YIÍ. évfolyam. Budapest, évi január íió 20 ári. 6. (552) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP

YIÍ.

Budapest, 1897. évi január íió 20 ári.

évfolyam.

6. ( 5 5 2 )

szám.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR CAZDASÁCI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Ai országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Meghívó. Az Országos Magyar Gazdasági E g y c s ü et állattenyésztési szakosztálya 1897. évi amiáf ' M '20-án • (szerdán) d, u. 4 órakor a Közteleken tartandó ülésére. Tárgyalt: „1.. Hjzó.: állatvásár és kiállítás tervezete és bírálati szabályzata. Előadó Renner Gusztáv. 2. Az. állatvásárügy országos rendezése. 3. A földmivelésügyi miniszter leirata a hizott. állatok szállítása ügyében. . 4. Intézkedés a tenyészállatvásár ügyében. Tormay Béla, szakosztályi alelnök.

Tavaszi luxuslóvásárok. A folyó évi luxuslóvásárok a Tattersallban április lió 4., 5. és 6-án, továbbá május hó 3., 4. és 5-én fognak megtartatni. Bejelentési ivek ezen lóvásárokra kaphatók a Táttersall titkárságánál, Bpest külső Kerepesi-ut (Tattersall), vagy az OMGE. titkárságánál. A dijlovag'ás és díjugratás pedig május 12-én fog megtartatni.

M e g j e M l i s t a szertiái és szombaton.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t (KözteleK). Ü l l ő l - ű t 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.

Eladó tenyészbikák. A földmivelésügyi minisztérium által a törvényhatóságoknak megküldendő kimutatás szám á r a a következő tenyésztők jelentettek be az orsz. törzskönybe bevezetett és eladó tenyészbikákat az Országos Törzskönyvelő Bizottságnál : Magyar fajtát: Ifj. Sváb Sándor, Balaton' Szt-Ggyörgy, Somogymegye. Allgauit: Özv. gróf Forgách Sándorné uradalma, Pethő-Szinye u. p. Böőd, AbaujTornamegye. Montafonit: A szászberetí uradalom, Szászberek, J.-N.-K.-Szolnokmegye. Simmenthalit: Appbnyi Sándor gróf urad. Lengyel, Tölnamegye; Binder Frigyes, Medgyes, N.-Küküllőmegye.; Bíró Albert, Pta-Kupa, u. p. Kunágota, Gsanádmegye; Brüll Ignáez, Sz.Somlyó, Szilágymegye; Döry Jenő, Pta-Tüske, u. p. Dombovár, Tolnamegye ; Ebenspanger Lipót, P t a - ü j n é p , u. p. 'Nagy-Kanizsa, Zalam e g y e ; özv. gr. Forgách Sándorné urdalma, Pethő-Szinnye, u. p. Böőd, Abauj-Tornamegye; József főherczeg uradalma, Alcsuth, Fejérmegye ; Hadik-BarJco'czy Endre, gr. urad., Tavarná, Zemplénmegye; Beiszig, Alajos, Kámon, u. p. Szombathely, Vasmegye; Werner János, Nyomja, u. p. Szederkény, Baranyamegye. Bernit: Hunyady Imre gr. urad., MezőKeszi, u. p. Ürmény, Nyitramegye ; KralovánszTcy Kálmán, Pta-Horgostó, u. p. Kis-Jenő, Áradmegye. Bejelentetett összesen 73 darab b i k a ; az árak 150—500 frtig vannak megszabva.

Figyelmeztetés. Az utóbbi időben számosan az OMGE. tagjai közül a Köztelék kiadóhivatalához, vagy a Köztelek zsebnaptár utalványain, küldik be a tagsági fizetéseiket;, mindezen utalványok a „Pátria" részvény-társaságnak kézbesittetnek, a mi sok zavarra és fölösleges munkára vezet, igen kérjük tehát tagjainkat, hogy a tagdijakat az OMGE. pénztárához legczélszerübben, a Köztelek első számához mellékelt s az egyesület pénztára czimére kiállított postautalványokon szíveskedjenek beküldeni.

Allatvásárjaink rendezése. Régóta sürgetett és megoldásra váró kérdés az állatvásároknak országos rendezése, melylyel az OMGE. állattenyésztési szakosztálya mai ülésén foglalkozni fog. A vásárügy rendezésének szükségésségét már a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek 1887. évi VI. nagygyűlése is követelte s ennek érdekében tett is lépéseket a kormánynál, de ezek számottevő eredményre nem vezettek. Ujabban a mult

évben megtartott mészárosok , és hentesek kongresszusa indított mozgalmat éz ügyben s intézett felterjesztést a kormányhoz, mely e felirat következtében véleményadásra kérte fel az OMGE.-t. A kormány ezen felhívására fog foglal- • kőzni az OMGE. állattenyésztési szakosztálya az állatvásárok teljesen züllött állapotban levő ügyével, mely a gyökeres rendezést valóban már elodázhatatlan követelménynyé teszi. Kétségtelen, hogy ez n e m lesz . könnyű munka, mert a közérdekből annyira kívánatos helyes rendezésnek, szent és, sérthetetlen m a gánjogok s ezerféle magánérdekek állják útját. Legnagyobb b a j az, hogy a mit évtizedeken át minden ezél és terv nélkül követett eljárással ezen a téren alkottunk, az m a g a akadálya a helyes rendezésnek, annak javarészét le kell rombolnunk s az egész. intézményt ú j r a építenünk, a mi u j évtizedek serény, czéltudatos és következetes m u n k á j á t igényli. Mert hát hogy is állunk, m á ezen a téren ? Országos és heti állatvásárainknak se szeri, se s z á m a ; minden harmadik falunak van néhány állatvásár tartására j o g a ; egy-egy vidékre szinte nap-nap u t á n esik egy-kettő. S mi ennek a következménye ?, Élénk adás-vevési forgalom talán, a mely az eladónak bő keresletet, kedvező árakat, a vevőnek megfelelő választékot biztosit? Dehogy! Számtalan állatvásárainkon elaprózzuk, szétforgácsoljuk állatokban való kiáálatunkat. Tíz állatvásárunk közül kilenczen nincs számbavehető felhajtás, nincs választék, hát persze hogy vevő sincs. Ez ott n e m is talál annyi és olyan árut, a mennyit s a milyet keres, el sem megy tehát az ilyen vásárra. Az eladó.pedig régi szokásból, vándorol vásárról-vásárra vevőre vadászni, mig meg n e m u n j a és akkor tul ad az állatján minden áron, a mint azt a véletlen esélye éppen magával hozza. Ily viszonyok között természetesen nem fejlődhetik ki egészséges, a kereslet és kínálat általános mértékének megfelelő áralakulás. • Van a z u t á n annak a teménytelen sok állatvásártartásnak még más, erkölcsi és közgazdasági tekintetekből egyaránt nagy horderejű következménye, mely kellő méltánylásra

Magyar Mezőgazdák szövetkezete, Budapest, Alkotmány-utcza 31. Váczi-körut sarok. i

Több évi tapasztalat után bebizonyult, hogy a legtökéletesebb és tartósságánál fogva a legolcsóbb és legtökéletesebb permetezőgép - **

E C L A I R

u

99 pteronospora permetező, mely eddig minden versenynél az első dijat nyerte el. Kizárólagos magyarországi képviselet. • • Ár 21 forint csomagolással. , A z u r i n " 1 frt. 25 kr. kilogrammja, ,,líézg'áli<íz" '28 frt métermázsánként, „ T í a i r i í U i & n e f s " 48 kr. kilogrammja.

A t. ez. g a z d á k és szőlőbirtokosok figyelmébe. e m r Az előrelátható tömeges tavaszi megrendelésekből kifolyólag — késések elkerülése czéljából — kérjük különösen az „ E C L A I R " permetező megrendeléseket előjegyzés végett mielőbb hozzánk juttatni. T ^ i

M a i s z á m u n k 12 o l d a l *

2 KÖZTELEK, 1897, JANUÁR HÓ 20. egyátalán nem talál. Köznépünk, ha egy pár eladó ökre, lova van, bejár vele tiz vásárt szerencsét próbálni, elvesztegel sokszor családostul, ugyanannyi munkanapot, elkölti pár garasát ; ezzel jár a munkakerülés megszokása, az áldomásozás s a mi ezeket azután nyomon követi. A hol a szertelen vásározás annyira divik, mint nálunk, ezt az illető néprétegek társadalmi bajának lehet tekinteni, melyet okával együtt kiirtani, a közérdek parancsolja. És a miről, gazdaközönségünkre nézve való fontosságánál fogva, első helyen kellett volna megemlékeznünk: ez az állategészségügyi érdekek megóvása! Az állategészségügyi törvény és az ennek végrehajtására kiadott rendelet beható intézkedéseket tartalmaznak annak megelőzésére, hogy ragadós betegségben szenvedő állat a vásártérre ne juthasson, mert ott egy ilyen beteg állat a körülményekhez képest más százat fertőzhet s ezek ugyanennyi helyre hurczolhatják szét a ragály anyagát. A rossz értékesítési viszonyokból a gazdára háramló károsodás eltűnő csekély ahhoz képest, a mely akkor éri, ha egészen, gyanutalanul vagy maga importál állományába ilyen vendéget, vagy behozza onnan más valaki a falujába. Pedig nálunk igen gyakran fordulnak meg beteg állatok . a vásártereken, igen gyakran viszik szét onnan nagy kiterjedést öltő járványok csiráját, daczára a fennálló állategészség-, ügyi intézkedéseknek* Pedig nem az intézkedések helyességén múlik, még csak a végrehajtó közegeket sem okolhatjuk mindig érte, hanem egyszerűen lehetetlen a pontos végrehajtás, mert annyi az állatvásárunk, hogy háromszor akkora számú állatorvos, mint a mennyi rendelkezésünkre áll, sem győzné az ellenőrzés teendőit a ezélnak megfelelően ellátni. Ezekkel szemben hiába utalnak arra egyesek, hogy mily kényelmes a gazdának, ha helyben vagy a közel szomszédban értékesítheti, illetve szerezheti meg állatait. Ez a kényelem a mi viszonyaink között olyan drága, hogy határozottan luxusnak nevezhető. De tekintsünk el a fölsorolt állategészségügyi és erkölcsi momentumoktól s tartsuk szem előtt tisztán csak az állatok értékesítésének kérdését, mert hát ez közvétetlen hatású, pénzbeli kérdés. Az nem igényel bizonyítást, hogy az állatértékesítés viszonyai nálunk tényleg igen hátrányosak a gazdára, s hogy azok javítása sürgős feladat. Ezen káros állapot okaira fentebb utaltunk. Bár nem tagadható, hogy az állatvásárok kereskedelmi rendtartásának egyöntetű megállapításával ős szigorú végrehajtásával, a vásári ( bíróság szervezésévelj a vásárnapok ügyének rendezésével az állatok adás-vevésénél gyakori, indokolatlan s terhes költségeket ős kellemetlenségeket tapaszthatunk, de ezzel az értékesítés körül fönforgó bajokon lényegesen segíteni nem fogunk, Ennek a kérdésnek a súlypontját állatkereskedelmi emporiumok létesítése képezi. Ezeknek rendszerint magukból kellene kifejlődni, de látjuk, hogy ez nálunk tényleg nem történik s tudjuk azt is, hogy miért nem. Hát vonjuk le a ionzekvencziákat ebből a tényállásból és megkapjuk az e téren szükséges működésünknek útirányát. Ehhez képest szükséges első sorban az, hogy ne állapodjunk meg annál, hogy az állatkereskedelmi emporiumoknak föltétlen szükségességét élvlen hangoztatjuk. A tapasztalat mutatja, hogy ezek nálunk maguktól ki nem fejlődhetnek, mert természetes kifejlődésüket az állatvásárok tulnagy számában rejlő akadályok lehetetlenné teszik, azért hárítsuk el minden megengedett módon a fejlődés útját álló akadályokat. De mert igy is a természetes fejlődés csak lassú lehetne, nekünk pedig várni nem lehet, hát létesítsünk mesterségesen állatkereskedelmi emporiumokat. Itt azután alaposan és gondos körültekintéssel kell eljárni. Egyes vidékek termelésének minősége, esetleg szükségletüknek jellege sze-

rint specziális vásárokat hivatalból kell kreálni, azoknak különös jellegét hivatalosan dekretálni és urbi et orbi hirdetni. Természetesen ily specziális állatvásárokon a kereskedelmi rendtartás megállapításáról s ugy ennek, mint az állategészségügyi rendtartásnak legpontosabb végrehajtásáról a legkiterjedtebben kell gondoskodni. Ki kell továbbá válogatni azokat a helyeket, melyek fekvésüknél, közlekedési, kereskedelmi viszonyaiknál fogva alkalmasaknak mutatkoznak arra, hogy állatvásáraikon bizonyos vidékek állatkereskedelme összpontosittassék. Az ilyen vásárokat a közönséges sablonnál tökéletesebben kell berendezni, rendtartásukat szervezni, ott a rendtartást fokozottabb biztosítékkal ellátni ós presztízsüket a kormány erkölcsi támogatásával emelni. Mindezekre egyesek és községek önerejükből képesek nem lévén, a kormány hathatós közreműködése nem nélkülözhető. Ezek mellett módját kell ejteni annak, hogy az állatvásárok számát apaszszuk. A vásártartás nálunk egyeseknek vagy jogi személyeknek magánjogát képezvén, ennek gyakorlatától a jogosultat egyszerűen eltiltani — bármennyire kívánná azt a közérdek — nem lehet. De van törvényes lehetőség arra, hogy azokat alaposan megregulázzuk. Ha minden egyes vásárjogultat kíméletlen szigorral arra szorítunk, hogy állatvásárterét a fönnálló szabályok értelmében berendezze, tisztán tartsa, hogy az állategészségügyi és kereskedelmi rendtartás minden intézkedéséhez pontosan alkalmazkodjék, egy harmada a mostani állatvásároknak, mely létjogosultsággal ugy sem bir s csak káros hatását érezteti, önmagától meg fog szűnni. A szanálás további munkáját a mesterségesen létesítendő emporiumok fejlődés efogja végezni és igy remélhetjük, hogy züllött állapota daczára az egészséges fejlődés útjára vezethetjük állatértékesitésünk ügyét. Nem szabad azonban foltozgatni, simitgatni, hanem gyökeresen föl kell forgatni az egész intézményt, részint uj alkotásokkal, részint káros alkotó részeinek megsemmisítésével.

NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán.

