VISSZAEMLÉKEZÉS A DEBRECENI NÉPI EGYÜTTES NEGYVEN ÉVES TLSRTÉNETÉRE Béres András
Együttest, de bármilyen közösséget létrehozni viszonylag könnyű feladat . Azonban munkáját tartalmassá tenni, hosszú ideig fenntartani, előrelátóan működtetni, színvonalát emelni, vagy legalább az elért eredmé nyeket magas szinten tartani, ez már egyáltalán nem könnyű feladat. Negyven év alatt számos tapasztalatot szereztem a Debreceni Népi Együttesben, amelynek több mint tíz évig táncosa, s alakulásától egyik vezetője és koreográfusa voltam . fgy sokat építhetek saját gazdag, élményszer ű tapasztalataimra, és az egykori sajtó mint forrasanyag, egyben bizonyíték is, kiegészíti a feldolgozást . Ennek ellenére a rendelkezésre álló terjedelemben csupán kerettörténetet kívánok kijelölni, részletes elemzésre nem vállalkozhatok . Sok száz fiatal nőtt fel negyven év alatt az együttes alkotóközösségében. Egyszer jobb, máskor gyengébb adottságú generáció váltotta egymást, ami kihatott az eredményekre is. Nem mondom, hogy sohasem fáradtam el, egyben azonban mindig hittem, hogy a magyar népművészetből, néphagyományból táplálkozó színpadi táncművészet nem csupán szórakozásra, szórakoztatásra képes, hanem jó pedagógiával, a művészet megszerettetésével az emberformálás sajátos eszköze is lehet. Bármennyire is úgy tűnik sokszor, hogy a néptánc a derű és vidámság kifejezője, könnyedségük nagyon kemény, verejtékes munka eredménye. Csak az járhatja végig ezt az utat, alti önzetlenül vállalja az együttesbeli kötöttségekkel járó lemondást, legyen táncos, zenész, vagy vezető és mindent megtesz, hogy a népművészet, a néphagyomány az általános magyar kultúra részévé váljon . Debrecenben nem volt hagyománya a népi táncos kultúrának . Úgy kellett hittel, kitartó munkával, nagy tettrekészséggel megteremteni . S nem felülről indult a mozgalom, hanem a különböző néprétegekből. A lel kesedés természetesen korántsem járt együtt a szakismeretekkel . Nem is csoda, ha az 1945 utáni évek spontán törekvései a táncmozgalom korai szakaszában részben gyöngyösbakréta, részben a regőscserkészet és a táncmesterek szemléletéb ől összegeződtek . A második világháború után talpraállt üzemek majd mindegyikében létrejöttek az ún. csasztuska-brigádok, közelükben vagy mellettük pedig a népi tánccsoportok . Több-kevesebb sikerrel működtek de agitatív, moz-
199
gató szerepüket, lelkesedés fűtötte akaratukat nem lehet elvitatni. érett, forrott a táncmozgalom is egyéb területek forrongásával együtt. A kérdés csupán az, hogy mit, mennyit sikerült átmenteni, átörökíteni a következő generációra . A Székelyfonótól a varsói VIT-ig
A negyvenes évek végén több irányú táncos tevékenység bontakozott ki Debrecenben. Az 1948-as év végén már jól működő tánccsoportja volt a Hajlított Bútorgyárnak, a Dohánygyárnak, mozgolódtak a Vagongyárban, de figyelemre méltó volt a Textilgyári Tánccsoport munkája is. M űködött a Kis Regőscsoport Mikulási Béla, Afonyi Gyula, Szanyi Miklós és Krizsán Erzsébet irányításával. Varga Gyula ekkor a Mezőgazdasági Technikum tánccsoportját vezette, amely aztán MSZT tánccsoport néven a Magyar-Szovjet Társaság Piac utcai székházában működött, de közben az iskolai kívánságoknak is eleget tett. Béres András az Egyetemi Regős Csoport tagja volt. Mint egyetemi hallgató az ottani táncos életet fogtam öszsze. Az együttesek különböző helyeken, de lényegében azonos céllal tevékenykedtek. Akkortájt, 1947 őszén már elkezdődött az országos néptáncverseny is. Debrecenben Mátyus Zoltán orvostanhallgató, Szanyi Miklós és Béres András versenyeztek együtt az elsőségért . Mátyus Zoltán, a Magyar Álla mi Népi Együttes későbbi tánckarvezet ője holtversenyben került első helyre. Csak Béres András párjával Antal Xéniával végül is mint Szolnok megye győztese került a Gyulai 48-as versenyre, így Mátyus Zoltán esélyei nem csökkentek, mivel minden megye egy páros szólistát küldhetett. Volt tehát némi tekintélyalapja" annak, hogy egy beszélgetés alkalmával Varga Gyula megegyezésre jutott Béres Andrással, s az MSZT csoportját közösen vették kézbe. Közben Béres András, aki Molnár István siófoki Népfőiskoláján hónapokat töltött, ahol megismerkedett Falvat' Károllyal, aki Molnár Istvánnak akkor legbensőbb munkatársa volt. Hazatérve, Debrecenben a Piaris ta Gimnáziumban, majd a Svetits leánygimnáziumban népi tánciskolát" vezetett, amolyan táncház jelleggel és nagy sikerrel. A harmadik évben vidékről is érkezett több meghívás, de csak Kornádiban került sor - 1949 telén - egy népi tánciskola" megrendezésére, az iskolaigazgató és egyben népművelési ügyvezet ő szervezésében a vendégfogadó nagytermében . Ezeken a népi tánciskolákon a Molnár Istvánnál tanult könnyebb párostáncok nagy sikert arattak. Nem neveztük mi ezt akkor táncháznak, de mégis az volt minden különösebb szervezés nélkül. Az a generáció mai napig emlegeti.i 1 Tehetségek felsorakozása volt a 48-as táncverseny. Mezőtúri Néplap 1947. nov . 30., dr. Juhász Gézáné MNDSZ-elnök köszönő levele Béres Andráshoz, 1947. dec . 8., a mikulás-délutánon való közrem űködéséért, Népi Tánctanfolyam a Piarista Gimnáziumban . DEBRECEN, 1947. okt . 13., Van ifjúság amely csak népi táncot jár! DEBRECEN, 1947. nov. 25., Hatalmas sikert ért el Mez őtúr és Túrkeve a 48-as kultúrverseny megyei tártversenyén . (Béres András magasan kimagasló férfi szólótáncszáma els ő helyezést ért el és párosban is Antal Xéniával az els ő helyezést elérve hatalmas sikert aratott .") Meztúri Néplap, 1948. febr. 5.
