DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2015. Dunaújváros

Sz-02 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 6. kiadás

0. módosítás

2 (73). oldal

Dunaújvárosi Főiskola Szenátusa által 30-2014/2015. (2015.01.06.) határozatával elfogadva Hatályos: 2015. január 06. napjától


0. módosítás

3 (73). oldal

Tartalomjegyzék PREAMBULUM ..................................................................................................................... 6 I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .............................................................................. 6 1. § Az SzMSz hatálya, megalkotása, tagozódása 6 2. § A Főiskola fenntartója, fenntartói irányítás 7 3. § A Főiskola 8

II.

A FŐISKOLA FELADATAI ........................................................................................ 11 4. § A Főiskola tevékenységei 11

III. A FŐISKOLA VEZETÉSE ÉS SZERVEZETE ........................................................... 13 5. § A Főiskola vezetése 13 6. § Szenátus 14 7. § A Szenátus összetétele, a tagok választása 14 8. § A Szenátus tanácskozási jogú résztvevői 17 9. § A tagság megszűnése 18 10. § A Szenátus tagjainak jogai és kötelességei 18 11. § A Szenátus feladatai 19 12. § A Szenátus működési rendje 21 13. § A Szenátus ülései 22 14. § A Szenátus határozatképessége, döntései 23 15. § A rektor (jogállása, kinevezése, hatásköre, feladatai) 24 16. § A kancellár (jogállása, kinevezése, hatásköre, feladatai) 27 IV. A REKTOR SZERVEZETE ......................................................................................... 30 17. § A Rektori Hivatal 30 18. § Duna Stratégiai Igazgató 30 19. § Rektorhelyettesek 31 20. § Oktatási és általános rektorhelyettes és szervezete 31 20/A. § Oktatási igazgató 33 20/B. § Nemzetközi Kapcsolatok Iroda 34 21. § Tudományos és kutatási rektorhelyettes 34 22. § Oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységek 36 22/A. § Az intézetekről általában 36 22/B.§ Tanszék 36 22/C.§ Szervezeti egységek fenntartása 37 22/D.§ Az oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységek vezetése 37 22/E.§ Az intézetigazgató (Tanárképző Központ esetében a központ főigazgatója), valamint a tanszékvezetők feladata és hatásköre: 37 22/F.§ Az intézetek feladatai 39 22/G.§ A szak, szakképzettség, szakirány, specializáció-felelős és hatásköreik 40 22/H.§ Dunaújvárosi Regionális Anyagtudományi és Technológiai Tudásközpont 40 23. § Innovációs és Pályázati igazgató 41 V.

KANCELLÁR SZERVEZETE ..................................................................................... 43 24. § Belső ellenőrzés 43 25. § Kontrolling 43


26. § 27. § 28. § 29. § 30. § 31. §

0. módosítás

Gazdasági és üzemeltetési igazgatóság 44 Kancellária Kabinet 46 HR szolgáltató központ 47 Könyvtár és Információs Központ 48 Kerpely Antal Kollégium 49 Speciális Szervezeti Egység: Családi Napközi

4 (73). oldal

50

VI. A FŐISKOLA KOORDINÁCIÓS RENDSZERE ....................................................... 52 VI/A. STRUKTURÁLIS KOORDINÁCIÓS ESZKÖZÖK – BIZOTTSÁGOK, TANÁCSOK, ÉRTEKEZLETEK ..................................................................................... 52 32. § A Főiskola bizottságai, tanácsai 52 33. § Menedzsment értekezlet 52 34. § Mátrix értekezlet 52 35. § Összmunkatársi értekezlet 53 36. § Intézeti értekezlet 53 37. § Tanszéki értekezlet 54 38. § Szervezeti egység értekezletei 54 VI/B. TECHNOKRATIKUS KOORDINÁCIÓS ESZKÖZÖK ....................................... 54 39. § A Főiskola szabályzati rendszere 54 40. § A Főiskola belső utasítási rendszere 55 VII. A FŐISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE ............................................. 56 41. § Minőségirányítási rendszer alkalmazása 56 VIII. A FŐISKOLÁN MŰKÖDŐ NEM ÁLLAMI SZERVEZETEK .................................. 57 42. § Szakszervezet 57 43. § Közalkalmazotti Tanács 57 44. § Érdekegyeztető Tanács 57 45. § Politikai és felekezeti szervezetek 57 46. § Tanácsadó Testület 57 IX. FŐISKOLA ALKALMAZOTTAI (KÖZALKALMAZOTTAK, MUNKAVÁLLALÓK, VEZETŐK) ..................................................................................... 58 47. § Az oktatói, tanári alkalmazottak köre 58 48. § Az alkalmazottak jogai és kötelességei 58 49. § Az oktatással kapcsolatos feladatok ellátásában közreműködők jogai és kötelességei 58 50. § A vezetők általános feladat-, hatás-, felelősségi- és kötelességi köre 61 X.

A FŐISKOLA HALLGATÓI ....................................................................................... 65 51. § A hallgatói státusz 65 52. § A főiskolai hallgató jogai és kötelességei 65 53. § A hallgató kötelességei 67 54. § A Hallgatói Önkormányzat 67 55. § A Hallgatói Önkormányzat jogai 68 56. § Hallgatói öntevékeny csoportok 69 57. § A tehetséggondozás 70

XI. JOGORVOSLATI ELJÁRÁS ....................................................................................... 71


58. § Általános rendelkezések 59. § Panaszok kezelése 71

0. módosítás

5 (73). oldal

71

XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ......................................................................................... 72 60. § Szabályzat hatálya 72 61. § 72 XIII. MELLÉKLETEK .......................................................................................................... 73


0. módosítás

6 (73). oldal

PREAMBULUM (1)

A Nehézipari Műszaki Egyetemen Kohó- és Fémipari Főiskolai Kar létesítéséről szóló 1028/1969. (VII. 19.) számú Korm. határozat létesítette a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó- és Fémipari Főiskolai Karát Dunaújvárosban. A kar neve az egyetemek kari tagozódásáról szóló 1049/1990. (III. 21.) számú MT határozattal Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Karára változott. A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi CXXX. törvény módosításáról szóló 1999. évi LII. törvény rendelkezései alapján 2000. január 1-jei hatállyal jött létre a Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Karának teljes körű jogutódjaként önálló és egyben autonóm felsőoktatási intézményként a Dunaújvárosi Főiskola (továbbiakban Főiskola).

(2)

A Főiskola jelen Szervezeti és Működési Szabályzatának (továbbiakban: SzMSz) megalkotására a Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) 11. § (1) bekezdésének felhatalmazása, valamint ezen törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek különös tekintettel az 51/2007. (III.26.) korm. rendelet, az 53/2006. korm. rendelet, valamint a 79/2006. (IV.05.) korm. rendelet figyelembevétele alapján került sor.

(3)

A Főiskola fentiek alapján, élve az Nftv.-ben biztosított jogi garanciák és feltételek megteremtésével, az alábbi szabályzatot alkotja, mint oktatási, kutatási, szervezeti és működési, valamint gazdálkodási autonómiával rendelkező felsőoktatási intézmény.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1)

Az SzMSz hatálya, megalkotása, tagozódása

Az SzMSz hatálya kiterjed: a) a Főiskolára, mint a Magyarország területén működő állami felsőoktatási intézményre, b) a Főiskola oktatóira, tanáraira, tudományos kutatóira és hallgatóira, valamint az oktatásban, a tudományos kutatásban, továbbá a Főiskola feladatainak megvalósításában közvetlenül részt vevő foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állókra, c) a Főiskolán igazgatási, szervezési, munkaügyi, kommunikációs, pénzügyi, gazdasági, műszaki és minden egyéb szolgáltatási, illetve a Főiskola működését támogató tevékenységet végző nem oktató foglalkoztatottakra, d) az Nftv-ben meghatározott esetekben a Főiskola részére egyéb feladatokat ellátó egyéb személyekre, szervezetekre.

(2)

Az SzMSz-t és annak módosítását kétharmados többséggel a Szenátus fogadja el, melyet a döntéstől számított 15 napon belül megküld az oktatásért felelős miniszternek (továbbiakban: fenntartó).

(3)

Az SzMSz módosítását írásos beadványban a rektor, a kancellár, illetve a Szenátus szavazati jogú tagjainak legalább egyharmada kezdeményezheti, illetve ellenőrzése eredményeképpen a fenntartó felhívja az intézmény vezetőjének figyelmét a jogszabálysértő döntés orvoslására, a szükséges intézkedés meghozatalára.

(4)

A Főiskolán hozott valamennyi határozatnak, intézkedésnek, utasításnak (továbbiakban: döntés) összhangban kell állnia az SzMSz-szel.


0. módosítás

7 (73). oldal

(5)

Az SzMSz és az SzMSz részeként megalkotott főiskolai szabályzatok hiteles példányát a Rektori Hivatal őrzi.

(6)

Az SzMSz és a szabályzatok nyilvánosságra hozatala az érintettekre vonatkozóan − ide értve különösen a hallgatókat, oktatókat, nem oktató alkalmazottakat − elektronikus úton történik a Főiskola honlapján és a belső hálózaton.

2. §

A Főiskola fenntartója, fenntartói irányítás

(1)

A Főiskola felett a fenntartói jogokat az oktatásért felelős miniszter gyakorolja.

(2)

A Főiskola működtetése, a működéséhez szükséges feltételek biztosítása a fenntartó feladata.

(3)

A fenntartó: a) kiadja és módosítja a Főiskola alapító okiratát, b) megkéri működési engedélyét, c) közli az intézménnyel költségvetésének kereteit (főösszegeit); és értékeli a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját, d) támogatást biztosít a felsőoktatási intézmény működéséhez, e) javaslatot tesz főiskolai tanár, egyetemi tanár kinevezésére, felmentésére, f) megvizsgálja a Főiskola SzMSz-ét, Intézményfejlesztési Tervét, költségvetését, ellenőrzi a Főiskola gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményét, g) gondoskodik a rektori megbízásra irányuló pályázat kiírásáról, kezdeményezi a rektor megbízását és felmentését, továbbá gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, h) gondoskodik a kancellári megbízásra irányuló pályázat kiírásáról, kezdeményezi a kancellár megbízását és felmentését, továbbá gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, i) meghatározza a rektor és a kancellár juttatásait, jóváhagyja a rektor munkaköri leírásának az oktatói, kutatói feladatoktól elkülönülő részét, valamint a kancellár munkaköri leírását, j) gondoskodik az éves költségvetési beszámoló ellenőrzéséről, k) egyetértési jogot gyakorol a Szenátus alábbi döntései vonatkozásában: – fejlesztés indítása (a fenntartói egyetértési jogot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jogosult gyakorolni), – az intézmény vagyongazdálkodási terve (a fenntartói egyetértési jogot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jogosult gyakorolni), – gazdálkodó szervezet alapítása, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzése (a fenntartói egyetértési jogot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jogosult gyakorolni), l) előzetes egyetértési jogot gyakorol a belső ellenőrzési vezető megbízása és a megbízás visszavonása esetén, m) hozzájárulása szükséges: – hatáskörében történő rendszeres pénzjuttatással járó cím, elismerés alapításához,


0. módosítás

8 (73). oldal

– éves képzési tevékenység – különösen az indított szakok, a képzés megszervezésének módozatai, a tervezett szakos hallgatói kapacitás – kialakításához, n) a működés, gazdálkodás ellenőrzése céljából jogosult a Főiskola tanulmányi, gazdálkodási, illetve egyéb nyilvántartási adataihoz való hozzáférésre az Nftv-ben foglaltak szerint, o) jóváhagyásával határozza meg a Főiskola a képzések költségét, p) gyakorolja az Nftv-ben részére meghatározott további jogokat. (4)

A fenntartó az Nftv-ben meghatározott körben és módon jogosult a Szervezeti és Működési Szabályzat egységességét, teljességét, törvényességét és hatékonyságnak való megfelelőségét ellenőrizni. 3. §

A Főiskola

(1)

A Főiskola szakmailag önálló jogi személy, amelynek kizárólagos joga az Nftv. 3.§ (1) bekezdésének a)-b) pontjában felsőfokú végzettségi szintet biztosító alapképzés, valamint mesterképzés folytatása, jogosult a Nftv. 3. § (3) bekezdésben foglalt felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító felsőoktatási szakképzés, illetve szakirányú továbbképzés, valamint e képzésekhez kapcsolódó Nftv. 51- 52 §-okban megállapított oklevelek kiadása.

(2)

A Főiskola 2001. június 25.-én kelt 8.815/3/2001. ügyiratszámú alapító okirata szerint önállóan működő, a Ptk. alapján, az Nftv-ben meghatározottak szerint létrehozott, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó központi költségvetési szervként működő állami felsőoktatási intézmény, amely a fenntartó által biztosított és az államháztartás alrendszereiből származó támogatás, átvett pénzeszköz, valamint államháztartáson kívüli forrásból származó bevételei felhasználásával látja el feladatait.

(3)

A Főiskola: a) a Főiskola létrehozásáról szóló jogszabály: a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény, b) hivatalos neve: Dunaújvárosi Főiskola, c) rövidített megnevezése: DF, d) Angol nyelvű megnevezése: College of Dunaújváros, e) székhelye: Dunaújváros, f) címe:

Dunaújváros, Táncsics Mihály u. 1/A Pf.: 152 H-2400

g) PIR törzsszáma: 320988, h) bankszámlaszáma: 10029008-00282723-00000000, i) gazdálkodó szervezetek, amelyek felett a Főiskola alapítói, illetve tulajdonosi jogokat gyakorol: -

Universitas Service Nonprofit Közhasznú Kft.

-

Ecotech Közép-Európai Technológiai és Innovációs Nonprofit Közhasznú Zrt.


0. módosítás

9 (73). oldal

(4)

A Főiskola címere kör alakú, színei: fehér, kék és zöld. A központi alak zöld, fehér metszésvonalakkal. A stilizált alak alapja és két oldalt a csúcsai a kör külső pereméig érnek. A stilizált alak feje kék színnel kitöltött kör. Az alak fehér metszésvonalai íveltek, vagy hullámvonalban futnak. A címert három megszakítással kettős, kék színű körgyűrű határolja. Reklámanyagaiban a Főiskola a színes logó mellett a fekete-fehér változatot is használhatja. A mindenkori használatról a Kommunikációs Központ ajánlattétele után a rektor és a kancellár dönt.

(5)

A Főiskola első számú felelős vezetője és törvényes képviselője a rektor. Képviseleti joga a jogszabályi keretek között önálló és korlátlan. A rektor eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, az SzMSz, a Kollektív Szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. A rektor a Főiskola alaptevékenységének megfelelő működéséért felelős, ennek keretében gyakorolja az oktatói, kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat, illetve az ilyen tevékenységet megbízásban ellátók felett a megbízói jogokat azzal, hogy az illetmények, juttatások megállapítására a kancellár egyetértésével jogosult.

(6)

A rektor az (5) bekezdésben meghatározott jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más, magasabb vezető, vagy vezető beosztású alkalmazottjára írásban átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.

(7)

A Főiskola képviseletére meghatározott ügyek esetében bíróságok és más hatóságok előtt a rektor által írásban megbízott jogi képviselő jogosult.

(8)

A Főiskola nevében cégszerű aláírásra a rektor a kancellár egyetértésével jogosult. A kancellár képviseleti joga a 16.§ (6), (8) szerint alkalmazandóan önálló. A kancellár engedélye, illetve egyetértése, a költségvetési főfelügyelő előzetes véleménye, valamint a szükséges pénzügyi ellenjegyzés nélkül a Főiskolát terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő és ilyen intézkedés nem tehető. A részletes aláírási, utalványozási, kötelezettségvállalási szabályozást az SzMSz mellékletét képező külön szabályzat rögzíti.

(9)

A cégszerű aláírás jogát a rektor, illetve a kancellár a Főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló magasabb vezető, vagy vezető beosztású, illetve projektmenedzseri megbízással rendelkező alkalmazottra írásban átruházhatja. Az írásbeli felhatalmazásban meg kell határozni az átruházás időtartamát, a gyakorlás módját, és azon ügyek körét, amelyre a jogosultság fennáll.

(10)

A Főiskola cégjegyzése, cégszerű aláírása úgy történik, hogy a Dunaújvárosi Főiskola cégszövege alá az arra jogosult, vagy jogosultak névaláírásukat (kézjegyüket) írják.

(11)

Csak cégszerű aláírással ellátott hivatalos iratban vagy levélben lehet a Főiskola nevében olyan (jog)nyilatkozatot tenni, amely a Főiskola javára, vagy terhére jogot, vagy kötelezettséget jelent.

(12)

A cégszerű aláírási joggal rendelkezők nyilvántartását a Rektori Hivatal végzi. A nyilvántartás tartalmazza a jogosultak hatályos névsorát, az írásbeli felhatalmazások és az aláírási


0. módosítás

10 (73). oldal

címpéldányok egy-egy példányát. A nyilvántartásban fel kell tüntetni a korlátozó rendelkezéseket is (időbeli, ügykörbeli, tárgybeli korlátozás stb.) A nyilvántartásból a megszűnt jogosultságokat törölni kell. (13)

Cégszerű aláírást nem igénylő hivatalos irat, vagy levél a Főiskola nevében az SzMSz-ben arra feljogosított alkalmazott aláírásával, vagy kiadmányozással küldhető el.

(14)

A Főiskola hivatalos bélyegzője kör alakú. A lenyomatán körben „Dunaújvárosi Főiskola Dunaújváros” felirat, középen a Magyarország hivatalos állami címere található. Cégszerű aláírás rendjét és a bélyegzők használati és nyilvántartási rendjét jelen SzMSz mellékletét képező, külön szabályzat és a Kancellária Kabinet által vezetett vonatkozó aktualizált bélyegző nyilvántartás rögzíti.


0. módosítás

11 (73). oldal

II. A FŐISKOLA FELADATAI 4. §

A Főiskola tevékenységei

(1)

A Főiskola alaptevékenysége az oktatás és a tudományos kutatás. Az oktatási alaptevékenység magában foglalja az alapító okirat szerinti képzési területen és képzési szinten az alapképzést, a mesterképzést, a felsőoktatási szakképzést és a szakirányú továbbképzést.

(2)

A Főiskola, képzési profiljának megfelelően, olyan szakemberek képzésére törekszik, akik képesek az elsajátított szakismeretek alkalmazására, a tudományok új eredményeinek megismerésére, felhasználására és továbbfejlesztésére a gyakorlati munka területén. Feladata az is, hogy a szakmai képzésen túlmenően széleskörű értelmiségi tevékenységre készítse fel a hallgatókat.

(3)

A Főiskola az igények és lehetőségek szerint törekszik új kutatási profilok indítására.

(4)

Képzési terület és képzési szint, amelyeken az Intézmény képzést folytat, folytathat, illetve indíthat: Képzési területek: - gazdaságtudományok, - bölcsészettudomány, - informatika, - műszaki tudományok, - pedagógusképzés, - társadalomtudomány, - művészet. Felsőoktatási szakképzés: székhelyen: gazdaságtudományok, bölcsészettudomány. Alapképzés: székhelyen: gazdaságtudományok, társadalomtudomány.

informatika,

társadalomtudomány,

bölcsészettudomány,

informatika,

művészet,

műszaki,

Mesterképzés (osztott és osztatlan): székhelyen: pedagógusképzés, műszaki képzés. (5)

Felsőfokú szakképzés szakmacsoportja, amelyben az Intézmény kifutó rendszerben szakképzést folytathat: székhelyen: - elektrotechnika-elektronika, - gépészet, - informatika, - kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, - közgazdaság, - művészet, közművelődés, kommunikáció, - vendéglátás-idegenforgalom.


0. módosítás

12 (73). oldal

(6)

A Főiskola a továbbképzés keretében közvetíti a gyakorlatban működő szakemberek számára a tudomány új eredményeit és módszereit, speciális szakirányban továbbfejleszti a szakmai ismereteket, oktatja a szakemberek gyakorlati munkájához nélkülözhetetlen, kiegészítő jellegű tudományokat, megteremti a különleges szakképesítések megszerzésének lehetőségeit és feltételeit.

(7)

A képzés eredményes befejezéséről a hallgatók magyar és angol nyelvű oklevelet kapnak, amely a szakképesítésüket tanúsítja. Az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél mellé a Főiskola kiadja az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven.

(8)

A Főiskola az iskolarendszeren kívüli oktatás szabályai szerint tanfolyami képzést is folytat, s ennek megfelelő bizonyítványt ad ki.

(9)

A Főiskola a továbbtanulásra készülők részére előkészítő tanfolyamot szervez.

(10)

A Főiskola költségtérítéses szolgáltatásként, illetve külső megbízók számára oktatási, kutatási, fejlesztő szaktanácsadó, szolgáltató és egyéb feladatokat láthat el, melyet az éves költségvetésben kell tervezni.

(11)

A Főiskola a képzési irányának megfelelő tudományágakban tervszerű kutatómunkát végez és e tevékenységével segítséget kíván nyújtani az oktató-nevelő munka korszerű színvonalon való tartásához, továbbá a gazdaság – az új tudományos eredmények felhasználásával történő − fejlesztéséhez.

(12)

A Főiskola a képzési profiljának megfelelően az államilag finanszírozott alapfeladatán túl is folytathat felsőfokú szakemberképzést költségtérítéses szolgáltatásként.

(13)

A Főiskola − a szakképzésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével − költségtérítéses formában, illetőleg kiegészítő tevékenységként iskolarendszeren kívüli szakképzést is folytathat.

(14)

Az oktatás, a tudományos képzés, a kutatás és a tanulás szabadságának biztosítása érdekében a Főiskola Tudományos Diákkört, Szakkollégiumokat működtet. A Főiskola joga az intézményben folyó oktató és kutatómunka minőségét biztosító intézkedések bevezetése és ellenőrzése.

(15)

A Főiskola, feladatait az oktatók, kutatók, tanárok, nem oktató alkalmazottak és a hallgatók együttműködésével valósítja meg.

(16)

A Főiskola, a jogszabályok szerint gondoskodik a kezelésében lévő vagyontárgyak minél gazdaságosabb működéséről, megóvásáról.

(17)

A képzés általános nyelve a magyar, de a Főiskola meghatározott keretek között idegen nyelvű (angol) képzést is folytat.

(18)

A Főiskola vezeti a jogszabályban előírt nyilvántartásokat és szolgáltatja az országos statisztikai programban, illetőleg a Felsőoktatási Információs Rendszeren meghatározott adatokat.

(19)

A Főiskola az adatkezelésre és adattovábbításra vonatkozó működési ügyrendjét külön szabályozza a vonatkozó kormányrendeletek figyelembe vételével.

(20)

A Főiskola MSZ EN ISO 9001:2009 szerint tanúsított minőségbiztosítási rendszert működtet, melynek részletei jelen szabályzat VII. fejezetében találhatóak.


