Pólus Program dr. Zombori Zita Pólus Programiroda Miskolc, 2008. október 15.
Tartalom
●
Jelenlegi kihívások
●
A gazdaságfejlesztési eszközök szerepe
●
A Pólus Program bemutatása
●
A sikeres együttműködés alapja
2
A magyar gazdaság nemzetközi versenyben történő helytállása a megfelelő fejlesztéspolitikai eszközök használata esetén biztosítható
A magyar gazdaság jelenlegi kihívásai és a fejlesztéspolitikai válaszok A magyar gazdaság legfontosabb jelenlegi kihívásai ▪ A tradable és a non-tradable szektor egyensúlytalansága az utóbbi javára – Ennek következtében az export és a versenyképesség csökken – A növekedés jelentősen elmarad a potenciálistól – A foglalkoztatás alacsony szinten stagnál ▪ Az európai gazdasági vérkeringésbe történő hatékony integráció a következő 10-15 évre meghatározza a gazdaság fejlődési pályáját
Forrás: EPAP elemzés
A nemzetközi gyakorlatnak megfelelő fejlesztéspolitikai válaszok ▪ A makro és üzleti környezet javítása – Kiszámítható és hatékonyságot növelő üzleti környezetet valósít meg
▪ A klaszteresedés előmozdítása – A visszaigazolt piaci sikereket elért KKV-k kooperációi a nemzetközi piacon is versenyképes méretet érhet el, szemben az egyedi KKV-kkal
▪ Az innováció előmozdítása – A piaci igények által vezérelt innováció javítja a nemzetközi versenyképességet a magasabb hozzáadott érték következtében
3
Vállalataink tartós nemzetközi versenyképességének alapja a magas hozzáadott értékű, kereslet vezérelt tevékenység
A magyarországi vállalatok helyzete Tartalom ▪ A magyar gazdaság versenyképessége fokozatosan csökken, fennáll annak a veszélye, hogy régiós versenytársai előbb-utóbb megelőzik ▪ Nemzetközi viszonylatban nem országok, hanem vállalatok versenyeznek
▪ Vállalataink többsége hátrányban van a nemzetközi versenyben, melynek legfőbb okai: – A tartós, állam által is támogatott kooperációk kialakulásának hiánya – A KKV szektor forráshiánya – A munkaerő immobilitása ▪ Kereslet vezérelt, exportorientált, magas hozzáadott értékű termelést folytató kooperációk kialakítása, állami segítséggel
Forrás: EPAP elemzés
4
Csak olyan gazdaságfejlesztési eszközöknél valószínűsíthető a siker, amelyek kiegészíteni és nem helyettesíteni kívánják a piaci mechanizmusokat
A gazdaságfejlesztési eszközökkel kapcsolatos legfontosabb elvárások Alapvetések ▪ Az állami szféra nem látja jobban egy-egy iparág jövőjét, mint az üzleti élet ▪ A valódi haszonnal kecsegtető ötletekre rendszerint van piaci alapú finanszírozás ▪ A termelékenységet nem javító, értékromboló EU-s költések rontják a versenyképességet
Leírás
▪ A támogatásra ▪ Csak olyan ▪ A támogatások a pályázó projektek a projektek piaci kudarcok, az piac által támogathatók, intézményi hibák és visszaigazolt, amelyek közvetlen a tranzakciós gazdasági hatása meglévő üzleti költségek sikeren kell, hogy tényszerűen csökkentését alapuljanak kimutatható célozzák
Magyarázat
▪ A közvetlen ▪ gazdasági hatással nem rendelkező projektek esetében nagyon gyakori az utólag feleslegesnek bizonyult költés
Forrás: EPAP elemzés
A piaci siker az egyetlen megbízható tesztje az egyes vállalkozások versenyképességének
▪ Az állami beavatkozás csak ott indokolt, ahol a piaci mechanizmusok szuboptimális allokációt eredményeznének
5
A nemzetközi példák az alábbi három eszköz sikerét valószínűsítik
A céloknak és a szűrő kritériumoknak megfelelő legfontosabb eszközök Eszköz
Leírás
Makro- és üzleti környezet javítása
▪ A kiszámítható és a ▪ A kiszámíthatóság hatékonyságot és hatékonyság elősegítő környezet közvetlenül kialakítására tett csökkenti a kormányzati vállalkozások lépések költségeit