Növénytermelési és mütrágyázási kísérletekről. Ö Tagadhatatlan, hogy a m.-óvári orsz. 'ni. kir. növénytermelési kísérleti állomás rövid néhány évi működése alatt már is oly eredményeket volt képes felmutatni, melyek a mezőgazdasági • gyakorlati téren eddig ismeretlenek Voltak. De még nagyobb az erkölcsi eredmény és azon kiszámithatlan indirekt haszon, mely a rendszeres kísérletezés meghonosítása által a gazdálkodókra háramlik. Van azonban ez ügynek egy- árnyoldala, t. i. az a módszer, melylyel a kísérletek eszközöltetnek. Eddigi gyakorlat szerint az állomás felhívások által szerzi a kísérletezők nagy részét, — kiknek azután megküldi a kisérletezendő magvakat, műtrágyát stb. és kellő utmutatást rovatos ívvel együtt, melyet a ter-. més learatása után be kell a vállalkozónak az állomásra küldeni. Miként az állomás jelentéseiből látszik — sajnos, a vállalkozók meg nem vetendő része, — vagy egyáltalában nem küldi be a jelentést,'vagy a végzett kísérletekről csak hiányos jelentést ad be, melynek értéke egyenlő a semmivel. Egy másik része ad ugyan jelentést — az állomás felhasználja, de hány ily jelentés van — hogy ugy fejezzem ki magamat — hasból készítve! Merem állítani, hogy igen sok. Állithatom a gyakorlatban látottak és tapasztaltak alapján ; mivel számtalanszor láttam, hogy a megejtétt kísérletre a terület

6. SZÁM. 7-1K ÉVFOLYAM. kiméretett ugyan, a vetőmag el lett az előírás szerint vetve, megművelve — de már a termés pontos lemérését eszközölni — sokallotta a kísérletező és fejből vezette be az adatokat. Láttam sok-sok variáczióbaíi oly eljárást, a melyet csak magyar, gazda — tisztelet a. kivételeknek — tehet, a ki még nem barátkozott meg kellőleg a pontos feljegyzéseknek égető szükségességével, hanem csak ugy fejből. gondolkodik, s ha jegyez, akkor a legfontosabb dolgokat jegyzi csak be — de a saját gazdaságának tulajdonságait számokban is feljegyezni nem tartja szükségesnek. Szóval mindezen tapasztalt felületességek arra indítottak engem, hogy tavaly levélben kérjem fel Cserháti tanár urat, hogy a kísérletezés ügyének érdekében — talán czélszerübb volna, ha a gazdasági egyesületek javaslatára' adatnának ki a kísérletezés tárgyai s az egyesület közvetlen felügyelete alatt állanának az ily kísérletek végrehajtói. Sőt tovább mentem s azt ajánlottam, hogy hajlandó vagyok .magam vállalkozni a kiosztásra és adatok pontos begyűjtésére, azon hiszemben ringatván magam hogy ezáltal megbízható adatokat szerzendek be. Ajánlatom elfogadtatván, fentebb leirt módon eszközöltem kellő előmunkálat után a kiosztást. Sajnosan kellett azonban tapasztalnom, hogy a kísérletezések — csak részben teljesíttettek előírás szerint és a jelentések ••— tisztelet a kivételeknek — bizony igen felületesen lettek kitöltve — pedig burgonya-Msérletről volt szó, oly kísérletről tehát, a mely Sáros vármegyében fő fontossággal bir. Ezen ujabbi ős az ország különféle részében eddig e téren szerzett szomorú tapasztalataim után véleményem csak az lehet, hogy ha az állomás meg akarja óvni nemcsak a külföld, de a magyar gazda előtt a kísérleteiből levont következtetései tényleges voltánák hozzáférhetlenségét, akkor oda kell hatnia, hogy az országban eszközölt kísérletek eszközlésének módja mihamarább tökéletesebbüljön és ne csupán az állam által kiküldött kulturvegyészek által őriztessenek ellen a kísérletek, hanem a gazdasági egyesületek közege vagy az egyletek által kiküldött szakférfiak személyes jelenléte mellett hajtassanak végre. Tudom, hogy ezen ügy ilyetén való megoldásának föakadálya a fmancziális kérdés, de az adott állami szubvericzió mérvéhez képest inkább 1U annyi kisőrlet eszközöltessék, de kellő ellenőrzés mellett, mintsem ellenőrzés nélkül, mert ezáltal: 1. megtakarítjuk a sok, különben kárba menő drága vetőmagot és műtrágyát; 2. megbízható adatok által szerzünk az állomásnak sérthetetlen hírnevet;' 3. elérhetnők azáltal azt is, hogy minden egyes vármegyének mintegy külön-külön' álló kísérletezési ügye lenne, a mi nem éppen megvetendő dolog volna, ismerve hazánk vármegyéinek sokféleségét (éghajlati és talajviszonyok szempontjából). A kísérleti ügy ilyetén való végzésére! nézve megjegyzem, hogy a gazdasági egyesületek feThivandók volnának, hogy vármegyéjük területén általuk kijelölt és a kísérletezés végzésére felkért, például 20 birtokosnál a 3-3-féle burgonyaféleséggel eszközlendő összeha-sonlitó termelési kísérlet ellenőrzését szakkö j zegük által ellenőrizzék. A gazdasági egyesületi közeg előre meg' csinálná az utazási tervet, kezdené a vármegye alsó vidékén, vagyis a burgonyát legkorábban ültető gazdáknál és végezné a legkésőbben ültetőknél, kiszállásának idejéről a feleket előre értesítené, egyúttal tudtukrá adva azt is, hogy á talajt kellőleg, elkészítve, tetszésük szerint választhatják meg, de legalább is 4 m. holdnyi nagyságú terület legyen az, hogy a 3-féle kísérleti és egy ellenőrző otthoni faj burgpnya egymás mellé ültethető legyen. (A válfajok közé sűrűen tengeri vagy czirok vethető.)

6 . SZÁM. 7 - I K

ÉVFOLYAM.

A helyszínén megjelenvén, az ültetést eszközli és egy kis terepfelvétellel : jegyzeteket készít, onnan tovább és tovább utazik s így a kísérleti, burgonyát kellő gonddal kiültetve, feljegyzéseit otthon kidolgozza. A tenyészidő alatt ha lehet és a financziális helyzet megengedi, legalább egyszer felülvizsgálja a .termelési kísérleteket. A burgonyaszedést azonban ismét előre, beosztva, utazási tervét személyesen végezteti és a helyszínén méreti fel, ott vesz mintát stb. stb. Ily módon az eszközölt kisőrleti termelésnek van alapja, van czélja és van üdvös eredménye. Mielőtt azonban befejezném e közleményemet, három dolgot kell még m e g e m l i t e n e m : 1. Látszólag vádoltam az igen tisztelt kísérletező gazdaosztályt; engedelmet kérek, senkise vegye magára, kit nem érint, de még azokat a gazdákat sem vádolom, kik magukra vállalnak ily fontos kötelességteljesitést és még sem teszik, mert ismerem a gazda ezer ügyesbajos dolgát s bizony sok esetben a legjobb akarat mellett is elmarad a személyes jelenlét, a mi okvetlenül szükséges az. ily kísérletek .eszközlésénél. 2. Azt mondtam, hogy ne csupán Tculturvegyészeh által vizsgáltassák felül a növénytermelési kísérleteket. Igen, újból mondom, mert meggyőződésem, hogy annak semmi gyakorlati értéke nincs. De nem is lehet, hiszen az illető ur fizikailag képtelen arra, hogy csak egy vármegye területén levő kísérleteket is megtekintsen, tekintetbe véve, hogy ismeretlen levén a megye terepével, közigazgatási intézményeivel, földesuraival, népével, sokszor népének anyanyelvévél is. Tessék felülvizsgálni ilyen körülmények közt termelési kísérleteket. De végre is mit vizsgál felül a kulturvegyész? A példa mellett maradva Sárosban burgonyát. Kimegy a járási főszolgabiróval a hely színére s ott mutatnak neki egy 200 holdas burgonyatáblát toporczi burgonyával beültetve . és egy 500—600 • öles részt a tábla szélén mondjuk Nero-val beültetve. Látja a zöldszár külömbségét, talán a virág más és más színét, egy-két bokrot itt is ott is kikapáltat, látja, hogy a toporczi alalt 5 nagy és 4 kis burgonyacsemete rejtőzött, a Nero alatt vagy több vagy kevesebb. Kérdem az ilyen vizsgálatnak mi a gyakorlati haszna a kísérlet tényleges eredményének elérhetése s z e m p o n t j á b ó l ? 3. Végre engedelmet kell kérnem az ez ügyet intéző köröktől, hogy a hivatatlan szerepét játszom ez ügyben, de miután ma máihála istennek odáig eljutottunk valahogy, hogy közintézményeink nyilvános kritika alá kerülhetnek, mint ez, ügynek lelkes és igaz barátja, könnyítettem szivemen, midőn a meglevő bajok megszüntetése illetve orvoslása czéljából a leírtakat elmondtam. Tudom, hogy sok helyen a kísérletek végzésénél a legnagyobb gond és figyelem fordittatik s lesznek vidékek, a hol ily dolgok talán elő sem fordulnak, de mindazonáltal nézetem mellett maradván, a tapasztalt bajokat nyilvánosság elé hozva azt hiszem ham a r a b b lesznek orvosolva. Mert ha egybenm á s b a n talán nem is volna megfelelő javaslatom, annak, az ügy érdekében való módosítását örömmel látnám.*) Hreblay Emil.

ÁLLATTENYÉSZTÉS.

KÖZTELEK, 1897., JANUÁR HÓ

Minthogy azonban súlyos nagy igás ló minden országban bőven kerül, czélszerübb a könnyű és nehéz testű között álló változatot tenyészteni, tehát a valódi tramway és omnibuszlovat, amilyen az imént mondott 350—400 kiló sulyu és 142—150 cm. nagy ló. A Muraközben tett tanulmányutam alkalmával m a g a m is szavahihető emberektől hallottam, hogy ez a f a j t a ló.minden évben jó csikót elleni képtelen. Hogy mi ennek az oka, ott sem tudják ; én azt hiszem, hogy a petyhüdt szervezet ennek az oka, mert más petyhüdt lovaknál is észlelhető ez a hátrány. Nekem azonb a n erős az a gyanúm is, hogy a muraközi tenyésztő — kanczáját kímélendő — akaratosan teszi a lecsikózást minden második évre. Tudok ugyanis tenyészetet, ahol évenkint is szép csikót hoznak a muraközi kanczák. A muraközi ló tenyésztése és egyéb viszonyairól egyébiránt bővebb tájékozódást nyújt „A muraközi ló" cziiüü tanulmányom, melyet 1894-ben a „Köztelek" Szerkesztősége adott ki. Monostori

Rovatvezető: Monostori Károly.

Adatok a muraközi ló tenyésztésének és értékesítésének kérdéséhez. (Felelet a 37. sz. kérdésre.) A muraközi lovak ríóriai eredésü, petyhüdt szervezetű állatok levén, fejlettségüknek_egy ,bi*) Fentartjuk magunknak a jogot, hogy e nagyfontosságú tárgyra még; viaszatérjünk. Sterk.

20.

zonyos fokát jóval hamarább érik el, mint pl. a szilárd szervezetű egyéb magyar lovak, ugy, hogy a kanczák 2 — 3 éves korukban a hasonló korú ménekkel m á r felhágathatok s a használati példányok 3 — 4 éves ' korukban, munkába foghatók. Tekintettel azonban az állattenyésztéstannak azon kipróbált tételére, hogy mig valamely állat remélhető teljes fejlettségének s / 4 -ed részét el nem érte, szaporításba, kellő sikerre való kilátással n e m vehető, a Muraközben is a legtöbb tenyésztő csak 3 éves 1 kanczákat hágat, közönségesen hasonló korú, vagy a z u t á n 4 és több éves paraszt, vagy állami csődörökkel, a a kanczát és heréltet azonban m á r . 3 éves korától kezdve munkára használja, minden hátrány nélkül. Eladásra a muraközi ló a csecstől való elválasztásától kezdve — mely 5—6 hónapos korában történik a Muraközben — már alkalmas, mert a választott csikókat, ugy nemkülönben az 1 éveseket is, mosoni, soproni, alsóés felsőausztriai, krajnai, styriai és karinthiai csikónevelők (éléveurs-ök) 100 és több forintjával drbját szívesen vásárolják.. Hogy mégis melyik korban legalkalmasabb a muraközi ló az eladásra, az annál bajosabb a n ítélhető meg, mivel a bécsi, berlini és budapesti meg más lóvasut társaságok, ugy nem különben fuvarosok és gazdák 3 éves korutói feljebb, minden rendű muraközi lovat állandóan keresnek ós vásárolnak, másod-harmadrendü használati lóért 180—350 frtot fizetvén. A féléves választott csikó, h a valamit ígér, mint jelzém, 100 forintért vevőt t a l á l : egy évesért megadnak 200, két évesért 250—350, 3 évesért 400, 4 évesért 4—5—600 forintot. Három éves csődör, ha szép, 6—7 száz forintért is elkél. A szin a vételre kevés befolyást gyakorol. Legkevésbbé kedveltek mégis a tarka-barkák, sok j e g y ű e k ; legjobban szeretik a sárgát, pejt, almásszürkét és szép derest. Vevője akad ugy a kicsinek, mint a nagynak. íióvasutak a 142—150 cm. magasakat, 350—400 kiló sulyuakat veszik inkább, mert ezek ügetésben is j o b b a n járnak, szóval mozgékonyabbak; fuvarosok a nagyobb (150—162 cm. magas) muraközieket keresik inkább, melyek, lassúbb mozgásuak, súlyosabb testüek (400 és több kilósok).

Károly.

LÓTENYÉSZTÉS. Népies lótenyésztésünk bajai, i. A „Köztelek" ez évi 2 . 3 . és 4. számaiban „népies lótenyésztésünk" czim alatt megjelent közleményben mondottakkal szemben némileg eltérő véleményen lévén, a r r a nézve a m a g a m szem-

pontjából a következő megjegyzéseket óhajtanám, tenni. A' t. czikkiró többek között a méntartás alapos, rendezését sürgeti. Ez m á r folyamatban van. A földmivelésügyi miniszter ez évi 57,351 sz. leiratával elrendelte a községi méneknek valamint azon magánméneknek megvizsgáltatását, melyeket tulajdonosaik közhasználatra szántak. Hogy a rendelet az összes részletekre ki nem terjed, abból még nem következik, hogy általa a méntartás n e m fog alaposan rendeztetni. A rendelet a megyei lótenyészbizottmányi elnöknek s a méntelep kiküldöttjének — kik a ménvizsgáló bizottság tulajdonképpeni szakértő tagjai — a felebbezési joggal nagy hatalmat adott kezökbe. Ez biztosítékot nyújt arra nézve, hogy csakis határozottan tenyésztésre alkalmas mének fognak teny észigazolványt nyerni és - azonfelül a helyi tenyésztési viszonyok is kellő méltánylásban fognak részesülni. Az a sok 1—2 koronáért fedező silány csődör nem fogja tehát annyira károsítani a jó m é n e k tulajdonosait. A mi pedig a n e m licenciáit mének ellenőrzését illeti, biztosra vehető, hogy ott, ahol csak egy igazolványos mén lesz is, ennek gazdája árgus szemekkel fogja kisérni a nem engedélyezetteket s azt tudjuk, hogy a konkurrens jobban őrzi érdekeit, mint a legjobb fináncz. Különben is remélhetjük, hogy a felvilágosodottság idővel el fog terjedni annyira, hogy a legszegényebb lótenyésztő földmives is tisztában lesz azzal, hogy a közhasználattól eltiltott mén n e m való tenyésztésre. Áttérve a ménvásárlás ügyére, elismerem, hogy a czikkirónak az az állitása, hogy kisgazdáink, ha valóban kitűnő egyéves méncsikójuk van, azt 2 — 3 0 0 frtért sem hajlandók eladni, némely vidéken a kisgazdára nézve áll. Csakhogy az igy gondolkozó kisgazdák nagy része nem ismeri a lova értékét, a mi m á r abból is kitűnik, hogy nagyobb tenyésztőink, a kik drágább anyaggal és nagyobb üzemköltséggel dolgoznak, mint a kisgazdák, szívesen odaadják az 1 éves méncsikót az államnak 225—250 frtért. S irónak éppen az az állitása, hogy a vásárolt csikóknak csak egy aránylag csekély része válik be állami fedezőménnek, bizonyítja azt, hogy m é g a nagyobb tenyésztők egy jó része sem produkál teljesen megbízható tenyészanyagot. Mit várjunk tehát ennélfogva a népies tenyésztés ménprodukcziójától? A czikkben foglalt az a nézet, hogy kisgazdáink mind arra törekszenek, hogy m i n é l ' több mént felneveljenek, szintén csak' egyes vidékekre nézve fogadható el. Tényleg nagyb a n űzik a ménprodukcziót Csongrád, Torontál, Bács, Baranya, Szathmár megyében s egyebütt, de tessék ott a sok parasztcsödör közül néhányat is kiválasztani, amelyik az állami méntelepekre alkalmas lenne. E tekintetben tehát nyugodt lehet czikkiró, mert a kisgazdától egyéves méncsikót ugy sem vesz az állam, de sajnos, hároméveseket sem igen vehet tőlük, mert a legritkábban talál félig-meddig m e g felelőt. Mikor az állam a ménprodukczió emelésére régebben az egyéves méncsikók vásárlását életbeléptette, azt bizonyára leginkább azért tette, mert a nagyobb tenyésztők, akiknek megbízhatóbb anyaguk v a n (de n e m a kisgazdák) tényleg n e m akartak a méncsikók felnevelésével bajlódni s nem akarták a velejáró koczkázatot viselni. Ez intézmény azután be is vált, amint a következmények mutatták, amenynyiben az érdekelt tenyésztők nagy része a lefolyt 16 év alatt, amióta ez az intézmény fennáll, oly tapasztalatokat szerzett, tenyészanyagát annyira javította, hogy m a már a ménfelnevelés nehéz és koczkázatteljes feladatára is elegen vállalkoznak. Ezek a tenyésztők a méncsikókat nem 1, h a n e m 3 éves korában adják át az államnak. Ily módon áz állajn* most már számos olyan

