Az állampolgári jogok országgyőlési biztosának jelentése az AJB 1920/2010. számú ügyben Kapcsolódó ügyek: 4777/2009, 1921/2010, 4012/2010, 4254/2010, 5357/2010.
Elıadó: dr. Bene Beáta dr. Retkes Zita Az eljárás megindulása Számos, az ország különbözı településeirıl hozzám forduló panaszos sérelmezte, hogy gyermekének bölcsıdei elhelyezése hiányában nem tud visszatérni a munkaerıpiacra, illetve más ellátási formát – pl. magánbölcsıdei ellátás költségeit – nem képes finanszírozni. A panaszokban foglaltakkal kapcsolatban felmerült a jogállamiság elvébıl levezethetı jogbiztonság követelménye érvényesülésének, valamint a gyermekek jogainak, a gyermekek mindenek felett álló érdeke sérelmének gyanúja, ezért az állampolgári jogok országgyőlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (Obtv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján hivatalból, a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggésben átfogó vizsgálatot indítottam. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a gyermek alkotmányos jogainak védelmét az országgyőlési biztos sajátos eszközeivel segíti, egyben feladata, hogy a gyermek alkotmányos jogait érintı – tudomására jutott – visszaéléseket kivizsgálja, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. Az ombudsman így – mintegy gyermekjogi szakombudsmani teendıket is ellátva – a gyermeki jogokat nem csak a legtipikusabb, hanem a gyermeki jogok érvényesüléséhez illeszkedı, sajátos eszközrendszerrel is védi, különös hangsúlyt fektetve a proaktív jellegő jogvédelemre is. Mindezeket szem elıtt tartva, 2008. évben a gyermekek jogainak érvényesülését feltáró, megbízatásom egészén átívelı alapjogi projektet indítottam, amelynek célja a gyermeki jogokkal kapcsolatban felmerült visszásságok feltérképezése, fókuszba helyezése, de elsısorban a gyermeki jogok érvényesülésének elısegítése. Az egyedi ügyek alapos feltárása érdekében, az érintett polgármesterek tájékoztatását kértem, továbbá – a megelızı kormányzati struktúra szerint - a szociális és munkaügyi minisztert (SZMM), az oktatási és kulturális minisztert (OKM), az egészségügyi minisztert (EüM), a Magyar Bölcsıdék Egyesülete elnökét, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet fıigazgatóját (SZMI), valamint a „Legyen Jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégiai Értékelı Bizottsága (ÉB) elnökét szakmai álláspontjaik kifejtésére kértem. A megállapított tényállás 1/ Az AJB 4777/2009. számú ügyben a panaszos sérelmezte, hogy Németkér településen nem mőködik bölcsıde, a környezı településeken pedig helyhiány miatt nem veszik fel a gyermekeket. Megkeresésemre a jegyzı azt a választ adta, hogy „az önkormányzat anyagi források hiányában nem tudja biztosítani a bölcsıdés korú gyermekek napközbeni ellátását”. 2/ Az AJB 1920/2010. számú ügyben egy háromgyermekes édesanya fordult hozzám, aki 2 éves gyermekének felvételét kérte a dunakeszi önkormányzat által fenntartott bölcsıdébe,
de kérelmét helyhiány miatt elutasították. A panaszos állítása szerint az önkormányzat azt javasolta számára, hogy ne is reménykedjék gyermekének óvodai felvételében sem, mivel oda is csak a bölcsıdébıl menı, illetve csak 5 éves kort elérı gyermeket tudnak felvenni, valamint a családi napközi létrehozását tanácsolták számára. A panaszos kifejtette véleményét a családi napközirıl, kérdésként fogalmazta meg, mi lesz a gyermekekkel, ha a napközit mőködtetı, vagy annak gyermekei megbetegszenek, magára hagyhatja-e a gyermekeket a feladatot egyedül ellátó személy amennyiben ez szükséges, továbbá fı problémaként jelölte meg, hogy néhány napos tanfolyam elvégzésével bárki szakképzettséget szerezhet. Felvetette továbbá, hogy az önkormányzat a bölcsıdei férıhely-számok meghatározása során nem veszi figyelembe, az újonnan épülı lakóparkokba beköltızök életkorát és várhatóan születendı gyermekek számát sem. Ismeretei szerint Dunakeszin 38 bölcsıdei férıhely van, amelyre több mint 300 gyermek felvételét kérelmezték szüleik. A panaszos elıadta azt is, hogy gyermekét a városban mőködı magánbölcsıdében – annak magas térítési díjaira tekintettel – anyagi okok miatt nem tudja elhelyezni. 3/ Az AJB 1921/2010. számú ügyben a panaszos azt sérelmezte, hogy Kistarcsa önkormányzata nem látja el kötelezı feladatát, mert a város lakosság száma meghaladja a 10.000 fıt, ugyanakkor a város nem mőködtet bölcsıdét, így gyermekét nem tudja bölcsıdébe beíratni. 4/ Az AJB 4254/2010. számú ügy panasza szintén a kistarcsai önkormányzat gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatos sérelmeit fogalmazta meg. A panaszos két gyermeke közül a bölcsıdés korú kisgyermekének napközbeni ellátását próbálta megoldani, mert munkahelyére vissza kívánt térni. Tekintettel arra, hogy a város nem tart fenn bölcsıdét, kérte, hogy az önkormányzat egy másik településen (Csömörön) lévı alapítványi bölcsıde és óvoda térítési díjához biztosítson támogatást. A panaszos állítása szerint az önkormányzattól azt a tájékoztatást kapta, hogy csak a Gödöllın található magán napközivel van ellátási szerzıdésük, így a gyerek csömöri intézményben való elhelyezését anyagilag nem tudják támogatni. A panaszos ismerete szerint a gödöllıi intézmény kb. háromszoros áron biztosítja a szolgáltatást, mint az általa választani kívánt másik intézmény. 5/ Az AJB 4012/2010. számú ügyben a panaszos a fóti bölcsıdébe nyújtotta be gyermekének elhelyezési kérelmét, mert vissza kívánt térni munkahelyére, a kérelmet férıhely hiányra tekintettel az intézmény vezetıje elutasította. A panaszost a hozzám benyújtott kérelmének kiegészítésére kértem fel, amelynek nem tett eleget. 6/ Az AJB 5357/2010. számú ügyben a panaszos gyermekének óvodai felvételének helyhiányában történt elutasítását sérelmezte.
A vizsgált alkotmányos jogok – –
A jogállamiság elvébıl fakadó jogbiztonság követelménye: „A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.” (Alkotmány 2. § (1). bekezdés) Az állam alapjogvédelmi kötelezettsége: „A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetı jogait, ezek tiszteletben tartása az állam elsırendő kötelessége.” (Alkotmány 8. § (1) bekezdés)
2
–
A gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való joga: „A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részérıl arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelı testi, szellemi és erkölcsi fejlıdéséhez szükséges.” (Alkotmány 67. § (1) bekezdés)
Az alkalmazott jogszabályok és egyéb rendelkezések A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Köt.) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény (Magyarországon kihirdette az 1991. évi LXIV. törvény)
A vizsgálat megállapításai I. A hatáskör tekintetében Az állampolgári jogok országgyőlési biztosa számára feladat- és hatáskört, valamint az ennek ellátásához szükséges vizsgálati jogosultságokat az állampolgári jogok országgyőlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (Obtv.) határozza meg. Az Obtv. 16. § (1) bekezdése szerint az országgyőlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végzı szerv (a továbbiakban együtt: hatóság) tevékenysége során a beadványt benyújtó személy alapvetı jogaival összefüggésben visszásságot okozott, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetıségeket – ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát – már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetıség nincs számára biztosítva. Elsıként azt vizsgáltam, hogy az ügyben érintett szervekre kiterjed-e a hatásköröm. Az Obtv. 29. §-a csak a hatóság fogalmát tartalmazza, a közszolgáltatást végzı szerv fogalmát nem határozza meg, hanem az országgyőlési biztosok jogértelmezésére bízza annak eldöntését, hogy mely szervek tekinthetık közszolgáltatónak. Az országgyőlési biztosok minden esetben közszolgáltatónak tekintik a hatóságnak nem minısülı, állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szerveket, különösen azokat, amelyek esetében a kérelmezınek nincs lehetısége annak megválasztására, hogy az általa igényelt szolgáltatás igénybevételére kivel szerzıdjön, tekintettel arra, hogy azt csak korlátozott számú vagy kizárólag egyetlen szervtıl veheti igénybe.1 A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. §-ának (1) bekezdése a települési önkormányzatnak a helyi közszolgáltatások körében ellátandó feladatai között nem nevesíti a bölcsıdei ellátást, de általánosan a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás kötelezettségét megjeleníti. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 30. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a helyi önkormányzatok, az önkormányzatokkal kötött szerzıdés alapján önkormányzati feladatokat ellátó természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı más szervezetek, valamint a normatív állami hozzájárulást igénybe vevı nem állami szervek biztosítják a személyes 1
Lásd az OBH 6501/2001. számú jelentését
3
gondoskodást. A Gyvt. alapján a személyes gondoskodás körébe tartozik a gyermekjóléti alapellátások egyik formájaként a gyermekek napközbeni ellátása is. Az Obtv., az Ötv. és Gyvt. idézett rendelkezései alapján a napközbeni ellátást közszolgáltatásnak, a napközbeni ellátást biztosító szerveket közszolgáltatást végzı szerveknek tekintem.
