2015.11.14.
Az európai vadászat, vadgazdálkodás történeti szakaszai
Vadászati jog és igazgatás I. : Jogtörténet
A görög és a római civilizáció aranykora • A vadászatot a görög arisztokrácia sportnak tekintette. • Szolón i.e. 600-ban az athéniakat eltiltotta a vadászattól, • minden megölt farkas után jutalom • Az első ismert vadászati leírásokat Xenophon (i.e. 440-354) írta.
A vadászat szabályozása a germán törzsek területén • a vadászat alapvető megélhetési forrás • A szabadok számára, a mezőgazdasági földeket kivéve, a vadászat korlátozás nélkül szabad volt • A vadászt a vad tulajdonjoga a zsákmány észrevételét ől illette meg • a csapdák felállításánál gondoskodni kellett más személyek és a házi állatok védelméről. baleset esetén, a csapda tulajdonosának kártérítést kellett adnia a károsultnak. • Tiltott a vadászat a mezőgazdasági kultúrákban tavasz végétől a termés beéréséig. • Tiltott volt a vemhes vagy kicsinyeiket vezető nőstények vadászata
• az írott történelem előtti idők, • a klasszikus ókori kultúrák kora (i.e. 1000 - i.u. 500), • az arisztokratikus vadászat és vadgazdálkodás kora (800-1850), • a vadvédelem felébredésének és a ragadozók üldözésének kora (1950-ig), és • a modern vadgazdálkodás és természetvédelem kora (Myrberget, 1990). • a ragadozók újbóli üldözése (2006-)
A görög és a római civilizáció aranykora • Az első ismert vadászati törvényt a rómaiak vezették be. – A vadat senki sem birtokolta, a vad uratlan jószág ( res nullius) volt – a föld tulajdonosa másoknak megtilthatta, hogy földjén vadásszanak. – A vad valaki tulajdonába az elejtéssel került – A köznép az apróvadra vadászhatott. – a szarvas, farkas és a barna medve vadászata az arisztokrácia előjoga. – a megművelt földeken a vadászatot megtiltották.
Az arisztokrácia vadászati privilégiumai • A Római Birodalom bukása után a jogok a királyi erdők kialakításával fokozatosan az arisztokráciához kerülnek a Germán és az angol-szász területeken is – a korai középkorban a települések körüli erd ők a szabad közösségek tulajdonát képezték ezek hasznosítása a közösség kollektív joga volt – az egész európai jogfejlődésre kiható “királyi erdők” alapítása Németországban 648-ban kezdődött meg – a földek és vadászati jogok nagyrészt az uralkodó és rajta keresztül vazallusai kezébe kerültek – a mai napig is gyakorolt vadászati “rituálék” főleg középkori francia szokásokból alakultak ki
1
2015.11.14.
Gondok a Középkorban A középkori jogrend vége • a nemesség/uralkodók vadgazdálkodási gyakorlata teljesen figyelmen kívül hagyta a mezőgazdaság érdekeit. • Az erdőkben háziállatok is – kevés táplálék. • Vadkárok – követelések a felkelések, forradalmak idején. • A helyzet különösen Francia- és Németországban volt súlyos • A francia forradalmat követően a Codex Napoleon: – visszaállította a római jogot és a vadat a nép tulajdonává nyilvánította – vadászati jogot földtulajdonhoz kötötte .
A német vadászati szabályozás az 1848. évi forradalmat követően • A következő évtizedekben számos szabály: – vadászati jog szabályozása – vadászkörzeteket és engedélyek – vadkár elhárítás és térítés, – a vadászati törvények megsértésének következményeit szabályozták.
Az 1934-es német Vadászati törvény • kötelező vadászvizsgát vezetett be • A legtöbb patásfajra kötelező kilövéseket írt elő. • független vadgazdálkodási hatóságokat alakított ki • a vadászat ügyeiben biztosította az elismert vadászszövetségek részvételét.
A német vadászati szabályozás az 1848. évi forradalmat követően • Teljes szabadság – tilalmi idők hiánya és vadászok sokasága – a vadállomány pusztulása és a rengeteg vadászbaleset
• Poroszország és Bajorország (1850), majd Szászország (1864), a vadászati jogok gyakorlását az összefüggő földbirtok minimális nagyságához kötötte.
Az 1934-es német Vadászati törvény • Elsőrendű cél: az őshonos vadfajok egészséges és életerős állományainak fenntartását • a vadállományok fenntartása a vadász kötelessége • A vadászat csak a jó sportemberre jellemző, elfogadott normák szerint • vadgazdálkodás nem folyhat a más földhasználók által elfogadható szint felett, • a földbirtok minimális nagyságához kötötte a vadászati jogok gyakorlását.
A vadászat hazai szabályozása a Honfoglalástól 1729-ig • Kevés írásos emlék; • A vadászat minden szabadot személyes jogként illetett meg; • Feltételezhető, hogy a vadászati jog 1504-ig lényegében csak szokásjogokon és királyi privilégiumokon alapult; • A vadászattal és halászattal kapcsolatos jogosítványok valószínűleg a földbirtokhoz kötődtek; • A saját birtokon való vadászás, mint elv azt jelentette, hogy akinek nem volt saját birtoka, az nem is vadászott. • A birtokosok rendszerint ezt a jogot nem csak maguk gyakorolták, szolgáik számukra vadásztak, és ezt elnézték jobbágyaik, illetve familiárisaik számára is.
2
2015.11.14.
A vadászat hazai szabályozása a Honfoglalástól 1729-ig
III. Károly 1729. évi rendelet 22. cikk: az első magyar vadászati törvény
• Szent László 1092-ben mindenkire vonatkozóan megtiltotta “mondott ünnepnapokon” a vadászatot. • II. Endre 1222-ben tiltotta meg a nemesek birtokain a szabad emberek vadászatát: “lovászok, pecérek és sólymárok nemesek falvaira szállani ne merjenek”. • II. Ulászló 1504-ben rendelte el, hogy “a parasztoknak vadászni és madarászni tilos” szarvasra, őzre, nyúlra, vadkanra, fácánra és császármadárra. • II. Ulászló 1514-ben a Dózsa-féle parasztlázadást követően tiltotta be a papok, tanulók, és hajdúk vadászatát. A vadászati jog Magyarországon ekkor vált egyértelműen nemesi kiváltsággá.
• Tiltott vad lett hetedikként a fogoly • A vadászattól eltiltottak köre kiegészült a polgárokkal és az összes nem nemesekkel, valamint a nem honosítottakkal. • A földbirtokos nemes a saját földjén (erdejében) bármikor, idegenben és mezőn (a szaporodási időn kívül) vadászhatott. • A rendelet kifejezett célja az volt, hogy “a vadakat jobban tarthassák és szaporíthassák” (12. §). • Itt kaptak először helyet a kíméleti idők (10. §), a szarvasbikára, -tehénre és az őzsutára
III. Károly 1729. évi rendelet 22. cikk: az első magyar vadászati törvény
1740 és 1872 között
• A kíméleti idők csak a más ingatlanán vadászó nemesemberre vonatkozott (a sajátján nem kellett betartania). • A tilosban vagy tilalmi időben vadászóknak a szolgabíró előtt kellett felelniük és pénzbírsággal voltak sújthatók. • A vadászat az erdészet egyik üzemága lett • Bevezette a lődíj fogalmát • Lehetővé tette a terület vadászati jogának haszonbérbe adását; • A vadállomány védelmében elrendelte farkas irtást és a vadbőrforgalom korlátozását is.
1740 és 1872 között • a parasztokra és más nem nemesekre számára tiltott lett a fajdkakas vadászata is (II. Ferenc (1802) • A földesúr területének felén más nemesek vadászatát is megtilthatta, ahol csak ő vadászhatott (II. Ferenc 1802). • A tilalmi időket pontosan meghatározták, ezek alapja a szaporodási időszak, valamint a mezőgazdasági termények és a szőlő betakarítási ideje volt. (II. Ferenc (1802) • Úrbériség megszűnése (1948): nemesi előjogok megszűnése, új birtokosok, akiknek így vadászati joga is van; • 1852. nov. 29: Osztrák Polgári Törvénykönyv
• A jobbágyoknak joguk van szőlő, gyümölcs és zöldséges kertjeiket magas kerítéssel körül venni és a vadat kutyákkal (de fegyver nélkül) kertjeikből kihajtani (Mária Terézia 1741) • A jobbágyok vetéseiben és szőlőjében okozott kár megelőzésére és elhárítására évente három napon köteles a földesúr fegyverről és lőszerről gondoskodni (Mária Terézia 1767) • A vadászat a földesúr kizárólagos joga, azt más nemesnek bérbe adhatja, területére idegenből átmenni még sebzett vad követése miatt sem szabad (II. József (1786) • A ragadozókat és vaddisznót bárki elpusztíthatta a termény védelme érdekében (II. József 1786) . • A károk keletkezését bejelentették és pártatlan személyek becslése alapján azokat meg kellett téríteni (II. József (1786)
1872. évi VI. törvény: Vadászati törvény • öt fejezetben és 44 szakasz • A vadászati jog a földtulajdonnak elválaszthatatlan tartozéka • 100 kataszteri hold (57.5 ha) legkisebb egybefüggő vadászterületet írt elő • Ennél kisebb csak akkor lehetett, ha az mesterséges vagy természetes határral elzárt kert, szőlő vagy sziget volt. Ha ezt erdő vette körül, és ott más volt a vadászatra jogosult, akkor ezt a zárványt a számára bérbe kellett adni. • A kis- és törpebirtokosok a község tulajdonát képező földekkel együtt területükön a vadászati jogot legalább 6 évre kötelesek voltak haszonbérbe adni.
3
2015.11.14.
1872. évi VI. törvény: Vadászati törvény
1883. évi XX. Törvény: Vadászati törvény
• A vadkárt és vadászati kárt meg kellett téríteni mezőn, erdőben és egyéb javakban is. • Nem kellett megtéríteni a ragadozók és az egyéb kártékony állatok által okozott kárt. • Tilalmi időket, gyakorolható vadászati módokat és tilalmazott módszereket (hurkolás, hálózás korlátozása) írt elő. • Elrendelte a kóbor ebek és macskák pusztítását. • Megtiltotta a sebzett vad idegen területre való követését. Szólt a vadászati kihágásokról és azok büntetéséről.
• A vadászterület alsó határát 200 kataszteri holdra (115 ha) emelte fel. • A községek legalább 6 éves bérlettel adhatták ki területük vadászati jogát. • A tilalmi időket maga a törvény szabta meg, nyilván azzal a meggondolással, hogy ezek hosszabb időn át változatlanok lesznek. • A vadaskertekben, illetve a “kellőleg elzárt helyeken” a tulajdonos vagy a bérlő a vadászatot időbeni korlátozás nélkül gyakorolhatta. • A tilalmi időkön kívül a törvény szabályozta a csapdázást, megtiltotta a hasznos szőrmés és szárnyas vadnak tőrökkel, hálókkal és hurkokkal való megfogását, megölését. • A vadászatot csak lőfegyverrel vagy lóháton, bárminemű vadászebekkel volt szabad gyakorolni.
1883. évi XX. Törvény: Vadászati törvény
A legfontosabb változások 1945-ig
• A törvény bevezette a hivatalból való vadászat intézményét. • Csak a fővad (szarvas, dámvad) okozta károk térítéséről rendelkezett. • Kizárta a kártérítési felelősség köréből a kártékony fajokat, mivel ezeket mindenki irthatta. • Az orvvadászat megfékezésére helyenként bevezethetővé vált a vadforgalom lőtt vadra vonatkozó korlátozása, amelyet engedélyhez köthettek. • A törvény messzemenően gondoskodott a vadászati jog védelméről, elsősorban azt büntette, aki a vadászatra jogosított engedélye nélkül vadászott (orvvadászat).
• A földművelésügyi miniszter 1925-ben kapott törvényi felhatalmazást a tilalmi idők rendeleti szabályozására. • 1928-től a haszonbérleti szerződések egységesen augusztus 1-én kellett, hogy kezdődjenek, a haszonbérletek ideje legkevesebb 10 év, az árveréseknek meghatározott feltétek szerint kell lezajlania és megtiltották a vadászterület alhaszonbérletbe adása. • 1929-ben rendeletben tiltották be a január 1. és augusztus 31. közötti időben a lovas agarászatot, és minden időben a hasznos vadra fényszóróval való vadászatot. • 1933-ban kiadott rendelet mondta ki, hogy szarvasra, dámra és őzre csak golyóval szabad vadászni.
4640/1945 (VII. 14.) Miniszterelnöki rendelet a vadászatról és vadgazdálkodásról
4640/1945 (VII. 14.) Miniszterelnöki rendelet a vadászatról és vadgazdálkodásról
• a vadászati jog állami tulajdonba került (1. §), • elrendelte a kötelező vadásztársasági tagságot (5 és 7. §), • meghatározta az egy vadásztársasági tagra jutó legkisebb vadászterület nagyságát (síkvidéki apróvadas területen legkevesebb 300 kat. hold, dombos vagy hegyes vidéken legkevesebb 500 kat. hold, nagyvadas vadászterületen legkevesebb 1,000 kat. Hold/fő) • elrendelte a vadászok érdekeit képviselő országos vadászati egyesület létesítését (9. §),
• vadászati felügyelői rendszert alapított (9. §), • kötelezően előírta a 3000 kat. holdanként egy “szakvizsgázott vagy legalább 3 évi gyakorlattal rendelkező” vadőr alkalmazását (11. §), • számos vadászati módszert és eszközt betiltott (pl. fényszóró alkalmazása, motoros járműről való vadászat, nagyvad sörétes fegyverrel való vadászata – 12. §) • korlátozta az apróvad vadászatok számát és a vadászterületek kíméleti rotációját rendelte el (13. §).
4
2015.11.14.
1961. évi VII. törvény (Erdőtörvény) IX. fejezet: Vadgazdálkodás és vadászat • A vad az állam tulajdona • Vadászati jogot haszonbérbe adni csak jóváhagyott alapszabállyal működő vadásztársaság, állami szervezet és termelő szövetkezet részére lehet. • Vadásztársaság bérkilövésre is alakulhat. • A vadászatra jogosított köteles a hasznos vadállomány fejlődését - a terveknek megfelelően - rendszeres vadtenyésztési és vadvédelmi tevékenységgel előmozdítani. • A vadászterületen elejtett, elfogott, illetőleg elhullott vad a vadászatra jogosított tulajdonába kerül.
Vadászati törvény Vadászható fajok Vadászidények Vadászati eszközök és
Kapcsolódó hazai jogszabályok
Európai Unió jogi környezete
1996. évi LIII. törvény a
3254/91 Tanácsi Rendelet a lábfogó csapdák
természet védelméről
Közösségben való használatának betiltására
1997. évi XLVI. törvény az
79/409/EEC Tanácsi Irányelv a vadon élő
Nemzetközi
Ramsari Egyezmény (1971) Washingtoni Egyezmény (1973)
módok
Országos Magyar
madarak védelméről – Madárvédelmi Irányelv;
Vadászkamaráról
92/43/EEC Tanácsi Irányelv a természetes
Bonni Egyezmény (1979)
2004. évi XXIV. törvény a
élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és
(AEWA-1999)
tervezés Vadkárok rendezése Trófeabírálat
lőfegyverekről
növények védelméről – FFH Irányelv;
2009. évi XXXVII. törvény az
92/118/EEC Tanácsi Irányelv az állati eredetű
erdőkről
minták és a patogének Közösségbe való
2011. évi CLXXV. törvény az
beviteléről
egyesületi jogról
91/477/EEC Tanácsi Irányelv lőfegyverek
66/2006. (IX. 15.) FVM rendelet
• 30/1971. MÉM rendelet a vadászatról és vadgazdálkodásról • 1986: Vadászatra jogosult lehet szakszövetkezet, gazdasági társaság is • 1986: Vadaskertben tenyésző vad a tenyésztő tulajdona • LV/1996 törvény a vadról, a vadgazdálkodásról és a vadászatról
egyezmények
Vadászati tilalmak Vadgazdálkodási
1971 és 1996 között
Berni Egyezmény (1979) Riói Egyezmény (1992) Firenzei Egyezmény (2000)
megszerzéséről és birtoklásáról
az állati eredetű élelmiszerekre
92/45/EEC Tanácsi Irányelv a vad elejtéséről és
vonatkozó egyes élelmiszer-
a vad kereskedelmi forgalomba hozásának a
higiéniai szabályokról
köz- és állategészségügyet érintő kérdéseiről
43/2011. (V. 26.) VM rendelet az elejtett vad kezeléséről és forgalmazásáról 126/2013. (XII. 17.) VM rendelet a vadászvizsgát megelőző tanfolyamról és a vadászvizsgáról
5
