Miskolci Egyetem Marketing Intézet
Xeroxozás az online világban, avagy egy irodatechnikai cég marketing lehetőségei a világhálón
Szabó Szandra 2014.
Tartalomjegyzék 1.
Problémafelvetés ........................................................................................................... 5 1.1
Bevezetés ................................................................................................................ 5
1.2
A szakdolgozat célja ............................................................................................... 5
1.3
A témaválasztás indoka........................................................................................... 6
1.4
Problémafelvetés, feladat felvázolása ..................................................................... 7
1.5
Források .................................................................................................................. 7
1.6
Hipotézis ................................................................................................................. 8
2.
Az vizsgált cég be mutatása ......................................................................................... 9
3.
Elméleti háttér ............................................................................................................ 11
4.
5.
3.1
Az online marketing értelmezése .......................................................................... 11
3.2
4P-ből 4C, a marketing mix elemei online környezetben ..................................... 12
3.3
Az online kommunikáció interaktív modellje....................................................... 12
3.4
A virtuális tér sajátosságai .................................................................................... 13
3.5
Az online marketing eszközei ............................................................................... 14
3.6
Az online marketing képlékeny törvényei ............................................................ 17
A cég online marketingjére ható inte rnetes sajátosságok ....................................... 19 4.1
Az internet fejlődésének rövid ismertetése ........................................................... 19
4.2
Az internet hatásai a hétköznapi emberekre, üzleti életre és gazdaságra ............. 21
4.3
Az internet különböző hatásai a felhasználókra.................................................... 22
4.4
Az internet használati szokások ............................................................................ 23
4.5
A vállalatok internet használati szokásai .............................................................. 23
4.6
Az online marketing SWOT analízise .................................................................. 24
A XERO Kft. jelenleg has znált online marketing eszközei .................................... 27 5.1
Linképítés, linkmarketing ..................................................................................... 27
5.2
Honlap ................................................................................................................... 28 2
6.
7.
5.3
Hírlevél.................................................................................................................. 31
5.4
Online DM levél.................................................................................................... 32
5.5
Keresőoptimalizálás .............................................................................................. 32
A XERO Kft. online marketingjének jövőbeli fejlesztési lehetőségei.................... 37 6.1
Facebook ............................................................................................................... 37
6.2
LinkedIn ................................................................................................................ 38
6.3
Youtube ................................................................................................................. 39
6.4
Mobil Applikáció .................................................................................................. 40
6.5
POI ........................................................................................................................ 41
6.6
Webshop................................................................................................................ 41
6.7
Ár összehasonlító oldalak ..................................................................................... 42
6.8
RSS........................................................................................................................ 43
6.9
Szakértői internetes fórumokon történő részvétel................................................. 43
6.10
E-bookok, tanulmányok készítése ........................................................................ 44
6.11
Szócikkek .............................................................................................................. 45
6.12
Partnerprogram (Affiliate) .................................................................................... 46
6.13
Blog ....................................................................................................................... 46
A szakdolgozat magyar és angol nyelvű összefoglalója........................................... 48 7.1
Magyar nyelvű összefoglaló ................................................................................. 48
7.1.1
Problémameghatározás .................................................................................. 48
7.1.2
A cég bemutatása ........................................................................................... 49
7.1.3
Elméleti háttér................................................................................................ 49
7.1.4
A cég online marketingjére ható internetes sajátosságok .............................. 50
7.1.5
A XERO Kft. jelenleg használt online marketing eszközei .......................... 50
7.1.6
A XERO Kft. online marketingjének jövőbeli fejlesztési lehetőségei .......... 51
7.2
Theoretical and practical summary of my thesis .................................................. 51 3
8.
7.2.1
Determination of the problem........................................................................ 52
7.2.2
Introduction of the company.......................................................................... 52
7.2.3
Theoretical background ................................................................................. 53
7.2.4
Internet features, that affect the e-marketing of the company ....................... 53
7.2.5
E- marketing tools, that the company using currently .................................... 54
7.2.6
The future development opportunities in e- marketing for XERO Ltd. ......... 54
Források ...................................................................................................................... 56
4
1. Problémafelvetés „A marketing nem a tépelődés világa. A marketing a cselekvés világa.” /Jay Conrad Levinson/
1.1 Bevezetés A fenti, Jay Conrad Levinsontól származó idézet szakdolgozatom mottójának is tekinthető. Mondom mindezt azért, mert a következőkben a marketing egy olyan területét kívánom bemutatni, mely rendkívül nagy befolyásoló tényezővel bír napjainkban, azonban egyelőre nagyon kevesen csinálják jól. Sokakban ötlet szinten ott lehet a megvalósítás iránti elképzelés, azonban az nem elég, a lépéstartáshoz tanulni, csinálni, fejlődni kell. A következőkben bemutatni kívánt online marketing területe ugyanis rendkívüli gyorsasággal változik, aki pedig nem tartja a tempót az félő, hogy lemarad, ezt behozni pedig a robbanásszerű online marketing fejlődés miatt gyakorlatilag lehetetlen. Fontos tehát megismertetni, a cégvezetőknek pedig megismerkedni a virtuális tér adta marketing
lehetőségekkel,
hogy
ezáltal
is
versenyre
kelhessenek
és
versenyben
maradhassanak a fogyasztók megszerzéséért folyó, egyre kiélezettebb „harcban”, melyet egyes szakirodalmak hiperversenyként aposztrofálnak. (Balabanis, 2011)
1.2 A szakdolgozat célja Célom a
szakdolgozat
megismerhesse
a
elkészítésével az,
legújabb
online
hogy
marketing
a
cég vezetése összefoglalómból
eszközöket,
s
ezek
felhasználásával
kiaknázhassa az internet világában azt a korlátlan teret, mely számos előnyhöz vezeti a vállalkozást, és hogy jelen lehessen a világ legnagyobb piacán (világhálón) is minden termékével, szolgáltatásával együtt.
Fontosnak tartom, hogy a XERO Kft. internetes eszköztárában minden megtalálható legyen, ami egy profi online marketing stratégiában elengedhetetlen és nélkülözhetetlen. 5
1.3 A témaválasztás indoka Témaválasztásomat legfőképpen – a már korábban említett – az online marketingben végbemenő, robbanásszerű fejlődés indokolja, melyből az általam vizsgált cég úgy vélem eddig csak csekély mértékben vette ki a részét. Ahhoz azonban, hogy további sikereket, még több vásárlót és nagyobb profitot érjen el, szükséges, hogy a legújabb, internet adta lehetőségeket is kihasználja a partnerekkel történő kapcsolattartásra, ugyanis a klasszikus marketing eszköztára már kevésnek bizonyul ehhez. (Klapdor, 2012) Ezt támasztja alá az alább látható grafikon is, melyen jól látszik, hogy a 15 évesnél idősebb lakosság körében egyre nagyobb teret hódít az internethasználat, ráadásul az emberek döntő többsége már napi szinten látogatja a világhálót, legyen szó munkáról, tanulásról, szórakozásról vagy a mindennapi ügyek intézéséről. Ezért úgy gondolom, ésszerű és célszerű megvizsgálni azt, hogy mely online marketing eszközök kiaknázatlanok még a cég számára a virtuális térben és ezekre fókuszálva új csatornákat nyitni a potenciális partnerek felé.
1. grafikon Otthonok számítógéppel – Kelenhegyi Péter 2010.01.28 Letöltés ideje 2014.02.19. 20:25 Forrás: http://www.itbusiness.hu//rsscsatorna/Otthon_szamitogeppel.html 6
1.4 Problémafelvetés, feladat felvázolása A XERO Kft. jelenleg használt marketing eszköztárának vizsgálatakor azt mondhatom, hogy van néhány előremutató lépés az online marketing irányába, azonban a cég egyelőre nagyon csínján bánik a rendelkezésre álló eszközökkel. Ez úgy vélem elsősorban a lehetőségek nem teljeskörű ismeretéből fakad. A probléma megoldására mindenekelőtt szeretném körvonalazni az internetet mint olyat, majd ezt követően bemutatni a lakosság és a vállalkozások internetezési szokásait, ugyanis mindezek
ismerete nélkül nehezen érthető
meg,
hogy miért van szükség online
marketingre. A fentieket követően be kívánom mutatni a vállalkozás által jelenleg használt online marketing eszközöket, majd a javaslattételi részben a legfrissebb szakirodalmakból és a külső konzulensem által átadott tapasztalatokból merítetteket az online marketing új irányainak megismertetésére kívánom felhasználni, melyekből a cég ismeretet és ötletet kaphat azért, hogy minél hatékonyabban kínálhassa termékeit, szolgáltatásait ezen a területen is.
1.5 Források Szakdolgozatom
elkészítéséhez
magyar-,
és
idegen
nyelvű
szakirodalmat
egyaránt
felhasználok, továbbá igénybe veszem azon alapvető marketing ismereteket tartalmazó könyveket is, melyeket egyetemi tanulmányaim alatt megismertem. Mindemellett meríteni fogok egy-két interneten megjelent publikációból is, ugyanis ilyenek szép számmal akadnak az adott témában a világhálón.
A
magyar-,
és
idegen
nyelvű szakkönyvek
felhasználásának
aránya leginkább
a
javaslattételi részben tolódik el, ugyanis az az egység számos olyan pontot tartalmaz, melynek éppen az online marketing sajátosságai miatt még nincs kellő mélységben kidolgozott magyar nyelvű szakirodalma. Mindezek mellett sok információt használok fel a külső konzulensem által elmondottakból, aki a szakdolgozat elkészítése alatt végig aktívan, időt, energiát nem kímélve segédkezett nekem egy minőségi anyag elkészítésében. 7
1.6 Hipotézis A szakdolgozatban szereplő, alábbi hipotézis felállításával választ szeretnék kapni illetve adni a cég vezetőinek arra vonatkozóan, hogy a XERO Kft. az online marketing szakma által elismert eszköztárának legalább a felét kihasználja-e a vállalkozás népszerűsítésére illetve a partnerekkel történő
kapcsolattartásra.
E gondolatmenet mentén felállított
hipotézisem az alábbi:
A XERO Kft. a szakirodalom által ismert online marketing eszközöknek kevesebb, mint a felét használja a mindennapi munka során. Nyilván a fenti hipotézis elfogadása vagy elvetése a döntéshozók számára csak tényszerű információt szolgáltatna,
ezért az eszköztár vizsgálata során – ahogyan korábban
említettem – néhány gondolat erejéig szeretném támogatni is egy-egy általam hasznosnak vélt ötlettel a cég online marketingjének fejlődését.
8
2. Az vizsgált cég bemutatása A XERO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. egy 1991 őszén alakult családi vállakozás, mely azzal a céllal jött létre, hogy lefedjen egy akkoriban még rendkívül szűk piacot: a xeroxozás piacát. A cég névválasztása nem véletlen,
ugyanakkor
napjainkban
semmi
köze
a
mindenki számára közismert
XEROX márkához. Mindennek háttere az, hogy abban az időszakban a fénymásolást a köznyelv
xeroxozásnak
hívta
abból
kiindulva, hogy nagy részben csak XEROX készülékek
voltak
megvásárolhatóak
az 1. kép SHARP multifunkciós készülék
országban.
Ezt a monopolhelyzetet törte meg rövid időn belül néhány gyártó azzal, hogy a magyar piacon is elkezdte kínálni termékeit. Ehhez tartozott a SHARP is, mely márkát végül a cég a fénymásológépek bérbeadási,
mind
piacán zászlóshajójának
nevezett ki.
Mind
az értékesítési és
a szerviztevékenység elsősorban erre a márkára épült,
sőt a
másolószalonban is ilyen készülékek használatával történt a vásárlók kiszolgálása. Nyilván az idő előrehaladtával a termékportfólió átalakult, az értékesített termékek köre, a szervizelésbe bevont készülékek típusa illetve a másolással összefüggő szolgáltatások palettája is kibővült, azonban a pillérek nem változtak. Az előbb említett pillérek közül az első két tevékenység van a legszorosabb korrelációban, hiszen az értékesítési és bérbeadási illetve
szerviztevékenység
rendkívül
jól
kiegészítik
egymást.
