-e ismétlődés). Sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás; a sikertelenség okának feltárása (pl. minden feltételre figyelt-e). A gráffal kapcsolatos alapfogalmak (csúcs, él, fokszám). Egyszerű hálózat szemléltetése. Gráfok alkalmazása problémamegoldásban. Számítógépek egy munkahelyen, elektromos hálózat a lakásban, település úthálózata stb. szemléltetése gráffal. Gondolatmenet megjelenítése gráffal. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Unió, metszet, különbség, komplementer halmaz. Gráf csúcsa, éle, csúcs fokszáma. Logikai művelet (NEM, ÉS, VAGY. „Ha …, akkor …”). Feltétel és következmény. Sejtés, bizonyítás, megcáfolás. Ellentmondás. Faktoriális.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2. Számtan, algebra


Előzetes tudás

Számolás racionális számkörben. Prímszám, összetett szám, oszthatósági szabályok. Hatványjelölés. Egyszerű algebrai kifejezések ismerete, zárójel használata. Egyenlet, egyenlet megoldása. Egyenlőtlenség. Egyszerű szöveg alapján egyenlet felírása (modell alkotása), megoldása, ellenőrzése.


Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban, tapasztalatszerzés. Problémakezelés és -megoldás. Algebrai kifejezések biztonságos ismerete, kezelése. Szabályok betartása, tanultak alkalmazása. Első- és másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek megoldási módszerei, a megoldási módszer önálló kiválasztási képességének kialakítása. Gyakorlati problémák matematikai modelljének felállítása, a modell hatókörének vizsgálata, a kapott eredmény összevetése a valósággal; ellenőrzés fontossága. A problémához illő számítási mód kiválasztása, eredmény kerekítése a tartalomnak megfelelően. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotás adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Számológép használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Számelmélet elemei. A tanult oszthatósági szabályok. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, leg-



kisebb közös többszörös. Relatív prímek. Matematikatörténeti és számelméleti érdekességek (pl. végtelen sok prímszám létezik, tökéletes számok, barátságos számok, Eukleidész. Mersenne, Euler, Fermat). A tanult oszthatósági szabályok rendszerezése. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása a felbontás segítségével. Egyszerű oszthatósági feladatok, szöveges feladatok megoldása. Gondolatmenet követése, egyszerű gondolatmenet megfordítása. Érvelés. Hatványozás 0 és negatív egész kitevőre. Permanencia elv. Fogalmi általánosítás: a korábbi definíció kiterjesztése. A hatványozás azonosságai. Korábbi ismeretekre felelevenítése, rendszerezés. Számok abszolút értéke. Egyenértékű definíció (távolsággal adott definícióval). Különböző számrendszerek. A helyi értékes írásmód lényege. Kettes számrendszer. Matematikatörténet: Neumann János. A különböző számrendszerek egyenértékűségének belátása. Számok normálalakja. Az egyes fogalmak (távolság, idő, terület, tömeg, népesség, pénz, adat stb.) mennyiségi jellemzőinek kifejezése számokkal, mennyiségi következtetések. Számolás normálalakkal írásban és számológép segítségével. A természettudományokban és a társadalomban előforduló nagy és kis mennyiségekkel történő számolás. Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás. Számolási szabályok, zárójelek használata. Régebbi ismeretek mozgósítása, összeillesztése, felhasználása. Szöveges számítási feladatok a természettudományokból, a mindennapokból (pl. százalékszámítás: megtakarítás, kölcsön, áremelés, árleszállítás, bruttó ár és nettó ár, áfa, jövedelemadó, járulékok, élelmiszerek százalékos összetétele). A növekedés és csökkenés kifejezése százalékkal („mihez viszonyítunk?”). Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). Számológép használata. Az értelmes kerekítés megtalálása. (a ± b)2, (a ± b)3 polinom alakja, a 2 − b 2 szorzat alakja. Azonosság fogalma. Ismeretek tudatos memorizálása (azonosságok). Geometria és algebra összekapcsolása az azonosságok igazolásánál. Egyszerű feladatok polinomok, illetve algebrai törtek közötti műveletekre. Tanult azonosságok alkalmazása. Algebrai tört értelmezési tartománya. Algebrai kifejezések egyszerűbb alakra hozása. Ismeretek felidézése, mozgósítása (pl. szorzattá alakítás, tört egyszerűsítése, bővítése, műveletek törtekkel). Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekből. A képlet értelmének, jelentőségének belátása. Helyettesítési érték kiszámítása képlet alapján. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Különböző módszerek alkalmazása ugyanarra a problémára (behelyettesítő módszer, ellentett együtthatók módszere). Elsőfokú egyenletre, egyenlőtlenségre, egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok. A mindennapokhoz kapcsolódó problémák matematikai modelljének elkészítése (egyenlet, egyenlőtlenség, illetve egyenletrendszer felírása); a megoldás ellenőrzése, a gyakorlati feladat megoldásának összevetése a valósággal (lehetséges-e?). Egy abszolút értéket tartalmazó egyenletek. x + c = ax + b . Definíciókra való emlékezés. A négyzetgyök definíciója. A négyzetgyök azonosságai. Számológép használata. A négyzetgyök azonosságainak használata konkrét esetekben. A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet. Különböző algebrai módszerek alkalmazása ugyanarra a problémára (szorzattá alakítás, teljes négyzetté kiegészítés). Ismeretek tudatos memorizálása (rendezett másodfokú egyenlet és megoldóképlet összekapcso-



lódása). A megoldóképlet biztos használata. Másodfokú egyenletre vezető gyakorlati problémák, szöveges feladatok. Matematikai modell (másodfokú egyenlet) megalkotása a szöveg alapján. A megoldás ellenőrzése, gyakorlati feladat megoldásának összevetése a valósággal (lehetséges-e?). Gyöktényezős alak. Másodfokú polinom szorzattá alakítása. Algebrai ismeretek alkalmazása. Gyökök és együtthatók összefüggései. Önellenőrzés: egyenlet megoldásának ellenőrzése. Néhány egyszerű magasabb fokú egyenlet megoldása. Annak belátása, hogy vannak a matematikában megoldhatatlan problémák. Egyszerű négyzetgyökös egyenletek. Megoldások ellenőrzése.

ax + b = cx + d .

Másodfokú egyenletrendszer. A behelyettesítő módszer. Egyszerű másodfokú egyenletrendszer megoldása. A behelyettesítő módszerrel is megoldható feladatok. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Egyszerű másodfokú egyenlőtlenségek. ax 2 + bx + c ≥ 0 (vagy > 0) alakra visszavezethető egyenlőtlenségek ( a ≠ 0 ). Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. Másodfokú függvény eszközjellegű használata. Példák adott alaphalmazon ekvivalens és nem ekvivalens egyenletekre, átalakításokra. Alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz. Hamis gyök, gyökvesztés. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Halmazok eszközjellegű használata. Összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. Gyakorlati példa minimum és maximum probléma megoldására. Geometria és algebra összekapcsolása az azonosság igazolásánál. Gondolatmenet megfordítása. Kulcsfogalmak/fogalmak

Hatvány. Normálalak. Egyenlet. Alaphalmaz, értelmezési tartomány. Azonosság. Ekvivalens egyenlet. Hamis gyök. Első- és másodfokú egyenlet, diszkrimináns. Egyenletrendszer. Egyenlőtlenség. Számtani közép, mértani közép.



3. Összefüggések, függvények, sorozatok


Halmazok. Hozzárendelés fogalma. Grafikonok készítése, olvasása. Pontok ábrázolása koordináta-rendszerben. Összefüggések, folyamatok megjelenítése matematikai formában (függvénymodell), vizsgálat a grafikon alapján. A vizsgálat szempontjainak kialakítása. Függvénytranszformációk algebrai és geometriai megjelenítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A függvény megadása, elemi tulajdonságai. Ismeretek tudatos memorizálása (függvénytani alapfogalmak). Alapfogalmak megértése, konkrét függvények elemzése a grafikonjuk alapján. Időben lejátszódó valós folyamatok elemzése grafikon alapján. Számítógép használata a függvények vizsgálatára. A lineáris függvény, lineáris kapcsolatok. A lineáris függvények tulajdonságai. Az egyenes arányosság. A lineáris függvény grafikonjának meredeksége, ennek jelentése lineáris kapcsolatokban. Táblázatok készítése



adott szabálynak, összefüggésnek megfelelően. Időben lejátszódó történések megfigyelése, a változás megfogalmazása. Modellek alkotása: lineáris kapcsolatok felfedezése a hétköznapokban (pl. egységár, a változás sebessége). Lineáris függvény ábrázolása paraméterei alapján. Számítógép használata a lineáris folyamat megjelenítésében. Az abszolútérték-függvény. Az x a ax + b függvény grafikonja, tulajdonságai ( a ≠ 0 ). Ismeretek felidézése (függvénytulajdonságok). A négyzetgyökfüggvény. Az x a x ( x ≥ 0 ) függvény grafikonja, tulajdonságai. Ismeretek felidézése (függvénytulajdonságok). A fordított arányosság függvénye. x a

a ( ax ≠ 0 ) grafikonja, tulajdonságai. x

Ismeretek felidézése (függvénytulajdonságok). Függvények alkalmazása. Valós folyamatok függvénymodelljének megalkotása. A folyamat elemzése a függvény vizsgálatával, az eredmény összevetése a valósággal. A modell érvényességének vizsgálata. Számítógép alkalmazása (pl. függvényrajzoló program). Egyenlet, egyenletrendszer grafikus megoldása. Egy adott probléma megoldása két különböző módszerrel. Az algebrai és a grafikus módszer összevetése. Számítógépes program használata. Az x a ax 2 + bx + c (a ≠ 0) másodfokú függvény ábrázolása és tulajdonságai. Függvénytranszformációk áttekintése az x a a( x − u ) 2 + v alak segítségével. Ismeretek felidézése (algebrai ismeretek és függvénytulajdonságok ismerete). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Függvény. Valós függvény. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsőértékhely, szélsőérték. Alapfüggvény. Függvénytranszformáció. Lineáris kapcsolat. Meredekség. Grafikus megoldás.


4. Geometria


Előzetes tudás

Térelemek, illeszkedés. Sokszögek, háromszögek alaptulajdonságai, négyszögek csoportosítása; speciális háromszögek és négyszögek elnevezése, felismerése, alaptulajdonságaik. Alapszerkesztések, háromszög szerkesztése alapadatokból. Háromszög köré írt kör és beírt kör szerkesztése. Háromszögek egybevágósága. Kör és gömb, hasábok, hengerek és gúlák felismerése, alaptulajdonságaik. A Pitagorasz-tétel ismerete.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható Fejlesztési feladatok

Tájékozódás a térben. Számítások síkban és térben. A geometriai transzformációk alkalmazása problémamegoldásban. A szimmetria szerepének felismerése a matematikában, a valóságban. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése. Tájékozódás valóságos viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján. Összetett számítási probléma lebontása, számítási terv készítése (megfelelő részlet kiválasztása, a részletszámítások logikus sorrendbe illesztése). Valós probléma geometriai modelljének megalkotása, számítások a modell alapján, az eredmények összevetése a valósággal; a valóságos tárgyak formájának és a tanult formáknak az összevetése, gyakorlati számítások (henger, hasáb, kúp, gúla, gömb). Korábbi ismeretek mozgósítása. Számológép, számítógép használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Geometriai alapfogalmak. Térelemek, távolságok és szögek értelmezése. (Folyamatosan a 9‒10. évfolya-



mon.) Idealizáló absztrakció: pont, egyenes, sík, síkidomok, testek. Vázlat készítése. A háromszög nevezetes vonalai, körei. Oldalfelező merőlegesek, belső szögfelezők, magasságvonalak, középvonalak tulajdonságai. Körülírt kör, beírt kör. A definíciók és tételek pontos ismerete, alkalmazása. Konvex sokszögek általános tulajdonságai. Átlók száma, belső szögek összege. Szabályos sokszög belső szöge. Fogalmak alkotása specializálással: konvex sokszög, szabályos sokszög. Kör és részei, kör és egyenes. Ív, húr, körcikk, körszelet. Szelő, érintő. Fogalmak pontos ismerete. A körív hossza. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körív hossza között (szemlélet alapján). Együtt változó mennyiségek összetartozó adatpárjainak vizsgálata. A körcikk területe. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körcikk területe között. Együtt változó mennyiségek összetartozó adatpárjainak vizsgálata. A szög mérése. A szög ívmértéke. Mérés, mérési elvek megismerése. Mértékegység-választás, mérőszám. Thalész tétele. A matematika mint kulturális örökség. Ismeretek tudatos memorizálása. Állítás és megfordításának gyakorlása. Pitagorasz-tétel alkalmazásai. (Koordináta-geometria előkészítése.) Ismeretek mozgósítása, rendszerezése problémamegoldás érdekében. Állítás és megfordításának gyakorlása. A tengelyes és a középpontos tükrözés, az eltolás, a pont körüli elforgatás. A transzformációk tulajdonságai. A geometriai vektorfogalom. A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása. Egybevágóság, szimmetria. Szimmetria felismerése a matematikában, a művészetekben, a környezetünkben található tárgyakban. Szimmetrikus négyszögek. Négyszögek csoportosítása szimmetriáik szerint. Szabályos sokszögek. Fogalmak alkotása specializálással. Egyszerű szerkesztési feladatok. Szerkesztési eljárások gyakorlása. Szerkesztési terv készítése, ellenőrzés. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Pontos, esztétikus munkára nevelés. Vektorok összege, két vektor különbsége. Műveleti analógiák (összeadás, kivonás). Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Arányos osztás. A hasonlósági transzformáció. A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása. Hasonló alakzatok. A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása: a megfelelő szakaszok hosszának aránya állandó, a megfelelő szögek egyenlők, a kerület, a terület, a felszín és a térfogat változik. A háromszögek hasonlóságának alapesetei. Szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése. Ismeretek tudatos memorizálása. A hasonlóság alkalmazásai. Háromszög súlyvonalai, súlypontja, hasonló síkidomok kerületének, területének aránya. Új ismeretek matematikai alkalmazása. Magasságtétel, befogótétel a derékszögű háromszögben. Két pozitív szám mértani közepe. Ismeretek tudatos memorizálása, alkalmazása szakaszok hosszának számolásánál, szakaszok szerkesztésénél. A hasonlóság gyakorlati alkalmazásai. Távolság, szög, terület a tervrajzon, térképen. Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése: geometriai modell. Hasonló testek felszínének, térfogatának aránya.



Annak tudatosítása, hogy nem egyformán változik egy test felszíne és térfogata, ha kicsinyítjük vagy nagyítjuk. Vektor szorzása valós számmal. Új műveletfogalom kialakítása és gyakorlása. Vektorok felbontása összetevőkre. Ismeretek mozgósítása új helyzetben. Emlékezés korábbi információkra. Bázisvektorok, vektorkoordináták. Elnevezések, jelek és egyéb megállapodások megjegyzése. Emlékezés definíciókra. Hegyesszög szinusza, koszinusza, tangense és kotangense. A Pitagorasz-tétel és a hegyesszög szögfüggvényeinek alkalmazása a derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására. Távolságok és szögek számítása gyakorlati feladatokban, síkban és térben. A valós problémák matematikai (geometriai) modelljének megalkotása, a problémák önálló megoldása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tér, sík, egyenes, pont. Sokszög. Háromszög, négyszög, speciális háromszög, speciális négyszög. Belső szög, külső szög, átló. Kerület, terület. Egybevágó, hasonló. Szimmetria. Arány. Vektor, vektorművelet. Szinusz, koszinusz, tangens, kotangens.


5. Valószínűség, statisztika


Előzetes tudás

Valószínűségi kísérletek elvégzése, elemzése. Táblázatok, diagramok olvasása. Százalékszámítás.


A valószínűség fogalmának mélyítése: ismeretek rendszerezése, tapasztalatszerzés újabb kísérletekkel, a kísérletek kiértékelése (relatív gyakoriság, eloszlás), következtetések. Diagram, vonaldiagram, oszlopdiagram, kördiagram készítése, olvasása. Táblázat értelmezése, készítése. Számítógép használata az adatok rendezésében, értékelésében, ábrázolásában. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Statisztikai adatok és ábrázolásuk (gyakoriság, relatív gyakoriság, eloszlás, kördiagram, oszlopdiagram, vonaldiagram). Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása. Együtt változó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése. Diagramok, táblázatok olvasása, készítése. Grafikai szervezők összevetése más formátumú dokumentumokkal, következtetések levonása írott, ábrázolt és számszerű információ összekapcsolásával. Számítógép használata. Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz. A statisztikai mutatók nyújtotta információk helyes értelmezése. Nagy adathalmaz vizsgálata kevés statisztikai jellemzővel: előnyök és hátrányok. Véletlen esemény és bekövetkezésének esélye, valószínűsége. A véletlen esemény szimmetria alapján, logikai úton vagy kísérleti úton megadható, megbecsülhető esélye, valószínűsége. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Adat. Diagram, táblázat. Módusz, medián, átlag. Véletlen kísérlet. Biztos esemény, lehetetlen esemény. Gyakoriság, relatív gyakoriság, esély, valószínűség.

A tananyag rendszerezése




Rövid összefoglalás, miről is szól, milyen témakörökkel foglalkozik a matematika, ill. milyen elemeivel ismerkedhettek meg az elmúlt tanulási szakaszban.

Tematikai egység

Szabadon felhasználható órakeret


A tanulói egyéni munkákra, azok közös elemzésére, felzárkóztatásra, alapos, kritikus, az osztály nyilvánossága előtti értékelésére fordítani.


Gondolkodási és megismerési módszerek − Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete; számhalmazok ismerete. − Értsék és jól használják a matematikai logikában megtanult szakkifejezéseket a hétköznapi életben. − Definíció, tétel felismerése, az állítás és a megfordításának felismerése; bizonyítás gondolatmenetének követése. − Egyszerű leszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gondolatmenetének rögzítése szóban, írásban. − Gráffal kapcsolatos alapfogalmak ismerete. Alkalmazzák a gráfokról tanult ismereteiket gondolatmenet szemléltetésére, probléma megoldására. Számtan, algebra − Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai kifejezésekkel; a tanultak alkalmazása a matematikai problémák megoldásában (pl. modellalkotás szöveg alapján, egyenletek megoldása, képletek értelmezése); egész kitevőjű hatványok, azonosságok. − Elsőfokú, másodfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. − Elsőfokú és másodfokú (egyszerű) kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. − Egyismeretlenes egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. − Az időszak végére elvárható a valós számkör biztos ismerete, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazása. − A tanulók képesek a matematikai szöveg értő olvasására, tankönyvek, keresőprogramok célirányos használatára, szövegekből a lényeg kiemelésére. Összefüggések, függvények, sorozatok − A függvény megadása, a szereplő halmazok ismerete (értelmezési tartomány, értékkészlet); valós függvény alaptulajdonságainak ismerete. − A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon). − Egyszerű függvénytranszformációk végrehajtása. − Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alapján. − Függvénymodell készítése lineáris kapcsolatokhoz; a meredekség. − A tanulók tudják az elemi függvényeket ábrázolni koordináta-rendszerben, és a legfontosabb függvénytulajdonságokat meghatározni, nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, és különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. Geometria − Térelemek ismerete; távolság és szög fogalma, mérése. − Nevezetes ponthalmazok ismerete, szerkesztésük.



−

A tanult egybevágósági és hasonlósági transzformációk és ezek tulajdonságainak ismerete. − Egybevágó alakzatok, hasonló alakzatok; két egybevágó, illetve két hasonló alakzat több szempont szerinti összehasonlítása (pl. távolságok, szögek, kerület, terület, térfogat). − Szimmetria ismerete, használata. − Háromszögek tulajdonságainak ismerete (alaptulajdonságok, nevezetes vonalak, pontok, körök). − Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások elvégzése Pitagorasz-tétellel és a hegyesszögek szögfüggvényeivel; magasságtétel és befogótétel ismerete. − Szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak ismerete. − Vektor fogalmának ismerete; három új művelet ismerete: vektorok összeadása, kivonása, vektor szorzása valós számmal; vektor felbontása, vektorkoordináták meghatározása adott bázisrendszerben. − Kerület, terület, felszín és térfogat szemléletes fogalmának kialakulása, a jellemzők kiszámítása (képlet alapján); mértékegységek ismerete; valós síkbeli, illetve térbeli probléma geometriai modelljének megalkotása. − A geometriai ismeretek bővülésével, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása után fejlődött a tanulók dinamikus geometriai szemlélete, diszkussziós képessége. − A háromszögekről tanult ismeretek bővülésével a tanulók képesek számítási feladatokat elvégezni, és ezeket gyakorlati problémák megoldásánál alkalmazni. − A szerkesztési feladatok során törekednek az igényes, pontos munkavégzésre. Valószínűség, statisztika − Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása. − Táblázat olvasása és készítése; diagramok olvasása és készítése. − Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezése, meghatározása. − Véletlen esemény, biztos esemény, lehetetlen esemény, véletlen kísérlet, esély/valószínűség fogalmak ismerete, használata. − Nagyszámú véletlen kísérlet kiértékelése, az előzetesen „jósolt” esélyek és a relatív gyakoriságok összevetése. − A valószínűség-számítási, statisztikai feladatok megoldása során a diákok rendszerező képessége fejlődött. A tanulók képesek adatsokaságot jellemezni, ábrákról adatsokaság jellemzőit leolvasni. Szisztematikus esetszámlálással meg tudják határozni egy adott esemény bekövetkezésének esélyét.

11–12. évfolyam

Tematikai egység


Órakeret N: 16 óra E: 8 óra L: 8 óra.

Órai írásbeli és szóbeli és egy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési folyamat. Az érettségi előtt az előző évek érettségi feladatainak megoldása.


Gondolkodási és megismerési módszerek

Órakeret N: 20 óra E: 10 óra L: 9 óra.



Előzetes tudás

Sorbarendezési, leszámlálási problémák megoldása. Gráffal kapcsolatos alapfogalmak.


Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Mintavétel céljának, értelmének megértése. Gráfokkal kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővítése, konkrét példák alapján gráfokkal kapcsolatos állítások megfogalmazása. A modellhasználati, modellalkotási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Vegyes kombinatorikai feladatok, kiválasztási feladatok. A kombinatorika alkalmazása egyszerű geometriai feladatokban. Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel. Matematikatörténet: Erdős Pál. Modell alkotása valós problémához: kombinatorikai modell. Binomiális együtthatók. Jelek szerepe, alkotása, használata: célszerű jelölés megválasztásának jelentősége a matematikában. Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Fokszámösszeg és az élek száma közötti összefüggés. Matematikatörténet: Euler. Modell alkotása valós problémához: gráfmodell. Megfelelő, a problémát jól tükröző ábra készítése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Gráf. Mintavétel visszatevéssel, visszatevés nélkül.


2. Számtan, algebra


Előzetes tudás

Hatvány fogalma egész kitevőre, hatványozás azonosságai. Egyenlet, egyenlőtlenség megoldása. Ekvivalens egyenlet fogalma.


Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: valós problémák megoldása megfelelő modell választásával. A matematika alkalmazása más tudományokban. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. A matematika épülésének elvei: létező fogalom újraértelmezése, kiterjesztése. A fogalmak kiterjesztése követelményeinek megértése. Függvénytulajdonság alkalmazása egyenlet megoldásánál (pl. szigorú monotonitás). Ismeretek/fejlesztési követelmények

n-edik gyök. A négyzetgyök fogalmának általánosítása. A matematika belső fejlődésének felismerése, új fogalmak alkotása. Hatványozás pozitív alap és racionális kitevő esetén. Fogalmak módosítása újabb tapasztalatok, ismeretek alapján. A hatványfogalom célszerű kiterjesztése, permanenciaelv alkalmazása. Hatványozás azonosságainak alkalmazása. Példák az azonosságok érvényben maradására. Ismeretek tudatos memorizálása. Ismeretek mozgósítása. A definíciók és a hatványozás azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható exponenciális egyenletek. Modellek alkotása (algebrai modell): exponenciális egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás). A logaritmus értelmezése. Korábbi ismeretek felidézése (hatvány fogalma). Zsebszámológép használata, táblázat használata. Annak felismerése, hogy a technika fejlődésének alapja a matematikai tudás.



A logaritmus azonosságai. A hatványozás és a logaritmus kapcsolatának felismerése. A definíciók és a logaritmus azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható logaritmusos egyenletek. Modellek alkotása (algebrai modell): logaritmus alkalmazásával megoldható egyszerű exponenciális egyenletek; ilyen egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás). Kulcsfogalmak/fogalmak



n-edik gyök. Racionális kitevőjű hatvány. Exponenciális növekedés, csökkenés. Logaritmus.

3. Összefüggések, függvények, sorozatok


Függvénytani alapfogalmak. Hatványozás azonosságai. Négyzetgyök. Függvény megadása, tulajdonságai. Hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése. A folyamatok elemzése a függvényelemzés módszerével. Tájékozódás az időben: lineáris folyamat, exponenciális folyamat. A matematika és a valóság: matematikai modellek készítése, vizsgálata. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően. Sorozat vizsgálata; rekurzió, képletek értelmezése. Ismerethordozók használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Szögfüggvények kiterjesztése, trigonometrikus alapfüggvények (sin, cos, tg). A kiterjesztés szükségességének, alapgondolatának megértése. Időtől függő periodikus jelenségek kezelése. A trigonometrikus függvények transzformációi: f (x ) + c , f (x + c) ; cf (x ) ; f (cx) . Tudatos megfigyelés a változó szempontok és feltételek szerint. Az exponenciális függvények. Permanenciaelv alkalmazása. Exponenciális folyamatok a természetben és a társadalomban. Modellek alkotása (függvénymodell): a lineáris és az exponenciális növekedés/csökkenés matematikai modelljének összevetése konkrét, valós problémákban (például: népesség, energiafelhasználás, járványok stb.). A logaritmusfüggvények vizsgálata. Logaritmus alapfüggvények grafikonja, jellemzésük. A logaritmusfüggvény mint az exponenciális függvény inverze. Függvénynek és inverzének a grafikonja a koordináta-rendszerben. A számsorozat fogalma. A függvény értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza. Matematikatörténet: Fibonacci. Sorozat megadása rekurzióval és képlettel. Számtani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. Matematikatörténet: Gauss. A sorozat felismerése, a megfelelő képletek használata problémamegoldás során. Mértani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. A sorozat felismerése, a megfelelő képletek használata problémamegoldás során. A számtani sorozat mint lineáris függvény és a mértani sorozat mint exponenciális függvény összehasonlítása. Kamatoskamat-számítás. Modellek alkotása: befektetés és hitel; különböző feltételekkel meghirdetett befektetések és hitelek vizsgálata; a hitel költségei, a törlesztés módjai. Korábbi ismeretek mozgósítása (pl. százalékszámítás). A szövegbe többszörösen beágyazott, közvetett módon megfogalmazott információk és kategóriák azonosítása.


Kulcsfogalmak/fogalmak


Szinuszfüggvény, koszinuszfüggvény, tangensfüggvény. Exponenciális függvény, logaritmusfüggvény. Exponenciális folyamat. Számsorozat. Rekurzió. Számtani sorozat, mértani sorozat.


4. Geometria


Előzetes tudás

Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, nevezetes ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai, körei. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Egybevágóság, hasonlóság, szimmetria. Hegyesszögek szögfüggvényei. Ekvivalens egyenlet. Elsőfokú és másodfokú egyenlet, kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai megoldása. Alapszerkesztések, egyszerű szerkesztési feladatok körrel, háromszöggel kapcsolatosan. Vektorok, vektorműveletek. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb felismerése. Felszín, térfogat szemléletes fogalma. Poliéder felszíne. Számológép (számítógép) használata.


Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: távolságok, szögek, terület, kerület, felszín és térfogat kiszámítása. A matematika két területének (geometria és algebra) összekapcsolása: koordináta-geometria. Emlékezés, korábbi ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Szinusztétel, koszinusztétel. Általános eset, különleges eset viszonya (a derékszögű háromszög és a két tétel). Síkidomok kerületének és területének számítása. Ismeretek alkalmazása. Pitagoraszi összefüggés egy szög szinusza és koszinusza között. Összefüggés a szög és a mellékszöge szinusza, illetve koszinusza között. A tangens kifejezése a szinusz és a koszinusz hányadosaként. A trigonometrikus azonosságok megértése, használata. Függvénytáblázat alkalmazása feladatok megoldásában. Egyszerű trigonometrikus egyenletek. Trigonometrikus egyenletre vezető, háromszöggel kapcsolatos valós problémák. Azonosság alkalmazását igénylő egyszerű trigonometrikus egyenlet. A problémához hasonló egyszerű probléma keresése. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságai. Két vektor merőlegességének szükséges és elégséges feltétele. A művelet újszerűségének felfedezése. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése, megkülönböztetése. Helyvektor. Emlékezés: jelek, jelölések, megállapodások. Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal. Vektorok és rendezett számpárok közötti megfeleltetés. A vektor fogalmának bővítése (algebrai vektorfogalom). Sík és tér: a dimenzió szemléletes fogalmának fejlesztése. A helyvektor koordinátái. Szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjának, a háromszög súlypontjának koordinátái. Képletek értelmezése, alkalmazása. Két pont távolsága, a szakasz hossza. Képletek értelmezése, alkalmazása.



A kör egyenlete. Geometria és algebra összekapcsolása. Az egyenes különböző megadási módjai. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens. Iránytangens és az egyenes meredeksége. A merőlegesség megfogalmazása skaláris szorzattal. Geometriai ismeretek felelevenítése, megfogalmazása algebrai alakban. Az egyenes egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele. Az egyenest jellemző adatok, a közöttük felfedezhető összefüggések értése, használata. Két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. Geometriai probléma megoldása algebrai eszközökkel. Ismeretek mozgósítása, alkalmazása (elsőfokú, illetve másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása). A kör adott pontjában húzott érintője. A geometriai fogalmak megjelenítése algebrai formában. A koordinátageometriai ismeretek alkalmazása egyszerű síkgeometriai feladatok megoldásában. Geometriai problémák megoldása algebrai eszközökkel. Geometriai problémák számítógépes megjelenítése. Mértani testek csoportosítása. Hengerszerű testek (hasábok és hengerek), kúpszerű testek (gúlák és kúpok), csonka testek (csonka gúla, csonka kúp). Gömb. A problémához illeszkedő vázlatos ábra alkotása; síkmetszet elképzelése, ábrázolása. Fogalomalkotás közös tulajdonság szerint (hengerszerű, kúpszerű testek, poliéderek). A tanult testek felszínének, térfogatának kiszámítása. Gyakorlati feladatok. A valós problémákhoz modell alkotása: geometriai modell. Ismeretek megfelelő csoportosítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Valós szám szinusza, koszinusza, tangense. Bázisrendszer, helyvektor. Skaláris szorzat. Ponthalmaz egyenlete; kétismeretlenes egyenletnek megfelelő ponthalmaz. Felszín, térfogat.


Előzetes tudás


5. Valószínűség, statisztika


A statisztika alapfogalmai. Adathalmaz statisztikai jellemzői, adathalmaz ábrázolása. Táblázatok kezelése. A véletlen esemény fogalma, a véletlen kísérlet fogalma. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Esély és valószínűség hétköznapi fogalma. Kombinatorikai ismeretek. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása, bővítése. Műveletek értelmezése az események között. Matematikai elvonatkoztatás: a valószínűség matematikai fogalmának fejlesztése. Véletlen mintavétel módszerei jelentőségének megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére, szorzatára, komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre. Elemi események. Események előállítása elemi események összegeként. Példák független és nem független eseményekre. A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása. Logikai műveletek, halmazműveletek és események közötti műveletek összekapcsolása. Véletlen esemény, valószínűség. A valószínűség matematikai definíciójának bemutatása példákon keresztül.



A véletlen kísérletekből számított relatív gyakoriság és a valószínűség kapcsolata. A valószínűség klasszikus modellje. A modell és a valóság kapcsolata. Egyszerű valószínűség-számítási problémák. Ismeretek mozgósítása, tanult kombinatorikai módszerek alkalmazása. Statisztikai mintavétel. Valószínűségek visszatevéses mintavétel esetén. Visszatevés nélküli mintavétel. Modell alkotása (valószínűségi modell): a mintavételi eljárás lényege. Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz, terjedelem, szórás. Nagy adathalmazok jellemzése statisztikai mutatókkal. A statisztikai kimutatások és a valóság: az információk kritikus értelmezése. Közvélemény-kutatás, minőség-ellenőrzés, egyéb gyakorlati alkalmazások elemzése. Számológép/számítógép használata statisztikai mutatók kiszámítására. Kulcsfogalmak/ fogalmak

A valószínűség matematikai fogalma. Klasszikus valószínűség-számítási modell. Szórás.


Rendszerező összefoglalás

Órakeret N: 52+6 ó. E: 22+3 ó. L: 15+3 ó.

Előzetes tudás

A középiskolai matematika anyaga. (Az utolsó félévben legalább 40 óra időkeretben.)


A matematika épülésének elvei: ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Motiválás. Emlékezés. Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Gondolkodási és megismerési módszerek

Halmazok. Ponthalmazok és számhalmazok. Valós számok halmaza és részhalmazai. A problémának megfelelő szemléltetés kiválasztása (Venn-diagram, számegyenes, koordináta-rendszer). Állítások logikai értéke. Logikai műveletek. Szövegértés. A szövegben található információk összegyűjtése, rendszerezése. A halmazelméleti és a logikai ismeretek kapcsolata. Halmazok eszközjellegű használata. Definíció és tétel. A tétel bizonyítása. A tétel megfordítása. Emlékezés a tanult definíciókra és tételekre, alkalmazásuk önálló problémamegoldás során. Bizonyítási módszerek. Direkt és indirekt bizonyítás közötti különbség megértése. Néhány tipikusan hibás következtetés bemutatása, elemzése. Kombinatorika: leszámlálási feladatok. Egyszerű feladatok megoldása gráfokkal. Sorba rendezési és kiválasztási problémák felismerése. Gondolatmenet szemléltetése gráffal. Műveletek értelmezése és műveleti tulajdonságok. Absztrakt fogalom és annak konkrét megjelenései: valós számok halmazán értelmezett műveletek, halmazműveletek, logikai műveletek, műveletek vektorokkal, műveletek vektorral és valós számmal, műveletek eseményekkel. Számtan, algebra Gyakorlati számítások. Kerekítés, közelítő érték, becslés. Számológép használata, értelmes kerekítés.



Egyenletek és egyenlőtlenségek. Megoldások az alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz megfelelő kezelésével. Algebrai azonosságok, hatványozás azonosságai, logaritmus azonosságai, trigonometrikus azonosságok. Az azonosságok szerepének ismerete, használatuk. Matematikai fogalmak fejlődésének bemutatása, pl. a hatvány, illetve a szögfüggvények példáján. Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Algebrai megoldás, grafikus megoldás. Ekvivalens egyenletek, ekvivalens átalakítások. A megoldások ellenőrzése. Adott egyenlethez illő megoldási módszer önálló kiválasztása. Az önellenőrzésre való képesség. Önfegyelem fejlesztése: sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás. Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös egyenletek. Abszolút értéket tartalmazó egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek. Tanult egyenlettípusok és egyenlőtlenségtípusok önálló megoldása. Elsőfokú és egyszerű másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. A tanult megoldási módszerek biztos alkalmazása. Egyenletekre, egyenlőtlenségekre vezető gyakorlati életből vett és szöveges feladatok. Matematikai modell (egyenlet, egyenlőtlenség) megalkotása, vizsgálatok a modellben, ellenőrzés. Összefüggések, függvények, sorozatok A függvény megadása. A függvények tulajdonságai. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás fogalmak alkalmazása konkrét feladatokban. Az alapfüggvények ábrázolása és tulajdonságai. A tanult alapfüggvények ismerete. Függvénytranszformációk: f (x ) + c , f (x + c) ; cf (x ) ; f (cx) . Eltolás, nyújtás és összenyomás a tengelyre merőlegesen. Kapcsolat a matematika két területe között: függvénytranszformációk és geometriai transzformációk. Függvényvizsgálat a tanult szempontok szerint. Függvények használata valós folyamatok elemzésében. Függvény alkalmazása matematikai modell készítésében. Geometria Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. Távolságok és szögek kiszámítása. Valós problémában a megfelelő geometriai fogalom felismerése, alkalmazása. Geometriai transzformációk. Távolságok és szögek vizsgálata a transzformációknál. Egybevágóság, hasonlóság. Szimmetriák. Szerepük felfedezése művészetekben, játékokban, gyakorlati jelenségekben. Háromszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. A háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Öszszefüggések a háromszög oldalai, oldalai és szögei között. A derékszögű háromszög oldalai, oldalai és szögei közötti összefüggések. A problémának megfelelő összefüggések felismerése, alkalmazása. Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Négyszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Szimmetrikus négyszögek tulajdonságai. Körre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Számítási feladatok. Vektorok, vektorok koordinátái. Bázisrendszer. Vektorok alkalmazásai. Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Két alakzat közös pontja. Geometria és algebra összekapcsolása.



Valószínűség-számítás, statisztika Diagramok. Statisztikai mutatók: módusz, medián, átlag, szórás. Adathalmazok jellemzése önállóan választott mutatók segítségével. A reprezentatív minta jelentőségének megértése. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Véletlen esemény valószínűsége. A valószínűség kiszámítása a klasszikus modell alapján. A véletlen törvényszerűségei. A valószínűség és a statisztika törvényei érvényesülésének felfedezése a termelésben, a pénzügyi folyamatokban, a társadalmi folyamatokban.


Következtetés. Definíció. Tétel. Bizonyítás. Halmaz, alaphalmaz, igazsághalmaz, megoldáshalmaz. Függvény/transzformáció. Értelmezési tartomány. Művelet, műveleti tulajdonság. Egyenlet, azonosság, egyenletrendszer, egyenlőtlenség. Ekvivalencia. Ellenőrzés. Véletlen, valószínűség. Adat, statisztikai mutató. Térelem, mennyiségi jellemző (távolság, szög, kerület, terület, felszín, térfogat). Matematikai modell.

Tematikai egység

A tananyag rendszerezése


Mely ismeretek, módszerek tartoznak a legfontosabb érettségi követelmények közé.

Tematikai egység



Az érettségire való felkészülés a fő cél. „Próbaérettségi” jellegű munka, egy már lefolyt érettségi feladatsorát önállóan (szigorú érettségi formák közepette) oldják meg, majd ennek kiértékelése, a hivatalos helyes megoldások közös elemzése (saját megoldásuk kijavítása) után ezt megismétlik. Így megfelelhet tanulói „felmérő” dolgozatnak is. Gondolkodási és megismerési módszerek – A kombinatorikai problémához illő módszer önálló megválasztása. – A gráfok eszközjellegű használata problémamegoldásban. – Bizonyított és nem bizonyított állítás közötti különbség megértése. – Feltétel és következmény biztos felismerése a következtetésben. – A szövegben található információk önálló kiválasztása, értékelése, rendezése problémamegoldás céljából. – A szöveghez illő matematikai modell elkészítése. – A tanulók a rendszerezett összeszámlálás, a tanult ismeretek segítségével tudjanak A fejlesztés várt kombinatorikai problémákat jól megoldani. eredményei a két – A gráfok ne csak matematikai fogalomként szerepeljenek tudásukban, alkalmazévfolyamos ciklus zák ismereteiket a feladatmegoldásban is. végén Számtan, algebra – A kiterjesztett gyök- és hatványfogalom ismerete. – A logaritmus fogalmának ismerete. – A gyök, a hatvány és a logaritmus azonosságainak alkalmazása konkrét esetekben probléma megoldása céljából. – Egyszerű exponenciális és logaritmusos egyenletek felírása szöveg alapján, az egyenletek megoldása, önálló ellenőrzése. – A mindennapok gyakorlatában szereplő feladatok megoldása a valós számkörben tanult új műveletek felhasználásával.



– Számológép értelmes használata a feladatmegoldásokban. Összefüggések, függvények, sorozatok – Trigonometrikus függvények értelmezése, alkalmazása. – Függvénytranszformációk végrehajtása. – Exponenciális függvény és logaritmusfüggvény ismerete. – Exponenciális folyamatok matematikai modelljének megértése. – A számtani és a mértani sorozat összefüggéseinek ismerete, gyakorlati alkalmazások. – Az új függvények ismerete és jellemzése kapcsán a tanulóknak legyen átfogó képük a függvénytulajdonságokról, azok felhasználhatóságáról. Geometria – Jártasság a háromszögek segítségével megoldható problémák önálló kezelésében. – A tanult tételek pontos ismerete, alkalmazásuk feladatmegoldásokban. – A valós problémákhoz geometriai modell alkotása. – Hosszúság, szög, kerület, terület, felszín és térfogat kiszámítása. – Két vektor skaláris szorzatának ismerete, alkalmazása. – Vektorok a koordináta-rendszerben, helyvektor, vektorkoordináták ismerete, alkalmazása. – A geometriai és algebrai ismeretek közötti összekapcsolódás elemeinek ismerete: távolság, szög számítása a koordináta-rendszerben, kör és egyenes egyenlete, geometriai feladatok algebrai megoldása.

Valószínűség, statisztika – – – – –

Statisztikai mutatók használata adathalmaz elemzésében. A valószínűség matematikai fogalma. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Mintavétel és valószínűség. A mindennapok gyakorlatában előforduló valószínűségi problémákat tudják értelmezni, kezelni. – Megfelelő kritikával fogadják a statisztikai vizsgálatok eredményeit, lássák a vizsgálatok korlátait, érvényességi körét. Összességében – A matematikai tanulmányok végére a matematikai tudás segítségével a tanulók önállóan tudjanak megoldani matematikai problémákat. – Kombinatív gondolkodásuk fejlődésének eredményeként legyenek képesek többféle módon megoldani matematikai feladatokat. – Fejlődjön a bizonyítási, diszkussziós igényük olyan szintre, hogy az érettségi után a döntési helyzetekben tudjanak reálisan dönteni. – Feladatmegoldásokban rendszeresen használják a számológépet, elektronikus eszközöket. – Tudjanak a síkban, térben tájékozódni, az ilyen témájú feladatok megoldásához célszerű ábrákat készíteni. – A feladatmegoldások során helyesen használják a tanult matematikai szakkifejezéseket, jelöléseket. – A tanulók váljanak képessé a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. – A helyes érvelésre szoktatással fejlődjön a tanulók kommunikációs készsége. – A középfokú matematikatanulás lezárásakor rendelkezzenek a matematika alapvető kultúrtörténeti ismereteivel, ismerjék a legnagyobb matematikusok felfedezéseit, legyen rálátásuk a magyar matematikusok eredményeire.

9.8.4. Fizika



A természettudományos műveltség minden ember számára fontos. A fizika tanítását nem az alapfogalmak definiálásával, az alaptörvények bemutatásával kezdjük: minden témakörben mindenki számára fontos témákkal, gyakorlati tapasztalatokkal, praktikus, hasznos ismeretekkel indítjuk a tananyag feldolgozását. Senki ne érezhesse úgy, hogy a fizika tanulása haszontalan, értelmetlen ismeretanyag mechanikus elsajátítása. Rá kell vezetnünk tanítványainkat arra, hogy a fizika hasznos, az élet minden fontos területén megjelenik, ismerete gyakorlati előnyökkel jár. Mindez nem azt jelenti, hogy a tanítási-tanulási folyamatból száműzni szeretnénk az absztrakt ismereteket, illetve az ezekhez rendelhető készség- és képességelemeket. Célunk a problémaközpontúság, a gyakorlatiasság és az ismeretek egyensúlyának megteremtése a motiváció folyamatos fenntartásának és minden diák eredményes tanulásának érdekében, mely megteremti a lehetőségét annak, hogy tanítványaink logikusan gondolkodó, a világ belső összefüggéseit megértő, felelős döntésekre kész felnőttekké váljanak. Az elvárható alapszint az, hogy a tanulók a tantervben lévő témaköröket megismerjék, értelmezzék a jelenségeket, ismerjék a technikai alkalmazásokat, és így legyenek képesek a körülöttünk lévő természetitechnikai környezetben eligazodni. A tanterv ezzel egy időben lehetővé teszi a mélyebb összefüggések felismerését is, ami a differenciálás, a tehetséggondozás, az önálló ismeretszerzés révén a mérnöki és a természettudományos pályára készülők számára megfelelő motivációt és orientációt nyújthat. A felnőttképzési fizika tanterv nem a hagyományos, sokszor öncélú, „begyakoroltató” számítási feladatokon alapul. Számításokat csak olyan esetekben végzünk, amikor a az a tananyag mélyebb megértését szolgálja vagy a számértékek önmagukban érdekesek. A tantervben a fentebb megfogalmazott elveknek megfelelően olyan modern tananyagok is helyet kapnak, melyek korábban nem szerepeltek a tantervekben. Egyes témák különböző kontextusban ismétlődhetnek is . Ezek az ismétlődések természetes módon adódnak abból, hogy a tantervben nem teljesen a fizika tudományának hagyományos feldolgozási sorrendjét követjük, hanem a mindenki számára fontos, a mindennapokban használható ismeretek bemutatására törekszünk. A megváltozott szemlélet és a megújuló tartalom a tantárgy belső összefüggéseinek rendszerét is módosítja. Az értelmezés és a megértés szempontjából kiemelkedő jelentőségű a megfelelő szövegértés. Az önálló tanuláshoz nélkülözhetetlen az információs források helyes alkalmazása. Fontos megértetni a diákokkal, hogy az, ahogyan a világot a médiában ábrázolják, nem azonos a valósággal. Az eseményeknek, jelenségeknek az alkotók által konstruált változatát láthatjuk. A dokumentum- és ismeretterjesztő filmek esetében is fontos a gyártási mechanizmusokban vagy az ábrázolási szándékban rejlő érdekek vagy kényszerek felfejtése. Valódi tudományos ismeretet csak hiteles forrásból, a témákat több oldalról, tárgyilagosan megvilágítva, megfelelő tudományos alapokkal rendelkezve szerezhetünk. A fizika tantárgy keretében eszközként használjuk a matematikát. A tapasztalat, az értelmezés, a megértés folyamatait segítő matematikai modellek, eszközök, például matematikai műveletek, függvények, táblázatok, egyenletek, grafikonok, vektorok jelen képzésben kizárólag a megértést segítő eszközök. A felnőttek középiskolája 9-12. osztályos fizikaoktatás feladata az 7-8 évfolyamra építve olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnőttek szakközépiskolái ezzel együtt meghatározott szakmai tudást adnak . Ebből kiindulva a felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettantervek hangsúlyt helyeznek arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszerei, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszközei is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveleteket tartalmaznak. Ily módon törekszenek a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati



gondolkodás közti átmenetek létrehozására. Hangsúly került arra, hogy a reproduktív gondolkodást továbbfejlesszük, a problémamegoldó és a kreatív szemlélet kialakítására. Mindezek a felnőttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak. Lényeges, hogy a fizika egyes témaköreinek feldolgozása mindenki számára fontos témákkal, praktikus, a hétköznapokban is alkalmazható ismeretekkel kezdődjön. Így a tanulók felfedezik az ismeretek hasznát, érezni fogják, hogy a fizika az élet szinte minden területén megjelenik. A célok megvalósítása érdekében az iskolai oktatás és nevelés során figyelembe kell venni a fizikai megismerés módszereit, fejlődésének jellemzőit. A jelenségek közös megfigyeléséből, kísérleti tapasztalatokból kiindulva juttatjuk el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerűségek felismeréséhez. Ezek eredményeit grafikus megjelenítéssel, a sejtett összefüggések matematikai formába öntésével, szabatos megfogalmazással kell rögzíteni. Az ellenőrzések elvégzése is fontos része a fizikai megismerésnek, mely adott esetben a téves eredmények cáfolatát vagy a modellalkotást is magában foglalja.

Fizika heti óraszám éves óraszám

9. évfolyam (36 hét) N E L 2 1 0,5 72 36 18

10. évfolyam (36 hét) N E L 2 1 0,5 72 36 18

11. évfolyam (36 hét) N E L 2 1 0,5 72 36 18

12. évfolyam (31 hét) N E L 2 1 0,5 62 31 15

9. évfolyam

Tematikai egység

Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai

A mozgás leírása


Sebesség, vektorok, függvények. A közlekedés mint rendszer értelmezése, az állandóság és a változás megjelenítése a mozgások leírásában. Az egyéni felelősségtudat formálása.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)

Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Út-idő és sebesség-idő grafikonok készítése, elemzése. Számítások elvégzése az egyenes vonalú egyenletes Járművek sebessége, gyorsítása, fékezése. Milyen a biztonságos (és kényelmes) közlekedés? mozgás esetében. A sebesség és a gyorsulás fogalma közötti különbség (pl. tempomat, távolságtartó radar, tolató radar.) Ismeretek: felismerése. Kinematikai alapfogalmak: út, elmozdulás, sebes- A közlekedés kinematikai problémáinak gyakorlati, ség, átlagsebesség. számításokkal kísért elemzése, pl. A sebesség különböző mértékegységei. − adott sebesség eléréséhez szükséges idő; A gyorsulás fogalma, mértékegysége. − a fékút nagysága; A szabadesés út-idő összefüggése. A szabadesés és − a reakcióidő és a féktávolság kapcsolata. a gravitáció kapcsolata. Hétköznapi körmozgásokhoz kapcsolódó számítások, pl. Az egyenletes körmozgást leíró kinematikai jelautó vagy kerékpár vagy görkorcsolya kerekeinek fordulemzők (pályasugár, kerületi sebesség, fordulatlatszáma, ill. kerületi pontjának centripetális gyorsulása szám, keringési idő, szögsebesség, centripetális adott sebességnél. gyorsulás). Kulcsfogalmak/ fo- Sebesség, átlagsebesség, gyorsulás, szabadesés, egyenletes körmozgás. galmak


Tematikai egység


A mozgás változásának oka

A sebesség és a gyorsulás fogalma.


