Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium

[Ide írhatja a szöveget]

Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az intézmény székhelye: 7020 Dunaföldvár, Hunyadi park 13-14. OM azonosító száma: 200 880 Fenntartó: Dunavecsei Református Egyházközség Presbitériuma Telefon: 06-25/282-234

2013

[Ide írhatja a szöveget]

Tartalomjegyzék 1. 2.

Bevezetés .................................................................................................................................................... 1 Általános rendelkezések ........................................................................................................................... 2 2.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ............................................................................. 2 2.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ..................................................... 2 2.3. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai .................................................................... 2 2.3.1. Az alapító okirat.......................................................................................................................................... 2 2.3.2. A pedagógiai program................................................................................................................................. 3 2.3.3. Az éves munkaterv ...................................................................................................................................... 3

3.

Az iskola működési rendje ....................................................................................................................... 3 3.1. Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja ................................................................................... 3 3.1.1. Az intézmény adatai .................................................................................................................................... 3 3.1.2. Az intézmény jogállása ............................................................................................................................... 4 3.1.3. A gazdálkodás jellemzői ............................................................................................................................. 4 3.2. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása .......................................................................................... 4 3.3. pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása ................................................................................................... 4 3.4. A pedagógusok munkaidejének kitöltése ............................................................................................................. 5 3.4.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak ................................................................................ 5 3.4.2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők ..................................................... 5 3.4.3. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása ................................ 6 3.4.4. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások ................................................................................. 6 3.4.5. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje ................................................................................. 7 3.4.6. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ................................................................. 7 3.4.7. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama .................................................................................. 7 3.4.8. Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények................................................................ 7 3.4.9. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje .................................................................... 8 3.5. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje ......................................................................................... 9 3.6. A pedagógusok munkarendje ............................................................................................................................... 9 3.7. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje ......................................... 10 3.7.1. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ......................................................... 10 3.7.2. A dohányzással kapcsolatos előírások ...................................................................................................... 11 3.7.3. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok .......................................................................... 11 3.7.4. A mindennapos testnevelés szervezése ..................................................................................................... 11 3.7.5. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások ............................................................................................... 12

4.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje................................................................................ 13

5.

A belépés és benntartózkodás rendje .................................................................................................... 14

6.

A tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendje ................................................ 14

7.

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje..................................................... 15 7.1. A szervezeti egységek ........................................................................................................................................ 15 7.1.1. Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei ............................................................................... 15 7.1.2. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje .......................................................................................... 15 7.2. Az Intézmény vezetési szerkezete ...................................................................................................................... 15 7.3. Az Iskola fenntartói irányítása ............................................................................................................................ 16 7.4. A fenntartó jogai és kötelezettségei .................................................................................................................... 16 7.5. Az igazgatótanács ............................................................................................................................................... 16 7.5.1. Az Igazgatótanács feladata és hatásköre a DRK Mezőföld Gimnáziumra vonatkozóan: ......................... 17 7.5.2. Az igazgatótanács jogai ............................................................................................................................ 17 7.5.3. Az igazgatótanács működési rendje .......................................................................................................... 18 7.6. Szakmai menedzsment ....................................................................................................................................... 18 7.7. Az intézmény vezetősége ................................................................................................................................... 18 7.7.1. Az intézmény vezetője .............................................................................................................................. 18 7.7.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre...................................................... 19 7.7.3. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend ................................................ 20 7.7.4. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök .......................................................................... 20

[Ide írhatja a szöveget] 7.8. A képviselet szabályai ........................................................................................................................................ 20 7.9. A kiadmányozás szabályai ................................................................................................................................. 21

8.

Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje22

9.

A vezetők és az iskolaszék, az intézményi tanács, az iskolai szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje ............................................................................................................ 22 9.1. Az Iskolaszék jogai és kötelezettségei................................................................................................................ 22 9.2. Kapcsolattartás az iskolaszékkel ........................................................................................................................ 23 9.3. Az iskolai szülői szervezet ................................................................................................................................. 23 9.3.1. Az iskolai szülői szervezet fő feladatai ..................................................................................................... 23 9.3.2. A szülői szervezetnek javaslattételi joga van ............................................................................................ 23 9.3.3. A szülői szervezetnek véleményezési joga van......................................................................................... 23 9.3.4. A szülői szervezetnek egyetértési joga van ............................................................................................... 24 9.3.5. Kapcsolattartás a szülői szervezettel ......................................................................................................... 24 9.4. A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája, rendje ....................................................... 24

10. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések ............................................................................ 25 10.1. A munkaközösségekre átruházott feladatok ....................................................................................................... 25 10.2. 2.2. Az azonos osztályban tanítók közösségére átruházott feladatok ................................................................. 25

11. A kapcsolatok rendszere, formája és módja......................................................................................... 25 11.1. Kapcsolat a fenntartóval és az egyházi szervekkel ............................................................................................. 25 11.2. Kapcsolattartás az önkormányzati, állami szervekkel ........................................................................................ 26

12. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ......... 27 12.1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje ............................................................................................................ 27 12.2. Hagyományápolás .............................................................................................................................................. 27 12.2.1. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok ..................................................................................... 27 12.2.2. Az intézmény címere............................................................................................................................ 28 12.2.3. Az intézmény zászlója.......................................................................................................................... 28 12.2.4. Az iskola tanulóinak ünnepi viselete .................................................................................................... 28 12.2.5. Jogszabályban előírt megemlékezések ................................................................................................. 28 12.2.6. Iskolánk egyéb rendezvényei ............................................................................................................... 28 12.2.7. Az iskolai ünnepségek, rendezvények színterei ................................................................................... 29

13. A szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendje .................................. 29 13.1. 13.2. 13.3. 13.4. 13.5.

A szakmai munkaközösségek feladatai: ............................................................................................................. 29 A munkaközösség-vezető feladatai .................................................................................................................... 30 A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül ........................................................................ 31 Együttműködés a szakmai munkaközösségek között ......................................................................................... 31 Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje ......................................................................................... 32

14. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ........................................................................ 32 14.1. Az iskola-egészségügyi ellátás ........................................................................................................................... 32 14.2. Az egészségügyi ellátás rendje ........................................................................................................................... 33 14.3. Rendszeres egészségügyi vizsgálatok ................................................................................................................ 33

15. az intézményi védő, óvó előírások ......................................................................................................... 33 16. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ...................................................................... 34 17. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok és azok nyilvánossága............................... 36 17.1. Az intézmény működését meghatározó alapvető dokumentumok ...................................................................... 36 17.2. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok, valamint a közérdekű és a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánossága .......................................................................................................................................... 36

18. szülői szervezetet SZMSZ véleményezési jogai .................................................................................... 36 19. fegyelmi eljárás részletes szabályai ....................................................................................................... 37 19.1. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ............................................................... 37 19.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ................................................................... 37 19.3. A tanulók fegyelmezése ..................................................................................................................................... 38 19.3.1. Fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetések................................................................................... 38

[Ide írhatja a szöveget] 19.3.2. 19.3.3.

Fegyelmi intézkedések az intézményben ............................................................................................. 39 Fegyelmi büntetések............................................................................................................................. 39

20. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje ........................ 39 21. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ..................... 40 22. Feladat- és hatáskörök, munkakörileírás-minták ................................................................................ 40 22.1. 22.2. 22.3. 22.4. 22.5. 22.6.

Tanár munkaköri leírás-mintája.......................................................................................................................... 40 Testnevelő munkaköri leírás-mintája ................................................................................................................. 42 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája ............................................................................................ 43 Gazdasági ügyintéző munkaköri leírás-mintája.................................................................................................. 44 Takarító munkaköri leírás-mintája ..................................................................................................................... 45 Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára ................................................................................................ 46

23. Egyéb rendelkezések ............................................................................................................................... 47 23.1. Térítési díj fizetésére vonatkozó rendelkezések ................................................................................................. 47 23.1.1. A díjfizetésekről általában .................................................................................................................... 47 23.1.2. Térítési díj fizetése ............................................................................................................................... 47 23.1.3. Tandíj fizetése ...................................................................................................................................... 47 23.1.4. A visszatérítés ...................................................................................................................................... 47 23.1.5. Iskolarendszerű nappali és esti képzés térítési díja megállapításának rendje ....................................... 47 23.1.6. A térítési díj befizetése ......................................................................................................................... 47 23.2. Tanulói jogviszonyban nem álló tanulók, hallgatók vizsgáztatással összefüggő térítési díja ............................. 48 23.3. Szociális támogatás felosztásának elvei ............................................................................................................. 48 23.3.1. A tanulók szociális ellátása .................................................................................................................. 48 23.3.2. A diákszociális alap felhasználása ....................................................................................................... 48 23.3.3. Tankönyvtámogatás, a tankönyvellátás rendje ..................................................................................... 49 23.3.4. A diákigazolvány ................................................................................................................................. 49 23.4. A tanév helyi rendje ........................................................................................................................................... 49 23.5. Az épület rendje.................................................................................................................................................. 50 23.6. Vagyoni jogok .................................................................................................................................................... 50 23.7. Az épület helyiségeinek, berendezésének és eszközeinek használati rendje ...................................................... 50

24. Az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formái, időkeretei .............................................................. 51 24.1. Az egyéb foglalkozások célja ............................................................................................................................. 51 24.2. Az egyéb foglalkozások formái .......................................................................................................................... 51 24.3. A foglalkozások rendje ....................................................................................................................................... 52

25. A felnőttoktatás formái .......................................................................................................................... 53 26. Diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája, rendje ....................................................................................................................................................... 54 26.1. A diákönkormányzat .......................................................................................................................................... 54

27. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje ............. 54 27.1. Az iskolai sportkör ............................................................................................................................................. 54

28. A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje............... 55 29. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendje ......... 55 30. Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-e ........................................................................................... 56 30.1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei......................................................................................... 56 30.2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai ................................................................................... 56 30.2.1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok .................................................. 57 30.3. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok ............................................................................................... 57 30.3.1. A könyvtár szolgáltatásai a következők ............................................................................................... 57 30.3.2. A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja ............................................................................ 58 30.3.3. A szolgáltatások igénybevételének feltételei ....................................................................................... 58 30.3.4. A könyvtárhasználat szabályai ............................................................................................................. 58 30.3.5. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje .................................................................................................... 58 30.3.6. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata ........................................................................... 58 30.4. A tanári kézikönyvtár ......................................................................................................................................... 58

[Ide írhatja a szöveget] 30.5. Gyűjtőköri szabályzat ......................................................................................................................................... 58 30.5.1. 1. Az iskolai könyvtár feladata:............................................................................................................ 58 30.5.2. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: .............................................. 59 30.5.3. 3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők ............................................................................ 59 30.5.4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: ..................................................................................................... 60 30.5.5. A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: ......................................... 61 30.6. könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat ................................................................................................... 62 30.7. 2. A könyvtárhasználat módjai ........................................................................................................................... 62 30.7.1. 2.1 Helyben használat .......................................................................................................................... 62 30.7.2. Kölcsönzés ........................................................................................................................................... 62 30.7.3. A könyvtár nyitva tartási ideje ............................................................................................................. 63 30.7.4. 2.3 Könyvtárközi kölcsönzés ............................................................................................................... 63 30.7.5. 2.4 Csoportos használat ........................................................................................................................ 63 30.8. A könyvtár egyéb szolgáltatásai ......................................................................................................................... 63 30.9. Katalógusszerkesztési szabályzat ....................................................................................................................... 64 30.9.1. A könyvtári állomány feltárása ............................................................................................................ 64 30.9.2. A dokumentumleírás szabályai ............................................................................................................ 64 30.9.3. Raktári jelzetek .................................................................................................................................... 64 30.9.4. Az iskolai könyvtár katalógusa ............................................................................................................ 64 30.10. Tankönyvtári szabályzat ................................................................................................................................ 65 30.10.1. A kölcsönzés rendje ............................................................................................................................. 65 30.10.2. A tankönyvek nyilvántartása ................................................................................................................ 65 30.10.3. Kártérítés .............................................................................................................................................. 66

31. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok ................................................................ 66 32. Záró rendelkezések ................................................................................................................................. 67

DRK Mezőföld Gimnázium

2457 Adony, Rákóczi u. 39.

1. Bevezetés

...a református keresztyén nevelés múltban, jelenben és jövőben egyformán ennyi: bizonyságtevő erőt indukálóan bizonyságot tenni arról, hogy Jézus a Krisztus. Ezen pedig a poklok kapui sem vehetnek diadalmat. (Karácsony Sándor) A Magyarországi Református Egyház - Krisztus Urunk missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, tagjai igényének megfelelően, a Magyarország Alaptörvénye és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján - közoktatási intézményeket tart fenn. Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A református közoktatási intézményekben a nevelés és az oktatás - figyelemmel az állami (önkormányzati) iskolák követelményeire, továbbá a magyar református iskolák autonóm életéből és hagyományaiból következő művelődési anyagra - Istennek a teljes Szentírásban adott kijelentése, valamint a Második Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfogalmazott hitelvek és a magyar kálvinizmus szellemében folyik. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyermeket Krisztusban testvérnek fogadja el. A Magyarországi Református Egyház által fenntartott és működtetett református közoktatási intézmények célja és feladata, hogy óvodásait, tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza és nemzet hűséges és áldozatkész, alkotó polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni; református óvodásait, tanulóit egyházunk hitvalló tagjaivá, nem református óvodásait, tanulóit - vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje. Mindezek megvalósítása egyházunk oktatási intézményeinek évszázadok során kialakult hitbeli örökségére és pedagógiai kultúrájára épül, és azt fejleszti tovább. Intézményünk valamennyi munkatársa magára nézve kötelező érvénnyel elfogadta az ETŐKAŐ KÓDEX ajánlásait

Intézményünk jelmondata: „Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr, és boldog ember az aki Őbenne bízik.” Zsoltárok 34 : 9

1



2. Általános rendelkezések 2.1.

A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított célés feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXŐŐ. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLŐŐ. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVŐŐ. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VŐŐŐ.31.) EMMŐ rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VŐŐŐ.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (ŐX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 2.2.

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. augusztus 15-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára – ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket – nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2.3.

A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai

Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:

az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 2.3.1.

Az alapító okirat

Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.

2


2.3.2.


A pedagógiai program

A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola választott kerettantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a középszintű érettségi vizsga témaköreit. a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 2.3.3. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 3. Az iskola működési rendje 3.1.

Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja

3.1.1. Az intézmény adatai

Az intézmény neve:

Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium

Rövid neve:

DRK Mezőföld Iskola

Székhelye: OM azonosítója:

2457 Adony, Rákóczi utca 39. 200 894 3



Az alapítás éve: Működési területe: Az alapító neve: Az intézmény fenntartója:

2007 Fejér megye EURÓPA EDUCATIO Közhasznú Társaság Dunavecsei Református Egyházközség 6087 Dunavecse, Zrínyi u. 8. Az intézmény fenntartó törvényességi felügyeleti szerve: Fejér megye Főjegyzője Az intézmény típusa: Gimnázium Az intézmény munkarendje: nappali és esti munkarend Az intézmény alaptevékenysége: gimnáziumi nevelés-oktatás, felnőttoktatás, 3.1.2. Az intézmény jogállása

Közoktatási intézményünk önálló jogi személy Alapító: EURÓPA EDUCATIO Kht. Fenntartó: Dunavecsei Református Egyházközség, 6087 Dunavecse, Zrínyi u. 8. 3.1.3. A gazdálkodás jellemzői A DRK Mezőföld Gimnázium önálló jogi személy, amely a rendelkezésére bocsátott anyagi eszközökkel, a fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretein belül önállóan gazdálkodik. A DRK Mezőföld Gimnázium bevételei: a tanuló és tanári létszám alapján járó normatív támogatások a Magyarországi Református Egyház központi állami kiegészítő támogatásának meghatározott hányada kül-, és belföldi magánszemélyek, gyülekezetek és alapítványok adományai saját gazdálkodásból eredő bevételek pályázati támogatások a fenntartó, illetve az egyház által juttatott egyéb támogatások Az intézmény gazdálkodásáért a A DRK Mezőföld Gimnázium igazgatója felelős. A fenntartó döntése alapján az intézmény részben önálló gazdálkodó. Részben önállóan gazdálkodik a költségvetésben rendelkezésre álló összegből mind a bér, mind pedig a dologi jellegű kiadások vonatkozásában. Az intézmény feladatának ellátását szolgáló vagyontárgyakkal az iskola a következő módon rendelkezik: az intézményi vagyon tulajdonjoga: az 1/1993.(I.2.) KR. sz. rendeletben megfogalmazottak szerint illeti meg a fenntartót. Az intézményi vagyon haszonélvezeti joga: a Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnáziumát illeti meg. 3.2.

Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása

Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.20 és 15.00 óra között, pénteken 7.20 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 3.3.

pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása

Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnap-

4



okon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában csütörtöki napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. Június hónapban – a szóbeli érettségi vizsgák lebonyolítása érdekében – a pedagógusok négyhetes munkaidő-keretben dolgoznak, négyheti munkaidő-keretük általában 160 óra. A június havi munkaidő-keret kezdő időpontja a június 1-jét követő első hétfői nap, befejező napja az ezt követő negyedik hét pénteki napja. A szóbeli érettségi vizsgák ideje alatt a szóbeli érettségi vizsgán részvevő pedagógusok napi munkaidőbeosztását napi 12 órában határozzuk meg. 3.4.

A pedagógusok munkaidejének kitöltése

3.4.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) b) c) d) e) f)

a tanítási órák megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai sportköri foglalkozások, énekkar, szakkörök vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 3.4.2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l)

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

5


p) q) r) s) t) u) v) w) x) y)


részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

3.4.3. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: a 3.3.1. szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike a 3.3.2. szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül végezhető feladatok: a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 3.4.4.

Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

6



3.4.5. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelőoktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. 3.4.6. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és a gazdaságvezető közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy a gazdaságvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. 3.4.7. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 14.00 óráig be kell fejezni. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (engedélylyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben. 3.4.8. Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból, d) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

7



f) átvételnél az iskola igazgatója előírja, g) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az a), b), c), g) esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, előrehozott vizsgát szeretne tenni, stb.), akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal az oktatási igazgatóhelyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az igazgatóhelyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. Az a tanuló, aki előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik, előzetes írásbeli kérelmére két nap igazolt távollétet kaphat az előrehozott érettségi vizsgára való felkészülés érdekében. A kérelem benyújtását követő távolléte igazolt hiányzásnak minősül. Az engedély nélküli vagy utólag igazolt távollét igazolatlan hiányzásnak számít. 3.4.9.

Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje

Az intézményben a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon 700 órától 1900 óráig tart nyitva. (A főbejárati ajtó 16 óráig van nyitva.) Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon 745 órától 1600 óráig, illetve a tanítási órák végéig tart. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). A iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére vagyonbiztonsági okok miatt az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: idegenek a főépületbe csak a portaszolgálat tudomásával léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt és jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. A vendégeket a portaszolgálat a megfelelő személyhez kíséri. A tanulók csak indokolt esetben és csak közeli hozzátartozót fogadhatnak. Az iskola tanulóinak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére kötelessége: az intézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzése, a tűz- és balesetvédelemi előírások betartása, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és más belső szabályzatok rájuk vonatkozó előírásainak betartása. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik, a harmadik szünetben, illetve a 7. óra után. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Tanítási szünetek alatt az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik. Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézményvezető állapítja meg. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézmény a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az ügyeletet az intézményvezető és igazgatóhelyettesei közül legalább egy személy, vagy a helyettesítésüket a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személy látja el. A tanuló a kötelező tanítási órák alatt csak az osztályfőnöke, szaktanára vagy az igazgatóság engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. A tanulók az iskolába ne hozzanak magukkal nagyobb pénzösszeget, ékszereket és egyéb értékeket, a tanuláshoz nem szükséges eszközöket, mert a tanulók személyes vagyontárgyaiért az iskola nem vállal felelősséget.

8



Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola dolgozói a rájuk bízott eszközökért felelősséggel tartoznak. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskola területén dohányozni a nappali tagozatos képzésben résztvevő tanulóknak, életkortól függetlenül tilos! Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. 3.5.

A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje

Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 730-tól 16 óráig az igazgató és helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A tanítási órákat meghaladó időben a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. 3.6.

A pedagógusok munkarendje

A 1993. évi közoktatási törvény 16. §-a szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény tanórarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai a fenti alapelv betartása mellett – javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A pedagógus köteles 5 perccel tanítási, foglalkozási, felügyeleti, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 35 percig az intézmény vezetőjét vagy helyettesét tájékoztatja, hogy közvetlen munkahelyi vezetője a helyettesítésről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hosszabb hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást (rövid hiányzás esetén konzultáljon a helyettesítő tanárral). Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. Távollét esetén az órák helyettesítéséről javaslatot tesz az igazgatóhelyettesnek. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a tanár hiányzása esetén –lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell biztosítani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, akkor köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az arányos terhelés.

9



A könyvtáros munkaideje 8 órától 15 óráig tart az intézményben. Feladatait a részletes munkaköri leírás határozza meg. 3.7.

A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje

A nevelő-oktató munkát segítő technikai és adminisztratív alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az igazgató állapítja meg. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell a gazdasági ügyintézőt. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkaideje napi 8 óra. Munkaidejüket a munkaköri leírásuk tartalmazza. A munkaközi szünet mértéke 30 perc, kiadása a munkaidőn belül történik a takarítói munkakörök kivételével.

adminisztrátor fűtő–karbantartó portás, telefonkezelő iskolaorvos (hetente egy kijelölt napon 3 óra rendelési idő) védőnő (a kijelölt napokon az orvosi szobán feltüntetett időben) iskolatitkár rendszergazda oktatástechnikus A napi kötelező munkaidőt meghaladó, munkavégzéssel töltött órákat az intézmény szabadidő biztosításával váltja meg. A takarítók osztott munkaidőben dolgoznak: de. 500 órától 730 óráig, du. 1400 órától 1930 óráig, 3.7.1.

Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:

a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

10



3.7.2. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. 3.7.3.

A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok

A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. 3.7.4. A mindennapos testnevelés szervezése Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk: a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza

11



a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek Gimnáziumunk a Diáksportkörrel történt szerződés alapján öt diákszakosztály működését támogatja az alábbiak szerint:

fiú és lány kézilabda szakosztály fiú és lány röplabda szakosztály leány torna és RG-szakosztály természetjáró szakosztály úszás szakosztály Szakosztályaik minimálisan minimum heti 2-2 óra időtartamban biztosítanak testedzési lehetőséget diákjaink számára. A sportfoglalkozások megtartásához szükséges óraszámot a kötelező órák keretéből oldjuk meg. Biztosítjuk szakosztályaink számára az országos és a megyei, valamint a városi sportversenyeken, a diákolimpián történő részvétel feltételeit. Lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy a mindennapos testnevelés követelményeit diáksportkörünk szakosztályaiban teljesítsék. A benyújtott jelentkezések alapján a sportköri foglalkozást választó diákok számára a heti két órás foglalkozás kötelező. Természetjáró csoportunk kétheti gyakorisággal szervez gyalogos, autóbuszos, kerékpáros túrákat, teljesítménytúrákat diákjaink és a szülők, valamint külsős résztvevők számára, ahol évente sok száz túranapot teljesítenek. Saját szakosztályainkon kívül együttműködünk a városban működő úszó, atlétika, kosárlabda és sakk szakosztályokkal. Biztosítjuk diákjaink számára a könnyített- és gyógytestnevelés oktatását, a feladat ellátása érdekében saját gyógytestnevelővel rendelkezünk. Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a diáksportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője. 3.7.5. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. • •

• •

•

A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösségvezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatékozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével. Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek. A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.

12


•

• •

• •

• •

•


Az iskola énekkara és zenekara sajátos diákkörként működik, vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai, kistérségi és városi kulturális rendezvények színesítését is szolgálja. A kóruspróbák, zenekari próbák meghatározott időben – a rendkívüli eseteket leszámítva, heti két alkalommal tarthatók. Ez időben egyéb foglalkozások csak az igazgató vagy helyettesének külön engedélyével szervezhetők. A diákszínpad az iskola tanulói és szülői körében jelentkező széleskörű igényeket elégit ki működésével. Feladata tehetséges diákjaink számára kibontakozási lehetőség biztosítása, produkciók készítése az iskola és a város különféle kulturális rendezvényeire. Az iskolai klub az iskolai diákönkormányzat szervezésében működik. A klub szervezésében részt vesz a diákönkormányzat tevékenységét patronáló pedagógus. A klub az iskola munkatervében meghatározott rend szerint nyújt szórakozási és kulturálódási lehetőséget diákjainknak. Az általában pénteki napokon 19.0022.00 óráig tartó klubrendezvények alkalmával a felügyeletet a pedagógusok végzik. A Gimi Galériában havi gyakorisággal különböző jellegű kiállítások megrendezésére kerül sor hivatásos és amatőr művészek, az iskola diákjainak vagy dolgozóinak alkotásaiból. Tevékenységének irányítása az igazgató által megbízott pedagógus feladata. Mozilátogatás keretében a tanulók évente legfeljebb két filmet tekinthetnek meg iskolai keretben. Lehetőség szerint olyan filmeket kell választani, amelyek a tanulók kulturális, történelmi vagy művészeti ismereteit bővítik, és alkalmasak arra, hogy szakórákon, vagy az osztályfőnöki órán közösen megbeszélve tanulságokkal szolgáljanak a középiskolás korosztály számára. Felelőse a közönségszervező, akit az igazgató bíz meg. A zenei kultúra fejlesztése érdekében minden tanuló számára évi három alkalommal a tanítási időben egy órás időtartamú hangverseny-látogatást szervezünk. Minden osztályt egy-egy szaktanár, illetve az osztályfőnök elkísér a hangversenyre. Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól és a szalézi közösség által működtetett oktatási intézményekről. Külföldi utazások az igazgató engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők. A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni. 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:

az oktatási igazgatóhelyettes, a nevelési igazgatóhelyettes, a szervezési igazgatóhelyettes, a gazdasági igazgatóhelyettes (gazdaságvezető) a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az

13



ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, a digitális napló folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. 5. A belépés és benntartózkodás rendje Azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, Az iskola szorgalmi időben reggel 6.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 19.00 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 7.30 – 15.30-ig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a kapunál regisztráltatniuk kell magukat. A beléptető rendszerben történő regisztráció során rögzítésre kerül a belépő személy neve, a belépés és kilépés időpontja, a keresett személy neve. 6. A tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendje A tagintézmény vezetője részt vesz a vezetői megbeszéléseken, tagja az iskola vezetőségének, az intézmény igazgatójával és az igazgatóhelyettessel közvetlen, rendszeres kapcsolatban van. Az iskola igazgatója heti egy alkalommal látogatást tesz a tagintézményben. A tagintézményt érintő ügyekben tartott értekezleteken részt vesz az igazgató,igazgatóhelyettes. A munkatervben meghatározott nevelőtestületi értekezleteken a tagintézmény szakmai közössége részt vesz. A tagintézmény nevelőtestületének jogosítványai: a tagintézményi költségvetésben szakmai célokra felhasználható pénzeszközök tervezése; a telephelyi beruházási, fejlesztési elképzelések összeállítása; a tagintézményi munkát átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a tagintézményi szakmai munka belső ellenőrzése; a munkaközösség tagjainak szakmai segítése; továbbképzési program összeállítása; iskolai tanulmányi versenyek programjának meghatározása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása;

14



7. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 7.1. 7.1.1.

A szervezeti egységek

Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei

A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki ezeket. Dunavecsei Református Egyházközség presbitériuma, mint fenntartó

Igazgatótanács

Szakmai menedzsment

Igazgató

Oktatási igazgatóhelyettes

nevelési igazgatóhelyettes

Tagintézmény vezetők

Humán munkaközösség

Reál munkaközösség

Tanulmányi csoport

Andragógiai munkaközösség

Gazdasági vezető

Gazdasági csoport

Osztályfőnöki munkaközösség

7.1.2. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják.

7.2.

Az Intézmény vezetési szerkezete

Az intézmény irányítási, vezetési szerkezete testületi szinten: (a) Fenntartó testület (b) Igazgatótanács (c) Szakmai menedzment (d) Az iskola nevelőtestülete (e) Munkaközösségek

15



7.3.

Az Iskola fenntartói irányítása

Az Iskola fenntartója: a Dunavecsei Református Egyházközség. 7.4.

A fenntartó jogai és kötelezettségei

A fenntartó jogainak és kötelezettségeinek érvényesüléséért a Presbitérium irányítása mellett a Presbitérium képviselői megbízottja (lelkész, gondnok) felelős. 1) Az iskolafenntartói jogkört a Dunavecsei Református Egyházközség Presbitériuma gyakorolja. 2) A fenntartó testület feladatait a Ref. Ktv 21§ és 22§ tartalmazza. 3) A fenntartó testület a DRK Mezőföld Gimnázium igazgatójának elsőfokú, többi vezetőjének és tanárának másodfokú fegyelmi hatósága.

A fenntartó: dönt az intézmény alapításáról, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, tevékenysége módosításáról, szüneteltetéséről, megszüntetéséről, biztosítja a református hitelvek és célok megvalósításának feltételeit, segíti és ellenőrzi megvalósulásukat, biztosítja a működés személyi és tárgyi feltételeit, létrehozza a jogok és kötelezettségek gyakorlására az Igazgatótanácsot, meghatározza feladatkörét, kötelességét és hatáskörét, jóváhagyja az iskola SZMSZ-ét, pedagógiai programját, Alapító okiratát, kinevezi az intézet vezetőjét és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, biztosítja a vallásoktatás személyi feltételeit, értékeli – szakértők bevonásával – a pedagógiai program feladatait, azok végrehajtását és a szakmai munka eredményeit, kikérheti döntései előtt saját illetékes egyházi iskolaügyi bizottsága és más intézetek véleményét is, gondoskodik a működés anyagi feltételeiről és szükséges fejlesztéséről, melyek forrásai:

-

állami alap- és kiegészítő normatívák, fenntartói (gyülekezeti) támogatás szakképzési támogatás alapítványi és magánadományok pályázati nyeremények,

jóváhagyja a költségvetést, ellenőrzi az intézmény működését, gazdálkodását és adatszolgáltatását, biztosítja minden munkavállaló részére a munkafeltételeket, juttatásokat, kedvezményeket és az alkalmazottakat megillető jogvédelmet, a pedagógusok és az oktatást, nevelést segítő munkavállalók alkalmazáshoz és az alkalmazás megszüntetéséhez egyetértési joggal bír, az alapítói jogosítványokat (alapítás, átszervezés, megszüntetés), az igazgató megbízását, kinevezése és felmentését, illetve a megbízással, kinevezéssel egyidejűleg a munkaviszony létesítését, illetve megszüntetését, a költségvetés meghatározását, a költségvetési beszámoló elfogadását, a költségvetési maradvány felhasználásának engedélyezését, a pedagógia program és az SZMSZ jóváhagyását valamint a kötelezettségvállalás ellenjegyzését. 7.5.

Az igazgatótanács

A fenntartó – érdekeinek érvényesítésére, valamint a fenntartói jogok és kötelességek teljesítésére -fenntartó Igazgatótanácsot (továbbiakban: Igazgatótanács) hoz létre. (Ref. Ktv. 66-69 §) Az Igazgatótanács felügyeli és ellenőrzi az egyházközségi fenntartású intézmények teljes működését. Felügyel arra, hogy a fenntartónak az intézményekkel kapcsolatos feladatai és céljai megvalósuljanak. Segít abban, hogy az intézményeket fenntartó Dunavecsei Református Egyházközség és a Zsinat általános közoktatási irányelvei a konkrét keretek között valóra váljanak.

