Duális képzéssel. Magyarországon. a munka világában a duális szakképzés. Munkával egybekötött szakmatanulás Tanulószerződéses gyakorlati képzés

Duális képzéssel

a munka világában – a duális szakképzés

2015

Magyarországon

2015


2015

Duális képzéssel

Duális képzéssel a munka világában A duális szakképzés Magyarországon

Magyarországon

Munkával egybekötött szakmatanulás Tanulószerződéses gyakorlati képzés

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés

Magyarországon

BUDAPEST 2015

A szakmai anyagot készítette: Modláné Görgényi Ildikó Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Szilágyi János Szerkesztőbizottság: Ferencz Csaba Zsolt dr. Klész Tibor F. Kárpát Kinga Sikora Henriett

Borítóterv: Horváth Balázs Nyomdai munkálatok: Perjési Grafikai Stúdió Kft. www.perjesi.hu

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara köszönetét fejezi ki a Nemzetgazdasági Miniszternek és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsnak a kiadvány elkészítéséhez és megjelenéséhez a Nemzeti Foglalkoztatási Alap terhére nyújtott anyagi támogatásért.

Tartalomjegyzék Köszöntő

5

1. A duális szakképzés kialakításának előzményei és környezete

7

1.1 A duális szakképzés jellemzői

7

Németország

9

Ausztria

11

Svájc

12

1.2 Vállalkozások a duális szakképzésben

14

1.3 A magyar oktatási rendszer

18

Középfokú oktatás

18

Alapfok és a középfok közötti átmenet

19

Felsőoktatási szakképzés

20

Felsőoktatás

20

Felnőttoktatás

20

Felnőttképzés

21

Az iskolaszerkezeti átalakítás

21

Iskolafenntartás

21

Intézménytípusok változása

22

Szakképzési centrumok

22

1.4 Az iskolák helyzete a duális szakképzésben

23

2. A gyakorlati képzés koncepcionális fejlődése

27

2.1 A gyakorlati képzés gyökerei

27

3. A Kormányprogram és a kamara kezdeményezései a duális szakképzés kiépítésére 29 3.1 A kamara látlelete 2005-ben

29

3.2 A kamara középtávú stratégiája

30

3.3 A duális szakképzés bevezetése

32

1. lépés: a munkát megalapozó keret-megállapodás

32

2. lépés: a teljes OKJ és a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelmények átdolgozása

33

3. lépés: a szakképzési kerettantervek kidolgozása

34

4. lépés: a képzések beindítása

35

3.4 A gyakorlati képzés minősége

36

4. Koncepciók és kormányzati intézkedések a duális szakképzés továbbfejlesztésére

2015

39

3

Tartalomjegyzék

5. A magyar duális szakképzési modell

41

5.1 A magyar és a német duális szakképzés eltérő vonásai

42

5.2 Az iskolarendszerű szakképzés szerkezete és tartalmi változásai

43

A tartalmi átalakulások sorrendje 5.3 A gyakorlati képzés megoldásai a magyar duális szakképzésben

45 47

Tanulószerződés

48

Együttműködési megállapodás

51

5.4 A kamarai garanciavállalás

52

5.5 A pályaválasztás szerepe a duális szakképzésben

53

5.6 A magyarországi duális szakképzés irányítási rendszere

55

Az irányítás állami és jogszabályi keretei

55

A kormány irányító szerepe a következő területekre terjed ki:

55

Az iskolákat fenntartó szervek, szervezetek irányítása, fenntartóváltás

56

5.7 Az iskolarendszerű duális szakképzés finanszírozása 6. A kamarai hálózat szerepe a magyar duális szakképzés működtetésében

57 61

6.1 Szakképzési tanácsadói hálózat tevékenysége

63

6.2 A szakmaszerkezet és a duális szakképzés

65

6.3 A pályaorientáció

69

6.4 A gyakorlati képzés minőségének ellenőrzése

72

A bevezető ellenőrzés

73

A köztes ellenőrzés

73

6.5 A szintvizsgák és komplex szakmai vizsgák

74

Szintvizsgák

74

Komplex szakmai vizsgák

75

6.6 A szakmai versenyek a kamara ernyője alatt

77

Hazai versenyek

77

EuroSkills – WorldSkills

80

7. A duális szakképzés előnyei

87

8. A duális szakképzés jövője

89

4

Rövidítések jegyzéke

91

Ábrajegyzék

92

Irodalomjegyzék

94

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Köszöntő Az elmúlt negyedszázad során a magyar szakképzés figyelemre méltó fejlődésen ment keresztül. A rendszerváltást követően a megváltozott gazdasági körülmények új megoldásokat követeltek. Az útkeresés során a szakképzés hullámzó mértékben, de egyre távolodott a munkaerőpiac aktuális elvárásaitól. 2003 és 2009 között már olyan komoly válságjelenségek mutatkoztak, melyek egyértelművé tették, hogy sürgős és az alapokig visszamenő változásokra van szükség. 2010-től megindult egy reformszerű átalakítási folyamat. Ennek eredményeképpen napjainkra kialakult a német mintára épülő, de a hazai sajátosságoknak megfelelően felépített magyar duális szakképzési rendszer, amely több elemében nemzetközileg egyedülálló. Pár év alatt sikerült az átalakítást elvégezni, és a 90-es éveket követően létrejött elméletorientált képzést a munkafolyamatba ágyazott, gyakorlatorientált szakmatanulás váltotta fel. A gazdaságot képviselő kamara kulcsszereplővé vált. A kormányzattal szorosan együttműködve nem csak részt vett az átalakítási folyamatban, de jelenleg példa nélküli az általa ellátott közjogi feladatok széles köre. Egyfajta közép-kelet európai modellként is szolgálhat a 2015-ben bevezetésre került ún. kamarai garanciavállalás intézménye, amely biztosítja az oktatási rendszerben rejlő lehetséges legmagasabb tanulószerződéses foglalkoztatási szint elérését. Ilyen formában az egyik kiemelt eszköze annak a kormányzati célkitűzésnek, hogy a szakiskolai tanulók között a duális képzésben részt vevők aránya a jelenlegi 50%-ról 70%-ra emelkedjen 2018-ra. Ajánlom kiadványunkat mindazok szíves figyelmébe, akik érdeklődnek a magyar szakképzés eseményekben, fejleményekben gazdag elmúlt 25 éve iránt és részleteiben is megismerkednének a jelenlegi rendszer legfőbb tulajdonságaival, jellemzőivel.

Bihall Tamás az MKIK alelnöke

2015

5

6


1. A duális szakképzés kialakításának előzményei és környezete Napjainkban Európa- és világszerte átalakulóban van a jellemzően munkaerőpiac által vezérelt szakképzés, a szakmai oktatás. A szakképzést befolyásoló körülmények, feltételek és intézkedések földrészenként, országonként rendkívül változatosak. Az utóbbi években Európában a duális képzés került középpontba. Az Európai Bizottság 2012. évi november 20-i közleménye a „Gondoljuk újra az oktatást” stratégiáról, valamint az Európa Tanács által elfogadott következtetések az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemről (2013. június 27-28.) igen egyértelmű üzeneteket fogalmaztak meg, amelyek összefoglalva a következők: • Az európai szakképzési rendszerek központi pillérévé kell tenni a duális képzést. • Világszínvonalú duális szakképzési rendszerek elterjesztésére van szükség. • A munka alapú tanulás, valamint az oktatás és az üzleti világ közötti együttműködés erősítése a cél. • Magas színvonalú tanulószerződéses gyakorlati képzés elterjesztése szükséges. • A munkaerőpiacon elvárt készségek biztosítása a tanulmányi eredmények és az oktatás színvonalának javításával valósulhat meg hatékonyan. A magyar kormány 2010-ben programjában prioritásként emelte ki a duális képzés bevezetését a szakképzés területén. Ezt a törekvését a szakképzési koncepciójában megerősítette. A koncepció reformintézkedései között szerepelt a duális képzés általánossá tétele, melynek érdekében a gyakorlati képzés kiemelt fejlesztésére és támogatására került sor. A duális képzés kiterjesztése és az ezzel kapcsolatos a feladatok megvalósítása érdekében a kormány keret-megállapodást kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. Ennek köszönhetően a kamara szakképzési feladatai jelentős mértékben kiszélesedtek.

1.1 A duális szakképzés jellemzői A duális képzés a szakképzés olyan rendszere, amelyben a szakképzési feladatok felelősségén és költségein, a közös érdek elismerésével, megosztozik az állam és a gazdaság. A duális képzés megvalósítása az iskola és a vállalat szintjén zajlik. Az iskola és a gazdálkodó vagy egyéb szervezetek együttesen járulnak hozzá a tanulók szakmai kép-

2015

7

Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon

zéséhez. A szakképző iskola a fiatalok szakmai elméleti oktatását látja el. A gyakorlati képzés a gazdálkodó vagy egyéb szervezetek (vállalatok, magánmunkáltatók, vállalkozók, költségvetési szervek, szövetkezetek, kisiparosok, kereskedők stb.) feladata. A duális képzés fontos jellemzője, hogy valós munkakörnyezetben szocializálja a tanulót, ezért lényegét tekintve vállalati-üzemi képzést jelent az iskolai képzés kiegészítéseként. Az állam a szakmai elméleti oktatási kötelezettséget és a rendszer jogszabályi feltételeinek biztosítását vállalja. A képzés elsődleges célja, hogy a fiatalokat képessé tegye teljes körű szakmai kompetencia elsajátítására, amelyeknek birtokában munkavállalóként képessé válnak munkafeladataik hatékony, innovatív ellátására, önállóan és másokkal együttműködve. A duális szakképzési rendszereket működtető országokban a rendszer további jellemzői (melyek egyben a sikerkritériumai is): • A szakképzés szolgáltatásként funkcionál, amelynek célja a sikeres gazdaság munkaerő-piaci igényeinek kielégítése, illetve a fiatal szakképzett munkaerő számára karrierlehetőség biztosítása. • A szakemberképzés célja nem a lexikális tudás megszerzése, hanem a sikeres és hatékony munkavállaló képzése. • A vállalkozásoknál nem a rövid távú haszonszerzés a fő motiváló erő, hanem a leendő munkavállaló magas színvonalú képzése, amely hosszú távon megtérülő befektetésnek minősül. • A munkával egybekötött szakmatanulásnak köszönhetően a leendő munkavállaló elhelyezkedési esélyei jelentősen megnőnek, a munkaadó pedig minimalizálni tudja a betaníttatás és a téves foglalkoztatás költségeit. • A tanműhelyi képzés felkészít a vállalati-üzemi gyakorlatra, de mindenkinek részt kell vennie életszerű helyzetben, külső gyakorlaton. A duális rendszerű képzést folytató európai országok nem egységesek a középfokú képzési rendszer szerkezetében, így a duális képzés súlyának változása függ az oktatási rendszerüktől is. Érdemes kiemelni és áttekinteni néhány környezetünkben levő ország duális szakképzési rendszerét, mert megállapíthatóak a hasonlóságok és eltérések, továbbá számos jó gyakorlat kerülhet adaptálásra a magyar körülmények közé is. Magyarország történelmi múltja és tradíciói mellett a német, az osztrák és a svájci rendszer bemutatása is adhat magyarázatot a magyar folyamatok fejlesztésének egyes lépéseire.

8



Németország Németországban az alkotmány értelmében a teljes közoktatási rendszer állami felügyelet alatt áll. A kétszintű állami feladatok a szövetségi állam és a 16 tartomány között oszlanak meg. Valamennyi iskolai törvény, beleértve a szakképesítést adó iskolákra vonatkozóakat is, tartományi törvény. A tartományok hatáskörébe tartozik a tanterv, az iskolaév meghatározása, a tanárok fizetésének meghatározása, a vizsgák, illetve a követelményrendszer kidolgozása. Annak ellenére, hogy a Német Szövetségi Köztársaság 16 tartománya az oktatás területén is jelentős autonómiával bír, a közoktatási rendszer nagyjából egységes módon mindenhol érvényes. Az oktatási rendszer három fő szintből áll: alapfokú képzési szint, középfokú és felsőoktatási képzési szakasz. A kötelező iskolai oktatás – tartománytól függően 10-12 évig – a 6. életévtől a 16-18. életévig tart. Az alapfokú iskolai képzés hatéves korban kezdődik. A német kötelező oktatást az általános iskola és a középiskola alsó tagozata (alsó középfokú oktatás) alkotja. Az elemi iskola négy évfolyamos, ahol egységes, általános képzés folyik. A 4. osztályban dönteni kell, hogy a tanulók – a tanulmányi teljesítmény függvényében – a következő évfolyamtól a három rendelkezésre álló továbbtanulási út közül melyiket választják. Az alsó középiskolai szakasz általános oktatást adó iskolatípusa az öt évfolyamos Hauptschule. Alapvégzettséget ad, 15-16 éves korig tart. A kikerülő fiatalok szakmai tanulmányokat kezdhetnek vagy általános profilú középiskolában folytathatják tanulmányaikat. Szélesebb körű oktatást biztosít a tanulóknak a reáliskola, és általában az 5.-től a 10. évfolyamig tart. A 10. évfolyam után megszerzett reáliskolai végzettséggel (középszintű bizonyítvány, mittlere Reife) a tanulók bekapcsolódhatnak az általános gimnáziumi képzésbe vagy szakmai tanulmányokat kezdhetnek, vagyis a reáliskola egyfelől erősen szakmaorientált, másrészt nyitva hagyja a továbbtanulás felé vezető utat. A harmadik iskolatípusban, a gimnáziumi oktatásban a tanulók közismereti oktatása elmélyültebb. Az alsó középfokú oktatást követően a 11-13. évfolyam már a kötelező képzésen túli oktatás szakasza. A 13. évfolyam elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tehetnek. A tanulmányok befejeztével a diákok a felsőoktatásban tanulhatnak tovább. A német oktatási rendszer pozitívumaként értékelhető a nyitottsága, mivel az egyes szinteken lehetővé teszi, hogy a tanulók módosítsák tanulmányaik irányát. A fiatalok mintegy 60%-a választja a szakképzésben való részvételt, a duális képzés keretein belül valamilyen szakmában.

2015

9


Németországban 1999 óta sok vita övezte a duális modell fenntartását még parlamenti szinten is. A német állam azonban ezekre további intézkedésekkel válaszolt, amelyek gyakorlati helyeket biztosítottak azoknak a fiataloknak, akik nem tudtak elhelyezkedni, és ösztönözte a vállalatokat, hogy tanúsítsanak nagyobb hajlandóságot a szakképzésben való aktív részvételre. A szövetségi kormány és a német ipar munkaadói szervezetei 2004 júniusában együttműködési nyilatkozatot írtak alá, amelyben a partnerek vállalták, hogy minden fiatalnak, aki képzésben kíván és tud részt venni, biztosítják erre a lehetőséget, szoros együttműködésben a tartományokkal. Ennek eredményeképpen az aláírt tanulószerződések száma megnőtt. Németországban a fiatalok döntő többsége részt vesz valamely szakmai képzésben. A duális képzés (1. ábra) támogatója a kamara, kiemelt feladata a szakmai képzés, a továbbképzés tartalmi alakítása, a képzési lehetőségek ismertetése, a cégek tájékoztatása a tanulók gyakorlati képzésének lehetőségéről, a kapcsolódó jogszabályokról. Ellenőrzi a tanulószerződéssel oktató cégeket, elvégzi a minősítésüket, hogy megfelelnek-e a gyakorlati képzés feltételeinek. Nyilvántartja az üzemi képző helyeket. A kamara részt vállal a képzőhelyek és a képzésre jelentkezők közötti közvetítésben. 1. ábra A német duális gyakorlatorientált szakképzés Szakmunkás tanulók Gyakorlati képzés

Iskolai képzés

Vállalatok

Szakképző iskolák

• 4 nap hetente • Gyakorlatorientált képzés • Gyakorlati jártasság és szakelméleti tréning • Képzési szerződés, a vállalat tanulóinak munkabért fizet • A tanulót a cég veszi fel, munkavállalói státusz

• 1-1,5 nap hetente • Általános műveltség • Szakmára vonatkozó elméleti és gyakorlati készség • Nincs ösztöndíj

Kereskedő és ipari szakember Minél több idő eltöltése az üzemben

Forrás: Dr. Szilágyi János előadása 2015

10


480 óra évente az iskolában: • 320 óra szakmai • 160 óra közismereti


A törvény feljogosítja a kamarákat a köztes és a szakmunkásvizsgák lebonyolítására, a vizsgarend kialakítására, a vizsgabizottságok felállítására és a vizsgabizottságokban közreműködő vizsgabizottsági tagok felkérésére és delegálására. A Németországban bevált duális szakképzési rendszert a sok németországi vita ellenére is eredményesnek, és ma már követendő példának tartják. Európa számos országában bevezették, a többi közt Ausztriában, Svájcban is.

Ausztria Ausztriában a tankötelezettség 9 éves, 6-tól 15 éves korig tart. Az első négy év után az oktatás kettéválik, 5-8. évfolyamig az általános iskola felső tagozatának megfelelő iskolatípusba (Hauptschule), illetve a középiskola alsó tagozatával egyenértékű, általános műveltséget nyújtó, úgynevezett magasabb általánosan képző iskolába (AHS – Allgemein bildende höhere Schule) léphetnek a tanulók. Az előbbi iskolatípus fokozatosan megszűnik, helyére az úgynevezett új középiskola (Neue Mittelschule) kerül, mely típust 2012 szeptemberében vezették be. A két (fokozatosan összevont) iskolatípust (Hauptschule és Neue Mittelschule) elvégzők beléphetnek a szakképzésbe úgy, hogy a politechnikai iskolában egy éves szakmai felkészítő (orientáló) évfolyam után a duális (a magyar szakiskolaihoz hasonló) képzés keretei között tanulnak, vagy közvetlenül elkezdik a felsőbb középfokú szakmai oktatást, amely a magyar szakközépiskolai képzésnek felel meg. Az érettségizni szándékozók az általános műveltséget nyújtó, felső középfokú oktatásnak megfelelő felső tagozaton (AHS Oberstufe) folytatják a tanulást, és a 12. osztály után, 18 évesen érettségi vizsgát tesznek, amely feljogosít a felsőoktatásban történő továbbtanulásra. Szakmai végzettséget azonban nem szereznek. A szakmunkásképzés duális gyakorlati képzés, mely döntően az üzemekben folyik. Ezt a gyakorlati képzést iskolai elméleti oktatás egészíti ki, melyre heti egy vagy két alkalommal kerül sor. Előfordul blokkosított formában is, ilyenkor a tanévet 4 × 10 hetes blokkokra osztják. 10 hetet tölt a diák az iskolában, ahol elméleti oktatást kap; ez a tanév bármelyik időszakában lehetséges. A következő háromszor 10 hét a vállalatnál, gyakorlati képzést jelent. Amennyiben nincs lehetőség vállalati gyakorlatra, az iskola az általános műveltség elmélyítésére és a tanműhelyben szerzett szakmai ismeretek kiegészítésére törekszik. Választott szakmától függően a szakmunkásképzés ideje 2, 2 és ½, 3, 3 és ½, vagy 4 év. A képzés szakmunkásvizsgával zárul. Ausztriában a tanulók mintegy 80%-a vesz részt szakképzésben. A diákok mintegy fele, azaz a korosztály csaknem 40%-a a duális képzés keretein belül folytatja a tanulmányait. E forma gyakran hangoztatott előnye, hogy éppen gyakorlatorientált

2015

11


voltából adódóan a tényleges gazdasági és munkaerő-piaci igényeknek megfelelően készíti fel a tanulókat a munka világába történő bekapcsolódásra. A beiskolázás a vállalat feladata. A tanulóknak azonban előtte felvételizniük kell, a felvételi eljárás két részből áll. Először tesztfeladatok alapján győződik meg a vállalat a tanuló elemi ismereteiről. Ezt követően a vállalat vezetője, a leendő tanuló szüleivel együtt, interjúra hívja a jelentkezőt. Itt megismerik egymást, s a másik fél közeli és távlati terveit. Ausztriában a cégeknél gyakorlaton lévő tanulókat munkavállalóként kezelik. A kamarák szerepe a szakképzés folyamatában rendkívül fontos Ausztriában, a kamara a szövetségi állam után a második legnagyobb szakképzést koordináló szervezet. A kisipari és szabályozott szakmák esetében a vizsgáztatás és a képesítés igazolása is kamarai határkörébe tartozik. Regionális szinten a szakképzés irányítása, a képző cégek ellenőrzése, a tanulószerződések és a záróvizsgák a kamara jogosultsága. A kamara a képzés minden szintjén jelen van, a szakmunkástól kezdve a közép- és felsőfokú szakmai képzéseken át egészen a poszt szekunder, a szakmai felsőoktatási képzésekig, szakmai felnőttképzésekig bezárólag. A kamara biztosítja évente közel 125 000 szakmunkástanuló gyakorlati képzését is.

Svájc Svájcban az oktatási szolgáltatások megszervezése az egyes kantonok felelősségi körébe tartozik, ezért azok között jelentős eltérés mutatkozik az egyes kantonokban más-más szabályozás lehet érvényben. Az általános iskola Svájcban kötelező, általában 7 éves korban kezdődik, és 8 vagy 9 évig tart. Az alapfokú oktatás két részre oszlik, az első 6 évre, majd az azt következő 3 évre. A kötelező oktatási szakaszban a tanítás az anyanyelven zajlik (a kantonoktól függően franciául, németül, olaszul vagy rétorománul). Az alsó középfokú oktatás kantontól függően 3-4 évet vesz igénybe, amelynek célja az általános ismeretek oktatása és az alapfokú szakoktatás, azaz a felkészítés a felső középfokú oktatásra. A kötelező oktatási szakasz utáni lépcső a felső középfokú oktatás, amely általános oktatási részre és szakképzési részre osztható. Általános, érettségivel záruló képzést az általános és a speciális középiskolák nyújtanak. A szakiskolák a tantermi elméleti oktatást gyakorlati órákkal kombinálják (szakmai gyakorlat). Azok a tanulók, akik nem tudják megkezdeni felső középfokú tanulmányaikat, felzárkóztató és felkésztő programokon vehetnek részt. A középfokú végzettséggel rendelkező fiatalok egy része felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait. A szakképzési szakasz a duális rendszerben zajlik a német példa alapján. Az alapoktatás befejezése után a tanulók háromnegyede tanulószerződés kereté-

12



ben tanul szakmát. Az üzemek részéről azonban egyre gyakrabban felmerülő igény, hogy a tanulók szakmai ismeretei mellett az alapvető gyakorlati felkészültséget is szervezett iskolai keretek között sajátítsák el a tanulók. Mindhárom országban (2. ábra) a duális szakképzésben részt vevők száma jelentős: a szakképzésben részt vevők közül Ausztriában 39%, Németországban 51% és Svájcban 63%. Ebben a sorban Magyarországon az e képzésben részt vevők száma még kevesebb (33%), de minden intézkedés azt segíti, hogy ez az arányszám növekedjen. 2. ábra A duális szakképzésben részt vevők aránya


A duális képzés bevezetésével a szakképzésben paradigmaváltás történt (3. ábra). A kamara – elemzéseken alapuló új koncepciójának megfelelően, amely stratégiává nőtte ki magát – a valós munka világába koordinálta a gyakorlati képzést, ahol a diákok sikerélménye megnő, az aktivitásuk fokozódik. A munkaerőpiac folyamatos változásai között működő vállalkozások képzési hajlandósága is fokozatosan növekszik, a képzés többi szereplőjével való együttműködésük erősödik, amelyben nagy szerepe van a szervezésnek, oktatásnak, a közös módszerek cseréjének.

