VILÁG VIRÁGA ALAPFOKÚ M VÉSZETI ISKOLA

“VILÁG – VIRÁGA” ALAPFOKÚ M VÉSZETI ISKOLA

SZERVEZETI ÉS M KÖDÉSI SZAŰÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben)

2014. 09.01.

1

TARTALOMJEGYZÉK

Általános rendelkezések .......................................................................................................................................... 3 A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) jogszabályi alapjai...................................................................... 5 A működés rendje, ezen belül a tanulóknak, az alkalmazottaknak, és a vezetőknek az intézményben való benntartózkodásának rendje, a tanév rendje ............................................................................................................ 6 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje .................................................................................................. 9 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az Iskolával ........................ 11 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje .............................................................................................................................................................................. 11 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje ................... 20 A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája, rendje A vezetők és az iskolaszék, iskolai szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendje .............. 21 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések .............................................................................................................. 22 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ................................................................................................ 23 Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ............................. 24 A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében ........................................................................................................................................ 25 Az intézményi védő, óvó előírások ....................................................................................................................... 25 Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ....................................................................................... 28 Annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, a házirendről, a minőségbiztosításról ....................................................................................................................... 29 Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel ...... 29 A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai .................................................... 30 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje .............................................. 29 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje .......................................... 31 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták .............. 31 A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) ........................................................................................................................................... 36 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend .................................................... 38 A tanulók jutalmazásának, és fegyelmezésének elvei, formái .............................................................................. 38 Mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezések .................................................................................................. 38 Az Iskola ügyiratkezelésének rendje ..................................................................................................................... 39 Az osztályozó és javítóvizsgák helyi szabályai: .................................................................................................... 39 A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések ................................................................... 41 Záró rendelkezések ............................................................................................................................................... 42 Záradék ................................................................................................................................................................. 42

2

Általános rendelkezések Az intézmény: Neve: Világ Virága Alapfokú Művészeti Iskola (a továbbiakban: Iskola) Székhelye: 4075 Görbeháza, Széchenyi út 9. Telefon: 49/340-245 Az intézmény fenntartó szerve: Cuháré Oktatási és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 3586 Sajóörös, Kossuth u. 6. Az Iskola telephelyei (és a telephelyen m ködő m vészeti ágak, tanszakok) 1. 4075 Görbeháza, Széchenyi út 9. Táncművészeti ág: Néptánc tanszak Társastánc tanszak Képző és Iparművészeti ág: Képzőművészeti tanszak Grafika és festészet tanszak

2. 3580 Tiszaújváros, Munkácsy út 20/a Táncművészeti ág: Néptánc tanszak Társastánc tanszak Képző és Iparművészeti ág: Képzőművészeti tanszak Grafika és festészet tanszak 3. 4096 Újtikos, Széchenyi tér 4. Táncművészeti ág: Képző és Iparművészeti ág:

Néptánc tanszak Képzőművészeti tanszak Grafika és festészet tanszak

4. 5530 Vésztő, Bartók tér 6. Táncművészeti ág:

Néptánc tanszak

5. 5530 Vésztő, Wesselényi u. 14. Táncművészeti ág:

Néptánc tanszak

6. 3300 Eger, Pásztorvölgy út 25. Táncművészeti ág:

Néptánc tanszak

7. 5534 Okány, Kossuth út 5-9. Táncművészeti ág:

Néptánc tanszak

Képző és Iparművészeti ág:

Képzőművészeti tanszak Grafika és festészet tanszak

3

8. 4087 Hajdúdorog, Petőfi tér 1. Táncművészeti ág:

Néptánc tanszak

Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy Az intézmény gazdálkodási besorolása: Önállóan működő nem költségvetési szerv Az intézmény működését az éves költségvetés keretében meghatározott pénzeszközök biztosítják, melyet évente az intézmény fenntartója hagy jóvá. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Kör alakú pecsét: Világ-Virága Alapfokú Művészeti Iskola, Görbeháza a kör alakú embléma köré írva Hosszú alakú pecsét: Világ-Virága Alapfokú Művészeti Iskola OM szám:102679 Adószám: 18435115-1-09 Székhely: 4075 Görbeháza, Széchenyi út 9. A bélyegzők használatára az alábbi személyek jogosultak:  igazgató,  igazgatóhelyettesek,  gazdasági vezető,  gazdasági ügyintéző,  iskolatitkárok.

4

A Szervezeti és M ködési Szabályzat (SZMSZ) jogszabályi alapjai 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2011. CXCV. törvény az államháztartásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus - továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 28/2000. (IX.21) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.

5

A SZMSZ hatálya Az SZMSZ hatálya kiterjed az Iskola:  tanulóira,  pedagógusaira,  nem pedagógus dolgozóira,  az iskolában működő diák önkormányzati szervezetekre,  a tanuló szüleire, gondviselőire, törvényes képviselőire,  az iskolával együttműködő felnőtt és gyermekközösségekre, szervezetekre, természetes, jogi és jogi személyiséggel nem rendelkezőkre,  az önálló jogi személyiséggel rendelkezők esetében az együttműködési szerződés alapján.

A SZMSZ érvényessége

A SZMSZ elfogadása és módosítása a nevelőtestület hatáskörébe tartozik. Az iskolai SZMSZ elfogadása előtt a nevelőtestületnek ki kell kérnie az iskolaszék és a diák-önkormányzat véleményét. Ha az iskolaszék az iskolában nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az iskolai szülői szervezet véleményét kell beszerezni. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.

A m ködés rendje, ezen belül a tanulóknak, az alkalmazottaknak, és a vezetőknek az intézményben való benntartózkodásának rendje, a tanév rendje A tanulóknak az Iskolában való benntartózkodásának rendje A házirend szabályai igazodnak az intézmény által a telephelyeken bérelt intézmények helyiségeire vonatkozó házirendek rendszabályaihoz, illetve az abban foglaltakat kötelező érvényűnek tekinti. A tanítási órák 45 percesek. Rendkívül indokolt esetben, az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. Az Iskolában tartózkodás rendje igazodik a telephelyeken bérelt helyiségek intézményeinek tartózkodási rendjéhez. Az Iskola nyitva tartása igazodik a telephelyeken bérelt helyiségek intézményeinek tartózkodási rendjéhez. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre a bérbeadó, vagy az igazgató ad engedélyt eseti kérelmek alapján. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban a tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. A tanulóknak az óra és egyéb iskolai program kezdete előtt legkésőbb 15 perccel kell megérkeznie a tanítás, illetve a program helyszínére. A tanulók az Iskola létesítményeit, illetve bérelt helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A tanulók tanítási idő alatt csak a szaktanár vagy az igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatja el az Iskola épületét. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az intézményben. A tanítási időn kívüli foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetébe 6

történő bejegyzés útján kéri, amit a szaktanár hagy jóvá. Az Iskolában tartózkodás további rendjét az Iskolai rendszabályok határozzák meg (házirend). A vezetőknek az Iskolában való benntartózkodásának rendje Az Iskola magasabb vezető, illetve vezető beosztású dolgozóinak benntartózkodása az általános munkaidő szabályai szerint történik. Ebben az időszakban 8 és 16 óra között legalább egy vezető beosztású dolgozónak az intézményben, illetve azok telephelyeinek valamelyikében kell tartózkodnia. Az elérhetőséget az iskolatitkár tudomására kell hozni. Az intézményben tartózkodás évenként kell meghatározni, és azt az iskolatitkári szobában ki kell függeszteni. Az alkalmazottak az Iskolában való benntartózkodásának rendje A pedagógusok munkarendje 2013. augusztus 31-ig az 1993. évi LXXIX. törvény hatályos, és e törvény 16 § (4) bekezdése szerint a „A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő-, illetve nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.” 2013. szeptember 01-től a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény lép hatályba. E törvény 62. § (5)-(7) bekezdései alapján: „A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által – az e törvény keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni”. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvan százalékában (a továbbiakban: neveléssel oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelést-oktatást előkészítő, neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói feladatokat, továbbá eseti helyettesítést lát el. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. A pedagógus napi munkarendjét, felügyeleti és a helyettesítési rendet az igazgató állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni a szakszerűségi szempontokat és a folyamatosságot. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapokon programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de különösen indokolt esetben reggel 8 óráig köteles jelenteni az igazgatónak/igazgatóhelyettesnek, hogy helyettesítéséről időben intézkedés történjen. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt (legalább egy nappal előbb) a tanóra, foglalkozás elhagyására. A tanóra és a foglalkozás cseréjét indokolt esetben az igazgató/igazgatóhelyettes engedélyezi. A pedagógus tevékenységét általános szabályok mellett az egyéni munkakör tervezésalapján jóváhagyott munkakörre, feladatkörre, megbízásra kiterjedő munkaköri leírás tartalmazza.

7

A pedagógus számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres, vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség vezetők javaslatainak meghallgatása után. A nevelő-oktató munkát segítő és más alkalmazottak munkarendje Az intézményben nem pedagógus alkalmazottak segítik a pedagógiai program megvalósítását:  gazdaságvezető  pénzügyi ügyintéző  iskolatitkárok,  technikai dolgozók Ezen munkakörök részletes feladatkörét a munkaköri leírások és a megbízási szerződések tartalmazzák. A nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét – a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel összhangban – az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes részlegvezetők (igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető) tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és az alkalmazottak szabadságának kiadására. A tanév rendje A tanév rendjéről az Emberi Erőforrások Minisztériuma évenként rendelkezik (általában szeptember 01 – augusztus 31. között). A tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg, melyet a nevelőtestület fogad el. A tanév helyi rendje az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat tartalmazza. Az oktatás az órarendben meghatározott időpontban folyik. A tanítási óra védett. Az óráról sem pedagógust, sem gyereket kihívni nem lehet, az órán hirdetést beolvasni csak az igazgató, vagy a helyettesek engedélyével, rendkívül indokolt esetben lehet. A szünetek pihenésre, a tantermek szellőztetésére szolgálnak. A pedagógusok nevelő-oktató munkával kapcsolatos kijelölésének, megbízásának elvei A megbízás-kijelölés az iskola nevelő-oktató munkájának maradéktalan teljesítését és innovációját szolgálja. Alapelvek: 1. Iskolai érdek 2. Végzettség-szakképzettség 3. Önkéntesség Tantárgyfelosztás: A nevelők beosztásáról az iskola érdekének megfelelően az igazgató dönt, figyelembe véve a munkaközösségek javaslatait, a képesítést, és az egyéni képességeket. Törekedni kell a feladatok arányos elosztására. Egyéni kívánságok csak a pedagógiai szempontok sérelmei nélkül teljesíthetők. A megbízások területei:  Munkaközösség-vezetői (pályázat útján 4 évre kap megbízást)  DÖK segítő pedagógusok (igazgató bízza meg)  Munka- és tűzvédelmi felelős (igazgató bízza meg)  Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (igazgató bízza meg) 8

A nevelő-oktató munkával kapcsolatos megbízások:  pályaválasztási felelős  kosztümtár felelős  hang- és fénytechnika biztosítása  zenekari kíséret Ezen kívül minden olyan megbízás, ami a nevelő-oktató munkával összefügg, illetve előre viszi az iskolai munkát. A megbízatások vállalása elsősorban megbízási szerződés útján jön létre. Hétvégi rendezvények: A hétvégi illetve tanórán kívüli rendezvényeken való részvétel önkéntes, szabályozása a munkaköri leírásban kerül rögzítésre. A túlórák, helyettesítések elosztás elve: Hosszabb betegség esetén a hiányzó pedagógus helyettesét az igazgató jelöli ki. Alkalmi helyettesítéseknél a kijelölés az igazgatóhelyettesek feladata. A kijelölés szempontjai:  elsősorban szakos helyettesítsen,  órakedvezményes pedagógus, csak kivételesen helyettesítsen,  kerülni kell a túlzott megterhelést  baráti helyettesítésre csak rendkívüli esetben az igazgató engedélyével kerülhet sor. Szünidei foglalkoztatás, táborozás: Táboroztatást elsősorban önkéntes jelentkezés alapján történik. Jelentkező hiányában az igazgató, igazgatóhelyettes jelöli ki a táboroztató nevelőt. A táboroztatásért az intézmény díjat fizet. A díjfizetés akkor is fennáll, ha a programot az intézménnyel szerződéses viszonyban álló az iskolában működő önálló jogi személyiségű szervezetek bonyolítják. A külső jogi személy által szervezett tábor esetén a díjazás a szervezőt terheli. 20 tanulónként kell 1 nevelőt biztosítani a táborozáshoz, ugyanez az elv érvényesül a tanulmányi kirándulások esetében is. A pedagógus a megbízatást vagy a számára kijelölt munkát köteles pontosan elvégezni.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az ellenőrzést végző és az ellenőrzési területek Az Iskola igazgatója, az igazgatóhelyettes, szükség esetén külső szakemberek bevonásával ellenőrzi és értékeli a nevelő – oktató munkával kapcsolatos összes tevékenységet. Tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja a nevelőtestületet. A főbb ellenőrzési szempontokat, és területeket az éves ellenőrzési tervben rögzíti. Tapasztalatairól feljegyzést készít, és azokat megbeszéli az érdekeltekkel.  Az igazgatóhelyettes a munkaköri leírásban meghatározott területeken az ellenőrzési terv szerint önállóan végez ellenőrzéseket. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján intézkedéseket tesz és rendszeresen beszámol az igazgatónak, a nevelőtestületnek.

9

    

A munkaközösség-vezetők ellenőrzik és értékelik a szakterületükön folyó munka eredményességét. Tevékenységüket a feladat és hatáskörökről szóló külön szabályozás szerint végzik. Gazdaságvezető és az igazgatóhelyettes ellenőrzik a nevelő – oktató munkához kapcsolódó eszközrendszer, és dologi fejlesztés szakszerű, gazdaságos hasznosítását, állagmegóvását. Az igazgató egyes pedagógusokat is megbízhat egy meghatározott területen vizsgálat lefolytatásával, ellenőrzésével. A megbízott a tapasztalatairól köteles jelentést tenni a megbízónak a megadott határidőig. Az igazgató, a nevelőtestület és a szaktanár javaslatára szaktanácsadó is felkérhető a szakterület vizsgálatára. Az SZMK választmánya, az Iskolaszék, az igazgatón keresztül közvetetten kezdeményezhet pedagógiai jellegű vizsgálatokat.

Az ellenőrzés formái:  tematikus ellenőrzés,  eredmény vizsgálatok,  felmérések a nevelő – oktató munka egyes területeiről,  cél és tájékozódó jellegű látogatások a tanórán, napköziben és a tanórán kívüli foglalkozásokon,  beszámolók (iskolavezetés, munkaközösség-vezetők, szaktanárok),  adminisztrációs tevékenység ellenőrzése (tanmenetek, foglalkozási és munkatervek, tanulói produktumok, egyéb dokumentumok). A mérési, értékelési pontok meghatározása:  a pedagógiai programban meghatározott hálóterv alapján,  a nevelési értekezleteket témától függően eredményvizsgálatokkal, felmérések végzésével kell előkészíteni,  az Iskola éves munkaterve további ellenőrzések elvégzését határozhatja meg. A munkatervben rögzített felmérések, eredménymérések, látogatások időpontjáról az érintett nevelőket értesíteni kell. A hospitálásokat az érintett nevelőknek előzetesen be kell jelenteni. A munkafegyelem, a munkaköri kötelességek megtartására vonatkozó ellenőrzéseket, az igazgató előzetes bejelentés nélkül bármikor elrendelhet, bármely területen. A pedagógiai ellenőrző látogatásokat legalább a tanítást, vagy a foglalkozást megelőző szünetben kell bejelenteni. Az ellenőrzések tapasztalatainak hasznosítása:  az előző tanév értékeléseit a tervezőmunkában hasznosítani kell,  az érintett munkaközösség a felmérések ellenőrzések tapasztalatait feldolgozza, és konkrét megoldási tervezeteket, tevékenységi formákat javasol a nevelőtestületnek,  az ellenőrzések, felmérések tapasztalatait az iskola pedagógiai program korrekciójának figyelembe kell venni,  a nevelőtestületi munkaértekezleteken az előző időszak ellenőrzési tapasztalatait ismertetni kell, meg kell határozni és el kell fogadni a tapasztalatokból adódó feladatokat és ismertetni kell a következő időszak ellenőrzési programját.

10

A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az Iskolával A közoktatási intézménnyel alkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére – vagyonbiztonsági okok miatt – az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: Az intézménybe külön engedély nélkül léphetnek be a szülők, gyermeke ügyeinek intézése érdekében. A szülők a terem bejáratáig kísérhetik gyermeküket. Mindenki más csak igazgatói vagy telephelyi igazgatóhelyettes szóbeli vagy írásbeli engedélyével léphet be az iskolába és tartózkodhat bent a neki szóló program idejére. Az iskolai ünnepélyeken /tanévnyitó, tanévzáró, iskolai napok/ minden érdeklődő részt vehet.

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény vezetési szerkezete Az iskolavezetés szerkezete, funkció és hatáskörök:  az Iskolában vezetői feladatokat az igazgató, az igazgatóhelyettesek, és a gazdaságvezető lát el,  a tanügy-igazgatási, munkáltatói, gazdálkodói, szervezési és menedzselési feladatokat az igazgatóság látja el a feladat és a hatáskör megoszlás szerint,  az intézmény pedagógiai irányítását a nevelőtestület megbízása alapján a szakmai munka minőségéért felelős igazgatóhelyettes látja el,  az egyes szakterületeken a munkaközösségek, szakmai team-ek önálló döntési, és operatív jogosítványokkal rendelkeznek. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Vezetők, és szülői szervezetek közötti kapcsolattartás rendje A szülői munkaközösség/iskolaszék, valamint az iskolavezetés képviselői tanévenként legalább 2 alkalommal közös egyeztető megbeszélést tartanak. Ezen kívül bármelyik fél kezdeményezésére az egyeztető megbeszélés összehívható. Az egyeztető megbeszélésen kívül a vezetők és a szülői szervezetek az alábbi formákban tartják a kapcsolatot a szülőkkel.  a tanulói jogviszony létrejöttével a szülő és a tanuló megkapja az intézmény házirendjét,  az intézmény szülői közösségét, az iskolaszéket az igazgató évente legalább egy alkalommal tájékoztatja az iskola eredményeiről, a soron következő feladatokról és egyéb aktuális kérdésekről,  a pedagógiai programról, a házirendről, illetve az intézményi minőségirányítási programjáról a szülők a tanév első szülői értekezletén tájékoztatást kapnak. Ezen kívül tájékoztatást kérhetnek a fogadóórákon (időpontja a tanulók tájékoztató füzetében megtalálható) a szaktanároktól,  a telephelyek meghatározott rendje szerint havi - kivéve a szülői értekezletek hónapját fogadóórát tartanak valamennyi pedagógus részvételével. Időpontját az igazgató határozza meg,

11

    

a pedagógusok a tájékoztató és üzenő füzet útján minden, a tanulóval kapcsolatos fontos kérdésről, az érdemjegyekről, iskolai dicséretekről és fegyelmező intézkedésekről tájékoztatják a szülőt, tájékoztató után kötelesek meggyőződni a szülő láttamozásáról. a telephelyek meghatározott rend szerint nyílt napokat, tanítási órákat, szülői fórumokat szerveznek munkájuk megismertetésére, iskolai hirdetőtáblák, tájékoztató anyagok, iskolai kiadványok, valamint a média közvetítésével információkat juttatunk el a szülőkhöz, a szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásakor meg kell hívni, a szülői munkaközösség iskola szintű képviselőjével az igazgató tart kapcsolatot.

Vezetők, és a diákönkormányzat közötti kapcsolattartás rendje Az Iskola vezetői témától függően részt vesznek a diáktanács megbeszélésein. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelőtestületi értekezletre a diáktanács vezetője is meghívható. A diákönkormányzattal a vezetői feladatmegosztásnak megfelelően az intézményvezető, akadályoztatása esetén az intézményvezető-helyettes tart kapcsolatot. Ennek keretében az igazgató vagy a kijelölt igazgató helyettes:  részt vesz az intézményi diák-önkormányzati programokon, ahol igény szerint tájékoztatja a diák-önkormányzati szervek képviselőit, válaszol a felvetett kérdésekre, illetve az intézményvezető-helyettes továbbítja azokat az intézmény igazgatója felé,  folyamatos munkakapcsolatban áll a diákönkormányzatot patronáló nevelőkkel, segíti munkájukat. Az igazgató képviseli az intézményt a diákközgyűlésen, igény szerint részt vesz a különböző rendezvényeken, programokon. Vezetők, és nevelőtestület közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület az Iskola legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közneveléssel összefüggő jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A vezetők elsősorban értekezletek, megbeszélések formájában tartják a kapcsolatot a nevelőtestület tagjaival. Az értekezletek rendje Tanévnyitó (alakuló) értekezlet:  Az elmúlt év munkájának elemzése után a feladatok részletes megbeszélése, a munkaterv megalapozása.  A végleges tantárgyfelosztás ismertetése. Félévi értekezlet:  A munkaterv részarányos teljesítésének elemzése. Tanévzáró értekezlet:  Az éves munka rövid elemzése.  A tantárgyfelosztás elképzeléseinek ismertetése.  A nyári feladatok megbeszélése.  A szabadságolási terv elkészítése. 12

Osztályozó értekezletek: (félévkor, évvégén). Vezetői értekezletek: a feladatoktól függően (általában hetente). Munkaértekezletek: havonta egy alkalommal, illetve szükség szerint.  A tanítás nélküli munkanapokat, a tanítási szüneteket az éves munkaterv tartalmazza. Rendkívüli értekezlet:  Indokolt esetben az iskolai közösségek bármelyikének kezdeményezésére, illetve a tantestület egyharmadának igényére. Vezetők, és szakmai munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje A szakmai munkaközösség-vezetők az igazgatóval napi kapcsolatban vannak, segítik az igazgató szakmai munkáját az alábbi területeken. A munkaközösség-vezetők:  javasolják az igazgatónak a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését, átsorolását,  összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készítenek a nevelőtestület számára, igény szerint az igazgató részére a munkaközösség tevékenységéről,  szervezik, segítik a pedagógusok továbbképzését,  javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. A szakmai munkaközösségek A köznevelési törvény szerint: „A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható.” Az intézmény szakmai munkaközösségei az alábbiak:  táncművészet  grafika A szakmai munkaközösség tagjai a pályázatot benyújtó – benyújtók közül munkaközösségvezetőt választanak, a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. A megbízás 4 évre szól. A szakmai munkaközösségek tevékenysége A szakmai munkaközösségek feladatait éves munkatervük irányozzák elő. A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják:  javítják az intézményben folyó oktató-nevelő munka színvonalát, minőségét,  fejlesztik a művészeti képzések tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, 13

    

kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók képességszintjét, szervezik a pedagógusok továbbképzését, összeállítják az Iskola számára a vizsgákat, felméréseket, az Iskola fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját.

A szakmai munkaközösség-vezető feladatai:  összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját,  összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az igazgató részére a munkaközösség tevékenységéről,  elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit,  módszertani értekezletet tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez,  irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, a továbbképzést,  képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül, A vezetők közötti feladatmegosztás Az igazgató főbb feladatai és hatáskörei:  az intézmény jogi képviselője,  feladata az iskola pedagógiai programjának szintetizálása, koordinálása, szervezése, ellenőrzése, értékelése és menedzselése,  gyakorolja a munkáltatói és fegyelmi jogkört az iskola dolgozói felett, irányítja a személyzeti munkát,  gyakorolja a személyzeti jogkört, meghatározza a gazdálkodás irányelveit,  ellátja a jogszabályban előírt igazgatási feladatokat,  értékeli a pedagógiai munkát, és a pedagógusok tevékenységét,  kapcsolatot tart a szülőkkel és a szülői szervezetekkel, a társintézményekkel, területi, országos és nemzetközi szakmai szervezetekkel, megyei kormányhivatalokkal. Igazgatóhelyettes(ek) főbb feladatai és hatáskörei  helyettesíti az igazgatót távollétében,  koordinálja a nevelőtestület munkáját,  ellenőrzi a szakmai, pedagógiai munkát,  ellenőrzi a nyilvántartásokat,  felelős az iskola üzemeltetéséért,  irányítja és szervezi az iskola tárgyi, technikai feltételrendszerének fejlesztését,  irányítja a belső vizsgáztatás lebonyolítását,  a munkaközösségek javaslatai alapján az igazgató egyetértésével elkészíti a tantárgyfelosztást, és azt a nevelőtestület elé terjeszti,  gondoskodik a helyettesítések, a túlmunka elrendeléséről, adminisztrálásáról és elszámolásáról,  az iskolatitkár bevonásával elvégzi a feladatköréhez kapcsolódó munkajogi területek adminisztrációját,  irányítja a munka és tűzvédelmi tevékenységet, részt vesz a balesetek kivizsgálásában,  közvetlenül irányítja az oktatók, kosztümtárosok és technikusok munkáját,  belső ellenőrzési ütemtervet készít, 14

    

elbírálja és jóváhagyásra továbbadja az oktatók tanmenetét, irányítja az iskolai könyvtár működését, szabadidős és kulturális programok szervezését, koordinálja az intézményi továbbképzési terv megvalósítását, koordinálja az intézményben folyó speciális nevelési feladatokat (felzárkóztatás, egyéni fejlesztés, tehetséggondozás), koordinálja a belső mérési és értékelési program végrehajtását.

Gazdaságvezető főbb feladatai és hatáskörei  az igazgató, ill. – jogkörük szerint – az igazgatóhelyettes(ek) irányításával irányítja, illetve végzi az iskola gazdasági, pénzügyi, ügyviteli feladatait,  részt vesz a gazdasági pénzügyi belső ellenőrzésben,  közvetlenül irányítja a gazdasági ügyintézők munkáját (adminisztratív és technikai személyzet)  feladata a takarékos gazdálkodás, a külső erőforrások lehetőségeinek feltárása és az ez irányú fejlesztőmunka,  a naprakész információk érdekében koordinálja a gazdasági tevékenység számítástechnikai feldolgozását,  távolléte esetén az iskolatitkár helyettesíti A kiadmányozás szabályai - Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. - Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. - Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:  az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím)  az irat iktatószáma  az ügyintéző neve  az ügyintézés helye és ideje - A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni:  az irat tárgya  az esetleges hivatkozási szám  a mellékletek száma - A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. -

A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti.

15

A képviselet szabályai - A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. - Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. - Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. - A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában, amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel, a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. - A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki:  jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében  tanulói jogviszonnyal  az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával,  munkáltatói jogkörrel összefüggésben;  az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján o hivatalos ügyekben  települési önkormányzatokkal való ügyintézés során  állami szervek, hatóságok és bíróság előtt  az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt o intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során  a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az óvodaszékkel, iskolaszékkel és kollégiumi székkel, az intézményi tanáccsal  más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A telephelyekkel történő kapcsolattartás rendje Az igazgató, vagy megbízottja részt vesz:  a telephelyek értekezletein, rendezvényein,  ellenőrzést végez vagy kezdeményez a telephelyein. A telephelyek nevelőtestülete részt vesz:  az intézmény tanévnyitó és tanévzáró értekezletén,  a belső továbbképzéseken,  igény szerint a szakmai munkaközösségek munkájában,  az iskolai hagyományok szerint tartandó rendezvényeken és programokon. A nevelőtestületi jogosítványok gyakorlása szempontjából a nevelőtestület egységes, ennek teljes jogú résztvevői a telephelyek pedagógusai. 16

A tanulók részt vesznek:  az iskolai rendezvényeken, programokon,  a diákönkormányzat munkájában,  igény szerint a sportkör és a gyermekszervezet munkájában,  a diákjogok képviseletét az iskola diákönkormányzata és a telephelyek feladattal megbízott nevelője közösen látja el. Felnőttek közösségei A szülői munkaközösség A köznevelési törvény rendelkezik a szülők közösségének létrehozásáról. Ennek alapján: „Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői munkaközösség dönt saját működéséről. Az iskolaszék A köznevelési törvény rendelkezik az iskolaszék létrehozásáról. Ennek alapján:”Az iskolában a nevelő-oktató munka segítése,, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartó, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből álló iskolaszék alakulhat.” Az iskolaszék alakuló ülésén megállapítja működési rendjét, megválasztja tisztségviselőit A szülői munkaközösség, mind az iskolaszék maga dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról, valamint a közösséget képviselő személyekről. A kapcsolattartás rendje A szülői munkaközösség (SZMK) választmánya az iskolaszék/szülői szervezet és az iskolavezetés képviselői tanévenként 2 alkalommal közös egyeztető megbeszélést tartanak. Az iskolaszékkel/szülői szervezettel való együttműködés szervezése és folytonossága az igazgató feladata. Az iskola igazgatója, és a iskolaszék/szülői szervezet képviselője az együtt működés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv illetve az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. Az iskolaszék képviselőit meg kell hívni a nevelőtestületi értekezletek azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyekben az iskolaszéknek/ szülői szervezetnek egyetértési, vagy véleményezési jogosultsága van. Ezen kívül bármelyik fél kezdeményezésére az egyeztető megbeszélés összehívható. Az iskolaszék és az SZMK képviselője témától függően részt vesz:  a nevelőtestületi értekezleten,  vezetői megbeszélésen. Az aktuális információkról az iskolaszék és az SZMK tagjait az intézmény közvetlenül az oktatókon, közvetetten az igazgatóhelyettesen keresztül tájékoztatja. Diákönkormányzat A diákönkormányzat működési rendje A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

17

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A kapcsolattartás rendje:  a diákönkormányzat képviselője részt vesz a nevelőtestület munkájában, és témától függően a vezetői megbeszéléseken,  az iskola vezetői témától függően részt vesznek a diáktanács megbeszélésein,  a diákönkormányzat szakbizottságának tagjai témától függően részt vesznek az iskolában működő, az iskolával feladat ellátási megállapodást kötött önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetek megbeszélésein,  a diákönkormányzat iskolai életében történő egyéb részvételi formáit a Köznevelési törvény szabályozza. Működés feltételei:  a diákönkormányzat az iskola, éves költségvetésében megjelölt anyagi támogatásban részesül,  a diákönkormányzat az általa megszerzett anyagi támogatások felhasználásáról önállóan dönt, az ezzel kapcsolatos pénzügyi adminisztrációt az intézmény gazdasági csoportja végzi,  a diákönkormányzat részére az intézmény helységet biztosít,  a diákönkormányzat az intézmény helyiségeit és berendezéseit az éves munkatervben elfogadott programnak megfelelően használhatja,  a diákönkormányzat keretei között megvalósítandó programokra az intézmény, az intézményben működő szakmai szervezetek és az önálló jogi személyiséggel rendelkező jogi szervezetek közös pályázatot nyújthatnak be, az elnyert támogatás felhasználásáról közösen döntenek,  az intézmény az éves továbbképzési terv terhére biztosítja a diákönkormányzatot segítő nevelők továbbképzését,  Az intézmény külön támogatást biztosít a diákönkormányzati vezetők képzéséhez. Az iskolai közösségek Az azonos képzési szintre járó tanulók egy közösséget hozhatnak létre. A közösségek diákjai a foglalkozások túlnyomó többségét a foglalkozások rendje szerint közösen látogatják. A közösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az művészeti csoport diákbizottságának tagjait és a csoport titkárát, valamint küldöttet delegálnak az iskola diákönkormányzatának vezetőségébe. A csoport ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. A tanulók véleménynyilvánításának elvei A tanulók jogait és kötelezettségeit a Köznevelési törvény szabályozza. A tanulók az iskolai élet bármely kérdésben véleményt nyilváníthatnak, és javaslatot tehetnek. Észrevételeiket és véleményüket közvetlenül, vagy diák és felnőtt képviselők útján tehetik meg. Diákképviselet útján:  Diákönkormányzat,  Az iskolában működő jogi személyiségű szervezetekbe delegált képviselőik útján,

18

Felnőtt képviselők útján:  diákönkormányzatot segítő nevelő,  igazgatóhelyettes,  szaktanár,  gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,  szülő, gondviselés. A szervezett véleménynyilvánítás, javaslattétel színterei: (a diákok nagyobb csoportját legalább 1 közösséget érintő kérdésekben)  diáktanács,  fogadóórák,  iskolaszék/szülői szervezet ülésein,  rendkívüli, halasztást nem tűrő esetekben azonnali időpont egyeztetést követően. A közösség vezetője: a szaktanár A közösség élén, mint pedagógusvezető, a szaktanár áll. A szaktanárt az igazgató bízza meg. A szaktanár feladatai és hatásköre:  alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve,  elkészíti és folyamatosan karbantartja a csoport térképet,  együttműködik a csoport diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását,  koordinálja és segíti a csoportban tanító pedagógusok munkáját,  aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az csoport szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglakozó nevelő tanárokkal,  figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, a csoport fegyelmi helyzetét  különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítségére,  minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti,  szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről,  ellátja a csoporttal kapcsolatos ügyviteli feladatokat (a csoportnapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, stb.),  saját hatáskörben – indokolt esetben – évi 3 nap távollétet engedélyezhet csoportja tanulójának, igazolja hiányzását,  tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,  javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére,  részt vesz a szakmai munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét,  a nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít.

19

Az Iskola közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái: Különböző értekezletek, fórumok, témacsoport ülések, nyílt napok, diáktanácskozások. Az Iskola különböző közösségeinek, csoportjainak tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők és a választott diákképviselők segítségével az igazgató fogja össze. Az Iskola közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. A különböző kapcsolattartások konkrét időpontjáról pedagógusait levélben kell értesíteni. A helyszínt valamennyi esetben az intézmény biztosítja. A szülők tájékoztatási formái A szülő jogos igénye, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért az Iskola a tanév során előre meghatározott, az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezleteket és fogadóórákat tart. (A tájékoztatások időpontját az éves munkaterv rögzíti.) Ezen túlmenően valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az csoportnaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetébe is feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 3-4, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál félévente legalább 5 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. A szülői értekezletek A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást gyermekük szaktanárairól. A leendő első évfolyamosok szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az Iskola a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről, az új beiratkozott tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. A szülői értekezletet a leendő szaktanár tartja. A szaktanár bemutatja az csoportban tanító valamennyi pedagógust. A tanév során osztályonként 2 szülői értekezletet tartunk. Amennyiben a főtárgy tanár vagy a szülői munkaközösség szükségesnek látja, rendkívüli szülői értekezletet hívnak össze. Szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa minden tanévben 4 alkalommal szülői fogadóórát tart. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusaival, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az igazgatóhelyettes(ek) helyettesítésének rendjét az igazgató határozza meg, az igazgatót akadályoztatása esetén teljes jogkörrel, teljes felelősséggel helyettesíti az általa kijelölt igazgatóhelyettes.

20

A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája, rendje - A nemzeti köznevelési törvény alapján a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamara és az intézményfenntartó képviselőiből alakult intézményi tanács a nevelési-oktatási intézménynek a működését érintő valamennyi kérdésben véleményt nyilvánító egyeztető fóruma. - Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős. - Az intézményi tanácsot működési rendjében meghatározott tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. - Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. - Az intézményi tanács elnöke számára a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző értekezletéről készített jegyzőkönyvet a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül az igazgató elküldi. - Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni az szülői választmány és a diákönkormányzat vezetősége valamint az iskolaszék vezetője részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az iskola igazgatója és igazgatóhelyettesei évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi időszakának végén) hívnak össze. Az értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervi feladatok teljesítéséről. - Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívhatók. - Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács működési rendje, valamint munkaprogramja határozza meg. A vezetők és az iskolaszék, iskolai szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendje Amennyiben valamely fél (pedagógus, szülő, fenntartó, diákönkormányzat) kéri, meg kell alakítani az iskolaszéket. Feladata a nevelő-oktató munka segítése, a nevelésben érdekelt felek együttműködésének összehangolása, az anyagi erőforrások gyarapítása, az intézmény nevelőmunka hatékonyságának növelése. Az iskolaszék alakuló ülésén megállapítja működési rendjét, munkaprogramjait, eljárási szabályait, megválasztja tisztségviselőit. Működését az iskolaszék SZMSZ-e szabályozza. Az iskolaszék szavazattal rendelkező tagjainak száma: 7 fő,    

a diákok képviseletében 2 fő a szülők képviseletében 2 fő a tantestület képviseletében:2 fő a fenntartó részéről 1 fő

21

Az iskolaszék és a vezetők kapcsolattartási formái:  szóbeli személyes megbeszélés,  munkatervek vonatkozásában egymás tájékoztatása,  értekezletek, ülések,  iskolaszék képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre,  a nevelőtestület az adott témában kompetens képviselőjének, ill. az iskola igazgatójának (ha nem tagja az iskolaszéknek) meghívása az iskolaszék ülésére,  írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve az iskolaszék jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkörgyakorlásokhoz,  azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve az iskolaszék jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok),  az iskolaszék nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek,  az iskolaszék által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. A szülői szervezet és a vezetők kapcsolattartási formái: A szülői szervezet és az igazgató közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők:  szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével,  közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében az igazgató részéről,  munkatervek vonatkozásában egymás tájékoztatása,  értekezletek, ülések,  szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre,  a nevelőtestület adott témában kompetens képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére,  írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör gyakorlásokhoz,  azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok),  a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek,  a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Az iskola a nevelőtestületi feladatokat a nevelőtestület egyetértésével átruházhatja a szakmai munkaközösségekre. Munkaközösségekre átruházható ügyek:  tantárgyfelosztás előtti véleményezés,  a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos véleményezés,  szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának véleményezése,  pedagógiai program helyi tanterv részének kidolgozása,  javaslattétel jutalmazásra, elismerésre,  javaslattétel az éves munkatervhez.

22

A munkaközösségek, mint az átruházott jogkör gyakorlói beszámolói kötelezettséggel tartoznak:  a nevelőtestületi értekezleten,  a vezetői értekezleten,  munkaértekezleten. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény az iskolai munka megfelelő szintű irányításának és ellátásának érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart fenntartójával, a társintézményekkel, a bérleti szerződést kötött más nevelő-oktató intézményekkel, önkormányzatokkal, gazdasági vállalkozásokkal, Kft-kel, egyéni vállalkozásokkal, támogatókkal, és az alábbi felügyelő intézményekkel:  B-A-Z Megyei Kormányhivatal  Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal  Békés Megyei Kormányhivatal  Heves Megyei Kormányhivatal  Magyar Államkincstár Az Iskolát külső kapcsolataiban az igazgató képviseli. Az igazgató ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján. Az Iskola és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:  az Iskola alapító okiratának kiadása, módosítása,  az Iskola tevékenységi körének módosítása,  az Iskola nevének megállapítása,  az Iskola pénzügyi-gazdálkodási tevékenysége (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), Az Iskola ellenőrzése, ezen belül:  gazdálkodási, működési tevékenység törvényességi szempontból,  szakmai munka eredményessége,  az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések, valamint az intézményben folyó szakmai munka értékelése,  az intézmény SZMSZ-e, valamint annak módosításának ellenőrzése,  az intézményi pedagógiai program ellenőrzése,  az intézményi minőségirányítási program ellenőrzése. A fenntartóval való kapcsolattartás formái:  szóbeli tájékoztatás,  írásbeli beszámoló,  dokumentum átadás jóváhagyás céljából,  egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel,  a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,  speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.

23

Más intézményekkel való kapcsolattartás A kapcsolatok lehetnek:  szakmai,  kulturális,  és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái:  egymás kölcsönös tájékoztatása az oktatás színvonaláról, valamint az elvárásokról,  rendezvények,  versenyek,  szakmai fórumok. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a:  gyermekjóléti szolgálattal, illetve  gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más o személyekkel, o intézményekkel és o hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:  a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,  esetmegbeszélés – az intézmény vagy a szolgálat felkérésére,  a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget,  előadásokon, rendezvényeken való részvétel. A munkakapcsolatot az igazgató, illetve a gyermekvédelmi- és az ifjúságvédelmi felelős tartja fenn. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök megbízása a gyermekjóléti szolgálattal kötött megállapodás alapján jelzőrendszer működtetésére szól, valamint feladatkörükbe tartozik a belső nyilvántartás kezelése, esetleg szociális és jóléti intézkedésekben való közreműködés, segítségnyújtás. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az iskolai ünnepélyeket, megemlékezéseket, rendelkezéseket az igazgatóhelyettes(ek) és a szaktanárok rendezik, szervezik. Az iskolai rendezvényekre, ünnepségekre annak jellegétől függően meg kell hívni a szülőket.

24

A szakmai munkaközösségek együttm ködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében Munkaközösségek létrehozása Az intézmény pedagógusai az iskolában folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre, egyeztetve az intézmény vezetésével. A munkaközösség-vezetőt a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető legfeljebb négy évre bízza meg. A kapcsolattartás rendje: A munkaközösség-vezetőknek az igazgató vagy az igazgatóhelyettes munkaközösség-vezetői értekezletet tart szükség szerint. A munkaközösség tagjai egymással a kapcsolatot értekezletek, rövid megbeszélések, órai hospitálások és a mindennapi tapasztalatok kicserélése révén tartják.  Értekezlet: tanév elején, ahol közösen összeállítják az éves munkatervet. Ennek mellékletét képezi a munkaközösség ellenőrzési terve, melyet a területileg illetékes igazgatóhelyettes ellenőrzési terve alapján – a tanárkollégák órarendjéhez igazítva – a munkaközösség-vezető készít el, s az igazgató hagy jóvá.  Értekezlet: félév utáni, elemző-értékelő.  Értekezlet: tanév végén elemzik és értékelik az éves munkát, véglegesítik a munkaközösség-vezető által elkészített éves beszámolót, amely az intézményi beszámoló mellékletét képezi.  Év közben szükség szerint további megbeszélésekre kerül sor, melyet az igazgató (vagy az igazgatóhelyettes) vagy a munkaközösség-vezető kezdeményezhet. Az intézményi védő, óvó előírások Az Iskolának közre kell működni a gyermekek, a tanulók veszélyezettségének megelőzésében és megszüntetésében. A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése és a szükséges jelzések megtétele minden pedagógus és iskolai dolgozó feladata. A pedagógusok részt vesznek a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az intézményvezető koordinálásával az Iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Központtal, Szakszolgálattal Ha a pedagógus a tanuló életvitelében káros tendenciát lát, azonnal jelzéssel él az intézményvezető felé. Szociális támogatás megítélése a tanuló valós szociális helyzetének feltérképezését követően történhet. A tanulók balesetvédelmét biztosító tevékenységeket a munkavédelmi szabályzat és a házirend tartalmazza. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az Iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

25

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan:  minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az SZMSZ mellékleteiben található munkavédelmi szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűz- és bombariadó terv rendelkezéseit,  a nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. A pedagógusoknak feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első órán, melynek során ismertetni kell:  az Iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,  a házirend balesetvédelmi előírásait,  a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét,  a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban,  tanulmányi kirándulások, túrák előtt,  a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A pedagógusok feladata, hogy:  haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős,  a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a tanulók ne férhessenek hozzá,  javaslatot tegyenek az iskola épületének és az osztálytermeinek és közösségi helyiségeinek még biztonságosabbá tételére. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy:  a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a tanulók biztonságára, testi épségére,  a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata. A pedagógus az intézménybe ezen szabályzat, és az intézmény házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével hozhat be a foglalkozásra az ő általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. 26

A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérül tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, illetve a munkavédelmi felelősnek. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: A tanulóbalesetet az Minisztérium honlapján lévő –Baleseti jegyzőkönyv nyilvántartóoldalon regisztrálni kell. Az igazgató feladatai:  kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja,  lehetővé teszi az iskolaszék, vagy az iskolai szülői szervezet részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában,  intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:  intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (egy példány megőrzéséről gondoskodik),  ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:  azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé,  gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. Súlyos az a tanulóbaleset, amely:  a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette), 27

  

valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott.

A pedagógusok feladata:  Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására:  közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában,  e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel,  jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, Súlyos balesetekkel kapcsolatban:  a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről,  közreműködik a baleset kivizsgálásában,  közreműködés az iskolaszék, és az iskolai szülői szervezet tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában,  intézkedési javaslat kidolgozása minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításainak végrehajtása. Nem pedagógus alkalmazott:  az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az SZMSZ mellékletében található munkavédelmi szabályzat szabályozza. Űármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Tűz-, illetve bombariadó esetén a személyi védelem a legfontosabb. Aki az Iskola területén bárhol tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, vagy bombarobbantására utaló körülményről hall, az haladéktalanul köteles értesíteni az intézmény igazgatóját, tűzvédelmi megbízottat, és azonnal jelezni a legközelebbi telefonon a Tűzoltóság, illetve Rendőrség felé a 105, illetve 107 telefonszámon. Bombariadó esetén szükséges teendők:  a bejelentést követően a hatóságok értesítése (Tűzoltóság, Rendőrség),  az intézményt a kiürítési tervnek megfelelően el kell hagyni,  az épületbe csak a szakhatóság engedélyével lehet újból belépni,  a bombariadó miatt elmaradt órákat pótolni kell, a pótlásról az intézmény vezetője rendelkezik. 28

Annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, a házirendről, a minőségbiztosításról A nevelőtestület által elfogadott foglalkozási vagy pedagógiai program képezi az iskolában folyó nevelő – oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Az Iskola pedagógiai programja a köznevelési törvény előírásai alapján készíthető el. Az Iskola pedagógiai programja meghatározza:  Az iskolában folyó nevelés – oktatás célját,  Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül: o az iskola évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, o az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, o az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit a tanuló tudása értékelésének és minősítésének módját, o nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a nemzeti, kultúra- és népismereti tananyagot. o A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó tanulók számára a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot.  Az iskolai élet, a tehetség, képesség kibontását a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket.  Az iskola nevelőtestülete által elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai Program nyilvános. Ezért minden telephelyen hozzáférhető helyen – nevelői szoba – egy-egy példányt el kell helyezni, hogy a tanulók, a nevelők és a szülők is beletekinthessenek. A program megtekinthető a fenntartónál, az intézmény igazgatójánál, az iskola irattárában, az iskola igazgatóhelyetteseinél, valamint a munkaközösségek vezetőinél és az iskola honlapján a www.vilagviraga.hu oldalon.  Az Intézményi Minőségirányítási Program megtalálható a fenntartónál az intézmény igazgatójánál, az iskola irattárában, az iskola igazgatóhelyettesnél.  Az iskola vezetésének gondoskodnia kell arról, hogy a Pedagógiai Program, az Intézményi Minőségirányítási Program, az SZMSZ tanulókra és szülőkre vonatkozó részeiről az érintettek időben és megfelelő módon kapjanak tájékoztatást és állandó betekintési lehetőséget.  Az iskola Házirendjét az elfogadás után teljes terjedelmében az iskola honlapján megtekinthető legyen, a www.vilagviraga.hu oldalon; az pedagógusok kötelesek megismertetni és értelmezni a tanulókkal. Beiratkozáskor a szülőknek át kell adni a házirend egy példányát. Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel A szülői szervezetet az SZMSZ az alábbi véleményezési jogkörrel ruházza fel: - az SZMSZ elfogadásakor, - a házirend elfogadásakor, - a pedagógiai program elfogadásakor, - a költségvetés elfogadásakor, - a tanulói fegyelmi ügyekben.

29

A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai Amennyiben a tanuló szándékosan, vagy gondtalanul rendkívüli vétkességgel súlyosan megsérti az iskolai kötelezettségeket, szabályokat, vagy többszöri fegyelmező intézkedés ellenére sem változtat magatartásán ellene fegyelmi eljárás indítható. Az eljárás indítására javaslatot tehet:  igazgató,  igazgatóhelyettesek,  szaktanár A fegyelmi eljárás indításáról az igazgató dönt, és összehívja a fegyelmi bizottságot. A fegyelmi eljárás alapján kiszabható büntetések:  megrovás,  szigorú megrovás,  áthelyezés párhuzamos osztályba,  áthelyezés másik iskolába. Ez a fegyelmi intézkedés a szülők bevonásával és egyetértésével és a fogadó iskola hozzájárulásával hozható meg. Fegyelmi bizottság tagjai:  igazgató, vagy igazgatóhelyettes,  a tanulókat nevelő – oktató pedagógus,  diákönkormányzatot segítő pedagógus. A Diákönkormányzatot előzetesen meg kell hallgatni. A fegyelmi eljárás előkészítése az igazgatóhelyettes feladata (kiértesítés, nevelők összehívása, a döntésről az érdekeltek értesítése, stb.) A fegyelmi eljárás vezetője: igazgató A fegyelmi vétségek súlyosságának és a büntetésnek arányban kell lenni. Kártérítési felelősség: Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az intézmény igazgatója vagy az általa megbízott személy köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Az eljárás lefolytatása és a kártérítés megállapítása a Köznevelési törvény, valamint az EMMI rendelet alapján történik. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje A nevelési-oktatási intézmények működéséről, és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló EMMI rendelet alapján: „A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet a) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány, b) nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány, c) elektronikus okirat, 30

d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány. (2) Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat. „ Elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje A KIR elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni, és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október elsejei pedagógus és tanulói lista,  elektronikusan beérkező, az igazgató által megjelölt egyéb hivatalos levelek. A elektronikusan előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az intézmény nem használ elektronikus naplót. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje A köznevelési ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a Korm. rendeletnek megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumokat a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell tárolni. A papír alapú irattározás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták Az igazgató feladat-és hatásköréből leadott feladat és hatáskörök Az igazgató által kijelölt igazgatóhelyettes jogosul teljes jogkörrel eljárni:  az iskola jogi képviseletében,  az iskola jogszerű működésénél,  az iskolát ellenőrző kormányhivatalnál

31

Munkaköri leírás Intézményünkben minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaköri leírás minták Tanár munkaköri leírás - mintája Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az alapvizsgára, illetve a záróvizsgára való sikeres felkészítése. A főbb tevékenységek összefoglalása - megtartja a tanítási órákat, - feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, - megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, - munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik, - a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, - legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, - a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a terem állapotára, ha a csoport elhagyja a termet, akkor - ellenőrizze az állapotokat, - utolsóként távozik, - a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, - tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, - rendszeresen értékeli tanulói tudását, képességeit, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának, - tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, - javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, - részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, - évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban, - a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, - megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, - az igazgató beosztása szerint részt vesz az alapvizsga záróvizsga, osztályozó, javító és különbözeti vizsgákon, - helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal, 32

egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit –a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében –az igazgatóhelyetteshez eljuttatja, - felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, - előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, - folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, - elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. - a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, - beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, - közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában. Különleges felelőssége - felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, - bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, - a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi a tanszakvezetőnek, illetve a tagintézmény-vezetőnek, igazgatónak. -

Igazgató-helyettes munkaköri leírás mintája Megegyezik a tanár munkaköri leírás mintájával, kiegészítve az alábbiakkal: Közrem ködik: - a művészeti nevelő és oktató munka irányításában, - a tanügy-igazgatási feladatokban, - a felvételi alkalmassági és a tanulmányok alatti meghallgatások, vizsgák megszervezésében, - a művészeti alapvizsga és művészeti záróvizsga előkészítésében, szervezésében, lebonyolításában, - az iskolai hagyományok megőrzésével összefüggő feladatokban, - a pedagógus-továbbképzéssel és a minőségbiztosítással kapcsolatos feladatokban, - a taneszközök rendeléséhez kapcsolódó vezetői feladatokban. Ellátja: - a kosztümtár állomány kezelésének ellenőrzését, - a naplók, a leltárak, a nyilvántartások és az elszámolások vezetésének, az iratok kezelésének, a dokumentációk megőrzésének ellenőrzését, - versenyek, bemutatók szervezését, - a hiányzó pedagógus helyettesítőinek kijelölését, Az igazgatóhelyettes: - felel az iskola, valamint a hozzá tartozó telephelyek működési rendjéért, a munkavégzés biztonságáért, a tanulóbalesetek megelőzéséért, a munka- és tűzvédelmi szabályok betartásáért, - az igazgató szakmai iránymutatása szerint közvetlenül irányítja az iskolában és a telephelyeken folyó szakmai munkát,

33

Az igazgatótól átruházott hatáskörben: - képviseli az iskolát a térség egyéb szervei előtt, - javaslattevő jogkörrel rendelkezik az iskolába, és hozzá tartozó telephelyekre történő pedagógus-alkalmazásnál, a munkaviszony megszüntetésénél, jutalmazásnál, engedélyezi a szabadság igénybevételét, - előkészíti és vezeti a nevelőtestület által átruházott ügyekben tartott értekezletet, a felvett jegyzőkönyv második, aláírásokkal ellátott példányát megküldi az igazgatónak, - tevékenységéről a rendszeresen tartott vezetői értekezleten beszámol az igazgatónak, - a rendkívüli eseményeket azonnal jelenti. -

Iskolatitkárok munkaköri leírás mintája igazolásokat állít ki utasítás szerint, oktatással, képzéssel kapcsolatos nyilvántartást, statisztikákat készít, képzési szerződéseket készít elő, tanügyi statisztikákat készít szakmai irányítással, közreműködik a szakmai anyagok, folyóiratok, újságok megrendelésében, közreműködik az iskola minőségbiztosítási dokumentációjának vezetésében, intézi az iskolavezetés hivatalos levelezését, egyezteti a fogadóórák, szülői értekezletek rendjét, információkat közvetít a szülők és az iskolavezetés, a pedagógusok között, szervezi a külső látogatók iskolai programjait, kezeli az iskolai partnerlistát, kapcsolatot tart az iskolafenntartóval, időpontokat egyeztet az iskolavezetés és az intézmény külső-belső kapcsolatai között, szervezi az iskolai külső kapcsolataival való együttműködést, előkészíti a tanári, tantestületi értekezleteket, közreműködik az igazgató, igazgatóhelyettes nyilvános fellépéseinek előkészítésében, utómunkálataiban, szűrőfeladatot lát el az igazgató mellett, előkészíti az iskolavezetés prezentációit, intézi az iskolavezetés szakmai továbbképzésein való részvételt, közreműködik az iskolai ünnepségek, és egyéb programok megrendezésében, közreműködik az iskolai kulturális programok szervezésében, részt vesz az iskolai felvételi eljárás lebonyolításában, közreműködik a vizsgák szervezési, adminisztrációs feladataiban.

Gazdasági ügyintéző munkaköri leírás - mintája A gazdasági ügyintéző munkaköri feladatainak összefoglalása Kezeli az Iskola házipénztárát. A házipénztárból kifizetést csak az Iskola igazgatója engedélyével végezhet. A házipénztárt tíznaponként ellenőrzi, lezárja, számítógépen rögzíti. Havonta elvégzi a szükséges zárlati feladatokat a könyvviteli szabályoknak megfelelően. Anyagi felelősséggel tartozik a házipénztárban kezelt valamennyi eszköz és egyéb értékek kezeléséért. Részletes feladatai - A számlák mellé csatolja a teljesítési igazolást, gondoskodik a felhasználás bizonylatolásáról. - Hó végét követően legkésőbb a következő hónap 6. napjáig a pénztárbizonylatokat megküldi a könyvelő részére könyvelés céljából.

34

Az intézmény bevételeiről számlát állít ki (terembérlet, ételhulladék, tanfolyami díj stb.) - A befolyt bevételt bevételezi a házipénztárba vagy befizeti az intézmény folyószámlájára attól függően, hogy mennyi a házipénztár egyenlege. - Tartós távollét esetén a házipénztárt jegyzőkönyv alapján adja át. - Kezeli az intézmény munkavállalóinak személyi anyagát. Munkaügyi feladatai részeként: - új felvétel esetén elkészíti a munkaszerződéseket az igazgatóval történő egyeztetést követően, - kiállítja az adatfelvételi lapot, elkészíti a személyi anyagot, gondoskodik arról, hogy a bérszámfejtés minden adatot időben megkapjon a biztosított bejelentéshez, bérszámfejtéshez, - munkaviszony megszüntetésekor az igazgatóval történő egyeztetetést követően elkészíti a megfelelő dokumentumokat és eljuttatja a bérszámfejtő részére, - elkészíti a megbízási szerződéseket, gondoskodik a hozzá tartozó nyilatkozatok, dokumentumok elkészítéséről, - havonként kimutatást készít a távollét adatokról, összegyűjti a táppénzes dokumentumokat, szabadságengedélyeket, fizetés nélküli szabadság engedélyeket, majd ezeket megküldi a bérszámfejtő részére - folyamatosan vezeti a dolgozók szabadság nyilvántartását, - az tagintézmény-vezető által készített túlóra, távolléti díj, tanulókíséret, stb. elszámolást továbbítja a megfelelő kimutatáson keresztül a bérszámfejtő részére - gondoskodik a technikai dolgozók jelenléti ívének havonkénti zárásáról - részt vesz az iskola vagyonának leltározásában, selejtezésének, hulladék hasznosításának lebonyolításában, - megrendeli, bevételezi és kiadja a tisztító-és takarító eszközöket. -

Takarító munkaköri leírás mintája Naponta 5.30-8.00 és 13.30-19.00 óráig osztott műszakban, amely munkaidő ebédidőt nem tartalmaz Legfontosabb munkaköri feladatainak összefoglalása - a gazdaságvezető közvetlen utasításai szerint jár el az épület takarítási munkálataiban, - napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó tantermeket, padlózatukat felmossa, tiszta langyos vízzel lemossa a táblát, - napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó folyosórészeket, - gazdaságvezetői utasításra a takarítógéppel végez folyosói nagytakarítást - naponta lemossa a WC kagylókat és az ülőkéket, naponta fertőtleníti azokat, - szükség szerint tisztítja az ajtókat, falburkolókat, csaptelepeket - mindennemű olyan takarítási munkát szükség szerint elvégez, amely biztosítja az épület állandó tisztán tartását - napi gyakorisággal takarítja a tanulói és tanári asztalokat és székeket, rendkívüli esetben az asztalok lapját fertőtleníti - kötelessége a tantermekben és a folyosókon elhelyezett szemétgyűjtő edényzet rendszeres ürítése, tisztítása, - porszívózza a szőnyegeket, 35

-

szükség szerint öntözi a tanteremben és a folyosón lévő virágokat, nagytakarítást végez a nyári, téli és tavaszi szünetben elvégzi folyosóterületének súrolását, a függönyök mosását, a padok és falburkolók súrolását a nagytakarítások időszakában –a többi takarítóval közösen –az gazdaságvezető utasítása szerint az egész épületben elvégzi az ablakok tisztítását, a nagytakarítások alkalmával –az gazdaságvezető utasítása szerint –a szokásosnál alaposabban elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyek napi munkájához tartoznak a használaton kívüli tantermekben lekapcsolja a villanyt, takarékosan bánik a vízzel, elektromos energiával folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény napi működése során keletkezett, a biztonságos munkavégzést veszélyeztető hibákat, azt jelzi a karbantartónak, szükség esetén az gazdaságvezetőnek

Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formáit, időkeretei

A képességek differenciált fejlesztésének egyéb formái, korrepetálás A tehetséggondozás érdekében helyi, tanulmányi versenyeket kell szervezni, támogatni és segíteni kell a gyermekek egyéni pályázaton való részvételét. A kötelezően előírt korrepetálások mellett komoly tárgyi elmaradás esetén egyéni, vagy csoportos korrepetálás szervezése szükséges. Ilyen esetben értesíteni kell a szülőket a korrepetálás szükségességérő, időpontjáról, helyéről. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat m ködéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) A kapcsolattartás formái:  személyes megbeszélés,  tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés,  írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során:  átadják a diák-önkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat döntési, véleményezési, egyetértési, javaslattételi, illetve kezdeményezési joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat,  a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják,  megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre,  a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során:  gondoskodnak a döntési, véleményezési, egyetértési, javaslattételi, illetve kezdeményezési jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról,

36

 

aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint, gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól.

Az iskolai vezetők és diákönkormányzat közötti kapcsolattartásban közreműködik a diákönkormányzatot segítő pedagógus. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. Az intézmény a működés feltételeként biztosít:  a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget,  a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat,  illetve a működés anyagi támogatását. A diákönkormányzat működéséhez közvetlenül szükséges helyiség:  tanterem a diákönkormányzati ülések megtartásához,  tantermek, aula,  a diákönkormányzati rendezvények megtartásához. A helyiség igénybevétele időben korlátozott, a következők szerint:  A diákönkormányzati üléseket a tanórán kívüli idősávban kell megtartani,  A diákönkormányzati rendezvények időpontjai az éves munkaterv szerves részeként csatlakoznak az iskola munkarendjéhez. A diákönkormányzat működéséhez rendelkezésre bocsátott berendezések:  a használatba adott helyiségek teljes berendezése,  a működéshez szükséges feladatok ellátása erejéig a számítógép, nyomtató és fénymásoló,  a szervezési feladatok ellátása erejéig telefon és fax használat,  a rendezvényekhez hangosító berendezés, a programokhoz a multimédiás eszközök. A berendezések használatával kapcsolatos egyéb előírás:  az iskolai helyiségek és eszközök használatánál valamennyi ide vonatkozó SZMSZ szabályozást és házirendben előírt szabályt betartani kötelező. A diákönkormányzat támogatása:  a diákönkormányzat az intézmény által a számára kijelölt helyiséget és berendezésit a működése erejéig térítés nélkül használhatja,  a diákönkormányzat kérésre, az intézményvezető beleegyezésével jogosult térítés nélkül használni az intézmény egyéb helyiségeit is (pl. közgyűlés, egyéb rendezvény stb.). A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén ad tájékoztatást.

37



  

diákönkormányzati ülések hat havi gyakorisággal, illetve eseményekhez kapcsolódóan kerülnek összehívásra a diákönkormányzati patronáló tanár irányításával, illetve véleményalkotás céljából (munkatervi feladatok, a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdések), a tanulókra vonatkozó hirdetmények az Iskola bejáratánál lévő hirdetőtáblán, illetve a diákönkormányzati faliújságon kerülnek elhelyezésre, napi tájékoztatást a választott diákönkormányzati képviselő biztosítja, szükség esetén körözvény formájában kerül az információ a tanulóhoz (körözvény körbeküldésére jogosult: a diákönkormányzat patronáló tanára, az igazgató, illetve helyettesei).

A tanulók minden, az őket érintő ügyekben véleményt nyilváníthatnak. Ennek rendje és formái:  diákönkormányzati üléseken,  diákönkormányzati képviselők, ill. tisztségviselők útján,  a diákönkormányzatot patronáló pedagógus segítségével,  az iskolavezetés közvetlen, vagy írásban való megkeresése útján,  az iskolaszékbe delegált tagjai tolmácsolásában. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Az intézmény vezetőjének, pedagógusainak, és egyéb dolgozónak feladata, hogy a tanulók egészségét veszélyeztető körülményekre felhívja a tanulók figyelmét, illetve tiltó magatartásra utasítsa a tanulókat. Az intézmény vezetőinek biztosítani kell, hogy  az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett legyen,  a tanulók elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével,  a tanulók az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be,  hogy az intézményben a tanulók a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített eszközöket, ne használják, ne használhassák,  hogy az intézmény tízévesnél idősebb tanulói csak pedagógus felügyelete mellett használhassák, használják a villamos árammal, törpefeszültséggel működő eszközöket, gépeket,  hogy csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. A tanulók jutalmazásának, és fegyelmezésének elvei, formái A tanulók jutalmazása Kiemelkedő közösségi és tanulmányi munkát végző tanulókat jutalmazni kell. Fokozatok: Szaktanári írásbeli dicséret Szaktanári dicséret adható a tanévben több alkalommal a rendszeres, eredményes felkészüléséért, kiemelkedő haladásért, egy-egy feladat példamutató megoldásáért. Igazgatói írásbeli dicséret Igazgatói dicséret adható egy-egy az intézménynek dicsőséget jelentő országos, megyei, területi versenyen elért kiemelkedő eredményéért, valamint félévkor, és a tanév végén elért

38

kiváló tanulmányi eredményért. A dicséretet a tájékoztató füzetbe, illetve az év végi bizonyítvány és törzslap jegyzett rovatába be kell jegyezni. A dicséretet a telephelyen működő csoport előtt kell elmondani. Mind a szaktanári, mind az igazgatói dicséretet fogadóórán, szülői értekezleten, a szülők tudomására kell hozni. Kiváló tanuló kitüntetés adható három egymást követő tanévben kitűnő bizonyítványt szerzett, és kimagasló eredményt produkáló tanulónak. Tanulói közösségek, csoportok jutalmazásának alapelvei: A kiemelkedő eredményt elért csoportok igazgatói dicséretben, csoportos jutalmazásban részesíthetők:  közös színházlátogatás,  kirándulás,  táborozás. Fegyelmező intézkedések Azt a tanulót, aki kötelességeit szándékosan, vagy gondtalanságból vétkesen megszegi, fegyelmi intézkedésben kell részesíteni, fegyelmi eljárást kell indítani ellene. Enyhébb kötelességszegés miatt a tanulóval szemben az alábbi fegyelmező intézkedések alkalmazhatók:  szóbeli szaktanári, igazgatói figyelmeztetés,  írásbeli szaktanári, igazgatói intés. Szóbeli szaktanári figyelmeztetés Abban az esetben, ha a tanuló az osztályközösségben vét a kötelességekkel szemben, ez a figyelmeztetés az osztályközösség előtt hangozzék el! Osztály előtt szóbeli figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót akkor, ha előzőleg már figyelmeztetni kellett kötelesség szegése miatt és ennek nem tett eleget. A figyelmeztetést szóban a szülő tudomására kell hozni. Írásbeli szaktanári intés Az a tanuló kapja, aki súlyosan vétett az osztályközösség érdekei, és az iskolai házirend ellen. Az intést ellenőrző könyv útján (szaktanári intés jár a szóbeli szaktanári figyelmeztetés után). Az intést az ellenőrzőbe be kell írni és a szülő tudomására kell hozni. Szóbeli igazgatói figyelmeztetés Annak a tanulónak jár, aki a szaktanári szóbeli figyelmeztetés után sem tesz eleget a követelményeknek. Ezt az igazgatói figyelmeztetést az iskola előtt is el kell mondani, és a szülőknek szóban tudomásukra kell hozni. Írásbeli igazgatói intés Igazgatói intést kap az a tanuló, aki súlyosan megsértette az iskola érdekeit, a házirendet, és a szaktanári intés ellenére sem tett eleget kötelességeinek. Az intést az ellenőrzőbe be kell írni és a szülő tudomására kell hozni. Az intést a szaktanár kezdeményezi. A fegyelmező intézkedések fokozatai az adott pedagógiai helyzetben szükség esetén átléphetők, illetve az egyes fokozatok szükség szerint 2 alkalommal ismételhetők.

39

Mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezések Igazolt mulasztásnak minősül:  előzetes engedélyt kapott a szaktanártól, vagy az intézmény vezetőjétől,  betegség miatt volt távol o 3 napot meg nem haladó hiányzást a szülő igazolhat o 3 napon túli hiányzást az orvos igazolhat (az igazoláson fel kell tüntetni a napló számát),  hatósági intézkedés miatt nem tudott az iskolában megjelenni  3 napot meghaladó hiányzást az intézmény vezetője engedélyezhet Az 50 napot meghaladó hiányzás esetén – ha a tanuló lemaradását nem tudja pótolni osztályozóvizsgát köteles tenni. Az első ízben történő igazolatlan mulasztásról a szülőt értesíteni kell. Fel kell szólítani, hogy gondoskodjon a tanuló mindennapi iskolába járásáról. A második igazolatlan mulasztást követően minden további tanítási napról való távolmaradás újabb igazolatlan mulasztás, amely esetben feljelentést kell küldeni a fenntartónak. A sorozatosan igazolatlanul hiányzó vagy rendszeresen késő tanuló szüleinél családlátogatást kezdeményez a szaktanár. A hosszabb időn át hiányzó tanuló felzárkóztatását a szaktanár szervezi, erről tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Az Iskola ügyiratkezelésének rendje A nevelési- oktatási intézmény ügyintézésének ügyiratkezelésének szabályai és a tanügyi nyilvántartások a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 82, 84, 85, 86, 94, 95, 99, 100, 101, 105 §-ban foglaltak szerint. Az ügyiratok megőrzésének helye: 3580. Tiszaújváros, Munkácsy út 20/a. Az osztályozó és javítóvizsgák helyi szabályai: Főtárgyból és a kötelező tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga időpontját az igazgató jelöli ki, mely augusztus 21-31. közötti időszakra esik.  a javítóvizsga előtt legalább két héttel írásban értesíteni kell a tanuló szüleit,  a javítóvizsgára való felkészülést a szaktanárnak elő kell segítenie,  a tanulónak a szaktanárnál kell jelentkeznie javítóvizsgára,  a javítóvizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni,  a javítóvizsga elnöke az igazgató, vagy igazgatóhelyettes. további két tagja az érintett tantárgyakat tanító nevelők,  a javítóvizsga zártkörű, azon az illetékeseken kívül más nem vehet részt,  a javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni,  ha a tanuló a javítóvizsga időpontjában nem jelenik meg, vagy nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja,  a tanuló méltányos esetben (például nem tudott megjelenni a javítóvizsgán) október 31-ig pótvizsgázhat, vizsga időpontjáig a magasabb évfolyamra járhat,  a javítóvizsgáról, illetve a pótvizsgáról való igazolatlan távolmaradás tanévvesztéssel jár.  a javítóvizsga követelményeit a szaktanár állítja össze, és közli a tanulóval. 40

A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Az eszközhasználati díj befizetése félévenként a Házirendben meghatározott időpontban, a gazdasági ügyintézőnek a telephelyen történik. Az igazgató előzetes kérelem benyújtása után, szociális alapon történő elbírálás során az eszközhasználati díjfizetési kötelezettsége alól felmentést adhat.

Az Iskolában végezhető reklámtevékenység

Az intézmény tanulóinak, dolgozóinak és a szülőknek információs lehetőséget biztosít a reklám, esetenként bevételi forrás is lehet. Az intézményben csak olyan reklámtevékenység folytatható, ami összeilleszthető a Gazdasági Reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII.

41

42