Dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselõ hírlevele. Válogatás az elmúlt idõszak fontosabb történéseibõl

2006/2

hírmozaik Dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselõ hírlevele

Válogatás az elmúlt idõszak fontosabb történéseibõl A tartalomból

l

l

a Magyar Szocialista Párt Nõtagozatának elnöke az Európai Szocialisták Pártja Nõszervezet elnöke

parlamenti tisztségek l a Nõjogi és Esélyegyenlõségi Bizottság alelnöke, l a Regionális Fejlesztési Bizottság tagja, l a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság póttagja, l

a Nyugat-Dunántúli Régió képviselõje

l Esélyegyenlõség a Balkánon Konferencia a férfiak és nõk közötti esélyegyenlõségrõl Délkelet Európában l Mérföldkövek az esélyegyenlõség megvalósításának útján Ütemterv, mit kell tenni a nõk és férfiak közötti esélyegyenlõségért 2006-2010 között l A tisztességesen megfizetett, emberhez méltó munkáért A tanácskozás témája: a versenyképes tudáson alapuló társadalom, a jobb és több munkalehetõség, az erõsödõ társadalmi összetartozás, az alapvetõ emberi és szabadságjogok tisztelete l A roma nõk helyzete A Járóka Lívia európai néppárti képviselõ által készített jelentés vitája és elfogadása a plenáris ülésen l Folytassuk! Dr. Klaus Hänsch írása az Európai Alkotmány védelmében l Nem tûrhetjük! Piros lapot az emberkereskedelemnek és a kényszerprostitúciónak! l Elfogadták az unió hétéves költségvetését Fazakas Szabolcs elemzése l Bemutatjuk Szalai Zoltánt, az EP budapesti Tájékoztatási Irodájának új vezetõjét l Ki tud többet az EU-ról? Iskolai diákvetélkedõ Mosonmagyaróváron l Áll a bál Képes tudósítás a III. Európa Bálról

Dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselõ European Parliament Rue Wiertz 60 B-1047 Bruxelles ASP 13 G151-153

Fax: +32 (0) 228 49 819 E-mail: [email protected] Internet: www.gurmai.hu

Hírmozaik

2

Esélyegyenlõség a Balkánon

A

z Európai Parlament Nõjogi és Esélyegyenlõségi Bizottsága a budapesti Nyílt Társadalom Intézettel közösen május 3-án, szerdán az Európai Parlament épületében konferenciát tartott a férfiak és nõk közötti esélyegyenlõségrõl Délkelet Európában. A tanácskozáson házigazdaként fogadtam a vendégeket, és a levezetõ elnöki teendõket láttam el. Hozzászólásomban – az Európai Parlament Nõjogi és Esélyegyenlõségi Bizottságának alelnökeként – kifejtettem, hogy nem lehet az Európai Unió tagja olyan állam, ahol nem érvényesül a nemek közötti esélyegyenlõség. Magyar részrõl felszólalt még Földvári Éva a Nyílt Társadalom Intézet Nõhálózatának programmenedzsere és Kóczé Angéla szociológus. Az Európai Bizottság részérõl Agnes Hubert tanácsos mondott beszédet. A tanácskozáson a régióban mûködõ hét nem kormányzati szervezet és szakértõk csoportja által kidolgozott „Út az Európai Unióba” címû dokumentumot beszéltük meg. A vitában részt vettek a kérdéskör bosznia-hercegovinai, albániai, montenegrói, horvátorszá-

A kerekasztal résztvevõi gi, koszovói, macedóniai, szerbiai szakértõi, valamint a régióban élõ roma nõk helyzetével foglalkozó kutatók is. A jelentésben felvázolt kép nem túl örvendetes. A régióban a nõk nagy része még mindig nincs jelen a munkaerõpiacon. Albániában csak 38, Koszovóban mindössze 30%-uknak van munkája. A legjobb a helyzet a tagjelölt Horvátországban, ahol 2005-re sikerült elérni, hogy a nõk 59%-a dolgozzon. Általános megfigyelés, hogy a munkaerõpiac vízszintesen

és függõlegesen is rétegezett. A férfiak többnyire a menedzseri és vezetõi posztokat foglalják el, míg a nõk többségükben az alulfizetett, anyagilag kevésbé megbecsült szektorokban, – az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban – kapnak munkát. A férfiak Horvátországban 25, Bosznia-Hercegovinában átlagban 80%-kal kapnak nagyobb bért a nõknél. Horvátországon kívül törvény nem garantálja a szülõ nõ visszatérését korábbi munkahelyére. Sovány vigasz, hogy a nemek közötti esélyegyenlõség érdekében az elmúlt három esztendõben a legfontosabb törvényhozói döntések megszülettek, mert a gyakorlat elmarad ettõl. A résztvevõk a jog és a gyakorlat közötti ellentmondás egyik fõ okaként említették a jugoszláviai háború következményeit: a szegénységet, a nacionalista és soviniszta törekvéseket és a fundamentalizmus legkülönbözõbb jelentkezési formáit. További információ: http://www.soros.org/initiatives/women/ articles_publications/publications/ onroad_20060503

Mérföldkövek az esélyegyenlõség megvalósításának útján (gender roadmap) Jónéhány kemény tárgyalás után, többek között Spidla és Frattini biztossal és komoly, a közvélemény érdeklõdését is felkeltõ tanácskozás, akció után végre megszületett a nõk és férfiak közötti esélyegyenlõségre vonatkozó, 2006-2010 évi ütemterv. Melyek a legfõbb teendõk? El kell érni a nõk és a férfiak egyenlõ mértékû gazdasági függetlenségét. Összeegyeztethetõvé kell tenni a nõk számára is a munkahelyet és a magánéletet. Legyen egyenlõ képviseletünk a döntéshozatalban, s ne csak otthon, de a közéletben is. Számolják fel, vagy legalábbis tegyenek komoly intézkedéseket a szexuális bûncselekmények valamennyi formája ellen. Végre a közgondolkodásban is lépjünk elõre a nemi sztereotípiák leküzdésében, és a sok szöveg után mozdítsuk elõ a nemek közötti esélyegyenlõséget a kül- és fejlesztési politikákban is. Bízom benne, hogy az ütemterv biztosítéka lesz a nõk és a férfiak közötti esélyegyenlõség megvalósításának, és ebben a küzdelemben a tagállamok jó partnereink lesznek. Persze a gond nem is az elvekkel van. Az utóbbi években az EU számottevõ haladást ért el az esélyegyenlõség megteremtésében. Vannak az egyenlõ bánásmódról szóló jogszabályok, kimondatott a nemek közötti esélyegyenlõség általános érvényesítésének elve. Mennyi jó intézkedés született a nõk helyzetének erõsítésére, sikerült végre érdemi párbeszédet indítani a civil társadalommal. Nos, ez munkám egyik legfontosabb része az Európai Parlamentben - különös tekintettel a Nõjogi- és Esélyegyenlõségi Bizottságra. A legnagyobb kihívást a szegénység felszámolása mellett az jelenti,