2015

13


3. ábra A duális szakképzés jellemzőinek kapcsolódásai Fókuszban a duális szaképzés Paradigmaváltás

Gyakorlatorientált képzés

Résztvevő diákok aktivitása

Tanulási, tanítási, szervezési, szakmai és módszertani anyagok készítése, oktatói felkészítés

Munkaerőpiac folyamatos változása

Vállalatok aktivitása

Partnerség Forrás: Dr. Szilágyi János

1.2 Vállalkozások a duális szakképzésben A kamara a gazdaság és a szakképzés kölcsönhatására nagy figyelmet fordít. Nyomon követi azt is, hogy a gazdaság eredményei milyen erőteljesen hatnak vissza a képzésre. A duális szakképzési rendszer sikeres működtetése függ a gazdasági háttértől, a megfelelő környezettől (az ország GDP-je, az államadóság, a pozitív irányba haladó államháztartási egyenleg, a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta és még több hasonló jelző szám). A munkanélküliségi ráta 2014-ben Magyarországon az Európai Unió átlagánál jobb, és ez tendenciózusosan egyre javul. A 4. ábra grafikonján jól látható, hogy azon körbe került az ország, ahol a munkanélküliségi ráta kedvezőbb.

14



4. ábra Ifjúsági munkanélküliségi ráta Európában

Forrás: Eurostat

A versenyképes gazdaság a gazdálkodó szervezetek, a vállalatok, a vállalkozások versenyképességén alapszik. Ehhez pedig nélkülözhetetlen és alapvető eszköz a versenyképes szakképzés is. A gazdaság és a szakképzés elválaszthatatlan egymástól, teljesítményük kölcsönösen befolyásolja a másik szektor eredményeit. Ugyanez az elválaszthatatlanság és egymásra utaltság jelenik meg jól nyomon követhetően magában a duális szakképzésben is. A duális képzés ugyanis csakis a termelő gazdaság, a szabályozó állam és az iskolai rendszer szoros együttműködése révén valósulhat meg. Különösen fontos ennek okán, hogy a szakképző iskolák a munkaerőpiac igényeinek megfelelően képezzék a tanulóikat és a vállalkozásokat még intenzívebben vonjuk be a szakképzésbe. A kamara célja, hogy minél több vállalkozás vegyen részt a duális képzésben mind a kis- és közepes vállalatok, mind a nagyvállalatok közül. Ezen a képzési úton a tanulók életszerű munkakörülmények között, a legkorszerűbb technikát, technológiát alkalmazva, kiváló szakemberektől tanulhatnak. A növekedési pályára álló gazdaságnak is vannak elvárásai a szakképzés terén. A nagyvállalatok a modern termelésbe bevonható, jól képzett és megbízható, széles körű

2015

15


alapismeretekkel rendelkező munkavállalókat keresik. Aktuálisan pedig az mondható el, hogy a magyar gazdaságnak több szakmunkásra és technikusra van szüksége, mint amennyit a jelenlegi oktatási rendszer képez. Az is tapasztalható, hogy a munkaerőpiac szempontjából még nem megfelelőek az arányok az iskolatípusok között, ugyanis a középiskolás korú tanulók igen magas számban választják a gimnáziumot és a szakközépiskolát, és kevesen a szakiskolát. A gazdálkodó szervezetek motiválása nélkülözhetetlen a duális szakképzés működtetéséhez. A vállalkozások ez irányú meggyőzését a kamara évekkel ezelőtt kezdte meg és fokozatosan bővítette az eszközöket ahhoz, hogy az eredmények is növekedhessenek. A rendszer előnyeit felismerve a kamara mindent megtett a duális képzés kiterjesztéséért a gazdálkodó szervezetek után az egyéb szervezetek körében, az egészségügy területén is. 2013. január 1-jétől már kórházakkal, szociális otthonokkal is lehetséges a tanulószerződés kötése, így a duális képzési forma szakképzésre gyakorolt – gazdasági tapasztalatok alapján pozitív – hatásának eredményei immár az állami szférában is érvényesülhetnek. Azok a tanulók, akik a szakképzés alatt a gyakorlatukat vállalatoknál valós munkakörülmények között végzik, később a munkaerőpiacon könnyebben helyezkednek el. 2014-re a fiatal pályakezdők elhelyezkedése javult és növekedésnek indult (5. ábra). 5. ábra Munkaerő-piaci státuszok százalék 80

2009 2010

70

2011 60

2012 2013

50

2014 2015

40 30 20 10 0 Elhelyezkedett

Munkanélküli


16


Tanuló

Egyéb (GYES, GYED, háztartásbeli stb.


Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete 2008 óta folyamatosan végez felméréseket a tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytatott, már végzett pályakezdőkkel. A fiatal pályakezdők saját szakmájukban való elhelyezkedése (6. ábra) szintén növekedő irányt vett. Ez a pozitív tendencia a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlatorientált képzésnek köszönhető. 6. ábra A tanult szakmájukban elhelyezkedő tanulók aránya a teljes végzett évfolyamhoz képest Országos átlag 50 44,5

45 40

38,5

35

33,1

33,9

2010

2011

34,7

34,9

2012

2013

30,2 30 25 20 15 10 5 0

2009

2014

2015


A kamara a vállalkozások szerkezetében, működésében, eredményeiben, prosperitásában a képzés oldaláról is további erőforrást lát. A vállalkozások számaránya, foglalkoztatási mutatói, termelési jellemzői, eredményei bizakodásra adnak okot. Magyarországra jellemző, hogy a kis- és középvállalkozások száma az EU átlaghoz képest magasabb. Ez a speciális helyzet erősítheti a duális szakképzés kiterjedését.

2015

17


1.3 A magyar oktatási rendszer A magyar oktatási rendszer 2013-tól több ponton módosult, hogy megfeleljen a hazai és a nemzetközi elvárásoknak.

Középfokú oktatás Az óvoda és az általános iskola négy, hat, nyolc évfolyama után következik a középfokú képzés, ahol már többféle tanulási út lehetséges. • A gimnáziumi képzési programok négyévesek (léteznek ugyanakkor nyolc, illetve hat évfolyamos gimnáziumok is), a kéttannyelvűek esetében ötéves az általános képzés, amely középszintű, vagy emelt szintű érettségi vizsgával zárul. Az érettségi bizonyítvány a felsőoktatásba való belépés előfeltétele. Lehetséges a tanulást az érettségi után a szakképzésben is folytatni. • A szakközépiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a közismereti képzéssel párhuzamosan ágazati szakképzés folyik. A tanulók az első négy szakközépiskolai évfolyam elvégzése után középszintű vagy emelt szintű szakmai érettségi vizsgát tesznek, mely meghatározott munkakörök betöltésére is feljogosít. A tanulók választhatnak, hogy munkába kívánnak állni, vagy folytatják tanulmányaikat. A tanulási úton továbbhaladás lehetséges a szakközépiskola szakképzési szakaszába (szakképzési évfolyamok) vagy a felsőoktatási szakképzésbe, vagy az adott ágazatban felsőfokú tanulmányok megkezdésére. • Az új, egységesen hároméves duális szakiskolai képzés az első évfolyamtól egyszerre nyújt közismereti oktatást és szakképzést. Az évfolyamokon való előrehaladással a közismereti oktatás csökken, a szakképzési óraszám pedig növekszik. A gyakorlati képzés aránya a korábbi szakiskolai képzéshez képest lényegesen megnőtt, míg a szakmai elméleti és különösen a közismereti tárgyak óraszáma jelentősen csökkent. A 2016 szeptemberétől a szakképzési intézményrendszer megváltozik, új szakképző intézménytípusok jönnek létre: a szakgimnázium és a szakközépiskola. A szakgimnáziumi érettségi keretében szakképesítés is megszerezhető.

18



7. ábra Magyar oktatási rendszer Iskola előtti oktatás

Alapfokú oktatás

Középfokú oktatás Szakképzés

Felsőoktatás Felnőttképzés

Általános iskola 1–6. évfolyam Általános iskola 1–4. évfolyam

Gimnázium 7–12. évfolyam Gimnázium 5–12. évfolyam

Általános iskola 1–8. évfolyam

Szakiskola 9–11. évfolyam

Alapképzés

+12–13

Óvoda

Szakközépiskola 9–12. évfolyam

+13

Gimnázium 9–12. évfolyam

Mesterképzés HÍD programok

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 évek

Alapfok és a középfok közötti átmenet Azok a tanköteles korú tanulók, akik általános iskolai tanulmányaikat elvégezték de – gyenge eredményeik miatt – szakiskolába már nem nyertek felvételt, a Híd I. programban folytathatják tanulmányaikat. A Híd I. célja, hogy pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket és kompetenciákat. A Híd II. program azokat a tanköteles életkort már betöltő tanulókat célozza meg, akik nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel, de legalább 6 osztályt befejeztek, és további felkészítést igényelnek szakmacsoportos jelleggel, hogy képesek legyenek felvételt nyerni valamely szakiskolai képzési programba. 2016. szeptember 1-jétől HÍD II. program új néven, Szakképzési Hídprogramként folytatódik, és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény hatálya alá tartozik. Speciális szakiskolai és a készségfejlesztő speciális szakiskolai programok a sajátos nevelési igényű tanulók képzését hivatottak biztosítani. A végzettek 2-es vagy 3-as szintű, az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban OKJ) szerinti szakképesítést szerezhetnek, vagy a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges készségeiket fejlesztik. A speciális szakiskolai programok kettő- és négyévesek, és kezdődhetnek két általános képző évfolyammal is. Az oktatás az állami intézményekben ingyenes. 2015

19


Felsőoktatási szakképzés A felsőoktatási intézmények által folytatott, felsőfokú szakképzettséget adó szakképzés a felsőoktatási szakképzés. A felsőoktatási intézmények által hallgatói jogviszony keretében folytatott szakképzés felsőfokú szakképzettséget ad, önálló végzettségi szintet azonban nem.

Felsőoktatás Magyarország 1999-ben írta alá a Bolognai Nyilatkozatot, a bolognai folyamat célkitűzéseinek megvalósítására 2006-ban került sor. A felsőoktatásba felvételi eljárás keretében kerülhet az, aki teljesíti az intézmény által megjelölt feltételeket. Ennek megvalósítása összekapcsolt az emelt szintű érettségi vizsga rendszerével. Az első képzési ciklus a felsőoktatásban az alapképzés: lezárása a Bachelor diploma, mely 6–8 féléves képzést követően szerezhető meg, 180-240 kreditponttal. Az alapfokozatot nyújtó első képzési ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad, az elhelyezkedéshez jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt az adott szakterületen a tanulmányok folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez. A mesterképzés, amely Master diplomát jelent a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapfokozatot megszerezte. E képzés 2–4 féléves, 60-120 kreditpontot kell összegyűjteni. Az elvégzését követően ki lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet doktori képzésre, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel. Néhány egyetemi szintű szak az új, ciklusos képzési rendszerben osztatlan mesterképzés maradt. Ugyancsak osztatlan mesterképzésként indul az új kétszakos tanárképzés. Az osztatlan mesterképzések bemeneti feltétele érettségi végzettség, a jellemzően 10–12 féléves képzések. A tudományos ismeretek bővítésére a mesterképzési szak elvégzése után, a tudományos fokozat megszerzésére felkészítő doktori képzésben (PhD) van lehetőség.

Felnőttoktatás A felnőttoktatás az a képzés, ahol a „tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó” iskolai oktatásban vesz részt. A tanulók attól az évtől kezdődően, amelyben a huszonötödik életévüket betöltötték, kizárólag felnőttoktatásban kezdhetnek új tanévet.

20



A felnőttoktatás különböző képzési formákban szervezhető meg, így nappali munkarend szerinti oktatásban, esti és levelező oktatásban, valamint egyéb módokon, pl. távoktatás formájában. Általában véve a felnőtteknek kínált képzési programok nem különböznek a nappali rendszerű képzéstől a célok, belépési követelmények, a tantervek fő vonásai, illetve az értékelés és a képző intézmény által kibocsátott, államilag elismert képesítés tekintetében. A legjellemzőbb munkarend azonban az esti tagozat a szakképző programok mindkét típusában, s csak nagyon kevés felnőtt vesz részt „egyéb” képzési formában kínált programokban. Fontos megjegyezni, hogy a 2015-ben hatályba lépett jogszabály-változtatásnak köszönhetően Magyarországon ingyenes a második szakképesítés megszerzése, azonban a képzés csak felnőttoktatásban szervezhető meg, nem nappali munkarendben.

Felnőttképzés Az alacsonyabb képzettségűek és idősebbek számára az állam inkább a felnőttképzés keretében kínál speciális célprogramokat. A felnőttképzés fogalmát az iskolarendszeren kívüli képzésekre használják. Lényeges jellemzője, hogy a képzés résztvevői nem tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak a képző intézménnyel, hanem felnőttképzési szerződés alapján történik a képzés. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény mindenki számára biztosítja a felnőttképzésben való részvételhez való jogot.

Az iskolaszerkezeti átalakítás Iskolafenntartás 2015 szeptemberétől a szakképzés egy kézbe került, a Nemzetgazdasági Minisztérium, mint a szakképzésért és a felnőttképzésért felelős minisztérium, vette át mintegy 500 szakiskola és szakközépiskola egységes szakmai irányítását. Ily módon létrejött jogszabályi, tartalmi, szervezési és működtetési szinten az egyszintű szakképzés-irányítás, ezzel lehetővé válik, hogy a szakképzés minél inkább megfeleljen a gazdaság igényeinek. Ezzel egyidejűleg a szerkezet átalakult és új szakképzési centrumok jöttek létre, amelyek a korábbiaknál nagyobb önállósággal működhetnek és nagyobb eséllyel biztosítják a szükséges forrásokat a szakképzés feltételeinek megteremtéséhez. A Nemzetgazdasági Minisztériumhoz került szakképzés-irányítói és -fenntartói szerep egyik részről erősíti a szakképzést, másik részről megszilárdítja a szakiskolák és szakközépiskolák működését. Az intézményrendszer hatékonyabb működése szorosabbá teszi az intézmények közötti kapcsolatot, gyorsabb és rugalmasabb reagálási lehetőséget nyújt

2015

21


a gazdasági igények változására. A cél az, hogy a szakiskolák és a szakközépiskolák önállóbbak legyenek, egyben felelősek és motiváltak a szakmai feladataik végrehajtásában. Ez a változás az iskolarendszerű szakképzést teljesen új alapokra helyezi.

Intézménytípusok változása 2016. szeptember 1-jével átalakulnak a szakképző iskolák, új szakgimnáziumi és új szakközépiskolai intézménytípusok kerülnek bevezetésre (ebben a rendszerben a szakiskola fogalma a 2016 szeptembere előtti speciális szakiskolákat takarja). A változás lehetőséget ad arra is, hogy a jövő fiataljai megújított középiskolai rendszerben tanulhassanak, és ezen keretek között érettségi vizsgára is felkészülhessenek, nem csak a szakgimnáziumok, hanem a jelenleg hároméves szakiskolai rendszert felváltó új szakközépiskolai rendszer tanulói is. Az utóbbiak három, szakképzést folytató évfolyam és szakmai vizsga megszerzését követően két év alatt fel tudnak készülni az érettségi vizsgára. A szakmai képzés az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és szakgimnáziumban a 13. vagy a 14., szakközépiskolában a 11., szakiskolában a kerettantervben meghatározott évfolyamon fejeződik majd be. A képzés mind három iskolatípusban az OKJ-ben levő ágazatok és szakképesítések szerint folyik. A jelenlegi szakközépiskola szakgimnáziummá alakul, amelyben a képzés továbbra is az ágazati 9-12. évfolyamokon zajlik, illetve az érettségit követő szakképzési évfolyam(ok) on. Lényegi változás azonban, hogy a négy évfolyam alatti szakaszban növekszik a szakmai képzés időtartama, és ezen belül a gyakorlati képzés aránya is, amely biztosítja, hogy a tanulók az érettségi mellett egy szakképesítést is szerezhessenek. Az érettségit követően pedig érettségire épülő emelt szintű szakképesítés szerezhető. Ebben az iskolatípusban tehát 4+1 éves képzés, gimnáziumi érettségi esetén 4+2 éves képzés folyik. A jelenlegi szakiskola szakközépiskolává alakul, amelynek lényeges tartalmi újdonsága, hogy a 3 éves szakmai képzést és komplex szakmai vizsgát követően automatikus továbblépési lehetőséget nyújt az érettségi megszerzéséhez, egy kétéves érettségire felkészítő képzés keretében. Ebben az iskolatípusban tehát 3+2 éves képzés folyik. A jelenlegi speciális szakiskola pedig szakiskolaként működik tovább.

Szakképzési centrumok A jelenlegi többcélú köznevelési intézményi körbe beépítésre kerül a szakképzési centrum. Ez az intézményi forma a szakképző iskolákat a költségvetési szervként működő szakképzési centrum szervezeti egységeiként integrálja. A szakképzési centrumok felállításának célja a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter fenntartása alá tartozó szakképző intézmények hatékonyabb, össze-

22



hangoltabb működése, az erőforrások racionálisabb kihasználása az eredményesség optimalizálása. A centrumok száma megyénként legfeljebb 3, a fővárosban legfeljebb 10. A korábbi szakképző iskolák a szakképzési centrumok tagintézményeiként működnek tovább.

1.4 Az iskolák helyzete a duális szakképzésben A kamara figyelemmel kíséri az iskolák helyzetét és tevékenységét, hiszen a duális képzésben igen fontos partneri szerepet töltenek be. A szakképzést folytató iskolák helyzete komplex szakmai tartalmi, szervezésiműködtetési oldalról és a tanulói létszám sem állandó. Szakmai irányításukat befolyásolják az OKJ változásai – ezzel összhangban évenként változhat a gazdaság igényeinek megfelelően meghozott döntések alapján az oktatott szakmák szerkezete. Működtetésük átformálása folyamatban van, a racionalizálás szellemében és a minőségi munkavégzés érdekében. Cél, hogy az iskolák száma összhangba kerüljön a szakmaszerkezeti elvárásokkal és a demográfiai folyamatokkal. A létszámcsökkenési tendencia sajnos a szakképzésbe belépők esetében még jó néhány évig folytatódik. 8. ábra A szakképzésbe belépő korosztály számának csökkenése 140 000 127 207 121 724 117 033 115 598

120 000

112 054 105 272

100 350

100 000

97 301

94 645

2012

2013

97 597 97 047

24%-o

s csökk enés

80 000

60 000

40 000

20 000

0 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2014

2015


2015

23


A csökkenő létszám mellett másik fontos problémakör a lemorzsolódás. A szakiskolába belépő és kilépő diákok közötti különbség mintegy 15 000 fő, amelynek okai sokrétűek. Ez a képzésből kiesett csoport hasznos tagja lehetne a társadalomnak és a gazdaságnak. Valószínűsíthető, hogyha a duális képzésben vennének részt ezen tanulók, a tevékenység-orientált gyakorlati képzésben sikerélményre tennének szert, amely megakadályozhatná a lemorzsolódásukat. 9. ábra Lemorzsolódás 2013 2012 2011 2010 2009 2008

Belépők Kilépők

2007 2006 2005 2004 2003 2002

0

5000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

35 000

40 000


Az iskolák szempontjából a már említett rendszerbeli probléma is megjelenik: a beiskolázási számok az egyes iskolatípusokban a társadalmi oldaláról, gazdasági hasznosság szempontjából nem megfelelőek. Túlsúlyban van az úgynevezett „bölcsész” irányú gimnáziumi létszám és 1995-től zuhanásszerűen csökkent a szakiskolák tanulóinak létszáma, így a szakmunkások száma (10. ábra). Ebben a kérdéskörben 2011-től kismértékű javulás tapasztalható.

24



10. ábra Középfokú oktatásban tanulók iskolatípusonkénti megoszlása


Ezt a visszás helyzetet enyhíti a 2015. évi törvénymódosítás az új szakgimnázium és az új tartalmú szakközépiskola bevezetésével. Fontos változtatás az is, hogy az állam a korábbi egy helyett két szakképesítés ingyenes megszerzését teszi lehetővé az iskolarendszerű szakképzésben. A másodszakma ingyenessége is növeli a szakképzésben tanulók létszámát. Az intézkedés célja, hogy azok számára is megteremtse a továbbtanulás lehetőségét, akik nem képesek vagy nem szeretnének magasabb szinten továbbtanulni, de szakmai karrierjük, pályafutásuk megerősítéséhez indokolt lehet egy további szakképesítés megszerzése. Tartalmi oldalról az iskolák legfontosabb alapdokumentuma a pedagógiai program. Ennek kidolgozásához szükség van az OKJ-re, a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeire és a kerettantervekre, mint központi jogszabályi dokumentumokra. Az iskolák vezetői és szakmai tanárai jól felkészültek, képesek a szakmai, szervezeti,

2015

25


működési változásokat, módosulásokat rugalmasan követni. A központi szakmai kerettantervek kidolgozásában partnerei voltak a kamarának és az átalakulásokat segítik a szakképzés megújítása, jobbítása, a jövő nemzedékének a munkaerőpiacon való biztonságos megjelenése érdekében.

26


2. A gyakorlati képzés koncepcionális fejlődése Magyarország történelmében a képzés metodikája a gazdasági és társadalmi körülményekhez igazodva alakult. Hol az elméleti képzés, hol a gyakorlati képzés került előtérbe. A rendszerváltás óta a kamara a gyakorlati képzés fejlesztésében aktívan részt vesz. Követi a gazdasági eredményeket, intézkedéseket kezdeményez, elemzi a szakképzés helyzetét, annak eredményeit, és a továbblépés útját ennek megfelelően jelöli ki, azonkívül koordinálja annak megvalósítását. Mindezen folyamatokban együttműködik valamennyi érintett partnerrel.

2.1 A gyakorlati képzés gyökerei A magyar szakképzés gyakorlati képzésének gyökerei egészen a középkortól követhetőek. A két világháború között a magyar szakoktatást rendelettel szabályozták, amely szerint azok a cégtulajdonosok, akiknek több mint 25 tanoncuk volt, kötelezhetőek voltak tanonciskola szervezésére és fenntartására. A tanonciskolából nőttek ki az ipari szakiskolák, ahol a legfontosabb cél a színvonalas műhelygyakorlatok vezetése volt. A szocialista gazdaság szakított a korábbi koncepcióval, az ipar és a képzés integrációjával. Olyan helyzetet teremtett, ahol a gazdaság szereplői nem szólhattak bele a képzésbe. Ennek ellenére a munkaerő utánpótlásának legfőbb forrása a szakmunkás iskola volt. A szakmunkásképzés elméleti és gyakorlati képzés keretében folyt. A gyakorlati képzés módjait úgy találták leghatékonyabbnak, hogy a tanulmányok elején, az alapképzés során iskolai vagy vállalati tanműhelyekben folyt a képzés, a későbbi időszakban pedig csak a termelési gyakorlaton keresztül kerültek kapcsolatba a tanulók az iparral. Végül a harmadik évfolyam sikeres elvégzése és az előírt szakmai gyakorlat teljesítése után a tanulók szakmunkásvizsgát tehettek. A gyakorlati képzés iskolai tanműhelyben (tangazdaságban, tanudvarban stb.) vagy az iskolával történt megállapodás alapján állami vállalatnál, szövetkezetnél és egyéb munkáltatónál a képzés céljának megfelelő – a tantervi követelményeket megvalósító – termelőmunkában való részvétellel is történhetett. A gyakorlati képzés céljára, a megállapodás szerint tanműhelyt állami vállalat és szövetkezet is létesíthetett és fenntarthatott. A vállalatnál folyó gyakorlati képzés rendjét a jogszabály keretei között a szakmunkásképző iskola határozta meg és gondoskodott annak irányításáról, és ellenőrzéséről is. A gyakorlati képzés oktatóit – ha jogszabály másképpen nem rendelkezett – az iskola biztosította.