II. Alapvetı jogok tekintetében II/1. A gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való joga Az Alkotmány 67. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részérıl arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelı testi, szellemi és erkölcsi fejlıdéséhez szükséges. Az alkotmányi felsorolás – ahogyan azt már korábbi jelentéseimben is megállapítottam2 – egyben „rangsornak” is tekinthetı: a gyermeknek elsıdlegesen a családtól kell a szükséges védelmet és gondoskodást megkapnia, ezt azonban kiegészíti (meghatározott esetben pedig pótolja, helyettesíti) az állami intézményvédelem. Ezt támasztja alá az Alkotmánybíróság gyakorlata is: „Minthogy azonban a gyermek védelme és a róla való gondoskodás nemcsak a család alkotmányos kötelessége, hanem az államé, a társadalomé is, ez a szülıi felügyelettel összefüggésben úgy értelmezendı: ha a gyermeknek nincs, vagy a szülıi kötelességeket nem teljesítı szülıje van, akkor helyettük az államnak kell helytállnia. Ez ad a jogalkotó államnak lehetıséget a törvényes beavatkozásra, és kötelezi az államot közvetlen helytállásra (tartás) a védelem és gondoskodás feladatára.”3 Az állam alatt nem pusztán a Magyar Államot, mint jogi személyt kell jelen esetben érteni, hanem – a különbözı jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörében eljárva – valamennyi, ezért tételesen meg nem határozható állami- és önkormányzati szervet is.4 Az alapjogoknak létezik egy intézményvédelmi oldala: az egyén alanyi jogának biztosításával, védelmével és érvényesülésével összefüggı tágabb értelemben vett pozitív állami kötelezettségeket összefoglalóan állami intézményvédelmi kötelezettségnek nevezzük. Az Alkotmánybíróságnak következetes az ítélkezési gyakorlata azt illetıen, hogy az államnak az alapvetı jog tiszteletben tartására és védelmére vonatkozó kötelezettsége nem merül ki abban, hogy tartózkodnia kell megsértésüktıl, hanem magában foglalja azt is, hogy biztosítania kell az érvényesülésükhöz szükséges feltételeket is.5 A szülıi gondoskodás kiegészítésére, illetve pótlására a legtipikusabb esetben a legmegfelelıbb szakértelem alkalmazása érdekében, valamint a szülık munkaerıpiacon való részvétele miatt kerül sor. Az ENSz Gyermekjogi Egyezményének 18. cikk 3. pontja alapján az Egyezményben részes államok megtesznek minden megfelelı intézkedést annak érdekében, hogy a dolgozó szülık gyermekei számára biztosítsák olyan szolgáltatások igénybevételének jogát, amelyre jogosultak. A 3. cikkben foglaltak szerint az Egyezményben részes államok kötelezik magukat arra, hogy a gyermek számára, figyelembe véve szülei, gyámja és az érte törvényesen felelıs más személyek jogait és kötelességeit, biztosítják a jóléthez szükséges védelmet és gondozást, e célból meghozzák a szükséges törvényhozási és közigazgatási intézkedéseket. 2
Lásd az OBH 2057/2008., OBH 2223/2008., OBH 1588/2008., AJB 3432/2009., AJB 4149/2010. számú jelentéseket 995/B/1990. AB határozat, ABH 1993, 515, 528. 4 Bıvebben az AJB-3536/2009. számú jelentésben 5 Lásd a 64/1991. (XII. 17.) és a 55/2001. (XI. 29.) AB határozatokat 3
4
II/2. A jogbiztonság követelménye Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. A jogbiztonság, mint alapvetı jog fogalmának értelmezésénél az Alkotmánybíróság döntéseiben megfogalmazott elveket vettem figyelembe. Az Alkotmánybíróság a jogállam fogalmát több aspektusból is értelmezte, kimondva, hogy a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam – és elsısorban a jogalkotó – kötelességévé teszi annak megállapítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelmőek, mőködésüket tekintve kiszámíthatóak és elıreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. Vagyis a jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelmőségét követeli meg, de az egyes jogintézmények mőködésének kiszámíthatóságát is.6 Ezért alapvetıek a jogbiztonság alkotmányos követelménye szempontjából az eljárásjogi garanciák. Csakis formalizált eljárási szabályok megkövetelésével és betartásával mőködhetnek alkotmányosan a jogintézmények. Az alanyi jogok és kötelezettségek érvényesítésére szolgáló eljárási garanciák tehát a jogbiztonság alkotmányos elvébıl következnek. Megfelelı eljárási garanciák nélkül mőködı eljárásban a jogbiztonság szenved sérelmet.” [9/1992. (I. 30.) AB. hat.] Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a jogállamiság egyik alapvetı követelménye, hogy a közhatalommal rendelkezı szervek is csak a jog által meghatározott keretek között fejthetik ki a tevékenységüket. [56/1991. (XI.8.) AB. hat.]
III. A gyermekek napközbeni ellátása tekintetében III/1. Az egyedi ügyek tekintetében a/ Az elsı ügyben a polgármester tájékoztatása szerint a bölcsıdei felvételi eljárás során 250 jelentkezıbıl 50 gyermek felvételére volt lehetıség, így is mindkét bölcsıde 120%-os kihasználtsággal mőködött. Az elutasított kérelmezık valamennyien azonos körülményekre hivatkozással kérték a felvételt, minden esetben az anya munkába állása, valamint a magas hiteltörlesztı részletek álltak. A felvétel során elınyben részesültek az egyedülálló szülık, a veszélyeztetett gyermekek, ill. a szociálisan rászorulók. A panaszos gyermeke nem került felvételre a rosszabb szociális helyzetben lévık nagy számára tekintettel. 2009-ben a kérelmezık a felvételi igényüket a bölcsıde vezetıjénél jelentették be, aki a felvételi naplóban azt rögzítette. A felvételi eljárásban a város védınıi, a két önkormányzati bölcsıde vezetıje, a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat vezetıje, az Egyesített Szociális Gyermekjóléti és Egészségügyi Szolgálat vezetıje, valamint a Polgármesteri Hivatal Szociális, Egészségügyi Osztály és Gyámhivatal helyettes vezetıje vett részt. A felvételrıl minden csecsemı esetében a védınık környezettanulmánya, ill. a kérelemben foglaltak alapján született döntés. A felvétel eredményérıl hirdetıtáblán történt közzététel útján értesültek az érintettek. A polgármester 2010-tıl a bölcsıdei felvételi eljárás rendjének megváltozását jelezte. Az új szabályok értelmében a felvételi kérelemrıl az önkormányzat szociális és egészségügyi bizottsága dönt, a döntésrıl a kérelmezıket írásban értesítik. A felvételi kérelem nyomtatvány formájában terjeszthetı elı, e nyomtatvány a gyermek és a szülı adataira kérdez rá, valamint 6
Lásd a 9/1992. (I. 30.) AB határozatot
5
figyelembe veszi a család egy fıre jutó nettó jövedelmét, illetve vagyoni helyzetét, valamint a védını javaslatát is. A polgármester elıadta, hogy Dunakeszi Város Önkormányzata – hasonlóan az ország többi önkormányzatához – a városban élı, felvételre jelentkezı kisdedek bölcsıdei elhelyezését nem tudta maradéktalanul megoldani és állami segítség nélkül a jövıben sem tudja. Az önkormányzat 2008-ban pályázatot nyújtott be bölcsıde építésére, amely pályázatot a pályázatkiírója a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács sikeresnek minısítette, azonban az pénzhiányra tekintettel meghiúsult. Dunakeszin a nagyarányú építkezések következtében robbanásszerően megnövekedett a bölcsıdés és óvodás korú gyermekek száma. Az önkormányzat óvodát épített, illetve a meglévı óvoda férıhelyét bıvítette. A városban egy magánbölcsıde és tizenhárom családi napközi mőködik, az önkormányzat a magánbölcsıde mőködéséhez 5 éven keresztül évi 2,5 millió forint anyagi támogatást biztosított, a családi napközik esetében 500.000 - 1 millió forint közötti támogatást nyújtott. Továbbá a családi napközibe járó szociálisan rászoruló gyermekek részére 10.000 - 30.000,- Ft havi támogatást biztosított, mely éves szinten 15-20 millió forintot jelent. Az önkormányzati bölcsıde férıhely-számát 2010. januártól 14 férıhellyel bıvítette, ekkor értesítette a panaszost gyermekének felvételi lehetıségérıl, azonban a panaszos gyermekét ebben az idıpontban már más város bölcsıdéjében elhelyezte. b/ Kistarcsa Város polgármesterének tájékoztatása szerint a város lakossága 2006-ban haladta meg a 10.000 fıt, tehát ezen idıponttól vált az önkormányzat kötelezı feladatává a bölcsıdei ellátás biztosítása. A városban 296 bölcsıdés korú gyermek él, amelybıl kb. 60-70 gyermek venné igénybe a bölcsıdét. A képviselı-testület több alkalommal foglalkozott a témával, kezdetben egy óvodában kívánta kialakítani a bölcsıdét, majd bölcsıde építésére nyújtott be pályázatot 2008-ban, de eredménytelenül. 2009 márciusában a testület elfogadta a beruházási tervet, amely szerint egy megüresedett iskolaépületben kialakítható az intézmény, várhatóan 2010. szeptemberi határidıvel. Addig az önkormányzat a bölcsıdei ellátást a település lakosai számára ellátási szerzıdés útján biztosítja alapítványi családi napközin keresztül. Az ellátásban részesülı gyermek után 10.000,- Ft/hó támogatást biztosítanak a családi napközinek, továbbá szociális rászorultság esetén további 5.000,- Ft-tal járul hozzá az önkormányzat az ellátás költségeihez. A képviselı-testület ezzel párhuzamosan módosította a gyermekvédelem helyi rendszerérıl szóló 9/2006. (II. 16.) sz. rendeletét, kiegészítve a 11/A. §-al, amely a családi napközis ellátás feltételeit szabályozza. Továbbá ellátási szerzıdést kötött 2009. január 1-jétıl 2009. augusztus 31-ig az 1-3 éves gyermekek részére családi napközi keretében napközbeni ellátás nyújtására. A napközi egy hónapra 58.000,- Ft-ért biztosította a szolgáltatást. Az ellátási szerzıdést az önkormányzat 2009. szeptember és 2010. augusztus 31. közötti idıszakra ismételten megkötötte. c/ Kistarcsa Város polgármesterének 2010 júniusában kelt és az AJB 4254/2010. számú ügyben adott tájékoztatása szerint már az önkormányzat 2009. 12. 1-én pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv, Közép-magyarországi Operatív Program támogatási rendszeréhez „Bölcsıdei ellátást nyújtó Intézmények Infrastrukturális fejlesztése és kapacitásának bıvítése” címen meghirdetett pályázatra „Tipegı bölcsıde létrehozása pályázattal” címen. A pályázatot a Regionális Operatív Programok Irányító Hatósága 247.826.500, - Ft összegő egyszeri vissza nem térítendı támogatásban részesítette 2010. 03. 22-ei döntésével. A pályázattal Kistarcsa 40 férıhelyes bölcsıdét kíván létrehozni 4 csoportszobával, fızı- és
6
tejkonyhával, parkosított udvarral, 2 játszótérrel, 2 pancsoló medencével. A bölcsıde projekt fizikai megvalósításának tervezett idıpontja: 2011. 08. 31. A helyi bölcsıde mőködésének megkezdéséig az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a már (7 fı számára) megkötött ellátási szerzıdésen túl újabb szerzıdések megkötésével (további 14 fı számára) biztosítja. Az önkormányzat a panaszost idıközben tájékoztatta az újonnan létrejött lehetıségekrıl. d/ Az AJB 5357/2010 számú ügyben a férıhely hiánya miatti óvodai felvételi kérelmet elutasító óvodavezetıi döntéssel szemben benyújtott kérelmet Újpest Önkormányzatának jegyzıje a felülbírálati eljárásban ugyancsak elutasította. Határozatának indokolása szerint: A Köt 3. sz. melléklete szabályozza az óvodai csoportokba felvehetı maximális gyermeklétszámot, védve ezzel a gyermekek érdekeit. A Köt 24. § (3) bekezdése rendelkezik az óvodakötelezettségrıl, mely szerint „a gyermek … abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdı napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.” Ennek a törvényi elıírásnak Újpest Önkormányzata maximálisan eleget tesz. A 65. § (1) bekezdése alapján: „Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehetı fel”, tehát a három, négy évesekre nem ír elı kötelezettséget. III/2. Általános megállapítások 1/ A közszolgáltatásról való gondoskodás A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. §ának (1) bekezdése a települési önkormányzatnak a helyi közszolgáltatások körében ellátandó feladatai között nem nevesíti a bölcsıdei ellátást, csak általánosan a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást írja elı. Az Ötv. 8. §-ának (3) bekezdése lehetıvé teszi, hogy törvény kötelezze a települési önkormányzatokat az egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról való gondoskodásra. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól és egyéb feltételektıl függıen eltérıen is megállapíthatók. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 94. §-ának (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat – fıvárosban a kerületi önkormányzat – feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és mőködtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. A települési önkormányzatnak biztosítania kell a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében — a lakosságszámtól függı intézmény-fenntartási kötelezettségek figyelembevételével — a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, valamint szerveznie és közvetítenie kell a máshol igénybe vehetı ellátásokhoz való hozzájutást. Az önkormányzatok e közszolgáltatást többféle módon biztosíthatják: saját intézmény mőködtetésével, a feladat ellátására létrejött önkormányzati társulás vagy többcélú kistérségi társulás által, illetve ellátási szerzıdés keretében más szervvel, személlyel kötött ellátási szerzıdés útján. Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást a Gyvt. 38. §-ának (2) bekezdése alapján – lehetıség szerint – a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb esı ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. Továbbá a Gyvt. 96. §-ának (2) bekezdése meghatározza azt is, hogy az intézmények ellátási területének