Az oksági gondolkodás fejlesztése az állandóság és változás ok-okozati kapcsolatán keresztül a közlekedés rendszerében. Környezettudatos gondolkodás formálása. A közlekedésbiztonság, a kockázatok és következmények felmérésén keresztül az egyéni, valamint a társas felelősségérzet, az önismeret fejlesztése és a családi életre nevelés.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az utasok terhelése egyenes vonalú egyenletes és egyenletesen gyorsuló mozgás esetén. A súrlódás szerepe a közlekedésben, például: ABS, fékerő szabályozó, a kerekek tapadása (az autógumi szerepe). A gépjárművek fogyasztását befolyásoló tényezők. Az utasok védelme a gépjárműben: − gyűrődési zóna; − biztonsági öv; − légzsák. Ismeretek: Az erő fogalma, mérése, mértékegysége. Newton törvényeinek megfogalmazása. Speciális erőhatások (nehézségi erő, nyomóerő, fonálerő, súlyerő, súrlódási erők, rugóerő). A rugók erőtörvénye. A lendület fogalma. Lendület-megmaradás. Az ütközések típusai. Az egyenletes körmozgás dinamikai feltétele. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások Az eredő erő szerkesztése, kiszámolása egyszerű esetekben. A súrlódás szerepe a gépjármű mozgása és irányítása szempontjából. Az energiatakarékos közlekedés, a környezettudatos, a természet épségét óvó közlekedési magatartás lehetőségeinek feltárása. A közlekedésbiztonsági eszközök működésének összekapcsolása az alapul szolgáló fizikai elvekkel, a tudatos és következetes használat iránti igény. A kanyarodás vezetéstechnikai elemeinek összekapcsolása ezek fizikai alapjaival. A test súlya és a tömege közötti különbségtétel.

Tömeg, erő, eredő erő, tehetetlenség, súly, lendület, lendületmegmaradás.

Tematikai egység

Előzetes tudás


Mechanikai munka, energia, teljesítmény Egyszerű gépek a mindennapokban


A kinematika és a dinamika alapfogalmai. Vektorok felbontása összetevőkre.

Az energiafogalom mélyítése, kiterjesztése. A munka, az energia és a teljesítmény A tematikai egység fejértelmezésén keresztül a tudományos és a köznapi szóhasználat különbözőségének lesztési céljai bemutatása. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Gépek, járművek motorjának teljesítménye. Az emberi teljesítmény fizikai határai. A súrlódás és a közegellenállás hatása a mechani-

Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások A mechanikai energia tárolási lehetőségeinek felismerése A mechanikai energiák átalakítási folyamatainak ismerete.



kai energiákra. Egyensúlyi állapotok − biztos, − bizonytalan, − közömbös, − metastabil. Miért használunk egyszerű gépeket? Egyszerű gépek a gyakorlatban. − egyoldalú és kétoldalú emelő; − álló- és mozgócsiga; − hengerkerék; − lejtő; − csavar; − ék. Csontok, ízületek, izmok.

A mechanikai energia-megmaradás tételének bemutatása szabadesésnél. Számítási feladatok a teljesítménnyel kapcsolatban. Az egyensúly és a nyugalom közötti különbség felismerése konkrét példák alapján. Számos hétköznapi példa az egyszerű gépek használatára (pl. háztartási gépek, építkezés a történelem folyamán, sport). A különféle egyszerű gépek működésének értelmezése a vizsgált példák és mérések alapján. A helyes testtartás megértése nagy teher emelésénél.

Ismeretek: Munkavégzés, a mechanikai munka fogalma, mértékegysége. A helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia. Energia-megmaradás. A munkavégzés és az energiaváltozás kapcsolata. A teljesítmény fogalma, régi és új mértékegységei (lóerő, kilowatt). Testek egyensúlyi állapota, az egyensúly feltétele. A forgatónyomaték fogalma. Kulcsfogalmak/ Munka, mechanikai energia (helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia), fogalmak energiamegmaradás, teljesítmény, egyensúlyi állapot, forgatónyomaték, egyszerű gép. 10. évfolyam

Tematikai egység


Energia nélkül nem megy


Mechanikai energiafajták. Mechanikai energia-megmaradás. Az energia fogalmának kiterjesztése a hőtanra, a környezet és fenntarthatóság, a környezeti rendszerek állapota, valamint az ember egészsége vonatkozásában. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az innováció és a kutatások jelentőségének felismerése.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A helyes táplálkozás energetikai vonatkozásai. A legfontosabb élelmiszerek energiatartalmának ismerete. Joule-kísérlet: a hő mechanikai egyenértéke. Gépjárművek energiaforrásai, a különböző üzemanyagok tulajdonságai. Különleges meghajtású járművek: például hibrid-

Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások Egyes táplálékok energiatartalmának összehasonlítása. Az egészséges táplálkozás jellemzői. A hőmennyiség és hőmérséklet fogalmának elkülönítése. A gépjárművek energetikai jellemzői és a környezetre gyakorolt hatás mérlegelése. Új járműmeghajtási megoldások nyomon követése gyűjtőmunka alapján.



autó, hidrogénnel hajtott motor, elektromos autó. Ismeretek: A hő régi és új mértékegységei: kalória, joule. A hőközlés és az égéshő fogalma. A fajhő fogalma. A hatásfok fogalma, motorok hatásfoka. Hő, fajhő, kalória, égéshő, hatásfok.


Tematikai egység

Hidro- és aerodinamikai jelenségek, a repülés fizikája


A nyomás.

Előzetes tudás

A tematikai egység fej- A környezet és fenntarthatóság kérdéseinek tudatosítása az időjárást befolyásoló fizikai folyamatok vizsgálatával kapcsolatban. Az együttműködés, a kezdeményezőkéslesztési céljai zség fejlesztése csoportmunkában folytatott vizsgálódás során. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A légnyomás változásai. A légnyomás függése a tengerszint feletti magasságtól és annak élettani hatásai. A légnyomás és az időjárás kapcsolata. Hidro- és aerodinamikai elvek, jelenségek. Az áramlások nyomásviszonyai. A légkör áramlásainak fizikai jellemzői, a mozgató fizikai hatások. A tengeráramlások jellemzői, a mozgató fizikai hatások. A víz körforgása. A befagyó tavak. A jéghegyek. A szél energiája. Az időjárás elemei, csapadékok, a csapadékok kialakulásának fizikai leírása. A termik szerepe. (pl. a sárkányrepülőnél, vitorlázó ernyőnél.) Repülők szárnykialakítása. Hangrobbanás. Légzés. Ismeretek: Nyomás, hőmérséklet, páratartalom. A levegő mint ideális gáz. A hidrosztatikai nyomás és a felhajtóerő. A páratartalom fogalma, a telített gőz. A repülés elve. A légellenállás. A repülőgépek szárnyának sajátosságai (a szárnyra ható emelőerő). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások A felhajtóerő mint hidrosztatikai nyomáskülönbség értelmezése. Az aerodinamikai paradoxon bemutatása. A szél épületekre gyakorolt hatásának bemutatása példákon. Természeti és technikai példák gyűjtése és a fizikai elvek értelmezése a repülés kapcsán (termések, állatok, repülő szerkezetek stb.). A jég rendhagyó viselkedése következményeinek bemutatása konkrét gyakorlati példákon. A szélben rejlő energia lehetőségeinek átlátása. A szélerőművek előnyeinek és hátrányainak összegyűjtése. Repülésbiztonsági statisztikák elemzése.

Légnyomás, hidrosztatikai nyomás, hidrosztatikai felhajtóerő, aerodinamikai felhajtóerő.


Rezgések, hullámok

Órakeret N: 12 óra



E: 6 óra L: 3 óra Előzetes tudás

Az egyenletes körmozgás kinematikájának és dinamikájának alapfogalmai. Vektorok. Rugóerő, rugalmas energia. Mechanikai energia-megmaradás.

A tematikai egység fejlesztési céljai

Rezgések és hullámok a Földön a felépítés és működés viszonyrendszerében. A jelenségkör dinamikai hátterének értelmezése. A társadalmi felelősség kérdéseinek hangsúlyozása a természeti katasztrófák bemutatásán keresztül. A tudomány, a technika, a kultúra szempontjából az időmérés és az építmények szerkezeti elemeinek bemutatása. A kezdeményezőkészség és az együttműködés fejlesztése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Periodikus jelenségek (rugóhoz erősített test rezgése, fonálinga mozgása). Csillapodó rezgések. Kényszerrezgések. Rezonancia, rezonancia-katasztrófa. Mechanikai hullámok kialakulása. Földrengések kialakulása, előrejelzése, tengerrengések, cunamik. Az árapály-jelenség. A Hold és a Nap szerepe a jelenség létrejöttében. Ismeretek: A harmonikus rezgőmozgás jellemzői: – rezgésidő (periódusidő), – amplitúdó, – frekvencia. A harmonikus rezgőmozgás és a fonálinga mozgásának energiaviszonyai, a csillapítás leírása. Hosszanti (longitudinális), keresztirányú (transzverzális) hullám. A mechanikai hullámok jellemzői: hullámhossz, terjedési sebesség. A hullámhosszúság, a frekvencia és a terjedési sebesség közötti kapcsolat ismerete. Huygens munkássága.

A rezonancia feltételeinek bemutatása gyakorlati példákon a technikában és a természetben. A rezgések általános voltának, létrejöttének megértése, a csillapodás jelenségének felismerése konkrét példákon keresztül. A rezgések gerjesztésének felismerése néhány gyakorlati példán keresztül. A hullámok mint térben terjedő rezgések értelmezése gyakorlati példákon keresztül. A földrengések létrejöttének elemzése a Föld szerkezete alapján. A földrengésekre, tengerrengésekre vonatkozó fizikai alapismeretek elsajátítása, a természeti katasztrófák idején követendő helyes magatartás, a földrengésbiztos épületek sajátosságainak megismerése. Árapály-táblázatok elemzése.


Harmonikus rezgőmozgás, frekvencia, rezonancia, mechanikai hullám, hullámhosszúság, a hullám terjedési sebessége.

Tematikai egység


Szikrák és villámok. Az elektromos áram


Erő-ellenerő, munkavégzés, elektromos töltés Az elektromos alapjelenségek értelmezése az anyagot jellemző egyik alapvető kölcsönhatásként. A sztatikus elektromosságra épülő technikai rendszerek felismerése. Felelős magatartás kialakítása. A veszélyhelyzetek felismerése, megelőzése, felkészülés a segítségnyújtásra.

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák,




alkalmazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Elektrosztatikus alapjelenségek: dörzselektromosság, a töltött testek közötti kölcsönhatás, földelés. A fénymásoló és a lézernyomtató működése. A villámok keletkezése, veszélye, a villámhárítók működése. Az elektromos töltések tárolása: kondenzátorok. Ismeretek: Ponttöltések közötti erőhatás, az elektromos töltés egysége. Elektromosan szigetelő és vezető anyagok. Az elektromosság fizikai leírásában használatos fogalmak: elektromos térerősség, feszültség, kapacitás.

Az elektromos töltés fogalma, az elektrosztatikai alapfogalmak, alapjelenségek értelmezése, gyakorlati tapasztalatok alapján. A ponttöltések közötti erő kiszámítása. Jó szigetelő és jó vezető anyagok felsorolása. Egyszerű elektrosztatikai jelenségek felismerése a fénymásoló és a lézernyomtató működésében sematikus ábra alapján. A villámok veszélyének, a villámhárítók működésének megismerése, a helyes magatartás elsajátítása zivataros, villámcsapás-veszélyes időben. Az elektromos térerősség és az elektromos feszültség jelentésének megismerése, használatuk a jelenségek leírásában, értelmezésében. A kondenzátorok szerepének felismerése az elektrotechnikában konkrét példák alapján.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az elektromos áram élettani hatása: az emberi test áramvezetési tulajdonságai, idegi áramvezetés. Az elektromos áram élettani szerepének, az orvosi diagnosztikai és terápiás alkalmazásoknak az ismerete. A hazugságvizsgáló működése. Ismeretek: Az elektromos áram fogalma, az áramerősség mértékegysége. Az elektromos ellenállás fogalma, mértékegysége. Ohm törvénye vezető szakaszra. A vezetők elektromos ellenállásának hőmérsékletfüggése.

Az elektromos áram létrejöttének megismerése, Az elektromos áram hő-, fény-, kémiai és mágneses hatásának megismerése. Orvosi alkalmazások: az EKG, EEG felhasználási területeinek, diagnosztikai szerepének átlátása. Az elektromos ellenállás kiszámítása, mérése; a számított és mért értékek összehasonlítása, következtetések levonása. Az emberi test (bőr) ellenállásának mérése különböző körülmények között, következtetések levonása.


Elektromos kölcsönhatás, elektromos töltés, szigetelő anyag, vezető anyag, elektromos térerősség, elektromos mező, elektromos feszültség, kondenzátor. Elektromos áram, elektromos ellenállás.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Lakások, házak elektromos hálózata


Egyenáramok alapfogalmai, az elektromos feszültség és ellenállás fogalma.

A háztartás elektromos hálózatának mint technikai rendszernek azonosítása, az A tematikai egység fej- érintésvédelmi szabályok elsajátítása, családi életre nevelés. A környezettudatosság lesztési céljai és energia hatékonyság szempontjainak megjelenése a mindennapi életben az elektromos energia felhasználásában. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)

Fejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Elektromos hálózatok kialakítása lakásokban, épületekben, elektromos kapcsolási rajzok. Az elektromos áram veszélyei, konnektorok lezárása kisgyermekek védelme érdekében.

Egyszerűbb kapcsolási rajzok értelmezése, áramkör öszszeállítása kapcsolási rajz alapján. A soros és a párhuzamos kapcsolások legfontosabb jellemzőinek megismerése, feszültség- és áramerősség viszonyok vizsgálata méréssel, összefüggések felismerése



A biztosíték (kismegszakító) működése, használata, az adatok alapján. olvadó- és automata biztosítékok. Az elektromosság veszélyeinek megismerése. Három- eres vezetékek használata, a földvezeték A biztosítékok szerepének megismerése. Az elektromos munkavégzés, a Joule-hő, valamint az szerepe. Különböző teljesítményű fogyasztók összehasonlí- elektromos teljesítmény kiszámítása, fogyasztók teljetása. sítményének összehasonlítása. Az energiatakarékosság kérdései, vezérelt (éjsza- Az energiatakarékosság kérdéseinek ismerete, a villanykai) áram. számla értelmezése. A villanyszámla elemzése. Hagyományos izzólámpa és azonos fényerejű, fehér Ismeretek: LED-eket tartalmazó lámpa elektromos teljesítményének Soros és párhuzamos kapcsolás. összehasonlítása. Az elektromos munkavégzés és a Joule-hő fogalma, az elektromos teljesítmény kiszámítása. Kulcsfogalmak/ fo- Soros és párhuzamos kapcsolás, Joule-hő, földelés. galmak A tanuló ismerje az anyag tulajdonságainak anyagszerkezeti alapokon történő magyarázatához elengedhetetlenül fontos modelleket, fogalmakat, összefüggéseket és törvényszerűségeket, a legfontosabb szerves és szervetlen vegyületek szerkezetét, tulajdonságait, csoportosítását, előállítását, gyakorlati jelentőségét. Értse az alkalmazott modellek és a valóság kapcsolatát, a szerves vegyületek esetében a funkciós csoportok tulajdonságokat meghatározó szerepét, a tudományos és az áltudományos megközelítés közötti különbségeket. Ismerje és értse a fenntarthatóság fogalmát és jelentőségét. Tudja magyarázni az anyagi halmazok jellemzőit összetevőik szerkezete és kölcsönhatásaik alapján. A fejlesztés várt Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról sokféle információforrás kritikus felhasznáeredményei a két év- lásával önállóan vagy csoportmunkában szóbeli és írásbeli összefoglalót, prezentációt folyamos ciklus vé- készíteni, és azt érthető formában közönség előtt is bemutatni. gén Tudja alkalmazni a megismert tényeket és törvényszerűségeket egyszerűbb problémák és számítási feladatok megoldása során, valamint a fenntarthatósághoz és az egészségmegőrzéshez kapcsolódó viták alkalmával. Legyen képes meglátni az ok-okozati összefüggéseket egyszerű kémiai jelenségekben, tudjon ezek hatását bemutató, vizsgáló egyszerű kísérletet tervezni, és ennek eredményei alapján tudja értékelni a kísérlet alapjául szolgáló hipotéziseket. Képes legyen fizikai tárgyú ismeretterjesztő, vagy egyszerű tudományos, illetve áltudományos cikkekről koherensen és kritikusan érvelnivéleményt formálni, az abban szereplő állításokat a tanult ismereteivel összekapcsolni, mások érveivel ütköztetni. Megszerzett tudása birtokában legyen képes a saját személyes sorsát, a családja életét és a társadalom fejlődési irányát befolyásoló felelős döntések meghozatalára.

11. évfolyam

Tematikai egység

Előzetes tudás

A hang és a hangszerek világa


A rezgések fizikai leírása. A sebesség fogalma.

A tematikai egység fej- A hang szerepének megértése az emberi szervezet megismerésében, az ember érzékelésében az egészségében, a kommunikációs rendszerekben. lesztési céljai Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák,




alkalmazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hangsebesség- mérés. A hangsebesség függése a közegtől. Doppler-hatás. Az emberi hangérzékelés fizikai alapjai. Az emberi fül felépítése. Hangkeltő eljárások, hangszerek. A húrok rezgései, húros hangszerek. A sípok fajtái. A zajszennyezés. Ultrahang a természetben és a gyógyászatban. Ismeretek: A hang fizikai jellemzői. A hang terjedésének mechanizmusa. Hangintenzitás, a decibel fogalma. Filharmonikusok. Kulcsfogalmak/ fogalmak

A hangmagasság és frekvencia kapcsolatának kísérleti bemutatása. Legalább egy hangsebesség-mérés elvégzése. Közeledő, illetve távolodó autók hangjának vizsgálata, a frekvenciaváltozás kvalitatív értelmezése. Felhasználási területek bemutatása gyűjtőmunka alapján. Néhány jellegzetes hang elhelyezése a decibelskálán önálló információkeresés alapján. Kísérlet húros hangszeren: felhang megszólaltatása, a tapasztalatok értelmezése. A hangolás bemutatása. Vizet tartalmazó kémcsövek hangmagasságának vizsgálata, zárt és nyitott síp hangjának összehasonlítása. Gyűjtőmunka a fokozott hangerő egészségkárosító hatásával, a hatást csökkentő biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban.

Frekvencia, terjedési sebesség, hullámhossz, alaphang, felharmonikus.


Előzetes tudás


Vízkörnyezetünk fizikája


Fajhő, hőmennyiség, energia. A környezet és a fenntarthatóság kérdéseinek értelmezése a vízkörnyezet kapcsán, a környezettudatosság fejlesztése. Halmazállapot-változások sajátságainak azonosítása termikus rendszerekben, a fizikai modellezés képességének fejlesztése. A képi és verbális információfeldolgozás erősítése.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A víz különleges tulajdonságai (rendhagyó hőtágulás, nagy olvadáshő, forráshő, fajhő), ezek hatása a természetben, illetve mesterséges környezetünkben. Halmazállapot-változások (párolgás, forrás, lecsapódás, olvadás, fagyás, szublimáció). A nyomás és a halmazállapot-változás kapcsolata. Kölcsönhatások határfelületeken (felületi feszültség, hajszálcsövesség). Lakóházak vizesedése. Vérnyomás, véráramlás. Ismeretek: A szilárd anyagok, folyadékok és gázok tulajdonságai. A halmazállapot-változások energetikai viszonyai: olvadáshő, forráshő, párolgáshő.

A különböző halmazállapotok meghatározó tulajdonságainak rendszerezése, ezek értelmezése részecskemodellel és kölcsönhatás-típusokkal. A jég rendhagyó hőtágulásából adódó teendők, szabályok összegyűjtése (pl. a mélységi fagyhatár szerepe az épületeknél, vízellátásnál stb.). Hőmérséklet-hőmennyiség grafikonok készítése, elemzése halmazállapot-változásoknál. A végső hőmérséklet meghatározása különböző halmazállapotú, ill. különböző hőmérsékletű anyagok keverésénél. A felületi jelenségek önálló kísérleti vizsgálata. A vérnyomásmérés elvének átlátása.

Kulcsfogalmak/ fo-

Olvadáshő, forráshő, párolgáshő, termikus egyensúly, felületi feszültség.



galmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás


Kommunikáció, kommunikációs eszközök, képalkotás, képrögzítés a 21. században


Mechanikai rezgések, elektromágneses hullámok. Az elektromágneses hullámok természete. Információs, kommunikációs rendszerek mint technikai rendszerek értelmezése. Szerepük megértése az adatrögzítésben, az adatok továbbításában. Képalkotási eljárások, adattárolás és továbbítás, orvosi, diagnosztikai eljárások előfordulásának, céljainak, legfőbb sajátosságainak felismerése a mindennapokban. Az innovációk szerepének felismerése a tudományban, technikában és kultúrában.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A korszerű kamerák, antennák, vevőkészülékek működésének legfontosabb elemei. Az elektromágneses hullámok elhajlása, szóródása, visszaverődése az ionoszférából. A mobiltelefon felépítése és működése. A teljes visszaverődés jelensége. Üvegszálak optikai kábelekben, endoszkópokban. Diagnosztikai módszerek célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban (a testben keletkező áramok kimutatása, röntgen, képalkotó eljárások, endoszkóp használata). Terápiás módszerek célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban. Elektronikus memóriák. Mágneses memóriák. CD, DVD lemezek. A képek és hangok kódolása. A fényelektromos hatás jelensége, gyakorlati alkalmazása (a digitális kamera, a fénymásoló, a lézernyomtató működése). A digitális fényképezés alapjai. Integrált áramkörök és felhasználásuk. Ismeretek: Elektromágneses rezgések nyílt és zárt rezgőkörben. A rádió működésének elve. A moduláció. A bináris kód, digitális jelek, impulzusok. A fényelektromos hatás fizikai leírása, magyarázata. Albert Einstein munkássága.

Az elektromágneses hullámok szerepének felismerése az információ- (hang, kép) átvitelben. A mobiltelefon legfontosabb tartozékainak (SIM kártya, akkumulátor stb.) kezelése, funkciójuk megértése. Az aktuálisan legmodernebb mobilkészülékekhez rendelt néhány funkció, szolgáltatás értelmezése fizikai szempontból, azok alkalmazása. A kábelen történő adatátvitel elvének megértése. Az endoszkópos operáció és néhány diagnosztikai eljárás elvének, gyakorlatának, szervezetre gyakorolt hatásának megismerése, az egészségtudatosság fejlesztése. A digitális technika leglényegesebb elveinek, a legelterjedtebb alkalmazások fizikai alapjainak áttekintése konkrét gyakorlati példák alapján. Kísérletek DVD- (CD-) lemezzel. A legelterjedtebb adattárolók legfontosabb sajátságainak, a legújabb kommunikációs lehetőségeknek és technikáknak nyomon követése. A digitális képrögzítés elvi lényegének, ill. a CCD felépítésének átlátása. A fényképezőgép jellemző paramétereinek értelmezése: felbontás, optikai- és digitális zoom. Gyűjtőmunka: A „jó” fényképek készítésének titkai. A röntgensugarak gyógyászati szerepének és veszélyeinek összegyűjtése.

Kulcsfogalmak/fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Elektromágneses rezgés, hullám, teljes visszaverődés, adatátvitel, adattárolás, információ, fényelektromos hatás.

A globális környezeti problémák fizikai vonatkozásai




E: 6 óra L: 3 óra Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai

A hő terjedésével kapcsolatos ismeretek. A környezettudatos magatartás fejlesztése, a globális szemlélet erősítése. A környezeti rendszerek állapotának, védelmének és fenntarthatóságának megismertetése gyakorlati példákon keresztül. Médiatudatosságra nevelés a szerzett információk tényeken alapuló, kritikus mérlegelésén keresztül.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hatásunk a környezetünkre, az ökológiai lábnyomot meghatározó tényezők: táplálkozás, lakhatás, közlekedés stb. A hatások elemzése a fizika szempontjából. A Föld véges eltartóképessége. Környezetszennyezési, légszennyezési problémák, azok fizikai hatása. Az ózonpajzs szerepe. Ipari létesítmények biztonsága. A globális felmelegedés kérdése. Üvegházhatás a természetben, az üvegházhatás szerepe. A globális felmelegedéssel kapcsolatos tudományos, politikai és áltudományos viták. Ismeretek: A hősugárzás (elektromágneses hullám) kölcsönhatása egy kiterjedt testtel. Az üvegházgázok fogalma, az emberi tevékenység szerepe az üvegházhatás erősítésében. A széndioxid-kvóta.

Megfelelő segédletek felhasználásával a saját ökológiai lábnyom megbecsülése. A csökkentés módozatainak végiggondolása, környezettudatos fogyasztói szemlélet fejlődése. A környezeti ártalmak megismerése, súlyozása (például: újságcikkek értelmezése, a környezettel kapcsolatos politikai viták pro- és kontra érvrendszerének megértése). A globális felmelegedés objektív tényeinek és a lehetséges okokkal kapcsolatos feltevéseknek az elkülönítése. A környezet állapota és a gazdasági érdekek lehetséges összefüggéseinek megértése.


Ökológiai lábnyom, üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs.

12. évfolyam

Tematikai egység

Előzetes tudás

A fény természete és a látás


Elektromos mező, a Nap sugárzása, hősugárzás, üvegházhatás. Mindennapi ismereteink a színekről, a fény viselkedésére vonatkozó geometriai és optikai alapismeretek.

A fény kettős természetének megértése. Az absztrakt gondolkodás fejlesztése. Ismeretek az emberi szem védelmének fontosságáról és módjairól, az egészséges A tematikai egység fej- életmódra törekvés erősítése. A színek szerepe mindennapjainkban, a harmonikus színösszeállítás fizikai magyarázata, esztétikai nevelés. A tudomány, a technika, a lesztési céljai kultúra szempontjából az innovációk (például a holográfia, a lézer) szerepének felismerése. A magyar kutatók, felfedezők (Gábor Dénes) szerepe a lézeres alkalmazások fejlesztésében: a nemzeti azonosságtudat erősítése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)




Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az elsődleges és másodlagos fényforrások megkülönElsődleges és másodlagos fényforrások a környeze- böztetése. Az árnyékjelenségek felismerése, értelmezése, tünkben. megfigyelése. A fénynyaláb. Árnyékjelenségek, a félárnyék fo- Egy fénysebesség mérésére (becslésére) alkalmas eljárás galma. megismerése. A valódi és a látszólagos kép. A szem vázlatos fel- Egyszerű kísérletek elvégzése a háztartásban és környeépítése. Gyakori látáshibák. A szemüveg és a kon- zetünkben előforduló elektromágneses hullámok és az anyag kölcsönhatására. taktlencse jellemzői, a dioptria fogalma. Színes világ: vörös, zöld és kék alapszínek, kevert A fotonelmélet értelmezése, a frekvencia (hullámhossz) színek. A színes monitorok, kijelzők működése. és a fotonenergia kapcsolatának megismerése. Szivárvány. Délibáb. A látást veszélyeztető tényezők áttekintése, ismerkedés a A lézer. látás-kiegészítők és optikai eszközök kiválasztásának A háromdimenziós képalkotás aktuális eredményei szempontjaival. A távcső és a mikroszkóp működésének elve. Egyszerű sugármenetek készítése, leképezések értelmeIsmeretek: zése. Az elektromágneses hullám fogalma. A távcső és a mikroszkóp felfedezésének és tudományA fény sebessége légüres térben. történeti szerepének megismerése, ezen eszközök A fény sebessége különböző anyagokban. hatásaaz emberi gondolkodásra. Planck hipotézise, fotonok. A lézerfénnyel kapcsolatos biztonsági előírások tudatos A fénytörés és a fényvisszaverődés törvényei. Tel- alkalmazása. jes visszaverődés. Valódi és látszólagos kép. Lencsék tulajdonságai, legfőbb jellemzői, a dioptria fogalma. A fény felbontása, a tiszta spektrumszínek: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya. Tükrök (sík, domború, homorú). Kulcsfogalmak/ Hullámhossz, frekvencia, fénysebesség, elektromágneses hullám, foton, spektrum. Tüfogalmak kör, lencse, fókuszpont, látszólagos és valódi kép, színfelbontás. Teljes visszaverődés.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Atomfizika a hétköznapokban


Ütközések. A fény jellemzői. Az elemek tulajdonságai.

Az anyag modellezésében rejlő filozófiai, tudománytörténeti vonatkozások felismerése. A modellalkotás ismeretelméleti szerepének értelmezése. A radioaktivitás és az A tematikai egység fejanyagszerkezet kapcsolatának megismerése, radioaktív sugárzás a mindennapokban, lesztési céljai hatása az élő és élettelen környezetre, az energiatermelésben játszott szerepe. Az állampolgári felelősségvállalás erősítése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)

Fejlesztési követelmények / módszertani ajánlások

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az atom fogalmának fejlődése, az egyes atommodellek mellett és ellen szóló érvek, tapasztalatok. Elektron, atomok, molekulák és egyéb összetett rendszerek (kristályok, folyadékkristályok, kolloidok). Az atommag felfedezése: Rutherford szórási kísérlete. Stabil és bomló atommagok. A radioaktív sugárzás

Különböző fénykibocsátó eszközök spektrumának gyűjtése a gyártók adatai alapján. (Pl. akvárium-fénycsövek fajtáinak spektruma.) Kutatómunka: a radioaktív jód vizsgálati jelentősége. A radioaktivitás egészségügyi hatásainak felismerése: − sugárbetegség; − sugárterápia.



felfedezése. A radioaktív bomlás. A bomlás véletlenszerűsége. Radioaktivitás, mesterséges radioaktivitás. A nukleáris energia felhasználásának kérdései. Az energiatermelés kockázati tényezői. Az atomerőművek működése, szabályozása. Kockázatok és rendszerbiztonság (sugárvédelem). Ismeretek: Vonalas és folytonos színképek jellemzése, létrejöttük magyarázata. Az anyag kettős természete. Építőkövek: proton, neutron, kvark. A tömeghiány fogalma. Az atommagon belüli kölcsönhatások. A tömeg-energia egyenértékűség. Radioaktív izotópok. Felezési idő, aktivitás. Kulcsfogalmak/ fo- Vonalas színkép, az anyag kettős természete. Tömeg-energia egyenértékűség. Radioaktivitás, felezési idő. galmak

Tematikai egység

Előzetes tudás

A Naprendszer fizikai viszonyai


Az általános tömegvonzás törvénye, Kepler-törvények, halmazállapot-változások.

A Naprendszer mint összefüggő fizikai rendszer megismerése, értelmezése, összeA tematikai egység fej- függések jelenlegi állapota és keletkezése között. Az űrkutatás mint társadalmilag lesztési céljai hasznos tevékenység megértetése. Az űrkutatás tudománytörténeti vonatkozásai, szerepének áttekintése a környezet és a fenntarthatóság szempontjából. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A hold- és a napfogyatkozás. A Merkúr, a Vénusz és a Mars jellegzetességei. A Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz jellegzetességei. Gyűrűk és holdak az óriásbolygók körül. Meteorok, meteoritok. A kisbolygók övének elhelyezkedése. Az űrkutatás állomásai: az első ember az űrben, a Hold meghódítása, magyarok az űrben. Emberi objektumok az űrben: hordozórakéták, szállítóeszközök. Az emberi élet lehetősége az űrben. Nemzetközi Űrállomás. A világűr megfigyelése: távcsövek, parabolaantennák, űrtávcső. Ismeretek: A Naprendszer szerkezete, legfontosabb objektumai. A bolygók pályája, keringésük és forgásuk sajátos-

Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások Az Föld mozgásaihoz kötött időszámítás logikájának megértése. A Földön uralkodó fizikai viszonyoknak és a Föld Naprendszeren belüli helyzetének összekapcsolása. A holdfogyatkozás megfigyelése, a Hold- fázis és a holdfogyatkozás megkülönböztetése. Táblázati adatok segítségével két égitest tulajdonságainak, felszíni viszonyainak összehasonlítása, az eltérések okainak és azok következményeinek az értelmezése. Az űrkutatás fejlődésének legfontosabb állomásaira vonatkozó adatok gyűjtése, rendszerezése. A magyar űrkutatás eredményeinek, űrhajósainknak, a magyarok által fejlesztett, űrbe juttatott eszközöknek a megismerése. Az űrkutatás jelenkori programjának, fő törekvéseinek áttekintése.



ságai. A Naprendszer keletkezése. A Föld kora. A Hold jellemző adatai (távolság, keringési idő, forgási periódus, hőmérséklet), a légkör hiánya. A Hold fázisai, a fázisok magyarázata. A Hold kora. Az űrkutatás irányzatai, eredményeinek hasznosítása, társadalmi szerepe. Kulcsfogalmak/ fo- Pálya, keringés, forgás, bolygó, hold, üstökös, meteor, meteorit. Űrkutatás. galmak

Tematikai egység

Előzetes tudás

Csillagok, galaxisok


A Nap sugárzása, energiatermelése. A fény terjedése.

A felépítés és a működés kapcsolatának értelmezése a csillagokban mint természeti A tematikai egység fej- rendszerekben. Elsajátítandó ismeretek: az Univerzum (általunk ismert része) anyagi lesztési céljai egysége. A világmindenség mint fizikai rendszer fejlődése, a fejlődés keretei, következményei, időbeli lefutása megértése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A Nap várható jövője. A csillagtevékenység formái, ezek észlelése. A fizikai-matematikai világleírások hatása az európai kultúrára. Az Univerzum tágulására utaló tapasztalatok, a galaxishalmazok távolodása. Ismeretek: A csillag definíciója, jellemzői, gyakorisága, mérete, szerepe az elemek kialakulásában. A galaxisok és alakjuk, szerkezetük. Galaxisunk: a Tejút. Az Univerzum fejlődése, az ősrobbanás-elmélet. Az Univerzum kora, létrejöttének, jövőjének néhány modellje.

A csillagok méretviszonyainak áttekintése (nagyságrendeknek). A csillagok energiatermelésének megértése. Önálló projektmunkák: képek gyűjtése, egyszerű megfigyelések végzése (például: a Tejút megfigyelése). Érvelés és vita az Univerzumról kialakított képzetekkel kapcsolatban.

Kulcsfogalmak/ fo- Csillag, galaxis, Tejút. Ősrobbanás, téridő. galmak


A tanuló legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, s az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Legyen tisztában azzal, hogy a fizika átfogó törvényeket ismer fel, melyek alkalmazhatók jelenségek értelmezésére, egyes események minőségi és mennyiségi előrejelzésére. Legyen képes egyszerű fizikai rendszerek esetén a lényeges elemeket a lényegtelenektől elválasztani, tudjon egyszerűbb számításokat végezni és helyes logikai következtetéseket levonni. Tudja helyesen használni a tanult mechanikai és elektromosságtani alapfogalmakat (tehetetlenség, sebesség, gyorsulás, tömeg, erő, erőtörvények, lendület, munka, energia, teljesítmény, hatásfok, áramerősség, feszültség, ellenállás). Tudjon a tanult jelenségekre, a legfontosabb törvényszerű-



ségek érvényesülésére példákat mondani a természetből. Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is használni. Legyen képes a számítógépes világhálón a témához kapcsolódó érdekes és hasznos adatokat, információkat gyűjteni. Ismerje a tanulmányok során előforduló fontosabb hétköznapi eszközök működési elveit, biztonságos használatát. Legyen tisztában az emberi szervezet működésének fizikai aspektusaival, valamint a mozgás, a tájékozódás, a közlekedés, a háztartás energiiellátásának (világítás, fűtés, elektromos rendszer, hőháztartás) legalapvetőbb fizikai vonatkozásaival, ezek gyakorlati alkalmazásaival. Ismerje az ember és környezete kölcsönhatásából fakadó előnyöket és problémákat, valamint az emberiség felelősségét a környezet megóvásában. A tanuló ismerje az infokommunikációs technológia legfontosabb eszközeit, alkalmazásukat, működésük fizikai hátterét. Ismerje saját érzékszervei működésének fizikai vonatkozásait, törekedjen ezek állapotának tudatos védelmére. Ismerje a látható fény különböző hullámtulajdonságait. Ismerjen a tanuló olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra következtethetünk, hogy az anyag atomos szerkezetű. Ismerje fel, hogy a fizika modelleken keresztül ragadja meg a valóságot, eljárásai, módszerei kijelölik a tudomány határait. Ismerje a magátalakulások főbb típusait (hasadás, fúzió). Legyen tisztában ezek felhasználási lehetőségeivel. Tudja összehasonlítani az atomenergia és a többi energiatermelési mód előnyeit és hátrányait, különös tekintettel a környezeti hatásokra. Legyen képes Univerzumunkat és az embert kölcsönhatásukban szemlélni, az emberiség létrejöttét, sorsát, jövőjét és az Univerzum történetét összekapcsolni. Legyenek ismeretei a csillagászat alapvető eredményeiről. Ismerje az Univerzum és a Naprendszer kialakulásának történetét. Ismerje az űrhajózás elméleti és gyakorlati jelentőségét.

9.8.5. Kémia A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely – tartalmain és tevékenységein keresztül – az alapismeretek elsajátításán illetve az alapvető logikai összefüggések felismerésén túl arra motiválja a tanulókat, at a napi életüket érintő kémiai problémákat kritikusan gondolják végig. Cél, hogy a tanulókban kialakuljon az igény kémiatudásukat az iskolai tanulmányok befejeztével is gyarapítsák. A kémiai alapműveltség birtokában a tanuló érzékennyé válik az anyagokkal kapcsolatos természettudományos problémákra, és képes kémiai ismeretekkel kapcsolatos információk értelmezésére, érti a kémiai gondolkodásmód és a tudományos kutatások alapvető szemléletmódját. A kémiatanulássegít, hogy a tanuló felnőttként életvezetésével, otthona és környezete állapotával kapcsolatban megalapozott döntéseket hozzon, tudatos fogyasztóvá, felelős és kritikus állampolgárrá váljon, aki tudása révén védett az áltudományos, gyakran manipulatív információkkal illetve a téves vagy hiányos tájékoztatással szemben. A kémiai alapműveltség révén érthető és értékelhető, hogy a kémiával kapcsolatos területek (a kémiai alapkutatások, a vegyipar, a gyógyszer-, élelmiszer- és kozmetikai ipar, stb.) milyen perspektívát jelent globális és nemzeti szinten, az egyéni életminőség változása illetve a személyes karrier szempontjából. Célunk és feladatunk, hogy a program végére a tanuló tudja, mivel foglalkozik a kémia tudománya, milyen kérdésekre, milyen módszerekkel keres válaszokat. Tanulmányai révén fogékonnyá válik arra, hogy bizonyos problémák kémiai vetületeivel foglalkozzon, kritikus szemlélettel közelít az ezekkel kapcsolatos információkhoz. Pozitív környezeti attitűdje révén aktívan gyakorolja közösségi szerepét illetve állampolgári jogait abban, hogy kémiatudását alkalmazva felelős döntéseket hozzon. Képes rendszerszemlélettel gondolkodni kémiai problémákról, igénye van az oksági kapcsolatok feltárására, megértésére. Saját élményei vannak az anyagok megismeréséről, alkalmazza az alapvető biztonsági előírásokat és szabályokat, képes szabatosan kifejezni tapasztalatait.



Ezért ez a kerettanterv a tanulók számára releváns problémák, jelenségek, folyamatok megfigyeltetésén, feltárásán alapul, és csak az alapvető anyagismeret, fogalmak és jártasságok elsajátítása után kerül sor a tudományos rendszerezés megismerésére – ily módon alakítva ki a kémiával kapcsolatos természettudományos műveltséget. A tanterv tartalmi elemei gyakran összetettek, integrált szemléletűek, számos tantárgyközi kapcsolatot tárnak fel. A mennyiségi szemlélet kialakítása és fejlesztése a kémiai alapműveltség fontos része. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a kémiával elmélyültebben foglalkozó tanulók biztos alapokkal kezdjék a komolyabb számítások megoldását. Noha ebben az alapozó szakaszban összetett számítási feladatok gyakoroltatása nem célunk, hangsúlyozzuk a differenciálás szerepét a különböző mélységű (mennyiségi jellegű) problémák megoldásában. Ezzel elkerülhetjük, hogy az általános képzésben részt vevő tanulók felesleges és elkedvetlenítő kudarcélményeket szerezzenek, ugyanakkor az érdeklődő és tehetséges növendékek elé is megfelelő kihívásokat támasztunk. A kémiaoktatás a fenntarthatóságra is nevel. Általában és konkrét anyagok példáján keresztül is szembesít a természeti erőforrások véges voltával, ismereteket ad a felelős, takarékos, balesetmentes anyaghasználat és hulladékkezelés fontosságáról. A tudománytörténeti példák arra világítanak rá, hogy egy-egy felfedezés hosszú, kitartó, következetes munka eredménye és hogy egy-egy tudományos felismerés vagy technikai újítás az élet számos területén gyökeres változásokat, alkalmazásuk pedig közös felelősséget jelent. Javasoljuk, hogy a kémiatanárok minél változatosabb tevékenységeket válasszanak a feldolgozandó témákhoz. Elengedhetetlen a diagnosztikus értékelés, amelyet sokféleképpen lehet kivitelezni. A fejlesztő értékelés során a tanulói csoportok egymást is megítélik (a pedagógus segítségével) illetve a tanulók önértékelésére is sor kerülhet. A folyamatorientált megközelítés különösen a vizsgálatok, csoportos tevékenységek értékelésekor lényeges. A pedagógiai értékelés nemcsak érdemjegyekkel, hanem rövid írásbeli formában, verbálisan vagy csoporton belüli egyezményes jelekkel (akár játékosan) is történhet. A kerettanterv a kémia tanulását egyetlen ívként jeleníti meg, mégsem teljesen lineáris szerkezetű. Ennek oka, hogy az érés-fejlődés révén a tanulók egyre inkább képesek absztrakcióra és egyre összetettebb modellekben gondolkodnak: ezért néhány alapvető jelenséget célszerű ismételten feldolgozni, finomítva és mélyítve az addig megszerzett tudást. A kerettanterv épít arra, hogy a tanulók egyetlen intézményben végzik kémiai tanulmányaikat, így a részleges lezárás kényszere nélkül, szabadabban építkezhetjük fel a folyamatot.

Kémia heti óraszám éves óraszám

N 2 72

9. évfolyam (36 hét) E 1 36

L 0,5 18

N 2 72


L 0,5 18

A kerettanterv tematikai egységeihez megadott óraszámok az éves óraszám 90%-át fedik le.

9. évfolyam

Tematikai egység

Az oxigéntartalmú szerves vegyületek


Előzetes tudás

Hidrogénkötés, „hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv, sav-bázis reakciók, erős és gyenge savak, hidrolízis, redoxireakciók. A szerves vegyületek csoportosítása, a szénhidrogének elnevezése, homológ sor, funkciós csoport, izoméria, szubsztitúció, addíció, polimerizáció.


Az oxigéntartalmú szerves vegyületek szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggések ismeretében azok alkalmazása. Előfordulásuk, felhasználásuk, biológiai jelentőségük és élettani hatásuk kémiai szerkezettel való kapcsolatának felismerése. Oxi-



géntartalmú vegyületekkel kapcsolatos környezeti és egészségügyi problémák jelentőségének megértése, megoldások keresése. Következtetés a háztartásban előforduló anyagok összetételével kapcsolatos információkból azok egészségügyi és környezeti hatásaira, egészséges táplálkozási és életviteli szokások kialakítása. A cellulóz mint szálalapanyag gyakorlati jelentőségének megismerése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)


Az alkoholok Az alkoholok csoportosítása, elnevezése. A metanol, az etanol, és a glicerin szerkezete és tulajdonságai, élettani hatása. Égésük, részleges oxidációjuk, semleges kémhatásuk, észterképződés. Alkoholok, alkoholtartalmú italok előállítása. Denaturált szesz.

Alkoholos italok összetételére, véralkoholszintre, metanolmérgezésre vonatkozó számolások, egészségtudatos magatartás. M: Metanol vagy etanol égetése, oxidációja réz(II)oxiddal, alkoholok oldhatósága vízben, oldat kémhatása, etanol mint oldószer. A bioetanol, a glicerin biológiai és kozmetikai jelentősége, mérgezések és borhamisítás. Munkabiztonsági szabályok ismerete és betartása.

Az éterek elnevezése, szerkezete. A dietil-éter tulajdonságai, élettani hatása, felhasználása régen és most. Az aldehidek és a ketonok elnevezése, szerkezete, tulajdonságai, oxidálhatósága. A formaldehid felhasználása (formalin), mérgező hatása. Aceton, mint oldószer.

A formilcsoport és a ketocsoport reakciókészségbeli különbségének megértése. Ezüsttükör-próba és Fehling-reakció formalinnal és acetonnal. Oldékonysági próbák acetonnal. Karbonsavak közömbösítése, reakciójuk karbonátokkal, A karbonsavak csoportosítása értékűség és a szénpezsgőtabletta porkeverékének készítése, karbonsavsók váz alapján, elnevezésük. Szerkezetük, fizikai és kémhatása. kémiai tulajdonságaik. A karbonsavak előfordulása, felhasználása, jelentősége. Az észterek Észterképződés alkoholokból és karbonsavakból, kondenzáció és hidrolízis. A gyümölcsészterek mint természetes és mesterséges íz- és illatanyagok. Viaszok és biológiai funkcióik. A zsírok és olajok szerkezete. A szervetlen savak észterei.

Az egészséges táplálkozási szokások alapjainak megértése. A gyümölcsészterek szagának bemutatása. Állati zsiradékok, olajok, margarinok vizsgálata.

A felületaktív anyagok, tisztítószerek A felületaktív anyagok szerkezete, típusai. Micella, habképzés, tisztító hatás, a vizes oldat pHja. Szappanfőzés. Felületaktív anyagok a kozmetikumokban, az élelmiszeriparban és a sejtekben. Tisztítószerek adalékanyagai.

A felületaktív anyagok használatával kapcsolatos helyes szokások alapjainak megértése. A felületi hártya keletkezésének bemutatása, szilárd és folyékony szappanok kémhatásának vizsgálata, a pH és a víz keménységének hatása a szappanok habzására. Szilárd és folyékony tisztítószerekkel kapcsolatos környezetvédelmi problémák. Felismerés: a kémiai szempontból hasonló összetételű anyagoknak is lehetnek nagyon különböző tulajdonságaik és fordítva.

A szénhidrátok A szénhidrátok előfordulása, összegképlete, csoportosítása: mono-, di- és poliszacharidok. A szerkezet, az íz és az oldhatóság kapcsolata. A monoszacharidok A monoszacharidok funkciós csoportjai, szerkezetük, tulajdonságaik. A szőlőcukor és a gyümölcscukor nyílt láncú és gyűrűs konstitúciója, előfordulása. A poliszacharidok

Oldási próbák glükózzal. A szőlőcukor oxidációja (ezüsttükör-próba és Fehling-reakció, kísérlettervezés glükóztartalmú és édesítőszerrel készített üdítőital megkülönböztetésére, „kék lombik” kísérlet). Információk Emil Fischerről. A keményítő tartalék-tápanyag és a cellulóz növényi



A keményítő és a cellulóz szerkezete, tulajdonsá- vázanyag funkciója szerkezeti okának megértése. gai, előfordulásuk a természetben, felhasználásuk a A papírgyártás környezetvédelmi problémái. háztartásban, az élelmiszeriparban, a papírgyártásban. Hidroxil-, oxo-, karboxil- és észtercsoport, alkohol, fenol, aldehid, keton, karbonsav, Kulcsfogalmak/ foészter, zsír és olaj, felületaktív anyag, hidrolízis, kondenzáció, észterképződés, poliészgalmak ter, mono-, di- és poliszacharid.

Tematikai egység

Előzetes tudás

A nitrogéntartalmú szerves vegyületek


Az ammónia fizikai és kémiai tulajdonságai, sav-bázis reakciók, szubsztitúció, aromás vegyületek.