2015

27


A rendszerváltást követően a magyar szakképzés történetének fő lépései 1990 és 2014 között makró szintű levezetéssel a következőképpen foglalhatóak össze: • 1990–1992: Nagyüzemi képzőhelyek csődeljárás során való megszűnése; ebben a helyzetben csak válságmenedzseléssel volt megoldható az, hogy a tanulók be tudják fejezni a képzésüket. • 1993–1996: Szakképzési, közoktatási, felsőoktatási és kamarai törvények megszületése, az OKJ megalkotása, az új fundamentumok letétele, szakképzési konszolidáció. • 1997–1998: A szakképzés új fejlődési pályára állítása, az OKJ-s szakképesítések bevezetése az iskolai rendszerben, ugyanakkor a szakképzett munkaerő iránti kereslet növekedése, felkészülés az Európai Unióhoz való csatlakozásra. • 1998–2002: Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervi rendszer, valamint a szakiskolai képzés bevezetése, a szakmacsoportos rendszer kialakítása. • 2003–2009: Válságjelenségek a magyar szakképzésben, helyben topogás, csak felszíni javítgatások. • 2010–2013: A fordulat évei, a kételemű szakmaszerkezeti döntések meghonosítása, a duális szakképzés bevezetése. Hosszú út vezetett el a duális képzés elindításáig. A magyar szakképzési rendszer azonban alapvetően alakult át 2012. január 1-jét követően. A magyar duális szakképzési rendszer 2013 szeptemberétől teljesedett ki. Ennek jellemzői: • nyolc osztályra épülő hároméves szakmunkásképzés • már kilencedik évfolyamon szakmai gyakorlat iskolán kívüli képzőhelyen, vállalati tanműhelyben, tanulószerződés keretében • Új OKJ, új kötelező kerettantervi rendszer bevezetése • Híd programok rendszere, mely segíti az általános iskolából a szakmatanulásba történő átmenetet • 39 ágazati szakközépiskola elindítása, technikusképzés kialakítása.

28


3. A Kormányprogram és a kamara kezdeményezései a duális szakképzés kiépítésére 3.1 A kamara látlelete 2005-ben A szakképzési változások menetében a kamarai rendszer meghatározó szerepet vállalt. Szerepvállalása 1993-1994-től erősödött meg, amikor is a kamarai, illetve a szakképzési törvény megszületésével a gazdasági kamarák a szakképzés területén közjogi feladatokat kaptak. Az 1990-es éveket követő időszak legnagyobb szakmapolitikai deficitjének tekinthető, hogy az erőfeszítések ellenére különböző szakaszokban változó intenzitással, de a magyar szakképzés eltávolodott a munkaerő-piaci követelményektől. Ez tette szükségessé, hogy a szakképzést a feje tetejéről ismét a talpára állítsák. Alapvető célkitűzés volt, hogy a szakképzésben teret és sokkal nagyobb hangsúlyt kapjon a munkára nevelés. A Magyar Kereskedelmi Iparkamara számára különösen nagy felelősséget jelentett az ezredfordulót követő válságjelenségek közepette a kilábaláshoz vezető helyes válaszok megfogalmazása, a kedvezőtlen tendenciák megállítása. 2005 májusában kritikus hangvételű látleletet készített a magyar szakképzés állapotáról és a válságból történő kitörés hosszú távú alternatíváiról. Az elemzés a „Középtávú szakképzési stratégia 2005–2013” címet viselte. Az anyag ostorozta azokat a fejlődés útjában álló akadályokat, amelyek folyamatos válságjelenségeket generáltak. Heves vitákat váltott ki a döntéshozók körében, arra ösztönözve őket, hogy felülvizsgálják korábbi hibás döntéseiket. A szakképzés válsága nyilvánvaló volt, mert elméletorientált, akadémikus jellegű képzés folyt. Ezen belül a szakmunkásképzés különösen „lepusztult” állapotú volt, ugyanis háttérbe szorult a vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzés, a felére esett viszsza a tanulók gyakorlati óráinak száma. Csökkent a szakképzésben részt vevő tanulók száma is, a középfokú oktatásban mindössze 23%-a szakiskolások aránya, miközben a fejlett országokban a duális képzésben részt vevők aránya nagyságrendekkel magasabb. Sajnos nem sikerült a gazdaság szereplőinek nyitottságát sem növelni a szakképzésben való fokozottabb részvételre. A megindított szakiskolai fejlesztési program, a szakképzési intézményrendszer integrációja, a Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) rendszerének kiépítése a kialakult feszültségpontokat nem tudta sikerrel kezelni. A változtatások, beavatkozások előfutárának tekinthető, hogy először 2004-ben az Oktatási Minisztérium 16 szakma, majd 2008-ban a Szociális és Munkaügyi Minisz-

2015

29


térium 11 szakma gondozását adta át közjogi feladatként a kamarának. Ez már a jövő szempontjából olyan kezdeti frontáttörésnek tekinthető, amely a gazdaság egyre növekvő szakképzési szerepvállalásának irányába mutatott.

3.2 A kamara középtávú stratégiája A 2010-es év a szakképzés területén új időszámítás kezdete volt. Az ezt megelőző két évtizedben egy olyan kontraproduktív szakképzési rendszer jött létre, amely nem volt képes kezelni a szakképzés területén felhalmozódott problémákat. Ezek közül az egyik legnagyobb feszültségpont volt, hogy igen magas volt a szakiskolai képzésben a kihullók és a lemorzsolódók aránya, amely elérte a 30%-os arányt. 2010-ben a 19 éves életkort betöltöttek közel egynegyedének még szakmunkásvégzettsége sem volt, de a funkcionális analfabéták aránya az egyes korosztályoknál elérte az egyharmados arányt. Nem lehet megkerülni az általános iskolai oktatás problematikáját sem. A 2010-es időszakot megelőzően az általános iskolai lemorzsolódás aránya elérte a 4%-ot, jelentős tömegek kerültek be alapvető írás-, olvasási és számolási készségek hiányában a szakképzésbe, akiknek a problémáját a szakiskolai rendszer önmagában nem tudta kezelni. A 2010-ben elfogadott kormányprogram egyik fő célkitűzése a hazai szakképzés teljes körű átalakítása, a duális szakképzési rendszer kiépítése volt. Alapvető megállapításai között szerepelt, hogy a magyarországi vállalatok versenyképessége a szakképzés rendszerének teljes átalakításával biztosítható. Szembe kellett nézni azzal a lesújtó ténnyel, hogy Magyarországon a 18-23 év közötti korosztályban a szakképzetlenek 75%-a munkanélküli! A kormány egyik legfontosabb társadalompolitikai célja az inaktív rétegek bevonása a társadalmi munkamegosztásba. Ennek egyik legjobb eszköze a szakképzés kiterjesztése. 2010-ben kormányzati döntés született a duális szakképzés magyarországi rendszerének kialakításáról. Ez olyan szakmapolitikai fordulatot jelentett, amelynek következtében a gazdaság szerepe jelentősen felértékelődött. Folytatásként 2010 novemberében aláírásra került a kormány és a kamara között egy olyan szakképzési keret-megállapodás, amelynek következtében a Nemzetgazdasági Minisztérium 99 szakma teljes körű szakmai szabályozását a gazdaság kezébe adta. Az átadott szakmákhoz kapcsolódóan a kamara megkapta a vizsgaelnöki delegálás, a szintvizsgáztatás, a Szakma Kiváló Tanulója Verseny (SZKTV) és az Országos Szakközépiskolai Tanulmányi Verseny (OSZTV) feladatainak ellátását, valamint az EuroSkills és WorldSkills versenyek szervezését. Az átadott közjogi feladatok között szerepelt a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) működtetése és javaslatok készítése az iskolarendszerű szakképzés irányainak és a beiskolázási arányainak kialakítására. Ma már finomításra

30


3. A Kormányprogram és a kamara kezdeményezései a duális szakképzés kiépítésére

került az elemzésekből kialakult döntés, ugyanis megalakultak a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok (MFKB), amelyek átvették a regionális szintről a feladatokat. A 2011 márciusában bemutatott Széll Kálmán Terv a végrehajtandó feladatokat az alábbiak szerint szerepeltette: „Új, duális szakképzési rendszert teremtünk a régi magyar hagyományok és a jelenlegi német gyakorlat mintájára, amely biztosítja, hogy kialakuljon a mester-tanítvány viszony, hogy egyszerre tehessen szert a tanuló elméleti ismeretekre az iskolában, és szakmai gyakorlatra a munkahelyén. … A magasabb színvonalon képzett diák – bármelyik szintjén az oktatási rendszernek – magasabb hozzáadott értékű munka elvégzésére lesz alkalmas. Munkája tehát önmaga és a közösség számára is nagyobb értéket teremt, nagyobb mértékben járul hozzá a gazdaság növekedéséhez, az államadósság újratermelésének megakadályozásához.” A fentiek alapján, szintén még 2011-ben készült el és jelent meg a „Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására” című dokumentum, amelyben már konkrétan megfogalmazásra kerültek a legfontosabb reformintézkedések. A célok elérését a gazdasági kamarák szakképzés területén folytatott aktív tevékenysége segítette. A kamarai stratégia megjelenése elindította azoknak a változtatásoknak a sorozatát, amelyek egy munkaerő-piaci orientáltságú szakképzési rendszer kialakításának irányába mutattak (12. ábra). 11. ábra A szakképzés újjáépítése

2009

2010

2011

MKIK Új kormány Kormány Szakképzési Szakképzési koncepció koncepció MKIK problémák Kormánykamara kutatás és és lobbi megoldások megállapodás

2012

2018

2015

Új törvényi háttér, új szakképzési rendszer

Megszilárdítás

70%

Kamarai garanciavállalás

A gazdaság szerepvállalása Forrás: Dr. Szilágyi János előadása 2015

2015

31


3.3 A duális szakképzés bevezetése Mivel a törvényi szabályozás területén is zöld utat kapott a duális képzés magyarországi bevezetése, előtérbe került a kivitelezés oly módon, hogy a rendszer egy elméleti jellegű, virtuális szakmatanulási modellből a lehető legkisebb veszteségek árán álljon át egy üzemi–vállalati alapú, munkával egybekötött szakmatanulási szisztémára. Mivel ez lényegében a szakmai tartalmak irányainak és arányainak a megváltoztatását is jelentette, a kamara megbízást kapott arra, hogy a szakképesítéseket felügyelő tárcákkal együttműködve, az NGM irányításával koordinálja ezeket a fejlesztő munkákat.

1. lépés: a munkát megalapozó keret-megállapodás 2010 novemberében Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Köztársaság Kormánya és Parragh László elnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nevében a szakképzésben való együttműködési keret-megállapodást írt alá. Az ünnepélyes aláíráson részt vett a nemzetgazdasági miniszter, valamint a megyei ipari és kereskedelmi kamarák vezetői. Ezt követően került sor a Nemzetgazdasági Minisztériummal az újabb szakképzési feladatok átadásával kapcsolatos részletes megállapodás megkötésére. A kormánnyal kötött megállapodás fontos célja, hogy a szakképzés középpontjába ismét a gyakorlat kerüljön, ezért vissza kellett térni a kétezer órás gyakorlati időtartamú képzéshez. A kamara támogatta, hogy Magyarországon a gyakorlatigényes szakmákban induljon el a nyolcosztályos végzettségen alapuló, hároméves szakmunkásképzési modell. Fontos szempont volt, hogy az idejekorán elkezdett szakképzésnek személyiségformáló ereje van, ezzel 17 éves korra teljesíthető a tankötelezettség, és egy vagy két évvel hamarabb juthatnak kenyérkeresethez az ifjú szakmunkások. Ezzel csökkenhet a szakképzésben lemorzsolódók 30-35%-os aránya is. Elérendő célként tűzték ki, hogy általában növekedjék a szakképzésben részt vevők aránya, a duális képzésnél pedig a 35% arány a középtávú cél. Míg Magyarországon a munkaképes lakosságon belül a szakképzetlenek körében a foglalkoztatottság szintje 25% körül mozog, addig a szakképzettek körében 63% ez az arány. Ezért fontos stratégiai kérdés, a nyolc osztályra épülő hároméves szakképzési modell beindítása. Nélkülözhetetlen a gazdálkodó szervezetek bevonása a tanulók gyakorlati képzésébe. Növelni kell a cégek érdekeltségét, és törekedni arra, hogy a következő időszakban a gyakorlati képzőhelyek száma akár megduplázódjék. Ma még szokatlannak tűnik, hogy a gazdaság működtetéséért felelős kormány megállapodást köt a gazdaság működtetőivel. A nálunk szerencsésebb történelmű országokban ez teljesen magától értetődik. A társadalmi felemelkedés, a megújulás alapja a képzés, Magyarország Európában vezető helyre törekszik a foglalkoztatásban.

32



2. lépés: a teljes OKJ és a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelmények átdolgozása A kormány koncepciójában különösen a gazdasági válság időszaka miatt is, a széles alapozású, jól konvertálható szakképesítések kialakítása jelent meg feladatként. A kormány határozata értelmében 2011-ben megkezdődött a teljes OKJ átvizsgálása. A Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát bízta meg a vizsgálattal és a fejlesztés koordinálásával. 2011 januárjában 48 szakképesítés vonatkozásában kezdődött meg a nyolc osztályra épülő hároméves magyar duális szakmunkásképzéshez tartozó szakmai dokumentációk kidolgozása. A 48 szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, illetve ezek központi programjai kerültek felülvizsgálatra, majd fejlesztésre. Olyan központi programok készültek, amelyek mindegyike a munkatevékenységbe ágyazott szakmunkásképzést helyezte középpontba. 2011 szeptemberében opcionálisan közel 10 ezer tanuló kezdte meg egyfajta pilot programként a tanulmányait a kamara munkabizottsága által kifejlesztett tanügyi dokumentumok alapján. A kamara szakmai koordinációjával elkészült és 2012 júliusában, kormányrendeletben jelent meg az új OKJ. A jegyzékben levő szakképesítések lehetővé teszik, hogy a végzett szakmunkás a későbbiekben arra a területre orientálódjon, ahol épp munkaerőt keresnek. Ha a fiatal a szakmáját magasabb szinten, de még középfokon és specifikusan szeretné elsajátítani, akkor ezt a lehetőséget számára a szakképesítésráépülések biztosítják. A kamarai koordinációval zajló fejlesztés során elengedhetetlen volt, hogy több oldalról és több adattal legyenek alátámasztva a döntések. Fontos volt, hogy olyan statisztikai adatok álljanak a rendelkezésre, melyek reálisak, valósak és nem utolsósorban a gazdaság igényeit szolgálják ki. A szakmastruktúra és ezáltal az OKJ átvizsgálása, újraértelmezése során kiemelt figyelmet kellett fordítani arra, hogy ne kerüljenek megszüntetésre, átalakításra olyan szakképesítések, amelyek ugyan mind a gazdasági igények, mind az oktatási intézmények, mind pedig a tanulók szempontjából ugyan alacsony jelentőséggel bírnak, azonban olyan kézműves és ipari hagyományokon alapulnak, tradicionálisak, olyan régi munkaköröket tartanak életben, amelyek ezek nélkül rövid idő alatt kihalnának. Az eddigi átláthatatlan, kezelhetetlen OKJ rendszer helyett egy szélesebb alapozású szakmai keretrendszer jött létre, amelynek köszönhetően a kimenetek számát sikerült közel a felére csökkenteni. Az OKJ struktúrájának új eleme a szakközépiskolai ágazatok meghatározása, szakképesítések besorolása, szakmai érettségivel betölthető munkakörökhöz a FEOR számok hozzárendelése az 5-ös szintű szakképesítések

2015

33


esetében. A szakközépiskolában már kilencedik évfolyamon elkezdődhetett a szakmai képzés, szakmai érettségi vizsgát követően lehetővé vált a fiatalok számára egy adott munkakör betöltésére. Szintén a kamarai koordinálással valósult meg az új OKJ szakképesítéseihez a szakmai és vizsgakövetelmények (a továbbiakban SZVK) teljes átdolgozása is. A fejlesztőmunkában 638 szakképesítés-kimenet SZVK-ja készült el és került átadásra a Nemzetgazdasági Minisztérium részére a jogszabályi megjelenés céljából. Ebben az innovációban 7 szakképesítésekért felelős minisztérium 14 államtitkársága és közel 1000 szakértő vett részt, akik a gazdasági szférát, illetve a képzőintézményeket képviselték.

3. lépés: a szakképzési kerettantervek kidolgozása Az új OKJ-hoz tartozó szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozása után a szakképesítések kerettanterveinek kidolgozása volt a következő munkafolyamat. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében „A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése” című kiemelt projekten belül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara koordinálásával elkészültek az új OKJ iskolai rendszerben oktatható szakképesítéseihez tartozó kerettantervek. A kidolgozás koncepcióját a Nemzetgazdasági Minisztérium határozta meg, a kerettanterv formai előírásait, a sablonokat és a kitöltési útmutatót a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatósága (mai nevén Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal) készítette el. Az óratervek kialakításakor igazodni kellett a szakképzési és a köznevelési törvény megfelelő paragrafusaihoz is. A fejlesztésben több mint 450 szakértő vett részt, akiket 6 szakképesítésekért felelős minisztérium 10 államtitkársága delegált. Mivel olyan dokumentumot kellett elkészíteni, amely az iskolai munka megszervezéséhez szükséges, ezért a szakértők felé az is elvárás volt, hogy ismerjék az iskolarendszerű képzés felépítését, munkarendjét, a tanítás-tanulás munkafolyamatát és az alkalmazható szakmódszereket. Kerettanterv készült a szakiskola három évére, a tíz osztályra épülő kétéves képzésre is, hogy a közismereti alapokat már elsajátított tanulók is bekapcsolódhassanak a gyakorlatközpontú duális szakképzési rendszerbe, ezen kívül az érettségire épülő szakképesítésekre is. Az érettségire épülő szakképesítéseknél két óratervvel dolgoztak a szakértők. Külön óraterv készült a négy évfolyamos közismereti és vele párhuzamosan futó szakmai képzésre, amelyre az egyéves szakmai képzés épül, továbbá az érettségire épülő kétéves tiszta szakmai képzésre. Az egy ágazatba tartozó szakképesítések közös tananyagtartalmát úgy kellett meghatározni, hogy egy tanítási évet lefedjen. Ez azért volt fontos, mert a szakközépiskolai képzés keretén belül ezt az egy évet le lehet hozni a 9‒12. évfolyamra, így az érettsé-

34



gire épülő szakképzési idő egy évvel csökken. A szakmai érettségivel FEOR számmal jelölt munkakör betöltésére lesz alkalmas az érettségizett fiatal, valamint az érettségi után még választhat az ágazatba tartozó szakképesítések között. A szakképzés történetében először a szakmai tartalmú tantervek szakképzési kerettantervek formájában jogszabályként jelentek meg, amely egyúttal ezek kötelező használatát jelentette.

4. lépés: a képzések beindítása A komplex fejlesztés eredményeként az iskolarendszerű képzések indításához szükséges dokumentáció rendelkezésre állt. A magyar duális szakmunkásképzés zökkenőmentesen elindulhatott a következő szakaszokban: • Pilot szakasz: 48 szakmában 2011. szeptember 1-től a duális képzésnek megfelelő tanügyi dokumentumok bevezetése kísérleti jelleggel, a nyolc osztályra épülő hároméves szakmatanulás keretében. • A duális alapú kerettantervi rendszer bevezetése: 77 szakmában 2012. szeptember 1-től kísérleti jelleggel az új kerettantervi rendszer bevezetésre került. • A teljes duális szakképzés bevezetése a nyolc osztályra épülő duális képzés teljes körű bevezetése 2013. szeptember 1-től az elkészült 95 új szakiskolai kerettanterv alapján. Ehhez természetesen még szükséges volt valamennyi iskolának elkészíteni a pedagógiai programját és a helyi szakmai tantervét. Mindezek alapján a duális szakképzés megindításával az elért eredmények a következőek: • A nyolcosztályos általános iskolai végzettség után rögtön bekapcsolódhat a szakképzésbe a fiatal. • A gyakorlatorientált képzés erősödött. • 50%-kal nőtt a gyakorlati óraszám. • A szakmatanulás került a középpontba (2/3 szakmai óra, 1/3 közismereti képzés). • Széles alapozású, konvertálható ismeretekre épülő új OKJ kialakítása valósult meg. • Valós munkakörökhöz igazodó letisztult szakképzési rendszer jött létre. • A kerettantervi rendszer kötelezően használandó, és a munkával egybekötött tanulási rendszert helyezi középpontba. • A munkakört jobban leképező komplex vizsga bevezetésével jelentősen csökkent a vizsgáztatási idő.

2015

35


• Az ágazati szakközépiskolai rendszer kialakításával az érettségire és a szakmára való felkészülés technikusi szinten is megvalósul (39 ágazat). • A technikus képzési idő csökkent (4+1 év). • Növekedett a szakmai képzés szerepe és a képzés beszámíthatósága a technikus képzésben. • Technikusi végzettség szerezhető szakmunkás végzettséggel + gyakorlattal + mestervizsgával. • A modulrendszer és a tantárgyi szemlélet összhangjának a megteremtése megtörtént. • Növekedett a szakképzés vonzereje, erősödött a munka világába történő zökkenőmentesebb átmenet. A nagy horderejű fejlesztési folyamatról elmondható, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ebben a munkában meghatározó felelősségvállalással vett részt. A duális szakképzés jogszabályi háttere is átdolgozásra került, 2012. január 1-jével hatályba lépett a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó kormány- és minisztériumi rendeletek.