16



A Presbitérium megbízásából az Igazgatótanács a hatályos jogszabályok és a Magyarországi Református Egyház közoktatási törvénye szerint gyakorolja hatáskörét, amely során döntési, döntés előkészítő, egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogosultságokat gyakorol. Az igazgatótanács működéséről a fenntartó gondoskodik. Az igazgatótanács tagjai tiszteletdíjban nem részesülhetnek, útiköltség-térítésre tarthatnak igényt. A fenntartó igazgatási költségeire az állami normatív támogatások és a közoktatási kiegészítő támogatás nem használható fel. Az oktatási-nevelési intézmények igazgatótanácsának tagjai: hivatalból: a fenntartó testületének elnöksége, a fenntartó oktatásügyi szakértője (egyházkerületi (fő)tanácsos, egyházmegyei előadó, egyházközségi iskolaügyi gondnok, állandó jelleggel felkért szakértő), az intézmények igazgatói az intézmény egyik hit- és erkölcstan oktatója az intézmény gazdasági vezetője

választottként hat évre: a fenntartó által delegált tagok, önálló intézményenként – tanulók létszámaránynak megfelelően - a nevelőtestületek által delegált tagok. 7.5.1. Az Igazgatótanács feladata és hatásköre a DRK Mezőföld Gimnáziumra vonatkozóan: javaslatot tesz az igazgató személyére vonatkozóan a Nevelőtestület, Szakmai menedzsment és a Iskolaszék véleményének figyelembe vételével; javaslattal előterjeszti a fenntartó testületnek az iskola költségvetését; megállapítja a térítési, beiratkozási-, érettségi díjakat és azok alóli felmentés feltételeit, a tanulók jutalmazásának és szociális támogatásának alapelveit. megtárgyalja, és javaslattal ellátva továbbítja a fenntartónak az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint Pedagógiai Programját; dönt az egész iskolát érintő pedagógiai kísérletekben való részvételről; véleményezi az intézmény közép-és hosszú távú fejlesztési terveit az iskola tanárainak és vezetőinek (az igazgató kivételével) másodfokú fegyelmi hatósága Az iskola fenntartója és igazgatója az intézmény életét érintő minden fontos kérdésről írásban tájékoztatni köteles az Igazgatótanács tagjait. Az Igazgatótanács szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. 7.5.2. Az igazgatótanács jogai

Dönt: törvényességi, szakmai és pénzügyi ellenőrzés elrendeléséről, az iskolai tantárgyfelosztás jóváhagyásáról.

Döntés előkészítő hatásköre: az igazgató megbízásának előkészítése, az igazgató éves beszámolójának elfogadása.

Véleményezi:

a vezető-helyettesek megbízása, a munkaközösség vezetők megbízása, pedagógus munkakörben határozott vagy határozatlan időre szóló munkaszerződés megkötése előtt. az SZMSZ-t, a Pedagógiai Programot,

17



a költségvetést és a költségvetési beszámolót, az Iskola éves munkatervét, az Iskola éves belső ellenőrzési tervét. Javaslatot tehet mind az Iskola fenntartója mind az Iskola igazgatójának a nevelést és oktatást érintő kérdésekben. Az Igazgatótanács két ülése között az átruházott fenntartói jogokat az Igazgatótanács elnöke gyakorolja. 7.5.3. Az igazgatótanács működési rendje

az elnökét a fenntartó testülete választja meg hat évre, megalakulása után elkészíti ügyrendjét, szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik, alkalmanként külső szakértőket kérhet fel, a fenntartónak beszámolási kötelezettséggel tartozik. az igazgatótanács évente köteles beszámolni a fenntartó testületnek az intézmény működéséről. 7.6.

Szakmai menedzsment

A szakmai menedzsment testület az iskola tekintetében irányítási és vezetési feladatokat lát el. Ennek keretében: Humán erőforrás kezelést végez (az iskolák igazgatói és tanítói/tanárai munkaviszonyával kapcsolatban véleményezési jogkör). Az intézmények működését ellenőrzi, segíti. Aktívan közreműködik az iskolai működéséhez szükséges dokumentációk elkészítésében. Véleményt nyilvánít az iskolák gazdálkodása, az átlátható gazdálkodás, az optimális bérgazdálkodás és egyéb költségek tekintetében a takarékosság megvalósítása. Az igazgatók kinevezésére javaslattételi joggal élhet a Főigazgató részére. Javaslatot tesz az iskolák költségvetésének elkészítésére, módosítására, az iskolák igazgatóinak és tanárainak bérmegállapítására. Feladata új tagintézmények, telephelyek létesítése, azokon az oktatás megszervezésére az Fenntartó jóváhagyásával. 7.7.

Az intézmény vezetősége

Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai:

az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a gazdaságvezető, a szakmai munkaközösségek vezetői. Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az iskolaszék képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 7.7.1. Az intézmény vezetője Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezető és a gazdasági vezető közreműködésével látja el. A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért.

18



Az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. Az intézmény alkalmazottainak foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét akadályoztatása esetén helyetteseire átruházza. Az intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik: • a nevelőtestület vezetése; • a nevelő – oktató munka irányítása és ellenőrzése; • a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, ellenőrzése • a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési – oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; • a szülői szervezettel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal való együttműködés; • a nemzeti és iskolai ünnepek megszervezése; Az iskola egyszemélyi felelős vezetőjeként az igazgató felelős: • a pedagógiai munkáért, az iskola ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségirányítási programjának működéséért • a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, ellátásáért • a nevelő – oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtéséért • a tanulóbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért 7.7.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: • az igazgatóhelyettesek, • a gazdaságvezető • szakmai menedzsment Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyettes, a tagintézmény – vezető vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve látják el. Az igazgatóhelyettes, tagintézmény - vezető feladatai és hatáskörei valamint egyéni felelősségük mindazon területekre kiterjednek, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Részletes feladataikat munkaköri leírásuk tartalmazza. Igazgatóhelyettes Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. •

A vezetői beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató irányítása alapján végzi. • Az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését. • Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész mőködésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő, megoldandó problémák jelzésére, kapcsolatot tart a tagintézmény vezetőjével. Tagintézmény - vezető

19



• • • •

Közvetlenül irányítja a tagintézményben folyó munkát, felelős a tagintézmény mőködéséért. Szakmai kapcsolatot tart az igazgatóval, igazgatóhelyettessel Szakmai területen segíti az igazgató vezetői tevékenységét. Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejő akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a tagintézmény vezetőjének feladata. A gazdaságvezető

Szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. A gazdasági iroda dolgozóinak és a technikai dolgozók munkáját a gazdaságvezető irányítja. A gazdaságvezető feladat- és hatásköre kiterjed az intézményi költségvetés tervezésére és végrehajtására, a számlarendben foglaltak teljesítésére, az irányítása alá tartozó dolgozók szabadságolásának tervezésére és lebonyolítására, szállítási szerződések megkötésére, az intézmény megbízási szerződéseinek megkötésére, azok ellenőrzésére. A gazdaságvezető távolléte esetén helyettesítése a gazdasági ügyintéző feladata. A helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre – a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. 7.7.3. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézményvezető, helyettesítése Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén az igazgatóhelyettes helyettesítik. Az igazgatóhelyettes munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. A vezető-helyettesek helyettesítése Az igazgatóhelyettest a másik igazgatóhelyettes helyettesíti. 7.7.4. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből írásban átadja az alábbiakat. • az igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, • a gazdasági vezető számára – a szóbeli egyeztetést követően – a terembérleti és már bérleti szerződések megkötését, • a gazdasági vezető számára a gazdasági, ügyviteli és technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. 7.8.

A képviselet szabályai

1. A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. 2. Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. 3. Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. 4. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak.

20



5. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: 5.1 jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében tanulói jogviszonnyal az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben; 5.2 az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján 5.2.1 hivatalos ügyekben • települési önkormányzatokkal való ügyintézés során • állami szervek, hatóságok és bíróság előtt • az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt 5.2.2 intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során • a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az óvodaszékkel, iskolaszékkel és kollégiumi székkel, az intézményi tanáccsal • más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel az intézmény belső és külső partnereivel megyei, helyi gazdasági kamarával • az intézmény székhelye szerinti egyházakkal • munkavállalói érdekképviseleti szervekkel 5.3 sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra; 5.4 az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele. 6. Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. 7. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. 7.9.

A kiadmányozás szabályai

1. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. 2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. 3. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: • az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím) • az irat iktatószáma • az ügyintéző neve • az ügyintézés helye és ideje 4. A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: • az irat tárgya • az esetleges hivatkozási szám • a mellékletek száma 5. A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni.

21



6. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti. 8. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Távollétében (ebben a sorrendben) az oktatási, a nevelési vagy a szervezési igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. 9. A vezetők és az iskolaszék, az intézményi tanács, az iskolai szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje A szülői szervezettel való együttműködés szervezése az igazgató és az igazgatóhelyettes feladata. Az iskola igazgatója és a szülői szervezet képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve a szülői szervezet munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A szülői szervezet részére biztosított jogok: A szülői szervezet véleményét az intézmény működését meghatározó kérdésekben ki kell kérni. Különösen vonatkozik ez a működési szabályzat szülőkkel kapcsolatos rendelkezéseire, a házirend elkészítésére, a szülőket anyagilag érintő ügyekre, az iskola és a szülői ház közötti kapcsolattartás rendjére. A nevelési, pedagógiai program, a minőségirányítási program, az SZMSZ az iskolai könyvtárban, a nyitvatartási időszakban hozzáférhető a szülők számára. Előzetes időpont egyeztetés után az iskola vezetőségétől is kérhető tájékoztatás. Az intézmény házirendje több helyen látható (tanári szoba, osztálytermek, földszinti és emeleti zsibongók). Ha a szülői szervezet az intézménnyel kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított a nevelőtestület tájékoztatásáról illetve a vélemény előterjesztéséről az igazgató gondoskodik. A szülői szervezet képviselőinek akkor kell meghívót küldeni, ha a vezetői értekezleten, a nevelőtestületi összejövetelen az iskola tanulóit érintő kérdéseket tárgyalunk, illetőleg olyan ügyekben, amelyekhez a szülők segítségét kívánja igénybe venni az iskola. Az iskola igazgatója, vezetősége az intézmény szülői szervezete részére rendszeres tájékoztatót ad az iskolában folyó nevelő-oktató munkáról, a tanulókat érintő kérdésekről. Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. A tagintézmény szülői közösségével a tagintézmény vezetőjének, osztályfőnököknek közvetlen kapcsolata van. 9.1.

Az Iskolaszék jogai és kötelezettségei

♦ Az iskolaszék tagjai tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek, azzal a megkötéssel, hogy az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat képviselőjének szavazati joga a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekre terjed ki. ♦ Az iskolaszék döntési jogkörébe tartozik a mőködési rendjének ésmunkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület döntési jogát az iskolaszékre átruházza. ♦ Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. ♦ Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol A jogszabályban meghatározott kérdésekben az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzatának elfogadásakor A házirend elfogadásakor ♦ Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

22



♦ Az iskolaszék a fenntartó felé véleményezheti a nevelési, illetve pedagógiai program végrehajtását, a szakmai munka eredményességét. ♦ Az iskolaszék javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási Intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különös tekintettel a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. ♦ Az iskolaszék köteles a tanuló által feltett – jogait érintő – kérdéseket megvizsgálni és arra a megkereséstől számított harmincadik napot követő első ülésen választ adni. ♦ Az iskolaszék köteles a szülő írásbeli javaslatát megvizsgálni és arra a megkereséstől számított harmincadik napot követő első ülésen választ adni. 9.2.

Kapcsolattartás az iskolaszékkel

Az iskola igazgatója és az iskolaszék az együttmőködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv és az iskolaszék munkatervének egyeztetésekor állapítják meg, alakítják ki. Iskolánk vezetése az iskolaszék képviselőivel szükség szerint megbeszéléseket, egyeztetéseket tart. Az iskolaszék képviselőjét az intézmény kiemelt rendezvényeire és a nevelőtestületi értekezletek véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalására meg kell hívni. Az iskolaszék véleményt nyilváníthat az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A Közalkalmazotti Törvényben a 61.§ és a 102.§ szerint és az egyéb jogszabályokban meghatározott esetekben döntési, egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 9.3.

Az iskolai szülői szervezet

A szülők jogainak érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében jól működő iskolai szülői közösséget hoztak létre. Az iskolai szülői szervezet az általa elfogadott szabályok szerint és a jogszabályokban kapott jogkörök gyakorlásával működik. Az iskolai szülői szervezetbe minden osztály kettő szülőt delegál, és a szülői szervezet munkáját a közösséget támogató pedagógusok segítik. 9.3.1.

Az iskolai szülői szervezet fő feladatai

♦ Figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényességét, érvényesülését. ♦ Tájékozódik a pedagógiai munka eredményességéről. ♦ Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet, szükség szerint a fenntartót is. ♦ A tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától. ♦ A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. ♦ A Közoktatási Törvényben és az egyéb jogszabályokban biztosított jogok mellett jelen SZMSZ is felruházza a szülői szervezetet javaslattételi, véleményezési, egyetértési joggal.

9.3.2.

A szülői szervezetnek javaslattételi joga van

♦ Az iskola életével kapcsolatos minden kérdésben. ♦ Az éves iskolai munkaterv programja és feladatai témakörben. ♦ Nem kötelező tanórai foglalkozások szervezésében. ♦ A tanulók kitüntetésében. ♦ Az iskola irányításának fórumain (kibővített vezetőségi ülés, nevelőtestületi értekezlet, munkaközösségi értekezlet, stb.) a szülői érdekeket érintő döntések esetében. 9.3.3. A szülői szervezetnek véleményezési joga van

♦ Az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. ♦ Az iskolai hagyományok programjai, egyéb rendezvények esetén.

23



♦ A tanév helyi rendjével kapcsolatban. ♦ Az iskolai éves munkaterv témakörében. ♦ A tanévet értékelő beszámoló kapcsán. ♦ A tanulók fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről való érdemi tájékoztatás rendje, formái kérdéseiben. ♦ Az iskola pedagógiai programjáról, rendjéről, formáiról. ♦ Az iskola SZMSZ-éről. ♦ Iskolánk Házirendjéről. ♦ A szülői érdekeket érintő döntések esetén. 9.3.4. A szülői szervezetnek egyetértési joga van

♦ A tanév helyi rendjének meghatározásakor. ♦ A szülőket érintő programokkal kapcsolatban. ♦ Minden olyan iskolai döntésnél, amelyből a szülőkre fizetési kötelezettség hárul. 9.3.5. Kapcsolattartás a szülői szervezettel Az iskola igazgatója, illetve vezetése a szülői szervezet képviselőivel szükség szerint megbeszéléseket, egyeztetéseket tart. Az iskola igazgatója évente két alkalommal a szülői szervezet megbeszélésén találkozik a szülőkkel, ahol tájékoztatást ad az iskolában folyó nevelő-oktató munkáról, az aktuális feladatokról. A megbeszélések ütemezése az éves munkatervben kerül feltüntetésre. Az érintett szülők a megbeszélések időpontját és témáját legalább egy héttel korábban levélben kapják meg a nevelési igazgatóhelyettes közremőködésével. A szülői szervezet képviselőjét az intézmény kiemelt rendezvényeire és a nevelési értekezletek véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalására meg kell hívni. Az iskola igazgatója és az intézmény vezetése kiemelten támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a nevelő-oktató munka eredményességét, a Pedagógiai Programunk színvonalasabb megvalósítását célozzák. 9.4.

