DR. JUHÁSZ ATTILA. A II. világháború magyar tábori védelmi vonalai. (elmélet és terepi valóság)

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

FOTOGRAMMETRIA és TÉRINFORMATIKA TANSZÉK

DR. JUHÁSZ ATTILA A II. világháború magyar tábori védelmi vonalai (elmélet és terepi valóság) műegyetem rkp. 3. K. ép. I. em 31. 1111 budapest tel: +36 1 463-1187 fax: +36 1 463-3084 www.fmt.bme.hu

A TÉRINFORMATIKAI

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

RENDSZER

A TÉRINFORMATIKA A HUMÁN TERÜLETEKEN: -

EGYÉRTELMŰ ALKALMAZHATÓSÁG

-

ISMERT ÉS ELISMERT ESZKÖZ

-

EGYSÉGES GEOMETRIAI KERET BIZTOSÍTÁSA

-

SZAKADATOK KEZELÉSÉNEK LEHETŐSÉGE

-

VÁLTOZATOS MEGJELENÍTÉSI ÉS ELEMZÉSI FUNKCIÓK

-

SZÁMOS PÉLDA A GIS ALKALMAZÁSÁRA A RÉGÉSZETBEN ÉS A HADTÖRTÉNETBEN


A GIS RENDSZER ALKALMAZÁSA A KUTATÁSBAN KAPCSOLÓDÓ TUDOMÁNYÁGAK TANULMÁNYOZÁSA

KUTATÁS

SZOROSAN KAPCSOLÓDÓ: -TÖRTÉNELEM -HADTÖRTÉNELEM -RÉGÉSZET KIEGÉSZÍTÖ: -HADMÜVÉSZET -FEGYVERTAN -FÖLDRAJZ -FÖLDMÉRÉS -TÉRKÉPÉSZET

ÚJ INFORMÁCIÓK GYÜJTÉSE

GEOMETRIAI ADATGYÜJTÉS

ÚJ MÓDSZERTANOK TECHNOLÓGIÁK KIDOLGOZÁSA

SZAKADATOK GYÜJTÉSE

A REKONSTRUKCIÓ FOLYAMATA

KÖRNYEZETI REKONSTRUKCIÓ


OBJEKTUM REKONSTRUKCIÓ

ESEMÉNY REKONSTRUKCIÓ

A GIS RENDSZER FŐBB FUNKCIÓI ADATGYÜJTÉS, TÁROLÁS, KEZELÉS

ADATELEMZÉS -TÉRBELI ÉS IDÖBELI VIZSGÁLATOK

ADAT ARCHIVÁLÁS

REFERENCIA ÉS NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER

-GEOMETRIAI ADATBÁZIS

-RÉGI ÉS MAI ÁLLAPOTOK RÖGZÍTÉSE -VISSZAKERESÉSI LEHETÖSÉGEK BIZTOSÍTÁSA


-LEKÉRDEZÉSI LEHETÖSÉGEK

ÚJ OBJEKTUMOK -OBJEKTUMOK ÉS ESEMÉNYEK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA KUTATÁSA

-ATTRIBÚTUM ADATBÁZIS -DOKUMENTÁCIÓS ADATBÁZIS

-OSZTÁLYOZÁSI LEHETÖSÉGEK

-EGYSÉGES RENDSZER -KATALÓGIZÁLÁS -KATEGÓRIZÁLÁS -KOR ÉS TÍPUS MEGHATÁROZÁS -FEJLÖDÉS VIZSGÁLAT

ADAT MEGJELENÍTÉS -FELHASZNÁLÓI KÖR DEFINIÁLÁSA ÉRDEKLÖDÖK ~ INTERNET KUTATÓK ~ GIS SZOFTVEREK

A KORABELI KÖRNYEZET REKONSTRUKCIÓJA


A KATONAI OBJEKTUMOK REKONSTRUKCIÓJA


A HADTÖRTÉNETI ESEMÉNYEK REKONSTRUKCIÓJA


AZ ADATGYŰJTÉS LÉPÉSEI

Előzetes adatgyűjtés Lehetőleg minden meglévő információ - Írásos dokumentációk - Szóbeli információk - Az erődítés közelítő lokalizálása