A fontosabb nitrogéntartalmú szerves vegyületek szerkezete, tulajdonságai, előfordulása, felhasználása, biológiai jelentősége közötti kapcsolatok megértése. EgészA tematikai egység fejségtudatos, a drogokkal szembeni elutasító magatartás kialakítása. A ruházat nitrolesztési céljai géntartalmú kémiai anyagainak megismerése, a szerkezetük és tulajdonságaik közötti összefüggések megértése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások) Az aminok Funkciós csoport, a telített, nyílt láncú aminok és az anilin elnevezése. Szerkezet és sav-bázis tulajdonságok. Előfordulás és felhasználás.

Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások Az aminocsoport és bázisos jellegének felismerése élettani szempontból fontos vegyületekben.

Az amidok Funkciós csoport, elnevezés. Sav-bázis tulajdonságok, hidrolízis. A karbamid tulajdonságai, előfordulása, felhasználása. A poliamidok szerkezete, előállítása, tulajdonságai.

Az amidkötés különleges stabilitása szerkezeti okának és jelentőségének megértése. M: Információk amidcsoportot tartalmazó gyógyszerekről, műanyagokról és a karbamid vizeletben való előfordulásáról, felhasználásáról (műtrágya, jégmentesítés, műanyaggyártás). A nitrogéntartalmú heterociklikus vegyületek vázának A piridin, a pirimidin, és a purin szerkezete, hidrofelismerése biológiai szempontból fontos vegyületekben. génkötések kialakulásának lehetősége. Előfordulásuk a biológiai szempontból fontos vegyületekben. Az aminosavak Felismerés: az aminosavak két funkciós csoportja alkalAz aminosavak funkciós csoportjai, az ikerionos massá teszi ezeket stabil láncok kialakítására, míg az olszerkezet és annak következményei. Előfordulásuk dalláncaik okozzák a változatosságot. és funkcióik. A fehérjealkotó α-aminosavak. Felismerés: a fehérjéket egyedi (általában sokféle kötésPeptidek, fehérjék A peptidcsoport kialakulása és a peptidek szerkeze- sel rögzített) szerkezetük teszi képessé sajátos funkcióik ellátására. te (Emil Fischer). A fehérjék szerkezeti szintjei (Sanger, Pauling) és a szerkezetet stabilizáló köté- Peptideket és fehérjéket bemutató ábrák, modellek, képek, animációk értelmezése, elemzése, és/vagy készítések. A peptidek és fehérjék előfordulása, biológiai je- se. Tojásfehérje kicsapási reakciói és ezek összefüggése lentősége. A fehérjék által alkotott makromolekulás a mérgezésekkel, illetve táplálkozással. kolloidok jelentősége a biológiában és a háztartásban.



A nukleotidok és a nukleinsavak Felismerés: a genetikai információ megőrzését a maxiA „nukleinsav” név eredete, a mononukleotidok mális számú hidrogénkötés kialakulására való törekvés építőegységei. biztosítja. Az RNS és a DNS sematikus konstitúciója, térszerkezete, a bázispárok között kialakuló hidrogénkötések, a Watson–Crick-modell. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Amin és amid, pirimidin- és purin-váz, poliamid, aminosav, α-aminosav, peptidcsoport, polipeptid, fehérje, nukleotid, nukleinsav, DNS, RNS, Watson–Crick-modell. 10. évfolyam

A 9–10. évfolyam kémia tananyagának anyagszerkezeti része a periódusos rendszer felépítésének magyarázatához csak a Bohr-féle atommodellt használja, így az alhéjak és a periódusos rendszer mezőinek kapcsolatát nem vizsgálja. A kvantummechanikai atommodell és az elektron hullámtermészetének következményei csak választható tananyag. Erre részben a kémiatanítás időkeretei, részben pedig az elvont fogalmak számának csökkentése érdekében van szükség. A jelen kerettanterv a nemesgáz-elektronszerkezet már korábbról ismert stabilitásából és az elektronegativitás fogalmából vezeti le az egyes atomok számára kémiai kötések és másodlagos kölcsönhatások kialakulása révén adódó lehetőségeket az alacsonyabb energiaállapot elérésére. Mindezek logikus következményeként írja le az így kialakuló halmazok tulajdonságait, majd pedig a kémiailag tiszta anyagokból létrejövő keverékeket és összetételük megadásának módjait. A kémiai reakciók feltételeinek, a reakciókat kísérő energiaváltozásoknak, azok időbeliségének és a kémiai egyensúlyoknak a vizsgálatát követi a reakciók több szempont alapján való csoportosítása. A savbázis reakciók értelmezése protonátmenet alapján (Brønsted szerint) történik, és szerepel a gyenge savak, illetve bázisok és sóik oldataiban kialakuló egyensúlyok vizsgálata is. A redoxireakciók elektronátmenet alapján történő tárgyalása lehetővé teszi az oxidációs számok változásából kiinduló egyenletrendezést. Az elektrokémiai ismeretek részben építenek a redoxireakciókról tanultakra, másrészt hasznosak egyes szervetlen elemek és vegyületek előállításának és felhasználásának tanulásakor. A szervetlen és a szerves anyagok tárgyalása gyakorlatcentrikus: azok előfordulását és felhasználását a szerkezetükből levezetett tulajdonságaikkal magyarázza. A szervetlen kémiai anyagok megismerésének sorrendjét a periódusos rendszer csoportjai, a szervesekét pedig az egyes vegyületekre jellemző funkciós csoportok szabják meg. Ez azért logikus felosztás, mert az egyes elemek éppen a hasonló kémiai tulajdonságaik alapján kerültek a periódusos rendszer azonos csoportjaiba, míg a szerves vegyületek kémiai tulajdonságait elsősorban a bennük lévő funkciós csoportok szabják meg. A szerves kémiát azért érdemes a kémia tananyag végén tárgyalni, hogy a természetes szénvegyületekről szerzett ismeretek alapokat szolgáltassanak a biológia tantárgy biokémia fejezetének megértéséhez. A természetes és a mesterséges szénvegyületek nem különülnek el élesen, hanem mindig ott kerülnek szóba, ahová szerkezetük alapján tartoznak. Ez segíti az anyagi világ egységét tényként kezelő szemléletmód kialakulását. Az adott időkeretben nem lehet cél a példamegoldó rutin kialakítása. A 9–10. évfolyamon szereplő számolási feladatok ezért főként a logikus gondolkozás fejlődését, a gyakorlati életben való eligazodást és a tárgyalt absztrakt fogalmak megértését segítik. Az ismeretek elmélyítését és a mindennapi élettel való összekötését a táblázatban szereplő jelenségek, problémák és alkalmazások tárgyalásán túl a sok tanári és tanulókísérletnek, önálló és csoportos információ-feldolgozásnak kell szolgálnia. A konkrét oktatási, szemléltetési és értékelési módszerek megválasztásakor feltétlenül preferálni kell a nagy tanulói aktivitást megengedőket (egyéni, páros és csoportmunka, tanulókísérletek, projektmunkák, prezentációk, versenyek). Meg kell követelni, hogy minden tevékenységről készüljön jegyzet, jegyzőkönyv, diasor, poszter, online összefoglaló vagy bármilyen egyéb termék, amely a legfontosabb információk megőrzésére és felidézésére alkalmas.

Tematikai egység

A kémia és az atomok világa

Órakeret N: 16 óra E: 8 óra



L: 4 óra Bohr-modell, proton, elektron, vegyjel, periódusos rendszer, rendszám, vegyértékelektron, nemesgáz-elektronszerkezet, anyagmennyiség, moláris tömeg.

Előzetes tudás


A kémia eredményei, céljai és módszerei, a kémia tanulásának értelme. Az atomok belső struktúráját leíró modellek alkalmazása a jelenségek/folyamatok leírásában. Neutron, tömegszám, az izotópok és felhasználási területeik megismerése. A relatív atomtömeg és a moláris tömeg fogalmának használata. Értelmezés: a kémiai elemek fizikai és kémiai tulajdonságainak periodikus váltakozása, az elektronszerkezettel való összefüggések alkalmazása az elemek tulajdonságainak magyarázatakor.


Fejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások

Az atomok és belső szerkezetük. A részecskeszemlélet megerősítése. Az anyag szerkezetéről alkotott elképzelések válto- Térfogatcsökkenés alkohol és víz elegyítésekor és ennek modellezése. Dalton gondolatmenetének bemutatása egy zása: atom (Dalton), elektron (J. J. Thomson), atommag (Rutherford), elektronhéjak (Bohr). A konkrét példán keresztül. Számítógépes animáció a Ruproton, a neutron és az elektron relatív tömege, töl- therford-féle szórási kísérletről. Műszerekkel készült tése. Rendszám, tömegszám, izotópok. Radioakti- felvételek vizsgálata az atomokról. Lehetőségek az vitás (Becquerel, Curie házaspár) és alkalmazási te- elektronszerkezet részletesebb megjelenítésére. Lángfesrületei (Hevesy György, Szilárd Leó, Teller Ede). tés. Információk a tűzijátékokról, a gyökökről, az „antiElektrosztatikus vonzás és taszítás az atomban. oxidánsokról”, az elektron hullámtermészetéről (HeisenAlapállapot és gerjesztett állapot. Párosított és pá- berg és Schrödinger). rosítatlan elektronok, jelölésük. A periódusos rendszer és az anyagmennyiség. Az elemek periodikusan változó tulajdonságainak elektronszerkezeti okai, a periódusos rendszer (Mengyelejev): relatív és moláris atomtömeg, rendszám = protonok száma illetve elektronok száma; csoport = vegyértékelektronok száma; periódus = elektronhéjak száma. Nemesgáz-elektronszerkezet, elektronegativitás (EN). Kulcsfogalmak/ fogalmak

A relatív és moláris atomtömeg, rendszám, elektronszerkezet és reakciókészség közötti összefüggések megértése és alkalmazása. Az azonos csoportban lévő elemek tulajdonságainak öszszehasonlítása és az EN csoportokon és periódusokon belüli változásának szemléltetése kísérletekkel (pl. a Na, K, Mg és Ca vízzel való reakciója).

Természettudományos vizsgálati módszerek, áltudomány, proton, neutron, elektron, atommag, tömegszám, izotóp, radioaktivitás, relatív és moláris atomtömeg, elektronhéj, gerjesztés, vegyértékelektron, csoport, periódus, nemesgáz-elektronszerkezet, elektronegativitás.

Tematikai egység

Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban


Előzetes tudás

Ion, ionos és kovalens kötés, molekula, elem, vegyület, képlet, moláris tömeg, fémek és nemfémek, olvadáspont, forráspont, oldat, „hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv, összetett ionok által képzett vegyületek képletei.


Az atomok közötti kötések típusai és a kémiai képlet értelmezése. A molekulák térszerkezetét alakító tényezők megértése. A molekulák polaritását meghatározó tényezők, valamint a molekulapolaritás és a másodlagos kötések erőssége közötti kapcsolatok megértése. Ismert szilárd anyagok csoportosítása kristályrács-típusuk szerint. Az anyagok szerkezete, tulajdonságaik és felhasználáuk közötti összefüggések.





Halmazok A kémiai kötések kialakulása, törekvés a nemesgáz-elektronszerkezet elérésére. Az EN döntő szerepe az elsődleges kémiai kötések és másodlagos kölcsönhatások kialakulásában.

A szerkezet, a tulajdonságok és a felhasználás közötti összefüggések alkalmazása. Kísérletek az atomos és a molekuláris oxigén reakciókészségének összehasonlítására.

Ionos kötés és ionrács Egyszerű ionok kialakulása nagy EN-különbség esetén. Az ionos kötés, mint erős elektrosztatikus kölcsönhatás, és ennek következményei.

Az ionvegyületek képletének szerkesztése. Kísérletek ionos vegyületek képződésére.

Fémes kötés és fémrács Fémes kötés kialakulása kis EN-ú atomok között. Delokalizált elektronok, elektromos és hővezetés, olvadáspont és mechanikai tulajdonságok.

A fémek közös tulajdonságainak értelmezése a fémrács jellemzői alapján. Animációk és kísérletek a fémek elektromos vezetéséről.

Kovalens kötés és atomrács A kötéspolaritás megállapítása az EN-különbség alapján. Kovalens kötés kialakulása, kötéspolaritás. Kötési Animációk a kovalens kötés kialakulásáról. Információk energia, kötéshossz. Atomrácsos anyagok makaz atomrácsos anyagok felhasználásáról. roszkopikus tulajdonságai és felhasználása.

Molekulák képződése, kötő és nemkötő elektronpá- Molekulák alakjának és polaritásának megállapítása. rok. Összegképlet és szerkezeti képlet. A molekulák alakja. A molekulapolaritás. Másodrendű kötések és a molekularács Másodrendű kölcsönhatások tiszta halmazokban. A hidrogénkötés szerepe az élő szervezetben. A „hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv és a molekularácsos anyagok fizikai tulajdonságainak anyagszerkezeti magyarázata. A molekulatömeg és a részecskék közötti kölcsönhatások kapcsolata a fizikai tulajdonságokkal, illetve a felhasználhatósággal.

Tendenciák felismerése a másodrendű kölcsönhatásokkal jellemezhető molekularácsos anyagok fizikai tulajdonságai között. Kísérletek a másodrendű kötések fizikai tulajdonságokat befolyásoló hatásának szemléltetésére (pl. különböző folyadékcsíkok párolgási sebességének összehasonlítása). A „zsíroldékony”, „vízoldékony” és „kettős oldékonyságú” anyagok molekulapolaritásának megállapítása.

Összetett ionok Összetett ionokat tartalmazó vegyületek képletének Összetett ionok képződése, töltése és térszerkezete. szerkesztése. A mindennapi élet fontos összetett ionjai. Összetett ionokat tartalmazó vegyületek előfordulása a természetben és felhasználása a háztartásban: ismeretek felidézése és rendszerezése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás

Halmaz, ionos kötés, ionrács, fémes kötés, delokalizált elektron, fémrács, kovalens kötés, kötéspolaritás, kötési energia, atomrács, molekula, molekulaalak, molekulapolaritás, másodlagos kölcsönhatás, molekularács, összetett ion.

Anyagi rendszerek


Keverék, halmazállapot, gáz, folyadék, szilárd, halmazállapot-változás, keverékek szétválasztása, hőleadással és hőfelvétellel járó folyamatok, hőmérséklet, nyomás, térfogat, anyagmennyiség, sűrűség, oldatok töménységének megadása tömegszázalékban és térfogatszázalékban, kristályosodás, szmog, adszorpció.



A tanult anyagi rendszerek felosztása homogén, heterogén, illetve kolloid rendszerekre. Kolloidok és tulajdonságaik, szerepük felismerése az élő szervezetben, a háztartásban és a környezetben. A diffúzió és az ozmózis értelmezése. Az oldódás enerA tematikai egység fejgiaviszonyainak megállapítása. Az oldhatóság, az oldatok töménységének jellemzélesztési céljai se anyagmennyiség-koncentrációval, ezzel kapcsolatos számolási feladatok megoldása. Telített oldat, az oldódás és a kristályosodás, illetve a halmazállapotváltozások értelmezése megfordítható, egyensúlyra vezető folyamatokként. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)


Az anyagi rendszerek és csoportosításuk A rendszer és környezte, nyílt és zárt rendszer. A kémiailag tiszta anyagok, mint egykomponensű, a keverékek, mint többkomponensű homogén, illetve heterogén rendszerek.

Ismert anyagi rendszerek és változások besorolása a megismert típusokba.

Halmazállapotok és halmazállapot-változások Az anyagok tulajdonságainak és halmazállapotváltozásainak anyagszerkezeti értelmezése. Exoterm és endoterm változások.

A valószínűsíthető halmazállapot megadása az anyagot alkotó részecskék és kölcsönhatásaik alapján.

Gázok és gázelegyek A tökéletes (ideális) gáz, Avogadro törvénye, moláris térfogat. Gázok diffúziója. Gázelegyek összetételének megadása.

A gázok moláris térfogatával és relatív sűrűségével, a gázelegyek összetételével kapcsolatos számolások. A gázok állapotjelzői közötti összefüggések szemléltetése (pl. fecskendőben). A gázok diffúziójával kapcsolatos kísérletek (pl. az ammónia- és a hidrogén-klorid-gáz).

Folyadékok, oldatok A molekulatömeg, a polaritás és a másodrendű kötések erősségének kapcsolata a forrásponttal; a forráspont nyomásfüggése. Oldódás, oldódási sebesség, oldhatóság. Az oldódás és a kristályképződés; telített és telítetlen oldatok. Az oldáshő. Az oldatok összetételének megadása (tömeg- és térfogatszázalék, anyagmennyiség-koncentráció). Adott töménységű oldat készítése, hígítás. Ozmózis.

Oldhatósági görbék elemzése. Egyszerű számolási feladatok megoldása az oldatokra vonatkozó összefüggések alkalmazásával.

Kolloid rendszerek A kolloidok különleges tulajdonságai, fajtái és gyakorlati jelentősége. Kolloidok stabilizálása és megszüntetése, háztartási és környezeti vonatkozások. Az adszorpció jelensége és jelentősége. Kolloid rendszerek az élő szervezetben és a nanotechnológiában.

A kolloidokról szerzett ismeretek alkalmazása a gyakorlatban. Különféle kolloid rendszerek létrehozása és vizsgálata. Adszorpciós kísérletek és kromatográfia. Információk a szmogról, a ködgépekről, a szagtalanításról, a széntablettáról, a gázálarcokról, a nanotechnológiáról.


Tematikai egység

Gyakorlati életből vett példák keresése különböző számú komponenst és fázist tartalmazó rendszerekre.

Számítógépes animációk a halmazállapot-változások modellezésére. Gyakorlati példák.

Kísérletek és gyakorlati példák gyűjtése az ozmózis jelenségére (gyümölcsök megrepedése esőben, tartósítás sózással, kandírozással, hajótöröttek szomjhalála).

Anyagi rendszer, komponens, fázis, homogén, heterogén, kolloid, exoterm, endoterm, ideális gáz, moláris térfogat, relatív sűrűség, diffúzió, oldat, oldhatóság, oldáshő, anyagmennyiség-koncentráció, ozmózis

Kémiai reakciók és reakciótípusok




Előzetes tudás

Fizikai és kémiai változás, reakcióegyenlet, a tömegmegmaradás törvénye, hőleadással és hőfelvétellel járó reakciók, sav-bázis reakció, közömbösítés, só, kémhatás, pH-skála, égés, oxidáció, redukció, vasgyártás, oxidálószer, redukálószer.


A kémiai reakciók reakcióegyenletekkel való leírásának, illetve az egyenlet és a reakciókban részt vevő részecskék száma közötti összefüggés alkalmazásának gyakorlása. Az aktiválási energia és a reakcióhő értelmezése. Az energiafajták átalakítását kísérő hőveszteség értelmezése. A kémiai folyamatok sebességének és a reakciósebességet befolyásoló tényezők hatásának vizsgálata. A Le Châtelier–Braun-elv alkalmazása. A savak és bázisok tulajdonságainak, valamint a sav-bázis reakciók létrejöttének magyarázata a protonátadás elmélete alapján. A savak és bázisok erősségének magyarázata elektrolitikus disszociációjukkal. A pH-skála értelmezése. Az égésről, illetve az oxidációról szóló magyarázatok történeti változásának megértése. Az oxidációs szám fogalma, kiszámításának módja és használata redoxireakciók egyenleteinek rendezésekor. Az oxidálószer és a redukálószer fogalma és alkalmazása gyakorlati példákon keresztül. A redoxireakciók és gyakorlati jelentőségük vizsgálata.



A kémiai reakciók feltételei és a kémiai egyenlet Kémiai egyenletek rendezése készségszinten. Egyszerű A kémiai reakciók és lejátszódásuk feltételei, akti- sztöchiometriai számítások. válási energia, aktivált komplex. A kémiai egyenlet felírásának szabályai, a megmaradási törvények, sztöchiometria. A kémiai reakciók energiaviszonyai Képződéshő, reakcióhő, a termokémiai egyenlet. Hess tétele. A kémiai reakciók hajtóereje az energiacsökkenés és a rendezettségcsökkenés. Hőtermelés kémiai reakciókkal az iparban és a háztartásokban. Az energiafajták átalakítását kísérő hőveszteség értelmezése.

Az energiamegmaradás törvényének alkalmazása a kémiai reakciókra. Egyes tüzelőanyagok fűtőértékének összehasonlítása, a gázszámlán található mennyiségi adatok értelmezése.

A reakciósebesség A reakciósebesség fogalma és szabályozása a háztartásban és az iparban. A reakciósebesség függése a hőmérséklettől, illetve a koncentrációtól, katalizátorok.

A kémiai reakciók sebességének befolyásolása a gyakorlatban.

Kémiai egyensúly A dinamikus kémiai egyensúlyi állapot kialakulásának feltételei és jellemzői. A tömeghatás törvénye. A Le Châtelier–Braun-elv és a kémiai egyensúlyok befolyásolásának lehetőségei, ezek gyakorlati jelentősége. Sav-bázis reakciók A savak és bázisok fogalma Brønsted szerint, savbázis párok, kölcsönösség és viszonylagosság. A savak és bázisok erőssége. Lúgok. Savmaradék ionok. A pH és az egyensúlyi oxóniumion, illetve a hidroxidion-koncentráció összefüggése. A pH változása hígításkor és töményítéskor. A sav-bázis indikátorok működése. Közömbösítés és semlegesítés, sók. A sóoldatok pH-ja, hidrolízis. Teendők sav-, illetve lúgmarás esetén.

Információk a gépkocsikban lévő katalizátorokról, az enzimek alkalmazásáról. A dinamikus kémiai egyensúlyban lévő rendszerre gyakorolt külső hatás következményeinek megállapítása konkrét példákon keresztül.

A sav-bázis párok felismerése és megnevezése. Erős és gyenge savak és bázisok vizes oldatainak páronkénti elegyítése, a reagáló anyagok szerepének megállapítása. Kísérletek virág- és zöldségindikátorokkal.



Oxidáció és redukció Az oxidáció és a redukció fogalma oxigénátmenet, illetve elektronátadás alapján. Az oxidációs szám és kiszámítása. Az elektronátmenetek és az oxidációs számok változásainak összefüggései redoxireakciókban.

Egyszerű redoxiegyenletek rendezése az elektronátmenetek alapján, egyszerű számítási feladatok megoldása. Az oxidálószer, illetve a redukálószer megnevezése redoxireakciókban.

Redoxireakciókon alapuló kísérletek (pl. a magnézium égése, reakciója sósavval, illetve réz(II)-szulfát-oldattal). Oxidálószerek és redukálószerek hatását bemutató kísérAz oxidálószer és a redukálószer értelmezése az elektronfelvételre és -leadásra való hajlam alapján, letek. kölcsönösség és viszonylagosság.


Kémiai reakció, aktiválási energia, sztöchiometria, termokémiai egyenlet, tömegmegmaradás, töltésmegmaradás, energiamegmaradás, képződéshő, reakcióhő, Hess-tétel, rendezetlenség, reakciósebesség, dinamikus kémiai egyensúly, tömeghatás törvénye, disszociáció, sav, bázis, sav-bázis pár, pH, hidrolízis, oxidáció – elektronleadás, redukció – elektronfelvétel, oxidálószer, redukálószer, oxidációs szám.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Elektrokémia


Redoxireakciók, oxidációs szám, ionok, fontosabb fémek, oldatok, áramvezetés.

A kémiai úton történő elektromos energiatermelés és a redoxireakciók közötti öszszefüggések megértése. A mindennapi egyenáramforrások működési elvének megA tematikai egység neismerése, helyes használatuk elsajátítása. Az elektrolízis és gyakorlati alkalmazásai velési-fejlesztési céljai jelentőségének felismerése. A galvánelemek és akkumulátorok veszélyes hulladékokként való gyűjtése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmazások)


A redoxireakciók iránya A redukálóképesség (oxidálódási hajlam). A redoxifolyamatok iránya. Fémes és elektrolitos vezetés.

A reakciók irányának meghatározása fémeket és fémionokat tartalmazó oldatok között. Na, Al, Zn, Fe, Cu, Ag tárolása, változása levegőn, reakciók egymás ionjaival, savakkal, vízzel.

Galvánelem A galvánelemek (Daniell-elem) felépítése és működése, anód- és katódfolyamatok. A redukálóképesség és a standardpotenciál. Standard hidrogénelektród. A galvánelemekkel kapcsolatos környezeti problémák. A tüzelőanyagcellák.

Különféle galvánelemek pólusainak megállapítása.

Elektrolízis Az elektrolizálócella és a galvánelemek felépítésének és működésének összehasonlítása. Ionvándorlás. Anód és katód az elektrolízis esetén. Oldat és olvadék elektrolízise. Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai.

Akkumulátorok szabályos feltöltése. Elektrolízisek (pl. cink-jodid-oldat), a vízbontó-készülék működése.

Daniell-elem készítése, a sóhíd, illetve a diafragma szerepe. Két különböző fém és gyümölcsök felhasználásával készült galvánelemek.

A Faraday-törvények használata számítási feladatokban, pl. alumíniumgyártás esetén.

Kulcsfogalmak/ fo- Galvánelem, standardpotenciál, elektrolízis, akkumulátor, szelektív hulladékgyűjtés, galvanizálás. galmak A fejlesztés várt

A tanuló ismerje az anyag tulajdonságainak anyagszerkezeti alapokon történő magya-



eredményei a 10. év- rázatához elengedhetetlenül fontos modelleket, fogalmakat, összefüggéseket és törvényszerűségeket, a legfontosabb szerves és szervetlen vegyületek szerkezetét, tulajfolyam végén donságait, csoportosítását, előállítását, gyakorlati jelentőségét. Értse az alkalmazott modellek és a valóság kapcsolatát, a szerves vegyületek esetében a funkciós csoportok tulajdonságokat meghatározó szerepét, a tudományos és az áltudományos megközelítés közötti különbségeket. Ismerje és értse a fenntarthatóság fogalmát és jelentőségét. Tudja magyarázni az anyagi halmazok jellemzőit összetevőik szerkezete és kölcsönhatásaik alapján. Tudjon a tanuló egy kémiával kapcsolatos témáról sokféle információforrás kritikus felhasználásával önállóan vagy csoportmunkában szóbeli és írásbeli összefoglalót, prezentációt készíteni, és azt érthető formában közönség előtt is bemutatni. Cél, hogy a diák a tanév végére a megismert tényeket és törvényszerűségeket egyszerűbb problémák és számítási feladatok megoldása során, valamint a fenntarthatósághoz és az egészségmegőrzéshez kapcsolódó viták alkalmával alkalmazni tudja. Lásssa megaz ok-okozati összefüggéseket egyszerű kémiai jelenségekben, tudjon ezek hatását bemutató, vizsgáló egyszerű kísérletet tervezni, és ennek eredményei alapján tudja értékelni a kísérlet alapjául szolgáló hipotéziseket. A tanuló legyen képes kémiai tárgyú ismeretterjesztő, vagy egyszerű tudományos, illetve áltudományos cikkekről koherens és kritikus érveléssel véleményt formálni, az abban szereplő állításokat a tanult ismereteivel összekapcsolni, mások érveivel ütköztetni. A tanuló legyen képes megszerzett tudásátarrra használni, hogy a saját sorsát, a családja életét és a társadalom fejlődési irányát befolyásoló kérdésekben felelős döntéseket hozzon.

9.8.6. Földrajz Az általános iskola 5–8. évfolyamának tantervi előzményeire építve a kerettanterv elősegíti, hogy a diákok megismerjék a földrajzi környezet főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, a természeti– társadalmi folyamatokat összefüggéseikben értelmezzék. A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ természeti és társadalmi folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat. A tantárgy tanításának további célja, hogy megértesse a diákokkal a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. A földrajzoktatás célja továbbá felkelteni a tanulók igényét közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételre. A gimnáziumi földrajztanítás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére is. Komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, felkészíti őket a szakirányú felsőfokú tanulmányokra is.

Földrajz heti óraszám éves óraszám

N 2 72


L 0,5 18

N 2 72

10. évfolyam (36 hét) E L 1 0,5 36 18

A témaköröket tartalmazó táblázatokban a tanévhez kapcsolódó teljes óraszáma szerepel. 9. évfolyam


Tematikai egység




Írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérni a tárgyi tudást és az ok-okozati összefüggések feltárásának képességét.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Természetföldrajz


Az általános iskolai földrajz tantárgy ismeretanyaga.

Tájékozódás a Naprendszert ábrázoló térképeken, a csillagtérképeken és az égbolton. A természetföldrajzi tényeket bemutató tematikus térképek, adatsorok és A tantárgyhoz (művelt- diagramok összehasonlító, logikai elemzése. A különböző mozgásfolyamatokat ségterülethez) kapcsol- bemutató modellek alkalmazása a tanítás során. Ásvány- és kőzetvizsgálati gyaható fejlesztési feladatok korlatok. A földtörténet fő eseményeinek időbeli ábrázolása. A hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolása. Éghajlati diagramok elemzése. A légköri jelenségek felismerése, időjárási térképek elemzése. A vízállásjelentések értelmezése. Tanulói kiselőadás a természeti jelenségekről. Ismeretek/fejlesztési követelmények −

A Naprendszer: a Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben; a Föld mint égitest, mozgásai és azok következményei; tájékozódás a földrajzi térben és időben; Űrkutatás a Föld szolgálatában;

−

A kőzetburok: a Föld és a földi szférák kialakulása, fejlődése; Földünk gömbhéjas szerkezete; a kőzetburok felépítése; a lemeztektonika alapjai; a kőzetburokban lejátszódó folyamatok: vulkánosság, földrengés; ásványok és kőzetek keletkezése, tulajdonságaik;

−

A légkör: anyagi összetétele, szerkezete; az időjárási-éghajlati elemek és változásaik; a légkör alapfolyamatai (felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások); ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok; általános légkörzés;

−

A vízburok: a vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai; az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői; a tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai; a tengervíz mozgásai; a szárazföld vizei; a szárazföldi jég; a vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem;

−

Felszínalaktan: a belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében; a földfelszín változása: a hőingadozás, a jég, a víz és a szél felszínformáló munkája; folyóvizek, állóvizek; domborzati elemek és formák; a hegységek és a síkságok kialakulása; a talaj keletkezése, jellemzői és védelme, jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, átalakulásuk;

−

Éghajlati övezetesség: a szoláris és a valódi éghajlati övezetek és övek kialakulása, jellemzőik; a forró, a mérsékelt, a hideg övezetek és tagolódásuk; az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége; a hegyvidékek függőleges övezetessége; a talaj kialakulása, talajfajták és hasznosítása; a levegő, a vizek és a talajok szennyezése.



Galaxis, fényév, csillagászati egység, ekliptika ferdesége, geoid, holdfázisok, horizont, fokhálózat, világidő, zónaidő, gömbhéj, geotermikus gradiens, paleomágnesség, lemeztektonika, magmatizmus, vulkanizmus, rétegvulkán, pajzsvulkán, kaldera, szolfatára, gejzír, borvíz, epicentrum, hipocentrum, cúnami, Richterskála, hegységrendszer, geoszinklinális, gyűrődés, vetődés, izosztázia, kőzetek körforgása, állandó és változó gázok, éghajlati elemek, üvegházhatás, izoterma, izobár, Kulcsfogalmak/ fo- Coriolis-erő, harmatpont, ciklon, anticiklon, csapadékfajták, futóáramlás, óceán, tengalmak ger, hullámzás, tengeráramlás, tengerjárás, talajvíz, rétegvíz, résvíz, hévíz, gyógyvíz, vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízhozam, vízjárás, tómedence, eutrofizáció, geomorfológia, külső és belső erők, aprózódás, mállás, tömegmozgás, talaj, humusz, folyók munkavégző képessége, szakaszjelleg, sodorvonal, hordalékkúp, folyóterasz, folyótorkolat, abrázió, turzás, jégár, jégtakaró, glaciális felszínformák, karsztosodás, víznyelő, dolina, cseppkő, karsztbarlang, szoláris éghajlati öv, földrajzi övezetek, övek és területek.

Tematikai egység



A Hold-expedíció bemutatása. A Föld felmelegedése. A kőzetburok úszásának modellezése. A leggyakoribb ásványok, kőzetek bemutatása. A földrengések és a vulkáni működés mozgófilmes bemutatása. A szél, a víz, a jég munkájának bemutatása. A földrajzi övezetek képi bemutatása.

Tematikai egység



Írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérni a tárgyi tudást és az ok-okozati összefüggések feltárásának képességét. A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni és tudjon A fejlesztés várt csillagászati és földrajzi feladatokat megoldani, valamint ismerje a belső és a külső eredményei az év- erők felszín-formáló szerepét, a felszínfejlődés folyamatát. Ismerje a légkör szerkezetét, anyagi felépítését, legfontosabb folyamatait, és ismerje a Föld és földi szférák kifolyam végén alakulásának fejlődését, valamint ismerje a hegységképződés folyamatait, az ásványok és kőzetek keletkezését. Tudja a tanuló elemezni az éghajlati diagrammokat. 10. évfolyam

Tematikai egység



Írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérni a tárgyi tudást és az ok-okozati összefüggések feltárásának képességét.



Tematikai egység

Társadalom- és gazdaságföldrajz

Előzetes tudás

A földrajz tantárgy 9. évfolyamon elsajátított ismeretanyaga.


A tantárgyhoz (művelt- Társadalmi-gazdasági jelenségeket, folyamatokat, tényeket bemutató tematikus ségterülethez) kapcsol- térképek elemzése. A településtípusok jellemző vonásainak bemutatása képek, ható fejlesztési feladatok térképek, alaprajzok, leírások alapján. Adatok gyűjtése, majd azok alapján véleményalkotás az emberi beavatkozás környezetre gyakorolt hatásairól. Ismeretek/fejlesztési követelmények −

A világ népessége és településtere: a népesség növekedése napjainkig, a népesség összetétele, eloszlása, sűrűsége, antropológiai, nyelvi és vallási megoszlása; az emberi települések, a városiasodás dinamikája;

−

A világ változó társadalmi-gazdasági képe: a gazdasági élet szerkezetének átalakulása; a gazdasági szektorok jellemzői; a szolgáltatások előretörése; a világgazdaság jellemző folyamatai; a piacgazdaság; a gazdasági ágazatok közötti területi együttműködés lehetőségei; a multinacionális vállalatok szerepe; a működőtőke és a pénz világa; a tőzsde;

−

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és ország-csoportok: kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban; Észak-Amerika, Kelet és Délkelet-Ázsia, az Európai Unió; a fejlődő országok általános problémái és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban;

−

Globális világproblémák: természet és környezetvédelem; a levegőszennyezés, a vízszennyezés, a talajszennyezés és védelem; az élővilág védelme; a társadalmi tevékenység hatása a környezet állapotára; a demográfiai robbanás, a túlnépesedés; az urbanizáció; élelmezési gondok; nyersanyag- és energiaválság; a fenntartható fejlődés.


A demográfiai átmenet szakaszai, korfa, migráció, népességkoncentráció, emberfajták, világnyelvek, világvallások, tanya, falu, város, urbanizáció, városiasodás , falusi alaprajztípusok, agglomeráció, megalopolisz, primer-, szekunder-, tercier- és kvaterner szektorok, államformák, piacgazdaság, világgazdaság, szabadkereskedelem, protekcionizmus, GDP, GNP, HDI, fejlett és fejlődő ország (centrum-periféria), TNC, működőtőke-áramlás, pénz, valuta, deviza, infláció, tőzsde, ENSZ, Breton Woods-i világgazdasági rendszer, integráció, regionális integrálódás lépcsőfokai, Montánunió, EGK, EU, NAFTA, ASEAN, APEC, MERCOSUR, globalizáció, biodiverzitás, fenntartható fejlődés.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Európa és Magyarország. A kontinensek társadalomföldrajza


A 9. és 10. évfolyamon elsajátított tananyag.

Önállóan tudja elemezni a kontinensek gazdasági és társadalmi adottságait. A tantárgyhoz (művelt- Természetföldrajzi tényeket, társadalmi-gazdasági adatokat bemutató tematikus ségterülethez) kapcsol- térképek, adatsorok és diagramok összehasonlító logikai elemzése. Aktuális ható fejlesztési feladatok cikkek önálló feldolgozása egyes régiók, országok problémáiról. Az egyes régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása. A régiók változó szerepe, ennek jelentősége, az okok feltárása. Ismeretek/fejlesztési követelmények



−

Európa: Európa helyzete, kialakulása és természeti adottságai; Európa népessége és települései; az európai integráció folyamata; Európa regionális jellemzői (Észak-Európa, Nyugat-Európa, DélEurópa, Kelet-Európa, Nyugat-Közép-Európa és Kelet-Közép-Európa jelentősebb országai); Európa helye a világban;

−

Hazánk helye és kapcsolatai Európában: Magyarország földrajzi helyzete és természeti adottságai; népességünk földrajzi elhelyezkedése és népesedési folyamataink; településeink; hazánk gazdasági szerkezete, gazdasági fejlettsége; iparunk természeti és társadalmi alapja, iparunk főbb ágazatai; mezőgazdaságunk földrajzi és társadalmi adottsága, főbb ágai; közlekedésünk; idegenforgalmunk adottságai; nemzetközi kapcsolataink, európai integrációs folyamatokban való részvételünk; a multinacionális cégek szerepe hazánk gazdaságában;

−

Kontinensek földrajza: Ázsia, Ausztrália, Afrika, Amerika természeti és társadalomföldrajzi jellemzői; az USA, Kanada, Mexikó, Brazília, Japán, Kína, India, az újonnan iparosodó ázsiai országok, Ausztrália, az arab országok, Izrael, Törökország, Dél-Afrikai Köztársaság, Nigéria jellemzése.


Tematikai egység

Eurázsia, Európa természeti határai, parttagoltság, Ős-, Ó-, Mezo- és Új-Európa tájai, az éghajlat és a növényzet, ill. a talajok összefüggése Európában, az európai „kékbanán”, római szerződések, az EU bővülési folyamata és intézményei, ill. döntési mechanizmusai, az EU versenytársai a világgazdaságban; közép-európai földrajzi helyzetünk, medencejelleg, „távvezérelt” éghajlatunk, centripetális vízhálózatunk, természeti erőforrásaink, gazdasági-statisztikai régióink; kontinensek nagyszerkezeti egységei, felszíne és éghajlata, ill. vízrajza, kontinensek meghatározó országai, ill. országcsoportjai.



A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. Nemzetközi tőkeáramlás. Az adósságválság. A világ meghatározó pénzügyi szervezetei. Az egyes kontinensek és hazánk aktuális természeti-társadalmi-gazdasági problémái. Példák gyűjtése a társadalmi-gazdasági élet fejlesztéséről. A világgazdasági pólusok helye és szerepe.

Tematikai egység



Írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérni a tárgyi tudást és az ok-okozati összefüggések feltárásának képességét. A tanuló tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését, következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására. A tanuló tudja jellemezni a működő tőke és a multinacionális vállalatok szerepét, A fejlesztés várt eredményei az év- a tanuló tudja elemezni a népességrobbanás jelenségeit, az élelmezési gondokat, annak okait és a megoldásra tett erőfeszítéseket, legyen képes bemutatni a világgazdasáfolyam végén gi pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében. A tanuló legyen képes bemutatni az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területeket Európában és hazánkban, és tudja jellemezni a világ legjelentősebb országait, ország-



csoportjait és a világban elfoglalt helyüket. Legyen képes a kontinensek jellemzésére és tudja elemezni hazánk földrajzi helyzetét, természeti adottságait és a medencejelleg érvényesülését, valamint legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésével, kontinensek, országok, régiók gazdasági különbségeinek feltárására. Tudja elemezni hazánk időjárását, éghajlatát, vízrendszerét ábrák segítségével.

9.8.7. Biológia A kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgy tartalmi felépítése a diszciplináris hagyományokra épül. A középiskolai tanulmányok első évének témakörei a rendszertan, az ökológia és az etológia. A növény- és állatrendszertan tanulmányozása során fejlődik a tanulók rendszergondolkodása, amely a saját tanulási stratégia kialakítását is támogatja. Az élővilág sokféleségének és szépségének meglátása, az e sokféleségben való eligazodás képessége segíti a természet, és annak evolúciós szempontból különös értéket jelentő sokféleségének megőrzése iránti felelősségérzet alakulását. A nagy élőlénycsoportok egészségügyi és gazdasági jelentőségének, az ökológiai rendszerek megóvásának és fenntartásuk gyakorlati teendőinek megismerése nemcsak a természettudományos kompetenciát, hanem a környezettudatos gondolkodáson alapuló felelős állampolgári magatartás alakulását is fejleszti. A természettudományos vizsgálódási módszerek és modellek megismerése és egy részüknek a kipróbálása fontos a tudományos megismerés módszereinek és korlátainak, a változás elfogadásának megértése szempontjából. A magyar tudósok munkásságának, valamint a Kárpát-medence élővilágának, természeti értékeinek és az azokkal való gazdálkodás módjainak megismerése a nemzeti öntudat erősítéséhez is hozzájárul. Az adatok, információk internetes keresése, a könyvtári gyűjtő- és kutatómunka a digitális kompetencia gyakorlati alkalmazásán keresztül történő megerősítését és az önálló tanulás képességét is fejleszti. Biológia heti óraszám éves óraszám

N 2 72


L 0,5 18

N 2 72

10. évfolyam (36 hét) E L 1 0,5 36 18

N 2 72

11. évfolyam (36 hét) E L 1 0,5 36 18

A kerettanterv tematikai egységeihez megadott óraszámok az éves óraszám 90%-át fedik le. 9. évfolyam

Tematikai egység


Mikrobiológia


Vírusok, baktériumok, egyszerű eukarióták, gombák általános jellemzői. A mikrobák és egyszerű eukarióták példáján a széles körű elterjedtség és a változatosság közötti kapcsolat felismertetése. A baktériumok, gombák, vírusok egészségügyi és gazdasági jelentőségének igazolása konkrét példák alapján.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan függenek össze a baktériumok életműködései az élelmiszerek romlásával, betegségekkel, járványokkal? Melyek a gyors szaporodás feltételei és következményei? A mikrobiális tevékenység mezőgazdasági, élelmiszer- és gyógyszeripari jelentősége.

Fejlesztési követelmények

Mikroszkópos kép értelmezése. Az internet és a könyvtár használata a mikrobák megismerésére.



Ismeretek: Sejtes és nem sejtes szerveződési formák. A sejtek anyag- és energiaforrásai, az autotróf és heterotróf élőlények működésének összefüggése. A fertőzések megelőzésének módjai, az orvoshoz fordulás szabályai. Az ember és a mikrobák sokrétű kapcsolata. Életterek benépesítési lehetőségeinek áttekintése a mikrobák példáján. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Sejtes és nem sejtes szerveződés, autotróf, heterotróf, kemo- és fototróf életmód, vírus, baktérium.

Tematikai egység

A növények és a gombák

Órakeret N:10 óra E: 5 óra L: 2 óra

Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin), ivaros és ivartalan szaporodás.

Előzetes tudás


A rendszerezés lehetséges módjainak bemutatása. A felépítés és a működés összekapcsolása a növényi szövetek mikroszkópi megfigyelése során. A nagy élőlénycsoportok környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentőségének bemutatása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen szempontok alapján csoportosíthatóak az élőlények? Mi magyarázza a környezetünkben élő növények életműködéseit: a felszívást, a növekedést, a virágzást, a levélhullást? Mi az évgyűrű, mitől odvasodnak a fák? Miért örülnek a gazdák a méhek munkájának? Melyik gombát ne szedjem le? Hogyan kerülhető el a penészesedés, a kerti növények gombás fertőzése? Ismeretek: Testszerveződési típusok a növények országában. A növényi szövettípusok. A nagy növényi rendszertani csoportok (moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők) jellemzése. A testfelépítés, az életműködések és a szaporodásmód kapcsolata az élőhellyel. A növények ivartalan szaporítása. A gombák testfelépítése, anyag- és energiaforgalma, szerepük az életközösségekben. Az ehető és mérgező gombák. A növények, gombák, mikrobák szerepe a talaj képződésének folyamatában. A talaj védelmének fontossága a fenntartható gazdálkodásban. Kulcsfogalmak/


Mikroszkópos képek, kész és készített preparátumok vizsgálata. Példák a növényi szövetek felépítése és működése közötti kapcsolatra. A megfigyelések rögzítése vázlatrajz formájában. A növények szerepének bemutatása az emberiség táplálkozásában önálló ismeretszerzés alapján. A vizsgált növényi szervek felépítésén keresztül az okság és korreláció elemzése az életfolyamatok kapcsolataiban. A talaj és az élőlények kapcsolatának elemzése konkrét példák alapján. A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése.

Növényi szövet és szerv, alkalmazkodás, telep, spóra, diffúzió, ozmózis, féligáteresztő



hártya, talaj.

fogalmak

Órakeret Tematikai egység

Előzetes tudás

Az állatok


Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin).

A mechanikai szemlélet alkalmazása az életműködések magyarázata során. Az alA tematikai egység fej- kalmazkodási változások és az állatfajok földrajzi elterjedése összefüggéseinek fellesztési céljai ismertetése. A felépítés és a működés kapcsolatának elemzése a vizsgált állati szervek és szövetek megfigyelése során. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mit tanulhat a technika az állatoktól? Az állattenyésztés hatása az élelmiszeriparra, a mezőgazdaságra és a népesedésre. Hogyan alkalmazkodott az állatok kültakarója, idegrendszere, táplálkozása, életritmusa, szaporodása a környezetükhöz? Ismeretek: Az állati és emberi szövetek főbb típusai. A nagy állati rendszertani csoportok (szivacsok, csalánozók, férgek, ízeltlábúak, gerincesek) jellemzése testfelépítésük alapján. Állati szervek, életműködések és a környezet közti kölcsönös kapcsolatok. Alkalmazkodási változások, fejlődési irányok az állatvilág evolúciójában. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás


Preparátumok, makettek, terepi tapasztalatok ábrázolása. A vizsgált állati szervek felépítésének megismerésén keresztül az okság és korreláció elemzése az életfolyamatok kapcsolataiban.

Állati szövet és szerv.

Kapcsolatok az élő és élettelen között


Élettelen környezeti tényezők és hatásuk az élőlényekre, a tűrőképesség, a faj.

Az életközösségek vizsgálatán keresztül az azokra jellemző kölcsönhatások megismerése. Az életközösségek változásának, az anyagkörforgás folyamatainak A tematikai egység megfigyelésén és vizsgálatán keresztül a ciklikus és lineáris változások megismerése. A terepen végzett vizsgálatok során a természeti rendszerek leírására szolgáló módfejlesztési céljai szerek használata.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mely fajok és miért élnek közös élőhelyen? Mi-




lyen kölcsönhatások kapcsolják össze az együtt élő fajokat? Mi határozza meg egy élőlény szerepét az életközösségben? Mi magyarázza, hogy egyes fajok egyedszáma közel állandó, másoké hirtelen változásokat mutat? Ismeretek: A populáció és életközösség (társulás) fogalma, jellemzői. Populáción belüli és populációk közti kölcsönhatások: a szabályozás megvalósulása a populációk és a társulások szintjén. Az életközösségek vízszintes és függőleges elrendeződésének okai. Példák az életközösségekben zajló anyagkörforgásra (szén, nitrogén), az anyag és energiaforgalom összefüggésére. Táplálékpiramis (termelő-, fogyasztó-, lebontó szervezetek). Táplálkozási hálózatok (biológiai produkció, biomassza). Ciklikus és egyirányú folyamatok. Járványok, hernyórágás: véletlenszerű és kaotikus létszámingadozások. Kulcsfogalmak/fogalmak

Biológiai jelzések (indikációk) megfigyelése és megfejtése. Az élőlények közötti kapcsolatok rendszerének elemzése. Összetett ökológiai rendszerek elemzése az interneten és az írott szakirodalomból gyűjtött anyagok alapján. Egyszerű kísérlet tervezése és elvégzése az élőlények egymásra gyakorolt hatásának vizsgálatára, az eredmények elemzése. A biológiai rendszerek térbeli és időbeli változásait leíró grafikonok, diagramok értelmezése. Mennyiségi és minőségi változások okainak elemzése. Struktúra és funkció összefüggéseinek elemzése egyed fölötti szerveződési szinteken.

Fajlista, korfa, szimbiózis, predáció, élősködés, antibiózis, versengés, antibiotikum, rezisztencia, a környezet eltartóképessége, diverzitás, biomassza, táplálékpiramis.

Tematikai egység

Az állatok viselkedése


Előzetes tudás

Öröklött és tanult magatartásformák, társas szükségletek, a kísérletezés módszerei és célja.


Az élő rendszerek felépítésében és működésében megfigyelhető közös sajátosságok összegzése. A viselkedés és a környezet kapcsolatának megfogalmazása, és ezen keresztül az állati viselkedés mint alkalmazkodási folyamat bemutatása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan deríthető ki, hogy mit érzékelnek az állatok, és ebből mi a fontos számukra? Van-e célja és funkciója az állati viselkedéseknek? Mi az állati tájékozódás alapja? Miről és miért „beszélgetnek” az állatok? Megérthetjük-e „beszédüket”? Ismeretek: Az inger, kulcsinger és a motiváció. Az öröklött és tanult magatartásformák és azok kombinációi. Jelentős kutatók módszerei, tapasztalatai és magyarázatai. Az állati és az emberi tájékozódás és tanulás típusai. Memória és a tanulás. Az állati és az emberi kommunikáció jellemzői.


