Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium és Szakközépiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium és Szakközépiskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM

OM azonosító: 200 - 984 2457 Adony, Rákóczi utca 39. Fenntartó: Dunavecsei Református Egyházközség Presbitériuma 6087 Dunavecse, Zrínyi u. 8.

2015

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés ...................................................................................................................................... 1

2.

Az iskola nevelési programja ..................................................................................................... 2 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ................................................. 3 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3. 2.1.4. 2.1.5.

Az iskola kitűzött céljai ..................................................................................................................... 3 Nevelő-oktató munkánk céljai........................................................................................................... 5 A vallásos és erkölcsi nevelő-oktató munkánkfeladatai .................................................................... 6 A nevelő-oktatótevékenységeszközei................................................................................................ 6 Nevelő-oktatómunkánkeljárásai ........................................................................................................ 7

2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................... 7 2.3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ........................................................... 9 2.3.1. 2.3.2.

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................................. 9 Az egészségnevelés célrendszere .................................................................................................... 10

2.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok.... 10 2.5. Akulcskompetenciák ................................................................................................................ 11 2.5.1. 2.5.2. 2.5.3. 2.5.4. 2.5.5. 2.5.6. 2.5.7. 2.5.8. 2.5.9.

Anyanyelvi kommunikáció ............................................................................................................. 11 Idegen nyelvi kommunikáció .......................................................................................................... 11 Matematikai kompetencia ............................................................................................................... 12 Természettudományos és technikai kompetencia............................................................................ 12 Digitális kompetencia ...................................................................................................................... 13 Szociális és állampolgári kompetencia ............................................................................................ 13 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia ..................................................................... 14 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség ....................................................................... 15 A hatékony, önálló tanulás .............................................................................................................. 15

2.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai............................................................................... 16 2.7. Akiemeltfigyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ...... 17 2.7.1. 2.7.2. 2.7.3. 2.7.4. 2.7.5. 2.7.6. 2.7.7. 2.7.8. 2.7.9. 2.7.10. 2.7.11. 2.7.12. 2.7.13. 2.7.14. 2.7.15. 2.7.16. 2.7.17. 2.7.18. 2.7.19. 2.7.20. 2.7.21.

Az erkölcsi nevelés ......................................................................................................................... 17 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés .................................................................................................. 17 Állampolgárságra, demokráciára nevelés ........................................................................................ 17 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése .................................................................................... 17 A családi életre nevelés ................................................................................................................... 18 A testi és lelki egészségre nevelés ................................................................................................... 18 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség....................................................................................... 18 Fenntarthatóság, környezettudatosság ............................................................................................. 18 Pályaorientáció ................................................................................................................................ 18 Gazdasági és pénzügyi nevelés ....................................................................................................... 18 Médiatudatosságra nevelés .............................................................................................................. 19 A tanulás tanítása ............................................................................................................................ 19 Tehetséggondozás,szociálishátrányokcsökkentése.......................................................................... 19 A szociálishátrányokenyhítésétésafelzárkóztatástsegítőtevékenységeink ....................................... 20 A tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal összefüggő pedagógiai tevékenység ............ 20 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése ..................................................... 22 A felzárkóztatás célja ...................................................................................................................... 22 Alkalmazott pedagógiai módszereink, elveink a fejlesztőtevékenységben ..................................... 24 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő további programelemek ........................ 25 Tehetséggondozás ........................................................................................................................... 26 A tehetséggondozás szervezeti formái ............................................................................................ 27

2.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendja 28 2.9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ............ 29 2.9.1. 2.9.2. 2.9.3. 2.9.4.

Külsőkapcsolattartásformái: ............................................................................................................ 29 Szülőkéspedagógusokegyüttműködése: .......................................................................................... 29 Tanulóink ........................................................................................................................................ 30 Belsőkapcsolattartásformái: ............................................................................................................ 32

2.10. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai .......................................... 32 2.11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ..................................................................................... 37 2.12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ......................... 39

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 3.

Helyi tantenterv jogszabályi megfelelése ................................................................................. 40 3.1. A választott kerettanterv ........................................................................................................... 40 3.2. Gimnázium esti munkarendjének tantervei kifutó rendszerben ............................................... 41 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4. 3.2.5. 3.2.6. 3.2.7. 3.2.8. 3.2.9. 3.2.10. 3.2.11. 3.2.12. 3.2.13. 3.2.14.

Gimnázium esti munkarend heti óraszámok ................................................................................... 41 Anyanyelv és kommunikáció .......................................................................................................... 41 Magyar irodalom ............................................................................................................................. 44 Matematika ...................................................................................................................................... 46 Kémia .............................................................................................................................................. 49 Földrajz ........................................................................................................................................... 50 Biológia ........................................................................................................................................... 51 Történelem ...................................................................................................................................... 53 Fizika ............................................................................................................................................... 56 Informatika ...................................................................................................................................... 62 Angol nyelv ..................................................................................................................................... 63 Német nyelv .................................................................................................................................... 64 A tanulóknak, az egyéni felkészülés keretében elsajátítandó ismeretek témakörei és követelményei65 Hit és erköcstan ............................................................................................................................... 83

3.3. Helyi tanterv a 9-12. évfolyam számára esti munkarend szerint felmenő rendszerben ........... 86 3.3.1. 3.3.2. 3.3.3. 3.3.4. 3.3.5. 3.3.6. 3.3.7. 3.3.8. 3.3.9. 3.3.10. 3.3.11. 3.3.12. 3.3.13.

Célok és feladatok ........................................................................................................................... 86 Magyar nyelv és irodalom ............................................................................................................... 87 Matematika .................................................................................................................................... 114 Fizika ............................................................................................................................................. 130 Kémia ............................................................................................................................................ 141 Földrajz ......................................................................................................................................... 149 Biológia ......................................................................................................................................... 161 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek ........................................................................ 180 Idegen nyelv .................................................................................................................................. 193 Művészeti ismeretek – dráma és tánc ............................................................................................ 206 Etika .............................................................................................................................................. 213 Osztályfőnöki program.................................................................................................................. 217 Informatika .................................................................................................................................... 219

3.4. Helyi tanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára ................................................ 235 3.4.1. 3.4.2. 3.4.3. 3.4.4. 3.4.5. 3.4.6. 3.4.7. 3.4.8.

Magyar nyelv és irodalom ............................................................................................................. 235 Idegen nyelv .................................................................................................................................. 264 Matematika .................................................................................................................................... 271 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek ........................................................................ 283 Természetismeret .......................................................................................................................... 293 Informatika .................................................................................................................................... 304 Testnevelés és sport....................................................................................................................... 313 Osztályközösség-építés ................................................................................................................. 324

3.5. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................... 326 3.5.1. 3.5.2.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................................... 326 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ............................................................. 327

3.6. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, segédletek és taneszközök.................................... 329 3.7. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ................................................................................................................................. 329 3.8. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ........................................ 330 3.9. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja ......................................... 335 3.9.1. 3.9.2. 3.9.3. 3.9.4. 3.9.5. 3.9.6. 3.9.7. 3.9.8. 3.9.9. 3.9.10. 3.9.11.

A tanulói teljesítmények mérésének, értékelésének általános elvei .............................................. 335 Az iskola belső vizsgarendszere .................................................................................................... 336 .Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei....................................................................... 337 Az írásbeli beszámoltatás elvei ..................................................................................................... 339 A házi feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata .......................................................................... 339 Amagatartásjegykialakításánakelvei ............................................................................................. 340 Aszorgalomjegykialakításánakelvei .............................................................................................. 340 Adhatóminősítések: ....................................................................................................................... 341 Amagatartásminősítésénekszempontjaiiskolánkban ..................................................................... 341 Aszorgalomminősítésénekszempontjai ......................................................................................... 341 Azérdemjegyektartalma ................................................................................................................ 342

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 3.10. A csoporbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ........................................ 342 3.11. Atanulókfizikaiállapotánakméréséhez szükséges módszerek................................................. 342 3.12. Az iskola esélyegyenlőségi terve, egyenlő bánásmód programja .......................................... 343 3.12.1. A szabályzat célja .......................................................................................................................... 343 3.12.2. A szabályzat hatálya ...................................................................................................................... 343 3.12.3. Az esélyegyenlőség biztosítása, és az egyenlő bánásmód követelménye...................................... 344 3.12.4. 4. Az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében folytatott intézményi tevékenység ............................................................................................................................. 344 3.12.5. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése .................................................................... 345

3.13. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek............................................................................................. 346 3.13.1. A tanuló jutalmazása ..................................................................................................................... 346 3.13.2. Fegyelmezőintézkedések ............................................................................................................... 346

3.14. Az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott feljesztési feladatok ................................................................................................................................. 347 3.15. A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei .............................................................. 349 3.16. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek ....................................................... 349 3.16.1. 3.16.2. 3.16.3. 3.16.4. 3.16.5. 3.16.6. 3.16.7.

Büntetés-végrehajtásiIntézetekbentörténőoktatásspeciálisfeladatai .............................................. 349 ÁltalánosmunkarendaBüntetés-végrehajtási intézetekben ............................................................ 350 Tanulócsoportokszervezése ........................................................................................................... 350 Iskolánktanulóirajellemzőtovábbisajátosságok: ............................................................................ 350 Hetiésnapimunkarend .................................................................................................................... 351 Tanulóijogviszonymegszűnése...................................................................................................... 351 Szociálisellátásilehetőségek .......................................................................................................... 351

4.

Záró rendelkezések ................................................................................................................. 352

5.

Legitimizáció ............................................................................................................................ 353

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

1. Bevezetés ...a református keresztyén nevelés múltban, jelenben és jövőben egyformán ennyi: bizonyságtevő erőt indukálóan bizonyságot tenni arról, hogy Jézus a Krisztus. Ezen pedig a poklok kapui sem vehetnek diadalmat. (Karácsony Sándor) A Magyarországi Református Egyház - Krisztus Urunk missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, tagjai igényének megfelelően, a Magyarország Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján - közoktatási intézményeket tart fenn. Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A református közoktatási intézményekben a nevelés és az oktatás - figyelemmel az állami (önkormányzati) iskolák követelményeire, továbbá a magyar református iskolák autonóm életéből és hagyományaiból következő művelődési anyagra - Istennek a teljes Szentírásban adott kijelentése, valamint a Második Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfogalmazott hitelvek és a magyar kálvinizmus szellemében folyik. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyermeket Krisztusban testvérnek fogadja el. A Magyarországi Református Egyház által fenntartott és működtetett református közoktatási intézmények célja és feladata, hogy
reformátustanulókat egyházunk hitvalló tagjaivá,
nem református tanulóit - vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje. Mindezek megvalósítása egyházunk oktatási intézményeinek évszázadok során kialakult hitbeli örökségére és pedagógiai kultúrájára épül, és azt fejleszti tovább. Intézményünk valamennyi munkatársa magára nézve kötelező érvénnyel elfogadta a Református Oktatási Törvény előírásait és az ETIKAI KÓDEX ajánlásait

Intézményünk jelmondata: „Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr, és boldog ember az aki Őbenne bízik.” Zsoltárok 34 : 9

1

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

2. Az iskola nevelési programja Intézmény típusa:Többcélú oktatási intézmény (Gimnázium és Szakközépiskola). Intézményünk a tanulni vágyó felnőttek, és fiatalok iskolája.Tapasztalataink és felméréseink szerint igény van olyan felnőttoktatási intézményre, amely a középfokú–gimnáziumi és szakközépiskolai – oktatástvégez a nem tanköteles korúak számára nappali és esti tagozatonLehetőséget biztosít az érettségi bizonyítvány megszerzésére, ezáltal növelve a tanulóink munkaerő-piaci esélyét.

Az intézmény telephelyei: DRK Mezőföld Gimnázium Székesfehérvári Telephelye 8003 Székesfehérvár, Szekfű Gy. u. 2.(Közép-Dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Székesfehérvári Objektuma épületében) DRK Mezőföld Gimnázium Baracskai Telephelye 2471 Baracska, Annamajor 2. (Közép-Dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet épületében) DRK Mezőföld Gimnázium Sárbogárdi Telephelye 7000 Sárbogárd, Ady Endre u. 175. (Sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnázium épületében) DRK Mezőföld Gimnázium Rácalmási Telephelye 2459 Rácalmás, Szigetfő u. 24. (Jankovich Miklós Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény épületében) DRK Mezőföld GimnáziumDunaföldvári Telephelye 7020 Dunaföldvár, Kossuth L. u. 4. (DRK Bella István Általános Iskola és Szakképző Iskola épületében) DRK Mezőföld Gimnázium Hartai Telephelye 6326 Harta, Bajcsy-Zsilinszky u. 4. (Ráday Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola épületében) DRK Mezőföld Gimnázium Mosonmagyaróvári Tagintézményének Jánossomorjai Telephelye 9241 Jánossomorja, Iparos út. 10. (Jánossomorjai Körzeti Általános Iskola épületében) DRK Mezőföld Gimnázium Mosonmagyaróvári Tagintézményének Lébényi Telephelye 9155 Lébény, Iskola u. 1. (Lébényi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény épületében) DRK Mezőföld Gimnázium Mosonmagyaróvári Tagintézményének Rajkai Telephelye Cím:9224 Rajka, Kossuth Lajos u. 27. (Békefi Ernő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola épületében) DRK Mezőföld Gimnázium Mosonmagyaróvári Tagintézményének Darnózselii Telephelye 9232 Darnózseli Bem tér 3. (Szigetköz Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézetépületében) 2

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja DRK Mezőföld Gimnázium Szombathelyi Telephelye 9700 Szombathely, Söptei u. külső (Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet épületében) DRK Mezőföld Gimnázum Dunavecsei Telephelye 6087 Dunavecse, Zrínyi u. 12. (DRK Gróf Teleki József Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium épületében) Tagintézményei: DRK Mezőföld Gimnázium Pilisi Tagintézménye 2721 Pilis, Kossuth L. u. 30. (Gubányi Károly Általános Iskola épületében) DRK Mezőföld Gimnázium Mosonmagyaróvári Tagintézménye 9200 Mosonmagyaróvár, Mosonvár u. 15. (Haller János Általános Iskola, Szakközépiskola és Szakiskola épületében) 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei 2.1.1. Az iskola kitűzött céljai

Keresztyén szellemiség, ezen belül református arculat megteremtése Ennek az alapját a Magyarországi Református Egyház iskoláinak küldetésnyilatkozata képezi, mely a következőket szögezi le: Jézus Krisztus missziói parancsa: "... tegyetek tanítványokká minden népeket..." (Máté, 28,19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak és az iskolának is. A református oktatási intézmény jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezeteket abban, hogy valóra válthassák a gyermek kereszteléskor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, "hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt". A református oktatási intézmény keresztyén közösség. Olyan hitvalló (lehetőleg református) pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a tanítványaikat. A Magyarországi Református Egyház református vallású diákjaiból öntudatos magyar reformátusokat kíván nevelni intézményeiben.

l.) Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik
életének zsinórmértéke a Szentírás; elfogadják ősi hitvallásainkat, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást,
tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Lélek alkalmassá teszi őket feladataik elvégzésére.

2.) Magyar reformátusokat, azaz olyan kálvinistákat, akik
a magyar kultúrát - elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat - megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják,
ismerik az itt élők és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit; szívesen vallják magukat magyarnak, szeretik hazájukat, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatokra készek.

3.) Öntudatos magyar reformátusokat, azaz olyan magyar reformátusokat, akik
tudják, hogy Kiben és miért hisznek,
képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni,

3

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja
törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására; jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére;
felismerik a valódi értékeket, és tisztelik azokat;
a különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismereteket szereznek;
testi-lelki-szellemi harmóniára törekednek életvitelükben;
elfogadják, befogadják maguk közé a más nemzethez, nemzetiségekhez, népcsoportokhoz, felekezetekhez, stb. tartozó társaikat is, és a testi – szellemi fogyatékkal élőket is;
törekednek embertársaik segítésére, különös tekintettel, a fogyatékkal élőkre
törekednek a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére;
felelős helytállásra törekednek.

4.) Református iskola úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy











megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival; a hiteles krisztuskövetés vonzó személyes példáját nevelői által is a tanulók elé állítja; hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indít; növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét; növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára; a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre; a reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét; gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat; megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út; rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé.

A Magyarországi Református Egyház iskoláiban a nem református vallású diákjait öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetővé teszi számukra saját vallásuk-felekezetük hitvallásainak megismerését, ugyanakkor elvárja tőlük a református értékek ismeretét és tiszteletét. A fenti célok elérése érdekében a Magyarországi Református Egyház iskoláinak az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelő-oktató munkával, a magyar református iskolák hagyományainak, a keresztyén közösség nevelőerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredményeknek-eszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsöző kapcsolatoknak a felhasználásával a lehető legtöbbet tegye meg azért, hogy minden növendéke fel tudja mutatni azokat a képességeit, amelyeket csak ő maga kapott a Teremtőjétől.

Családias légkör kialakítása, megtartása Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy a szülők, tanárok, gyerekek, testvérek, valamint az iskola többi munkatársa között minél szeretetteljesebb, meghittebb kapcsolat alakuljon ki, így is segítve tanulóink harmonikus növekedését. Ennek érdekében évfolyamonként csak egy-egy osztályt indítunk, lehetőségek szerint A gyerekeket úgy igyekszünk nevelni, hogy természetes legyen számukra az, hogy figyelnek a náluk kisebbekre, és felelősséget érezzenek irányukban. A tanév során rendezvényeket - osztályműsorokat tartunk a megfelelő időszakhoz kapcsolódó témákkal, és alkalmanként táncházat közös játékokat, vetélkedőket szervezünk. Így próbáljuk a szülőket, testvéreket az iskola vérkeringésébe bevonni. Az évközben szervezett családi kirándulások is elősegítik a fenti cél megvalósítását. Természetesen ezeken kívül a gyülekezettel közösen megtartott egyházi ünnepek is igen nagy segítséget nyújtanak a közös belső értékek kialakításához.

4

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A szülők többsége szoros kapcsolatban van egymással és a gyermekeiket nevelő - tanító pedagógusokkal, ami hozzájárul a közös munka sikeréhez A fenti célok megvalósulását segíti elő a Szülői Fórum munkája is.

Karácsony Sándor pedagógiájának aktualitásainak alkalmazása a nevelés területén Előkészületeink, kutatásaink során találtunk rá Karácsony Sándor pedagógiájára, mely a nyugati alternatív pedagógiákban gyökerezik, de keresztyén alapokon áll, és figyelembe veszi a magyar sajátosságokat is. Munkánkban rendkívül sokat segítettek Karácsony Sándor tanítványai, Rajtuk keresztül egyre többet tudtunk meg Karácsony Sándorról. Rádöbbentünk, hogy mennyire egyezik elképzelésünk az ő pedagógiájával, pl. a magyar nyelvet, a magyar kultúrhagyományokat, a komplex világkép kialakítását tekintve, valamint a gyermek autonómiáját illetően. Ezek alapján, és az érvényben lévő tantervi követelményeket figyelembe véve láttunk neki iskolánk pedagógiai programjának, illetve helyi tantervének elkészítéséhez. Az egyik sarkalatos pont a magyarságra nevelés elvi alapja volt. Erre vonatkozólag a következő útmutatást találtuk Karácsony Sándortól:

„Mi legyen a magyarságra nevelés praktikus programja? 1.

Ne engedjük lelkükben a származás, faj és vér kérdéseit Isten akaratával szemben nagyra nőni. Annak másutt mások vehetik hasznát, itt a mi sokféleségünkben nincs ennek semmi haszna, tehát semmi értelme sem. 2. Ne tűrjük, hogy gyermekeink mást tűzzenek maguk elé célul, mint ennek a hazának a sorsközösségét. Akárkik is voltak az ősök, akár honnan jöttek ide, mi mindenesetre itt vagyunk, magyarok vagyunk. Igyekezzünk megismerni ezt a darab földet. 3. Álljunk ellen mindenféle csábításnak, mely bennünket délibábok felé csalogat a biztos talajról, ennek a hazának a földjéről és közösségéből. 4. Legyünk tisztában azzal, mi egy magyar ember, egy magyar család, egy magyar gyermek tennivalója akár ma is, vagy holnap ebben a közösségben. 5. Tilos a gyűlölködés és hetvenkedés. A maroknyi magyarság egyiket sem engedheti meg magának. Gyűlölködés helyett inkább ismerjük meg szomszédainkat és tőlünk elszakított magyarnyelvű és idegen ajkú testvéreinket. 6. Tanuljunk meg azonban mindenek előtt alaposan magyarul. Meg kell tanulnunk, mi az igazán magyar szellemű kincs és mi az, ami csak magyar formában jelentkezik, de nem igazán magyar. 7. Mindez ne gátoljon bennünket abban, hogy a magyar világ mellett megmutassuk nekik a nem - magyar világot. Ha így apródonként tudatosul gyermekeink magyarsága, erő lesz belőle, mely sok mindenre áldásosan felhasználható.” (Magyarok kincse 148. o.) Másik fontos gondolata Karácsony Sándornak, hogy minden nevelés nyelvi nevelés, ezért szükséges anyanyelvünket minél jobban elsajátíttatni a gyermekekkel. Amikor tanterveinket készítettük figyelembe vettük Karácsony Sándor komplexitásra buzdító írásait, valamint azt, hogy nem szabad elfeledkezni a gyermekek életkori sajátosságairól. A fentieken kívül még rengeteg értékes gondolatot, elképzelést sorolhatnék fel névadónktól, de helyszűke miatt ettől eltekintek. Nagyon fontosnak tartottuk és tartjuk, hogy minél több könyvét, írását megszerezhessük Karácsony Sándornak, és ezeket olvasva, tanulmányozva megpróbáljunk az Ő nyomdokaiba lépni. Karácsony Sándor haladó szellemiségét az is jellemzi, hogy pedagógiájában nagyon sok párhuzamot fedezhetünk fel a mai kompetencia alapú oktatással. 2.1.2. Nevelő-oktató munkánk céljai
Becsületes, igazságos, hazaszerető, munkaszerető, családcentrikus magyar és európai polgárokat neveljünk.
Alkotó tevékenységgel együtt járó pozitív élmények segítségével hozzájáruljunk a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához.

5

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja









Szeretnénk olyan énképet kialakítani, amelyben fontos szerepet játszik a tanulás, a tudás. Olyan alapkompetenciákat alakítunk ki, mellyel lehetőség nyílik a továbbtanulásra, a választott szakmai képzésbe való bekapcsolódásra. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett fiatalok esélyegyenlőségének biztosítása az oktatás–nevelés területén. Lehetőséget nyújtunk tanulóink kreativitásának, improvizációs készségeinek kibontakozásához. A nevelés–oktatás eszközrendszerével, módszereivel hozzájárulunk a fiatalok, fiatal felnőttek és felnőttek társadalmi integrációjához, rehabilitációjához. Fontos célunk a kisebbség kultúrájának, nyelvének megőrzése, továbbadása. Fontosnak tartjuk a cigányság jellegzetes foglalkozásainak megismerését. A nevelés- oktatás területén biztosítjuk az esélyegyenlőséget. Pártfogók, gyámügyi szakemberek, ifjúságvédelmi felelősök, szociális munkások segítségére számítunk. Törekszünk arra, hogy tanulóink megismerjék, tiszteljék és szeressék hazánk kulturális örökségét és nemzeti hagyományait, s azokat képességeikhez mérten gazdagítsák; Tanulóinkkal megismertetjük az önálló tanulás és az önképzés hatékony módszereit; Törekszünk a diákok kreatív, az igazságok felfedezésére irányuló képességeinek kibontakoztatására; 2.1.3. A vallásos és erkölcsi nevelő-oktató munkánkfeladatai


Tevékenységünk minden szintjén a szeretet és összetartozás légkörének kialakításán fáradozunk
A református iskola sajátos küldetésének megfelelően biztosítjuk, hogy a tanulók szilárd és kiegyensúlyozott hitbeli ismeretekhez jussanak a rendszeres és módszeres tanórai hitoktatásban
Segítjük a növendékek korának megfelelően a hit kibontakozását, az istentiszteleti és más hitéleti alkalmak megszerettetését, és ez által az Istennel való mélyebb kapcsolat kialakulását
Fontosnak tartjuk a vallási ünnepeinken való részvételt és azok méltó megünneplését
Megteremtjük a hitéleti alkalom lehetőségét (evangelizációk, csendesnapok, bibliaórák, stb.)
Előmozdítjuk a helyi gyülekezeti közösségekkel való kapcsolatot
A fenntartó biztosítja gyülekezet lelkészének munkálkodását az iskola keresztyén szellemiségének és erkölcsiségének előmozdítása érdekében.
Alapelveinket és céljainkat csak akkor érhetjük el, ha olyan fejlesztőpedagógiát képviselünk, amelyben a hangsúly a készség és képességfejlesztésen, valamint az alapkompetenciák fejlesztésén van.
Oktató - nevelő munkánk során el kell érnünk, hogy tanítványaink szívesen járjanak, jól érezzék magukat iskolánkban, kialakuljon a helyes, egészséges jövőképük, életcéljuk.
Fontos, hogy a helyes cél felé, az értékek keresésének irányába fejlődjenek tanítványaink. A helyes irány megmutatásához elsődleges a pedagógus személyének emberi és szakmai hitelessége.
Mivel tanítványaink egy része hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, deviáns magatartásjegyeket mutató fiatal, ezért iskolánk nevelő-oktató, vagyis a nevelést előtérbe helyező pedagógiai műhelyként szeretne működni.
A DRK Mezőföld Gimnázium stabil, folyamatosan megújulni képes belső és külső kapcsolatrendszerrel kell rendelkeznie.
Céljainkat csak akkor érhetjük el, ha az intézmény olyan pedagógusokat, alkalmazottakat foglalkoztat, akiket a példamutatás, a magas fokú empátia, a tolerancia, a másság elfogadása, a szociális érzékenység, a kölcsönös elfogadás elvének kialakítása és betartása jellemez.
Az eszközjellegű tudáshoz szükséges kommunikációs, lényegkiemelő, és kritikai kulcskompetenciák fejlesztése, mert csak ezekre épülhet az alkalmazható tudás.
Olyan módszerek alkalmazása, ahol fontos szerep jut a differenciált és egyéni foglalkozásoknak, a tehetséggondozásnak, a felzárkóztatásnak.
Az anyanyelvi és többségi kultúra fejlesztése az iskolai élet minden területén. 2.1.4. A nevelő-oktatótevékenységeszközei
Az erkölcsi és magatartási szabályok, viselkedési normák közvetítésében minden pedagógus és alkalmazott személyes példamutatásával vegyen részt.
A megfelelő környezeti kultúra kialakításával neveljük a tanítványainkat arra, hogy igényesek legyenek környezetükkel szemben, ezért tervszerűen fejlesztjük az eszközeinket, korszerűsítjük berendezési tárgyainkat.

6

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja
Tágabb és szűkebb környezetünk védelmét, természeti értékeink megóvását, a magyar és a kisebbségi népművészet jellemzőit, alkotásait, értékeit és az értékek megőrzésének fontosságát tudatosítjuk tanulóinkban.
Elvárjuk, hogy tanulóink tehetségük és képességeik alapján végezzék munkájukat. Vegyenek részt kiállításokon és színházi előadásokon, közösségi programokon. Legyenek büszkék iskolájukra.
Az értékelést, mint motivációt is alkalmazzuk céljaink eléréséhez, arra törekedve, hogy az megfeleljen tanulóink életkori sajátosságainak, érzelmi, értelmi, közösségi és gondolkodásbeli érettségüknek.
Szeretnénk felhasználni oktató-nevelő munkánkban a művészeti oktatás személyiségfejlesztő hatását.
A közösségfejlesztés fontos eszközeinek tartjuk a nemzeti ünnepeink méltó megünneplését. 2.1.5. Nevelő-oktatómunkánkeljárásai
Nevelő-oktató munkánk során olyan pedagógiai eljárásokat, módszereket kell alkalmaznunk, amelyekkel a kitűzött céljainkat és feladatainkat meg tudjuk valósítani.
A készségek fejlesztését és a tehetség kibontakoztatását főként egyéniéskiscsoportosfoglalkozásokonkívánjukelérni.
A differenciáltfoglalkozások hozzájárulnak a motivációs hatások erősítéséhez, az egyéni látásmód, a kreativitás növeléséhez, valamint a követelmények folyamatos teljesítéséhez.
Alkotó pedagógusaink, művésztanáraink a bemutatásés a tapasztalás módszereinek felhasználásával biztosítják a művészeti ághoz való kötődést, a művészeti alkotások létrehozásához szükséges emberi tulajdonságok meglétének fontosságát.
Afrontálisosztálymunkát az elméleti órákon alkalmazzuk, ésigyekszünk ezt a módszert csoportmunkával, egyéni önálló munkával kombinálni.
A tanítási órákon kívüli foglalkozások, a színház és múzeumlátogatások, a kiállításokon való részvétel, a tanulmányi versenyek a személyiségfejlődésrepozitív hatással vannak, hozzájárulnak a közösségkialakulásáhozésstabilitásához.
Pedagógusaink számára biztosítjuk a módszertaniszabadságot, viszont elvárjuk a kölcsönös elfogadás elvének betartását, a példamutatást, az érzelmi kötödést a tanulókhoz és az iskolához.

Pedagógiánkban kiemelt szerepet játszik a felzárkóztatás és tehetséggondozás. 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés feladatait a következő területekre bontva adjuk meg, összhangban a pedagógiai program alapelveivel, cél- és feladatrendszerével, valamint a NAT-ban képviselt értékekkel és a helyi sajátosságokkal:
Az értelem művelése
Segítő életmódra nevelés
Egészséges és kultúrált életmódra nevelés Az egyes területekhez a következő konkrét feladatok elvégzését látjuk fontosnak:

a) Az értelem művelésénél fontos a megismerési vágy, a felfedezési vágy, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése. Ezzel egyidejűleg fejlesztenünk kell a tanulási képességeket is: a kognitív műveleteket, a megismerést, a gondolkodást, a kommunikációt, valamint a tapasztalati és értelmező tanulást, mindezt a következetes kompetencia alapú oktatáson keresztül. b) A segítő életmódra nevelés a keresztyén értékrend megismerését, ennek elfogadását, e szerinti viselkedés kialakítását, valamint a viselkedéshez szükséges képességek kiépülését jelenti. Az igazon, a jón, a szépen, nyugszik, példát maga Jézus adott: "Példát adtam nektek: amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek."/Jn. 13, 15/ Jézus példájának megismerése és elfogadása fokozatosan történik. Először a gyerekeknek el kell sajátítaniuk a keresztyén viselkedés alapvető szabályait, meg kell érteniük a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. Olyan iskolai életrendet kell kialakítanunk, amely a hétköznapi életben elősegíti, hogy a tanuló megtapasztalhassa a kölcsönös megértés, együttérzés, segítőkészség előnyeit, hiányuk következményeit. A közvetlen megtapasztalás mellett nagy szerepük 7

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja van a közvetett hatásoknak élményeknek is (élő és történelmi személyek; a szentírás alakjai, példázatai, eseményei; irodalmi hősök, csoportok) Ahhoz, hogy a jézusi ember szokásait ki tudjuk alakítani, szükséges olyan légkörnek a megteremtése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Fontos az élményszerű, pozitív minták felkínálása személyes példamutatással, irodalmi, bibliai, történelmi szereplők tetteinek, magatartásainak átélési lehetőségével; a negatív, antiszociális minták hatásának a csökkentése. Meghatározó a pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben úgy a tanulók, mint a pedagógusok biztonságban és jól érzik magukat. A segítőképesség fejlesztéséhez az iskolának fel kell kínálni a segítés sokféle lehetőségét és módját Az együttműködési képesség fejlesztéséhez a pedagógusnak rendszeresen kell élnie a segítő együttműködés formáival, (együtt cselekvés, közös kirándulás, közös feladatmegoldás). Az iskolának úgy kell szerveznie a tevékenységeit, hogy az osztályok legalább havonta egyszer részt vehessenek olyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg. Az iskola olyan nevelést-oktatást kíván megvalósítani, amelynek középpontjában a tanuló áll. Személyiségfejlesztés csak a személyiség megismerésével, sajátosságok, képességek, készségek figyelembevételével valósítható meg. A tanuló alanya és egyben tárgya is a nevelésnek, fel kell készíteni tanulóinkat arra, hogy önmagukat is megismerjék. Képessé váljanak önmaguk alakítására

Céljaink:
Ismernünk kell, hogy tanulóink változó életkora során milyen szükségletei vannak ahhoz, hogy egészségesen és harmonikusan fejlődjenek.
A nevelés során nemcsak az értelmi intelligencia fejlesztését tartjuk szem előtt, hanem az érzelmi intelligencia fejlesztését is, amelynek fontos eszköze a biztonságot, önbizalmat adó otthonos légkör és a művészetek hangsúlyozása ez iskola életében.
Fontos célunk, hogy tanulóink önálló, autonóm személyiségű, teljes értékű, komplex műveltségű emberekké váljanak.
Célunk olyan élethelyzetek, problémahelyzetek teremtése, amelyben tanulóink megtalálják a nekik leginkább megfelelő alternatívákat a pedagógus segítségével, amely sikerélményhez juttatja.
Biztosítani kívánjuk, hogy tanulóink boldog, kiegyensúlyozott életet élhessenek és sikereket érjenek el. Tevékenységeik örömforrást jelentsenek számukra.
A pártfogói felügyelet alá helyezett tanulóknál törekednünk kell a mentális és pszichés állapotok rendezésére, a krízisállapotok, traumák feldolgozására, énfunkciók erősítésére, erkölcsi-akarati tulajdonságok fejlesztése.

1. Értelmi fejlesztés
Tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása.
Kognitív képességek illetve intellektuális készségek fejlesztése, logikus gondolkodásra nevelés a foglalkozásainkon.
Praktikus intelligencia fejlesztése minden évfolyamon, az iskolai élet teljes tevékenységi rendszerében.

2. Érzelmi élet fejlesztése:





A vizuális nevelés során az érzelmi intelligencia fejlesztése. Fontosnak tartjuk a tanulók érzelem világának fejlesztését, a tolerancia és empátia kialakítását. Az alkotó munka közbeni örömszerzés. Másság elfogadása.

3. Életvezetés alakítása terén:

8

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja
Sikerorientáltságra, pozitív gondolkodásra nevelés a motivációs készség fejlesztése és cselekedtetés útján.
Az akarat fejlesztése, problémamegoldás módszereinek elsajátítása.
Kezdeményezőkészség, önbizalom fejlesztése.

4. Viselkedés fejlesztése:
Kulturált véleménynyilvánítás formáinak elsajátítása.
Kulturált viselkedés, megjelenés igényének kialakítása.
Környezetünk megbecsülése, védelme.

5. Etikus viselkedés kialakítása:





Tanulói jogok és kötelességek. Megbízhatóságra, őszinteségre nevelés. Más népek, nemzetiségek megbecsülése. Nemzeti öntudatra nevelés.

2.3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és a külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő, hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, az egészséget védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék, vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészség alapfeltételei és forrásai: béke, lakás, oktatás, élelem, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség. Az egészségi állapot javítása megkívánja ezen alapvelő előfeltételek alkotta biztos alapot. 2.3.1. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatként definiálja az egészséges életmódra nevelést. Az egészségneveléssel tanulóink teljes személyiségére szeretnénk hatni, segíteni a megfelelőinformációk átadásával, a boldoguláshoz vezetőút irányadásával és a személyes példamutatással. Célok:
az ember és a természet szoros összetartozásának, egymásra utaltságának, az ember természetben betöltött helyének és szerepének felismertetése;
a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének előkészítése;
az egészséges életvitel és a helyes értékrend kialakításához szükséges ismeretek elsajátítása, megerősítése, bővítése; betegségek megelőzése, az egészségvédelem fontosságának tudatosítása;
az egészséges és változatos étrend megismertetése;
az egészséges, teljes hosszú élet igényének kialakítása;
a tanulók egészségesen eltölthetőéveinek növelése;
az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése;
káros szenvedélyek ellen hatékony propaganda folytatása;
a gyerekek felkészítése a családtervezés, háztartásvezetés, gyermekápolás, és a jövedelembeosztás feladataira;
a problémák felismerésére és megoldására való képesség kialakítása, fejlesztése;
az értelem fejlesztésén túl élménynyújtás, és az érzelmekre való hatás;
lelki egészségük megőrzése, kiegyensúlyozott személyiségmodell kialakítása;
helyes szexuális magatartás kialakítása;

9

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

















rendszeres mozgásigény felkeltése, mozgásműveltség fejlesztése; a testi munkához, terheléshez szoktatás; önellenőrzéssel összekapcsolt önálló, tudatos munkára nevelés; sikerélmények biztosítása; kiegyensúlyozott személyiségűfiatalok nevelése. a tanulási eredményesség javítása; az iskolai lemorzsolódás csökkenése; a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése; a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése; bűnmegelőzés; a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal; az önismeret és önbizalom javulása; az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása; érett, autonóm személyiség kialakulása; a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése; a társadalmi tőke növelése.

Feladatok:
minden tevékenységgel szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.
az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédőlehetőségek sokoldalú bemutatása.
egészségvédőmagatartás kialakítása gyakorlással, segítséggel, példamutatással.
helyes táplálkozási szokások elfogadtatása
az életkorral járó biológiai-és pszicho-higiénés, életmódi tennivalók megismertetése;
az életvitelhez szükséges képességek erősítése és fejlesztése,
ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai-, élettani-, pszichés összetevőit;
a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit;
legyen figyelemfelkeltő, tájékoztató, motiváló, aktivizáló szerepe az egészség-érték tudatosításában
tudatosítani kell a tanulókban, hogy a túl sok számítógép előtt töltött időmilyen hátrányokkal jár és azt, hogy milyen gyakorlatokkal javíthatnak egészségükön. 2.3.2. Az egészségnevelés célrendszere Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatásait, elkerülésük módját. Olyan értékrendet kell kialakítanunk, amellyel a diákjaink az őket érintő kérdésekben felelősen tudnak dönteni. Az egészség- és környezeti nevelésben átfogó megközelítésre van szükség, az iskolavezetés, a tantestület, a segítő szakmai szervezet, és a tanulók egyetértésével. Olyan egészség- és környezeti nevelési programot szeretnénk létrehozni, amely elősegíti, hogy az iskola a tanulás, a munka, az élet egészséges színtere legyen.

2.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az ember társas lény, közösségre van szüksége, az Istenhez is csak a közösségen keresztül jut el. Az iskolára - hiszen a gyerek ideje nagy részét ott tölti - óriási szerep hárul, amelyet nem lehetne elhibázni: közösségi embert formálni az egyénből és egyben olyan közösséget formálni a csoportból, amely a közösség erejét a keresztyén értékrend szerint, pozitív célok eléréséért, használja fel. Ahogy a személyiség fejlesztésnél a jézusi ember az eszményi, úgy a közösségformálásnál a jézusi közösség a cél. Alaptörvény: a szeretet - igazi értelmében véve. "Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt." /Jn. 13, 35/ A közösségfejlesztést nem lehet beszűkíteni egy tanórára. Fontos a tanórán kívüli foglalkozásokon (napközi, kirándulás, tábor, szakkörök,…) törekedni a közösség formálására. Aki ezt a folyamatot irányítja

10

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja az a pedagógus. Nem szabad elfelejtenie, hogy megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, példaként áll a diákok előtt; s csak akkor tud sikeresen közösséget formálni, ha ő is közösségi ember. Ezért fontos, hogy a tantestület is közösséggé váljon. A magyar közoktatás rendszerének szinte teljes egésze annak megfelelően alakította szerkezeti, működési kereteit, tartalmát, hogy a tanulók értelmi, érzelmi fejlesztését közösségeken belül kell végrehajtani. Az egyén tevékenysége, annak hasznossága csak a közösség által nyerhet visszacsatolást. Iskolánknak ki kell alakítani a megfelelő közösségi kereteket, ahol a tanulás, a munka, a társas kapcsolatok hatékonysága a legoptimálisabban érvényesül. Intézményünkben a csoportok létszáma 14–30 fő.

Céljaink:
közösségi kapcsolatok alakítása, erősítése,
a közösség nevelőerejének kialakítása az egyéni fejlődés érdekében,
közösségi érzés, együttműködés fejlesztése. A közös munka, a közös beszélgetések, találkozások más általános iskola tanulóival, kiállítások, színházlátogatások, versenyeken való részvétel az egyéni örömök mellett lehetővé teszik a közösen megélhető örömöket is. Ha tanulóink képesek önmagukat megismerni, akkor képesek lesznek másokat is megismerni, megérteni. Szeretnénk, ha intézményünk sajátos szereplői, a változatos és többféle tanulócsoportok ne különüljenek el egymástól, megismerjék egymás munkáit, produkcióit és a különböző életkorú tanulók belső szabályokkal rendelkező, önműködő közösséget alkotnának.

2.5. Akulcskompetenciák 2.5.1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók a nyelvhasználaton keresztül mások valóságértelmezését megismerni és a sajátjával összevetni, összehangolni, vagy ütköztetni. Képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit gazdagítani, illetve új ismereteket, tudást létrehozni. Képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá információkat keresni, gyűjteni, feldolgozni és közvetíteni. Tud segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően, etikusan és meggyőzően kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és önkritikus magatartást, a törekvést az építő jellegű párbeszédre, az igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását. Ehhez ismerni kell az anyanyelv és a nemzeti kultúra, a nyelv és a valóság, a kommunikáció és a társas világ közötti összetett kapcsolatot, a nyelv változó-változtató természetét, másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. 2.5.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás

11

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotásiismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. 2.5.3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározóbázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható. 2.5.4. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban al-

12

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja kalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot. 2.5.5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét. Az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy változatos helyzetekben, szóban és írásban képes másokkal érintkezni, kommunikációját figyelemmel tudja kísérni, és a helyzetnek megfelelően tudja alakítani. Képes nyelvileg megalkotni és kifejezni saját valóságát és valóságértelmezését együttműködés az interneten keresztül. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. 2.5.6. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben.

13

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt. Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján). A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is. E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság. 2.5.7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érintő magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a veze-

14

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja tés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és -vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. 2.5.8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is. Olyan képességek és készségek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása. A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az azt támogató készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban. 2.5.9. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie saját képességeiről, a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. A pozitív attitűd tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza.

15

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 2.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. • a tanítási órákra való felkészülés, • a tanulók dolgozatainak javítása, • a tanulók munkájának rendszeres értékelése, • a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, • javító és osztályozó vizsgák lebonyolítása, • kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, • a tanulmányi versenyek lebonyolítása, • tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, • felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, • iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, • osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, • szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, • részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, • részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, • a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, • tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, • iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, • részvétel a munkaközösségi értekezleteken, • tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, • iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, • osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az intézményvezető bízza meg minden tanév augusztusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre • Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. • Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. • Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. • Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. • Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. • Szülői értekezletet tart. • Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. • Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. • Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. • Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. • Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. • Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

16

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 2.7. Akiemeltfigyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ANemzetialaptantervkiemeltfejlesztésifeladataiakulcskompetenciákraépülnek.Összekötikaműveltségt erületekbevezetőitésfejlesztésifeladatait. 2.7.1. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 2.7.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. 2.7.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. 2.7.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

17

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 2.7.5. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. 2.7.6. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. 2.7.7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 2.7.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 2.7.9. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. 2.7.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folya-

18

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja matokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. 2.7.11. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 2.7.12. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. 2.7.13. Tehetséggondozás,szociálishátrányokcsökkentése

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:





különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, Tehetséggondozás: Hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerek, fiatal is rendelkezhet valamelyik tantárgyban tehetséggel, kiemelkedő képességekkel. A tehetségkutatás tantestületünk minden tagjának feladata. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanuló, a sajátos nevelési igényű (viselkedészavar, figyelemzavar, dislexia, disgráfia, stb) gyermek személyiségfejlődésében pozitív változások játszódnak le, mikor számára fontos, izgalmas tevékenységgel elfoglaljuk. Egyik fő feladatunk, hogy a tehetséget észrevegyük, (amit már sokkal korábban kellett volna az oktatás valamelyik szintjén) motiváljuk, sikerélményt biztosítsunk, szereplési lehetőséget adjunk, átsegítsük a magánéleti és iskolai holtpontokon. A képesség fejlesztésének, a tehetség kibontakoztatásának helyszínei: a tanórák, foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások és az iskolán kívüli tevékenységek. Tanórai foglalkozásokon:
Tevékenységbe ágyazott ismeretátadás: Biztosítjuk tanulóinknak a produktív tanulást, lehetővé teszszük számukra a feladat- és problémamegoldást, kreativitásuk fejlesztését.

19

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja
Differenciálás: A differenciálás lehetővé teszi, hogy a pedagógusok a tanulók közötti egyéni különbségek figyelembevételével határozzák meg a munkavégzés tempóját és módszereit.
Önművelésre nevelés: Minden elméleti és gyakorlati órán módot kell találni arra, hogy a tehetséges gyerekek, fiatalok kapjanak értelmi szintjüknek és érdeklődésüknek megfelelő ismeretszerzésre lehetőséget. Biztosítjuk tanulóink számára a könyvtárszoba és az internet használatát. Tanóránkívülifoglalkozásokon:
A tanórán kívüli képességfejlesztést olyan tanulásirányításnak tekintjük, ahol a következőket tartjuk fontosnak. Az önkéntességre, öntevékenységre épülő munka végzését, a választott tevékenységek értékorientált lehetőségének biztosítását vállalja iskolánk.
Bemutatókra, ünnepi műsorokra való felkészülés.
Nyári vizitábor
Egyéni és kiscsoportos foglalkozások.
Versenyekre való felkészítés.7 2.7.14. A szociálishátrányokenyhítésétésafelzárkóztatástsegítőtevékenységeink Intézményünk egyik feladata a tehetséggondozás mellett, hogy a felzárkóztató szakiskolai oktatás pedagógiai eszközrendszerének felhasználásával elősegítsük tanulóink társadalmi reintegrációját, szocializációját. Tanulóinknál a nevelő-oktató munka során feltétlenül számítanunk kell az érzelmi élet labilitásával, az emocionális funkciók sérülésével és az akarati tényezők hibás funkcionálásával. Munkánk alapja a kölcsönös bizalom légköre. Hisszük, hogy fiataljaink nem születtek bűnözőknek. Fontos, hogy foglalkozásainkon érezzék, hogy problémáikat emberségesen próbáljuk megoldani, és fokozatosan megteremtődik az egyén és a közösség összhangja, a humanitás, a tolerancia, a szolidaritás. Ezen a speciális területen nélkülözhetetlen a pedagógus, a pártfogó, a nevelő, a pszichológus közös munkája. 2.7.15. A tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal összefüggő pedagógiai tevékenység A fejlesztő munka eltér a „hagyományos" pedagógiai tevékenységtől. A fejlesztés nem felzárkóztatás, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a tanulók iskolai teljesítményét javítják. Tanulóink életkora széles határok között mozog, a 16 évestől az öregkor határáig.
Tanulóink egyrésze nappali tagozatról érkezik, az iskolaváltoztatás okai legtöbbször a beilleszkedési és magatarási zavarok.
Az életkor haladtával a felnőtt korú gimnáziumi tanulóknál nehézzé válnak a gondolkodási műveletek, beszűkülnek a finommozgások.
A tanulási zavarok (olvasás-, írászavar, - számolási zavar) szinte minden életkorban megjelennek, ezért diagnosztizálásuk és terápiájuk fontos a felnőtt korban is.
A felnőtt korú tanulóink közül - főként a büntetés-végrehajtási intézetekben - sokan az egykori kisegítő iskola tanulói voltak. Ők elsősorban roma származásuak, és a szociokulturális hátrány miatt kerültek a kisegítő iskolába. Többen gimnáziumi tanulmányokat folytatnak és tanulmányaikhoz másfajta segítséget igényelnek, mint hasonló társaik. Beilleszkedési és magatartási zavarok okai A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a személyiség problémája, amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezők ötvöződnek. A zavar létrejötte egy folyamat eredménye, melynek kezdete többnyire az első óvodás-iskolás években és a családi háttérben keresendő. A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három csoportba soroljuk: Pszichés zavarok állnak a probléma hátterében (önértékelési zavar, gyenge fékrendszer, konfliktuskezelési deficit, sérülékeny kudarctűrő képesség, tolerancia hiány, szabálytartás hiánya), illetve különböző kompenzációs mechanizmusok, mint projekció, elfojtás, agresszivitás, stb.

20

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Tanulási nehézségek váltják ki a problémát (percepció-dyslexia, dysgrafia, figyelem-hiperaktivitás, kommunikáció-autisztikus jelek, a szenzomotoros mozgás fejletlensége, csak szekunder jellegű memória). Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát (túlzott engedékenység, szeretet- és figyelemhiány, túlzott elvárások stb.) A további célok csak az okok (részleges) elhárításával érhetők el, ennek megfelelően a fenti csoportok mindegyike számára más-más feladatok adódnak. Fő célunk minden tanuló számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi–lelki és szociális kibontakozást, hogy belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen. Célkitűzések I. Pszichés zavarok esetén: az adott diszfunkció csökkentése, esetleg megszüntetése a korábbi fejlődési szakaszban gyökerező hiányosságok és torzulások feltárása, rendezése, újratanulása. Érzelmi életük egyensúlyban tartása, sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozásának segítése.

Feladatok Az okok (diszfunkció) felkutatása különböző diagnosztikai módszerekkel (pszichológus). A diszfunkció kezelése megfelelő terápiákkal: - személyiségfejlesztés egyéni és csoportos tanácsadás,relaxáció kognitív terápiák (Coping Cat) elsődleges és másodlagos kontroll erősítése program (PASKET) A kompenzáló magatartásfor- kommunikáció mák elhagyása. szerepjátékok szerepáttétel szituációs játékok Beszédfejlesztés (logopédus): II. Tanulási zavar esetén: A tanulási nehézség csökkentése - arány- és hangsúlyeltolódás alvagy megszüntetése kalmazása, (ez feltételezi az ezt kiváltó ok - a környezet pontos észlelésén megszüntetését). és tapasztalásán alapuló fejlesztés. A tanulási zavart kiváltó okok felderítése és kiküszöbölése a fejlesztő pedagógusok által. Képesség és készségszint felmérés. Fejlesztő, felzárkóztató programok kidolgozása személyre szabottan, részleges kiemeléssel, arány és hangsúlyeltolódással. A támasztott követelmények pontos, objektív meghatározása az egyén lehetőségeihez mérten. A teljesítményorientáltság csökkentése. Oldott, bensőséges, szeretetteljes légkör megteremtése. Valamennyi apró, pozitív irányba történő változás megerősítése. A negatív kompenzáló magatartás ignorálása, más kompenzálási lehetőségek feltárása, az okok

21

Kritériumok Életkorának megfelelően a gyermek is értse meg a problémát. Érezze szükségét és fogadja el a segítségnyújtást. Kooperáljon (tanácsadó- kliens kapcsolatban). Csökkenjenek a szorongások. A megküzdő mechanizmusok erősödjenek. Érzelmi reakcióik a helyzethez adekvátak legyenek. Kompenzáló mechanizmusaik száma és intenzitása csökkenjen.

A fejlesztő és fejlesztett összmunkája eredményeként fejlődés, változás mutatkozzék. (A fejlődés mértéke és ritmusa problémánként és tanulóként változó.) Legyen látható eredménye a fejlesztésnek az adott tanuló korábbi szintjéhez képest.

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Célkitűzések

Feladatok megszüntetése. Törekvés a szülőkkel való együttműködésre. III. Szocializációs zavar esetén: Fontos, az életkori sajátosságok mivel a problémák a gyermek ismeretében, az iskolás gyerrendszerint a korai szocializáció mektől elvárható viselkedésforrendellenes tanulási folyamatá- mák, és a még nem követelhető ból, illetve a családi diszfunkci- kontroll szétválasztása. ókból, vagy a szűkebb környeze- Pontos meghatározása annak, téből erednek, ezért a problémá- amit elvárunk a gyermektől és ennek a gyermek számára jól ból adódó zavarokat csupán csökkenteni tudjuk, de megszün- érthető (életkorának megfelelő) tetni nem. közlése. Célunk tehát a kompenzálás és a Feladatunk a pozitív modellnyújkooperáló szülők segítése a ne- tás, a pozitív megerősítés és a velési kérdésekben. minősítés. A gyermekben rejlő pozitív értékeknek kiaknázása. Szeretetteljes, meghitt légkör megteremtése.

Kritériumok

Tudja, hogy mit várnak el tőle. Döntéshelyzetben tudjon jó és rossz, helyes és helytelen között választani. Legyen képes elfogadni és követni a pozitív modellt. Érezze tanárai, nevelői jó szándékát.

2.7.16. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Az iskolába járó tanulók jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, fogadónapok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan oldjuk meg.

Felzárkóztatásra szorul a tanuló, ha









szórt figyelmű; nehezen tud koncentrálni; gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat; túlmozgásos vagy túlzottan lassú; kézügyessége fejletlen; lassan vált át egyik feladatról a másikra; olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak; valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt. 2.7.17. A felzárkóztatás célja








A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése. Készségek, képességek fejlesztése. A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése.
Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása.
Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében. Tevékenység

Módszer

Felelős

22

Határidő

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja - képességek felmérése iskolába 1. A tanulási lépéskor – prevenció; pl. kudarcnak kitett tanulók fel- Prefer, Sindelar, ABC teszt ismerése - képességek felmérése az iskoláztatás folyamán; pl. induktív gondolkodás mérése megfigyelés

dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése) beszélgetés (gyerekkel, szülővel)

2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (az iskolán belül)

a tanulók tanulási szokásainak felmérése (kérdőív) egyéni fejlesztés (fejlesztési terv alapján) differenciált tanóravezetés korrepetálás napközi, tanulószoba

pedagógus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, szakértői bizottságban fejlesztő pedagógus, pszichológus

tanév eleje

tanító, szaktanár, osztályfőnök, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus tanító, szaktanár, osztályfőnök, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus tanító, szaktanár, osztályfőnök tanító, szaktanár, osztályfőnök pedagógus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus minden pedagógus érintett pedagógus napközis nevelő, tanulószoba-vezető tanító

folyamatosan

tanév eleje, illetve közben folyamatos első félév folyamatos

folyamatos folyamatos folyamatos

előkészítő évfolyam (az első osztály sikertelen elvégzése esetén az első osztály megismétlése a szülő kérésére) mentesítés bizonyos tárgyak értékelése igazgató, tanító, szaktaalól nár, szakértői bizottság szakemberei, szakértői bizottságok szakemberei

tanév vége

kis létszámú osztályok

tanév eleje, ill. folyamatos tanév eleje, illetve folyamatos folyamatos

iskolavezetés, tanító, fejlesztő pedagógus tanulásmódszertan, tanulás tanítása osztályfőnök vagy a kurzust oktató pedagógus tréning (tanulástechnika, koncent- fejlesztő pedagógus, ráció stb.), relaxáció gyógypedagógus, pedagógus a tanulási zavarokkal küzdő tanu- tanító, szaktanár, osz3. A tanulási kudarcnak ki- lók speciális szakemberekhez tör- tályfőnök, fejlesztő peténő irányítása (szakértői bizottsá- dagógus, gyermekvétett tanulók gok, orvosi intézmények) delmi felelős fejlesztése (iskolán kívül)

tanév eleje, illetve folyamatos

folyamatos

Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanulási zavar vagy a tanulási nehézség magatartászavarral és a szociális hátránnyal gyakran együtt jelentkezik, egymással szoros kölcsönhatásban van. A tanulási nehézség vagy a tanulási zavar oka lehet születési, fejlődési rendellenesség illetve fogyatékosság vagy kisgyermekkori betegség. Az iskolai tanulási kudarcok hatására a tanulókban olyan pszichés tünetek alakulnak ki, (érzelmi labilitás, szorongás, önbizalom hiánya, hiperaktivitás stb.) amelyek kedvezőtlen magatartási megnyilvánulásokat eredményeznek.

23

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Ehhez társulnak olyan szociális kapcsolati zavarok, mint például a nem megfelelő anya- gyermek kapcsolat, az ingerszegény környezet, az elhanyagolt családi háttér stb. Tapasztalataink alapján a tanulók a normál iskolai körülmények között, nagyobb létszámú osztályban, a megszokott módszerekkel nem képesek a tanulásban előrehaladni, fejlődni. Az egyes képességek terén jelentkező elmaradás, lassúbb fejlődés rendszerint más pszichikus folyamatokkal is kapcsolatos. Például a felidézés nehézségei többnyire az észlelés és a megfigyelés folyamatainak elégtelenségeivel is összefüggenek, ezért elképzelhetetlen egy- egy képesség elszigetelt fejlesztése. Mindig a különböző intellektuális és érzelmi tényező együttes feltárására és fejlesztésére törekszünk. Az érdeklődés a megismerő tevékenység belső motívuma. A képesség fejlődésének a belső aktivitás a legfontosabb indítéka, amely a tanulást, a valóság megismerését örömteli, szívesen vállalt tevékenységgé teszi. Lényeges, hogy a gyermeknek sikerélményt nyújtson a feladatok megoldása, hiszen ez növeli az érdeklődését, fokozza az erőfeszítést. Az egyéni fejlődés szempontjából döntő fontosságú a szocializációs képességek, a társas kapcsolatok kialakítása. A tanulási zavar vagy nehézség társas beilleszkedési zavarral is párosulhat. Jobb intellektuális teljesítmény erősebb szociális kontaktussal járhat együtt. Az értékelő-minősítő viszonyt fel kell váltani a megértő-okkereső beállítottságnak. A tünetek megváltoztatására, illetve kiküszöbölésére irányuló alkalmi, gyors beavatkozások nem oldják meg a személyiségzavart, nem eredményeznek hosszabb távon is ható belső pszichikus változást a gyermeknél. A zavar igazi korrekciójáról csak akkor beszélhetünk, ha az okok ismeretében a tanuló mindennapi életfeltételei, tevékenysége folyamatában törekszünk a pszichikus folyamatok befolyásolására. Fontos tényező tehát a tevékenységek feltérképezése, megfelelő környezet biztosítása, a megfelelő eszközök használata. A tanulási kudarc komplex jelenség, ezért a leküzdésére irányuló tevékenységnek is sokoldalúnak kell lennie. A fejlesztő osztályok tanulóiban - még a felsőbb évfolyamokon is - nagyon erős az osztályfőnökükhöz és a többi tanárhoz való személyes kötődés. Igénylik a mindennapi együttlétet, a gondok rendszeres megbeszélését. Az így kialakított oldott légkör feltétele a sikeres munkavégzésnek. Gyakran az otthoni környezet nevelési hiányosságait is az iskolában kell pótolni. A szülők nagy része nem motivált arra, hogy gyermekét a tanulásban segítse, de még arra sem, hogy teljesítményét értékelje. Ezért kiemelt helyen kell foglalkozni a helyes tanulási szokások és képességek kialakításával, a helyes önértékeléssel. 2.7.18. Alkalmazott pedagógiai módszereink, elveink a fejlesztőtevékenységben
A tananyagot a minimumra csökkentettük, és főként az elsajátítás módjában, tempójában igyekszünk a tanulók egyéniségéhez alkalmazkodni.
A fejlesztő pedagógusok meghatározott órarend szerint emelik ki a tanulókat az órákról, szabadidős tevékenységekről, és a fejlesztő foglalkozások keretében változatos módszerekkel fejlesztik a tanulók személyiségét és tárgyi tudását.
A nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztését minden tanár feladatának tekinti. Fokozottan figyelünk arra, hogy a diák – a családi kommunikációs kapcsolat hiányából adódóan is – vagy egyáltalán nem érti a tankönyv szövegét, vagy egyszerre csak egy utasítás végrehajtására képes.
Új tantárgy belépésekor megismertetjük tanulóinkkal a munkaeszközöket, szakkifejezéseket. A szaknyelv gyakorlása, tanulása beépül a mindennapi munkába.
Az elméleti anyag súlypontozásával, gyakorlásával juttatjuk el a tanulókat az ismeretek alkalmazásszintű elsajátítására. Ehhez nélkülözhetetlen a vázlatkészítés, és annak megtanulása.
Az átlagosnál több időt fordítunk a gyakorlásra, ismétlésre.
Az olvasási nehézségek miatt a gyerekek nagy része auditív módon képes csak az ismeretek befogadására, ezért a szemléltető eszközök használatát a vizuális képességek szempontjából is fontosnak tartjuk.
Az írási, olvasási és számolási nehézségekkel küzdő gyermekek tanításakor és teljesítményértékelésekor speciális pedagógiai módszereket alkalmazunk.
A videóra, hanglemezre, magnószalagra, vagy kazettára felvett anyagok a csökkent olvasási igényt is pótolják, kiegészítik a tanári közlést. Munkánkat megkönnyítették az írásvetítőkhöz készült fóliák, az előre elkészített feladatsorok, megoldási kulcsok.

24

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja
Jelentősen növelik munkánk hatékonyságát a játékok, amelyek egy része mozgásos tevékenység. Beépülnek az órai munkába, csökkentik a fáradság érzését, fejlesztik a tanulók mozgáskoordinációját, térérzékelését.
Az egyes osztályok közötti átjárhatóságot az azonos értékelési rendszer biztosítja. A felmérő feladatait az osztály szintjéhez alkalmazkodva állítjuk össze. Az értékelés azonban azonos norma szerint történik. Az értékelésbe beleszámítjuk a választható szorgalmi feladatokat, amelyek többnyire valamilyen alapkészség gyakorlását segítik. A tanulók aktivitása szintén beleszámít az értékelésbe. 2.7.19. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő további programelemek A tanulók túlnyomó többségének továbbtanulási esélye, műveltségük várható szintje az általános iskolából kilépve attól függ, hogy a tanuló milyen fejlettségi szinten kezdi meg tanulmányait az első évfolyamon, és a továbbiakban milyen képességekkel, készségekkel, jártasságokkal rendelkezik a tanuláshoz és egyéb ismeretszerzéshez. Ezt legoptimálisabban a kisiskolás korban lehet kialakítani (képességfejlesztés).

Kiemelt területek: 1. anyanyelvi (dyslexia, dysgrafia) 2. matematikai (dyscalculia) A tanulók képességeinek nehézségei összefügghetnek a különböző értelmi és személyiségi folyamatok problémáival is. Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

Dysgrafia, dyslexia esetén: Az írás, olvasás elsajátításának, tanulási zavarainak csökkentése, ha lehet megszüntetése. Az elmaradások mielőbbi felismerése, korrigálása. Súlyosabb esetekben speciális szakemberhez kell juttatni a gyerekeket (pszichológus, logopédus, szakorvos, a szakértői bizottság szakemberei stb.)

Diagnosztizálás, okok feltárása (logopédus, pszichológus). Dysgrafia, dyslexia korrekciója: A fejlesztő pedagógus terápiás foglalkozásai, mozgásfejlesztés – finommotoros, nagymozgások erősítése, írástechnikai gyakorlatok (betűelemek, rajzok stb.), betűkapcsolási gyakorlatok, térbeli tájékozódás, kommunikációs képesség fejlesztése, korrekciója. Logopédiai foglalkozások: artikulációs gyakorlatok, akusztikus gyakorlatok (utánzás, térbeli tájékozódás), összeolvasás, olvasástechnika fejlesztése, intonáció, képzeletfejlesztés, szövegértés fejlesztése.

A gyerekek legyenek tisztában problémáikkal. Fogadják el az erre irányuló javítást, segítséget Működjenek együtt mindenkori segítőjükkel, tanáraikkal, szakemberrel. Legyen az osztályközösség és a család megértő, elfogadó, segítő.

25

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

Dyscalculia esetén: A nehézségeket előidéző okok enyhítése, megszüntetése. A tünet intenzitásának csökkentése. A lemaradás korrigálása. Legyen képes a gyermek a matematikai gondolkodás elsajátítására korosztályának megfelelően.

Diagnosztizálás, a legrövidebb időn belül a korrekció megkezdése. Fejlesztő pedagógus, pszichológus: korrigáló korrepetálás egyéni foglalkozással (méret, mennyiség, számfogalom kialakítása), logikus gondolkodás fejlesztése (következtetések, ok–okozat stb.), a sikertelenség, a kudarcélmény minimálisra csökkentése, az értéshez szükséges szókincs biztosítása, megértés gyakoroltatása (elemzés, összehasonlítás), figyelem korrekciója (memóriafejlesztés), önkontroll fejlesztése, kialakítása (önértékelés).

A tanuló legyen partnere segítőinek. Gyakorlásaival önállóan is próbálkozzon problémája megoldásával. Legyen tisztában lehetőségeivel és képességeivel. Vállalja a „küzdést”.

2.7.20. Tehetséggondozás A tehetség- és a képességek kibontakoztatása szempontjából elsődleges, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljesebb fejlesztése. A magasabb szintű gondolkodási képességek erősítése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a probléma megoldási technikák megismertetése, igazi műveltségélményhez juttatás. Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni. A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció.

A tehetség kibontakoztatását serkenti:






a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság.

A tehetség kibontakoztatását gátolja:
a kreativitás lebecsülése,
a túlzott fegyelem,
a teljesítménykényszer. A tehetséggondozás az iskolai oktatás egyik lényegi kérdése. Erre kötelez minket a világban elszórtan élő magyar származású tudósok öröksége is. Legfontosabb feladatunk idejében felfedezni a gyermekek speciális képességeit, s készségeiket az adott iskolatípus adta maximális szintig fejleszteni. Ehhez pedagógusaink rendelkezzenek megfelelő pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel.

26

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 2.7.21. A tehetséggondozás szervezeti formái
A tanítási órán differenciált feladatok biztosítása. Csoportbontásnál fontos a viszonylagos homogenitás, hogy a tehetséges gyermekek a velük versenyképes kortárstanulókkal ismételten összemérhessék képességeiket, erejüket. Megvalósulhat a tantervdúsítás, tananyag gazdagítás. Egyes anyagrészekkel elmélyültebben foglalkozhatnak, gazdagíthatják a követelményrendszert, projektet készíthetnek, gyűjtő- és kutatómunkát végezhetnek.
Emelt óraszámú tantárgyak tanítása
Szakkörök, klubok
Második idegen nyelv
Pályázatok
Képzőművészeti kiállítások
Versenyekre felkészítés (iskolai, kerületi, budapesti, országos)
Vetélkedők
Középiskolai előkészítők
Szaktáborok, sporttáborok, vándortáborok, nyelvi táborok, erdei iskolák Célok Iskolánk célja a tehetséges tanulók korai felismerése, hogy minél hamarabb elkezdhessük fejlesztésüket.

Feladatok Látogatás az óvodában, illetve az óvónők látogatása az iskolában, az óvónők véleményének kikérése. Osztályfőnökök, szaktanárok megfigyelései, céltudatos adatgyűjtés. Iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése beszélgetés a szülőkkel, edzőkkel, tanárokkal. A szükséges szakmai támogatás biztosítása, melynek eszközei: Célunk a felismert tehetség fej• tanórai csoportbontás, diffelesztése, ösztönzése, kibontakoztarenciálás; tása az önmegvalósítás jegyében. • érdeklődés alapján szerveződő szakkörök, klubok; • tagozatos, speciális tantervű osztályok létrehozása; • tantervdúsítás; • tanulmányi versenyekre való felkészítés; • középiskolai előkészítő tanfolyamok; • táborok, erdei iskola.

Célunk az esélyegyenlőség biztosítása valamennyi tehetséges gyermek számára társadalmi hovatartozástól függetlenül.

Meg kell próbálnunk kompenzálni a családi és anyagi háttér hiányosságait. Pályázatok útján biztosítanunk kell a szükséges anyagi, tárgyi feltételeket azon tehetséges tanulók részére, akik rossz anyagi körülmények között élnek. Hozzáférhetővé kell tennünk számukra a különböző szak-

27

Kritériumok A partnerekkel való permanens kapcsolattartás.

A szakkörök és klubok sikeres működése. Tanulmányi versenyeken való sikeres részvétel. Sikeres felvételi vizsgák (továbbtanulás). Közösségi produkciókban való sikeres szereplés. Egyéni produktumok, publikációk, műalkotások létrehozása. Kiegyensúlyozott, elégedett, sikeres gyerekek Táborozási hozzájárulások elnyerése, a kerületi önkormányzati stb. pályázatok felhasználásával.

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Célok

Célunk, hogy a tanulók vállalják tehetségüket és használják fel az érvényesülésükhöz. Tudjuk, hogy a tehetséggondozás csak a család támogatása mellett lehetséges, ezért célunk a családdal való együttműködés.

Feladatok könyveket, folyóiratokat, feladatgyűjteményeket. Feladatunk a lehetséges helyes utak, lehetőségek minél tágabb körét bemutatni. A családnak tudtára kell adni a felismert tehetséget, a fejlesztés lehetőségét, formáját, helyét. Folyamatosan informálni kell az aktuális helyzetről, az elért (rész) eredményekről, sikerekről, kudarcokról.

Kritériumok

A tanulók találják meg a tehetség gyümölcsöztetésének módját. A család lehetőségeihez mérten támogassa mind anyagilag, mind erkölcsileg a gyermek fejlesztését.

2.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendja Az intézményi döntési folyamatban való részvételét, a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata részletesen tartalmazza. A diákönkormányzat döntési jogköre A diákönkormányzat döntési jogkörét csak a nevelőtestület véleményének kikérésével gyakorolhatja. A nevelőtestület véleményét - a döntést igénylő ügyben - a diákönkormányzat - i ülés előtt legalább 15 nappal ki kell kérni. A nevelőtestület véleményezési jogával a diákönkormányzat – i ülés megkezdéséig, illetve magán az ülésen élhet. (A nevelőtestület véleménye a diákönkormányzat döntésére nézve nem kötelező.) A diákönkormányzat joga, hogy döntsön: • saját működéséről, • a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, • hatáskörei gyakorlásáról, • egy tanítás nélküli munkanap programjáról, • a diákönkormányzat - i tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. A diákönkormányzat - a fentieken túl - dönthet: • munkatervének elfogadásáról, • tisztségviselőinek megválasztásáról, • külső segítők felkéréséről. A diákönkormányzat vélemény-nyilvánítási jogköre: A diákönkormányzat véleményezési joga azt jelenti, hogy azokban a kérdésekben, melyekben ilyen jogköre van, nem hozható döntés a véleményének kikérése előtt. A véleményezési jogkörben adott vélemény a döntéshozóra nézve nem kötelező, de jogsértést követ el akkor, ha a véleményeztetést elmulasztja. A diákönkormányzat vélemény-nyilvánítási jogköre kiterjed az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésre, így különösen a következőkre: A közoktatási Intézmény: • megszüntetésével, • átszervezésével, • feladatváltozásával, • nevének megállapításával, • költségvetésének meghatározásával és módosításával, • vezetőjének megbízásával és megbízatásának visszavonásával kapcsolatos - a végleges döntés meghozása előtti - döntések véleményezésére, a tanulók fegyelmi eljárása során hozott fegyelmi büntetésre, az intézmény munkatervéhez kapcsolódóan a tanulókat érintő programokra.

28

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: • az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, • az ifjúságpolitikai pénzeszközök felhasználásakor, • a házirend elfogadása előtt, • a tanulók többségét érintő kérdések meghozatalánál, • a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámoló elkészítéséhez, elfogadásához, • az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. A diákönkormányzat javaslattételi jogköre: A diákönkormányzat javaslattételi jogköre kiterjed azokra a területekre, melyekre vonatkozóan véleménynyilvánítási jogkörrel rendelkezik. A diákönkormányzat kezdeményezési jogköre A diákönkormányzat kezdeményezheti a nevelőtestületi értekezlet összehívását.

2.9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 2.9.1. Külsőkapcsolattartásformái: A DRK Mezőföld Gimnázium kiegyensúlyozott, egymás munkáját megbecsülő és tiszteletben tartó kapcsolatokat szeretne kialakítani az Adonyi Kistérségben, Dunaújvárosban és vonzáskörzetében, valamint a telephelyek szerinti megyékben működő iskolarendszerű vagy azon kívüli felnőttoktatást folytató iskolákkal. Kapcsolatrendszerünket meghatározza, hogy intézményünk a nem tanköteles állampolgároké, akik számára fontos igényként merül föl az érettségi bizonyítvány megszerzése, Rendszeres kapcsolatot alakítottunk és alakítunk ki a következő szervezetekkel, intézményekkel:













Adony Város Polgármesteri Hivatala Szent István Általános Iskola, Adony Dunaföldvár Város Önkormányzata és oktatási, kulturális intézményei, Dunaújváros alap- és középfokú oktatási intézményei Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Pilis Város Önkormányzata és oktatási, kulturális intézményei Sárbogárd Város Önkormányzata és oktatási, kulturális intézményei Harta Község Önkormányzata és oktatási, kulturális intézményei Győr-Moson-Sopron Megye területén elhelyezkedő tagintézmények Rácalmás Város Önkormányzata és oktatási intézményei Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata és oktatási, kulturális intézményei Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet. 2.9.2. Szülőkéspedagógusokegyüttműködése:


Folyamatos munkakapcsolatot alakítunk ki a pedagógusok és a szülők, nevelőotthoni nevelőszülők között.
Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket, gondviselőket a fiatalok iskolai munkájáról, magatartásáról, szorgalmáról.
Értesítjük a szülőket, gondviselőket, pártfogókat az iskolai programokról (kiállítások, bemutató színi és bábszínházi előadások). Aszülőiértekezletek: A tanév során a nappali munkarendű osztályokban legalább két szülői értekezletet tartunk, szeptember és február hónapokban. Amennyiben az intézmény igazgatója, valamelyik osztályfőnök szükségesnek látja, rendkívüli szülői értekezletet összehívását kezdeményezzük. Pedagógusokfogadóórái:

29

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Az intézmény valamennyi pedagógus munkakörben dolgozója havi egy alkalommal, tanóráin túl, fogadóórát tart. A fogadóórák időpontját az osztályfőnök minden tanév elején beíratja a tanulók tájékoztató füzetébe. A pedagógusnak a megjelölt időpontban a tanári szobában kell tartózkodnia. 2.9.3. Tanulóink
kapjanak az iskolától értékálló tudást az anyanyelv, az idegen nyelv, a művészet, a sport és az informatika területén;
ismerjék meg és érvényesítsék jogaikat: vegyenek részt az iskola színes, sokoldalú életében
értékeljék saját és mások tudását, a tanulásnak legyen tekintélye;
fejlődjön önismeretük;
saját képességeiknek megfelelő maximális tudást (jártasság, készség) szerezzenek,
olyan humán értékeket sajátítsanak el, mint becsület, tisztesség, egymás tisztelete, hazaszeretet, magyarságtudat;
kapjanak személyiségfejlődésüknek és képességeiknek megfelelő egyéni bánásmódot. Célkitűzések Feladatok Kritériumok Alakuljanak ki a személyiség Az osztályközösség az iskola A tanulók tudjanak: - együttműködni társaikkal, olyan értékes tulajdonságai, mint legkisebb működő egysége, amelynek alapértékei: - mások szempontjait is figyea szervezőkészség, aktivitás, önállóság, kitartás, érdeklődés, lembe véve cselekedni, - tanulói joggyakorlás, kollektivitás. - felmerülő akadályok esetén - célok demokratikus dönteni az életkoruknak meghatározása, megfelelő szinten, - közösségen belüli vita, tetteikért felelősséget vállalkritika, ni. - választott tisztségviselők tevékenysége, Az osztályközösség választja meg az osztály tisztségviselőit. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Feladata sokrétű. Az ezzel kapcsolatos legfőbb elvárások: - szabad véleménynyilvánítás lehetőségének és a demokratikus döntés létrejöttének biztosítása. - irányítsa úgy a tanulókat, hogy minél többen jussanak érdemi munkával járó megbízáshoz A tanulók megismerhessék és Diákönkormányzat (DÖK) mű- A tanulók: gyakorolhassák a demokrácia ködtetése: - tudják érdekeiket felmérni, megfogalmazni, képviselni, elemeit, jogaikat és kötelessége- - Az iskolai diákmozgalmat - tudjanak érvelni, vitázni máiket. a DÖK-segítő sok nézeteinek tiszteletben pedagógusok tartásával, támogatják és fogják legyenek képesek komproössze. misszumra jutni, - A DÖK-nek legyen a az elfogadott döntéseket tanulók által elfogadott hajtsák végre, tartsák be, szervezeti és működési tudjanak és merjenek véleszabályzata. ményt mondani. - Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi

30

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Célkitűzések

Gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez.

Feladatok kérdésre kiterjed. - Véleményt nyilváníthat: *a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor, *a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, *a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, *a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor, * más jogszabályban meghatározott kérdésekben. - A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákönkormányzat képviseli. - A DÖK képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, a Szülői Szervezet értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjánál. - A diákönkormányzat a tanulókat faliújságon, iskolarádión keresztül, valamint az iskolagyűlésen tájékoztatja. Az Iskolagyűlés a legmagasabb fórum, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az iskolagyűlésen a DÖK és az iskolavezetés beszámolhat az előző iskolagyűlés óta eltelt időszak: - munkájáról, és minősítheti azt, - a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, - tanulmányi versenyekről, - ügyeletesi munkáról. Az iskolagyűlésen: - bárki felszólalhat, közérdekű észrevételt, javaslatot tehet, kérdezhet,

31

Kritériumok

Az alá- és fölérendeltségi viszony tanítsa meg a tanulókat a vezetésre és az alkalmazkodásra egyaránt.

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Célkitűzések

Feladatok Kritériumok - döntést csak a megtárgyalt ügyekben születhet. A tanuló egyéni (akár magán- Az osztályfőnök, vagy bár- A tanuló teljes biztonsággal és jellegű) problémáival keresse melyik pedagógus keressen bizalommal fordulhasson segítmeg tanárát. megoldást a felmerülő prob- ségért a pedagógushoz. lémára. - Szükség esetén álljon rendelkezésre a pszichológus is. - Kívánság-láda. 2.9.4. Belsőkapcsolattartásformái: Az intézmény pedagógiai tevékenységének hatékonysága elsősorban azon múlik, hogy milyen mértékben tudja kialakítani azt a nevelő közösséget, amely a pedagógustestület és a tanulók közösségének szerves egysége. A nevelő közösség kialakítása céltudatos folyamat, függ a helyi viszonyoktól, adottságainktól, felkészültségünktől, tanulóink neveltségi szintjétől, hagyományainktól. Ebben a folyamatban az első legfontosabb lépés tantestületünk szemléleti egységének és az ezen alapuló követelményrendszerének, gyakorlati nevelőmunkájának kialakítása. Az előbb leírtak kialakításában jelentős szerepük van - kellő számú pedagógus esetén - a különböző tanári munkaközösségeknek. A munkaközösségek több funkciót látnak el. Egyrészt továbbképzési kollektívák, a dokumentumok, tanulmányok feldolgozói, művészi alkotások készítői, másrészt a mindennapos gyakorlat elemzői, a tennivalók meghatározásában javaslattevő egységek. A munkaközösségek feladata a követelmények egységes értelmezése, az értékelés szempontjainak kialakítása, az egymást támogató, segítő tájékoztatás a hatékonyabb módszerek kialakításában és alkalmazásában. A szakmai munkaközösségeknek arra kell törekedniük, hogy az általuk kialakított szemlélet és gyakorlat érvényesüljön minden pedagógiai tevékenységben. Az intézmény tanévenként MUNKATERVET készít. Itt kerül rögzítésre a belső kapcsolatrendszerek tematikája is. Nevelési értekezletek évente két alkalommal zajlanak, melyeket a tanévnyitó és tanévzáró értekezlet egészít ki. Rendkívüli nevelési értekezletet az igazgató hívhat össze. A munkaközösségi tanácskozások időpontját és tematikáját a munkaközösség-vezetők munkatervei tartalmazzák. Az igazgató ellenőrzési terv alapján végzik a pedagógusok szakmai, pedagógiai értékelését.

2.10.

A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai

A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzatának hatálya kiterjed az intézmény valamennyi diákjára, a nevelőtestület tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1. A tanulmányok alatti a javítóvizsga (pótvizsga), különbözeti vizsga, osztályozó vizsga és belső vizsga általános elveit, részletes szabályait foglalja magába. 2. Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki év végén elégtelen osztályzatot kapott legfeljebb három tantárgyból. 3. Különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki másik iskolából érkezik középiskolánkba és az általa eddig tanultak és az általunk eddig tanítottak között különbség van tartalmi vagy tantárgyi területen. 4. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak akkor, ha: a. felmentették a tanórai foglakozásokon való részvétel alól, az iskolával magántanulói jogviszonyt létesített, b. engedélyezték számára, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c. egy tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni és a tantárgy tanulmányi ideje az érettségiig nem fejeződött be (pl. idegen nyelv)

32

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja d.

A tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát év végén nem osztályozható egyetlen tantárgyból sem, kivéve: ha a nevelőtestület engedélyezi számára, hogy osztályozó vizsgát tegyen. e. A tanuló igazolt és igazolatlan hiányzása együttesen egy tantárgyból meghaladja a megtartott órák 30%-át az adott tantárgyból nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A b.) és c.) pontok esetén az osztályozó vizsgára jelentkezést kell benyújtani az intézmény vezetőjéhez. A kérelem beadásának határideje folyamatos. A kérelemben tartalma: • kérelmező neve, évfolyama, • tantárgy neve • szaktanár neve. A tanulmányi idő rövidítésére (két évfolyam anyagának teljesítése egy év alatt) valamennyi tantárgyból a törvény szerint lehetőség van. Erre engedélyt a tanuló és gondviselője közös kérésére az intézményvezető adhat, figyelembe véve az illetékes szaktanár véleményét. Az intézményvezető az engedély megadásával egyidejűleg előírja a szükséges osztályozó vizsga részeit és időpontját.

5. Belső vizsgák a. A különbözeti vizsgára tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Szükség szerint, tanulói átvétel miatt ettől el lehet térni. b. Osztályozó vizsgát szervez az iskola minden tanév szeptember-október és május - június hónapjában, szükség esetén más időpontban is. Az osztályozó vizsgára jelentkezést az intézményvezető helyettesnek kell benyújtani. Az osztályozó vizsga követelményeit házirendünk melléklete tartalmazza. c. A különbözeti és osztályozó vizsga javítóvizsgáját a vizsgát követő egy hónapon belül meg kell szervezni. A javítandó vizsga és a javítóvizsga között legalább két hétnek (14 napnak) el kell telnie. d. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kell időpontot kijelölni. A javítóvizsga pontos időpontját az adott tanév rendje határozza meg. e. A vizsgák időpontjáról a tanulókat írásban tájékoztatni kell. A javítóvizsga időpontját a helyben szokásos módon hozzuk nyilvánosságra. f. A tanulóknak a méltányossági alapon megkért vizsgákra a kérelmet írásban kell benyújtani, az intézmény vezetőjének címezve. A kérelemre írásbeli határozattal kell válaszolni, amelyet a kérelem benyújtása után legkésőbb 15 munkanappal el kell juttatni a kérelmezőhöz, kiskorú tanuló esetén a gondviselőhöz. Vizsgabizottság 1. Tanulmányok alatti vizsgát, háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni a. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. Az iskola intézményvezető feladatai különösen: i. meggyőződik arról, hogy a vizsgázó teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, és szükség esetén kezdeményezi a vizsgáról való kizárását annak, aki nem teljesítette azokat, ii. vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, iii. átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, iv. a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. b. A vizsgabizottság elnöke, feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja.

33

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 2. A vizsgabizottság munkáját az intézményvezető készíti elő. Az intézményvezető felel a vizsga törvényes előkészítéséért, zavartalan lebonyolításáért. Az intézményvezető feladata különösen: a. dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a szabályzat nem utal más jogkörébe, b. kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c. gondoskodik arról, hogy a vizsgára jelentkezők, a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzője, a felügyelő tanárok megismerhessék a vizsgaszabályzatot, a vizsga lebonyolításának rendjét, d. ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, e. megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, ellenőrzi a törzslapok és bizonyítványok egyeztetését, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja és aláíratja a vizsga iratait, f. minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. Az intézményvezető feladatainak ellátásában közreműködhet - az intézményvezető megbízása alapján - az intézményvezető helyettese vagy más megbízottja. A vizsga menete A vizsga reggel 8 óra előtt nem kezdhető el és legfeljebb 17 óráig tarthat Az osztályozó vizsga napján a tanulónak a vizsga megkezdése előtt 2 óra pihenő időt biztosítunk. Az írásbeli vizsga • Az írásbeli vizsga megszervezéséhez az intézményvezetőnek ki kell jelölnie azt az épületrészt (helyiségcsoportot), amelynek felügyelete megfelelő módon biztosítható. Az írásbeli vizsga időtartama alatt a vizsgázók részére elkülönített épületrészbe (helyiségcsoportba) a vizsgázókon, a vizsgabizottság tagjain, a felügyelő tanáron és a vizsgabizottság jegyzőjén kívül csak az intézményvezető engedélyével lehet belépni. • A vizsgateremben az ülésrendet a vizsganap kezdetekor a felügyelő tanár - az előzetes csoportbeosztás szerint - úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. • A vizsganap kezdetekor a felügyelő tanár a vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A tételhirdetéskor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen. • A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. • Az írásbeli vizsgán csak az iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. Valamennyi vizsgatárgy egy-egy feladatlapját a vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni. • Az íróeszközökről és az általános követelményekben felsorolt segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak; azokat egymás között nem cserélhetik. • A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni • A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló idő minimum 45 perc maximum 60 perc. Az egyes tárgyakra vonatkozó előírásokat a vizsgaszabályzat melléklete tartalmazza. • Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 68.§ (4) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az intézményvezető engedélye alapján: • az (1) bekezdésben meghatározó időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, • lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja,

34

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

• • • •

•

• •

•

•

• •

• • • • • • •

• engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát vagy szóbeli vizsgát írásban tegyen. Egy vizsganapon legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között legalább tizenöt perc pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A vizsgateremben és a folyosón gondoskodni kell az állandó felügyeletről. A felügyelő tanárok az intézményvezető által előre megállapított sorrendben, óránként váltják egymást. A felügyelő tanár feladata annak megakadályozása, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használjon, társaitól vagy más személytől segítséget vegyen igénybe. A vizsgázóknak az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben lehet elhagyniuk, s lehetőleg egyidejűleg csak egynek. A helyiséget elhagyó vizsgázó átadja feladatlapját a felügyelő tanárnak, aki a távozás és a visszaérkezés pontos idejét - azon a helyen, ahol az írásbeli munka félbemaradtarra rávezeti. Az írásbeli feladatokra adott megoldás kidolgozásának befejezése után a vizsgázó a megoldást tartalmazó feladatlapot, valamennyi átvett, s üresen maradt, valamint a piszkozatot tartalmazó feladatlapot átadja a felügyelő tanárnak, és távozik a vizsga részére elkülönített épületrészből. A vizsgázó a piszkozatot tartalmazó feladatlapot áthúzva adja át a felügyelő tanárnak. A felügyelő tanár az átvett feladatlapon, valamint a jegyzőkönyvben feljegyzi és aláírja a befejezés időpontját, az üresen maradt oldalakat, oldalrészeket áthúzza, és aláírásával látja el. A felügyelő tanárok az írásbeli vizsgáról jegyzőkönyvet vezetnek. Ha a felügyelő tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A felügyelő tanár a folyosón lévő felügyelő tanár útján értesíti az intézményvezetőt. Az intézményvezető az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a felügyelő tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár, az iskola intézmény vezetője és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Az intézményvezető az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a felügyelő tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével – lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. A feladatlapokat elbírálás céljából átadja a szaktanárnak. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatantárgyból pótvizsgát tehet. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet. A vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az első bekezdésben meghatározott esetben az intézményvezető - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vizsgaidőszakban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, Az írásbeli vizsga feladatlapjait a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a kidolgozott megoldás erényeit és fogyatékosságait, és értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. A vizsgakérdésekre kidolgozott megoldásokat az útmutató alapján kell javítani és értékelni. Ha a szaktanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az intézmény vezetőt. Az intézményvezető által megadott határidőre a szaktanár benyújtja a kijavított feladatlapokat az intézmény vezetőnek. A vizsgabizottság jegyzője a javasolt értékelést az osztályozó ívre vezeti. A vizsgabizottság az előzetes értekezleten dönt az írásbeli vizsgával kapcsolatos szabálytalanságról. A vizsgabizottság indokolt esetben meghallgathatja a vizsgázót, a felügyelő tanárt, a szaktanárt és más vizsgázókat. A szabálytalanság kivizsgálásával kapcsolatban részletes jegyzőkönyvet kell készí-

35

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

•

• •

teni. A részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell minden olyan eseményt, tényt, amelyből megállapítható, hogy mi történt, továbbá az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője, valamint a meghallgatottak írják alá. Ha a vizsgázó szabálytalanságot követett el, a vizsgabizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja: o a szabálytalanul megoldott feladat nélkül értékeli az írásbeli vizsgát, a tanuló szóban vizsgázhat o az adott tantárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja o az írásbeli vizsgája elégtelen, de szóban vizsgázhat o az adott tantárgyból a vizsgája eredménytelen. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program).

A szóbeli vizsga menete Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb 3 tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. 1. A kérdező tanár az általános követelményekre épülő vizsgatantárgyból a témakörök alapján elkészíti a vizsgakérdéseket tartalmazó tételsort. A tételsorról legalább egy másolati példányt is kell készíteni. 2. A vizsgatantárgyak tételsorát a vizsgatantárgyak követelményei (iskola helyi tanterve) alapján készíti el a kérdező tanár. 3. A szóbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladatot egyszeri alkalommal kell bemutatni, előadni és ennek alapján kell a vizsgázó teljesítményét értékelni. 4. A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke ismerteti a vizsgázókkal a vizsgabizottság őket érintő döntését, az írásbeli vizsgán elért eredményeket, a szóbeli vizsgával kapcsolatos tudnivalókat, a vizsgát követő eredményhirdetés helyét és idejét, átadja a vizsgabizottság által hozott határozatokat, s ismerteti a vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat lehetőségét. A tájékoztató értekezleten ismertetett vizsgabizottsági döntések elleni jogorvoslatra rendelkezésre álló időt a tájékoztató értekezletet követő első munkanaptól kell számítani. 5. A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság legalább két tagjának, köztük a vizsgatantárgy kérdező tanárának egyidejűleg jelen kell lennie. 6. A szóbeli vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb este tizennyolc óráig tarthat. 7. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. 8. A vizsgacsoport legfeljebb hat vizsgázóból állhat. 9. A szóbeli vizsga nyilvánosságát a vizsgabizottság elnöke hivatalból vagy kérelemre korlátozhatja, illetve zárhatja ki. Ki kell zárni a nyilvánosságot, ha azt a vizsgázó érdeke indokolja. A vizsgabizottság munkájában közreműködők nem zárhatók ki a szóbeli vizsgáról. A nyilvánosság kizárásával kapcsolatos döntést a vizsga jegyzőkönyvében meg kell indokolni, és a vizsga helyszínén közzé kell tenni. 10. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a kérdező tanár gondoskodik. 11. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. 12. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a kérdező tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. 13. Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább húsz perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. 14. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt.

36

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 15. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat. 16. Ha vizsgázó a feleletet befejezte a vizsgahelyiséget elhagyja. 17. Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság tagjai rávezetik az általuk javasolt értékelést az osztályozó ívre. 18. Azt követően, hogy a vizsganapon valamennyi vizsgázó befejezte a vizsgázást, előzetesen értékelni kell az aznapon vizsgázók teljesítményét. A javasolt értékelést az elnök által vezetett osztályozó ívre kell ráírni. 19. A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 71.§ 3 4. bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az intézményvezető engedélye alapján a. a vizsgázó számára gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b. engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. c. engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen 20. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa. 21. Ha a vizsgázónak a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 71.§ 3 4 bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése után legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni. A pihenőidő alatt a vizsgaterem nem hagyható el. 22. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el (pl. társának segítséget nyújt, vagy társa segítségét veszi igénybe, meg nem engedett eszközt használ), vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke vagy tagja figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha a szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. 23. Az intézményvezető a szóbeli vizsga szünetében vagy a befejezését követően haladéktalanul részletes jegyzőkönyvet készít a szabálytalanság elkövetéséről. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatottak nyilatkozatát, minden olyan eseményt, körülményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője, továbbá az, akit meghallgattak, írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. 24. Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát - ha erre lehetőség van az intézményvezető engedélyével - az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján, illetve, ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótló vizsgát tehet. 25. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatantárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, javítóvizsga esetén elégtelen osztályzatot kap, minden más esetben javítóvizsgát tehet. 26. Fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az osztályozó vizsgák követelményeit és részeit a házirendünk melléklete CD-n tartalmazza és a honlapon is közzétesszük.

2.11.

A felvétel és az átvétel helyi szabályai

A gimnáziumba jelentkező tanuló jogviszonya felvétellel vagy átvétellel lehetséges. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A jelentkezéssel együtt a tanulók bemutatják a rendelkezésre álló legmagasabb iskolai végzettségüket, az intézmény igazgatója ezalapján sorolja be a megfelelő évfolyamba.

A szakközépiskolába jelentkező tanuló esetén a Szakképzési törvény 24§-ának 3. és 4. bekezdése alapján a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló a közismereti tanulmányainak és teljesített 37

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja szakmai követelmény moduljainak beszámításával folytathatja tanulmányait a két éves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érettségi tárgyból készíti fel az érettségire. A szakiskolai végzettséggel jelentkező tanuló a két éves szakközépiskolai 11. és 12. évfolyamán kezdheti meg tanulmányait. Átvételre a tanév során bármikor van lehetőség. Az átvételt az iskola igazgatója engedélyezheti Az átvétel feltétele lehet különbözeti vizsga, amennyiben ezt a helyi tantervben meghatározott tantárgyi követelmények szükségessé teszik. Megszűnik a tanulói jogviszony
ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján,
gimnáziumi és szakközépskolai tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján.
atankötelezettség megszűnése után - ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján,
ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján.
a nem tanköteles tanuló saját kérésére. A felnőttoktatásra vonatkozó kitételek A pedagógiai program nem határoz meg külön felvételi követelményeket a nem tanköteles korú tanulók számára.A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény vezetője a jelentkezőt kérelmére felveszi az intézménybe. Az intézmény a képzés indítását legalább harminc nappal megelőzően a képzés indításának tényét a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A beiratkozáshoz be kell mutatni a jelentkező nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, valamint a jelentkező által elvégzett iskolai évfolyamokról kiállított bizonyítványt. A felnőttoktatásban a tanuló iskola helyi tantervében meghatározottak szerint vesz részt a kötelező tanórai foglalkozásokon. Az iskola a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatja a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. A tájékoztatásnak ki terjed a mulasztások jogkövetkezményeire. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul. Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgát legalább tíz nappal megelőzően értesítést kap az intézmény feladatellátási helye szerint illetékes kormányhivatalt. A kormányhivatal megbízottja megfigyelőként részt vehet a vizsgán. Évközibeszámolókat az esti tagozaton kétalkalommalkell tartunk, előremeghirdetettidőpontbanatantervikövetelményekszerint.Atanulókkalelőreismertetnikellatantárgyminimu mkövetelményét,melyekteljesítéseeseténatanulóelégségesosztályzatotkap. Azévközibeszámolóletételevalamennyihallgatószámárakötelező,elmulasztásaeseténatanévazadottévfol yamoncsakazévfolyammegismétlésévelfolytatható. Ahallgatóazigazgatótólírásbankérheti–indokoltesetben–avizsgaelhalasztását. Amennyibenahallgatókmásiskolábanegy-egytantárgytantervikötelezettségeinek– legalábbközepesszinten–

38

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja elegettettekkorábbiiskolájukbanvagykorábbitanévben,éseztabizonyítványukkaligazolnitudják,azigazgatótólír ásbankérhetik a vizsga- és óralátogatás-mentességet. Azévvégiosztályozóvizsgákésazévközijegyekalapjánatantestületosztályozóértekezletendöntatanulóelő rehaladásáról. Magánvizsga:Iskolánkbanmindenki,akimárnemtanköteleskorú(16 vagy 18 év évfeletti),ésabeiratkozásfeltételeivelrendelkezik(bizonyítvány,előképzettség),iskolánkívüliönállófelkészülésalapjánj elentkezhetmagánvizsgára.Ejelentkezésseltanulóijogviszonyjönlétre.Amagánvizsgázóavizsgadíjbefizetéseutá n,atanévrendjébenmeghatározottrendesiskolaivizsgaidőszakonbelülamegfelelő évfolyam tanulóival együtt, velükazonosfeltételekkelvizsgázhat.(Kérhetelőzetesóralátogatásiengedélyt,tájékozódhatazosztálybanakövetel ményekről,avizsgarendjéről,detanulmányisegítséget,feladat,tételsort,stb.csakkülönmegállapodásesetébennyújtaziskola.) Amagánvizsgaminősítése,dokumentálása,esetlegjavítóvizsgaengedélyezéseugyanúgyavizsgabizottság –azosztálytvizsgáztatótanárokésazigazgató–jogaéskötelessége,mintarendestanulókesetében. Haamagánvizsgasikeres,atanulóbeiratkozhatrendestanulónakakövetkezőévfolyamra,vagyismétmagánt anulómaradhat.Bukásesetén,habeiratkozikakövetkezőtanévre,atérítésidíjszempontjábólnemminősíthetőévism étlőnek.(Hiszenaziskolaáltalnyújtottszolgáltatásokat,segítségetmégnemvetteigénybe.) Aszaktanármindabeszámolók,mindavizsgaeredményeitkötelesatanulmányilapraésanaplóbaírni.Ezekal apjánazosztályfőnökazévvégitovábbhaladásrólszületettdöntéseketatörzskönyvbendokumentálja,ésbizonyítván ytállítkiróla.

2.12.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni.

1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók








ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;
a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;

39

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében:
az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;
tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;
támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: Tantárgy Biológia

Elsősegély–nyújtási alapismeretek - Rovarcsípések - Légúti akadály - Artériás és ütőeres vérzés - Komplex újraélesztés Kémia - Mérgezések - Vegyszer okozta sérülések - Savmarás - Égési sérülések - Forrázás - Szénmonoxid mérgezés Fizika - Égési sérülések - Forrázás Testnevelés - Magasból esés
az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele, egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:
szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);
minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;
évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

3. Helyi tantenterv jogszabályi megfelelése 3.1. A választott kerettanterv A 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről – mellékletek szerint: 12. MELLÉKLET

Kerettanterv a felnőttoktatás számára

40

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 3.2. Gimnázium esti munkarendjének tantervei kifutó rendszerben 3.2.1.

Gimnázium esti munkarend heti óraszámok Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Anyanyelv és kommunikáció Történelem Idegen nyelv Matematika Kémia Fizika Biológia Földrajz Informatika Hit- és erkökcstan (választható) Osztályfőnöki Kötelező óraszám:

12. osztály E 2 1 2 3 3 1 1 1 1 1 1 1 17/18

középiskola céljai és feladatai 12. évfolyam A felnőttek középiskolája 12. osztályának feladata az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve a szakmai vizsgákra való felkészítés érdekében. Olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnőttek középiskolái szakközépiskolai ágazata ezzel együtt a szakmai tudás meghatározott köreit nyújtja. Ebből kiindulva a felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. 3.2.2. Anyanyelv és kommunikáció Célok és feladatok A felnőttoktatás és a nappali iskolák általános céljai lényegileg megegyeznek. Mégis e képzési forma sajátosságai szükségessé teszik, hogy e specialitások a célok között önállóan is megjelenjenek. E szempont alapján az anyanyelvoktatásunk célja az is, hogy olyan alapokat biztosítson, amely az idegen nyelvek tanulását segíti. A leíró nyelvtani tudás az idegen nyelvek (főként az indogermán nyelvek) grammatikai rendszerének elemi összevetésével, s ezáltal a generatív mondattani megközelítések elemi ismeret ével egészül ki. A hétköznapi kultúra fontos része az interakció, a kommunikálni tudás képessége. A felnőttek élettapasztalatára építetten az életvilág feltárása, az önkifejezés, a szándékokhoz kapcsolt kommunikációs cselekvési stratégiák kialakítása, ill. a kommunikációban elengedhetetlen kölcsönösség és a konszenzus keresése a felnőttoktatás jövőbeni feladata. Az anyanyelvi képesség fejlesztése a közlésre, a kapcsolatteremtésre irányuló motiváltságra épül. Fejlesztési követelmények A felnőtt ember mindennapjaihoz tartozik a sajtó, a rádió és televízió által kínált kultúra fogyasztása, ezért kapott fő hangsúlyt az oktatás tartalmában a tömegkommunikáció tanítása.A tantervben ezért kap fontos he-

41

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja lyet a tanulásmódszertan, ill. az önfejlesztés, és a könyvtárismerettel párhuzamosan a rendszerezés képességének fejlesztése is. E cél alapján . ill. az ismétlések elkerülése végett is . tartható fontosnak, hogy a leíró nyelvtani ismeretek a középiskolában egy rendszer működő részeként jelenjenek meg, minden részterület esetén a nyelv rendszerszerű voltára való hivatkozással. A stílus tanítása a közlés formavilágának fejlesztését célozza. A nyelvtörténet és a nyelv élete elsősorban a tanulói látásmód fejlesztését szolgálja. A képzést a tömegkommunikációs témakör zárja le, amely a mindennapi élethez, életvilághoz kötődő jellege okán személyiségfejlesztés lehetőségét kínálja. A tömegkommunikáció a mindennapi kultúra része, a fogyasztói magatartás formálása segítséget nyújt az ember eredeti arcának védelmére. A tantárgy tanítása az egyes témakörökön belül az alábbi képesség fejlesztését irányozza elő: A szövegértés, szövegalkotás, egyéb szövegtani ismeretek is; helyesírás, nyelvhelyesség, stílus; a magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; a grammatikai ismeretek felelevenítése és folyamatos fejlesztése. A felnőttoktatás általános fejlesztési követelményei nagyobb részt megfelelnek a nappali gimnáziumok követelményeinek, mégis némi kiegészítésre és módosításra szorulnak. Szövegalkotás A folyamatos fejlesztésében egyrészt a különböző szövegtípusoknak és műfajoknak megfelelő közlésmód gyakoroltatása játszik szerepet. A tanuló legyen képes az önkifejezésre, véleményének, érveinek logikus felépítésére. A szövegalkotás kulturáltságának mérője a szókincs megfelelő terjedelme (szükséges ennek bővítése), a logikai összefüggések és az elrendezés képessége, a személyesség és a szöveg lineáris és globális összefüggéseit biztosító nyelvi eszközök ismerete. Nyelvhelyesség és a stílus A tantárgyi tartalmak mellett a tanterv a beszéd akusztikai megformálását, írásban a nyelvi szabályok helyes alkalmazását és tagolását, a megfelelő íráskép kialakítását várja el. Az aktív nyelvművelői magatartás a saját nyelvi kultúra tökéletesítésének fontos eszköze. A nyelvhelyesség, a stílus a szövegalkotás lényeges tartalma, ezért a mindennapi és szépirodalmi stílus megfelelő ismerete, a jelenségek felismerése, ill. a nyelvileg megfelelően formált tartalom megjelenítése fontos tevékenységforma. Helyesírás Ennek a képességnek a fejlesztése a felnőttoktatásban nem könnyű feladat. A felnőttek körében az egyedi rögzült hibák korrekciója tűnik a legkönnyebbnek, a helyesírási szabálytudat hiánya viszont, a fel nem ismert dyslexia felnőttkori tünetei szinte korrigálhatatlanok. Mégis általános fejlesztési célnak tekinthető a helyesírási képesség fejlesztése, a biztos helyesírás kialakítása, amelyhez a tanulói szövegek javítása és javíttatása is hozzájárul. Leíró nyelvtani ismeretek A nyelvtörténet, illetve általános nyelvészeti tudnivalók a nyelvi jelenségek értő megismerésére irányulnak. A történeti tájékozódáshoz kapcsolódó feladatok a rendszerez és képességét, a rendszerszemlélet kialakítását segítik. A leíró nyelvtani ismeretek az általános iskolai tantervekben az általános és részletes követelményei között, év-folyamokra lebontva szerepelnek, így a továbbjutás feltételéhez tartozik a hangtani, szófaji, mondattani ismeretekben szerzett jártasság. Mégis köztudott, hogy a középiskolába érkezők közt nagyon nagy számban találkozunk olyanokkal, akik e területen is súlyos hiányosságokkal küszködnek. A grammatikai tudás az anyanyelv-használat és az idegennyelv-tanulás alapja. Ezért a tantervben minden évfolyam fókuszában megjelenő nyelvi jelenségeket a leíró nyelvtani ismeretek felelevenítésével párhuzamba kell tanítani annak érdekében, hogy a megfelelő grammatikai ismeretek, azaz a képzés alapkövetelményei ténylegesen megvalósíthatók legyenek. Tanulás tanítása A felnőttoktatásban a tanulástechnikák fejlesztése a felnőttképzés sikerének alapja.

12. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 32 óra

42

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Tevékenységformák Nyelvtörténeti tanulmányok alapján a szövegjelentés önálló feltárása, megvitatása, nyelvtörténeti korok szövegemlékeinek elemezése. Egyszerűbb nyelvészeti szakszövegek olvasása és feldolgozása. Az érettségire való felkészülésként egyéni kutatómunka alapján a könyvtárhasználat, a szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, gyakoroltatása. Témakörök A magyar nyelv helye a világ nyelvei között A nyelvcsaládok

A nyelv rétegződése

A szókincs rétegei és bővítésének forrásai A nyelvrokonság A nyelvtörténet jelentősebb korszakai

Nyelvi rendszerünk alaktani és jelentéstani változásai

Tartalmak A ragasztó, szigetelő, és hajlító nyelvtípusok.

Választható tartalmak Szófajtani és mondattani elemzések az idegen nyelvek tükrében.

A nyelvi struktúrák összehasonlítása.

Összevető elemzések idegen nyelvi klisék és a magyar nyelvi formák között. Idegen nyelvi tanulói fordítások elemzése. Irodalmi fordítások összevető elemzése. A nyelvjárás mint nyelvi deviancia a leíró nyelvtani normák tükrében.

A nyelvváltozatok: - A tájnyelv - A szleng - Az argó szavak történeti meg-közelítése - Rétegnyelvek A nyelvi rétegek megítélése a nyelvhelyesség és nyelvművelés szempontjából. A nyelvi rétegek világában előforduló nyelvi hibák. A szóteremtés, szóalkotás (szóképzés, szóösszetétel, beűszók és egyéb források). A nyelvrokonság bizonyítékai (hangtani, szóalaktani [ragozás], mondattani [határozók irányhármassága, stb.]). A finnugor alapszókincs. A alapnyelvi emlékeink. Ómagyar, közép magyar, új magyar kor.

Írástörténet (a képírástól a betűírásig).

Egy szórványemléken a magyar szöveg felismerése. Egy 2-4 soros szövegemlékünk elemzése.

A helyesírás története (szövegek a különböző századokból, különös tekintettel a 19. századra).

A továbbhaladás feltételei A nyelvtörténeti tanulmányok birtokában képesség az olvasott szöveg történeti hátterének kibontására, tájékozottság a magyar nyelvrokonságról és annak bizonyítékairól. Megadott szövegek és szakanyagok segítségével egy-egy történeti korszak bemutatása, helyesírási hibák felismerése a szöveggyűjteményben, az idézés szabályai. Fogalmak Őshazakutatás, uráli, finnugor, ugor, finn-permi, finn-volgai alapnyelv; mozaikszók, betűszók, tükörszavak, jövevényszavak, nemzetközi műveltségszavak; nyelvemlék, szórványemlék, szövegemlék, kódex, vendégszövegek, a nyelvújítás Tevékenységek Egy négy-öt soros nyelvemlék (annak átiratának ismeretében) elemi különbségek felismerése évente egy nyelvtani nagydolgozat keretén belül; egy tesztfeladat, helyesírási hibajavítással; egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése egy adott nyelvtörténeti korszak feldolgozása könyvtári anyaggyűjtéssel Integráció A számítógép helyesírási programjai, számítógépes versek, képversek - jövő lehetséges nyelvváltozatai; nyelvtörténeti összefoglalók a könyvtárban, a történetiségre és a keletkezési helyre vonatkozó jelölések a könyvtári rendszerben; az idegen nyelvekrendszertani összevetése; az irodalom stílustörténeti anyagának egymásba építése

43

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 3.2.3. Magyar irodalom Célok és feladatok Az életkori sajátosságok figyelembevételével kell elérni, hogy a tanulók felkészültensikeres érettségi vizsga tehessenek. Ennek szem előtt tartásával az irodalom tág világáról egy viszonylag széles, átfogó kép alkotására kell törekedni. A tanulók számáravilágos legyen, hogy az irodalom nemcsak az emberi kultúra fontos része, kiemelkedő teljesítménye, hanem a mindennapi életben való eligazodásban, az emberi kapcsolatokban,konfliktusokban való eligazodásban is segítséget jelenthet az erkölcsidilemmák megtárgyalásával, példák felmutatásával. Ki kell alakítani a tanulókban irodalom iránti igényességüket, az iskola befejezése utáni önművelés szükségességét. Ezekkel összhangban képessé kell tenni őket az irodalmialkotások elemző (esetleg kritikus) befogadására, a magyar és világirodalmi alkotásokmegbecsülésére, valamint az ezekkel kapcsolatos véleményeik szabatos megfogalmazására mind írásban, mind szóban. Fontos, hogy a véleményekben a személyességen túlaz irodalomelméleti, -történeti tárgyszerűség, a megalapozottság is helyet kapjon, és avélemény megformáltságának színvonala minél magasabb színvonalú legyen. Fejlesztési követelmények Alapvető követelmény a feldolgozott szövegek minél teljesebb megértése, ezekönálló elemzése, a műről véleményalkotás, majd fel nem dolgozott szövegek megadottszempontú elemzése. Fontos, hogy az irodalomtanítás megőrizze az élményszerűséget, a felnőtt korú tanulók számára lehetőség nyíljon a saját élethelyzeteik ésaz irodalmi művekben felmerülő helyzetek, erkölcsi kérdések közötti kapcsolatokkifejtésére, megfogalmazására. Kiemelendő a különböző témájú, korú és szemléletű irodalmi művek közötti összefüggések megtalálása, különös tekintettel a magyar irodalom és az európai irodalomközti kapcsolatrendszerre. Fejlesztendő képesség a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek felismerése, megfogalmazása a megfelelő fogalmak,szakszavak használatával szóban és írásban. Szükséges az alapvető korstílusokban,műfajokban való tájékozottság, a magyar irodalom klasszikus alkotóinak életútjának,pályaképének, alkotásainak ismerete, alkotói portrék önálló bemutatása. Ezeketkiegészíti a világirodalom legfontosabb alkotóinak és műveiknek és a lakóhelyhez, aszűkebb hazához köthető irodalmi vonatkozások ismerete. Az irodalmi alkotásokról folyó beszélgetések során a logikus gondolkodás, a kritikaiés önkritikai képességek növelésével a humanista felfogás, az igazságosság, az erkölcsös magatartás értékei nőnek, valamint nő az esztétikai értékek, a pozitív érzelmekiránti fogékonyság. Képessé kell tenni a tanulókat az önálló ismeretszerzésre, amellyelakár a középiskolai tanulmányait bővítheti, akár a későbbiekben az önművelődéstmeg tudja valósítani. Az ismeretszerzés képességének ki kell terjednie a ma rendelkezésünkre álló valamennyi információforrás használatára, minden típusú dokumentumalkotó felhasználására

12. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 64 óra Tevékenységformák Szükséges az önálló órai jegyzet- és vázlatkészítés képessége mind írott szövegből,mind előadásról, valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értő feldolgozása,illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen tevékenységek szinte minden tantárggyalvaló találkozáskor elengedhetetlenek. Különösen fontos az irodalmi művek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az irodalmi művekben megtalálható helyzetek, szereplők megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások értelmezése,elemzése a szükséges irodalomelméleti, történeti ismeretanyag felhasználásával. Atanulók szóban és írásban gyakorolják a különböző műnemekben megjelenő sajátosságok, tartalmak megítélését, a hozzájuk vezető elemzési módokat.Az irodalom és más művészeti ágak (képzőművészet, zene, színház és filmművészet)kapcsolatának megtapasztalása. Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erősíteni,támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra, hogy az iskola ésaz iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létező struktúra, hanem egymás részei, hogy az iskolában szerzett ismertek (nem elavult, holt ismeretanyag)felhasználhatók az iskolán kívül, és fordítva. Témakörök

Tartalmak

Választható tartalmak

44

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Témakörök Szintre hozó blokk A Nyugat első költői-írói nemzedéke I. Babits Mihály

A Nyugat első költői-írói nemzedéke II. Kosztolányi Dezső

A Nyugat első költői-írói nemzedéke III. Juhász Gyula és Tóth Árpád

A Nyugat első költői-írói nemzedéke IV. Karinthy Frigyes A XX. Század első felének világirodalmából. Epika József Attila

Szabó Lőrinc

Radnóti Miklós

Válogatás a XX. Század második felének világirodalmából Válogatás a XX. Század második felének magyar Irodalmából: líra Válogatás a XX. Század második felének magyar

Tartalmak A 11. évfolyam anyagának rövid áttekintése, rendszerezése. Babits Mihály életének, írói-költői pályájának főbb állomásai, költészetének jellemzői néhány versén keresztül (pl. A lírikus epilógja, Messze. messze., Zrínyi Velencében, Esti kérdés, Húsvét előtt, Fortissimo, Cigány a siralomházban, A gazda bekeríti házát, Ősz és tavasz között, Balázsolás, Jónás imája); a Jónás könyve című művének elemzése. Kosztolányi Dezső életének, íróik öltői pályájának főbb állomásai és költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Mint aki a sínek közé esett., Mostan színes tintákról álmodom, Anyuska régi képe, Akarsz-e játszani? Boldog, szomorú dal, Halotti beszéd, Marcus Aurelius, Litánia, Hajnali részegség); egy novellája (pl. A kulcs) és az Édes Anna vagy Néró, a véres költő című regényének elemzése. A két költő életének, költői pályájának főbb állomásaik, költészetüknek jellemző vonásaik néhány versükön keresztül (Juhász Gyula versei közül például: Tiszai csönd, Testamentum, Milyen volt; Anna örök; Tóth Árpád versei közül például: Meddő órán, Rímes, furcsa játék, Elégia egy rekettyebokorhoz, Körúti hajnal, Esti sugárkoszorú. Karinthy Frigyes életének, íróik öltői pályájának főbb állomásai, munkásságának jellemző vonásai néhány művön (Pitypang, Előszó; Tanár úr kérem, egy novella, részletek az Így írtok ti című műből) keresztül. Legalább egy regény és egy elbeszélés vagy novella a német, vagy a cseh, vagy a francia, vagy az orosz, vagy az amerikai irodalom alkotásaiból, ennek feldolgozása. Pályájának főbb állomásai, költészetének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Nem én kiáltok, Tiszta szívvel, Ködből, csöndből, Klárisok, Favágó, Holt vidék, Külvárosi éj, A város perem én, Elégia, Óda, Eszmélet, Magad emésztő., Levegőt!, Kései sirató, Gyermekké tettél, A Dunánál, Nagyon fáj, Thomas Mann üdvözlése, Ars poetica, Hazám, Karóval jöttél., Íme, hát megleltem hazámat. Szabó Lőrinc életének, költői pályájának főbb állomásai; költészet ének jellemző vonásai néhány versén keresztül (pl. Az Egy álmai, Semmiért Egészen, Lóci óriás lesz, Dsuang Dszi álma, Szun-Vu Kung lázadása, Mozart hallgatása közben). Radnóti Miklós életének, költői pályájának főbb állomásai, költészetének jellemező vonásai néhány versén keresztül (pl. Huszonnyolc év, Federico Garcia Lorca, Tétova óda, Sem emlék, sem varázslat., A la recherche., Erőltetett menet, Razglednicák és az eklogák). Legalább egy regény feldolgozása Garcia Marquez, Sartre, Camus, Semprun, Huxley, Orwell, Golding, Hrabal, Szolzsenyicin művei közül.

Választható tartalmak

Babits Mihály életének és íróik öltői pályájának részletesebb és a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő művek és egy Babits-esszé vagy tanulmányrészlet megismerése.

Kosztolányi pályájának részletesebb feldolgozása, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő versek, novellák és regények, valamint egy Kosztolányi esszé megismerése.

A két költő életének, költői pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő verseikkel való találkozás.

Karinthy Frigyes életének, íróik öltői pályájának részletesebb megismerése; Karinthy regényei és kis epikai műveivel való találkozás; Az utazás a koponyám körül című film megtekintése videóról. A tananyagban nem tárgyalt regény, elbeszélés, novella megismerése, filmes feldolgozásának megtekintése videóról. József Attila életének, költői pályának részletesebb megismerése; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő versekkel való találkozás.

Szabó Lőrinc életének, költői pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő versekkel való találkozás.

Radnóti Miklós életének, költői pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplő versekkel való találkozás.

A tananyagban szereplő, de nem tárgyalt mű megismerése; válogatás a klasszikus krimi (Doyle, Christie), sci-fi (Asimov, Lem) irodalmából.

Legalább két költő 1-2 versének megismerése (Pilinszky János, Weöres Sándor, Nagy László, Illyés Gyula, Szilágyi Domonkos, Vas István).

A tananyagban szereplő, de nem tárgyalt mű megismerése; a kortárs magyar irodalom alkotóinak, alkotásainak bemutatása.

Legalább egy regény vagy elbeszélés és egy dráma Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Márai Sándor, Déry Tibor művei közül.

A törzsanyagban szereplő, de nem tárgyalt műmegismerése; a művek filmes feldolgozásának megtekintése videóról.

45

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Témakörök Irodalmából: epika, dráma Az irodalom határterületei

Felkészülés az irodalom érettségi vizsgára

Tartalmak

Választható tartalmak

Az irodalom megjelenése filmen, dalszövegben és a kultúra más területein szabadon választott példákon keresztül.

Mozi- vagy színház- vagy koncert vagy kiállításlátogatás, a látottak, hallottak közös értékelése, megbeszélése; egy kortárs íróval és/vagy költővel való személyes találkozás, beszélgetés.

Az írásbeli érettségi vizsga követelményeinek és a szóbeli érettségi témaköröknek az áttekintése; rendszerezés.

A továbbhaladás feltételei A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: egzisztencializmus, tömegkultúra, posztmodern, ekloga, idill, bukolika, tárgyias, költészet, négysoros, egysoros, egyperces novella, szonettciklus, groteszk, abszurd dráma, epikus dráma és színház, dokumentumregény, utópia, ellenutópia, síkváltás, toposz, parabola, abszurd, utópia, antiutópia. Az olvasott művek szövegének értelmezése, irodalomtörténeti jelentőségének és helyének meghatározása, stilisztikai jellemzőinek felismerése. A megismert szerzők életműveinek, alkotói pályáinak ismerete. Témák és műfajok változásainak figyelemmel kísérése az irodalomtörténetben, illetve ezek megfogalmazása szóban és írásban. Portrékészítés a magyar és világirodalom nagy alakjairól. Memoriterként legalább 2 József Attila-vers, 2 vers Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc és Radnóti Miklós művei közül. 3.2.4. Matematika Célok és feladatok A felnőttoktatás középiskoláiba valószínűleg két fő ok miatt jelentkeznek a tanulók.Az egyik ok, hogy a pillanatnyi szakterületükön való további megfelelés feltétele, netán egy-egy szakmában az előbbre jutás feltétele, a magasabb iskolai végzettségmegszerzése, a másik ok, hogy néhányan szeretnének a felsőoktatás valamely területén továbbtanulni. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák többsége tanulásának előfeltételeaz érettségi megszerzése. Így természetes, hogy egyre több a jelentkező az érettségitadó középiskolákba. Ezért igen alaposan és felelősségteljesen kell átgondolni azonismeretek, eljárások, tételek halmazát, rendszerét, didaktikai felépítését, a tartalmakközvetítésének eszközbéli és módszertani lehetőségeit, amelyek korszerűek éstanításuk reálisan megvalósítható. A középfokú intézményekbe jelentkezőkről feltételezhető, hogy nagyon különböző felkészültségűek, különböző körülmények között, különböző színvonalon,különböző időpontokban szerezték meg az alapfokú végzettséget. Ezért a középiskolaelső évfolyama az általános iskolai tananyag alapos, konkrét feladatokhoz kapcsolódóismétlésével kell, hogy kezdődjön. Az ismétlés során mutassuk meg a tanultmatematikai ismeretek rendszerét, az egyes fogalmak kialakulásának és fejlődésénekútját, mutassuk meg a folyamatot, amely a probléma felvetésétől a megoldásig vezet.Egy jól strukturált ismétlésből szinte észrevétlenül térhetünk rá az új tananyagra. A középiskolai matematika tanítása-tanulása a hallgatók matematikai ismereteinekbővítése mellett, segíti a logikus gondolkodásuk, a modellalkotó képességük, a bizonyítási igény, a szintetizáló képesség, a deduktív gondolkodásmód fejlesztését. Amatematika belső szépségeinek felvillantása mellett a tanultak alkalmazására fektessük a nagy hangsúlyt. A matematika a maga eszközeivel (legyenek azok hagyományosak vagy modernek)segíti a természettudományok, az informatika, a humán műveltségterületek, a szakmai ismeretek tanulmányozását, segítséget ad a mindennapi élet apróbb-nagyobbproblémáinak megértéséhez, értelmezéséhez, helyes kezeléséhez, jó megoldásához.

46

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A matematika tanítása során lehetőség szerint használjuk fel az elektronikus eszközök(pl.: zsebszámológép, grafikus kalkulátor), az informatika (pl. Internet) támogatását. A tanításunkat jellemezze a mindennapok gyakorlatára való hivatkozás, az alkalmazásközpontúság. Ez segíti az általános matematikai műveltség megszerzését és apozitív motiváció kialakulását, megerősödését. A pozitív motiválást erősítheti a matematikai és matematikatörténeti érdekességek,híres matematikusok életének, munkásságának bemutatása. A nappali iskolák kerettantervi követelményeinek figyelembevételével tervezik meg aközépszintű érettségi követelményrendszerét. Ezt tekintetbe véve, a dolgozók középiskoláinak matematika kerettanterve sem vállalhat fel pillanatnyilag többet, mint azalapműveltségi vizsgára és a középszintű matematika érettségire való felkészítést. Fejlesztési követelmények Az általános fejlesztési követelményeket az alsóbb évfolyamokhoz hasonlóan ötcsoportba soroljuk. 1. Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása, a matematikai szemléletfejlesztése, középiskolai tanulmányok során a fogalmak megerősítésére, definiálására,általánosítására is sor kerül. A megismert eljárások, összefüggések, tételek alkalmazásképes tudása, felhasználása a mindennapok egyszerűbb problémáinak megoldásában segíti a matematika hasznosságának felismerését, megértését. A tanulmányokvégére meg kell ismerni a valós számkör fogalmát és benne a műveleteket. Műveleteket értelmezünk az algebra és a vektorok körében is. Célszerű, ha aműveletek gyors és helyénvaló elvégzéséhez lehetőség szerint használunkkülönböző elektronikus eszközöket. A helyes függvényszemlélet kialakítása, elemifüggvények ábrázolása, elemzése gyakran segíti a természettudományos tárgyak,gyakorlati problémák leírását, megértését. Az elemi geometriai ismeretek,trigonometriai számítások, tételekbizonyítások, sík- és térgeometriai fogalmak,transzformációk fontosak az analógiás gondolkodás fejlesztésében, bizonyos gyakorlatifeladatok megoldásában. A kerület, terület, felszín, térfogat kiszámításávalkapcsolatos feladatok segítik a szakmák problémáinak megoldását is. A koordinátageometriai ismeretek megmutatják a matematika különböző ágainak kapcsolatát,komplexitását. A nyelv logikai elemeinek helyes használata (pl.: „ha…, akkor…”, „akkor és csak akkor”) az élet minden területén hasznos és fontos. 2. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikusgondolkodásban. A matematikai tartalmú szövegek önálló értelmezése, elemzése hozzásegít az önállóproblémamegoldáshoz. A problémák többféle megközelítése, a feltételek alapos vizsgálata, a többféle megoldás megkeresése fejleszti a logikus gondolkodást, a diszkussziósképességet. A tudományok és a mindennapi problémák megértését szolgálják akülönböző számításos feladatok, a leíró statisztika, a valószínűség számítás elemeinekmegismerése, alkalmazása. A dolgozók iskoláiban érdemes a tananyag feladatait a tanulók napi munkájához kapcsolni, ezzel is igazolva a matematika gyakorlati hasznosságát, felhasználhatóságát. 3. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása A 9-12. évfolyamok matematika tanítása-tanulása során fontos szerepet kap azabsztrakciós képesség fejlesztése, az induktív módszer mellett a deduktív következtetések határozottabb megjelenése, a bizonyítási igény továbbfejlesztése, bizonyításimódszerek megismerése, fogalmak, szabályok precíz megfogalmazása. A tanult halmazelméleti- és logikai ismeretek, modellek hozzásegítenek a rendszerben való látáskialakulásához, a matematika komplexitásának felismeréséhez. A logikus, fegyelmezettgondolkodás a szokatlan szituációkban ugyanolyan fontos, mint a már ismertalgoritmusok használatánál. Az alkalmazásképes tudás fejlesztését szolgálja a jólmegválasztott szemléltető ábrák, geometriai modellek, videofilmek, számítógépesanimációk, Internet lehetőségek, grafikus zsebszámológépek felhasználása. 4. Helyes tanulási szokások kialakítása, fejlesztése Nagyon fontosnak tartjuk a felnőttek esetében is a személyre szabott tanulásistratégiák kidolgozását. A napi munka mellett általában a szükségesnél kevesebb atanulásra fordítható idő, így ami van, azt a nagyon intenzíven kell kihasználni. Fontos,hogy a hallgatókat megtanítsuk a lényeg kiemelésére, a probléma megoldásáhozvezető többféle út kipróbálására. Fejlesszük kezdeményezőképességüket, a bátor, denéha a tévedésektől sem mentes gondolkodás kialakulását, megerősítését. Ismertessük meg a kerekítés, becslés, köze-

47

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja lítő értékekkel való számolás előnyeit, az ellenőrzés,az eredmény realitásvizsgálatának fontosságát. Kívánjuk meg a szövegek értő olvasását, szaknyelv helyénvaló használatát, a jelölésrendszer alkalmazását. Szoktassuk rá atanulókat a helyes jegyzetelésre, a szakirodalmi könyvek és különböző szövegektartalmának lényegkiemelésére. Az érvelések, jó kérdések fejlesztik a logikus gondolkodást, a toleranciát, a mások gondolatmenetének megértését, a kulturált és értelmesviták kialakulását. Pozitív motivációt jelenthet a könyvtár, az Internet célszerű használata és a különböző matematikatörténeti érdekességek, matematikai alkalmazásokmegismerése. A fentiek gyakorlati megvalósítását a házi feladatok mellett önkéntesenvállalt beszámolók, pár perces tájékoztatók tehetik változatossá. A 12. évfolyamon, az érettségi miatt a második félév lényegében egy nagy rendszerező ismétlés, felkészülés az érettségire. Éppen ezért nem a tanév elején, hanemaz új témákhoz kapcsolódva tervezünk ismétlést, hogy hatékonyabb legyen a vizsgára való felkészülés. A szintrehozó blokkok vagy más néven ismétlések tartalmára évfolyamonként tettjavaslatunkat a gyakorló tanárok módosíthatják, a konkrét tanulói csoportok tudásának diagnosztizálása után kiegészíthetik, bővíthetik, vagy esetleg éppen szűkíthetik.

12. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 96 óra Tevékenységformák Az előző évfolyamok tevékenységei, fejlesztési területei tovább erősödnek, kiegészülnek. A deduktív gondolkodás továbbfejlesztése. A szám- és műveletfogalom biztosalkalmazása. Tervszerű, helyénvaló, fegyelmezett munkára nevelés. A matematikakülönböző témáinak alkalmazása a gyakorlati életben. A függvények alkalmazásaa természettudományos tárgyakban. Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása,analógiák felismerése. A leíró statisztika és a valószínűségszámítás gyakorlati szerepének ismerete, alkalmazása. A tanév döntő feladata az ismeretek rendszerezése, átismétlése. Erre körülbelül az összóraszám felét használjuk fel. (Ezzel készítjük fel a hallgatókat az érettségire.) Témakörök Gondolkodási módszerek

Számtan, algebra

Függvények, sorozatok

Geometria

Tartalmak Új anyag: Ekvivalencia, implikáció. Rendszerező összefoglalás: A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése. A megismert bizonyítási módszerek összefoglalása. A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése. Rendszerező összefoglalás: Számhalmazok. A valós számok és részhalmazai. A műveletek értelmezése, műveleti tulajdonságok. Közelítő értékek. Számelméleti ismeretek összefoglalása. Nevezetes másod- és harmadfokú algebrai azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyenlőtlenségek. Egyenlet- illetve egyenlőtlenségrendszerek. Másodfokú kifejezések és egyenletek. Exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus kifejezések, egyszerű egyenletek. Szöveges feladatok. Új anyag: A sorozat fogalma. Számtani és mértani sorozat, az n-edik tag és az első n elem összege. Kamatos-kamatszámítás.

Új anyag: Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. Egyszerű poliéderek, felszínük, térfogatuk. Hengerszerű testek, a henger felszín- és térfogatképlete. Kúpszerű testek. Az egyenes kúp felszín- és térfogatképlete. A csonkagúla, csonkakúp felszíne, térfogata. A gömb felszín- és térfogatképlete. Felszín- és térfogatszámítási feladatok.

48

Választható tartalmak

Összetett feladatok megoldása. Érettségi feladatok megoldása a témakörből. Felvételi feladatok megoldása a témakörből.

Összetett feladatok megoldása. Érettségi feladatok megoldása a témakörből. Felvételi feladatok megoldása a témakörből. Összetett feladatok megoldása. Érettségi feladatok megoldása a témakörből. Felvételi feladatok megoldása a témakörből.

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Témakörök

Valószínűség, statisztika

Összefoglaló, rendszerező ismétlés

Tartalmak Rendszerező összefoglalás: Geometriai alapfogalmak. Ponthalmazok. A geometriai transzformációk áttekintése. Háromszögekre, négyszögekre, körre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. Rendszerező összefoglalás: Kerület-, terület-, felszín-, térfogat-számítás. Vektorok, vektorok koordinátái. Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok, alkalmazások. Derékszögű koordinátarendszer. A tanult alakzatok egyenlete. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik. Új anyag: Statisztikai és mintavételi adatok vizsgálata (közvéleménykutatás, minőségellenőrzés). Rendszerező összefoglalás: Adathalmazok jellemzői: számtani közép, mértani közép, súlyozott közép, medián, módusz, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínűségi modell. Az egyes témaköröknél jeleztük a rendszerező összefoglalás tartalmát.

Választható tartalmak

Érettségi feladatsorok megoldása. A felsőoktatás és egyéb továbbképzési lehetőségek felvételi feladatsorainak megoldása.

A továbbhaladás feltételei Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételeken kívül: A számtani- és mértanisorozat n-edik tagja és az első n elem összegének kiszámítása feladatokban. Kamatos-kamatszámítás alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban. Térelemek kölcsönöshelyzetének, távolságuk, hajlásszögük definíciójának ismerete. A megismert felszín és térfogatszámítási képletek alkalmazása egyszerű feladatokban. 3.2.5. Kémia

12. évfolyamérettségi előkészítő modul Évi óraszám esti tagozaton 32 óra Tevékenységformák Egyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése. Tanulókísérletek elvégzése környezetkímélő módon, tanulságok megfogalmazása, értékelése. Reakciókörülmények szerepének megfigyelése, elemzése energetikai szempontból. Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások elvégzése. Vegyületek összetételének, szerkezetének megismerése. Fontosabb vegyületek képletének felírása, reakcióegyenleteknek a felírása. Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a szerkezet között. Ábra- táblázat- grafikonelemzés, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták lefolytatása, tudományos érvek felsorakoztatása. Üzemlátogatás vagy múzeum-látogatás, megfigyelések tétele megadott szempontok szerint, a látottak feldolgozása. Az információszerzés minden formájának felhasználása. Témakörök Általános kémia Anyagszerkezet Halmazok

Kémiai reakciók

Általános kémia

Tartalmak Az anyagszerkezettel kapcsolatos ismeretek fejlődése. Összefüggés az atomszerkezet, a kémiai kötések és az anyag tulajdonságai között. A periódusos rendszer felépítésének atomszerkezeti magyarázata. Folyadékok. Valódi oldat, kolloid oldat. Számítások oldatokkal kapcsolatban (hígítás, töményítés, keverés). Gázok. Számítások az Avogadro törvénnyel kapcsolatban. Szilárd anyagok. Összefüggés a kristályrács-típus, a kémiai kötés és az anyag tulajdonságai között Reakciók körülményei: reakciósebesség, aktiválási energia, katalizátor kémiai egyensúly (egyensúlyt befolyásoló tényezők). Energiaváltozások: hőenergia-változás; reakcióhő, képződéshő, Hess tétel.

49

Választható tartalmak

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Témakörök

Szervetlen kémia

Szerves kémia

Tartalmak Elektromos energia változás; galvánelemek, standard potenciál. Reakciók fajtái: részecskeszám-változással járó reakciók: egyesülés, bomlás. Részecskeátmenettel járó reakciók: Protonátmenettel járó reakciók (savak bázisok erőssége, a víz autoprotolízise). Elektronátmenettel járó reakciók. Sztöchiometriai számítások. Fémoxidok, nemfémes elemek oxidjai, szervetlen savak, lúgok, sók, sók hidrolízise. Fémek előállítása, elektrolízis, a korrózió fajtái. Szerves vegyületeket alkotó elemek kimutatása. Izoméria. Nevezéktan. Szerves kémiai alapreakciók: szubsztitució, addíció, polimerizáció, kondenzáció. Szerves vegyületek kimutatása: telítetlen vegyületek, aldehidek, keményítő, fehérje

Választható tartalmak

3.2.6. Földrajz Célok és feladatok Az általános iskola 5.8. évfolyamának tantervi előzményeire építve elősegíti, hogymegismerjék a földrajzi környezet főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait. Segítse atanulókat abban, hogy a természeti-társadalmi folyamatokat összefüggéseikben értelmezzék. A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ természeti-társadalmi-gazdasági folyamataiban, kialakuljonbennük a nemzeti és az európai identitástudat. A tantárgy tanításának további célja,hogy megértesse a termelés és fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Kifejlessze a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában. A gimnáziumi földrajztanítás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeresteljesítésére is. Komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, felkészíti őket a szakirányú felsőfokú tanulmányokra is. Fejlesztési követelmények A gimnáziumi földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudják elemezni,értelmezni a természetföldrajzi és a társadalmi.gazdasági történéseket. Főkéntarra kell törekedni, hogy a tanulók rendszeresen gondolkodjanak, fogalmaik körebővüljön, és szintetizálják a korábbi ismereteket, biztosan tájékozódjanak a Földönlezajló folyamatokban, térben és időben egyaránt. Legyenek képesek a Földön kialakulttermészeti és társadalmi kölcsönhatások, valamint a környezetben zajló változások érzékelésére, értékelésére és indoklására. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezetielemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változásoknagyságrendjéről. Ennek érdekében el kell érni, hogy képesek legyenek különböző földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján a tendenciák megfogalmazására. A múltés a jelen földrajzi folyamatainak ismeretében legyen elképzelésük a Föld, az emberiség és az ország társadalmi, gazdasági és környezeti jövőjéről, alakuljon ki reális alapokon nyugvó jövőképük. Használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi életszempontjából fontos döntések meghozatalakor. Alkalmazzák a kommunikációs, agondolkodási és a gyakorlati képességeket. Legyenek képesek a speciális információhordozók (térképek, folyóiratok, szakkönyvek, statisztikai adatok, lexikonok, CDROM,Internet stb.) használatára.

12. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 32 óra Tevékenységformák Társadalmi, gazdasági jelenségeket, folyamatokat, tényeket bemutató tematikustérképek elemzése. A településtípusok jellemző vonásainak bemutatása képek, térképek, alaprajzok, leírások alapján. Adatok gyűjtése, majd azok alapján véleményalkotás az emberi beavatkozás környezetre gyakorolt hatásairól. Szemelvénygyűjtés abányászat és az energiatermelés környezetre gyakorolt hatásáról. Adatgyűjtés különböző termékek

50

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja világpiaci árának változásairól. Könyvtári adatgyűjtés nemzetközigazdasági együttműködésről. Terméklisták összeállítása. Témakörök A világ változó társadalmi, gazdasági képe

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és országcsopor-tok Globális világproblémák

Tartalmak A gazdasági élet szerkezetének átalakulása. A gazdasági szektorok jellemzői. A tercier és az informatika előretörése. A világgazdaság jellemző folyamata. A piacgazdaság. A gazdasági ágazatok közötti területi együttműködés lehetőségei. A multinacionális vállalatok szerepe. A működő tőke és a pénz világa. A tőzsde. Kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban. ÉszakAmerika, Kelet- és Délkelet-Ázsia, Európai Unió. Fejlődő országok. Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. Felzárkózásuk különböző lehetőségeik. Természet és környezetvédelem. A levegőszennyezés, a vízszennyezés, a talajszennyezés és védelem. Az élővilág védelme. Demográfiai robbanás, túlnépesedés. Az urbanizáció, mint globális probléma. Élelmezési gondok. Nyersanyag- és energiaválság. A fenntartható fejlődés. A jövő kihívásai. Nemzetközi összefogás a környezetvédelemben.

Választható tartalmak A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi, gazdasági életének alakításában. Nemzetközi tőkeáramlás. Az adósságválság. A világ meghatározó pénzügyi szervezetei. Az urbanizáció környezeti következményei

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációsfolyamatokat, a tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosítótényezők földrajzi megjelenését, következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására.A tanuló tudja jellemezni a működő tőke és a multinacionális vállalatok szerepét,a tanuló tudja elemezni a népességrobbanás jelenségeit, az élelmezési gondokat, annakokait és a megoldásra tett erőfeszítéseket, legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat afejlődő világgal. 3.2.7. Biológia Célok és feladatok Ez a tantárgy lehetőséget teremt, hogy az alapismereteken túl a közvetlen közeli éstávoli környezeti problémákról szóljunk. Nagyon fontos, hogy önmagunk és környezetünkmegismerése a kiindulópont ahhoz, hogy átlássuk, hol és hogyan kell változtatnimegszokott, esetleg káros magatartási szokásainkon. Elengedhetetlen egyestémáknál a személyes tapasztalatszerzés, az élmény útján szerzett tudás. Feladatunk,hogy a tanulók jártasságot szerezzenek növény- és állatismeretben, földrajzi elterjedésükben, illetve az emberi szervezet beható ismeretében, továbbá környezetünk védelmének tudatosítása és az egészséges életmód igényének kialakítása. Célunk, hogyaz ennek során felkeltett érdeklődést és igényességet a diákok további, önállóan szerzettismeretek bővítésével kamatoztassák. Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanulók érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt a biológiai környezet jelenségeinek és folyamatainak megismertetése révén. Legyenek képesekarra, hogy magyarázni tudják a megismert jelenségekhez, folyamatokhoz hasonló biológiai jelenségeket és folyamatokat, és felhasználják tudásukat a mindennapiélet feladatainak, problémáinak megoldásában. Lényeges, hogy törekedjenek szomatikusés pszichés egészségük megőrzésére, egészségüket értéknek tekintsék. Kiemeltfontosságú, hogy megértsék és a gyakorlatban is alkalmazzák a környezet- éstermészetvédelem legfontosabb alapelemeit. Mindemellett tudatosítani kell a tanulókban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő,amelynek múlásával az élőlények is változnak. Mutassunk rá, hogy a biológiai megismerési folyamat a

51

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja tudományos fejlődés útján halad, tételei, mondanivalója fejlődik, változik. Ezáltal segítsük világszemléletük ki- és átalakulását.

12. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 20 óra Tevékenységformák A sejtek felépítésének vizsgálata a különböző funkciók tükrében. Enzimek kimutatása kísérletekkel. Az anyagforgalom vizsgálata kísérletekkel. Szöveti mikroszkóposfelvételek elemzése, összehasonlítása. Életmód- és étrendminták gyűjtése. Tüdőkapacitás-mérés meghívott szakember segítségével. Gyakorlatok végzése látás- éshallásvizsgálatokhoz. Témakörök Sejtbiológia

Az élőlények önfenntartása

A neuroendokrin szabályozás és a szaporodás

Tartalmak (Ebben a témakörben a 11. osztályos szerves kémiában tanultakra alapozunk.) A sejtek felépítésének és működésének áttekintése. A korábban még nem ismertetett sejtszervecskék bemutatása. A szénhidrátok felépítése. A fotoszintézis lényege. A szénhidrátok lebontása. Anyagforgalom a sejtmembránon keresztül. Az alapvető szövettípusok. Hám-, kötő- és támasztószövet. Az izomszövet (ismétlés) és a szívizomszövet. Az idegszövet. Tekintsük át az állatok táplálkozását (ismétlés fogalmak szintjén). Az ember táplálkozásának bemutatása. Beszélgessünk a helyes táplálkozás alapelveiről. A légzés. Ismételjük át az állatok légzését fogalmak szintjén és mutassuk be az emberi légzést. Ismételjük át az állatok anyagszállítását a fogalmak szintjén és ismertessük az emberi vérkeringést, a nyirokrendszert és az immunrendszert. Ismételjük át az állatok kiválasztószerveit és mutassuk be az ember kiválasztását. A növényekben előforduló legfontosabb hormonok és hatásaik (vezérlés). Az állatok legfontosabb hormonjai: agyalapi mirigy (szabályozás), tobozmirigy, pajzsmirigy, csecsemőmirigy, hasnyálmirigy, a mellékvesék és a nemiszervek hormonjai és ezek élettani funkciói. Az ember szaporodása és egyedfejlődése. A női nemi ciklus ismertetése.

Választható tartalmak A fehérvérsejtek és a vörösvértestek ismertetése.

Hívjunk szakembert táplálkozási tanácsadás céljából. Ismertessük a levegőszennyezés problémákat

AIDS-prevenció.

A továbbhaladás feltételei Az emberi szervezet felépítése. Ezen belül összefüggések feltárása, megfogalmazása. Asejtszintű folyamatok bemutatása, térbeli elkülönítése és az összefüggések ismerete.

12. évfolyamérettségi előkészítő modul Évi óraszám esti tagozaton 12 óra Tevékenységformák Áttekintő táblázatok készítése a tanult összefüggések bemutatására. Lényegkiemelés,vázlatkészítés. Szakkifejezések helyénvaló használata, alkalmazása. A főbb témakörök önálló ismertetése. Témakörök Felkészítés az érettségire

Tartalmak Az élőlények testfelépítésének és szerveinek bemutatása a törzsfejlődés során: - A kültakaró - A vázrendszer - A táplálkozás - A légzés - A kiválasztás - Az idegrendszer - Az érzékszervek Az életközösségek jellemzése földi elterjedésük tükrében. Az állatok magatartás- és viselkedésformáinak összegzése. A növényi és állati sejt összehasonlítása felépítésük és működésük alapján.

52

Választható tartalmak

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Témakörök

Tartalmak Sejtszintű folyamatok elemzése és az összefüggések feltárása. Az emberi szövettípusok felismerése és jellemzése. Az emberi szervezet felépítése és működése. A szervek működése és kapcsolata és idegi-hormonális szabályozása. Humánetológia. A genetika alapfogalmainak áttekintése. Az ember szaporodása. Az emberi érzékelés áttekintése.

Választható tartalmak

3.2.8. Történelem Célok és feladatok A középiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában kialakítottképességekre, ismeretekre épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van a személyiségfejlesztésben. Atörténelmi források, események értelmezése olyan kompetenciák kialakulását tesziklehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyéta társadalomban. A múltból a jelenbe vezető kérdések megismerése segít a jelenkorpolitikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzákapcsolódó műveltségterületek e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítik. A történelmi oktatás meghatározó célja, hogy a hallgatók tudása ne szűköljön lepusztán a tények ismeretére, hanem problémaérzékenységgel, a tudás bővítésénekigényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutóértékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagykiüresedésének bemutatására. A történelem megismerésében növekvő szerepet kellkapnia a média modern eszközeinek. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáértvállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód kialakítása, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes az öszszefüggések az alternatívák meglátására és értékelésére. Fejlesztési követelmények A középiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében túllép azáltalános iskolai szinten. A középiskolai tanulmányok végére a hallgatóknak ismerniükkell a különböző források kezelésének, elemzésének szabályait, a tudományos anyaggyűjtés alapelemeit. Feltétlen elérendő az alapvető tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Ahallgatóknak okok és következmények bonyolult hálójában kell értelmezniük ésbemutatniuk az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereitis. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. A történelemtanítás reális képet alakítson ki ahallgatókban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában. Az ismeretszerzési és feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a hallgatóknak el kelljutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források tartalmiismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelően használva a történelemés a társtudományok legfontosabb fogalmait és kifejezéseit. Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy hallgatók egységben lássák a topográfiai és a kronológiai adatokat. A hallgatóknak tudniuk kell az események alapvető

53

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja sorrendjét, fel kell ismerniük az egyidőben zajló fontosabb eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nemokozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. Atörténelmi térképek olvasása, az egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása. A legfontosabbtörténelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuka történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinekés a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlásasorán alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmijelenségek értelmezésében.

12. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 64 óra Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása.A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata.A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelemjelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeikdöntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok,összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa,Közép-Európa, KeletEurópa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény,szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az Internet valamelymagyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolaiés közkönyvtárak felhasználásával. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalomfelhasználásával, az összefüggések és az adatok kapcsolatának bemutatásával. Kifejezőképességek A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban ésírásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése ésbemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi,demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élőszóban. Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázatkészítése Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen.A térben és időben játszódó események közötti

54

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és amagyar kronológiák használata. Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatásaalapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítéseegy-egy történeti táj egységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása). Témakörök A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929-1945)

Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931-1945)

A jelenkor (1945-től napjainkig)

Tartalmak Az 1929-33-as világgazdasági válság. Válságkezelés az USAban. A nemzeti szocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború története. A szövetségesek győzelme, a háború jellege. A megosztott Európa. Évszámok: 1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember 1., 1941.június 22., 1944. június 6., 1945. május 8., augusztus 6., szeptember 2. Személyek: Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle Topográfia: Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia Fogalmak: Tőzsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Berlin-Róma tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. Magyarország háborús részvétele. A Kállay kormány politikája. A német megszállás. A holocaust Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. Évszámok: 1938. november 2., 1939. március 15., 1940. augusztus 30., 1941. június 26., 1943. január, 1944.március 19., 1944. október 15., 1944. december 21., 1945. április Személyek: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Dálnoki Miklós Béla Topográfia: Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar Fogalmak: Népi-falukutató mozgalom, nyilas mozgalom, zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, hintapolitika, kiugrás, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság Hidegháborús szembenállás és időszakos enyhülés politikája a második világháború után. A kommunista rendszerek kialakulása és bukása. Az Európán kívüli világ (Kína, India, Japán) Az európai integráció története. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Egy szabadon választott helyi konfliktus földolgozása (pl.: Közel-Kelet, Balkán). Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991 Személyek: Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si Minh, Személyek: Truman, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXIII. János, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov Fogalmak: Vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshall-segély, szociális piacgazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római-szerződések, holdra szállás, harmadik világ,

55

Választható tartalmak Egy, a napi politikai eseményt igazoló történelmi téma feldolgozása

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Témakörök

Magyarország a második világháború után (1945-től napjainkig)

Tartalmak Brezsnyev doktrina, globális világ, enyhülési politika Topográfia: NSZK, NDK A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerződés. A kommunista diktatúra kiépítése A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erősödése. A rendszerváltozás. Évszámok: 1946, 1947. február 10., 1948, 1949, 1953, 1956. október 23., november 4., 1963, 1968, 1989. október 23., 1990, 1991 Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád Fogalmak: Ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, Háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, AVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság

Választható tartalmak

A továbbhaladás feltételei Az érettségi követelmények szerint 3.2.9. Fizika Célok és feladatok A fizikatanítás célja a felnőttek középiskolájában a korszerű, az általános műveltségrészét képező fizikai világkép kialakítása, valamint szilárd alapok nyújtása az érettségit előfeltételező szakmai képzéshez, esetleges felsőfokú tanulmányokra való felkészüléshez. E célok eléréséhez a fizikaoktatás a felnőttek meglévő, de nem összefüggő,hétköznapi természettudományos ismereteiből kiindulva, ezeket egyszerű eszközökkel elvégezhető, részint otthon is reprodukálható kísérletekkel kiegészítve vezetiel a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerűségek felismeréséhez. A gyakorlatitapasztalatokat értelmezi, kiegészíti, és azokat egységes fizikai képbe illeszti be. Az ismeretszerzés alapvetően induktív módon történik, de a fizikaoktatás a dedukció alkalmazására is példát szolgáltat. Ismert törvényekből kiindulva a következtetések, (általában matematikai módszerek) új ismeretekhez vezethetnek, amelyekkísérletileg is igazolhatók, majd alkalmazhatók. A fizikaoktatás megismerteti a tanulókkal a modellszerű gondolkodást, mint a természettudományos megismerés egyikfontos elemét, amelyet a humán és a gazdasági tudományok is széles körben alkalmaznak. A fizikaoktatás a megismert törvényeknek egyszerű számpéldákon történő alkalmazásával is a hozzájárul a természettudományos szemléletformáláshoz. Kiemelt fontosságúak az olyan feladatok, amelyek ismert mindennapi eszközök,jelenségek adataira vonatkoznak, valamint, amelyek eredménye utólag kísérletilegellenőrizhető. A szemléletformálásban nagy jelentőségű a becslés, amely mindenesetben megelőzi a feladatmegoldást. Azonos fontosságú a kapott számérték reálisvoltának megítélése, a kapott mennyiségnek a környezetből ismert hasonló mennyiségekkel való összehasonlítása révén. A fizikaoktatás ezáltal hozzájárul a természettudományos ismeretszerzés módszereinek megismertetéséhez. A kilencedik évfolyamona fizikatanítás a kölcsönhatások fogalma köré csoportosítva megerősíti atanulók ismereteit a fizika néhány, korábbi tanulmányokból ismert, hétköznapi tapasztalatokkalközvetlenül összefüggő, jól kísérletezhető területén. Ezáltal lehetőséget ad a további fizikai tanulmányokhoz szükséges képességek fejlesztésére. A10.11. osztályban épül ki a fizika egységes fogalomrendszere. A felépítés lineáris,nagy vonalakban a fizikatörténeti sorrendiséget követi. Támaszkodik a kilencedikévfolyamon, a képességfejlesztés, szintrehozás során megerősített konkrét fizikaiismeretekre is. Ezek egy része az alkalmazások során beépül a mechanika rendszerébe. Más része a matematikai ismeretek kibővülése (pl. a szögfüggvényekfogalmának megismerése) után kiegészül és az egységes felépítés részét képezi. Atizenkettedik osztályban az érettségire előkészítő tantárgyi modul a törzsanyagot aközépiskolai tar-

56

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja talmak kapcsolatainak felismerését elősegítő csoportosításban idézifel. Ezt kiegészíti egyes, nagyobb absztrakciós képességet, illetőleg több matematikaieszközt igénylő ismerettel. A fizikaoktatás feladata: konkrét tartalmak tárgyalása során felébressze a tanulókban avilág megértésének igényét, a technika iránti érdeklődést, képessé tegye a tanulókat afizikai és műszaki környezetben való tájékozódásra, a fizikai és műszaki jelenségekbenmegnyilvánuló általános fizikai elvek felismerésére. Tegye képessé a tanulókat népszerű természettudományos művek, hírek értelmezésére, meg nem alapozott szenzációkkritikával fogadására, alapozza meg a későbbi természettudományos önműveléslehetőségét. Érzékeltesse a fizika és az ezen alapuló műszaki tudományok jelentőségétés hatását a gazdasági, társadalmi életben, az ember életminőségének alakulásában. Általános fizikatörténeti vonatkozások segítségével járuljon hozzá az egyes történetikorszakokról kialakult kép árnyalásához, a művelődéstörténeti ismeretek bővüléséhez. Méltassa a magyar tudósok, feltalálók munkásságának jelentőségét. Segítsen felismertetnia tanulóval az egyén felelősségét a környezet állapotának alakulásában, járuljonhozzá a környezettudatos magatartás kialakulásához. Fejlesztési követelmények A tanuló törekedjen a természet jelenségeinek megértésére. Legyen tapasztalata azadott jelenség vizsgálata során a lényeges és lényegtelen jellemzők megkülönböztetésében. Ismerje fel az ok-okozati sorrendiséget a konkrét jelenségekben. Tudja amegfigyelések, kísérletek, mérések tapasztalatait rendezni, áttekinteni; ismerje fel azösszefüggéseket. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések,jelölések megfelelő használatával megfogalmazni és leírni. Tudja a kísérletek, mérések során kapott adatokat táblázatba rendezni, grafikonon ábrázolni; legyen gyakorlottkész grafikonok adatainak leolvasásában, értelmezésében, egyszerűbb matematikaiösszefüggések megállapításában. Ismerje a mérési hiba fogalmát. Tudjonsematikus vázlatrajzokat készíteni, kész ábrákat, rajzokat értelmezni. Tudjon tanáriútmutatás alapján, háztartási eszközökkel, otthon elvégezhető egyszerű kísérleteketbalesetmentesen végrehajtani. Legyen jártas a tanult mértékegységek értelmezésében, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. Ismerje a gyakorlatbanhasznált, SI mértékrendszeren kívüli mértékegységeket. Legyen jártas a tanultakhozkapcsolódó számításos fizikai feladatok szövegének értelmezésében, tudjon egyszerű feladatokat a fejlettségének megfelelő matematikai eszközök használatával megoldani;legyen tapasztalata az eredmények előzetes becslésében; tudja értelmezni akapott eredmények fizikai tartalmát. Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó jelenségeket értelmezni. Ismerje fel a mindennapi technikai környezetben a fizikai alapokat. Legyen képes önállóan alkalmazni képlet- és táblázatgyűjteményeket, lexikonokat. Ismerje a könyvtárban és az Interneten való információkeresés lehetőségét. Igénye ébredjen az önálló, folyamatos ismeretszerzésre; értse a fejlettségi szintjénekmegfelelő természettudományos ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit. Tudja összevetni a tanultakkal sci-fi alkotások tartalmát. Képes legyen az újtermészettudományos felfedezésektől megkülönböztetni megalapozatlan szenzációkat. Fizikai ismereteit tudja alkalmazni környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán, ismerje saját cselekvési lehetőségeit a környezeti problémák enyhítésében, és törekedjék ezek gyakorlására. A fizika oktatásának nagy szerepe van a természettudományos világkép kialakulásában. Tudja a tanuló, hogy az anyagnak különböző megnyilvánulási formái vannak. Legyen tájékozottsága az anyag részecsketermészetéről. Tudja, hogy a fizikaifolyamatok térben és időben zajlanak. Ismerje fel a természeti folyamatokban avisszafordíthatatlanságot. Tudja, hogy a természet jelenségeit leíró fizikai törvények,elméletek meghatározott érvényességi körben értelmezhetők. A természet megismerése folyamat, melynek velejárója a korábbi elméletek módosítása, új elméletekszületése. Ismerjen egyegy példát ennek alátámasztására. Ismerje a tanuló a matematikaszerepét a fizikában: matematikai formulákkal írjuk le a fizikai jelenségekok-okozati viszonyait. A törvényeket leíró matematikai kifejezésekből számításokkalúj következtetésekre juthatunk, melyek eredményét csak akkor fogadjuk el, hakísérletileg is igazolhatók. A tanuló tudja az egyetemes kultúrtörténetbe ágyazva elhelyeznia tanult jelentősebb fizikai felfedezéseket. Ismerje a legjelentősebb fizikusok,köztük a magyar tudósok és feltalálók munkásságát. Ismerje a fizikának a természettudományokra és az egyetemes gondolkodás más területeire való hatását, atechnikai

57

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja fejlődésben való szerepét. Ismerjen néhány, középiskolai ismereteihezkapcsolódó, de azokon túlmutató fizikai témakört, eredményt, törvényt.

12. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 20 óra Tevékenységformák Adott fizikai fogalom kialakításához vezető jelenségek elemzése. A tanult fizikaifogalmak szabatos meghatározása szövegesen és matematikai formulával. A tanultfizikai törvények szabatos megfogalmazása, kísérleti tapasztalatokkal való alátámasztása. Érzékszervvel közvetlenül nem tapasztalható erőtér (elektromos, mágneses)fizikai fogalmának kialakítása. Következtetés az anyag láthatatlan mikroszerkezetéremakroszkópikus mérések, fizikai kísérletek eredménye alapján. Fizikai jelenségekközötti hasonlóságok és különbségek megállapítása (mechanikai és elektromágneseshullámok, egyenáram - váltóáram). Analógia felismerése eltérő tartalmú, de hasonlóalakú törvények között (tömegvonzási törvény . Coulomb-törvény). Technikaieszközök működésének magyarázata modellek, ábrák alapján. A természettudományos megismerés módszereinek, köztük a modellalkotás szerepének kiemelésea fizikatörténet fejezetei alapján (atommodellek fejlődése, a fény, az elektron természetének felismerése). A fizika és más természettudományok kapcsolatának felismerése (elektromos kölcsönhatás, kémiai kötés, az elektromos áram, az elektromágnesesés a radioaktív sugárzás hatása a biológiai rendszerekre, a látás és a hallás fizikaialapjai, termodinamikai jelenségek az élő szervezet működésében). Érvek és ellenérvek összevetése a mindennapi életet, valamint az emberiség jövőjét érintő kérdésekben (energiatermelés, környezetvédelmi feladatok). Kapcsolatok felismerése afizika különböző fejezeteiben tanultak között, illetőleg a fizikában és más természettudományos tárgyakban szerzett ismeretek között. Hipotézis, tudományos elméletés kísérletileg igazolt állítások megkülönböztetése. Témakörök Szintre hozás

Gázok állapotváltozásai

A hőtan I. főtétele

A hőtan II. főtétele Molekuláris hőelmélet

Tartalmak A nyomás és a sűrűség értelmezése, egységeik és ezek átváltása. A hőmérséklet és hő(mennyiség) fogalmak helyes használata. A feszültség és az áramerősség fogalmának ismerete és helyes használata. A mechanikai hullámok tulajdonságai. A fényvisszaverődés és a fénytörés jelensége, hétköznapi példák. A kölcsönhatás fogalma; példák mechanikai és nem mechanikai kölcsönhatásokra. Az energia-megmaradás törvényének és a törvény jelentőségének ismerete. Ismeretek az anyag atomos felépítéséről. Az elektron tulajdonságai (kémia). Az érzékszervekkel közvetlenül nem tapasztalható anyag: az elektromos tér fogalmának ismerete. Termodinamika A levegő mint anyag. A légnyomás. Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség). Gay-Lussac és Boyle-Mariotte törvényei. Az izochor, izobár, izoterm állapotváltozás ábrázolása p-V diagramon. Az egyesített gáztörvény. Az állapotegyenlet. A belső energia fogalma. Az első főtétel. Gázok állapotváltozásainak vizsgálata az I. főtétel alapján. Körfolyamat fogalma egy hőerőgép példáján. A spontán folyamatok iránya. A második főtétel kvalitatív megfogalmazása. Néhány termodinamikai jelenség értelmezése a részecskemodell alapján. Elektromágnesség

58

Választható tartalmak

Tágulási munka. (A gázok fajhője.) Hőerőgépek a gyakorlatban.

Példák a főtétel fizikai, kémiai, biológiai alkalmazására. A hőmérséklet értelmezése.

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Témakörök A mágneses tér

A Lorentz-erő

A mozgási indukció

A nyugalmi indukció

Elektromágneses hullámok

Tartalmak A mágneses tér vizsgálata magnetométerrel. A mágneses indukcióvektor fogalma; indukcióvonalak. Áramok mágneses tere (hosszú, egyenes vezető, tekercs). Árammal átjárt vezetők kölcsönhatása a mágneses térben. Lorentz-erő. Mozgó töltések a mágneses térben. A mozgási indukció jelensége és magyarázata. Az indukált feszültség nagysága. A váltakozó feszültség előállítása. Váltófeszültség, váltóáram fogalma. Effektív feszültség. A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata. Lenz törvénye. Az önindukció. A transzformátor működési elve. Az elektromágneses hullám fogalma, jellemzése. Az elektromágneses hullámok spektruma.

Elektromágneses hullámok

A fény mint elektromágneses hullám.

Hullámoptika

Fényelhajlás résen, rácson. Az interferencia és a polarizáció kísérleti vizsgálata. A fényvisszaverődés és a fénytörés mint hullámtulajdonság. Snellius-Descartes törvény. Törésmutató.

A fény és az elektron kettős természete

Az atom szerkezete

Az atommag szerkezete A radioaktivitás

Atomfizika A fényhullám tulajdonságai. A fényelektromos jelenség . a fény részecsketermészete. A fénykvantum. Az elektron mint részecske. Elektroninterferencia .az elektron hullámtulajdonsága. Az atommag felfedezése: Rutherford-modell. A Bohr-modell: diszkrét energiaszintek. A vonalas színkép.

Magfizika A nukleonok (proton, neutron). Rendszám, tömegszám. A nukleáris kölcsönhatás. Az alfa-, béta és gammabomlás jellemzése. Aktivitás fogalma, időbeli jellemzése. Felezési idő.

A nukleáris energia (atomenergia) Maghasadás Magfúzió

A maghasadás jelensége. Láncreakció. A magfúzió jelensége. A csillagok energiatermelése.

A csillagok fejlődé-

A csillagok életútja.

Választható tartalmak A Föld mágnessége. Elektromágnes alkalmazása.

Az egyenáramú motor. Részecskegyorsítók.

A hálózati elektromos energia előállítása.

Önindukciós jelenségek a mindennapi életben. Az elektromos energia szállítása. A transzformátor szerepe. Változó elektromos tér mágneses tere. A rezgőkör. Az egyes elektromágneses hullámfajták a mindennapi életben; híradástechnikai, orvosi és ipari felhasználási területek. Az elektromágneses hullámok környezeti, élettani hatásai. Rádió- és televízió adás és vétel elve. A .fényszennyezés

Fotocella, napelem. Gyakorlati alkalmazások. Elektronmikroszkóp.

A modellalkotás szerepe az emberi megismerésben. Törvény és érvényességi köre a fizikában. (A kvantummechanikai atommodell.) A színképelemzés jelentősége a megismerésben. Távoli égitestek színképe. A vöröseltolódás.

Radioaktív sugárzások környezetünkben. A sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. Az elemi részecskék. Atomerőmű, atombomba. Az atomenergia felhasználásának előnyei és környezeti kockázata. Hidrogénbomba. Fúziós erőmű lehetősége.

A csillagászat elemei A Naprendszerről. Bolygók, holdak.

59

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Témakörök se A Világegyetem története

Tartalmak

Választható tartalmak

Az Univerzum tágulása. Az ősrobbanás-elmélet.

Galaxisok, csillagok, kvazárok, pulzárok, neutronocsillagok, fekete lyukak fogalma. Az Univerzumról való ismereteink forrásai (pl. a vöröseltolódás) Merre tart a kutatás? Nyitott kérdések a fizikában.

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje az állapotjelzőket. Jellemezni tudja a gázok speciális állapotváltozásait, és ábrázolni tudja ezeket p-V diagramon. Értelmezni tudja az egyesített gáztörvényt és az állapotegyenletet. Tudja, hogy a természet spontán folyamatai egyirányúak; tudjon példákat mondani erre. Ismerje az áram mágneses hatását, tudjon példákat mondani az elektromágnes használatára. Ismerje a hálózati váltófeszültség fizikai jellemzőit. Ismerje mindennapi elektromos eszközeink működésének fizikai alapjait (elektromotor, dinamó, generátor, transzformátor). Tudja, hogyan történik az elektromos energia előállítása. Legyen tájékozott az elektromos energiával való takarékosság szükségszerűségéről és lehetőségeiről. Ismerje az elektromágneses spektrum részeinek tulajdonságait és felhasználási területeit. Legyen képe a megismert hullámjelenségek (hang, fény) frekvenciájának nagyságrendjéről. Ismerje a vákuumbeli fénysebesség értékét, és kitűntetett szerepét a természetben. Legyen tudomása arról, hogy az elektromágneses sugárzás (a fény is) a környezetszennyezés egy változata lehet. Tudja, hogy a részecskeként és a hullámként való megnyilvánulás egyaránt az anyag tulajdonsága lehet. Ismerje és tudja összehasonlítani a felszabaduló energia nagysága, hatékonyság, illetve a környezetre gyakorolt hatás szempontjából az energiatermelés különböző módozatait. Ismerje a nukleáris energia felhasználásának előnyeit és kockázatát, a sugárvédelem alapjait. Tudja, hogy az Univerzum objektumai, és maga a Világegyetem egésze nem statikus állapotúak, hanem állandó, meghatározott változásban vannak. Tudja, hogy a természettudományos, ezen belül a fizikai ismeretek az emberi kultúrtörténet során folyamatosan bővültek, és a megismerés ma sem lezárt folyamat.

12. évfolyam Érettségi előkészítő modul Évi óraszám: esti tagozaton 12 óra Tevékenységformák Kapcsolatteremtés, szintéziskeresés a középiskolai fizika tananyag különböző jelenségei, fogalmai, törvényszerűségei között. Összetettebb (bonyolultabb matematikai eszközöket másodfokú egyenlet, szögfüggvények . is igénylő, több témát összekapcsol ó) számításos fizikai feladatok értelmezése és megoldása. A tananyaghoz kapcsolódó kísérleti eredmények, jelenségek értelmezése Témakörök Egyenes vonalú mozgások kinematikája és dinamikája Nem egyenes vonalú mozgások kinematikája és dinamikáját

Erő és egyensúly

Tartalmak Az egyenes vonalú egyenletes és az egyenletesen változó mozgás. Szabadesés. Függőleges lefelé hajítás. Newton törvényei. Erőtörvények. Az egyenletes körmozgást leíró mennyiségek. Az egyenletesen változó körmozgás szöggyorsulása. A centripetális gyorsulást okozó erő különböző gyakorlati esetekben. Newton II. törvényének alkalmazása az egyenletes körmozgásra. A forgómozgás alaptörvénye tengelyezett merev test esetén. A harmonikus rezgés mint az egyenletes körmozgás merőleges vetülete: a kitérés-idő, sebesség-idő, gyorsulás-idő függvények. A rezgésidő. A matematikai inga. Az erő és a tömeg értelmezése. A tömegvonzás törvénye. Nehézségi erő, súly, súlytalanság. További erőtörvények; kényszererők. Pontszerű test egyensúlya. Egyensúly és mozgás a lejtőn. A felhajtóerő. Kiterjedt merev test egyensúlya.

60

Választható tartalmak Vízszintes hajítás.

Centripetális és tangenciális gyorsulás egyenletesen változó körmozgás esetén. A haladó- és a forgómozgást jellemző fizikai mennyiségek összehasonlítása.

Pontrendszer egyensúlya és mozgása.

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A mechanika megmaradási törvényei

A lendület-megmaradás törvénye A mechanikai energia megmaradása.

Az energia

A munkatétel és alkalmazása. Az energia-megmaradás általánosan. Térjellemzők: térerősségvektor, feszültség, potenciál, mágneses indukcióvektor. Azonosságok és különbségek az elektrosztatikus és a mágneses tér jellemzésében. Töltések kölcsönhatása az elektrosztatikus és a mágneses térrel: Coulomb törvénye. A Lorentzer erő. Ohm törvénye. Vezetőszál ellenállása. Egyszerű áramkörök: soros és párhuzamos kapcsolás. Kirchhoff törvényei. Eredő ellenállás. Feszültségforrások. Belső ellenállás. Ohm törvénye teljes áramkörre. Az elektromos munka és teljesítmény. Mérőműszerek az áramkörben. Mozgási indukció. Váltakozó feszültség. Effektív feszültség. Nyugalmi indukció. Lenz törvénye. Önindukció. A transzformátor és szerepe.

Az elektrosztatikus és a mágneses tér

Egyenáramú hálózatok.

Az indukció

Kondenzátor energiája. Áramjárta tekercs mágneses terének energiája. Más megmaradási törvények. A töltésmegmaradás törvénye: Kirchoff törvénye áramelágazásokra. (Tömeg- és töltésmegmaradás a természetes- és mesterséges magátalakulásban.)

Hullámok

A mechanikai hullámok fajtái, tulajdonságai. Állóhullámok. Elektromágneses hullám fogalma. A fényhullám elhajlása, interferenciája. A fény visszaverődése és törése. Képalkotás tükrök és lencsék esetén.

Termodinamika

Szilárd anyagok és folyadékok hőtágulása. Kalorimetria. Halmazállapot-változások. A gázok speciális állapotváltozásai. Az egyesített gáztörvény. Állapotegyenlet. Az első és a második főtétel. Állapotváltozások energetikai vizsgálata. Körfolyamatok, hőerőgépek. A hőmérséklet értelmezése a részecskemodell alapján. Az elektromosság atomos szerkezete. Az elemi töltés. A fény részecske-természete. A fény részecske-természete. Az elektron hullámtermészete. Az atommag felépítése. A radioaktív-bomlás jellemzése. Az aktivitás időbeli változása. A maghasadás és a fúzió. A nukleáris energia felhasználása. A csillagok energiatermelése.

Az anyag felépítése Kinetikus gázelmélet Atomfizika Magfizika

A gravitációs és az elektrosztatikus tér összehasonlítása. A témakörbe tartozó törvényeket igazoló kísérletek elemzése. A gyakorlati vonatkozások felsorolása. Az ellenállás hőmérsékletfüggése.

Ideális tekercs a váltakozó áramú áramkörben. Az induktív ellenállás fogalma. A témakörbe tartozó törvényeket igazoló kísérletek elemzése. A gyakorlati vonatkozások felsorolása. Az egyes elektromágneses hull ámfajták a gyakorlatban. Rádiózás, a televízió. A rádiótelefon. A témakörbe tartozó törvényeket igazoló kísérletek elemzése. A gyakorlati vonatkozások felsorolása. A témakörbe tartozó törvényeket igazoló kísérletek elemzése. A gyakorlati vonatkozások felsorolása. Gázok fajhője.

Természetes és mesterséges radioaktivitás. Sugárvédelem. Alternatívák az energiatermelésben. Az egyes energiaforrások használatának előnyei és kockázata.

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja különböző szempontok szerint csoportosítani, összehasonlítani a 9-11. évfolyam törzsanyagában tanult jelenségeket. Legyen képes az alapvető fizikai fogalmak és törvények ismeretére vezető jelenségek vagy kísérletek leírására. Értelmezni tudja a tanult fizikai mennyiségeket, magyarázni a törvényeket, tudja ismereteit a mindennapi életből vett példákkal alátámasztani. A tanult alapvető fizikai fogalmakat helyesen tudja használni a törzsanyaghoz kapcsolódó mindennapi jelenségek és technikai eszközök működésének magyarázatában. Értelmezni tudjon grafikonokat; jellemezni tudja az ábrázolt fizikai mennyiségek változását. Értelmezni tudja a tanult anyagjellemzőket. Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat és

61

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja az anyagjellemzők értékét a képlet- és táblázatgyűjteményből kikeresni. Tudja a feladatok szövegét értelmezni, adataikat jelölésekkel rögzíteni, adataikat grafikonról leolvasni. Tudjon a tanult törvények alkalmazásával egyszerű feladatokat önállóan megoldani. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. 3.2.10. Informatika Célok és feladatok Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozniés alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük azinformációkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több évenkeresztül tanult informatika tantárgy, és az iskolai élet egészét átható informatikainevelés biztosíthatja. A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését azinformatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak,készségeiknek alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. Cél annakaz attitűdnek a kialakítása, hogy az egyén érezze: képes bekapcsolódni az egész világrakiterjedő információs társadalomba. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókbankialakítsuk az informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű problémamegoldási lehetőségeket biztosít. Hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációslehetőségeket teremt. Az oktatás fő célkitűzései: korszerű alkalmazói készség kialakítása, a számítógépek, az informatikai eszközök lehetőségeit használni tudó tanulók képzése; az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése, az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat átalakítja, és az új körülményekhez alkalmazkodni kell; az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása; az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése, tudatosítani kell a tanulókban az információ szerzés, feldolgozás és felhasználás etikai és jogi szabályait; felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettela balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokathelyénvalóan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjonotthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten kezelni tudja aszámítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök ésinformációhordozók használatában. Tudjon információt különféle formákbanmegjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információtfelismerni, a megszerzett információit legyen képes kiértékelni és felhasználni. Sajátítsael az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózatrévén, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képesmegvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Ismerje meg az informatika társadalmiszerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikaieszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

12. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 32 óra

62

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Tevékenységformák Informatikai alapok: Az információ köznapi fogalmának helyes alkalmazása. Hétköznapi távközlési eszközök(pl. telefon) használata. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Operációs rendszer: A billentyűzet és az egér használata. Eligazodás az operációs rendszerben,szolgáltatások használata. Jelszóval védett azonosító használata, be- és kilépés az iskolaihálózatba. A hálózati környezetben való munka alapszabályainak megismertetése. Szövegszerkesztés: A szövegszerkesztő program alapszolgáltatásainak alkalmazása. A szöveg karakterszintű formázása: betűtípus, betűméret, félkövér, dőlt és aláhúzott betűstílus beállítása. A szöveg bekezdés szintű formázása: margóhoz igazítás, térközök. A szöveg lapszintű formázása: fejléc, lábléc, lapszámozás. Szöveges dokumentumokban tabulátorok használata. Dokumentumok formai és tartalmi javítása, a helyesírás ellenőrzése. Szöveget és képet is tartalmazó dokumentumok készítése. Az Internetrőlletöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban. Szerzői jogok. Az alábbiakban minden témakör első altémája ismétlő, szintre hozó jellegű. Témakörök Az informatika alapjai

Operációs rendszer

Szövegszerkesztés

Tartalmak A számítógép fő részei. Informatikai alapegységek (bit, byte, s ezek többszörösei. Számítástechnikai eszközök kezelése: billentyűzet, egér, lemezek, nyomtató, multimédiás eszközök. A számítástechnika etikai, jogi problémái, kulturális hatásai. A számítógép és perifériái (billentyűzet, egér, monitor). Háttértár váltása, könyvtár kiválasztása, eligazodás, mozgás a háttértáron. Állomány keresése, másolása, saját lemezek használata. Hálózati azonosító és jelszó szerepe. Belépés és kilépés módja. Hálózati szolgáltatások. A hálózat használatának alapszabályai, a Netikett. A szöveg megfelelő begépelése, javítása, módosítása. Karakterek formázása: a betűtípus, a betűméret beállítása, dőlt, aláhúzott, félkövér betűstílus. Bekezdések és lapok formázása. A fejléc-lábléc, az oldalszámozás. Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás ellenőrzés. Táblázat készítése. Hasábok kialakítása. A szöveg- ill. képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai. Digitális képek alkalmazása. Objektum, táblázat beillesztése. Szerzői jog. Felhasználói etika.

Választható tartalmak

Az Internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban.

A továbbhaladás feltételei Legyen képes kezelni a billentyűzetet, az egeret, a háttértárakat és a nyomtatót. Legyenképes tájékozódni az általa tanult operációs rendszerben. Tudja használni egya számítógép karbantartásához szükséges segédprogram (vagy az operációs rendszer)néhány szolgáltatását. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. 3.2.11. Angol nyelv

12. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 96 óra Tevékenységformák Kapcsolatteremtés szóban és írásban, valamilyen esemény elmesélése párbeszédben,mindennapi beszélgetésben való részvétel. Kérdésszerkesztés és válaszadás, emberek,tárgyak, események rövid leírása vélemény és érzelmek kifejezésével. Angol nyelvű utasítás alapján cselekvés, tollbamondás utáni írás. Önálló feladatmegoldás, mondat-kiegészítés, -átalakítás, olvasott és hallott szöveg információinak kiszűrése,

63

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja írásbeliösszefoglaló készítése. Szövegalkotás vázlat, kérdések, vezérszavak alapján, kétnyelvű szótár önálló használata. A nyelvtanulási technikák irányított alkalmazása. Témakörök Család Otthon Munka, tanulás Lakóhely Vásárlás, étkezés Közlekedés Az ember Természet Szabadidő Szolgáltatások

Tartalmak Személyi adatok, Otthoni teendők, napirend Foglalkozások, Lakás, Étterem, Közlekedési eszközök Az emberi test Időjárás, évszakok Szórakozás, sport Telefon

Választható tartalmak ismerősök, családtagok mesterségek, tanulás, iskola lakóhely bemutatása üzletek

Kommunikációs szándékok Üdvözlés, ismerkedés; információ kérése és adása; egyetértés és egyet nem értés, kérés, javaslat, utasítás; jókívánság; kívánság, szándék kifejezése; köszönetnyilvánítás, bocsánatkérés; tudás és nem tudás, tetszés és nem tetszés kifejezése Nyelvtani fogalmak Alapigék (be, have), személyes névmás; birtokviszony kifejezése; határozott és határozatlan névelő; igeidő, egyszerű és folyamatos jelen idő, egyszerű múlt (néhány rendhagyó ige), egyszerű jövő idő; állító, kérdő tagadó alakjai; a főnév, a főnév többes száma, megszámlálható és nem megszámlálható főnevek; a melléknév, a rövid és hosszú melléknevek fokozása, hasonlító szerkezetek; tő- és sorszámnevek; elöljárószók, határozószók térbeli és időbeli viszonyok kifejezésére; szórend; modalitás. A továbbhaladás feltétele Az alaptartalmak ismerete a fejlesztési követelmények megfogalmazott szintjén. 3.2.12. Német nyelv

12. évfolyam Évi óraszám: esti tagozaton 96 óra Fejlesztési követelmények és tevékenységi formák Mint az eddigi évfolyamokon, +Önálló szó- és információgyűjtés a különböző témakörökhöz; beszámoló készítéseszóban és írásban a preferált témakörökben; a kétnyelvű kéziszótár önálló használata;a szótárhasználattal kapcsolatos feladatok és gyakorlatok végzése; német nyelvű szövegalkotás szótár segítségével; szövegalkotás vezérszavak, vázlat alapján; történetekfolytatása, kiegészítése, befejezése; magánlevél írása; önéletrajz írása; irányítottfogalmazás a mindennapi élet tárgyköreiben; házi olvasmány (újságcikk) irányítottfeldolgozása; nyelvoktató CD-ROM önálló használata; nyelvoktató hangkazettákhozkapcsolódó gyakorlatok önálló elvégzése, egyszerű nyelvezetű német tévéműsorokmegtekintése. Témakörök Tartalmak Ember és társadalom Önéletrajz, családi, nemzeti ünnepek hazánk társadalmi és politikai rendszere Tágabb környezetünk, város, falu nevezetességei, helyzete, problémái A német nyelvű országok fontos jellemzői Természeti környezetünk, környezetünk védelme Az iskola világa, a magyar iskolarendszer a diákélet eseményei A munka világa, pályaválasztás munkanélküliség, munkakörülmények Egészség és betegség, orvosnál Sportágak, sportolás Egészséges életmód Étkezés, étkezési szokásaink ételeink, élelmiszerek, éttermek Egészséges életmód, dohányzás Utazás itthon és külföldön

64

Választható tartalmak Idegengyűlölet, tolerancia Egyenjogúság Megyénk jellemzői, helyzete Német városok, látnivalók Ipari szennyezések, levegőszennyezés, szemét Német, osztrák iskolarendszer Szociális háló, árak és bérek Sérülések, sportesemények

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Közlekedés, szállás, nevezetességek Szabadidő, szórakozás, olvasás, Színház, tévé, videó, hobbi Folyóiratok, a műveltség szerepe Kultúra, tudomány, technika, technika alakjai A lakásban és a munkahelyen Számítógép és Internet

Étkezési szokások Németországban és Ausztriában Alkohol, drog elleni harc Útitervek, úti beszámoló Utazás a német nyelvű országokban Filmmúzeum, koncert, könyvtár A német kultúra és tudomány nagyjai

Kommunikációs szándékok Üdvözlés, ismerkedés; információ kérése és adása; nem értés kifejezése és visszakérdezés; kérés, javaslat, utasítás; meghívás, jókívánság és ezekre reagálás; tetszés és nem tetszés kifejezése; kívánság, szándék, igény kifejezése; köszönet és erre reagálás; bocsánatkérés és erre reagálás; tudás és nem tudás kifejezése; képesség, lehetőség és szükségesség kifejezése Érdeklődés, érdektelenség; elégedettség, elégedetlenség; értékelés: dicséret és kritika; valószínűség, bizonyosság és bizonytalanság; baráti és hivatalos levél megszólítási és elbúcsúzási formái; telefonálás munkahelyre és hivatalokba; véleménynyilvánítás: egyetértés és egyet nem értés indokolással, érveléssel. Nyelvi fogalomkörök Határozott, határozatlan és határozatlan tagadó névelő; a főnév neme, száma, ragozása; személyes és birtokos névmások, kérdő névmások; a melléknév fokozása, a hasonlító szerkezet; tőszámnevek; az ige jelen idő és Perfekt; - felszólító mód; igekötős igék; személytelen igék; a módbeli segédigék jelen ideje; elöljárók; mellérendelő kötőszók; az egyszerű mondat szórendi típusai; a mellérendelt összetett mondat A főnévragozás szabályostól eltérő esetei; a főnévvé vált melléknevek; a névmások rendszere . kérdő, utaló, vonatkozó, visszaható, határozatlan névmások; az ige: Plusquamperfekt; Passiv Präsens és Perfekt; a műveltetés; a feltételes jelen és múlt idő (Konjunktiv II); a függő beszéd (Konjunktiv I, receptív szinten); elöljárók birtokos esettel. A legfontosabb mellékmondatokat bevezető kötőszók; az igenevek; a szórend rendszerezése; az öszszetett mondatok rendszerezése; a szenvedő szerkezet; főnévi igeneves szerkezetek: zu + Inf., um.., ohne.., anstatt.. Zu + Infinitiv. Hallott szöveg értése A tanuló 150-200 szavas köznyelvi szöveg fontos információit kiszűri, azokat adott szempontok alapján rendezi; a szöveg ismeretlen nyelvi elemeit ismeretei és a szövegösszefüggés alapján kikövetkezteti; a köznyelvi témákról jórészt ismert nyelvi elemeket használó beszélgetés lényegét megérti; a hallott szöveg vagy beszélgetés lényegét anyanyelvén összefoglalja. Beszéd Olvasott szöveg értése A tanuló kb. 150 szavas köznyelvi szöveget anyanyelvi beszélő számára érthető kiejtéssel és intonációval elolvas; kb. 150-200 szavas köznyelvi szöveg fontos információit kiszűri, azokat rendezi; a szöveg ismeretlen elemeit eddigi ismeretei és a szövegösszefüggés alapján kikövetkezteti; a szöveg minden lényeges elemét megérti és anyanyelvén összefoglalja; kb. 150 szavas köznyelvi, illetve könnyű újságszöveget szótár segítségével anyanyelvére lefordít. Írás A tanuló köznapi témákról és életének eseményeiről a megfelelő nyelvi eszközök használatával kb. 100-120 szavas, véleményét és érzelmeit is tükröző strukturált szöveget alkot; különböző szövegtípusokat (levél, önéletrajz, beszámoló, leírás) hoz létre 3.2.13. A tanulóknak, az egyéni felkészülés keretében elsajátítandó ismeretek témakörei és követelményei Biológia Témakör 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya

Követelmények A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. A szerveződési szint fogalma.

65

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek: Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak, nukleotidok Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)

3. Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek: Vírusok Önálló sejtek: Baktériumok Egysejtű eukarióták Többsejtűség Gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

Viselkedés 4. Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás

A táplálkozás

A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis biológiai jelentősége, feltételei. A C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben. A H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO3, CO32-, NO3- ionok természetes előfordulásai. A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban. A lipidek oldódási tulajdonságait, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai szerepe. A fontosabb szénhidrátok természetes előfordulása, tulajdonságai. A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete és aminosav sorrend. A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe. A DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerepe. Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolata (fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis. Lényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük. A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai. A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete. Az erjedés lényege, felhasználása. Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat. A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve. A passzív és az aktív szállítás. Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis. Sejtválasz külső és belső ingerekre.

Fepítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. A járványok. A baktérium és az eukarióta sejt szerveződése. A baktériumok jelentősége; anyagcseréjük. Testszerveződésük és felépítő anyagcseréjük példákon. Az öt regnum elkülönítésének alapja. Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusai (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása. A teleptest és az álszövet jellemzői. A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós „újítások” a harasztoknál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél. A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok, lábasfejűek, a gerincesek nagy csoportjai - halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai. A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása. Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük. A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma. Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció. Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. A homeosztázis fogalma, jelentősége. A bőr funkciói, részei. Ápolása, védelme. A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése. Az agykérgi funkciók szerepe. A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei. A táplálkozás jelentősége, folyamatai. Az emésztőrendszer részei, funkciói. A máj szerepe.

66

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

A légzés

Az anyagszállítás

A kiválasztás

A szabályozás

Az idegrendszer általános jellemzése

Az emberi magatartás biológiaipszichológiai alapjai

Hormonrendszer, hormonális működések

A fog részei, a szájápolás higiéniája. A bélbolyhok helye, működése. A bélperisztaltika. Az éhség-, szomjúságérzet. A tápanyagok természetes forrásai, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei. Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően. Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályai. A légzőrendszer szervei, funkciói. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. A gége részei, a hangszalagok szerepe. A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe. A légzőrendszert károsító tényezők és a légzőrendszer gyakori betegségeit fölismerésük, kezelésük. A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fő működéseik. A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai. A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata. A szív, a koszorúerek felépítése és működése. Vérnyomás, pulzus. Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója. Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás. A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer főbb részei. A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők. Vesekőképződés megelőzése, művesekezelés. A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások. Az idegsejt felépítése és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő). A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló hatás magyarázata. A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés. A gerincvelő főbb funkciói. Az agy főbb részei. A bőr és a belső szervek receptorai. Az érzékszervek működésének általános elvei. A szem részei, ezek működése, látáshibák, korrigálásuk. A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés. A külső-, közép- és belső fül része, működései. A nyúltvelői kemoreceptorok szerepe. A szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepe. Az akaratlagos mozgások szerveződése. A motiváció szerepe. A kisagy fő funkciója, az alkohol hatása. A vegetatív működés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás következményei. Az öröklött és tanult magatartásformák Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzelmek kapcsolata. A tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során. Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérletei. Megerősítés, szokás, függőség kialakulása. Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus megnyilvánulásai. Érzelmi és értelmi fejlődés kapcsolata. Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége. A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességei. A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása. A neurohormonális rendszer. Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelődési helye és hatása. A női nemi ciklus során végbemenő hormonális, és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai.

67

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

Immunrendszer, immunitás

Szaporodás és egyedfejlődés

A cukorbetegség. Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemző sejtjei. A gyulladás. Az immunizálás, a kötelező védőoltások. Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége. Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés. A láz és a lázcsillapítás módjai. Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat. A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei. Az ember magzati fejlődésének, születésének és posztembrionális fejlődésének fő szakaszai. Az öregedés során bekövetkező biológiai változások. Az emberi élet vége. A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következményei. A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások. Etikai problémák a (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton terjedő betegségek megelőzése.

5. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció A populáció fogalma. Növekedési modellek, korfák. A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása. Tűrőképességi görbék és indikáció. A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszerveződés) típusai. A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal. Életközösségek (élőhelytípusok) A flóra és fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma. Térbeli és időbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése. Egy tó feltöltődésének folyamata. A gyomnövény fogalma. Bioszféra, globális folyamatok A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet. Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozások. Globális és helyi problémák. Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései. Ökoszisztéma Az ökoszisztéma fogalma. Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői. A szén és az oxigén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.) Környezet- és természetvédelem A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek. A védett területek típusai. Hazánk nemzeti parkjai. A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma. A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendők. A vizek tisztulása, tisztítása. Hagyományos és „alternatív” energiaforrások. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja. 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma. A DNS bázissorendje, a fehérje aminosav sorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés. A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségei. Kromoszóma-mutációk, kockázati tényezők. A génműködés szabályozásának fogalma. A daganatos betegségek és a kockázati tényezők. Mendeli genetika A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmai. Az öröklésmenetek alaptípusai. A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés).

68

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

Populációgenetika és evolúciós folyamatok

A bioszféra evolúciója

Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában. A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság. Öröklődő mennyiségi tulajdonságok és hajlamok. Az ideális és a reális populáció fogalma, a mutációk, a szelekció szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés elméletével. A természetes szelekció darwini modellje. A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége. Adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok Az evolúció közvetlen bizonyítékai. A klón fogalma. Biotechnológai módszerek. Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv. Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke. A Human Genom Program célja. A fizikai és kémiai evolúció fogalma. Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége.

Fizika Témakör 1. Mechanika A dinamika törvényei

Mozgások

Munka és energia

2. Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly

Hőtágulás

Követelmények A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése. Newton törvényeinek értelmezése. Kényszererők felismerése konkrét példákban. Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra. Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben. Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében. Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése. Egyszerű gépek működésének leírása. A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása. Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása. Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése. A szabadesés és a függőleges hajítás leírása. Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői. E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra. A súrlódás jelensége. A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban. A matematikai inga és az időmérés kapcsolata. A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása. A longitudinális és transzverzális hullám leírása. A hullámjelenségek felismerése és leírása. A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzőivel. Állóhullámok felismerése. A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia. Az emelési munka, a helyzeti energia. A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia. A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása. Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk. Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála. Avogadro-törvény, anyagmennyiség. A termikus egyensúly értelmezése. Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása. Folyadékok hőtágulásának leírása. A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége.

69

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Összefüggés a gázok állapotjelzői között

A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások

Halmazállapot-változások

A termodinamika II. főtétele 3. Elektromágnesség Elektrosztatika

Az egyenáram

Magnetosztatika. Egyenáram mágneses mezője

Az elektromágneses indukció A váltakozó áram

Elektromágneses hullámok

A fény

Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. p-V-diagramok értelmezése. Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban. Az állapotegyenlet ismerete. A hőmozgás értelmezése. Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján. A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása. A belső energia értelmezése. A térfogati munka értelmezése. A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások. Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése. A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése. A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete. Olvadás és fagyás. Párolgás és lecsapódás. Forrás. E folyamatok energetikai vizsgálata. A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében. A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége. A levegő páratartalma. A légkört érő káros behatások és következményeik. A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon. A hőerőgépek hatásfokának korlátai. Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása. A töltésmegmaradás törvénye. A Coulomb-törvény ismerete. Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség. Többlettöltés fémen, alkalmazások. A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete. Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása egyszerű esetekben. Az egyenáram munkája és teljesítménye. Az egyenáram hatásai, alkalmazások. A galvánelem és az akkumulátor. Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása. Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások. A Föld mágnessége, az iránytű használata. A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus. Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások. A Lorentz-erő. A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye. Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál. A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramerősség. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor). A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása. Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia). Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete. Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete. Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége. A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye. A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége. Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek.

70

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció). Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása. A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete. Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei. 4. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete

A kvantumfizika elemei

Az atommagban lejátszódó jelenségek

Sugárvédelem

Az atom, molekula, ion, elem fogalma. Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel. Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján. Az elektron töltése és tömege. Rutherford szórási kísérlete és atommodellje. Az energia kvantáltsága, Planck-formula. A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős természete. A vonalas színképek keletkezésének ismerete. Az elektron kettős természete. A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége. Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe. Az atommag összetétele. Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában. A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás. Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal. Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája. A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.

5. Gravitáció, csillagászat Gravitáció

Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége. A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei. A mesterséges égitestek mozgása. Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése. A gravitációs gyorsulás mérése. A csillagászat elemeiből A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése. A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal. A Tejútrendszer, galaxisok. Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet. A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei. 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampére, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete. Elméletek, felfedezések, találmáA geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása. nyok Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelentősége: „az égi és földi mechanika egyesítése”, a newtoni fizika hatása A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk - összekapcsolás a megfelelő nevekkel. A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között. Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.

Földrajz Követelmények

Témakör

71

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 1. Térképi ismeretek A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai. A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerű öszszefüggések feltárása és alkalmazása. Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás. Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége. Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken. 2. Kozmikus környezetünk A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap. A Föld mozgásai és azok következményei. A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása. Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai. 3. A geoszférák földrajza A kőzetburok

A levegőburok

A vízburok

A talaj 4. A földrajzi övezetesség

Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményeikben. Égitestünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetlemezek és mozgásuk következményei. A Föld nagyszerkezeti egységei. A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák. A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk. A légkör szerkezete, anyagi felépítése. A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások. Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban. Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata. A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei. A vízburok tagolódása és a víz körforgása. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük. A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei. A vízgazdálkodás főbb tevékenységei. A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, megoldási lehetőségek. A víz és a jég felszínformáló tevékenysége. A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és következményei. A szoláris és a valós éghajlati övezetek. A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő vonásai, a gazdálkodás jellemzői, a környezeti problémák. A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata.

5. Népesség- és településföldrajz A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei. A népesség szerkezete. A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei. Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei. Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai. 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A világgazdaság ágazati felépítése. A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók. A fejlettség területei különbségei. A piacgazdaság működésének elve. A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai, résztvevői. A globalizáció. Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján. A gazdasági ágazatok A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása.

72

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A gazdasági szerkezetváltás folyamata. A mezőgazdaság termelés jellemzői. Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái. Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel. 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint. A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük a világgazdaságban. A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és országok földrajzi jellemzői. 8. Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete. Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medencejelleg érvényesülése. Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát-medencében. Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma. A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása. Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei. A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői. 9. Európa regionális földrajza Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe. Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői. Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmigazdasági adottságaik közös és eltérő vonásai, jellemzői. Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének jellemző földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei. A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában. 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői, tipikus tájaik. Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok. Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken. 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai. Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.

Idegen nyelv Követelmények

Témakörök/Kompetenciák 1. Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott szöveg értése)

Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése. Egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs- és részletinformációk) megértése. Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Beszédkészség Kommunikációs szándék megvalósítása megadott egyszerű, hétköznapi helyzetekben és szerepekben. Egyértelmű, egyszerű és összefüggő megnyilatkozás megadott ismerős témákról. A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása. Szövegértés (olvasott szöveg értése) Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori szövegfajták lényegének megértése. Egy szövegből az adott helyzetben szükséges információ(k) megértése, vélemény, érvelés követése. Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).

73

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Íráskészség

Egyéb készségek (stratégiák)

Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben általánosan és gyakran használt szövegfajtákban. Egyértelmű, egyszerű, összefüggő szöveg alkotása megadott, hétköznapi témákról. A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása. A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvetőbb technikák alkalmazása.

2. Nyelvi kompetencia A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata. A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök alkalmazása szóban és írásban. Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata. 3. Témák Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika

Például: a vizsgázó személye, családi élet. Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás. Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás. Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás. Például: diákmunka, pályaválasztás. Például: napirend, kedvenc ételek. Például: színház, mozi, kedvenc sport. Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek. Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.

Informatika Követelmények Témakör 1. Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában Informatikai alapfogalmak. Információs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek pontos és a gazdaságban meghatározása. Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével. Közhasznú magyar információs Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az információs rendszerekben, de akár csak adatbázisok egy címlistában is hatalmas érték lehet. Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban. Jogi és etikai ismeretek Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások alapjainak ismerete. Információs és kommunikációs Ismerje az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásait és hatását a mindentechnológiák a társadalomban napi életben, munkában, szórakozásban stb. Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait. 2. Informatikai alapismeretek – hardver A számítógépek felépítése, funkcio- A Neumann-elvű számítógépek. nális egységei, azok főbb jellemzői A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák típusai, főbb jellemzői és feladataik. A számítógép üzembe helyezése A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói. Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése. 3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb felaAz operációs rendszer részei. Az operációs rendszer funkciói. Könyvtárak (mappák) létredatai hozása, másolása, törlése, átnevezése. Keresés a háttértárakon. Az adatkezelés szoftver és hardver Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs rendszer segédprogramjai. eszközei Állományok típusai Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás). Hálózatok működésének alapelvei, Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. Hozzáférési jogok, adatvédelem. felhasználási területei 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása és kimentése. Nyomtatás. A munkakörnyezet és a nézet beállítása. Szövegszerkesztési alapfogalmak A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás. Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás, tabulátorok használata

74

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

Szövegjavítási funkciók

Táblázatok, grafikák a szövegben

5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata. Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban

Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok

Oldalformázás. Keresés és csere funkciója. Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés. Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés, szegélyezés. Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása. A program indítása, a munkakörnyezet beállítása. Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor). Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása. Adattípusok. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás. A cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény. Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése. Cellák és tartományok másolása. Egyszerű táblázat készítése. Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése Tantárgyi feladatok megoldása.

Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs. Adatbázis-kezelő program interaktív Adattípusok. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése. Adatbázisok létrehozása, karbantartáhasználata sa Alapvető adatbázis-kezelő műveleLekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szűrés, rendezés, összesítés. tek Képernyő és nyomtatási formátuKépernyő és nyomtatási formátumok tervezése és készítése. mok 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Levelezési rendszer használata. Állományok átvitele, www, keresőrendszerek, távoli adatbázisok használata. Weblapkészítés Hálózati dokumentumok szerkezete, weblap készítése Web-szerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehetőségek. 8. Prezentáció és grafika Prezentáció Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang ...) és formázása. Grafika Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése. 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói. Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök. Információkeresés Katalógusok, számítógépes információkeresés.

Kémia Követelmények Témakör 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében. Az atomszerkezet kiépülésének törionok vényszerűségei Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján. A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák. A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához. Molekulák és összetett ionok Egyszerű szervetlen és szerves molekulák, valamint az ammónium- és az oxóniumion szerkezete. A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák szerkezeti képlete. Halmazok Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete közötti kap-

75

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly

Reakciótípusok

Protonátmenettel járó reakciók Elektronátmenettel járó reakciók A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása

Tudománytörténet 2. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai

csolat értelmezése modellek alapján. Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás) szerint. Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai. Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése. Sztöchiometriai és egyszerűbb ionegyenletek felírása, rendezése. A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazásuk egyszerűbb esetekben. A reakciók végbemenetelének feltételei. A reakciósebességet befolyásoló tényezők. A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra. Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat. Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése. A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint. A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.). A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba (pl. protolitikus, redoxi stb.). A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése egyszerűbb, illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis). A redoxi-reakciók értelmezése (elektronátmenet, oxidációsszám-változás). A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata (galvánelem, elektrolizáló cella működése). A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés. Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására. A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok). Korróziós jelenségek, korrózióvédelem. Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkező termékek ismeretében. Az elektrolízis mennyiségi törvényei. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro). A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján. Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása a megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára.

Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján. Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása. A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése. Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata. Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján. A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemzése. A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása. Az elemek és vegyületek előfordulá- A megismert elemek előfordulásának formái. sa Az elemek és vegyületek laboratóri- Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módumi és ipari előállítása jai. Az elemek és szervetlen vegyületek Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használnia környezetben előforduló elemelegfontosabb felhasználásai ket és szervetlen vegyületeket. Az elemek és vegyületek jelentősége Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása. A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai. Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai. A környezetszennyezés okai, környézetvédelem.

76

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Tudománytörténet 3. Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk

A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai

A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége

A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Tudománytörténet 4. Kémiai számítások Általános követelmények

Az anyagmennyiség Az Avogadro-törvény Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia Kémiai egyensúly, pH-számítás Elektrokémia

A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác). A szerves anyag fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint. A funkciós csoport fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint. A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása. A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve. A főbb vegyületcsoportok általános képlete. A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció. Szerkezeti képlet írása. Az izoméria különböző típusai, annak példával történő illusztrálása. A konstitúciós izomerek felismerése. Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkezeti értelmezése. A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok alapján. A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján. Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján, ezek eredményének értelmezése. A legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei. A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, élettani, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok). Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások. Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai, laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. SzentGyörgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel). Az SI-mértékegységek használata. A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz. A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése. A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk. Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása egyszerűbb feladatokban. Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása egyszerűbb feladatokban. A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolat és annak alkalmazása. A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási feladatok megoldása. A reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat és alkalmazása, a reakcióhő alkalmazása egyszerű kémiai számítási feladatokban. Az egész értékű pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása. A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása.

Magyar nyelv és irodalom Követelmények Témakörök/képességek Szövegértés Információk feldolgozása és megíté- Nyomtatott és elektronikus közlések információinak célirányos és kritikus használata. lése Szépirodalmi és nem irodalmi szöA szövegértési képesség bizonyítása különféle szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorvegek értelmezése lati, szépirodalmi szövegek értelmezésével, összehasonlításával. Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása. Szövegalkotás Írásbeli kifejezőképesség Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő

77

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja szabatossággal. Kérdéskör, kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. Hivatalos írásművek nyelvi normáinak alkalmazása A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható kézírás, a helyesírási és a nyelvhelyességi hibák javításának képessége. Beszéd, szóbeli szövegalkotás A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő tartalmú, szóhasználatú lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés. Memoriter: teljes művek és részletek szöveghű előadása. Fogalmi műveltség Fogalomismeret, fogalomhasználat

1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv

1.2. Kommunikáció

1.3. A magyar nyelv története

1.4. Nyelv és társadalom

1.5. A nyelvi szintek

1.6. A szöveg

1.7. A retorika alapjai

1.8. Stílus és jelentés

Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának, megfelelő helyénvaló alkalmazása. Fogalmak értelmezése. A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom. Nyelvművelés. Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat. Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában. A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák.

78

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat. 2. Irodalom 2.1. Szerző, művek 2.1.1. Életművek a magyar irodalomból

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.

Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismeretén alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között. Memoriterek. 2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Memoriterek. 2.1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) 2.1.4. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés. 2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője. 2.1.6. Színház és dráma Színház és dráma különböző korszakokban. 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. 2.1.7. Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór. Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai. 2.1.8. Regionális kultúra Interkulturalitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása. 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése. 2.2.2. Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. 2.2.3. Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban.

Matematika Követelmények Témakör 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok). Logika Logikai műveletek A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása. Fogalmak, tételek, Bizonyítások a Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.

79

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja matematikában Kombinatorika Gráfok 2. Számelmélet, algebra Számfogalom

Számelmélet

Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus

Egyenletek, egyenlőtlenségek

3. Függvények, az analízis elemei Függvények függvények grafikonjai, függvénytranszformációk

Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak. A valós számkör. A valós számok különböző alakjai. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága. Számrendszerek, a helyi értékes írásmód. Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egyszerű oszthatósági feladatok. Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása. Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyszerű egyenlőtlenség-rendszerek. A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.

Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték-függvény) és egyszerű transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c), c f(x), f(c x x) Függvények jellemzése Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás. Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat Kamatos kamat számítása. 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok. Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok. Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban. Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra - alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Négyszögek Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Alaptulajdonságok. Sokszögek Szabályos sokszögek. Kör A kör és részei. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp. Kerület-, terület-, felszín- és Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. térfogatszámítás Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlósági arányának viszonya.

80

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Vektorok

Trigonometria

A vektor fogalma. Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása. Szögfüggvények fogalma. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel. Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük.

Koordináta-geometria 5. Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. Valószínűség-számítás Valószínűség fogalma. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel.

Történelem Követelmények

Témakörök/Kompetenciák 1. Kompetenciák Források használata és értékelése

Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása. Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése. Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése. A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez. Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból. A tények és feltételezések megkülönböztetése. A szaknyelv alkalmazása Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata. Tájékozódás térben és időben Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken. A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában. Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése. Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése. Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között. A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete. Az eseményeket alakító tényezők A tanultak okok és következmények szerinti rendezése. feltárása Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van. Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése. A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése. Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeiről. A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon. A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása. Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása. Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában. Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai. Történelmi események és jelenségek Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra. Népesség, település, életmód. Egyén, közösproblémaközpontú bemutatása ség, társadalom. A modern demokráciák működése.

81

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés. 2. Témakörök Az ókor és kultúrája

A középkor

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

Magyarország a Habsburg Birodalomban

A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az oszmán birodalom terjeszkedése. A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és művelődés. A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A reformkori művelődés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék. A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. A szocialista rendszerek bukása. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei. A Horthy-rendszer jellege, jellemzői. A művelődési viszonyok és az életmód.

82

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

A jelenkor

A mai magyar társadalom és életmód

A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holokauszt Magyarországon. A szovjet felszabadítás és megszállás. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszerváltozás. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. Alapvető állampolgári ismeretek. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

3.2.14. Hit és erköcstan

12. osztály Éves óraszám: 32 óra A keresztyén hit és erkölcsrendszerező összefoglalásávalegyütt a keresztyén értékrendnekis tudatosulnia kell a tanulóban. Mivel a keresztyén hit és etikasok szálon kapcsolódik a nyugatikultúra és civilizáció hagyományához,ebben az összefüggésbenkell elhelyezni a mafelvetődő kérdéseket. A modernitás és a posztmodernszituáció ismerete ugyanakkorapologetikus felkészítéskell, hogy legyen a mai szellemikörnyezetben történőeligazodáshoz. Nem dogmatikáttanítunk (ez teológiai szaktárgy),hanem a keresztyén hitrendszeres kifejtésétvégezzük, és ezáltal a nagykorúkeresztyén hitre készítünkfel. (Róma 12:2) A kettősen egy tárgy ennek a„megítélésnek” a szolgálatábanáll

* I/1. Isten megismerése. A kijelentés (Általános kijelentés és a klasszikus filozófiaiistenérvek kritikaielemzése) * I/2. A különös kijelentés. AzIge hármas alakja reformátorifelfogásban I/3. Az ember Isten szövetségében.Evangélium a törvényben I/4. Összefoglalás

5Móz 29,28

II/1. Solus Christus II/2. Sola gratia II/3. Sola fide II/4. Sola Scriptura II/5. Egyetemes hitvallások II/6. Református hitvallások II/7. Összefoglalás

Mk 9, 28

Lk 24, 13-31 Lk 10, 27 Zsolt 19

Róma 5, 12-21 Róma 3, 27-31 2Tim 3, 16 Róma 10, 10 Mt 16,

83

A kijelentés és ref. bibliatan fogalmainakés problémáinak ismerete. (Általános és különös kijelentés,kijelentés történet és üdvtörténet,a vallások és a keresztyénhit stb.) Az egyetemes hitvallások (ApostoliHitvallás, 4 első egyetemeszsinat hitvallása) valamint a HeidelbergiKáté és a II. Helvét Hitvalláslétrejöttének és legfontosabbjellemzőinek ismerete.

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 13-18 ApCsel 15, 1-30 Világos különbséget kell tennia filozófiai isten – ill. gondviselésfogalom, valamint aBiblia személyes, élő Isteneközött. A műfaji, hermeneutikaikérdések között el kelligazodni.

* III/1. Istenről, mint Szentháromságról * III/2. A teremtő, mindenhatóAtya (A látható és láthatatlanvilág) * III/3. Az isteni gondviselés III/4. Összefoglalás

Mt 28, 18-20 2Kor 13, 13 1Móz 12 Zsid 11, 3 Mt 6, 3133

A trinitástan kialakulásának legfontosabbelőidézői, a tan célja ésjelentősége. A bibliai teremtés –hitvallás összehasonlítása a szekuláriskozmogóniákkal. (A hit éstermészettudomány kapcsolata.) Ismerjék a gondviselést tagadófelfogásokat ill. a fatalista félreértéseket is.

Jn 14, 111 Jézus Krisztus személyének ésváltságművének bemutatása aII. artikulus alapján. Az egyháztörténetmegfelelő fejezeteiretörténő utalással összefüggésébenbemutatni akrisztológiai tanfejlődést. Azegykori tévtanítások ismeretébenláttatni kell, hogy mitjelent Jézus Krisztus egyetlenszerűsége,a szellemi és vallásipluralizmus világában.

A III. artikulus tagolásánál aKrisztus két eljövetele közöttiidőről, a Szentlélek és az egyházkorszakáról van szó. Azegyházat Isten történelmi vándorútjánmutassuk be, egyoldalúságoknélkül, érzékeltetvea feszültséget, annak hitbeli éstapasztalati valósága között. Gyakorlati cél: az öntudatos, akegyelmi eszközökkel rendszeresenélő egyháztagság. Afelekezeti identitástudat megerősítése,confessionalistaszűkkeblűség nélkül.

* IV/1. Jézus Krisztus személyeés titka (valóságos Istenvalóságosember) IV/2. Jézus Krisztus prófétaitiszte. (élete és tanítása,mint Isten akaratának kijelentése) IV/3. Jézus Krisztus a főpap ésáldozat IV/4. Jézus Krisztus király (afeltámadás és mennybemenetel) IV/5. Összefoglalás * V/1. A Szentlélek személye ésmunkája (A Lélek gyümölcseés ajándékai) * V/2. Az anyaszentegyház * V/3. A sákramentumok, a szentkeresztség * V/4. Az úri szentvacsora V/5. Az üdvrend, a kiválasztástóla megdicsőülésig V/6. Az eljövendő világ és azörök élet V/7. Összefoglalás

Jn 1, 114 Lk 4, 1819 Zsid 10, 11-18 Fil 2, 611

Ismerni kell az evangéliumi elbeszélésekés az Újszövetségi rendszerezőtanítások összefüggését. A Messiás címből eredő hármastiszt ószövetségi háttere. Akrisztológiai hitvallások tartalmiismerete.

Ef 3, 1419 Jn 16, 12-15 1Kor 12 Ef 1, 2223 Mt 28, 18-20

A tárgyalt témák legfontosabbfogalmainak és összefüggéseinekismerete. A református tanításösszehasonlító ismerete a többifelekezeti hagyomány és az ökumenikustörekvések összefüggésében.

Róma 6, 1-11 1Kor 11, 23-30 Róma 8, 29-30 2Pét 3, 13 1Kor 10, 1-11

A tanulók ismerjék meg mindaztamit az általános etikatárgyon belül meg kellenetanulniuk. Ezen túl lássák areformátus keresztyén etikasajátosságait is. Főképp azt,hogy a keresztyén etika nemmoralizálás, hanem a

VI/1. Erkölcs, erkölcsi döntés,etika. * VI/2. Az erkölcs keresztyénmegítélése a bőn és kegyelemfényében. VI/3. Kicsoda az ember?

84

Róma 2, 14-15 1Móz 3, 1-9 Zsolt 8

Az általános és a keresztyén etikaösszefüggései, a közös és a sajátos.Az alapvető etika és antropológialegfontosabb tárgyi ismerete,azok alkalmazása a mindennapiéletre, a

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Krisztushozkapcsolódó hit és életgyümölcse. Tanulják meg azerkölcsi döntés hármas összefüggését: bibliai tanítás, etikaiés hagyománytörténeti megközelítés,a jelen szituációtárgyilagos ismerete. A tárgybevezető része ún. „alapvetőetika”, amely majd az általánosetika bevezetésekor bővülis. A kiegészítés a tantervmegjelenésekor készíthető el.

VI/4. A törvény átka és hármashaszna VI/5. A belső törvény, a lelkiismeret VI/6. Szabadság és rend VI/7. Összefoglalás

Gal 3, 24 Róma 13, 3-6

szituációelemzés, bibliaiés irodalmi példák segítségével.

Zsolt 1 1Tim 1, 19 1Kor 10, 23 Gal 5, 18-23

A konkrét etika tárgyalása aTízparancsolat alapján.

* VII/1. Más istenek * VII/2. Az egy és kiábrázolhatatlanIsten tisztelete * VII/3. Isten nevével élni ésvisszaélni (a beszéd és azeskü) VII/4. Az idő rendje, ünnepekés hétköznapok * VII/5. A nyugalomnap és amunka (munka, munkabér,munkanélküliség) * VII/6. A teremtett világ nyugalma,ökológiai etika VII/7. Kultúra, civilizáció,technika VII/8. Összefoglalás

1Kor 1, 9 Józs 24, 14-18 Ézs 40, 25-41 Jakab 3, 1-12 Zsolt 90, 1 2Thes 3, 10 Róma 8, 19-23 1Kor 7, 29-31 Jn 15, 911

* VIII/1. Szülők, gyermekek, nemzedékek VIII/2. Szülőföld, haza, polgári kormányzás * VIII/3. Keresztyén ember atársadalomban VIII/4. Összefoglalás

Zsolt 90, 1

IX/1. Az élet védelme (bioetikaiproblémák)IX/2. Az élet védelme (társadalometikaiproblémá k: háború,halálbüntetés, életellenesmagatartásform ák) * IX/3. Életellenes magatartásformák * IX/4. Szerelem, házasság,szexualitás, család IX/5. Viszonyunk a tárgyi világhoz(gazdaságetika) * IX/6. A bajba jutottakon valósegítés egyéni és társadalmifeladatai

1Móz 9, 1-6

85

1Tim 2, 1-4 ApCsel 27, 9-44 Mt 7, 12

Ézs 2, 4 Róma 1, 28-32 Róma 8, 20-21 1Móz 2, 18-25 Ef 5, 32 Mt 6, 21 1Kor 7,

A kettősen egy parancsolat aktuálistematikájának ismerete. Minda helyi, mind a globális problémákattárgyszerűen, összefüggésükbenkell ismerni. Készségarra, hogy mind egyéni, mindközösségi szinten a keresztyénválaszok hitelesek legyenek. Bára Tízparancsolat általános isteniigényeket szólaltat meg, ismernikell azokat a kérdéseket ahol aszekuláris társadalommal kialakulhataz etikai konszenzus, ill.ahol a keresztyén felfogásnak amaga külön útját kell vállalnia.

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja IX/7. Összefoglalás

29-32 Lk 10, 30-36 Mt 7, 2427

3.3. Helyi tanterv a 9-12. évfolyam számára esti munkarend szerint felmenő rendszerben 3.3.1. Célok és feladatok A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, problémakezelési módokkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel készíti fel tanulóit arra, hogy a tudás – az állandó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is, így átfogó céljaival összhangban kialakítja a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez elengedhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. A felnőttek középiskolája 9-12. osztályának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, - különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Mindezek a felnőttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak. Felnőttek gimnáziuma Évfolyam/ Tantárgyak

9. évfolyam esti

86

10. évfolyam 11. évfolyam esti esti

12. évfolyam esti

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Anyanyelv/kommunikáció Magyar irodalom Matematika Idegen nyelv (angol/német) Történelem, állampolgári ismeretek Fizika Biológia Kémia Földrajz Informatika Etika Művészetek Osztályfőnöki Összesen:

1 2 3 3 2 1 1 1 1 1 1 17

1 2 3 3 2 1 1 1 1 1 1 17

1 2 3 3 2 1 1 1 1 0,5 0,5 1 17

1 2 3 3 2 1 1 1 1 1 1 17

3.3.2. Magyar nyelv és irodalom A felnőttek középiskolája 9−12. osztályának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi, általában kudarcos (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait. A felnőttek középiskolájának legfontosabb célja, hogy felkészítsen a sikeres érettségi vizsgára, az ehhez szükséges ismeretek, készségek, képességek elsajátításával. A különböző tudással érkezőket felzárkóztassa, és mindenkit eljuttasson az érettségihez elégséges minimumig, illetve lehetőleg annál is tovább. Ezzel a sikeres későbbi élet megalapozását is segíti, illetve a szakmatanulást, munkavállalást. A munkaerőpiacon sokkal jobb helyzetbe kerülnek a sikeres érettségit tett tanulók, és nemcsak a bizonyítvány, de a nagyobb tudás, a szükséges kommunikációs, szociális készségek és képességek megléte miatt is. Ennek belátása a legfontosabb motiváló erő lehet, a sokszor nehéz, nagy hiányosságokat bepótolni hivatott és komoly elvárásoknak megfelelő munkában. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái fejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás és az erre való igény kialakulása érdekében. Segítik a tanulókat életvitelük javításában, és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésében. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ezért törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb, gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására − különös tekintettel az érettségire, esetleg a felsőfokú továbbtanulás vagy a szakmatanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly kap a problémamegoldó és a kreatív gondolkodás, ezzel párhuzamosan a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeit is biztosítja. Az életkori sajátosságokat, a korábban bejárt kudarcos tanulási utat, a szociális nehézségeket figyelembe kell venni, ha lehet, ennek megoldásában segítséget adni, ugyanakkor elérni, hogy a tanulók felkészülten sikeres érettségi vizsgát tehessenek. A képzés fontos területe a magyar nyelv és irodalom, hiszen az itt kialakított készségek és képességek, az e tárgyban megszerzett nyelvi, kommunikációs és műveltségbeli tudás nagyban segíti a többi tárgy tanulását, a sikeres vizsgák letételét. Fontos, hogy a tanulók számára világossá váljon, hogy az irodalmi (és a nyelvtani) ismeretek nemcsak az emberi kultúra fontos részei, hanem saját mindennapi életükben, emberi kapcsolataikban, konfliktusokban való eligazodásban is segítséget jelenthetnek. Ki kell alakítani a tanulókban az irodalom iránti igényességet, az iskola befejezése utáni önművelés igényét. Ezekkel összhangban képessé kell tenni őket az irodalmi alkotások elemző (esetleg kritikus) befogadására, a magyar és világirodalmi alkotások megbecsülésére, valamint az ezekkel kapcsolatos véleményeik szabatos megfogalmazására mind írásban, mind szóban. Fontos, hogy a véleményekben a személyességen túl az irodalomelméleti, -történeti tárgyszerűség, a megalapozottság is helyet kapjon, és a vélemény megformáltságának színvonala minél magasabb legyen.

87

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A kerettanterv teljes mértékben épít a 9−12. osztály magyar nyelv és irodalom kerettantervére, ugyanakkor tekintetbe veszi, hogy ezeknek a tanulóknak eltérő életkoruk, élettapasztalataik és korábbi kudarcaik miatt más volt a tanulási útjuk, „felnőttesebb” az érdeklődési körük, illetve olyan hétköznapi problémákkal néznek szembe, melyekhez kommunikációs és anyanyelvi segítséget igényelnek. Ez a tananyag kiválasztásában is megjelenik, illetve igazodik az eltérő órakeretekhez. Legfontosabb célként az érettségi jelenik meg, a tantervet, az anyagok szelektálását, a vizsgakövetelményeket ehhez igazítja. A tematikai egységeknél az óraszámoknál elkülönítjük a nappali (N), esti (E) és a levelező (L) forma óraszámait. Az esti és levelező forma esetében építeni kell az otthoni kiegészítő felkészülésre. Alapvetően ez azt jelenti, hogy az általános ismeretek átadása, illetve a műelemzés zajlik órai keretben, ezek elmélyítése, részletes információkkal való kiegészítése tanórán kívül, önálló felkészülés során zajlik. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. A tanuló folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet, a hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből, továbbá a különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak. A magyar nyelv és irodalom tantárgy a tartósan elfogadott értékekkel szerves egységben, párhuzamosan közvetíti a jelenben alakuló, változó nyelvi és irodalmi kultúrát. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális identitást, felkelti a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai, erkölcsi ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését. E feladatát a magyar nyelv- és irodalomtanítás akkor tölti be, ha hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával, motiváló befogadási, kifejezési helyzetek teremtésével reagál a diákok mindennapi életvilágára, önkifejezési, értelmezési problémáira és érzelmi-gondolati felismeréseire egyaránt. A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és többjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat. Fontos, hogy az irodalomtanítás megőrizze az élményszerűséget, a felnőtt korú tanulók számára lehetőség nyíljon a saját élethelyzeteik és az irodalmi művekben felmerülő helyzetek, erkölcsi kérdések közötti kapcsolatok kifejtésére, megfogalmazására. Szövegértési és szövegalkotási tudásuk alkalmazása minden tantárgyban érvényes és alkalmazható. Az érvelés, a vita tanításában-tanulásában is motiváló ereje van, ha össztársadalmi érdekeltségű, ugyanakkor az egyén mindennapjaiban is releváns témákat érintünk. Az irodalmi olvasmányok ember és természet sokféle viszonyát mutatják fel, ezek megbeszélése, tanulmányozása hozzásegíthet a természeti és a teremtett környezethez való tudatos viszony kialakításához. A kritikus fogyasztói magatartásra való nevelés természetes területe a szövegértés. Több nyelvi témakör kínál módot például a reklámnyelv, a reklámhatás kritikus nyelvi elemzésére, az információk helyes értékelésére, a manipuláció felismerésére. A tantárgy azzal is számol, hogy az elektronikus információhordozók, a világháló térhódításának és napi használatának közegében működik. E kihívás ugyanis jelentős erővel alakítja az anyanyelvi kultúrát, és hat az irodalomolvasás szellemi jelentőségére. A digitális kultúrát és a hatékony önálló tanulást egyaránt fej-

88

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja lesztik az önálló adatgyűjtés módszerei, a könyvtári szolgáltatások, katalógusok, bibliográfiák használata mellett az internet kínálta lehetőségek alkalmazása. A tantárgy kínálta lehetőség és feladat is egyúttal a megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása, az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak, etikai normáinak ismerete és alkalmazása.

A tanterv a vizsgakövetelmények témaköreit is figyelembe véve tartalmazza a tananyagot (Életművek, Portrék, Látásmódok, Világirodalom, Kortárs irodalom, Színház és dráma, Irodalom és kultúra) – a tanárnak szabad kezet biztosítva az egyes anyagrészek sorrendjének megállapításához. Az egyes anyagrészeknél figyelemmel kell lenni a csoport felkészültségére, előzetes ismereteire, és nem biztos, hogy mindig a legmagasabb elvárásoknak megfelelően kell elvégezni az anyagot, érdemes a minimális és a maximális követelmények között az alkalmas szintet, mélységet megkeresni, szem előtt tarva az érettségi vizsgához szükséges ismereteket, fogalmakat, készségeket, képességeket. Ezek minimális mennyiségét az anyag általában jelzi. 9–10. évfolyam A 9. évfolyamra érkező diákok rendkívül különböző tudással, tudáshiánnyal érkeznek, és tekintetbe kell venni a korábbi kudarcos tanulási utat is. Vagyis úgy kell haladni, hogy a felzárkóztatást, a közös szintre hozást is meg kell oldani. Nagyon fontos a motiváció kialakítása, illetve annak tudatosítása, hogy a tananyag olyan tudást ad, amelyet használni tudnak életbeli sikerességükhöz. A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésével kapcsolatos tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Kiemelt cél továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Elvárt az olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; az értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Az anyanyelvi képzés kiemelt területe különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű (pl. szépirodalmi, dokumentum és ismeretterjesztő), különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása, illetve megértésének, értelmezésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztésével összefüggő, azt megelőző, illetve kísérő feladat az önálló jegyzet- és vázlatkészítés fejlesztése, az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleménymegfogalmaztatásaszóban és írásban. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása, hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal, a beszédpartnerek kommunikációs szándékának, nem nyelvi jeleinek felismerése, azonosítása. Elvárt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi, nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a nyelvtani ismereteik önálló alkalmazására a nyelvinyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Cél az önálló kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírása. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezésére, a hibák önálló javítására. Cél a szövegelemzés már ismert módszereinek gazdagítása a stilisztikai és szövegtani ismeretek alkalmazásával. E tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevőinek értelmezése különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A szövegértés fejlesztése eljut oda, hogy a tanuló kritikai és kreatív olvasással képes – írott, audiovizuális, digitális környezetben megjelenő– szövegek jelentésének feltárására, értelmezésére, manipulációs szándékok, technikák felfedezésére. Ismeri hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőit, és képes önálló (kézi és digitális) szövegalkotásra e műfajokban. Képes a konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértésére. Az irodalmi műveltség épüléséhez hozzájárul, ha a tanulók képessé válnak az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítására, megértésére, a megismert korszakok, művek máig tartó kulturális, irodalmi hatásának megértésére, konkrét példák felidézésére. Kívánatos, hogy tudásukat alkalmazni tudják, például

89

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésében, értelmezésében (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése). A gondolkodási képességet, az önkifejezést, a kreativitást fejlesztő feladathelyzet a megismert formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban. A tanulási képesség fejlesztéséhez, az önállóság növeléséhez járul hozzá a felkészítés egy-egy nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szöveg (pl. beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására; verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájára és felhasználására. Mind a magyar nyelv, mind az irodalomtanítás feladata az információ-felhasználás normáinak (pl. a források megjelölése, idézés) közvetítése. Elvárható önálló műelemzés készítése adott szempont/ok szerint. Tematikai egység

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret E: 4 óra

Bemeneti és kimeneti mérés 9. és 10. évfolyamon is.

Magyar nyelv Órakeret E: 12 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommuniElőzetes tudás kációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében, hogy önállóan, illetve másokkal A tantárgyhoz (műveltség- együttműködve a tanuló képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjaiterülethez) kapcsolható nak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a kommunikációs fejlesztési feladatok helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfelelően. A beszéd zenei eszközeinek, nem verbális kommunikáció elemeinek értő használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élőszóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek, a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfigyelése. A kommunikáció kontextusának megértése, a célok meghatározásával a megfelelő kommunikációs eszközök megnevezése. A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális kommunikáció. A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban. A kulturális kontextus megfigyelése, megértése. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az üzenetek manipulatív szándékának felismerése. A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái. Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői. Iskolai és munkahelyi környezet beszédszituációi (állásinterjú, érdekérvényesítés, bemutatkozás stb.). A hétköznapi életben, a hivatalos kommunikációban megjelenő beszédhelyzetekben való jártásság, érdekérvényesítés (bank, egészségügy, önkormányzat, bíróság stb.). Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, zaj, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás). Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, Kulcsfogalmak/ fokapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térgalmak köz, emblémák), tömegkommunikáció. Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú). Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás). Tematikaiegység

Kommunikáció, tömegkommunikáció

90

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Órakeret E: 12 óra Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek, és azok megfelelő Előzetes tudás használata az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában. A tantárgyhoz (műveltség- A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése. területhez) kapcsolható A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése. A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése. Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban. A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megnevezése, rendszerező áttekintése. Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótő, képző, jel, rag. Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó. Kulcsfogalmak/ Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma. fogalmak Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat. Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat, összetett mondat. Tematikaiegység

Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői

Órakeret E: 12 óra Olvasási stratégiák alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak Előzetes tudás értelmezése és értékelése. A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika kialakítása. A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyelése. A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának megismertetése, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek alkotásának képessége. Azon szövegtípuA tantárgyhoz (műveltség- sok gyakorlása, amelyekkel találkoztak már, illetve találkozni fognak (bank, hivatal területhez) kapcsolható stb.). Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző témájú és típusú fejlesztési feladatok esszé írásakor. A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus, internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtési technikák. Ismeretek/fejlesztési követelmények Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk. Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége. Hivatali és vizsgaszituációknak megfelelő verbális viselkedés normáinak azonosítása, gyakorlása. Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, az idézés szabályai. Az esszé és a tanulmány műfaji különbségei, az esszé jellemzői, az esszéírás folyamata. Néhány gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája. Munkahelyeken használatos dokumentumok megértése (munkaköri leírás, szerződés, álláshirdetés.) A hétköznapi életben, a hivatalos kommunikációban alkalmazott dokumentumok, nyomtatványok megértése (banki, orvosi, önkormányzati, jogi). Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. fórum, blogbejegyzés írása, online regisztráció). Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és az online felületen (önéletrajz, közösségi média). Az interneten való kommunikáció szabályai, veszélyei (pl. közösségi oldalak, chat, regisztráció stb.). A munkahelyek által igényelt dokumentumtípusok elkészítése (önéletrajz, motivációs levél). Tematikaiegység

Szövegértés, szövegalkotás

91

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Kulcsfogalmak/ fogalmak

Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, elismervény, esszé, értekezés, tanulmány.

Órakeret E: 8 óra Az alapvető helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata. Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltség- A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. területhez) kapcsolható A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. fejlesztési feladatok Tematikai egység

Helyesírási ismeretek

Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok használata az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése. Kulcsfogalmak/ Helyesírási alapelv, nyelvi norma. fogalmak Órakeret E: 12 óra A szövegértési és szövegalkotási képesség hétköznapi szintje. Beszélt és írott nyelvi, Előzetes tudás továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása. A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban. A szöveg általáA tantárgyhoz (műveltség- nos szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek megfigyelési és értelmezési képesséterülethez) kapcsolható gének fejlesztése a legjellemzőbb szövegtípusokon. A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékofejlesztési feladatok nyabb olvasástípus alkalmazásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli és írott szövegek szerepe, eltérő jegyei. A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek. A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje.Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek. Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői. Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése, megnevezése. Az internetes adatkeresés, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdései. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák. Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz. Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím). Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv). Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés). Kulcsfogalmak/ Intertextualitás. fogalmak Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektronikus; spontán, tervezett). Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő). Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi). Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó). Tematikai egység

A szöveg

Tematikaiegység

Stilisztikai alapismeretek

Órakeret E: 6 óra

Befogadói és műelemzési tapasztalatok, nyelvi magatartás, nyelvi norma. Előzetestudás A tantárgyhoz (műveltség- Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét szövegben, nyelv-

92

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja használatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a beszélő, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja. A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek felismerése és alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében, szövegalkotásban. A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg, stílusárnyalat és stíluseszköz használata. A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a társalgás bizalmas vagy közömbös), felismerése, hatásának elemzése. A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban. Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.). Stílusérték (alkalmi és állandó). Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi). Stílushatás. Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegóKulcsfogalmak/ foria, szimbólum). galmak Alakzat (ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron). Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat). Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica, expreszszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás. területhez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Órakeret E: 6 óra Szókincs, világismeret. Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk a beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, szólások jelentésének és Előzetes tudás eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs üzenetek jelentése. A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különböző beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést meghatározó tényezők felismerése. A tantárgyhoz (műveltségA magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása közötti összefüggés felterülethez) kapcsolható ismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal. fejlesztési feladatok Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének megfigyelése, értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű szótárak használata. Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály. Denotatív, konnotatív jelenKulcsfogalmak/ tés. Metaforikus jelentés. Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó. fogalmak Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés. Tematikai egység

Jelentéstan

Irodalom Tematikai egység

Érzékenyítés, ráhangolás − esztétikai bevezető

Órakeret E: 4 óra

Irodalmi, filmes, zenei és képzőművészeti élmények. Annak felismertetése, hogy az elemző és értelmező olvasás segíti az élmény- és tapasztalatszerzést. Annak felismertetése, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölA tantárgyhoz (műveltségcsi, esztétikai élmények és a tapasztalatszerzés forrása. Más kultúrák megismerése iránti területhez) kapcsolható igény erősítése. Olyan ismeretek, szempontrendszerek közvetítése, amelyek segítségéfejlesztési feladatok vel viszonyulni tudnak a műalkotásokhoz. Fogalmi keret felvázolása a műelemzéshez, művészeti, műnem, műfaj alapvető kérdései, az egyes művészeti ágak elkülönítése, jelElőzetes tudás

93

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja lemzőik megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Nyelv, szépség, humor kérdései a művészetekben és az irodalomban. Jelek, jelrendszerek hasonlósága és különbözősége a művészetekben és a világban. Valóság és a képzelet összefüggései a műalkotásokban. A tér és az idő mint komponáló eszközrendszer. Tér az irodalomban, idő a képzőművészetben. A „termékeny pillanat” problémája. Rész és egész, ok és okozat szerepe a műalkotásokban és a világban. Az irodalmi nyelv teremtő ereje. Szerző, mű, befogadó viszonya és egymásra való hatása többféle művészeti alkotásban. Kulcsfogalmak/ Nyelv, szépség, humor, valóság, képzelet, fikció, rész, egész, ok, okozat, szerző, mű, befogadó, megértés, művészeti ágak, műnemek. fogalmak Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra, róÓrakeret mai irodalom E: 5 óra Epikai és lírai művek. Elbeszélés és történet. Zeneiség, ritmus. Költői képek típusai. Előzetes tudás Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi A tantárgyhoz (műveltség- és esztétikai élmények forrása. Más kultúrák megismerése iránti igény erősítése. területhez) kapcsolható Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi alapműveltség építése. Irodalmi alapformák, műfejlesztési feladatok fajok, motívumok befogadása, értelmezése. Ismeretek/követelmények Mitológiai történetek és hősök különféle feldolgozásokban; történettípusok. Homérosz: Iliász, Odüsszeia (részletek). Egy szemelvény a görög lírából és prózaepikából. A szerzőkhöz, illetve hősökhöz kapcsolódó toposzok. Szemelvények a római lírából és epikából, pl. Horatius és Vergilius egy műve. A római irodalom jellemző műfajai. Irodalmi alapformák, történetek és motívumok hatása, továbbélése többféle értelmezésben az európai és a magyar irodalomban, képzőművészetben, filmen. A tanuló − felismer és azonosít alapvető emberi magatartásformákat mitológiai történetekben és eposzokban; − véleményezi a horatiusi életelvek érvényességét; − megismer irodalmi alapformákat, műfajokat és motívumokat; − elemzi a történetmesélés formáit, az elbeszélői nézőpontokat; − felismeri a görög és római kultúra máig tartó hatását. Szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi konvenciók, kaland, utazás Kulcsfogalmak/ fomint cselekményszervező elv; dal, elégia, epigramma, himnusz, hexameter, ekloga, episztola, galmak ars poetica, fabula, archetípus, toposz. Tematikai egység

Tematikai egység

Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma

Órakeret E: 4 óra

Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, konfliktus. Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emberi magatartásformákkal. Dialogikus művek befogadásának, értelmezésének képessége, az erkölcsi gondolkodás fejlesztése. Ismeretek/követelmények Az antik görög színház jellemzői. Szophoklész: Antigoné (és az Oidipusz király részlete). Az antik dráma hatása a drámatörténetre. A tanuló − képes dialogikus mű olvasására, befogadására, értelmezésére, egy drámarészlet előadására; − felismer különféle magatartásformákat, konfliktusokat, értékeket és hibákat (harmónia, mértéktartás, hübrisz); ezek elemzésével, értékelésével fejlődik erkölcsi érzéke; − pontosítja a katarzis fogalmát; felismeri, hogy a befogadóra tett hatások változatosak; − képes a műről szóló vélemények kritikus befogadására. Kulcsfogalmak/ fo- Színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, dialógus, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar, katarzis. galmak Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Tematikai egység Előzetes tudás

Világirodalom – Biblia Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplője.

94

Órakeret E: 6 óra

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A tantárgyhoz (műveltség- A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása.Bibliai élethelyzetek, magatarterülethez) kapcsolható tásformák, témák, motívumok megismertetése, befogadásának képessége, továbbélő hatásuk tudatosítása. fejlesztési feladatok Ismeretek/követelmények Szemelvények az Ószövetségből (pl. Teremtéstörténet; Káin és Ábel; A vízözön; Bábel tornya; József története, Mózes és a tízparancsolat; próféták; Jónás története; zsoltárok). Szemelvények az Újszövetségből (pl. Máté evangéliuma; példabeszédek, pl. A tékozló fiú; Az irgalmas szamaritánus; a passió, Pál apostol „szeretethimnusza”; az Apokalipszis egy részlete). A bibliai hagyomány továbbélése az európai és a magyar szóbeli és írásos kultúrában (pl. szókincsben, szólásokban, témákban, motívumokban). A tanuló − megismer/felismer bibliai élethelyzeteket, magatartásformákat, témákat, motívumokat; − tudja néhány közkeletű bibliai szólás, állandósult kifejezés eredetét és jelentését; − ismeri a Bibliához kapcsolódó ünnepek, hagyományok (karácsony, húsvét, pünkösd, vízkereszt stb.) eredetét, tartalmát; − tudatosítja a bibliai motívumok, témák, műfajok továbbélését a kultúrában; − ismeri a Biblia máig tartó hatását az európai irodalomra és művészetre. Kulcsfogalmak/ Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet, zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis. fogalmak Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneÓrakeret szánsz) E: 5 óra Kötet, rím, rímképlet, lírai én, novella, reneszánsz. Előzetes tudás A reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói magatartások befogadása A tantárgyhoz (műveltségrévén az azonosulás és kritikai érzék fejlesztése. Művelődéstörténeti és stílustörténeti területhez) kapcsolható korszakolás problémáinak tudatosítása. A poétikai műveltség továbbépítése (novella, fejlesztési feladatok szonettforma, versciklus). Ismeretek/követelmények Szemelvények a 14–16. századi európai reneszánsz irodalomból. Az itáliai kora reneszánsz irodalomból: Petrarca: Daloskönyv (egy-két szonett), Boccaccio: Dekameron (egy novella). A tanuló − tudatosítja a legfontosabb reneszánsz eszményeket, értékeket, tárgyakat, témákat; − Petrarca és Boccaccio néhány műve alapján megismerkedik a kor lehetséges/sajátos alkotói magatartásaival (kettősségek: tudós humanizmus és személyes élményanyag, illetve a szórakoztatás szándéka); − pontosítja ismereteit műelemzés alapján a novella műfajáról; felismeri a szonettformát. Reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység

Tematikai egység

Középkori nyelvemlékek

Órakeret E: 2 óra

Nyelvtörténeti alapismeretek. A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése. A tantárgyhoz (műveltségAz anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi emlékeinek megértése, érterülethez) kapcsolható telmezése – összefüggésben a középkori írásbeliség szerepének, a nyelvemlékek jelenfejlesztési feladatok tőségének tudatosításával. Művelődéstörténeti összefüggések megértése. Ismeretek/követelmények Középkori írásbeliség, műfajok, nyelvemlékek. Halotti beszéd és könyörgés; Ómagyar Mária-siralom. A tanuló − értelmezi a magyar nyelvű kultúra legkorábbi írásos emlékeit (kötelező művek: HB; ÓMS); − megismeri a középkori írásbeliség sajátosságait; − tudatosítja a nyelvemlékek szerepét, jelentőségét. Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció. Kulcsfogalmak/ fogalmak Előzetes tudás

Tematikai egység Előzetes tudás

Janus Pannonius portréja Időmértékes verselés. Nyelvemlékek.

95

Órakeret E: 3 óra

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Egy humanista alkotó portréjának megismertetése. Az életmű néhány fontos témájának A tantárgyhoz (műveltségtudatosítása, értékelése. területhez) kapcsolható A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak változó jelentéséfejlesztési feladatok nek megértése. Ismeretek/követelmények Janus Pannonius lírája, jellemző témái (pl. öntudat, békevágy, betegség): Pannónia dicsérete. Epigrammák és elégiák (pl. Egy dunántúli mandulafáról,Búcsú Váradtól). A tanuló − megismeri egy humanista alkotó portréját, költői és emberi szerepvállalását; személyes élményanyagának költészetformáló szerepét; − tudatosítja, értékeli az életmű néhány fontos témáját, a lírai alany magatartását (pl. költői öntudat, művészi becsvágy, búcsúzás, betegség, katonáskodás, test és lélek); − megismeri néhány fogalom változó jelentését (pl. elégia, epigramma). Kulcsfogalmak/ Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás, irónia, gúny, interkulturalitás. fogalmak Tematikai egység

Balassi Bálint portréja

Órakeret: E: 6 óra

Ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma. A Balassi-versekben megjelenített magatartásformák és értékek felismerése. A szövegA tantárgyhoz (műveltség- vers és dallamra írott énekvers megkülönböztetésének kérdései. Életformák találkozásai, területhez) kapcsolható értelmezései: végvári élet, költő-lét. Balassi Bálint-portré közvetítése. Szövegbefogadási képességek, ritmusérzék fejlesztéfejlesztési feladatok se: ütemhangsúlyos formák ritmizálása, a Balassi-strófa azonosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Balassi Bálint lírája; költői tudatosság; az életmű néhány tematikus és formai jellemzője. Egy katonaének (kompozíció, értékrend). Legalább további két mű értelmezése (szerelmi tematika, pl. Júlia-vers/Célia-vers; istenes tematika, zsoltárparafrázis vagy könyörgésvers, pl. Adj már csendességet). Megformáltság, szerkezet (pl. aranymetszés, hárompillérű kompozíció). A tanuló − megismeri az alkotó költői portréját és magatartását (az életmű 3–4 darabja nyomán); − tudatosítja az életmű megközelítési problémáit; − megkülönbözteti a dallamvers és szövegvers fogalmát; − tud ritmizálni ütemhangsúlyos formákat, felismeri a Balassi-strófát. Kulcsfogalmak/ fo- Kötetkompozíció, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, rímelhelyezkedés, Balassistrófa. galmak Előzetes tudás

Színház- és drámatörténet – az angol színház a Órakeret 16–17. században és Shakespeare E: 6 óra A drámai műnem. A tragédia. Előzetes tudás A művekben felvetett erkölcsi problémák mérlegelő megítélése. A végzetszerűség és az egyéni felelős cselekvés dilemmája. Konfliktushelyzetek kezeléA tantárgyhoz (műveltségsének módjai. területhez) kapcsolható A műismereti tájékozottság, a kulturális emlékezet növelése (Shakespeare-szállóigék fejlesztési feladatok felidézése); az angol reneszánsz színház és dráma jellemzői, a shakespeare-i dramaturgia és nyelvezet befogadása. Ismeretek/követelmények Az angol színház a 16–17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). Shakespeare egy drámája (Hamlet/esetleg Romeo és Júlia vagy más, választott mű). A tanuló − ismer néhány Shakespeare-témát, szállóigét; − képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére, memoriter: egy monológ/részlete; − megérti a befogadói elvárások (korabeli közönség) és a dramaturgia összefüggését; − lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); − alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank verse. Tematikai egység

96

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja fogalmak Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. Órakeret század) E: 5 óra Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum. Előzetes tudás Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős megítélése.Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya. A tantárgyhoz (műveltségA klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarchia, szabályok); a koraterülethez) kapcsolható beli elvárások és a dramaturgia összefüggésének felismertetése. A komikum műfajforfejlesztési feladatok máló minőségének és változatainak megértése. Műelemző képesség fejlesztése: egy mű részletes elemzése, a hősök jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Ismeretek/követelmények A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia. A francia színház a 17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). Molière: Tartuffe (vagy más műve). A komikum megjelenési formái. A tanuló − felismeri a klasszicista normatív esztétika sajátosságait (műfaji hierarchia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggését; − megérti a komikum műfajformáló minőségét és változatait (helyzet- és jellemkomikum); − képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére, memoriter: egy részlet; − alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység, mértéktartás, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, jellemtípus, bizalmas, rezonőr. fogalmak Tematikai egység

Tematikai egység

Látásmód – Zrínyi Miklós

Órakeret E: 3 óra

Eposz, eposzi konvenciók (kellékek). A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A hazához való kötődés erősítése, a Zrínyi által A tantárgyhoz (műveltségképviselt értékek elfogadása. területhez) kapcsolható A barokk alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítása, megnevezése. A műfaji konfejlesztési feladatok venció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Az olvasott művek befogadásának, megértésének támogatása. Ismeretek/követelmények Magyar barokk irodalom. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek); a barokk eposz (szerkezet; koncepció; embereszmény/a főhős mint Krisztus katonája; értékrend). A tanuló − felismeri a barokk formajegyeit az irodalmi művekben és más művészeti ágakban is, összhangban az irodalommal; − megismeri világkép és műfajok, poétikai/retorikai megoldások összefüggését; − tisztában van az eposzi kellékek hagyományozódásával, az antik és barokk eposzok különbségével (koncepció, szerkezet, értékrend, embereszmény). Kulcsfogalmak/ Barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus, körmondat. fogalmak Előzetes tudás

Tematikai egység

Világirodalom – az európai irodalom a 18. században

Órakeret E: 7 óra

Felvilágosodás, regény. Különböző világlátású művek megjelenített témáinak, élethelyzeteknek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban; az erkölcsi és esztétikai ítélőképesség fejlesztése. A tantárgyhoz A felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák. A szabadság eszmé(műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési fe- nyének különböző megközelítései. Az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések megvilágítása. Szemelvéladatok nyek, művek értelmezése. Ismeretek/követelmények Előzetes tudás

97

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus (érzékenység), rokokó. Művek, szemelvények az angol, francia és német irodalomból. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló − megkülönbözteti az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáit; − megismeri a bölcseleti háttér és a stílusirányzat, műfaj, tematika néhány összefüggését az európai irodalmakból vett egyes szemelvények alapján; − műismereti minimuma: Swift, Voltaire, Goethe egy-egy művének/részletének ismerete. Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és fikció, elbeszélői nézőKulcsfogalmak/ pont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énregény, levélregény, tézisregény, ellenutópia, fogalmak szatíra (szatirikus hangnem). Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Órakeret Mihály, Berzsenyi Dániel E: 12 óra Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életművének néhány jellemzője. Előzetes tudás Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Az egyén és közösség problémáinak európai és hazai diA tantárgyhoz (műveltség- menziói: polgárosodás, parlagiasság. területhez) kapcsolható Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló törekvések megbecsülése. fejlesztési feladatok A nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása. Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák felismertetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével. Ismeretek/követelmények A 18. század irodalma a felvilágosodás előtt (a kuruc költészethez kapcsolódó irodalmi formák; Mikes Kelemen: Törökországi levelek részlete). A felvilágosodás korának irodalma. Kazinczy Ferenc irodalomszervező tevékenysége és írói munkássága (legalább egy epigrammája). Csokonai Vitéz Mihály portréja; életművének műfaji, formai és stiláris sokszínűsége: A Reményhez,A tihanyi Ekhóhoz és még legalább egy mű (pl. Az estve, Tartózkodó kérelem, A Magánossághoz) alapján. Berzsenyi Dániel portréja; jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A közelítő tél, A magyarokhoz I. és legalább még egy mű (pl. Levéltöredék barátnémhoz, Osztályrészem) értelmezése. Csokonai és Berzsenyi hatása, továbbélése a későbbi magyar költészetben. A tanuló − ismeri Kazinczy tevékenységét; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életének néhány sajátosságát; − tudatosítja a nyelvújítási mozgalom jelentőségét; − tisztában van Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; felismer jellemző stílusirányzatokat, műfajokat, verstípusokat és versformákat; − műismereti minimuma: Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részlet), Kazinczy Ferenc egy epigrammája; Bessenyei György egy értekező prózai részlete; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; A tihanyi Ekhóhoz és egy mű; Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, A magyarokhoz I. és egy mű. − Csokonai és Berzsenyi kapcsán alkalmassá válik legalább 3-4 alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ fo- Nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia, szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégia, dal, episztola, létösszegzés, időszembesítő verstípus. galmak Tematikai egység

Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében Órakeret: (romantika és realizmus) E: 5 óra Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője. Előzetes tudás A nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság viszonyának értelmezéA tantárgyhoz se. Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei és erkölcsi törekvések értékelése. (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési fe- A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése. ladatok Ismeretek/követelmények A romantika irodalmának jellemzői (esztétikai elvek, művészi szabadság, stílus- és formajegyek; ironikus látásmód, groteszk minőség). Új műfajok, formák (pl. történelmi regény, bűnügyi történet, drámai költemény, verses regény). Társadalmi típusok (felesleges és karrierista hősök, hivatalnokok) megjelenése a romantikával egyidejű, realista szemléletű művekben. Tematikai egység

98

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Művek, szemelvények az angol/amerikai, francia, német és orosz irodalomból. A választott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló − felismeri az életművek egymásmellettiségét az 1830-as években (klasszika, romantika, realizmus tendenciái) és a romantika korstílus jellegét, jelentőségét; a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatását; − műismerete: Shelley, Keats, Poe, V. Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin, illetve Balzac, Stendhal, Gogol kiválasztott műveinek/műrészleteinek ismerete; − képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után; − alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. Kulcsfogalmak/ fo- Műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet, történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény. galmak Tematikai egység

Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán

Órakeret E: 6 óra

Klasszicizmus és romantika. Tragédia. A tragikus hős összeomlása. Élet-válaszutak a különböző helyzetekben. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A tantárgyhoz (műveltség- A „nemzeti dráma” mint közös ismeret. területhez) kapcsolható A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus értékelése. Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére (problematika, drámai fejlesztési feladatok szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”). Érvelő képesség: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése. Ismeretek/követelmények Katona József: Bánk bán – sok szempontú műértelmezés. Pl. − magánéleti és közéleti konfliktus, alapkérdések; − a szereplők körei, Bánk összeomlása; a címszereplő megítélésének változatai; − felépítés, szerkezeti megoldások (az V. felvonás szerepe). A tanuló − ismeri a magyar színház történetének néhány sajátosságát (az állandó magyar színház hiányát, törekvéseket a létrehozására); − képes elemezni nemzeti tragédiánk sajátosságait (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”); − memoriter: részlet(ek) a műből; − alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ fo- Vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés, drámai nyelv, klasszicizmus és romantika. galmak Előzetes tudás

Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Órakeret Ferenc, Vörösmarty Mihály E: 14 óra Romantika; néhány népdal. Előzetes tudás Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok, kérdésfelvetések szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. Az alkotók műveiben A tantárgyhoz (műveltség- megjelenített egyéni és nemzeti sorsproblémák megértése és értékelése. A reformkorterülethez) kapcsolható nemzeti romantika-népiesség fogalmak tartalmának, szerepének és jelentőségének felismertetése. Kölcsey- és Vörösmarty-művek befogadásának, értelmezésének elősegítéfejlesztési feladatok se, jelentőségük megértése, elfogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/követelmények Magyar irodalmi élet a 19. század első felében. A reformkori nemzeti romantika. A népiesség programjai. Kölcsey Ferenc alkotói portréja; közéleti szerep, egyéni és közösségi sors. Hymnus és még egy lírai alkotása (pl. Elfojtódás; Vanitatum vanitas; Zrínyi dala; Zrínyi második éneke). Értekező prózája (pl. Nemzeti hagyományok és/vagy a Parainesis részlete). Vörösmarty Mihály portréja. Romantikus világlátás, tematika és képalkotás lírában és drámában a Szózat; Előszó és még egy-két lírai alkotás(pl. Késő vágy; Gondolatok a könyvtárban; Az emberek; A vén cigány) alapján, illetve a Csongor és Tünde értelmezésével (pl. alapkérdések, értékszerkezet, motívumok, műfaji sajátosságok: mesejáték/drámai költemény). Tematikai egység

99

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A tanuló − ismeri a magyar irodalom néhány sajátosságát a 19. század első felében; − felismeri a reformkor-nemzeti romantika-népiesség fogalmak tartalmát, szerepét és jelentőségét; − tisztában van Kölcsey és Vörösmarty életművének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; − műismereti minimuma: Kölcsey: Hymnus, Huszt és még egy lírai mű, egy értekező prózai részlet; Vörösmarty: Szózat,Előszó és még egy-két lírai mű, valamint a Csongor és Tünde; memoriterek; − Kölcsey és Vörösmarty kapcsán alkalmassá válik legalább négy alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ fo- Irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés, intelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, romantikus irónia, drámai költemény. galmak

Órakeret E: 14 óra Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény. Előzetes tudás A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petőfi jellemző témáinak, műfajaA tantárgyhoz (művelt- inak, poétikai megoldásainak, versformáinak megkülönböztetése, jellemző ségterülethez) kapcsol- hangnemeinek (pl. humor és irónia) befogadása. ható fejlesztési felada- A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására. Petőfi műveiről szóló vétok lemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/követelmények Petőfi Sándor életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartás) és jellemző alkotások. A népi szemléletmód hatása; romantika és népiesség. Témák (pl. szerelem, táj, ars poetica), versciklusok; lírai műfajok és líratípusok (pl. dalok, helyzetdalok, ódák, elégiák, rapszódiák; tájlíra, forradalmi látomásvers) és versformák változatossága; A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén és még legalább három–négy lírai alkotás elemző feldolgozása. Verses epika (pl. A helység kalapácsa mint eposzparódia;és/vagy Az apostol. A tanuló − ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Petőfi helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét; − tisztában van a romantikus korstílus és a népiesség stílustendenciájának együtthatásával; − műelemzések során megismeri Petőfi jellemző témáit, műfajait, poétikai megoldásait, versformáit; megkülönbözteti jellemző hangnemeit (pl. humor és irónia); − képes önálló műértelmezés megfogalmazására; − műismereti minimuma: Az Alföld; Nemzeti dal;János vitéz;A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…;Szeptember végén és még három-négy mű és memoriterek; − képessé válik Petőfi életművének bemutatására (legalább 10–12 lírai és 1–2 verses epikai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ Népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra, látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő. fogalmak Tematikai egység

Életmű– Petőfi Sándor

Tematikai egység

Látásmód – Jókai Mór

Órakeret: E: 8 óra

Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség. A Jókai-regényekben felmutatott erkölcsi, egyéni és nemzeti-közösségi probléA tantárgyhoz (műveltmakörök felismerése. Értékek és szerepek konfliktusai. Jókai alkotásmódjának ségterülethez) kapcsoljellemzői, a romantikus ábrázolásmód sajátosságai és a romantikus regény jelható fejlesztési feladalemző műfaji változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú megközelítésére, tok önálló véleménykifejtésre. Ismeretek/követelmények Előzetes tudás

100

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Jókai alkotásainak jellemzői, műfaji változatok az életművében; regényírói művészetének sajátosságai a romantikus prózaepika jegyében. Jókai Mór: Az arany ember (esetleg más regényének) elemző értelmezése sok szempontú megközelítéssel, pl.: a romantika megjelenési formái; műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, hangnemi és motivikus összetettség. A tanuló − ismeri Jókai helyét a magyar regényirodalom történetében, alkotásmódjának jellemzőit; − felismeri a romantikus ábrázolásmód sajátosságait és a romantikus regény jellemző műfaji változatait; − műismereti minimuma: egy regénye (pl. Az arany ember,Egy magyar nábob, Feketegyémántok); − egy regényelemzés kapcsán képes önálló szóbeli tétel keretében egy elemzési feladat kifejtő megoldására. Kulcsfogalmak/ Történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, anekdota. fogalmak Tematikai egység

Életmű – Arany János

Órakeret E: 12 óra

A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdései. Romantika, népiesség, elbeszélő költemény, életkép, episztola, ballada, ütemElőzetes tudás hangsúlyos és időmértékes verselési formák, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Arany életútjáról, műveiről; kapcsolat Petőfivel. Az Arany-életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések felvetése és érA tantárgyhoz (művelt- telmezése. Arany költői szerepének, költészete jellegének megismertetése. Műségterülethez) kapcsol- elemzés, értelmezés: Arany jellemző lírai témái, műfajai, poétikai megoldásai, ható fejlesztési felada- versformái és néhány verses epikai alkotása. Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására, a tok művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/követelmények Arany János életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartások) és jellemző alkotások. (Letészem a lantot, Epilogus és legalább még két–három lírai alkotás.) A ballada műfaji sajátosságai; tematikus és szerkesztésmódbeli különbségek a két balladakorszak alkotásaiban (A walesi bárdok és még legalább 1–2 ballada). A Toldi estéje elemző bemutatása. A tanuló − ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Arany költői szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét; − műelemzések során megismeri Arany jellemző lírai témáit, műfajait, poétikai megoldásait, versformáit és néhány verses epikai alkotását; − képes lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására; a Toldi és a Toldi estéje néhány szempontú összevetésére; − műismereti minimuma: A walesi bárdok; Rege a csodaszarvasról; Toldi; Családi kör; további egykét ballada; Toldi estéje; Letészem a lantot; Epilogus és még két-három lírai alkotás (memoriterek is); − képessé válik Arany életművének bemutatására (legalább 5–6 lírai alkotás, 2–3 ballada és a Toldi és a Toldi estéje alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ Elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyos és időmértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idő- és értékszembesítés, létösszegzés). fogalmak Színház- és drámatörténet – Madách Imre: Az ember traÓrakeret gédiája E: 4 óra Alapvető drámai műfajok és formák. A romantika műfaji kevertsége. Előzetes tudás A tantárgyhoz (művelt- Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Annak belátása, hogy a küzdés ségterülethez) kapcsol- és a ráhagyatkozó hit egymás erősítői az ember életében. Tematikai egység

101

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a mű megértésének támogatása (a tragédia műfaji változatának jellemzői, filozófiai, bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hősei; többféle világfelfogás egyidejű létezése; a drámai költemény mibenléte. Műértelmezés többféle megközelítésből. Ismeretek/követelmények Madách Imre: Az ember tragédiája – sok szempontú műértelmezés. A drámai költemény műfajának következménye a szerkezetre és hősökre. Felépítés (cselekményszerkezet: keret- és történeti színek, személyiségközpontúan/lírai szerkezet: tematikus, szétválássorozat). Problematika, történelemszemlélet, bölcseleti háttér (szabadelvűség és pozitivizmus). Az idő, tér, anyag szerepe az emberiség és különböző szellemi irányok történetében. A tanuló − megismeri a drámai költemény műfaji változatának jellemzőit (filozófiai, bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hőseit; értelmezi a művet (lehetőleg többféle megközelítésből); − műismereti minimuma: a Tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből, valamint szállóigévé vált sorok; − alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter, ellenutópia, pozitivizmus. fogalmak ható fejlesztési feladatok

Világirodalom – az európai epika és líra a romantika Órakeret után(19. sz. második fele) E: 5 óra Romantika és realizmus, hőstípusok (pl. karrierista hős, a felesleges ember, a Előzetes tudás hivatalnok). A tantárgyhoz (művelt- Az epikában a romantika és realizmus együtthatásának, folytonosságának felisségterülethez) kapcsol- mertetése, a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőinek értelmezése. Felható fejlesztési felada- készítés világirodalmi alkotások önálló értelmezésére, stílusirányzatok jellemzői jegyeinek felkutatására. tok Ismeretek/követelmények A realista és naturalista epika jellemzői (esztétikai elvek, tematika, látásmód, stílus- és formajegyek) a 19. század közepétől; a prózaepika újításai a kis- és nagyepikában. Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújítása (pl. a személyiség, a lírai közvetlenség háttérbe szorulása, a látomás felszabadítása, objektivizálódás). A tanuló − felismeri a romantika és realizmus együtthatását, folytonosságát az epikában; értelmezi a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőit; − megismeri az impresszionista és (pre)szimbolista európai líra néhány sajátosságát; − képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után; néhány lírai alkotás értelmezésére; − műismeret: néhány mű/részlet, pl. Emily Brontë, Dickens, Flaubert, Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij alkotásaiból, illetve Baudelaire, Rimbaud, Rilke, Whitman műveiből; − alkalmassá válik egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény, polifonikus Kulcsfogalmak/ regény, tolsztojizmus, regényciklus, l’art pour l’art, tiszta költészet, kötetkompozíció, fogalmak hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív líra, tárgyvers. Tematikai egység

Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Órakeret Mikszáth Kálmán E: 8 óra Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent Előzetes tudás Péteresernyője). A tantárgyhoz (művelt- Néhány alapvető emberi léthelyzet megismerése (élet és halál, család, férfi-nő, ségterülethez) kapcsol- szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és bűnhődés). Az elbeszélő és ható fejlesztési felada- állásfoglalásának viszonya az elbeszélő művekben. Annak belátása, hogy a réTematikai egység

102

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja gióhoz kötődés egyetemes emberi kérdések felvetését is jelentheti. Mikszáth alkotói portréjának közvetítése, alkotásmódjának jellemzői, a novellaelemző készség fejlesztése, a mikszáthi történetszövés megfigyelése, egy regény sok szempontú megközelítése. Ismeretek/követelmények A 19. század második felének irodalmi jellemzői – Vajda János. Mikszáth alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében; írásművészetének sajátosságai, stílusszintézise. A jó palócok novelláinak világa (legalább két mű elemzése). Egy Mikszáth-regény (pl. Beszterce ostroma) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek; problematika (pl. megkésettség, dzsentriábrázolás). A tanuló − tisztában van a 19. sz. második fele magyar irodalmának sajátosságaival; − ismeri Mikszáth helyét a magyar prózairodalom (regény és novella) történetében, alkotásmódjának jellemzőit; képes egy regényének sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló novellaértelmezésre; − műismereti minimuma: Vajda János egy műve; Mikszáth egy regénye (házi olvasmány) és két novellája; − alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság. fogalmak A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben alkalmazza a művelt köznyelv nyelvhelyességi normáit. Képes a beszédhelyzetnek, témának, célnak, közönségnek megfelelő szóbeli és írásbeli megnyilatkozásra. Képes szöveghű, értelmező felolvasásra, olvasható, rendezett írásra. Képes használni a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is. Képes arra, hogy önállóan eligazodjon az információk világában; értelmesen tudjon élni az önképzés lehetőségeivel. Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. Képes szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére, e képesség alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, motivációkat, magatartásformákat. A fejlesztés várt Ismeri a hivatalos írásművek jellemzőit, képes önálló szövegalkotásra ezek gyakori eredményei akét műfajaiban. Képes egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaiévfolyamos cikval, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni lus végén kérdéseket, problémákat. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Ismeri a magyar nyelv rendszerét, képes a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, helyesírási jelenségek önálló fölismerésére, a tanultak tudatos alkalmazására. Tudja alkalmazni irodalmi alkotások műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Képes órai eszmecserében, vitában, érvelésben az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, saját véleménye újrafogalmazására. Képes tudásanyagának megfogalmazására, előadására a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, az olvasott, feldolgozott művekről. Be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek főbb jellemzőinek bemutatására, a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű, lényegre törő ismertetésére, értelmezésére. tok

103

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással.

11–12. évfolyam A magyar nyelvi képzés alapvető és elsődleges célja a felkészülés az érettségire. Ezért az ismeretek elosztása, rendszerezése, arányainak meghatározása az érettségi vizsga követelményeinek alapján történik. Minden ennek rendelődik alá. Alapvető feladat a szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle műfajú és témájú és megjelenésű (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek értelmezésében, szerkezeti és stiláris minőségének értékelésében, saját szövegek alkotásában. A tevékenységek iránya kiterjed a nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálatára, a saját nyelvhasználat kontrolljára; elvárás a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része a helyesírási ismeretek kibővítése. A tanulási képesség továbbfejlesztése, az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta lehetőségekkel. A nyelvi képzés életszerű, gyakorlati tudásösszetevője a kommunikációs zavarok felfedezése, értelmezése, kezelési módok keresése. A nyelvi magatartás és az általános nyelvi kultúra részeként cél a retorikai tudás növelése, ennek keretében néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata); az érvelés technikájának megismerése és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása. Mind a problémamegoldó gondolkodást, mind a kreativitást növeli, ha a tanuló ismeri a deduktív vagy induktív érvelést, a cáfolat módszereit; képes szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozására. Retorikai tudását megfelelően képes használni a tanulásban és a társadalmi nyilvánosságban. A nyelvi tanulmányok eredményeképpen a tanuló képes hosszabb felkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtésre és válogatásra többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítésére. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában kész felelős magatartásra a magyar nyelv értékeinek őrzésében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével felkészül az érettségire és a továbbtanulásra. Az irodalomtanítás alapvető célja irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvitatása. A műveltségépítés szempontja a hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepének megértése. Az irodalomértést elmélyítő, az önkifejezést, a gondolkodást támogató tevékenység az egyes művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban; nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek, önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Mind az érvelőképességet, mind a szociális kompetenciák, mind az erkölcsi gondolkodás fejlesztését támogatja a jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (pl. szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztését célozza néhány szerző és mű utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, más művészeti ágakban. Az önálló tájékozódás igényével is összefügg a nyitottság a jelenkori irodalmi szövegek befogadásában, megértésében a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. E témakörben is kívánatos a tájékozódás a kortárs iro-

104

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja dalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Cél az irodalom határterületeihez tartozó modern kori alkotások feldolgozása, egy-két tipikus írott, digitális és filmes-audiovizuális műfaj megismerése. A kortárs irodalmi élethez tartozik az irodalom megjelenéseinek kutatása, felismerése más közegekben (pl. filmen, rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben – pl. hangoskönyv, rádiójáték, megzenésített vers –, digitális közegben – pl. internetes közlés, multimédiás kiadás –); az adaptáció, a műfajcsere jelensége, jellegzetes megoldásai a posztmodern, kortárs magas művészeti és szórakoztató művekben. Fontos feladat a szórakoztató irodalom hatásának, vonzerejének és csapdáinak értelmezése (pl. tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása, kultuszalkotások megismerése). Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret E: 2 óra

Bemeneti és kimeneti mérés a 11. évfolyamon.

Magyar nyelv Tematikai egység

Kommunikáció

Órakeret: E: 7 óra

Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció. A különböző kommunikációsszíntereknek és helyzeteknek megfelelő nyelvi és nem nyelvi jelek használata. Az egyes helyzetek által megkívánt formák megsértésének deA tantárgyhoz (műveltség- kódolása, a szándék felismerése, megfelelő kezelése. területhez) kapcsolható fej- A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány taktika elsajátítása. A manipulációs szándékok felismerése. lesztési feladatok Célzott felkészülés a szóbeli érettségire, az ott elvárt kommunikációs normák felismerése, gyakorlása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése. A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési szándékának felismerése. A vizsgaszituáció (érettségi, munkahelyi megmérettetés) összetevőinek megértése, a célok, elvárások azonosítása, normák felismerése, sikerességhez vezető stratégiák, magatartásmódok, kommunikációs formák azonosítása, gyakorlása (verbális és nem verbális egyaránt). Kulcsfogalmak/ fo- Kommunikációs zavar. Manipuláció. Elvárás. Megfelelés. galmak Előzetes tudás

Órakeret E: 12 óra A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek értelmezése és alElőzetes tudás kotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kulturált véleménynyilvánítás. A klasszikus retorika alapfogalmai. A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a megismertetése. A tantárgyhoz (műveltségÖnálló beszéd megírásához, annak a hatásos előadásához szükséges nyelvi, gondolkoterülethez) kapcsolható fejdási képességek fejlesztése. lesztési feladatok Célzott felkészülés a szóbeli érettségire a retorikai eszközök használatával, a fontosságuk tudatosításával. Célzott felkészülés az írásbeli érettségire: érvelő fogalmazás. Ismeretek/fejlesztési követelmények A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. Felkészülés az érettségi feleletre. Felkészülés állásinterjúra. A hatásos előadásmód eszközei. A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben. Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása. Kulcsfogalmak/ fo- Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó, törvényszéki), alkalmi beszéd, Tematikai egység

Retorika

105

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja galmak

meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás). Szónoklat, bevezetés, elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem. Érvelés, indukció, dedukció.