0. módosítás

13 (73). oldal

III. A FŐISKOLA VEZETÉSE ÉS SZERVEZETE 5. § (1)

A Főiskola vezetése

A Főiskola vezetésével kapcsolatos feladatokat: a) a Szenátus (mint döntést hozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testület), b) a rektor (mint a Főiskola első számú vezetője), és c) a kancellár (mint az intézmény működtetéséért felelős vezető) látja el.

(2)

A Főiskola alapvetően funkcionális szervezet, amelyhez szükségszerűen kapcsolódnak − egyes feladatokból, funkciókból adódóan − a törzskari szervezeteket jellemző megoldások. Két alapvető funkció különíthető el: a rektor irányítása alatt lévő oktatási, kutatási alaptevékenység, valamint a kancellár irányítása alatt lévő intézményműködtetés. Az egyes szervezeti egységek tevékenységét, azok vezetői irányítják, koordinálják, míg a hozzájuk kapcsolódó testületek (tanácsok, bizottságok, értekezletek, stb.) állásfoglalásokkal, tanácsokkal segítik munkájukat. Az SzMSz 2. számú melléklete tartalmazza a Főiskola organogramját.

(3)

A Főiskola vezetésében az oktatók, a kutatók, a tanárok, a hallgatók és a nem oktató alkalmazottak választott képviselőiken keresztül vesznek részt.

(4)

A magasabb vezetői és a vezetői megbízással rendelkezőkre vonatkozó általános felelősségi szabály, hogy a magasabb vezető, illetve a vezető a vezetői tevékenységének keretében gondtalanul okozott károkért teljes mértékben felel. A vezetői tevékenysége keretében okozott szándékos kárért, illetve a nem vezetői tevékenység keretében okozott kárért az általános felelősségi szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a nem vezetői tevékenysége során okozott gondtalan károkozás esetén a felelősség mértéke a tizenkét havi átlagkeresetéig terjedhet.

(5)

A Főiskola magasabb vezetői beosztásai: a) rektor, b) oktatási és általános rektorhelyettes, c) tudományos és kutatási rektorhelyettes, d) kancellár.

(6)

A Főiskola minden magasabb vezetői és vezetői beosztást ellátó vezetőjére vonatkozó általános feladatokat, hatásköröket, felelősségeket és kötelességeket a 50. § rögzíti részletesen.

(7)

A vezetői megbízásokról nyilvános pályázatban meghirdetettek alapján – a Szenátus előzetes rangsorolásának megismerését követően –, a munkáltatói jogkör gyakorlója (rektor vagy kancellár) a Szenátus előzetes véleményének mérlegelésével dönt. A megbízás 3-5 évre adható és újbóli pályázat alapján többször meghosszabbítható, figyelembe véve, hogy a vezetői megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat.


0. módosítás

6. §

14 (73). oldal

Szenátus

(1)

A Főiskola döntéshozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testülete a Szenátus.

(2)

A Szenátus döntései során köteles figyelembe venni a közpénz és a közvagyon hatékony és felelős használatának, rendeltetésszerű igénybevételének, a vagyon elidegenítésénél az értékarányosság követelményét. E célból figyelemmel kíséri a Főiskola gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítését. Rendszeresen − de évente legalább két alkalommal − áttekinti a felsőoktatási intézmény működését, gazdálkodását, az alapító okiratában meghatározott feladatok végrehajtását, e körben beszámoltatja a gazdasági vezetőt.

(3)

A Szenátus döntéseit mindig határozatba foglalja, melyet minden főiskolai alkalmazott számára elérhető helyen közzéteszi, a helyben szokásos módon, a belső hálózaton, öt munkanapon belül.

(4)

Szavazati joggal a rektor, a kancellár, valamint a választott képviselők rendelkeznek.

(5)

A Szenátus titkári feladatait Rektori Hivatal vezetője látja el.

(6)

A Szenátus ülésének levezetését a rektor, távollétében a rektor által felhatalmazott Szenátus tag látja el. 7. §

A Szenátus összetétele, a tagok választása

(1) A Szenátus tagjai: a) tisztsége alapján: rektor

1fő

kancellár

1fő

b) A Szenátus további tagjai: b.1.) választott oktatói képviselők Informatikai Intézet

2 fő

Műszaki Intézet

2 fő

Társadalomtudományi Intézet

2 fő

Tanárképző Központ

1 fő

Összesen:

9 fő

b.2.) nem oktató alkalmazottak választott képviselője

1 fő

b.3.) érdekképviselet választott képviselője

1 fő

b.4.) hallgatói választott képviselők

3 fő

A Szenátus tagjainak összlétszáma:

14 fő

(2)

A Szenátusban a hallgatói választott képviselők számát meghatározza a HÖK választásokon résztvevő hallgatók száma.

(3)

Ha a HÖK választásokon résztvevő hallgatók legalább egynegyede nem vett részt, akkor az (1) bekezdés b.4.) 1 főre, illetve a Szenátus tagjainak összlétszáma 12 főre módosul.

(4)

Választási eljárási rend az oktatói képviselők számára:


0. módosítás

15 (73). oldal

a) a Szenátus tagjait a 7.§ (4) h) pontja szerinti szervezeti egységenként megtartott értekezlet választja, b) a választásokat a rektor rendeli el olyan időpontra, hogy a tanév első szenátusi ülésén az újonnan választott képviselők részt vehessenek, c) a megüresedett oktatói képviselőhely betöltésére a rektor rendeli el a választást, d) a törvényes választási eljárás lefolytatását a kancellár felügyeli, e) a kancellár Választási Bizottságot hoz létre a választásokat megelőzően két héttel. A bizottság egy elnökből és két tagból áll, f) a Választási Bizottság feladata a jelöltlista összeállítása az alkalmazottak körében végzett kellő tájékozódás alapján, valamint a választás szabályszerű lebonyolítása. A többes jelölés elvét kell érvényesíteni, a Választási Bizottság elnöke és tagja nem lehetnek jelöltek, g) választói joga van a Főiskola minden fő- és másodállású oktatójának, címzetes főiskolai tanárának, tudományos kutatójának, h) a választásra összehívott értekezletek akkor határozatképesek, ha a választásra jogosultak 50%-a +1fő jelen van. A határozatképességet a Választási Bizottság elnöke köteles ellenőrizni, jelenléti ívet kell felvenni, mely a jegyzőkönyv része, i) a Választási Bizottság a gyűlés megnyitása után részletesen tájékoztatja a résztvevőket a jelölés és szavazás rendjéről. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvvezetőt és a két hitelesítőt a Választási Bizottság elnöke jelöli ki és szavazattöbbséggel, nyílt szavazással a jelenlévők választják meg. A jegyzőkönyvet a Választási Bizottság elnöke a jegyzőkönyvvezető és két fő hitelesítő írja alá, j) a képviseletet ellátó tagok megválasztása jelöltlista alapján történik. A jelöltlista megállapítása a szervezeti egységi értekezlet feladata. Először a Választási Bizottság által javasolt személyeket kell nyilatkoztatni a jelölés elfogadásáról, ezt követően az ő jelölésüket kell egyenként szavazásra bocsátani. A résztvevők további jelölt állítással élhetnek az előzőek szerint. A jelölésről, nyílt szavazással döntenek. A listára való felvételre a jelenlévők egyharmadának támogató szavazata szükséges. A jelöltlista sorrendjét a jelöltekre leadott szavazatok száma határozza meg úgy, hogy első helyre a legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül, k) a jelöltlista bezárása után az értekezlet háromtagú Szavazatszámláló Bizottságot választ, nyíltan, egyszerű szótöbbséggel. A jelölt személy nem lehet e bizottság tagja, l) a választás titkosan történik, érvényesen szavazni a hivatalos szavazólapon a jelölt/ek/ nevének meghagyásával lehet, a többi jelölt nevét át kell húzni, m) érvénytelen a szavazat, ha: ma) nem a hivatalos szavazólapon adták le, mb) a listán a meghatározott számú jelöltnél több nevet hagy meg a szavazó, mc) a véglegesített jelöltlistán nem szereplő személy nevét írják fel, md) a jelöltlistán lévő nevek áthúzása nem egyértelmű. n) a Szavazatszámláló Bizottság a szavazatok összeszámlálása alapján úgy állapítja meg az eredményt, hogy a legtöbb szavazatot elnyert jelöltek a szavazatok sorrendjében foglalják el a testületben betölthető helyeket. Azonos szavazatszámot elérő jelöltek esetében a jelöltlista sorrendje dönt,


0. módosítás

16 (73). oldal

o) a megválasztás feltétele, hogy a jelölt a leadott szavazatok több mint 50%-át elnyerje. Ha a rendelkezésre álló helyek betöltésére nem került sor, nyomban új választást kell tartani. A listára új jelöltek is felkerülhetnek. A választási eljárást az eredményes választás befejezéséig ismételni kell, p) az eredményesen megválasztott képviselőre vonatkozóan a szenátusi tagság időtartama az eredményes választást követő legközelebbi Szenátus ülés napjától kezdődően a 9. § szakaszban meghatározott időpontig, legfeljebb négy éves időtartamra szól. (5) Választási eljárási rend a nem oktatói képviselőre vonatkozóan: a) a Szenátus nem oktatói képviselőjét a nem oktató, nem kutató közalkalmazottak együttesen megtartott főiskolai értekezlete választja, b) a választásokat a rektor rendeli el olyan időpontra, hogy a tanév első szenátusi ülésén az újonnan választott képviselő részt vehessen, c) a megüresedett nem oktatói képviselőhely betöltésére is a rektor rendeli el a választást, d) a törvényes választási eljárás lefolytatását a kancellár felügyeli, e) a kancellár Választási Bizottságot hoz létre a választásokat megelőzően két héttel. A bizottság egy elnökből és két tagból áll, f) a Választási Bizottság feladata a jelöltlisták összeállítása a nem oktató alkalmazottak körében végzett kellő tájékozódás alapján, valamint a választás szabályszerű lebonyolítása. A többes jelölés elvét kell érvényesíteni, a Választási Bizottság elnöke, tagjai nem lehetnek jelöltek, g) választói joga van a Főiskola minden fő- és másodállású nem oktató, nem tudományos kutató közalkalmazottjának, h) a választásra összehívott értekezlet akkor határozatképes, ha a választásra jogosultak 50%-a + 1 fő jelen van. A határozatképességet a Választási Bizottság elnöke köteles ellenőrizni, jelenléti ívet kell felvenni, mely a jegyzőkönyv része, i) a Választási Bizottság a gyűlés megnyitása után részletesen tájékoztatja a résztvevőket a jelölés és szavazás rendjéről. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvvezetőt és a két hitelesítőt a Választási Bizottság elnöke jelöli ki és szavazattöbbséggel, nyílt szavazással a jelenlévők választják meg. A jegyzőkönyvet a Választási Bizottság elnöke a jegyzőkönyvvezető és két fő hitelesítő írja alá, j) a képviseletet ellátó tagok megválasztása jelöltlista alapján történik. A jelöltlista jelöltjeinek megállapítása a nem oktatói munkatársi (egységértekezlet) feladata. Először a Választási Bizottság által javasolt személyeket kell nyilatkoztatni a jelölés elfogadásáról, ezt követően az ő jelölésüket kell egyenként szavazásra bocsátani. A résztvevők további jelölt állítással élhetnek az előzőek szerint. A jelölésről, nyílt szavazással döntenek. A listára való felvételre a jelenlévők egyharmadának támogató szavazata szükséges. A jelöltlista sorrendjét a jelöltekre leadott szavazatok száma határozza meg úgy, hogy első helyre a legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül, k) a jelöltlista bezárása után az értekezlet háromtagú Szavazatszámláló Bizottságot választ, nyíltan, egyszerű szótöbbséggel. Jelölt személy nem lehet e bizottság tagja, l) a választás titkosan történik, érvényesen szavazni a hivatalos szavazólapon, a jelölt nevének meghagyásával vagy áthúzással lehet, a többi jelölt nevét át kell húzni, m) érvénytelen a szavazat, ha:


0. módosítás

17 (73). oldal

ma) nem a hivatalos szavazólapon adták le, mb) a listán a meghatározott számú jelöltnél több nevet hagy meg a szavazó, mc) a véglegesített jelöltlistán nem szereplő személy nevét írják fel, md) a jelöltlistán lévő nevek áthúzása nem egyértelmű. n) a Szavazatszámláló Bizottság a szavazatok összeszámlálása alapján úgy állapítja meg az eredményt, hogy az a jelölt nyer, aki a leadott szavazatok több, mint 50%-át elnyerte, o) ha nincs ilyen jelölt, új választást kell tartani. Az új választáson az előző fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt. A választási procedúrát az eredményes választás befejezéséig ismételni kell. Azonos szavazatszámot elérő jelöltek esetében a jelöltlista sorrendje dönt, p) az eredményesen megválasztott képviselőre vonatkozóan a szenátusi tagság időtartama az eredményes választást követő legközelebbi Szenátus ülés napjától kezdődően a 9. § szakaszban meghatározott időpontig, legfeljebb négy éves időtartamra szól, q) az eredményesen megválasztott képviselőre vonatkozóan a szenátusi tagság időtartama az eredményes választást követő legközelebbi Szenátus ülés napjától kezdődően a 9. § szakaszban meghatározott időpontig, legfeljebb öt éves időtartamra (2013. január 1. utáni választás esetén, négy éves időtartamra) szól, (6)

Választási eljárási rend a hallgatói képviselőkre vonatkozóan: a) a hallgatói képviselőkre vonatkozó választás szabályait a HÖK szervezeti és működési szabályzata határozza meg, b) a hallgatói képviselőkre vonatkozóan a szenátusi tagság időtartama a hallgatói jogviszony időtartamán belül az első szenátusi üléstől számított legfeljebb 2 év lehet.

(7)

Választási eljárási rend az érdekvédelmi szervezet képviselőjére vonatkozóan: a) az érdekvédelmi szervezet képviselőjére vonatkozó választás a szervezet saját ügyrendje alapján történik, b) az érdekvédelmi szervezet képviselőjére vonatkozóan a szenátusi tagság időtartama maximum az oktatói képviselőkre vonatkozó (4) p) pontjában leírt időtartam lehet.

8. §

A Szenátus tanácskozási jogú résztvevői

(1)

Az egyes napirendi pontok tárgyalásához a rektor tanácskozási joggal más személyeket is meghívhat. Tanácskozási joggal rendelkezik az a testületi ülésekre állandó, vagy ideiglenes jelleggel meghívott személy, akinek szavazati jogköre nincs.

(2)

A Szenátus ülésére tanácskozási joggal kell meghívni a Főiskolán működő dolgozói érdekképviseleti szervezet(ek) egy-egy képviselőjét, ha taglétszámuk eléri a Főiskola dolgozói összlétszámának 10%-át. A Szenátus állandó tanácskozási jogú résztvevői a (1)-(2) bekezdésen túl: Állandó tanácskozási joggal meghívottak, amennyiben választással nem lesznek a Szenátus tagjai: a) oktatási és általános rektorhelyettes, b) tudományos és kutatási rektorhelyettes,


0. módosítás

c) mindenkori intézetigazgatók/Tanárképző intézetigazgatók)

Központ

18 (73). oldal

főigazgatója

(továbbiakban:

d) innovációs és pályázati igazgató, e) HR Szolgáltató Központ vezetője, f) Jogi Iroda képviselője, g) fenntartó által delegált költségvetési főfelügyelő.

9. § (1)

A tagság megszűnése

A tagság megszűnik: a) a tisztség megszűnésével, a megszűnés napján, b) a tag közalkalmazotti megszűnésének napján,

(hallgatói) jogviszonyának megszűnésével,

a jogviszony

c) a 7. § (4) p), (5) p) q), (6) b), (7) b) pontjaiban körülírt határozott időtartam lejártával, amennyiben ezen időtartamon belül új szenátusi választás kerül kiírásra, akkor az új és eredményes szenátusi választás napjával, d) lemondással, a lemondás napján, e) a választott tag visszahívásával, a visszahívás alapjául szolgáló fegyelmi határozat jogerőre emelkedése napján, f) a tag halálával, g) a 10. § (6) bekezdésben a hiányzás adott mértékét elérő szenátusi ülést követő napon. (2)

Amennyiben a választott Szenátustag olyan tisztségbe kerül, hogy annak alapján is szavazati jogú tagja lesz a Szenátusnak, választott tagsága automatikusan megszűnik az új tisztségre történő megbízása napján és helyére a 7. §-ban foglaltak szerint új választást kell kiírni.

(3)

A választott tagok visszahívása, valamint lemondás és elhalálozás esetében, a 7. §-ban foglaltak szerint új választást kell kiírni.

(4)

Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak, vagy bármilyen egyéb oknál fogva megszűnik a tagság, a 7. §-ban foglaltak szerint, 30 napon belül új választást kell kiírni.

(5)

Az új (időközi) választással megválasztott tag szenátusi tagságának időtartama legfeljebb a fennálló Szenátus időtartamának lejártáig tart.

10. § A Szenátus tagjainak jogai és kötelességei (1)

Az intézménnyel kapcsolatos ügyekben a Szenátus tagjai a Szenátus ülésén szóban, vagy írásban tájékoztatást kérhetnek a rektortól, aki 15 napon belül köteles választ adni.

(2)

Ha a Szenátus tagja a tájékoztatót nem tartja kielégítőnek, javasolhatja a szóban forgó közérdekű ügy tárgyalásának felvételét a Szenátus legközelebbi ülésének napirendjére. A napirendre tűzésről a testület dönt, a jelenlévő tagok egyszerű többségének szavazatával.

(3)

A tagok jogosultak betekinteni minden ügyiratba, amely szenátusi tagságukból folyó feladataik ellátásához szükséges.


0. módosítás

19 (73). oldal

(4)

A választott hallgatók, oktatók és nem oktató alkalmazottak képviselik választóikat a Szenátus ülésein, e jogukat közvetlenül gyakorolják (nem helyettesíthetők).

(5)

A tagnak részt kell vennie az üléseken, állásfoglalásai kialakításánál figyelembe kell vennie választói véleményét, munkájáról be kell számolnia a választóinak 10 munkanapon belül.

(6)

A tagok az ülésekről csak akkor maradhatnak távol, ha betegállományban, külföldi kiküldetésben vannak, illetve ha távollétüket a Szenátus elnökének előre bejelentik, és ezt az elnök igazolt távollétnek elfogadja. Amennyiben a tag a megválasztást követően a 7. § (4) p), (5) p) q), (6) b), (7) b) pontjaiban körülírt határozott időtartam alatt két alkalommal igazolatlanul távol marad az ülésekről, tagsága megszűnik. Ha a tag igazolt hiányzásai egy adott tanévre eléri az összes ülésekhez viszonyítva az 50%-ot, akkor is megszűnik a szenátusi tagsága. Az ilyen módon megszűnt szenátusi tagság esetében alkalmazni kell a 9. § (3) bekezdésében foglaltakat. 11. § A Szenátus feladatai

(1)

A Szenátus a Főiskola vezető testülete. Ebben a jogkörében a törvényben meghatározottak szerint: a) meghatározza a Főiskola képzési és kutatási feladatait és ellenőrzi azok végrehajtását, b) megállapítja saját működésének rendjét, c) elfogadja − középtávra, legalább négyéves időszakra, évenkénti bontásban meghatározva a végrehajtás feladatait − az Intézményfejlesztési Tervet, illetve annak részeként a kutatásifejlesztési innovációs stratégiát, d) javaslatot tesz a rektori pályázati felhívás tartalmára (a pályázatot a fenntartó írja ki), elbírálja a rektori pályázatokat, és megválasztja a rektorjelöltet, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét, e) elfogadja a Főiskola: ea) képzési programját, eb) szervezeti és működési szabályzatát, doktori szabályzatát, ec) a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, ed) a fenntartó által meghatározott keretek között költségvetését, ee) a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját; f) meghatározza a Főiskolán: fa) a hallgatói tanácsadás rendszerét, fb) az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét, g) a fenntartó egyetértésével dönt: ga) fejlesztés (a Főiskola nagyértékű ingatlanfejlesztése) indításáról, gb) a Főiskola vagyongazdálkodási tervéről, gc) gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről, h) a Szenátus dönt továbbá: ha) a Tudományos Tanács létrehozásáról,


0. módosítás

20 (73). oldal

hb) az oktatói, kutatói magasabb vezetői és vezetői pályázatok rangsorolásáról (a kancellári, gazdasági vezetői, belső ellenőrzési vezetői pályázatok kivételével), továbbá címek, kitüntetések adományozásáról, hc) a doktori iskola létesítéséről, megszüntetéséről és a doktori képzés indításáról, hd) köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezéséről, he) képzés indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezéséről. (2)

Dönt továbbá: a) a Főiskola szervezetének, szervezeti egységének átalakításáról, megszüntetéséről, b) a kutatási program elfogadásáról, c) a Főiskola állandó bizottságainak és egyéb tanácsainak létrehozásáról, d) a Szenátus képviseletében eljáró személy kiválasztásáról, visszavonásáról, e) a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény az Nftv 14. § (1) bekezdés szerinti szervezeti egységének jogi személyiséggel történő felruházásával kapcsolatos kezdeményezésről, f) a habilitációs eljárás szabályozásáról.

(3)

A Szenátus döntéseinek meghozatalát és végrehajtását átruházhatja – az (1) a)-g) ha), hc),he) pontokban foglaltak kivételével – meghatározott kérdéskörök tekintetében.

(4)

A Szenátus nem ruházhatja át továbbá: a) a Főiskola képzési munkáját, szervezetét, fejlődését alapvetően érintő kérdésekben való állásfoglalását, a tantervek jóváhagyását, b) a Főiskola munkájáról szóló beszámoló elfogadását, c) a Főiskola fejlesztési programjait, a tervek meghatározását, d) az éves költségvetés elfogadását, a költségvetés módosításának elfogadását, e) a Főiskola egészét érintő szabályzatok, illetve azon kötelezettségvállalásokat tartalmazó megállapodások elfogadását, f) más szervek döntési hatáskörébe tartozó kérdésekben a véleménynyilvánítást.

(5)

Ha a Szenátus által a (2) c) pontja szerint létrehozott bizottság, illetve tanács a hallgatókat érintő ügyekben is eljár, a Főiskola biztosítja, hogy a bizottság munkájában, a Kreditátviteli Bizottság kivételével, részt vehessenek a hallgatók képviselői is.

(6)

A Szenátus a hallgatók tanulmányi, vizsga, TB és szociális ügyeinek intézésére állandó bizottságot (Diákjóléti Bizottság) hoz létre. A hallgatókat érintő ügyekben eljáró bizottságban, a hallgatók részvételét a Főiskola biztosítja, figyelembe véve, hogy a tanulmányi, vizsga, TB és szociális ügyek intézésére létrehozott állandó bizottságban a hallgatók által delegált tagok száma a bizottság tagjainak legalább huszonöt, legfeljebb ötven százalékát adja.