A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája, rendje

A nemzeti köznevelési törvény alapján a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamara és az intézményfenntartó képviselőiből alakult intézményi tanács a nevelési-oktatási intézménynek a működését érintő valamennyi kérdésben véleményt nyilvánító egyeztető fóruma. Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős. Az intézményi tanácsot működési rendjében meghatározott tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. Az intézményi tanács elnöke számára a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző értekezletéről készített jegyzőkönyvet a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül az igazgató elküldi. Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni az szülői választmány és a diákönkormányzat vezetősége valamint az iskolaszék vezetője részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az iskola igazgatója és igazgatóhelyettesei évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi időszakának végén) hívnak össze. Az értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervben rögzített feladatok teljesítéséről. Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívhatóak.

24



Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács működési rendje, valamint munkaprogramja határozza meg. 10. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések 10.1.

A munkaközösségekre átruházott feladatok

Az iskola nevelőtestülete a munkaközösségekre ruházza át a következő feladatok ellátását. ♦ Tantárgyfelosztás előtti véleményezés. ♦ A pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos véleményezés. ♦ Iskolánk költségvetésében a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának véleményezése. ♦ A Pedagógiai Program helyi tanterv részének kidolgozása. ♦ Javaslattétel jutalmazásra, elismerésre. ♦ Javaslattétel az éves munkatervhez. A munkaközösségek az intézmény éves munkájáról szóló beszámoló során a tanévzáró értekezleten adnak számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörben végzett tevékenységről. 10.2.

2.2. Az azonos osztályban tanítók közösségére átruházott feladatok

Az iskola nevelőtestülete az azonos osztályban tanítók közösségére ruházza át a következő feladatok ellátását: ♦ A tanulók osztályozó vizsgára bocsátására javaslat (a nevelőtestület dönt). ♦ A tanulók magatartásának és szorgalmának félévi és év végi minősítése. Az azonos osztályban tanítók közössége az I. és a II. félévi nevelőtestületi értekezleten számol be az átruházott jogkörök gyakorlásáról a nevelőtestületnek. 11. A kapcsolatok rendszere, formája és módja 11.1.

Kapcsolat a fenntartóval és az egyházi szervekkel

A fenntartó testületnek az intézményt érintő tanácskozásain az igazgató tanácskozási joggal minden esetben részt vehet. Az Igazgatótanács ülésein az intézmény pedagógusai közül a jelen SZMSZ-ben meghatározott személyek szavazati joggal jelen vannak. Az Egyházkerületi Tanügyi Hivatal, illetve annak vezetője, a főtanácsos napi munkakapcsolatban van az intézménnyel, illetve annak vezetőivel. Az Egyházkerület 6/2000. sz. Szabályrendeletében előírt beszámolási, illetve jelentési kötelezettségének az intézmény határidőre, pontosan eleget tesz. A DRK Mezőföl Gimnázium vezetője az TT ülésein rendszeresen, és szükség szerint soronk ívül tájékoztatja a fenntartó testület elnökségét az iskola ügyeiről, eredményeiről, problémáiról. Az iskola egészét érintő, működését veszélyeztető eseményekről vagy problémákról azonnal tájékoztatni kell a fenntartó testület elnökségét. Az iskola kiemelt rendezvényeire (évnyitó, évzáró, ballagás, szalagavató, érettségi, ünnepségek) meghívást kapnak, illetve azon szerepet vállalnak a fenntartó képviselői. Az intézmény működéséről évente egyszer átfogó jelentés készül a fenntartó számára. Általános cél az, hogy a fenntartóval folyamatos és tárgyszerű munkakapcsolat alakuljon ki, amely a kölcsönös tiszteletet, egymás tájékoztatását és megbecsülését vonja maga után. A Zsinat Iskolaügyi Osztályával és a Református Pedagógiai Intézettel való kapcsolattartás formáit a Református Közoktatási törvény szabályozza. Ebben a viszonyrendszerben is cél az, hogy a hivatalos jelentési és adatszolgáltatási kötelezettségen túl minél több személyes és konkrét kapcsolat alakuljon ki, amely mindkét fél munkáját nagy mértékben elősegítheti.

25



Az intézmény támogatására létrejött alapítvány esetén a kapcsolattartás formáját és módját ezen alapítvány alapító okirata határozza meg. 11.2.

Kapcsolattartás az önkormányzati, állami szervekkel

Az intézmény jogszabályban előírt kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal és az iskolaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval. A kapcsolattartás az igazgató feladata, a kapcsolattartásban közreműködik az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök. A tanulók veszélyeztetettségének feltárásában, a jelzőrendszer működésében fontos feladata van az osztályfőnököknek és minden pedagógusnak. A veszélyeztetettség feltárásában, a megelőzésben a gyermekjóléti szolgálat segítséget nyújt, az iskola pedagógusai pedig közreműködnek a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában. Amennyiben egy tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó segítségét kell kérni. A szülő kötelezhető arra, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, és biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton, valamint a fejlesztő foglalkozáson való részvételét. Erre a szülő akkor kötelezhető, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. A javaslatot a tanuló osztályfőnöke, az ifjúságvédelmi felelős, vagy a tanulóval rendszeresen foglalkozó bármely pedagógus megteheti. Mielőtt a döntést a nevelőtestület elé vinnék, meg kell kísérelni az egyeztetést a tanuló szülőjével. Az egyeztetés az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős feladata, szükség szerint részt vesz rajta az igazgató vagy helyettese. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, az igazgató a jegyző segítségét kéri. A felsoroltakon kívül további intézményi kapcsolatok felvételéhez és fenntartásához nevelőtestületi döntés szükséges, amely meghatározza a kapcsolat formáját és módját. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a külső kapcsolatok kérdésében az iskolaszéket egyetértési jog illeti meg. A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a nevelési-oktatási intézmény partnerintézményei. A kapcsolattartás módjai: együttműködési megállapodás alapján informális megbeszélés, megegyezés szerint az intézmény munkatervében rögzítettek mentén A nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény – az említett tanulók nevelését-oktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén – folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal. A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az iskolavezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző – a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett – programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. A pedagógiai szakszolgálati és szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős, aki a nevesített partnerintézmények vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait bízza meg. A kapcsolattartás főbb formái: az iskolavezetés döntése alapján rendszeresen részt vesznek az iskola pedagógusai a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken; a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadói, szakértői megsegítésének igénybevétele a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére;

26



vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a gyermekek, tanulók részképesség-fejlődésének diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük előírása a mindennapi kapcsolattartás szintjét képezi a pedagógiai szakszolgálatokkal; évente több alkalommal megbeszélés folytatása a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk foglalkoztatott gyermekekről, tanulókról; esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős, és fejlesztőpedagógusok bevonásával. 12. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 12.1.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje

Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Ünnepek szervezésében, lebonyolításában mindkét csoportos óvónő részt vesz, függetlenül a műszakjától. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Intézményünkben állandó jelleggel kitűzött a nemzeti és a XII. kerület címeres zászlója. Nemzeti ünnepek előtt az intézményt fellobogózzuk. 12.2.

Hagyományápolás

A DRK Mezőföld Gimnázium hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése iskolánk minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat és a szervezési felelősöket a nevelőtestület éves munkatervében, illetve az I. félévi és II. félévi feladattervben határoztuk meg. 12.2.1. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, illetve növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei:

ünnepségek, rendezvények, egyéb kulturális versenyek, egyéb sport versenyek, egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Az intézmény hagyományai érintik:

az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), a felnőtt dolgozókat, a szülőket, egyéb közvetlen partnereket (IMIP-ben meghatározottak szerint) Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvénnyel érintettek körét, valamint a rendezvény várható időpontját az alábbi táblázat tartalmazza. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, az intézmény belső dekorációjával.

27



12.2.2. Az intézmény címere

A címer megjelenítésének formái:

pólón sapkán zászlón leveleken meghívókon. Rendezvényeken, kirándulásokon, közös óvodai ünnepeken a lógóval ellátott póló használatát szorgalmazzuk. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 12.2.3. Az intézmény zászlója

???? 12.2.4. Az iskola tanulóinak ünnepi viselete ♦ Lányok: sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz, iskolai emblémával ellátott sál vagy nyakkendő. ♦ Fiúk: sötét öltöny, fehér ing, iskolai emblémával ellátott nyakkendő. 12.2.5. Jogszabályban előírt megemlékezések Feladatunk következő ünnepségeink érzelemdús és színvonalas megrendezése. Szeptember 1. Tanévnyitó Október 6. Az aradi vértanúk emléknapja Október 23. Az 1956-os forradalom emléknapja Október-november Szalagavató November Nyílt nap Február 24. A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja Március 15. Az 1848-as forradalomra emlékezés Április 16. A Holocaust áldozatainak emléknapja Április 30. Ballagás Június 4. A nemzeti összetartozás napja Június Tanévzáró A nívós megemlékezéseket a magyar-történelem munkaközösség, a diákönkormányzatot segítő tanár, a nevelési igazgatóhelyettes segíti megszervezni. 12.2.6. Iskolánk egyéb rendezvényei

♦ Tanévnyitó ♦ Dunavecsei Református kollégium rendezvényei ♦ Nyílt nap ♦ Szalagavató ♦ Ballagás

28



♦ Tanévzáró ♦ Tanulmányi versenyek ♦ Szakmai versenyek ♦ Sportversenyek 12.2.7. Az iskolai ünnepségek, rendezvények színterei Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények színterei:

♦ Iskola díszudvara ♦ Aula ♦ Tornaterem ♦ Étterem ♦ Iskola udvara ♦ Külső színterek 13. A szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendje

Az iskola pedagógusai szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösségek szakmai módszertani kérdésekben segítséget adnak az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A hatályos jogszabály szerint „A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában.” A munkaközösségek számát, létrehozását a nevelőtestület határozza meg a mindenkori Szervezeti és Működési Szabályzatban. Iskolánkban a következő munkaközösségek működnek

Magyar nyelv és irodalom Történelem Német nyelv Matematika Osztályfőnöki Angol nyelv Fizika- kémia- informatika Földrajz- biológia Tánc (szakképzés) Képzőművészeti (szakképzés 13.1.

A szakmai munkaközösségek feladatai:

a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. Együttműködés:

29



A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösségek a következő tevékenységeket folytatják: Javaslatot készítenek saját tantárgycsoportjuk tantárgyfelosztására. Az iskola igazgatója ez alapján készíti el a végleges tantárgyfelosztást, s az esetleges, szükséges változtatásokat megbeszéli a munkaközösség vezetővel. A munkaközösség pedagógus szükségletének megoldására álláshelyekre pályázati kiírást javasol. A szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásáról javaslatot tesznek az igazgatónak. Javaslatot tesznek a pedagógusok továbbképzésben való részvételére. Megválasztják a munkaközösség vezetőjét, melyben az igazgató egyetértési jogot gyakorol. A szakmai munkaközösségek vezetői felelősek a munkaközösség munkatervében rögzített feladatok végrehajtásáért, irányító, koordináló tevékenységükkel elősegítik az iskolai oktató-nevelő munka hatékonyságának növelését az adott tanévben kitűzött konkrét célok megvalósítását. Vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A munkaközösségek munkájukat éves munkaterv alapján végzik. A munkaközösség vezetői az illető részterületeknek a felelősei és a terv végrehajtásáért személy szerint felelnek, az időarányos végrehajtásról esetenként szóban, az év végi értekezlet előtt írásban beszámolnak. A beszámolónak tartalmaznia kell: az elvégzett munka értékelését, azt, hogy a munka hogyan segítette elő a munkatervi célkitűzések megvalósítását, javaslatokat. A tantárgycsoportok munkaközösség vezetőjének további feladatai: A szaktanári feladatoknál részletezett tevékenységek megvalósítását elősegíti, Jelzi az igazgatónak, melyek azok a területek a tantárgycsoporton belül, ahol a változtatás feltétlenül indokolt, milyen speciális oktatási-nevelési feladatok kitűzése szükséges ahhoz, hogy az adott tantárgycsoportban vagy tantárgyban a munka hatásfokát növelni tudják, s ezzel kapcsolatban tevékenységi formákat ajánl, Belső továbbképzéseket szervez, szervezi a munkaközösség tagjainak együttműködést, tapasztalatcseréjét, óralátogatását annak érdekében, hogy a szakmai, módszertani, didaktikai fejlődésük ezáltal is biztosítva legyen, Lehetőség szerint évente legalább egyszer mindenkinél a munkaközösségen belül órát látogat. Javaslatot tesznek munkaközössége tagjainak kereset kiegészítésére, illetve az igazgató ilyen irányú javaslataival kapcsolatban véleményt nyilvánít. Különös figyelemmel kíséri a pályakezdő pedagógusok tevékenységét. A Gyakornoki Szabályzatban meghatározottak szerint segíti munkájukat. Számukra és mentoruk számára minden, a betanuláshoz szükséges információt, segítséget biztosít. Az éves terv szerint részt vesz a szakmai munka belső ellenőrzésében. 13.2.

A munkaközösség-vezető feladatai

A munkaközösség-vezetőt a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg határozott időtartamra. A munkaközösség-vezetők munkájukat az SZMSZ függelékében található munkaköri leírás alapján végzik, figyelembe véve a Közoktatási Törvény 58.§ - át. A szakmai munkaközösség vezetőjének munkáját a munkamegosztás szerinti igazgató-helyettes irányítja. A munkaközösség-vezető: összeállítja – a munkaközösség tagjaival együtt - az Iskola Pedagógiai Programja és Munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért, módszertani és szaktárgyi értekezletet tart, bemutató órákat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, lehetőség szerint kérhet szaktanácsadói tevékenységet, véleményezi a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, ellenőrzi az azok szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést,

30



javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, átsorolására, címek odaítélésére, ellenőrzi a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját, munkafegyelmét és intézkedést kezdeményezhet az igazgatónál, állásfoglalásaival képviseli a munkaközösséget az Iskola vezetősége előtt és az Iskolán kívül, ismerteti az igazgató döntéseit a munkaközösséggel és gondoskodik azok végrehajtásáról, összefoglaló értékelést, elemzést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület, illetve igény alapján a vezetőség számára, állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt meghallgatja a munkaközösség tagjait. 13.3.

A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül

Az Iskola szakmai munkaközösségei az alábbi kiemelt feladatokat látják el:

szakmai és módszertani kérdésekben az iskolavezetés munkájának segítése; részvétel a tartalmi és módszertani korszerűsítésben; közreműködés az Iskola Pedagógiai Programja összeállításában, annak véleményezése; az Iskolában folyó pedagógiai munka eredményességének véleményezése; a tanulók számára egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulói ismeretszint folyamatos mérése, értékelése; pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése és lebonyolítása; felkérésre az érettségi vizsgák szóbeli tételsorainak és a szakmai vizsgák vizsgafeladatainak öszszeállítása, értékelése; az évközi, a szakmai és az érettségi vizsgák előkészítése; a tanórán kívüli szakmai programok, az önként felvállalt tanulmányi kirándulások, a tehetséggondozás, szakköri munka és korrepetálás szervezésének és megvalósításának figyelemmel kísérése; a pedagógusok továbbképzésének szervezése, a nevelők önképzésének segítése; a pályakezdő pedagógusok munkájának irányítása, segítése; javaslattétel a beszerzésre kerülő tankönyvek, taneszközök és egyéb segédletek kiválasztására, megvásárlására; javaslattétel a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, illetve annak véleményezése; döntés a nevelőtestület által átruházott kérdésekben (ld. az SZMSZ idevonatkozó függelékét); kapcsolattartás a gyakorlati oktatás szervezőivel; javaslattétel a munkaközösség-vezető személyére; a munkaközösség-vezető segítése a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek az Iskola Pedagógiai Programja, Minőségirányítási Programja, Munkaterve, feladatterve és a munkaközösségek tagjainak javaslatai alapján összeállított éves munkaközösségi munkaterv alapján tevékenykednek. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezetők irányítják. 13.4.