Tematikai egység

Általános nyelvészeti ismeretek

Órakeret E: 14 óra

Kommunikáció, jelentéstan. Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltség- A rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: általános, összefoglaló ismeretek a területhez) kapcsolható fej- nyelvről, a nyelv és az ember viszonyáról. Elméleti felkészülés az érettségire. lesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A kommunikáció univerzális jellege. Jelek, jeltípusok. Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek. Felkészülés az érettségire (az ismeretek tételek szerinti rendezése). Kulcsfogalmak/ fo- Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv, jeltípusok. galmak Tematikai egység

Pragmatikai ismeretek

Órakeret E: 6 óra

Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek. A sikeres nyelvhasználat: a nyelv működésének, a nyelvhasználatnak a megfigyelése különböző kontextusokban, különböző cél elérésére. Annak megtapasztalása, hogy az emberek hogyan képesek a nyelvi szöveg által közvetített jelentésen túl is hatni, befoA tantárgyhoz (műveltséglyásolni partnerüket, hogyan képesek megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is végterülethez) kapcsolható fejrehajtani. A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb udvalesztési feladatok riassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése. Célzott felkészülés a szóbeli érettségire, a vizsga kommunikációs és nyelvhasználati sikerességi feltételei: a kulturált nyelvi viselkedés. Ismeretek/fejlesztési követelmények A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek, a különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményeinek megtapasztalása. A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata. Megnyilatkozás. Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás. Kulcsfogalmak/ foBeszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). Deixis. Együttműködési elv (mennyiségi, minőségalmak gi, mód, kapcsolódási). Előzetes tudás

Tematikai egység

Szövegalkotás

Órakeret E: 13 óra

A kommunikációs céloknak megfelelő szövegalkotás. Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi jellemzőinek ismerete. A Előzetes tudás kommunikációs célnak, műfajnak, címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök alkalmazása. Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és elektronikus szövegek A tantárgyhoz (műveltség- eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése. területhez) kapcsolható fej- A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő szövegalkotás. Esszéírási gyakorlatok. Felkélesztési feladatok szülés az írásbeli érettségire: az esszéírásra. Ismeretek/fejlesztési követelmények Lényegre törő, világos felépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészítésekkel). Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Az érvelő esszé szerkezete. Kulcsfogalmak/ fo- Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé. galmak Tematikai egység

Nyelv és társadalom

106

Órakeret

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja E: 8 óra A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, nyelvi tudatosság, Előzetes tudás egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek. A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete. A vitakészség, a meggyőző érvelés fejlesztése: ismeret és véleményalkotás a nyelvterA tantárgyhoz (műveltségvezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés). területhez) kapcsolható fejNyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet nyelvhasználatának azonos lesztési feladatok és eltérő vonásainak, valamint nyelvjárási szövegek jellemzőinek megfigyelése. Elméleti felkészülés az érettségire (az ismeretek tételek szerinti rendezése). Ismeretek/fejlesztési követelmények Nyelvünk helyzete a határon túl. Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma. A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk. A köznyelv jellemzői, használati területe. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre, szókincse. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk. A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra. Kulcsfogalmak/ fo- Nyelvművelés, nyelvtörvény, norma. Nyelvváltozat. Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó. Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv. Szleng, argó. galmak Órakeret E: 6 óra A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány alapvető kérdése, a Előzetes tudás történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása, nyelvjárások. A tantárgyhoz (műveltség- A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése. területhez) kapcsolható fej- Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. Elméleti felkészülés az érettségire (az ismeretek tételek szerinti rendezése). lesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténeti-nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. Nyelvtípus, nyelvcsalád. Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság. Kulcsfogalmak/ foNyelvemlék. Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó. galmak Nyelvújítás, ortológus, neológus. Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet. Tematikai egység

Nyelvtörténet

Irodalom Órakeret E: 8 óra A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég magyar irodalma. Előzetes tudás Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség irányainak összevetése, A tantárgyhoz (műveltség- konfliktusai. Annak felismerése, hogy a magyar kultúra sokszínű törekvések együttese. területhez) kapcsolható fej- Érvelő bemutatás: a Nyugat jelentősége a magyar kultúrtörténetben; a korban megismertetett stílusirányzatok néhány jellemzőjének azonosítása. Értse egy folyóirat felépítését, lesztési feladatok tudjon benne tájékozódni. Ismeretek/követelmények A Nyugat mint folyóirat és mozgalom; szerkesztők, kritikusok, nemzedékek; célkitűzések. Juhász Gyula költészetének sajátosságai (pl. impresszionizmus, nosztalgia, emlékezés, legalább egy műve, pl. Tiszai csönd, Milyen volt; életképszerűség, leíró jelleg, pl. Tápai lagzi). Tóth Árpád lírájának jellemzői; tematikája, hangnemei, formái (magányélmény, elégikusság, impresszionizmus stb., legalább egy-két műve, pl. Hajnali szerenád, Esti sugárkoszorú, Elégia egy rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig, Jó éjszakát!). Egy folyóirat (időszaki kiadvány) periodicitása, felépítése, folyóiratcikkek visszakeresése, hivatkozása. Tematikai egység

Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke

107

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A tanuló − felismeri a Nyugat jelentőségét a magyar kultúrtörténetben; alkalmazza a nemzedékkorszakolást későbbi tanulmányai során; − tudja a korban megismert stílusirányzatok néhány jellemzőjét; − műismereti minimuma: Juhász Gyula egy műve, Tóth Árpád egy-két műve. Kulcsfogalmak/ fo- Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió. galmak Tematikai egység

Életmű – Ady Endre

Órakeret E: 16 óra

A Nyugat; stílusirányzatok a századelőn. Annak megértése, hogy a kulturális hagyományhoz, a nemzethez kötődés, a sorsvállalás sokféle hangon és módon jelentkezhet. A hazaszeretet és haladás kérdései. Ady költészetének befogadása: főbb alkotói korszakai, költői szerepe, költészetének jelA tantárgyhoz (műveltséglege. Műelemzések, összpontosítva Ady jellemző köteteire, szerkesztési módszereire, líterülethez) kapcsolható fejrai témáira, poétikai megoldásaira. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képeslesztési feladatok ség fejlesztése. Önálló, több szempontú műértelmezések megfogalmazása a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésével is. Ismeretek/követelmények Ady Endre életműve. Kötet- és cikluskompozíció; költői szerepvállalás, az innováció szándéka. Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód; a versritmus megújítása. Meghatározó korszakok (pl. költői indulás, világháború), kötetek (pl. Új versek, Ahalottak élén), témák, motívumok (pl. magyarság, istenes, létharc, látomásszerű tájvers, ars poetica; élet-halál, hajó, ugar ) alapján. Jellemző alkotásainak értelmezése A Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában és még 4-5 mű (memoriterek is), pl. Párisban járt az Ősz; A magyar ugaron; Harc a Nagyúrral; Hunn, új legenda; Bujdosó kuruc rigmusa; Az eltévedt lovas; Emlékezés egy nyár-éjszakára stb., esetleg egy-egy részlet publicisztikájából is). Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. A tanuló − ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Ady helyét, költői szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét; − tisztában van a 20. sz. eleji magyar irodalom sajátosságaival és a megújítás szándékával; − műelemzések során megismeri Ady jellemző köteteit, szerkesztési módszereit, lírai témáit, motívumait, poétikai megoldásait; − képes önálló versértelmezések megfogalmazására; − műismereti minimuma: A Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában és még 4–5 mű; − képessé válik az Ady-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 10 lírai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ fo- Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, tagoló vers, kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés. galmak Előzetes tudás

Órakeret E: 10 óra Realista és naturalista epika, Móricz egy műve, pl. Hét krajcár vagy Légy jó mindhaláElőzetes tudás lig/Pillangó/Árvácska. A tantárgyhoz (műveltség- Móricz helyének, látásmódjának, kérdésfeltevéseinek, alkotásmódja jellemzőinek megismerése; felkészítés önálló novellaelemzések megfogalmazására, megvitatására. területhez) kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/követelmények Móricz alkotásainak jellemzői, írásművészetének sajátosságai; naturalista és realista ábrázolásmódja. Tárgykörök, témák (pl. paraszti, dzsentri; szegénység) és műfaji változatok (novella, elbeszélés, történeti példázat, idill-típusú regény stb.). Novelláinak világa (legalább két mű elemzése, pl. Tragédia, Szegény emberek, Barbárok). Egy Móricz-regény (pl. Úri muri, Rokonok, Sárarany, Az Isten háta mögött) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika (pl. vívódó hősök, dzsentriábrázolás). Tematikai egység

Portré – Móricz Zsigmond

108

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A tanuló − ismeri Móricz helyét a magyar epika történetében; alkotásmódjának jellemzőit; − képes néhány alkotásának sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló műértelmezésre (novellaelemzések megfogalmazására); − műismereti minimuma: Móricz egy regénye (házi olvasmány) és egy novellája; − alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Realista és naturalista ábrázolásmód, népi írók mozgalma. Kulcsfogalmak/ fogalmak Avantgárd irányzatok a világirodalomban – Órakeret a magyar avantgárd E: 6 óra Stílusirányzatok a századfordulón. Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltség- Modernség és hagyomány kérdésfelvetései a magyar avantgárd irodalomban. A 20. sz. területhez) kapcsolható fej- eleji stílusirányzatok létrejöttének, esztétikai elveinek, poétikai megoldásainak feltárása. lesztési feladatok Ismeretek/követelmények Futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus: néhány alkotó, néhány irodalmi alkotás (pl. Marinetti, Majakovszkij; Trakl, G. Benn; Apollinaire, Éluard műveiből). A magyar avantgárd sajátosságai, az aktivizmus programja; Kassák Lajos szerepe (egy-két művének ismerete, pl. Mesteremberek;A ló meghal...). A tanuló − megismeri a 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttét, a csoportok, programok szándékait, esztétikai elveit, poétikai megoldásait; − a magyar avantgárd sajátos helyzetét, Kassák szerepét. Kulcsfogalmak/ fo- Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, szabad vers, szimultanizmus, önműködő írás, képvers. galmak Tematikai egység

Tematikai egység

Életmű – Kosztolányi Dezső

Órakeret E: 14 óra

Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek. Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltség- A személyiség, az egyediség tisztelete, a közös emberi sorsból fakadó szolidaritás. területhez) kapcsolható fej- Kosztolányi jellegzetes lírai témáira, poétikai megoldásaira összpontosító műelemzések. Kis- és nagyepikájából néhány jelentős darab értelmezése. lesztési feladatok Ismeretek/követelmények Kosztolányi Dezső életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák; világkép, művészetfelfogás (homo aestheticus); stílusirányzatok (pl. impresszionizmus, expresszionizmus); viszonya az anyanyelvhez. Jellemző lírai tematika; hangnemek, műfajok, versciklusok (pl. A szegény kisgyermek panaszai); Számadás-kötet; kisés nagyszerkezetek; ars poeticák; legalább 4 lírai alkotás, köztük: Hajnali részegség, Halotti beszéd. Novellák (pl. A kulcs, Fürdés stb.) és novellaciklusok (Esti Kornél-novellák). Egy Kosztolányi-regény (pl. Édes Anna, Pacsirta) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika. A tanuló − ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Kosztolányi helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellegét; − tisztában van a Nyugat első nemzedéke tevékenységével, jelentőségével; − műelemzések során megismeri Kosztolányi jellemző lírai témáit, poétikai megoldásait; kis- és nagyepikájának néhány jelentős darabját; − műismereti minimuma: Kosztolányi egy regénye és két novellája; lírai alkotásai, Hajnali részegség, Halotti beszéd és még egy-két műve (memoriter is); − képessé válik a Kosztolányi-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 4 lírai alkotás, egy regény, két novella alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ fo- Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan. galmak Tematikai egység

Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula

109

Órakeret

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja E: 6 óra Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; paródia. A nosztalgia és humor szerepe a műalkotásban és az ember önértelmezésében. Az alkoA tantárgyhoz (műveltségtói életútra összpontosító bemutatás: Karinthy és Krúdy helye a korszakban; alkotás- és területhez) kapcsolható fejlátásmódjuk jellemzői. Önálló tájékozódás, műválasztás, műértelmezések, összehasonlílesztési feladatok tó elemzések. Ismeretek/követelmények Karinthy kisepikájának jellemzői választott novella (pl. A cirkusz; Találkozás egy fiatalemberrel; Barabbás) és a Tanár úr kérem karcolatgyűjtemény darabjai alapján. Humorfelfogása (humoreszkjei). Irodalmi karikatúrák (néhány, már megismert szerző/mű és paródiája) az Így írtok ti szemelvényei alapján. Krúdy Gyula írói világa, egyéni hangja legalább egy Szindbád-novella alapján (pl. Negyedik út, Ötödik út); anekdotikusság, az idő és az emlékezés formaalkotó szerepe. A Krúdy-művek atmoszférájának, témáinak, alakjainak, motívumainak megidézése. A tanuló − kijelöli Karinthy és Krúdy helyét a korszakban (újságírás; Nyugat, illetve csoporthoz nemtartozás); ismerialkotás- és látásmódjuk jellemzőit; − képes néhány alkotás értelmezésére, műelemzések kritikus befogadására, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló műmegközelítésre (pl. novellaelemzések megfogalmazására); − képessé válik összehasonlító elemzésekre (párnovellák, pl. A jó tanuló felel/Arossz tanuló felel; ellentétesek, pl. Magyar dolgozat/Röhög az egész osztály); mű és paródiája összevetésére; novellaciklus és film összehasonlító elemzésére; − műismeret: Karinthy (választható valamely műve); Krúdy egy novellája. Kulcsfogalmak/ fo- Humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia. galmak Előzetes tudás

Tematikai egység

Életmű – Babits Mihály

Órakeret E: 14 óra

A Nyugat mint folyóirat és mozgalom. A lét erkölcsi aspektusai a háború, világégés idején. Betegség és prófétai küldetés érA tantárgyhoz (műveltségtelmezési lehetőségei. Babits főbb alkotói korszakainak, helyének, szerepének megisterülethez) kapcsolható fejmertetése, műértelmezések: jellemző témák, hangnemek, motívumok, poétikai megollesztési feladatok dások feltárása. Ismeretek/követelmények Babits Mihály életműve. Pályaszakaszok, kötetek, költői magatartásformák (pl. pályakezdés; világháborúk ideje; kései költészet); életérzések, világkép, értékrend, művészetfelfogás (homo moralis); a bölcseleti, filozófiai érdeklődés hatásai. Magyarság és európaiság. Szerepe a Nyugat mozgalmában; irodalmi kapcsolatai. Stílusirányzati sokszínűsége (pl. impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus); klasszicizálás, antikizálás; hagyomány és modernség egysége. Jellemző lírai tematika, költői magatartás (békevers, pl. Húsvét előtt; aprófétaszerep elutasítása vagy vállalása, pl. Mint különös hírmondó); versszerkezetek, hangnemek, formák, motívumok gazdagsága (pl. Esti kérdés, Ősz és tavasz között);ars poeticus alkotások (pl. A lírikus epilógja;Cigány asiralomházban;Csak posta voltál). A Jónás könyve mint az ószövetségi példázat parafrázisa. Jónás és az Úr magatartása. Nyelvhasználati és hangnemi összetettség. A tanuló − ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Babits helyét, szerepét a magyar irodalom és a Nyugat történetében; írásművészetének jellegét; − tisztában van a Nyugat első nemzedéke tevékenységével, jelentőségével; − műelemzések során megismeri Babits jellemző lírai témáit, poétikai megoldásait és a Jónás könyvét; − képes Babits-művek önálló értelmezésének megfogalmazására; − műismereti minimuma: Esti kérdés,Ősz és tavasz között, még egy-két műve (memoriter is) és a Jónás könyve; − képessé válik a Babits-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább négy lírai alkotás); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ fo- Prófétaság, küldetéstudat, rájátszás. galmak Előzetes tudás

Tematikai egység

Életmű – József Attila

110

Órakeret

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja E: 18 óra József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama. Annak felismerése, hogy a társadalmi-szociális elkötelezettség és az egyéni lét értelmezése egyszerre van jelen az életműben. Az életmű főbb alkotói korszakainak többféle A tantárgyhoz (műveltség- megközelítésmódot alkalmazó megismertetése. József Attila helye, szerepe a magyar területhez) kapcsolható fej- irodalom történetében; írásművészetének jellege. Műelemzések: jellemző lírai témák, stílusirányzati jellemzők, poétikai megoldások fellesztési feladatok tárása. Felkészítés önálló versértelmezések megfogalmazására, vélemények, interpretációk befogadására. Ismeretek/követelmények József Attila életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák (pl. Tiszta szívvel; Tudod, hogy nincs bocsánat); világkép, költészetfelfogás (pl. Ars poetica; Thomas Mannüdvözlése). Jellemző lírai tematika (pl. Külvárosi éj;Óda; Nem emel föl); gondolati költészet 1932–1934 között (pl. Téli éjszaka; Reménytelenül;A város peremén); kései költészet (közéleti, pl. Levegőt;A Dunánál;Hazám; szerelmi, pl. Nagyon fáj; tragikus önsors versek, pl. Karóval jöttél; Talán eltűnök hirtelen...). Versszerkezetek, verstípusok, hangnemek, formák, témák, motívumok (pl. gyermek, éjszaka, külváros, bűntudat) gazdagsága. Komplex költői képek (síkváltások). A tanuló − ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; József Attila helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellegét; − műelemzések során megismeri József Attila jellemző lírai témáit, motívumait, poétikai megoldásait; − képes önálló versértelmezések megfogalmazására; − műismereti minimuma: Külvárosi éj;Óda; Tudod, hogy nincs bocsánat és még 4–5 műve (memoriter is); − képessé válik az életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 12 lírai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ fo- Komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés, önmegszólítás. galmak Előzetes tudás

Tematikai egység

Portré – Radnóti Miklós

Órakeret E: 10 óra

Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is). Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga műfajának története. Költői magatartásformák, jellemző műfajok, témák több szempontú megközelítése. A A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kap- műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. csolható fejlesztési feladatok Ismeretek/követelmények Radnóti Miklós portréja. Életút és életmű egysége (haláltudat, munkaszolgálat, lágervers; idill és tragikum). A kor jellemzői (pl. Töredék), Radnóti tragédiája és költői magatartásformái (jóság, tiltakozás, lázadás, emlékezés, emberség, hazaszeretet, pl. Nem tudhatom, hitvesi költészet, pl. Tétova óda,Levél a hitveshez). Jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében; műveinek formai és stiláris sajátosságai (avantgárd, szabad vers, klasszicizálás stb.). Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és legalább még egy mű alapján, pl. Negyedik ecloga). A Tajtékos ég és a Bori notesz (pl. Erőltetett menet,Razglednicák). A tanuló − tisztában van Radnóti életművének jellegével; a költő helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; Vergilius rá tett hatásával; − felismeri jellemző műfajait, versformáit; − műismereti minimuma: Nem tudhatom, Hetedik ecloga és még két műve; − Radnóti kapcsán alkalmassá válik legalább 4 alkotásának és a műveiről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ fo- Eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica. galmak Előzetes tudás

Tematikai egység Előzetes tudás

Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, WeöÓrakeret res Sándor, Ottlik Géza E: 8 óra A 20. századi magyar irodalom néhány jelentős szerzőjének már megismert életműve vagy portréja.

111

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A tantárgyhoz (műveltség- A lírai beszédmód változatainak értelmezése; a korszakra és az egyes alkotókra jellemző beszédmódok feltárása, néhány jellegzetes alkotás összevetése. Az önálló olvasóvá területhez) kapcsolható fejlesztési fe- válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására. ladatok Ismeretek/követelmények Szabó Lőrinc költészetének jellege, pl. a Lóci-versek,Az Egy álmai; a Semmiért egészen és versciklusainak (pl. a Tücsökzene) néhány darabja alapján. Weöres Sándor költészetének tematikus és formai változatossága (pl. a Rongyszőnyeg, Magyar etüdök alapján); gondolati költészete; szerepversei, stílusutánzatai (pl. a Psyché szemelvényei). Pilinszky János világlátásának tükröződése költészetében; alkotásmódjának, poétikai megoldásainak, motívumainak sajátosságai (a Harmadnapon és még egy műve alapján, pl. Négysoros,Francia fogoly, Harbach 1944,Apokrif stb.). Márai Sándor életműve néhány epikus szemelvény alapján (pl. Egy polgárvallomásai,A gyertyák csonkig égnek,Napló); esszérészlet (pl. Füves könyv) és lírai alkotás (Halotti beszéd) alapján; az emigráns léthelyzet hatása. Ottlik Géza: Iskola a határon – sok szempontú regényértelmezés. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló − tisztában van az adott 20. századi szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; − műismereti minimum: Szabó Lőrinc egy–két műve, Weöres Sándor egy–két műve; Pilinszky János Harmadnapon és még egy műve; − választhat: Márai Sándor egy–két alkotása; Ottlik Géza egyik műve; − a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egyegy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ fo- Szerepvers, stílusutánzás, négysoros. galmak Órakeret Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László E: 10 óra Képesség lírai, epikai művek, drámák értelmezésére, önálló feldolgozására. Előzetes tudás Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények A tantárgyhoz (műveltség- megosztására. területhez) kapcsolható fej- Annak felismerése, hogy az írói-költői felelősség, szociális-társadalmi együttérzés vállesztési feladatok tozatos módon, műfajban és tematikában szólalhat meg. Szerzők több szempontú bemutatása, életművük jellege, szerepük a magyar irodalomban. Ismeretek/követelmények Illyés Gyula lírájának sajátosságai az Egy mondat a zsarnokságról és más műve alapján (pl. Bartók, Koszorú); az irodalmi szociográfia műfaja, l. Puszták népe (vagy részletek). Németh László egy regénye (pl. Iszony) vagy egy drámája (pl. II. József; A két Bolyai). Nagy László költői világa, alkotásmódja (pl. népiesség, hosszúénekek, montázstechnika, képrendszer, portrévers, képvers) egy-két műve alapján (pl. Himnusz minden időben; Ki viszi át a szerelmet;József Attila!;Menyegző). Örkény István groteszk látásmódja néhány egyperces novella és/vagy a Tóték alapján. A választott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló − tisztában van az adott 20. századi szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; − műismereti minimuma: Illyés Gyula egy műve; − továbbá választhat: Németh László egy műve; Örkény István néhány műve; Nagy László egy-két műve; eszszérészlet Illyés Gyula, Németh László műveiből; − a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egyegy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ fo- Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, portrévers, képvers, groteszk látásmód, egyperces novella. galmak Tematikai egység

Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerÓrakeret zők, művek) E: 8 óra A 20. és 21. századi magyar irodalom tendenciái. Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltség- Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a Tematikai egység

112

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja területhez) kapcsolható fej- választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a vele kapcsolatos vélemények lesztési feladatok megosztására. Annak a belátása, hogy a kortárs törekvések megismerése segíti a körülöttünk levő világ megértését. Kortárs irodalom: a tájékozottság növelése, az eligazodás támogatása; a fogalmi műveltség bővítése. Kortárs alkotások értelmezése, a művekről szóló vélemények, elemzések mérlegelése. A kortárs irodalmi élet több szempontú bemutatása. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. Ismeretek/követelmények Szemelvények a kortárs szépprózai alkotásokból, lírai művekből, esszéirodalomból. A kortárs dráma és színház világa (egy választott mű elemzése). Irodalmi díjak és díjazottak (a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című regénye). Kortárs irodalmi élet. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló − tisztában van a kortárs irodalomból választott szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével; − megismeri a kortárs irodalom néhány törekvését, sajátosságát, a posztmodern, digitális irodalom, hangoskönyv fogalmát; − választhat műelemzést/műajánlást egyéni olvasmányélményei alapján; − értelmez egy kortárs drámai alkotást (lehetőleg megtekinti színházban/felvételről); − a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egyegy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. − legalább egy szerző 2–3 lírai vagy 1–2 epikai művének értelmezése) 1980-tól napjainkig). Kulcsfogalmak/ Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv, digitális közlés. fogalmak Órakeret E: 8 óra Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató irodalom, slágerszöveg. Előzetes tudás Az esztétikai és művészeti tudatosság alakítása, fejlesztése. Az irodalmiság változó foA tantárgyhoz (műveltség- galmának áttekintése, példákkal. Több szempontot érintő megbeszélés az ízlésről, annak területhez) kapcsolható fej- kontextusairól, alakulásáról. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének igénye. lesztési feladatok A régió hagyományainak, művészeti életének, emlékeinek megismerése. Ismeretek/követelmények A szórakoztató irodalom típusai, hatáskeltő eszközei és sajátos műfajainak jellemzői (pl. fantasy-irodalom, detektívregény, sci-fi, lektűr; dalszöveg). Az irodalom filmen; filmes feldolgozások. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek. A régió kulturális hagyományai. A tanuló − tisztában van az irodalmiság változó fogalmával; − megérti az ízlés kontextuális függőségét; − alakul igénye és képessége az ízlés önálló fejlesztésére; − fejlődik médiatudatossága, esztétikai és művészeti tudatossága; − választhat műelemzést/műajánlást egyéni olvasmányélményei/filmélményei alapján; − a tárgykör kapcsán alkalmassá válik a jelenségekről/művekről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére. Kulcsfogalmak/ fo- Ízlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz, divat, irodalmi ismeretterjesztés, digitális kultúra, (filmes) adaptáció. Régió, regionalitás, hagyomány, folklór. galmak Tematikai egység

A fejlesztés várt eredményei akét évfolyamos ciklus végén

Az irodalom határterületei – a régió kulturális hagyományai

A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérő nyelvváltozatokat. Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket. Az értő, kritikus befogadásra is alapozva képes önálló szövegalkotásra néhány publicisztikai, audiovizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával. Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is. Képes arra, hogy kellő problémaérzékenységgel,

113

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja kreativitással és önállósággal igazodjon el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjon élni az önképzés lehetőségeivel. Bizonyítja szövegelemzési, szövegértelmezési jártasságát a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek alkalmazásával; a szépirodalmi szövegek mellett képes szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Bizonyítja különféle szövegek megértését a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. A hivatalos írásművek műfajaiban képes önálló szövegalkotásra (pl. önéletrajz, motivációs levél). Képes olvasható, rendezett írásra. Képes szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére, értelmezésére (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képességek alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Képes definíció, magyarázat, prezentáció, értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal öszszefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Bizonyítja a magyar nyelv rendszerének és történetének ismeretét, a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló felismerését, a tanultak tudatos alkalmazását. Átfogó ismerettel bír a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról. Anyanyelvi műveltségének fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés kapcsolatának tudatosítása. Tudja alkalmazni a művek műfaji természetének, poétikai jellemzőinek megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, álláspontokat, motivációkat, magatartásformákat, képes ezek értelmezésére, önálló értékelésére. Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával történő bemutatására, következtetések megfogalmazására. Részt vesz elemző beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját véleményével. Képes az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, újrafogalmazására. Tájékozott az olvasott, feldolgozott lírai alkotások különböző műfajaiban, poétikai megoldásaiban, kompozíciós eljárásaiban. Képes tudásanyagának többféle szempontot követő megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. Meggyőzően be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetésére. Be tud mutatni műveket, alkotókat a magyar és világirodalom korszakaiból, továbbá a kortárs irodalomból. Képes művek közötti kapcsolatok, témák felismerésére és értékelésére, az evokáció, az intertextualitás példáinak bemutatására. Képes különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú értelmezésére, összevetésére. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására, kifejező szövegmondásra.

3.3.3. Matematika A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését. Megmutathatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban.

A matematika: kulturális örökség; gondolkodásmód; alkotó tevékenység; a gondolkodás örömének forrása; a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője; önálló tudomány; más tudományok segítője; a mindennapi élet része és a szakmák eszköze. A felnőttek gimnáziumában a matematika oktatásának célja a tanulók matematikai kompetenciájának fejlesztése, amivel természetesen növeljük a tanulóink esélyeit az életben, a munkaerőpiacon, az egész életen át tartó tanulásban. A tanuló képes lesz matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetek-

114

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja ben egyszerű modelleket alkotni, használni. Felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezeket pontosan megfogalmazni. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. Képes következtetésre épülő problémamegoldás során az egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. Képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érveket, cáfolatokat megfogalmazni, egyes állításait bizonyítani. Fontos, hogy hangsúlyozottan építsünk a felnőtt tanulók előzetes élet- és munkatapasztalataira. A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása). Fejlesztjük a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítését, a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamat végén a tanulók eljutnak az önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére. A tanulók megismerik a világ számszerű vonatkozásait, összefüggéseit, az ember szempontjából legfontosabb törvényszerűségeket, relációkat. A tantárgyi ismeretek elsajátítását olyan problémák, eljárások alkalmazásával kell segíteni, hogy a tanulók ismerjék fel a matematikának a gyakorlati életben és más ismereteik bővítésében való alkalmazhatóságát. Mindezek elemzéséhez, megismeréséhez, szakmai gyakorlati alkalmazásához legyenek algebrai, halmazelméleti, geometriai ismereteik, melyekkel képessé válnak a világ térbeli, időbeli folyamatainak objektív értelmezésére, a változás, fejlődés tendenciáinak felismerésére. Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése segíti a mindennapokban, a reális tájékozódásban. Mindehhez elengedhetetlen az egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A felnőttek középiskolájában sajátos problémák közepette kell ezt a célt megvalósítani. Egyrészt az iskola itt igen vegyes előképzettségű, korosztályú és motivációjú fiatalokkal – és idősebbekkel — találkozik, másrészt a nappalis időkeretnél kevesebb kontakt órában a tanulókat ugyanarra az érettségi vizsgára kell felkészíteni. A felnőttoktatási középfokú intézményekbe jelentkezőkről feltételezhető, hogy nagyon különböző felkészültségűek, különböző körülmények között, különböző színvonalon, különböző időpontokban szerezték meg az alapfokú végzettséget. Ezért a középiskola első évfolyama az általános iskolai tananyag alapos, konkrét feladatokhoz kapcsolódó ismétlésével kell, hogy kezdődjön. Az ismétlés során mutassuk meg a tanult matematikai ismeretek rendszerét, az egyes fogalmak kialakulásának és fejlődésének útját, mutassuk meg a folyamatot, amely a probléma felvetésétől a megoldásig vezet. Egy jól strukturált ismétlésből szinte észrevétlenül térhetünk rá az új tananyagra. A felnőttoktatásban hangsúlyosan beletartozik a tananyag feldolgozásának idejébe az az idő, amit a tanuló otthon, önálló tanulással tölt. Ez sok tekintetben igényli a nappalistól eltérő tanítási módszerek alkalmazását. Fontos a tanulók előzetes (nem csak matematikai) ismereteinek elismerése, beépítése az órai munkába (ezek adják a felnőttoktatás előnyeit). A tanulási folyamatot, a tevékenységeket úgy kell megszervezni, hogy növekedjen a tanuló figyelemkoncentrációja, fejlődjön önálló és logikus gondolkodása, kreativitása, problémát és összefüggéseket felismerő, fegyelmezett, precíz, kooperatív munkára való képessége, bővüljön kommunikációs tere (szöveg, ábra, jelrendszer), a folyamatos önellenőrzés iránti igénye. Mindezen célok elérése érdekében a hangsúlyokat a következő területekre, tevékenységekre helyezzük:









Hétköznapok matematikája (gyakorlat, becslés, kerekítés, fejben számolás). Kommunikáció fejlesztése (szöveges problémamegoldás). Szövegek matematikai tartalmának értelmezése, elemzése. Kombinatorika, valószínűség, statisztika elemei. Matematikai modell és alkalmazhatósága. Algoritmus, kiszámíthatóság. Mennyiségek közötti kapcsolat (függvény, illetve valószínűségi) megértése. Többféle megoldási mód keresése.

115

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja
Önellenőrzés módjai (eredmény realitása).
Számológép és számítógép használata. A matematika tanítása alkalmazásközpontú, elsősorban az induktív gondolkodásra épít, tevékenységhez kapcsolódik, és az egyre önállóbb tanulói munkára is épít. A tanuló számára a saját hétköznapi teendőin, azok megoldásán át vezet az út a magasabb absztrakciós szint felé. Tudatosítanunk kell, hogy minden más ismeretanyag, információ feldolgozása is a matematikai eszközök használatát igényli. A tanítási óra a gyakorlatból indul ki, és következtetései, eredményei – általánosítva és magasabb szintre emelve – oda is térnek vissza. A matematika jellemzően fontos része az állítások, tételek bizonyítása. Ennek tanítása során maradjunk a tanulóink és a körülmények által adott határokon belül. Lényeg a bizonyítás iránti igénynek, a logikai levezetés szükségességének felismerése. A matematika tanításának kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciák kialakításában. Bevezetünk feladatainkban pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, növekedés, törlesztés, futamidő stb. A matematikához való pozitív hozzáállást nagyban segíthetik a matematika tartalmú játékok és a matematikához kapcsolódó érdekességek, fejtörők és feladványok. A matematika támogatni tudja az elektronikus eszközök, Internet, oktatóprogramok stb. célszerű felhasználását, ezzel a digitális kompetencia fejlődéséhez is hozzájárul. A matematika a kultúrtörténetnek is része. Segítheti a matematikához való pozitív hozzáállást, ha bemutatjuk a tananyag egyes elemeinek a művészetekben való alkalmazását. Ide kapcsolódik a nagy matematikusok életének, munkásságának megismerése. A NAT néhány nagy matematikus nevének ismeretét írja elő: Eukleidész, Pitagorasz, Descartes, Bolyai Farkas, Bolyai János, Thalész, Euler, Gauss, Pascal, Cantor, Erdős, Neumann. A megismerés módszerei között fontos a gyakorlati tapasztalatszerzés, az ismertszerzés fő módszere a tapasztalatokból szerzett információk rendszerezése, igazolása, ellenőrzése, és az ezek alapján elsajátított ismeretanyag alkalmazása. A középiskola első két évfolyamán előkerülnek a korábban már szereplő ismeretek, összefüggések, fogalmak. A fogalmak definiálásán, az összefüggések igazolásán, az ismeretek rendszerezésén, kapcsolataik feltárásán és az alkalmazási lehetőségeik megismerésén van a hangsúly. Ezért a tanulóknak meg kell ismerkedniük a tudományos feldolgozás alapvető módszereivel. (Mindenki által elfogadott alapelvek/axiómák, már bizonyított állítások, új sejtések, állítások megfogalmazása és azok igazolása, a fentiek összegzése, a nyitva maradt kérdések felsorolása, a következmények elemzése.) A felsorolt célok az alapfokú matematikatanítás céljaihoz képest minőségi ugrást jelentenek, így fontos, hogy változatos módszertani megoldásokkal könnyítsük meg. Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jól tud problémákat megoldani. Gazdasági, sport témájú feladatokkal, geometriai, algebrai szélsőérték-feladattal lehet gyakorlati kérdésekre optimális megoldásokat keresni. A felnőtt tanulók esetében fontos az önálló tanulás, otthoni ismeretszerzés, melynek legfontosabb eszköze napjainkban a számítógép, az internet. Elvárás lehet, hogy egyes adatoknak, fogalmaknak, ismereteknek könyvtárban, interneten nézzenek utána. Ez a kutatómunka hozzájárulhat a tanulók digitális kompetenciájának növeléséhez, ugyanúgy, mint a geometriai és egyéb matematikai programok használata is. A középiskola második szakasza az érettségire felkészítés időszaka, ezért a fejlesztésnek kiemelten fontos tényezője az elemző- és összegzőkészség alakítása. Ebben a két évfolyamban áttekintését adjuk a korábbi évek ismereteinek, eljárásainak, problémamegoldó módszereinek, emellett sok, gyakorlati területen széles körben használható tudást is közvetítünk. Az érettségi előtt már elvárható többféle ismeret együttes alkalmazása. A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit, s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. Minden témában nagy hangsúllyal ki kell térnünk a gyakorlati alkalmazásokra, az ismeretek más tantárgyakban és a hétköznapokban való felhasználhatóságára. A statisztikai kimutatások és az információk kritikus értelmezése, az esetleges manipulációs szándék felfedeztetése hozzájárul a vállalkozói kompetencia fejlesztéséhez, a helyes döntések meghozatalához. Gyakran alkalmazhatjuk a digitális technikát az adatok, problémák gyűjtéséhez, a véletlen jelenségek vizsgálatához. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban és mindennapjaink gyakorlatában is elengedhetetlen. A sorozatok, kamatos kamat témakör kiválóan alkalmas a pénzügyi, gazdasági problémákban való jártasság kialakításra.

116

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A témakörökre ebben a kerettantervben szereplő, két-két évfolyamra esőóraszámok tanévenkénti meghatározásaaz iskola szakmai feladata. A két tanévre előírt ismeretek és fejlesztési követelmények sorát szétválaszthatjuk a tematikai egységek mentén, vagy a tematikai egységeket is megbonthatjuk. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Így pl. a heti három, évi 108 órás időkerettel rendelkező matematika tantárgy kerettanterve tehát évi 11 óra szabad sávot biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. A tematikus egységekhez rendelt óraszámok hozzávetőleges arányokat fejeznek ki, minthogy a tantárgyi sajátosságok következtében az egyes részegységek feldolgozásában átfedések fordulnak elő. (Pl. képletek behelyettesítése, képletgyűjtemények használata a geometria, az algebra, a függvények témakörnél is előfordul, a geometria feladatai nagyrészt szöveges feladatoknak minősülnek, megoldásuk legtöbbször egyenlettel és függvénnyel kapcsolatos.) A témaköröket tartalmazó táblázatokban a tanévhez kapcsolódó teljes óraszám szerepel.

9–10. évfolyam Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret E: 10 óra

Ez a mérés szokványos órai írásbeli. Órakeret E: 20 óra Példák halmazokra, geometriai alapfogalmak, alapszerkesztések. Halmazba rendezés több szempont alapján. Gyakorlat szövegek értelmezésében. A matematikai szakkifejeElőzetes tudás zések adott szinthez illeszkedő ismerete. A valós számok halmazának ismerete. Kommunikáció, együttműködés. A matematika épülése, elveinek bemutatása. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése. Halmazok A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható eszközjellegű használata. Gondolkodás; ismeretek rendszerezési képességének fejlesztése. Önfejlesztés, önellenőrzés segítése, absztrakciós képesség, kombinációs készség fejlesztési feladatok fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Véges és végtelen halmazok. Végtelen számosság szemléletes fogalma. Matematikatörténet: Cantor. Annak megértése, hogy csak a véges halmazok elemszáma adható meg természetes számmal. Részhalmaz. Halmazműveletek: unió, metszet, különbség. Halmazok közötti viszonyok megjelenítése. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Szöveges megfogalmazások matematikai modellre fordítása. Elnevezések megtanulása, definíciókra való emlékezés. Alaphalmaz és komplementer halmaz. Annak tudatosítása, hogy alaphalmaz nélkül nincs komplementer halmaz. Halmaz közös elem nélküli halmazokra bontása jelentőségének belátása. A megismert számhalmazok: természetes számok, egész számok, racionális számok. A számírás története. A megismert számhalmazok áttekintése. Természetes számok, egész számok, racionális számok elhelyezése halmazábrában, számegyenesen. Valós számok halmaza. Az intervallum fogalma, fajtái. Irracionális szám létezése. Annak tudatosítása, hogy az intervallum végtelen halmaz. Távolsággal megadott ponthalmazok, adott tulajdonságú ponthalmazok (kör, gömb, felező merőleges, szögfelező, középpárhuzamos). Ponthalmazok megadása ábrával. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése (például két feltétellel megadott ponthalmaz). Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”. (Folyamatosan a 9–12. évfolyamon.) Matematikai és más jellegű érvelésekben a logikai műveletek felfedezése, megértése, önálló alkalmazása. A köznyelvi kötőszavak és a matematikai logikában használt kifejezések jelentéstartalmának összevetése. A hétköznapi, nem tudományos szövegekben található matematikai információk felfedezése, rendezése a megadott célnak megfelelően. Matematikai tartalmú (nem tudományos jellegű) szöveg értelmezése. Szöveges feladatok. (Folyamatos feladat a 9–12. évfolyamon: a szöveg alapján a megfelelő matematikai modell megalkotása.) Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladat megoldása és szöveg alapján történő ellenőrzése. Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése. Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). Tematikai egység

1. Gondolkodási és megismerési módszerek

117

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése (a szövegben előforduló információk). Figyelem összpontosítása. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás: az indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés. A „minden” és a „van olyan” helyes használata. Nyitott mondatok igazsághalmaza, a szemléltetés módjai. A „minden” és a „van olyan” helyes használata. Halmazok eszközjellegű használata. A matematikai bizonyítás. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás (folyamatos feladat a 9–12. évfolyamokon). Matematikatörténet:Eukleidész. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás megkülönböztetése. Érvelés, vita. Érvek és ellenérvek. Ellenpélda szerepe. Mások gondolataival való vitába szállás és a kulturált vitatkozás. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont (pl. a saját és a vitapartner szempontjának) egyidejű követése. Állítás és megfordítása. „Akkor és csak akkor” típusú állítások. Az „akkor és csak akkor” használata. Feltétel és következmény felismerése a „Ha …, akkor …” típusú állítások esetében. Korábbi, illetve újabb (saját) állítások, tételek jelentésének elemzése. Bizonyítás. Gondolatmenet tagolása. Rendszerezés (érvek logikus sorrendje). Következtetés megítélése helyessége szerint. A bizonyítás gondolatmenetére, bizonyítási módszerekre való emlékezés. Kidolgozott bizonyítás gondolatmenetének követése, megértése. Példák a hétköznapokból helyes és helytelenül megfogalmazott következtetésekre. Egyszerű kombinatorikai feladatok: leszámlálás, sorba rendezés, gyakorlati problémák. Kombinatorika a mindennapokban. Rendszerezés: az esetek összeszámlálásánál minden esetet meg kell találni, de minden esetet csak egyszer lehet számításba venni. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Esetfelsorolások, diszkusszió (pl. vane ismétlődés). Sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás; a sikertelenség okának feltárása (pl. minden feltételre figyelt-e). A gráffal kapcsolatos alapfogalmak (csúcs, él, fokszám). Egyszerű hálózat szemléltetése. Gráfok alkalmazása problémamegoldásban. Számítógépek egy munkahelyen, elektromos hálózat a lakásban, település úthálózata stb. szemléltetése gráffal. Gondolatmenet megjelenítése gráffal. Unió, metszet, különbség, komplementer halmaz. Gráf csúcsa, éle, csúcs fokszáma. Logikai Kulcsfogalmak/ művelet (NEM, ÉS, VAGY. „Ha …, akkor …”). Feltétel és következmény. Sejtés, bizonyítás, fogalmak megcáfolás. Ellentmondás. Faktoriális. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Órakeret E: 66 óra Számolás racionális számkörben. Prímszám, összetett szám, oszthatósági szabályok. Hatványjelölés. Egyszerű algebrai kifejezések ismerete, zárójel használata. Egyenlet, egyenlet megoldása. Egyenlőtlenség. Egyszerű szöveg alapján egyenlet felírása (modell alkotása), megoldása, ellenőrzése. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban, tapasztalatszerzés. Problémakezelés és megoldás. Algebrai kifejezések biztonságos ismerete, kezelése. Szabályok betartása, tanultak alkalmazása. Első- és másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek megoldási módszerei, a megoldási módszer önálló kiválasztási képességének kialakítása. Gyakorlati problémák matematikai modelljének felállítása, a modell hatókörének vizsgálata, a kapott eredmény összevetése a valósággal; ellenőrzés fontossága. A problémához illő számítási mód kiválasztása, eredmény kerekítése a tartalomnak megfelelően. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotás adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Számológép használata. 2. Számtan, algebra

Ismeretek/fejlesztési követelmények Számelmélet elemei. A tanult oszthatósági szabályok. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Relatív prímek. Matematikatörténeti és számelméleti érdekességek (pl. végtelen sok prímszám létezik, tökéletes számok, barátságos számok, Eukleidész. Mersenne, Euler, Fermat). A tanult oszthatósági szabályok rendszerezése. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása a felbontás segítségével. Egyszerű oszthatósági feladatok, szöveges feladatok megoldása. Gondolatmenet követése, egyszerű gondolatmenet megfordítása. Érvelés. Hatványozás 0 és negatív egész kitevőre. Permanencia elv. Fogalmi általánosítás: a korábbi definíció kiterjesztése. A hatványozás azonosságai. Korábbi ismeretekre felelevenítése, rendszerezés.

118

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

Számok abszolút értéke. Egyenértékű definíció (távolsággal adott definícióval). Különböző számrendszerek. A helyi értékes írásmód lényege. Kettes számrendszer. Matematikatörténet: Neumann János. A különböző számrendszerek egyenértékűségének belátása. Számok normálalakja. Az egyes fogalmak (távolság, idő, terület, tömeg, népesség, pénz, adat stb.) mennyiségi jellemzőinek kifejezése számokkal, mennyiségi következtetések. Számolás normálalakkal írásban és számológép segítségével. A természettudományokban és a társadalomban előforduló nagy és kis mennyiségekkel történő számolás. Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás. Számolási szabályok, zárójelek használata. Régebbi ismeretek mozgósítása, összeillesztése, felhasználása. Szöveges számítási feladatok a természettudományokból, a mindennapokból (pl. százalékszámítás: megtakarítás, kölcsön, áremelés, árleszállítás, bruttó ár és nettó ár, áfa, jövedelemadó, járulékok, élelmiszerek százalékos összetétele). A növekedés és csökkenés kifejezése százalékkal („mihez viszonyítunk?”). Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). Számológép használata. Az értelmes kerekítés megtalálása. (a ± b)2, (a ± b)3 polinom alakja, a − b szorzat alakja. Azonosság fogalma. Ismeretek tudatos memorizálása (azonosságok). Geometria és algebra összekapcsolása az azonosságok igazolásánál. 2

2

Egyszerű feladatok polinomok, illetve algebrai törtek közötti műveletekre. Tanult azonosságok alkalmazása. Algebrai tört értelmezési tartománya. Algebrai kifejezések egyszerűbb alakra hozása. Ismeretek felidézése, mozgósítása (pl. szorzattá alakítás, tört egyszerűsítése, bővítése, műveletek törtekkel). Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekből. A képlet értelmének, jelentőségének belátása. Helyettesítési érték kiszámítása képlet alapján. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Különböző módszerek alkalmazása ugyanarra a problémára (behelyettesítő módszer, ellentett együtthatók módszere). Elsőfokú egyenletre, egyenlőtlenségre, egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok. A mindennapokhoz kapcsolódó problémák matematikai modelljének elkészítése (egyenlet, egyenlőtlenség, illetve egyenletrendszer felírása); a megoldás ellenőrzése, a gyakorlati feladat megoldásának összevetése a valósággal (lehetséges-e?). Egy abszolút értéket tartalmazó egyenletek.

x + c = ax + b .

Definíciókra való emlékezés. A négyzetgyök definíciója. A négyzetgyök azonosságai. Számológép használata. A négyzetgyök azonosságainak használata konkrét esetekben. A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet. Különböző algebrai módszerek alkalmazása ugyanarra a problémára (szorzattá alakítás, teljes négyzetté kiegészítés). Ismeretek tudatos memorizálása (rendezett másodfokú egyenlet és megoldóképlet összekapcsolódása). A megoldóképlet biztos használata. Másodfokú egyenletre vezető gyakorlati problémák, szöveges feladatok. Matematikai modell (másodfokú egyenlet) megalkotása a szöveg alapján. A megoldás ellenőrzése, gyakorlati feladat megoldásának összevetése a valósággal (lehetséges-e?). Gyöktényezős alak. Másodfokú polinom szorzattá alakítása. Algebrai ismeretek alkalmazása. Gyökök és együtthatók összefüggései. Önellenőrzés: egyenlet megoldásának ellenőrzése. Néhány egyszerű magasabb fokú egyenlet megoldása. Annak belátása, hogy vannak a matematikában megoldhatatlan problémák. Egyszerű négyzetgyökös egyenletek. Megoldások ellenőrzése.

ax + b = cx + d .

Másodfokú egyenletrendszer. A behelyettesítő módszer.

119

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

Egyszerű másodfokú egyenletrendszer megoldása. A behelyettesítő módszerrel is megoldható feladatok. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Egyszerű másodfokú egyenlőtlenségek. ax + bx + c ≥ 0 (vagy > 0) alakra visszavezethető egyenlőtlenségek ( a ≠ 0 ). Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. Másodfokú függvény eszközjellegű használata. 2

Példák adott alaphalmazon ekvivalens és nem ekvivalens egyenletekre, átalakításokra. Alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz. Hamis gyök, gyökvesztés. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Halmazok eszközjellegű használata. Összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. Gyakorlati példa minimum és maximum probléma megoldására. Geometria és algebra összekapcsolása az azonosság igazolásánál. Gondolatmenet megfordítása. Hatvány. Normálalak. Egyenlet. Alaphalmaz, értelmezési tartomány. Azonosság. Ekvivalens Kulcsfogalegyenlet. Hamis gyök. Első- és másodfokú egyenlet, diszkrimináns. Egyenletrendszer. Egyenmak/fogalmak lőtlenség. Számtani közép, mértani közép. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret E: 16 óra Halmazok. Hozzárendelés fogalma. Grafikonok készítése, olvasása. Pontok ábrázolása Előzetes tudás koordináta-rendszerben. Összefüggések, folyamatok megjelenítése matematikai formában (függvény-modell), A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható vizsgálat a grafikon alapján. A vizsgálat szempontjainak kialakítása. Függvénytranszformációk algebrai és geometriai megjelenítése. fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények A függvény megadása, elemi tulajdonságai. Ismeretek tudatos memorizálása (függvénytani alapfogalmak). Alapfogalmak megértése, konkrét függvények elemzése a grafikonjuk alapján. Időben lejátszódó valós folyamatok elemzése grafikon alapján. Számítógép használata a függvények vizsgálatára. A lineáris függvény, lineáris kapcsolatok. A lineáris függvények tulajdonságai. Az egyenes arányosság. A lineáris függvény grafikonjának meredeksége, ennek jelentése lineáris kapcsolatokban. Táblázatok készítése adott szabálynak, összefüggésnek megfelelően. Időben lejátszódó történések megfigyelése, a változás megfogalmazása. Modellek alkotása: lineáris kapcsolatok felfedezése a hétköznapokban (pl. egységár, a változás sebessége). Lineáris függvény ábrázolása paraméterei alapján. Számítógép használata a lineáris folyamat megjelenítésében. 3. Összefüggések, függvények, sorozatok

Az abszolútérték-függvény. Az x a ax + b függvény grafikonja, tulajdonságai ( a

≠ 0 ).

Ismeretek felidézése (függvénytulajdonságok). A négyzetgyökfüggvény. Az x a x ( x ≥ 0 ) függvény grafikonja, tulajdonságai. Ismeretek felidézése (függvénytulajdonságok). A fordított arányosság függvénye. x a

a ( ax ≠ 0 ) grafikonja, tulajdonságai. x

Ismeretek felidézése (függvénytulajdonságok). Függvények alkalmazása. Valós folyamatok függvénymodelljének megalkotása. A folyamat elemzése a függvény vizsgálatával, az eredmény összevetése a valósággal. A modell érvényességének vizsgálata. Számítógép alkalmazása (pl. függvényrajzoló program). Egyenlet, egyenletrendszer grafikus megoldása. Egy adott probléma megoldása két különböző módszerrel. Az algebrai és a grafikus módszer összevetése. Számítógépes program használata. Az x a ax + bx + c (a ≠ 0) másodfokú függvény ábrázolása és tulajdonságai. Függvénytranszformációk áttekinté2

se az x a a( x − u ) + v alak segítségével. Ismeretek felidézése (algebrai ismeretek és függvénytulajdonságok ismerete). Függvény. Valós függvény. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, Kulcsfogalmak/ foszélsőértékhely, szélsőérték. Alapfüggvény. Függvénytranszformáció. Lineáris kapcsolat. Megalmak redekség. Grafikus megoldás. 2

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret E: 60 óra Térelemek, illeszkedés. Sokszögek, háromszögek alaptulajdonságai, négyszögek cso4. Geometria

120

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja portosítása; speciális háromszögek és négyszögek elnevezése, felismerése, alaptulajdonságaik. Alapszerkesztések, háromszög szerkesztése alapadatokból. Háromszög köré írt kör és beírt kör szerkesztése. Háromszögek egybevágósága. Kör és gömb, hasábok, hengerek és gúlák felismerése, alaptulajdonságaik. A Pitagorasz-tétel ismerete. Tájékozódás a térben. Számítások síkban és térben. A geometriai transzformációk alkalmazása problémamegoldásban. A szimmetria szerepének felismerése a matematikában, a valóságban. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése. Tájékozódás valóságos viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján. Összetett számítási probléma leA tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolha- bontása, számítási terv készítése (megfelelő részlet kiválasztása, a részletszámítások logikus sorrendbe illesztése). Valós probléma geometriai modelljének megalkotása, szátó Fejlesztési feladatok mítások a modell alapján, az eredmények összevetése a valósággal; a valóságos tárgyak formájának és a tanult formáknak az összevetése, gyakorlati számítások (henger, hasáb, kúp, gúla, gömb). Korábbi ismeretek mozgósítása. Számológép, számítógép használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények Geometriai alapfogalmak. Térelemek, távolságok és szögek értelmezése. (Folyamatosan a 9‒10. évfolyamon.) Idealizáló absztrakció: pont, egyenes, sík, síkidomok, testek. Vázlat készítése. A háromszög nevezetes vonalai, körei. Oldalfelező merőlegesek, belső szögfelezők, magasságvonalak, középvonalak tulajdonságai. Körülírt kör, beírt kör. A definíciók és tételek pontos ismerete, alkalmazása. Konvex sokszögek általános tulajdonságai. Átlók száma, belső szögek összege. Szabályos sokszög belső szöge. Fogalmak alkotása specializálással: konvex sokszög, szabályos sokszög. Kör és részei, kör és egyenes. Ív, húr, körcikk, körszelet. Szelő, érintő. Fogalmak pontos ismerete. A körív hossza. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körív hossza között (szemlélet alapján). Együtt változó mennyiségek összetartozó adatpárjainak vizsgálata. A körcikk területe. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körcikk területe között. Együtt változó mennyiségek összetartozó adatpárjainak vizsgálata. A szög mérése. A szög ívmértéke. Mérés, mérési elvek megismerése. Mértékegység-választás, mérőszám. Thalész tétele. A matematika mint kulturális örökség. Ismeretek tudatos memorizálása. Állítás és megfordításának gyakorlása. Pitagorasz-tétel alkalmazásai. (Koordináta-geometria előkészítése.) Ismeretek mozgósítása, rendszerezése problémamegoldás érdekében. Állítás és megfordításának gyakorlása. A tengelyes és a középpontos tükrözés, az eltolás, a pont körüli elforgatás. A transzformációk tulajdonságai. A geometriai vektorfogalom. A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása. Egybevágóság, szimmetria. Szimmetria felismerése a matematikában, a művészetekben, a környezetünkben található tárgyakban. Szimmetrikus négyszögek. Négyszögek csoportosítása szimmetriáik szerint. Szabályos sokszögek. Fogalmak alkotása specializálással. Egyszerű szerkesztési feladatok. Szerkesztési eljárások gyakorlása. Szerkesztési terv készítése, ellenőrzés. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Pontos, esztétikus munkára nevelés. Vektorok összege, két vektor különbsége. Műveleti analógiák (összeadás, kivonás). Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Arányos osztás. A hasonlósági transzformáció. A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása. Hasonló alakzatok. A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása: a megfelelő szakaszok hosszának aránya állandó, a megfelelő szögek egyenlők, a kerület, a terület, a felszín és a térfogat változik. A háromszögek hasonlóságának alapesetei. Szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése. Ismeretek tudatos memorizálása. A hasonlóság alkalmazásai. Háromszög súlyvonalai, súlypontja, hasonló síkidomok kerületének, területének aránya. Új ismeretek matematikai alkalmazása. Magasságtétel, befogótétel a derékszögű háromszögben. Két pozitív szám mértani közepe. Ismeretek tudatos memorizálása, alkalmazása szakaszok hosszának számolásánál, szakaszok szerkesztésénél. A hasonlóság gyakorlati alkalmazásai. Távolság, szög, terület a tervrajzon, térképen. Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése: geometriai modell. Hasonló testek felszínének, térfogatának aránya. Annak tudatosítása, hogy nem egyformán változik egy test felszíne és térfogata, ha kicsinyítjük vagy nagyítjuk. Vektor szorzása valós számmal. Új műveletfogalom kialakítása és gyakorlása. Vektorok felbontása összetevőkre. Ismeretek mozgósítása új helyzetben. Emlékezés korábbi információkra.

121

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Bázisvektorok, vektorkoordináták. Elnevezések, jelek és egyéb megállapodások megjegyzése. Emlékezés definíciókra. Hegyesszög szinusza, koszinusza, tangense és kotangense. A Pitagorasz-tétel és a hegyesszög szögfüggvényeinek alkalmazása a derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására. Távolságok és szögek számítása gyakorlati feladatokban, síkban és térben. A valós problémák matematikai (geometriai) modelljének megalkotása, a problémák önálló megoldása. Tér, sík, egyenes, pont. Sokszög. Háromszög, négyszög, speciális háromszög, speciális négyKulcsfogalmak/ szög. Belső szög, külső szög, átló. Kerület, terület. Egybevágó, hasonló. Szimmetria. Arány. fogalmak Vektor, vektorművelet. Szinusz, koszinusz, tangens, kotangens. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Órakeret E: 10 óra Valószínűségi kísérletek elvégzése, elemzése. Táblázatok, diagramok olvasása. Százalékszámítás. A valószínűség fogalmának mélyítése: ismeretek rendszerezése, tapasztalatszerzés újabb kísérletekkel, a kísérletek kiértékelése (relatív gyakoriság, eloszlás), következtetések. Diagram, vonaldiagram, oszlopdiagram, kördiagram készítése, olvasása. Táblázat értelmezése, készítése. Számítógép használata az adatok rendezésében, értékelésében, ábrázolásában. 5. Valószínűség, statisztika

Ismeretek/fejlesztési követelmények Statisztikai adatok és ábrázolásuk (gyakoriság, relatív gyakoriság, eloszlás, kördiagram, oszlopdiagram, vonaldiagram). Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása. Együtt változó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése. Diagramok, táblázatok olvasása, készítése. Grafikai szervezők összevetése más formátumú dokumentumokkal, következtetések levonása írott, ábrázolt és számszerű információ összekapcsolásával. Számítógép használata. Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz. A statisztikai mutatók nyújtotta információk helyes értelmezése. Nagy adathalmaz vizsgálata kevés statisztikai jellemzővel: előnyök és hátrányok. Véletlen esemény és bekövetkezésének esélye, valószínűsége. A véletlen esemény szimmetria alapján, logikai úton vagy kísérleti úton megadható, megbecsülhető esélye, valószínűsége. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység

Tematikai egység

A fejlesztés várt eredményei akét évfolyamos ciklus végén

Adat. Diagram, táblázat. Módusz, medián, átlag. Véletlen kísérlet. Biztos esemény, lehetetlen esemény. Gyakoriság, relatív gyakoriság, esély, valószínűség. Órakeret E: 12 óra Rövid összefoglalás, miről is szól, milyen témakörökkel foglalkozik a matematika, ill. milyen elemeivel ismerkedhettek meg az elmúlt tanulási szakaszban. A tananyag rendszerezése

Órakeret E: 22 óra A tanulói egyéni munkákra, azok közös elemzésére, felzárkóztatásra, alapos, kritikus, az osztály nyilvánossága előtti értékelésére fordítani. Szabadon felhasználható órakeret

Gondolkodási és megismerési módszerek − Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete; számhalmazok ismerete. − Értsék és jól használják a matematikai logikában megtanult szakkifejezéseket a hétköznapi életben. − Definíció, tétel felismerése, az állítás és a megfordításának felismerése; bizonyítás gondolatmenetének követése. − Egyszerű leszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gondolatmenetének rögzítése szóban, írásban. − Gráffal kapcsolatos alapfogalmak ismerete. Alkalmazzák a gráfokról tanult ismereteiket gondolatmenet szemléltetésére, probléma megoldására.

122

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Számtan, algebra − Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai kifejezésekkel; a tanultak alkalmazása a matematikai problémák megoldásában (pl. modellalkotás szöveg alapján, egyenletek megoldása, képletek értelmezése); egész kitevőjű hatványok, azonosságok. − Elsőfokú, másodfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. − Elsőfokú és másodfokú (egyszerű) kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. − Egyismeretlenes egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. − Az időszak végére elvárható a valós számkör biztos ismerete, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazása. − A tanulók képesek a matematikai szöveg értő olvasására, tankönyvek, keresőprogramok célirányos használatára, szövegekből a lényeg kiemelésére. Összefüggések, függvények, sorozatok − A függvény megadása, a szereplő halmazok ismerete (értelmezési tartomány, értékkészlet); valós függvény alaptulajdonságainak ismerete. − A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon). − Egyszerű függvénytranszformációk végrehajtása. − Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alapján. − Függvénymodell készítése lineáris kapcsolatokhoz; a meredekség. − A tanulók tudják az elemi függvényeket ábrázolni koordináta-rendszerben, és a legfontosabb függvénytulajdonságokat meghatározni, nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, és különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. Geometria − Térelemek ismerete; távolság és szög fogalma, mérése. − Nevezetes ponthalmazok ismerete, szerkesztésük. − A tanult egybevágósági és hasonlósági transzformációk és ezek tulajdonságainak ismerete. − Egybevágó alakzatok, hasonló alakzatok; két egybevágó, illetve két hasonló alakzat több szempont szerinti összehasonlítása (pl. távolságok, szögek, kerület, terület, térfogat). − Szimmetria ismerete, használata. − Háromszögek tulajdonságainak ismerete (alaptulajdonságok, nevezetes vonalak, pontok, körök). − Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások elvégzése Pitagorasztétellel és a hegyesszögek szögfüggvényeivel; magasságtétel és befogótétel ismerete. − Szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak ismerete. − Vektor fogalmának ismerete; három új művelet ismerete: vektorok összeadása, kivonása, vektor szorzása valós számmal; vektor felbontása, vektorkoordináták meghatározása adott bázisrendszerben. − Kerület, terület, felszín és térfogat szemléletes fogalmának kialakulása, a jellemzők kiszámítása (képlet alapján); mértékegységek ismerete; valós síkbeli, illetve térbeli probléma geometriai modelljének megalkotása. − A geometriai ismeretek bővülésével, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása után fejlődött a tanulók dinamikus geometriai szemlélete, diszkussziós képessége. − A háromszögekről tanult ismeretek bővülésével a tanulók képesek számítási feladatokat elvégezni, és ezeket gyakorlati problémák megoldásánál alkalmazni. − A szerkesztési feladatok során törekednek az igényes, pontos munkavégzésre. Valószínűség, statisztika − Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása. − Táblázat olvasása és készítése; diagramok olvasása és készítése. − Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezése, meghatározása. − Véletlen esemény, biztos esemény, lehetetlen esemény, véletlen kísérlet, esély/valószínűség fogalmak ismerete, használata.

123

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja − −

Nagyszámú véletlen kísérlet kiértékelése, az előzetesen „jósolt” esélyek és a relatív gyakoriságok összevetése. A valószínűség-számítási, statisztikai feladatok megoldása során a diákok rendszerező képessége fejlődött. A tanulók képesek adatsokaságot jellemezni, ábrákról adatsokaság jellemzőit leolvasni. Szisztematikus esetszámlálással meg tudják határozni egy adott esemény bekövetkezésének esélyét.

11–12. évfolyam Tematikai egység

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret E: 8 óra Órai írásbeli és szóbeli és egy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési folyamat. Az érettségi előtt az előző évek érettségi feladatainak megoldása. A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret E: 12 óra Sorbarendezési, leszámlálási problémák megoldása. Gráffal kapcsolatos alapfogalmak. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Mintavétel céljának, értelmének megértése. GráA tantárgyhoz (műveltfokkal kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővítése, konkrét példák alapján gráfokkal ségterülethez) kapcsolhakapcsolatos állítások megfogalmazása. A modellhasználati, modellalkotási képesség fejtó fejlesztési feladatok lesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Vegyes kombinatorikai feladatok, kiválasztási feladatok. A kombinatorika alkalmazása egyszerű geometriai feladatokban. Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel. Matematikatörténet:Erdős Pál. Modell alkotása valós problémához: kombinatorikai modell. Binomiális együtthatók. Jelek szerepe, alkotása, használata: célszerű jelölés megválasztásának jelentősége a matematikában. Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Fokszámösszeg és az élek száma közötti összefüggés. Matematikatörténet:Euler. Modell alkotása valós problémához: gráfmodell. Megfelelő, a problémát jól tükröző ábra készítése. Kulcsfogalmak/ fo- Gráf. Mintavétel visszatevéssel, visszatevés nélkül. galmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Gondolkodási és megismerési módszerek

Órakeret E: 20 óra Hatvány fogalma egész kitevőre, hatványozás azonosságai. Egyenlet, egyenlőtlenség Előzetes tudás megoldása. Ekvivalens egyenlet fogalma. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: valós problémák megoldása megfelelő modell választásával. A matematika alkalmazása más tudományokban. Ismeretek rendA tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolha- szerezése, alkalmazása. A matematika épülésének elvei: létező fogalom újraértelmezése, kiterjesztése. A fogalmak kiterjesztése követelményeinek megértése. Függvénytulajdontó fejlesztési feladatok ság alkalmazása egyenlet megoldásánál (pl. szigorú monotonitás). Ismeretek/fejlesztési követelmények n-edik gyök. A négyzetgyök fogalmának általánosítása. A matematika belső fejlődésének felismerése, új fogalmak alkotása. Hatványozás pozitív alap és racionális kitevő esetén. Fogalmak módosítása újabb tapasztalatok, ismeretek alapján. A hatványfogalom célszerű kiterjesztése, permanenciaelv alkalmazása. Hatványozás azonosságainak alkalmazása. Példák az azonosságok érvényben maradására. Ismeretek tudatos memorizálása. Ismeretek mozgósítása. A definíciók és a hatványozás azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható exponenciális egyenletek. Modellek alkotása (algebrai modell): exponenciális egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás). A logaritmus értelmezése. Korábbi ismeretek felidézése (hatvány fogalma). Zsebszámológép használata, táblázat használata. Annak felismerése, hogy a technika fejlődésének alapja a matematikai tudás. 2. Számtan, algebra

124

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A logaritmus azonosságai. A hatványozás és a logaritmus kapcsolatának felismerése. A definíciók és a logaritmus azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható logaritmusos egyenletek. Modellek alkotása (algebrai modell): logaritmus alkalmazásával megoldható egyszerű exponenciális egyenletek; ilyen egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás). n-edik gyök. Racionális kitevőjű hatvány. Exponenciális növekedés, csökkenés. Kulcsfogalmak/fogalmak Logaritmus. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret E: 28 óra Függvénytani alapfogalmak. Hatványozás azonosságai. Négyzetgyök. Függvény megElőzetes tudás adása, tulajdonságai. Hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése. A folyamatok elemzése a függvényelemzés módszerével. Tájékozódás az időben: lineáris folyamat, exponenciális folyamat. A matematika és a valóság: matematikai modellek A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolha- készítése, vizsgálata. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően. Sorozat vizsgálata; rekurzió, képletek értelmezése. Ismerethordotó fejlesztési feladatok zók használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szögfüggvények kiterjesztése, trigonometrikus alapfüggvények (sin, cos, tg). A kiterjesztés szükségességének, alapgondolatának megértése. Időtől függő periodikus jelenségek kezelése. A trigonometrikus függvények transzformációi: f ( x ) + c , f ( x + c) ; cf (x ) ; f (cx) . Tudatos megfigyelés a változó szempontok és feltételek szerint. Az exponenciális függvények. Permanenciaelv alkalmazása. Exponenciális folyamatok a természetben és a társadalomban. Modellek alkotása (függvénymodell): a lineáris és az exponenciális növekedés/csökkenés matematikai modelljének összevetése konkrét, valós problémákban (például: népesség, energiafelhasználás, járványok stb.). A logaritmusfüggvények vizsgálata. Logaritmus alapfüggvények grafikonja, jellemzésük. A logaritmusfüggvény mint az exponenciális függvény inverze. Függvénynek és inverzének a grafikonja a koordinátarendszerben. A számsorozat fogalma. A függvény értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza. Matematikatörténet: Fibonacci. Sorozat megadása rekurzióval és képlettel. Számtani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. Matematikatörténet: Gauss. A sorozat felismerése, a megfelelő képletek használata problémamegoldás során. Mértani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. A sorozat felismerése, a megfelelő képletek használata problémamegoldás során. A számtani sorozat mint lineáris függvény és a mértani sorozat mint exponenciális függvény összehasonlítása. Kamatoskamat-számítás. Modellek alkotása: befektetés és hitel; különböző feltételekkel meghirdetett befektetések és hitelek vizsgálata; a hitel költségei, a törlesztés módjai. Korábbi ismeretek mozgósítása (pl. százalékszámítás). A szövegbe többszörösen beágyazott, közvetett módon megfogalmazott információk és kategóriák azonosítása. Szinuszfüggvény, koszinuszfüggvény, tangensfüggvény. Exponenciális függvény, logaritmusKulcsfogalfüggvény. Exponenciális folyamat. Számsorozat. Rekurzió. Számtani sorozat, mértani sorozat. mak/fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

3. Összefüggések, függvények, sorozatok

Órakeret E: 50 óra Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, nevezetes ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai, körei. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Egybevágóság, hasonlóság, szimmetria. Hegyesszögek szögfüggvényei. Ekvivalens egyenlet. Elsőfokú és másodfokú egyenlet, kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai megoldása. Alapszerkesztések, egyszerű szerkesztési feladatok körrel, háromszöggel kapcsolatosan. Vektorok, vektorműveletek. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb felismerése. Felszín, térfogat szemléletes fogalma. Poliéder felszíne. Számológép (számítógép) használata. Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: távolságok, szögek, terület, kerület, felszín és térfogat kiszámítása. A matematika két területének (geometria és algebra) összekapcsolása: koordináta-geometria. Emlékezés, korábbi ismere4. Geometria

125

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja tek rendszerezése, alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szinusztétel, koszinusztétel. Általános eset, különleges eset viszonya (a derékszögű háromszög és a két tétel). Síkidomok kerületének és területének számítása. Ismeretek alkalmazása. Pitagoraszi összefüggés egy szög szinusza és koszinusza között. Összefüggés a szög és a mellékszöge szinusza, illetve koszinusza között. A tangens kifejezése a szinusz és a koszinusz hányadosaként. A trigonometrikus azonosságok megértése, használata. Függvénytáblázat alkalmazása feladatok megoldásában. Egyszerű trigonometrikus egyenletek. Trigonometrikus egyenletre vezető, háromszöggel kapcsolatos valós problémák. Azonosság alkalmazását igénylő egyszerű trigonometrikus egyenlet. A problémához hasonló egyszerű probléma keresése. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságai. Két vektor merőlegességének szükséges és elégséges feltétele. A művelet újszerűségének felfedezése. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése, megkülönböztetése. Helyvektor. Emlékezés: jelek, jelölések, megállapodások. Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal. Vektorok és rendezett számpárok közötti megfeleltetés. A vektor fogalmának bővítése (algebrai vektorfogalom). Sík és tér: a dimenzió szemléletes fogalmának fejlesztése. A helyvektor koordinátái. Szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjának, a háromszög súlypontjának koordinátái. Képletek értelmezése, alkalmazása. Két pont távolsága, a szakasz hossza. Képletek értelmezése, alkalmazása. A kör egyenlete. Geometria és algebra összekapcsolása. Az egyenes különböző megadási módjai. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens. Iránytangens és az egyenes meredeksége. A merőlegesség megfogalmazása skaláris szorzattal. Geometriai ismeretek felelevenítése, megfogalmazása algebrai alakban. Az egyenes egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele. Az egyenest jellemző adatok, a közöttük felfedezhető összefüggések értése, használata. Két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. Geometriai probléma megoldása algebrai eszközökkel. Ismeretek mozgósítása, alkalmazása (elsőfokú, illetve másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása). A kör adott pontjában húzott érintője. A geometriai fogalmak megjelenítése algebrai formában. A koordinátageometriai ismeretek alkalmazása egyszerű síkgeometriai feladatok megoldásában. Geometriai problémák megoldása algebrai eszközökkel. Geometriai problémák számítógépes megjelenítése. Mértani testek csoportosítása. Hengerszerű testek (hasábok és hengerek), kúpszerű testek (gúlák és kúpok), csonka testek (csonka gúla, csonka kúp). Gömb. A problémához illeszkedő vázlatos ábra alkotása; síkmetszet elképzelése, ábrázolása. Fogalomalkotás közös tulajdonság szerint (hengerszerű, kúpszerű testek, poliéderek). A tanult testek felszínének, térfogatának kiszámítása. Gyakorlati feladatok. A valós problémákhoz modell alkotása: geometriai modell. Ismeretek megfelelő csoportosítása. Valós szám szinusza, koszinusza, tangense. Bázisrendszer, helyvektor. Skaláris szorzat. PontKulcsfogalmak/ halmaz egyenlete; kétismeretlenes egyenletnek megfelelő ponthalmaz. Felszín, térfogat. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Órakeret E: 32 óra A statisztika alapfogalmai. Adathalmaz statisztikai jellemzői, adathalmaz ábrázolása. Táblázatok kezelése. A véletlen esemény fogalma, a véletlen kísérlet fogalma. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Esély és valószínűség hétköznapi fogalma. Kombinatorikai ismeretek. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása, bővítése. Műveletek értelmezése az események között. Matematikai elvonatkoztatás: a valószínűség matematikai fogalmának fejlesztése. Véletlen mintavétel módszerei jelentőségének megértése. 5. Valószínűség, statisztika

126

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Ismeretek/fejlesztési követelmények Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére, szorzatára, komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre. Elemi események. Események előállítása elemi események összegeként. Példák független és nem független eseményekre. A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása. Logikai műveletek, halmazműveletek és események közötti műveletek összekapcsolása. Véletlen esemény, valószínűség. A valószínűség matematikai definíciójának bemutatása példákon keresztül. A véletlen kísérletekből számított relatív gyakoriság és a valószínűség kapcsolata. A valószínűség klasszikus modellje. A modell és a valóság kapcsolata. Egyszerű valószínűség-számítási problémák. Ismeretek mozgósítása, tanult kombinatorikai módszerek alkalmazása. Statisztikai mintavétel. Valószínűségek visszatevéses mintavétel esetén. Visszatevés nélküli mintavétel. Modell alkotása (valószínűségi modell): a mintavételi eljárás lényege. Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz, terjedelem, szórás. Nagy adathalmazok jellemzése statisztikai mutatókkal. A statisztikai kimutatások és a valóság: az információk kritikus értelmezése. Közvélemény-kutatás, minőségellenőrzés, egyéb gyakorlati alkalmazások elemzése. Számológép/számítógép használata statisztikai mutatók kiszámítására. A valószínűség matematikai fogalma. Klasszikus valószínűség-számítási modell. Szórás. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret E: 30 óra A középiskolai matematika anyaga. (Az utolsó félévben legalább 40 óra időkeretben.) A matematika épülésének elvei: ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Motiválás. Emlékezés. Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás. Alkotás és kreativitás: alkoA tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolha- tás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. tó fejlesztési feladatok Hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok. Ponthalmazok és számhalmazok. Valós számok halmaza és részhalmazai. A problémának megfelelő szemléltetés kiválasztása (Venn-diagram, számegyenes, koordináta-rendszer). Állítások logikai értéke. Logikai műveletek. Szövegértés. A szövegben található információk összegyűjtése, rendszerezése. A halmazelméleti és a logikai ismeretek kapcsolata. Halmazok eszközjellegű használata. Definíció és tétel. A tétel bizonyítása. A tétel megfordítása. Emlékezés a tanult definíciókra és tételekre, alkalmazásuk önálló problémamegoldás során. Bizonyítási módszerek. Direkt és indirekt bizonyítás közötti különbség megértése. Néhány tipikusan hibás következtetés bemutatása, elemzése. Kombinatorika: leszámlálási feladatok. Egyszerű feladatok megoldása gráfokkal. Sorba rendezési és kiválasztási problémák felismerése. Gondolatmenet szemléltetése gráffal. Műveletek értelmezése és műveleti tulajdonságok. Absztrakt fogalom és annak konkrét megjelenései: valós számok halmazán értelmezett műveletek, halmazműveletek, logikai műveletek, műveletek vektorokkal, műveletek vektorral és valós számmal, műveletek eseményekkel. Számtan, algebra Gyakorlati számítások. Kerekítés, közelítő érték, becslés. Számológép használata, értelmes kerekítés. Egyenletek és egyenlőtlenségek. Megoldások az alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz megfelelő kezelésével. Algebrai azonosságok, hatványozás azonosságai, logaritmus azonosságai, trigonometrikus azonosságok. Az azonosságok szerepének ismerete, használatuk. Matematikai fogalmak fejlődésének bemutatása, pl. a hatvány, illetve a szögfüggvények példáján. Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Algebrai megoldás, grafikus megoldás. Ekvivalens egyenletek, ekvivalens átalakítások. A megoldások ellenőrzése. Adott egyenlethez illő megoldási módszer önálló kiválasztása. Az önellenőrzésre való képesség. Önfegyelem fejlesztése: sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás. Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös egyenletek. Abszolút értéket tartalmazó egyenletek. Rendszerező összefoglalás

127

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Egyszerű exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek. Tanult egyenlettípusok és egyenlőtlenségtípusok önálló megoldása. Elsőfokú és egyszerű másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. A tanult megoldási módszerek biztos alkalmazása. Egyenletekre, egyenlőtlenségekre vezető gyakorlati életből vett és szöveges feladatok. Matematikai modell (egyenlet, egyenlőtlenség) megalkotása, vizsgálatok a modellben, ellenőrzés. Összefüggések, függvények, sorozatok A függvény megadása. A függvények tulajdonságai. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás fogalmak alkalmazása konkrét feladatokban. Az alapfüggvények ábrázolása és tulajdonságai. A tanult alapfüggvények ismerete. Függvénytranszformációk: f ( x ) + c , f ( x + c) ; cf (x ) ; f (cx) . Eltolás, nyújtás és összenyomás a tengelyre merőlegesen. Kapcsolat a matematika két területe között: függvénytranszformációk és geometriai transzformációk. Függvényvizsgálat a tanult szempontok szerint. Függvények használata valós folyamatok elemzésében. Függvény alkalmazása matematikai modell készítésében. Geometria Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. Távolságok és szögek kiszámítása. Valós problémában a megfelelő geometriai fogalom felismerése, alkalmazása. Geometriai transzformációk. Távolságok és szögek vizsgálata a transzformációknál. Egybevágóság, hasonlóság. Szimmetriák. Szerepük felfedezése művészetekben, játékokban, gyakorlati jelenségekben. Háromszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. A háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Összefüggések a háromszög oldalai, oldalai és szögei között. A derékszögű háromszög oldalai, oldalai és szögei közötti összefüggések. A problémának megfelelő összefüggések felismerése, alkalmazása. Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Négyszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Szimmetrikus négyszögek tulajdonságai. Körre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Számítási feladatok. Vektorok, vektorok koordinátái. Bázisrendszer. Vektorok alkalmazásai. Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Két alakzat közös pontja. Geometria és algebra összekapcsolása. Valószínűség-számítás, statisztika Diagramok. Statisztikai mutatók: módusz, medián, átlag, szórás. Adathalmazok jellemzése önállóan választott mutatók segítségével. A reprezentatív minta jelentőségének megértése. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Véletlen esemény valószínűsége. A valószínűség kiszámítása a klasszikus modell alapján. A véletlen törvényszerűségei. A valószínűség és a statisztika törvényei érvényesülésének felfedezése a termelésben, a pénzügyi folyamatokban, a társadalmi folyamatokban. Következtetés. Definíció. Tétel. Bizonyítás. Halmaz, alaphalmaz, igazsághalmaz, megoldáshalmaz. Függvény/transzformáció. Értelmezési tartomány. Művelet, műveleti Kulcsfogalmak/ tulajdonság. Egyenlet, azonosság, egyenletrendszer, egyenlőtlenség. Ekvivalencia. Ellenőrzés. fogalmak Véletlen, valószínűség. Adat, statisztikai mutató. Térelem, mennyiségi jellemző (távolság, szög, kerület, terület, felszín, térfogat). Matematikai modell. Tematikai egység

Tematikai egység

A fejlesztés várt

A tananyag rendszerezése

Órakeret E: 8 óra Mely ismeretek, módszerek tartoznak a legfontosabb érettségi követelmények közé. Szabadon felhasználható órakeret

Órakeret E: 16 óra Az érettségire való felkészülés a fő cél. „Próbaérettségi” jellegű munka, egy már lefolyt érettségi feladatsorát önállóan (szigorú érettségi formák közepette) oldják meg, majd ennek kiértékelése, a hivatalos helyes megoldások közös elemzése (saját megoldásuk kijavítása) után ezt megismétlik. Így megfelelhet tanulói „felmérő” dolgozatnak is. Gondolkodási és megismerési módszerek

128

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja eredményei akét év- – folyamos ciklus vé- – – gén – –

A kombinatorikai problémához illő módszer önálló megválasztása. A gráfok eszközjellegű használata problémamegoldásban. Bizonyított és nem bizonyított állítás közötti különbség megértése. Feltétel és következmény biztos felismerése a következtetésben. A szövegben található információk önálló kiválasztása, értékelése, rendezése problémamegoldás céljából. – A szöveghez illő matematikai modell elkészítése. – A tanulók a rendszerezett összeszámlálás, a tanult ismeretek segítségével tudjanak kombinatorikai problémákat jól megoldani. – A gráfok ne csak matematikai fogalomként szerepeljenek tudásukban, alkalmazzák ismereteiket a feladatmegoldásban is. Számtan, algebra – A kiterjesztett gyök- és hatványfogalom ismerete. – A logaritmus fogalmának ismerete. – A gyök, a hatvány és a logaritmus azonosságainak alkalmazása konkrét esetekben probléma megoldása céljából. – Egyszerű exponenciális és logaritmusos egyenletek felírása szöveg alapján, az egyenletek megoldása, önálló ellenőrzése. – A mindennapok gyakorlatában szereplő feladatok megoldása a valós számkörben tanult új műveletek felhasználásával. – Számológép értelmes használata a feladatmegoldásokban. Összefüggések, függvények, sorozatok – Trigonometrikus függvények értelmezése, alkalmazása. – Függvénytranszformációk végrehajtása. – Exponenciális függvény és logaritmusfüggvény ismerete. – Exponenciális folyamatok matematikai modelljének megértése. – A számtani és a mértani sorozat összefüggéseinek ismerete, gyakorlati alkalmazások. – Az új függvények ismerete és jellemzése kapcsán a tanulóknak legyen átfogó képük a függvénytulajdonságokról, azok felhasználhatóságáról. Geometria – Jártasság a háromszögek segítségével megoldható problémák önálló kezelésében. – A tanult tételek pontos ismerete, alkalmazásuk feladatmegoldásokban. – A valós problémákhoz geometriai modell alkotása. – Hosszúság, szög, kerület, terület, felszín és térfogat kiszámítása. – Két vektor skaláris szorzatának ismerete, alkalmazása. – Vektorok a koordináta-rendszerben, helyvektor, vektorkoordináták ismerete, alkalmazása. – A geometriai és algebrai ismeretek közötti összekapcsolódás elemeinek ismerete: távolság, szög számítása a koordináta-rendszerben, kör és egyenes egyenlete, geometriai feladatok algebrai megoldása. Valószínűség, statisztika – Statisztikai mutatók használata adathalmaz elemzésében. – A valószínűség matematikai fogalma. – A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. – Mintavétel és valószínűség. – A mindennapok gyakorlatában előforduló valószínűségi problémákat tudják értelmezni, kezelni. – Megfelelő kritikával fogadják a statisztikai vizsgálatok eredményeit, lássák a vizsgálatok korlátait, érvényességi körét. Összességében – A matematikai tanulmányok végére a matematikai tudássegítségével a tanulók önállóan tudjanak megoldani matematikai problémákat. – Kombinatív gondolkodásuk fejlődésének eredményeként legyenek képesek többféle módon megoldani matematikai feladatokat. – Fejlődjön a bizonyítási, diszkussziós igényük olyan szintre, hogy az érettségi után a döntési helyzetekben tudjanak reálisan dönteni. – Feladatmegoldásokban rendszeresen használják a számológépet, elektronikus eszközöket. – Tudjanak a síkban, térben tájékozódni, az ilyen témájú feladatok megoldásához célszerű ábrákat készíteni. – A feladatmegoldások során helyesen használják a tanult matematikai szakkifejezéseket, jelöléseket.

129

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja – – –

A tanulók váljanak képessé a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. A helyes érvelésre szoktatással fejlődjön a tanulók kommunikációs készsége. A középfokú matematikatanulás lezárásakor rendelkezzenek a matematika alapvető kultúrtörténeti ismereteivel, ismerjék a legnagyobb matematikusok felfedezéseit, legyen rálátásuk a magyar matematikusok eredményeire.

3.3.4. Fizika A természettudományos műveltség minden ember számára fontos. A fizika tanítását nem az alapfogalmak definiálásával, az alaptörvények bemutatásával kezdjük:minden témakörben mindenki számára fontos témákkal, gyakorlati tapasztalatokkal, praktikus, hasznos ismeretekkel indítjuk a tananyag feldolgozását. Senki ne érezhesse úgy, hogy a fizika tanulása haszontalan, értelmetlen ismeretanyag mechanikus elsajátítása. Rá kell vezetnünk tanítványainkat arra, hogy a fizika hasznos, az élet minden fontos területén megjelenik, ismerete gyakorlati előnyökkel jár. Mindez nem azt jelenti, hogy a tanítási-tanulási folyamatból száműzni szeretnénk az absztrakt ismereteket, illetve az ezekhez rendelhető készség- és képességelemeket. Célunk a problémaközpontúság, a gyakorlatiasság és az ismeretek egyensúlyának megteremtése a motiváció folyamatos fenntartásának és minden diák eredményes tanulásának érdekében, mely megteremti a lehetőségét annak, hogy tanítványaink logikusan gondolkodó, a világ belső összefüggéseit megértő, felelős döntésekre kész felnőttekké váljanak. Az elvárható alapszint az, hogy a tanulók a tantervben lévő témaköröket megismerjék, értelmezzék a jelenségeket, ismerjék a technikai alkalmazásokat, és így legyenek képesek a körülöttünk lévő természetitechnikai környezetben eligazodni. A tanterv ezzel egy időben lehetővé teszi a mélyebb összefüggések felismerését is, ami a differenciálás, a tehetséggondozás, az önálló ismeretszerzés révén a mérnöki és a természettudományos pályára készülők számára megfelelő motivációt és orientációt nyújthat. A felnőttképzési fizika tanterv nem a hagyományos, sokszor öncélú, „begyakoroltató” számítási feladatokon alapul. Számításokat csak olyan esetekben végzünk, amikor a az a tananyag mélyebb megértését szolgálja vagy a számértékek önmagukban érdekesek. A tantervben a fentebb megfogalmazott elveknek megfelelően olyan modern tananyagok is helyet kapnak, melyek korábban nem szerepeltek a tantervekben. Egyes témák különböző kontextusban ismétlődhetnek is . Ezek az ismétlődések természetes módon adódnak abból, hogy a tantervben nem teljesen a fizika tudományának hagyományos feldolgozási sorrendjét követjük, hanem a mindenki számára fontos, a mindennapokban használható ismeretek bemutatására törekszünk. A megváltozott szemlélet és a megújuló tartalom a tantárgy belső összefüggéseinek rendszerét is módosítja. Az értelmezés és a megértés szempontjából kiemelkedő jelentőségű a megfelelő szövegértés. Az önálló tanuláshoz nélkülözhetetlen az információs források helyes alkalmazása. Fontos megértetni a diákokkal, hogy az, ahogyan a világot a médiában ábrázolják, nem azonos a valósággal. Az eseményeknek, jelenségeknek az alkotók által konstruált változatát láthatjuk. A dokumentum- és ismeretterjesztő filmek esetében is fontos a gyártási mechanizmusokban vagy az ábrázolási szándékban rejlő érdekek vagy kényszerek felfejtése. Valódi tudományos ismeretet csak hiteles forrásból, a témákat több oldalról, tárgyilagosan megvilágítva, megfelelő tudományos alapokkal rendelkezve szerezhetünk. A fizika tantárgy keretében eszközként használjuk a matematikát. A tapasztalat, az értelmezés, a megértés folyamatait segítő matematikai modellek, eszközök, például matematikai műveletek, függvények, táblázatok, egyenletek, grafikonok, vektorok jelen képzésben kizárólag a megértést segítő eszközök. A felnőttek középiskolája 9-12. osztályos fizikaoktatás feladata az 7-8 évfolyamra építve olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnőttek szakközépiskolái ezzel együtt meghatározott szakmai tudást adnak . Ebből kiindulva a felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társa-

130

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja dalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettantervek hangsúlyt helyeznek arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszerei, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszközei is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveleteket tartalmaznak. Ily módon törekszenek a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására. Hangsúly került arra, hogy a reproduktív gondolkodást továbbfejlesszük, a problémamegoldó és a kreatív szemlélet kialakítására. Mindezek a felnőttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak. Lényeges, hogy a fizika egyes témaköreinek feldolgozása mindenki számára fontos témákkal, praktikus, a hétköznapokban is alkalmazható ismeretekkel kezdődjön. Így a tanulók felfedezik az ismeretek hasznát, érezni fogják, hogy a fizika az élet szinte minden területén megjelenik. A célok megvalósítása érdekében az iskolai oktatás és nevelés során figyelembe kell venni a fizikai megismerés módszereit, fejlődésének jellemzőit. A jelenségek közös megfigyeléséből, kísérleti tapasztalatokból kiindulva juttatjuk el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerűségek felismeréséhez. Ezek eredményeit grafikus megjelenítéssel, a sejtett összefüggések matematikai formába öntésével, szabatos megfogalmazással kell rögzíteni. Az ellenőrzések elvégzése is fontos része a fizikai megismerésnek, mely adott esetben a téves eredmények cáfolatát vagy a modellalkotást is magában foglalja. 9. évfolyam Tematikai egység

A mozgás leírása

Órakeret E: 12 óra

Sebesség, vektorok, függvények. A közlekedés mint rendszer értelmezése, az állandóság és a változás megjelenítése a mozgáA tematikai egység fej- sok leírásában. Az egyéni felelősségtudat formálása. lesztési céljai Előzetes tudás

Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalFejlesztési követelmények/módszertani ajánlások mazások) Út-idő és sebesség-idő grafikonok készítése, elemzése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Járművek sebessége, gyorsítása, fékezése. Számítások elvégzése az egyenes vonalú egyenletes mozgás esetében. Milyen a biztonságos (és kényelmes) közlekedés? (pl. tempomat, távolságtartó radar, tolató radar.) A sebesség és a gyorsulás fogalma közötti különbség felismeIsmeretek: rése. Kinematikai alapfogalmak: út, elmozdulás, sebesség, át- A közlekedés kinematikai problémáinak gyakorlati, számítálagsebesség. sokkal kísért elemzése, pl. A sebesség különböző mértékegységei. − adott sebesség eléréséhez szükséges idő; A gyorsulás fogalma, mértékegysége. − a fékút nagysága; A szabadesés út-idő összefüggése. A szabadesés és a − a reakcióidő és a féktávolság kapcsolata. gravitáció kapcsolata. Hétköznapi körmozgásokhoz kapcsolódó számítások, pl. autó Az egyenletes körmozgást leíró kinematikai jellemzők vagy kerékpár vagy görkorcsolya kerekeinek fordulatszáma, (pályasugár, kerületi sebesség, fordulatszám, keringési ill. kerületi pontjának centripetális gyorsulása adott sebességidő, szögsebesség, centripetális gyorsulás). nél. Kulcsfogalmak/ fo- Sebesség, átlagsebesség, gyorsulás, szabadesés, egyenletes körmozgás. galmak Tematikai egység

A mozgás változásának oka

Órakeret E: 12 óra

A sebesség és a gyorsulás fogalma. Az oksági gondolkodás fejlesztése az állandóság és változás ok-okozati kapcsolatán keresztül A tematikai egység fej- a közlekedés rendszerében. Környezettudatos gondolkodás formálása. A közlekedésbiztonság, a kockázatok és következmények felmérésén keresztül az egyéni, valamint a társas felelesztési céljai lősségérzet, az önismeret fejlesztése és a családi életre nevelés. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalFejlesztési követelmények/módszertani ajánlások Előzetes tudás

131

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja mazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az eredő erő szerkesztése, kiszámolása egyszerű esetekben. Az utasok terhelése egyenes vonalú egyenletes és egyen- A súrlódás szerepe a gépjármű mozgása és irányítása szemletesen gyorsuló mozgás esetén. pontjából. A súrlódás szerepe a közlekedésben, például: ABS, fék- Az energiatakarékos közlekedés, a környezettudatos, a terméerő szabályozó, a kerekek tapadása (az autógumi szere- szet épségét óvó közlekedési magatartás lehetőségeinek feltápe). rása. A gépjárművek fogyasztását befolyásoló tényezők. A közlekedésbiztonsági eszközök működésének összekapcsoAz utasok védelme a gépjárműben: lása az alapul szolgáló fizikai elvekkel, a tudatos és következetes használat iránti igény. − gyűrődési zóna; A kanyarodás vezetéstechnikai elemeinek összekapcsolása − biztonsági öv; ezek fizikai alapjaival. − légzsák. A test súlya és a tömege közötti különbségtétel. Ismeretek: Az erő fogalma, mérése, mértékegysége. Newton törvényeinek megfogalmazása. Speciális erőhatások (nehézségi erő, nyomóerő, fonálerő, súlyerő, súrlódási erők, rugóerő). A rugók erőtörvénye. A lendület fogalma. Lendület-megmaradás. Az ütközések típusai. Az egyenletes körmozgás dinamikai feltétele. Kulcsfogalmak/ Tömeg, erő, eredő erő, tehetetlenség, súly, lendület, lendületmegmaradás. fogalmak Mechanikai munka, energia, teljesítmény Órakeret Egyszerű gépek a mindennapokban E: 12 óra A kinematika és a dinamika alapfogalmai. Vektorok felbontása összetevőkre. Előzetes tudás A tematikai egység fej- Az energiafogalom mélyítése, kiterjesztése. A munka, az energia és a teljesítmény értelmezésén keresztül a tudományos és a köznapi szóhasználat különbözőségének bemutatása. lesztési céljai Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalFejlesztési követelmények/módszertani ajánlások mazások) A mechanikai energia tárolási lehetőségeinek felismerése Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A mechanikai energiák átalakítási folyamatainak ismerete. Gépek, járművek motorjának teljesítménye. A mechanikai energia-megmaradás tételének bemutatása szaAz emberi teljesítmény fizikai határai. badesésnél. A súrlódás és a közegellenállás hatása a mechanikai Számítási feladatok a teljesítménnyel kapcsolatban. energiákra. Az egyensúly és a nyugalom közötti különbség felismerése Egyensúlyi állapotok konkrét példák alapján. − biztos, Számos hétköznapi példa az egyszerű gépek használatára (pl. − bizonytalan, háztartási gépek, építkezés a történelem folyamán, sport). − közömbös, A különféle egyszerű gépek működésének értelmezése a vizs− metastabil. gált példák és mérések alapján. Miért használunk egyszerű gépeket? Egyszerű gépek a A helyes testtartás megértése nagy teher emelésénél. gyakorlatban. − egyoldalú és kétoldalú emelő; − álló- és mozgócsiga; − hengerkerék; − lejtő; − csavar; − ék. Csontok, ízületek, izmok. Ismeretek: Munkavégzés, a mechanikai munka fogalma, mértékegysége. A helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia. Energia-megmaradás. A munkavégzés és az energiaváltozás kapcsolata. A teljesítmény fogalma, régi és új mértékegységei (lóerő, kilowatt). Testek egyensúlyi állapota, az egyensúly feltétele. Tematikai egység

132

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A forgatónyomaték fogalma. Kulcsfogalmak/ Munka, mechanikai energia (helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia), energiamegmaradás, teljesítmény, egyensúlyi állapot, forgatónyomaték, egyszerű gép. fogalmak

10. évfolyam Tematikai egység

Energia nélkül nem megy

Órakeret E: 8 óra

Mechanikai energiafajták. Mechanikai energia-megmaradás. Az energia fogalmának kiterjesztése a hőtanra, a környezet és fenntarthatóság, a környezeti A tematikai egység fejrendszerek állapota, valamint az ember egészsége vonatkozásában. A tudomány, technika, lesztési céljai kultúra szempontjából az innováció és a kutatások jelentőségének felismerése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalFejlesztési követelmények/módszertani ajánlások mazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Egyes táplálékok energiatartalmának összehasonlítása. A helyes táplálkozás energetikai vonatkozásai. Az egészséges táplálkozás jellemzői. A legfontosabb élelmiszerek energiatartalmának ismere- A hőmennyiség és hőmérséklet fogalmának elkülönítése. A gépjárművek energetikai jellemzői és a környezetre gyakote. rolt hatás mérlegelése. Joule-kísérlet: a hő mechanikai egyenértéke. Gépjárművek energiaforrásai, a különböző üzemanyag- Új járműmeghajtási megoldások nyomon követése gyűjtőok tulajdonságai. munka alapján. Különleges meghajtású járművek: például hibridautó, hidrogénnel hajtott motor, elektromos autó. Ismeretek: A hő régi és új mértékegységei: kalória, joule. A hőközlés és az égéshő fogalma. A fajhő fogalma. A hatásfok fogalma, motorok hatásfoka. Kulcsfogalmak/ fo- Hő, fajhő, kalória, égéshő, hatásfok. galmak Előzetes tudás

Tematikai egység

Hidro- és aerodinamikai jelenségek, a repülés fizikája

Órakeret E: 8 óra

A nyomás. A környezet és fenntarthatóság kérdéseinek tudatosítása az időjárást befolyásoló fizikai foA tematikai egység fejlyamatok vizsgálatával kapcsolatban. Az együttműködés, a kezdeményezőkészség fejlesztése lesztési céljai csoportmunkában folytatott vizsgálódás során. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalmaFejlesztési követelmények/módszertani ajánlások zások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A felhajtóerő mint hidrosztatikai nyomáskülönbség értelmezéA légnyomás változásai. A légnyomás függése a tenger- se. szint feletti magasságtól és annak élettani hatásai. A Az aerodinamikai paradoxon bemutatása. légnyomás és az időjárás kapcsolata. A szél épületekre gyakorolt hatásának bemutatása példákon. Hidro- és aerodinamikai elvek, jelenségek. Természeti és technikai példák gyűjtése és a fizikai elvek érAz áramlások nyomásviszonyai. telmezése a repülés kapcsán (termések, állatok, repülő szerkeA légkör áramlásainak fizikai jellemzői, a mozgató fizi- zetek stb.). kai hatások. A jég rendhagyó viselkedése következményeinek bemutatása A tengeráramlások jellemzői, a mozgató fizikai hatások. konkrét gyakorlati példákon. A víz körforgása. A befagyó tavak. A jéghegyek. A szélben rejlő energia lehetőségeinek átlátása. A szélerőművek előnyeinek és hátrányainak összegyűjtése. A szél energiája. Az időjárás elemei, csapadékok, a csapadékok kialaku- Repülésbiztonsági statisztikák elemzése. lásának fizikai leírása. A termik szerepe. (pl. a sárkányrepülőnél, vitorlázó ernyőnél.) Repülők szárnykialakítása. Hangrobbanás. Légzés. Ismeretek: Nyomás, hőmérséklet, páratartalom. A levegő mint ideális gáz. Előzetes tudás

133

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A hidrosztatikai nyomás és a felhajtóerő. A páratartalom fogalma, a telített gőz. A repülés elve. A légellenállás. A repülőgépek szárnyának sajátosságai (a szárnyra ható emelőerő). Kulcsfogalmak/ fo- Légnyomás, hidrosztatikai nyomás, hidrosztatikai felhajtóerő, aerodinamikai felhajtóerő. galmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Rezgések, hullámok

Órakeret E: 6 óra Az egyenletes körmozgás kinematikájának és dinamikájának alapfogalmai. Vektorok. RuElőzetes tudás góerő, rugalmas energia. Mechanikai energia-megmaradás. Rezgések és hullámok a Földön a felépítés és működés viszonyrendszerében. A jelenségkör dinamikai hátterének értelmezése. A társadalmi felelősség kérdéseinek hangsúlyozása a terA tematikai egység mészeti katasztrófák bemutatásán keresztül. A tudomány, a technika, a kultúra szempontjáfejlesztési céljai ból az időmérés és az építmények szerkezeti elemeinek bemutatása. A kezdeményezőkészség és az együttműködés fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A rezonancia feltételeinek bemutatása gyakorlati példákon a Periodikus jelenségek (rugóhoz erősített test rezgése, technikában és a természetben. fonálinga mozgása). A rezgések általános voltának, létrejöttének megértése, a csillapodás jelenségének felismerése konkrét példákon keCsillapodó rezgések. Kényszerrezgések. resztül. A rezgések gerjesztésének felismerése néhány gyakorlati Rezonancia, rezonancia-katasztrófa. példán keresztül. Mechanikai hullámok kialakulása. Földrengések kialakulása, előrejelzése, tengerrengéA hullámok mint térben terjedő rezgések értelmezése gyasek, cunamik. korlati példákon keresztül. Az árapály-jelenség. A Hold és a Nap szerepe a jelen- A földrengések létrejöttének elemzése a Föld szerkezete alapján. ség létrejöttében. Ismeretek: A földrengésekre, tengerrengésekre vonatkozó fizikai alapismeretek elsajátítása, a természeti katasztrófák idején köveA harmonikus rezgőmozgás jellemzői: – rezgésidő (periódusidő), tendő helyes magatartás, a földrengésbiztos épületek sajátos– amplitúdó, ságainak megismerése. – frekvencia. Árapály-táblázatok elemzése. A harmonikus rezgőmozgás és a fonálinga mozgásának energiaviszonyai, a csillapítás leírása. Hosszanti (longitudinális), keresztirányú (transzverzális) hullám. A mechanikai hullámok jellemzői: hullámhossz, terjedési sebesség. A hullámhosszúság, a frekvencia és a terjedési sebesség közötti kapcsolat ismerete. Huygens munkássága. Harmonikus rezgőmozgás, frekvencia, rezonancia, mechanikai hullám, hullámhosszúság, a hulKulcsfogalmak/ lám terjedési sebessége. fogalmak

Tematikai egység

Szikrák és villámok. Az elektromos áram

Órakeret E: 6 óra

Erő-ellenerő, munkavégzés, elektromos töltés Az elektromos alapjelenségek értelmezése az anyagot jellemző egyik alapvető kölcsönhatásA tematikai egység fejként. A sztatikus elektromosságra épülő technikai rendszerek felismerése. Felelős magatartás lesztési céljai kialakítása. A veszélyhelyzetek felismerése, megelőzése, felkészülés a segítségnyújtásra. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalFejlesztési követelmények/módszertani ajánlások mazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az elektromos töltés fogalma, az elektrosztatikai alapfogalElektrosztatikus alapjelenségek: dörzselektromosság, a mak, alapjelenségek értelmezése, gyakorlati tapasztalatok töltött testek közötti kölcsönhatás, földelés. alapján. A fénymásoló és a lézernyomtató működése. A ponttöltések közötti erő kiszámítása. Előzetes tudás

134

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A villámok keletkezése, veszélye, a villámhárítók működése. Az elektromos töltések tárolása: kondenzátorok. Ismeretek: Ponttöltések közötti erőhatás, az elektromos töltés egysége. Elektromosan szigetelő és vezető anyagok. Az elektromosság fizikai leírásában használatos fogalmak: elektromos térerősség, feszültség, kapacitás.

Jó szigetelő és jó vezető anyagok felsorolása. Egyszerű elektrosztatikai jelenségek felismerése a fénymásoló és a lézernyomtató működésében sematikus ábra alapján. A villámok veszélyének, a villámhárítók működésének megismerése, a helyes magatartás elsajátítása zivataros, villámcsapás-veszélyes időben. Az elektromos térerősség és az elektromosfeszültség jelentésének megismerése, használatuk a jelenségek leírásában, értelmezésében. A kondenzátorok szerepének felismerése az elektrotechnikában konkrét példák alapján. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az elektromos áram létrejöttének megismerése, Az elektromos áram élettani hatása: az emberi test Az elektromos áram hő-, fény-, kémiai és mágneses hatásának áramvezetési tulajdonságai, idegi áramvezetés. megismerése. Az elektromos áram élettani szerepének, az orvosi diag- Orvosi alkalmazások: az EKG, EEG felhasználási területeinek, diagnosztikai szerepének átlátása. nosztikai és terápiás alkalmazásoknak az ismerete. Az elektromos ellenállás kiszámítása, mérése; a számított és A hazugságvizsgáló működése. Ismeretek: mért értékek összehasonlítása, következtetések levonása. Az elektromos áram fogalma, az áramerősség mérték- Az emberi test (bőr) ellenállásának mérése különböző körülegysége. mények között, következtetések levonása. Az elektromos ellenállás fogalma, mértékegysége. Ohm törvénye vezető szakaszra. A vezetők elektromos ellenállásának hőmérsékletfüggése. Elektromos kölcsönhatás, elektromos töltés, szigetelő anyag, vezető anyag, elektromos térerősKulcsfogalmak/ foség, elektromos mező, elektromos feszültség, kondenzátor. galmak Elektromos áram, elektromos ellenállás. Tematikai egység

Lakások, házak elektromos hálózata

Órakeret E: 8 óra

Egyenáramok alapfogalmai, az elektromos feszültség és ellenállás fogalma. A háztartás elektromos hálózatának mint technikai rendszernek azonosítása, az érintésvéA tematikai egység fejlesz- delmi szabályok elsajátítása, családi életre nevelés. A környezettudatosság és energia hatékonyság szempontjainak megjelenése a mindennapi életben az elektromos energia felhasztési céljai nálásában. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalFejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások mazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Egyszerűbb kapcsolási rajzok értelmezése, áramkör összeállíElektromos hálózatok kialakítása lakásokban, épületek- tása kapcsolási rajz alapján. ben, elektromos kapcsolási rajzok. A soros és a párhuzamos kapcsolások legfontosabb jellemzőiAz elektromos áram veszélyei, konnektorok lezárása nek megismerése, feszültség- és áramerősség viszonyok vizskisgyermekek védelme érdekében. gálata méréssel, összefüggések felismerése az adatok alapján. A biztosíték (kismegszakító) működése, használata, ol- Az elektromosság veszélyeinek megismerése. vadó- és automata biztosítékok. A biztosítékok szerepének megismerése. Három- eres vezetékek használata, a földvezeték szere- Az elektromos munkavégzés, a Joule-hő, valamint az elektrope. mos teljesítmény kiszámítása, fogyasztók teljesítményének Különböző teljesítményű fogyasztók összehasonlítása. összehasonlítása. Az energiatakarékosság kérdései, vezérelt (éjszakai) Az energiatakarékosság kérdéseinek ismerete, a villanyszámla áram. értelmezése. A villanyszámla elemzése. Hagyományos izzólámpa és azonos fényerejű, fehér LED-eket Ismeretek: tartalmazó lámpa elektromos teljesítményének összehasonlítáSoros és párhuzamos kapcsolás. sa. Az elektromos munkavégzés és a Joule-hő fogalma, az elektromos teljesítmény kiszámítása. Kulcsfogalmak/ fo- Soros és párhuzamos kapcsolás, Joule-hő, földelés. galmak Előzetes tudás

A fejlesztés várt ered- A tanuló ismerje az anyag tulajdonságainak anyagszerkezeti alapokon történő magyarázatához ményei a két évfolya- elengedhetetlenül fontos modelleket, fogalmakat, összefüggéseket és törvényszerűségeket, a legfontosabb szerves és szervetlen vegyületek szerkezetét, tulajdonságait, csoportosítását, előmos ciklus végén

135

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja állítását, gyakorlati jelentőségét. Értse az alkalmazott modellek és a valóság kapcsolatát, a szerves vegyületek esetében a funkciós csoportok tulajdonságokat meghatározó szerepét, a tudományos és az áltudományos megközelítés közötti különbségeket. Ismerje és értse a fenntarthatóság fogalmát és jelentőségét. Tudja magyarázni az anyagi halmazok jellemzőit összetevőik szerkezete és kölcsönhatásaik alapján. Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról sokféle információforrás kritikus felhasználásával önállóan vagy csoportmunkában szóbeli és írásbeli összefoglalót, prezentációt készíteni, és azt érthető formában közönség előtt is bemutatni. Tudja alkalmazni a megismert tényeket és törvényszerűségeket egyszerűbb problémák és számítási feladatok megoldása során, valamint a fenntarthatósághoz és az egészségmegőrzéshez kapcsolódó viták alkalmával. Legyen képes meglátni az ok-okozati összefüggéseket egyszerű kémiai jelenségekben, tudjon ezek hatását bemutató, vizsgáló egyszerű kísérletet tervezni, és ennek eredményei alapján tudja értékelni a kísérlet alapjául szolgáló hipotéziseket. Képes legyen fizikai tárgyú ismeretterjesztő, vagy egyszerű tudományos, illetve áltudományos cikkekről koherensen és kritikusan érvelnivéleményt formálni, az abban szereplő állításokat a tanult ismereteivel összekapcsolni, mások érveivel ütköztetni. Megszerzett tudása birtokában legyen képes a saját személyes sorsát, a családja életét és a társadalom fejlődési irányát befolyásoló felelős döntések meghozatalára.

11. évfolyam Tematikai egység

A hang és a hangszerek világa

Órakeret E: 6 óra

A rezgések fizikai leírása. A sebesség fogalma. Előzetes tudás A tematikai egység fej- A hang szerepének megértése az emberi szervezet megismerésében, az ember érzékelésében az egészségében, a kommunikációs rendszerekben. lesztési céljai Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalFejlesztési követelmények/módszertani ajánlások mazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A hangmagasság és frekvencia kapcsolatának kísérleti bemuHangsebesség- mérés. A hangsebesség függése a közeg- tatása. től. Legalább egy hangsebesség-mérés elvégzése. Doppler-hatás. Közeledő, illetve távolodó autók hangjának vizsgálata, a frekAz emberi hangérzékelés fizikai alapjai. Az emberi fül venciaváltozás kvalitatív értelmezése. Felhasználási területek felépítése. bemutatása gyűjtőmunka alapján. Hangkeltő eljárások, hangszerek. Néhány jellegzetes hang elhelyezése a decibelskálán önálló inA húrok rezgései, húros hangszerek. formációkeresés alapján. A sípok fajtái. Kísérlet húros hangszeren: felhang megszólaltatása, a tapaszA zajszennyezés. talatok értelmezése. A hangolás bemutatása. Vizet tartalmazó Ultrahang a természetben és a gyógyászatban. kémcsövek hangmagasságának vizsgálata, zárt és nyitott síp Ismeretek: hangjának összehasonlítása. A hang fizikai jellemzői. Gyűjtőmunka a fokozott hangerő egészségkárosító hatásával, A hang terjedésének mechanizmusa. a hatást csökkentő biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban. Hangintenzitás, a decibel fogalma. Filharmonikusok. Kulcsfogalmak/ fo- Frekvencia, terjedési sebesség, hullámhossz, alaphang, felharmonikus. galmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Vízkörnyezetünk fizikája Fajhő, hőmennyiség, energia.

136

Órakeret E: 10 óra

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

A tematikai egység fejlesztési céljai

A környezet és a fenntarthatóság kérdéseinek értelmezése a vízkörnyezet kapcsán, a környezettudatosság fejlesztése. Halmazállapot-változások sajátságainak azonosítása termikus rendszerekben, a fizikai modellezés képességének fejlesztése. A képi és verbális információfeldolgozás erősítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A különböző halmazállapotok meghatározó tulajdonságaiA víz különleges tulajdonságai (rendhagyó hőtágulás, nak rendszerezése, ezek értelmezése részecskemodellel és nagy olvadáshő, forráshő, fajhő), ezek hatása a termékölcsönhatás-típusokkal. szetben, illetve mesterséges környezetünkben. A jég rendhagyó hőtágulásából adódó teendők, szabályok Halmazállapot-változások (párolgás, forrás, lecsapóösszegyűjtése (pl. a mélységi fagyhatár szerepe az épületekdás, olvadás, fagyás, szublimáció). nél, vízellátásnál stb.). A nyomás és a halmazállapot-változás kapcsolata. Hőmérséklet-hőmennyiség grafikonok készítése, elemzése Kölcsönhatások határfelületeken (felületi feszültség, halmazállapot-változásoknál. hajszálcsövesség). A végső hőmérséklet meghatározása különböző halmazállaLakóházak vizesedése. potú, ill. különböző hőmérsékletű anyagok keverésénél. Vérnyomás, véráramlás. A felületi jelenségek önálló kísérleti vizsgálata. Ismeretek: A vérnyomásmérés elvének átlátása. A szilárd anyagok, folyadékok és gázok tulajdonságai. A halmazállapot-változások energetikai viszonyai: olvadáshő, forráshő, párolgáshő. Olvadáshő, forráshő, párolgáshő, termikus egyensúly, felületi feszültség. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Kommunikáció, kommunikációs eszközök, képalkotás, képrögzítés Órakeret a 21. században E: 12 óra Mechanikai rezgések, elektromágneses hullámok. Az elektromágneses hullámok természete. Információs, kommunikációs rendszerek mint technikai rendszerek értelmezése. Szerepük megértése az adatrögzítésben, az adatok továbbításában. Képalkotási eljárások, adattárolás A tematikai egység és továbbítás, orvosi, diagnosztikai eljárások előfordulásának, céljainak, legfőbb sajátossáfejlesztési céljai gainak felismerése a mindennapokban. Az innovációk szerepének felismerése a tudományban, technikában és kultúrában. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az elektromágneses hullámok szerepének felismerése az inA korszerű kamerák, antennák, vevőkészülékek műformáció- (hang, kép) átvitelben. ködésének legfontosabb elemei. A mobiltelefon legfontosabb tartozékainak (SIM kártya, akAz elektromágneses hullámok elhajlása, szóródása, kumulátor stb.) kezelése, funkciójuk megértése. visszaverődése az ionoszférából. Az aktuálisan legmodernebb mobilkészülékekhez rendelt néA mobiltelefon felépítése és működése. hány funkció, szolgáltatás értelmezése fizikai szempontból, A teljes visszaverődés jelensége. Üvegszálak optikai azok alkalmazása. kábelekben, endoszkópokban. Diagnosztikai módszeA kábelen történő adatátvitel elvének megértése. rek célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban (a testAz endoszkópos operáció és néhány diagnosztikai eljárás elben keletkező áramok kimutatása, röntgen, képalkotó vének, gyakorlatának, szervezetre gyakorolt hatásának megeljárások, endoszkóp használata). ismerése, az egészségtudatosság fejlesztése. Terápiás módszerek célja és fizikai alapelvei a gyóA digitális technika leglényegesebb elveinek, a gyászatban. legelterjedtebb alkalmazások fizikai alapjainak áttekintése Elektronikus memóriák. konkrét gyakorlati példák alapján. Mágneses memóriák. Kísérletek DVD- (CD-) lemezzel. CD, DVD lemezek. A legelterjedtebb adattárolók legfontosabb sajátságainak, a A képek és hangok kódolása. legújabb kommunikációs lehetőségeknek és technikáknak A fényelektromos hatás jelensége, gyakorlati alkalma- nyomon követése. A digitális képrögzítés elvi lényegének, zása (a digitális kamera, a fénymásoló, a lézernyomta- ill. a CCD felépítésének átlátása. tó működése). A fényképezőgép jellemző paramétereinek értelmezése: felA digitális fényképezés alapjai. Integrált áramkörök és bontás, optikai- és digitális zoom. felhasználásuk. Gyűjtőmunka: A „jó” fényképek készítésének titkai. Ismeretek: A röntgensugarak gyógyászati szerepének és veszélyeinek

137

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Elektromágneses rezgések nyílt és zárt rezgőkörben. összegyűjtése. A rádió működésének elve. A moduláció. A bináris kód, digitális jelek, impulzusok. A fényelektromos hatás fizikai leírása, magyarázata. Albert Einstein munkássága. Elektromágneses rezgés, hullám, teljes visszaverődés, adatátvitel, adattárolás, információ, féKulcsfogalnyelektromos hatás. mak/fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A globális környezeti problémák fizikai vonatkozásai

Órakeret E: 8 óra

A hő terjedésével kapcsolatos ismeretek. A környezettudatos magatartás fejlesztése, a globális szemlélet erősítése. A környezeti A tematikai egység fej- rendszerek állapotának, védelmének és fenntarthatóságának megismertetése gyakorlati példákon keresztül. Médiatudatosságra nevelés a szerzett információk tényeken alapuló, lesztési céljai kritikus mérlegelésén keresztül. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Megfelelő segédletek felhasználásával a saját ökológiai lábHatásunk a környezetünkre, az ökológiai lábnyomot nyom megbecsülése. A csökkentés módozatainak végiggonmeghatározó tényezők: táplálkozás, lakhatás, közleke- dolása, környezettudatos fogyasztói szemlélet fejlődése. dés stb. A hatások elemzése a fizika szempontjából. A környezeti ártalmak megismerése, súlyozása (például: újA Föld véges eltartóképessége. ságcikkek értelmezése, a környezettel kapcsolatos politikai Környezetszennyezési, légszennyezési problémák, viták pro- és kontra érvrendszerének megértése). azok fizikai hatása. A globális felmelegedés objektív tényeinek és a lehetséges Az ózonpajzs szerepe. okokkal kapcsolatos feltevéseknek az elkülönítése. Ipari létesítmények biztonsága. A környezet állapota és a gazdasági érdekek lehetséges öszA globális felmelegedés kérdése. szefüggéseinek megértése. Üvegházhatás a természetben, az üvegházhatás szerepe. A globális felmelegedéssel kapcsolatos tudományos, politikai és áltudományos viták. Ismeretek: A hősugárzás (elektromágneses hullám) kölcsönhatása egy kiterjedt testtel. Az üvegházgázok fogalma, az emberi tevékenység szerepe az üvegházhatás erősítésében. A széndioxid-kvóta. Kulcsfogalmak/ fo- Ökológiai lábnyom, üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs. galmak

12. évfolyam Órakeret E: 8 óra Elektromos mező, a Nap sugárzása, hősugárzás, üvegházhatás. Mindennapi ismereteink a Előzetes tudás színekről, a fény viselkedésére vonatkozó geometriai és optikai alapismeretek. A fény kettős természetének megértése. Az absztrakt gondolkodás fejlesztése. Ismeretek az emberi szem védelmének fontosságáról és módjairól, az egészséges életmódra törekvés erősítése. A színek szerepe mindennapjainkban, a harmonikus színösszeállítás fizikai maA tematikai egység fejleszgyarázata, esztétikai nevelés. A tudomány, a technika, a kultúra szempontjából az innovácitési céljai ók (például a holográfia, a lézer) szerepének felismerése. A magyar kutatók, felfedezők (Gábor Dénes) szerepe a lézeres alkalmazások fejlesztésében: a nemzeti azonosságtudat erősítése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalFejlesztési követelmények/módszertani ajánlások mazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az elsődleges és másodlagos fényforrások megkülönböztetéElsődleges és másodlagos fényforrások a környezetünk- se. Az árnyékjelenségek felismerése, értelmezése, megfigyelében. se. A fénynyaláb. Árnyékjelenségek, a félárnyék fogalma. Egy fénysebesség mérésére (becslésére) alkalmas eljárás megA valódi és a látszólagos kép. A szem vázlatos felépíté- ismerése. Tematikai egység

A fény természete és a látás

138

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja se. Gyakori látáshibák. A szemüveg és a kontaktlencse Egyszerű kísérletek elvégzése a háztartásban és környezejellemzői, a dioptria fogalma. tünkben előforduló elektromágneses hullámok és az anyag Színes világ: vörös, zöld és kék alapszínek, kevert szí- kölcsönhatására. nek. A színes monitorok, kijelzők működése. A fotonelmélet értelmezése, a frekvencia (hullámhossz) és a Szivárvány. Délibáb. fotonenergia kapcsolatának megismerése. A lézer. A látást veszélyeztető tényezők áttekintése, ismerkedés a láA háromdimenziós képalkotás aktuális eredményei tás-kiegészítők és optikai eszközök kiválasztásának szempontA távcső és a mikroszkóp működésének elve. jaival. Ismeretek: Egyszerű sugármenetek készítése, leképezések értelmezése. Az elektromágneses hullám fogalma. A távcső és a mikroszkóp felfedezésének és tudománytörténeti A fény sebessége légüres térben. szerepének megismerése, ezen eszközök hatásaaz emberi gonA fény sebessége különböző anyagokban. dolkodásra. Planck hipotézise, fotonok. A lézerfénnyel kapcsolatos biztonsági előírások tudatos alA fénytörés és a fényvisszaverődés törvényei. Teljes kalmazása. visszaverődés. Valódi és látszólagos kép. Lencsék tulajdonságai, legfőbb jellemzői, a dioptria fogalma. A fény felbontása, a tiszta spektrumszínek: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya. Tükrök (sík, domború, homorú). Kulcsfogalmak/ Hullámhossz, frekvencia, fénysebesség, elektromágneses hullám, foton, spektrum. Tükör, lencse, fókuszpont, látszólagos és valódi kép, színfelbontás. Teljes visszaverődés. fogalmak Tematikai egység

Atomfizika a hétköznapokban

Órakeret E: 10 óra

Ütközések. A fény jellemzői. Az elemek tulajdonságai. Az anyag modellezésében rejlő filozófiai, tudománytörténeti vonatkozások felismerése. A modellalkotás ismeretelméleti szerepének értelmezése. A radioaktivitás és az anyagszerkezet A tematikai egység fejkapcsolatának megismerése, radioaktív sugárzás a mindennapokban, hatása az élő és élettelesztési céljai len környezetre, az energiatermelésben játszott szerepe. Az állampolgári felelősségvállalás erősítése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalFejlesztési követelmények / módszertani ajánlások mazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Különböző fénykibocsátó eszközök spektrumának gyűjtése a Az atom fogalmának fejlődése, az egyes atommodellek gyártók adatai alapján. (Pl. akvárium-fénycsövek fajtáinak mellett és ellen szóló érvek, tapasztalatok. spektruma.) Elektron, atomok, molekulák és egyéb összetett rendsze- Kutatómunka: a radioaktív jód vizsgálati jelentősége. rek (kristályok, folyadékkristályok, kolloidok). A radioaktivitás egészségügyi hatásainak felismerése: Az atommag felfedezése: Rutherford szórási kísérlete. − sugárbetegség; Stabil és bomló atommagok. A radioaktív sugárzás fel− sugárterápia. fedezése. A radioaktív bomlás. A bomlás véletlenszerűsége. Radioaktivitás, mesterséges radioaktivitás. A nukleáris energia felhasználásának kérdései. Az energiatermelés kockázati tényezői. Az atomerőművek működése, szabályozása. Kockázatok és rendszerbiztonság (sugárvédelem). Ismeretek: Vonalas és folytonos színképek jellemzése, létrejöttük magyarázata. Az anyag kettős természete. Építőkövek: proton, neutron, kvark. A tömeghiány fogalma. Az atommagon belüli kölcsönhatások. A tömeg-energia egyenértékűség. Radioaktív izotópok. Felezési idő, aktivitás. Kulcsfogalmak/ fo- Vonalas színkép, az anyag kettős természete. Tömeg-energia egyenértékűség. Radioaktivitás, felezési idő. galmak Előzetes tudás

139

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Órakeret E: 6 óra Az általános tömegvonzás törvénye, Kepler-törvények, halmazállapot-változások. Előzetes tudás A Naprendszer mint összefüggő fizikai rendszer megismerése, értelmezése, összefüggések A tematikai egység fej- jelenlegi állapota és keletkezése között. Az űrkutatás mint társadalmilag hasznos tevékenység megértetése. Az űrkutatás tudománytörténeti vonatkozásai, szerepének áttekintése a körlesztési céljai nyezet és a fenntarthatóság szempontjából. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalFejlesztési követelmények/módszertani ajánlások mazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az Föld mozgásaihoz kötött időszámítás logikájának megértéA hold- és a napfogyatkozás. se. A Merkúr, a Vénusz és a Mars jellegzetességei. A Földön uralkodó fizikai viszonyoknak és a Föld NaprendszeA Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz jel- ren belüli helyzetének összekapcsolása. legzetességei. A holdfogyatkozás megfigyelése, a Hold- fázis és a holdfoGyűrűk és holdak az óriásbolygók körül. gyatkozás megkülönböztetése. Meteorok, meteoritok. Táblázati adatok segítségével két égitest tulajdonságainak, felA kisbolygók övének elhelyezkedése. színi viszonyainak összehasonlítása, az eltérések okainak és Az űrkutatás állomásai: az első ember az űrben, a Hold azok következményeinek az értelmezése. meghódítása, magyarok az űrben. Az űrkutatás fejlődésének legfontosabb állomásaira vonatkozó Emberi objektumok az űrben: hordozórakéták, szállító- adatok gyűjtése, rendszerezése. eszközök. Az emberi élet lehetősége az űrben. A magyar űrkutatás eredményeinek, űrhajósainknak, a magyaNemzetközi Űrállomás. rok által fejlesztett, űrbe juttatott eszközöknek a megismerése. A világűr megfigyelése: távcsövek, parabolaantennák, Az űrkutatás jelenkori programjának, fő törekvéseinek áttekinűrtávcső. tése. Ismeretek: A Naprendszer szerkezete, legfontosabb objektumai. A bolygók pályája, keringésük és forgásuk sajátosságai. A Naprendszer keletkezése. A Föld kora. A Hold jellemző adatai (távolság, keringési idő, forgási periódus, hőmérséklet), a légkör hiánya. A Hold fázisai, a fázisok magyarázata. A Hold kora. Az űrkutatás irányzatai, eredményeinek hasznosítása, társadalmi szerepe. Kulcsfogalmak/ fo- Pálya, keringés, forgás, bolygó, hold, üstökös, meteor, meteorit. Űrkutatás. galmak Tematikai egység

A Naprendszer fizikai viszonyai

Tematikai egység

Csillagok, galaxisok

Órakeret E: 8 óra

A Nap sugárzása, energiatermelése. A fény terjedése. A felépítés és a működés kapcsolatának értelmezése a csillagokban mint természeti rendszeA tematikai egység fej- rekben. Elsajátítandó ismeretek: az Univerzum (általunk ismert része) anyagi egysége. A világmindenség mint fizikai rendszer fejlődése, a fejlődés keretei, következményei, időbeli lelesztési céljai futása megértése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalFejlesztési követelmények/módszertani ajánlások mazások) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A csillagok méretviszonyainak áttekintése (nagyságrendekA Nap várható jövője. nek). A csillagtevékenység formái, ezek észlelése. A csillagok energiatermelésének megértése. A fizikai-matematikai világleírások hatása az európai Önálló projektmunkák: képek gyűjtése, egyszerű megfigyelékultúrára. sek végzése (például: a Tejút megfigyelése). Az Univerzum tágulására utaló tapasztalatok, a Érvelés és vita az Univerzumról kialakított képzetekkel kapgalaxishalmazok távolodása. csolatban. Ismeretek: A csillag definíciója, jellemzői, gyakorisága, mérete, szerepe az elemek kialakulásában. A galaxisok és alakjuk, szerkezetük. Galaxisunk: a Tejút. Az Univerzum fejlődése, az ősrobbanás-elmélet. Az Univerzum kora, létrejöttének, jövőjének néhány Előzetes tudás

140

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja modellje. Kulcsfogalmak/ fo- Csillag, galaxis, Tejút. Ősrobbanás, téridő. galmak A tanuló legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, s az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Legyen tisztában azzal, hogy a fizika átfogó törvényeket ismer fel, melyek alkalmazhatók jelenségek értelmezésére, egyes események minőségi és mennyiségi előrejelzésére. Legyen képes egyszerű fizikai rendszerek esetén a lényeges elemeket a lényegtelenektől elválasztani, tudjon egyszerűbb számításokat végezni és helyes logikai következtetéseket levonni. Tudja helyesen használni a tanult mechanikai és elektromosságtani alapfogalmakat (tehetetlenség, sebesség, gyorsulás, tömeg, erő, erőtörvények, lendület, munka, energia, teljesítmény, hatásfok, áramerősség, feszültség, ellenállás). Tudjon a tanult jelenségekre, a legfontosabb törvényszerűségek érvényesülésére példákat mondani a természetből. Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is használni. Legyen képes a számítógépes világhálón a témához kapcsolódó érdekes és hasznos adatokat, információkat gyűjteni. Ismerje a tanulmányok során előforduló fontosabb hétköznapi eszközök működési elveit, biztonságos használatát. Legyen tisztában az emberi szervezet működésének fizikai aspektusaival, valamint a mozgás, a tájékozódás, a közlekedés, a háztartás energiiellátásának (világítás, fűtés, elektromos A fejlesztés várt rendszer, hőháztartás) legalapvetőbb fizikai vonatkozásaival, ezek gyakorlati alkalmazásaival. eredményei a két évIsmerje az ember és környezete kölcsönhatásából fakadó előnyöket és problémákat, valamint folyamos ciklus véaz emberiség felelősségét a környezet megóvásában. gén A tanuló ismerje az infokommunikációs technológia legfontosabb eszközeit, alkalmazásukat, működésük fizikai hátterét. Ismerje saját érzékszervei működésének fizikai vonatkozásait, törekedjen ezek állapotának tudatos védelmére. Ismerje a látható fény különböző hullámtulajdonságait. Ismerjen a tanuló olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra következtethetünk, hogy az anyag atomos szerkezetű. Ismerje fel, hogy a fizika modelleken keresztül ragadja meg a valóságot, eljárásai, módszerei kijelölik a tudomány határait. Ismerje a magátalakulások főbb típusait (hasadás, fúzió). Legyen tisztában ezek felhasználási lehetőségeivel. Tudja összehasonlítani az atomenergia és a többi energiatermelési mód előnyeit és hátrányait, különös tekintettel a környezeti hatásokra. Legyen képes Univerzumunkat és az embert kölcsönhatásukban szemlélni, az emberiség létrejöttét, sorsát, jövőjét és az Univerzum történetét összekapcsolni. Legyenek ismeretei a csillagászat alapvető eredményeiről. Ismerje az Univerzum és a Naprendszer kialakulásának történetét. Ismerje az űrhajózás elméleti és gyakorlati jelentőségét.

3.3.5. Kémia A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely – tartalmain és tevékenységein keresztül – az alapismeretek elsajátításán illetve az alapvető logikai összefüggések felismerésén túl arra motiválja a tanulókat, at a napi életüket érintő kémiai problémákat kritikusan gondolják végig. Cél, hogy a tanulókban kialakuljon az igény kémiatudásukataz iskolai tanulmányok befejeztével is gyarapítsák. A kémiai alapműveltség birtokában a tanuló érzékennyé válik az anyagokkal kapcsolatos természettudományos problémákra, és képes kémiai ismeretekkel kapcsolatos információk értelmezésére, érti a kémiai gondolkodásmód és a tudományos kutatások alapvető szemléletmódját. A kémiatanulássegít, hogy a tanuló felnőttként életvezetésével, otthona és környezete állapotával kapcsolatban megalapozott döntéseket hozzon, tudatos fogyasztóvá, felelős és kritikus állampolgárrá váljon, aki tudása révén védett az áltudományos, gyakran manipulatív információkkal illetve a téves vagy hiányos tájékoztatással szemben. A kémiai alapműveltség révén érthető és értékelhető, hogy a kémiával kapcsolatos területek (a kémiai alapkutatások, a vegyipar, a gyógyszer-, élelmiszer- és kozmetikai ipar, stb.) milyen perspektívát jelent globális és nemzeti szinten, az egyéni életminőség változása illetve a személyes karrier szempontjából. Célunk és feladatunk, hogy a program végére a tanuló tudja, mivel foglalkozik a kémia tudománya, milyen kérdésekre, milyen módszerekkel keres válaszokat. Tanulmányai révén fogékonnyá válik arra, hogy bizonyos problémák kémiai vetületeivel foglalkozzon, kritikus szemlélettel közelít az ezekkel kapcsolatos információkhoz. Pozitív környezeti attitűdje révén aktívan gyakorolja közösségi szerepét illetve állampolgári jogait abban, hogy kémiatudását alkalmazva felelős döntéseket hozzon. Képes rendszerszemlélettel gondol-

141

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja kodni kémiai problémákról, igénye van az oksági kapcsolatok feltárására, megértésére. Saját élményei vannak az anyagok megismeréséről, alkalmazza az alapvető biztonsági előírásokat és szabályokat, képes szabatosan kifejezni tapasztalatait. Ezért ez a kerettanterv a tanulók számára releváns problémák, jelenségek, folyamatok megfigyeltetésén, feltárásán alapul, és csak az alapvető anyagismeret, fogalmak és jártasságok elsajátítása után kerül sor a tudományos rendszerezés megismerésére – ily módon alakítva ki a kémiával kapcsolatos természettudományos műveltséget. A tanterv tartalmi elemei gyakran összetettek, integrált szemléletűek, számos tantárgyközi kapcsolatot tárnak fel. A mennyiségi szemlélet kialakítása és fejlesztése a kémiai alapműveltség fontos része. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a kémiával elmélyültebben foglalkozó tanulók biztos alapokkal kezdjék a komolyabb számítások megoldását. Noha ebben az alapozó szakaszban összetett számítási feladatok gyakoroltatása nem célunk, hangsúlyozzuk a differenciálás szerepét a különböző mélységű (mennyiségi jellegű) problémák megoldásában. Ezzel elkerülhetjük, hogy az általános képzésben részt vevő tanulók felesleges és elkedvetlenítő kudarcélményeket szerezzenek, ugyanakkor az érdeklődő és tehetséges növendékek elé is megfelelő kihívásokat támasztunk. A kémiaoktatás a fenntarthatóságra is nevel. Általában és konkrét anyagok példáján keresztül is szembesít a természeti erőforrások véges voltával, ismereteket ad a felelős, takarékos, balesetmentes anyaghasználat és hulladékkezelés fontosságáról. A tudománytörténeti példák arra világítanak rá, hogy egy-egy felfedezés hosszú, kitartó, következetes munka eredménye és hogy egy-egy tudományos felismerés vagy technikai újítás az élet számos területén gyökeres változásokat, alkalmazásuk pedig közös felelősséget jelent. Javasoljuk, hogy a kémiatanárok minél változatosabb tevékenységeket válasszanak a feldolgozandó témákhoz. Elengedhetetlen a diagnosztikus értékelés, amelyetsokféleképpen lehet kivitelezni. A fejlesztő értékelés során a tanulói csoportok egymást is megítélik (a pedagógus segítségével) illetve a tanulók önértékelésére is sor kerülhet. A folyamatorientált megközelítés különösen a vizsgálatok, csoportos tevékenységek értékelésekor lényeges. A pedagógiai értékelés nemcsak érdemjegyekkel, hanem rövid írásbeli formában, verbálisan vagy csoporton belüli egyezményes jelekkel (akár játékosan) is történhet. A kerettanterv a kémia tanulását egyetlen ívként jeleníti meg, mégsem teljesen lineáris szerkezetű. Ennek oka, hogy az érés-fejlődés révén a tanulók egyre inkább képesek absztrakcióra és egyre összetettebb modellekben gondolkodnak: ezért néhány alapvető jelenséget célszerű ismételten feldolgozni, finomítva és mélyítve az addig megszerzett tudást. A kerettanterv épít arra, hogy a tanulók egyetlen intézményben végzik kémiai tanulmányaikat, így a részleges lezárás kényszere nélkül, szabadabban építkezhetjük fel a folyamatot. 9. évfolyam Órakeret E: 18 óra Hidrogénkötés, „hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv, sav-bázis reakciók, erős és gyenge savak, hidrolízis, redoxireakciók. A szerves vegyületek csoportosítása, a szénhidrogének elElőzetes tudás nevezése, homológ sor, funkciós csoport, izoméria, szubsztitúció, addíció, polimerizáció. Az oxigéntartalmú szerves vegyületek szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggések ismeretében azok alkalmazása. Előfordulásuk, felhasználásuk, biológiai jelentőségük és élettani hatásuk kémiai szerkezettel való kapcsolatának felismerése. Oxigéntartalmú vegyületekkel A tematikai egység fejkapcsolatos környezeti és egészségügyi problémák jelentőségének megértése, megoldások lesztési céljai keresése. Következtetés a háztartásban előforduló anyagok összetételével kapcsolatos információkból azok egészségügyi és környezeti hatásaira, egészséges táplálkozási és életviteli szokások kialakítása. A cellulóz mint szálalapanyag gyakorlati jelentőségének megismerése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalFejlesztési követelmények/módszertani ajánlások mazások) Alkoholos italok összetételére, véralkoholszintre, Az alkoholok Az alkoholok csoportosítása, elnevezése. A metanol, az metanolmérgezésre vonatkozó számolások, egészségtudatos etanol, és a glicerin szerkezete és tulajdonságai, élettani magatartás. hatása. Égésük, részleges oxidációjuk, semleges kémha- M: Metanol vagy etanol égetése, oxidációja réz(II)-oxiddal, tásuk, észterképződés. Alkoholok, alkoholtartalmú italok alkoholok oldhatósága vízben, oldat kémhatása, etanol mint előállítása. Denaturált szesz. oldószer. A bioetanol, a glicerin biológiai és kozmetikai jelentősége, mérgezések és borhamisítás. Tematikai egység

Az oxigéntartalmú szerves vegyületek

142

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Az éterek elnevezése, szerkezete. A dietil-éter tulajdonságai, élettani hatása, felhasználása régen és most. Az aldehidek és a ketonok elnevezése, szerkezete, tulajdonságai, oxidálhatósága. A formaldehid felhasználása (formalin), mérgező hatása. Aceton, mint oldószer. A karbonsavak csoportosítása értékűség és a szénváz alapján, elnevezésük. Szerkezetük, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A karbonsavak előfordulása, felhasználása, jelentősége. Az észterek Észterképződés alkoholokból és karbonsavakból, kondenzáció és hidrolízis. A gyümölcsészterek mint természetes és mesterséges íz- és illatanyagok. Viaszok és biológiai funkcióik. A zsírok és olajok szerkezete. A szervetlen savak észterei. A felületaktív anyagok, tisztítószerek A felületaktív anyagok szerkezete, típusai. Micella, habképzés, tisztító hatás, a vizes oldat pH-ja. Szappanfőzés. Felületaktív anyagok a kozmetikumokban, az élelmiszeriparban és a sejtekben. Tisztítószerek adalékanyagai.

Munkabiztonsági szabályok ismerete és betartása. A formilcsoport és a ketocsoport reakciókészségbeli különbségének megértése. Ezüsttükör-próba és Fehling-reakció formalinnal és acetonnal. Oldékonysági próbák acetonnal. Karbonsavak közömbösítése, reakciójuk karbonátokkal, pezsgőtabletta porkeverékének készítése, karbonsavsók kémhatása.

Az egészséges táplálkozási szokások alapjainak megértése. A gyümölcsészterek szagának bemutatása. Állati zsiradékok, olajok, margarinok vizsgálata.