(7)

A Szenátus javaslatot tesz az organogramnak megfelelő vezetői megbízásokra, új választásra, felmentésekre.

(8)

A magasabb vezetői illetve vezetői megbízásokra benyújtott pályázatok rangsorolásáról − kivéve a kancellári, gazdasági vezetői, belső ellenőrzési vezetői − a Szenátus dönt. Döntését megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának (rektornak vagy kancellárnak, rektorjelölt


0. módosítás

21 (73). oldal

esetében a fenntartónak) aki a Szenátus véleményének mérlegelésével dönt a vezetői megbízás kiadásáról. (9)

A Szenátus bármely kérdést megvitathat, bármely kérdésben kialakíthatja állásfoglalását, bármely kérdésben javaslattal élhet. Állásfoglalásait, javaslatait megküldheti döntéshozatalra az intézkedésre jogosultnak, aki köteles arra 30 napon belül, testület esetén harminc napot követő első ülésen érdemi választ adni.

(10)

A munkatervben rögzített időpontban beszámoltathatja a Főiskola vezetőit.

(11)

A Szenátus felhívhatja a rektor figyelmét valamely jogszabályt, vagy bármely szabályzatot sértő döntésének felülvizsgálatára és visszavonására.

12. § A Szenátus működési rendje (1)

A Szenátus elnöke a rektor. Ha a rektor érintett adott kérdésben, a korelnök látja el az elnöki feladatot.

(2)

Szavazati joguk van a rektornak és a kancellárnak tisztségénél fogva, illetve azoknak, akik a jelen szabályzatban leírt választási rend alapján eredményes választással elnyerték a szükséges szavazatok számát. Az állandó és esetenként meghívott személyek tanácskozási joggal vesznek részt a Szenátus munkájában.

(3)

A Szenátus hatáskörét ülésein gyakorolja. Szükség szerint, de tanévenként legalább négy alkalommal ülésezik.

(4)

Az elnök ülésvezetői feladatai és jogköre: a) az ülés megnyitása, b) a határozatképesség megállapítása, a 2 fő jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztása, c) a napirendi pontok elfogadtatása, d) a napirendi pontok tárgyalása során a szó megadása, megtagadása. A szó megtagadására az elnök akkor jogosult, ha a szó megadása az SzMSz szabályaiba ütközne, e) a tárgyra térésre történő felszólítás, a szó megvonása. Az elnök az eredménytelen felszólítás után a szót megvonhatja, akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra, f) napirendi pont tárgyalásának elnapolása: fa) az elnök, vagy bármelyik tag javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, fb) elnöki javaslat esetén a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, fc) más tag javaslata esetén, vita után, egyszerű szótöbbséggel határoznak az elnapolásról. az ülés félbeszakítása: ga) ha a testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja, gb) ha az elnök nem tudja biztosítani a rendet, elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad, és csak elnöki összehívásra folytatódik.

(5)

Az elnök vitavezetési feladatai: a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát:


0. módosítás

22 (73). oldal

aa) az előadóhoz a résztvevők kérdést intézhetnek, amelyre a vita során választ kell adnia, ab) a vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület tagjai javaslatot tehetnek. A javaslatról (vita nélkül) egyszerű szótöbbséggel határoznak, ac) ügyrendi kérdésben bármelyik tag bármikor szót kérhet és javaslatot tehet. A javaslatról a testület egyszerű szótöbbséggel dönt. b) az elnöknek bármikor felszólalási joga van az ülésen, c) az ülés rendjének biztosítása: ca) az elnök rendre utasítja azt a felszólalót, aki a testület vagy egy másik tag tekintélyét sérti, cb) az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

13. § A Szenátus ülései (1)

A Szenátus ülését az elnök hívja össze. A Szenátus üléséről az ülés időpontja, a napirend megküldésével előzetesen a fenntartó képviselőjét is tájékoztatni kell.

(2)

A Szenátus ülését 15 napon belül össze kell hívni, ha azt a tagok egyharmada írásban kéri, ha valamely önálló szervezeti egység intézetigazgatói- vagy egységértekezlete javasolja.

(3)

Az ülést a napirendek megjelölését tartalmazó meghívóval és az írásbeli előterjesztések megküldésével kell összehívni.

(4)

A (3) bekezdés szerinti dokumentumokat az ülés előtt 5 nappal meg kell küldeni a tagoknak és a meghívottaknak.

(5)

A Szenátus a tanév első ülésén megvitatja az előző tanév munkájáról szóló beszámolót és meghatározza az adott tanév fő feladatait, elfogadja munkatervét.

(6)

A Szenátus ülései – a zárt ülés kivételével – az intézmény alkalmazottai, hallgatói számára nyilvánosak.

(7)

Zárt ülést tart a Szenátus, ha személyi ügy tárgyalásakor az érintett ezt kéri (személyiségi jog védelme), illetve bármely ügyben, ha a jelenlévő tagok legalább 50%-a + 1 fő ezt elfogadja.

(8)

Zárt ülést tarthat a testület, ha gazdasági ügy tárgyalásakor az intézmény gazdasági érdekére hivatkozással, javaslatra erről minősített többségű szavazással úgy dönt.

(9)

Zárt ülésen a testület szavazati jogú tagjai, az állandó meghívottak, illetőleg az adott témában felkért szakértő személyek vehetnek részt.

(10)

A zárt ülés határozata nyilvános.

(11)

Az ülésekről hangfelvétel utáni emlékeztető készül, amelyért a Rektori Hivatal vezetője felel és a Szenátus két, hitelesítőként megválasztott tagja hitelesíti.

(12)

A Szenátus az elé kerülő ügyek tekintetében nyílt szavazással dönt. Személyi kérdésekben minden esetben titkos szavazással dönt. Titkos szavazással dönt azokban az ügyekben is, amelyeket a jelenlévő tagok legalább 50%-a +1 fő ezt elfogad.


(13)

0. módosítás

23 (73). oldal

Nyílt szavazás egyszerű kézfeltartással, titkos szavazás az erre a célra rendszeresített – előzetesen megvizsgált, lepecsételt – szavazóurna és hitelesített (pecsét, szignó) papírlap segítségével történik.

14. § A Szenátus határozatképessége, döntései (1)

A Szenátus ülése akkor határozatképes, ha a szavazati jogú tagjainak legalább 60%-a jelen van.

(2)

Határozatképesség hiányában az elnök az ülésre új időpontot jelöl ki (megismételt ülés). A két ülés között legalább 4 munkanapnak kell eltelnie. A megismételt ülést az eredeti napirendi pontokkal kell összehívni.

(3)

A szavazásra bocsátott javaslat akkor nyer elfogadást, ha: a) egyszerű szótöbbség esetén a jelenlevő tagok legalább 50%-a+1 fő igennel szavaz, b) minősített szótöbbség esetén a Szenátus összes tagjának legalább 50%-a+1 fő igennel szavaz, c) kétharmados szótöbbség esetén a Szenátus összes tagjának legalább 2/3-a igennel szavaz.

(4)

A Szenátus, döntéseit – ha törvény, vagy jelen szabályzat magasabb szavazati arányt nem ír elő – jelen lévő tagjai többségének egyhangú szavazatával hozza.

(5)

A Szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával kezdeményezheti a rektor visszahívását.

(6)

A Szenátus az SzMSz-t és annak módosítását kétharmados többséggel fogadja el.

(7)

Amennyiben szavazategyenlőség miatt nem alakul ki érvényes döntés, nincs állásfoglalás. Ilyen esetben az elnök jogköre, hogy az adott napirendi pontot ismét a Szenátus elé terjessze. A (2) bekezdésben szabályozottak szerint.

(8)

Álláspályázatok rangsorolásakor a Szenátus tagjai szavazólapjaikon rangsorolják a jelölteket. A pályázatok rangsorolásával kapcsolatos további részletes eljárást a Foglalkoztatási követelményrendszer tartalmazza.

(9)

A Szenátus üléseivel, a napirendi pontok előkészítésével, valamint a jegyzőkönyvek elkészítésével kapcsolatos feladatokat a Rektori Hivatal vezetője látja el, a keletkezett dokumentumokat gondozza.

(10)

A Szenátus megsemmisítheti, illetve felfüggesztheti bármely főiskolai testület, szervezet vagy vezető által hozott, a Főiskola érdekét sértő döntését.

(11)

A Szenátus határozatait minden tanév elején kezdődő sorszámozással, a határozat száma, a tanév, a pontos dátum megjelölésével hozza. Formája: szám-tanév.(év.hó.nap.) sz. határozata. A határozat az elfogadott döntést írja le, nyilvántartásáról és gyűjtéséről a Rektori Hivatal vezetője gondoskodik. Másolati példány tárolása a kancellária kabinetvezető felelőssége.

(12)

A Szenátus üléseinek dokumentumai az intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban állók, és az intézmény hallgatói számára nyilvánosak. A Szenátus döntéseit tartalmazó dokumentumok a Főiskola belső hálózatán érhetőek el.


0. módosítás

24 (73). oldal

15. § A rektor (jogállása, kinevezése, hatásköre, feladatai) (1)

A rektor feladat- és hatáskörét a törvényi keretek között a jelen szabályzat rendelkezései szerint gyakorolja. Rektori megbízást az kaphat, aki a felsőoktatási intézményben szerzett vezetési, szervezési ismeretekkel, gyakorlattal és legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert, -(B2 szintű) általános nyelvi, komplex- vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik, továbbá a Főiskolával teljes munkaidőre szóló közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek. A rektori megbízáshoz egyetemi tanári, főiskolai tanári, egyetemi docensi, tudományos tanácsadói vagy kutatóprofesszori, illetve tudományos főmunkatársi munkakörben történő alkalmazás szükséges.

(2)

A Főiskolán ugyanazon személy - a vezetői megbízási ciklustól függetlenül - összesen két alkalommal kaphat rektori megbízást az esetleges jogelőd intézményre is tekintettel. A rektori pályázatot a fenntartó írja ki. A rektori megbízás meghosszabbítására is csak nyilvános pályázat kiírása alapján van lehetőség

(3)

A rektori megbízásra benyújtott valamennyi pályázatot a Szenátus véleményezi, rangsorolja. A Szenátus valamennyi tagja többségének szavazatával dönt a rektorjelölt személyéről.

(4)

A Szenátus által (3) bekezdés alapján meghatározott személy rektori kinevezési javaslatát megküldi a fenntartónak, abból a célból, hogy továbbítsa a kinevezésre jogosultnak.

(5)

A rektort a (4) bekezdés figyelembe vétele alapján a miniszterelnök nevezi ki. A megbízás határozott 3 évre adható, mely megbízás legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható. A megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat.

(6)

A rektor a felsőoktatási intézmény első számú felelős vezetője és képviselője, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a SzMSz, a Kollektív Szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe.

(7)

A rektor felelősségi területei: a) a rektor a Főiskola alaptevékenységének (oktatás, kutatás, fejlesztés, pályázatok) megfelelő működéséért felelős, ennek keretében gyakorolja az oktatói, kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat, illetve az ilyen tevékenységet megbízásban ellátók felett a megbízói jogokat azzal, hogy az illetmények, juttatások megállapítására a kancellár egyetértésével jogosult, b) együttműködik a felsőoktatási intézmény működtetését végző kancellárral a hatékony szervezeti és működési rend kialakításában és a felsőoktatási intézmény gazdaságos működtetésében, c) felelős a felsőoktatási intézmény vezetéséért, képzési és kutatási alaptevékenységének megfelelő működéséért, d) felelős az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, e) együttműködik a felsőoktatási intézmény működtetését végző kancellárral a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, f)

a Szenátus elnökeként felel a Szenátus jogszerű működéséért, jogkörébe tartozó ügyek előkészítéséért, a hozott döntések végrehajtásáért,


0. módosítás

25 (73). oldal

g) felelős a felsőoktatási intézmény által kiállított oklevelekért, bizonyítványokért, h) együttműködik a felsőoktatási intézmény működtetését végző kancellárral a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatással kapcsolatban a közölt adatok teljeskörűségéért, valódiságáért, i)

felel a felsőoktatási intézmény minőségpolitikájának meghatározásáért, az abban megfogalmazottak érvényesítéséért,

j) felelős az Intézményfejlesztési Terv és a részstratégiák elkészítéséért, tartalmáért, aktualizálásáért. (8)

A rektor feladatai: a) gyakorolja a munkáltatói jogokat a foglalkoztatási tervben meghatározott keretek között a Foglalkoztatási követelményrendszer alapján az oktatók, kutatók, tanárok vonatkozásában. (a tanszéki mérnökök és a laboránsok oktatónak, illetve kutatónak minősülnek) E jogkörének ellátása során gondoskodik az oktatói, kutatói, tanári munkakörrel kapcsolatos pályázatok kiírásának kezdeményezéséről, megküldi a főiskolai tanári kinevezésekkel kapcsolatos dokumentációt, valamint a főiskolai tanári kinevezésekre vonatkozó javaslatát az intézmény fenntartójának, kezdeményezi a főiskolai tanár munkaköri címének megvonását, b) gyakorolja a kancellár által átadott jogköröket, hatásköröket, c) jogosult a kancellár egyetértésével az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak, és a megbízási jogviszonyban állók tekintetében illetmény, illetve egyéb jogviszonyra tekintettel történő juttatás megállapítására, d) együttműködik a felsőoktatási intézmény működtetését végző kancellárral az Intézményfejlesztési Terv és annak részeként a foglalkoztatási terv, illetve az Intézményfejlesztési Tervvel összhangban a kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia és egyéb szabályzatok, dokumentumok előkészítésében, e) irányítja a felsőoktatási intézmény képzési, tudományos kutatási, tehetséggondozási tevékenységét, f)

főiskolai szinten irányítja és összehangolja a képzési programnak megfelelő oktatási tevékenységet és kutatómunkát,

g) összehangolja az oktatási, kutatási és más szervezeti egységek munkáját, h) kapcsolatot tart a felsőoktatási intézmény érdekképviseleti szerveivel, a hallgatói képviseletekkel, i)

koordinálja az intézmény együttműködését más felsőoktatási intézményekkel, a felsőoktatás országos szervezeteivel és testületeivel,

j)

gyakorolja a felsőoktatási intézmény kiadói és terjesztői jogkörét,

k) előkészíti a felsőoktatási intézmény Szenátusának döntéseit, felügyeli a rektori hatáskörbe tartozó feladatok végrehajtását, l)

képviseli a felsőoktatási intézményt külső fórumokon,

m) nyilvánosságra hozza, illetve hozzáférhetővé teszi a felsőoktatási intézmény szabályzatait, és ellenőrzi azok betartását, n) kezdeményezi a felsőoktatási intézmény működési engedélyének módosításához, az intézményi és szakakkreditációs folyamatokhoz kapcsolódó, a képzések indításának, a


0. módosítás

26 (73). oldal

doktori iskola nyilvántartásba vételéhez, a felvételi eljáráshoz kapcsolódó jogszabályban meghatározott előterjesztési feladatokat, o) díszoklevelet adományoz, p) dönt a hatáskörébe utalt hallgatói ügyekben, q) gondoskodik a pályázatok kiírásáról, r)

bírósági eljárást kezdeményez a Szenátus döntése alapján a fenntartói intézkedéssel szemben, amennyiben az a képzés és kutatás tudományos tárgyával és tartalmával kapcsolatos kérdésben az intézménynek biztosított önállóságát sérti,

s)

közreműködik a Főiskola rendelkezésére bocsátott és tulajdonában álló vagyontárgyak védelmében,

t)

saját területén működteti a gazdálkodás folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságaira tekintettel a Folyamatba Épített, Előzetes és Utólagos Vezetői Ellenőrzési (FEUVE) rendszerére, közreműködik az intézmény ellenőrzési nyomvonalának elkészítésében, a kockázatelemzésben és kockázatkezelési rendszer működtetésében,

u) ezen túl ellát minden olyan feladatot, amelyet jogszabály, belső szabályzat a hatáskörébe utal, vagy a munkáltató meghatároz, v) ellátja az irányítása alatt álló szervezetek munkájának irányítását, felügyeletét, ellenőrzését, w) irányítja a Főiskola fejlesztési tervét tartalmazó Intézményfejlesztési Terv és részstratégiák, valamint azok módosítási előkészítését, a Menedzsment értekezlet és a Szenátus elé terjeszti az Intézményfejlesztési Tervet, ezzel javaslatot tesz a testületnek az oktatási és kutatási irányokra, a Főiskola fejlesztési terveire. (9)

A rektornak − feladatai ellátása és hatáskörének gyakorlása során − általános utasítási, ellenőrzési, illetve intézkedési joga van. Nem utasíthatja azonban sem a Szenátust, sem a kancellárt, sem a Hallgatói Önkormányzatot és az érdekképviseleti szervezeteket sem.

(10)

A rektor – a Szenátus, illetve a Szenátus által hatáskörébe utalt döntései kivételével – megsemmisíthet minden olyan döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt vagy főiskolai szabályzatot sért. A rektor a Szenátus, a Szenátus pedig a rektor jogszabályt sértő döntésének megsemmisítése érdekében az illetékes bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárás a döntés végrehajtására felfüggesztő hatállyal van. A rektor a kancellár döntésével, vagy intézkedésével szemben, illetve azok elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet.

(11)

A rektor, döntése előtt legalább tizenöt nappal, kikéri a Közalkalmazotti Tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő, a Munka Törvénykönyvében, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről.

(12)

A rektor személyében bekövetkező változás esetén az átadó és az átvevő rektor legkésőbb a változást megelőzően tizenöt nappal tájékoztatja a Közalkalmazotti Tanácsot a változás: a) időpontjáról vagy tervezett időpontjáról, b) okáról, c) a Főiskolával foglalkoztatási jogviszonyban lévők érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről.


(13)

0. módosítás

27 (73). oldal

A rektor a (8) a) pontban meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más magasabb vezető vagy vezető beosztású közalkalmazottjára írásban átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább. A rektort, távollétében és akadályoztatása esetén az oktatási és általános rektorhelyettes helyettesíti, teljes jogkörben. A rektor közvetlen irányítása alá tartozó szakmai terület: a) Rektori Hivatal, b) Duna-Stratégia Igazgatóság, c) oktatási és általános rektorhelyettes szervezete, d) tudományos és kutatási rektorhelyettes szervezete, e) Műszaki-, Informatikai-, Társadalomtudományi Intézet, Tanárképző Központ, f) Innovációs és Pályázati Igazgatóság.

(14)

A rektor szervezetében foglalkoztatott nem oktató, nem kutató, nem tanári munkakörök felett a teljes munkáltatói jogokat a kancellár gyakorolja, aki ezen területek feletti munkairányítási és ellenőrzési, szabadságkiadási jogkörét jelen szabályzatban foglaltak szerint átruházza. A Rektori Hivatal esetében a fentiekben felsorolt szűkített munkáltatói jogkörök a rektorhoz kerülnek. 16. § A kancellár (jogállása, kinevezése, hatásköre, feladatai)

(1)

A Főiskola intézményi működtetését a törvényben meghatározott keretek között a kancellár végzi. A kancellár az intézmény működtetéséért felelős felsővezető menedzser, felelős a gazdálkodási intézkedések és javaslatok előkészítéséért, az általa irányított szervezet útján köteles gondoskodni a jogszabályoknak megfelelő pénzügy-szakmai kompetencia biztosításáról.

(2)

A kancellár a felsőoktatási intézmény működtetését végzi. A kancellár eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, az SzMSz és a Kollektív Szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe.

(3)

Kancellári megbízást az kaphat, aki a) felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, a közigazgatásban szerzett hároméves vezetői gyakorlattal, és

központi

vagy

területi

b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik. (4)

A kancellárral a rektor - a megbízásra jogosult által meghatározottak szerint - létesít a felsőoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszonyt, felette a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.

(5)

A megbízást 3-5 évre adható és újbóli nyilvános pályázat alapján több alkalommal meghosszabbítható, figyelembe véve, hogy a vezetői megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat. A kancellári megbízásra irányuló pályázat kiírásáról, a személyi javaslatok felterjesztéséről az oktatásért felelős miniszter gondoskodik. A pályázat


0. módosítás

28 (73). oldal

benyújtásának a határideje a közzétételtől számított tizenöt napnál rövidebb nem lehet. A kancellár megbízására, a megbízás visszavonására a miniszterelnök jogosult. A kancellár

(6)

a) felel a Főiskola gazdasági, pénzügyi, kontrolling, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést, b) felel a szükséges gazdálkodási, valamint az a) pontban meghatározott területeken szükséges intézkedések és javaslatok előkészítéséért, ennek keretében egyetértési jogot gyakorol a Szenátus, valamint a rektor intézmény gazdálkodását, szervezetét, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében, az egyetértés e döntések érvényességének, illetve hatálybalépésének feltétele, c) a Főiskola rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik annak feltételeiről, hogy a felsőoktatási intézmény gazdálkodása az alapfeladatok ellátását biztosítsa, d) gyakorolja a Főiskola részvételével működő gazdasági társaságokban és gazdálkodó szervezetekben a tulajdonosi jogokat, e) a rektor számára törvényileg meghatározott munkáltatói jogának kivételével gyakorolja a Főiskolán foglalkoztatott alkalmazottak felett, gondoskodik a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáról, f)

gondoskodik a gazdasági vezetői feladatok ellátásáról, ennek keretében megbízza a gazdasági vezetőt, illetve vezetői megbízását visszavonja, felelős a gazdálkodási intézkedések és javaslatok előkészítéséért,

g) feladatai ellátása során a rektor tekintetében fennálló együttműködési kötelezettségének köteles eleget tenni, h) képviseli a szervezeti egységeket a főiskolai testületek és vezetők előtt, továbbá a Főiskolán kívüli szerveknél, figyelemmel a 15.§ (4), 2.§ (7),(8) bekezdésekben foglaltakra. (7)

A kancellár a (4) b), d) pontjában meghatározott jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében a Főiskola vezető beosztású alkalmazottjára átruházhatja. A kancellár a (4 e) pontjában meghatározott hatáskör átruházása során biztosítja a felsőoktatási intézmény magasabb vezetője számára a vezetői feladatok ellátásához szükséges hatáskörök gyakorlását. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.