3.4 A gyakorlati képzés minősége A magas színvonalú gyakorlati képzést biztosítja a kamara javaslatára kidolgozott, szintén törvénymódosítással bevezetett ún. „garanciavállalás” intézménye (lásd később a részleteket). Emellett a gyakorlati képzés minőségének biztosítását szolgálta a képzést folytató szervezettekkel szemben támasztott követelmények szigorítása. A munkaerőpiacon a jól hasznosítható szakmai tudás megszerzése csak gazdasági környezetben képzelhető el, olyan szakemberek közreműködésével, akik nem csak birtokolják, de át tudják adni mindezen tudásukat a felnövekvő utánpótlásnak. Elképzelhetetlen, hogy a gazdálkodó szervezeteknél gyakorlati képzést végző szakemberek ne rendelkezzenek pedagógiai alapismeretekkel, mely a tudatos oktatói munka feltétele. Ebből a gondolatból kiindulva került előírásra a külső képzőhelyen gyakorlati képzést végzők részére a mestercím megszerzése, mely annak biztosítékát jelenti, hogy a szakmailag felkészült gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek pedagógiai ismeretekkel kiegészített tudás birtokában fogadják a tanulókat. Az erről rendelkező jogszabályok értelmében minden külső szervezetnél gyakorlati képzést végző szakembernek 2015. szeptember 1-től mestercímmel kell rendelkeznie. Ez alól felmentést ad az oktató

36



részére, ha szakirányú felsőfokú végzettséggel és 2 év szakmai gyakorlattal, vagy nem szakirányú felsőfokú végzettséggel és 5 év gyakorlattal rendelkezik, vagy betöltötte a 60. életévét. Azon oktatók számára, akik a határidőig nem szerezték meg a mestervégzettséget, a jogszabály lehetőséget biztosított arra, hogy amennyiben 2015. augusztus 31-ig nyilatkozott arról, hogy 2016 szeptemberéig megkezdi a mesterképzést, akkor a szeptember 1-jei határidő után is folytathatja oktatói tevékenységét. Hazánkban elsősorban a vendéglátás területén elterjedt a szakmai szervezetek által adományozott mestercím, mely a szakmai körön belüli kiválósági rangot jelenti, azonban ez nem azonos a kamarai rendszerben megszerezhető mestercímmel. Bizonyos esetekben az adományozott mestercím birtokosa felmentést kaphat a szakmai követelmények teljesítése alól, de a pedagógiai és vállalkozási ismeretekből akkor is bizonyítania kell a mestervizsga bizottság előtt. A mestercím megszerzésének kötelezettsége csak azokra a tanulókkal foglalkozó oktatókra vonatkozik, akik olyan szakképesítésben oktatnak, amelyben van mesterképzés is. Jelenleg 77 mesterszakmában került sor mestervizsga szakmai követelmény kidolgozására. Ezek felsorolása, valamint a szakmai követelmények és a vizsgáztatáshoz kapcsolódó szabályozási rendszer leírása (az MKIK Mesterképzési és Mestervizsga Szabályzat) bárki számára elérhető az MKIK honlapján (www.mkik.hu). A kamarai rendszerben folyó mesterképzések és vizsgák alappillérei a területi kamarák. A vizsgára jelentkezéstől a képzések és vizsgák bonyolításán keresztül a mesterlevél átvételéig a területi kamarai illetékesség alatt zajlanak a folyamatok, ezért jelentkezni is a lakóhely, vagy munkahely szerint illetékes területi kamaránál lehet, akik elérhetősége szintén megtalálható a kamarai honlapon. A jelentkezést követően a jelöltek három vizsgarésszel találják szembe magukat szakmai, vállalkozási és pedagógiai ismeretek témakörökben. A vizsgára felkészülést mestervizsgára felkészítő kurzusok segítik. A mesterképzés jelentkezésének feltételrendszere hasonlóan a gyakorlati oktatóval szemben támasztott elvárásokhoz szakirányú szakmai végzettséget és szakmai gyakorlatot követel meg. A mestervizsga követelmények egzakt módon határozzák meg, mely szakképesítéssel kell rendelkeznie a mestervizsgára jelentkezőnek. Emellett lehetőség van méltányossági alapon rokon szakképesítés birtokában elérni a vizsgára bocsátást. Szakmai gyakorlat tekintetében 3-5 év munkatapasztalat igazolását várja el a szakmai követelmény, ezen belül fontos szempont, hogy a gyakorlat az adott szakterületen tevőleges munkakört fedjen le. A mestervizsgára felkészítő képzésen való részvétel nem kötelező, a jelölt vizsgára egyéni felkészülést követően is bejelentkezhet, azonban a jelentkezők 90%-ban igénylik a képzés során. A mesterképzés szakmai ismeretei elsősorban a korszerű

2015

37


technikai, technológiai ismeretek elsajátítását nyújtják. A gyakorlati életben dolgozó jelöltek munkájuk során széles körű gyakorlati tapasztalatra tesznek szert, azonban az elméleti ismereteiket kevésbé fejlesztik, ezért a képzés során általában az elméleti oktatás kap nagyobb szerepet, a vizsga során azonban mégis a gyakorlati tudás számonkérésére helyeződik a hangsúly. A magasabb kvalifikációs szint előírása csak abban az esetben lehet a szakképzés minőségére pozitív hatással, ha a mesterlevél mögött korszerű szakmai tartalom, és magas szintű pedagógiai, vállalkozási ismeretek garanciája található. A mesterképzés és vizsgáztatás elsősorban a fizikai jellegű kétkezi szakmákban jellemző és az adott szakterület gyakorlati ismereteinek magas szintű ismereteit helyezi előtérbe. Több olyan szakmában van mód mestercímet szerezni, melynek nincs szakmai felsőfokú szintje, így ez a végzettség jelenti a szakma legmagasabb szintű elismertségét. A gyakorlati oktatók pedagógiai, szakmai felkészítésén túlmenően, a mestervizsga a szakiskolai képzés utáni szakmai továbbtanulás lehetőségének megteremtése, a szakmunkás-pályamodell kiépítése, ezzel a szakiskola vonzóerejének, társadalmi elfogadottságának erősítése, amely a gazdaság versenyképességének javítása érdekében is fontos. Ezen folyamat megvalósításának egyik fontos kamarai „eszköze” a mesterképzés, mint a szakmunkáskarrier egyik lehetséges állomása, illetve végpontja.

38


4. Koncepciók és kormányzati intézkedések a duális szakképzés továbbfejlesztésére A szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására született 2015-ös kormányzati koncepció a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” címet viselte, amely tudatos címválasztás volt. A koncepció a köznevelés részeként a szakképzési intézményrendszer előtt álló célokat összegezte, a nevelés és az oktatás minőségének, hatékonyságának és esélyteremtő erejének növelésével. Megállapítást nyert, hogy a reformokat ki kell szélesíteni ahhoz, hogy a szakképzési rendszer hosszú távon megfelelő válaszokat adhasson a gazdaság és a munkaerőpiac folyamatos változásaira. Az egyik legnagyobb kihívás a demográfiai csökkenő trendből adódó problémák kezelése. A népesedési mutatókkal összefüggésben látható, hogy az iskoláskorú népesség száma tartósan csökkent az elmúlt időszakban. A másik jelentős nehézség a középfokú oktatás intézményei között tapasztalható kedvezőtlen beiskolázási szerkezet. Foglalkozni kell továbbá az általános iskolában folyó képzés hatékonyságának növelésével is, mivel az alapvető készségek esetleges hiányának pótlását a szakképzés nem tudja egyedül felvállalni. A reformok kiszélesedésével a tervezett átalakítások célja az, hogy a jövőben az alapfokú oktatásra történő szerves ráépülés folytán minél többen tanuljanak tovább a duális szakképzésben. A koncepcióban meghatározott célok elérését szolgálták a 2014. és a 2015. évi törvénymódosítások, melyek fő sarokpontjai a következőek: • A kamarai garanciavállalás intézményének bevezetése és egyes főbb pontjainak lefektetése. • Kiegészültek a mesterképzéssel kapcsolatos szabályok, melyek lényege a mestervizsga-kötelezettség alóli mentességek kibővítése, valamint a mestervégzettség megszerzéséhez rendelkezésre álló idő meghosszabbítása. • Új szakképzési feladat-ellátási struktúra kialakítása és bevezetése: – Az erőforrások hatékonyabb közös felhasználása érdekében szakképzési centrumok kerülnek kialakításra. – A 2016/2017-es tanévtől átalakulnak a szakképző iskolák: a szakközépiskola szakgimnáziummá, a szakiskola pedig szakközépiskolává alakul. A speciális szakiskola szakiskolaként működik tovább.

2015

39


• Az első két szakképesítés megszerzése állami szakképzési rendszerben ingyenes, a második szakképesítés csak a felnőttoktatásban szerezhető meg. • A duális képzés erősítése, a színvonalas, összehangolt gyakorlati képzés megvalósításának érdekében az állam által fenntartott szakképző iskolákban a gyakorlati oktatásvezetői munkakör visszaállítása, amely elősegíti a jobb együttműködést az iskola és a gazdaság szereplői között. • A szakképzési hozzájárulással kapcsolatos jogszabályok képzést ösztönző jellegének erősítése a pénzügyi támogatások növelésével, főként a kkv szektor számára, valamint a támogatáshoz való hozzájutás egyszerűsítésével az egyéb szervezetek esetében. A törvénymódosítások elfogadásával nagy lépés történt a duális szakképzés magyarországi rendszerének megerősítése és kiszélesítése érdekében. A jövő szempontjából a legfontosabb kérdés az elért eredmények konszolidálása, kiterjesztése. A duális szakképzés bevezetése, majd kiterjesztése az az út, amely nagyobb esélyt és lehetőséget kínál a hátrányos helyzetű fiatalok számára az első és a második szakma megszerzésére, ezáltal a munka világában történő érvényesüléshez, boldoguláshoz. Ezzel egyidejűleg növekszik azok aránya, akik az igényesebb, érettségire, vagy a szakközépiskolai végzettségre épülő technikusi szakmákat választják, megnyitva ezzel annak a lehetőségét is, hogy szakirányú felsőfokú végzettséget szerezzenek. Természetesen 3-4 év távlatából mondható majd nyugodt lelkiismerettel, hogy az eredmények önmagukért beszélnek, s sikerült végérvényesen elhagyni az elmúlt negyedszázad szakképzésének gyermekbetegségeit és sikertelenségeit. Ma is elgondolkoztatóak számunkra Gróf Klebelsberg Kunó gondolatai: „Akárhova fordulunk, azt látjuk, hogy óriási túltermelésünk van művelt emberekben. Ha azonban egy szakmára embert keresünk, ilyen felett nem rendelkezünk. Tagadhatatlanul 20-25 évvel ezelőtt követett kultúrpolitikánk hibája ez. Mert a kultúrpolitikusnak a jövőbe kell tekinteni. Húsz-huszonöt évvel ezelőtt is számolni kellett volna a mai napnak szükségletével. Hányszor tapasztalhatjuk, hogyha egy nagy problémát felvet az élet, annak szakszerű megoldására nem állanak rendelkezésünkre azok a szakemberek, akik pedig az ügy érdekében feltétlenül szükségesek volnának.”

40


5. A magyar duális szakképzési modell Magyarországon mindig erős hagyománya volt a cégeknél folyó gyakorlati képzésnek, hiszen a századforduló Magyarországának szakképzése Európa szerte kivívta magának a méltó elismerést. A párizsi világkiállításokon a magyar mesterek remekműveinek csodájára jártak a világ polgárai. Érdemes megemlíteni az országház főemeletén a hazai mesterségek képviselőinek 88 szobrát, amely arra emlékeztet, hogy egy szakma igazi mesterének lenni ugyanolyan értéket jelent, mint akár a tudomány, vagy művészet avatott emberének lenni. A rendszerváltás előtt is működött az akkori nagyüzemekre épülő, természetesen a maitól teljesen eltérő gyakorlati képzés. A versenyképes gazdasághoz versenyképes szakképzésre van szükség, amely a szakképzés duális jellegének erősítését és kiterjesztését jelenti. Ennek a folyamatnak fontos célkitűzése, hogy minél több vállalkozás vegyen részt a képzésben, mind a kis- és közepes vállalatok, mind a nagyvállalatok körében. Napjainkra a társadalom szemlélete túlzottan „akadémikussá” vált. Mindenki törekszik a magasabb iskolai végzettség felé, anélkül, hogy vizsgálná a képzés társadalmi hasznosságát és az elhelyezkedési lehetőségeket. A duális képzési módszer megváltoztatja ezt a szemléletet, elősegíti a szakmunkás tevékenység társadalmi presztízsének visszaállítását, és mind a gyakorlati képző, mind pedig a tanuló számára számos előnyt biztosít. A duális szakképzésnek jelenleg két pillére van: az iskolai oktatás, valamint a gazdálkodó és egyéb szervezetek által megszervezett gyakorlati képzés. Jövőbeli feladat a harmadik pillér, az üzemek feletti képzés rendszerszintű kiépítése. A két pillér között kiemelt fontosságú közvetítői, a folyamatokat segítő tevékenységet lát el a kamara. Az átalakítások eredményeképpen a szakképzés olyan életszerű, a magyar sajátosságokhoz igazodó rendszere került kialakításra, amelynek lényege a munkatevékenységbe ágyazott szakmatanulás pedagógiai modelljének megalkotása. A szakmatanulás folyamatában pedig a virtuális tudáselemek helyett a munkaerőpiacon jól értékesíthető kompetenciák, munkaműveletek kerültek a középpontba.

2015

41


12. ábra A magyar duális szakképzés modellje

DUÁLIS SZAKKÉPZÉS

ISKOLA

AI KOORDINÁCIÓ KAMAR

GAZDASÁG

Forrás: MKIK

5.1 A magyar és a német duális szakképzés eltérő vonásai A magyar és a német duális szakképzés eltérő vonásai a megoldásokban és a gyakorlati elméleti óraszámokban is megmutatkozik. A duális szakképzésben a cégek részvétele eltérő, jelenleg Magyarországon nagyságrendileg közel 2%-uk foglalkozik gyakorlati képzéssel, miközben Ausztriában, Németországban ez az arány 20-25%. Németországban a központi minta-kerettanterv alapján a 16 tartomány önálló, de kötelező kerettantervet ad ki. Magyarországon a kötelező jogszabályként megjelenő kerettantervek, helyi specializációs lehetőséget tartalmaznak, mintegy 10%-ot iskolai szinten. 13. ábra A gyakorlat az elmélet arányszámának összehasonlítása Németország

Magyarország

Közismeret

10% Szakmai gyakorlat

Szakmai elmélet

Közismeret Szakmai gyakorlat

33%

20%

70%

46% Szakmai elmélet

21%

Forrás: Sikora Henriett

42



A német rendszerben az államilag elismert szakmák közül a cégeknél munkaszerződéssel oktathatók egységes szabályozásúak, az iskolában oktathatók tartományi szabályozásúak, és eltérőek lehetnek pl. képzési idő vonatkozásában. A magyar iskolai rendszerben és a duális képzési formában oktatható képesítések közös rendszerben működnek, nincsenek összeillesztési problémák. A két rendszer közötti egyik legnagyobb különbség az, hogy míg Németországban a képzés munkavállalói jellege dominál, addig Magyarországon a tanulói jogviszony az elsődleges. A hazai duális képzés erősítésével, az ehhez kapcsolódó kedvező jogszabályi változásoknak – közöttük a kamarai garanciavállalás bevezetésének – köszönhetően jelentős előrelépések történtek a munkavállalói jelleg erősítésére. A szakmát tanuló diák első lépésben egy szakképző iskolába iratkozik be, majd ezt követően kerülhet ki iskolán kívüli gyakorlati képzőhöz. A gyakorlati képzés tanulószerződéssel történő megszervezésében a kamara a garanciavállaláshoz kapcsolódó tevékenységekkel alapvető szerepet játszik. A német rendszerben a tanuló első lépésben munkaviszonyt teremt egy gazdálkodó szervezetettel, amelyik megszervezi számára a gyakorlati képzést. Ezt követően iratkozik be egy szakképző iskolába, ahol az elméleti oktatása folyik. Különbség a tanulói pénzbeli juttatásban is fellelhető. A német rendszerben a munkaszerződés alapján járó tanulói bér piacfüggő, ágazatonként jelentősen, akár kétszeres mértékben is eltérhet, továbbá a gyakorlati idő 8 óra naponta. Magyarországon a tanulóknak nyújtott juttatások szintén differenciálhatóak, a törvény csak a minimális mértéket szabja meg. Ugyanakkor az összeg emelésénél figyelembe veszik a tanulmányi előmenetelt, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményt és a diák szorgalmát.

5.2 Az iskolarendszerű szakképzés szerkezete és tartalmi változásai A magyar szakképzési rendszert az elmúlt évtizedekben többször átalakították. Változott a szakmaszerkezet, a szakmai tartalom, a vizsgarendszer, változtak az oktatási formák, az időkeretek, az ellenőrzés rendszerei, az iskolai szervezeti szabályok stb. A változtatások legfőbb oka az volt, hogy a szakképzés által kibocsátott munkaerő sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem volt összhangban a gazdaság elvárásaival. Problémaként jelentkezett a munkaerőpiac szempontjából nem megfelelő beiskolázási szerkezet, ugyanis a középiskolás korú tanulók igen magas számban választják a gimnáziumot vagy a szakközépiskolát és kevesen a szakiskolát. Ezért szükségessé vált a középfokú képzés szerkezetének átalakítása annak érdekében, hogy a szakképzésben minél többen vegyenek részt. Célszerű a középfokú továbbtanulást a gimnáziumoktól a szakképző iskolák irányába elmozdítani.

2015

43


A szakmastruktúra az OKJ 1993-as megalkotását követően gyakran módosult. A 2012. évi átalakítás eredményeképpen a szakképesítések száma közel felére csökkent úgy, hogy a korábbinál jelentősen magasabb számban szerepelnek széles alapozású, több szak-, illetve tevékenységi területet átfedő szakképesítések, amelynek következtében a szakképzésből kilépők a korábbinál szélesebb területen, több munkakörben foglalkoztathatók. Ez a megoldás mind a gazdálkodó szervezetek hatékonyabb, versenyképesebb működését, mind a foglalkoztatottsági szint emelkedését vonja maga után. Az új OKJ-ban megjelentek a szakközépiskolai ágazatok, amelyek kellő alapját képezik a tartalmi és további iskolaszerkezeti fejlesztéseknek. Ezekre építve és továbbfejlesztve kerül bevezetésre 2006. szeptember 1-től a szakképző iskolák új intézménystruktúrája, melynek egyik új eleme például a jelenlegi szakközépiskolát felváltó szakgimnázium. Magyarországon az első és a második, állam által elismert OKJ szakképesítés megszerzését az állam az iskolarendszerű szakképzés keretein belül ingyenesen biztosítja a szakképző iskolai tanulók számára, amely szakképesítés munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít. Ez a lehetőség új helyzetet teremt a szakképző iskolák körében és az egész életen át tartó tanulási folyamatban, de a duális képzési rendszerben is, mert remélhetőleg a szakemberhiány ezzel az intézkedéssel lépésről lépésre felszámolódik. Kiemelten fontos tartalmi kérdés a megfelelő gyakorlati helyek biztosítása. Az egyik megoldás a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyek létesítésével valósulhat meg. Jellemzőjük, hogy kifejezetten erre a célra hozták őket létre vagy alakították át, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönítettek, kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyek, ahol már legalább nyolc tanuló felkészítése folyik tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján. A vállalati tanműhelyi kapacitás kiépítése és növelése mellett – a gyakorlati képzőhelyek számának emelése érdekében – a kamara jelentős erőforrásokat fordít új szervezetek képzésbe történő bevonására, a jelenlegi képzők képzési hajlandóságának növelésére. A tanítás-tanulási folyamat tartalmi változása 1990-től jól követhető. A szakiskolai képzésben az egyik legfontosabb elem az elmélet és a gyakorlat aránya, ahol a gyakorlati képzés döntő hangsúlyt kell, hogy kapjon. A 16. számú diagramon megfigyelhető, hogy az évek során hogyan változott a gyakorlati képzés óraszáma az elméletihez képest.

44



14. ábra Az elméleti és a gyakorlati óraszámok változása

Forrás: Dr. Szilágyi János 2015

1998-ban az elméleti óraszám hirtelen a duplájára emelkedett. Az akkori gazdasági körülmények nem tették lehetővé a gyakorlat növekedését, mert nem voltak még megfelelő gyakorlati helyszínek. Később, a gyakorlati képzési kapacitás növekedésével párhuzamosan már lehetett volna a gyakorlati óraszámot emelni, azonban ez nem történt meg. Jellemzően a közismereti szakasszal hosszabbították meg a szakiskolai képzési időt. A gazdasági igényekkel történő összehangolás érdekében a kamara aktívan részt vett a szakképzés gyakorlatorientált tartalmi és szerkezeti átalakításában.

A tartalmi átalakulások sorrendje • 2010–ben a kamara kezdeményezésére elindult az előrehozott szakképzés azzal a céllal, hogy ne teljen el még egy év úgy, hogy megfelelő gyakorlati képzés nélkül végeznek a diákok. A képzési idő három év lett. Az akkor általánosnak tekintett 2+2 és 2+3 éves szakiskolai képzéssel szemben az előrehozott szakképzés nem különítette el a 9-10. évfolyamos alapozó képzést. Így a tanulók már a kilence-

2015

45


dik évfolyamtól szakmai és közismereti képzésben párhuzamosan vehettek részt, amely a tizenegyedik évfolyam végén szakmai vizsgával zárult. A képzések gyakorlati hátterét a kilencedik évfolyamon az iskola biztosította, míg a tizedik és tizenegyedik évfolyamon már köthető volt tanulószerződés a szakmai gyakorlat lebonyolítására. • A 2011. évben – szintén a kamara kezdeményezésére – beindult a 3 éves kamarai képzési forma. Ez a képzés egyre jobban közelített a duális képzési rendszer jellemzőihez. Ebben a formában tovább növekedett a gyakorlati képzések óraszáma. A hároméves képzés során párhuzamosan folyhatott a közismereti és a szakmai képzés. Az órák tömbösítésére is sor kerülhetett. A gyakorlati képzés elveinek meghatározásával a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést a szakképző iskola tanműhelyében, vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében lehessen megszervezni • 2012-ben az új OKJ és a szakképesítések egy részére megjelent dokumentációs rendszer, ajánlási szinten lehetővé tette egyfajta pilot programként az új magyar duális szakképzés megindítását, ahol a gyakorlati óraszám és a szakmai tartalom új alapokra került. • 2013 szeptemberétől már csak az új, nyolc osztályra épülő hároméves duális képzés volt indítható a szakiskolai képzésben. A közismereti és a gyakorlati óraszámok változását mutatja a 17. ábra. Látható, hogy az előrehozott szakképzési modellhez képest mind a két oktatási részterület óraszámai növekedtek.

46



15. ábra A közismereti és a gyakorlati óraszámok változása


5.3 A gyakorlati képzés megoldásai a magyar duális szakképzésben A kamara közel húsz éve foglalkozik a gyakorlati képzéssel. Alapvető közjogi feladatai mellett módszertani kézikönyveket készített a gyakorlati képzésben dolgozóknak, és a szakmai gyakorlati vizsgát levezető bizottsági tagoknak. Emellett folyamatos párbeszédet folytatott a szakképzésben érintett partnerekkel. Az eszmecserék közben kirajzolódtak az adott körülmények, amelyekkel összhangban szükséges volt finomítani a gyakorlati képzési rendszert. Az ehhez alkalmazott módszerek között szerepelt az országos adatok összegyűjtése és elemzése, kérdőívek készítése és feldolgozása, vitafórumok szervezése, szakértők felkészítése és feladattal való ellátása, vizsgabizottsági tagok, elnökök és felkészítésük, az elemzések, a nemzetközi jó gyakorlatok összegyűjtése. Az így kifejlesztett többféle módszer kidolgozásában szerepet kaptak a területi kamarák, gyakorlati oktatók, szaktanárok, fejlesztők, minisztériumi munkatársak, szakmai szervezetek képviselői. A kamara célja, hogy a folyamatos finomítások valamennyi érintett fél érdekeltségének megfelelő rendszer kialakítását segítsék elő oly módon, hogy a diák felkészülése az adott munkaterületre minél jobb legyen és a végzés után akár azonnal munkába állhasson.