Archív légi fényképek 1950-es évek - Pontos lokalizálás - Részletes interpretáció


Archív térképek Lehetőleg a vizsgált időszakból - Az erődítés közelítő lokalizálása

Terepi adatgyűjtés - Információk ellenőrzése - Új adatok nyerése

AZ ADATGYŰJTÉSI ELJÁRÁSOK MEGBÍZHATÓSÁGA MEGBÍZHATÓSÁG (ADATMINÖSÉG)

TEREPI MÉRÉSEK LÉGI FELVÉTELEK

TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEK

ÍRÁSOS DOKUMENTÁCIÓK

TEMATIKUS HADMÜVELETI TÉRKÉPEK, VÁZLATOK

SZÓBELI INFORMÁCIÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK

ADAT FELHASZNÁLÁS GYAKORISÁGA

AZ ERŐDÍTÉS Feladata: - a terepnek kedvező harctérré való előkészítése és annak harceszközként való felhasználása, a saját csapatok küzdőképességét növelje és ugyanakkor az ellenségét csökkentse - a tűzhatás fokozását, - az ellenséges tűzhatás gyöngítését - a csapatok mozgásának elősegítését - az ellenség mozgásának megnehezítését - erős pontok és ezeknek láncolatos összekapcsolása által erős vonalak keletkeznek. - védelmi vonalak és állások, összekötő vonalak, raktárhelyek, kiszolgáló létesítmények biztosítása - modern hadseregek harcában a nagyon fontos szerepet játszik az I. világháború óta

A TÁBORI ERŐDÍTÉS Ellenálló képessége függ az alkalmazott anyagoktól, eszközöktől, a rendelkezésre álló idő és munkaerő nagyságától. Alapvetően nem tud ellenállni a nehéz tüzérségi tűznek A tábori erődítés a mindenkori harcterületen rövid idő alatt, nagy élőerő alkalmazásával és aránylag kevés anyaggal készül. A tűzerő növekedése védőállásokba kényszerítették a támadót 1916-ig egyetlen gyalogsági vonalat alkalmaztak, előtte keskeny akadállyal 1917-18-ban 100-200 m-re hátsó állásokat építettek, ezek közé támpontokat, közlekedő árkokat építettek. Az addigi vonalvédelem helyébe az övvédelem lépett és állásrendszerek keletkeztek, melyeken belül a mozgó csatárvédelem rugalmasan védett.

A TÁBORI ERŐDÍTÉS Típusai: Hevenyészett: Az ellenséges tűzben való mozgásban a küzdő, ha rövid időre is, gyalogsági ásójával beássa magát, vagy eszközeit és kizárólag a helyszínen található anyagot használja fel Tartós harcállások: Odaszállított anyagot épít be, rendszerint hetek, sőt hónapok alatt a külön e célra rendelkezésre álló munkaerő. Rendszerint több harcállást építenek egymás mögött, melyek a mozgó harcvédelem elvei szerint vannak felépítve.

A VÉDELMI ÁLLÁS a várható hadműveleti irányokban, a fő védelmi vonalak előterében vagy a szárnyak védelmében épül inkább tábori erődítés jelleggel körkörös védelemre tervezett támpontokból, út- és völgyzárakból állhat támadó erők lelassítása, szétbontakozásra kényszerítése; túlerejével ne tudjon menetből azonnal teljes erővel a fő védőövre zúdulni állások leküzdése során mind élőerőben, mind haditechnikában minél nagyobb veszteségeket szenvedjen a támadó