(8)

A kancellár feladatai: a) ellátja a szervezetéhez tartozó igazgatási, gazdasági – üzemeltetési és ellenőrzési szervezet irányítását, b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a foglalkoztatási tervben meghatározott keretek között a foglalkoztatási követelményrendszer alapján, c) jogszabályban meghatározott módon rendelkezik a fenntartó által rendelkezésre bocsátott és saját tevékenység révén szerzett forrásokkal, eszközökkel és vagyonnal, d) a felsőoktatási intézmény belső szabályzataival és költségvetésével összhangban rendelkezik a felsőoktatási intézmény rendelkezésére álló költségvetési előirányzatok felett, e) előkészíti - a rektorral együttműködve - az Intézményfejlesztési Tervet és annak részeként a foglalkoztatási tervet, illetve az Intézményfejlesztési Tervvel összhangban a kutatásifejlesztési-innovációs stratégiát, és egyéb szabályzatokat, dokumentumokat,


f)

0. módosítás

29 (73). oldal

biztosítja a Főiskola rendelkezésére bocsátott és tulajdonában álló vagyontárgyak védelmét, a biztonságos üzemeltetés feltételeit,

g) kialakítja, működteti és fejleszti a gazdálkodás folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságaira tekintettel a belső kontrollrendszert, elkészíti az intézmény ellenőrzési nyomvonalát, kockázatelemzést végez a kockázati tényezők figyelembevételével és kockázatkezelési rendszert működtet, h) felelős a követelményeknek megfelelő integrált rendszer fenntartásáért, nyomon követéséért, folyamatos jobbításáért, i)

bejelenti a törzskönyvi nyilvántartást érintő adatváltozást,

j)

irányítja a vezetőségi átvizsgálásokat,

k) ezen túl ellát minden olyan feladatot, amelyet bármely jogszabály a hatáskörébe utal, vagy a munkáltató meghatároz. (9)

A kancellár által közvetlenül irányított szakmai területek: a) Kontrolling, b) Belső ellenőrzés, c) Kancellária Kabinet, d) Gazdasági és üzemeltetési Igazgatóság, e) HR Szolgáltató Központ, f) Könyvtár és Információs Központ, g) Kerpely Antal Kollégium.

(10)

A kancellár a nem oktató, nem kutató, nem tanári foglalkoztatottak esetében teljes körűen gyakorolja a munkáltatói jogokat. A kancellár a közvetlen irányítása alatt álló területeken a munkáltatói jogköröket a (10) szerint írásban átruházhatja. A rektor szervezetéhez tartozó nem oktató, nem kutató, nem tanári foglalkoztatottak esetében a munkairányítási és ellenőrzési, szabadság kiadási jogkört a kancellár jelen szabályzatban rögzítettek szerint átruházza.

(11)

A kancellár a jogszabályokban, és az alábbiakban meghatározott jogköreit esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében írásban átruházhatja: a) helyettesére (helyetteseire) vagy az intézmény más, magasabb vezető vagy vezető beosztású alkalmazottjára: aa) Az intézmény részvételével működő gazdasági társaságokban és gazdálkodó szervezetekben a tulajdonosi jogok gyakorlását. ab) A felsőoktatási intézményben foglalkoztatott alkalmazottak feletti munkáltatói jogok gyakorlását (az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak, a fenntartott köznevelési intézmény vezetője és alkalmazottai, valamint a megbízási jogviszonyban állók feletti kivétellel), ezzel összefüggésben a jogszabályoknak megfelelő pénzügyiszakmai kompetencia biztosításáról való gondoskodást. b) az Nftv. 13/A.§ (2) a, pontja szerinti hatásköröket a Szenátusra, vagy a rektorra. Ezen esetekben a Szenátus, vagy a rektor döntései felett a kancellár egyetértési jogot gyakorol.


0. módosítás

30 (73). oldal

IV. A REKTOR SZERVEZETE 17. § A Rektori Hivatal (1)

A Rektori Hivatal közvetlenül a rektor irányítása alatt álló szervezeti egység, melyet a rektori hivatalvezető irányít.

(2)

A Rektori Hivatal vezetője feletti munkairányítási, ellenőrzési és szabadságkiadási jogköröket a kancellár a rektorra ruházza át. A többi munkáltatói jogkört a kancellár gyakorolja.

(3)

A Rektori Hivatalvezető feladatai és felelőssége: a) a rektor, a Szenátus és a vezetői testületek ügyviteli feladatai ellátásának irányítása, b) a Rektori Hivatal tevékenységhez tartozó igazgatási, szervezési, iratkezelési és irattározási tevékenység szervezése és felügyelete, c) a határozatok nyilvántartásának szervezése és ellenőrzése, d) felel a szenátusi titkári feladatok ellátásáért, e) gondoskodik arról, hogy az érintett szervezetek a főiskolai oktatók, kutatók, hallgatók és alkalmazottak a Szenátus és a vezető testületek határozatait, döntéseit, állásfoglalásait megismerhessék. Segíti a Főiskola vezetőinek, testületeinek, önálló szervezeti egységeinek, bizottságainak tevékenységét, f)

irányítja és szervezi a Rektori Hivatal tevékenységét,

g) vezeti, felügyeli és ellenőrzi és menedzseli a beosztott alkalmazottak munkáját, h) ellátja az átruházott jogköröknek megfelelően a munkáltatói jogok gyakorlását, i)

egyebekben irányadó az általános vezetői feladat-, felelősség-, kötelesség-,hatáskör (lsd. 50.§). 18. § Duna Stratégiai Igazgató

(1)

A Duna Stratégia Igazgató közvetlenül a rektor irányítása, felügyelete, és ellenőrzése mellett tevékenykedik.

(2)

A Duna Stratégia Igazgató feladatai és felelőssége: a) feladatai közé tartozik a Főiskola Duna Stratégiájának és a vonatkozó alkalmazott kutatásainak koordinálása, illetve a kapcsolódó együttműködések kialakítása és irányítása, b) képviseli szakterületét a főiskolai testületek és vezetők előtt, továbbá a Főiskolán kívüli szerveknél, c) véleményt nyilvánít és javaslataival döntéseket kezdeményezhet a szakterületét érintő, hatáskörét meghaladó kérdésekben, d) összefogja és irányítja a Főiskola aktív szerepvállalását, az Európai Duna Régió Stratégia megvalósításában, különösen a nemzeti és térségi feladatok ellátásában, e) kezdeményezi és koordinálja a Főiskola térségében működő vállalkozások, intézmények, civil szervezetek együttműködéseit, konzorciumok, klaszterek alakítását, közös projektek tervezését és megvalósítását,


f)

0. módosítás

31 (73). oldal

feladatköréhez kapcsolódó témakörökben hatékonyan együttműködik a Főiskola szervezeti egységeivel és vállalkozásaival, koordinálja a kapcsolódó kezdeményezéseket, projekteket,

g) együttműködik az országos, regionális és megyei stratégiai tervező szervezetekkel, különösen a Főiskola tevékenységéhez kapcsolódó szakágazati, valamint területfejlesztési stratégiák előkészítésében és megvalósításában, h) felel a feladatkörébe tartozó információszolgáltatás teljesítéséért, a nyilvántartások naprakészségéért, teljeségéért és hitelességéért, i)

egyebekben irányadó az általános vezetői feladat-, felelősség-, kötelesség-,hatáskör (lsd. 50.§). 19. § Rektorhelyettesek

(1)

A rektorhelyettes mint magasabb vezető megbízásáról a nyilvános pályázatban meghirdetettek alapján, – a Szenátus rangsorolásának mérlegelésével – a rektor dönt. A megbízást 3 évre adható és újbóli nyilvános pályázat alapján több alkalommal meghosszabbítható, figyelembe véve, hogy a vezetői megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat.

(2)

A rektorhelyettesek feladata a rektor munkájának segítése a Főiskola oktatási-, tudományoskutatási-, fejlesztési-, pályázati-, nemzetközi feladatainak ellátásában.

(3)

A Főiskolának kettő rektorhelyettese van: a) oktatási és általános rektorhelyettes, b) tudományos és kutatási rektorhelyettes.

20. § Oktatási és általános rektorhelyettes és szervezete (1)

A rektort, távollétében és akadályoztatása esetén az oktatási- és általános rektorhelyettes helyettesíti teljes jogkörben.

(2)

Az oktatási és általános rektorhelyettes felelőssége: a) felel a Főiskola oktatási feltételeinek megteremtéséért, továbbá az oktatásban a szakmai hatékonyság és gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, b) felel a Főiskola stratégiájával és Intézményfejlesztési Tervével összhangban álló fejlesztési elképzelések koordinálásáért, kialakításáért és megvalósításáért, c) a tudományos és kutatási rektorhelyettessel együttműködve felel a kutatásfejlesztési- és innovációs stratégia oktatási területet érintő előkészítéséért, figyelemmel kíséréséért, megvalósításáért, d) felel az oktatással kapcsolatos információszolgáltatás teljesítéséért, a nyilvántartások naprakészségéért, teljeségéért és hitelességéért, e) felel a szükséges intézkedések kezdeményezéséért és megtételéért a hallgatói lemorzsolódás csökkentése érdekében, f)

felel a Főiskola által kiállított oklevelekért, bizonyítványokért,


0. módosítás

32 (73). oldal

g) felel a felsőoktatási szakképzés, alap- és mesterképzés, a felsőoktatási szakképzés valamint a szakirányú továbbképzés, indításával kapcsolatos dokumentációk összeállításáért, azok megfelelő szakmai tartalmáért, valamint azok akkreditációjáért. (3)

Az oktatási és általános rektorhelyettes feladatai: a) ellátja a Főiskolán folyó oktatási tevékenység koordinálásával kapcsolatos főiskolai szintű feladatokat, felügyeli az ügyintézést, az irányítást és az ellenőrzést, b) kezdeményezi a szakindítások központi nyilvántartásba vételét, c) véleményezi a marketing, PR, média és kommunikációs stratégiát a kancellár felé annak érdekében, hogy a Dunaújvárosi Főiskola kommunikációja a márkanév – hírnév és pozíció, valamint az identitás – erősítésével a hallgatói létszám megtartását és támogatók szerzését szolgálja, d) közreműködik - a kancellárral együttműködve - a Kompetencia Központ szakmai munkájának meghatározásában, illetve az Alumni, a Diáktanácsadók, a Karrier Iroda és a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) tevékenységének működtetésében, e) aktívan részt vesz az Intézményfejlesztési Terv képzési szerkezetre vonatkozó részének összeállításáért és naprakészségének biztosításáért, valamint az abban foglaltak végrehajtásáért, f)

javaslatot tesz a tudományos és kutatási rektorhelyettessel együttműködve az oktatást érintő kutatási stratégiára valamint a kutatási prioritásokra,

g) elősegíti oktatási területen a Főiskola kutatásaihoz és pályázataihoz kapcsolódó bevételszerző tevékenységet, ennek keretében folyamatosan fejleszti a forrásbevonás, illetve forrásszerzés lehetőségeit, h) tevékenyen részt vesz a tudományos és kutatási rektorhelyettessel, az innovációs és pályázati igazgatóval együttműködve a régió és városkörnyéki tudásközpont kialakításában és működtetésében, i)

közreműködik a tehetséggondozás rendszerének (szakkollégiumok, TDK) működtetésében,

j)

véleményezi a kancellár felé a Főiskola hallgatóinak elhelyezése a kollégiumi férőhelyek kapacitásának erejéig, a tanulmányi időszak alatt, a hallgató eredményes tanulmányi munkájának elősegítése, a szabadidő eltöltésének szervezése és a hagyományok ápolása, illetve a demokratikus elveken szerveződő Kollégiumi Önkormányzat működtetése érdekében felmerülő tevékenységet,

k) javaslatot tesz a kancellár felé az oktatás, kutatás, nevelés szakirodalmi-, és tananyagellátás, valamint az önműveléshez szükséges irodalom biztosítására, l)

feladata a Főiskolán folyó oktatási tevékenység koordinálásával kapcsolatos főiskolai szintű teendők ellátása, az ügyintézés felügyelete, irányítása és ellenőrzése,

m) az intézmény oktatási tevékenységének fejlesztésére és korszerűsítésére vonatkozó koncepciók kidolgozása és végrehajtásának szervezése, n) az átruházott jogköröknek megfelelően a munkáltatói jogok gyakorlása, o) javaslatot tesz a rektor felé a - HR Szolgáltató Központ véleményének kikérésével, az oktató-kutató egységvezetők javaslatai alapján − az oktató-kutató egységek képzettség és életkor szerinti személyi összetételére, bérezésére,


0. módosítás

33 (73). oldal

p) javaslatot tesz a rektor felé – a HR Szolgáltató Központ véleményének kikérésével, az oktató-kutató szervezeti egységvezetők javaslata alapján − a szervezeti egységekben dolgozó munkatársak közalkalmazotti jogviszonya létesítésére, meghosszabbítására, megszüntetésére, megbízási szerződés kötésére, q) irányítja a Főiskola szintű tantervi irányelvek kidolgozását, r)

felügyeli a NEPTUN Hallgatói Tanulmányi, Információs és Pénzügyi Rendszerét,

s)

kapcsolatot tart a Főiskola Hallgatói Önkormányzatával,

t)

fele a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat előírásainak betartatásáért,

u) biztosítja a felügyeleti területén a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangját, v) hatékonyan működteti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezeti ellenőrzés (FEUVE) rendszert, w) ellát minden olyan feladatot, amivel a rektor megbízza, x) gyakorolja a rektor által meghatározott módon és körben az aláírási, kiadmányozási és utalványozási jogkört. (4)

Az oktatási és általános rektorhelyettes közvetlen irányítása alá tartozik az oktatási igazgató és a Nemzetközi Kapcsolatok Iroda.

(5)

A kancellár az oktatási és általános rektorhelyettesre ruházza át a Nemzetközi Kapcsolatok Iroda vezetője feletti munkairányítási, ellenőrzési és szabadságkiadási munkáltatói jogkörök gyakorlását. 20/A. § Oktatási igazgató

(1)

Az oktatási igazgató az oktatási és általános rektorhelyettesnek közvetlenül alárendelten végzi tevékenységét.

(2)

Az oktatási igazgató feladatai és felelőssége: a) javaslatokat készít elő az oktatási és általános rektorhelyettes számára oktatásfejlesztési és tanulmányi ügyeket érintő kérdésekben, b) irányítja a tanulmányi hivatal tevékenységét, a képzések oktatásszervezési és fejlesztési, a hallgatók tanulmányi és egyéb ügyeinek intézésével, a hallgatók tanulmányi információkkal való ellátásával, a NEPTUN rendszer szakmai információkkal való ellátásával, aktualizálásával, a hallgatói jogviszonyból eredő iratok dokumentálásával, archiválásával, a felvételi eljárás lebonyolításával, kapcsolatos feladatokat, c) felel az alap- és mesterszakok, valamint a felsőoktatási szakképzések, szakirányú továbbképzésekhez kapcsolódó hatósági eljárások lebonyolításáért, d) irányítja a NEPTUN rendszerből kinyerhető adatszolgáltatások, és egyéb – az oktatási területre irányadó – adatszolgáltatások teljesítését, e) irányítja és szervezi a Tanulmányi Hivatal tevékenységét, f)

vezeti, felügyeli és ellenőrzi és menedzseli a beosztott alkalmazottak munkáját,

g) ellátja az átruházott jogköröknek megfelelően a munkáltatói jogok gyakorlását, h) egyebekben irányadó az általános vezetői feladat-, felelősség-, kötelesség-,hatáskör (lsd. 50.§).


0. módosítás

34 (73). oldal

(3)

A kancellár az oktatási igazgatóra ruházza át az Oktatási Igazgatóságon (ideértve a Tanulmányi Hivatalt is) foglalkoztatott nem oktató, nem kutató, nem tanár közalkalmazottak feletti munkairányítási, ellenőrzési és szabadságkiadási munkáltatói jogkörök gyakorlását.

(4)

A Tanulmányi Hivatal ügyrendje részletesen tartalmazza a hivatal feladatait, valamint azok ellátásáért felelős dolgozók feladat-, hatás- és jogkörét.

20/B. § Nemzetközi Kapcsolatok Iroda A Nemzetközi Kapcsolatok Iroda az oktatási és általános rektorhelyettes szakmai irányítása és ellenőrzése mellett működő szervezeti egység. Vezetője a nemzetközi kapcsolatok irodavezető, aki az oktatási és általános rektorhelyettesnek közvetlenül alárendelten végzi tevékenységét.

(1)

(2)

Az irodavezető feladatai és felelőssége: a) felel a Főiskola nemzetközi kapcsolatainak fejlesztéséért és folyamatos működtetéséért, a meglévő kapcsolatok fenntartásáért, koordinálásáért, menedzseléséért, b) javaslatokat készít elő az oktatási és általános rektorhelyettes számára a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését, menedzselését érintő kérdésekben, c) felel a külföldi hallgatók tanulmányi és egyéb ügyeinek ellátásáért, az Erasmus és más EUs programok szervezésével, képzési és kutatási együttműködések gondozásával kapcsolatos tevékenységéért, illetve az angol nyelvű képzések kialakításáért és koordinálásáért, d) irányítja és szervezi a Nemzetközi Kapcsolatok Iroda tevékenységét, e) vezeti, felügyeli, ellenőrzi és menedzseli a beosztott alkalmazottak munkáját, f)

ellátja az átruházott jogköröknek megfelelően a munkáltatói jogok gyakorlását,

g) egyebekben irányadó az általános vezetői feladat-, felelősség-, kötelesség-,hatáskör (lsd. 50.§). (3)

A kancellár a nemzetközi kapcsolatok irodavezetőre ruházza át Nemzetközi Kapcsolatok Irodán foglalkoztatott nem oktató, nem kutató, nem tanár közalkalmazottak feletti munkairányítási, ellenőrzési és szabadságkiadási munkáltatói jogkörök gyakorlását.

21. § Tudományos és kutatási rektorhelyettes (1)

A tudományos és kutatási rektorhelyettes felelőssége: a) menedzseli a kutatási feltételek megteremtését, b) felel a kutatási tevékenység irányításáért, végrehajtásáért, a kutatási terv ellenőrzéséért, c) felel a Főiskola stratégiájával és Intézményfejlesztési Tervével összhangban álló tudományos és kutatási elképzelések kialakításáért és megvalósításáért, d) felel a kutatásfejlesztési stratégia előkészítéséért, figyelemmel megvalósításáért, együttműködve az oktatási és általános rektorhelyettessel,

kíséréséért,


0. módosítás

35 (73). oldal

e) felel a tudományos kutatómunka fejlesztéséért (ideértve a doktori képzés rendszerének kialakítását, fejlesztésére vonatkozó stratégia kialakítását) együttműködve az oktatási és általános rektorhelyettessel, f)

felel az oktatói tudományos kutatómunka fejlesztéséért, (ideértve a doktori képzés rendszerének kialakítására, fejlesztésére vonatkozó stratégia kialakítását), együttműködve az oktatási és általános rektorhelyettessel,

g) felel a kutatással kapcsolatos információszolgáltatás teljesítéséért, a nyilvántartások naprakészségéért, teljeségéért és hitelességéért. (2)

A tudományos és kutatási rektorhelyettes feladatai: a) javaslatot tesz a tudományos és kutatási stratégiára valamint a kutatási prioritásokra az oktatási és általános rektorhelyettessel együttműködve, b) elősegíti a Főiskola kutatásaihoz és pályázataihoz kapcsolódó bevételszerző tevékenységet, ennek keretében folyamatosan figyelemmel kíséri a forrásbevonás, illetve forrásszerzés lehetőségeit, c) irányítja a tehetséggondozás (szakkollégiumok, TDK) rendszerét, d) tevékenyen részt vesz a régió és városkörnyéki tudásközpont kialakításában és működtetésében, e) ipari kapcsolatok kiépítésével és fenntartásával hozzájárul a gazdaság szereplőinek intenzívebb együttműködéséhez, f)

javaslatot tesz a kancellár felé a tudományos és kutatási szakirodalmi ellátás, valamint az önműveléshez szükséges irodalom biztosítására,

g) képviseli a szervezeti egységeket a főiskolai testületek és vezetők előtt, továbbá a Főiskolán kívüli szerveknél, figyelemmel a 3.§ (6) bekezdésben foglaltakra, h) javaslatot tesz - a HR Szolgáltató Központ véleményének kikérésével, az oktató-kutató egységvezetők javaslatai alapján − az oktató-kutató egységek képzettség és életkor szerinti személyi összetételére, i)

javaslatot tesz a rektor felé, - A HR Szolgáltató Központ véleményének kikérésével, az oktató-kutató szervezeti egységvezetők javaslatai alapján - a szervezeti egységekhez tartozó munkatársak bérére,

j)

javaslatot tesz a rektor felé – a HR Szolgáltató Központ véleményének a kikérésével, az oktató-kutató szervezeti egységvezetők javaslata alapján − a szervezeti egységekben dolgozó munkatársak közalkalmazotti jogviszonya létesítésére, meghosszabbítására, megszüntetésére, megbízási szerződés kötésére,

k) ellátja a Főiskolán folyó tudományos kutatómunka koordinálásával kapcsolatos főiskolai szintű feladatokat, felügyeli az ügyintézést az irányítást és az ellenőrzést, l) felügyeli a Főiskola alapfeladatin kívüli tevékenységét, a szabályozás karbantartását a vállalkozási tevékenység koordinálását és támogatását, m) a tudományos továbbképzéssel kapcsolatos feladatok koordinálása, n) minden olyan feladat amivel a rektor megbízza.


0. módosítás

36 (73). oldal

22. § Oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységek (1)

Az oktatási és kutatási munkát a Főiskola intézeti és szervezeti egységekben végzi.

(2)

Az intézetek között az együttműködés különböző formái hozhatók létre.

(3)

Az oktatási, tudományos kutatási szervezeti egységek alapvetően a főiskolán az alábbiak szerint alakul: a) Műszaki Intézet, b) Informatikai Intézet, c) Társadalomtudományi Intézet, d) Tanárképző Központ, e) Dunaújvárosi Regionális Anyagtudományi és Technológiai Tudásközpont (DuRATT).

(4)

Az intézeteken belül tanszékek működhetnek.

(5)

A Tanárképző központ részletes szervezeti rendjét a Tanárképző Központ Szervezeti és Működési Rendje, mint jelen SzMSz melléklete rögzíti. 22/A. § Az intézetekről általában

(1)

Az intézetek a gazdálkodásra vonatkozó főiskolai szabályzatok keretei között gazdálkodnak.

(2)

Az intézetek szervezeti tagozódása a vonatkozó szabályzatban találhatóak. Az intézetekben tanszéken kívül laboratóriumok, műhelyek, kutatócsoportok, irodák, valamint központok működhetnek.

(3)

Az intézetet az intézet igazgatója (a Tanárképző Központ esetében főigazgatója) vezeti az Intézeti értekezlet bevonásával. Az Intézeti értekezletet szükség szerint, de a Mátrix értekezletet követő héten össze kell hívni.