2015

47


Magyarországon a gyakorlati képzés az iskolai tanműhelyben, vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó vagy egyéb szervezetnél folyhat. A gyakorlati képzés a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben lebonyolított gyakorlat, amelynek időtartamát a képzés alapdokumentuma tartalmazza. A szakképzés duális jellegének erősítése jegyében tartalmát illetően pedig fő elv a munkatevékenységbe ágyazott szakmatanulás. A diákok • tanulószerződés, vagy • együttműködési megállapodás alapján, vagy • oktatási intézmény tanműhelyében vesznek részt a gyakorlati képzésben. 1993-ban törvényi szinten került bevezetésre a tanulószerződés intézményrendszere. Azóta többször módosult a feltételrendszere, a tartalma, a működtetése a kamara által jelzett gazdasági igényeknek megfelelően. A változások nyomán 2012-re a duális szakképzés egyik alappillérévé vált. Az elmúlt közel 20 évben a duális képzés lényegét jelentő tanulószerződések száma a nyolcszorosára növekedett, és ez sikertörténetnek tekinthető a magyar szakképzés történetében.

Tanulószerződés A tanulószerződés az első szakképzési évfolyam kezdetétől köthető az állam által elismert szakképesítésre való felkészítés céljából gazdálkodó vagy egyéb szervezettel. A megkötött szerződés a kamara ellenjegyzésével válik érvényessé, és az abban megjelölt napon lép hatályba. Az ellenjegyzett tanulószerződéseket a területileg illetékes kamara tartja nyilván. Munkáját jelentős mértékben segíti egy országos online informatikai rendszer (az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszer, röviden ISZIIR). Amennyiben a szerződést kötő gazdálkodó vagy egyéb szervezet nem rendelkezik a szükséges összes személyi és tárgyi feltétellel, lehetősége van a képzésbe bevonni egy másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetet. A tanulószerződés azon tanulóval köthető, aki: • az iskolarendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, iskolai oktatás keretében, az állam által elismert első és második szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésben vesz részt,

48



• a meghatározott szakképesítésre jogszabályban előírt egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, A szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyam szorgalmi időszakában a tanuló vagy iskolai tanműhelyben teljesíti a gyakorlatát, vagy olyan képzőhellyel köthet tanulószerződést, amelyet a kamara kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyként tart nyilván. A tíz-tizenegyedik évfolyamon mindaddig, amíg a tanuló nem tett eredményes szintvizsgát, ugyancsak a fent említett típusú képzőhellyel köthet csak tanulószerződést. Tanulószerződés az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal köthető, és azzal a szervezettel, amely a gyakorlati képzésre jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában szerepel. A nyilvántartást a gazdasági kamara vezeti. A nyilvántartásba az a gazdálkodó szervezet vagy egyéb szervezet vehető fel, amely rendelkezik a gyakorlati képzés folytatására jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel és kötelezően alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet. A tanulószerződést a képzés teljes hátralévő idejére köthetik, és a szakképzési törvényben meghatározott esetekben szűnik meg. Ezek közül a leggyakoribb az, amikor a tanuló sikeresen teljesíti a befejező szakképző évfolyamot és eredményes szakmai vizsgát tett. Az egyéb szervezetek esetében a tanulószerződés kötésének további feltétele, hogy az érintett szakképesítés a szakképzési törvényben meghatározott körbe (Egészségügy, az Egészségügyi technika, a Szociális, a Pedagógia, a Képző- és iparművészet, a Hang-, film és színháztechnika ágazatba, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe) tartozó legyen. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben is köthető tanulószerződés a szakképzési törvény 2015. évi módosítását követően, azonban az itt tanulók tanulói juttatása differenciált (nappali: 100%, esti: 60%, levelező: 20%). A tanulószerződés a következő előnyöket biztosítja a tanuló számára: • valós munkakörülmények között szerezhet gyakorlati tapasztalatokat, • megtanulja a szervezetnél alkalmazott eszközök, berendezések, technológiák használatát, megtanul szocializálódni a munkahelyi légkörbe, megismerkedik a vele szemben támasztott követelményekkel, • a végzést követő elhelyezkedési esélyei javulnak, • rendszeres havi pénzbeli juttatásban részesül, • bekerül a társadalombiztosítás rendszerébe, biztosítottá válik, betegség esetén táppénzre jogosult, gyakorlati ideje a szolgálati időbe beszámít.

2015

49


A tanulószerződéses gyakorlati képzés a magyar szakképzés meghatározó formája, érzékeny barométer, a gazdaság közeli képzés lelke. A duális képzés hosszú távon hazánkban csak akkor lehet sikeres, ha növekszik a képzésbe bekapcsolódó vállalkozások és tanulók száma. 2015-ben a közel 50 ezer tanulószerződés vállalkozási típusok szerinti megoszlását mutatja a következő ábra. Ebből látható, hogy a kis- és a mikrovállalkozások szerződnek a legtöbb tanulóval. 16. ábra A tanulószerződések megoszlása a különböző vállalkozási típusoknál Egyéni válalkozó

Mikro

Kis

Közepes

Nagy

9% 20%

30% 12%

29%


A kormány 2015. évi koncepciója értelmében a kamara célkitűzései között szerepel a tanulószerződések számának 70 ezerre történő emelése 2018-ra (17. ábra). Mindez a gazdasági fellendülést segíti a szakképzés eszközeivel és csökkenti a pályakezdők munkanélküliségét.

50



17. ábra A tanulószerződések számának növekedése

Kormány

48 000

6600

Képzési hajlandóság

Szolgáltatás centrikus tanácsadói hálózat


A közel 700 ezer társas vállalkozás még további tartalékokat rejt a tanulószerződések számának növekedése vonatkozásában.

Együttműködési megállapodás Az együttműködési megállapodás keretében folyó gyakorlati képzés esetében a gyakorlati képzés szervezője az iskola, ő felelős a tanuló megfelelő felkészítéséért. Az együttműködési megállapodás megkötésére – a tanulószerződéshez képest – lényegesen kevesebb esetben van lehetőség. Ennek oka, hogy a tanulószerződéses jogviszony lényegesen kedvezőbb a tanuló, a szervezet, valamint a gazdaság egésze számára. Megállapodás köthető az alábbi esetekben köthető: • ha az szvk-ban a gyakorlati képzésre előírt idő negyven százaléknál kevesebb, • ha a gyakorlat kiegészítő jellegű, a kerettantervben előírt képzési idő legfeljebb negyven százalékára, • ha a gyakorlat költségvetési szervnél kerül sor, • ha összefüggő gyakorlatra kerül megkötésre, • ha tanulószerződés nem köthető.

2015

51


Együttműködési megállapodás – a tanulószerződéssel ellentétben – a szakközépiskolák 9–12. évfolyamain is köthető. A 2015. évi törvénymódosítás egyik jelentős eleme az volt, hogy pénzbeli juttatást már nem csak a 13. szakképzési évfolyam öszszefüggő szakmai gyakorlatának idejére kell fizetni, hanem már a 9–12. évfolyamok ezen időszakaira is.

5.4 A kamarai garanciavállalás A kormány célkitűzése, hogy a duális szakképzés megerősítése és kiszélesítése érdekében a duális képzésben részt vevő szakiskolai tanulók részarányát 2018-ra 70%-ra kell emelni. Ennek egyik eszköze a kamarai garanciavállalás intézménye. Lényege, hogy a kamara garantálja: tanulószerződéses gyakorlati képzőhelyet biztosít a tanuló részére. Ha ez nem sikerül, akkor erről igazolást állít ki a szakiskola számára. A szakiskola csak ezen igazolás birtokában jogosult a tanuló gyakorlati képzéséről gondoskodni. Fontos megjegyezni, hogy a kamarai igazolás kiadása kiterjed az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésre is. Ennek megfelelően együttműködési megállapodás kötése is csak akkor lehetséges, ha a kamara kiadta az igazolást arról, hogy részéről nem biztosított a megfelelő képzőhely az adott tanuló számára. A kamarai garanciavállalás bevezetéséről a 2014 decemberében elfogadott törvénymódosítás rendelkezett, s bár csak 2015. július 1-jén lépett hatályba, a kamarai hálózat az MKIK Elnöksége által jóváhagyott intézkedési terv alapján már márciusban megkezdte a munkát. A kamarai rendszer számára a törvény adta lehetőség nem kis felelősséggel járó kötelezettséggé vált. A hatékony feladatellátás alapos, rendszerszintű tervezést és körültekintő kivitelezést igényelt, ezért az országosan egységes eljárásrend a területi kamarákkal közösen került kialakításra. A kamara kezdeményezésére bevezetett garanciavállalás valamennyi érintett fél számára kiegyensúlyozott működést eredményez. A kamara célja, hogy garantálja a tanulók számára a megfelelő képzőhelyet. Valószínűsíthető, hogy a tanulószerződések számának emelkedése a képzőhelyek számának növekedését fogja generálni, a növekedés mértéke jelenlegi ismeretek szerint viszont csak prognosztizálható. A kamarák és az iskolák közötti hatékony és szoros együttműködés kulcsfontosságú a garanciavállalás eredményessége szempontjából. A kamara törekszik az iskolai érdekeket – a törvényi kereteken belül – maximálisan figyelembe venni. Így például kezdeményezte a tanulószerződés-kötési dömping időszak áthelyezését a korábbi szeptember-októberi időszakról májusra. Így az iskoláknak elég felkészülési idő áll rendelkezésükre a következő tanévvel kapcsolatban: a szükséges kapacitásokat megtervezni és biztosítani.

52



Összességében elmondható: a kamarai garanciavállalás segíti a duális képzés alapvető céljának megvalósulását, azt, hogy a tanulók minél hamarabb vállalati környezetben, munkafolyamatba ágyazott tanulással sajátítsák el a választott szakképesítést. Mindehhez úgy járul hozzá, hogy az eddig is folytatott kamarai tevékenységet rendszerszerűen szabályozza, amivel erősíti a duális képzési rendszeren belüli kiszámíthatóságot és lehetőséget ad valamennyi szereplőnek a megfelelő felkészülésre.

5.5 A pályaválasztás szerepe a duális szakképzésben A pályaválasztás segíti a tanulókat a továbbtanulás irányának kiválasztásában, kihatással van a diák teljes szakmai életútjára. A pálya kiválasztásának folyamata döntéssel zárul, és az egyén megkezdi a szakmai munkára felkészítő tanulmányait. A kamara kiemelt tevékenysége a pályaválasztási tanácsadás, célcsoportja pedig az általános iskolák felső éves tanulói. A pályaválasztás módszere függ az egyéntől, annak tájékozottságától, a szociális környezettől, a családi környezettől, az iskolai környezettől. A módszerek között szerepel a személyes megbeszélés, csoportos dialógus, szórólapok terjesztése, szakmai filmek vetítése, a szakmai területekről példaképek bemutatása, a hiányszakmák ismertetése, tesztlapok megíratása és kiértékelése, előadások tartása, üzemlátogatások, valamint fórumok, kiállítások és versenyek szervezése. A kamara a pályaorientáció és a pályaválasztás területén is fontos közjogi szerepet tölt be. Célja, hogy napra kész információkkal segítse a fiatalokat. Pályaválasztási munkaprogram keretében átfogó intézkedési tervet készített az egész országra kiterjedő pályaorientációs program beindítására. A projekt felhívta a szülők, a pályaválasztó diákok és az általános iskolákban tanítók figyelmét a szakmunkásképzés valós lehetőségeire. A kamara terve a szakiskolai tanulók jelenlegi 20%-os arányának 30% fölé emelése. Ez több tízezer fiatal szakképzésbe emelését jelentené, és nemcsak mennyiségi, hanem minőségi növekedést is eredményezne. A kamara mindig fontosnak tartotta a pályaorientáció, a pályaválasztás kérdését, a gazdaság számára szükséges munkaerő-utánpótlás biztosítását, a hiányszakmák népszerűsítését. Ez a tevékenység a duális képzés stabilizálása céljából még fokozottabban lesz jelen a kamara életében. A területi kamarák közreműködésével és a gazdaság szereplőitől kapott jelzések figyelembevételével az MKIK a 2005–2013 közötti időszakra vonatkozó szakképzési stratégiájában célként tűzte ki a pályaorientáció és pályapresztízs fejlesztését. Kiemelt feladatként fogalmazódott meg a gyakorlatigényes, hiány- és fizikai szakmák

2015

53


népszerűsítése, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmák képzésének támogatása. A pályaválasztás és -orientáció alapvető célja az egyéni vágyak és adottságok, sikerélmények, a társadalmi és gazdasági lehetőségek összhangjának megteremtése. A kamarának 2013-tól nyílott lehetősége arra, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával területi kamarai szinten egy-egy kolléga felvételével tovább erősítse a pályaorientációs tevékenységet, ezáltal jobban segítse a pályaválasztás előtt álló diákokat, szüleiket és a tanárokat, osztályfőnökeiket. A bővülő humánerőforrással a területi kamarák tovább tudják szélesíteni a pályaorientációs tevékenységet, hatékonyabban végezhetik ezt a több szereplős összetett feladatot. A támogatás lehetővé teszi a következőket: A kamarák a vállalkozások képviselőinek, szakembereinek a közreműködésével az általános iskolákban helyszíni bemutatókat, tájékoztatókat szerveznek a szakmákról, a várható elhelyezkedési lehetőségekről. Az ilyen találkozók lehetőséget adnak arra is, hogy az érintettek megismerhessék az adott szakma szépségeit, a sikeres szakemberek életpályáját. A pályaorientációs munkatársak üzemlátogatásokat, gyárlátogatásokat szerveznek az általános iskolás diákok számára. Az üzemek, iskolák tanműhelyeiben az érdeklődők kipróbálhatják tehetségüket, képességeiket. A pályaorientációs rendezvényeken vagy akár osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken korábbi hazai (SZKTV, OSZTV) és nemzetközi (WorldSkills és EuroSkills) versenyeken sikeresen szereplő versenyzők mondják el élményeiket, számolnak be munkájukról, eddigi pályafutásukról. (WorldSkills a fiatal szakemberek világbajnoksága, a EuroSkills pedig a fiatal szakemberek Európa bajnoksága.) Különösen fontosak az üzemlátogatások, gyárlátogatások, műhelylátogatások, mivel ezeken a pályaválasztásban érintettek személyesen győződhetnek meg arról, hogy egy-egy szakképesítés birtokában milyen lehetőségek várnak rájuk. A kamara pályaorientációs tevékenységének partnerei: • Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, • a kormányhivatalok munkaügyi központjai, • Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és tankerületei, • Pedagógiai Oktatási Központok, • gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, • munkavállalói, munkáltatói érdekképviseletek szervezetei, • szakképzési centrumok, szakképző iskolák, általános iskolák.

54



A tevékenység várható hozadéka, hogy már rövid távon pozitív irányba változik a szakiskolai beiskolázás, azaz az általános iskolai tanulók közül többen választják a hiány- és keresett szakmák tanulását. Ahhoz, hogy a kamara eredményesen tudja segíteni a pályaválasztás előtt állókat, tovább kell szélesítenie kapcsolatrendszerét, tovább kell mélyíteni meglévő kapcsolatait. Egyre fontosabb azoknak az információknak a hiteles, naprakész biztosítása, amelyek segíthetik a diákok körültekintő döntését a szakmaválasztás terén. A TÁMOP kiemelt projektjének fejlesztései nyomán a közeljövőben tájékoztató film készül a fiatalok számára több mint 700 foglalkozás részletes leírásával és több mint 300 foglalkozás bemutatásával a Nemzeti Pályaorientációs Portálon (http://eletpalya.munka.hu/).

5.6 A magyarországi duális szakképzés irányítási rendszere Az irányítás állami és jogszabályi keretei A szakképzés központi irányítási rendszere jelenleg többszintű. Az oktatási és a szakképzéssel kapcsolatos törvények vonatkozásában az Országgyűlés szerepe meghatározó.

A kormány irányító szerepe a következő területekre terjed ki: • A törvény-előkészítési szint alatt a kormány szabályozza a szakképzés teljes ágazatát, annak összes szakterületét érintő kérdéseit. • A kormány – a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter és a szakképesítésért felelős miniszterek által vezetett minisztériumok legfőbb kormányzati irányítási szerveként – szabályozza a szakképzésnek a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszternek és a szakképesítésért felelős minisztereknek hatáskörét meghaladó kérdéseit. • A kormány meghatározza a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásának és ellenőrzésének, a szakképzés megkezdésének és folytatásának, a pályaorientációnak és a pályakövetésnek a szabályait, valamint a komplex szakmai vizsgával kapcsolatos díjakat, továbbá azon szakképesítéseket, amely képzések folytatása esetén a szakképző iskola fenntartója költségvetési hozzájárulás igénybevételére jogosult. • A kormány rendeletek kiadásával irányítja a következő szakképzési területeket: – az érettségi vizsga vizsgaszabályzata,

2015

55


– a Nemzeti Alaptanterv kiadása, – az iskolarendszerű szakképzés tanügyigazgatása, – a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadása, – az OKJ és az eljárásrend kiadása, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelmény moduljainak kiadása, – a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolása, – a szakképzési megállapodás szabályozása, – a komplex szakmai vizsgáztatás szabályozása, – a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj szabályozása, – az adott tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntés kiadása. Az ágazati irányításért az oktatás területén az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a szakképzésért és a felnőttképzésért a Nemzetgazdasági Minisztérium, az egyes szakágazatok esetében pedig a szakképesítésért felelős miniszterek az illetékesek.

Az iskolákat fenntartó szervek, szervezetek irányítása, fenntartóváltás Az intézmények irányításáért, fenntartásáért, működtetésért felelős jogi személy az intézményfenntartó, aki • dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, • meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, • ellenőrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását, • kinevezi vagy megbízza a köznevelési intézmény vezetőjét, • jóváhagyja a köznevelési intézmény tantárgyfelosztását, továbbképzési programját, • értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását. A fenntartó kötelezettségei kormányrendeleti szinten a köznevelésről szóló törvény végrehajtása és a végrehajtási rendeletek betartatása. Szakképzés az állami vagy szakképzési megállapodás alapján nem állami fenntartó által fenntartott köznevelési intézményben folyhat. Az irányításra vonatkozó feladatok valamennyi fenntartó típusra vonatkoznak. Az állami fenntartású iskolák intézményesített szerkezete átalakult, több iskola hierarchikus összekapcsolására került sor.

56



A szakképzés iskolarendszerű intézményei 2016. szeptember 1-jétől: – a szakgimnázium (korábban szakközépiskola), – a szakközépiskola (korábban szakiskola), – a szakiskola (korábban speciális szakiskola) és a készségfejlesztő speciális szakiskola is. A szakképző iskola a szakképzési feladatának hatékonyabb ellátása érdekében a szakképzési törvényben meghatározott esetekben térségi integrált szakképző központ keretében működik. Az iskolai vezetés elkötelezettje a jogszerű szakmai és a tanügy-igazgatási irányításnak. A szakképző iskolákban folyó szakképzés tekintetében a további irányítási hatásköröket a szakképzésről szóló törvény állapítja meg. 2015. július 1-jével az állami fenntartású szakképző intézmények döntő többségének fenntartása átkerült a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterhez. Az NGM fenntartásába került szakképző iskolák szakképzési centrumokba tömörülnek, amelyek fokozatosan átveszik a TISZK-ek szerepét. Az átalakítás a szakképzési intézményrendszer hatékonyabb, összehangoltabb működésének elősegítése mellett szorosabbá teszi az intézmények közötti kapcsolatot is, továbbá gyorsabb és rugalmasabb reagálási lehetőséget biztosít a gazdasági igények változására. Az új rendszerben az integrált szakképző intézmények a szakmai önállóságuk mellett gazdálkodási önállóságot, a szervezeti egységként működő iskoláik pedig részleges gazdálkodási önállóságot kaptak. Ez nagyobb felelősséget jelent, ugyanakkor motivációs lehetőséget is ad a szakmai feladatok minél eredményesebb megvalósításához és a folyamatos napi működésük fenntartásához.

5.7 Az iskolarendszerű duális szakképzés finanszírozása Az iskolarendszerű duális szakképzés finanszírozási forrásai a következők: • a központi költségvetés, • a szakképzési hozzájárulás, melynek egy részéből keletkezik a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, • a gyakorlati képző gazdálkodó vagy egyéb szervezetek saját közvetlen hozzájárulása, • a szakképzési feladatot ellátó oktatási intézmények saját forrása, • az oktatási intézmény fenntartójának anyagi támogatása, • a tanuló vagy törvényes képviselőjének hozzájárulása.

2015

57


Iskolai oldal finanszírozási modellje értelmében a költségvetési törvény alapján átlagbér alapú támogatás és működési támogatás jár az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő tanulók után. Tanévenként igényelhető a tanuló szakképző iskolai képzőhelyen töltött kötelező óraszáma és a számított létszám alapján. A gazdálkodó szervezetek finanszírozásában a legjelentősebb forrás a szakképzési hozzájárulásuk és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap. Az egyéb szervezetek számára 2016. január 1-től kedvező változás, hogy lehetőségük nyílik a tanulószerződéses költségeik megtérítését lényegesen leegyszerűsíteni és meggyorsítani. Ehhez mindössze az állami adóhatóságnak kell bejelenteniük, hogy szakképzési hozzájárulásukat tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzéssel teljesítik. Ezáltal bekerülnek a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körébe, méghozzá úgy, hogy kötelezettségük mértéke nulla. Mindezek alapján jogosultakká válnak költségeiket havonta, normatíva alapon visszaigényelni. Az egyéb szervezetek dönthetnek azonban úgy is, hogy nem kívánnak belépni a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körébe. Azonban az igénylésen (pályázaton) alapuló és az NFA képzési alaprészéből történő folyósítás rendszere a tanulószerződéses költségeik finanszírozására csak 2015. december 31-ig marad meg. Együttműködési megállapodás kötésekor ezen szervezeteknek lehetőségük nyílik arra, hogy a szakképző iskola fenntartója a gyakorlati képzésben részt vevő tanuló költségeit – részben vagy egészben – megtérítse a gyakorlati képzést részben vagy egészben folytató szervezet részére a költségvetési támogatása terhére. A költségek viselésének, megosztásának és átadásának módját a felek az együttműködési megállapodásban rögzítik. Az NFA képzési alaprésze a gazdálkodók által befizetett szakképzési hozzájárulásból képződik. A szakképzési hozzájárulás célja, hogy az állami szerepvállalás mellett a gazdálkodó szervezetek is részt vegyenek a szakképzésben. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény ezt a célt az alábbiak szerint részletezi: • az iskolarendszerű szakmai képzések támogatása, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy egyéb intézményben szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre, • a felsőoktatás keretében a gyakorlatigényes alapképzési szak és a duális képzés keretében szervezett gyakorlati képzés támogatása, • a fenti képzések fejlesztésének támogatása, • az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatása.

