Duális Szakképzés és az MFKB szerepvállalása
Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya: 14-19 év a legkritikusabb! 2002-2010 között általános iskolába járók száma: 112 000-108 000, lemorzsolódás 4 ezer fő (3,6 %) 2010-ben a 19 évet betöltött korosztály létszáma: 127 ezer fő ebből 31 ezer főnek 8 osztályos vagy alacsonyabb iskolai végzettsége volt (24,7%)
Új időszámítás a magyar szakképzésben 2013. A magyar duális szakképzési rendszer 2013. szeptembertől válik teljessé:
8. osztályra épülő 3 éves szakmunkásképzés 9. évfolyamon már vállalati tanműhelyben Tankötelezettség: általános és szakmai Új OKJ, kerettantervi rendszer (SNI) Híd programok rendszere (általános iskola) 39 ágazati szakközépiskola, technikusképzés Gyakorlatorientált FSZ képzés bevezetése A kamarák megnövekedett felelőssége, szerepvállalása
A szakiskola presztízsének helyreállítása A tanulók alapkészségeinek hiánya A tanulás iránti érdektelenség, teljesítmény nélküliség A fizikai munka elutasítása Iskolai morál felbomlása, nagyfokú lemorzsolódás A szakiskola presztízsének leértékelődése
Nőtt a képzésben eltöltött idő és az iskolázottsági szint, ezzel arányosan nem növekedett a tanulók tudásszintje
Kormányprogram, kormány-kamara szakképzési keret megállapodás A szakképzés rendszerének teljes átalakítása, a duális képzés bevezetése A felnőttképzési rendszer összhangjának megteremtése
és
a
foglalkoztatás
A munkaerő-piaci szükségletekhez felsőoktatási rendszer kialakítása
igazodó
A változtatásokhoz kamarai szakképzési feladatok kiszélesítése: felelősségvállalás és cselekvőképesség
A változtatások iránya Tartalomszabályozás: Mit, hogyan, milyen arányban
Duális képzés: Lehetőség egy életszerűbb rendszer működtetésére Vállalati kategória, Üzemi képzőhely és az iskola együtt Üzemi képzőhely meghatározó szerepe
Feje tetejéről a talpára kerülnek a dolgok Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés modellje Tevékenységből születő kézzelfogható termék
A változtatások iránya, az új OKJ Minél több alkalmazásképes, használható gyakorlati tudás: Mit, hogyan, milyen arányban Egyidejűleg alulról és felülről történő expanzió Széles alapozású szakmák keretrendszere Áttekinthető, letisztult szakmarendszer Vizsgáztatás rendbetétele: komplex záróvizsga Tantárgyi és modulrendszer összhangja
A kamara közjogi feladatai a szakképzésben Ellenjegyzés intézménye a tanulószerződésben:egyházak, közintézmények, alapítványok Hatósági jogkörök a gyakorlati képzés felügyeletében Együttműködési megállapodásban felügyeleti jogkör Szakmai záróvizsgáztatásban elnöki és tagi delegálás általánossá válása: munkaadói és szakmai szervezetek bevonása, szintvizsgáztatás szerepének megváltoztatása MFKB-k működtetése: beiskolázási szerkezet, decentralizált Mestervégzettség, mint minimum követelmény FSZ képzés: KKK, képzési programok, szakmai gyakorlat
Óraszerkezet: több, mint óraszám változása
Az új OKJ és a foglalkoztatási rendszer Felértékelődött a munkaerő-piacon a nagy használati értékkel bíró szaktudás. Fontos szempont a munkavállalói készségek fejlesztése Az élethossziglan tartó tanulás tekintetében a széles alapozású, jól konvertálható szaktudásé a jövő. Egyidejűleg lehetőséget kell biztosítani az alacsony iskolázottságú, hátrányos helyzetű rétegek szakmához jutásához (alulról történő expanzió), illetve az igényesebb szakmák elsajátításához (felülről történő expanzió) A munkaalapú társadalom szempontjából létkérdés a foglalkoztatottság növelése, amely olyan szakmákat igényel, amelyek jól köthetők az egyes munkakörökhöz
Az új OKJ fejlesztésének eredményei I. Stratégiai cél az egyharmados lemorzsolódás megállítása és minél több fiatal kezébe szakképesítés adása A szakiskola presztízsének, vonzerejének helyreállítása. Azok a fiatalok, akik nem akarnak a hét minden napján iskolapadban ülni a munkával egybekötött szakmatanulást választják Az eddigi átláthatatlan, kezelhetetlen OKJ rendszer helyett egy szélesebb alapozású szakmai keretrendszert sikerült kialakítani, amelynek köszönhetően a kimenetek számát sikerült a felére csökkenteni.