Együttműködés a szakmai munkaközösségek között

Az együttműködés célja: az Iskolában folyó nevelő-oktató munka hatékonyságának fokozása, a tanulmányi eredmények javítása, az igazolatlan hiányzások, lemorzsolódás csökkentése, a közös kompetenciaterületek feltárása, összehangolt kompetenciafejlesztés, egymás tevékenységének jobb megismerése, a nevelők pedagógiai és módszertani tapasztalatainak bővítése, az együttgondolkodás segítése. Az együttműködő munkaközösségek feladatai: közös problémák feltárása, felvetése, témák javaslata nevelőtestületi értekezletre, a munkaközösségi munkatervek összehangolása, belső továbbképzés szervezése, tartása,

31



nívós iskolai ünnepélyek szervezésében és lebonyolításában való részvétel. Az együttműködést a munkaközösség-vezetők koordinálják. Az év eleji, évközi és év végi megbeszéléseken feltárják az együttműködés tartalmi és szakmai elemeit. Az említett megbeszéléseken túl a munkaközösségek egymással napi kapcsolatban állnak. 13.5.

Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje

Kapcsolattartás az iskolavezetéssel: A szakmai munkaközösségekkel illetve azok vezetőivel való operatív kapcsolattartásért az iskolavezetés részéről felelős az igazgató: valamennyi munkaközösség, az igazgatóhelyettes I.: nappali gimnázium valamennyi munkaközössége, az igazgatóhelyettes II.: a szakképzés munkaközösségei. A vezetők ennek megfelelően: minden hónap első csütörtöki napján kiterjesztett vezetőségi értekezletet tartanak (igazgató, ig.helyettesek, munkaközösség vezetők.) részt vesznek a munkaközösségek tanév elejei (munkaterv megvitató és elfogadó) továbbá tanév végi (beszámoló megvitató és elfogadó) értekezletén, jóváhagyják a munkaközösség vezető által ellenőrzött tanmeneteket, az éves belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellátják a munkaközösség vezetők és munkaközösségi tagok teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatokat az IMIP 8. fejezetében meghatározottak szerint, gondoskodnak arról, hogy a munkaközösség vezetőkhöz eljusson minden olyan információ, amely a folyamatos munkavégzéshez szükséges. Ezeket az információkat a munkaközösség vezetők adják át az érintett szaktanároknak. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje az éves munka tervezésében: az egyes munkaközösségek által összeállított éves munkaterveiket a munkaközösség vezetők a tanévet előkészítő nevelőtestületi értekezleten ismertetik, majd gondoskodnak arról, hogy a munkatervek felkerüljenek az iskola honlapjára, a nevelési-oktatási feladatok elvégzésében: a munkaközösségek közötti folyamatos, operatív kapcsolattartásért a munkaközösség vezetők felelnek. Ennek érdekében a munkaközösség vezetők félévente legalább egy megbeszélést tartanak. Közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintő, olyan oktatási, nevelési és módszertani kérdésekről, melyeknél célszerű egységességre törekedni iskolai szinten, például a munkaközösségi munkatervek és beszámolók szempontrendszere, tartalmi elemei, a minőségbiztosítás és teljesítményértékelés elvei, az iskolai belső szabályzatok, helyi tantervek felépítése, a tanulók beszámolási és értékelési rendszerének elvei, különös tekintettel a tanulmányi idő alatti vizsgák rendjére. a féléves és az éves munka értékelésében: a tanévzáró elemző értekezleten a munkaközösség vezetők a nevelőtestület előtt beszámolnak a munkaközösség által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítéséről, ezáltal biztosítva a többi munkaközösség számára eredményeik megismerését. 14. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulóknak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljenek. Ezt a jogot az iskola biztosítja.A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása az iskola egészségügyi szolgálat keretében történik a jogszabályok szerint. 14.1.

Az iskola-egészségügyi ellátás

Ez az iskolaorvos és a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az iskola területén, az említett jogszabályi előírásoknak megfelelően berendezett orvosi rendelőben történik. Rendelési idő a VESZ Kht-vel kötött megállapodás alapján. Az ellátásnak biztosítania kell:

32



♦ Az iskolaorvos és az iskola védőnő rendeléseit a jelzett időpontban. ♦ A tanulók a jogszabályokban előírt egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését. ♦ A továbbtanulás, a pályaválasztás előtt álló tanulók általános és szakmai alkalmassági vizsgálatát. E közben figyelembe kell venni: A beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapot által indokolt, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el,hogy az egészségügyi ellátást igénybe kívánja-e venni, illetőleg annak során mely beavatkozás elvégzésébe egyezik bele, illetve melyiket utasítja el. Az egészségügyi ellátás során tiszteletben kell tartani a beteg emberi méltóságát. Biztosítani kell a beteg jogainak védelmét. Az iskola az egészségügyi ellátás tárgyi feltételeit biztosítja, legalábbis a jogszabályban előírt minimális alapfelszerelések szintjén. Erről az iskolaorvos és az iskola védőnő javaslatai alapján az intézményvezető vagy az általa megbízott személy gondoskodik. A szükséges tárgyi eszközök esetleges megvásárlására tanév indításkor tesznek javaslatot. Az iskolaorvos és a védőnő a feladatok elvégzésére és ütemezésére éves munkatervet készít. 14.2.

Az egészségügyi ellátás rendje

A fenntartó megállapodást köt a Városi Egészségügyi Szolgálattal. Az egészségügyi ellátás rendje az iskolaorvos és a védőnő szervezésében, irányításával zajlik. A védőnő előre jelzi az a nevelési igazgatóhelyettesnek a vizsgálatok időpontját, formáját, az ellátás milyenségét, az érintettek körét. A nevelési igazgatóhelyettes az osztályfőnökök közreműködésével elkészíti a résztvevők névsorát, időbeosztását, tájékoztatja a tanulókat. Védőoltások, szűrések, illetve közegészségügyi és járványügyi vizsgálatok előtt az osztályfőnökök értesítik a kiskorú tanulók szüleit. Védőoltások beadása előtt – kiskorú tanuló esetén – a szülő írásbeli hozzájárulása szükséges. E szűrések és vizsgálatok ideje alatt a nevelési igazgatóhelyettes felügyeletet biztosít. Kiskorú tanuló védőoltást vagy vizsgálatot csak a szülő által aláírt nyilatkozattal tagadhat meg. Ha a szülő vagy a nagykorú tanuló nem adja meg a hozzájárulását a védőoltáshoz, vagy a vizsgálathoz, akkor az iskolánk az osztályfőnök segítségével felszólítja a szülőt, hogy vigye el gyermekét orvosi szűrővizsgálatra. Indokolt esetben az osztályfőnök a közoktatásról szóló törvény előírásai alapján a gyermekjóléti szolgálat közreműködését is kérheti. Abban az esetben, ha a tanuló betegsége a többi tanuló egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, és a tanuló vagy szülő megtagadja beleegyezését a vizsgálathoz, illetve beavatkozáshoz, úgy iskolánk írásban értesíti a szülőt, vagy az illetékes egészségügyi hatóság közremőködését veszi igénybe. 14.3.

Rendszeres egészségügyi vizsgálatok

♦ A tanulók fizikai állapotának mérése évente egy alkalommal. ♦ Szemészeti és hallás vizsgálat évente egy alkalommal. ♦ A továbbtanulás, a pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata folyamatosan, illetve szükség szerint. ♦ Higiéniai, tisztasági szőrővizsgálat évente egy alkalommal. ♦ Testnevelésből való felmentések elbírálása, besorolása 15. az intézményi védő, óvó előírások Az intézmény személyi és vagyonvédelem miatt az épület főbejáratát reggel 7 óra előtt és délután 4 óra után zárva kell tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani tanítási idő alatt is a szaktantermeket, szertárakat, tornatermet és egyéb személyi használatú, ill. raktározási célokat szolgáló helyiségeket.

33



A fűtő-karbantartó, takarító személyzet feladata, hogy a bejárati ajtók reggel hétig zárva legyenek. Reggel 7 órától délután 4 óráig a főbejárati ajtó nyitva van. A portaszolgálat feladata az épületbe érkezők fogadása, útbaigazítása, megakadályozása annak, hogy illetéktelen személyek bejuthassanak. A takarító személyzet feladata a főbejárati kaput 16 órakor bezárni. Az ügyeleti rend szervezése és folyamatos figyelemmel kísérése, ellenőrzése az igazgató feladata. A szaktantermet a tanítási órát tartó szaktanár nyitja és zárja. A nyitvatartási idő után a takarítónők ellenőrzik a helyiségek zárását, az épület áramtalanítását és a biztonsági berendezés működését. Az intézményben a biztonsági berendezés és a biztonsági zár a vagyonvédelem miatt munkanapokon este 1930 órától reggel 5 óráig, munkaszüneti napokon napi 24 órát üzemel. Ezen időszak alatt az épületbe csak az igazgató engedélyével lehet belépni. A tanulók az iskolába ne hozzanak magukkal nagyobb pénzösszeget, ékszereket és egyéb értékes, de a tanuláshoz nem szükséges eszközöket, mert a tanulók személyes vagyontárgyaiért felelősséget nem vállalunk. Az iskola épületében dohányozni tilos. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. 16. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: igazgató, igazgató-helyettes. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell

az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. Riasztás: mindenki, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, azonnal köteles tűzjelzést adni a tűzoltóságnak a 105-ös telefonszámon. A helyszínen tartózkodó személyeket hangosan figyelmeztetni kell „Tűz van!” kiáltással. A tűzriadó jele: szaggatott csengetés, áramszünet esetén hallható kézi csengetés: kézi csengő. A diák, a bent tartózkodó, ha az épület épségét veszélyeztető tényről (pl. bomba elhelyezéséről) értesül, azonnal köteles ezt jelezni szünetben a felügyelő tanárnak, tanórán az órát tartó tanárnak, tanítási időn kívül az ügyeletes vezetőnek. Az értesített tanár jelzi a rendkívüli eseményt az iskolavezetésnek, az illetékes szakemberek-

34



nek (mentők: 104, tűzoltók: 105, rendőrség: 107, illetve majd a 112-es segélyhívó telefonszámon). A figyelmeztetés rendje megegyezik a tűzriadó jelével. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. Sorakozás, épület elhagyása: az egyes osztályok a teremben tartózkodó tanár felügyeletével és irányításával a helyiségben kifüggesztett menekülési útvonalon együtt hagyják el az iskola épületét. A sorakozás és az épületből való kivonulás rendje megegyezik a tűzriadó esetén érvényes renddel. A helyiségek kiürítése a tanteremben kifüggesztett menekülési útvonal alapján történik. Évente egyszer kell próbariasztást tartani, a sorakozást és az épület elhagyását gyakorolni. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell. A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. Tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős.

35



Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: az iskola portáján, a tanári szobában, az igazgatói irodában. 17. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok és azok nyilvánossága 17.1. 17.2.

Az intézmény működését meghatározó alapvető dokumentumok

Alapító okirat Pedagógiai program Szervezeti és működési szabályzat Házirend Éves munkaterv Közalkalmazotti szabályzat Éves költségvetés Éves beszámolók Az intézmény működését meghatározó dokumentumok, valamint a közérdekű és a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánossága

Amennyiben jogszabály vagy eseti döntés az intézmény valamely szabályzatának, dokumentumának vagy a nevelőtestület, az intézmény valamely másik közössége vagy az igazgató döntésének, véleményének helyben szokásos módon történő közzétételét rendeli el, azt az iskola honlapján történő közzététellel kell teljesíteni. Ugyancsak az iskola honlapján kell közzétenni a jogszabály alapján kötelezően közzéteendő adatokat. Az iskola pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét az iskola honlapján nyilvánosságra kell hozni, a dokumentumok egy-egy példánya megtekinthető az iskolai könyvtárban, tájékoztatás kérhető róluk az igazgatótól fogadóórán vagy előre egyeztetett időpontban. Az alapító okirat megtekinthető az iskolatitkárnál és az igazgatónál. A közalkalmazotti szabályzat megtekinthető az iskolatitkárnál, a közalkalmazotti tanács elnökénél és az igazgatónál. Az éves munkatervet ki kell függeszteni a tanári szobában. Az éves beszámolókat az iskola minden közalkalmazottja, a nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyveit a nevelőtestület minden tagja megtekintheti az igazgatónál előre egyeztetett időpontban. Az iskola szabályzatairól a fentieken túl szülők, és más, az iskolával közalkalmazotti valamint tanulói jogviszonyban nem állók tájékoztatatást kérhetnek az igazgatótól fogadóórán vagy munkaidőben előre egyeztetett időpontban. A fentieken túli közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmeket az igazgatónak kell jelezni, aki a jogszabályok alapján dönt az adat közérdekű voltáról és döntésének megfelelően lehetővé teszi a közérdekűnek elismert adat megismerését. 18. szülői szervezetet SZMSZ véleményezési jogai A szülői szervezet véleményét kötelező kikérni a következő esetekben:

36



az iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltozásával, nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntés előtt, az iskolai tanév helyi rendjének nevelőtestületi elfogadásakor, az iskola vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos döntés előtt, tankönyvvásárlási támogatás módjával kapcsolatos nevelőtestületi döntés előtt. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői közösséghez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy a szülői közösséggel. 19. fegyelmi eljárás részletes szabályai 19.1.

A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 19.2.

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sére-

37



lem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni 19.3.

A tanulók fegyelmezése

Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben részesül vagy fegyelmi büntetéssel sújtható. A felelősségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve a közoktatási törvény, és annak végrehajtási rendelete az irányadó. A fegyelmező intézkedések, ill. fegyelmi büntetések kiszabásakor figyelembe kell venni, és biztosítani kell az DÖK idevonatkozó jogait. 19.3.1. Fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetések A tanulót kifogásolható magatartása, a házirend megsértése, tanulmányi kötelezettségének elmulasztása esetén a szaktanár, az osztályfőnök, az igazgató figyelmeztetésben vagy intésben részesíti. Azt a tanulót, aki:

38



tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, késik, mások tanuláshoz való jogát megsérti, a tanórai munkát ellehetetleníti, a társas érintkezés szabályai ellen vét, alpári, trágár módon beszél illetve nyilvánul meg, megszegi az előírt balesetelhárítási szabályokat, az iskola állagát, tisztaságát veszélyezteti (rágógumi, firkálás, egyéb rongálások), másik tanulót bántalmaz, megaláz, fizikailag-lelkileg sanyargat, az iskolát engedély nélkül elhagyja büntetésben lehet részesíteni. 19.3.2. Fegyelmi intézkedések az intézményben A fenti jogszabályokban megfogalmazottakon kívül a következő fegyelmi intézkedések hozhatók:

szóbeli figyelmeztetés írásbeli figyelmeztetés írásbeli intés megbízás visszavonása A fentieket fegyelmi tárgyalás nélkül adhatja: a szaktanár az osztályfőnök az igazgató a tantestület 19.3.3. Fegyelmi büntetések A jogszabályokban megfogalmazottak alapján a következő fegyelmi büntetések hozhatók:

megrovás, szigorú megrovás, áthelyezés az évfolyam másik osztályába, áthelyezés másik azonos típusú iskolába, eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából. A fentieket csak fegyelmi tárgyalást követően adhatja a fegyelmi bizottság. A fegyelmi tárgyalás lefolytatásának szabályait rendelet tartalmazza. A fegyelmi határozat kihirdetése a fegyelmi bizottság, majd az iskola közössége előtt történik. A fegyelmi intézkedéseket a tanuló ellenőrzőjébe és az osztálynaplóba be kell írni. A tanuló kártérítési felelősségének megállapítását és a kártérítési kötelezettségeit a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 33.§-a alapján kell megállapítani. 20. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: - el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével - az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást „elektronikus nyomtatvány” - az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát

39



- az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. 21. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 22. Feladat- és hatáskörök, munkakörileírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. 22.1.

Tanár munkaköri leírás-mintája

A munkakör megnevezése: tanár/ idegen nyelv-tanár Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi vizsgára való sikeres felkészítése. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása megtartja a tanítási órákat, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik, a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a digitális naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat,

40



rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának, összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja, a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése), tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal, egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhelyetteshez eljuttatja, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában. 2. Különleges felelőssége felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve a nevelési igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. 3. Járandósága a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

41



22.2.