Az öröklött és tanult magatartásformák megkülönböztetése példák alapján. Különböző tanulási módszerek gyűjtése, összehasonlítása különböző szempontok alapján (pl. hatékonyság). Az állati viselkedés megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése és értelmezése, az eredmények bemutatása. Szaporodási stratégiák, az állati viselkedés és a környezet összefüggéseinek elemzése. Az állati és emberi kommunikáció formáinak összevetése vizsgált példákon keresztül.



A társas kapcsolatok típusai, szerepük a faj fennmaradásában. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Reflex, kulcsinger, motiváció, adaptáció, tanulás, kommunikáció, agresszió, altruizmus, kulturális öröklődés.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Másfélmillió lépés Magyarországon

Környezet, szerveződési szintek, környezetszennyezés, életközösség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A globális éghajlat-változások lehetséges okainak és következményeinek elemzése. Egyes környezeti problémák (fokozódó üvegházhatás, savas eső, „ózonlyuk”) következményeinek megismerésén keresztül az emberi tevékenység hatásának vizsgálata. A lokális és globális megközelítési módok megismerése és összekapcsolása, a környezettudatosság fejlesztése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért és hogyan változtak a Kárpát-medence jellegzetes életközösségei történelmünk során? Milyen formában nyújthat tartós megélhetést az ott élő közösségeknek? Mi jellemzi a közvetlen környezetem élővilágát? Ismeretek: Néhány jellemző hazai társulás (táj, életközösség) és állapotuk. A Kárpát-medence természeti képének, tájainak néhány fontos átalakulása az emberi gazdálkodás következtében. Tartósan fenntartható gazdálkodás és pusztító beavatkozások hazai példái. A természetvédelem hazai lehetőségei, a biodiverzitás fenntartásának módjai. Kulcsfogalmak/ fogalmak



Terepen vagy épített környezetben végzett ökológiai vizsgálat során az életközösségek állapotának leírására szolgáló adatok gyűjtése, rögzítése, a fajismert bővítése. Egy helyi környezeti probléma felismerése, tanulmányozása és bemutatása: okok feltárása, megoldási lehetőségek keresése. A lokális és globális megközelítési módok alkalmazása egy hazai ökológiai rendszer tanulmányozása során.

Biológiai sokféleség, természeti érték, természetvédelem, fenntartható fejlődés.

10. évfolyam A biológiatanulás második évének diszciplináris témakörei a sejtbiológia, az ember szervezettana és élettana. A tanulók összekapcsolják a legalapvetőbb sejtszintű folyamatokat (felépítés és lebontás) kémiai ismereteikkel (oxidáció, tápanyagmolekula-típusok). Az emberi szervezet anyagcsere-folyamatainak összekapcsolásával képet nyernek a testünkben zajló folyamatokról. azok helyszíneiről és az egészségmegőrzés feladatairól. A homeosztázist fenntartó (szabályozó) funkciók közül a hormonális, az idegi és az immunrendszer fő működéseit összefüggéseikben látják át, és összekapcsolják az általuk szabályozott, vezérelt folyamatokkal. Tematikai egység

A sejt felépítése és működése




L: 2 óra A fénymikroszkóppal látható fontosabb sejtalkotók. Állati és növényi sejt megkülönböztetése. A szövet fogalma, típusai.

Előzetes tudás


Rendszerszemlélet alkalmazása a biológiai szerveződési szintek megkülönböztetésekor, és egymással való összefüggéseikre. Rendszer és környezet összefüggésének tudatos alkalmazása a sejt felépítésének és működésének magyarázatában. Felépítés és működés közötti összefüggések megértése, a szerkezeti struktúra és a kémiai felépítés összekapcsolása. Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejtben végbemenő folyamatok értelmezése során. Állandóság, változás és önazonosság értelmezése a sejtben zajló biokémiai folyamatok, valamint az öregedés vonatkozásában. A normális sejtműködés és az emberi egészség közti kapcsolat megfogalmazása.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért van többféle felépítésű és működésű sejt is az élőlényekben? Hogyan megy végbe a sejtekben az anyagok átalakítása? Milyen hatások gátolhatják, veszélyeztethetik a sejtek anyagcseréjét? Ismeretek: A víz biológiai szempontból fontos jellemzői. Az élő rendszereket felépítő szerves anyagok sajátos biológiai funkciói. Az enzimműködés lényege. A sejtkárosító hatások főbb típusai, (nehézfémek, mérgek, maró anyagok, sugárzások, hőhatás). A biológiai folyamatok energetikai összefüggései; a lebontó és a felépítő anyagcsere jellemzői, helyük a sejten belül. A kémiai kommunikáció lehetősége. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Fizikai-kémiai folyamatok biológiai szerepének, az élő állapot fizikai feltételeinek, határainak elemzése. Enzimműködés vizsgálata egy elvégzett kísérletben, a folyamat elemzése. Az élő rendszerek energiaszükségletének megértése, a sejtszintű energiaátalakító folyamatok lényegi ismerete, kapcsolatuk belátása. Struktúra és funkció összekapcsolása a sejtszintű folyamatok elemzése során. A szabályozott sejtműködés néhány funkciójának értelmezése a soksejtű szervezeten belül. A sejtek közötti anyag- és információforgalom jelentőségének belátása, példákon keresztül.

Enzim, kicsapódás (koaguláció), anyagcsere (lebontó és felépítő), autotróf, heterotróf, sejtlégzés, erjedés, fotoszintézis, sejtalkotó.

A táplálkozás


Előzetes tudás

A tápanyag fogalma, típusai, a szervezetben betöltött szerepük. A tápcsatorna fő szakaszai, működése. A táplálkozás alapvető minőségi és mennyiségi szempontjai. Normál testsúly, testsúlyproblémák okai és következményei.


A táplálkozás energiaviszonyaival kapcsolatos mennyiségi szemlélet erősítése. Az egészséges táplálkozást szolgáló szokások, értékrendek, gyakorlati készségek erősítése, a kockázati tényezők csökkentése iránti igény felkeltése, az önmagunk iránti felelősség érzésének erősítése. A fontosabb emésztőszervi és anyagcserebetegségekkel kapcsolatos ismeretekre épülő, egészségmegőrzésre irányuló attitűdök, életviteli képességek fejlesztése.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért van szükségünk a különféle tápanyagokra? Hogyan függenek össze a sejtekben zajló folyamatok a táplálkozásunkkal? Mi történik az elfogyasztott ételekkel a tápcsatornában? Hová kerülnek a bélrendszerből felvett tápanyagok, mi történik velük a szervezetben? Hogyan függ össze a normál testsúly megőrzése a helyes táplálkozással? Milyen okai és következményei lehetnek a túlsúlynak, illetve az alultápláltságnak? Melyek a táplálkozással összefüggő gyakoribb megbetegedések, mit tehetünk a megelőzésük érdekében? Ismeretek: Tápanyagok energiatartalma, kémiai összetétele. A tápcsatorna szakaszai és működésük. A fontosabb emésztőnedvek, hatásuk. A máj szerepe. A normál testsúly. A túlsúly és elhízás következményei. A kiegyensúlyozott, változatos étrend jelentősége. Hiánybetegségek lehetséges okai, tünetei. Az élelmiszer-higiénia jelentősége. A tartós stressz hatása az emésztőrendszerre. A szájhigiéné, a rendszeres fogápolás. Kulcsfogalmak/ fogalmak


A táplálkozás szervezet- és sejtszintű folyamatainak összefüggésbe hozása. A nyílt rendszer működésének értelmezése az anyagcsere példáján. A tápcsatorna-szakaszok felépítésének, a bennük végbemenő élettani folyamatoknak az értelmezése. Egy szerv több funkciójának értelmezése a máj példáján. Az emésztési és a sejtszintű lebontási folyamatok közötti összefüggés felismerése. A normál testsúly megőrzése jelentőségének belátása. Életmódhoz igazodó étrend tervezése. Vita a különböző táplálkozási szokások, divatok (pl. vegetarianizmus) előnyeiről és veszélyeiről. Az emésztőszervi fertőzések tüneteinek, valamint a megelőzés, a gyógyulás és a fertőzés terjedésével kapcsolatos teendők összegyűjtése. Liszt- és tejcukorérzékeny beteg diétás étrendjének öszszeállítása. A diétahiba veszélyeinek bemutatása. Az epe hatásának modellezése.

Tápanyag, étel, élelmiszer (minőség), étrend, tápanyag-energiatartalom, mennyiségi és minőségi éhezés, alapanyagcsere, túlsúly, tápcsatorna, emésztőnedv, emésztés, felszívódás, higiéné

Tematikai egység

Előzetes tudás



A légzés

A légutak és a tüdő felépítése, működése és funkciói. A sejtlégzés. A légzőrendszert veszélyeztető környezeti ártalmak és káros szenvedélyek. A felépítés és a működés közötti kapcsolat értelmezése a légcsere és az öntisztulási képesség magyarázatában, valamint a tüdő léghólyagjainak felépítése és a külső gázcserefolyamat közötti összefüggés felismerésében. Az egészséges környezettel, életvitellel kapcsolatos gyakorlati készségek, a fontosabb légzőszervi betegségekkel összefüggő ismereteken alapuló, egészségmegőrzésre irányuló attitűdök formálása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a légzés élettani szerepe, hogyan függ össze a légzés a sejtjeinkben zajló folyamatokkal? Hogyan megy végbe a ki- és belégzés folyamata?


A légzés szervezet- és sejtszintű folyamatainak összefüggésbe hozása.



Hogyan szabályozza a szervezet a légzés teljesítményét? Mi az összefüggés a légzés és a hangképzés között? Melyek a leggyakoribb légszennyező anyagok és légzőszervi megbetegedések, mit tehetünk a megelőzés érdekében? Ismeretek: Az oxigénfelvétel és a szén-dioxid leadás összefüggése a sejtlégzéssel. A felső- és alsó légutak felépítése. A gége felépítése, funkciói, a hangadás és hangképzés biológiai tényezői. A ki- és belégzés folyamata. A hemoglobin szerepe, jelentősége. Mérgező vegyületek, allergének, szálló por, füst (dohányzás) kockázatai. Néhány gyakori légzőszervi megbetegedés jellegzetes kórképe, a megelőzés és a gyógyítás lehetőségei. Kulcsfogalmak/ fogalmak

A légutak és a tüdő felépítésének, a bennük végbemenő élettani folyamatoknak az elemzése (ábrázolás, ábraelemzés). A légcsere biomechanikai értelmezése egy készített modell alapján. Légzésfunkciós vizsgálat értelmezése. A gázcsere, a légzési gázok szállításának, a szervek oxigénellátásának a fizikai- kémiai összefüggéseket figyelembe vevő magyarázata. A gégeműködést bemutató film vagy ábra elemzése, a működés összekapcsolása a fizikai ismeretekkel. Kísérlet során vizsgált, vagy internetről gyűjtött légszennyezési adatok értelmezése. A dohányzás kockázatainak elemzése.

Légcsere, légutak, léghólyag, légzési perctérfogat, hemoglobin, gége, hangszalag, allergia, asztma.

Tematikai egység

Előzetes tudás


Nedvkeringés és kiválasztás


A vér összetétele, sejtes alkotói, biológiai szerepe. A keringési rendszer felépítése. Véráramlás, a vérkörök. A szív üregei, szívbillentyűk, szívritmus, pulzus. Rendszerszemlélet fejlesztése a belső környezet és a nedvkeringés biológiai folyamatában, a különböző anyagforgalmi folyamatok egymással való kapcsolatában. A szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felismerése, a megelőzést lehetővé tévő életmódelemek iránti igény felkeltése, erősítése, pozitív attitűdök kialakítása. Elsősegélynyújtás és alapszintű gyakorlottság elérése az újraélesztésben.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért és hogyan keringenek testfolyadékaink? Milyen folyadékterek fordulnak elő a szervezetünkben? Mi a kapcsolatuk? Miből áll, hogyan keletkezik, hogyan alvad meg a vér? Hogyan biztosítja a szív a vérkeringés irányát és változó teljesítményét? Mi az erek feladata? Hol és hogyan tapintható a pulzus, mérhető a vérnyomás? Miért változó a vizelet mennyisége és összetétele? Hogyan függ ez össze a belső környezetünk viszonylagos állandóságával? Melyek a szív és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezői, gyakoribb típusai? Mit tehetünk a megelőzésük érdekében?


A nedvkeringés rendszerszemléletű értelmezése, a testfolyadékok megkülönböztetése és összefüggésük felismerése. A vérvétel, a laboratóriumi vizsgálat jelentőségének belátása, a fontosabb adatok értelmezése. Állandóság és változás szempontjainak alkalmazása a folyamat értelmezésében. A véralvadás folyamatának megértése, jelentőségének felismerése, a trombózisos betegségekkel való összefüggésbe hozása. Az érrendszer és a szív felépítése, valamint a bennük végbemenő élettani folyamatok összekapcsolásán



Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? Ismeretek: A vér oldott és sejtes elemei. A vér és a szövetközti nedv, ill. a nyirok keletkezése, összetétele, funkciói. A véralvadás élettani jelentősége, a folyamat tényezői. A vérrögképződés kockázati tényezői és következményei. A szív felépítése és működése, a szívritmus és perctérfogat összefüggése. Értípusok, felépítésük, funkciójuk. A vérnyomás fogalma, mérése, normál értékei. A homeosztázis értelmezése a folyadékterek összetételének példáján. A vese szervi felépítése. A vízvisszaszívás mértékének szabályozása. A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek tünetei, kialakulásának okai. Kockázatot jelentő élettani jellemzők. Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Újraélesztés. Kulcsfogalmak/ fogalmak

alapuló folyamatelemzés (ábrázolás, ábraelemzés). Körfolyamat értelmezése a szívciklus példáján. Vérnyomásmérés osztálytársakon; statisztikai átlag számolása és ábrázolása. A vese felépítése és a benne végbemenő élettani folyamatok összefüggésbe hozásán alapuló folyamatelemzés (ábrázolás, ábraelemzés). A szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggő ismeretek alapján következtetések levonása az egészségmegőrzésre irányuló életvitelt illetően. Elsősegély-nyújtási teendők gyakorlása a vizsgált sérülések és rosszullétek esetében (pl. újraélesztés).

Folyadéktér, vér, nyirok, véralvadás, trombózis, artéria, véna, kapilláris, vérkör, kamra, pitvar, szívbillentyű, szívciklus, perctérfogat, vérnyomás, homeosztázis, újraélesztés.

Tematikai egység

Mozgás és testalkat. A bőr


Előzetes tudás

A csont szöveti szerkezete, csontok kapcsolódási módjai. Az emberi csontváz fő elemei. A mozgás és az egészség közötti alapvető összefüggések. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatása. A hámszövet alapvető jellemzői, csoportjai. A bőr felépítése, főbb funkciói. Gyakoribb bőrsérülések és ellátásuk. Higiéniai alapismeretek, a bőrápolás szempontjai és módjai.


A felépítés és a működés kapcsolatának különböző megjelenése az emberi mozgás szervrendszerében. A rendszeres testmozgás élettani hatásának ismeretén alapuló tudatos életmódra való törekvés alakítása. A testképen alapuló önelfogadás erősítése. A bőr felépítése és működése közötti összefüggések alkalmazása magyarázatokban. A személyi higiéné biztosításával, a bőr ápolásával és egészségmegőrzésével kapcsolatos életviteli és gyakorlati készségek fejlesztése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan kapcsolódnak egységes rendszerré a csontjaink? Milyen a csont összetétele, szöveti és szerkezeti felépítése? Milyen mechanikai elvek alapján írható le az izommozgás?


A csontok mechanikai szerkezete, kémiai összetétele és biológiai funkciója közötti összefüggésekkel kapcsolatos kísérletek elvégzése. Példák a különböző csontkapcsolatokra.



Milyen mozgásszervi sérülések fordulhatnak elő? Hogyan előzhetők meg és milyen elsősegély alkalmazható? Milyen életmóddal őrizhető meg a mozgásképesség? Hogyan előzhetők meg a mozgásszervi megbetegedések? Milyen kép él bennünk a testünkről? Hogyan változott a szépségideál a múltban, és mi határozza meg a jelenben? Hogyan módosítható a test megjelenése, formája?

A csontok egymással és az izmokkal való kapcsolódási módjainak összefüggésbe hozása a mozgásképességgel. Az izomzat hierarchikus felépítésének belátása, a rendszerszerűség felismerése. A mechanikai elvek, biomechanikai és biokémiai szemlélet alkalmazása. Elsősegélynyújtás különböző típusú mozgásszervi sérülések esetén. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatásainak felismerésén alapuló, rendszeres, életmódszerű testmozgás. Az önvizsgálatok és rendszeres szűrővizsgálatok fontosságának belátása.

Milyen feladatokat lát el a bőrünk? Hogyan épül föl? Mit jelez a bőr testünk állapotából? Mi alakítja ki a bőr alapszínét? Milyen bőrszínváltozatok jellemzőek az emberi fajra? Hogyan ápolhatjuk a bőrünket? Melyek a bőr Az edzettség, fittség állapotának biológiai leírása, gyakoribb megbetegedései, melyek ezek kockázati vizsgálata egyszerű mérésekkel, ezek értékelése. tényezői, mit tehetünk a megelőzés érdekében? Csontok fizikai szerkezetének és kémiai összetételének Ismeretek: vizsgálata. A kéz és a koponya jellegzetességei. A mozgás szerepe az emberi kommunikációban. Érvelés a táplálékkiegészítők, teljesítménynövelők A csont szilárdsága és rugalmassága, a kémiai használatával kapcsolatban (előnyök, hátrányok, összetétel és a szöveti-, szervi felépítés főbb veszélyek). jellemzői. A végtagok és függesztő elemeik, a gerincoszlop és a bordák, a koponya fontosabb Érvek gyűjtése a testképre ható divatok veszélyeiről. csontjai. A bőr funkcióinak és felépítésének kapcsolata a A hajlító és feszítő izmok működése néhány pélszervezetszintű működésekkel – hőszabályozás dán, az izmok csontokhoz tapadásának módja. elemzése. Sérülések típusai (rándulás, ficam, húzódás, szakadás, törés). Alapvető elsősegély-nyújtási ismeAz emberi faj bőrszínskálájának a biológiai sokféleség retek. A bemelegítés, erősítés, nyújtás biológia részeként való értelmezése. alapjai, fontossága. Az edzés és a fizikai teljesítmény összefüggése. A Képek gyűjtése a különböző bőrbetegségekről, tünetek sportágakkal járó terhelés hatása a mozgás felismerése. Érvek gyűjtése a szűrővizsgálatok, illetve szervrendszerére. az önvizsgálat fontosságáról. Testkép és lelki egyensúly összefüggése. A plasztikai sebészet hatásai, mellékhatásai és Kozmetikumok összetételének vizsgálata és veszélyei. kapcsolatba hozása a bőr felépítésével és működésével. A bőr funkciói, rétegei, szöveti felépítésük. Az erek, a zsírszövet és a mirigyek szerepe a hőszabályozásban. Bőrflóra, pattanás, mitesszer, hámlás. Bőrpigment, melanin. A napozás hatása, veszélyei. A bőr higiénéje. A napsugárzás (UV) károsító hatása, a bőrrák felismerhetősége, veszélyessége. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ízület, függesztő öv, csontsűrűség, vázizom, ín, szalag, bemelegítés, nyújtás.

Tematikai egység

Az immunrendszer




L: 2 óra A vér összetétele, az egyes alkotók szerepe. Belső környezet fogalma. Baktérium, vírus fogalma, megkülönböztetése. Fertőzés, járvány fogalma. Antibiotikumok hatása, jelentősége. Hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai (a vércukorszint szabályozása).

Előzetes tudás


Rendszerszemlélet alkalmazása az immunrendszer és a szervezet egészének viszonyára, valamint az immunrendszer komplexitásának belátására. Az oksági gondolkodás fejlesztése az immunrendszer működését feltáró kísérletek értelmezése során. Az ismereteken alapuló döntéshozatali és cselekvési képesség fejlesztése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért van szükségünk biológiai „önvédelemre”? Mit jelent az önazonosság, és mi veszélyezteti ennek megőrzését? Hogyan győzi le szervezetünk a fertőzéseket? Miért következhet be az átültetett szervek kilökődése? Mi a magyarázata a védőoltások hatékonyságának? Milyen betegségeket sikerült leküzdeni vagy visszaszorítani ezen a módon? Mi gyengíti, és mi erősíti immunrendszerünket? Milyen következménye lehet a meggyengült immunvédelemnek? Ismeretek: Kórokozó, fertőző és megbetegítő képesség, helyi és világjárvány. A kórokozók által okozott lehetséges hatások. A veleszületett és a szerzett immunitás. A nyiroksejtek típusai és funkciói. Vércsoportok, vérátömlesztés, Rhösszeférhetetlenség. A kórokozók hatása és a védekezés lehetősége (Semmelweis, Pasteur). Passzív és aktív immunizálás. Gyakoribb védőoltások, az immunizálás közegészségügyi szerepe. Az immunrendszer és a lelki állapot közötti összefüggés. A tartós, nem kontrollált stressz hatása az immunrendszerre. Az immunrendszer rosszindulatú megbetegedése. Az allergia és az asztma immunológiai háttere. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás


Az immunrendszer működését feltáró kísérletek és az arra adott magyarázatok értelmezése. Alapvető közegészségügyi és járványtani ismeretek alapján valós helyzetek elemzése, cselekvési lehetőségek mérlegelése. Az információ értelmezése a saját-idegen felismerési mechanizmusokban. A veleszületett, természetes védekezőképesség, valamint a szerzett, specifikus immunitás megkülönböztetése. A védőoltások indokoltságának értelmezése. A testi és lelki egészség közötti összefüggés belátása, biológiai magyarázata. A tartós stressz kezelésével összefüggő, egészségmegőrzést szolgáló életviteli és gyakorlati lehetőségek megismerése, összevetése a saját életmóddal. Vér(csoport)vizsgálatok eredményének megfigyelése, értelmezése.

Fertőzés, járvány, veleszületett immunitás, szerzett (specifikus) immunitás, antigén, antigén-felismerés, antitest (immunglobulin), nyiroksejt (limfocita), Rh és ABO vércsoportrendszer, védőoltás, immunizálás, immunológiai memória.

A hormonális szabályozás


Vezérlés és szabályozás fogalma. A mirigy fogalma, típusai. A vérkeringés, érhálózat, vér összetétele. A hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai (vércukorszint szabályozása). A stressz biológiai értelmezése.




Az absztrakt gondolkodás fejlesztése az életfolyamatok szabályozásáról és vezérléséről alkotott modell általánosításával, az idegi és hormonális szabályozás közötti hasonlóságok és különbségek, valamint az egységes (neuroendokrin) rendszerbe kapcsolódás felismerése során.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen sajátosságai vannak a kémiai jelátvitelnek a szabályozásban? Melyek a szervezet belső egyensúlyára ható legfontosabb hormonok, hol termelődnek, és mi a hatásuk? Mely rendellenességek, betegségek vezethetők vissza valamely hormonális zavarra? A teljesítményfokozó szerek veszélyei. Ismeretek: A kémiai jelátvitel jellemzői. Belső elválasztású mirigy. Hormon és receptor összefüggése, specifikus hatás. A folyamatba való beavatkozás lehetősége. A hipofízis- és a hipotalamuszrendszer felépítése és működése. A hormonális szabályozás hierarchikus felépítése. Az idegrendszeri ellenőrzés érvényesülése. A hormonhatás időbeli jellemzői. Példák a központi idegrendszerben termelődő hormonok hatásaira (szorongás, eufória). A vércukorszint szabályozásának mechanizmusa (inzulin). A tiroxin és az adrenalin hatása. A cukorbetegség kockázati tényezői, felismerése, lehetséges következményei és kezelése. Növekedési rendellenességek. Pajzsmirigybetegségek. Hormonok, hormonhatású szerek a környezetünkben, lehetséges veszélyek. Kulcsfogalmak/ fogalmak

A hormonhatás specifikusságának megértése, a hormon-receptor kapcsolódás jelentőségének felismerése. A szabályozás és vezérlés fogalmának elmélyítése a hormonális működés példáján. Az idegi és hormonális szabályozás összehangoltságának megértése a hipotalamuszhipofízisrendszer felépítése és működése alapján. Hormonzavarokkal összefüggő kórképek vizsgálata, a kockázatok és megelőzési lehetőségek felismerése, következtetések levonása. Érvelés a teljesítményfokozó és izomtömeg-növelő szerek használata ellen.

Hormon, receptor, belső elválasztású mirigy, szteroid, hipotalamusz, agyalapi mirigy-, pajzsmirigy-, hasnyálmirigy-, mellékvesehormon.

Tematikai egység

Az idegrendszer


Előzetes tudás

Az idegsejt és az idegszövet felépítése és működése. Elemi idegi folyamatok. Az idegi szabályozás alapelve. Környéki és központi idegrendszer megkülönböztetése. A reflex fogalma. A szem és a fül felépítése. Az idegműködéseket befolyásoló, tudatmódosító szerek veszélyei.


Rendszerszemlélet alkalmazása a szabályozott állapot biológiai értelmezésében. Rendszer és környezet kapcsolatán alapuló szemléletmódok alkalmazása az érzékelés és a szabályozottság magyarázatában. A tudatmódosító, függőséget okozó szerekkel szembeni elutasító magatartás erősítése.


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miben különbözik az idegsejt felépítése és működése a többi sejtétől? Hogyan képes a szervezet beállítani belső állapotának életfontosságú jellemzőit? Hogyan állítják elő és továbbítják az idegsejtek a jeleket? Mi az oka az idegrendszer belső aktivitásának? Mi a gerincvelő szerepe az idegi szabályozásban? Melyek az emberi érzékelés területei? Mit tehetünk érzékelési képességeink megőrzése érdekében? Milyen szabályozó rendszerek őrködnek létfenntartó életműködéseink felett? Hogyan alkalmazkodik szervezetünk a testi és lelki terheléshez? Melyek az idegrendszert érintő fontosabb rendellenességek, megbetegedések? Mit tehetünk megelőzésük érdekében? Ismeretek: A szabályozókör fogalma, elemei. A negatív visszacsatolás működési elve, biológiai szerepe. Egy példa ismerete. Az idegsejt felépítése. A nyugalmi potenciál tényezői, értéke. Akciós potenciál kialakulása, terjedése. Az idegsejtek közötti kölcsönhatások formái és jelentőségük. A szinapszisok működésére ható anyagok. Az idegsejtek aktivitásának belső ritmusa (biológiai órák). A gerincvelő felépítése, funkciói. Szomatikus és vegetatív gerincvelői reflexek. Az inger fogalma, típusai. A receptor funkciói. A látás folyamata, alkalmazkodás a változó távolsághoz és fényerőhöz. A fül felépítése, a hallás és egyensúlyozás folyamata. Szemhibák és látásjavító eszközök, módszerek. A halláskárosodás kockázatai. Vegetatív szabályozás fogalma, funkciója, szabályozási területei. Egy vegetatív működés szabályozásának példája (pl. légzés). Az agy részei. Agyidegek. Éberség és alvás ritmusa, az ingerek változatosságának szerepe. Idegrendszeri sérülések okai, gyakoribb esetei és következményei (ideg-, gerinc-, agysérülés). Fejlődési rendellenességek, fogyatékosság. Agyi keringési zavarok. Parkinson-kór, Alzheimer-kór, prionbetegség. Kulcsfogalmak/ fogalmak



A szabályozás és vezérlés fogalmainak alkalmazása az idegrendszer működésének magyarázatakor. Állandóság és változás szempontjain alapuló folyamatelemzés és magyarázat. A jel fizikai, kémiai és biológiai értelmezése. A környezetben előforduló, az élőlények számára adekvát hatások, energiaformák azonosítása, az inger fogalmának értelmezése. Reflextípusok megkülönböztetése, a reflexkör felépítése és működése közötti kapcsolat értelmezése. Elvégzett reflexvizsgálat értelmezése. A környezetben előforduló, az élőlények számára adekvát hatások, energiaformák azonosítása, az inger fogalmának értelmezése. Az érzékszervek felépítése és működése közötti összefüggés elemzése. Elvégzett érzékelés-élettani kísérletek értelmezése. Szomatikus és vegetatív szabályozás megkülönböztetése, a vegetatív szabályozás néhány területének, módjának és funkciójának értelmezése. A szabályozás elemzése példákon. Felépítés és működés kapcsolatba hozása, a rendszerszerűség felismerése és magyarázata. A gyakoribb idegrendszeri megbetegedések azonosítása jellegzetes tüneteik alapján.

Vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, idegsejt (neuron), akciós potenciál, ingerküszöb, szinapszis, reflexkör, szomatikus és vegetatív idegrendszer, érzékelés, érzékszerv, nagyagy, kisagy, agytörzs, agykéreg, dúc, mag, ideg, pálya, szürkeállomány, fehérállomány.



11. évfolyam A 11. évfolyam fő témái a molekuláris genetika, az evolúció, az ökológia és az emberi viselkedés. E témakörök feldolgozásának középpontjában az emberi szervezet felépítésének és működésének, az ember testi és lelki egészsége közti kapcsolatnak a megértése áll. Ennek elemzése különböző szerveződési szinteken – sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet –, de azonos céllal történik. Az egyed feletti szintek az ember esetében átvezetnek a társadalmi jelenségek világába. A biológia e téren egyrészt a határterületeket érintve a kapcsolatok felismeréséhez vezet, másrészt annak elfogadását eredményezi, hogy az emberi társadalom tartósan csak a természeti környezetbe illeszkedve maradhat fenn. A fenntarthatóság mint cél nem egy kész algoritmus megtanulását igényli – ilyen jelenleg nincs –, hanem a biológiai ismeretek kreatív, átgondolt alkalmazását a társadalmi élet területén is. Az ismereteknek ahhoz a felismeréshez is el kell vezetniük, hogy az ember testi és lelki egészségét közvetlenül, egyéni szinten is befolyásolja. A tanulás során az elméleti háttér ismerete párosul a természettudományos gondolkodás módszereivel és a vizsgálódáshoz szükséges gyakorlati készségekkel. A témakörök biztosítják a tudás rendszerszerű építését, kapcsolódnak a mindennapi élet problémáihoz. Megjelennek a biológiai szerveződés egymásba épülő szintjei, a különféle élő rendszerek és a közöttük lévő összefüggések. Megismerésük során a tanulók követik az anyag, az energia és az információ átadásának útjait, megfigyelhetik az állandóság és változás jelenségeit. Az ember megismerésekor a tanulók nem csak a testi felépítést, hanem a lelki alkatot, az önismerettel, a tartós és kiegyensúlyozott társas kapcsolatokkal összefüggő biológiai kérdéseket is vizsgálják. Az élettelen és az élő természet kapcsolatába, az életközösségek bioszféra szintjéig követhető felépülésébe és működésébe való bepillantás formálja az egyéni életvitelt, és kialakítja a fenntarthatóságot szolgáló közösségi cselekvésben való aktív részvétel képességét.

Tematikai egység

Nemzedékről nemzedékre - Az öröklődés törvényei

Előzetes tudás

A faj, a környezet (környezeti tényező) fogalma. Az ivaros szaporodás genetikai lényege. Vércsoport-antigének.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai


Az információ-kifejeződés folyamatainak megértése az élővilágban. A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása. A problémák tudatos azonosítása, feltevések megvizsgálása. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Öröklődnek-e a szerzett tulajdonságok? Mi magyarázza az öröklött tulajdonságok megjelenését vagy eltűnését? Milyen mértékben befolyásolhatja a környezet vagy a nevelés az öröklött jellegek megnyilvánulását? Mi az oka és jelentősége biológiai sokféleségünknek? Ismeretek: Mendel szemléletmódja (a gén mint szerkezet nélküli egység), módszere, eredményei. Allélkölcsönhatások (dominancia). Példák emberi tulajdonságok öröklődésére. A beltenyésztés és kockázata (állattenyésztés, természetvédelem, rokonházasság veszélye). Példák hajlamok öröklésére. Kockázati tényezők és gének kölcsönhatása. Az egyén és a társadalom


Mendel módszereinek, eredményeinek és ezek érvényességi körének értelmezése. Öröklött jelleg megjelenésének számszerű megadása (az öröklésmenet ismeretében). Következtetés allélkölcsönhatásra (az eloszlás ismeretében). Családfa elemzése. Ikervizsgálatok értelmezése. Kockázati tényező és elővigyázatosság értelmezése genetikai példán. Minőségi és mennyiségi jelleg megkülönböztetése. Mennyiségi eloszlás grafikus megjelenítésének értelmezése.



együttélése öröklött hiányokkal (diéta). A genetikai sokféleség jellemzése (allélszám) és biológiai szerepe (nemesítés, az alkalmazkodás lehetősége). A környezet hatása mennyiségi jellegek öröklésére, sok gén – egy tulajdonság kapcsolat. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás


Gén, allél, domináns, recesszív, homo- és heterozigóta, hajlam, beltenyésztés, genetikai sokféleség (diverzitás).

Megfejthető üzenetek - Molekuláris genetika


A fehérjék szerkezete. Katalízis. Az öröklődés törvényei (Mendel). A sejt fölépítése. A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása. Vizsgálati módszerek, tudományos eredmények, és ezek érvényességi körének értelmezése. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének megértése. Az érveken alapuló vitakultúra fejlesztése, a felelős állásfoglalás iránti igény felkeltése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi magyarázza tulajdonságok csoportjainak együttes öröklését? Miből vannak, hol vannak és hogyan működnek a gének? Mi rögzíti bennük az információt? Mi a szerepe a szexualitásnak a faj szempontjából? Mi hangolja össze sejtjeink génműködését? Miért jönnek létre daganatos megbetegedések? Miért fejlődünk, öregszünk, és miért halunk meg? Hogyan, miért és milyen mértékben avatkozhat bele az ember a genom működésébe? Miben segíthet a számítógép használata a génműködés megértésében, a személyre szabott gyógyításban, a múlt feltárásában? Ismeretek: A genetikai kapcsoltság és oka (kromoszómák). A számtartó és a számfelező osztódás; a sejtciklus. A nukleinsavak alapfelépítése. A vírusok szaporodása, vírus okozta betegségek. Testi és ivari kromoszómák. A DNS megkettőződése, információáramlás a fehérjék szintézise során (gén > fehérje > jelleg). A mutációk típusai, mutagén tényezők (sugárzás, vegyületek). Példa a génműködés szabályozottságára. A szabályozott működés zavara (daganatos betegségek). Az őssejtek lehetséges felhasználása. Tartós károsodás


Az osztódások szerepének értelmezése a testi és ivarsejtek létrejöttében és a genetikai sokféleség fenntartásában. A nukleinsavak örökítő szerepének bizonyítása. Kodon-szótár használata. Génmutáció következményének értelmezése Kodonszótársegítségével. Szabályozott génműködés értelmezése ábra alapján. Daganatra utaló jelek felismerése. Sebkezelés elsajátítása. Az érvek és ellenérvek összevetése. Információforrások kritikus értékelése.



(szövetelhalás) és regeneráció. Az öregedés lehetséges okai. A géntechnológia lehetőségei, kockázatai és néhány alkalmazása (genetikailag módosított élőlények, génterápia). Kapcsoltság, kromoszóma (testi, ivari), mitózis, meiózis, mutáció, differenciálódás, őssejt, transzgén, GMO.


Tematikai egység

Szaporodás, szexualitás

Genetika: mitózis és meiózis, nemi kromoszómák. Élettan: hormonok hatásmechanizmusa, visszacsatolások.

Előzetes tudás


A vezéreltség, szabályozottság általános mechanizmusainak megértése a szaporodás és az öröklődés kapcsolatainak példáján. Az egyirányú és a körfolyamatok közti különbség megértése a nemi működések példáján. A felelős párkapcsolatok gyakorlását és a pályaválasztást segítő önismeret fejlesztése.



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi magyarázza az ivaros úton létrejött utódok sokféleségét, az ivarsejtek és az ivarsejteket létrehozó egyedek különbségeit, a férfi és nő biológiailag eltérő jellemzőit? Ismeretek: Ivaros és ivartalan szaporodásformák az élővilágban. Mitózis és meiózis. Klónozás. Kromoszomális, elődleges és másodlagos nemi jellegek. A férfi és női ivarsejtek, ivarszervek felépítése, működése, a nemi működések szabályozása. Fogamzásgátlás. Családtervezés és lehetőségei. A megtermékenyülés, a méhen belüli élet fő jellemzői. A magzati élet védelme. Születés. A születés utáni élet fő szakaszainak biológiai jellemzői. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység


Az ivartalan és az ivaros szaporodás összehasonlító jellemzése. Az ivarsejtek összevetése. A ciklikus működések megértése. A családtervezés lehetőségei kapcsán érvek és tények megbeszélése. Filmek, folyamatábrák, makettek értelmezése.

Ivartalan és ivaros szaporodás (szexualitás), klónozás, tüsző, sárgatest, tüszőserkentő és tüszőhormon (ösztrogén), sárgatestserkentő és sárgatest-hormon (progeszteron), hím nemi hormon (tesztoszteron), ovuláció, menstruáció, megtermékenyülés, beágyazódás, magzat, méhlepény.

A biológiai evolúció




Előzetes tudás

Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz. Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése. A fejlődés jellemzői az egyéni életben.


Módszerek, tudományos eredmények és ezek érvényességi körének elemzése. A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések, az egymást váltó vagy egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása. Evolúciós, környezet- és természetvédelmi szempontok összekapcsolása. Természeti értékek és károk, környezeti károk felismerése, a cselekvési lehetőségek felmérése, a környezet iránti felelős magatartás erősítése. A fejlődéstörténeti rendszer vizsgálatát szolgáló módszerek értelmezése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan alkalmazkodnak az élőlénycsoportok a változó körülményekhez? Hogyan befolyásolható ez a folyamat az ember által szándékosan (nemesítés) vagy akaratlanul (járványok kialakulása). Minek alapján következtethetünk a jelenből a múltra, és mi jelezhető előre a jövőből? Mikor és hogyan befolyásolhatják kis változások (pl. egyéni döntések) a jövőt meghatározó folyamatokat? Ismeretek: Darwin és kortársainak érvei a fajok változása mellett. Az evolúció darwini leírása. A genetikai változatosságot növelő és csökkentő tényezők. A fosszíliák értelmezése: az egykori élőlények rekonstrukciója (korreláció), a lelet kora. Rezisztens kórokozók, gyomok megjelenése és terjedése. Fajok, csoportok kihalásának lehetséges okai. Vitatott kérdések (irányultság, önszerveződés, emberi evolúció). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás



Az evolúciós gondolat változásának értelmezése. Populációgenetikai folyamatok értelmezése. A korreláció-elv alkalmazása. A módszerek korlátainak, feltételeinek elemzése. Érvek és ellenérvek összevetése, az evolúció mechanizmusaira vonatkozó információforrások kritikus felhasználása. Palacknyakhatás értelmezése.

Evolúció, kiválogatódás (szelekció), fosszília, korreláció, törzsfa.

Az ember egyéni és társas viselkedése


Tanulástípusok. Az állatok társas viselkedése (agresszió, ivadékgondozás). A pályaválasztást elősegítő önismeret, az önelfogadás, a társak iránti együttérzés fejlesztése. A személyes felelősség, valamint a szülők, a család, a környezet fontosságának felismerése a függőségek megelőzésében. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének tudatosítása. Az emberfajták és kultúrák sajátosságainak és közös értékeinek felismerése. A fogyatékkal élő emberek megismerése, állapotuk megértése. A gondolkodási folyamatokat meghatározó tényezők, az érzelmi és az értelmi



fejlődés kapcsolatának megismerése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miben közösek az emberi és az állati csoportok, és miben különbözünk egymástól? Hogyan befolyásolják a közösség elvárásai egyéni életünket és egészségünket? Mi ébreszti fel és mi gátolja az emberi együttműködés és agresszió formáit? Ismeretek: Az emberi csoportokra jellemző társas viszonyok: utánzás, empátia, tartós kötődés (párkapcsolat, család), csoportnormák és ezzel kapcsolatos érzelmek. A szabálykövetés és szabályteremtés példái. Az idegen csoportoktól való elkülönülés és az eltérő csoportok közti együttműködés biológiai háttere. Az ember mint megismerő lény (utánzás, belátás, párbeszéd, gondolati sémák, előítéletek). Szociokulturális hatások (testkép, fogyatékkal élők, idős emberek, betegek, magzatok életének értéke). Az érzelmek biológiai funkciói, megküzdési stratégiák. A depresszió, a feloldatlan, tartós stressz lehetséges okai, káros közösségi hatásai (agresszió, apátia), testi hatásai, a megelőzés és a feloldás lehetséges módjai. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás



Az állati és az emberi csoportokban uralkodó kapcsolatok különbségeinek megfogalmazása. Az agressziót és gondoskodást kiváltó tényezők különbségeinek megfogalmazása az állatok és az ember között. A tartós és kiegyensúlyozott párkapcsolatot fenntartó és fenyegető hatások értelmezése. Bizonyítás, meggyőzés, művészi hatás, manipuláció, reklám, előítélet felismerése és megkülönböztetése. Az alternatív gyógyászat lehetőségeinek és kockázatainak értelmezése. A kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeinek fölismerése.

Kötődés, empátia, agresszió, csoportnorma, verbális/nem verbális kommunikáció, stressz, megküzdés, függőség.

Gazdálkodás és fenntarthatóság


Életközösségek, populációs kölcsönhatások, talajképződés. Genetikai sokféleség. Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése. Lokális és globális szintű gondolkodásmód fejlesztése. Evolúciós magyarázat keresése biológiai és ezzel összefüggő fizikai, földrajzi, történelmi tényekre; az ember szerepének kritikus vizsgálata. A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségei. Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. Az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban és kisközösségekben.




Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozzák meg a természeti feltételek az emberi létet? Milyen mértékig és mennyire tartósan befolyásolhatjuk e feltételeket? Mik a történelem biológiai tanulságai? Milyen gazdálkodási és gondolkodási-életmódbeli formák lehetnek fennmaradásunk feltételei? Ismeretek: Az ember hatása a földi élővilágra a történelem során. Önpusztító civilizációk és a természeti környezettel összhangban maradó gazdálkodási formák. A természeti környezet terhelése: fajok kiirtása, az élőhelyek beszűkítése és részekre szabdalása, szennyezőanyag-kibocsátás, fajok behurcolása, megtelepítése, talajerózió. Fajok, területek és a biológiai sokféleség védelme. A természetvédelem lehetőségei. A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei. Ökológiai lábnyom. Az ökológiai krízis társadalmi-szemléleti hátterének fő tényezői (fogyasztás, városiasodás, fosszilis energia felhasználása, globalizáció). Kulcsfogalmak/ fogalmak


A fenntartható gazdálkodás biológiai feltételeinek megfogalmazása. A természetvédelem genetikai hátterének értelmezése. Az ökológiai lábnyom csökkentése lehetőségeinek megfogalmazása az iskolai, ill. lakókörnyezetben. Autonómia és együttműködés lehetőségeinek elemzése.

Fenntarthatóság, biológiai sokféleség, ökológiai lábnyom, erózió, kibocsátás (emisszió), határérték, környezeti terhelés.

A tanuló gyakorlatot szerez a biológia különböző szerveződési szintjein – sejt, szerv, szervrendszer, egyed és egyed feletti szintek – a felépítés és működés kapcsolatainak meglátására és elemzésére. A működés törvényszerűségeit képes lesz valamilyen sokaság alkotóinak közös viselkedésében keresni, legyenek azok gének, egyedek vagy fajok, s ezt a funkciót e működések magasabb szerveződési szintben betöltött szerepeként értelmezni. Ismeri az emberi és állati közösségekben a meghatározó társas kapcsolatok biológiai funkcióit. Szemléletében megjelenik a folyamatok egyszeriségét, A fejlesztés várt eredményei a három megismételhetetlenségét jelentő történetiség is. Ismeri egy-két jelentős külföldi és hazai természettudós kutatási eredményeinek léévfolyamos ciklus nyegét. végén Képes értelmezni fénymikroszkópos képet a megismerés folyamatában, önálló tanulása során használja az internet és a könyvtár nyújtotta lehetőségeket. Érti a személyes felelősségét a fertőzések megelőzésében, és a sikeres gyógyulás érdekében. Képes egyszerű kísérleteket elvégezni, megfigyeléseit és tapasztalatait megfogalmazni, leírni. Képes a problémák tudatos azonosítására, megoldására, a hipotézisek megvizsgálására.

9.8.8. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek A középiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában kialakított képességekre, ismeretekre épülnek.



A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van a személyiségfejlesztésben. A történelmi források, események értelmezése olyan kompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető kérdések megismerése segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítik. A történelmi oktatás meghatározó célja, hogy a hallgatók tudása ne szűküljön le pusztán a tények ismeretére, hanem problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. A történelem megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód kialakítása, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes az összefüggések, az alternatívák meglátására és értékelésére. A középiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében túllép az általános iskolai szinten. A középiskolai tanulmányok végére a hallgatóknak ismerniük kell a különböző források kezelésének, elemzésének szabályait, a tudományos anyaggyűjtés alapelemeit. Feltétlen elérendő az alapvető tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. A hallgatóknak okok és következmények bonyolult hálójában kell értelmezniük és bemutatniuk az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. A történelemtanítás reális képet alakítson ki a hallgatókban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában. Az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a hallgatóknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig, megfelelően használva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és kifejezéseit. Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy a tanulók egységben lássák a topográfiai és a kronológiai adatokat. A tanulóknak tudniuk kell az események alapvető sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló fontosabb eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is, a történelmi térképek olvasása, az egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében. történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek heti óraszám éves óraszám

9. évfolyam (36 hét)




N

E

L

N

E

L

N

E

L

N

E

L

2 72

1 36

1 36

2 72

1 36

1 36

3 108

1 36

1 36

3 93

2 62

1 31

A témaköröket tartalmazó táblázatokban a tanévhez kapcsolódó teljes óraszám szerepel.



9. évfolyam

Tematikai egység



A tanulók előzetes tudásának azonosítása. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok minden tematikai egységre vonatkozóan Ismeretszerzési és -feldolgozási képességek A forrásokban és -feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségek döntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, KeletEurópa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és az adatok kapcsolatának bemutatásával. Kifejezőképességek A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségei szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU-csatlakozás). Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése.

Tájékozódás az időben és térben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken.

Tematikai egység

Az őskor és az ókori Kelet





A tanulók általános iskolai (vagy egyéb iskolákban szerzett) tudásának az azonosítása. Ismeretek

Az emberré válás folyamata. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kronológia: A homo sapiens megjelenése, Kr. e. 3000 körül, Kr. e. XVIII. sz., Kr. e. X. sz., Kr. e. 525. Személyek: Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, Salamon. Kulcsfogalmak/ Fogalmak: fogalmak Homo sapiens, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, Biblia, állam, hieroglifa, buddhizmus, brahmanizmus. Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Izrael, Jeruzsálem.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Az ókori Görögország


A tanulók általános iskolai (vagy egyéb iskolákban szerzett) tudása. Ismeretek

A görög kor kezdetei, a polisz-rendszer, a spártai állam. A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma. A görög–perzsa háborúk. Athén és Spárta párharca. Nagy Sándor birodalma. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. Kronológia: Kr.e. XIII. sz., Kr. e. 621, Kr. e. 594, Kr.e. 508, Kr. e. 490, Kr. e. 480, Kr. e. 776, Kr. e. 431–404, Kr. e. 336–323. Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész Periklész, Kulcsfogalmak/ Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor. Fogalmak: fogalmak Polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria.

Tematikai egység

Az ókori Róma



Előzetes tudás



Róma városállamból birodalommá válik. Az egyeduralom kialakulása. Társadalom, államszervezet, hadsereg. Róma és a provinciák. A köztársaság virágkora és válsága. A császárkor. A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása, elterjedése és főbb tanításai. A köztársaság virágkora és válsága. A császárkor. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. Kronológia: Kr. e. 753, Kr. e. 510, Kr. e. 367, Kr. e. 287, Kr. e. 264–241, Kr. e. 218–201, Kr. e. 168, Kr. e. 48, Kr. e. 31, 212, 313, 395, 476. Személyek: Hannibal, Ciceró, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti Jézus, Paulus-Pál, Constantinus, Attila, Marius, Sulla, Spartacus, Hadrianus, Diocletianus. Kulcsfogalmak/ Fogalmak: fogalmak Patrícius, plebejus, cliens, consul, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, apostol, egyház, püspök, zsinat, senatus, dictator, néptribunus, censor. Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Hispania, Gallia, Dacia, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria.

Tematikai egység

Előzetes tudás

A korai feudalizmus története Európában



A nyugati és keleti feudális állam és kereszténység eltérő fejlődése. A Bizánci Birodalom. A Frank Birodalom kialakulása, a gazdaság és társadalom átalakulása, fejlődése. Az iszlám és az arab világ. Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, 1054. Személyek: Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed, Kulcsfogalmak/ Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok. Topográfia: fogalmak Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Mekka, Bagdad. Fogalmak: Gróf-grófság-őrgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa.