hogy a globalizáció a nõk és férfiak számára egyaránt ne ijesztõ, hanem ígéretes tényezõ legyen. A globalizációra úgy kell tekintenünk, mint lehetõségre a szaA május 4-ei „gender roadmap” badság és a társatanácskozáson dalmi haladás felé, ami együtt jár az emberi szabadságjogok iránti nagyobb igénnyel, de csak ha a lehetõségeit megfelelõen kihasználjuk. Felszólalásaimban hangsúlyoztam, hogy nem csak az Unió határain kívül kell figyelnünk az emberi jogok betartására, de van mit sepernünk a saját házunk táján is. A jövõben ne csak nyilatkozatokat fogadjunk el az emberi jogokról, hanem azok betartásában, betartatásában is jeleskedjünk. Ezzel erõsítjük az unió és intézményei iránti bizalmat, ami a Lisszaboni Stratégiában foglalt nagyszabású gazdasági, szociális célkitûzések megvalósításának alapvetõ feltétele. További információ: http://ec.europa.eu/employment_social/gender_equality/ gender_mainstreaming/roadmap_en.html

Hírmozaik

3

A tisztességesen megfizetett, emberhez méltó munkáért

A

szociális juttatások és szolgáltaz Európai Szocialisták tások biztosítását, ami elõsegítPártja május 11-én, heti integrálódásukat az õket Brüsszelben, az Európai befogadó társadalomba. A mi Parlament épületében életünk lesz ezáltal nyugodtabb, tanácskozást rendezett a békésebb. Gondoljuk el milyen versenyképes tudásra alapuló társakomoly kulturális különbözõsédalom, a jobb és több munkalehetõgek hátráltathatják ezt a folyaség, az erõsödõ társadalmi összetarmatot. Elég ha csak a kínai kötozás, az alapvetõ emberi és szabadzösség helyzetére gondolunk ságjogok tisztelete témájáról. Magyarországon. Célunk a telA tanácskozáson Vladimir Spidla fogjes foglalkoztatás, a minõségi lalkoztatási, szociálpolitikai és esélymunkahelyek létrehozása, a egyenlõségi biztos, Poul Nyrup fenntartható szociális védõháló Rasmussen az Európai Szocialisták kialakítása és bárminemû kirePártjának elnöke, valamint Balás Pékesztés megszûntetése. ter, a Bizottság Kereskedelmi FõigazA rendezvény elõadói Még a tanácskozás elõtt a kérgatóságának ügyvezetõ fõigazgatója mondott beszédet. A neves elõadók mellett az EP Nõjogi és déskör európai parlamenti illetékeseivel együtt informális Esélyegyenlõségi Bizottságának alelnökeként magam is fel- megbeszélést folytattam Vladimir Spidlával és Peter szólaltam. Mondanivalóm lényege a következõ volt: Mivel a Mandelson kereskedelmi biztossal, akik tájékoztattak arról, szegénység sajnálatos módon továbbra is probléma marad, hogy a Bizottság néhány héten belül irányelveket ad ki a témámég azokban az országokban is, ahol viszonylag gyors a gaz- ban. A tisztességes kereskedelem mellett feladatként jelölték dasági fejlõdés, ezért a gazdaság fejlõdésével párhuzamosan meg a gyermekmunkaerõ és a fiatalkorúak kizsákmányolásáa megfelelõ képzést és átképzést is be kell indítani s ki kell ala- nak a visszaszorítását is. Elmondták, hogy célkitûzéseik kítani az erre az idõre biztonságot nyújtó szociális védõhálót. egyetértésre találtak a nemzetközi szakszervezeti mozgalomA gazdasági fejlõdés csak a szociális rendszerek kiépítésével ban, munkahelyteremtõ és képzési intézkedéseik pedig számíthatnak a Világbank gazdasági támogatására. együtt valósulhat meg. Mindezeken túl segíteni kell a bevándorlók aktív bevonását a A téma iránt érdeklõdõk figyelmébe ajánlom az Európai munkaerõpiacba, elérni részükre is méltó bér és megfelelõ Szocialisták Pártja honlapját (www.socialistgroup.org).

Legyenek a romák is a nyertesei az európai integrációnak! Az Európai Parlament június 1-én, csütörtökön délelõtt plenáris ülésen vitatta meg Brüsszelben Járóka Lívia néppárti képviselõ jelentését a roma nõk helyzetérõl az Európai Unióban. Mint társjelentéstevõ szólaltam fel a vitában. Hangsúlyoztam, hogy rendkívül hasznosnak ítélem meg azt, hogy jelentés készült a romák helyzetérõl és példaértékûnek tartom a dokumentum végsõ formájának kidolgozásában tapasztalt pártérdekeken is túlmutató együttmûködést. A romák hátrányos helyzetének mielõbbi rendezése több szempontból is támogatást érdemel, s megoldása felül kell, hogy emelkedjen a pártérdekeken - ezzel a kijelentésemmel mindenki egyetértett. Elmondtam, hogy egy olyan tagállamot képviselek, ahol különösen nagy a roma lakosság számaránya, így személyesen is érintett vagyok a megoldások keresésében. Ugyanakkor a romák az élet szinte valamennyi terén halmozott diszkriminációnak, a szociális kirekesztés veszélyének vannak kitéve. De ami még fájdalmasabb számomra, különösen nehéz, gyakran szinte kilátástalan a roma nõk helyzete. Bár a jelentés a huszonötök Európáját érinti, az