(4)

Tudományos és kutatási ügyekben a tudományos és kutatási rektorhelyettes, oktatási ügyekben az oktatási és általános rektorhelyettes, személyi ügyekben az intézetigazgató munkáját segíti a HR Szolgáltató Központ vezetője.

(5)

Az intézetek közvetlen felügyelete a rektor feladata.

(6)

Az ügyvitel az intézeteknél intézeti szinten történik.

22/B.§ Tanszék (1)

A tanszék az intézetben folyó oktatás és tudományos kutatás alapegysége, amely lehetőség szerint tudományterületi alapon szerveződik.

(2)

A tanszék élén a tanszékvezető áll, feladatait és hatáskörét munkaköri leírás rögzíti.

(3)

A tanszék által gondozott tantárgyat, vagy összetartozó több tantárgyat oktatók tanszéki csoportot alkothatnak.

(4)

Az intézeti tanszéken ügyvitel nem történik.


0. módosítás

37 (73). oldal

22/C.§ Szervezeti egységek fenntartása (1)

A Főiskolához tartozó oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységet alapítvány, gazdasági szervezet, illetve más jogi személy is létesíthet és támogathat a Szenátus egyetértése esetén.

(2)

A Főiskola oktatási, kutatási szervezeti egységet más intézményekkel, szervezetekkel közösen is létesíthet, tarthat fenn és működtethet a Szenátus jóváhagyásával. 22/D.§ Az oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységek vezetése

(1)

Az intézetet az intézetigazgató, a Tanárképző Központot a központ főigazgatója, a tanszéket a tanszékvezető vezeti, akiket az egyetemi tanárok, főiskolai tanárok, valamint egyetemi és főiskolai docensek közül pályázat útján, az intézeti értekezlet, és a Szenátus véleményének mérlegelésével a rektor bíz meg 3-5 éves időtartamra, amely újabb nyilvános pályázat alapján további legfeljebb öt évre többször is megismételhető. A második és további megismétléshez a Szenátus egyszerű többségű szavazással támogatott javaslata szükséges.

(2)

Az intézet vezetését, valamint a tanszékvezetői tisztséget hatvanötödik év feletti személy nem láthatja el.

(3)

Az oktatási szervezeti egységek vezetőinek megbízásával, felmentésével kapcsolatban ki kell kérni az oktatási szervezeti egység, intézet véleményét is. 22/E.§ Az intézetigazgató (Tanárképző Központ esetében a központ főigazgatója), valamint a tanszékvezetők feladata és hatásköre:

(1)

Az intézetigazgató (Tanárképző Központ esetében a központ főigazgatója) feladat és hatásköre: a) képviseli a szervezeti egységet a főiskolai testületek és vezetők előtt, továbbá a Főiskolán kívüli szerveknél, b) véleményt nyilvánít, és javaslataival döntéseket kezdeményezhet az egységét érintő, hatáskörét meghaladó kérdésekben, c) gondoskodik és javaslatot tesz - a HR Szolgáltató Központ véleményének kikérésével - az egység képzettség és életkor szerinti személyi összetételére, a HR Szolgáltató Központ véleményének kikérésével, d) szervezi az egység képzési, tudományos kutatási és más tevékenységét, e) irányítja és ellenőrzi a – hozzá beosztott vezetők segítségével – az oktatók és alkalmazottak munkáját, illetve az egységen belüli vezetők munkáját, f)

gondoskodik a Tudományos Diákkörök tevékenységéhez szükséges szakmai feltételek megteremtéséről,

g) az egység költségvetése alapján javaslatot tesz, illetve rendelkezik a pénzügyi keretek felhasználásáról, h) együttműködik a Főiskola más szervezeti egységeivel, az érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a hallgatók képviselőivel,


0. módosítás

38 (73). oldal

i)

biztosítja a rendelkezésre bocsátott lehetőségen belül az egység oktatóinak, kutatóinak szakmai fejlődéséhez szükséges feltételeket, felelős a dolgozók munkakörülményeinek és munkafeltételeinek megfelelő alakításáért,

j)

a lehetőségeken belül biztosítja a hallgatók eredményes munkájához szükséges feltételeket,

k) jogszabályok és a főiskolai szabályzatok rendelkezése szerint szervezi, irányítja és ellenőrzi a külső szervek által adott megbízáson alapuló munkákat, l)

saját szervezeti egysége tekintetében részt vállal a tűz-, munka-, polgári és vagyonvédelemről a vonatkozó feladatok ellátásában,

m) javaslatot tesz – a HR Szolgáltató Központ véleményének kikérésével, a dolgozó közvetlen felettesével egyeztetve – az intézethez tartozó munkatársak közalkalmazotti jogviszonya létesítésére, meghosszabbítására, megszüntetésére, megbízási szerződés kötésére javaslatot tesz – a dolgozó közvetlen felettesével egyeztetve – az intézethez tartozó munkatársak bérére, utánpótlási tervére, n) az egyéb munkáltatói jogok körében – a dolgozó közvetlen felettesével egyeztetve – engedélyezi a szabadságot, irányítja a munkatársak tevékenységét, ellenőrzi feladataik végrehajtását, értékeli teljesítményüket, o) a közvetlen munkahelyi felettesével és a költségviselőkkel egyeztetve engedélyezi a belföldi kiküldetést és javaslatot tesz az általános és oktatási rektorhelyettesnek a külföldi kiküldetésre, p) a minőségirányítási megbízottak személyére vonatkozóan javaslatot tanszékvezetővel együtt, melyet a kancellár hagy jóvá,

tesznek a

q) a kancellár átruházza az intézeteknél foglalkoztatott nem oktató, nem kutató, nem tanár közalkalmazottak feletti munkairányítási, ellenőrzési és szabadságkiadási munkáltatói jogokat az intézetvezetőkre/főigazgatóra. (2)

A tanszékvezető feladat- és hatásköre: a) szervezi és irányítja a tanszékhez tartozó oktatási és kutatási feladatokat, b) oktatási, kutatási, pályázati kérdésekben irányítja és értékeli a tanszék munkatársainak szakmai tevékenységét, c) egyéb vezetési feladatokat az intézetigazgatóval egyetértésben lát el, d) vezeti és koordinálja a tananyag-fejlesztési tevékenységeket, e) felügyeli a hallgatói tudományos munkát, f)

rendszeresen beszámol a tanszék és saját tevékenységéről az intézetigazgatónak és a Tanszéki értekezletnek,

g) koordinálja a tanszék minőségirányításhoz tartozó munkáját, h) közvetlen munkáltatói jogokat gyakorol a munkaidő beosztásával és ellenőrzésével kapcsolatosan.


0. módosítás

39 (73). oldal

22/F.§ Az intézetek feladatai (1)

Oktatási, oktatásszervezési feladatok: a) a szervezeti egységhez rendelt szakok és szakirányok indítása, működési feltételeinek a képzési céloknak megfelelő lehetőség szerinti biztosítása, b) a szervezeti egységeknél folyó oktatási és továbbképzési tevékenység ellátása és koordinálása, c) az oktatáshoz és a tananyag elsajátításához szükséges szakirodalom (könyv, segédlet, jegyzet, kiadvány, szakfolyóirat) meghatározása, d) a szervezeti egységhez tartozó szakok és szakirányok tanterveinek elkészítése és folyamatos fejlesztése, e) a szervezeti egység által oktatott tantárgyak programjainak elkészítése és jóváhagyása. A szervezeti egységhez tartozó szakon más intézetek által oktatott tantárgyak programjainak véleményezése, f)

a hallgatók szakdolgozati témájának kiadása, konzultálása, a konzulensek és a bírálók megbízása. A záróvizsgák megszervezése, javaslattétel a bizottságok tagjaira és elnökeire,

g) az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek lehetőség szerinti biztosítása, h) kapcsolattartás a hallgatókkal és a hallgatók szervezeteivel. (2)

Humánpolitikai feladatok: a) javaslatot tesz testületei útján az oktatók és nem oktató alkalmazottak munkaviszonyának létesítésére, megszüntetésére, a HR Szolgáltató Központ véleményének kikérésével, b) a szervezeti egységhez tartozó oktatók és nem oktató alkalmazottak szakmai és tudományos fejlődésének, előmenetelének elősegítése, c) az intézethez tartozó kutatási tevékenységhez szükséges erőforrásokat koordinálja, lehetőségeihez mérten biztosítja is a Gazdasági és Üzemeltetési Igazgatóság véleményének kikérésével.

(3)

Gazdálkodási feladatok: a) a szervezeti egység kezelésében lévő pénzkeretek, létesítmények, gépek, műszerek és egyéb eszközök hatékony és célszerű felhasználása. A gazdálkodás, a munka-, vagyon-, és tűzvédelmet érintő szabályok betartása és ellenőrzése, a pénzügyi és bizonylati fegyelem megtartása, a rendelkezésre álló eszközök nyilvántartása, elszámolása, b) hozzájárul a szervezeti egység működéséhez szükséges anyagok, tárgyi-, és forgóeszközök biztosításához.

(4)

Tudományos és kutatási feladatok: a) belföldi és nemzetközi szakmai és tudományos kapcsolatok kiépítése és fenntartása, b) a szervezeti egység kutatási tevékenységének szervezése és ellátása, a hozzárendelt laborokban, c) aktív részvétel a hazai és nemzetközi pályázatokban, d) a hallgatók tudományos munkájának elősegítése és irányítása.


0. módosítás

40 (73). oldal

22/G.§ A szak, szakképzettség, szakirány, specializáció-felelős és hatásköreik (1)

A szak felelőse lehet az a személy, aki a MAB előírásokban foglaltaknak eleget tesz.

(2)

A szakfelelős a szak képzéséért felelős intézet igazgatójával együttműködve végzi tevékenységét.

(3)

A szakfelelős hatáskörét, részletes feladatait, tevékenységének ellátásáért járó kedvezményeket a Foglalkoztatási Követelményrendszer tartalmazza.

(4)

Szak, szakképzettség, szakirány, specializáció-felelős lehet az a személy, aki a MAB követelményeiben foglaltaknak megfelel.

(5)

Szak, szakképzettség, szakirány, specializáció-felelős a szak képzéséért felelős intézet vezetője irányításával végzi munkáját.

(6)

A szak, szakképzettség, szakirány, specializáció-felelőst az Oktatási és általános rektorhelyettes javaslatának mérlegelésével a rektor bízza meg.

(7)

Az oktatásában résztvevő csoportok együttműködése: a) a szak oktatásában valamennyi főiskolai intézet részt vehet. Az egyes szakterületekért felelős intézetek, illetve szakmai csoportok, oktatók együttműködését a szakfelelős, szakirány/specializáció/tantárgycsoport felelősök koordinálják, b) a szakfelelős kapcsolatot tart az intézetek vezetőivel az oktatás személyi- és tárgyi feltételeinek megteremtésével kapcsolatosan, c) a szak, szakképzettség, szakirány, specializáció-felelősök a más vagy több intézetet érintő oktatási feladatok terén az intézetigazgatók közreműködésével teszik meg javaslataikat, d) a szakfelelősök és szakirány/specializáció/tantárgycsoport felelősök közvetlen kapcsolatot tartanak a szakon, illetve a szakirányon oktatott tárgyak tantárgyfelelőseivel, e) a szakfelelős a szükséges egyeztetéseket követően a szakfelelős intézet vezetőjével egyetértésben oktatási anyagokat nyújt be az oktatási és általános rektorhelyettes felé. 22/H.§ Dunaújvárosi Regionális Anyagtudományi és Technológiai Tudásközpont

(1)

A Dunaújvárosi Regionális Anyagtudományi és Technológiai Tudásközpont (továbbiakban: DuRATT) a Műszaki Intézeten belül működő és elkülönítetten gazdálkodó, valamint részjogkörrel rendelkező szervezeti egység, amely a Főiskola kutatási- és fejlesztési tevékenységéhez igazodva gondoskodik a K+F infrastruktúra telepítéséről és összpontosításáról, továbbá a K+F, valamint tudás és technológiai transzfer programok előkészítéséről, végrehajtásáról. Szorosan együttműködik a Pályázati Irodával a K+F tevékenységek hatékony és eredményes megvalósítása érdekében. A Főiskola szervezetében a rektornak közvetlenül alárendelten végzi tevékenységét.

(2)

A DuRATT legfelső döntéshozó testületi szerve az Irányító Testület, melynek feladatait a DuRATT külön alapszabálya határozza meg.

(3)

A DuRATT gazdasági, pénzügyi és számviteli kontrollját a Felügyelő Bizottság látja el, melynek további részleteit az alapszabály határozza meg.

(4)

A DuRATT szakmai előkészítő, véleményező és javaslattevő szerve a Tudományos és Oktatási Bizottság, melynek feladatait az alapszabály határozza meg.


0. módosítás

41 (73). oldal

(5)

A DuRATT vezetője a menedzser-igazgató, aki a rektornak közvetlenül alárendelten végzi tevékenységét.

(6)

A menedzser-igazgató megbízásáról és kinevezéséről mindenkor a rektor dönt.

(7)

A menedzser-igazgató feladata és hatásköre: a) a szervezeti egység törvényes képviselete a főiskolai testületek és vezetők előtt, továbbá a Főiskolán kívüli szerveknél, b) véleményt nyilvánít, és javaslataival döntéseket kezdeményezhet az egységét érintő, hatáskörét meghaladó kérdésekben, c) felel a kezelésében lévő vagyon rendeltetésszerű használatáért, d) szervezi az egység tevékenységét, e) irányítja és ellenőrzi a beosztott alkalmazottak munkáját, f)

az egység költségvetése alapján rendelkezik a szükséges ellenjegyzés mellett a pénzügyi keretek felhasználásáról,

g) együttműködik a Főiskola más szervezeti egységeivel, az érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a hallgatók képviselőivel, h) biztosítja a rendelkezésre bocsátott lehetőségen belül, az egység dolgozóinak szakmai fejlődéséhez szükséges feltételeket, felelős a dolgozók munkakörülményeinek és munkafeltételeinek megfelelő alakításáért, i)

saját szervezeti egysége tekintetében részt vállal a tűz-, munka-, polgári és vagyonvédelemről a vonatkozó feladatok ellátásában,

j)

javaslatot tesz a beosztott dolgozó munkatársak közalkalmazotti jogviszonya létesítésére, meghosszabbítására, megszüntetésére, megbízási szerződés kötésére, a HR Szolgáltató Központ véleményének kikérésével,

k) javaslatot tesz az intézethez tartozó munkatársak bérére, a HR Szolgáltató Központ véleményének kikérésével, l)

az egyéb munkáltatói jogok körében engedélyezi a szabadságot, irányítja a munkatársak tevékenységét, ellenőrzi feladataik végrehajtását, értékeli teljesítményüket,

m) a közvetlen munkahelyi felettesével és a költségviselőkkel egyeztetve engedélyezi a belföldi kiküldetést. 23. § Innovációs és Pályázati igazgató (1)

Az Innovációs és Pályázati igazgató munkáját a rektor szakmai irányítása és ellenőrzése mellett végzi.

(2)

Az igazgató felett a munkáltatói jogokat a kancellár gyakorolja azzal a kiegészítéssel, hogy az innovációs igazgató feletti munkairányítási, ellenőrzési és szabadságkiadási jogokat a kancellár a rektorra ruházza át.

(3)

Az Innovációs és Pályázati igazgató közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egység a Pályázati Iroda, amely fő feladataként a Főiskola alaptevékenységéhez igazodó pályázatfigyelés, a pályázatok elkészítése, megírása az intézmény részére, pályázatok elkészítése az intézmény külső kapcsolatai részére - amelyekben a Főiskola is érdekelt pályázatok elkészítése a Főiskolai hallgatók részére. További feladata a projekt menedzsmentek mentorálása és segítése, a projektek szakmai teljesülésének, mérhető eredményeinek


0. módosítás

42 (73). oldal

felügyelete, horizontális szempontok intézmény szintű teljesítésének kidolgozása, végrehajtása és felügyelete, a lezárult projektek dokumentációinak megőrzése. (4)

A kancellár a Pályázati Iroda nem oktató, nem kutató, nem tanári munkakörben foglalkoztatottjai feletti munkairányítási, ellenőrzési és szabadságkiadási jogköröket átruházza az innovációs és pályázati igazgatóra.

(5)

Az innovációs és pályázati igazgató felelőssége és feladatai: a) koordinálja a Főiskola fejlesztési, ipari szerepvállalását, illetve a kapcsolódó együttműködésének kialakítását, irányítását, b) véleményt mond és javaslatot fogalmaz meg a Főiskola stratégiai elképzeléseiről a felsőoktatás-politika, az országos és regionális szerepvállalás, a kutatás, a képzés és a regionális szolgáltatások mentén, c) javaslatot tesz a Főiskola gazdálkodására, fejlesztési irányaira, tájékoztatást nyújt pályázati szerepvállalásáról és eredményeiről, d) beszámol az innovációs és pályázati lehetőségekről, valamint menedzseli ezek megvalósulását, e) javaslatot tesz feladatköréhez kapcsolódó témakörökben az emberi erőforrás gazdálkodás és szervezetfejlesztési kérdések tekintetében, f)

képviseli az ipari, gazdasági platformokon a Főiskola érdekeit a különböző innovációs és pályázati kérdésekben,

g) előadásokat és konferenciákat szervez a feladatköréhez kapcsolódó témakörökben, valamint az aktuális gazdasági, műszaki és kutatási témakörökben, h) hozzájárul az ipari kapcsolatok kiépítésével és fenntartásával a gazdaság szereplőinek intenzívebb együttműködéséhez, i)

segíti a Főiskola alaptevékenységhez kapcsolódó bevételszerző tevékenységét, ennek keretében folyamatosan figyelemmel kíséri a forrásbevonás, illetve forrásszerzés lehetőségeit, illetve folyamatosan fejleszti ezt a tevékenységet,

j)

tevékenyen részt vesz az oktatási és általános rektorhelyettessel, valamint a tudományos és kutatási rektorhelyettessel együttműködve a régió és városkörnyéki tudásközpont kialakításában és működtetésében,

k) felel az innovációhoz és a pályázati tevékenységhez kapcsolódó információszolgáltatás teljesítéséért, a nyilvántartások naprakészségéért, teljességéért és hitelességéért, l)

irányítja és szervezi az innovációs és pályázati igazgatóság tevékenységét,

m) vezeti, felügyeli, ellenőrzi és menedzseli a beosztott alkalmazottak munkáját, n) ellátja, az átruházott jogköröknek megfelelően, a munkáltatói jogok gyakorlását, o) egyebekben irányadó az általános vezetői feladat-, felelősség-, kötelesség-,hatáskör (lsd. 50.§).


0. módosítás

43 (73). oldal

V. KANCELLÁR SZERVEZETE 24. §

Belső ellenőrzés

(1)

A Főiskolán a belső ellenőrzési feladatokat a belső ellenőr, mint belső ellenőrzési vezető végzi, aki önálló, független, tárgyilagos bizonyosságot adó- és tanácsadó tevékenységet folytat a Főiskola működésének fejlesztése és eredményességének javítása érdekében. Ennek megfelelően rendszerszemléletű megközelítéssel, módszeresen értékeli és fejleszti a kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát.

(2)

A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva a belső ellenőr megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a rektor és a kancellár részére.

(3)

A belső ellenőr tevékenységének kialakításáról és megfelelő működtetéséről a kancellár gondoskodik. A belső ellenőrzést végző személy tevékenységét a kancellárnak közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a kancellárnak küldi meg.

(4)

A kancellár biztosítja a belső ellenőr funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében: a) az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével, b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása, c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása, d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése, e) a belső ellenőr ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be.

(5)

A belső ellenőr tevékenységét, eljárási és végrehajtási ügyrendjét a belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza. 25. § Kontrolling

(1)

A Főiskola kiemelt döntéselőkészítő és támogató szervezeti egysége a kontrolling. A kancellár törzskari szervezetében elhelyezkedő kontrolling fő feladata a kontrolling vezetési alrendszerének kialakítása, karbantartása és fejlesztése, mellyel elsődleges célja a hatékonyabb működést támogató döntések előkészítése, e döntések előkészítésével kapcsolatos koordinációs és integrációs feladatok ellátása.

(2)

Ezen túl a kontroller feladatai: a) rendszeres kontrolling jelentési rendszer kialakítása, karbantartása és fejlesztése, b) önköltségszámítási rendszer kialakítása, karbantartása, fejlesztése, c) vezetői információs rendszer fejlesztése - a minőségirányítási vezető javaslatainak és az akkreditációs szempontok kötelező figyelembe vételével - a vezetői döntéshozatal támogatása érdekében, d) adatszolgáltatások felügyelete.


26. §

0. módosítás

44 (73). oldal

Gazdasági és üzemeltetési igazgatóság

(1)

A Gazdasági és Üzemeltetési Igazgatóság a Főiskolán működő átfogó szervezeti egység, amely a gazdasági és műszaki szolgáltatási feladatokat látja el. A Gazdasági és Üzemeltetési Igazgatóság segíti a Főiskola vezetőinek, testületeinek, önálló szervezeti egységeinek, bizottságainak tevékenységét.

(2)

A Gazdasági és Üzemeltetési Igazgatóság a gazdasági és üzemeltetési igazgató irányítása alatt álló szervezeti egység. A gazdasági és üzemeltetési igazgató feladatait a kancellár közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el, felette a munkáltatói jogokat teljes körűen a kancellár gyakorolja.

(3)

A gazdasági és üzemeltetési igazgató közvetlenül irányítja a közbeszerzési referens, a Gazdasági Osztály (vezeti a gazdasági osztályvezető), a Műszaki Szolgáltató Központ (vezeti a műszaki szolgáltató központ vezető) és az Informatikai Szolgáltató Központ (vezeti informatikai szolgáltató központ vezető) tevékenységét.

(4)

A Gazdasági és Üzemeltetési Igazgatóság ügyrendje részletesen tartalmazza a szervezeti egységek és a pénzügyi-gazdasági, műszaki és informatikai feladatok ellátásáért felelős személyek által ellátandó feladatokat, a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás- és jogkörét.