▪ A kedvező ▪ A kiszámíthatatkörnyezettel mindig lanság és az a versenyképesebb adminisztrációs vállalkozások nehézségek piaci járnak jobban tranzakciós költségek
Klaszteresedés előmozdítása
▪ Visszaigazolt piaci sikert elért KKV-k kooperációjának előmozdítása
▪ A láthatóság/ méretgazdaságosság elősegítésével nagyobb output, export, hozzáadott érték lehetősége
▪ Csak a már kézzel fogható sikereket felmutató vállalkozások kapnak támogatást
Innováció előmozdítása
▪ Olyan konstrukciók támogatása, amelyek lehetővé teszik a vállalatok piaci igények által vezérelt innovációját
▪ Az innovációnak ▪ Csak olyan köszönhetően az esetekben indokolt adott tevékenység a támogatás, ahol hozzáadott értéke jelentős a siker nő (ez potenciálja költségcsökkenés miatt is lehetséges)
Forrás: EPAP elemzés
▪ Az egyes külföldi piacok belépési korlátjai a KKV-k számára gyakran túl magasak ▪ Szellemi termékekkel kapcsolatban rengeteg piaci hiba van, különösen fiatal piacgazdaságokban
6
A program kialakítása a gyakorlati megvalósítás fázisához érkezett
Pólus program kialakítása 2006 . végétől 2007. decemberig
2006.végéig Leírás ▪ Valamennyi pólus város, felismerve a fenntartható gazdasági fejlesztés fontosságát, kidolgozta saját innovációs tevékenységekre alapozott stratégiáját
Forrás:
2008.januártól
▪ A program koncepciójának ▪ A program első fázisában kialakítása, a megvalósítás elkezdett folyamatok teljes körű előkészítése, szervezeti gyakorlati megvalósítása, keretek kialakítása folyamatos monitoringja – Nemzetközi legjobb – Kialakított koncepció gyakorlatok azonosítása megvalósítása – Hazai adottságoknak – Forrásstruktúra véglegesítése megfelelő koncepció – A program által érintett kialakítása konstrukciók részletes – Konstrukciók, és ezáltal a kidolgozása, figyelembe véve a potenciális források és pályázói igényeket támogatási összegek – Klaszterek minősítésének azonosítása (akkreditáció) megkezdése – Program által érintett – A program hatékony és konstrukciók gördülékeny végrehajtása összehangolásának kezdete érdekében döntéshozó és – Akkreditációs modell javaslattételi joggal felruházott kialakítása Stratégiai Irányító Bizottság – Szervezeti rendszer kialakílétrehozása és működtetése tása, HFI kollégák – Műhelybeszélgetések, kiválasztása, folyamatos találkozók, előadások felkészítése szervezése – Klaszter kézikönyv kiadása 77 PPI, EPAP
A program részben a pólus városok széles értelemben vett üzleti környezetének, részben az üzleti alapon szerveződő klaszterek fejlesztése révén kívánja elérni a kitűzött célokat
A Pólus Program felépítése Vállalkozásfejlesztés
Sikeres gazdaság-fejlesztés Klaszter
Horizontális gazdaságfejlesztés
Klaszter
Klaszter
Klaszter
Kedvező üzleti környezet Stabil makrogazdaság Horizontális gazdaságfejlesztés
Vállalkozásfejlesztés
•
A vállalkozások számára kedvező, versenyképes üzleti környezet kialakítása
•
Hazai vállalkozások nemzetközi versenyképességének erősítése
Főbb fejlesztési • • területek •
Felsőoktatás Szakképzés Innovációs és technológiai parkok
• •
Exportorientált klaszterek fejlesztése Klasztertag vállalatok fejlesztése
Földrajzi terület •
A Pólusvárosok, ill. közvetetten a hét régió
•
Nincs földrajzi lehatároltság
Fejlesztéspolitikai célkitűzés
Mozgatórugók
• •
A kereslet és kínálat tényalapú elemzése • A Pólus városok és a régiók fejlesztési stratégiái •
Forrás: PPI, EPAP
Már működő, sikeres klaszterek fejlesztési igényei Új klaszter lehetőségek
8
A horizontális gazdaságfejlesztési konstrukciók csak a klaszterfejlesztési pályázatokkal összhangban tudják előmozdítani a Pólus városok és vállalkozásaik sikerét Bemutatás GOP 1.2.1.