7
meghatározásánál az intézmény és az ellátottak lakóhelye közötti távolság lehetıleg ne haladja meg az 50 km-t. 2/ A gyermekek napközbeni ellátása A Gyvt. VI. fejezete tartalmazza a gyermekjóléti alapellátásokkal kapcsolatos törvényi szintő szabályokat, megfogalmazva az alapellátások célját, vagyis az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdésének, jólétének, a családban történı nevelésének elısegítéséhez, a veszélyeztetettség megelızéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történı kiemelésének a megelızéséhez. A Gyvt. 41. §-ának (1) bekezdése értelmében a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élı gyermekek életkorának megfelelı nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelıi, gondozói munkavégzésük, munkaerıpiaci részvételt elısegítı programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A Gyvt. 41. §-ának (2) bekezdése ehhez az általános rendelkezéshez ad egy kisegítı szabályt, amikor példálódzó felsorolás keretében meghatározza, hogy különösen mely egyéb okokból indokolt a gyermekek számára a napközbeni ellátást megszervezni. Így a gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani, akinek fejlıdése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükség, akit egyedülálló vagy idıskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül, valamint akinek a szülıje, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. Az SZMM kifejtette, hogy a Gyvt. 41. §-ának (1) és (2) bekezdése az egész-rész viszonyában áll egymással, azaz az (1) bekezdés az általános rendelkezéseket, a (2) bekezdés pedig a részletes, az (1) bekezdést értelmezı, annak alkalmazását elısegítı szabályokat tartalmazza. A települési önkormányzatoknak tehát elvileg minden, a Gyvt. 41. §-ának (1) bekezdésében meghatározott gyermek tekintetében biztosítaniuk kell a napközbeni ellátást azzal, hogy ez a rendelkezés, a benne szereplı „egyéb ok” miatt magában foglalja a Gyvt. 41. §-ának (2) bekezdésében szereplı felsorolást is. Ez összhangban van a napközbeni ellátások funkciójával, miszerint azok segítik a család és a munkahely feladatainak összehangolását, segítik a nık fokozottabb munkaerı-piaci részvételét, másrészt szocializációs szerepükkel hozzájárulnak a gyermekszegénység, a társadalmi kirekesztıdés csökkentéséhez, a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek esélyeinek növeléséhez, hátrányaik leküzdéséhez, és fontos szerepük lehet a fogyatékos kisgyermekek korai fejlesztésében, fejlesztı felkészítésében, gondozásában, felügyeletében. Az SZMI is hasonlóan fogalmazta meg álláspontját, ugyanis a gyermekek napközbeni ellátásának elérhetısége minden gyermeknek alapvetı joga, amely egyben a Gyvt. 6. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltakat is érvényre juttatja. A gyermekek napközbeni ellátása – bár a törvény 41. § (2) bekezdése kiemeli a leginkább rászoruló és a veszélyeztetettség megelızése érdekében stratégiai szempontból kiemelt célcsoportot – a személyiség kibontakoztatásához főzıdı jog érvényesítése, valamint általánosan a veszélyeztetı tényezık megelızése okán minden gyermekre vonatkozó ellátás. A fıigazgató tájékoztatása szerint e gyakorlat tükrözıdik a napközbeni kisgyermek-ellátás adataiban. A KSH 2007. éves adatai szerint a bölcsıdébe beíratott 32.010 gyermek közül, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı, vagy más okból ingyenesen étkezı gyermek száma 5900 fı, ami a beíratott gyermekek 15,6 %-a, míg az 50 %-os kedvezményben 8
részesülı fogyatékos, tartósan beteg, védelembe vett, továbbá 3 vagy több gyermekes család gyermeke 3258 fı, ami a beíratott gyermekek 12,8 %-a. Az adatok alapján a két kategóriába tartozó gyermekek aránya együttesen (28,4%) sem éri el a beíratott gyermekek 30%-át sem. 3/ Gyermekek napközbeni ellátásának formái A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhetı – a gyermekek életkorának megfelelıen – különösen bölcsıdében, hetes bölcsıdében, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, valamint a közoktatási törvény hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító egyik intézményi forma a bölcsıde, amely családban nevelkedı 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerő gondozását és nevelését biztosítja. A Gyvt. meghatározza azt is, hogy a bölcsıdei felvétel során elınyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülıje vagy más törvényes képviselıje igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. A Gyvt. 94. §-a (3) bekezdésének a) pontja pedig elıírja, hogy az a települési önkormányzat, fıvárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén tízezernél több állandó lakos él, bölcsıdét köteles mőködtetni. Egy bölcsıdei csoportban legfeljebb 10 gyermek helyezhetı el, a kizárólag fogyatékos gyermekeket ellátó csoportban pedig 6 gyermek. A KSH adatai alapján 2008. évben a bölcsıdék száma 590, a mőködı férıhelyek száma 25.757, míg a beíratott gyermekek száma 33.397 fı volt. A bölcsıdei férıhelyek kihasználtsága 130 %-os. Az ország 3.145 településébıl csak 230 településen mőködik bölcsıde. Több olyan tízezer lakos feletti lélekszámú település van, amelyek nem tesznek eleget törvényi kötelezettségüknek és nem mőködtetnek bölcsıdét.7 A legjobb a bölcsıdei ellátottság a fıvárosban, ahol az intézmények 25,5 %-a található. A megyei jogú városokban található a bölcsıdék 27,2 %-a, városokban 37,2 % és a községekben mindössze a bölcsıdék 10,1 %-a. A kistelepülések bölcsıdéi általában kisebbek, 10-20 férıhellyel mőködnek, ami az országban mőködı férıhelyek 3,7 %-át jelenti. Jól látható, hogy a szolgáltatás kiépültségét nagyfokú területi különbségek jellemzik, így a kisebb településeken élıknek csak elenyészı számban hozzáférhetı a bölcsıde szolgáltatása. A Gyvt. 43. §-a határozza meg a családi napközi fogalmát, amely a bölcsıdei és óvodai ellátásban nem részesülı, továbbá az iskolai oktatásban részesülı gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevı gyermek családi napköziben történı, nem közoktatási célú ellátását jelenti. A családi napközi a családban nevelkedı gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelı nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. 7
A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) 2008. évi adatai alapján 141 olyan település van (ebbıl 23 fıvárosi kerület), ahol a lakosság száma meghaladja a 10 ezer fıt. Ezek közül 11 település van, ahol nem mőködik bölcsıde. A szóban forgó települések — megyei bontásban — a következık: - Pest megye; Dabas, Nagykáta, Pilisvörösvár, Pilis, Biatorbágy, Kistarcsa, Maglód. - Tolna megye: Tolna. - Borsod-Abaúj Zemplén megye: Sajószentpéter. Nógrád megye: Salgótarján (az egyetlen megyei jogú város, amelyiknek nincs bölcsıdéje). Bács-Kiskun megye: Lajosmizse.
9
A családi napközik 1999-ben 268 férıhelyet tartottak fenn, amely mára közel 1500 férıhelyre bıvült. A KSH 2008 évi adatai alapján 216 családi napközi mőködött. Számuk az elmúlt pár évhez képest megduplázódott és egyre inkább emelkedik. Az SZMM szerint a családi napköziben a 2-3 év közötti (45%) gyermekek ellátására van a legnagyobb igény, az 1 éven aluli gyermekek elenyészı számban jelennek meg. A családi napköziket legnagyobb részben civil szervezetek mőködtetik, de számos egyéni, illetve társas vállalkozás által mőködtetett is van, és egyre növekszik az önkormányzatok által létrehozott családi napközik száma. A családi napköziket elsısorban olyan településeken célszerő kialakítani, ahol hiányos a szolgáltatás, vagy a jelenlegi bölcsıdei férıhelyek nem elégségesek és az óvoda, illetve iskolai napközi nem tudja felvállalni a részmunkaidı, átképzések, változó munkarend stb. miatti családi igények kielégítését. Rugalmassága nagyban hozzájárul ahhoz, hogy segítse a családok és munkahelyek igényeinek összehangolását, a lakókörnyezetben munkalehetıséget teremt, valamint más napközbeni ellátást nyújtó intézményekhez (bölcsıde, óvoda) képest gazdaságosabban mőködtethetı. Az SZMI tájékoztatása szerint azonban a szolgáltatások fizikai elérhetısége a családi napközik tekintetében is egyenetlen, hiszen a szolgáltatások túlnyomó többsége, 43,4%-a a Közép-magyarországi régióban található, kiugró a kiépültsége a Dél-alföldi régióban, ahol a családi napközik 21%-a nyújt ellátást. A legkisebb számban az Észak-alföldi régióban mőködik, itt a szolgáltatók 5,3%-a található, az ország többi részén 7-10% közötti a mőködı szolgáltatások aránya. A családi napközi szolgáltatásnál külön problémát jelent, hogy igen kis számban rendelkeznek az önkormányzatokkal kötött feladat-ellátási szerzıdéssel, így a szociálisan rászoruló gyermekek a magas térítési díj miatt kiszorulnak az igénybevevık körébıl. Családi gyermekfelügyelet keretében 2010 januárjától az ellátást nyújtó személy saját otthonában a családban nevelkedı 2-4 éves korú gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelı nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést. A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülı vagy más törvényes képviselı otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy idıszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülı a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. 2007-ben mindössze 162 fı vette igénybe az házi gyermekfelügyelet szolgáltatást. A közoktatási törvény hatálya alá tartozó intézmények keretében biztosítható ellátási formák: Egységes, az óvodai és a bölcsıdei nevelés feladatait ellátó intézmény 2008 nyarától hozható létre a második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez akkor, ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsıdét mőködtetni, és a gyermekek száma nem teszi lehetıvé az óvodai csoport, illetve a bölcsıdei csoport külön-külön történı létrehozását, feltéve továbbá, hogy minden, a településen lakóhellyel rendelkezı gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthetı. Mintegy 71 települési önkormányzat, illetve önkormányzati társulás szervezi meg az egységes óvoda-bölcsıdei ellátást, ezzel mintegy 350 három év alatti kisgyermek számára biztosítva ellátást. Ettıl elkülönítendı a bölcsıde-óvoda integráció, amely integrált intézmény létrehozását a Gyvt. 96. §-ának (4)-(5) bekezdése teszi lehetıvé. Az intézményen belül elkülönülten mőködı szakmai egységében a 0-3 éves korúak számára a bölcsıde, míg a 3-6 éves korúak ellátását az óvoda biztosítja, az elıbbire a Gyvt., az utóbbira a Köt. szabályait alkalmazva. Jelenleg 119 ilyen, óvodához integrált bölcsıdei csoportot mőködtetı intézmény van, mintegy 1.800 férıhellyel.