új tagállamokban élõ roma nõk helyzetét érdemes külön kezelni s folyamatosan napirenden tartani, ha érdemi változást kívánunk elérni. Ne restelljük elismerni, a kelet-közép európai államokban a probléma messze súlyosabb, mivel a roma lakosság aránya a népességen belül jóval magasabb az uniós átlagnál. A kérdés rendezése átfogó politikai eszköztárt igényel. Kiemelt cél a szociális kirekesztés, a társadalom peremére szorulás megakadályozása a valódi esélyegyenlõség, a társadalmi beilleszkedés biztosítása érdekében. Egy elképesztõ tényre is felhívtam a figyelmet. Ha objektív képet akarunk alkotni a problémáról, akkor hiteles és pontos adatokra van szükségünk az Európában élõ romákról. Ezekkel egyelõre nem rendelkezünk. Számos országban még a roma lakosság lélekszámát sem ismerik pontosan, a szociológiai felmérésekrõl és a tudományos kutatásokról már nem is szólva. Szükség van arra, hogy a tagállamok pontos és kiterjedt statisztikai adatokat gyûjtsenek és tegyenek közzé a romákkal kapcsolatban, és biztosítsák az adatgyûjtés rendszerességét. Legyenek a romák is a nyertesei és ne a vesz-

tesei az európai integrációnak, részesüljenek õk is egyenlõ alapon az integráció elõnyeibõl zártam felszólalásomat. Szocialista képviselõtársam, Kósáné Kovács Magda a vitában kifejtette, hogy Járóka Lívia jelentése több szempontból is történelmi tett, ugyanis elõször tárgyal az Európai Parlament a roma nõk helyzetérõl átfogó elemzést, és jelöli meg igen széles körben a továbblépés feladatait. Másik szocialista képviselõtársam, Lévai Katalin, az Európai Parlament Jogi Bizottságának alelnöke írásos hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy nem elhanyagolható feladat a közvélemény megnyerése. – Láthatóvá kell tenni a romákat a médiában, s nem csak gondjaikat s azok megoldását, de gazdag kultúrájukat, beilleszkedésüket is – hangsúlyozta s joggal, mert õ már korábban is ígéretes lépéseket kezdeményezett az Európai Roma Televízió létrehozásáért. További információ a kérdéskörrõl itt érhetõ el: http://ec.europa.eu/ employment_social/fundamental_rights/roma/ rsite_en.htm

Hírmozaik

4

Folytassuk! Dr. Klaus Hänsch írása az Európai Alkotmány védelmében

Plakátfotó 2004-bõl (www.klaus-haensch.de)

E

gy évvel ezelõtt Franciaország és Hollandia elutasította az Európai Alkotmányról szóló szerzõdést. De csak saját nevükben beszéltek, nem pedig valamennyi európai polgár nevében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy idáig 15 állam ratifikálta az Alkotmányt. Finnország ezen a nyáron csatlakozik tizenhatodikként, és további államok is követik a sorban. A ratifikálás folyamata halad tovább, az Alkotmányt nem kell eltemetni. Az eredeti tervek szerint az Alkotmánynak 2007 elején kellett volna hatályba lépnie. Most már biztosak lehetünk abban, hogy ez az idõpont kitolódik, talán egészen 2009-ig vagy 2010-ig. Ilyen megtorpanást többet is tapasztalhattunk az európai egység történelmében, de a lendület soha nem akadt meg. Miért van szüksége Európának az Alkotmányra? Elõször is, mert óvja az egyes tagállamok nemzeti identitását. Egyesíteni akarja Európa népeit, de nem célja, hogy egybeolvassza õket. Nem hoz létre egy nemzetek feletti államot, hanem az európai demokráciák közösségét alkotja meg.

Az Alkotmány, mely tartalmazná az Unió egészen biztosan el fogja utasítani az Alapjogi Chartáját, az európai kultúra Alkotmányt, bárhogy is nézzen ki. Önharmadik pillérét fektetné le: a szabadság ámítás lenne azt gondolni, hogy Franciaés az egyenlõség mellett a szolidaritás el- ország vagy Hollandia nemmel szavazói vét. Annak bizonyítéka lenne, hogy Euró- egyetértettek volna egy „szociális” Alkotpa nem csak a piacok biztosítása érdeké- mánnyal. ben, de polgárai jogainak védelmére is Nem, most az a feladatunk, hogy ragaszegyesül. kodjunk az eredeti Szerzõdéshez! SzaEzen túlmenõen fontos, hogy a gazdasági vazhat-e Franciaország és Hollandia még unióból politikai uniót hoz létre. Védel- egyszer ugyanarról a szövegrõl? Miért is met és erõt ad Európa polgárainak, hogy ne szavazhatna? Nem csak a politikusok, meg tudjanak küzdeni a globalizáció kihí- a polgárok is megváltoztathatják állásvásaival. Európa népei csak összefogva pontjukat, orvosolhatják az elhibázott léigazán erõsek. Külön-külön más hatal- péseket. Csak megfelelõ idõt kell hagyni mak játékszerévé válhatnak. nekik átgondolni az eredeti javaslatot. Be kell látnunk, hogy az Alkotmány Szintén ösztönzõleg hat a folyamatra, ha okozta megosztottság veszélye abban áll, hogy könnyen a teljes Unió bomlásához vezethet, megindva egy olyan folyamatot, melynek végeredménye, hogy az Unió tagjai egyre kevesebb szolidaritással fordulnak egymás felé, elõször csak a politikai, majd a gazdasági kérdésekben is. Az EU sejtjeire esne így szét, és nem lenne képes Klaus Hänsch a Szegfû-díj átvételén Dobrev Klára, Gurmai Zita és Hiller István társaságában biztosítani azt az alapvetõ elvárást, amit minden politikai szervezettel szemben tá- más államok is ratifikálják idõközben a masztunk: hogy tagjai érdekét szolgálja szerzõdést. Európa országai közül Svájcés védelmét biztosítsa. nak van a legtöbb és legrégebbre visszaTöbben osztják azt a véleményt, hogy az nyúló tapasztalata a népszavazás jelentõAlkotmány szövegét újra kell írni, vagy ségérõl, és ott is elõfordul, hogy többször legalább néhány „apróságot” változtatni bocsátják népszavazásra ugyanazt a kérkell rajta. Én mindenkit óvva intenék ettõl dést. Ugyanez a helyzet Dániában és Íroraz úttól. Ha megint az elejérõl kezdjük a szágban is. Antidemokratikusnak semmitárgyalásokat, nem pusztán a hollandok képp sem nevezhetõ ez az eljárás. és franciák kérésének kell eleget tennünk. Éppen ellenkezõleg. Minden demokÚjra, mind – az akkor már – 27 tagállam rácia alapja polgárainak megfontoltsága. érdekeit figyelembe kellene venni. Egy új Már csak a politikusokon múlik, hogy szövegnek új ellenzõi is lesznek, ismét új merjenek erre a megfontoltságra hagyatnemmel szavazók. kozni. Azok pedig, akik alapjában ellenzik az Alkotmányt, az új szöveg hatására se fog- Az Alkotmányról bõvebb információ ják megváltoztatni álláspontjukat. A kon- található a következõ helyen: zervatívok az Egyesült Királyságban, http://europa.eu.int/constitution/hu/ vagy a jelenlegi lengyel kormánykoalíció ftocindex1_hu.htm

Hírmozaik

Vége a türelmünknek – Piros lapot az emberkereskedelemnek és a kényszerprostitúciónak!