A felületaktív anyagok használatával kapcsolatos helyes szokások alapjainak megértése. A felületi hártya keletkezésének bemutatása, szilárd és folyékony szappanok kémhatásának vizsgálata, a pH és a víz keménységének hatása a szappanok habzására. Szilárd és folyékony tisztítószerekkel kapcsolatos környezetvédelmi problémák. Felismerés: a kémiai szempontból hasonló összetételű anyaA szénhidrátok A szénhidrátok előfordulása, összegképlete, csoportosí- goknak is lehetnek nagyon különböző tulajdonságaik és fortása: mono-, di- és poliszacharidok. A szerkezet, az íz és dítva. az oldhatóság kapcsolata. A monoszacharidok Oldási próbák glükózzal. A szőlőcukor oxidációja A monoszacharidok funkciós csoportjai, szerkezetük, tu- (ezüsttükör-próba és Fehling-reakció, kísérlettervezés lajdonságaik. A szőlőcukor és a gyümölcscukor nyílt glükóztartalmú és édesítőszerrel készített üdítőital megkülönláncú és gyűrűs konstitúciója, előfordulása. böztetésére, „kék lombik” kísérlet). Információk Emil Fischerről. A poliszacharidok A keményítő tartalék-tápanyag és a cellulóz növényi vázanyag A keményítő és a cellulóz szerkezete, tulajdonságai, elő- funkciója szerkezeti okának megértése. fordulásuk a természetben, felhasználásuk a háztartás- A papírgyártás környezetvédelmi problémái. ban, az élelmiszeriparban, a papírgyártásban. Hidroxil-, oxo-, karboxil- és észtercsoport, alkohol, fenol, aldehid, keton, karbonsav, észter, zsír Kulcsfogalmak/ foés olaj, felületaktív anyag, hidrolízis, kondenzáció, észterképződés, poliészter, mono-, di- és galmak poliszacharid. Órakeret E: 18 óra Az ammónia fizikai és kémiai tulajdonságai, sav-bázis reakciók, szubsztitúció, aromás veElőzetes tudás gyületek. A fontosabb nitrogéntartalmú szerves vegyületek szerkezete, tulajdonságai, előfordulása, A tematikai egység fej- felhasználása, biológiai jelentősége közötti kapcsolatok megértése. Egészségtudatos, a drogokkal szembeni elutasító magatartás kialakítása. A ruházat nitrogéntartalmú kémiai anyalesztési céljai gainak megismerése, a szerkezetük és tulajdonságaik közötti összefüggések megértése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalFejlesztési követelmények/módszertani ajánlások mazások) Az aminok Az aminocsoport és bázisos jellegének felismerése élettani Funkciós csoport, a telített, nyílt láncú aminok és az ani- szempontból fontos vegyületekben. lin elnevezése. Szerkezet és sav-bázis tulajdonságok. Előfordulás és felhasználás. Az amidok Az amidkötés különleges stabilitása szerkezeti okának és jeFunkciós csoport, elnevezés. Sav-bázis tulajdonságok, lentőségének megértése. hidrolízis. M: Információk amidcsoportot tartalmazó gyógyszerekről, A karbamid tulajdonságai, előfordulása, felhasználása. műanyagokról és a karbamid vizeletben való előfordulásáról, A poliamidok szerkezete, előállítása, tulajdonságai. felhasználásáról (műtrágya, jégmentesítés, műanyaggyártás). Tematikai egység

A nitrogéntartalmú szerves vegyületek

143

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A piridin, a pirimidin, és a purin szerkezete, hidrogénkö- A nitrogéntartalmú heterociklikus vegyületek vázának felistések kialakulásának lehetősége. Előfordulásuk a bioló- merése biológiai szempontból fontos vegyületekben. giai szempontból fontos vegyületekben. Az aminosavak Felismerés: az aminosavak két funkciós csoportja alkalmassá Az aminosavak funkciós csoportjai, az ikerionos szerke- teszi ezeket stabil láncok kialakítására, míg az oldalláncaik zet és annak következményei. Előfordulásuk és funkció- okozzák a változatosságot. ik. A fehérjealkotó α-aminosavak. Peptidek, fehérjék Felismerés: a fehérjéket egyedi (általában sokféle kötéssel A peptidcsoport kialakulása és a peptidek szerkezete rögzített) szerkezetük teszi képessé sajátos funkcióik ellátásá(Emil Fischer). A fehérjék szerkezeti szintjei (Sanger, ra. Pauling) és a szerkezetet stabilizáló kötések. Peptideket és fehérjéket bemutató ábrák, modellek, képek, A peptidek és fehérjék előfordulása, biológiai jelentősé- animációk értelmezése, elemzése, és/vagy készítége. A fehérjék által alkotott makromolekulás kolloidok se.Tojásfehérje kicsapási reakciói és ezek összefüggése a mérjelentősége a biológiában és a háztartásban. gezésekkel, illetve táplálkozással. A nukleotidok és a nukleinsavak Felismerés: a genetikai információ megőrzését a maximális A „nukleinsav” név eredete, a mononukleotidok építő- számú hidrogénkötés kialakulására való törekvés biztosítja. egységei. Az RNS és a DNS sematikus konstitúciója, térszerkezete, a bázispárok között kialakuló hidrogénkötések, a Watson–Crick-modell. Kulcsfogalmak/ fo- Amin és amid, pirimidin- és purin-váz, poliamid, aminosav, α-aminosav, peptidcsoport, polipeptid, fehérje, nukleotid, nukleinsav, DNS, RNS, Watson–Crick-modell. galmak

10. évfolyam A 9–10. évfolyam kémia tananyagának anyagszerkezeti része a periódusos rendszer felépítésének magyarázatához csak a Bohr-féle atommodellt használja, így az alhéjak és a periódusos rendszer mezőinek kapcsolatát nem vizsgálja. A kvantummechanikai atommodell és az elektron hullámtermészetének következményei csak választható tananyag. Erre részben a kémiatanítás időkeretei, részben pedig az elvont fogalmak számának csökkentése érdekében van szükség. A jelen kerettanterv a nemesgáz-elektronszerkezet már korábbról ismert stabilitásából és az elektronegativitás fogalmából vezeti le az egyes atomok számára kémiai kötések és másodlagos kölcsönhatások kialakulása révén adódó lehetőségeket az alacsonyabb energiaállapot elérésére. Mindezek logikus következményeként írja le az így kialakuló halmazok tulajdonságait, majd pedig a kémiailag tiszta anyagokból létrejövő keverékeket és összetételük megadásának módjait. A kémiai reakciók feltételeinek, a reakciókat kísérő energiaváltozásoknak, azok időbeliségének és a kémiai egyensúlyoknak a vizsgálatát követi a reakciók több szempont alapján való csoportosítása. A savbázis reakciók értelmezése protonátmenet alapján (Brønsted szerint) történik, és szerepel a gyenge savak, illetve bázisok és sóik oldataiban kialakuló egyensúlyok vizsgálata is. A redoxireakciók elektronátmenet alapján történő tárgyalása lehetővé teszi az oxidációs számok változásából kiinduló egyenletrendezést. Az elektrokémiai ismeretek részben építenek a redoxireakciókról tanultakra, másrészt hasznosak egyes szervetlen elemek és vegyületek előállításának és felhasználásának tanulásakor. A szervetlen és a szerves anyagok tárgyalása gyakorlatcentrikus:azok előfordulását és felhasználását a szerkezetükből levezetett tulajdonságaikkal magyarázza. A szervetlen kémiai anyagok megismerésének sorrendjét a periódusos rendszer csoportjai, a szervesekét pedig az egyes vegyületekre jellemző funkciós csoportok szabják meg. Ez azért logikus felosztás, mert az egyes elemek éppen a hasonló kémiai tulajdonságaik alapján kerültek a periódusos rendszer azonos csoportjaiba, míg a szerves vegyületek kémiai tulajdonságait elsősorban a bennük lévő funkciós csoportok szabják meg. A szerves kémiát azért érdemes a kémia tananyag végén tárgyalni, hogy a természetes szénvegyületekről szerzett ismeretek alapokat szolgáltassanak a biológia tantárgy biokémia fejezetének megértéséhez. A természetes és a mesterséges szénvegyületek nem különülnek el élesen, hanem mindig ott kerülnek szóba, ahová szerkezetük alapján tartoznak. Ez segíti az anyagi világ egységét tényként kezelő szemléletmód kialakulását. Tematikai egység Előzetes tudás

Órakeret E: 8 óra Bohr-modell, proton, elektron, vegyjel, periódusos rendszer, rendszám, vegyértékelektron, A kémia és az atomok világa

144

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja nemesgáz-elektronszerkezet, anyagmennyiség, moláris tömeg. A kémia eredményei, céljai és módszerei, a kémia tanulásának értelme. Az atomok belső struktúráját leíró modellek alkalmazása a jelenségek/folyamatok leírásában. Neutron, tömegA tematikai egység fej- szám, az izotópok és felhasználási területeik megismerése. A relatív atomtömeg és a moláris tömeg fogalmának használata. Értelmezés: a kémiai elemek fizikai és kémiai tulajdonságailesztési céljai nak periodikus váltakozása, az elektronszerkezettel való összefüggések alkalmazása az elemek tulajdonságainak magyarázatakor. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalFejlesztési követelmények/ módszertani ajánlások mazások) Az atomok és belső szerkezetük. A részecskeszemlélet megerősítése. Az anyag szerkezetéről alkotott elképzelések változása: Térfogatcsökkenés alkohol és víz elegyítésekor és ennek moatom (Dalton), elektron (J. J. Thomson), atommag (Rut- dellezése. Dalton gondolatmenetének bemutatása egy konkrét herford), elektronhéjak (Bohr). A proton, a neutron és az példán keresztül. Számítógépes animáció a Rutherford-féle elektron relatív tömege, töltése. Rendszám, tömegszám, szórási kísérletről. Műszerekkel készült felvételek vizsgálata izotópok. Radioaktivitás (Becquerel, Curie házaspár) és az atomokról. Lehetőségek az elektronszerkezet részletesebb alkalmazási területei (Hevesy György, Szilárd Leó, Tel- megjelenítésére. Lángfestés. Információk a tűzijátékokról, a ler Ede). Elektrosztatikus vonzás és taszítás az atomban. gyökökről, az „antioxidánsokról”, az elektron hullámterméAlapállapot és gerjesztett állapot. Párosított és párosítat- szetéről (Heisenberg és Schrödinger). lan elektronok, jelölésük. A periódusos rendszer és az anyagmennyiség. A relatív és moláris atomtömeg, rendszám, elektronszerkezet Az elemek periodikusan változó tulajdonságainak elektronés reakciókészség közötti összefüggések megértése és alkalszerkezeti okai, a periódusos rendszer (Mengyelejev): relatív mazása. és moláris atomtömeg, rendszám = protonok száma illetve Az azonos csoportban lévő elemek tulajdonságainak összehaelektronok száma; csoport = vegyértékelektronok száma; peri- sonlítása és az EN csoportokon és periódusokon belüli változásának szemléltetése kísérletekkel (pl. a Na, K, Mg és Ca ódus = elektronhéjak száma. Nemesgáz-elektronszerkezet, elektronegativitás (EN). vízzel való reakciója). Természettudományos vizsgálati módszerek, áltudomány, proton, neutron, elektron, atommag, Kulcsfogalmak/ fotömegszám, izotóp, radioaktivitás, relatív és moláris atomtömeg, elektronhéj, gerjesztés, vegyérgalmak tékelektron, csoport, periódus, nemesgáz-elektronszerkezet, elektronegativitás. Órakeret E: 8 óra Ion, ionos és kovalens kötés, molekula, elem, vegyület, képlet, moláris tömeg, fémek és nemfémek, olvadáspont, forráspont, oldat, „hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv, összetett Előzetes tudás ionok által képzett vegyületek képletei. Az atomok közötti kötések típusai és a kémiai képlet értelmezése. A molekulák térszerkezetét alakító tényezők megértése. A molekulák polaritását meghatározó A tematikai egység fejtényezők, valamint a molekulapolaritás és a másodlagos kötések erőssége közötti kapcsolatok lesztési céljai megértése. Ismert szilárd anyagok csoportosítása kristályrács-típusuk szerint. Az anyagok szerkezete, tulajdonságaik és felhasználáuk közötti összefüggések. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalFejlesztési követelmények/módszertani ajánlások mazások) Halmazok A szerkezet, a tulajdonságok és a felhasználás közötti összeA kémiai kötések kialakulása, törekvés a nemesgázfüggések alkalmazása. elektronszerkezet elérésére. Az EN döntő szerepe az el- Kísérletek az atomos és a molekuláris oxigén reakciókészsésődleges kémiai kötések és másodlagos kölcsönhatások gének összehasonlítására. kialakulásában. Ionos kötés és ionrács Az ionvegyületek képletének szerkesztése. Egyszerű ionok kialakulása nagy EN-különbség esetén. Kísérletek ionos vegyületek képződésére. Az ionos kötés, mint erős elektrosztatikus kölcsönhatás, és ennek következményei. Fémes kötés és fémrács A fémek közös tulajdonságainak értelmezése a fémrács jelFémes kötés kialakulása kis EN-ú atomok között. Delo- lemzői alapján. kalizált elektronok, elektromos és hővezetés, olvadásAnimációk és kísérletek a fémek elektromos vezetéséről. pont és mechanikai tulajdonságok. Kovalens kötés és atomrács A kötéspolaritás megállapítása az EN-különbség alapján. Kovalens kötés kialakulása, kötéspolaritás. Kötési ener- Animációk a kovalens kötés kialakulásáról. Információk az gia, kötéshossz. Atomrácsos anyagok makroszkopikus atomrácsos anyagok felhasználásáról. tulajdonságai és felhasználása. Molekulák képződése, kötő és nemkötő elektronpárok. Molekulák alakjának és polaritásának megállapítása. Tematikai egység

Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban

145

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Összegképlet és szerkezeti képlet. A molekulák alakja. A molekulapolaritás. Másodrendű kötések és a molekularács Másodrendű kölcsönhatások tiszta halmazokban. A hidrogénkötés szerepe az élő szervezetben. A „hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv és a molekularácsos anyagok fizikai tulajdonságainak anyagszerkezeti magyarázata. A molekulatömeg és a részecskék közötti kölcsönhatások kapcsolata a fizikai tulajdonságokkal, illetve a felhasználhatósággal. Összetett ionok Összetett ionok képződése, töltése és térszerkezete. A mindennapi élet fontos összetett ionjai.

Tendenciák felismerése a másodrendű kölcsönhatásokkal jellemezhető molekularácsos anyagok fizikai tulajdonságai között. Kísérletek a másodrendű kötések fizikai tulajdonságokat befolyásoló hatásának szemléltetésére (pl. különböző folyadékcsíkok párolgási sebességének összehasonlítása). A „zsíroldékony”, „vízoldékony” és „kettős oldékonyságú” anyagok molekulapolaritásának megállapítása. Összetett ionokat tartalmazó vegyületek képletének szerkesztése. Összetett ionokat tartalmazó vegyületek előfordulása a természetben és felhasználása a háztartásban: ismeretek felidézése és rendszerezése. Halmaz, ionos kötés, ionrács, fémes kötés, delokalizált elektron, fémrács, kovalens kötés, Kulcsfogalmak/ fokötéspolaritás, kötési energia, atomrács, molekula, molekulaalak, molekulapolaritás, másodlagos galmak kölcsönhatás, molekularács, összetett ion.

Órakeret E: 6 óra Keverék, halmazállapot, gáz, folyadék, szilárd, halmazállapot-változás, keverékek szétválasztása, hőleadással és hőfelvétellel járó folyamatok, hőmérséklet, nyomás, térfogat, anyagElőzetes tudás mennyiség, sűrűség, oldatok töménységének megadása tömegszázalékban és térfogatszázalékban, kristályosodás, szmog, adszorpció. A tanult anyagi rendszerek felosztása homogén, heterogén, illetve kolloid rendszerekre. Kolloidok és tulajdonságaik, szerepük felismerése az élő szervezetben, a háztartásban és a környezetben. A diffúzió és az ozmózis értelmezése. Az oldódás energiaviszonyainak megállaA tematikai egység fejpítása. Az oldhatóság, az oldatok töménységének jellemzése anyagmennyiséglesztési céljai koncentrációval, ezzel kapcsolatos számolási feladatok megoldása. Telített oldat, az oldódás és a kristályosodás, illetve a halmazállapot-változások értelmezése megfordítható, egyensúlyra vezető folyamatokként. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalFejlesztési követelmények/módszertani ajánlások mazások) Az anyagi rendszerek és csoportosításuk Ismert anyagi rendszerek és változások besorolása a megisA rendszer és környezte, nyílt és zárt rendszer. A kémia- mert típusokba. ilag tiszta anyagok, mint egykomponensű, a keverékek, Gyakorlati életből vett példák keresése különböző számú mint többkomponensű homogén, illetve heterogén rend- komponenst és fázist tartalmazó rendszerekre. szerek. Halmazállapotok és halmazállapot-változások A valószínűsíthető halmazállapot megadása az anyagot alkotó Az anyagok tulajdonságainak és halmazállapotrészecskék és kölcsönhatásaik alapján. változásainak anyagszerkezeti értelmezése. Exoterm és endoterm változások. Számítógépes animációk a halmazállapot-változások modellezésére. Gyakorlati példák. Gázok és gázelegyek A gázok moláris térfogatával és relatív sűrűségével, a gázelegyek A tökéletes (ideális) gáz, Avogadro törvénye, moláris összetételével kapcsolatos számolások. térfogat. A gázok állapotjelzői közötti összefüggések szemléltetése Gázok diffúziója. Gázelegyek összetételének megadása. (pl. fecskendőben). A gázok diffúziójával kapcsolatos kísérletek (pl. az ammónia- és a hidrogén-klorid-gáz). Tematikai egység

Anyagi rendszerek

Folyadékok, oldatok A molekulatömeg, a polaritás és a másodrendű kötések erősségének kapcsolata a forrásponttal; a forráspont nyomásfüggése. Oldódás, oldódási sebesség, oldhatóság. Az oldódás és a kristályképződés; telített és telítetlen oldatok. Az oldáshő. Az oldatok összetételének megadása (tömeg- és térfogatszázalék, anyagmennyiségkoncentráció). Adott töménységű oldat készítése, hígí-

Oldhatósági görbék elemzése. Egyszerű számolási feladatok megoldása az oldatokra vonatkozó összefüggések alkalmazásával. Kísérletek és gyakorlati példák gyűjtése az ozmózis jelenségére (gyümölcsök megrepedése esőben, tartósítás sózással, kandírozással, hajótöröttek szomjhalála).

146

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja tás. Ozmózis. Kolloid rendszerek A kolloidokról szerzett ismeretek alkalmazása a gyakorlatban. A kolloidok különleges tulajdonságai, fajtái és gyakorla- Különféle kolloid rendszerek létrehozása és vizsgálata. Adti jelentősége. Kolloidok stabilizálása és megszüntetése, szorpciós kísérletek és kromatográfia. Információk a szmogháztartási és környezeti vonatkozások. Az adszorpció je- ról, a ködgépekről, a szagtalanításról, a széntablettáról, a gázlensége és jelentősége. Kolloid rendszerek az élő szer- álarcokról, a nanotechnológiáról. vezetben és a nanotechnológiában. Anyagi rendszer, komponens, fázis, homogén, heterogén, kolloid, exoterm, endoterm, ideális Kulcsfogalmak/ fogáz, moláris térfogat, relatív sűrűség, diffúzió, oldat, oldhatóság, oldáshő, anyagmennyiséggalmak koncentráció, ozmózis Órakeret E: 8 óra Fizikai és kémiai változás, reakcióegyenlet, a tömegmegmaradás törvénye, hőleadással és hőfelvétellel járó reakciók, sav-bázis reakció, közömbösítés, só, kémhatás, pH-skála, égés, Előzetes tudás oxidáció, redukció, vasgyártás, oxidálószer, redukálószer. A kémiai reakciók reakcióegyenletekkel való leírásának, illetve az egyenlet és a reakciókban részt vevő részecskék száma közötti összefüggés alkalmazásának gyakorlása. Az aktiválási energia és a reakcióhő értelmezése. Az energiafajták átalakítását kísérő hőveszteség értelmezése. A kémiai folyamatok sebességének és a reakciósebességet befolyásoló tényezők hatásának vizsgálata. A Le Châtelier–Braun-elv alkalmazása. A savak és bázisok tulajdonságainak, A tematikai egység fejvalamint a sav-bázis reakciók létrejöttének magyarázata a protonátadás elmélete alapján. A lesztési céljai savak és bázisok erősségének magyarázata elektrolitikus disszociációjukkal. A pH-skála értelmezése. Az égésről, illetve az oxidációról szóló magyarázatok történeti változásának megértése. Az oxidációs szám fogalma, kiszámításának módja és használata redoxireakciók egyenleteinek rendezésekor. Az oxidálószer és a redukálószer fogalma és alkalmazása gyakorlati példákon keresztül. A redoxireakciók és gyakorlati jelentőségük vizsgálata. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalFejlesztési követelmények/módszertani ajánlások mazások) A kémiai reakciók feltételei és a kémiai egyenlet Kémiai egyenletek rendezése készségszinten. Egyszerű A kémiai reakciók és lejátszódásuk feltételei, aktiválási sztöchiometriai számítások. energia, aktivált komplex. A kémiai egyenlet felírásának szabályai, a megmaradási törvények, sztöchiometria. Az energiamegmaradás törvényének alkalmazása a kémiai reA kémiai reakciók energiaviszonyai Képződéshő, reakcióhő, a termokémiai egyenlet. Hess akciókra. tétele. A kémiai reakciók hajtóereje az energiacsökkenés Egyes tüzelőanyagok fűtőértékének összehasonlítása, a gázés a rendezettségcsökkenés. Hőtermelés kémiai reakci- számlán található mennyiségi adatok értelmezése. ókkal az iparban és a háztartásokban. Az energiafajták átalakítását kísérő hőveszteség értelmezése. A reakciósebesség A kémiai reakciók sebességének befolyásolása a gyakorlatban. A reakciósebesség fogalma és szabályozása a háztartásban és az iparban. A reakciósebesség függése a hőmér- Információk a gépkocsikban lévő katalizátorokról, az enzimek séklettől, illetve a koncentrációtól, katalizátorok. alkalmazásáról. Kémiai egyensúly A dinamikus kémiai egyensúlyban lévő rendszerre gyakorolt A dinamikus kémiai egyensúlyi állapot kialakulásának külső hatás következményeinek megállapítása konkrét példáfeltételei és jellemzői. A tömeghatás törvénye. A Le kon keresztül. Châtelier–Braun-elv és a kémiai egyensúlyok befolyásolásának lehetőségei, ezek gyakorlati jelentősége. Sav-bázis reakciók A sav-bázis párok felismerése és megnevezése. A savak és bázisok fogalma Brønsted szerint, sav-bázis párok, kölcsönösség és viszonylagosság. A savak és bá- Erős és gyenge savak és bázisok vizes oldatainak páronkénti zisok erőssége. Lúgok. Savmaradék ionok. A pH és az elegyítése, a reagáló anyagok szerepének megállapítása. Kíegyensúlyi oxóniumion, illetve a hidroxidionsérletek virág- és zöldségindikátorokkal. koncentráció összefüggése. A pH változása hígításkor és töményítéskor. A sav-bázis indikátorok működése. Közömbösítés és semlegesítés, sók. A sóoldatok pH-ja, hidrolízis. Teendők sav-, illetve lúgmarás esetén. Tematikai egység

Kémiai reakciók és reakciótípusok

147

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Oxidáció és redukció Az oxidáció és a redukció fogalma oxigénátmenet, illetve elektronátadás alapján. Az oxidációs szám és kiszámítása. Az elektronátmenetek és az oxidációs számok változásainak összefüggései redoxireakciókban.

Egyszerű redoxiegyenletek rendezése az elektronátmenetek alapján, egyszerű számítási feladatok megoldása. Az oxidálószer, illetve a redukálószer megnevezése redoxireakciókban. Redoxireakciókon alapuló kísérletek (pl. a magnézium égése, reakciója sósavval, illetve réz(II)-szulfát-oldattal). Oxidálószerek és redukálószerek hatását bemutató kísérletek.

Az oxidálószer és a redukálószer értelmezése az elektronfelvételre és -leadásra való hajlam alapján, kölcsönösség és viszonylagosság. Kémiai reakció, aktiválási energia, sztöchiometria, termokémiai egyenlet, tömegmegmaradás, töltésmegmaradás, energiamegmaradás, képződéshő, reakcióhő, Hess-tétel, rendezetlenség, reakcióKulcsfogalmak/ fosebesség, dinamikus kémiai egyensúly, tömeghatás törvénye, disszociáció, sav, bázis, sav-bázis galmak pár, pH, hidrolízis, oxidáció – elektronleadás, redukció – elektronfelvétel, oxidálószer, redukálószer, oxidációs szám.

Órakeret E: 6 óra Redoxireakciók, oxidációs szám, ionok, fontosabb fémek, oldatok, áramvezetés. Előzetes tudás A kémiai úton történő elektromos energiatermelés és a redoxireakciók közötti összefüggéA tematikai egység neve- sek megértése. A mindennapi egyenáramforrások működési elvének megismerése, helyes használatuk elsajátítása. Az elektrolízis és gyakorlati alkalmazásai jelentőségének felismerélési-fejlesztési céljai se. A galvánelemek és akkumulátorok veszélyes hulladékokként való gyűjtése. Ismeretek (tartalmak, jelenségek, problémák, alkalFejlesztési követelmények/módszertani ajánlások mazások) A redoxireakciók iránya A reakciók irányának meghatározása fémeket és fémionokat A redukálóképesség (oxidálódási hajlam). A tartalmazó oldatok között. redoxifolyamatok iránya. Fémes és elektrolitos vezetés. Na, Al, Zn, Fe, Cu, Ag tárolása, változása levegőn, reakciók egymás ionjaival, savakkal, vízzel. Galvánelem Különféle galvánelemek pólusainak megállapítása. A galvánelemek (Daniell-elem) felépítése és működése, anód- és katódfolyamatok. Daniell-elem készítése, a sóhíd, illetve a diafragma szerepe. A redukálóképesség és a standardpotenciál. Standard Két különböző fém és gyümölcsök felhasználásával készült hidrogénelektród. A galvánelemekkel kapcsolatos galvánelemek. környezeti problémák. A tüzelőanyag-cellák. Elektrolízis Akkumulátorok szabályos feltöltése. Az elektrolizálócella és a galvánelemek felépítésének és Elektrolízisek (pl. cink-jodid-oldat), a vízbontó-készülék működésének összehasonlítása. Ionvándorlás. Anód és működése. katód az elektrolízis esetén. Oldat és olvadék A Faraday-törvények használata számítási feladatokban, pl. elektrolízise. Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai. alumíniumgyártás esetén. Kulcsfogalmak/ fo- Galvánelem, standardpotenciál, elektrolízis, akkumulátor, szelektív hulladékgyűjtés, galvanizálás. galmak Tematikai egység

Elektrokémia

A tanuló ismerje az anyag tulajdonságainak anyagszerkezeti alapokon történő magyarázatához elengedhetetlenül fontos modelleket, fogalmakat, összefüggéseket és törvényszerűségeket, a legfontosabb szerves és szervetlen vegyületek szerkezetét, tulajdonságait, csoportosítását, előállítását, gyakorlati jelentőségét. Értse az alkalmazott modellek és a valóság kapcsolatát, a szerves vegyületek esetében a funkciós csoportok tulajdonságokat meghatározó szerepét, a tudományos és az áltudományos megközelítés közötti különbségeket. Ismerje és értse a fenntarthatóság fogalmát és jelentőségét. A fejlesztés várt eredTudja magyarázni az anyagi halmazok jellemzőit összetevőik szerkezete és kölcsönhatásaik ményei a 10. évfolyam alapján. végén Tudjon a tanuló egy kémiával kapcsolatos témáról sokféle információforrás kritikus felhasználásával önállóan vagy csoportmunkában szóbeli és írásbeli összefoglalót, prezentációt készíteni, és azt érthető formában közönség előtt is bemutatni. Cél, hogy a diák a tanév végére a megismert tényeket és törvényszerűségeket egyszerűbb problémák és számítási feladatok megoldása során, valamint a fenntarthatósághoz és az egészségmegőrzéshez kapcsolódó viták alkalmával alkalmazni tudja. Lásssa megaz ok-okozati összefüggéseket egyszerű kémiai jelenségekben, tudjon ezek hatását bemutató, vizsgáló egyszerű kísérletet tervezni, és ennek eredményei alapján tudja értékelni a

148

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja kísérlet alapjául szolgáló hipotéziseket. A tanuló legyen képes kémiai tárgyú ismeretterjesztő, vagy egyszerű tudományos, illetve áltudományos cikkekről koherens és kritikus érveléssel véleményt formálni, az abban szereplő állításokat a tanult ismereteivel összekapcsolni, mások érveivel ütköztetni. A tanuló legyen képes megszerzett tudásátarrra használni, hogy a saját sorsát, a családja életét és a társadalom fejlődési irányát befolyásoló kérdésekben felelős döntéseket hozzon.

3.3.6. Földrajz Az általános iskola 5–8. évfolyamának tantervi előzményeire építve a kerettanterv elősegíti, hogy a diákok megismerjék a földrajzi környezet főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, a természeti– társadalmi folyamatokat összefüggéseikben értelmezzék. A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ természeti és társadalmi folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat. A tantárgy tanításának további célja, hogy megértesse a diákokkal a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. A földrajzoktatás célja továbbá felkelteni a tanulók igényét közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában valóaktív részvételre. A gimnáziumi földrajztanítás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére is. Komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, felkészíti őket a szakirányú felsőfokú tanulmányokra is. 9. évfolyam Tematikai egység

Tematikai egység

Órakeret E: 2óra Írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérni a tárgyi tudást és az ok-okozati összefüggések feltárásának képességét. A tanulók teljesítményének mérése

Természetföldrajz

Órakeret E: 32 óra

Az általános iskolai földrajz tantárgy ismeretanyaga. Tájékozódás a Naprendszert ábrázoló térképeken, a csillagtérképeken és az égbolton. A természetföldrajzi tényeket bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok öszA tantárgyhoz (műveltség- szehasonlító, logikai elemzése. A különböző mozgásfolyamatokat bemutató modellek területhez) kapcsolható fej- alkalmazása a tanítás során. Ásvány- és kőzetvizsgálati gyakorlatok. A földtörténet fő eseményeinek időbeli ábrázolása. A hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolása. Éghajlati lesztési feladatok diagramok elemzése. A légköri jelenségek felismerése, időjárási térképek elemzése. A vízállásjelentések értelmezése. Tanulói kiselőadás a természeti jelenségekről. Ismeretek/fejlesztési követelmények − A Naprendszer: a Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben; a Föld mint égitest, mozgásai és azok következményei; tájékozódás a földrajzi térben és időben; Űrkutatás a Föld szolgálatában; − A kőzetburok: a Föld és a földi szférák kialakulása, fejlődése; Földünk gömbhéjas szerkezete; a kőzetburok felépítése; a lemeztektonika alapjai; a kőzetburokban lejátszódó folyamatok: vulkánosság, földrengés; ásványok és kőzetek keletkezése, tulajdonságaik; − A légkör: anyagi összetétele, szerkezete; az időjárási-éghajlati elemek és változásaik; a légkör alapfolyamatai (felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások); ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok; általános légkörzés; − A vízburok: a vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai; az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői; a tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai; a tengervíz mozgásai; a szárazföld vizei; a szárazföldi jég; a vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem; − Felszínalaktan: a belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében; a földfelszín változása: a hőingadozás, a jég, a víz és a szél felszínformáló munkája; folyóvizek, állóvizek; domborzati elemek és formák; a hegységek és a síkságok kialakulása; a talaj keletkezése, jellemzői és védelme, jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, átalakulásuk; − Éghajlati övezetesség: a szoláris és a valódi éghajlati övezetek és övek kialakulása, jellemzőik; a forró, a mérsékelt, a hideg övezetek és tagolódásuk; az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége; a hegyvidékek függőleges övezetessége; a talaj kialakulása, talajfajták és hasznosítása; a levegő, a vizek és a talajok szennyezése. Előzetes tudás

149

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

Galaxis, fényév, csillagászati egység, ekliptika ferdesége, geoid, holdfázisok, horizont, fokhálózat, világidő, zónaidő, gömbhéj, geotermikus gradiens, paleomágnesség, lemeztektonika, magmatizmus, vulkanizmus, rétegvulkán, pajzsvulkán, kaldera, szolfatára, gejzír, borvíz, epicentrum, hipocentrum, cúnami, Richter-skála, hegységrendszer, geoszinklinális, gyűrődés, vetődés, izosztázia, kőzetek körforgása, állandó és változó gázok, éghajlati elemek, üvegházhatás, izoterma, izobár, Coriolis-erő, harmatpont, ciklon, anticiklon, csapadékfajták, futóáramlás, óceán, tenger, hullámzás, tengeráramlás, tengerjárás, talajvíz, rétegvíz, résvíz, hévíz, gyógyvíz, vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízhozam, vízjárás, tómedence, eutrofizáció, geomorfológia, külső és belső erők, aprózódás, mállás, tömegmozgás, talaj, humusz, folyók munkavégző képessége, szakaszjelleg, sodorvonal, hordalékkúp, folyóterasz, folyótorkolat, abrázió, turzás, jégár, jégtakaró, glaciális felszínformák, karsztosodás, víznyelő, dolina, cseppkő, karsztbarlang, szoláris éghajlati öv, földrajzi övezetek, övek és területek. Órakeret E: 2 óra Írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérni a tárgyi tudást és az ok-okozati összefüggések feltárásának képességét. A tanulók teljesítményének a mérése

A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni és tudjon csillagászati és földrajzi feladatokat megoldani, valamint ismerje a belső és a külső erők felszín-formáló szerepét, a felszínfejlődés folyamatát. Ismerje a légkör szerkezetét, anyagi felépítését, legfontosabb folyamatait, és ismerje a Föld és földi szférák kialakulásának fejlődését, valamint ismerje a hegységképződés folyamatait, az ásványok és kőzetek keletkezését. Tudja a tanuló elemezni az éghajlati diagrammokat.

10. évfolyam Tematikai egység

Tematikai egység

Órakeret E: 2 óra Írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérni a tárgyi tudást és az ok-okozati összefüggések feltárásának képességét. A tanulók teljesítményének mérése

Társadalom- és gazdaságföldrajz

Órakeret E: 16 óra

A földrajz tantárgy 9. évfolyamon elsajátított ismeretanyaga. Társadalmi-gazdasági jelenségeket, folyamatokat, tényeket bemutató tematikus térképek A tantárgyhoz (műveltségelemzése. A településtípusok jellemző vonásainak bemutatása képek, térképek, alapterülethez) kapcsolható fejrajzok, leírások alapján. Adatok gyűjtése, majd azok alapján véleményalkotás az emberi lesztési feladatok beavatkozás környezetre gyakorolt hatásairól. Ismeretek/fejlesztési követelmények − A világ népessége és településtere: a népesség növekedése napjainkig, a népesség összetétele, eloszlása, sűrűsége, antropológiai, nyelvi és vallási megoszlása; az emberi települések, a városiasodás dinamikája; − A világ változó társadalmi-gazdasági képe: a gazdasági élet szerkezetének átalakulása; a gazdasági szektorok jellemzői; a szolgáltatások előretörése; a világgazdaság jellemző folyamatai; a piacgazdaság; a gazdasági ágazatok közötti területi együttműködés lehetőségei; a multinacionális vállalatok szerepe; a működőtőke és a pénz világa; a tőzsde; − A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok és ország-csoportok: kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban; Észak-Amerika, Kelet és Délkelet-Ázsia, az Európai Unió; a fejlődő országok általános problémái és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban; − Globális világproblémák: természet és környezetvédelem; a levegőszennyezés, a vízszennyezés, a talajszennyezés és védelem; az élővilág védelme; a társadalmi tevékenység hatása a környezet állapotára; a demográfiai robbanás, a túlnépesedés; az urbanizáció; élelmezési gondok; nyersanyag- és energiaválság; a fenntartható fejlődés. Előzetes tudás

150

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

Kulcsfogalmak/ fogalmak

A demográfiai átmenet szakaszai, korfa, migráció, népességkoncentráció, emberfajták, világnyelvek, világvallások, tanya, falu, város, urbanizáció, városiasodás , falusi alaprajztípusok, agglomeráció, megalopolisz, primer-, szekunder-, tercier- és kvaterner szektorok, államformák, piacgazdaság, világgazdaság, szabadkereskedelem, protekcionizmus, GDP, GNP, HDI, fejlett és fejlődő ország (centrum-periféria), TNC, működőtőke-áramlás, pénz, valuta, deviza, infláció, tőzsde, ENSZ, Breton Woods-i világgazdasági rendszer, integráció, regionális integrálódás lépcsőfokai, Montánunió, EGK, EU, NAFTA, ASEAN, APEC, MERCOSUR, globalizáció, biodiverzitás, fenntartható fejlődés.

Európa és Magyarország. Órakeret A kontinensek társadalomföldrajza E: 16 óra A 9. és 10. évfolyamon elsajátított tananyag. Előzetes tudás Önállóan tudja elemezni a kontinensek gazdasági és társadalmi adottságait. TermészetA tantárgyhoz (műveltség- földrajzi tényeket, társadalmi-gazdasági adatokat bemutató tematikus térképek, adatsoterülethez) kapcsolható fej- rok és diagramok összehasonlító logikai elemzése. Aktuális cikkek önálló feldolgozása egyes régiók, országok problémáiról. Az egyes régiók világgazdasági szerepének összelesztési feladatok hasonlítása. A régiók változó szerepe, ennek jelentősége, az okok feltárása. Ismeretek/fejlesztési követelmények − Európa: Európa helyzete, kialakulása és természeti adottságai; Európa népessége és települései; az európai integráció folyamata; Európa regionális jellemzői (Észak-Európa, Nyugat-Európa, Dél-Európa, Kelet-Európa, Nyugat-Közép-Európa és Kelet-Közép-Európa jelentősebb országai); Európa helye a világban; − Hazánk helye és kapcsolatai Európában: Magyarország földrajzi helyzete és természeti adottságai; népességünk földrajzi elhelyezkedése és népesedési folyamataink; településeink; hazánk gazdasági szerkezete, gazdasági fejlettsége; iparunk természeti és társadalmi alapja, iparunk főbb ágazatai; mezőgazdaságunk földrajzi és társadalmi adottsága, főbb ágai; közlekedésünk; idegenforgalmunk adottságai; nemzetközi kapcsolataink, európai integrációs folyamatokban való részvételünk; a multinacionális cégek szerepe hazánk gazdaságában; − Kontinensek földrajza: Ázsia, Ausztrália, Afrika, Amerika természeti és társadalomföldrajzi jellemzői; az USA, Kanada, Mexikó, Brazília, Japán, Kína, India, az újonnan iparosodó ázsiai országok, Ausztrália, az arab országok, Izrael, Törökország, Dél-Afrikai Köztársaság, Nigéria jellemzése. Eurázsia, Európa természeti határai, parttagoltság, Ős-, Ó-, Mezo- és Új-Európa tájai, az éghajlat és a növényzet, ill. a talajok összefüggése Európában, az európai „kék-banán”, római szerződések, az EU bővülési folyamata és intézményei, ill. döntési mechanizmusai, az EU versenyKulcsfogalmak/ fotársai a világgazdaságban; közép-európai földrajzi helyzetünk, medencejelleg, „távvezérelt” galmak éghajlatunk, centripetális vízhálózatunk, természeti erőforrásaink, gazdasági-statisztikai régióink; kontinensek nagyszerkezeti egységei, felszíne és éghajlata, ill. vízrajza, kontinensek meghatározó országai, ill. országcsoportjai. Tematikai egység

Tematikai egység

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

Órakeret E: 2 óra Írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérni a tárgyi tudást és az ok-okozati összefüggések feltárásának képességét. A tanulók teljesítményének mérése

A tanuló tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését, következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására. A tanuló tudja jellemezni a működő tőke és a multinacionális vállalatok szerepét, a tanuló tudja elemezni a népességrobbanás jelenségeit, az élelmezési gondokat, annak okait és a megoldásra tett erőfeszítéseket, legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmigazdasági rendszerében. A tanuló legyen képes bemutatni az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területeket Európában és hazánkban, és tudja jellemezni a világ legjelentősebb országait, ország-csoportjait és a világban elfoglalt helyüket. Legyen képes a kontinensek jellemzésére és tudja elemezni hazánk földrajzi helyzetét, természeti adottságait és a medencejelleg érvényesülését, valamint legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésével, kontinensek, országok, régiók gazdasági különbségeinek feltárására. Tudja elemezni hazánk időjárását, éghajlatát, vízrendszerét ábrák segítségével.

11. évfolyam

151

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A Föld kozmikus környezete

Órakeret 6 óra

A Föld mint égitest jellemzői. A Föld mozgásai és azok következményei (napszakok, évszakok váltakozása, időszámítás). Alapvető tájékozottság a térbeli és az időbeli nagyságrendekben. A modellhasználat fejlesztése a Naprendszer keletkezéséről és felépítéséről alkotott elképzelések tudománytörténeti jelentőségének megértésén keresztül. A csillagászati térben való tájékozódási képesség fejlesztése, helyes elképzelés kialakítása a csillagászati adatok (távolságok) nagyságrendjéről. Az elvont gondolkodás fejlesztése az egyedi és közös jellemzők felismertetésével a Föld és A tematikai egység nekőbolygó-szomszédainak példáján. A rendszerfogalom fejlesztése a Naprendszer felépítévelési-fejlesztési céljai sében megfigyelhető törvényszerűségek felismerésével. A Föld mozgásaiból adódó jelenségek törvényszerűségeinek felismertetése, bolygónk életére gyakorolt hatásának megértetése. A tudományos és az áltudományos elméletek közötti különbség megvilágítása az asztrológia (csillagjóslás) példáján. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A csillagászati ismeretek fejlődése Történelem, társadalmi és államA geo- és a heliocentrikus világkép, a bolygómozgás törvényszerűségei. polgári ismeretek: A csillagképek látszólagosságának megértése, néhány ismertebb csillagkép mitoló- az ó- és a középkor tudományos giai eredettörténetének ismerete. gondolkodása. Magyar nyelv és irodalom: A Világegyetem A Világegyetem (Univerzum), a Tejútrendszer (Galaxis) és a Naprendszer kapcso- mitológia. Fizika: lata és méretei. A Világegyetem keletkezésével kapcsolatos legfontosabb elméletek bemutatása. A a bolygómozgás törvényei, töcsillagfejlődés áttekintése. megvonzás törvénye, forgómozgás, viszonyítási rendszer, a csilA Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók) kutatásának új eredményei. lagok energiatermelése, elektroA Naprendszer tagjai, felépítésének törvényszerűségei, az égitestek osztályozása. mágneses sugárzás, részecskesuA Nap mint csillag szerkezete, jellemző folyamatainak bemutatása. gárzás, nyomás, hőmérséklet, A naptevékenység földi hatásai példák alapján. A Föld-típusú (kőzet-) és a Jupiter-típusú (gáz-) bolygók jellemzőinek összehason- erő-ellenerő, űrkutatás. lítása, a törpebolygó mint égitesttípus magyarázata, kisbolygók, üstökösök, meteo- Kémia: hidrogén, hélium, gázok. rok, meteoritok jellemzése. Matematika: Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében Az űrkutatás legfontosabb mérföldköveinek és eszközeinek; űrkutatás magyar vo- logika, matematikai eszközhasználat. natkozású eredményeinek megismerése. Biológia-egészségtan: az élet foA műholdak gyakorlati jelentőségének példái. galma, fotoszintézis. A Föld mint égitest A tengely körüli forgás és Nap körüli keringés következményeinek összekapcsoláInformatika: sa az ember életére gyakorolt hatásokkal. A periodikusan ismétlődő jelenségek és az időszámítás összekapcsolása, a helyi és digitális információforrások a zónaidő megkülönböztetése, gyakorlati jelentőségük belátása, alkalmazása egyhasználata, informatikai eszközök használata. szerű számítások során. A Vénusz, a Mars és a Föld felszíni és légköri folyamatainak összehasonlítása. A Hold Jellemzése; mozgásai földi hatásainak, a holdfázisok és a fogyatkozások kialakulásának magyarázata. A holdkutatás eredményeinek bemutatása internetről gyűjtött információk alapján. Világegyetem, Tejútrendszer, Naprendszer, csillagászati egység, kőzetbolygó (Föld-típusú Kulcsfogalmak/ fobolygó), gázbolygó (Jupiter-típusú bolygó), tengely körüli forgás, keringés, földrajzi koordinátagalmak rendszer, helyi és zónaidő, holdfázis, nap- és holdfogyatkozás, űrállomás. Előzetes tudás

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai

Órakeret 14 óra

A Föld alakja, felépítésének egyszerű modellje. A szárazföldek és az óceánok elhelyezkedése. Elemi tájékozottság a földtörténet időrendjéről. Az alapvető domborzati és felszínformák felismerése, jellemzőik ismerete. A leggyakoribb hazai üledékes és vulkáni kőzetek. A kőzetbolygó mint összetett, törvényszerűségek alapján változó rendszer bemutatása. Az A tematikai egység neoksági gondolkodás erősítése anyagok különböző körülmények közötti eltérő fizikai viselvelési-fejlesztési céljai kedésének bemutatásával. Előzetes tudás

152

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Helyes időképzet kialakítása időnagyságrendek összevetése, az események sorrendiségének felismerése révén. A környezet iránti felelősségérzet növelése az ásványkincs-készletek véges hasznosíthatóságának példáján. Olyan képesség és szemlélet kialakítása, amely a pozitív hatások, a lehetséges környezeti kockázatok és az egymással ütköző érdekek felismerésére révén hozzájárul, a tanultakat felhasználni képes, megalapozott érvelés iránti igény kialakulásához. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kémia: A kőzetbolygó gömbhéjainak szerkezete és ásványtani összetétele A belső gömbhéjak fizikai jellemzői; a tulajdonságok változásában megfigyelhető szerves és szervetlen vegyületek, keverék, ötvözet, ásványok, kőtörvényszerűségek megfogalmazása. szén, szénhidrogén, halmazállaAz egyes gömbhéjak fő geokémiai és ásványtani jellemzői. potok. A kőzetlemezek és mozgásaik következményei A kontinentális és az óceáni kőzetlemezek felépítésének és legfontosabb tulajdonBiológia-egészségtan: élő anyag, ságainak összehasonlítása. A közeledő, a távolodó és az elcsúszó kőzetlemez-szegélyek jellemző folyamatai- evolúció, rendszertan. nak és következményeinek leírása konkrét példák alapján; folyamatábrák elemzése Matematika: és készítése. A földrengésveszélyes térségek elhelyezkedésének törvényszerűségei; a földrengé- térbeli mozgások elképzelése időegységek, időtartammérés. sek következményei, a cunami. A földrengések előrejelzésének lehetőségei és korlátai; a károk mérséklésének leFizika: hetőségei példák alapján, a társadalom felelős alkalmazkodása a földrengésveszélyes zónákban; a nemzetközi segítségnyújtás szerepének bemutatása konkrét példa úszás, sűrűség, nyomás, hőmérséklet, erőhatások, szilárd testek alapján. A felszín alatti és a felszíni magmatizmus jellemzőinek bemutatása; a vulkánosság fizikai változásai, hullámterjedés. típusai, összefüggésük a kőzetlemez-szegélytípusokkal; magyarázó ábrák elemzéMagyar nyelv és irodalom: szöse. vegelemek időrendjének felismeAz ütköző kőzetlemez-szegélyek mentén lejátszódó folyamatok összehasonlítása. Mélytengeri árok, peremi medence, ülédékfelhalmozódás, szigetív, hegységképző- rése. dés (orogenezis). A geológiai (belső) és a földrajzi (külső) erők felszínformáló munkájának kapcso- Etika: az erőforrásokkal való etikus lata, szerepük bemutatása kontinentális és óceáni példák alapján. gazdálkodás, egyéni és társadalmi Ásványkincsek A legfontosabb kőzetalkotó ásványok felismerése, elkülönítése; a kőzetek csopor- érdek. tosítása, az egyes kőzetcsoportokhoz tartozó főbb kőzettípusok jellemzése; kőzetInformatika: vizsgálat, kőzetfelismerés. A kőzetek hasznosításának bemutatása példák alapján: közvetlen (pl. terméskő) és digitális információforrások használata, informatikai eszközök átalakítást követő használat (pl. cement, cserép). használata. Ércek és más hasznosítható ásványegyüttesek: példák gyakori ércásványokra, felismerésük, elkülönítésük; magmás és üledékes ércképződés; az ércek gazdasági hasznosításának bemutatása példák alapján. Fosszilis energiahordozók: a kőszén és a szénhidrogének keletkezésének folyamata, gazdasági jelentőségük változása. A bányászatból, a szilárd földfelszín megbontásából eredő környezeti problémák. A nagy tömegű kőzetátalakítás (pl. cementgyártás) és a fenntarthatóság kapcsolatának szemléltetése; az építkezés, ércbányászat, fosszilis energiahordozók kitermelésének és felhasználásnak környezeti következményei információgyűjtés és feldolgozás alapján. A károkozás mérséklésének lehetőségei, a rekultiváció bemutatása példákban. A talaj A talaj mint a legösszetettebb és a társadalmi-gazdasági folyamatok miatt legsérülékenyebb környezeti képződmény jellemzése; a talajképződés folyamatának, öszszefüggéseinek bemutatása. A talaj szerkezete, szintjeinek jellemzői; az elterjedt zonális és azonális talajok jellemzése a kialakításában szerepet játszó tényezők bemutatásával. Példák megnevezése a fenntarthatóság és a talaj kapcsolatára különböző éghajlati övekben; a talaj környezeti hatásjelző szerepének és a talajpusztulás mérséklési lehetőségeinek bemutatása példák alapján. Földtörténet A kormeghatározás módszerei, a módszerek szerepének összehasonlítása. A földtörténeti időskála elemzése; eon, idő, időszak, kor időegységek rendszere.

153

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A Föld belső és felszíni fejlődésének legfontosabb eseményei, azok nyomai bolygónkon; az élet elterjedésének legfontosabb lépcsői, az élet visszahatása a földrajzi, és ezen keresztül a geológiai folyamatokra, a környezet változásának mérföldkövei; konkrét példák megnevezése, területi előfordulásuk bemutatása. Geoszféra, földköpeny, asztenoszféra, geotermikus gradiens, kőzetlemez-mozgás, hegységképKulcsfogalmak/ fo- ződés, földrengés, vulkanizmus, szerkezeti mozgás; kőzetalkotó ásvány, magmás, üledékes és átalakult kőzet, ércásvány, ércképződés, agyagásvány, geokémiai körforgás; nagyszerkezeti galmak elem, domborzati forma, rekultiváció; kormeghatározás, földtörténeti eon, idő, időszak, kor. Gondwana, Pangea, Tethys. Ősföldek (pajzsok) tanult példái. Topográfiai ismeA Kaledóniai-, a Variszkuszi-, a Pacifikus-, az Eurázsiai-hegységrendszer tanult tagjai. retek Fuji, Vezúv, Etna, Hawaii-szigetek, Teleki-vulkán, Mt. Pelée, Mount St. Helens. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A légkör földrajza

Órakeret 8 óra

Időjárási elemek és jelenségek felismerése. A felmelegedés, a víz körforgása és halmazállapot-változásai. Az időjárási elemek térbeli és időbeli változásai. A Föld gömb alakjának köElőzetes tudás vetkezményei, az éghajlati övezetesség kialakulásának okai, az egyes éghajlatok előfordulásának területi példái. Éghajlati diagram. Az oksági gondolkodás fejlesztése a légköri folyamatokat alakító tényezők közötti kölcsönhatások alapján. A légkör mint rendszer folyamatainak a Föld egészére gyakorolt hatásának bemutatása. Igény és képesség kialakítása a tevékeny, felelős környezeti magatartásra az A tematikai egység ne- emberi tevékenység légköri folyamatokra gyakorolt hatásainak bemutatásával, a személyes velési-fejlesztési céljai felelősség és cselekvés szükségességének felismertetésével. A lokális és a globális kapcsolatának beláttatása a helyi károsító folyamatok globális veszélyforrásokká válásának példáján. Az időjárás okozta veszélyhelyzetek felismertetése, a helyes és mások iránt is felelős cselekvés képességének kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kémia: A légkör anyagai és szerkezete gázok jellemzői, gáztörvények, a A légkört felépítő anyagok csoportosítása, az egyes anyagok légköri folyamatokvíz tulajdonságai, kémhatás, ban betöltött szerepének megismerése. A légkör tartományainak jellemzése, jellemzőik összehasonlítása, szerepük értéke- kémiai egyenletek, légnyomás, hőmérséklet, áramlások, savas lése a földi élet és a gazdaság szempontjából. eső. A levegő felmelegedése A levegő felmelegedésének folyamata, törvényszerűségei; folyamatábra elemzése, Fizika: gáztörvények, kicsapódás, léghőmérséklet változásához kapcsolódó egyszerű számítási feladatok megoldása. nyomás, hőmérséklet, sűrűség, A felmelegedést meghatározó és módosító tényezők, hatásuk gazdaságiáramlások, sebesség, üvegházhaenergetikai hasznosíthatóságának példái. tás. A felhő- és csapadékképződés A felhő- és csapadékképződés feltételei, összefüggései, a folyamat bemutatása. Biológia-egészségtan: légzés, A levegő nedvességtartalmához és a csapadékképződéshez kapcsolódó számítási keringés, légúti betegségek, alfeladatok megoldása. A talaj menti és a hulló csapadékok típusainak jellemzése, a csapadék gazdasági lergia. jelentőségének ismertetése példákkal. Matematika: százalékszámítás, A levegő mozgása A légnyomás változásában szerepet játszó tényezők megnevezése; a légnyomás és matematikai eszköztudás alkalmazása. a szél kialakulásának összefüggései. A nagy földi légkörzés rendszerének bemutatása; szélrendszerek jellemzése. Informatika: A monszun szélrendszer kialakulásában szerepet játszó tényezők bemutatása, a digitális információforrások mérséklet és a forró övezeti monszun összehasonlítása; a jellegzetes helyi szelek használata, informatikai eszköés a mindennapi életre gyakorolt hatásuk bemutatása példák alapján. zök használata. A ciklon és az anticiklon összehasonlítása, az időjárás alakításában betöltött szerepük igazolása. Etika: Időjárás, időjárási frontok Az időjárás és a mindennapi élet kapcsolatának bemutatása. Szöveges és képi idő- az egyéni felelősség felismerése, járás-előrejelzés értelmezése; következtetés-levonás időjárási adatokból. felelős viselkedés. A hideg és a meleg front összehasonlítása, jellemző folyamataik bemutatása, példák a mindennapi életet befolyásoló szerepükre. Felkészülés az időjárás okozta veszélyhelyzetekre, a helyes és másokért is felelős magatartás kialakítása. A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége

154

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A felszínformáló tevékenységet befolyásoló tényezők összegyűjtése; a pusztító és építő tevékenység által létrehozott jellemzői formák felismerése. A szél és a csapadék felszínformáló tevékenységének gazdasági következményei. A légszennyezés következményei A legnagyobb légszennyező források megnevezése; a szennyeződés élettani, gazdasági stb. következményeinek bemutatása példák alapján. Az egyén lehetőségeinek és felelősségének feltárása a károsítás mérséklésében, a légköri folyamatok egyensúlyának megőrzésében. Aktuális légszennyezési információk gyűjtése és feldolgozása. Állandó, változó és erősen változó gáz; troposzféra, sztratoszféra; üvegházhatás, a hőmérséklet napi és éves járása, izoterma, izobár, hőmérsékleti egyenlítő, főnszél, harmatpont, relatív páraKulcsfogalmak/ fotartalom, felhőtípusok, talaj menti csapadék, hulló csapadék; időjárás-előrejelzés, kibocsátás, galmak szállítás, leülepedés, ózonréteg ritkulása (elvékonyodása), globális felmelegedés, savas csapadék, a szél pusztító és építő munkája, erózió. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A vízburok földrajza

Órakeret 8 óra

Az óceánok és a jelentősebb tengerek elhelyezkedése. A folyók felszínformáló munkájának jellemzői példái, az árvíz. A tavak jellemzői. Hazánk legnagyobb folyói és tavai. Az egyes Előzetes tudás kontinensek legjelentősebb folyói, tavai. Talajvíz, hévíz fogalma, hazai előfordulásuk példái. Vízszennyezés. A vízburokban lezajló folyamatok társadalmi-gazdasági következményeinek felismertetése. Oksági gondolkodás fejlesztése a növekvő termelés és fogyasztás által a vízburokban bekövetkezett változások, az emberiség további sorsát is befolyásoló hatások megláttatásával. A személyes felelősség és cselekvés szükségességének, lehetőségeinek felismertetése, a feleA tematikai egység ne- lős környezeti magatartás iránti igény kialakítása. velési-fejlesztési céljai A környezeti szemlélet fejlesztése a lokális károsító folyamatok kölcsönhatások révén megvalósuló globális veszélyforrásokká válásának, valamint az egészséges ivóvíz biztosításának egyre nagyobb nehézségei miatt elengedhetetlen ésszerű, takarékos vízfelhasználás beláttatásával. A vízburok folyamatai által okozott veszélyhelyzetek felismertetése és a helyes, mások iránt is felelős cselekvés képességének kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A vízburok tulajdonságai és mozgásai Kémia: A vízburok tagolódása, az elemek kapcsolódásának, egymáshoz való viszonyának víz, oldatok, oldódás, szénsav, megértése (világtenger, óceánok, tengerek); a tengerek típusainak, jellemzőinek nitrátok. bemutatása példák alapján. A sós és az édes víz eltérő tulajdonságai, következményeinek bemutatása. A tenFizika: gervíz sótartalmát befolyásoló tényezők földrajzi összefüggéseinek értelmezése. nyomás, áramlások, tömegvonA hullámzás kialakulása és jellemzői, kapcsolata a parttípusokkal. zás, energia. A tengeráramlást kialakító tényezők összefüggéseinek bemutatása; a hideg és a meleg tengeráramlások példái; a tengeráramlás éghajlatmódosító szerepének bemuta- Biológia-egészségtan: tása példákban. A tengerjárást kialakító tényezők összefüggései, a jelenség kapcso- eutrofizáció, vízi életközösségek. lata a torkolattípusokkal. A felszín alatti vizek Informatika: A felszín alatti vizek típusai, kialakulásuk folyamatának, összefüggéseinek bemuta- digitális információforrások tása. használata, informatikai eszközök Az egyes víztípusok jellemzése, gazdasági jelentőségük megismertetése példák használata. alapján; veszélyeztetettségük okainak és következményeinek feltárása. A felszíni vizek Etika: A vízgyűjtő terület, a vízállás, a vízjárás és a vízhozam összefüggéseinek felisme- az erőforrásokkal való etikus rése. gazdálkodás, egyéni és társadalA tómedencék kialakulásának típusai példák alapján; a tavak pusztulásához vezető mi érdek, az egyéni felelősség folyamatok, illetve azok összefüggéseinek bemutatása. felismerése, önkéntes segítőmunA víz és a jég felszínformáló munkája ka. A tenger és a folyóvíz felszínformáló munkáját befolyásoló tényezők megismerése; épülő és pusztuló tengerpartok jellemzése; a folyók építő és pusztító munkája következményeinek bemutatása, felszínformálási összefüggéseinek megismerése. A belföldi és a magashegységi jég felszínformáló munkájának összevetése, jellemzése. Jellemző felszínformák felismerése képeken, következtetés kialakulási folyamatra.

155

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A karsztosodás A karsztosodás folyamatának bemutatása, a tényezők közötti összefüggések felismerése. A felszíni és felszín alatti karsztformák jellemzése; a jellemző felszínformák felismerése képeken, terepen, következtetés a kialakulás folyamatára. A vízburok mint gazdasági erőforrás A vízgazdálkodás feladatainak értelmezése; az ár- és belvízvédelem szerepének bemutatása hazai példákon; a veszélyhelyzetek kialakulásához vezető folyamatok megismerése; helyes és felelős magatartás veszélyhelyzetekben. A gazdaság vízigénye: kommunális és ipari vízellátás, öntözés, a vízenergia hasznosításának lehetőségei és korlátai. A vízi szállítás jellemzői; a víz mint idegenforgalmi tényező bemutatása hazai és nemzetközi példákon. A vízburok környezeti problémái A legnagyobb szennyező források megnevezése; a szennyeződés élettani, gazdasági stb. következményeinek bemutatása példák alapján; az egyén lehetőségeinek és felelősségének feltárása a károsítás mérséklésében, a vízburok egyensúlyának megőrzésében. Az öntözés okozta környezeti problémák bemutatása. Az ivóvíz-biztosítás nehézségeinek és következményeinek, a vízzel való takarékosság lehetőségeinek megismerése információgyűjtés és feldolgozás alapján. Világtenger, beltenger, peremtenger, fajhő, talajvíz, belvíz, rétegvíz, hévíz, vízrendszer, fertő, Kulcsfogalmak/ fomocsár, láp, eutrofizáció, lefolyástalan terület, épülő tengerpart, pusztuló tengerpart, szakaszjelgalmak leg, gleccser, moréna, karsztjelenség, karsztforma. Az óceánok és tengerek, tavak, folyók tanult példái. Karib (Antilla)-tenger, Csád-tó, Niger, Tanganyika-tó, Szt. Lőrinc-folyó; Eufrátesz, Holt-tenger, Topográfiai ismeJenyiszej, Léna, Ebro, Elba, Fekete-tenger, Rajna, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Odera, Olt, Szent Annaretek tó, Vág, Visztula, Bodrog, Hernád, Mura, Szamos, Száva, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó. Golf-, Észak-atlanti-, Labrador-, Humboldt-, Oja-shio-, Kuro-shio-áramlás.

12. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A földrajzi övezetesség

Órakeret 8 óra

Az éghajlat és az időjárás fogalma, az éghajlati elemek felismerése. Az egyes kontinensek tipikus éghajlatainak és Magyarország éghajlatának jellemzői. Az éghajlati elemek, az éghajElőzetes tudás latot alakító és módosító tényezők szerepe. Éghajlati diagram olvasása. Az éghajlati övezetesség okai. A földrajzi övezetek egyedi jellemzői, az övezetekhez kötődő tipikus tájak. Az oksági gondolkodás fejlesztése a földrajzi övezetességet kialakító tényezők közötti okokozati kapcsolatrendszerek megértetésével, az éghajlat más földrajzi tényezők alakításában meghatározó jelentőségének, a természeti adottságok és a mezőgazdasági tevékenység köA tematikai egység ne- zötti, az éghajlat és a táplálkozás, a napi életvitel közötti összefüggések felismertetésével. velési-fejlesztési céljai A rendszerszemlélet fejlesztése a földrajzi övezetesség elemeinek megismerése során. Annak megértése, hogy az egyes elemekben bekövetkező változások az egész bolygónkra kiterjedő övezetesség rendszerének megbomlásához is vezethetnek és átalakíthatják, illetve létében veszélyeztethetik az egyes társadalmak életterét. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség Fizika: A szoláris éghajlati övezetesség kialakulása törvényszerűségeinek, a valódi éghaj- meteorológiai jelenségek fizikai lati övezetességgel való kapcsolatának, az övezetességet kialakító és módosító té- alapjai. nyezők szerepének értelmezése, összefüggéseinek feltárása. Matematika: Az övezetesség rendszerének megerősítése; az éghajlati és a földrajzi övezetesség modellek és diagramok megértése, közötti különbség indokolása. adatleolvasás. A talajtípusok övezetes elrendeződésének bemutatása, az egyes övezetekhez kap- Biológia-egészségtan: életfeltétecsolódó meghatározó zonális talajtípusok jellemzése. lek, életközösségek, biomok, ökoA forró, a mérsékelt és a hideg földrajzi övezet lógiai kapcsolatrendszerek, talaj, Az övezetek kialakulása, elrendeződése, az ebben rejlő törvényszerűségek és ösz- az élővilág rendszerezése. szefüggések feltárása; az övezetek tagolódásának törvényszerűségei. Az éghajlati jellemzők változásában megfigyelhető törvényszerűségek feltárása, más elemek- Magyar nyelv és irodalom: szökel való összefüggéseinek bemutatása. vegegységek közötti tartalmi kü-

156

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A természetföldrajzi adottságok és az életmód, illetve gazdálkodás kapcsolatának lönbségek felismerése. bemutatása; az összefüggések, ok-okozati kapcsolatok feltárása. Övezeteket veszélyeztető környezeti problémák és következményeik bemutatása. Etika: A függőleges övezetesség más kultúrák iránti érdeklődés. A kialakulás összefüggéseinek, törvényszerűségeinek bizonyítása. A függőleges övezetességben megnyilvánuló területi különbségek bemutatása példák alapján. Kulcsfogalmak/ fo- Szoláris és valódi éghajlati övezetesség, földrajzi övezetesség, övezet, öv, terület, vidék; zonális talaj, természetes élővilág, függőleges övezetesség, erdőhatár, hóhatár. galmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 6 óra A hazai településtípusok legfontosabb jellemzői, a különböző településtípusokon élők jellemző tevékenységei. Települések és szerepköreik konkrét példái. Az egyes kontinensek, Előzetes tudás kontinensrészek, országok népességének jellemzői, meghatározó jelentőségű települései. Az eltérő kultúrák értékeinek felismertetése, a kultúrák közötti párbeszéd fontosságának, a vallás kultúraformáló szerepének megértetése. Érdeklődés és nyitottság kialakítása más vallások, kultúrák értékeinek megismerése iránt. A tematikai egység neAz idegen nyelvtudás fontosságának belátása. velési-fejlesztési céljai Bolygónk különböző térségeiben lejátszódó urbanizálódás eltérő vonásainak felismerése, a társadalmi-gazdasági fejlődéssel való összefüggésének belátása. A témához kapcsolódó médiahírek kritikus értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Demográfiai folyamatok a 21. század elején Történelem, társadalmi és államA népességszám-változás időbeli és területi különbségeinek, okainak feltárása, kö- polgári ismeretek: vetkezményeinek megfogalmazása; a fiatal és az öregedő társadalmak jellemzőinek demográfiai folyamatok; vallás, összevetése, következtés társadalmi folyamatokra, problémákra. nemzetiség, a városok kialakuláA népesség térbeli eloszlását befolyásoló tényezők megismerése, példák megneve- sa, urbanizáció jellemzői. zése ritkán és sűrűn lakott területekre. A népesség gazdasági aktivitás szerinti jellemzői (keresők, eltartottak). Biológia-egészségtan: emberfajA demográfiai folyamatokhoz kapcsolódó egyszerű számítási feladatok megoldása, ták. következtetések levonása az eredmények alapján. Napjaink migrációs folyamatainak megismerése, konkrét példáinak bemutatása (pl. Matematika: hírek, nyomtatott és digitális információforrások alapján), az okok feltárása. logikus gondolkodás, matematiA népesség összetétele kai eszközhasználat. Az emberfajták (nagyrasszok) területi elhelyezkedésének bemutatása. Állam, nemzet, nemzetállam, több nemzetiségű állam, nemzeti kisebbség, nemzeti- Idegen nyelvek: ség fogalmának értelmezése konkrét példák alapján. a nyelvtanulás fontossága (motiA nyelvi sokszínűség jellemzése, a világnyelvek szerepének megértése. váció). A világvallások elterjedésének, a vallás kulturális és a társadalmi-gazdasági folyamatokban betöltött szerepének megismerése példák alapján. Informatika: Településtípusok – urbanizáció digitális információforrások A települések csoportosítása különböző szempontok alapján példákkal. használata, informatikai eszközök A falu és a város fejlődésének, szerepének, jellemzőinek összehasonlítása, példák használata. különböző szerepkört betöltő településekre a szerepkörök átalakulására. Az egyes településtípusokon élők életkörülményének, az életmódjának összevetése; Etika: a tanya és a farm összehasonlítása. a vallás szerepe, más kultúrák érA városodás és városiasodás fogalmának megismerése, kapcsoltuk megértése; az tékeinek elismerése. urbanizációs folyamatok összehasonlítása a fejlett és a fejlődő világban; az agglomerációk kialakulásának bemutatása konkrét példákkal; a nagyvárosi élet ellentmondásainak feltárása a témához kapcsolódó szemelvények, adatok felhasználásával. Nagyrassz, természetes szaporodás és fogyás, népesedési folyamat, népességrobbanás, korfa, fiKulcsfogalmak/ fo- atalodó társadalom, öregedő társadalom, születéskor várható élettartam, népsűrűség, világnyelv, világvallás, aktív és inaktív népesség, munkanélküliség, vendégmunkás; tanya, farm, falu, város, galmak városszerkezet, agglomeráció. Topográfiai isme- Nyugat-európai, észak-amerikai és kelet-ázsiai népességtömörülés, a világvallások központjai. retek Társadalmi folyamatok a 21. század elején

157

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A világgazdaság jellemző folyamatai

Órakeret 10 óra

Alapvető gazdasági fogalmak: gazdaság, ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás bevétel, kiadás adósság. A család mint a legkisebb gazdasági közösség működése. A világ meghatározó jeElőzetes tudás lentőségű országainak alapvető gazdasági jellemzői. Magyarország gazdaságának fő vonásai. A globalizáció fogalmának megértetése, a jellemzők, a mozgatórugók, a folyamat ellentmondásainak felismertetése. A pénzvilág alapvető folyamatainak megértetése, intézményrendszerének megismertetése, az A tematikai egység ne- ismeretek mindennapi pénzügyi helyzetekben való alkalmazási képességének kialakítása. velési-fejlesztési céljai A hitelfelvétel esetleges veszélyeinek beláttatása. Érdeklődés felkeltése a napi pénzügyi-gazdasági folyamatok megismerése iránt. A témához kapcsolódó, médiában megjelenő hírek kritikus értelmezése. Pénzügyi döntéseik mérlegelési képességének, a vállalkozó szellemű, kreatív állampolgárrá válás igényének kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Nemzetgazdaságok és a világgazdaság Történelem, társadalmi és álA nemzetgazdaságok átalakuló szerepének megértése, az állam piacgazdaságban lampolgári ismeretek: betöltött szerepének megismerése. az eltérő gazdasági fejlettség törA gazdasági fejlettség összehasonlítására alkalmas mutatók értelmezése, a területi ténelmi alapjai, Európa a 20. szákülönbségeinek példái: a centrum- és periféria térségek jellemzői, kapcsolatrendzad második felében, gazdaságszerük sajátos vonásai. Különböző típusú statisztikai forrásokból gyűjtött fejlettsé- történet. get tükröző adatsorok értelmezése. A gazdaság szerveződését befolyásoló természeti és társadalmi telepítő tényezők Matematika: statisztikai adatok megismerése, szerepük átalakulásának példái. értelmezése, kamatszámítás. A gazdasági szerkezet, az egyes ágazatok változó szerepének megértése, a gazdasági szerkezet és társadalmi-gazdasági fejlettség összefüggéseinek bemutatása Etika: országpéldákban; a gazdasági és a foglalkozási szerkezet kapcsolatának felismeré- a pénz szerepe a mindennapi se, a foglalkozási átrétegződés bemutatása példák alapján. életben. Integrációs folyamatok Informatika: Az együttműködések kialakulásában szerepet játszó tényezők értékelése; az integrációk fejlődési szintjeinek összehasonlítása, az együttműködés előnyeinek feltárá- digitális információforrások használata, informatikai eszkösa. zök használata. A legfontosabb nemzetközi integrációk jellemzése. A globalizáció A globalizáció értelmezése, feltételei, jellemzése; a transznacionális vállalatok (TNC) működésének, a termelésszervezés sajátosságainak bemutatása vállalatpéldákon; a globalizáció és a TNC-k kapcsolatának felismerése. A globalizáció következményei, mindennapi életünkre gyakorolt hatásának bemutatása példákkal. A monetáris világ A működőtőke és a pénztőke áramlásának jellemzői; a mindennapok pénzügyi folyamatai, a pénzügyi szolgáltatások megismerése (folyószámla, hitel, befektetés, értékpapírok, valuta), a tőzsde működésének jellemzői. Az infláció kialakulásában szerepet játszó tényezők bemutatása, az infláció következményeinek mérlegelése. A hitelfelvétel és az eladósodás összefüggéseinek felismerése az egyén, a nemzetgazdaság és a világgazdaság szintjén; az eladósodás és az adósságválság kialakulásának folyamata, az összefüggések feltárása. A nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepének és feladatainak megismerése. A gazdasági, pénzügyi folyamatokhoz kapcsolódó hírek, adatok gyűjtése, értelmezése, vélemények ütköztetése; egyszerű valutaátváltási feladatok megoldása. A családi gazdálkodás, a jövedelem, hitelfelvétel. Gazdasági szerkezet, GDP, GNI, piacgazdaság, költségvetés, integráció, területi fejletségi küKulcsfogalmak/ folönbség, K+F, globalizáció, pénztőke, működőtőke, adósságválság, Nemzetközi Valutaalap galmak (IMF), Világbank, WTO, OECD. Topográfiai isme- A világ meghatározó jelentőségű tőzsdéinek helyszínei. retek Tematikai egység/ Fej-

Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában

158

Órakeret 6 óra

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja lesztési cél Magyarország és a Kárpát-medence természetföldrajzi jellemzői. Magyarország társadalmigazdasági jellemzői, területi sajátosságainak vonásai, értékei és problémái. A magyarsághoz, a hazához, a szűkebb és tágabb környezetükhöz való kötődés megerősítése hazánk természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékeinek megismertetésével. A kedvezőtlen népesedési folyamatok társadalmi, gazdasági következményeinek beláttatása. A kreatív, vállalkozó szemléletű gondolkodás megalapozása az egyén, a helyi és a regionális A tematikai egység ne- közösségek gazdaságfejlődésében betöltött szerepének, lehetőségeinek felismertetésével. velési-fejlesztési céljai Az érdeklődés felkeltése a szűkebb és tágabb környezetüket érintő társadalmi-gazdasági folyamatok, illetve fejlesztések, döntések megismerése iránt. A földrajzi ismeretek alkalmazási képességének kialakítása a hazai földrajzi térben; a hazánkkal, a Kárpát-medencével kapcsolatos társadalmi-gazdasági tartalmú információk, hírek értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A magyarországi társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői Történelem, társadalmi és államA természeti és társadalmi erőforrások jellemzése. polgári ismeretek: Magyarország A gazdasági rendszerváltás következményeinek bemutatása. történelme. Napjaink jellemző társadalmi és gazdasági folyamatainak megismerése, a társadalmi-gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásuk bemutatása példák alapján. Művészetek: A magyarországi régiók földrajzi jellemzői az épített környezet értékei. Az egyes régiók jellemző erőforrásainak megismerése, földrajzi adottságainak ösz- Biológia-egészségtan: védett nöszehasonlító értékelése; a társadalmi-gazdasági központok megismerése. vények és állatok. A társadalmi-gazdasági fejlődés és fejlettség területi különbségeinek bemutatása, Magyar nyelv és irodalom: az összefüggések feltárása, a lehetséges fejlődési utak, húzóágazatok prognosztizá- hazai tájakról készült leírások. lása. Informatika: A védelem alatt álló természeti, kulturális értékek, nemzeti parkok, világörökségi digitális információforrások helyszínek értékeinek rendszerezése, idegenforgalmi szerepük feltárása. használata, informatikai eszközök Az idegenforgalom társadalmi adottságainak (infrastruktúra, szolgáltatások) értéke- használata. lése, a legfontosabb idegenforgalmi célpontok bemutatása. Etika: Az országhatáron átívelő kapcsolatok kulturális érték, a hazánkban élő A regionális szerveződések földrajzi alapjainak feltárása; eurorégiók a Kárpátnemzetiségek kulturális értékeimedencében, működésük értelmezése. nek tisztelete. Hazánk Európai Unióban betöltött szerepének megismerése, nemzetközi gazdasági kapcsolataink bemutatása. Természeti és társadalmi erőforrás, gazdasági rendszerváltozás, eladósodás, működőtőkeKulcsfogalmak/ fo- befektetés, területi fejlettségkülönbség, tranzitforgalom, gazdasági szerkezetváltás, húzóágazat, idegenforgalom, személygépkocsi-gyártás, vegyipar, ipari park, hungarikum, nyitott gazdaság, galmak eurorégió. Magyarország megyéi, megyeszékhelyei és megyei jogú városai. Településpéldák az alábbi Topográfiai isme- szempontokból: határátkelőhely, vallási- és kulturális központ, a kitermelés és az energiagazdaság központjai, élelmiszer-, gép- és vegyipari központ, válságterület települése, idegenforgalmi retek központ, védett természeti és kulturális érték helyszíne, világörökség helyszín. Előzetes tudás

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában

Órakeret 6 óra

Az Európai Unióról tagállamai, a közösség működésének alapvető elemei, az egyes kontinensrészek természeti és társadalmi-gazdasági jellemzői. Az Európai identitástudat továbbfejlesztése az Európai Unió, illetve a kontinens országai természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének felismertetésével, az Unió tagországai által közösen megfogalmazott értékek iránti tisztelet, a felelős közösségi magatartás iránti igény kialakításával. A tematikai egység neNyitottság kialakítása az országok természeti és kulturális értékeinek megismerése iránt. velési-fejlesztési céljai Az Európai Unióval, illetve a kontinens országaival kapcsolatos hírek, információk értelmezése, érdeklődés kialakítása a közösséget, a kontinens országait érintő témák, események megismerése iránt. Az Európai Unión belüli különbségek okainak felismertetése, az ezek kiegyenlítődésére irányuló programok, alapok jelentőségének megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Előzetes tudás

159

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Az Európai Unió Történelem, társadalmi és álAz együttműködés kialakulását és elmélyítését segítő tényezők, az ágazati és regioná- lampolgári ismeretek: lis együttműködés területei és konkrét példáinak megnevezése. Az Európai Unió mint Európa a 20. század második gazdasági erőtér elhelyezése a világgazdaságban. felében, az Európai Unió kialaA területi fejlettség különbség jellemzői, az eltérő gazdasági fejlettség okainak feltá- kulása Szovjetunió, szocializrása; a regionális politika lényegének megértése. mus. A területi fejlettség különbségei Európában Az Európai Unió magterületei: Németország, Franciaország, a Benelux államok és az Magyar nyelv és irodalom: Egyesült Királyság gazdaságának szerepe az Európai Unió gazdaságában. útleírások, tájleírások. Fejlett gazdaságú országok Európa közepén: Ausztria és Svájc gazdaságának összehasonlítása, a fejlődés sajátos vonásainak kiemelése. Informatika: A gazdasági felzárkózást lehetőségeinek és nehézségeinek bemutatása Olaszország, digitális információforrások Spanyolország és Görögország példáján használata, informatikai eszköKelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa rendszerváltó országai: a piacgazdaságra zök használata. történő áttérés társadalmi és gazdasági következményeinek bizonyítása. Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia gazdasági fejlődésének összehasonlítása. Etika: A jugoszláv utódállamok (délszláv országok) eltérő fejlődési útjai, a fejlődést nehezí- más kultúrák értékeinek tisztető társadalmi-gazdasági tényezőinek kiemelése. lete. Kelet-Európa: az elhúzódó gazdasági átalakulás következményei Ukrajna gazdaságának példáján. Oroszország társadalmi-gazdasági fejlődésének sajátos vonásai, az ország világgazdasági szerepének alakulásában. Egy választott térség/ország megadott szempontok szerinti bemutatása pl. prezentáció készítésével különböző forrásokból gyűjtött információk alapján. Kulcsfogalmak/ Gazdasági unió, eurózóna, Schengeni egyezmény, uniós támogatás, területi fejlettségkülönbség, regionális politika, magterület, periféria terület, felzárkózás. fogalmak

Topográfiai ismeretek

Európa országai és fővárosai. A magyarsághoz kötődő határon túli területek központjai. Antwerpen, Barcelona, Bilbao, Birmingham, Csernobil, Donyeck, Dubrovnik, Europoort, Fiume (Rijeka), Genova, Gibraltár, Glasgow, Göteborg, Lyon, Manchester, Marseille, Milánó, Murmanszk, Nápoly, Odessza, Rotterdam, Sevilla, Split, Strasbourg, Szentpétervár, Theszaloníki, Torino, Várna, Velence, Volgográd. Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Constanţa, Dortmund, Drezda, Duisburg, Frankfurt, Galaţi, Gdańsk, Genf, Graz, Halle, Hamburg, Hannover, Karlovy Vary, Katowice, Köln, Krakkó, Linz, Lipcse, Lódz, München, Ostrava, Ploieşti, Plzeň, Rostock, Salzburg, Stuttgart, Szczecin, Trieszt, Zürich.

A 12. évfolyam végére a tanulók legyenek képesek a különböző szempontból elsajátított földrajzi (általános és leíró természet-, illetve társadalom-, valamint gazdaságföldrajzi) ismereteik szintetizálására. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Legyenek képesek a térkép információforrásként történő használatára, a leolvasott adatok értelmezésére. Ismerjék fel a Világegyetem és a Naprendszer felépítésében, a bolygók mozgásában megnyilvánuló törvényszerűségeket. Tudjanak tájékozódni a földtörténeti időben, ismerjék a kontinenseket felépítő nagyszerkezeti egységek kialakulásának időbeli rendjét, földrajzi elhelyezkedését. Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni az egyes geoszférák sajátosságait, jellemző folyamatait és azok összefüggéseit. Lássák be, hogy az egyes geoszférákat ért környezeti károk hatása más szférákra is kiterjedhet. Legyenek képesek a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló összefüggések és törvényszerűségek értelmeA fejlesztés várt eredményei a két év- zésére. folyamos ciklus vé- Legyenek képesek alapvető összefüggések és törvényszerűségek felismerésére és megfogalmazására az egész Földre jellemző társadalmi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatosan. Tudják gén elhelyezni az egyes országokat, országcsoportokat és integrációkat a világ társadalmigazdasági folyamataiban, tudják értelmezni a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyenek képesek összevetni és értékelni az egyes térségek, illetve országok eltérő társadalmi-gazdasági adottságait és az adottságok jelentőségének időbeli változásait. Ismerjék a globalizáció gazdasági és társadalmi hatását, értelmezzék ellentmondásait. Ismerjék a monetáris világ jellemző folyamatait, azok társadalmi-gazdasági hatásait. Ismerjék hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésének jellemzőit, a gazdasági fejlettség területi különbségeit és ennek okait. Példákkal támasszák alá Európai Unió egészére kiterjedő, illetve a környezető országokkal kialakult regionális együttműködések szerepét Tudják elhelyezni hazánkat a világgazdaság folyamataiban. Tudják példákkal bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését. Ismerjék az egész Föl-

160

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja dünket érintő globális társadalmi és gazdasági problémákat. Tudjanak érvelni a fenntarthatóságot szem előtt tartó gazdaság, illetve gazdálkodás fontossága mellett. Ismerjék az egyén szerepét és lehetőségeit a környezeti problémák mérséklésben, nevezzék meg konkrét példáit. Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi megfigyelések elvégzésére, a tapasztalatok rögzítésére és összegzésére. Legyenek képesek különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére és feldolgozására, az információk összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ennek során alkalmazzák digitális ismereteiket. Legyenek képesek véleményüket a földrajzi gondolkodásnak megfelelően megfogalmazni, logikusan érvelni. Tudják alkalmazni ismereteiket földrajzi tartalmú problémák megoldása során a mindennapi életben. Tudják földrajzi ismereteiket felhasználni különböző döntéshelyzetekben. Legyenek képesek társakkal való együttműködésre a földrajzi-környezeti tartalmú feladatok megoldásakor. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan gyarapítsák tovább földrajzi ismereteiket. Legyenek képesek topográfiai tudásuk alkalmazására más tantárgyak tanulása során, illetve a mindennapi életben. Ismereteik alapján biztonsággal tájékozódjanak a földrajzi térben, illetve az azt megjelenítő különböző térképeken. Ismerjék a tananyagban meghatározott topográfiai fogalmakhoz kapcsolódó tartalmakat.

3.3.7. Biológia A kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgy tartalmi felépítése a diszciplináris hagyományokra épül. A középiskolai tanulmányok első évének témakörei a rendszertan, az ökológia és az etológia. A növény- és állatrendszertan tanulmányozása során fejlődik a tanulók rendszergondolkodása, amely a saját tanulási stratégia kialakítását is támogatja. Az élővilág sokféleségének és szépségének meglátása, az e sokféleségben való eligazodás képessége segíti a természet, és annak evolúciós szempontból különös értéket jelentő sokféleségének megőrzése iránti felelősségérzet alakulását. A nagy élőlénycsoportok egészségügyi és gazdasági jelentőségének, az ökológiai rendszerek megóvásának és fenntartásuk gyakorlati teendőinek megismerése nemcsak a természettudományos kompetenciát, hanem a környezettudatos gondolkodáson alapuló felelős állampolgári magatartás alakulását is fejleszti. A természettudományos vizsgálódási módszerek és modellek megismerése és egy részüknek a kipróbálása fontos a tudományos megismerés módszereinek és korlátainak, a változás elfogadásának megértése szempontjából. A magyar tudósok munkásságának, valamint a Kárpát-medence élővilágának, természeti értékeinek és az azokkal való gazdálkodás módjainak megismerése a nemzeti öntudat erősítéséhez is hozzájárul. Az adatok, információk internetes keresése, a könyvtári gyűjtő- és kutatómunka a digitális kompetencia gyakorlati alkalmazásán keresztül történő megerősítését és az önálló tanulás képességét is fejleszti. 9. évfolyam Tematikaiegység

Mikrobiológia

Órakeret E: 4 óra

Vírusok, baktériumok, egyszerű eukarióták, gombák általános jellemzői. A mikrobák és egyszerű eukarióták példáján a széles körű elterjedtség és a változatosság A tematikai egység fejközötti kapcsolat felismertetése. A baktériumok, gombák, vírusok egészségügyi és gazdalesztési céljai sági jelentőségének igazolása konkrét példák alapján. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan függenek össze a baktériumok életműködései az élelmiszerek romlásával, betegségekkel, járványok- Mikroszkópos kép értelmezése. kal? Melyek a gyors szaporodás feltételei és következményei? Az internet és a könyvtár használata a mikrobák A mikrobiális tevékenység mezőgazdasági, élelmiszer- megismerésére. és gyógyszeripari jelentősége. Ismeretek: Sejtes és nem sejtes szerveződési formák. A sejtek anyag- és energiaforrásai, az autotróf és Előzetes tudás

161

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja heterotróf élőlények működésének összefüggése. A fertőzések megelőzésének módjai, az orvoshoz fordulás szabályai. Az ember és a mikrobák sokrétű kapcsolata. Életterek benépesítési lehetőségeinek áttekintése a mikrobák példáján. Sejtes és nem sejtes szerveződés, autotróf, heterotróf, kemo- és fototróf életmód, vírus, baktériKulcsfogalmak/ um. fogalmak

Tematikai egység

A növények és a gombák

Órakeret E: 6 óra

Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin), ivaros és ivartalan szaporodás. A rendszerezés lehetséges módjainak bemutatása. A felépítés és a működés összekapcsolása a növényi szövetek mikroszkópi megfigyelése A tematikai egység fejlesztésorán. si céljai A nagy élőlénycsoportok környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentőségének bemutatása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen szempontok alapján csoportosíthatóak az élőlények? Mikroszkópos képek, kész és készített preparátumok vizsgáMi magyarázza a környezetünkben élő növények élet- lata. Példák a növényi szövetek felépítése és működése köműködéseit: a felszívást, a növekedést, a virágzást, a zötti kapcsolatra. A megfigyelések rögzítése vázlatrajz forlevélhullást? Mi az évgyűrű, mitől odvasodnak a fák? májában. Miért örülnek a gazdák a méhek munkájának? Melyik gombát ne szedjem le? Hogyan kerülhető el a A növények szerepének bemutatása az emberiség táplálkozápenészesedés, a kerti növények gombás fertőzése? sában önálló ismeretszerzés alapján. Ismeretek: A vizsgált növényi szervek felépítésén keresztül az okság és Testszerveződési típusok a növények országában. A korreláció elemzése az életfolyamatok kapcsolataiban. növényi szövettípusok. A nagy növényi rendszertani csoportok (moszatok, A talaj és az élőlények kapcsolatának elemzése konkrét pélmohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők) jellem- dák alapján. zése. A testfelépítés, az életműködések és a szaporoA legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése. dásmód kapcsolata az élőhellyel. A növények ivartalan szaporítása. A gombák testfelépítése, anyag- és energiaforgalma, szerepük az életközösségekben. Az ehető és mérgező gombák. A növények, gombák, mikrobák szerepe a talaj képződésének folyamatában. A talaj védelmének fontossága a fenntartható gazdálkodásban. Kulcsfogalmak/ fo- Növényi szövet és szerv, alkalmazkodás, telep, spóra, diffúzió, ozmózis, féligáteresztő hártya, talaj. galmak Előzetes tudás

Órakeret E: 6 óra Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné Előzetes tudás és Darwin). A mechanikai szemlélet alkalmazása az életműködések magyarázata során. Az alkalmazA tematikai egység fej- kodási változások és az állatfajok földrajzi elterjedése összefüggéseinek felismertetése. A felépítés és a működés kapcsolatának elemzése a vizsgált állati szervek és szövetek megfilesztési céljai gyelése során. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mit tanulhat a technika az állatoktól? Az állattenyésztés hatása az élelmiszeriparra, a mezőgazdaságra és a néPreparátumok, makettek, terepi tapasztalatok ábrázolása. pesedésre. A vizsgált állati szervek felépítésének megismerésén kereszTematikai egység

Az állatok

162

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Hogyan alkalmazkodott az állatok kültakarója, idegtül az okság és korreláció elemzése az életfolyamatok kaprendszere, táplálkozása, életritmusa, szaporodása a kör- csolataiban. nyezetükhöz? Ismeretek: Az állati és emberi szövetek főbb típusai. A nagy állati rendszertani csoportok (szivacsok, csalánozók, férgek, ízeltlábúak, gerincesek) jellemzése testfelépítésük alapján. Állati szervek, életműködések és a környezet közti kölcsönös kapcsolatok. Alkalmazkodási változások, fejlődési irányok az állatvilág evolúciójában. Kulcsfogalmak/ foÁllati szövet és szerv. galmak Tematikai egység Előzetes tudás

A tematikai egység fejlesztési céljai

Kapcsolatokaz élő és élettelen között

Órakeret E: 8 óra

Élettelenkörnyezeti tényezők és hatásuk az élőlényekre, a tűrőképesség, a faj. Az életközösségek vizsgálatán keresztül az azokra jellemző kölcsönhatások megismerése. Az életközösségek változásának, az anyagkörforgás folyamatainak megfigyelésén és vizsgálatán keresztül a ciklikus és lineáris változások megismerése. A terepen végzett vizsgálatok során a természeti rendszerek leírására szolgáló módszerek használata.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mely fajok és miért élnek közös élőhelyen? Milyen kölcsönhatások kapcsolják össze az együtt élő fajokat? Biológiai jelzések (indikációk) megfigyelése és megfejtése. Mi határozza meg egy élőlény szerepét az életközösAz élőlények közötti kapcsolatok rendszerének elemzése. ségben? Összetett ökológiai rendszerek elemzése az interneten és az Mi magyarázza, hogy egyes fajok egyedszáma közel ál- írott szakirodalomból gyűjtött anyagok alapján. landó, másoké hirtelen változásokat mutat? Ismeretek: Egyszerű kísérlet tervezése és elvégzése az élőlények egyA populáció és életközösség (társulás) fogalma, jellem- másra gyakorolt hatásának vizsgálatára, az eredmények zői. Populáción belüli és populációk közti kölcsönhaelemzése. tások: a szabályozás megvalósulása a populációk és a társulások szintjén. A biológiai rendszerek térbeli és időbeli változásait leíró graAz életközösségek vízszintes és függőleges elrendező- fikonok, diagramok értelmezése. désének okai. Mennyiségi és minőségi változások okainak elemzése. Példák az életközösségekben zajló anyagkörforgásra Struktúra és funkció összefüggéseinek elemzése egyed fölötti (szén, nitrogén), az anyag és energiaforgalom összeszerveződési szinteken. függésére. Táplálékpiramis (termelő-, fogyasztó-, lebontó szervezetek). Táplálkozási hálózatok (biológiai produkció, biomaszsza). Ciklikus és egyirányú folyamatok. Járványok, hernyórágás: véletlenszerű és kaotikus létszámingadozások. Fajlista, korfa, szimbiózis, predáció, élősködés, antibiózis, versengés, antibiotikum, rezisztencia, Kulcsfogala környezet eltartóképessége, diverzitás, biomassza, táplálékpiramis. mak/fogalmak Órakeret E: 8 óra Öröklött és tanult magatartásformák, társasszükségletek, a kísérletezés módszerei és célja. Előzetes tudás Az élő rendszerek felépítésében és működésében megfigyelhető közös sajátosságok összegA tematikai egység fejzése. A viselkedés és a környezet kapcsolatának megfogalmazása, és ezen keresztül az állati lesztési céljai viselkedés mint alkalmazkodási folyamat bemutatása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Tematikai egység

Az állatok viselkedése

163

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan deríthető ki, hogy mit érzékelnek az állatok, és ebből mi a fontos számukra? Van-e célja és funkciója Az öröklött és tanult magatartásformák meg-különböztetése az állati viselkedéseknek? példák alapján. Mi az állati tájékozódás alapja? Miről és miért „beszél- Különböző tanulási módszerek gyűjtése, összehasonlítása különböző szempontok alapján (pl. hatékonyság). Az állati vigetnek” az állatok? Megérthetjük-e „beszédüket”? Ismeretek: selkedés megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése és értelmeAz inger, kulcsinger és a motiváció. Az öröklött és ta- zése, az eredmények bemutatása. nult magatartásformák és azok kombinációi. Jelentős Szaporodási stratégiák, az állati viselkedés és a környezet kutatók módszerei, tapasztalatai és magyarázatai. összefüggéseinek elemzése. Az állati és az emberi tájékozódás és tanulás típusai. Az állati és emberi kommunikáció formáinak összevetése vizsgált példákon keresztül. Memória és a tanulás. Az állati és az emberi kommunikáció jellemzői. A társas kapcsolatok típusai, szerepük a faj fennmaradásában. Kulcsfogalmak/ fo- Reflex, kulcsinger, motiváció, adaptáció, tanulás, kommunikáció, agresszió, altruizmus, kulturális öröklődés. galmak

Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Másfélmillió lépés Magyarországon

Órakeret E: 4 óra

Környezet, szerveződési szintek, környezetszennyezés, életközösség. A globális éghajlat-változások lehetséges okainak és következményeinek elemzése. Egyes környezeti problémák (fokozódó üvegházhatás, savas eső, „ózonlyuk”) következményeinek megismerésén keresztül az emberi tevékenység hatásának vizsgálata. A lokális és globális megközelítési módok megismerése és összekapcsolása, a környezettudatosság fejlesztése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért és hogyan változtak a Kárpát-medence jellegzetes életközösségei történelmünk során? Terepen vagy épített környezetben végzett ökológiai vizsgáMilyen formában nyújthat tartós megélhetést az ott élő lat során az életközösségek állapotának leírására szolgáló közösségeknek? Mi jellemzi a közvetlen környezetem adatok gyűjtése, rögzítése, a fajismert bővítése. élővilágát? Ismeretek: Egy helyi környezeti probléma felismerése, tanulmányozása Néhány jellemző hazai társulás (táj, életközösség) és ál- és bemutatása: okok feltárása, megoldási lehetőségek keresélapotuk. se. A Kárpát-medence természeti képének, tájainak néhány A lokális és globális megközelítési módok alkalmazása egy fontos átalakulása az emberi gazdálkodás következtéhazai ökológiai rendszer tanulmányozása során. ben. Tartósan fenntartható gazdálkodás és pusztító beavatkozások hazai példái. A természetvédelem hazai lehetőségei, a biodiverzitás fenntartásának módjai. Kulcsfogalmak/ fo- Biológiai sokféleség, természeti érték, természetvédelem, fenntartható fejlődés. galmak

10. évfolyam Tematikai egység Előzetes tudás

A tematikai egység fejlesztési céljai

Órakeret E: 4 óra A fénymikroszkóppal látható fontosabb sejtalkotók. Állati és növényi sejt megkülönböztetése. A szövet fogalma, típusai. Rendszerszemlélet alkalmazása a biológiai szerveződési szintek megkülönböztetésekor, és egymással való összefüggéseikre. Rendszer és környezet összefüggésének tudatos alkalmazása a sejt felépítésének és működésének magyarázatában. Felépítés és működés közötti öszszefüggések megértése, a szerkezeti struktúra és a kémiai felépítés összekapcsolása. Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejtben végbemenő folyamatok értelmezéA sejt felépítése és működése

164

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja se során. Állandóság, változás és önazonosság értelmezése a sejtben zajló biokémiai folyamatok, valamint az öregedés vonatkozásában. A normális sejtműködés és az emberi egészség közti kapcsolat megfogalmazása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért van többféle felépítésű és működésű sejt is az élőlényekben? Fizikai-kémiai folyamatok biológiai szerepének, az élő Hogyan megy végbe a sejtekben az anyagok állapot fizikai feltételeinek, határainak elemzése. átalakítása? Milyen hatások gátolhatják, Enzimműködés vizsgálata egy elvégzett kísérletben, a veszélyeztethetik a sejtek anyagcseréjét? folyamat elemzése. Ismeretek: A víz biológiai szempontból fontos jellemzői. Az élő Az élő rendszerek energiaszükségletének megértése, a rendszereket felépítő szerves anyagok sajátos biológiai sejtszintű energiaátalakító folyamatok lényegi ismerete, funkciói. kapcsolatuk belátása. Az enzimműködés lényege. A sejtkárosító hatások főbb Struktúra és funkció összekapcsolása a sejtszintű folyamatok típusai, (nehézfémek, mérgek, maró anyagok, sugárzá- elemzése során. sok, hőhatás). A biológiai folyamatok energetikai összefüggései; a A szabályozott sejtműködés néhány funkciójának lebontó és a felépítő anyagcsere jellemzői, helyük a értelmezése a soksejtű szervezeten belül. A sejtek közötti sejten belül. anyag- és információforgalom jelentőségének belátása, A kémiai kommunikáció lehetősége. példákon keresztül. Enzim, kicsapódás (koaguláció), anyagcsere (lebontó és felépítő), autotróf, heterotróf, Kulcsfogalmak/ sejtlégzés, erjedés, fotoszintézis, sejtalkotó. fogalmak Órakeret E: 6 óra A tápanyag fogalma, típusai, a szervezetben betöltött szerepük. A tápcsatorna fő szakaszai, működése. A táplálkozás alapvető minőségi és mennyiségi szempontjai. Normál testsúly, Előzetes tudás testsúlyproblémák okai és következményei. A táplálkozás energiaviszonyaival kapcsolatos mennyiségi szemlélet erősítése. Az egészséges táplálkozást szolgáló szokások, értékrendek, gyakorlati készségek erősítése, a kockázati A tematikai egység tényezők csökkentése iránti igény felkeltése, az önmagunk iránti felelősség érzésének fejlesztési céljai erősítése. A fontosabb emésztőszervi és anyagcsere-betegségekkel kapcsolatos ismeretekre épülő, egészségmegőrzésre irányuló attitűdök, életviteli képességek fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért van szükségünk a különféle tápanyagokra? Hogyan függenek össze a sejtekben zajló folyamatok a A táplálkozás szervezet- és sejtszintű folyamatainak táplálkozásunkkal? összefüggésbe hozása. A nyílt rendszer működésének Mi történik az elfogyasztott ételekkel a tápcsatornában? értelmezése az anyagcsere példáján. Hová kerülnek a bélrendszerből felvett tápanyagok, mi történik velük a szervezetben? A tápcsatorna-szakaszok felépítésének, a bennük végbemenő Hogyan függ össze a normál testsúly megőrzése a élettani folyamatoknak az értelmezése. helyes táplálkozással? Milyen okai és következményei Egy szerv több funkciójának értelmezése a máj példáján. lehetnek a túlsúlynak, illetve az alultápláltságnak? Az emésztési és a sejtszintű lebontási folyamatok közötti Melyek a táplálkozással összefüggő gyakoribb összefüggés felismerése. megbetegedések, mit tehetünk a megelőzésük érdekében? A normál testsúly megőrzése jelentőségének belátása. Ismeretek: Életmódhoz igazodó étrend tervezése. Vita a különböző tápTápanyagok energiatartalma, kémiai összetétele. lálkozási szokások, divatok (pl. vegetarianizmus) előnyeiről A tápcsatorna szakaszai és működésük. és veszélyeiről. A fontosabb emésztőnedvek, hatásuk. A máj szerepe. A normál testsúly. A túlsúly és elhízás következményei. Az emésztőszervi fertőzések tüneteinek, valamint a A kiegyensúlyozott, változatos étrend jelentősége. megelőzés, a gyógyulás és a fertőzés terjedésével kapcsolatos Hiánybetegségek lehetséges okai, tünetei. Az teendők összegyűjtése. élelmiszer-higiénia jelentősége. A tartós stressz hatása az emésztőrendszerre. Liszt- és tejcukorérzékeny beteg diétás étrendjének összeállíA szájhigiéné, a rendszeres fogápolás. tása. A diétahiba veszélyeinek bemutatása. Tematikai egység

A táplálkozás

165

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Az epe hatásának modellezése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Tápanyag, étel, élelmiszer (minőség), étrend, tápanyag-energiatartalom, mennyiségi és minőségi éhezés, alapanyagcsere, túlsúly, tápcsatorna, emésztőnedv, emésztés, felszívódás, higiéné A légzés

Órakeret E: 2 óra

A légutak és a tüdő felépítése, működése és funkciói. A sejtlégzés. A légzőrendszert veszélyeztető környezeti ártalmak és káros szenvedélyek. A felépítés és a működés közötti kapcsolat értelmezése a légcsere és az öntisztulási képesség magyarázatában, valamint a tüdő léghólyagjainak felépítése és a külső gázcserefolyamat közötti összefüggés felismerésében. A tematikai egység Az egészséges környezettel, életvitellel kapcsolatos gyakorlati készségek, a fontosabb fejlesztési céljai légzőszervi betegségekkel összefüggő ismereteken alapuló, egészségmegőrzésre irányuló attitűdök formálása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a légzés élettani szerepe, hogyan függ össze a légzés a sejtjeinkben zajló folyamatokkal? A légzés szervezet- és sejtszintű folyamatainak Hogyan megy végbe a ki- és belégzés folyamata? összefüggésbe hozása. Hogyan szabályozza a szervezet a légzés teljesítményét? A légutak és a tüdő felépítésének, a bennük végbemenő Mi az összefüggés a légzés és a hangképzés között? élettani folyamatoknak az elemzése (ábrázolás, ábraelemzés). Melyek a leggyakoribb légszennyező anyagok és A légcsere biomechanikai értelmezése egy készített modell légzőszervi megbetegedések, mit tehetünk a megelőzés alapján. érdekében? Ismeretek: Légzésfunkciós vizsgálat értelmezése. Az oxigénfelvétel és a szén-dioxid leadás összefüggése a sejtlégzéssel. A gázcsere, a légzési gázok szállításának, a szervek A felső- és alsó légutak felépítése. A gége felépítése, oxigénellátásának a fizikai- kémiai összefüggéseket funkciói, a hangadás és hangképzés biológiai tényezői. figyelembe vevő magyarázata. A ki- és belégzés folyamata. A hemoglobin szerepe, jelentősége. A gégeműködést bemutató film vagy ábra elemzése, a Mérgező vegyületek, allergének, szálló por, füst működés összekapcsolása a fizikai ismeretekkel. (dohányzás) kockázatai. Néhány gyakori légzőszervi megbetegedés jellegzetes kórképe, a megelőzés és a Kísérlet során vizsgált, vagy internetről gyűjtött légszennyezési adatok értelmezése. A dohányzás gyógyítás lehetőségei. kockázatainak elemzése. Légcsere, légutak, léghólyag, légzési perctérfogat, hemoglobin, gége, hangszalag, allergia, Kulcsfogalmak/ asztma. fogalmak Előzetes tudás

Órakeret E: 6 óra A vér összetétele, sejtes alkotói, biológiai szerepe. A keringési rendszer felépítése. Előzetes tudás Véráramlás, a vérkörök. A szív üregei, szívbillentyűk, szívritmus, pulzus. Rendszerszemlélet fejlesztése a belső környezet és a nedvkeringés biológiai folyamatában, a különböző anyagforgalmi folyamatok egymással való kapcsolatában. A tematikai egység A szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felismerése, a megelőzést lehetővé tévő fejlesztési céljai életmódelemek iránti igény felkeltése, erősítése, pozitív attitűdök kialakítása. Elsősegélynyújtás és alapszintű gyakorlottság elérése az újraélesztésben. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért és hogyan keringenek testfolyadékaink? Milyen folyadékterek fordulnak elő a szervezetünkben? A nedvkeringés rendszerszemléletű értelmezése, a Mi a kapcsolatuk? Miből áll, hogyan keletkezik, testfolyadékok megkülönböztetése és összefüggésük hogyan alvad meg a vér? felismerése. Tematikai egység

Nedvkeringés és kiválasztás

166

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Hogyan biztosítja a szív a vérkeringés irányát és A vérvétel, a laboratóriumi vizsgálat jelentőségének belátása, változó teljesítményét? Mi az erek feladata? Hol és a fontosabb adatok értelmezése. hogyan tapintható a pulzus, mérhető a vérnyomás? Miért változó a vizelet mennyisége és összetétele? Állandóság és változás szempontjainak alkalmazása a Hogyan függ ez össze a belső környezetünk folyamat értelmezésében. A véralvadás folyamatának viszonylagos állandóságával? megértése, jelentőségének felismerése, a trombózisos Melyek a szív és érrendszeri megbetegedések kockázati betegségekkel való összefüggésbe hozása. tényezői, gyakoribb típusai? Mit tehetünk a megelőzésük érdekében? Az érrendszer és a szív felépítése, valamint a bennük Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, végbemenő élettani folyamatok összekapcsolásán alapuló szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? folyamatelemzés (ábrázolás, ábraelemzés). Körfolyamat Ismeretek: értelmezése a szívciklus példáján. A vér oldott és sejtes elemei. A vér és a szövetközti nedv, ill. a nyirok keletkezése, összetétele, funkciói. Vérnyomásmérésoszt ályt ársakon; st at isztikai átlag A véralvadás élettani jelentősége, a folyamat tényezői. számolása és ábrázolása. A vérrögképződés kockázati tényezői és következményei. A vese felépítése és a benne végbemenő élettani folyamatok A szív felépítése és működése, a szívritmus és összefüggésbe hozásán alapuló folyamatelemzés (ábrázolás, perctérfogat összefüggése. Értípusok, felépítésük, ábraelemzés). funkciójuk. A vérnyomás fogalma, mérése, normál értékei. A szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggő ismeretek A homeosztázis értelmezése a folyadékterek alapján következtetések levonása az egészségmegőrzésre összetételének példáján. A vese szervi felépítése. irányuló életvitelt illetően. A vízvisszaszívás mértékének szabályozása. A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek tünetei, Elsősegély-nyújtási teendők gyakorlása a vizsgált sérülések kialakulásának okai. Kockázatot jelentő élettani és rosszullétek esetében jellemzők. (pl. újraélesztés). Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Újraélesztés. Folyadéktér, vér, nyirok, véralvadás, trombózis, artéria, véna, kapilláris, vérkör, kamra, pitvar, Kulcsfogalmak/ szívbillentyű, szívciklus, perctérfogat, vérnyomás, homeosztázis, újraélesztés. fogalmak Órakeret E: 6 óra A csont szöveti szerkezete, csontok kapcsolódási módjai. Az emberi csontváz fő elemei. A mozgás és az egészség közötti alapvető összefüggések. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatása. Előzetes tudás A hámszövet alapvető jellemzői, csoportjai. A bőr felépítése, főbb funkciói. Gyakoribb bőrsérülések és ellátásuk. Higiéniai alapismeretek, a bőrápolás szempontjai és módjai. A felépítés és a működés kapcsolatának különböző megjelenése az emberi mozgás szervrendszerében. A rendszeres testmozgás élettani hatásának ismeretén alapuló tudatos életmódra való törekvés alakítása. A tematikai egység A testképen alapuló önelfogadás erősítése. fejlesztési céljai A bőr felépítése és működése közötti összefüggések alkalmazása magyarázatokban. A személyi higiéné biztosításával, a bőr ápolásával és egészségmegőrzésével kapcsolatos életviteli és gyakorlati készségek fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan kapcsolódnak egységes rendszerré a A csontok mechanikai szerkezete, kémiai összetétele és csontjaink? Milyen a csont összetétele, szöveti és szerkezeti felépítése? biológiai funkciója közötti összefüggésekkel kapcsolatos Milyen mechanikai elvek alapján írható le az kísérletek elvégzése. izommozgás? Példák a különböző csontkapcsolatokra. Milyen mozgásszervi sérülések fordulhatnak elő? Hogyan előzhetők meg és milyen elsősegély A csontok egymással és az izmokkal való kapcsolódási alkalmazható? módjainak összefüggésbe hozása a mozgásképességgel. Milyen életmóddal őrizhető meg a mozgásképesség? Tematikai egység

Mozgás és testalkat. A bőr

167

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Hogyan előzhetők meg a mozgásszervi Az izomzat hierarchikus felépítésének belátása, a megbetegedések? rendszerszerűség felismerése. Milyen kép él bennünk a testünkről? Hogyan változott A mechanikai elvek, biomechanikai és biokémiai szemlélet a szépségideál a múltban, és mi határozza meg a alkalmazása. jelenben? Hogyan módosítható a test megjelenése, formája? Elsősegélynyújtás különböző típusú mozgásszervi sérülések Milyen feladatokat lát el a bőrünk? Hogyan épül föl? esetén. Mit jelez a bőr testünk állapotából? A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatásainak Mi alakítja ki a bőr alapszínét? Milyen felismerésén alapuló, rendszeres, életmódszerű testmozgás. bőrszínváltozatok jellemzőek az emberi fajra? Hogyan Az önvizsgálatok és rendszeres szűrővizsgálatok ápolhatjuk a bőrünket? Melyek a bőr gyakoribb fontosságának belátása. megbetegedései, melyek ezek kockázati tényezői, mit tehetünk a megelőzés érdekében? Az edzettség, fittség állapotának biológiai leírása, vizsgálata Ismeretek: egyszerű mérésekkel, ezek értékelése. A kéz és a koponya jellegzetességei. A mozgás szerepe az emberi kommunikációban. Csontok fizikai szerkezetének és kémiai összetételének A csont szilárdsága és rugalmassága, a kémiai vizsgálata. összetétel és a szöveti-, szervi felépítés főbb jellemzői. A végtagok és függesztő elemeik, a gerincoszlop és a Érvelés a táplálékkiegészítők, teljesítménynövelők bordák, a koponya fontosabb csontjai. használatával kapcsolatban (előnyök, hátrányok, veszélyek). A hajlító és feszítő izmok működése néhány példán, az izmok csontokhoz tapadásának módja. Érvek gyűjtése a testképre ható divatok veszélyeiről. Sérülések típusai (rándulás, ficam, húzódás, szakadás, A bőr funkcióinak és felépítésének kapcsolata a szervezetszintű működésekkel – hőszabályozás elemzése. törés). Alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek. A bemelegítés, erősítés, nyújtás biológia alapjai, fontossága. Az edzés és a fizikai teljesítmény összefüggése. A Az emberi faj bőrszínskálájának a biológiai sokféleség sportágakkal járó terhelés hatása a mozgás részeként való értelmezése. szervrendszerére. Testkép és lelki egyensúly összefüggése. A plasztikai Képek gyűjtése a különböző bőrbetegségekről, tünetek sebészet hatásai, mellékhatásai és veszélyei. felismerése. Érvek gyűjtése a szűrővizsgálatok, illetve az A bőr funkciói, rétegei, szöveti felépítésük. Az erek, a önvizsgálat fontosságáról. zsírszövet és a mirigyek szerepe a hőszabályozásban. Bőrflóra, pattanás, mitesszer, hámlás. Kozmetikumok összetételének vizsgálata és kapcsolatba Bőrpigment, melanin. A napozás hatása, veszélyei. A hozása a bőr felépítésével és működésével. bőr higiénéje. A napsugárzás (UV) károsító hatása, a bőrrák felismerhetősége, veszélyessége. Kulcsfogalmak/ Ízület, függesztő öv, csontsűrűség, vázizom, ín, szalag, bemelegítés, nyújtás. fogalmak Órakeret E: 4 óra A vér összetétele, az egyes alkotók szerepe. Belső környezet fogalma. Baktérium, vírus fogalma, megkülönböztetése. Fertőzés, járvány fogalma. Antibiotikumok hatása, Előzetes tudás jelentősége. Hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai (a vércukorszint szabályozása). Rendszerszemlélet alkalmazása az immunrendszer és a szervezet egészének viszonyára, valamint az immunrendszer komplexitásának belátására. Az oksági gondolkodás fejlesztése A tematikai egység az immunrendszer működését feltáró kísérletek értelmezése során. Az ismereteken alapuló fejlesztési céljai döntéshozatali és cselekvési képesség fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért van szükségünk biológiai „önvédelemre”? Mit jelent az önazonosság, és mi veszélyezteti ennek Az immunrendszer működését feltáró kísérletek és az arra megőrzését? adott magyarázatok értelmezése. Hogyan győzi le szervezetünk a fertőzéseket? Miért Alapvető közegészségügyi és járványtani ismeretek alapján következhet be az átültetett szervek kilökődése? valós helyzetek elemzése, cselekvési lehetőségek Mi a magyarázata a védőoltások hatékonyságának? mérlegelése. Milyen betegségeket sikerült leküzdeni vagy visszaszorítani ezen a módon? Az információ értelmezése a saját-idegen felismerési Tematikai egység

Az immunrendszer

168

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Mi gyengíti, és mi erősíti immunrendszerünket? Milyen mechanizmusokban. A veleszületett, természetes következménye lehet a meggyengült védekezőképesség, valamint a szerzett, specifikus immunitás immunvédelemnek? megkülönböztetése. Ismeretek: Kórokozó, fertőző és megbetegítő képesség, helyi és A védőoltások indokoltságának értelmezése. világjárvány. A kórokozók által okozott lehetséges hatások. A veleszületett és a szerzett immunitás. A A testi és lelki egészség közötti összefüggés belátása, nyiroksejtek típusai és funkciói. Vércsoportok, biológiai magyarázata. A tartós stressz kezelésével vérátömlesztés, Rh-összeférhetetlenség. A kórokozók összefüggő, egészségmegőrzést szolgáló életviteli és hatása és a védekezés lehetősége (Semmelweis, gyakorlati lehetőségek megismerése, összevetése a saját Pasteur). Passzív és aktív immunizálás. Gyakoribb életmóddal. védőoltások, az immunizálás közegészségügyi szerepe. Vér(csoport)vizsgálatok eredményének megfigyelése, Az immunrendszer és a lelki állapot közötti értelmezése. összefüggés. A tartós, nem kontrollált stressz hatása az immunrendszerre. Az immunrendszer rosszindulatú megbetegedése. Az allergia és az asztma immunológiai háttere. Fertőzés, járvány, veleszületett immunitás, szerzett (specifikus) immunitás, antigén, antigénKulcsfogalmak/ felismerés, antitest (immunglobulin), nyiroksejt (limfocita), Rh és ABO vércsoportrendszer, fogalmak védőoltás, immunizálás, immunológiai memória. Órakeret E: 4 óra Vezérlés és szabályozás fogalma. A mirigy fogalma, típusai. A vérkeringés, érhálózat, vér összetétele. A hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai (vércukorszint Előzetes tudás szabályozása). A stressz biológiai értelmezése. Az absztrakt gondolkodás fejlesztése az életfolyamatok szabályozásáról és vezérléséről alkotott modell általánosításával, az idegi és hormonális szabályozás közötti hasonlóságok és A tematikai egység különbségek, valamint az egységes (neuroendokrin) rendszerbe kapcsolódás felismerése fejlesztési céljai során. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen sajátosságai vannak a kémiai jelátvitelnek a szabályozásban? A hormonhatás specifikusságának megértése, a hormonMelyek a szervezet belső egyensúlyára ható receptor kapcsolódás jelentőségének felismerése. legfontosabb hormonok, hol termelődnek, és mi a hatásuk? A szabályozás és vezérlés fogalmának elmélyítése a Mely rendellenességek, betegségek vezethetők vissza hormonális működés példáján. valamely hormonális zavarra? Az idegi és hormonális szabályozás összehangoltságának A teljesítményfokozó szerek veszélyei. megértése a hipotalamusz-hipofízisrendszer felépítése és Ismeretek: működése alapján. A kémiai jelátvitel jellemzői. Belső elválasztású mirigy. Hormon és receptor összefüggése, specifikus hatás. A Hormonzavarokkal összefüggő kórképek vizsgálata, a folyamatba való beavatkozás lehetősége. kockázatok és megelőzési lehetőségek felismerése, A hipofízis- és a hipotalamuszrendszer felépítése és következtetések levonása. működése. A hormonális szabályozás hierarchikus felépítése. Az idegrendszeri ellenőrzés érvényesülése. A Érvelés a teljesítményfokozó és izomtömeg-növelő szerek hormonhatás időbeli jellemzői. Példák a központi használata ellen. idegrendszerben termelődő hormonok hatásaira (szorongás, eufória). A vércukorszint szabályozásának mechanizmusa (inzulin). A tiroxin és az adrenalin hatása. A cukorbetegség kockázati tényezői, felismerése, lehetséges következményei és kezelése. Növekedési rendellenességek. Pajzsmirigy-betegségek. Hormonok, hormonhatású szerek a környezetünkben, lehetséges veszélyek. Tematikai egység

A hormonális szabályozás

169

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Kulcsfogalmak/ fogalmak

Hormon, receptor, belső elválasztású mirigy, szteroid, hipotalamusz, agyalapi mirigy-, pajzsmirigy-, hasnyálmirigy-, mellékvesehormon.

Órakeret E: 4 óra Az idegsejt és az idegszövet felépítése és működése. Elemi idegi folyamatok. Az idegi szabályozás alapelve. Környéki és központi idegrendszer megkülönböztetése. A reflex Előzetes tudás fogalma. A szem és a fül felépítése. Az idegműködéseket befolyásoló, tudatmódosító szerek veszélyei. Rendszerszemlélet alkalmazása a szabályozott állapot biológiai értelmezésében. Rendszer és környezet kapcsolatán alapuló szemléletmódok alkalmazása az érzékelés és a A tematikai egység szabályozottság magyarázatában. A tudatmódosító, függőséget okozó szerekkel szembeni fejlesztési céljai elutasító magatartás erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miben különbözik az idegsejt felépítése és működése a A szabályozás és vezérlés fogalmainak alkalmazása az többi sejtétől? idegrendszer működésének magyarázatakor. Hogyan képes a szervezet beállítani belső állapotának Állandóság és változás szempontjain alapuló életfontosságú jellemzőit? folyamatelemzés és magyarázat. Hogyan állítják elő és továbbítják az idegsejtek a jeleket? Mi az oka az idegrendszer belső aktivitásának? A jel fizikai, kémiai és biológiai értelmezése. Mi a gerincvelő szerepe az idegi szabályozásban? A környezetben előforduló, az élőlények számára adekvát Melyek az emberi érzékelés területei? Mit tehetünk hatások, energiaformák azonosítása, az inger fogalmának érzékelési képességeink megőrzése érdekében? értelmezése. Milyen szabályozó rendszerek őrködnek létfenntartó életműködéseink felett? Reflextípusok megkülönböztetése, a reflexkör felépítése és Hogyan alkalmazkodik szervezetünk a testi és lelki terheléshez? Melyek az idegrendszert érintő fontosabb működése közötti kapcsolat értelmezése. Elvégzett reflexvizsgálat értelmezése. rendellenességek, megbetegedések? Mit tehetünk A környezetben előforduló, az élőlények számára adekvát megelőzésük érdekében? hatások, energiaformák azonosítása, az inger fogalmának Ismeretek: értelmezése. A szabályozókör fogalma, elemei. A negatív Az érzékszervek felépítése és működése közötti összefüggés visszacsatolás működési elve, biológiai szerepe. Egy elemzése. példa ismerete. Elvégzett érzékelés-élettani kísérletek értelmezése. Az idegsejt felépítése. A nyugalmi potenciál tényezői, értéke. Akciós potenciál kialakulása, terjedése. Az Szomatikus és vegetatív szabályozás megkülönböztetése, a idegsejtek közötti kölcsönhatások formái és vegetatív szabályozás néhány területének, módjának és jelentőségük. funkciójának értelmezése. A szabályozás elemzése példákon. A szinapszisok működésére ható anyagok. Az idegsejtek aktivitásának belső ritmusa (biológiai Felépítés és működés kapcsolatba hozása, a rendszerszerűség órák). felismerése és magyarázata. A gerincvelő felépítése, funkciói. Szomatikus és vegetatív gerincvelői reflexek. A gyakoribb idegrendszeri megbetegedések azonosítása Az inger fogalma, típusai. A receptor funkciói. A látás jellegzetes tüneteik alapján. folyamata, alkalmazkodás a változó távolsághoz és fényerőhöz. A fül felépítése, a hallás és egyensúlyozás folyamata. Szemhibák és látásjavító eszközök, módszerek. A halláskárosodás kockázatai. Vegetatív szabályozás fogalma, funkciója, szabályozási területei. Egy vegetatív működés szabályozásának példája (pl. légzés). Az agy részei. Agyidegek. Éberség és alvás ritmusa, az ingerek változatosságának szerepe. Idegrendszeri sérülések okai, gyakoribb esetei és következményei (ideg-, gerinc-, agysérülés). Fejlődési rendellenességek, fogyatékosság. Agyi keringési zavarok. Parkinson-kór, Alzheimer-kór, prionbetegség. Tematikai egység

Az idegrendszer

170

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Kulcsfogalmak/ fogalmak

Vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, idegsejt (neuron), akciós potenciál, ingerküszöb, szinapszis, reflexkör, szomatikus és vegetatív idegrendszer, érzékelés, érzékszerv, nagyagy, kisagy, agytörzs, agykéreg, dúc, mag, ideg, pálya, szürkeállomány, fehérállomány.

11. évfolyam Tematikai egység

Nemzedékről nemzedékre - Azöröklődés törvényei

Órakeret E: 4 óra

A faj, a környezet (környezeti tényező) fogalma. Az ivaros szaporodás genetikai lényege. Vércsoport-antigének. Az információ-kifejeződés folyamatainak megértése az élővilágban. A tudományos A tematikai egység gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos nevelési-fejlesztési alkalmazása. A problémák tudatos azonosítása, feltevések megvizsgálása. céljai A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása. Problémák, jelenségek, gyakorlatialkalmazások, Fejlesztési követelmények ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Öröklődnek-e a szerzett tulajdonságok? Mi magyarázza az öröklött tulajdonságok megjelenését Mendel módszereinek, eredményeinek és ezek érvényességi vagy eltűnését? Milyen mértékben befolyásolhatja a körének értelmezése. környezet vagy a nevelés az öröklött jellegek Öröklött jelleg megjelenésének számszerű megadása (az megnyilvánulását? Mi az oka és jelentősége biológiai öröklésmenet ismeretében). sokféleségünknek? Következtetés allélkölcsönhatásra (az eloszlás ismeretében). Ismeretek: Családfa elemzése. Ikervizsgálatok értelmezése. Mendel szemléletmódja (a gén mint szerkezet nélküli Kockázati tényező és elővigyázatosság értelmezése egység), módszere, eredményei. genetikai példán. Allélkölcsönhatások (dominancia). Példák emberi tulajdonságok öröklődésére. Minőségi és mennyiségi jelleg megkülönböztetése. A beltenyésztés és kockázata (állattenyésztés, Mennyiségi eloszlás grafikus megjelenítésének értelmezése. természetvédelem, rokonházasság veszélye). Példák hajlamok öröklésére. Kockázati tényezők és gének kölcsönhatása. Az egyén és a társadalom együttélése öröklött hiányokkal (diéta). A genetikai sokféleség jellemzése (allélszám) és biológiai szerepe (nemesítés, az alkalmazkodás lehetősége). A környezet hatása mennyiségi jellegek öröklésére, sok gén – egy tulajdonság kapcsolat. Gén, allél, domináns, recesszív, homo- és heterozigóta, hajlam, beltenyésztés, genetikai Kulcsfogalmak/ sokféleség (diverzitás). fogalmak Előzetes tudás

Tematikai egység

Megfejthető üzenetek -Molekulárisgenetika

Órakeret E: 6 óra

A fehérjék szerkezete. Katalízis. Az öröklődés törvényei (Mendel). A sejt fölépítése. A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása. Vizsgálati módszerek, tudományos eredmények, és ezek A tematikai egység érvényességi körének értelmezése. fejlesztési céljai Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének megértése. Az érveken alapuló vitakultúra fejlesztése, a felelős állásfoglalás iránti igény felkeltése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi magyarázza tulajdonságok csoportjainak együttes öröklését? Miből vannak, hol vannak és hogyan Az osztódások szerepének értelmezése a testi és ivarsejtek működnek a gének? Mi rögzíti bennük az információt? létrejöttében és a genetikai sokféleség fenntartásában. Mi a szerepe a szexualitásnak a faj szempontjából? A nukleinsavak örökítő szerepének bizonyítása. Mi hangolja össze sejtjeink génműködését? Miért Kodon-szótár használata. jönnek létre daganatos megbetegedések? Miért Előzetes tudás

171

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja fejlődünk, öregszünk, és miért halunk meg? Génmutáció következményének értelmezése KodonHogyan, miért és milyen mértékben avatkozhat bele az szótársegítségével. ember a genom működésébe? Miben segíthet a számítógép használata a génműködés Szabályozott génműködés értelmezése ábra alapján. megértésében, a személyre szabott gyógyításban, a Daganatra utaló jelek felismerése. múlt feltárásában? Sebkezelés elsajátítása. Ismeretek: A genetikai kapcsoltság és oka (kromoszómák). Az érvek és ellenérvek összevetése. A számt art ó ésa számfelező oszt ódás; a sejt ciklus. Információforrások kritikus értékelése. A nukleinsavak alapfelépítése. A vírusok szaporodása, vírus okozta betegségek. Testi és ivari kromoszómák. A DNS megkettőződése, információáramlás a fehérjék szintézise során (gén > fehérje > jelleg). A mutációk típusai, mutagén tényezők (sugárzás, vegyületek). Példa a génműködés szabályozottságára. A szabályozott működés zavara (daganatos betegségek). Az őssejtek lehetséges felhasználása. Tartós károsodás (szövetelhalás) és regeneráció. Az öregedés lehetséges okai. A géntechnológia lehetőségei, kockázatai és néhány alkalmazása (genetikailag módosított élőlények, génterápia). Kapcsoltság, kromoszóma (testi, ivari), mitózis, meiózis, mutáció, differenciálódás, őssejt, Kulcsfogalmak/ transzgén, GMO. fogalmak Tematikai egység

Szaporodás, szexualitás

Órakeret E: 6 óra

Genetika: mitózis és meiózis, nemi kromoszómák. Élettan: hormonok hatásmechanizmusa, visszacsatolások. A vezéreltség, szabályozottság általános mechanizmusainak megértése a szaporodás és az öröklődés kapcsolatainak példáján. A tematikai egység Az egyirányú és a körfolyamatok közti különbség megértése a nemi működések példáján. fejlesztési céljai A felelős párkapcsolatok gyakorlását és a pályaválasztást segítő önismeret fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi magyarázza az ivaros úton létrejött utódok sokféleségét, az ivarsejtek és az ivarsejteket létrehozó Az ivartalan és az ivaros szaporodás összehasonlító egyedek különbségeit, a férfi és nő biológiailag eltérő jellemzése. jellemzőit? Az ivarsejtek összevetése. Ismeretek: A ciklikus működések megértése. Ivaros és ivartalan szaporodásformák az élővilágban. A családtervezés lehetőségei kapcsán érvek és tények Mitózis és meiózis. Klónozás. megbeszélése. Kromoszomális, elődleges és másodlagos nemi jellegek. Filmek, folyamatábrák, makettek értelmezése. A férfi és női ivarsejtek, ivarszervek felépítése, működése, a nemi működések szabályozása. Fogamzásgátlás. Családtervezés és lehetőségei. A megtermékenyülés, a méhen belüli élet fő jellemzői. A magzati élet védelme. Születés. A születés utáni élet fő szakaszainak biológiai jellemzői. Ivartalan és ivaros szaporodás (szexualitás), klónozás, tüsző, sárgatest, tüszőserkentő és tüszőhormon (ösztrogén), sárgatestserkentő és sárgatest-hormon (progeszteron), hím nemi Kulcsfogalmak/ hormon (tesztoszteron), ovuláció, menstruáció, megtermékenyülés, beágyazódás, magzat, fogalmak méhlepény. Előzetes tudás

Tematikai egység

A biológiai evolúció

172

Órakeret

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja E: 6 óra Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz. Előzetes tudás Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése. A fejlődés jellemzői az egyéni életben. Módszerek, tudományos eredmények és ezekérvényességi körének elemzése. A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések, az egymást váltó vagy egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása. A tematikai egység Evolúciós, környezet- és természetvédelmi szempontok összekapcsolása. fejlesztési céljai Természeti értékek és károk, környezeti károk felismerése, a cselekvési lehetőségek felmérése, a környezet iránti felelős magatartás erősítése. A fejlődéstörténeti rendszer vizsgálatát szolgáló módszerek értelmezése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan alkalmazkodnak az élőlénycsoportok a változó körülményekhez? Hogyan befolyásolható ez a Az evolúciós gondolat változásának értelmezése. folyamat az ember által szándékosan (nemesítés) vagy Populációgenetikai folyamatok értelmezése. A korreláció-elv alkalmazása. akaratlanul (járványok kialakulása). Minek alapján következtethetünk a jelenből a múltra, és mi jelezhető A módszerek korlátainak, feltételeinek elemzése. előre a jövőből? Mikor és hogyan befolyásolhatják kis változások (pl. egyéni döntések) a jövőt meghatározó Érvek és ellenérvek összevetése, az evolúció folyamatokat? mechanizmusaira vonatkozó információforrások kritikus felhasználása. Ismeretek: Darwin és kortársainak érvei a fajok változása mellett. Palacknyakhatás értelmezése. Az evolúció darwini leírása. A genetikai változatosságot növelő és csökkentő tényezők. A fosszíliák értelmezése: az egykori élőlények rekonstrukciója (korreláció), a lelet kora. Rezisztens kórokozók, gyomok megjelenése és terjedése. Fajok, csoportok kihalásának lehetséges okai. Vitatott kérdések (irányultság, önszerveződés, emberi evolúció). Evolúció, kiválogatódás (szelekció), fosszília, korreláció, törzsfa. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység

Az ember egyéni és társasviselkedése

Órakeret E: 6 óra

Tanulástípusok. Az állatok társas viselkedése (agresszió, ivadékgondozás). A pályaválasztást elősegítő önismeret, az önelfogadás, a társak iránti együttérzés fejlesztése. A személyes felelősség, valamint a szülők, a család, a környezet fontosságának felismerése a függőségek megelőzésében. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének tudatosítása. A tematikai egység Az emberfajták és kultúrák sajátosságainak és közös értékeinek felismerése. A fogyatékkal fejlesztési céljai élő emberek megismerése, állapotuk megértése. A gondolkodási folyamatokat meghatározó tényezők, az érzelmi és az értelmi fejlődés kapcsolatának megismerése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miben közösek az emberi és az állati csoportok, és miben különbözünk egymástól? Hogyan befolyásolják Az állati és az emberi csoportokban uralkodó kapcsolatok különbségeinek megfogalmazása. a közösség elvárásai egyéni életünket és Az agressziót és gondoskodást kiváltó tényezők egészségünket? Mi ébreszti fel és mi gátolja az emberi együttműködés és agresszió formáit? különbségeinek megfogalmazása az állatok és az ember Ismeretek: között. Az emberi csoportokra jellemző társas viszonyok: A tartós és kiegyensúlyozott párkapcsolatot fenntartó és utánzás, empátia, tartós kötődés (párkapcsolat, fenyegető hatások értelmezése. család), csoportnormák és ezzel kapcsolatos érzelmek. Bizonyítás, meggyőzés, művészi hatás, manipuláció, Előzetes tudás

173

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A szabálykövetés és szabályteremtés példái. Az reklám, előítélet felismerése és megkülönböztetése. idegen csoportoktól való elkülönülés és az eltérő csoportok közti együttműködés biológiai háttere. Az alternatív gyógyászat lehetőségeinek és kockázatainak Az ember mint megismerő lény (utánzás, belátás, értelmezése. párbeszéd, gondolati sémák, előítéletek). A kémiai és a viselkedési függőségek közös Szociokulturális hatások (testkép, fogyatékkal élők, idős emberek, betegek, magzatok életének értéke). jellegzetességeinek fölismerése. Az érzelmek biológiai funkciói, megküzdési stratégiák. A depresszió, a feloldatlan, tartós stressz lehetséges okai, káros közösségi hatásai (agresszió, apátia), testi hatásai, a megelőzés és a feloldás lehetséges módjai. Kötődés, empátia, agresszió, csoportnorma, verbális/nem verbális kommunikáció, stressz, Kulcsfogalmak/ megküzdés, függőség. fogalmak Tematikai egység

Gazdálkodás és fenntarthatóság

Órakeret E: 8 óra

Életközösségek, populációs kölcsönhatások, talajképződés. Genetikai sokféleség. Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése. Lokális és globális szintű gondolkodásmód fejlesztése. Evolúciós magyarázat keresése biológiai és ezzel összefüggő fizikai, földrajzi, történelmi t ényekre; az ember szerepének krit ikusvizsgálat a. A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak elemzése, A tematikai egység elkerülésük lehetőségei. fejlesztési céljai Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. Az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban és kisközösségekben. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozzák meg a természeti feltételek az emberi létet? Milyen mértékig és mennyire tartósan A fenntartható gazdálkodás biológiai feltételeinek befolyásolhatjuk e feltételeket? Mik a történelem megfogalmazása. biológiai tanulságai? Milyen gazdálkodási és gondolkodási-életmódbeli formák lehetnek A természetvédelem genetikai hátterének értelmezése. fennmaradásunk feltételei? Ismeretek: Az ökológiai lábnyom csökkentése lehetőségeinek Az ember hatása a földi élővilágra a történelem során. megfogalmazása az iskolai, ill. lakókörnyezetben. Önpusztító civilizációk és a természeti környezettel Autonómia és együttműködés lehetőségeinek elemzése. összhangban maradó gazdálkodási formák. A természeti környezet terhelése: fajok kiirtása, az élőhelyek beszűkítése és részekre szabdalása, szennyezőanyag-kibocsátás, fajok behurcolása, megtelepítése, talajerózió. Fajok, területek és a biológiai sokféleség védelme. A természetvédelem lehetőségei. A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei. Ökológiai lábnyom. Az ökológiai krízis társadalmi-szemléleti hátterének fő tényezői (fogyasztás, városiasodás, fosszilis energia felhasználása, globalizáció). Fenntarthatóság, biológiai sokféleség, ökológiai lábnyom, erózió, kibocsátás (emisszió), Kulcsfogalmak/ határérték, környezeti terhelés. fogalmak Előzetes tudás

A fejlesztésvárt eredményei a három évfolyamos ciklus

A tanuló gyakorlatot szerez a biológia különböző szerveződési szintjein – sejt, szerv, szervrendszer, egyed és egyed feletti szintek – a felépítés és működés kapcsolatainak meglátására és elemzésére. A működés törvényszerűségeit képes lesz valamilyen sokaság

174

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja végén

alkotóinak közös viselkedésében keresni, legyenek azok gének, egyedek vagy fajok, s ezt a funkciót e működések magasabb szerveződési szintben betöltött szerepeként értelmezni. Ismeri az emberi és állati közösségekben a meghatározó társas kapcsolatok biológiai funkcióit. Szemléletében megjelenik a folyamatok egyszeriségét, megismételhetetlenségét jelentő történetiség is. Ismeri egy-két jelentős külföldi és hazai természettudós kutatási eredményeinek lényegét. Képes értelmezni fénymikroszkópos képet a megismerés folyamatában, önálló tanulása során használja az internet és a könyvtár nyújtotta lehetőségeket. Érti a személyes felelősségét a fertőzések megelőzésében, és a sikeres gyógyulás érdekében. Képes egyszerű kísérleteket elvégezni, megfigyeléseit és tapasztalatait megfogalmazni, leírni. Képes a problémák tudatos azonosítására, megoldására, a hipotézisek megvizsgálására.

12. évfolyam Tematikai egység Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Genetika: az öröklődés molekuláris alapjai

Órakeret 4 óra

A sejtek felépítése és működése. A genetikai kód általános érvényességének felismerése. A molekuláris genetika alapjaival, szemléletmódjával kapcsolatos ismeretek alapján a molekuláris genetika eredményeinek, alkalmazása szerepének megértése a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek formálódásában. A molekuláris genetika hatásának belátása az élelmiszer- és gyógyszeriparra, a mezőgazdaságra és az emberre. A bioetika, a biotechnológia, a géntechnológia szerepének és jelentőségének belátása. A gén és a környezet, az emberi tevékenység, a hajlam és a kockázati tényezők kölcsönhatásának („sors vagy valószínűség”) megértése. Az emberi civilizáció fejlődésével létrejött önpusztítás veszélyének felismerése. Megalapozott szakmai ismereteken alapuló véleményalkotás és vitakészség fejlesztése. Annak megértése, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához; melyek az ezzel kapcsolatos kockázatok, az egyén felelősségének felismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Milyen kísérletekkel bizonyítható a DNS örökítő szerepe? Miért bonyolult a DNS információtartalmának a megfejtése? Miért nincs kihagyás a DNS bázishármasai között? Hogyan reagál egy működő lac operon arra, hogy a táptalajból elfogy a tejcukor? Melyek a legismertebb génátviteli eljárások? Miért használható a bűnüldözésben a DNS-chip? Hogyan „készült” a Dolly nevű bárány? Mit jelent a génterápia? Ismeretek A DNS örökítőanyag-szerepe és ennek igazolása. Szemikonzervatív megkettőződés. RNS-szintézis és -érés. A genetikai kód és tulajdonságai. A fehérjeszintézis folyamata (transzkripciós faktorok, mikro-RNS, lánckezdés, láncnövekedés, lánczáródás) és szabályozása, helye a sejtben. A génműködés szabályozásának alapjai (lac-operon modell), enzimindukció (gátlás és serkentés), a gén szabályozó része (promoter, szabályozó fehérjék kapcsolódási helyei), a gén kódoló része (m-RNS, indítókodon, kodonok, stop kodon, exon, intron). Mobilis genetikai elemek, ugráló gének.