10
Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelı intézmény, amely a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. 2010 szeptemberétıl az óvoda felveheti azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétıl számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fıvárosi kerületben, illetve, ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezı három éves és annál idısebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthetı. Az Ötv. alapján az óvodai nevelés megszervezése (a Köt-ben foglalt rendelkezések alapján), valamint a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggı feladatok ellátása (a Gyvt. szerint) a települési önkormányzat kötelezı alapfeladata. A települési önkormányzat e feladat-ellátási kötelezettségének eleget tehet saját intézmény fenntartásával, társulásban való részvétellel, vagy más helyi önkormányzattal, illetve nem állami-, nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény fenntartójával kötött megállapodás alapján. Az óvoda, mint nevelési oktatási intézmény abban a sajátos helyzetben van, hogy egyszerre látható el benne – a Gyvt-ben, valamint a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – a gyermekek napközbeni ellátásával, valamint az óvodai nevelési feladatokkal kapcsolatos települési önkormányzati kötelezettség. Amennyiben a települési önkormányzat szülıi igény alapján az óvodai ellátásra jogosult gyermekek óvodai elhelyezési kérelmét óvodai férıhely hiányában nem tudja teljesíteni, abban az esetben a 3-5 éves korú gyermekek napközbeni ellátásával összefüggı kötelezı feladatainak – a Gyvt. alapján – 2011. augusztus 31-éig eleget tehet családi napköziben, vagy házi gyermekfelügyelet biztosításával is. A KSH adatokat alapul véve az óvodai férıhelyek kihasználtsága az elmúlt tíz évben, az alábbiak szerint alakult: 2000/2001. nevelési évtıl kezdıdıen öt nevelési éven át jellemzıen csökkent az óvodai férıhelyek száma. Ezzel párhuzamosan a férıhelyszám csökkenésével növekedett a kihasználatlan férıhelyek száma. A férıhelyek elıször a 2006/2007. nevelési évben mutatott növekedést, majd az ezt követı három nevelési évben csökkenést, majd nagyobb mértékben ismét növekedést mutatott. A kihasználatlan férıhelyek száma a férıhelyek növekedésével is 6 % és 9 % között van 2001. és 2010. között, a 2010. évben meg is haladja a 9%-ot. 2009/2010. nevelési évben az óvodai nevelésre jogosult gyermekek összlétszáma: 388.156 fı, óvodai jogviszonyt létesített gyermeke száma 328.545 fı, a férıhelyek száma 363.036, vagyis a férıhely kihasználtság országos mutatója 90,49 %-os. Azonban, ha a koréves adatokat vetjük össze az óvodai férıhelyekkel, vagyis ha valamennyi óvodás korú gyermek részére igény lenne az óvodai férıhely biztosítására, abban az esetben férıhelyhiány keletkezik A kihasználatlan férıhelyek oka az OKM szerint jellemzıen, hogy a települési önkormányzatok kötelezı feladatellátásába tartozik az óvodai nevelés megszervezése, a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggı feladatok ellátása. Továbbá, hogy a szülı általánosságban csak abban az évben köteles a nevelési év kezdı napjától napi négy órában a gyermekét óvodai nevetésben részesíteni, amelyben a gyermeke az ötödik életévét betölti. A szülı a gyermeke öt éves kora elıtt tehát eldöntheti, hogy igényli, vagy nem igényli a gyermeke részére az óvodai nevelést, utána ez a mérlegelési lehetısége megszőnik. Az oktatási miniszter jelezte azt is, hogy a férıhelyszám településenként és településen belül is változó, hiszen az óvodai férıhelyek kihasználtságának felülvizsgálata, annak eredményeként az óvodák költséghatékony mőködtetése érdekében átgondolt intézményracionalizálás, intézménybıvítés, valamint a fenntartás módjának meghatározása a hatályos jogszabályok alapján a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Az óvodai
11
férıhelyek felülvizsgálatának eredményét helyi szinten befolyásolhatja az engedélyezés elıtt álló lakásberuházások alapján megbecsülhetı beköltözı családok száma is, amely hatással lehet a közoktatási intézmény(ek) létszámfeltöltöttségére, átrendezıdésére, az intézményi körzetekre, amelyet a közoktatásról szóló törvény által elıírt kötelezettség mellett ilyen okból is célszerő felülvizsgálni. 4/ A napközbeni ellátás nehézségei A szociális és munkaügyi miniszter tájékoztatása szerint: Az önkormányzati feladat kikényszerítésére és a feladatellátás elmaradásának szankcionálására az Ötv. nem ad eszközt az adott ágazatért felelıs miniszternek. Az Ötv. 97. §-a határozza meg a miniszternek a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladat- és hatáskörét, amelyek között pedig a kötelezı önkormányzati feladat ellátásának kikényszerítése, az ellátás hiányának szankcionálása nem szerepel. A gyermekek és az ifjúság védelméért felelıs miniszternek nincs lehetısége arra, hogy az önkormányzati feladatellátást közvetlenül kikényszerítse. Az adott ágazatért felelıs minisztérium a megfelelı jogi és költségvetési szabályozás megteremtésével, pályázati lehetıségek biztosításával, a hazai és az európai uniós forrásokhoz való hozzájutás segítésével közvetetten tudja ösztönözni az önkormányzatokat, hogy tegyenek eleget törvényi kötelezettségeiknek. A gyermekek napközbeni ellátásával, és azon belül is különösen a bölcsıdei ellátással kapcsolatos egyik legnagyobb nehézség, hogy ezen ellátás megszervezése igen költséges, a szolgáltatóknak meg kell felelniük a jogszabályban meghatározott szakmai, tárgyi és személyi feltételeknek. A jogi szabályozás ezért nem csak azt teszi lehetıvé, hogy a települési önkormányzat a feladatát az általa fenntartott szolgáltatással lássa el, hanem azt is, hogy annak társulásban vagy civil, egyházi fenntartóval kötött ellátási szerzıdés útján tegyen eleget. A többcélú kistérségi társulás lehetıségére hívja fel a figyelmet a Gyvt. 94/A. g-a, amely szerint a települési önkormányzatok a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokat, különösen a bölcsıde, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona és a gyermekjóléti központ mőködtetését többcélú kistérségi társulás útján is biztosíthatják. A többcélú kistérségi társulások által biztosított gyermekjóléti alapellátási feladatokra az alapnormatíván túl igénybe vehetı kötött felhasználású, normatív támogatás célja szintén a települések ösztönzése az alapellátások létrehozására és mőködtetésére. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezésének, rendszerének fejlesztése terén az új bölcsıdék létrehozása, illetve a meglévı férıhelyek bıvítése mellett megoldást jelenthet az óvoda-bölcsıde integráció, az egységes óvoda-bölcsıde, illetve a családi napközi létrehozásának támogatása. Emellett folyamatban van egy új alapellátási forma, a családi gyermekfelügyelet bevezetése és az ellátásokra vonatkozó jogi szabályozás rugalmasabbá tétele annak érdekében, hogy az ellátásokat könnyebb legyen létrehozni, illetve mőködtetni. A tárca folyamatosan törekszik arra, hogy hazai és uniós források bekapcsolásával ösztönözze az önkormányzatokat a hiányzó gyermekjóléti alapellátások létrehozására, a már mőködı szolgáltatások tárgyi feltételeinek javítására. Azon 10 ezer fınél nagyobb települések közül, ahol még nem mőködik bölcsıde, Sajószentpéter, Lajosmizse és Maglód sikeresen pályázott bölcsıdefejlesztést érintı uniós forrásokra a Regionális Operatív Program 2007-2008as akcióterv idıszakában. Az oktatási miniszter utalt a Köt. 2007. évi módosítására, amely rendelkezett arról, hogy az önkormányzatok vizsgálják felül – a közoktatásra vonatkozó feladatellátásuk tekintetében – az
12
intézkedési tervüket, különösen az esélyegyenlıséget szolgáló intézkedésekre, így az óvodai nevelés 3 éves kortól való biztosításának tervezésére. Az elsı felülvizsgálati határidı 2007. december 12. volt. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a Köt. 102. § (2) bekezdésének a) pontja szerint a fenntartó dönt a közoktatási intézmény létesítésérıl, átszervezésérıl, megszüntetésérıl, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról, az óvodába történı jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy idıszakon belüli óvodai felvételének idıpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról, valamint megállapítja az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, az intézmény körzetét. A szaktárca ismerete szerint vannak fenntartók, amelyek az óvodai férıhelyhiányt több év óta a Köt.