MFKB Roadshow 2015. Összefoglaló
Ebben az évben 3 megyei várost – a rendezvények sorrendjében Hódmezővásárhelyt, Szegedet és Szentest - jelöltünk meg az immár hagyományosnak tekinthető Szakképzési Roadshow helyszíneként. A rendezvényeken az idén két kérdést helyeztünk középpontba: -
Milyen szakképzést ismer el hatékonynak a munkaerőpiac?
-
Milyen
együttműködést
kell
kialakítani
a
szakképző
iskolák
és
a
gazdálkodók/szervezetek között a szakképzésben a kibocsátás hatékonyságának javítására. Milyen hatékony kommunikáció szükséges a szakképzés résztvevői között a szakmai felkészítés folyamatában. Meghívtuk a gazdálkodók, egyéb szervezetek képviselőit, a szakképző iskolák vezetőit, gyakorlati oktatóit a közös gondolkodásra. A Csongrád Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság elnöke, Dr. Kőkuti Attila a munkaerőpiac oldaláról Hódmezővásárhelyen és Szegeden is az alábbi területeket taglalta: -
MFKB javaslattételi tevékenysége: szakképesítésenként megyei összlétszámra (munkaerő-piaci jelzések, felmérések, munkaügyi, OH, NGM, szakképző iskolai tervadatok)
-
Szakmaszerkezeti rendelet szakképesítésenként (összhang az MFKB javaslattal)
-
Akik sok szakmában és nagy létszámban képeznek: a 2015. július 1-jétől megalakultak a szakképzési centrumok.
-
Egyházi szakképzők
-
Az agrárgazdaság igényeinek képviselete a megye agrárjellegével összhangban, technikaigényes ágazatként is kiemelve
1
-
A hiány szakképesítések köre a 2016/2017. tanévben
-
elektronikai műszerész (OKJ 34 522-03)
-
kőműves és hidegburkoló (OKJ 34 582-08)
-
elektronikai technikus (OKJ 54 523-02)
-
központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő
-
épület- és szerkezetlakatos (OKJ 34 582-03)
-
fehérnemű-készítő és kötöttáru összeállító (OKJ
(OKJ 34 582-09)
34 542-03) -
gépgyártástechnológiai technikus (OKJ 54 52103)
-
laboratóriumi technikus (OKJ 54 524-01)
-
mechatronikai technikus (OKJ 54 523-04)
-
mechatronikus-karbantartó (OKJ 34 523-01)
-
mezőgazdasági gépész (OKJ 34 521-08)
-
női szabó (OKJ 34 542-06)
-
szerszámkészítő (OKJ 34 521-10)
-
szociális gondozó és ápoló (OKJ 34 762-01)
-
villanyszerelő (OKJ 34 522-04)
-
gépi forgácsoló (OKJ 34 521-03)
-
gyakorló ápoló (OKJ 52 723-01)
-
hegesztő (OKJ 34 522-03)
-
húsipari termékgyártó (OKJ 34 541-03)
-
kertész (OKJ 34 622-02)
-
Duális szakképzés gyakorlati képzőhelyeken Néhány adat a szakképzésben szereplő vállalkozásokról: Tanulószerződéssel rendelkező gazdálkodó szervezetek száma a megyében: 313, ebből kb. 50 megyei vállalkozásnál folyik gépészeti szakmacsoportba tartozó képzés Gyakorlati képzőhelyek száma összesen a fenti időpontban a megyében: 390. Hatályos tanulószerződések száma: 2341 Cél: a képzőhelyek számának növelése.
-
Interjú a gazdálkodókkal, a közvetlen információszerzés fontosságának kiemelése
-
A
pályaorientációs
tevékenység
szerepe,
kiszélesítésének
ösztönzése
Kapcsolatépítés általános iskolákkal, középiskolákkal, iskolai tanműhelyekkel
2
Üzemlátogatások szervezése - elsősorban a hiány szakképesítések bemutatására, amihez ezúttal is kérte és megköszönte a vállalkozások közreműködését, fogadókészségét az MFKB elnöke. Meghatározó a beiskolázás szempontjából is a családi háttér, a családok ezirányú információi – ezért fontos a részvétel, a szakmaválasztással kapcsolatos kamarai, pedagógiai szakszolgálati tájékoztatás a pályaválasztási szülői értekezleteken. Önismeret, szakmaismeret az osztályfőnöki órákon az iskolákban kamarai közreműködéssel. Hiány-szakképesítések az Agora Színpadán: Szeged, 2015. október 15-én 800 tanuló, megyei cégek, iskolák bemutatkozása, interaktív lehetőségek a szakmák megismerésére – nagy érdeklődés mellett.
3
Az MFKB elnöke kihangsúlyozta, hogy a szakképzés a jövőre szóló befektetetés, legalább 5-10 év kell ahhoz, hogy felkészült legyen a munkaerőpiac a gazdasági váltások, változások kiszolgálására. A gazdasági fejlődés lehetőségeként fogalmazta meg, a hozzáadott
értéket
teremtő
ágazatokban
történő
képzést
(fejlett,
technológiával, képzett munkaerővel beszállítóként megjelenni a piacon).
4
innovatív
Elnök úr megosztotta saját és az (MFKB) dilemmáját is a hegesztő szakképesítéssel kapcsolatban. A végzettek közül sokan külföldön vállalnak munkát. Ez felveti azt a kérdést, hogy legyen-e a hegesztő hiány-szakképesítés. A hiányra vonatkozó okot is megfogalmazta: tudnak-e annyit fizetni a gazdálkodók egy hegesztőnek, amiért itthon marad. Hódmezővásárhelyen Árva Nagy Sándorné beszélt -
a szakképzés átszervezéséről (a KLIK-től NGM-hez kerültek a szakképző iskolák), a
fenntartóváltásból
eredő
lehetőségekről,
a
szervezeti
átalakítás
szükségességéről, -
két szakma ingyenes megszerzésének törvénybe iktatásáról,
-
a munkaerőpiac igényeit jobban kiszolgáló szakképzés szükségességéről,
-
a szakmai innováció, az új tudás szerepérő.
Főigazgató Asszony bemutatta a Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrumot, a tagintézményeket, szakmacsoportos képzéseiket (19), szakközépiskolai ágazataikat (19). Ismertette a 2016-tól esedékes változásokat (szakgimnázium – szakközépiskola – szakiskola). Bemutatta a HSZC gyakorlati képzőhelyeinek számát tagintézményenként a tanulószerződéses és az együttműködési megállapodásos rendszerben. Tagintézmény
Külső gyakorlati képzőhelyek száma
HSZC Corvin Mátyás Szakképző Iskolája
74
HSZC Eötvös József Szakképző Iskolája
2
HSZC Kalmár Zsigmond Szakképző Iskolája
50
HSZC Boros Sámuel Szakközépiskolája és
31
Szakiskolája HSZC Pollák Antal Szakképző Iskolája HSZC
Zsoldos
Ferenc
29
Középiskolája
és
8
Szakiskolája HSZC Sághy Mihály Szakképző Iskolája
16
HSZC Návay Lajos Szakképző Iskolája és
15
5
Kollégiuma A HSZC céljainak megfogalmazásakor hangsúlyt kapott: -
Minőségi szakemberek képzésének szükségessége – gyakorlati képzés súlya, szerepe és tartalma is átalakul
-
A munkaerőpiac elvárásainak jobban megfelelni
-
Olyan képzési kínálat kialakítása melyet a munkapiac igényel
-
Hozzájárulni a foglalkoztatás növekedéséhez beiskolázás > pályaalkalmasság > felvételi elbeszélgetés duális képzés erősítése közelebb hozni az iskolát és a vállalkozást (gyakorlati oktatásvezetői státusz visszaállítása) egymástól tanulni együttműködni a szakképzés szereplőivel
A vállalkozások részéről többszörösen is elhangzott, hogy kiemelt szerepe van a tanulók és hallgatók szakmai-gyakorlati felkészítésében a cégek – iskolák – és a kamara együttműködésnek. A Kész-Pénz Kft ügyvezetője kérte, hogy a második szakképesítés időtartama is két év legyen a gyakorlat teljesítése érdekében. Kérte az iskolát, hogy a tanulókat tájékoztassák a szakmai követelményekről (hány óra a képzési idő alatt a teljesítendő gyakorlat, saját dolgozóknál ez hogyan kell teljesíteni). 6
A HSZC részéről Főigazgató asszony válaszolt a felvetésre: a felnőttoktatásban a beiskolázásról gyorsan kellett dönteni annak érdekében, hogy a szakma nélküliek esélyt kapjanak a szakmaszerzésre, illetve élni tudjanak a tanulók a második szakképesítés ingyenes megszerzésének lehetőségével. Hasonló munkakörűeknél a munkaviszonnyal rendelkezők óraszámába beszámítják a munkaviszony keretében végzett gyakorlatot. A Metrisoft Kft. ügyvezetője arra a kérdésre, hogy milyen szakképesítést ismer el hatékonynak a munkaerőpiac, megfogalmazta, hogy az iskola keresse meg a céget, ismerje annak jelélemzőit, egyeztessen a feladatokról. Lehetőségként kínálta a kapcsolat kialakítását akár több napos tanár, szakoktató továbbképzésre is. A személyes kapcsolat könnyebbé tenné az együttműködési megállapodások megkötését pl. a nyári összefüggő szakmai gyakorlatokra vonatkozóan. Korainak találta a 16 évesek gyakorlati képzőhelyi felkészítését, azzal érvelt, hogy a 16 éves tanuló nem mehet felügyelet nélkül olyan géphez, amely testi épségét veszélyezteti. Profitorientált vállalkozásnál nagy áldozat a tanuló szakmai felkészítése. Azt is fontosnak tartottakiemelni, hogy minden szakképzési szereplőnek az a feladata, hogy megtanítsa a tanulót a munka szeretetére és tiszteletére. A Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola igazgatóhelyettese utalt a korábbi mostoha lehetőségre, hogy eddig a tanévig 2012. óta nem volt humán kapacitás a gyakorlatszervezésre. A visszavezetett gyakorlati oktatásvezetői státusz változtat ezen a helyzeten. A HSZC Kalmár Zsigmond Szakképző Iskola igazgatóhelyettese azt az intézményi törekvést erősítette meg, hogy 9. évfolyamon tanműhelyben szerezze meg az alapkompetenciákat a tanuló, és sikeres szintvizsga után kezdje csak meg a külső gyakorlatot. Ugyanakkor sokat sejtetően azt is hozzátette, hogy a mai diákok más generációhoz tartoznak, mint a 20 évvel ezelőttiek. Az alacsony beiskolázási szint miatt egy-egy szakma csak csoportban indítható. Egy 12 fős csoportban sajnos az is előfordul, hogy a szakmai vizsgát mindössze 4-5 tanuló tudja sikeresen letenni. A Villeroy & Boch Magyarország Zrt., mint az egyik német tulajdonú vállalkozás képviselője azt fogalmazta meg, hogy a szakképzés problémáinak megoldásához valódi duális képzés szükséges (a szakma gyakorlati elsajátítása valós vállalati körülmények között, és nem iskolai tanműhelyben kell, hogy történjen). A HSZC Eötvös József Szakképző Iskolájának igazgatóhelyettese egy más aspektusból erősítette meg azt a felvetést, hogy még nem beszélhetünk a szó igazi értelmében duális képzésről. Megállapítása arra irányult, hogy nincs megfelelő számú gyakorlati 7
képzőhely. Különösen aggasztónak találta a nyári összefüggő szakmai gyakorlatok szervezésének kérdését néhány ágazati szakközépiskolai gyakorlat esetében. Hogy hogy kell foglalkozni a tanulókkal, milyen módszerek vannak, erre vonatkozóan azt a véleményét osztotta meg a résztvevőkkel, hogy a nevelés társadalmi háttere hiányzik. A szülők egy része sajnos nem partner a nevelésben, ez pedig nem segíti a szakmai nevelést sem. Elhangzott a szakképzést szabályozó dokumentumokkal kapcsolatban az a javaslat, hogy az erre felhatalmazással rendelkezők vizsgálják meg: -
jó-e az OKJ a jelenlegi formájában,
-
kellenek-e az ilyen mélységű kerettantervek a szakma elsajátításához,
-
milyen a jelenlegi képzés társadalmi elfogadottsága.
Többen is megismételték azt a véleményüket, hogy nagyon kicsi a szakiskolai képzésben a gyakorlati képzőhelyek tanuló kiválasztására irányuló lehetősége. Hatékonyabb lehetne a szakmai felkészítés, ha magasabb gyakorlati idővel lehetne számolni. Kritikaként és az okokat vizsgálva elhangzott még, hogy az általános iskolák gyenge kompetenciákkal engedik át a tanulókat a befejező évfolyamon. Ezek pótlására már nincs idő
a szakképző évfolyamokon. A szakmai záróvizsgát követő foglalkoztatás
szempontjából problémaként hangzott el, hogy a végzettek közül sokan mennek el külföldre munkát vállalni. Lehetőségként hangzott el a felvételi elbeszélgetések bevezetése, illetve a vállalati fórumok összehívása, amelyeket a HSZC a jövőben is meg kíván valósítani, ütemterveket készítenek, időpontokat egyeztetnek a beiskolázás jövőjére vonatkozóan.
8
A Roadshow második állomása Szegeden 2015. november 9-én volt.
Szervezés szempontjából a vásárhelyihez hasonló tematikában gondolkodtunk. A két prezentációt itt is vitaindítónak szántuk a megjelentek véleményének megismerésére. A Szegedi Szakképzési Centrum főigazgatója, Erdélyi Margit „Hatékony együttműködés és kommunikáció a szakképzés szereplői között“ címmel mutatta be a város szakképző iskoláit koordináló szervezetet. Részletesen beszélt arról, hogy mi várható az intézményi rendszer átalakításával, milyen változásokat hoz a szakképzésben az egyes képzési szinteket megjelenítő intézmények átalakítása a 2016/2017. tanévtől. Bemutatta azt a képzési, intézményi struktúrát, kapcsolatrendszert, amely a munkaerőpiac igényeinek kiszolgálására szolgál az alábbi dián:
9
A közvetlen kapcsolatokat jelentő feladatok között részletezte a gyakorlati oktatásvezetők -
képzőhelyek ellenőrzéséhez kapcsolódó feladatait, amelyek biztosítják a centrum/tagintézmények számára a gazdálkodókkal és a kamarával a rendszeres kapcsolatot, konkrétabban: részvétel az ellenőrzési terv elkészítésében részvétel a bevezető és köztes képzőhely ellenőrzéseknél iskolai képviselőként kamarai felkérés alapján a képzőhelyen vezetett gyakorlati napló/foglalkozási napló szakmai tartalmának ellenőrzése, dokumentáció elkészítésének segítése
- Szakmai versenyek szervezéséhez kapcsolódó feladatok, országos szakmai versenyeken való részvétel. -
Szintvizsgák szervezésében való közreműködés.
10
Főigazgató asszony hangsúlyt adott annak a megállapításának, hogy a színvonalas szakember-utánpótlás létszámának növelése miatt közös érdek, hogy a tanulók a minőségi gyakorlati oktatásra és vizsgafelkészítésre alkalmas cégekhez legyenek kihelyezhetők. Ez egyben a kamara számára is feladatot ad: fel kell mérni és bővíteni kell a potenciális képzőket. Az SZSZC szükségesnek látja a folyamatos egyeztetést a gazdálkodói és a tágabb partneri körrel az együttműködés
kialakítása és szélesítése érdekében. A duális képzés
kiterjesztéséhez támogatják a kamarai garanciavállalás
rendszerének működését.
Osztályfőnöki óra, szülői értekezlet keretében a kamarai szakképzési tanácsadók tájékoztatót tarthatnak a tanulószerződésről, amelyen külső gyakorlati képzők is jelen lehetnek. A kormányrendeletben rögzített hiány-szakképesítésekre történő beiskolázást, a felnőttoktatással kapcsolatos feladatokban történő együttműködést is fontosnak tartják. Lehetőség egymás munkájának megismerésére, hogy a gyakorlati képzők szakmai nap keretében megismerhessék az iskolákban folyó szakmai munkát. Beszédesek voltak azok az adatok, amelyeket Főigazgató asszony megosztott a résztvevőkkel: az SZSZC 66 szakmában, 22 ágazgatban, 713 pedagógussal 6440 diákot készít fel szakmai érettségire vagy szakképesítésre tagintézményeiben. Még több diák bevonásán dolgoznak, ennek keretében keresztféléves beiskolázást is terveznek a 11
felnőttoktatás
területén,
amely
kedvező
lehetőség
a
második
szakképesítés
ingyenességemiatt, de a munkaerő-piaci lehetőségek miatt is az egyén szempontjából. A szakképzéssel kapcsolatos további fontos területekre, problémákra hívták fel a résztvevők a figyelmet: Zámbó Anita, a CSMKH Foglalkoztatási Főosztályvezetője kérte a gazdálkodók képviselőit, hogy rendszeres adatszolgáltatás keretében jelezzék munkaerőigényüket, ez is komoly támogatás a szakmaszerkezeti javaslattételhez is. Kimelte még a pályaorientációs tevékenység fontosságát, az abban való együttműködést Hivatala részéről, mint az évente megrendezett PÁV-os rendezvények szervezője (Találd ki magad! Pályaválasztási Börze, Ifjúsági Ház, Agóra). Dr. Kőkuti Attila, a kamara ipari alelnöke, az MFKB elnöke azt hangsúlyozta, hogy a megye gazdasági előrelépésének feltétele az új értéket teremtő gazdálkodók támogatása a szakképzésen keresztül is. Meggyőződése szerint olyan szakmai elméleti és gyakorlati felkészítést igényel a piac, amelyben a korszerű technológiákhoz köthető szakmákban végzettek komplex ismeretekkel rendelkeznek, képesek későbbi munkahelyük mindenkori konkrét szakmai feladatainak eleget tenni. Az MFKB elnöke megerősítette a pályaorientáció fontosságát, hiszen nincs elég tanuló a rendszerben, szorgalmazza, hogy még több pályaorientációs rendezvényen segítsük a tanulók pályaválasztását. Hogy milyen munkaerőre van szükség, azt több gazdálkodó összefoglalva úgy fogalmazta meg, hogy mindenekelőtt „elegendőre“, hiszen „öregszik“ a jelenleg állásban lévő szakember-állomány. Így van ez az ASS Berendezési Rendszerek Ipari Bt-nél Makón, a regionális közlekedési vállalatnál, a DAKK Zrt-nél is. Közös szándéka a gazdálkodóknak a szakmát elsajátítani kívánó tanulók gyakorlati képzése. Az ASS HR vezetője beszámolt arról is, hogy konkrétan mi mindent tettek – saját minősítésük szerint kevés sikerrel – a tanulók tanulószerződés kötése érdekében (rajzpályázat, nyílt nap szülőknek és tanulóknak, kapcsolatkeresés a szakképző iskolával, minőségi oktatók biztosítása). Javasolja
még,
hogy
megfelelő
felkészültségű
pályaválasztási
tanácsadókat
foglalkoztassanak az általános iskolákban az egyes szakképesítések megismerésére. A DAKK Zrt. szakképzésért és oktatásért felelős vezetője irónikusan jegyezte meg, hogy 15 éve mindenki mondja, hogy vonzóvá kell tenni a szakmákat, de senki sem mondja meg, hogy hogyan. Éves szinten korábban 100 fő körüli tanulót képeztek, mára ez a szám jelentősen csökkent, mindössze 41 tanulószerződésük van, ebből e tanévi új kötés 17. Ma eléggé problémás az, hogy a tanulók nem azokhoz a képzőkhöz kívánnak menni, ahol 12
a tudás átadása zajlik. Az is rontja a későbbi felkészítés hatékonyságát, ha az iskolai tanműhelyben folyó munka nem szolgálja a külső gyakorlóhelyi tevékenység előkészítését. Figyelemfelkeltő és konkrét volt az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. felvetése. Ügyvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy jelentős villanyszerelő létszámigényük jelenik meg a jövőben, amely igény kiszolgálásához ésszerű lenne ráépülés szakképesítésként beemelni az OKJ-be a hálózati villanyszerelés szakképesítést, kidolgozni szakmai és vizsgakövetelményét, kerettantervét. Minden munkát végezni akaró szakemberre szüksége van a gazdálkodóknak, a fogyatékkal élőkre is, így iskolája érintettségét és megerősítette. Erre a Klug Péter Iskola igazgatója hívta fel a figyelmet. A szakképzéssel kapcsolatos adathoz jutás lehetőségeit kérdezte a Szeged-Pólus NKft. képviselője (ezeket az adatokat, amelyek a városban beruházók tájékoztatásához szükségesek, a rendezvényt követően meg is kapták az SZSZC-től).
Idén utolsó helyszínünkön, Szentesen 2015. november 24-én is azt a kérdést tettük fel magunknak, és arra a kérdésre vártunk a résztvevőktől választ, hogy milyen szakképzést ismer el hatékonynak a munkaerőpiac. A válasz röviden úgy fogalmazható meg az elmondottak alapján, hogy a képzési szakaszban a szakképző iskolák és a gyakorlati képzésbe bekapcsolódó cégek együttműködése alapozza meg a későbbi kibocsátás minőségét.
13
A résztvevők megállapították, hogy a kétkezi szakmák esetében a külföld a maga munkalehetőségeivel még mindig vonzó a fiataloknak. Ugyanakkor a tanulószerződéses rendszerben gazdálkodó és tanuló közötti alakuló „szakmai kapcsolat” hordozza a későbbi munkaszerződés kötés lehetőségét. Jól felkészült, dolgozni szerető és tudó embereket vár a munkaerőpiac, és ha ez az elvárás teljesül, minden más is a helyére kerülhet a munkavégzés során. Az is elhangzott, hogy a térség felemelkedését a szakképzés biztosíthatja. Egyrészt, mint iskola, helyben tartja a képzési szakaszban a fiatalokat, másrészt a felkínált, felkészült munkaerő vonzó lehet a betelepedni szándékozó cégek számára. És persze van egy tágabban értelmezhető pozitív hatása is mindennek: teljesülhet a település népesség megtartó ereje. Szó
esett
a
tanulószerződés
kötéshez
kapcsolódó
feladatokról,
a
kamarai
garanciavállalásról, mint a duális képzés lényeges eleméről. A gazdálkodókkal, szakképző iskolákkal egyetértésben dolgozunk azon, hogy már a 9. évfolyam nyári összefüggő szakmai gyakorlatától kezdődően a tanulók működő környezetben jussanak a gyakorlati ismeretek birtokába.
És persze pénzről is szó volt. Kedvezően változó jogszabály segíti, egyszerűsíti a gyakorlati képzésbe bekapcsolódók normatív finanszírozását Ha röviden szeretnénk összefoglalni a Roadshow-n elhangzottakhoz kapcsolódó jövőre vonatkozó felvetéseket, jövőbeni feladatokat: -
a képzési szerkezet átalakítása, több tanuló a szakképzés rendszerébe
-
motivációs rendszer kialakítása, munkára nevelés
-
áttekinti a képzési struktúrát a megyében 14
-
több gyakorlati lehetőséget biztosítani a szakmákban, duális képzést a szó valódi értelmében
-
újragondolni az OKJ-t, a szakmai és vizsgakövetelményeket, a kerettanterveket
-
forrásokat jutattni az iskolákba és a képzőkhöz a technikai haladást biztosító gyakorlati képzésben
Szeged, 2015. december 17.
15