● ● ●
Horizontális pillér konstrukciói (2/1)
Cél: Kutatási és IKT infrastruktúra, K+F+I szolgáltatás Pályázói kör: Gazdasági társaság (egyetem és/vagy önkormányzat részvételével) Forrás nagysága és intenzitása: 1.000-5.000 millió Ft; 50%
Státusz ● ●
●
TIOP 1.3.1.
● ● ●
Agóra Pólus
● ● ●
Cél: Oktatási, kutatási és informatikai infrastruktúrafejlesztés Pályázói kör: Felsőoktatási intézmények, K+F+I, és nonprofit szervezetek Forrás nagysága és intenzitása: A) 500-6.000 millió Ft; 95% B) 50-500 millió Ft; 100% Cél: multifunkcionális közösségi terek létrehozása, amelyek bemutatják a térségi innováció eredményeit. Pályázói kör: Fejlesztési pólus-, illetve társpólus-városok önkormányzatai Forrás nagysága és intenzitása: 1.000-1.750 millió Ft; 100%
Forrás: PPI, EPAP
● ●
● ●
A pályázat első kiíráa lezárult A következő kiírásra 2008 augusztusától nyújthatók be pályázatok 2008-ban eddig két nyertes Pólus pályázat: – Budapest – Szeged Jelentős érdeklődés A pályázat első fordulója lezárult
Megjelent 2008. május 30-án Lehatárolt konstrukció
9
A horizontális gazdaságfejlesztési konstrukciók csak a klaszterfejlesztési pályázatokkal összhangban tudják előmozdítani a Pólus városok és vállalkozásaik sikerét
Horizontális pillér konstrukciói (2/2) Bemutatás TÁMOP 4.2.1
● ●
●
TÁMOP 4.2.2.
● ●
●
Cél: A tudáshasznosulást, tudástranszfert segítő eszköz- és feltételrendszer kialakítása Pályázói kör: : felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és velük együttműködő kutatói csoportok, szervezetek Forrás nagysága és intenzitása: 50-400 millió Ft; 85% Cél: felsőoktatásban történő kutatás-fejlesztés feltételrendszerének javítása Pályázói kör: felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és velük együttműködő kutatói csoportok, szervezetek. Forrás nagysága és intenzitása: 50-600 millió Ft; 85%
Forrás: PPI, EPAP
Státusz ● ●
● ●
2008. szeptember 15-ig adható be Lehatárolt és plusz pontos konstrukció
2008. szeptember 30-ig adható be Lehatárolt és plusz pontos konstrukció
10
A hálózatfejlesztés nemzetközi sikerpéldái a magánszektort jól ismerő, kiválóan felkészült „hálózati brókerek” szerepének fontosságára világítanak rá
A hálózatfejlesztő szervezetek nemzetközi sikerpéldái Leírás
Program működése
1989-ben indított 3 éves program ● 25 millió dollár költséggel, amit főként a hálózati brókerek képzésére fordítottak
Dán Ipari Hálózat Program
●
PLATO, Belgium
●
Tradenz, ÚjZéland
●
1988-tól működő, a KKV-k és nagyvállalatok közötti információ-megosztást támogató kezdeményezés Az új-zélandi kormány által a mikrohálózatok kialakítására indított program
●
A brókerek 2-3 cégből álló csoportnak 3 fázisban nyújtanak támogatást: – Koncepcióalakítás – Tervezés – Megvalósítás
Hálózatszervezés feladatai ● ● ● ● ● ●
Találkozók szervezése ● Egységesedő Külső források bevonása beszállítói Technikai/üzleti támogatás kapcsolatok Üzemlátogatások ● Közös megoldások Új piacok fejlesztése (piacfigyelés, K+F, Konfliktuskezelés stb.)