200
Többféle kezdeményezés és erő működött egyszerre, de egymástól függetlenül. S ha hozzávesszük, hogy közben Budai Aladár cimbalmos irányításával létrejött - főleg cigányzenekari tagokból - egy vonós szalonzenekar, amely alkalomadtán harminckét fős létszámmal akar népi zenekar formájában is mű ködött, adva volt minden egy együttes létrehozására. 1950 tavaszán Debrecenben vendégszerepelt a szovjet Pjatnyickij Együttes . Pjatnyickij és Zaharov, az együttes vezetői többek között meglátogatták az MSZT Tánccsoport, és az akkor már nemzetközi kórusversenyen első díjat nyert Kollégiumi Kórust is. Bemutató házi hangversenyük után Pjatnyickij megemlítette a kórus vezetőjének, Csenki Imrének és a jelenlévő Szöllősi Gyulának, a Megyei Népművelési Alosztály akkori vezetőjének, hogy ha a megyében erre meg vannak a lehetőségek - márpedig ő úgy látja - milyen jó lenne a kollégiumi Csenki Kórusra építve létrehozni egy tájjellegű népi együttest. A gondolat megvalósítását magáénak érezte Fábián Sándor is, aki kulturális felügyeletet gyakorolt a népm űvelési osztályok fölött, s közös megfogalmazásukban 1550 májusában egy előterjesztés született a Megyei Tanácshoz az együttes létrehozására . Tanácsi jóváhagyással így jött létre az ország első városi Népi Együttese, a mai együttes elődje, a Hajdú-Bihar Megyei Tanács Népi Együttese.' Az együttesnek az egyesüléssel három részlege alakult : kórus, tánccsoport és népi zenekar. Szervezetileg akkor a Megyei Tanácshoz tartozott, első művészeti vezetője Csenki Imre lett . A táncrészleg irányítását Julow Katalin közreműködésével öt tagú közösség végezte . A zenekart pedig Budai Aladár bizalmi mellett a Zenekonzervatórium tanárai fogtak össze Szabó Emil vezetésével. A Csenki Kórus, az MSZT Tánccsoport és a népi zenészekkel kiegészített Filharmonikus Zenekar első közös fellépése 1950 . július 10-én, majd 11-én volt a Debreceni Szabadtéri Színpad megnyitása alkalmából . Kodály Zoltán Székelyfonó c. daljátékát mutatták be Csenki Imre vezényletével, Versényi Ida rendezésében . A koreográfiát Béres András és Varga Gyula készítették, s maguk is táncoltak. Ezen a bemutatón Kodály és felesége is részt vett . A közönségsikereken túl nagy buzdítást adott az akkor még alkalmi együttesnek, hogy a mester igen elismerően nyilatkozott a bemutatóról.~` A közös munka megteremtette a közös örömet . Ettől kezdve a kórus, tánccsoport és zenekar ugyan még külön-külön, de együttes keretben működött . Arculatát és műsorát a város és a megye hivatalos szervei együtt állapították meg. Ennek értelmében az együttes elsőrendű feladata Hajdú-Bihar megye és a Tiszántúl néphagyományainak összegyűjtése, ápolása, művészi feldolgozása és széles néprétegek előtt való népszerűsítése volt .' Az első szakmai bemutatót 1950 . augusztus 20-ra terveztük a Debreceni Csokonai Színházban . Ezt sikerrel meg is tartottuk, de ekkor már 2 Pjatnyickij Kórus debreceni előadása. H.-B . Néplap, 1950. márt. 9., B. A. : Utéves a Debreceni Népi Együttes . 1955. V. 15. 3 A Székelyfonó bemutatójáról. H.-B. Néplap . 1950 . június 13. 4 Hfrek. Tizedikén, vasárnap az els ő Tiszántúli Népi Együttes részére tagfelvétel lesz . Felvétel énekkarba, tánccsoportba, és zenekarba." H.-B . Néplap . 1950. szept. 7.
201
Csenki Imre csak vendégként vezényelte a kórust; mivel augusztus 1-jétől Szőllősi Gyulával együtt a Magyar Állami Népi Együttes megszervezésével foglalkozott Budapesten . Távozásuk nagy veszteséget jelentett, mivel a Kórus karmester, az egész együttes művészeti vezető nélkül maradt. Csenki Imre magával ragadó egyéniségének hiányát elsősorban a kórus sínylette meg. Szőllősi Gyula távozása pedig a tanácsi kapcsolatot lazította, mert nem maradt, aki olyan szeretettel és lelkesedéssel gondozta volna az éppen kibontakozó együttes munkáját . A kórus vezetésében mutatkozó átmeneti bizonytalanságok miatt az együttes további fejlődése megtorpant . Nagy baj volt az is, hogy nem volt az együttesnek próbaterme, szinte minden próbát máshol kellett megtartani. 1950. december 5-én Ruhányi Vilmos a kés őbbi MAV Filharmonikus Zenekar karmestere lett a 140 tagú együttes művészeti vezet ője. A közösségben ekkor 80 tagú kórus, 32 tagú zenekar és 28 tagú tánccsoport működött, üzemi dolgozók, mezőgazdasági munkások, iskolai tanulók, egyetemi hallgatók részvételével. A munkát egy ideig művészeti bizottság irányította, melyben a párt és tömegszervezeti vezetők mellett a művészeti vezetők is helyet kaptak . Az irányításnak ez a módja azonban nem vált be, és sok hozzá nem értésből eredő huzavonát jelentett. Ezért a Hajdú-Bihar Megyei Tanács úgy döntött, hogy az együttes szervezeti életének összefogására Nagy Lászlót, a Népm űvelési Alosztály előadóját bízta meg. A kórus és a zenekar vezetése még mindig nem tisztázódott. Ruhányi Vilmos szinte csak óraadóként járt a próbákra, mígnem Czövek Lajos zenetanár, aki Karcagról került Debrecenbe, átvette az együttes művészeti vezetését . Az Aranybika nagy hangversenytermének avatása 1950. december 21-én igen jól sikerült . Czövek Lajos a már-már elhallgató kórust újra életre keltette és a bemutatóra meger ősítette. A zenekart is sikerült Budai Aladár, Magyari Gyula és József testvérek, Suha Balog József, Benczi Gyula, id. Jeremiás Béla, Budai Károly közreműködésével talpra állítani .5 A tánccsoportban Varga Gyula és Béres András erőteljes szervezőmunkát folytatott, aminek meg is lett a hatása. Mesterházi Lajos néhány megjegyzése erre is rávilágít, amikor a minőségről szól ~ Másnap ezt is láttuk Debrecenben, a városi tánccsoport próbáján . Nagyszerű fantáziával, de csodálatos önfegyelemmel, egyébként összességükben kidolgozott művészi mozgással, erővel és bájjal és áradó lobogó jókedvvel táncoltak . Táncoltunk velük mi is, de amikor rákezdték. Egész nap csak .néztük volna őket." fgy sikerült elérni, hogy az első országos kultúrverseny megyei döntőjében az együttes tánckara első helyezett, s az országos díszbemutatón is nagy sikerrel szerepelt Budapesten a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, 1951. június 17-én. (Czövek-Béres : Nyírségi tancok, Maros R .-Béres A. : Fergeteges.) Az 1952-es esztendő az együttes meger ősödésének ideje, amelyhez segített Gulyás Lászlónak a Néplapban megjelent cikke is.' Mindent össze5 Megalakult a Megyei Tanács Népi Együttese. H.-B . Néplap . 1950. december 5., Száznegyven tagú művészegyüttes alakult Debrecenben . Szabad Nép. 1950. december ?. 6 Varfasi Rezsó : A mintacsoportok (báziscsoportok) munkájáról - Táncoló Nép . 1950. aug .-szept . Mesterházi Lajos : Hajdúsági tanulmányút . Művelt Nép . 1950. december. 7 Gulyás László : A Megyei Tanács Népi Együttesének munkájáról. H.-B . Néplap. 1951 . febr. 10.