A

szexuális kizsákmányolás céljából történõ emberkereskedelem az emberi jogok megsértésének egyik legsúlyosabb formája. A kényszerprostitúció a nõk és gyermekek kizsákmányolásának visszataszító módja. Olyan probléma, amely nemcsak az érintetteket nyomorítja meg testileg és lelkileg, de árt a társadalom egészségének is. A tapasztalatok szerint a nagy sportesemények alatt a szexuális szolgáltatások iránt látványosan nõ az igény. A szervezett bûnözés hamis iratokkal és nem egyszer törvényes munkaajánlatokkal elcsábított nõket alkalmaz, voltaképp prostitúcióra kényszerít. Úgy

érzem, jogosan lépünk fel ez ellen. Elõzõ hírlevelemben ismertettem az Európai Szocialisták Pártjának az erõszakos prostitúció elleni harcra felszólító petícióját. Azóta pártállástól függetlenül az európai politikai és közélet kiemelkedõ személyiségei csatlakoztak hozzánk, s emelték fel szavukat a kényszerített prostitúció ellen, a sport tisztaságának megõrzéséért.

Sikeres a petíció! - Az aláírókról, a teljesség igénye nélkül A petíciót március 8-dikán indítottuk útjára, majd Poul Nyrup Rasmussennel, az Európai Szocialisták Pártjának elnökével együtt március 14-én nyújtottam át Jose Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének. A 11 ezer felhíváshoz csatlakozó között volt addigra Tony Blair brit miniszterelnök, Romano Prodi, az Európai Bizottság egykori elnöke, Sergei Stanishev, bolgár miniszterelnök, Bosse Ringholm svéd miniszterelnök-helyettes, Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke, valamint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Késõbb José Sócrates portugál, és José Luis Rodríguez Zapatero spanyol kormányfõ és Jiri Paroubek, Csehország miniszterelnöke csatlakozott az aláírókhoz. Felhívásunkat azóta újabb politikusok és neves közéleti személyiségek is ellátták kézjegyükkel. Az ismert személyiségeken kívül rengeteg állampolgár csatlakozott hozzánk, így 2006. júniusára elértük a 100 ezres támogatói létszámot.

Kezdeményezésünkre konkrét intézkedések is születnek.

Június 8-án, Brüsszelben, több képviselõtársammal együtt találkoztam Frattini biztossal, hogy megbeszéljük az embercsempészet és a A 2006. évi Labdarúgó Világbajnokság megrendezése kapcsán az nõk szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos akciótervet. Többek Európai Parlament felhívta Németországot és a többi tagállamot, között átadtuk a 3F dán szakszervezet által gyûjtött 70.000, a petícihogy tegyenek az említett probléma ellen. A megtévesztettek és meg- ót támogató újabb aláírást. Felkértem Frattini biztost, hogy a labdazsaroltak számára telefonos segélyvonal létrehozására, jogi segítség, rúgó világbajnokság után készíttessen jelentést arról, milyen intézkedések történtek az illegális emberkereskedelem és a kényszerített információk biztosítására tettünk javaslatot. Felhívtuk a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, a sportegyesületeket, prostitúció visszaszorítására. a FIFÁ-t, az UEFÁ-t, a német és más labdarúgó szövetségeket, vala- A biztos tájékoztatott minket, hogy az Europol felmérése megerõsímint magukat a sportolókat, hogy támogassák a „Piros lap” kam- tette az embercsempészet veszélyét a VB alatt. Ezért kapcsolatba léppányt, nyilvánosan ítéljék el az emberkereskedelmet és a kényszer- tek az illetékes országok határrendészeti szerveivel, fokozottabban prostitúciót. Hiszen a sportnak sem tesz jót, ha ilyen alantas szolgál- ellenõrzik a beutazásokat, különös tekintettel a prostitúció szándékátatásokkal szennyezik tisztaságát, s ki örülne neki, ha szerettei bete- ra. Ösztönzésükre nem kormányzati szervek már létrehoztak két forródrótos telefonvonalat az áldozatok megsegítésére. Az erkölcsrendégen térnének haza a világbajnokságról. szeti szervek fokozottan odafigyelnek az illegális prostitúció és emElértük, hogy az érintett országok belügyminisztériumainak illetéke- bercsempészet felbukkanására. A sportesemény végeztével a biztos sei állandó kapcsolatban álljanak egymással, az Europol speciális jelentést fog készíttetni a tapasztalatokról és június 29-én nemzetköadatbázist hozzon létre az emberkereskedelem és a kikényszerített zi konferencián elemzik majd a nagyszabású sport és egyéb eseméprostitúció megakadályozására. nyeknek a prostitúcióval és az illegális Április 27-én az igazságügy-miniszterek embercsempészettel való összefüggétalálkozóján Franco Frattini biztos napiseit. rendi pontként tûzte ki a témát. Erre a Mivel Frattini biztosított bennünket napra hívta össze a PES Luxemburgban arról, hogy megtették a szükséges az uniós bel- és igazságügy-miniszterek lépéseket, nem maradt más hátra, mint szokásos találkozója elõtt a szocialista és hogy jó szurkolást kívánjak szociáldemokrata kormányok illetékes Németországba utazó férjeinknek, minisztereit, illetve vezetõit, hogy meggyerekeinknek, a foci rajongóinak. De vitassák a Labdarúgó Világbajnokság nem áll szándékunkban a témát levenkapcsán várható, nõcsempészettel összeni a napirendrõl a nagy sportesemény függõ kérdéseket. Poul Nyrup után sem, hiszen nyilvánvaló tények Rasmussennel levélben hívtuk fel a mitámasztják alá, hogy a probléma egyre A június 8-án, Frattininél járt delegáció tagjai nisztereket, hogy mûködjenek együtt a komolyabban foglalkoztatja a (középen a biztossal) német hatóságokkal és akadályozzák meg közvéleményt és sérti a társadalom a szexuális kizsákmányolás és a egészséges életét. Az embercsempészet kikényszerített prostitúció céljából várható nõcsempészetet. A meg- az egyik legjövedelmezõbb bûnözési ág. A nemzetközi bunbeszélésen hangsúlyoztam, hogy az embercsempészet a rabszolga- szövetkezetek profitszerzés céljából mindig megtalálják a legsesághoz hasonló bûncselekmény, amit meg kell gátolni. A felelõsség bezhetõbb nõi csoportokat. Tenni kell ellene, s minél elõbb, annál ezért nem csak a német hatóságokra hárul, hanem érint minden euró- jobb. pai országot. További információ: http://www.pes.org