MAGYARORSZÁG 1944 - 45


ATTILA - VONAL „Az Attila-vonalat 1944. szept. 22-től építették ki. Szárnyaival a Dunára támaszkodott, összekötötte a Karola-vonalat a Margit-vonallal. Három védőövből állt: a külső (az Attila – vonal - I.) Dunaharaszti - Vecsés - Ecser - Maglód - Valkó - Gödöllő - Szada - Veresegyház Csomád - Alsógöd; a közbülső (az Attila – vonal - II.) Soroksár - Soroksárpéteri - Pestszentimre - Pécel - Isaszeg - Kerepes - Mogyoród Fót - Dunakeszi; a belső (az Attila – vonal - III.) az akkori peremvárosok: Csepel - Pestszenterzsébet - Pestszentlőrinc - Rákoskeresztúr - Rákoscsaba Cinkota - Rákosszentmihály - Rákospalota - Újpest külső szélén húzódott. A budai oldalra nem terjedt ki. Nem épült ki teljesen, katona, idő, technikai eszköz és fegyver hiányában

ATTILA-VONAL ÉPÍTÉSE, KORÁBBI ISMERETEK




VÉDELMI OBJEKTUMOK


VÉDELMI OBJEKTUMOK A TÉRKÉPEKEN


VÉDELMI OBJEKTUMOK A LÉGIFELVÉTELEKEN


VÉDELMI OBJEKTUMOK A TEREPEN


VÉDELMI OBJEKTUMOK A TEREPEN

BESZÁNTOTT HARCKOCSI ÁROK (20‐30 CM)


OBJEKTUM KATALÓGUS

KÖRNYEZETI ELEMEK

VÉDELMI RENDSZER ELEMEI

-

-

Település (Pályaudvar) (Ipari terület) (Laktanya) Folyó Tó Patak / Csatorna Mocsaras terület Erdő Szőlő Autópálya Út Vasút

Margit-vonal (régi) Harckocsi árok Gyalogsági árok Tüzérségi állás Bolygatott terület Katonai terület

MARGIT - VONAL

A főellenállási öv főellenállási vonala a Duna - Nagytétény vasútállomás - Szent László puszta – Baracska - D – Kápolnásnyék - D – Kisvelence - D – Velencei - tó északi partvonala - Dinnyés – Nádor - csatorna nyugati magaslatai - Belsőbáránd - Pötölle – Tác - D – Polgárdi - D – Füle D – Balatonfőkajár - D – Balatonakarattya - DK - Balaton északi partvonala - Keszthely Fenékpuszta – Zala-folyó torkolata - Határárok-csatorna - Pat - Iharosberény – Márjás - patak Csurgó - Gyékényes – Dráva terepszakaszon húzódott. A Duna – Velencei - tó között a fővédőöv második vonala a Kismarton-É – Martonvásár - D Baracska vasútállomás – Pázmánd - D vonalon épült ki. A főellenállási öv és a második védőöv 16-20 km harcászati mélységben épült ki. A fővédőöv 2-3 állásból állt, amelyek mélysége 5-7 km volt. A második védőövben 1-2 állást építettek ki.


KONRÁD I. II. III. HADMŰVELETEK TAVASZI ÉBREDÉS HADMŰVELET 1945. 1945.JANUÁR MÁRCIUS


LÉGIFÉNYKÉP INTERPRETÁCIÓ

LÉGIFÉNYKÉP INTERPRETÁCIÓ

DIGITALIZÁLÁS


KÖRNYEZETI REKONSTRUKCIÓ


DIGITALIZÁLÁS


KÖRNYEZETI ÉS OBJEKTUM REKONSTRUKCIÓ





A ELMÉLETI VONAL

TEREPI VONAL


B




TEREPI VONAL

A ELMÉLETI VONAL


B


TOVÁBBI TEENDŐK… Esemény rekonstrukció

Animáció, térbeli elemzések A teljes védelmi rendszer feldolgozása

KÖSZÖNÖM

A

FIGYELMET!

fotogrammetria és térinformatika tanszék budapesti műszaki és gazdaságtudományi egyetem

DR. JUHÁSZ ATTILA. A II. világháború magyar tábori védelmi vonalai. (elmélet és terepi valóság)

Recommend Documents