Testnevelő munkaköri leírás-mintája

A munkakör megnevezése: testnevelő Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása, az érettségi vizsgára és továbbtanulásra történő sikeres felkészítésük. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása a munkaközösség által elkészített, vagy saját maga által alkotott tanmeneteket betartja, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak munkaidejének beosztását az SzMSz tartalmazza a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja tanítási óráit két napon belül bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot, de félévenként legalább három osztályzatot ad minden tanítványának a tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, az iskola rendezvényein évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legkésőbb az óra megtartása előtti napon bízták meg a feladattal egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, azt a munkaközösség-vezetőhöz eljuttatja bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye a tanuló kárára jelentősen eltér az osztályzatok átlagától, akkor erre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét 2. Speciális feladatai külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakszolgáltató Központtal

42



a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást 3. Járandósága a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás 22.3.

Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája

A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: az oktatási igazgatóhelyettes Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: digitális napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb. vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket, előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével, biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét, folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében, közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában, részt vesz osztálya bemutatkozó műsorának, szalagavató műsorának, diákigazgató-választási műsorának, stb. előkészítő munkálataiban, minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a felsőfokú tanulmányokra történő jelentkezését folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására, minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a digitálisnaplóba

43



folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a digitális naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, a kollégisták adataiban bekövetkező változásokat a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal. 2. Ellenőrzési kötelezettségei november, január és április hónap 8. napjáig ellenőrzi a digitális napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az oktatási igazgatóhelyettesnek, figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket, a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket, a digitális naplóban írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén, a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára. 3. Különleges felelőssége felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. 4. Pótléka és kötelező órakedvezménye a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben szabályozott, munkáltatói utasításban rögzített osztályfőnöki pótlék, a Közoktatási törvény 1. sz. mellékletének harmadik része II/7. fejezetében meghatározott heti egy óra osztályfőnöki órakedvezmény. 22.4.

Gazdasági ügyintéző munkaköri leírás-mintája

Munkaköre: gazdasági ügyintéző Közvetlen felettese: a gazdaságvezető Kinevezése: határozatlan időtartamra Munkaideje: naponta 715 – 1555, pénteken: 715 – 1415 óráig, amely munkaidő 20 perc ebédidőt tartalmaz Munkabére: munkaszerződése alapján A gazdasági ügyintéző munkaköri feladatainak összefoglalása Kezeli az iskola házipénztárát. A házipénztárból kifizetést csak az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese engedélyével végezhet. A házipénztárt tíznaponként ellenőrzi, lezárja, számítógépen rögzíti. Havonta elvégzi a szükséges zárlati feladatokat a könyvviteli szabályoknak megfelelően. Anyagi felelősséggel tartozik a házipénztárban kezelt valamennyi eszköz és egyéb értékek kezeléséért. A számlák mellé csatolja a teljesítési igazolást, gondoskodik a felhasználás bizonylatolásáról. Hó végét követően legkésőbb a következő hónap 6. napjáig a pénztárbizonylatokat megküldi a fenntartó részére könyvelés céljából. Az intézmény bevételeiről számlát állít ki (terembérlet, ételhulladék, tanfolyami díj stb.). A befolyt bevételt bevételezi a házipénztárba vagy befizeti az intézmény folyószámlájára attól függően, hogy mennyi a házipénztár egyenlege. Tartós távollét esetén a házipénztárt jegyzőkönyv alapján adja át. Kezeli az intézmény munkavállalóinak személyi anyagát. Munkaügyi feladatai részeként: o új felvétel esetén elkészíti a munkaszerződéseket az igazgatóval történő egyeztetést követően,

44



kiállítja az adatfelvételi lapot, elkészíti a személyi anyagot, gondoskodik arról, hogy a bérszámfejtés minden adatot időben megkapjon a biztosítotti bejelentéshez, bérszámfejtéshez, o munkaviszony megszüntetésekor az igazgatóval történő egyeztetetést követően elkészíti a megfelelő dokumentumokat és eljuttatja a bérszámfejtő részére, o elkészíti a megbízási szerződéseket, gondoskodik a hozzá tartozó nyilatkozatok, dokumentumok elkészítéséről, o havonként kimutatást készít a távollét adatokról, összegyűjti a táppénzes dokumentumokat, szabadságengedélyeket, fizetés nélküli szabadság engedélyeket, majd ezeket megküldi a bérszámfejtő részére o folyamatosan vezeti a dolgozók szabadság nyilvántartását, o az igazgatóhelyettes által készített túlóra, távolléti díj, tanulókíséret, stb. elszámolást továbbítja a megfelelő kimutatáson keresztül a bérszámfejtő részére o gondoskodik a technikai dolgozók jelenléti ívének havonkénti zárásáról Részt vesz az iskola vagyonának leltározásában, selejtezésének, hulladék hasznosításának lebonyolításában. Megrendeli, bevételezi és kiadja a tisztító- és takarító eszközöket. A menzavezető távollétében helyettesíti a menzavezetőt, feladatait ellátja. 2. Járandóság a munkaszerződésében meghatározott munkabér, a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás o

22.5.

Takarító munkaköri leírás-mintája

A munkakör megnevezése: takarító Közvetlen felettese: az gazdaságvezető Kinevezése, munkaideje: határozatlan időtartamra, munkabére munkaszerződése szerint naponta 5.30-8.00 és 13.30-19.00 óráig osztott műszakban, amely munkaidő ebédidőt nem tartalmaz 1. Legfontosabb munkaköri feladatainak összefoglalása az gazdaságvezető közvetlen utasításai szerint jár el az épület takarítási munkálataiban napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó tantermeket, padlózatukat felmossa, tiszta langyos vízzel lemossa a táblát napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó folyosórészeket gazdaságvezetői utasításra a takarítógéppel végez folyosói nagytakarítást naponta lemossa a WC-kagylókat és az ülőkéket, naponta fertőtleníti azokat, szükség szerint tisztítja az ajtókat, falburkolókat, csaptelepeket a tanulók iskolába érkezését követően felmossa a folyosókat mindennemű olyan takarítási munkát szükség szerint elvégez, amely biztosítja az épület állandó tisztán tartását szükség szerint elvégzi az ajtók lemosását, napi gyakorisággal tisztítja a villanykapcsolókat, fertőtleníti az ajtókilincseket és területéhez tartozó számítógépek billentyűzetét napi gyakorisággal takarítja a tanulói és tanári asztalokat és székeket, rendkívüli esetben az asztalok lapját fertőtleníti kötelessége a tantermekben és a folyosókon elhelyezett szemétgyűjtő edényzet rendszeres ürítése, tisztítása porszívózza a szőnyegeket, szükség szerint fölkeni a parkettát szükség szerint öntözi a tanteremben és a folyosón lévő virágokat nagytakarítást végez a nyári, téli és tavaszi szünetben elvégzi folyosóterületének súrolását, a függönyök mosását, a padok és falburkolók súrolását a nagytakarítások időszakában – a többi takarítóval közösen – az gazdaságvezető utasítása szerint az egész épületben elvégzi az ablakok tisztítását

45



a nagytakarítások alkalmával – az gazdaságvezető utasítása szerint – a szokásosnál alaposabban elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyek napi munkájához tartoznak a használaton kívüli tantermekben lekapcsolja a villanyt, takarékosan bánik a vízzel, elektromos energiával folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény napi működése során keletkezett, a biztonságos munkavégzést veszélyeztető hibákat, azt jelzi a karbantartónak, szükség esetén az gazdaságvezetőnek 2. Járandóság a munkaszerződésében meghatározott munkabér, a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás 22.6.

Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára

Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: munkaszerződése szerint Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért, kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást, folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, amelyeket az igazgató határoz meg számára az alábbi elvek szerint: a digitalizálás ütemezésére a könyvtáros minden év október 15-ig ütemtervet készít, amelyet elfogadtat az igazgatóval, az ütemterv havi bontásban tartalmazza a digitalizálandó kötetek számát, amely éves bontásban nem lehet kevesebb mint 2.000 kötet azonnal jelzi a gazdaságvezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt, felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.) munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a magyar nyelv és irodalom munkaközösség minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat. minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről, a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről, statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt, gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji magyar nyelv és irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja, minden év februárjában konzultációt tart a magyar munkaközösség értekezletén, amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében, kezeli a tanári kézikönyvtárat, elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket, kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét, lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást,

46



minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről, minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját, biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését, felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért. 23. Egyéb rendelkezések 23.1.

Térítési díj fizetésére vonatkozó rendelkezések

23.1.1. A díjfizetésekről általában A magyar közoktatás állami és nem állami fenntartású intézményeiben a pedagógiai szolgáltatások túlnyomó többsége a magyar állampolgárok számára ingyenesen vehető igénybe. Az alapellátás ingyenes területeiről a közoktatási törvény rendelkezik. A pedagógiai szolgáltatások kisebb részéért fizetési kötelezettség terheli az igénybevevőket. A térítési- és tandíj mérséklését vagy elengedését írásban kérvényezni kell. A kérvényben fel kell tüntetni a családban a keresők jövedelmét (igazolással) az osztályfőnök javaslatát, az eltartottak, a munkanélküliek, a leszázalékoltak és a nyugdíjasok számát. 23.1.2. Térítési díj fizetése A térítési díjak fizetéséről a közoktatási törvény rendelkezik. Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb pedagógiai szolgáltatás igénybevételéért, amelynek finanszírozását a fenntartó nem vállal, de az iskola ezen szolgáltatásai a helyi szükségleteket elégíti ki. Térítési díjat kell fizetni az intézmény következő szolgáltatásaiért: Kt. 115. §. d.) pontja szerint a 11. évfolyamtól a vizsgáztatásért a jogszabályok szerint. A térítési díj befizetését a gazdasági igazgatóhelyettes szervezi meg. A térítési díj befizetéséről a tanuló elismervényt kap vagy csekken eszközölhetik kérésre. Az osztályfőnökök évente kétszer névsort kapnak a térítési díjat befizetett tanulókról. A beszámolókon, vizsgákon csak az a tanuló vehet részt, aki a térítési díjat befizette. 23.1.3. Tandíj fizetése A tandíj fizetési kötelezettség körébe tartozó szolgáltatásokat a közoktatási törvény határozza meg. A tandíj mértéke nem haladhatja meg tanévenként a szakfeladatra tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A fenntartó határozata alapján az igazgató dönt egyénenként a tanulmányi és szociális helyzettől függően a tandíj részleges vagy teljes elengedéséről. 23.1.4. A visszatérítés Térítési- vagy tandíjat teljes összegben csak akkor térítünk vissza, ha a befizető egészségügyi okok miatt nem kezdte meg tanulmányait vagy nem vette igénybe a szolgáltatást. Megkezdett tanulmányok esetén csak különlegesen indokolt esetben térítünk vissza. 23.1.5. Iskolarendszerű nappali és esti képzés térítési díja megállapításának rendje Térítési díjat fizet intézményünkben a közoktatási törvény 115. § (d) bekezdésében foglaltak szerinti tanuló. A díjak mértéke a 117. § (d) bekezdése szerint megállapított összeg, melyet minden év augusztus végén állapít meg az intézmény igazgatója a gazdasági vezetővel. A megállapított díjakat az érintett tanulóknak kihirdetjük. 23.1.6. A térítési díj befizetése a gazdasági ügyintézőnél történik.

47



Nappali tagozaton évente három alkalommal: I. részlet befizetési határideje: adott tanév október 15. II. részlet befizetési határideje: adott tanév február 15. III. részlet befizetési határideje: adott tanév április 15. Esti tagozaton évente két alkalommal: I. részlet befizetési határideje: adott tanév október 15. II. részlet befizetési határideje: adott tanév február 15. III. részlet befizetési határideje: adott tanév április 15. Nappali tagozaton a térítési összegéről tanulónként kétpéldányos határozat készül, melynek egy példányát a tanuló az iskola gazdasági irodájába köteles visszajuttatni. Esti tagozaton tanuló hallgatók osztályonként kapnak határozatot a rájuk eső térítési díj összegéről. Tanulmányi eredmény alapján az alábbi táblázat szerinti térítési díj csökkentés jár a tanulónak az első tanév eredménye alapján a második tanévben. 4,51 – 5,0 tanulmányi eredmény esetén a tandíj, vagy a térítési díj 50 %-a, 4,01 – 4,5 tanulmányi eredmény esetén a tandíj, vagy a térítési díj 40 %-a, 3,51 – 4,0 tanulmányi eredmény esetén a tandíj, vagy a térítési díj 30 %-a, 3,01 – 3,5 tanulmányi eredmény esetén a tandíj, vagy a térítési díj 20 %-a, 2,51 – 3,0 tanulmányi eredmény esetén a tandíj, vagy a térítési díj 10 %-a, 2,50 – tanulmányi eredmény alatt nincs csökkentés. Szociális helyzetre tekintettel az igazgató döntése alapján méltányossági csökkentést kaphat, akinek a család egy főre eső havi jövedelme a minimálbért nem éri el. Ennek mértéke a jövedelemtől függ, maximum 50 %-ig terjedhet. 23.2.

Tanulói jogviszonyban nem álló tanulók, hallgatók vizsgáztatással összefüggő térítési díja

Tanulói jogviszonyban nem álló tanulók, hallgatók vizsgáztatással összefüggő térítési díja legalább a mindenkori minimálbér 10%-a. 23.3.

Szociális támogatás felosztásának elvei

23.3.1. A tanulók szociális ellátása Az intézmény számára a fenntartó biztosítja a szociális támogatásra felhasználható pénzeszközöket. Az intézmény a szociális támogatások elosztásakor a valós rászorultságot és annak mértékét veszi figyelembe, mint alapelvet. A rászorultság mértéke a következő tényezőktől függ: a tanuló családjában az egy főre eső jövedelem összege, az önálló jövedelemmel nem rendelkező eltartott családtagok száma, tartósan beteg családtag jelenléte, munkanélküli eltartó. 23.3.2. A diákszociális alap felhasználása A diákszociális alap felhasználására az intézményvezető megbízása alapján az ifjúságvédelmi felelős a diákönkormányzat delegált képviselői, valamint a tanulóközösségekért felelős osztályfőnökök tesznek javaslatot. A szociális támogatás formái: szociális segély, étkezési hozzájárulás kifizetése,

48



a rászorulók munkaeszközeinek, tankönyveinek megvásárlása, kirándulások, kulturális rendezvények költségeinek fedezése, térítési díjas tanórán kívüli tevékenységek támogatása. 23.3.3. Tankönyvtámogatás, a tankönyvellátás rendje Az iskola a központi költségvetési forrásból rendelkezésre álló tankönyv - támogatási összegből legalább 25%-ot a könyvtári állomány tartós tankönyvekkel és segédkönyvekkel való felszerelésére fordít, biztosítja tanulói számára e könyvek kölcsönözhetőségét. A törvényi szabályozásoknak megfelelően biztosítja az arra jogosultak ingyenes tankönyvellátását. A pedagógust megilleti a jog, hogy megválassza az alkalmazni kívánt módszereket és tanulmányi segédleteket. E jogának gyakorlása során azonban figyelembe kell venni a szakmai munkaközösségek véleményét is. Az iskolaszék a tankönyvrendelés elkészítését megelőzően (ez általában minden év február hónapja) állást foglalhat abban a kérdésben , hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett a drágább, bár színvonalasabb tankönyvek beszerzését nem javasolja a pedagógusoknak. A tankönyvellátás rendje igazgatói utasítás szerint történik. A tankönyvellátást az intézményvezető által megbízott személy ill. személyek végzik. Az iskolai tankönyvtámogatás és ellátás igazgatói utasításra, a 26/2002. évi OM. rendelet figyelembe vételével történik. 23.3.4. A diákigazolvány Az igazolványok kiadása intézményünkben a diákigazolványokról szóló 30/1999 (II. 15.) kormányrendelet 9..§.(1) bekezdés szerint történik. Ez alapján az intézményünk külön függelékben önálló belső szabályzatban intézkedik, amely tartalmazza: a nyomtatványok és a diákigazolványok átvételét és tárolását a térítési díj begyűjtését (ha a térítést jogszabály írja elő) az érvényesítést a diákigazolvány kiadását és bevonását a nyilvántartás vezetését a kiadó feladatait az eljárási díj felszámolásának feltételeit.