58



Szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5%-a. A hozzájárulás teljesíthető gyakorlati képzés szervezésével is. Ebben az esetben a képző a hozzájárulásának mértékét előre meghatározott normatíva alapján csökkentheti. Amennyiben a normatíva összege meghaladja a hozzájárulási kötelezettség mértékét, a tanulószerződéssel képzők visszaigényelhetik a különbséget. A gyakorlati képzők széles körének újabb ösztönzést jelent 2016. január 1-től, hogy finanszírozásuk további támogatással egészül ki: kiegészítő normatívákkal (beruházási, oktatói, tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tételek) növekszik az elszámolható öszszeg. A támogatás leginkább a kkv-k számára elérhető.

2015

59

60


6. A kamarai hálózat szerepe a magyar duális szakképzés működtetésében Az olyan országos feladatoknál, ahol az információszerzés, az információáramlás, az információcsere komplex rendszert igényel, együttműködéssel lehet a leghatékonyabban eredményeket elérni. Az egymással kapcsolatban álló gazdasági kamarai szervezeti egységek (országos gazdasági kamara és területi gazdasági kamarák) hálózati rendszer működtetésével tudják a feladataikat a legeredményesebben elvégezni. A gazdasági kamarai hálózatot az országos és egy adott térség egymással sokrétű együttműködési kapcsolatban, a feladat megvalósításától függően többnyire egymás mellé rendeltségben álló területi kamarák alkotják. A területi kamarák az intézményhálózatok adott funkciójú, adott szolgáltatási körbe tartozó, különböző helyszínekre telepített rendszerei. Ezek alkotják a hálózat csomópontjait, amelyek a 23 szervezettel lefedik az egész országot. Az elmúlt két-három évben felgyorsult az országos szintű hálózatépítés folyamata is, így e tekintetben egyre pozitívabb képet mutat a magyarországi kereskedelmi és iparkamarai rendszer. A kamarai rendszer hálózatos működésének és szakmaiságának erősítése, az országos és a területi kamarák szakmai kapcsolatainak fejlesztése, a regionalitás erősítése, valamint standardizált kamarai feladatellátás megvalósítása az MKIK stratégiájának egyik meghatározó elemévé lépett elő. Az MKIK koordinálásával a kamarai hálózat célja a szakképzés harmonikus és homogén fejlődésének elősegítése. A hálózati kohézió megalapozza az egész rendszer minőségi színvonalának emelését, az erőforrás hatékony kihasználását és a közös jövőbeli vízió megalkotását. A területi kamarák közös gazdasági adatbázisa 46 ezer cég adatait tartalmazza, amely a legnagyobb gazdasági adatbázis Magyarországon. Az egységes szerkezetű kamarai portálrendszer Magyarország egyik legnagyobb gazdasági portálját jelenti. A MKIK törvény által szabályozott közjogi feladata a gazdálkodókkal való irányító párbeszéd. A kamara szerepének erősödése a feladatok sokrétűségéből is látszik. Ez az erősödés a képzőhelyek szigorúbb ellenőrzéséből, a bírságolási előírásokból és a szigorúbb eljárásrendből is kiolvasható, amelynek egy része a tanulószerződéses rendszernek például az egészségügyi, szociális és pénzügyi területre történő kiterjesztése, a felsőoktatási szakképzési programok véleményezése, felnőttképzésben megvalósuló gyakorlat képzés ellenőrzése, a szakmai gyakorlati vizsgák ellenőrzése és a MFKB-k működtetése.

2015

61


Az egységes keretbe foglalt szakképzési feladatokat az MKIK szakmai koordinációjával végzik a területi kamarák. Az MKIK módszertani iránymutatásai a területi kamarák és a gazdálkodók részére megfelelő szakmai támaszt adnak, és erősítik a cselekvési egységet. Mindezt csak erősíti a hálózati rendszer, amely lehetőséget ad arra, hogy • az MKIK a szakképzés közjogi szerepvállalásával az általa kidolgozott standard módszertani anyagokat valamennyi területi kamara egységesen használja, és • a területi kamarák egymástól jól működő szolgáltatási rendszereket vehessenek át. A rendszerek lényege, hogy a hálózat egy pontján kifejlesztett szolgáltatást standardizálják és a hálózat többi eleme számára is elérhetővé teszik. Így az egyes pontokon koncentrált innovatív fejlesztések valósulnak meg, az így megvalósított és kínált szolgáltatás minősége és költséghatékonysága is jelentősen javulhat. A kamarai tevékenység változásai: • 2012. január 1-jétől a kötelező kamarai regisztráció bevezetése, • a 2012-től hatályos új szakképzési törvény részletesebben határozza meg a kamarai feladatokat, • a duális képzés bevezetése, • a kamarai feladatrendszer megerősítése, • a közfeladatok finanszírozásához való hozzájárulás a költségvetésből, • a külgazdasági feladatrendszer erősítése, • a kamarai választások után változatlan struktúra, • a partnerkapcsolatok és a hálózat az innováció támasza, • a kamarai garanciavállalás bevezetése 2015 júniusától, • a legjelentősebb közjogi feladat a szakképzés. Hálózati feladatok az MKIK koordinálásával: • a kamara 2013. szeptember 1-jétől szakmailag felügyeli a teljes magyar szakképzési rendszert, tehát a szakmatanulás középszintjét, • a szakmai tananyag meghatározása, • annak meghatározása, hogy mely szakmák minősüljenek kiemeltnek és kapjanak magasabb ösztöndíjat, illetve melyek a túlképzési területek, ahol kevesebb ösztöndíj jár, • a vizsgabiztosok kinevezésére tett javaslat, • minden egyes tanulószerződés tartalmi elemét a kamara ellenőrzi, majd ellenjegyzi, • a felnőttképzési programok összehangolása,

62


6. A kamarai hálózat szerepe a magyar duális szakképzés működtetésében

• kutatások és elemzések a további innovációhoz, • szakmai rendezvények szervezése és a duális képzést bemutató, népszerűsítő internetes portál működtetése.

18. ábra A szakképzés közjogi feladatrendszere Pályaválasztás

Szintvizsga

Általános iskola Belépési feltételek

Versenyek

Szakképzés Tanulószerződés rendszere Gyakorlati képzés felügyelete

Munka Felnőttképzés Kutatás

Szakképzés szerkezete Mesterképzés és vizsgáztatás Szakmai tartalomfejlesztés Záróvizsga

Partnerség Forrás: Dr. Szilágyi János előadása 2015

6.1 Szakképzési tanácsadói hálózat tevékenysége A 2001-től fokozatosan kiépülő és sikeresen működő országos szakképzési tanácsadói hálózat megteremtette a gazdaság szereplőivel történő folyamatos kapcsolattartás és a közvetlen információáramlás lehetőségét. A kamarai tanácsadók a szakképzési közjogi feladataik végrehajtása során tájékoztatást és szakmai tanácsot adnak a gazdálkodó szervezetnek. A tanácsadói hálózat a területi kamarák fontos része és összekötő szerepet tölt be az érintett szereplők között, vagyis a gazdálkodó szervezetek és a tanulók, szülők, valamint az elméleti képzést biztosító iskolák között. Az egységes elvek, munkafolyamatok és dokumentumok alapján tevékenykedő hálózat több mint 150 főből áll; a rendszer több év alatt épült fel, követve a tanulószerződések számának növekedését.

2015

63


A tanácsadói hálózat feladata eleinte főként a tanulószerződéses gyakorlati képzésre korlátozódott, mára azonban a tevékenységi kör jelentősen kibővült (egyebek mellett az együttműködési megállapodások kezelésével). A 2013-tól új szereplőkre is kiterjedt a hálózat hatóköre, ugyanis az egészségügyi, szociális intézmények is bekapcsolódhattak tanulószerződéssel a gyakorlati képzésbe. (Ezen ún. egyéb szervezetek főszabály szerint szakképzési hozzájárulásra nem kötelezettek, és 2015 végéig kizárólag a pályázat útján kaphattak támogatást a gyakorlati képzés költségeire, 2016-tól azonban – választásuk alapján – bekerülhetnek a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körébe.) Az országos szakképzési tanácsadói hálózat feladatai: • A kamarai garanciavállalás rendszerének működtetése elsősorban a tanácsadók feladata, akik kapcsolatot tartanak az iskolákkal (ha szükséges a fenntartóval is), tanulókkal és a gyakorlati képzésre alkalmas szervezetekkel. Elősegítik a tanulószerződések megkötését, a megkötött tanulószerződéseket ellenjegyzik, illetve kiállítják az iskolai tanműhelyben maradó tanulók számára a kamarai igazolást. • A területi kamara nyilvántartásában szereplő gazdálkodót, illetve egyéb szervezetet a területi kamara szakképzési tanácsadói tájékoztatják a tanulószerződéskötés feltételeiről, illetve a szükséges nyomtatványokról. • A tanácsadók az egyéb szervezetek tanulószerződés-kötési lehetősége miatt folyamatos tájékoztatást adnak a kérdéses helyzetekben (például az egyéb szervezetek képzési költségeinek finanszírozása, amely a 2016-os adóévben döntően megváltozik). • Fontos feladat a potenciális képzőhelyek felkutatása és a gyakorlati képzésbe való bevonása. Az újonnan bevont szervezetek szélesítik a gyakorlati képzésre jogosultak körét. A tanácsadók olyan szervezeteket is felkeresnek, akik korábban már foglalkoztak tanulók gyakorlati képzésével, de időközben abbahagyták ezt a tevékenységüket. Tájékoztatják őket a megváltozott jogszabályokról, törvényi feltételekről. A könnyített adminisztráció, költségelszámolás és a kedvezőbb finanszírozás hatékony érv a vállalkozások, szervezetek meggyőzésére. • Nyomon kísérik az együttműködési megállapodásokat is, amelyekkel kapcsolatban szintén ellenjegyzési feladatuk van. Külön teendőt jelent az úgynevezett ágazati szakközépiskolai képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat megszervezése. Az ehhez kapcsolódó adminisztráció támogatására a tanácsadók külön figyelmet fordítanak. A jogszabályi környezet folyamatos változása és az egyedi esetek kezelése szükségessé

64



teszi, hogy a kamara az NGM-mel, a KLIK-kel, az NSZFH-val és a különböző szakmai háttérintézményekkel szoros együttműködésben dolgozzon, és speciális esetekben szakmai véleményt kérjen. A kapott állásfoglalásokat az MKIK az országos honlapján (www.mkik.hu) teszi közzé és az egységes gyakorlati alkalmazás érdekében tájékoztatja a területi kamarákat is. A szakképzési tanácsadói hálózat sikeres működtetésének alapja az MKIK által kiadott és bevezetett országosan egységes, szakmailag megalapozott eljárásrend és minőségbiztosítási rendszer. Ennek része a minden évben megszervezett tanácsadói szakmai vizsga. A kamarai garanciavállalás intézményének 2015-ös bevezetése megerősítette a szakképzési tanácsadói hálózat feladatait, tevékenységét. Ez a feladat már korábban is adott és ismert volt, megszervezése és lebonyolítása azonban új keretek között és más időintervallumban történik a garanciavállalás bevezetésével. A kamarai garanciavállalás személyre szabott, tanulóközpontú munkastílust, munkamódszert igényel, ami azt is jelenti, hogy a tanácsadónak minden egyes tanulóval személyes, közvetlen munkakapcsolatba kell kerülnie. A kamarai garanciavállalás feladatának megvalósításához a szükséges adatokat törvény alapján a szakképző iskolák biztosítják. A területi kamarák munkájához és a tanácsadói munkához az MKIK szakmai tájékoztató kiadványokat készít egységes működtetés érdekében. 2013-ban jelent meg a „Tanulószerződéssel a munka világában – amit a tanulószerződésről tudni kell” című kiadvány, majd ennek aktualizált változatai 2014-ben és 2015-ben is („Gyakorlati képzés – Tanulószerződéssel és együttműködési megállapodással a munka világában” címmel). 2014-ben olyan prospektus is készült, amely röviden, lényegre törően foglalja össze azokat a kulcsfogalmakat és előnyöket, amelyekkel fel lehet kelteni a tanulók és a gyakorlati képzőhelyek érdeklődését.

6.2 A szakmaszerkezet és a duális szakképzés A kamara koordinálásával a szakmaszerkezet teljes átalakítása 2010 és 2013 között valósul meg a korábbiakban ismertetett ütemben. A fejlesztőmunkából a szakképzésben érintett valamennyi szereplő kivette részét, elfogadva a kamara egyeztető tevékenységét. Az MKIK évek óta érzi a gazdasági szereplők oldaláról azt a nyomást, hogy a rendszerváltás után széthullott szakképzési rendszer újjáélesztésében aktív szerepet vál-

2015

65


laljon, amely a fejlesztésekben, reformokban és a tervezésekben tud realizálódni. Az OKJ, az SZVK, és a kerettanterv fejlesztése bemutatásra került, emellett a szakképzés-tervezés hangsúlyos és mindenre kiható feladat. A magyar szakképzési rendszer meghatározó testülete volt a 2008-tól kibővült hatáskörrel és megújult összetétellel működő hét regionális fejlesztési és képzési bizottság (RFKB). A 26 tagú bizottságokba a gazdasági kamarák, valamint a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek, továbbá az oktatásért, valamint a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, az állami foglalkoztatási szerv, a regionális fejlesztési tanács, az Oktatási Hivatal, illetőleg a szakképző iskolák fenntartói delegálhattak tagokat. A kamarák egyben a bizottság társelnöki teendőit is ellátták. Az RFKB-k működésének fő célja a keresletvezérelt szakképzési rendszer alapjainak biztosítása volt. A korábbi pazarló és kevéssé hatékony szakképzést megfelelő keretek közé kellett terelni, és ehhez jó eszköznek bizonyult az RFKB-k létrehozása. 2011-re azonban bebizonyosodott, hogy a rendszer nem eléggé hatékony, ennyi szakember egy bizottságban nem tud igazán eredményesen együttműködni, és a regionális szemlélet az odatartozó megyék egyenletes fejlesztését sokszor hátráltatta. A szakképzés megújításának fontos eleme volt ezért a regionális testületek, az RFKB-k megyei bizottsággá (MFKB-kká) alakítása 2012-ben. Ennek célja, egyrészt a folytonosság biztosítása az eddigi RFKB döntések és a jövőbeni létszám-kategóriákat is tartalmazó MFKB döntések között, másrészt a fenntartók számára iránymutatás a munkaerő-piaci igények és a beiskolázás összehangolása érdekében. Az átalakulás folyamatát a kamara biztosította. Ebben az esetben a decentralizálás bizonyult hatékonyabbnak, az új bizottság jobban képes támogatni a helyi fejlesztéseket. A megyei bizottságoknak 2015. október 1-jétől a korábbi 7 helyett már csak 5 tagja van, köztük az Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, valamint a kormányhivatalok küldöttei. A bizottsági elnököt a területi kamarák jelölik és a titkársági feladatokat is ők végzik. A bizottságok elnökét a területi kereskedelmi és iparkamarák adják. A megyei szintű testületektől hatékonyabb munka várható, jobb ismerői a helyi környezetnek, szélesebb hatáskörben képesek működni. Az adott térségben ugyanis a vállalkozások specifikációja alapján fokozottabban jelenik meg a szakmák iránti igény.

66



19. ábra Az összes várható létszámváltozás 12 hónapon belül

Forrás: MKIK GVI

Ezt látszik alátámasztani, hogy az új rendszerben az MFKB azt a kamarát tudhatja maga mögött, amely eddig is nagy figyelmet fordított a gazdasági tendenciák vizsgálatára, és a kötelező regisztráció kapcsán még nagyobb rálátása van a vállalkozásokra. Felértékelődött az MFKB-k szerepe a szakképzésben és ezzel a kamara felelőssége tovább erősödött. A duális képzéssel valóban lehetőség van arra, hogy a szakképzésben tapasztalható káosz helyére rend kerüljön, a szakképzés vonzó legyen, és ne csak azok jelentkezzenek oda, akiket máshova nem vettek fel. Az MFKB-k hatásköre kiterjed minden olyan szakképzésre vonatkozó kérdéskörre, amely befolyásolja a megye szakképzés-fejlesztésének elősegítését. A tervezés folyamatának első lépése az MFKB-k javaslattétele az ún. szakmaszerkezeti döntésre, amely meghatározza az államilag támogatható és a nem támogatott, valamint a csak bizonyos keretszám erejéig támogatott iskolarendszerű képzéseket. A javaslattétel a munkaerő-piaci adatokra alapozott folyamat, amelynek fontos eleme az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) célirányos kutatása, amely ennek a javaslattételnek az egyik eleme. A végső szakmaszerkezeti (más néven „irány-arány”) döntést a kormány hozza meg. Ez a szakképzés irányaira és beiskolázás arányaira vonatkozóan javaslattételi jogkör az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésre egyaránt vonatkozik.

2015

67


Az iskolarendszerű szakképzés vonatkozásában az „irány-arány” javaslat a nappali munkarend mellett az esti és levelező képzésre is kiterjed. A szakmaszerkezeti javaslatok az adott megyére határozzák meg a beiskolázás kereteit. A bizottsági javaslat alapvetően háromféle lehet. Azon szakképesítések esetében, amelyekre várhatóan jelentős munkaerő-piaci kereslet jelentkezik, korlátlan beiskolázásra van lehetőség. Vannak olyan szakképesítések, amelyek oktatása ugyan szükséges és indokolt, de a korábbinál kisebb létszámban vagy a várható elhelyezkedési esélyeket szem előtt tartva, korlátozott tanulólétszámmal célszerű a beiskolázás. Harmadik, nem támogatott kategóriába tartozó szakképesítések esetén költségvetési hozzájárulás (normatíva) nem vehető igénybe. A bizottsági javaslat nem csak a szakiskolai, hanem a szakközépiskolai képzésekre és a szakközépiskolai ágazatokra is kiterjed. Bizonyos szakképesítések vonatkozásában nem a bizottságok tesznek javaslatot a szakmaszerkezeti kormányrendelethez. Olyan szakképesítésekről van szó, melyek nem rendelkeznek munkaerő-piaci relevanciával (például a művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítések). A szakmaszerkezeti döntés a bizottság javaslatai alapján kormányrendeletben jelenik meg, amely tartalmazza, hogy mely szakmákra és milyen arányban, létszámban lehet beiskolázni, továbbá azt is, hogy a beiskolázási keretszám miként kerül elosztásra az egyes (állami, egyházi, magán) iskolafenntartók között. A szakmaszerkezeti döntés tartalmazza a hiány-szakképesítéseket is, amely egyben a szakiskolai ösztöndíjra jogosult szakképesítések köre is. A bizottság a szakmaszerkezeti javaslattétel mellett közreműködik a munkaerő-piaci információk, a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági adatok és prognózisok alapján a nemzetgazdasági igények és a szakképzés fejlesztésének összehangolásában is. Egészen 2015 nyaráig az MFKB-k fontos és meghatározó feladata volt a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze decentralizált fejlesztési forrásaival kapcsolatos javaslatok megtétele is, ez a jogkör azonban közvetlenül a nemzetgazdasági miniszterhez került. A bizottságok feladata a megyei szakképzés-fejlesztési koncepció elkészítése, amely része a megyei területfejlesztési stratégiának valamint a fővárosi és megyei fejlesztési tervnek. A bizottságok állásfoglalásokkal, különböző együttműködésekben való részvételükkel aktív szereplői, alakítói és formálói a gazdaság számára egyaránt fontos iskolarendszerű szakképzés, iskolarendszeren kívüli szakképzés, valamint a közoktatás és a felsőoktatás összhangjának megteremtésében az esetleg szükséges változtatások kezdeményezésében. A bizottságok munkájához kapcsolódó operatív feladatok ellátását a területi keres-

68



kedelmi és iparkamarák végzik. A munkaszervezeti teendőket közvetlenül a kamaráknál dolgozó megyei MFKB koordinátorok hajtják végre. Az ő feladatuk többek között az MFKB-k titkári teendőinek ellátása. Az éves beiskolázási arányok-irányok meghatározásának köszönhetően a fiatal szakmunkások elhelyezkedése 2011 és 2014 között 49%-ról 58%-ra növekedett, a szakiskolába járó tanulók körében pedig kis mértékben csökkent a képzésből lemorzsolódók és kihullók számaránya a korábbi időszak igen kedvezőtlen eredményeihez képest. Az MKIK-GVI évek óta végzi a felmérést a munkaerő-piaci szükségletekről. A felmérés módszere alapelveiben nem változott az MFKB munkájának megkezdésével, de bizonyos elemek korrekcióra kerültek és hangsúly-eltolódások történtek. Ma már nemcsak azt kell vizsgálni, hogy mely szakmákból hány főt igényel a munkaerőpiac, hanem azt is, hogy a cégek milyen képességeket, kompetenciákat várnak el a szakmunkásoktól. Fejlődik a technika és a technológia, folyamatosan új szakmák keletkeznek, a követelmények nem mindig írhatók le a régi szakma keretein belül. Az MKIK-GVI évente 3500 pályakezdő szakmunkást is bevon a kutatásokba.