Nagyvállalatoknál dolgozó ● Csoportos konzultációk mentorok ● Vendégelőadók meghívása havonta ● 12 KKV +2 mentor alkotta csoportok 2 évre ● Négyszemközti mentorbeszélgetések ● Menedzsment tapasztalat átadása ●
Mikrohálózatosodás támogatása ● Önfenntartó magántanácsadók megbízása, állami juttatás nélkül ● Folyamatos képzés ●
A hálózattal kapcsolatos adminisztratív ügyek ● Üzleti terv készítése ● Pályázatírási folyamat menedzsmentje ●
Sikerek
●
●
A mentorált KKV-k forgalma lényegesen jobban nőtt, mint a programon kívülieké A sikeres hálózatfejlesztés végül klaszterfejlesztéssé nőtte ki magát
A hálózatfejlesztés sikere a „hálózati bróker” felkészültségén és üzleti ismeretein is múlik ● Kulcsfontosságú a magánszektorban jártas potenciális hálózatfejlesztők felkutatása és folyamatos, megfelelő képzése ● A jó hálózatfejlesztő aktívan építi a kapcsolatokat a vállalatok között ●
Forrás: Boosting innovation: The cluster approach, OECD, 1999; Networking and Clusters, Stuart A. Rosenfeld; EPAP elemzés
11
A globális versennyel kapcsolatban kialakult, nemzetközileg elfogadott álláspont szerint ma már nem elkülönült vállalatok, hanem a klaszterek az új munkamegosztás alapegységei
Klaszterek pozicionálása
Vállalat 1 Vállalat 2
Vállalat 3
Az együttműködés akkor sikeres, ha minden résztvevő számára előnyt jelent
Klasztertagok
Nem adják fel egyéni célkitűzéseiket Együttesen lépnek fel Helyi előnyöket használnak ki: – Költségcsökkentés – Innováció serkentés – A legjobb gyakorlatok gyors megismerése – A tranzakciós költségek minimalizálása
Klasztermenedzse r
Vállalat 6
Vállalat 4
Önkormányzat
Egyetem
Vállalat 5
Együttműködés
Vállalat 7 Vállalat 9
Vállalat 8 Vállalat n
● ●
Támogatás
A Pólus Program célkitűzései között kiemelt súllyal szerepel a klaszterek többszintű, célorientált támogatása
A klaszter sikeréhez a támogatási források megléte önmagában nem elegendő Az önszerveződő, kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködések adhatnak valódi választ a globális verseny jelentette kihívásokra
Forrás: PPI, EPAP
12
A hazai klaszterfejlesztés négy egymásra épülő szakaszban valósul meg
A pályázati támogatások legfontosabb javasolt paraméterei az egyes szinteken Akkreditáció Induló klaszterek
Fejlődő klaszterek
Akkreditált klaszterek
Pólus innovációs klaszterek
Támogatható tevékenység
• Klaszter menedzsment • Menedzsment • Közös szolgáltatás • Közös szolgáltatás • Közös beruházás
• Közös szolgáltatások • Közös beruházások
• Szolgáltatás, beruházás • Komplex központok
Összeg
• 15-50 millió Ft
• 50-250 millió Ft
• 300-1.500 millió Ft
• 1.500-4.000 millió Ft
7 éves keret
• 4-8 milliárd Ft
• 6-20 milliárd Ft
• 15-30 milliárd Ft
• 20-40 milliárd Ft
Támogatás célja
• A klaszterbe szerveződő vállalkozások helyzetének megkönnyítése, a kezdeti akadályok legyőzésének segítése • Klasztermenedzser szervezet támogatásával olcsón, jó minőségű szolgáltatáshoz juttatni a klaszteresedő vállalkozásokat
• A működőképes kooperációk támogatása a továbblépéshez • A klasztertagok közötti bizalom elmélyítése közös beruházások támogatásával
• A már akkreditált klaszterek kutatási eredményének hasznosulását elősegítő K+F+I projektek kiemelt támogatása • Új, innovatív termékek piacra vitele • Bizonyítottan nemzetközileg is versenyképes klaszterek kialakulásának elősegítése
• A tapasztalatok függvényében a legsikeresebb klaszterek számára komplex háttérinfrastruktúra megteremtése
Forrás: PPI, EPAP
• Az akkreditációs címpályázat 2008. május 13-án jelent meg – első Akkreditációs Testületi ülés 2008. szeptember 8-án • A ROP-ok klaszterpályázatait 2008. május 30-án írták ki és augusztus 30-án zárták le