Tematikai egység

A magyar nép története az államalapításig



Előzetes tudás


A tanulók általános iskolai (vagy egyéb iskolákban szerzett) tudásának az azonosítása Ismeretek

A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életműve. Évszámok: 896, 955, 973, 997–1000–1038. Személyek: Álmos, Árpád, I. (Szent) István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök. Kulcsfogalmak/ Topográfia: fogalmak Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom. Fogalmak: Nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség törzs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized, egyházmegye, törvénykezés.

Tematikai egység





Projektfeladat

Tematikai egység

Hagyományos írásbeli/szóbeli vizsgafeladatok A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. A fejlesztés várt 10-15 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni a könyveredményei az év- tárban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források elemzésére tanári irányítással. Legyenek képesek rövid beszámofolyam végén lók előadására. Tudják alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról. 10. évfolyam

Tematikai egység



Az előző évben szerzett ismeretek felelevenítése. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok minden tematikai egységre vonatkozóan



Tevékenységformák Ismeretszerzési és -feldolgozási képességek A forrásokban és forrásfeldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, KeletEurópa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Kifejezőképességek A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság a javítás elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése.

Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata.

Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása).

Tematikai egység

Előzetes tudás

A középkor századai

A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek. Ismeretek

A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában (az invesztitúraharcok). A feudális, rendi társadalom. A középkori városok. A lovagkor. A keresztes háborúk (civilizációk találkozása).




A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak. A középkor gazdasági fejlődése, a céhek kora. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban. Kronológia: 1066, 1095, 1122, 1215, 1302, 1278. Személyek: VII. Gergely, IV. Henrik, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás. Kulcsfogalmak/ Fogalmak: királyi udvar, kamara, kancellária, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, fogalmak inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, nyomásos hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika, Hansa-városok. Topográfia: Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge, Hansavárosok, a levantei kereskedelem útvonala.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Az Árpád-házi királyok kora és az utánuk következő évszázadok (11–15. század)


A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése. Ismeretek

A feudális rend megszilárdítása – Szent László és Könyves Kálmán. Az Aranybulla és a tatárjárás kora. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században (nem magyar népelemek a középkori Magyarországon). Az Árpád-kori kultúra. Az Anjou-ház uralkodói, Luxemburgi Zsigmond és a Hunyadiak kora – rendiség és központosított állam Magyarországon. Mindennapi élet a középkori Magyarországon. Kronológia: 1077–95, 1095–1116, 1172–1196, 1205–1235, 1222, 1235–70, 1241–42, 1301, 13081342, 1335, 1351, 1405, 1456. Személyek: I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, Batu kán, II. András, IV. Béla, Kézai Simon, kiskirályok, Károly Róbert, Nekcsei Dömötör, I. Nagy Lajos, Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi László, I. Mátyás, Bonfini, Vitéz János, Szilágyi Mihály, Kapisztrán János. Kulcsfogalmak/ Fogalmak: Várnép, várjobbágy, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, „pénzrontás”, serviens, fogalmak bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székely, szász, kun, mongol, Arany Horda, tárnokmester, aranyforint, visegrádi királytalálkozó, perszonálunió, urbura, kapuadó, ősiség, rend, rendiség, királyi tetszvényjog, városi dekrétum, huszitizmus, kormányzó, liga, Fekete Sereg, reneszánsz, zsoldos sereg, rendkívüli hadiadó, hosszú hadjárat. Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda, Nándorfehérvár, Várna, Rigómező. Tematikai egység

Kora újkor (1490–1721)

Órakeret N:12 óra




A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Az ősi, amerikai „indián” kultúrák. A nagy földrajzi felfedezések és következményei. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei. A modern polgári állam kialakulása. A parlamentáris monarchia kialakulása Angliában. Az angol forradalom és polgárháború. Reformáció és katolikus megújulás. A barokk. A tudományos világkép kialakulása. Az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. Az atlanti hatalmak felemelkedése. Kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618–48, 1640–49, 1689, 1701–1714. Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, Kulcsfogalmak/ I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter. Fogalmak: fogalmak Gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, unitárius, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán, monopólium, puritán, merkantilizmus. Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Magyarország története a kora újkorban (1490–1711)



A Jagellók-kora. A Dózsa féle parasztháború. A mohácsi csata. A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi, kulturális változások a XVII. században. A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc. Kronológia: 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591–1606, 1664, 1686, 1699, 1703–1711. Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Kulcsfogalmak/ Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc, Esze Tamás, Károlyi Sándor, Pálffy János. fogalmak Fogalmak: Örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás, spanyol örökösödési háború, szatmári béke. Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta,



Ónod, Trencsén, Majtény, Rodostó.

Tematikai egység

Előzetes tudás

A felvilágosodás és a polgári átalakulás kora (1721–1849)



A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus jellegzetességei. Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. Az USA létrejötte. A polgári forradalom irányzatai Franciaországban. A napóleoni háborúk Európája. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai (életkörülmények, környezet). XIX. század eszméi. Az 1848-as forradalmak.


Kronológia: 1740–48, 1756–63, 1776, 1783, 1789, 1791, 1794 1804–15, 1848 Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot, Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson, Kutuzov, James Watt, Stephenson, Marx. Fogalmak: Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott abszolutizmus, nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, „harmadik rend”, girondi, jakobinus, polgári szabadságjog, parlamenti rendszer (jobboldal, baloldal), emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár, civil társadalom, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, a Függetlenségi nyilatkozat. Topográfia: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak-Amerikában, Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo.

Tematikai egység



Projektfeladat.

Tematikai egység

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén



A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni a könyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb, már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felké-



szülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. 11. évfolyam

Tematikai egység



Az előző évben szerzett ismeretek felelevenítése.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok minden tematikai egységre vonatkozóan Ismeretszerzési és -feldolgozási képességek A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségek döntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, KeletEurópa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Kifejezőképességek A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU-csatlakozás). Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4‒5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élőszóban.

Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata.



Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711–1790)



Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Gazdaság és társadalom a XVIII. sz. Magyarországán. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek. A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák.


Tematikai egység

Előzetes tudás

Kronológia: 1722–1723, 1740–1780, 1767, 1777, 1780–1790. Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz. Fogalmak: Helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, mágnás, kötelező állami oktatás, úrbéri rendezés, pátens, nyelvrendelet, „kalapos király”, Pragmatica Sanctio, osztrák örökösödési háború, hétéves háború, „fordított Canossa-járás”, jobbágyrendelet. Topográfia: Határőrvidék, Bánát.

A polgárosodás kezdetei (1790–1847) és forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848–1849)



Új elemek a gazdaságban. Az átalakuló társadalom. A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországra. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás, nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. Polgári forradalom Magyarországon, 1848. március– április. A forradalom belső és külső feltételei, problémái. A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. A szabadságharc befejező szakasza és veresége. Kronológia: 1795, 1825, 1830, 1832–36, 1844, 1847. 1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., X. 6. Kulcsfogalmak/ Személyek: Martinovics, Hajnóczy, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, fogalmak Széchenyi István, Wesselényi, I. Ferenc, Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelačić, Windischgraetz, Haynau. Fogalmak:



Magyar jakobinus, reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám , márciusi ifjak, nemzetőrség, népképviseleti országgyűlés, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu, Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad.

Tematikai egység

A nemzetállamok és az imperializmus kora, a dualizmus Magyarországa (1849–1914)


A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek.

Előzetes tudás

Ismeretek Gazdasági és társadalmi változások, a második ipari forradalom. Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. A „keleti kérdés” és a Balkán. Az orosz reformkísérletek. Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. A munkásság politikai erővé szerveződése. A megtorlás, a Bach-rendszer. A kiegyezés. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Társadalmi csoportok életformái, népesség, nemzetiség. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai.


Évszámok: 1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1904, 1905, 1907, 1849. október 6., 1867, 1868, 1875–90, 1896. Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, II. Vilmos, Lenin, Lincoln. Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár. Topográfia: USA, Krím-félsziget, Piemont, Olasz Királyság, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, Elzász-Lotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia. Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, dualizmus.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914– 1929) A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek. Ismeretek




Az első világháború kirobbanása, jellege, története. Az oroszországi politikai változások, bolsevik hatalomátvétel, a bolsevik ideológia és propaganda, a Szovjetunió létrejötte. A Párizs környéki békék, a versailles-i békerendszer fontosabb pontjai. Gazdaság és a társadalom új jelenségei (pl.: a női emancipáció, motorizáció). Magyarország részvétele az első világháborúban. Az őszirózsás forradalom. Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság. A trianoni béke, hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. A Horthy-rendszer kialakulása és konszolidációja. A Horthy-rendszer társadalma és a revíziós külpolitika. A művelődési viszonyok. Az életmód változásai.


Évszámok: 1914–18, 1917, 1919, 1922, 1925. 1914. július 2., 1918.október 31., 1918. november 3., 1919. március 21., 1920. , június 4., 1921–31, 1927 Személyek: Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly. Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Szentpétervár, Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave, Versailles, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal Fogalmak: Villámháború – állóháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem, őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció.

Tematikai egység



Társadalomismeret

Reális önismeret és önértékelés, a másik ember személyiségének tisztelete és megértése. Törekvés erősítése az életvitel tudatos alakítására. Világos kép kialakítása a tanulókban az általuk betöltött státusok szerepkészleteiről. A társadalmi tér- és időszemlélet fejlesztése. Olyan képességek és attitűdök fejlesztése, melynek birtokában a tanulók képesek lesznek állampolgári jogaik gyakorlására. A nemzeti tudat erősítése. Törekvés erősítése az előítéletes magatartás következetes elutasítására. Azoknak a kapcsolódási pontoknak a megismertetése, melyek Magyarországot Európával összekötik. Az etika alapfogalmainak megismertetése. Érvelés az ember kilétéről, a jó és rossz mibenlétéről, az erényekről folytatott vitákban; saját maga és környezete számára a helyes cselekedet alapelveinek megfogalmazása.

Ismeretek A MAI MAGYAR TÁRSADALOM: Társadalmi csoportok – társadalmi mobilitás.

Követelmények A tanuló tudja rendszerezni, elemezni az információt, következtetéseket levonni; legyen képes érvelni állás-



A társadalom rétegződése és térbeli szerkezete. Gazdagság és szegénység. Nemzeti és etnikai kisebbségek. SZOCIALIZÁCIÓ ÉS TÁRSADALMI DEVIANCIÁK (öngyilkosság, bűnözés, alkoholizmus, vandalizmus, idegengyűlölet, kábítószer) A szocializáció fogalma, tartalma és színterei. Problémák a szocializáció folyamatában.

pontja mellett és megérteni mások álláspontját; legyen képes szemelvények önálló feldolgozására szóban és írásban; legyen képes megfontolt, tárgyilagos véleményalkotásra, esetleg véleményváltoztatásra is; tudjon beszámolni saját tapasztalatairól vagy tömegkommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről, és legyen képes értékelni azokat; ismerje a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretekhez kapcsolódó általános és konkrét fogalmakat; legyen tisztában a demokratikus gondolkodási és magatartási mintákkal.

AZ ISKOLA VILÁGA A műveltség társadalmi szerepe. Közoktatás – szakoktatás – felsőoktatás. A művelődés iskolán kívüli formái és színterei. Az iskolán kívüli művelődésben, képzésben részt vevők érdekérvényesítési lehetőségei. A POLITIKA VILÁGA A politika fogalma. Diktatúra és demokrácia. Az érdekérvényesítés különféle módjai. Tömegkommunikáció és politika. Rendszerváltás Magyarországon. A hazai pártok általános jellemzői. Érdek-képviseleti szervezetek és nyomásgyakorló csoportok. A közvélemény-kutatás. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Társadalmi mobilizáció, szocializáció, társadalmi rétegződés, politika, párt, pártrendszer, média, tömegkommunikáció.

Tematikai egység





Projektfeladat.

Tematikai egység

Hagyományos írásbeli/szóbeli vizsgafeladatok.

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

A tanulók legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldá-



sába.

12. évfolyam

Tematikai egység



Az előző évben szerzett ismeretek felelevenítése. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok minden tematikai egységre vonatkozóan

Ismeretszerzési és -feldolgozási képességek A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségek döntéseinek értékelése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, KeletEurópa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Kifejezőképességek A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségei szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése.

Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata.

Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről.



Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása).

Tematikai egység

Előzetes tudás

A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig. Magyarország a két világháború között (1929–1945)



Az olasz fasizmus ideológiája és a fasiszta párt hatalomra jutása. Az 1929‒33-as világgazdasági válság. Válságkezelés az USA-ban. A nemzeti szocializmus ideológiája, a náci párt hatalomra jutása és a náci diktatúra jellemzői. A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború fő eseményei, fordulópontjai. A szövetségesek győzelme. A megosztott Európa. Gazdasági válság és jobbratolódás a magyar belpolitikában. Magyarország háborús részvétele a II. világháborúban. A Kállay-kormány politikája. A német megszállás. A holokauszt Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. Évszámok: 1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember 1., 1941. június 22., 1944. június 6., 1945. május 8., augusztus 6., szeptember 2. 1938. november 2., 1939. március 15., 1940. augusztus 30., 1941.június 26., 1943. január, 1944. március 19., 1944. október 15., 1944. december 21., 1945. április. Személyek: Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Dálnoki Miklós Béla Kulcsfogalmak/ Topográfia: Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, fogalmak Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia, Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar. Fogalmak: Tőzsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Berlin–Róma tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás, holokauszt, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció. Népi-falukutató mozgalom, nyilasmozgalom, nyilas puccs, zsidótörvény, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, „hintapolitika”, „kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság.

Tematikai egység

Előzetes tudás

A jelenkor és Magyarország a második világháború után (1945-től napjainkig) A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése Ismeretek

Hidegháborús szembenállás és időszakos enyhülés politikája a második világháború után. A kommunista rendszerek kialakulása és bukása.




Az Európán kívüli világ (Kína, India, Japán). Az európai integráció története, az EU alapelvei, fontosabb intézményei, azok működése. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Magyarország újjáépítése a II. világháború után, a demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerződés. A kommunista diktatúra kiépítése. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. Társadalmi változások hatásai, a roma népesség problémái. Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erősödése. A rendszerváltozás. A határokon túli magyarság helyzete. A magyarországi nemzetiségek és vallási csoportok. Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1975, 1991, 1946, 1947. február 10., 1953, 1956.október 23., november 4., 1963, 1968, 1989.október 23., 1990, 1991. Személyek: Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si Minh, Truman, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXIII. János, Willy Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov, Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád. Fogalmak: Kulcsfogalmak/ Vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshall-segély, szociáfogalmak lis piacgazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római szerződések, holdra szállás, Ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, ÁVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság, harmadik világ, Brezsnyev-doktrína, globális világ, enyhülési politika, kubai rakétaválság, az Európai Unió Topográfia: NDK, NSZK, Kelet-Berlin, Nyugat-Berlin, Kuba, Szuezi-csatorna, az új európai államok (Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Montenegro, Bosznia-Hercegovina, Lettország, Litvánia, Észtország, Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, Szlovákia, Csehország).

Tematikai egység

Előzetes tudás

Etika és filozófia


Korábban szerzett elméleti ismeretek és gyakorlati tapasztalatok.

A társadalmi együttélés etikai szabályainak megismerése. A tudatos belátáson alapuló kritika elsajátítása. A jogérzék fejlesztése. A társadalmi felelősségtudat elmélyítése. A társadalomelmélet és az etika alapfogalmainak elsajátítása. Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek, ismeretek kialakítása. Az erkölcsi érzék, az etikai álláspontok megvitatása A tantárgyhoz (műveltképességének fejlesztése. A saját meggyőződés kifejezéséhez és a mások megségterülethez) kapcsolgyőződésének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges morális és intellektuális ható fejlesztési feladaképességek felfedeztetése, fejlesztése. tok Tapasztalatok szerzése a filozófia sajátos, az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különböző gondolkodásmódjáról. Az emberi léttel kapcsolatos kérdések felvetése és az önálló válaszkeresés képességének kialakítása; igény felébresztése arra, hogy a tanulók felismerjék saját koruk lényegi problémáit és reflektáljanak a felvetődő kérdésekre.



Javasolt témák Etikai alapfogalmak A jó és a rossz. A választás szabadsága, az ember felelőssége. Törvény és lelkiismeret. Materiális és formális etikák. A szenvedés tapasztalata. Szándék és következmény. Az erkölcsi cselekedet dimenziói Életcélok, önmegvalósítás. Önbecsülés és mások iránti tisztelet. Az élet tisztelete. A nemiség és a családi élet erkölcstana. Elkötelezettség, tolerancia, szolidaritás. Hazaszeretet és példái. Segítség, áldozat, szolidaritás, a személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. Munkaerkölcs. Etikus fogyasztás. Törvénytisztelet és polgári engedetlenség. Erkölcs és politika. Gazdaságetikai alapelvek. Mi a filozófia? A filozófia fogalma és tárgya, eredete, viszonya a szaktudományokhoz, a valláshoz, a művészethez és a mindennapi élethez. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Erkölcs, érték, csodálkozás (thauma), tapasztalat (empíria), kételkedés (szkepszis), logosz.

Tematikai egység





Projektfeladat.

Tematikai egység

Hagyományos írásbeli/szóbeli vizsgafeladatok. A fejlesztés várt Felkészülés az érettségi követelmények szerint az érettségi vizsgára. eredményei az évfolyam végén

9.8.9. Angol nyelv



Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A felnőttoktatásban részt vevők valós élethelyzeteken alapuló idegen nyelvi környezetben, érdeklődésüknek megfelelő, motiváló feladatokon keresztül eljutnak a KER szerinti A2 szintre, optimális esetben elérik a B1 szintet. Az idegennyelv-oktatás törekvése, hogy tevékenységközpontú tanulás segítségével a program résztvevői képesek legyenek alapszintű receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységek magabiztos használatára. Az idegen nyelvi kommunikáció az alapkészségek együttes érvényesülését feltételezi, melyeket valamennyi tanórán integráltan szükséges fejleszteni. A receptív és a produktív készségek a mindennapi nyelvhasználatban fontos szerepet játszanak. A tanuló elindul a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák kialakítása felé. Receptív készségei fejlesztésével képes lesz az írott vagy hallott szövegből a lényeget felfogni, kiemelni és összefüggésében értelmezni. A produkció során megtervezi és szóban vagy írásban megalkotja a közlendőjét tartalmazó szöveget. A sikeres kommunikáció érdekében a tanuló megismeri és elsajátítja azokat a nyelvi eszközöket, amelyek segítségével képes gondolatait megfogalmazni, koherens nyelvi egységet létrehozni, és különféle kommunikációs helyzetekben elboldogulni. Fel kell ismernie, hogy a nyelvi érintkezést a nemnek, korosztálynak, társadalmi csoportoknak megfelelően szabályok szövik át. Ilyenek például a nyelvi udvariassági szokások, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használata. A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy az olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt. Az idegen nyelv tanulása fejleszti a tanulók toleranciáját, hogy megismerjék és tiszteletben tartsák más népek kultúráját, felismerjék saját nemzeti kultúrájuk értékeit, és megtanulják a kultúrák különbözőségéből adódó félreértések kezelését. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra is. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak. Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint újabb nyelveket sajátítsanak el. A kerettanterv tartalmazza a nyelvi szintek és kompetenciák fejlesztésére vonatkozó elvárásokat, amelyeket a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt Közös európai referenciakeret (KER) határoz meg. A nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez az ajánlott témakörök kínálnak kontextust. Az iskolarendszerű középfokú felnőttoktatás résztvevői a korábbi nappali rendszerű iskolai oktatásban már tanulhatták az idegen nyelvet, tudásuk nagy valószínűséggel heterogén, a nappali és a felnőttképzés között esetleg évek telhetnek el, így a tanterv nem épülhet az 5–8. osztály számára készített tantervre, hanem egy hosszabb, szintre hozó szakasz beépítése szükséges. A szintre hozó szakasz hossza lerövidíthető vagy hosszabbítható. Az elvárás, hogy a 10. osztály végére elérjék a KER szerinti A2 szintet, hogy tanulmányaikat sikeresen folytathassák a 11. évfolyamon, és középiskolai tanulmányaik végén eredményes érettségi vizsgát tegyenek. Az a tanuló, aki még nem tanulta az idegen nyelvet, a kezdő tanterv szerint halad. A kerettanterv az elérendő célokat és nyelvi szinteket kétéves képzési szakaszokra bontva határozza meg. Első idegen nyelv

Bemeneti szint

10. évfolyam

12. évfolyam

heterogén (0–A2)

A2

B1



Az idegen nyelvi kerettanterv fejlesztési egységei a KER-ben leírt készségeknek megfelelően a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, az összefüggő beszéd, valamint az íráskészség. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli kommunikáció számos készségeleme kölcsönhatásban van az anyanyelvi kommunikációval. A két terület erősítheti egymást, megfelelő módszerekkel az anyanyelv használata tudatosabbá válhat. A tanórán kívüli idegennyelv-tanulást támogató tevékenységek kiemelten fontosak a felnőttoktatásban, mivel a képzés specifikus jellegéből adódóan a tanórák száma a nappali munkarendű képzés óraszámainál alacsonyabbak, amíg a kimeneti követelmény, az érettségi vizsga a nappali és az esti-levelező képzésben résztvevők számára azonos. Az önálló tanulás képességének kialakítása nélkülözhetetlen a sikeres érettségi vizsga érdekében. A hatékony önálló tanulásban segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága. Az internet segítségével a tanulók megtapasztalhatják, hogyan tudnak autentikus nyelvi környezetben eligazodni. Komoly motivációs forrás lehet az idegen nyelvű szövegek megértése. Az önálló internetes kutatás bátorítja és elősegíti az autonóm tanulás kialakulását és az informatikai készségeik fejlődését. Az önálló tanulás mellett hangsúlyos szerepet kap a közös tevékenységben megvalósuló „egymástól tanulás”. A projektmunka, a kooperatív tanulási módszerek tovább fokozzák a tanulási kedvet, erősítik a szociális kompetenciákat. A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) fejlesztése mindig integráltan történik, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett, és külön táblázat tartalmazza az ajánlott témaköröket az ajánlott óraszámokkal. A témakörök megismerését a kerettanterv az első két évre tervezi, évfolyamonként öt-öt téma kerülhet feldolgozásra, amelyek kiválasztását és sorrendjét az intézmények – profiljuk és igényeik szerint – helyi tanterveikben határozzák meg. A szabadon választható órakerettel (9–11. évfolyamon évfolyamonként: 7 óra, 12. évfolyamon 6 óra) a helyi tantervek tetszőlegesen kibővíthetik a témák ajánlott óraszámait. A 11–12. évfolyamon a témák visszatérnek, folyamatosan bővülnek, és magasabb nyelvi szinten kerülnek feldolgozásra. A kerettanterv évfolyamonkénti mérés-értékelést tervez, amely a 9. évfolyam elején egy diagnosztikus (feltáró) méréssel indul (2 óra), amely a heterogén nyelvtudású tanulók sikeres felzárkóztatásához szükséges egyéni és csoportos fejlesztési terv elkészítéséhez biztosítja a szükséges információkat. A tanév folyamán formatív (fejlesztő) értékelések sorozata támogatja a folyamatos fejlődést, majd minden egyes tanév szummatív (minősítő) méréssel zárul (2 óra). A 12. évfolyam befejezése előtt a tanulók próbaérettségivel készülnek az utolsó megmérettetésre (4 óra).

idegen nyelv (angol) heti óraszám éves óraszám

9. évfolyam (36 hét) N E L 5 3 2 180 108 72

10. évfolyam (36 hét) N E L 5 3 2 180 108 72

11. évfolyam (36 hét) N E L 5 3 2 180 108 72

12. évfolyam (31 hét) N E L 6 3 2 186 93 62

A témaköröket tartalmazó táblázatokban a tanévhez kapcsolódó teljes óraszám szerepel. 9–10. évfolyam Az iskolarendszerű középfokú felnőttoktatás 9–10. évfolyama a heterogén idegen nyelvi szintek kiegyenlítésének az időszaka. Azok a tanulók, akik korábban még nem tanulták az idegen nyelvet, kezdő tanterv szerint haladnak az európai hatfokú skála második, A2 szintje felé. Azok, akik már rendelkeznek idegen nyelvi ismeretekkel tudásuk felelevenítésével, felzárkózással kezdik középiskolai tanulmányaikat, majd a közel azonos szint elérésével haladnak tovább az európai hatfokú skála második és harmadik szintje felé. A



10. osztály végére képzésben részt vevő minden egyes tanuló eléri minimum az A2 szintet. A célkitűzések sikeres megvalósításának elengedhetetlen eszköze az intenzív készségfejlesztés, a differenciálás, az egyéni szükségletek figyelembevétele és a motiváció. A tanulók motivációját növelik a változatos interakciós formák, a nyelvi órák elfogadó légköre, a pozitív visszajelzések, a konstruktív támogatás, az átlátható értékelés, a tanulókat érdeklő tantárgyi tartalmak, valamint a kommunikációs és információs technológiák használata. Tudatosítani kell a nyelvórai és az iskolán kívüli nyelvtanulás lehetőségeit, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a kitűzött nyelvi szintek eléréséhez, valamint az önálló nyelvtanulóvá váláshoz.

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének bemeneti diagnosztikus mérése


A heterogén nyelvtudású tanulók sikeres felzárkóztatásához szükséges egyéni és csoportos fejlesztési terv elkészítéséhez biztosítja a szükséges információkat. Amennyiben a tanulók még nem tanulták az idegen nyelvet, a csoportot homogénnek tekintheti. Fejlesztési egység Előzetes tudás


Beszédértés Az iskolán kívül, az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. A tanuló már megért bizonyos célnyelvi fordulatokat, amelyek az anyanyelvében és környezetében is használatosak. Az eleinte nonverbális eszközökkel is támogatott célnyelvi óravezetés követése, a rövid, egyszerű tanári utasítások megértése; az ismerős témákhoz kapcsolódó egyszerű közlések és kérdések megértése; az egyszerű, konkrét, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó közlésekből az alapvető fordulatok kiszűrése. A fejlesztés tartalma

A rövid és egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekre, a közös munka megszervezésére vonatkozó tanári utasítások megértése. Egyszerű, konkrét, mindennapi szükségletekre vonatkozó kifejezések megértése az ismert témakörökhöz kapcsolódó, egyszerű szövegekben. Egyszerű instrukciók, útbaigazítások követése, egyszerű, személyes kérdések megértése. Ismert témakörökhöz kapcsolódó rövid, egyszerű, autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan. Alapvető stratégiák alkalmazása, például rövid, hallott szövegben ismeretlen elemek jelentésének kikövetkeztetése; az ismert szavak, a beszédhelyzetre, a szereplőkre vonatkozó információk, a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemek (például képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) felhasználása a szöveg megértéséhez. A fenti tevékeny- Közlemények, párbeszédek, instrukciók, figyelmeztetések, útbaigazítások, kisfilmek, ségekhez használ- rajz- és animációs filmek, rövid részletek a médiából, egyszerű dalok, versek, találós ható szövegfajták, kérdések, viccek. szövegforrások Fejlesztési egység Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai

Szóbeli interakció Az iskolán kívül, és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva;



személyes adatokra vonatkozó kérdésfeltevés, és egyszerű nyelvi eszközökkel válaszadás a hozzá intézett kérdésekre; kommunikáció nagyon egyszerű, begyakorolt nyelvi panelekkel; törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. Ismeretek/fejlesztési követelmények Konkrét, egyszerű, mindennapos kifejezések megértése, ha a partner közvetlenül a tanulóhoz fordul, és lassan, ismétlésekkel beszél. A gondosan megfogalmazott, lassan elmondott kérdések és utasítások megértése, rövid, egyszerű útbaigazítások adása és követése. Részvétel egyszerű beszélgetésben szükség szerinti lassú ismétléssel, körülírással vagy módosítással. Egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekhez kapcsolódó kommunikáció. Beszédszándék kifejezése verbális és nonverbális eszközökkel (például bemutatkozás, bemutatás, valamint az üdvözlés és elköszönés alapvető formáinak használata, kérés, kínálás, érdeklődés mások hogyléte felől, reagálás hírekre). Egyszerű kérdések és állítások megfogalmazása, válaszadás, reagálás. Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására például a tanulóról, beszélgetőpartneréről, lakóhelyről, a családtagok foglalkozásáról. A számok, árak, alapvető mennyiségek, idő kezelése. Érdeklődés árucikkek áráról, egyszerű vásárlási párbeszédek, néhány mondatos telefonbeszélgetések lebonyolítása. A beszélgetés strukturálásának néhány egyszerű eleme, például beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás. Egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták betanult készletének szűk körű alkalmazása; szavak, illetve szócsoportok összekapcsolása nagyon alapvető lineáris kötőszavakkal. Nagyon rövid, különálló, többnyire előre betanult megnyilatkozások. Magyarázat, segítség, ismétlés kérése metakommunikációs eszközökkel. Metakommunikációs és vizuális eszközök használata a mondanivaló támogatására. A fenti tevékeny- Rövid társalgás, rövid tranzakciós és informális párbeszédek, szerepjátékok, betanult ségekhez használ- jelenetek, információ hiányán, illetve különbözőségén alapuló szövegek. ható szövegfajták, szövegforrások Fejlesztési egység

Összefüggő beszéd

Előzetes tudás

Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció.


Saját magához és közvetlen környezetéhez kötődő, ismert témákról egyszerű, begyakorolt fordulatokkal rövid megnyilatkozások; munkájának egyszerű nyelvi eszközökkel történő bemutatása; a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Ismerős, személyes témák (saját maga, család, iskola, ismerős helyek, emberek és tárgyak) leírása szóban. Rövid, egyszerű szövegek felolvasása és emlékezetből történő elmondása. Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. Konkrét szituációkra vonatkozó, különálló szavakból és fordulatokból álló szókincs alkalmazása, ezek öszszekapcsolása az alapvető lineáris kötőszavakkal. A helyes kiejtés gyakorlása autentikus hangzó anyag segítségével. A fenti tevékeny- Rövid történetek, témakifejtés, dalszövegek, rapszövegek, rövid prezentációk és proségekhez használ- jektek csoportos bemutatása. ható szövegfajták,



szövegforrások Fejlesztési egység

Olvasott szöveg értése

Előzetes tudás

Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. Különböző szövegfajták olvasásában való jártasság a tanuló anyanyelvén és az első idegen nyelven.


Az ismert nevek, szavak és mondatok megértése egyszerű szövegekben; az egyszerű leírások, üzenetek, útleírások fő gondolatainak megértése az ismerős szavak, esetleg képek segítségével; egyszerű autentikus szöveg lényegének megértése, a szövegből néhány alapvető információ kiszűrése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Egyszerű, mindennapi szövegekben (például feliratokon) az ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok, a nemzetközi és a más nyelven tanult szavak felismerése. Egyszerű információkat tartalmazó, rövid leíró szövegek fő gondolatának megértése, például hirdetésekben, plakátokon vagy katalógusokban. Egyszerű, írott, képekkel támogatott instrukciók követése. Egyszerű üzenetek, például képeslapok szövegének megértése. Nyomtatványok, űrlapok személyes adatokra vonatkozó kérdéseinek megértése. Egyszerű, írásos útbaigazítások, útleírások követése. Az alapvető olvasási stratégiák alkalmazása, például az ismerős nevek, szavak és alapvető fordulatok összekapcsolása, szükség esetén a szöveg különböző részeinek újraolvasása, a szövegekhez kapcsolódó képek, képaláírások, címek, a vizuális információk felhasználása a szöveg megértéséhez. A fenti tevékeny- Hirdetések, reklámok, plakátok, névjegykártyák, feliratok, versek, dalszövegek, újságségekhez használ- főcímek, könyv- és filmcímek, szöveges karikatúrák, képregények, viccek, nagyon ható szövegfajták, egyszerű katalógusok, nyomtatványok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok. szövegforrások Fejlesztési egység

Íráskészség

Előzetes tudás

Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. Bizonyos írásbeli műfajok és jellegzetességeik ismerete. Az írást illetően esetleg már kialakult attitűdök.

Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; A tematikai egység írásban személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre válaszadás; minta alapján néhány közismert műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegek íráfejlesztési céljai sa a tanulót érdeklő, ismert témákról. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása. Lista írása. Egyszerű fordulatok és mondatok írása a legegyszerűbb nyelvi szerkezetek használatával (például hol lakik, mit csinál a tanuló vagy mások). Adatok kérése és megadása írásban (például számok, dátumok, időpont, név, nemzetiség, cím, életkor); formanyomtatványok kitöltése. Rövid, egyszerű üdvözlő szöveg, üzenet írása. Személyes információt, tényt, tetszést vagy nemtetszést kifejező rövid üzenet, komment írása (például internetes fórumon, blogban). Egyszerű levél, e-mail írása a legfontosabb formai elemek betartásával (például címzés, a kommunikáció tárgyának megjelölése, a címzett megszólítása, búcsúzás).



Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (például listavers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet) írása, illetve átírása. Egyszerű írásos minták követése, aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése, alkalmazása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (például nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások

Hagyományos és elektronikus nyomtatványok, űrlapok, listák, hagyományos és elektronikus képeslapok, poszterszövegek, képaláírások, üzenetek, SMS-ek/MMS-ek, levelek, e-mailek vagy internes profilok, üzenetek, internetes bejegyzések, instrukciók, versek; rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, jelenetek.

Felzárkózás, szintre hozás

Fejlesztési egység Előzetes tudás

Beszédértés Célnyelvi óravezetés megértése, egyszerű, rövid, hangzó szövegekhez kapcsolódó feladatok megoldása.

Az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasítások megértése; az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdések és kijelentések megértése; a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavak, szó- és beszédfordulatok felismerése, és ezekből következtetés a szövegek témájára, tartalmára; A tematikai egység az ismert témakörökben elhangzó szövegekben a beszélők gondolatmenetének követése; fejlesztési céljai a lényeg és néhány alapvető információ kiszűrése az ismert témakörökben elhangzó szövegekből, részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra támaszkodva; néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés követése (osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat). Az ismert témákhoz kapcsolódó rövid kérések és megállapítások megértése. A rövid, egyszerű autentikus szövegek aktív követése. A tanult nyelvi elemek felismerése. A szöveg lényegének vagy néhány konkrét információ kiszűrése. A beszélők gondolatmenetének kiszűrése ismert témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben. A célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban beszélők megértése, ha szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások

Fejlesztési egység Előzetes tudás

Könnyűzenei vagy popdalok, képekkel illusztrált történetek, kisfilmek, a célnyelvi kultúrát bemutató multimédiás anyagok, egyéb hangzó anyagok; tanárral, tanulótársakkal, tanári beszéd, interaktív feladatok.

Szóbeli interakció Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal folytatott kommunikáció.

A tematikai egység Közvetlen információcserét igénylő feladatokban kommunikáció ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; fejlesztési céljai



kérdésfeltevés kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válaszadás a hozzá intézett kérdésekre, illetve rövid párbeszédek folytatása; az első lépések megtétele a célnyelv spontán módon történő használata útján; törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló képes tudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezésére, egyre bővülő szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű nyelvi eszközökkel. Egyszerű, tényszerű információkérés és -adás. Egyszerű nyelvi eszközökkel ki tudja fejezni érzéseit, véleményét és gondolatait, illetve rá tud kérdezni ezekre. Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel kérdések és felszólítások, reagálás megfogalmazása. Részvétel ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, beszélgetésben. Meg tudja kérni beszélgetőpartnerét, hogy ismételje meg mondandóját, vagy magyarázza meg azt. Kiejtése legalább annyira érthető, hogy beszélgetőpartnere többnyire követni tudja, amit mond. Szükség esetén a saját mondanivalójának átfogalmazása, leegyszerűsítése a kommunikáció fenntartása érdekében. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Fejlesztési egység Előzetes tudás

Rövid párbeszédek, egyszerű társalgás, szerepjátékok, dramatizált jelenetek, kérdések, felszólítások, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén, véleménykülönbségen alapuló szövegek, spontán megnyilvánulások.

Összefüggő beszéd Felkészülés után rövid szövegek elmondása.

Rövid, de egyre bővülő szókincs, egyszerű beszédfordulatok alkalmazásával, összefüggő beszéd saját magáról és közvetlen környezetéről; munkája bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel; rövid, egyszerű történetek mesélése; A tematikai egység fej- egyszerű állítások, összehasonlítás, magyarázat, indoklás megfogalmazása; egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták használata; lesztési céljai a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása lineáris kötőszavakkal, és az ok-okozati összefüggések kifejezése; a megértést segítő legfontosabb stratégiák alkalmazása; a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Felkészülés után egyszerű nyelvi elemeket használva beszélni tud ismert témákról, mesélni tud élményeiről, vagy össze tud foglalni egy-egy rövid történetet, egyszerű nyelvi szerkezetekkel el tud játszani előre megírt szerepeket. Minta alapján összefüggő szövegalkotás szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolásával, egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután), illetve magyarázatok, indoklások, ok-okozati kapcsolatok kifejezése kötőszavakkal (pl. mert, ezért, tehát). Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése. Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag meghallgatása után a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel el tudja ismételni a szöveget.

A fenti Rövid történetek, élménybeszámolók, szerepek, leírások (pl. képleírás, tanulói tevékenységek- munka bemutatása), előadás, prezentáció, témakifejtés. hez használható szövegfajták,



szövegforrások Fejlesztési egység Előzetes tudás

Olvasott szöveg értése Közös feldolgozást követően egyszerű olvasott szövegek lényegének, tartalmának megértése.

Az ismerős témákról szóló rövid szövegek megértése; az alapvető információk megtalálása az egyszerű, hétköznapi szövegekben; autentikus szövegek lényegének megértése, a szövegekből az alapvető információk kiszűrése; A tematikai egység az olvasott szövegekre vonatkozó feladatok elvégzése; fejlesztési céljai a készségek kreatív használata az olvasott szövegek megértéséhez, értelmezéséhez; tájékozottság növelése a célnyelvi kultúráról; az érdeklődés fokozása a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művészeti alkotások iránt. Ismeretek/fejlesztési követelmények Rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegek megértése (pl. leírás, történet, párbeszéd a tanulóhoz közel álló témákról). Lényeges információk megtalálása egyszerű szövegekben (pl. hirdetésben, prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben). Egyszerű üzenetek megértése, levelek, elektronikus üzenetek, SMS-ek, bejegyzések. Egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése, követése. Információszerzés hagyományos és elektronikus forrásokból. Egyszerű, rövid történet és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek megértése. A fenti Ismeretterjesztő szövegek, egyszerűsített irodalmi szövegek, rövid történetek, dalszövetevékenységekgek, cikkek és honlapok, útleírások, hirdetések, plakátok, hagyományos és elektronikus hez használható nyomtatványok, internetes fórumok hozzászólásai, képregények, egyszerű üzenetek, készövegfajták, peslapok, feliratok, étlap, menetrend, egyszerű biztonsági előírások, magánlevelek. szövegforrások Fejlesztési egység/

Íráskészség Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; mintát követve különböző műfajú és a Előzetes tudás célcsoport érdeklődésének megfelelő témájú szövegek alkotása. Összefüggő mondatok írása a közvetlen környezettel kapcsolatos témákról; az írás kommunikációs eszközként történő használata egyszerű interakciókban; gondolatok kifejezése egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban; A tematikai egység feja nyelvismeret kreatív alkalmazása egyszerű szövegek írására az őt érdeklő, ismert lesztési céljai témákról; az alapvető írásbeli műfajok sajátos szerkezeti és stílusjegyeinek felismerése és követése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Képes szavak és rövid szövegek diktálás utáni leírása. Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatalkotás a közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (pl. leírás, élménybeszámoló, párbeszéd). Kommunikációs céllal egyszerű szövegalkotás (pl. levél, üzenet, blogbejegyzés, fórumbejegyzés). Egyszerű írásos minták követése és aktuális, konkrét és személyes tartalmak kifejezése. Gondolatai összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, vagy, mert, de, ezért, azután). A gyakori írásbeli műfajok legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyeinek ismerete, saját írásmű létrehozása (pl. megszólítás levélben, e-mailben, záróformula). Mindennapi, ismerős témákhoz kapcsolódó feljegyzések készítése.



Leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, A fenti tevékenységek- adatlap, bejegyzés, dalszöveg. hez használható szövegfajták, szövegforrások Ajánlott témakörök a 9–10. évfolyamra Témák

Órakeret

Személyes vonatkozások, család A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Egyén és család nálunk és a célországokban.


Ember és társadalom Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör. Társas kapcsolatok. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia, pl. fogyatékkal élők. Konfliktusok és kezelésük. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban.


Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Időjárás, éghajlat. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben és globálisan. Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, a fenntarthatóságért?


Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat). Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka nálunk és más országokban. Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban.


A munka világa Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú.


Életmód Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és más országokban. Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.).


Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. A művészetek szerepe a mindennapokban. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk és más országokban.


Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése,




megszervezése. Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai. Turisztikai célpontok. Célnyelvi és más kultúrák. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.


Gazdaság és pénzügyek Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok. Pénzkezelés a célnyelvi országokban.


Tematikai egység

Szabadon felhasználható órakeret A témák ajánlott óraszámainak bővítésére használjuk.

Órakeret 9. évf.

10. évf.




A tanulók teljesítményének formatív vagy szummatív mérése

9. évf.

10. évf.

2 óra

2óra

A mérés célja a további csoportos és egyéni fejlesztés irányának meghatározása − Három területen (hallott és olvasott szöveg értése, íráskészség). − A nyelvi jelentésre, és ne a nyelvi formára koncentrálunk. − Az olvasott szöveg értését mérő feladatokban a szövegek lényegét kelljen megérteni a szövegösszefüggésre támaszkodva, vagy konkrét információt kelljen kikeresni a szövegből. − A feladatok fokozatosan nehezedő egységeket tartalmazzanak a minimumszinttől az alapszint felé vezető skálán. − A szövegek a célcsoportok számára érdekesek, motiválók legyenek, olyan témakörökhöz kapcsolódjanak, melyek az elvégzett tananyagban megtalálhatók. − A feladatokhoz idegen nyelven egyszerűen megfogalmazott, közérthető utasításokat adjunk. − A feladatok mindegyike példával kezdődjön. − A párosításon alapuló feladatoknál a szükségesnél mindig több lehetőség közül kelljen az odaillőt kiválasztani. − A feladatlap a következő feladattípusokból állhat: reklámok, dalszövegek párosítása hiányzó mondatrésszel, felirat párosítása hellyel, címek párosítása szöveggel (pl. tévéműsor, mozifilmek), interjúkérdések párosítása válaszokkal, hiányos szöveg kiegészítése megadott szavakkal.


A2 szintű nyelvtudás. A tanuló képes egyszerű hangzó szövegekből kiszűrni a lényeget és néhány konkrét információt. Részt tud venni rövid beszélgetésekben, képes feltenni és megválaszolni kérdéseket kiszámítható, mindennapi helyzetekben, képes gondolatokat és információt cserélni ismerős témákról. Képes ismerős témakörökben rövid, összefüggő szóbeli megnyilatkozásra egyszerű, begyakorolt mondatszerkezetek, betanult fordulatok, alapvető szókincs segítségével.



Megért az ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző szövegtípusoknak megfelelő egyszerű szövegekben megtalálja a szükséges információkat. Összefüggő mondatokat, rövid tényközlő szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról minta alapján. 11–12. évfolyam Az iskolarendszerű középfokú felnőttoktatásban a 10. évfolyam végére a heterogén idegen nyelvi szintek kiegyenlítődnek, a tanulók a KER szerinti A2 szintről folytatják tanulmányaikat, és haladnak a B1 szint felé. Kiemelt fontosságú a tanulás tanítása, változatos nyelvtanulási stratégiák alkalmazása, mivel a tanulóknak a 12. évfolyam végére olyan tanulási képességekkel kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik nyelvtudásuk önálló fenntartását és továbbfejlesztését további tanulmányaik vagy munkájuk során, egész életükön át. A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és az infokommunikációs technológiák használatára. A 12. évfolyamon lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és elsajátítsák az ezeknek megfelelő stratégiákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat, és alkalmazni tudják azokat önértékeléseik során; illetve gyakorlatot szerezzenek az érettségi vizsga feladatainak megoldásában is. Fejlesztési egység

Beszédértése

Előzetes tudás

A tanuló főbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszédet a számára rendszeresen előforduló ismerős témákról. Megérti a legfontosabb információkat az aktuális eseményekről szóló, vagy az érdeklődési köréhez kapcsolódó rádió- és tévéműsorokban, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek.


Ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és egyes részleteiben is. Egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek megértése több beszélő esetén is. Fontos információk megértése azokban a rádió- és tévéműsorokban, filmjelenetekben, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek.

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Fejlesztési egység Előzetes tudás

Rádió- és tévéműsorok, hírek, riportok, filmjelenetek stb.

Szóbeli interakció A tanuló felkészülés nélkül megbirkózik a mindennapi élet legtöbb helyzetével. Gondolatokat cserél, véleményt mond az érdeklődési körébe tartozó témákról. Boldogul a leggyakoribb kommunikációs helyzetekben. Stílusában próbál alkalmazkodni a kommunikációs helyzethez.

Önálló boldogulás a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Gondolatok cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés az érdeklődési körbe tartozó és A tematikai egység általános témákról is. fejlesztési céljai A leggyakoribb kommunikációs forgatókönyvek ismerete és biztonsággal történő alkalmazása. Alkalmazkodás a kommunikációs helyzethez stílusban, regiszterhasználatban.



A fejlesztés tartalma Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén, felkészülés nélkül. Érzelmek kifejezése és reagálás mások érzelmeire, mint például reménykedés, csalódottság, aggodalom, öröm. Problémák felvetése, megvitatása, teendők meghatározása, választási lehetőségek összehasonlítása. A tanulmányokhoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, álláspont kifejtése, rákérdezés mások nézeteire. Gondolatok, vélemény kifejezése kulturális témákkal kapcsolatban, például zene, film, könyvek. Elbeszélés, újságcikk, előadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm összefoglalása, véleménynyilvánítás, a témával kapcsolatos kérdések megválaszolása. Nézetek világos kifejtése, érvek egyszerű cáfolata. Választási lehetőségek összehasonlítása, előnyök és hátrányok mérlegelése. Utazások során felmerülő feladatok, például közlekedés, szállás intézése vagy ügyintézés a hatóságokkal külföldi látogatás során. Váratlan nehézségek kezelése (pl. elveszett poggyász, lekésett vonat). Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése akár váratlan nehézségek esetén is, panasz, reklamáció. Részletes utasítások adása, követése és kérése (pl. hogyan kell valamit csinálni). Interjúban, konzultáción való részvétel kezdeményezése és információadás (pl. tünetek megadása orvosnál). Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel. Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, szó átvétele, átadása, mások bevonása, beszélgetés lezárása. Beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, félreérthető megfogalmazás javítása, körülírás, szinonimák használata. A kommunikációs eszközök széles körének alkalmazása és reagálás azokra közismert nyelvi megfelelőik semleges stílusban való használatával. Az udvariassági szokások ismerete és alkalmazása. A mindennapi témák, család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események megtárgyalásához elegendő szókincs és annak általában helyes alkalmazása. Ismerős kontextusokban elfogadhatóan helyes nyelvhasználat. A szövegszervezés alapvető eszközeinek megbízható használata. Általában tisztán érthető kiejtés és intonáció. A szóbeli, interaktív vizsgához szükséges kommunikációs stratégiák. A fenti tevékeny- Társalgás, megbeszélés, eszmecsere, tranzakciók, utasítások, interjúk, viták. ségekhez használható szövegfajták, szövegforrások Fejlesztési egység Előzetes tudás

Összefüggő beszéd A tanuló már változatosabban és részletesebben tudja bemutatni a családját, más embereket, lakóhelyét, tanulmányait, iskoláját stb.

Folyamatos önkifejezés a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével ismerős témakörökben. A tematikai egység Érthető és folyamatos beszéd, a mondanivaló tudatos nyelvtani és szókincsbeli megfejlesztési céljai tervezése és szükség szerinti módosítása. Egy gondolat vagy probléma lényegének tartalmilag pontos kifejtése. A fejlesztési tartalma Folyamatos megnyilatkozás az érdeklődési körnek megfelelő témákról a gondolatok lineáris összekapcsolásával. Elbeszélések vagy leírások lényegének összefoglalása folyamatos beszédben, a gondolatok lineáris összekapcsolásával.