6.3 A pályaorientáció A megfelelő szakképesítés kiválasztása, a sikeres pályán való elindulás nehéz feladat az ifjúság számára. Az általános iskola 8. évfolyamán és a középiskolai érettségi után is eljön az a pillanat, amikor átgondolt, felelős döntést kell hozni. Ehhez a szülői és tanári támogatás elengedhetetlen. Nagyon fontos, hogy a pályaválasztásban érintettek ismerjék a gazdasági tendenciákat, munkaerő-piaci helyzetképet és nem utolsósorban magukat a szakképesítéseket. A kamara ehhez kínál segítséget a bárki számára elérhető tájékoztatóival, ingyenesen biztosított programjaival. Ennek megfelelően a kamara pályaorientációt és pályaválasztást elősegítő tevékenységet végez annak érdekében, hogy megkönnyítse a döntést a pályaválasztás előtt álló tanulóknak és szüleiknek. A kamara pályaorientációs és pályaválasztási tevékenységének célja, hogy elősegítse a fiatalok megalapozott pályaválasztási döntését, amely után nagyobb eséllyel találják meg az érdeklődésükhöz és képességeikhez, valamint a gazdaság igényeihez illeszkedő szakmát, és azon keresztül a munkát. A fiatalok megfelelő orientációval sikeres munkavállalókká vagy vállalkozókká válhatnak a munkaerőpiacon. A pályaválasztás és a pályaorientáció országos feladatait az országos kamara a területi kamarákkal együttműködve végzi, amelyhez országosan egységes irányelveket dolgoz ki, amelyeket folyamatosan továbbfejleszt. Az országos kamara megszervezi és lebo-

2015

69


nyolítja a területi kamarák pályaorientációs munkatársainak képzését és vizsgáztatását. A pályaválasztási, pályaorientációs feladatokat tartalmi szempontból egyezteti az NSZFH-val az egységesség érdekében és folyamatosan együttműködik vele. A pályaválasztás szempontjából kiemelkedő esemény a kamara által évente megrendezésre kerülő országos szakmai verseny, a „Szakma Sztár Fesztivál”. A rendezvényre ellátogató általános iskolások versenyzés közben ismerhetik meg a jövő szakembereit és a szakmákat. A rendezvény a pályatanácsadás, a pályaorientáció folyamatába jól beépíthető, amelyen egy időben több szakma képviselteti magát, így a rokonszakmákkal is találkozhatnak a diákok. A helyszínen interaktív feladatok várják az érdeklődő fiatalokat, akik szakmabemutató filmeket nézhetnek, szakmatotót, pályaorientációs kérdőíveket tölthetnek ki, valamint szakmai tárlatvezetésen vehetnek részt. A látogató diákok az egyes szakmák standjain a nekik szóló feladatokban saját maguk is kipróbálhatják tehetségüket. Kezdettől fogva az MKIK biztosította a feltételeket ahhoz, hogy a területi kamarák szervezésében minél több vidéki pályaválasztás előtt álló diák láthassa a legjobb szakmunkástanulók országos vetélkedőjét és kapjon betekintést az egyes szakképesítésekbe. Az első években – az akkori szakképzési struktúrának megfelelően – a 9-10. osztályos tanulók látogatása volt a cél, mert ott még csak szakmai előkészítés folyt. A szakképzés rendszerének változásával összhangban, 2012 óta szervezik a kamarák a látogatókat az általános iskolás tanulók köréből is. Akkor a látogatók mintegy 30%a, 2013-ban már 60%-a az általános iskolák 6-7-8. osztályos tanulói közül került ki. A fesztiválra látogatók száma minden évben emelkedett, 2015-ban már 15 ezer látogató tekintette meg a versenyek döntőit. Az MKIK az MKIK-GVI-vel együttműködve kérdőíves kutatás keretében országos felmérést készít az általános iskolások tekintetében a pályaválasztás kérdéskörében. A lebonyolítás a területi kamarák bevonásával történik. A területi kamarák a pályaválasztás, a pályaorientációs feladatok vonatkozásában országos hálózatot képeznek az intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal és szakképzőkkel együttműködve. Kiemelt feladatuk a pályát választó és pályakezdő fiatalok megszólítása, piacképes, gyakorlatorientált tanácsokkal, iránymutatásokkal történő ellátása. A területi kamarák szintjén jelentkező pályaválasztási, pályaorientációs feladatok kiemelten a következőek: • gyár- üzem- és tanműhely-látogatások megszervezése és lebonyolítása a középiskolások számára, hogy a cégek tevékenységéhez kapcsolódó szakmákat közelebbről megismerjék a fiatalok, • üzemlátogatások az általános iskolai felső tagozatos tanulók részére, amelynek célja, hogy a különböző szakképesítéseket, szakmai tevékenységeket a tanulók

70



valós körülmények között is láthassák, így még tisztább képet kaphatnak az egyes szakmák tartalmáról, • pályaválasztási és pályaorientációs rendezvények szervezése, lebonyolítása, • a Szakma Sztár Fesztiválra látogató diákok utaztatásának szervezése, „tárlatvezetés” a fesztiválon, • tájékoztató füzetek, kiadványok, prospektusok, szóróanyagok készítése, • PR-tevékenység az adott megyében, a helyi média műsoraiban való megjelenés, sajtótájékoztatók tartása, • tájékoztató előadások, osztályfőnöki órák, szülői értekezletek tartása az általános és a középiskolába járó gyerekek, szüleik és tanáraik részére, • együttműködés a kormányhivatalokkal, a térség és a megye gazdálkodó szervezeteivel, szakképző intézményeivel, • a diákok tanulmányaik befejezését követő elhelyezkedése, munkába állása lehetőségeinek, a megye szakképzésfejlesztésének megismertetése az érintettekkel, • üzemek, iskolák tanműhelyeiben szimulációs szoftverek és eszközök bemutatása, kipróbálásuk lehetőségének biztosítása a látogatáson részt vevő diákoknak, hogy jobban „vonzza” őket a szakmunkás pálya, • szakmákat bemutató filmekkel a hiány- és keresett szakképesítések népszerűsítése, • a Szakma Sztár Fesztivál keretében lebonyolított korábbi SZKTV és OSZTV versenyeken a megyéből eredményesen szereplő diákok meghívása a pályaorientációs rendezvényekre, • a rendezvényről készített film bemutatása, illetve a nemzetközi versenyeken (EuroSkills, WorldSkills) való megmérettetés lehetőségének megismertetése, az ott szereplő fiatal szakember élménybeszámolójával és versenyről készített film levetítésével, • végzős szakiskolások, illetve szakközépiskolások utazásának szervezése a nemzetközi szakmai versenyekhez kapcsolódó SkillsHungary Nemzeti Döntőre, • a „fizikai szakmák” társadalmi presztízsének, vonzerejének növelése és a szakmunkás pályamodell bemutatása, népszerűsítése révén. A pályaválasztás előtt álló fiatalok megfelelő ismeretet kaphatnak az oktatott szakképesítésekről, a képzéssel megszerezhető végzettségekről, az iskolák képzési rendszeréről és a munkaerőpiac helyzetéről. A kormányhivatal munkaügyi szakigazgatási szerve minden évben szakmabemutatót és pályaválasztási kiállítást szervez Pályaválasztási napok címmel, ahol példás együttműködés alakul ki a megyén belüli szervezetek között. Az együttműködésben a területi kamarák, az NSZFH és a KLIK tankerületei vesznek részt, akiknek közös érdeke

2015

71


a megyében élő általános iskolás tanulók sikeres pályaválasztásának elősegítése. A közös ügy megvalósítása érdekében mindegyik szervezet a szakértelmét és segítségét adja a Pályaválasztási Kiállítás és Szakmabemutató eredményes megvalósításához. Több helyen a közreműködők között részt vesznek még a kormányhivatalok intézményei, a Pedagógiai Oktatási Központok. Az érdeklődők a kiállításokon átfogó ismereteket szerezhetnek az egyes szakmákról; elsősorban a megyében működő szakközépiskolákról és szakiskolákról, a felsőoktatási intézményekről. A kiállításon az oktatási intézményeknek lehetőséget adnak oktatási formáik, tagozataik, fakultációik ismertetésére, valamint az általuk végzett tevékenység, a náluk oktatott szakmák bemutatására, ezzel is ösztönözve a pályaválasztás előtt álló vagy pályakorrekcióval érintett fiatalokat, szüleiket a későbbi eredményes elhelyezkedést, illetve vállalkozóvá válást megalapozó szakma- és pályaválasztásra.

6.4 A gyakorlati képzés minőségének ellenőrzése A kamara kiemelten kezeli a gyakorlati képzés minőségi színvonalának biztosítását, amelyet szakértők és iskolai képviselők bevonásával helyszíni ellenőrzés keretében valósít meg. A gyakorlati képzést folytató szervezet ellenőrzése magába foglalja a tanulószerződés és az együttműködési megállapodás tartalmának vizsgálatát, továbbá kiterjed arra is, hogy a gyakorlati képzőhely a tanulószerződésben vállalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz-e. A tanulószerződés keretében folyó gyakorlati képzés alapvető feltétele: • a szándék bejelentése a területi kamarához (ezt követően a kamara szakképzési tanácsadói tájékoztatást nyújtanak a képzésről), • a képzőhely megfelelő technikai felszereltsége, • képzett szakember biztosítása, aki a jogszabályban meghatározott feltételek mellett rendelkezik az oktatáshoz szükséges szabad kapacitással, és pedagógiai érzékkel is. Azonban a szakmákban, amelyekben kiadásra kerültek a mestervizsga követelmények, a szakoktatóknak mestervégzettséggel is kell rendelkeznie. A kamara kiemelkedő szakképzési feladatai közé tartozik a gyakorlati képzést folytató cégek szakmai felkészítése, módszertani tanácsokkal való ellátása, s egyben a szükséges személyi és tárgyi feltételek ellenőrzése is. Az ellenőrzési formái • a bevezető ellenőrzés és • a köztes ellenőrzés.

72



A helyszíni ellenőrzést követően az adatokat on-line rendszeren keresztül viszik be az ISZIIR rendszerbe. A bevitt adatok összekapcsolódnak az egyéb kamarai szakképzési feladatokból nyert és feldolgozott adatokkal, információkkal. Az ellenőrzés egyik fő célja a gyakorlati képzésre jogosult szervezetek nyilvántartásba vételével kapcsolatos információk átadása.

A bevezető ellenőrzés A bevezető ellenőrzéskor a gyakorlati képzésbe újonnan belépő gazdálkodó szerveztet, egyéb szervezet esetében a gyakorlati képző telephelyének képzőhellyé minősítése zajlik. A minősítési eljárást az adott szakmában végzettséggel, gyakorlati tapasztalattal és kamarai vizsgával rendelkező kamarai szakértő és iskolai képviselő végzi. A gyakorlati képzés megkezdése előtt, bevezető ellenőrzés keretében a kamara meggyőződik a képzés feltételeinek rendelkezésre állásáról. Az ellenőrzés közigazgatási hatósági eljárás keretében folyik és határozattal zárul. A kiadott határozat minősítése lehet: az előírás szerinti feltételeknek megfelelt, nem felelt meg, vagy hiánypótlásra szorul. A bevezető ellenőrzési tevékenység elemei • a gazdálkodó szervezet, egyéb szervezet általános adatai, általános információk felvételezése, • jogszabályi feltételeknek való megfelelés (telephelyenként és szakképesítésenként), • a gyakorlati képzőhely tárgyi eszközeinek értékelése, • szervezet működésének értékelése, • munka- és balesetvédelmi szempontok, • megfelelő feltételek esetén nyilvántartásba vétel és határozat kiadása.

A köztes ellenőrzés A köztes ellenőrzés során a gyakorlati képző telephelyén, azaz a képzőhelyen az előírás szerinti feltételek meglétének vizsgálata történik. Ez a folyamatközi ellenőrzés szintén határozat kiadásával zárul. A gyakorlati képzők évközi, időszakos ellenőrzése során lehetőség nyílik a képzési tevékenységük fejlesztési lehetőségeinek megbeszélésére is. Az köztes ellenőrzési tevékenység elemei • a gyakorlati képző általános adatai, általános információk felvételezése,

2015

73


• • • • •

a jogszabályi feltételeknek való megfelelés (telephelyenként és szakmánként), a gyakorlati képzőhely tárgyi eszközeinek értékelése, a szervezet működésének értékelése, munka- és balesetvédelmi szempontok, a szakoktató alkalmazási feltételei (megfelelő szakirányú szakképesítés, legalább 5 éves szakmai gyakorlat, büntetlen előélet, 2016. szeptember 1-jétől mestervégzettség).

6.5 A szintvizsgák és komplex szakmai vizsgák Szintvizsgák A gazdasági kamara már 2000-ben javasolta a szintvizsga bevezetését, jelezve, hogy ne a záró szakmai vizsgán derüljön ki, hogy a tanuló nem felel meg még a minimális követelményeknek sem. Ennek eredményeként 2003 júniusában törvényi szinten kerültek megfogalmazásra a szintvizsga szabályai. A szintvizsga egyfajta hidat képez az iskolai és a vállalati gyakorlati képzés között, amely leginkább a gyakorlatigényes szakmák jobb elsajátításának egyik eszköze. A szintvizsgát olyan mérésként kell értelmezni, amelynek segítségével a tanítástanulás folyamatában biztonsággal el lehet dönteni, mikor mehet a diák „élő” termelési munkakörülmények közé. Ez azt jelenti, hogy a szintvizsga az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges alapkompetenciákat méri. Korábban a vizsga megszervezésére az SZVK-k szerint a képzés félidejében került sor, ami általában a 10. évfolyamot jelentette. A szakmai vizsgát nem kezdhette meg az, aki nem rendelkezett sikeres szintvizsgával. A duális képzés 2012. szeptember 1-jei pilot jellegű bevezetése a szintvizsga újragondolását igényelte. Ennek eredményeként az új szintvizsga időpontja áthelyeződött az első szakképző évfolyamra, a február első tanítási napjától az április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakra. Szintvizsga nélkül a gyakorlati képzés csak iskolai tanműhelyben vagy az úgynevezett kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben folyhat (kivétel ez alól a nyári összefüggő gyakorlat). Szintvizsgát minden nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nem rendelkezik érettségi végzettséggel. Tehát a szakközépiskolai szakmát tanulóknak, valamint a törvényi változások következtében 2015. június 12-től a második vagy további szakképesítést tanulóknak sem kell szintvizsgázni.

74



A szintvizsga funkciói és hatása: • a szakképzés területén a szintvizsga a minőséget biztosítja, ami a gyakorlati képzés folyamatában egy mérési, értékelési pont, • a szintvizsga növeli a kerettantervi, illetve helyi tantervi fegyelmet, • a tanuló, a gyakorlati képzőhely és a szülő reális képet kap arról, hogy hol tart a tanuló az ismeretek elsajátításában, • a szintvizsgák a tanulókat és az oktatókat egyaránt jobb munkára ösztönzik, a tanulók több sikerélményhez jutnak a csak gyakorlati munkaműveleteket tartalmazó vizsgamunka elkészítése, elvégzése során, • erősödik az együttműködés az iskola, a gazdálkodó szervezet és a gazdasági kamara között, • emelkedik a gyakorlati képzés színvonala. A szintvizsga követelményét a gazdasági kamara dolgozza ki a szakiskolai szakképzési kerettanterv alapján a szakmai szervezetek és szakmai kamarák bevonásával.

Komplex szakmai vizsgák A szakképzésben a szakmai tanulmányok lezárásakor a számonkérés típusa a szakmai vizsga. A szakmai vizsga formája a szakképzés történetében többször változott. A kamara rendkívüli fontosnak tartotta 2010-ben a komplex szakmai vizsga bevezetését a szakmai tudás komplexebb mérése érdekében A komplex szakmai vizsga állami vizsga, olyan összetett, egységes mérési eljárás, amelyet független szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni. A kamara szerepe a szakmai vizsgákon kiemelt, mert a kamara tesz javaslatot az elnök és tagok személyére azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági kamara a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza és gondozza az SZVK-t. Ezen a megmérettetésen lehet látni, mennyire gyakorlott a diák ahhoz, hogy a (termelésben) foglalkoztatásban munkakörét elláthassa. 2013 előtt az ún. moduláris vizsgáztatás volt a jellemző, ahol a munkatevékenység részelemeit elaprózva lehetett csak mérni és értékelni. Ez a módszer nem felelt meg a duális képzés alapelveinek. A kamara többszöri, elemzésekre támaszkodó javaslatára kidolgozásra került a moduláris vizsgát felváltó komplex szakmai vizsgarendszer, amely hatékonyabban segíti a foglalkoztathatóságot és a versenyképes gazdaság fenntartását. Ennek bevezetése reális helyzetet teremtett, jelentősen lecsökkent a vizsgák időtartama és az adminisztrációs feladatok mennyisége. Így egyik oldalon a vizsgák lebonyolítása egyszerűbb lett, másik oldalon a vizsgáztatás új rendszere a korábbiaknál

2015

75


nagyobb felelősségvállalást és szakmai felkészültséget igényelt a vizsgázótól, a vizsgabizottságoktól és a vizsgaszervezőktől egyaránt. A komplex vizsgaként történő megszervezés lehetőséget adott arra is, hogy az ágazati szakmai sajátosságokat, a majdani valós munkakörök, foglalkozások tevékenységeinek valós elméletét és gyakorlatát kérje számon a vizsgabizottság. A komplex szakmai vizsgáztatás központi új szabályainak rögzítésével megvalósult a szakmai vizsgáztatás rendszerének egyszerűsítése, megnyílt a valós munkahelyi körülményekhez igazodó, a szakmai ismereteket komplex formában számon kérő vizsgáztatás. A komplex szakmai vizsgát függetlenül az előképzettségtől és gyakorlattól mindenkinek teljesítenie kell, felmentés – bizonyos szűk kivételektől eltekintve – nem adható. Az OKJ-ban szereplő szakképesítésekhez kiadott SZVK-kban foglalt vizsgafeladatok alapján megállapítható, hogy a komplex szakmai vizsga jellemzően gyakorlatorientált, kötelező tartalmi eleme a gyakorlati vizsgatevékenység, amely mellett a szakképesítés jellegétől függően további kötelezően előírt vizsgatevékenység az írásbeli/interaktív és/vagy szóbeli is megtalálható. A duális rendszerben bevezetett komplex szakmai vizsga főbb jellemzői: • a komplex szakmai vizsga állami vizsga, amely Magyarország területén szervezhető, és amelyet független vizsgabizottság előtt kell letenni, • egységes minden ágazatra, kormányrendelet szabályozza, • alapelv a képzőtől független vizsgáztatás, aminek célja az országosan egységes követelmények érvényesítése, • a vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai együttesen és az általuk külön-külön felügyelt vizsgafolyamatok tekintetében önállóan is felelősek a vizsga szabályos és zavartalan lefolytatásáért, • a vizsgarendszer kompetenciaelvű és standard, • gyakorlatorientált, ugyanakkor a szakmai elméleti képzés és gyakorlati ismeretszerzés megfelelő arányú egységére épül, • a duális képzéshez fejlesztett szakképesítésekre vonatkozó SZVK-k alapján készített vizsgatételek szerint folyik a számonkérés, • lehetőséget ad arra, hogy az ágazati szakmai sajátosságok munkatevékenységei hangsúlyosabban és összefüggően megjelenhessenek a vizsgákon, • a tudás komplex eljárás keretében történő mérése reálisabb, átfogóbb képet ad a vizsgázó felkészültségéről, • vizsgabizottság 4 fős, a korábbiakhoz képest a kérdező, illetve értékelő tanári szerepkör módosult, • a komplex vizsga időtartama reális, ugyanakkor rövidebb a modulrendszerű vizsgáknál, 76



• a gyakorlati vizsgateljesítmény erőteljesebben, 55-60%-ban számít a végső értékelésbe, • adminisztrációs feladatok jelentősen csökkentek, • a vizsgáztatás új rendszere nagyobb felelősségvállalást és szakmai felkészültséget vár el a diáktól, az iskolától és a vizsgabizottságtól, • az iskolarendszerű szakképzésben a tanév rendjében meghatározott vizsgaidőszakokban, február–március, május–június és október–november hónapokban lehet szakmai vizsgát tartani. A szakmai vizsga azért is nagyon fontos, mert a munkaadók olyan munkavállalókat szeretnének alkalmazni, akik kompetenciájuk alapján képesek a szakképesítésük által lefedett, többféle feladat ellátására és arra is, hogy a technológiaváltást követően célra orientált rövid továbbképzéssel el tudják végezni az újabb feladataikat. A vizsgán folytatott mérés-értékelés felelősségteljes munka, a munkaadói és munkavállalói elvárások, de sok esetben az élet és vagyonvédelem szempontjából is.

6.6 A szakmai versenyek a kamara ernyője alatt A szakképzés szakmai versenyeinek kamarai hatáskörbe kerülése újabb lépés a duális szakképzés elmélyítéséhez és kiteljesedéséhez.

Hazai versenyek A Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV) és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt (OSZTV) az MKIK szervezi és irányítja, 2015-ben immár nyolcadszor került megrendezésre. A versenyek előkészítése körültekintően folyik, a versenyfelhívás és a versenyszabályzat a kamara honlapján elérhető (http://www.szakmasztar.hu), amelyeket minden évben a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hagy jóvá. A szakmai verseny feladatai az adott szakképesítés elméleti és gyakorlati ismeretanyagára épülnek a hatályos SZVK-k figyelembevételével. A szakmai verseny • elődöntőből, • válogatóból és • döntőből áll. Az iskolai válogató versenyeket követően kerül sor az elődöntőre, amely jellemzően gyakorlati szemléletű írásbeli vizsgatevékenység, a válogató és a döntő gyakorlati és szóbeli vizsgatevékenységeket tartalmaz. Az elődöntő versenyek megrendezése és

2015

77


szervezése az MKIK irányításával és ellenőrzésével a hagyományoknak megfelelően a területi kamarák bonyolításában és helyszínén zajlik. A válogató és az országos döntő elsősorban gyakorlati feladatok teljesítéséből áll. Az elődöntőkön a legjobb eredményt elérő versenyzők kapnak meghívást a szakmák válogatóira. A válogatókat a szakképző intézményeknek – a verseny lebonyolítására alkalmas – tanműhelyeiben szervezik meg. A válogatókon az oda bekerült diákok elsősorban gyakorlati, illetve gyakorlati jellegű feladatokat oldanak meg. A verseny döntőjébe a versenybizottság szakképesítésenként a válogatón legjobb eredményt elérő versenyzőket hívja be. A versenyen a 60%-os eredményt elérők felmentést kaphatnak a tanév végén esedékes szakmai vizsgarészek alól. A versenyek országos döntője a „Szakma Sztár Fesztivál” elnevezést kapta. A „VIII. Szakma Sztár Fesztivál” megrendezésére 2015 áprilisában került sor Budapesten, a Hungexpo Vásárközpontban. A Szakma Sztár Fesztivál megrendezésével a kamara évről évre növeli a szakmák presztízsét. A versenyzők sikereit mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a versenyben részt vevő tanulók általában 80-90%-a eléri a szükséges pontszámot és mentesül a szakmai záróvizsga letétele alól, vagyis az iskolájában vizsga nélkül kapja meg a szakmai bizonyítványt. A kamara szervezésében lebonyolított Szakma Sztár Fesztivál nagy volumenű verseny többek között azért, mert 2015-ben közel 13 ezer négyzetméteres területen zajlott és több mint 15 ezer látogató tekintette meg. A szakmai versenyek fő célkitűzései következők: • a magyar szakképzés színvonalának emelése, a szakképzés eredményeinek széles körű bemutatása, • a végzős tanulók és iskoláik szakmai megfeleltetése a gazdaság igényeinek és elvárásainak, • a szakképzésben részt vevő tehetséges tanulók számára a megmérettetés és a kiemelkedő eredmények elérési lehetőségének biztosítása, • a „fizikai szakmák” társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése a szakmunkás pályamodell bemutatása, népszerűsítése révén, a pályaválasztás és a pályaorientáció erősítése által, • életszerű, gyakorlatorientált, kompetenciákat mérő feladatsorok bevezetése, • a versenyek további célkitűzése a gyakorlatigényes szakmatanulás népszerűsítése „A jó szakma felér egy diplomával” szlogen jegyében. A versenyszámok, vagyis a szakmák száma évről-évre bővül, de fokozatosan növekszik a válogatókra jelentkező fiatalok száma is. Ez azoknak az erőfeszítéseknek is

78



köszönhető, amelyeket a kamara tesz évek óta a gyakorlati képzés erősítése érdekében. 2015-ben a szakmák országos versenyeit a nappali tagozaton végzős tanulók számára az MKIK 39 szakképesítésben hirdette meg. A budapesti döntő a szakmai megmérettetés mellett nagyszabású fesztivál keretében zajlik. A versenyeken a következő szakmák tanulói vettek részt 2015-ben: SZKTV: Géplakatos / Gépi forgácsoló / Hegesztő / Szerkezetlakatos / Szerszámkészítő / Központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő / Víz-, csatorna- és közműrendszerszerelő / Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő / Villanyszerelő / Kőműves / Ács, állványozó / Burkoló / Festő, díszítő, mázoló és tapétázó / Szárazépítő / Épületasztalos / Kárpitos / Bútorasztalos / Asztalosipari szerelő / Cukrász / Pincér / Szakács / FoDr.ász / Férfiszabó / Női szabó / Bőrdíszműves / Élelmiszer- és vegyiáru-eladó / Műszaki cikk eladó / Ruházati eladó. OSZTV: Gépgyártástechnológiai technikus/ Épületgépész technikus / Automatikai technikus / Mechatronikai technikus / Erősáramú elektrotechnikus / Elektronikai technikus / Magasépítő technikus / Bútoripari technikus / Vendéglátásszervezővendéglős / Logisztikai ügyintéző / Kereskedő. A Szakma Kiváló Tanulója Versenyre jelentkező − a szakképző intézményekben végzős − tanulók létszáma 2008 óta erőteljes növekedést mutat, míg 2008-ban 2006 volt a versenyző tanulók száma, addig ez 2015-ben már 4600-ra nőtt. A verseny nyilvános és az érdeklődő iskolák diákjai, az osztályok, a csoportok minden évben egynapos szakmai kirándulás keretében ingyenesen vesznek részt a rendezvényen. A fesztiválra általában közel 15 ezer látogató érkezik, a vidéki iskolákból a területi kamarák szervezésében több mint 9 ezer diák jut el látogatóként. A látogatók közel 70%-a az általános iskolákból érkező, 6−7. évfolyamos, közvetlenül pályaválasztás előtt álló fiatal, emellett még a 8−10. évfolyamosok, s a versenyben részt vevő szakmákban tanulók és gyakorló szakemberek vesznek részt nézőként a rendezvényen. A verseny megtekintésével párhuzamosan a látogatóknak népszerű előadók és az iskolák tehetséges diákjai által előadott, igen színvonalas szórakoztató műsorszámok megtekintésére is lehetőség nyílik. Több száz izguló versenyzőt, felkészítő tanáraikat, kísérőiket, a minisztériumok és intézmények, valamint a fővárosi és területi kamarák képviselőit minden évben Dr. Parragh László, az MKIK elnöke köszönti. Nagy kitüntetés, hogy a versenyeken már több alkalommal Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is jelen volt, beszédet mondott és buzdította az ifjúságot. A Szakma Sztár Fesztivál médiavisszhangja évről-évre erős, a közszolgálati televízió (MTV) csatornái mellett a Magyar Rádió, a sajtó és az internetes hírportálok is tudósítanak az eseményről.