88

KÖZTELEK,

1897, JANUÁR HÓ

20.

nagyobb tenyésztővel áll szerződéses viszony- óly módon, hogy a katonai lóvásár helyszínén ban, akik az állami lótenyészintézetek. közegei tartani szokott valamelyik országos- vásárral által felnevelésre kijelölt s é v e n t e . felülvizsgált lehetőleg összeessenek. méncsikókat, mikor a 3 é.vet. betöltik, bizonyos 7. A honvédség lószükségletének beszermegállapított összegért az államnak eladják. zésénél hasonló eljárást kövessenek s e. vásárAz egyéves méncsikók vásárlásának rendszere lásokat a közös hadsereg katonai lóvásáraival tehát tagadhatatlanul emelte a nagyobb te- megegyező helyeken és időben eszközöljék. nyésztések jó részének kvalitatív termelőkéE reformok mégvalósitása esetén nem pességét s emelni fogja azt továbbra is. Ez a fordulhatna elő, hogy némely helyen sokat, más rendszer megteremti lassanként a ménszükség- helyen m a j d n e m semmit - sem vesznek, hogy . letnek kellő és kielégítő forrásait, amelyekből némely vásárlóbiztos alig vesz . 3 — 4 lov'at, miteljes korú, megbízható méneket szerezhetni. vel a szükséglet m á r másutt fedezetet talált; A kisgazda csak ritkán produkálhat, akár n e m eshetne meg, hogy — mint állítják — a kisszármazás, akár felnevelés tekintetében oly gazda lovát visszaútasitják, de vásár után a megbízható tenyészanyagot, mint a szakérte- kupecztől megveszik s egyáltalán nem lehetne lemmel s kellő móddal rendelkező nagyobb az ellen panasz, hogy n e m vesznek elég lovat tenyésztő s ezért kívánatos is, hogy a népies a kisgazdától, mert • annyit kellene venniök, a tenyésztés részére fentartott állami mének in- ménnyit vidékenként előirányoztak. , kább a nagyobb tenyésztőktől szereztessenek be. Valljuk meg azonban —• bár az ügy ren* A czikknek a katonai lóvásárokra vonat- dezése kívánatos — hogy még igy sem kelne kozólag kifejtett nézeteivel szemben arra a kissé el fölötte sok ló a katonai lóvásárokon. A kömerésznek látszó álláspontra kell helyezkednem, zös hadsereg évi lószükséglete mintegy 7000 hogy n e m csupán az intézményben magában, darabra tehető. Ebből Ausztria lótenyésztése a vásárló tisztekben és a közvetítő kupeczek- körülbelül 2500 lovat szállít, a mienk t e h á t enb e n keresendő a hiba, h a n e m a lovukat a nék megfelelően 4500-at. Ez utóbbi számnak vásárra vivő kisgazdák (parasztgazdákban) kö- nagy részét az állandó lóavatóbizottságok (a zött azokban is, a kik oly lovat visznek nagy- budapesti, szegedi. és nagykanizsai) fedezik folyszámmal a katonai lóvásárra, mely már alap- tonos vásárlásaikkal,' a melyek czéljából m a j d jában véve sem felel meg a kirdetményekben nem állandóan útban vannak, felkeresve a keközzétett kardinális feltételeknek, a kor, magasság, testi épség s a t. tekintetében. Itt sem annyira a tudatlan s néha indolens kisgazdát kell kárhoztatni, mint azokat a helyi társadalmi "tényezőket, a kik hivatva lennének arra, hogy tettel és tanácscsal előmozdítsák a népies tenyésztés érdekeit, de ezt sajnos n e m mindenütt teszik. A tapasztalat bizonyítja, hogy ott, a hol megvételre alkalmas anyag van s a hói a [vármegyei lótenyészbizottmány. tevékeny tagjai a vásárt megelőzőleg szemlét tartanak az anyag fölött és olyan lovat n e m is bocsátanak a vásárra, mely már alapjában véve n e m oda való, a vásárok, eredménye n e m szokott oly rémséges rossz lenni. így pl. Hevesmegyében a megye agilis lótenyészbizottmányi elnöke, Oraefl Jenő , szinte hihetetlen eredményeket^birt elé r n i ; így lesz ez másutt is, a hol kellő ? mértékben megvan az érdeklődés .és.' abia Zomtoozoz.ott kőagyagtebnök tejes házak, mcBókoriyhák, stb. á megfelelő anyag. Ilyen, helyen, a ' v á sárló tiszt is bátrabban, könnyebben működik, mert bizalommal viseltetik a m á r rületükbé eső összes, ismertebb nagy és kismegrostált anyaggal szemben. tenyés.ztőket, a jó • lótenyésztéssel 1 biró városoA katonai lóvásárok intézményére azonb a n tényleg reáfér a reformok egész sorozata, melyeknek nézetem • szerint a következőkre kellene kiterjedniük: 1. A közös hadügyminisztérium állapítsa meg előre a következő év folyamán a katonai lóvásárokon beszerezni szándékolt remonták számát. 2. Miután — azt hiszem — a vásárok helyét és határidejét a hadügyi és a földmivelésügyi minisztériumok között folyó tárgyalások alapján, közmegegyezés u t j á n határozzák m e g ; állapítsák meg egyúttal az egyes vásárl á s i helyeken vagy az egyes megyékben beszerzendő pótlovak mennyiségét és az illető - vidékek tenyésztési és termelési viszonyainak mérlegelése után. Ezzel elejét vennék . oly kifogásoknak, melyek állítólag megtörténtek, hogy azért n e m vesz a sorozó tiszt több lovat, mivel a szükséglet már fedezve. 3. Közöljék a kivetett kontingenst a vármegyék lótenyészbizottmányaival. 4. A. megyei lótenyészbizottmányók k'é• szitsék elő a vásárt, -rostálják meg az anyagot és gondoskodjanak arról, hogy o l y a n : lovakat ne is hozzanak a kisgazdák a vásárra, melyek a hirdetményekben közölt alapfeltételeknek meg n e m felelnek. 5. A vásárok határnapjait állandósítsák

kat és községeket. Mi m a r a d tehát a katonai lóvásárokra? Bizony 1200—1500 lónál többet nem igen vehetnek azokon s ennyit tényleg most is vesznek' már. Tessék most már "ezt az összeget az országban mintegy száz helyen évente ' kétszer tartani szokott katonai lóvásárra elosztani, hát átlag 7 — 8 ló megvételre fog esni egy-egy lóvásárra. Nem mondom, hogy ezt az eredményt valamennyire emelni ne lehetne, de tömeges vásárlásokat e tekintetben sohasem remélhetünk, mivel a szükséglet aránylag csekély, azt pedig n e m kívánhatjuk, hogy a honvédség és a hadsereg a Magyarországon beszerzendő összes szükségletet a nagyobb tenyésztők, jobb anyagának mellőzésével, kizárólag a népies tenyésztésből vegye. A mi czikkirónak azon konzummensekkel szemben emelt kifogásait illeti, a kik a tenyésztőtől vesznek lovat s azt alkalomadtán a lóavatóbizottságnak vagy másnak ismét eladják, azokat a kifogásokat n e m tartom helyesnek, mert a kifogásolt eljárás éppen a produczenstöl való közvetlen vásárlás kifolyása. Ha nekem m a egy' pár . olcsó jukkerra Van .szükségem, azt'.a t. czikkiró szerint ne a lókfjreskédőtől. vegyem., pedig attól összeillő, .kész árut kaphatok. Veszek tehát a kis produczenstől nyers árut. A betanítás, vagy a

6 . S Z Á M . 7-1K É V F O L Y A M . használat folyamán kitűnik, hogy az egyik ló n e m válik be, hát kénytelen vágyók azt eladni ős helyette másikat venni. Jogos lenne-e most már akár á lóavatóbizottságnak megtiltani, hogy esetleg alkalmas lovamat megvegye, akár. engemet attól eltiltani, hogy lovamat e l a d j a m ? Hogy a lóvétel és eladás mestersége ; sok emberre —- ú r r a és parasztgazdára egyaránt — J)izonyos ingerrel bír, azon - ne csudálkozzunk. Ez az inger szüli a czikkiró által „alkalmi Mipeczeknek" nevezett alakokat. Én ezeket sem m e r n é m népies lótenyésztésünk boldogulásának ellenségeiként odaállítani. Sok ember a nyers lóból nem tud semmit csinálni s azt csak a . nyersáru értékében b í r j a eladni, némely ember pedig kevés fáradsággal, de több értelemmel, olyan állapotba birja hozni, a lovat, hogy jóval a nyers értéken félül értékesítheti. A képességeknek különböző irányban való nyilvánulása megteremti a munkafelosztás rendszerét, mely a lótenyésztés terén némely vidéken — nemcsak külföldön, h a n e m nálunk is — annyira - mehet, hogy pl. A. tenyészti a csikót, B. felneveli és csak C. a d j a el, mint kész árut. Olyan helyeken, a hol a mezőgazdasági, közlekedési és értékesítési viszonyok s a nép hajlamai ezt a ' r e n d s z e r t megteremtik, az nemzetgazdászati szempontból csak előnyösnek mondható. Kis Mihály.

GAZ D. E P I T E S Z E T . Rovatvezető: Szálendér Gyula.

Zománczozott kó'agyag teknők tejesházak, mosókonyhák stb. számára. A legtöbb tejesházban, mosókamr á b a n a tejet szállító kannák s hordók kiöblögétésére fateknőket találunk. Az ilyen teknők azonban ínég h a kemény fából készültek is, a czélnak n e m igen felelnek meg. Eltekintve, hogy folytonos használat mellett rövid idő alatt teljesen tönkremennek, iiagy\ hátrányuk még* mint mindnyájan tapasztalhatjuk, hogy az erősen megvasalt hordók ütőszámára. dése által csakhamar szálkásak, érdesek lesznek » hogy ennek következtében tisztántartásuk lehetetlenné válik.. Megkísértettük ezért e teknőket először téglával falazni s jó, vastag portlandczementréteggel vízhatlanná tenni, m á j d meg egészek betonból tömni, de a kíméletlen ütéseknek '-ezek ! nemvoltak képesek ellenállni s a fölső czementréteg mindkettőnél előbb-utóbb megrepedezve lehullott. Mivel \ azonban a tejesedények lelkiismeretes tisztántartása minden tejgazdaságban első s főkellék s mivel ez tiszta víz illetőleg tisztán tartható vizesteknők nélkül, alig lehetséges, ujabb módok u t á n kellett látnunk. Ujabban sikerült ezeket oly anyagból összeállítanunk, mely "a mellett, hogy __ legtulmenőbb követelménynek is teljesen megfelel, még elég olcsó is arra,, hogy kisebb gazdaságokban is beszerezhető legyen. E teknők falazása a 18. á b r á b a n tZ-vel jelölt, két oldalon zománczozott éresztékes kőagyagtéglákkal.. történik. A kőagyagtéglákat e czélra 5 különféle nagyságra 's alakra formázzák. A teknő fenekét a 18. ábrán c-vel J e t e i t 1 9 X 1 9 cm. nagyságú s 4 cm, vastagságú fenéklapok képezik. Oldalai a d alatt "feltüntetett s mind a hat lapon eresztékes, sarkai pedig hasonló, de szög alatt meghajlott saroktéglákból készülnek. A teknő befedésére 1 végül csak alul rovátkolt felül pedig zománczozott külön fedő- és saroktéglák szolgálnák. A falazás, melyhez portlandczement habarcsot hsználunk, igen egyszerű s minden kőmives elvégezheti. Mindössze csak arra kellene ügyelnünk, hogy az

6 . SZÁM. 7-IK

KÖZTELEK, 1897., JANUÁR HÓ

ÉVFOLYAM.

egyes téglák eresztékei jól egybeillesztessenek s hogy a hézagok a czementtel jól ki legyenek töltve. A felhasznált téglák számához képest e teknők a legkülönbözőbb nagyságban készülhetnek. Rendes viszonyok között azonban az ábrán feltüntetett nagyság untig elegendő lesz; Egy ilyen 100 cm. széles s 180 cm. hosszú teknőhöz szükséges kg

kg

frt

80 db középtégla = 268 20 „ saroktégla = 90 358 á 3 7 5 . . . 13"42 16 „ fedőtégla fc= 53 4 „ fedősarok 17 70 á 6 0 . . . 4'20 45 „ fenéklap =117 á 3'0 . . . 3'51 . ami összesen . . . 2 1 ' 1 3 frtba kerül. Ha ehhez még a portlandczémentszükségletet (átlag 40 kg), az alapozáshoz szükséges közönséges téglaanyagot s a munkát is hozzászámítják, összköltségül 28 frt 20 krt nyerünk._ A jól kiégetett kőagyag keménysége, mint tudjuk a kvarczkeménységet közelíti meg. Ezért vassal, aezéllal még meg se karczolható. Mi e teknőket, melyek zománczozott, sikos felülete könnyen tisztántartható már több éve a legjobb eredménynyel használjuk s ezért n e m mulaszthatjuk el gazdatársainknak a legmelegebben ajánlani. Sz. Gy.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 32. sz. kérdés. Szükségem lenne 5°/o-os oldatra fertőtlenítés czéíjából s van 100 kgr. 1 0 0 % „nyers k a r b o l ' - o m , mely vizben n e m vegyül. Minő anyaggal tehető a „nyers karból" vizben oldhatóvá? Nem lehetne ezt az anyagot házilag is előállítani? Minő arányba kell vegyíteni 5 % - o s oldat n y e r é s h e z ? Jánk. " F. Gy. 33. sz. kérdés. Lehet-e pormentes repczehulladékot, mely a c s é p l ő g é p á l t a l hasított és zúzott repczeszemekből áll, repczepogácsa helyett sőrékkel vagy állatokkal etetni és tápértékre nézve mily különbség van a kettő közt? A.-Lánezos. H. J. 34. sz. kérdés. Száraz rétet szeretnék mütrágyázni, kérek tanácsot 1.' mely mütrágyanemmel eszközöljem a javítást; 2. mily mennyiségű műtrágyát a d j a k holdankint; 3. eszközölhetem-e a műtrágyázást télben vagy csak m a j d t a v a s z s z a l ? • Csoltó. H. L. 35. sz. kérdés. Jármós ökreimmel burgonyát szándékozom, etetni, hány kilót lehet- darabonkint és naponkint adni, ha még fejenkint 5 kg szénát, 1 kg. tengeridarát és buzapolyvát ad libitum kapnak. Ruma. F. J. 36. sz. kérdés. Beregfás erdőt irtottam k a s z á l ó n a k ; artalaj kissé nedves, és helyenkénkt csak ritka magas fü helyenkint pedig menyiségre nézve elég, de n e m jó minőségű széna terem. Egy darab szárazabb r é t e m e n pedig igen jó, de nagyon kevés széna terem. Egy tábla luczernát vetettem a múlt évben védő növény nélkül agyagföídbe, a táblának kissé magasabban fekvő részében, a luczerna igen szép, a másik része csak csekélylyel fekszik alacsonyabban — de a földje sokkal porhanyóbb — és a luczerna nagyon silány benne. — Egy darab lóher zabbal lett a mult évben elvetve, ennek is egy része gyöngének mutatkozott az őszszel. Mindezeket műtrágyával szeretném megjavítani.

20.