A DNS örökítő szerepét bizonyító kísérletek értelmezése. A gén-, a kromoszóma- és genommutációk és a mutagén hatások összehasonlítása. A kodonszótár használata a pontmutációk következményeinek levezetéséhez. Kísérletek végzése a DNS kinyerésére és a sejtosztódás vizsgálatára.

175

Érvelés a géntechnológia alkalmazása mellett és ellen. A hétköznapi életben is elterjedten használt fogalmak (GMO, klón, gén stb.) jelentésének ismerete, szakszerű használata. A biotechnológia gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek bemutatása példákon keresztül. A molekuláris genetika korlátainak és az ezzel kapcsolatos etikai megfontolásoknak a bemutatása. A kizárólag idegen nyelven rendelkezésre álló szakszövegek olvasása, a hétköznapi nyelvhasználatban elterjedten alkalmazott idegen szavak helyes használata.

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A mutáció és típusai, valamint következményei (Down-kór, Klinefelter- és a Turner-szindróma, rák). A genetikai információ tárolása, megváltozása, kifejeződése, átadása, mesterséges megváltoztatása (rekombináns DNS-technológia, restrikciós enzimek, a génátvitel, génsebészet). Nukleotid szekvencia leolvasása (szekvenálás). Plazmidok és az antibiotikum-rezisztencia, transzgenikus élőlény. DNS-chip (DNS microarray), reproduktív klónozás (Dolly), GMO-növények és állatok, mitokondriális DNS. Humángenom-programok, génterápia. A környezet és az epigenetikai hatások. Mutagén hatások. Szemikonzervatív megkettőződés, replikáció, transzkripció, transzláció triplet, a genetikai kód, Kulcsfogalmak/ fo- kodon, antikodon genom, genomika, gén, allél lac-operon, mobilis genetikai elem, mutáció, galmak mutagén, rekombináns DNS-technológia, restrikciós enzim, transzgenikus élőlény, GMOélőlény, genomprogram.

Tematikai egység Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Genetika: az öröklődés

Órakeret 4 óra

Az öröklődés molekuláris alapjai. Sejtbiológia. A mendeli genetika szemléletmódja és kibontakozása fő lépéseinek (tudománytörténeti vonatkozások is) megismerése. Az ember megismerése és egészségének fejlesztése az emberi öröklődés példáin. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése genetikai feladatok megoldásával. A genetikai tanácsadás gyakorlati hasznának belátása. Analizáló- és szintetizáló képesség fejlesztése, a matematika eszközrendszerének használata a biológiában.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Milyen hasonlóságok és különbségek ismerhetők fel a dominánsrecesszív és az intermedier öröklődésben? Mi okozza a gének közötti kölcsönhatást? Miért nevezzük a nemhez kapcsolt gének öröklődését cikk-cakk öröklődésnek? Miért tiltott a világ legtöbb országában a vérrokonok házassága? Milyen mértékben befolyásolhatja a környezet az öröklött jellegek megnyilvánulását? Miért kell a hibrid kukorica vetőmagját évente újra előállítani? Ismeretek Domináns-recesszív, intermedier és kodomináns öröklődés. A három Mendel-törvény. Egygénes, kétgénes és poligénes öröklődés. Génkölcsönhatások, random keresztezés, letális hatások. A nemi kromoszómához kötött öröklődés. A humángenetika vizsgálati módszerei (családfaelemzés, ikerkutatás). Géntérképezés kapcsolódási csoportok. A Drosophila (ecetmuslica) mint a genetika modellszervezete (életciklus, kromoszómaszám, kapcsolódási csoportok, gének elhelyezkedése a kromoszómán). A mennyiségi jellegek öröklődése. Környezeti hatások, örökölhetőség, hajlamosító gének, küszöbmodell, penetrancia, expesszivitás, heterózishatás (pl. hibridkukorica, brojlercsirke), anyai öröklődés. Genetikai eredetű betegségek (albinizmus, színtévesztés, vérzékenység, sarlósejtes vérszegénység, Down-kór, csípőficam, magas vérnyomás,

176

Fejlesztési követelmények Az öröklődés folyamatainak leírása és magyarázata, az összefüggések felismerése. A genetikai tanácsadás szerepének belátása az utódvállalásban. Családfaelemzés. Példák gyűjtése családi halmozódású, genetikai eredetű betegségekre. A környezeti hatásoknak az öröklődésben betöltött szerepének magyarázata. Minőségi és mennyiségi jellegek megfigyelése, eloszlásukból következtetés az öröklődés menetére. Mendel és Morgan kutatási módszerének és eredményeinek értelmezése. A mendeli következtetések korlátainak értelmezése. Genetikai feladatok megoldása. Családfa alapján következtetés egy jelleg öröklődésmenetére.

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja velőcső-záródási rendellenességek stb.). A genetikai tanácsadás alapelvei. Kulcsfogalmak/ fo- Genotípus, fenotípus, homozigóta, heterozigóta, ivari és testi kromoszóma, hemizigóta, minőségalmak gi jelleg, mennyiségi jelleg, gamétatisztaság elve, tesztelő keresztezés, reciprok keresztezés.

Tematikai egység

Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel testfolyadék révén

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás

Az életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme, sejtbiológia: fehérjék, szteroidok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A belső elválasztású mirigyek szerepének megértése a homeosztázis, a belső környezet dinamikus állandóságának kialakításában. Hálózatok bemutatása a hormonális szabályozás rendszerében. Testképzavarok, az izomfejlődést elősegítő doppinghatású anyagok káros hatásainak hangsúlyozása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Miért van szükség a szervezetben a sejtek kommunikációjára? Milyen kapcsolat van az idegi és a hormonális szabályozás között? Miért nagyobb a pajzsmirigyünk télen, mint nyáron? Miért nő meg egyes fogságban tartott emlősök mellékveséje? Milyen veszélyekkel jár a hormontartalmú doppingszerek alkalmazása? Mely betegségek vezethetők vissza a hormonrendszer zavarára? Ismeretek A belső elválasztású mirigyek (agyalapi mirigyi, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, hasnyálmirigy mellékvese, ivarmirigyek) hormonjai és azok hatásai. A szövetekben termelődő hormonok (gasztrin, szerotonin, renin, melatonin), és hatásuk. Az elsődleges és másodlagos hírvivők szerepe. A vércukorszint hormonális szabályozása. A hormontartalmú doppingszerek hatásai és veszélyei. A hormonrendszer betegségei: cukorbetegség (1-es és 2-es típus), Basedow-kór, golyva, törpenövés, óriásnövés, anabolikus szteroidok és veszélyeik. A hormonok hatása a viselkedésre. Az anabolikus szteroidok veszélyei. Az egészséget befolyásoló rizikófaktorok.

A hormonok kémiai összetétele és hatásmechanizmusa közötti kapcsolat megértése. Annak elemzése, hogyan befolyásolják a belső elválasztású mirigyek hormonjai a szénhidrát- és Ca2+-anyagcserét, a só- és vízháztartást.

Tematikai egység Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Mikroszkópi vizsgálatok a belső elválasztású mirigyek szövettanának megismerésére. A latin szakkifejezések pontos jelentésüknek megfelelő használata. A vezéreltség és a szabályozottság, a negatív és a pozitív visszacsatolás általános mechanizmusának a megértése. Számítógépi eszközökkel támogatott előadások készítése.

Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel szinapszisok révén

Órakeret 4 óra

Az életfolyamatok szabályozása, sejtbiológia: a sejt felépítése és működése. A szerkezet és a működés közötti kapcsolat felismerése és alkalmazása az idegsejt példáján. Az idegi kapcsolatok térbeli és időbeli hálózatként való értelmezése. Annak megértése, hogy az idegsejten belül a jelterjedés elektromos, az idegsejtek között pedig döntően kémiai jellegű. A nemkívánatos médiatartalmak elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiák fejlesztése. A narkotikumhasználat kockázatainak megismerése és tudatos kerülése. Nemzeti öntudat fejlesztése Szentágothai János, Somogyi Péter, Freund Tamás, Hámori József és Buzsáki György munkásságának megismerése által.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

A nyugalmi, az akciós és a posztszinaptikus Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Milyen szerepet játszik a Na+/K+ pumpa a membránpotenciál kialakítá- potenciálok kialakulásának magyarázata. sában? Miért gyorsabb az idegrost ingerületvezetése, mint a csupasz membrá- Az idegsejtek közötti ingerületátvitel időbeli

177

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja né? Hogyan okoz bénulást és halált a nyílbéka mérge? Hogyan fogják fel, és hogyan továbbítják az idegsejtek a külvilág jeleit? Ismeretek Az idegsejt felépítése és működése (nyugalmi potenciál, akciós potenciál). Ingerületvezetés csupasz és velőshüvelyes axonon. A szinaptikus jelátvitel mechanizmusa és típusai (serkentő, gátló). A szinapszisok összegződése és időzítése, a visszaterjedő akciós potenciál és szabályozó szerepe. Függőségek: narkotikumok, ópiátok, stimulánsok.

változásának kapcsolatba hozása a tanulással és a felejtéssel, a jelátvivő anyagok hatásmechanizmusának kapcsolatba hozása a narkotikumok hatásával. Az idegsejtek közötti kommunikáció alapjainak, az idegi szabályozás molekuláris alapjainak leírása és részbeni magyarázata.

dendrit, axon, axondomb, velőshüvely, glia, nyugalmi potenciál, Kulcsfogalmak/ fo- Inger, ingerküszöb, neuron, + + akciós potenciál, Na /K pumpa, depolarizáció, repolarizáció, refrakter szakasz, szinapszis. galmak Tematikai egység Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az emberi szervezet szabályozó működése. Az idegrendszer felépítése és működése

Órakeret 6 óra

Az életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme. Az idegrendszer működéséhez kapcsolódó leggyakoribb betegségek, a kialakulásukban leggyakoribb kockázati tényezők megismerése és gyógyításuk lehetséges módjai. Személyes felelősség felismerése a veszélyes viselkedések és függőségek elkerülésében. A tudatos cselekvés és az érzelmek biológiájának megismerése. Az egészségre káros élvezeti szerek kockázatának megismerésére alapozva a használatuktól való tartózkodás megalapozása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Mi a gerincvelő és az agy szerepe az idegi szabályozásban? Melyek az agykéreg legfontosabb szerkezeti és működési jellemzői? Fokozott izommunka alatt milyen szabályozás hatására változik a vázizmok és a bőr vérellátása? Milyen közös, és egyedi jellemzői vannak érzékszerveinknek? Miért egészségtelen evés közben olvasással lekötni a figyelmünket? Hogyan érik el a borkóstolók, hogy az egymás után vizsgált borok zamatát azonos eséllyel tudják minősíteni? Milyen közegek vesznek részt a hang terjedésében és érzékelésében? Miért nem látunk színeket gyenge fényben? Hol érte az agyvérzés azt a beteget, aki nem tudja mozgatni a bal karját? Mit jelent a bal féleteke dominanciája? Mit tehetünk az idegrendszerünket érintő rendellenességek megelőzése érdekében? Ismeretek A gerincvelő felépítése és működése. A reflexív felépítése (izom- és bőr eredetű, szomatikus és vegetatív reflexek). Az agy felépítése (agytörzs, agytörzsi hálózatos állomány, köztiagy [talamusz, hipotalamusz], kisagy, nagyagy, agykérgi sejtoszlop, limbikus rendszer), működése és vérellátása. Az érzékszervek felépítése és működése; hibáik és a korrigálás lehetőségei. Az idegrendszer érző működése (idegek, pályák, központok). Az idegrendszer mozgató működése (központok, extrapiramidális és piramispályarendszer, gerincvelő, végrehajtó szervek). A vegetatív idegrendszer (Cannon-féle vészreakció, stressz). Az idegrendszer betegségei (Parkinson-kór, Alzheimer-kór, depreszszió). Selye János és Békésy György munkássága.

Az agykéreg működésének és az alvás biológiai szerepének értelmezése. Tanulói vizsgálatok az alapvető reflexek, érzékelés-élettani kísérletek köréből. Emlősszem boncolása.

178

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

Kulcsfogalmak/ fo- Reflexív, mag, dúc, pálya, ideg, idegrost, szomatikus, vegetatív, gerincvelői reflex, érzékszerv, receptor, rodopszin, Chorti-féle szerv, extrapiramidális és piramis-pályarendszer, vegetatív galmak idegrendszer, szimpatikus, paraszimpatikus hatás.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Szaporodás, egyedfejlődés és növekedés

Órakeret 8 óra

Az ember szaporodása, egyedfejlődése és egészségvédelme. Sejtosztódás: mitózis, meiózis. Hormonrendszer.

Az emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai megismerése. A felelősségteljes nemi magatartásra való törekvés kialakítása. A tudatos családtervezés, a várandós anya egészséges életmódja melletti érvek megismerése és elfogadtatása. A tematikai egység neAz alkalmazott technikák előnyei mellett azok korlátainak és kockázatainak a felismerése, velési-fejlesztési céljai ehhez kapcsolódóan a mérlegelésen alapuló véleményalkotás fejlesztése. Különböző szexuális kultúrájú társadalmi csoportok, közösségek etikai elveinek megismerése, összevetése. Az egyén, a család és a társadalom felelősségének megértése az utódvállalásban. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások A női nemi ciklus során a petefészekben, a Miért van a férfiak kilövellt ondójában 300-400 millió spermium? méh nyálkahártyában, a testhőmérsékletben Hogyan szabályozza a hormonrendszer a méh és a petefészek ciklusos és a hormonrendszerben végbemenő változáműködését? sok összefüggéseinek magyarázata. Hogyan képződnek a hímivarsejtek és a petesejtek? A meddőséget korrigáló lehetséges orvosi beHogyan mutatható ki a vizeletből a korai terhesség? avatkozások megismerése és a kapcsolódó Miért veszélyes a művi terhesség-megszakítás? etikai problémák elemzése. Hogyan történik a magzat táplálása? Ismeretek Az anyai és a magzati vérkeringés kapcsolaAz ember nemének meghatározásának különböző szintjei tának bemutatása, összefüggésének igazolása (kromoszomális, ivarszervi és pszichoszexuális nem). az egészséges életmóddal. A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, és a működés szabá- A here és petefészek szövettani felépítésének lyozása. mikroszkópi vizsgálata. A spermium és a petesejt érése. A meddőség okai. A hormonális fogamzásgátlás alapjai. A szexuális tartalmú adathalászat lehetséges A megtermékenyítés sejtbiológiai alapjai. veszélyeinek elemzése. A terhesség és a szülés hormonális szabályozása. Az ember egyedfejlődése, a méhen belüli és a posztembrionális fejlődés fő szakaszai. Kromoszómális, ivarszervi és pszichoszexuális nem, erekció és ejakuláció, Kulcsfogalmak/ fooocita, sarkitest, Graaf-tüsző, ovuláció, sárgatest, megtermékenyítés, beágyazódás, lombikbébi, galmak koriongonadotropin, vetélés, abortusz, embriócsomó, amnionüreg, szikhólyag, külső és belső magzatburok, embriópajzs, embrió, méhlepény, köldökzsinór, akceleráció. A tanulók felismerik a molekulák és a sejtalkotó részek kooperativitását, képesek a kémia, illetA fejlesztés várt ve a biológia tantárgyban tanult ismeretek összekapcsolására. Megértik az anyag-, az energia- és eredményei a két az információforgalom összefüggéseit az élő rendszerekben. Összekapcsolják a molekuláris, a évfolyamos ciklus mendeli és a populációgenetika szemléletmódját. végén Rendszerben látják a hormonális, idegi és immunológiai szabályozást, és képesek összekapcsolni a szervrendszerek működését, kémiai, fizikai, műszaki és sejtbiológiai ismeretekkel. Felismerik a biológiai, a technikai és a társadalmi szabályozás analógiáit. Az ember egészségi állapotára jellemző következtetéseket képesek levonni biológiai, fizikai és kémiai mérések adataiból. Tudatosul bennük, hogy az ember szexuális életében alapvetőek a biológiai folyamatok, de a szerelemre épülő tartós párkapcsolat, az utódok tudatos vállalása, felelősségteljes felnevelése biztosít csak emberhez méltó életet. Helyesen értelmezik az evolúciós modellt. A rendszerelvű gondolkodás alapján megértik az emberi és egyéb élő rendszerek minőségi és mennyiségi összefüggéseit. Felismerik a biológia és a társadalmi gondolkodás közötti kapcsolatot.

179

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Egyéni vagy csoportos munkában képessé válnak kísérletek megvalósítására a tervezés, végrehajtás, dokumentálás logikája mentén, és nyitottá válnak az interdiszciplináris gondolkodásra. Ennek eredményeként sikeres érettségi vizsgát tesznek, megszerzik a felsőfokú tanuláshoz szükséges biztos alapokat. A saját életükben felismerik a biológiai eredetű problémákat, életmódjuk helyes megválasztásával, megbízható szakmai ismereteik alapján felelős egyéni és társadalmi döntéseket képesek hozni.

3.3.8. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek A középiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában kialakított képességekre, ismeretekre épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van a személyiségfejlesztésben. A történelmi források, események értelmezése olyan kompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető kérdések megismerése segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítik. A történelmi oktatás meghatározó célja, hogy a hallgatók tudása ne szűküljön le pusztán a tények ismeretére, hanem problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. A történelem megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód kialakítása, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes az összefüggések, az alternatívák meglátására és értékelésére. A középiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében túllép az általános iskolai szinten. A középiskolai tanulmányok végére a hallgatóknak ismerniük kell a különböző források kezelésének, elemzésének szabályait, a tudományos anyaggyűjtés alapelemeit. Feltétlen elérendő az alapvető tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. A hallgatóknak okok és következmények bonyolult hálójában kell értelmezniük és bemutatniuk az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. A történelemtanítás reális képet alakítson ki a hallgatókban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában. Az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a hallgatóknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig, megfelelően használva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és kifejezéseit. Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy a tanulók egységben lássák a topográfiai és a kronológiai adatokat. A tanulóknak tudniuk kell az események alapvető sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló fontosabb eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is, a történelmi térképek olvasása, az egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem

180

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében.

9. évfolyam Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret E: 2 óra

A tanulók előzetes tudásának azonosítása. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok minden tematikai egységre vonatkozóan Ismeretszerzési és -feldolgozási képességek A forrásokban és -feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek öszszehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségekdöntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és az adatok kapcsolatának bemutatásával. Kifejezőképességek A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségei szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU-csatlakozás). Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Tájékozódás az időben és térben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Tematikai egység Előzetes tudás

Órakeret E: 14 óra A tanulók általános iskolai (vagy egyéb iskolákban szerzett) tudásának az azonosítása. Ismeretek Az őskor és az ókori Kelet

Az emberré válás folyamata. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kronológia: A homo sapiens megjelenése, Kr. e. 3000 körül, Kr. e. XVIII. sz., Kr. e. X. sz., Kr. e. 525. Kulcsfogalmak/ Személyek: fogalmak Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, Salamon. Fogalmak:

181

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Homo sapiens, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, Biblia, állam, hieroglifa, buddhizmus, brahmanizmus. Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Izrael, Jeruzsálem. Tematikai egység

Az ókori Görögország

Órakeret E: 18 óra

A tanulók általános iskolai (vagy egyéb iskolákban szerzett) tudása. Ismeretek A görög kor kezdetei, a polisz-rendszer, a spártai állam. A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma. A görög–perzsa háborúk. Athén és Spárta párharca. Nagy Sándor birodalma. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. Kronológia: Kr.e. XIII. sz., Kr. e. 621, Kr. e. 594, Kr.e. 508, Kr. e. 490, Kr. e. 480, Kr. e. 776, Kr. e. 431–404, Kr. e. 336–323. Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész Periklész, Kulcsfogalmak/ Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor. Fogalmak: fogalmak Polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria. Előzetes tudás

Tematikai egység

Az ókori Róma

Órakeret E: 16 óra

A tanulók általános iskolai (vagy egyéb iskolákban szerzett) tudása. Ismeretek Róma városállamból birodalommá válik. Az egyeduralom kialakulása. Társadalom, államszervezet, hadsereg. Róma és a provinciák. A köztársaság virágkora és válsága. A császárkor. A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása, elterjedése és főbb tanításai. A köztársaság virágkora és válsága. A császárkor. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. Kronológia: Kr. e. 753, Kr. e. 510, Kr. e. 367, Kr. e. 287, Kr. e. 264–241, Kr. e. 218–201, Kr. e. 168, Kr. e. 48, Kr. e. 31, 212, 313, 395, 476. Személyek: Hannibal, Ciceró, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti Jézus, Paulus-Pál, Constantinus, Attila, Marius, Sulla, Spartacus, Hadrianus, Diocletianus. Kulcsfogalmak/ Fogalmak: fogalmak Patrícius, plebejus, cliens, consul, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, apostol, egyház, püspök, zsinat, senatus, dictator, néptribunus, censor. Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Hispania, Gallia, Dacia, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria. Előzetes tudás

Tematikai egység

A korai feudalizmus története Európában

A tanulók általános iskolai (vagy egyéb iskolákban szerzett) tudása. Ismeretek A nyugati és keleti feudális állam és kereszténység eltérő fejlődése. Előzetes tudás

182

Órakeret E: 12 óra

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A Bizánci Birodalom. A Frank Birodalom kialakulása, a gazdaság és társadalom átalakulása, fejlődése. Az iszlám és az arab világ. Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, 1054. Személyek: Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed, Klodvig, Kulcsfogalmak/ Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok. Topográfia: fogalmak Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Mekka, Bagdad. Fogalmak: Gróf-grófság-őrgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa. Órakeret E: 8 óra A tanulók általános iskolai (vagy egyéb iskolákban szerzett) tudásának az azonosítása Előzetes tudás Ismeretek A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életműve. Évszámok: 896, 955, 973, 997–1000–1038. Személyek: Álmos, Árpád, I. (Szent) István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök. Kulcsfogalmak/ Topográfia: fogalmak Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom. Fogalmak: Nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség törzs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized, egyházmegye, törvénykezés. Tematikai egység

Tematikai egység

A magyar nép története az államalapításig

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret E: 2 óra

Hagyományos írásbeli/szóbeli vizsgafeladatok A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-15 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni a könyvtárban tanári és könyvtáA fejlesztés várt eredményei az évfo- rosi segítséggel megadott témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források elemzésére tanári irányítással. Legyenek képesek rövid beszámolók előadására. Tudják alkalmazni a törtélyam végén netiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról.

10. évfolyam Tematikai egység

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret E: 2 óra

Az előző évben szerzett ismeretek felelevenítése. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok minden tematikai egységre vonatkozóan Tevékenységformák Ismeretszerzési és -feldolgozási képességek A forrásokban és forrásfeldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült

183

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeikdöntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Kifejezőképességek A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság a javítás elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata. Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása).

Tematikai egység Előzetes tudás

A középkor századai

Órakeret E: 14 óra

A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek. Ismeretek

A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában (az invesztitúraharcok). A feudális, rendi társadalom. A középkori városok. A lovagkor. A keresztes háborúk (civilizációk találkozása). A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak. A középkor gazdasági fejlődése, a céhek kora. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kronológia: 1066, 1095, 1122, 1215, 1302, 1278. Személyek: VII. Gergely, IV. Henrik, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás. Fogalmak: királyi udvar, kamara, kancellária, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, nyomásos hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika, Hansa-városok. Topográfia: Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge, Hansa-városok, a levantei kereskedelem útvonala.

184

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

Tematikai egység Előzetes tudás

Az Árpád-házi királyok kora és az utánuk következő évszázadok (11–15. század)

Órakeret E: 12 óra

A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése. Ismeretek

A feudális rend megszilárdítása – Szent László és Könyves Kálmán. Az Aranybulla és a tatárjárás kora. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században (nem magyar népelemek a középkori Magyarországon). Az Árpád-kori kultúra. Az Anjou-ház uralkodói, Luxemburgi Zsigmond és a Hunyadiak kora – rendiség és központosított állam Magyarországon. Mindennapi élet a középkori Magyarországon.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kronológia: 1077–95, 1095–1116, 1172–1196, 1205–1235, 1222, 1235–70, 1241–42, 1301, 1308-1342, 1335, 1351, 1405, 1456. Személyek: I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, Batu kán, II. András, IV. Béla, Kézai Simon, kiskirályok, Károly Róbert, Nekcsei Dömötör, I. Nagy Lajos, Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi László, I. Mátyás, Bonfini, Vitéz János, Szilágyi Mihály, Kapisztrán János. Fogalmak: Várnép, várjobbágy, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, „pénzrontás”, serviens, bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székely, szász, kun, mongol, Arany Horda, tárnokmester, aranyforint, visegrádi királytalálkozó, perszonálunió, urbura, kapuadó, ősiség, rend, rendiség, királyi tetszvényjog, városi dekrétum, huszitizmus, kormányzó, liga, Fekete Sereg, reneszánsz, zsoldos sereg, rendkívüli hadiadó, hosszú hadjárat. Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda, Nándorfehérvár, Várna, Rigómező.

Kora újkor Órakeret (1490–1721) E: 12 óra A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek. Előzetes tudás Ismeretek/fejlesztési követelmények Az ősi, amerikai „indián” kultúrák. A nagy földrajzi felfedezések és következményei. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei. A modern polgári állam kialakulása. A parlamentáris monarchia kialakulása Angliában. Az angol forradalom és polgárháború. Reformáció és katolikus megújulás. A barokk. A tudományos világkép kialakulása. Az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. Az atlanti hatalmak felemelkedése. Kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618–48, 1640–49, 1689, 1701–1714. Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter. Kulcsfogalmak/ Fogalmak: fogalmak Gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, unitárius, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán, monopólium, puritán, merkantilizmus. Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok. Tematikai egység

Tematikai egység Előzetes tudás

Magyarország története a kora újkorban (1490–1711) A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek. Ismeretek

185

Órakeret E: 14 óra

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

A Jagellók-kora. A Dózsa féle parasztháború. A mohácsi csata. A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi, kulturális változások a XVII. században. A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Kronológia: 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591–1606, 1664, 1686, 1699, 1703–1711. Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc, Esze Tamás, Károlyi Sándor, Pálffy János. Fogalmak: Örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás, spanyol örökösödési háború, szatmári béke. Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta, Ónod, Trencsén, Majtény, Rodostó. A felvilágosodás és a polgári átalakulás kora (1721–1849)

Órakeret E:16 óra

A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek. Ismeretek

A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus jellegzetességei. Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. Az USA létrejötte. A polgári forradalom irányzatai Franciaországban. A napóleoni háborúk Európája. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai (életkörülmények, környezet). XIX. század eszméi. Az 1848-as forradalmak. Kronológia: 1740–48, 1756–63, 1776, 1783, 1789, 1791, 1794 1804–15, 1848 Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot, Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson, Kutuzov, James Watt, Stephenson, Marx. Fogalmak: Kulcsfogalmak/ foEnciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott galmak abszolutizmus, nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, „harmadik rend”, girondi, jakobinus, polgári szabadságjog, parlamenti rendszer (jobboldal, baloldal), emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár, civil társadalom, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, a Függetlenségi nyilatkozat. Topográfia: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak-Amerikában, Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo. Tematikai egység

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret E: 2 óra

A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni a könyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített feleletet vagy előadást tartani

186

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb, már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit.

11. évfolyam Tematikai egység

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret E: 2 óra

Az előző évben szerzett ismeretek felelevenítése. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok minden tematikai egységre vonatkozóan Ismeretszerzési és -feldolgozási képességek A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek öszszehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségekdöntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Kifejezőképességek A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EUcsatlakozás). Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4‒5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élőszóban. Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata. Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711–1790) A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése. Előzetes tudás Ismeretek Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Gazdaság és társadalom a XVIII. sz. Magyarországán. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek. A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák. Tematikaiegység

187

Órakeret E: 12 óra

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Kronológia: 1722–1723, 1740–1780, 1767, 1777, 1780–1790. Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz. Kulcsfogalmak/ fo- Fogalmak: Helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, mágnás, kötegalmak lező állami oktatás, úrbéri rendezés, pátens, nyelvrendelet, „kalapos király”, Pragmatica Sanctio, osztrák örökösödési háború, hétéves háború, „fordított Canossa-járás”, jobbágyrendelet. Topográfia: Határőrvidék, Bánát. A polgárosodás kezdetei (1790–1847) és forradalom és szabadságÓrakeret harc Magyarországon (1848–1849) E: 20 óra A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek. Előzetes tudás Ismeretek Új elemek a gazdaságban. Az átalakuló társadalom. A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországra. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás, nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. Polgári forradalom Magyarországon, 1848. március– április. A forradalom belső és külső feltételei, problémái. A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. A szabadságharc befejező szakasza és veresége. Kronológia: 1795, 1825, 1830, 1832–36, 1844, 1847. 1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., X. 6. Személyek: Martinovics, Hajnóczy, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi, I. Ferenc, Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelačić, Kulcsfogalmak/ Windischgraetz, Haynau. fogalmak Fogalmak: Magyar jakobinus, reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám , márciusi ifjak, nemzetőrség, népképviseleti országgyűlés, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu, Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad. Tematikai egység

A nemzetállamok és az imperializmus kora, a dualizmus Magyarországa (1849–1914) A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek. Előzetes tudás Ismeretek Gazdasági és társadalmi változások, a második ipari forradalom. Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. A „keleti kérdés” és a Balkán. Az orosz reformkísérletek. Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. A munkásság politikai erővé szerveződése. A megtorlás, a Bach-rendszer. A kiegyezés. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Társadalmi csoportok életformái, népesség, nemzetiség. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai. Évszámok: Kulcsfogalmak/ fo1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1904, 1905, 1907, galmak 1849. október 6., 1867, 1868, 1875–90, 1896. Tematikai egység

188

Órakeret E: 14 óra

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, II. Vilmos, Lenin, Lincoln. Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár. Topográfia: USA, Krím-félsziget, Piemont, Olasz Királyság, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panamacsatorna, Elzász-Lotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia. Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, dualizmus. Tematikai egység

Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914–1929)

Órakeret E: 14 óra

A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek. Ismeretek Az első világháború kirobbanása, jellege, története. Az oroszországi politikai változások, bolsevik hatalomátvétel, a bolsevik ideológia és propaganda, a Szovjetunió létrejötte. A Párizs környéki békék, a versailles-i békerendszer fontosabb pontjai. Gazdaság és a társadalom új jelenségei (pl.: a női emancipáció, motorizáció). Magyarország részvétele az első világháborúban. Az őszirózsás forradalom. Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság. A trianoni béke, hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. A Horthy-rendszer kialakulása és konszolidációja. A Horthy-rendszer társadalma és a revíziós külpolitika. A művelődési viszonyok. Az életmód változásai. Évszámok: 1914–18, 1917, 1919, 1922, 1925. 1914. július 2., 1918.október 31., 1918. november 3., 1919. március 21., 1920. , június 4., 1921– 31, 1927 Személyek: Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly. Topográfia: Kulcsfogalmak/ foSzarajevó, Marne, Somme, Szentpétervár, Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, Doberdó, Isonzó, galmak trianoni Magyarország, Piave, Versailles, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal Fogalmak: Villámháború – állóháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem, őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció. Előzetes tudás

Tematikai egység

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Órakeret E: 8 óra Reális önismeret és önértékelés, a másik ember személyiségének tisztelete és megértése. Törekvés erősítése az életvitel tudatos alakítására. Világos kép kialakítása a tanulókban az általuk betöltött státusok szerepkészleteiről. A társadalmi tér- és időszemlélet fejlesztése. Olyan képességek és attitűdök fejlesztése, melynek birtokában a tanulók képesek lesznek állampolgári jogaik gyakorlására. A nemzeti tudat erősítése. Törekvés erősítése az előítéletes magatartás következetes elutasítására. Azoknak a kapcsolódási pontoknak a megismertetése, melyek Magyarországot Európával összekötik. Az etika alapfogalmainak megismertetése. Érvelés az ember kilétéről, a jó és rossz mibenlétéről, az erényekről folytatott vitákban; saját maga és környezete számára a Társadalomismeret

189

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja helyes cselekedet alapelveinek megfogalmazása. Ismeretek Követelmények A MAI MAGYAR TÁRSADALOM: A tanuló tudja rendszerezni, elemezni az információt, követTársadalmi csoportok– társadalmi mobilitás. keztetéseket levonni; legyen képes érvelni álláspontja mellett A társadalom rétegződése és térbeli szerkezete. és megérteni mások álláspontját; legyen képes szemelvények Gazdagság és szegénység. önálló feldolgozására szóban és írásban; legyen képes megfonNemzeti és etnikai kisebbségek. tolt, tárgyilagos véleményalkotásra, esetleg véleményváltoztaSZOCIALIZÁCIÓ ÉS TÁRSADALMI tásra is; tudjon beszámolni saját tapasztalatairól vagy tömegDEVIANCIÁK kommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről, és legyen (öngyilkosság, bűnözés, alkoholizmus, vandalizmus, képes értékelni azokat; ismerje a társadalmi, állampolgári és idegengyűlölet, kábítószer) gazdasági ismeretekhez kapcsolódó általános és konkrét foA szocializáció fogalma, tartalma és színterei. galmakat; legyen tisztában a demokratikus gondolkodási és Problémák a szocializáció folyamatában. magatartási mintákkal. AZ ISKOLA VILÁGA A műveltség társadalmi szerepe. Közoktatás – szakoktatás – felsőoktatás. A művelődés iskolán kívüli formái és színterei. Az iskolán kívüli művelődésben, képzésben részt vevők érdekérvényesítési lehetőségei. A POLITIKA VILÁGA A politika fogalma. Diktatúra és demokrácia. Az érdekérvényesítés különféle módjai. Tömegkommunikáció és politika. Rendszerváltás Magyarországon. A hazai pártok általános jellemzői. Érdek-képviseleti szervezetek és nyomásgyakorló csoportok. A közvélemény-kutatás. Társadalmi mobilizáció, szocializáció, társadalmi rétegződés, politika, párt, pártrendszer, média, Kulcsfogalmak/ tömegkommunikáció. fogalmak Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret E: 2 óra

Hagyományos írásbeli/szóbeli vizsgafeladatok.

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

A tanulók legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.

12. évfolyam Tematikai egység

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret E: 2 óra

Az előző évben szerzett ismeretek felelevenítése. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok minden tematikai egységre vonatkozóan Ismeretszerzési és -feldolgozási képességek A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek öszszehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A törté-

190

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja nelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségekdöntéseinek értékelése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Kifejezőképességek A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségei szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata. Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása). A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig. MaÓrakeret gyarország a két világháború között E: 16 óra (1929–1945) A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése. Előzetes tudás Ismeretek Az olasz fasizmus ideológiája és a fasiszta párt hatalomra jutása. Az 1929‒33-as világgazdasági válság. Válságkezelés az USA-ban. A nemzeti szocializmus ideológiája, a náci párt hatalomra jutása és a náci diktatúra jellemzői. A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború fő eseményei, fordulópontjai. A szövetségesek győzelme. A megosztott Európa. Gazdasági válság és jobbratolódás a magyar belpolitikában. Magyarország háborús részvétele a II. világháborúban. A Kállay-kormány politikája. A német megszállás. A holokauszt Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. Évszámok: 1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember 1., 1941. június 22., 1944. június 6., 1945. május 8., augusztus 6., szeptember 2. 1938. november 2., 1939. március 15., 1940. augusztus 30., 1941.június 26., 1943. január, 1944. március 19., 1944. október 15., 1944. december 21., 1945. április. Személyek: Kulcsfogalmak/ Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De fogalmak Gaulle, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Dálnoki Miklós Béla Topográfia: Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia, Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar. Fogalmak: Tematikai egység

191

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Tőzsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Berlin–Róma tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás, holokauszt, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció. Népi-falukutató mozgalom, nyilasmozgalom, nyilas puccs, zsidótörvény, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, „hintapolitika”, „kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság. A jelenkor és Magyarország a második világháború után (1945-től Órakeret napjainkig) E: 22 óra A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése Előzetes tudás Ismeretek Hidegháborús szembenállás és időszakos enyhülés politikája a második világháború után. A kommunista rendszerek kialakulása és bukása. Az Európán kívüli világ (Kína, India, Japán). Az európai integráció története, az EU alapelvei, fontosabb intézményei, azok működése. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Magyarország újjáépítése a II. világháború után, a demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerződés. A kommunista diktatúra kiépítése. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. Társadalmi változások hatásai, a roma népesség problémái. Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erősödése. A rendszerváltozás. A határokon túli magyarság helyzete. A magyarországi nemzetiségek és vallási csoportok. Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1975, 1991, 1946, 1947. február 10., 1953, 1956.október 23., november 4., 1963, 1968, 1989.október 23., 1990, 1991. Személyek: Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si Minh, Truman, Adenauer, Hruscsov, Naszszer, Kennedy, XXIII. János, Willy Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov, Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád. Fogalmak: Kulcsfogalmak/ Vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshall-segély, szociális piacfogalmak gazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római szerződések, holdra szállás, Ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, ÁVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság, harmadik világ, Brezsnyev-doktrína, globális világ, enyhülési politika, kubai rakétaválság, az Európai Unió Topográfia: NDK, NSZK, Kelet-Berlin, Nyugat-Berlin, Kuba, Szuezi-csatorna, az új európai államok (Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Montenegro, Bosznia-Hercegovina, Lettország, Litvánia, Észtország, Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, Szlovákia, Csehország). Tematikai egység

Tematikaiegység

Etika és filozófia

Órakeret E: 18 óra

Korábban szerzett elméleti ismeretek és gyakorlati tapasztalatok. A társadalmi együttélés etikai szabályainak megismerése. A tudatos belátáson alapuló kritika elsajátítása. A jogérzék fejlesztése. A társadalmi felelősségtudat elmélyítése. A társadalomelmélet és az etika alapfogalmainak elsajátítása. Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek, ismeretek kialakítása. Az erkölcsi érzék, az etikai álláspontok megvitatása képességének fejlesztése. A saját meggyőA tantárgyhoz (műveltségződés kifejezéséhez és a mások meggyőződésének megértéséhez és tiszteletéhez szükséterülethez) kapcsolható ges morális és intellektuális képességek felfedeztetése, fejlesztése. fejlesztési feladatok Tapasztalatok szerzése a filozófia sajátos, az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különböző gondolkodásmódjáról. Az emberi léttel kapcsolatos kérdések felvetése és az önálló válaszkeresés képességének kialakítása; igény felébresztése arra, hogy a tanulók felismerjék saját koruk lényegi problémáit és reflektáljanak a felvetődő kérdésekre. Előzetes tudás

192

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja témák Etikai alapfogalmak A jó és a rossz. A választás szabadsága, az ember felelőssége. Törvény és lelkiismeret. Materiális és formális etikák. A szenvedés tapasztalata. Szándék és következmény. Az erkölcsi cselekedet dimenziói Életcélok, önmegvalósítás. Önbecsülés és mások iránti tisztelet. Az élet tisztelete. A nemiség és a családi élet erkölcstana. Elkötelezettség, tolerancia, szolidaritás. Hazaszeretet és példái. Segítség, áldozat, szolidaritás, a személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. Munkaerkölcs. Etikus fogyasztás. Törvénytisztelet és polgári engedetlenség. Erkölcs és politika. Gazdaságetikai alapelvek. Mi a filozófia? A filozófia fogalma és tárgya, eredete, viszonya a szaktudományokhoz, a valláshoz, a művészethez és a mindennapi élethez. Erkölcs, érték, csodálkozás (thauma), tapasztalat (empíria), kételkedés (szkepszis), logosz. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret E: 4 óra

Hagyományos írásbeli/szóbeli vizsgafeladatok. Felkészülés az érettségi követelmények szerint az érettségi vizsgára. A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

3.3.9. Idegen nyelv Angol - német Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A felnőttoktatásban részt vevők valós élethelyzeteken alapuló idegen nyelvi környezetben, érdeklődésüknek megfelelő, motiváló feladatokon keresztül eljutnak a KER szerinti A2 szintre, optimális esetben elérik a B1 szintet. Az idegennyelv-oktatás törekvése, hogy tevékenységközpontú tanulás segítségével a program résztvevői képesek legyenek alapszintű receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységek magabiztos használatára. Az idegen nyelvi kommunikáció az alapkészségek együttes érvényesülését feltételezi, melyeket valamennyi tanórán integráltan szükséges fejleszteni. A receptív és a produktív készségek a mindennapi nyelvhasználatban fontos szerepet játszanak. A tanuló elindul a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák kialakítása felé. Receptív készségei fejlesztésével képes lesz az írott vagy hallott szövegből a lényeget felfogni, kiemelni és összefüggésében értelmezni. A produkció során megtervezi és szóban vagy írásban megalkotja a közlendőjét tartalmazó szöveget. A sikeres kommunikáció érdekében a tanuló megismeri és elsajátítja azokat a nyelvi eszközöket, amelyek segítségével képes gondolatait megfogalmazni, koherens nyelvi egységet létrehozni, és különféle kommunikációs helyzetekben elboldogulni. Fel kell ismernie, hogy a nyelvi érintkezést a nemnek, korosztálynak, társadalmi csoportoknak megfelelően szabályok szövik át. Ilyenek például a nyelvi udvariassági szokások, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használata.

193

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy az olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt. Az idegen nyelv tanulása fejleszti a tanulók toleranciáját, hogy megismerjék és tiszteletben tartsák más népek kultúráját, felismerjék saját nemzeti kultúrájuk értékeit, és megtanulják a kultúrák különbözőségéből adódó félreértések kezelését. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra is. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak. Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint újabb nyelveket sajátítsanak el. A kerettanterv tartalmazza a nyelvi szintek és kompetenciák fejlesztésére vonatkozó elvárásokat, amelyeket a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt Közös európai referenciakeret (KER) határoz meg. A nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez az ajánlott témakörök kínálnak kontextust. Az iskolarendszerű középfokú felnőttoktatás résztvevői a korábbi nappali rendszerű iskolai oktatásban már tanulhatták az idegen nyelvet, tudásuk nagy valószínűséggel heterogén, a nappali és a felnőttképzés között esetleg évek telhetnek el, így a tanterv nem épülhet az 5–8. osztály számára készített tantervre, hanem egy hosszabb, szintre hozó szakasz beépítése szükséges. A szintre hozó szakasz hossza lerövidíthető vagy hosszabbítható. Az elvárás, hogy a 10. osztály végére elérjék a KER szerinti A2 szintet, hogy tanulmányaikat sikeresen folytathassák a 11. évfolyamon, és középiskolai tanulmányaik végén eredményes érettségi vizsgát tegyenek. Az a tanuló, aki még nem tanulta az idegen nyelvet, a kezdő tanterv szerint halad. A kerettanterv az elérendő célokat és nyelvi szinteket kétéves képzési szakaszokra bontva határozza meg. Első idegen nyelv

Bemeneti szint

10. évfolyam

12. évfolyam

heterogén (0–A2)

A2

B1

Az idegen nyelvi kerettanterv fejlesztési egységei a KER-ben leírt készségeknek megfelelően a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, az összefüggő beszéd, valamint az íráskészség. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli kommunikáció számos készségeleme kölcsönhatásban van az anyanyelvi kommunikációval. A két terület erősítheti egymást, megfelelő módszerekkel az anyanyelv használata tudatosabbá válhat. A tanórán kívüli idegennyelv-tanulást támogató tevékenységek kiemelten fontosak a felnőttoktatásban, mivel a képzés specifikus jellegéből adódóan a tanórák száma a nappali munkarendű képzés óraszámainál alacsonyabbak, amíg a kimeneti követelmény, az érettségi vizsga a nappali és az esti-levelező képzésben résztvevők számára azonos. Az önálló tanulás képességének kialakítása nélkülözhetetlen a sikeres érettségi vizsga érdekében. A hatékony önálló tanulásban segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága. Az internet segítségével a tanulók megtapasztalhatják, hogyan tudnak autentikus nyelvi környezetben eligazodni. Komoly motivációs forrás lehet az idegen nyelvű szövegek megértése. Az önálló internetes kutatás bátorítja és elősegíti az autonóm tanulás kialakulását és az informatikai készségeik fejlődését.

194

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Az önálló tanulás mellett hangsúlyos szerepet kap a közös tevékenységben megvalósuló „egymástól tanulás”. A projektmunka, a kooperatív tanulási módszerek tovább fokozzák a tanulási kedvet, erősítik a szociális kompetenciákat. A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) fejlesztése mindig integráltan történik, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett, és külön táblázat tartalmazza az ajánlott témaköröket az ajánlott óraszámokkal. A témakörök megismerését a kerettanterv az első két évre tervezi, évfolyamonként öt-öt téma kerülhet feldolgozásra, amelyek kiválasztását és sorrendjét az intézmények – profiljuk és igényeik szerint – helyi tanterveikben határozzák meg. A szabadon választható órakerettel (9–11. évfolyamon évfolyamonként: 7 óra, 12. évfolyamon 6 óra) a helyi tantervek tetszőlegesen kibővíthetik a témák ajánlott óraszámait. A 11–12. évfolyamon a témák visszatérnek, folyamatosan bővülnek, és magasabb nyelvi szinten kerülnek feldolgozásra. A kerettanterv évfolyamonkénti mérés-értékelést tervez, amely a 9. évfolyam elején egy diagnosztikus (feltáró) méréssel indul (2 óra), amely a heterogén nyelvtudású tanulók sikeres felzárkóztatásához szükséges egyéni és csoportos fejlesztési terv elkészítéséhez biztosítja a szükséges információkat. A tanév folyamán formatív (fejlesztő) értékelések sorozata támogatja a folyamatos fejlődést, majd minden egyes tanév szummatív (minősítő) méréssel zárul (2 óra). A 12. évfolyam befejezése előtt a tanulók próbaérettségivel készülnek az utolsó megmérettetésre (4 óra). A témaköröket tartalmazó táblázatokban a tanévhez kapcsolódó teljes óraszám szerepel. 9–10. évfolyam Az iskolarendszerű középfokú felnőttoktatás 9–10. évfolyama a heterogén idegen nyelvi szintek kiegyenlítésének az időszaka. Azok a tanulók, akik korábban még nem tanulták az idegen nyelvet, kezdő tanterv szerint haladnak az európai hatfokú skála második, A2 szintje felé. Azok, akik már rendelkeznek idegen nyelvi ismeretekkel tudásuk felelevenítésével, felzárkózással kezdik középiskolai tanulmányaikat, majd a közel azonos szint elérésével haladnak tovább az európai hatfokú skála második és harmadik szintje felé. A 10. osztály végére képzésben részt vevő minden egyes tanuló eléri minimum az A2 szintet. A célkitűzések sikeres megvalósításának elengedhetetlen eszköze az intenzív készségfejlesztés, a differenciálás, az egyéni szükségletek figyelembevétele és a motiváció. A tanulók motivációját növelik a változatos interakciós formák, a nyelvi órák elfogadó légköre, a pozitív visszajelzések, a konstruktív támogatás, az átlátható értékelés, a tanulókat érdeklő tantárgyi tartalmak, valamint a kommunikációs és információs technológiák használata. Tudatosítani kell a nyelvórai és az iskolán kívüli nyelvtanulás lehetőségeit, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a kitűzött nyelvi szintek eléréséhez, valamint az önálló nyelvtanulóvá váláshoz. Tematikai egység

Órakeret E: 2 óra A heterogén nyelvtudású tanulók sikeres felzárkóztatásához szükséges egyéni és csoportos fejlesztési terv elkészítéséhez biztosítja a szükséges információkat. Amennyiben a tanulók még nem tanulták az idegen nyelvet, a csoportot homogénnek tekintheti. A tanulók teljesítményének bemeneti diagnosztikus mérése

Fejlesztési egység

Beszédértés Az iskolán kívül, az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. A tanuló már megért bizonyos célnyelvi fordulatokat, amelyek az anyanyelvében és körElőzetes tudás nyezetében is használatosak. Az eleinte nonverbális eszközökkel is támogatott célnyelvi óravezetés követése, a rövid, egyszerű tanári utasítások megértése; A tematikai egység az ismerős témákhoz kapcsolódó egyszerű közlések és kérdések megértése; fejlesztési céljai az egyszerű, konkrét, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó közlésekből az alapvető fordulatok kiszűrése. A fejlesztés tartalma A rövid és egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekre, a közös munka megszervezésére vonatkozó tanári utasítások megértése. Egyszerű, konkrét, mindennapi szükségletekre vonatkozó kifejezések megértése az ismert témakörökhöz kapcsolódó, egyszerű szövegekben. Egyszerű instrukciók, útbaigazítások követése, egyszerű, személyes kérdések megértése.

195

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Ismert témakörökhöz kapcsolódó rövid, egyszerű, autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan. Alapvető stratégiák alkalmazása, például rövid, hallott szövegben ismeretlen elemek jelentésének kikövetkeztetése; az ismert szavak, a beszédhelyzetre, a szereplőkre vonatkozó információk, a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemek (például képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) felhasználása a szöveg megértéséhez. A fenti tevékenysé- Közlemények, párbeszédek, instrukciók, figyelmeztetések, útbaigazítások, kisfilmek, rajz- és gekhez használható animációs filmek, rövid részletek a médiából, egyszerű dalok, versek, találós kérdések, viccek. szövegfajták, szövegforrások Fejlesztési egység

Szóbeli interakció Az iskolán kívül, és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiElőzetes tudás váció. A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva; személyes adatokra vonatkozó kérdésfeltevés, és egyszerű nyelvi eszközökkel válaszadás a A tematikai egység hozzá intézett kérdésekre; fejlesztési céljai kommunikáció nagyon egyszerű, begyakorolt nyelvi panelekkel; törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. Ismeretek/fejlesztési követelmények Konkrét, egyszerű, mindennapos kifejezések megértése, ha a partner közvetlenül a tanulóhoz fordul, és lassan, ismétlésekkel beszél. A gondosan megfogalmazott, lassan elmondott kérdések és utasítások megértése, rövid, egyszerű útbaigazítások adása és követése. Részvétel egyszerű beszélgetésben szükség szerinti lassú ismétléssel, körülírással vagy módosítással. Egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekhez kapcsolódó kommunikáció. Beszédszándék kifejezése verbális és nonverbális eszközökkel (például bemutatkozás, bemutatás, valamint az üdvözlés és elköszönés alapvető formáinak használata, kérés, kínálás, érdeklődés mások hogyléte felől, reagálás hírekre). Egyszerű kérdések és állítások megfogalmazása, válaszadás, reagálás. Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására például a tanulóról, beszélgetőpartneréről, lakóhelyről, a családtagok foglalkozásáról. A számok, árak, alapvető mennyiségek, idő kezelése. Érdeklődés árucikkek áráról, egyszerű vásárlási párbeszédek, néhány mondatos telefonbeszélgetések lebonyolítása. A beszélgetés strukturálásának néhány egyszerű eleme, például beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás. Egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták betanult készletének szűk körű alkalmazása; szavak, illetve szócsoportok összekapcsolása nagyon alapvető lineáris kötőszavakkal. Nagyon rövid, különálló, többnyire előre betanult megnyilatkozások. Magyarázat, segítség, ismétlés kérése metakommunikációs eszközökkel. Metakommunikációs és vizuális eszközök használata a mondanivaló támogatására. A fenti tevékenysé- Rövid társalgás, rövid tranzakciós és informális párbeszédek, szerepjátékok, betanult jelenetek, gekhez használható információ hiányán, illetve különbözőségén alapuló szövegek. szövegfajták, szövegforrások Fejlesztési egység Előzetes tudás

Összefüggő beszéd Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció.

Saját magához és közvetlen környezetéhez kötődő, ismert témákról egyszerű, begyakorolt fordulatokkal rövid megnyilatkozások; munkájának egyszerű nyelvi eszközökkel történő bemutatása; a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismerős, személyes témák (saját maga, család, iskola, ismerős helyek, emberek és tárgyak) leírása szóban. Rövid, egyszerű szövegek felolvasása és emlékezetből történő elmondása. Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. Konkrét szituációkra vonatkozó, különálló szavakból és fordulatokból álló szókincs alkalmazása, ezek összekapcsolása az alapvető lineáris kötőszavakkal. A tematikai egység fejlesztési céljai

196

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A helyes kiejtés gyakorlása autentikus hangzó anyag segítségével. A fenti tevékenysé- Rövid történetek, témakifejtés, dalszövegek, rapszövegek, rövid prezentációk és projektek csogekhez használható portos bemutatása. szövegfajták, szövegforrások Fejlesztési egység

Olvasott szöveg értése Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. Előzetes tudás Különböző szövegfajták olvasásában való jártasság a tanuló anyanyelvén és az első idegen nyelven. Az ismert nevek, szavak és mondatok megértése egyszerű szövegekben; az egyszerű leírások, üzenetek, útleírások fő gondolatainak megértése az ismerős szavak, esetA tematikai egység leg képek segítségével; fejlesztési céljai egyszerű autentikus szöveg lényegének megértése, a szövegből néhány alapvető információ kiszűrése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Egyszerű, mindennapi szövegekben (például feliratokon) az ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok, a nemzetközi és a más nyelven tanult szavak felismerése. Egyszerű információkat tartalmazó, rövid leíró szövegek fő gondolatának megértése, például hirdetésekben, plakátokon vagy katalógusokban. Egyszerű, írott, képekkel támogatott instrukciók követése. Egyszerű üzenetek, például képeslapok szövegének megértése. Nyomtatványok, űrlapok személyes adatokra vonatkozó kérdéseinek megértése. Egyszerű, írásos útbaigazítások, útleírások követése. Az alapvető olvasási stratégiák alkalmazása, például az ismerős nevek, szavak és alapvető fordulatok összekapcsolása, szükség esetén a szöveg különböző részeinek újraolvasása, a szövegekhez kapcsolódó képek, képaláírások, címek, a vizuális információk felhasználása a szöveg megértéséhez. A fenti tevékenysé- Hirdetések, reklámok, plakátok, névjegykártyák, feliratok, versek, dalszövegek, újságfőcímek, gekhez használható könyv- és filmcímek, szöveges karikatúrák, képregények, viccek, nagyon egyszerű katalógusok, szövegfajták, szö- nyomtatványok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok. vegforrások Fejlesztési egység

Íráskészség Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. Bizonyos írásbeli műfajok és jellegzetességeik ismerete. Az írást illetően esetleg már kiElőzetes tudás alakult attitűdök. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; A tematikai egység írásban személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre válaszadás; minta alapján néhány közismert műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegek írása a tanufejlesztési céljai lót érdeklő, ismert témákról. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása. Lista írása. Egyszerű fordulatok és mondatok írása a legegyszerűbb nyelvi szerkezetek használatával (például hol lakik, mit csinál a tanuló vagy mások). Adatok kérése és megadása írásban (például számok, dátumok, időpont, név, nemzetiség, cím, életkor); formanyomtatványok kitöltése. Rövid, egyszerű üdvözlő szöveg, üzenet írása. Személyes információt, tényt, tetszést vagy nemtetszést kifejező rövid üzenet, komment írása (például internetes fórumon, blogban). Egyszerű levél, e-mail írása a legfontosabb formai elemek betartásával (például címzés, a kommunikáció tárgyának megjelölése, a címzett megszólítása, búcsúzás). Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (például listavers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet) írása, illetve átírása. Egyszerű írásos minták követése, aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése, alkalmazása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (például nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép). A fenti tevékenysé- Hagyományos és elektronikus nyomtatványok, űrlapok, listák, hagyományos és elektronikus ké-

197

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja gekhez használható peslapok, poszterszövegek, képaláírások, üzenetek, SMS-ek/MMS-ek, levelek, e-mailek vagy inszövegfajták, szö- ternes profilok, üzenetek, internetes bejegyzések, instrukciók, versek; rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, jelenetek. vegforrások Felzárkózás, szintre hozás Fejlesztési egység

Beszédértés Célnyelvi óravezetés megértése, egyszerű, rövid, hangzó szövegekhez kapcsolódó feladatok Előzetes tudás megoldása. Az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasítások megértése; az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdések és kijelentések megértése; a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavak, szó- és beszédfordulatok felismerése, és ezekből következtetés a szövegek témájára, tartalmára; A tematikai egység az ismert témakörökben elhangzó szövegekben a beszélők gondolatmenetének követése; fejlesztési céljai a lényeg és néhány alapvető információ kiszűrése az ismert témakörökben elhangzó szövegekből, részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra támaszkodva; néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés követése (osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat). Az ismert témákhoz kapcsolódó rövid kérések és megállapítások megértése. A rövid, egyszerű autentikus szövegek aktív követése. A tanult nyelvi elemek felismerése. A szöveg lényegének vagy néhány konkrét információ kiszűrése. A beszélők gondolatmenetének kiszűrése ismert témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben. A célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban beszélők megértése, ha szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek. Könnyűzenei vagy popdalok, képekkel illusztrált történetek, kisfilmek, a célnyelvi kultúrát beA fenti tevékenységek-hez mutató multimédiás anyagok, egyéb hangzó anyagok; tanárral, tanulótársakkal, tanári beszéd, interaktív feladatok. használható szövegfajták, szövegforrások Fejlesztési egység Előzetes tudás

Szóbeli interakció Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal folytatott kommunikáció. Közvetlen információcserét igénylő feladatokban kommunikáció ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; kérdésfeltevés kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válaszadás a hozzá intézett kérdésekA tematikai egység re, illetve rövid párbeszédek folytatása; fejlesztési céljai az első lépések megtétele a célnyelv spontán módon történő használata útján; törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló képes tudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezésére, egyre bővülő szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű nyelvi eszközökkel. Egyszerű, tényszerű információkérés és -adás. Egyszerű nyelvi eszközökkel ki tudja fejezni érzéseit, véleményét és gondolatait, illetve rá tud kérdezni ezekre. Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel kérdések és felszólítások, reagálás megfogalmazása. Részvétel ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, beszélgetésben. Meg tudja kérni beszélgetőpartnerét, hogy ismételje meg mondandóját, vagy magyarázza meg azt. Kiejtése legalább annyira érthető, hogy beszélgetőpartnere többnyire követni tudja, amit mond. Szükség esetén a saját mondanivalójának átfogalmazása, leegyszerűsítése a kommunikáció fenntartása érdekében. Rövid párbeszédek, egyszerű társalgás, szerepjátékok, dramatizált jelenetek, kérdések, felszólítáA fenti tevékenységek-hez sok, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén, véleménykülönbségen alapuló szövehasználható szö- gek, spontán megnyilvánulások. vegfajták, szövegforrások

198

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Fejlesztési egység Előzetes tudás

Összefüggő beszéd Felkészülés után rövid szövegek elmondása. Rövid, de egyre bővülő szókincs, egyszerű beszédfordulatok alkalmazásával, összefüggő beszéd saját magáról és közvetlen környezetéről; munkája bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel; rövid, egyszerű történetek mesélése; A tematikai egység fej- egyszerű állítások, összehasonlítás, magyarázat, indoklás megfogalmazása; egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták használata; lesztési céljai a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása lineáris kötőszavakkal, és az ok-okozati összefüggések kifejezése; a megértést segítő legfontosabb stratégiák alkalmazása; a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Felkészülés után egyszerű nyelvi elemeket használva beszélni tud ismert témákról, mesélni tud élményeiről, vagy össze tud foglalni egy-egy rövid történetet, egyszerű nyelvi szerkezetekkel el tud játszani előre megírt szerepeket. Minta alapján összefüggő szövegalkotás szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolásával, egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután), illetve magyarázatok, indoklások, ok-okozati kapcsolatok kifejezése kötőszavakkal (pl. mert, ezért, tehát). Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése. Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag meghallgatása után a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel el tudja ismételni a szöveget. Rövid történetek, élménybeszámolók, szerepek, leírások (pl. képleírás, tanulói munka bemutatáA fenti tevékenységek-hez sa), előadás, prezentáció, témakifejtés. használható szövegfajták, szövegforrások Fejlesztési egység Előzetes tudás

Olvasott szöveg értése Közös feldolgozást követően egyszerű olvasott szövegek lényegének, tartalmának megértése. Az ismerős témákról szóló rövid szövegek megértése; az alapvető információk megtalálása az egyszerű, hétköznapi szövegekben; autentikus szövegek lényegének megértése, a szövegekből az alapvető információk kiszűrése; A tematikai egység fejaz olvasott szövegekre vonatkozó feladatok elvégzése; lesztési céljai a készségek kreatív használata az olvasott szövegek megértéséhez, értelmezéséhez; tájékozottság növelése a célnyelvi kultúráról; az érdeklődés fokozása a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művészeti alkotások iránt. Ismeretek/fejlesztési követelmények Rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegek megértése (pl. leírás, történet, párbeszéd a tanulóhoz közel álló témákról). Lényeges információk megtalálása egyszerű szövegekben (pl. hirdetésben, prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben). Egyszerű üzenetek megértése, levelek, elektronikus üzenetek, SMS-ek, bejegyzések. Egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése, követése. Információszerzés hagyományos és elektronikus forrásokból. Egyszerű, rövid történet és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek megértése. Ismeretterjesztő szövegek, egyszerűsített irodalmi szövegek, rövid történetek, dalszövegek, cikA fenti tevékenységek-hez kek és honlapok, útleírások, hirdetések, plakátok, hagyományos és elektronikus nyomtatványok, használható szö- internetes fórumok hozzászólásai, képregények, egyszerű üzenetek, képeslapok, feliratok, étlap, vegfajták, szöveg- menetrend, egyszerű biztonsági előírások, magánlevelek. források Fejlesztési egység/

Íráskészség Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; mintát követve különböző műfajú és a célcsoElőzetes tudás port érdeklődésének megfelelő témájú szövegek alkotása. Összefüggő mondatok írása a közvetlen környezettel kapcsolatos témákról; A tematikai egység fej- az írás kommunikációs eszközként történő használata egyszerű interakciókban; gondolatok kifejezése egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban; lesztési céljai a nyelvismeret kreatív alkalmazása egyszerű szövegek írására az őt érdeklő, ismert témákról;

199

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja az alapvető írásbeli műfajok sajátos szerkezeti és stílusjegyeinek felismerése és követése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Képes szavak és rövid szövegek diktálás utáni leírása. Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatalkotás a közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (pl. leírás, élménybeszámoló, párbeszéd). Kommunikációs céllal egyszerű szövegalkotás (pl. levél, üzenet, blogbejegyzés, fórumbejegyzés). Egyszerű írásos minták követése és aktuális, konkrét és személyes tartalmak kifejezése. Gondolatai összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, vagy, mert, de, ezért, azután). A gyakori írásbeli műfajok legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyeinek ismerete, saját írásmű létrehozása (pl. megszólítás levélben, e-mailben, záróformula). Mindennapi, ismerős témákhoz kapcsolódó feljegyzések készítése. Leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adatlap, A fenti tevékenységek-hez bejegyzés, dalszöveg. használható szövegfajták, szövegforrások Ajánlott témakörök a 9–10. évfolyamra Témák Személyes vonatkozások, család A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Egyén és család nálunk és a célországokban. Ember és társadalom Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör. Társas kapcsolatok. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia, pl. fogyatékkal élők. Konfliktusok és kezelésük. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Időjárás, éghajlat. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben és globálisan. Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, a fenntarthatóságért? Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat). Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka nálunk és más országokban. Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban. A munka világa Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú. Életmód Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és más országokban. Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.). Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. A művészetek szerepe a mindennapokban. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk és más országokban. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai. Turisztikai célpontok. Célnyelvi és más kultúrák.

200

Órakeret E: 18 óra

E: 22 óra

E: 20 óra

E: 20 óra

E: 24 óra

E: 22 óra

E: 22 óra

E: 20 óra

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában. Gazdaság és pénzügyek Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok. Pénzkezelés a célnyelvi országokban.

E: 22 óra

E: 20 óra

Órakeret Tematikai egység

A tanulók teljesítményének formatív vagy szummatív mérése

9. évf.

10. évf.

2 óra

2óra

A mérés célja a további csoportos és egyéni fejlesztés irányának meghatározása − Három területen (hallott és olvasott szöveg értése, íráskészség). − A nyelvi jelentésre, és ne a nyelvi formára koncentrálunk. − Az olvasott szöveg értését mérő feladatokban a szövegek lényegét kelljen megérteni a szövegösszefüggésre támaszkodva, vagy konkrét információt kelljen kikeresni a szövegből. − A feladatok fokozatosan nehezedő egységeket tartalmazzanak a minimumszinttől az alapszint felé vezető skálán. − A szövegek a célcsoportok számára érdekesek, motiválók legyenek, olyan témakörökhöz kapcsolódjanak, melyek az elvégzett tananyagban megtalálhatók. − A feladatokhoz idegen nyelven egyszerűen megfogalmazott, közérthető utasításokat adjunk. − A feladatok mindegyike példával kezdődjön. − A párosításon alapuló feladatoknál a szükségesnél mindig több lehetőség közül kelljen az odaillőt kiválasztani. − A feladatlap a következő feladattípusokból állhat: reklámok, dalszövegek párosítása hiányzó mondatrésszel, felirat párosítása hellyel, címek párosítása szöveggel (pl. tévéműsor, mozifilmek), interjúkérdések párosítása válaszokkal, hiányos szöveg kiegészítése megadott szavakkal.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A2 szintű nyelvtudás. A tanuló képes egyszerű hangzó szövegekből kiszűrni a lényeget és néhány konkrét információt. Részt tud venni rövid beszélgetésekben, képes feltenni és megválaszolni kérdéseket kiszámítható, mindennapi helyzetekben, képes gondolatokat és információt cserélni ismerős témákról. Képes ismerős témakörökben rövid, összefüggő szóbeli megnyilatkozásra egyszerű, begyakorolt mondatszerkezetek, betanult fordulatok, alapvető szókincs segítségével. Megért az ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző szövegtípusoknak megfelelő egyszerű szövegekben megtalálja a szükséges információkat. Összefüggő mondatokat, rövid tényközlő szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról minta alapján.

11–12. évfolyam Az iskolarendszerű középfokú felnőttoktatásban a 10. évfolyam végére a heterogén idegen nyelvi szintek kiegyenlítődnek, a tanulók a KER szerinti A2 szintről folytatják tanulmányaikat, és haladnak a B1 szint felé. Kiemelt fontosságú a tanulás tanítása, változatos nyelvtanulási stratégiák alkalmazása, mivel a tanulóknak a 12. évfolyam végére olyan tanulási képességekkel kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik nyelvtudásuk önálló fenntartását és továbbfejlesztését további tanulmányaik vagy munkájuk során, egész életükön át. A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és az infokommunikációs technológiák használatára. A 12. évfolyamon lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és elsajátítsák az ezeknek megfelelő stratégiákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat, és alkalmazni tudják azokat önértékeléseik során; illetve gyakorlatot szerezzenek az érettségi vizsga feladatainak megoldásában is. Fejlesztési egység Előzetes tudás

Beszédértése A tanuló főbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszédet a számára rendszeresen elő-

201

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

A tematikai egység fejlesztési céljai

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások

forduló ismerős témákról. Megérti a legfontosabb információkat az aktuális eseményekről szóló, vagy az érdeklődési köréhez kapcsolódó rádió- és tévéműsorokban, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek. Ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és egyes részleteiben is. Egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek megértése több beszélő esetén is. Fontos információk megértése azokban a rádió- és tévéműsorokban, filmjelenetekben, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek. Rádió- és tévéműsorok, hírek, riportok, filmjelenetek stb.

Fejlesztési egység

Szóbeli interakció A tanuló felkészülés nélkül megbirkózik a mindennapi élet legtöbb helyzetével. Gondolatokat cserél, véleményt mond az érdeklődési körébe tartozó témákról. Előzetes tudás Boldogul a leggyakoribb kommunikációs helyzetekben. Stílusában próbál alkalmazkodni a kommunikációs helyzethez. Önálló boldogulás a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Gondolatok cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés az érdeklődési körbe tartozó és általános A tematikai egység fej- témákról is. A leggyakoribb kommunikációs forgatókönyvek ismerete és biztonsággal történő alkalmazálesztési céljai sa. Alkalmazkodás a kommunikációs helyzethez stílusban, regiszterhasználatban. A fejlesztés tartalma Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén, felkészülés nélkül. Érzelmek kifejezése és reagálás mások érzelmeire, mint például reménykedés, csalódottság, aggodalom, öröm. Problémák felvetése, megvitatása, teendők meghatározása, választási lehetőségek összehasonlítása. A tanulmányokhoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, álláspont kifejtése, rákérdezés mások nézeteire. Gondolatok, vélemény kifejezése kulturális témákkal kapcsolatban, például zene, film, könyvek. Elbeszélés, újságcikk, előadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm összefoglalása, véleménynyilvánítás, a témával kapcsolatos kérdések megválaszolása. Nézetek világos kifejtése, érvek egyszerű cáfolata. Választási lehetőségek összehasonlítása, előnyök és hátrányok mérlegelése. Utazások során felmerülő feladatok, például közlekedés, szállás intézése vagy ügyintézés a hatóságokkal külföldi látogatás során. Váratlan nehézségek kezelése (pl. elveszett poggyász, lekésett vonat). Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése akár váratlan nehézségek esetén is, panasz, reklamáció. Részletes utasítások adása, követése és kérése (pl. hogyan kell valamit csinálni). Interjúban, konzultáción való részvétel kezdeményezése és információadás (pl. tünetek megadása orvosnál). Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel. Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, szó átvétele, átadása, mások bevonása, beszélgetés lezárása. Beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, félreérthető megfogalmazás javítása, körülírás, szinonimák használata. A kommunikációs eszközök széles körének alkalmazása és reagálás azokra közismert nyelvi megfelelőik semleges stílusban való használatával. Az udvariassági szokások ismerete és alkalmazása. A mindennapi témák, család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események megtárgyalásához elegendő szókincs és annak általában helyes alkalmazása. Ismerős kontextusokban elfogadhatóan helyes nyelvhasználat. A szövegszervezés alapvető eszközeinek megbízható használata. Általában tisztán érthető kiejtés és intonáció. A szóbeli, interaktív vizsgához szükséges kommunikációs stratégiák. A fenti tevékenysé- Társalgás, megbeszélés, eszmecsere, tranzakciók, utasítások, interjúk, viták. gekhez használható szövegfajták, szövegforrások

202

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

Fejlesztési egység

Összefüggő beszéd A tanuló már változatosabban és részletesebben tudja bemutatni a családját, más embereket, Előzetes tudás lakóhelyét, tanulmányait, iskoláját stb. Folyamatos önkifejezés a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével ismerős témakörökben. A tematikai egység fejÉrthető és folyamatos beszéd, a mondanivaló tudatos nyelvtani és szókincsbeli megtervezése lesztési céljai és szükség szerinti módosítása. Egy gondolat vagy probléma lényegének tartalmilag pontos kifejtése. A fejlesztési tartalma Folyamatos megnyilatkozás az érdeklődési körnek megfelelő témákról a gondolatok lineáris összekapcsolásával. Elbeszélések vagy leírások lényegének összefoglalása folyamatos beszédben, a gondolatok lineáris összekapcsolásával. Részletes élménybeszámoló az érzések és reakciók bemutatásával. Valóságos vagy elképzelt események részleteinek bemutatása. Könyv vagy film cselekményének összefoglalása és az ehhez kapcsolódó reakciók megfogalmazása. Álmok, remények és ambíciók, történetek elmondása. Vélemények, tervek és cselekedetek rövid magyarázata. Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témákról. Előre megírt, lényegre törő, követhető előadás ismerős témáról. Az összefüggő beszéd tervezése során új kombinációk, kifejezések begyakorlása, alkalmazása. Az összefüggő beszédben kompenzáció alkalmazása, például körülírás elfelejtett szó esetén. Ismerős kontextusokban a nyelvi norma követésére törekvő nyelvhasználat. A nyelvi eszközök rugalmas használata a mondanivaló kifejezésére, ezek adaptálása kevésbé begyakorolt helyzetekben. A közlés magabiztos bevezetése, kifejtése és lezárása alapvető eszközökkel. Önellenőrzés és önkorrekció, például a félreértéshez vezető hibák felismerése és javítása. Mindezeknek a szóbeli érettségi vizsgán történő alkalmazására való felkészülés. A fenti tevékenysé- Leírások, képleírások, témakifejtés (például vizuális segédanyag alapján), elbeszélő szöveg, gekhez használható érveléssor, előadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek szövegfajták, szöveg- bemutatása, versek, rapszövegek. források Fejlesztési egység

Olvasott szöveg értése A tanuló megérti a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő szövegek fő gondolatait. Előzetes tudás Tudja, hogy a szövegek olvasásakor a helyzetnek megfelelő stratégiákat kell alkalmaznia, és képes az ismeretlen elemek jelentését a szövegkörnyezet segítségével kikövetkeztetni. A nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó, lényegre törő szövegek A tematikai egység fejmegértése. lesztési céljai Az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részinformációk kiszűrése. A fejlesztés tartalma A fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, hétköznapi nyelven íródott szövegekben, például levelekben, brosúrákban és rövid, hivatalos dokumentumokban. A feladat megoldásához szükséges információk megtalálása hosszabb szövegekben is. A fontos gondolatok felismerése ismerős témákról szóló, lényegre törő újságcikkekben. A gondolatmenet és a következtetések felismerése világosan írt érvelésekben. A köznyelven írt szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése. A mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek megértése annyira, hogy sikeres írásbeli kommunikációt tudjon folytatni. Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának megértése. Ismert témájú hivatalos levélben az elintézéshez szükséges információk megértése. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. A feladat elvégzéséhez szükséges információk összegyűjtése a szöveg különböző részeiből, illetve több szövegből. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. Az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során. A fenti tevékenysé- Utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, megekhez használható netrend, prospektus, műsorfüzet), játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újszövegfajták, szöveg- ságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények, viccek, egyszerű irodalmi szövegek. források

203

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

Fejlesztési egység

Írás A tanuló egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmaz ismert, hétköznapi témákról. Írásban beszámol eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomásairól és véleményéről; írásbeli interakciót kezdeményez, fenntartja és befejezi. Előzetes tudás Jegyzetet készít olvasott vagy hallott köznyelvi szövegből, illetve saját ötleteiről. Minták alapján rövid, lényegre törő szövegeket alkot az ismert műfajok főbb jellegzetességeinek és alapvető stílusjegyeinek követésével. Részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Eseményekről, élményekről, érzésekről, benyomásokról és véleményről írásbeli beszámolás, valamint vélemény alátámasztása. A tematikai egység neHatékony írásbeli interakció folytatása. velési-fejlesztési céljai Jegyzetkészítés olvasott vagy hallott, érdeklődési körhöz tartozó szövegről, illetve saját ötletekről. Több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegek létrehozása a műfaj főbb jellegzetességeinek és stílusjegyeinek alkalmazásával. A fejlesztés tartalma Egyszerű, összefüggő, lényegre törő szöveg írása számos, a tanuló érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témában, rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Hírek, gondolatok, vélemények és érzések közlése olyan elvontabb és kulturális témákkal kapcsolatban is, mint például a zene vagy a művészet. Információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása, pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak. Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban). Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése, online ügyintézés. Életrajz, lényegre koncentráló leírás, elbeszélés készítése. Riport, cikk, esszé írása. Rövid, olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése. Saját ötletekről jegyzet készítése. Interaktív írás esetén megerősítés, vélemény kérése, az információ ellenőrzése, problémákra való rákérdezés, ill. problémák elmagyarázása. Az írás egyszerű tagolása: bevezetés, kifejtés, lezárás; bekezdések szerkesztése. Néhány egyszerű szövegkohéziós és figyelemvezető eszköz használata. Az alapvető írásbeli műfajok fő szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben/e-mailben megszólítás, záró formula; a formális és informális regiszterhez köthető néhány szókincsbeli és helyesírási sajátosság). Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rap, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet, paródia írása, illetve átírása). Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltésük. Kész szövegekből a tanuló számára hasznos fordulatok kiemelése és saját írásában való alkalmazása. Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak a fogalmazásban való megjelenítése. Írásának tudatos ellenőrzése, javítása; félreértést okozó hibáinak korrigálása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép). Hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; hagyományos és elektronikus képeslapok; poszterszövegek; képaláírások. Üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internes profilok. Tényszerű információt nyújA fenti tevékenysétó, illetve kérő levelek és e-mailek; személyes információt, tényt, illetve tetszést/nemtetszést gekhez használható kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók. Egyszövegfajták, szövegszerű ügyintéző levelek/e-mailek (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás); források egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, rövid jellemzések. Rövid leírások; jegyzetek; riportok, cikkek, esszék, felhívások, versek, rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák. Témakörök a 11–12. évfolyamra Témák Személyes vonatkozások, család A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Egyén és család nálunk és a célországokban. Ember és társadalom

204

Órakeret

E: 18 óra

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör. Társas kapcsolatok. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia, pl. fogyatékkal élők. Konfliktusok és kezelésük. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Időjárás, éghajlat. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben és globálisan. Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, a fenntarthatóságért? Az iskola A tanuló saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat). Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka nálunk és más országokban. Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban. A munka világa Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú. Életmód Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és más országokban. Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.). Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. A művészetek szerepe a mindennapokban. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk és más országokban. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Turisztikai célpontok. Célnyelvi és más kultúrák. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában. Gazdaság és pénzügyek Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok. Pénzkezelés a célnyelvi országokban.

E: 22 óra

E: 20 óra

E: 16 óra

E: 22 óra

E: 16 óra

E: 20 óra

E: 24 óra

E: 20 óra

E: 20 óra

Órakeret 11. évf. vége 12. évf. vége 2 óra 4 óra A 12. évfolyamon a mérés lehetőséget ad arra, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és kipróbálják a gyakorlatban az ezeknek megfelelő stratégiákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat is. A mérésnek tartalmilag és formailag összhangban kell állnia az érettségi vizsga követelményeivel. − A mérés − három területen (olvasott és hallott szövegértés, íráskészség) végezzük; − a nyelvi jelentésre, és ne a nyelvi formára koncentráljunk; − az olvasott szöveg értését mérő feladatokban a szövegek lényegét kelljen megérteni a szövegösszefüggésre támaszkodva, vagy konkrét információt kelljen kikeresni a szövegből; − a feladatok fokozatosan nehezedő egységeket tartalmazzanak a minimumszinttől az alapszint felé vezető skálán; − a szövegek a célcsoportok számára érdekesek, motiválók legyenek, olyan témakörökhöz kapcsolódjanak, melyek az elvégzett tananyagban megtalálhatók; − a feladatokhoz idegen nyelven egyszerűen megfogalmazott, közérthető utasításokat adTematikai egység

A teljesítmény mérése a 11–12. évfolyamon

205

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja junk. a feladatok mindegyike példával kezdődjön. lényeges a párosításon alapuló feladatoknál, hogy a szükségesnél mindig több lehetőség közül kelljen az odaillőt kiválasztani. − A feladatlapok az érettségi vizsgák feladattípusaiból állhatnak: olvasott/hallott szöveg értése: igaz-hamis-nincs a szövegben, feleletválasztós feladatok, párosítás, hiányos szöveg, rövid válaszok, mondatkiegészítés, összekevert bekezdések; nyelvhelyesség: feleletválasztós feladatok, szövegkiegészítés, szóképzés; íráskészség: rövid szöveg: képeslapírás, meghívás, üzenet; hosszabb szöveg: baráti levél, érdeklődő, panasz-, állásra jelentkező levél. B1 nyelvi szint. A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a köznyelvi beszédet a számára ismerős témákról. Képes önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Stílusában és regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez. Ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos, érthető, a főbb pontok tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfelelő. Több műfajban képes részleteket is tartalmazó, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban megjelennek műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek. Képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes részinformációkat a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törően megfogalmazott szövegekben. − −

A fejlesztés várt eredményei aciklus végén

3.3.10. Művészeti ismeretek – dráma és tánc

11. évfolyam A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése, az összetartozás érzésének erősítése. A dráma és tánc kreatív folyamata szolgálja a tanulók ön- és társismeretének gazdagodását, segíti az oldottabb és könnyebb kapcsolatépítést és kapcsolatfenntartást. A dramatikus és a mozgásos-táncos tevékenység gyakorlása és tanulása hozzájárul a nemzeti, helyi vagy a nemzetiségi hagyomány megismeréséhez, az önazonosság erősítéséhez, fontos szerepe lehet a közösségi tudat kialakításában. A tárgy közműveltségi tartalmai, fejlesztési feladatai elsősorban tevékenységközpontú, gyakorlati képzés során sajátíthatók el. A tematikai egységekhez időkeretek csak ajánlatként határozhatók meg, mivel a témák feldolgozása komplex gyakorlati tevékenységek keretében valósul meg. A feltüntetett tematikai egységek és közműveltségi tartalmak megjelenése átfedi egymást, a tagolás csak a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja, a feltüntetett óraszámajánlások az éves összóraszám vonatkozásában nyújtanak tájékoztatást. A tematikai egységek nem sorrendben, hanem a korosztály és a csoport adottságainak megfelelően, a szaktanár döntése alapján dolgozhatók fel. A dráma és tánc metodikájának, tematikájának felépítése a korosztálytól, a csoport adottságától és képzettségétől, valamint a helyi nevelési-oktatási céloktól függően különböző lehet. A kerettanterv összességében az adott iskolaszakaszokra fogalmazza meg a fejlesztési tartalmakat a hozzárendelt óraszámokkal, amelyeknek csak a 90%-ára ad kötelező tartalmat, míg a fennmaradó 10% szabad felhasználást biztosít a tervezés során. A tantárgy tanításának legfontosabb célja a színház- és drámatörténeti, a színház- és drámaelméleti ismeretek elsajátítása aktív, dramatikus tevékenységek alkalmazásával, a már meglévő formanyelvi, dramaturgiai, drámajátékos ismeretek rendszerezése, értelmezése, valamint a biztos kifejezőkészség kialakítása bármely egyéni vagy csoportos alkotótevékenység során. Fontos a megfelelő értelmezői eszköztár elsajátítása, és annak tudatos és adekvát használata, illetve az eligazodás képességének megteremtése a kortárs kultú-

206

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja rában. A szaktanár döntése szerint meg kell teremteni a részvétel vagy közreműködés feltételét a produkciós munkában, illetve fel kell készülni az érettségi vizsgára. A dráma és tánc jellegénél fogva nagy szerepet játszik több fejlesztési területen meghatározott ismeretek elsajátításában, készségek kialakításában és képességek fejlesztésében. Az erkölcsi nevelés területén a tanuló a dráma és tánc tanulása során olyan kérdésekkel és problémákkal találkozik, amelyek segítenek számára eligazodni az őt körülvevő világban. A tevékenységek során megtapasztalja, hogy cselekedeteiért és azok következményeiért viselt felelősséggel tartozik, fejlődik igazságérzete. Ezzel a dráma és tánc hozzájárul a tanulók társadalmi beilleszkedésének elősegítéséhez. A nemzeti öntudat, hazafias nevelés területén megismer több különböző népcsoporthoz kötődő szokásrendszert vagy ünnepkörökhöz köthető hagyományt, így felkelthető érdeklődése szűkebb és tágabb környezete kultúrája iránt, megtapasztalhatja ezek helyét Európa és a világ szokásvilágában, fontossá válhat számára a hagyományok megismerése és megőrzése. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés területén nyitottá válhat a társadalmi jelenségek iránt, ezek ábrázolására törekszik dramatikus tevékenységeiben is. Foglalkozik a kisebb és nagyobb közösségek sajátosságaiból eredő lehetőségekkel és korlátokkal. Fejlődik önálló kritikai gondolkodása, elemzőképessége és vitakultúrája. Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése, valamint a felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén képes az alkalmazkodásra és az érdekérvényesítésre. Életkorának megfelelően megnyilvánul különböző társas helyzetekben. Képes több szempontból is értékelni és drámajátékos tevékenységekben megmutatni egy-egy helyzetet. A megbeszéléseken önálló véleményt fogalmaz meg, tapasztalatot szerez önmaga és társai tevékenységének elemző értékelésében, ugyanakkor képes mások munkájának elismerésére, tiszteletére is. A családi életre nevelés területén a feldolgozott történetek szereplőinek kapcsolatai, valamint életeseményeik elemzése a nevelő munka segítségére lehet. A testi és lelki egészségre nevelés területén megismeri a figyelem összpontosítására szolgáló különféle koncentrációs és lazító játékokat és tevékenységeket. A fenntarthatóság, környezettudatosság területén fejlődik közvetlen és tágabb környezetének természeti és társadalmi értékei, annak sokszínűsége iránti szenzibilitása. A kompetenciafejlesztés területén az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésében az aktív tevékenységek folytán a dráma és tánc tantárgy jelentős szerepet játszik. A tanuló részt vesz verbális és nem verbális kommunikációs játékokban, megtapasztalja az önkifejezés több formáját. Ezek segítségével képes érzéseinek és véleményének kifejezésére, valamint saját és mások tevékenységének értékelésére is. Fejlődik a tiszta, érthető, artikulált beszéd, a világos, adekvát nyelvhasználat területén. A pályaorientáció területén dramatikus tevékenységek során különféle ismereteket szerez a különböző szakmák, hivatások, életpályák lehetőségeiről. A médiatudatosságra nevelés területén dramatikus tevékenységek során megismeri és képes alkalmazni a tömegkommunikációs médiumok különböző műfajait, a média eszköztárát. Emellett képes saját produkciós munkájának szcenikai, hangtechnikai, filmes stb. kivitelezésére, illetve képi, hangtechnikai rögzítésére. A tanulás tanulása területén képes saját tanulási stílusának, stratégiáinak kialakítására, fejleszti memóriáját, szóbeli, írásbeli, mozgásos, képi stb. kifejezésmódjait. A szociális és állampolgári kompetencia területén a tanuló lehetőséget kap más kultúrák sokszínűségének megismerésére. A dramatikus tevékenységek során gyakorolja a társainak való segítségnyújtást különféle megjeleníthető élethelyzetekben. A közös munka folyamatában megtapasztalja, hogy kisebb és nagyobb közösségének működése az ő felelőssége is, a dramatikus tevékenység során, a mintha-helyzetek „gyakorlóterepén” felelősséget érez és vállal társaiért. Képes megfogalmazni véleményét és elfogadni mások érvelését. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kultúra területén a tanulónak életkorának megfelelő helyzetekben, tapasztalatait felhasználva és azokra reflektálva, azokat újragondolva lehetősége van a mérlegelésre,

207

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja döntéshozatalra és arra, hogy felmérje döntései következményeit – mindezt a dramatikus tevékenységek során a gyakorlatban, védett környezetben meg is tapasztalja. Ugyanakkor az esztétikai-művészeti tudatosságés kifejezőképesség területén fejlődik emocionális érzékenysége is, megismerkedik a befogadást és a kifejezést segítő játékokkal, dramatikus tevékenységekkel, a megjelenítés többféle (pl. verbális, mozgásos-táncos, vizuális) formájával. Képes színházi, táncszínházi, zenésszínházi alkotások értelmező-elemző befogadására. Érdeklődése felkelthető a kortárs kulturális élet, rendezvények iránt. Emellett a hatékony, önálló tanulás megalapozásaként részt vesz egész csoportos, kiscsoportos tevékenységekben, és vállal egyéni tevékenységeket is. Megtapasztalja saját készségeit és képességeit, felismerheti, miben kell még fejlődnie.

11. évfolyam Tematikai egység Javaslat Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret E: 1 óra

A tanár által meghatározott formában, a tanulókkal egyeztetve. Színház- és drámaelmélet

Órakeret E: 3 óra

Színháziműfajok ésstílusoktanulmányozása. Ismerkedés a különböző színházi irányzatokat képviselő előadások sajátosságaival. A színházművészet és a dráma szaknyelvének (esztétikai, dramaturgiai, illetve irodalom- és színházelméleti fogalmak) értő alkalmazása. A tantárgyhoz (műveltség- Művészeti alkotások (pl.: drámairodalom, színházi előadások élőben és felvételről) értő területhez) kapcsolható fej- elemzése. A műnemek, a műfajok általános jellemzői alapján történő összehasonlítási képesség lesztési feladatok kialakítása. A dráma és a színházművészet kapcsolatrendszerének ismerete. Ismeretek/fejlesztési követelmények Színház- és drámaelméleti ismeretek: − A drámai műnem sajátosságai. − A dráma szerkezeti felépítése. − Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak. − A színházművészet mint összművészet sajátosságai (a különböző művészeti ágak eszközeinek használata, az előadás vizuális és akusztikus eszközei). − Színházi műfajok. − Színházi szakmák (pl. a színész, a rendező, a dramaturg, a szcenikus, a koreográfus és alkotótársaik művészete, az előadás létrehozásához szükséges színházi mesterségek). − Az egyes színházi stílusok jellemző jegyeinek felismerése. − Különböző színházi irányzatokat képviselő előadások megtekintése. A látott előadások értő elemzése. Dialógus, monológ, konfliktus, feszültség, fordulat, késleltetés, jelenet, kép, szín, felvonás, szerKulcsfogalmak/ kezet, történet, cselekmény, szituáció, szerep, színpadi tér és színpadi idő, katarzis, tragédia, kofogalmak média, realista színjáték, zenés színház, tánc- és mozgásszínház. Előzetes tudás

Tematikai egység

Előzetes tudás

Színház- és drámatörténet

Órakeret E: 4 óra

Színház- és drámatörténeti, színház- és drámaelméleti ismeretek a szaktanár döntése szerinti mennyiségben, a választott érettségi vizsgára való felkészülés függvényében. Tájékozottság kialakítása egyes kortársszínházi irányzatok területén. A társművészetek szerepe a kortárs színházi előadásokban. A színház összművészeti jellegének megismerése. Egyes tánc- és mozgásszínházi formák ismerete.

208

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

A színházművészet és a dráma szaknyelvének értő alkalmazása. Színházi és drámai alkotások (pl.: drámairodalom, színházi előadások élőben, felvételről, képről) értő elemzése. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fej- A dráma- és színháztörténeti korszakok jelentős alkotóinak, alkotásainak megismerése. A különböző korszakok általános jellemzői alapján történő összehasonlítási képesség lesztési feladatok kialakítása. A dráma és a színjáték műfaji sajátosságainak vizsgálata és elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Egyes színház- és drámatörténeti események, korszakok, alkotók, alkotások feldolgozása a szaktanár döntése szerint az alábbi témakörök alapján: − A XIX–XX. századi magyar színház és dráma: egy-egy korszakalkotó színházi műhely (javasolt pl. Nemzeti Színház), néhány kiemelkedő drámaíró és műveik (javasolt: pl. Katona József, Vörösmarty Mihály, Madách Imre, Molnár Ferenc, Örkény István), néhány jelentős színész, rendező (javasolt pl. Hevesi Sándor). − Realizmus és naturalizmus, Ibsen és az analitikus dráma. − Csehov és Sztanyiszlavszkij: a lélektani realizmus, a csehovi dramaturgia. − Brecht színháza és drámái: az epikus szerkezet, elidegenítési effektusok. − A XX. század meghatározó színházi irányzatai, jelentős drámaírói: egy-egy meghatározó színházi irányzat és korszakalkotó színházi műhely, néhány jelentős színész, rendező és kiemelkedő drámaíró és művei. Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Romantika, realizmus és naturalizmus, elidegenítési effektus, abszurd, groteszk.

Órakeret E: 4 óra A drámajátékos tevékenységek tudatos használata, céljuk, fejlesztési feladataik ismerete. Részvétel csoportos tevékenységekben, irányító és irányított helyzetben. Részvétel a dramatikus tevékenységek elemző megbeszélésében, önálló vélemény kiElőzetes tudás alakítása és megfogalmazása. Színházi stílusok alkalmazása improvizációkban. Különböző konkrét és metaforikus kifejezésformák alkalmazása improvizációkban. A kommunikációs képesség, a hétköznapi és a művészi önkifejezés fejlesztése. A tantárgyhoz (műveltség- Helyzetfelismerő, alkalmazkodó és rögtönző képesség fejlesztése. területhez) kapcsolható fej- Színház- és drámaelméleti ismeretek alkalmazása gyakorlati tevékenységben. A karakter- és stílusteremtési képesség, a térérzékelés, mozgásos ügyesség és ritmusérlesztési feladatok zék fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Részvétel az ismeretek feldolgozását és az alkotó tevékenységet segítő dramatikus tevékenységekben (a szaktanár választása szerint): − Az alkalmazott dramatikus tevékenységek (drámajáték, kreatív gyakorlatok, improvizáció, tanítási dráma stb.) különböző fajtáinak, eszközeinek, alkalmazási céljainak megismerése. − Fejlesztő és szinten tartó beszédgyakorlatok. − Koncentrációs, bemelegítő és lazítógyakorlatok. − Helyzetgyakorlatok. − Ritmusgyakorlatok. − Ön- és társismereti gyakorlatok. Improvizáció − Improvizáció a tanár által megadott téma vagy fogalom, cselekményváz (jelenetváz) alapján. − Improvizáció a megismert kifejezési formák összefűzésével, valamint színházi stílusok elemeinek alkalmazásával. − Mozgásos improvizáció tánc- illetve mozgásszínházi technikák alkalmazásával. A tánc- és mozgásszínházi technikák alkalmazása − Szituáció megfogalmazása állóképben és mozdulatsorral. − Történet szerkesztése és megjelenítése mozdulatsorral. Tematikai egység

Drámajáték és improvizáció

209

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Kulcsfogalmak/ fogalmak

Stílus, karakter, párhuzam, ellentét, sűrítés, harmónia-diszharmónia, fokozás, tér.

Órakeret E: 3 óra Az elsajátított dramatikus eszköztár felhasználása dramatikus és színházi jellegű tevéElőzetes tudás kenységek során. A koncentrált csapatmunka, az együttműködés fejlesztése. A tantárgyhoz (műveltség- Tudatos és irányított kifejezőkészség. területhez) kapcsolható fej- A karakter- és stílusteremtési képesség, a térérzékelés, a mozgásos ügyesség és ritmusérzék. A beszédkészség, hallás és hangképzés fejlesztése. lesztési feladatok Lírai, epikai, drámai művek előadásához szükséges elemzési ismeretek. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az alábbi tevékenységek közül válogatva a szaktanár és/vagy a tanulók döntése szerint: Vers-, próza- és monológmondás − A színpadi beszéd alapvető kritériumainak ismerete és alkalmazása. − Egy-egy vers, próza vagy drámai monológ értelmezése, memorizálása, bemutatása. Egyéni vagy közös daléneklés − Egy-egy dal értelmezése, memorizálása, bemutatása. Szerkesztett játék − Szerkesztett játék létrehozása, bemutatása. − Jelenet, jelenetsor, előadás tervezése, kivitelezése a különböző színházi, bábszínházi, zenés, illetve tánc- és mozgásszínházi formák alkalmazásával. Alkotó közreműködés színházi előadás létrehozásában, bemutatásában. Közreműködés a színházi előadás egyéb produkciós munkáiban (szcenika, zene, hangtechnika, dramaturgia, koreográfia, képi rögzítés stb.). Kulcsfogalmak/ Előadóművészet, vers- és monológmondás, szerkesztett játék, ünnepi műsor, diákszínházi előadás. fogalmak Tematikai egység

Tematikai egység Javaslat

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

Alapszintű színházi alkotómunka

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret E: 1 óra

A tanár által meghatározott formában, a tanulókkal egyeztetve. A tanuló reális önismerettel rendelkezik. Kommunikációs tevékenysége tudatos mind a hétköznapi, mind a művészi önkifejezés során. Képes a koncentrált, önálló tevékenységre és csapatmunkára. Gondolkodásmódja alkalmas az alapszintű alkotótevékenységre. Ismeri a színházi és drámai formanyelv és dramaturgia alapjait, a korszakalkotó drámaírókat, illetve műveiket, és képes azok értő befogadására. Ismeri a színháztörténet jelentős alkotásait és alkotóit, képes azok értő befogadására. Nyitott a különböző művészetekre. Aktívan részt vesz az alapszintű alkotói tevékenységben, alkalmazza az elsajátított képességeket és ismereteket az érettségi vizsgán és a mindennapokban.

12. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Csoportos játék és megjelenítés

Órakeret 6 óra

Tiszta, érthető, artikulált beszéd jellemzőinek ismerete. Szövegkontextusnak és/vagy a szituációnak megfelelő nyelvhasználat. Alkotó, cselekvő részvétel többféle dramatikus tevékenységben. A tematikai egység A tanulók önkifejezési készségének fejlesztése, megnyilatkozásaik bátorítása, nevelési-fejlesztési cél- együttműködésük erősítése. A kommunikáció különböző típusainak ismerete és a szituációhoz illő használata. jai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Előzetes tudás

210

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Koncentrációs és lazítógyakorlatok (szöveges és szövegmentes légzőgyakorlatok, relaxációs játékok, koncentrációs gyakorlatok az érzékelésfejlesztés, a figyelemtartás és -megosztás, a memóriakapacitás fejlesztésére). Ön- és társismereti gyakorlatok (pl.: ismerkedő és megismerő játékok, interakciós gyakorlatok). Páros, kiscsoportos és csoportos egyensúly- és bizalomgyakorlatok. Fejlesztő és szinten tartó verbális és nem verbális kommunikációs gyakorlatok. Szándékos és tudatos nyelvi választások, kifejezésmódok: felismerése és használata dramatikus tevékenységekben. Egyéni stílus, karakter, státusz, érzelem ábrázolása nyelvi és gesztusnyelvi eszközökkel. A különféle beszédműfajok és a hatáskeltés eszközeinek alkalmazása a gyakorlatok során. A média jellemző kifejezésmódjainak megjelenítése dramatikus tevékenységekben. A tánc- és mozgásszínházi technikák alapjai (fizikai koncentrációt, testtudatot fejlesztő gyakorlatok, kiscsoportos és csoportos együttműködést igénylő mozgásgyakorlatok). A konkrét és absztrahált mozgás közötti különbség tudatosítása. Hangulatok kifejezése mozgással/tánccal. Stílus, jellem ábrázolása mozgással/tánccal.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Magyar nyelv és irodalom: Kommunikációs, stilisztikai játékok, stílusgyakorlatok. A szünet, a hangsúly-, a beszédtempó-, a hangmagasság-váltás és a hanglejtés modulációjának használatában rejlő kommunikációs lehetőségek megfigyelése és alkalmazása. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Megjelenő konfliktusok, viselkedési módok és megoldások tudatos kritikai elemzésén, illetve a valóságismereten alapuló szövegalkotási gyakorlatok. A korosztály sajátosságainak megfelelő, rövid, árnyalt és pontos fogalmazásra törekvő médiaszövegek létrehozásának előkészítése és azok kivitelezése. Ének-zene: A zenei mondanivaló verbális kifejtése vagy más művészeti ág kifejezési eszközeibe való átkódolása. Ember és társadalom: Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. Életvitel és gyakorlat: Véleményalkotás a saját és a társak tevékenységéről, reális értékítélet megfogalmazása. Közreműködés a közösségi normák kialakításában. A társak munkájának segítőkész, együttműködő értékelése, a másoktól kapott értékelés megértése. Koncentráció, ritmus, tempó, térérzékelés, stílus, testérzékelés, hangulat, érzelem.

Rögtönzés és együttműködés

Órakeret 7 óra

Alapszintű improvizációs képesség. Az improvizációs munkaformák ismerete. Figurák mozgásos-táncos rögtönzésekben történő ábrázolása. Improvizációk elemző értékelése. Az aktív, tudatos és tevékeny részvétel csoportos tevékenységekben. Növekvő intenzitású és A tematikai egység ne- mélységű részvétel szerepjátékokban, csoportos improvizációkban. A megismert velési-fejlesztési céljai munkaformák tudatos és kreatív alkalmazása. A dramatikus tevékenységek elemző megbeszélése, önálló véleményalkotás. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Improvizáció a tanár által megadott téma vagy fogalom, a tanulók által Magyar nyelv és irodalom: közösen kidolgozott cselekményváz (jelenetváz) alapján. Szövegtan (szövegalkotás, szövegszerkeszNémajátékos és szöveges improvizációk (pl. mozdulatra, hangeffektutés, a szöveg szerkezete), korstílusok, stílussokra, tárgyakkal), hétköznapi élethelyzetek felidézése mozgással és be- irányzatok. széddel, szituációs játékok (pl. befejezetlen történetre, fotóra, filmre, Mozgóképkultúra és médiaismeret: képzőművészeti alkotások reprodukcióival, a szereplők jellegzetes voná- Átélt, elképzelt, hallott esemény mozgóképi sainak megadásával). vagy más médiaszöveggel történő megjeleImprovizáció a megismert kifejezési formák összefűzésével, illetve alko- nítésének megtervezése, kivitelezése egytó jellegű alkalmazásával. szerű eszközökkel. Különféle konkrét és metaforikus kifejezőeszközök tudatos alkalmazása Ember és társadalom: (pl. szituációs játékok hangeffektusokra, vázlat megadásával, a valódi Mások érvelésének összefoglalása és figyeérzelmek kimondásának tiltásával). Hétköznapi helyzetek megjelenítése lembevétele. A véleménykülönbségek tiszés értelmezése; látott vagy hallott történetek feszültségteli jeleneteinek tázása, a saját álláspont gazdagítása, tofelidézése kiscsoportos improvizációkban. vábbfejlesztése. Spontán és előkészített mozgásos improvizáció adott zene, téma vagy Életvitel és gyakorlat: fogalom alapján. Feladatvállalás, a helyzetnek megfelelő akRövid, mozgásos etűdépítés és különféle feltételekre alapozó improvizá- tivitás, tudatosan kialakított együttműködés, Előzetes tudás

211

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja ciók (pl. versek által keltett hangulatokra épülő improvizációk, szimboli- kompromisszumkészség és felelősség a kökus mozgásokból építkező improvizációk, zenés etűdök indulatok, han- zös munkában. gulatok, érzelmek megadásával). Kulcsfogalmak/ fo- Stílus, karakter, viszonyok, feszültség, státusz, kontraszt, harmónia-diszharmónia, fokozás, variáció, arányosság, hatás. galmak Tematikai egység/ FejÓrakeret A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása lesztési cél 6 óra Alapvető dramaturgiai, drámaszerkezeti, műfaji fogalmak ismerete és használata. Előzetes tudás Különféle színházi korszakok, stílusok és műfajok felismerése és jellegzetességeik A tematikai egység ne- megfogalmazása. velési-fejlesztési céljai A színház és dráma jellemző műfaji jegyeinek azonosítása. Alapszintű dramaturgiai fogalomkészlet használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Dramatikus formanyelvi elemek összefűzése, egymásra építése a kívánt Magyar nyelv és irodalom: tartalom kifejezése érdekében. Műalkotások elemzésének, megközelítéséA színpadi hatáselemek, egyes színházi stílusok, színházi műfajok jelnek lehetőségei, módszerei. lemző jegyeinek azonosítása és alkalmazása saját játékokban. Rajz és vizuális kultúra: Különböző dramatikus és színházi tevékenységek alkalmazása az impro- A vizuális nyelv eszközeinek komplex érvizációkban és jelenetekben, a figurateremtés folyamatában. telmezése. Saját és mások munkájának A játékok megbeszélése során a dramatikus eszközök és a színházi forelemzése, értékelése. manyelv elemeinek értelmezése a tanult szakkifejezések alkalmazásával. Mozgóképkultúra és médiaismeret: A feszültségteremtés eszközeinek felismerése és alkalmazása dramatikus Nem lineáris szövegformák elemzése. tevékenységek során. Matematika: Alkotó jellegű részvétel a közösség és a szaktanár közös igénye szerint a Adott tárgy, elrendezés más nézőpontból nyilvánosság (elsősorban saját közönség) számára készített egyéni vagy történő elképzelése. közös produkcióban (megismerkedés a felkészülés lépéseivel, a próbafolyamattal, produkció lebonyolításával). Kulcsfogalmak/ fo- Sűrítés, feszültség, tét, fókusz, keret, kontraszt, szimbólum. galmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Történetek feldolgozása

Órakeret 7 óra

Dramatikus kifejezésformák. Élmények feldolgozása tánc- és mozgástechnikai elemek alkalmazásával. Érdeklődés felkeltése a kultúrtörténet, történelem iránt. A tematikai egység neDramatikus eszközök tudatos alkalmazása események, művészeti alkotások feldolgozásában, velési-fejlesztési céljai megjelenítésében. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Jeles alakokhoz, eseményekhez, korszakokhoz tartozó élethelyzetek Tudomány- és művészettörténeti korszakok feldolgozása dramatikus tevékenységekkel. jeles alakjai, kiemelkedő eseményei (irodalom, művészetek, matematika, természettuIrodalmi művek részleteinek vagy egészének feldolgozása drámás eszköztár/dramatikus tevékenységek alkalmazásával. dományok). Különböző művészeti ágakhoz tartozó műalkotások irodalmi és/vagy Magyar nyelv és irodalom: A művészet kultúraalkotó szerepének megfilmes és/vagy dramatikus és/vagy mozgásos adaptációja. Mindennapi történetek, érzések, élmények feldolgozása drámajátékos te- figyelése. Más kultúrák megismerésének vékenységformákkal. igénye. A célirányos helyzetértékelési és döntési képesség fejlesztése a történeMozgóképkultúra és médiaismeret: Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt tek feldolgozása során. témával kapcsolatban. Az életkori sajátosságoknak és az elvárható tájékozottságnak megfelelő érvkészlettel és példákkal alátámasztott vita. Ember és társadalom: Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. Erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzetek felismerése, bemutatása. Különféle értékrendek összehasonlítása. Előzetes tudás

212

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Kulcsfogalmak/ fo- Sűrítés, dramatizálás, szituáció, motiváció, történet, cselekmény, adaptáció. galmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Megismerő- és befogadóképesség

Órakeret 6 óra

Színház- és drámatörténeti alapismeretek. (Nép)hagyományok alapfokú ismerete. Színházi előadások alapszintű befogadása, értelmezése. A tematikai egység ne- Színházi előadások elemzése színházi fogalmak alkalmazásával. velési-fejlesztési céljai Előadások drámás eszközökkel történő feldolgozása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Különböző színházi irányzatokat képviselő előadások (hivatásos vagy Magyar nyelv és irodalom: amatőr színházi társulat előadása, annak hiányában gyermek- vagy Drámafeldolgozások; drámaírói életművek diákszínjátszó csoportok előadásainak) megtekintése. ismerete. Előadások elemzése az élmények befogadását elősegítő dramatikus tevé- Ének-zene: kenységformákkal. A zene különféle funkcióinak, megjelenéA színészi, rendezői, dramaturgiai és egyéb tervezői munka alapszintű sének megfigyeltetése. elemzése. Rajz- és vizuális kultúra: Színház- és drámaelméleti ismeretek megalapozása a látott előadásokhoz Párhuzamok keresése az irodalom, a zene, a kapcsolódóan (pl. a drámai műnem jellegzetességei, dramaturgiai alapdráma, a film és a vizuális művészetek fogalmak, a színházművészet összművészeti sajátosságai). egyes alkotásai között; jelmez, kellék, térEgyszerűbb tánc- és mozgásszínházi műfajok felismerése. ábrázolás, színkezelés. Média és mozgóképkultúra: Színházi közvetítések formai megoldásai. Kulcsfogalmak/ Dramaturgiára, szcenikára, színészi játékra vonatkozó legfontosabb alapfogalmak. fogalmak Előzetes tudás

A tanulók képessé válnak a pontos önkifejezésre, a mások előtti megnyilatkozásra és együttműködésre. A fejlesztés várt Növekvő intenzitással és mélységgel vesznek részt szerepjátékokban, csoportos improvizácieredményei a két évókban. folyamos ciklus véTudatosan és kreatívan alkalmazzák a megismert munkaformákat. gén Képessé válnak a megismert dramaturgiai fogalomkészlet használatára. Képesek színházi előadások drámás eszközökkel történő feldolgozására.

3.3.11. Etika

11. évfolyam Az etika tantárgy a helyes életvezetéshez nélkülözhetetlen magatartási szabályok értelmének megvilágításával, felelősségtudatuk elmélyítésével és az önfejlesztés igényének megerősítésével felkészíti a tanulókat a személyközi kapcsolatok és a társadalmi együttélés konfliktusainak kezelésére, tudatosítja döntéseik, cselekedeteik erkölcsi jelentőségét. Képessé teszi a diákokat az elfogulatlan vizsgálódásra, méltányos párbeszédre, véleményük szabatos kifejtésére, önálló meggyőződés kialakítására az erkölcs kérdéseiben. A szellemi értékek iránti fogékonyságra, a mások igazsága iránti nyitottságra nevel. Hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók tiszteljék embertársaik erkölcsi méltóságát. Értékeljék és tiszteljék a társadalmi és kulturális sokszínűséget és váljanak képessé a megértésen, kölcsönös segítségen, s a más kultúrák iránti nyitottságon alapuló együttműködésre társaikkal. Ismerjék fel az élővilág gazdag változatosságának értékét. Mindennek révén alapvető módon járul hozzá a Nat-ban az erkölcsi neveléssel kapcsolatos általános célok megvalósulásához. Fontos szerepet vállal az önismeret és a társas kultúra fejlesztésében, hozzájárulhat a lelki egészség megőrzéséhez, közvetve pedig a gazdasági és pénzügyi, valamint a médiatudatosságra való neveléshez is. A tantárgy – önkifejezésre, kérdezésre, véleményalkotásra, érvelésre és párbeszédre épülő módszertana révén – erőteljes befolyáshoz juthat az anyanyelvi kommunikációs kompetencia fejlesztésében. A tanórák keretében feldolgozandó témák jól támogatják a szociális és állampolgári kompetencia fejlődését, ösztönöznek a másokért és a közösségért való felelősségvállalásra. A személyes gondolatok igényes

213

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja megfogalmazásának elvárása pedig elősegíti az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlődését. A tantárgy sajátos fejlesztési céljai és követelményei, amelyek valamennyi témakör feldolgozása során egységesen érvényesülnek, a következők:
Filozófiai fogalmak, vallási és irodalmi szövegek, példázatok elemzése, értelmezésük szóban és írásban.
A következtetés, érvelés, bizonyítás és cáfolat szabályainak alkalmazása, az ettől eltérő gondolkodásmódok (sejtés, hit, képzelet, kétely, bizalom stb.) jelentőségének belátása.
Egyéni vélemény kialakítása, felülvizsgálata, fejlesztése a más véleményekkel való párbeszédben.
A méltányos vita szabályainak és készségeinek elsajátítása. Az elkötelezettség és az elfogulatlanság igényének összeegyeztetése.
Erkölcsi elvek alkalmazása egyedi esetekre, különféle élethelyzetek erkölcsi dimenziójának felismerése, a gyakorlatban felmerülő értékkollíziók kezelése, alternatívák mérlegelése.
A helyes önismeret és az önnevelés igényének erősítése. A cselekedeteink minőségét meghatározó erkölcsi képességek (erények, különösen az okosság, igazságosság, bátorság és mértékletesség) jelentőségének belátása, fejlesztésük lehetőségeinek felismerése.
Az erkölcsi értékek megbecsülése, tisztelete másokban, igényesség kialakítása a saját magatartás tekintetében. A kötelességtudat és az autonóm viselkedés közötti összefüggés felismerése.
A személyközi kapcsolatok morális, érzelmi, intellektuális és érzéki dimenziói közötti összefüggések felismerése. A szeretet, megértés, türelem, hűség, bizalom és odaadás értékének tudatosítása. A tartós párkapcsolatok és a harmonikus családi élet kialakításához szükséges gondolkodásmód és attitűd fejlesztése. A másokkal való együttérzés, azonosulás képességének elmélyítése.
Az ember erkölcsi méltóságáról alkotott fogalmak értelmezése: igazság és szabadság, azaz az öntudatos létezés és a cselekedeteinkért és társainkért viselt felelősség közötti összefüggés tudatosítása.
A természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás fontosságának tudatosítása.
Az együttélési szabályok jelentőségének belátása. A törvények tisztelete és a lelkiismeret szabadsága közötti konfliktusok értelmezése. A társadalom jobbítására irányuló kezdeményezés és bírálat megbecsülése. Felkészülés a közéletben való felelős részvételre.
A korrupció társadalmi jelenségének ismerete, az ellene alkalmazható egyéni és közösségi magatartásformák alkalmazásának készsége és képessége.
Az erkölcsi önigazolási mechanizmusok működése, a rossz példák, a rossz társadalmi gyakorlat hatása az egyéni döntésekre; a nemet mondás nehézsége.
A szolidáris és kooperatív viselkedés, a segítőkészség értékének belátása, alkalmazása konfliktushelyzetekben. Az előítéletes, kirekesztő, rasszista, a kisebbségekkel, nemzetiségekkel szemben elutasító viselkedés gyökereinek feltárása, a társadalmi csoportok közötti együttélés konfliktusainak méltányos kezelésére irányuló igény, illetve az ehhez szükséges attitűdök és ismeretek elmélyítése. E szempontok egyúttal jelzik az etika tantárgy tanításának kívánatos és a sikerességre reményt adó módszertanának legfontosabb vonásait is. A rendelkezésre álló idő függvényében, a témák feldolgozásának értékes formája lehet – a beszélgetés és a vita mellett – egy-egy projektfeladat megoldása is, egyéni vagy csoportos munka keretében. Tematikai egység

Alapvető etika Órakeret 6 óra A nyelvi/fogalmi gondolkodás és a tudatos környezetformálás (munka) szerepe a kulturális evolúcióban. Az Ó- és Újszövetség legismertebb részletei. A felelősségvállalás, illetve az ezElőzetes tudás zel kapcsolatos mulasztások irodalmi példái. Ismeretek, fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok Az erkölcsi gondolkodás alapjai Filozófia: Tények és értékek. Ismeret, megértés, értékelés, elhatározás. Elmélet és gya- Az elérhető boldogság. A szabad akarat korlat. és a rossz kérdései. Az értékteremtő emA társas lény: erkölcsi lény. A Másik szerepe az öntudatos én kialakulásáber és a hatalom. Szabadság, választás, ban. felelősség, szorongás. Etika és nyelv: bizalom, megértés, egyetértés, vita, párbeszéd. Erkölcsi érzék, tanult viselkedés, az erkölcsi szabályok természete, az egyén Társadalmi, állampolgári ismeretek: erkölcsi méltósága. Pályakezdés, álláskeresés.

214

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A munka mint az önkiteljesítés alapvető eszköze. Munkaerő-piaci elvárások itthon és külJó és rossz. A rossz eredete – különféle megközelítések. A szenvedés kérdé- földön. se. Bibliai erkölcsi értékek a világi etikában Az ember kitüntetett léthelyzete. A világvallások emberképe és etikája. A szeretet erkölcsi jelentősége. A lelkiismeret szabadsága és a személyes felelősség elháríthatatlansága. Mit kell akarnom? Az erkölcsi döntés Az erkölcsi gondolkodás fejlődése. Szokáserkölcs, hagyomány, törvény. A lelkiismeret szava. Példakövetés, tekintélytisztelet. A mások igazsága. Párbeszéd, vita, kétely. Értékkonfliktusok. Kötelesség és szabadság. A kanti kötelességetika és bírálata. A felelősség kérdése Az erkölcsi cselekedet. A jóakarat. Felelősség a tetteinkért – felelősség másokért. Az erények és a jó élet céljai Önmegvalósítás, önkorlátozás, önismeret, önértékelés. A jólét és a jó élet fogalmának megkülönböztetése. A boldogság mint etikai kérdés. Az erények és a jellem. Az erkölcsi nevelés. Önállóság és példakövetés. Magánérdek és közjó. Erkölcsi érték, értékítélet, gyakorlat, erkölcs, etika, öntudat, munka; hit, szeretet, kiválasztás, bűn, Kulcsfogalmak/ fokegyelem; lelkiismeret, szabadság, kötelesség, törvény, megértés; felelősség, szándék, következgalmak mény, erény, boldogság, jellem, önigazolás. Tematikai egység

Egyén és közösség Órakeret 6 óra Irodalmi példák törvénytisztelet és lelkiismeret összeütközésére. A haza szolgálatának és védelmének történelmi példái. A nemzetállamok kialakulásának sajátosságai Kelet-KözépEurópában. Nemzetiségi konfliktusok, vallásüldözés a magyar történelemben. A cigányság Előzetes tudás történetével, helyzetével kapcsolatos alapismeretek. Hátrányos élethelyzetek, a szegénység alapvető társadalmi összetevőinek ismerete. Kapcsolódási pontok Ismeretek, fejlesztési feladatok A kapcsolatok etikája Történelem, társadalmi és állampolgári Az emberek közti testvériség eszméje. Barátok és ellenfelek. ismeretek: Szeretetkapcsolatok. Párválasztás. Felelősség a társakért. Szexuáletika. Há- A jóléti társadalom. zasság. Családi élet. Otthonteremtés. Családi szerepek. Szülők és gyermeA magyar társadalom a rendszerváltozás kek. A családi élet válságai után. Társadalmi szolidaritás A cigányság (a romák), helyzete és integHátrányos élethelyzetek. Társadalmi igazságosság és/vagy kölcsönös segítrációjának folyamata. ség. A zsidóság Magyarországon. A betegekkel és szegényekkel való törődés mint erkölcsi kötelesség. Antiszemitizmus, kirekesztés, genocídiTörvény és lelkiismeret um. A szabadság rendje. Jogok és kötelességek. Erkölcs és politika. Földrajz: A lelkiismeret és véleménynyilvánítás szabadsága. Magyarország és a Kárpát-medence földSzavak és tettek rajza; a magyarság által lakott, országhaVisszaélés a szólásszabadsággal. Uszítás, rágalmazás, az ember lealacsonyítáron túli területek. tása, az erőszak népszerűsítése, megtévesztő reklámok. Szavak és tettek: a Mozgóképkultúra és médiaismeret: nyilvános beszéd a tömegmédiumokban. Médiaetika. A média társadalmi szerepe. Hazaszeretet Állampolgárság és nemzeti érzés. Nemzeti szolidaritás. Áldozat a hazáért, és Médiareprezentáció, valószerűség, hiteennek elfogadható mértéke. A társadalmi önazonosság (identitás) felépülése lesség. Médiaetika, médiaszabályozás. és torzulásai. Többség és kisebbség Társadalmi, állampolgári ismeretek: KulAz etnokulturális csoportok, nemzetiségek és vallási kisebbségek, illetve a turális és etnikai kisebbségek, nemzetisétöbbségi társadalom közti konfliktusok, az együttélés erkölcsi problémái, gek hazánkban. rasszizmus, kirekesztés. Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társaA nemzeti fejlődés traumái – Kárpát-medencei sajátosságok. dalmi helyzet. A kirekesztő, elnyomó nemzetstratégiák erkölcsi megítélése. Szolidaritás és társadalmi felelősségvállalás.

215

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Család, felelősség a társainkért, hűség, szeretet, szerelem; erkölcsi érték, erény, boldogság, jellem; Kulcsfogalmak/ fo- törvény, törvénytisztelet, emberiesség, polgári engedetlenség; nemzet, identitás; nacionalizmus, sovinizmus, együttélés, idegengyűlölet, antijudaizmus, antiszemitizmus, genocídium, hátrányos galmak megkülönböztetés, kisebbség; nemzetiség, igazságosság, szolidaritás, önkéntesség. Tematikai egység

Korunk kihívásai Órakeret 6 óra A műszaki-tudományos haladás vívmányai, hatásai. Természet- és társadalom-földrajzi ismeretek. Pszichés funkciók a magasabb rendű állatoknál, biodiverzitás, ökológiai rendszerek. Előzetes tudás Kulturális hagyomány, jövőkép, az utódokról való gondoskodás szerepe és változásai a civilizáció történetében. Kapcsolódási pontok Ismeretek, fejlesztési feladatok A tudományos-technikai haladás etikai kérdései Történelem, társadalmi és állampolgári Az emberi cselekvés megváltozott természete. Technika és etika. ismeretek: A tudósok felelőssége. A tudományos-technikai forradalom. Bioetika Az emberiség az ezredfordulón: a globális Születés és halál. Családtervezés. Mesterséges megtermékenyítés. Béranyavilág és problémái. ság. Terhességmegszakítás. A globális világgazdaság fejlődésének új Genetikailag módosított élőlények. kihívásai és ezek hatása hazánk fejlődéséEgészségvédelem és etika. Szembenézés a halállal. Eutanázia. re. A felelősség új dimenziói a globalizáció korában Az egyén felelőssége és cselekvési lehetőségei a globális hálózatok korában. Magánérdek és közjó. A fenntarthatóság fogalma. Lokalizáció és önrendel- Földrajz: globális kihívások, migráció, mobilitás. kezés: az emberi lépték helyreállítása. Szellemi és anyagi tulajdon védelme és a felelős piaci magatartás. VilágszeBiológia-egészségtan: környezet és fenngénység – a szegények világa. A szegénység új arcai: környezetrombolás, adósságcsapda, szélsőséges jövedelmi egyenlőtlenségek, létbizonytalanság, tarthatóság. népbetegségek, népességrobbanás, tömeges migráció. Filozófia: Ökoetika Az ökológiai válság mint erkölcsi kérdés. Számít-e erkölcsileg, amit más lé- Az ökológiai válság etikai vonatkozása. nyekkel teszünk? Érvek az állatok védelmében: a szenvedésokozás tilalma, Bioetikai állásfoglalások napjainkban. szolidaritás lénytársainkkal, a biológiai sokféleség értéke, megóvásának és fenntartásának lehetősége. Az élet tisztelete. Az etika emberközpontúságának értelmezése. Az ember felelőssége egy több mint emberi világban. A közösség és a korrupció problémája Tisztességes és tisztességtelen érdekérvényesítés. Jogos és jogtalan előnyszerzés, a megvesztegetés, a megvesztegethetőség. Magánérdek és közjó. A korrupció jelensége és veszélyei, hatalommal való visszaélés és korrupció a mindennapokban. Hogyan lehet a megvesztegetést, a korrupciót megszüntetni? Lehet-e hála jele a hálapénz? Ki hibázik, aki adja, vagy aki kapja? A korrupció elleni fellépés lehetőségei, az egyén és a közösség felelőssége. Felelősség utódainkért Az emberiség közös öröksége. A jövő nemzedékek jogai. A ma élők felelőssége. Uralom a természet felett, ökológiai elővigyázatosság; globális felelősség, környezettudatosság, Kulcsfogalmak/ fo- fenntarthatóság, közjó, korrupció, korrupció-megelőzés; élet, halál, egészség; környezeti etika, állati jólét, fajsovinizmus, emberközpontúság, mélyökológia; az emberiség közös öröksége, a galmak jövő nemzedékek jogai, szellemi tulajdon, szerzői és szabadalmi jog, eredetvédelem, védjegy. A tanulók ismerik az erkölcsi hagyomány legfontosabb elemeit, és e tudás birtokában képesek a mindennapi életben felmerülő erkölcsi problémák felismerésére és kezelésére. Értékítéleteiket ésszerű érvekkel tudják alátámasztani, képesek a felelős mérlegelésen alapuló A fejlesztés várt eredményei a két év- döntésre. Rendelkeznek az etikai és közéleti vitákban való részvételhez, saját álláspontjuk megfolyamos ciklus vé- védéséhez, illetve továbbfejlesztéséhez szükséges készségekkel és képességekkel. Képesek elfogadni, megérteni és tisztelni a magukétól eltérő nézeteket. gén Ismerik azokat az értékelveket, magatartásszabályokat és beállítódásokat, amelyeknek a közmegegyezés kitüntetett erkölcsi jelentőséget tulajdonít.

216

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 3.3.12. Osztályfőnöki program Osztályközösség-építés 9-12. évfolyam A középfokú felnőttoktatás számára készített osztályfőnöki program célja az, hogy elősegítse az iskolák (és a pedagógusok) számára azt, hogy az egyes évfolyamokra beiratkozott, számos helyről érkező, sok esetben alulszocializált, motiválatlan, ismerethiányokkal küszködő tanulókból az iskolai előrehaladás, a tanulás sikeressége érdekében felgyorsítsa az (osztály)közösség kialakulását. A másik cél az, hogy az óra keretében lehetőség nyíljon a tanulókkal azoknak a kérdéseknek az alaposabb megbeszélésére és megvitatására, amelyekre a szaktárgyi órákon nem minden esetbe jut idő. A témák feldolgozása hozzájárulhat a tanulók eligazodáshoz az un. „mindennapi kérdésekben”, aktualitásokban. Az órákon a szemléletformálás mellett jelentős hangsúlyt kaphat a tanulásal kapcsolatos motiváció erősítése és a különféle tananyagtartalmak iránti érdeklődés felkeltése. A tananyag elvégzése lehetővé teszi azt, hogy az osztályfőnök a tanulók sokszor csak formális (az adminisztráció szempontjából ugyan nem nélkülözhető) megismerése helyett magukról a tanulókról és a tanulóktól kaphassanak komplexebb információkat, amelyek elősegíthetik az idő előtti iskolaelhagyás, a tanulási kudarcok magas arányának a csökkenését. A programot (de legalább is annak számottevő részét) célszerű, ha az adott osztály felelőse, osztályfőnöke „tanítja”. Itt tehát többről és másról van szó, mint a hagyományos osztályfőnöki órák esetében megszokhattuk. Ezeken az órákon is „tananyagot” kell feldolgozni, amelyeknek a célja részben eltér a többi tantárgy és műveltségterületétől. Amíg a többi esetben elsősorban a közismereti tananyag elsajátítása áll a középpontban, itt a hangsúly – az elmondottakon túl - azoknak a kompetenciáknak a fejlesztésre irányul, amely erősíthetik e tanulók beilleszkedését az iskolai közösségekbe. A cél ezért alapvetően az, hogy az osztályba járó tanulók idővel valódi közösséget alkossanak, mert ennek a kialakulása/kialakítása nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók iskolával és tanulással kapcsolatos kedvezőtlen attitűdjei megváltozzanak. 9. évfolyam Órakeret E:36 óra Minden téma esetében célszerű a tanulók előzetes tudáselemeinek az azonosítását elvéElőzetes tudás gezni. A tanulást támogató módszertani megoldások fontosságának felismertetése. A tantárgyhoz (műveltség- Elképzelések kialakítása az egyéni és társadalmi szintű tanulás fontosságáról. területhez) kapcsolható fej- A legfontosabb ünnepek tartalmának és jelentőségének belátása, felismerése. Világos kép kialakítása a helyi politika és média világáról és működéséről. lesztési feladatok Az egészséges életvitel fontosságának felismertetése, elfogadtatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Tanulás tanítása 1. (A téma feldolgozásához javasolt órakeret: 6/3 óra.) Az iskola és a tanulás szerepe – az élethosszig tartó tanulás eszméje (4/2 óra). Ünnepek a társadalomban és családban (4/2 óra). Helyi társadalom és intézményei (civilszervezetek, helyi média) (4/2 óra). A helyi politikai világa /önkormányzat, képviselők, pártok/ (4/2 óra). Egészséges életvitel (életmód –életvitel kérdései) (4/2 óra). Gazdaság, munkaerőpiac (4/2óra). Szabadon tervezhető órakeret: : (Beilleszkedés, rendszeresség a tanulásban, a felkészülést hátráltató tényezők) (6/3 óra). Tematikai egység

Osztályközösség-építő program

10. évfolyam Tematikai egység Előzetes tudás

Órakeret E:36 óra Minden téma esetében célszerű a tanulók előzetes tudáselemeinek az azonosítását elvégezni. Osztályközösség-építő program

217

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A tanulást támogató módszertani megoldások fontosságának felismertetése, elfogadtatása. A tantárgyhoz (műveltség- Képesség fejlesztése a saját tanulás megszervezésére, a tanulási környezet kialakítására. területhez) kapcsolható fej- A feketegazdaság és korrupció kedvezőtlen társadalmi/gazdasági következményeinek felismertetése. lesztési feladatok Alapvető álláskeresési tecnikák elsajátítása. Gyakorlat szerzése a konfliktusok feloldásában. Ismeretek/fejlesztési követelmények Tanulás tanítása 2. (A téma feldolgozásához javasolt órakeret: 6/3 óra.) Munkavállalás és erkölcsi dilemmák (a fehér és fekete gazdaság szerepe) (6/3 óra). Munkanélküliség és képzettség összefüggései (4/2 óra). Álláskeresési tehcnikák (4/2 óra). Fenntartható fejlődés – helyi szintű környezetvédelem (4 /2 óra). Konfliktusok és megoldásaik (6/2 óra). Szabadon tervezhető órakeret (önéletrajz és pályázatok írása, álláskeresési technikák) (6/3 óra).

11. évfolyam Órakeret E:36 óra Minden téma esetében célszerű a tanulók előzetes tudáselemeinek az azonosítását elvéElőzetes tudás gezni. A tanulást támogató módszertani megoldások alkalmazása. A saját tanulás megszervezése, a tanulási környezet kialakítása. A tantárgyhoz (műveltségKülönféle információforrások felhasználása az eredményes tanulás érdekében. területhez) kapcsolható fejHelyes elképzelés kialakítása a normakövető és normaszegő magatartási mintákról. lesztési feladatok A tudatos fogyasztás és vásárlás társadalmi szintű hasznosságának felismertetése. Képesség fejlesztése reális családi költségvetés megtervezésére. Ismeretek/fejlesztési követelmények Tanulás tanítása 3. (A téma feldolgozásához javasolt órakeret: 6/3 óra.) Életpálya-építés-karriertervezés (8/4 óra). Társadalmi normák és a deviáns magatartás (4/2 óra). Tudatos vásárlási / fogyasztási szokások és az ökológiai lábnyom (4/2 óra). Helyi hagyományok, népszokások, hungarikumok (4/2óra). A családi gazdálkodás tervezése (4/ 2óra). Szabadon tervezhető órakeret: (család és tanulás, jövőkép) (6/3 óra). Tematikai egység

Osztályközösség-építő program

12. évfolyam Órakeret E:31 óra Minden téma esetében célszerű a tanulók előzetes tudáselemeinek az azonosítását elvéElőzetes tudás gezni. Jártasság a tanulást támogató módszertani megoldások alkalmazásában. A saját tanulás hatékony megszervezése, a tanulási környezet kialakítása. Jártasság különféle információforrások felhasználásában az eredményes tanulás érdekéA tantárgyhoz (műveltségben. területhez) kapcsolható fejA társadalmi kohézió erősítésének szükségességének és az ehhez szükséges eszközök lesztési feladatok felismertetése. Reális elképzelések kialakítása a családtervezésről. Elképzelések kialakítása a műveltség összetevőiről és azok fontosságáról. Ismeretek/fejlesztési követelmények Tanulás tanítása 4. órakeret: 6/2 óra. Tanulási stratégiák az érettségire (együtt vagy külön? –tanulóközösségek előnyei és hátrányai) (4/2 óra). A társadalmi integráció/kohézió (az együttélés dilemmái – többség/kisebbség) (4/2 óra). Házasság, család, gyermekvállalás (demográfia mikro- és makroszinten) (4/1 óra). Férfiak és nők a társadalomban (a hagyományo nemi szerepek változásai) (4/1 óra). Mit gondolunk a műveltségről? (általános műveltség – iskolai tudás dillemái) (3/1 óra). Szabadon tervezhető órakeret:(a munka világa) (6/3 óra). Tematikai egység

Osztályközösség-építő program

218

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 3.3.13. Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, -feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása. Az informatikai és információs eszközök, szolgáltatások az egyén életének és a társadalom működésének szinte minden területét átszövik, ezért az informatika tantárgyban szereplő fejlesztési területek számos területen kapcsolódnak a Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek fejlesztési feladataihoz. Az informatika tantárgy keretében megoldandó feladatok témájának kiválasztásakor, tartalmainak meghatározásakor fokozott figyelmet kell fordítani a kiemelt nevelési célok, a kulcskompetenciák és az életszerű, releváns információk megjelenítésére. Az informatika tantárgy feladata, hogy korszerű eszközeivel és módszereivel felkeltse az érdeklődést a tanulás iránt és lehetővé tegye, hogy a tanuló a rendelkezésre álló informatikai eszközök segítségével hatékonyabbá tegye a tanulási folyamatot. Az informatika tanulása hozzásegíti a tanulót, hogy önszabályozó módon fejlessze tanulási stratégiáját, ennek érdekében ismerje fel a tanulási folyamatban a problémamegoldás fontosságát, az információkeresés és az eszközhasználat szerepét, legyen képes megszervezni tanulási környezetét, melyben fontos szerepet játszanak az informatikai eszközök, az információforrások és az online lehetőségek. Az informatika tantárgy segíti a tanulót abban, hogy az internet által nyújtott lehetőségek kihasználásával aktívan részt vegyen a demokratikus társadalmi folyamatok alakításában, ügyeljen a biztonságos eszközhasználatra, fejlessze kritikus szemléletét, érthető módon és formában tegye fel a témával kapcsolatos kérdéseit, törekedjen az építő javaslatok megfogalmazására, készüljön fel a változásokra. Az informatika tantárgy kiemelt célja a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű alkalmazása, az információ szerzése, értelmezése, felhasználása, az elektronikus kommunikációban való aktív részvétel. Az informatikaórákon elsajátított alapok lehetővé teszik azt, hogy a tanuló a más tantárgyak tanulása során készített feladatok megoldásakor informatikai tudását alkalmazza. Az informatika tantárgy feladata a formális úton szerzett tudás rendszerezése és továbbfejlesztése, a nem formális módon szerzett tudás integrálása, a felmerülő problémák értelmezése és megoldása. Az egyéni, a csoportos, a tanórai és a tanórán kívüli tanulás fontos színtere és eszköze az iskola informatikai bázisa és könyvtára, melyek használatához az informatika tantárgy nyújtja az alapokat. Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai – a tanulók váljanak a digitális világ aktív polgárává –, illetve a Nemzeti alaptanterv fejlesztési céljai, valamint az ott leírt digitális kompetenciák fejlesztése akkor valósulhatnak meg, ha az egyes tantárgyak, műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen, összehangolt módon kapcsolódnak az informatikához. Az informatika műveltségterület egyes elemeinek elsajátíttatása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát valamennyi műveltségterület feladata. A digitális kompetencia fejlődését segíthetik például a szaktanárok közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes műveltségterületek a fejlesztési feladatok megvalósítása során építenek az informatika tantárgy keretében megalapozott tudásra és az informatikai eszközök használatára. Mindennapi életünk során az intelligens informatikai rendszerek sokaságát használjuk. 1. Az informatikai eszközök használata témakörön belül a számítógép felépítése és a gép alapvető működését biztosító hardverrészek kerülnek bemutatásra, a tanulók megismerik az adattárolást, a digitalizálást, az interaktivitást segítő eszközöket és a legfontosabb hardverelemek működését. Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, ezért a fejlesztési feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó felhasználásra kerül a hangsúly.