-ben szabályozott létszámtúllépéssel kívánják megoldani. Ettıl még aggasztóbb, hogy a létszámtúllépésre vonatkozó döntéseikben nem veszik figyelembe az egy gyermekre jutó négyzetméter alapján megállapítandó maximális férıhelyszámot, amely semmiképpen sem léphetı túl a gyermekek egészsége, biztonsága érdekében. Ugyanakkor a szaktárca nem rendelkezik olyan jogosultsággal, amelynek alapján a települési önkormányzatoknak, mint óvodafenntartóknak az óvodai férıhelyek felülvizsgálata alapján meghozott döntéseit befolyásolhatná, felülbírálhatná, vagy azokat szankcionálhatná. A Magyar Bölcsıdék Egyesületének elnöke szerint a bölcsıdei ellátás sok helyen nem biztosított, illetve túlzsúfolt, a háromévesnél fiatalabb gyermekek alig több mint 10%-a számára van csupán hely. Az okok közt megtalálható a finanszírozás sajátossága – a bölcsıdéknél alkalmazott elınytelen normatíva számítási mód –‚ az önkormányzati feladatellátás elmaradásával kapcsolatos szankciók hiánya. A fizetıképes kereslet hiánya fıleg más ellátási formáknál jelentkezik, hiszen a bölcsıde térítésmentes, viszont a családi napközi és a családi gyermekfelügyelet igénybevételénél havi 40-80 ezer forint a szülıkre háruló költség. Ez az összeg sok esetben a férıhelyek szőkösségén túl, újabb gátja a munkaerıpiacra való visszatérésnek, hiszen az egyik szülı nettó keresetét is kifizethetik a gyermek napközbeni ellátásáért. A férıhely-hiányt fokozza a gyermekgondozási szabadságokkal kapcsolatos szabályozás korábbi változása is, amely lehetıvé tette a GYES melletti munkavállalást. A fejlesztések nem tudtak lépést tartani az igények hirtelen növekedésével. Az ÉB szerint a gyerekek, elsısorban a három éven aluliak napközbeni ellátása jelenleg megoldatlan. A rendelkezésre álló férıhelyek a bölcsıdékben nem elégségesek, a Gyvt-ben nevesített további napközbeni ellátási formák (családi napközi, házi gyermekfelügyelet és legújabban a családi gyermekfelügyelet) nagyon kis számban mőködnek, az ellátatlanság problémáját kevéssé enyhítik. A 2007-ben elfogadott „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégia célként jelöli meg „a gyerekes szülık szükségleteihez rugalmasan igazodó, könnyen elérhetı személyes szolgáltatások és napközbeni ellátási szolgáltatások” mőködését. A gyerekeknek, illetve a gyerekes családoknak nyújtott közszolgáltatások szabályozási és finanszírozási rendszere jelenleg nem veszi figyelembe az országban tapasztalható jelentıs területi egyenlıtlenségeket. A területi egyenlıtlenségek következtében éppen a legkedvezıtlenebb helyzető családok és gyermekek szorulnak ki az ellátásból, illetve szorulnak be a legkevésbé igényes és eredményes ellátásokba. A szabályozás nem a valós szükségletekhez, hanem többnyire csak a település lakosságszámához igazodik. Így a kedvezıbb régiókban lévı nagyobb (10 ezer fı feletti) településeken sem garantált a megfelelı számú férıhely. Magyarországon sokáig elsısorban a szülık (anya) munkavállalását segítı intézményként tekintett a jog – sıt a közvélemény is – a kisgyermekek bölcsıdei, óvodai ellátására, és általában a napközbeni ellátásokra. Ha volt szolgáltatás és elég férıhely, akkor elsısorban a
13
munkavállalásukat igazolni tudó szülık juthattak hozzá az ellátáshoz. Csak a legutóbbi években kezd változni ez a szemlélet. Egyre hangsúlyosabb a gyermekintézmények munkavállalást segítı szerepe mellett a gyermekek szocializációjában, képességeik fejlesztésében betölthetı funkciója. Ez a funkció kiemelten fontos a hátrányos helyzető, illetve deprivált családokban élı gyerekek számára. Ma Magyarországon a 0–2 évesek 10%-a sem jut hozzá bölcsıdéhez, családi napközihez, eközben az EU-s irányelvek alapján legalább az érintett korosztály egyharmadának biztosítani kell a tagállamokban a napközbeni szolgáltatást. A hátrányos helyzető régiókban tapasztalható nagyobb hiányok kedvezıtlen szolgáltatás-minıséggel is társulnak. A kihasználtsági adatok és a munkatársak képzettségének adatai arra utalnak, hogy az ország hátrányos helyzető régióiban élı kisgyermekes családok nem csupán az ellátások igénybevételében, hanem e minıségi követelmények szempontjából is kedvezıtlen helyzetben vannak. A sokszor 130-140%-os férıhely-kihasználtság, a képzett gondozónık hiánya alapvetı akadálya a minıségi szolgáltatás biztosításának. Az elmúlt évek uniós fejlesztései és a finanszírozási feltételek javítása sem járt együtt a férıhelyszám jelentıs növekedésével. A szabályozási környezet változása és ennek következtében az óvodai „mini” csoportok indításának, valamint a 2 éves gyerekek óvodai csoportban való elhelyezésének lehetısége sem javított számottevıen a hozzáférési gondokon. Az ÉB ülésén tárgyalta az MTA Népesedési Kerekasztal által készített „A család és munka összeegyeztetésének elısegítése” c. vitaindító anyagát.8 E kutatás számos, a gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatos kérdést is vizsgált. Többek között rámutatott arra, hogy „Magyarországon a GYES bevezetése óta elmúlt 40 évben a gyermekellátó intézményrendszer igazodott a gyermek 3 éves koráig tartó gyermekgondozási szabadság rendszeréhez, azaz a bölcsıdei ellátásban csak az érintett korosztály 8-10 %-a részesült. (Dániában 70, Hollandiában 50, Franciaországban, Svédországban és Belgiumban 40 % feletti ez az arány.) 2003. óta némileg emelkedett a bölcsıdei férıhelyek száma, de 2008-ban is közel 300.000 bölcsıdés korú gyermek közül csak 33.400 járt önkormányzati bölcsıdébe. A meglévı bölcsıdék 130 %-os kihasználtsággal mőködnek. Nagyok a területi egyenlıtlenségek: a bölcsıdék egyharmada a Közép-magyarországi régióban van. A bölcsıdéknek nemcsak a kisgyermekes anyák munkavállalása, hanem a hátrányos helyzető gyermekek fejlesztése szempontjából is fontos szerepe van (lehetne).” Az óvodai rendszer kiépítettségérıl megállapítja, hogy az „meghaladja az európai átlagot (bár szintén fejlesztendı), a 3-6 évesek gyermekintézményi ellátottsága már ma a 2010-es EU-cél (90%) közelében van. Minden igényt azonban ezek sem tudnak kielégíteni. Például az a család, ahol óvodásnál kisebb gyermek is nevelkedik, a települések egy részén nem is reménykedhet abban, hogy nagyobb gyermekét 5 éves kor alatt (jelenleg 5 éves kortól van kötelezı óvodai képzés) óvodába járassa.” A kutatás kitért a kisgyermeket nevelı nık foglalkoztatottsági helyzetére is. Megállapította, hogy a 0-3 éves gyermeket nevelı nık 18 %-a foglalkoztatott. Ezt összevetve a bölcsıdei ellátásban részesülık 10 % körüli arányával, valószínősíthetı, hogy a bölcsıdés korú gyermekek nem elhanyagolható hányadának napközbeni ellátását informális módon, állami szabályozás nélkül oldják meg. E helyzet arra késztette az államot, hogy szabályozza és ösztönözze a kisgyermekek napközbeni ellátásának kevésbé intézményesített, család-közeli formáit. Ezek a családi napközi, valamint a családi gyermekfelügyelet.” 8
Népesedési Kerekasztal 2. munkacsoport Budapest, 2010. január
14
5/ A napközbeni ellátások közegészségügyi feltételei Az egészségügyi miniszter tájékoztatása szerint: A napközbeni gyermekellátások mőködését a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezésérıl, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyrıl szóló 259/2002. (XII. 18.) kormányrendelet alapján a területileg illetékes jegyzı engedélyezi, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szakhatóságként vesz részt az eljárásban. Az ellátások mőködésének közegészségügyi körülményeit az ÁNTSZ rendszeresen ellenırzi. A családi gyermekfelügyelet engedélyezési eljárásában az ÁNTSZ vezetı védınıje vesz részt, akit képesítése, szakmai felkészültsége alkalmassá tesz a közegészségügyi körülmények véleményezésére is a kis létszámú, 2-4 éves korú gyermekek ellátása esetében. Ellenırzési tapasztalatok ezen a téren még nem állnak rendelkezésre. A bölcsıdék, a családi napközik, a családi gyermekfelügyelet, és az alternatív napközbeni ellátások tekintetében a közegészségügyi elvárásokat módszertani levelek tartalmazzák, melyek betartását a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és mőködési feltételeirıl szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 40. § (5), illetve 48. § (2) bekezdése, valamint az 51/C. § (3) bekezdése írja elı. Az alternatív napközbeni ellátások (játszóház, gyermekfelügyelet, integratív családi játéktár stb.) és családi napközik száma az utóbbi években ugrásszerően megnıtt, a családi napközik száma emelkedett. A tapasztalatok alapján mind a magán, mind az önkormányzati mőködtetık szívesen választják ezeket az ellátási formákat, mivel kialakításuk, fenntartásuk kedvezıen finanszírozható, engedélyezésük és mőködtetésük egyszerőbb, mint a bölcsıdéké, illetve az óvodáké. Mindemellett a közegészségügyi elvárások minimálisak, hiszen az eredeti szándék szerint vagy kis létszámú, vagy csupán rövid idı intervallumú, idıszakos szolgáltatást nyújtanak. Az ÁNTSZ a napközbeni gyermekellátásban évek óta érzékelhetı változások miatt indokoltnak tartotta ezen ellátások közegészségügyi körülményeinek országos vizsgálatát. 2007ben a bölcsıdék, 2008-ban a családi napközik és az alternatív napközbeni ellátások feltérképezésére került sor. A bölcsıdék közegészségügyi körülményeinek országos felmérése az ÁNTSZ és az Országos Környezet-egészségügyi Intézet együttmőködésével valósult meg. A felmérés kiterjedt a fenntartó, a gondozottak, az épület és környezete, a befogadóképesség-létszám, az udvar-terasz, a gondozási egységek, a szociális helyiségek, az étkeztetés, az orvosi ellátás, a kémiai és járványügyi biztonság, a balesetveszélyes körülmények, a nemdohányzók védelme, az üzemelési feltételek, valamint a bölcsıdei különszolgáltatások vizsgálatára. Az ÁNTSZ nyilvántartásában szereplı valamennyi, összesen 557 intézmény vizsgálatára sor került, ezek több mint 28 363 gyermek gondozását biztosították. Az engedélyezett gyermeklétszám 24 396 fı volt. A bölcsıdék 94 százalékát önkormányzatok, 3 százalékát alapítványok, 3 százalékát magán vagy egyházi, illetve egyéb fenntartók mőködtették. A bölcsıdék 60 százaléka 1-2 gondozási egységbıl álló, kisebb intézmény volt. A bölcsıdék 41 százaléka 120 százalék feletti kapacitással üzemelt, s közöttük elıfordultak olyan intézmények, ahol a gyermekek száma meghaladta az engedélyezett létszám kétszeresét is. A járványügyi biztonság feltételei az intézmények 82 %-ánál hiányosak voltak. A kifogásoltság a játékfertıtlenítéssel, a tetvességi vizsgálattal és a homokcsere gyakoriságával kapcsolatos problémákból, a homokozó használaton kívüli fedésének hiányából, illetve az elkülönítı helyiség hiányából adódott. Kiemelésre érdemes témakör volt a
15