5

Hírmozaik

6

A FINN ELNÖKSÉG PRIORITÁSAI 2006. július elsejétõl Finnország veszi át a soros elnökségi teendõket. A finn elnökség konkrét eredményeket szeretne felmutatni az európai polgároknak, hogy ezzel is erõsítse az uniós intézményekbe vetett hitet. Kiemelt kérdés a lisszaboni menetrend betartása, a gazdasági növekedés, a munkahely-teremtés, valamint a szociális biztonság. Hangsúlyt fektetnek az innovációra, a belsõ piaci szolgáltatások fejlesztésére, a jobb szabályozásra, a tárgyalásokra a Világkereskedelmi Szervezettel egy igazságosabb kereskedelmi rendszerért. Gondolnak a további bõvítés elõkészítésére és annak tisztázására is, mi legyen az Alkotmánnyal. Erõsebb belsõ kapcsolatok, hatékonyabb válságkezelés - mondja ki a program. Elengedhetetlen az ENSZ reformja, és fejleszteni kell a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal és Oroszországgal is.

Nagyobb biztonságban kell élnünk, legyen az unió a szabadság, biztonság és igazságosság térsége, szabadon közlekedhessünk, költözhessünk határain belül, de úgy, hogy közben ne csökkenjen éberségünk a terrorizmus és a nemzetközi bûnözés elleni harcban. A finn elnökség hivatalos honlapja: http://www.eu2006.fi

Az Európai Parlament is elfogadta az Unió hétéves költségvetését – Jó alap Európa további fejlõdéséhez és az új országok dinamikus felzárkóztatásához – Megkértem Fazakas Szabolcs, európai parlamenti képviselõtársamat – aki a költségvetési tárgyalásokon parlamenti bizottsági elnökként vett részt –, hogy a témában a legjártasabb képviselõként foglalja össze az új költségvetés elfogadásának jelentõségét.

Fazakas Szabolcs európai parlamenti képviselõ 2006. május 17-én az Európai Parlament (EP) jelentõs többséggel megszavazta az Európai Unió 2007/13-as költségvetésérõl

szóló megállapodást, és így Josep Borrell, az EP elnöke, Wolfgang Schüssel, az Unió soros elnökét adó Ausztria kancellárja és Dalia Grybauskaite, a költségvetésért felelõs uniós biztos aláírhatták az erre vonatkozó intézményközi megállapodást. Ez politikai jelzés, üzenet arra vonatkozólag, hogy az alkotmánytervezet tavalyi francia és holland elutasítása után mégis van elképzelés Európa jövõjérõl. Különösen fontos az új tagországok, köztük hazánk számára, hiszen így már biztosan számolhatunk azokkal a strukturális és kohéziós alapokkal, melyek felzárkózásunkat szolgálják. A május 17-i szavazással nagyon nehéz, majdnem három éves csatának értünk a végére. Még 2003. decemberében a hat nettó befizetõ ország kijelentette, hogy az EU költségvetésére nem hajlandó a GNI (Gross National Income – Bruttó nemzeti jövedelem) 1%-ánál többet áldozni. Az Európa jövõjét szem elõtt tartó Parlament azon az állásponton volt, hogy ilyen szûk keretbõl nem lehet több, globálisan versenyképesebb Európát építeni, így elmélyült politikai és szakmai munka eredményeként már 2005. júniusában kialakította az EP tervezetét, amely 970 milliárd eurót irányzott elõ a 2007/13-as idõszakra. Sajnos, a tagállamok képviselõibõl álló Tanácsnak a luxemburgi elnökség idején még az ennél 100 milliárddal kisebb keretet sem sikerült tárgyalási alapként elfogadni, így az angol elnökségre várt az a feladat, hogy kialakítsa a Tanács ál-

láspontját. Erre tavaly decemberben nagy belsõ viták lezárásaként került sor. Az itt elõterjesztett 862 milliárdos keret sem öszszegében, sem tartalmában nem felelt meg a Parlament elvárásainak, így az idén tartott három egyeztetõ tanácskozás sem vezethetett eredményre. Már fennállt a reális veszélye a teljes elutasításnak, amikor április elején egy külön értekezlet végül kompromiszszumos eredményhez vezetett. Az így kialakított 864 milliárdos keret ugyan lehet, hogy nem nevezhetõ ideálisnak Európa jövõje szempontjából, de elfogadható alap fõleg az új országok felzárkózásához, különös tekintettel arra, hogy a keretösszegek felhasználási szabályainál is jelentõs könnyítéseket sikerült elérni. A magyar képviselõk ezért is harcoltak pártpolitikai hozzáállástól függetlenül a megállapodás létrehozásáért, bevonva ebbe nemcsak a visegrádi országokat, hanem minden új tagországot és az ún. kohéziós országokat is. Határozott kiállásunk, jól szervezett lobbi-tevékenységünk végül is eredményre vezetett. Most legfontosabb feladatunk, hogy felkészüljünk a 2007-tõl rendelkezésre álló keretek minél hatékonyabb, eredményes fogadására. Ehhez otthon ki kell dolgozni azokat a projekteket, melyek eséllyel pályázhatnak az EU támogatásokra, az Európai Parlament pedig arról gondoskodik, hogy az EU intézmények haladéktalanul adják ki a végrehajtáshoz szükséges rendeleteket, utasításokat.