23.4.

A tanév helyi rendje

A tanévnyitó értekezleten döntenek az állami ünnepek megünneplésének módjáról, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról, programjáról. A szorgalmi idő hosszát az adott tanév tanévnyitó rendelete határozza meg. A szorgalmi idő csak azokon az évfolyamokon rövidebb, ahol a szorgalmi időszakot érettségi és képesítő vizsgák követik. Az állami ünnepek mellett az iskola hagyományos ünnepei: tanévnyitó, Iskola–nap, gólyabál, szalagavató, ballagás, tanévzáró. Ezeknek minden év munkarendjében szerepelniük kell. A munkaközösség-vezetők javaslatának figyelembevételével az igazgatóhelyettes elkészíti a tantárgyfelosztást, órarendet, amit augusztus végéig az igazgató véglegesít. A szaktanárok a szakmai ellenőrzés céljából szeptember végéig bemutatják tanmeneteiket a munkaközösség-vezetőknek. A tanév helyi rendje a fentieken kívül tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,

49



a vizsgák (alapműveltségi, érettségi, szakmai, osztályozó-, javító-, különbözeti, tantárgyi szintfelmérő, alap-, modulzáró-, beszámoló-) rendjét, a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül, a bemutatóórák és foglalkozások rendjét, a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét, a szülői értekezletek, tanári fogadóórák időpontjait, a tanév rendszeres tanórán kívüli foglakozásait (korrepetálás, érettségi előkészítő, szakkör). Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességüket és a rátermettségüket figyelembe vevő terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben. A tanév helyi rendjében jelentős esemény az intézményben való vizsgáztatás. A vizsgarendet szintén a munkatervben kell rögzíteni. A tanév helyi rendjét, az intézmény működési rendjét, a házirendet az osztályfőnök, a balesetekre és rendkívüli eseményekre, bombariadóra vonatkozó előírásokat a balesetvédelmi felelős az első tanítási héten ismerteti a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig az osztályfőnökök a szülőkkel. 23.5.

Az épület rendje

Az épület főbejárata mellett címtáblát kell elhelyezni. Az épület lobogózása a fűtő-karbantartó feladata. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles:

a közösségi tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka és egészségvédelmi szabályokat betartani. 23.6.

Vagyoni jogok

Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg ötven százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 23.7.

Az épület helyiségeinek, berendezésének és eszközeinek használati rendje

Az iskolaudvart nyitva tartási időben az iskola tanulói szabadon, az állagmegőrzésre ügyelve, testnevelési órán, sportfoglalkozáson tanári felügyelettel és irányítással, minden egyéb esetben külön igazgatói engedély birtokában használhatják. Az iskola udvara idegen számára nem közterület. A kerékpártárolóban a kerékpárokat lezárva kell tárolni. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit, eszközeit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi ügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. A tanuló tanítási idő után is csak a házirend betartásával tartózkodhat az iskolában. A szaktermek használati rendje: A speciálisan felszerelt szaktantermekben – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja öszsze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: a szaktanterem típusa, neve, a terem felelősének neve és beosztása,

50



a helyiségben tartózkodás rendje, a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek (számítástechnika terem, nyelvi oktató kabinet az órarendi órákon kívüli) használatához. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelyikbe tartozik. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (szertáros pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata – oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések, stb. – csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodában kell leadni és iktatni, másik példánya a teremfelelősnél marad. A berendezés visszaszolgáltatásakor a teremfelelősnek meg kell semmisítenie a leadott példányt. Az igazgató, a termet használó tanár felelős a tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért, a diákok pedig a használati tárgyak és berendezések épségéért és rendeltetésszerű használatáért. Az eszközök, berendezések hibáját a termet használó pedagógus köteles jelenteni a gazdasági ügyintézőnek. A hibás eszközöket le kell adni a gazdasági ügyintézőnek a hiba megjelölésével. Újbóli használatba vételről a gazdasági ügyintéző tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban szándékosan előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az igazgató feladata a kár felmérése és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése. 24. Az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formái, időkeretei 24.1.

Az egyéb foglalkozások célja

Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint egyéb foglalkozásokat szervez. A tanórai és egyéb foglalkozások egységes rendszert alkotnak, amely biztosítja az ismeretszerzés és a szabadidő tartalmas eltöltésének harmóniáját, segíti az egyéni képességek, tehetségek, érdeklődés öntevékeny fejlesztését. 24.2.

Az egyéb foglalkozások formái

Az iskolában az alábbi egyéb foglalkozási formák szervezhetők:

napközis és tanulószobai foglalkozások; szakkörök, tehetségápoló foglalkozások, diákköri foglalkozások; énekkar; tanulmányi versenyek és pályázatok; korrepetálás; rendhagyó órák; kulturális rendezvények; iskolai sportköri foglalkozások;

51



mindennapos testnevelés; tanulmányi kirándulás; hitoktatás. 24.3.

A foglalkozások rendje

A tanulószobai foglalkozásokon szülői döntés alapján vesznek részt a tanulók. A foglalkozásokat elsősorban a gimnázium ötödik osztályos tanulói részére tartjuk. Működésük rendjét a napközis nevelő dolgozza ki, és azt az iskolavezetés hagyja jóvá. A foglalkozások segítik az egyéni tanulási módszerek kialakítását, jó közösséget formálnak. Munkájukban hasznosítják a város közművelődési intézményeinek programlehetőségeit. Szakköröket, diákköröket, egyéni és csoportos tehetségápoló foglalkozásokat (a továbbiakban szakkörök) az adott tanévben jelentkező igények és lehetőségek alapján szervezünk, az érdeklődés felkeltése és kielégítése, a tehetséggondozás és az adekvát pályaválasztás elősegítése céljából. Szakkörök szervezhetők iskolai költségvetési keret terhére vagy egyéb, külső szervezet általi finanszírozással, alapítványi támogatással. Az iskolai költségvetési keretből szervezett szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg a szakmai közösségek véleménye alapján. Szakkört az iskola pedagógusai valamint külső szakemberek vezethetnek. A tanulók jelentkezése önkéntes, a szakköri tagság a tanév teljes tartamára szól. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért, annak adminisztrálásáért. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján zajlanak, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkörök legfeljebb heti 2 órában működhetnek. Az énekkar célja: a tanulók szabadidejének hasznos eltöltése, zenei képességeiknek közös énekléssel való fejlesztése. Fontos, hogy a diákok maradandó zenei élményt kapjanak, és megtanulják az egymásra figyelést és egymás hallgatását is. Az énekkar vezetője az iskola tanára vagy külső szakember lehet. Az énekkari tagság az év eleji önkéntes jelentkezést követően egész évre kötelező. Az énekkar feladata az iskolai és iskolán kívüli ünnepélyeken és rendezvényeken való részvétel. A foglalkozások előre meghatározott éves tematika alapján zajlanak. A tanulmányi versenyek és pályázatok résztvevői az iskola tanulói jelentkezés alapján lehetnek. Az iskolavezetés és a szakmai közösségek vezetői figyelemmel kísérik, és közzéteszik a versenyek és pályázatok felhívásait, kezdeményezik a részvételt, nyilvántartják a jelentkezést. A felkészülést az iskola tanárai és az iskolai könyvtár lehetőség szerint segítik, az iskolavezetés az anyagi lehetőségek függvényében ezt a munkát elismeri. A versenyek/pályázatok esetleges nevezési díja a résztvevő tanulókat terheli, méltányossági alapon azt az iskola átvállalhatja. A Kecskeméten kívüli versenyekre utazó kísérő tanárok és diákok költségeit (útiköltség, szállás, napidíj/étkezés) az iskola a költségvetési lehetőségek függvényében fedezi. A korrepetálás célja az alapképesség, tudás hiányosságainak pótlása és a tantárgyi követelményekhez való felzárkóztatás. Korrepetálás történhet egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében. A korrepetálás vezetésére a megbízást az igazgató adja, egyben biztosítja az anyagi feltételeket. A rendhagyó órákat az iskolai könyvtár és a szakmai közösségek kezdeményezik, szervezik az iskola közössége számára külső előadók meghívásával. A kulturális rendezvények két csoportja: az iskolán belül megrendezett esemény és a külső intézmény által szervezett program. Az iskolán belül megrendezett kulturális programokat a tanárok és a tanulók kezdeményezhetik megfelelő tanári felügyelet biztosításával. Megtartásukhoz az engedélyt az igazgató adja meg. Formái: kiállítás, diákbál, iskolai ünnepség, iskolanap, hangverseny, irodalmi délután, könyvbemutató, nyelvi estek, táncház, szalagavató, gólyabál, sportbál, hagyományos iskolai előadó versenyek stb.

52



Az iskolai ünnepségek célja nemzeti ünnepeink méltó megünneplése, azok érzelmi megközelítése. Lehetőséget adnak ezek az alkalmak továbbá arra is, hogy viselkedési normát közvetítsenek, közösséget formáljanak. Külső intézmények által szervezett kulturális rendezvényeket folyamatosan figyelemmel kísérjük. A helyi és a vidéki értékes programokra alkalom szerint látogatásokat szervezünk. Ezek költségeit a résztvevők fedezik. A tanulmányi kirándulások célja a közösségformálás és a sokoldalú ismeretszerzés. Tanulmányi kirándulást az osztályfőnök és bármely szaktanár szervezhet. Programját a kirándulást vezető tanár a tanulók közösségével együtt állítja össze. Gyakoriságát, időtartamát, időpontját a pedagógiai program keretei között a szakmai közösségek döntik el. Mindezt a szülők véleményének kikérése után az iskolavezetés hagyja jóvá. A kísérő tanárok számának meghatározása és a díjazásuk az érvényes jogszabályok szerint történik. A felsoroltakon túl - ha annak személyi, tárgyi, anyagi feltételei biztosítottak - egyéb tanórán kívüli foglalkozások (tanfolyam, ifjúsági klub stb.) is szervezhetők. Működésük rendjét indulásukkor dolgozzuk ki. Az iskolai sportköri foglalkozások Az iskolai sportkör foglalkozásainak célja: a tanulók mozgásigényének kielégítése és a sport megszerettetése. A sportkör sportcsoportjainak munkája biztosítja az adott sportág magasabb szintű elsajátítását, sportolási és versenyzési lehetőséget biztosít az iskola tanulóinak. A sportcsoportokat a diákok igényei, az iskolai sportkör anyagi lehetőségei és a sportcsoportokat vezető szaktanárok által megadott szakmai szempontok alapján kell létrehozni. A foglalkozásokon való részvétel a tanulók számára ingyenes. A sportköri foglalkozások kiemelt rendezvénye minden tanévben az iskolai sport- és egészségnap. A nap programját a testnevelő tanárok állítják össze, lebonyolításában a teljes nevelőtestület részt vesz. Az egyéb foglalkozások időkeretei Egyéb foglalkozásokra az iskola rendelkezésére álló időkeretből a tantárgyfelosztásban tanórai foglalkozásra, csoportbontásra meghatározott órakeret felhasználása után fennmaradó időkeretet lehet felhasználni. Amennyiben az iskolai költségvetésen kívüli finanszírozás is rendelkezésre áll (alapítványi támogatások, pályázatok, stb.), egyéb foglalkozás ilyen támogatások terhére is szervezhető. 25. A felnőttoktatás formái A felnőttoktatás iskolarendszerű, esti tagozaton folyik. A képzés jellege: érettségi utáni szakképzés az iskola profilja szerinti szakmacsoportokban.

A tanulók munkarendje Az oktatás a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. A tanítás napjai: hétfő, kedd, szerda (esetenként csütörtök). A tanítási órák időtartama 45 perc. Az óraközi szünetek 5 percesek. Az első óra kezdete: 1420, az utolsó óra vége: 1915. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A hallgató köteles a tanítási órákról való távolmaradását az időtartamra vonatkozó orvosi írással igazolni. A hallgató előzetes távolmaradási engedélyt kérhet félévenként 1-1 napról. Az engedély megadásáról az osztályfőnök dönt. Tanítási órák alóli felmentésről az igazgató dönt. A hallgató tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba bejegyzi. A mulasztott órák havi összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi.

53



A hallgatók térítési díjat, tandíjat fizetnek a vonatkozó helyi rendelkezések szerint. 26. Diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája, rendje A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), 26.1.

A diákönkormányzat

A tanulók, a tanulóközösségek, a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére iskolai diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat meghatározza saját szervezetét, működési rendjét, munkatervét, megválasztja tisztségviselőit. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja, fogja össze. Az iskolavezetés a diákmozgalmat segítő tanár közvetítésével tartja a kapcsolatot a diákönkormányzattal. A diákönkormányzat diák képviselője az önkormányzat döntése alapján közvetlenül is fordulhat az igazgatóhoz vagy a nevelőtestülethez. A diákönkormányzat által a feladatra felkért diákmozgalmat segítő tanárt az igazgató bízza meg a feladattal. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását a diákmozgalmat segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. A diákönkormányzat számára jelen szervezeti és működési szabályzat a jogszabályokban biztosítottakon túl nem állapít meg további egyetértési illetve véleményezési jogokat. A Nkt-ben, valamint egyéb jogszabályokban meghatározott esetekben a diákönkormányzat egyetértésének illetve véleményének kéréséről az igazgató gondoskodik. Az igazgató a véleményezésre kerülő anyagok tervezeteinek elkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákmozgalmat segítő tanár vagy a diákönkormányzat által választott diák képviselheti. Az iskola a diákönkormányzat működéséhez térítésmentesen biztosítja a helyiséget és az iskola eszközeit. A diákönkormányzat kérdéssel, panasszal fordulhat az igazgatóhoz, a nevelőtestülethez. Az igazgató 15 napon belül, a nevelőtestület a következő testületi ülést követő 15 napon belül köteles az ügyben tett intézkedéséről tájékoztatást adni, a kérdésre érdemi választ adni. Az intézményben évente egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. A diákközgyűlés a diákönkormányzat döntése alapján küldöttközgyűlésként is megszervezhető. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője, a rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője vagy az igazgató kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendjét a diákközgyűlés kezdeményezője határozza meg, azonban az évi rendes diákközgyűlésen az intézményvezető beszámol az előző diákközgyűlés óta végzett munkáról különös tekintettel a tanulói jogok helyzetére és érvényesülésére, a házirendben foglaltak megvalósulására. Az évi rendes diákközgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat vezetőjéhez és az igazgatóhoz, akik kötelesek a kérdésekre a diákközgyűlésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ adni. 27. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 27.1.

Az iskolai sportkör

Az iskolában iskolai sportkör működik. Az iskolai sportkör vezetőségével a kapcsolatot az igazgató tartja, a sportköri foglalkozások óradíjának elszámolásával, adminisztrálásával kapcsolatos kérdések az II. igazgatóhelyettes feladatkörébe tartoznak.