balesetmentesség, amelynek feltételei a bölcsıdék mintegy egynegyedében nem valósultak meg. Az intézmények 25 százalékában nem volt biztosítva a főtıtest- és üvegvédelem, 24 százalékában pedig egyéb balesetveszélyes körülmények fordultak elı, például töredezett burkolat, törött udvari játékok, éles peremő homokozók. A hiányosságok megszüntetése érdekében az ÁNTSZ munkatársai a helyszínen intézkedtek. A családi napközik és egyes alternatív napközbeni ellátások közegészségügyi körülményeire vonatkozó országos vizsgálat során 225 családi napközi és 207 alternatív napközbeni ellátás (játszóház, gyermekmegırzı, gyermekfelügyelet, játéktár, kalandpark, foglalkoztató, fejlesztı) felmérése történt meg. Mindkét ellátási forma a Közép- magyarországi Régióban a legelterjedtebb, de a családi napközik a Dél-alföldi Régióban is nagyon népszerőek. Mőködési engedéllyel rendelkezik minden családi napközi, ugyanakkor a felmért alternatív napközbeni ellátásoknak csupán 36 százaléka. Mindkét formánál 16 százalék az önkormányzati fenntartók aránya, azonban míg a családi napközik esetében az alapítványok, szervezetek (50 %) domináltnak, a játszóházak, gyermekmegırzık fenntartói nagyrészt magánszemélyek, gazdasági társaságok (61 %). Az ellátott gyermekek száma néhány családi napköziben meghaladta a jogszabályban engedélyezett létszámot, ugyanakkor több esetben a dolgozók száma nem érte el az elıírtat. A játszóházak, a gyermekmegırzık közel háromnegyedében 20 fınél kevesebb gyermek elhelyezésére, foglalkoztatására van lehetıség. Fogyatékos gyermeket – tevékenységükbıl adódóan – a családi napközik 1 %-a, az alternatív ellátási formák 57 %-a fogad. A családi napközik fıként (76 %) a 6 év alatti gyermekek ellátását biztosítják, míg a játszóházak, gyermekmegırzık többsége (69 %) az iskoláskorúak számára jelent megoldást. Közegészségügyi szempontból legjelentısebb feladat a járványügyi és a kémiai biztonság megerısítése mindkét ellátási forma esetében. A családi napközik 37 %-a, a játszóházak, gyermekırzık 43 %-a nem felelt meg a járványügyi biztonsághoz szükséges valamennyi elvárásnak (játék fertıtlenítés gyakorisága és módja, pelenkázó fertıtlenítése, pelenkakezelés, dolgozók egészségügyi alkalmassága, takarítás). A megfelelı kémiai biztonságot a veszélyes készítmények/anyagok bejelentése, a Biztonsági Adatlap rendelkezésre állása minden veszélyes készítményrıl, és a veszélyes készítmények/anyagok megfelelı tárolása jelentene. Ezek a feltételek a családi napközik 16 %-ában, a játszóházak és gyermekırzık 35 %-ában nem teljesültek. Egyéb higiénés mutatók (világítás, szellızés, berendezés, nemdohányzók védelme, balesetmentes környezet, stb.) tekintetében mindkét forma esetében az ellátások kisebb hányada (1-13 %) esett kifogás alá. Hatósági intézkedésre a családi napközik 17 %-ánál, az egyéb alternatív napközbeni ellátások 30 %-ánál került sor, fıként a játékfertıtlenítés és a kémiai biztonság hiányosságai, a balesetveszélyes körülmények, a dolgozók érvénytelen vagy hiányzó egészségügyi alkalmassági vizsgálata, valamint az elsısegély doboz, illetve a figyelmeztetı tábla hiánya miatt. 6/ Az ellátások bıvítésének tervezett irányai Az SZMM tervezése szerint 2012-ig várhatóan körülbelül 15 ezer új férıhely jöhet létre a gyermekek napközbeni ellátása területén. A szaktárca álláspontja szerint a települési önkormányzatok által biztosítandó bölcsıdei férıhelyek számának központilag történı meghatározása nem szükséges. Ugyanakkor a bölcsıdei ellátás megszervezésének könnyítése érdekében a bölcsıdei csoportlétszám emelését tartotta indokoltnak, mivel a bölcsıdék férıhely-kihasználtsága a 2008. évi KSH adatok alapján 130%os, ezért a csoportlétszám 20%-os megemelését írta elı 2010. szeptember 1-jei hatállyal a
16
személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról szóló 31/2009. (XII. 22.) SZMM rendelet 6. §-ával. A csoportlétszám emelése férıhelybıvülést is eredményez, számításaik szerint a jelenlegi férıhelylétszám a módosítás következtében mintegy 5000 fıvel növekedhet. Az európai uniós források igénybevételével a bölcsıdei fejlesztés területén a már megkezdett és a most kiírandó pályázatok révén 2012-ig mintegy 7 800 bölcsıdei férıhely létrehozása várható. A családi napközi tekintetében a közelmúlti jogszabály-változások eredményeként a meglévı férıhelyek mellett 2012-ig további 1000 új férıhely létrehozása várható. A családi gyermekfelügyelet bevezetésével 2012-ig szintén mintegy 1000 új férıhely jöhet létre. Az oktatási miniszter tájékoztatása szerint a férıhelyek növelését a közoktatási intézményekhez kapcsolódó infrastrukturális pályázati lehetıségek segítették, segítik. Ennek körében kiemelte az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, amelynek célja a közoktatási intézmények modernizációjának támogatása. A címzett és céltámogatási rendszer a helyi önkormányzatok gazdálkodása pénzügyi szabályozó rendszerének szerves részeként 1991. évben került bevezetésre és az oktatási ágazat beruházásait 2006-ig támogatta. A társadalmi szempontból kiemelkedı fontosságú, nagy költségigényő helyi önkormányzati lakossági infrastrukturális beruházásokban az állami részvétel megjelenítését, az infrastrukturális ellátás különbségeinek mérséklését és színvonalának javítását biztosította. Az önkormányzatok címzett és céltámogatásaira felosztható keretszámokat az Országgyőlés évenként, a költségvetési törvényben határozta meg. 1991. és 2006. között összesen 260 db közoktatási intézményi épület-beruházás valósult meg az oktatási ágazatban címzett támogatás igénybevételével, melyek összköltsége több mint 58 milliárd Ft volt. Az Országgyőlés döntése alapján 2007-tıl új címzett támogatás nem indult, a nagy költségigényő fejlesztések megvalósítását az uniós források segítik. Az oktatási ágazatban 1483 db beruházás fejezıdött be céltámogatás igénybevételével a céltámogatási rendszer elindításától, 1991-tıl 2000-ig. A fejlesztési célú hazai források másik jelentıs része a decentralizált források, melyek felett a megyei, késıbb a regionális fejlesztési tanácsok rendelkeznek döntési jogosultsággal, a miniszter részletezte még a fejlesztési támogatásokat, valamint a költségvetési forrásokat is. A MBE elnöke szerint a legfiatalabb gyermekeknek családi környezetben van a legjobb helye, viszont nem hagyhatóak figyelmen kívül azok a nemzetközi kutatási eredmények sem, amelyek az egyévesnél idısebbek esetében hatékonyabbnak tartják az intézményi formákat. Elsısorban azért, mert ezeken a helyeken a dolgozók alkalmazása meghatározott képesítéshez kötött, amely közép- vagy felsıfokon, általában családszociológiai, szociál-pedagógiai, fejlıdéslélektani, pedagógiai és gyakorlati ismeretekkel vértezi fel a végzetteket. Szintén nemzetközi kutatásokra hivatkozva véleménye szerint az adott ellátás színvonala határozza meg legnagyobb mértékben a gyermek-ellátás színvonalát. Álláspontja szerint a magyarországi helyzettel kapcsolatban legalább kétféle megközelítést kell átgondolni a gyermek családban történı nevelkedéséhez való joga kapcsán. Egyrészt a férıhelyhiány megszüntetése érdekében további lépéseket kell tenni, másrészt biztosítani kell az ellátások magas színvonalát. A férıhely fejlesztések keretében egyetért a családi napközi és családi gyermekfelügyelet létesítésével, elsısorban kis településeken, ahol nincs sem nagyszámú igény, sem elegendı erıforrás bölcsıde mőködtetésére. A magas színvonalú ellátás biztosításához viszont összességében megfelelıbbnek tartja a bölcsıdéket. A bölcsıdei szakdolgozók képesítése az 1990-es évek óta érettségire épülı 3 éves (nappali) szakképzés keretében volt megszerezhetı, és a Magyar Akkreditációs Bizottság
17
2008. évi döntése értelmében ezentúl az alapképzés BA szinten is folyhat. A családi napközi szolgáltatást nyújtóknak ezzel szemben egy 40 órás felkészítı tanfolyamon kell részt venniük, a családi gyermekfelügyeletet végzıknél pedig ez sem kívánalom. Az elnök álláspontja szerint a professzionális ellátás hiányával a gyermeki jogok is sérülhetnek. Az ÉB tájékoztatása szerint a „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégiának megfelelıen, uniós forrásokból kezdıdött meg az elmúlt években a Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatának kiépítése. A Gyerekházak elsısorban a szolgáltatáshiányos, hátrányos helyzető kistelepüléseken, valamint a szegregált városrészekben biztosítják a 0-4 éves gyermekek képességgondozását. A Gyerekházak elsıdleges célja lehetı legjobb esély biztosítása a készségek-, képességek kibontakozásához, a lehetı legkorábbi életkorban. A szolgáltatások az év minden napján a délelıtti órákban fogadják a gyermekeket és szüleiket. Nem rendszeresen, de szülıi igény esetén – a nyitva tartás meghosszabbításával – biztosítják a délutáni gyermekfelügyeletet is. A Gyerekház nem napközbeni ellátás a hatályos gyermekvédelmi törvény értelmében. Gyermekfelügyeletet csak részben biztosít, szocializációs funkciója és lehetıségei azonban kiemelten fontosak. A szolgáltatáshiányos településeken sokszor az egyetlen lehetıségét kínálják a késıbbi iskolai pályafutást és társadalmi részvételt megalapozó korai gondozásnak. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv idıszakában 150-200 gyerekház kialakítása és mőködésének beindítása a cél. Ez azt jelenti, hogy (amennyiben a házak tartós finanszírozása megoldódik) 2013-ig kialakul egy olyan hálózat, amely évente megközelítıleg 3-3500 kisgyereknek tud majd az életkori szükségletekhez igazodó környezetet és szakmai segítséget nyújtani, valamint a gyermekek egy kisebb részének tradicionális értelemben vett napközbeni ellátást (gyermekfelügyeletet) biztosítani. A kutatás9 rámutat a gyermekek napközbeni ellátása intézményrendszerének továbbfejlesztésére is. Elengedhetetlen feltételként fogalmazza meg a megfelelı színvonalú gyermekintézményi háttér megteremtését. Legsürgetıbbnek a bölcsıdei ellátás fejlesztését tartja, amelyhez a jogszabályi feltételrendszer megváltoztatását látja indokoltnak. Problémának tartja, hogy 10.000 lakos felett az önkormányzat köteles bölcsıdét mőködtetni, ám több helyen is hiányzik a bölcsıde, ugyanakkor ennek nincs szankciója. Törvény nem írja elı, hogy hány férıhely mőködtetését köteles az önkormányzat biztosítani. A kutatás javaslatként fogalmazza meg, hogy a törvény lakosságszámra vetítve (a helyi lakosság korösszetételét is figyelembe véve) határozza meg, hogy hány bölcsıdei férıhelyet köteles mőködtetni az önkormányzat, s ha ezt nem biztosítja, akkor milyen eszközökkel szankcionálható. Véleményük szerint minimum 60 férıhely szükségeltetik 10.000 lakosonként és semmiképpen sem tartják kizárhatónak a bölcsıdenyitásból a 10.000 alatti településeket. Az önkormányzatok „pályázási hajlandóságának” fokozása érdekében szükségesnek látszik a bölcsıdei normatíva számítási módjának megváltoztatása, vagyis, hogy az a felvett gyermekek létszámához és ne a jelenlétéhez igazodjon és legyen figyelemmel a napi nyitvatartási idıre, nyitvatartási napok számára. A tanulmány rámutat arra is, hogy a „bölcsıdék létesítése és fenntartása mind a központi költségvetés, mind az önkormányzatok számára nagyon nagy anyagi terhet jelent, egy teljesen új bölcsıdei férıhely létesítése kb. 4 millió forintba, éves fenntartási költsége kb. 1 millió forintba kerül. A közeljövıben, ezért nem valós alternatíva, hogy a 0-3 éves gyermekek családon kívüli napközbeni ellátásának igényét az állam egyedül a bölcsıdei férıhelyek bıvítésével oldja meg. Szükség van a családi napközik számának dinamikus növelésére is. Sokat segítene a 9
MTA Népesedési Kerekasztal vitaindító anyagának II/2 pontja a gyermek napközbeni felügyeletét biztosító intézmények továbbfejlesztésérıl
18
követelmények egyértelmővé tétele, és ennek alapján az engedélyezési eljárás és ellenırzés egységesítése. Az újonnan bevezetett családi gyermekfelügyelettel kapcsolatosan sokan szakmai aggályokat fogalmaztak meg. Ezért szükséges lenne bevezetését folyamatosan monitorozni és ennek alapján dönteni a továbbfejlesztésrıl. […] A jelenlegi rendszer, amely a támogatást, illetve a szülı által fizetendı térítési díjat az intézmény típusához és nem a család helyzetéhez köti elveiben hibás és igazságtalan. Úgy szükséges a támogatás/térítés szabályait kialakítani, hogy a munkavállalást választó szülık számára az intézmények mindhárom típusa elérhetıvé váljon. […] Adókedvezménnyel, az uniós támogatások elérhetıvé tételével ösztönözni kellene a munkáltatókat munkahelyi bölcsıdék, integrált bölcsıdék-óvodák létesítésére, a munkaidıvel azonos idıben nyitva tartó, a munkahelyhez közeli gyermekintézmények mőködtetésére.[…] A nagyszámban elıforduló inaktív nıket a nonprofit szervezetek közremőködésével – önkéntesként vagy díjazás ellenében végzett munkavégzéssel – be kellene kapcsolni a hatalmas volumenő kielégítetlen gondozói szükségletek otthoni keretek közötti elvégzésébe. ”
V. Összegzés Ahogyan azt már több jelentésemben rögzítettem, 2010-ben kiemelt figyelmet fordítok a család szerepére a gyermek jogainak védelmében. Lényeges ezzel kapcsolatosan utalnom arra, hogy az elsıdleges állami feladat a családi védelem elısegítése, a gyermek családban történı nevelkedéséhez való jogának biztosítása, amely a gyermek mindenek felett álló érdekének érvényre juttatását szolgálja. A családban nevelkedés garantálja a gyermekek személyiségének kibontakoztatását, a testi, szellemi, érzelmi és erkölcsi fejlıdését, egészségét, felnevelkedését és jólétét. Az államnak megfelelı jogalkotási és jogalkalmazási eszközök igénybevételével segítenie kell a családokat feladatuk minél jobb teljesítése érdekében. A gyermekek védelme, legyen szó bármely területrıl, eredendıen többszereplıs, ahol a családok állami segítése (kivételesen pótlása), a családban nevelkedés preferálása, a családbarát intézkedések, valamint a szülık, közeli hozzátartozók személyes felelıssége egyaránt hangsúlyos.10 A családok támogatása egyrészrıl anyagi jellegő lehet, amely magában foglalja annak elısegítését is, hogy a gyermekeket nevelık is valós eséllyel indulhassanak a munkaerıpiaci versenyben, valamint azt is, hogy megfelelı szakértelem segítse a szülıket a gyermekek nevelésében. A gyermekek napközbeni ellátásának tényleges biztosítása mindkét szempontból elengedhetetlenül szükséges és meghatározó. A gyermekek jogainak védelme, e jogok érvényesülése és tényleges, gyakorlatban történı biztosítása nem merülhet ki pusztán a gyermekekkel kapcsolatos intézkedések hangsúlyozásával. Az Alkotmánybíróság mőködése kezdetén már megállapította11, hogy az állam kötelezettsége „a szubjektív alapjogokkal kapcsolatban nem merül ki abban, hogy tartózkodnia kell megsértésüktıl, hanem magában foglalja azt is, hogy gondoskodnia kell az érvényesülésükhöz szükséges feltételekrıl is.” Ennek értelmében nem tekinthetı elégségesnek a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való jogának, valamint az állampolgárok egyenlı esélyő hozzáféréshez való jogának szempontjából, ha a pusztán a jogszabályokban, „elvben” valósul meg a szülık és gyermekek számára egyaránt fontos napközbeni ellátás intézménye. Az állam elsırendő kötelezettsége, hogy megadjon minden olyan támogatást (azok komplexitásában, 10 11
Lásd a Gyermekjogi Projekt 2009. évi tevékenységét bemutató projektfüzet, 114-115. o. Lásd a 64/1991. (XII. 17.) AB határozatot
19
számos területet érintıen), amely segíti a családot és a szülıket abban, hogy gyermekeik védelemhez és gondoskodáshoz való jogát biztosítani tudják. A vizsgálat tapasztalatai alapján ugyanakkor megállapítom, hogy a gyermekek napközbeni ellátását biztosító rendszer több helyen nem tölti be funkcióját. A vizsgálat feltárta, hogy a kötelezı önkormányzati feladatot az önkormányzatok nem látják el, adott esetben nem mőködtetnek bölcsıdét, vagy a bölcsıdei ellátás kiváltása céljából, a napközbeni feladat ellátására kötnek ellátási szerzıdést más szervezetekkel, de ebben az esetben nem ugyanazok a garanciális vagy éppen térítési díjak megállapítására vonatkozó szabályok kerülnek alkalmazásra, mint az önkormányzati fenntartású intézmények esetében. Ha az adott közszolgáltatás hiányában az ellátás csak üzleti alapon szervezıdı szolgáltatótól vehetı igénybe, sok esetben aránytalan és vállalhatatlan terhet jelent a munkaerıpiacra visszatérni kívánó szülı számára, különösen az ország e szempontból is terhelt régióiban. Az egyes ellátások biztosításának megvalósítását akadályozza az is, hogy hiányoznak azok a jogszabályi elıírások (pl. szankciók), valamint azok a financiális feltételek (a feladat ellátáshoz szükséges források, a feladat ellátását biztosító normatív támogatási rendszer), gazdasági eszközök (pl. pályázati lehetıségek), amelyek a feladat ellátását nem biztosító önkormányzatokat rábírják és/vagy ösztönzik az önkormányzati kötelezı feladat ellátására. A körülmények alapján az is leszögezhetı, hogy amennyiben az önkormányzat intézményi formában látja el feladatát, akkor a bölcsıdei ellátásban való részvételt sok esetben a férıhelyek szőkössége gátolja meg, illetve számos esetben fordul elı, hogy több gyermeknek kívánnak ellátását biztosítani, mint amennyi a férıhelyek száma alapján megengedhetı lenne. A minisztérium azonban a férıhelyek számát úgy bıvítette, hogy megemelte az egy csoportban elhelyezhetı kisgyermekek számát - a terület tényleges bıvítése, illetve a szakemberlétszám emelése nélkül - amely így az ellátás minıségi színvonalának csökkenéséhez, illetve a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való jogának esetleges sérelméhez vezethet. A feladat kötelezı ellátását jogszabály rögzíti, de a szabályozás adós marad annak rögzítésével , hogy figyelemmel kell lenni az ellátásra jogosult gyermekek számára, illetve, hogy e számra tekintettel, azzal arányban kell a közszolgáltatást – meghatározott számú férıhelyen – biztosítani. Az ellátásban gondot okoz az is, hogy csak a 10.000 fı feletti települések önkormányzatai számára kötelezı feladat a bölcsıde fenntartása, ez pedig ezen ellátási formából kizárja azokat a gyermekeket, akik ennél kisebb lélekszámú településen élnek. A feltárt tényekbıl következıen megállapítható, hogy az egyes ellátási formákhoz való hozzájutásban területi egyenlıtlenségek alakultak ki, míg az ország bizonyos területein az ellátási formák hozzáférhetıek, addig az ország más részein lakó gyermekek számára az egyes ellátási formák elérhetetlenek. Megállapítom továbbá, hogy míg az un. hagyományos ellátási formák (bölcsıde, óvoda) mőködésénél szigorú szakmai követelmények érvényesülnek, az alternatív ellátási formáknál (pl. családi napközi) csupán laza elıírások határozzák meg a mőködés feltételeit, mind a képzettség, mind a szolgáltatás nyújtásának egyéb (pl. ingatlan alkalmassága, az ellátást nyújtó helyettesítése) feltételeiben. Megállapítom, hogy az egyes ellátási formák mőködését meghatározó tárgyi és személyi minimum szabályok, illetve a kötelezı feladat-ellátást elmulasztását szankcionáló jogszabályi rendelkezések hiányoznak. Mindezekre tekintettel megállapítom, hogy a gyermekek napközbeni ellátásának feltárt hiányosságai, az ellátás intézményi garanciáinak differenciáltsága, a gyermek 20
védelemhez és gondoskodásához való összefüggésben visszásságot okoznak.