219

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 2. Az alkalmazói ismeretek témakör fejlesztése során a társadalmi élet számára hasznos informatikai műveletek megismerésére, megértésére és használatára, például állományok kezelésére, különböző alkalmazások használatára és a programok üzeneteinek értelmezésére kerül sor. A számítógép működése közben lejátszódó algoritmusok megfigyelésével, megértésével, az eljárások tudatos, értő alkalmazásával javítható a számítógép használatával szembeni attitűd, fejleszthető a munka hatékonysága. A számítógép működtetése érdekében a tanulóknak magabiztosan kell használniuk az operációs rendszert, amelyen keresztül kommunikálnak a számítógéppel. Az alkalmazói programok használatakor fontos a célnak megfelelő eszközök kiválasztása, a szövegszerkesztéssel, kép- és videoszerkesztéssel, multimédia-fejlesztéssel, prezentációkészítéssel, táblázatkezeléssel, adatbázis-kezeléssel kapcsolatos problémák megoldása közben az alkalmazott programok értő felhasználása. 3. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör: A 21. század kihívásai közé tartozik az, hogy az emberek az életük során megvalósított tevékenységeket tudatosan és körültekintően tervezzék meg. A problémamegoldás életünk szerves részét alkotja, az életszerű, problémaalapú feladatok sikeres alkalmazása befolyásolja az életminőséget. Ennek szükséges előfeltétele az algoritmizálási készségek formális keretek közötti fejlesztése, amelyre ebben a témakörben kerül sor. A problémamegoldás egyes részfolyamatai, például az információ szerzése, tárolása, feldolgozása önálló problémaként jelenhetnek meg. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel rész elsajátítása során a tanuló megismerkedik az algoritmizálás elméleti módszereivel. 4. Az infokommunikáció térnyerésével a 21. század a hagyományos információforrások mellett központba állítja az elektronikus információforrások használatát, előtérbe helyezi az interneten zajló kommunikációt, megköveteli a hálózati és multimédiás informatikai eszközök hatékony felhasználását. Hangsúlyossá válik a különböző formákban megjelenő információk (szövegek, képek, hangok, egyéb multimédiás elemek) felismerése, kezelése, értékelése és felhasználása. Az ismeretek bővítéséhez, kiegészítéséhez a könyvtár, valamint az internet korosztálynak megfelelő alapszolgáltatásainak, az intelligens és interaktív hálózati technológiáknak az önálló használata szükséges. Az alkalmazáshoz nélkülözhetetlen a szükséges információk online adatbázisokban való keresése, a találatok és a programok által szolgáltatott válaszok értelmezése, az adatok közötti összefüggések felismerése és vizsgálata tanári segítséggel. Az infokommunikáció témakörén belül kerül sor az interneten zajló kommunikációs formák és rendszerek bemutatására, megismerésére és öszszekapcsolására. A kommunikációs folyamat magában foglalja az információk fogadását, küldését, továbbítását, tárolását, rendszerezését, a netikett betartását, a kommunikációt akadályozó tényezők felismerését. A csoportokon belül zajló kommunikáció számtalan lehetőséget rejt a tanulási folyamatok számára, ennek érdekében a tanulóknak tájékozottságot kell szerezniük a közösségi oldalak használatáról, azok előnyeiről és veszélyeiről, meg kell ismerniük a használatra vonatkozó elvárásokat, szabályokat. A médiainformatika témakör tartalmazza az elektronikus, internetes médiumok elérését, használatát, információk kinyerését, felhasználását. A források használata magában foglalja az egyes információhordozók tanulásban való alkalmazását, valamint hitelességük, objektivitásuk vizsgálatát, tartalmuk értékelését is. 5. Az információs társadalom témakörben elsajátított ismeretek, fejlesztett készségek és képességek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló a későbbiekben etikusan és biztonsággal kezelje az adatokat, megfelelően használja a rendelkezésére álló informatikai eszközöket. Az aktív állampolgárság érdekében kerül sor az elektronikus szolgáltatások megismerésére, az egyes szolgáltatástípusok céljainak azonosítására, jellemzésére, az igényeknek megfelelő szolgáltatások kiválasztására. Az informatikai rendszerek használata közben számtalan biztonsági, etikai probléma merül fel, melyek tájékozottság és tapasztalat birtokában megfelelő módon kezelhetők, ezért lehetőséget kell nyújtani a tapasztalatszerzés többféle módjára. 6. A könyvtári informatika témakör oktatásának célja a tanulók felkészítése az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására a tanulásban, a hétköznapokban az információk elérésével, kritikus szelekciójával, feldolgozásával és a folyamat értékelésével. A könyvtár forrásközpontként való használata az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és az egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztésének az alapja. Az információkeresés területén kiemelt cél, hogy a képzési szakasz végére a tanuló tudatosan és komplexen gondolkodjon a folyamatról és tervezze azt. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerje a dokumentumtípusok és segédkönyvek típusait, jellemzőit és azok információs értéke megállapításának szempontjait. Tudatosítani szükséges a tanulókban a könyvtári információszerzéshez kapcsolódó etikai szabályokat, jogi vonatkozásokat. A könyvtári informatika témakör oktatása során a tanuló a könyvtárak és a könyvtári források

220

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja használatának alapjaival ismerkedik meg, majd a többi tantárgy keretében megvalósuló, erre a tudására épülő gyakorlati feladatok során szerez tapasztalatokat az egyes műveltségterületeken és rendszerezi, mélyíti tudását. A felnőtt tanulók középiskolájának viszonylag csekély óraszáma és egyéb sajátosságok miatt kiemelten fontos, hogy az informatika tantárgy minden lehetséges alkalommal szerepet kapjon más tantárgyak tanításában, a felkészülésben. Olyan sok így a „kapcsolódási pont”, hogy ezek felsorolása is szükségtelen. Cél, hogy minden esetben használják a számítógép adta lehetőségeket, és így az mint eszköz váljon ismertté és megszokottá a tanulók számára. A hangsúlyok az elméleti kérdésekről a felhasználói gyakorlatra helyeződnek. A felnőttek középiskolájának kerettanterve azt feltételezi, hogy általános iskolai vagy szakmai tapasztalataik során a tanulók már rendelkeznek alapfokú informatikai ismeretekkel. Amennyiben az valóban így igaz, akkor képesek a többi műveltségterület anyagának elsajátításhoz használni, és - amennyiben kapnak rá lehetőséget - az órákon alkalmazni ezt. Ez esetben is szükség van az érettségi előtt valamiféle rendszerezésre, ennek a gyakorlatias ismerethalmaznak az összefoglalására, az informatika tudományának vázlatos áttekintésére. Tantervünk ezt a célt kívánja szolgálni azzal, hogy egy ajánlást tesz a 12. évfolyamon lévő „szabad órasáv” informatikára való felhasználására. Természetesen ebben az időkeretben (hiszen az érettségire készülés záró stádiumában vagyunk) különösen hasznos, nagyon jól megszervezhető, hogy az informatikai ismereteket a többi műveltségterülethez is kapcsolódó feladatokkal, tevékenységgel (internetes anyaggyűjtés, írásbeli dolgozatok szövegszerkesztése stb.) töltsük ki. Pl. egy kisebb csoportban a történelem érettségi témakörök kidolgozásához kapcsolódva forrásokat keresnek, anyagot gyűjtenek, esszé vagy bemutató formájában kidolgozzák stb. Másik tanulócsoport hasonlót készít a matematika tételekhez. Ez csak úgy valósítható meg, ha az informatikát tanító és a többi szaktanár között folyamatos és részletekbe menő együttműködés van, kölcsönösen építenek egymás munkájára. 9–10. évfolyam A technikai eszközök fejlődésével viszonylag könnyen elérhetővé válik a mozgóképek digitális formában való rögzítése, a digitális hang- és képfelvételek készítése, megosztása, a nagyméretű állományok könnyebb kezelése érdekében szükséges a tömörítési módok és eljárások megismerése is. Életünk során sokszor kell döntéseket hoznunk a rendelkezésünkre álló információk alapján. A tanulók felismerik, hogy az informatikai eszközök segítségével, az alkalmazói ismeretek birtokában segíthetnek a hétköznapi életük során szükséges döntések előkészítésében. A kommunikáció során kiemelt fontosságú a csoportok szervezése és működtetése, ennek érdekében ismerkednek meg a körlevél készítésével, az alkotás során szükséges fogalmakkal és a számítógéppel végzett műveletekkel. A pénzügyi számítások a hétköznapi élet során is fontos szerepet látnak el. A táblázatkezelő programmal statisztikai elemzéseket végezhetünk, az adatokat megfelelő típusú diagramokon jeleníthetjük meg. A táblázatkezelővel egyéb tantárgyi feladatokat is meg lehet oldani. Az adattáblák logikus felépítése, az adattáblák közötti kapcsolatok felismerése, az adatbázisokból lekérdezéssel történő információszerzés, a nyert adatok esztétikus formába rendezése segít az információk feldolgozásában, a megalapozott döntések előkészítésében, ezért fontos, hogy ezeket a műveleteket megismerjék a tanulók. Az informatikai eszközökkel és módszerekkel történő problémamegoldás közvetlen tanulmányozásának befejező képzési szakaszában a tanulók összetettebb problémákat oldanak meg. A tanulók az iskolai élethez köthető matematikai, természettudományi, nyelvi és egyéb problémákat dolgoznak fel, munkamódszerként elsősorban csoportos és projekt munkaformákat alkalmaznak. Az összetettebb problémák algoritmusainak gyakorlati kivitelezéséhez a tanulók az ilyen problémáknak megfelelő összetett adatszerkezetekkel is találkoznak. Ebben a korban előtérbe kerül az igényes adatbevitel és -kivitel, valamint a felhasználóbarát vezérlőelemek ismerete. A tanulók az életkori sajátosságaiknak megfelelően a számítógépet komplex módon használják tanulmányaik során. A problémamegoldó készségek fejlesztése érdekében tetszőleges eszközökkel történő mérési értékek begyűjtésére, ezen értékek kiértékelésére, másrészt az egyszerűbb, különös tekintettel a véletlen eseményeket tartalmazó, folyamatok modellezésére és szimulációjára kerül sor. Az infokommunikációs gyakorlatok során a középiskolában a diákok önállóan határozzák meg a szükséges információkat, egyedül végzik a keresést, és a szerzett információkat önállóan képesek felhasznál-

221

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja ni. Képesek az információ hitelességének értékelésére. Az elkészült anyagaikat önállóan publikálják, megosztják az interneten. A kommunikáció során a diákok az internetes lehetőségek széles tárházát használják, a hangsúly a csoportmunkát támogató alkalmazásokra kerül át. Felismerik az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásait. Egyéb tantárgyi műveltségi területek fejlesztése érdekében kapott feladatok esetében önállóan használják az elektronikus média lehetőségeit, hatékonyan alkalmazzák a média kezeléséhez szükséges eszközöket. Az információs társadalom témakör tárgyalása során a tanulók újabb, a korosztálynak megfelelő információkezeléssel kapcsolatos feladatokkal találkoznak, felkészülnek a veszélyek elhárítására, megismerik és értelmezik a jogi és etikai vonatkozásokat. Kiemelt szerepet kap az információforrások etikus alkalmazása és azok hitelességének értékelése. Tapasztalatot szereznek az informatikai eszközök helyes használatának elsajátításában, bővítik a kulturált együttélésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos ismereteiket és betartják azokat. Az informatikai eszközök használata jelentősen hozzájárul a társadalmi változásokhoz, ezért érdemes megismerni a fejlődés egyes szakaszait, feltárni az eszközök fejlettségének, elterjedtségének társadalmi, gazdasági, kulturális életre vonatkozó hatását és ezek összefüggéseit. A tanulók bővítik az életkori sajátosságoknak és az igényeknek megfelelő elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos ismereteiket, felismerik azok hétköznapi életben betöltött szerepét, céljait és törekednek a biztonságos, kritikus használatukra. A fejlesztés során a szolgáltatások kiválasztását követően a működés megfigyelése és megértése, az egyes funkciók kipróbálása, a működési algoritmusok azonosítása, az eljárások értő alkalmazása és a kritikus szemléletmód kialakítása kap hangsúlyos szerepet. Több szolgáltatás megismerését követően az egyes szolgáltatások és az alkalmazott eljárások összehasonlítása támogathatja a rendszerezést, az igények megfogalmazása segítheti a kritikai szemléletmód kialakítását. A könyvtárhasználat önálló tanulásának záró szakaszában cél, hogy a tanuló minél átfogóbb és modernebb könyvtárképpel rendelkezzen, ismerje saját igényeit, szokásait, tudását, annak érdekében, hogy azt tudatosan és hatékonyan alkalmazhassa, fejleszthesse tanulmányai és a középiskolai évek után is. A fejlesztés során az információs problémamegoldás folyamatának, a probléma megoldásának önálló, személyre, helyzetre szabott alakítása, irányítása zajlik tanulmányi és hétköznapi helyzetekben. Ennek érdekében a könyvtári rendszer általános internetes és a helyben elérhető könyvtárak teljes körű szolgáltatásai körében való önálló tájékozódás szükséges. A hatékony könyvtárhasználat érdekében a korábbi évek során megismert forrástípusok és konkrét források felhasználási célhoz viszonyított információs értékének megállapítására, újabb könyvtári, szakirodalmi és közhasznú adatbázisok és honlapok megismerésére, használatára kerül sor. Az információkereső stratégia kialakításával és az etikai szempontokat is figyelembe vevő alkotó felhasználásával a tantárgyakhoz vagy a hétköznapi szituációkhoz kötött információt igénylő feladatokat a tanulók egyre önállóbban oldják meg. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

1. Az informatikai eszközök használata

Órakeret 4 óra

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. A számítógépes perifériák használatbavétele. Az összetett munkához szükséges eszközA tematikai egység nevekészlet kiválasztása. Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alalési-fejlesztési céljai kítása. Az egészséges munkakörnyezet megteremtése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük fizi- Fizika; kémia: elektromágnesesség, optikai alapjai ka, félvezetők, folyadékkristályok, szíA számítógép fő egységeinek megismerése, az alaplap, a processzor, a menek, festékek, analóg és digitális jelek. mória főbb jellemzői. Bemeneti és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök használata, működési elve. Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztási szempontjainak megismerése. Digitalizáló eszközök. Az operációs rendszer és a számítógépes hálózatok főbb feladatai és szolgáltatásai. Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alakítása Az adatok biztonságos tárolásának szoftveres és hardveres biztosítása.

222

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Fájlok illetéktelenek által történő hozzáférésének megakadályozása. Az egészséges munkakörnyezet megteremtése Biológia-egészségtan: az érzékszervek Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakör- védelmét biztosító szabályok, helyes nyezet kialakítása. szokások; a környezeti állapot és az ember egészsége közötti kapcsolat, igény az egészséges életkörülményekre. Kulcsfogalmak/ fo- Digitális kamera, adatvédelem. galmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. A digitális képek formáinak ismerete, képszerkesztő program használata. Karakter- és bekezdésformázások végrehajtása szövegszerkesztő programmal. Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Körlevél készítése. Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kiválasztása. Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése. A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és komplex használata.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása Nagyobb terjedelmű dokumentum szerkesztése. Élőfej, élőláb. Stílusok alkalmazása. Tartalomjegyzék készítése. Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Körlevél A törzsdokumentum és az adattábla fogalmának megismerése. Dokumentum készítése körlevél funkció felhasználásával. Egyéb iskolai dokumentum készítése kiadványszerkesztő programmal. Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kiválasztása Egyénileg készített, letöltött elemek (zene, fénykép, film, animáció stb.) elhelyezése közös multimédiás dokumentumban. Szöveg, kép elhelyezése a dokumentumban. Dokumentumok nyomtatási beállításai. Hangszerkesztés Digitális hangformátumok megismerése. A formátumok átalakítása. Hangszerkesztő program használata. Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és komplex használata. Utómunka egy videoszerkesztő programmal. A weblapkészítés alapjai.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kapcsolódási pontok Fizika; kémia; biológia-egészségtan: projektmunka elkészítése; kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése. Vizuális kultúra: Gyűjtött információ- és képanyagból írásos összefoglaló készítése. Médiahasználat.

Magyar nyelv és irodalom: szövegalkotás. Fizika; kémia; biológia-egészségtan: vizsgálatok eredményének prezentálása; projektmunka bemutatása.

Ének-zene: saját munkák, gyűjtések felhasználása az elektronikus hangalakítás során. Vizuális kultúra: Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt emberi kommunikáció értelmezése. Szövegkörnyezetben megfigyelt egyszerűbb (teret és időt formáló) képkapcsolatok, kép- és hangkapcsolatok értelmezése. Átélt, elképzelt vagy hallott egyszerűbb események mozgóképi megjelenítésének megtervezése, esetleg kivitelezése az életkornak megfelelő szinten (például story-board, animáció, interjú). Élőfej, élőláb, oldalszám, stílus, tartalomjegyzék, körlevél, törzsdokumentum, multimédia, videó.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 18 óra

2. Alkalmazói ismeretek

Órakeret 18 óra Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. Egyszerű táblázatkezelési műveletek végrehajtása. Táblázatba foglalt adatokból célszerű diagramok készítése. 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

223

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A tematikai egység neve- Problémamegoldás táblázatkezelővel. Adatkezelés táblázatkezelővel. Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása. lési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Problémamegoldás táblázatkezelővel Matematika: kamatos kamat számítása, A hétköznapi életben előforduló problémák megoldása. befektetésekkel, hitelekkel kapcsolatos Tantárgyi feladatok megoldása. számítások. Függvények használata. Statisztikai számítások Matematika: számok, műveletek, egyéb Statisztikai függvények használata táblázatkezelőkben. matematikai szimbólumok (pl. képek, Az adatok grafikus szemléltetése. szakaszos ábrák, diagramok, táblázatok, műveletek, nyitott mondatok) alapján az általuk leírt valóságos helyzetek, történések, összefüggések elképzelése. Biológia-egészségtan; kémia; fizika: a természeti és technikai rendszerek állapotának leírására szolgáló szempontok és módszerek használata. Adatkezelés táblázatkezelővel Matematika; földrajz; fizika; kémia: tábAdatok rendezése, szűrés. lázatok adatainak rendezése. Függvények alkalmazása különböző lapokon lévő adatokra. Térinformatikai alapismeretek Fizika; földrajz; matematika: a térbeli táTérképek és adatbázisok összekötési lehetőségei. jékozódást szolgáló eszközök és módszeÚtvonalkeresők, térképes keresők használata. rek alapjai és felhasználásuk. A GPS idő, távolság- és sebességadatainak értelmezése. Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása Adatbázis létrehozása. Adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs. Adatbázis feltöltése. Algoritmusok alkalmazása a feladatmegoldásokban. Kulcsfogalmak/ fo- Adatbázis, relációs adatbázis, adat, adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs. galmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Infokommunikáció

Órakeret 6 óra

3.1. Információkeresés, információközlési rendszerek Információ keresése, a hiteles és nem hiteles információ megkülönböztetése, az információ kritikus értékelése. A tematikai egység neve- A feladatok elvégzéséhez szükséges információk azonosítása, meghatározása, megkeresése, felhasználása. A dokumentumok önálló publikálása. lési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Önálló információszerzés Kémia; biológia; fizika: természettudoInformációkeresési stratégia. mányos projektek kidolgozása, pályázati Tartalomalapú keresés. anyagok készítése. Logikai kapcsolatok. A számítógéppel segített tanulás módszeA szükséges információ önálló meghatározása, a találatok szűkítése, kigyűj- reinek alkalmazása a mérés, információtése, felhasználása. keresés, bemutatók és a kommunikáció segítésére. A problémamegoldásra irányuló, hatékony információkeresés. Az információk közlési célnak megfelelő alakítása, a manipuláció megisme- Történelem, társadalmi és állampolgári rése ismeretek: egy esemény információinak A találatok elemzése, értékelése hitelesség szempontjából. begyűjtése több párhuzamos forrásból, A közlés céljának felismerése. ezek összehasonlítása, elemzése, az igaA reklámok manipulatív tevékenységének felfedése. zságtartalom keresése, a manipulált információ felfedése. Előzetes tudás

224

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A publikálás módszereinek megismerése, szabályai Az elkészült dokumentumok publikálása hagyományos és elektronikus, internetes eszközökkel. Szövegek, képek, fotóalbumok, hang- és videoanyagok, weblapok publikálása az interneten. Kulcsfogalmak/ foManipulálás, kétirányú információáramlás, adatfeltöltés. galmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 4 óra Az infokommunikációs eszközök ismerete. A modern infokommunikációs eszközök hatéElőzetes tudás kony használata. A kommunikáció elméletének ismerete. Online kommunikáció folytatása, csoportmunka végzése egy vagy több résztvevővel. A legA tematikai egység neveújabb két- vagy többrésztvevős kommunikációs lehetőségek, valamint az elektronikus médilési-fejlesztési céljai umok megfelelő kezelése. 3.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kommunikációra képes eszközök összekapcsolási lehetőségeinek megismeIdegen nyelvek: kommunikáció külföldi rése partnerekkel. Többrésztvevős beszélgetős, kommunikációs program használata. Csoportmunka az interneten. Az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásának vizsgálata A hagyományos infokommunikációs technológiák összehasonlítása az elektronikus és internetes lehetőségekkel. A túlzott internethasználatból kialakuló káros életformák azonosítása, a függőség elhárítása. Kulcsfogalmak/ foKommunikációs program. galmak Tematikai egység/ FejÓrakeret 4. Médiainformatika lesztési cél 8 óra A legújabb infokommunikációs technológiák használata, alkalmazása. Előzetes tudás A tematikai egység ne- Az új elektronikus és internetes médiumok készségszintű használata. velési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközöket alkalmazó Földrajz: tájékozódás GPS segítségével. lehetőségek, azok felhasználása a megismerési folyamatban Helymeghatározás, ideális útvonalválaszInformációszerzés internetes portálokról, médiatárakból, elektronikus tás. könyvtárakból. Kulcsfogalmak/ foHírportál, médiatár, e-book, hangoskönyv. galmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

5. Az információs társadalom

Órakeret 8 óra

5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai Informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghibásodások. A problémák megoldása érdekében alkalmazott eljárások. Előzetes tudás Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése, véleményezése. Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrások hitelességének értékelése. A tematikai egység neveSzerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. lési-fejlesztési céljai Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése. Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásainak felismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

225

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Az adatvédelmi alapfogalmakkal és az információhitelesség megőrzési technikáival való megismerkedés Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrások hitelességének értékelése. Informatikai eszközök etikus használata.

Technika, életvitel és gyakorlat: részvétel a társadalmi felelősségvállalásban.

Szerzői jogi alapfogalmak. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése.

Technika, életvitel és gyakorlat: a célnak megfelelő információforrások, eszközök, módszerek kiválasztása. Magyar nyelv és irodalom: a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése, netikett. A forráskritika technikái. Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, szemé- Technika, életvitel és gyakorlat: a fennlyiségre, egészségre gyakorolt hatásának megismerése tarthatóság értékének és érdekének elfoA globális információs társadalom jellemzői. gadása, tudatos és cselekvő részvétel az Az informatikai kultúra jellemzői. emberi környezet állapotának megőrzéAz informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásainak fel- sében, javításában. ismerése. Fizika; biológia-egészségtan; kémia: a Az informatikai eszközök használatának következményei a személyiségre és számítógéppel segített tanulás módszereaz egészségre vonatkozóan. inek alkalmazása a mérés, információkeresés, bemutatók és a kommunikáció segítésére. Információs- és kommunikációs rendszerek felépítése, jelentőségük. Magyar nyelv és irodalom: az információs kommunikációs társadalom műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése. Matematika: matematikai modellek (pl. nyitott mondatok, gráfok, sorozatok, függvények, függvényábrázolás, számítógépes programok, statisztikai elemzések), alkalmazásuk módja, korlátai (pontosság, értelmezhetőség). Kulcsfogalmak/ fo- Információs társadalom, informatikai biztonság, informatikai kultúra, információkezelés, adatvédelem, netikett, szerzői jog, szerzői alkotás, plágium, közkincs, szabad felhasználás. galmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 6 óra Elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos személyes tapasztalatok, vélemények gyűjtése, Előzetes tudás tapasztalatok cseréje. A tematikai egység neve- Az elektronikus szolgáltatások szerepének felismerése, a szolgáltatások kritikus használata. A fogyasztói viselkedést meghatározó módszerek felismerése a médiában. lési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az e-szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek, biztonsági vonatkozásainak Technika, életvitel és gyakorlat: A minfeltérképezése dennapi tevékenységekben és a fogyasztói Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének felszokásokban megnyilvánuló egészség- és ismerése. környezettudatosság. Elektronikus szolgáltatások megismerése, kritikus használata, értékelése. Az Összetett technológiai, társadalmi és ökoelektronikus szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek felismerése. lógiai rendszerek elemzése. 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata

A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák felismerése a médiában Fogyasztói szükségletek azonosítása. A fogyasztói viselkedést befolyásoló módszerek megfigyelése és azonosítása. Tudatos vásárlókép kialakítása.

226

Technika, életvitel és gyakorlat: a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások. Tudatos vásárlás, fogyasztói szokások. Magyar nyelv és irodalom: a manipuláci-

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

Kulcsfogalmak/ fogalmak

ós szándék, a hibás következtetések és a megalapozatlan ítéletek felismerése. Információs társadalom, média, elektronikus szolgáltatás, regisztráció, leiratkozás, azonosító, jelszó, kritikus használat.

A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére tudjon digitális kamerával felvételt készíteni, legyen képes adatokat áttölteni kameráról a számítógép adathordozójára; ismerje az adatvédelem hardveres és szoftveres módjait; ismerje az ergonómia alapjait. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére legyen képes táblázatkezelővel tantárgyi feladatokat megoldani, egyszerű számításokat elvégezni; tudjon körlevelet készíteni; tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; tudjon adattáblák között kapcsolatokat felépíteni, adatbázisokból lekérdezéssel információt nyerni. A nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába rendezni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére tudjon algoritmusokat készíteni, legyen képes a probléma megoldásához szükséges eszközöket kiválasztani; legyen képes tantárgyi problémák megoldásának tervezésére és megvalósítására; ismerjen és használjon tantárgyi szimulációs programokat; legyen képes tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelésére; legyen képes egy csoportban tevékenykedni. A fejlesztés várt eredA tanuló az infokommunikáció témakör végére ményei a két évfolyalegyen képes információkat szerezni, azokat hagyományos, elektronikus vagy internetes eszmos ciklus végén közökkel publikálni; legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon dolgozni; tudja használni az újabb informatikai eszközöket, információszerzési technológiákat. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; legyen képes értékelni az információforrásokat; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; ismerje a szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmakat; ismerje az infokommunikációs publikálási szabályokat; ismerje fel az elektronikus szolgáltatások szerepét, legyen képes néhány elektronikus szolgáltatás kritikus használatára; ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit, előnyeit, hátrányait; ismerje fel a fogyasztói viselkedést befolyásoló módszereket a médiában; ismerje fel a tudatos vásárló jellemzőit. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs problémamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani; legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni, legyen képes azt értékelni, tudatosan fejleszteni.

11-12. évfolyam Tematikai egység

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Órakeret E: 2 óra Egyéni tanulói vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, feladat elkészítése Office alkalmazás segítségével. A tanulók teljesítményének mérése

1. Az informatikai eszközök használata

Órakeret E: 12 óra

Programok indítása. Adott informatikai környezet tudatos használata. Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásával való ismerkedés. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás megteremtése. Víruskereső programok használata.

227

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Tájékozódás a különböző informatikai környezetekben. Az informatikai eszközök működési elveinek megismerése és használata. Az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásainak használata. Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Adott informatikai környezet tudatos használata. Ismerkedés a számítástechnika fő alkalmazási területeivel. Az informatikai eszközök választásának szempontjai. Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásának megismertetése. Az informatikai eszközök működési elveinek megismerése és használata. A számítógép fő egységei. Neumann-elvű gépek fő részei. Bemeneti és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök működési elvei. Az eszközök helyes használatának elsajátítása. Az operációs rendszer alapműveleteinek megismerése. Az operációs rendszerek alapszolgáltatásai, eszközkezelés. Mappaműveletek: mappaszerkezet létrehozása, másolás, mozgatás, törlés, átnevezés. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás, keresés. Állományok típusai. Az operációs rendszer grafikus felületének magabiztos használata. A hálózati operációs rendszerek funkciói, főbb szolgáltatásai. Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolatok. Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Az iskolai hálózat használata. Hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem. A gépterem házirendjének megismerése, betartása. Számítástechnikai mértékegységek. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás. A számítógép és a legszükségesebb perifériák rendeltetésszerű használata. Víruskereső program alkalmazása, vírus keresése. Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása. Az adott feladat elemzése. A probléma megoldásához szükséges informatikai eszköz kiválasztása. A probléma megoldásához szükséges funkciók elsajátítása. Digitalizálás. Képek szkennelése. Digitális fotózás. Nyomtatás fájlba, pdf-állományok készítése. Környezettudatos viselkedés nyomtatáskor. Be-, illetve kitömörítés. Információ, adat, bit, számítógép, periféria, billentyűzet, monitor, egér, háttértár, operációs rendszer, állománytípus, állományművelet, mappaművelet, hozzáférési jog, vírus, víruskereső progKulcsfogalmak/ foram. galmak Monitor, nyomtató, adathordozó, pendrive, merevlemez, CD, CD-olvasó, digitalizálás, hálózat, hálózati szolgáltatás, tömörítés, tömörített állomány. Tematikai egység/ FejleszÓrakeret 2. Alkalmazói ismeretek tési cél E: 14 óra 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete és alkalmazása. Szövegbevitel bilElőzetes tudás lentyűzetről. A tantárgyhoz (műveltség- Szöveges dokumentumok létrehozása, mentése. Szövegműveletek végrehajtása. Multiméterülethez) kapcsolható fej- diás dokumentumok előállítása kész alapelemekből. lesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. A szövegszerkesztés alapfogalmainak ismerete. A leggyakoribb karakter- és bekezdésformázások önálló végzése. Szövegműveletek végrehajtása. Állomány mentése. Szöveges állomány megnyitása. Szöveg javítása. Karakterformázás. Bekezdésformázás. Szöveg kijelölése, másolása, mozgatása, törlése. Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása, mentése. Rajzok készítése. Műveletek rajzrészletekkel. Elemi alakzatok rajzolása, módosítása. A vágólap használata. A szövegben elhelyezhető különböző objektumok (kép, szöveg, rajz) tulajdonságainak megismerése, az egyes jellemzők módosítása. Összetett dokumentum készítése. Egyszerű szöveget, rajzot és táblázatot is tartalmazó dokumentumok elkészítése. Szöveg mentése különböző formátumokban. Táblázatkészítés szövegszerkesztővel. Táblázat beszúrása szövegbe. A táblázat tulajdonságainak beállítása. Táblázat formázása.Helyesírás ellenőrzése.

228

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből. Szöveg, kép, hang, animáció elhelyezése a dokumentumban. A prezentáció testreszabása, háttér, áttűnés, animáció beállítása. Információk publikálásának különböző módjai az interneten. Weblap készítése. Blog-használat megismerése. Egyéb multimédiás dokumentumok előállítása. Digitális képek alakítása, formázása. Digitális képek jellemzőinek megismerése. Képszerkesztő program használata. Műveletek képekkel, képszerkesztés, képvágás. Kulcsfogalmak/ fo- Szövegegységek, multimédia, prezentáció, dia, diavetítés. Szöveg, digitális kép, weblap, blog. galmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. Példák megnevezése a táblázatok mindennapi életben történő használatára vonatkozóan. Alkalmazói prograElőzetes tudás mok fájlműveletei. A térképhasználat alapjainak ismerete. Az adatok rögzítését, értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök megismeA tantárgyhoz (műveltségrése. Adatok csoportosítása, táblázatba rendezése. Néhány közhasznú információforrás területhez) kapcsolható fejhasználata. Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben. Térképhasználati ismeretek alalesztési feladatok pozása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az adat értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök megismerése. Az adat fogalmának megismerése. Az adatok rögzítését, értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök használata. Adatok feldolgozását segítő műveletek végzése. Adatok értelmezése, csoportosítása, táblázatba rendezése. Táblázatkezelő program használata. Táblázatos dokumentumok. Az adatkezelés alapjai. Táblázatok használata a mindennapi életben. Adattípusok megismerése. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás elsajátítása. Cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése. A konstans, relatív és abszolút hivatkozás fogalma. Néhány közhasznú információforrás használata. Közhasznú információforrások adatainak értelmezése. Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben. Digitális tudástárak megismerése. Online tudástárak használata. Az információ és az adat ábrázolása, értelmezése, grafikus eszközök, módszerek. Adatok megjelenítése, kiemelése, aktuális információ keresése. Az adatok gyűjtése, csoportosítása, értelmezése. Diagramok készítése. Diagramtípus kiválasztása, szerkesztése, módosítása. Térképhasználati alapismeretek. Útvonalkeresők, térképes keresők használata. Térképhasználati ismeretek felhasználása, keresése az interneten. Információ, adat, információforrás, online tudástár, adatbázis, térkép, koordináta, útvonalkereső. Kulcsfogalmak/ Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap, fogalmak munkafüzet, cellahivatkozás, konstans, relatív és abszolút hivatkozás, képlet, függvény, diagram. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

Órakeret E: 10 óra

3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Információ felismerése, kifejezése. Információforrások ismerete. Algoritmus ismerete, Előzetes tudás megfogalmazása. A tevékenységek műveletekre bontása önállóan vagy tanári segítséggel. Információ gyűjtése, feldolgozása. A problémamegoldás lépéseinek ismerete és ábrázoláA tantárgyhoz (műveltség- sa. Az informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségeinek megismerése. területhez) kapcsolható fej- Algoritmusleírás eszközeinek ismerete. Egyszerű folyamatábra értelmezése. Algoritmuskészítés. Algoritmus leírása. lesztési feladatok A feladatmegoldást segítő eszközök megismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az információ jellemző felhasználási lehetőségeinek megismerése. A problémamegoldáshoz szükséges információ gyűjtése, felhasználása. Jelrendszerek ismerete. Az algoritmus informatikai fogalmának megismerése. Problémák algoritmusainak megtervezése. A megoldás lépéseinek szöveges, rajzos készítése, értelmezése. Folyamatábra készítése. A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek megismerése. Az algoritmusleírás eszközeinek és módszereinek megismerése. Egyszerű algoritmusok készítése.

229

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Problémák megoldása. Az algoritmuskészítés lépéseinek az ismerete. Algoritmus tervezése, különböző megoldási lehetőségek tanulmányozása. Az informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségeinek megismerése a problémamegoldás különböző fázisaiban. Kulcsfogalmak/ fogal- Probléma, információ, kód, utasítás, művelet, algoritmus, folyamatábra, vezérlés. Utasítás, elágazás, ciklus, feltétel, programkód, futtatás, fordítás, tesztelés. mak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés

Egyszerű felhasználói szoftverek alapszintű kezelése. Utasítások leírásainak használata. Alapvető matematikai műveletek ismerete. Síkgeometriai ismeretek. Algoritmusok készítése és megvalósítása Kész programok kipróbálása. VezérlésszemléleA tantárgyhoz (műveltségtű problémák megoldása. területhez) kapcsolható fejTervezési eljárások megismerése, az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás lesztési feladatok elveinek alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen. A problémamegoldás során az ismert adatokból az eredmények meghatározása. Adatok bevitele, az adatok alapján az eredmények meghatározása, a végeredmények megjelenítése. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése. Feladatok megoldása egyszerű, automataelvű fejlesztőrendszerrel. Az algoritmizálási készségek fejlesztésére alkalmas fejlesztőrendszerek megismerése. Problémamegoldás folyamatának értelmezése. Kulcsfogalmak/ fo- Bemeneti adat, eredmény, utasítás, algoritmus. Alulról felfelé építkezés elve, lépésenkénti finomítás elve, elemi adat, összetett adat, bemenő adat, kimenő adat. galmak Előzetes tudás

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4. Infokommunikáció

Órakeret E: 14 óra

4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel. Előzetes tudás Böngészőprogramok, keresők, levelezőrendszerek használata. Információkeresés az interneten. Megadott művek elektronikus katalógusban való visszakeresése. Keresőkérdések alkotása, a keresés eredményének értelmezése, a keresés pontosítása. InA tantárgyhoz (műveltség- formációforrások kiválasztása, használata. területhez) kapcsolható fej- Az információk hatékony keresése, a legfontosabb információk megtalálása, a hiteles és nem hiteles információk megkülönböztetése, információk kritikus kezelése, a tartalmak lesztési feladatok publikálásra való előkészítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Keresőkérdések megfogalmazása. Böngészőprogram kezelése, webcímek beírása, linkek használata, portálok felkeresése. Kulcsszavas és tematikus keresés. Kereső operátorok ismerete.Keresőkérdések megfogalmazása, értelmezése, pontosítása. Összetett keresések űrlapok segítségével tematikus és kulcsszavas keresőgépek használata az információ elérésére, több keresési szempont egyidejű érvényesítése, űrlapok kitöltése. A keresés folyamata. Keresőkérdés alkotása. Irányított információkeresés eredményének értelmezése. Találatok értelmezése. A találatok során kapott információk tanulmányozása. A keresés céljának leginkább megfelelő oldalak felkeresése. Hatékony, céltudatos információszerzés. Releváns információk kiszűrése a kereső által megtalált adathalmazból. Információforrások irányított kiválasztása, hitelességének vizsgálata, szelektálása. Helyi könyvtári és a korosztálynak szóló elterjedt adatbázisok. Az információk elemzése hitelesség szempontjából. Több hasonló tartalmú oldal összehasonlítása. Információforrások irányított kiválasztása. Konkrét információforrások használata. Hírportálok felkeresése. Nyomtatásra és webes publikálásra szánt dokumentumok készítése. Közlésre szánt szöveges és képi információval kapcsolatos elvárások, kiválasztási szempontok. Nyomtatási beállítások. Webes publikálásra alkalmas fájlformátumok megismerése. Internetes oldalak feltöltése egy nyilvános tárhelyre. Publikus és nem publikus adatok megkülönböztetése. Kulcsfogalmak/ fo- Webhely, webcím, böngésző, link, keresés, keresőgép, tematikus keresés, kulcsszavas keresés, galmak kereső operátorok, hivatkozásgyűjtemény. Keresés, letöltés, publikálás, hitelesség, űrlap. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák

230

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. A számítógép alapvető használata, böngészőprogram ismerete. Információ küldése, fogadása. Elektronikus levelezőrendszer használata. Saját e-mail cím A tematikai egység fejkészítése. Netikett ismerete. lesztési céljai A modern infokommunikációs eszközök hatékony használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az információ küldésének és fogadásának megismerése. Kapcsolatteremtés infokommunikációs eszközök útján. Levelezőrendszer alapvető szolgáltatásainak ismerete és alkalmazása. Saját e-mail cím létrehozása. Üzenet küldése, fogadása, válasz a kapott üzenetre, levél továbbítása, mellékletek csatolása. A mobilkommunikáció eszközei. Az internet kommunikációs szolgáltatásai. A kommunikációs célnak megfelelő választás a médiumok között. A fogyatékkal élőkkel való és a fogyatékkal élők közötti kommunikációt biztosító eszközök megismerése. A virtuális tér közlekedési szabályai. A kommunikációs médiumok és szerepük. Felelős magatartás az online világban. Netikett ismerete. A kommunikáció írott és íratlan szabályai. Adatvédelem, az információk megosztásának etikai kérdései. Az online kommunikációban rejlő veszélyek elleni védekezés. Levelezőrendszer, e-mail cím, elektronikus levél, regisztráció, címzett, másolat, rejtett másolat, Kulcsfogalmak/ fotárgy, melléklet, csatolás, válasz, továbbítás, netikett. Kommunikációs modell, üzenet, internetes galmak kommunikáció, mobilkommunikáció, adatvédelem. Előzetes tudás

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4.3. Médiainformatika

Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. CD, DVD használata. Böngészőprogram használata, fontosabb portálok ismerete. A hagyományos és az elektronikus média kezelése, internetes média elérése, információk A tantárgyhoz (műveltségletöltése a számítógépre, információk értelmezése. területhez) kapcsolható fejA legújabb médiainformatikai technológiák használata, alkalmazása; önálló és kritikus atlesztési feladatok titűd fejlesztése. Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata. Weboldalak megtekintése, mentése. Szöveg, kép mentése weboldalról. Hang-, képanyagok elérése, video-megosztó rendszerek felkeresése. Elektronikus könyv keresése, olvasása. Médiatárak keresése, médiumok elérése, használata. Oktatási célú adatbázisok használata. Oktatóprogramok használata. A hagyományos médiumok modern megjelenési formáinak megismerése, alkalmazásuk a megismerési folyamatban. Internetes portálok, szöveges és képi információforrások. Internet, televízió, rádió használata. Elektronikus könyv, hangoskönyv használata. Szótárak, lexikonok, folyóiratok az interneten. Képek, zenék, filmek elérése az interneten. Oktatóprogramok, oktatóanyagok keresése az interneten. Internetes térképek keresése. Elektronikus média, videomegosztás, elektronikus könyv, médiatár, oktatóprogram. Kulcsfogalmak/ foInternetes oktatóprogram, regisztráció, online szótár, online elérés, hangoskönyv, információgalmak megosztó portálok Tematikai egység/ Fejlesztési cél

5. Az információs társadalom

Órakeret E: 10 óra

5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai Az informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok megfogalmazása. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghibásodások megfoElőzetes tudás galmazása. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése. Az informatikai biztonsággal kapcsolatos ismeretek megértése. Az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségek megértése. Az informatikai eszközök etiA tantárgyhoz (mű- kus használatára vonatkozó szabályok megértése. Az információforrások feltüntetése a dokumentumokban. veltségterülethez) kapcsolható fejlesztési Az információ előállítása, megosztása, terjesztése, használata, átalakítása. Az információ kezelése során felmerülő veszélyek felismerése, elhárításuk lehetőségei. Az információforrások hifeladatok telességének értékelése. Viselkedési szabályok közös kialakítása, a kulturált együttélés szabályainak betartása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az informatikai biztonság kérdései. A számítógép és a számítógépen tárolt adatok védelme.

231

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Az adatokat érintő visszaélések, veszélyek és következmények megismerése. Adatvédelemmel kapcsolatos fogalmak. Adatkezeléssel kapcsolatos eljárások megismerése. Az adatokkal, különösen a személyes adatokkal való visszaélések, veszélyek és következmények megismerése, azok kivédése, a védekezés módszereinek és szempontjainak megismerése. Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok megismerése.A hálózat használatára vonatkozó szabályok megismerése, értelmezése. Információforrások gyűjtése.A felhasznált információforrások feltüntetése a saját dokumentumban. Az információ hitelessége és ellenőrzési lehetőségeinek megismerése. Megbízható információforrások ismerete. Az informatikai eszközök alkalmazásának fontosabb etikai kérdései. Szabadon vagy korlátozottan használható programok használata.A programhasználat során betartandó jogok és kötelességek. Az információ értékként való kezelése, megosztása. Informatikai biztonság, adat, személyes adat, adatvédelem, adatkezelés, netikett, információ, információforrás, hivatkozás. Kulcsfogalmak/ foAdat, adathalászat, kéretlen levél (spam), lánclevél (hoax), információ, információforrás, hitelesgalmak ség, megbízhatóság, jogtiszta szoftver, licenc, ingyenes szoftver, korlátozottan használható szoftver. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai

5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata Elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatok, vélemények megfogalmazása. Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének felismerése. A szolgáltatások céljainak azonosítása, működésének megfigyelése. Az elektronikus szolgáltatások használata, a biztonság figyelembevétele, a kritikus szemléletmód kialakítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Az e-szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének megismerése. A globális információs társadalom jellemzői. Elektronikus szolgáltatások szerepe és használata a hétköznapi életben. Az e-szolgáltatások használatának célirányos megismerése. Az elektronikus szolgáltatások funkcióinak megismerése. Az elektronikus szolgáltatások működésének megismerése, a szolgáltatások igénybevétele, használata, lemondása. Kulcsfogalmak/ fo- Információs társadalom, elektronikus szolgáltatás, regisztráció, leiratkozás, azonosító, jelszó. galmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret E: 6 óra A könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb dokumentumtípusok jellemzőinek és a Előzetes tudás könyv bibliográfiai azonosító adatainak ismerete. Betűrendezés. Az iskolai és lakóhelyi könyvtár alapszolgáltatásainak és a különböző információforrásoknak A tematikai egység fejönálló, alkotó és etikus felhasználása egyszerű tanulmányi feladatok egyéni és csoportos meglesztési céljai oldása során. 6. Könyvtári informatika

Ismeretek/fejlesztési követelmények Könyvtártípusok megkülönböztetése. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata. Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében.Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata a könyvtári terek funkcióinak és a könyvtári abc ismeretében. Könyvtári szolgáltatások A hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. A könyvtár alapszolgáltatásainak használata. A könyvtári katalógus funkciójának megértése. Katalógusrekord (-cédula) adatainak értelmezése. Könyvtártípusok, funkcionális terek Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az összes könyvtártípus jellemzőinek megismerése, öszszehasonlítása. A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése. Nagyobb könyvtárak funkcionális tereinek megismerése. Önálló eligazodás a települési közkönyvtárban. Információkeresés Hatékony, céltudatos információszerzés. Keresett téma kifejezése tárgyszóval. Összetett keresőkérdés megfogalmazása. Megadott szempontok szerint való keresés az iskolai és a lakóhelyi elektronikus könyvtári katalógusban. Konkrét feladathoz való irányított forráskeresés katalógus és bibliográfia segítségével. Dokumentumtípusok, kézikönyvek Hagyományos és nem hagyományos dokumentumok formai, tartalmi, használati jellemzőinek megállapítása; csoportosításuk.

232

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, közhasznú információforrások és ismeretterjesztő művek típusainak ismerete. Közhasznú adatbázisok használata. Forráskiválasztás. A megadott problémának megfelelő nyomtatott és elektronikus források irányított kiválasztása. A könyvtárhasználati és informatikai alapokra építő információgyűjtést igénylő feladatok. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás. A forrásmegjelölés etikai vonatkozásainak megértése. Saját és mások gondolatainak elkülönítése. A felhasznált források önálló azonosítása a dokumentumok főbb adatainak (szerző, cím, hely, kiadó, év) megnevezésével. Könyvtár, kézikönyvtár, katalógus, hivatkozás, forrás, könyv, időszaki kiadvány, honlap, CD, DVD, lexikon, enciklopédia, szótár, atlasz. Kulcsfogalmak/ Nemzeti könyvtár, szakkönyvtár, elektronikus könyvtár, kézikönyv, szaklexikon, szakkönyv, napifogalmak lap, folyóirat, bibliográfia, linkgyűjtemény, keresőkérdés, tárgyszó, szerzői jog, információs érték, felhasznált irodalomjegyzék. A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni; tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, fájlt keresni; tudjon segítséggel használni multimédiás oktatóprogramokat; tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni, ismerje és tartsa be a hálózat használatának szabályait; ismerje egy vírusellenőrző program kezelését.A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére ismerje meg a különböző informatikai környezeteket; tudja használni az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásait; segítséggel legyen képes az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszközök kiválasztására. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni a leggyakoribb karakter- és bekezdésformázásokat; használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit; ismerje egy bemutató készítő program egyszerű lehetőségeit, tudjon rövid bemutatót készíteni; ismerje fel az összetartozó adatok közötti egyszerű összefüggéseket; segítséggel tudjon használni tantárgyi, könyvtári, hálózati adatbázisokat, tudjon különféle adatbázisokban keresni; tudjon különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájában elhelyezni. Tudjon dokumentumokba különböző objektumokat beilleszteni; tudjon szöveget, képet és táblázatot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni; tudjon egyszerű táblázatot létrehozni; ismerje a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit; tudjon bemutatót készíteni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére legyen képes összegyűjteni a problémamegoldáshoz szükséges információt; ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit; képes legyen önállóan vagy segítséggel algoritmust készíteni; lássa át a problémamegoldás folyamatát; ismerje és használja az algoritmusleíró eszközöket; A fejlesztés várt eredményei a 12. évfo- legyen képes meghatározni az eredményt a bemenő adatok alapján; legyen képes tantárgyi szimulációs programok használatára. lyam végén A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes a böngészőprogram főbb funkcióinak használatára; legyen képes tanári segítséggel megadott szempontok szerint információt keresni; legyen képes a találatok értelmezésére; legyen képes az elektronikus levelezőrendszer önálló kezelésére; legyen képes elektronikus és internetes médiumok használatára; legyen képes az interneten talált információk mentésére; ismerje a netikett szabályait, legyen képes előkészíteni az információt weben történő publikálásra; tudja megkülönböztetni a publikussá tehető és védendő adatait; használja a legújabb infokommunikációs technológiákat, szolgáltatásokat. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az informatikai biztonsággal kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségeket; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; szerezzen gyakorlatot az információforrások saját dokumentumokban való feltüntetésében. Ismerje az informatikai biztonsággal és adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatokkal való visszaélésekből származó veszélyeket és következményeket; ismerjen megbízható információforrásokat; legyen képes értékelni az információ hitelességét; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; ismerje az információforrások etikus felhasználási lehetőségeit; ismerje fel az informatikai eszközök használatának az emberi kapcsolatokra vonatkozó következményeit; ismerjen néhány elektronikus szolgáltatást, legyen képes a szolgáltatások igénybevételére, használatára, lemondására. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat

233

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja keresni; konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat; a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes önállóan releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladataihoz; a választott forrásokat képes alkotóan és etikusan felhasználni a feladatmegoldásban; képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat (pl. informatikai eszközök használata, szövegalkotás); egyszerű témában képes az információs problémamegoldás folyamatát önállóan végrehajtani.

234

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 3.4. Helyi tanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára A szakiskolások középiskolája a 3 éves szakiskolát (vagy korábban szakmunkásképző intézetet) végzett tanulók számára biztosítja az érettségi vizsgára történő felkészítést. A szakiskolák középiskolája 2 évfolyamból áll (I., illetve 11., II., illetve 12.), amelynek programja a 3 éves szakiskolai közismereti programra épül.Az iskolatípus célja az, hogy olyan ismereteket nyújtson, illetve olyan készségeket, képességeket fejlesszen, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét. Ugyanakkor tekintetbe kell venni azt, hogy a 3 éves szakiskolai program során az alacsony közismereti óraszámok miatt nem nyílt lehetőség arra, hogy a tanulók az elvégzett évfolyamokon maradéktalanul elsajátítsák a Nat-ban előírt követelményeket, ezért itt a hiányok pótlására különösen nagy hangsúlyt kell helyezni. Különösen az idősebb hallgatók esetében lehetőség nyílik az élet- és munkatapasztalatokra, valamint a korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányok során megszerzett előzetes ismeretekre történő építkezésre. A szakiskolások középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb, gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására – különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Tantárgyak és óraszámok I. (11.) Nappali tagozat

II. (12.) Nappali tagozat

I. (11.) Esti tagozat

II. (12.) Esti tagozat

Magyar nyelv és irodalom

6

6

3

4

Idegen nyelv

6

6

3

4

Matematika

6

6

3

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

5

3

3

Természetismeret

4

4

3

1

Informatika

3

3

2

1

Testnevelés és sport

5

5

–

–

Osztályközösség-építő program

1

1

1

1

Összesen

35

36

18

18

Évfolyam/ Tantárgyak

3.4.1. Magyar nyelv és irodalom A szakiskolások középiskolája 11−12. évfolyamának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét. Tekintetbe veszi, hogy ezek a tanulók sikeresen elvégezték a szakiskolát. Ugyanakkor a szakképzésben a szakmára való felkészítés a domináns, és a köz-

235

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja ismereti képzés csak alapozó jellegű. A közismereti program szándéka szerint kialakítja az érettségi anyag elsajátításához szükséges képességeket, készségeket, attitűdöket. Vagyis az érettségire felkészítő képzésben erre kell alapozni, ezért lehet a két évre összesűrített programot elsajátítani. A kerettanterv legfontosabb célja, hogy célzottan felkészítsen a sikeres érettségi vizsgára, az ehhez szükséges ismeretek, készségek, képességek elsajátításával. A különböző tudással érkezőket felzárkóztassa, és mindenkit eljuttasson az érettségihez elégséges minimumig, illetve lehetőleg annál is tovább. Mégpedig rendkívül koncentráltan, hiszen csak két év van a felkészülésre. A kerettanterv nagyon erősen épít a motiváltságra, és az otthoni, önálló munkára. Ezzel a sikeres későbbi élet megalapozását és az élethosszig tartó tanulásra való felkészülést is segíti. A munkaerőpiacon sokkal jobb helyzetbe kerülnek a sikeres érettségit tett tanulók, és nemcsak a bizonyítvány, de a nagyobb tudás, a szükséges kommunikációs, szociális készségek és képességek megléte miatt is. Ennek belátása a legfontosabb motiváló erő lehet a sokszor nehéz, nagy hiányosságokat bepótolni hivatott, és komoly elvárásoknak megfelelő munkában. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái fejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket. Segítik a tanulókat életvitelük javításában, és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésében. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ezért törekszik a műveltség elvontabb, elméleti és konkrétabb, gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására − különös tekintettel az érettségire, esetleg a felsőfokú továbbtanulás vagy a szakmatanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly kap a problémamegoldó és a kreatív gondolkodás, ezzel párhuzamosan a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeit is biztosítja. A képzés fontos területe a magyar nyelv és irodalom, hiszen az itt kialakított készségek és képességek, az e tárgyban megszerzett nyelvi, kommunikációs és műveltségbeli tudás nagyban segíti a többi tárgy tanulását, a sikeres vizsgák letételét. Fontos, hogy a tanulók számára világossá váljon, hogy az irodalmi (és a nyelvtani) ismeretek nemcsak az emberi kultúra fontos részei, hanem saját mindennapi életükben, emberi kapcsolataikban, konfliktusokban való eligazodásban is segítséget jelenthetnek. Ki kell alakítani a tanulókban az irodalom iránti igényességet, az iskola befejezése utáni önművelés igényét. Ezekkel összhangban képessé kell tenni őket az irodalmi alkotások elemző (esetleg kritikus) befogadására, a magyar és világirodalmi alkotások megbecsülésére, valamint az ezekkel kapcsolatos véleményeik szabatos megfogalmazására mind írásban, mind szóban. Fontos, hogy a véleményekben a személyességen túl az irodalomelméleti, -történeti tárgyszerűség, a megalapozottság is helyet kapjon, és a vélemény megformáltságának színvonala minél magasabb legyen. A kerettanterv teljes mértékben épít a 9−12. osztály magyar nyelv és irodalom kerettantervére (hiszen az érettségi követelmények minden képzési típusban és életkorban ugyanazok), ugyanakkor tekintetbe veszi, hogy ezeknek a tanulóknak eltérő életkoruk, élettapasztalataik vannak, illetve figyelembe veszi a két évre rövidült képzési időt. Ez a tananyag kiválasztásában és hangsúlyaiban is megjelenik, illetve igazodik a három képzési forma eltérő órakereteihez. Ugyanakkor azt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy mindhárom képzési formában ugyanazok az érettségi követelmények, vagyis a tananyag ugyanaz.Amiben eltérés van, az az órán elvégezhető anyag, és az otthoni munka aránya. Legfontosabb cél tehát a sikeres érettségi vizsga; a tantervet, az anyagok szelektálását a vizsgakövetelményekhez igazítottuk. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. A tanuló folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet, a hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből, továbbá a különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak.

236

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A magyar nyelv és irodalom tantárgy a tartósan elfogadott értékekkel szerves egységben, párhuzamosan közvetíti a jelenben alakuló, változó nyelvi és irodalmi kultúrát. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális identitást, felkelti a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai, erkölcsi ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését. E feladatát a magyar nyelv és irodalomtanítás akkor tölti be, ha hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával, motiváló befogadási, kifejezési helyzetek teremtésével reagál a diákok mindennapi életvilágára, önkifejezési, értelmezési problémáira és érzelmi-gondolati felismeréseire egyaránt. A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és többjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat. Fontos, hogy az irodalomtanítás megőrizze az élményszerűséget, a főként felnőtt korú tanulók számára lehetőség nyíljon a saját élethelyzeteik és az irodalmi művekben felmerülő helyzetek, erkölcsi kérdések közötti kapcsolatok kifejtésére, megfogalmazására. Szövegértési és szövegalkotási tudásuk alkalmazása minden tantárgyban érvényesül.Az érvelés, a vita tanításában-tanulásában is motiváló ereje van, ha össztársadalmi érdekeltségű, ugyanakkor az egyén mindennapjaiban is releváns témákat érintünk. Az irodalmi olvasmányok az ember és a természet sokféle viszonyát mutatják be, ezek megbeszélése, tanulmányozása hozzásegíthet a természeti és a teremtett környezethez való tudatos viszony kialakításához. A kritikus fogyasztói magatartásra való nevelés természetes területe a szövegértés. Több nyelvi témakör kínál módot például a reklámnyelv, a reklámhatás kritikus nyelvi elemzésére, az információk helyes értékelésére, a manipuláció felismerésére. A tantárgy azzal is számol, hogy az elektronikus információhordozók, a világháló térhódításának és napi használatának közegében működik. E kihívás ugyanis jelentős erővel alakítja az anyanyelvi kultúrát és hat az irodalomolvasás szellemi jelentőségére. A digitális kultúrát és a hatékony önálló tanulást egyaránt fejlesztik az önálló adatgyűjtés módszerei, a könyvtári szolgáltatások, katalógusok, bibliográfiák használata mellett az internet kínálta lehetőségek alkalmazása. A tantárgy kínálta lehetőség és feladat is egyúttal a megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása, az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak, etikai normáinak ismerete és alkalmazása. A tanterv a vizsgakövetelmények témaköreit is figyelembe véve tartalmazza a tananyagot (Életművek, Portrék, Látásmódok, Világirodalom, Kortárs irodalom, Színház és dráma, Irodalom és kultúra) –, a tanárnak szabad kezet biztosítva az egyes anyagrészek sorrendjének megállapításához. Az egyes anyagrészeknél figyelemmel kell lenni a csoport felkészültségére, előzetes ismereteire, és nem biztos, hogy mindig a legmagasabb elvárásoknak megfelelően kell elvégezni az anyagot, érdemes a minimális és a maximális követelmények között az alkalmas szintet, mélységet megkeresni, ügyelve az érettségi vizsgához szükséges ismeretekre, fogalmakra, készségekre, képességekre. Ezek minimális mennyiségét az anyag általában jelzi. 11. évfolyam A 11. évfolyamra érkező diákok rendkívül különböző tudással rendelkeznek. Vagyis úgy kell haladni, hogy a felzárkóztatást, a közös szintre hozást is meg kell oldani. Nagyon fontos a motiváció fenntartása, illetve annak tudatosítása, hogy a tananyag olyan tudást ad, amelyet használni tudnak életbeli sikerességükhöz. A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésével kapcsolatos tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Kiemelt cél továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Elvárt az olvasási és szövegértési képességek folyama-

237

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja tos differenciálása és mélyítése, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Az anyanyelvi képzés kiemelt területe különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű (pl. szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő), különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása, illetve megértésének, értelmezésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztésével összefüggő, azt megelőző, illetve kísérő feladat az önálló jegyzet- és vázlatkészítés fejlesztése, az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleménymegfogalmaztatásaszóban és írásban. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása; hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése; a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal, a beszédpartnerek kommunikációs szándékának, nem nyelvi jeleinek felismerése, azonosítása. Elvárt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi, nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a nyelvtani ismereteik önálló alkalmazására a nyelvinyelvhasználati jelenségek megértésében. Cél az önálló kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírás elsajátítása. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezésére, a hibák önálló javítására. Cél a szövegelemzés már ismert módszereinek gazdagítása a stilisztikai és szövegtani ismeretek alkalmazásával. E tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevőinek értelmezése különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A szövegértés fejlesztése eljut oda, hogy a tanuló kritikai és kreatív olvasással képes – írott, audiovizuális, digitális környezetben megjelenő– szövegek jelentésének feltárására, értelmezésére, manipulációs szándékok, technikák felfedezésére. Ismeri hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőit, és képes önálló (kézi és digitális) szövegalkotásra e műfajokban. Képes a konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértésére. Az irodalmi műveltség épüléséhez hozzájárul, ha a tanulók képessé válnak az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítására, megértésére, a megismert korszakok, művek máig tartó kulturális, irodalmi hatásának megértésére, konkrét példák felidézésére. Kívánatos, hogy tudásukat alkalmazni tudják, például szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésében, értelmezésében (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése). A gondolkodási képességet, az önkifejezést, a kreativitást fejlesztő feladathelyzet a megismert formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban. A tanulási képesség fejlesztéséhez, az önállóság növeléséhez járul hozzá a felkészítés egy-egy nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szöveg (pl. beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására; verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájára és felhasználására. Mind a magyar nyelv, mind az irodalomtanítás feladata az információ-felhasználás normáinak (pl. a források megjelölése, idézés) közvetítése. Elvárható önálló műelemzés készítése adott szempont/ok szerint.

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret N: 2 óra E: 2 óra

Bemeneti és kimeneti mérés 11. évfolyamon.

Magyar nyelv Tematikai egység Előzetes tudás

Órakeret N: 14 óra E: 7 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő köKommunikáció, tömegkommunikáció

238

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja vetése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében, hogy önállóan, illetve másokkal A tantárgyhoz (műveltség- együttműködve a tanuló képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjaiterülethez) kapcsolható fej- nak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a kommunikációs lesztési feladatok helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfelelően. A beszéd zenei eszközeinek, nem verbális kommunikáció elemeinek értő használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élőszóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek, a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus) megfigyelése. A kommunikáció kontextusának megértése, a célok maghatározásával a megfelelő kommunikációs eszközök kiválasztása. A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális kommunikáció. A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban. A kulturális kontextus megfigyelése, megértése. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az üzenetek manipulatív szándékának felismerése. A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái. Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői. Iskolai és munkahelyi környezet beszédszituációi (állásinterjú, érdekérvényesítés, bemutatkozás stb.).A hétköznapi életben, a hivatalos kommunikációban megjelenő beszédhelyzetekben való jártásság, érdekérvényesítés (bank, egészségügy, önkormányzat, bíróság stb.). Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, zaj, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás). Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szeKulcsfogalmak/fogalmak rep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák), tömegkommunikáció. Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú). Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás). Órakeret N: 12 óra E: 7 óra Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek és azok megfelelő Előzetes tudás használata az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában. A tantárgyhoz (műveltség- A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése. területhez) kapcsolható fej- A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. lesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése. A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése. Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban. A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megnevezése, rendszerező áttekintése. Tematikai egység

Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői

239

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

Kulcsfogalmak/fogalmak

Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótő, képző, jel, rag. Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó. Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma. Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat. Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat, összetett mondat.

Órakeret N: 10 óra E: 4 óra Olvasási stratégiák alkalmazásakülönböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak Előzetes tudás értelmezése és értékelése. A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika kialakítása. A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyelése. A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának megismertetése, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek alkotásának képessége. Azon szövegtípuA tantárgyhoz (műveltség- sok gyakorlása, amelyekkel találkoztak már, illetve találkozni fognak (bank, hivatal területhez) kapcsolható fej- stb.). Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző témájú és típusú lesztési feladatok esszé írásakor. A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus, internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtési technikák. Ismeretek/fejlesztési követelmények Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk. Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége. Hivatali és vizsgaszituációknak megfelelő verbális viselkedés normáinak azonosítása, gyakorlása. Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, az idézés szabályai. Az esszé és a tanulmány műfaji különbségei, az esszé jellemzői, az esszéírás folyamata. Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája. Munkahelyeken használatos dokumentumok megértése (munkaköri leírás, szerződés, álláshirdetés.) A hétköznapi életben, a hivatalos kommunikációban alkalmazott dokumentumok, nyomtatványok megértése (banki, orvosi, önkormányzati, jogi). Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. fórum, blogbejegyzés írása, online regisztráció). Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és az online felületen (önéletrajz, közösségi média). Az interneten való kommunikáció szabályai, veszélyei (pl. közösségi oldalak, chat, regisztráció stb.). A munkahelyek által igényelt dokumentumtípusok elkészítése (önéletrajz, motivációs levél). Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, elismervény, esszé, érteKulcsfogalkezés, tanulmány. mak/fogalmak Tematikaiegység

Szövegértés, szövegalkotás

Órakeret N: 10 óra E: 8 óra Az alapvető helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata. Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltség- A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. területhez) kapcsolható fej- A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. lesztési feladatok Tematikai egység

Helyesírási ismeretek

Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok használata az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója.

240

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése. helyesírási alapelvek, nyelvi norma. Kulcsfogalmak/fog almak

Órakeret N: 10 óra E: 4 óra A szövegértési és szövegalkotási képesség hétköznapi szintje. Beszélt és írott nyelvi, Előzetes tudás továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása. A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban. A szöveg általáA tantárgynos szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek megfigyelési és értelmezési képesséhoz(műveltségterülethez) gének fejlesztése a legjellemzőbb szövegtípusokon. A szövegelemző képességek fejkapcsolható fejlesztési felesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékoladatok nyabb olvasástípus alkalmazásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli és az írott szövegek szerepe, eltérő jegyei. A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek. A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje. Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek. Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői. A nyomtatott és az internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése, megnevezése. Az internetes adatkeresés, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdései. Tematikai egység

A szöveg

A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák. Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz. Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím). Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv). Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés). Kulcsfogalmak/fog Intertextualitás. almak Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, Elektronikus; spontán, tervezett). Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő). Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi). Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó). Órakeret N: 8 óra E: 2 óra Befogadói és műelemzési tapasztalatok, nyelvi magatartás, nyelvi norma. Előzetes tudás Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a beszélő, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja. A tantárgyA megismert jelentéstani, stilisztikai, szövegtani jelenségek felismerése és alkalmazához(műveltségterülethez) sa a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében, szövegalkapcsolható fejlesztési felakotásban. datok A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg, stílusárnyalat és stíluseszköz használata. A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a társalgás bizalmas vagy közömbös), felismerése, hatáTematikaiegység

Stilisztikai alapismeretek

241

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja sának elemzése. A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban. Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.). Stílusérték (alkalmi és állandó). Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi). Stílushatás. Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, Kulcsfogalszimbólum). mak/fogalmak Alakzat (ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron). Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat). Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás. Órakeret N: 6 óra E: 2 óra Szókincs, világismeret. Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk a beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, szólások jelentésének Előzetes tudás és eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs üzenetek jelentése. A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különböző beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést meghatározó tényezők felismerése. A tantárgyA magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása közötti összefüggés hoz(műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési fela- felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal. Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének megfigyelése, érdatok telmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű szótárak használata. Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály. Denotatív, konnotatív jelentés. Metaforikus jelentés. KulcsfogalMotivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó. mak/fogalmak Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés. Tematikai egység

Jelentéstan

Irodalom Tematikai egység

Érzékenyítés, ráhangolás − esztétikai bevezető

Órakeret N: 6 óra E: 2 óra

Irodalmi, filmes, zenei és képzőművészeti élmények. Az elemző- és értelmező olvasás segíti az élmény- és tapasztalatszerzést. Annak felismertetése, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények és A tantárgyhoz(műveltségterülethez) a tapasztalatszerzés forrása. Más kultúrák megismerése iránti igény erősítése. Olyan iskapcsolható fejlesztési fe- meretek, szempontrendszerek közvetítése, amelyek segítségével viszonyulni tudnak a műalkotásokhoz. Fogalmi keret felvázolása a műelemzéshez, művészeti, műnem, műfaj ladatok alapvető kérdései, az egyes művészeti ágak elkülönítése, jellemzőik megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Nyelv, szépség, humor kérdései a művészetekben és az irodalomban. Jelek, jelrendszerek hasonlósága és különbözősége a művészetekben és a világban. Valóság és a képzelet összefüggései a műalkotásokban. A tér és az idő mint komponáló eszközrendszer. Tér az irodalomban, idő a képzőművészetben. A „termékeny pillanat” problémája. Rész és egész, ok és okozat szerepe a műalkotásokban és a világban. Az irodalmi nyelv teremtő ereje. Szerző, mű, befogadó viszonya és egymásra való hatása többféle művészeti alkotásban. Előzetes tudás

242

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Kulcsfogalmak/ fogalmak

Nyelv, szépség, humor, valóság, képzelet, fikció, rész, egész, ok, okozat, szerző, mű, befogadó, megértés, művészeti ágak, műnemek.

Órakeret N: 4 óra E: 2 óra Epikai és lírai művek. Elbeszélés és történet. Zeneiség, ritmus. Költői képek típusai. Előzetes tudás Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi A tantárgyés esztétikai élmények forrása. Más kultúrák megismerése iránti igény erősítése. hoz(műveltségterülethez) Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén az erkölcsi és eszkapcsolható fejlesztési fetétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi alapműveltség építése. Irodalmi alapformák, műladatok fajok, motívumok befogadása, értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Mitológiai történetek és hősök különféle feldolgozásokban; történettípusok. Homérosz: Iliász, Odüsszeia (részletek). Egy szemelvény a görög lírából és prózaepikából. A szerzőkhöz, illetve hősökhöz kapcsolódó toposzok. Szemelvények a római lírából és epikából, pl. Horatius és Vergilius egy műve. A római irodalom jellemző műfajai. Irodalmi alapformák, történetek és motívumok hatása, továbbélése többféle értelmezésben az európai és a magyar irodalomban, képzőművészetben, filmen. A tanuló − felismer és azonosít alapvető emberi magatartásformákat mitológiai történetekben és eposzokban; − véleményezi a horatiusi életelvek érvényességét; − megismer irodalmi alapformákat, műfajokat és motívumokat; − elemzi a történetmesélés formáit, az elbeszélői nézőpontokat; − felismeri a görög és római kultúra máig tartó hatását. Szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi konvenciók, kaland, utazás Kulcsfogalmint cselekményszervező elv; dal, elégia, epigramma, himnusz, hexameter, ekloga, episztola, ars mak/fogalmak poetica, fabula, archetípus, toposz. Tematikai egység

Tematikai egység Előzetes tudás A tantárgyhoz(műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra, római irodalom

Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma

Órakeret N: 6 óra E: 2 óra

Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, konfliktus. Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emberi magatartásformákkal. Dialogikus művek befogadásának, értelmezésének képessége, az erkölcsi gondolkodás fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Az antik görög színház jellemzői. Szophoklész: Antigoné (és az Oidipusz király részlete). Az antik dráma hatása a drámatörténetre. A tanuló − képes dialogikus mű olvasására, befogadására, értelmezésére, egy drámarészlet előadására; − felismer különféle magatartásformákat, konfliktusokat, értékeket és hibákat (harmónia, mértéktartás, hübrisz); ezek elemzésével, értékelésével fejlődik erkölcsi érzéke; − pontosítja a katarzis fogalmát; felismeri, hogy a befogadóra tett hatások változatosak; − képes a műről szóló vélemények kritikus befogadására. Színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, dialógus, akció, dikció, Kulcsfogalalapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar, katarzis. mak/fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Világirodalom – Biblia

Órakeret N: 6 óra E: 4 óra

Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplője. A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása.Bibliai élethelyzetek, magatartásformák, témák, motívumok megismertetése, befogadásának képessége, továbbélő hatásuk tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

243

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Szemelvények az Ószövetségből (pl. Teremtéstörténet, Káin és Ábel; A vízözön, Bábel tornya, József története, Mózes és a tízparancsolat, próféták, Jónás története, zsoltárok). Szemelvények az Újszövetségből (pl. Máté evangéliuma; példabeszédek, pl. A tékozló fiú, Az irgalmas szamaritánus; a passió, Pál apostol „szeretethimnusza”; az Apokalipszis egy részlete). A bibliai hagyomány továbbélése az európai és a magyar szóbeli és írásos kultúrában (pl. szókincsben, szólásokban, témákban, motívumokban). A tanuló − megismer/felismer bibliai élethelyzeteket, magatartásformákat, témákat, motívumokat; − tudja néhány közkeletű bibliai szólás, állandósult kifejezés eredetét és jelentését; − ismeri a Bibliához kapcsolódó ünnepek, hagyományok (karácsony, húsvét, pünkösd, vízkereszt stb.) eredetét, tartalmát; − tudatosítja a bibliai motívumok, témák, műfajok továbbélését a kultúrában; − ismeri a Biblia máig tartó hatását az európai irodalomra és művészetre. Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet, zsoltár, próféta, Kulcsfogalevangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis. mak/fogalmak

Tematikai egység

Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz)

Órakeret N: 7 óra E: 2 óra

Kötet, rím, rímképlet, lírai én, novella, reneszánsz. A reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói magatartások befogadása révén az azonosulás és kritikai érzék fejlesztése. Művelődéstörténeti és stílustörténeti korszakolás problémáinak tudatosítása. A poétikai műveltség továbbépítése (novella, szonettforma, versciklus). Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények a 14–16. századi európai reneszánsz irodalomból. Az itáliai kora reneszánsz irodalomból: Petrarca: Daloskönyv (egy-két szonett), Boccaccio: Dekameron (egy novella). A tanuló − tudatosítja a legfontosabb reneszánsz eszményeket, értékeket, tárgyakat, témákat; − Petrarca és Boccaccio néhány műve alapján megismerkedik a kor lehetséges/sajátos alkotói magatartásaival (kettősségek: tudós humanizmus és személyes élményanyag, illetve a szórakoztatás szándéka); − pontosítja ismereteit műelemzés alapján a novella műfajáról; felismeri a szonettformát. Reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus. Kulcsfogalmak/fogalmak Előzetes tudás A tantárgyhoz(műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Tematikai egység

Középkori nyelvemlékek

Órakeret N: 2 óra E: 2 óra

Nyelvtörténeti alapismeretek. A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése. A tantárgyhoz (műveltségAz anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi emlékeinek megértése, érterülethez) kapcsolható fejtelmezése – összefüggésben a középkori írásbeliség szerepének, a nyelvemlékek jelenlesztési feladatok tőségének tudatosításával. Művelődéstörténeti összefüggések megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Középkori írásbeliség, műfajok, nyelvemlékek. Halotti beszéd és könyörgés;Ómagyar Mária-siralom. A tanuló − értelmezi a magyar nyelvű kultúra legkorábbi írásos emlékeit (kötelező művek: HB; ÓMS); − megismeri a középkori írásbeliség sajátosságait; − tudatosítja a nyelvemlékek szerepét, jelentőségét. Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció. Kulcsfogalmak/fogalmak Előzetes tudás

Tematikai egység Előzetes tudás

Janus Pannonius portréja Időmértékes verselés. Nyelvemlékek.

244

Órakeret N: 4 óra E: 2 óra

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Egy humanista alkotó portréjának megismertetése. Az életmű néhány fontos témájának A tantárgyhoz (műveltségtudatosítása, értékelése. területhez) kapcsolható fejA történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak változó jelentésélesztési feladatok nek megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Janus Pannonius lírája, jellemző témái (pl. öntudat, békevágy, betegség):Pannónia dicsérete. Epigrammák és elégiák (pl. Egy dunántúli mandulafáról,Búcsú Váradtól). A tanuló − megismeri egy humanista alkotó portréját, költői és emberi szerepvállalását; személyes élményanyagának költészetformáló szerepét; − tudatosítja, értékeli az életmű néhány fontos témáját, a lírai alany magatartását (pl. költői öntudat, művészi becsvágy, búcsúzás, betegség, katonáskodás, test és lélek); − megismeri néhány fogalom változó jelentését (pl. elégia, epigramma). Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás, irónia, gúny, Kulcsfogalinterkulturalitás. mak/fogalmak

Tematikai egység

Balassi Bálint portréja

Órakeret N: 6 óra E: 3 óra

Ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma. A Balassi-versekben megjelenített magatartásformák és értékek felismerése. A szövegA tantárgyvers és dallamra írott énekvers megkülönböztetésének kérdései. Életformák találkozásai, hoz(műveltségterülethez) értelmezései: végvári élet, költő-lét. kapcsolható fejlesztési feBalassi Bálint-portré közvetítése. Szövegbefogadási képességek, ritmusérzék fejlesztéladatok se: ütemhangsúlyos formák ritmizálása, a Balassi-strófa azonosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Balassi Bálint lírája; költői tudatosság; az életmű néhány tematikus és formai jellemzője. Egy katonaének (kompozíció, értékrend). Legalább további két mű értelmezése (szerelmi tematika, pl. Júlia-vers / Célia-vers; istenes tematika, zsoltárparafrázis vagy könyörgésvers, pl. Adj már csendességet). Megformáltság, szerkezet (pl. aranymetszés, hárompillérű kompozíció). A tanuló − megismeri az alkotó költői portréját és magatartását (az életmű 3-4 darabja nyomán); − tudatosítja az életmű megközelítési problémáit; − megkülönbözteti a dallamvers és szövegvers fogalmát; − tud ritmizálni ütemhangsúlyos formákat, felismeri a Balassi-strófát. Kötetkompozíció, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, rímelhelyezkedés, BalassiKulcsfogalstrófa. mak/fogalmak Előzetes tudás

Tematikai egység

Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században, és Shakespeare

Órakeret N: 6 óra E: 2 óra

A drámai műnem. A tragédia. A művekben felvetett erkölcsi problémák mérlegelő megítélése. A végzetszerűség és az egyéni felelős cselekvés dilemmája. Konfliktushelyzetek kezeléA tantárgyhoz(műveltségterülethez) sének módjai. kapcsolható fejlesztési fe- A műismereti tájékozottság, a kulturális emlékezet növelése (Shakespeare-szállóigék felidézése); az angol reneszánsz színház és dráma jellemzői, a shakespeare-i dramaturladatok gia és nyelvezet befogadása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az angol színház a 16–17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). Shakespeare egy drámája (Hamlet / esetleg Romeo és Júlia vagy más, választott mű). A tanuló − ismer néhány Shakespeare-témát, szállóigét; − képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére; memoriter: egy monológ/részlete; − megérti a befogadói elvárások (korabeli közönség) és a dramaturgia összefüggését; − lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); − alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Előzetes tudás

245

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Kulcsfogalmak/fogalmak

Drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank verse.

Tematikai egység

Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század)

Órakeret N: 4 óra E: 2 óra

Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum. Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős megítélése.Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya. A tantárgyhoz(műveltségterülethez) A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarchia, szabályok); a korakapcsolható fejlesztési fe- beli elvárások és a dramaturgia összefüggésének felismertetése. A komikum műfajformáló minőségének és változatainak megértése. Műelemző képesség fejlesztése: egy mű ladatok részletes elemzése, a hősök jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia. A francia színház a 17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). Molière: Tartuffe (vagy más műve). A komikum megjelenési formái. A tanuló − felismeri a klasszicista normatív esztétika sajátosságait (műfaji hierarchia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggését; − megérti a komikum műfajformáló minőségét és változatait (helyzet- és jellemkomikum); − képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére; memoriter: egy részlet; − alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység, mértéktartás, helyzetkomiKulcsfogalkum, jellemkomikum, nyelvi komikum, jellemtípus, bizalmas, rezonőr. mak/fogalmak Előzetes tudás

Tematikai egység

Látásmód – Zrínyi Miklós

Órakeret N: 5 óra E: 2 óra

Eposz, eposzi konvenciók (kellékek). A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A hazához való kötődés erősítése, a Zrínyi által A tantárgyhoz (műveltségképviselt értékek elfogadása. területhez) kapcsolható fejA barokk alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítása, megnevezése. A műfaji konlesztési feladatok venció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Az olvasott művek befogadásának, megértésének támogatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Magyar barokk irodalom. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek); a barokk eposz (szerkezet; koncepció; embereszmény /a főhős mint Krisztus katonája; értékrend). A tanuló − felismeri a barokk formajegyeit az irodalmi művekben és más művészeti ágakban is, összhangban az irodalommal; − megismeri világképek és műfajok, poétikai / retorikai megoldások összefüggését; − tisztában van az eposzi kellékek hagyományozódásával, az antik és barokk eposzok különbségével (koncepció, szerkezet, értékrend, embereszmény). Barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus, körmondat. Kulcsfogalmak/fogalmak Előzetes tudás

Tematikai egység

Világirodalom – az európai irodalom a 18. században

Órakeret N: 4 óra E: 2 óra

Felvilágosodás, regény. Különböző világlátású művek megjelenített témáinak, élethelyzeteknek elhelyezése A tantárgyhoz (műveltség- többféle értelmezési kontextusban; az erkölcsi és esztétikai ítélőképesség fejlesztése. területhez) kapcsolható fej- A felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák. A szabadság eszményének különböző megközelítései. Az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílesztési feladatok lusirányzat kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések megvilágítása. SzemelvéElőzetes tudás

246

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja nyek, művek értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus (érzékenység), rokokó. Művek, szemelvények az angol, francia és német irodalomból. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló − megkülönbözteti az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáit; − megismeri a bölcseleti háttér és a stílusirányzat, műfaj, tematika néhány összefüggését az európai irodalmakból vett egyes szemelvények alapján; − műismereti minimuma: Swift, Voltaire, Goethe egy-egy művének /részletének ismerete. Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és fikció, elbeszélői nézőKulcsfogalpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énregény, levélregény, tézisregény, ellenutópia, mak/fogalmak szatíra (szatirikus hangnem). Órakeret N: 10 óra E: 5 óra Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életművének néhány jellemzője. Előzetes tudás Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Az egyén és közösség problémáinak európai és hazai diA tantárgyhoz (műveltség- menziói: polgárosodás, parlagiasság. területhez) kapcsolható fej- Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló törekvések megbecsülése. lesztési feladatok A nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása. Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák felismertetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével. Ismeretek/fejlesztési követelmények A 18. század irodalma a felvilágosodás előtt (a kuruc költészethez kapcsolódó irodalmi formák; Mikes Kelemen: Törökországi levelek részlete). A felvilágosodás korának irodalma. Kazinczy Ferenc irodalomszervező tevékenysége és írói munkássága (legalább egy epigrammája). Csokonai Vitéz Mihály portréja; életművének műfaji, formai és stiláris sokszínűsége: A Reményhez,A tihanyi Ekhóhoz ésmég legalább egy mű (pl. Az estve, Tartózkodó kérelem, A Magánossághoz) alapján. Berzsenyi Dániel portréja; jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A közelítő tél, A magyarokhoz I. és legalább még egy mű (pl. Levéltöredék barátnémhoz, Osztályrészem) értelmezése. Csokonai és Berzsenyi hatása, továbbélése a későbbi magyar költészetben. A tanuló − ismeri Kazinczy tevékenységét; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életének néhány sajátosságát; − tudatosítja a nyelvújítási mozgalom jelentőségét; − tisztában van Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; felismer jellemző stílusirányzatokat, műfajokat, verstípusokat és versformákat; − műismereti minimuma: Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részlet), Kazinczy Ferenc egy epigrammája; Bessenyei György egy értekező prózai részlete; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; A tihanyi Ekhóhoz és egy mű; Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, A magyarokhoz I. és egy mű. − Csokonai és Berzsenyi kapcsán alkalmassá válik legalább 3-4 alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia, szimultán ritmus, bölcseKulcsfogalleti óda, elégia, dal, episztola, létösszegzés, időszembesítő verstípus. mak/fogalmak Tematikai egység

Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel

Tematikai egység

Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika és realizmus)

Órakeret N: 6 óra E: 3 óra

Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője. A nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság viszonyának értelmezéA tantárgyhoz (műveltségse. Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei és erkölcsi törekvések értékelése. területhez) kapcsolható fejA romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a kritikus, realista lesztési feladatok szemlélet együtthatásának megértetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Előzetes tudás

247

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A romantika irodalmának jellemzői (esztétikai elvek, művészi szabadság, stílus- és formajegyek; ironikus látásmód, groteszk minőség). Új műfajok, formák (pl. történelmi regény, bűnügyi történet, drámai költemény, verses regény). Társadalmi típusok (felesleges és karrierista hősök, hivatalnokok) megjelenése a romantikával egyidejű, realista szemléletű művekben. Művek, szemelvények az angol/amerikai, francia, német és orosz irodalomból. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló − felismeri az életművek egymásmellettiségét az 1830-as években (klasszika, romantika, realizmus tendenciái) és a romantika korstílus-jellegét, jelentőségét; a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatását; − műismerete: Shelley, Keats, Poe, V. Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin, illetve Balzac, Stendhal, Gogol kiválasztott műveinek /műrészleteinek ismerete; − képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után; − alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. Műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet, történelmi regény, verKulcsfogalses regény, regényciklus, analitikus regény. mak/fogalmak

Tematikai egység

Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán

Órakeret N: 8 óra E: 4 óra

Klasszicizmus és romantika. Tragédia. A tragikus hős összeomlása. Élet-válaszutak a különböző helyzetekben. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A „nemzeti dráma” mint A tantárgyközös ismeret. hoz(műveltségterülethez) A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus értékelése. kapcsolható fejlesztési feFelkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére (problematika, drámai ladatok szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”). Érvelő képesség: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Katona József: Bánk bán – sok szempontú műértelmezés. Pl. − magánéleti és közéleti konfliktus, alapkérdések; − a szereplők körei, Bánk összeomlása; a címszereplő megítélésének változatai; − felépítés, szerkezeti megoldások (az V. felvonás szerepe). A tanuló − ismeri a magyar színház történetének néhány sajátosságát (az állandó magyar színház hiányát, törekvéseket a létrehozására); − képes elemezni nemzeti tragédiánk sajátosságait (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”); − memoriter: részlet(ek) a műből; − alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés, drámai nyelv, klassziKulcsfogalcizmus és romantika. mak/fogalmak Előzetes tudás

Tematikai egység

Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály

Órakeret N: 12 óra E: 6 óra

Romantika; néhány népdal. Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok, kérdésfelvetések szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. Az alkotók műveiben A tantárgymegjelenített egyéni és nemzeti sorsproblémák megértése és értékelése. A reformkor– hoz(műveltségterülethez) nemzeti romantika–népiesség fogalmak tartalmának, szerepének és jelentőségének felkapcsolható fejlesztési feismertetése. Kölcsey- és Vörösmarty-művek befogadásának, értelmezésének elősegítéladatok se, jelentőségük megértése, elfogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Magyar irodalmi élet a 19. század első felében. A reformkori nemzeti romantika. Előzetes tudás

248

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A népiesség programjai. Kölcsey Ferenc alkotói portréja; közéleti szerep, egyéni és közösségi sors. Hymnus és még egy lírai alkotása (pl. Elfojtódás; Vanitatumvanitas; Zrínyi dala; Zrínyi második éneke). Értekező prózája (pl. Nemzeti hagyományok és / vagy aParainesisrészlete). Vörösmarty Mihály portréja. Romantikus világlátás, tematika és képalkotás lírában és drámában a Szózat; Előszó és még egy-két lírai alkotás(pl. Késő vágy; Gondolatok a könyvtárban; Az emberek, A vén cigány) alapján, illetve a Csongor és Tünde értelmezésével (pl. alapkérdések, értékszerkezet, motívumok, műfaji sajátosságok: mesejáték/drámai költemény). A tanuló − ismeri a magyar irodalom néhány sajátosságát a 19. század első felében; − felismeri a reformkor-nemzeti romantika-népiesség fogalmak tartalmát, szerepét és jelentőségét; − tisztában van Kölcsey és Vörösmarty életművének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; − műismereti minimuma: Kölcsey: Hymnus, Huszt és még egy lírai mű, egy értekező prózai részlet; Vörösmarty: Szózat, Előszó és még egy-két lírai mű, valamint a Csongor és Tünde; memoriterek; − Kölcsey és Vörösmarty kapcsán alkalmassá válik legalább négy alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés, intelem, értékszembesítő Kulcsfogalés időszembesítő verstípus, rapszódia, romantikus irónia, drámai költemény. mak/fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás A tantárgyhoz(műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Életmű – Petőfi Sándor

Órakeret N: 12 óra E: 6 óra

Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petőfi jellemző témáinak, műfajainak, poétikai megoldásainak, versformáinak megkülönböztetése, jellemző hangnemeinek (pl. humor és irónia) befogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására, Petőfi műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Petőfi Sándor életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartás) és jellemző alkotások. A népi szemléletmód hatása; romantika és népiesség. Témák (pl. szerelem, táj, ars poetica), versciklusok; lírai műfajok és líratípusok (pl. dalok, helyzetdalok, ódák, elégiák, rapszódiák; tájlíra, forradalmi látomásvers) és versformák változatossága; A puszta, télen;A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén, és még legalább három-négy lírai alkotás elemző feldolgozása. Verses epika (pl. A helység kalapácsamint eposzparódia;és/vagy Az apostol.) A tanuló − ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Petőfi helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét; − tisztában van a romantikus korstílus és a népiesség stílustendenciájának együtthatásával; − műelemzések során megismeri Petőfi jellemző témáit, műfajait, poétikai megoldásait, versformáit; megkülönbözteti jellemző hangnemeit (pl. humor és irónia); − képes önálló műértelmezés megfogalmazására; − műismereti minimuma: Az Alföld; Nemzeti dal ; János vitéz; A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén és még három-négy mű és memoriterek; − képessé válik Petőfi életművének bemutatására (legalább 10–12 lírai és 1–2 verses epikai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra, látomásköltészet, ars poetica, Kulcsfogalkomikus eposz, költői szerep, váteszköltő. mak/fogalmak

Tematikai egység

Látásmód – Jókai Mór

249

Órakeret N: 6 óra E: 4 óra

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Romantika, romantikus ábrázolásmód;a romantika és a népiesség. A Jókai-regényekben felmutatott erkölcsi, egyéni és nemzeti-közösségi problémakörök felismerése. Értékek és szerepek konfliktusai. Jókai alkotásmódjának jellemzői, a romantikus ábrázolásmód sajátosságai és a romantikus regény jellemző műfaji változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló véleménykifejtésre. Ismeretek/fejlesztési követelmények Jókai alkotásainak jellemzői, műfaji változatok az életművében; regényírói művészetének sajátosságai a romantikus prózaepika jegyében. Jókai Mór: Az arany ember (esetleg más regényének) elemző értelmezése sok szempontú megközelítéssel, pl.: a romantika megjelenési formái; műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, hangnemi és motivikus összetettség. A tanuló − ismeri Jókai helyét a magyar regényirodalom történetében, alkotásmódjának jellemzőit; − felismeri a romantikus ábrázolásmód sajátosságait és a romantikus regény jellemző műfaji változatait; − műismereti minimuma: egy regénye (pl. Az arany ember,Egy magyar nábob, Feketegyémántok); − egy regényelemzés kapcsán képes önálló szóbeli tétel keretében egy elemzési feladat kifejtő megoldására. Történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, anekdota. Kulcsfogalmak/fogalmak Előzetes tudás A tantárgyhoz(műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Tematikai egység

Életmű – Arany János

Órakeret N: 12 óra E: 7 óra

A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdései. Romantika, népiesség, elbeszélő költemény, életkép, episztola, ballada, ütemhangsúlyos Előzetes tudás és időmértékes verselési formák, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Arany életútjáról, műveiről; kapcsolat Petőfivel. Az Arany-életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések felvetése és értelmezése. Arany költői szerepének, költészete jellegének megismertetése. Műelemzés, értelA tantárgyhoz(műveltségterülethez) mezés: Arany jellemző lírai témái, műfajai, poétikai megoldásai, versformái és néhány kapcsolható fejlesztési fe- verses epikai alkotása. Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására, a művekladatok ről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Arany János életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartások) és jellemző alkotások. (Letészem a lantot, Epilogus és legalább még két-három lírai alkotás.) A ballada műfaji sajátosságai; tematikus és szerkesztésmódbeli különbségek a két balladakorszak alkotásaiban (A walesi bárdok és még legalább 1–2 ballada). A Toldi estéje elemző bemutatása. A tanuló − ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Arany költői szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét; − műelemzések során megismeri Arany jellemző lírai témáit, műfajait, poétikai megoldásait, versformáit és néhány verses epikai alkotását; − képes lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására; a Toldi és a Toldi estéje néhány szempontú összevetésére; − műismereti minimuma: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör, további egy-két ballada; Toldi estéje; Letészem a lantot, Epilogus és még két-három lírai alkotás (memoriterek is); − képessé válik Arany életművének bemutatására (legalább 5-6 lírai alkotás, 2-3 ballada és a Toldi és a Toldi estéje alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyos- és időmértékes formák (és Kulcsfogalegyütthatásuk), verstípusok (idő- és értékszembesítés, létösszegzés). mak/fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás A tantárgyhoz(műveltségterülethez)

Színház- és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája

Órakeret N: 4 óra E: 2 óra

Alapvető drámai műfajok és formák. A romantika műfaji kevertsége. Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Annak belátása, hogy a küzdés és a ráhagyatkozó hit egymás erősítői az ember életében.

250

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a mű megértésének támogatása (a tragédia műfaji változatának jellemzői, filozófiai, bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hősei; többféle világfelfogás egyidejű létezése; a drámai költemény mibenléte). Műértelmezés többféle megközelítésből. Ismeretek/fejlesztési követelmények Madách Imre: Az ember tragédiája – sok szempontú műértelmezés. A drámai költemény műfajának következménye a szerkezetre és hősökre. Felépítés (cselekmény-szerkezet: keret- és történeti színek, személyiségközpontú/lírai szerkezet: tematikus, szétválássorozat). Problematika, történelemszemlélet, bölcseleti háttér (szabadelvűség és pozitivizmus). Az idő, tér, anyag szerepe az emberiség és különböző szellemi irányok történetében. A tanuló − megismeri a drámai költemény műfaji változatának jellemzőit (filozófiai, bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hőseit; értelmezi a művet (lehetőleg többféle megközelítésből); − műismereti minimuma: a Tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből, valamint szállóigévé vált sorok; − alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter, ellenutópia, pozitivizmus. Kulcsfogalmak/fogalmak kapcsolható fejlesztési feladatok

Tematikai egység Előzetes tudás

Órakeret N: 8 óra E: 4 óra Romantika és realizmus, hőstípusok (pl. karrierista hős, a felesleges ember, a hivatalnok). Az epikában a romantika és realizmus együtthatásának, folytonosságának felismertetése, a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőinek értelmezése. Felkészítés világirodalmi alkotások önálló értelmezésére, stílusirányzatok jellemző jegyeinek felkutatására. Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után(19. század második fele)

A tantárgyhoz(műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények A realista és naturalista epika jellemzői (esztétikai elvek, tematika, látásmód, stílus- és formajegyek) a 19. század közepétől; a prózaepika újításai a kis- és nagyepikában. Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújítása (pl. a személyiség, a lírai közvetlenség háttérbe szorulása, a látomás felszabadítása, objektivizálódás). A tanuló − felismeri a romantika és realizmus együtthatását, folytonosságát az epikában; értelmezi a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőit; − megismeri az impresszionista és (pre)szimbolista európai líra néhány sajátosságát; − képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után; néhány lírai alkotás értelmezésére; − műismeret: néhány mű/részlet pl. Emily Brontë, Dickens, Flaubert, Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij alkotásaiból, illetve Baudelaire, Rimbaud, Rilke, Whitman műveiből; − alkalmassá válik egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény, polifonikus regény, Kulcsfogaltolsztojizmus, regényciklus, l’art pour l’art, tiszta költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prómak/fogalmak zavers, szabad vers, objektív líra, tárgyvers. Órakeret N: 6 óra E: 4 óra Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent Péteresernyője). Előzetes tudás Néhány alapvető emberi léthelyzet megismerése (élet és halál, család, férfi–nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és bűnhődés). Az elbeszélő és állásfoglaláA tantárgyhoz(műveltségterülethez) sának viszonya az elbeszélő művekben. Annak belátása, hogy a régióhoz kötődés egyekapcsolható fejlesztési fe- temes emberi kérdések felvetését is jelentheti. Mikszáth alkotói portréjának közvetítése, ladatok alkotásmódjának jellemzői, a novellaelemző készség fejlesztése, a mikszáthi történetszövés megfigyelése, egy regény sok szempontú megközelítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Tematikai egység

Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán

251

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A 19. század második felének irodalmi jellemzői – Vajda János. Mikszáth alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében; írásművészetének sajátosságai, stílusszintézise. A jó palócok novelláinak világa (legalább két mű elemzése). Egy Mikszáth-regény (pl. Beszterce ostroma) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek; problematika (pl. megkésettség, dzsentriábrázolás). A tanuló − tisztában van a 19. század második fele magyar irodalmának sajátosságaival; − ismeri Mikszáth helyét a magyar prózairodalom (regény és novella) történetében, alkotásmódjának jellemzőit; képes egy regényének sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére, és adott szempontú, önálló novellaértelmezésre; − műismereti minimuma: Vajda János egy műve; Mikszáth egy regénye (házi olvasmány) és két novellája; − alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság. Kulcsfogalmak/fogalmak

A fejlesztés várt eredményei a 11.évfolyam végén

A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben alkalmazza a művelt köznyelv nyelvhelyességi normáit. Képes a beszédhelyzetnek, témának, célnak, közönségnek megfelelő szóbeli és írásbeli megnyilatkozásra. Képes szöveghű, értelmező felolvasásra, olvasható, rendezett írásra. Képes használni a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is. Képes arra, hogy önállóan eligazodjon az információk világában; értelmesen tudjon élni az önképzés lehetőségeivel. Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. Képes szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére, e képesség alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, motivációkat, magatartásformákat. Ismeri a hivatalos írásművek jellemzőit, képes önálló szövegalkotásra ezek gyakori műfajaiban. Képes egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Ismeri a magyar nyelv rendszerét, képes a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, helyesírási jelenségek önálló felismerésére, a tanultak tudatos alkalmazására. Tudja alkalmazni irodalmi alkotások műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Képes órai eszmecserében, vitában, érvelésben az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, saját véleménye újrafogalmazására. Képes tudásanyagának megfogalmazására, előadására a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, az olvasott, feldolgozott művekről. Be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek főbb jellemzőinek bemutatására, a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű, lényegre törő ismertetésére, értelmezésére. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással.

12. évfolyam A magyar nyelvi képzés alapvető és elsődleges célja a felkészülés az érettségire. Ezért az ismeretek elosztása, rendszerezése, arányainak meghatározása az érettségi vizsgakövetelmények alapján történik. Minden ennek rendelődik alá. Alapvető feladat a szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle műfajú, témájú és megjelenésű (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek értelmezésében, szerkezeti és stiláris minőségének értékelésében, saját szövegek alkotásában.

252

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A tevékenységek iránya kiterjed a nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálatára; a saját nyelvhasználat kontrollja; a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része a helyesírási ismeretek kibővítése. A tanulási képesség továbbfejlesztése, az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta lehetőségekkel. A nyelvi képzés életszerű, gyakorlati tudásösszetevője a kommunikációs zavarok felfedezése, értelmezése, kezelési módok keresése. A nyelvi magatartás és az általános nyelvi kultúra részeként cél a retorikai tudás növelése, ennek keretében néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata); az érvelés technikájának megismerése és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása. Mind a problémamegoldó gondolkodást, mind a kreativitást növeli, ha a tanuló ismeri a deduktív vagy induktív érvelést, a cáfolat módszereit; képes szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozására. Retorikai tudását megfelelően képes használni a tanulásban és a társadalmi nyilvánosságban. A nyelvi tanulmányok eredményeképpen a tanuló képes hosszabb felkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtésre és válogatásra többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítésére. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában kész felelős magatartásra a magyar nyelv értékeinek őrzésében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével felkészül az érettségire és a továbbtanulásra. Az irodalomtanítás alapvető célja irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvitatása. A műveltségépítés szempontja a hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepének megértése. Az irodalomértést elmélyítő, az önkifejezést, a gondolkodást támogató tevékenység a művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban; nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek;önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Az érvelő képességet, a szociális kompetenciát, valamint az erkölcsi gondolkodás fejlesztését is támogatja a jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (pl. szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztését célozza néhány szerző és mű utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, más művészeti ágakban. Az önálló tájékozódás igényével is összefügg a nyitottság a jelenkori irodalmi szövegek befogadásában, megértésében, valamint a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. E témakörben is kívánatos a tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Cél az irodalom határterületeihez tartozó modern kori alkotások feldolgozása, egy-két tipikus írott, digitális és filmes-audiovizuális műfaj megismerése. A kortárs irodalmi élethez tartozik az irodalom megjelenéseinek kutatása, felismerése más közegekben (pl. filmen, rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben – pl. hangoskönyv, rádiójáték, megzenésített vers –, digitális közegben – pl. internetes közlés, multimédiás kiadás); az adaptáció, a műfajcsere jelensége, jellegzetes megoldásai a posztmodern, kortárs magas művészeti és szórakoztató művekben. Fontos feladat a szórakoztató irodalom hatásának, vonzerejének és csapdáinak értelmezése (pl. tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása, kultuszalkotások megismerése).

253

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Magyar nyelv Tematikai egység

Kommunikáció

Órakeret N: 10 óra E: 5 óra

Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció. A különböző kommunikációsszíntereknek és helyzeteknek megfelelő nyelvi és nem nyelvi jelek használata. Az egyes helyzetek által megkívánt formák megsértésének deA tantárgykódolása, a szándék felismerése, megfelelő kezelése. hoz(műveltségterülethez) A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány taktika elsajátítása. kapcsolható fejlesztési feA manipulációs szándékok felismerése. ladatok Célzott felkészülés a szóbeli érettségire, az ott elvárt kommunikációs normák felismerése, gyakorlása. Ismeretek/fejlesztésikövetelmények Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése. A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési szándékának felismerése. A vizsgaszituáció (érettségi, munkahelyi megmérettetés) összetevőinek megértése, a célok, elvárások azonosítása, normák felismerése, sikerességhez vezető stratégiák, magatartásmódok, kommunikációs formák azonosítása, gyakorlása (verbális és nem verbális egyaránt). Kommunikációs zavar. Manipuláció. Elvárás. Megfelelés. Kulcsfogalmak/fogalmak Előzetes tudás

Órakeret N: 8 óra E: 5 óra A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek értelmezése és alElőzetes tudás kotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kulturált véleménynyilvánítás. A klasszikus retorika alapfogalmai. A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a megismertetése. A tantárgyhoz(műveltségterülethez) Önálló beszéd megírásához, annak hatásos előadásához szükséges nyelvi, gondolkodási kapcsolható fejlesztési fe- képességek fejlesztése. Célzott felkészülés a szóbeli érettségire, a retorikai eszközök használatával, a fontossáladatok guk tudatosításával. Célzott felkészülés az írásbeli érettségire: érvelő fogalmazás. Ismeretek/fejlesztési követelmények A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. Felkészülés az érettségi feleletre. Felkészülés állásinterjúra. A hatásos előadásmód eszközei. A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben. Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása. Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó, törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás). KulcsfogalSzónoklat, bevezetés, elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, kitekintés).Érv, tétel, bimak/fogalmak zonyítás, összekötő elem. Érvelés, indukció, dedukció. Tematikai egység

Retorika

Tematikai egység

Általános nyelvészeti ismeretek

Órakeret N: 10 óra E: 6 óra

Kommunikáció, jelentéstan. Előzetes tudás A rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: általános, összefoglaló ismeretek a A tantárgyhoz(műveltségterülethez) nyelvről, a nyelv és az ember viszonyáról. Elméleti felkészülés az érettségire. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények

254

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A kommunikáció univerzális jellege. Jelek, jeltípusok. Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek. Felkészülés az érettségire (az ismeretek tételek szerinti rendezése). Kulcsfogalmak/fogalmak

Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv, jeltípusok.

Tematikai egység

Pragmatikai ismeretek

Órakeret N: 8 óra E: 4 óra

Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek. A sikeres nyelvhasználat: a nyelv működésének, a nyelvhasználatnak a megfigyelése különböző kontextusokban, különböző cél elérésére. Annak megtapasztalása, hogy az emberek hogyan képesek a nyelvi szöveg által közvetített jelentésen túl is hatni, befoA tantárgyhoz(műveltségterülethez) lyásolni partnerüket, hogyan képesek megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is végkapcsolható fejlesztési fe- rehajtani.A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése. ladatok Célzott felkészülés a szóbeli érettségire, a vizsga kommunikációs és nyelvhasználati sikerességi feltételei: a kulturált nyelvi viselkedés. Ismeretek/fejlesztési követelmények A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek, a különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményeinek megtapasztalása. A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata. Megnyilatkozás. Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás. KulcsfogalBeszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). Deixis. Együttműködési elv (mennyiségi, minősémak/fogalmak gi, mód, kapcsolódási). Előzetes tudás

Tematikai egység

Szövegalkotás

Órakeret N: 12 óra E: 6 óra

A kommunikációs céloknak megfelelő szövegalkotás. Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi jellemzőinek ismerete. A Előzetes tudás kommunikációs célnak, műfajnak, címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök alkalmazása. Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és elektronikus szövegek A tantárgyhoz (művelt- eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése. ségterülethez) kapcsolha- A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő szövegalkotás. Esszéírási gyakorlatok. Felkészütó fejlesztési feladatok lés az írásbeli érettségire: az esszéírásra. Ismeretek/fejlesztési követelmények Lényegre törő, világos felépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészítésekkel). Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Az érvelő esszé szerkezete. Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé. Kulcsfogalmak/fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás A tantárgyhoz(műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Órakeret N: 6 óra E: 4 óra A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, nyelvi tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek. A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete. A vitakészség, a meggyőző érvelés fejlesztése: ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés). Nyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet nyelvhasználatának azonos és eltérő vonásainak, valamint nyelvjárási szövegek jellemzőinek megfigyelése. Nyelv és társadalom

255

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Elméleti felkészülés az érettségire (az ismeretek tételek szerinti rendezése). Ismeretek/fejlesztési követelmények Nyelvünk helyzete a határon túl. Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma. A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk. A köznyelv jellemzői, használati területe. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre, szókincse. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk. A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra. Nyelvművelés, nyelvtörvény, norma. Nyelvváltozat. Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó. KulcsfogalCsoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv. Szleng, argó. mak/fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Órakeret N: 8 óra E: 2 óra A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány alapvető kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása, nyelvjárások. A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése. Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. Elméleti felkészülés az érettségire (az ismeretek tételek szerinti rendezése). Nyelvtörténet

A tantárgyhoz(műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténeti-nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. Nyelvtípus, nyelvcsalád. Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság. KulcsfogalNyelvemlék. Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó. mak/fogalmak Nyelvújítás, ortológus, neológus. Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet.

Irodalom Órakeret N: 6 óra E: 4 óra A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég magyar irodalma. Előzetes tudás Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség irányainak összevetése, A tantárgyhoz (műveltség- konfliktusai. Annak felismerése, hogy a magyar kultúra sokszínű törekvések együttese. területhez) kapcsolható fej- Érvelő bemutatás: a Nyugat jelentősége a magyar kultúrtörténetben; a korban megismertetett stílusirányzatok néhány jellemzőjének azonosítása. Értse egy folyóirat felépítését, lesztési feladatok tudjon benne tájékozódni. Ismeretek/fejlesztési követelmények A Nyugat mint folyóirat és mozgalom; szerkesztők, kritikusok, nemzedékek; célkitűzések. Juhász Gyula költészetének sajátosságai (pl. impresszionizmus, nosztalgia, emlékezés, legalább egy műve, pl. Tiszai csönd, Milyen volt; életképszerűség, leíró jelleg, pl. Tápai lagzi). Tóth Árpád lírájának jellemzői; tematikája, hangnemei, formái (magányélmény, elégikusság, impresszionizmus stb., legalább egy-két műve, pl. Hajnali szerenád, Esti sugárkoszorú, Elégia egy rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig, Jó éjszakát!). Egy folyóirat (időszaki kiadvány) periodicitása, felépítése, folyóiratcikkek visszakeresése, hivatkozása. A tanuló − felismeri a Nyugat jelentőségét a magyar kultúrtörténetben; alkalmazza a nemzedék-korszakolást későbbi tanulmányai során; − tudja a korban megismert stílusirányzatok néhány jellemzőjét; − műismereti minimuma: Juhász Gyula egy műve, Tóth Árpád egy-két műve. Tematikai egység

Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke

256

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Kulcsfogalmak/fogalmak

Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió.

Tematikai egység

Életmű – Ady Endre

Órakeret N: 12 óra E: 10 óra

A Nyugat; stílusirányzatok a századelőn Annak megértése, hogy a kulturális hagyományhoz, a nemzethez kötődés, a sorsvállalás sokféle hangon és módon jelentkezhet. A hazaszeretet és haladás kérdései. Ady költészetének befogadása: főbb alkotói korszakai, költői szerepe, költészetének jelA tantárgyhoz (műveltséglege. Műelemzések, összpontosítva Ady jellemző köteteire, szerkesztési módszereire, líterülethez) kapcsolható fejrai témáira, poétikai megoldásaira. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képeslesztési feladatok ség fejlesztése. Önálló, több szempontú műértelmezések megfogalmazása a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésével is. Ismeretek/fejlesztési követelmények Ady Endre életműve. Kötet- és cikluskompozíció; költői szerepvállalás, az innováció szándéka. Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód; a versritmus megújítása. Meghatározó korszakok (pl. költői indulás, világháború), kötetek (pl. Új versek, Ahalottak élén), témák, motívumok (pl. magyarság, istenes, létharc, látomásszerű tájvers, ars poetica; élet-halál, hajó, ugar) alapján. Jellemző alkotásainak értelmezése (A Sion-hegy alatt;Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában és még 45 mű (memoriterek is), pl. Párisban járt az Ősz;A magyar ugaron; Harc a Nagyúrral;Hunn, új legenda; Bujdosó kuruc rigmusa; Az eltévedt lovas; Emlékezés egy nyár-éjszakára stb., esetleg egy-egy részlet publicisztikájából is). Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. A tanuló − ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Ady helyét, költői szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét; − tisztában van a 20. század eleji magyar irodalom sajátosságaival és a megújítás szándékával; − műelemzések során megismeri Ady jellemző köteteit, szerkesztési módszereit, lírai témáit, motívumait, poétikai megoldásait; − képes önálló versértelmezések megfogalmazására; − műismereti minimuma: A Sion-hegy alatt;Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában és még 4-5 mű; − képessé válik az Ady-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 10 lírai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, tagoló vers, kötetkompozíció, cikliKulcsfogalkus szerkesztés. mak/fogalmak Előzetes tudás

Tematikai egység Előzetes tudás

Órakeret N: 8 óra E: 6 óra Realista és naturalista epika, Móricz egy műve, pl. Hét krajcár vagy Légy jó mindhalálig/Pillangó/Árvácska Móricz helyének, látásmódjának, kérdésfeltevéseinek, alkotásmódja jellemzőinek megismerése; felkészítés önálló novellaelemzések megfogalmazására, megvitatására. Portré – Móricz Zsigmond

A tantárgyhoz(műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Móricz alkotásainak jellemzői, írásművészetének sajátosságai; naturalista és realista ábrázolásmódja. Tárgykörök, témák (pl. paraszti, dzsentri; szegénység) és műfaji változatok (novella, elbeszélés, történeti példázat, idill-típusú regény stb.). Novelláinak világa (legalább két mű elemzése, pl. Tragédia, Szegény emberek, Barbárok). Egy Móricz-regény (pl. Úri muri, Rokonok, Sárarany, Az Isten háta mögött) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika (pl. vívódó hősök, dzsentri-ábrázolás). A tanuló − ismeri Móricz helyét a magyar epika történetében; alkotásmódjának jellemzőit; − képes néhány alkotásának sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló

257

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

− −

műértelmezésre (novellaelemzések megfogalmazására); műismereti minimuma: Móricz egy regénye (házi olvasmány) és egy novellája; alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Realista és naturalista ábrázolásmód, népi írók mozgalma. Kulcsfogalmak/fogalmak

Tematikai egység

Avantgárd irányzatok a világirodalomban – a magyar avantgárd

Órakeret N: 6 óra E: 4 óra

Stílusirányzatok a századfordulón. Előzetes tudás Modernség és hagyomány kérdésfelvetései a magyar avantgárd irodalomban. A 20. száA tantárgyhoz(műveltségterülethez) zad eleji stílusirányzatok létrejöttének, esztétikai elveinek, poétikai megoldásainak feltákapcsolható fejlesztési fe- rása. ladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus: néhány alkotó, néhány irodalmi alkotás (pl. Marinetti, Majakovszkij; Trakl, G. Benn; Apollinaire, Éluard műveiből). A magyar avantgárd sajátosságai, az aktivizmus programja; Kassák Lajos szerepe (egy-két művének ismerete, pl. Mesteremberek; A ló meghal...). A tanuló − megismeri a 20. század eleji stílusirányzatok létrejöttét, a csoportok, programok szándékait, esztétikai elveit, poétikai megoldásait; − a magyar avantgárd sajátos helyzetét, Kassák szerepét. Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, szabad vers, Kulcsfogalszimultanizmus, önműködő írás, képvers. mak/fogalmak

Tematikai egység

Életmű – Kosztolányi Dezső

Órakeret N: 12 óra E: 10 óra

Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek. Előzetes tudás A személyiség, az egyediség tisztelete, a közös emberi sorsból fakadó szolidaritás. A tantárgyhoz(műveltségterülethez) Kosztolányi jellegzetes lírai témáira, poétikai megoldásaira összpontosító műelemzések. kapcsolható fejlesztési fe- Kis- és nagyepikájából néhány jelentős darab értelmezése. ladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Kosztolányi Dezső életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák; világkép, művészetfelfogás (homo aestheticus); stílusirányzatok (pl. impresszionizmus, expresszionizmus); viszonya az anyanyelvhez. Jellemző lírai tematika; hangnemek, műfajok, versciklusok (pl. A szegény kisgyermek panaszai); Számadás-kötet; kisés nagyszerkezetek; ars poeticák;legalább 4 lírai alkotás, köztük: Hajnali részegség, Halotti beszéd. Novellák (pl. A kulcs, Fürdés stb.) és novellaciklusok (Esti Kornél-novellák). Egy Kosztolányi-regény (pl. Édes Anna, Pacsirta) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika. A tanuló − ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Kosztolányi helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellegét; − tisztában van a Nyugat első nemzedéke tevékenységével, jelentőségével; − műelemzések során megismeri Kosztolányi jellemző lírai témáit, poétikai megoldásait; kis- és nagyepikájának néhány jelentős darabját; − műismereti minimuma: Kosztolányi egy regénye és két novellája; lírai alkotásai, Hajnali részegség, Halotti beszéd és még egy-két műve (memoriter is); − képessé válik a Kosztolányi-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 4 lírai alkotás, egy regény, két novella alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan. Kulcsfogalmak/fogalmak

258

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

Tematikai egység

Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula

Órakeret N: 8 óra E: 6 óra

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; paródia. A nosztalgia és humor szerepe a műalkotásban és az ember önértelmezésében.Az alkoA tantárgyhoz (műveltségtói életútra összpontosító bemutatás: Karinthy és Krúdy helye a korszakban; alkotás- és területhez) kapcsolható fejlátásmódjuk jellemzői. Önálló tájékozódás, műválasztás, műértelmezések, összehasonlílesztési feladatok tó elemzések. Ismeretek/fejlesztési követelmények Karinthy kisepikájának jellemzői választott novella (pl. A cirkusz; Találkozás egy fiatalemberrel;Barabbás) és a Tanár úr kérem karcolatgyűjtemény darabjai alapján. Humorfelfogása (humoreszkjei). Irodalmi karikatúrák (néhány, már megismert szerző/mű és paródiája) az Így írtok ti szemelvényei alapján. Krúdy Gyula írói világa, egyéni hangja legalább egy Szindbád-novella alapján (pl. Negyedik út, Ötödik út); anekdotikusság, az idő és az emlékezés formaalkotó szerepe. A Krúdy-művek atmoszférájának, témáinak, alakjainak, motívumainak megidézése. A tanuló − kijelöli Karinthy és Krúdy helyét a korszakban (újságírás; Nyugat, illetve csoporthoz nemtartozás); ismerialkotásés látásmódjuk jellemzőit; − képes néhány alkotás értelmezésére, műelemzések kritikus befogadására, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló műmegközelítésre (pl. novellaelemzések megfogalmazására); − képessé válik összehasonlító elemzésekre (párnovellák, pl. A jó tanuló felel / Arossz tanuló felel; ellentétesek, pl. Magyar dolgozat / Röhög az egész osztály); mű és paródiája összevetésére); novellaciklus és film összehasonlító elemzésére; − műismeret: Karinthy (választható valamely műve); Krúdy egy novellája. Humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia. Kulcsfogalmak/fogalmak Előzetes tudás

Tematikai egység

Életmű – Babits Mihály

Órakeret N: 12 óra E: 8 óra

A Nyugatmint folyóirat és mozgalom. Előzetes tudás A lét erkölcsi aspektusai a háború, világégés idején. Betegség és prófétai küldetés érA tantárgyhoz(műveltségterülethez) telmezési lehetőségei. Babits főbb alkotói korszakainak, helyének, szerepének megiskapcsolható fejlesztési fe- mertetése, műértelmezések: jellemző témák, hangnemek, motívumok, poétikai megoldások feltárása. ladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Babits Mihály életműve. Pályaszakaszok, kötetek, költői magatartásformák (pl. pályakezdés; világháborúk ideje; kései költészet); életérzések, világkép, értékrend, művészetfelfogás (homo moralis); a bölcseleti, filozófiai érdeklődés hatásai. Magyarság és európaiság. Szerepe a Nyugat mozgalmában; irodalmi kapcsolatai. Stílusirányzati sokszínűsége (pl. impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus); klasszicizálás, antikizálás; hagyomány és modernség egysége. Jellemző lírai tematika, költői magatartás (békevers, pl. Húsvét előtt; aprófétaszerep elutasítása vagy vállalása, pl. Mint különös hírmondó); versszerkezetek, hangnemek, formák, motívumok gazdagsága (pl. Esti kérdés, Ősz és tavasz között);ars poeticus alkotások (pl. A lírikus epilógja; Cigány asiralomházban; Csak posta voltál). A Jónás könyve mint az ószövetségi példázat parafrázisa. Jónás és az Úr magatartása. Nyelvhasználati és hangnemi összetettség. A tanuló − ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Babits helyét, szerepét a magyar irodalom és a Nyugat történetében; írásművészetének jellegét; − tisztában van a Nyugat első nemzedéke tevékenységével, jelentőségével; − műelemzések során megismeri Babits jellemző lírai témáit, poétikai megoldásait és a Jónás könyvét; − képes Babits-művek önálló értelmezésének megfogalmazására; − műismereti minimuma: Esti kérdés, Ősz és tavasz között és még egy-két műve (memoriter is) és a Jónás könyve; − képessé válik a Babits-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább négy lírai alkotás); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

259

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Kulcsfogalmak/fogalmak

Prófétaság, küldetéstudat, rájátszás.

Tematikai egység

Életmű – József Attila

Órakeret N: 14 óra E: 10 óra

József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama. Annak felismerése, hogy a társadalmi-szociális elkötelezettség és az egyéni lét értelmezése egyszerre van jelen az életműben. Az életmű főbb alkotói korszakainak többA tantárgyhoz (műveltség- féle megközelítésmódot alkalmazó megismertetése. József Attila helye, szerepe a materülethez) kapcsolható fej- gyar irodalom történetében; írásművészetének jellege. Műelemzések: jellemző lírai témák, stílusirányzati jellemzők, poétikai megoldások lesztési feladatok feltárása. Felkészítés önálló versértelmezések megfogalmazására, vélemények, interpretációk befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények József Attila életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák (pl. Tiszta szívvel; Tudod, hogy nincs bocsánat); világkép, költészetfelfogás (pl. Ars poetica; Thomas Mannüdvözlése). Jellemző lírai tematika (pl. Külvárosi éj; Óda; Nem emel föl); gondolati költészet 1932–1934 között (pl. Téli éjszaka, Reménytelenül; A város peremén); kései költészet (közéleti, pl. Levegőt!; A Dunánál; Hazám; szerelmi, pl. Nagyon fáj; tragikus önsors versek, pl. Karóval jöttél; Talán eltűnök hirtelen...). Versszerkezetek, verstípusok, hangnemek, formák, témák, motívumok (pl. gyermek, éjszaka, külváros, bűntudat) gazdagsága. Komplex költői képek (síkváltások). A tanuló − ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; József Attila helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellegét; − műelemzések során megismeri József Attila jellemző lírai témáit, motívumait, poétikai megoldásait; − képes önálló versértelmezések megfogalmazására; − műismereti minimuma: Külvárosi éj; Óda; Tudod, hogy nincs bocsánat és még 4-5 műve (memoriter is); − képessé válik az életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 12 lírai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés, önmegszólítás. Kulcsfogalmak/fogalmak Előzetes tudás

Tematikai egység

Portré – Radnóti Miklós

Órakeret N: 12 óra E: 8 óra

Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is). Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga műfajának története. A tantárgyhoz (műveltség- Költői magatartásformák, jellemző műfajok, témák több szempontú megközelítése. A területhez) kapcsolható fej- műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. lesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Radnóti Miklós portréja. Életút és életmű egysége (haláltudat, munkaszolgálat, lágervers; idill és tragikum). A kor jellemzői (pl. Töredék), Radnóti tragédiája és költői magatartásformái (jóság, tiltakozás, lázadás, emlékezés, emberség, hazaszeretet, pl. Nem tudhatom, hitvesi költészet, pl. Tétova óda, Levél a hitveshez). Jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében; műveinek formai és stiláris sajátosságai (avantgárd, szabad vers, klasszicizálás stb.). Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és legalább még egy mű alapján, pl. Negyedik ecloga). A Tajtékos ég és a Bori notesz (pl. Erőltetett menet, Razglednicák). A tanuló − tisztában van Radnóti életművének jellegével; a költő helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; Vergilius rá tett hatásával; − felismeri jellemző műfajait, versformáit; − műismereti minimuma: Nem tudhatom, Hetedik ecloga és még két műve; − Radnóti kapcsán alkalmassá válik legalább 4 alkotásának és a műveiről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Előzetes tudás

260

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Kulcsfogalmak/fogalmak

Eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica.

Órakeret N: 10 óra E: 6 óra A 20. századi magyar irodalom néhány jelentős szerzőjének már megismert életműve Előzetes tudás vagy portréja. A tantárgyhoz (műveltségte- A lírai beszédmód változatainak értelmezése; a korszakra és az egyes alkotókra jellemző beszédmódok feltárása, néhány jellegzetes alkotás összevetése. Az önálló olvarülethez) kapcsolható fejlesztési fela- sóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására. datok Ismeretek/fejlesztési követelmények Szabó Lőrinc költészetének jellege, pl. a Lóci-versek, Az Egy álmai; a Semmiért egészen és versciklusainak (pl. a Tücsökzene) néhány darabja alapján. Weöres Sándor költészetének tematikus és formai változatossága (pl. a Rongyszőnyeg; Magyar etüdök alapján); gondolati költészete; szerepversei, stílusutánzatai (pl. a Psyché szemelvényei). Pilinszky János világlátásának tükröződése költészetében; alkotásmódjának, poétikai megoldásainak, motívumainak sajátosságai (a Harmadnapon és még egy műve alapján, pl. Négysoros, Francia fogoly, Harbach 1944, Apokrif stb.). Márai Sándor életműve néhány epikus szemelvény alapján (pl. Egy polgárvallomásai; A gyertyák csonkig égnek; Napló); esszérészlet (pl. Füves könyv) és lírai alkotás (Halotti beszéd) alapján; az emigráns léthelyzet hatása. Ottlik Géza: Iskola a határon– sok szempontú regényértelmezés. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló − tisztában van az adott 20. századi szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; − műismereti minimum: Szabó Lőrinc egy-két műve, Weöres Sándor egy-két műve; Pilinszky János Harmadnapon és még egy műve; − választhat: Márai Sándor egy-két alkotása; Ottlik Géza egyik műve; − a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Szerepvers, stílusutánzás, négysoros. Kulcsfogalmak/fogalmak Tematikai egység

Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza

Órakeret N: 12 óra E: 10 óra Képesség lírai, epikai művek, drámák értelmezésére, önálló feldolgozására. Előzetes tudás Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények A tantárgyhoz (műveltség- megosztására. területhez) kapcsolható fej- Annak felismerése, hogy az írói-költői felelősség, szociális-társadalmi együttérzés változatos módon, műfajban és tematikában szólalhat meg. lesztési feladatok Szerzők több szempontú bemutatása, életművük jellege, szerepük a magyar irodalomban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Illyés Gyula lírájának sajátosságai az Egy mondat a zsarnokságról és más műve alapján (pl. Bartók, Koszorú); az irodalmi szociográfia műfaja, l. Puszták népe (vagy részletek). Németh László egy regénye (pl. Iszony) vagy egy drámája (pl. II. József; A két Bolyai). Nagy László költői világa, alkotásmódja (pl. népiesség, hosszúénekek, montázstechnika, képrendszer, portrévers, képvers) egy-két műve alapján (pl. Himnusz minden időben, Ki viszi át a szerelmet; József Attila!;Menyegző). Örkény István groteszk látásmódja néhány egyperces novella és/vagy a Tóték alapján. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló − tisztában van az adott 20. századi szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; − műismereti minimuma: Illyés Gyula egy műve; − továbbá választhat: Németh László egy műve; Örkény István néhány műve; Nagy László egy-két műve; esszérészTematikai egység

Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László

261

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

−

let Illyés Gyula, Németh László műveiből; a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, portrévers, képvers, groteszk látásmód, egyperces Kulcsfogalnovella. mak/fogalmak

Tematikai egység

Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek)

Órakeret N: 10 óra E: 10 óra

A 20. és 21. századi magyar irodalom tendenciái. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. A tantárgyhoz (műveltség- Annak a belátása, hogy a kortárs törekvések megismerése segíti a körülöttünk levő világ területhez) kapcsolható fej- megértését. Kortárs irodalom: a tájékozottság növelése, az eligazodás támogatása; a fogalmi műlesztési feladatok veltség bővítése. Kortárs alkotások értelmezése, a művekről szóló vélemények, elemzések mérlegelése. A kortárs irodalmi élet több szempontú bemutatása. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények a kortárs szépprózai alkotásokból, lírai művekből, esszéirodalomból. A kortárs dráma és színház világa (egy választott mű elemzése). Irodalmi díjak és díjazottak (a Nobel-díjas: Kertész Imre Sorstalanság című regénye). Kortárs irodalmi élet. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. A tanuló − tisztában van a kortárs irodalomból választott szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével; − megismeri a kortárs irodalom néhány törekvését, sajátosságát, a posztmodern, digitális irodalom, hangoskönyv fogalmát; − választhat műelemzést/műajánlást egyéni olvasmányélményei alapján; − értelmez egy kortárs drámai alkotást (lehetőleg megtekinti színházban/felvételről); − a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. − legalább egy szerző 2-3 lírai vagy 1-2 epikai művének értelmezése)1980-tól napjainkig). Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv, digitális közlés. Kulcsfogalmak/fogalmak Előzetes tudás

Órakeret N: 6 óra E: 4 óra Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató irodalom, slágerszöveg. Előzetes tudás Az esztétikai és művészeti tudatosság alakítása, fejlesztése. Az irodalmiság változó foA tantárgyhoz (műveltség- galmának áttekintése, példákkal. Több szempontot érintő megbeszélés az ízlésről, annak területhez) kapcsolható fej- kontextusairól, alakulásáról. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének igénye. lesztési feladatok A régió hagyományainak, művészeti életének, emlékeinek megismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A szórakoztató irodalom típusai, hatáskeltő eszközei és sajátos műfajainak jellemzői (pl. fantasy-irodalom, detektívregény, sci-fi, lektűr; dalszöveg). Az irodalom filmen; filmes feldolgozások. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek. A régió kulturális hagyományai. A tanuló − tisztában van az irodalmiság változó fogalmával; − megérti az ízlés kontextuális függőségét; − alakul igénye és képessége az ízlés önálló fejlesztésére; − fejlődik médiatudatossága, esztétikai és művészeti tudatossága; − választhat műelemzést/műajánlást egyéni olvasmányélményei/filmélményei alapján; − a tárgykör kapcsán alkalmassá válik a jelenségekről/művekről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére. Ízlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz, divat, irodalmi ismeretterjesztés, diKulcsfogalTematikai egység

Az irodalom határterületei – a régió kulturális hagyományai

262

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja mak/fogalmak

A fejlesztés várt eredményei a12. évfolyam végén

gitális kultúra, (filmes) adaptáció. Régió, regionalitás, hagyomány, folklór. A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérő nyelvváltozatokat. Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket. Az értő, kritikus befogadásra is alapozva képes önálló szövegalkotásra néhány publicisztikai, audiovizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával. Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is. Képes arra, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjon el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjon élni az önképzés lehetőségeivel. Bizonyítja szövegelemzési, szövegértelmezési jártasságát a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek alkalmazásával; a szépirodalmi szövegek mellett képes szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Bizonyítja különféle szövegek megértését, a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. A hivatalos írásművek műfajaiban képes önálló szövegalkotásra (pl. önéletrajz, motivációs levél). Képes olvasható, rendezett írásra. Képes szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére, értelmezésére (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képességek alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Képes definíció, magyarázat, prezentáció, értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Bizonyítja a magyar nyelv rendszerének és történetének ismeretét, a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló felismerését, a tanultak tudatos alkalmazását. Átfogó ismerettel rendelkezik a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról. Anyanyelvi műveltségének fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés kapcsolatának tudatosítása. Tudja alkalmazni a művek műfaji természetének, poétikai jellemzőinek megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, álláspontokat, motivációkat, magatartásformákat, képes ezek értelmezésére, önálló értékelésére. Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával történő bemutatására, következtetések megfogalmazására. Részt vesz elemző beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját véleményével. Képes az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, újrafogalmazására. Tájékozott az olvasott, feldolgozott lírai alkotások különböző műfajaiban, poétikai megoldásaiban, kompozíciós eljárásaiban. Képes tudásanyagának többféle szempontot követő megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. Meggyőzően be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetésére. Be tud mutatni műveket, alkotókat a magyar és világirodalom korszakaiból, továbbá a kortárs irodalomból. Képes művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerésére és értékelésére, az evokáció, az intertextualitás példáinak bemutatására. Képes különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú értelmezésére, összevetésére. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására, kifejező szövegmondásra.

263

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 3.4.2. Idegen nyelv Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A szakiskolák középiskolája oktatási forma résztvevői valós élethelyzeteken alapuló idegen nyelvi környezetben, érdeklődésüknek megfelelő, motiváló feladatokon keresztül jutnak el a KER szerinti A2 szintről a B1 szintre. Az idegennyelv-oktatás törekvése, hogy tevékenységközpontú tanulás segítségével a program résztvevői képesek legyenek alapszintű receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységek magabiztos használatára. Az idegen nyelvi kommunikáció az alapkészségek együttes érvényesülését feltételezi, melyeket valamennyi tanórán integráltan szükséges fejleszteni. A receptív és a produktív készségek a mindennapi nyelvhasználatban fontos szerepet játszanak. A tanuló elsajátítja a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiákat. Receptív készségei fejlesztésével képes lesz az írott vagy hallott szövegből a lényeget felfogni, kiemelni és összefüggésében értelmezni. A produkció során megtervezi és szóban vagy írásban megalkotja a közlendőjét tartalmazó szöveget. A sikeres kommunikáció érdekében a tanuló megismeri és elsajátítja azokat a nyelvi eszközöket, amelyek segítségével képes gondolatait megfogalmazni, koherens nyelvi egységet létrehozni, és különféle kommunikációs helyzetekben elboldogulni. Fel kell ismernie, hogy a nyelvi érintkezést a nemnek, korosztálynak, társadalmi csoportoknak megfelelően szabályok szövik át. Ilyenek például a nyelvi udvariassági szokások, rituálék, és a helyzetnek megfelelő hangnem használata. A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy az olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt. Az idegen nyelv tanulása fejleszti a tanulók toleranciáját, hogy megismerjék és tiszteletben tartsák más népek kultúráját; felismerjék saját nemzeti kultúrájuk értékeit, valamint megtanulják a kultúrák különbözőségéből adódó félreértések kezelését. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra is. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak. Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint újabb nyelveket sajátítsanak el. A kerettanterv tartalmazza a nyelvi szintek és kompetenciák fejlesztésére vonatkozó elvárásokat, amelyeket a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt Közös európai referenciakeret (KER) határoz meg. A nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez az ajánlott témakörök kínálnak kontextust. A szakiskolák középiskolájának a tanulói korábbi nappali rendszerű iskolai oktatásban már tanulták az idegen nyelvet, tudásuk nagy valószínűséggel a KER szerinti A2 szint felső skáláján mozog, optimális esetben eléri a B1 szint alsó skáláját. Amennyiben a résztvevők idegennyelvtudása nem éri el az említett szintet, akkor felzárkóztató, szintre hozó szakasz beépítése szükséges. A szintre hozó szakasz hossza lerövidíthető, vagy hosszabbítható. Az elvárás, hogy a 11. osztály végére minden tanuló elérje a KER szerinti B1 szintet, hogy középiskolai tanulmányaik végén eredményes érettségi vizsgát tegyenek. A kerettanterv az elérendő célokat és nyelvi szinteket kétéves képzési szakaszra határozza meg.

Első idegen nyelv

Bemeneti szint (11. évf. eleje) heterogén A2 - B1 mínusz

264

11. évf. vége

12. évf.

B1 mínusz

B1

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Az idegen nyelvi kerettanterv fejlesztési egységei a KER-ben leírt készségeknek megfelelően a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, az összefüggő beszéd, valamint az íráskészség. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a Nat-ban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli kommunikáció számos készségeleme kölcsönhatásban van az anyanyelvi kommunikációval. A két terület erősítheti egymást, megfelelő módszerekkel az anyanyelv használata tudatosabbá válhat. A tanórán kívüli idegennyelv-tanulást támogató tevékenységek megismerése kiemelten fontos a szakiskolák középiskolájában, mivel a képzés nappali, esti és levelező tagozatból áll, és az utóbbi két képzési formában a tanítási órák száma a nappali munkarendű képzés óraszámainál alacsonyabb, amíg a kimeneti követelmény a nappali, az esti és a levelező képzésben résztvevők számára is azonos. Az önálló tanulás képességének kialakítása nélkülözhetetlen a sikeres érettségi vizsga érdekében. A hatékony önálló tanulásban segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága. Az internet segítségével a tanulók megtapasztalhatják, hogyan tudnak autentikus nyelvi környezetben eligazodni. Komoly motivációs forrás lehet az idegen nyelvű szövegek megértése. Az önálló internetes kutatás bátorítja és elősegíti az autonóm tanulás kialakulását, és az informatikai készségeik fejlődését. Az önálló tanulás mellett hangsúlyos szerepet kap a közös tevékenységben megvalósuló „egymástól tanulás”. A projektmunka, a kooperatív tanulási módszerek tovább fokozzák a tanulási kedvet, erősítik a szociális kompetenciákat. A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség fejlesztése mindig integráltan történik, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett, és külön táblázat tartalmazza az ajánlott témaköröket az ajánlott óraszámokkal. A témakörök feldolgozásának sorrendjét az intézmények – profiljuk és igényeik szerint – helyi tanterveikben határozzák meg. A szabadon választható órakerettel a helyi tantervek tetszőlegesen kibővíthetik a témák ajánlott óraszámait. A 11–12. évfolyamon a témák visszatérnek, folyamatosan bővülnek és magasabb nyelvi szinten kerülnek feldolgozásra. A kerettanterv évfolyamonkénti mérés-értékelést tervez, amely a 11. évfolyam elején egy diagnosztikus (feltáró) méréssel indul (2 óra), amely a heterogén nyelvtudású tanulók sikeres felzárkóztatását segítő egyéni és csoportos fejlesztési terv elkészítéséhez biztosítja a szükséges információkat. A tanév folyamán formatív (fejlesztő) értékelések sorozata támogatja a folyamatos fejlődést, majd a 11. évet szummatív (minősítő) méréssel zárja le (2 óra). A 12. évfolyam befejezése előtt a tanulók próbaérettségivel készülnek az utolsó megmérettetésre (4 óra). 11–12. évfolyam A szakiskolák középiskolájában a tanulók a KER szerinti A2 (optimális esetben a B1 mínusz) szintről folytatják tanulmányaikat, és haladnak a KER szerinti B1 szint felé. Kiemelt fontosságú a tanulás tanítása, változatos nyelvtanulási stratégiák alkalmazása, mivel a tanulóknak a 11. évfolyam végére olyan tanulási képességekkel kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik nyelvtudásuk önálló fenntartását és továbbfejlesztését további tanulmányaik vagy munkájuk során, egész életükön át. A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és az infokommunikációs technológiák használatára. A 12. évfolyamon lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és elsajátítsák az ezeknek megfelelő stratégiákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat, és alkalmazni tudják azokat önértékeléseik során; illetve gyakorlatot szerezzenek az érettségi vizsga feladatainak megoldásában is.

Angol nyelv

I. (11.) Nappali tagozat

II. (12.) Nappali tagozat

265

I. (11.) Esti tagozat

II. (12.) Esti tagozat

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

heti óraszám éves óraszám

(36 hét) 6 216

(32 hét) 6 192

(36 hét) 3 108

(32 hét) 4 128

A témaköröket tartalmazó táblázatokban a két tanéves ciklus teljes óraszáma szerepel.

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének bemeneti diagnosztikus mérése

11. évf. év eleje Órakeret N: 2 óra E: 2 óra

A heterogén nyelvtudású tanulók sikeres felzárkóztatásához szükséges egyéni és csoportos fejlesztési terv elkészítéséhez biztosítja a szükséges információkat.

Tematikai egység

Előzetes tudás

A tantárgyhoz kapcsolható fejlesztési feladatok

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások

Beszédértés A tanuló főbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszédet a számára rendszeresen előforduló ismerős témákról. Megérti a legfontosabb információkat az aktuális eseményekről szóló vagy az érdeklődési köréhez kapcsolódó rádió- és tévéműsorokban, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek. Ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és egyes részleteiben is. Egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek megértése több beszélő esetén is. Fontos információk megértése azokban a rádió- és tévéműsorokban, filmjelenetekben, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek. Rádió- és tévéműsorok, hírek, riportok, filmjelenetek stb.

