VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET
ÜZEMI TANÁCS VÁLASZTÁS Útmutató
2015. szeptember 03 - október 31-ig /tervezet/
A bekeretezett részek a munka törvénykönyve /2012. évi I. törvény/, valamint a Polgári Törvénykönyv vonatkozó részeit tartalmazzák, amelyek a mellékletben megtalálhatók.
2
Az üzemi tanácsot, illetve üzemi megbízottat öt évre választják, az utolsó választás 2010. szeptember 03. és október 30. között zajlott. A választás tényleges lebonyolítása munkahelyenként más időpontban volt. Ezért minden munkahelyen meg kell vizsgálni, hogy 2010-ben mikor volt pontosan az üzemi tanács választás, és ehhez igazítva kell ebben az évben kiírni a következő választást.
1. Az üzemi tanács létrehozásának jogszabályi feltétele 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről HARMADIK RÉSZ A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOKRÓL XX. fejezet Az üzemi tanács 104. Általános szabályok 235. § (1) A munkáltató és a munkavállalók együttműködésére, a munkáltató döntéseiben való részvételre e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A munkavállalókat az e fejezetben foglalt munkavállalói jogok tekintetében az üzemi megbízott, az üzemi tanács, a központi üzemi tanács, valamint a vállalatcsoport szintű üzemi tanács képviseli.
1.1 Üzemi megbízott illetve üzemi tanács választását meghatározó munkavállalói létszám, mandátum időtartama Az üzemi megbízottnak illetve az üzemi tanácsnak a választását és az üzemi tanács tagjainak a számát, a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző félévre számított átlagos létszáma alapján kell meghatározni. 236. § (1) A munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél (a továbbiakban: telephely), ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző félévre számított átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az ötven főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak. (2) Önállónak minősül a munkáltató telephelye, ha vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogok tekintetében jogkörrel rendelkezik (264.§).
1.1.1. Üzemi tanács tagjainak a száma 237. § (1) Az üzemi tanács tagjainak száma, ha a munkavállalók 236. § (1) bekezdés szerinti létszáma a) a száz főt nem haladja meg, három, b) a háromszáz főt nem haladja meg, öt, c) az ötszáz főt nem haladja meg, hét, d) az ezer főt nem haladja meg, kilenc, e) a kétezer főt nem haladja meg, tizenegy, f) a kétezer főt meghaladja, tizenhárom. (2) Új üzemi tanácstagot kell választani, ha a munkavállalók és az üzemi tanács tagjainak létszáma legalább hat hónapon át a munkavállalók létszámnövekedése miatt nincs összhangban az (1) bekezdésben foglaltakkal. 2
3
1.1.2. Üzemi tanács mandátuma 236. § (3) Az üzemi tanácsot öt évre választják. 1.2 Választható, nem választható, választásra jogosultak A választási bizottság a választást megelőzően megállapítja és legalább ötven nappal korábban közzé teszi a választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók névsorát. A munkáltatói jogkörgyakorló az ehhez szükséges adatokat a választási bizottság kérésére, öt napon belül köteles megadni. 238. § (1) Üzemi tanácstaggá az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki – az újonnan alakult munkáltatót kivéve - legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll és az adott telephelyen dolgozik. (2) Nem választható üzemi tanácstaggá az, aki munkáltatói jogot gyakorol, a vezető hozzátartozója, a választási bizottság tagja. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában munkáltatói jognak minősül a munkaviszony létesítése, megszűntetése vagy kártérítési felelősség megállapítása. 239. § Az üzemi tanács tagjának választására a munkáltatóval munkaviszonyban álló és az adott telephelyen dolgozó munkavállaló jogosult. 1.3 Üzemi tanács választásához adatszolgáltatás, költségviselés 1.3.1. Adatszolgáltatás 241. § A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók névsorát a választási bizottság állapítja meg és a választást megelőzően legalább ötven nappal teszi közzé. Az ehhez szükséges adatokat a választási bizottság kérésére, öt napon belül a munkáltató adja meg.
1.3.2. Költségviselés 236. § (4) Az üzemi tanács választásával és működésével kapcsolatos indokolt költségek a munkáltatót terhelik.
-
-
A választással kapcsolatos indokolt költségek biztosítása (pl. irodaszer, írószer, telefon, munkaidő kedvezmény, urna, mozgó urna, választási helyiség, szavazatszedő bizottság, közlekedési feltételek stb.) A munkáltatói jogkörgyakorló a választási bizottságba nem vehet részt és annak tevékenységét nem befolyásolhatja.
3
4
2. Választási bizottság megalakítása, működése, feladata 2.1 Választási bizottság megalakítása 240. § (1) A választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása a választási bizottság feladata. (2) A választási bizottságot az üzemi tanács a választásra jogosult munkavállalók közül, legkésőbb a választást hatvan nappal megelőzően hozza létre. A választási bizottság létszáma legalább három fő. (3) Nem lehet a választási bizottság tagja, aki az üzemi tanács tagja. (4) Üzemi tanács hiányában a választási bizottságot a munkavállalók hozzák létre. (5) A választási bizottság tagja tevékenysége ellátásának tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Erre az időre távolléti díj illeti meg. -
Ha a telephelyen működik üzemi tanács, akkor a választási bizottság létrehozása az ÜT feladata. Ha nincs üzemi tanács, akkor a munkavállalók hozzák létre. A bizottság tagjai csak a választásra jogosult munkavállalók lehetnek! A választási bizottság munkájában a VISZ helyi alapszervezetének képviselői vegyenek részt. Az üzemi tanács tagja nem lehet a választási bizottság tagja. A minimum létszám legalább három fő. A maximum létszámot az üzemi tanácsnak célszerű megállapítani a telephely működési körülményének, tagoltságának figyelembe vételével. A választási bizottság tagjait munkaidő-kedvezmény illeti meg.
2.2 Választási bizottság működése 2.2.1. Alakuló ülés -
A választási bizottság megalakulásának kinyilvánítása. A bizottság elnökének / helyettesének / megválasztása. A választási bizottság ügyrend tervezetének megvitatása, elfogadása. Választási feladatterv elkészítése, elfogadása. Döntés a választási bizottság megbízatásának határidejéről. Javaslat: A választási bizottság mandátuma az alakuló ülés időpontjától az érvényesen és eredményesen megválasztott üzemi tanács megalakulásáig tart, de szólhat az ötéves periódusra is, az esetleges időközi vagy a visszahívási választás miatt.
2.2.2. Választási eljárással kapcsolatos fő feladatok -
A törvényi előírásnak megfelelően gondoskodik a jelölés és a választás törvényes rendjének megőrzéséről. A munkavállalók és a munkáltató tájékoztatása a választási bizottság megalakulásáról. Megállapodik a munkáltatóval a választási bizottság működési feltételeiről (személyi, tárgyi). Választási szabályzat elkészítése, elfogadása. A munkáltatóval, munkaviszonyban álló munkavállalók, hitelesített jegyzékének megkérése a munkáltatótól.
4
5 -
-
A választásra jogosult és választható munkavállalók jegyzékének elkészítése és kifüggesztése. A választás időpontjainak meghatározása, munkavállalók tájékoztatása. Meghatározza a jelölt állítás határidejét, felhívást tesz közzé a jelölésre, biztosítja a jelöléshez szükséges nyilatkozatokat és a választást megelőzően 30 nappal a jelölteket nyilvántartásba veszi és a választást megelőzően legalább 5 nappal közzéteszi. Megállapítja a szavazatszámlálás részletes szabályait, kijelöli a szavazó körzeteket és felkéri a szavazatszedő bizottság tagjait, gondoskodik a felkészítésükről. Elkészíti a szavazólapokat. Gondoskodik a szavazóhelyeken a titkos szavazás technikai feltételeiről. Szavazatok megszámlálása, választás érvényességének, eredményességének, megállapítása. A szavazás eredményének közzététele. A választási jegyzőkönyvek megküldése az illetékes testületeknek. Összehívja, az ÜT első ülését és közreműködik a tisztségviselők megválasztásánál.
3. Jelöltállítás 242. § (1) Jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább tíz százaléka vagy ötven választásra jogosult munkavállaló vagy a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet. (2) A választási bizottság a jelöltet a választást megelőzően legalább harminc nappal nyilvántartásba veszi és ezt közzéteszi. (3) A jelöltlistát a választási bizottság a választást megelőzően legalább öt nappal közzéteszi. (4) A jelöltállítás eredményes, ha a jelöltek száma az üzemi tanácsba választható tagok számát eléri. Eredménytelen jelöltállítás esetén a jelöltállítási időszakot legfeljebb tizenöt nappal meg kell hosszabbítani.
A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet tagjai közül önállóan állíthat jelöltet. A VISZ helyi alapszervezetének tagjai törekedjenek arra, hogy minél több VISZ jelöltet állítsanak! A jelöltek írásban nyilatkoznak a jelölés elfogadásáról Szakszervezeti jelölés esetén a szakszervezet neve mellett fel kell tűntetni, hogy melyik országos ágazati szakszervezethez – VISZ - és országos szövetséghez –LIGA - tartozik a helyi szakszervezet. 3. 1. Választási Bizottság feladata A jelölés határidejének lejárta után meg kell vizsgálni, hogy a jelöltek megfelelnek-e a választhatóság feltételeinek. Nyilatkozott-e a jelölés elfogadásáról. Nem szakszervezeti jelölt esetén annak vizsgálata, hogy a támogatók szerepelnek-e a választásra jogosultak listáján. Jelölt lista közzététele. A jelöltállítás határidejét úgy célszerű megállapítani, hogy érvénytelen jelölés esetén is betartható legyen a választásig, a törvényben kötelezően előirt öt nap. A munkarendet és a telephelyek számát, elhelyezkedését figyelembe véve meghatározza a választási körzeteket.
5
6 -
-
A választási szabályzatban foglaltaknak megfelelően tájékoztatja a munkavállalókat a szavazási körzetekről, a szavazás időpontjáról, választás módjáról. A szavazási körzetek számát figyelembe véve, megalakítja a szavazatszedő bizottságokat.
4. Szavazás lebonyolítása, szavazólap tartalmi követelménye 243. § (1) Az üzemi tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választják. (2) A választásra jogosult munkavállalónak egy szavazata van. (3) Szavazni legfeljebb a 237. § (1) bekezdésében meghatározott számú jelöltre lehet.
4.1 Választási Bizottság feladata - Szavazatszedő bizottság létrehozása: - Tagjait a választási bizottság kéri fel. - Egyeztetés a munkáltatóval a szavazó körzetekről, és a titkos szavazás technikai feltételeinek biztosításáról. 4.1.1. Szavazatszedő bizottság feladatai -
A választási bizottság által meghatározott választási szabályok betartatása, a választási jogosultság és személyazonosság ellenőrzése, tájékoztatás a szavazás módjáról, szavazólap kiadása, a titkos szavazás szabályainak a betartatása, urna lezárása, megmaradt szavazólapok, jegyzőkönyv átadása a választási bizottságnak. Ha több napon történik a szavazás, gondoskodni kell a szavazatszedő urna megfelelő elzárásáról és őrzéséről.
4.1.2. Szavazólap -
A szavazólapok elkészítése a választási bizottság feladata. Szavazólap a következő adatokat kell feltüntetni: a) a munkáltató megnevezését, illetve az önálló telephely, részleg megjelölését; b) a jelöltek nevét ABC sorrendben; c) a szakszervezet által állított jelölt esetén a jelölt neve után a szakszervezet rövidített
nevét, VISZ ……. alapszervezete, illetve LIGA, mint országos szakszervezeti szövetség megjelölését; d) a nem szakszervezet által állított jelölt esetén a jelölt neve után a ,,nem szakszervezeti jelölt" megnevezés feltüntetését; e) megválasztható üzemi tanácstagok számát, valamint annak közlését, hogy érvénytelen a szavazat, ha a szavazólapon ennél több személyt jelöltek meg.
6
7
5. Szavazat számlálás, választás érvényessége és eredményessége, jegyzőkönyv készítése - A szavazóurnákat csak a választás lezárása után egy helyen és időben kell felbontani. A szavazatokat egy helyen és azonos időben kell megszámolni és a választási bizottságnak erről jegyzőkönyvet kell készíteni. 5.1 Szavazat számlálás, üzemi tanács megválasztott tagja 245.
§ Érvénytelen a szavazat, ha a) nem az előírt módon adják b) nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le, c) a megválasztható tagok számánál több jelöltre adtak szavazatot.
246. § (1) Az üzemi tanács megválasztott tagjának - a 237.§ (1) bekezdésében meghatározott számban - azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén a munkáltatóval fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni. (2) Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezte.
-
Az a szavazat érvényes, amelyet a választási bizottság által kiadott szavazólapon adtak le, és megállapítható kire illetve kikre adták le. A teljes szavazat érvénytelen akkor, ha: - nem a választási bizottság által kiadott szavazó lapon történik; - a választható tagok számánál több jelölt nevét jelölték meg; - nem lehet megállapítani, hogy kire illetve kikre adták le a szavazatot, mert a
jelölt vagy a jelöltek nevét nem egyértelműen jelölték meg. -
Érvényesnek tekinthető az a szavazat, amely eltér a szavazólapon előírt jelöléstől, de egyértelműen megállapítható, hogy melyik jelöltre vagy jelöltekre adták le. Üzemi Tanács megválasztott tagja
-
-
Azt illetve azokat a jelölteket kell megválasztottnak tekinteni, aki/akik az érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább az egy jelöltre leadható érvényes szavazatok harminc százalékát megkapta vagy megkapták. Szavazategyenlőség esetén azt kell megválasztottnak tekinteni, aki hosszabb munkaviszonnyal rendelkezik a munkáltatónál. A húsz százalékos támogatást elértek, póttagok lesznek. Eredménytelen választás esetén a leadott szavazatok harminc százalékát elért jelöltet vagy jelölteket megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni.
7
8
5.2 Jegyzőkönyv 244. § (1) A választás eredményét a választási bizottság állapítja meg. (2) A választási bizottság jegyzőkönyvet készít. Ennek tartalmaznia kell különösen a) a választásra jogosultak számát, b) a szavazáson résztvevők számát, c) a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát, d) az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát, e) a megválasztott üzemi tanácstagok és póttagok nevét, f) a választással összefüggő esetleges vitás ügyet és az ezzel kapcsolatos döntést. (3) A választási jegyzőkönyvet a választási bizottság haladéktalanul közzéteszi. (4) Az üzemi tanács megbízatása a választási jegyzőkönyv közzétételét követő munkanapon kezdődik. A jegyzőkönyvet a választási bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik. A jegyzőkönyvből 4 példányt kell készíteni. 1 példányt közzé kell tenni, 1 példányt a munkáltató kap, 1 példányt a megválasztott üzemi tanács kap, 1 példányt be kell küldeni a VISZ Titkárság részére.
5.3 Érvényes választás -
A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. A munkáltatói jogkörgyakorlótól meg kell kérni azon munkavállalók listáját, akik a választás időpontjában: - keresőképtelen betegek, - fizetés nélküli szabadságon vannak. Őket - kivéve azokat, akik a választáson részt vettek - nem kell beszámítani a jogosultak összlétszámába. 247. § (1) A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Ebből a szempontból - feltéve, ha a választáson nem vett részt - nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót, aki a választás időpontjában a) keresőképtelen beteg, b) fizetés nélküli szabadságon van. (2) Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napon belül meg kell ismételni. Új választást harminc napon belül tartani nem lehet. (3) A megismételt választás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezte. Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást legkorábban egy év elteltével lehet tartani.
8
9 -
Érvénytelen választást harminc napon túl, de kilencven napon belül változatlan szavazólappal kell megismételni. Ha a megismételt választás is érvénytelen, újabb választást egy év múlva lehet tartani.
5.4 Eredménytelen választás A választás akkor eredménytelen, ha jelöltek közül a harminc százalékos támogatást nem kapták meg annyian, ahány tagja lehet az ÜT-nek. Azokra a helyekre, amelyekre a jelölt vagy a jelöltek a szükséges szavazati arányt nem kapta vagy kapták meg. Új választást kell tartani harminc napon belül, és 15 napig új jelöltek is állíthatók. A megismételt választás akkor érvényes, ha a jogosultak több mint egyharmada részt vett a szavazáson. A tagsághoz harminc százalékos, a póttagsághoz tizenöt százalékos támogatottság kell. Az ÜT mandátuma ebben az esetben is öt évre szól. Ha a megismételt választás is érvénytelen, újabb választást egy év múlva lehet tartani. -
248. § (1) Eredménytelen a választás, ha a jelöltek a 237.§ (1) bekezdésben meghatározott számban nem kapták meg a leadott szavazatok harminc százalékát. (2) A leadott szavazatok harminc százalékát elért jelölteket megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni. A fennmaradó helyekre harminc napon belül új választást kell tartani. Az új választáson a választást megelőző; tizenöt napig új jelöltek is állíthatók. (3) A megismételt választás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. (4) Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább tizenöt százalékát megszerezte. (5) Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást legkorábban egy év elteltével lehet tartani.
6. Jogvita 249. § (1) A munkavállaló, a munkáltató, továbbá a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményének megállapításával kapcsolatban a 289. §-ban foglaltak szerint bírósághoz fordulhat. (2) A bíróság megsemmisíti a választás eredményét, ha az eljárási szabályok lényeges megsértését állapítja meg. Lényegesnek kell tekinteni azt a szabálytalanságot, amely a választás eredményét befolyásolta. E körülményt a kérelemben valószínűsíteni kell.
9
10
A Választási Bizottságnak a bírósági eljárást megelőzően célszerű egyeztetést lefolytatni a panaszossal!
7. Üzemi Tanács megalakulása Az üzemi tanács a megválasztását követő tizenöt napon belül összeül. Az üzemi tanács első ülésén-tagjai közül-nyílt szavazással, elnököt választ. Az üzemi tanács elnökét munkajogi védelem illeti meg. 260. § (1) Feladata ellátása érdekében az üzemi tanács elnökét beosztás szerinti havi munkaideje tizenöt, tagját beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. (2) A munkaidő kedvezmény tartamára távolléti díj jár. Annál a munkáltatónál, ahol több üzemi tanácsot választottak, központi üzemi tanácsot hozhatnak létre.
250. § (1) Az üzemi tanácsok központi üzemi tanácsot hozhatnak létre. (2) A központi üzemi tanácsba az üzemi tanácsok tagjaik közül képviselőt delegálnak. A központi üzemi tanács létszáma a tizenöt főt nem haladhatja meg.
8. Vállalati (üzemi szinten) a választások tétje: az üzemi tanács létrehozása, Az üzemi tanácsok Mt. által rögzített jogosítványai gyakorlása, amelyek a következők. Tájékoztatáshoz való jog: 262. § (2) Az üzemi tanács feladatának ellátása érdekében jogosult tájékoztatást kérni és az ok megjelölésével tárgyalást kezdeményezni, amelyet a munkáltató nem utasíthat el. Közös döntés joga: 263. § A munkáltató és az üzemi tanács közösen dönt a jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében. Ezért alapvető feltétel, hogy legyen helyi szakszervezet, aki a Kollektív Szerződést megköti, és ebben megállapodik a jóléti célú pénzeszközök összegéről. Véleményezési jog: 264. § (1) A munkáltató döntése előtt legalább tizenöt nappal kikéri az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről.
Konzultációhoz való jog: 233. § Az ÜT feladatainak ellátása érdekében az ok megjelölésével tárgyalást (konzultációt ) kezdeményezhet, amelyet a munkáltató nem utasíthat vissza.
10
11
Adatszolgáltatási kötelezettség 216.§ (4) A kölcsönvevőnek a) a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámáról és foglalkoztatási feltételeiről, b) a betöltetlen álláshelyekről az üzemi tanácsot legalább félévente, valamint a munkavállalókat folyamatosan tájékoztatnia kell. A munkáltatói kötelezettség, hogy az Üzemi Tanácsot és a kölcsönzött munkavállalót a kölcsönvevő vállalkozásnál megüresedő állásokról tájékoztatni kell.
A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:124-125. § szabályozza munkavállalói részvétel feltételeit, és a munkavállalói felügyelőbizottsági küldöttek megválasztását és visszahívását.
3:124.§ (1)Ha a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, a felügyelőbizottság egyharmada a munkavállalói küldöttekből áll.
3:125.§ (1) A munkavállalói küldötteket az üzemi tanács jelöli a munkavállalók sorából, a gazdasági társaságnál működő szakszervezetek véleményének figyelembevételével. A munkavállalói küldött munkaviszonyának megszűnésével felügyelőbizottsági tagsága is megszűnik. Az ÜT megfelelő testülete lehet a dolgozók tájékoztatásának a cég ügyeiről, a vezetés szándékairól, ezért a munkavállalók hatékony érdekképviselete és védelme szempontjából szükséges, hogy a VISZ jelöltjei győzzenek. Így lehet a szakszervezeti munka tapasztalatait még jobban felhasználni a megszerzett információk birtokában, a munkavállalók gazdasági, szociális érdekeinek összefogott, egységes védelme érdekében.
9. Ágazati szinten a választások tétje: A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségével (VIMOSZ) (régi nevén: Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetségével) megkötött Ágazati Kollektív Szerződésünk kiterjesztése és megtartása. 2009. évi LXXIV. Törvény 1. számú melléklete 1. pont A kollektív szerződés ágazati szintű kiterjesztésének feltétele a szakszervezet ágazati szintű reprezentativitása. Az ágazati szakszervezet munkavállalók általi támogatottságának megítélésénél az üzemi tanácsi választások eredményét is figyelembe veszik.
11
12
A Turizmus-Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottságban /amely munkavállalói oldalát kizárólag a VISZ alkotja/, a részvétel és a reprezentativitás egyik fontos kritériuma az üzemi tanács választásokon a részvételi arány, és a VISZ jelöltekre adott érvényes szavazatok száma. Ezt a feltételt a 2009. évi LXXIV. Törvény 7.§ (1) ac) írja elő, amely szerint szükséges a VISZ jelöltjei által, az üzemi tanács választásokon együttesen megszerzett redukált szavazatok száma, elérje az ágazatban foglalkoztatottak számának öt százalékát. Redukált szavazat: az üzemi tanács, illetve, illetve megbízott választáson a szakszervezet jelöltjeire leadott érvényes szavazatok száma és az üzemi tanács tagjainak száma egytizedes pontossággal meghatározott hányadosa. /2009. évi LXXIV. Törvény 26. § 10. bekezdése tartalmazza./
Budapest, 2015. április 20.
Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet Elnökségének javaslata a Titkárok Tanácsának elfogadásra
Mellékletek: 1. Szavazólap minta 2. Nyilatkozat minta 3. Jegyzőkönyv minta 4. A munka törvénykönyve /2012. évi I. törvény/ -A munkaügyi kapcsolatok fejezet 5. A 2009. évi törvény az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről 6. A 2013.évi V. törvény –a Polgári Törvénykönyvről.3. Felügyelőbizottság rész 7. 357/2009. (XII:30.) Korm. rendelet az üzemitanács-választásokkal kapcsolatos egyes kérdésekről – amely jelenleg hatályos, de az adatszolgáltatás gyűjtésére létesített Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszere (MKIR) jelenleg nem működik.
12