13
A Pólus Program mind a klasztermenedzsmentet, mind a klasztertagok közös projektjeit támogatja – a klaszter érettségével arányosan
Az egyes fázisokban elérhető tipikus konstrukciók maximális támogatási összegei Akkreditáció Pólus innovációs klaszterek Millió Ft
1600 1400 1200
1500
●
Klaszterenkénti maximális, teljes támogatási összeg
1000
A klaszterek fejlődésével párhuzamosan a projektekre fordítható támogatás összege is emelkedik
800 ●
600 400 200
Klasztermenedzsmentre fordítható támogatási összeg 50
0
Forrás: PPI, EPAP
250
A klasztermenedzsment költségei induló és fejlődő klasztereknél a szükséges mértékben finanszírozhatók
14
Az akkreditáció egy tényalapú szakmai értékelő rendszer, amelynek célja a program alappilléreit jelentő kezdeményezések kiválasztása
Az akkreditáció általános bemutatása Áttekintés Cél
▪ A Magyarországon működő klaszterekből kiválassza és minősítse azokat, amelyek ▪ Komoly nemzetközi és hazai teljesítmény elérésére képesek ▪ Potenciálisan további komoly lehetőségeik vannak ▪ Kiszűrje mindazokat, akik járadékvadász magatartást követve csak a támogatási források miatt állnak össze
Időtartam
▪ A jogosultság két évre szól ▪ Két év után meg kell újítani
Akkreditáció gyakorisága
▪ Beadás folyamatos ▪ Elbírálás negyedévente
Megszerezhető jogosultság
▪ Pólus pályázatokon való kizárólagos indulás ▪ Több konstrukció esetében plusz pont ▪ A klaszter szintű előnyök biztosítása akkreditációt követő csatlakozás esetén is lehetséges, ha az új tag megfelel a klaszter által deklarált SZMSZ-nek, vagy az annak megfelelő dokumentumnak
Akkreditációs Tanúsítvány
▪ A címet elnyerő klaszter Akkreditációs Tanúsítványt kap ▪ Szerződés, megállapodás megkötésére nem kerül sor
Forrás: PPI, EPAP
A sikeres akkreditáció révén a jelentős fejlesztési forrásoknak köszönhetően az akkreditált klaszterek komoly szerepet játszhatnak a magyar gazdaság fenntartható fejlődési elérésében
15
Az akkreditációs modell a program alappilléreit képező együttműködéseket egy szakértői szinten kialakított és klasztereken kalibrált modell segítségével választja ki
Akkreditációs modell struktúrája és szempontjai Jelenlegi szempontok száma, db
A kategóriák mögötti szempontok célja
10*
I. Klaszteren belül megvalósult együttműködés formái
II. Klaszter összetétele
2
III. Klaszter tag KKV-k gazdasági teljesítménye
5
IV. Klaszter K+F+I teljesítménye
V. Klaszter stratégiai és cselekvési terv formai és tartalmi értékelése
A klaszter tagok közötti együttműködés tudatosságának és szervezettségének mérése
A klasztert alkotó tagok összetételének és számának vizsgálata
A piacilag visszaigazolt sikerek pozitív diszkriminációja, különös hangsúlyt helyezve az export tevékenységre és a magas hozzáadott értékre
4
A klaszterek K+F tevékenységének vizsgálata
14
A klaszter által alkotott jövőkép és stratégia megalapozottságának vizsgálata, a tartalom nélküli együttműködések kiszűrése
35
*A „Klaszteren belül megvalósult együttműködés formái” 5 KO kritériumot tartalmaz Forrás: PPI, EPAP
A modell egy öt kategóriába csoportosított, koherens értékelő rendszer Célja a piacilag visszaigazolt sikereket felmutató együttműködések kiválasztása
16
Az akkreditáció folyamatosan nyitva álló lehetőség a klaszterek számára
Az akkreditációs folyamat Esemény ▪ Az „Akkreditált Innovációs Klaszter”* cím elnyerésére kiírt pályázat megjelent Az Akkreditációs Testület tagjai a hazai üzleti szféra és a kormányzati A 11 beérkezett pályázat értékelése és előkészítése döntésre oldal elismert Formai és jogosultsági ellenőrzés szereplői: Tartalmi értékelés, amelynek átfogó és alapos helyszíni szemle képezte részét •Chikán Attila •Egyed Géza Akkreditációs Testület első ülése: döntés az első körben •Kocsis Magdolna beérkezett pályázatokról •Dr. László Géza A második beadási határidő a klaszterek számára (ezt •Balla Gergely követően negyedévente) •Siegler András •Dr. Vági Márton A tapasztalatok alapján az akkreditációs modell felülvizsgálata