Tematikai egység

Szóbeli interakció A tanuló felkészülés nélkül megbirkózik a mindennapi élet legtöbb helyzetével. Gondolatokat cserél, véleményt mond az érdeklődési körébe tartozó témákról. Előzetes tudás Boldogul a leggyakoribb kommunikációs helyzetekben. Stílusában próbál alkalmazkodni a kommunikációs helyzethez. Önálló boldogulás a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Gondolatok cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés az érdeklődési körbe tartozó és általáA tantárgyhoz kapcsol- nos témákról is. ható fejlesztési feladatok A leggyakoribb kommunikációs forgatókönyvek ismerete és biztonsággal történő alkalmazása. Alkalmazkodás a kommunikációs helyzethez stílusban, regiszterhasználatban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén, felkészülés nélkül. Érzelmek kifejezése és reagálás mások érzelmeire, mint például reménykedés, csalódottság, aggodalom, öröm. Problémák felvetése, megvitatása, teendők meghatározása, választási lehetőségek összehasonlítása. A tanulmányokhoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, álláspont kifejtése, rákérdezés mások nézeteire. Gondolatok, vélemény kifejezése kulturális témákkal kapcsolatban, például zene, film, könyvek. Elbeszélés, újságcikk, előadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm összefoglalása, véleménynyilvánítás, a témával kapcsolatos kérdések megválaszolása. Nézetek világos kifejtése, érvek egyszerű cáfolata. Választási lehetőségek összehasonlítása, előnyök és hátrányok mérlegelése. Utazások során felmerülő feladatok, például közlekedés, szállás intézése vagy ügyintézés a hatóságokkal külföldi látogatás során. Váratlan nehézségek kezelése (pl. elveszett poggyász, lekésett vonat). Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése akár váratlan nehézségek esetén is, panasz, reklamáció.

266

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Részletes utasítások adása, követése és kérése (pl. hogyan kell valamit csinálni). Interjúban, konzultáción való részvétel kezdeményezése és információ megadása (pl. tünetek ismertetése orvosnál). Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel. Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, szó átvétele, átadása, mások bevonása, beszélgetés lezárása. Beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, félreérthető megfogalmazás javítása, körülírás, szinonimák használata. A kommunikációs eszközök széles körének alkalmazása és reagálás azokra közismert nyelvi megfelelőik semleges stílusban való használatával. Az udvariassági szokások ismerete és alkalmazása. A mindennapi témák, család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események megtárgyalásához elegendő szókincs és annak általában helyes alkalmazása. Ismerős kontextusokban elfogadhatóan helyes nyelvhasználat. A szövegszervezés alapvető eszközeinek megbízható használata. Általában tisztán érthető kiejtés és intonáció. A szóbeli interaktív vizsgához szükséges kommunikációs stratégiák. A fenti tevékenységekhez Társalgás, megbeszélés, eszmecsere, tranzakciók, utasítások, interjúk, viták. használható szövegfajták, szövegforrások Tematikai egység

Összefüggő beszéd A tanuló már változatosabban és részletesebben tudja bemutatni a családját, más embereket, Előzetes tudás lakóhelyét, tanulmányait, iskoláját stb. Folyamatos önkifejezés a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével ismerős A tantárgyhoz kap- témakörökben. csolható fejlesztési fe- Érthető és folyamatos beszéd, a mondanivaló tudatos nyelvtani és szókincsbeli megtervezése és szükség szerinti módosítása. ladatok Egy gondolat vagy probléma lényegének tartalmilag pontos kifejtése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Folyamatos megnyilatkozás az érdeklődési körnek megfelelő témákról a gondolatok lineáris összekapcsolásával. Elbeszélések vagy leírások lényegének összefoglalása folyamatos beszédben, a gondolatok lineáris összekapcsolásával. Részletes élménybeszámoló az érzések és reakciók bemutatásával. Valóságos vagy elképzelt események részleteinek bemutatása. Könyv vagy film cselekményének összefoglalása és az ehhez kapcsolódó reakciók megfogalmazása. Álmok, remények és ambíciók, történetek elmondása. Vélemények, tervek és cselekedetek rövid magyarázata. Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témákról. Előre megírt, lényegre törő, követhető előadás ismerős témáról. Az összefüggő beszéd tervezése során új kombinációk, kifejezések begyakorlása, alkalmazása. Az összefüggő beszédben kompenzáció alkalmazása, például körülírás elfelejtett szó esetén. Ismerős kontextusokban a nyelvi norma követésére törekvő nyelvhasználat. A nyelvi eszközök rugalmas használata a mondanivaló kifejezésére, ezek adaptálása kevésbé begyakorolt helyzetekben. A közlés magabiztos bevezetése, kifejtése és lezárása alapvető eszközökkel. Önellenőrzés és önkorrekció, például a félreértéshez vezető hibák felismerése és javítása. Mindezeknek a szóbeli érettségi vizsgán történő alkalmazására való felkészülés. A fenti tevékenysé- Leírások, képleírások, témakifejtés (például vizuális segédanyag alapján), elbeszélő szöveg, gekhez használható érveléssor, előadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projekszövegfajták, szöveg- tek bemutatása, versek, rapszövegek. források Tematikai egység

Olvasott szöveg értése A tanuló megérti a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő szövegek fő gondolatait. Előzetes tudás Tudja, hogy a szövegek olvasásakor a helyzetnek megfelelő stratégiákat kell alkalmaznia, és képes az ismeretlen elemek jelentését a szövegkörnyezet segítségével kikövetkeztetni. A tantárgyhoz kap- A nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó, lényegre törő szövegek csolható fejlesztési fe- megértése. Az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részinformációk kiszűrése. ladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények

267

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, hétköznapi nyelven íródott szövegekben, például levelekben, brosúrákban és rövid, hivatalos dokumentumokban. A feladat megoldásához szükséges információk megtalálása hosszabb szövegekben is. A fontos gondolatok felismerése ismerős témákról szóló, lényegre törő újságcikkekben. A gondolatmenet és a következtetések felismerése világosan írt érvelésekben. A köznyelven írt szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése. A mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek megértése annyira, hogy sikeres írásbeli kommunikációt tudjon folytatni. Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának megértése. Ismert témájú hivatalos levélben az elintézéshez szükséges információk megértése. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. A feladat elvégzéséhez szükséges információk összegyűjtése a szöveg különböző részeiből, illetve több szövegből. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. Az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során. A fenti tevékenysé- Utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, gekhez használható menetrend, prospektus, műsorfüzet), játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, szövegfajták, szöveg- újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények, viccek, egyszerű irodalmi szövegek. források Tematikai egység

Írás A tanuló egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmaz ismert, hétköznapi témákról. Írásban beszámol eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomásairól és véleményéről; írásbeli interakciót kezdeményez, fenntartja és befejezi. Előzetes tudás Jegyzetet készít olvasott vagy hallott köznyelvi szövegből, illetve saját ötleteiről. Minták alapján rövid, lényegre törő szövegeket alkot az ismert műfajok főbb jellegzetességeinek és alapvető stílusjegyeinek követésével. Részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Eseményekről, élményekről, érzésekről, benyomásokról és véleményről írásbeli beszámolás, A tantárgyhoz kap- valamint vélemény alátámasztása. csolható fejlesztési fe- Hatékony írásbeli interakció folytatása. Jegyzetkészítés olvasott vagy hallott, érdeklődési körhöz tartozó szövegről, illetve saját ötleladatok tekről. Több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegek létrehozása a műfaj főbb jellegzetességeinek és stílusjegyeinek alkalmazásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Egyszerű, összefüggő, lényegre törő szöveg írása számos, a tanuló érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témában, rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Hírek, gondolatok, vélemények és érzések közlése olyan elvontabb és kulturális témákkal kapcsolatban is, mint például a zene vagy a művészet. Információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak. Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban). Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése, online ügyintézés. Életrajz, lényegre koncentráló leírás, elbeszélés készítése. Riport, cikk, esszé írása. Rövid, olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése. Saját ötletekről jegyzet készítése. Interaktív írás esetén megerősítés, vélemény kérése, az információ ellenőrzése, problémákra való rákérdezés, ill. problémák elmagyarázása. Az írás egyszerű tagolása: bevezetés, kifejtés, lezárás; bekezdések szerkesztése. Néhány egyszerű szövegkohéziós és figyelemvezető eszköz használata. Az alapvető írásbeli műfajok fő szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben/e-mailben megszólítás, záró formula; a formális és informális regiszterhez köthető néhány szókincsbeli és helyesírási sajátosság). Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rap, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet, paródia írása, illetve átírása). Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltésük. Kész szövegekből a tanuló számára hasznos fordulatok kiemelése és saját írásában való alkalmazása. Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak a fogalmazásban való megjelenítése.

268

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Írásának tudatos ellenőrzése, javítása; félreértést okozó hibáinak korrigálása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép). Hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; hagyományos és elektronikus képeslapok; poszterszövegek; képaláírások. Üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internes profilok. Tényszerű információt A fenti tevékenysényújtó, illetve kérő levelek és e-mailek; személyes információt, tényt, ill. tetgekhez használható szést/nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort tartalszövegfajták, szövegmazó instrukciók. Egyszerű ügyintéző levelek/e-mailek (pl. tudakozódás, megrendelés, fogforrások lalás, visszaigazolás); egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, rövid jellemzések. Rövid leírások; jegyzetek; riportok, cikkek, esszék, felhívások, versek, rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák. Témakörök és óraszámok a 11–12. évfolyamra Órakeret évfolyamonként 11. 12.

Témák Személyes vonatkozások, család A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Személyes tervek.Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Egyén és család nálunk és a célországokban. Ember és társadalom Emberek külső és belső jellemzése.Baráti kör. Társas kapcsolatok. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése.Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia, pl. fogyatékkal élők.Konfliktusok és kezelésük. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Időjárás, éghajlat. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben és globálisan. Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, a fenntarthatóságért? Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat). Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka nálunk és más országokban. Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban. A munka világa Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú. Életmód Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben.Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és más országokban. Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.). Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. A művészetek szerepe a mindennapokban. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk és más országokban. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Turisztikai célpontok. Célnyelvi és más kultúrák.

269

N: 16 óra E: 10 óra

N: 18 óra E: 10 óra

N: 22 óra E: 10 óra

N: 22 óra E: 12 óra

N: 24 óra E: 12 óra

N: 20 óra E: 12 óra

N: 20 óra E: 10 óra

N: 18 óra E: 12 óra

N: 28 óra E: 10 óra

N: 22 óra E: 18 óra

N: 18 óra E: 10 óra

N: 16 óra E: 12 óra

N: 16 óra E: 10 óra

N: 18 óra E: 10 óra

N: 24 óra E: 12 óra

N: 16 óra E: 14 óra

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában. Gazdaság és pénzügyek Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok. Pénzkezelés a célnyelvi országokban. A teljesítmény mérése a 11–12. évfolyamon

Tematikai egység/

A 11. évfolyamon a mérés lehetőséget ad arra, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és kipróbálják a gyakorlatban az ezeknek megfelelő stratégiákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat is. A mérésnek tartalmilag és formailag összhangban kell állnia az érettségi vizsga követelményeivel. A mérés − Három területen (olvasott és hallott szövegértés és az íráskészség) végezzük. − A nyelvi jelentésre és ne a nyelvi formára koncentráljunk. − Az olvasott szöveg értését mérő feladatokban a szövegek lényegét kelljen megérteni a szövegösszefüggésre támaszkodva, vagy konkrét információt kelljen kikeresni a szövegből. − A feladatok fokozatosan nehezedő egységeket tartalmazzanak a minimumszinttől az alapszint felé vezető skálán. − A szövegek a célcsoportok számára érdekesek, motiválók legyenek, olyan témakörökhöz kapcsolódjanak, melyek az elvégzett tananyagban megtalálhatók. − A feladatokhoz idegen nyelven egyszerűen megfogalmazott, közérthető utasításokat adjunk. − A feladatok mindegyike példával kezdődjön. − Lényeges a párosításon alapuló feladatoknál, hogy a szükségesnél mindig több lehetőség közül kelljen az odaillőt kiválasztani. − A feladatlapok az érettségi vizsgák feladattípusaiból állhatnak: olvasott/hallott szöveg értése: igaz-hamis-nincs a szövegben, feleletválasztós feladatok, párosítás, hiányos szöveg, rövid válaszok, mondatkiegészítés, összekevert bekezdések; nyelvhelyesség: feleletválasztós feladatok, szövegkiegészítés, szóképzés; íráskészség: rövid szöveg: képeslapírás, meghívás, üzenet; hosszabb szöveg: baráti levél, érdeklődő, panasz-, állásra jelentkező levél.

N: 22 óra E: 10 óra N: 22 óra E: 10 óra

11. évf.

2 óra

N: 16 óra E: 8 óra N: 20 óra E: 14 óra

Óraszám 12. évf.

4 óra

B1 nyelvi szint. A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a köznyelvi beszédet a számára ismerős témákról. Képes önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Stílusában és regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs A fejlesztés várt helyzethez. eredményei akét Ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével az ismerős évfolyamosciklus vétémakörökben. Beszéde folyamatos, érthető, a főbb pontok tekintetében tartalmilag pontos, stígén lusa megfelelő. Több műfajban képes részleteket is tartalmazó, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban megjelennek műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek. Képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes részinformációkat a nagyrészt közérthető

270

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törően megfogalmazott szövegekben.

3.4.3. Matematika A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését. Megmutathatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban. A matematika: kulturális örökség; gondolkodásmód; alkotó tevékenység; a gondolkodás örömének forrása; a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője; önálló tudomány; más tudományok segítője; a mindennapi élet része és a szakmák eszköze. A matematika oktatásának célja a tanulók matematikai kompetenciájának fejlesztése, amivel természetesen növeljük a tanulóink esélyeit az életben, a munkaerőpiacon, az egész életen át tartó tanulásban. A tanuló képes lesz matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modelleket alkotni, használni. Felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat és törekszik ezeket pontosan megfogalmazni. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. Képes következtetésre épülő problémamegoldás során az egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. Képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érveket, cáfolatokat megfogalmazni, egyes állításait bizonyítani. Fontos, hogy hangsúlyozottan építsünk a felnőtt tanulók előzetes élet-, munkatapasztalataira! A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása). Fejlesztjük a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítését, a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamat végén a tanulók eljutnak az önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére. A tanulók megismerik a világ számszerű vonatkozásait, összefüggéseit, az ember szempontjából legfontosabb törvényszerűségeket, relációkat. A tantárgyi ismeretek elsajátítását olyan problémák, eljárások alkalmazásával kell segíteni, hogy a tanulók ismerjék fel a matematikának a gyakorlati életben és más ismereteik bővítésében való alkalmazhatóságát. Mindezek elemzéséhez, megismeréséhez, szakmai gyakorlati alkalmazásához legyenek algebrai, halmazelméleti, geometriai ismereteik, melyekkel képessé válnak a világ térbeli, időbeli folyamatainak objektív értelmezésére, a változás, fejlődés tendenciáinak felismerésére. Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése segíti a mindennapokban, a reális tájékozódásban. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A felnőttek középiskolájában sajátos problémák közepette kell ezt a célt megvalósítani. Alapesetben a tanulók előzőleg a duális szakiskola 9–11. évét végezték el, ahol csak alapozó matematikai ismeretekkel találkozhattak, amelyek azonban nem csak a tanulók képességeitől, hanem az egyes szakmák sajátosságaitól függő mélységűek voltak. Így az iskola itt igen vegyes előképzettségű, korosztályú és motivációjú fiatalokkal – és idősebbekkel ‒ találkozik, másrészt a nappalis időkeretnél kevesebb kontaktórában a tanulókat ugyanarra az érettségi vizsgára kell felkészíteni. Ezért a középiskola kezdetén a megelőző tanulmányok tananyagának alapos, konkrét feladatokhoz kapcsolódó ismétlésével kell foglalkoznunk. Az ismétlés során mutassuk meg a tanult matematikai ismeretek rendszerét, az egyes fogalmak kialakulásának és fejlődésének útját, mutassuk meg a folyamatot, amely a probléma felvetésétől a megoldásig vezet. A tanulási folyamatot, a tevékenységeket úgy kell megszervezni, hogy növekedjék a tanuló figyelemkoncentrációja, fejlődjék önálló és logikus gondolkodása, kreativitása, problémát és összefüggéseket felismerő, fegyelmezett, precíz, kooperatív munkára való képessége, bővüljön kommunikációs tere (szöveg, ábra, jelrendszer), a folyamatos önellenőrzés iránti igénye.

271

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Mindezen célok elérése érdekében a hangsúlyokat a következő területekre, tevékenységekre helyezzük: − Hétköznapok matematikája (gyakorlat, becslés, kerekítés, fejben számolás) − Kommunikáció fejlesztése (szöveges problémamegoldás) − Szövegek matematikai tartalmának értelmezése, elemzése − Kombinatorika, valószínűség, statisztika elemei − Matematikai modell és alkalmazhatósága − Algoritmus, kiszámíthatóság − Mennyiségek közötti kapcsolat (függvény, illetve valószínűség) megértése − Többféle megoldási mód keresése − Önellenőrzés módjai (eredmény realitása) − Számológép és számítógép használata. A matematika tanítása alkalmazásközpontú, elsősorban az induktív gondolkodásra épít, tevékenységhez kapcsolódik, és az egyre önállóbb tanulói munkára is épít. A tanuló számára a saját hétköznapi teendőin, azok megoldásán át vezet az út a magasabb absztrakciós szint felé. Tudatosítanunk kell, hogy minden más ismeretanyag, információ feldolgozása is a matematikai eszközök használatát igényli. A tanítási óra a gyakorlatból indul ki, és következtetései, eredményei ‒ általánosítva és magasabb szintre emelve ‒ oda is térnek vissza. A matematika jellemzően fontos része az állítások, tételek bizonyítása. Ennek tanítása során maradjunk a tanulóink és a körülmények által adott határokon belül. Lényeg a bizonyítás iránti igénynek, a logikai levezetés szükségességének felismerése. A matematika tanításának kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciák kialakításában. Bevezetünk feladatainkban pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, növekedés, törlesztés, futamidő stb. A matematikához való pozitív hozzáállást nagyban segíthetik a matematika tartalmú játékok és a matematikához kapcsolódó érdekességek, fejtörők és feladványok. A matematika támogatni tudja az elektronikus eszközök, internet, oktatóprogramok stb. célszerű felhasználását, ezzel a digitális kompetencia fejlődéséhez is hozzájárul. A matematika a kultúrtörténetnek is része. Segítheti a matematikához való pozitív hozzáállást, ha bemutatjuk a tananyag egyes elemeinek a művészetekben való alkalmazását. Ide kapcsolódik a nagy matematikusok életének, munkásságának megismerése. A Nat néhány nagy matematikus nevének ismeretét írja elő: Euklidész, Pitagorasz, Descartes, Bolyai Farkas, Bolyai János, Thalész, Euler, Gauss, Pascal, Cantor, Erdős, Neumann. A megismerés módszerei között fontos a gyakorlati tapasztalatszerzés, az ismeretszerzés fő módszere a tapasztalatokból szerzett információk rendszerezése, igazolása, ellenőrzése, és az ezek alapján elsajátított ismeretanyag alkalmazása. A középiskola első két évfolyamán előkerülnek a korábban már szereplő ismeretek, összefüggések, fogalmak. A fogalmak definiálásán, az összefüggések igazolásán, az ismeretek rendszerezésén, kapcsolataik feltárásán és az alkalmazási lehetőségeik megismerésén van a hangsúly. Ezért a tanulóknak meg kell ismerkedniük a tudományos feldolgozás alapvető módszereivel. (Mindenki által elfogadott alapelvek/axiómák, már bizonyított állítások, új sejtések, állítások megfogalmazása és azok igazolása, a fentiek összegzése, a nyitva maradt kérdések felsorolása, a következmények elemzése.) A felsorolt célok az alapfokú matematikatanítás céljaihoz képest minőségi ugrást jelentenek, így fontos, hogy változatos módszertani megoldásokkal könnyítsük meg. Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jól tud problémákat megoldani. Gazdasági, sport témájú feladatokkal, geometriai, algebrai szélsőérték-feladattal lehet gyakorlati kérdésekre optimális megoldásokat keresni. A felnőtt tanulók esetében fontos az önálló tanulás, otthoni ismeretszerzés, melynek legfontosabb eszköze napjainkban a számítógép, az internet. Elvárás lehet, hogy egyes adatoknak, fogalmaknak, ismereteknek könyvtárban, interneten nézzenek utána. Ez a kutatómunka hozzájárulhat a tanulók digitális kompetenciájának növeléséhez, ugyanúgy, mint a geometriai és egyéb matematikai programok használata is. A szakiskolák középiskolája kifejezetten az érettségire felkészítés intenzív időszaka, ezért a fejlesztésnek kiemelten fontos tényezője az elemző- és összegző képesség alakítása. Ebben a két évfolyamban átte-

272

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja kintését adjuk a korábbi évek ismereteinek, eljárásainak, problémamegoldó módszereinek, emellett sok, gyakorlati területen széles körben használható tudást is közvetítünk. Az érettségi előtt elvárható többféle ismeret együttes alkalmazása. A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit, s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. Minden témában nagy hangsúllyal ki kell térnünk a gyakorlati alkalmazásokra, az ismeretek más tantárgyakban és a hétköznapokban való felhasználhatóságára. A statisztikai kimutatások és az információk kritikus értelmezése, az esetleges manipulációs szándék felfedeztetése hozzájárul a vállalkozói kompetencia fejlesztéséhez, a helyes döntések meghozatalához. Gyakran alkalmazhatjuk a digitális technikát az adatok, problémák gyűjtéséhez, a véletlen jelenségek vizsgálatához. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban és mindennapjaink gyakorlatában is elengedhetetlen. A sorozatok, kamatos kamat témakör kiválóan alkalmas a pénzügyi, gazdasági problémákban való jártasság kialakítására. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Így pl. az esti tagozaton a heti három, évi 108 órás időkerettel rendelkező matematika tantárgy kerettanterve tehát évi 11 óra szabad sávot biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg, de erre is teszünk – nem kötelező ‒ javaslatot. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a következő táblázatok tartalmazzák. A kezdő tanévben 36 tanítási héttel, a végzős évben 31 tanítási héttel kell számolni. A témakörök órakeretén kívül az éves összóraszámban van még a 10% szabad sáv, az értékelésre szolgáló órák, illetve az összefoglalást, rendszerezést szolgáló időkeret. A tematikus egységekhez rendelt óraszámok hozzávetőleges arányokat fejeznek ki, minthogy a tantárgyi sajátosságok következtében az egyes részegységek feldolgozásában átfedések fordulnak elő. (Pl. képletek behelyettesítése, képletgyűjtemények használata a geometria, az algebra, a függvények témakörnél is előfordul, a geometria feladatai nagyrészt szöveges feladatoknak minősülnek, megoldásuk legtöbbször egyenlettel és függvénnyel kapcsolatos.)

Matematika heti óraszám éves óraszám

I. (11.) Nappali tagozat (36 hét) 6 216

II. (12.) Nappali tagozat (32 hét) 6 192

I. (11.) Esti tagozat (36 hét) 3 108

II.(12.) Esti tagozat (32 hét) 4 128

A témaköröket tartalmazó táblázatokban a két tanéves ciklus teljes óraszáma szerepel. 11. évfolyam Tematikai egység

Javaslat

Tematikai egység/Fejlesztési cél Előzetes tudás A tantárgyhoz (művelt-

Órakeret N: 11 óra E: 5 óra Ez a mérés lehet néhány szokványos órai írásbeli és/vagy egyéni tanulói vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, akár egy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési folyamat, esetleg hosszabb idő alatt kidolgozott (egy vagy több tanuló által készített) projektmunka minősítése is. Az éves munka végső minősítése természetesen tartalmazza a tanuló összes órai teljesítményét is. Kiemelten kell törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztő értékelés megvalósítására. A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret N: 25 óra E: 15 óra Példák halmazokra, geometriai alapfogalmak, alapszerkesztések. Halmazba rendezés több szempont alapján. Gyakorlat szövegek értelmezésében. A matematikai szakkifejezések adott szinthez illeszkedő ismerete. A valós számok halmazának ismerete. Kommunikáció, együttműködés. A matematika 1. Gondolkodási és megismerési módszerek

273

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja épülési elveinek bemutatása. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése. Halmazok eszközjellegű használata. Gondolkodás; ismeretek rendszerezési képességének fejlesztése. Önfejlesztés, önellenőrzés segítése, absztrakciós képesség, kombinációs készség fejlesztése. Ismeretek/Fejlesztési követelmények Véges és végtelen halmazok. Végtelen számosság szemléletes fogalma. Matematikatörténet:Cantor. Annak megértése, hogy csak a véges halmazok elemszáma adható meg természetes számmal. Részhalmaz. Halmazműveletek: unió, metszet, különbség. Halmazok közötti viszonyok megjelenítése. Szöveges megfogalmazások matematikai modellre fordítása. Elnevezések megtanulása, definíciókra való emlékezés. Alaphalmaz és komplementer halmaz. Annak tudatosítása, hogy alaphalmaz nélkül nincs komplementer halmaz. Halmaz közös elem nélküli halmazokra bontása jelentőségének belátása. A megismert számhalmazok: természetes számok, egész számok, racionális számok. A számírás története. A megismert számhalmazok áttekintése. Természetes számok, egész számok, racionális számok elhelyezése halmazábrában, számegyenesen. Valós számok halmaza. Az intervallum fogalma, fajtái. Irracionális szám létezése. Annak tudatosítása, hogy az intervallum végtelen halmaz. Távolsággal megadott ponthalmazok, adott tulajdonságú ponthalmazok (kör, gömb, felező merőleges, szögfelező, középpárhuzamos). Ponthalmazok megadása ábrával. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése (például két feltétellel megadott ponthalmaz). Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”. Matematikai és más jellegű érvelésekben a logikai műveletek felfedezése, megértése, önálló alkalmazása. A köznyelvi kötőszavak és a matematikai logikában használt kifejezések jelentéstartalmának összevetése. A hétköznapi, nem tudományos szövegekben található matematikai információk felfedezése, rendezése a megadott célnak megfelelően. Matematikai tartalmú (nem tudományos jellegű) szöveg értelmezése. Szöveges feladatok. Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladat megoldása és szöveg alapján történő ellenőrzése. Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése. Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése (a szövegben előforduló információk). Figyelem összpontosítása. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás: az indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés. A „minden” és a „van olyan” helyes használata. Nyitott mondatok igazsághalmaza, szemléltetés módjai. Halmazok eszközjellegű használata. A matematikai bizonyítás. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás. Matematikatörténet:Euklidesz. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás megkülönböztetése. Érvelés, vita. Érvek és ellenérvek. Ellenpélda szerepe. Mások gondolataival való vitába szállás és a kulturált vitatkozás. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont (pl. a saját és a vitapartner szempontjának) egyidejű követése. Állítás és megfordítása. „Akkor és csak akkor” típusú állítások. Az „akkor és csak akkor” használata. Feltétel és következmény felismerése a „Ha …, akkor …” típusú állítások esetében. Korábbi, illetve újabb (saját) állítások, tételek jelentésének elemzése. Bizonyítás. Gondolatmenet tagolása. Rendszerezés (érvek logikus sorrendje). Következtetés megítélése helyessége szerint. A bizonyítás gondolatmenetére, bizonyítási módszerekre való emlékezés. Kidolgozott bizonyítás gondolatmenetének követése, megértése. Példák a hétköznapokból helyes és helytelenül megfogalmazott következtetésekre. Egyszerű kombinatorikai feladatok: leszámlálás, sorbarendezés, gyakorlati problémák. Kombinatorika a mindennapokban. Rendszerezés: az esetek összeszámlálásánál minden esetet meg kell találni, de minden esetet csak egyszer lehet számításba venni. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Esetfelsorolások, diszkusszió (pl. van-e ismétlődés). Sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás; a sikertelenség okának feltárása (pl. minden feltételre figyelt-e). A gráffal kapcsolatos alapfogalmak (csúcs, él, fokszám). Egyszerű hálózat szemléltetése. Gráfok alkalmazása problémamegoldásban. Számítógépek egy munkahelyen, elektromos hálózat a lakásban, település úthálózata stb. szemléltetése gráffal. Gondolatmenet megjelenítése gráffal. Unió, metszet, különbség, komplementer halmaz. Gráf csúcsa, éle, csúcs fokszáma. Logikai Kulcsfogalmak/ művelet (NEM, ÉS, VAGY. „Ha …., akkor …”). Feltétel és következmény. Sejtés, bizonyífogalmak tás, megcáfolás. Ellentmondás. Faktoriális. ségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Tematikai egy-

2. Számtan, algebra

274

Órakeret

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja ség/Fejlesztési cél

N: 66 óra E: 33 óra Számolás racionális számkörben. Prímszám, összetett szám, oszthatósági szabályok. Hatványjelölés. Egyszerű algebrai kifejezések ismerete, zárójel használata. Egyenlet, Előzetes tudás egyenlet megoldása. Egyenlőtlenség. Egyszerű szöveg alapján egyenlet felírása (modell alkotása), megoldása, ellenőrzése. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban, tapasztalatszerzés. Problémakezelés és -megoldás. Algebrai kifejezések biztonságos ismerete, kezelése. Szabályok betartása, tanultak alkalmazása. Első- és másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek megoldási módszerei, a megoldási módszer önálló kiválasztási képességének kialakítása. A tantárgyhoz (műveltségGyakorlati problémák matematikai modelljének felállítása, a modell hatókörének területhez) kapcsolható fejvizsgálata, a kapott eredmény összevetése a valósággal; ellenőrzés fontossága. A lesztési feladatok problémához illő számítási mód kiválasztása, eredmény kerekítése a tartalomnak megfelelően. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotás adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Számológép használata. Ismeretek/Fejlesztési követelmények Számelmélet elemei. A tanult oszthatósági szabályok. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Relatív prímek. Matematikatörténeti és számelméleti érdekességek(pl. végtelen sok prímszám létezik, tökéletes számok, barátságos számok). A tanult oszthatósági szabályok rendszerezése. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása a felbontás segítségével. Egyszerű oszthatósági feladatok, szöveges feladatok megoldása. Gondolatmenet követése, egyszerű gondolatmenet megfordítása. Érvelés. Hatványozás 0 és negatív egész kitevőre. Permanencia-elv. Fogalmi általánosítás: a korábbi definíció kiterjesztése. A hatványozás azonosságai. Korábbi ismeretek felelevenítése, rendszerezés. Számok abszolút értéke. Egyenértékű definíció (távolsággal adott definícióval). Különböző számrendszerek. A helyiértékes írásmód lényege. Kettes számrendszer. Matematikatörténet: Neumann János. A különböző számrendszerek egyenértékűségének belátása. Számok normálalakja. Az egyes fogalmak (távolság, idő, terület, tömeg, népesség, pénz, adat stb.) mennyiségi jellemzőinek kifejezése számokkal, mennyiségi következtetések. Számolás normálalakkal írásban és számológép segítségével. A természettudományokban és a társadalomban előforduló nagy és kis mennyiségekkel történő számolás. Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás. Számolási szabályok, zárójelek használata. Szöveges számítási feladatok a természettudományokból, a mindennapokból. Szöveges számítási feladatok megoldása a természettudományokból, a mindennapokból (pl. százalékszámítás: megtakarítás, kölcsön, áremelés, árleszállítás, bruttó ár és nettó ár, ÁFA, jövedelemadó, járulékok, élelmiszerek százalékos összetétele).A növekedés és csökkenés kifejezése százalékkal („mihez viszonyítunk?”). Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). Számológép használata. Az értelmes kerekítés megtalálása. (a ± b)2, (a ± b)3 polinom alakja, a − b szorzat alakja. Azonosság fogalma. Ismeretek tudatos memorizálása (azonosságok). Geometria és algebra összekapcsolása az azonosságok igazolásánál. Egyszerű feladatok polinomok, illetve algebrai törtek közötti műveletekre. Tanult azonosságok alkalmazása. Algebrai tört értelmezési tartománya. Algebrai kifejezések egyszerűbb alakra hozása. Ismeretek felidézése, mozgósítása (pl. szorzattá alakítás, tört egyszerűsítése, bővítése, műveletek törtekkel). Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekből.A képlet értelmének, jelentőségének belátása. Helyettesítési érték kiszámítása képlet alapján. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Különböző módszerek alkalmazása ugyanarra a problémára (behelyettesítő módszer, ellentett együtthatók módszere). Elsőfokú egyenletre, egyenlőtlenségre, egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok. A mindennapokhoz kapcsolódó problémák matematikai modelljének elkészítése (egyenlet, egyenlőtlenség, illetve egyenletrendszer felírása); a megoldás ellenőrzése, a gyakorlati feladat megoldásának összevetése a valósággal (lehetséges-e?). 2

2

Egy abszolútértéket tartalmazó egyenletek.

x + c = ax + b .

A négyzetgyök definíciója. A négyzetgyök azonosságai.Számológép használata. A négyzetgyök azonosságainak használata konkrét esetekben. A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet. Különböző algebrai módszerek alkalmazása ugyanarra a problémára (szorzattá alakítás, teljes négyzetté kiegészítés). Ismeretek tudatos memorizálása (rendezett másodfokú egyenlet és megoldóképlet összekapcsolódása). A

275

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja megoldóképlet biztos használata. Másodfokú egyenletre vezető gyakorlati problémák, szöveges feladatok. Matematikai modell (másodfokú egyenlet) megalkotása a szöveg alapján. A megoldás ellenőrzése, gyakorlati feladat megoldásának összevetése a valósággal (lehetséges-e?). Gyöktényezős alak. Másodfokú polinom szorzattá alakítása. Algebrai ismeretek alkalmazása. Gyökök és együtthatók összefüggései. Önellenőrzés: egyenlet megoldásának ellenőrzése. Néhány egyszerű magasabb fokú egyenlet megoldása. Annak belátása, hogy vannak a matematikában megoldhatatlan problémák. Egyszerű négyzetgyökös egyenletek. ax + b = cx + d . Megoldások ellenőrzése. Másodfokú egyenletrendszer. A behelyettesítő módszer. Egyszerű másodfokú egyenletrendszer megoldása. A behelyettesítő módszerrel is megoldható feladatok. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Egyszerű másodfokú egyenlőtlenségek. ax + bx + c ≥ 0 (vagy > 0) alakra visszavezethető egyenlőtlenségek ( a ≠ 0 ). Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. Másodfokú függvény eszközjellegű használata. Példák adott alaphalmazon ekvivalens és nem ekvivalens egyenletekre, átalakításokra. Alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz. Hamis gyök, gyökvesztés. Összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. Gyakorlati példa minimum és maximum probléma megoldására. Geometria és algebra összekapcsolása az azonosság igazolásánál. Gondolatmenet megfordítása. Hatvány. Normálalak. Egyenlet. Alaphalmaz, értelmezési tartomány. Azonosság. Ekvivalens Kulcsfogalmak/ egyenlet. Hamis gyök. Első- és másodfokú egyenlet, diszkrimináns. Egyenletrendszer. fogalmak Egyenlőtlenség. Számtani közép, mértani közép. 2

Órakeret N: 21 óra E: 9 óra Halmazok. Hozzárendelés fogalma. Grafikonok készítése, olvasása. Pontok ábrázoláElőzetes tudás sa koordináta-rendszerben. A tantárgyhoz (műveltség- Összefüggések, folyamatok megjelenítése matematikai formában (függvény-modell), területhez) kapcsolható fej- vizsgálat a grafikon alapján. A vizsgálat szempontjainak kialakítása. Függvénytranszformációk algebrai és geometriai megjelenítése. lesztési feladatok Ismeretek/Fejlesztési követelmények A függvény megadása, elemi tulajdonságai. Ismeretek tudatos memorizálása (függvénytani alapfogalmak). Alapfogalmak megértése, konkrét függvények elemzése a grafikonjuk alapján. Időben lejátszódó valós folyamatok elemzése grafikon alapján. Számítógép használata a függvények vizsgálatára. A lineáris függvény, lineáris kapcsolatok. A lineáris függvények tulajdonságai. Az egyenes arányosság. A lineáris függvény grafikonjának meredeksége, ennek jelentése lineáris kapcsolatokban. Táblázatok készítése adott szabálynak, összefüggésnek megfelelően. Időben lejátszódó történések megfigyelése, a változás megfogalmazása. Modellek alkotása: lineáris kapcsolatok felfedezése a hétköznapokban (pl. egységár, a változás sebessége). Lineáris függvény ábrázolása paraméterei alapján. Számítógép használata a lineáris folyamat megjelenítésében. Tematikai egység/Fejlesztési cél

3. Összefüggések, függvények, sorozatok

Az abszolútérték-függvény. Az A négyzetgyökfüggvény. Az

x a ax + b

függvény grafikonja, tulajdonságai ( a

≠ 0 ).

x a x ( x ≥ 0 ) függvény grafikonja, tulajdonságai.

A fordított arányosság függvénye. x a

a ( ax ≠ 0 ) grafikonja, tulajdonságai. x

Függvények alkalmazása. Valós folyamatok függvénymodelljének megalkotása. A folyamat elemzése a függvény vizsgálatával, az eredmény összevetése a valósággal. A modell érvényességének vizsgálata. Számítógép alkalmazása (pl. függvényrajzoló program). Egyenlet, egyenletrendszer grafikus megoldása. Egy adott probléma megoldása két különböző módszerrel. Az algebrai és a grafikus módszer összevetése. Számítógépes program használata. Az x a ax + bx + c (a ≠ 0) másodfokú függvény ábrázolása és tulajdonságai. Függvény-transzformációk átte2

kintése az

x a a( x − u) 2 + v

Kulcsfogalmak/ fogalmak

alak segítségével. Függvény. Valós függvény. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsőértékhely, szélsőérték. Alapfüggvény. Függvénytranszformáció. Lineáris kapcsolat. Meredekség. Grafikus megoldás.

276

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

Órakeret N: 60 óra E: 30 óra Térelemek, illeszkedés. Sokszögek, háromszögek alaptulajdonságai, négyszögek csoportosítása; speciális háromszögek és négyszögek elnevezése, felismerése, alaptulajdonságaik. Alapszerkesztések, háromszög szerkesztése alapadatokból. Háromszög köré írt Előzetes tudás kör és beírt kör szerkesztése. Háromszögek egybevágósága. Kör és gömb, hasábok, hengerek és gúlák felismerése, alaptulajdonságaik. A Pitagorasz-tétel ismerete. Tájékozódás a térben. Számítások síkban és térben. A geometriai transzformációk alkalmazása problémamegoldásban. A szimmetria szerepének felismerése a matematikában, a valóságban. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése. Tájékozódás valóA tantárgyságos viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján. Összetett számítási probléma lehoz(műveltségterülethez) bontása, számítási terv készítése (megfelelő részlet kiválasztása, a részletszámítások lokapcsolható fejlesztési fegikus sorrendbe illesztése). Valós probléma geometriai modelljének megalkotása, száladatok mítások a modell alapján, az eredmények összevetése a valósággal; a valóságos tárgyak formájának és a tanult formáknak az összevetése, gyakorlati számítások (henger, hasáb, kúp, gúla, gömb). Korábbi ismeretek mozgósítása. Számológép, számítógép használata. Ismeretek/Fejlesztési követelmények Geometriai alapfogalmak. Térelemek, távolságok és szögek értelmezése. Idealizáló absztrakció: pont, egyenes, sík, síkidomok, testek. Vázlat készítése. A háromszög nevezetes vonalai, körei. Oldalfelező merőlegesek, belső szögfelezők, magasságvonalak, középvonalak tulajdonságai. Körülírt kör, beírt kör.A definíciók és tételek pontos ismerete, alkalmazása. Konvex sokszögek általános tulajdonságai. Átlók száma, belső szögek összege. Szabályos sokszög belső szöge. Fogalmak alkotása specializálással: konvex sokszög, szabályos sokszög. Kör és részei, kör és egyenes. Ív, húr, körcikk, körszelet. Szelő, érintő. Fogalmak pontos ismerete. A körív hossza. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körív hossza között (szemlélet alapján). Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak vizsgálata. A körcikk területe. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körcikk területe között. Együtt változó mennyiségek összetartozó adatpárjainak vizsgálata. A szög mérése. A szög ívmértéke. Mérés, mérési elvek megismerése. Mértékegység-választás, mérőszám. Thalész tétele. A matematika mint kulturális örökség. Ismeretek tudatos memorizálása. Állítás és megfordításának gyakorlása. Pitagorasz-tétel alkalmazásai. (Koordináta-geometria előkészítése.) Állítás és megfordításának gyakorlása. A tengelyes és a középpontos tükrözés, az eltolás, a pont körüli elforgatás. A transzformációk tulajdonságai. A geometriai vektorfogalom. Egybevágóság, szimmetria.Szimmetria felismerése a matematikában, a művészetekben, a környezetünkben található tárgyakban. Szimmetrikus négyszögek. Négyszögek csoportosítása szimmetriáik szerint. Szabályos sokszögek. Fogalmak alkotása specializálással. Egyszerű szerkesztési feladatok. Szerkesztési eljárások gyakorlása. Szerkesztési terv készítése, ellenőrzés. Vektorok összege, két vektor különbsége. Műveleti analógiák (összeadás, kivonás). Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Arányos osztás. A hasonlósági transzformáció. Hasonló alakzatok.A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása: a megfelelő szakaszok hosszának aránya állandó, a megfelelő szögek egyenlők, a kerület, a terület, a felszín és a térfogat változik. A háromszögek hasonlóságának alapesetei. Szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése. Ismeretek tudatos memorizálása. A hasonlóság alkalmazásai. Háromszög súlyvonalai, súlypontja, hasonló síkidomok kerületének, területének aránya. Magasságtétel, befogótétel a derékszögű háromszögben. Két pozitív szám mértani közepe. Ismeretek alkalmazása szakaszok hosszának számolásánál, szakaszok szerkesztésénél. A hasonlóság gyakorlati alkalmazásai. Távolság, szög, terület a tervrajzon, térképen. Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése: geometriai modell. Hasonló testek felszínének, térfogatának aránya. Annak tudatosítása, hogy nem egyformán változik egy test felszíne és térfogata, ha kicsinyítjük vagy nagyítjuk. Vektor szorzása valós számmal. Új műveletfogalom kialakítása és gyakorlása. Vektorok felbontása összetevőkre. Ismeretek mozgósítása új helyzetben. Emlékezés korábbi információkra. Bázisvektorok, vektorkoordináták. Elnevezések, jelek és egyéb megállapodások megjegyzése. Emlékezés definíciókra. Hegyesszög szinusza, koszinusza, tangense és kotangense. Tematikai egység/Fejlesztési cél

4. Geometria

277

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A Pitagorasz-tétel és a hegyesszög szögfüggvényeinek alkalmazása a derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására. Távolságok és szögek számítása gyakorlati feladatokban, síkban és térben. A valós problémák matematikai (geometriai) modelljének megalkotása, a problémák önálló megoldása. Tér, sík, egyenes, pont. Sokszög. Háromszög, négyszög, speciális háromszög, speciális négyKulcsfogalmak/ szög. Belső szög, külső szög, átló. Kerület, terület. Egybevágó, hasonló. Szimmetria. Arány. fogalmak Vektor, vektorművelet. Szinusz, koszinusz, tangens, kotangens. Órakeret N: 21 óra E: 10 óra Valószínűségi kísérletek elvégzése, elemzése. Táblázatok, diagramok olvasása. SzázaElőzetes tudás lékszámítás. A valószínűség fogalmának mélyítése: ismeretek rendszerezése, tapasztalatszerzés újabb kísérletekkel, a kísérletek kiértékelése (relatív gyakoriság, eloszlás), következtetések. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolha- Diagram, vonaldiagram, oszlopdiagram, kördiagram készítése, olvasása. Táblázat értelmezése, készítése. Számítógép használata az adatok rendezésében, értékelésében, ábrátó fejlesztési feladatok zolásában. Ismeretek/Fejlesztési követelmények Statisztikai adatok és ábrázolásuk (gyakoriság, relatív gyakoriság, eloszlás, kördiagram, oszlopdiagram, vonaldiagram). Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása. Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése. Diagramok, táblázatok olvasása, készítése. Grafikai szervezők összevetése más formátumú dokumentumokkal, következtetések levonása írott, ábrázolt és számszerű információ összekapcsolásával. Számítógép használata. Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz. A statisztikai mutatók nyújtotta információk helyes értelmezése. Véletlen esemény és bekövetkezésének esélye, valószínűsége. A véletlen esemény szimmetria alapján, logikai úton vagy kísérleti úton megadható, megbecsülhető esélye, valószínűsége. Adat. Diagram, táblázat. Módusz, medián, átlag. Véletlen kísérlet. Biztos esemény, lehetetlen Kulcsfogalesemény. Gyakoriság, relatív gyakoriság, esély, valószínűség. mak/fogalmak Tematikai egység/Fejlesztési cél

Tematikai egység

Javaslat

5. Valószínűség, statisztika

Órakeret N: 12 óra E: 6 óra Minden tanév végén szükség van annak rövid összefoglalására, miről is szól, milyen témakörökkel foglalkozik a matematika, ill. milyen elemeivel ismerkedhettek meg az elmúlt tanulási szakaszban. Mivel itt az iskolába járók fő célja az érettségi vizsga (kisebb arányban várható felsőfokú továbbtanulás), hangsúlyozni kell, mely ismeretek, módszerek tartoznak a legfontosabb érettségi követelmények közé. (Ez a felnőtt tanulóknál sokkal jobban, célirányosabban megvalósítható, mint a tanköteles korúak tanítása során.) A tananyag rendszerezése

12. évfolyam

Tematikai egység

Javaslat

Tematikai egység/Fejlesztési cél Előzetes tudás A tantárgy-

Órakeret N: 6 óra E: 4 óra Lehet néhány szokványos órai írásbeli és/vagy egyéni tanulói vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, akár egy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési folyamat, esetleg hosszabb idő alatt kidolgozott (egy vagy több tanuló által készített) projektmunka minősítése is. Kiemelten kell törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztő értékelés megvalósítására. Az éves munka végső minősítése természetesen tartalmazza a tanuló összes órai teljesítményét is. Az érettségi előtt ajánlott a vizsgafeladatok formáját, tematikáját kipróbálni, hosszabb kidolgozási idejű komplex feladatsort is kiadni. A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret N: 22 óra E: 10 óra Sorbarendezési, leszámlálási problémák megoldása. Gráffal kapcsolatos alapfogalmak. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Mintavétel céljának, értelmének megértése. 1. Gondolkodási és megismerési módszerek

278

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Gráfokkal kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővítése, konkrét példák alapján gráfokkal kapcsolatos állítások megfogalmazása. A modellhasználati, modellalkotási képesség fejlesztése. Ismeretek/Fejlesztési követelmények Vegyes kombinatorikai feladatok, kiválasztási feladatok. A kombinatorika alkalmazása egyszerű geometriai feladatokban. Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel. Matematikatörténet:Erdős Pál. Modell alkotása valós problémához: kombinatorikai modell. Binomiális együtthatók. Jelek szerepe, alkotása, használata: célszerű jelölés megválasztásának jelentősége a matematikában. Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Fokszám összeg és az élek száma közötti összefüggés. Matematikatörténet:Euler. Modell alkotása valós problémához: gráfmodell. Megfelelő, a problémát jól tükröző ábra készítése. Gráf. Mintavétel visszatevéssel, visszatevés nélkül. Kulcsfogalmak/fogalmak hoz(műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Órakeret N: 50 óra E: 35 óra Hatvány fogalma egész kitevőre, hatványozás azonosságai. Egyenlet, egyenlőtlenség Előzetes tudás megoldása. Ekvivalens egyenlet fogalma. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: valós problémák megoldása megfelelő A tantárgyhoz (műveltség- modell választásával. A matematika alkalmazása más tudományokban. Ismeretek rendterülethez) kapcsolható szerezése, alkalmazása. A matematika épülésének elvei: létező fogalom újraértelmezése, kiterjesztése. A fogalmak kiterjesztése, követelményeinek megértése. Függvénytufejlesztési feladatok lajdonság alkalmazása egyenlet megoldásánál (pl. szigorú monotonitás). Ismeretek/Fejlesztési követelmények n-edik gyök.A négyzetgyök fogalmának általánosítása. A matematika belső fejlődésének felismerése, új fogalmak alkotása. Hatványozás pozitív alap és racionális kitevő esetén. Fogalmak módosítása újabb tapasztalatok, ismeretek alapján. A hatványfogalom célszerű kiterjesztése, permanenciaelv alkalmazása. Hatványozás azonosságainak alkalmazása. Példák az azonosságok érvényben maradására. A definíciók és a hatványozás azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható exponenciális egyenletek. Modellek alkotása (algebrai modell): exponenciális egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás). A logaritmus értelmezése. Korábbi ismeretek: hatvány fogalma. Zsebszámológép használata, táblázat használata. Annak felismerése, hogy a technika fejlődésének alapja a matematikai tudás. A logaritmus azonosságai. A hatványozás és a logaritmus kapcsolatának felismerése. A definíciók és a logaritmus azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható logaritmusos egyenletek. Modellek alkotása (algebrai modell): logaritmus alkalmazásával megoldható egyszerű exponenciális egyenletek; ilyen egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás). n-edik gyök. Racionális kitevőjű hatvány. Exponenciális növekedés, csökkenés. Logaritmus. Kulcsfogalmak/fogalmak Tematikai egység/Fejlesztési cél

2. Számtan, algebra

Órakeret N: 22 óra E: 12 óra Függvénytani alapfogalmak. Hatványozás azonosságai. Négyzetgyök. Függvény megElőzetes tudás adása, tulajdonságai. Hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése. A folyamatok elemzése a függvényelemzés módszerével. Tájékozódás az időben: lineA tantárgyhoz (műveltség- áris folyamat, exponenciális folyamat. A matematika és a valóság: matematikai modelterülethez) kapcsolható lek készítése, vizsgálata. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően. Sorozat vizsgálata; rekurzió, képletek értelmezése. Ismeretfejlesztési feladatok hordozók használata. Ismeretek/Fejlesztési követelmények Szögfüggvények kiterjesztése, trigonometrikus alapfüggvények (sin, cos, tg). A kiterjesztés szükségességének, alapgondolatának megértése. Időtől függő periodikus jelenségek kezelése. A trigonometrikus függvények transzformációi: f ( x ) + c , f ( x + c) ; cf (x ) ; f (cx) . Tematikai egység/Fejlesztési cél

3. Összefüggések, függvények, sorozatok

279

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Tudatos megfigyelés a változó szempontok és feltételek szerint. Az exponenciális függvények. Permanencia-elv alkalmazása. Exponenciális folyamatok a természetben és a társadalomban. Modellek alkotása (függvény modell): a lineáris és az exponenciális növekedés/csökkenés matematikai modelljének összevetése konkrét, valós problémákban (például: népesség, energiafelhasználás, járványok). A logaritmusfüggvények vizsgálata. Logaritmus alapfüggvények grafikonja, jellemzésük. A logaritmusfüggvény mint az exponenciális függvény inverze. Függvénynek és inverzének a grafikonja a koordináta-rendszerben. A számsorozat fogalma. A függvény értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza. Matematikatörténet: Fibonacci. Sorozat megadása rekurzióval és képlettel. Számtani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. Matematikatörténet: Gauss.A sorozat felismerése, a megfelelő képletek használata problémamegoldás során. Mértani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. A sorozat felismerése, a megfelelő képletek használata problémamegoldás során. A számtani sorozat mint lineáris függvény és a mértani sorozat mint exponenciális függvény összehasonlítása. Kamatoskamat-számítás. Modellek alkotása: befektetés és hitel; különböző feltételekkel meghirdetett befektetések és hitelek vizsgálata; a hitel költségei, a törlesztés módjai. Korábbi ismeretek mozgósítása (pl. százalékszámítás). A szövegbe többszörösen beágyazott, közvetett módon megfogalmazott információk és kategóriák azonosítása. Szinuszfüggvény, koszinuszfüggvény, tangensfüggvény. Exponenciális függvény, logaritmusKulcsfogalmak/ függvény. Exponenciális folyamat. Számsorozat. Rekurzió. Számtani sorozat, mértani sorozat. fogalmak Órakeret N: 22 óra E: 17 óra Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, nevezetes ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai, körei. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Egybevágóság, hasonlóság, szimmetria. Hegyesszögek szögfüggvényei. Ekvivalens egyenlet. Elsőfokú és másodfokú egyenlet, Előzetes tudás kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai megoldása. Alapszerkesztések, egyszerű szerkesztési feladatok körrel, háromszöggel kapcsolatosan. Vektorok, vektorműveletek. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb felismerése. Felszín, térfogat szemléletes fogalma. Poliéder felszíne. Számológép (számítógép) használata. Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: távolságok, szöA tantárgyhoz (műveltséggek, terület, kerület, felszín és térfogat kiszámítása. A matematika két területének (geterülethez) kapcsolható fejometria és algebra) összekapcsolása: koordináta-geometria. Emlékezés, korábbi ismelesztési feladatok retek rendszerezése, alkalmazása. Ismeretek/Fejlesztési követelmények Szinusztétel, koszinusztétel. Általános eset, különleges eset viszonya (a derékszögű háromszög és a két tétel). Síkidomok kerületének és területének számítása. Pitagoraszi összefüggés egy szög szinusza és koszinusza között. Összefüggés a szög és a mellékszöge szinusza, illetve koszinusza között. A tangens kifejezése a szinusz és a koszinusz hányadosaként. A trigonometrikus azonosságok megértése, használata. Függvénytáblázat alkalmazása feladatok megoldásában. Egyszerű trigonometrikus egyenletek. Trigonometrikus egyenletre vezető, háromszöggel kapcsolatos valós problémák. Azonosság alkalmazását igénylő egyszerű trigonometrikus egyenlet. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságai. Két vektor merőlegességének szükséges és elégséges feltétele. A művelet újszerűségének felfedezése. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése, megkülönböztetése. Helyvektor. Emlékezés: jelek, jelölések, megállapodások. Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal. Vektorok és rendezett számpárok közötti megfeleltetés. A vektor fogalmának bővítése (algebrai vektorfogalom). Sík és tér: a dimenzió szemléletes fogalmának fejlesztése. A helyvektor koordinátái. Szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjának, a háromszög súlypontjának koordinátái. Képletek értelmezése, alkalmazása. Két pont távolsága, a szakasz hossza. Képletek értelmezése, alkalmazása. A kör egyenlete.Geometria és algebra összekapcsolása. Az egyenes különböző megadási módjai. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens. Iránytangens és az egyenes meredeksége. A merőlegesség megfogalmazása skaláris szorzattal. Geometriai ismeretek felelevenítése, megfogalmazása algebrai alakban. Az egyenes egyenlete.Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele. Az egyenest jellemző adatok, a közöttük felfedezhető összefüggések értése, használata. Tematikai egység/Fejlesztési cél

4. Geometria

280

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. Geometriai probléma megoldása algebrai eszközökkel. Ismeretek mozgósítása, alkalmazása (elsőfokú, illetve másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása). A kör adott pontjában húzott érintője. A geometriai fogalmak megjelenítése algebrai formában. A koordinátageometriai ismeretek alkalmazása egyszerű síkgeometriai feladatok megoldásában. Geometriai problémák megoldása algebrai eszközökkel. Geometriai problémák számítógépes megjelenítése. Mértani testek csoportosítása. Hengerszerű testek (hasábok és hengerek), kúpszerű testek (gúlák és kúpok), csonka testek (csonka gúla, csonka kúp). Gömb. A problémához illeszkedő vázlatos ábra alkotása; síkmetszet elképzelése, ábrázolása. Fogalomalkotás közös tulajdonság szerint (hengerszerű, kúpszerű testek, poliéderek). A tanult testek felszínének, térfogatának kiszámítása. Gyakorlati feladatok. A valós problémákhoz modell alkotása: geometriai modell. Ismeretek megfelelő csoportosítása. Valós szám szinusza, koszinusza, tangense. Bázisrendszer, helyvektor. Skaláris szorzat. PontKulcsfogalhalmaz egyenlete; kétismeretlenes egyenletnek megfelelő ponthalmaz. Felszín, térfogat. mak/fogalmak Órakeret N: 22 óra E: 14 óra A statisztika alapfogalmai. Adathalmaz statisztikai jellemzői, adathalmaz ábrázolása. Táblázatok kezelése. A véletlen esemény fogalma, a véletlen kísérlet fogalma. GyakoriElőzetes tudás ság, relatív gyakoriság. Esély és valószínűség hétköznapi fogalma. Kombinatorikai ismeretek. A tantárgyhoz (művelt- Ismeretek rendszerezése, alkalmazása, bővítése. Műveletek értelmezése az események ségterülethez) kapcsolha- között. Matematikai elvonatkoztatás: a valószínűség matematikai fogalmának fejlesztése. Véletlen mintavétel módszerei jelentőségének megértése. tó fejlesztési feladatok Ismeretek/Fejlesztési követelmények Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére, szorzatára, komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre. Elemi események. Események előállítása elemi események összegeként. Példák független és nem független eseményekre. A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása. Logikai műveletek, halmazműveletek és események közötti műveletek összekapcsolása. Véletlen esemény, valószínűség. A valószínűség matematikai definíciójának bemutatása példákon keresztül. A véletlen kísérletekből számított relatív gyakoriság és a valószínűség kapcsolata. A valószínűség klasszikus modellje. A modell és a valóság kapcsolata. Egyszerű valószínűség-számítási problémák. Tanult kombinatorikai módszerek alkalmazása. Statisztikai mintavétel. Valószínűségek visszatevéses mintavétel esetén. Visszatevés nélküli mintavétel. Modell alkotása (valószínűségi modell): a mintavételi eljárás lényege. Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz, terjedelem, szórás. Nagy adathalmazok jellemzése statisztikai mutatókkal. A statisztikai kimutatások és a valóság: az információk kritikus értelmezése. Közvélemény-kutatás, minőségellenőrzés, egyéb gyakorlati alkalmazások elemzése. Valószínűség matematikai fogalma. Klasszikus valószínűség-számítási modell. Szórás. Kulcsfogalmak/fogalmak Tematikai egység/Fejlesztési cél

5. Valószínűség, statisztika

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Rendszerező összefoglalás

Órakeret N: 48óra E: 36 óra

A középiskolai matematika anyaga. A matematika épülésének elvei: ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Motiválás. A tantárgyhoz (műveltség- Emlékezés. Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; területhez) kapcsolható átstrukturálás. fejlesztési feladatok Hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése. Ismeretek/Fejlesztési követelmények Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok. Ponthalmazok és számhalmazok. Valós számok halmaza és részhalmazai. A problémának megfelelő szemléltetés kiválasztása (Venn-diagram, számegyenes, koordináta-rendszer). Állítások logikai értéke. Logikai műveletek. Szövegértés. A szövegben található információk összegyűjtése, rendszerezése. Előzetes tudás

281

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A halmazelméleti és a logikai ismeretek kapcsolata. Halmazok eszközjellegű használata. Definíció és tétel. A tétel bizonyítása. A tétel megfordítása. Emlékezés a tanult definíciókra és tételekre, alkalmazásuk önálló problémamegoldás során. Bizonyítási módszerek. Direkt és indirekt bizonyítás közötti különbség megértése. Néhány tipikusan hibás következtetés bemutatása, elemzése. Kombinatorika: leszámlálási feladatok. Egyszerű feladatok megoldása gráfokkal. Sorbarendezési és kiválasztási problémák felismerése. Gondolatmenet szemléltetése gráffal. Műveletek értelmezése és műveleti tulajdonságok. Absztrakt fogalom és annak konkrét megjelenései: valós számok halmazán értelmezett műveletek, halmazműveletek, logikai műveletek, műveletek vektorokkal, műveletek vektorral és valós számmal, műveletek eseményekkel. Számtan, algebra Gyakorlati számítások. Kerekítés, közelítő érték, becslés. Számológép használata, értelmes kerekítés. Egyenletek és egyenlőtlenségek. Megoldások az alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz megfelelő kezelésével. Algebrai azonosságok, hatványozás azonosságai, logaritmus azonosságai, trigonometrikus azonosságok. Az azonosságok szerepének ismerete, használatuk. Matematikai fogalmak fejlődésének bemutatása, pl. a hatvány, illetve a szögfüggvények példáján. Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Algebrai megoldás, grafikus megoldás. Ekvivalens egyenletek, ekvivalens átalakítások. A megoldások ellenőrzése. Adott egyenlethez illő megoldási módszer önálló kiválasztása. Az önellenőrzésre való képesség. Önfegyelem fejlesztése: sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás. Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös egyenletek. Abszolút értéket tartalmazó egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek. Tanult egyenlettípusok és egyenlőtlenségtípusok önálló megoldása. Elsőfokú és egyszerű másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. A tanult megoldási módszerek biztos alkalmazása. Egyenletekre, egyenlőtlenségekre vezető gyakorlati életből vett és szöveges feladatok. Matematikai modell (egyenlet, egyenlőtlenség) megalkotása, vizsgálatok a modellben, ellenőrzés. Összefüggések, függvények, sorozatok A függvény megadása. A függvények tulajdonságai.Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás fogalmak alkalmazása konkrét feladatokban. Az alapfüggvények ábrázolása és tulajdonságai. A tanult alapfüggvények ismerete. Függvénytranszformációk: f ( x ) + c , f ( x + c) ; cf (x ) ; f (cx) . Eltolás, nyújtás és összenyomás a tengelyre merőlegesen. Kapcsolat a matematika két területe között: függvény-transzformációk és geometriai transzformációk. Függvényvizsgálat a tanult szempontok szerint. Függvények használata valós folyamatok elemzésében. Függvény alkalmazása matematikai modell készítésében. Geometria Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. Távolságok és szögek kiszámítása. Valós problémában a megfelelő geometriai fogalom felismerése, alkalmazása. Geometriai transzformációk. Távolságok és szögek vizsgálata a transzformációknál. Egybevágóság, hasonlóság. Szimmetriák. Szerepük felfedezése művészetekben, játékokban, gyakorlati jelenségekben. Háromszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk.A háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Összefüggések a háromszög oldalaiés szögei között. A derékszögű háromszög oldalai, az oldalai és a szögei közötti összefüggések. A problémának megfelelő összefüggések felismerése, alkalmazása. Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Négyszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Szimmetrikus négyszögek tulajdonságai. Körre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Számítási feladatok. Vektorok, vektorok koordinátái. Bázisrendszer. Vektorok alkalmazásai. Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Két alakzat közös pontja. Geometria és algebra összekapcsolása. Valószínűség-számítás, statisztika Diagramok. Statisztikai mutatók: módusz, medián, átlag, szórás. Adathalmazok jellemzése önállóan választott mutatók segítségével. A reprezentatív minta jelentőségének megértése. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Véletlen esemény valószínűsége. A valószínűség kiszámítása a klasszikus modell alapján. A véletlen törvényszerűségei. A valószínűség és a statisztika törvényei érvényesülésének felfedezése a ter-

282

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja melésben, a pénzügyi folyamatokban, a társadalmi folyamatokban. Következtetés. Definíció. Tétel. Bizonyítás. Halmaz, alaphalmaz, igazsághalmaz, megoldáshalmaz. Függvény/transzformáció. Értelmezési tartomány. Művelet, műveleti tulajdonság. KulcsfogalEgyenlet, azonosság, egyenletrendszer, egyenlőtlenség. Ekvivalencia. Ellenőrzés. Véletlen, mak/fogalmak valószínűség. Adat, statisztikai mutató. Térelem, mennyiségi jellemző (távolság, szög, kerület, terület, felszín, térfogat). Matematikai modell.

3.4.4. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Célok és feladatok A középiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában kialakított képességekre, ismeretekre épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van a személyiségfejlesztésben. A történelmi források, események értelmezése olyan kompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető kérdések megismerése segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítik. A történelmi oktatás meghatározó célja, hogy a hallgatók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. A történelem megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód kialakítása, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes az összefüggések, az alternatívák meglátására és értékelésére. Fejlesztési követelmények A középiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében túllép az általános iskolai szinten. A középiskolai tanulmányok végére a hallgatóknak ismerniük kell a különböző források kezelésének, elemzésének szabályait, a tudományos anyaggyűjtés alapelemeit. Feltétlen elérendő az alapvető tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. A hallgatóknak okok és következmények bonyolult hálójában kell értelmezniük és bemutatniuk az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. A történelemtanítás reális képet alakítson ki a hallgatókban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában. Az ismeretszerzési és feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a hallgatóknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások megtartásáig; a problémafelvetés, magyarázat, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig; megfelelően használva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és kifejezéseit. Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogya hallgatók egységben lássák a topográfiai és a kronológiai adatokat. A hallgatóknak tudniuk kell az események alapvető sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló fontosabb eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése.

283

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is, a történelmi térképek olvasása, az egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek heti óraszám éves óraszám

I. (11.) Nappali tagozat (36 hét) 4 144

II. (12.) Nappali tagozat (32 hét) 5 160

I. (11.) Esti tagozat (36 hét) 3 108

II. (12.) Esti tagozat (32 hét) 3 96

A témaköröket tartalmazó táblázatokban a két tanéves ciklus teljes óraszáma szerepel. 11. évfolyam Tematikai egység Javaslat

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret N: 2 óra E: 2 óra

A tanulók előzetes tudásának azonosítása

Órakeret N: 18 óra E: 16 óra A tanulók általános iskolai (vagy egyéb iskolákban szerzett) tudásának az azonosítása Előzetes tudás Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségekdöntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, KözépA tantárgyhoz (műEurópa, Kelet-Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megveltségterülethez) kapismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítácsolható fejlesztési fesa. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az internet valamely ladatok a tanévben magyar nyelvű keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és az adatok kapcsolatának bemutatásával. Kifejezőképességek A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségei szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU-csatlakozás). Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadaTematikai egység

Az őskor és az ókor története

284

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja lomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Tájékozódás az időben és térben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Ismeretek/fejlesztési követelmények ─ Az emberré válás folyamata. ─ A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). ─ Az ókori Kelet kulturális öröksége, a zsidó nép vallási és történeti hagyományai. A görög kor kezdetei, a spártai állam. ─ A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma. ─ A görög–perzsa háborúk. Athén és Spárta párharca. ─ Nagy Sándor birodalma. ─ A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. ─ Róma városállamból birodalommá válik. ─ Az egyeduralom kialakulása. Társadalom, államszervezet, hadsereg. ─ Róma és a provinciák. A köztársaság virágkora és válsága. A császárkor. ─ A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. ─ A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. ─ A köztársaság virágkora és válsága. A császárkor. ─ A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. Kronológia: A homo sapiens megjelenése, Kr. e. 3000 körül, Kr. e. XVIII. század, Kr. e. X. század, Kr. e. 525 Kr. e. XIII. század, Kr. e. 621, Kr. e. 594, Kr. e. 508, Kr. e. 490, Kr. e. 480, Kr. e. 776, Kr. e. 431–404, Kr. e. 336–323 Kr. e. 753, Kr. e. 510, Kr. e. 367, Kr. e. 287, Kr. e. 264–241, Kr. e. 218–201, Kr. e. 168, Kr. e. 48, Kr. e. 31, 212, 313, 395, 476. Személyek: Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, Salamon, Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor, Hannibal, Ciceró, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Marius, Sulla, Spartacus, Kulcsfogalmak/ fogal- Hadrianus, Diocletianus. Fogalmak: mak Homo sapiens, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, zsidó vallás, Biblia, Ószövetség (héber Biblia), Újszövetség, állam, hieroglifa, buddhizmus, brahmanizmus, polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, ekklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus, patrícius, plebejus, cliens, consul, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, apostol, egyház, püspök, zsinat, senatus, dictator, néptribunus, censor. Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Izrael, Jeruzsálem, Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria, Róma, Karthágó, Cannae, Hispania, Gallia, Dacia, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria. Órakeret N: 30 óra E: 15 óra A tanulók általános iskolai (vagy egyéb iskolákban szerzett) tudásának az azonosítása. Előzetes tudás Ismeretek/fejlesztési követelmények A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése. A Bizánci Birodalom fejlődése. Az iszlám és az arab világ.

Tematikai egység

─ ─

A középkor századai

285

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A Frank Birodalom kialakulása, a gazdaság és társadalom átalakulása. Az államalapítások kora Közép- és Kelet-Európában. A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában (az invesztitúra-harcok). A középkor társadalma. A középkori városok. A lovagkor. A keresztes háborúk (a hadjáratok pusztításai, Európa kultúrájára gyakorolt hatásuk). A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak. A gazdaság fejlődése. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban. A rendi monarchiák. Császárság és pápaság küzdelme. Az eretnekmozgalmak. Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, 1054. 1066, 1095, 1122, 1215, 1302, 1278. Személyek: Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed, Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok, VII. Gergely, IV. Henrik, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás. Topográfia: Kulcsfogalmak/ fogal- Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka, Bagdad, Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge, Hanza-városok, a mak levantei kereskedelem útvonala. Fogalmak: gróf-grófság-őrgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa,királyi udvar, kamara, kancellária, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, vallási intolerancia, antijudeizmus, kolduló rendek, városi önkormányzat, nyomásos hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romantika, gótika, huszitizmus.

─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

Órakeret N: 20 óra E: 17 óra A tanulók általános iskolai (vagy egyéb iskolákban szerzett) tudásának az azonosítása. Előzetes tudás Ismeretek/fejlesztési követelmények ─ A magyar nép őstörténete és vándorlása. ─ A honfoglalástól az államalapításig. ─ Géza fejedelem és István király életműve. ─ Az új rend megszilárdítása –Szent László és Könyves Kálmán. ─ Az Aranybulla és a tatárjárás. ─ Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században (nem magyar népelemek a középkori Magyarországon). ─ Az Árpád-kori kultúra. ─ Mindennapi élet a középkori Magyarországon. Évszámok: 896, 955, 973, 997–1000–1038, 1077–95, 1095–1116, 1172–1196, 1205–1235, 1222 1235– 70, 1241–42, 1301. Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök, I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla, KéKulcsfogalmak/ fogal- zai Simon. Topográfia: mak őshaza, Levédia, Etelköz, Esztergom, Pannonhalma, Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda. Fogalmak: Nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség törzs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized. Várnépek, várjobbágyok, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, serviens, bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok. Tematikai egység

A magyar nép története az Árpád-ház kihalásáig

Tematikai egység

Kora újkor és a polgári átalakulás kora

286

Órakeret

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 1490–1848/49

N: 30 óra E: 28 óra

A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények ─ A nagy földrajzi felfedezések és következményei. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei. ─ A modern állam kialakulása. ─ A parlamentáris monarchia kialakulása Angliában. Az angol forradalom és polgárháború. ─ Reformáció és katolikus megújulás. A barokk. ─ A tudományos világkép átalakulása. Az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. ─ Az atlanti hatalmak felemelkedése. ─ A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus jellegzetességei. ─ Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. Az USA létrejötte. ─ A polgári forradalom irányzatai Franciaországban. A napóleoni háborúk Európája. ─ Az ipari forradalom és társadalmi hatásai (életkörülmények, környezet). ─ XIX. század eszméi. ─ Az 1848-as forradalmak. Kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618–48, 1640–49, 1689, 1701–1714, 1740–48, 1756–63, 1776, 1783, 1789, 1791, 1794 1804–15, 1848. Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter, Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot, Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson, Kutuzov, James Watt, Stephenson, Marx. Fogalmak: Kulcsfogalmak/ fogal- Gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, unitárius, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, mak anglikán, monopólium, puritán, merkantilizmus, Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott abszolutizmus, nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, „harmadik rend”, girondiak, jakobinusok, polgári szabadságjogok, vallási egyenjogúság, ökumenikus gondolat, parlamenti rendszer (jobboldal, baloldal), emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár, civil társadalom. Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok, Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak Amerikában, Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo. Előzetes tudás

Tematikai egység

Magyarország története (1301–1849)

A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az Anjouk Magyarországa. Luxemburgi Zsigmond. A Hunyadiak. A Jagellók kora. A Dózsa-féle parasztháború. A mohácsi csata. A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági, társadalmi és kulturális változások a XVII. században. A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc. Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Gazdaság és társadalom a XVIII. század Magyarországán. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek. A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák. Előzetes tudás

─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

Órakeret N: 42 óra E: 28 óra

287

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Új elemek a gazdaságban. Az átalakuló társadalom. A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországra. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás, nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. Polgári forradalom Magyarországon 1848. március–április. A forradalom belső és külső feltételei, problémái. A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. A szabadságharc befejező szakasza és veresége. Kronológia: 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591–1606, 1664, 1686, 1699, 1703–11, 1722–23, 1740–80, 1767, 1777, 1780–1790, 1795, 1825, 1830, 1832–36, 1844, 1847. 1848.III. 15., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., X. 6. Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc, III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz Martinovics, Hajnóczy, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi, I. Ferenc, Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelačić,Windischgraetz, Haynau. Kulcsfogalmak/ fogal- Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás, Helymak tartótanács, betelepítés, etnikum, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, mágnás, kötelező állami oktatás, úrbéri rendezés, pátens, nyelvrendelet, „kalapos király”, Pragmatica Sanctio, osztrák örökösödési háború, hétéves háború, „fordított Canossa-járás”, jobbágyrendelet, magyar jakobinusok, reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám , márciusi ifjak, nemzetőrség, népképviseleti országgyűlés, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény, emancipáció. Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta, Határőrvidék, Bánát, Pest-Buda, Fiume, Vaskapu, Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad.

─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

Órakeret N: 2 óra E: 2 óra A hallgatók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-15 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni a könyvtárban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források elemzésére tanári irányítással. Legyenek képesek rövid beszámolók előadására. Tudják alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról. A hallgatók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb ókori, középkori és újkori tárgyi A fejlesztés várt emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Legyenek képesek a eredményei az évfoforrások és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak nélyam végén hány címből álló bibliográfiákat készíteni a könyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb, már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Legyenek képesek az egyetemes és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

12. évfolyam

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

288

Órakeret N: 2 óra E: 2 óra

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Javaslat

Az előző évben szerzett ismeretek felelevenítése.

A nemzetállamok és az imperializmus kora, Órakeret a dualizmus Magyarországa. N: 46 óra Az I. világháború és következményei E: 28 óra A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése. Előzetes tudás Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségekdöntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, KözépEurópa, Kelet-Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Kifejezőképességek A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A tantárgyhoz (műA korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalveltségterülethez) kapmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma csolható éves fejlesztési bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvöfeladatok zésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU-csatlakozás). Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományosismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élőszóban. Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata. Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Ismeretek/fejlesztési követelmények ─ Gazdasági és társadalmi változások, a második ipari forradalom. ─ Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. ─ Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. ─ A „keleti kérdés” és a Balkán. ─ Az orosz reformkísérletek. ─ Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom. ─ Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. A munkásság politikai erővé szerveződése. ─ A megtorlás, a Bach-rendszer. ─ A kiegyezés. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. ─ Társadalmi csoportok életformái, népesség, nemzetiség. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. Tematikai egység

289

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai. Az első világháború kirobbanása, jellege, története. Az oroszországi politikai változások, bolsevik hatalomátvétel, a bolsevik ideológia és propaganda, a Szovjetunió létrejötte. A Párizs környéki békék, a versailles-i békerendszer fontosabb pontjai. A gazdaság és a társadalom új jelenségei (pl. a női emancipáció, motorizáció). Magyarország részvétele az első világháborúban. Az őszirózsás forradalom. Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság. A trianoni béke, hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. A Horthy-rendszer kialakulása és konszolidációja. A Horthy-rendszer társadalma és a revíziós külpolitika. A művelődési viszonyok. Az életmód változásai. Évszámok: 1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1904, 1905, 1907. 1849. október 6., 1867, 1868, 1875–90, 1896, 1914–18, 1917, 1919, 1922, 1925. 1914. július 2., 1918. október 31., 1918. november 3., 1919. március 21., 1920. március 1., június 4., 1921–31, 1927. Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, II. Vilmos, Lenin, Lincoln, Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Löw Emánuel, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár, Herzl Tivadar, Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini, gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly. KulcsfogalTopográfia: mak/fogalmak Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, ElzászLotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia, Szarajevó, Marne, Somme, Szentpétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzonvonal. Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, politikai antiszemitizmus, dualizmus, villámháború – állóháború, ultimátum,egyházellenesség, vallásellenesség, központi hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem, őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció.

Tematikai egység

A világ a nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig. Magyarország a két világháború között (1929–1945)

A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az olasz fasizmus ideológiája és a fasiszta párt hatalomra jutása. Az 1929-33-as világgazdasági válság. Válságkezelés az USA-ban. A nemzeti szocializmus ideológiája, a náci párt hatalomra jutása és a náci diktatúra jellemzői. A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború fő eseményei, fordulópontjai. A szövetségesek győzelme. A megosztott Európa. Gazdasági válság és jobbratolódás a magyar belpolitikában. Magyarország háborús részvétele a II. világháborúban. A Kállay-kormány politikája. A német megszállás. A holokauszt Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. Évszámok: 1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember 1., 1941. június 22., 1944. június 6., 1945. május Kulcsfogal8., augusztus 6., szeptember 2. 1938. november 2., 1939. március 15., 1940. augusztus 30., mak/fogalmak 1941. június 26., 1943. január, 1944. március 19., 1944. október 15., 1944. december 21., Előzetes tudás

─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

Órakeret N: 34 óra E: 20 óra

290

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 1945. április. Személyek: Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Dálnoki Miklós Béla. Topográfia: Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia, Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Donkanyar. Fogalmak: tőzsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, politikai antiszemitizmus, Berlin-Róma tengely, Anschluss, kirekesztés, zsidóüldözés, koncentrációs tábor, népirtás, holokauszt, soá, porrajmos, genocídium, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció. Népi-falukutató mozgalom, nyilasmozgalom, zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, „hintapolitika”, „kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság.

Tematikai egység

A jelenkor és Magyarország a második világháború után (1945– napjainkig)

Órakeret N: 50 óra E: 26 óra

A korábbi iskolai tanulmányok során szerzett ismeretek felelevenítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Hidegháborús szembenállás és időszakos enyhülés politikája a második világháború után. A kommunista rendszerek kialakulása és bukása. Az Európán kívüli világ (Kína, India, Japán). Az európai integráció története, az EU alapelvei, fontosabb intézményei, azok működése. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Magyarország újjáépítése a II. világháború után, a demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerződés. A kommunista diktatúra kiépítése. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. Társadalmi változások hatásai, a roma népesség problémái. Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erősödése. A rendszerváltozás. A határokon túli magyarság helyzete. A magyarországi nemzetiségek és vallási csoportok. Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991, 1946, 1947.február 10., 1948, 1949, 1953, 1956. október 23., november 4., 1963, 1968, 1989. október 23., 1990, 1991. Személyek: Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, HoSi Minh, Truman, Adenauer, Hruscsov, Naszszer, Kennedy, XXIII. János, Willy Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov, Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád. Fogalmak: KulcsfogalVasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshall-segély, szociális piacmak/fogalmak gazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római szerződések, Holdraszállás, Ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, Háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, ÁVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság, harmadik világ, Brezsnyev-doktrina, globális világ, enyhülési politika, anti-cionizmus. Topográfia: NDK, NSZK, Kelet-Berlin, Nyugat-Berlin, Kuba, Szuezi-csatorna, az új európai államok (Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Montenegro, Bosznia-Hercegovina, Lettország, Litvánia, Észtország, Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, Szlovákia, Csehország). Előzetes tudás

─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─ ─

Tematikai egység Célok

Órakeret N: 26 óra E: 18 óra Alakuljon ki a tanulóban a reális önismeret és önértékelés, a másik ember személyiségének Társadalomismeret

291

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja tisztelete és megértése. Legyen képes életvitele tudatos alakítására. Alakuljon ki világos kép a tanulókban az általuk betöltött státusok szerepkészleteiről. Mélyüljön el a tanulók politikai és jogi szocializációja. Ismerkedjenek meg a társadalmi és gazdasági élet alapvető tényeivel, jelenségeivel, fogalmaival. Alakuljanak ki a tanulókban azok a képességek, amelyek a társadalom és gazdaság megértéséhez nélkülözhetetlenek. Fejlődjön a tanulók társadalmi tér- és időszemlélete. Ismerjék meg a társadalom működési mechanizmusait. Törekedjen a tanuló az előítéletes magatartás következetes elutasítására. Ismerje meg és tudja elemezni a különféle tudományok (történelem, szociológia, jogelmélet, alkotmánytan, politológia, filozófia, közgazdaságtan stb.) anyagára támaszkodva a társadalom viszonyait, fogalmait, törvényszerűségeit. Ismerje fel a társadalmi problémákat, feszültségeket, és a lehetséges kezelési módokról legyenek fogalmai. Ismerje meg az alapvető állampolgári jogokat, és az állampolgárság kritériumait. Fejlődjenek ki a tanulókban olyan képességek és attitűdök, melynek birtokában képesek lesznek állampolgári jogaik gyakorlására. Erősödjön nemzeti tudata, fejlődjön a humánus, értékeket védő magatartásuk. Ismerjék meg a tanulók a demokratikus politikai intézményrendszert. Ismerjék fel a nemzetközi munkamegosztás szerepét és fontosságát. Legyenek tisztában korunk globális kérdéseivel, az emberiség közös történelmi felelősségével. Ismerjék az európai integrációs folyamatok lényeges elemeit. Ismerjék meg azokat a kapcsolódási pontokat, melyek Magyarországot Európával összekötik. Ismerje az emberi együttélés alapelveit; sajátítsa el a tudatos belátáson alapuló kritikát; mélyüljön el jogérzéke, társadalmi felelősségtudata; ismerje az etika alapfogalmait; tudjon érvelni az ember kilétéről, a jó és rossz mibenlétéről, az erényekről folytatott vitákban; fogalmazza meg saját maga és környezete számára a helyes cselekedet alapelveit. A tantárgy tanításának kezdetekor belépési követelmény nincsen, amennyiben a tanulócsoport korábbi ismereteinek szintje lehetővé teszi, egyes modulok átléphetők, sorrendjük felcserélhető. A tanulócsoport korábbi ismereteinek szintje és szélessége szabja meg a szintrehozási feladatokat. Javasoljuk, hogy a pedagógus használja ki a csoport korábbi ismereteiből fakadó előA tantárgyhoz (mű- nyöket, és azok segítségével zárkóztassa fel az előzetes ismeretekkel nem rendelkezőket. veltségterülethez) A tanuló: tudja rendszerezni, elemezni az információt, tudjon következtetéseket levonni; lekapcsolható fejlesz- gyen képes érvelni álláspontja mellett és megérteni mások álláspontját; legyen képes szemelvények önálló feldolgozására szóban és írásban; legyen képes megfontolt, tárgyilagos véletési feladatok ményalkotásra, esetleg véleményváltoztatásra is; tudjon beszámolni saját tapasztalatairól vagy tömegkommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről, és legyen képes értékelni azokat; ismerje a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretekhez kapcsolódó általános és konkrét fogalmakat; legyen tisztában a demokratikus gondolkodási és magatartási mintákkal. Ismeretek/fejlesztési követelmények A mai magyar társadalom Társadalmi csoportok– társadalmi mobilitás. A társadalom rétegződése és térbeli szerkezete. Gazdagság és szegénység. Nemzeti és etnikai kisebbségek. Szocializáció és társadalmi devianciák (öngyilkosság, bűnözés, alkoholizmus, vandalizmus, idegengyűlölet, kábítószer). A szocializáció fogalma, tartalma és színterei. Problémák a szocializáció folyamatában. Az iskola világa A műveltség társadalmi szerepe. Közoktatás – szakoktatás – felsőoktatás. A művelődés iskolán kívüli formái és színterei. Az iskolán kívüli művelődésben, képzésben részt vevők érdekérvényesítési lehetőségei. A politika világa A politika fogalma. Diktatúra és demokrácia. Az érdekérvényesítés különféle módjai. Tömegkommunikáció és politika. Rendszerváltás Magyarországon. A hazai pártok általános jellemzői. Érdekképviseleti szervezetek és nyomásgyakorló csoportok. A közvélemény-kutatás. Társadalmi mobilizáció, szocializáció, társadalmi rétegződés, kirekesztés, fajgyűlölet, politiKulcsfogalmak/ foka, pártok, pártrendszerek, média, tömegkommunikáció. galmak

292

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

Tematikai egység

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

Órakeret N: 2 óra E: 2 óra

A tanulók teljesítményének a mérése

A tanulók legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket készíteni a térképen önállóan, vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába. Felkészülés az érettségi követelményeinek a teljesítésére.

3.4.5. Természetismeret A természetismeret műveltségterület tartalma szerint a természeti folyamatokkal kapcsolatos ismeretanyagot (azaz az Ember és természet műveltségterületet, illetve a Földünk-környezetünk természetföldrajzi részét)tárgyalja, és az ehhez kapcsolódó készségeket, képességeket fejleszti. A természettudományi műveltség az egyén és a társadalom számára is meghatározó jelentőségű. A természetismeret esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de érteni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így jut el a tanuló a természeti folyamatok megismeréséhez, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeinek, korlátainak és kockázatainak megértéséhez. Az egészség tudatos megőrzése, a természeti, a technikai és az épített környezet felelős és fenntartható alakítása a természettudományos kutatások és azok eredményeinek ismerete nélkül elképzelhetetlen. A globális problémák megoldásának fontos feltétele az állampolgárok természettudományos műveltségen, az ok-okozati összefüggések felismerésén alapuló, kritikus és konstruktív magatartása. Az egyén tudása társadalmi szinten szorosan összefügg a gazdasági versenyképességgel és a szűkebb-tágabb autonóm közösségek fennmaradásával. Ennek ismeretére hangsúlyt helyez a kerettanterv. A kerettantervben szereplő anyag az érdeklődés felkeltésére és fenntartására szolgál, nem tűzi ki célul egyik természettudományos tárgy érettségi vizsgájára való felkészítést sem, de hozzájárul azokhoz, amenynyiben a tanuló a későbbiekben mégis ezt választaná. Középpontjában az ember egészségét, és szűkebbtágabb közösségeinek fennmaradását lehetővé tevő gyakorlati és elméleti ismeretek állnak. Szemléletmódja komplex, tehát a fizikai, kémiai, földrajzi és biológiai ismereteket kölcsönhatásaikban vizsgálja, tárgyalja. Óraszámok

Természetismeret heti óraszám éves óraszám

I. (11.) Nappali tagozat (36 hét) 4 144

II. (12.) Nappali tagozat (32 hét) 4 128

I. (11.) Esti tagozat (36 hét) 3 108

II. (12.) Esti tagozat (32 hét) 1 32

11. évfolyam Tematikai egység/Fejlesztési cél Előzetes tudás A komplex műveltségterülethez kapcsolható fejlesztési feladatok

I. Egészség és betegség

Órakeret N: 44 óra E: 40 óra

Az emberi szervezetben zajló fő kémiai átalakulások. Az emberi szervezet egységét fenntartó rendszerek működéseinek, kölcsönhatásainak megismerése. A testi és lelki egészség alapjainak tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény erősítése. A védekező szervezet működéseinek bemutatása.

293

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Ismeretek Fejlesztési követelmények Általános célok: A homeosztázist fenntartó mechanizmusok felismerése. A Az önazonosságot (homeosztázist) fenntartó és az azt fenyegető főbb hatások az emberi szervezet szintjén és a visszacsatolás jelenségének bemutatása, élő és technikai visszacsatolásos rendszerek összevetése. társas kapcsolatokban. A szabályozás és a vezérlés néhány formája az emberi szervezetben. Az idegihormonális és immunrendszer összefüggései. Betegségtípusok és gyógymódok ismerete. A szabályozó szerep bemutatása és elemzése konkrét példán. A hormonok világa A hormonok szabályozó szerepe az inzulin példáján. A cukorbetegség tüneteinek felismerése. Kontrollált és hosszú távú stresszt okozó hatások felismerése, A vércukorszint jelentőségének értelmezése. A cukorbetegséghez vezető okok feltárása a tünetek megkülönböztetése. és a kezelés módja. A rövid távú stresszt kiváltó tényezők és az adrenalin hatása. A stresszhelyzetre adható válaszok (megküzdési stratégiák). Térdreflex kiváltása, magyarázata. Vegetatív reflexek A feltétlen reflex fogalma. Pupillareflex kiváltása, magyarázata. A szervezetünket védő vegetatív reflexek: légzés, nyelés, Általánosságban valamely életjelenség biológiai funkciójának köhögés, pupilla, szemhéjzárás. megfogalmazása. Az immunrendszer Védőoltásokkal kapcsolatos érvek megfogalmazása. A betegségekkel szembeni védettség kialakulása (természetes és mesterséges, passzív és aktív immunitás). A higiéné szerepének értelmezése. A saját és idegen megkülönböztetésének módja és következményei (pl. vérátömlesztés, magzati immunösszeférhetetlenség). Testi és lelki betegségek. Gyógyszerek és Betegségek megkülönböztetése eredetük szerint. gyógymódok. Az egészség fogalma. Az egészséges életvitelre vonatkozó szabályok A betegségek fő okai (fertőzések, hiánybetegségek, megfogalmazása. mérgezések, öröklött hiányosságok, függőségek, Függőségek kialakulásának értelmezése. pszichoszomatikus okok, szabályozási zavarok, rizikófaktorok). A megelőzés, a szűrés, a tüneti kezelés és oksági kezelés. Az immunrendszerre ható testi és lelki tényezők. Homeosztázis, hormon, szabályozás, reflex, immunitás, antigén, ellenanyag, védettség, Kulcsfogalmak stressz, rizikófaktor, adrenalin, inzulin, pszichoszomatikus betegség.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

II. Környezet és egészség – külső hatások

Órakeret N: 44 óra E: 40 óra

A levegő, a víz szennyezésének fő forrásai. Előzetes tudás A komplex műveltség- Egészség és fizikai-kémai tényezők kapcsolata. Geoszférák rendszerszemléletű vizsgálata. területhez kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek Fejlesztési követelmények Élelmiszerek A tartósítás oka és módjai (hőkezelés, fagyasztás, sózás, Adalékanyagok, tartósítószerek szerepének felismerése és tartósítószerek). Adalékanyagok szerepe, kockázatok. azonosítása (E-számok alapján). Vegyszeres növényvédelem, szermaradványok, élelmi- A túlsúly kockázatainak felismerése, magyarázata. szerbiztonság. Az ivóvízforrások típusainak ismerete, védelmük Hiánybetegségek, túltápláltság. lehetőségeinek magyarázata. Víz A víz kémhatása, keménysége, ionjai. A vízlágyítás módjainak ismerete. A vízszennyezés fő forrásai. Biológiai víztisztítás. Az ivóvízkészletek forrásai, védelmük. A levegőbe jutó egészségkárosító anyagok ismerete, adatok, grafikonok értelmezése. Levegő A levegő összetétele. A szén-dioxid, kén-dioxid, ózon, Üvegházhatást bemutató ábrák értelmezése. A szmog halogenidek jelentősége. Az üvegházhatás oka, fokozó- keletkezésének magyarázata, teendők ismerete

294

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja dásának lehetséges következményei. Szmog, szmogveszélyben. A légszennyezés elhárításának ismerete szmogriadó. Por, allergének. Légúti betegségek, járvá- helyi szinten (pl. a szén-monoxid keletkezése, a műanyagok nyok. égetésének veszélyei). Talaj Kialakulása, szerepe, típusai. Az erózió okai, követA talaj szerkezetét és erózióját bemutató ábrák értelmezése. kezményei, megelőzése. Tápanyagutánpótlás: trágyáA tápanyag-utánpótlás háztáji módjainak ismerete, a zás, komposztálás, vetésforgó. hulladékgazdálkodással való összefüggésének értelmezése. Sugárzás A látható fény mint elektromágneses sugárzás. A sugárzástípusok megkülönböztetése fizikai jellemzőik Hullámhossz, frekvencia és energia összefüggése. Ult- ismeretében. Radioaktivitás jellemzőinek és biológiai hatásainak raibolya, röntgen és infrahullámok felhasználása, előnyös és veszélyes hatásai. kapcsolatba hozása. A radioaktív sugárzás keletkezése, típusai, biológiai ha- Gyakorlati óvintézkedések ismerete a túlzott UV-sugárzás tásai. kivédésére. Kockázat, kémhatás, vízkeménység, talajvíz, rétegvíz, ózon, szén-dioxid, szmog, üvegházhatás, talaj, erózió, komposzt, humusz, hullámhossz, frekvencia, energia, elektromágneses suKulcsfogalmak gárzás, radioaktivitás (alfa-, béta- és gamma-sugárzás), mutáció, rákkeltő hatás. Tematikai egység/Fejlesztési cél

III. Fenntarthatóság

Órakeret N: 56 óra E: 48 óra

Az élőlények szaporodása, a környezetet terhelő hatások. A csoportokat fenntartó rendszerek működéseinek, kölcsönhatásainak megismerése. Tapasztalat szerzése technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzésében. Az egyéni vélemények megfogalmazása során az érvelés, bizonyítás igényének erősítése. Evolúciós, környezet- és természetvédelmi szempontok összekapcsolása, az ember természeti A komplex műveltségfolyamatokban játszott szerepének kritikus vizsgálata. területhez kapcsolható A fogyasztási szokásokkal kapcsolatos ésszerű és felelős szemlélet erősítésével törekvés a fejlesztési feladatok tudatos állampolgárrá nevelésre. A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése. Törekvés kialakítása az alkalmazásra a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban és kisközösségekben. Ismeretek Fejlesztési követelmények Közös cél: Az élőlények együttélését magyarázó feltételek, az Környezetszennyezési források felismerése, elhárításuk ember szerepének elemzése. Környezet, egészség és módjának ismerete. gazdálkodás összefüggései, néhány lehetséges Környezeti kár, természetkárosítás okainak elemzése. megoldási módszer értékelése. Környezetszennyezési források, természetvédelmi módszerek. A terjedés és visszaszorulás okainak értelmezése konkrét A növekedés határai Az élőlény-populációk elszaporodása és példákon. visszaszorulása. Populációs kölcsönhatások példákkal. A járványt kiváltó és megszüntető tényezők vizsgálata. Járványok, kórokozók rezisztenciája, megelőzés. Megfigyelések értelmezése a környezet állapotára utaló A biológiai indikáció. Példák az életközösségekben biológiai jelzésként. zajló anyagkörforgásra (szén, nitrogén), az anyag és Körforgást bemutató ábrák elemzése. energiaforgalom összefüggésére. Táplálékpiramis Az élőlények egymásrautaltságának magyarázata. (termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek). A Gaiaelmélet lényege. Történelmi esettanulmányok. A fenntarthatóság feltételeinek Az ember hatása a földi élővilágra a történelem során. megfogalmazása. Önpusztító civilizációk és a természeti környezettel összhangban maradó gazdálkodási formák. A természetkárosítás okainak magyarázata. A természetvédelem lehetőségei A természeti környezet terhelése: fajok kiirtása, az Helyi környezeti probléma felismerése, információk gyűjtése. élőhelyek beszűkítése és részekre szabdalása, A sokféleség értékének magyarázata. szennyezőanyag-kibocsátás, fajok behurcolása, Az ökológiai lábnyomot csökkentő lehetőségek magyarázata. megtelepítése, talajerózió. Fajok, területek és a biológiai sokféleség védelme. A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei. A fosszilis energiaforrások keletkezésének, felhasználási Ökológiai lábnyom. ütemének és lehetőségeinek elemzése grafikonok, Előzetes tudás

295

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja esettanulmányok alapján. Energiaforrások Fosszilis energiaforrások (szén, kőolaj, földgáz): össze- Az atomenergia és a vízenergia felhasználásával kapcsolatos tétel, keletkezés, készletek, környezeti hatás. érvek és ellenérvek összevetése. Atomenergia. A hasznosítás módja, kockázatai. Az energianyerés és a környezet adta lehetőségek Megújuló energiaforrások: vízenergia, napenergia, szél- kapcsolatának feltárása. energia, földhő (lehetőségek, kockázatok). Bioenergia. Hagyományos és új formái. Környezeti ter- A hulladékkezelés helyi és országos lehetőségeinek elemzése. helés. Uniós szintű, nemzeti és helyi lehetőségek ismerete a Hulladék Szennyezés, hiány, hulladék kapcsolata. Hulladékgazfenntartható gazdálkodással kapcsolatban. dálkodás. Környezeti szempontból fenntartható életforma, lakókörnyezet és fogyasztás megtervezése a lehetőségek figyelembe Az autonómia lehetőségei Az ökológiai krízis társadalmi-szemléleti hátterének fő vételével. tényezői (fogyasztás, városiasodás, fosszilis energia felhasználása, globalizáció). A közlegelők tragédiája: a klasszikus gazdaságtan és kritikája. Szelíd technológiák, a passzív ház, biogazdálkodás. Környezet, eltartóképesség, jelzés (indikáció), Gaia-elmélet, sokféleség, stabilitás, fenntarthatóKulcsfogalmak ság, természetvédelem, környezettudatosság, alternatív energia, ökológiai lábnyom.

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

A tanuló ismer nagy léptékű, egyirányú változásokat az élő és élettelen természetben, tudja ezek bizonyítékait, okait. Ismeri az élőlény-populációk létszámát és változatosságát csökkentő és növelő tényezőket, az élőlények önszabályozó közösségeinek fölépítését. Tud példákat bemutatni az ember környezetfüggésére és környezet-átalakító szerepére.

12. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tájékozódás térben és időben

Órakeret N: 10 óra E: 2 óra

Függőleges és vízszintes irány, derékszög, koordináta-rendszer, sebesség, a kör kerülete, hasonlóság a geometriában, óra, nap, hónap, év. A térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztése. A mozgások leírása, az ehhez szükséges mennyiségek, jellemzők ismerete, használatuk gyakoroltatása. A komplex művelt- Az égtájak és a Földről látható égi mozgások összekapcsolása, a földrajzi hálózat léség-területhez kap- nyegének megértése. Tematikus térképek jeleinek leolvasása. csolható fejlesztési A föld- és a napközéppontú világkép összehasonlítása: azonos jelenség különböző szempontú értelmezése. Földrajzi, csillagászati és biológiai ismeretek összekapcsoláfeladatok sa. Rendszerek változásának nyomon követése. Folyamatok kimenetelének előrejelzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Közös cél: A tájékozódás és a csillagászat kapcsolatának megismerése (égtájak, Matematika: égi mozgások). A távolságok fölmérésének geometriai módszere. A hasonlóság koordináta-rendszer, gefölismerése, a nagyítás, kicsinyítés mértékének meghatározása. ometriai hasonlóság, válFizikai, biológiai, kémiai és csillagászati jelenségek sebességének összevetése. tószög. Időegységek. Az idő, sebesség, gyorsulás mértékegységeinek használata, átváltása. Az út, elmozdulás, sebesség, gyorsulás fogalmának ismerete, használata mozgások Kommunikáció – magyar leírásában. nyelv és irodalom: vetüAz egyenes vonalú egyenletes és az egyenletesen gyorsuló mozgás; a szabadesés let, nézet, perspektíva a gyorsulása fogalmának ismerete és alapvető összefüggései. művészetekben. A körmozgás, kerületi sebesség, szögsebesség, centripetális gyorsulás fogalmának és összefüggéseinek ismerete. Osztályközösség-építés: Lehetséges változatok: jeles napok. Előzetes tudás

296

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Kémiai reakciók gyorsaságának függése a hőmérséklettől és a katalizátoroktól. A csillagászati és a mágneses északi iránymeghatározás bemutatása. A legegyszerűbb napóra (gnomón) és a déli irány kapcsolata: a Nap naponkénti égi mozgása. A csillagok égi mozgása, csillagképek. A Föld gömb alakjának bizonyítása, következményei. Gömbi formák síkra vetítése (síktérkép), a torzítás szükségszerűsége. Háromszögelés alkalmazása a térképezésben: ismeretlen magasságú épület magasságának megmérése. A földátmérő megmérése. A Hold és a bolygók távolsága – ókori és mai mérések értelmezése. Hosszúsági és szélességi körök rendszere, a GPS lényege. Tematikus térképek értelmezése. Milyen gyorsan múlik? – a szubjektív és objektív időfogalom összevetése. A nap (a Nap látható mozgása és a Föld forgása alapján), az évszak és az év (a Nap évi mozgása és a Föld keringése alapján). A bolygók és a csillagok mozgásának különbsége. A mozgásokat jellemző mennyiségek közti összefüggések kvalitatív és kvantitatív alkalmazása. Tájolás, torzítás, csillag, bolygó, hosszúsági és szélességi kör, tematikus térkép, napés földközéppontú modell, másodperc, perc, óra, nap, évszak, év, elmozdulás, sebesKulcsfogalmak ség, gyorsulás, kerületi sebesség, szögsebesség, centripetális gyorsulás, reakciósebesség, katalizátor. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Lendületbe jövünk, azaz többet ésszel és erővel!

Órakeret N: 10 óra E: 3 óra

Sebesség, gyorsulás. A változások okainak és összefüggéseinek megismerése. Az állandóság és a változás oksági összefüggéseinek felismerése. A jelenségek közös jellemzőinek felfedezése. Alapfogalmak megalapozása (természettudományos megismerés, kölcsönhatás, erő, rendszer, állapot, változás, egyensúly, folyamat). Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Közös cél: A Newton-törvények kvalitatív és egyszerű kvantitatív alkalmazása. A Társadalomismeret: tutömeg fogalma. A súrlódási erő szerepe a mindennapokban, a tapadási, csúszási és dósok és koruk. gördülési súrlódás megkülönböztetése. A lendület-megmaradás törvényének kvalitatív alkalmazása. Kommunikáció – magyar Lehetséges változatok: nyelv és irodalom: A lendületmegmaradás felismerése a mindennapokban: – rakétameghajtás. irodalom és művészetek Centripetális erő ismerete és felismerése mindennapi alkalmazásokban. a tudományban – tudoTömegvonzás ismerete, kapcsolat felismerése a bolygók mozgásával. mány az irodalomban és A súly és a súlytalanság fogalmának ismerete. a művészetekben. A tömeg és a súly megkülönböztetése. Tömeg, tehetetlenség, lendület, fizikai törvény, centripetális erő, súrlódási erő, töKulcsfogalmak megvonzás, súly. Előzetes tudás A komplex műveltség-területhez kapcsolható fejlesztési feladatok

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A komplex műveltség-területhez kapcsolható fejlesztési feladatok

Halmazok Órakeret N: 10 óra Gázok, folyadékok, halmazállapot-változások, az időjárás E: 3 óra elemei Hőmérséklet, légnyomás, térfogat, sebesség, halmazállapot. Tájékozódás a környezet kölcsönhatásairól. Tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról. Az időjárás napi változásainak megértése. Meteorológiai jelentések értelmezése. Kísérletek végzése, grafikonelemzés. Magyarázatkeresés a tapasztalt időjárási jelenségekre. Az emberi gazdálkodás és a

297

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja természeti feltételek kapcsolatának fölismerése néhány fontos hazai példán. A környezetvédelem néhány példájának megismertetése, az érdeklődés felkeltése a környezettudatosság iránt. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Közös cél: Társadalomismeret: törAz időjárási elemek, ezek változásait befolyásoló fizikai hatások (a napsugárzás, a téneti ökológia. Önellátó léghőmérséklet, a légnyomás, a szél, a levegő vízgőztartalma, a csapadékfajták) és fogyasztói társadalom. közti összefüggések megfogalmazása. Példák a gazdálkodás és a természeti környezet közti összefüggésekre. A halmazállapot-változások alapvető jellemzőinek ismerete. A Celsius-skála alappontjai, az olvadáspont, forráspont feladatmegoldásszintű ismerete. Az gáztörvények (Boyle–Mariotte, Gay–Lussac-törvények) kvalitatív ismerete és alkalmazása. A Kelvin-skála és a Celsius-skála kapcsolatának ismerete. Lehetséges változatok: Időjárási frontok. Grafikonok, folyamatábrák elemzése. Saját megfigyelések, egyszerű kísérletek értelmezése. A Kárpát-medence természetes növénytakarója, élővilága, vízrajza. (Pl. Alföld: tölgyesek, szikesek, homoki gyepek, ligeterdők; középhegység: tölgyesek, bükkösök, sziklagyepek; magashegységek: lucosok, törpefenyves, hegyi rét; lápok). A gazdálkodás hatása az élővilágra: fokgazdálkodás, erdőirtások, bányászat, folyamszabályozás, állattenyésztés, városiasodás, vízvezeték, monokultúrák, kemikáliák, természetvédelmi területek, biogazdálkodás. Vízkincsünk. A folyószabályozás és árvízvédelem módjai, problémái. Víznyerés, ivóvíz, víztisztítás. Gyógyvizek. Erdőgazdálkodás, erdőtípusok. Sziklagyepek: természetvédelmi érték. Talaj: összetevői, termőereje, védelme (szikesedés, erózió, trágyázás). A gáztörvények: Boyle–Mariotte, Gay–Lussac kvantitatív ismerete és alkalmazása. A nyomás, hidrosztatikai nyomás meghatározása. Elemi feladatmegoldás, Arkhimédész törvényének ismerete. Az úszás, lebegés, merülés feltételeinek megállapítása és következtetések. Hidraulikus emelő működési elve. Pascal-törvény. A folyadékok összenyomhatatlanságának ismerete és konkrét példák. Bernoulli-törvény, Magnus-hatás. Úszás, lebegés, merülés, hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, gáztörvény, zárt rendszer, hő, hőmérsékleti skála, abszolút nulla fok, halmazállapot, olvadáspont, forráspont, napi hőmérsékletjárás, szél, páratartalom, harmat, dér, eső, köd, szmog (füstköd), Kulcsfogalmak életközösség, talaj, szikes, ligeterdő, monokultúra, talajvíz, rétegvíz, ivóvíz, gyógyvíz, biológiai tisztítás, kölcsönhatás, állapot, változás, egyensúly, stabilitás, folyamat, rendszer, környezet. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A komplex műveltség-területhez kapcsolható fejlesztési feladatok

Mechanikai energia

Órakeret N: 10 óra E: 3 óra

Erő, sebesség, tömeg, elmozdulás. Alapfogalmak megalapozása, mélyítése (munka, energia, mechanikai energiafajták, energiamegmaradás, rendszer). A munka és az energia kapcsolatának tudatosítása. A reverzibilis és irreverzibilis folyamatok megkülönböztetése konkrét példákban. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Közös cél:

298

Kapcsolódási pontok Társadalomismeret: gaz-

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Az energia, munka, teljesítmény, hatásfok fogalmának ismerete, alkalmazása. daságföldrajz. Lehetséges változatok: A helyzeti és mozgási energia, emelési és gyorsítási munka összefüggéseinek alkalmazása. Az energiamegmaradás tényének, valamint a termodinamika első főtételének ismerete. Megfordítható és megfordíthatatlan folyamatok megkülönböztetése. Néhány mindennap használatos gép hatásfoka, valamint a 100%-os hatásfok elérésének fizikai lehetetlensége. Egyéb energiák hővé alakulása, disszipáció. Az örökmozgó lehetetlensége. Energia, munka, energiafajta, hő, teljesítmény, hatásfok, állapot, változás, rendszer, Kulcsfogalmak környezet, kölcsönhatás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az „embergép”: mozgás, légzés, keringés. Az emberi mozgás, keringés és légzés élettana és anatómiája

Órakeret N: 10 óra E: 3 óra

A levegő térfogatának és nyomásának összefüggése. A nyomás mértékegységei. Az emberi mozgási és légzési rendszer mechanikai alapelveinek megértése. Az emberi szívműködés és keringési rendszer mechanikai alapelveinek megértése. Az egészséget veszélyeztető tényezők megismertetése, az egészséges életmódra való törekvés erősítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kommunikáció – magyar Közös cél: A mozgás és légzés mechanikájának megismerése. A szív és az erek nyelv és irodalom: az emberi test ábrázolásai. mechanikájának megismerése. Alapvető egészségvédelmi ismeretek elsajátítása. Lehetséges változatok: Az emelő-elv szemléltetése az ízületekkel kapcsolt emberi csontok példáján. A fontosabb emberi csontok szerepe (makett alapján). Az izomműködés lényege. A csont és az ízületek sérülései, megelőzésük. A csontok felépítésének és szilárdságának összefüggése. A légzés funkciójának megbeszélése. A tüdő térfogatát és a légzés hatékonyságát befolyásoló tényezők áttekintése. A légzési szervrendszer részei, feladataik, a hangképzés. A védekező reflexek (köhögés, tüsszentés) szerepe. A légzőmozgások szemléltetése. Légzésszám-változás terhelés hatására (kiscsoportos feladat). A légzőrendszer egészségét fenyegető és megőrző hatások (sport, dohányzás, szmog, TBC). A szív fölépítése és működése (makett alapján). A vér és a nyirok, az erek szerepe. Véralvadás, vérzés, vérzéscsillapítás. A vérnyomás és a pulzus oka, mérése. A keringési rendszer egészségét fenyegető kockázati tényezők és egészségmegőrző hatások (magas vérnyomás, érelmeszesedés, trombózis, infarktus). Emelő, ízület, reflex, mellkas, rekeszizom, hajlító- és feszítőizom, légcsere, légzőfelület, szívpitvar, szívkamra, billentyűk, pulzus, vérnyomás, kockázati tényező, Kulcsfogalmak vér, nyirok, infarktus, trombózis. Előzetes tudás A komplex műveltség-területhez kapcsolható fejlesztési feladatok

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A komplex műveltség-területhez kapcsolható fejlesztési

Elektromosság, mágnesesség

Órakeret N: 10 óra E: 3 óra

Erő, energia, tömegvonzás, teljesítmény. Kölcsönhatások, erők alaposabb, rendszerszerűbb ismerete, ok-okozati kapcsolatrendszere, az információ terjedése lehetséges módjainak leírása az elektromágneses kölcsönhatásokon keresztül. Bővebb ismeretek szerzése a bennünket

299

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja feladatok

körülvevő térről. Alapismeretek szerzése az elektromágneses hullámon alapuló eszközökről. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Közös cél: Társadalomismeret: felAz elektromosság, mágnesesség mint kölcsönhatás megismerése. világosodás, felfedezéLehetséges változatok: Példák a statikus elektromosság és a mágnesesség gyakorlati/természetbeni sek, társadalmi hálózamegjelenési formáira, alapvető összefüggések felismerése. tok. Az egyenáram fogalma, jellemzőinek ismerete, egyszerű áramkörök összeállítása, mérések végzése. Az Ohm-törvény alkalmazása egyszerű esetekben. Az elektromos energia és teljesítmény alapvető kvalitatív összefüggéseinek alkalmazása, különböző elektromos eszközök teljesítményének összehasonlítása. A váltóáram fogalmának, alapvető jellemzőinek megismerése. Az elektromágneses indukció jelensége, gyakorlati/természetbeni megjelenése. A transzformátor működésének gyakorlati jelentősége. Az elektromágneses hullám tulajdonságainak ismerete, példák a gyakorlati alkalmazásokra. (A spektrum különböző tartományaiban: mikrohullámú sütő, rádióhullámok, mobiltelefon stb.) Elektromos töltés, mágneses pólus, elektromos, mágneses tér, Coulomb-törvény, áramerősség, feszültség, ellenállás, egyenáram, váltóáram, elektromos fogyasztás, Kulcsfogalmak frekvencia, maximális feszültség, elektromágneses indukció, dinamó, transzformátor, elektromágneses hullám. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Energianyerés az élővilágban. Táplálkozás, emésztés, kiválasztás

Órakeret N: 10 óra E: 3 óra

Szerves molekulák. Energianyerő és energiaigényes folyamatok. A légzés funkciója. Az energiaáramlás nyomon követése az élővilágban. Táplálkozás, emésztés, keringés és kiválasztás összefüggéseinek felismerése az emberi szervezetben. Az anyagcsere és az emberi egészség kapcsolatának tudatosítása, az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése, erősítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Osztályközösség-építés: Közös cél: Az anyag- és energiaátalakítások biológiai szerepének megértése az élővilágban és etikett, társas viselkedés. az emberi szervezetben. Egészséges életmód. Anyagforgalom és egészség néhány összefüggése. Nemek, testképek. Lehetséges változatok: Változatos energianyerés az élővilágban: ragadozók, növényevők, élősködők, lebontók, fotoszintetizálók. Táplálkozási hálózat. Az emberi emésztés helyszínei, emésztőnedvek (nyál, gyomornedv, epe, hasnyál). Az emésztés szabályozása: feltétlen és feltételes reflexek. A felszívott anyagok sorsa, a máj szerepe. Egészséges táplálkozás, túltápláltság, hiánybetegségek, mérgezések. Az alkohol hatása. Testkép, testépítés, táplálékkiegészítők kockázatai. A vér szerepe, vérkép. A felszívott tápanyagok sorsa a sejtben (energianyerés, átalakítások). Kiválasztás a vesén, a tüdőn és a bőrön át. A vizeletmennyiség és a belső környezet egyensúlyának, arányainak (homeosztázis) megőrzése. Előzetes tudás A komplex műveltség-területhez kapcsolható fejlesztési feladatok

300

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

Kulcsfogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Heterotróf, autotróf életmód, emésztés, kiválasztás, felszívás, vérplazma, visszaszívás, szűrlet, vizelet.

A szervezet egysége – idegrendszer és viselkedés

Órakeret N: 10 óra E: 3 óra

Az emberi szervezetben zajló fő kémiai átalakulások. Példák csoportban élő állatokra. Az emberi szervezet egységét fenntartó rendszerek működéseinek, kölcsönhatásainak megismerése. A testi és lelki egészség alapjainak tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény erősítése. A védekező szervezet működéseinek bemutatása. A tanulás mint a környezethez való alkalmazkodás megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Közös cél: Kommunikáció – magyar Az önazonosságot (homeosztázist) fenntartó és az azt fenyegető főbb hatások nyelv és irodalom: áttekintése az emberi szervezet szintjén és a társas kapcsolatokban. A szabályozás Érzelmek ábrázolása, és a vezérlés néhány formája az emberi szervezetben. kifejezése; verbálisés Lehetséges változatok: non-verbális Szabályozó szerepű emberi hormon (inzulin), cukorbetegség. kommunikáció. Haza- és Vezérlő szerepű emberi hormon (növekedési hormon), családszeretet, magány, a testméretet megszabó tényezők. vallás, lázadás stb. egyes Hormonok és érzelmek kapcsolata. irodalmi művekben. A reflexek fölépítése (térdreflex). Az idegrendszer szabályozó működése: a testhőmérséklet szabályozása. Társadalomismeret: az Érzékszervek: az éleslátás feltételei (pupillareflex, élességállítás). egyéni és csoportos Az idegrendszer működését befolyásoló hatások (alkohol, drogok, gyógyszerek). agresszió példái. Fájdalom, fájdalomcsillapítás. Csoportnormák. Aktív és passzív, természetes és mesterséges immunitás. Védőoltások. Immunitás a mindennapokban: allergia, vércsoportok. Osztályközösség-építés: Stressz és egészség, idegrendszer és immunitás kapcsolata. társas együttélés, A tanulás alaptípusai az állatvilágban és az ember esetében. devianciák. Az emlős állatcsoportok jellemzői (hierarchia). A társas kapcsolatok szerepe a főemlősök és az ember tanult viselkedéseiben: szülő-gyermek kapcsolat, kortárscsoportok, reklámok, függőséget okozó hatások, értelemadás. Segítőkészséget és agressziót kiváltó helyzetek. Tanult megküzdési stratégiák, tanult tehetetlenség. Az állati és az emberi kommunikáció jellemzői. Szabályozás, visszacsatolás, hormon, célsejt, szorongás, reflexív, vegetatív központ, tudatmódosítás, immunitás, antigén, stressz, feltételes reflex, próba-szerencse, bevéKulcsfogalmak sődés, utánzás, belátás, kulcsinger, motiváció, öröklött gátlás, hierarchia, agresszió, segítségadás (altruizmus), szabálykövetés. Előzetes tudás A komplex műveltség-területhez kapcsolható fejlesztési feladatok

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Mi a fény?

Órakeret N: 8 óra E: 3 óra

Atom, elektron, tükör, rezgés, elektromágneses hullám. A részecske- és a hullámtulajdonság jellemzőinek felismerése a fény esetén, a kettősség tudatosítása. A fény hullámtulajdonságainak elemzése és felismerése a mindennapokban. A látható fény elektromágneses hullámként történő azonosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Közös cél: Kommunikáció – magyar A fény tulajdonságainak áttekintése. nyelv és irodalom: színek Lehetséges változatok: és fények a A fényvisszaverődés, a fénytörés jelensége és alapvető kvalitatív szabályainak művészetekben. Előzetes tudás A komplex műveltség-területhez kapcsolható fejlesztési feladatok

301

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja megállapítása. A sík, a domború és a homorú tükör leképezési szabályainak vizsgálata és gyakorlati alkalmazásai. A fényelhajlás jelensége. A fény elektromágneses hullám mivolta. A színek frekvenciaszabálya és a fénytörés frekvenciafüggésének következményei. A fotocella működésének alapjai, a fény „részecsketermészetének” megjelenési formái. A fénysebesség kitüntetett szerepe. Fénytörés, fényelhajlás, domború, homorú tükör, szín, foton, fénysebesség. Kulcsfogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Állandóság és változatok – információ, szexualitás, az emberi élet szakaszai

Órakeret N: 10 óra E: 3 óra

A férfi és női szervezet különbsége (anatómiai és genetikai). A látható jellegek és az öröklés kapcsolatának felismerése. A szexualitás genetikai szerepének megismerése. A nemi működések megismerése a családtervezés és az egészségmegőrzés szempontjából. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Matematika: Közös cél: valószínűség, gyakoriság, Az öröklött és „szerzett” tulajdonságok megkülönböztetése, az öröklődés és a nemiség kapcsolata. A nemi működések biológiai háttere emberben. A genetika és eloszlási görbe; a szexualitás egészségügyi vonatkozásai. A genetikai információ megváltozásának kombinációk. lehetséges következményei. Kommunikáció – magyar Lehetséges változatok: Egy gén – egy jelleg kapcsolatok (Rh-vércsoport, öröklődő betegségek). nyelv és irodalom; Mennyiségi és minőségi jellegek különbsége, a környezet szerepe. osztályközösség-építés: szexualitás, családi élet. A nemiség szerepe a genetikai információ újrakombinálódásában (az ivarsejtek Identitás. Öregedés és sokfélesége, a testi sejtek genetikai azonossága). A genetikai információ megváltozása: mutációk. halál, idős generáció. Mutációt okozó hatások (sugárzások, vegyületek). Genetikai szabályozás: szabályozott sejtosztódás (növekedés) és szabályozatlan osztódás (rákos góc). Rákkeltő tényezők, kerülésük. Az ember ivarszervei, biológiai funkciójuk. A hímivarsejt és a petesejt jellemzői. A női nemi ciklus szakaszai, a megtermékenyítés. Családtervezés. Beágyazódás, magzati élet. A magzat védelme. Az újszülött és a csecsemő világa. Nemi érés, öregedés, halál. Betegségek szűrése, betegjogok. Gén, génváltozat (allél), mennyiségi és minőségi jelleg, recesszív (elnyomott) jelleg, mutáció, mutagén és rákkeltő (karcinogén) hatás, ivarsejt, ivarszerv, petefészek, tüKulcsfogalmak sző/repedés, menstruáció, megtermékenyülés, tüszőhormon, sárgatesthormon (progeszteron), tesztoszteron, beágyazódás, magzat. Előzetes tudás A komplex műveltség-területhez kapcsolható fejlesztési feladatok

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A komplex műveltség-területhez kapcsolható fejlesztési feladatok

Az evolúció színpada és szereplői

Órakeret N: 10 óra E: 3 óra

Anyagforgalom az élő szervezetben. Gazdálkodás a Kárpát-medencében. Tapasztalat szerzése technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzésében. Az egyéni vélemények megfogalmazása során az érvelés, bizonyítás igényének erősítése. Evolúciós, környezet- és természetvédelmi szempontok összekapcsolása, az ember természeti folyamatokban játszott szerepének kritikus vizsgálata.

302

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A fogyasztási szokásokkal kapcsolatos ésszerű és felelős szemlélet erősítésével törekvés a tudatos állampolgárrá nevelésre. A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése. Törekvés kialakítása az alkalmazásra a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban és kisközösségekben. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Közös cél: Társadalomismeret; osztályközösség-építés: Az élőlények együttélését magyarázó feltételek, az ember szerepének elemzése. járványok, sivatagosodás, Környezet és egészség összefüggései, néhány lehetséges megoldási módszer értékelése. szikesedés, túlnépesedés, erdőirtások, bányászat, Lehetséges változatok: folyószabályozások Az élőlény-populációk elszaporodása és visszaszorulása. következményei. Populációs kölcsönhatások példákkal. A biológiai indikáció. Példák az életközösségekben zajló anyagkörforgásra (szén, nitrogén), az anyag- és Természetvédelem: energiaforgalom összefüggésére. Táplálékpiramis (termelő, fogyasztó, lebontó vadasparkok, nemzeti parkok. Nemzetközi szervezetek). Az ember hatása a földi élővilágra a történelem során. Önpusztító civilizációk és a szerződések. természeti környezettel összhangban maradó gazdálkodási formák. A természeti környezet terhelése: fajok kiirtása, az élőhelyek beszűkítése és részekre szabdalása, szennyezőanyag-kibocsátás, fajok behurcolása, megtelepítése, talajerózió. Fajok, területek és a biológiai sokféleség védelme. A természetvédelem lehetőségei. Helyi környezeti probléma felismerése, információk gyűjtése. A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei. Ökológiai lábnyom. A közlegelők tragédiája: a klasszikus gazdaságtan és kritikája. Az ökológiai krízis társadalmi-szemléleti hátterének fő tényezői (fogyasztás, városiasodás, fosszilis energia felhasználása, globalizáció). A Gaia-elmélet lényege. Szimbiózis, élősködés, versengés, Gaia-elmélet. Kulcsfogalmak A tanuló fogalmazza meg és konkrét példán ismerje föl az egyszerű megfigyelés és a kísérlet különbségét, a két vizsgálati mód célját. Értse a számszerűség jelentőségét a mérésekben, tudjon ábrázolni és leolvasni mért adatokat. Tudja jellemezni a mozgásokat sebességükkel, gyorsulásukkal. Értse a térbeli tájékozódás geometriai módszereinek lényegét. Tudjon tájékozódni térképeken. Értse a tehetetlenség fogalmát, a gyorsulás formáit, okát. Találjon kapcsolatot a tömeg és a súly között. Értse az ok és okozat közötti kapcsolatrendszert. Értse az energia, a munka, a hatásfok és a hő összefüggését. Ismerje az emberi szervezet működésének mechanikai hátterét. Magyarázzon mindennapokban tapasztalt jelenségeket anyagi halmaztulajdonságokkal. Értse az éghajlat és az időjárás elemeinek fizikai hátterét, összefüggését hazánk terméA fejlesztés várt szeti képével, gazdálkodásával. eredményei az év- A tanuló értelmezze és ábrázolja a természetben megfigyelhető arányokat, ismerjen példákat vizsgálatuk módjára. Hozza kapcsolatba az anyagok szerkezetét tulajdonságafolyam végén ikkal, felhasználásukkal. Értse az elektromosság és mágnesesség alapjait. Értse az áram mágneses, valamint a mágneses tér változásának elektromos hatását. Értse a szervezetünkön átáramló anyag és energia szerepét, összefüggését egészségünkkel. Magyarázza el az élőlények egymásra utaltságát. Magyarázza el a biológiai rendszerek belső rendjét a szabályozás és vezérlés segítségével. Értse az alkalmazkodás szerepét az egyéni és társas viselkedésben. Értse az anyag atomos felépítését, ismerje a proton, neutron, elektron helyét és szerepét az atomon belül. Legyen tisztában a radioaktivitás okával és élettani hatásával. Legyen tisztában az atomenergia felszabadulásának módjaival és lehetőségeivel, környezeti hatásaival.

303

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A tanuló értelmezze a tulajdonságok öröklődését családfán, különítse el öröklött és szerzett tulajdonságainkat. Legyen áttekintése a genetikai információról, a génműködés szabályozottságáról, egyirányú változásairól (egyedfejlődés) és zavarairól. Ismerje a Föld és alkotóanyagainak helyzetét a Naprendszerben és az Univerzumban. Ismerje a nemek kromoszomális meghatározottságát, a nemi ciklusok és a családtervezés hormonális-élettani hátterét. Ismerjen nagy léptékű, egyirányú változásokat az élő és élettelen természetben, ismerje ezek bizonyítékait, okait. Ismerjen az élőlény-populációk létszámát és változatosságát csökkentő és növelő tényezőket, az élőlények önszabályozó közösségeinek fölépítését. Tudjon példákat bemutatni az ember környezetfüggésére és környezetátalakító szerepére. 3.4.6. Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan tudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása. Az informatikai és információs eszközök, szolgáltatások az egyén életének és a társadalom működésének szinte minden részét átszövik, ezért az informatika tantárgyban szereplő fejlesztési területek számos ponton kapcsolódnak a Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek fejlesztési feladataihoz. Az informatika tantárgy keretében megoldandó feladatok témájának kiválasztásakor, tartalmainak meghatározásakor fokozott figyelmet kell fordítani a kiemelt nevelési célok, a kulcskompetenciák és az életszerű, releváns információk megjelenítésére. Az informatika tantárgy feladata, hogy korszerű eszközeivel és módszereivel felkeltse az érdeklődést a tanulás iránt, és lehetővé tegye, hogy a tanuló a rendelkezésre álló informatikai eszközök segítségével hatékonyabbá tegye a tanulási folyamatot. Az informatika tanulása hozzásegíti a tanulót, hogy önszabályozó módon fejlessze tanulási stratégiáját, ennek érdekében ismerje fel a tanulási folyamatban a problémamegoldás fontosságát, az információkeresés és az eszközhasználat szerepét, legyen képes megszervezni tanulási környezetét, melyben fontos szerepet játszanak az informatikai eszközök, az információforrások és az online lehetőségek. Az informatika tantárgy segíti a tanulót abban, hogy az internet által nyújtott lehetőségek kihasználásával aktívan részt vegyen a demokratikus társadalmi folyamatok alakításában, ügyeljen a biztonságos eszközhasználatra, fejlessze kritikus szemléletét, érthető módon és formában tegye fel kérdéseit, törekedjen építő javaslatok megfogalmazására, készüljön fel a változásokra. Az informatika tantárgy kiemelt célja a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű ismerete, az ben, -értelmezésben, -felhasználásban és az elektronikus kommunikációban való aktív részvétel. Az informatikaórákon elsajátított alapok lehetővé teszik, hogy a tanuló a más tantárgyakhoz tartozó feladatok megoldásakor informatikai tudását alkalmazza. Az informatika tantárgy feladata a formális úton szerzett tudás rendszerezése és továbbfejlesztése, a nem formális módon szerzett tudás integrálása, a felmerülő problémák értelmezése és megoldása. Az egyéni, a csoportos, a tanórai és a tanórán kívüli tanulás fontos színtere és eszköze az iskola informatikai bázisa és könyvtára, melyek használatához az informatika tantárgy nyújtja az alapokat. Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai, azon túl, hogy a tanulók váljanak a digitális világ aktív polgárává, a Nemzeti alaptanterv fejlesztési céljaival harmonizálnak. Az ott leírt digitális kompetenciák fejlesztése akkor valósulhat meg, ha az egyes tantárgyak, műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen, összehangolt módon kapcsolódnak az informatikához. Az informatika műveltségterület egyes elemeinek elsajátíttatása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát valamennyi műveltségterület feladata. A digitális kompetencia fejlődését segíthetik például a szaktanárok közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban.

304

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes műveltségterületek a fejlesztési feladatok megvalósítása során építenek az informatika tantárgy keretében megalapozott tudásra és az informatikai eszközök használatára. 1.

2.

3.

4.

5.

Az informatikai eszközök használata témakörön belül a számítógép felépítése és a gép alapvető működését biztosító hardverrészek kerülnek bemutatásra, a tanulók megismerik az adattárolást, a digitalizálást, az interaktivitást segítő eszközöket és a legfontosabb hardverelemek működését. Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, ezért a fejlesztési feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó felhasználásra kerül a hangsúly. Az alkalmazói ismeretek témakör fejlesztése során a társadalmi élet számára hasznos informatikai műveletek megismerésére, megértésére és használatára, például állományok kezelésére, különböző alkalmazások használatára, és a programok üzeneteinek értelmezésére kerül sor. A számítógép működése közben lejátszódó algoritmusok megfigyelésével, megértésével, az eljárások tudatos, értő alkalmazásával javítható a számítógép használatával szembeni attitűd, fejleszthető a munka hatékonysága. A számítógép működtetése érdekében a tanulóknak magabiztosan kell használniuk az operációs rendszert, amelyen keresztül kommunikálnak a számítógéppel. Az alkalmazói programok használatakor fontos a célnak megfelelő eszközök kiválasztása, a szövegszerkesztéssel, kép- és videoszerkesztéssel, multimédia-fejlesztéssel, prezentációkészítéssel, táblázatkezeléssel, adatbáziskezeléssel kapcsolatos problémák megoldása közben az adott programok értő felhasználása. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör: A 21. század kihívásai közé tartozik az, hogy az emberek tevékenységeiket tudatosan és körültekintően tervezzék meg. A problémamegoldás életünk szerves részét alkotja, az életszerű, probléma alapú feladatok sikeres megoldása befolyásolja az életminőséget. Ennek szükséges előfeltétele az algoritmizálási készségek formális keretek közötti fejlesztése, melyre ebben a témakörben kerül sor. A problémamegoldás egyes részfolyamatai, például az információ szerzése, tárolása, feldolgozása, önálló feladatként jelenhetnek meg. „A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel” rész elsajátítása során a tanuló megismerkedik az algoritmizálás elméleti módszereivel. Az infokommunikáció térnyerésével a 21. század a hagyományos információforrások mellett központba állítja az elektronikus információforrások használatát, előtérbe helyezi az interneten zajló kommunikációt, megköveteli a hálózati és multimédiás informatikai eszközök hatékony felhasználását. Hangsúlyossá válik a különböző formákban megjelenő információk (szövegek, képek, hangok, egyéb multimédiás elemek) felismerése, kezelése, értékelése és felhasználása. Az ismeretek bővítéséhez, kiegészítéséhez a könyvtár, valamint az internet korosztálynak megfelelő alapszolgáltatásainak, az intelligens és interaktív hálózati technológiáknak az önálló használata szükséges. Az alkalmazáshoz nélkülözhetetlen a szükséges információk online adatbázisokban való keresése, a találatok és a programok által szolgáltatott válaszok értelmezése, az adatok közötti összefüggések felismerése és vizsgálata, tanári segítséggel. Az infokommunikáció témakörén belül kerül sor az interneten zajló kommunikációs formák és rendszerek bemutatására, megismerésére és összekapcsolására. A kommunikációs folyamat magában foglalja az információk fogadását, küldését, továbbítását, tárolását, rendszerezését, a netikett betartását, a kommunikációt akadályozó tényezők felismerését. A csoportokon belül zajló kommunikáció számtalan tanulási lehetőséget rejt, ezért a tanulóknak ismereteket kell szerezniük a közösségi oldalak használatáról, azok előnyeiről és veszélyeiről, a használatra vonatkozó elvárásokról, szabályokról. A médiainformatika rész-témakör tartalmazza az elektronikus, internetes médiumok elérését, használatát, információk kinyerését, felhasználását. A források használata magában foglalja az egyes információhordozók tanulásban való alkalmazását, valamint hitelességük, objektivitásuk vizsgálatát, tartalmuk értékelését is. Az információs társadalom témakörben elsajátított ismeretek, fejlesztett készségek és képességek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló a későbbiekben etikusan és biztonsággal kezelje az adatokat, megfelelően használja a rendelkezésére álló informatikai eszközöket. Az aktív állampolgárság érdekében kerül sor az elektronikus szolgáltatások megismerésére, az egyes szolgáltatástípusok céljainak azonosítására, jellemzésére, az igényeknek megfelelő szolgáltatások kiválasztására. Az informatikai rendszerek használata közben számtalan biztonsági, etikai probléma merül fel, melyek tájékozottság

305

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja és tapasztalat birtokában megfelelő módon kezelhetők, ezért lehetőséget kell nyújtani a tapasztalatszerzés többféle módjára. 6. A könyvtári informatika témakör oktatásának célja a tanulók felkészítése az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására a tanulásban, a hétköznapokban. Ennek részét képezi az információk elérése, kritikus szelekciója, feldolgozása és a folyamat értékelése. A könyvtár forrásközpontként való használata az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és az egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztésének az alapja. Az információkeresés területén kiemelt cél, hogy a képzési szakasz végére a tanuló tudatosan és komplexen gondolkodjon a folyamatról és megtervezze azt. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerje a dokumentumtípusok és segédkönyvek típusait, jellemzőit és azok információs értékének megállapításához szükséges szempontokat. Tudatosítani szükséges a tanulókban a könyvtári információszerzéshez kapcsolódó etikai szabályokat, jogi vonatkozásokat. A könyvtári informatika témakör oktatása során a tanuló a könyvtárak és a könyvtári források használatának alapjaival ismerkedik meg, majd a többi tantárgy keretében megvalósuló, erre a tudására épülő gyakorlati feladatok során szerez tapasztalatokat az egyes műveltségterületeken, és rendszerezi, mélyíti tudását. A tantárgy megalapozottsága nagyon eltérő lehet, hiszen a tanulók a szakiskolában direkt informatikát (közismereti tárgyként) nem tanultak, de lehet előzetes tudásuk az általános iskolából, ill. a szakmai oktatás területéről, esetleg a jobb feltételekkel rendelkező szakiskolákban a közismereti képzéshez ténylegesen tudták használni az informatikai eszközöket (ahogyan azt a szakiskola tanterve minden iskolának javasolja). Ezért az adott osztály, az egyes tanulók előképzettségétől függ, honnan indulhat az informatika oktatása, ill. mely témákra kell nagyobb súlyt fektetni. Ezért is szerepel a két évfolyam egy ciklusban, így a helyi tanterv a helyi adottságoknak megfelelően tudja elosztani a témaköröket két évfolyamra. Törekedni kell arra, hogy az informatika tanulása során szoros kapcsolatban legyünk bármely tantárgy aktuális feladataival, az ahhoz szükséges információ-gyűjtéssel stb.; arra, hogy menet közben váljon természetes rutinná az informatika alkalmazása, a számítógép eszköz-jellegű használata. Informatika heti óraszám éves óraszám éves óraszám a két évfolyamon

II. (12.) Nappali tagozat (32 hét) 3 96

I. (11.) Nappali tagozat (36 hét) 3 108

I. (11.) Esti tagozat (36 hét) 2 72

214

II. (12.) Esti tagozat (32 hét) 1 32 104

A témaköröket tartalmazó táblázatokban a két tanéves ciklus teljes óraszáma szerepel. 11–12. évfolyam Tematikai egység

Javaslat

Tematikai egység Előzetes tudás

Órakeret N: 6 óra E: 4 óra A kezdő év elején ajánlott egy felmérést készíteni a bevezetőben említettek miatt arról, hogy milyen előzetes tudásra építhetünk. A tanulás közbeni mérés lehet egyéni tanulói vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, akár egy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési folyamat, esetleg hosszabb idő alatt kidolgozott (egy vagy több tanuló által készített) projektmunka minősítése is. Fontos azt is figyelemmel kísérni és nagyra értékelni, hogyan kapcsolják tanulóink számítógépes ismereteiket más tantárgyakhoz (anyaggyűjtés, felkészülés, otthoni munkák). Az éves munka végső minősítése természetesen tartalmazza a tanuló összes órai teljesítményét is. Kiemelten kell törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztő értékelésre. A tanulók teljesítményének mérése

1. Az informatikai eszközök használata Programok indítása.

306

Órakeret N: 30 óra E: 18 óra

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Adott informatikai környezet tudatos használata. Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásával való ismerkedés. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás A tantárgyhoz (művelt- megteremtése. Víruskereső programok használata. ségterülethez) kapcsolha- Tájékozódás a különböző informatikai környezetekben. Az informatikai eszközök működési elveinek megismerése és használata. Az operációs rendszer és a számítógépes hálótó fejlesztési feladatok zat alapszolgáltatásainak használata. Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Adott informatikai környezet tudatos használata. Ismerkedés a számítástechnika fő alkalmazási területeivel. Az informatikai eszközök választásának szempontjai. Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásának megismertetése. Az informatikai eszközök működési elveinek megismerése és használata. A számítógép fő egységei. Neumann-elvű gépek fő részei. Bemeneti és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök működési elvei. Az eszközök helyes használatának elsajátítása. Az operációs rendszer alapműveleteinek megismerése. Az operációs rendszerek alapszolgáltatásai, eszközkezelés. Mappaműveletek: mappaszerkezet létrehozása, másolás, mozgatás, törlés, átnevezés. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás, keresés. Állományok típusai. Az operációs rendszer grafikus felületének magabiztos használata. A hálózati operációs rendszerek funkciói, főbb szolgáltatásai. Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolatok. Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Az iskolai hálózat használata. Hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem. A gépterem házirendjének megismerése, betartása. Számítástechnikai mértékegységek. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás. A számítógép és a legszükségesebb perifériák rendeltetésszerű használata. Víruskereső program alkalmazása, vírus keresése. Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldására alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása. Az adott feladat elemzése. A probléma megoldásához szükséges informatikai eszköz kiválasztása. A probléma megoldásához szükséges funkciók elsajátítása. Digitalizálás. Képek szkennelése. Digitális fotózás. Nyomtatás fájlba, pdf-állományok készítése. Környezettudatos viselkedés nyomtatáskor. Be-, illetve kitömörítés. Információ, adat, bit, számítógép, periféria, billentyűzet, monitor, egér, háttértár, operációs rendszer, állománytípus, állományművelet, mappaművelet, hozzáférési jog, vírus, víruskereső Kulcsfogalmak/ foprogram. galmak Monitor, nyomtató, adathordozó, pendrive, merevlemez, CD, CD-olvasó, digitalizálás, hálózat, hálózati szolgáltatás, tömörítés, tömörített állomány.