Hírmozaik

7

Bemutatjuk:

Szalai Zoltánt az EP Budapesti Információs Irodájának új vezetõjét A Népszabadság korábbi moszkvai és varsói tudósítója személyében március 1-jétõl új vezetõje van az Európai Parlament budapesti Tájékoztatási Irodájának. A szakembert nyílt uniós versenyvizsgán több száz jelölt közül választották ki e posztra. Az Európai Parlament minden uniós tagországban mûködtet egy tájékoztatási irodát, amelynek a lakossággal való kapcsolattartás és a legszélesebb körû tájékoztatás a feladata. Az iroda tájékoztatja az EP brüsszeli központját a hazánkban zajló politikai eseményekrõl, illetve a magyarok Európai Parlamentre vonatkozó véleményérõl, kéréseirõl, petícióiról. Feladata ezenkívül a magyar EP-képviselõk itthoni munkájának támogatása is. Budapesten a Tájékoztatási Irodát – amelynek kezdetben az Országház adott otthont – 2003. januárjában nyitotta meg Pat Cox, az Európai Parlament akkori elnöke és Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke. Az iroda február elején költözött át a belvárosi Deák Ferenc utcába, ahol közös fedél alatt mûködik a Bizottság képviseletével. Szalai Zoltán az elsõ magyar az EPképviselet élén, korábban az irodát a dán Jens Jensen vezette. A 38 éves szakember moszkvai tudósítói munkája befejezése után a világ egyik legnagyobb kommunikációs ügynökségénél, a Weber Shandwicknél dolgozott és felsõfokon

beszél angolul, lengyelül, oroszul, valamint arabul is. A legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a szélesebb közvélemény számára is „láthatóbbá” tegye az irodát. A Tájékoztatási Iroda vezetõje az alábbi módon nyilatkozott munkájáról:

A Tájékoztatási Iroda belülrõl

zott van Budapesten. Ennek köszönhetõen az elmúlt idõszakban a magyar EPképviselõk részvételével már sikerült több olyan programot szervezni – például a május 4-i utcai fesztivált –, amelyek nemcsak jelentõs tetszést arattak, hanem komoly sajtóvisszhangot is generáltak. Kitörési pontot kínálhat az is, ha a jövõben jobban összehangoljuk a képviselõk és az iroda programját. Erre jó példa lehet az az EU-kvízverseny (az eseményrõl külön beszámolunk hírlevelünk 8-9. oldalán – szerk.), amelyet Gurmai Zita képviselõ asszony szervezett a mosonmagyaróvári Fekete István Általános Iskolában és amelyet az EP-iroda is támogatott.” Ezúton kívánunk sok sikert a képviseletvezetõ úr munkájához!

„Bár az EP-képviselet már több, mint három éve mûködik Budapesten, tevékenysége hosszabb ideig csak a minimumra korlátozódott. Ennek okai elsõsorban a korlátozott anyagi erõforrásokban és a létszámhiányban keresendõek, hiszen egészen a közelmúltig mindössze két munkatárs dolgozott itt. Szerencsére lassan megkezdõdött a személyi állomány feltöltése: jelenleg Szalai Zoltán (a képen balra) az Európa Bált megelõzõ sajtótájékoztatón (Magma fotó) már öt EP-alkalma-

Hírmozaik

8

Ismét kavarunk! 4. Honanya fõzõverseny (ajánló) 2006. szeptember 2-3-án ismét megrendezik a SzeptEmberFesztet a Bókay kertben (Budapest, XVIII. kerület, Szélmalom u. 33.). A rendezõ XVIII. kerületi Önkormányzat tervei szerint a tavalyi színes mûsorokon kívül – mely közel 80 ezer embert vonzott a helyszínre –, újabbakkal kívánja meglepni a

kilátogatókat. A rendezvényen minden korosztálynak kínálnak programokat. Reggeltõl estig négy színpadon, neves fellépõkkel, kézmûves bemutatóval, gyermekmûsorokkal szórakoztatják majd a közönséget. Az események fontos részét alkotja a gasztronómia is. A szombati nap kiemelkedõ ese-

ménye a Polgármesterek pörköltfõzõ versenye lesz. Immár hagyományos látványosságként az óriásbográcsban Benke Laci bácsi és a Séfek Tanácsa újból különleges pörköltet fõz majd. Vasárnap – fõvédnökségem mellett, a rendezvénysorozat keretén belül immár negyedik alkalommal – kerül sor a Honanyák fõzõversenyére, ahol európai parlamenti képviselõk és országgyûlési képviselõk mutathatják meg fõzõtudományukat. Tavaly a Honanyák 10 induló csapata az egészséges életmód hangsúlyozását tekintette fontosnak a benevezett ételek öszszeállításánál. Valamennyi képviselõ asszony csapata nagy sikert aratott, nem csak a szakavatott zsûri, hanem a közönség körében is. Kedvcsinálónak közlünk két képet a tavalyi fõzõversenyrõl. Tehát idén is jó szívvel ajánlhatom a rendezvénysorozatot mindenkinek!

Ki tud többet az EU-ról? - iskolai diákvetélkedõ Mosonmagyaróváron

A

tavalyi év örökbefogadási ceremóniáját követõen, 2006. május 10-én remek hangulatú, az egész iskolát megmozgató EU vetélkedõt rendeztek a mosonmagyaróvári Fekete István Általános Iskolában, ahol a diákok komoly szakmai tudásukról, és kreativitásukról adtak számot. 2005-ben felajánlottam, hogy az elsõ helyezett diákcsapatot és az õket felkészítõ pedagógus kollégát vendégül látom háromnapos brüsszeli tanulmányúton. A kellõ ösztönzõ erõnek is köszönhetõ, hogy a gyerekek alaposan felkészültek a megmérettetésre. A forró hangulatú versengés során a résztvevõk – örömömre – minden feladatot kivétel nélkül meg tudtak oldani. Volt EU ország bemutató mûsor, kvízjáték, nyelvi feladat, zeneszám felismerése, vaktérkép és számos jól kidolgozott és ötletes próbatétel. Egy-egy becsapós kérdést illetõen talán még a meghívott vendégek, uniós szakemberek is bajban lettek volna a helyes válasszal. A nyertes csapat