▪ Az első beadási határidő a klaszterek számára
▪ ▪ ▪
▪
▪
▪
* Az „Akkreditált Innovációs Klaszter” cím használatára az azt elnyerő klaszter 2 évig jogosult. Forrás: PPI, EPAP
17
A program első sikerei: kilenc akkreditált klaszter, valamint két tudományos / technológiai park
A Pólus Program eredményei Terület
Pályázat Klaszter akkreditáció
9 akkreditált klaszter Jellemző iparágak : – Biotechnológia – Orvosi műszergyártás – IT – Csomagolástechnika – Egészségipar
ROP klaszterpályázatok
Jelentős pályázói érdeklődés Értékelés folyamatban
GOP 1.2.2
Két sikeres projekt: – Budapest – Szeged
Klaszterfejlesztés
Tudományos és technológiai parkok
Eredmény
Forrás: PPI, EPAP
18
Eddig kilenc klaszter kapott „akkreditált innovációs klaszter” címet
Akkreditált klaszterek Magyarországon Iparág
Klaszter
Régió
Pharmapolis Életminőség Klaszter
▪ Biotechnológia, orvostudomány
▪ Országos
Pécsi Egészségipari Innovációs Központ
▪ Biotechnológia, orvostudomány
▪ Dél-Dunántúl
Omnipack Csomagolástechnikai Klaszter
▪ Csomagolástechnika
▪ Közép-Magyarország
PharmacoFood
▪ Biotechnológia
▪ Dél-Alföld
Mobilitás és Multimédia Klaszter
▪ IT, média
▪ Közép-Magyarország
Orvosi Biotechnológia Innovációs Klaszter
▪ Biotechnológia, orvostudomány
▪ Közép-Magyarország
Magyar Medikai Gyártók
▪ Orvosi műszergyártás
▪ Közép-Magyarország
Pannon K+F+I+O
▪ IT
▪ Közép-Dunántúl
Goodwill Biotechnológiai Klaszter
▪ Biotechnológia, orvostudomány
▪ Dél-Alföld
Forrás: PPI, EPAP
19
A Pólus Program az üzleti környezet fejlesztése és a vállalkozások közötti együttműködések támogatása által éri el gazdaságfejlesztési célkitűzéseit
A Pólus Program gazdaságfejlesztési intézkedései Pólus Program szerepvállalása
Gazdaságfejlesztés
Széles értelemben vett üzleti környezet fejlesztése
●
Vállalatok közötti kapcsolatok erősítése
●
Klaszterek fejlődésének anyagi támogatása
●
Horizontális gazdaságfejlesztési beruházások támogatása – Oktatás, képzés, infrastruktúra fejlesztése
Hálózatfejlesztők alkalmazása a vállalkozások közötti, valamint a vállalkozások és egyéb szereplők közötti kapcsolatok erősítésére
Együttműködésre képes klaszterek támogatása fejlődési szintjük alapján – Klasztermenedzsment – Közös szolgáltatások – Közös beruházások
Forrás: PPI, EPAP
●
●
A klaszterek alulról felfelé építkeznek, nem állam által szervezettek A Pólus Program az üzleti környezet javítását célzó fejlesztések révén és az együttműködés kockázatainak mérséklésével képes támogatni a folyamatot
20
A Pólus Programban valamennyi szereplő aktív szerepvállalása szükséges, mely a kooperációra, a nyitottságra és az elkötelezettségre épül
A sikeres együttműködés alapja ‘Alkossunk együtt stratégiát’ Valamennyi érintett önkormányzat, felsőoktatási, kutatási és képző intézmény, valamint a magánszféra aktív szerepet vállal a regionális stratégia kialakításában
‘Üljünk le egy asztalhoz’ Valamennyi fél nyitott az egymással, valamint más régiókkal, potenciális partnerekkel és befektetőkkel való párbeszédekre
‘A közös elképzeléseket közösen valósítsuk meg’ Valamennyi érintett fél elkötelezett a közös stratégia megvalósításában és a siker érdekében
A kooperáció, a nyitottság és az elkötelezettség együtt teremti meg a szereplők gazdasági sikereinek előmozdítását
Forrás: PPI, EPAP
21
Köszönöm a figyelmet! www.polusprogram.eu www.nfu.hu/polus
[email protected]