Egy soványan termő rétet egy évvel ezelőtt feltörtem, a nyáron középszerű csalamádétermést adott, a föld fekete agyag, felülete gyorsan kérgesedik, és megrepedez, alul pedig a legnagyobb szárazságban is nedves, ugy hogy szántás után csak darabokra képes a borona és henger a földet összetördelni, m á s n a p r a azonb a n m á r annyira megszárad illetve megkérgesedik a föld felülete, hogy szintén nem használ neki sem a borona sem a henger, miért is ezen földet ismét rétnek akarnám visszahagyni; de minthogy istállótrágyából ide nem jut — tisztelettel kérdem, hogy ugy erre mint a föntemlitettekre, miféle és mennyi műtrágya volna alkalmazható; és az utóbbira milyen és mennyi f ű m a g vetendő egy holdra. Megjegyzem, hogy gipsztrágyát olcsón kaphatok, mert fuvardijat n e m kell érte fizetnem. Klincasela. L. B. 37. sz. kérdés. Hány éves korukban foghatók be a muraközi kanczák és mely k o r b a n hágathatók b e ? Eladásra melyik korban a lega l k a l m a s a b b a k ? átlag mily á r b a n adhatók e l ? á megvételre mily szinü és magasságú állatokat keresnek leginkább ? Végül kérem tudatni, hogy a muraközi kanczák jól fognak-e a hágatásnál ? mert azt hallottam hogy sok meddő m a r a d közülök. Liczkó. T. J.

Feleletek. Szalmakötél-fonás. [Felelet a 10-ik sz. Jcérdésre.) Gazdaságunkban a n a p o n t a feletetendő takarmány egész mennyisége 5 kilós porcziókba köttetik. Ezek egy része meg lett szecskázva, a többi pedig szálasan takarmányozva. A kötözésre magát l a porczió anyagát használják (tehát lóhert, bükkönyt, vagy réti szénát) és a kötelek a porczióval együtt feltakarmányoztatnak. így elesik az a veszteség, mely a kenderzsineg elkallódása folytán előállhat. A kötözést szakmányba adjuk k i : 100 porczió után 40 krajczár, a mely módozat mellett sokkal egyszerűbb a szakmányostól az átvétel, mint a m á z s á l á s n á l ; de megkönnyiti ezt még az is, hogy az előirt takarmányozás szerint n a p o n t a 186 porczió, lesz megszecskázva, tehát azt a 2 0 — 3 0 ' darabot kell csak megszámlálni, a mi a napi munkájából felm a r a d . Naponta tud kötni egy ilyen begyakorlott szakmánymunkás 200—220 darabot (maga készíti a kötelet is). A szálasan feltakarmányozandó porcziókat egy másik munkás köti, a kiktől aztán egy kocsis az adagokat a padlásra viszi: 50 darabot egy csomóba rakva. Zdence (Slavonia)., K. D. Fiikeverék mélyrétegn televényes talajra. Felelet a 17. számú kérdésre. A „Köztelek" 4. s z á m á b a n megjelent ezen kérdésre adott feleletünkbe é r t e l e m z a v a r ó hiba csúszott be, mely okból az ajánlott keverék helyes összeállítását újból'"adni szükségesnek tartjuk. A keverék helyes összeállítása a következő:

i

'

i

*

15 Franczía p e r j e (Avena elatior) . 1!0 Csomós ebir (Dactylis glomerata) 15 Arany zab (Avena flavescens) . 10 Réticsenkesz (Festuca pratensis) 15 Komócsin (Phleum p r a t e n s e ) . . 10 Angol p e r j e (Lolium perenne) . 5 , Vörös here (Trifolium pratense) . 10 Kúszó here (Trifolium repens) . . 5 Szarvas kerep (Lotus corniculatus) 5 Vérfő csabair (Poteriun sanguisorba) . . . . . . . . .

15'5 4"5 15 5 2'5 , 5 . 1 1"5 1

kg. ,, „ „ „ „ „ „

i ' 5 ..

52-5 kg. Erdöirtásos földbe alkalmas eke. (3-ik felelet a 1.3. sz. kérdésre.) Kizárólag erdöirtásos

földbe alkalmas ekéket készít Bacher Rudol ekegyáros Budapesten. Ezen eke vésővel van ellátva, a gerendely és eketest egy darabból van készítve, kellő megerő'sitéssel, ugy, hogy törés ki van zárva. Ezen eke két nagyságban, készül. Az egyik ára 46, az utóbbinak 56 frt. Hizlalás befejezése. (Felelet a 30. sz. kérdésre. A A kérdésben közölt t a k a r m á n y mennyiség egy rendszeres hizlalás II. időszakában feltétlenül sok. Az alábbiakban feltüntetem, hogy 27,500 kg. élősúlyra n a p o n k é n t mennyi t á p a n y a g e s i k : II. időszak

Inyat 26-0

3'0

Tengerida kg 171-200 16-800 Savanyitott répaszelet 1500 kg. 180-000, 15-000 Savanyitott csalamádé 1000 kg. . 185-000 á-000 I. oszt. rétiszéna 200 kg. 170-800 15-800, Sarjú 200 kg..- 170-400 14-200 1051-000 91-800 1000 kg. élősúlyra 38'21 '3-33

hydrit 14"8

0'70

121-200 9'600 . • 150-000 1"500 1-5-5 104-000 6-000 86'000 82-000 631-200 22*95

3'800 3-200 29'500 1'07 1 : 7*6

Ebből látható, hogy ugy a takarmány szárazanyag, mint szénhy'drát és zsírtartalma több a kelleténél s ennélfogva a proteinátok és szénhydrátok közti arány is tágabb 1 : 7 "6, mint a hizlalás emez időszakában megkívántatik. Mindazonáltal a szervezetbe ezen takarmányozás mellett is bejut annyi fehérje (sőt több is), mint a mennyit megkívánunk s csakis annyiban nem helyes az ilyen takarmányozás, a mennyiben igen sok felesleges szénhydrátot kapnak a hízók s a mely többletet azok értékesíteni nem tudnak. E szerint etetendő volna a II. időszakban 1000 kg. élősúlyra n a p o n k i n t : savanyitott répaszelet 15 kg., savanyitott csalamádé 10 kg., buzakorpa 18 kg., tengeridara 2 kg., I. oszt. rétiszéna 4 kg., sarjú 4 kg. Ezen takarmánykeverékben 27"635 szárazanyag, 2 933, fehérje, 14"627 szénhydrát és 0"797 zsír foglaltatik 1 : 5"6 arány mellett. Ha a napi gyarapodás eddig 1000 kg. élősúly után 2V4 kg. volt, az mindenesetre örvendetesnek mondható. A kérdésben nincs világosan megmondva, hogy mióta kapják hízói a lenti takarmányt, (vagyis mióta számítja a 11. időszakot). Ha az ökrök megfelélő előtakarmánvozásban részesültek s ezen II. időszak legalább is a mult év . utolsó napjaitól számíttatik, ugy a fentebb jelzett takarmányt etesse február első napjaiig, azután pedig 5 — 6 héten át lehet tágabb táparányu takarmányon tartani márczius közepéig. Nevezetesen a III. időszakban 1000 kg. élősúlyra szárriitandó: savanyított répaszelet 25 kg., savanyu csalamádc 10 kg., buzakorpa 16 kg., tengeridara 1 kg.. I. oszl. rétiszóna I kg.. sarjú 4 kg. Középszániitással tartalmaz 26,193 szárazanyagot, 2 699 fehérjét, 13 871 szénhydrátot és 0 7 0 5 zsirt 1 : 5'8 táparány mellett. Ha azonban a II. időszakot csak most j a n u á r közepe táján kezdte, ugy február 15— 20-ig az első takarmányösszeállitás szerint etessen s inkább a befejező Hl. időszakot v o n j a össze 2 — 3 hét t a r t a m á r a . Azzal azonban, hogy az eddigi háromszori etetés helyett négyszer akar etetni, a hizlalás menetét semmiképpen sem fogja gyorsíthatni. Háromszori etetés nagyon is elég, mert az állatoknak igen kevés idejük marad, hogy a takarmányt nyugodtan megemészszék, a mi különösen kérődző állatoknál igen hátrányos lehet, a gyakori etetésnél nem nyervén elég időt a kérődzéshez. A rosszul kérődzött t a k a r m á n y rosszul is használtatik ki és igen sok értékes tápanyag emésztetlenül hagyja el a bélcsatornát. De különben is az éjféli etetéssel még nyugalmukban is meg lennének háboritva. A nappali etetési órák reggel 6, déli 12 és esti 6 órák pontos betartásával és ekkor is a nagyobb mennyiségű takarmánynak részletekben, de egymásután való

6 KÖZTELEK, 1897, JANUÁR HÓ 20. feletelésével s a takarmánynak lehetőleg változatossá tételével és gyakori sózás által a kellő eredmény nem fog elmaradni. Jaskó Géza. Felelet a 32. számú kérdésre. Az úgynevezett 100%-os nyers karbolsavból 5%-os vizes oldatot, nátronlúg felhasználása nélkül is könnyű szerrel elölehet állítani, minthogy a 100%-os nyers karbolsav az emiitett arányban, vízben oldódik; oldhatlanul csakis az abban foglalt kátrány marad. Miután azonban az úgynevezett 100%-os nyers karbolsav változó mennyiségű karbolsavból, kátrányból és vizből áll, bizonyos tartalmú oldatot csak akkor állithatunk elő, ha a nyers karbolsavat tartalmára nézve előbb megvizsgáljuk. Dr. Könyöki A. Repczemag-etetés. Felelet a 33-ik kérdésre. Ugy a repczemag, mint a repczepogácsa, tápláló anyagokban gazdag takarmányok, hátrányuk azonban, hogy aránylag nehezen emészthetők s hogy mustárolajtartalmuknal fogva friss, el nem készített állapotban csak kis adagokban nyújthatók. Tápláló egységeik összege az emészthető- anyagokat véve: repczepogácsáé 142.0, repczemagé 153.0. Hogy a kérdésttevö töredezett hulladék repczéje bir-e ekkora értékkel, az nem tudható, de valószínű, hogy nem bir, a mi .azonban nem zárja ki, hogy repczepogácsa hijján állatainak azt adagolja, természetesen megfelelő quantum és qualitásu más anyagok társaságában és előbb mondott csípős olaj tartalmánál fogva kis adagban és illetőleg előkészítve, nevezetesen megdarált állapotban leforrázva, hogy igy csipős illó olaj tartalmát részben legalább "elveszítse. Ekként előkészítve hízó marháknak adni lehet azt fejenként és naponta 1—lVa kiló mennyiségben, tejelő teheneknek legfeljebb fél kilónyi adagban. - Abrakpótlékát képezheti fél kilónyi adagokban ökröknek s igás lovaknak is, sőt jóval kisebb mennyiségben a sertéseknek is nyújtható, nem különben egyéb alkalmas anyagok kíséretében és elkészítve. A zúzódott, tört-repezeszemek egyébiránt könnyen romlanak, különösen hamar penészednek; ilyen magvakat már csak megfőzés után tanácsos jiyujtani. Különben cséplőgép okozta hulladékról levén szó, nagy kérdés, mint elől érintém, hogy tiszta repczemagvak gyanánt ítélendő-e meg a szóban forgó takarmány vagy nem. Ezt a kérdésttevö jobban meg fogja ítélhetni, mint mi, de világos, hogy ha hüvelyekkel, szalmatörmelékkel van tele a mondott takarmány, ugy értéke az itt mondottnál jóval kevesebb. A Rétre alkalmas műtrágya. -Feleiéi a 34. számú kérdésre.) Száraz természetű rétnek legjobb trágyája a komposzt. Első sorban is azt a tanácsot adom, tessék a komposzt gyűjtésére s készítésére gondot fordítani. A gazdaságban egy év alatt összegyűlő hulladékból s földből oly nagymennyiségű, kitünó keveréktrágyát állithatunk elő, mely jóformán pénzűnkbe nem kerül, haszna pedig éppen a száraz természetű réteken kiváló, mint erről az 1894-diki száraz esztendőben is meggyőződhettünk. Nincs az a műtrágya, mely oly olcsó s oly biztosan ható lenne a réten, mint a komposzt. A műtrágyák közül a rétre a Thomassalak és a kainit való. Kötöttebb talajú rétekre a Thomassalak egymagában; homokos s tőzeges természetű rétekre a Thomassalak s kainit együttesen; kat. holdankint 2 q Thomassalak s ha kell 4 q kainitot számítva. Nevezett műtrágyákat mielőbb ki kell szórni, mert későn tavaszszal használva hatásuk kétséges. Ky. Jármos ökrök takarmányozása. (Felelet a 35. sz. kérdésre.) A Feltéve, hogy ökrei a téli időszakban terhesebb munkát nem végeznek, a közölt takarmánynemüek felhasználása mellett a következőképpen takarmányozzon. 1000 kg. élősúlyra és naponta veendő:

száraz anyag feh, . Ökröknek . közepes 11-3 0-3 munkában . . 24'0, 1"6 I. oszt. réti széna 10 kg: 8-540 0-790 4-300 0'190 Kukoricza 2 kg. . . 1"712 0-168 1'212 0 096 Buzapolyva 21 2 kg. 2'142 0'035 0-815 O'OIO Burgonya 30 kg. . . 7'500 Q-600 6'540 Q-Q60 Összesen . 1.9-894 í-593 12"S( 0-3 A táparány 1 : 8"6. Ezen takarmánykeverék 1000- kg. élősúlyra van kiszámítva, minthogy kérdésttevő 5 kg. szénát és 1 kg. tengeridarát akar fejenként etetni, felvettem 1000 kg. élősúlyra 10 kg. szénát és 2 kg. kukoriczát két darab jármos ökröt számítván 1000 kg. élősúlyra. J. G.