jogával
és
a
jogbiztonság
követelményével
Intézkedéseim: 1/ Az általam feltárt visszásságok orvoslása és jövıbeni megelızése érdekében, az állampolgári jogok országgyőlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (Obtv.) 25. § alapján felkérem a Magyar Köztársaság Kormányát, tekintse át a gyermekek napközbeni ellátására vonatkozó jogi szabályozást, különös figyelmet fordítva a szabályozás egységességére, a szakmai garanciák biztosítására, az ellátás ellenırizhetıségére és a szükséges szankciórendszer kialakítására. 2/ Az Obtv. 20. § (1) bekezdésében foglaltak alapján felkérem a Nemzeti Erıforrás Minisztériumát vezetı minisztert, dolgozzon ki olyan átfogó, komplex és ütemezett intézkedési tervet, amely biztosítja, hogy az önkormányzatok a gyermekek napközbeni ellátására vonatkozó kötelezı feladatuknak eleget tudjanak tenni. Budapest, 2010. augusztus
Prof. Dr. Szabó Máté
21
1. számú melléklet
Nemzetközi kitekintés Nemzetközi viszonylatban az OECD és az EU tagországaiban az iskolás kornál fiatalabb gyermekek körében soha nem volt még ilyen nagyarányú a napközbeni gyermekellátási szolgáltatások igénybevétele. Egyidejőleg kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyévesnél fiatalabb gyermekek számára megfelelıbbnek tőnnek a családias ellátások. Az európai országok gyakorlatában is azt látható, hogy intézményekbe az egyévesnél fiatalabb gyermekek jóval kisebb arányban járnak. Ugyanakkor megjegyezendı, hogy azokban az országokban, ahol az ellátás biztosítása önkormányzati feladat, a családi napközi szolgáltatást nyújtók is javarészt önkormányzati alkalmazásban vannak (Pl. Dánia).
Családtámogató szolgáltatások a vizsgált országokban és Magyarországon Ország
Bölcsıde
Óvoda
Napközi
Németország
0-3 éveseknek: Nyugat: 2,8% Kelet: 37%
Nyugat: 6,4% Kelet: 67,6%
Franciaország
0-2 éveseknek; kb. 36% kap szervezett ellátást
Nyugat 89,9% (24,4% egész nap) Kelet: 98,4% 3 éves: 90% 6 éves 100%
Lengyelország
0-3 éveseknek; kb 2%
Spanyolország
0-3 évesek: 20,7%
Nagy-Brittania
1-2 éveseknek; 30% privát bölcsıde; 30% játszóház részidıben; + Sure Start
Norvégia Magyarország
1-3 éves: 48%
4 éves 35,7% 5 éves 46,3% 6 éves 55% 3 éves 96% 6 éves 100% 3 éves: 96,6 % napi 2,5 órában 4 éves: 98% óvoda + „felkészítı osztály” 3-6 éves: 88%
0-3 éveseknek; 8,4%
3-4 éves 85% 4-5 éves 91% 5-6 éves 97%
Egész napos iskola n.a.
Egész napos; hosszú ebédszünet n.a.
6 éves: 68,2% 6-10 éves: 53% 6-14 éves: 40%
Forrás: Starting Strong. Early Educaticon and Care. OECD 2006. in. Családpolitikák változóban SZMI 2010
22
2. sz. melléklet Alkalmazott jogszabályok: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselı-testületet illetik meg. A képviselı-testületet a polgármester képviseli. (2) Az önkormányzati feladatokat a képviselı-testület és szervei: a polgármester, a képviselı-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselı-testület hivatala látják el. (3) A képviselı-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. 11. § (1) A képviselı-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. (2) A polgármester (fıpolgármester), valamint a képviselı-testület bizottságának, részönkormányzat testületének önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselı-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. (3) A képviselı-testület (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétıl számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény A gyermekjóléti alapellátások célja 38. § (1) Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdésének, jólétének, a családban történı nevelésének elısegítéséhez, a veszélyeztetettség megelızéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történı kiemelésének a megelızéséhez. (2) Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást - lehetıség szerint - a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb esı ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. Gyermekek napközbeni ellátása 41. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élı gyermekek életkorának megfelelı nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelıi, gondozói munkavégzésük, munkaerıpiaci részvételt elısegítı programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások idıtartama lehetıleg a szülı munkarendjéhez igazodik. (2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani, a) akinek fejlıdése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, b) akit egyedülálló vagy idıskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül, c) akinek a szülıje, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. Bölcsıde 42. § (1) A bölcsıde a családban nevelkedı 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerő gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követı augusztus 31-ig nevelhetı és gondozható a bölcsıdében. (2) A bölcsıde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is. A bölcsıdei ellátás keretében a Kt. szerinti szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlıdését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztı felkészítésben vehet részt. (3) A bölcsıde az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, idıszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel mőködtetésével, vagy más gyermeknevelést segítı szolgáltatásokkal segítheti a családokat. (4) A bölcsıdei ellátás megszőnik a) a bölcsıdei nevelési év végén, ha a gyermek a 3. évét betöltötte, b) ha a gyermek az (1), illetve (2) bekezdés szerinti életkort elérte. 42/A. § A bölcsıdei felvétel során elınyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülıje vagy más törvényes képviselıje igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
23
94. § (1) A települési önkormányzat, fıvárosban a fıvárosi kerületi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és mőködtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. (3) Az a települési önkormányzat, fıvárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsıdét köteles mőködtetni. 96. § (1) A helyi önkormányzat az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátást a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 81. § (1) bekezdése szerint, valamint a több önkormányzat illetékességi területére kiterjedı intézményi ellátási kötelezettségnek és a 94/A. §-nak a figyelembevételével más szervvel, személlyel kötött ellátási szerzıdés útján, illetve társulásban biztosítja. (2) Az intézmények ellátási területének meghatározásánál tekintettel kell lenni arra is, hogy az intézmény és az ellátottak lakóhelye közötti távolság lehetıleg ne haladja meg az ötven km-t. 97. § (1) Az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátást vagy egyes körülhatárolható és elkülöníthetı feladatok ellátását a helyi önkormányzat, valamint az állami szerv nem állami szervvel kötött ellátási szerzıdés útján is biztosíthatja. (2) Ha az ellátási szerzıdés alapján a feladat ellátásában vallási vagy világnézeti elkötelezettségő nem állami szerv mőködik közre, a megállapodás megkötése nem mentesíti a helyi önkormányzatot, valamint az állami szervet a feladatellátási kötelezettség alól azon gyermek tekintetében, akinek szülıje nem kívánja a nem állami szerv szolgáltatását igénybe venni. (3) Az ellátási szerzıdés tartalmát a felek szabadon állapítják meg azzal, hogy a szerzıdés az Szt. 121. §-ában meghatározottakon túl tartalmazza a) azt az idıszakot, amelyre a szerzıdést kötötték, amely idıszak a bentlakásos gyermekintézmény esetén nem lehet kevesebb 5 évnél, b) a szolgáltatást végzı nem állami szerv nyilatkozatát a nyilvántartási kötelezettség, az adatkezelés és az adatvédelem szabályainak ismeretére és betartására. (4) Az ellátási szerzıdés létrejöttét a helyben szokásos módon közzé kell tenni. (5) A helyi önkormányzat képviselı-testülete az ellátási szerzıdés megkötésének, a szerzıdés módosításának, illetve megszüntetésének jogát nem ruházhatja át. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 121. § (1) Az ellátási szerzıdést írásban kell megkötni. (2) Az ellátási szerzıdésnek tartalmaznia kell a) az egyházi, állami fenntartó nevét, székhelyét és adószámát; b) a szociális ellátás formáját, az ellátásban részesítendık körét, számát; c) az egyházi, nem állami fenntartó nyilatkozatát a szerzıdésben meghatározott szociális szolgáltatásra vonatkozó külön jogszabályok és szakmai követelmények, nyilvántartási kötelezettségek betartására, illetve a szolgáltatóval, intézménnyel történı betartatására; d) a személyi térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait; e) szerzıdésszegés esetén a szolgáltatás folyamatos biztosítására, valamint a kártérítés mértékére vonatkozó kikötést; f) a szerzıdés felmondásának hónapokban meghatározott idejét; g) az ellátás igénybevételének szabályaihoz kapcsolódva különösen a tájékoztatási kötelezettség teljesítését, az e törvényben meghatározott értesítési kötelezettséget, különös tekintettel arra az esetre, ha a települési önkormányzat rendelkezik meghatározott számú férıhellyel az intézményben; h) a panaszok érvényesítésének rendjét, az önkormányzat tájékoztatásának formáját, a panaszok kivizsgálására vonatkozó megállapodást; i) az önkormányzat, illetve a társulás részére történı beszámolás, tájékoztatás módját, formáját, gyakoriságát azzal, hogy az ellátást biztosító szervezetet évente legalább egyszer beszámolási kötelezettség terheli; j) a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját, a statisztikai adatgyőjtéshez szükséges adatok rendelkezésre bocsátását; k) az ellátási szerzıdés alapján végzett feladat ellátásához kapcsolódóan a szolgáltatásért járó ellenérték összegét; l) az ellenérték megfizetésével kapcsolatos eljárási kérdéseket, határidıket; m) az ellenértékkel történı elszámolással kapcsolatos kötelezettségeket. (3) 122. § A helyi önkormányzat képviselı-testülete az ellátási szerzıdés megkötését, a szerzıdés módosítását, illetve megszüntetését nem ruházhatja át.
24
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 24. § (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség - e törvény 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerinti - kezdetéig nevelı intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. (2) Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja - a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatokat is. (3) A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdı napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. (4) Az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülık igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatainak. Az e törvényben meghatározott óvodai feladatok ellátásához igénybe vehetı heti idıkeret ötven óra, melyet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatokhoz szükséges idıvel. 65. § (1) Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehetı fel. A szülı gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkezı gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. (2) A gyermeket elsısorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetıleg ahol szülıje dolgozik. A felvételrıl, átvételrıl az óvoda vezetıje dönt. Ha a jelentkezık száma meghaladja a felvehetı gyermekek számát, az óvodavezetı, több óvoda esetén az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az óvoda - beleértve a kijelölt óvodát is - köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki e törvény 24. §ának (3) bekezdése alapján köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelezı felvételt biztosító óvoda). A kijelölt óvoda [30. § (4) bek.], ha nem látja el a kötelezı felvételt biztosító óvoda feladatait, csak helyhiány miatt tagadhatja meg a gyermek felvételét. A kötelezı felvételt biztosító óvoda - ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét - nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzető gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. §-a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. (3) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezetı dönt, a szülık és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. Az óvodai csoportok szervezésének szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg.
25