Részletes élménybeszámoló az érzések és reakciók bemutatásával. Valóságos vagy elképzelt események részleteinek bemutatása. Könyv vagy film cselekményének összefoglalása és az ehhez kapcsolódó reakciók megfogalmazása. Álmok, remények és ambíciók, történetek elmondása. Vélemények, tervek és cselekedetek rövid magyarázata. Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témákról. Előre megírt, lényegre törő, követhető előadás ismerős témáról. Az összefüggő beszéd tervezése során új kombinációk, kifejezések begyakorlása, alkalmazása. Az összefüggő beszédben kompenzáció alkalmazása, például körülírás elfelejtett szó esetén. Ismerős kontextusokban a nyelvi norma követésére törekvő nyelvhasználat. A nyelvi eszközök rugalmas használata a mondanivaló kifejezésére, ezek adaptálása kevésbé begyakorolt helyzetekben. A közlés magabiztos bevezetése, kifejtése és lezárása alapvető eszközökkel. Önellenőrzés és önkorrekció, például a félreértéshez vezető hibák felismerése és javítása. Mindezeknek a szóbeli érettségi vizsgán történő alkalmazására való felkészülés. A fenti tevékeny- Leírások, képleírások, témakifejtés (például vizuális segédanyag alapján), elbeszélő ségekhez használ- szöveg, érveléssor, előadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók ható szövegfajták, alapján), projektek bemutatása, versek, rapszövegek. szövegforrások Fejlesztési egység


Előzetes tudás

A tanuló megérti a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő szövegek fő gondolatait. Tudja, hogy a szövegek olvasásakor a helyzetnek megfelelő stratégiákat kell alkalmaznia, és képes az ismeretlen elemek jelentését a szövegkörnyezet segítségével kikövetkeztetni.

A nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó, lényegre törő A tematikai egység szövegek megértése. fejlesztési céljai Az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részinformációk kiszűrése. A fejlesztés tartalma A fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, hétköznapi nyelven íródott szövegekben, például levelekben, brosúrákban és rövid, hivatalos dokumentumokban. A feladat megoldásához szükséges információk megtalálása hosszabb szövegekben is. A fontos gondolatok felismerése ismerős témákról szóló, lényegre törő újságcikkekben. A gondolatmenet és a következtetések felismerése világosan írt érvelésekben. A köznyelven írt szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése. A mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek megértése annyira, hogy sikeres írásbeli kommunikációt tudjon folytatni. Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának megértése. Ismert témájú hivatalos levélben az elintézéshez szükséges információk megértése. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. A feladat elvégzéséhez szükséges információk összegyűjtése a szöveg különböző részeiből, illetve több szövegből. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. Az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során. A fenti tevékeny- Utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, ségekhez használ- reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), játékszabályok, hagyományos és elektható szövegfajták, ronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzá-


szövegforrások


szólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények, viccek, egyszerű irodalmi szövegek.

Fejlesztési egység

Írás

Előzetes tudás

A tanuló egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmaz ismert, hétköznapi témákról. Írásban beszámol eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomásairól és véleményéről; írásbeli interakciót kezdeményez, fenntartja és befejezi. Jegyzetet készít olvasott vagy hallott köznyelvi szövegből, illetve saját ötleteiről. Minták alapján rövid, lényegre törő szövegeket alkot az ismert műfajok főbb jellegzetességeinek és alapvető stílusjegyeinek követésével.

Részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Eseményekről, élményekről, érzésekről, benyomásokról és véleményről írásbeli beA tematikai egység számolás, valamint vélemény alátámasztása. nevelési-fejlesztési Hatékony írásbeli interakció folytatása. Jegyzetkészítés olvasott vagy hallott, érdeklődési körhöz tartozó szövegről, illetve céljai saját ötletekről. Több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegek létrehozása a műfaj főbb jellegzetességeinek és stílusjegyeinek alkalmazásával. A fejlesztés tartalma Egyszerű, összefüggő, lényegre törő szöveg írása számos, a tanuló érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témában, rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Hírek, gondolatok, vélemények és érzések közlése olyan elvontabb és kulturális témákkal kapcsolatban is, mint például a zene vagy a művészet. Információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása, pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak. Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban). Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése, online ügyintézés. Életrajz, lényegre koncentráló leírás, elbeszélés készítése. Riport, cikk, esszé írása. Rövid, olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése. Saját ötletekről jegyzet készítése. Interaktív írás esetén megerősítés, vélemény kérése, az információ ellenőrzése, problémákra való rákérdezés, ill. problémák elmagyarázása. Az írás egyszerű tagolása: bevezetés, kifejtés, lezárás; bekezdések szerkesztése. Néhány egyszerű szövegkohéziós és figyelemvezető eszköz használata. Az alapvető írásbeli műfajok fő szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben/e-mailben megszólítás, záró formula; a formális és informális regiszterhez köthető néhány szókincsbeli és helyesírási sajátosság). Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rap, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet, paródia írása, illetve átírása). Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltésük. Kész szövegekből a tanuló számára hasznos fordulatok kiemelése és saját írásában való alkalmazása. Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak a fogalmazásban való megjelenítése. Írásának tudatos ellenőrzése, javítása; félreértést okozó hibáinak korrigálása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások

Hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; hagyományos és elektronikus képeslapok; poszterszövegek; képaláírások. Üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internes profilok. Tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-mailek; személyes információt, tényt, illetve tetszést/nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók. Egyszerű ügyintéző levelek/e-mailek (pl.



tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás); egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, rövid jellemzések. Rövid leírások; jegyzetek; riportok, cikkek, esszék, felhívások, versek, rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák. Ajánlott témakörök a 11–12. évfolyamra Témák

Órakeret







Az iskola A tanuló saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat). Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka nálunk és más országokban. Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban.








Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Turisztikai célpontok. Célnyelvi és más kultúrák.




Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.




Tematikai egység

Szabadon felhasználható órakeret A szabadon választható órakerettel a helyi tantervek tetszőlegesen kibővíthetik a témák ajánlott óraszámait.

Órakeret 11. évf.

12. évf.



Órakeret A teljesítmény mérése a 11–12. évfolyamon

Tematikai egység

11. évf. vége 2 óra

12. évf. vége 4 óra

A 12. évfolyamon a mérés lehetőséget ad arra, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és kipróbálják a gyakorlatban az ezeknek megfelelő stratégiákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat is. A mérésnek tartalmilag és formailag összhangban kell állnia az érettségi vizsga követelményeivel. − − − − − − − − − −

A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén

A mérés három területen (olvasott és hallott szövegértés, íráskészség) végezzük; a nyelvi jelentésre, és ne a nyelvi formára koncentráljunk; az olvasott szöveg értését mérő feladatokban a szövegek lényegét kelljen megérteni a szövegösszefüggésre támaszkodva, vagy konkrét információt kelljen kikeresni a szövegből; a feladatok fokozatosan nehezedő egységeket tartalmazzanak a minimumszinttől az alapszint felé vezető skálán; a szövegek a célcsoportok számára érdekesek, motiválók legyenek, olyan témakörökhöz kapcsolódjanak, melyek az elvégzett tananyagban megtalálhatók; a feladatokhoz idegen nyelven egyszerűen megfogalmazott, közérthető utasításokat adjunk. a feladatok mindegyike példával kezdődjön. lényeges a párosításon alapuló feladatoknál, hogy a szükségesnél mindig több lehetőség közül kelljen az odaillőt kiválasztani. A feladatlapok az érettségi vizsgák feladattípusaiból állhatnak: olvasott/hallott szöveg értése: igaz-hamis-nincs a szövegben, feleletválasztós feladatok, párosítás, hiányos szöveg, rövid válaszok, mondatkiegészítés, összekevert bekezdések; nyelvhelyesség: feleletválasztós feladatok, szövegkiegészítés, szóképzés; íráskészség: rövid szöveg: képeslapírás, meghívás, üzenet; hosszabb szöveg: baráti levél, érdeklődő, panasz-, állásra jelentkező levél.

B1 nyelvi szint. A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a köznyelvi beszédet a számára ismerős témákról. Képes önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Stílusában és regiszterhasználatában alkalmaz-



kodik a kommunikációs helyzethez. Ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos, érthető, a főbb pontok tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfelelő. Több műfajban képes részleteket is tartalmazó, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban megjelennek műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek. Képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes részinformációkat a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törően megfogalmazott szövegekben.

9.8.10. Német nyelv Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése, amely szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal; a tanuló közvetlen környezetéről szerzett ismereteivel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval. A felnőttoktatásban részt vevők valós élethelyzeteken alapuló idegen nyelvi környezetben, érdeklődésüknek megfelelő, motiváló feladatokon keresztül eljutnak a KER szerinti A2 szintre, optimális esetben elérik a B1 szintet. Az idegennyelv-oktatás törekvése, hogy tevékenységközpontú tanulás segítségével a program résztvevői képesek legyenek alapszintű receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységek magabiztos használatára. Az idegen nyelvi kommunikáció az alapkészségek együttes érvényesülését feltételezi, melyeket valamennyi tanórán integráltan szükséges fejleszteni. A receptív és a produktív készségek a mindennapi nyelvhasználatban fontos szerepet játszanak. A tanuló elindul a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák kialakítása felé. Receptív készségei fejlesztésével képes lesz az írott vagy hallott szövegből a lényeget felfogni, kiemelni és összefüggésében értelmezni. A produkció során megtervezi és szóban vagy írásban megalkotja a közlendőjét tartalmazó szöveget. A sikeres kommunikáció érdekében a tanuló megismeri és elsajátítja azokat a nyelvi eszközöket, amelyek segítségével képes gondolatait megfogalmazni, koherens nyelvi egységet létrehozni, és különféle kommunikációs helyzetekben elboldogulni. Fel kell ismernie, hogy a nyelvi érintkezést a nemnek, korosztálynak, társadalmi csoportoknak megfelelően szabályok szövik át. Ilyenek például a nyelvi udvariassági szokások, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használata. A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy az olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt. Az idegen nyelv tanulása fejleszti a tanulók toleranciáját, hogy megismerjék és tiszteletben tartsák más népek kultúráját, felismerjék saját nemzeti kultúrájuk értékeit, és megtanulják a kultúrák különbözőségéből adódó félreértések kezelését. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra is. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak. Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentőségük van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint újabb nyelveket sajátítsanak el.



A kerettanterv tartalmazza a nyelvi szintek és kompetenciák fejlesztésére vonatkozó elvárásokat, amelyeket a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt Közös európai referenciakeret (KER) határoz meg. A nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez az ajánlott témakörök kínálnak kontextust. Az iskolarendszerű középfokú felnőttoktatás résztvevői a korábbi nappali rendszerű iskolai oktatásban már tanulhatták az idegen nyelvet, tudásuk nagy valószínűséggel heterogén, a nappali és a felnőttképzés között esetleg évek telhetnek el, így a tanterv nem épülhet az 5–8. osztály számára készített tantervre, hanem egy hosszabb, szintre hozó szakasz beépítése szükséges. A szintre hozó szakasz hossza lerövidíthető vagy hosszabbítható. Az elvárás, hogy a 10. osztály végére elérjék a KER A2 szintet, hogy tanulmányaikat sikeresen folytathassák a 11. évfolyamon, és középiskolai tanulmányaik végén eredményes érettségi vizsgát tegyenek. Az a tanuló, aki még nem tanulta az idegen nyelvet, a kezdő tanterv szerint halad. A kerettanterv az elérendő célokat és nyelvi szinteket kétéves képzési szakaszokra bontva határozza meg. Első idegen nyelv

Bemeneti szint

10. évfolyam

12. évfolyam

heterogén (0–A2)

A2

B1

Az idegen nyelvi kerettanterv fejlesztési egységei a KER-ben leírt készségeknek megfelelően a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, az összefüggő beszéd valamint az íráskészség. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli kommunikáció számos készségeleme kölcsönhatásban van az anyanyelvi kommunikációval. A két terület erősítheti egymást, megfelelő módszerekkel az anyanyelv használata tudatosabbá válhat. A tanórán kívüli idegennyelv-tanulást támogató tevékenységek kiemelten fontosak a felnőttoktatásban, mivel a képzés specifikus jellegéből adódóan a tanórák száma a nappali munkarendű képzés óraszámainál alacsonyabbak, amíg a kimeneti követelmény, az érettségi vizsga a nappali és az esti-levelező képzésben részt vevők számára azonos. Az önálló tanulás képességének kialakítása nélkülözhetetlen a sikeres érettségi vizsga érdekében. A hatékony önálló tanulásban segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága. Az internet segítségével a tanulók megtapasztalhatják, hogyan tudnak autentikus nyelvi környezetben eligazodni. Komoly motivációs forrás lehet az idegen nyelvű szövegek megértése. Az önálló internetes kutatás bátorítja és elősegíti az autonóm tanulás kialakulását és az informatikai készségeik fejlődését. Az önálló tanulás mellett hangsúlyos szerepet kap a közös tevékenységben megvalósuló „egymástól tanulás”. A projektmunka, a kooperatív tanulási módszerek tovább fokozzák a tanulási kedvet, erősítik a szociális kompetenciákat. A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) fejlesztése mindig integráltan történik, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett, és külön táblázat tartalmazza az ajánlott témaköröket az ajánlott óraszámokkal. A témakörök megismerését a kerettanterv az első két évre tervezi, évfolyamonként öt-öt téma kerülhet feldolgozásra, amelyek kiválasztását és sorrendjét az intézmények – profiljuk és igényeik szerint – helyi tanterveikben határozzák meg. A szabadon választható órakerettel (9–11. évfolyamon évfolyamonként: 7 óra, 12. évfolyamon 6 óra) a helyi tantervek tetszőlegesen kibővíthetik a témák ajánlott óraszámait. A 11–12. évfolyamon a témák visszatérnek, folyamatosan bővülnek, és magasabb nyelvi szinten kerülnek feldolgozásra. A kerettanterv évfolyamonkénti mérés-értékelést tervez, amely a 9. évfolyam elején egy diagnosztikus (feltáró) méréssel indul (2 óra), amely a heterogén nyelvtudású tanulók sikeres felzárkóztatásához szükséges egyéni és csoportos fejlesztési terv elkészítéséhez biztosítja a szükséges információkat. A tanév folyamán formatív (fejlesztő) értékelések sorozata biztosítja a folyamatos fejlődést, majd minden egyes tanév



szummatív (minősítő) méréssel zárul (2 óra). A 12. évfolyam befejezése előtt a tanulók próbaérettségivel készülnek az utolsó megmérettetésre (4 óra). idegen nyelv (német) heti óraszám éves óraszám

9. évfolyam (36 hét) E L 3 2 108 72

10. évfolyam (36 hét) E L 3 2 108 72

11. évfolyam (36 hét) E L 3 2 108 72

12. évfolyam (31 hét) E L 3 2 93 62

A témaköröket tartalmazó táblázatokban a tanévhez kapcsolódó teljes óraszám szerepel. 9–10. évfolyam Az iskolarendszerű középfokú felnőttoktatás 9–10. évfolyama a heterogén idegen nyelvi szintek kiegyenlítésének az időszaka. Azok a tanulók, akik korábban még nem tanulták az idegen nyelvet, kezdő tanterv szerint haladnak az európai hatfokú skála második, A2 szintje felé. Azok, akik már rendelkeznek idegen nyelvi ismeretekkel tudásuk felelevenítésével, felzárkózással kezdik középiskolai tanulmányaikat, majd a közel azonos szint elérésével haladnak tovább az európai hatfokú skála második és harmadik szintje felé. A 10. osztály végére képzésben részt vevő minden egyes tanuló eléri minimum az A2 szintet. A célkitűzések sikeres megvalósításának elengedhetetlen eszköze az intenzív készségfejlesztés, a differenciálás, az egyéni szükségletek figyelembevétele és a motiváció. A tanulók motivációját növelik a változatos interakciós formák, a nyelvi órák elfogadó légköre, a pozitív visszajelzések, a konstruktív támogatás, az átlátható értékelés, a tanulókat érdeklő tantárgyi tartalmak, valamint a kommunikációs és információs technológiák használata. Tudatosítani kell a nyelvórai és az iskolán kívüli nyelvtanulás lehetőségeit, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a kitűzött nyelvi szintek eléréséhez, valamint az önálló nyelvtanulóvá váláshoz.

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének bemeneti diagnosztikus mérése


A heterogén nyelvtudású tanulók sikeres felzárkóztatásához szükséges egyéni és csoportos fejlesztési terv elkészítéséhez biztosítja a szükséges információkat Amennyiben a tanulók még nem tanulták az idegen nyelvet, a csoportot homogénnek tekintheti. Tematikai egység Előzetes tudás

A tantárgyhoz kapcsolható fejlesztési feladatok

Beszédértés Az iskolán kívül, az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. A tanuló már megért bizonyos célnyelvi fordulatokat, amelyek az anyanyelvében és környezetében is használatosak. Az eleinte nonverbális eszközökkel is támogatott célnyelvi óravezetés követése, a rövid, egyszerű tanári utasítások megértése; az ismerős témákhoz kapcsolódó egyszerű közlések és kérdések megértése; az egyszerű, konkrét, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó közlésekből az alapvető fordulatok kiszűrése. Ismeretek, fejlesztési követelmények

A rövid és egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekre, a közös munka megszervezésére vonatkozó tanári utasítások megértése. Egyszerű, konkrét, mindennapi szükségletekre vonatkozó kifejezések megértése az ismert témakörökhöz kapcsolódó, egyszerű szövegekben. Egyszerű instrukciók, útbaigazítások követése, egyszerű, személyes kérdések megértése.



Ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan. Alapvető stratégiák alkalmazása, például rövid, hallott szövegben ismeretlen elemek jelentésének kikövetkeztetése; az ismert szavak, a beszédhelyzetre, a szereplőkre vonatkozó információk, a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemek (például képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) felhasználása a szöveg megértéséhez. Közlemények, párbeszédek, instrukciók, figyelmeztetések, útbaigazítások, kisfilmek, A fenti tevékenységek-hez rajz- és animációs filmek, rövid részletek a médiából, egyszerű dalok, versek, találós használható szö- kérdések, viccek. vegfajták, szövegforrások Tematikai egység

Szóbeli interakció

Előzetes tudás

Az iskolán kívül, és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció.


A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva; személyes adatokra vonatkozó kérdésfeltevés, és egyszerű nyelvi eszközökkel válaszadás a hozzá intézett kérdésekre; kommunikáció nagyon egyszerű, begyakorolt nyelvi panelekkel; törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. Ismeretek, fejlesztési követelmények

Konkrét, egyszerű, mindennapos kifejezések megértése, ha a partner közvetlenül a tanulóhoz fordul, és lassan, ismétlésekkel beszél. A gondosan megfogalmazott, lassan elmondott kérdések és utasítások megértése, rövid, egyszerű útbaigazítások adása és követése. Részvétel egyszerű beszélgetésben szükség szerinti lassú ismétléssel, körülírással vagy módosítással. Egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekhez kapcsolódó kommunikáció. Beszédszándék kifejezése verbális és nonverbális eszközökkel (például bemutatkozás, bemutatás, valamint az üdvözlés és elköszönés alapvető formáinak használata, kérés, kínálás, érdeklődés mások hogyléte felől, reagálás hírekre). Egyszerű kérdések és állítások megfogalmazása, válaszadás, reagálás. Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérése és nyújtása például a tanulóról, beszélgetőpartneréről, lakóhelyről, a családtagok foglalkozásáról. A számok, árak, alapvető mennyiségek, idő kezelése. Érdeklődés árucikkek áráról, egyszerű vásárlási párbeszédek, néhány mondatos telefonbeszélgetések lebonyolítása. A beszélgetés strukturálásának néhány egyszerű eleme, például beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás. Egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták betanult készletének szűk körű alkalmazása; szavak, illetve szócsoportok összekapcsolása nagyon alapvető lineáris kötőszavakkal. Nagyon rövid, különálló, többnyire előre betanult megnyilatkozások. Magyarázat, segítség, ismétlés kérése metakommunikációs eszközökkel. Metakommunikációs és vizuális eszközök használata a mondanivaló támogatására. Rövid társalgás, rövid tranzakciós és informális párbeszédek, szerepjátékok, betanult jeA fenti tevékenységek-hez lenetek, információ hiányán, illetve különbözőségén alapuló szövegek. használható szövegfajták, szövegforrások



Tematikai egység

Összefüggő beszéd

Előzetes tudás

Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció.


Saját magához és közvetlen környezetéhez kötődő, ismert témákról egyszerű, begyakorolt fordulatokkal rövid megnyilatkozások; munkájának egyszerű nyelvi eszközökkel történő bemutatása; a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Ismerős, személyes témák (saját maga, család, iskola, ismerős helyek, emberek és tárgyak) leírása szóban. Rövid, egyszerű szövegek felolvasása és emlékezetből történő elmondása. Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. Konkrét szituációkra vonatkozó, különálló szavakból és fordulatokból álló szókincs alkalmazása, ezek összekapcsolása az alapvető lineáris kötőszavakkal. A helyes kiejtés gyakorlása autentikus hangzóanyag segítségével. A fenti tevékenységek- Rövid történetek, témakifejtés, dalszövegek, rapszövegek, rövid prezentációk és prohez használható szö- jektek csoportos bemutatása. vegfajták, szövegforrások Tematikai egység


Előzetes tudás

Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. Különböző szövegfajták olvasásában való jártasság a tanuló anyanyelvén és az első idegen nyelven.


Az ismert nevek, szavak és mondatok megértése egyszerű szövegekben; az egyszerű leírások, üzenetek, útleírások fő gondolatainak megértése az ismerős szavak, esetleg képek segítségével; egyszerű autentikus szöveg lényegének megértése, a szövegből néhány alapvető információ kiszűrése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Egyszerű, mindennapi szövegekben (például feliratokon) az ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok, a nemzetközi és a más nyelven tanult szavak felismerése. Egyszerű információkat tartalmazó, rövid leíró szövegek fő gondolatának megértése, például hirdetésekben, plakátokon vagy katalógusokban. Egyszerű, írott, képekkel támogatott instrukciók követése. Egyszerű üzenetek, például képeslapok szövegének megértése. Nyomtatványok, űrlapok személyes adatokra vonatkozó kérdéseinek megértése. Egyszerű, írásos útbaigazítások, útleírások követése. Az alapvető olvasási stratégiák alkalmazása, például az ismerős nevek, szavak és alapvető fordulatok összekapcsolása, szükség esetén a szöveg különböző részeinek újraolvasása, a szövegekhez kapcsolódó képek, képaláírások, címek, a vizuális információk felhasználása a szöveg megértéséhez. Hirdetések, reklámok, plakátok, névjegykártyák, feliratok, versek, dalszövegek, újságfőA fenti tevékenységek-hez címek, könyv- és filmcímek, szöveges karikatúrák, képregények, viccek, nagyon egyszehasználható szö- rű katalógusok, nyomtatványok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok. vegfajták, szövegforrások



Tematikai egység

Íráskészség

Előzetes tudás

Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. Bizonyos írásbeli műfajok és jellegzetességeik ismerete. Az írást illetően esetleg már kialakult attitűdök.


Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; írásban személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre válaszadás; minta alapján néhány közismert műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegek írása őt érdeklő, ismert témákról. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása. Lista írása. Egyszerű fordulatok és mondatok írása a legegyszerűbb nyelvi szerkezetek használatával (például hol lakik, mit csinál a tanuló vagy mások). Adatok kérése és megadása írásban (például számok, dátumok, időpont, név, nemzetiség, cím, életkor); formanyomtatványok kitöltése. Rövid, egyszerű üdvözlő szöveg, üzenet írása. Személyes információt, tényt, tetszést vagy nemtetszést kifejező rövid üzenet, komment írása (például internetes fórumon, blogban). Egyszerű levél, e-mail írása a legfontosabb formai elemek betartásával (például címzés, a kommunikáció tárgyának megjelölése, a címzett megszólítása, búcsúzás). Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (például listavers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet) írása, illetve átírása. Egyszerű írásos minták követése, aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése, alkalmazása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (például nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép). A fenti tevékenységek-hez használható szövegfajták, szövegforrások

Hagyományos és elektronikus nyomtatványok, űrlapok, listák, hagyományos és elektronikus képeslapok, poszterszövegek, képaláírások, üzenetek, SMS-ek/MMS-ek, levelek, e-mailek vagy internes profilok, üzenetek, internetes bejegyzések, instrukciók, versek; rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, jelenetek.



Beszédértés Célnyelvi óravezetés megértése, egyszerű, rövid, hangzó szövegekhez kapcsolódó feladatok megoldása. Az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasítások megértése; az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdések és kijelentések megértése; a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavak, szó- és beszédfordulatok felismerése, és ezekből következtetés a szövegek témájára, tartalmára; az ismert témakörökben elhangzó szövegekben a beszélők gondolatmenetének követése; a lényeg és néhány alapvető információ kiszűrése az ismert témakörökben elhangzó szövegekből, részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra támaszkodva; néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés követése (osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat). Az ismert témákhoz kapcsolódó rövid kérések és megállapítások megértése.



A rövid, egyszerű autentikus szövegek aktív követése. A tanult nyelvi elemek felismerése. A szöveg lényegének vagy néhány konkrét információ kiszűrése. A beszélők gondolatmenetének kiszűrése ismert témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben. A célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban beszélők megértése, ha szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek. Könnyűzenei vagy popdalok, képekkel illusztrált történetek, kisfilmek, a célnyelvi kulA fenti tevékenységek-hez túrát bemutató multimédiás anyagok, egyéb hangzó anyagok; tanárral, tanulótársakkal, használható szö- tanári beszéd, interaktív feladatok. vegfajták, szövegforrások Tematikai egység

Szóbeli interakció

Előzetes tudás

Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal folytatott kommunikáció.


Közvetlen információcserét igénylő feladatokban kommunikáció ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; kérdésfeltevés kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válaszadás a hozzá intézett kérdésekre, illetve rövid párbeszédek folytatása; az első lépések megtétele a célnyelv spontán módon történő használata útján; törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A tanuló képes tudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezésére, egyre bővülő szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű nyelvi eszközökkel. Egyszerű, tényszerű információkérés és -adás. Egyszerű nyelvi eszközökkel ki tudja fejezni érzéseit, véleményét és gondolatait, illetve rá tud kérdezni ezekre. Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel kérdések és felszólítások, reagálás megfogalmazása. Részvétel ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, beszélgetésben. Meg tudja kérni beszélgetőpartnerét, hogy ismételje meg mondandóját, vagy magyarázza meg azt. Kiejtése legalább annyira érthető, hogy beszélgetőpartnere többnyire követni tudja, amit mond. Szükség esetén a saját mondanivalójának átfogalmazása, leegyszerűsítése a kommunikáció fenntartása érdekében. A fenti tevékenysé- Rövid párbeszédek, egyszerű társalgás, szerepjátékok, dramatizált jelenetek, kérdések, gek-hez használha- felszólítások, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén, véleménykülönbségen alapuló szövegek, spontán megnyilvánulások. tó szövegfajták, szövegforrások Tematikai egység Előzetes tudás

Összefüggő beszéd Felkészülés után rövid szövegek elmondása.

Rövid, de egyre bővülő szókincs, egyszerű beszédfordulatok alkalmazásával, összefüggő beszéd saját magáról és közvetlen környezetéről; munkája bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel; A tantárgyhoz kaprövid, egyszerű történetek mesélése; csolható fejlesztési felegyszerű állítások, összehasonlítás, magyarázat, indoklás megfogalmazása; adatok egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták használata; a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása lineáris kötőszavakkal, és az ok-okozati összefüggések kifejezése;



a megértést segítő legfontosabb stratégiák alkalmazása; a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Felkészülés után egyszerű nyelvi elemeket használva beszélni tud ismert témákról, mesélni tud élményeiről, vagy össze tud foglalni egy-egy rövid történetet, egyszerű nyelvi szerkezetekkel el tud játszani előre megírt szerepeket. Minta alapján összefüggő szövegalkotás szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolásával, egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután), illetve magyarázatok, indoklások, ok-okozati kapcsolatok kifejezése kötőszavakkal (pl. mert, ezért, tehát). Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése. Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag meghallgatás után a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel el tudja ismételni a szöveget. A fenti tevékenységekRövid történetek, élménybeszámolók, szerepek, leírások (pl. képleírás, tanulói munhez használható szöka bemutatása), előadás, prezentáció, témakifejtés. vegfajták, szövegforrások Tematikai egység


Közös feldolgozást követően egyszerű olvasott szövegek lényegének, tartalmának megértése. Az ismerős témákról szóló rövid szövegek megértése; az alapvető információk megtalálása az egyszerű, hétköznapi szövegekben; autentikus szövegek lényegének megértése, a szövegekből az alapvető információk kiA tantárgyhoz kapszűrése; csolható fejlesztési az olvasott szövegekre vonatkozó feladatok elvégzése; feladatok a készségek kreatív használata az olvasott szövegek megértéséhez, értelmezéséhez; tájékozottság növelése a célnyelvi kultúráról; az érdeklődés fokozása a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művészeti alkotások iránt. Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények Rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegek megértése (pl. leírás, történet, párbeszéd a tanulóhoz közel álló témákról). Lényeges információk megtalálása egyszerű szövegekben (pl. hirdetésben, prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben). Egyszerű üzenetek megértése, levelek, elektronikus üzenetek, SMS-ek, bejegyzések. Egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése, követése. Információszerzés hagyományos és elektronikus forrásokból. Egyszerű, rövid történet és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek megértése. A fenti tevékenységek-hez használható szövegfajták, szövegforrások

Ismeretterjesztő szövegek, egyszerűsített irodalmi szövegek, rövid történetek, dalszövegek, cikkek és honlapok, útleírások, hirdetések, plakátok, hagyományos és elektronikus nyomtatványok, internetes fórumok hozzászólásai, képregények, egyszerű üzenetek, képeslapok, feliratok, étlap, menetrend, egyszerű biztonsági előírások, magánlevelek.

Tematikai egység

Íráskészség

Előzetes tudás

Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; mintát követve különböző műfajú és a célcsoport érdeklődésének megfelelő témájú szövegek alkotása.

A tantárgyhoz kapcsol- Összefüggő mondatok írása a közvetlen környezettel kapcsolatos témákról; ható fejlesztési felada- az írás kommunikációs eszközként történő használata egyszerű interakciókban;


tok


gondolatok kifejezése egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban; a nyelvismeret kreatív alkalmazása egyszerű szövegek írására az őt érdeklő, ismert témákról; az alapvető írásbeli műfajok sajátos szerkezeti és stílusjegyeinek felismerése és követése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Képes szavak és rövid szövegek diktálás utáni leírására. Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatalkotás a közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (pl. leírás, élménybeszámoló, párbeszéd). Kommunikációs céllal egyszerű szövegalkotás (pl. levél, üzenet, blogbejegyzés, fórumbejegyzés). Egyszerű írásos minták követése és aktuális, konkrét és személyes tartalmak kifejezése. Gondolatai összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, vagy, mert, de, ezért, azután). A gyakori írásbeli műfajok legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyeinek ismerete, saját írásmű létrehozása (pl. megszólítás levélben, e-mailben, záróformula). Mindennapi, ismerős témákhoz kapcsolódó feljegyzések készítése. A fenti tevékenységek- Leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, lehez használható szö- vél, adatlap, bejegyzés, dalszöveg. vegfajták, szövegforrások Ajánlott témakörök a 9–10. évfolyamra Témák

Órakeret





Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet öszszehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Időjárás, éghajlat. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben és globálisan. Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, a fenntarthatóságért?


Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat). Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka nálunk és más országokban. Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban.




Életmód Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a

N: 33 óra E: 20 óra



testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és más országokban. Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.).

L: 13 óra



Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Turisztikai célpontok. Célnyelvi és más kultúrák.






A teljesítmény mérése A teljesítménymérés visszajelzést ad a tanítási-tanulási folyamat egy adott szakaszában elért eredményekről, és segít a továbblépésben, másrészt alapot szolgáltat az egyes tanulók önmagukhoz és tanulótársaikhoz viszonyított teljesítményének értékeléséhez. A mérésnek tartalmilag és formailag összhangban kell állnia a tanítás tartalmával és módszereivel. (Csak azt mérhetjük, amit megtanítottunk, és csak úgy mérhetünk, ahogy tanítottunk.) A tanulókat minden esetben tájékoztatni kell a mérés céljáról/céljairól, tartalmáról/tartalmairól és az értékelés szempontjairól. A mérésnek és értékelésnek egyértelműen tükröznie kell azt a szemléletet, hogy a mérés célja az elsajátított ismeretek, készségek azonosítása. A tanulónak lehetőséget kell kapni a felkészülésre, s ha indokolt, a javításra is.


A tanulók értékelése

9. évf.

10. évf.

2 óra

2óra

A mérés − három területen (beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség) végezzük, a hangsúly a beszédkészségen és az olvasott szövegértésen legyen; − a nyelvi jelentésre és ne a nyelvi formára koncentráljunk; − az olvasott szöveg értését mérő feladatokban a szövegek lényegét kelljen megérteni a szövegösszefüggésre támaszkodva, vagy konkrét információt kelljen kikeresni a szövegből; − a feladatok fokozatosan nehezedő egységeket tartalmazzanak a minimumszinttől az alapszint felé vezető skálán; − a szövegek a célcsoportok számára érdekesek, motiválók legyenek, olyan témakörökhöz kapcsolódja-


− − − − −


nak, melyek az elvégzett tananyagban megtalálhatók, a feladatokhoz idegen nyelven egyszerűen megfogalmazott, közérthető utasításokat adjunk; a feladatok mindegyike példával kezdődjön, lényeges a párosításon alapuló feladatoknál, hogy a szükségesnél mindig több lehetőség közül kelljen az odaillőt kiválasztani. A feladatlap a következő feladattípusokból állhat: reklámok, dalszövegek párosítása hiányzó mondatrésszel, felirat párosítása hellyel, címek párosítása szöveggel (pl. tévéműsor, mozifilmek), interjúkérdések párosítása válaszokkal, hiányos szöveg kiegészítése megadott szavakkal. A szóbeli mérést tanulópárokban, kis csoportban is elvégezhetjük: a) párbeszéd: interakció az átvett témakörök alapján, b) egy téma önálló bemutatása 10-‒15 egyszerű mondattal.

Tematikai egység



Órakeret 9. évf.

10. évf.



A2 szintű nyelvtudás. A tanuló képes egyszerű hangzó szövegekből kiszűrni a lényeget és néhány konkrét információt. Részt tud venni rövid beszélgetésekben, képes feltenni és megválaszolni kérdéseket kiszámítható, mindennapi helyzetekben, képes gondolatokat és információt cserélni ismerős témákról. Képes ismerős témakörökben rövid, összefüggő szóbeli megnyilatkozásra egyszerű, begyakorolt mondatszerkezetek, betanult fordulatok, alapvető szókincs segítségével. Megért az ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző szövegtípusoknak megfelelő egyszerű szövegekben megtalálja a szükséges információkat. Összefüggő mondatokat, rövid tényközlő szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról minta alapján. 11–12. évfolyam

Az iskolarendszerű középfokú felnőttoktatásban a 10. évfolyam végére a heterogén idegen nyelvi szintek kiegyenlítődnek, a tanulók a KER A2 szintről folytatják tanulmányaikat, és haladnak a B1 szint felé. Kiemelt fontosságú a tanulás tanítása, változatos nyelvtanulási stratégiák alkalmazása, mivel a tanulóknak a 12. évfolyam végére olyan tanulási képességekkel kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik nyelvtudásuk önálló fenntartását és továbbfejlesztését további tanulmányaik vagy munkájuk során, egész életükön át. A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és az infokommunikációs technológiák használatára. A 12. évfolyamon lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és elsajátítsák az ezeknek megfelelő stratégiákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat, és alkalmazni tudják azokat önértékeléseik során; illetve gyakorlatot szerezzenek az érettségi vizsga feladatainak megoldásában is.

Tematikai egység

Beszédértés

Előzetes tudás

A tanuló főbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszédet a számára rendszeresen előforduló ismerős témákról. Megérti a legfontosabb információkat az aktuális eseményekről szóló vagy az érdeklődési köréhez kapcsolódó rádió- és tévéműsorokban, ha viszonylag las-



san és érthetően beszélnek.


A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Tematikai egység

Előzetes tudás

Ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és egyes részleteiben is. Egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek megértése több beszélő esetén is. Fontos információk megértése azokban a rádió- és tévéműsorokban, filmjelenetekben, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek. Rádió- és tévéműsorok, hírek, riportok, filmjelenetek stb.

Szóbeli interakció A tanuló felkészülés nélkül megbirkózik a mindennapi élet legtöbb helyzetével. Gondolatokat cserél, véleményt mond az érdeklődési körébe tartozó témákról. Boldogul a leggyakoribb kommunikációs helyzetekben. Stílusában próbál alkalmazkodni a kommunikációs helyzethez.

Önálló boldogulás a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is Gondolatok cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés a tanuló érdeklődési körébe tarA tantárgyhoz kaptozó és általános témákról is. csolható fejlesztési A leggyakoribb kommunikációs forgatókönyvek ismerete és biztonsággal történő feladatok alkalmazása. Alkalmazkodás a kommunikációs helyzethez stílusban, regiszterhasználatban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén, felkészülés nélkül. Érzelmek kifejezése és reagálás mások érzelmeire, mint például reménykedés, csalódottság, aggodalom, öröm. Problémák felvetése, megvitatása, teendők meghatározása, választási lehetőségek összehasonlítása. A tanulmányokhoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, álláspont kifejtése, rákérdezés mások nézeteire. Gondolatok, vélemény kifejezése kulturális témákkal kapcsolatban, például zene, film, könyvek. Elbeszélés, újságcikk, előadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm összefoglalása, véleménynyilvánítás, a témával kapcsolatos kérdések megválaszolása. Nézetek világos kifejtése, érvek egyszerű cáfolata. Választási lehetőségek összehasonlítása, előnyök és hátrányok mérlegelése. Utazások során felmerülő feladatok, például közlekedés, szállás intézése vagy ügyintézés a hatóságokkal külföldi látogatás során. Váratlan nehézségek kezelése (pl. elveszett poggyász, lekésett vonat). Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése akár váratlan nehézségek esetén is, panasz, reklamáció. Részletes utasítások adása, követése és kérése (pl. hogyan kell valamit csinálni). Interjúban, konzultáción való részvétel kezdeményezése és információadás (pl. tünetek megadása orvosnál). Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel. Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, szó átvétele, átadása, mások bevonása, beszélgetés lezárása. Beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, félreérthető megfogalmazás javítása, körülírás, szinonimák használata. A kommunikációs eszközök széles körének alkalmazása és reagálás azokra közismert nyelvi megfelelőik semleges stílusban való használatával. Az udvariassági szokások ismerete és alkalmazása. A mindennapi témák, család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események megtárgyalásához elegendő szókincs, és annak általában helyes alkalmazása.



Ismerős kontextusokban elfogadhatóan helyes nyelvhasználat. A szövegszervezés alapvető eszközeinek megbízható használata. Általában tisztán érthető kiejtés és intonáció. A szóbeli interaktív vizsgához szükséges kommunikációs stratégiák. A fenti tevékenységek- Társalgás, megbeszélés, eszmecsere, tranzakciók, utasítások, interjúk, viták. hez használható szövegfajták, szövegforrások


Összefüggő beszéd A tanuló már változatosabban és részletesebben tudja bemutatni a családját, más embereket, lakóhelyét, tanulmányait, iskoláját stb.

Folyamatos önkifejezés a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével A tantárgyhoz kap- ismerős témakörökben. csolható fejlesztési Érthető és folyamatos beszéd, a mondanivaló tudatos nyelvtani és szókincsbeli megtervezése és szükség szerinti módosítása. feladatok Egy gondolat vagy probléma lényegének tartalmilag pontos kifejtése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Folyamatos megnyilatkozás az érdeklődési körnek megfelelő témákról a gondolatok lineáris összekapcsolásával. Elbeszélések vagy leírások lényegének összefoglalása folyamatos beszédben, a gondolatok lineáris összekapcsolásával. Részletes élménybeszámoló az érzések és reakciók bemutatásával. Valóságos vagy elképzelt események részleteinek bemutatása. Könyv vagy film cselekményének összefoglalása és az ehhez kapcsolódó reakciók megfogalmazása. Álmok, remények és ambíciók, történetek elmondása. Vélemények, tervek és cselekedetek rövid magyarázata. Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témákról. Előre megírt, lényegre törő, követhető előadás ismerős témáról. Az összefüggő beszéd tervezése során új kombinációk, kifejezések begyakorlása, alkalmazása. Az összefüggő beszédben kompenzáció alkalmazása, például körülírás elfelejtett szó esetén. Ismerős kontextusokban a nyelvi norma követésére törekvő nyelvhasználat. A nyelvi eszközök rugalmas használata a mondanivaló kifejezésére, ezek adaptálása kevésbé begyakorolt helyzetekben. A közlés magabiztos bevezetése, kifejtése és lezárása alapvető eszközökkel. Önellenőrzés és önkorrekció, például a félreértéshez vezető hibák felismerése és javítása. Mindezeknek a szóbeli érettségi vizsgán történő alkalmazására való felkészülés. A fenti tevékenységek-hez használható szövegfajták, szövegforrások

Leírások, képleírások, témakifejtés (például vizuális segédanyag alapján), elbeszélő szöveg, érveléssor, előadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, versek, rapszövegek.

Tematikai egység


Előzetes tudás

A tanuló megérti a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő szövegek fő gondolatait. Tudja, hogy a szövegek olvasásakor a helyzetnek megfelelő stratégiákat kell alkalmaznia, és képes az ismeretlen elemek jelentését a szövegkörnyezet segítségével ki-



következtetni. A tantárgyhoz kap- A nagyrészt közérthető nyelven írt, a tanuló érdeklődési köréhez kapcsolódó, lécsolható fejlesztési nyegre törő szövegek megértése. Az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részinformációk kiszűrése. feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények A fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, hétköznapi nyelven íródott szövegekben, például levelekben, brosúrákban és rövid, hivatalos dokumentumokban. A feladat megoldásához szükséges információk megtalálása hosszabb szövegekben is. A fontos gondolatok felismerése ismerős témákról szóló, lényegre törő újságcikkekben. A gondolatmenet és a következtetések felismerése világosan írt érvelésekben. A köznyelven írt szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése. A mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek megértése annyira, hogy a tanuló sikeres írásbeli kommunikációt tudjon folytatni. Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának megértése. Ismert témájú hivatalos levélben az elintézéshez szükséges információk megértése. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. A feladat elvégzéséhez szükséges információk összegyűjtése a szöveg különböző részeiből, illetve több szövegből. Az egyszerű szövegfajták felépítésének tudatosítása, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. Az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során. A fenti tevékenységek-hez használható szövegfajták, szövegforrások

Utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények, viccek, egyszerű irodalmi szövegek.

Tematikai egység

Írás

Előzetes tudás

A tanuló egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmaz ismert, hétköznapi témákról. Írásban beszámol eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomásairól és véleményéről; írásbeli interakciót kezdeményez, fenntartja és befejezi. Jegyzetet készít olvasott vagy hallott köznyelvi szövegből, illetve saját ötleteiről. Minták alapján rövid, lényegre törő szövegeket alkot az ismert műfajok főbb jellegzetességeinek és alapvető stílusjegyeinek követésével.

Részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Eseményekről, élményekről, érzésekről, benyomásokról és véleményről írásbeli beA tantárgyhoz kap- számolás, valamint vélemény alátámasztása. csolható fejlesztési Hatékony írásbeli interakció folytatása. feladatok Jegyzetkészítés olvasott vagy hallott, érdeklődési körhöz tartozó szövegről, illetve saját ötletekről. Több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegek létrehozása a műfaj főbb jellegzetességeinek és stílusjegyeinek alkalmazásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Egyszerű, összefüggő, lényegre törő szöveg írása számos, érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témában, rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Hírek, gondolatok, vélemények és érzések közlése olyan elvontabb és kulturális témákkal kapcsolatban is,



mint például a zene vagy a művészet. Információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása, pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak. Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban). Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése, online ügyintézés. Életrajz, lényegre koncentráló leírás, elbeszélés készítése. Riport, cikk, esszé írása. Rövid, olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése. Saját ötletekről jegyzet készítése. Interaktív írás esetén megerősítés, vélemény kérése, az információ ellenőrzése, problémákra való rákérdezés, ill. problémák elmagyarázása. Az írás egyszerű tagolása: bevezetés, kifejtés, lezárás; bekezdések szerkesztése. Néhány egyszerű szövegkohéziós és figyelemvezető eszköz használata. Az alapvető írásbeli műfajok fő szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben/e-mailben megszólítás, záró formula; a formális és informális regiszterhez köthető néhány szókincsbeli és helyesírási sajátosság). Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rap, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet, paródia írása, illetve átírása). Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltésük. Kész szövegekből számára hasznos fordulatok kiemelése és saját írásában való alkalmazása. Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak a fogalmazásban való megjelenítése. Írásának tudatos ellenőrzése, javítása; félreértést okozó hibáinak korrigálása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép). Hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; hagyományos és elektronikus képeslapok; poszterszövegek; képaláírások. Üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; szeA fenti tevékenysé- mélyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internetes profilok. gekhez használható Tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-mailek; személyes informáciszövegfajták, szö- ót, tényt, illetve tetszést/nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók. Egyszerű ügyintéző levelek/e-mailek (pl. vegforrások tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás); egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, rövid jellemzések. Rövid leírások; jegyzetek; riportok, cikkek, esszék, felhívások, versek, rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák. Ajánlott témakörök a 9–10. évfolyamra Témák

Órakeret







Az iskola

N: 29 óra E: 16 óra



A tanuló saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat). Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka nálunk és más országokban. Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban.

L: 12 óra







Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai. Turisztikai célpontok. Célnyelvi és más kultúrák.






A teljesítmény mérése a 11–12. évfolyamon A 12. évfolyamon a mérés lehetőséget ad arra, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és kipróbálják a gyakorlatban az ezeknek megfelelő stratégiákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat is. A teljesítménymérés visszajelzést ad a tanítási-tanulási folyamat utolsó szakaszában az elért eredményekről, és fejlesztendő területekről. A mérésnek tartalmilag és formailag összhangban kell állnia az érettségi vizsga követelményeivel.


A mérés

A tanulók értékelése

11. évf. 2 óra

12. évf. 4 óra


− − − − − − − − −


három területen (olvasott és hallott szövegértés, íráskészség) végezzük; a nyelvi jelentésre és ne a nyelvi formára koncentráljunk; az olvasott szöveg értését mérő feladatokban a szövegek lényegét kelljen megérteni a szövegösszefüggésre támaszkodva, vagy konkrét információt kelljen kikeresni a szövegből; a feladatok fokozatosan nehezedő egységeket tartalmazzanak a minimumszinttől az alapszint felé vezető skálán; a szövegek a célcsoportok számára érdekesek, motiválók legyenek, olyan témakörökhöz kapcsolódjanak, melyek az elvégzett tananyagban megtalálhatók; a feladatokhoz idegen nyelven egyszerűen megfogalmazott, közérthető utasításokat adjunk. a feladatok mindegyike példával kezdődjön; lényeges a párosításon alapuló feladatoknál, hogy a szükségesnél mindig több lehetőség közül kelljen az odaillőt kiválasztani. A feladatlap az érettségi vizsgák feladattípusaiból állhatnak: olvasott/hallott szöveg értése: igazhamis-nincs a szövegben, feleletválasztós feladatok, párosítás, hiányos szöveg, rövid válaszok, mondatkiegészítés, összekevert bekezdések; nyelvhelyesség: feleletválasztós feladatok, szövegkiegészítés, szóképzés; íráskészség: rövid szöveg: képeslapírás, meghívás, üzenet; hosszabb szöveg: baráti levél, érdeklődő, panasz-, állásra jelentkező levél

Tematikai egység



Órakeret 11. évf.

12. évf.



B1 nyelvi szint. A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a köznyelvi beszédet a számára ismerős témákról. Képes önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Stílusában és regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez. Ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos, érthető, a főbb pontok tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfelelő. Több műfajban képes részleteket is tartalmazó, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban megjelennek műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek. Képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes részinformációkat a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törően megfogalmazott szövegekben.

9.8.11. Művészeti ismeretek – dráma és tánc

9–11. évfolyam (Esti tagozat) A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése, az összetartozás érzésének erősítése. A dráma és tánc kreatív folyamata szolgálja a tanulók ön- és társismeretének gazdagodását, segíti az oldottabb és könnyebb kapcsolatépítést és kapcsolatfenntartást.