vendégem lesz Brüsszelben. A második helyezett díját Szalai Zoltán az Európai Parlament magyarországi irodájának vezetõje ajánlotta fel, aki a Magyar Parlament épületébe hívta meg látogatásra a gyerekeket. A harmadik díj a szülõi munkaközösség jóvoltából gyõri kirándulás lett. A vetélkedõt megtisztelte jelenlétével Mosonmagyaróvár polgármestere, Stipkovics Pál, aki a jó hangulatot érzékelve, felajánlotta, hogy a vetélkedõben részt vevõ összes fiatalt meghívja a Magyar Parlamentbe. A többi helyezett csapat és a felkészítõ tanárok is értékes könyveket és európai uniós kiadványokat kaptak. A jó hangulatú rendezvényt az „európai ízek utcájának” meglátogatása követte, ahol az uniós tagországok ételkülönlegességeit lehetett megkóstolni (ld. a kis képeket). Külön köszönet ezért az iskola szülõi munkaközösségének. Egy késõbbi számban majd beszámolunk a brüsszeli útról és a gyerekek élményeirõl, addig mellékelünk pár izgalmas fotót a vetélkedõrõl. 

Hírmozaik

9

A vetélkedõ diákok versenyeznek

„Rakd össze Európát!” - egy érdekes feladat

Ebben most mi voltunk a legjobbak!

Az igazgatónõ átveszi a díjakat

Végezetül idézzük néhány érintett értékelését, melyet egy-egy kérdésünkre válaszolva fogalmaztak meg: Hogyan tudta ilyen remekül megszervezni ezt a komoly eseményt? Megszervezné-e újra? A szervezõ tanárnõ: „Mivel már második alkalommal szerveztem a vetélkedõt, tudtam, hogy csak fokozatosan rákészülve lehet igazán sikeres a dolog. Ez a tanév errõl szólt szeptembertõl a május 12-i vetélkedõig. Rengeteget segített, hogy képviselõasszony igazi szívügyének tekintette a rendezvényt, és mindent megtett azért, hogy kellõképpen inspirálja tanulóinkat a felkészülésben. Kollégáim is teljes odaadással készítették fel csapataikat. A Szülõi Munkaközösség aktivistái hihetetlen odaadással álltak a program mellé, és mindent megtettek, hogy felejthetetlenné tegyék gyermekeinknek ezt a napot. Ilyen háttérrel csak sikeres lehetett az EUnap. Ha mód nyílna a jövõben egy új EU-nap megrendezésére, szívesen vállalnám, mert

érzem, hogy a feladat mellé mindenki odateszi a saját munkáját.” Hogyan készítette fel a nyertes csapatot? A nyertes csapat felkészítõ tanára: „Szerencsére, tanulóinkat nagyon inspirálta a lehetõség, hogy kijuthatnak Brüsszelbe, így nem volt szükség külön motiválásra. A felkészülési anyagot tematikus egységekre osztottuk, ezekbõl önállóan készültek fel a gyerekek. Én menet közben rendszeresen ellenõriztem felkészültségük szintjét, az esetleges problémákat közösen megbeszéltük, így értük el a legjobb eredményt, ami az erõs mezõnyben elég nehéz feladat volt.” Hogy érezted magad a felkészülés közben, mit vársz a brüsszeli úttól? A nyertes csapat kapitánya: „A felkészülés a tanév egész idejére kiterjedt, rendszeresen találkoztunk társainkkal, megbeszéltük, ki hol tart a tanulásban, ha valamelyikünknek segítség kellett, megpróbáltuk közösen megoldani. Nagyon szoros kapcsolatba kerül-

tünk egymással a felkészülés alatt. Mindanynyian nagyon várjuk a brüsszeli utat, hisz még sohasem jártunk ott. Nagyon kíváncsiak vagyunk, milyen az élet az EU központjában. Szeretnénk minél több érdekességet látni, sok új dolgot megismerni. Nagyon örülünk, hogy Zita néni segítségével minderre lehetõségünk nyílik.” Miért fontos az iskola számára egy EU-s vetélkedõ megrendezése? Az igazgatónõ: „Az általános iskolás korú gyermekek számára nincs ennél jobb alkalom, hogy ismereteket szerezzenek az EUról. Természetesen ezt az õ szintjüknek megfelelõen, fõleg játékos, vetélkedõs formában érdemes megtenni, így lehet közöttük népszerûsíteni azt a világot, ami már az õ jövõjük természetes színhelye lesz. Ha most megismerkednek az EU szervezeti kereteivel, oktatási, kulturális lehetõségeivel, felnõtt korukban jobban tudnak az adott helyzethez alkalmazkodni, az EU nyújtotta lehetõségeket kihasználni.”

Hírmozaik

10

Európa Nap Szulák Andreával

M

ájus elsõ szombatján közös kapunyitó ünnepséget rendezett az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájával. Formabontó módon szerették volna megünnepelni a május 9-ei Európa Napot, a két intézmény beköltözését a Deák Palotába és Magyarország uniós csatlakozásának második évfordulóját. Az Európai Unió Háza elõtti sétáló utcán egész napos fesztivált zajlott. Reggeltõl este tíz óráig megközelítõleg ötezren hallgatták az igen színvonalas mûsort, törték a fejüket fogós kérdéseken, játszottak, sõt, igazi karneváli hangulatot teremtve táncoltak is. A nagyszínpadon a televízióból ismert Galamb volt a ceremóniamester. Kora délután európai parlamenti képviselõtársaim: Lévai Katalin, Mohácsi Viktória és Surján László beszélgettek a brüsszeli és a strasbourgi parlamenti életrõl. Õket követte Kovács László, az Európai Bizottság magyar tagja, aki biztosi munkájának eddigi tapasztalatait osztotta meg a közönséggel. A beszélgetés részt ketten zártuk, Szulák Andrea énekesnõ és jómagam. Az európai kultúráról és az esélyegyenlõségrõl folyt a jó hangulatú eszmecsere. Szulák Andreában érdekesen gondolkodó, a világ és Európa ügyeire nyitott embert ismertem meg. Örültem, hogy mindaz, amit brüsszeli munkámban fontosnak tartok, a férfiak és nõk közötti esélyegyenlõség, a közös

európai kultúra védelme, neki is szívügye. Egyetlen dolog zavart csak bennünket, a hideg idõ, ám ezt enyhítette a forró hangulat. Estefelé Gál Csaba Boogie, a Pannon Kamarazenekar és a Budapest Férfikar, a Mészáros Myrával és Szõke Andrással megerõsített Nautilus Big Band fokozta a hangulatot, majd zárásként a Madarak házibuli-zenekar adott fergeteges koncertet. (forrás: www.eu.hu)