54



Az iskolai sportkör vezetőségi ülésein állandó meghívott az igazgató. Az iskolai sportkört érintő kérdés megvitatása esetén az iskolavezetés ülésére, illetve a nevelőtestületi ülésre a sportkör vezetőjét meg kell hívni. A sportkör vezetése a sportkör tevékenységét érintő kérdéssel, panasszal fordulhat az igazgatóhoz, a nevelőtestülethez. Az igazgató 15 napon belül, a nevelőtestület a következő testületi ülést követő 15 napon belül köteles az ügyben tett intézkedéséről tájékoztatást adni, a kérdésre érdemi választ adni. 28. A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje A szakmát tanuló hallgatók számára a szakmai képzés központi tantárgyi programja előír adott óraszámban évközi és nyári összefüggő szakmai gyakorlatot, amelyet a szakképzés központi programjában meghatározott helyen kell letölteniük. Erre a gyakorlatra az iskola és az adott intézmény között kötött együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint kerül sor. A hallgatók munkakezdése és befejezése igazodik a gyakorlóhely munkarendjéhez. A gyakorlaton a diákok napi 8 órán túl nem foglalkoztathatók. A gyakorlatról munkanapló készül, amelyet a gyakorlat befejezése után a gyakorlatioktatás-vezetőnek átadnak. A gyakorlóhelyek igazolólapon értékelik a hallgatók munkáját. A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. Aki a gyakorlatot nem teljesíti, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. 29. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendje Az intézményi védő, óvó előírások, a tanulóbalesetek megelőzése, a tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelése. Az iskolai munkavédelmi felelős minden tanév elején munka- és tűzvédelmi oktatást tart az iskola közalkalmazottainak. Az osztályfőnökök minden tanév első tanítási napján munka- és tűzvédelmi oktatást tartanak osztályuk tanulóinak. A fokozottan balesetveszélyes tantárgyak esetén (pl. testnevelés, kémia) a tanév első szaktárgyi óráján a szaktanárok tartanak – speciálisan az adott tantárgy veszélyeire vonatkozó – baleset megelőzési oktatást a tanulóknak. A munka- és tűzvédelmi oktatás megtörténtét az osztályfőnök illetve a szaktanárok a naplóba bejegyzik. Minden tanuló köteles a tanév elején részt venni a baleset- és tűzvédelmi oktatáson, az egyes tantárgyak speciális baleset megelőzési oktatásán. Az intézmény minden diákjának, közalkalmazottjának, valamint az intézményben a működtetővel kötött szerződés alapján dolgozónak (konyhai dolgozók, takarítók, portások, karbantartó) kötelessége tűz- vagy balesetveszély észlelése esetén annak haladéktalan jelzése. Diákok a veszélyt a legközelebbi pedagógusnak vagy az iskolatitkárnak, a dolgozók az igazgatónak vagy helyettesének kötelesek jelezni. A veszély megszűntetéséig a helyszínt biztosítani kell. A balesetveszély elhárítására haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. A tanulók testnevelés órán, és ha azt a szaktanár a munkavégzés jellege miatt megtiltotta, nem viselhetnek ékszert, testékszert. Tűz- vagy bombariadó esetén a tanulók fegyelmezetten hajtsák végre az oktatáson tanultakat és a pedagógusoknak, az iskola dolgozóinak utasításait. Az iskolában a tanulók 24 V-nál nagyobb feszültségű áramforrásról (pl. 230 V-os hálózat) csak pedagógus jelenlétében és szabvány szerinti eszközöket használhatnak, az üzemeltetési előírásoknak és a pedagógus utasításainak megfelelően. Vegyszert, gázüzemű berendezést (pl. Bunsen-égő), fokozottan balesetveszélyes sporteszközt csak tanári felügyelet mellett használhatnak. A balesetet haladéktalanul jelenteni kell az iskolavezetésnek. Súlyos baleset vagy súlyos rosszullét esetén haladéktalanul értesíteni kell a mentőszolgálatot és biztosítani kell a tanuló számára az orvoshoz jutást. Az azonnali intézkedés után értesíteni kell a szülőt. Súlyos baleset esetén az iskolavezetés haladéktalanul értesíti a munkavédelmi felelőst, a fenntartó képviselőjét illetve a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi Felügyelőségét (6000

55



Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky krt. 2.; tel: 500-670, fax: 486-740) (A szóbeli értesítést később írásban meg kell ismételni.) A tanuló rosszulléte, betegség gyanúja vagy kisebb balesete esetén (ha az nem igényli a mentőszolgálat segítségét) az iskolatitkár nyújt elsősegélyt, egyúttal értesíti a szülőt. Ilyen esetben a szülő gondoskodik a tanuló további orvosi ellátásáról. A tanulói balesetet az EMMI r. 169.§-ban foglaltaknak megfelelően kell kivizsgálni, jegyzőkönyvbe foglalni, nyilvántartani. A kivizsgálást az igazgató és az iskolai munkavédelmi felelős végzi, a szükséges megelőző intézkedésekről a munkavédelmi felelős javaslata alapján az igazgató dönt, a jegyzőkönyvet az iskolatitkár készíti el és adja át a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek. A tanuló, illetve a szülő köteles együttműködni a baleset körülményeinek kivizsgálásában. 30. Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-e (3) Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza az intézmény által szakmailag támogatott nevelési-oktatási intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartalmát, szervezeti formáját, időkeretét.

30.1.

A könyvtár működésének célja, a működés feltételei

Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő könyvtárral. Könyvtáros-tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. 30.2.

Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai

Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése,

56



f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. 30.2.1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár – részben munkaköri feladatként, részben megbízásos formában – a következő feladatokat látja el: előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében, megbízást kap a tankönyvek értékesítésének megszervezésére és lebonyolítására, folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását, követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását, követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét, az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket, a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyvelhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján. 30.3.

A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok

Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni 30.3.1. A könyvtár szolgáltatásai a következők szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban), tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése, információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével, lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata, tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról.

57



más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról 30.3.2. A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. 30.3.3. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A nyomtatásért és a fénymásolásért a mindenkor érvényes árjegyzék szerinti díjat kell megfizetni. 30.3.4. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. 30.3.5. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. 30.3.6. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmazását ellenőrizzük. 30.4.

A tanári kézikönyvtár

Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai a tanáriban egy erre a célra kijelölt szekrényben vannak elhelyezve; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el. 30.5.

Gyűjtőköri szabályzat

30.5.1. 1. Az iskolai könyvtár feladata: „Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.” 16/1998. (IV.8) MKM rendelet.

58



Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 30.5.2. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg: A klasszikus szerzők mindhárom műnemhez tartozó köteteiből (kötelező és nem kötelező olvasmányok körébe tartozó könyvekből egyaránt) az elmúlt időszakban jelentős mennyiségűt köttettünk be. Ennek ellenére - amint az a nemrég elkészült felmérésből kiderül - még bőven van pótolnivaló elsősorban az ajánlott olvasmányokból, különös tekintettel az emelt szintű érettségire készülő, fakultációs és a hatosztályos gimnáziumi tanulók újonnan jelentkező igényeire. Viszonylag alacsony a határainkon túl élő magyar nyelvű írók és költők műveinek száma, ezért ezek beszerzése elengedhetetlen. Egyre több szakkönyv beszerzését tesz szükségessé a reál tagozatos diákok körében folyamatosan felmerülő igények kielégítése (például: a biológia tantárgyból, de más tárgyakból is). A szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt - elsősorban tartós tankönyvekből -, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számára (pl. matematika, fizika, kémia feladatgyűjtemények). Iskolánkban az utóbbi években célkitűzéssé vált, hogy minden érettségizett tanulónk rendelkezzen a középfokú, állami nyelvvizsgával az első idegen nyelvből, és lehetőleg minél több tanuló tegyen ilyen vizsgát második idegen nyelvből is. (A 2011 szeptemberében nyilvánosságra került, új oktatási stratégia tartalmazza azt a tervezetet, hogy a felsőoktatási felvételi alapkövetelménye lesz a nyelvvizsga. ) A felkészüléshez szükséges segédletek viszont sok tanuló által nem vagy csak nagyon nehezen fizethetők meg. Ezért a korábbinál még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az ő felkészülésüket segítő könyvtári kínálat bővítésére (könyvek, tesztkönyvek, idegen nyelvű folyóiratok, CDROM-ok stb.). Az emelt szintű informatika oktatás bevezetésének köszönhetően folyamatosan növekszik a számítástechnikával középfokon ismerkedők számaránya is. Számukra igen nagy segítség, ha az iskolai könyvtár rendelkezik az ő tanulásukat elősegítő szakkönyvekkel, tankönyvekkel és CD-ROM-okkal. 30.5.3. 3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők Könyvtárunk típusa: iskolánk középfokú oktatási intézmény, ahol nappali rendszerben a hat évfolyamos gimnáziumi oktatás, az öt évfolyamos nyelvi tagozatos képzés, valamint a történelem, matematika vagy informatika tantárgyak négy éven át emelt szinten történő tanulására alapozó specifikációs osztályok képzése történik. Könyvtárunk típusa szerint jogilag a Don Bosco Szalézi Társasága fenntartásában működik, korlátozottan nyilvános, könyvtár (10 000 kötet alatti dokumentummal), mely az intézmény része. Földrajzi elhelyezkedése: az iskola városunk központjában található, a Városi Könyvtár közvetlen szomszédságában. Könyvtárunk biztosítja tehát a közelben elérhető könyvtárközi kölcsönzés lehetőségét. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, illetve az érettségi vizsgákra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros

59



segítségével a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák. 30.5.4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg:

lírai, prózai, drámai antológiák klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) tematikus antológiák életrajzok, történelmi regények ifjúsági regények általános lexikonok enciklopédiák az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok a megyére és városunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok, kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek, az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei Mellék gyűjtőkör: a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak). Tipológia / dokumentumtípusok: a) Írásos nyomtatott dokumentumok könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv periodikumok: folyóiratok térképek, atlaszok b) Audiovizuális ismerethordozók képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta)

60



hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez) c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k Egyéb dokumentumok: pedagógiai program pályázatok oktatócsomagok 30.5.5. A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: a) A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével: lírai, prózai és drámai antológiák klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei közép- és felsőszintű általános lexikonok A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül: a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei b) Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve): nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) tematikus antológiák életrajzok, történelmi regények ifjúsági regények általános lexikonok enciklopédiák a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek Borsod-Abaúj-Zemplén megyére és Kazincbarcikára vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához (mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek) audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak). c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja.

61



Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét. 30.6.

könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat

A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:

név (asszonyoknál születési név), születési hely és idő, anyja neve, állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli, személyi igazolvány vagy útlevél száma. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 30.7.

2. A könyvtárhasználat módjai

helyben használat, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, csoportos használat 30.7.1. 2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:

a kézikönyvtári állományrész, a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad:

az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában. 30.7.2. Kölcsönzés

A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával szabad kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik.

62



A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár, amely után a dokumentumokat késve visszahozó tanulók dokumentumonként és munkanaponként 10 Ft késedelmi díjat fizetnek a könyvtárnak, amely díjak összegét a könyvtár a tanév végén könyvtári dokumentum vásárlására fordítja. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat a házirend tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. 30.7.3. A könyvtár nyitva tartási ideje

hétfő kedd szerda csütörtök péntek

12.00 – 15.00 12.00 – 15.00 12.00 – 15.00 12.00 – 15.00 12.00 – 14.00

30.7.4. 2.3 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. 30.7.5. 2.4 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 30.8.

A könyvtár egyéb szolgáltatásai

információszolgáltatás, szakirodalmi témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló bibliográfiák készítése internet-használat fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével)

63



30.9.

Katalógusszerkesztési szabályzat

30.9.1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:

raktári jelzet bibliográfiai és besorolási adatokat ETO szakjelzeteket tárgyszavakat 30.9.2. A dokumentumleírás szabályai

A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:

főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám megjegyzések kötés: ár ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:

a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe) cím szerinti melléktétel közreműködői melléktétel tárgyi melléktétel 30.9.3. Raktári jelzetek

A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 30.9.4. Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint:

64



- könyv Formája szerint: digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével 30.10. Tankönyvtári szabályzat Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 30.10.1.

A kölcsönzés rendje

A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege: NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: • Az iskolai könyvtárból a 2012/13.-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. • 2013. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket • A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Sorszám

Aláírás

osztály

A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 30.10.2.

A tankönyvek nyilvántartása

Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember)

65



összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig) listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról 30.10.3.

Kártérítés

A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:

az első év végére legfeljebb 25 %-os a második év végére legfeljebb 50 %-os a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: ugyanolyan könyv beszerzése anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. 31. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok A szabályok megtartása kötelező az intézmény területén (épületeiben és körzetében) tartózkodó szülőknek ill. az intézménnyel jogviszonyban nem álló más személyeknek. Az intézmény épületeibe érkező szülők, hivatalos ügyeiket intézők illetve az idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi: - az iskola épületeiben: 730 – 1600 között - a kollégium épületében: folyamatosan, a diákok tartózkodási rendjének megfelelően. Az intézményben való tartózkodáshoz az igazgató vagy helyetteseinek ill. az ügyeletes nevelő engedélye szükséges. Az intézmény épületeiben való tartózkodás további rendjét az intézményi rendszabályok (pl. házirend) határozzák meg. Ha az intézmény épületeiben és területén (udvar, park, előkert, …) az intézmény dolgozói olyan viselkedést ill. jelenséget tapasztalnak - a szülők ill. az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyek vagy a hivatalos ügyeiket intézők körében – melyek sértik az intézmény működési rendjét, zavarják az intézményben folyó munkát, valamint veszélyeztetik az intézmény tanulóinak, pedagógusainak ill. dolgozóinak testi és lelki épségét, morális helyzetét és ezt a viselkedést ill. jelenséget önerőből megoldani nem tudják, ezt azonnal jelezzék az intézmény vezetésének (igazgató vagy helyettesei) ill. az ügyeletes tanárnak. Súlyos és halaszthatatlan esetben, mely megoldása önerőből nem látszik biztosítottnak, azonnal kérjenek hivatalos segítséget a helyi Rendőrkapitányság munkatársaitól.

66



32. Záró rendelkezések

A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásának és módosításának szabályai Jelen szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a közoktatási törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét a nevelőtestület, a tanulók, és a szülők javaslatainak figyelembe vételével az iskola igazgatója készíti el. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét – a tanulókat érintő rendelkezések tekintetében megvitatják az osztályok és véleményüket - küldötteik útján - eljuttatják az iskolai Diákönkormányzat elnökéhez. A Diákönkormányzat a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 4. A Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai Szülői Szervezet véleményét. 5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, valamint a szülők, véleményének figyelembevételével elkészíti a Szervezeti és Működési Szabályzat végleges tervezetét. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a Diákönkormányzat, valamint a Szülői Szervezet egyetértését az elkészített tervezettel kapcsolatban. 6. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, s az a fenntartó református egyházközség presbitériumának jóváhagyásával lép hatályba. 7. Az érvényben levő Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a Diákönkormányzat vagy a Szülői Szervezet. 8. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani. 9. Ez a Szervezeti és Működési Szabályzat 2013 év március hó 27. napján – az iskola fenntartójának jóváhagyásával – lépett hatályba. 10. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezésekkel egyetértett az iskolai Diákönkormányzat és a Szülői Szervezet.

Kelt: Adony, 2013.08.31.

………………………… igazgató

67



Nyilatkozat A Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SzM elnöksége az adatkezelési szabályzat módosítását 2013. március 10-i ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért. Adony, XXXX. ……….…………………………. a Szülői Munkaközösség elnöke

Nyilatkozat A Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium Iskolaszéke képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az iskolaszék az SzMSz módosítását 2013. március 8-ai ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadja. Az iskolaszék a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSz-rendelkezésekhez egyetértését adja. Adony, XXXXX. …………………….. az iskolaszék elnöke

Nyilatkozat

A Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SzMSz módosítását 2013. március 8-i ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadta. A diákönkormányzat a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSz-rendelkezésekhez egyetértését adja. Adony, XXXX. ……………………………… a diákönkormányzat vezetője

68



A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény fenntartója 2013 év március hó 28. napján jóváhagyta.

P.H.

Ablonczy Gábor Főigazgató

69

Dunavecsei Református Kollégium Mezőföld Gimnázium

Recommend Documents