2015

79


EuroSkills – WorldSkills Magyarország a szakmák olimpiájának is nevezett WorldSkills versenyeken 2007 óta, a fiatal szakemberek Európa bajnokságán a EuroSkills-en pedig 2008 óta vesz részt. A kormány és az MKIK között 2010-ben kötött szakképzési keret-megállapodása értelmében 2011-től a WorldSkills és a EuroSkills versenyekkel kapcsolatos feladatokért az MKIK a felelős. Ez a feladat is erősítette a gyakorlati képzés fontosságát. (A verseny magyar vonatkozásairól a http://skillshungary.hu oldalon olvashatók bővebb információk.) A kamara 2014-ben tette meg az első nagy lépést abba az irányba, hogy összekapcsolja a nemzeti versenyeket a világ- és az európai versenyekre való felkészüléssel. A 2014 októberében megrendezett lille-i kontinensviadal résztvevőinek kiválasztása már így történt. A Nemzeti Döntőbe jutott versenyzők a szakmai szponzorok által összeállított feladatokon mérik össze tudásukat, felkészültségüket. Ezt követően a nemzetközi versenyekre a Nemzeti Döntőn, illetve a már korábban kiválasztott versenyzők a szakmai szponzorok által összeállított felkészülési ütemterv szerint készülnek szakértőik irányításával. A világbajnokságok (WorldSkills) páratlan évben, a kontinensviadalok (EuroSkills) páros évben, azaz kétévente kerülnek megrendezésre. Egy versenyző csak egyszer szerepelhet az említett versenyeken. Ismétlésre, javításra nincs lehetősége, így csak egyszer van alkalma felkészültségét és tudását megmérettetni nemzetközi versenyeken. Az első olyan világversenyre, amelyre a kamarai szervezésű SkillsHungary program keretében készültek már fel a versenyzők, 2011 őszén került sor az Egyesült Királyságban. A magyar csapat a WorldSkills London 2011 versenyen az átlagpontok alapján a 32. helyen végzet, egy versenyzőnk ért el kiválósági érmet érő eredményt az informatika területén. A WorldSkills Leipzig 2013 versenyen a csapat öt versenyszámban – épületasztalos, festő-dekoratőr, informatikai hálózati rendszergazda, mechatronika (2 fős csapat), szépségápoló – ért el átlag feletti, vagyis 500 pontot meghaladó, kiválósági érmet érő eredményt. Fiataljaink a szakács és a kőműves szakmákban is súrolták a kiválósági érem feltételeinek határát. A magyar csapat az átlagpontszámok tekintetében a 31. helyen végzett. A 2015-ös, Sao Pauloban megrendezett WorldSkills verseny igazi áttörés volt a magyar szereplést illetően, ahol Magyarországot 13 szakmában 14 fiatal szakember képviselte már. Először fordult ugyanis elő, hogy hazánk László Attila bútorasztalos személyében világversenyen szerzett aranyérmet, amellyel egy hagyományos, „kétkezi” iparágban erős tradíciókkal rendelkező, sikeres országok versenyzőit sikerült megelőzni. Az ázsiai

80



országok által uralt informatikai hálózati rendszergazda versenyben pedig Csongrádi Dávid lett ezüstérmes. Ez utóbbi eredmény – a hazai fogalmak szerinti szakképzésen túlmutató kategóriában – olyan teljesítmény is egyben, amely jelzi a szakképzés és a felsőoktatás kapcsolata erősítésének szükségességét. A magyar csapat a brazíliai WorldSkills versenyen induló 63 ország több mint 1200 versenyzője és 50 versenyszáma közül a magyar mechatronikai csapat, valamint a virágkötő és az épületasztalos versenyzőnk is kiválósági érmet szerzett. Az első olyan európai verseny, amelyre a kamara szervezésében készültek fel a versenyzők, a belgiumi EuroSkills Spa-Francorchamps 2012 kontinensviadal volt, amelyen Magyarország csapata először ért el kiemelkedő eredményt. A 23 ország versenyében a magyar csapat 5 arany-, 1 ezüst- és 5 bronzérmet, továbbá 2 kiválósági érmet szerzett, s ezzel a nemzetek versenyében az előkelő 6. helyet szerezte meg az átlagpontok alapján. 20. ábra Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke a 2012. évi EuroSkills nyertes versenyzőivel

Forrás: Üzleti7 2015

2015

81


A EuroSkills 2012 évében elért versenyen eredmények alkalmából Orbán Viktor miniszterelnök dolgozószobájában fogadta a magyar csapatot és a kamara vezetőit. Áder János köztársasági elnök pedig a Sándor palotában köszöntötte a EuroSkills 2012. évi magyar csapat tagjait, és gratulált az elért eredményekhez. 21. ábra Áder János Magyarország köztársasági elnöke a EuroSkills 2012. évi magyar versenyzőivel, és a kamarai vezetőkkel


A 2014. évi franciaországi EuroSkills versenyen fiataljaink ismét bizonyították felkészültségüket. Lille-ben a 25 nemzet versenyében csapatunk a 6. helyet szerezte meg. Versenyzőink 4 első, 2 második, 6 harmadik helyezést értek el, és két versenyzőnk érte el a kiválósági szintet.

82



22. ábra Varga Mihály, Magyarország nemzetgazdasági minisztere, a EuroSkills 2014. évi magyar versenyzőivel, és a kamarai vezetőkkel

Az eredmények tükrében jól látszik, hogy az eddig meghozott stratégiai döntések helyesek, ám ahhoz, hogy a jövőbeni világversenyeken még eredményesebben szerepelhessen az ország, szükséges a továbbgondolásuk. A tapasztalatok alapján két területen szükséges változásokat bevezetni. A kiválasztás és a felkészülés ütemezését, intenzitását szükséges átalakítani, amelyet a kamara a szakértők segítségével folyamatosan fejleszt. Mindez ugyanis kulcsfontosságú a felkészülés szempontjából, azonban a szakértői visszajelzések szerint a felkészülés időtartamának növelése nem elegendő. A sikeresen szereplő országok gyakorlati módszereiből kiderül, hogy igazán hatékonyan intenzív – a hét öt napján napi 8 órán át tartó – tréningezéssel lehet a legjobban fejlődni, készülni, ideális esetben több héten keresztül. A változtatások megvalósítása a 2014-es évtől folyamatosan történik. A nemzetközi versenyeken elért eredményeket nézve Magyarország Európa élvonalába tartozik. Különösen jók a szakembereink a faipari szakmákban, az IT és a mechatronika terén. Ugyanakkor ezeket az eredményeket nem lehet általánosítani. Vannak szakmák, amelyekben kiugróan jó eredményeket érnek el a magyar versenyzők és világszínvonalon teljesítenek, vannak viszont olyanok, amelyekben kevésbé vagyunk sikeresek. A kamara egyik fő törekvése, hogy a különbségek csökkenjenek.

2015

83


Hosszú, kihívásokkal teli utat kell még megtenni ahhoz, hogy az európai szakképzés élmezőnyébe tartozzunk, de a kezdeti eredmények biztatóak. A nemzetközi versenyeken elért eredmények is igazolják, hogy Magyarország jó úton jár a duális szakképzés bevezetésével a versenyképes szakképzés kialakítása felé, hiszen ahol duális képzés van, ott a szereplés is kimagasló. Az elért eredmények, valamint a Szakma Sztár Fesztivál keretében megrendezett Szakma Kiváló Tanulója Verseny, az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny és a SkillsHungary Nemzeti Döntő megrendezésének tapasztalatainak birtokában Magyarország megpályázta a 2018. évi EuroSkills verseny rendezési jogát, amelyet Norvégiával szemben nyert el. 23. ábra Jos de Goey WorldSkills Europe elnöke és Parragh László MKIK elnöke – Orbán Viktor miniszterelnök és Czomba Sándor államtitkár jelenlétében – aláírják a 2018-ban Budapesten megrendezésre kerülő EuroSkills együttműködési megállapodást


Jos de Goey, a WorldSkills Europe elnöke bejelentette, hogy a WorldSkills International és az MKIK megállapodást írtak alá a 2018-as EuroSkills megrendezésére vonatkozóan, amely szerint az azévi a „Fiatal szakemberek Európai bajnokságát” Budapesten tartják.

84



A Szakma Sztár megtekintésével kapcsolatban hozzátette, hogy egy sor olyan benyomás alakult ki benne a versenyhelyszíneken és a nagy érdeklődést látva, amelyek megerősítették abban, hogy helyes volt a döntés, hogy Magyarországnak szavaztak bizalmat. Öröm volt látni a lelkes fiatalokat, a versenyzőket és a nekik szurkolókat, s a rengeteg diákot, akik azzal a bizalommal jöttek el erre az eseményre, hogy ötleteket és impulzust kapjanak saját pályaválasztásukhoz.

2015

85

86


7. A duális szakképzés előnyei A duális képzés nagy előnye, hogy míg a tanulók a szakmai elméleti ismereteiket a szakképző iskolákban sajátítják el, addig gyakorlati képzésük a gazdálkodó szervezeteknél zajlik, így versenyképes szaktudást szerezhetnek. A duális szakképzés emellett – azon túl, hogy ingyenes, gyakorlatias, munkahelyekhez kapcsolódó és esélynövelő – már diákként is pénzkereseti lehetőséget jelent, később pedig állandó, biztos jövedelmet biztosíthat. Azok a diákok, akik hiányszakmát tanulnak, akár havi nettó ötvenezer forintot is kaphatnak – ennyi lehet az összege a tanulmányi ösztöndíjnak és tanulószerződés alapján fizetendő tanulói juttatásnak együttesen. A hiányszakmákban a jó szakemberek képzés utáni keresete (például az esztergályosoké, a mechatronikai műszerészeké) akár negyven-ötvenezer forinttal magasabb lehet a szakmunkás átlagbérnél. A duális szakképzés felé vezető úton 2010-et követően számos változtatást kellett eszközölni az iskolarendszerű szakképzésben, amelyek jelen kiadványban részletesen bemutatásra kerültek. A duális szakképzés eredményeiből mind a tanuló, mind a gazdálkodó szervezet profitál. Azokban az országokban, ahol bevezették a duális szakképzést, az előnyök között említik, hogy a diák kezdetektől fogva egy cég alkalmazottja, és képességeinek megfelelő feladatokat kap. Ha a gazdálkodó szervezet munkaszerződést köt a tanulóval a tanulmányi idő befejezése után, akkor olyan alkalmazottat kap, aki ismeri a cég munkafolyamatait, technológiáját. A diák szintén profitál a cégnél megszerzett tudásából és a tapasztaltabb munkatársaktól ellesett fogásokból. Valós körülmények között fejlődik, időben tudatosulhat benne, nem csupán a tanulmányai befejezése után, hogy képes-e lesz elvégezni az adott munkát. Ráadásul a tanulók kezdettől fogva pénzt keresnek. A duális szakképzés előnyös a tanulónak, mert • a tanulók munkakörnyezetben szocializálódnak a tanulóéveik alatt, • szaktudásuk megfelel a kor technológiai kihívásainak, és a munkaerőpiac elvárásainak, • képesek lesznek továbbfejlődésre, • a szakmában történő magasabb arányú elhelyezkedés várható, • a gyakorlatorientált minőségi képzés garantálásával gyakorlati készségük nő, • a cégek részére hozzáértő, azonnal alkalmazható munkaerő áll rendelkezésre, • a tanulószerződés jó alap a munkaszerződéshez és munkabérhez, emellett a szociális státusz, illetve anyagi függetlenség környezetét biztosítja.

2015

87


A duális szakképzés előnyös a gazdálkodónak, mert • a cége szakemberigényét biztosítja, • a betanítási költségeket csökkenti, megismeri leendő munkavállalóját, kineveli a megfelelő emberi erőforrás utánpótlást, • a tanuló beleszocializálódik a cég munkakultúrájába, • a tanuló ismeri a folyamatokat, a technológiát, a munkatársakat, a célokat, • a tanuló ismeri a gazdálkodót, • növeli a motivációt és a munkahelyi hűséget, • megfelelő színvonalú szakképzettséget biztosít. Európai dimenzióból tekintve is előnyös a duális képzés, mert • az európai szakképzési rendszerek központi pillérévé tehető a duális képzés, • a munkanélküliség visszaszorításának egyik fontos eszköze, • csökkenti a szakadékot az oktatás és a munka világa között, • munkahelyi környezetben történő szakmatanulás hatékonyabb, eredményesebb, és a tanulás eredményeként kerül kifejlesztésre a szakmai és készségprofil. Ezekért az eredményekért a kamara és a koordinálásával működő kamarai hálózat hosszú évek óta dolgozik, eredményei nem vitathatóak, azonban nem lehet megállni, tovább kell haladni és válaszokat adni az új kihívásokra.

88


8. A duális szakképzés jövője Magyarországon az utóbbi években a szakképzés területén nagy és relatíve gyors változások történtek. A világ és Európa is gyorsan halad, változik. Éppen emiatt szükséges a jövőnkkel, az előrejelzésekkel foglalkozni. A kamara, az üzleti élet, az iskolák, de maguk a munkavállalók, illetve leendő munkavállalók is előre szeretnék látni, hogy a jövőben miként alakul a munkaerőpiac. Különösen fontos az előrelátás a szakképzés szempontjából, mivel a humánerőforrás egyes kompetenciának fejlesztésébe befektetett energia hosszú időszak után fejti ki hatását. A kamara korábban is folyamatos elemzéseket végzett, hogy olyan élet közeli, és előrevivő javaslatokkal álljon elő, amelyek megvalósíthatóak és valamennyi érintett partner számára előnyösek. Ezekhez a vizsgálatokhoz komplex makroadatokra, mikroinformációkra, folyamatos analízisre van szükség országon belül, és megfelelő kitekintéssel a szűkebb régióra, valamint Európa és a világ megváltozott körülményeire. A foglalkoztatás, a munkaerőpiac előrejelzései támpontot adhatnak, de az előrejelzéshez a kisebb régiók, megyék helyzetét is figyelni szükséges, ugyanakkor látni kell, hogy a szakképzés hálózati elhelyezkedése és a cégek innovációi is hatást gyakorolnak a folyamatokra. Egy ilyen helyzetben a duális képzés további megerősítése lehet a helyes irány. 2015ben csak a teljes vállalkozói kör 2%-a foglalkoztat tanulószerződéssel fiatalokat, és a szakmát tanulók alig több mint 40%-a tanulja meg a szakmai fogásokat valós munkakörülmények között, miközben a cégek jellemzően munkatapasztalattal rendelkező fiatal szakembereket keresik és veszik fel. A következő években a kamara törekvése az, hogy a jelenlegi gyakorlati képzőhelyeket biztosító gazdálkodó szervezetek számát legalább a kétszeresére növelje és a pályakezdők elhelyezkedését oly módon segítse, hogy Magyarország is kialakítsa a saját munkakultúrájához igazított szakképzési rendszerét, és ezen belül a duális képzésre épülő munkatapasztalat-szerzést. A másik lehetséges út ezzel párhuzamosan a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének gyakornoki programokkal történő elősegítésére elsősorban azoknál a cégeknél, vállalkozásoknál, ahol tanulószerződéssel tanultak korábban. A hazai cégek, vállalatok elsősorban nem a pályakezdő fiatalokat, hanem a már tapasztalattal rendelkezőket keresik, akik már valahol bizonyítottak; ismertek a képességeik, a szükséges képzésük

2015

89


pedig rövidebb ideig tart és költséghatékonyabb. E helyzetre jelent például megoldást a pilot formában, a TÁMOP 2.3.4. C alprojekt keretében megvalósuló gyakornoki program a kamara irányításával. A gyakornoki program időtartama alatt a gyakornok olyan szakmai gyakorlatot, tapasztalatot szerez, ami elősegíti a munkaerőpiacon való érvényesülését. A gyakornoki program azért is előnyös, mert a gyakornok sokirányú munkatapasztalatot szerez, képes áthidalni olyan nehézségeket, mint például az, hogy az oktatás és gazdaság igényei esetenként eltérő mértékűek, illetve a munka világába való belépés és a beilleszkedés sem minden esetben gördülékeny folyamat. A kamara életszerű szlogenje a gyakornoki program esetében „Dolgozva tanulj!”. A jövő gyakornoki rendszeréhez új alapok szükségesek, ezért – ezzel összhangban – a színvonalasabb képzés érdekében kerül sor 2016. szeptember 1-jétől a korábbiakban ismertetett iskolaszerkezeti változtatásokra.

90


Rövidítések jegyzéke

Rövidítések jegyzéke EM – együttműködési megállapodás FEOR – Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere GVI – Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete ISZIIR – Országosan Egységes Internet alapú, Szakképzési Integrált Információs Rendszer KKV – kis- és középvállalkozások MFKB – megyei fejlesztési és képzési bizottság MKIK – Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – gazdasági kamara – kamara NFA – Nemzeti Foglalkoztatási Alap NGM – Nemzetgazdasági Minisztérium NSZFH – Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal OKJ – Országos Képzési Jegyzék OSZTV – Országos Szakmai Tanulmányi Verseny RFKB – regionális fejlesztési és képzési bizottság SZKTV – Szakma Kiváló Tanulója Versenyt SZVK – szakmai és vizsgakövetelmények TÁMOP – Társadalmi Megújulás Operatív Program TSZ – tanulószerződés ÚSZT – Új Széchenyi Terv

2015

91


Ábrajegyzék 1. ábra A német duális gyakorlatorientált szakképzés 2. ábra A duális szakképzésben részt vevők aránya 3. ábra A duális szakképzés jellemzőinek kapcsolódásai 4. ábra Ifjúsági munkanélküliségi ráta Európában 5. ábra Munkaerő-piaci státuszok 6. ábra A tanult szakmájukban elhelyezkedő tanulók aránya a teljes végzett évfolyamhoz képest 7. ábra Magyar oktatási rendszer 8. ábra A szakképzésbe belépő korosztály számának csökkenése 9. ábra Lemorzsolódás 10. ábra Középfokú oktatásban tanulók iskolatípusonkénti megoszlása 11. ábra A szakképzés újjáépítése 12. ábra A magyar duális szakképzés modellje 13. ábra A gyakorlat és az elmélet arányszámának összehasonlítása 14. ábra Az elméleti és a gyakorlati óraszámok változása 15. ábra A közismereti és a gyakorlati óraszámok változása 16. ábra A tanulószerződések megoszlása a különböző vállalkozási típusoknál 17. ábra A tanulószerződések számának növekedése 18. ábra A szakképzés közjogi feladatrendszere 19. ábra Az összes várható létszámváltozás 12 hónapon belül 20. ábra Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke a 2012. évi EuroSkill nyertes versenyzőivel 21. ábra: Áder János köztársasági elnök, a EuroSkills 2012. évi magyar versenyzőivel, és a kamarai vezetőkkel

92


Ábrajegyzék

22. ábra Varga Mihály Magyarország nemzetgazdasági minisztere a 2014. évi EuroSkill nyertes versenyzőivel 23. ábra Jos de Goey WorldSkills Europe elnöke és Parragh László MKIK elnöke – Orbán Viktor miniszterelnök és Czomba Sándor államtitkár jelenlétében – aláírják a 2018-ban Budapesten megrendezésre kerülő EuroSkills együttműködési megállapodást

2015

93


Irodalomjegyzék Dr. Szilágyi János: Duális képzéssel a munka világában. Az MKIK szerepvállalása a duális képzés kialakításában. Szak- és Felnőttképzés. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal kiadványa. 2014/2015, Tanévnyitó különszám Dr. Szilágyi János: Dualizáció Magyarországon. Az MKIK szerepvállalása – Learning by working előadás Szak- és Felnőttképzés. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal kiadványa. 2013/2014, Tanévnyitó különszám (Dr. Parragh László, Dr. Szilágyi János cikkei) Szak- és Felnőttképzés. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal kiadványa. 2014/2015, Tanévnyitó különszám (Dr. Parragh László, Dr. Szilágyi János, Csiszár Zsófia cikkei) Üzleti7 2010 novemberi szám Üzleti7 2012 októberi szám Üzleti7 2013 májusi szám Üzleti7 2014 májusi szám Üzleti7 2014 októberi szám Üzleti7 2015 májusi szám Kézikönyv a komplex szakmai vizsgák megszervezéséhez MKIK 2014 MKIK intézkedési terv a tanulószerződések számának növelésére. 2013 május MKIK Javaslat a duális képzés kamarai garanciavállalás intézményrendszerének bevezetésére és az ezzel kapcsolatos intézkedésekre. 2015 március Tanulószerződéssel a munka világában – amit a tanulószerződésről tudni kell MKIK 2013 Gyakorlati képzés – Tanulószerződéssel és együttműködési megállapodással a munka világában, MKIK 2015 Hegedűs József, 2013.05.08. Duális szakképzés Ausztriában

94


Irodalomjegyzék

Nemzetgazdasági Minisztérium, Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság, Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály: Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására. 2011 május Megvalósíthatósági tanulmány gyakorlati oktatók továbbképzése a szakképzésben c. TÁMOP-2.3.4.b-13/1 kiemelt projekt https://www.bmbf.gv.at/schulen/recht/index.html 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról 2015. évi LXVI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról 2015. évi LXV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról

2015

95

Duális képzéssel


2015

Magyarországon

2015


2015

Duális képzéssel

Duális képzéssel a munka világában A duális szakképzés Magyarországon

Magyarországon

Munkával egybekötött szakmatanulás Tanulószerződéses gyakorlati képzés

Duális képzéssel. Magyarországon. a munka világában a duális szakképzés. Munkával egybekötött szakmatanulás Tanulószerződéses gyakorlati képzés

Recommend Documents