Agrárfel olvasás és czukorrépatermelők értekezlete Nyitrán. • A nyitramegyei gazdasági egyesület f. évi január hó 16-án gazdaközönsége részére Nyitra város székházában látogatott és sikerült agrárfelolvasást rendezett. E felolvasás czélja első sorban az volt, hogy a nyitramegyei gazdákat az agrármozgalmak néhány fontosabb kérdéséről tájékoztatva, e mozgalomnak e vármegye területén is uj híveket szerezzen és a meglevő mozgalmat erősbitse és élénkítse. Hogy menynyire sikerült ez, az mutatja leginkább, hogy a felolvasásra Nyitra ós a szomszédos Bars, sőt Pozsony vármegyéből is mintegy 300 földbirtokos bérlő, gazdatiszt ós kisgazda jelent meg, kik osztatlan figyelemmel kisérték a felolvasásokat és érdeklődéssel vettek részt a felolvasásokat megelőzött czukorrépatermelők értekezletében. A nyitrai agrárgyülésen az egyesület meghívása folytán ifj. gróf Széchenyi Imre és Bubinek Gyula mint előadók, kiséretökben pedig Bálintffy Pál és Szilassy Zoltán mint vendégek jelentek meg Budapestről, kivülök Nyitra, Bars- és Pozsonymegyéből is igen számos gazda volt jelen. A nyitrai agrárgyülés első felolvasója ifj. gróf Széchenyi Imre a bimetallizmus és a bimetallisztikus törekvések lényegét, keletkezését, a bimetallizmus érvényesülésének a mezőgazdasági. termények árképződósére gyakorolható hatását több mint egy óráig tartó szabad előadásában, valóban népszerű modorban, mindenki által megérthető világossággal, meggyőző módon és az egész kérdés lényegére kiterjedő részletességgel fejtegette. Előadásával ezen különben elvont és nehéz kérdés iránt sikerült nemcsak az érdeklődést felkeltenie és azt előadásának teljes folyamata alatt ébrentartania, hanem egyszersmind sikerült neki bebizonyítania, hogy ezen kérdés napirenden tartása és annak helyes megoldása a mezőgazdaság legeminensebb érdekei közé tartozik. Bubinek Gyula az OMGE. ügyvezető-titkárja a szabad versenv hatását és mint ennek következményét a középbirtok pusztulását fejtegette találó vonásokkal. A magyar középbirtokosok pusztulásának további megakadályozására a szövetkezeti eszme általánosabb felkarolását és érvényesülését ugy a termelés emelése mint az értékesítés és a hiteleszközök megszerzése terén mielőbb szükségesnek tartja. A két előadást megelőzőleg a czukorrépatermelők tartottak értekezletet, amelyen mindenekelőtt. a pozsonyi értekezlet álláspontjához való csatlakozás kimondása mellett az alábbi két határozatot hozták. I. Miután a termelő a czukorgyárosok kartelljével szemben teljesen védtelenül áll, miután nincs olyan törvényünk, melynek alapján megtorlással lehetne élni a kartellista gyárak ellenében, miután a kartellgyárak gazdaellenes czéljai nyilvánvalók, miután a kartellgyáraknak

6. SZÁM. 7-1K ÉVFOLYAM. mindezek daczára állami kedvezményeket élveznek, elhatározza az értekezlet, hogy a nyitramegyei gazdasági egyésület utján fölterjesztést intéz a földm ívelésű gyí miniszterhez ,az iránt: 1. hogy részesítse hathatós támogatásban a czukorrépatermelő gazdáknak a czukorgyárosok kartelijével szemben szükségessé vált védszövetségét; 2. hogy mindaddig, mig a gyárosok kartellje fennáll s a szabad versenyt lehetetlenné teszi, de legalább is két éven át, kamatmentesen vagy mérsékelt kamatláb mellett bocsássa rendelkezésére a védszövetségnek illetve ezzel összekötetésbe lépő s a hitelmüvelet lebonyolítására vállalkozó pénzintézeteknek azon összeget, melyet a gyárakkal megegyezni nem tudó hitelképes termelök az 1896-ik termelési évben a gyárosoktól- fölvettek, mert , csak ily módon lehetséges a gazdát a czukorkarteli békói közül kiszabadítani. 3. A nyitramegyei gazdasági egyesület puhatolja ki, hogy a védszövetség azon nyitramegyei tagjai, kik a mult évben czukorrépát termeltek, a f. évre azonban szerződést nem köthettek, mily összegű előlegkárpótlásra tarthatnak igényt. 4. A védszövetség végrehajtó-bizottsága tegye meg a szükséges lépéseket aziránt, hogy ezen az év végén esedékes előlegkárpótlás a földmivelésügyi minisztérium által már a f. év tavaszán folyósittassék s készítsen javaslatot az iránt, hogy a kiosztás mily módozatok szerint történjék. 5. A nyitramegyei gazdasági egyesület kérje fel az OMGE.-t, hogy ezen határozatok keresztülvitelét egész erélylyél támogatni szíveskedjék. II, Miután a czukorgyárak által kiosztott répamag külföldi származású s nem mindenkor felel meg a termelő gazdasági viszonyainak,, mert annak kiosztása mindig csak a gyáros érdekeinek tekintetbe vételével, tehát a termelő rovására történik, elhatározza az értekezlet, miszerint szükségesnek tartja azon czukorrépa fajtáknak megjelölését, melyek termésmennyiség és czukortartalom tekintetében a termelők gazdasági viszonyainak megfelelnek s kielégítik a gyáros igényeit is, e végből megkeresi a nyitramegyei gazdasági egyesületet, miszerint: 1. Intézzen felterjesztési a földmivelésügyi miniszterhez az iránt, a) hogy az állami kedvezményeket élvező . s a szabad verseny ellenében kartellel védekező czukorgyárak minden szerződésileg lekötött kataszteri hold után 1. koronát vagy más megfelelő összeget fizessenek hazai czukorrépa fajtákkal teendő kisőrletek czéljáira; b) hogy minden gyár termelési kerületében megfelelő nagyságú czukorrépamagtermelési állomás létesíttessék, hol a földmivelésügyi minisztérium által alkalmazott szakértők vezetése mellett a termelési próbák keresztülvitetnek ; c) hogy az állami kedvezményeket élvező gyárosoknak más répamagot, mint azt, mely tett kísérletek alapján helyi gazdasági viszonyok közt, a termelő igényeinek legjobban megfelel, de a gyáros méltányos érdekeit sem sérti — kiosztani szabad ne legyen; d) hogy midőn a termelési kísérletek folytán a helyi gazdasági viszonyoknak s a gyárosok érdekeinek is megfelelő fajta megállapittatott, ennek termelése állami segélylyel mindaddig előmozdittassék, mig a szükségletet a hazai termelés egészen fedezni képes. 2. Intézzen felterjesztést a nyitramegyei gazdasági egyesület a földmivelésügyi miniszterhez aziránt is: a) hogy amennyiben a czukorgyárosok hozzájárulása ezen kísérleti termelési czélokra elegendő fedezetet nem nyújtana, saját tárczája terhére vállalja el a tulkiadásokat; b) s hogy. ezen termelési kísérleteket már a f. 1897. év tavaszán kezdeményezze.

KÖZTELEK, 1897., JANUÁR HÓ 20.

6. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. 3. Kérje fel a nyitravármegyei gazdasági egyesület ez OMGE.-t is,' hogy ezen határozatok-keresztülvitelét egész erejével támogassa. Az előadás után a Szarvas szálloda nagytermében mintegy 80 terítékű kedélyes ebédre gyűlt össze a hallgató-közönség egy része. Az emelkedett hangulatu társasebéden Emődy József ifj. gróf Széchenyi Imrét, emez a nyitramegyei gazdaközönséget, Szilassy Zoltán a nyitramegyei gazdasági egyesületet és annak elnökét Emődy Józsefet, Meskó Pál Rubinek Gvulát, mint a mezőgazdasági érdekek egyik lelkes • és hivatott munkását köszöntötte föl. Még több szónoklat is volt, melyek hatása alatt a társaság lelkes hangulatban csak a késő délutáni órákban oszlott szét, hogy otthonába vigye a- szép nap maradandó benyomásait. A felolvasás és értekezlet rendezése Emődy Józsefet, a nyitramegyei gazd. egyesület alelnök és Meskó Pál titkár érdemét képezik.

VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal Meghívó. — Tavaszi luxuslóvásárok. — Figyelmez, tetés. — Eladó tenyészbikák 85 Állatvásáraink rendezése.r _ 85 Ágrárfelolvasás és czukorrépatermelők értekezlete ,Nyitrán. ... ' 90Növénytermelés. \ I i \ / l i letekről. Hréblay Emil. ; ... 86 Állattenyésztés. Adatok a muraközi ló tenyésztésének és értékesítésének kérdéséhez. Monostori Károly.. 87 Lótenyésztés. Népies lótenyésztésünk bajai. Kis Mihály. Gazdasági épitészet. Zománczozott kőagyagteknök tejesházak, mosókonyhák stb. s z á m á r a . . . . .... Levélszekrény. Vegyesek. .„ Kereskedelem, tőzsde. ... Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. ~ Élelmiczikkek a budapesti hetivásáron. — Állatvásá.rok : Budapesti szurómarhavásár. — Bécsi vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár. — . Bécsi sertésvásár. — Bécsi juhvásár. — Párisi juhvásár .... ... Szerkesztői üzenetek.

87

88 89 91 92

93 93

Előnév adományozás. Ő felsége a király Seusz Henrik tápiósági földbirtokosnak és törvényes utódainak magyar nemességükhöz a „ráthonyi" előnevet dijmentesen adományozta. Eljegyzés. Dr. Ilorvátli Tivadar, a központi jelzálogbank titkára, f. hó 10-én eljegyezte Bobitsek Alice-t, Robitsek Sándor m. á. v. igazgató, miniszteri tanácsos leányát Budapesten. Tóth György birtokos eljegyezte Gerlóczy Paulinát, Gerlóczy Károly székesfővárosi első alpolgármester leányát. Halálozások. Magosligeti Hagara Miklós kir. tanácsos, dr. Hagara Viktor volt országgyűlési képviselő az OMGE. buzgó tagjának édes atyja, hetvenlrilencz éves korában meghalt Nagy-Szőlősön. — Vajda János, hazánk egyik legnagyobb költője f. hó 17-én 70 éves korában meghalt Budapesten. ~Az elhunyt irodalmi működésének méltatását mellőzve érdekesnek tartjuk felemlíteni, hogy Vajda a gazdasági téren is működött, s ifjúkorában a vaáli uradalomban praktizált egy esz-

A székesfőváros vásárcsarnokb i z o t t s á g a f. h ó 15-én tartott ülésében elhatározta, hogy a v á s á r c s a r n o k o k hivatalos megnyitása f e b r u á r h ó 1 6 - á n fog m e g t ö r t é n n i olymódon a z o n b a n , hogy a v á s á r c s a r n o k b a n az elárusítók m á r f e b r u á r 1 - é n helyet foglalhatnak. A bizottság két hatósági közvetítői jogosítványt engedélyezett és p e d i g : a „Magyar 'Gazdák Vásárcsarnok Ellátók Szövetke-

zeté" -nek és a „Weitzenfeld Testvérek es Brust" czégnek. Kimondotta továbbá, hogy a v á s á r c s a r n o k b a érkező husküldem é n y e k u t á n vágódijat n e m szed. Meg lévén t e h á t állapitva a vásárcsarnokok m e g n y i t á s á n a k határideje, a „Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátók Szövetkez e t e " a legközelebbi időben az érdeklődő gazdákat egy értekezletre fogja meghívni, amely érlekezleten megbeszélés tárgyává fog tétetni az, hogy a gazdák mily terményekkel j á r u l h a t n a k h o z z á a föVáros ellátásához s hogy az egyes gazdák mily terményeket állítsanak elő és mily m ó d o n küldjék azt be értékesítés végett. Már előre is felhívjuk t. olvasóink b. figyelm é t ezen értekezletre, m e r t n a g y o n font o s n a k tartjuk, hogy a b b a n minél több érdeklődő részt vegyen, m i u t á n csak személyes érintkezés alapján lehet ezen kérdéseket kellőleg tisztázni. Hisszük is, hogy a gazdaközönség s a j á t jól felfogott érdekében m i n d e n lehetőt el fog követni, hógy a tárgyalások kellő eredményre vezessenek. Szőlöfelujitás. A fllloxera által elpusztított szőlők regenerálására adandó szőlőkölcsönök engedélyezése a kölcsőnengedéíyező-bizottságnak e hó 15-én Bedö Albert elnöklete alatt tartott első ülésén kezdetét vette. Kölcsönért folyamodni szándékozók forduljanak kérvénymintákért a „Magyar Agrár- és Járadékbank"hoz Budapesten. Szeszfőzői tanfolyam. A földmivelésügyi miniszter az előző évek gyakorlatához képest ez év folyamán is rendeztet a kassai gazd. taninézeten •egy nyolez hétre terjedő szeszfőzői tanfolyamot. E tanfolyam 1897. évi február hó 1-én veszi kezdetét. Czélja ezen tanfolyamnak mezőgazdasági szeszgyárak részére szeszfőzőket gyakorlatilag és elméletig kiképezni. A tanfolyamon részt vehet az, a ki okmányokkal igazolni képes, hogy valamely szeszgyárban már huzamosabban alkalmazva volt, a ki a magyar nyelvben járatos, irni, olvasni és számolni tud, és ezt bizonyítványokkal, esetleg felvételi vizsgával igazolni képes. A tanfolyamra legfeljebb 10 jelentkező vehető fel, s előnyben részesülnek azok, a kik gépkezelői szakvizsgát is tettek. A tanfolyamra jelentkezők a szeszgyárban előforduló összes munkálatokat végezni kötelesek; kötelesek továbbá a szeszgyártás elméletéből tartott előadásokat szorgalmasan látogatni, a szeszgyártáshoz szükséges vizsgálati módok elsajátítása végett a laboratóriumi munkálatokban részt venni. A tanfolyam befejezésével a jelentkezők gyakorlati és elméleti vizsgát tesznek, a melynek eredményéről a szaktanár és a szeszfőző által aláirt és az igazgató által ellenjegyzett magánjellegű bizonyítványt nyernek. Tandíj és vizsgadíj fejében minden jelentkező a beiratás alkalmával 22 forintot, a netalán, szükséges felvételi vizsgáért pedig 8 forintot tartozik fizetni. A jelentkezők élelmezésükről és lakásról saját maguk tartoznak gondoskodni. Szóbeli vagy Írásbeli jelentkezéseket 1897. évi január 20-ig elfogad a kassai m. kir. gazdasági tanintézet igazgatósága. Igavonásra berendezett permetező gép bemutatás. Moraveck János pa.-zelizi uradalmi intéző az általa szerkesztett igavonásra berendezett permetező készüléket e hó 15-én az érdeklődő gazdaközönségnek a hatvani ezukorgyárban mutatta be. A permetező egyszerű szerkezete, könnyen kezelhető módszere teljesen megnyerte a gazdák tetszését olyannyira, hogy Moraveck már a helyszínen . nagyobb számú rendeléseket vett át. Ezen permetező a vetőgépekre is felszerelhető és vele nemcsak az ártalmas férgek pusztíthatok a vetésekről, főkép a czukorrépatáblákból, hanem a könnyen old-

ható műtrágyák egyenletes szétosztására is használható. E. készülék -szakszerű leírását legközelebb közölni fogjuk.

Felolvasás a gazdasági politikár ó l . A magyar gazdaszövetség a legutóbb megtartott választmányi ülésen tudvalevőleg ugy határozott, hogy gazdasági politikánk h i á n y á n a k megvilágítása és a mezőgazdasági válság okainak felderítése czéljából fölolvasó cziklust rendez. A fölolvasások sorozatát Földes Béla dr. egyetemi t a n á r n y i t j a meg, a ki „Az állami és társadalmi tevékenység viszonya" czim alatt a fölolvasást követő vitát vezetni is fogja. A felolvasást csütörtökön, j a n u á r 21-én esti. fél 7 órakor t a r t j á k meg a Vadászkürt szálloda földszinti éttermében. Az osztrák földmivelésügyi költségvetés. Nagyon figyelemre méltó, kijelentéseket tett az osztrák földmivelésügyi miniszter tárczája költségvetésének minapi tárgyalása alkalmával. A többek között azt a nézetét nyilvánította, hogy a hadsereg részére történő szállítások ügye szorosan összefügg a mezőgazdasági szakszövetkezetekkel és sajnálja, bogy az ezekről szóló javaslat még nem került tárgyalás alá. ígéri azonban, hogy a kormány arra fog törekedni, hogy ez a törvényjavaslat mielőbb beterjesztessék a képviselőház elé. Érdekes a miniszternek az- a kijelentése, ' melylyel állást foglal a Budapesten rendezett nemzetközi gazdakongresszusnak a túltermelés kérdésében kifejtett nézetei mellett. A miniszter hangsúlyozza, hogy a mint általánosan ismeretes, a budapesti nagy kongresszuson elvetették azt az álláspontot, mintha a mezőgazdasági válságnak oka a túltermelésben volna keresendő. Szerinte is inkább lehet szó terményhiányról, mint túltermelésről. Ezért tehát arra kell törekedni, hogy a mezőgazdasági termelés lehetőleg emeltessék és hogy a fogyasztás a vidéken előmozdittassék. Mi sem bizonyítja jobban azt az általános megelégedettséget és bizalmat, melylyel az osztrákok kormányuknak a földmivelés érdekében kifejtett ténykedése iránt viseltetnek, mint az, hogy a képviselőház a földmivelésügyi miniszter által benyújtott költségvetést változatlanul ős egyhangúlag fogadta el. A budapesti 1896. évi lóvásárok statisztikája. Az alábbi kimutatás hü képét tükrözi vissza a budapesti lóvásárokra a múlt évben felhajtott lovak számának s az eladott darabszámnak, az eladási arányt százalékokban is kitüntetvén: Hónap Január . . Február . ,, Márczius . .. . Április Május . . • .. Junius. . . Julius . . . Augusztus . Szeptember . Október . . November . Deczember .