202
vetve a Hajdú-Bihar megye Népi Együttes jó benyomást keltett . . . Ez az illetékeseket, így elsősorban a Megyei Tanács Népmű velési Osztályát arra kötelezi, hogy a rendelkezésre álló minden eszközzel támogassa az együttest, mely teljes kifejlő désével legfontosabb kulturális feladatunk, a tömegek népi kultúrával való nevelésére van hivatva." Ekkor már komoly táncfolklorisztikai gyűjtés alakította a tánccsoport munkáját .Varga Gyula bihari gyűjtőútjait Kaposi Edit segítette, de a táncosok is bekapcsolódtak . . Magam Kérdőívekkel tárták fel a megye táncos és szokáshagyományait ugyancsak megkezdtem a hortobágyi pásztortáncok gyűjtését s
Az együttes vezetősége új elvi és gyakorlati munkaprogramot dolgozott ki, az anyagi támogatást a megyei és városi tanács együttesen vállalta, s már hivatalosan is többször Debreceni Népi Együttes néven emlegetik. Mostmár az Aranybika tv-termében kapott próbahelyet, s ettől kezdve állandóbb lett az együttes fejlődése. A táncfeldolgozásokon túl egyre nagyobb gondot fordítottunk a tagok művészeti, szakmai és elméleti képzésére . Módosult műsorpolitikánk következtében a nagyobb létszámot, esetleg kórust is mozgató tánckompozíciók mellett több súlyt kapott az olyan kisebb színpadon is előadható ún. kamaraszámok kidolgozása. Ezzel a módszerrel kapcsolódott az együttes a falujáró mozgalomhoz, amelyről Taar Ferenc a Megyei Tanács Népművelési Osztály akkori vezetője egy visszatekint ő írásában úgy emlékszik, hogy az együttesre mindig lehetett számítani.° Közben az újonnan létrejött Debreceni Járási Művelődési Házhoz került, és már Debreceni Népi Együttesként működött tovább . Fenntartását Debrecen Város Tanácsa vette át. Ekkor készült Varga Gyula : Szatmári dörzsölő c. koreográfiája, Czövek-Béres : Mikepércsi csárdás-a ~és a Hortobágyi pásztortáncok . Az 1953-as év méltó befejezése volt a kórusnak a Bukaresti VIT-en szerzett harmadik díja . A tánccsoport életében nagyon fontos volt az 1954 . május 24-én a Népművészeti Intézet által rendezett országos módszertani konferencián - mint az ország legjobb, erre legalkalmasabb csoportja - módszertani bemutatót tartott.l° Az 1954-es szereplések .számokban kifejezve is szép eredményeket mutatnak . Az egyes részlegek külön-külön és együttesen is szerepelnek . Lassan megtörtént az első generációváltás. A megújult együttes még nagyobb eredményekre volt képes, s több Budapesten rendezett országos bemutatón vett részt. 1955. május 16-án rendezte meg ötéves jubileumi műsorát. Az ünnepségen számos budapesti vendég - Csenki Imre, Maróti Gyula, Vass Lajos, Járdányi Pál - vett részt, tolmácsolva a Népművelési 8 Csanádi Imre : A debreceni példa. Művelt Nép. 1951 . január . T. F. : Szíves szó-
val. H.-B. Néplap . 1953. augusztu s 16 .
9 Taar Ferenc : Fényképeim - H.-B . Napló. 1978. márt. 10. 10 Magyart' Gizi-Szigeti Károly : Egy tanulságos módszertani bemutató. Táncművészet, 1954 . szept. - Milyen legyen egy táncegyüttes munkamódszere? - Népművelés, 1954 . június . Varga Gyula : A Debreceni Népi Együttes beszámolója . In : Magyart'-Szentpát : Útmutató néptánccsoportok vezetéséhez . Bp. é. n. (1955) 41-45. 1.
203
Minisztérium, a Népm űvészeti Intézet üdvözletét, megbecsülését, támogatását és kitüntetését . A Városi Tanács nevében Ménes János elnök köszöntötte az együttest, a vezetőknek is ajándékokat nyújtott át. 11 Ezt a jubileumi műsort tekintette meg a varsói VIT-re válogató bizottság is. Erős volt az együttes, a Hortobágyi pásztortáncok érett formában került a közönség elé. Nem csoda, ha ez a robosztus, igen er ő teljes és dinamikus tánc megfogta a közönséget és a szakembereket is. Érdemes idézni Körtvédyes Géza, a Táncművészek Szövetsége főtitkárának véleményét : Nagy útat, komoly fejlődést futott be az együttes minden részlege . A tánccsoport vezetői, Béres András és Varga Gyula széleskörű néprajzi felkészültséggel, szívós munkával törekedtek arra, hogy táncosaik jól elsajátítsák a néptánchagyományt, hogy a népi táncokat a technika és a színpad erejével gazdagítva tolmácsolják . . . Ezt az eredményt a két vezető egymaga nem érhette volna ei, a tehetséges, felkészült és sokoldalú vezetők és a fejlődő és megújuló kollektíva közös munkája alakította ki a Debreceni Népi Együttes sajátos arculatát. Ennek köszönhető az együttes sikerekben gazdag öt éve." 1z De az együttes különböző munkahelyeken dolgozó tagjai, - ahogyan a Városi Tanács elé kerülő .előterjesztés megállapítja - az eddig elért eredmények ellenére sem kapnak olyan elismerést, mint amilyen az együttesben végzett társadalmi munka alapján járna." 1'' Az elhelyezést nyújtó Kultúrotthon feladatait csak nehezen egyeztethették össze az együttes mindennapos problémáival, az emeleti terem pedig életveszélyes, a táncpróbákat nem bírja . Ilyen körülmények miatt az együttes zavartalan munkájának lehet ő sége nincs biztosítva, szükséges volt a régóta húzódó ügy mielőbbi megoldása. A Debreceni Népi Együttes 5 éves fennállása alatt olyan sok eredményt ért el és sok mindennel járult hozzá kulturális életünk fejl ődéséhez, hogy fenntartása sokak ellenére mégis feltétlenül indakolt .l' Minden gond és probléma ellenére erejétől és teljesít őképességétől függően igyekezett segíteni a megyében működő csoportok, együttesek munkáját . Tanfolyamokat szervezett és vezetett, ami serkentőleg hatott munkájukra . Erről írta egyik levelében Pór Anna a Népm űvészeti Intézet Táncosztályának vezetője : Nagy örömmel értesültem a tanfolyamról . Kitűnő kezdeményezésnek tartom, amely mutatja, hogy a Debreceni Népi Együttes egyre jobban betölti hivatását a megyében . A megye táncéletének serkent©je és segítője. Külön örvendetes, hogy nem csak az együttes vezetői, hanem az együttes tagsága is bekapcsolódott ebbe a munkába. A jelentések és a mellékelt levél alapján értékes munkát végeztek. Ami mindennél fontosabb : úgy látom, elültették az emberekben a haza és a népművészet szeretetét ."`' 11 B. L : A Debreceni Népi Együttes ünnepi bemutatóján . - H.-B . Néplap, máj. 17. Juhász Lajos : Űtéves a Debreceni Népi Együttes. H.-B . Néplap, v. 22. 12 Körtvélyes Géza : Az ötéves Debreceni Népi Együttes - Táncm űvészet, június . 13 A NépmGvelési Osztály beszámolója a Debreceni Nyári Egyetemről és a Együttesr ől. HBML. XXVIII . 95. 1. - HBML. uo . Béres A. felszólalása . 14 Debreceni képek. Művelt Nép, 1955. jún . 12. HBML. uo. V. B. előterjesztés. 15 Pór Anna levele Béres Andráshoz . HBML. XVIII. 95. 1. - Debreceni Együttes iratai . Vegyes levelezés, 1955.
20~
1955. 1955. 1955 . Népi Népi
Az ötéves jubileumhoz kapcsolódóan nagyon sok jókívánságot kapott az együttes, talán elég lesz a Táncművészek Szövetsége táviratát idézni: Együttesetek, az ország elsőnek megalakult népi együttese fennállásának ötesztendős jubileuma alkalmából büszke örömmel és meleg szeretettel köszöntünk benneteket . Kívánjuk, hogy további munkátokban is egyre magasabb művészi eredményeket érjetek el, és ezzel szolgáljátok a magyar nép kulturális felemelkedésének ügyét, a magyar népm űvészet megszerettetésével és népszerűsítésével. ünnepi jubileumi műsorotokon lélekben veletek vagyunk, forró sikereket kívánunk . Magyar Táncművészek Szövetsége, Böröcz titkár.lc Ezek után kapott meghívást az együttes Budapestre, az Országos Kulturális Seregszemle Díszbemutatójára, amelyet 1955. június 17-én az Erkel Színházban rendeztek meg. Az együttes a Hortobágyi pásztortáncokat mutatta be nagy sikerrel, s a versenyben lévő Békéscsabai Balassi, a DISZ Központi Művészegyüttes és a Diósgyőri Vasgyári Művészegyüttesek között első helyezést ért el. A sajtó elragadtatással írt az együttes teljesítményéről: A Debrecen Népi Együttes hortobágyi pásztorképe azt a Hortobágyot hozta elénk, amelyiket úgy szeretünk : nem az idegenforgalom egykori álromantikáját, hanem pásztorainak igazi életét s m űvészetét. Tűzzel, átéléssel, tökéletes hűséggel tolmácsolták és táncoltak a debreceni fiatalok. Sallangmentes, egyszerű stílusuk az egykori pásztortáncokra hasonlít. Virtuóz bottechnika jellemezte az előadást. Táncok és tancos játékok váltogatták egymást, nem lehetett megunni őket. Nem hallgathatjuk el viszont, hogy ez a szám az énekkarral együtt válhatott volna igazán teljessé. De nem volt keret, hogy együtt szerepelhessen az énekkar és a tánccsoport : ez a szűkkeblű ség gyengítette a produkció hatását ." 1' Sikersorozat, .felemelkedés
A tánccsoport hetenként háromszor tartotta próbáit . A hétköznapi próbákon ún. karaktertréninget tartottunk, s elsősorban az újonnan tanulandó táncok lépéseit vettük elő. A vasárnapi próba annyiban különbözött a hétköznapitól, hogy délelőtt 9-10 óráig balettgyakorlatokat tartottunk Bacsó Alexandra balettmester vezetésével, amit a táncosok mozgásának finomítása érdekében tartottunk szükségesnek . Mintegy tizenöt tánc szerepelt ekkor az együttes műsorán, melyek közül öt meg is jelent a Néptáncosok Kiskönyvtára sorozatban.l8 Ekkor került sor 1955 őszén a Magyar Néprajzi Társaság debreceni vándorgyűlésén egy teljes estét betöltő műsorra, melyért Bodrogi Tibor főtitkár meleghangú levélben fejezte ki köszönetét. Balogh István, a Déri Múzeum igazgatója személyesen köszönte meg a Múzeumi Napok rendezvényein való közreműködést, különösen a Hortobágyi pásztortáncok be16 Böröcz József titkár (MTSZ) távirata a DNE-hez . HBML . XXVIII . 95 . 1 . Sándor : Nem akármilyen lányok, és legények!" Művelt Nép, 1955. jún . 26. A varsói VIT-re utazik a Debreceni Népi Együttes táncegyüttese és zenekara. H.-B. Néplap, 1955. jún . 19. VIT-re készül a Debreceni Népi Együttes . - Csavar-kapocs, 1955. jún . 15. MTI Kitüntetést kapott a Debreceni Népi Együttes tánccsoportja . H.-B . Néplap, 1955. okt. 4. 18 N. L. Béres András : Mikepércsi csárdás - H.-B . Néplap, 1955. okt. 19.
17 László Bencsik
205
mutatását . Kiemelte Bertalan Zoltán szólista teljesítményét és Dr. Cséka Alajosné {ki hosszú éveken át volt a DNE. fáradhatatlan zongoristája) közreműködését, de máshonnan is érkeztek elismerő levelek, írások .i9 Újabb megtiszteltetés érte 1956 tavaszán az együttest. Az öntevékeny együttesek közül nyugati államban elsőként képviselhettük hazánkat Franciaországban, a Saint-Etienneben megrendezett fesztiválon, majd ennek eredményeként Párizsban, ahol a Francia-Magyar Társaság rendezésében a Mutualité Színházban zsúfolt ház elő tt kétszer mutattuk be műsorunkat . Az együttest elkísérte az útra Pór Anna, a Népművészeti Intézet Táncosztályának vezetője, s tanúja volta DNE óriási sikerének, melynek élénk visszhangja volt a francia sajtóban .° Nagy eredménynek könyvelhette el a DNE, hogy két vezetője vizsga nélkül kapta meg mű ködési engedélyét, és hogy Dr. Kaposi Edit a Népművészeti Intézet osztályvezet ő-helyettese arról értesített bennünket, hogy a Táncművészek Szövetségének elnöksége az együttesnek ítélte az 195556-os évadban Az évad legjobb tánccsoportja" címet.21 1957-ben a csehszlovákiai Straznicében és Kínában vendégszerepelt az együttes . Boda István a Naplóban írt cikkében a két koreográfusról írja : azt hiszem túlzás nélkül mondhatom, hogy országosan az elsők között vannak . Művészetük önálló, felfogásuk egyéni . . . Mindenekelőtt pompái tánckultúrájukat kell említenem, amelybő l törvényszerűen következik, hogy táncok gyűjtésére és önálló alkotásokra egyaránt képesek" . A kínai útról részletesen beszámolt a kínai sajtó, és Nagy László a Hajdú-Bihari Napló hasábjain.~'`~ Egyébként a kínai út varázsa sok fiatalt megigézett és többen jelentkeztek . Közben új műsor bemutatására került sor 1958 . június 15-én, a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon .2~' Az 1959-es év nem kevés nehézséget tartogatott . Az együttes - mostmár tánc- és zenekar - a Városi Tanács saját kezelésében működött . Önálló mű sorszervezésre kényszerítenék, de ehhez sem hozzáértés, sem gazdasági, sem személyi feltételek nem voltak adottak. Amolyan félhivatásos együttesnek tekintették . Ekkor az együttes még teljesítménye csúcsán állt, de az egyre erősödő mezőnyben (Novák Ferenc-Szigeti Károly HVDSZbeli egyre erősödő munkája, de másak szívós tevékenysége folytán, pl. 19 A Magyar Néprajzi Társaság főtitkára, Bodrogi Tibor 60/1955. sz. levele a HajdúBihar megyei Népi Együttesnek . Bp. 1955. nov. 25. Balogh István múzeumigazgató 656/1955. Dm. s z. levele a Debreceni Népi Együttes tánckarának . Debrecen, 1955. dec. 14. HBML. XXVIII . 95 . 1. 20 A franciaországi út előtt . . . H.-B. Néplap, 1956. május 6. Franciaországba utazik a Debreceni Népi Együttes. Szabad Nép, 1956. május 17. Francia-magyar sajtó. Béres : Repertórium 39-43. 1 . 21 Népművészeti Intézet levele dr . Kaposi Edit oszt.-vez.-h . aláírásával. 1956. júl . 12. 8773-I-669/5 6. N. I. Magyar Táncművészek Szövetsége . 1956. júl . 18. HBML. XXVIII . 95. 1. 22 Boda István : Nagy sikerrel mutatkozott be a Debreceni Népi Együttes tánc- és zenekara. - H.-B . Napló, 1957 . jún . 4. b. i. : SOS! SOS! SOS! Kell-e népi együttes Debrecennek? - Barna Tibor : Csehek, Morvák, Szlovákok földjén. I. H.-B . Napló, 1957. júl . 10., II. júl. 11., III. júl . 13., IV. júl . 17. 23 Béres A. : Sajtórepertórium . Közli a kínai újságok cikkei fordításait. - Nagy László : Meseország felé . . . H.-B, Napló I. okt. 5., II. okt . 6., III. okt . 13., IV. dec . 1., V. dec . 6., VI. dec . 8., VII . 1958. jan . 12. Kínai vendégek a Debreceni Népi Együttes új m űsorának bemutatóján . H.-B. Napló, 1958. jún . 15. Dr. ;Tóth Ervin : A Debreceni Népi Együttes tánc- és zenekarának új műsoráról. H.-B . Napló, 1958. június 20.
246
Timár Sándor a Bartók Együttesben) együttesünk pozícióit már nehezen lehetett tartani. Változás történt közben a megváltozott arculatú és nevű Népművelési Intézet vezetésében is. A központi irányítás atomizálása folytán éles viták, pozícióharcok jellemezték a táncmozgalmat. A Debreceni Népi Együttes országos tekintélye ekkor még csorbítatlan volt, az új hullám áradatát azonban nem lehetett kikerülni.'-4 Tíz év az élvonalban, egyáltalán nem lebecsülendő, különösen egy vidéki együttes számára, amelyet mindig és elsősorban önereje tartott össze, s tett képessé új és új eredmények elérésére.2j Csúcsról a mélypontra Az együttes 1960 . február 6-án önállóan szerepelt a Néptáncosok bemutató színpadán. Molnár István, Magyarország legidősebb néptáncszakembere igen nagy elismeréssel nyilatkozott az együttesről. Nagy szó volt ez olyan ember szájából, aki a mércét önmaga számára is magasra állította. A február 7-i műsort a tv is közvetítette . Érdemes idézni a Népszabadságban megjelent cikkből az összegez ő véleményt : Nagy sikerrel adták elő az ismert, de mindig magával ragadó és ilyen kikristályosodott formában ritkán látott Hortobágyi pásztortáncokat. Méltán sorakozik e mű mellé a tiszapolgári gyűjtést feldolgozó, er ő teljes férfitánc, a Csapásolás . A bemutató legkedvesebb meglepetése volt az üde, hangulatos tánckép, az Elvesztettem zsebkend őmet, Béres András koreográfiája. Játékos, eleven humora mindvégig magával ragadó, pompás arányokkal szerkesztett kompozíció, a maga műfajában a legjobbak közé tartozik . Az Aratóünnep c. táncjátékot (Varga Gyula koreográfiája) is sok kedves ötlet gazdagítja". A tehetséges debreceni kollektíva budapesti bemutatkozása igazolta, hogy méltán arattak külföldön is sikereket.='' Varga Gyula 1960 . október 12-én levélben értesítette az együttest, hogy megválik a közösségtől. Átment az addig közösen vezetett Építők Táncegyüttesébe, amely akkor vette fel a Hajdú Táncegyüttes nevet . Több mint négy évtized után ma is sajnálom ezt a megmásíthatatlan eseményt.' Az együttesben fiatal, a tánckarból kinőtt koreográfusok : Bertalan Zoltán, Kardos László, Kari Csaba kaptak lehetőségeket a Budapesten történő bemutatkozásra, ahol 1961-től Kardos László mint asszisztens, Bertalan Zoltán és Kari Csaba mint segédkoreográfus működött a DNE-ben. Ők az országos képzésen b ővített ismeretekkel gazdagodva, új törekvéseket tudtak megvalósítani. (Kardos : Marosbogáti legényes, Bertalan Z. : Nádudvari félfordulós, Kari Cs. : Lakócsai csizmaverős) amiről Dr. Kaposi Edit, Keszler Mária és Vásárhelyi László is megemlékez k.28 Bertalan Zol24 A Debreceni Népi Együttes fennállásának 10. évfordulója . H.-B . Napló, 1960. febr. 2. 25 Fábián Sándor : Eredményes népművelési munka folyik a megyében. H.-B . Napló, 1960. jan. 27. Táncfesztiválon ünnepli 10 éves évfordulóját a Debreceni Népi Együttes . H.-B. Napló, 1960. ápr. 7. K. E. : 10 éves a DNE. H.-B . Napló, 1960. dec . 11. 26 A Debreceni Népi Együttes budapesti bemutatója. Népszabadság, 1960. febr. 9 27 HBML. XXVIII . 95 . 2. Megállapodá s Varga Gyula és Béres András között. 1960. szept. 15. - Varga Gyula levele a DNE tagjaihoz, 1960, okt. 21. 28 Kaposi Edit-Keszler Mária-Vásárhelyi László : Tavaszi bemutatók után. Népművelés, 1983. július .
20 7
tán 1964-ben mint tanár elkerült Keszthelyre, Kari Csaba Szegeden lett kutatóorvos, Kardos László pedig 1966-ban átvette az Építők Hajdú Táncegyüttesét. A változások eredmények tekintetében minden oldalról előnytelenül hatottak, s .még akor is újra ,kellett kezdeni, ha nagy nehézségekkel kellett szembenézni .29 Hogyan tovább? Az együttes anyagi támogatása is meggyengült . Kezdeményezéseinket vagy sorra elhallgatták, vagy lehetetlenné tették. Ügyeinket nem továbbították, vagy elfektették, s amikor kézbe kerültek, már nem voltak aktuálisak, de feltétlenül nem volt azokra pénz.° A DNE tevékenysége szigorúan hazai, legfeljebb testvérvárosi kapcsolatokra terjedt. Az 1967-es Csokonai Színházi bemutató nem hozta a várt sikert. Magvari Vilmos cikke3z nagyon sok igazságot tartalmazott, mi szerint a DNE akkor nem állt a régi megszokott szinten . Átmeneti időszak volt az 196$-as év is, de a Jyváskylái Népművészeti Napok, ahol Béres A. mint a finn Nyári Egyetem elő adója, nagysikerű előadást tartott a magyar táncról, már emelkedést mutat, mint a 69-es bukaresti és a 70-es lengyel Zielona-Gorai bemutató is.~' Megújulás a hullámvölgyből
Miután a DNE ismét Kiváló címet kapott (ezúttal harmadszor), Vásárhelyi László elérkezettnek látta az időt dédelgetett tervének megvalósítá-
sára. A Kulturális Kapcsolatok Intézete szervezésében a két debreceni együttes ,közösen képviselje hazánkat 1973 júliusában Tuniszban, a karthagói táncfesztiválon . Az időlegesen egyesített nagy létszámú Hortobágy Táncegyüttes húsz pár táncossal készült, és nagyszerűen helytállt, a nagy nemzetközi mezőnyben első díjat és aranyérmet nyert.` A DNE ismét megerősödött . Ekkor már a :közben Budapestre került Simon Jenő karmester helyett Budai Aladár lett az együttes zenei vezetője. Az 1974-es esztend ő jelentette Béres András 25 esztendős koreográfiai jubileumát, de már akkor bemutatásra került az első díjas Kerezsi leánytánc, a szolnoki fesztivál nívódíjas száma, a Nagybáródi táncok, de így született a sikeres Sorozó verbunk, a Szomorú tánc, a Profán betlehemes és mások, amelyek megbecsülést szereztek a DNE-nek .y 1977-ben ismét Arany I. minősítést szerzett. Közben számos alkalommal közreműködött a megyei rendezvényeken, mint a Hortobágyi Lovasnapok, Horto29 Ba~Có Endre: Újsághírb ől történelem. 15 éves a Debreceni Népi Együttes. H.-B . Napló, 1955. márt. 13. 30 Nagy László : A Debreceni Népi Együttes új m űsoráról. (H.-B . Napló,) Alföld, 1966. 8. 78-79. 1. 31 Magvari Vilmos : (DNE-bemutató a Csokonai Színházban.) H.-B . Napló, 1967. dec. s. 32 Finnországba utazik a Debreceni Népi Együttes . H.-B . Napló, 1968. július 7. 33 B. E. : Első díj a üarthagói Fesztiválon . H.-B . Napló, 1973. július 17. Bakó Endre : Karthago Színpadán. H.-B . Napló, 1973. 1. aug. 2., 2. aug. 3., 3. aug. 4., 5. aug . 7., 6. aug . 8. 34 Neuwirth Annamária : Egyre nagyobb felkészültséggel . H.-B. Napló, 1974. jan. 16 . Széli Jenő: A tékozló fiú kincse . Tükör, 1975. jún . 3. Vetettem ibolyát . . . H.-B . Napló, 1974. máj. 17. Bakó Endre: 62 a tánc . . . Béres András portréjához. - H.-B. Napló, 1974 . máj. 22 .
20 8
bágyi Hídivásár, Ifjúsági Napok, Juniális, műsor a Nyári Egyetem hallgatóinak, tanyai és üzemi szereplések, melyek közelebb hozták az együttest az élethez .' 1978 . október 31-t ől az új Kölcsey F. Művelőd-ési Központ épületében folytatja próbáit a DNE, sajnálattal búcsút véve a Városháza Pincéjétől, amely a Sóhajok hídja" alatt több ízben adott biztos otthont a táncosoknak.~ ÍTgy gondoltuk, hogy az új ház jóval több lehető séget biztosít majd számunkra . Ebben tévedtünk, mert nem kalkuláltuk azt, hogy az együttes próbaterme a színházteremmel, illetőleg a színpaddal szomszédos, és csak egy vékony beton .panel választja el, s ebből nem is sokára, a kamaraszínház végleges beköltözésével állandó ütközési felület keletkez k.3' Fokozta a gondot az is, hogy volt az együttesnek egy olyan csoportosulása, amely az akkor még nem nagyon körvonalazott ún. autentikus irányzat híve volt. Nem elsősorban a vezetést akarták megújítani, hanem azt kívánták, hogy hozzunk olyan koreográfusokat, akik nem elsősorban a már megunt" hazai tánchagyománnyal töltik ki az együttes műsorát. Elősegítette ezt az is, hogy Kiss Ferencet, aki egyébként ötlettelt jó táncos, de nagyon nehezen kezelhető ember volt, destruktív magatartása miatt; el kellett tanácsolni az együttesből. 6 átkerült a Hajdú Táncegyüttesbe, de itt maradt a baráti köre, amely kivált az együttesből, de ennek óriási sajtó visszhangja is kelebkezett .~ Nehezítette a helyzetünket, hogy Neuwirth Annamária kiváló képességű táncosunk, majd asszisztensünk Budapestre távozott, ma a HVDSZ Bihari János Táncegyüttes vezetője. érthető módon nehezedett a támoga tás is, próbálkozásaink sorra :kudarcot vallottak . Egyre erősödött ~az a hang, amely 1981-ben a DNE és a Hajdú Táncegyüttes egyesítését rebesgette. Az 1984-es esztendő második felében alább hagyott az egyesftési kampány, s helyréállt, legalábbis egyelőre a nyugalom . Ekkor 1984 őszén fel lehetett hozni az Ifjúsági csoportot, tehetséges, jólnevelt 14-16 éves korú gyerekekre lehetett számítani. 1985 novemberében mint teljes értékű táncosok léptek közönség elé.3 ~ Úgy tűnik, hogy a ház jelenlegi vezetése jószándékú segítőkészséggel igyekszik segíteni a DNE további munkáját, de nagy gondot jelentett, hogy Benczi Gyula, aki szinte alakulásától vezető prímása volt az együttesnek, nem vállalhatta tovább az együttesbeli munkát, s hamarosan gondoskodni kellett a zenekar fiatalításáról . Közben az 1986-ban kidolgozott új kon35 Dániába utazik a Debreceni Népi Együttes. - H.-B . Napló, 1978. jún . 20. Bényei József : Az aranyrózsa. Egy siker motfvumai . - H.-B . Napló, 1978. sug. 31 ., szept. 1., 2., 4., 5. és 7. Megnyitották a hortobágyi nemzetközi lovasnapokat . H:B. Napló, 1977. júl. 3. Hídivásár a Hortobágyon . - H.-B . Napló, 1977. aug . 11. árvay Sándor : Hortobágyi pásztortánccal a bécsi utcán . - H.-B. Napló, 1977 . szept. 20. A Debreceni Népi Együttes bemutatója. - H.-B . Napló, 1977. nov 30. 38 A művelődési központ új épületének átadása. - H:B. Napló, 1978. nov. 8. Megnyílt az új Művelődési Központ (szórólap). Debrecen, Hunyadi u. 1-3, nov . 8-án 9-17 óráig. Itt kapott helyet a DNE is. 37 1"!j művelő dési központ Debrecenben . - H.-B. Napló, 1979. jan . 28. 38 Jablonszky László : Ha megdobnak rézcsengővel . . . Magyar Ifjúság. Kulturális melléklet XXIII . évf. 4. 1979. jan. 28. 39 Erdei Sándor : Kiválóan beszélni" a táncanyanyelvet . A Debreceni-Népi >rgyüttes harmincöt éve - H:B. Napló, 1985. nov. 20. Erdei Sándor ; Régiek és maiak. Helytállásuk az élet próbája is. - H.-B. Napló, 1985. nov. 28.
209
cepció szerint Kállai Gábor lett a tánckarvezet ő, s a továbbiakban Neuwirt Annamária mint művészeti tanácsadó tevékenykedik. Dr. Béres András 1990 szeptemberében lemondott 40 évig betöltött művészeti vezetői tisztérő l, s ma mint a DNE elnöke vesz részt az együttes tevékenységében .4° Összegezés és visszatekintés
Sok-e az eltöltött negyven év, vagy kevés? Aki benne, vele élt, mint én is, szinte alig tudja felmérni. Ha azt tekintem, hogy negyven éven keresztül mindig az ország legjobb együttesei között voltunk, büszkeség tölti el az embert . Büszkeséggel tölthet el, hogy százakat, sőt ezreket neveltcink az együttesben a néphagyományok tiszteletére, a közösség szeretetére, ami nem kis dolog ebben az elidegenedett világban. De büszkeséggel tölt el az is, hogy olyan időszakban, amikor még nehéz volt külföldre eljutni, százakkal tudtuk megismertetni három világrész negyvenhárom országát Pekingt ől Párizsig, Karthagótól Helsinkiig sok mindent alkalmuk volt látni az együttes tagjainak .yl Nem kis büszkeséggel tölt el az is, hogy saját gyűjtéseinkre támaszkodva olyan máig eleven koreográfrakat alkothattunk, mint a Mikepércsi csárdás, Nyíri táncok, Dorogi friss csárdás, Ajaki leánytánc, vagy a harminckét év után a Magyar Állami Népi Együttes által átvett Czövek-Béres-Varga : Hortobágyi pásztortáncok . Egyébként erről mondta az ötvenes évek végén Rábai Miklós Kossuth-díjas koreográfus : Bandi, ennek a számnak van egy nagy hibája!" Kérdően nézhettem rá, mert így folytatta : Sajnos nem én csináltam, és ettől aligha tudtok jobbat csinálni!" S igaza lett az Aztán mindig volt ennek az együttesnek valami különös vonzása, varázsa. Az .alkotó közösségi élet . Nagyon nehéz ezt olyan embernek elképzelni, akit nem csapott meg a közösségi élet levegője, ahol mindenki egy ért, egy mindenkiért képes, vagy köteles dolgozni. Ez így megy már több mint negyven éve, ami egy termékeny élet munkaideje . De akit megérintett a színpadi siker, az nem tud tőle szabadulni. Szinte fel sem sorolhatjuk a díjakat, amelyeket a Debreceni Népi Együttes az elmúlt negyven év alatt szerzett . Elnyerte az Évad legjobb tánccsoportja címet, ötször részesült a Népművelési Intézettől a Kiváló együttes címben, amelyet véglegesen is elnyert . Többször kapta meg, (legutóbb 1990-ben) az Országos Közművelődési Intézet nívódíját. Rangos helyezéseket ért el a szolnoki, illetőleg a zalaegerszegi fesztiválokon . Tulajdonosa a Pro Urbe Debrecen" éremnek. 40 Müller Károly : A Debrecen Városért kitüntetettje A főnix az én madaram is . . :' - H.-B. Napló, 1987 . okt. 23. 41 Béres András : Negyven év a Debreceni Népi Együttesben. Mi rJjság a Kölcseyben? - 1990 . 6. 42 Rábai Miklós bejegyzése a DNE emlékkönyvébe . 1968 . júl. 15. és 1972, júl . 8.
Szeretem a Debreceni Népi Együttest, mert meg van bennük az a plusz, ami a mGvészetet művészetté teszi, az az emberi és érzelmi többlet, ami az igazi művészet mér ője - és az emberi életé is. Gratulálok gyerekek, remek szép munka, remek élmény . Jó út az, melyen vagytok, ne térjetek le más »ösvényekre" . Szeretettel és igazi tisztelettel : R á b a i M i k l ó s . 43 Filep Tibor : Negyven éves a Debreceni Népi Együttes. H.-B. Napló, 1990 . május 5.
21 0
A hazai sikereken túl elnyerte a Tunéziában rendezett fesztivál nagydíját, az Aranyérmet, kétszer szerezte meg Koppenhága fődíját, az Aranyrózsát . Állandó résztvevője volt a Hortobágyi Lovasnapoknak, ahol több ször nagydíjat kapott, és nincs a megyének olyan települése, ahol a hőskorban ne szerepelt volna. Országosan is patinásan cseng táncos berkekben ma is - remélem még sokáig - arany fokozatú neve : Debreceni Népi Együttes, melyet a Kölcsey Művelődési Központ keretében Debrecen város Tanácsa, a BARNEVAL, a Kossuth Mgtsz és az AGROKER Debrecen is támogatott, sőt az AGROKER Vállalat kétmillió forintos alapítványt tett a DNE javára. Jelenleg dr. Béres András az egykori művészeti vezető az együttes elnöke, Kállai Gábor az együttesvezet ő, a tánckarvezető Bodnár Imre lett, és a kisebb csoportok vezetői : Mátyus Enikő, Tóth Zsuzsa, Bodnár Imréné (Vincze Mária), Márton Gabriella és Bak Judit fogják öszsze az együttest s' Az együttes mindig tudott a táncokban újat nyújtani, de arculatát értelmi szintje is mindig meghatározta . Kevesen vannak akik érettségi nélkül, csupán általános iskolai végzettséggel táncolnak. Ügy alakult, hogy mindig sok volt az egyetemi és főiskolai hallgató. Jelenleg is több nyelvszakos hallgató szerepel sorainkban . Az együttes bármely égtáj felé veszi útját, saját tagságából kikerül az angol, francia, német, olasz, lengyel és orosz tolmács, anélkül, hogy különös bánásmódot kívánnának . Az együttes tagjai ezen túl olyan erkölcsi alapot tudtak szerezni, amelyhez foghatót kevés közösség biztosíthat. S a néptánc, a paraszti hagyományokban gyökerező, s azt éltet ő kultúra bármilyen, megtartója tud lenni mindenkinek, aki tiszta forrásból kíván meríteni. A nemzeti tudat önmagában is megtartó erő, hát ha még van hozzá biztos alap, amelyhez lehet és kell is ragaszkodni! Ezek határozók meg a .mai feladatokat. Ma már nem lehet gond nélkül csak úgy beletáncolni" a világba . A cél nélkül végzett munkához nem partner egy mai fiatal. Azonnal felteszi a kérdést : miért? Ha nem kap konkrét választ, gyorsan oda a bizalom . Amikor 1989. december 15-én összehívták az amatőr együttesek vezetőit, közölték velük anyagi helyzetüket, hogy például a DNE fenntartásához egyelőre félmillió forint hiányzik. Még a minimális tiszteletdíjak ki fizetése is veszélybe került. De vajon azért csináljuk-e? Közel húsz évig egyetlen fillért sem kaptam. A tánc pedig jól tudjuk, nem olcsó dolog. Mert egy pár csizma alsó hangon 5-7000 Ft, egy mutatós női kosztüm legkevesebb 10-15 000 Ft, és egy valamire való együttesnek legalább 12 pár többféle viseletre van szüksége . A Debreceni Népi Együttesnek szép és gazdag ruhatára volt, ami köztudott. Erősen megviselt állapotban ma is megvan. De lesz-e lehetőség a fejújításra? A szereplések száma az előző évihez mérten is megcsappant . Sokba kerül a szálütős, a zenészek tiszteletdíja, így az együttesnek semmi sem marad. A különböző szövetkezetek, vállalatok az ún. sport-bunda bot rány" óta szinte minden kérés elől elzárkóznak. Ma már az együttes minden tagja, kicsitől nagyig részvételi díjat fizet, ezzel is hozzájárul a fenntartáshoz . A mecenatúra nyugati szisztéma . Mi sajnos még messze vagyunk nyugattól, de erőnkhöz mérten igyekszünk talpon maradni as András : Gondolatok a Debreceni Népi Együttes 40 éves jubileumán. Táncmfzvészet, 1990/9 . Fazekas Valéria : Koldulni kényszerülnek-e az amatőr együttesek? - H.-B . Napló, 1990. ian. 30.
44 Béres 45
Az egyre nehezedő körülmények önkéntelenül felteszik a kérdést, megéri-e, érdemes-e csinálni? Mi lesz a jövő útja? Jelenleg csak találgathatunk. De aki felkötötte a csengőt, az rázza!" Ha akkor érdemes volt, amikor narodnyiknak", népi rütyős"-nek tartották az embert, akkor éppen most meghátrálni, amikor a mű fajban jelentkeznek a válság tünetei? Nem engedhetjük meglévő értékeink elkallódását! Annál is inkább nem, mert a néptánc eddig is generációknak adott életre szóló élményt . Ezreket nevelt kitartásra, egészséges életszemléletre. Ha csak arra gondolunk, hogy sok fiatal nem galerikbe verődve kereste a közösségi életet, vagy csak annyit értünk el, hogy felfigyeltek a népi kultúrára, már megérte a ráfordított összeget, fáradságot . Jelenleg országosan is meglepetés, csodálkozás tapasztalható : az állam bácsi" már nem, a különböző szponzorok még nem adnak támogatást . Az egyik nem tud, amúgy is a millió lyukat foltozza, a másik - saját fennmaradásának gondjaival is küszködve - még nem tud, vagy nem akar segíteni. Így még a legjobb együttesek is két szék között majdnem a padlón érezhetik magukat .4 ~ A zenekari kérdésről szólva megállapítható, hogy szinte teljesen megszűntek az együttesek mellett működő ún. népi, valójában cigányzenekarok, amelyek az utóbbi időben már csak szalonzenekar formájában működtek . Cimbalmos már nem nagyon van, mivel a fiatal romák" gitárt tanulnak, és dzsesszel vannak", vagy ha hagyományos zenekari műfajt választanak, azt szinte csak nyugaton óhajtják folytatni. Az ún. parasztbandák" az újabban reneszánszukat élő és becsületesen felkészült háromvagy négytagú (hegedű, egy-két brácsa bőgő, klarinéttal legfeljebb öttagú bandák egyébként sokkal drágábbak, mint egy nyolctagú, régi összeállítású cigánybanda! A hangzás pedig egészen más . Több zeneszerz ő szinte foglalkozás nélkül maradt, mert a mai parasztbandák" saját maguk hangszerelik" a táncok kíséretét, még akikor is, ha egy-két egzotikus hangszert (duda, tekerő, doromb) használnak . Van természetesen előnye is e zenekaroknak. Rendszerint fiatalok, s együtt tudnak lélegzeni a szintén fiatal táncosokkal. Míg a muzsikus roma" egy-egy utazás során alig vette elő hangszerét, ezek pillanatok alatt képesek lakodalmi hangulatot teremteni, s ezt a mai táncosok jó néven veszik. Sajnos a mai parasztbandák" nem érnek fel a Sebő-Halmos zenekar előadói stílusához, hangzásához, hiányzik belőlük az odaadó áldozat, mellyel nem csupán másolni, hanem elsajátítani igyekeznek a zenét, mint annakidején mi is a táncokat. Pedig csak ezután kezdhetik az újraalkotást, amikor van mire alapoani, mint ahogyan mi is tettük .' A régi táncosok elismerik a mai generáció táncolási módját, táncstílusát, de rögtön hozáteszik : Ezek a gyerekek valami ok folytán nem tudnak lelkesedni. Ezzel tulajdonképpen azt mondják, hogy ők nem tudtak olyan technikásan táncolni, de a technikai fogyatékosságukat lelkesedésük pótolta, és ezzel legalább annyira élővé tudták tenni táncukat, mint a maiak. Sőt talán még meggyőzőbbé is . Tessék elképzelni, mi lenne a régiek lelkesedéséb ől és a maiak technikai tudásának ötvözetéből?4a 48 Uo. 1990. jan 30. 47 Népzene és népi hangszerek a Kárpát-medencéből - Mi Újság a Kölcseyben? 1990. 2. 8. old. 48 Tasnádi György második generációs táncos észrevétele és megjegyzése, a 40 éves jubileumi műsor alkalmával.
Ha a néptánc nem kap nyilvánosságot, halálra van ítélve. A táncos akkor edződik, ha több szerepléshez jut. CJgy~is oly rövid különösen egy amatőr táncos élete. Mégis mi lehet a jövő útja? Olyan szponzorokat ta lálni, akik részben vagy egészben képesek vállalni egy együttes finanszírozását, a kölcsönös előnyök szem előtt tartásával . rTgy tűnik, hogy a DNE az együttműködésnek ezt a lehetőségét találta meg az AGROKER Debrecen által javára tett alapítvány formájában.4s A DEBRECENI NÉPI EGYÜTTESRE VONATKOZb ANYAG ISMERTET~SE HBmL. XXVIII. 95. A DEBRECENI NAPI EGYÚTTES iratai 1951-1990. 1973. május 15-én és 1990. augusztus 17-én került a DNE irattári anyaga a Hajdú-Bihar megyei Levéltárba. S ma már kutatható állapotban tartalmazza teljes részletességgel mindazt az iratanyagot, melyből az elöljáróban olvasható tanulmányban szemelvényeket kapott az olvasó. Az irategyüttes megközelítően három fm terjedelmű, s tudni kell azt is, hogy ez az ország egyetlen amatőr együttese, amelynek iratai levéltárban önállóan is tanulmányozhatók . É mellett természetesen meg kell néz ni a Megyei Tanács, a Városi Tanács M űvelődési Osztályának, valamint az Ady, Kölcsey Művelődési Központok iratait is, mert az intézkedésekre csak közreműködésükkel kerülhetett sor. A DNE Levéltára a következő iratokat tartalmazza:
Levelezés, egyéb iratokkal együtt 1951-1990. Prospektusok, munkanaplók, nyilvántartások, 1951-1990. Külföldi utak szervezési iratai, beszámolók, 1971-1990. Személyi nyilvántartás, belépési nyilatkozatok, 1951-1990. Munkaterv, költségvetés, szerződések, 1951-1990. Kézzel írott, nyomtatott műsorok, meghívók, plakátok, 1951-1990. Üjságcikkek, 1956-1990. Oklevelek, 1951-1990 . Cikkgy űjtemény, 1951-1990. Fotógyűjtemény, 1951-1990. Vegyes iratok, szereplések, 1950-1990. A debreceni Népi Együttes története, 1950-1990 .
49 A megállapodási szerződés megtekinthető a Kölcsey Műv. Központ irattárában ; DEBRECENI NÉPI EGY ŰTTES ALAPfTVÁNY. (Bárki csatlakozhat hozzá.)
213
RECOLLECTIONS OF THE 40 YEARS HISTORY OF THE DEBRECEN FOLK GROUP András Béres The Debrecen Folk Group was founded in spring of 1950 aiming at collecting and adapting the popular traditions, folk-songs and folk- dances primarily in our surroundings, the Plain and the Hajdú-Bihar county. Observing this aim it tried to preserve the traditions from generations to generations . As early as the beginning of the 1950' on the basis of their own collections they created choreographies that have survived till our days : the Mikepércs csárdás, The quick Csárdás from Dorog, girls' dance from Ajak or the Hortobágy pastoral dance, which after 30 years was taken over by the Hungarian State Folk Group. Representing our town and country the Debrecen Folk Group had performed at several Hungarian and international programmes. Several Hungarian and international rewards (22 festival prizes, 2 golden rose, the title Eminent Group" given five times) mark the reputation as a group classified golden" . The reader can get acquainted with the documents of the Debrecen Folk Group, which are in the Archive of Hajdú-Bihar county, and can be investigated (fond number (XXVIIL95.)