(5)

A gazdasági- és üzemeltetési igazgató hatásköre és feladatai: a) felelős a közbeszerzési referens tevékenységének irányításán keresztül a beszerzések és közbeszerzések jogszabályoknak való megfeleléséért és menedzseléséért, b) irányítja és koordinálja a Gazdasági Osztály tevékenységét, mely szerint: ba) felel a tervezéssel, az előirányzat felhasználással a hatáskörébe tartozó előirányzatmódosítással, a műszaki és informatikai üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási tevékenység elvégzéséért, bb) szervezi és irányítja a Főiskola költségvetési és egyéb központi bevételekkel való gazdálkodását, bc) szervezi, irányítja és ellenőrzi az igazgatóság ügyviteli tevékenységét, bd) megtervezi a költségvetési és egyéb központi pénzügyi forrásokat és − a főiskolai vezetéssel együttműködve −, biztosítja az anyagi-pénzügyi eszközök rendeltetésszerű, gazdaságos és célszerű felhasználását, gondoskodik a Főiskola gazdasági-pénzügyi kötelezettségeinek teljesítéséről, követeléseinek érvényesítéséről, be) megszervezi és ellenőrzi a tervezést, a gazdálkodást, a számvitelt és az ezek alapjául szolgáló bizonylati rendszert, valamint az ezzel kapcsolatos ügyvitelt, kialakítja a kötelezettségvállalás és az utalványozás rendjét, biztosítja a gazdálkodási és pénzügyi jogszabályok végrehajtását, betartását, bf) kidolgozza és a Szenátus elé terjesztésre és elfogadásra előkészíti a Főiskola gazdálkodási és vállalkozási szabályzatait, bg) folyamatos tájékoztatással segíti a pénzügyi-gazdasági kérdésekben a Főiskola vezetőinek a munkáját, bh) gazdasági-ügyviteli szolgáltatást nyújt a szervezeti egységeknek azok bevételszerző tevékenységének elősegítésére, a Főiskola témaszámmal elkülönített tevékenységeinek szabályzata szerint,


0. módosítás

45 (73). oldal

bi) felel a pénzügyi év lezárása után a Főiskola előző évi gazdálkodásáról szóló beszámoló előkészítésért, bj) felel a feladatkörébe tartozó információ és adatszolgáltatások teljesítéséért, a nyilvántartások naprakészségéért, teljeségéért és hitelességéért, bk) iránymutatást ad a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához, illetve ellenőrzi azt, irányítja és koordinálja a Műszaki Szolgáltató Központ tevékenységét. A Műszaki Szolgáltató Központ a gazdasági és üzemeltetési igazgató irányítása és ellenőrzése mellett működő szervezeti egység, melynek vezetője a műszaki szolgáltató központvezető. A Műszaki Szolgáltató Központ feladata a Főiskola munka-, tűz-, és vagyonvédelmének megszervezése és ellenőrzése, a főiskolai létesítmények hatékony, gazdaságos működtetése, valamint - a hallgatók részére történő szolgáltatás színvonalának szem előtt tartásával - a főiskolai létesítmények teljes körű üzemeltetése és a kollégium működtetése. Feladata továbbá a főiskolai beruházások szakszerű megszervezése és lebonyolítása, valamint a Főiskola épületeinek állagmegóvása és szakszerű karbantartása,

c)

d) irányítja és koordinálja az Informatikai Szolgáltató Központ tevékenységét. Az Informatikai Szolgáltató Központ a gazdasági és üzemeltetési igazgató irányítása és ellenőrzése mellett működő szervezeti egység, melynek vezetője az informatikai szolgáltató központvezető. Az Informatikai Szolgáltató Központ feladata a főiskolai oktatás és kutatás, a távoktatás, az elektronikus tanulásirányítás, továbbá a város és a régióképzési, továbbképzési igényeinek informatikai kiszolgálásának szervezése, vezetése, a Főiskola információs folyamatai működési feltételeinek számítástechnikai és kommunikációs eszközökkel történő támogatása, a korszerű információs rendszerek megismertetése, működésbe állítása és működtetése. Feladata továbbá a kormányprogram által működtetett felsőoktatási- kutatási célú magánhálózat (HBone) dunaújvárosi regionális központja felügyeletének ellátása, e) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára jogszabály, szabályzat, szenátusi határozat és a kancellár meghatároz, f)

gazdasági intézkedéseket javasol, illetve – a kancellár egyetértése mellett - saját hatáskörében intézkedéseket hoz,

g) felelős a jelen bekezdésben részletezett feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért, h) felel a FEUVE rendszer új elemeinek: ellenőrzési nyomvonal, kockázatkezelés, szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend kialakításának előkészítéséért és azok irányítása alá tartozó szervezeti egységekben azok betartásáért, i)

irányítja és szervezi a gazdasági és üzemeltetési igazgatóság tevékenységét,

j)

vezeti, felügyeli, ellenőrzi és menedzseli a beosztott alkalmazottak munkáját,

k) ellátja az átruházott jogköröknek megfelelően a munkáltatói jogok gyakorlását, l) (6)

egyebekben irányadó az általános vezetői feladat-, felelősség-, kötelesség-, hatáskör (lsd. 50.§).

A gazdasági és üzemeltetési igazgató közvetlen irányítása alá tartozik: a) a közbeszerzési referens, b) a gazdasági osztályvezető, c) a Műszaki Szolgáltató Központ vezetője, és


0. módosítás

46 (73). oldal

d) az Informatikai Szolgáltató Központ vezetője.

27. § Kancellária Kabinet (1)

A Kancellária Kabinet a Főiskolán működő olyan átfogó szervezeti egység, amely a Főiskola igazgatási és ügyviteli, kommunikációs és jogi, minőségirányítási feladatait látja el. Segíti a Főiskola vezetőinek, testületeinek, önálló szervezeti egységeinek, bizottságainak tevékenységét.

(2)

A Kancellária Kabinet tevékenységét a kabinetvezető irányítja, aki felett a munkáltatói jogokat a kancellár gyakorolja.

(3)

A kabinetvezető feladatai és felelőssége: a) közvetlenül irányítja a Kancellári Titkárság tevékenységét, vagyis a kancellári tevékenységhez tartozó igazgatási, szervezési, iratkezelési és irattározási tevékenység szervezését és felügyeletét, b) koordinálja a Főiskola igazgatási, iratkezelési tevékenységét, c) kapcsolatot tart az intézményi fenntartó szervekkel, d) kapcsolatot épít a helyi-, térségi-, regionális és országos oktatási szakmai szervekkel, intézményekkel, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel, gondozza a Főiskola külső kapcsolatrendszerét, e) felügyeli és szervezi a Főiskola által szervezett ünnepélyes alkalmak, valamint a központi rendezvények lebonyolítását, f) felügyeli és szervezi a Főiskola létesítmény-kihasználását mint bevételszerző tevékenységet, g) a Kommunikációs Központ irányításán keresztül felelős (irányít és koordinál) a Főiskola kommunikációs és protokoll tevékenységéért. A Kommunikációs Központ – figyelembe véve az oktatási és általános rektorhelyettes javaslatait - kancellária kabinetvezető irányítása és ellenőrzése mellett működő szervezeti egység, melyet a kommunikációs központvezető irányít. A Kommunikációs Központ feladata a márkanév – hírnév és pozíció, valamint az identitás – erősítésével a hallgatói létszám megtartása és támogatók szerzése. E tevékenység keretében minőségi élmény nyújtásával gondoskodik a médiaképes, felhasználóbarát, hivatalos/megbízható interaktív tájékoztatásról, amely erős belső marketingszemléletű kommunikációra, média- és partnerkapcsolat szervezésre, kapcsolatépítésre és együttműködésre épül. Feladata továbbá a beiskolázási kampány irányítása (kiállítások, középiskolai road-showk), Felvételi Iroda irányítása, pályázati rendezvények megvalósítása, az arculati elemek, reprezentációs anyagok kialakítása, fejlesztése, PR-tevékenység, médiakapcsolatok kialakítása és ápolása és a Főiskola honlapjának karbantartása, h) koordinálja a Jogi Iroda tevékenységét, mely a Főiskola alaptevékenységének és azt végrehajtó ügyviteli szolgáltató és funkcionális egységek, valamint a hallgatói szervezetek feladatellátásának teljeskörű jogi és szabályozástechnikai támogatása, a Főiskola belső szabályozó rendszerének törvényességi véleményezése, i) a Minőségirányítási Iroda irányításán keresztül felelős (irányít és koordinál) a Főiskola minőségirányítási tevékenységéért. A Minőségirányítási Iroda a kancellária kabinetvezető


0. módosítás

47 (73). oldal

irányítása és ellenőrzése mellett működő szervezeti egység, melyet a minőségirányítási vezető irányít. A minőségirányítási iroda látja el a Főiskola minőségbiztosítási rendszerének működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. A Vezetői Információs Rendszer működtetésében és karbantartásában együttműködési, javaslattételi és együttdöntési joggal rendelkezik. A VIR fejlesztésére vonatkozó javaslatait a kontroller köteles figyelembe venni, j) koordinálja a Kompetencia Központ tevékenységét (figyelembe véve az oktatási és általános rektorhelyettes javaslatait), mely szervezeti egység az Alumni, Diáktanácsadó, Karrieriroda, Sportiroda, és a DPR tevékenység szakmai irányításával az ehhez kapcsolódó iratok dokumentálásával, archiválásával, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó eljárások lebonyolításával kapcsolatos feladatokat látja el. közreműködik a Szenátus és a vezető testületek üléseinek és döntéseinek előkészítésében. A Kompetencia Központ ügyrendje részletesen tartalmazza az egység feladatait, valamint azok ellátásáért felelős vezető és más dolgozók feladat-, hatás- és jogkörét, k) felel a feladatkörébe tartozó információszolgáltatás teljesítéséért, a nyilvántartások naprakészségéért, teljeségéért és hitelességéért, l) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket számára jogszabály, szabályzat, szenátusi határozat és a kancellár meghatároz, m) irányítja és szervezi a Kancellária Kabinet tevékenységét, n) vezeti, felügyeli, ellenőrzi és menedzseli a beosztott alkalmazottak munkáját, o) ellátja az átruházott jogköröknek megfelelően a munkáltatói jogok gyakorlását, p) egyebekben irányadó az általános vezetői feladat-, felelősség-, kötelesség-, hatáskör (lsd. 50.§). (4)

A kabinetvezető közvetlen irányítása alá tartozik: a) a Kancellári Titkárság, b) a Kommunikációs Központ vezetője, c) a Jogi Iroda, d) a Minőségirányítási Iroda vezetője, e) a Kompetencia Központ. 28. § HR szolgáltató központ

(1)

A HR szolgáltató központ a kancellár irányítása és ellenőrzése alatt működő szervezeti egység, amelynek fő feladata a Főiskola humánpolitikai, munkaügyi és bérgazdálkodási rendszereinek irányítása és ellenőrzése, az intézetfejlesztési tervhez igazodó humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos feladatok végrehajtása és koordinálása a foglalkoztatási követelményrendszerben rögzítettek betartásával.

(2)

A HR szolgáltató központ vezetője közvetlenül a kancellár irányítása alatt végzi tevékenységét, felette a munkáltatói jogokat a kancellár gyakorolja.

(3)

A HR szolgáltató központ vezetőjének feladata és hatásköre: a) felel a Főiskola humánpolitikai rendszerének irányításáért és ellenőrzéséért,


0. módosítás

48 (73). oldal

b) irányítja az Intézményfejlesztési Tervhez igazodóan a humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos feladatokat, koordinálja a humánstratégiában foglalt feladatok elvégzését, c) irányítja a munkaügyi és bérgazdálkodási tevékenységet, d) végrehajtja a foglalkoztatási tervben leírtakat, e) gondoskodik a Foglalkoztatási Követelményrendszerben leírtak betartásáról, f) felel a humán kontrolling rendszerért és humán adatszolgáltatások teljes körűségéért és tartalmáért, g) irányítja az álláspályázatokkal összefüggő feladatokat, h) irányítja a pályázatokhoz kapcsolódó humán és bérgazdálkodási feladatokat, i) az egységvezetők javaslata alapján összesíti és javaslatot tesz a Főiskola képzési és utánpótlási tervére, j) irányítja és szervezi a HR Szolgáltató Központ tevékenységét, k) vezeti, felügyeli és ellenőrzi és menedzseli a beosztott alkalmazottak munkáját, l) ellátja az átruházott jogköröknek megfelelően a munkáltatói jogok gyakorlását, m) egyebekben irányadó az általános vezetői feladat-, felelősség-, kötelesség-,hatáskör (lsd. 50.§). 29. § Könyvtár és Információs Központ (1)

A Könyvtár és Információs Központ nyilvános felsőoktatási szakkönyvtárként, a kancellár felügyelete, irányítása és ellenőrzése mellett működő szervezeti egység, amely szolgáltatásaival közvetve és közvetlenül a Főiskolán folyó valamennyi képzést, kutatást, a szakmai és általános műveltség folyamatos bővítésének hozzáférését és elérhetőségét biztosítja.

(2)

A Fordítóiroda a Könyvtár és Információs Központ keretein belül végzi tevékenységét, mely jogosult használni a „Dunaújvárosi Főiskola Fordítóirodája” című bélyegzőt. A Fordítóiroda részletes feladatait a Könyvtár és Információs Központ külön ügyrendje tartalmazza.

(3)

A jegyzetbolt a Könyvtár és Információs Központ keretein belül végzi tevékenységét, melynek részletes feladatait az ügyrend tartalmazza.

(4)

A Könyvtár és Információs Központ fő feladata az oktatás, kutatás, nevelés szakirodalmi ellátása, az ehhez kapcsolódó sokirányú tájékoztatás nyújtása, a könyvtárhasználati és szakirodalmi ismeretek megalapozásának elősegítése, az önműveléshez szükséges irodalom biztosítása, valamint a Főiskola dokumentációs – ide értve a Főiskola történetére vonatkozó – anyagainak kezelése, nyilvántartása, őrzése. A Könyvtár és Információs Központ szakképző helyként szolgál az informatikus-könyvtáros hallgatók számára, részükre a Könyvtár szakmai gyakorlati helyként működik.

(5)

A Könyvtár és Információs központ vezetője közvetlenül a kancellár irányítása alatt végzi tevékenységét, felette a munkáltatói jogokat a kancellár gyakorolja.

(6)

Könyvtár és Információs Központ vezetőjének feladata és hatásköre: a) felelős a Főiskola mindenkori oktató-, kutató-, nevelő- és tudományos tevékenységének ismeretében:


0. módosítás

49 (73). oldal

aa) a gyűjtemény tervszerű és folyamatos építéséért, a Főiskolán oktatott és kutatott tudományterületek hazai (és lehetőség szerint) nemzetközi szakirodalmának állományában történő feltárásáért, megőrzéséért, gondozásáért, valamint a használók rendelkezésre bocsátásáért, mind hagyományos (nyomtatott), mind elektronikus (digitális, digitalizált, online) formában, ab) a Főiskola és jogelőd intézményeinek történeti értékű dokumentumainak gyűjtéséért, kiegészítéséért, nyilvántartásáért, megőrzi és biztosítja a gyűjtemény használatát, ac) a saját és más (hazai és nemzetközi) könyvtárak szolgáltatásaihoz, online katalógusához és/vagy adatbázisaihoz hozzáférésének biztosításáért, ad) használók szóban, írásban és online formában (könyvtár honlapja, Facebook) történő tájékoztatásáért a könyvtár dokumentumairól, állományfeltáró eszközeiről, szolgáltatásairól és a könyvtári rendszer egészéről, ae) a szükségleteknek és igényeknek megfelelő könyvtári infrastruktúra fejlesztéséért. b) használó-képzés keretében irányítja a hallgatók (igény szerint oktatókat, kutatókat/PhD hallgatókat) tájékoztatását a könyvtár állományával, szolgáltatásaival, valamint a Főiskola által előfizetett és ingyenesen elérhető szakmai adatbázisok tartalmával és használatával, c) ellátja a Dunaújvárosi Főiskolán a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) működtetésének szakmai felügyeletét, d) szakmailag együttműködik Dunaújváros, Fejér megye és a közép-dunántúli régió könyvtáraival. Kapcsolatot tart a hazai könyvtári rendszer könyvtáraival, részt vesz az országos információellátásban, ennek keretében szolgáltatásokat nyújt és vesz igénybe, e) a további feladatokat a jelen szabályzat mellékletét képező Könyvtári Szervezeti és Működési Rend tartalmazza, f) irányítja és szervezi a Könyvtár és Információs Központ tevékenységét, g) vezeti, felügyeli és ellenőrzi és menedzseli a beosztott alkalmazottak munkáját, h) ellátja az átruházott jogköröknek megfelelően a munkáltatói jogok gyakorlását, i) egyebekben irányadó az általános vezetői feladat-, felelősség-, kötelesség-, hatáskör (lsd. 50.§). 30. § Kerpely Antal Kollégium (1)

A Kerpely Antal Kollégium a kancellár felügyelete, irányítása és ellenőrzése mellett működő szervezeti egység, amelynek célja és feladata elsősorban a Főiskola hallgatóinak elhelyezése tanulmányi időszak alatt, a hallgató eredményes tanulmányi munkájának elősegítése, a szabadidő eltöltésének szervezése, a hagyományok ápolása, illetve a demokratikus elveken szerveződő kollégiumi önkormányzat működtetése.

(2)

A Kerpely Antal Kollégium igazgatója a kancellár felügyelete, irányítása és ellenőrzése mellett végzi tevékenységét. A kollégiumigazgató tevékenységét köteles a kollégium


0. módosítás

50 (73). oldal

önkormányzatával együttműködve végezni, munkájáért a kancellár mellett a kollégiumi közgyűlésnek is felelősséggel tartozik. A Kerpely Antal Kollégium igazgatója felett a munkáltatói jogokat a kancellár gyakorolja. (3)

A kollégium igazgatóját pályázat útján, a kollégiumi önkormányzat véleményezésével és a Szenátus véleményének figyelembevételével a kancellár bízza meg legfeljebb 5 évi időtartamra, amely többször is meghosszabbítható, figyelembe véve, hogy a vezetői megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat.

(4)

A kollégium feladatairól és működésének rendjéről a Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezik, amelyet a Szenátus hagy jóvá.

(5)

A kollégium igazgatójának feladat- és hatásköre: a) koordinálja a kollégiumi férőhelyek hasznosítását a hallgatók és a külsős vendégek részérek, b) irányítja és koordinálja a kollégium arra irányuló tevékenységét, mely a hallgatók eredményes tanulmányi munkájának elősegítésére, szabadidő eltöltésének szervezésére és a hagyományok ápolására, illetve a demokratikus elveken szerveződő kollégiumi önkormányzat működtetésére irányul, c) gondoskodik a hatékony, gazdaságos működtetésről, valamint - a hallgatók részére történő szolgáltatás színvonalának szem előtt tartásával - a kollégium működtetéséről, d) irányítja és szervezi a kollégium tevékenységét, e) vezeti, felügyeli, ellenőrzi és menedzseli a beosztott alkalmazottak munkáját, f) ellátja az átruházott jogköröknek megfelelően a munkáltatói jogok gyakorlását, g) egyebekben irányadó az általános vezetői feladat-, felelősség-, kötelesség-,hatáskör (lsd. 50.§). 31. § Speciális Szervezeti Egység: Családi Napközi

(1)

A Családi Napközi hétköznapokon, elsősorban a főiskolai dolgozók, illetve fennmaradó szabad hely esetén hallgatók 1-3 év közötti (szabad férőhely esetén 3-5 év közötti) gyermekei elhelyezését biztosítja.

(2)

Vezetője a Főiskola Családbarát referense.

(3)

A Családi Napközi vezetőjének hatásköre: a) a Főiskola családbarát programjainak szervezése, nyilvánosság biztosítása, b) részvétel családbarát pályázatok megírásában, megvalósításában, c) részvétel az Országos Családbarát rendezvényeken, d) a Napközi működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátása, tájékoztatás, adatszolgáltatás nyújtása az innovációs és pályázati igazgató felé, e) Gyermekfoglalkoztató Centrum működtetése, f) felelős a Családi ellenőrzéséért,

Napközi

megfelelő

működtetéséért,

dolgozók

irányításáért,

g) felelős a Gyermekfoglalkoztató Centrum előírásoknak megfelelő működéséért.


(4)

0. módosítás

51 (73). oldal

A Gyermekfoglalkoztató Centrum, mely a DF dolgozók és hallgatók gyermekeinek nyújt elhelyezési lehetőséget, levelezős hétvégi napokon működik.


VI.

0. módosítás

52 (73). oldal

A FŐISKOLA KOORDINÁCIÓS RENDSZERE

VI/A. STRUKTURÁLIS KOORDINÁCIÓS ESZKÖZÖK – BIZOTTSÁGOK, TANÁCSOK, ÉRTEKEZLETEK 32. § A Főiskola bizottságai, tanácsai (1)

A Szenátus az előterjesztések véleményezésére és a döntések előkészítésére állandó és ad hoc bizottságokat hozhat létre.

(2)

A rektor és a kancellár a feladatainak ellátásához és a döntései előkészítéséhez ad hoc bizottságokat alakíthat.

(3)

A létrehozott főiskolai bizottságokat a létrehozó jogosult megszüntetni.

(4)

A Főiskola Bizottságai, tanácsai: a) Diákjóléti Bizottság, b) Fegyelmi Bizottság, c) Fellebbviteli Bizottság, d) Etikai Bizottság, e) Közbeszerzési Bíráló Bizottság, f) Kreditátviteli Bizottság, g) Minőségirányítási Munkacsoport, h) Oktatásfejlesztési Munkacsoport, i) Álláspályázatokat Véleményező Bizottság, j) Tanulmányi Bizottság, k) Tudományos Diákköri Tanács, l) Tudományos Tanács.

33. § Menedzsment értekezlet (1)

Az értekezlet célja a Főiskolával kapcsolatos stratégiai kérdések kezelése.

(2)

Az értekezleten való részvételre jogosult a Főiskola rektora, a kancellár, a rektorhelyettesek, az Universitas Kft. ügyvezető igazgatója és az Ecotech Zrt. vezérigazgatója.

(3)

A Főiskola Menedzsment értekezletét heti rendszerességgel össze kell hívni. Összehívásáról a rektor gondoskodik. 34. § Mátrix értekezlet

(1)

Az értekezlet célja a Főiskolát érintő kutatási, oktatási, tudományos és általános működtetési kérdések megvitatása.

(2)

A Főiskola Mátrix értekezletét negyedévente kell összehívni, melyről a rektor gondoskodik.


0. módosítás

53 (73). oldal

(3)

Az értekezleten való részvételre jogosult a Főiskola rektora, a kancellár, rektorhelyettesek, igazgatók, tanszékvezetők és szervezeti egység vezetők.

(4)

Az értekezleten elhangzottak írásos dokumentációja, emlékeztető formájában a Főiskola belső hálózatán érhető el. Az írásos dokumentáció elkészítéséért, elérhetőségéért, tárolásáért a Rektori Hivatal felel. 35. § Összmunkatársi értekezlet

(1)

Az Összmunkatársi értekezlet célja a munkatársak tájékoztatása a Főiskola munkájáról.

(2)

Az értekezlet a Szenátus által elé utalt kérdésekben – a hallgatókat közvetlenül érintő kérdések kivételével – döntéseket hozhat.

(3)

Az értekezlet többségi véleménnyel ajánlásokat terjeszthet a rektor és a Szenátus elé.