Eladási Felhajtás Eladás .0/0 ló db ló db 41-5 2540 1055 1195 ' 40-3 2964 . 2494 7845 31*8 42-5 3981 1691 1310 . 32-9 3973 2039 33-8 6033 4084 41-7 1706 4249 . 1645 38'7 1010 46'6 2165 1414 43-5 3245 31-1 4568 • 1423 1171 46-9 2493

Összesen és átlag 48140

18153

37'7

Magyarország a párisi világkiállításon. Az 1900-ban rendezendő párisi világkiállításon Magyarország mezőgazdasága és ipara kellőképpen lesz képviselve. A magyar kiállításnak szánt terület négyezer négyszögméter helyet fog elfoglalni. A kiállítás targyában magyar részről már megtörténtek az első lépések s a párisi világkiállítás királyi kormánybiztosává Lukács Béla volt. kereskedelmi miniszter, helyettesévé Miklós Ödön volt államtitkár neveztetett Jri. A .napokban megjelent a kereske-

KÖZTELEK, 1897, JANUÁR HÓ 20.

92 delmi miniszter által kibocsátott szabályrendelet is a párisi kormánybiztosság szervezetére vonatkozólag. A kormánybiztosság áll a királyi kormánybiztosból, helyetteséből, titkárból és megfelelő segédszemélyzetből. F e l a d a t a a kiállítók érdekének a helyszínén való.képviselete • és a kiállítás befejezéseíg való intézése. Schmidt J. C. erfurti császári és királyi udvari szállító magtermelő és magkereskedő czég magyarországi főraktárát Radwaner J. L. ur vette át s Budapesten V. Fürdő-uteza 4. sz. alatt elárusít eredeti erfurti virág — konyhakerti-, gazdasági- és egyéb magvakat. A czég mai hirdetésére felhívjuk olvasóink figyelmét.

A legolcsóbb és legjobb magyar heti újság

„Független

Újság"

mezőgazdasági és politikai képes hetilap. CK5" A „Magyar Gazdaszövetség" népies közlönye. "^K® Előfizetési á r a :

E g é s z é v r e 2 frt, f é l é v r e 1 frt. Lapunknak czélja a magyar nép értelmiségének emelése, kiválóan súlyt helyezünk a gazdasági szakismeretek fejlesztésére, elsősorban czélunk pedig az, hogy a nép között veszedelmesen terjedő szoczialisztikus fércz lapokat és olvasmányokat ellensúlyozzuk, illetve kiszorítsuk a miben minden gazda kell, hogy saját érdekében segítségünkre legyen. Ezért K é r j ü k a földbirtokosokat, bérlőket, gazdatiszteket s mindenkit a k i nép barátja, hogy terjessze és rendelje meg a „FÜGOETIiEar UJSÁCr"-ot.

A „Független Ujság"-ot

a legelső, magyar irók Írják. ' Szépirodalmi részének munkatársai: Bársony István, Buday Barnabás, Lakatos Sándor, Móra István, Péterffy Tamás, Petrus Jenő, Pósa Lajos, Rexa Dezső, dr. Szilárd Ferencz. Lapunk gazdag,ági ríszének munkatársai: Baly Kálmán, dr. Bernát István, Cserháti Sándor, Hajdú István, Hreblay Emil, Jeszenszky Pál, Kerpely Kálmán, Löcherer Andor, Monostori Károly, Práznovszky Ágost, Rovara (Frigyes, Rubinek Gyula, K. Ruffy Pál, Sporzon Pál, Száhlender Gyula, Szilassy Zoltán, Sztankovics János, Vasadi Balogh Lajos, Wimmer Károly.

A „Füg-g-etlen Újság' 44 olcsóságával,

főleg a szerényebb viszonynak igényeinek felel meg. Előfizetési pénzek a Kiadóhivatalnak B U D A P E S T , IX., Üllöi-ut 25. Köztelek küldendők ag^g™ Tessék mutatványszámot kérni. ~fggfi|

KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti

gabonatőzsde.

(Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) . Budapest, 1897. január 16. s esős maradt. A hőmérséklet tete-

mesen emelkedett és csapadék gyakrabban fordult elS. A vetések igy ismét védtelenek és több oldalról szaporodva érkeznek a már emiitett panaszok, rovarok és egerek által okozott károk felől. A vizállás mérsékelten emelkedett. Külföldön az idő szintén enyhe, borús és A külföldi piaezok üzletmenete továbbra is szük keretben mozog, minthogy a kinálat is gyenge ; a hangulat azonban kellemes és az árak jó tartottat. Amerikában változó volt az irányzat; gyakrabbi variácziók után azonban egyenlegként az árak alig tüntetnek változást. A szárazföldi piaezokon Francziaországban a vetések kedvezőtlen állása jobb vételkedvet okozott és a fogyasztási kereslet is élénkült. Angliában kezdetben szilárd volt a hangulat és bár az később valamivel csendesebb, az árak változatlanok maradtak. A német piaezokon a változott tőzsdei viszonyok hátrányos befolyást gyakoroltak az üzletre és ennek behatása alatt a forgalom úgyszólván szünetelt. Németalföldön barátságos volt az irányzat jobb vételkedv mellett, mig Belgium és a Svájczban az üzletforgalom még kivánni valót hagy fenn. Nálunk az üzleti tevékenység szintén, korlátolt volt, árcsökkenés azonban nem következett be. Az üzleti hét részleteiről következőket jelenthetjük. Buza iránt a malmok kezdetben alig tanúsítottak vételkedvet és lanyha irányzat mellett készárutulajdonosok — különösen waggonárut — 10 krral olcsóbb árak mellett voltak kénytelenek eladni. Külföldi kedvezőbb hírekre azonban a hangulat újból barátságosabb lön, az árvesztéség egy része ismét be volt hozható s bár később az irányzat nyugodt maradt egyenlegként alig van 5 krnyi árcsökkenés. A napiforgalom állandóan gyenge volt, és a hét folyamán ca. 100,000 mm.-át tesz ki. A heti hozatalok 62,000 mm. rúgnak. Rozs iránt szintén gyenge volt a kereslet Vevőként csupán a fogyasztás szerepelt, az árak azonban multheti pozicziójukat fentarthatták és minőség szerint helyben és Budapest távolságában átvéve 6.60—6.70 frton értek el. Árpa takarmány és hántolási czélokra égetők részére jobb érdeklődésre talált, kik a kinált mérsékelt mennyiségeket teljes multheti árakon vették át. Hizlalók és gyárosok inkább tartózkodók. Minőség szerint helyben 5-30—50 frtot jegyzünk. Állomásokon átvéve csak i I I O t | I u ))]) >-/ni X au\ in in lm _ 1 melvet 5-75—6'50 frtot fizettek. Finomabb fajtákban a kinálat korlátozottsága folytán alig történik eladás. Zab gyengén van kinálva és minthogy a kereslet is mérsékelt az árak változatlanok maradtak. Prima áru alig érkezik a piaezra. Szin és tisztaság szerint a forgalomban volt ca 5000 mm.-ért 5'60—6'1Ö frtot fizettek helyben. Tengeri (ó) gyéren kerül a forgalomba és kocsiba téve helybnn 4-10 frtot jegyez. Uj tengeriben is gyenge az üzlet. A kereslet korlátolt lévén. Budapesten 3'40— 50 frt, tiszavidéki állomásokon 3' 3-15 frt, bánáti állomásokon 2-75—90 frt volt elérhető. Olajmagvak: káposztarepeze változatlan, a forgalom gyenge maradt. Készárut 11:50—12.50 frt, bánáti repezét 10.50 frt, vadrepezét 4.75—5.— frt, gomborlcát 7.75 frton jegyzünk. Káposztarepeze 1807. aug.-szeptem berre, nehezen akad diadóra és minthogy a kereslet az időjárásra való tekintettel jobb, árak gyorsan voltak emelkedőek. A hét kezdetével 11. 11.05' frt, a hét végén 11.30—11.35 frtot jegyzük. Hüvelyesek: Babban a hangulat csendes és é héten is csak nővIoRi's árakat jegy ('/.Ildiink. Uj bab gyöngyösi és félegylia/ai Iriciirt. api-ószrinii 7.50 frt, nagy 6.65 frton, déli vasút és dunamenti áru 6.50—75 frton, barna dunamenti állomásokon 6.50 frton jegyez. Bükköny 5.25—50. Muhar 5.—. Kendermag üzlettelen 7.50, Lenmag 8.50—75 frt, Köles változattanul 5.25—65 frton jegyez. azonban korlátolt. Uj vöröshere: Bánáti 38—40, erdélyi 40—46, felvidéki 46—47. Luczerna: (ó) 35^38 frt, (uj) 40—48 frt jegyzünk helyben. Prima áru iránt mindkét herefajtában jobb az érdeklődés. Napi j e l e n t é s 1897. január 19. Készbuza ma gyengén volt ugyan kinálva, a malmok azonban csak igen kevés' véielkedvet mutattak, az irány lanvha maradt, az eladott néhány ezer mm. csak 5 krig olcsóbb árak mellett talált vevőre. Említésre méltó eladások nem történtek: Készrozsban alig volt forgalom, mint névleges árt 6-50-^60 frt Pest paritással jelenthetünk. Árpa üzlettelen. Tengeri gyér forgalmú helyben 3-45—60 frt kelt el, uj tengeri, ó tengeri keresetlen. Zab leginkább tartja magát. Határidők lanyhán indultak, később azonban fedezeti vásárlásokra kissé,megszilárdultak. Következő kötések történtek: Tavaszi buza . Máj.-jun. büza . Tavaszi rozs . Ószi buza . . Tavaszi zab. .. Uj tengeri , Uj repeze

. . . . .

' Köttetett. 8'21—8-20—8'24— 8-24—8'21—8'27— 6-71—6-74 ' 7-59—7-62—• 5-98—5-99—-

. . 3'84—3'86—• . . . ——• -•

Déli zárlat. 8-24—25 . 8"26—27 6'73—74 7'62—63 5-99—6 3-86—87 11-30—40

6. SZÁM. 7-1K ÉVFOLYAM. Szeszüzlet. Szesz. (Q-oldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselő tudósítása.) A szeszüzletben a hét elején változatlan irányzat uralkodott és az árak a mult heti zárlatjegyzés szerint záródnak. Finomított szesz élénk kereslet mellett 51-75 frton kelt el, mig ellenben adózott nyersszesz 50-75—51 frton "volt keresvo, Kontingens nyersszesz nagyon volt keresve és 15-50—15-75 frton lett eladva, mezőgazdasági szeszgyárak által bérmentve Budapestre szállítva. Galieziából kontigens nyersszesz 14-25—14-50 frton lett kinálva ottani állomásokhoz szállítva, de üzlet a magas ár folytán nnem létesült. Morvaországból exkontingens finomított szesz 11. frton lett ajánlva nagyban tartályokban szállítva. A budapesti piaezon változatlan irányzat mellett finomított szesz'51-75 írt, élesztőszesz 51'75, nyersszesz adózva 50-75, adózatlan (exkontingens) 12-25, • denaturált szesz 17-50 frton. A kontingens nyersszesz ára Budapetten 14-50— 14-75 frt. Bécsi jegyzés 15-50—15-70 frt kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 50"70—51"— adózott burgonya-

Trieszti jegyzés 8-50 •— frt magyar kiviteli. szeszért. A kivitel a hét elején szünetelt. Vidéki szeszgyárak közül: Nagyvárad, Temesvár,. Arad, Gyér változatlanul/a többiek i/8 frttal olcsóbban jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 51-75—51.88 frt, élesztőszesz 51.75—52.— frt, nyersszesz adózva 50.75—51.— frt, nyersszesz adózatlan 12. 12.50 frt, denaturált szesz 17.25—17.75 f r t Kontingens nyersszesz —. .—. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők. Szárazmoslék. Teljesen üzlettelen. Névleg 5:— 5.25 frton jegyeztetik 100 kilónkint zsák nélkül. Élelmiczikkek a budapesti hetivásáron. 1897. év január 19-én. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése. Halvásár. A belvárosi piaezokra 9,helybeli halász, és halkereskedő által 45 q és vidéki kocsikon — q, összesen 45 q kevert hal hozatott. A vásár lanyha. Az árak métermázsánkint változatlan.. Viszontelárusitók fizettek a hal q-át nagy élő' 80—100, nem elő 60-70, közép nagy élő 40—50, nem élői.32—40, apró élő 30—36, nem élő 12—18 frtig. , Yad. Hozatott a fővámtérre Vaspályán 200 db,, hajón — db, kocsin 50 db, gyalogosok által 200 db,, összesen. 450 db; a forgalom lanyha volt. Nyul. 120—140, Vadlúd , Yadréeze 70—90, Fáczány , Szalonka erdei —. .—, Fogoly , Fürj , Fenyőmadár 15—20 kr. Baromfi. Hozatott a fővámtérre vaspályán kb.. 500 db- hajón kb. db, — kocsin kb. 1500 db, helybeli árusoktól kb. 2000 darab, összesen - kb. 8500 db. A vásár élénk volt. Nagybani árak páronkint: tyúk 120—140, csirke 70—110, (idei kiv. —), kappan hízott. 170—220, kappan sovány 130—170, récze hízott —.—, idei —) lud öreg hiz. lud (liba) uj hiz. 450—750, uj lud sovány 300—400, öreg pulyka hízott idei 380—500, sovány 300—350, gyöngytyúk 120—140, galamb pecsenyének 35—60 krig. Az ujvásártiri piaezra felhozatott a szokott községekből vasp. kb. 300 db, kocsin' 560 db, gyálogárusok 320 db, helybeli árusok 900 db, összesen 2080 db baromfi. A forgalom élénk. Az árak páronkint következők : tyúk 110—130, csirke 80—130, idei , hizott kappan 150—200, sovány ,— hízott récze280—300, sovány récze 120—150, hizott lud (liba) 500—700, sovány lud. 320—-—, hizott pulyka 300— 1 580, sovány pulyka , gyöngytyúk r galamb pecsenyének krig. Tisztított, baromfi, helybeli és vidéki árusok által kb. 1500 db: forgalom élénk. Árak: Jércze 80—90,. csirke 40—60, kappán hizott 90—110, récze hizottlOO— 150, récze félkövér 80—120, lud (liba) hizott 250 - 3 0 0 , ' lud liba félkövér 160—200, pulyka hizott 200—300, pulyka félkövér 160—200, galamb , ludmáj hizott 20—100 krig. Az István-téri élelmi piaezra élő baromfi helybeli és vidéki árusok által kb. 1000 pár hozatott fel, árak a következők: páronkint tyúk 1C0—140, csirke idei. 70—120, kappan hizott 180—200, sovány 150 — 160, réeze hizott 200—250, sovány 150—160, hizott lud 500—600, sovány 250—300, pulyka hizott 400—600,. sovány 205—300 krig. A forgalom élénk.Hidegliusvásár az István-téri élelmi piaezon. 1897- • január hó 19-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhoztak Budapestre a szokott községekből • 85 árus 45 db sertést, —'* árus 80 db süldőt, 1500 kg. friss hust, 600 kg. füstölt húst, 500 kg. szalonnát és 500* kg. hájat.

6. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. - Vidékről-és pedig: A szokott helyekről: 24 'árus A forgalom élénk. Árak a következők : Friss sertéshús 1 kg. 52—54, 1 p 4200—4800, süldőhus 1 kg. 56—58, 1 q , • füstölt sertéshús 1 kg. 68—72, 1 q 6000—6200, szalonna .zsírnak 1 kg. 54—56,. 1 q 5000füstöl szalonna 1 kg.. 60—76, 1 q 5000 , háj 1 kg. 58 ' —60, disznózsir 1 kg., 60—64, 1 5100—.5200, kocsonyahús 1 kg. 28—44, füstölt sonka 1 70—80,. 1 q krajczárig, malacz -1 db — kg.— frtTojás. Hozatott a fővámtérre vaspi kb. 40,000 db, • hajón kb. darab, 3 kocsin kb. 25,000 db, hely• belí . árusoktól 30,000 db, összesen kb. 95,000 db. A vásár élénk. Nagybani árak: 1 láda friss (1440 db) , 1300—3100 kr., 100 db 250—280 kr., tojás meszes 1 láda (1440 db) 2600—2700 k., 100 db 190-220 kr., 1 db krig. Az ujvásártéri piaczra felhozatott a szokott községekből vasp. kb. db, kocsin 1600 db, gyalogárusok 9000 darab, helyb. árusok 12000 darab, összesen 37000 darab friss tojás. A . forgalom : élénk. A következő árak jegyeztettek : friss tojás 1 db 2—2Vs, 100 darab 190—240 40 lcrért 16—20 db, 1 láda 1440 darai 2800—3000, meszes tojás 1 darab . 2—2Vs 190—200, 40 krért 18—20 darab, 1 láda 1440 db 2600—2700 krig. Zöldség. Hozatott a Ferencz József-rakpartra vasp.' -30 q, -hajón q, kocsin 80 q, helyb. árusok' kb 120 ; -qj össz. kb. .240 q vegyes zöldség. A vásár középszerű. Nagy. árak sárgarépa 100 k. ' —, 1 q 400—500, petrezselyem 100 cs. -', 1 q 450—600, zeller 100 db 70—200, karalábé 100 db 60—120, vöröshagyma .100 db , 1 q 280—300, fokhagyma 100 k. ; , 1 q 800—1000, fehérrépa 100 db 100—220, •fejeskáposzta 1 q 60—80, 100 db 120—800, vörösrépa . 100 db 60—140, kelkáposzta 100 db 80—160, vöröskáposzta 1,00 db 400—1000, fejes saláta 100 db 1200— ,1500, kötött saláta 100 db' , burgonya belföldi 1 q 200—240, külföldi : r ~ — , fekete retek 100 db ;60—200, hónapos retek 100 csomó - , ugorka savanyítani való 100 db — , ugorka savanyu 100 db ——, zöldpaprika 100 db , tök 100 db , zöldbáb 1 1. —• -500—800, paradicsom 1 kg. -zöldborsó 1 kg. , zöldborsó fejtett 1 I. -, /í.zöldtengier 100 cső — — . krajczárig. Felhozatott az ujvásártéri piaczra a szokott községekből szekéren kb. 642 q, gyalog és helybeli áru. sok által 63 q, vaspályán q, összesen mintegy . -1705 q vegyes zöldség. A forgalom élénk. Árak a következők: Burgonya 1 zsák 50—120, uj 1 q 170—180, .fejeskáposzta 100 db 350—700, M'Sriixtóiposzta 100 db , kelkáposzta 100 db 90—140, paradicsom 100 db , 1 puttony , fejes saláta 100 db —, kötött saláta 100 db — — , ugorka savanyítani •való 100 db, ugorka savanyu 100 db , zöld , paprikaMOO db , zöldbab hüvelyes 1 kg. 1 zsák — , zöldborsó héjas 1 kg. , zöldborsó héjas 1 kg. zöldborsó fejtett 1 liter krajczárig. A Hunyady-téri piaczra felhozatott kocsin 300 q, .gyalogárusoktól kb — q, helybeli árusoktól kb 200 q, össz. 500 q; élénk forgalom mellett a / következő árak jegyeztettek: burgonya 1 zsák 70—90,' 1 q 160—220, fejes káposzta 100 díj , vörös káposzta 100 db , kelkáposzta 100 db 80—140, paradicsom 100 '.'db — 1 , 1 puttony , féjessaláta 100 darab -—-— —, kötöttsaláta 100 db -:—•—, ugorka sav. való 100 db — , savanyitott 100 db , zöld paprika 100 db , zöldbab hüvelyes 1 kg , zöldbab hüvelyes zsák «—, zöldborsó héjas 1 kg —: zöldborsó fejtett 1 liter — krig. Gyümölcs. Hozatott a Ferencz-József-rakparti piaczra vaspályán kb. 500 q, hajón kb — q, kocsin 1500 q, helybeli árusok által kb. 400 q, összesen kb. 1400 q vegyes gyümölcs. A vásár lanyha volt. Nagybani árak: Fajalma 1 q 2000—4500, köz. alma ' 1 q—, szilva vörös , szilva aszalt 1 q 1300—2400 1 q füge 1 kg. 16—17, mogyoró 1 q 2400—3600, gesztenye belföldi q , gesztenye olasz 1 q , czitrom egy láda 270—340, narancs 1 láda 280-^ —350—,.szőlő közönséges 1 q 2600—3400, szőlő csemege 1 kg 40—45 krig, dinnye görög nagy 100 db — , dinnye görög kicsiny 100 db , sárga faj 100 db , dinnye sárga közönséges 100 db ; Az ujvásártéri piaczra felhozatott a szokott községekből vaspályán kb, — q kocsin kb. — q, gyalog .és helybeli árusok 46 q, összesen 46 q vegyes gyümölcs. A forgalom élénk. Árak a következők: Fajalma jioo db . — k g . 20—30, 1 db 2—4, közönséges alma 101 db — , 1 kg. 10—16, 1 db l/a—2, köz. alma 1 put. — , körte, fajt 100 db , körte faj 1 kg. ; körte faj 1 db 2—5, szőlőcsemege 1 kg. 60—70, szőlő köz. 1 kg. 30—40 kr, dinnye görög, nagy 100 db , dinnye görög nagy 1 db f—-—-, dinnye görög kicsiny 100 db , dinnye görög kicsiny 1 db 4—10, dinnye sárga faj 100 db , dinnye sárga faj 1 db , dinnye sárga köz. 100 db dinnye sárga köz 1 db , szőlőcsemege 1 kg — szőlő közönséges 1 kg. 40—50 krajczárig.

KÖZTELEK, 1897., JANUÁR HÓ 20. A Hunyadi-tá-i piaczra felhozatott a szokott községekből vasp. 10 q, kocsin 10 q, helybeli és, gyalogárusoktól kb. 10 q, összesen kb. 30 q vegyes gyümölcs, középforgalom mellett árak a következők: fajalma 100 db —— 1 kg. 30—40, 1 db 4—7, köz. alma 100 db , 1 kg. 10—16, 1 db 1—2 kr, körte faj 100 db , körte faj 1 kg. 40- -50, körte faj 4—6, őszi baraczk' 100 db , dinnye, görög nagy 100 db —, dinnye, görög 1 db , dinnye görög kicsiny 1 db , dinnye görög 100 db . dinnye görög kicsiny 1 db , dinnye sárgafaj köz. 1 Budapesti takármájiyvásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1897. január 19. A székesfőv. vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére). Felhozatott a szokott községekből 42 szekér réti széna, 45 szekér muhar, 38 szupszalma, 6 szekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 3 szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles stb.), 800 zsák szecska. A forgalom gyenge. Árak q-ként a következők: réti széna, 220—280, muhar uj 220—260, zsupszalma 150—165, alomszalma 220—230, egyéb takarmány , lóhere —, takarmányszalma , tengeriszár ,—, luczerna , sarjú 180—220, szalmaszecska 190—210,jzéna ——, uj —, zabosbükköny . Összes kocsiszám 113, suly 88.400 kg. illatvásárok. Budapesti szurómarliavásár. Január hó 19-én A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése. Felhajtatott: 84 drb belföldi, drb galicziai, — drb tiroli, 68 drb növendék élő borjú, 154 drb élő bárány; 256 drb belföldi, 179 drb galicziai, — drb tiroli, 20 drb bécsi, drb növendék borjú, 433 drb ölött bárány, — drb élő kecske. A borjú- és bárányvásár lassú lefolyású volt. Árak a következők: Élő borjuk.: belföldi 12—32 frtig, kivételesen — frtig dbonkint, v36—43 frtig, kivételesen — frtig súlyra, növendék borjú 14—30 frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 20—22 frtig súlyra. Ölött borjú : belföldi 50—52, tiroli , frtig, galicziai 48—56 frtig, növendék borjú 38—40 frtig darabonkint, bárány — frtig, becsi 55—60 frtig súlyra. Élő bárány 5-50—9 . frtig páronkint. Élő kecske frtig páronkint, kivételesen frtig. Bécsi vágómarhavásár. 1897. január 18. A bécsi marha-, és huspénztár. jelentése. Összes felhajtás 4109 db. Ebből magyar 2717 db, galicziai '259 db, bukovinai 187, németországi, 946 db, hizott 2844 db, legelő — db, fiatal 1265 db, ökör 2754 db, bika 366 db, tehén 915 db, bivaly 74 db. A szombati vesztegvásárra 1309 dbot hajtottak fel. A mult hetivel csaknem egyenlő felhajtás mellett csak az elégtelen számban felhajtot primissima áru tartotta a mult heti árakat, többi minőségek lanyha irányzat mellett kisebb-nagyobb áresést szenvedtek. Prima és jo középminőségü áru métermázsánkint 1 frttal, könnyebb és silányabb áru pedig mm.-kint 2 frttal olcsóbban lett eladva. A vásáron valószínűleg eladatlan áru is maradt. Árak: prima magyar 35. 38.50 frt, szekunda 30—34 frt, tertia 26—29 frt. Galicziai prima 3 6 . - 3 7 . — (43-50) frt, szekunda 30-34 frt, tertia 27—29 frt. Német prima 39—42'— (—.—), szekunda 34—38, tertia 29—33 frt. Legelőmarha . szerb és magyar 20—28 é. s., rossz minőségű ; frt é. s. Bika 21—31 frt é. s., tehén 20—30 frt é., bivaly 14—19— frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra, minden "/o levonás nélkül történnek. Az órtékesitébesn kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyanazon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 krért, a kiverésért pedig 35 krt kap.) Egyes eladások : Magyar hizó ökrök. Eladók: Ár Ár 29 — .27 — 33 — 3'1 — 34l — 27Vs — 37 h — 33Va — 38 — — —

Hacker L., Sopron Hacker Miksa, Sopron Kellner Dávid, Pápa ... .' Neumann testvérek, Arad Schwartz M., Mátészalka

Erdélyi hizó ökrök. Eladók : Br. Bors és tsa, M.-Vásárhely... 35 — 30 — Koseh & Schobel, Sz.-Régen ... 33 — 30 Német hizó ökrök. Eladók : Blau testvérek, Temesvár 40'/a — 38l/a —Frisch F., Versecz. 39 — 38 — Hacker Miksa, Sopron ... ... 38 — 37 — Neumann testvérek, Arad 41 — 36Vs — Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár ezentúl szombaton tartassák meg. A vesztegvásárra felhajtandó állatok1 a vásárt megelőző pénteken kell, hogy rendeltetésük helyére, megérkezzenek. Az eddig elzáróit megyék közül november 14-től kezdve további • rendelkezésig csakis a következő vármegyék vannak száj- és körömfájás miatt zár alá helyezve, és csakis ezen vár- I megyékből nem hajthatók fel állatok a vásájra és pedig: j

Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Komárom, Mármaros, Moson, Nyitra, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Pozsony, Sáros, Somogy, Sopron, Szatmár, Szepes, Tolna, Trencsén," Úng, Vas, Veszprém, .Zala, Zemplén és Zólyom vármegyékből és Debreczen, H.-M.-Vásárhely, Kassa, Kecskemét, Nagyvárad, Pozfeony és Szeged sz. kir. városokból. Az itt elő nem sorolt vármegyékből az ismeretes feltételek mellett állatok szabadon szállíthatók a vesztegvásárra. Bécsi sertésvásár. 1897. január 19-én. (Schleiffelm der és társai bizományi ezég távirati' jelentése a ,Közteleif" részére). Felhajtás: süldő 4734 db, bakonyi sertés 4176 db. Üzlet lanyha. Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül: prima'44 44.50 kr, kivételesen 45 kr, közepes 41—43 kr, süldő 30—38 kr. Bécsi szurómarliavásár. 1897. jan. 14-én. Felhozatott: 4208 borjú, 1415 élő sertés, 2210 kizsigerelt sertés, 615 kizsigerelt juh, 1232 bárány. A tulnagy felhajtás folytán a borjuvásáron lanyha irányzat uralkodott, árakjrilónkint 4—6 krral estek. Kizsigerelt sertésekben a kereslet élénkebb volt és az árak kilónkint 1—2 krral javultak. Arak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 30—36 kr., prima . 38—46 kr., primissima 48—56 kr., élő borjú kr., prima — kr., primissima (—) kr., fiatal sertés 32—40 kr., kizsigerelt sertés nehéz 44-52 kr., süldő 42—54 kr., kizsigerelt juh 26—38'kr., bárány páronkint 4—12 kr. Bécsi juhvásár. 1897. január 14-én. Felhajtás; 1302 db juh. .Az üzlet igen vontatott volt, ,a felhajtás legnagyobb része csak a helyi és vidéki fogyasztás részére lett eladva. Árak : export juh páronként 18—22.— (—<—) raczka —.—, selejtesjuh 12.-16^-:. Párisi juhvásár. 1897. január 18-^n. Felhajtás: 16,082 db juh. Irányzat nehézkes. Szerkesztői üzenetek. F. V. Fűfélék. A magyar irodalomban ninps oly mii, a melyből a madarak és emlősök kitömését meg < lehetne tanülni. Egyáltalában ezt könyvből nem lehet lelhet elsajátítani, hanem csak gyakorlati tanítás utján. A német irodalomban van egy idevágó munka: Martin, Praxis der Naturgeschichte, 3 kötet. Igen bőven tárgyalja az állatok' kitönjését és egyéb konzerválását,,de azért még sem .. fog megfelelni a kívánalomnak. Ára mindhárom, kötetnek körülbelül .10 frt. Az Orsz. magry. gazd. egyesület tulajdona. Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Desscwffy Aurél, Bernát István, dr. Darányi Gyula, Eorster Géza, Ualgóczy Károly, dr. Hagara Viktor. — Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0, M. G.J E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Jeszenszky l ál.

„ H U N G A R I A " műtrágya, tónsa? és vegyi m részvénytársaság

SUPERFOSZFÁTOT, GHILISALETROMOT és minden más mütrágyaféléket, legjutányosabb áron és elismert kitűnő minőségben. Központi igazgatóság: B U D A P E S T , V . , V á c z i - k ö r u t 21. s z .

Herényi Gotthard Sándor és Rovara Frigyes müvét érdeklődőknek ingyen s bérmentve küldjük meg.

10 K Ö Z T E L E K ,

1897,

J A N U Á R HÓ 2 0 .

B i r t o k :

B U D A P E S T E N , VIII., J ó z s e f - k ö r u t 8 . Alakult 1894. évban. Elnök: T E L E K I Géza gróf. Alelnök: C S Á V O S S Í Béla.

épület

és

átalány

(pauschal)

biztositásnál

rendkívül mérsékelt díjaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával.

b é r l e t .

Veszprémmegyében két vasút állomás közelében, egyik pedig helyben, kitűnő fekvéssel, körülb e l ü l 1650 h. (1200 Dől) n a g y o b b r é s z t első m i n ő s é g ű szántóföld, megfelelő és k i t ű n ő állapotban lévő g a z d a s á g i é p ü l e t e k k e l és ú j o n n a n épitendő bérlől a k k a l 16 é v r e k i a d a n d ó .

AIÍDKÁSST GÉZA gróf, BÜJANOTICS SÁNB03, DESSEWFFY ARISTIB, KOMJÁTHY BÉLA, PÉCHY TAMÁS, PÜSPÖKY EMIL, UUBINEK GYULA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZ1LASSY ZOLTÁN, SZÖNYI ZSIGMOND, SZTÁKAY ISTVÁN gróf, TELEKI SÁNBOB gróf. Vezérigazgató: 8ZÖITYI Z s i g m o n d . A z O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ő s Biztosító S z ö v e t kezet a gazdaközönség általános elismerése szerint híven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az

6 . S Z Á M . 7-1K ÉVFOLYAM.

A z élő és holt leltár, v a l a m i n t a vetések, k é s z pénzben váltandók meg. A b é r t a r t a m 1897. o k t ó b e r h ó 1-től v a g y 1898. j a n u á r h ó 1-től kezdődik. Bővebb felvilágositással a tulajdonos BAUER A N T A L , Ihászi puszta u . p . Pápa,

Közvetítők teljesen kizárva.