2. Alkalmazói ismeretek Tematikai egység

Órakeret N: 58 óra E: 24 óra

2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete és alkalmazása. Szövegbevitel bilElőzetes tudás lentyűzetről. A tantárgyhoz (művelt- Szöveges dokumentumok létrehozása, mentése. ségterülethez) kapcsolha- Szövegműveletek végrehajtása. Multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből. tó fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. A szövegszerkesztés alapfogalmainak ismerete. A leggyakoribb karakter- és bekezdésformázások önálló végzése. Szövegműveletek végrehajtása. Állomány mentése. Szöveges állomány megnyitása.Szöveg javítása.Karakterformázás.Bekezdésformázás.Szöveg kijelölése, másolása, mozgatása, törlése. Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása, mentése. Rajzok készítése.Műveletek rajzrészletekkel. Elemi alakzatok rajzolása, módosítása.A vágólap használata. A szövegben elhelyezhető különböző objektumok (kép, szöveg, rajz) tulajdonságainak megismerése, az egyes jellemzők módosítása. Összetett dokumentum készítése. Egyszerű szöveget, rajzot és táblázatot is tartalmazó dokumentumok elkészítése.

307

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Szöveg mentése különböző formátumokban. Táblázatkészítés szövegszerkesztővel. Táblázat beszúrása szövegbe. A táblázat tulajdonságainak beállítása. Táblázatformázás. A helyesírás ellenőrzése. Multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből. Szöveg, kép, hang, animáció elhelyezése a dokumentumban. A prezentáció testreszabása, háttér, áttűnés, animáció beállítása. Információk publikálásának különböző módjai az interneten. Weblap készítése. A blog megismerése, használata. Egyéb multimédiás dokumentumok előállítása. Digitális képek alakítása, formázása. A digitális képek jellemzőinek megismerése. Képszerkesztő program használata. Műveletek képekkel, képszerkesztés, képvágás. Szövegegységek, multimédia, prezentáció, dia, diavetítés. Kulcsfogalmak/ foSzöveg, digitális kép, weblap, blog. galmak Tematikai egység

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. Példák megnevezése a táblázatok mindennapi életben történő használatára vonatkozóan. Alkalmazói progElőzetes tudás ramok fájlműveletei. A térképhasználat alapjainak ismerete. Az adatok rögzítését, értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök megisA tantárgyhoz (műveltségmerése. Adatok csoportosítása, táblázatba rendezése. Néhány közhasznú információforterülethez) kapcsolható fejrás használata. Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben. Térképhasználati ismerelesztési feladatok tek alapozása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az adat értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök megismerése. Az adat fogalmának megismerése. Az adatok rögzítését, értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök használata. Adatok feldolgozását segítő műveletek végzése. Adatok értelmezése, csoportosítása, táblázatba rendezése. Táblázatkezelő program használata. Táblázatos dokumentumok. Az adatkezelés alapjai. Táblázatok használata a mindennapi életben. Adattípusok megismerése. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás elsajátítása. Cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése. A konstans, relatív és abszolút hivatkozás fogalma. Néhány közhasznú információforrás használata. Közhasznú információforrások adatainak értelmezése. Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben. Digitális tudástárak megismerése. Online tudástárak használata. Az információ és adat ábrázolása, értelmezése, grafikus eszközök, módszerek. Adatok megjelenítése, kiemelése, aktuális információ keresése. Az adatok gyűjtése, csoportosítása, értelmezése. Diagramok készítése. Diagramtípus kiválasztása, szerkesztése, módosítása. Térképhasználati alapismeretek. Útvonalkeresők, térképes keresők használata. Térképhasználati ismeretek felhasználása, keresése az interneten. Információ, adat, információforrás, online tudástár, adatbázis, térkép, koordináta, útvonalkereső. KulcsfogalAdatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap, mak/fogalmak munkafüzet, cellahivatkozás, konstans, relatív és abszolút hivatkozás, képlet, függvény, diagram.

Tematikai egység

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

Órakeret N: 30 óra E: 14 óra

3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Az információ felismerése, kifejezése. Az információforrások ismerete. Az algoritmus ismerete, megfogalmazása. A tevékenységek műveletekre bontása önállóan vagy tanári Előzetes tudás segítséggel. Információgyűjtése, feldolgozás. A problémamegoldás lépéseinek ismerete és ábrázoláA tantárgyhoz (műveltségsa. Az informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségeinek megismerése. területhez) kapcsolható fejAz algoritmus-leírás eszközeinek ismerete. Egyszerű folyamatábra értelmezése. Algolesztési feladatok ritmuskészítés. Algoritmus leírása. A feladatmegoldást segítő eszközök megismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az információ jellemző felhasználási lehetőségeinek megismerése. A problémamegoldáshoz szükséges információ gyűjtése, felhasználása. Jelrendszerek ismerete. Az algoritmus informatikai fogalmának megismerése. Problémák algoritmusainak megtervezése. A megoldás lépéseinek szöveges, rajzos szemléltetése, értelmezése. Folyamatábra készítése. A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek megismerése. Az algoritmus-leírás eszközeinek és módszereinek megismerése.Egyszerű algoritmusok készítése.

308

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Problémák megoldása. Az algoritmuskészítés lépéseinek az ismerete. Algoritmustervezés, különböző megoldási lehetőségek tanulmányozása. Az informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségeinek megismerése a problémamegoldás különböző fázisaiban. Kulcsfogalmak/ fo- Probléma, információ, kód, utasítás, művelet, algoritmus, folyamatábra, vezérlés. Utasítás, elágazás, ciklus, feltétel, programkód, futtatás, fordítás, tesztelés. galmak Tematikai egység

3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés Egyszerű felhasználói szoftverek alapszintű kezelése. Utasítások leírásainak használata. Előzetes tudás Alapvető matematikai műveletek. Síkgeometriai ismeretek. A tantárgyhoz (művelt- Algoritmuskészítés és megvalósítás. A kész programok kipróbálása. Vezérlésszemléletű ségterülethez) kapcsolha- problémák megoldása. Tervezési eljárások, az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elvei. tó fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Az adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen. A problémamegoldás során az ismert adatokból az eredmények meghatározása. Adatok bevitele, az adatok alapján az eredmények meghatározása, a végeredmények megjelenítése. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése. Feladatok megoldása egyszerű, automataelvű fejlesztőrendszerrel. Az algoritmizálási készségek fejlesztésére alkalmas fejlesztőrendszerek megismerése. Problémamegoldás folyamatának értelmezése. Kulcsfogalmak/ fogal- Bemeneti adat, eredmény, utasítás, algoritmus. Az alulról felfelé építkezés elve, a lépésenkénti finomítás elve, elemi adat, összetett adat, bemenő adat, kimenő adat. mak

Tematikai egység

4. Infokommunikáció

Órakeret N: 40 óra E: 14 óra

4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel. Előzetes tudás Böngészőprogramok, keresők, levelezőrendszerek használata. Információkeresés az interneten. Megadott művek elektronikus katalógusban való visszakeresése. Keresőkérdések alkotása, a keresés eredményének értelmezése, a keresés pontosítása. InA tantárgyhoz (művelt- formációforrások kiválasztása, használata. ségterülethez) kapcsolha- Hatékony információ-keresés, a legfontosabb információk megtalálása, a hiteles és nem hiteles információk megkülönböztetése, kritikus információkezelés, a tartalomtó fejlesztési feladatok előkészítés publikálásra. Ismeretek/fejlesztési követelmények Keresőkérdések megfogalmazása. Böngészőprogram kezelése, webcímek beírása, linkhasználat, portálkeresés. Kulcsszavas és tematikus keresés. Kereső operátorok ismerete.Keresőkérdések megfogalmazása, értelmezése, pontosítása. Összetett keresések űrlapok segítségével, tematikus és kulcsszavas, több keresési szempont egyidejű érvényesítése, űrlapkitöltés. A keresés folyamata. Keresőkérdés alkotása. Irányított információkeresés eredményének értelmezése. Találatok értelmezése. A találatok során kapott információk tanulmányozása.A keresés céljának leginkább megfelelő oldalak felkeresése. Hatékony, céltudatos információszerzés.Releváns információk kiszűrése a kereső által megtalált adathalmazból. Információforrások irányított kiválasztása, hitelességének vizsgálata, szelektálása. Helyi könyvtári és a korosztálynak szóló elterjedt adatbázisok. Információelemzés a hitelesség szempontjából.Több hasonló tartalmú oldal összehasonlítása. Információforrások irányított kiválasztása. Konkrét információforrások használata. Hírportálok. Dokumentumkészítés nyomtatáshoz és webes publikáláshoz. A közlésre szánt szöveges és képi információval kapcsolatos elvárások, kiválasztási szempontok. Nyomtatási beállítások. A webes publikálásra alkalmas fájlformátumok megismerése. Internetes oldalak feltöltése nyilvános tárhelyre. A publikus és nem publikus adatok megkülönböztetése. Kulcsfogalmak/ fo- Webhely, webcím, böngésző, link, keresés, keresőgép, tematikus keresés, kulcsszavas keresés, kereső operátorok, hivatkozásgyűjtemény. Keresés, letöltés, publikálás, hitelesség, űrlap. galmak Tematikai egység

4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. A számítógép alapvető használata, Előzetes tudás böngészőprogram ismerete. A tantárgyhoz (művelt- Információ küldése, fogadása. Elektronikus levelezőrendszer használata. Saját e-mail cím ségterülethez) kapcsol- készítése. Netikett-ismeret. ható fejlesztési felada- A modern infokommunikációs eszközök hatékony használata.

309

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja tok Ismeretek/fejlesztési követelmények Információküldés és -fogadás. Kapcsolatteremtés infokommunikációs eszközökkel. A levelezőrendszerek alapvető szolgáltatásainak ismerete és alkalmazása. Saját e-mail cím létrehozása. Üzenetküldés, fogadás, válasz, levéltovábbítás, mellékletek csatolása. A mobilkommunikáció eszközei. Az internet kommunikációs szolgáltatásai. A kommunikációs célnak megfelelő választás a médiumok között. A fogyatékkal élőkkel való és a fogyatékkal élők közötti kommunikációt biztosító eszközök megismerése. A virtuális tér közlekedési szabályai. A kommunikációs médiumok és szerepük. Felelős magatartás az online világban. Netikett. A kommunikáció írott és íratlan szabályai. Adatvédelem, az információmegosztás etikai kérdései. Az online kommunikációban rejlő veszélyek elleni védekezés. Levelezőrendszer, e-mail cím, elektronikus levél, regisztráció, címzett, másolat, rejtett másolat, Kulcsfogalmak/ fotárgy, melléklet, csatolás, válasz, továbbítás, netikett. Kommunikációs modell, üzenet, internegalmak tes kommunikáció, mobilkommunikáció, adatvédelem. 4.3. Médiainformatika Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. CD-, DVD-használat. A böngészőElőzetes tudás program a gyakorlatban, fontosabb portálok. A hagyományos és az elektronikus média kezelése, az internetes média elérése, informáA tantárgyhoz (műveltcióletöltés a számítógépre, információértelmezése. ségterülethez) kapcsolhaA legújabb médiainformatikai technológiák használata, önálló és kritikus attitűd kialakító fejlesztési feladatok tása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata. Weboldalak megtekintése, mentése. Szöveg, kép mentése weboldalról. Hang-, képanyagok, video-megosztó rendszerek keresése. Elektronikus könyvek keresése, olvasása.Médiatárak keresése, médiumok elérése, használata. Oktatási célú adatbázisok használata. Oktatóprogramok használata. A hagyományos médiumok modern megjelenési formáinak megismerése, alkalmazásuk a megismerési folyamatban. Internetes portálok, szöveges és képi információforrások. Az internet, a televízió, a rádió használata. Elektronikus könyv, hangoskönyv használata. Szótárak, lexikonok, folyóiratok az interneten. Képek, zenék, filmek az interneten. Oktatóprogramok, oktatóanyagok az interneten. Internetes térképek keresése. Elektronikus média, videómegosztás, elektronikus könyv, médiatár, oktatóprogram. Kulcsfogalmak/ foInternetes oktatóprogram, regisztráció, online szótár, online elérés, hangoskönyv, informágalmak ciómegosztó portálok. Tematikai egység

Tematikai egység

5. Az információs társadalom

Órakeret N: 20 óra E: 12 óra

5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai Az informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok megfogalmazása. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghibásodások. Előzetes tudás Az infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése. Az informatikai biztonsággal kapcsolatos ismeretek megértése. Az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségek megértése. Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok megértése, etikai és jogi kérdések tisztázása.Az információforrások A tantárgyhoz (műveltfeltüntetése a dokumentumokban. ségterülethez) kapcsolhaAz információ előállítása, megosztása, terjesztése, használata, átalakítása.Az információ tó fejlesztési feladatok kezelése során felmerülő veszélyek felismerése, elhárításuk lehetőségei.Az információforrások hitelességének értékelése.Viselkedési szabályok közös kialakítása, a kulturált együttélés szabályainak betartása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az informatikai biztonság kérdései. A számítógép és a számítógépen tárolt adatok védelme. Az adatokat érintő visszaélések, veszélyek és következmények megismerése. Adatvédelemmel kapcsolatos fogalmak. Adatkezeléssel kapcsolatos eljárások megismerése. Az adatokkal, különösen a személyes adatokkal való visszaélések, veszélyek és következmények megismerése, azok kivédése, a védekezés módszereinek és szempontjainak megismerése. Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok megismerése.Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. A hálózat használatára vonatkozó szabályok megismerése, értelmezése. Információforrások gyűjtése.A felhasznált információforrások feltüntetése a saját dokumentumban. Az információ hite-

310

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja lességének kritériumai és ellenőrzési lehetőségei. A megbízható információforrások ismerete. Az informatikai eszközök alkalmazásának fontosabb etikai kérdései. Szabadon vagy korlátozottan használható programok.A programhasználattal kapcsolatos jogok és kötelességek. Az információ értékként való kezelése, megosztása. Informatikai biztonság, adat, személyes adat, adatvédelem, adatkezelés, netikett, információ, információforrás, hivatkozás. Kulcsfogalmak/ foAdat, adathalászat, kéretlen levél (spam), lánclevél (hoax), információ, információforrás, hitegalmak lesség, megbízhatóság, jogtiszta szoftver, licenc, ingyenes szoftver, korlátozottan használható szoftver. Tematikai egység Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata Elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatok, vélemények megfogalmazása. Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének felismerése. A szolgáltatások céljainak azonosítása, működésének megfigyelése. Az elektronikus szolgáltatások használata, a biztonság figyelembevétele, a kritikus szemléletmód kialakítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Az e-szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének megismerése. A globális információs társadalom jellemzői.Az elektronikus szolgáltatások szerepe és használata a hétköznapi életben. Az e-szolgáltatások használatának célirányos megismerése. Az elektronikus szolgáltatások funkcióinak megismerése. Az elektronikus szolgáltatások működésének megismerése, a szolgáltatások igénybevétele, használata, lemondása. Kulcsfogalmak/ fo- Információs társadalom, elektronikus szolgáltatás, regisztráció, leiratkozás, azonosító, jelszó. galmak Órakeret N: 30 óra E: 18 óra A könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb dokumentumtípusok jellemzőinek és a Előzetes tudás könyv bibliográfiai azonosító adatainak ismerete. Betűrendezés. Az iskolai és lakóhelyi könyvtár alapszolgáltatásainak és a különböző információforrásokA tantárgyhoz (műveltségterülethz) nak az önálló, alkotó és etikus felhasználása egyszerű tanulmányi feladatok egyéni és csokapcsolható fejlesztési portos megoldása során. feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Könyvtártípusok megkülönböztetése. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében.Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata a könyvtári terek funkcióinak és a könyvtári abc ismeretében. Könyvtári szolgáltatások A hagyományos és az új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. A könyvtár alapszolgáltatásainak használata. A könyvtári katalógus funkciójának megértése. Katalógusrekord (-cédula) adatainak értelmezése. Könyvtártípusok, funkcionális terek Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az összes könyvtártípus jellemzőinek megismerése, összehasonlítása. A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése. A nagyobb könyvtárak funkcionális tereinek megismerése. Önálló eligazodás a települési közkönyvtárban. Információkeresés Hatékony, céltudatos információszerzés. Keresett téma kifejezése tárgyszóval. Összetett keresőkérdés megfogalmazása. Megadott szempontok szerint való keresés az iskolai és a lakóhelyi elektronikus könyvtári katalógusban. Konkrét feladathoz való irányított forráskeresés katalógus és bibliográfia segítségével. Dokumentumtípusok, kézikönyvek Hagyományos és nem hagyományos dokumentumok formai, tartalmi, használati jellemzőinek megállapítása; csoportosításuk. A nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, a közhasznú információforrások és az ismeretterjesztő művek típusainak ismerete. Közhasznú adatbázisok használata. Forráskiválasztás A megadott problémának megfelelő nyomtatott és elektronikus források irányított kiválasztása.A könyvtárhasználati és informatikai alapokra építő információgyűjtést igénylő feladatok. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás. A forrásmegjelölés etikai vonatkozásainak megértése. Saját gondolatok Tematikai egység

6. Könyvtári informatika

311

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja elkülönítése a másokéitól. A felhasznált források önálló azonosítása a dokumentumok főbb adatainak (szerző, cím, hely, kiadó, év) megnevezésével. Könyvtár, kézikönyvtár, katalógus, hivatkozás, forrás, könyv, időszaki kiadvány, honlap, CD, DVD, lexikon, enciklopédia, szótár, atlasz. Kulcsfogalmak/ foNemzeti könyvtár, szakkönyvtár, elektronikus könyvtár, kézikönyv, szaklexikon, szakkönyv, galmak napilap, folyóirat, bibliográfia, linkgyűjtemény, keresőkérdés, tárgyszó, szerzői jog, információs érték, felhasznált irodalomjegyzék.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus, a 12. évfolyam végén

A tanuló „Az informatikai eszközök használata” témakör feldolgozásának végére ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni; tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, fájlt keresni; segítséggel tudjon multimédiás oktatóprogramokat használni; tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni, ismerje és tartsa be a hálózat használatának szabályait; ismerje egy vírusellenőrző program kezelését. A tanuló „Az informatikai eszközök használata” témakör feldolgozásának eredményeképpen ismerje meg a különböző informatikai környezeteket; tudja használni az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásait; segítséggel legyen képes az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszközök kiválasztására. A tanuló az „Alkalmazói ismeretek” témakör feldolgozásának végére ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni a leggyakoribb karakter- és bekezdésformázásokat; használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit; ismerje egy bemutató készítő program egyszerű lehetőségeit, tudjon rövid bemutatót készíteni; ismerje fel az összetartozó adatok közötti egyszerű összefüggéseket; segítséggel tudjon tantárgyi, könyvtári, hálózati adatbázisokat használni, ezekben keresni; tudjon különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájában elhelyezni, dokumentumokba különböző objektumokat beilleszteni; tudjon szöveget, képet és táblázatot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni; tudjon egyszerű táblázatot létrehozni; ismerje a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit. A tanuló a „Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel” témakör feldolgozásával legyen képes összegyűjteni a problémamegoldáshoz szükséges információt; ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit; képes legyen önállóan vagy segítséggel algoritmust készíteni; lássa át a problémamegoldás folyamatát; ismerje és használja az algoritmus-leíró eszközöket; legyen képes meghatározni az eredményt a bemenő adatok alapján; legyen képes tantárgyi szimulációs programok használatára. A tanuló az „Infokommunikáció” témakör feldolgozásának végére legyen képes a böngészőprogram főbb funkcióinak használatára; legyen képes tanári segítséggel megadott szempontok szerint információt keresni; legyen képes a találatok értelmezésére; legyen képes az elektronikus levelezőrendszer önálló kezelésére; legyen képes elektronikus és internetes médiumok használatára; legyen képes az interneten talált információk mentésére; ismerje a netikett szabályait, legyen képes előkészíteni az információt weben történő publikálásra; tudja megkülönböztetni a publikussá tehető és védendő adatait; használja a legújabb infokommunikációs technológiákat, szolgáltatásokat. A tanuló az „Információs társadalom” témakör feldolgozásának végére ismerje az informatikai biztonsággal kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat;ismerje az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségeket; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; szerezzen gyakorlatot az információforrások saját dokumentumokban való feltüntetésében. Ismerje az informatikai biztonsággal és adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatokkal való visszaélésekből származó veszélyeket és következményeket; ismerjen megbízható információforrásokat; legyen képes értékelni az információ hitelességét; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; ismerje az információforrások etikus felhasználási lehetőségeit; ismerje fel az informatikai eszközök használatának az emberi kapcsolatokra vonatkozó következményeit;ismerjen néhány elektronikus szolgáltatást, legyen képes a szolgáltatások igénybevételére, használatára, lemondására. A tanuló a „Könyvtári informatika” témakör feldolgozásának eredményeképpen a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz legyen képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, további releváns forrásokat keresni; konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat; a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes önállóan releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladataihoz; a választott forrásokat képes alkotóan és etikusan felhasználni a feladatmegol-

312

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja dásban; képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat (pl. informatikai eszközök használata, szövegalkotás); egyszerű témában képes az információs problémamegoldás folyamatát önállóan végrehajtani.

3.4.7. Testnevelés és sport A testnevelés és sport műveltségtartalma mélyíti és bővíti a sportolás, az aktív pihenés alkalmazásához szükséges ismereteket, a mozgásos tevékenységekhez tartozó kompetenciákat. Cél az önálló felelősségvállalásra nevelés; a munkapiaci integrációhoz, a munkabíráshoz szükséges készségek fejlesztése; a tanulás és a mozgás helyes arányának tudatosítása; továbbá egy (vagy több) rekreációs terület választása a személyes preferenciák és a megszerzett ismeretek alapján. Ebben az életszakaszban a tanulók már rendelkeznek a civilizációs betegségek alapvető ismereteivel, felismerik azokat, s van tudomásuk a megelőzés módjairól. A diák felelősen végig tudja gondolni a jövőjét sarkalatosan befolyásoló események fontosságát. A kerettantervben megjelenő mozgásos és elméleti tartalmak sikeres felhasználása érdekében a tanulónak inkább a változó körülményekhez való alkalmazkodóképességét, és nem a mozgásreprodukciós képességét fejlesztjük. A mozgás örömforrás, remek lehetőség az ötlet- és élményszerzésre, a felszabaduló endorfin serkenti a jókedvet. A különböző testgyakorlatok hozzájárulnak a közös és az egyéni érdekek határozottabb képviseletéhez, a diákoknak közös kalandokban lehet részük, kikapcsolódnak, levezetik a feszültséget, formálják testüket. A rendszeres mozgás további előnyökkel jár a párválasztás, a baráti kör kialakítása és az önmegvalósításterületén. Ideális esetben a középfokú tanulmányait befejező fiatal mozgáskommunikációja sokoldalú, az iskolai testnevelésórákon tanult különböző testgyakorlati technikákat be tudja mutatni, a testi képességekhez, az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteit alkotó módon tudja felhasználni, rendelkezik az egyéni és társas játékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretekkel. A kerettanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerű motoros tanulást. Az egységesség és differenciáláselvét a legfőbb értékek közé sorolja. A differenciálás alappillérei: a tanulói képességek különbözősége, a motivációs háttér és a testneveléshez kapcsolódó egyéni célok. A fejlesztő munka igazodik a tanulásban mutatkozó alapvető egyéni tendenciákhoz, de az oktatási-nevelési folyamatban bekövetkező változásokhoz is. A belső didaktikai differenciálás javítja a motorikus tanulás, egyúttal a személyiségfejlesztés egyéb dimenzióiban zajló fejlesztés hatásfokát is. A testnevelési oktatás részét képezi az élettani, az anatómiai, illetve a sporttörténeti oktatás, mely alapot és lehetőséget teremt a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez, valamint támogatja a demokráciára való nevelést és azerkölcsi nevelést. A tanulók átlátják a kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét, a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását a biológiai fejlődéssel összhangban, az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait, a testi képességek és a mozgásműveltség fejlesztésének módozatait, a testi és a lelki egészség megőrzésének lehetőségeit. Az alternatív, szabadtéri sportok kapcsán megfelelő hangsúlyt kap a környezettudatos nevelés is. Mindezek adják az egészségtudatos, sportos felnőtt élet megélésének bázisát. A kerettanterv alapján megfelelően kivitelezett testnevelés oktatás elegendő információval látja el a diákokat az élethosszig tartó mozgásgazdag életmód felelős kialakításához, – kiteljesedik az önértékelés. Ez az információs bázis természetesen rugalmasan bővíthető. Kialakul a társas viszonyokba ágyazott személyes identitás, és képessé válnak a fiatalok arra, hogy a sportbeli személyes élményeiket szimbolikus síkon értelmezzék. A közösségi és minőségi sport nyújtotta katarzis hatására erősödik a nemzeti öntudat, a hazafiasság. Célként jelenik meg az iskolai műveltség differenciált megszilárdítása, már feltűnnek a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerepekhez szükséges kompetenciák. Ebben a szakaszban az oktatás a tudás alapvető tényezőit és összetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének szem előtt tartásával szilárdítja meg. Az alapvető, egészséggel és önismerettel kapcsolatos értékek elsajátítása ebben az életkorban már tudatosan történik. A tudatosság alapja a szaknyelv fejlődését biztosító anyanyelvi kommunikáció. Célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon elemezni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatásait, elkerülésük módját, véleményüket artikuláltan, határozottan fejtsék ki az egészségtudatos életvitellel kapcsolatban és a társaknak nyújtott segítségadás során.

313

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A hatékony tanulás kompetencia segítségével a tanulók egyénileg és csoportban is meg tudják szervezni a megfelelő edzettségi szint eléréséhez szükséges tevékenységüket, ideértve az idővel és információval való hatékony bánásmódot. A kompetencia magában foglalja az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismeretét, az elérhető lehetőségek felismerését, és az akadályok megszüntetésének képességét az eredményes edzettség és teherbírás érdekében. Ez jelenti az új tudás és készségek megszerzését, feldolgozását és beépítését, továbbá útmutatások keresését és alkalmazását. Ennek birtokában a tanulók felfedezik, hogy a feladatok végrehajtásában az előzetesen tanultakra és az élettapasztalatra építve a tudásukat és készségeiket helyzetek sokaságában tudják hasznosítani. A sport- és mozgáskultúra bázisára építve fejlődik a vállalkozói kompetencia, mely feltételezi az egyéni és csapatmunkára való képességet is. Kialakul az egyén saját erős és gyenge pontjai megítélésének képessége, valamint az, hogy az egyén a kockázatokat képes felmérni és adott esetben vállalni. A mozgásminőség és a mozgáskivitelezés elemzésén keresztül fejlődik az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. A tehetséges tanulók magasabb szintű sporttevékenysége az iskolai rendezvényeken, bajnokságokon, a diáksport egyesületekben és a versenysport színterein zajlik. A tehetséggondozás fő feladata a talentum erős oldalának fejlesztése megfelelő szintű edzéseken, versenyeken és a gyenge oldalának segítése, illetve a támogató légkör biztosítása az intézményen belül, valamint a kapcsolatban álló partnereken keresztül.

Testnevelés heti óraszám éves óraszám éves óraszám a két évfolyamon

I. (11.) Nappali tagozat (36 hét) 5 180

II. (12.) Nappali tagozat (32 hét) 5 160 340

I. (11.) Esti tagozat (36 hét) -

II. (12.) Esti tagozat (31 hét) -

-

-

11–12. évfolyam Órakeret N: 80 óra A helyi tanterv szerint választott sportjátékokban a korábban elsajátított technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok, lényeges versenyszabályok ismerete és alkalmazásuk. Megfelelés a játékszerepnek, sportszerű és csapatelkötelezett viselkedés. Előzetes tudás Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban. Empátia és tolerancia a társak elfogadásában. Önfejlesztő és társas kapcsolatépítő játékok ismerete. A megoldások sokféleségének, sikerességének bővítése. Az önálló játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás mennyiségi és minőségi növelése. A tantárgyhoz (műveltségAz egyéni fizikai adottságok és jellemvonások fejlesztése, a csapatok eredményességéterülethez) kapcsolható fejhez szükséges képességek, attitűdök erősítése. lesztési feladatok A többféle sportjáték során a mozgástanulás folyamatában működő transzferhatás kihasználása. Megküzdés a feszültségekkel. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Fizika: mozgások, ütköLánycsoportok esetében 20 Sportjáték óra a Torna jellegű feladatok és táncos mozzések, gravitáció, forgatógásformák tematikai egységre átcsoportosítható. nyomaték, pályavonal, haLegalább két sportjáték választása kötelező. MOZGÁSMŰVELTSÉG tás-ellenhatás. Általános feladatok Az önszervezés gyakorlása Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás és játékszervezés. A közvetlen tanári irányítást többnyire nélkülöző, a támadás és védekezés megszervezésére, a csapatösszeállításra és az értékelésre vonatkozó megbeszélések a gyakorlásokba építve. Szituációk, feladatok Tematikai egység

Sportjátékok

314

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja megoldása – melyek során fontos az egyéni és/vagy a társas döntéshozatal -, a sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt tartásával. A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló használata, rendben tartása, megóvása. Lényeges játékszabályok készségszintű alkalmazása – játékvezetési gyakorlat A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető, direkt vagy indirekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését elősegítő gyakorlatok, megerősítések, megbeszélések. A kosárlabdában, kézilabdában és labdarúgásban a szabályok engedte test-test elleni játék több lehetőségének modellálása, gyakorlása. Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Röplabdában a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó főbb megkötéseknek való megfelelés, a háló és a labda hibás érintése szabályai és a labdára, emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése. A sportjáték-specifikus időhatárok betartásának gyakorlatai. A szabályok a képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása, játék az elkövetett vétség önálló jelzésének elvárásával. Játékfolyamatok „belső” játékvezetéssel, megegyezéssel. A játékvezetés gyakorlása laza tanári kontrollal, önállóan, a lényeges játékszabályok alkalmazásával, néhány játékvezetői non-verbális jel használatával is. Az eredmény jelzésében és egyszerűsített jegyzőkönyvvezetésben szerzett gyakorlat. Versenyhelyzetek A sportjátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése osztályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon. Kosárlabdázás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Új variációk a már megtanult technikákkal, kisebb taktikai egységekbe ágyazottan -különféle cselezés, ritmusváltás, biztonságos labdabirtoklás, kidobott labda elfogása, labdavezetés különböző testhelyzetekben, támadó, védő láb- és karmozgások, összetettebb átadások, kötetlen átadási formák, lepattanó labda megszerzése, ebből indulás, átadás vagy kosárra dobás. A technikákat alkalmazó játékok párban, csoportban a variációk önálló és kreatív felhasználásával. Taktikai továbbfejlesztés A lényeges védekezési formák – terület-védelem, emberfogásos védekezés, vegyes védekezés – gyakorlása és önálló alkalmazása. Formációk begyakorlása két vagy több ember kapcsolatára támadásban és védekezésben. Játék minden összetételű, emberhátrányos, emberelőnyös és azonos létszámú taktikai szituációban. Önálló játék (streetball, illetve egész pályás 5:5 elleni játék). Kézilabdázás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Változatos variációk megoldása már megtanult technikákkal, kisebb taktikai egységekbe ágyazottan. Taktika előkészítő futó- és fogójátékok, test-test elleni küzdelmek. Labdatechnikák összetett és bonyolultabb alapformái cselekvésbiztosan végrehajtva. Szélsők, átlövők, beállók kapura lövéseinek gyakorlása, alkalmazása rövidebb akciók befejezéseként, kapusmozgások átismétlése. Taktikai továbbfejlesztés Gyors indítások gyakorlása, létszámbeli előnyből, illetve hátrányból való támadások. A támadó taktika posztonként történő alkalmazása, játékszituációk ismétlése 1−2 beállóval, lerohanás rendezetlen védelem ellen. Védekezés irányítása gyorsindítás esetén. Védekezési taktika végrehajtása 6:0, 5:1, 4:2 védekezési rendszerek esetén. Labdarúgás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása A tanult elemek összetett variációkban alkalmazott megoldásai csökkenő hibaszázalékkal, labdakezelési cselekvés biztonsággal, eredményes befejezésekkel. Pozícióváltások szélességben és mélységben zavaró ellenféllel szemben is, felívelés, beadások, letámadás, visz-

315

Matematika:térgeometria – gömbtérfogat; valószínűség számítás.

Biológia-egészségtan: érzékszervek külön-külön és együttes működése.

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja szatámadás. Pontos cselezések, szerelések alkalmazása a játékban. Változatos kapura lövések, ívelések, rúgásfajták alkalmazása, a labda céltudatos irányításával. Fejelések különböző fajtái dobott vagy rúgott labdából. Szögletrúgás, bedobás eredményes technikája, büntetőrúgások különböző távolságból. Gólszerzés különféle testrésszel a szabályok betartása mellett. Taktikai továbbfejlesztés A területvédekezésben szerzett tapasztalatok, megoldások bővítése. A szoros és követő emberfogás gyakorlása kisebb és nagyobb egységekben. Védelmi rendszerek ismerete és gyakorlása. Támadási variációk felépítése a különböző védekezési formák ellen. Csapatrészeken belüli koordinált együttműködés, és a csapatrészek összjátékának megvalósítása a kötött játékfolyamatok és ötletjáték során. Röplabdázás A röplabda sajátossága kettős: egyrészt a játékos nem birtokolhatja a labdát, így a döntési idő igen-igen rövid és a cselekvés pillanata elé helyeződik, másrészt a játék szabályai szerint a játékosok között nincs testi kontaktus. Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása A labdaérintés biztonságának, a labda tudatos és pontos helyezésének gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése, az élvezhető, folyamatos játék elérése érdekében, Tanult támadási technikák gyakorlása, a felső egyenes nyitás elsajátítása helyes technikával talajról, tehetségesebbek felugrásból. A feladás technikájának biztonságos alkalmazása alkar és kosárérintéssel egyaránt. A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejű labdákkal, technikai kombinációkkal. Az eredményes sáncolás elsajátítása, sáncolás párban is. Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése. „Röptenisz”, szabadon választott vagy megkötött érintéssel, csak meghatározott érintéssel. Taktikai továbbfejlesztés Védekezések különböző állásrendek szerint, a csillagalakzat, alapvédekezési forma megtanítása. 4:2-es és az 5:1-es védekezési és támadási játékelemek elsajátítása. Ütő és sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy ejtett labdához való elhelyezkedés, támadás közbeni helycserék megtanítása, helytartási szabály betartása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sportági ismeretek magasabb szintű, kreatív alkalmazása az alkotó, kooperatív feladatokban, játékokban, sportjátékokban. A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere egymásra épülésének megértése. A játékszabályok, játéktípusok tudatos alkalmazása. A legfontosabb játékvezetői jelzések ismerete. A sportjátékok transzferhatásának felismerése és a lehetséges összefüggések értelmezése az egyéni fejlődés szempontjából. A páros és társas kapcsolatokban konstruktív konfliktusmegoldás. Sportjáték-történeti ismeretek, érdekességek iránti érdeklődés, tájékozottság a témában. A személyes biztonság és társak biztonságának védelme a játékszituációkban, a döntésekben pedig a baleset-megelőzés fontosságának tudatos képviselete. A sport és a környezettudatosság értő összekapcsolása, a sportolási felszerelés és sportolási környezet felelős, jövőorientált használata, kímélete. Kulcsfogalmak/ Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, megegyezésen alapuló játék. fogalmak

Tematikai egység

Előzetes tudás

Órakeret N: 50 óra A differenciáltan összeállított gyakorlatok bemutatása átlagos mozgásbiztonsággal, szükség esetén segítő biztosítással. Esztétikus, fegyelmezett, rendezett testtartású végrehajtás. A differenciált gyakorlási mennyiség és minőség okai, következményei. Gyengeségek ellensúlyozása képességfejlesztéssel, gyakorlással. Kis tanári segítséggel, aktív tevékenykedés gyakorlási és versenyszituációban. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

316

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Részleges önállóság és segítségadás az egyéni, páros és társas feladatokban. A koordináció, a cselekvésbiztonság, a zenéhez illeszkedő mozgásritmus továbbfejlesztése a tornajellegű és táncos sorozatok során, a már ismert és új elem- és motívumkapcsolatokkal is. A tantárgyhoz (mű- Az önállóság és kooperativitás növelése a mozgásrendszer működtetésének minden területén: bemelegítésben, képességfejlesztésben, gyakorlásban, versenyzésben, versenyrendezésben. veltségterülethez) kapcsolható fejlesztési Az erősségek és gyengeségek figyelembevétele. A közös tervezés, kivitelezés során a kellő határozottságú és öntudatú kommunikáció fejleszfeladatok tése. A produktumok jó tartással, biztos kiállással történő, gördülékeny, könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtásának elérése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Fizika: egyensúly, mozMOZGÁSMŰVELTSÉG gások, gravitáció, szabadGimnasztika esés, szögelfordulás. Rendgyakorlatok gyakorlása A korábbi évfolyamokon gyakoroltak bővített elemkapcsolatokkal történő ismétlése. Biológia-egészségtan: az Alkalmazásuk az óraszervezés funkcióinak megfelelően. izomműködés élettana. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok: pl. mozgásütem változtatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása. Az agonista és antagonista izmok arányos, harmonikus fejlesztése. Az aktív és passzív izomnyújtás – a hatás elkülönítése. Kéziszerek – theraband, gyógylabda, homokzsák stb. – alkalmazása. 8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok, aszimmetrikus sorozatok. Önállóság a gyakorlatok kiválasztásában, gyakorlatsorok összeállításában. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan. Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és stretchinggyakorlatokkal. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban, ülésben, fekvésben, forgómozgásokkal sorozatban. Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni fejlődést követő rendszeres kontrollal. Torna, sporttorna Talajon és a helyi tanterv szerint választott egy szeren, a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató, vagy egy másik választott szeren új mozgásanyag tanulása, gyakorlása. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása: gurulóátfordulások különböző irányokba, gurulóátfordulás hátra-tolódás kézállásba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, kézenátfordulás oldalt, kézenátfordulás, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan. Talajtorna gyakorlatsorok Gyakorlás során az egyéni optimum, önálló bővítés megjelenítése az elemkapcsolatokban, sorozatokban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód igénye (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc) mint minőségi elvárás megjelenik a hibajavítás, ismétlések során. Akrobatikus gyakorlatok – társas talajtorna Páros és mikrocsoportos gyakorlatok önálló összeállítása cselekvésbiztos szinten elsajátított talajtorna-elemek kreatív felhasználásával, a szükség szerint beépített segítségadást tartalmazva. Szertorna-gyakorlatok A gyakoroltatás során egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az

317

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan, egyénre szabottan történik. Szertorna, gyakorlás tornaszereken fiúk számára Korláton– terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlított támasz, oldaltámaszok, lebegőtámasz, lebegő-felkartámasz, felkarfüggés, alaplendületek támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, szökkenés, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás beterpesztéssel támasz ülőtartásba, vetődési leugrás, kanyarlati leugrás. Nyújtón – kelepfelhúzódás támaszba, alaplendület, lendület előre 180 fokos fordulattal, ellendülés, alálendülés, kelepforgások, térdfellendülés, billenés, támaszból homorított leugrás hátra, alugrás, nyílugrás. Gyűrűn – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás, leterpesztés hátra. Szertorna, gyakorlás tornaszereken lányok számára Gerendán – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás. Felemáskorláton – támaszok, harántülés, térdfüggés, fekvőfüggés, függőtámasz, függésből lendítés, átguggolás, átterpesztés fekvőfüggésbe, pedzés, lendület előre-hátra függésben, támaszban lendület lebegőtámaszba, kelepfellendülés támaszba, fordulat fekvőfüggésben, térdfellendülés, guggoló függőállásból fellendülés támaszba, támaszból átfordulás előre fekvőfüggésbe, felugrás támaszba, felugrás függésbe, leugrás támaszból, alugrás, nyílugrás. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egyénileg összeállított mozgássor, együttes bemelegítés az önálló mozgássorral. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése önállóan. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a tudatos hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül egyszerű szabályok alkalmazása. Ritmikus gimnasztika Az esztétikus, szép és nőies mozgásokat, alakformálást, minőségi interpretálást segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások megismerése, gyakorlása. A testtartás, tágasság, forgásbiztonság kiemelt továbbfejlesztése. A ritmusérzék továbbfejlesztése, lehetőség önálló zeneválasztásra, a szélsőségektől való elhatárolódás mellett. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz, páros és csoportos interpretációk támogatása. Szabadgyakorlatok gyakorlása Előkészítő tartásos és mozgásos elemek és fő mozgások alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása. Kötélgyakorlatok gyakorlása Egyszerű és keresztezett áthajtások, ugrások és fordulatok áthajtások közben, kötélforgatások test körül és köré, kötélmozgatások egy kézzel, kötéldobások és -elkapások, kötélkörzések függőleges és vízszintes síkban. Karikagyakorlatok gyakorlása Ugrások és fordulatok karikamozgatás közben, karikaforgatások és átadások egyik kézből a másikba test körül és köré, karikadobások és -elkapások, karikaáthajtások, karikapörgetések talajon és levegőben, karikakörzések függőleges és vízszintes síkban. 10-12 elemből álló elemkapcsolat begyakorlása zenével – a zene ritmusának, dinamikájának megfelelve. Aerobik A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Rövid koreográfiák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal. Páros, mikrocsoportos koreográfiák önállóságra törekedve, a szükséges optimális tanári irányítással. Aerobik-bemutatók egyszerűsített szabályokkal. Részvétel egy csoportos aerobikgyakorlatban az egyszerűsített szabályoknak megfelelően.

318

Művészetek:az esztétika fogalma.

Ének-zene: tempó, ritmus. Művészetek: romantika, modernitás.

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

Táncos mozgásformák A helyi tantervben rögzített választás szerint egy, a helyi személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc, amely mozgásanyaga a Tánc és dráma kerettanterv mozgásanyagával összekapcsolható. Lehetséges minták a helyi tantervben rögzítésre: Sporttáncok gyakorlása A Magyar Divat- és Sporttánc Szövetség rendszeréhez tartozó, illetve ehhez a rendszerhez rokon táncok (sztepp, show, akrobatikus, electricboogie, salsa, diszkó, hip-hop, break, mambo, bugg, blues, modern, swing stb.) mozgásrendszerének iskolai alkalmazása a helyi lehetőségek szerint, a helyi tantervben rögzítetten - előkészítő tréning, motívumok, motívumkapcsolatok, koreográfiák tanulásának, gyakorlásának rendszere. Történelmi táncok gyakorlása Palotás és/vagy keringő – 5−6 motívumból álló rövid koreográfia megtanulása és ismétlése, bemutatása. Néptánc gyakorlása A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai a Tánc és dráma kerettantervben kidolgozottak szerint. Egy dunántúli és/vagy alföldi és/vagy erdélyi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása. Egyéb tornajellegű és táncos mozgásformák A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek alkalmazása más – a helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzített – mozgásrendszerekben. Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok, utcai táncok stb. ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A hibajavítás megértése, kétirányú kommunikáció, tudásátadás, mások tanítása. Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy harmonikus esztétikájának átélése és tudatos felvállalása. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás a társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása, egyéni és helyzetből adódó sajátosságok mérlegelése, az objektív megoldások keresése. A társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek figyelembevételével, a stratégiák egyeztetése. Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek – aktív részvétel a sportrendezvények, bemutatók szervezésében. Tornasport és tánctörténeti ismeretek, érdekességek. Kulcsfogalmak/ fo- Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus egyensúly, társas talajtorna, forgásbiztonság, táncstílus, divattánc, sporttánc. galmak Tematikai egység

Atlétikai jellegű feladatok

Órakeret N: 50 óra

Térdelő-, álló- és repülőrajt versenyhelyzetekben. Iramszakasz, egyéni irambeosztás. Különféle bottechnikák a váltófutásban. Előzetes tudás Optimális lendületszerzés, elrugaszkodás, repülőfázis, biztonságos leérkezés az ugrásokban. A hajítás, lökés és vetőmozgás biomechanikai különbözőségei. Jártasság kialakítása a biomechanikai törvényszerűségek alkalmazásában. Az önismeret fejlesztése a kedvező atlétikai mozgásformák kiválasztása és önálló gyakorlása révén. A már elsajátított atlétikai futó-, ugró-, dobószámok versenyszabályainak korosztályos A tantárgyhoz (műveltségelőírások szerinti alkalmazása és betartása. területhez) kapcsolható fejMotiváló eljárások az egyéni eredmény, teljesítmény javítására. lesztési feladatok A mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés elfogadtatása, beépítése a döntéshozatalba. A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepének, jelentőségének, hatásának tudatosítása.

319

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: MOZGÁSMŰVELTSÉG szénhidrátlebontás. Futások Rövidtáv, váltófutás, gátfutás A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos végrehajtása. A kedvező rajthelyzet Fizika: hajítások, energia. kialakítása, segédvonalak kijelölése. Versenyszerű végrehajtás, eredményorientált együttműködés váltófutásban. Csapatban 4x50-100 m-es váltók alakítása, versenyzés. A gátvételi Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: technika alkalmazása magasabb akadályon, gáton 3−4 lépéses ritmusban. Az olimpiai eszme. Az Középtáv, folyamatos futás, tájékozódási futás Választás a távok közül. A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika kiválasztása. Jár- újkori olimpiák története tasság az adott táv teljesítéséhez szükséges tempó és irambeosztás megválasztásában. Állóképesség-fejlesztő módszerek rendszeres alkalmazása és teljesítményének nyomon követése. Az állóképesség-fejlesztő eljárások önálló gyakorlása. Folyamatos futás közbeni tájékozódás, kisebb területen célállomások megtalálása. Ugrások A homorító és távolugrás jellemzőinek ismerete, gyakorlati alkalmazása. Választás a magasugró technikák közül. 5−7 lépéses egyénileg kialakított nekifutással versenyszerű végrehajtás. Közreműködés versenyek lebonyolításában. Kondicionális jelleggel sorozat szökdelések végrehajtása. 1−3 lépéses sorozat elugrás, illetve 2−4 lépéses sorozat felugrások technikajavító végrehajtása. Gyorsuló nekifutás optimális távolságról. Dobások A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése. Teljes lendületből történő hajítás. Választás az egyes lökő mozdulatok közül. Lendületvétellel egykezes vetés végrehajtása. Az optimális kidobási szögre, sebességre és magasságra törekvés. ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az iram és tempó megválasztása szempontjainak ismerete. A nekifutás módosítása szükségszerűségének ismerete. Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténetének, a technikák változásai teljesítménynövelő hatásainak ismerete. Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete. „A gyorsabban, magasabbra, erősebben” jelmondat értelmezése. Önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére való törekvés, a siker átélése, a kudarc elfogadása és az azzal való megküzdés. Az élettani különbözőségek ismerete. Tájékozódási futás alapjainak ismerete. Egyéni reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság, váltás közbeni alkalmazkodás, korrekció, Kulcsfogalmak/ holtpont, lépő, homorító és ollózó technika, átlépő, guruló, hasmánt- és floptechnika, ötlépéses fogalmak hajító ritmus, lökés, vetés, jegyzőkönyvvezetés. Tematikai egység

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Órakeret N: 70 óra

Az adott sportmozgás technikájának ismerete. A test feletti uralom szokatlan, új mozgásszituációkban. A baleseti kockázatok mérlegelése. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzésmódszertani és balesetvédelmi alapElőzetes tudás fogalmak, eljárások. Szabadban, teremben, spontán helyzetben végezhető egyéni, társas, csoportos mozgásformák. A rekreációs szemléletet tartalmazó életvitelhez szükséges sportági, élettani, edzéselméleti ismeretek megszerzése. Az önállóan kezdeményezett társas vagy csoportos sportoA tantárgyhoz (műveltség- láshoz ismeretek, jártasságok megszerzése. A testnevelés újszerű tartalmakkal történő területhez) kapcsolható fej- gazdagítása, az iskolai létesítményen belüli és tágabb környezetében lévő lehetőségek kihasználása sportolásra. A felnőtt kor sportos életviteléhez újabb sportágak megismerélesztési feladatok se, családi és csoportos öntevékeny sportoláshoz szükséges szervezési és rendezési ismeretek megszerzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Biológia-egészségtan: A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgás mozélettan. gásműveltségének fejlesztése.

320

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A szabadidő, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi tantervben választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási, edzési és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök, technikák és veszélyek kezelése. A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése. Edzés a természet erőivel - játszóterek, szabadidő-központok bevonása, az adottságok kihasználásával jégpálya készítése. Újszerű mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés, pl. a közlekedés-biztonság területén a kerékpározás kultúráját szem előtt tartva. Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában, a tájhasználatban, az épületek megóvásában és az energia-, a vízhasználat, a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás területén. A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok átadása. Társaságban is jól alkalmazható mozgásos, kreatív, kommunikációs és kooperációs játékok tárházának bővítése. A többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi változatosság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi versenyek a környezet adta kihívások legyőzése). Egyszerű (akár saját készítésű) eszközökkel szerény térigényű mozgásformák elsajátítása. ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Szabályismeret és baleset-megelőzési információk a helyi tantervben kidolgozott alternatív sportok területén. A helyes öltözködés és folyadékfogyasztás a szabadtéren végzett sportolás során. A környezettudatos magatartás, a testmozgások során az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata kialakítása. A táborozási eszközrendszer megismerése, használatában jártasság szerzése (tájfutás, tájoló és térkép használata, sátorverés, vízitúra, vándortábor stb.). Egy választott alternatív sportágban a világ-elit teljesítményének ismerete. Kulcsfogalmak/ Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség, újrahasznosítás, példamutatás; környezettudatos természet- és épített környezet-használat. fogalmak Tematikai egység

Önvédelem és küzdősportok

Órakeret N: 30 óra

Biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálék. Az indulatok feletti uralom. Előzetes tudás Néhány önvédelmi megoldás, szabadulás a fogásból. A dzsúdó, illetve grundbirkózás alaptechnikái, szabályai. Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a félelem leküzdése A tantárgyhoz (műveltség- és a sportszerűség (fair play) szemléletének kiteljesítése. Küzdő típusú játékok tudatos területhez) kapcsolható fej- alkalmazása a személyiségfejlesztésben, különös tekintettel az önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok elfogadására. A közösségben előforduló veszélyhelyzetek felislesztési feladatok merése és kezelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Történelem, társadalmi A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok: és állampolgári ismereTolások-húzások, változó testrészekkel, testhelyzetekben. tek: ókori olimpiák, hőGrundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása: sök, távol-keleti kultúAlapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások csuklóra, karra, nyak- rák. ra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások. Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással. A mögékerülések és kiemelések különböző változatai, dobástechnikák, leszorítások alkalmazása. Az eredményes földharc technikájának elsajátítása. Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos formában és páros küzdelmek. Dzsúdó sportági készségfejlesztés: A korábban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése. Az egyensúlyt stabilizáló és azt kibillentő gyakorlatok,testsúlyáthelyezések, irányváltoztatások, előre, hátra, oldalra gurulások. Szabadulás különböző fogásokból (karfogás, ölelőfogás, fojtás). Támadáselhárítási módszerek (ütés, szúrás, rúgás, fejelés elhárításai). ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Önmaga megvédésének ismerete, néhány támadáselhárítási eljárás ismerete, megértése és

321

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja alkalmazása. Az érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a küzdőjellegű sporttevékenységek révén, az előnyök megfogalmazásának képessége. A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése. A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége. Kulcsfogalmak/ Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés, sérülésmentes küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerűség. fogalmak Órakeret N: 60 óra Rendeződő egészségtudatosság, döntésképesség az egészséges, aktív életmód érdekében. Stressz- és feszültségoldó, terhelési, edzési és a test épségét, egészségét megőrző eljárásokból egy-két megoldás ismerete, alkalmazása. Előzetes tudás A gerincvédelmet érintő jártasság minden tanult feladat megoldásában. A terhelés igazítása a tesztek eredményeihez. A testmozgás szerepének ismerete a káros szenvedélyek elleni küzdelemben. Az élethosszig tartó optimális, életkornak és testalkatnak megfelelő prevenciós és rekreációs mozgásos tevékenységek önálló működtetéséhez, bővítéséhez és szükség esetén gyógyászati céllal történő gyakorlásához szükséges készségek és kompetenciák továbbA tantárgyhoz (műveltségfejlesztése. területhez) kapcsolható Az edzéshatáshoz szükséges ingerek nagysága és gyakorisága, a pihenő idő jelentősége. fejlesztési feladatok Az edzésre, a teljesítmény növelésére és mérésére, a prevencióra, rekreációra kész fizikai és mentális állapot állandósítása, a stressz kezelése. A fenntartásához szükséges elméleti és gyakorlati tudás rendszerré szervezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Biológia-egészségtan: Bemelegítés anaerob terhelés, az Általános és sportágspecifikus bemelegítő mozgásanyag feladatmegoldásai, kezdetben idegrendszer működése, egyénileg, majd párban a tervezés, szervezés, levezetés, értékelés megvalósítása. a keringési rendszer A sportjátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz, küzdéshez kapcsolódó bemelegíté- működése, glikolízis, sek általános és speciális jellemzőinek, mozgásainak elkülönítése szóban és gyakorlatban terminális oxidáció. egyaránt. Edzés, terhelés Fizika: egyszerű gépek, A fejlődés, a megfelelő hatékonyság alapfeltételeinek biztosítása: jól szervezettség, a feles- erő, munka. leges állásidők kiküszöbölése, szükséges mozgásterjedelem (idő, ismétlésszám), szükséges intenzitás (sebesség, gyakorlatsűrűség, megfelelő ellenállás), terhelés-pihenés egyensúlya. Főbb témák: Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés tervezése és megvalósítása a gyakorlatban egyénileg, párban, csoportban, eszközök nélkül és különböző eszközök segítségével. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Önálló mozgásprogram-tervezés. Lehetséges hagyományos és alternatív eszközök: pulzusmérő, mozgásszenzorok, medicinlabda, súlyzó, ugrókötél, erősítő gumiszalag, gimnasztikai labda, pilates roller, TRX, erőgépek. A képességfejlesztő módszertani eljárások bemutatása: intervallumos, ismétléses, tartós és ellenőrző módszerekkel edzésfolyamatok. A koordinációt javító eljárások bemutatása: a végrehajtás megváltoztatása és a végrehajtás feltételeinek megváltoztatása. A rendelkezésre álló szabadidő megtervezésének eljárásai. Egyéni rekreációs megoldások bemutatása, foglalkozásrészlet vezetése. Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett kondicionális és koordinációs képességfejlesztés. Motoros tesztek lebonyolítása – helyi tervezés szerint. Az egészséges test és lélek megóvása A munkahelyi és egyéb ártalmak elleni védekezésre való felkészítés: a biomechanikailag helyes testtartás és az egészséges lábboltozat kialakításának és fenntartásának, a helyes légzésnek a gyakorlatai, az ülőmunka és a zárt tér ellensúlyozására szolgáló tevékenységek, a sportolás kedvező hatása a káros szenvedélyek megelőzésében. Tematikai egység

Egészségkultúra és prevenció

322

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A stresszoldás gyakorlatai. A megtanult és folyamatosan használt stressz- és feszültségoldó módszerek tudatos alkalmazása, a feszültségek szabályozása. A test- és lelki harmónia fejlesztésének egyéb, alternatív megközelítése a helyi lehetőségek és programok szerint. A testtartásért felelős izmok kellő erejének és nyújthatóságának fejlesztése a helyesen végzett tartásjavító tornával (általános és konkrét sportági jelleggel). ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sport által a pillanatnyi kiteljesedés (flow) élményének megélése. A sportágak gyakorlásához megfelelően illeszkedő bemelegítő eljárások ismerete. A terhelésfokozás paramétereinek ismerete. Az alvás és ébrenlét megfelelő arányai, a sport szerepe az egészséges alvásban. A gerincsérülések, ártalmak elkerülési módozatainak ismerete. Sérült gerinc esetén az elsősegély ellátása és/vagy a sérülttel való helyes bánásmód ismerete. A stresszes állapot elleni tudatos védekezés ismerete. A helyes gerinctorna kivitelezésével kapcsolatos fogalmak, a gerinckímélet lényegének ismerete. A növekvő teljesítmény, sporteredmény objektív elismerése, öröm a másik ember teljesítménye felett, pozitív megerősítés. Az öröm mint pozitív életérzés melletti tudatos döntés, közös élmény, az egészség és a mozgásra fordított szabadidő megteremtésének egymást erősítő igénye (motiváció). A tudatos terhelésen, méréseken, önkontrollon alapuló teljesítményfejlesztés. Felelősségvállalás társak egészséges életmódja iránt. Sportágspecifikus bemelegítés, mozgásterjedelem, intervallumos, ismétléses, tartós és elleKulcsfogalmak/ fogalnőrző módszer, terhelés-pihenés egyensúlya, stressz- és feszültségoldás, ingernagyság, inmak gergyakoriság, gerinckímélet. Sportjátékok A helyi tanterv szerint tanított két sportjátékra vonatkozóan: Önállóság és önszervezés a bemelegítésben, a gyakorlásban, az edzésben és a játékban, játékvezetésben. Az adott sportjáték főbb versenykörülményeinek ismerete. Erős figyelemmel végrehajtott technikai elemek, taktikai megoldások, szimulálva a valódi játékszituációkat. Ötletjáték és 2−3 tudatosan alkalmazott formáció, a csapaton belüli szerepnek való megfelelés. A csapat taktikai tervének, teljesítményének szakszerű és objektív megfogalmazása. A másik személy miénktől eltérő szintű játéktudásának elfogadása. Kreativitást, együttműködést, tartalmas, asszertív társas kapcsolatokat szolgáló mozgásos játéktípusok ismerete és célszerű használata. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A torna mozgásanyagában az optimális végrehajtására jellemző téri, időbeli és dinamikai sajátosságok megjelenítése. A fejlesztés várt Bonyolult gyakorlatelem sorok, folyamatok végrehajtása közben a mozgás koordinált irányítáeredményei akét évsa. folyamos ciklus véÖnállóan összeállított összefüggő gyakorlatok tervezése, gyakorlása, bemutatása. gén Önálló zeneválasztás, a mozdulatok a zene időbeli rendjéhez illesztése. Könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtás a táncos mozgásformákban. A torna versenysport előnyei, veszélyei, a hozzá kapcsolódó testi képességek fejlesztési lehetőségeinek ismerete. Bemelegítő és képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, a célnak megfelelő kiválasztása. Optimális segítségadás, biztosítás, biztatás. Hibajavítás és annak asszertív kommunikációja. Az izmok mozgáshatárát bővítő aktív és passzív eljárások ismerete. Atlétika jellegű feladatok A futások, ugrások és dobások képességfejlesztő hatásának felhasználása más mozgásrendszerekben. Az atlétikai versenyszámok biomechanikai alapjainak ismerete. Az állóképesség fejlesztésével, a lendületszerzés és az izom-előfeszítések begyakorlásával a futó-, az ugró- és a dobóteljesítmények növelése. Az alapvető atlétikai versenyszabályok ismerete. Bemelegítés az atlétikai mozgásokhoz illeszkedően.

323

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek A helyi tantervben kiválasztott sportmozgás végzése elfogadható cselekvésbiztonsággal. Uralom a test felett a sebesség, gyorsulás, tempóváltás, gurulás, csúszás, gördülés esetén. Feladatok önálló tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete. Az ismeretek alkalmazása az új sporttevékenységek során. Önvédelem és küzdősportok A szabályok és rituálék betartása. Önfegyelem, az indulatok és agresszivitás kezelése. Több támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete az álló- és földharcban. Magabiztos támadáselhárítás és viselkedés veszélyeztetettség esetén. Egészségkultúra és prevenció A bemelegítés szükségessége élettani okainak ismerete. Az egészségük fenntartásához szükséges edzés, terhelés megtervezése. Tudatos védekezés a stresszes állapot ellen, feszültségek szabályozása. A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok ismerete, pontos gyakorlása, értő kontrollja. A gerinckímélet alkalmazása a testnevelési és sportmozgásokban, kerti és házimunkákban, az esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése.

3.4.8. Osztályközösség-építés (OSZTÁLYFŐNÖKI PROGRAM) A szakiskolák középiskolája számára készített osztályfőnöki program célja, hogy útmutatást adjon az iskolák (és a pedagógusok) számára az (osztály)közösség kialakulásának elősegítésére, felgyorsítására, a tanulás sikeressége érdekében. Az egy osztályban tanuló diákok közötti, olykor igen jelentős különbségek miatt ez kihívás lehet – törekedni kell a számos helyről érkező, sok esetben alulszocializált, motiválatlan, ismerethiányokkal küszködő tanulók integrálására.A másik cél az, hogy az osztályfőnöki óra keretében lehetőség nyíljon a tanulókkal azoknak a kérdéseknek az alaposabb megbeszélésére és megvitatására, amelyekre a szaktárgyi órákon nem minden esetben jut idő. A témák feldolgozása hozzájárulhat a tanulók eligazodásához az ún. „mindennapi kérdésekben”, aktualitásokban. Az órákon a szemléletformálás mellett jelentős hangsúlyt kaphat a tanulással kapcsolatos motiváció erősítése, az érdeklődés felkeltése. A program elvégzése lehetővé teszi, hogy az osztályfőnök a tanulók sokszor csak formális (az adminisztráció szempontjából ugyan nem nélkülözhető) megismerése mellett maguktól a tanulóktól kaphassanak komplexebb információkat. Ez elősegítheti az idő előtti iskolaelhagyók számának, a tanulási kudarcok magas arányának a csökkenését. Célravezető, ha a programot (de legalábbis annak számottevő részét)az osztályfőnök vezeti le. Míg a szaktantárgyak esetében elsősorban a közismereti tananyag elsajátítása áll a középpontban, itt a hangsúly azoknak a kompetenciáknak a fejlesztésén van, amelyek erősíthetik e tanulók beilleszkedését az iskolai közösségbe. A cél alapvetően az, hogy az egy osztályba járó tanulók idővel valódi közösséget alkossanak, mert ennek a kialakulása/kialakítása nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók iskolával és tanulással kapcsolatos kedvezőtlen attitűdjei megváltozzanak. Osztályközösségépítés heti óraszám éves óraszám

I. (11.) Nappali tagozat (36 hét) 1 36

II. (12.) Nappali tagozat (31 hét) 1 32

I. (11.) Esti tagozat (36 hét) 1 36

II. (12.) Esti tagozat (31 hét) 1 32

11. évfolyam Tematikai egység Előzetes tudás

Órakeret N: 36 óra Minden téma esetében célszerű a tanulók előzetes tudáselemeinek azonosítását elvégezni. Osztályközösség-építő program

324

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

A tantárgyhoz(műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A tanulás tanítása 1. (A téma feldolgozásához javasolt órakeret: 6óra.) Az iskola és a tanulás szerepe – az élethosszig tartó tanulás eszméje (2 óra). Ünnepek a társadalomban és a családban (2 óra). Helyi társadalomés intézményei/civil szervezetek, helyi média/ (2 óra). Lokális politikai infrastruktúra/önkormányzat, képviselők, pártok/ (2 óra). Egészséges életvitel/életmód kérdései/ (2 óra). Gazdaság, munkaerő-piac (2óra). Munkavállalás és erkölcsi dilemmák /a fehér és a fekete gazdaság szerepe/ (2 óra). Amunkanélküliség és az alulképzettség összefüggései (2 óra). Álláskeresési technikák (4 óra). Fenntartható fejlődés – helyi szintű környezetvédelem (2 óra). Konfliktusok és megoldásaik (2 óra). Szabadon tervezhető órakeret: (6 óra). Ismeretek/fejlesztési követelmények

A tanuló: – ismerje fel a tanulást támogató módszertani megoldások fontosságát; – ismerje fel az egyéni és társadalmi szintű tanulás fontosságát; – ismerje a legfontosabb ünnepek tartalmát és jelentőségét; – alkosson világos képet a helyi politika és média világáról és működéséről; – ismerje fel az egészséges életvitel fontosságát; – ismerje fel a fekete gazdaság és a korrupció kedvezőtlen társadalmi/gazdasági következményeit; – sajátítson el alapvető álláskeresési technikákat; – szerezzen gyakorlatot a konfliktusok kezelésében. 12. évfolyam Órakeret N: 32 óra Minden téma esetében célszerű a tanulók előzetes tudáselemeinek az azonosítását elvéElőzetes tudás gezni, valamint az előző évben tanultakat feleleveníteni. Tanulás tanítása 2. (A téma feldolgozásához javasolt órakeret: 6 óra.) Életpálya-építés, karriertervezés (4 óra). Társadalmi normák és a deviáns magatartás (2 óra). Tudatos vásárlási/fogyasztási szokások és az ökológiai lábnyom (2 óra). Helyi hagyományok, népszokások, hungarikumok (2 óra). A tantárgyhoz (művelt- A családi gazdálkodás tervezése (2óra). ségterülethez) kapcsolha- Tanulási stratégiák az érettségire (együtt vagy külön? –tanulóközösségek előnyei és háttó fejlesztési feladatok rányai) (2 óra). A társadalmi integráció/kohézió (az együttélés dilemmái –többség/kisebbség) (2 óra). Házasság, család, gyermekvállalás (demográfia mikro és makro szinten) (2 óra). Férfiak és nők a társadalomban (a hagyományos nemi szerepek változásai) (2 óra). Mit gondolunk a műveltségről? (általános műveltség – az iskolai tudás dillemái) (2 óra). Szabadon tervezhető órakeret: (3 óra). Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló – ismerje fel a tanulást támogató módszertani megoldások fontosságát; – legyen képes saját tanulásának megszervezésére, a tanulási környezet kialakítására; – legyen képes különféle információ-források használatára az eredményes tanulás érdekében; – legyen tisztában a normakövető és normaszegő magatartási mintákkal; – ismerje fel a tudatos fogyasztás és vásárlás társadalmi szintű hasznosságát; – legyen képes reális családi költségvetés megtervezésére; – ismerje fel a társadalmi kohézió erősítésének szükségességét, és az ehhez szükséges eszközöket; – rendelkezzen reális elképzelésekkel a családtervezésről; – legyen tisztában aműveltség összetevőivel és azok fontosságával. Tematikai egység

Osztályközösség-építő program

325

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 3.5. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.5.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztőfeladatok A közösségfejlesztés hozzájárul diákjaink egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyének növeléséhez. Diákjainknak azonban nem magukra hagyott egyéniségként, hanem a közösség aktív és alkotó részeiként kell kiteljesedniük középiskolai éveik alatt. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Feladatai Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok:
A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás.
Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. Az érzelmi nevelés területén elvégzendő feladatok:
A gyermekek, tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A hitre nevelés területén elvégzendő feladatok:
A hitre nevelés szője át az intézmény mindennapi életét, legyen személyre szabott, alkalmazkodjon a gyermek hitéleti múltjához. A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok:
Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.
Pozitív szociális szokások kialakítása.
A tanulókban a magyarságtudat kialakítása, erősítése A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok:
A színes, sokoldalú iskolai élet, amely lehetőségek teremt, hogy a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodás képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat.
Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Kialakítandó személyiségjegyek:












Hűség Istenhez és embertársainkhoz Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt A helyes önértékelés Az értékek felismerése, megbecsülése Józan, megfontolt ítélőképesség A mások felé való nyitottság, befogadóképesség A szelídség, az alázat, a türelem Alaposság kialakítása A mértékletesség A bűnbánatra való készség A belső csendre, elmélyülésre való igény

326

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Elvárásaink tanítványainktól a következők:







Részvétel a vallásuknak megfelelő (református, protestáns) egyházi programokban. Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt. Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása. Alapos, rendszeres és pontos munka. A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése. A házirend felelős betartása. 3.5.2. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket és készségeket bővíti az egészségmegőrzés érdekében. Az iskola és az óvoda az a színtér, melyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Célja
Segítse a gyermekeket a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában.
Fejlessze az életvezetési képességeket.
Fejlessze a gyermekek, tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért.
Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására.
Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését.
Neveljen az egészséges és biztonságos környezet kialakítására
Valósítsa meg a mentálhigiénés nevelést
Valósítsa meg a mindennapi testedzést.
Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is. Feladatai Minden tanulót egyformán érintő elemek Egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával:












Mozgás, rendszeres testedzés játéklehetőség, Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében, Öltözködés, Higiénia, tisztálkodás Krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, dohányzás) elkerülése A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás, a harmonikus családi élet szerepe az egészségmegőrzésben Az egészséges környezet jelentősége Ésszerű napirend kialakítása és az idő beosztása A betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat Önismeret és az egészségi állapot ismerete

Az iskolai környezet nevelő hatása:
A tantermekben és a folyosókon növények elhelyezése, tiszta környezet, megfelelő világítás, friss levegő biztosítása, a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése (papírgyűjtő kihelyezése)
A tantermek padjai megfelelő magasságúak legyenek az egészséges testtartás kialakításához
Az udvar balesetmentességének és tisztaságának biztosítása
Megfelelő környezet a szünetekben történő levegözéshez, pihenéshez, tanórák udvari megtartásához
A pedagógusok és dolgozók példamutató magatartása öltözködésben, káros szenvedélyek kerülésében
Ösztönzés szóval és példával az egészséges életmód napi kialakítására (otthoni torna, évszaknak megfelelő, kényelmes öltözködés, otthoni reggelizés)

327

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés tantárgyakba építve:
Biológia, környezetismeret, egészségtan
A tananyaghoz kapcsoltan. Testnevelés Testi nevelés nélkül egészségnevelés nem létezik:
A tanulók a testnevelés órákon olyan mozgásformákat ismernek meg, amelyek által egészségesebbé, edzettebbé válhatnak. Amennyiben megtetszik neki egy mozgásanyag, a későbbiekben akár versenyszinten is űzheti és beépül az életébe.
Az a tanuló, aki eljut arra a szintre, hogy érdemes a sporttal foglalkozni, könnyebben fog nemet mondani a káros szenvedélyekre és a szabadidejét is hasznosabban tudja eltölteni.
Megismerkednek az órákon a sportági szabályokkal, ezáltal alkalmassá válnak arra, hogy szabadidejükben is hatékonyan tudják űzni az adott sportágat.
A foglalkozásokon megtanulják a helyes testtartást, helyes végrehajtást, megtanulják összerendezni, koordinálni mozgásukat.
A testnevelés órákon állandóan szükség van hibajavításra, mert így elkerülhető a rossz mozgásformák beidegződése.
A bemelegítés fontos része az óráknak, hisz ráhangolja a szervezetet az óra fő részére és megakadályozza sérülések kialakulását. Ha a tanuló ezt megszokja, bármikor alkalmazni fogja, mielőtt mozogni kezd.
Megismerkedik azokkal a gyakorlatokkal is. amelyek ellenjavalltak, végzésük sérüléshez, balesethez, mozgáskárosodáshoz vezethet.
A testnevelés órán, amikor levetkőzve látjuk a gyermekeket, lehet észrevenni esetleges mozgásszervi zavarokat, deformitásokat is. Ebben az esetben a megfelelő szakemberhez irányítjuk a tanulókat, aki kiválasztja számára a legmegfelelőbb mozgásformát (gyógy úszás, gyógytestnevelés, stb.). A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek
Előadások: Szakértő előadók, szaktanárok bevonásával például az egészség- és családi napokon
Egészséges környezetben végzett túrák, kirándulások: Osztálykirándulásokon az adott tájegység természeti értékeinek megtekintése túra formájában. Az egészségnevelést segítő módszerek
Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás
Az ismeret átadása iskolai felvilágosító előadások, videofilmek, tájékoztató füzetek segítségével
Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat fokozó foglalkozások
Csoportos közösségépítés, játékok, viták
Kortárshatásra építő módszerek Az egészségnevel és megvalósításában részt vevő személyek Belső résztvevők: pedagógusok, hitoktatók, osztályfőnökök, biológia tanárok, iskolaorvos Pedagógus továbbképzés Több pedagógus rendelkezik a tanulók életvitelét segítő tanfolyammal és drogprevenciós képesítéssel. A pedagógia cs pszichológia szakos pedagógusok aktívan bekapcsolódnak a lelki egészség megőrzésébe. Célunk, hogy minden testnevelő sajátítsa el a gerincbetegségek megelőzését szolgáló gyakorlatsort Az osztályfőnökök számára évente egy alkalommal egészségfejlesztési továbbképzést szervezünk. Egészségfejlesztö foglalkozások tanórai keretben 11. évfolyam
A helyes pályaválasztást meghatározó tényezők.
A család társadalmi védelme, házasságkötés, családjog.
Gyermeknevelés, bántalmazás, elhanyagolás.
Milyen a mai szülő? Konfliktuskezelés, krízishelyzetek
Nemi betegségek és a drogfogyasztás
Mit kell tudni a nemi betegségekről? A meddőségről

328

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja





Média, reklám hatása az életmódra. A reklám pszichológiai hatásának elemzése és kezelése csoportmunkában. A balesetek, a bűnözés és a drogfogyasztás összefüggése. Diszkó balesetek Baleseti elsősegély

12. évfolyam
Szülőkről való leválás, önállóság, felelősség
Önálló életkezdet, életkörülmények biztosítása, gazdálkodás
Terhesség, szülés
Csecsemögondozás, szoptatás jelentősége
Daganat-megelőzés
Emlő, here önvizsgálat tanulása
Hogyan lehet leszokni a dohányzásról, alkoholról, kábítószerről?
Segítségkérési lehetőségek, segítő intézmények. Drogbetegek rehabilitációja.
Sikerek, kudarcok a leszokásban
Vendég: akinek sikerült leszokni a dohányzásról, alkoholról, vagy a kábítószerről
Pakold be a hátizsákodat egy életre! - játékos feladatok
Ma-holnap-jövőkép

3.6. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, segédletek és taneszközök A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az iskola igazgatójának hozzájárulásával megválaszza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. A szülőket az iskola az előző tanév végén tájékoztatja a következő tanév szükségleteiről, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről és feleszerelésekről. Tájékoztatja az ingyenes tankönyv igénlésének feltételeiről.
Valamennyi tantárgy esetében célszerű az illetékes hivatal által jóváhagyott tankönyvek közül a gimnáziumok számára javasolt tankönyvekből választani.
A kiválasztott tankönyvek tartalmazzák az egyes tantárgyak kerettantervben előírt, valamint az érettségi követelményekben megfogalmazott teljes tananyagát a DRK Mezőföld Gimnázium és Szakközépiskola Pedagógiai Programjában meghatározott követelmények és helyi tantervben előírt tananyagrészeket.
A választható tankönyvek közül elsősorban azokat választjuk ki, amelyek a szaktudományok újabb eredményeit is közlik, szemléletesek, kép- és hanganyaguk áttekinthető.
Technikai, műszaki kivitelük igényes, esztétikai szempontból vonzók, időtállok, tartósan használhatók.
Az ingyenes tankönyv ellátás biztosítható az iskolai könyvtárból való kölcsönzéssel is.
Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanulók esetén az igazgató engedélyezheti az iskola erőforrásainak felhasználásával a tankönyv ellátásukat, tornafelszerelést, technika és rajz tantárgyhoz szükséges eszközöket.
A büntetés-végrehajtási intézetekben tanulók számára a büntetés-végrehatási intézetekben működő könvtárak biztosítják a szükséges tankönyveket.

3.7. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A gimnáziumban és szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló felelős döntéseken alapuló, megújuló alkotó munkára, továbbá a társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerő piac elvárásainak telejsítésére, felsőfokú tanulmányok megkezdésére.
Mintákat adunk az ismeretszerzéshez a feladat- és probléma megoldáshoz, továbbfejlesztjük a tanulási stratégiájukat és kreatív gondolkodásukat.
Tovább fejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, valamint mintákat adunk a kooperatív, interaktív tanulási technikákra.
Az értelmi és érzelmi inteligencia mélyítését, gazdagítását a pedagógia eszköztárával és a - módszerek alkalmazásával kívánjuk megvalósítani.

329

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja
A tanulási stratégiák megvalósításában kitűntett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele.
A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával helyes magatartásformák kialakítását kívánjuk elérni.
A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával a mentális képességek célirányos fejlesztésével a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait kívánjuk befolyásolni.

3.8. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A Nemzeti Köznevelésről szóló törvényben foglaltak kivételével az iskola a nappali munkarendű osztályokban a mindennapos testnevelést heti 5 tanóra keretében szervezi meg. A heti 5 órából legfeljebb heti 2 óra a NAT testnevelés és sport műveltség területeiben jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, sport-játékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás) vagy különféle más sporttevékenységekre fordítható. A heti 2 tanóra kiváltható további sportolással az iskolai sportkörökben, vagy a tanulók igazgatójának engedélyével az előírtnál rövidebb idő alatt teljesíthető, amennyiben igazolt sportoló. A DRK Mezőföld Gimnázium és Szakközépiskola Dunaföldvári Telephelyén tervezünk indítani szakközépiskolai osztályokat. A testnevelés órák tervezett színhelyei:
Dunaföldvár Város Tornacsarnoka
az önkormányzat tulajdonában lévő kézi- és kosárlabda pályák. Középiskola estében azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát. Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes viszgakövetelmények szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga részletes visszakövetelményeiről szóló jogszabály alapján kell meghatározni. Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanusít, és jogszabályban meghatározottak szerint felső oktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásba, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. A szakmai érettségi, továbbá a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít. A felnőtt oktatásban szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is lehetséges jogszabályi felhatalmazás alapján. Kötelező érettségi vizsgatantárgyak középszinten:





Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv (angol vagy német)

Gimnáziumi tagozaton a választható érettségi vizsgatárgyak középszinten:








Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Hit és erkölcstan Testnevelés (csak nappali munkarendű évfolyamok esetében)

Intézményünk emelet szintű érettségi vizsgát nem szervez. A tanulói számára a székhelyen, a tagintézményekben és valamennyi telephelyen lehetőséget biztosít a kötelező és a választható érettségi vizsgatárgyakból az emelt szintű érettségi vizsga felkészítésére.

330

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Emelt szinten a következő tárgyakból készítjük fel tanulóinkat az érettségire:
Matematika
Angol és német nyelv
Történelem
Fizika
Biológia A hatályos Szakképzési Törvény 24 § (3) és (4) alapján a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló kétéves középiskolai képzésben folytathatja tanulmányait, itt négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból készül fel az érettségire. Ezek:
Magyar nyelv és irodalom
Matematika
Történelem
Idegen nyelv. A képzés követelményeinek teljesítése egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével. A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló két éves, érettségire történő középiskolai felkészítését a szakközépiskola 11. és 12. évfolyamán szervezzük meg, azzal, hogy a középiskolai tanulók a kötelező közismeretei érettségi vizsgatárgyakra a közismereti kerettantervben a szakközépiskola 9 – 12. évfolyamára előírtak szerint készíti fel. Amennyiben a tanuló a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát tesz, a szakiskolában szerzett államilag elismert szakképesítést a tanuló kérésére középszintű szakmai érettségi vizsgának kell elismerni. A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés

Irodalom 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Petőfi Sándor életműve Arany János életműve Ady Endre életműve Babits Mihály életműve Kosztolányi Dezső életműve József Attila életműve Balassi Bálint művészi portréja Csokonai Vitéz Mihály művészi portréja Berzsenyi Dániel művészi portréja Kölcsey Ferenc művészi portréja Vörösmarty Mihály művészi portréja Jókai Mór művészi portréja Mikszáth Kálmán művészi portréja Móricz Zsigmond művészi portréja Szabó Lőrinc művészi portréja Radnóti Miklós művészi portréja Weörws Sándor művészi portréja Ottlik Géza művészi portréja

331

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.

Márai Sándor művészi portréja Pilinszky János művészi portréja Zrínyi Miklós művészi látásmódja Jókai Mór művészi látásmódja Krúdy Gyula művészi látásmódja Karinthy Frigyes művészi látásmódja Kassák Lajos művészi látásmódja Illyés Gyula művészi látásmódja Radnóti Miklós művészi látásmódja Szabó Lőrinc művészi látásmódja Németh László művészi látásmódja Örkény István művészi látásmódja Nagy László művészi látásmódja Nemes Nagy Ágnes művészi látásmódja Szilágyi Domokos művészi látásmódja A kortárs irodalomból legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése 1980-tól napjainking tartó időszakból. Világirodalom Színház és dráma Az irodalom határterületei (népköltészet, műköltészet, folklór). Regionális kultúra (interkulturalitás) Szépirodalmi alkotások gondolatai, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.

Történelem 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperalizmus A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháború összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A mai magyar társadalom és életmód

Matematika 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Halmazelmélet Logika Logikai műveletek Fogalmak, tételek, Bizonyítások a matematikában Kombinatórika Gráfok Számfogalom Számelmélet Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek Függvények függvények grafikonjai, függvény transzformációk Függvények jellemzése

332

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Sorozatok Alapfogalmak, ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Kerület-, terület-, felszín és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Koordináta-geometria Leíró statisztika Valószínűség-számítás

Idegen nyelv 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika

Fizika 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

A dinamika törvényei Mozgások Munka és energia Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzői között A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika Egyenáram mágneses mezője Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem Gravitáció A csillagászat elemeiből Személyiségek Elméletek, felfedezések, találmányok

333

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Kémia 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Atomok és ionok Molekulák és összetett ionok Mennyiségi alapismeretek Anyagi halmazok Kémiai reakciók általános jellemzői és csoportosításuk Sav-bázis- és redoxireakciók Elektrokémia Szénhidrogének és halogénezett származékai Oxigéntartalmú szerves vegyületek Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Makromolekulák és építőkövei Fémek Hidrogének, nemesgázok, halogénelemek és vegyületeik Oxigén, kén és vegyületeik Nitrogén, foszfor és vegyületeik Széncsoport elemei és vegyületeik

Biológia 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Az élőlények csoportosítása Az állatvilág fejlődésének áttekintése A növényvilág fejlődésének áttekintése Biokémia Sejttan, szövettan Az ember szervrendszerei Genetika Evolúció Ökológia Etológia

Földrajz 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza A földrajzi övezetesség A népesség- és településföldrajz A világ változó társadalmi- gazdasági képe A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok Magyarország földrajza Európa regionális földrajza Európán kívüli földrészek földrajza A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

Informatika 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A kommunikáció Információ és társadalom Jelátalakítás és kódolás A számítógép felépítése Az operációs rendszer és főbb feladatai A szövegszerkesztő használata Szövegszerkesztési alapok Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben

334

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.

A táblázatkezelő használata A táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok Kommunikáció az Interneten Weblap készítés Prezentáció (bemutató) Grafika Könyvtárak Dokumentumok Tájékoztató eszközök Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák Elemi algoritmusok típusfeladatokra Rekurzió A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban Algoritmusleíró eszközök Programozási nyelv Programfejlesztői környezet

3.9. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja 3.9.1. A tanulói teljesítmények mérésének, értékelésének általános elvei 1. Nevelési irányelveink alapján elvárjuk, hogy tanulóink a szeretettel és nagy empátiával átadott értékek hatására, az eltöltött évek folyamán önálló elképzelésekkel rendelkező, és elképzeléseit vállaló, döntésre képes emberekké váljanak. 2. Értékelésünk elsődleges szempontja, hogy ne egy adott helyzetet értékeljünk, hanem folyamatban lássuk tanulóink fejlődését. 3. Az értékelésben tekintettel kell lennünk az egyes tanulók képességeire, mert a képességek különbözősége rendkívül nagy szerepet játszik az eredményekben. 4. A személyiség fejlődése, a döntésre képes ember nevelése érdekében döntő fontosságú a tanulás folyamatára irányuló szöveges értékelés, a tanulóról kialakított vélemény segítőkész közlése. 5. Az érdemjegyekkel kifejezett értékelés abban az esetben ösztönöz tanulásra és munkára, ha a tanuló tapasztalja, hogy nem a képességeit, tehetségét, hanem valóságos munkáját értékeli a tanár. 6. A büntetés-végrehajtási intézményben, foglalkozásokon való részvétel és munka, folyamatos értékelést követel. Itt csak elkötelezett, magas fokú empátiával és pedagógiai érzékkel rendelkező, a kölcsönös elfogadás alapján álló és értékelő pedagógus érhet el szép eredményeket. Az iskolarendszerű szervezett oktatás és a különböző szakkörökön való tevékeny részvétel fontos szerepet játszik a kriminális személyiségzavarok kialakulásának megállításában és visszafordításában. 7. Az ellenőrzéshez, értékeléshez megfelelő légkört kell biztosítani. A tanulók érezzék azt, hogy az ellenőrzés természetes kísérője a tanulásnak. Érezzék és értsék, hogy az ellenőrzés – és vele együtt az értékelés – nem a bizalmatlanság jele, a pedagógus nem „ítélkezik” felettük, hanem arra szolgál, hogy megfelelő ütemben, helyes irányban haladnak-e a munkájuk végzésében. 8. Az értékelés folyamatát kollektív megnyilvánulásként is definiálhatjuk. A tanulók egymás teljesítményét is értékelhetik. A tanulók bevonása az értékelésbe egyrészt a demokratizmus megnyilvánulá-

335

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja sa, másrészt az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása, alkalmazásuknak a megszokása a nevelési folyamat fontos része. A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése az órákon folyamatosan történik. Az írásbeli értékelést az osztályfőnök készíti el félévkor és év végén. Fogadóórákon és szülői értekezleteken a pedagógusok rendszeresen értékelik a tanulók teljesítményét, magatartását és szorgalmát. A tanulók teljesítményét ötös fokozatú skála szerint értékeljük. A teljesítmények értékelése az iskola pedagógiai elveiből kiindulva, az egyes tanulók önmagukhoz mért teljesítménye alapján történik. Célunk a tantárgyak megszerettetése, folyamatos motiválás és minél több sikerélmény biztosítása, ugyanakkor meg kell határozni a fejlődés útját is. A tantárgyi értékelés nem tükrözheti az értékelő előítéleteit (az iskolában csak tanulók vannak, nem pedig elítéltek, bűnözők, pártfogói felügyelet alatt állók, romák és nem romák). A tantárgyi értékelés nem alkalmazható magatartási, nevelési problémák megoldására. Az érdemjegyek tartalmának tükrözniük kell a tantervben előírt követelmények teljesítését. Nevelőtestületünk fontosnak tartja, hogy rendszeres visszajelzést kapjon munkája eredményességéről. Tekintettel arra, hogy nem állnak rendelkezésre központilag kidolgozott eszközök, eljárások, módszerek, melyekkel munkánk minőségét megbízhatóan tudnánk mérni, értékelni, pedagógusközösségünk eldöntötte, hogy adottságaink figyelembevételével saját minőségfejlesztési rendszert dolgozunk ki, amely képes a teljesítmények nyomon követésére. Célunk:
egy teljes körű minőségirányítási rendszer bevezetésével partner- és minőségközpontú működést kialakítani,
hatékonyabb együttműködési formákat megvalósítani,
a változó igényekhez alkalmazkodni,
az intézmény sajátos helyzetéből adódó hátrányokat leküzdeni,
a nevelőtestület szemléletmódját megváltoztatni,
az oktató-nevelő munka jobb megszervezésével a tanulók képességeit kibontakoztatni,
rugalmas képzési szerkezetet kialakítva valamennyi tanulónk számára biztosítani, hogy minőségileg garantált képzéshez jusson,
egyenletesebb, kiszámíthatóbb működést biztosítani,
pozitív problémamegoldó kultúrát kialakítani,
a jogszabályok érvényesítéséhez megfelelő feltételeket biztosítani. Nevelő-oktató tevékenységünket az egész nevelőtestület szoros és állandó együttműködésére építjük, mely önismereten, a közös célok és értékek megfogalmazásán, összehangolt módszereken alapul. 3.9.2. Az iskola belső vizsgarendszere A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Mindenféle pedagógiai jellegű, iskolán belül végzett tevékenységet folyamatosan és rendszeresen ellenőriz és felügyel az igazgató (személyesen ill. helyettese révén). Az ellenőrzés konkrét és tervszerű rendjét, az ellenőrzési tervet tanévenként kell elkészíteni és közzétenni. Ez nem zárja ki az előre nem tervezett ellenőrzést, például óralátogatást. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak köre:






az igazgató, az igazgató-helyettes, a tagintézményvezetők, az osztályfőnökök saját osztályukban, külön megbízással a tantestület tagjai.

336

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja A belső ellenőrzés egyik formája - az óralátogatáson kívül - a beszámoltatás, melyet elsősorban a nevelőmunkával kapcsolatban az igazgató, a helyettese, esetleg a vezetőtestület vagy a nevelőtestület együttesen végezhet. Az ellenőrzés módszerei:







tanítási, konzultációs órák látogatása, írásos dokumentumok felülvizsgálata, tanulók írásbeli munkáinak, azok szaktanári értékelésének vizsgálata, évközi tanulói beszámolók látogatása, év végi vizsgák meghallgatása, dolgozatok átvizsgálása, vizsgabizottságokban való részvétel.

Az órák ellenőrzését meghatározott szempontok alapján végezzük. a.) Célok, feladatok, megvalósulásuk:
Milyen mértékben felelt meg a tanítás-tanulás eredménye az óra céljának?
Mennyire gondosan készült a tanár az órára?
A magyarázat szintje, a tanított anyag mennyisége megfelel-e a tanulók felkészültségének?
Milyen képességeket, készségeket fejlesztett a tanóra?
Milyen szerkezeti egységekből épült fel a tanítás-tanulás folyamata az órán?
Hogyan kapcsolódott a tanóra a tanulók előző tudásanyagához?
A tanulók közvetlen irányítása.
Hogyan valósult meg az órán a tanár és a tanuló közötti kommunikáció: kezdeményezés, reagálás, reflexió?
Milyen mértékben voltak szakszerűek, célszerűek, érthetőek, ösztönzők a tanár kérdései?
Törekedett-e a tanár arra, hogy feltárja a tananyag egyéb tárgyakkal való kapcsolatát? b.) A tanulás közvetett irányítása:







Hogyan készítette elő a tanár a tanórai munkát? A cél eléréséhez megfelelő eszközt választott-e a tanár? Biztosított-e megfelelő időt a tanár a feladatok végrehajtásához? Szervezett-e differenciálást a tanár? Hogyan ellenőrizte, értékelte a tanár a tanulók munkáját? Megfelelő időarányokat biztosított-e a tanár az ismétlésre, a házi feladat ellenőrzésére, új anyag feldolgozására és az összefoglalásra?

c.) Munkalégkör:





Milyen tényezők befolyásolták az óra hangulatát? Hogyan függött össze az óra a tanár személyiségének jellemzőivel? Hogyan alakult az aktív és passzív tanulók aránya? A tanulók kapcsolatára az együttműködés, a versengés, a közöny vagy az agresszivitás a jellemző? Az ellenőrzések tapasztalatait szóban, szükség szerint írásban ismertetni kell az érdekeltekkel. Az általánosítható tapasztalatokat a nevelőtestület egésze, illetve az érdekeltek számára közzé kell tenni. Ennek kerete lehet a rendes, illetve rendkívüli tantestületi értekezlet. 3.9.3. .Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei A tanulói teljesítmények értékelése Az iskola feladatait, céljait nemcsak az általa nyújtott képzés sokszínűségével, az átadott ismeretek széles skálájával érheti el. Az iskola oktató-nevelő munkájának színvonalát meghatározza a tanulói teljesítmények nyílt, tárgyilagos, egységes alapokon nyugvó, fejlesztő szándékú értékelése is. Általános elvek: A tanulók munkáját, a helyes önkontroll kialakítása, valamint a folyamatos tanulásra szoktatás érdekében rendszeresen értékelni kell.

337

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Az értékelés történhet szóban és írásban, képzési típustól függően évközi felelet, írásbeli témaközi vagy témazáró dolgozat formájában, de lehet év végi szóbeli vagy írásbeli vizsga, vagy képzési szakasznak megfelelő beszámoló alapján is. Az értékelő tanárok válasszanak változatos, a tantárgy jellegének leginkább megfelelő értékelési formákat. A szóbeli és írásbeli értékelési formák legyenek egyensúlyban. Az értékelés során feltett kérdések legyenek érthetőek, feleljenek meg a tanulók életkori sajátosságainak. Az értékelő törekedjen arra, hogy értékelésénél a lényeges tudást vegye figyelembe, az értékelés ne legyen büntető jellegű. A tantárgyi értékelés (osztályozás) nem tükrözheti az értékelő előítéleteit, a tantárgyi értékelést nem alkalmazhatja magatartási, nevelési problémák megoldására. A tanulók mindig ismerjék az értékelés célját, a szaktanár által felállított normarendszert. A vizsgára a szaktanár előzetesen ismertetett tétel- illetve témakör sorozatot készít, amiben csak a tanulókkal egyeztetett, a kötelező tananyagba tartozó feladatok szerepelhetnek. Ismerjék a tanulók, hogy mi az a teljesítmény, amit az adott tantárgyból a minimumért nyújtani kell. A szóbeli feleletek esetében a szaktanár az általa adott számszerű értékelést indokolja, az indoklás értékelje az elméleti teljesítményen túl a felelő kommunikatív készségét, kifejezőképességét, beszédkultúráját. A szaktanár a tanítás folyamatában és értékelő munkájában szaktárgyától függetlenül helyezze előtérbe a szép magyar beszéd tanítását, amit önmagától is meg kell megkövetelnie, s tanítványait is nevelnie kell rá. Az írásbeli feleleteknél a szaktanár a javítás során törekedjen arra, hogy a tanuló által elkövetett hibát a tanuló nevelésére tudja felhasználni. Az írásbeli munkákat szövegesen is értékelje, amellyel segíti a tanulót a hiba kijavításában, a tanulói önértékelés fejlesztésében. A szaktanár a szakmai hibákon túl javítsa a nyelvhelyességi hibákat is, ezekre szöveges értékelésében hívja fel a figyelmet. Az értékelés valamennyi formájában legyen normakövető, fejlessze a tanuló önértékelési képességét, hatása váljon pozitív személyiségfejlesztővé. Az értékelő pedagógus mindig vállalja értékelésének tartalmát. Az értékelés konkrét szempontjai: Az osztályozást a képzési szakaszban arányosan kell végezni, úgy, hogy:
az osztályfőnök és a szaktanár a nappali munkarendű osztályoknál a szülőt a tanuló szaktárgyi előrehaladásáról folyamatosan tudja tájékoztatni,
a tanulónak legyen lehetősége hiányait pótolni, a szerzett érdemjegyeket javítani. A tanév végén a fejlődési tendenciákat figyelembe véve a tanuló egész évi teljesítményét kell értékelni. A szaktanár köteles döntését indokolva, szóbeli, írásbeli értékelését (érdemjegyét) közölni a tanulóval. Helyes, ha a folyamatosan, az osztály nyilvánossága előtt jól szereplőt szintén nyilvánosság előtt megajánlott vizsgajeggyel értékeljük, de ezt nem tehetjük az alig-alig elfogadható szintűvel. Legyen mód arra is, hogy egyes tárgyakból önállóan elkészítendő házi dolgozatokkal, órai kiselőadással, stb. bizonyítsák haladásukat. A nappali munkarend szerinti tagozaton az értékelés, mint ahogy a tanítási folyamat is, a nappali munkarend gyakorlatához hasonló módon történik. Lényeges eltérés, hogy minden év végén kötelezően, az előre meghatározott tantárgyakból osztályozó vizsgán is bizonyítaniuk kell a tanulóknak felkészültségüket, melynek eredménye az évközi osztályzatokkal összevetve, együttesen adja a bizonyítványba kerülő minősítést. Az esti tagozaton, a tanév során két alkalommal, előre meghatározott tantárgyakból vizsgákat tartunk, ahol a szaktanár tételhúzással, vizsgaszerűen értékeli a tanulók felkészültségét. Ezeknek formája általában az érettségihez igazodik, magyarból, matematikából mindig van írásbeli is, más tantárgyakból szóbeli és/vagy írásbeli. A tanév végén hasonló formában, de az egész tanév anyagából osztályozó vizsgát tartunk, a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban. Ezek az ésszerűség és a körülmények határain belül nyilvánosak. A vizsga eredménye elvileg önmagában (miként a magánvizsgán) megadja a tanuló érdemjegyét, de minden szakmai érv amellett szól, hogy az évközi teljesítményt ne hagyjuk figyelmen kívül. A felnőttoktatásban a hallgatók teljesítményét az előzetesen kiadott minimum követelményszint alapján, elsősorban a szervezett belső vizsgákon és a továbbhaladást meghatározó év végi osztályozó vagy magánvizsgákon kell értékelni.

338

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Az ellenőrzés fajtái
szóbeli feleltetés,
házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése,
írásbeli számonkérési formák: - írásbeli felelet (egy anyagrészből), - beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése, - röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból), - dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből), - témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő).
a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése. Az ellenőrzés funkciói:
folyamatos munkára készteti a tanulókat,
folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről,
a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz vezető út megtalálásának eszköze. 3.9.4. Az írásbeli beszámoltatás elvei
Bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem íratunk.
Egy napon lehetőleg nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró vagy vizsga dolgozatot.
A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből, azoknál a tantárgyaknál, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát is kötelesek tenni (illetve tehetnek).
A bizonyítottan részképesség zavarral rendelkező (például dyslexiás), illetve írásképtelenséget okozó fogyatékkal élő diákot az írásbeli számonkérés minden formája alól fölmentjük – megfelelő szakértői vélemény alapján.
Az írásbeli munkák ellenőrzése és a tapasztalatok visszajelzése során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a diákokat megtanítsuk jegyzetelni.
Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztésébe beleértendő az is, hogy megtanítjuk a diákokat az információhordozók használatára. (Pl. szövegszerkesztés, az internet használata levelezésre, forrásgyűjtésre, prezentáció készítése demonstrációs eszközökkel, stb.)
A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját rövid időn belül értékelni, javítani kell, ellenkező esetben annak – fontosabb – visszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerző” funkciója mögött. 3.9.5. A házi feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata A „házi feladat” céljai:





újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat; önálló kutatómunkát végezni valamely témában; alkotómunkát végezni valamely témában.

A házi feladatok kitűzésének elvei:
Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja).
A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak milyen a heti iskolai leterheltsége, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot.

339

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja
Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elkészítésére, megtanulására mindenki képes.)
A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell.
Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint.
Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell.
Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos.
A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani.
A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket, kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta. 3.9.6. Amagatartásjegykialakításánakelvei Amagatartásjegyeketatanulótanóraiésiskolaifegyelme,atanulóikötelezettségellátása,avállaltfeladatokte ljesítése,aziskolaközéletébevalóbekapcsolódásegyüttesmérlegelésévelkellkialakítani. Amagatartásnemazonosamagaviselettel.Amagatartásjegykialakításábanatartás,amorálistulajdonságok( becsületesség,kudarctűrés,önfegyelem) játsszákadöntőszerepet. Atanulómagatartásjegyébenkifejezésrejut:
aziskolábajárásifegyelme(aHázirendbenmeghatározottbizonyosigazolatlanóraszám,amelymellettatan ulómagatartásjegye–haazegyébfeltételekteljesülnek–lehetpéldás,jó,változó);
társaihozvalóviszonya(segítőkészség,szolidaritás,stb.);
atanáraivalszembentanúsítottmagatartása(udvariasság);
beszédstílusa,akulturáltmagatartásszabályaihozvalóviszonyaaziskolábanésaziskolaiszervezésűrendezvényeken;
atanulókorábbimagatartásáhozképesttörtént(pozitívvagynegatívirányú)változás;
óraalattimagaviselet(afegyelmezettségszintje). Atanulóiszorgalomértékelésénélatanulótanulmányimunkájánakésképességénekösszhangját,atanulóimu nkaegyenletességét,rendszerességét,atanulóihozzáállástkellelsősorbanmérlegelni. 3.9.7. Aszorgalomjegykialakításánakelvei Atanulószorgalomjegyébenkifejezésrejut:






atanulótudásirántiigénye(szelektál-eatárgyakközöttvagymindentárgyatigyeksziktanulni), atanulóképességéhezmértteljesítménye, atanulófeladattudata(kötelezőfeladataimegoldásának,elkészítésénekminősége,igényessége), atanulórészvételeazórákmenetében(aktivitás), atanulóírásosésmanuálismunkáinakkülalakja,iskolaifelszerelésérevonatkozóigényessége(pl.gyakranot thonhagy-ekötelezőfelszerelésitárgyat). Amagatartásértékelésénélnemlehetpéldásaz,akirendszeresennemteljesítivállaltfeladatait,shiányzásaitn emtudjaigazolni,osztályfőnökivagymásbüntetésbenrészesült. Aszorgalomértékelésénélnemlehetpéldásazatanuló,akinemteszképességeinekmegfelelőenelegettanulói kötelezettségeinek,tantárgyiélőmenetelébenjelentősvisszaesésmutatkozik. Atanulóimagatartásésszorgalomértékelésétaziskolábanáltalánosérvénnyelkialakítottnormaalapjánazos ztályközösségvéleményének,atanulócsoportbantanítópedagógusokjavaslatainakfigyelembevételévelazosztály főnökvégziel.Javaslatátatantestülethagyjajóvá.Amagatartásésszorgalomévvégiértékelésénélaféléviminősítésh ezviszonyítottváltozástdöntőenfigyelembekellvenni.

340

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 3.9.8. Adhatóminősítések:
atanulómagatartásalehet: példás,jó,változó,rossz,
atanulószorgalmalehet: példás,jó,változó,hanyag. Atanulómagatartásátésszorgalmátszámszerűencsakfélévkorésévvégénkötelezőértékelni,azosztályközö sségazonbanazosztályfőnökkellegalábbnegyedévenkéntvégezzeel.Azosztályfőnökatanulószorgalmánakésmag atartásánakértékeléseutánazészlelhetőjelentősváltozásokrólésannakismertokairólkötelesaszülőttájékoztatni. 3.9.9. Amagatartásminősítésénekszempontjaiiskolánkban APÉLDÁSmagatartásijegyetazatanulóérdemlimeg,akinektevékenységébenmegnyilvánulaközösségim otiváció:figyelembevesziazadottközösségérdekeit,szempontjait,szeretiaközösségiéletet,pozitívhatástgyakorol aközösségreésannak egyes tagjaira, az iskola rendjénekkialakításábantevékenyenrésztvesz,akövetelményeketmegtartja,éstanulótársaitisakövetelményekme gtartásáraösztönzi. Feltétlenülpéldásjegyetkapjonazatanuló,akijólérzimagátatanulóközösségben,szívesentevékenykedikbe nne,ésarratörekszik,hogymásokbóliskiváltsaeztajóérzést,másokbeilleszkedésétiselőmozdítsa.Akinekaviselked ésekülönbözőkörülményekközöttispéldamutató,akinemcsakatanárokkal,deidegenekkel,tanulótársaivalisudvar ias,akimegfelelőhangnemettudhasználni. Ahanyagszorgalmúdiák–mivelnemteljesítettealapvetőkötelességét–,nemlehetpéldásmagatartású. AJÓmagatartásútanulószívesenveszrésztaközösségéletében,bárannakalakításárabefolyástnemgyakorol :aközösségérdekeiellennemvét,aziskolaházirendjénekkövetelményeitmegtartja.Jótkapjonazatanuló,akijólilles zkedikugyantársaiközé,elfogadjaőket,deerősebbragaszkodást,vonzódástnemmutat. Afegyelmezett,demásokkalnemfoglalkozótanulóinkábbjójegyetkapjon. Akiaviselkedésrevonatkozóelemikövetelményeketmegtartja,deszónélkül,közömbösenveszitudomásula körülöttemegnyilvánulólazaviselkedést,aziskapjonjót. VÁLTOZÓjegyetkapjonazatanuló,akitudatosanugyannemártaközösségnekvagyegyestanulótársainak,d eszámítaninemlehetrá,mertmegnyilvánulásaimegbízhatatlanok.Változóaz,akinekatanulótársaihozvalóviszony aközösségitevékenységekbenvalórészvételeingadozó,akinekviselkedésenemcsakatanulótársakkal,hanemesete nkéntatanárokkalszembenisudvariatlan,nyegle. AROSSZmagatartásiosztályzatotazkapja,akiszándékosanártaközösségnek,egyestanulóknak,akövetelm ényeketáltalábanmegszegi.Arosszminősítésatanulóközösséggelvalószembenállástjelzi.Adurvaság,gorombasá gmegengedhetetlen.Azilyenviselkedéséshangvételrosszosztályzatotvonmagaután. 3.9.10. Aszorgalomminősítésénekszempontjai APÉLDÁSminősítéstazatanulóérdemlimeg,akinektanulmányimunkájábanmegnyilvánulatudásmegszer zésénekigénye,ennekérdekébencéltudatosanésésszerűenszervezimegmunkáját.Munkavégzésepontos,megbízh ató, minden tárgyból elvégzi kapott feladatait, ésvanhatározottérdeklődése.Méltányolandóazönállóságszintjeisaszorgalomosztályzatban.Attólatanulótól,akip éldástkap,elkellvárnunkazönállómunkabeosztástésönellenőrzést. Apéldásszorgalomkritériumaakötelességtudatmagasfoka,amiabbannyilvánulmeg,hogymunkatempójas ohasemlankad,állandóságjellemzi,mindigkészül,figyel,érdeklődik. Példásszorgalmútanulótólelvárható,hogymindentárgyatigyekezzenképességeiszerintlegjobbanelsajátít ani,delegyenolyantárgyis,melyekbenhatározottanelmélyül,amelyekirántkülönösérdeklődéstmutat. AJÓszorgalmútanulóisfigyelazórán,házifeladataitelvégzi,azórákramindiglelkiismeretesenfelkészül,ren dszeresenésmegbízhatóandolgozik.Ajószorgalmútanulóisképesarra,hogymegfelelőösztönzőhatásrarendszeres endolgozzék,hogyellenőrizzeönmagát,vagyfelmérje,hogyadottesetekbenmihezkellsegítségetkérnie. Ajószorgalmútanulóáltalábanfelkészül,hakülönösebbérdeklődéstnemisárulelatanulmányaiiránt.Munka végzésétazjellemzi,hogyérdeklődésemegmaradaszorosanvettiskolaitananyagkereteinbelül.

341

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja VÁLTOZÓminősítéstkapjonazatanuló,akinekatanulmányimunkábanvalórészvételeingadozó,időszako nkéntdolgozik,máskorfigyelmetlen,pontatlan.Aváltozószorgalmútanulóönállótlan,csakakkorfogamunkához,h aerremindigkülönösztönzik,nemnéziátsajátmunkáját,nemellenőrzimagát. AHANYAGminősítéstazkapja,akitanulmányimunkájábanmegbízhatatlan,figyelmetlen,feladatátnemvé gziel.Azérdektelenség,ateljesközönyhatjaátmunkáját. Természetesenmagátaminősítéstazosztályfőnökvégzi.Azosztályzatokatosztályfőnökióránmegkellbeszé lniatanulókkal.Nemszükségesmindenesetbenelfogadniatanulókmásvéleményét.Haazonbanaközvéleménnyele llentétesendönt,akkoreztmindenképpenpontosanindokolniakell. 3.9.11. Azérdemjegyektartalma

5 (jeles)

a tantervben előírt (minimális és kiegészítő) követelményeket kiválóan, önállóan teljesíti a tanuló, mondanivalóját logikusan, összefüggően, legfeljebb kisebb kisegítő kérdésekkel meg tudja fogalmazni;

4 (jó)

összefüggően, jól előadott ismeretanyag, amelynek ismertetésekor a tanuló kevés segítséget kap;

3 (közepes)

akadozva előadott felelet: a tanult anyag nagy összefüggéseit, lényegi kérdéseit ismeri a tanítvány, miközben a tanár kisebb segítségére van szüksége;

2 (elégséges)

nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények lényeges elemeinek többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni a tanuló, de azokat magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes;

1 (elégtelen)

elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom: a lényeges tények felét sem tudja a tanuló még tanári segítő kérdésekre sem megfogalmazni.

Apontozássalértékeltmunkákjeggyeltörténőminősítése(közismeretitárgyakesetén):

1 – 35% 36 – 55% 56 – 70% 71 – 85% 86 – 100% 3.10.

(1) elégtelen (2) elégséges (3) közepes (4) jó (5) jeles

A csoporbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Mivel intézményünkben szakiskolai gyakorlati képzés nincs, ezért nincs csoportbontás. A gimnáziumi évfolyamokon sem tervezünk csoportbontást. A nappali munkarendű szakközépiskolai osztályokban létszámtól függően idegen nyelvből tervezünk csoportbontást. Egyéb foglalkozások: Színjátszókör, drogprevenciós előadások, önismereti és személyiség fejlesztő tréningek. Az egyéb foglalkozásokat legalább 10 fő jelentkező esetén indítjuk. 3.11.

Atanulókfizikaiállapotánakméréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának felmérése csak a nappali munkarendű évfolyamokon történik. A tanulók fizikai állapotának, rendszeres, országosan egységes mérésével kettős feladatot végzünke el:
Egyéni és társadalmi szinten is megállapítjuk a fiatalok pillanatnyi általános fizikai terherbírókpességét.

342

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Az egyéni és társadalmi szinten is nélkülözhetetlen kiindulópont egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek, képesség együttesek tervszerrű, tudatos, fokozatos fejlesztése.
Ismételt mérések esetén nyomon követhetjük a program hatására tervezett és bekövetkezett változások irányát és mértékét. Intézményünkben a Hungarofit fizikai fittséget mérő motorikus próba rendszert alkalmazzuk. A motorikus próbarendszerhez tartozó – életkoronként és nemenként – értékelési és minősítési rendszer lehetővé teszi, hogy az elért teljesítményt hiteles, számszerűen is kifejezhető mutatókkal, pontokkal értelmezhessük. Az intézmény tanulóinak fizikai állapotfelmérését a helyi tanterv tartalmazza. A Hungarofit 4+1 módszer alapján az alábbi méréseket minden félévben egyszer végezzük:
Cooper futás
Helyből távolugrás
Hanyatfekvésből felülés
Hasonfekvésből törzsemelés
Fekvőtámaszban karhajlítás nyújtás
Helyből ötös ugrás váltott lábakkal
Medicinlabda dobás hátratett kézzel Az egyes minősítő mérések részletes szöveges értelmezésével a tanár, a tanuló és a szülő korrekt és hiteles információt kap a tanuló fizikai állapotáról, terhelhetőségéről a mozgásszegény életmód kockázati tényezők kialakulásának veszélyeiről.

3.12.

Az iskola esélyegyenlőségi terve, egyenlő bánásmód programja

Az Intézmény a tanulók esélyegyenlősége, valamint a tanulókkal kapcsolatos egyenlő bánásmód érdekében, figyelembe véve:
az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szól 2003. évi CXXV. törvényt, mely rögzíti, hogy minden embernek jog van ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, valamint
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény esélyegyenlőséget, valamint egyenlő bánásmódot érintő rendelkezéseit,

a következők szerint határozza meg az e területen megvalósítandó programját. 3.12.1. A szabályzat célja

A szabályzat célja, hogy meghatározza:
az iskola hátteréből és
a családi háttérből adódó feladatokat,
az iskolával való együttműködés módjait,
a pedagógus és a tanuló jogait, kötelezettségeit. 3.12.2. A szabályzat hatálya

Az egyenlő bánásmód követelményét:
a közoktatási intézmény, mint szerv valamint,
a közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor kötelesek megtartani. A szabályzat területi hatálya kiterjed az intézményre, valamint az intézmény által szervezett programok, események esetében az intézményen kívül is.

343

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 3.12.3. Az esélyegyenlőség biztosítása, és az egyenlő bánásmód követelménye A helyi esélyegyenlőségi, illetve egyenlő bánásmód program kialakításkor figyelembe vételre került, hogy
Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.
Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket a 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

Az egyenlő bánásmód követelményének jellemzői Az egyenlő bánásmód követelményének fő jellemzői, hogy a követelmény kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre:
amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy
amelynek megszervezéséhez az állam

-


közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy
közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás); az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen:


az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása,
az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,
a teljesítmények értékelése,
az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,
az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,
a kollégiumi elhelyezés és ellátás,
az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,
a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint
az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. 3.12.4. 4. Az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében folytatott intézményi tevékenység Az intézményben az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében a következő feladatai vannak:
az iskolai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása,
a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása,
az iskola azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segíti az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását,
a szülők azon jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése,
a pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése,
a tanulók jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása,

344

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja
a tanulók tanulmányainak folytatásával, teljesítményük értékelésével kapcsolatos feladatok meghatározása. 3.12.5. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti
- a közvetlen hátrányos megkülönböztetés,
- a közvetett hátrányos megkülönböztetés,
- a zaklatás,
- a jogellenes elkülönítés,
- a megtorlás, valamint
- az ezekre adott utasítás. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyezte, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege (illetve határozott időtartama), érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete tulajdonága vagy jellemzője miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek adott intézkedés akkor minősíthető, ha a döntéshozó szándékos magatartását jelenti, vagyis aki intézkedik, aki dönt tudja, hogy döntése, illetve intézkedése hátrányos megkülönböztetésnek minősül. Közvetett hátrányos megkülönböztetés Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelmények megfelelő rendelkezés, amely közvetlen hátrányos megkülönbözetésnél meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne. Zaklatás Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnél meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja, vagy hatása valamely személlyel szemben

- megfélemlítő, - ellenséges, - megalázó, - megszégyenítő vagy - támadó környezet kialakítása. Megtorlás Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget.

345

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 3.13. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 3.13.1. A tanuló jutalmazása

Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azokat a tanulókat, akik





kiemelkedő tanulmányi eredményt érnek el kiemelkedő, példamutató közösségi és kulturális munkát végeznek kitartó szorgalmat tanusítanak tanulmányi- és sportversenyeken eredményesen szerepelnek.

Jutalmazás formái:
oklevél
könyvjutalom
tantárgyi dicséret a törzskönyvbe. 3.13.2. Fegyelmezőintézkedések Afegyelmezésszükségesséválásautánlegfontosabbalapelvafokozatosság,valamintaz,hogyabüntetésmér tékearányoslegyenazelkövetettvétségsúlyával. Fegyelmezőcélúintézkedéssemmiesetresemkerülhetösszefüggésbeatanulmányimunkaértékelésével.En nekmégalátszataisfeltétlenülkerülendő,azintézkedőpedagógussajátfegyelmifelelősségeterhére. Esti munkarendszerintiosztályokbananappalitagozatgyakorlatánakmegfelelőszankciókatkellalkalmazni,különöskö rültekintésselpl.atanulóegészségiállapotára,hátrányoscsaládi,egyébhelyzetére,aszülőnevelésiattitűdjére,stb.Itt aszóbeli,majdazírásbelifigyelmeztetésekszintjei:szaktanári,osztályfőnöki,igazgatói. Gondoskodnikellarról,hogyaszülőértesüljönróluk(ellenőrzőfüzet,telefonosmegbeszélés,esetleghivatalo slevélútján). Súlyosközösségrombolómagatartáseseténmásikosztályba,tagozatravalóáthelyezés,atanévfolytatásának felfüggesztése,magánvizsgárautasítás,aziskolábanatanévfolytatásátólvalóeltiltáslehetavégsőszankció. A nappali és esti munkarendű oktatás területén a tanórai jelenlét kötelező. A megengedett igazolt és igazolatlan hiányzások mennyiségét a Közoktatási törvény szabályozza. Különösensúlyosesetbenatanulóijogviszonymegszüntethető,deezttantestületidöntésnekkellmegelőznie, melyetírásbanrögzítenikell. Atanulókírásbelikéréséreazintézményszervezhetbelsővizsgákatazalábbiokokból:iskolavagyévfolyamváltás,tanulmányikövetelményektanévnélrövidebbteljesítése,aképzésbemagasabbévfolyamontö rténőbelépésesetén. Azilyenformánkérelmezettvizsgákatazigazgatóengedélyezheti,ésőjelölikiavizsgabizottságtagjait.Avizs gabizottságavizsgázószámáratémaköröket,tételeketállítössze,amelyeketavizsgaidőpontjánakmegjelölésekorav izsgázóvalismertet.Avizsgázónaklegalábbegyhónapfelkészülésiidőtkellbiztosítani. Sikertelenségeseténatanulóavizsgátegyszermegismételheti. Ha a tanuló a házirendet megszegi, elmarasztalásban fegyelmező intézkedésben,vagy fegyelmi büntetésben részesül. Fegyelmi intézkedések:






Szaktanári figyelmeztetés. Osztályfőnöki figyelmeztetés. Osztályfőnöki intés. Igazgatói figyelmeztetés. Igazgatói intés.

Fegyelmi intézkedés esetén a szaktanári figyelmeztetés kivételével a többi fokozatból csak egy adható. Súlyos gyakori vagy ismétlődő fegyelemsértésért a tanulóval szemben fegyelmi eljárás kezdeményezhető. A

346

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja fegyelmi intézkedést a szaktanár valamint az osztályfőnök kezdeményezheti. A fegyelmi vétséget elkövető tanuló körülményeinek mérlegelésével és az eset súlyosságának figyelembe vételével az igazgató a fegyelmi eljárás lefolytatásának mellőzésével saját hatáskörben fegyelmező intézkedést hozhat. Melynek mértéke nem haladhatja meg a szigorú megrovást.

3.14. Az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott feljesztési feladatok Azemeltszintű érettségi vizsga témakörei Történelem I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Magyarország gazdasága a XIV–XVII. században 2. A nagy földrajzi felfedezések és gazdasági következményei 3. A világgazdaság jellemzői a két világháború között (USA, Németország, Szovjetunió) 4. Magyarország gazdasága a XX. században (Bethlen-féle konszolidáció, gazdasági válság, Rákosi-korszak gazdasága, gazdasági rendszerváltás) II. Népesség, település, életmód 5. Városfejlődés a középkori Magyarországon 6. Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. században 7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban 8. Demográfiai változások a XX. században (egyetemes történelem) III. Egyén, közösség, társadalom 9. Középkori kultúra (oktatás és tudomány, lovagi kultúra, szerzetesi létforma) 10. Géza és Szent István államszervezői tevékenysége 11. A magyar társadalom változásai a honfoglalástól a XIV. századig 12. Hunyadi Mátyás uralkodása 13. A reformkor (fő kérdések, rendi társadalom és politika, nemzeti érzés) 14. Politikai életpályák a XX. századi Magyarországon (Bethlen István, Teleki Pál és Kádár János) 15. A holokauszt (egyetemes és magyar történelem) IV. Modern demokráciák működése 16. Polgári-alkotmányos viszonyok kialakulása Magyarországon 1848–1918 között 17. A kisebbségek és helyzetük a Kárpát-medencében 1945–1990 között 18. Az európai integráció főbb állomásai és az EU intézményrendszere 19. A gyarmati világ felbomlása és a fejlődő országok főbb problémái (Afrika, India) V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 20. Ókori államberendezkedések (Athén, Spárta, Róma - principátus) 21. A kereszténység főbb tanításai, az egyház intézményesülése (I–X. század) 22. A reformáció és a katolikus megújulás (egyetemes és magyar történelem) 23. A felvilágosult abszolutizmus politikája és magyarországi képviselői 24. A náci és a bolsevik ideológia VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 25. Az iszlám és az arab hódítás 26. Magyar–török küzdelmek és együttélés a XVI–XVII. században 27. A Rákóczi-szabadságharc és nemzetközi összefüggései 28. Az 1848-as európai forradalmak és a magyar szabadságharc 29. Magyarország a második világháborúban 30. A hidegháború Magyar nyelv és irodalom IRODALOM Életművek 1. Forradalmi látomások Petőfi Sándor lírájában és Az apostolban 2. Tematikus, szerkezeti és formai változatosság Arany János balladaköltészetében

347

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 3. Ady Endre Új versek vagy Vér és arany című kötetének formai és tartalmi sajátosságai 4. A költői magatartásforma változása Babits Mihály életművében a Sziget és tenger (1925) című kötet időszakától 5. Elbeszélői módok és nézőpontok Kosztolányi Dezső Esti Kornél című kötetében 6. A társadalmi és a személyes lét válságának megjelenítése József Attila kései (1935–37) költészetében Portrék 7. A veszteségélmény megjelenítése és feldolgozása Csokonai Vitéz Mihály lírájában 8. Elégikus létszemlélet Berzsenyi Dániel lírájában 9. Mikszáth Kálmán látás- és ábrázolásmódjának sajátosságai A jó palócok és a Tót atyafiak novelláiban 10. Regényszerkezet és közlésforma Ottlik Géza Iskola a határon című alkotásában Látásmódok 11. Az alapeszme és az emberideál megjelenítése Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában 12. Avantgárd világlátás és ábrázolásmód Kassák Lajos A ló meghal madarak kirepülnek című alkotásában 13. Groteszk látásmód Örkény István Tóték című drámájában Kortárs irodalom 14. Kányádi Sándor Sörény és koponya című verseskötetének poétikai sajátosságai 15. Az emberi kiszolgáltatottság művészi ábrázolása Kertész Imre Sorstalanság című regényében Világirodalom 16. A homéroszi világlátás az Iliász vagy az Odüsszeia alapján 17. A szabadság és boldogság problémája Tolsztoj Anna Karenina című regényében Színház- és drámatörténet 18. A konfliktusrendszer és a szerkezet sajátosságai Katona József Bánk bán című tragédiájában 19. Szerkezeti és dramaturgiai sajátosságok Molière Tartuffe című komédiájában Az irodalom határterületei 20. Az irodalmi szociográfia jellemzői Illyés Gyula Puszták népe című alkotásában MAGYAR NYELV Ember és nyelv 1. A beszéd mint cselekvés 2. Szinkrónia és diakrónia a nyelvben Kommunikáció 3. A kommunikáció funkciói; a beszédhelyzet és a szövegkörnyezet kommunikációt alakító tényezői 4. Az elektronikus kommunikáció nyelvi sajátosságai és hatása a nyelvhasználatra A magyar nyelv története 5. A nyelvművelés jelentősége; szerepe napjainkban 6. A Kazinczy-féle nyelvújítási mozgalom törekvései; szerepének értékelése 7. Legfontosabb kéziratos nyelvemlékeink; a Halotti beszéd és könyörgés nyelvi és retorikai jellemzői Nyelv és társadalom 8. A magyar nyelv területi nyelvváltozatai és a norma 9. A hivatalos nyelv stiláris és grammatikai jellemzői A nyelvi szintek 10. A morfémák típusai és kapcsolódási lehetőségei 11. A névmások rendszere; a névmások szerepe a szövegalkotásban 12. A magyar helyesírási rendszer; a központozás szerepe 13. Az alá- és mellérendelő kapcsolatok típusai A szöveg 14. A lineáris és a globális kohézió 15. A szövegközlés két típusa, a beszéd és az írás összehasonlítása 16. Az intertextualitás jelensége és stílushatása A retorika alapjai 17. Az érvelés fajtái és módszerei 18. A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbségei Stílus és jelentés

348

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja 19. A konnotatív és a denotatív jelentés 20. Az alakzatok stílushatása; az ismétlés változatai

3.15.

A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei

A tanuló osztályzatait évközi teljesítmények és érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán valamint pótló- és javító vizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Az iskola magasabb évfolyamába léphet a tanuló külön beiratkozás nélkül, ha az előírt tantárgyi követelményeket valamennyi tantárgyból eredményesen teljesítette. Ha eleget tesz az iskolába járás kötelezettségének. A félévi és tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleg,
a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 19. fejezetében meghatározott időnél (250 óra) többet mulasztott és a nevelőtestület engedélyezte az osztályozó vizsgát,
magántanuló volt.

3.16.

Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek

3.16.1. Büntetés-végrehajtásiIntézetekbentörténőoktatásspeciálisfeladatai

1. Szintfelmérő vizsgák: a szabadságvesztés büntetésüket töltő általános iskolai végzettséggel rendelkező fogvatartottak esetében igen gyakori probléma, hogy az iskolai végzettségüket igazoló dokumentumokat nem tudják megkérni és bemutatni. A BV. Nevelési Szolgálata szociális előadók segítségével, az elítélt beleegyezésével kérik be az egykori iskolájukban elvégzett 8. évfolyam törzslapját. 2. Előfordul, hogy az iskolai tanulmányaikat végző elítéltet, más büntetés-végrehajtási intézetekbe átszállítják. Ebben az esetben, ugyanazon évfolyamon folytathatja megkezdett tanulmányait, valamint a más intézetben szerzett érdemjegyeit – melyeket hivatalos levélben megkérünk -, az osztálynaplóban rögzítjük. 3. A büntetés-végrehajtási intézetekben folyó oktatás rendkívül speciális. Egyediségéből kifolyólag az is előfordulhat, hogy valamelyik fogvatartott, az évfolyamok befejezése előtt szabadul. Ilyenkor biztosítjuk az érintett személy részére az osztályozó vizsgán való részvételt. A háromtagú vizsgabizottságot az igazgató bízza meg. 4. Az intézményünk által szervezett oktatásba, lehetőség szerint a fogvatartottak minél nagyobb csoportját szeretnénk bevonni, hiszen a büntetés-végrehajtás egyik fő célja a rehabilitáció, reintegráció, melynek megvalósulása részben nevelésen, oktatáson, pedagógiai tevékenységeken keresztül valósul meg. Ettől a lehetőségtől egyetlen elítéltet sem szeretnénk megfosztani, azon fogvatartotti populációt sem, akik egyéb büntetés-végrehajtási okokból nem hagyhatják el zárkájukat, körletrészüket. 5. Ennek áthidalására lehetőségként kínáljuk fel az oktatásnak azon formáját, mely szerint tanulói jogviszony létesítésével, egyéni ütemterv szerint készülnének a tanulók a zárkájukban, amely felkészülési programot a pedagógusok állítanak össze részükre. A pedagógusok az önálló tanuláshoz folyamatos segítséget nyújtanak. Tanév végén osztályozó vizsgát tesznek. 6. Az is előfordulhat, hogy az elítélt a büntetési idejének letöltése alatt több évfolyamot szeretne elvégezni. Ezeknek a tanulóknak iskolánk szintén biztosítja az osztályozó vizsga lehetőségét. A büntetés-végrehajtási intézetekben a tárgyi feltételek adottak, illetve megfelelőek, azonban folyamatos bővítését, az eszközök gyarapítását, frissítését fontosnak és szükségesnek tartjuk. A büntetésvégrehajtási intézetek a szerződésben foglaltaknak megfelelően biztosítják az oktatásban résztvevő elítéltek

349

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja részére, az eszközök folyamatos beszerzését, azok bővítését az együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint (audio-vizuális eszközök, applikációs képek, íróeszközök, füzetek, tankönyvek stb.). A tanításon kívüli foglalkozások egy része szorosan kötődik a tananyaghoz. Rendszeresen korrepetálások történnek úgynevezett korrekciós óra keretében a gyengébb képességűek számára. Az intézet pszichológusa által kiszűrt részképesség-zavarral rendelkező, de fejleszthető tanulók részére felzárkóztató foglalkozásokat szervez, illetve tartanak az intézményünk gyógypedagógusai. Tanulóink számára drogprevenciós órákat, és terápiás foglalkozásokat tervezünk. Kiemelt figyelmet fordítunk a roma etnikum kultúrájának és nyelvének megőrzésére. Ennek érdekében tervezzük a cigány nyelv, mint idegen nyelv oktatását, valamint társadalmi ismeretek oktatásával a reintegrációt, a jogrendszerben való tájékozódást kívánjuk elősegíteni. Mivel tanulóink viszonylag hosszú szabadságvesztés büntetést töltenek, szükségesnek tartjuk a családi életre nevelést, mint osztályfőnöki óra keretében megvalósuló célkitűzést, mely fontos alappillére lehet az általunk is támogatott reszocializációnak. 3.16.2. ÁltalánosmunkarendaBüntetés-végrehajtási intézetekben Iskolánk speciális jellegénél fogva a kihelyezett tagozatokon folytat oktató és nevelő munkát. Az iskolai oktatás során alkalmazkodnunk kell a büntetés-végrehajtási .intézetek belső biztonsági szabályzatához. Oktatást csak az elítélt tanulók számára fenntartott szabadidősávban lehet folytatni. Ez az idősáv általában 1500 és 1800 óra között van, de ezt az időintervallumot egyes büntetés-végrehajtási intézetek más időpontok között is meghatározhatják. Fontosnak tartjuk, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben munkát végző elítélteknek is legyen lehetőségük a középfokú tanulmányok elvégzésére. A büntetés-végrehajtási intézetekben folyó oktató-nevelő munka éves időbeosztását és feladatrendszerét az iskolavezetés által kidolgozott és a büntetés-végrehajtási intézetek által jóváhagyott munkaterv tartalmazza. Azévesmunkatervtöbbekközötttartalmazzaabüntetés-végrehajtásiintézetekben:





A tanév rendjét. A szabadon felhasználható tanítás nélküli munkanapok beosztását. Az osztályozó és szintfelmérő vizsgák időpontját. Az állami ünnepek megünneplésének időpontjait, szervezésének felelőseit. (Közös szervezés a büntetés-végrehajtási intézet kulturális nevelőtisztjével.)
Kulturális programjainkat.
Ünnepélye tanévnyitó és tanévzáró tervezett időpontját.
Tanításon kívüli foglalkozások, kulturális programok rendjét. 3.16.3. Tanulócsoportokszervezése A büntetés-végrehajtási intézetekben az iskola igazgatója által megbízott pedagógus végzi a beiskolázási feladatokat. Felmérik a jelentkező elítéltek iskolai végzettségét, biztosítják a jelentkezés lehetőségét, a jelentkezővel egyeztetik a sikeresen befejezett évfolyamokat. Az igazoló iskolai dokumentumokat (bizonyítvány, anyakönyvi hivatalos másolat, igazolások) az elítélt kéri be hivatalos levél formájában hozzátartozójától, vagy megbízza ennek lebonyolításával a pedagógust. A szakközépiskolába és a gimnáziumba való jelentkezés mindig önkéntes. 3.16.4. Iskolánktanulóirajellemzőtovábbisajátosságok:
már fiatalkorúként is - tapasztalataink szerint - bűncselekményt, esetenként olyan fegyelemsértést követtek el, melynek következményként fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetébe vagy más zárt intézetbe kerültek elhelyezésre, ahonnan bizonyítványuk bekérése nehézkes, nem megoldható.
tanulóink egy része nevelőotthonban nevelkedett (különösen a nem roma tanulóinkra jellemző). Innen kikerülve követték el az első bűncselekményeiket. Vannak közöttük jó értelmi képességekkel rendelkező tanulók is, ezért a tehetséggondozás is az egyik fontos feladatunk.

350

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja
személyiségzavar különböző formái jellemzik őket, ezért nélkülözhetetlen a pszichológus segítsége. 3.16.5. Hetiésnapimunkarend Az oktató-nevelő munkahetes órarend szerint hétfőtől-péntekig tart. A tanítás kezdete és befejezése a büntetés-végrehajtás. belső biztonsági szabályzatához és az elítéltek szabadidő-intervallumához igazodik. A tanítási órák ideje: 45 perc. A tanítási órák között 5 és 10 perces szünetek vannak. Ha különleges és váratlan esemény történik a büntetés-végrehajtási intézetben, az őrszemélyzet felfüggesztheti a tanítást, és az elítélteket a zárkáikba kísérheti. A pedagógusoknak a büntetés-végrehajtási intézetek belső biztonsági szabályzatát kötelező betartani. Az oktató – nevelő munkaa felnőttoktatás kerettanterve és az ebből készített helyi tantervek alapján folyik. A tantárgyi óraszám teljesítése után a tanulók érdemjegyet kapnak. A Köznevelési Törvény felnőttoktatásra vonatkozó előírásai lehetőséget adnak a nappali tagozat tanrendjétől való eltérésre. A kerettantervben előírt óráikat szeptember 1. - június 30. között teljesítik pedagógusaink. A tanév ünnepélyes bizonyítványosztással zárul. 3.16.6. Tanulóijogviszonymegszűnése
A tanulói jogviszony a gimnázium vagy a szakközépiskola 12. évfolyamának befejezésével megszűnik.
Ha a tanuló hosszan tartó kórházi ápolásra szorul (Tököli Büntetés-végrehajtási Intézet kórháza).
Másik BV. Intézetbe szállítják (kérésére eddigi érdemjegyeit a befogadó BV. Intézetbe küldjük, és ha ott lehetősége van, folytathatja tanulmányait)
Új ítélet születik és szabadul (ha a tanuló kéri a szerzett érdemjegyeket az általa megadott iskolába küldjük).
Az elítélt magatartásával veszélyezteti a pedagógusok, tanulótársak testi épségét. 3.16.7. Szociálisellátásilehetőségek
Szorgalmas tanulmányi munkáért az osztályfőnökök, szaktanárok dicséretet javasolhatnak tanulóinknak. A dicséretek az elítéltek személyi anyagába kerülnek. A dicséretek különböző kedvezményeket jelenthetnek, ezeket a kedvezményeket szintén BV törvények szabályozzák.

351

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

4. Záró rendelkezések A pedagógiai program hatályba lépése: 2015. szeptember 1-jétől visszavonásig érvényes. A pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2015. szeptember 1. napjától 2020. augusztus 31. napjáig szól. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - az iskola fenntartója. 2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. 3. Jogszabály módosítása esetén. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola vezetőségétől. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyszíneken tekinthető meg: - az iskola honlapján; www.mezogimi.hu - az iskola fenntartójánál; - az iskola intézményvezetőjénél - az iskola székhelyén, tagintézményeiben és telephelyein

352

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja

5. Legitimizáció A Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium és Szakközépiskola nevelőtestülete a 2015. május 26-án megtartott tantestületi értekezleten az oktatási intézmény módosított Pedagógiai Programját megvitatta, és egyhangúan elfogadta, amit a jelenlévő pedagógusok aláírásukkal megerősítettek:

Elfogadta a nevelőtestület 2015. május 26-án.

353

DRK Mezőföld Gimnázium Pedagógiai Programja Elfogadta a nevelőtestület 2015. május 26-án.

…………………………………. Nagy Lajos András igazgató

Jóváhagyta 2015. május 26-án.

……..…………………………… Nagy Lajos András igazgató

A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) bekezdése szerint az intézmény pedagógiai programját a benne foglaltak megismerését követően jóváhagyta.

Dunavecse, 2015. május 28-án.

………………………………………. Ablonczy Gábor és Hernáth László fenntartó képviselői

354