A
cég
éves
nettó
árbevételének tekintetében ez a két pillér mintegy 87,5 %-al szerepel, míg a maradék 12,5 %-ot a másolással összefüggő tevékenységek teszik ki. A cég értékesítésre kínálat termékei között a fő irányként A4-es és A3-as papírméreteket kezelő, különböző márkájú (SHARP, Samsung, HP, Canon, XEROX, Epson, OKI, Brother) nyomtatók illetve multifunkciós készülékek és kellékanyagaik (festékkazetták, 9
fényhengerek, patronok, stb.) találhatóak meg színes és fekete-fehér változatban egyaránt. Ezeket kiegészítendő mára különböző számítástechnikai-, és oktatástechnikai eszközök (pl. projektor, vetítővászon, stb.), továbbá irodaszerek és irodai papíráruk is bekerültek a portfólióba. A szerviztevékenység az értékesítés fő csapásvonalával összhangban elsősorban a XERO Kft. által forgalmazott nyomtatókra és multifunkciós készülékekre terjed ki különböző konstrukciókban. Ez más irodatechnikai szervizekkel összhangban azonban nemcsak az eseti javításokat jelenti, hanem a XERO Kft. a rendszeres bevétel biztosítása érdekében bevezette partnerei számára a különböző átalánydíjas gépüzemeltetési lehetőségeket. Ezek a megrendelő igényével összhangban különböző anyagokkal biztosítják egy-egy készülék ellátását illetve javítását a felhasználó gördülékeny és előre tervezhető költségekkel bíró munkavégzése érdekében. A fentiek alapján pedig magától értetődő a nyomtatási-másolási illetve ezekkel összefüggő kiegészítő szolgáltatások megléte a cég kínálatában, hiszen a gépparkot illetve az azok működtetéséhez szükséges szaktudást kár lenne nem kihasználni további profitnövelésre. Ebbe a tevékenységbe beleértendő a már említett nyomtatási-másolási feladatok mellett a laminálás, spirálozás, iratsínbe helyezés és minden egyéb finishing feladat is. A fentiekben taglalt működési területeinek ellátásáért a cégben összesen tizenegy ember felelős. A beszerzési és értékesítési terület átfogását a cég Kereskedelmi-, és marketing vezetője végzi. Az ő munkáját pre-salessel segítik illetve a szerviztevékenységet látják el a közel húsz éves szakmai tapasztalattal rendelkező szerviztechnikusok, számszerint négy fő. Az előző személyek munkájával összefüggő papírmunkát a cég titkárságvezetője végzi, aki a javítások során használt munkalapok adminisztrációja mellett sokszor a számlázásban, árajánlatok ellenőrzésében illetve a javítássokkal kapcsolatos bejelentések fogadásában is segédkezik. Mindezeket a dolgozókat a cég ügyvezetője felügyeli, akinek a külsős tanácsadókat nem számítva a cégben egyedüliként feladata és jogköre pénzügyekkel kapcsolatos teendők elvégzése. E kollégák mellett külön csapatként tekinthetünk a két nyomtatási, másolási és ezzel kapcsolatos szolgáltatásokkal foglalkozó dolgozóra, akik feladatukat gyakorlatilag a fenti személyektől függetlenül végzik, egyedül az ügyvezetőnek tartoznak beszámolási kötelezettséggel. 10
3. Elméleti háttér „Egy üzletet nem reklámozni olyan, mint amikor kacsintasz egy lányra a sötétben. Te tudod, hogy mit csinálsz, de rajtad kívül senki más nem tudja.” /Stuart H. Britt/
A fenti idézet nagyon jól példázza azt, hogy napjainkban mennyire nagy szükség van az online marketingre az üzleti életben. A klasszikus marketingeszközök ugyanis már nem elég hatékonyak, azokat az eredményesség érdekében egyre több és több online marketing eszközzel szükséges kiegészíteni. Hogy melyek lehetnek ezek a következő elméleti összefoglalóból kiderül.
3.1 Az online marketing értelmezése Úgy vélem a legcélszerűbb az e-kereskedelem elméleti alapját Philip Kotlernek, a marketing atyjának és Kevin Lane Kellernek Marketingmenedzsment című könyvében leírtakkal
definiálni.
A
szerzők
a
könyvben
az
elektronikus
kereskedelmet
a
következőképpen írják le: „egy vállalat vagy internetes honlap felajánlja, hogy lebonyolítja vagy megkönnyíti a termékek és szolgáltatások online eladását.” (Kotler-Keller, 2006, 952. o.)
Ehhez a fogalomhoz kapcsolható az e-marketing fogalma. Látszólag a két fogalom nagyon hasonlatos egymáshoz, sokak számára talán egyet is jelent, de szakértői szemmel tekintve azt kell mondjuk az e-marketing sokkal több a fent ismertetett e-kereskedelemtől. Kotler és Keller
a
korábban
már
említett,
a
marketingben
alapműnek
számító
Marketingmenedzsment könyvében az alábbi definíció olvasható erről: „Az e-marketing a vállalat azon tevékenysége, amelynek célja a vevők tájékoztatása, üzenetek eljuttatása, termékek és szolgáltatások népszerűsítése és eladása az Interneten keresztül.”
(Kotler-
Keller, 2006, 952. o.)
A fenti két definíciót összevetve rögtön kiderül, hogy a fogalmak ugyan szorosan kapcsolódnak egymáshoz, azonban még véletlenül sem szabad összemosni őket. Az emarketing ugyanis nem kizárólag az elektronikus kereskedelmet jelenti, hanem minden 11
olyan tevékenységet, mely a vállalat számára segítséget nyújt a kínált termék, szolgáltatás, a kívánt üzenet eljuttatására a fogyasztókhoz a világhálón keresztül.
Mindezt támasztja alá a Csuhai Imre szerkesztésében megjelent Elektronikus kereskedelem című könyv értelmezése, mely a következőképpen fogalmaz: „Online marketing alatt az interaktív üzleti munkához kapcsolódó marketing tevékenység azon formáját értjük, amely hálózati információrendszerekben és elektronikus közegben egyedekkel és tömegekkel sajátos módon kommunikál és globális értékesítést támogat online eszközökkel.” (Csuhai, 2001. 95. o.)
3.2 4P-ből 4C, a marketing mix elemei online környezetben Itt tartom fontosnak
megemlíteni a marketingmix speciális módosulását az online
környezetben. Míg ugyanis a hagyományos McCarthy-féle marketing mix a 4P modellre (product – termék, price – ár, place – értékesítési csatorna, promotion – promóció) épül, addig az interneten ennek egyik módosított változata vezethet sikerre, melyet a modell megálmodója után Lauterborn modellnek neveznek. Ebben 4P helyett 4C szerepel (customer value – vásárlói szükségletek, cost – a vásárló költsége, convenience – kényelem, communication – kommunikáció). (Lauterborn, 1990) Mindezek miatt fontos tehát, hogy az interneten jelenlévő cég hogyan alakítja ki a saját marketingmixét, mely legjobban szolgálja céljai elérését.
3.3 Az online kommunikáció interaktív modellje A
szakdolgozat
kommunikáció
szempontjából interaktív
érdemes
modelljének
továbbá
ábrájára,
interperszonális kommunikáció megszokott modelljétől.
12
egy ez
pillantást ugyanis
vetni
merőben
az online eltér
az
1. ábra Az online kommunikáció interaktív modellje Forrás: Gulyásné Kerekes Rita: Hatékony marketingkommunikáció tervezés, végrehajtás és ellenőrzés a szervezeti piacokon, 2009, 78. o.
Ebben, az angolszász szakirodalomban many-to-many modellnek nevezett szimmetrikus modellben a hipermédia
–
azaz az internet – kerül a kommunikációs folyamat
középpontjába, mely lehetőséget teremt arra, hogy bárki kommunikáljon bárkivel, minden fél lehet információ kibocsátó és befogadó, vagyis sokkal interaktívabbá válik a kommunikáció. Ez persze a klasszikus kommunikációs modelltől merőben eltérő, más feladatot hárít a kibocsátóra és befogadóra egyaránt. (Gulyásné, 2009)
3.4 A virtuális tér sajátosságai Annak érdekében, hogy a cég a lehető legoptimálisabban válasszon a használni kívánt online marketing eszközök közül, érdemes figyelembe venni a virtuális tér sajátosságait, melyek a következők: Az interneten keresztül bárkit elérhetünk és bárki elérhet minket. Előfordulhatnak azonban nyelvi és kulturális akadályok. Rendkívül rövid idő áll rendelkezésre az eladó és vevő közti kapcsolatépítésre. Elvárásként fogalmazódik meg tehát az érdeklődő részéről a gyors válasz, melyet
13
megfelelő személyzeti és technikai felszereltséggel biztosítani kell. Amennyiben ez nem megy, úgy az érdeklődő könnyen egy versenytársnál köthet ki. Figyelni kell a hirdetés gyakoriságára, ugyanis az offline környezethez képest a hirdetésnek itt gyorsabban kell hatnia. A meddőszórás az online világban lecsökkenthető, így jól szegmentálható a célpiac. Lényeges, hogy az internetes hirdetés költségei az offline lehetőségekhez képest rendkívül kedvezőek a hirdető szempontjából. Becslések szerint az internetes hirdetési költségek az offline költségek alig 10 %-ára tehetőek. Itt ráadásul bizonyos csatornákon nem kell ragaszkodnunk a rövid, tömör hirdetésekhez, sőt sok esetben éppen a hosszú, tartalmas felvilágosítások a célravezetőek. (EszesBányai, 2002)
3.5 Az online marketing eszközei Az online marketing fent bemutatott sajátosságai után végre érdemes összefoglalni azt, hogy pontosan mely eszközök tartoznak az e-marketing eszköztárába. Sajnos a szakirodalmak tanulmányozása során ismételten arra kellett rájönnöm, hogy a rendkívül gyorsan változó online marketing területtel majdhogynem képtelenség lépést tartani. Mire egy-egy ilyen témában íródott könyv napvilágra kerül, addig újabb eszközök kerülnek be vagy adott esetben tűnnek el az eszköztárból. A jelenlegi állapothoz úgy vélem legközelebb
Homoky Viktor Marketing tevékenység című munkaanyaga áll. Ő a
következő online marketing eszközöket említi: Honlap Keresőmarketing „A keresőmarketing minden olyan tervezett tevékenység, ahol különböző keresőket eszközként használva látogatókat toborozhatunk a website-unkra.” (Szabó, 2007., 20.
o.)
Ehhez
szorosan
kapcsolódik
a
webanalitika
fogalma,
melyet
a
következőképpen definiálhatunk. „A Webanalitika az Internetes adatok mérésének, gyűjtésének, elemzésének és jelentés készítésének feladatai, hogy ezáltal segítse a Web használatának megértését és optimalizálását.” (Dóbiás, 2008/2009., 11. o.) Sajtóközlemények 14
Banner hirdetések A webfelületeken történő reklámozás egyik klasszikus megjelenési formája, melyet más néven reklámcsíknak vagy szalaghirdetésnek is neveznek. A szakirodalom alapvetően három fajtáját, az álló, az animált és az interaktív szalaghirdetést különbözteti meg. (Eszes-Bányai, 2002) Link kampányok, linkmarketing „A linkmarketing az a tevékenység mely során az internetes oldalak bizonyos célból hajlandóak a saját oldalukon elhelyezni egy adott másik oldal linkjét vagy hirdetését.” (Bauch, 2009, 11. o.) E-mailek, online DM levelek Leginkább a nyomtatott DM-re hasonlító eszköz, amellyel a direkt kiválasztott célközönségnek küldünk ki valamilyen reklámüzenetet. Direkt email csak a célzott személyek
hozzájárulásával küldhető.” (Debreceni Egyetem Informatikai Kar,
Reklám az interneten, 2009.) Hírlevelek Vírusmarketing "Vírusos vagy fertőző marketing alatt azt a stratégiát értjük, amely egyedeket győz meg arról, hogy a marketing tartalmú híreket adja tovább közeli és távoli környezetében, s így az üzenet elterjedtségében és hatásában exponenciálisan növekedjen." (Eszes, 2000, 3. o.) Partnerprogramok A partnerprogram azon napjainkban egyre népszerűbb hirdetési forma, mely során egy honlap tulajdonos jutalék fejében lehetőséget biztosít arra a hirdetőknek, hogy weboldalán hirdetéseket jelenítsenek meg. Blogok „A blog egy keret, egy publikálási technika, amit mindenki maga tölthet fel tartalommal […]
szerzője
él,
dolgozik,
figyeli a világot,
gondolkodik,
és
feljegyzéseket ír mindazokról a dolgokról, amiket fontosnak és érdekesnek tart, amit
megtanult,
megtapasztalt,
ami
nyomokat
hagyott
benne
akármilyen
értelemben. A jó blog azt mutatja be, milyennek látja valaki a világnak azt a szeletét, amivel foglalkozik.” (Bőgel, 2006, 14. o.) Wikik 15
A Wikipédia egy közösség által közösen fejlesztett adatbázis, mely lehetővé teszi azt, hogy a közösség bármely tagja tartalmat vegyen fel vagy szerkesszen rajta. (Parker-Chao, 2007) Hírek RSS-ben „Az RSS (Really Simple Syndication – Nagyon Egyszerű Tartalomszolgáltatás, bár létezik Rich Site Summary, RDF Site Summary értelmezés is) annak ellenére, hogy egy rövidítés, nem egy bonyolult informatikai fogalmat takar, hanem egy valóban könnyen megérthető technológiát. Az RSS lényege, hogy segítségével egy helyre gyűjthetjük a bennünket érdeklő weboldalak legfrissebb híreit, cikkeit, anélkül, hogy egyesével meglátogatnánk azokat, sok időt megtakarítva ezzel.” (Szűcs-Vida, 2007, 5. o.) Fórum-ok
(Homoky, 2008, 12-13. o.) A fenti lista kiindulási alapnak kiváló, azonban nem szabad elfeledkezni olyan újszerű, egyben nagyszerű lehetőségekről sem, melyek az online marketing jövőjét jelentik. Igaz ezek többnyire egyetlen szakirodalmi kötetben sincsenek egységesen összefoglalva, így most a különböző kiadványokat felhasználva saját magam próbálok belőlük listát állítani. Így a következők adódnak: Közösségi hálózatok (Facebook, Twitter, LinkedIn) A közösségi hálózatok olyan internet alapú szolgáltatások, melyek lehetővé teszik az egyes személyeknek, hogy publikus vagy korlátozottan publikus profiloldalt hozzanak létre egy meghatározott rendszerben. Más felhasználók ezt a profiloldalt megtekinthetik, megoszthatják másokkal, továbbá felhasználhatják akár arra is, hogy új kapcsolatokat hozzanak létre a rendszeren belül. A közösségi hálózatok attól egyediek, hogy összekötik és láthatóvá teszik az egyes felhasználók közösségi kapcsolatait. (Boyd-Ellison, 2007) „Egyeseknek az a siker, ha több emberrel meg tudja ismertetni a témáját, néhány vállalkozásnak az a siker, ha több lehetséges vevőt ér el, és ott van még a pénzben kifejezhető siker is, mikor egy cég mondjuk 25%-kal tudja növelni a bevételét a Facebooknak köszönhetően.” (Lévai Richárd, 8.o) 16
Youtube A
Youtube
egy videómegosztó
weblap,
ahol a felhasználók
videoklipeket
tölthetnek fel és nézhetnek meg. Mindemellett pedig lehetőség nyílik különböző reklámok, bannerek elhelyezésére is az oldalon. Mobile marketing, mobile applikációk A Nemzetközi Mobilmarketing Szövetség deffiníciója szerint a mobilmarketing egy olyan eszköztár, amely lehetővé teszi cégek, szervezetek számára, hogy kommunikáljanak a közönségükkel, interaktív és releváns módon, bármely mobil eszközön vagy hálózaton keresztül. (Becker-Arnold, 2010) POI-k Különböző
helyzetmeghatározó
programok
által
használt
kifejezés,
mely
a
számunkra (vagy mások számára) fontos helyek, pontok jelölésére szolgál.
3.6 Az online marketing képlékeny törvényei A fenti eszközök felhasználása során azonban ügyelni kell arra, hogy a honlapot, a profiloldalt, a hírlevelet, stb. ne csak szükségszerűen összeállítsuk, hanem mindezeket logikus módon építsük fel. Ebben segíthetnek Al Ries – Jack Trout A marketing 22 vastörvénye című könyvében összefoglalt online marketing törvények, melyek az alábbiak: Hamupipőke törvénye E törvény lényege, hogy a vállalkozásra mutató internetes hivatkozásokat nagy gondossággal kell elhelyezni a online térben, ugyanis az internet robbanásszerű fejlődése és a tartalmak folyamatos megtöbbszöröződése miatt egyre kisebb az esély, hogy a böngészők véletlenszerűen rátalálnak egy adott cégre. A zsákutca törvénye A jó tartalom kialakítása még nem elég, azt megfelelő csatornákon reklámozni kell, hogy a lehetőség minél szélesebb körben terjedjen el, így vonzva egyre több látogatót. Az adok-kapok törvénye Fontos, hogy a látogatónak valami érdekes dolgot nyújtson a cég – lehetőség szerint ingyen – mellyel magához vonzhatja őt, majd jó eséllyel ezt követően indulhat meg valamely termék vagy szolgáltatás értékesítése részére. 17
A bizalom törvénye Mivel a virtuális térben nincs meg a szemtől-szembeni kontaktus az eladó és a vevő között,
ezért
fontos,
hogy
akár
fotóval)
telefonszámmal,
lehetőleg
minél
feloldásra
több
kerüljön
információval a
rendszerből
(címmel, adódó
személytelenség és az ebből fakadó kezdeti, természetes bizalmatlanság. A pull és push stratégia törvénye Amint sikerült az érdeklődőt valamilyen vonzó (pull) tartalommal megfogni, szükséges számára rendszeresen újabb és újabb információt eljuttatni e-mailben vagy más csatornán keresztül (push), így fenntartva érdeklődését. A niche törvénye Érdekes megközelítése a kereskedelemnek ez a törvény, mely arra ösztönzi a vállalkozót, hogy vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy a mindent kínálok üzletpolitika helyett keressen olyan piaci rést, mely kielégítetlen és ott próbáljon meg sikereket elérni.
(Ries-Trout, 1995)
A fentiekben úgy vélem sikerült interpretálni a témaválasztásom okát, az anyag elkészítésének
célját,
az
elméleti részben
pedig
összegyűjteni mindazon
alapvető
szakismeretet, melyek szükségesek a következő, gyakorlati részben taglalandó információk rendszerben történő szemléléséhez.
E gondolatsor befejezése után tehát rátérek az internet marketing tevékenységet alakító internet fejlődési mérföldkövekre, a felhasználók internetezési szokásaira és a világháló hatásaira a mindennapi élet vonatkozásában.
Mindezekre építve bemutatom majd a cég
jelenlegi online marketing eszköztárát, majd a javaslattételi részben taglalom a bővítési, fejlesztési lehetőségeket e tekintetben.
18
4. A cég online marketingjére ható internetes sajátosságok „A ma mindenre kiterjedő fejlődés nem egyéb, mint a tegnap képtelensége.” /Luigi Barzini/
4.1 Az internet fejlődésének rövid ismertetése Mint a legtöbb fontos technikai újítás, az Internet is hadifejlesztésként indult. A rendszert jó ötven éve megálmodó és kikísérletező amerikai tudósok aligha sejtették, hogy művük még az évezred vége előtt ilyen hatalmassá növi ki magát. A történet az Egyesült Államokban kezdődött az 1960-as évek elején, a hidegháborús kutatások keretén belül. A RAND Corporation foglalkozott azzal a stratégiai problémával, hogy miként lehetne létrehozni egy olyan információs struktúrát, amelynek segítségével az amerikai állam és hadvezetés központjai és alközpontjai egy esetleges atomtámadás esetén is fenn tudják tartani egymással a kapcsolatot, vagyis Amerika szervezett és irányítható maradjon.
Abból indultak ki, hogy egy országos információs és irányító hálózat egyetlen központja elsődleges célpontja lenne a támadásnak, tehát azonnal megsemmisülne. A megoldás a decentralizáció. Olyan rendszert kell tehát létrehozni, amelynek nincs egyetlen kitüntetett központja, hanem eleve kis alegységek formájában működik. Fontos követelmény, hogy a keletkező struktúra szabadon konfigurálható legyen abban az értelemben, hogy új csomópontok felvétele illetve eltávolítása egyszerűen elvégezhető műveletek legyenek, de akár néhány csomópont megsemmisülése se legyen katasztrofális a rendszer egésze szempontjából. A csomópontok - angolul node-ok - az alapegységek, melyek tökéletesen egyenrangúak. Szabadon küldhetnek, fogadhatnak és továbbíthatnak adatokat az összes többi felé. Az üzeneteket a küldő node parányi, megcímzett csomagokra bontja, melyeket a fogadó állít újra össze. Ezek a csomagok nem feltétlenül egyazon útvonalon közlekednek, csupán a végcéljuk azonos.
19
A 60-as évek második felében a RAND Corp., a Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a University of California at Los Angeles (UCLA) kísérletezett a csomagokra bontott információ átviteli módszereinek a kifejlesztésével. Az első próbahálózatot a National Physical Laboratory brit intézet hozta létre 1968-ban. Majd a Pentagon hatáskörébe tartozó Advanced Research Project Agency (ARPA) is bekapcsolódott a kísérletekbe. Az ARPA kutatói olyan rendszert képzeltek el, amelynek csomópontjait nagyteljesítményű szuperszámítógépek alkotják. A tervezés és kivitelezés során gondoltak arra, hogy ez a hálózat békeidőben is kitűnő lehetőséget teremthet egymástól távol eső erőforrások - adatbázisok, számítási kapacitás, stb. - elérésére. Az első hálózatot 1969 őszén építették ki az UCLA-n négy csomópontból, melyet ARPANET-nek neveztek el. 1971-re 15-re nőtt a bekapcsolt helyek száma. A kutatók szélesítették a felhasználás körét: ezidőtájt kezdett megjelenni az elektronikus levelezés.
1973-ban fejlesztették ki a hálózati protokolloknak nevezett kommunikációs szabványokat, melyek lehetővé tették a bővítést, újabb gépek bekapcsolását. A kezdetben néhány gépet összekötő zárt rendszerből a bővítés lehetőségét magában hordozó nyílt rendszer lett. A földrajzi terjeszkedés innentől kezdve egyre gyorsult. Az 1980-as évekre az USA minden egyeteme rácsatlakoztatta helyi számítógépeit az immár országos méretű hálózatra.
A 80-as évek második felében Nyugat-Európában indult meg a bekapcsolódott gépek számának növekedése, a 90-es évekre ez a hullám elérte Kelet-Európát, köztük Magyarországot is. Innentől kezdve az események rendkívüli módon felgyorsultak, gyakorlatilag lehetetlen is teljeskörűen számba venni, hogy a 90-es évek elejétől mi minden történt az internet világában, mely során eljutottunk a jelenlegi állapotig. Érdemes viszont egy pillantást vetni az Online MBA összeállításának alábbi részletére, mely kronológiai sorrendben az internet fejlődésének
azon
kiemelt
figyelmet
érdemlő
állomásait
nagymértékben alakították az online marketinget. Ezek az alábbiak:
20
említi
meg,
melyek
1978: Gary Thuerk elküldi az első spamet, az ARPANET mintegy 400 felhasználójának, melyben mikroszámítógépet reklámoz. 1984: Dr. John Postel megalkotja a .com és a többi fő domain fogalmát. 1993: Marc Andreessen megalkotja az első grafikus kezelőfelülettel rendelkező, széles körben elterjedő böngészőt, a Mosaic-ot. 1994: A világon elsőként a Pizza Hut elindítja az online pizzarendelés-szolgáltatást. 1995: Pierre Omidyar létrehozza az első online aukciós oldalt, az eBay-t. 1996: Elindul a Hotmail levelező szolgáltatás, melyet később megvesz a Microsoft. 1998: A Google alapítói kezdőtőkéhez jutnak a Sun Microsystems egyik emberétől, és elindul a Google! 2001: Elindul az ingyenes és nyílt online enciklopédia, a Wikipédia. 2004: Április 1-én elindul az 1 GB ingyenes tárhelyet kínáló levelezőszolgáltatás, a Gmail. (A Yahoo és a Hotmail akkoriban 2-4 MB-ot kínáltak ingyenesen.) 2005: Elindul a YouTube, ami forradalmasítja az online videós tartalmakat 2006: Elindul a Twitter, az addig zárt Facebook pedig mindenki számára elérhetővé válik. 2009: A mobilos adatforgalom megelőzi a hangforgalmat. A mobil adatforgalom átlépi az egymilliárd GB-ot. 2010: A nemzetközi sikereken felbuzdulva hazánkban is megjelennek az első kuponos oldalak. A jövő: a fejlődés megállíthatatlan (Miletsky, 2009)
4.2 Az internet hatásai a mindennapokra A számítógép lehetővé teszi, hogy multifunkcionálisan használhassuk a számítógépet és az Internetet. Egyszerre tudunk televízióadásokat nézni, újságcikket vagy könyvet olvasni, játszani,
kereskedni,
levelezni stb. Az internet az üzleti életben is robbanásszerű
változásokat eszközölt. Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy egy vállalat internetes infrastruktúra nélkül létezzen. Értem ezalatt mindazt a rengeteg előnyt, ami ebből származik, például e-mail, honlap, internetes kapcsolattartás és kereskedelem. Ez új lehetőséget is kínál a cégek számára, hogy bemutatkozhassanak és versenyezhessenek a fogyasztókért. Előnye, hogy olcsó, nem szükséges nagyobb erőfeszítés ha már létezik kialakult rendszerük, azaz kényelmes megoldás. Nem jelent többé akadályt a távolság, a 21
fogyasztók vagy akár az üzleti partnerek területi elhelyezkedése. Gyors, könnyű és zökkenőmentes információáramlást biztosít.
4.3 Az internet hatásai a felhasználókra Hátrányai között említhetjük meg azt, hogy az információk milyensége és minősége nem biztos, hogy valós és hiteles. Nincs egy megadott szűrő, amin átmennének a feltöltött adatok. Éppen ezért jelent komoly megpróbáltatásokat és utánajárásokat az adattömegből való
valós információ
kiszűrése.
A világ több
országában tanulhatnak a diákok
médiaismeretet is, köztük hazánkban is 2003 óta, de ez nem jelenti azt, hogy az információk hitelességét egyből felismerjük.
2. grafikon A rendszeres internetezők arányának változása az egyes életkori csoportokban Letöltés ideje 2014.02.23. 19:20 Forrás: http://nrc.hu/kutatas/internet_penetracio
22
4.4 Az internet használati szokásokról általánosságban Manapság szinte minden korosztály használja az internetet, legyen szó akár fiatal gyerekekről, avagy idősebb nagyszülőkről. Teljes körűsége miatt nincs olyan fogyasztó, aki ne találná meg a számára legmegfelelőbb információkat, adatokat. „ A korábbi évek során az online világban uralkodó „férfi dominancia” mára szinte teljesen eltűnt, és Magyarországon a férfiak és a nők internetezési szokásai nagyjából megfelelnek az
uniós
tagállamok
átlagának.”
–
derül
internetgazdaságról című kutatássorozatának
ki
az
eNET-Telekom
Jelentés
az
anyagából, amely a férfiak és a nők
számítógép- és internet használati szokásait vizsgálja.1 A kutatás kiderítette, hogy a férfiak hamarabb rabjai lettek az online világnak, ők már több, mint 15 éve használják a számítógépeket. Az ő esetükben beszélhetünk robbanásszerű használatról, míg a nők esetében egy egyenletes és stagnáló felhaszná lásról. Az eNET az Eurostat adatai alapján megvizsgálta, hogy „Magyarországon a férfiak 25, a nők 27%-a még soha életében nem internetezett.”2
4.5 A vállalatok internet használati szokásai A TNS (Taylor Nelson Sofres) közzétett egy kutatást, amiben arra világított rá, miszerint több vállalat használja az internetet üzletkötésre, kapcsolattartásra, partnerkör bővítésére, mint a belső ügyeinek segítésére. Egyre több vállalat bonyolítja le a tranzakcióikat is online. „Az eMarketer legutóbbi eComerce Trade & B2B Exchanges című jelentésében olvashatjuk
különböző
kutató
cégek
eredményeit
a
világ
B2B
e-kereskedelmére
vonatkozóan. Összehasonlítva a többi adattal, az eMarketer 474 milliárdos becslése elég 1
http://www.baon.hu/bacs -kiskun/kozelet/kiegyenlitodtek-a-nemek-internethasznalati-szokasai-532740
(letöltés 2014. február 12.)
2
http://www.baon.hu/bacs -kiskun/kozelet/kiegyenlitodtek-a-nemek-internethasznalati-szokasai-532740
(letöltés 2014. február 12.)
23
óvatosnak mondható. Bár, az eMarketer eredményébe csak az internetalapú tranzakciók számítanak bele a B2B e-kereskedelem fogalmába.”3 1. táblázat B2B elektronikus kereskedelem 2000-2005 között (milliárd USD-ben)
Letöltés ideje 2014.03.06. 11:55 Forrás: http://e-ker.hu/news.php?id=1280
4.6 Az online marketing SWOT analízise
Gyengeségek
Erősségek
Személytelenség
24/7 rendelkezésre állás
Nehéz a termék, szolgáltatás
Új piacok elérhetőségének lehetősége Gyors és hatékony kapcsolattartás
prezentációja A jelenleg döntéshozó pozícióban lévő
Alacsonyabb hirdetési költségek
személyek közül még nagyon kevesen preferálják az online csatornákat
Lehetőségek
3
Veszélyek
http://e-ker.hu/news.php?id=1280 (letöltés 2014. március 14.)
24
Az online marketing rohamosan növekvő
A tisztességtelenség miatt fogyasztó
befolyással bír
bizalom és hit elvesztése
Sokan exkluzívnak tartják az interneten
A versenytársak árai, kínálata
való kapcsolattartást
könnyebben összehasonlíthatóak
A drágán kifejlesztett technológiák egyre olcsóbban vehetőek igénybe
Az online marketing nagy előnye, hogy a rendelkezésre bocsátott információ a hét minden napján, a nap minden órájában rendelkezésre áll, így bármikor elérhető. Mindez ráadásul bárki számára lehetőséget teremt a cég megismerésére, aki a világhálót használja, így új piacok nyílhatnak az online marketinget alkalmazó cégek előtt. A kapcsolattartás ezen módja rendkívül gyors és hatékony a klasszikus eszközökkel szemben, hiszen bármilyen információ a megfelelő csatornákon keresztül néhány perc alatt eljuttatható a címzettekhez. Az anyagi ráfordítást tekintve pedig azt mondhatjuk, hogy online marketing eszközök többsége rendkívül alacsony költségekkel jár a klasszikus eszközökkel szemben, így kiváló alternatívának bizonyul. Az online marketing gyengeségének tekinthető, hogy nem élő eladó-vevő kapcsolattal kezdődik – ahogyan például egy kiskereskedelmi üzlet esetén –, így főleg az B2B szektorban sokak elutasítják. A személyes kapcsolat hiánya miatt az érdeklődött termék, szolgáltatás bemutatása is nehézkes, csak képeken, leírásokon, videókon keresztül történhet meg. Ráadásul a középkorú és idősebb döntéshozók közül még nagyon kevesen preferálják az online csatornákat.
Kétségtelen, hogy az internet, ezáltal az online marketing is rohamosan növekszik, így befolyása
egyre
nagyobb
lesz.
Sokak
–
elsősorban
a
fiatalabb
generáció
–
gondolkodásmódjában exkluzív, újszerű lehetőségként jelenik meg az interneten való kapcsolattartás, így őket könnyű elérni ezen keresztül. A drágán kifejlesztett technológiák – internetszolgáltatás, majd okostelefonok, táblagépek stb. – egyre olcsóbban szerezhetőek be, így egyre nagyobb tömegek csatlakoznak azokhoz a körökhöz, melyeket elérhetünk. Veszélyként
említhető
néhány
tisztességtelen
viselkedést
tanúsító
internetes
cég
tevékenysége, mely miatt az érdeklődők bizalmukat és hitüket vesztik az interneten 25
megjelenő információk hitelességével kapcsolatban. Problémát jelent az is, hogy a potenciális partner könnyen össze tudja hasonlítani termékeinket, szolgáltatásainkat a konkurencia kínálatával, mely főleg árérzékeny térségekben ügyfélvesztéssel járhat.
A fenti információk alapján úgy vélem nyilvánvaló, hogy bármely cégnek szükségszerűen helye van az Internet világában, amennyiben versenyhelyzetben kíván maradni, még annak ellenére is, hogy az Internet sok-sok előnye mellett veszélyeket is tartogat, ahogyan azt a SWOT analízis is taglalja. Az interneten történő megjelenés szükségességét a XERO Kft. vezetősége már idejében felismerte, így a kábelnet megjelenésével egy időben publikussá vált a cég első weblapja illetve
elkészültek
e-mail címei.
A
fejlesztések
az újabb
és újabb
lehetőségek
megjelenésével kis lépésekben ugyan, de folytatódtak, így alakult ki az az online marketing eszköztár, melyet a cég napjainkban is alkalmaz a világhálón.
26
5. A XERO Kft. jelenleg használt online marketing eszközei „Akarni nem elég, tennünk kell. Tudni nem elég, alkalmaznunk kell.” /Ismeretlen/
5.1
Linképítés, linkmarketing
Amennyiben logikai sorrendben kívánunk haladni az online marketing eszköztárban, úgy nyilván mindennek alapja egy jó honlap elkészítése. Ez azonban mit sem ér a megfelelő linképítés
és
linkmarketing
nélkül.
Ugyan
kétségtelen,
hogy
az egyes
honlapok
látogatóinak döntő többsége a keresőoldalakról navigál egy-egy weblapra melyre nagy befolyást gyakorol a linkmarketing, azonban nem elhanyagolható azoknak a száma akik valamely linkgyűjtő oldalon vagy szponzorált partneroldalon keresztül jutnak el oda. A linkgyűjtő oldalak esetében a XERO Kft. vonatkozásában elsősorban a startlap.hu internetes oldal érdemel szót, itt ugyanis a cég több tematizált aloldalon is szerephez jut (fenymasolo.lap.hu; sharp.lap.hu; miskolciceg.lap.hu). Az eredményeket látva pedig nem volt hiábavaló az ebbe fektetett munka, ugyanis a linkek elhelyezése csak néhány kattintásba került és mind a mai napig újabb és újabb látogatókat hoz.
A cég a fentiekhez hasonlóan alkalmazza a
linképítés
egy
sajátos
formáját,
a
cégadatbázisokban történő megjelenést is, többek között az aranyoldalak.hu oldalon. Ezek
az adatbázisok
visszatetszést internetes
keltenek,
keresők
ugyan sokakban azonban
segítségével
az
akarva
vagy akaratlanul mégis jelentős számban jutnak el ide felhasználók, így értékük kétségtelen. Hasonlóan fontos tényező az ilyen
adatbázisok
marketing eszközként
2. kép AranyOldalak.hu cégadatbázis oldal
való felhasználásában az is, hogy ezek az
27
adatbázisok hozzásegítik a cégeket a különböző keresőmotorokban kedvező pozíciók elfoglalásához, melyről a következőkben, a keresőoptimalizálás kapcsán még szót ejtek. Ebben a pontban érdemes egy gondolat erejéig kitérni a szponzorációra is. „A szponzorálás az
élet
számos
területén
megvalósulhat.
Divatos
a
sport
támogatása,
mivel a
sportversenyek nézőközönsége – elsősorban a televíziós közvetítések miatt – jelentős. A szponzorálás fő sportágai a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda…” (Józsa-PiskótiRekettye-Veres, 2005.) A XERO Kft. a helyi labdarúgás mellett a jégkorongsport illetve a különböző fitnesz események elkötelezett támogatója, mely helyeken a szponzorálásért cserébe általában megjelenési lehetőségeket vesz igénybe a helyszínen illetve az egyesület, esemény honlapján. Az ilyen apropóból történő internetes megjelenés azért is fontos a cég számára, mert ha valaki felkeres és átböngész egy számára érdekes oldalt azt jellemzően azért teszi, mert releváns számára az ott szereplő információ, így valószínűleg hamarabb alkalmazza az átkattintást is, mint egy semleges honlapon szereplő hirdetés esetében. Említhetjük itt példaként a fentiekre a DVTK hivatalos honlapját a dvtk.eu címen, az egyik partner irodagép szerviz oldalát a sotech.hu címen, a SHARPNET oldalt, mely SHARP forgalmazókat fog össze szerte az országban a sharpnet.hu címen és még számos egyéb weblapot.
5.2 Honlap Az érdeklődők a Kft. honlapját a http://www.xero.hu
domain
név
alatt találhatják meg. A birtokolt saját
tulajdonú
domain
jó
választásnak tűnik, ugyanis a www előtag illetve a .hu utótagon kívül a cég nevéből áll, mely így mindenki számára
érthető,
könnyen
megjegyezhető. (Frey, 2003)
A
honlapon
található
tartalmak
tekintetében elmondhatjuk, hogy az 3. kép28 XERO.hu honlap
oldalon legfőképpen általános információk szerepelnek az alábbiak szerint strukturálva: Hírek, újdonságok: Itt a látogató a XERO Kft.-vel, a SHARP márkával illetve a SHARP
termékkínálatával,
fejlesztéseivel kapcsolatosan találhat információkat.
Ezek között a változatosság kedvvért nemcsak irodatechnikai gépekre vonatkozó hírek kapnak helyet, hanem például SHARP televíziók, kijelzők, interaktív táblák is azért, hogy a szélesebb ismeretanyag más érdeklődéssel bíró látogatókat is bevonzzon az oldalra, akik a böngészés során akár potenciális érdeklődővé is válhatnak. Cégünkről: Főképpen új látogatók számára tartalmazhat hasznos információkat ez a menüpont,
melyben a cégtörténete illetve bemutatkozása mellett
a legfőbb
referenciák is helyet kapnak azzal a célzattal, hogy az érdeklődő ezáltal nagyobb bizalommal legyen a XERO Kft. iránt, mely elsősorban a szervizszolgáltatások tekintetében jelenthet versenyelőnyt a cég, egyfajta biztonságot pedig az érdeklődő számára. Szolgáltatásaink: A honlap talán legbővebb tartalommal ellátott része ez a pont, ahol a látogató szolgáltatásokat
néhány gondolat erejéig megismerheti a cég által kínált
(másológép
bérbeadás,
szervizszolgáltatás,
költségoptimalizáció,
stb.). Ennél a menüpontnál fontos szerepet játszik az információk kéthasábos megjelenítése, ugyanis az adott szolgáltatás mellett egy szövegdobozban helyet kap az adott témában illetékes egység közvetlen elérhetősége is. Közbeszerzés: Mivel a XERO Kft. a SHARP Electronics (Europe) GmbH Magyarországi Fióktelepe fénymásológépek
és
partnereként végez közbeszerzés keretében történő
ehhez kapcsolatos opciók
(nagykapacitású
papírfiókok,
finisherek, stb.) értékesítést, ezért az erre vonatkozó információk a honlapon egy külön menüpontban kaptak helyet annak érdekében, hogy az ilyen igénnyel érkező látogató minél könnyebben rátalálhasson a lehetőségre. Termékeink: Mivel a cég által kínált termékek köre most már szinte végeláthatatlan (irodagépek,
számítástechnikai
eszközök,
oktatástechnikai
berendezések,
hangtechnikai cikkek, irodaszerek, stb.), ezért mindezeket idő és kapacitáshiány miatt képtelenség szerepeltetni a weblapon. Ezért az oldal kezelői úgy döntöttek, hogy itt csak két fókuszcsoportra helyezik a hangsúlyt: a SHARP irodagépekre 29
illetve a SHARP papírárukra, melyekről bővebb információ található ebben a pontban. Online ajánlatkérés: A honlap talán leginteraktívabb, egyfajta űrlapként megjelenő menüpontjáról van szó, mely segítséget nyújt mind az érdeklődő, mind a XERO Kft. képviselője számára abban, hogy a lehető legpontosabban definiálható legyen a felmerült igény a kiemelt terméknek
számító
nyomtató
illetve multifunkciós
fénymásológép vásárlása, bérlése vagy kellékanyag beszerzése kapcsán. Az erre a menüpontra navigáló felhasználó több, csoportra bontott kérdést kap, melyet végigjárva körvonalazható, hogy mely készülék a legmegfelelőbb számára. Mindez pedig lehetőséget biztosít arra, hogy az űrlap háttérrendszere a cég adatbázisával összekötve további munkafolyamatokat indítson el. (Dr. Dankó, 2000) Driverek: A menüpont elsősorban a látogatószám növelést illetve a segítségnyújtást célozza.
Ide kattintva érhetőek
el géptípusonként csoportosítva a SHARP
készülékek meghajtóprogramjai. Kapcsolat:
Itt
kapnak
helyet
az
elengedhetetlen
kapcsolati
adatok,
cím,
telefonszámok illetve faxszámok, továbbá e-mail címek, GPS koordináták és térképes illetve szöveges segítség is rendelkezésre áll az üzlet megközelítéséhez autóval, tömegközlekedéssel illetve gyalogosan egyaránt.
A tartalmi elemek mellett érdemes kitérni a weblap ergonómiájára, mely rendkívüli módon befolyásolhatja egy-egy honlap, ezáltal egy cég hatékonyságát. Ilyen szempontból azt mondhatjuk, hogy a programozók a XERO Kft. esetében jó munkát végeztek. A leghatékonyabbnak tartott oldalelrendezés mellett ugyanis számos olyan apró funkció került beépítésre az oldalra, mely segíti a látogató eligazodását, az információk gyors megtalálását. Itt említhetjük például a navigációt segítő megoldások közül az aktív menüpont külön színnel jelölését a menüsorban, az oldaltérkép meglétét vagy a kereső elhelyezését az oldalon, mely még hatékonyabbá teszi a böngészést abban az esetben, ha az oldalt felkereső személy tudja mire szeretne rákeresni, csak nem tudja az oldalon belül hol tegye. Megjelennek továbbá a honlapon a megszokott webes konvenciók is, például a cég logója a honlap bal felső sarkában annak érdekében, hogy erre kattintva a látogató bármely aloldalról a főoldalra navigálhasson vissza egyetlen gombnyomással. Ilyen továbbá a linkeket és e-mail címeket más színnel, esetenként aláhúzással feltüntető megoldás is, mely megkönnyíti az ilyen jellegű adatok felismerését. A webdesign tekintetében is azt 30
mondhatjuk, hogy optimálisan, a szakirodalom szerinti módon van felépítve az oldal, melynek egységét szolgálják az azonos betűtípusok, betűstílusok, betűméretek illetve színek is. (Potts, 2007) Ez ráadásul nemcsak az asztali PC-kre érvényes, az oldal ugyanis mind a betöltési idő, mind a megjelenés tekintetében optimalizálásra került mobileszközökre és táblagépekre is, ami a jövő egyik kulcsfontosságú tényezője, ugyanis az emberek egyre többet vannak úton, s mindez megköveteli azt, hogy az okostelefonjaikon, okosóráikon és egyéb eszközeiken is hibátlanul meg tudják tekinteni a cég weblapját. (Trengove, 2011)
5.3 Hírlevél Az
előbb
bemutatott
háttérrendszerét
egy
honlap
lelkes,
miskolci
fiatalokból álló programozó csapat saját fejlesztésű
alaprendszere
adja,
az
Greenbox
rendszer.
Ez
azért
érdemel
mert
a
honlapon
különös
figyelmet,
szereplő
tartalmak
feltöltése
mellett
ún.
ez
biztosítja az online hírlevélküldő modult is. A rendszergazda által ide tölthetőek fel és ezen keresztül küldhetőek szét a cég által, jellemzően
havi
rendszerességgel
kiadott
online hírlevelek. Ezek jellemzően 600x900 képpont felbontású kép alapú anyagok, melyek minden időszakban egy-egy témára fókuszálnak az akciós fénymásológépektől kezdve, a számítástechnikai eszközökön át az
irodaszerekig.
megjelenése
Az
online
egységesített,
a
hírlevelek fej-,
és
4. kép XERO 2014. márciusi hírlevél
láblécben a cég által forgalmazott irodagép márkák kapnak helyet az elérhetőségekkel kiegészítve, a középső részt pedig az aktuális információk foglalják el, jellemzően valamilyen figyelemfelkeltő, az adott akcióra, promócióra, esetleg évszakra, hónapra jellemző háttérképpel kombinálva. Ezek a hírlevelek alkalmanként 500-600 példányban 31
kerül kiküldésre azon partnerek részére, akik szerepelnek a cég saját adatbázisában. Ezek a partnerek a könnyebb célzás érdekében nem ömlesztve, hanem meghatározott struktúra szerint
(TOP
közintézmények,
partnerek; iskolák;
Nem
TOP
partner
magánszemélyek;
vállalkozások;
viszonteladók)
kerültek
önkormányzatok, rögzítésre.
Így
lehetőség van arra, hogy egy-egy hírlevelet csak azok a listában szereplő tagok kapjanak, akiknek
valóban
felkeltheti érdeklődését
az adott
lehetőség.
Példával illusztrálva,
magánszemélyek részére valószínűleg nem érdemes több millió forintos nyomdagépet ajánlani hírlevél formájában. Ugyan egyesek számára a hírlevél elavult marketingeszközként definiált eszköz, azonban kétségtelenül fontos szerepet játszik a már kialakult bizalmi kapcsolat fenntartásában, ahogyan azt Stone Evans is alátámasztja Dotcomology című könyvében (Evans, 2008)
5.4 Online DM levél A szélesebb célközönségnek kiküldött hírlevelek mellett a XERO Kft. időnként alkalmazza a személyre szabott, online DM levél eszközét is. Ezek jellemzően rövid, a hírlevélhez hasonlóan figyelemfelkeltő anyagok, azonban személyre szabottan, az adott partnernek címezve jutnak célba elektronikus levél formájában. Példaként az utóbbi időszakban két nagyobb volumenű online DM kampány emelhető ki a cég életében. Egyrészt a vállalkozás a tankerületi rendszer olajozott működéséhez akkor még
nem
szabályozott
kérdésre,
az
intézményekben
működő
fénymásológépek
üzemeltetésére kínált lehetőséget, másrészt a XERO Kft. ilyen formában is igyekezett népszerűsíteni a termékkínálatába újonnan bekerült irodaszer cikkcsoportot Borsod-AbaújZemplén megye legkiemelkedőbb, ún. TOP100-as listán szereplő cégei számára.
5.5 Keresőoptimalizálás A cég annak érdekében, hogy a keresőmotorokban a lehető legelőkelőbb pozíciót foglalja el, számos külső és belső SEO megoldást alkalmaz. Belső megoldások alatt a szakirodalommal összhangban azokat a technikákat értem, melyek
a
honlapot
teszik
a
keresők
számára 32
minél alkalmasabbá
az előkelő
rangsoroláshoz. A belső megoldásokat vizsgálva azt mondhatjuk, hogy az oldal számos olyan kulcsszót, linket tartalmaz illetve állandóan megújuló cikkeket jelenít meg, melyek mind-mind elősegítik a weblap magasabb pozícióba történő rangsorolásá t a keresőkben. Külső megoldások alatt pedig azokra a technikákra utalok, melyek külső erőforrások bevonásával (más honlapok) érik el a kívánt eredményt. Külső megoldásként itt is megemlítendő a már korábban tárgyalt linkmarketing illetve linképítés megoldás, mely tovább növeli az oldal helyezését a keresőkben. Mindezeknek köszönhetően példaként említve a „fénymásolás Miskolc” illetve „SHARP Miskolc” kifejezéseket a cég honlapja mindkét esetben az első pozíciót foglalja el az organikus (normál, vagyis fizetéssel nem befolyásolt) találatok között.
A XERO Kft. ezek mellett hangsúlyt fektet a Google Adwords, a Google hirdetési rendszerének
használatára
is,
hiszen
szakmai
kutatások
alátámasztják,
hogy
a
keresőmotorokon keresztül a honlapra érkező érdeklődők legalább fele a későbbiekben tényleges vásárlóvá válik, amennyiben sikerül őket valamilyen módon – például egy kedvező találati pozícióval – bevonzani a weboldalra. (Hawkins – Mothersbaugh, 2010) A Kft. e rendszeren keresztül egyrészt eseti, másrészt állandó kampányokkal támogatja haladását. Az eseti Adwords kampányok a cég életében jellemzően egy-egy akciós termék bemutatására irányulnak. Ezek közül a legkomolyabb a 2012-ben a XERO Kft. által meghirdetett bankjegyvizsgáló kampány volt, melynek során a cég különböző típusú bankjegyvizsgáló gépeket eszközölt a végfelhasználók számára. Itt a kampány rövidsége miatt különösebb időbeli, földrajzi és egyéb célzást a cég nem alkalmazott, a hirdetések a megadott kulcsszavakkal folyamatosan futottak a beállított összegkeret erejéig. Az állandó kampány a cég működésének fentebb már említett három pillérére, a kereskedelemre, a szervizre illetve a fénymásolási szolgáltatásra épül.
33
2. táblázat A XERO Kft. állandó kereskedelmi kampányának Google Adwords összegzése
Letöltés ideje 2014.03.30. 12:25 Forrás: https://adwords.google.com/cm/CampaignMgmt?__u=5255250300&__c=5669434020#a. 4075756300_72204460.key&app=cm
A legoptimálisabb eredmény elérése érdekében ezek a projektek mind területileg, mind időben célozva vannak. A földrajzi célzás Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye területére fókuszál, hiszen ezek a helyek jelentik a cég működési területét. Korábban ugyan voltak kezdeményezések arra, hogy a földrajzi célzás nagyobb területet öleljen fel, de a cég döntéshozói belátták, hogy nem rendelkeznek semmilyen versenyelőnnyel a távolabbi területeken, így az online hirdetések ilyen jellegű kiterjesztése is csak pénzpazarlás lenne. Hasonló elvek miatt született meg a cég azon döntése is, hogy a területi beállításokat időbeli célzással is kibővíti, ugyanis a hirdetni kívánt tevékenységek – gondolok itt elsősorban a nagyobb teljesítményű fénymásológép értékesítési, bérlési és szervizelési szolgáltatásokra – jellemzően irodai munkaidőben érnek célt, így besűrítésük hétfőtőlpéntekig a 6-18 óra közötti időszakra a legésszerűbb. A cég az állandó hirdetési kampányában összesen 106 darab jó minőségű kulcsszót használ. Ezeket – az átkattintási arányt vagyis azt, hogy a megjelenő hirdetésre milyen gyakran kattintottak a felhasználók – a különböző pillérek tekintetében az alábbiak szerint rangsorolhatjuk a kampány kezdetétől a jelen állapotig. A másolási, nyomtatási és ezzel összefüggő egyéb szolgáltatások tekintetében a legsikeresebbnek a „spirálozás Miskolc” kifejezés bizonyult 32,5 %-al, majd ezt 34
követte a „fénymásolás Miskolc” kifejezés 19,63 %-al, majd a „szkennelés Miskolc” páros 18,18 %-al. A szerviztevékenységgel kapcsolatban a legtöbben arányaiban a „nyomtató javítás Miskolc” kifejezésre kattintottak rá, ez 37,5 %-os eredményt ért el, a „Samsung nyomtató szerviz” szókapcsolat 13,64 %-os aránnyal szerepelt, míg a „fénymásoló szerviz” kifejezést a hirdetést olvasók 11,69 %-a kattintotta. Az értékesítéssel kapcsolatos részben a megjelenést követően leggyakrabban eredményt hozó
kulcsszavak
az „A3
fénymásoló” kifejezés 8,33 %-al, a
„fénymásoló Miskolc” kifejezés 8,23 %-al illetve a „fénymásoló” kifejezés 4,08 %al voltak. Persze ezek a keresőszavak önmagukban a rendszer felépítéséből adódóan kevésnek bizonyulnának
a sikerhez,
ugyanis a
keresőben az előkelő pozíciók elfoglalásáért
kattintásokért bizonyos összeget kell fizetni az üzemeltető részére. Ezt nevezik CPC-nek vagyis Cost Per Click-nek, melyet a rendszer a kezelő igénye szerint automatikusan vagy manuálisan kezel. Amennyiben a felhasználó úgy dönt, úgy lehetőség van a maximális költség beállítására, melyet a felhasználó fizetni hajlandó egy-egy kattintásért. A XERO Kft. hónapokon keresztül tesztelte a Google rendszere által javasolt CPC értékeket, azonban végül a magasabb helyezések elérése érdekében ezek 10-15 %-al megemelésre kerültek, így jellemzően 30 és 105 forint között szóródtak. Az összegbeli különbségek abból adódnak, hogy bizonyos kulcsszavak a hirdetők körében is népszerűbbek, míg más kulcsszavak
kevésbé,
így mindezek
függvényében a kívánt helyezéshez esetenként
magasabb, esetenként alacsonyabb összeg meghatározása szükségeltetik.
Végezetül
az
lehetőségeinek során
Adwords interpretálása
kiemelendőek
még
a
szponzorált hirdetések, melyek a keresési eredmények fölött, vagy azoktól
balra,
kiemelt
5. kép XERO Kft. szponzorált Google hirdetések
pozíciókban kapnak helyet. Itt ráadásul a fejléc mellett egy kétsoros marketingszöveg illetve egy weblapcím is elhelyezhető egységes formába öntve, mely így még szimpatikusabbá teheti a látogató 35
számára az adott vállalkozást. Igaz ez az eszköz az ilyen témájú internetes fórumok tagjait igencsak megosztja, azonban a Google Adwords statisztikái alapján szép számmal születtek kattintások a cég honlapjára a szponzorált hirdetések segítségével. A fentieket összefoglalva azt mondhatom tehát, hogy a XERO Kft. különböző eszközökkel már ugyan belépett az online marketing területére, azonban ezek csak alapvető elvárást teljesítenek, vagyis azt, hogy a cég különböző irányokból elérhető legyen az érdeklődők számára. A XERO Kft. így már képes alapvető információkat átadni az interneten keresztül is saját magáról, azonban valószínűleg mindez még kevés arra, hogy meggyőzze szakértelméről az érdeklődőket illetve a virtuális térben állandó jelleggel visszatérő látogatókat szerezzen, mely napjainkban minden vállalkozás számára esszenciális kérdés. Hogy e probléma feloldása milyen eszközökkel érhető el, arra szeretnék rávilágítani a következőkben taglalt ötletekkel, melyek között lesznek olyanok, amik az online marketing „klasszikus” irányvonalához tartoznak csak esetlegesen a cég eddig nem használta azokat illetve olyan új lehetőségek, melyek még gyerekcipőben járnak, de beépítésük az eszköztárba a fejlődés szempontjából elengedhetetlen.
36
6. A XERO Kft. online marketingjének jövőbeli fejlesztési lehetőségei “Amikor azt gondolod, hogy már minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy.” /Thomas Alva Edison/
6.1 Facebook Mivel az elmúlt évek sikersztorija, a 35 év alatti generáció fő kapcsolattartási csatornája a Facebook, ezért azon vállalkozások, akik szeretnék elérni ezt a korcsoportot, gyakorlatilag elengedhetetlen, hogy jelen leegyenek a portálon. Ráadásul mivel a Kft. egyik működési pillérének
eredményességéhez nagyban hozzájárulnak
a fiatalok
–
hiszen a város
középiskolás diákjai illetve a Miskolci Egyetem hallgatóságának döntő többsége itt fénymásoltatja jegyzeteit –, ezért ez a kommunikációs csatorna rendkívüli módon elősegítheti a forgalom növelését. Az eszközök tekintetében – ismerve ezen réteg fogyasztási szokásait, jellemző anyagi helyzetét
-
úgy
tűnik
mindez
leghatékonyabban
különböző
kuponokkal
illetve
nyereményjátékokkal érhető el. Ezeket természetesen az oldal kialakításából adódóan nem kell „önzetlenül” rendelkezésre bocsátani, a lehetőség kihasználásáért mozgósíthatók a tagok.
Egyrészt
mindezekért
megosztás,
lájkolás
kérhető,
mely
hólabda
szerűen
szaporíthatja az ügyfelek számát, másrészt a tevékeny tagok adataiból egy olyasfajta adatbázis készíthető, mely a jövőben még minden bizonnyal hosszú ideig használható lesz, ugyanis a kutatások szerint – hiábavaló a Twitter, a Google+ és egyéb közösségi portálok előretörése – a Facebook jó ideig vezető szerepet tölt majd be ezen a területen, így valószínűleg a felhasználók sem tűnnek el róla tömegesen. (Treadaway-Smith, 2010) Hasonló jó megoldásnak tűnik valamiféle flash alapú játék beágyazása is az oldalra, ugyanis egyre többen játékszenvedélyüknek is a Facebookon keresztül hódolnak. Nyilván egy-egy ilyen oldal esetében pusztán valami egyszerűbb flash alapú játékra érdemes gondolni, azonban ezzel is leköthető, a profiloldalon tartható a felhasználók többsége. 37
Amennyiben pedig már sikerült bevonzani és az oldalon tartani a felhasználót, úgy már csak néhány érdekes cikkre, gondolatébresztő bejegyzésre van szükség, hogy felkeltse a látogató érdeklődését a cég akár másolási, nyomtatási tekintetben, akár az értékesítés és szerviztevékenység kapcsán. Valószínűsíthető persze, hogy ezáltal a XERO Kft. nem vállalatvezetőket fog megnyerni nagy projektek megvalósításához, de a magánszemélyek elérésének kétségkívül hatékony módja lehet az eszköz használata. (Smith – Zook, 2011)
6.2 LinkedIn Ugyan ez a közösségi portál a Facebookhoz
képest
még
gyerekcipőben jár hazánkban, azonban az előrejelzések és növekedésének
dinamikája időn
belül
elévülhetetlen
érdemeket
fog
szerezni
a
alapján
rövid
vállalati
kapcsolattartásban. A LinedIn oldalt gyakorlatilag egy üzleti közösségi
hálónak
nevezhetjük, számú
ahol
növekvő
magyar
üzleti
6. kép Nyomtatási kellékanyagokkal foglalkozó cég felhasználó is elérhető, köztük LinkedIn profiloldala olyanok
is,
akik
egyéb
weblapokon nem fellelhetőek. A rendszerbe számos indikátor van elhelyezve annak érdekében, hogy a felhasználók minél aktívabbak legyenek, látogassák, értékeljék egymás profiljait, mely alapja lehet akár jövőbeli üzletkötési folyamatoknak is. Egyelőre az oldal még csak néhány százezer magyar üzleti felhasználót tartalmaz, ráadásul nincsenek statisztikák arra vonatkozóan sem, hogy a XERO Kft. elsődleges célterületéről – vagyis Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyéből – hány tag van jelen a hálón. Azonban a prognosztikák szerint mindenképpen érdemes lenne egy gyors, alig ötperces regisztrációt elvégezni az oldalon, annak érdekében, hogy az érdeklődők ezen, a kutatások szerint a 38
Facebook vagy Twitter oldalakhoz képest üzleti szempontból sokkal megbízhatóbbnak tartott hálózaton is rátalálhassanak a cégre. (Halligan – Shah, 2010)
6.3 Youtube A jelenleg legnépszerűbb videomegosztó portál, azaz a Youtube marketingeszközként történő felhasználása nem új keletű a cégek számára, azonban a hasonló tevékenységi körrel rendelkező cégek még nem nagy hányada alkalmazza az értékesítés elősegítésére.
A számítástechnikával illetve az okostelefonokkal foglalkozó cégek által készített videók analógiájára azonban úgy vélem érdemes lenne legalább a komolyabb A3-as termék kategóriájába tartozó készülékek bemutatása videó formájában mind hardveres mind szoftveres oldalról, így támogatva az értékesítési tevékenységet. Ezeket az összeállításokat nevezi a szakirodalom termék prezentációs és demonstrációs videóknak. Ez nemcsak a figyelemfelkeltést szolgálhatná, hanem nagy segítséget jelenthetne a cég értékesítőjének abban, hogy egy-egy ügyfélnél megjelenve egy videó formájában jobban szemléltethesse az ajánlott készüléket illetve annak funkcióit.
Ez a fajta prezentáció kívánatos abból a
szempontból is, hogy a magas készülékárak miatt a XERO Kft.-nek nem áll rendelkezésére minden készülék a bemutatótermében, viszont az ilyen videók által lehetőség nyílik a fogyasztók számára ezen eszközök demonstrálására is. Emellett érdemesnek tartom a SHARP piacvezető szoftveres megoldásainak bemutatását is ilyen videók formájában, hiszen a gyakorlati tapasztalatokból úgy tűnik, hogy a felhasználók többsége a gép valódi tudásának csak egy csekély részét használja a mindennapi életben annak ellenére, hogy számos
olyan
megoldást
kínálnak
az
új
fejlesztésű
eszközök,
melyek
nagyban
megkönnyítenék és meggyorsítanák a mindennapi munkát. Az elkészült videók ráadásul nemcsak a Youtube csatornában lennének felhasználhatóak, hanem a korábban már említett Greenbox honlapszolgáltatási keretrendszer adott modulján keresztül a cég weblapjára is bármikor beágyazhatóak. Mindemellett érdekes lehet – főleg új partnerek megnyerése szempontjából – egy rövid, vállalati PR-t erősítő cégbemutató videó megalkotása is, mellyel csökkenthető az online világ működéséből fakadó személytelenség érzése. (Miller, 2010) 39
6.4 Mobil Applikáció Mivel a PC-k irányából egyre több felhasználó mozdul el az okostelefonok, táblagépek felé, ezért fontos, hogy a cégek ilyen platformokon is megjelenjenek valamilyen módon. Ugyan a XERO Kft. weblapja mobiltelefonra optimalizált – vagyis bármely IOS, Windows Phone és Android rendszerű készüléken hiba nélkül megjeleníthető –, azonban az igazi áttörést
ez
irányba
folyamatosan
jelen
valamilyen lehetne
a
mobilapplikáció felhasználó
jelentené,
eszközén.
mellyel a
Attól függően,
XERO
Kft.
hogy a cég
működésének melyik pillérét kívánja előtérbe helyezni, különböző applikációk jöhetnének szóba. A szerviztevékenység elősegítésére úgy vélem nagy sikere lenne egy olyan applikációnak, melyben egy-egy gép kezelője néhány mozdulattal a programon keresztül bejelenthetné problémáját a XERO Kft. központjának közvetlenül mobileszközéről, a nyomtató, másoló mellett állva. rendelkező
Ugyanilyen módon lehetőség lenne a szervizszolgáltatási szerződéssel
ügyfelek
számára a készülékük
aktuális számlálóállásának bejelentésére.
Mindezeknek ráadásul a technikai háttere a korábban már említett Greenbox rendszerben meg is van, így csekély programozási feladattal a rendszer útjára is indítható lenne. Mivel a cégnek számos visszatérő nyomtatást, másolást, szkennelést igénybevevő partnere van, akik közül sokan mobileszközön tárolják a kért tartalmakat, ezért számukra létrehozható lenne egy olyan applikáció, melyen keresztül akár távolról is feltölthetnék az elkészítendő anyagokat a XERO Kft. rendszerébe, így már csak a kész anyagokért kellene befáradniuk az üzletbe, elkerülendő az esetek többségében előforduló sorbanállást.
Az értékesítési pillér tekintetében ebben az esetben talán nem annyira a gépértékesítésre, hanem a nyomtatási kellékanyag értékesítésre kellene fókuszálni. Például egy olyan applikációval, mely információt adhat a felhasználó készülékéhez tartozó, az üzletben jelenleg
elérhető
kellékanyag
készletszintről illetve
lehetőséget biztosítana a termék lefoglalására is.
40
annak
aktuális
áráról,
valamint
6.5 POI Mivel a navigációs szoftverek klasszikus
navigációs
mobiltelefonokon
használata mind
készülékeken,
mindennapivá
vált
mind
autósok
és
gyalogosok számára egyaránt, ezért elengedhetetlen lenne, hogy a XERO Kft. üzlete megjelenjen ezen készülékek érdekes helyei (POI) között. Így a közelben lévő vásárlók könnyebben rátalálhatnának a cégre, amennyiben a POI-k között nyomtatási, fénymásolási szolgáltatást,
ilyen jellegű cikkeket
árusító helyet vagy adott esetben nyomtatószervizt keresnének. Itt ráadásul többnyire megjeleníthetőek olyan további hasznos információk is, mint az üzlet nyitvatartása, elérhetősége, sőt egyes, telefonálásra telefonos 7. kép RichPOI helykereső kapcsolat is létesíthető a céggel. Az érdekes helyek alkalmazás képe alkalmas
készülékeken
akár
közvetlen
közé történő regisztráció pedig nem is jelentene komoly erőfeszítést – sem technikailag, sem anyagilag – a cég számára, ugyanis számos ilyen richpoi szolgáltató elérhető a magyar piacon is, melyek kapcsolatban állnak mind a Garmin, mind a Sygic, IGO, Tomtom és egyéb navigációs szoftvert gyártó cégekkel. Ezen eszköz használatával kibővülhetne a cég vásárlói köre jellemzően új fogyasztókkal, akiket általában a gyors megoldás megtalálása mozgat, így kevésbé érzékenyek az árra vagy egyéb más szempontokra.
6.6 Webshop A XERO Kft. honlapjának nagy hiányossága, hogy ugyan a weboldal háttérrendszerét adó Greenbox alapprogram modulszinten tartalmazza a webshop lehetőséget, azonban a cég ezt nem használja ki. Ennek használatával lehetőséget teremthetne a látogatók számára arra, hogy a céggel való telefonos, szóbeli vagy írásbeli, sokszor viszonylag hosszadalmas kapcsolatfelvétel
nélkül,
néhány
kattintással, 41
rendkívül
gyorsan
és
egyszerűen
megvásároljanak egy-egy terméket. A gyakorlati tapasztalatok ráadásul azt mutatják, hogy ez az irány jelentheti alapját a mennyiségi értékesítésnek, ugyanis a vásárlók egyre inkább szeretnék lerövidíteni a vásárlási folyamatot, így megtakarítva időt más tevékenységek számára a mai rohanó világban. Fontosnak tartom kiemelni – alátámasztandó az ötletet –, hogy a honlap háttérrendszerének kialakítása e lehetőség tekintetében jó értelemben rendkívül szerteágazó, minden előre paraméterezhető
benne,
így segítséget nyújt abban, hogy a lehető leggyorsabban
kerülhessen sor új cikkek rögzítésére. A programozók leleményességének köszönhetően ezekre az alapokra ráadásul, nemcsak termékek, hanem szolgáltatások is ráépíthetőek. Gondoljunk itt például az egyre elterjedtebb online nyomtatás szolgáltatásra, mely lehetőséget teremt arra, hogy a vásárló a karosszékében ülve rendeljen meg nyomtatási szolgáltatást
a
legkülönbözőbb
méretekben,
formákban,
a
legkülönbözőbb
hordozóanyagokra úgy, hogy ki sem kell mozdulnia az otthonából, csak a folyamat végén, a kész anyag átvétele miatt (vagy még amiatt sem, futáros kézbesítés esetén). Ezáltal mind a vásárló, mind a szolgáltató hatékonyabbá teheti a munkáját, továbbá így mindkét fél optimálisabban képes beosztani idejét, hiszen a vásárlónak nem kell sorban állással töltenie az
idejét,
a
szolgáltató
pedig
az
egyéb
munkavégzés
szempontjából
időintervallumokra csoportosíthatja át ezen munkák elkészítését.
6.7 Ár összehasonlító oldalak Ugyan az értékesítésre létrehozott webshoppal szoros korrelációban lévő fogalomról van szó, azonban érdemes mindezt külön tárgyalni azért, mert ugyan kívánatos, de nem magától értetődő az, hogy minden cég
webshopot szerepel
üzemeltető
valamelyik
ár
összehasonlító oldalon. 8. kép Arukereso.hu árösszehasonlító oldal 42
üres
A XERO Kft. által adott esetben beindítandó webshop véleményem szerint megkívánná, hogy szerepet kapjon az ilyen jellegű nagyobb magyar oldalakon, mely alatt elsősorban a két piacvezetőt, az argep.hu illetve az arukereso.hu oldalt értem. A cég itt a magas forgalma miatt megszerzett gyártói ártámogatásai felhasználásával jó pozícióban tudná fogadni az érdeklődőket a találati listákban az alacsonyabb árkategóriájú termékeivel. A magasabb ársávba eső, sok esetben egyedi árazást megkívánó termékek esetében viszont érdemes lenne továbbra is az egyedi ajánlatkérés és ajánlatadás gyakorlatát folytatni, hiszen ott olyan speciális igények, elvárások, szükséges opciók kerülhetnek előtérbe, melyek
komolyabb
háttérmunkát
igényelnek
az
optimális
megoldás
megtalálása
érdekében.
6.8 RSS Abból kiindulva, hogy a napi internet használók szokásaiban megtalálható egyfajta rendszerszerűség, vagyis többségében állandó oldalakat keresnek fel a böngészés során, ezért jó ötletnek tartom a Kft. honlapjának RSS kompatibilissá tételét, mely így lehetőséget teremtene arra,
hogy egy-egy személy például a Microsoft Outlook analógiájára,
kategorizálva, egy helyen jusson hozzá mindazon információk összességéhez, melyre szüksége van és ami felkelti az érdeklődését. Ugyan az RSS megoldás több mint tíz éves múltra tekint vissza és az utóbbi időben rendkívüli módon felerősödött marketingje a nagy hírportálok munkájának köszönhetően, jelentős áttörést azonban mégsem tudott elérni. Az elgondolás pedig rendkívül jó, hiszen így a felhasználó többek között a XERO honlapján időről-időre megjelenő híreket is egy felületen tudná olvasni más portálok híreivel együtt anélkül, hogy böngészőjében meg kellene jelenítenie külön-külön azokat új információ után kutatva. Ezáltal rengeteg idő megspórolható lenne más tevékenységekre. (Bain, 2012)
6.9 Szakértői internetes fórumokon történő részvétel Elsősorban a szervizelés tekintetében illetve gépvásárlással, érdeklődéssel kapcsolatos fórumokon tartanám célszerűnek a Kft. megjelenését. Ez jó lehetőséget teremtene arra is, hogy a cég ezen eszközön keresztül befolyást gyakoroljon véleményvezetők illetve piacszakértők fölött. „A fogyasztóknak néha szükségük van tanácsra, vagy egyszerűen 43
meghallgatják mások véleményét a termékről, a márkáról vagy az üzletről.” (HofmeisterTóth Ágnes, 2003, 108. o.) Az interneten böngészve ugyanis úgy tűnik, hogy meglehetősen sokan keresnek megoldást problémájukra, melyek jellemzően a XERO Kft. nagy tapasztalattal
rendelkező
dolgozói
számára
sokszor
pofonegyszerűek
és
kisebb
horderejűek, azonban egy-egy felhasználó számára ismeretlenek és rendkívül égetőek lehetnek. Gondoljunk itt például a megtelt használt festékgyűjtő ürítésére vagy a megfelelő nyomtató driver megtalálására. Persze nyilvánvaló, hogy a megoldás megadásával a XERO Kft. eleshet kisebb-nagyobb bevételektől, hiszen így a kezelő saját erőből el tudja végezni a szükséges beavatkozást, azonban hosszú távon a cég kétségtelenül szakértőként tűnhet fel a fórum tagjai számára, melyek így jó eséllyel fognak hozzá fordulni nagyobb horderejű problémáikkal,
melyeket
már
fórumhozzászólásokból
szakértelem
vagy
felszerelés
hiányában nem tudnak megoldani. Az ötlet eredményességének egyetlen gátja, hogy meglehetősen kevés magyar szakmai fórum létezik, ezek jellemzően inkább külföldi, idegen nyelvű oldalak, melyekről kevés az esély arra, egy-egy résztvevő később a cég partnerévé váljon.
6.10 E-bookok, tanulmányok készítése Az utóbbi néhány évben egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek azon, jellemzően kisebb terjedelmű elektronikus kiadványok, melyek valamilyen hasznos, érdekes téma bemutatására állítanak össze készítőik. Ezeket általában egy rövid regisztrációt követően – kiváló lehetőség az adatbázis építésre – lehet letölteni a készítő oldaláról, többnyire nyomtatható, pdf formátumban.
A témákat tekintve a legkülönfélébb anyagokra lehet rátalálni az interneten, az élelmiszer vásárlással kapcsolatos takarékoskodási tippektől kiindulva, az ingatlanvásárlás rejtelmein át a sikeres párkapcsolatokig. Marketing szempontból egy a lényeg a készítő számára: a kiadvány témája alkalmas legyen arra, hogy felkeltse a potenciális partnerek érdeklődését, akik az anyag letöltéséért hajlandóak lesznek kapcsolati adatokat közölni, melyen keresztül így a későbbiekben elérhetővé válnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan keresik például a lehetőségét a kedvező költségek melletti nyomtatásnak.
Erre
vonatkozóan
érdemes 44
lehet
akár
tippeket,
trükköket
összegyűjteni egy kiadványban (tintatakarékos beállítások, vázlat üzemmód, tintaszín, stb.). Ebben természetesen a cég saját magát, termékeit és témába vágó tevékenységeit is reklámozhatná, illetve linkeket helyezhetne el, melyek további információkért a honlapjára mutatnának, így egy más forrásból az anyaghoz hozzájutó olvasó is könnyen rátalálhatna a kiadvány készítőjére.
Hasonló anyagot természetesen el lehet képzelni szerviz tippek, trükkök kapcsán is, de a lehetőségek tárháza gyakorlatilag kimeríthetetlen, hiszen ez az első ránézésre mindenki számára jól ismert terület is – sokan mondják, hogy nyomtatót kezelni mindenki tud (ahogyan mindenki ért a számítógépekhez is) – tartalmazhat érdekességeket, újdonságokat a felhasználók számára.
6.11 Szócikkek Ugyan
hitelességük
megkérdőjelezhető, azonban hogy
kétségtelen, az
internet
felhasználók
többsége
szakértői információként tekint a Wikipédián
szereplő
szócikkekre. Erre
az
9. kép Szócikk a Wikipédián oldalra
gyakorlatilag bárkinek lehetősége van egy-egy bejegyzést írni, egy kifejezést, eseményt, netán egy eszközt részletesen bemutatni. Az irodatechnika területén járatosak számára pedig nyilvánvaló, hogy számos olyan kifejezést, eszközt, megoldást lehetne bemutatni itt, mely érdeklődésre tarthatna számot a felhasználók körében. Az érdeklődés ilyen jellegű felkeltése pedig már egyenes utat jelent a siker felé, hiszen a kíváncsi felhasználót egy jól elhelyezett, az oldal szabályait tiszteletben tartó külső hivatkozás segítségével könnyen át lehetne irányítani a cég weblapjára.
45
6.12 Partnerprogram (Affiliate) További megoldás lehetne a cég számára valamely partnerprogramban történő részvétel – a szakirodalomban affiliate kifejezéssel is illetik –, mely elsősorban külföldön rendkívül népszerűvé vált az utóbbi időben. A lényege gyakorlatilag az, hogy a XERO Kft. a hirdetéseit elhelyezheti bizonyos partneroldalakon úgy, hogy az onnan történő átkattintás, regisztráció vagy egyéb más előre meghatározott tevékenységért cserébe jutalékot fizet a hirdetés nyilvánosságra hozó partnernek. (Zen, 2013)
Az már más kérdés, hogy a cégnek mely partnerprogramhoz érdemes csatlakoznia, ugyanis Magyarországon
a
kezdeti fellángolást
követően
kicsit
alábbhagyott
ezen
eszköz
népszerűsége annak ellenére, hogy külföldön olyan sikertörténetei vannak ennek a területnek, mint például az amazon.com.
6.13 Blog Ugyan e kifejezés hallatán az emberek többségének a fejében többnyire valamilyen személyes jellegű, naplószerű weboldal sejlik fel, azonban számos példa bizonyítja azt, hogy van létjogosultsága és lehet sikere egy-egy szakmai blognak is. Gondoljunk csak például Wolf Gábor marketingcommando blogjára, mely egy-egy érdekes, ugyanakkor szakmai történeten keresztül folyamatos látogatottságot biztosít weboldalának, számára pedig újabb és újabb meghívásokat különböző rendezvényre.
Egy kis kreativitás segítségével és az új technológiák megismerésével a cégnek talán érdemes lenne egy szakmai blogot indítania valamilyen újszerű, érdeklődésre számot tartó témában, például 3D nyomtatás, okos megoldások a nyomtatásban, másolásban. Ezáltal akár véleményvezérré is válhatna, mely manapság fontos lépés a siker felé. (Nelson, 2014) Az előző két fejezetben szereplő információk alapján azt mondhatjuk, hogy a vizsgálat tárgyát képező hipotézist vagyis azt, hogy a XERO Kft. a szakirodalomban megjelölt online marketing eszközök kevesebb, mint felét használja a mindennapokban elfogadjuk.
46
Annak érdekében, hogy a cég számára ne csak a hipotézis elfogadását vagy elvetését adjam meg információként, ezért foglaltam össze ebben a fejezetben mindazon, eddig nem használt eszközöket, melyek ésszerű kombinációjának felhasználásával a cég növelheti ismertségét az online térben, illetve visszatérő látogatókat szerezhet, mely a XXI. századi vállalkozások számára legalább annyira fontos tényező, mint az üzletben megjelenő potenciális vásárlók száma.
Az, hogy az itt bemutatott online marketing eszközök közül melyeket kívánja alkalmazni a cég természetesen a döntéshozókon múlik, azonban úgy vélem, hogy akár az eszközök teljes skálája is bevethető a siker érdekében, hiszen nincsenek benne olyanok, melyek ne férnének meg egymás mellett.
47
7. A szakdolgozat magyar és angol nyelvű összefoglalója 7.1 Magyar nyelvű összefoglaló Napjaink robbanásszerűen végbemenő internetes forradalma az élet minden területét befolyásolja. Legyen szó hivatali ügyek intézéséről, tanulásról vagy szállásfoglalásról, az internet akarva-akaratlanul a mindennapok részévé vált. Egyre többen veszik igénybe a világhálót akkor is, ha vásárolni kívánnak, esetleg szolgáltatást igénybe venni vagy információt gyűjteni egy döntés meghozatala előtt. Mindezért a vállalkozásoknak – főleg akik
az
IT
szektorban
tevékenykednek
–
kiemelten
fontos,
hogy
széleskörűen
megjelenjenek a világhálón, mert az érdeklődők többsége már nem a klasszikus televízió és rádióreklámokból gyűjt információt, hanem a világhálót veszi igénybe erre.
7.1.1 Problémameghatározás A szakdolgozat első fejezetében összefoglalom a cég online marketingjének vizsgálata során felvetődött problémát. Erre építve meghatározom kutatásom célját.
A dolgozat elkészítésének apropója, hogy a XERO Kft. online marketingtevékenységének vizsgálata során rá kellett jönnöm, hogy csak nagyon elemi eszközök vannak az eszköztárban,
melyek
főként
arra
szolgálnak,
hogy
az
egyszeri
érdeklődők
információigényét kielégítsék. Ez azonban manapság már kevés, fontos, hogy a cég képes legyen online marketing eszközeivel visszatérő látogatókat szerezni, ugyanis ezek a személyek jelenthetik a cég stabil, jövőbeli partneri bázisát. Célom mindezért a cég döntéshozói számára azon, általuk még nem használt – talán nem is ismert – eszközök bemutatása, melyek jól szolgálhatják a partnerekkel történő folyamatos kapcsolattartást, ezáltal elősegítve és megalapozva a jövőbeli vagy újbóli együttműködést. Hipotézisem a fentiek alapján a következő: a XERO Kft. a szakirodalomban említett online marketing eszközöknek kevesebb, mint a felét alkalmazza a mindennapok során, melyet a szakdolgozat megfelelő fejezeteiben bemutatottak alapján kívánok elfogadni, vagy elvetni.
48
7.1.2 A cég bemutatása A szakdolgozat második fejezetében röviden bemutatom a cég történetét, szervezeti felépítését illetve működési pilléreit.
A leglényegesebb szempontjából,
egyértelműen ez utóbbi pont a szakdolgozat további részeinek
ugyanis
egy-egy
marketing
eszköz a
működés különböző
pilléreit
támogathatja.
7.1.3 Elméleti háttér A harmadik fejezetben kap helyet a dolgozat elméleti háttere. Itt elsőként az online marketing különböző értelmezéseit veszem górcső alá, ugyanis néhány szakirodalomban helytelenül összemosásra kerül az online marketing az online kereskedelemmel.
Ennek
tisztázása
lényegi
szempont
az
elméleti
anyag
további
feldolgozása miatt. A definíciók ismertetését követően a McCarthy féle 4P marketingmix modell módosulását mutatom be, ugyanis online környezetben ehelyett a Lauterborn féle 4C modell érvényesül. Ezt követően megvizsgálom az online kommunikáció interaktív modelljét, mert a virtuális térben teljesen másfajta kommunikáció érvényesül a felek között mint a klasszikus interperszonális kommunikáció során.
Itt jön aztán a virtuális tér sajátosságait bemutató bekezdés, mely fontos szempontokat tartalmaz a helyes online marketing kialakításához.
Ezen egységeken keresztül jutok el aztán a szakdolgozat gerincét adó online marketing eszközök
elméleti
interpretálásáig,
melyek
ebben
a
részben
elmélet
szintjén
fogalmazódnak meg azért, hogy a következő fejezetekben gyakorlati példákon keresztül is bemutatásra kerülhessenek már alkalmazott vagy alkalmazásra érdemes eszközként. 49
Mindezek tisztázását követően, a fejezet zárásaként az online marketing törvényeire térek ki, melyeket elméleti köntösbe öltöztetett praktikus tippekként is értelmezhetünk annak érdekében, hogy az online marketing a lehető leghatékonyabbá válhasson.
7.1.4 A cég online marketingjére ható internetes sajátosságok Mivel az internet nélkül ez a szakterület sem létezhetne, ezért mindenképpen fontosnak tartom az internet kialakulásának, fejlődésének és az internetezési szokások alakulásának helyzetét bemutatni egy fejezet keretében.
Megítélésem szerint mindez azért érdemel egy fejezetnyi rész a szakdolgozatban, mert a fenti gyakorlati információk ismerete nélkül nem lehet hatékonyan összeállítani egy cég online marketing eszköz portfólióját. Ugyanis, ha nem tudjuk, hogy mely korosztály honnan, mikor, miért, miről gyűjt információt illetve a cégekről hasonló információk híján vagyunk, akkor gyakorlatilag bekötött szemmel bolyongunk a virtuális térben, egy pisztollyal a kezünkben.
7.1.5 A XERO Kft. jelenleg használt online marketing eszközei A szakdolgozatom egyik fő fejezetét a cég jelenleg használt marketing eszközeinek gyakorlati bemutatása képezi.
Ebben a részben pontokba szedve végigveszem, hogy a vállalkozás az elméleti háttér fejezetben bemutatott online marketing eszközök közül melyeket használja a mindennapok során, azok hogy épülnek fel, hogyan állnak összhangban egymással illetve mennyire felelnek meg az elméleti és gyakorlati elvárásoknak. Így itt térek ki a cég linkmarketing tevékenységére, a honlapra, a hírlevelekre és online DM levelekre, továbbá az alkalmazott keresőoptimalizálási feladatokra, melyek kiegészítésére jön majd létre a szakdolgozat leghosszabb, javaslattételi fejezete.
50
7.1.6 A XERO Kft. online marketingjének jövőbeli fejlesztési lehetőségei A jelenleg használt online marketing eszközök kiegészítését szolgáló, javaslattételi záró fejezet
jelenti a cég számára a szakdolgozat legfontosabb
és
minden bizonnyal
leghasznosabb részét. Itt számos olyan újszerű, még a magyar szakirodalomban is csak elvétve megtalálható online marketing eszközt mutatok be, mely nemcsak a XERO Kft.-nek, hanem nagyon sok hasonló tevékenységű cégnek is hasznára válhatna. Gondolok itt például a LinkedIn közösségi oldalra, mobilapplikációkra, POI-kra vagy akár szakértői e-bookok készítésére, de a bemutatott lehetőségek száma ettől jóval bővebb. A felsorolt és a fejezetben bemutatott online marketing eszközök előnye ráadásul az is, hogy azok egymás mellett használhatóak, egyik alkalmazása nem zárja ki a másikat. Ezek kombinálásával a cég így szinte minden csatornán megjelenhet és elérheti az internet használók szinte teljes egészét, legyen szó magánszemélyekről, vállalkozásokról vagy az állami szektorban tevékenykedő szervezetekről. A jelenleg használt illetve a jövőben használatra érdemes online marketing eszközöket bemutató fejezetek alapján megállapítottam, hogy hipotézisemet, mely szerint a XERO Kft. a szakirodalomban használt online marketing eszközöknek kevesebb, mint a felét alkalmazza a mindennapok során, elfogadom.
7.2 Theoretical and practical summary of my thesis The exploding internet revolution affected all areas of life nowadays. Either it comes to administration, learning or accomodation, the Internet become part of everyday life willynilly. More and more people use the Internet, if they would like buy something, receive a service or gather information before making a decision. Therefore the companies especially those who are active in IT sector – is very important, that potential partners can catch they via internet, because these individuals collect information primarily from the web and not from classical TV or radio ads.
51
7.2.1 Determination of the problem In the first chapter of my thesis I determinate the main problem, which I recognize the examination of the company’s online marketing. After that I clarify the object of my survey.
The apropo of the thesis is the recognition, that the XERO Ltd. use only the basic tools of online marketing, which serve informations only to one-time visitors. Unfortunately it is nowadays not enough. Very important, that the company can collect returning visitors, because these individuals may grant the company's stable base for future partnership.
Therefore I would like to introduce the key online marketing tools, that not use the company, but these can serve well to keep in touch with partners, so helping and laying the foundation for future cooperation.
My hypothesis is the following: Xero Ltd use less than half online marketing tools, which is mentioned in the literature.
7.2.2 Introduction of the company In the second chapter of the thesis I introduce the company's history, organizational structure and the pillars of the operation.
The most important point in this chapter the introduction of the pillars, because one or another marketing tool can support different pillars.
52
7.2.3 Theoretical background In third chapter located the theoretical background of my thesis.
Firstly I examine here the different interpretations of the online marketing, because some literature confuses the e-marketing and e-commerce. The clarifying these definitons is essential for the further processing of the theoretical material.
The next step the presentation of the Lauterborn 4C e-marketing mix model. It is the modification of the classical McCarthy 4P marketing mix model.
It is equally important to consider the model of interactive online communication, because in the virtual space the communication is totally different between the parties prevails as in the classical interpersonal communication.
Here comes then the characteristics of the virtual space presentation paragraph, which contains important aspects of effective online marketing.
Through these theories can get the main theoretical part of the thesis, what is the interpretation of the e-marketing tools. These tools are formulated in this section only at the level of theory. The practical examples will be located in the following sections of the thesis.
Finally, I think it is neccesary to clarify the rules of online marketing in this chapter, which are practical tips in academic robes. These rules can help, how to become an e-marketing as effective as possible.
7.2.4 Internet features, that affect the e-marketing of the company The Internet is a prerequisite in this discipline, so I think it is important to understand the history of the Internet, the development and evolution of the Internet usage in a separate chapter. 53
In my opinion, it deserves a separate chapter of the thesis, because without these practical informations the company can not compile an effective e-marketing toolbar. If we have not informations about the age of visitors, about our preferences and about our requirements, we would practically blindfolded persons, who wandering in cyberspace with a pistol in our hand.
7.2.5 E-marketing tools, that the company using currently It is the major chapter of my thesis, where I introduce the e-marketing tools, that the company use currently.
In this section I examine, what tools use the company in everyday life, that I presented in theoretical chapter. I also examine whether these are based, what about the relatonship between them and these how to meet the theoretical and practical expectations. So I set out here the practical side of linkmarketing, the website, the online DM letters, newsletters and SEO, which will be set up in next chapter with new opportunities.
7.2.6 The future development opportunities in e-marketing for XERO Ltd. The closing chapter is the most important and the most interesting part of my thesis. I introduce here a lot of recent e-marketing tool, which not only XERO Ltd., but a lot of other companies in these sector can use for success. I am thinking of LinkedIn social network page, mobile applications, POIs or even e-books for making expert, but the number of options are much more.
The advantage of these online marketing tools, that they can be used next to each other. One may not exclude an another tool. With the right mix the whole population can be available, like individuals, companies or the participiants of the public sector.
54
Based on the last two chapters, the hypothesis: Xero Ltd use less than half online marketing tools, which is mentioned in the literature, I accept.
55
8. Források 1. Bain, D. (2012): The 13 Pillars of Internet Marketing, Purple Internet Marketing Limited, London, UK 2. Bauch, R. (2009): Az e-mail marketing, Műhelytanulmány, Debreceni Egyetem, Informatikai Kar, Debrecen 3. Becker, M. – Arnold, J. (2010): Mobile marketing for dummies, Wiley Publishing Inc., Indianapolis, USA 4. Boyd, D.M. - Ellison, N. B. (2007): Social Network Sites: Definition, History, and Scholarship, Journal of Computer-Mediated Communication, 13. kötet, 1. szám 5. Csuhai, I. (2001): Elektronikus kereskedelem, Krea Kft., Budapest 6. Debreceni Egyetem Informatikai Kar (2009): Reklám az interneten, Debrecen 7. Dóbiás, A. (2009): Webanalitikai számítások mérőszámok használatával, Műhelytanulmány, Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Távközlési és Médiainformatikai Szakirány, Budapest 8. Dr. Balabanis, G. (2011): Strategic Marketing, Műhelytanulmány, European Business Management School, Swansea, Wales 9. Dr. Dankó, L. (2000): Értékesítés, Pro Marketing Miskolc Egyesület, Miskolc 10. Eszes, I. (2000): Vírusmarketing. e(szes)-Tanulmányok 11. Eszes, I – Bányai, E. (2002): Online marketing, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 12. Evans, S.: Dotcomology - The Science of Making Money Online, Dotcomology honlap, 2008., http://www.dotcomology.com (letöltés 2014. február 25.) 13. Failte Ireland, Overview of Internet Marketing, 2012. április 2. 14. Frey, D. (2003): The Small Business Marketing Bible, Marketing Best Practices Inc., Webster, USA 15. Gulyásné, K. R. (2009): Hatékony marketingkommunikáció tervezés, végrehajtás és ellenőrzés a szervezeti piacokon, Műhelytanulmány, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, „Vállalkozáselmélet és gyakorlat” Doktori Iskolája, Miskolc 16. Halligan, B. – Shah, D. (2010): Inbound Marketing, John Wiley and Sons Inc., Hoboken, USA 17. Hawkins, D. I. – Mothersbaugh, D. L. (2010): Consumer Behavior Building Marketing Strategy, McGraw-Hill Companies Inc., New York, USA 56
18. Hofmeister-Tóth Á. (2003): Fogyasztói magatartás, Aula Kiadó, Budapest 19. Homoky, V. (2008): Marketing tevékenység, Műhelytanulmány, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest 20. Hubay, M. (2009): A blogok alkalmazása a könyvtári munkában és a tájékoztatásban, Műhelytanulmány, Eszterházy Károly Főiskola, Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar, Médiainformatika Intézet, Informatika Tanszék, Eger 21. Józsa-Piskóti-Rekettye-Veres (2005.): Döntésorientált Marketing, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 22. Klapdor, S. (2012): Effectiveness of Online Marketing Campaigns, Springer Gabler, München, Germany 23. Kotler, P. – Keller, K. L. (2006): Marketing- menedzsment, Akadémiai Kiadó, Budapest 24. Lauterborn, R.: New Marketing Litany: 4P’s Passe, C-Words Take Over, Advertising Age, 1990. október 1. 25. Lévai, R. (2012): Közösségi kalandozások, RG Stúdió Kft. gondozásában 26. Miletsky, J. (2009): Principles of Internet Marketing, Cengage Learning, Boston, USA 27. Miller, M. (2010): Youtube for Business, QUE, Indianapolis, USA 28. Nelson, D. (2014): Winning Blog Tactics, Műhelytanulmány, Empower Network LLC., St. Petersburg, USA 29. Parker, K. R. – Chao, J. T. (2007): Wiki as a Teaching Tool, Interdisciplinary Journal of Knowledge and Learning Objects, Volume 3. 2007 30. Potts, K. (2007): Web Design and Marketing Solutions for Business Websites, Friendsof an Apress Company, Berkeley, USA 31. Ries, A. – Trout, J. (1995): A marketing huszonkét vastörvénye, Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest 32. Smith, PR. – Zook, Z. (2011): Marketing Communications – Integrated offline and online with social media, Kogan Page, London, UK 33. Szabó J. (2007): A keresőmarketing és jövője – Online reklám Magyarországon, Műhelytanulmány, Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Nemzetközi Kommunikáció Szak, Reklám Szakirány, Budapest 34. Szűcs, V. – Vida, A. (2007): Web 2.0, Műhelytanulmány, Kari Konferencia, Szegeti Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szeged 57
35. Treadaway, C. – Smith, M. (2010): Facebook Marketing, Wiley Publishing Inc., Indianapolis, USA 36. Trengove, A. J., et al.: Internet Marketing, 2011 37. Zen, D. D. (2013): Affiliate Marketing Splash, Kindle Edition, New York, USA
Táblázatok, grafikonok, ábrák internetes forrásai 1. A XERO Kft. állandó kereskedelmi kampányának Google Adwords összegzése, https://adwords.google.com/cm/CampaignMgmt?__u=5255250300&__c=5669434 020#a.4075756300_72204460.key&app=cm (Letöltés 2014.03.30.) 2. Kelenhegyi Péter: Otthonok számítógéppel In: IT Business, 2010.01.28., http://www.itbusiness.hu//rsscsatorna/Otthon_szamitogeppel.html (Letöltés 2014.02.19.) 3. Nemzeti Olvasottság Kutatás (NOK): A rendszeres internetezők arányának változása az egyes életkori csoportokban In: nrc informatikai online, 2011., http://nrc.hu/kutatas/internet_penetracio (Letöltés 2014.02.23.) 4. Szabó Gábor: B2B elektronikus kereskedelem 2000-2005 között In: ekereskedelem, 2003.03.14., http://e-ker.hu/news.php?id=1280 (Letöltés 2014.03.06.)
58