(4)

Az Összmunkatársi értekezletet legalább félévente össze kell hívni, illetve akkor is, ha ezt az oktatók egyharmada írásban kéri. Összehívásáról a rektor, illetve az általa felkért vezetők, szakértők gondoskodnak.

(5)

Az értekezlet időpontját és napirendjét a rektor állapítja meg.

(6)

Az értekezleten a rektor elnököl.

(7)

Az értekezleten való részvételre jogosult a Főiskola minden közalkalmazottja, címzetes főiskolai tanára és docense.

(8)

Az értekezlet munkájáról jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet az értekezlet által választott két oktató hitelesíti. Az írásos dokumentáció elkészítéséért, elérhetőségéért, tárolásáért a Rektori Hivatal felel.

36. § Intézeti értekezlet (1)

Az Intézeti értekezlet célja a Szenátuson, Mátrix értekezleten elhangzottak továbbítása. Az intézet stratégiai kérdéseinek megvitatása, feladatok meghatározása, a feladat végrehajtásáért felelős személyek, valamint határidők kijelölése.

(2)

Az Intézeti értekezlet tagjai a szervezeti egységnél fő- és másodállású oktató, kutató, tanár, valamint alkalmazottak, adminisztrátorok, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók. Az Intézeti értekezlet javaslatot tehet az általuk oktatott tantárgyak programjának kialakítása, a tananyag-, továbbá a vizsgakövetelmények meghatározása, illetve az oktatási egységgel kapcsolatos lényeges, hosszú távú gazdasági és egyéb munkaszervezési kérdésekben.

(3)

Az Intézeti értekezlet véleményét ki kell kérni az egység: a) kutatási-, személyi- és munkaügyi, valamint egyéb terveinek meghatározásához, b) költségvetésének felosztásához, c) külső kapcsolatainak hosszú távú alakításához, d) az oktatási egység ügyrendjének és az egység tanácsának létrehozásához, hatáskörének meghatározásához, e) az oktatási egységet érintő és a felettes szervek hatáskörébe tartozó, minden lényeges kérdésben, továbbá f) minden olyan ügyben, amit jogszabályok, szabályzatok, illetve az egység ügyrendje meghatároz.


0. módosítás

54 (73). oldal

(4)

Az Intézeti értekezletet a Mátrix értekezletet követő héten össze kell hívni. Összehívásáról az intézet vezetője gondoskodik. Össze kell hívni akkor is, ha azt a rektor, vagy az értekezlet tagjainak legalább egyharmada az egységvezetőtől az indok megjelölésével írásban kéri.

(5)

Amennyiben az Intézeti értekezlet hallgatókat érintő kérdést tárgyal a hallgatók képviselőit is meg kell hívni. 37. § Tanszéki értekezlet

(1)

A Tanszéki értekezlet célja az Intézeti értekezleten megfogalmazott feladatok és kapott információk alapján a felelős személyek és határidők kijelölése, illetve a tanszék munkáját érintő kérdések megvitatása.

(2)

Az Tanszéki értekezletet az Intézeti értekezletet követően, legkésőbb 5 munkanapon belül össze kell hívni. Összehívásáról a tanszék vezetője gondoskodik.

(3)

Az értekezleten való részvételre jogosultak a tanszék tagjai. 38. § Szervezeti egység értekezletei

(1)

Az Egységértekezlet célja a szervezeti egység munkatársainak tájékoztatása a Főiskola munkájáról.

(2)

Az Egységértekezletet a Mátrix értekezletet követő héten össze kell hívni. Összehívásáról az egység vezetője gondoskodik.

(3)

Az értekezleten való részvételre jogosultak az egység tagjai.

VI/B. TECHNOKRATIKUS KOORDINÁCIÓS ESZKÖZÖK 39. § A Főiskola szabályzati rendszere (1)

Az Nftv. 2. melléklete tartalmazza az egyes alapvető intézményi dokumentumok kötelező tartalmi elemeit, melyhez igazodva a Főiskola elkészíti alapvető fontosságú szabályzó dokumentumait. A szabályzati rendszer kialakításának és működtetésének – a törvényi megfelelésen túl - célja, hogy a működési stabilitást jelentő, állandó és általános érvényű szabályozásokkal és kiegészítésekkel a külső és a belső feltételrendszer mindenkori változásaihoz az intézmény alkalmazkodását biztosítsa.

(2)

A Főiskola Alap Szabályzó Dokumentumai: a) Alapító Okirat, b) Működési Engedély, c) Szervezeti és Működési Szabályzat, d) Foglalkoztatatási Követelményrendszer, e) Hallgatói Követelményrendszer, f) Egyéb működtetéshez kapcsolódó szabályzatok.


0. módosítás

55 (73). oldal

40. § A Főiskola belső utasítási rendszere (1)

A Főiskola belső utasításai az állandó és általános érvényű szabályozások kiegészítéseként szolgálják az intézmény alkalmazkodását a mindenkori belső és külső változásokhoz. Az utasítások hatályba lépésük dátumától kötelező érvényűek a társaság szervezetei és munkavállalói számára.

(2)

Fajtái: a) Rektori Utasítás, kiadására jogosult a rektor, b) Kancellári Utasítás, kiadására jogosult a kancellár.

(3)

Egyéb speciális utasítások: a) minőségirányítási eljárásleírás, munkautasítás: a Szenátus által elfogadott Minőségirányítási Kézikönyv tartalmazza a minőségirányítási rendszer részterületeinek, tevékenységének, folyamatainak részletes leírásait, mely információkat tartalmaz arról, hogy miképp kell összehangolt módon végrehajtani egyes tevékenységeket és folyamatokat, b) körlevél: a Főiskola szervezeteit, közalkalmazottait érintő általános tájékoztató - egész intézményt érintő - irányítással, gazdasági tevékenységgel kapcsolatos témákban az érintett magasabb vezető jóváhagyásával kiadott dokumentum. Kiadására jogosult a szakterületi vezető, a rektor vagy a kancellár jóváhagyása kötelező.


0. módosítás

56 (73). oldal

VII. A FŐISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE 41. § Minőségirányítási rendszer alkalmazása (1)

A Főiskola MSZ EN ISO 9001:2009 (továbbiakban ISO 9001) szabvány alapú minőségirányítási rendszert működtet, melynek hatálya kiterjed a felsőfokú oktatás, szakmai tanfolyamok megszervezésére és megtartására egyaránt. A rendszer folyamatos fejlesztésével, a nem megfelelőségek megelőzésével és kezelésével gondoskodik arról, hogy szolgáltatásai megfeleljenek, illetve túlmutassanak a partnerek igényein és a jogszabályok előírásain, ezáltal is növelve a partnerek megelégedettségét.

(2)

A Főiskola az előző bekezdésben meghatározott minőségirányítási rendszer részeként minőségfejlesztési programot készít.

(3)

A Főiskola évente áttekinti a minőségfejlesztési program végrehajtását, melynek értékelése a Szenátus keretein belül történik. A megállapításokat a Főiskola honlapján, illetve elektronikus úton hozza nyilvánosságra.

(4)

A Főiskola Minőségirányítási Kézikönyve meghatározza és tartalmazza a minőségirányítási rendszer szabályozott működésének kereteit, a legfontosabb minőségirányítási feladatokat, a minőségirányítási rendszerelemek leírását, valamint bemutatja és szabályozza az egyes tevékenységeket. A Minőségirányítási Kézikönyv kapcsolódó eljárásleírásai és munkautasításai meghatározzák és tartalmazzák a minőségirányítás szabályozott rendszerének működési kereteit, az egyes rendszerelemek leírását, bemutatják és szabályozzák az oktatási főfolyamatokhoz és a kapcsolódó alfolyamatokhoz kötődő tevékenységeket.

(5)

A kancellár felelős a Szenátus által elfogadott Minőségirányítási Kézikönyv tartalmáért.

(6)

A kézikönyv kidolgozása a minőségirányítási vezető irányításával történik.

(7)

A kidolgozott kézikönyvet a kancellár ellenőrzi, és aláírásával igazolja, hogy a kézikönyvet jóváhagyásra alkalmasnak ítéli meg.

(8)

A hatályos és érvényes kézikönyv egyetlen eredeti nyomtatott példánya a Rektori Hivatal, intézményi szintű, központi irattárában található meg.

(9)

A Főiskola olvasási joggal biztosítja valamennyi, az ISO 9001-ben azonosított alkalmazottja számára a kézikönyv számítástechnikai eszközön történő megismerését is.


0. módosítás

57 (73). oldal

VIII. A FŐISKOLÁN MŰKÖDŐ NEM ÁLLAMI SZERVEZETEK 42. § Szakszervezet (1)

A Főiskolán a törvényben biztosított szakszervezeti jogosultságokat a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének Dunaújvárosi Főiskola Intézményi Szervezete gyakorolja.

(2)

A jogosultságok részletezését, gyakorlását, valamint a Főiskola, mint munkáltató a szakszervezettel való kapcsolatrendszerét a Kollektív Szerződés tartalmazza. 43. § Közalkalmazotti Tanács

(1)

A Közalkalmazotti Tanács a Főiskolán közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók választott testülete, amely gyakorolja mindazokat a kollektív szerződésbe nem tartozó jogosítványokat, amelyeket a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, valamint a Főiskola, mint munkáltató valamint a Közalkalmazotti Tanáccsal kötött Közalkalmazotti Szabályzata tartalmaz.

(2)

A Közalkalmazotti Tanács félévente közalkalmazotti jogviszonyban állókat.

tájékoztatja

tevékenységéről

a

Főiskolával

44. § Érdekegyeztető Tanács (1)

A jogszabályok szerinti hatáskörök gyakorlása során felmerülő vitás kérdések rendezésére a Főiskolán Érdekegyeztető Tanács működik.

(2)

Az Érdekegyeztető Tanács összetételének és működésének rendjét külön szabályzat tartalmazza. A szabályzatot a rektor és a Közalkalmazotti Tanács erre felhatalmazott képviselője írja alá. 45. § Politikai és felekezeti szervezetek

(1)

A Főiskolán és szervezeti egységeiben politikai pártok, azok ifjúsági tagozatai, alapszervezetei, csoportjai és felekezeti szervezetek nem működhetnek. Politikai párthoz, egyéb politikai szervezetekhez kapcsolódó, valamint felekezeti rendezvények nem kerülhetnek megrendezésre a Főiskola létesítményeiben. 46. § Tanácsadó Testület

(1)

A Dunaújvárosi Főiskola a regionális társadalmi célok elérése érdekében Tanácsadó Testületet hoz létre az érdekelt gazdasági, államigazgatási és önkormányzati szervek prominens képviselőiből.

(2)

A Tanácsadó Testület véleményt nyilvánít a Főiskola fejlesztési terveiről, az új szakok indításával, valamint a régiót érintő kutatási projektekkel kapcsolatban.

(3)

A Tanácsadó Testület a működését maga szabályozza. Javaslatait, véleményét a legalább félévente egyszer tartandó ülésein alakítja ki.


0. módosítás

58 (73). oldal

IX. FŐISKOLA ALKALMAZOTTAI (KÖZALKALMAZOTTAK, MUNKAVÁLLALÓK, VEZETŐK) 47. § Az oktatói, tanári alkalmazottak köre (1)

A Főiskolán az oktatással összefüggő feladatokat a Foglalkoztatási Követelményrendszerben meghatározottak szerint oktatók, tanárok, kutatók látják el. 48. § Az alkalmazottak jogai és kötelességei

(1)

A Főiskola minden alkalmazottjának joga, hogy: a) a felsőoktatási intézmény működésével összefüggésben javaslattal éljen, s arra a megkereséstől számított harminc napon belül érdemi választ kapjon, b) a Nftv.-ben és jelen szabályzatban meghatározottak szerint részt vegyen a felsőoktatási intézmény testületeinek megválasztásában, c) megválasztása esetén részt vegyen a testület munkájában, d) az oktatási jogok biztosához forduljon, e) igénybe vegye az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálatot.

(2)

A Főiskola minden alkalmazottjának kötelessége: a) hogy betartsa a felsőoktatási intézmény SzMSz-ében foglaltakat, b) a munkaköri leírásában meghatározottak szerint ellássa feladatait, c) a leltári felelősség.

(3)

A Főiskolán a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek az erre vonatkozó tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően kell átadniuk nyilatkozataikat.

(4)

A Főiskolán a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek: a) a Szenátus elnöke és valamennyi tagja, b) a Közbeszerzési Bizottság elnöke és valamennyi tagja, c) a Diákjóléti Bizottság elnöke és valamennyi tagja, d) a Főiskolán magasabb vezető, vezető állású személyek, e) a belső ellenőrzési vezető, kontroller, f) valamennyi kötelezettségvállaló, pénzügyi ellenjegyző, g) pályázatokban a projektvezető, szakmai vezető, pénzügyi vezető, h) Közalkalmazotti Tanács elnöke és elnökség tagjai, i) Szakszervezet elnöke és elnökség tagjai, j) HÖK tisztségviselői. 49. § Az oktatással kapcsolatos feladatok ellátásában közreműködők jogai és kötelességei

(1)

Az oktatói munkakörben foglalkoztatottat megilleti az a jog, hogy:


0. módosítás

59 (73). oldal

a) emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a képzési program keretei között meghatározza az oktatott tananyagot, megválassza az általa alkalmazott oktatási és képzési módszereket, c) világnézete és értékrendje szerint végezze oktatói munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a hallgatót, d) közvetlen felettesével együtt a TDK dolgozatok, szakdolgozatok, záró dolgozatok tekintetében megválassza a hallgatókat, továbbá irányítsa és értékelje a hallgató munkáját, e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, f) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, g) tudományos, illetve művészeti célú pályázatot nyújtson be, h) a munkaköri feladataiból származó tudományos kutatási feladatai mellett a maga választotta tudományos témában végezzen kutatótevékenységet, i) tudományos kutatási, illetőleg művészeti eredményeit közzétegye. (2)

Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban oktatói, kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatnak, továbbá akit oktatói, kutatói és tanári munkakörből helyeztek nyugállományba, megilleti az a jog, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállítótermeket ingyenesen látogassa. E jogosultságot oktatói igazolvánnyal, illetve nyugdíjas esetén az utolsó munkáltató által kiállított okirattal kell igazolni. Az okirat felmutatásával igazolhatja az oktató azt is, hogy jogosult igénybe venni az oktatók részére biztosított más kedvezményeket. Az igazolvány közokirat. Az igazolványnyomtatvány előállításához és forgalmazásához az oktatási miniszter engedélye szükséges.

(3)

Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban oktatói, kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy az éves költségvetési törvényben megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához, illetve a könyvtári beiratkozáshoz.

(4)

Az oktatással kapcsolatos feladatokat ellátó kötelessége, hogy: a) az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, b) oktatói tevékenysége során figyelembe vegye a hallgató egyéni képességét, tehetségét, fogyatékosságát, c) a hallgatókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, kérdéseikre érdemi választ adjon, d) a hallgató emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.

(5)

A könyvtár- és múzeum látogatással, a szakirodalomhoz nyújtott támogatás igénybevételével összefüggő kérdéseket, továbbá a foglalkoztatással összefüggő sajátos rendelkezéseket a Kormány határozza meg.

(6)

Az oktató, tanári munkakörben foglalkoztatott személy, a tudományos kutató a képzési feladatok ellátása során a hallgatókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban, büntetőjogi védelem szempontjából, közfeladatot ellátó személy.


(7)

0. módosítás

60 (73). oldal

Az oktatók jogosultak: a) a tananyag meghatározására és az alkalmazott oktatási és képzési módszerek megválasztására, a képesítési követelményeknek a tantervi előírásoknak, valamint a szervezeti egységben kialakított munkamegosztásnak megfelelően, b) a tantárgyi oktatási programok és a tananyag fejlesztésére, c) a hallgatók tanulmányi munkájának és teljesítményének értékelésére, d) a tudományos célú pályázat benyújtására, e) maguk választotta tudományos téma kutatására és eredményeik közzétételére, f) javaslatot tegyen a Főiskola életével kapcsolatos bármely kérdésben és ezekre érdemi választ kapjon, g) részt vegyen – közvetlenül vagy képviselője útján – az érdekét érintő döntések meghozatalában a Főiskola választott testületeiben, h) véleményt nyilvánítson az intézeti értekezleten, i) használja a Főiskola létesítményeit, eszközeit, berendezéseit az erre vonatkozó belső szabályok szerint, j) panasszal fordulhat a Szenátushoz, vezetőihez és az ilyen beadványok elbírálásáról tájékoztatni kell, k) választó és választható a Főiskolán működő testületekbe, l) a hallgatót kiküldje az óráról, amennyiben zavarja az óratartást.

(8)

Az oktató kötelessége, hogy: a) részt vegyen az oktatásban, vizsgáztatásban, b) tudományos munkát folytasson, c) részt vegyen a Főiskola közéletében, d) ellássa a választás által elnyert tisztséget, vagy képviseletet, e) betartsa a jogszabályokat és a Főiskola szabályzatait, f) az általa használt eszközöket rendeltetésszerűen használja, védelmezze.

(9)

A munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg a felsorolt kötelezettségek teljesítése érdekében azt, hogy az oktató mennyi időt köteles az intézményben tölteni.

(10) A Főiskola vezetőoktatói kötelesek részt venni az oktatói utánpótlás képzésében és nevelésében. (11) A Főiskola oktatóinak kötelessége olyan magatartást tanúsítani, amellyel hozzájárulnak az intézmény jó hírnevéhez és annak megőrzéséhez. (12) Az a Főiskola alkalmazásában álló oktató, aki a Foglalkoztatási Követelményrendszer előírásait nem teljesíti, munkakörének ellátására alkalmatlannak minősíthető. (13) Az oktatókra vonatkozó rendelkezéseket - a 66. § (8) b) pontban foglaltakat kivéve - a tanári munkakörben foglalkoztatottak, valamint az oktatói feladatokat ellátó doktoranduszok tekintetében is alkalmazni kell.


0. módosítás

61 (73). oldal

50. § A vezetők általános feladat-, hatás-, felelősségi- és kötelességi köre (1)

A vezetők általános feladatai: a) a Főiskola Intézményfejlesztési Tervének szervezetre vonatkozó érvényesítése, b) az irányítása alatt működő szakmai terület Főiskolán belüli, illetve a képviseletre vonatkozó szabályoknak megfelelő meghatalmazás szerint Főiskolán kívüli képviselete, c) a szervezet tevékenységével kapcsolatos tervezési, szervezési, irányítási, ellenőrzési, értékelési feladatok elvégzése, d) hatékony munkavégzés, megfelelő munkamegosztás, munkamódszer kialakítása a szervezetére vonatkozóan, e) a szervezet erőforrásaival történő optimális gazdálkodás, f) javaslattétel a szervezetére vonatkozó munkakörök és létszám meghatározására, g) a szervezet működésében bekövetkező esetleges problémák, hiányosságok kiszűrése, ezek hatékony megoldása, h) a munkafeladatok meghatározása és az ezzel kapcsolatos bárminemű utasítás, i) konfliktusok hatékony kezelése, hatékony munkamorál kialakítása és fenntartása a szervezetre vonatkozóan, j) megfelelő kapcsolatok kialakítása és fenntartása más szervezetekkel, k) a szervezet fejlődésének biztosítása, l) közreműködik a minőségirányítási rendszer kialakításában, működtetésében, és fejlesztésében, m) a szerződések teljesítés igazolásának elkészítése, igazoltatása, n) a reklamáció kezelése, o) közreműködik az éves beszámoló elkészítésében, kiértékelésében (saját szervezetére vonatkozóan), p) a belső szabályzatok által meghatározott feladatok betartása, betartatása, q) a szervezetébe tartozó dolgozók teljesítmény értékelésének elvégzése.