Az elméletorientált, akadémikus jellegű szakmatanulás helyett a munkával egybekötött szakmatanulás került a középpontba. A szakma tanulás súlypontja a vállalati-üzemi gyakorlati képzésre helyeződött, amely a teljes képzési időkereten belül meghatározóvá vált.
Az új OKJ fejlesztésének eredményei II. Bevezetésre kerül a komplex szakmai záróvizsgáztatás rendszere, amely a modulokon átnyúló kulcskompetenciákat, legfontosabb munkaműveleteket, verseny és piacképes gyakorlati ismereteket helyezi majd a középpontba. Atomizált, virtuális ismeretek helyett: használható gyakorlati tudás A felnőttképzés és az iskolarendszerű összhangjának a megteremtése
képzés
szakmai
A modul rendszer és a tantárgyszemlélet összhangja 2013. szeptembertől átállunk a kerettantervi rendszerre.
Az új OKJ fejlesztésének eredményei számokban Szakképesítéskimenetek
Régi OKJ (2011)
Új OKJ (2012)
részszakképesítés
358
147
önálló szakképesítés szakképesítéselágazás szakképesítésráépülés ÖSSZESEN:
311
286
432
-
202
199
1303
632
A képzési hajlandóságot leginkább befolyásoló tényezők a jelenleg képzők körében bonyolult, időigényes adminisztráció
41%
éves visszatérítés esetén jelentős az előfinanszírozás
35%
költségeink nem térülnek meg
28%
alacsony a gyakorlati órák száma
27%
sok a munkafegyelmi probléma
24%
a tanulók elméleti és gyakorlati előképzettsége nem megfelelő
22%
sok a tanulói hiányzás
22%
az átalánydíjas elszámolás esetén alacsony az elszámolható összeg
21%
nincs elég tanuló MKIK felmérés 2011.
19% 0%
10%
20%
30%
40%
50%
A szakképesítésenkénti normatív finanszírozás változásai 2012. szeptember 1-től
Növekedés: 550 szakképesítés Éves szinten plusz Közel azonos: 10 szakképesítés 7 milliárd Ft. Csökkenés: 248 szakképesítés 10 Növekedés
248
550
Csökkenés
Közel azonos
A válság ellenére javult saját szakmában a tanulók elhelyezkedése! A szakiskolában való végzést követő 9 hónapban a tanult szakmájukban elhelyezkedő tanulók aránya a teljes végzett évfolyamhoz képest (százalék), 2009-2012 60
2009 2010 50
53,3 53,6
51,3
2011
45,8
2012
41,5
40
36,9 31,8
18,1 18,4 18,8
30,7
37,2 35,1 33,1
30,3
27,2 26,1 24,5 21,9 22 21,8
29,9
20,0
18
47,4
41,5
33,9 34,0
33,5
30
20
35,7
45,8
33,9
34,7
33,1 30,2
19,0
10
0 Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció
Közlekedés
Faipar
Építészet
Élelmiszeripar
MKIK GVI felmérés 2 ezer tanuló körében 2012.
Vendéglátás- Elektrotechnikaidegenforgalom elektronika
Gépészet
Országos átlag
Presztízsben javuló tendenciák, szakképzett elit! Vélemények a szakmáról (pontátlag), 2009-2012 4,3 4,2 4,1 4,0
A szülei büszkék Önre, amiért ezt a szakmát választotta
4,0 4,0 3,8
A szakmája miatt sosem kellett szégyenkeznie 3,6 3,2 3,2 3,1 3,1
A szakmája miatt az emberek felnéznek Önre
3,2 3,3 3,1 3,2 3,2 3,1 3,0
Nem fizetik meg kellőképpen a szaktudását
A szakmájával kiemelkedően jól lehet keresni
2,8 2,9 3,0 3,0 3,1 2,8 2,9 2,9 3,0
Más szakmákhoz viszonyítva alacsony a jövedelme
A szakmájából nagyon nehezen lehet megélni
1,5 1,4 1,5
A szakmája miatt az emberek lenézik
MKIK GVI felmérés 2012.
0
0,5
1
1,5
2012 2011 2010 2009
1,8
2
2,5
3
3,5
4
4,5 pontátlag
5
A Magyar Köztársaság Elnökének fogadásán
Javult az elhelyezkedők aránya: Összesen 48,3% dolgozik A megkérdezettek munkaerő-piaci státusza (százalék), 2009-2012
százalék
50 45 40
44,6
44,8
46,0
2009 2010
38,8
2011
35
2012
32,4
30
28,3
29,0
29,1
24,1 23,2
25
22,6
19,9
20
15 10 3,9 3,2
5 0,8 0,8 0,4 0,4
1,3 1,9
1,8
0,6 1,1 0,7
0 Alkalmazott
MKIK GVI felmérés 2012.
Vállalkozó
Alkalmi munkás
Munkanélküli
Tanuló
Egyéb (GYES, GYED, háztartásbeli stb.)
Gyakorlati képzőhellyel kapcsolatos elégedettség
A vállalati gyakorlati képzőhellyel kapcsolatos elégedettség jóval magasabb, mint az iskolai tanműhellyel kapcsolatos Vélemények a gyakorlati képzőhelyről (pontátlag) aszerint, hogy hova járt a tanuló gyakorlati képzésre, 2012 4,41 4,43
A gyakorlati képzőhelyen remek szakemberek dolgoztak
4,41 4,23 4,32 4,34 4,32
A gyakorlati képzőhelyen megtanultakat ma is jól tudja használni 4,10
4,29 4,31
A gyakorlati képzőhelyen nagyon sokat tanult a szakmáról
4,26 4,08 4,25 4,27
A gyakorlati képzőhelyen korszerű gépekkel és berendezésekkel dolgoztak
4,27 3,97
3,7
3,8
teljes minta csak iskolán kívülre járt részben az iskolai tanműhelybe, részben az iskolán kívülre járt csak az iskolai tanműhelybe járt
3,9
4
4,1
4,2
4,3
4,4
4,5
Változások a szakképzési törvény tükrében a mesterképzés területén
2015. szeptember 1-től csak mestervizsgával lehet gazdálkodó szervezetnél gyakorlati képzést folytatni: 1,2 milliárdos Eu. Program 2500 fő képzésének 80%os támogatására, 750 gyakorlati oktató továbbképzésére, gyakornoki program népszerűsítésére Érettségire épülő szakképesítés esetén felnőttképzésben, vagy iskolarendszeren kívüli szakképzésben megkezdhető a képzés szakirányú szakiskolai végzettség, 5 év szakmai gyakorlat és mestercím birtokában, kiváltva az érettségit
Vállalati gyakorlati oktatói felmérés eddigi eredményei: az oktatók 55%-a több, mint szakmunkás! Legmagasabb iskolai végzettség
15% 45% 12%
28%
szakmunkás
érettségi
technikus/emelt szintű
felsőfokú
Felnőttképzés főbb szabályozásának tervezett folyamata
Keresletvezérelt szakképzési rendszer: 2008! Alapvető érdek: olyan helyen, olyan létszámban,
olyan szakmában és olyan tartalommal szakképzés, ahogy a gazdaság igényli
legyen
Ennek szinkronban kell lennie: az egyéni aspirációkkal, tehetséggel a képzés feltételeivel
kapacitásával,
különösen a színvonalával
gyakorlati
személyi, oktatás
tárgyi technikai
Új elvárások a munkapiaci információkkal szemben Az álláskeresők kiszolgálása mellett egyre nagyobb szerepet kap a munkaadók és a döntéshozók informálása
Felértékelődnek a közép- és hosszú távú előrejelzések Előtérbe kerül az egyes foglalkozásokhoz kapcsolódó készségek, kompetenciák előrejelzése Rövid távú előrejelzések: 1 év, előrejelzések adathátterének megalapozása, egyensúlytalanságok kezelése Közép- és hosszú távú előrejelzések: 5-10 év, egyensúlytalanságok megelőzése
Új prioritások megjelenése A mennyiségi beiskolázási mutatókon kívül nagyobb hangsúlyt kell fektetni a minőségi indikátorokra Ágazatok megjelenítése, kompetencia szükséglet elemzések, idősoros adatok 5 évre, tanulók felmérése, szakiskolai létszámprognózis
Jobban kell koncentrálni a hiányszakmákra, annak érdekében, hogy a struktúra átalakulás a hiányszakmák irányába történjen
Az MFKB-k megyénkénti irány-arány döntései a 2013/14es tanév vonatkozásában: Leggyengébb láncszem! Megye Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Baranya megye Somogy megye Tolna megye Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Budapest Pest megye Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Veszprém megye Komárom-Esztergom megye Fejér megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Nógrád megye Heves megye
„B” kategóriába sorolt Korlátozás nélkül Költségvetési hozzájárulásra szakképesítések száma, beiskolázható nem jogosult szakképesítések melyeket a döntéskor oktattak szakképesítések száma (A) száma (B) az adott megyében 204 217 207 194 187 190 185 174 173 228 220 148 164 120 164 97 132 178 146 160
26 13 23 36 43 40 45 56 57 2 10 82 66 110 66 133 98 52 84 70
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 4 4 4 0 0 0
Képzési-beiskolázási szerkezet alakításának diagramja: 2013-ban csak iskolarendszerű!
8. Osztályra épülő 3 éves képzés: pontosabb prognózis!
Stratégiai partnerség, középtávú tervezés Megyei Területfejlesztési Bizottság: Megyei Szakképzés Fejlesztési koncepció készítése Megyei Köznevelés Fejlesztési terv: Szakképzés Fejlesztési terv ennek részét képezi: 2013 március
Készüljenek közös akciótervek a feladatok összehangolására, az MFKB véleményezze a megyei intézményfenntartó központ szakképzés fejlesztési tervét Közoktatási megállapodások, közoktatási szerződések egyházi és magánintézményekkel Köznevelés-fejlesztési terv nyilvános véleményezése megyei KIK honlapján
Közös akcióterv Arány – irány: képzési szerkezet, iskola szerkezet, feladatellátás, beiskolázási szerkezet Lemorzsolódás csökkentése, iskolaelhagyók csökkentése, tankkötelezettségi korhatár nyomon követése, minimális program: szakmunkásvégzettség, híd programok Pályakezdők elhelyezkedése iskolánként, nyomon követés, pályaválasztás - tanácsadás Koherencia, nyilvánosság, társadalmi vita, fejlesztési források Új szakképzési struktúra bevezetése, első tapasztalatok
Tanulószerződés intézményrendszere: KIK adatbázis Gyakorlati képzés felügyelete: iskolai szakértők
Decentralizált pályázatok tapasztalatai A duális képzéssel összhangban a források legalább 60%-a a vállalati gyakorlati képzést szolgálta (2008-ban 20-30%) A pályáztatás egészének kamarai koordinálása. Formai bírálat A 2013. évi kiírás megjelenése 2013. tavaszán jelenjen meg, KIK-kel történő együttműködés az iskolai pályázatoknál MFKB keretek elosztása: tanulószerződések alapján 20%-os csökkentés feloldása: eszközlista, önrész növelése, beszerzési ár csökkentése Támogatási plafon, fejlesztéssel érintett tanuló létszám, hiány szakképesítések nagyobb prioritást élvezzenek
A program eddigi végrehajtásából származó előnyök A projekt eredményeként elindult a magyar szakképzési rendszer szerkezetének átalakítása, egy munkaerő-piaci orientáltságú tervezési-befolyásolási rendszer kialakítása. Az elkészült döntéstáblák alkalmasak arra, hogy a finanszírozásiösztönzési rendszeren keresztül befolyásolni lehessen a munkaerő-piaci relevanciával rendelkező szakmák expanzióját. A munkaerő-piaci trendek felvázolásával, a hiányszakmák népszerűsítésével befolyásolni lehet a kívánatos pályaválasztási döntéseket, illetve az iskolarendszerű szakképzés finanszírozási rendszerének finomításával hatást lehet gyakorolni az iskolarendszerű szakképzés képzési-beiskolázási szerkezetének megváltoztatására.
Köszönöm a figyelmet!