A takarmány és termények (szalmás eleség) biztosítása szintén a legkedvezőbb feltételek mellett eszközölhető. A dijak itt is a lehető legmérsékeltebbek. [Mgf" Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. "3MI Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztositiák, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 3019

Tenyész-sertés. A Herczeg Sulkowski

HIRDETÉSEK

ténél kü-lönféle

korú

tenyészkan sertések

Helyesbített hajójáratjegyzék. „ A D R I A " m. k i r . t e n g e r h a j ó z á s i

József

M. pankotai hirneves tenyésze-

felvétetnek a kiadóhratalban BUDAPEST, irilői-ut 25-dilc szám.

k a p h a t ó k .

részvény-társaság.

A sertések orbáncz ellen beoltattak s a

Vezérüffynökséffe t HOFFMANN S. és V., Budapest. 1897. január havában a következő gőzösök közlekednek:

kiáltották.

Bővebb

értesítéssel

szolgál

vészt a

Herczeg Sulkowski J. M. Liverpool Oporto, Bordeaux Gibraltár1) London Liverpool Hull, Newcastle °/T Liverpool Rouen Duncerque New-York Glasgow Barcelona, Valenczia Hamburg London Algier1) Glasgow Liverpool Rotterdam, Antwerpen

urad. felügyelősége,

Algérián Tibor Deák Marathon (C. L.) Finnland Alsatian Kálmán király Viktória (A. L.) Sparta Wm. Baitey Stefánia Tarifa (C. L.) Szent István

-

Liverpool London Rotterdam, Antwerpen Rio de Janeiro, Sántos Glasgow Liverpool Rotterdam, Antwerpi Rouen Glasgow Liverpool Bordeaux

Athenian Jókai Sultana Toledo Baross Samaria (C. L.) Szent-László Nagy Lajos Zichy 3átory Aleppo (C. L.) Matlekovits Mátyás Király Petőfi Lesbian Tibor

-

1. Gróf F o r g á c h L á s z l ó M á n d o k i u r a d a l m á h o z tartozó T o r n y o s - P á l c z a , L á s z l ó t a n y a , U j f a l u - R i c s i k a i

kb. 3000 m. holdat kitevő gazdaság m é l t á n y o s feltételek m e l l e t t toérlícadő. 2. A T i s z a - S z t . - M á r t o n i h a t á r b a n k b . 200 m . h o l d cserezésre a l k a l m a s t ö l g y f f a t e r ü l e t c s e r k é r g c , — ( m i u t á n az erdő m é g ez é v b e n k i i r t a t i k ) , — o l c s ó n eladó. A b é r l e t r e v o n a t k o z ó foltételek m e g t u d h a t ó k S z i k s z a y Sándor titkárnál ; a cserkéreg eladásra nézve Répászky István uradalmi erdésznél Mándokon (Szabolcs megye.) 8122 (Utánnyomás nem, dijaztatik.)

15—25 21— 31" 21—31 21—31

Atrakodási szolgálat közvetlen hajóraklevelekkel a felsorolt kiindulási kikötőkből az összes földközi ós adriai kikötőkbe, valamint az osztrák Lloyd levantei, keletindiai, chinai és japáni vonalaira. Középtengeri szolgálat. A) Fiume- Malta—Szicziliai—Marsei!le-i vonal. Január 7-én „Szapáry"' „_. Kemény", 21-én „Rákóczy" és 28-án „Andrássy", gőzös indul. Fiuméből Marseillebe és január 8-án „B. Kemény", lökén „Rákóczy", 22-ikén „Andrássy", és 29-én „Szapáry" gőzös indul Marseilleból Fiúméba. B) Fiume—Sziczilia—JVIarseílle-i gyorsvonal. Januáré-én „Buda", 11-kén „Tisza",. 18-án „Adria",-ós 25-én „Árpád" gőzös indul Fiuméből Marseillebe ós január hó 3-án „Adria", 10-én „Árpád", 17>án „Buda", 24-én „Tisza", 31-én „Adria" gőzös indul Marseilleból Fiúméba.

3174

Birtok bérbeadás és csererdő eladás.

21—31 21—31 21—31

!) Ha a gőzös indulása előtt 8 nappal Gibraltar vagy Algír kikötőkbe elegendő rakomány be nem jelentetett, az igazgatóság fentartja magának. a jogot e kikötőket nem érinteni. Liverpool Bordeaux London Hull Neweastle o/T

FANKOTÁN.

rTTTTTTTTTTTTTTTTTTTrfWS! w r 4

és

kelt

5

D

éves

árban

I

Ó

magas

Megrendelhető

F

A

,

- a n

tőrzsü diófa kapható

a pankotai

mérsé-

uradalomnál.

a

H e r c z e g S u l k o w s k i J. Ml. urad. felügyelőségénél PANKOTÁN.

3175

Kőztelek, í s t t . Január h o 20

, s z a m . 7 - i k Évfolyam

KIS HIRDETÉSEK. Csak oly levelekre válaszolunk, melyekkel válaszra szükséges levéltoéljeget vagy levelezőlapot küldenek. Tisztelettel kérjük mindazokat, kik valamely jeligés hirdetésre ajánlatukat kiadóhivatalunkba küldik, a megfelelő azokhoz levélbélyeget csatolni szíveskedjenek, mert a kiadóhivatal azt saját költségén nem továbbithatja.

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, Méltóságos Báró Schosberjer Zsigmond úr uradalmaiban egy gazdasági melyre kizáró! a g - c 3 akis Ite^öWÍ gazd. tanintézetet -jó, sikerrel végzett fiatal emberek pályázhatnak. Javadalmazás : mosás

Kerestetik

Tejgazdasági egyén, 3 évi gyakorlattal 1

A. majsai.

ALLATOK, Egy darab

ÁLLÁST KERESŐK,

2 szab. hídmérleg

kiünő minőségben ajánl

ttörvényesen ^előirt, hatóságüag

Budapest,

magánzónő ®écs, IV, Panigl-

Károly-körut 9. sz.

turján Jenőnél Hcmok u 1 .IKikolás

toáiló"1 btóaímf luást szelőtisztje, dohány mint a gazdaság tö MegTételre ersstetik kisebb vagy nagyo tülgyfaerdö müfákra alkalma

czképpel oll;

• •

da

ura (Pest-mI

.1,.

Birtok

X l i L X J D B K magkereskedése 3344

v

m

Ő csász. és kir. Fensége József főherczeg és 0 királyi Fensége Fülöp Szász-CoburgGothai herczeg udv. szállítója

Dr. Lendl Adolf,

gazdaságba mieli magas mén csikó, apja Don-Jouan

praeparatoriuma és

vebbetTkülíjdonoíltmMiHiísBil Md-SiMEMlym, Szaiolcsmegye. Kendermag,

s ajánlatok „Becsületes" c

VEGYESEK.

75 m'/m.'elaiií. Czim uradalmi ügyelöség, Os. Sándorfalva.

Stiilok

'ázhat, ki önálólagna

Állást •y 80 éves, gazdaság :itüuő sikerrel végzői

Gazdatiszti állást teres egy kitűnő bizonyítványok és kiváló íeferenoziákkal bü'ó ügyes, ' szakképzett, róm. katlu vallású, nőtlen 39 éves s a gazdálkodás min'den ágában teljésen jártas,' a -gazdasági számfejtés, kettős^Mny-

gazdaságot önállóan"

Szabadalmazott fiz é v i g is e l t a r t ó

portióköfelek 6 m/m vastag, 200 e/m. hosszú, egy posta csomag 100 drb I frt 60 kr. 1000 drb !5 frt. ügyanily

S Sls gyakorlati tel

kévekötelek 4Va m/m vastag, 150 c/m

aPragál^os8bet^gséDrasche Rihárd.ui

Tavaszbuzát

1000 kf.,' mlndbá n é g y á g ú i valódi Bugányi-féle, az elsői minden nagyobb gyár, gazdaság, sörfőzde, szeszfőzde, gőzniiil.,,,:,,^^;, Imi iViig Tí. • •:

1000 darabot 7 frtért szállít utánvét mellett; úgyszintén más gazdasági kötélnemüeket aján! legjutányosabb árakon

SbaímrényTeítételek iai". mezegaadatiszt vagy szí&zelötiszt ^fzives megkere^é^ek^R'^j'e^-

benfteribbá 6 szabad íakás^é!

Bellán Mátyás,

sultsá é van™ éB Sköt^Ifr°eS tény. pályázókf kikV 40-ikéve mét tul nem haladták, egész séges, ép testalkatúak, a magyar német nyelvet szóban s irásbai »1 1 jánr-jaU .' u

Bács-Cséb.

8088

1000-ed éves kiállításon legmagasabb díjjal: díszoklevéllel kitüntetve. Jiépamag. Sárga Oberndorfi állami ólomzár alatt, 50 kilonkint 12 forintért 500 kilónként 100 frtértkapható

Gróf T e l i Arvéa drassói uradalmában u. p. Konca, Szétküldés ab Alvincz és Szászrégen utánvéttel. A pénz előre küldőjének áru franeo megy. Továbbá lucerna mag, vörös lóhere mag, báltaczim, fehér paszuly, Heineféle és Dupaui zab kaphatók. 3047

és

" (Som Vérfrissítés ezéljából cserélnék 60 do iáozánkakast, hol vadon teny tetaek. Megvételre keresek darab öz-sutát, 4 drb ttz-bí tenyésztésre. JJelinek An — •• - td-Mággcs. i

A n. t. közönséget van szerencsém értesíteni, hogy kényelme szempontjából fenti árukból Budapest, Károly-körut 5.

dísan fűszereit xattárt tarlót

Pokrócsols

a külső gazdaságban jár-' czali-i uradalomban betöltendő, évi 200 forint készpénz és teljes oü.íi-jwiL .M«:i;iVi'n1,iilüt. iiojir -az illető jó osaládból, gazdasági -tanintézetet végzett, dz irodai i-teendőkben jártas legyen, több rmentes egyének előnyben részekeresTÍebruá^végéig1"^ itokkal'elltttottnfoíyVamodványok elfoglalhatná, kitűnő biz iai Marozali-i uradalmi intézőiséghőz Marcseli (Somogym.) -intézendők 3189 hfvatalnílf:kereSéSek

írnok, t végzett fiat

Riparia a I i s szavatolt.fajtiszta, szép és egészséges, a

tl. Donáti-u. 7. Legmagasabb és magas elismerések ; aranyérmek, díszoklevél stb. stb. miniszteri ajánlások. . 2036 emlősök és madarak természetim,művészi és tarJutányos árak. Az állatok 'friss állapotban előleges preaparatio nélkül küldendők be.

POKROCZ nemezáru

Gazdatiszti

Intézcte

BUDAPEST,

Vetésre

gyári raktár. 6 gazdaság terén jó bizonyítványokkal kimutatni tudják, felhívatnak, hogy ajánlataikat együtt, mélyek vissza nem adatnak, lehetőleg fénykép csatolása

tanszerkészitő-

a legolcsóbb áraktól a legfinomabb minőségig. Meg nem felelő árukért, bérmentes visszaküldés ellenében, ez összeg visszatérittetk.

Pontos s lelkiismeretes kiszolgálás

bizonyítvány másolattal, melyek

A legjobb gazdasági-, konyhakerti- és virágmagvak 319=

a világhírű

császári és kir. udvari szállító magtermelő főraktárában R a t a e r J . I-nél, BUDAPEST, V., Fiirdö-u. 4. Szám alatt kaphatók.

Eredeti mag, eredeti csomagolásban, eredeti árak. Ávjeg-yiÉJi ingyen «s

Budapest, Károly-körut 5.

5 Kilós csomaj íérieitTe,

12 KÖZTELEK, 1897, JANUÁR HÓ 20.

6. SZÁM. 7-1K ÉVFOLYAM.

Bérszántás gözekével.

| A legújabb eredeti Fowler-félc Compound srőzekékkel talajmivelésre vállalkozik 3171

j WOLFF ERNŐ gözszántási vállalkozó, j Budapest, Kelenföld,

^z á l I n t t e n g É s z t é s n e l é s gazdagágban ^ziiks égett ggóggáínÉ i m i H n H H i

és v e g y s z e r e k e t j

—fl>M|M—

különösen: gentlan és kálmosgryökérpor, karbolsav, kehepor, kénvirág, keserűsé, marhapor, patakenőcs, rézgálicz, salicylsav, salicylsavas nátron, szappangyökér, üditönedv, vasgálicz, salétromsav, kénsav, sósav, .bőrsav,' csersav, borkősav, kén-aether, szalmiákszesz, kreolin, vaselin, kötszerek stb. jutányos árak és pontos kiszolgáltatás mellett ajánl:

Detsinyi Károly

Budapest, Fiirdö-u. 10.

Árjegyzékkel kívánatra szolgálok. — Pontos czimezést kérek.

(HT

3135

BURCTÁI Kö-sres-Kálla,

kénsav- és műtrágya-gyára ajánlja legjobb minőségű mindennemű

MŰTRÁGYÁIT a t. cz, gazdaközönség: b. figyelmébe.

Á r a j á n l a t o k k a l k é s z s é g g e l szolgál a

Központi iroda, Budapest, IV., Bécsi-utcza 5,

E l a d o k

jól összeforrott 45:000 gyökeres szőlő párositást, 100.000 hazai vesszőt fajtisztán. Ripária portáligon, Olasz Rizling, Budai zöld, Bálint, Bakator, ezre .110 frt. Csemegefajok Portalison: Schassla piros és fehér vegyesen, Muskat Lunel,' ezre 120 frt. íiupestris monticolán: Passatuti, ezre 130 frt. Berlandierin Mézesfehér,, ezre :-:00 frt. Hazai vesszők : Juhfark, Bálint, Olasz Riezüng, Budai zöld, Fehér szőlő, Oportó, Zsiros fekete, ezre 3 frt. A vesszők épek, s minden károsodástól mentek. Kívánatra eddigi vevőimtől számos elismerő levelet mutathatok-, fel. Megrendelésü l az ár V3-át foglalóul kérem. Ojtványok készilésére ;8!)7-re előjegyzést elfogadok :

3045

A zalathnai Ménkovand ipar r. t.

Foraler-telep.

LAJOS

(Zalanaegye.)

Majy.^kir. államvasutak.

HIRDETMÉNY.

A iriagy. kir. államvasutak igazgatósága, a részes vasutak nevében is.

Német

Tavaszi vetésre ajánlok:

elite-tarlórépát

(Németországi eredeti dugványokból termelve.) Oberndorlí sárga óriás hengeres.... ... á frt 21.— Eckendorfi vörös „ „ ... ... á „ 24.-<Man muth Elvanthams ... ... a „ 20.— plombált eredeti zsákokbanbrutto 100 kgr. ab Prag készpénzfizetés mellett levonás nélkül. • , • '

Franczia elite czukorrépa

polarizált ariyarépákról tenyésztve i • 1. Exeelsior (hozamra nézve, mipden ktit- és belföldi terményt fölülmúl) sacharin tartalom 1:7°—18". 2. Javított Brabant longue igen magas hozamú és 16°—17° sacharin tartalom. 3. Keresztezett és eredeti Pologne (mennyiségre nézve rendkívül nagy hozamú és 14°—16° sacharizáczió). Valamennyi fajta á frt 36.— pr. bruttó 100 kgr. készpénz fizetés mellett, scontó nélkül, ólmozott zsákokban á 30 kgr. ab Prága. Valódiság, tisztaság és csiraképességért teljes jótállást vállalunk. Fizetési módozatok: Nagyobb tételek egyezség szerint. L e v e l e z é s magyaf, német, franczia és angol nyelyen, A D A L B E R T W E R N E R , magteulturak Német- és Franciaországban. Iroda: P r a g - , Porié No 1 8 9 4 . 3154

K w a s s i l z i

Eredeti Hanna pedigree árpa, 1 8 3 6 .

é v i

t e r m é s

ELADATOTT Kwassitzi ezukorgyár. •Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).