Az Európa Bálokról röviden 2006-ban harmadik alkalommal, a megszokott idõpontban, május 13-án este került megrendezésre az Európa Bál, melynek ötletgazdája vagyok. Az esemény évrõl-évre történõ megszervezésére nõkbõl álló társadalmi szervezõ bizottság alakult. Tagjai a gazdasági élet vezetõ személyiségei, akik a hazai társasági élet fontos eseményévé kívánták tenni e jótékonysági bált. A rendezvény mottója legyen érvényes minden lányra, asszonyra: „Minden sikeres férfi mellett áll egy nõ”. A bál küldetéssé nemesedett célja: segítsünk hátrányos helyzetben lévõ embertársainkon. Ezért a bál nyeresége minden évben jótékonysági célt szolgált. 2004ben – az elsõ alkalomkor – a támogatott

cél az osteoporosis (csontritkulás), 2005ben az emlõdaganat megelõzésének segítése, míg 2006-ban a gyengénlátó fiatalok társadalmi beilleszkedésének támogatása volt. A bálon minden évben átadásra került a „Pro Europa” díj, melyet olyan személyiség kapott, aki abban az adott évben különösen sokat tett azért, hogy Magyarország uniós elismertsége tovább növekedjen. Az elmúlt három év díjazottjai mára egy illusztris, képzeletbeli társaságot alkotnak. A díjazottak illusztris köréhez tartozik az üzletember Demján Sándor, a civil ügyeket képviselõ Göncz Árpádné, a nemzet színésze Törõcsik Mari (2004); Polgár Judit világbajnok sakkozó; Antall József miniszter-

elnök (posztumusz) és Eszterházy Péter író (2005), valamint Sütõ András író; Csányi Sándor színmûvész és Benkó Sándor zenekarvezetõ. 2006-tól a bált szervezõ társadalmi bizottság az Európai Uniót Magyarországon megismertetõ, magas szakmai színvonalon dolgozó újságírókat is díjazza. Idén Komáromi Enikõ, a Duna TV szerkesztõ riportere, Pesti Bernadett, az MTV Membrán címû mûsor fõszerkesztõje, Németh Péter, a Népszava fõszerkesztõje és Kaszab Zsuzsa, a METRO újság vezetõ szerkesztõje részesült elismerésben. Áll a bál - képes tudósítás a III. Európa Bálról 

Hírmozaik

11

Értettem, tábornok asszony, hogy mi lesz a fõcsapás iránya, de ne segítsük a gyengén látó politikusokat is?… Titkos stratégiai megbeszélés a bál elõtt Poul Nyrup Rasmussennel, az Európai Szocialisták Pártja elnökével.

Az elõkészületek boszorkánykonyhájából: Laci bácsi, a sok puccos étek helyett készítsünk nekik inkább egy jó babgulyást, mint ahogy Lõrincen tettük...

A kultúra áldozatokkal jár. Beugornék, de vajon lesz, aki kiment?

Lehunyta kis szemét a férfinép… tehát az esélyegyenlõség terén mi, a gyengébb nem nyertünk.

Miniszter úr, tudja, hogy min mosolyog? Mert én tudom…

Én kis kertet kerítek, benne fácskát ültetek… Hogy megnõtt az uniós támogatásokból! Nem csak egy tánc volt...

Hírmozaik

12

Könyvajánló Lux Ágnes:

Arcok, karcok, harcok avagy magyarnak lenni Európában Beszélgetések az európaiságról, Magyarországról, identitásról, értékekrõl, zsákutcákról, kihívásokról itthon - Európában. (Megjelenés idõpontja: 2006 április) Ára: 2625 Ft Az interjúalanyok témaspecifikus csoportosításban: Politika-tudomány: Schlett István; Vitányi Iván, Göncz Kinga Európai ügyek: Inotai András, Schöpflin György, Balázs Péter Mûvészet: Mészáros Márta, Markó Iván, Kieselbach Tamás Gazdasági-üzleti élet: Somody Imre, Andor László, Rácz Margit, Székely Péter Jogtudomány: Czuczai Jenõ Vallás: Várszegi Asztrik, Schweitzer József, Hörcsik Richárd A kötet interjúinak struktúrája: - Bevezetés - Mit jelent ma magyarnak lenni? A magyar és az európai identitás kérdése, Magyarország helyzete az új Európában; - Európaiság. Mit jelent a közös Európa? Mivel jár ez Magyarország számára? Európa kérdései a XXI. század küszöbén, kibõvülve és egy megváltozott nemzetközi térben. - A megkérdezett személyes tapasztalatai a mottó kapcsán és foglalkozásához kapcsolódó kérdések az új Európában - Összegzés Az interjúk megkezdésének idõpontja: 2005. február 17. A kézirat befejezésének idõpontja 2005. december 31. oldalszám: 180 oldal.

EURO INFO SERVICE 1137 Budapest, Szt. István krt. 12. III. emelet 1/A. Tel: 329-21-70, 329-24-87 E-mail: [email protected]

Postacím: 1245 Budapest, Pf. 1039 Fax: 349-20-53 Internet: www.euroinfo.hu

Honlapajánló 2006. május 9-étõl az európai intézmények honlapjai a .eu domainnév alatt mûködnek tovább. Ez azt jelenti, hogy valamennyi uniós intézmény és ügynökség az EUROPA honlap égisze alá kerül, így az .europa.eu az uniós intézmények és ügynökségek egységes online belépési pontjává válik. Az intézmények korábbi .eu.int címeit azonban legalább egy évig még használni lehet. A három legfontosabb cím az alábbi módon változott meg: Intézmény

régi cím

Európai Parlament

http://europarl.eu.int

http://europarl.europa.eu

Európai Tanács

http://consilium.eu.int

http://consilium.europa.eu

Európai Bizottság

http://europa.eu.int/comm/

http://ec.europa.eu

Felelõs szerkesztõ: Dr. Gurmai Zita

l

új cím

Grafikai tervezés: 2zsiráf Kreatív Ügynökség

l

Nyomda: Alfadat-Press Kft.