(2)

A vezetők általános hatásköre: a) elsődleges hatásköre minden olyan utasítás kiadása és intézkedés megtétele, amely biztosítja az intézményi feladatokból az irányítása alatt álló szervezetre lebontott feladatok maradéktalan, gazdaságos és határidőre történő végrehajtását, b) jogosult a Főiskola valamennyi szervezeténél szakterületére vonatkozó valamennyi kérdésben eljárni, c) képviseli a szervezeti egységet a főiskolai testületek és vezetők előtt, továbbá 3.§ (6) szerint a Főiskolán kívüli szerveknél, d) jogosult és köteles – a HR Szolgáltató Központ vezető koordinációjával – munkaköri leírás formájában meghatározni beosztottjainak feladatkörét, hatáskörét és felelősségét, munkájukat rendszeresen ellenőrizni a folyamatba épített ellenőrzésen túlmenően is, e) jogosult javaslatot tenni az egységek képzettség és életkor szerinti személyi összetételére, bérezésére, utánpótlási tervére a HR Szolgáltató Központ véleményének kikérésével,


0. módosítás

62 (73). oldal

f) jogosult javaslatot tenni a rektor felé a szervezeti egységekben dolgozó munkatársak közalkalmazotti jogviszonya létesítésére, meghosszabbítására, megszüntetésére, megbízási szerződés kötésére, a HR Szolgáltató Központ véleményének kikérésével, g) jogosult javaslatot tenni – a rektor és a kancellár koordinációjával, a vonatkozó munkajogi szabályoknak megfelelően – a munkaköri leírásban szereplő feladatokon túlmenően egyedi, eseti megbízásra beosztottjai részére, h) jogosult beosztottjai részére a hatályos szabályzati előírások keretein belül hatásköri delegálást végrehajtani a saját hatásköre erejéig, i) munkáltatói jogait átruházott hatáskörben gyakorolja, j) javaslatot tesz, illetve rendelkezik a rendelkezésre álló pénzügyi keretek felhasználására, k) aláírási joggal rendelkezik a Főiskola belső szervei felé a szakterületével összefüggő ügyekben, l) betekintési joga van - ha ezt jogszabály, vagy belső rendelkezés, illetve utasítás nem korlátozza - minden anyagba, dokumentációba, amely az általa vezetett egységgel kapcsolatos és a munkavégzéshez szükséges, m) a belső szabályzatok által hatáskörébe utalt feladatok betartása, betartatása. (3)

A vezetők általános felelőssége: a) Az irányítása alá tartozó szervezeti egységeknél a törvényi előírások és belső szabályzatok előírásainak betartása és betartatása, b) az irányítása alá tartozó szervezeti egység(ek) Intézményfejlesztési Tervhez illeszkedő működése és működtetése, c) javaslatot tesz a beosztottak szakmai továbbképzésének, fejlődésének lehetőségére, d) gondoskodik és javaslatot tesz a szervezeti egységben dolgozó munkatársak képzettség és életkor szerinti személyi összetételére, bérezésére, utánpótlási tervére, a szervezeti egységekben dolgozó munkatársak közalkalmazotti jogviszonya létesítésére, meghosszabbítására, megszüntetésére, megbízási szerződés kötésére a HR Szolgáltató Központ véleményének kikérésével, e) biztosítja a rendelkezésre bocsátott lehetőségen belül az egységek dolgozóinak szakmai fejlődéséhez szükséges feltételeket, felelős a dolgozók munkakörülményeinek és munkafeltételeinek megfelelő alakításáért, f) előírás szerint gyakorolja a felettes által átruházott hatáskört, g) maradéktalanul ellátja mindazon külön feladatot, amellyel felettese megbízza, h) teljesíti mindazon feladatot és gyakorolja a hatásköröket, amelyeket a beosztottjaira osztott, i) véleményt nyilvánít, és javaslataival döntéseket kezdeményezhet az egységét érintő, hatáskörét meghaladó kérdésekben, j) együttműködik a Főiskola más szervezeti egységeivel, az érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a hallgatók képviselőivel, k) biztosítja az alkalmazottak részére a munka, illetve a munkavégzés feltételeit, l) kialakítja és fenntartja a biztonságos munkakörülményeket, m) biztosítja a munkavégzéshez szükséges eszközöket,


0. módosítás

63 (73). oldal

n) meghatározza a munkafeladatokat oly módon, hogy a legcélszerűbb kapcsolat alakuljon ki a Főiskolán belüli és kívüli szervek között, o) felel azért, hogy a tevékenységek legrövidebb, leghatékonyabb útvonala alakuljon ki, p) felel azért, hogy a fontos információk eljussanak a döntési és ellenőrzési pontokhoz úgy, hogy az adminisztrációs tevékenység a lehető legkisebb mértékű legyen, q) naprakészen vezeti/vezetteti az egysége(i) által vezetett nyilvántartásokat, r) felel a bizonylati fegyelem betartásáért és betartatásáért, s) felel az általa készített vagy beosztottjaival készíttetett adatszolgáltatások, jelentések határidőre történő elkészítéséért, ügyelve a tartalmi és formai helyességére és a valódiságra, t) felel az előírt tájékoztatási és beszámolási kötelezettségek betartásáért és betartatásáért, u) elősegíti az irányítása alá tartozó egységeknek más szervezetekkel való zavartalan együttműködését, v) felel a hatáskörébe tartozó eszközök állagának megóvásáért, a vagyonvédelem ellenőrzéséért, w) felel a Szervezeti és Működési Szabályzatban előírtak érvényesítéséért, x) felel a minőségirányítási rendszer betartásáért és működtetéséért, valamint részt vesz a minőségirányítási rendszer fejlesztésében. (4)

vezetők általános kötelessége: a) a hozzá beosztott munkavállalók munkakörüknek és besorolásuknak megfelelő foglalkoztatása, a munkavállalók megfelelő leterhelése, a munka megfelelő szervezése és a munkafegyelem betartása és betartatása, b) a beosztott alkalmazottak szakmai segítése, továbbképzésük lehetőségének biztosítása, c) saját egysége munkájának - az általános érvényű rendelkezések keretei közötti megszervezése, a munkamódszerek meghatározása, a munka operatív irányítása, d) a munka rendszeres értékelése, az ehhez szükséges adatszolgáltatás megszervezése, e) az irányítása alá tartozó szervezet részére előírt feladatok, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek maradéktalan teljesítése, a munkavégzéshez szükségtelen belső információk gyűjtésének, feldolgozásának és szolgáltatásának megakadályozása, f) a pályakezdő fiatalok szakmai fejlődésének elősegítése, g) a feladatok hatékonyabb ellátása érdekében a feladatkörével összefüggő szakirodalom, a külső és belső információforrások figyelemmel kísérése, tanulmányozása és azok célszerű felhasználása, h) az intézményi tulajdon védelmére, a tűzvédelemre, balesetvédelemre vonatkozó előírások betartása, betartatása és ellenőrzése, i) az okmányok gondos kezelése, előírásszerű irattározása, megőrzése, selejtezése, j) a használatra átvett cégbélyegző megőrzése, jogtalan használatának megakadályozása, k) a feladatkörébe tartozó kérdésekben részvétel, véleményének kifejtése a tanácskozásokon, értekezleteken és munkamegbeszéléseken,


0. módosítás

64 (73). oldal

l) a munkaterületét érintő belső szabályzatok, rendelkezések, ügyrendek és utasítások előzetes véleményezése, illetve ezek elkészítésének kezdeményezése.


X.

0. módosítás

65 (73). oldal

A FŐISKOLA HALLGATÓI 51. § A hallgatói státusz

(1)

A Főiskola hallgatója a magyar vagy külföldi állampolgár, aki alapképzésben, mesterképzésben, a felsőoktatási szakképzésben, a szakirányú továbbképzésben vesz részt függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. A hallgató a Főiskolával hallgatói jogviszonyban áll.

(2)

A hallgatói jogviszony létesítésével, illetve megszűnésével kapcsolatos részletes szabályokat a Főiskola Felvételi valamint Tanulmányi és Vizsgaszabályzata tartalmazza.

52. § A főiskolai hallgató jogai és kötelességei (1)

A Főiskolán a hallgatók – a hallgatói jogviszonyból származóan – kollektív és egyéni jogokat gyakorolnak. A kollektív jogokat a Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya tartalmazza.

(2)

A hallgató jogosult, hogy: a) az oktatók munkáját véleményezze, b) teljes körű és tárgyilagos tájékoztatást kapjon, különösen a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, c) javaslattal éljen, kérdést intézzen a Főiskola, illetve a kollégium vezetőihez, oktatóihoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül érdemi választ kapjon, d) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozását tiszteletben tartsák és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti mások hasonló jogát és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának érvényesülését, e) a lehetőségek szerint válasszon a párhuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások, az oktatók között, párhuzamos képzésben való részvételre az adott intézményen belül és kívül, a képesítési követelmények által meghatározott keretek között, f) térítés ellenében igénybe vegye a Főiskolán, illetve a kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket, szolgáltatásokat (könyvtárt, laboratóriumot, számítástechnikai eszközöket, sport- és szabadidő-létesítményeket, egészségügyi tanácsadást stb.), g) a képzési programban meghatározottak szerint összeállítsa tanulmányi rendjét, megválassza a tantárgyakat, ennek keretei között szabadon igénybe vegye a Főiskola által nyújtott képzési lehetőségeket, h) állapotának, részesüljön,

személyes

adottságának,

fogyatékosságának

megfelelő

ellátásban

i) segítséget kapjon a Főiskola közösségi életébe való beilleszkedéshez, fizikai állapotának megőrzéséhez, egészséges, káros szenvedélyektől mentes életviteléhez, tagja legyen Tudományos Diákkörnek, részt vegyen annak munkájában, részt vehessen a Főiskola kutató, fejlesztő tevékenységében, j) meghatározott feltételek fennállása esetén tudományos, kutatói ösztöndíjban részesüljön,


0. módosítás

66 (73). oldal

k) tudományos, művészeti célú pályázatot nyújtson be, tudományos, művészeti eredményét közzétegye, a szakdolgozatának, meghatározott keretek között diplomamunkájának témáját megválaszthassa, l) a tanulmányi és életpálya-tanácsadást részére megszervezzék és a szolgáltatásait igénybe vegye, m) szüneteltesse hallgatói jogviszonyát, n) vendéghallgatói jogviszonyt létesítsen, kérje az átvételét másik felsőoktatási intézménybe, további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesítsen, o) tudományos diákköri dolgozatot nyújtson be, p) kérésére más hazai és külföldi felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytathasson. (3)

A hallgató joga, hogy vagyoni viszonyaira, jövedelmi helyzetére, tanulmányi eredményére tekintettel, pályázat útján, pénzbeli, illetve természetbeni gondoskodásban részesülhessen, e körben különösen: a) kollégiumi ellátást, vagy lakhatási támogatást biztosítsanak részére, b) szociális, vagy más ösztöndíjban (így különösen tanulmányi, köztársasági) szociális, tankönyv-, jegyzetvásárlási támogatásban részesüljön (a továbbiakban az a)-b) pontban felsoroltak együtt: hallgatói juttatások), c) fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kérjen, d) diákigazolványt – a díjának megfizetését követően – állítsanak ki részére, s igénybe vegye az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, kedvezményeket, e) a Főiskolán munkát végezzen és ennek ellenértékeként hallgatói munkadíj illesse meg, f) a Főiskola által létrehozott és támogatott gazdasági társaság tagja legyen, illetve abban munkát végezzen és ennek ellenértékeként hallgatói munkadíj illesse meg, az érvényes jogszabályok szerint, g) jogszabályban meghatározottak szerint tanulmányi szerződést, hallgatói szerződést kössön, munkavégzés melletti tanulmányok esetén igénybe vegye a tanulmányi szabadságot.

(4)

A hallgatót megilleti az érdekérvényesítés és a jogorvoslat joga, e körben különösen, hogy: a) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, b) személyesen, vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, c) a kollégium önkormányzat munkájában, d) jogai megsértése esetén eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, e) az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon, f) igénybe vegye az Oktatásügyi Közvetítői Szolgálatot, g) választó és választható legyen a Hallgatói Önkormányzatba.

(5)

Az alapképzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben, felsőoktatási szakképzésben folyó gyakorlati képzés tekintetében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében a hallgatót megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve


0. módosítás

67 (73). oldal

biztosít a munkavállalók részére [Mt. 270. §, 271. §, 272. §, 51.§ (4), 54.§ (1)-(4), 105.§ (1), (4), 102.§]: a hallgató foglalkoztatására – a szakképzésről szóló törvény eltérő rendelkezésének hiányában – alkalmazni kell, illetve a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat is alkalmazni kell. A hallgató a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében – a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint – jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában a munkavállalón a hallgatót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a hallgatói jogviszonyt kell érteni. 53. § A hallgató kötelességei (1)

A hallgató kötelessége, hogy: a) a tanulmányi kötelezettségeit legjobb tudása szerint teljesítse, b) részt vegyen a tantárgyi követelményrendszerben előírt foglalkozásokon, c) a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot betartsa, d) elősegítse a Főiskolán és azon kívül a Főiskola jó hírnevének kialakítását, megőrzését, növelését, e) a jogszabály és az erre vonatkozó szabályzat szerint a tandíj és egyéb fizetési kötelezettségének eleget tegyen, f) betartsa a Főiskola, illetve a kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakat, g) betartsa a Főiskola helyiségei, a Főiskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az informatikai eszközök és rendszerek használatára vonatkozó felhasználói szabályokat, h) megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott eszközöket, i) óvja a Főiskola létesítményeit, felszereléseit, j) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, k) elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, l) tiszteletben tartsa a Főiskola hagyományait, m) tiszteletben tartsa a Főiskola alkalmazottai és hallgatótársai emberi méltóságát, n) segítse az oktató és hallgatótársai munkáját, o) részt vegyen az órákon, annak zavarása nélkül.

(2)

A hallgatónak a Főiskola szabályzatában előírt módon el kell sajátítani, és alkalmaznia kell az egészséget és a biztonságot védő ismereteket, továbbá jelentenie kell, ha balesetet vagy balesetveszélyt észlel. 54. § A Hallgatói Önkormányzat

(1)

A Hallgatói Önkormányzat a Főiskola önkormányzatának részeként működik. A hallgatói önkormányzatnak tagja a Főiskola minden beiratkozott hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.

(2)

A Hallgatói Önkormányzat tisztségviselőit demokratikus elvek alapján a hallgatók választják meg, s ennek során minden hallgató választó, illetve választható.


0. módosítás

68 (73). oldal

(3)

A Hallgatói Önkormányzat működéséhez, a jogkörébe tartozó feladatok elvégzéséhez szükséges tárgyi és anyagi feltételeket a Főiskola vezetése biztosítja, amelynek rendeltetésszerű felhasználását a rektor ellenőrzi.

(4)

A Hallgatói Önkormányzat a Főiskola más szerveivel együttműködve látja el feladatát.

(5)

A Hallgatói Önkormányzat maga alkotja meg, a jogszabály és e szabályzat keretein belül, saját alapszabályzatát, amelyet a Szenátus hagy jóvá.

(6)

A Szenátus kifogást emelhet, ha az alapszabály valamely rendelkezése jogszabállyal, vagy a Főiskola szabályzatával ellentétes. Az ellentétes rendelkezést megsemmisítheti. A Hallgatói Önkormányzat a Szenátus ilyen határozata ellen jogorvoslattal fordulhat a rektorhoz, ennek eredménytelensége esetén az illetékes bírósághoz. 55. § A Hallgatói Önkormányzat jogai

(1)

A Hallgatói Önkormányzat joga, különösen a) képviselők küldése − jelen szabályzatban rögzítettek szerint − a Szenátusba, és minden más testületbe, amelyek döntései érintik a hallgatókat, kivéve a Kreditátviteli Bizottságban való részvétel, b) részvétel a kollégium önkormányzatában, c) részvétel a hallgatók tandíj, tanulmányi ösztöndíj és támogatási ügyeinek intézésében, d) tudományos és szakmai diákkörök szervezése és a dolgozatok közzététele, e) a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építése, f) a hallgatói öntevékeny csoportok tevékenységének irányítása, összehangolása, felügyelete.

(2)

A hallgatói önkormányzat részvételi és szavazati jogot gyakorol: a) a Szenátus ülésein, b) a Diákjóléti Bizottság ülésein, c) a Fegyelmi Bizottság ülésein, d) a Fellebbviteli Bizottság ülésein, e) a Kollégiumi önkormányzat ülésein, f) a Tanulmányi Bizottság ülésein.

(3)

A Hallgatói Önkormányzat dönt: a) a Főiskola éves költségvetésében a hatáskörébe utalt keret felhasználásáról, b) a Térítési és Juttatási Szabályzatban a hatáskörébe utalt ügyekben.

(4)

A Hallgatói Önkormányzat véleményt nyilvánít: a) a hallgatók rendelkezésére álló helységek, eszközök felszerelések használatának rendjéről, b) az oktatói munkáról, c) a Főiskola sportlétesítményeinek hasznosításáról,


0. módosítás

69 (73). oldal

d) a hallgatói öntevékeny csoportok létesítéséről, felfüggesztéséről, megszüntetéséről, e) minden olyan belső szabályzatról, amely a hallgatókat érinti. (5)

A Hallgatói Önkormányzat javaslatot tehet: a) szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére, b) külső előadók meghívására, c) bármely, a hallgatók összességét, vagy nagyobb csoportját érintő, külön nem szabályozott ügyben.

(6)

A Hallgatói Önkormányzat egyetértést gyakorol jelen szabályzat elfogadásakor és annak módosításakor, az alábbi körben: a) a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, b) a Térítési és Juttatási Szabályzat, c) az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje, d) az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználása.

(7)

A Hallgatói Önkormányzat véleményezésében.

közreműködik

(8)

A Hallgatói Önkormányzat közreműködik:

az

oktatók

tevékenységének

hallgatói

a) a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében, b) a dolgozatok közzétételében, c) a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építésében, d) a hallgatók tanulmányi ösztöndíj, szociális és más támogatási ügyeinek intézésében. (9)

A Hallgatói Önkormányzat részt vesz szociális, kulturális, sport, vagy más szabadidős tevékenység szervezésében és gondoskodik az e célból rendelkezésére bocsátott helyiségek és eszközök felhasználásáról és megóvásáról.

(10) A Hallgatói Önkormányzat a kollégium vezetésében közreműködik, melynek részletes szabályait a Kollégiumi Szabályzat tartalmazza. 56. § Hallgatói öntevékeny csoportok (1)

A hallgatók öntevékeny csoportokat alakíthatnak tanulmányi, közművelődési, sport és egyéb jogszabályban megengedett célból.

(2)

Az öntevékeny csoportok munkájában részt vehetnek oktatók és más alkalmazottak is, amennyiben a csoport célkitűzéseit és működési rendjét elfogadják.

(3)

Az öntevékeny csoport: a) tagsága önkéntes, b) maga választja meg vezetőit és képviselőit, c) maga határozza meg tevékenysége tartalmát és formáját, d) belső ügyeiben önállóan dönt.


0. módosítás

70 (73). oldal

(4)

Az öntevékeny csoport megalakulásához legalább 10 hallgató szükséges. Megalakulását a Hallgatói Önkormányzatnak és a rektornak be kell jelenteni.

(5)

A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység célját, formáját, a vezetők nevét, lakcímét és a csoport működési helyének megjelölését.

(6)

Az öntevékeny csoport működésének szüneteltetését, vagy megszüntetését az elhatározást követő 3 napon belül be kell jelenteni a rektornak.

(7)

A rektor felfüggesztheti, vagy feloszlathatja az öntevékeny csoportot jogszabály- vagy belső szabályzatot sértő működése esetén.

(8)

Az öntevékeny csoport a Hallgatói Önkormányzat költségvetéséből különböző erőforrásokhoz juthat. A részére így biztosított összeggel, anyagi eszközökkel és a külső forrásból származó támogatásokkal jogszabályok szerint maga gazdálkodik. 57. § A tehetséggondozás

(1)

A hallgató tehetségének kibontakoztatását a minőségi oktatás, a Tudományos Diákkör, a szakkollégiumban végzett tevékenység segíti, melynek keretei a Tehetséggondozási Szabályzatban rögzítettek.

(2)

A minőségi oktatás keretében a kiemelkedő képességű hallgató a tehetségének kibontakoztatását segítő többletkövetelmények teljesítéséhez kap segítséget.

(3)

A Tudományos Diákkör a kötelező tananyaggal kapcsolatos tudományos és művészeti ismeretek elmélyítését, bővítését, a hallgatók kutatómunkáját, illetve alkotótevékenységét szolgálja.

(4)

A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését. A szakkollégium az önkormányzatiság elvére és a szakkollégisták öntevékenységére épül. A szakkollégium tagsága dönt különösen a szakkollégiumi tagsági jogviszony keletkezéséről vagy megszűnéséről, az önálló szakkollégium szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról, a szakkollégium szakmai programjáról és az ahhoz kötődő szakmai teljesítményekre vonatkozó követelményekről.

(5)

Ha a szakkollégiumot azzal a céllal hozzák létre, hogy a (4) bekezdésben foglalt feltételek szerint részt vegyen a tehetséggondozásban, akkor szakkollégiumként működik. A szakkollégium kollégium és diákotthon részeként is működhet, ha megfelel a (4) bekezdésben foglaltaknak. A szakkollégiumban tudományos diákkör is működhet. A szakkollégium szolgáltatásait igénybe veheti az a hallgató is, aki nem rendelkezik kollégiumi tagsági viszonnyal.

(6)

Ha a szakkollégium a Főiskola részeként működik, feladatait a felsőoktatási intézmény költségvetésében meghatározott keretek között láthatja el.

(7)

A Főiskola mentorprogram keretében nyújt segítséget a hátrányos helyzetű hallgató tehetségének kibontakoztatásához. A mentorprogram megszervezésének elveit a Kormány határozza meg.


XI.

0. módosítás

71 (73). oldal

JOGORVOSLATI ELJÁRÁS 58. § Általános rendelkezések

(1)

Mindazokban az esetekben, amelyekben jogszabály, az SzMSz vagy más főiskolai szabályzat jogorvoslati eljárást tesz lehetővé és ennek eljárási rendjét is meghatározza, a vonatkozó jogszabályi illetve szabályzati rendelkezés szerint kell eljárni.

(2)

E fejezetben meghatározott eljárásokban – a rendes jogorvoslati lehetőséget is figyelembe véve – az ügyet a Főiskolán belül kell lezárni. Főhatósági, illetve bírósági jogorvoslatnak csak erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés esetén van helye. 59. § Panaszok kezelése

(1)

Az oktatók és más beosztású közalkalmazottak, valamint a hallgatók javaslattal, észrevétellel, panasszal (a továbbiakban: beadvány) fordulhatnak a Főiskola, az oktatási szervezeti egységek (intézet, tanszék) és más központi szervezeti egységek vezetőihez és vezető testületeihez. A beadványokat írásban kell benyújtani, részletesen kifejtve annak tartalmát, célját, megjelölve a kért, illetve várt intézkedést is.

(2)

Az (1) bekezdésben írt beadványokat a címzett vezető titkárságára, ha a címzett testületi szerv, akkor elnökének titkárságához kell benyújtani.

(3)

A (2) bekezdés szerint benyújtott beadványt az ügyiratkezelés szabályai szerint iktatni kell, be kell mutatni a címzett vezetőnek, illetve amennyiben vezetőtestület a címzett, annak elnökének. A címzett, illetve az elnök intézkedése szerint szükség esetén ki kell adni szakértői felülvizsgálatra, illetve egyidejűleg véleményezésre (az átvételtől számított 10 napon belül), értesítve a beküldőt beadványának további sorsáról és az ügyben hozandó döntés várható határidejéről. Amennyiben a szakértői felülvizsgálat, véleményezés megtörtént, illetve mellőzhető: a) a vezetőhöz intézett beadvány esetén közvetlenül, b) a testülethez intézett beadványnál pedig annak állásfoglalása után, a beküldőnek 30 napon belül, illetve az előre jelzett határidőre érdemi választ kell adni. Tájékoztatni kell a benyújtót a megtett, vagy tervezett intézkedésről is.

(4)

Amennyiben a beküldő a válasszal, illetve a tett, vagy jelzett intézkedéssel nincs megelégedve, jogorvoslati panasszal fordulhat a szolgálati feletteshez (testületi szerv esetén a felettes vezetőtestülethez), a rektorhoz címzett beadvány esetén a Szenátushoz. A jogorvoslati panasz elbírálása a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik, ez esetben közölni kell azt is, hogy az ügyben további rendes jogorvoslatra nincs lehetőség.


0. módosítás

72 (73). oldal

XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 60. § Szabályzat hatálya (1)

A nem érintett kérdésekben az Nftv. és más vonatkozó jogszabályok megfelelő rendelkezései az irányadók.

(2)

Jelen szabályzatot a Szenátus 30-2014/2015 (2015.01.06.) határozatával elfogadta, ezzel egyidejűleg a korábbi Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát veszti.

A szabályzat hatályba lépése: 2015. január 06. 61. § (1)

E szabályzat hatálybalépését követően a 6. §. szakaszban körülírt Szenátus összetétele a mindenkor érvényes és eredményes Hallgatói Önkormányzati választások alapján, a törvényileg meghatározott számú tag delegálásával változhat.

Dunaújváros, 2015. január 06.

Dr. András István rektor a Szenátus elnöke


0. módosítás

73 (73). oldal

XIII. MELLÉKLETEK 1.) A mindenkori érvényes szabályzatok jegyzéke (N:\03 – Szabályzatok\ÉRVÉNYES SZABÁLYZATOK) 2.) A mindenkori érvényes organogram (N:\03 – Szabályzatok\ÉRVÉNYES SZABÁLYZATOK)

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents