HITA REGIONÁLIS ROADSHOW

HITA REGIONÁLIS ROADSHOW Szerbia makrogazdasági jellemzői, üzleti, tőkekihelyezési és befektetési lehetőségek Karagics Dusko Külgazdasági szakdiplomata Külgazdasági Iroda Magyarország Nagykövetsége, Belgrád Branicevska 13/3. Telefon: +381 11 344 7046 Fax: +381 11 344 7169 E-mail: [email protected]

Általános adatok Szerbiáról Hivatalos megnevezés Szerb Köztársaság Államforma

Köztársaság

Főváros

Belgrád (Beograd)

Terület

77 474 km²

Népesség Nemzetiségi megoszlás

7 181 505 fő

Vallási megoszlás

ortodox 84,59%; katolikus 4,97%; muzulmán 3,1%; protestáns 0,99%;

Hivatalos nyelv

szerb

Klíma

kontinentális

Államfő

Tomislav Nikolić

Miniszterelnök

Ivica Dačić

Hivatalos pénznem

szerb dinár (RSD)

Jelentősebb városok

Belgrád/Beograd – főváros (1 659 440 fő), Újvidék/Novi Sad (307 760), Niš (260 237), Kragujevac (179 417), Szabadka/Subotica (141 554)

szerbek 83,32%; magyarok 3,53%; cigányok 2,05%; bosnyákok 2,02%; horvátok 0,80%; szlovákok 0,73%; montenegróiak 0,53%;

Szerbia makrogazdasági mutatói 2010

2011

2012

2013*

28 006

31 140

28 692

–

1,0

1,6

-2,0

0,2

Egy főre jutó GDP folyó áron (EUR/fő)

3.841

4.290

3.967

–

Infláció (%)

10,3

7,0

12,2

7,3

Export (M EUR)

7 393,4

8 439,4

8 836,8

7 022,4

Import (M EUR)

12 621,9

14 449,7

14 782,3

9 946,2

Áruforgalmi egyenleg (M EUR)

-5 228,5

-6 010,3

-5 945,5

-2 923,8

Működő tőke import (M EUR)

860,1

1 826,9

231,9

294,3

Költségvetési hiány (GDP %-a)

-3,7

-4,2

-5,7

-5,2

Államadósság (GDP %-a)

44,5

48,2

59,3

60,6

GDP értéke folyóáron (M EUR)

GDP növekedése változatlan áron (%)

*Legfrissebb 2013-as adat

Forrás: Szerb Pénzügyminisztérium, Szerb Nemzeti Bank, Szerb Statisztikai Hivatal;

Munkaerőpiaci adatok 2010

2011

2012

2013*

1 796

1 746

1 727

1 724

Regisztrált munkanélküliek (ezer fő)

730

745

761

772

Munkanélküliségi ráta (%)

19,2

23,0

23,9

24,1

Nettó átlagkereset (RSD)

34 142

37 976

41 377

43 011

Nettó átlagkereset (EUR)

331,3

372,5

365,7

383,2

– reálérték-változás

0,7

0,2

1,1

-4,1

Átlagnyugdíj összege

19 890

21 285

22 450

23 262

-5,9

-3,6

-2,2

-5,4

103,04

101,95

113,13

112,24

Foglalkoztatottság (ezer fő)

– reálérték-változás RSD / EUR éves átlagárfolyam *Legfrissebb 2013-as adat

Forrás: Szerb Pénzügyminisztérium;

A kétoldalú kereskedelmi forgalom alakulása I. 1400

+15,8%

1200 1000

+26,8% +25,3%

800

-3,3%

600 400

Export Import Egyenleg

+30,6%

-3,1%

+21,0%

+46,8%

200 0 2010

2011

2012

2013 I. félév

2010

2011

2012

2013. I. f.é.

Magyarország exportja (M EUR)

844,1

1 070,0

1 239,4

565,8

Magyarország importja (M EUR)

278,9

364,2

352,9

210,3 Forrás: KSH

A kétoldalú kereskedelmi forgalom alakulása II. Termékforgalom áruszerkezete – kivitel 2013 I. félév +83,2% +5,4%

8% 21%

+53,1%

6%

28%

37% +12,0%

-35,2%

Élelmiszer, ital, dohány (45 409,5 EUR) Nyersanyagok (36 863,4 EUR) Energiahordozók (157 091,7 EUR) Feldolgozott termékek (209 883,8 EUR) Gépek, gépi berendezések (116 601,5 EUR)

A kétoldalú kereskedelmi forgalom alakulása III. Termékforgalom áruszerkezete – behozatal 2013 I. félév -16,2% +15,3%

11%

10%

2%

+5,2%

Élelmiszer, ital, dohány (19 914,2 EUR) Nyersanyagok (4 399,1 EUR) Energiahordozók (105 655,3 EUR) Feldolgozott termékek (57 007,5 EUR) Gépek, gépi berendezések (23 323,9 EUR)

27%

+24,6%

50% +107,2%

A kétoldalú kereskedelmi forgalom alakulása IV. Magyarország a 2012. évben és az idei év első 6 hónapjában is az 5. legnagyobb exportőr Szerbiában (Olaszország, Németország, Oroszország és Kína után); Legnagyobb szerbiai importőrök Magyarországról: Mol (olajipar), Porsche (autókereskedelem), OMV (olajipar), Naftachem (kőolajszármazékok kereskedelme), Speed (kőolajszármazékok kereskedelme), Sirmium Steel (acélipar), NIS (olajipar), Evolucija 2004 (kőolajszármazékok kereskedelme), Fiat (autóipar), Železara Smederevo – ex U.S. Steel Serbia (acélipar). Legnagyobb szerbiai exportőrök Magyarországra: LBK Livnica (öntöde), Alumil YU (alumíniumipar), RTB Invest (rézbányászat), EFT Trade (villamos energia kereskedelem), Sunoko (cukorgyártás), NIS (olajipar), Ball Packaging (csomagolóipar), Knott-autoflex (autóipar), HIPPetrohemija (vegyipar), Interenergo (villamos energia kereskedelem).

Közvetlen tőkebefektetések I.

*2013 július

Közvetlen tőkebefektetések II. • Rendezett szerződéses viszony: 1) A kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény és beruházás-védelmi megállapodás (2001); 2) Gazdasági együttműködési megállapodás, valamint a magyar-szerb kormányközi vegyes bizottság megalakításáról szóló jegyzőkönyv (2005). • A 2005-2012. közötti időszakra vonatkozó adatok alapján Magyarország 350 M EUR befektetéssel a befektetési rangsor 11. helyén áll; • A közvetlen működőtőke export legnagyobb része Szerbia irányába 2006-ig realizálódott (pl. 2006-ban elsősorban az OTP akvizíciójának köszönhetően 180 M EUR FDI érkezett Magyarországról Szerbiába ); Legnagyobb magyar befektetők Szerbiában: • OTP – három szerb bank felvásárlása (Niska banka, Zepter banka, Kulska banka); • Mol – jelenleg 35 benzinkúttal rendelkezik (folyamatosan bővíti hálózatát); • Conti Tech Rubber Industrial Kft. – a „Kolubara Univerzal” gumi szállítószalag gyártó vállalat megvásárlása; • Masterplast – a régió legnagyobb polisztirol gyárának megnyitása; • Fornetti/Mini Pani – Szabadkán építette fel a legnagyobb üzemét a régióban;

Miért érdemes Szerbiában vállalkozni? • • • • • • • •

Kitűnő földrajzi elhelyezkedés; Széleskörű befektetés-ösztönző támogatások; Kedvező adórendszer; Jól képzett munkaerő, alacsony bérköltségek; Olcsó és gyors cégalapítás; Kiterjedt szabadkereskedelmi megállapodások; Infrastrukturális beruházások; Stabil bankrendszer;

Befektetés-ösztönzés I. Pénzügyi támogatások Támogatható projektek

Különös jelentőséggel bíró befektetések

Támogatás összege (€)

A befektetés teljes értékének legfeljebb 17%-áig

A befektetés teljes értékének legfeljebb 17%-áig

A befektetés teljes értékének legfeljebb 20%-áig

A befektetés teljes értékének legfeljebb 10%-áig

A beruházás min. összege

200 millió €

100 millió € vagy feletti

50 millió € és 100 millió € közötti

50 millió €

Létrejövő új, teljes munkaidős munkahelyek min. száma

1000

Nagyszabású beruházások

300

Közepes nagyságú befektetések

150

Befektetés-ösztönzés II. Közvetlen befektetések Támogatható projektek

Gyártási szektor

Exportfejlesztő szolgáltatások

Stratégiai turisztikai beruházások

A 4. kategóriába sorolt, elmaradott térségekben

Az 1., 2. és 3. kategóriába sorolt térségekben

Szerbia teljes területén

Szerbia teljes területén

Támogatás összege (€)

4 000-10 000/új munkahely

4 000-10 000/új munkahely

4 000-10 000/új munkahely

4 000-10 000/új munkahely

A beruházás min. összege

500 ezer €

1 millió €

500 ezer €

5 millió €

Létrejövő új, teljes munkaidős munkahelyek min. száma

50

50

10

50

Befektetés-ösztönzés III. Rendelkezésre álló adókedvezmények: • A vállalati nyereségadóra vonatkozó 10 éves adómentesség; • Vállalati nyereségadó jóváírás maximum a befektetett tőke 80%ig; • Átvihető veszteség maximum 10 éven keresztül; • Az állóeszközök gyorsított amortizációja; • 5 éves vállalati nyereségadó kedvezmény koncessziók esetén; • 30 év alatti és 45 év feletti alkalmazottak jövedelemadó kedvezménye; • 30 év alatti és 45 év feletti munkavállalók alkalmazása esetén a társadalombiztosítási járulékok elengedése; • A külföldi beruházáshoz szükséges termelési eszközök vámmentes importja;

Adórendszer Adótípus

Adó mértéke

ÁFA

20% (a termékek és szolgáltatások többsége) 8% (napilapok, alapvető élelmiszerek)

Kamat- és osztalékadó

20%

Személyi jövedelemadó

10% az éves átlagbér hatszorosa alatti részére 15% az éves átlagbér hatszorosa feletti részére

Vállalati nyereségadó

15%

Ingatlanadó

Járulékok

A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok: max. 0,4% A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok: 0,3%-2% (progresszív) Nyugdíjbiztosítási járulék: 13% Egészségbiztosítási járulék: 6,15% Munkanélküliségi járulék: 0,75% (A munkavállaló és a munkáltató egyaránt fizetik, így összesen 39,8%-ot tesznek ki)

Cégalapítás I. Leggyakoribb cégformák: Társasági forma

Alapító tagok száma

Alaptőke

Kkt. (o.d.)

Két vagy több magán és/vagy jogi személy

Nincs alsó limit

Bt. (k.d.)

Két vagy több magán és/vagy jogi személy

Nincs alsó limit

Kft. (d.o.o.)

Egy vagy több magán és/vagy jogi személy

Min. 100 RSD

Rt. (a.d.)

Egy vagy több magán és/vagy jogi személy

Min. 3.000.000 RSD

Cégalapítás II. • A cégalapítási procedúra az elmúlt években 51 napról 3 napra csökkent; • Szerbiában a kft. (d.o.o.) a leggyakrabban alkalmazott vállalkozási forma; • A kft. alapítója lehet magán vagy jogi személy, belföldi vagy külföldi állampolgár egyaránt (a külföldiekre a belföldiekkel megegyező előírások vonatkoznak); • A kft. esetében az alaptőke minimális összege 100 RSD (kb. 1 EUR); • Cégalapítás esetén legcélszerűbb helyi ügyvédi irodához fordulni; • Az üzleti tevékenység megkezdéséhez szükség van a Szerb Cégbejegyzési Ügynökségnél (www.apr.gov.rs) történő cégbejegyzésre, az alkalmazottak bejelentésére az egészségbiztosítási rendszerbe és egy bankszámla megnyitására; • Idegen nyelvű dokumentumok esetében bírósági fordító által hitelesített fordításra van szükség; • „Egyablakos regisztráció”: a cégbejegyzés alkalmával egyszerre adják ki a cégjegyzékszámot (Statisztikai Hivatal), az adószámot (Adóhivatal) és a TAJszámot (Egészségbiztosítási Pénztár); • A cégjegyzékszámért fizetendő illeték összege 2.140,00 RSD (kb. 20 EUR).

Szabadkereskedelmi megállapodások • • • • •

Oroszország; Kazahsztán; Belarusz; Törökország; CEFTA (Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Albánia, Macedónia, Moldova és Koszovó); • EFTA (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc); • Európai Unió – a Stabilizációs és Társulási Megállapodás 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba; • Egyesült Államok – Általános Preferencia Rendszer;

Kereskedelmi és befektetési lehetőségek I. • Mezőgazdaság – növénytermesztés, állattenyésztés, korszerű technológiák; • Élelmiszeripar – elsődleges mezőgazdasági termékek feldolgozása; • Környezetvédelem – szennyvíztisztítás, csatornázás, hulladéklerakók; • Megújuló energiaforrások – elsősorban biomassza és geotermikus energia; • Autóipar – járműalkatrészek, színesfémek és gumigyártmányok; • Gyógyszeripar – gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek; • Turizmus – elsősorban a fürdőturizmus területén;

Kereskedelmi és befektetési lehetőségek II. Környezetvédelem: A magyar cégek nagy tapasztalattal rendelkeznek a környezetvédelmi beruházások területén (pl. csatornázás, hulladéklerakók és szennyvíztisztító berendezések kivitelezése), Szerbiában pedig az EU csatlakozási folyamat előrehaladtával növekedni fog az ilyen jellegű projektek iránti igény. Megújuló energiaforrások: Szerbia számottevő megújuló energia potenciállal rendelkezik, mely a becslések szerint 4,3 millió tonna/év kőolajjal egyenértékű. Ebből a legnagyobb részt a biomasszából nyerhető energia jelenti (2,7 millió tonna/év), de jelentős tartalékok vannak a vízenergiában (0,6 M t/év), a napenergiában (0,6 M t/év), a geotermikus energiában (0,2 M t/év) és a szélenergiában (0,2 M t/év) is. Környezetvédelmi és energetikai projektek listája: www.merz.gov.rs/en/projects

Kereskedelmi és befektetési lehetőségek III. Mezőgazdaság: Szerbia – azon belül is főleg a Vajdaság – kitűnő mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik (5 734 000 ha termőföld). Szerbia leginkább nyers mezőgazdasági termékeket exportál, ezért elsősorban a feldolgozó- és élelmiszeriparban várják a külföldi befektetőket. Autóipar: megkezdődött a termelés a Fiat szerbiai gyárában (kb. 200.000 gépkocsi/év); Privatizáció: a közeljövőben 179 állami tulajdonban lévő vállalat értékesítése várható (www.priv.rs); EU-s források: Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program (www.hu-srb-ipa.com);

Kereskedelmi és befektetési akadályok • • • • • • o

Rugalmatlan munkaerőpiac; Körbetartozás (likviditáshiány), melyet elsősorban az állam generál; Korrupció; Kiterjedt fekete- és szürkegazdaság (kb. a GDP 30%-át adja); Járulékok magas szintje (300 EUR minimálbér után 120 EUR a teher); Bürokratikus akadályok: Építési engedélyek kiadása, (átlagosan 269 napra és 19 procedurális lépésre van szükség); o Adófizetés – évente 66-szor kell különböző adóterheket fizetni; o Hosszadalmas bírósági eljárások (átlagosan 635 napot vesznek igénybe); o Követelések behajtásának átlagos időtartama 2 év;

Piaci megjelenés lehetséges formái • A kereskedelem- és exportfejlesztés érdekében a HITA támogatja a magyar cégek megjelenését a legjelentősebb szerbiai vásárokon (pl. Újvidéki Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár, Szabadkai Nemzetközi és Regionális Gazdasági Vásár); • Szerbia két legjelentősebb vásárközpontja Belgrádban és Újvidéken található, ezek hivatalos magyarországi képviselője a Mac-Line Kft., amelynek honlapján megtalálható a kiállítások éves programja (www.macline.hu); • A szerb piacra lépő magyar vállalkozások tevékenységi körüknek és igényeiknek megfelelő partnerlistát kérhetnek a Belgrádban működő Külgazdasági Irodától, de fordulhatnak a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamarához is (www.mszkik.hu); • A 2012. évtől a Kárpát Régió Üzleti Hálózat két vajdasági irodája is a magyar vállalkozások rendelkezésére áll Szabadkán és Újvidéken (www.crbnet.eu);

Hasznos információforrások • SIEPA (Szerb Befektetés-ösztönzési és Exportfejlesztési Ügynökség): naprakész információk a befektetés-ösztönzési támogatásokról és az egyes iparágakról (www.siepa.gov.rs); • VIP Fond (Vajdasági Befektetés-ösztönzési Alap): hasznos információk a vajdasági beruházási lehetőségekről (www.vip.org.rs); • Szerb Kereskedelmi és Iparkamara (www.pks.rs); • Szerb Cégbejegyzési Ügynökség: cégalapítás (www.apr.gov.rs); • Szerb Vámügynökség: vámszabályok és vámtarifa, illetve nemzetközi kereskedelmi szerződések (www.carina.rs); • Szerb Statisztikai Hivatal: kereskedelmi és gazdasági adatok (www.stat.gov.rs); • Szerb Nemzeti Bank: hivatalos árfolyam és egyéb hasznos információk (www.nbs.rs);

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Karagics Dusko Külgazdasági szakdiplomata Külgazdasági Iroda Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Belgrád Branicevska 13/3. Telefon: +381 11 344 7046 Fax: +381 11 344 7169 E-mail: [email protected]