A dramatikus és a mozgásos-táncos tevékenység gyakorlása és tanulása hozzájárul a nemzeti, helyi vagy a nemzetiségi hagyomány megismeréséhez, az önazonosság erősítéséhez, fontos szerepe lehet a közösségi tudat kialakításában. A tárgy közműveltségi tartalmai, fejlesztési feladatai elsősorban tevékenységközpontú, gyakorlati képzés során sajátíthatók el. A tematikai egységekhez időkeretek csak ajánlatként határozhatók meg, mivel a témák feldolgozása komplex gyakorlati tevékenységek keretében valósul meg. A feltüntetett tematikai egységek és közműveltségi tartalmak megjelenése átfedi egymást, a tagolás csak a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja, a feltüntetett óraszámajánlások az éves összóraszám vonatkozásában nyújtanak tájékoztatást. A tematikai egységek nem sorrendben, hanem a korosztály és a csoport adottságainak megfelelően, a szaktanár döntése alapján dolgozhatók fel. A dráma és tánc metodikájának, tematikájának felépítése a korosztálytól, a csoport adottságától és képzettségétől, valamint a helyi nevelési-oktatási céloktól függően különböző lehet. A kerettanterv összességében az adott iskolaszakaszokra fogalmazza meg a fejlesztési tartalmakat a hozzárendelt óraszámokkal, amelyeknek csak a 90%-ára ad kötelező tartalmat, míg a fennmaradó 10% szabad felhasználást biztosít a tervezés során. A tantárgy tanításának legfontosabb célja a színház- és drámatörténeti, a színház- és drámaelméleti ismeretek elsajátítása aktív, dramatikus tevékenységek alkalmazásával, a már meglévő formanyelvi, dramaturgiai, drámajátékos ismeretek rendszerezése, értelmezése, valamint a biztos kifejezőkészség kialakítása bármely egyéni vagy csoportos alkotótevékenység során. Fontos a megfelelő értelmezői eszköztár elsajátítása, és annak tudatos és adekvát használata, illetve az eligazodás képességének megteremtése a kortárs kultúrában. A szaktanár döntése szerint meg kell teremteni a részvétel vagy közreműködés feltételét a produkciós munkában, illetve fel kell készülni az érettségi vizsgára. A dráma és tánc jellegénél fogva nagy szerepet játszik több fejlesztési területen meghatározott ismeretek elsajátításában, készségek kialakításában és képességek fejlesztésében. Az erkölcsi nevelés területén a tanuló a dráma és tánc tanulása során olyan kérdésekkel és problémákkal találkozik, amelyek segítenek számára eligazodni az őt körülvevő világban. A tevékenységek során megtapasztalja, hogy cselekedeteiért és azok következményeiért viselt felelősséggel tartozik, fejlődik igazságérzete. Ezzel a dráma és tánc hozzájárul a tanulók társadalmi beilleszkedésének elősegítéséhez. A nemzeti öntudat, hazafias nevelés területén megismer több különböző népcsoporthoz kötődő szokásrendszert vagy ünnepkörökhöz köthető hagyományt, így felkelthető érdeklődése szűkebb és tágabb környezete kultúrája iránt, megtapasztalhatja ezek helyét Európa és a világ szokásvilágában, fontossá válhat számára a hagyományok megismerése és megőrzése. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés területén nyitottá válhat a társadalmi jelenségek iránt, ezek ábrázolására törekszik dramatikus tevékenységeiben is. Foglalkozik a kisebb és nagyobb közösségek sajátosságaiból eredő lehetőségekkel és korlátokkal. Fejlődik önálló kritikai gondolkodása, elemzőképessége és vitakultúrája. Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése, valamint a felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén képes az alkalmazkodásra és az érdekérvényesítésre. Életkorának megfelelően megnyilvánul különböző társas helyzetekben. Képes több szempontból is értékelni és drámajátékos tevékenységekben megmutatni egy-egy helyzetet. A megbeszéléseken önálló véleményt fogalmaz meg, tapasztalatot szerez önmaga és társai tevékenységének elemző értékelésében, ugyanakkor képes mások munkájának elismerésére, tiszteletére is. A családi életre nevelés területén a feldolgozott történetek szereplőinek kapcsolatai, valamint életeseményeik elemzése a nevelő munka segítségére lehet. A testi és lelki egészségre nevelés területén megismeri a figyelem összpontosítására szolgáló különféle koncentrációs és lazító játékokat és tevékenységeket. A fenntarthatóság, környezettudatosság területén fejlődik közvetlen és tágabb környezetének természeti és társadalmi értékei, annak sokszínűsége iránti szenzibilitása.



A kompetenciafejlesztés területén az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésében az aktív tevékenységek folytán a dráma és tánc tantárgy jelentős szerepet játszik. A tanuló részt vesz verbális és nem verbális kommunikációs játékokban, megtapasztalja az önkifejezés több formáját. Ezek segítségével képes érzéseinek és véleményének kifejezésére, valamint saját és mások tevékenységének értékelésére is. Fejlődik a tiszta, érthető, artikulált beszéd, a világos, adekvát nyelvhasználat területén. A pályaorientáció területén dramatikus tevékenységek során különféle ismereteket szerez a különböző szakmák, hivatások, életpályák lehetőségeiről. A médiatudatosságra nevelés területén dramatikus tevékenységek során megismeri és képes alkalmazni a tömegkommunikációs médiumok különböző műfajait, a média eszköztárát. Emellett képes saját produkciós munkájának szcenikai, hangtechnikai, filmes stb. kivitelezésére, illetve képi, hangtechnikai rögzítésére. A tanulás tanulása területén képes saját tanulási stílusának, stratégiáinak kialakítására, fejleszti memóriáját, szóbeli, írásbeli, mozgásos, képi stb. kifejezésmódjait. A szociális és állampolgári kompetencia területén a tanuló lehetőséget kap más kultúrák sokszínűségének megismerésére. A dramatikus tevékenységek során gyakorolja a társainak való segítségnyújtást különféle megjeleníthető élethelyzetekben. A közös munka folyamatában megtapasztalja, hogy kisebb és nagyobb közösségének működése az ő felelőssége is, a dramatikus tevékenység során, a mintha-helyzetek „gyakorlóterepén” felelősséget érez és vállal társaiért. Képes megfogalmazni véleményét és elfogadni mások érvelését. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kultúra területén a tanulónak életkorának megfelelő helyzetekben, tapasztalatait felhasználva és azokra reflektálva, azokat újragondolva lehetősége van a mérlegelésre, döntéshozatalra és arra, hogy felmérje döntései következményeit – mindezt a dramatikus tevékenységek során a gyakorlatban, védett környezetben meg is tapasztalja. Ugyanakkor az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség területén fejlődik emocionális érzékenysége is, megismerkedik a befogadást és a kifejezést segítő játékokkal, dramatikus tevékenységekkel, a megjelenítés többféle (pl. verbális, mozgásos-táncos, vizuális) formájával. Képes színházi, táncszínházi, zenésszínházi alkotások értelmező-elemző befogadására. Érdeklődése felkelthető a kortárs kulturális élet, rendezvények iránt. Emellett a hatékony, önálló tanulás megalapozásaként részt vesz egész csoportos, kiscsoportos tevékenységekben, és vállal egyéni tevékenységeket is. Megtapasztalja saját készségeit és képességeit, felismerheti, miben kell még fejlődnie.

9. évfolyam Éves óraszám: 36, heti óraszám: 1 óra. Tematikai egység


Javaslat

A tanár által meghatározott formában, a tanulókkal egyeztetve.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Csoportos játék és megjelenítés

Órakeret E: 1 óra

Órakeret E: 4 óra

A kontextusnak megfelelő nyelvhasználat. A társak iránti bizalomérzet. A kommunikációs csatornák ismerete és alapszintű fejlesztése (vokális, verbális, nem verbális). A mozgáskultúra és a mozgásos kommunikáció alapfokú ismerete.



A tantárgyhoz (művelt- A tanulók önkifejezési készségének fejlesztése, megnyilatkozásaik bátorítása, ségterülethez) kapcsol- együttműködésük erősítése. ható fejlesztési feladatok A kommunikáció különböző típusainak ismerete és a szituációhoz illő használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények Koncentrációs és lazítógyakorlatok. Ön- és társismereti gyakorlatok (pl. ismerkedő és megismerő játékok, interakciós gyakorlatok). Páros, kiscsoportos és csoportos egyensúly- és bizalomgyakorlatok. Verbális és nem verbális kommunikációs gyakorlatok: szándékos és tudatos nyelvi választások, kifejezésmódok felismerése és használata dramatikus tevékenységekben. Egyéni jellemzők (pl. stílus, karakter, státusz, érzelem) ábrázolása nyelvi és gesztusnyelvi eszközökkel. A konkrét és absztrahált mozgás közötti különbség tudatosítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Koncentráció, stílus, hangulat, érzelem.

Tematikai egység

Rögtönzés és együttműködés

Órakeret E: 4 óra

Részvétel improvizációs munkában. Részvétel az improvizációk elemző értékelésében, megvitatásában.

Előzetes tudás

A tantárgyhoz (műveltA megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazása. ségterülethez) kapcsolA dramatikus tevékenységek elemző megbeszélése, önálló véleményalkotás. ható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Improvizáció a tanár által megadott téma vagy fogalom, cselekményváz (jelenetváz) alapján. Némajátékos és szöveges improvizációk (pl. mozdulatra, hangeffektusokra, tárgyakkal), szituációs játékok (pl. befejezetlen történetre, fotóra, filmre, képzőművészeti alkotások reprodukcióival, a szereplők jellegzetes vonásainak megadásával). Spontán és előkészített mozgásos improvizáció adott zene, téma, művészeti alkotás vagy fogalom stb. alapján. Rövid, mozgásos etűdépítés és különféle feltételekre alapozó improvizációk (pl. versek által keltett hangulatokra épülő improvizációk, szimbolikus mozgásokból építkező improvizációk, zenés etűdök indulatok, hangulatok, érzelmek megadásával). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Stílus, karakter, viszonyok, feszültség, státusz, kontraszt, harmónia-diszharmónia, fokozás, variáció, arányosság, hatás.


A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása Az alapvető színházi műfajok felismerése. A színház egyes jelentésteremtő eszközeinek felismerése.

A tantárgyhoz (művelt- Különféle színházi korszakok, stílusok és műfajok felismerése és ségterülethez) kapcsol- jellegzetességeik megfogalmazása. ható fejlesztési feladatok A színház és dráma jellemző műfaji jegyeinek azonosítása. Alapszintű dramaturgiai fogalomkészlet használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Órakeret E: 7 óra



Dramatikus tevékenység: különböző formanyelvi elemek összefűzése, egymásra építése a kívánt tartalom kifejezése érdekében. A színpadi hatáselemek, egyes színházi stílusok, színházi műfajok jellemző jegyeinek azonosítása és alkalmazása saját dramatikus tevékenységekben. Különböző dramatikus és színházi tevékenységek alkalmazása az improvizációkban és jelenetekben, a figurateremtés folyamatában. A dramatikus tevékenységek megbeszélése során a dramatikus eszközök és a színházi formanyelv elemeinek értelmezése a tanult szakkifejezések alkalmazásával. Alkotó jellegű részvétel a közösség és a szaktanár közös igénye szerint a nyilvánosság (elsősorban saját közönség) számára készített egyéni vagy közös produkcióban (megismerkedés a felkészülés lépéseivel, a próbafolyamattal, produkció lebonyolításával). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Sűrítés, feszültség, fókusz, szimbólum.

Tematikai egység

Történetek feldolgozása

Órakeret E: 7 óra

Részvétel történetek, élmények dramatikus feldolgozásában. Művészeti alkotások megjelenítésen keresztül történő feldolgozása.

Előzetes tudás

A tantárgyhoz (művelt- Érdeklődés felkeltése a kultúrtörténet, történelem iránt. ségterülethez) kapcsol- Dramatikus eszközök tudatos alkalmazása események, művészeti alkotások ható fejlesztési feladatok feldolgozásában, megjelenítésében. Ismeretek/fejlesztési követelmények Jeles alakokhoz, eseményekhez, korszakokhoz tartozó élethelyzetek feldolgozása dramatikus tevékenységekkel. Irodalmi művek részleteinek vagy egészének feldolgozása drámás eszköztár/dramatikus tevékenységek alkalmazásával. Különböző művészeti ágakhoz tartozó műalkotások irodalmi és/vagy filmes és/vagy dramatikus és/vagy mozgásos adaptációja. Mindennapi történetek, érzések, élmények feldolgozása drámajátékos tevékenységformákkal. A célirányos helyzetértékelési és döntési képesség fejlesztése a történetek feldolgozása során. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Dramatizálás, szituáció, motiváció, történet, cselekmény, adaptáció.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Megismerő- és befogadóképesség

Órakeret E: 8 óra

Különböző művészeti alkotások dramatikus tevékenységen keresztül történő feldolgozása. Színház- és drámatörténeti ismeretek iránti érdeklődés felkeltése. A dramatikus néphagyományok alapfokú ismerete. Színházi előadások megtekintése alapján a befogadó/értelmező képességek fejlesztése. Egyes történelmi táncok, társastáncok felismerése.

A tantárgyhoz (művelt- Színházi előadások elemzése színházi fogalmak alkalmazásával. ségterülethez) kapcsol- Előadások dramatikus eszközökkel történő feldolgozása. ható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények



Különböző színházi irányzatokat képviselő előadások (hivatásos vagy amatőr színházi társulat előadása, annak hiányában gyermek- vagy diákszínjátszó csoportok előadásainak) megtekintése. Előadások elemzése az élmények befogadását elősegítő dramatikus tevékenységformákkal. A színészi, rendezői, dramaturgiai és egyéb tervezői munka alapszintű elemzése. Színház- és drámaelméleti ismeretek megalapozása a látott előadásokhoz kapcsolódóan (pl. a drámai műnem jellegzetességei, dramaturgiai alapfogalmak, a színházművészet összművészeti sajátosságai). Egyszerűbb tánc- és mozgásszínházi műfajok felismerése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Dramaturgiára, szcenikára, színészi játékra vonatkozó legfontosabb alapfogalmak a szaktanár választása szerint.

Tematikai egység Javaslat



Órakeret E: 4 óra

Az előző témakörökben tárgyalt ismeretek elmélyítése, a más művészeti ágakhoz köthető kapcsolódási pontok felismerése, értelmezése. A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret E: 1 óra


A tanulók képessé válnak a pontos önkifejezésre, a mások előtti megnyilatkozásra és együttműködésre. A fejlesztés várt Növekvő intenzitással és mélységgel vesznek részt szerepjátékokban, csoportos imperedményei az év- rovizációkban. folyam végén Tudatosan és kreatívan alkalmazzák a megismert munkaformákat. Képessé válnak a megismert dramaturgiai fogalomkészlet használatára. Képesek színházi előadások dramatikus eszközökkel történő feldolgozására.

10. évfolyam Éves óraszám: 36, heti óraszám: 1 óra. Tematikai egység/ Javaslat Tematikai egység

Előzetes tudás


Órakeret E: 1 óra

A tanár által meghatározott formában, a tanulókkal egyeztetve. Csoportos játék és megjelenítés

Órakeret E: 4 óra

A tanulók önkifejezési készségének fejlesztése, megnyilatkozásaik bátorítása, együttműködésük erősítése. A kommunikációkülönböző típusainak ismerete és a szituációhoz illő használata.

A figyelemtartás idejének növelése, figyelemmegosztás fejlesztése. A tantárgyhoz (művelt- Ön- és társismeret érzékenyítése. ségterülethez) kapcsol- Stílusok jellemzőinek megismerése, beszédstílusok alkalmazása. Mozgásstíluható fejlesztési feladatok sok felismerése, ábrázolása. A tanulók egyéni fejlődésének elősegítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények



A figyelemmegosztás fejlesztésére irányuló gyakorlatok. A figyelemtartás idejének növelésére irányuló gyakorlatok. Összetett memóriagyakorlatok. Ön- és társismeret fejlesztése, a megismerő, felismerő képesség fejlesztése. Összetett kommunikációs és beszédfejlesztő gyakorlatok. A tánc- és mozgásszínházi technikák alapjai. Fizikai koncentrációt, testtudatot fejlesztő gyakorlatok. Csoportos együttműködést igénylő mozgásgyakorlatok. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Stílus, karakter, harmónia-diszharmónia, fokozás.

Tematikai egység

Rögtönzés és együttműködés

Órakeret E: 4 óra

A megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazása. A dramatikus tevékenységek elemző megbeszélése, önálló véleményalkotás

Előzetes tudás

A tantárgyhoz (művelt- Különböző konkrét és metaforikus kifejezésformák alkalmazása ségterülethez) kapcsol- improvizációkban. ható fejlesztési feladatok Stílusok alkalmazása saját megjelenítések során. Történetek megjelenítése mozgásokkal, mozgásos improvizációval. Ismeretek/fejlesztési követelmények Improvizáció a megismert kifejezési formák összefűzésével és/vagy alkalmazásával. Különféle konkrét és metaforikus kifejezőeszközök tudatos alkalmazása dramatikus tevékenységek során. Improvizáció a megismert színházi stílusok elemeinek alkalmazásával (pl. realista, jelzéses, túlzó játékstílus eszközeinek alkalmazásával). Mozgássor tervezése, mozgásos improvizáció. Gyakorlatok a konkrét és stilizált mozdulatok közötti különbség érzékeltetésére. A csoport vagy a szaktanár választása szerint produkciós tevékenység (pl. egyéni vagy közös daléneklés, versek, drámai művek vagy epikai művek egyéni vagy csoportos előadása, szerkesztett játékok színrevitele). Közreműködés egyéb produkciós munkában (pl. szcenika, zene, hangtechnika, dramaturgia, képi rögzítés). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Realista, a jelzéses és a túlzó játékstílus, metaforikus kifejezőeszközök, konkrét és stilizált mozgás.

Tematikai egység

Előzetes tudás

A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása

Órakeret E: 7 óra

Különféle színházi korszakok, stílusok és műfajok felismerése és jellegzetességeik megfogalmazása. A színház és dráma jellemző műfaji jegyeinek azonosítása. Alapszintű dramaturgiai fogalomkészlet használata.

A tantárgyhoz (művelt- Színházi műfajok és stílusok tanulmányozása. ségterülethez) kapcsol- Ismerkedés a különböző színházi irányzatokat képviselő előadások sajátosságaható fejlesztési feladatok ival. Ismeretek/fejlesztési követelmények Színházi műfajok és stílusok tanulmányozása: a történeti műfajok és napjaink színházi műfajai; az egyes színházi stílusok jellemző jegyeinek, kifejezőeszközeinek felismerése a látott előadásokban. Ismerkedés a különböző színházi irányzatokat képviselő előadások sajátosságaival. Kulcsfogalmak/ Színházi műfajok (pl. komédia, tragédia, bohózat), zenés, mozgás- és táncszínházi műfogalmak fajok, posztmodern.


Tematikai egység


Történetek feldolgozása

Órakeret E: 7 óra

Érdeklődés felkeltése a kultúrtörténet, történelem iránt. Dramatikus eszközök tudatos alkalmazása események, művészeti alkotások feldolgozásában, megjelenítésében.

Előzetes tudás

A tantárgyhoz (művelt- Színházi stílusok alkalmazása improvizációkban. ségterülethez) kapcsol- Történetek megjelenítése különféle színházi formanyelveken. ható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Improvizációk különféle színházi stílusok elemeinek alkalmazásával. Történetek megjelenítése megközelítése a megismert színházi eszközökkel. Különböző művészeti ágakhoz tartozó művészeti alkotások (pl. irodalmi művek, festmények, szobrok, zeneművek, filmek, fényképek vagy azok részleteinek) megközelítése a megismert színházi eszközökkel. Mozgásos improvizációk zene, szituáció, téma, szöveg vagy vizuális elemek felhasználásával.


A szaktanár választása szerint.

Tematikai egység

Megismerő- és befogadóképesség

Órakeret E: 8 óra

Színházi előadások elemzése színházi fogalmak alkalmazásával. Előadások dramatikus eszközökkel történő feldolgozása. Színház- és drámatörténeti, színház- és drámaelméleti ismeretek a szaktanár döntése szerinti mennyiségben, a választott érettségi vizsgára való felkészülés A tantárgyhoz (művelt- függvényében. ségterülethez) kapcsol- Tájékozottság kialakítása egyes kortársszínházi irányzatok területén. ható fejlesztési feladatok A társművészetek szerepe a kortárs színházi előadásokban. A színház összművészeti jellegének megismerése. Egyes tánc- és mozgásszínházi formák ismerete. Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények Színház- és drámatörténeti, színház- és drámaelméleti ismeretek a szaktanár döntése szerint, pl. − A színház rituális gyökerei. − Az ókori dráma és színház (javasolt: pl. Szophoklész, Plautus). − Az angol reneszánsz dráma és színház, Shakespeare dramaturgiája (javasolt pl. Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, Hamlet). − A francia klasszicizmus drámája és színháza, Molière dramaturgiája, a jellem- és a helyzetkomikum (javasolt pl. A fösvény, Tartuffe). Ismerkedés napjaink világszínházi törekvéseivel. Összművészeti sajátosságok; a művészeti ágak viszonya a látott előadásban. Különböző kortársszínházi irányzatokat képviselő előadások (hivatásos vagy amatőr színházi társulat előadása, annak hiányában gyermek- vagy diákszínjátszó csoportok előadásainak) megtekintése. Előadások elemzése. Tánc- és mozgásszínházi előadások megtekintése. Kulcsfogalmak/ A szaktanár döntése szerinti színház- és drámatörténeti, színház- és drámaelméleti fogalmak alapfogalmak: pl. hármas egység, tragikum, helyzet- és jellemkomikum. Tematikai egység


Órakeret E: 4 óra


Javaslat



Az előző témakörökben tárgyalt ismeretek elmélyítése, a más művészeti ágakhoz köthető kapcsolódási pontok felismerése, értelmezése.


Órakeret E: 1 óra


Ön- és társismeret fejlődése. Egyes színházi műfajok, és stílusok jellemzőinek ismerete. A fejlesztés várt Egyes tánc- és mozgásszínházi formák ismerete. eredményei az év- Tájékozottság egyes kortársszínházi irányzatok területén. folyam végén A szaktanár és a csoport döntése szerint részvétel alkotói tevékenységben. A szaktanár döntése szerinti színház- és drámaelméleti, színház- és drámatörténeti ismeretek elsajátítása.

11. évfolyam Éves óraszám: 36, heti óraszám: 1 óra. Tematikai egység


Javaslat


Tematikai egység

Előzetes tudás

Színház- és drámaelmélet

Órakeret E: 1 óra

Órakeret E: 7 óra

Színházi műfajok és stílusok tanulmányozása. Ismerkedés a különböző színházi irányzatokat képviselő előadások sajátosságaival.

A színházművészet és a dráma szaknyelvének (esztétikai, dramaturgiai, illetve irodalom- és színházelméleti fogalmak) értő alkalmazása. A tantárgyhoz (művelt- Művészeti alkotások (pl.: drámairodalom, színházi előadások élőben és felvételségterülethez) kapcsol- ről) értő elemzése. ható fejlesztési feladatok A műnemek, a műfajok általános jellemzői alapján történő összehasonlítási képesség kialakítása. A dráma és a színházművészet kapcsolatrendszerének ismerete. Ismeretek/fejlesztési követelmények Színház- és drámaelméleti ismeretek: − A drámai műnem sajátosságai. − A dráma szerkezeti felépítése. − Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak. − A színházművészet mint összművészet sajátosságai (a különböző művészeti ágak eszközeinek használata, az előadás vizuális és akusztikus eszközei). − Színházi műfajok. − Színházi szakmák (pl. a színész, a rendező, a dramaturg, a szcenikus, a koreográfus és alkotótársaik művészete, az előadás létrehozásához szükséges színházi mesterségek). − Az egyes színházi stílusok jellemző jegyeinek felismerése. − Különböző színházi irányzatokat képviselő előadások megtekintése. A látott előadások értő elemzése.



Kulcsfogalmak/ Dialógus, monológ, konfliktus, feszültség, fordulat, késleltetés, jelenet, kép, szín, felvonás, szerkezet, történet, cselekmény, szituáció, szerep, színpadi tér és színpadi idő, kafogalmak tarzis, tragédia, komédia, realista színjáték, zenés színház, tánc- és mozgásszínház. Tematikai egység

Színház- és drámatörténet

Órakeret E: 8 óra

Színház- és drámatörténeti, színház- és drámaelméleti ismeretek a szaktanár döntése szerinti mennyiségben, a választott érettségi vizsgára való felkészülés függvényében. Tájékozottság kialakítása egyes kortársszínházi irányzatok területén. A társművészetek szerepe a kortárs színházi előadásokban. A színház összművészeti jellegének megismerése. Egyes tánc- és mozgásszínházi formák ismerete.

Előzetes tudás

A színházművészet és a dráma szaknyelvének értő alkalmazása. Színházi és drámai alkotások (pl.: drámairodalom, színházi előadások élőben, felvételről, képről) értő elemzése. A tantárgyhoz (művelt- A dráma- és színháztörténeti korszakok jelentős alkotóinak, alkotásainak megségterülethez) kapcsol- ismerése. ható fejlesztési feladatok A különböző korszakok általános jellemzői alapján történő összehasonlítási képesség kialakítása. A dráma és a színjáték műfaji sajátosságainak vizsgálata és elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Egyes színház- és drámatörténeti események, korszakok, alkotók, alkotások feldolgozása a szaktanár döntése szerint az alábbi témakörök alapján: − A XIX–XX. századi magyar színház és dráma: egy-egy korszakalkotó színházi műhely (javasolt pl. Nemzeti Színház), néhány kiemelkedő drámaíró és műveik (javasolt: pl. Katona József, Vörösmarty Mihály, Madách Imre, Molnár Ferenc, Örkény István), néhány jelentős színész, rendező (javasolt pl. Hevesi Sándor). − Realizmus és naturalizmus, Ibsen és az analitikus dráma. − Csehov és Sztanyiszlavszkij: a lélektani realizmus, a csehovi dramaturgia. − Brecht színháza és drámái: az epikus szerkezet, elidegenítési effektusok. − A XX. század meghatározó színházi irányzatai, jelentős drámaírói: egy-egy meghatározó színházi irányzat és korszakalkotó színházi műhely, néhány jelentős színész, rendező és kiemelkedő drámaíró és művei. Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Romantika, realizmus és naturalizmus, elidegenítési effektus, abszurd, groteszk.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Drámajáték és improvizáció

Órakeret E: 7 óra

A drámajátékos tevékenységek tudatos használata, céljuk, fejlesztési feladataik ismerete. Részvétel csoportos tevékenységekben, irányító és irányított helyzetben. Részvétel a dramatikus tevékenységek elemző megbeszélésében, önálló vélemény kialakítása és megfogalmazása. Színházi stílusok alkalmazása improvizációkban. Különböző konkrét és metaforikus kifejezésformák alkalmazása improvizációkban.



A kommunikációs képesség, a hétköznapi és a művészi önkifejezés fejlesztése. A tantárgyhoz (művelt- Helyzetfelismerő, alkalmazkodó és rögtönző képesség fejlesztése. ségterülethez) kapcsol- Színház- és drámaelméleti ismeretek alkalmazása gyakorlati tevékenységben. ható fejlesztési feladatok A karakter- és stílusteremtési képesség, a térérzékelés, mozgásos ügyesség és ritmusérzék fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Részvétel az ismeretek feldolgozását és az alkotó tevékenységet segítő dramatikus tevékenységekben (a szaktanár választása szerint): − Az alkalmazott dramatikus tevékenységek (drámajáték, kreatív gyakorlatok, improvizáció, tanítási dráma stb.) különböző fajtáinak, eszközeinek, alkalmazási céljainak megismerése. − Fejlesztő és szinten tartó beszédgyakorlatok. − Koncentrációs, bemelegítő és lazítógyakorlatok. − Helyzetgyakorlatok. − Ritmusgyakorlatok. − Ön- és társismereti gyakorlatok. Improvizáció − Improvizáció a tanár által megadott téma vagy fogalom, cselekményváz (jelenetváz) alapján. − Improvizáció a megismert kifejezési formák összefűzésével, valamint színházi stílusok elemeinek alkalmazásával. − Mozgásos improvizáció tánc- illetve mozgásszínházi technikák alkalmazásával. A tánc- és mozgásszínházi technikák alkalmazása − Szituáció megfogalmazása állóképben és mozdulatsorral. − Történet szerkesztése és megjelenítése mozdulatsorral. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Stílus, karakter, párhuzam, ellentét, sűrítés, harmónia-diszharmónia, fokozás, tér.


Alapszintű színházi alkotómunka

Órakeret E: 8 óra

Az elsajátított dramatikus eszköztár felhasználása dramatikus és színházi jellegű tevékenységek során.

A koncentrált csapatmunka, az együttműködés fejlesztése. A tantárgyhoz (művelt- Tudatos és irányított kifejezőkészség. ségterülethez) kapcsol- A karakter- és stílusteremtési képesség, a térérzékelés, a mozgásos ügyesség és ható fejlesztési feladatok ritmusérzék. A beszédkészség, hallás és hangképzés fejlesztése. Lírai, epikai, drámai művek előadásához szükséges elemzési ismeretek. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az alábbi tevékenységek közül válogatva a szaktanár és/vagy a tanulók döntése szerint: Vers-, próza- és monológmondás − A színpadi beszéd alapvető kritériumainak ismerete és alkalmazása. − Egy-egy vers, próza vagy drámai monológ értelmezése, memorizálása, bemutatása. Egyéni vagy közös daléneklés − Egy-egy dal értelmezése, memorizálása, bemutatása. Szerkesztett játék − −

Szerkesztett játék létrehozása, bemutatása. Jelenet, jelenetsor, előadás tervezése, kivitelezése a különböző színházi, bábszínházi, zenés, illetve tánc- és mozgásszínházi formák alkalmazásával.



Alkotó közreműködés színházi előadás létrehozásában, bemutatásában. Közreműködés a színházi előadás egyéb produkciós munkáiban (szcenika, zene, hangtechnika, dramaturgia, koreográfia, képi rögzítés stb.). Kulcsfogalmak/ Előadóművészet, vers- és monológmondás, szerkesztett játék, ünnepi műsor, diákszínházi előadás. fogalmak Tematikai egység Javaslat


Órakeret E: 4 óra Az előző témakörökben tárgyalt ismeretek elmélyítése, a más művészeti ágakhoz köthető kapcsolódási pontok felismerése, értelmezése. Szabadon felhasználható órakeret


Órakeret E: 1 óra

A tanár által meghatározott formában, a tanulókkal egyeztetve. A tanuló reális önismerettel rendelkezik. Kommunikációs tevékenysége tudatos mind a hétköznapi, mind a művészi önkifejezés során. Képes a koncentrált, önálló tevékenységre és csapatmunkára.

Gondolkodásmódja alkalmas az alapszintű alkotótevékenységre. A fejlesztés várt eredményei az évfo- Ismeri a színházi és drámai formanyelv és dramaturgia alapjait, a korszakalkotó lyam végén drámaírókat, illetve műveiket, és képes azok értő befogadására. Ismeri a színháztörténet jelentős alkotásait és alkotóit, képes azok értő befogadására. Nyitott a különböző művészetekre. Aktívan részt vesz az alapszintű alkotói tevékenységben, alkalmazza az elsajátított képességeket és ismereteket az érettségi vizsgán és a mindennapokban.

9.8.12. Osztályfőnöki program) OSZTÁLYKÖZÖSSÉG-ÉPÍTÉS 9-12. évfolyam (Esti és levelező tagozat) A középfokú felnőttoktatás számára készített osztályfőnöki program célja az, hogy elősegítse az iskolák (és a pedagógusok) számára azt, hogy az egyes évfolyamokra beiratkozott, számos helyről érkező, sok esetben alulszocializált, motiválatlan, ismerethiányokkal küszködő tanulókból az iskolai előrehaladás, a tanulás sikeressége érdekében felgyorsítsa az (osztály)közösség kialakulását. A másik cél az, hogy az óra keretében lehetőség nyíljon a tanulókkal azoknak a kérdéseknek az alaposabb megbeszélésére és megvitatására, amelyekre a szaktárgyi órákon nem minden esetbe jut idő. A témák feldolgozása hozzájárulhat a tanulók eligazodáshoz az un. „mindennapi kérdésekben”, aktualitásokban. Az órákon a szemléletformálás mellett jelentős hangsúlyt kaphat a tanulásal kapcsolatos motiváció erősítése és a különféle tananyagtartalmak iránti érdeklődés felkeltése. A tananyag elvégzése lehetővé teszi azt, hogy az osztályfőnök a tanulók sokszor csak formális (az adminisztráció szempontjából ugyan nem nélkülözhető) megismerése helyett magukról a tanulókról és a tanulóktól kaphassanak komplexebb információkat, amelyek elősegíthetik az idő előtti iskolaelhagyás, a tanulási kudarcok magas arányának a csökkenését. A programot (de legalább is annak számottevő részét) célszerű, ha az adott osztály felelőse, osztályfőnöke „tanítja”. Itt tehát többről és másról van szó, mint a hagyományos osztályfőnöki órák esetében megszokhat-



tuk. Ezeken az órákon is „tananyagot” kell feldolgozni, amelyeknek a célja részben eltér a többi tantárgy és műveltségterületétől. Amíg a többi esetben elsősorban a közismereti tananyag elsajátítása áll a középpontban, itt a hangsúly – az elmondottakon túl - azoknak a kompetenciáknak a fejlesztésre irányul, amely erősíthetik e tanulók beilleszkedését az iskolai közösségekbe. A cél ezért alapvetően az, hogy az osztályba járó tanulók idővel valódi közösséget alkossanak, mert ennek a kialakulása/kialakítása nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók iskolával és tanulással kapcsolatos kedvezőtlen attitűdjei megváltozzanak.

9. évfolyam

Tematikai egység

Előzetes tudás

Osztályközösség-építő program

Órakeret N:36 óra E:36 óra L:18 óra

Minden téma esetében célszerű a tanulók előzetes tudáselemeinek az azonosítását elvégezni.

A tanulást támogató módszertani megoldások fontosságának felismertetése. A tantárgyhoz (művelt- Elképzelések kialakítása az egyéni és társadalmi szintű tanulás fontosságáról. ségterülethez) kapcsol- A legfontosabb ünnepek tartalmának és jelentőségének belátása, felismerése. ható fejlesztési feladatok Világos kép kialakítása a helyi politika és média világáról és működéséről. Az egészséges életvitel fontosságának felismertetése, elfogadtatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Tanulás tanítása 1. (A téma feldolgozásához javasolt órakeret: 6/3 óra.) Az iskola és a tanulás szerepe – az élethosszig tartó tanulás eszméje (4/2 óra). Ünnepek a társadalomban és családban (4/2 óra). Helyi társadalom és intézményei (civilszervezetek, helyi média) (4/2 óra). A helyi politikai világa /önkormányzat, képviselők, pártok/ (4/2 óra). Egészséges életvitel (életmód –életvitel kérdései) (4/2 óra). Gazdaság, munkaerőpiac (4/2óra). Szabadon tervezhető órakeret: : (Beilleszkedés, rendszeresség a tanulásban, a felkészülést hátráltató tényezők) (6/3 óra).

10. évfolyam

Tematikai egység

Előzetes tudás




A tanulást támogató módszertani megoldások fontosságának felismertetése, elfogadtatása. A tantárgyhoz (művelt- Képesség fejlesztése a saját tanulás megszervezésére, a tanulási környezet kiségterülethez) kapcsol- alakítására. ható fejlesztési feladatok A feketegazdaság és korrupció kedvezőtlen társadalmi/gazdasági következményeinek felismertetése. Alapvető álláskeresési tecnikák elsajátítása. Gyakorlat szerzése a konfliktusok feloldásában. Ismeretek/fejlesztési követelmények



Tanulás tanítása 2. (A téma feldolgozásához javasolt órakeret: 6/3 óra.) Munkavállalás és erkölcsi dilemmák (a fehér és fekete gazdaság szerepe) (6/3 óra). Munkanélküliség és képzettség összefüggései (4/2 óra). Álláskeresési tehcnikák (4/2 óra). Fenntartható fejlődés – helyi szintű környezetvédelem (4 /2 óra). Konfliktusok és megoldásaik (6/2 óra). Szabadon tervezhető órakeret (önéletrajz és pályázatok írása, álláskeresési technikák) (6/3 óra).

11. évfolyam

Tematikai egység

Előzetes tudás




A tanulást támogató módszertani megoldások alkalmazása. A saját tanulás megszervezése, a tanulási környezet kialakítása. A tantárgyhoz (művelt- Különféle információforrások felhasználása az eredményes tanulás érdekében. ségterülethez) kapcsol- Helyes elképzelés kialakítása a normakövető és normaszegő magatartási minható fejlesztési feladatok tákról. A tudatos fogyasztás és vásárlás társadalmi szintű hasznosságának felismertetése. Képesség fejlesztése reális családi költségvetés megtervezésére. Ismeretek/fejlesztési követelmények Tanulás tanítása 3. (A téma feldolgozásához javasolt órakeret: 6/3 óra.) Életpálya-építés-karriertervezés (8/4 óra). Társadalmi normák és a deviáns magatartás (4/2 óra). Tudatos vásárlási / fogyasztási szokások és az ökológiai lábnyom (4/2 óra). Helyi hagyományok, népszokások, hungarikumok (4/2óra). A családi gazdálkodás tervezése (4/ 2óra). Szabadon tervezhető órakeret: (család és tanulás, jövőkép) (6/3 óra).

12. évfolyam

Tematikai egység

Előzetes tudás




Jártasság a tanulást támogató módszertani megoldások alkalmazásában. A saját tanulás hatékony megszervezése, a tanulási környezet kialakítása. A tantárgyhoz (művelt- Jártasság különféle információforrások felhasználásában az eredményes tanulás ségterülethez) kapcsol- érdekében. ható fejlesztési feladatok A társadalmi kohézió erősítésének szükségességének és az ehhez szükséges eszközök felismertetése. Reális elképzelések kialakítása a családtervezésről.



Elképzelések kialakítása a műveltség összetevőiről és azok fontosságáról. Ismeretek/fejlesztési követelmények Tanulás tanítása 4. órakeret: 6/2 óra. Tanulási stratégiák az érettségire (együtt vagy külön? –tanulóközösségek előnyei és hátrányai) (4/2 óra). A társadalmi integráció/kohézió (az együttélés dilemmái – többség/kisebbség) (4/2 óra). Házasság, család, gyermekvállalás (demográfia mikro- és makroszinten) (4/1 óra). Férfiak és nők a társadalomban (a hagyományo nemi szerepek változásai) (4/1 óra). Mit gondolunk a műveltségről? (általános műveltség – iskolai tudás dillemái) (3/1 óra). Szabadon tervezhető órakeret: (a munka világa) (6/3 óra).

9.8.13. Etika 11–12. évfolyam Az etika tantárgy a helyes életvezetéshez nélkülözhetetlen magatartási szabályok értelmének megvilágításával, felelősségtudatuk elmélyítésével és az önfejlesztés igényének megerősítésével felkészíti a tanulókat a személyközi kapcsolatok és a társadalmi együttélés konfliktusainak kezelésére, tudatosítja döntéseik, cselekedeteik erkölcsi jelentőségét. Képessé teszi a diákokat az elfogulatlan vizsgálódásra, méltányos párbeszédre, véleményük szabatos kifejtésére, önálló meggyőződés kialakítására az erkölcs kérdéseiben. A szellemi értékek iránti fogékonyságra, a mások igazsága iránti nyitottságra nevel. Hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók tiszteljék embertársaik erkölcsi méltóságát, értékeljék és tiszteljék a sokszínűséget, felismerjék az élővilág gazdag változatosságának értékét, és képessé váljanak a megértésen, kölcsönös segítségen, s a más kultúrák iránti nyitottságon alapuló együttműködésre társaikkal. Mindennek révén alapvető módon járul hozzá a Nemzeti alaptantervben az erkölcsi neveléssel kapcsolatos általános célok megvalósulásához. Fontos szerepet vállal az önismeret és a társas kultúra fejlesztésében, hozzájárulhat a lelki egészség megőrzéséhez, közvetve pedig a gazdasági és pénzügyi, valamint a médiatudatosságra való neveléshez is. A tantárgy – önkifejezésre, kérdezésre, véleményalkotásra, érvelésre és párbeszédre épülő módszertana révén – erőteljes befolyáshoz juthat az anyanyelvi kommunikációs kompetencia fejlesztésében. A tanórák keretében feldolgozandó témák jól támogatják a szociális és állampolgári kompetencia fejlődését, ösztönöznek a másokért és a közösségért való felelősségvállalásra. A személyes gondolatok igényes megfogalmazásának elvárása pedig elősegíti az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlődését. A tantárgy sajátos fejlesztési céljai és követelményei, amelyek valamennyi témakör feldolgozása során egységesen érvényesülnek, a következők: Filozófiai fogalmak, vallási és irodalmi szövegek, példázatok elemzése, értelmezésük szóban és írásban. A következtetés, érvelés, bizonyítás és cáfolat szabályainak alkalmazása, az ettől eltérő gondolkodásmódok (sejtés, hit, képzelet, kétely, bizalom stb.) jelentőségének belátása. Egyéni vélemény kialakítása, felülvizsgálata, fejlesztése a más véleményekkel való párbeszédben. A méltányos vita szabályainak és készségeinek elsajátítása. Az elkötelezettség és az elfogulatlanság igényének összeegyeztetése. Erkölcsi elvek alkalmazása egyedi esetekre, különféle élethelyzetek erkölcsi dimenziójának felismerése, a gyakorlatban felmerülő értékkollíziók kezelése, alternatívák mérlegelése. A helyes önismeret és az önnevelés igényének erősítése. A cselekedeteink minőségét meghatározó erkölcsi képességek (erények, különösen az okosság, igazságosság, bátorság és mértékletesség) jelentőségének belátása, fejlesztésük lehetőségeinek felismerése. Az erkölcsi értékek megbecsülése, tisztelete másokban, igényesség kialakítása a saját magatartás tekintetében. A kötelességtudat és az autonóm viselkedés közötti összefüggés felismerése. A személyközi kapcsolatok morális, érzelmi, intellektuális és érzéki dimenziói közötti összefüggések felismerése. A szeretet, megértés, türelem, hűség, bizalom és odaadás értékének tudatosítása. A tartós



párkapcsolatok és a harmonikus családi élet kialakításához szükséges gondolkodásmód és attitűd fejlesztése. A másokkal való együttérzés, azonosulás képességének elmélyítése. Az ember erkölcsi méltóságáról alkotott fogalmak értelmezése: igazság és szabadság, azaz az öntudatos létezés és a cselekedeteinkért és társainkért viselt felelősség közötti összefüggés tudatosítása. Az élet, illetve az életformák gazdag változatosságának és változékonyságának tisztelete a természetben és a kultúrában. A kanti aranyszabály értelmének, illetve a szenvedésokozás tilalmának belátása, gyakorlati alkalmazásuk képessége a globális egymásrautaltság feltételei között. A globális felelősség összefüggéseinek felismerése a hálózati társadalomban. A halállal való szembenézés képessége. A természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás fontosságának tudatosítása. Az együttélési szabályok jelentőségének belátása. A törvények tisztelete és a lelkiismeret szabadsága közötti konfliktusok értelmezése. A társadalom jobbítására irányuló kezdeményezés és bírálat megbecsülése. Felkészülés a közéletben való felelős részvételre. A korrupció társadalmi jelenségének ismerete, az ellene alkalmazható egyéni és közösségi magatartásformák alkalmazásának készsége és képessége. Az erkölcsi önigazolási mechanizmusok működése, a rossz példák, a rossz társadalmi gyakorlat hatása az egyéni döntésekre; a nemet mondás nehézsége. A szolidáris és kooperatív viselkedés, a segítőkészség értékének belátása, alkalmazása konfliktushelyzetekben. Az előítéletes, kirekesztő, rasszista, a kisebbségekkel szemben elutasító viselkedés gyökereinek feltárása, a társadalmi csoportok közötti együttélés konfliktusainak méltányos kezelésére irányuló igény, illetve az ehhez szükséges attitűdök és ismeretek elmélyítése. E szempontok egyúttal jelzik az etika tantárgy tanításának kívánatos és a sikerességre reményt adó módszertanának legfontosabb vonásait is. A rendelkezésre álló idő függvényében, a témák feldolgozásának értékes formája lehet – a beszélgetés és a vita mellett – egy-egy projektfeladat megoldása is, egyéni vagy csoportos munka keretében. Tematikai egység Előzetes tudás

Alapvető etika

Órakeret 11 óra

A nyelvi/fogalmi gondolkodás és a tudatos környezetformálás (munka) szerepe a kulturális evolúcióban. Az Ó- és Újszövetség legismertebb részletei. A felelősségvállalás, illetve az ezzel kapcsolatos mulasztások irodalmi példái.

Ismeretek, fejlesztési feladatok

Kapcsolódási pontok

Az erkölcsi gondolkodás alapjai Tények és értékek. Ismeret, megértés, értékelés, elhatározás. Elmélet és gyakorlat. A társas lény: erkölcsi lény. A Másik szerepe az öntudatos én kialakulásában. Etika és nyelv: bizalom, megértés, egyetértés, vita, párbeszéd. Erkölcsi érzék, tanult viselkedés, az erkölcsi szabályok természete, az egyén erkölcsi méltósága. A munka mint az önkiteljesítés alapvető eszköze. Jó és rossz. A rossz eredete – különféle megközelítések. A szenvedés kérdése. Bibliai erkölcsi értékek a világi etikában Az ember kitüntetett léthelyzete. A világvallások emberképe és etikája. A szeretet erkölcsi jelentősége. A lelkiismeret szabadsága és a személyes felelősség elháríthatatlansága. Mit kell akarnom? Az erkölcsi döntés Az erkölcsi gondolkodás fejlődése. Szokáserkölcs, hagyomány, törvény.

Filozófia: Az elérhető boldogság. A szabad akarat és a rossz kérdései. Az értékteremtő ember és a hatalom. Szabadság, választás, felelősség, szorongás. Társadalmi, állampolgári ismeretek: Pályakezdés, álláskeresés. Munkaerő-piaci elvárások itthon és külföldön.



A lelkiismeret szava. Példakövetés, tekintélytisztelet. A mások igazsága. Párbeszéd, vita, kétely. Értékkonfliktusok. Kötelesség és szabadság. A kanti kötelességetika és bírálata. A felelősség kérdése Az erkölcsi cselekedet. A jóakarat. Felelősség a tetteinkért – felelősség másokért. Az erények és a jó élet céljai Önmegvalósítás, önkorlátozás, önismeret, önértékelés. A jólét és a jó élet fogalmának megkülönböztetése. A boldogság mint etikai kérdés. Az erények és a jellem. Az erkölcsi nevelés. Önállóság és példakövetés. Magánérdek és közjó. Erkölcsi érték, értékítélet, gyakorlat, erkölcs, etika, öntudat, munka; hit, szeretet, kiváKulcsfogalmak/ lasztás, bűn, kegyelem; lelkiismeret, szabadság, kötelesség, törvény, megértés; felelősfogalmak ség, szándék, következmény, erény, boldogság, jellem, önigazolás. Tematikai egység

Előzetes tudás

Egyén és közösség

Órakeret 13 óra

Irodalmi példák törvénytisztelet és lelkiismeret összeütközésére. A haza szolgálatának és védelmének történelmi példái. A nemzetállamok kialakulásának sajátosságai Közép-Kelet-Európában. Nemzetiségi konfliktusok, vallásüldözés a magyar történelemben. A cigányság történetével, helyzetével kapcsolatos alapismeretek. Hátrányos élethelyzetek, a szegénység alapvető társadalmi összetevőinek ismerete. Ismeretek, fejlesztési feladatok


A kapcsolatok etikája Az emberek közti testvériség eszméje. Barátok és ellenfelek. Szeretetkapcsolatok. Párválasztás. Felelősség a társakért. Szexuáletika. Házasság. Családi élet. Otthonteremtés. Családi szerepek. Szülők és gyermekek. A családi élet válságai. Társadalmi szolidaritás Hátrányos élethelyzetek. Társadalmi igazságosság és/vagy kölcsönös segítség. A betegekkel és szegényekkel való törődés mint erkölcsi kötelesség. Törvény és lelkiismeret A szabadság rendje. Jogok és kötelességek. Erkölcs és politika. A lelkiismeret és véleménynyilvánítás szabadsága. Felelősségünk magunkért és a világért. A cselekvés halaszthatatlansága. Szavak és tettek Visszaélés a szólásszabadsággal. Uszítás, rágalmazás, az ember lealacsonyítása, az erőszak népszerűsítése, megtévesztő reklámok. Szavak és tettek: a nyilvános beszéd a tömegmédiumokban. Médiaetika. Hazaszeretet Állampolgárság és nemzeti érzés. Nemzeti szolidaritás. Áldozat a hazáért, és ennek elfogadható mértéke. A társadalmi önazonosság (identitás) felépülése és torzulásai. Többség és kisebbség Az etnokulturális csoportok, nemzeti és vallási kisebbségek, illetve a többségi társadalom közti konfliktusok, az együttélés erkölcsi problémái. Előítéletek, sztereotípiák, esélykülönbségek. A nemzeti fejlődés traumái – Kárpát-medencei sajátosságok. A kirekesztő, elnyomó nemzetstratégiák erkölcsi megítélése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A jóléti társadalom. A magyar társadalom a rendszerváltozás után. A cigány (roma) társadalom története, helyzete és integrációjának folyamata. Földrajz: Magyarország és a Kárpát-medence földrajza; a magyarság által lakott, országhatáron túli területek. Mozgóképkultúra és médiaismeret: A média társadalmi szerepe. Médiareprezentáció, valószerűség, hitelesség. Médiaetika, médiaszabályozás. Társadalmi, állampolgári ismeretek: Kulturális és etnikai kisebbségek hazánkban. Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet. Szolidaritás és társadalmi felelősségvállalás.




Család, felelősség a társainkért, hűség, szeretet, szerelem; erkölcsi érték, erény, boldogság, jellem; törvény, törvénytisztelet, emberiesség, polgári engedetlenség; nemzet, identitás; nacionalizmus, sovinizmus, együttélés, idegengyűlölet, antiszemitizmus, hátrányos megkülönböztetés, kisebbség; igazságosság, előítélet, sztereotípia, kirekesztés, befogadás, sokszínűség, szolidaritás, önkéntesség.


Korunk kihívásai

Órakeret 12 óra

A műszaki-tudományos haladás vívmányai, hatásai. Természet- és társadalomföldrajzi ismeretek. Pszichés funkciók a magasabb rendű állatoknál, biodiverzitás, ökológiai rendszerek. Kulturális hagyomány, jövőkép, az utódokról való gondoskodás szerepe és változásai a civilizáció történetében. Ismeretek, fejlesztési feladatok


A tudományos-technikai haladás etikai kérdései Az emberi cselekvés megváltozott természete. Technika és etika. A tudósok felelőssége. Bioetika Születés és halál. Családtervezés. Mesterséges megtermékenyítés. Béranyaság. Terhességmegszakítás. Genetikailag módosított élőlények. Egészségvédelem és etika. Szembenézés a halállal. Eutanázia. A felelősség új dimenziói a globalizáció korában Az egyén felelőssége és cselekvési lehetőségei a globális hálózatok korában. Magánérdek és közjó. A fenntarthatóság fogalma. Lokalizáció és önrendelkezés: az emberi lépték helyreállítása. Világszegénység – a szegények világa. A szegénység új arcai: környezetrombolás, adósságcsapda, szélsőséges jövedelmi egyenlőtlenségek, létbizonytalanság, népbetegségek, népességrobbanás, tömeges migráció. Ökoetika Az ökológiai válság mint erkölcsi kérdés. Számít-e erkölcsileg, amit más lényekkel teszünk? Érvek az állatok védelmében: a szenvedésokozás tilalma, szolidaritás lénytársainkkal, a biológiai sokféleség értéke, megóvásának és fenntartásának lehetősége. Az élet tisztelete. Az etika emberközpontúságának értelmezése. Az ember felelőssége egy több mint emberi világban. A közösség és a korrupció problémája Tisztességes és tisztességtelen érdekérvényesítés. Jogos és jogtalan előnyszerzés, a megvesztegetés, a megvesztegethetőség. Magánérdek és közjó. A korrupció jelensége és veszélyei, hatalommal való visszaélés és korrupció a mindennapokban. Hogyan lehet a megvesztegetést, a korrupciót megszüntetni? Lehet-e hála jele a hálapénz? Ki hibázik, aki adja, vagy aki kapja? A korrupció elleni fellépés lehetőségei, az egyén és a közösség felelőssége. Felelősség utódainkért Az emberiség közös öröksége. A jövő nemzedékek jogai. A ma élők felelőssége.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A tudományos-technikai forradalom. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. A globális világgazdaság fejlődésének új kihívásai és ezek hatása hazánk fejlődésére. Földrajz: globális kihívások, migráció, mobilitás.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Biológia-egészségtan: környezet és fenntarthatóság. Filozófia: Az ökológiai válság etikai vonatkozása. Bioetikai állásfoglalások napjainkban.

Uralom a természet felett, ökológiai elővigyázatosság; globális felelősség, környezettudatosság, fenntarthatóság, közjó, korrupció, korrupció-megelőzés; élet, halál, egészség; környezeti etika, állati jólét, fajsovinizmus, emberközpontúság, mélyökológia; az emberiség közös öröksége, a jövő nemzedékek jogai.



A tanulók ismerik az erkölcsi hagyomány legfontosabb elemeit, s e tudás birtokában képesek a mindennapi életben felmerülő erkölcsi problémák felismerésére és kezelésére. A fejlesztés várt Értékítéleteiket ésszerű érvekkel tudják alátámasztani, képesek a felelős mérlegelésen eredményei a két alapuló döntésre. Rendelkeznek az etikai és közéleti vitákban való részvételhez, saját évfolyamos ciklus álláspontjuk megvédéséhez, illetve továbbfejlesztéséhez szükséges készségekkel és képességekkel. végén Képesek elfogadni, megérteni és tisztelni a magukétól eltérő nézeteket. Ismerik azokat az értékelveket, magatartásszabályokat és beállítódásokat, amelyeknek a közmegegyezés kitüntetett erkölcsi jelentőséget tulajdonít.

9.8.14. Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, -feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása. Az informatikai és információs eszközök, szolgáltatások az egyén életének és a társadalom működésének szinte minden területét átszövik, ezért az informatika tantárgyban szereplő fejlesztési területek számos területen kapcsolódnak a Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek fejlesztési feladataihoz. Az informatika tantárgy keretében megoldandó feladatok témájának kiválasztásakor, tartalmainak meghatározásakor fokozott figyelmet kell fordítani a kiemelt nevelési célok, a kulcskompetenciák és az életszerű, releváns információk megjelenítésére. Az informatika tantárgy feladata, hogy korszerű eszközeivel és módszereivel felkeltse az érdeklődést a tanulás iránt és lehetővé tegye, hogy a tanuló a rendelkezésre álló informatikai eszközök segítségével hatékonyabbá tegye a tanulási folyamatot. Az informatika tanulása hozzásegíti a tanulót, hogy önszabályozó módon fejlessze tanulási stratégiáját, ennek érdekében ismerje fel a tanulási folyamatban a problémamegoldás fontosságát, az információkeresés és az eszközhasználat szerepét, legyen képes megszervezni tanulási környezetét, melyben fontos szerepet játszanak az informatikai eszközök, az információforrások és az online lehetőségek. Az informatika tantárgy segíti a tanulót abban, hogy az internet által nyújtott lehetőségek kihasználásával aktívan részt vegyen a demokratikus társadalmi folyamatok alakításában, ügyeljen a biztonságos eszközhasználatra, fejlessze kritikus szemléletét, érthető módon és formában tegye fel a témával kapcsolatos kérdéseit, törekedjen az építő javaslatok megfogalmazására, készüljön fel a változásokra. Az informatika tantárgy kiemelt célja a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű alkalmazása, az információ szerzése, értelmezése, felhasználása, az elektronikus kommunikációban való aktív részvétel. Az informatikaórákon elsajátított alapok lehetővé teszik azt, hogy a tanuló a más tantárgyak tanulása során készített feladatok megoldásakor informatikai tudását alkalmazza. Az informatika tantárgy feladata a formális úton szerzett tudás rendszerezése és továbbfejlesztése, a nem formális módon szerzett tudás integrálása, a felmerülő problémák értelmezése és megoldása. Az egyéni, a csoportos, a tanórai és a tanórán kívüli tanulás fontos színtere és eszköze az iskola informatikai bázisa és könyvtára, melyek használatához az informatika tantárgy nyújtja az alapokat. Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai – a tanulók váljanak a digitális világ aktív polgárává –, illetve a Nemzeti alaptanterv fejlesztési céljai, valamint az ott leírt digitális kompetenciák fejlesztése akkor valósulhatnak meg, ha az egyes tantárgyak, műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen, összehangolt módon kapcsolódnak az informatikához. Az informatika műveltségterület egyes elemeinek elsajátíttatása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát valamennyi műveltségterület feladata. A digitális kompetencia fejlődését segíthetik például a szaktanárok közötti



együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes műveltségterületek a fejlesztési feladatok megvalósítása során építenek az informatika tantárgy keretében megalapozott tudásra és az informatikai eszközök használatára. Mindennapi életünk során az intelligens informatikai rendszerek sokaságát használjuk. 1. Az informatikai eszközök használata témakörön belül a számítógép felépítése és a gép alapvető működését biztosító hardverrészek kerülnek bemutatásra, a tanulók megismerik az adattárolást, a digitalizálást, az interaktivitást segítő eszközöket és a legfontosabb hardverelemek működését. Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, ezért a fejlesztési feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó felhasználásra kerül a hangsúly. 2. Az alkalmazói ismeretek témakör fejlesztése során a társadalmi élet számára hasznos informatikai műveletek megismerésére, megértésére és használatára, például állományok kezelésére, különböző alkalmazások használatára és a programok üzeneteinek értelmezésére kerül sor. A számítógép működése közben lejátszódó algoritmusok megfigyelésével, megértésével, az eljárások tudatos, értő alkalmazásával javítható a számítógép használatával szembeni attitűd, fejleszthető a munka hatékonysága. A számítógép működtetése érdekében a tanulóknak magabiztosan kell használniuk az operációs rendszert, amelyen keresztül kommunikálnak a számítógéppel. Az alkalmazói programok használatakor fontos a célnak megfelelő eszközök kiválasztása, a szövegszerkesztéssel, kép- és videoszerkesztéssel, multimédia-fejlesztéssel, prezentációkészítéssel, táblázatkezeléssel, adatbázis-kezeléssel kapcsolatos problémák megoldása közben az alkalmazott programok értő felhasználása. 3. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör: A 21. század kihívásai közé tartozik az, hogy az emberek az életük során megvalósított tevékenységeket tudatosan és körültekintően tervezzék meg. A problémamegoldás életünk szerves részét alkotja, az életszerű, problémaalapú feladatok sikeres alkalmazása befolyásolja az életminőséget. Ennek szükséges előfeltétele az algoritmizálási készségek formális keretek közötti fejlesztése, amelyre ebben a témakörben kerül sor. A problémamegoldás egyes részfolyamatai, például az információ szerzése, tárolása, feldolgozása önálló problémaként jelenhetnek meg. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel rész elsajátítása során a tanuló megismerkedik az algoritmizálás elméleti módszereivel. 4. Az infokommunikáció térnyerésével a 21. század a hagyományos információforrások mellett központba állítja az elektronikus információforrások használatát, előtérbe helyezi az interneten zajló kommunikációt, megköveteli a hálózati és multimédiás informatikai eszközök hatékony felhasználását. Hangsúlyossá válik a különböző formákban megjelenő információk (szövegek, képek, hangok, egyéb multimédiás elemek) felismerése, kezelése, értékelése és felhasználása. Az ismeretek bővítéséhez, kiegészítéséhez a könyvtár, valamint az internet korosztálynak megfelelő alapszolgáltatásainak, az intelligens és interaktív hálózati technológiáknak az önálló használata szükséges. Az alkalmazáshoz nélkülözhetetlen a szükséges információk online adatbázisokban való keresése, a találatok és a programok által szolgáltatott válaszok értelmezése, az adatok közötti összefüggések felismerése és vizsgálata tanári segítséggel. Az infokommunikáció témakörén belül kerül sor az interneten zajló kommunikációs formák és rendszerek bemutatására, megismerésére és öszszekapcsolására. A kommunikációs folyamat magában foglalja az információk fogadását, küldését, továbbítását, tárolását, rendszerezését, a netikett betartását, a kommunikációt akadályozó tényezők felismerését. A csoportokon belül zajló kommunikáció számtalan lehetőséget rejt a tanulási folyamatok számára, ennek érdekében a tanulóknak tájékozottságot kell szerezniük a közösségi oldalak használatáról, azok előnyeiről és veszélyeiről, meg kell ismerniük a használatra vonatkozó elvárásokat, szabályokat. A médiainformatika témakör tartalmazza az elektronikus, internetes médiumok elérését, használatát, információk kinyerését, felhasználását. A források használata magában foglalja az egyes információhordozók tanulásban való alkalmazását, valamint hitelességük, objektivitásuk vizsgálatát, tartalmuk értékelését is. 5. Az információs társadalom témakörben elsajátított ismeretek, fejlesztett készségek és képességek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló a későbbiekben etikusan és biztonsággal kezelje az adatokat, megfelelően használja a rendelkezésére álló informatikai eszközöket. Az aktív állampolgárság érdekében kerül sor az



elektronikus szolgáltatások megismerésére, az egyes szolgáltatástípusok céljainak azonosítására, jellemzésére, az igényeknek megfelelő szolgáltatások kiválasztására. Az informatikai rendszerek használata közben számtalan biztonsági, etikai probléma merül fel, melyek tájékozottság és tapasztalat birtokában megfelelő módon kezelhetők, ezért lehetőséget kell nyújtani a tapasztalatszerzés többféle módjára. 6. A könyvtári informatika témakör oktatásának célja a tanulók felkészítése az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására a tanulásban, a hétköznapokban az információk elérésével, kritikus szelekciójával, feldolgozásával és a folyamat értékelésével. A könyvtár forrásközpontként való használata az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és az egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztésének az alapja. Az információkeresés területén kiemelt cél, hogy a képzési szakasz végére a tanuló tudatosan és komplexen gondolkodjon a folyamatról és tervezze azt. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerje a dokumentumtípusok és segédkönyvek típusait, jellemzőit és azok információs értéke megállapításának szempontjait. Tudatosítani szükséges a tanulókban a könyvtári információszerzéshez kapcsolódó etikai szabályokat, jogi vonatkozásokat. A könyvtári informatika témakör oktatása során a tanuló a könyvtárak és a könyvtári források használatának alapjaival ismerkedik meg, majd a többi tantárgy keretében megvalósuló, erre a tudására épülő gyakorlati feladatok során szerez tapasztalatokat az egyes műveltségterületeken és rendszerezi, mélyíti tudását. A felnőtt tanulók középiskolájának viszonylag csekély óraszáma és egyéb sajátosságok miatt kiemelten fontos, hogy az informatika tantárgy minden lehetséges alkalommal szerepet kapjon más tantárgyak tanításában, a felkészülésben. Olyan sok így a „kapcsolódási pont”, hogy ezek felsorolása is szükségtelen. Cél, hogy minden esetben használják a számítógép adta lehetőségeket, és így az mint eszköz váljon ismertté és megszokottá a tanulók számára. A hangsúlyok az elméleti kérdésekről a felhasználói gyakorlatra helyeződnek. A felnőttek középiskolájának kerettanterve azt feltételezi, hogy általános iskolai vagy szakmai tapasztalataik során a tanulók már rendelkeznek alapfokú informatikai ismeretekkel. Amennyiben az valóban így igaz, akkor képesek a többi műveltségterület anyagának elsajátításhoz használni, és - amennyiben kapnak rá lehetőséget - az órákon alkalmazni ezt. Ez esetben is szükség van az érettségi előtt valamiféle rendszerezésre, ennek a gyakorlatias ismerethalmaznak az összefoglalására, az informatika tudományának vázlatos áttekintésére. Tantervünk ezt a célt kívánja szolgálni azzal, hogy egy ajánlást tesz a 12. évfolyamon lévő „szabad órasáv” informatikára való felhasználására. Természetesen ebben az időkeretben (hiszen az érettségire készülés záró stádiumában vagyunk) különösen hasznos, nagyon jól megszervezhető, hogy az informatikai ismereteket a többi műveltségterülethez is kapcsolódó feladatokkal, tevékenységgel (internetes anyaggyűjtés, írásbeli dolgozatok szövegszerkesztése stb.) töltsük ki. Pl. egy kisebb csoportban a történelem érettségi témakörök kidolgozásához kapcsolódva forrásokat keresnek, anyagot gyűjtenek, esszé vagy bemutató formájában kidolgozzák stb. Másik tanulócsoport hasonlót készít a matematika tételekhez. Ez csak úgy valósítható meg, ha az informatikát tanító és a többi szaktanár között folyamatos és részletekbe menő együttműködés van, kölcsönösen építenek egymás munkájára.

Informatika heti óraszám éves óraszám

N 1 36

11. évfolyam (36 hét) E L 1 0,5 36 18

N 1 31

12. évfolyam (36 hét) E L 1 0,5 31 15

A témaköröket tartalmazó táblázatokban a tanévhez kapcsolódó teljes óraszáma szerepel. 11-12. évfolyam

Tematikai egység





Egyéni tanulói vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, feladat elkészítése Office alkalmazás segítségével.

Tematikai egység

Javaslat

Órakeret N: 3 óra E: 3 óra L: 3 óra Ez a feladat éppen a szabad órakeretben valósítható meg, így saját órakerete nincs. De néhány órát az informatika tárgy tartalmát, fő témaköreit, mintegy rövid összefoglalóját nyújtó rendszerezésre kell fordítani akkor is, ha reálisan megvalósulnak a tantárgyi kapcsolódásokra vonatkozó, a bevezető végén tett ajánlások. (Szabadon felhasználható órakeret) Rendszerező összefoglalás

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

1. Az informatikai eszközök használata


Programok indítása.

Adott informatikai környezet tudatos használata. Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásával való ismerkedés. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás megteremtése. Víruskereső programok használata. A tantárgyhoz (műveltTájékozódás a különböző informatikai környezetekben. ségterülethez) kapcsolAz informatikai eszközök működési elveinek megismerése és használata. Az ható fejlesztési feladatok operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásainak használata. Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Adott informatikai környezet tudatos használata. Ismerkedés a számítástechnika fő alkalmazási területeivel. Az informatikai eszközök választásának szempontjai. Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásának megismertetése. Az informatikai eszközök működési elveinek megismerése és használata. A számítógép fő egységei. Neumann-elvű gépek fő részei. Bemeneti és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök működési elvei. Az eszközök helyes használatának elsajátítása. Az operációs rendszer alapműveleteinek megismerése. Az operációs rendszerek alapszolgáltatásai, eszközkezelés. Mappaműveletek: mappaszerkezet létrehozása, másolás, mozgatás, törlés, átnevezés. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás, keresés. Állományok típusai. Az operációs rendszer grafikus felületének magabiztos használata. A hálózati operációs rendszerek funkciói, főbb szolgáltatásai. Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolatok. Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Az iskolai hálózat használata. Hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem. A gépterem házirendjének megismerése, betartása. Számítástechnikai mértékegységek. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás. A számítógép és a legszükségesebb perifériák rendeltetésszerű használata. Víruskereső program alkalmazása, vírus keresése. Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása. Az adott feladat elemzése. A probléma megoldásához szükséges informatikai eszköz kiválasztása. A probléma megoldásához szükséges funkciók elsajátítása.



Digitalizálás. Képek szkennelése. Digitális fotózás. Nyomtatás fájlba, pdf-állományok készítése. Környezettudatos viselkedés nyomtatáskor. Be-, illetve kitömörítés. Információ, adat, bit, számítógép, periféria, billentyűzet, monitor, egér, háttértár, operációs rendszer, állománytípus, állományművelet, mappaművelet, hozzáférési jog, vírus, víruskereső program. Monitor, nyomtató, adathordozó, pendrive, merevlemez, CD, CD-olvasó, digitalizálás, hálózat, hálózati szolgáltatás, tömörítés, tömörített állomány.



2. Alkalmazói ismeretek


2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete és alkalmazása. Szövegbevitel billentyűzetről.

Előzetes tudás

A tantárgyhoz (művelt- Szöveges dokumentumok létrehozása, mentése. Szövegműveletek végrehajtása. ségterülethez) kapcsol- Multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből. ható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. A szövegszerkesztés alapfogalmainak ismerete. A leggyakoribb karakter- és bekezdésformázások önálló végzése. Szövegműveletek végrehajtása. Állomány mentése. Szöveges állomány megnyitása. Szöveg javítása. Karakterformázás. Bekezdésformázás. Szöveg kijelölése, másolása, mozgatása, törlése. Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása, mentése. Rajzok készítése. Műveletek rajzrészletekkel. Elemi alakzatok rajzolása, módosítása. A vágólap használata. A szövegben elhelyezhető különböző objektumok (kép, szöveg, rajz) tulajdonságainak megismerése, az egyes jellemzők módosítása. Összetett dokumentum készítése. Egyszerű szöveget, rajzot és táblázatot is tartalmazó dokumentumok elkészítése. Szöveg mentése különböző formátumokban. Táblázatkészítés szövegszerkesztővel. Táblázat beszúrása szövegbe. A táblázat tulajdonságainak beállítása. Táblázat formázása. Helyesírás ellenőrzése. Multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből. Szöveg, kép, hang, animáció elhelyezése a dokumentumban. A prezentáció testreszabása, háttér, áttűnés, animáció beállítása. Információk publikálásának különböző módjai az interneten. Weblap készítése. Blog-használat megismerése. Egyéb multimédiás dokumentumok előállítása. Digitális képek alakítása, formázása. Digitális képek jellemzőinek megismerése. Képszerkesztő program használata. Műveletek képekkel, képszerkesztés, képvágás. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szövegegységek, multimédia, prezentáció, dia, diavetítés. Szöveg, digitális kép, weblap, blog.


2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

Előzetes tudás

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. Példák megnevezése a táblázatok mindennapi életben történő használatára vonatkozóan. Al-



kalmazói programok fájlműveletei. A térképhasználat alapjainak ismerete. Az adatok rögzítését, értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök A tantárgyhoz (műveltmegismerése. Adatok csoportosítása, táblázatba rendezése. Néhány közhasznú inségterülethez) kapcsolformációforrás használata. Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben. Térképható fejlesztési feladatok használati ismeretek alapozása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az adat értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök megismerése. Az adat fogalmának megismerése. Az adatok rögzítését, értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök használata. Adatok feldolgozását segítő műveletek végzése. Adatok értelmezése, csoportosítása, táblázatba rendezése. Táblázatkezelő program használata. Táblázatos dokumentumok. Az adatkezelés alapjai. Táblázatok használata a mindennapi életben. Adattípusok megismerése. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás elsajátítása. Cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése. A konstans, relatív és abszolút hivatkozás fogalma. Néhány közhasznú információforrás használata. Közhasznú információforrások adatainak értelmezése. Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben. Digitális tudástárak megismerése. Online tudástárak használata. Az információ és az adat ábrázolása, értelmezése, grafikus eszközök, módszerek. Adatok megjelenítése, kiemelése, aktuális információ keresése. Az adatok gyűjtése, csoportosítása, értelmezése. Diagramok készítése. Diagramtípus kiválasztása, szerkesztése, módosítása. Térképhasználati alapismeretek. Útvonalkeresők, térképes keresők használata. Térképhasználati ismeretek felhasználása, keresése az interneten.


Információ, adat, információforrás, online tudástár, adatbázis, térkép, koordináta, útvonalkereső. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap, munkafüzet, cellahivatkozás, konstans, relatív és abszolút hivatkozás, képlet, függvény, diagram.


3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel


3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Előzetes tudás

Információ felismerése, kifejezése. Információforrások ismerete. Algoritmus ismerete, megfogalmazása. A tevékenységek műveletekre bontása önállóan vagy tanári segítséggel.

Információ gyűjtése, feldolgozása. A problémamegoldás lépéseinek ismerete és ábrázolása. Az informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségeinek A tantárgyhoz (műveltmegismerése. ségterülethez) kapcsolAlgoritmusleírás eszközeinek ismerete. Egyszerű folyamatábra értelmezése. Alható fejlesztési feladatok goritmuskészítés. Algoritmus leírása. A feladatmegoldást segítő eszközök megismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az információ jellemző felhasználási lehetőségeinek megismerése. A problémamegoldáshoz szükséges információ gyűjtése, felhasználása. Jelrendszerek ismerete. Az algoritmus informatikai fogalmának megismerése. Problémák algoritmusainak megtervezése. A megoldás lépéseinek szöveges, rajzos készítése, értelmezése. Folyamatábra készítése.



A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek megismerése. Az algoritmusleírás eszközeinek és módszereinek megismerése. Egyszerű algoritmusok készítése. Problémák megoldása. Az algoritmuskészítés lépéseinek az ismerete. Algoritmus tervezése, különböző megoldási lehetőségek tanulmányozása. Az informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségeinek megismerése a problémamegoldás különböző fázisaiban. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Probléma, információ, kód, utasítás, művelet, algoritmus, folyamatábra, vezérlés. Utasítás, elágazás, ciklus, feltétel, programkód, futtatás, fordítás, tesztelés.


3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés Egyszerű felhasználói szoftverek alapszintű kezelése. Utasítások leírásainak használata. Alapvető matematikai műveletek ismerete. Síkgeometriai ismeretek.

Előzetes tudás

Algoritmusok készítése és megvalósítása Kész programok kipróbálása. VezérlésA tantárgyhoz (műveltszemléletű problémák megoldása. ségterülethez) kapcsolTervezési eljárások megismerése, az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti fiható fejlesztési feladatok nomítás elveinek alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen. A problémamegoldás során az ismert adatokból az eredmények meghatározása. Adatok bevitele, az adatok alapján az eredmények meghatározása, a végeredmények megjelenítése. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése. Feladatok megoldása egyszerű, automataelvű fejlesztőrendszerrel. Az algoritmizálási készségek fejlesztésére alkalmas fejlesztőrendszerek megismerése. Problémamegoldás folyamatának értelmezése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Bemeneti adat, eredmény, utasítás, algoritmus. Alulról felfelé építkezés elve, lépésenkénti finomítás elve, elemi adat, összetett adat, bemenő adat, kimenő adat.


4. Infokommunikáció


4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek

Előzetes tudás

Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel. Böngészőprogramok, keresők, levelezőrendszerek használata. Információkeresés az interneten. Megadott művek elektronikus katalógusban való visszakeresése.

Keresőkérdések alkotása, a keresés eredményének értelmezése, a keresés pontosíA tantárgyhoz (művelt- tása. Információforrások kiválasztása, használata. ségterülethez) kapcsol- Az információk hatékony keresése, a legfontosabb információk megtalálása, a hiható fejlesztési feladatok teles és nem hiteles információk megkülönböztetése, információk kritikus kezelése, a tartalmak publikálásra való előkészítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Keresőkérdések megfogalmazása. Böngészőprogram kezelése, webcímek beírása, linkek használata, portálok felkeresése. Kulcsszavas és tematikus keresés. Kereső operátorok ismerete. Keresőkérdések megfogalmazása, értelmezése, pontosítása. Összetett keresések űrlapok segítségével tematikus és kulcsszavas keresőgépek használata az információ el-



érésére, több keresési szempont egyidejű érvényesítése, űrlapok kitöltése. A keresés folyamata. Keresőkérdés alkotása. Irányított információkeresés eredményének értelmezése. Találatok értelmezése. A találatok során kapott információk tanulmányozása. A keresés céljának leginkább megfelelő oldalak felkeresése. Hatékony, céltudatos információszerzés. Releváns információk kiszűrése a kereső által megtalált adathalmazból. Információforrások irányított kiválasztása, hitelességének vizsgálata, szelektálása. Helyi könyvtári és a korosztálynak szóló elterjedt adatbázisok. Az információk elemzése hitelesség szempontjából. Több hasonló tartalmú oldal összehasonlítása. Információforrások irányított kiválasztása. Konkrét információforrások használata. Hírportálok felkeresése. Nyomtatásra és webes publikálásra szánt dokumentumok készítése. Közlésre szánt szöveges és képi információval kapcsolatos elvárások, kiválasztási szempontok. Nyomtatási beállítások. Webes publikálásra alkalmas fájlformátumok megismerése. Internetes oldalak feltöltése egy nyilvános tárhelyre. Publikus és nem publikus adatok megkülönböztetése. Kulcsfogalmak/ fo- Webhely, webcím, böngésző, link, keresés, keresőgép, tematikus keresés, kulcsszavas keresés, kereső operátorok, hivatkozásgyűjtemény. Keresés, letöltés, publikálás, hitelesgalmak ség, űrlap. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai

4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. A számítógép alapvető használata, böngészőprogram ismerete. Információ küldése, fogadása. Elektronikus levelezőrendszer használata. Saját email cím készítése. Netikett ismerete. A modern infokommunikációs eszközök hatékony használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Az információ küldésének és fogadásának megismerése. Kapcsolatteremtés infokommunikációs eszközök útján. Levelezőrendszer alapvető szolgáltatásainak ismerete és alkalmazása. Saját e-mail cím létrehozása. Üzenet küldése, fogadása, válasz a kapott üzenetre, levél továbbítása, mellékletek csatolása. A mobilkommunikáció eszközei. Az internet kommunikációs szolgáltatásai. A kommunikációs célnak megfelelő választás a médiumok között. A fogyatékkal élőkkel való és a fogyatékkal élők közötti kommunikációt biztosító eszközök megismerése. A virtuális tér közlekedési szabályai. A kommunikációs médiumok és szerepük. Felelős magatartás az online világban. Netikett ismerete. A kommunikáció írott és íratlan szabályai. Adatvédelem, az információk megosztásának etikai kérdései. Az online kommunikációban rejlő veszélyek elleni védekezés. Kulcsfogalmak/ fo- Levelezőrendszer, e-mail cím, elektronikus levél, regisztráció, címzett, másolat, rejtett másolat, tárgy, melléklet, csatolás, válasz, továbbítás, netikett. Kommunikációs modell, galmak üzenet, internetes kommunikáció, mobilkommunikáció, adatvédelem. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4.3. Médiainformatika

Előzetes tudás

Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. CD, DVD használata. Böngészőprogram használata, fontosabb portálok ismerete.

A hagyományos és az elektronikus média kezelése, internetes média elérése, inA tantárgyhoz (műveltformációk letöltése a számítógépre, információk értelmezése. ségterülethez) kapcsolA legújabb médiainformatikai technológiák használata, alkalmazása; önálló és ható fejlesztési feladatok kritikus attitűd fejlesztése.



Ismeretek/fejlesztési követelmények Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata. Weboldalak megtekintése, mentése. Szöveg, kép mentése weboldalról. Hang-, képanyagok elérése, video-megosztó rendszerek felkeresése. Elektronikus könyv keresése, olvasása. Médiatárak keresése, médiumok elérése, használata. Oktatási célú adatbázisok használata. Oktatóprogramok használata. A hagyományos médiumok modern megjelenési formáinak megismerése, alkalmazásuk a megismerési folyamatban. Internetes portálok, szöveges és képi információforrások. Internet, televízió, rádió használata. Elektronikus könyv, hangoskönyv használata. Szótárak, lexikonok, folyóiratok az interneten. Képek, zenék, filmek elérése az interneten. Oktatóprogramok, oktatóanyagok keresése az interneten. Internetes térképek keresése. Kulcsfogalmak/ fo- Elektronikus média, videomegosztás, elektronikus könyv, médiatár, oktatóprogram. Internetes oktatóprogram, regisztráció, online szótár, online elérés, hangoskönyv, inforgalmak mációmegosztó portálok


5. Az információs társadalom


5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai

Előzetes tudás

Az informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok megfogalmazása. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghibásodások megfogalmazása. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése.

Az informatikai biztonsággal kapcsolatos ismeretek megértése. Az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségek megértése. Az informatikai eszA tantárgyhoz (mű- közök etikus használatára vonatkozó szabályok megértése. Az információforrások felveltségterülethez) tüntetése a dokumentumokban. kapcsolható fejlesz- Az információ előállítása, megosztása, terjesztése, használata, átalakítása. Az informátési feladatok ció kezelése során felmerülő veszélyek felismerése, elhárításuk lehetőségei. Az információforrások hitelességének értékelése. Viselkedési szabályok közös kialakítása, a kulturált együttélés szabályainak betartása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az informatikai biztonság kérdései. A számítógép és a számítógépen tárolt adatok védelme. Az adatokat érintő visszaélések, veszélyek és következmények megismerése. Adatvédelemmel kapcsolatos fogalmak. Adatkezeléssel kapcsolatos eljárások megismerése. Az adatokkal, különösen a személyes adatokkal való visszaélések, veszélyek és következmények megismerése, azok kivédése, a védekezés módszereinek és szempontjainak megismerése. Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok megismerése. A hálózat használatára vonatkozó szabályok megismerése, értelmezése. Információforrások gyűjtése. A felhasznált információforrások feltüntetése a saját dokumentumban. Az információ hitelessége és ellenőrzési lehetőségeinek megismerése. Megbízható információforrások ismerete. Az informatikai eszközök alkalmazásának fontosabb etikai kérdései. Szabadon vagy korlátozottan használható programok használata. A programhasználat során betartandó jogok és kötelességek. Az információ értékként való kezelése, megosztása. Kulcsfogalmak/ Informatikai biztonság, adat, személyes adat, adatvédelem, adatkezelés, netikett, inforfogalmak máció, információforrás, hivatkozás.



Adat, adathalászat, kéretlen levél (spam), lánclevél (hoax), információ, információforrás, hitelesség, megbízhatóság, jogtiszta szoftver, licenc, ingyenes szoftver, korlátozottan használható szoftver. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata

Előzetes tudás

Elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatok, vélemények megfogalmazása.


Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének felismerése. A szolgáltatások céljainak azonosítása, működésének megfigyelése. Az elektronikus szolgáltatások használata, a biztonság figyelembevétele, a kritikus szemléletmód kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Az e-szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének megismerése. A globális információs társadalom jellemzői. Elektronikus szolgáltatások szerepe és használata a hétköznapi életben. Az e-szolgáltatások használatának célirányos megismerése. Az elektronikus szolgáltatások funkcióinak megismerése. Az elektronikus szolgáltatások működésének megismerése, a szolgáltatások igénybevétele, használata, lemondása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Információs társadalom, elektronikus szolgáltatás, regisztráció, leiratkozás, azonosító, jelszó.


6. Könyvtári informatika


Előzetes tudás

A könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb dokumentumtípusok jellemzőinek és a könyv bibliográfiai azonosító adatainak ismerete. Betűrendezés.


Az iskolai és lakóhelyi könyvtár alapszolgáltatásainak és a különböző információforrásoknak önálló, alkotó és etikus felhasználása egyszerű tanulmányi feladatok egyéni és csoportos megoldása során. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Könyvtártípusok megkülönböztetése. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata. Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata a könyvtári terek funkcióinak és a könyvtári abc ismeretében. Könyvtári szolgáltatások A hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. A könyvtár alapszolgáltatásainak használata. A könyvtári katalógus funkciójának megértése. Katalógusrekord (-cédula) adatainak értelmezése. Könyvtártípusok, funkcionális terek Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az összes könyvtártípus jellemzőinek megismerése, összehasonlítása. A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése. Nagyobb könyvtárak funkcionális tereinek megismerése. Önálló eligazodás a települési közkönyvtárban. Információkeresés Hatékony, céltudatos információszerzés. Keresett téma kifejezése tárgyszóval. Összetett keresőkérdés megfogalmazása. Megadott szempontok szerint való keresés az iskolai és a lakóhelyi elektronikus könyvtári katalógusban. Konkrét feladathoz való irányított forráskeresés katalógus és bibliográfia segítségével. Dokumentumtípusok, kézikönyvek



Hagyományos és nem hagyományos dokumentumok formai, tartalmi, használati jellemzőinek megállapítása; csoportosításuk. Nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, közhasznú információforrások és ismeretterjesztő művek típusainak ismerete. Közhasznú adatbázisok használata. Forráskiválasztás. A megadott problémának megfelelő nyomtatott és elektronikus források irányított kiválasztása. A könyvtárhasználati és informatikai alapokra építő információgyűjtést igénylő feladatok. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás. A forrásmegjelölés etikai vonatkozásainak megértése. Saját és mások gondolatainak elkülönítése. A felhasznált források önálló azonosítása a dokumentumok főbb adatainak (szerző, cím, hely, kiadó, év) megnevezésével. Könyvtár, kézikönyvtár, katalógus, hivatkozás, forrás, könyv, időszaki kiadvány, honlap, CD, DVD, lexikon, enciklopédia, szótár, atlasz. Kulcsfogalmak/ Nemzeti könyvtár, szakkönyvtár, elektronikus könyvtár, kézikönyv, szaklexikon, szakfogalmak könyv, napilap, folyóirat, bibliográfia, linkgyűjtemény, keresőkérdés, tárgyszó, szerzői jog, információs érték, felhasznált irodalomjegyzék. A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni; tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, fájlt keresni; tudjon segítséggel használni multimédiás oktatóprogramokat; tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni, ismerje és tartsa be a hálózat használatának szabályait; ismerje egy vírusellenőrző program kezelését. A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére ismerje meg a különböző informatikai környezeteket; tudja használni az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásait; segítséggel legyen képes az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszközök kiválasztására. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni a leggyakoribb karakter- és bekezdésformázásokat; használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit; ismerje egy bemutató készítő program egyszerű lehetőségeit, tudjon rövid bemutatót készíteni; ismerje fel az összetartozó adatok közötti egyszerű összefüggéseket; segítséggel tudjon használni tantárgyi, könyvtári, hálózati adatbázisokat, tudjon különféle adatbázisokban keresni; tudjon különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájában elheA fejlesztés várt eredményei a 12. év- lyezni. Tudjon dokumentumokba különböző objektumokat beilleszteni; tudjon szöveget, képet és táblázatot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészífolyam végén teni; tudjon egyszerű táblázatot létrehozni; ismerje a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit; tudjon bemutatót készíteni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére legyen képes összegyűjteni a problémamegoldáshoz szükséges információt; ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit; képes legyen önállóan vagy segítséggel algoritmust készíteni; lássa át a problémamegoldás folyamatát; ismerje és használja az algoritmusleíró eszközöket; legyen képes meghatározni az eredményt a bemenő adatok alapján; legyen képes tantárgyi szimulációs programok használatára. A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes a böngészőprogram főbb funkcióinak használatára; legyen képes tanári segítséggel megadott szempontok szerint információt keresni; legyen képes a találatok értelmezésére; legyen képes az elektronikus levelezőrendszer önálló kezelésére; legyen képes elektronikus és internetes médiumok használatára; legyen képes az interneten talált információk mentésére; ismerje a netikett szabályait, legyen képes előkészíteni az információt weben történő publikálásra; tudja megkülönböztetni a publikussá tehető és védendő adatait; használja a legújabb infokommunikációs technológiákat, szolgáltatásokat.



A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az informatikai biztonsággal kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségeket; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; szerezzen gyakorlatot az információforrások saját dokumentumokban való feltüntetésében. Ismerje az informatikai biztonsággal és adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatokkal való visszaélésekből származó veszélyeket és következményeket; ismerjen megbízható információforrásokat; legyen képes értékelni az információ hitelességét; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; ismerje az információforrások etikus felhasználási lehetőségeit; ismerje fel az informatikai eszközök használatának az emberi kapcsolatokra vonatkozó következményeit; ismerjen néhány elektronikus szolgáltatást, legyen képes a szolgáltatások igénybevételére, használatára, lemondására. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni; konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat; a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes önállóan releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladataihoz; a választott forrásokat képes alkotóan és etikusan felhasználni a feladatmegoldásban; képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat (pl. informatikai eszközök használata, szövegalkotás); egyszerű témában képes az információs problémamegoldás folyamatát önállóan végrehajtani.

9.8.15. Az oktatásban alkalmazandó tankönyvek, segédletek 17120 17545 17545/T 17120/I 17120/II 17137 17137/M 17541 17102 17112 17116 17216 16102/F/NAT 16125/NAT 16126/NAT 16127/NAT 17142 17521 17105 17115 81466/1 81471/1 17139 17522 17130

Magyar irodalom 9. Magyar irodalom 9. Magyar irodalom 9. Irodalom I. Irodalom II. Magyar nyelv és kommunikáció 9. Magyar nyelv és kommunikáció 9. mf. Anyanyelv és szövegértés Matematika 9 Matematika 9 Matematika 9. Matematika 10. Matematika 9. fl. Mat fgy. I. Mat fgy. II. Geometriai fgy. I. Történelem 9. Biológia 9. - Emelt Fizika 9. Fizika 9. Mozgás,energia Fizika fgy. I. Fizika fgy. II. Kémia 9. Kémia 9. Földrajz 9. - Lakóhelyünk, a Föld

Tankönyv Szöveggyűjtemény Szöveggyűjtemény Szövegvilágok, … A biblia világa, …

Heuréka Az érthető matematika Közel a mindennapokhoz Közel a mindennapokhoz

Forrásközpontú történelem Fedezd fel a világot Fedezd fel a világot A mi világunk

A mi világunk Fedezd fel a világot


17133 17133/M 17173


Földrajz 9. Földrajz 9. mf Informatika 9-10.

Fedezd fel a világot A gimnáziumok számára



10.A 2013/2014-es tanév telephelyenkénti és tagintézményenkénti tantárgyfelosztás (heti és éves óraszámokkal) 1. sz. Melléklet: DRK Mezőföld Gimnázium 2. sz. Melléklet: DRK Mezőföld Gimnázium Baracskai Telephelye 3. sz. Melléklet: DRK Mezőföld Gimnázium Dunaföldvári Telephelye 4. sz. Melléklet: DRK Mezőföld Gimnázium Hartai Tagintézménye 5. sz. Melléklet: DRK Mezőföld Gimnázium Jánossomorjai Tagintézménye 6. sz. Melléklet: DRK Mezőföld Gimnázium Lébényi Tagintézménye 7. sz. Melléklet: DRK Mezőföld Gimnázium Mosonmagyaróvári Tagintézménye 8. sz. Melléklet: DRK Mezőföld Gimnázium Pilisi Tagintézménye 9. sz. Melléklet: DRK Mezőföld Gimnázium Rácalmási Telephelye 10. sz. Melléklet: DRK Mezőföld Gimnázium Sárbogárdi Telephelye 11. sz. Melléklet: DRK Mezőföld Gimnázium Szombathelyi Tagintézménye



1. sz. Melléklet

Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium Adony Székhely 2013/2014-es tanév

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Angol nyelv Történelem Biológia Földrajz Fizika Kémia Informatika Osztályfőnöki összesen: Adony, 2013. augusztus 31.

Osztály 10. osztály (G - A10). 12. osztály (G - A12) heti éves heti éves óraszám óraszám óraszám óraszám 3 108 4 124 3 108 4 124 2 72 4 124 2 72 4 124 1 36 2 62 1 36 2 62 0,5 18 0,5 15,5 0,5 18 0,5 15,5 1 36 2 62 1 36 1 31 744 15 540 24



2. sz. Melléklet

Dunavecsei Református Kollégium MEZŐFÖLD GIMNÁZIUM BARACSKA-i Telephely 2013/2014-es tanév

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Angol nyelv Történelem Biológia Földrajz Fizika Kémia Informatika Osztályfőnöki összesen:

Adony, 2013. augusztus 31.

Évfolyam 11. osztály (G - B11) heti éves óraszám óraszám 3 108 3 108 2 72 2 72 1 36 1 36 0,5 18 0,5 18 1 36 1 36 15 540



3. sz. Melléklet

Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium DUNAFÖLDVÁRI Telephely 2013/2014-es tanév

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Angol nyelv Történelem Biológia Földrajz Fizika Kémia Informatika Osztályfőnöki összesen:


Évfolyamok 11. osztály (G - Df11) heti éves óraszám óraszám 4 144 4 144 4 144 4 144 2 72 2 72 0,5 18 0,5 18 2 72 1 36 24 864



4. sz. Melléklet

Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium Hartai Tagintézmény 2013/2014-es tanév

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Angol nyelv Történelem Biológia Földrajz Fizika Kémia Informatika Osztályfőnök összesen: Adony, 2013. augusztus 31.

Évfolyam 12. osztály (G - H12) heti éves óraszám óraszám 4 144 4 144 4 144 4 144 2 72 2 72 0,5 18 0,5 18 2 72 1 36 24 864



5. sz. Melléklet

Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium 2013/2014-es tanév JÁNOSSOMORJA Tagintézmény

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Német nyelv Történelem Biológia Földrajz Fizika Kémia Informatika Osztályfőnöki összesen:


Évfolyamok 10. évfolyam heti éves óraszám óraszám 3 108 3 108 3 108 2 72 1 36 1 36 0,5 18 0,5 18 0,5 18 1 36 15,5 558



6. sz. Melléklet

Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium 2013/2014-es tanév LÉBÉNY Tagintézmény

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Német nyelv Történelem Biológia Földrajz Fizika Kémia Informatika Osztályfőnöki összesen: Adony, 2013. augusztus 30.

Évfolyamok 11. osztály (G - L11) 10. osztály (G - L10) heti éves heti éves óraszám óraszám óraszám óraszám 3 108 3 108 3 108 3 108 3 108 3 108 2,5 90 2 72 1 36 1 36 1 36 1 36 0,5 18 0,5 18 0,5 18 0,5 18 0 0,5 18 1 36 1 36 0 0 15,5 558 15,5 558



7. sz. Melléklet

Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium 2013/2014-es tanév MOSONMAGYARÓVÁR Tagintézmény

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Német nyelv Történelem Biológia Földrajz Fizika Kémia Informatika Osztályfőnöki összesen:


10. osztály (G-Ó10) heti éves óraszám óraszám 3 108 3 108 3 108 2,5 90 1 36 1 36 0,5 18 0,5 18 0 1 36 15,5 558

Évfolyamok 11. osztály (G-Ó11) heti éves óraszám óraszám 3 108 3 108 3 108 2 72 1 36 1 36 0,5 18 0,5 18 0,5 18 1 36 15,5 558

12. osztály (G-Ó12) heti éves óraszám óraszám 3 93 3 93 3 93 2,5 77,5 1,5 46,5 1,5 46,5 0 0 0 1 31 15,5 480,5



8. sz. Melléklet

Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium 2013/2014-es tanév PILIS Tagintézmény

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Angol nyelv Történelem Biológia Földrajz Fizika Kémia Informatika Osztályfőnöki Hittan vagy Etika összesen: Adony, 2013. augusztus 30.

10. osztály (G - P10) heti éves óraszám óraszám 3 108 3 108 2 72 1,5 54 1 36 1 36 0,5 18 0,5 18 1 36 1 36 0,5 18 15 540

Évfolyamok 11. osztály (G - P11) heti éves óraszám óraszám 3 108 3 108 2 72 1,5 54 1 36 1 36 0,5 18 0,5 18 1 36 1 36 0,5 18 15 540

12. osztály (G - P12) heti éves óraszám óraszám 3 93 3 93 2,5 77,5 2 62 1,5 46,5 0 0 0 1,5 46,5 1 31 0,5 15,5 15 465



9. sz. Melléklet

Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium 2013/2014-es tanév RÁCALMÁSI Telepehely

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Angol nyelv Történelem Biológia Földrajz Fizika Kémia Informatika Osztályfőnök összesen: Adony, 2013. augusztus 31.

Évfolyam 10. Osztály (G - R10) heti éves óraszám óraszám 3 108 3 108 2 72 2 72 1 36 1 36 0,5 18 0,5 18 1,5 54 1 36 15,5 558



10. sz . Melléklet

Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium 2013/2014-es tanév SÁRBOGÁRDI Telephely

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Angol nyelv Történelem Biológia Földrajz Fizika Kémia Informatika Osztályfőnöki összesen: Adony, 2013. augugusztus 31.

10. osztály (G-S10) heti éves óraszám óraszám 3 108 3 108 2 72 2 72 1 36 1 36 0,5 18 0,5 18 1 36 1 36 15 540

Évfolyamok 11. osztály (G-S11) heti éves óraszám óraszám 4 144 4 144 4 144 4 144 2 72 2 72 0,5 18 0,5 18 2 72 1 36 864 24

12. osztály (G-S12) heti éves óraszám óraszám 3 93 3 93 2 62 2 62 1 31 1 31 0,5 15,5 0,5 15,5 1 31 1 31 15 465



11. sz. Melléklet

Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium 2013/2014-es tanév SZOMBATHELY Tagintézmény

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Német nyelv Történelem Biológia Földrajz Fizika Kémia Művészeti ismeretek Osztályfőnöki összesen:

1.


Évfolyam 9. Osztály (G - Sz9) heti éves óraszám óraszám 3 108 3 108 3 108 2 72 1 36 1 36 1 36 1 36 1 36 1 36 17 612



11. Záró rendelkezés A DRK. Mezőföld Gimnázium nevelőtestülete a 2013. augusztus 28-án megtartott tantestületi értekezletén az oktatási intézmény módosított Pedagógiai Programját megvitatta, és egyhangúan elfogadta, amit a jelenlévő pedagógusok aláírásukkal megerősítettek.




ZÁRÓ RENDELKEZÉS

A DRK. Mezőföld Gimnázium Szülői szervezete a 2013. augusztus 28-án megtartott értekezletén az oktatási intézmény módosított Pedagógiai Programját megvitatta, és egyhangúan elfogadta.


ZÁRÓ RENDELKEZÉS

A DRK. Mezőföld Gimnázium Diákönkormányzata a 2013. augusztus 28-án megtartott értekezletén az oktatási intézmény módosított Pedagógiai Programját megvitatta, és egyhangúan elfogadta.



A DUNAVECSEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG PRESBITÉRIUMA, mint a DRK Mezőföld Gimnázium fenntartója az oktatási intézmény módosított Pedagógiai Programját 2013. augusztus 29-én jóváhagyta.

Dunavecse, 2013. augusztus 29.

Fenntartó képviselője Ablonczy Gábor Hernáth László főigazgató



A DRK. Mezőföld Gimnázium nevelőtestülete a 2014. január 8-án megtartott tantestületi értekezletén az oktatási intézmény Pedagógiai Program felülvizsgálatát megvitatta, és egyhangúan elfogadta, amit a jelenlévő pedagógusok aláírásukkal megerősítettek.



Adony, 2014. január 8.

A DRK. Mezőföld Gimnázium Diákönkormányzata a 2014. január 8-án megtartott értekezletén az oktatási intézmény Pedagógiai Program módosítását megvitatta, és egyhangúan elfogadta.



A DUNAVECSEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG által fenntartott iskolák igazgatótanácsa, a DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Program felülvizsgálatát 2014. január 9-én jóváhagyta.

Dunavecse, 2013. augusztus 29.

Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents